
SZELEKTIV KISMAMA INFO
DR.BAUER BÉLA
-SZATMÁRNÉMETI-
-2O11-
ELŐSZÓ-
Ebben a munkámban a gyermekgondozás,finomabb,intimebb
érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni.Különös tekintettel az
anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi összefüggésekre,a gyermek alkati
jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés a gyermeklélektan problémáira.
De megemlitek még számos hasznos gyakorlati kérdést is..
Mindezeket a nagy tanitómestereim munkáinak a
szellemében és a kortárs kiváló a gyermekvédelemben munkálkodó munkatársaim
segitségével.
A gyermekgyógyászat önállósodása óta a magyar
gyermekorvosok nemzetközileg is jelentős szerepet játszottak a szakma
fejlesztésében. A sok kitűnő szakember közül a nagyvilágban különösen
Schöpf-Merei Ágoston, idősebb és ifjabb Bókay János, Heim Pál nevét
ismerik, és az orvostörténelem nagyjai között emlegetik. Méltán sorolható
mögéjük Kerpel-Fronius Ödön, aki századunk harmincas éveitől ötven éven át
külföldön az egyik legsikeresebb és legismertebb, hallatlanul népszerű
magyar klinikai kutatója volt, jelentősen hozzájárult a csecsemőkori
só- és vízháztartás zavarainak korszerű kezeléséhez és ezzel a halálozás
csökkentéséhez.
A mai orvosnemzedék már nem érte meg
őket-a gyermekgyógyászat legnagyobb alakjait a klasszikus német
gyermekgyógyászat alapitóit –mint
Rominger-Feer-Kleischmidt-Glannzmann-Heubner-Pfandler-Fanconi-Walgreen-vagy a
franciák kiválóságait-mint-Moro-Debre-Lelong-az angloxaxon irodalom valamivel
fiatalabb generációja-mint-Nelson-Barnett-Caffey-Kempe-Kelalalis King-
Én még lecsipegettem,lelopkodtam értékalkotó munkájukból.Mindannyiuknak
a polcomon áll a a gyermekgyógyászati könyve.A Kerpel Fróniusz áatal irt
–Gyermekgyászat-egész pályámon végigkisért mint megbizható imakönyvem.Jártam a
klinikáján –Pécsen és ezen alkalommal jobban megerősödött bennem ennek a
kiváló embernek a szellemisége.
Ezért
emlékezem hálával és a legnagyobb tisztelettel emberi és orvosi
tisztességük előtt..
Szatmárnémeti-2o11-December-31--én
Dr.Bauer Béla
INDEX
DECEMBER
· AZ ÉRZÉKENY, VISSZAHÚZÓDÓ GYERMEK.
· HOGYAN KEZELJEM A GYERMEKEM AGRESSZIÓIT??
· LEGYÜNK ELŐVIGYÁZATOSAK A HÁZIÁLLATOKKAL
· PROBLÉMÁS GYERMEK AZ ISKOLÁBAN
· A GYERMEKKORI BŰNÖZÉS OKA LEHET A SZEGÉNYSÉG
· EGYEDÜLÁLLÓ ANYUKÁK ÉS A TÁRSKERESÉS
· MIÉRT ROSSZALKODNAK A GYEREKEK
· 5 DOLOG AMIT TUDNOD KELL AZ ALVÁSROL
· A NEHEZEN NEVELHETŐSÉG FOGALMA
· HA A GYEREK HISZTIS ÉS NEVELETLEN
· A GYERMEKKORI DADOGÁS OKAI ÉS KEZELÉSE
· SZÜNTESSÜK MEG AZ ÉJSZAKAI FOGCSIKORGATÁST
· A CSALÁDON BELÜLI NEMI ERŐSZAK
· KISBABÁK-KISGYERMEKEK-TEJFOGAK
· ÉJSZAKAI FELRIADÁS-PAVOR NOCTURNUS-
· MANIKÜRPARTI ELKÉNYEZTETETT ÖTÉVESEKNEK
· A DICSÉRET IS ÁRTHAT A GYEREKNEK
· AZ ÉRVÉNYESÜLÉS NEM AZ -IQ- MULIK
· A GYERMEKKORI ALKOHOLFOGYASZTÁS
· BŐVEBBEN A GYERMEK BÁNTALMAZÁSÁRÓL
VAN AKI JÓL TANUL -VAN AKI ROSSZUL
· EGY ÉLETRE SZÓLÓ LELKI TRAUMA
GYERMEKKORBÓL
· ALBERT EINSTEIN ISKOLAI BIZONYITVÁNYA
· A TÁRSAI VERIK A GYERMEKEM AZ ISKOLÁBAN
· A TERHESSÉG ALATT FOGYASZTOTT ALKOHOL ÁRT A BABÁNA...
· ALKOHOL FOGYASZTÁS KAMASZKORBAN
· TERMÉSZETBARÁTOKNAK-SVÁJCI ALPOK
· AZ AIDS TÜNETEI ÉS MEGELŐZÉSE
· EGYÜTTÉLNI A HIPERAKTIV GYERMEKKEL
· ÁTTÉRÉS A TERMÉSZETES TÁPLÁLÉKOKRA
· VELESZÜLETETT BŐRELVÁLTOZÁSOK
· A GYEREKKORI HIRTELEN KIALAKULÓ HEREFÁJDALMAKRÓL
· ÚJSZÜLÖTTKORI ULTRAHANG VIZSGÁLATOK
· BŐRJELENSÉGEK-BETEGSÉGEK CSECSEMŐKORBAN
· A CSONTTUMOROK FELISMERÉSÉRŐL
· MIT SPORTOLHAT A GYERMEK HA LÚDTALPAS
· ÖNÉRTÉKELÉSI KONFLIKTUSOK ÉS A SERDÜLŐKOR
· AZ ISKOLÁSKORU GYERMEK JELLEMZŐI
· LELKI EREDETÜ SZERVI BETEGSÉGEK KAMASZKORBAN
· A KREATIV GYERMEKNEVELÉS TITKAI
· GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS IDÉZETEK
· ULTRAHANGOS VIZSGÁLAT IKERTERHESSÉGNÉL
· A PELENKADERMETITISZ MEGELŐZÉSE
· -SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN-
· A 4-6 ÉVES GYERMEK NEVELÉSI PROBLÉMÁI
· A JÓ ALVÁS FELTÉTELEIRŐL GYERMEKNÉL
· HOGYAN SEGÍTSÜNK A VESZÉLYEZTETETT DIÁKOKON.
· GIARDIOSIS -LAMBLIAZIS-KUTYÁKBAN,MACSKÁKBAN
· HA APU ÉS ANYU MÁR NINCSENEK EGYÜTT
A GYERMEKKORI MOZGÁSFEJLŐDÉS
JELLEMZŐI
NOVEMBER
· ÖRÖMÖK ÉS KŰZDELMES NAPOK EMLÉKEI
· MIT TEHETÜNK AZ IMMUNRENDSZERÜNK ERŐSITÉSÉÉRT
· A KISISKOLÁS GYEREK ÉS A TELEVIZIÓ HATÁSA
· NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN
· A SZORONGÁS,FÉLELEM LEKŰZDÉSE GYERMEKEKNÉL
· FIGYELEMZAVAROA,HIPERAKTIV GYERMEK.MI A TEENDŐ.
· MIÉRT IS ROSSZALKODNAK A GYEREKEK ???
· TUDNIVALÓK A CLAMYDIA FERTŐZÉSRÖL.
· ROSSZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI
· ROSSZ ANYA VAGYOK?/JOBBAN SERETEM AZ EGYIK GYERMEK...
· AZ EMBERI KAPCSOLATOK-A CSALÁD
· A FÜLBEVALÓKRÓL GYERMEKKORBAN
· TEMPERAMENTUM-EGYEDI JEGYEK CSECSEMŐNÉL
· ÖSSZEFÜGGÉSEK A GYERMEK VISELKEDÉSE ÉS A ROSSZ HÁZ...
· A VERÉS EGY ELAVULT NEVELÉSI MÓDSZER....
-JÓ GYEREK-ROSSZ GYEREK-TANÁCSOK
STATISZTIKAI ADATOK 11 HÓNAP UTÁN
SZEMÉLYISÉGVONÁSOK KISGYERMEKKORBAN
A SZÜLŐK HIBÁJA ??/MEG KELL ELŐZNI AZ ELK;NYEZTET...
· A KORAI LEFEKVÉS SEGITI A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT
· EGYES BETEGSÉGTÜNETEK TÉVES ÉRTÉKELÉSÉNEK AZ ELKE...
· -GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-
· HOGYAN
NEVELJÜK GYERMEKÜNKET 1 ÉVES KOR ALATT
EGYES BETEGSÉGTÜNETEK TÉVES ÉRTÉKELÉSÉNEK AZ ELKE...
· -GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-
· HOGYAN
NEVELJÜK GYERMEKÜNKET 1 ÉVES KOR ALATT
Vajon létezik-e nevelés gyermekünk 1 éves kora
alatt? Szüksége
van-e egy csecsemőnek nevelésre? Ha igen, milyen formában? Milyen nevelési
formákat alkalmazzunk, vagy egyáltalán alkalmazzuk-e? Mit mond
erről a tudomány?
Tudományos írásokat olvasva természetesen nem találunk így erről a témáról
semmit, nincs kiemelve,
milyen nevelési eszközöket alkalmazzunk, alkalmazhatunk babánknál, aki épp
nagyban próbál beilleszkedni ebbe a bonyolult világba.
A tapasztalat
azt mutatja, hogy az érzelmi nevelés játszik itt
nagyon nagy szerepet, megtanítjuk gyermekünknek, hogy a karjainkban
biztonságban van, itt megpihenhet, és ránk mindig számíthat.
Ez
az első, és legfontosabb, amit meg kell tanítanunk kicsinyünknek. Az érzelmi nevelést pedig ösztönösen
teszi minden édesanya, édesapa. A gyermekünk iránt érzett szeretetünk pedig
örök, és feltétel nélküli. Mivel ez teljesen ösztönös kell, hogy legyen,
talán nem is lenne érdemes róla beszélni, és mégis.
Igenis,
érdemes, hisz , egy rohanó világban élünk, és néha bizony oda kell figyelnünk, vajon
tényleg mintaként reagálok egy-egy szituációban, vagy épp aznap símogattam-e,
öleltem-e gyermekemet?
Tőlünk tanulja
meg a gyermek, hogyan nyugtassa meg magát, hogyan kezelje „indulatait”. Mi
adjuk neki a mintát, rólunk másol.
Csecsemőnk
igenis látja, érzi rajtunk, ha nyugtalanok, idegesek vagyunk, így pedig ő
sem fog tudni megnyugodni. Mi pedig azt szeretnénk elérni, ha a karjainkban megnyugvásra találna, és
innentől tudni fogja, melyik az az állapot, amit el kell érnie ahhoz, hogy
ő maga is nyugalomra leljen. Babánk látja arckifejezésünket, érzi reakciónkat,
hogyan jelzünk vissza egy-egy sírására, ebből következtet, hogyan
kommunikáljon velünk, és mi is idomulunk hozzá.
Melletünk
tanul meg egyre bátrabb lenni. Babánk tudja, hogy tőlünk függ, szükségleteit mi elégítjük ki, evés,
ivás, pelenka, ruha, alvás, szeretet, ölelés, és ha érzi, hogy mindig mellette
állunk, bátran próbálkozik bármivel, hisz mi ott vagyunk mellette, támogatjuk.
Itt lehetne talán
beszélni a sírni hagyásról, hordozásról, de úgy érzem, erről olvashatunk
eleget az interneten.
Elég talán annyit leírnom ezzel kapcsolatban, hogy babánk sírással kommunikál, ha sír, valamit közölni
szeretne, és reagáljunk rá, hisz azt szeretnénk vele megtanítani, hogy ránk bármikor számíthat, és
nem azt, hogy oldja meg egyedül, ha tudja.
Hordozással pedig
egy további szükségletét elégítjük ki, nagyon nagy szüksége van a testkontaktusra, ha
gyermekünk kívánja, adjuk meg neki.
"Ha az anya
gondoskodó, ősbizalom alakul ki. Ha viszont nem elégíti ki a baba
szükségleteit, ősbizalmatlanság jön létre. " A csecsemőben a mellőzöttség, az
elhagyatottság kontrasztjaként fokozatosan kialakul az a tudás, hogy létezik
valami, valaki rajta kívül is, aki gondozza, vigyáz rá, eteti."
Forrás: Balogh Éva: Fejlődéslélektan
Megmutatjuk neki,
hogy nálunk egyfajta pszichikai biztonságban van, mi mindig szeretni fogjuk, hozzánk bármikor
odajöhet, átöleljük, szeretjük őt.
Következő
lépés talán, a ” mit nem szabad” téma lehet. Hogyan tanítsuk meg gyermekünknek, hogy a
virágainkat ne tépkedje, hogy a késeket ne bányássza ki a fiókból, hogy a
vázáinkat ne törje össze? Hogyan viselkedjen, ha elmegyünk a nagymamához, vagy
a barátainkhoz, vagy leendő barátjával?
Amit én látok, hogy a szülők kifogytak a
türelemből. Mai rohanó világunkban nincs időnk szinte
semmire, sajnos lassan a gyerekeinkre sem. De akkor miért hoztuk őket a
világra? Nem azért, hogy gyönyörködjünk bennük, szeressük őket, és
megadjunk nekik mindent, amire csak szükségük van? Szükségletei közé tartozik
az evés és pelenkázás mellett ugyanúgy a szeretet, a türelem, és az, hogy
megtanítsunk neki mindent, amit csak tudunk.
Ehhez pedig türelem
kell. Ha elsőre nem
teszi azt, amit mi szeretnénk, vagy úgy, ahogyan mi szeretnénk, akkor bizony el
kell mondanunk többször, és ez az egy éves kor alatti porontyainknál méginkább
így van. Tapasztalatom szerint rengetegszer kell elmondani egyvalamit, hogy az
biztosan úgy történjen, ahogyan mi , felnőttek elvárjuk.
Vegyünk egy példát: Kisfiam, ne tépkedd a
virágaimat!
Bizony, a gyermek továbbra is tépkedi a virágott. Mondjuk el még
egyszer, meg még egyszer. Ha nem reagál, emeljük a hangunk, és éreztessük, hogy
az nem jó, amit csinál. Közben magyarázzuk el, hogy, a virágnak nem jó, ha
letépjük a levelét, fáj neki, és mi sem gyönyörködhetünk benne. Ha nem reagál,
odamegyünk, és mindannyiszor elvesszük a kezét a virágtól. Itt tényleg
szükség van a türelemre, de megéri. Gyermekünket nem félemlítettük meg, nem
bántottuk, mégis tudtára adtuk, hogy nem jó amit csinál, nem helyénvaló. Néhány
gyermeknek talán már elég az emelt hang is, de némelyiknek még ennél is több
kell. Ha végképp nem reagál, már 2o-adszorra sem, akkor elvisszük a virágtól
és mondjuk közben, hogy nem szabad a virágot bántani, stb... Másnap,
harmadnap ugyanígy járjunk el, fontos a következetesség is. Amit hétfőn
nem szabadott, azt kedden, szerdán sem szabad, és akkor sem szabad, ha a
kispajtás nálunk van, vagy akkor sem, ha anya épp fáradt, és nincs ereje
semmihez.
Sokan gondolják, hogy ugyan minek magyarázzak a
babámnak, úgysem érti. De bizony többet megért, mint gondolnánk. Ha
nem is
Egy éves kor alatt még (és még sokáig) a gyermekek
nem egymással, inkább egymás mellett játszanak. Viszont, így
szocializálódnak, vigyük őket sokat társaságba, játszópajtásokhoz. A
következetesség itt is fellép. Amit otthon nem szabad, azt a szomszédban sem,
illetve kérdezzünk rá, ha valami olyat csinál gyermekünk, amit nálunk otthon
szabad, de lehet, hogy épp másoknál nem. Alkalmazkodjunk
SZELEKTIV KISMAMA INFO. http://www.boldogcsalad.hu-
GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS-
A legtöbb család számára egy gyermek nem elég. Nálunk még mindig a két gyermekes az elfogadott, ideális családmodell.
A szülők második gyermekük tervezésekor, elsősorban első csemetéjük érdekeit helyezik előtérbe, ezzel némileg háttérbe szorítva saját kényelmüket, anyagi érdekeiket, vagy a karriert.
Sokak szerint a gyermeknek szüksége van legalább egy testvérre ahhoz, hogy egészségesen szocializálódjon. Nos, azok a szülők akik nem osztják ezt a véleményt és az egykét favorizálják, a gyakorlatban hamarosan szembesülnek gyermekük önzőségével.
Sokan kényszerből nem vállalnak második gyermeket, és nem kényelmi okok miatt. Gyakran az anyagi lehetőségek vagy egészségügyi problémák szabnak határt a családi kör bővítésének, illetve egyes édesanyákat a terhesség és a szülés során szerzett rossz tapasztalatok tartanak vissza az újabb gyermekvállalástól.
Egyes kutatások az egyke gyerekek pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet. Eszerint az egykék jobban teljesítenek az iskolában, különösen matematikából és irodalomból. Jobban igyekeznek barátokat szerezni, rugalmasabbak a nemek közti munkamegosztás terén, mint nagycsaládból érkező társaik.
Ha még nem vagy biztos benne, hogy hány gyermeket szeretnél, teszteld le magad, hogy készen állsz-e a következő gyermek fogadására!
Természetesen ezt rajtad kívül senki sem tudhatja jobban. Sokak szerint ez még bonyolultabb kérdés, mint az első gyermek esetében volt. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy legyen-e baba, hiszen döntéseddel az egész család életét készülsz felforgatni. Minden újabb gyermek esetében ezért át kell gondolni, hogy az érkező kis jövevény, hogyan fogja megváltoztatni a család életvitelét, a munkátokat, a családi kasszát, a kapcsolataitokat, és nem utolsó sorban a többi gyermeketeket. Nem árt ezt a kérdést alaposabban körbejárni a döntéshozatal előtt.
A legtöbb szülő számára nagyobb dilemmát okoz annak eldöntése, hogy mikorra időzítse második gyermekének érkezését annál, hogy legyen-e egyáltalán következő gyermek.
Meglehetősen vitatott kérdés, hogy mekkora az ideális korkülönbség a gyermekek között. Vajon az a helyes, ha egymás után jönnek a kicsik, és - hasonló érdeklődési körük miatt - könnyebben tudnak egymással játszani? Esetleg az a jobb, ha van néhány év korkülönbség köztük, így többet tudunk velük külön-külön is foglalkozni?
Ugyan kutatások nem bizonyítják ennek helyességét, mégis a legtöbb szakember 2-3 év korkülönbséget tart ideálisnak a testvérek között, és a legtöbb család is erre a következtetésre jut idővel.
Sokszor kerülünk olyan helyzetbe életünk során, hogy nincs módunk jól átgondolt döntést hozni. Különösen igaz ez akkor, ha szerelemről, vagy más, érzelmektől túlfűtött témáról van szó. Felsorolunk néhány dolgot, melyeket célszerű mérlegelnünk a nagy döntés előtt.
Ahogy az előzőekben már utaltuk rá, nem javasolt terherbe esni, ha a legkisebb családtag még nem töltötte be a 6 hónapos kort.
A többség ebben egyetért, ám a továbbiakat tekintve különböznek az álláspontok. Vannak, akik szeretnék korban minél közelebb tudni csemetéiket egymáshoz. Szokásos érveik szerint, így játszótársai lehetnek egymásnak, valamint nem nyúlik bele a nevelés időszaka az öregkorba.
A másik tábor viszont addig tolná ki következő baba érkezését, amíg csak lehet, mondván, hogy így több idő jut a nevelésre, és az idősebb testvér jobban felkészíthető a kistestvér érkezésére.
A család életvitele teljesen rendezett? Sikerült
megoldani
A pénz nem
Nők esetében, a termékenység szempontjából ez nagyon fontos kérdés. Például, ha 38 éves vagy és két gyermeket szeretnél még, akkor a 2-3 év kihagyás a két gyermek között luxus. Viszont, ha 30 alatti vagy és nincs semmiféle egészségügyi problémád, mely a termékenységedet befolyásolná, akkor nyugodtan kezelheted rugalmasabban a dolgot. Beszélgessetek el partnereddel erről, hiszen a legtöbb embernek van elképzelése arról, hogy mennyi idősen szeretné nevelni a gyermekeit.
Néha az egyik szülő már készen áll, míg a másik még nem. Nehéz állandóan szinkronban lenni egymással. A probléma megoldását kezdjük mindig a nézeteltérések tisztázásával! Üljünk le és egyeztessük a szempontjainkat! Tudom; ezt sokkal könnyebb leírni, mint véghezvinni és talán nem is oldódnak meg azonnal a gondok, de valahol el kell kezdeni. Sokat segíthet, ha másokkal is beszélünk a dologról, akár egy internetes fórum keretében.
Igen. Mérlegelni kell a pozitívumokat és a negatívumokat is, de ez alapvetően egy olyan döntés, amelyben egyáltalán nem baj, ha a szív irányít.
Ha még egy gyereket szeretnél és ebben a partnered is teljes mellszélességgel támogat, akkor ne habozz tovább, vágj bele! Csak arra koncentráljatok, amit a boldog jövő tartogat számotokra!
Forrás.WWW.google-
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Kétségtelen, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének,
és hajlamos minden olyan orvosi javaslatot figyelmen kívül hagyni, amely ugyan
pillanatnyilag fájdalmas is lehet – mint például a fájós fül felszúrása –, ám
hosszabb távon a gyermek egészségét szolgálja.
.
Mi az, ami valóság, mi az, ami mítosz,
esetleg féligazság?
Nem szabad a gyerek fájós fülét felszúrni, mert
utána majd újra minden egyes fülfájásnál fel kell, vége-hossza nem lesz a
fülfelszúrásnak – él a
köztudatban.
Ez tévhit. Ha a fül-orr- gégész
azt mondja, hogy fel kell szúrni, azt jobb megengedni, mert genny került a
dobüregbe. Ez nyomja kifelé a dobhártyát. Ha megengedjük, hogy felszúrják,
akkor perforálnak rá egy apró lyukat ott, ahol nincsenek hallóidegek.
Így nem sértenek semmit. Ha viszont nem engedjük meg, hogy felszúrják, a
genny úgyis utat tör magának. Ha kifelé tör utat, akkor egy olyan helyen is
kiszabadulhat a dobhártyán, ahol hallóideg van, s ez halláscsökkenéssel jár. Ez
még mindig a jobbik eset, mert az agy felé, befelé is utat törhet, akkor jön az
agyhártyagyulladás.
Ha lázas a gyerek, antibiotikum kell neki.
Nem biztos. Vírusfertőzésre nem kell
antibiotikum. Ha megfelelő lázcsillapítás mellett is visszatér
a láz, 2 és fél-3 nap után is, akkor vissza kell vinni az orvoshoz, mert
fennáll a felülfertőződés lehetősége. Akkor már lehet, hogy
antibiotikum kell neki.
Az viszont fontos, hogy az antibiotikum szedését, akkor sem szabad abbahagyni,
ha jobban van a gyerek. Csak az orvos által előírt gyógyszert és az
általa előírt adagban, valamint ideig kell szedni.
Ha a gyerek manduláját ki kell venni, egy
füst alatt mind a kettőt el kell távolítani.
Egyáltalán nem biztos. Gyakori középfül-gyulladás, sűrűn előforduló
felső légúti betegségek, horkolás, halláscsökkenés jelezheti, hogy ki kell
venni az orrmandulát.
A garatmandula viszont nagy
szűrő. Ha gócként szerepel valamilyen, az egész
szervezetet érintő betegségben, vagy gyakori tüszős mandulagyulladás
lép fel, akkor ki kell venni..
Mi a láz?
A láz a szervezet védekező működése
során alakul ki. Általában valamely kórokozó (vírus, baktérium,
gomba stb.) jelenlétére utal, de gyulladásos, daganatos folyamatot is jelezhet
számunkra.
Ha lázas, jól be kell takarni, fel kell öltöztetni,
nehogy még jobban megfázzon.
Nem így van. Ki kell
takarni, könnyű pizsamába kell öltöztetni a lázas beteget.
Így tudja leadni a teste a hőt, és könnyebben lemegy a láza.
A beteg gyereket ágyban kell tartani
Ez sem feltétlenül igaz. A bágyadt,
erőtlen gyerek úgyis ágyban marad. A pihenés gyógyulást jelent. Ha van egy
kis ereje, úgyis járkál, mozog. Nem kell kötelezni az ágyban fekvésre. Lázasan viszont nem mehet levegőre.
Ha hány, gyorsan meg kell itatni, ki ne száradjon.
Téves. Hányáscsillapítót kell neki adni, szájon át, vagy kúp
formában. Ha benne marad a szájon át adott szer, akkor egy félóra
múlva óvatosan, kortyonként igyon.
Ha még nem kapott gyógyszert, 10-15 perc után kaphat apró kortyokban
folyadékot.
Elektrolit oldatok
Miért jótékony hatásúak az elektrolit oldatok?
A hasmenéssel elvesztett különböző ionokat, mint például a nátriumot,
káliumot, klórt és más fontos anyagokat pótol a szervezet számára. Ezek az
oldatok cukrot is tartalmaznak, ami azért fontos, mert a só önmagában nem
szívódik fel a hasmenős beteg szervezetéből, viszont a cukorral együtt
igen. Ha gyermekünk semmilyen elektrolit oldatot nem iszik meg, éppen ezért
cukros-sós teát is lehet vele itatni.
A hasmenésben szenvedő gyerek bármit
ehet, ha már jobban van.Ez nem igy van.A hasmanés diétás kezelésének a három alapvető elemét be kell
tartani-a hidrikus étrend-az átmeneti étrend és az újratáplálás.
A diéta betartásának fontos eleme a tejmentes étrend (vajat sem
szabad fogyasztania).
A hasmenés alatt ugyanis a bélbolyhok száma csökkenhet, így nehezebb
megemészteni a tejet és a tejtermékeket. Ez akár egy újabb hasmenést
eredményezhet, ezért kell óvatosnak lenni.
A kötőhártya-gyulladást pár nap alatt
meggyógyítja a rendszeres kamillateás lemosás.
Sokszor ez nem elég. Kiegészítésként
alkalmazható, de a szemcseppre szinte mindig szükség van.
Ha van az ismeretségi, rokoni körben
fertőző, például himlős gyerek, el kell vinni hozzá az
egészségest, hadd
Fontos tudni!
A kiütéses betegségek egy nagyon összetett
területet képeznek, így
Ha már himlős lett, a rázókeverék
enyhíti a viszketést, gyógyítja a kis hólyagokat.
A bárányhimlő kezelése módosult. Ma
már nem adunk rázókeveréket, mert alatta elindulhat egy
felülfertőződés. Inkább belülről csillapítjuk a viszketést,
antihisztaminnal.
Kívülről lehetőleg semmi ne érje a hólyagokat, se rázókeverék, se
hintőpor.
Maximum Betadin oldattal kezeljük. Régen azt is tiltották, hogy víz érje a
gyereket, ma már ez sincs így: ugyan nem ajánljuk a fürdést, viszont nyugodtan
zuhanyozhat.
Ha beteg a gyerek, adjunk emelt dózisú multivitamint,
mert attól gyorsabban gyógyul.
Kaphatja, de nem mindegyiket. Egy
dologra azonban nagyon kell figyelni: ha vasat is tartalmaz a készítmény, meg
kell vonni, mert a vas a baktériumokat és a vírusokat is táplálja. Így
hátráltathatja a gyógyulást.
A homloküreg-, arcüreggyulladástól
szenvedő gyerek arcát melegíteni kell.
Igen, de csak láztalan állapotban lehet így segíteni. Az mindegy,
hogy ehhez infra lámpát, meleg sót, vagy melegítőpárnát használunk.
A köhögés és csillapítása
A köhögés számos betegség tünete lehet, például
gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, idegentest
félrenyelés, asztma, allergia, immuneredetű tüdőbetegség, reflux,
stb., ám elsősorban a megfázások kapcsán fordul elő.
A légúti fertőző betegségeket leggyakrabban vírusok és/vagy
baktériumok okozzák, cseppfertőzéssel - azaz köhögéssel, tüsszentéssel -
terjednek. A kórokozók hatására az orr- és garatnyálkahártya megduzzad, a
légcső, a légző rendszer nyálkahártyája begyullad, és ezáltal ingerli
az úgynevezett köhögési receptorokat.
A veleszületett légúti betegségek, a rossz
szociális körülmények, az immunrendszer betegségei, az alultápláltság és
természetesen több más betegség mind fontos rizikótényező a megfázásos
köhögés kialakulása számára.
Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a dohányzás,
illetve a dohányfüstös környezet veszélyére! Sajnos nem egyszer
találkoznak az orvosok olyan esettel, amikor a gyermek rendszeres fulladását a
dohányfüstös környezet provokálja. A cigarettafüstben lévő anyagok ugyanis
állandó gyulladásban tartják a légutakat, így azok könnyebben támadhatóvá
válnak számos kórokozó számára.
A köhögés típusai
Ugató köhögés. A köhögést három
típusba lehet sorolni. Az első a sokak számára ismert ugató köhögés. Ez a
köhögés sokszor a legváratlanabbul, az éjszaka közepén jelentkezik. Gyermekünk
kutyaugatás szerűen köhög, rekedt, belégzése nehezített. Ezt a köhögést a
gége illetve a gége alatti terület gyulladása eredményezi, melyet leggyakrabban
vírusfertőzés okoz. A gége gyulladásakor a légutak kiszáradnak, a
nyálkahártya megduzzad, ezáltal a légutak szabad átjárhatósága a levegő
számára csökken.
Három éves kor alatt a légutak fejletlensége
miatt a betegség a légutak elzáródását eredményezheti, ezért mindig vegyük
nagyon komolyan a tüneteket. Gyermekünket takarjuk be, nyissunk
ablakot (a beáramló párás levegő jót tesz, átnedvesíti a száraz légutakat). Menjünk azonnal az ügyeletre. Ha nagy a baj, hívjunk
mentőt!
Hároméves kor felett szerencsére a légző
rendszerben a porc annyira megerősödik - kivéve egyes légúti
fejlődési rendellenességekben -, hogy a betegség már nem jelent ilyen
veszélyt gyermekünkre.
Száraz köhögés. A száraz köhögés
általában vírusfertőzések kapcsán jön létre. Rendszerint a
hörghuruthoz, légcsőhuruthoz, mellhártyagyulladáshoz kapcsolódik, de a
tüdőgyulladás tünete is lehet. A gyermek nem egyszer kimerül a sok
köhögéstől, mely hányást is provokálhat.
Váladékos köhögés. A harmadik típusú
köhögés a felszakadozó köhögés, amely általában arcüreggyulladásra, a
hörghurut bizonyos fajtájára illetve tüdőgyulladásra utalhat.
Természetesen van a kevert típusú köhögés, melynek során a száraz és szakadozó köhögés keveredik egymással. A felszakadozó köhögés során köpetürítés is előfordulhat, melynek jellege hozzájárul a diagnózis felállításához.
Jellemző a gyermekkorra hogy csak 7 éves kor után ürit
köpetet.Addig a légutakból származó váladékot lenyeli,hogy egy
erőteljesebb köhögési roham után azt kihányja.
Mit észlel orvosunk a vizsgálat alatt?
Általában a torok vérbő, arcüreg gyulladás
esetén hátul a garatfalon sárgás-zöldes genny csordogálása észlelhető, az
orrból vízszerű vagy gennyes váladék folyik. A tüdő feletti
hallgatózással a tüdő-, a mellhártyagyulladás és a különböző típusú
hörghurutokra jellemző hallgatózási leletek észlelhetőek. A mellkas
tapintásával, kopogtatásával orvosunk további információt gyűjt a
betegségre vonatkozóan.
. Időnként szükség lehet mellkas illetve
arcüreg röntgenre, köpetürítés esetén annak mikroszkópos illetve
tenyésztéses vizsgálatára is. Speciális esetben számos egyéb vizsgálatot
végeznek, például: allergia teszt, légzésfunkciós vizsgálat, mellkas
átvilágítás, mellkas CT.
Hogyan történik a kis beteg gyógyítása?
Megelőzés
Fontos a minél többszöri levegőzés, az
otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése.
Ha lehet, gyermekünk sportoljon legalább 2-3 alkalommal hetente, táplálkozzon sokoldalúan, télen egyen vitaminkészítményt.
Gyakori felső légúti megfázások, tüdő- illetve
arcüreggyulladások esetében immunerősítő készítmény illetve a
Pneumococcus kórokozó elleni védőoltás segíthet. Erről
bővebben házi gyermekorvosuktól kérhetnek felvilágosítást.
Minden esetben érdemes orvoshoz vinni
gyermekünket, ám ezen túl mi szülők is elősegíthetjük gyermekünk
mielőbbi felépülését.
Kiütéses gyermekkori betegségek
A kiütéses betegségeket általában a
fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még
kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását
keltik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében érdemes több fajta bőrelváltozást
áttekinteni.
Pelenkakiütés. A pelenkakiütés
főleg csecsemőkorban fordul elő, és a kicsi popsijának pirosas,
gyulladt elváltozását jelenti. A vizelet, széklet savas maró hatására a
bőr védőrétege sérül, a bőr kipállik, begyullad. A kipállott
bőrön már mindenféle kórokozó könnyebben megtelepszik, a bőr
gombával, baktériummal, vírussal felülfertőződhet, így a látott képet
tovább "színesítik"
A megelőzés és a kezelés elősegítése érdekében gondosan,
Használjunk
Az
is lehet azonban, hogy gyermekünk a pelenka anyagára érzékeny, ilyenkor
érdemes másik fajta pelenkát vásárolni.
Méhcsípés allergia
A csípés helyén a bőr kipirosodik, a bőr feszül, fájdalmas
lesz. Néha a méhcsípés hatására allergiás reakció lép fel, viszkető,
csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások jönnek létre szerte a testen.
Az allergiás folyamat érintheti a gégét is: a gyermek nehezen veszi a levegőt, rekedt, majd a légutak elzáródhatnak.
Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni illetve
mentőt hívni, a segítség érkezéséig kalciumot itassuk a gyermekkel. A
méhcsípésre allergiás gyermekeknek a gyógyszerüket mindig maguknál kell
hordani, és méhcsípés esetén be kell nekik adni.
Allergiás bőrkiütés. A másik
nagyon gyakori bőrkiütés az allergiához társul. Kialakulhat
gyógyszerre, mosószerre, tisztálkodási szerre, rovarcsípésre, ételre, fémre,
napsütésre és még számos egyéb dologra történő érzékenység esetén.
A pirosas színű, a bőrfelszínből enyhén kiemelkedő kiütések
általában arcon, törzsön, gyakran testszerte keletkeznek. Egy részük
pontszerű, míg más részük csalánkiütésre emlékeztető, szabálytalan
határú nagyobb kiterjedésű elváltozások. A rovarcsípések esetén a kiütés
közepén található egy kis csatorna a szúrás helyén.
Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a
kiütést?
Sokszor
mi szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem,
vagy hogy mosószerváltás történt. Ha mégsem tudjuk az okot, orvosunk
sokszor akkor is ki tudja azt következtetni. Időnként azonban valóban
nehéz kideríteni a tényleges okot, ilyen esetekben vérvizsgálat lehet segítségre
a diagnózis felállításában.
Fertőző betegségek
Rózsahimlő.
A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő,
mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban.
Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem
részesültek védőoltásban.
Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem
oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három
hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a
rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!
Fontos tudni!
A bárányhimlő elleni védőoltás főleg azoknak javasolható,
akiknél az óvodáskorú, még bárányhimlőn át nem esett gyermek mellett
kiscsecsemő vagy terhes, még bárányhimlőn át nem esett anyuka van
Bárányhimlő. Az
óvodáskorúak között gyakran fordul elő a bárányhimlő. Sajnos az a
tapasztalat, hogy sokan még ma sem tudjuk, hogy is néz ki. A bárányhimlőt
a Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz
köhögéssel, tüsszentéssel) terjed.
A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése
előtte 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és a gyermek
tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási
idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz
közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas
fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké
alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2
kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája
is.
Mit érdemes tenni? Orvosuk hűsítő hintőport tud felírni a
kellemetlen viszketés enyhítése érdekében. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább
zuhanyozzon! A kis beteg ne menjen közösségbe, különösen kismamák, idősek,
beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes
lehet!
Kanyaró.-
Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási
időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség,
étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés jelentkezhet.
Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok,
garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés,
rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A
beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását
kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a
garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában
pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből
álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.
A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a
halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a
lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a
duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve
ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép
bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra
eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik.
Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó
hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést.
A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással
együtt hirtelen szűnik meg.
A kanyaró lefolyása természetesen eltérhet az eddig leírt klasszikus
menettől: megjelenése, a kiütések típusa, az egész betegség súlyossága
szerint többféle formát különíthetünk el. Az egész enyhe kanyaró (abortív
forma) járványos időben főleg a részlegesen védetteken
észlelhető, míg a súlyos, rosszindulatú forma (toxikus morbilli), mely
gyakran halálos kimenetelű lehet, leginkább a fejletlen egészségüggyel
rendelkező országokban üti fel a fejét.
Lyme kór. A Lyme kór a kullancs csípése által terjesztett
betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül
a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme kór elnevezésű
betegséget okozza.
Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans,
mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a
kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed,
közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen
számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal
keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme kór ellen védőoltás
nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.
Ótvar. Az ótvar főleg óvodás korúak között
fordul elő, a betegséget baktériumfertőzés okozza. Ez általában
gennyel telt hólyagos bőrelváltozás, legtöbbször az arcon, a száj
környékén, mely a kicsi vakarózása által továbbterjed a vakarási nyomok mentén.
A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a
társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek elkapja, mire az első orvoshoz
kerül.
Kezelése fertőtlenítő
oldattal, baktérium ellenes krémmel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos
tisztítása mellett.Egyes esetekben antibiotikum kezelést is igényel. Mivel
fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult
teljesen!
Egyéb bőrelváltozások
Fontos tudni!
A kiütéses betegségek egy nagyon összetett
területet képeznek, így
Bevérzések. A bevérzéses bőrelváltozások nem tartoznak
igazán a kiütéses betegségekhez, de küllemük miatt megtévesztőek. Méretük
alapján lehetnek apró, pontszerűek, illetve nagyobbak akár almányi
méretűek is. Keletkezhetnek sérülés, kötőszöveti gyengeség által, de
adódhatnak a véralvadási rendszer illetve több más betegség következtében is.
A bevérzések és az egyéb kiütések
elkülönítésére segítségünkre lehet az ujjbenyomásos
módszer.
Ha a "kiütés" felszínét ujjbegyünkkel benyomjuk, majd
felemeljük ujjunkat, akkor a bevérzéses bőrjelenség nem változik meg, míg
a többi kiütés (például egy csalánkiütés) pár másodpercig el fog halványulni.
A vérzéses bőrjelenségeket mindig komolyan kell venni, mert hátterében súlyosabb betegség is meghúzódhat.
http://www.negyes_csoport.abbcenter.com
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A körömrágás gyakran jelentkezik olyan gyermekeknél, akik korábban szopták az ujjukat.
Már „nagyok”, szeretnék elhagyni az ujjszopást, és e helyett a körömrágást kezdik el. Ezt feszültség levezetéseként is alkalmazzák. Gyakran a körömrágó gyermek nem is veszi észre, hogy megint a szájában van a keze. A tevékenység megnyugtatja, de sokszor súlyos formát is ölthet, károsíthatja a körömágyat, fertőzésekhez vezethet.
A szülők természetesen folyton rászólnak a
kicsire, de ez nem sokat segít, mert nem a probléma okát szünteti meg.
Kicsiknél a gyakoribb személyes foglalkozás, játék szüntetheti a szorongást.
A nagyobb gyermeknél is hatékony, ha a problémát okozó lelki terhet szüntetjük meg, akár gyermekpszichológus segítségét is igénybe véve. A körömrágás ugyanis nagyon sok gyermeket elkísér egészen késő felnőttkoráig, nehéz leszokni róla.
A körömrágás mint szorongásra utaló,
illetve azt levezető tünet legkorábban 4 éves
kor körül jelenik meg, gyakorinak azonban csak 6-7 éves kortól mondható.
Többnyire az ujjszopást váltja fel, (20
körömrágó gyerekből 15 megelőzően szopta az ujját),
valószínűleg azért ebben az életkorban, mert eddigre ezt a "kisbabás
szokást" már a gyerek is el akarja hagyni.
Míg az ujját szopó óvodás
cselekedete egyértelműen örömszerzésre irányul, és csak a
környezetét zavarja, az iskolába lépő 6-7 éves már szégyelli, hogy
efféle önnyugtatásra, saját maga kényeztetésére szorul, ezért a nyíltan
örömszerző ujjszopást a sokkal ellentmondásosabb körömrágásra cseréli.
A körmét rágó gyermek tulajdonképpen egy belső ellentmondást jelenít meg:
vágyom a kisbabás örömökre, de a cumizást már dedósnak, és szégyellnivalónak
találom, ezért haragszom is magamra, amiért nem tudok lemondani róla (az ujjak
felsebzése fájdalmas, önbüntető cselekvés.)
Nemcsak az iskolás életkor, de az iskola mint
helyzet is kedvez a körömrágás, és a hozzá hasonló tünetek (pl. hajtépés,
kézcsavargatás, fogcsikorgatás) kialakulásának, hiszen a gyerek
itt eddigi életéhez képest hirtelen sokkal nagyobb követelményekkel találja
szemben magát, miközben lényegesen kevesebb játékos-mozgásos
feszültség-levezetési lehetősége van, mint az óvodában. Különösen gyakoriak ezek a tünetek azoknál a
gyerekeknél, akik nagyon szeretnének
megfelelni a követelményeknek, akiktől szüleik is, és ennek nyomán egy
idő után már saját maguk is, mindenáron kiváló teljesítményt várnak el.
Egy másik elmélet szerint a
körömrágás a szeretteinktől való elszakadás fájdalmát is kifejezheti
szimbolikusan, a tépés, szakítás, sebzettség a szeretett személy hiányából
adódó bánatot fejezi ki. A gyermek
tünetével (mint oly sok más betegség esetében is), a passzívan elszenvedett
traumát fordítja aktívba, vagyis saját akaratából újra megéli, miközben
környezetének is megmutatja azt.
Bár a körömrágás általában
szorongásra utaló jel, nem feltétlenül
jelenti, hogy a gyerek beteg, vagy súlyos lelki bánata volna.
Felléphet átmenetei jelenségként az ujjszopás elhagyásakor, vagy amikor a kicsi új környezetbe kerül, nagyobb kihívásokkal találja magát szemben, esetleg kórházba kerül, vagy testvére születik.
Ha egy-két hét, hónap után a rossz szokás elmúlik, ha a szülő kérésére a gyerek könnyedén le tud mondani róla, nem kell foglalkozni vele.
Oda kell figyelnünk a dologra
azonban akkor, ha a gyerek keze szinte
folyamatosan a szájában van, ha körmei, ujjvégei már kisebesedtek, vagy, ha a
körömrágáshoz más tünetek is társulnak, pl. gyakori fejfájás,
hasfájás, alvási gondok,
beilleszkedési nehézség.
A szigor, a büntetés-jutalmazás ilyen esetekben nem
segít, inkább csak ront a helyzeten; a kicsit újabb, szorongáskeltő
feladathelyzet elé állítja, miközben figyelmét folyamatosan a körömrágásra
irányítja. Ha úgy érezzük, a dolog több mint múló rossz szokás, érdemes
szakember segítségével utánajárni, mi okozhatja a gyermek szorongását!
A kóros körömrágás azonban
(orvosi nevén onychophagia) sajnos nem
szüntethető meg apró trükkökkel, a pszichológusok ezt a kényszerbetegségek
közé sorolják.
Ilyenkor nem elég a tüneti kezelés, hanem a szorongás belső okát kell feltárni. Kórós körömrágás esetén tehát, - azaz amikor valaki tényleg állandóan rágja a körmét, és szinte már észre sem veszi, - nem árt pszichológust felkeres
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
KÉSZÜLJÜNK FEL A BÖLCSŐDÉRE
A bölcsődékben már 6 hónapos kortól várják a gyerekeket, de a legtöbben általában 1 éves kor körül adják be a piciket.
Ebben az életkorban a gyermekre még nagyon intenzíven hatnak az édesanya érzelmei. Ezért törekedjünk arra, hogy könnyű szívvel vigyük be, még ha az elhatározás nehezen született is meg. Fontos az, hogy a bölcsödével járó kezdeti nehézségeket az édesanya lehetőleg jó szívvel élje meg és biztos legyen abban, hogy gyermeke jó kezekben lesz.
A lelki megrázkódtatások és az új környezethez való hozzászokás nehézségei mellett gondolnunk kell arra, hogy a pici a bölcsiben másként fog majd étkezni, mint korábban otthon.
Azonban ha tudatosan felkészülünk erre az időszakra, akkor legalább ezen a téren nem ér minket meglepetés.
Íme néhány jó tanács ahhoz, hogyan vészeljük át ezt a nehéz időszakot:
Bölcsi aranyszabály: a beszoktatás előtt és a beszoktatás ideje alatt csak annyi változás legyen a kicsi életében, amennyi feltétlenül szükséges.
Bölcsi-be-szoktatás
Amikor eljön az idő és megtudjuk, hogy vissza kell
mennünk dolgozni, összeszorulhat a gyomrunk. Mi lesz a kicsivel, aki
jól szopik és még csak 1-2 dolgot eszeget? Nem szabad elkeserednünk, mert a
munkába állás nem jelenti
A bölcsödébe szoktatás előtti hetekben és a beszoktatás alatti időszakban ne változtassunk semmit drasztikusan a kicsi életében. Ne költözzön a család, ne rendezzük át a kicsi fekhelyét, ha még anyatejet kap a baba, ne a beszoktatás előtt pár héttel vagy nappal kezdjük el leszoktatni a napközbeni szoptatásról! Másfelől, ne adjuk úgy bölcsödébe, hogy otthon még napközben szopott. Könnyebb lesz a dolgunk, ha a baba bölcsödébe adás előtt esik át az elválasztáson, hiszen napközben is boldogulnia kell az édesanya nélkül.
Mielőtt bölcsibe kerül a pici
Bármennyire is szeretnénk 1 éves kor után is szoptatni, figyelembe kell vennünk, hogy bölcsibe kerülés során a baba táplálkozásán is változtatnunk kell, hiszen az a célunk, hogy gyermekünk az új környezetben is elfogadja az ételt, az ne legyen szokatlan számára, és jelenlétünk ne legyen a feltétele annak, hogy eszik-e a pici, vagy sem.
Ha 1 éves kor körül szeretnénk abbahagyni a szoptatást, akkor az elválasztást válasszuk. Ez azt jelenti, hogy 6 hónapos kor körül elkezdjük megismertetni babánkkal a főzelékeket, gyümölcsöket, de a baba fő tápláléka továbbra is az anyatej marad - napi 5-8 dl mennyiségben. A lényeg a sorrend!
Ha elválasztunk, akkor először adunk az új ételből és utána szoptatunk. Legelőször a délelőtti, majd a déli, legvégül a délutáni etetést követően hagyhatjuk el a szoptatást. A reggeli és az esti anyatejet célszerű 10 hónapos korig megtartani, majd a 11. hónapban elhagyni a reggeli szoptatást és reggel is tápszerrel kínálni. Legvégül az esti étkezésnél kínálhatjuk más táplálékkal a babát, amikor már 1 éves és még nem jár közösségbe.
Ha szeretnénk akár 2-3 éves koráig is szoptatni a babánkat,
akkor a hozzátáplálást válasszuk. Ezalatt azt értjük, hogy az új ételek
bevezetésekor a baba 8 hónapos koráig
Bölcsi trükkök az elválasztás/hozzátáplálás sikerességéhez:
• Az együtt fürdés és a fedetlen mell látvány a baba eszébe juttatja az anyatejet. Így jobb, ha átmenetileg, amíg nincsenek túl a nehezén, az anyuka nem mutatkozik előtte ruha nélkül.
• Az apuka nagyon sokat tud segíteni azzal, ha a cumisüvegezést rábízhatják, a mama inkább napközben babusgassa, dédelgesse a picit.
• A szülők mindig legyenek következetesek, tartsák magukat ahhoz, amit eldöntöttek.
Szoktassák a babát ahhoz, hogy mástól kap enni, nem csak az anyukájától. Ez segít majd a bölcsiben való beilleszkedésben. Otthon az apuka és a nagyszülők is etethetik a picit gyakorlásképpen.
Bölcsi koszt
Az ételek íze természetesen más a bölcsődében, mint a mama főztje, de általában ezzel könnyen megbirkóznak még a legkisebbek is.
A bölcsőde előnye, hogy a rosszul evő kisgyerekek a közösségben a többiek hatására általában jó evővé válnak.
A legtöbb helyen kétféle ételt főznek, az egyik mindig pépes, kimondottan az 1-2 évesek számára készül, a másik inkább darabos, ami a 2-3 évesek igényeinek felel meg. Mindig kérjünk pontos felvilágosítást az ételekről és az italokról is! A bölcsődékben a főzéshez is és az italokhoz is szinte valamennyi helyen tehéntejet használnak.
Ha gyermeknél valamilyen allergia vagy túlérzékenység áll fenn, tájékozódjunk, hogy az adott intézményben tudják–e megfelelően biztosítani a speciális táplálást.
Bölcsire készülünk nem csak lélekben, testben is!
Egészen biztosan számíthatunk kezdeti betegeskedésre, így célszerű a beszoktatás idejét a szabadságunk terhére végezni.
A betegség szinte elkerülhetetlen velejárója a bölcsödének, különösen az őszi időszakban. Ha van rá mód, akkor a munkába állást a bölcsőde után 1-2 hónappal időzítsük, így az első nehézségeket nem a munkahelyünkről kell megoldanunk, hanem bármikor otthonról „ugorhatunk”.
Megfelelő táplálkozással az immunrendszer a bölcsi előtt megerősíthető, például a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok segítik az immunrendszer működését és erősítik a baba szervezetét. A patikákban kaphatóak különböző prebiotikumokat és/vagy probiotikumokat tartalmazó készítmények, amelyek szintén a baba természetes védekezőképességét támogatják.
Bölcsi rutin
A bölcsőde napirendje nem biztos, hogy megegyezik az
otthoni rutinokkal. Egy éves korban a gyerekek a délelőtti és
délutáni alvást egyetlen, ebéd utáni alvásra váltják.
A bölcsődei beszoktatás alatt számítsunk arra, hogy az eddig nyugodt, kedves, nem „anyás”, nem hisztis gyermekünk megváltozhat.
Ehhez persze hozzájárulnak az életében amúgy is bekövetkező változások (szeparációs félelem, a járással a világ felfedezésekor tapasztalható ijedtség, stb.), ennek az oka sok esetben a közösségbe kerülés is lehet. A közösségben egész nap alkalmazkodnia kell, így estére elfárad és lehet, hogy otthon tombolja ki magát.
Anya és a bölcsi
Ne csodálkozzunk azon, ha az elválás nekünk is nehéz és eleinte szinte nem is tudunk a munkánkra figyelni. Néha nekünk is könny fut a szemünkbe, amikor a kicsi az orrát odadugja az ablakhoz, és úgy integet, amikor távozunk. Azt azért jó tudni, hogy az elválásnál, a kicsinél a hiszti és a sírás általában csak addig tart, amíg minket lát.
HarmoNet tipp:
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Az elkényeztetett gyerekek esetében legtöbbször a szülők túlságosan engedékeny viselkedése okozza a legfőbb problémát. A szülő-gyermek kapcsolat nem mindig zökkenőmentes, ennek ellenére továbbra is a következetes nevelés és példamutató viselkedés a leghatásosabb fegyver a szülők kezében.
De mit is jelent pontosan az, ha valakit elkényeztettek, melyek az elkényeztetés igazi veszélyei és hogyan kezeld a helyzetet, ha már megtörtént a "baj"? A legfontosabb: ne add fel, és lehetőség szerint állj ellen az elkényeztetésnek!
Mindannyian találkozhattunk már elkényztetetett gyerekkel már. Bizonyára ismerős a helyzet, hogy egy gyermek jelenetet rendez a játékbolt közepén és követelőzik vagy elvárja, hogy kedvezményekben részesüljön, illetve tetteinek ne legyen semmilyen következménye. Általánosságban talán úgy lehetne mindezt összefoglalni, hogy szüleik túl engedékenyek velük és túl sok mindent elnéznek nekik.
Az elkényeztetett gyermek egyszerűen jogot tart a túlzott szülői engedékenységre. A szülők nem írnak elő szabályokat és boldogan teljesítik gyermekük összes kívánságát. Pszichológusok szerint a legfőbb ok, amiért a gyerek környezete (szülők, rokonok, de akár a barátok is) engedékeny, hogy nincs egy racionális, tiszta képük a gyermek valódi igényeiről.
A szülők viselkedésükkel folyamatosan azon munkálkodnak, nehogy megbántsák gyermeküket. Például hajlandók bármit megtenni, hogy ne hallják sírni gyermeküket, azonban hosszú távon ez csak még több könnycsepphez vezet majd. A gyerekek, ha azt tapasztalják, hogy a sírás által elérik amit akarnak, újból erre a módszerhez fognak folyamodni.
Az elkényeztetésnek számos közvetlen és közvetett veszélye van. Társaik hamar felismerik és általában ki is közösítik maguk közül a nyafogós, hisztis, elkényeztetett gyerekeket. Ha befogadó társaságra lel, akkor pedig olyan viselkedésmintát mutat, amely negatív hatással lehet az egész közösségre. Hosszú távon gyakori probléma, hogy az elkényeztetett gyerekek képtelenek lesznek megbirkózni az élet által hozott stresszhelyzetekkel és sok esetben kudarcot vallanak felnőttként is.
Mi jellemző az elkényeztetett gyerekek viselkedésére?
• nem követik a szülők által előírt szabályokat és csak azt csinálják, amit akarnak
• nem fogadják el a szülők javaslatait és nem működnek együtt szüleikkel
• tiltakoznak, ha kérsz tőlük valamit, hogy megtegyenek
• nem tesznek különbséget az igények és kívánságok között
• sokszor panaszkodnak, hogy unatkoznak
• nem veszik figyelembe mások szükségleteit, legyen az egy testvér, játszópajtás vagy akár a szülők
• megpróbálja ellenőrizés alatt tartani környezetét
• nem toleránsok másokkal szemben, sokszor kellemetlen társaságot jelentenek
• nem ritkák a hisztik, nyafogások és sírógörcsök, amikor nem tesznek kedvükre
• soha nem állnak meg, ha azt a szót hallják: "nem".
A elkényeztetett gyerekek viselkedése nem feltétlenül a szülők általi "juttatásokon" múlik, hiszen egy szegényebb életkörülményekkel rendelkező gyereket is ugyanúgy el lehet kényeztetni, mint egy módosabb társát. Ez a negatív viselkedésforma leginkább a családban uralkodó erőviszonyok egyensúlyával függ össze.
A szülő egyik legfontosabb felelőssége gyermeke számára "jó" nevelést biztosítani. Ez számos különböző aspektusból tevődik össze, és szerves része a szabályok lefektetése és a hatások meghúzása is. Ezeket nem szabad negatívan értelmezni a szülők által, hiszen mindezek hozzájárunk a gyermek egészséges értékrendjének kialakulásához.
A gyermekeknek szükségük van a szülői felügyeletre és irányításra, hiszen ez segíti őket saját személyiségük fejlődésében és egy racionális világkép kialakulásában.
Meg kell tanulniuk, hogy vannak helyzetek, amikor egyszerűen csak el kell fogadniuk és tiszteletben kell tartaniuk a szülők döntéseit - visszafeleselés nélkül. Persze számos olyan helyzet van, amikor a gyermek önmaga dönthet - hagyd, hogy ő válassza ki a ruháját vagy a meséskönyveit.
Az elkényeztetett gyermekek legtöbbször sírással próbálják elérni, hogy megkapják amit akarnak.
Ne büntesd ezért a visekedésért,
de ne is fogadd el a szeszélyeit. Hamar megtanulják, hogy nem minden esetben fognak mindent megkapni ezzel
a módszerrel. Számos olyan nevelési módszer létezik, amely
segíti gyermekedet az egészséges világkép és a felelősségtudat
kialakításában.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

A MI GENERACIÓNK EMBERI ARCA,ORVOSI HITE ÉS NAGYTISZTESSÉGÜ TUDÓSA.
, Ranschburg Jenő gondolatai.
A pszichológusok többsége egyetért abban, hogy egyes személyiségjegyek már kora gyermekkorban maradandóan kialakulnak. Az alábbiakban arról szólunk, hogy a személyiségtípusok miként jelennek meg csecsemő- és kisgyermekkorban.
Az extravertáltaknak az
ingerküszöbük magasabb, így nagyobb intenzitású ingerekre van szükségük, mint az introvertáltaknak, kiknek az alacsony
ingerküszöb miatt a kisebb intenzitású inger is intenzívebb élményt eredményez.
Az a gyermek, aki napközben sokat sír, ám az éjszakát zavartalanul
végigalussza, vélhetőleg introvertált alkat: a nappali intenzív
ingerhatások megterhelik, az éjszakai csend pedig nyugtatóan hat
idegrendszerére.
Ha porontyunk jellemzően éjszaka sír sokat, ám nappal szemmel
láthatóan elemében van, ez utalhat extravertált alkatra. Az
extravertált gyermekeknek nagyobb szükségük van arra, hogy éjszaka is érje
őket inger (gyenge fény, a kiságyban elhelyezett játékok, a szomszéd
szobából átszűrődő hanghatások).
Az introvertált gyermekek rendszerint
visszahúzódóbbak, hajlamosabbak a szorongásra, kreatívak, érzékenyek és
sebezhetőek.
Az extravertáltak hangadóak,
dominánsak, harsányak, kezdeményezők, szociábilisak. Amire az
introvertált csökönyösséggel reagál, az extravertált hisztirohamot kap.
Természetesen többnyire nem vegytiszta ügy,
hogy gyermekünk melyik kategóriába sorolható: sokkal inkább tendenciaként, mint
skatulyaként érdemes kezelnünk a személyiségtipológiát.
Attól függően, hogy milyen funkció dominál a külvilághoz való viszonyulásban négy féle személyiségjegy érhető tetten:
Az első kettő racionális (tudatos), az utóbbi kettő pedig irracionális (tudattalan)
A személyiségmodellben a tudatos
és tudattalan működés
A szülő feladata, hogy saját elvárásait
háttérbe szorítva teret adjon a gyermek egyéni kibontakozásának. Nem
az a feladat, hogy a gyermek adottságaitól függetlenül sakkzsenit, vagy
éppenséggel informatikust neveljünk belőle, hanem az, hogy felismerjük
azokat a jeleket, melyek alapján kirajzolódik egy tőlünk független, önálló
személyiség. Ebben segítségünkre lehet egy személyiség modell: ha
időben észleljük, hogy gyermekünk melyik kategória felé húz, lesz néhány
támpont arra vonatkozóan, hogy milyen irányba érdemes terelnünk őt.
.
. Ezek azok a gyermekek, akik belehalnak az unalomba, ha lexikális tudást csöpögtetsz beléjük anélkül, hogy rámutatnál az összefüggésekre. Alkotóelemeire szed szét mindent, ami az útjába kerül, folyamatosan ismétli, hogy miért így miért úgy, valósággal szétszed a kérdéseivel. Ez a fajta érzékenység a melegágya a későbbi jó racionális készség kifejlődésének; ez a tudóslét háttere.
A nehezen kezelhető gyermekek kategóriája.
Nehezen viselik el túlzott mozgékonyságukat, a hadarást, dadogást, a kialakult
tikkeket, ezek a gyermekek magasabb fordulatszámon élik le életüket, mint
embertársaik. Ez a mozgásos nyugtalanság és kielégíthetetlenség jellemzi
őket, és ez a fajta felpörgetett létforma rendszerint kivételes
intelligenciával és felfogóképességgel társul.
A szülők és tanárok részéről nagy
türelemre van szükség, hiszen a sebességtől ketyegő gyerkőc
mindent sokkal gyorsabban elvégez, mint ahogy azt elvárnánk tőle.
Talán ezekkel a gyermekekkel szemben van a legtöbb elfogultság mind negatív,
mind pozitív értelemben: az előbbire példa a hiperaktív megnevezés, az
utóbbira az indigó gyermek
Ennél a gyermektipusnál akár 60-70%-ban már 2 éves korban diagnosztizálható a tünetcsoport.
Jellemzi őket az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya.
Ezen gyerekek közül háromszor annyian szenvednek súlyosabb balesetet, mint kortársaik.
Gyakran tesznek kárt a környezetükben is.
Állandó, szoros felügyeletet igényelnek.
Hamar elunnak bármit és gyakran váltogatják tevékenységüket.
Ugyanakkor nagyon makacsok, akaratosak.
Szinte lehetetlen eltéríteni őket attól, ami az adott pillanatban érdekes számukra.
Ha valami nem sikerül, vagy ha valamit nem kapnak meg azonnal, könnyen sírni vagy üvölteni kezdenek, illetve dührohamot kapnak.
Többnyire később lesznek szobatiszták, később kezdenek rajzolni mint kortársaik
Ha egy pedagógus elmegy családlátogatásra, és az anyuka előveszi a most hat-nyolc éves gyerek csecsemőkori képeit, amelyeken azt látja, hogy a babának minden képen le van csukva a szeme, mert zavarja a vaku, akkor felmerül a gyanú, hogy itt egyfajta érzékszervi érzékenységgel van dolgunk.
Ugyanez a gyerek már babakorában kétségbeesetten hozza az odafigyelő szülő tudomására, hogy bizonyos ruhadarabok szúrják őt.
Akinek az ingecskéjéből ki kell vágni a címkét, mert fölsérti a bőrét, és allergiás foltokat produkál.
Ez az érzékszervi túlérzékenység megmutatkozhat abban is, amikor azt mondja az anyuka: „Tetszik tudni, olyan érdekes, hogy ott van az én hat hónapos gyerekem a kiságyában van a járókájában, nyugtalan és sír, és egyszer csak a rádióban megszólal valami Mozart, és akkor az én kisbabám elhallgat, és elbűvölten hallgatja a zenét.” Erre oda kell figyelni. (id. Beszélgetések nemcsak gyerekekről, Ranschburg Jenő, 130 o.)
Rendkívüli önreflektív képességgel megáldott
gyermekekről van szó, akik a legkisebb játékszer köré is egy képzeletbeli
játékparkot építenek fel, kik képesek elszöszölni naphosszat úgy, hogy közben
fel sem tűnik, hogy ott tevékenykednek mellettünk. A
karrierista szülő rákfenéje ez a fajta gyerek: nem verseng, nem kooperál,
nem buzog és nem éltanuló. Ezzel
szemben gyakran elbambul, nem követi az eseményeket, mereng.
Az intuitív gyermeket ha felemészti a versengésre buzdító környezet, szorongó,
neurotikus felnőtt lesz; ellenben ha hagyjuk kibontakozni a maga
tempójában, a lassan érő folyamat meghozza a gyümölcsét. Leginkább az
irodalmi tehetségek kerülnek ki az ilyen gyerekek közül, míg a motoros
túlérzékenység nagyon gyakran a későbbi sportolók veleszületett háttere
lehet, az érzékszervi túlérzékenység pedig sokszor képzőművészeti
tehetséget rejt (Ranschburg, 132. o).
Érdemes végiggondolnunk azt, hogy a
teljesítményorientált oktatási rendszer melyik személyiségtípusoknak kedvez.
A négyből csak az első csoporthoz tartozó gyermekek érezhetik
elemükben a frontális oktatásra épülő hagyományos oktatási rendszerben.
A fimota gyermeket kikészíti a mozdulatlanság (sok órai padban ülés és
fókuszált figyelem), az érzékelő gyermekre nem hat igazán a sok
elmélet (neki elsősorban alkotótevékenységekre van szüksége), az
intuitív gyermek pedig tipikusan az a kölyök, aki lefagy, ha váratlan
pillanatban rászól a tanítónéni, hogy „folytasd, Istvánka”.
Figyeljük meg csöppségünket, hogy melyik személyiségtípus jegyei érhetőek
tetten a leginkább viselkedésében! Erősítsük meg benne a felfedezett
irányvonalat: abban lesz igazán jó, amihez zsigeri adottságokkal
rendelkezik.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mikortól lehet számítani az első dackorszakra?
A gyermek
fejlődését mindíg folyamatában kell vizsgálni.Figyeljük csak
meg, milyen fontos mérföldkő a járás megindulása. Ettől a
fejlődési periódustól kezdődően
átalakul a család élete. Az addig járókában lévő gyerek elindul, hogy
felfedezze a világot. Az, hogy biztonságossá kell tenni a lakást, természetes,
ám az már nem sokaknak jut eszébe, hogy az anyától való leválás, az
önállósodás is igazából ekkor kezdődik meg. Már képes olyan
cselekvések elvégzésére, amelyekre korábban nem. Tágulnak életterének határai.
Ezek szerint összefüggés van a határok kialakulása és a dac között? Egyáltalán mivel és kivel dacolnak?
Főként őnmagukkal. A belső rend kialakítása nagy erőfeszítést igényel a kisgyermek részéről. Sokszor megrémül a lehetőségtől, és nem tudja, mit, hogyan csinál. Pszichológiai nyelvre lefordítva ezért mondjuk azt, hogy az 1-3 év közötti határokat szabó, am rugalmas nevelés, ami a gyermek érdekeit tartja szem előtt, sokkal hatékonyabb, mint a mindent megengedek, csak ne legyen hiszti” szerinti elv.
Na de akkor a határok, amelyeket mi szülők húzunk, korlátokká válnak, és nem lesz a gyermek kreatív, önálló. Mi lesz az óvoda- vagy bölcsödekezdéssel, ott nem fog az önállósága visszaütni?
Bizonyos korlátokra igenis szükségünk van, mert az mindkét félnek (szülő és gyermek) biztonságot nyujt.
- Ilyen például a napirend kialakítása, ami a beláthatóságat, kiszámíthatóságat jelenti. Sokszor azért hisztizik a kisgyermek, hogy végre állítsanak neki határozottan korlátokat, amelyekhez igazodni tud. Ez ugyanis megnyugtatja, hiszen érzi a biztonságot. Számos esetben azonban a szülőnek ésszerű kompromisszumot kell kötni a gyermekével. Vagyis inkább veszítsük el a csatát, azért, hogy aztán megnyerjük a háborút?
Igen, pontosan. Ebben a korban a csöppségnek önmaga belső konfliktusait kell megtanulni kezelni, ezért amennyiben folyamatosan konfrontálódik szüleivel, plusz terhet rakunk rá.
Ez viszont ellentmond annak, hogy ne legyünk engedékenyek, hanem inkább szigorúak.
A határvonalak pontos meghatározása nem jelenthet
konfliktust, hiszen ezzel segítjük a gyermeket a belső zavar
feldolgozásában.
Az ésszerűtlen, semmit meg nem engedö, örőkösen féltő szigor nem célravezető. Ha nem támogatjuk a gyermeket abban, hogy eligazadjon az önmaga belső diszharmóniájában, akkor túlzott szorongás alakul ki nála. Meg kell találnunk az optimális megoldást, mely alkalmazkodik a gyerek napirendjéhez, az adott szituációhoz. Ez a szülői belátást is jelenti, ahol nincs dirigálás, nincs merevség.
Szóval azt már tudjuk, hogy belső térképének kialakítása során önmagában kialakuló konfliktusokat dolgoz fel a gyermek. De vajon ki szereti, ha csemetéje ledobja magát a nyílt utcán, és magából kikelve hisztizik. Gondolom, azért ez már túllő a célon?
Senki sem szereti
ezt. De ez
már valaminek a folyamodványa. Lehet, hogy korábban túl engedékenyek voltunk és nem talált kapaszkodókat,
ezért így reagált egy aprócska semmiségre. A leglényegesebb, hogy ilyen
esetben higgadtak maradjunk, és ne essünk pánikba.
Az is egy elképzelhető megoldás, ha határozottan a tudtára hozzuk,
hogy ezt nem teheti meg.
De az is lehet, hogy figyelmét másra terelve, túlzott érzelmi reakcióját
figyelmen kívül hagyva, vagyis közönségétől megfosztva, őnmaga
jőn rá, hogy nincs szüksége ilyen viselkedésre. Minden gyermek és minden
helyzet más megoldást kíván. Amikor a konfliktust megoldottuk, próbáljuk meg
átgondolni, mit tehetünk másként, hogy megelőzzük az ilyen jeleneteket.
De kőnnyű is ezt mondani …
Valóban, a mi szakmánkban talán ez a legnehezebb: letisztítani egy
összekuszált képet. De ha
tisztában vagyunk gyerekünk lelki állapotával, ha bízunk önmagunkban, illetve
benne, ha van társu nk, akivel megbeszélhetjük a problémáinkat, az
elbizonytalanodásainkat, máris nagy lépést tettünk. Az szintén jó, ha más
anyukákkal beszélgetünk erről, hisz az élmények megosztása rádöbbent
bennünket arra, hogy más is kerül ilyen szituációba. És ez talán segít az
egyéb konfliktushelyzetek higgadt kezelésében.
Meg lehet beszélni ilyenkor a gyermekkel, hogy mit tehet
és mit nem?
Nos, a verbalitás, a kimondott szó ebben a korban nem igazán hatásos. Sokkal jobb, ha segítünk felmászni a
mászókára, majd megvárjuk, amíg biztos nem lesz a tudása. Ha kell, fogjuk
meg a kezét, és tereljük más játék felé.
Természetesen, ha a konnektorba akar nyúlni, azonnal és határozottan tiltsuk
meg neki.
Kisgyerekünk
érezni fogja a különbséget a hangszínünkben, a hanghordozásunkban, és mivel
neki létszükséglete, hogy állandóan érezze szeretetünket (ez jelenti számára a
biztonságot), legközelebb végiggondolja majd, hozzányúljon-e a veszélyes
tárgyakhoz. Hangsúlyozom viszont, rnindezt nem azért teszi, mert érzékeli a
veszélyt, hanem mert nem akarja szeretetünket elveszíteni, öt ugyanis a
szülői szeretet irányítja.
Most, ha jól értem, a dackorszak kifejezetten jót tesz a gyermeknek?
Pontosan így van! Fontos lépcső a lelki fejlődésben. Sokan panaszkodnak arra, hogy ez a
fajta dacoskodás egészen az óvodáskor végéig tart. Előfordulhat, hogy
a gyermek sokáig küzd önmagával, a valóság elfogadásával, a reális élettér
feitérképezésével. Az a szabály, hogy nincs helyes megfejtés, nincs
egyetlen járható út.
Nem könnyű, de tudatositsuk magunkban, hogy ez az
időszak is hozzátartozik az egészséges, normális személyiségfejlődéshez,
amit nem át kell vészelnünk, hanem okosan, türelmesen támogatnunk kell gyermekünket,
hogy túljusson a problémákon. Csak ezzel segíthetünk saját határai
meghatározásában, egyéniségének kibontakozásában és önbizalmának
erősödésében.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A XX. század
utolsó harmadában egyfelől világszerte sokasodtak a kutatások a
tehetség-témakörben, másfelől egyre több fejlesztő program indult
iskolákban, valamint más tehetséggondozó műhelyekben.
Mostanra kialakult
egy olyan bázisa az ismereteknek, módszereknek, amelyek biztos alapot jelentenek a
tehetséggondozó programok továbbfejlesztéséhez. Az alábbiakban a kutatásokból a
legfontosabbakat emeljük ki, amelyek kiindulási pontjai lehetnek a hatékony
tehetségfejlesztésnek: a tehetség fogalma, fajtái, a fejlesztés alapelvei,
kritikus pontjai.
I. A
tehetség fogalma, fajtái
. Egy modell négy
összetevőjét emeli ki a tehetségnek:
Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például
-a magas szintű elvont gondolkodás,
-fejlett anyanyelvi képességek,
-jó memória, hatékony információfeldolgozási
stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes
speciális tehetség-területeken.
A speciális képességek adják meg a
jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből
sokféle van. Hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi,
zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos,
szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális
tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A mellékelt
A kreativitás is több elemből épül fel: eredetiség, rugalmasság,
problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség
funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző,
hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül
elképzelhetetlen.
A feladat iránti elkötelezettség
olyan személyiség-tényezőket foglal
magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják:
-érdeklődés, versenyszellem, kitartás,
emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is
fejlődnek, e
háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.
Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.
II. A tehetség kibontakozása és fejlődése
Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként formálódhatnak.
A soktényezős tehetség fejlesztésének folyamata, s a képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki.,
A pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.
A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést.
Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken.
Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek.
Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani.
Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a
tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.
Az iskoláskor természetesen már
más lehetőségeket kínál, azonban itt is óvatosan kell
eljárnunk.
A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más
értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános
képességeihez tartozó elemeit (lásd a korábbi felsorolást) kell hatékonyan
fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok
koraiak még ebben az időszakban, hiszen
ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű
általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség.
Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a
fejlesztést megoldani.
A felső tagozat (illetve az
ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony
speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások
és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a
speciális tehetség. Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges
gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos -
nemcsak az intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt – ha
megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni.
A középiskolás kor ad igazán teret a
hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban:
fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb. Ezek mindegyike
hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan
speciálisak.
Egyrészt a tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni ekkor sem.
Másrészt még ekkor is lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén.
Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó
programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás
korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elő a
felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres
tanulmányokra.
A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a
felsőoktatásban tudjuk
feltenni - széles skálán értelmezve ezt a felsőfokú
szakképzéstől.
Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása, meghatározó, hogy a tanulmányok után milyen munkahelyi feltételeket tudunk biztosítani a tehetség teljesítményképes működéséhez és továbbfejlődéséhez.
III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai
1. A tehetség azonosítása, felismerése
Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó
gyakorlati munkának. Ehhez itt most csak néhány alapelvet foglalunk
össze. Ezek a következők:
.A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni.
A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.
A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.
Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.
.
Együttműködés a családdal
A családdal való együttműködésnek sokféle
szervezeti formáját kell működtetni ahhoz, hogy a kapcsolattartás hatékony
legyen: szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció,
családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a
kezdeményező szerepet az iskolának vagy más fejlesztő szervezetnek
kell felvállalnia, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése
mellett egyfajta „továbbképzésben” is kell részesíteni a szülőket a
korszerű tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésével.
AMIT A SZÜLŐK IS ÉSZLELHETNEK
!!!
Átlag feletti képességek:
Kreativitás:
http://geniuszportal.hu
SZLEKTIV-KISMAMA-INFO-
Hogyan tanítsd meg a
gyereknek, mi a helyes és mi a helytelen? Hol tanulja meg egy gyerek, mit
jelent az együttérzés és a jólelkűség?
Egyáltalán létezik-e megfelelő módszer, amivel segíthetsz gyermekednek
személyisége helyes fejlődésében? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre
próbálunk válasz adni.
Az
erkölcs a gyermek másokkal, valamint a társadalommal szembeni viselkedésére,
magatartására vonatkozik. Olyan törvényeket és szabályokat tartalmaz, amelyet
mindenkinek kötelessége betartani. Emellett azt is meg kell különböztesse, hogy
mi a helyes és mi a helytelen.
Ki a hibás?
A kicsik úgy gondolják, minél nagyobb kárt tesznek, annál hibásabbak. Egy
felmérés során két történetet meséltek el több gyereknek. Az első történet
arról szólt, hogy egy gyerek összetört 15 csészét. A második történet
szereplője egy csészét tört össze, miközben a lekváros üveget szerette
volna levenni a szekrényről, amikor nem volt otthon az anyja. Megkérdezték
a gyerekeket, melyik történet szereplője követett el nagyobb bűnt?
Azt válaszolták, hogy az, aki több csészét tört össze, függetlenül attól, hogy
a másikat milyen szándék vezérelte. Ezt objektív vagy reális tanulságnak
nevezzük. Voltak azonban olyanok is, akik azt mondták, hogy a második hibázott
nagyobbat, mert őt rossz szándék hajtotta. Ez már egy magasabb színvonalú,
úgynevezett szubjektív vagy autonóm tanulság. Erre a véleményre azonban 12-13
éves korában jut el a gyerek.
Ez már egészen pici kortól elkezdődik. A gyerek a szülőktől
és saját tapasztalataiból tanul és képes döntéseket hozni. Az erkölcsösség már
kisgyerekkortól kialakulhat, ahogy a szülők
tanítani kezdik a gyereket túlzott engedékenység nélkül. Ezáltal a
gyerekben kialakul a tolerancia mások iránt, és megtanulja elviselni a
felnőttkorral járó nehézségeket.
Ha a gyerek túl sok szeretetet, figyelmet kap, és megengednek neki mindent a
szülők, szemtelenné válhat és mindig többet szeretne
kapni. Ez lassíthatja a gyerek fejlődését és egyéniségének kialakulását.
Ez a viselkedés elfogadható egy 2-6 éves gyereknél de a 12 évnél nagyobbaknál
már nem helytálló. A túl nagy szigor sem célszerű, hiszen ezáltal a gyerek
elveszti önbizalmát, és nem tudja iránytani az életét. Később lázadó
magatartás alakulhat ki nála, vagy magába fordulhat, elhízhat a gyerek. A
helyes középutat valóban nem könnyű megtalálni.
Ne feledd, a szülő viselkedéséből tanul a gyerek. Te nem csak határokat húzol számára, de arra is
megtanítod, mi a helyes és mi a helytelen. Te alakítod a gyermek
fejlődését, és rajtad múlik az is, hogy milyen felnőtt válik majd
belőle. A gyerek, ahogyan nő, saját döntéseket fog hozni, amik lehet,
nem egyeznek meg a társadalom elvárásaival. A szülőnek meg kell tanulja
elfogadni ezt. Mindez része a gyerek nevelésére vonatkozó szülői
kötelességeknek. Ha jó példát mutatsz gyermekednek,
meghallgatod és megérted őt, nevelése sokkal könnyebben fog majd menni.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A korai lefekvés segíti a gyermek fejlődését
Egy új tanulmány szerint a rendszeres lefekvési idő és az elegendő alvás jobb iskolai, óvodai eredményekhez vezethet.
Azok a 4 éves gyerekek, akik mindennap közel azonos időben fekszenek le, jobb eredményeket értek el olyan felméréseken, ahol szövegértési és számolási képességeiket mérték fel.
A korai lefekvés, és az ágybamenetellel kapcsolatos szülői szigor ugyancsak pozitívan hat a gyermek fejlődésére.
Az Amerikai Alvástudományi Akadémia szerint az
óvodás korú gyermekeknek legalább 11 óra alvásra van szükségük
"Ha a szülők ragaszkodnak egy állandó lefekvési időhöz, az nagyon jó hatással lehet gyermekük nyelvi és szövegértési képességére"
A gyermekorvosnak rá kell vennie a szülőket, hogy egy olyan lefekvési időpontot alakítsanak ki, ami a gyermek egészséges alvásához szükséges." http://www.betegszoba.hu
GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS-
A legtöbb család számára egy gyermek nem elég. Nálunk még mindig a két gyermekes az elfogadott, ideális családmodell.
A szülők második gyermekük tervezésekor, elsősorban első csemetéjük érdekeit helyezik előtérbe, ezzel némileg háttérbe szorítva saját kényelmüket, anyagi érdekeiket, vagy a karriert.
Sokak szerint a gyermeknek szüksége van legalább egy testvérre ahhoz, hogy egészségesen szocializálódjon. Nos, azok a szülők akik nem osztják ezt a véleményt és az egykét favorizálják, a gyakorlatban hamarosan szembesülnek gyermekük önzőségével.
Sokan kényszerből nem vállalnak második gyermeket, és nem kényelmi okok miatt. Gyakran az anyagi lehetőségek vagy egészségügyi problémák szabnak határt a családi kör bővítésének, illetve egyes édesanyákat a terhesség és a szülés során szerzett rossz tapasztalatok tartanak vissza az újabb gyermekvállalástól.
Egyes kutatások az egyke gyerekek pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet. Eszerint az egykék jobban teljesítenek az iskolában, különösen matematikából és irodalomból. Jobban igyekeznek barátokat szerezni, rugalmasabbak a nemek közti munkamegosztás terén, mint nagycsaládból érkező társaik.
Ha még nem vagy biztos benne, hogy hány gyermeket szeretnél, teszteld le magad, hogy készen állsz-e a következő gyermek fogadására!
Természetesen ezt rajtad kívül senki sem tudhatja jobban. Sokak szerint ez még bonyolultabb kérdés, mint az első gyermek esetében volt. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy legyen-e baba, hiszen döntéseddel az egész család életét készülsz felforgatni. Minden újabb gyermek esetében ezért át kell gondolni, hogy az érkező kis jövevény, hogyan fogja megváltoztatni a család életvitelét, a munkátokat, a családi kasszát, a kapcsolataitokat, és nem utolsó sorban a többi gyermeketeket. Nem árt ezt a kérdést alaposabban körbejárni a döntéshozatal előtt.
A legtöbb szülő számára nagyobb dilemmát okoz annak eldöntése, hogy mikorra időzítse második gyermekének érkezését annál, hogy legyen-e egyáltalán következő gyermek.
Meglehetősen vitatott kérdés, hogy mekkora az ideális korkülönbség a gyermekek között. Vajon az a helyes, ha egymás után jönnek a kicsik, és - hasonló érdeklődési körük miatt - könnyebben tudnak egymással játszani? Esetleg az a jobb, ha van néhány év korkülönbség köztük, így többet tudunk velük külön-külön is foglalkozni?
Ugyan kutatások nem bizonyítják ennek helyességét, mégis a legtöbb szakember 2-3 év korkülönbséget tart ideálisnak a testvérek között, és a legtöbb család is erre a következtetésre jut idővel.
Sokszor kerülünk olyan helyzetbe életünk során, hogy nincs módunk jól átgondolt döntést hozni. Különösen igaz ez akkor, ha szerelemről, vagy más, érzelmektől túlfűtött témáról van szó. Felsorolunk néhány dolgot, melyeket célszerű mérlegelnünk a nagy döntés előtt.
Ahogy az előzőekben már utaltuk rá, nem javasolt terherbe esni, ha a legkisebb családtag még nem töltötte be a 6 hónapos kort.
A többség ebben egyetért, ám a továbbiakat tekintve különböznek az álláspontok. Vannak, akik szeretnék korban minél közelebb tudni csemetéiket egymáshoz. Szokásos érveik szerint, így játszótársai lehetnek egymásnak, valamint nem nyúlik bele a nevelés időszaka az öregkorba.
A másik tábor viszont addig tolná ki következő baba érkezését, amíg csak lehet, mondván, hogy így több idő jut a nevelésre, és az idősebb testvér jobban felkészíthető a kistestvér érkezésére.
A család életvitele teljesen rendezett? Sikerült
megoldani
A pénz nem
Nők esetében, a termékenység szempontjából ez nagyon fontos kérdés. Például, ha 38 éves vagy és két gyermeket szeretnél még, akkor a 2-3 év kihagyás a két gyermek között luxus. Viszont, ha 30 alatti vagy és nincs semmiféle egészségügyi problémád, mely a termékenységedet befolyásolná, akkor nyugodtan kezelheted rugalmasabban a dolgot. Beszélgessetek el partnereddel erről, hiszen a legtöbb embernek van elképzelése arról, hogy mennyi idősen szeretné nevelni a gyermekeit.
Néha az egyik szülő már készen áll, míg a másik még nem. Nehéz állandóan szinkronban lenni egymással. A probléma megoldását kezdjük mindig a nézeteltérések tisztázásával! Üljünk le és egyeztessük a szempontjainkat! Tudom; ezt sokkal könnyebb leírni, mint véghezvinni és talán nem is oldódnak meg azonnal a gondok, de valahol el kell kezdeni. Sokat segíthet, ha másokkal is beszélünk a dologról, akár egy internetes fórum keretében.
Igen. Mérlegelni kell a pozitívumokat és a negatívumokat is, de ez alapvetően egy olyan döntés, amelyben egyáltalán nem baj, ha a szív irányít.
Ha még egy gyereket szeretnél és ebben a partnered is teljes mellszélességgel támogat, akkor ne habozz tovább, vágj bele! Csak arra koncentráljatok, amit a boldog jövő tartogat számotokra!
Forrás.WWW.google-
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Csodálatos érzés, amikor először simogatjuk meg
kisbabánkat. Puha bőre, apró kis ujjai, pici talpa mind-mind arra
csábítanak, hogy megsimogassuk, megpuszilgassuk. Ez az élmény
mindkettőnknek fantasztikus, a babának pedig elengedhetetlenül fontos,
hogy szeretetünket a bőrén keresztül is érezhesse.
A sírós kisbabánk hamar megnyugszik, ha hallja a
szívdobogásunkat és érzi közelségünket, kezünk melegét a
bőrén. Ez a közelség táplálja a csecsemőnkben az
ősbizalmat, hogy a világ szép és jó és minden rendben van körülötte.
Már a hathetes magzat is érzékeli a bőrén a méhen belüli világot: az ujját szopja, megérinti saját testét,
a méh falát, keze beleakad a köldökzsinórba. Nem csoda, ha kezdetben nehezen
viseli a kinti világot; hiányzik a jó meleg burok, félhomány, dörzsölik a
ruhadarabok. Tudományos megfigyelések szerint a hordozókendő segítséget
nyújthat az első hetekben, pótolva a méhen belüli biztonságérzetet.
Szorosan hozzásimulva anyához, érezni melegségét, illatát, nincs is jobb dolog
egy csecsemő számára.
A koraszülöttek körében végzett megfigyelések is azt
bizonyítják, hogy a legjobb egészségügyi ellátás sem pótolhatja a testi
érintkezést.
"A kis súlyú, koraszülött csecsemő jobban érzi magát, ha közel
lehet anyja testéhez"
- ezt állapították meg egy kolumbiai kórház koraszülött-intenzív osztályának
munkatársai. A kórházi túlzsúfoltság és keresztfertőzések megszüntetése
érdekében létrehozták a "kenguruprogramot", melynek az a lényege, hogy a koraszülöttek
csak addig maradnak kórházban, amíg az állapotuk súlyos, azt követően
pedig otthon gondozzák őket. Mivel a kolumbiai anyáknak is el kell
valahogy látni a háztartást, kitalálták, hogy a pici babákat egy kendővel
az anya mellkasára kötik, mint ahogy a kis kenguru ül az anya erszényében.
Ennek a módszernek a használatával ugrásszerűen megnőtt az 1000 g
feletti koraszülöttek túlélési aránya.
A
fejlett országokban (így nálunk is) alkalmazott koraszülött-ellátás
természetesen teljesen más - a szakértelmet és a jó minőségű
eszközöket nem lehet és nem is szabad az otthoni ellátással kiváltani. A "kenguruprogramból" azonban nekünk is le kell
vonnunk a tanulságot: óriási segítséget jelent, ha a csecsemő anyja
közelségét élvezheti. Többé nem kell órákon át sírnia a kicsinek
ahhoz, hogy megkapja, amit akar, hiszen anyja a folyamatos érintkezés
következtében a kicsi minden rezdüléséből tudja, hogy éppen mire vágyik.
Az érintés nemcsak gyógyít, okosít is:
A kitartó sírás energiát emészt fel és ez az energia máshonnan fog
hiányozni. A nyugodt,
kiegyensúlyozott baba környezetének felfedezésével foglalkozik, játszik, tanul,
egyszóval fejlődik. Nézzük hogyan:
5 hetes kor körül már felfedezi az ujjait, esetleg megtanulja ezek szopogatásával
megnyugtatni magát.
6 hetes kor körül elkezd játszani a kezével és az ujjaival, élvezi a tapintás útján történő
megismerést.
8 hetes kor körül a tenyerébe helyezett tárgyra rámarkol és nagy ívben mozgatja azt. Kedvét leli a
meztelenségben, kezeivel érintgeti és kezdi megismerni a testét.
10 hetes kor körül már nem csupán nézegeti a tárgyakat, hanem megpróbálja
megérinteni, bár gyakran mellé nyúl.
3 hónapos kor körül mindent a szájába vesz, ami a keze ügyébe kerül - mivel az ujjakkal való tapintása még nem elég fejlett, a nyelve viszont rendkívül érzékeny, így próbálja megismerni a különböző tárgyakat. Játékait ujjaival megérinti, bökdösi, ujjait külön-külön vagy az egész öklét a szájába teszi, majd kiveszi, nézegeti azokat.
4 hónapos kor körül a szülő arcát bökdösi, simogatja, ütögeti, jelezve mennyire kötődik hozzá. Ügyesen megmarkolja a legkülönfélébb dolgokat, a nagyobb darabokat két kézzel tartja.
6 hónapos kor körül kezeivel elkezdi felderíteni a tárgyak anyagait.
7 hónapos kor körül a fogáshoz, markoláshoz már nemcsak a tenyerét, hanem hüvelyk- és mutatóujját is használja - kialakul az ún. csippentőfogás.
10 hónapos kor körül a tárgyakat nem csupán megfogni tudja, hanem elengedni is, sőt, élvezi azok dobálását.
1 éves kor körül érett csippentőfogással apró dolgokat - morzsát, borsószemet -vesz fel a földről. Élvezi a tárgyak dobálását, dobozok, fiókok ürítgetését és újrapakolását, serpenyők, lábasok rendezgetését.
Gyermekünk fejlődését az segíti a leginkább, ha hagyjuk, hogy minél több élményt szerezzen. Még akkor is, ha kavicsokban turkál a játszótéren vagy gyümölcsdarabkákkal maszatol - időnként töröljük meg a kezét nedves törlőkendővel.http://okosanya.blog.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Jó gyerek, rossz gyerek – egyik csemete sem így születik.
Jó ember, rossz ember – a szülőkön
múlik, mivé válik később.
Sok szülő ösztönösen neveli gyermekét,
felismerve, hogy a srác nem eredendően jó vagy rossz. Csak rajtuk áll vagy
bukik, szeretetreméltó felnőtt válik-e a csemetéből. Duplán megéri
fáradozni: apu és anyu is több örömet lel így gyermekében, no meg ő maga
is boldogabb lesz egész élete folyamán. Tudjuk, minden csöppség más és más, ám
vannak általános szabályok, amelyeket nyugodt szívvel alkalmazhatunk.
1.
szabály: Enyém
Világos játékszabályokkal a gyermek mindig tudni
fogja, mikor cselekszik helyesen, illetve helytelenül. Ne legyen de
és ha. Figyelmeztesd a
csemetét, mi történhet, ha vét a szabályok ellen. Még jobb, ha hagyod, hogy
ő döntsön a következményekről. Ugyanis néha önmagával szemben sokkal
szigorúbb, mint a szülő. És legyél következetes: éreztesd, hogy komolyan
gondolod, amit mondasz.
2. szabály: Tiéd minden tiszteletem
Engedd, hogy neki tetsző elfoglaltságot,
foglalkozást válasszon – ne feltétlenül azt, amit te szánsz neki.
Tiszteld gondolatait, érzéseit, még akkor is, ha azok teljesen eltérnek az
tiédtől. Bár gyermek még, ő is döntéseket hozni képes ember. De
mindig a legjobbat várd tőle, és meglátod, igyekezni fog, hogy ne okozzon
csalódást szüleinek. Mutathatsz példát is. Mondjuk, legyél olyan higgadt, mint
amilyen higgadtságot elvársz a gyermektől.
3. szabály: Káros minden erőlködés
Ne erőltesd, hogy magában elfojtson
gondolatokat és érzelmeket, inkább azt, hogy elejét vegye a hisztériás jeleneteknek,
nemkívánatos hangnemnek. Mindenekelőtt ne sugalld azt, hogy
ő a világ közepe. Ne
hagyd, hogy gyermeked teljesen természetesnek vegye az általad nyújtott
„szolgáltatásokat”. Tanítsd meg arra, hogy tisztelje mások érzéseit és
szükségleteit. Mutass jó példát a rászorulók segítésére, a jótékonykodásra.
Ragaszkodj a jó modorhoz - még az asztalnál is. Tanítsd meg hálásnak lenni,
hogy mások erőfeszítései kapcsán – melyet az ő érdekében tesznek –
kinyilvánítsa háláját.
4. szabály: Élmény minden perc
Vedd észre, ha valamit jól csinál. Elismerésed
bátorítólag hat és további pozitív viselkedésre ösztönöz. Figyelj
rá: ha beszélgetni akar, szakíts időt rá. Fontosak még az együtt töltött
percek is – a közös élmények a legmeghatározóbbak a szülő-gyermek
kapcsolatban. Fogódzót adnak és átsegítenek a nehezebb időszakokon. Ne
vegyél mindent észre: ha alapvetően jó a gyermek, nem kell minden
különcség miatt vitatkozni: ha kékre festi a haját, várj egy hónapig, hátha
áttér egy szimpatikusabb színárnyalatra. Hiszen te is voltál gyermek; néha
nem árt, ha megpróbálod beleélni magad gyermeked helyzetébe.
:
http://www.kiskegyed.hu/baba-mama/gyerekneveles/rossz-gyerekbol-jo-ember-
Mivel immár 2o11-et írunk, magától értetődő a válasz: természetesen „nem verni”, hiszen a modern gyermekpszichológia szerint a testi fenyítés rendkívül káros, és elavult módszer.
Nincs olyan gyermekpszichológus, aki ne emelne hangot a gyermek verése ellen – hiszen mélyen belevésődik a kicsik tudatalattijába a negatív, megalázó élmény, és nagyon káros következményei lehetnek.
Felmérések szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen részesülnek „atyai pofonban” jóval agresszívebbek társainál, ők is hasonló, tettleges eszközhöz folyamodnak konfliktusok esetén – ha ők is szülők lesznek egyszer, gyakrabban „öröklik” ezt a káros nevelési módszert –
A depresszió, a szorongás, később a szexuális deformitás is gyakrabban előfordult a gyakran bántott gyerekek között. Ezért megengedhetetlen a gyerekkortól felnőttéválásig kitenni ennek a gyerekeket.
Kihangsúlyozom, írásomban nem a bűncselekménynek számító gyermekbántalmazásra tesszük a hangsúlyt – hiszen ez sarkított, és gyászos eset –
hanem a jószándékú, és szeretettel adott atyai pofonok ellen
emelek szót. Ugyanis hiába vannak tele a könyves standok jobbnál
jobb nevelési szakirodalommal, hiába jelennek meg újságcikkek a verés káros
hatásairól – az a tapasztalat, hogy igazából ez még nem tudatosult igazán a
szülőkben. Sok a tudatlan, tájékozatlan,
régimódi gondolkodást valló
szülő.
Ugyan a rettenetes spártai szigort szinte senki sem
állítja példaképnek, a Makarenkói fekete nevelés is a múlté, mégis számos szülő gondolkodik úgy, hogy a jó
nevelés alapfeltétele az indokolt náspágolás.
Itt meg kell különböztetni, hogy „verés” és verés” sem egyforma: meg lehet különböztetni az egyszerű suhintást, a szelíd tockost, a nagyobb, nyitott tenyérrel elkövetett pofont, és az igazi, megalázó verést, amit gyakran eszközzel, fakanállal, vagy egyéb eszközzel történik.
Káros hatásai nem egyformák – minél gyakrabban, és minél drasztikusabban kap ki a gyerek, annál mélyebben vésődik be a tudatalattiba, és annál negatívabbak a következmények. Igazából alig van szülő, aki életében nem követett volna el néhány nevelési hibát, és az is előfordul, hogy az olyan szülő keze is eljárhat, aki egyébként mélyen elítéli a testi fenyítés ezen formáját.
Bizony, vannak könnyen, és nehezen kezelhető gyerekek, a szülőknek is megvannak a maguk problémái, és ők sem egyformák: vannak temperamentumos, hirtelen természetű anyák, és apák, akik nehezen viselik el, ha a gyerek helytelenül viselkedik. Előfordulhat, hogy egy fárasztó nap után a gyerek felesleges, és idegborzoló hisztije következményeként elcsattan a füles - melyet a szülő mély lelkiismeret furdalása követ, gyakori, hogy a szülő elsírja magát, és gyűlöli magát, hogy hagyta elszabadulni az indulatait.
Az efféle eset szinte
A gyerek is érzi, hogy a szülő sem gondolta
komolyan – nem arról van szó, hogy nem szereti őt, csak ideges volt.
A legfontosabb, hogy sokat beszélgessünk gyerekeinkkel, és ha csemeténk
helytelenül viselkedik, a szóbeli ráhatással, magyarázattal, súlyosabb esetben
édesség, vagy TV megvonással, és társaival nagyobb nevelő hatást érünk el,
mint az ideges odacsapkodással.
Az erőszak
erőszakot szül, a szeretet szeretetet.
Mi a helyzet azokkal a szülőkkel, akik,
noha nagyon szeretik a gyerekeiket, de mégis az „atyai pofon” üdvözítő
hatására voksolnak? Számtalan oka van ennek: valószínűleg
ők azok, akiket kemény kezűen neveltek annak idején, és magukba
szívták a helytelen, és elavult nevelési módszert - vagy pedig emellett lusták
is modernebb szakirodalmat olvasni a témáról .
Előfordul az is, hogy a nagyszülő, vagy a régi vágású védőnő ajánlja a testi fenyítést, mondván, hogy: „ne hagyja, hogy a fejére nőjön, ha most nem kap ki, később ő fogja Önt ütni”!
Hányszor elhangzik ez a mondat: „Engem is elvert az apám nadrágszíjjal gyerekkortól felnőttéválásig, mégis ember lett belőlem”! Az ilyen emberek általában merev, nem egyszer sérült gondolkodásúak, nem törődnek a pszichológusok, óvónők, tanárok véleményével - ezért nehéz őket meggyőzni helytelen magatartásukról. Meggyőződésük, hogy így tesznek jót a gyerekkel : elvük a tettleges szigorúság, úgy gondolják, a legjobbat teszik a gyerekkel. Sokan elítélik, megvetik, lenézik az ilyen szülőket – pedig nem kéne: a maguk módján jót akarnak – inkább arra kéne törekedni, hogy minél inkább felvilágosítsuk őket, mi is a helyes nevelési irány: a kompromisszumkészség, az elfogadás, a szeretet kimutatása, a következetesség, a szóbeli ráhatás.
Ha ezek az emberek belegondolnának, mit is művelnek valójában szeretett gyermekük pszichéjével, biztosan abbahagynák a pofozkodást. Hiszen normális szülő nem szeret ártani a gyerekének.
Véleményem szerint nagyobb propagandát kéne készíteni a gyerek verés káros hatásairól, hogy még inkább beivódjon a szülők tudatába a helyes út. Reménykedjünk benne, hogy évtizedek múlva (de ha lehet, hamarabb) a verés teljesen kikopik a nevelési eszköztárból, és csak elrettentő példaként fogunk rá visszatekinteni.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A családi idill mindenáron való fenntartásának éppen az issza meg a levét, akinek az érdekében történik.
A család a legrégibb és leginkább meghatározó csoport, illetve kapcsolatrendszer, ami legnagyobb a személyiségformáló hatással bír.
Ha a rendszer jól működik, a benne felnövekvő gyerek képes lesz bízni önmagában és a világban, ami felnőttkori boldogulását is pozitívan befolyásolja.
Ha azonban zavar támad a működésében, a család egyfajta neurotizáló tényezővé válhat, ami viselkedési zavarokhoz, súlyosabb esetben pedig pszichoszomatikus és szenvedélybetegségek kialakulásához is vezethet.
A hamis családi idill fenntartásának általában éppen az issza meg a levét, akinek érdekében mindez történik, vagyis a gyerek.
Az egyik legmarkánsabb és szinte mindenki által ismert példa erre a jobb sorsa érdemes gyermek, aki leginkább egy kis zsarnokra emlékeztet - ami persze a legkevésbé az ő hibája.
Ez a fajta jelenség - más léptékben bár, de - számos hazánkbeli családban is tapasztalható. Tudd meg, mely viselkedésformák engednek arra következtetni, hogy a gyerek érzékeli a szülei házasságában keletkezett zavart.
Az egymással rossz viszonyban lévő szülők nemritkán tárgyakkal igyekeznek pótolni azt a fajta melegséget és meghittséget, ami az egészséges családok sajátja, esetleg - számolva azzal, hogy előbb-utóbb mégiscsak kenyértörésre kerül sor - ki-ki igyekszik magához édesgetni a csemetét újabb és újabb drága játékkal, menő ruhával, okostelefonnal.
Valójában ettől a gyerek a legkevésbé sem lesz boldogabb - sőt, épp ellenkezőleg. A csilivili ajándékok ugyanis természetüknél fogva eleve csak pillanatnyi örömet képesek szerezni. Mindeközben a gyerkőc érzelmileg egyre inkább kielégítetlenné válik, aminek ráadásul korából adódóan nem is lehet tudatában, így a lelkében keletkező hiányt újabb és újabb tárgyak kikövetelésével próbálja kompenzálni - és az ördögi kör bezárult.
.
Esete korántsem nevezhető egyedinek: azok a gyerekek, akik nem tudhatják maguk mögött az egészséges család nyújtotta stabil hátteret, gyakorta menekülnek efféle éretlen viselkedésformákba.
Mindez valójában egyfajta - nem akaratlagos - segélykiáltás, aminek a hatékonysága többnyire erősen vitatható, ám a csemetének, ha mást nem is, egy kis extra törődést azért általában sikerül kicsiholnia ily módon édesanyjából-édesapjából.
A szülők rossz kapcsolatán kívül számos más dolog is felboríthatja a kicsi lelki harmóniáját - ilyen például a közösségbe kerülés is.
A leggyakoribb magatartászavarok óvodáskorban
Az addig nyugodt gyermek közösségbe kerülve hirtelen nehezen kezelhetővé válhat.
Milyen magatartászavarok jelentkezhetnek óvodáskorban?
A rossz házasság tünete lehet a gyerek agresszív viselkedése is - és nem csak sztáréknál.
A szidás, büntetés ilyenkor csak ront a helyzeten, hiszen az agresszió agressziót szül, így konfliktuskezelésre eleve alkalmatlan - ráadásul nem is arról van szó, hogy a gyerkőc úgymond rossz lenne.
Valóban az ilyesféle megnyilvánulások arra az egyensúlyzavarra utalnak, ami a gyerek környezetében következik be, megbolygatva a kicsi érzelmi világát.
Valamilyen szinten érzékeli, hogy az a kép, amit szülei mutatnak felé, nem őszinte, ez pedig érthető módon igencsak elbizonytalanítja, sőt, egyenesen félelemmel tölti el.
Ennek a fajta destruktív érzelemnek azonban nem talál valamiféle, minden érintett számára elfogadható kiszelepelési módot - azaz nem tudja vagy meri megfogalmazni, esetleg lerajzolni vagy eljátszani, ami a lelkében zajlik -, így a körülötte lévők, netán saját maga ellen fordul.
A gyereknek alapvetően utánozás révén kellene tanulnia - ezért aztán minél inkább iparkodnak a szülők a békesség, szeretet és egyetértés látszatát fenntartani, annál kevésbé lesz képes csemetéjük kifejezésre juttatni, hogy mit érez, és annál inkább agresszívvá válik.
Gyógyító mese
A mese már önmagában feszültségoldó hatással bír, szimbólumvilága pedig segíti
a kicsit bizonyos lelki bajok feldolgozásában
A szakemberek és a szülők egyetértenek abban, hogy a válás - még ha a lehető legkulturáltabban zajlik is - sebet ejt a gyerek lelkén, melyet sokszor az idő sem képes tökéletesen begyógyítani. Ám az is tény, hogy a boldogság látszatának megőrzése még inkább káros lehet a kicsi személyiségfejlődésére nézve.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Gyerek cipő tippek:
Ha az első gyermekünk számára kell cipőt vásárolnunk nagy gondban lehetünk.
Milyet is
válasszunk, ami a legmegfelelőbb lesz a kicsi lábának. Figyelembe
kell venni a biológiai, ortropédiai szempontokat, de a bekötési, becsatolási
lehetőségre is oda kell figyelni.
, Az ortropéd
szakorvosok az úgynevezett supinált cipők megvásárlását, hordását
tanácsolják.Ez a talp
haránt részét megemeli, ezzel is megelőzve már kis gyermek korban a későbbi talp- és
járási problémákat. Ez úton megelőzhető a
lúdtalp kialakulása, vagy a megsüllyedt boka.
A gyermek
cipők megvásárlása során kellő figyelmet kell fordítani a boka
megtartására. Olyan lábbelit
válasszunk, mely megtartja a kicsi bokáját, főként az első egy-két
cipőcske, szandál legyen ilyen. Mivel a gyermek még nem biztos lábakon jár
fontos, hogy ne bicsakoljon ki a lába a
járástanulás során. A megfelelő gyermek cipő vásárlásával
nagy lépést tehetünk a félrelépés, csámpás járás
elkerülése érdekében.
Ezt a
vásárlási gyerekcipő tippet fogadjuk meg! Sok felnőtt szenved ettől, pedig
gyermekkorban elejét vehetjük a kellemetlenségnek.
Nemcsak a szakorvos
előírásait kell betartanunk, hanem a baba érdeklődése szempontjából
is a legmegfelelőbb mellett kellene döntenünk.
A
következő gyerekcipő tipp a csatolási módra vonatkozik.
Általában egy éves
kor körül kezdi megtenni az első lépéseit a baba. Ekkora kell számára
beszereznünk a gondosan kiválasztott cipőt, melyet felpróbálni nem igazán
tud a kicsi.
A lábméretét
ezúton nem tudjuk pontosan megállapítani.
Más módot kell erre
választanunk. Hasznos tipp lehet gyerekcipő esetében a hurkapálcikával
vett méretet.
A gyermek
érdeklődése alatt azt értem, hogy a különböző fűzőket,
tépőzárakat szívesen próbálgatja kikapcsolni.
Ha el szeretnénk kerülni a
folyamatos befűzést, bekötést, akkor döntsünk nehezen kikapcsolható
cipő mellett. Ez a probléma főként a zárt cipők esetében kerül
elő.
Előnyös lehet
a csatos megoldás, mivel az ilyen kicsi gyermek még nem tudja a csatot kezelni. Csak játék lehet a számára, de a
kicsatolással nem boldogul. Jó lehet ezen kívül a zippzáros zár is. A
cipőkön lévő zippzár elég kicsi és nehezen kezelhető ahhoz, hogy
ne tudja lehúzni.
Rosszabb kivitelt jelent a fűzős cipő. A fűzővel és a tépőzárral boldogul a gyermek a leginkább. Ennek a használatát - legalábbis a kikötését – tanulja meg a legkorábban. A fűzőt és a tépőzáron egyaránt csak egyet kell rántani, és máris levehető a cipő. Ezeket a gyártók erőszeretettel alkalmazzák a cipőkön, sok ilyen formájú cipőt találhatunk a piacon. Ők sem gondolnak bele – ezek szerint – a praktikumba.
Formás és szép cipőt vásárolhatunk meg ebben a kivitelben is, de gondoljunk bele a későbbi kellemetlenségekbe, mikor a gyermek folyamatosan kiköti a fűzőt, vagy szétszedi a tépőzárat
A jó döntést bizonyítja a hordás is.. A két oldalon zippzárral ellátott, és az egészet átkötő tépőzáras megoldást javasoljuk.
Kellő
mértékben kitágítható a cipő a felvétel során a kétoldalt lévő
zippzár segítségével, a tépőzár – szerintem el is hagyható lenne – pedig
átköti az egészet, letakarva a zippzár szárát is. A tépőzárat folyton szétszedik a gyerekek de
a zippzárt nem babrálják..
A gyermek cipő megvásárlását tehát nagy átgondolás előzze meg. Jó tanácsként mondom: fogadja meg a tippeket!
http://miez.info/hu/
-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Ma már több kutatási eredmény is alátámasztotta, hogy a csecsemők nem fehér lappal jönnek a világra: már egész apró babakorukban velük született temperamentumuk van, valamint egyedi személyiségjegyeik.
De mi történik akkor, ha az anya és a gyermek alapszemélyisége nincs összhangban egymással?
Az elméletek, melyeket több követéses kutatás is megelőzött, arra
alapozzák a kiegyensúlyozott anya-gyerek, majd később a gyerek-külvilág
viszonyát, hogy az anya hogyan reagál gyermeke temperamentumából
fakadó reakcióira, illetve az
anya és a gyermek személyisége mennyire
illeszkednek egymáshoz.
Nem
csak a környezet befolyásolja a személyiséget
Ikerkísérletekben, problémás, tanulási nehézségekkel
küzdő, nehezen kezelhető gyerekeknél figyelték meg, hogy ugyanazon
családi háttér, nevelési stílus mellett később teljesen más
viselkedészavarok jelentkezhetnek.
Ennek
magyarázata, hogy nem pusztán a környezeti hatás alakítja a gyermekek vi Már néhány
hetes csecsemők jól elhatárolható különbségeket mutattak adott területeken selkedését, hanem egyedi személyiségük kölcsönhatása is a
környezettel.
- mozgás, evés-alvás rendszeressége, sírás mennyisége -,
attól függetlenül, hogy milyen környezetben voltak, illetve szüleiknek milyen
volt a természete.
Hosszú
ideig - fiatal felnőttkorig - követték a vizsgált babákat, és többségüknél
az derült ki, hogy bár a tulajdonságok transzformálódnak, az alapjegyek hosszú
távon megmaradnak.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kizárólag a genetika határozza meg a személyiséget:
úgy vélik, hogy a temperamentum és a környezet folyamatos
kölcsönhatása alakítja azt.
A
temperamentum-elmélet kategóriái
A temperamentum-elmélet több személyiségjegy
együttes jelenléte alapján létrehozott hármas felosztását a téma
megkerülhetetlen pszichológus kutatói,írták le
A könnyű gyerek rendszeresen eszik, alszik, pozitívan közelít
az új helyzetekhez, alapvetően könnyen viseli a frusztrációt.
Alkalmazkodik a változásokhoz, például az új ételekhez vagy az új iskolához.
Legtöbbször jó a kedélyállapota, és gyakran mosolyog. Az ilyen gyerekekkel
kapcsolatos problémák rendszerint abból adódhatnak, ha olyan helyzetbe
kerülnek, ami lényegesen eltér az otthon megszokott mintától,
értékrendtől, és így nem tudják azt értelmezni, amit otthon tanultak.
A
nehéz gyerek rendszertelenül eszik, alszik, rosszul közelít
az új helyzetekhez, gyakran és hangosan sír. Lassan alkalmazkodik a
változásokhoz, és több időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja az új
ételeket vagy embereket. Az ilyen gyerekekkel kapcsolatos problémák
rendszerint a szocializációs minták, családi, iskolai és kortársi elvárások
körül forognak. Hirtelen egy új szituációba kerülve ezek a gyerekek nagyobb
valószínűséggel mutatnak elutasítást, és néha ellenszegülő és
agresszív viselkedést.
A
lassan felengedő gyerek visszafogottan reagál
az új helyzetekre, és lassan fogadja el azokat. Ha rendszeresen hozzuk
ugyanabba a szituációba, finoman elérhetjük, hogy nyugodtan elfogadja azt.
Közel rendszeres biológiai rutinja van - például az evés és az alvás
tekintetében -, a velük kapcsolatban kimutatott problémák jellege inkább attól
függ, hogy milyen egyéb jellemvonásokat mutatnak.
Hogyan
kerüljünk összhangba a gyerekkel?
A gyermek
egészséges lelki fejlődéséhez szükséges kötődés akkor alakul ki a
legkönnyebben, ha a szülő és a gyermek
temperamentuma harmonizál egymással. Szakemberek álláspontja szerint viszont, miután a temperamentum
általában öröklődik, nagy a valószínűsége, hogy a szülő temperamentuma
összeillik a gyermekével. Amennyiben mégis
disszonánsnak tűnik az anya és a gyermek kapcsolata, érdemes figyelembe venni pár szempontot.
-Segíthet például azoknak a
pillanatoknak a felidézése, amikor a kapcsolat harmonikusan működött.
Mit csinált akkor a gyermek, és hogyan reagált erre az anya?
Ha ezek a pillanatok megragadhatók, könnyebb megtalálni a gyereknek
megfelelő reagálási módot.
Fontos, hogy az anya
felismerje a gyermekkel kapcsolatban táplált érzéseit. Elszigetelt érzést okozhat, ha inkább
frusztrált, mint beteljesült szülőnek érzi magát, ha a szülői szerepe
inkább stresszt okoz, mintsem energiával töltené fel. Sok szülő tapasztal
a felsoroltakhoz hasonló érzéseket.
Nagyon hasznos, ha van kivel
megvitatni ezeket az érzéseket, ebből a gyerek is profitálhat.
Fontos emellett a gyermek valós személyiségének
figyelembevétele is. Sok szülő esik abba a hibába, hogy olyan
tulajdonságokat szeretne látni a gyermekében, amilyen esetleg nincs meg benne.
Így olyan tevékenységeket helyez túlsúlyba, amelyek a gyereknek nem
megfelelőek, ettől a gyerek túlingerelt, ideges, nyugtalan lesz.
Nem utolsósorban pedig a szülő a gyermek igazi személyiségjegyei alapján
próbáljon meg viszonyulni hozzá.
Nem szabad a gyermeket a temperamentuma miatt büntetni. Ha például szégyenlős, nem szabad megfedni
azért, ha idegenekkel szemben bizonytalan, hezitál.
A
gyermek személyiségéből kell kiindulni
A megfelelő illeszkedés elve szerint persze
van, amikor könnyebb dolga van a szülőnek,
könnyebben jön a dicséret, hamarabb szilárdul az anyai kompetencia érzése.
A "könnyű
gyerekek" jobban kezelik a különböző szülői attitűdöket,
míg a "nehéz gyerekekhez" és a "lassan felengedő"
gyerekekhez néha több figyelem, türelem és adott esetben ötlet kell. Így aztán elképzelhető,
hogy nehezebben éli meg az anyaságot az, akinek örökmozgó természetéhez képest
"buddha jellegű" babája rengeteg nyugalmat és kevés
változatosságot kíván.
Ezen
elméletek legfontosabb konklúziója mégis az, hogy nem az a lényeg, hogy
gyermekünk melyik kategóriába tartozik, hanem hogy hogyan tudjuk kezelni az
adott kategóriát.
Az
eltérő temperamentum hosszú távú következményei
Arra vonatkozóan
nem állnak még rendelkezésre pontos kutatási eredmények, hogy milyen
temperamentum-eltérések milyen traumákat okozhatnak, de az mindenképpen megfigyelhető, hogy ha
az anyának a gyermek viselkedésére adott reakciói tartósan nem elégítik ki a
gyermek szükségleteit, akkor az stresszhez, viselkedési zavarokhoz vezethet.
A
hangsúly itt is a tartós hatáson van: ha az anya és gyermeke kapcsolata
kiegyensúlyozott, néhány, a gyereknek kényelmetlen szituáció nem okoz
visszafordíthatatlan károkat.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
-A FÜLBEVALÓKROL GYERMEKKORBAN
Mikortól legyen fülbevalója a gyereknek és milyen? Kifúrassuk, vagy belövessük?
Hogyan kezeljük a friss sebet?.
Mikortól legyen fülbevalója a gyereknek?
Megoszlanak a szülői vélemények abban a kérdésben, hogy kapjon-e egy
újszülött csecsemő fülbevalót, vagy sem. Egyrészt azért, mert ő még
nem tudja értékelni, másrészt, később maga döntheti el, mikor és milyet
szeretne. Akármelyik életkorban történik is meg a fül kilyukasztása, nem okoz
nagy fájdalmat a kisgyermeknek, olyan, mint egy apró tűszúrás.
A fülbevalók típusai
Fülbevalónak csak a fülcimpára helyezhető ékszereket hívjuk, mert ami a
fül más területeire helyezhető, az már piercing. Két fő típusát különböztethetjük
meg:
Füllyukasztás
Anyáink korában, de talán még a mi gyerekkorunkban is, a füllyukasztást
többnyire a gyerekorvos, a védőnő vagy még a kórházi tartózkodás
során valamelyik csecsemős nővér végezte el a hagyományos tűvel
átszúrásos módszerrel. Az egyszerű, kevés szövődménnyel járó beavatkozás
során egy speciális steril tűvel szúrják ki a fülbevaló helyét. Nem túl
fájdalmas, és a seb is hamar gyógyul.
Fülbelövés
Ma már a csecsemős nővérek is többnyire belövő pisztollyal
dolgoznak, a kozmetikusok pedig kizárólag azzal. Ezzel a módszerrel a külön
erre a célra megvásárolt steril fülbevalót helyezik bele a gyermek fülébe, és
csak később, pár hét elteltével fogja tudni hordani az általa vagy a
szülők által korábban megvásárolt ékszert. A pisztoly kissé roncsolja a
szövetet a lyuk környékén, ezért csak a cimpára helyezhető vele fülbevaló.
A „kezdő” fülbevaló
optimális esetben minőségi, rozsdamentes acélból, azaz orvosi fémből
készül. Az EU előírásai szerint erre a célra nem használható acél orvosi
fülbevaló, kizárólag aranyozott. Mivel a rozsdamentes acél nehezen aranyozható,
a gyártók egy köztes réz- vagy nikkelréteget visznek fel rá, mely viszont
gennyesedést vagy akár allergiás bőrreakciókat is okozhat.
Fülbelövés esetén is megoldható a sterilitás az egyszer használatos eszközök
alkalmazásával - ajánlatos ezt rákérdezéssel is ellenőrizni. Egyes orvosok
véleménye szerint azonban a belövő pisztolyok régebbi típusai nem
sterilizálhatók tökéletesen, ezáltal Hepatitis A, B, C, valamint AIDS vírust is
terjeszthetnek, ezért szerintük javasolt kizárólag képesített, szaktudással
rendelkező személlyel végeztetni a fülbelövést.
A
fülbelövés/füllyukasztás utáni sebkezelés
Fontos, hogy naponta több alkalommal mossuk le fertőtlenítő
folyadékkal a fülcimpát elöl és hátul egyaránt, valamint naponta többször
mozgassuk, csavargassuk meg a fülbevalót, hogy ne hegesen gyógyuljon a lyuk. A
fülbevalót tartsuk legalább két hétig folyamatosan a fülben, mert ebben az
időszakban még könnyen összeforrhat a friss lyuk.
Az emberi kapcsolatok: a család
-
A szeretet a legjobb gyógyszer.-Paracelsus-
A lelki bántalmak
megelőzésének legfőbb tényezői az emberi kapcsolatok. Ezzel
foglalkozunk a szülő és gyermek, házastársak, a tanár és tanuló, a
munkatársak, az embertársak viszonyában.
A család
Az ember legérzékenyebb,
legfontosabb életszakaszainak lefolyásában, csecsemőből gyermekké,
serdülővé és felnőtté formálásában döntő szerep jut a családnak.
A család az életre készít elő. A szülők, a családtagok egymásnak
tapasztalatokat adnak át, magatartásukat csiszolják. A család egyik alapja a
személyiségformálásnak, a szociabilitásnak.
A nevelés - a családban és iskolában
egyaránt - nem csak ismeretek szerzéséből áll. Legfontosabb feladata megtanítani az embereket
örülni, szeretni, dolgozni, alkotni, hogy egészséges közösségi lénnyé
alakuljanak.
Ezért olyan fontos a család kohéziója és
olyan nagy veszedelmet jelent a felbomlása A válást megelőző feszültség,
diszharmónia, viták súlyosan károsítanak, elvész a család védő jellege, s
a válásnál oly gyakori krízishelyzet alakul ki.
Az emberi személyiség fejlődésében, egészségében
alapvető szerepe van az anya-gyermek kapcsolatnak.
Ezt a következőképpen LEHET
ÖSSZEFOGLALNI: "ez a kapcsolat a születés percétől szociálisan is
meghatározott. Az anya magával hozza kultúrájának hagyományait, szokásrendjét,
saját, kiskorától kezdve tanult magatartásmódjait - emellett tudatosan tanult
nevelési ismereteket is. Ez határozza meg azt a módot, ahogyan a gyermek
jelentkező igényeire reagál. Reakciója befolyásolja a gyermeket:
természetes igényeinek jelentkezését, jelzését most már az előzetes
tapasztalat is formálja. Így alakul ki az anya és a gyermek viselkedéséből
az egymást befolyásoló kölcsönhatások sorozata. .
A kapcsolatban mindinkább a szociális és
érzelmi elem válik hangsúlyossá.
Az érzelmi kapcsolat még a megfelelő
testi fejlődéshez is nélkülözhetetlen.
Később az anya-gyermek kapcsolat
mindinkább megnyílik a szociális tér felé: apa, testvérek, rokonok, barátok,
nevelők jutnak érzelmi szerephez a gyermek életében." Az anya személyiségével
kapcsolatosan kevés az individualizálás, túl sok az általánosítás s ebben
főként az idealizálás.
Az anya történeti múltja (családi hagyományok, élmények),
magatartása, gyermekéhez való kapcsolata s ennek változatai igen
jelentősek.
Ahogy általában az emberek, az anyák sem
egyformák, s így hibáik,
káros megnyilvánulásaik önmagukban is sok akadályt gördíthetnek gyermekük
egészséges lelki fejlődésének útjába.
Közismert a túlzott anyai szorongás, mely a gyermek minden mozdulatát
végtelen aggodalommal követi: "hol marad a gyerek, mi történhetett vele?�"
Vannak anyák, akik
"tökéletességi" igényüket viszik túlzásba. Ezerféle tanulással, kívánalmakkal gyötrik
gyermekeiket.
A "zsarnok anya" minden
tekintetben uralkodik gyermekén. Dacos, sokszor gyermeteg fokon rögzült embert formálhat, paradoxnak
tűnő módon éppen azzal, hogy gyermeke elé felnőtt normákat
állít. A lelki harmóniához oly fontos önbizalom, helyes önértékelés az otthoni
légkörből indul ki. Az elbátortalanodás, az önbizalomhiány, a
csökkentértékűségi érzés neurózisnak, személyiségzavarnak a kiindulópontja
lehet.
A családi élet diszharmóniája, a szülők ellentéte, betegsége,
különféle káros szenvedélye.
Az apa iszákossága - a család, de elsősorban a
növekvő gyermekek lelki egészségét veszélyezteti.
Szinte közhely az alkoholisták feleségének
mártírsorsa. Ismeretes,
hogy az alkoholisták gyermekei közül nem egy válik hisztériás, szorongó, gátolt
vagy akár antiszociális egyéniséggé.
A gyermeknevelésben elkövetett hiba,
ijesztgetés, fenyegetés, verés - lelki sérülések, neurózis, agresszió forrásává lehet.
A világban terjedő agresszivitás
fontos kifejezői a gyermekekkel kapcsolatos fizikai és szexuális
visszaélések. Egyre
többet olvashatunk a "megvert" vagy "megkínzott
gyermekDöbbenetes dokumentáció tanúskodik a szülői, családi brutalitásról,
melynek nyomait a gyermek testén, de még maradandóbban a lelkében hordozza.
Az alkoholista hozzátartozó vagy kóros
személyiségű családtag ütése, verése nyomán a gyermek sérülések,
csonttörések, égések stb. nyomait őrzi. Az áldozat rendszerint kiszolgáltatott, félelemmel
teli, gátolt egyénisségé válik. Félelmében nem meri elmondani az igazságot,
jóllehet, hogy sokszor fejlődésében, tanulásában, szociális
beilleszkedésében súlyosan akadályozott.
Sajnos, egyre jobban terjednek a szexuális
visszaélések is, amelyek
erőszaktól kezdve a legkülönfélébb rafinériákkal, kedveskedéssel
károsítják a fejlődő gyermeket. Az ilyen visszaélések súlyos
személyiségi kárt is okoznak. Későbbiekben az ilyen gyermekből
nemegyszer antiszociális, sőt hasonló tettekre vetemedő egyén
fejlődik.
Itt is igaz, amit a lelki
környezetvédelemről mondunk: az egészségeseket is védenünk kell a káros
hatásoktól: megelőzéssel, neveléssel, gyógyítással - s ha szükséges, kellő jogi
beavatkozással.
A szeretet nélküli nevelés is
veszélyezteti a gyermek lelki egészségét. A "nagy elfoglaltságuk miatt"
gyermekeikkel nem törődő szülők nemegyszer neveltek
jellembelileg elferdült, sőt bűnöző fiatalt.
Hány fiatalkorú bűnöző
tárgyalásán hangzott el az apa vagy anya önmagát vádló mondata: "Nem
törődtem eléggé a gyermekemmel�"
A törődés nem csupán a ruházkodást, a
feladatvégzést, a szabad idő ellenőrzését jelenti. Lényege a
szeretet melege, mely elsősorban a családról, a hozzátartozókról, a
gyermekről történő gondoskodásban mutatkozik meg. A családi légkör,
amelyben a szeretet uralkodik, ahol él az egymás iránti érdeklődés és
értékelés: az egészséges lelki élet legbiztosabb alapja.
A szülői házban
megbecsüléshez, megértéshez és szeretethez szokott gyermek önbizalommal és a
biztonság érzésével vág neki az élet ismeretlen ösvényeinek. Embertársaiban
bízik és optimista.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Sokan küzdenek az érzéssel, és ha gyerekkorban nem is mondják ki, később, felnőtt fejjel szinte biztosan kibukik egyszer az érintettből: valójában mennyire fáj, hogy a szülők nem szerették annyira, mint a testvérét vagy testvéreit...
Valóban létező jelenségről van szó?
Produkálhat olyat az élet, hogy a szülők egyike, másika, vagy éppen
mindkettő eltérő módon, és ami igazán fájdalmas, eltérő
hőfokon szereti a gyerekeit?
Esetleg csak a gyerekek értik félre a szülők eltérő, személyre,
gyerekre szabott nevelési módszereit?
A
beszámolók alapján azt kell gondolnunk, hogy igenis létezik egy szülői
szeretetskála, sőt, nem is annyira ritka ez a helyzet, csak éppen a
leginkább érintettek - azok, akik számára sok fájdalmat okozott, és okoz
folyamatosan a vélt vagy valódi hátrányos megkülönböztetés - nehezen, vagy csak
sok év elteltével beszélnek sérelmeikről.
A szülők hallgatnak?
Tény, hogy alig
akad olyan szülő, aki nyíltan fel merné vállalni, hogy valamelyik
csemetéje közelebb áll a szívéhez, mint a másik. Ez az érzelem, a plusz rajongás valójában
mélységes mélyre zárt titok, és az is maradna, ha nem "árulkodna"
ezernyi jel arról, hogy létezik egy kedvenc a gyerekek sorában.
Melyek lehetnek ezek a jelek? Hogy a
szülő nem igazságos? Hogy, bár azt hiszi, reméli, ez nem tűnik fel
senkinek, valamilyen módon azért kedvez a favoritnak? Több érintés? Melegebb
ölelés, szélesebb mosoly? Több összebújás? Több párbeszéd, foglalkozás,
figyelem, elismerés, dicséret? Vagy nem is kellenek jelek, mert a gyerekek
"bizonyítékok" nélkül is grammra pontosan érzik, mérik, súlyozzák a
nekik jutó szeretetet?
A gyerekek nehezen, de beszélnek róla
Mi
lehet az oka a kivételes bánásmódnak?
Néha valamelyik
gyerek a szülő gyerekkori vágyait teljesíti be, például éppen olyan remekül sakkozik, mint az
apuka, aki annak idején nem vihette sokra, de majd most a kedvenc csemete igen.
Máskor nagyon hasonlít valakire, aki kedves a szülő számára, nem
feltétlenül éppen a "kivételező" szülőre, lehet az a korán
elhunyt nagymama, vagy a testvére, esetleg mégis csak önmagát látja benne, és
ettől közelebb érzi magához azt a gyerekét. Míg a másikkal, aki éppen
azokat a tulajdonságokat hozza, amelyeket önmagában sem kedvel, elutasítóbb
lehet.
Akad olyan helyzet
is, amikor a "kedvenc" a sutaságával, törékenységével,
esendőségével hívja elő a plusz szülői szeretetet, mert rá
jobban kell figyelni, vigyázni, a széltől is óvni kell.
Akad olyan helyzet
is, amikor az egyik gyerek viszonya a szüleihez a kezdetektől
konfliktusokkal terhelt, mert "nehéz csecsemő" volt, hasfájós, nehezebben kezelhető, mint
a másik, aki már születése pillanatában mosolygott a világra, és ez,
a gyerekek csecsemőkori habitusa határozza
meg a szülők hozzáállását a gyerekeikhez. Vagyis amelyik
könnyebben adaptálódott a világhoz és a szülőkhöz, ő lesz a
kedvesebb. Vagy éppen fordítva.
Egy laikus harmadik személy, egy barát vagy
egy szomszéd, akik látják ugyan, mi történik, nem tehetnek semmit az ügyben,
hiszen a probléma létét a szülőnek vagy a gyereknek kell felismernie,
megfogalmaznia.
Az "érzelmileg elhanyagoltak" azonban - és ez egyben nem azonos a valódi elhanyagolással, hiszen vele is törődnek, csak kevesebbet, mint a testvérrel - már gyerekkorban produkálhatnak olyan tüneteket, amely miatt szakember –
pedagógus - is felfigyelhet a dologra, mert a folyamatosan karcolásokat begyűjtő gyerek tanulmányi eredményén, egész magatartásán látszódhat, hogy nagy vihar kavarog a lelkében.
Szorongóvá válhat, rágja a körmét, dadogni kezd, alvási problémák léphetnek fel, tanulási zavarai lesznek és így tovább.
Ha a szülő nyitott a változtatásra, akkor hosszas családterápiás foglalkozásokon lehet a dolog mélyére ásni és változtatni a családi "hierarchián".
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A testvéri pozíció, a családban elfoglalt helyünk meghatározhat bizonyos érzéseket, szerepeket.
A nővér vagy báty az, aki megtapasztalja, hogy milyen érzés, amikor egy vagy több kistestvér érkezik a családba különféleképpen reagálhat az adott helyzetre.
Nem csoda, ha ilyenkor hallunk tőlük olyasmiket, hogy „vidd vissza, anya, a kórházba, nekem nem kell”.
Még ha ő maga nagyon várta a kistestvér érkezését, még akkor is duzzoghat, hogy „neki nem is kell ilyen tesó”, „folyton csak sír”. A jó öreg féltékenység hangja szólal meg ilyenkor. Ez egy teljesen természetes gyermeki érzés. Képzeljük csak magunkat a helyébe: ő volt az első szülött, mindenki őt pátyolgatta, anya, apa nagyszülők.
Szinte mindent megkapott, amit szeretett volna, senkivel sem kellett így megosztania. Aztán jött a másik trónörökös, akire hirtelen mindenki odafigyel, ő maga pedig a legfontosabbat vesztette el, amit gyerek elveszíthet: a teljes anyai figyelmet. A tesó érkezése után már csak részleges figyelmet kap, ezért féltékennyé válik testvérére. Ha ezek az érzések nem rendeződnek benne, akkor a „nagytestvér” a szülők által mellőzöttnek érezheti magát, ezt felnőttkorára a kisebbrendűség érzése válthatja fel.
Fontos szempont a gyermekek neme is.
Ha egy fiúnak öccsei születnek, akkor megtarthatja trónörökösi pozícióját, mert idősebb és okosabb, mint társai. Felelősséget érezhet, hogy megvédje, gondoskodjon testvéreiről. Ugyanakkor ez terhet is jelenhet számára.
Azonban ha azonban rövid időn belül húga születik, akkor az bizony feladja neki a leckét. A lányok szellemileg gyorsabban fejlődnek, mint a fiúk, így könnyen megeshet, hogy az új jövevény gyorsan le fogja pipálni. Bátyja feladhatja a harcot és ellustul vagy a család segítségével megtalálja a saját útját. A családi élet kiegyensúlyozottságával elkerülhetőek az ilyen helyzetek.
A legkisebb szerencsés pozícióban van, abból a szempontból, hogy sokan őt szeretgetik, sokan ráfigyelnek. Ugyanakkor emiatt magát kicsinek és gyámoltalannak élheti meg. A népmesék legkisebb királyfiai is elindulnak szerencsét próbálni. Nagyon nehéz az idősebbek árnyékából kikerülni, és megmutatni saját erejüket és tehetségüket.
Azok a gyerekek, akinek nem születik testvérük, kimaradnak ebből a jól ismert háborúból, ahol a figyelemért folyik a harc. A szülőknek több idejük jut rá, így okosabbak és kiegyensúlyozottabbak lehetnek. Ugyanakkor mivel egyedül vannak, sokkal könnyebben elkényeztethetőek.
Mindezek nem törvényszerűek, nincsenek határozott szabályok, az egyén élettörténete, és a családtörténete is meghatározza, hogy ki hogyan éli meg testvéri pozícióját.
szelektiv-kismama-info
HATÁROK ÉS VÉGLETEK
A nők szeretnek
bizonyítani. Szeretik
megmutatni a világnak, hogy mindig mindenhol helyt tudnak állni, és vannak
olyan belevalóak, mint a férfiak. Éppen emiatt alakult ki a férfiak
szemében, hogy egy nő képes egyszerre karriert
építeni és családot vezetni. De tényleg így van?-Vannak azért határok és ne
menjünk el a végletekig.
Soha ennyi nő nem töltött még bevezető posztot,
mint napjainkban. Persze
hazánknak van még mit fejlődni, de elmondható, hogy manapság már nem a
férfiak vezetői képességét helyezik előtérbe.
Egyre többen gondolják azt, hogy egy
női vezető humánusabb, jobban átlát egy-egy rendszert, több minden
kerül a látóterébe, és ha azt vesszük terhelhetőbb is, hiszen a
bizonyítási kényszerük sokkal nagyobb.
De meddig lehet párhuzamot
vonni a család és a karrier között?
Mikor van az, amikor egy nőnek
lassítani kell az életmenetén, hiszen a karrier alatt elszálltak az évek
felette és már inkább a családot helyezi előtérbe?
Ebben is igen találékonyak és erősek , hiszen nem is kell ahhoz magas pozíciót
betöltenünk, hogy rájöjjünk, hogy bizony két műszakot is le tudnak
egyszerre dolgozni.
Egyet a munkahelyeinken, egyet pedig otthon a család mellett.
Mik azok a dolgok, amiket figyelembe kell venni?
A szervezés-Tanácsok. Itthon még álom az, hogy az anyuka egy vagy két gyerekkel kismama műszakot vállaljon, hiszen gyerekcipőben járnak még e kezdeményezések.
Viszont jó tudni, ha mindenképpen dolgozni akarunk, akkor egyre nagyobb teret hódítanak a távmunka lehetőségek.
- Vannak cégek, akik az otthonokba építenek ki egyszemélyes telefonos szolgálatokat, így a kismama dolgozhat és családot is vezethet.
- De vannak pénzügyi területek is, amit otthonról kiválóan lehet szervezni, elvégezni.
Ragadjunk meg minden olyan lehetőséget, amivel mi magunk is fejlődhetünk, nem érezzük börtönnek a lakást, amikor gyermekünk születik.
Ha baba mellett megyünk vissza dolgozni, érdemes előre leszervezni otthon a
gyerekfelügyeletet betegség vagy óvodai leállások esetén. Régen kalákáknak
nevezték azokat a helyeket ahova a nők összejártak és közösen készítettek
valamit, oda el tudták vinni a gyermekeiket is, és az egyik szobában vigyáztak
a gyerekekre, a másikban pedig zavartalanul dolgozhattak.
Legyünk nyitottak ilyen
lehetőségekre, ha nincs, család mögöttünk - hiszen a mai nagymamák még javában dolgozhatnak
is -, szervezzük meg a felügyeletet akkor barátokkal.
Vannak olyan betegségek, amikor , ha a gyermekünk a másik gyermek
által megfertőződik, így egyszerre áteshet mindenféle ragályos
nyavalyán.
A mai törvények miatt előtérbe kerülnek a bölcsődék is, sajnos többszörös túljelentkezéssel. Mégis ha találunk, egyet a lakóhelyünk közelében bátran vegyük igénybe, senkit nem fognak azért megkövezni, ha közösségbe adja a gyermekét 3 éves kor alatt. És igen, direkt hagytam utoljára.
Vonjuk be a gyereknevelésbe a
férjeket is.
Felcserélődtek már a szerepek, így semmi kivetnivaló nincs abban, ha a
férjünk hozza-, viszi a gyermeket oviba, bölcsődébe vagy bébiszitterhez.
Sőt, van olyan
lehetőség is, hogy az apuka maradjon otthon a babával és ne az anyuka, hiszen az addig éppen a
karrierjét építi. Bár valljuk be, ilyenre még kevés a példa… talán idővel
férjek is nyitottabbak lesznek e lehetőségre
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A ROSSZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI.
A gyermekek étkezési szokásai az egész életükre kihatnak.
A helytelen vagy éppen nem megfelelő ritmusban történő táplálkozás könnyen szokássá válik, és később is nagyon nehéz megszabadulni tőle.
A táplálkozástudomány szakértői már régóta figyelmeztetnek, hogy a gyermekkori étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek megelőzésében.
Elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, a vese
betegségei. Számítások szerint a hipertóniások 10, a cukorbetegek
25 százaléka (tekinthető) válik krónikus veseelégtelenné, és ezek a számok
a jövőben biztosan növekedni fognak.
Kutatások igazolják, hogy a betegségek nagy része a
gyermekkori helytelen táplálkozásra és a felvett étkezési szokásokra
vezethető vissza - nem véletlen, hogy pl. a magas vérnyomás egyre
gyakrabban már tinédzser korban jelentkezik.
Sajnos nagyon sok szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermekei
táplálkozására.
A nyár különösen veszélyes időszak,
hiszen akkor még az iskolai kontroll sem működik.
Elmarad a rendszeres étkezés, több magas
cukortartalmú ételt és italt fogyaszt a gyerek, és akár teljesen kimaradnak az
egészséges
A megfelelő mennyiségű és
minőségű folyadék bevitele már rövidtávon is problémát okozhat ételek
az étrendből.
. Nyári melegben, fokozott fizikai aktivitás alkalmával,
de légzéssel is folyadék távozik a szervezetből. A folyadékvesztés során
nem csak víz ürül, hanem ásványi sók is, melyek jelenléte és mennyisége a
szervezetben a különböző vesét érintő megbetegedésekben kiemelt
figyelmet kíván.
Érdemes azt is tudni, hogy a gyerekeknél,
akárcsak a felnőtteknél sokszor nem a szomjúság a vízhiány első jele.
A fejfájás, szédülés, a koncentrációs képesség zavara, a
száj szárazság, mind előre jelezhetik a folyadékháztartás zavarát. Kicsiknél a szülő vagy a felügyelő felnőtt
feladata, hogy rendszeresen folyadékkal, lehetőleg vízzel kínálja a
gyermeket. Hiszen nemcsak a nyári hőség miatt fontos a megfelelő
folyadékmennyiség bevitele hanem az italfogyasztási szokások
kialakításaszempontjából is
„Legjobb ital a tiszta
víz! Ez
lehet buborékmentes ásványvíz, vagy jó minőségű csapvíz, vagy
készítsünk a gyermekek számára teát, lehetőleg cukormentesen vagy csak
nagyon kevés cukorral, citrommal, ez hidegen és melegen egyaránt
kitűnő.
Az cukrozott üdítő italok, colák
felesleges kalória bevitelt okoznak, és ha
szénsavval dúsítottak, károsak az egészségre, ugyanis köztudott, hogy
csontritkulást okoznak.
Az ásványvizek vásárlásakor figyeljünk arra,
hogy alacsony nátrium tartalmú vizet vásároljunk.”.
„A nyár bővelkedik zöldségben,
gyümölcsben; itt az alkalom, hogy minél több zöldséges étellel kínáljuk
gyermekeinket, hogy ezzel is az egészséges táplálkozás felé irányítsuk
őket. Készítsünk sokféle alapanyagú és konyhatechnikai eljárással készült
ételeket. Ismerkedjünk meg és használjunk újfajta zöldségeket is. Pl.: cukkini,
patisszon, padlizsán stb. Vonjuk be a gyermekeket is a sütés-főzésbe.
Az együtt készített étel mindig jobb ízű!
Az így elkészített ebédet, vacsorát a gyermekeink is szívesebben fogyasztják,
könnyebben elfogadják az egészséges zöldséges ételeket.”
Kerüljük, különösen nyáron, a nehezen
emészthető ételeket, a fehérjeszükségletet elsősorban baromfihúsból,
tejből, tejtermékekből (kefir, joghurtok, sajtok) fedezze a gyermek.
Tartsunk otthon mindig gyümölcsöt, és ne
legyen otthon csokoládé, ropi, édes keksz. Ugyanis ha a kis lurkók csak csokit
találnak, azt fogják megenni, ha gyümölcsöt, akkor azt.
Ha a nyári szünetben a gyermek hozzászokik a helytelen
táplálkozáshoz, nagyon nehéz visszaállítani egy egészségesebb irányba.
Ha pedig ez elmarad,
akkor marad a magas cukor- és sófogyasztás, a zsíros ételek
rendszertelen fogyasztása, ami végigkíséri tinédzserkorát és megmarad
felnőtt korára is. Amikor pedig már a tünetek is megjelennek, sokszor
késő, és csak az életminőség romlása következhet.
A magas vérnyomásban szenvedők 20
százaléka nem tud betegségéről, a vese csökkenő működésének
nincs érezhető, látható tünete, és akik nem keresik fel
háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek, már csak azzal szembesülnek,
hogy leállt a veseműködésük.
Az egészség megőrzésében a megelőzésnek, a helyes
táplálkozásnak, a mozgásnak, döntő jelentősége van.
Sajnos
ma sem veszítette el aktualitását az ismert Konficius idézet: „Az ember élete
első felében egészségét áldozza arra, hogy vagyont szerezzen magának,
második felében pedig vagyonát arra, hogy egészségét visszaszerezze.”
A chlamydiázis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség.
A világon 400 millió fertőzöttet tartanak nyilván és évente 90 millió új fertőzöttet regisztrálnak..
. Európában évente 3 millió új beteget észlelnek.
Magyarországon a lakosság 30 százalékának fertőzöttségéről tudunk, ez
azonban nem megbízható adat, mert nincs rutinszerű szűrés.
A
betegség kórokozója a Chlamydia trachomatis, mely egy vírusszerűen
viselkedő parazita. Ugyanúgy, ahogy a vírusok, ez is képtelen önálló
szaporodásra.
Legjelentősebb
a Chlamydia trachomatis, melynek több típusa van,
ezek okozzák pl. a csecsemőkori kötőhártya-gyulladást, a méhnyak- és
méhnyálkahártya-gyulladást, a húgycsőgyulladást, a petevezeték-gyulladást
és következményes meddőséget, a tüdőgyulladást, a
középfültő-gyulladást, a visszatérő hólyaghurutot, az ízületi
gyulladást és egy régóta ismert nemi betegséget, a limphogranuloma venereumot,
mely fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodással jár, és szexuális úton terjed.
Milyen
klinikai tüneteket okoz?
Sajnos nőknél 80 százalékban, férfiaknál 50 százalékban tünetmentes, azaz nem okoz semmilyen
panaszt, azonban a tünetmentes hordozók fertőznek.
Amennyiben
mégis okoz tüneteket, a következő jelekből lehet chlamydiára
gyanakodni:
Visszatérő
folyások esetén, mely sokszor magától is elmúlik,
gyakori
hólyaghurutnál
néha rendszertelen vérzés hátterében is lehet egy chlamydia okozta kismedencei
gyulladás, vagy petefészek-gyulladás,
gyakori,
ciklustól független hasfájás, meddőség esetén, ismétlődő
vetéléseknél, koraszülésnél,
csecsemőknél
a szülés után néhány nappal jelentkező kötőhártya-gyulladásnál,
gyermekeknél
a gyakori középfülgyulladásoknál és tüdőgyulladásoknál.
Kezelés
nélkül milyen késői következményei lehetnek?
Súlyosak az életvitelt kórosan befolyásoló következmények.
Koraszülés,
többszöri vetélés, meddőség, gyakoribb a méhen kívüli terhesség
előfordulása, szív-, érrendszeri betegségek, érelmeszesedés, szívinfarktus, ízületi
gyulladások.
Hogyan
terjed a chlamydiasis?
Leggyakrabban
szexuális úton.
Fiatal,
szexuálisan aktív, partnereit gyakran váltogató személyeknél a leggyakoribb.
Azonban nem
csak szexuális úton terjed, hiszen szűz kislányoknál is kb. százból
kettőnél kimutatható. Cseppfertőzéssel, majd a szervezetbe bekerülve
véráram útján bárkinél okozhat húgyúti és nemi szervi fertőzöttséget.
Uszodákban,
közös helyiségekben is megkapható valamilyen más fertőzéssel egyidejűleg.
A tojáson lévő egyéb baktériumokkal is bevihető a szervezetbe.
Az újszülöttek
az anyai fertőzött szülőutakon áthaladva fertőződhetnek.
Kinek
érdemes elmenni chlamydiaszűrésre?
25 év alatti
fiataloknak, azoknak, akik túl fiatalon kezdték a szexuális életet és már több
partnerük volt, azoknak, akik gyakran váltogatják a partnerüket, akiknél
valamilyen egyéb nemi betegséget diagnosztizáltak, akiknek rendszeresen
folyásuk van, akiknél vizeletvizsgálatkor az üledékben több fehérvérsejtet
találtak, akik visszatérő húgyhólyaggyulladásban szenvednek, akiknek
gyakran fáj a hasuk, esetleg rendszeresen puffadást éreznek, férfiaknak akkor,
ha többször éreznek heretáji fájdalmat, ha gyakori vizelési ingerük van, ha a
makkon vagy a pénisz egyéb területein észlelnek piros, fájdalmatlan, esetleg
viszkető foltokat.
Hogyan
lehetne megelőzni a következményeket?
Csakis
rendszeres szűréssel, mivel a tünetmentes eseteket így lehet
diagnosztizálni.
Az Egyesült
Államokban a szexuális élet megkezdése után hathavonként javasolják a
chla-mydiafertőzöttség szűrését. Ott a chlamydiafertőzés
jelentősége sokkal ismertebb, ezért a lakosság 40 százaléka félévente
rendszeresen részt vesz chlamydia-szűrővizsgálaton. Hazánkban ez
sajnos még nem megoldott, mert a panaszok ellenére sem végzik el mindig a
chlamydiaszűrést. Ennek részben anyagi oka van, hiszen ezek a vizsgálatok
nem olcsók.
Mivel
gyógyítható a chlamydia?
Antibiotikumos kezeléssel.
Azonban
fontos, hogy az antibiotikumot legalább három hétig, amerikai ajánlás szerint
30 napig kell szedni. Ez a chalmydiák szaporodási ciklusából adódik, hiszen
ha rövidebb ideig alkalmazzák, akkor csak azok a kórokozók pusztulnak el,
amelyek már a sejtközötti térben vannak, de azok, amelyek a sejtből még
nem áramlottak ki, élve maradnak.
Nagyon fontos
a szexuális partner egyidejű kezelése, még akkor is, ha nála nem végeztek
vizsgálatot, vagy nem sikerült kimutatni a betegséget. A kezelés kiválasztása
függ az életkortól, az esetleges terhességtől, az egyéni
érzékenységtől.
A hosszú antibiotikumos kezelés sokszor gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz, melyet némileg csökkenthetünk napi egy pohár élőflórás joghurt elfogyasztásával, mely nemcsak a gyomornak, hanem a hüvelyflórának is jót tesz.
Azonban a chlamydia-fertőzéseket csökkenteni, és a késői szövődményeket megelőzni csak rendszeres szűrővizsgálatokkal és hatásos megfelelő hosszúságú kezelésekkel lehet.
Hogyan
előzhető meg a chlamydiafertőzés?
A
módszer hasonló, mint bármilyen szexuálisan terjedő betegség esetében.
Elsődleges
szempont a közvetlen kontaktus elkerülése a hímvesszővel, hüvellyel,
szájjal és végbéllel.
Különösen
alkalmi partner esetén gumi óvszert kell használni a szexuális együttlét
elejétől a végéig. A helyzetet megkönnyíti, hogy ma már férfiak és
nők számára is kapható óvszer. A férfiak által használt a koton, a
nők által használt a pesszárium.
Aki még nagyobb
biztonságra törekszik, az használjon ezzel egyidejűleg olyan helyi
fogamzásgátló és antibakteriális hatású hüvelytablettát vagy krémet is, mely a
fertőzések 80 százalékát kivédi.
Azonban ezek a
készítmények önmagukban nem elegendőek, csak gumi óvszerrel együtt
biztonságosak.
is.”
.
A gyerek sohasem ok nélkül rossz, mindig van rá valami oka. Ha nincs tisztában vele, hogy amit tesz, az tilos, vagy ha véletlenül csinál butaságot, az természetesen nem számít rosszaságnak. A legtöbb szülő – nagyon helyesen – csak azt tekinti rosszalkodásnak, amikor a gyerek szándékosan nem tart be egy szabályt, átlépi a határokat. Az ilyen helyzetekből rendszerint veszekedés és büntetés származik. Fontos azonban, hogy a felnőtt elgondolkozzon azon is, vajon mi lehetett a rosszalkodás oka. Talán valamit értésünkre akart adni a gyerek? Csak így tud tiltakozni valami ellen? Nagyobb figyelmet szeretne?
A kicsik haszontalanságának a leggyakoribb oka a következő:
1. A helytelen
viselkedés jutalomban részesül.
Minden gyerek szeretné, ha
többet foglalkoznának vele. Az elfoglalt szülők figyelmét azonban látványos jelenetekkel,
hangoskodással, nyafogással általában könnyebb kivívni, mint csendes,
fegyelmezett viselkedéssel. Ha az anyu vagy apu tudomást sem vesz rólam, annál
még az is jobb, ha veszekszik vagy megbüntet – gondolja a gyerek. Ha a
rendetlenkedéssel sikerül felhívnia magára a figyelmet, ne csodálkozzunk, ha
legközelebb is ez a módszer jut eszébe először.
2. A szüleiket
utánozzák
A gyerekek gyakran nem tesznek
mást, mint a szüleik, náluk ez mégis rosszaságnak minősül. Az iskolában agresszív, verekedős
nebulóknál nem egyszer találkozunk veréssel büntető szülőkkel. Ha a
szülő keze könnyen eljár, és repül a pofon az elöl hagyott játékokért
ugyanúgy, mint a rossz osztályzatért, a gyerek is gátlástalanabbul üt majd meg
másokat. Ha a konfliktuskezelésnek ezt a módját tanulja meg otthon, honnan
tudná, hogy másként is lehet. Különösen paradox helyzet az, amikor azért
fenekelik el a gyereket, mert bántotta a kicsit, vagy az iskolában verekedett.
Ha a szülő olyasmit büntet, amit ő maga bármikor elkövethet,
összezavarja a gyereket, aki joggal lesz dühös az igazságtalanságért. Arra
van szüksége, hogy ha a szülő vizet prédikál, maga se igyon bort.
3. Kíváncsiak
rá, mennyire vesszük komolyan az általunk felállított szabályokat.
A gyereknevelés fáradságos
munka. Nem elég kitalálnunk, mi szolgálná legjobban a gyerek vagy az egész
család érdekét, ezt be is kell tartatnunk, ami nem mindig könnyű. Hiába ragaszkodunk ahhoz az elvünkhöz,
hogy a gyerekeknek a saját ágyukban kell végigaludniuk az éjszakát, ha hajnali
háromkor képtelenek vagyunk betartatni ezt a szabályt: bármit megengedünk, csak
visszaalhassunk végre. A gyerekek nem a szavaknak hisznek, hanem a
tetteknek. Csak azokat a szabályokat veszik komolyan, amelyeket a szülők
is.
4.
Önállóságukat és függetlenségüket szeretnék megerősíteni
A felnőttek naphosszat rá
akarják venni a gyereket valamire, amit az éppen nem szeretne megtenni, vagy
megtiltanak neki valamit, ami pedig nagyon jó móka lenne. Az önálló akarat feladása még akkor
is nehéz, ha a kicsik nem szívesen vesznek össze a mamával és a papával.
Már egy csöppnyi kétéves is képes teli torokkal üvölteni, és
minden erejével ellenállni annak, hogy ágyba tegyék. “Nem, nem! Add ide! Enyém!
Tegyél le!” kiabálja a bölcsődés. “Mi közöd hozzá! Hagyjál békén! Azt
csinálok, amit akarok!- – jelenti ki a kamasz.
A szülői akaratnak való
ellenszegülés – bármely életkorról legyen is szó -Két fontos célt szolgál. A gyerek egyrészt azt
akarja kifejezni, hogy ő is valaki, egy önálló személy, saját vágyakkal és
akarattal. Másrészt a veszekedés biztonságérzetet ad: megmondhatom a saját
véleményem, ellenkezhetek velük, mégis szeretni fognak. Még az is lehet, egy kicsit alkalmazkodnak az
igényeimhez, ha már ilyen fontos ez nekem.
Nem biztos, hogy a csendes, szófogadó, alkalmazkodó gyereknek könnyebb az
élete a szüleivel. Van, akinél a passzivitás veleszületett tulajdonság, de
sok fegyelmezett, jó gyerek valójában fél a szüleitől, vagy
egyszerűen csak reménytelennek érzi, hogy a saját érdekében szót emeljen,
hiszen úgysem figyelnek rá.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy feltétlenül örülnünk kell annak,
ha gyermekünk nem akarja betartani a szabályokat. Néha igenis ragaszkodnunk
kell ahhoz, hogy a mi akaratunk érvényesüljön. A gyakori veszekedések
azonban jelzések is lehetnek: át kell gondolnunk, mennyire betarthatóak és
testre szabottak az általunk emelt korlátok.
5. A
rosszalkodás mint védekezés
A gyerekek szorult
helyzetükben nem mindig találják meg a legelfogadhatóbb védekezési módot. Ha az
óvodástól el akarják
venni a babáját, odacsap. A kisiskolást csúfolják, ezért csúnya szavakat
kiabál a többiekre. A kamasszal igazságtalanság történik az iskolában,
ezért másnap nem megy be, csavarog.
A szülőknek,
nevelőknek segíteniük kell abban, hogy a gyerek megtanuljon a jogos
sérelmekre, fenyegetettségre megfelelő választ adni, és védekezése valóban
az érdekét szolgálja.
6. Rossz gyereknek tartja magát
A gyerekek igyekeznek a saját magukról kialakult képpel összhangban viselkedni. A sokat szidott gyerek néha azért rendetlenkedik, mert róla mindenki tudja, hogy ő a rossz gyerek. Aki folyton azt hallja, hogy ostoba és neveletlen, az butaságokat fog bekiabálni, amikor a többiek jelentkeznek. Neki is joga van hozzá, hogy legyen valaki: ha a sikeres, jó gyerek címért nem indulhat, majd ő lesz a bohóc vagy a tanárok réme.
http://katalizator3.wordpress.com
SZELEWKTIV-KISMAMA-BLOG-
JAVÍTHATATLAN A GYERMEK ???
Szülők és pedagógus okszámára kínálok segítséget a gyermeknevelés és az oktatás manapság egyre nagyobb kihívást jelentő és egyre több hozzáértést igénylő feladataihoz, az óvodáskortól a késő kamaszkorig. Meggyőződésem, hogy:
SZELEKTIV –KISMAMA-INFO-
A figyelemhiányos
hiperaktivitási zavarban szenvedő gyerekek állandó asszociációs képességük, magas
intelligencia szintjük miatt képtelenek egyszerre csak egy dologra
koncentrálni.
Ezek a gyerekek
általában örökmozgóak, majdnem lehetetlen sarokba ültetni őket, de van köztük ugyanúgy hangtalan,
álmodozó csendes alkat is.
Számos tanulmány
születik velük kapcsolatban. Néhány amerikai kutató kiadványa szerint például a legnagyobb hibát
akkor követi el velük szemben a felnőtt, ha kezelni kezdi a gyerek
betegségét különböző gyógyszerekkel, mert az a felnőttkorra is
kihat, de korántsem pozitív értelemben.
A figyelemzavarral
küszködő gyermekek száma statisztikailag számottevő.. Osztályonként legalább egy tanuló
ilyen, általános és középiskolákban, de általában nem ismerik fel a tanárok
az ilyen gyerekeket.
Amiért
szükséges lenne őket felfedezni az az, hogy idejében kezelhetővé
váljon figyelemzavaruk, ideális esetben 6 éves koruk körül, hogy lépést
tarthassanak társaikkal iskolai teljesítményükben és beilleszkedési
képességeikben is.
Fontos megállapítás
az hogy, hogy sokba kerülnek a nem kezelt gyerekbetegség okozta járulékos veszteségek és kiadások,
amik az igazságszolgáltatási és a az egészségügyi - ellátási rendszereket
sújtják.
A
gyermekpszichiáterek szerint a kezeletlen betegségnek egészségügyi kockázatai
is vannak, egyre
gyakrabban szükséges valamilyen szintű egészségügyi ellátás, a betegség
kései felismerése miatt megnő az akut, illetve rehabilitációs ellátások
igénye.
A felnőttek dolga az lenne, hogy ebben a betegségben szenvedő gyerekeket ne könyveljék el kezelhetetlennek, neveletlennek, vagy javíthatatlannak.
Nevelési tanácsadókhoz forduljanak a tünetekkel, mert időben kezelhető a figyelemzavar és hiperaktivitás a gyermekpszichiáterek segítségével.
A diagnózis
felállítását követően a szakemberek esetleg komplex kezelést javasolnak, vagy
csak gyógypedagógiai, mozgás kezelést, pszichoedukációt, szülőtréninget,
viselkedés és szociális beilleszkedés terápiát, beleértve esetenként a
gyógyszeres terápiát is. Az utóbbi viszont a személyiségfejlődésben
okozhat problémákat, legalábbis amerikai szakvélemények szerint.
http://www.bulvaros.hu
Azoknak a szülőknek,
akiknek a gyermeke is szorong, gyakran a szülő is szorong, ha más nem
attól, hogy mi lesz a gyermekével. A helyzetet bonyolultabbá teszi az a tény,
hogy a szülők szorongása a gyermekek számára is hat. A gyermekek,
egyszerű tudatalatti segítő szándékkal átveszik a szüleik
problémáját.A szülők viszont a nagyobb tapasztalatuk révén képesek
elsajátítani olyan technikákat, melyek révén a gyermeken is segíteni tudnak.
Az
alábbi technikák, ötletek ebben kívánnak segíteni.
Folyamatos, gondolatok, és erős
félelmek, melyek a biztonság körül forognak.
Félelmek az iskolától és más
helyektől.
Erős gyomorfájdalmak és más
pszichoszomatikus tünetek.
Erős aggodalmak a mindennapi
teendők miatt.
Túlzott óvatosság.
Pánik, hiszti.
A gyermek képtelen megnyugodni, keze-lába
jár, izzad.
Alvási problémák, rémálmok.
Félelmek az idegenekkel való kommunikáció
miatt.
Szociális interakciók kerülése.
Kevés barátja van a családon kívül.
Aggodalmak a dolgok megtörténte
előtt.
Aggodalmak a család, az iskola, a barátok
miatt.
Ismétlődő nem szándékos
gondolatok, cselekedetek.
Félelmek a megszégyenüléstől, attól,
hogy hibát követ el.
Az 5-6 évesek
félelmei gyakran a sötéttől, magasságtól, elveszéstől való
félelmekben jelentkeznek.
A 6-11 évesek
félelmei változnak. Ők inkább a betörőktől, villámlástól,
repülőtől, haláltól félnek. Minkét fenti korosztály
gyakran számol be szellemekről, lényekről. Az ő világukban ezt
is el kell fogadni. Nincs szomorúbb a gyermek számára, mint, hogy a félelmeit
nem értik meg és kinevetik!
12 éves kor felett
előjönnek a szociális félelmek. Mikor a gyermek be akar illeszkedni valahova,
és fél, hogy visszautasítják. Emellett jelen vannak a dolgozatoktól,
feleléstől, párkapcsolat kezdeményezésétől való félelmek is.
Ne
becsülje le a gyermek félelmeit. Az ő
szempontjából, ezek nagyon is reális félelmek lehetnek. Kerüljük az olyan
mondatokat: „Ne butáskodj! Nincs is ott semmi!”
Ehelyett érdemes átkeretezni a
mondottakat: „Megértem a félelmed. Anya nézd
csak milyen nyugodt! Biztonságban vagy velünk!”
Abban az esetben, ha a gyermek
tud beszélni a félelméről, sokszor elég lehet a megnyugváshoz. Tanítsa
meg gyermekének, megfogalmazni a félelmeit. Erre a legjobb példa, ha ön mer beszélni az érzéseiről. Anélkül
persze, hogy a gyermekét megterhelné a saját problémáival, félelmeivel.
A félelemnek a „mérhetősége”
már sok gyermeknek okozott meglepetéseket. Hiszen rájöhetett, hogy a nagy félelem nem is
olyan nagy, csupán 4-es erősségű a 0-10-ig terjedő skálán. A
gyermek képzeljen el egy skálát, melynek a 0 pontja a félelem hiánya, a 10-es a
maximum félelem.
A számolni nem tudó gyermekeknél
a karjuk összecsukásával, kitárásával is el lehet érni ugyanezt.
Egy 5 éves nem
kell, hogy falmászást tanuljon, és az esti filmre sincs szüksége. Ha új dolgot tanul, nem szükséges a
tökéletességre törekedni. A siker, a pozitív visszajelzés sokkal fontosabb.
A pillanatok alatt
bekövetkező változások nagyon ritkák, legyen türelemmel.
Fokozatosság, erőltetés
nélkül. Ha a gyermek izgul, akkor olyan helyet válasszunk, ahol kevés a
gyermek, és nyugodtan ki tudja próbálni azt a tevékenységet, melyet gyakorolni
szeretne. Kisebb gyermekeknél érdemes a szülőnek ilyen helyzetekben a
gyermekkel tartani.
Amennyiben a gyermek stresszel
valami új dolog kipróbálása miatt, ajánljunk neki alternatív lehetőséget.
A kérdést érdemes vagylagos formában feltenni.
„Panka, melyik
csúszdán csússzunk le azon a pirosan vagy a kéken ott messzebb?”
Ezt most jól
csináltad! Észrevetted, hogy egyedül mentél ki WC-re a sötét szobán kereszül?” „
Néha meg akarjuk védeni őt.
Ott vagyunk a nyomában. A kellő óvatosság nem árt, viszont mikor nem eshet
komoly baja, érdemes hagyni próbálkozni.
A gyermeknek a
szabadság mellet szüksége van a határokra is, mert ez ad neki biztonságot. Ezeket
a határokat a szülőknek kell lefektetnie. Azok a gyermekek, melyek nem mutatnak semmiféle
félelmet, kialakulhat bennük félelem a határok, szabályok hiánya miatt
is. Ide tartoznak a biztonsági rendszabályok is az utazás, eszközhasználat
közben.
A gyermek gyakran attól fél, hogy
nincs kontrollja az események fölött. A legnagyobb félelmek egyike, ha nem
tudjuk uralni az események menetét. Egy buli
szervezése kapcsán jó, ha van egy kialakult terv, hogy senkit se érjen
meglepetés, de hagyjunk esélyt a spontán kibontakozásnak is!
A
félelem ragadós! Amitől, anya vagy apa is fél, a gyermek miért érezze
magát biztonságban?
Amennyiben egy adott helyzetben
„ketten ülnek a gödörben” a gyermek teljesen elveszti a
biztonságérzetét. Ugyanez érvényes abban az esetben, ha a gyermek mondjuk uszodába megy, akkor nem
célszerű, hogy a víziszonnyal rendelkező nagymama kísérje őt el.
Amennyiben a
gyermek folyamatos félelmeket mutat, sír,
visszautasítja a dolgokat érdemes szakembert keresni és oldani a félelmeket,
mielőtt fóbia alakul ki vagy generalizálódik (állandósul) a gyermekben a
szorongás.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A gyermeknek az édesanyjával való eggyütléte,ennek a minősége képezi minden későbbi érzelmi kapcsolat modelljét.
A lányok számára az édesanya jelenti a mintát a nemi szerepük kialakításához, míg a fiúk segítőt, esetenként ideális nőképet látnak benne.
A pszichológusok
szerint az anya és lánya viszony nem szorosabb, mint bármely más családi
reláció. A szakembereknek
az a véleménye, hogy az anya-fiú kötelék jóval bonyolultabb.
A lélektan irodalma
tele van az anyákat jellemző pozitív és negatív fogalmakkal. Ez alapján létezik domináns anya, védő
anya, agresszív anya, csábító anya stb.
A fiúk esetében a
párválasztáskor sok esetben az anyával való kapcsolatuk milyenségétől,
illetve az anya személyiségétől, hogy a női szerepek közül miket
részesítenek előnyben. Ha ez az elmélet igaz, akkor már értjük, miért találta visszataszítónak a
felesége fenekemre simuló miniszoknyát élete párja. Ugyanis az anyja ruházata
-mama jelmezére emlékeztetett.
Számos vizsgálat
szerint a csecsemő-és kisgyermekkorban fellépő táplálkozási
zavar
hátterében is a baba és az anya kapcsolatának zavara áll, ami felnőtt
korban bulémia formájában ismét jelentkezhet.
A megromlott
anya-gyermek kapcsolattal magyarázzák az encopresis nevű betegséget is, vagyis a székletürítés zavarát./a
gyermek nem tudja visszatartani a székletét./ Kialakulása a rideg anyai
magatartásminták, a túlzott precizitás, a magasra emelt elvárások
következménye. Serdülőkort megelőző években jelentkezhet, és
hosszabb pszichotherápiás segítséggel gyógyítható.
Idővel elérkezik
a pillanat, amikor a gyermek leválik az édesanyjáról.
Ez akkor történik trauma
nélkül, ha a gyermek anyához fűződő viszonya kiszámítható,
biztos.
Három és hat éves kor között a
lányok igényelni kezdik az apa jelenlétét is. Alig várják, hogy a munkából hazaérjen, és
együtt játszanak, sétáljanak.
A fiúk később
érnek, ezért később is szakadnak el az anyától. Sok férfi még felnőttkorban is az anyai
támaszt keresi a párkapcsolatban. Természetesen ez nem jelent problémát
akkor, ha az anyáskodás nem válik hangsúlyossá.
Hiszen minden férfi szereti,
ha vasárnap reggel ágyba hozzák a reggelit, és a nőkben is él a babusgatás
ösztöne.
A gond akkor kezdődik,
amikor a fiatal férfi bosszantóan kényelmes lesz.át Kompenzatorikus párválasztás alatt azt értjük, ha a férfi nem társat választ
magának, hanem őt ellátó, róla gondoskodó „anyát”.
Így jobban el tudja viselni
saját éretlenségét, férfiatlanságát. Az okok a korábbi családi háttérben
keresendők.
Ha az anya domináns szerepet
töltött be, mert az apa nem vette ki részét a gyereknevelésből, vagyis
hiányzott a férfi szerep minta.
Oka lehet az
is, ha gyermekkorban nem kapott elég gondoskodást, odafigyelést, és most a
párjától követeli ezt meg.
Egyes pszichológiai
magyarázatok alapján, ha az első, meghatározó kapcsolata egy nála jóval
idősebb nőhöz kötötte, hosszútávra nagy valószínűséggel anyáskodó társat keres.
Mivel a férfiak
nőkkel kapcsolatos első élményei valóban az édesanyához
kötődnek, ezért - ha tudat alatt is - keresik az anyát a
nőben.
Amennyiben ez a kép valamilyen
okból kifolyólag negatív
(például gyermekkorában sokszor hagyta egyedül, idegen felügyeletre bízva az
anya), akkor egy képzelt, ideális anyaminta határozza meg a keresést.
Senki ne
essen kétségbe, azért a helyzet nem ennyire szörnyű.
Nem kell a
lányoknak azon gondolkodnia, száz százalékban egyezik-e természetük a párjuk
anyukájáéval.
A lényeg, hogy akadt legalább egy olyan tulajdonságunk, ami miatt a férfi érezte bennünk a Nagy Őt.
Természetes
dolog hogy úgy néha kibújik a feleségekből is az anyuka, ha sálat kényszerítnek a párjukra (amit
egyébként utál), vagy gerezdekre szelve teszem íróasztalára az almát, hogy
végre vitamin is kerüljön a szervezetébe. Túlzásokba azonban nem célszerü
esni.
Végtére
anők nem egy kisgyerekhez mentek feleségül, ő pedig nem az anyját
vezette oltár elé
http://cotcot.hu…
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO.
A narancsbőr kezeléséről.
A legnagyobb szépségproblémák egyike egyértelműen a narancsbőr kérdésköre.
A narancsbőr érdekes téma, nem egyenlő a kinyúlt száraz, ráncos, vagy petyhüdt bőrrel.
A narancsbőr nevét a valódi
gyümölcsről kapta, amelynek héja göröngyös. Nem, egyáltalán nem visszatetsző, még annak
ellenére sem, hogy sokan azt terjesztik róla, noha a gyümölcsön valóban jóval
szebben mutat.
A narancsbőr nem
betegség vagy komoly bőrelváltozás, hanem valójában egy raktár.
Méghozzá a felesleges só,
cukor, méreganyagok raktározó helye.
Igazából hálásak lehetünk érte, mivel a
szervezetben leköti a bőr, és nem engedi szabadon keringeni. A bőr
mindig elsődleges jelző. Az ekcéma bélproblémákat, a
narancsbőr pedig, méreggel telítettséget jelez. Jelezheti a máj
terheltségét is.
A szervezetet ez a képződmény megszabadítja
a magas vérnyomás, koleszterin problémájától, a háztartást így rakja rendbe.
A szervezet számára nem
alapvető fontosságú, hogy szép legyen ellenben a helyes működésre
törekszik, a szervezet ezért mindent kijavít. Ahogy a törést is kijavítja helytelenül
forrasztva, ha nem figyelünk, vagy avatkozunk be egy műtéttel, a
narancsbőrnél is figyelnünk kell a helyes irányú helyrehozásra, javítsuk a
hibákat helyette!
A narancsbőr ellen
egy módszer nem elég.
Ezt tisztázni kell, mivel a
narancsbőr komplex probléma. Egyszerre párhuzamosan több színtéren is felveheted a kesztyűt, és
megmutathatod, mit tudsz tenni a szervezetedért!
Az alábbiakban egy 5
pontos ötlettárat adunk neked, hogy hatékonyan vedd fel harcot!
1.Víz: Akár hiszed akár nem, mindent gyógyít.
Az egyetlen univerzális gyógyszer. Napi 3 liter fogyasztása javasolt
főleg, sószegény vizet igyunk. A víz fogyasztása rendszerben javasolt
nem egyszerre bedöntve, hanem elosztva fél poharanként, egyszerre pár dl
maximális mennyiséggel, így átmos, tisztít.
2.A méregtelenítés: Só, cukor, fehérliszt, e betűk
és segédanyagok. Egy hónapos étrendet állíts össze magadnak kedvenceidből,
amely idő alatt ezeket kihagyod életedből. Kávé, feketetea csak
mértékkel, max. napi egy csésze vagy ennyi sem javasolt! Fogyaszthatsz: kevés
tejet, joghurtot, túrót, gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket. Egyesek
javasolják a húst is. Ha őszinték akarunk lenni, akkor azonban ezeket ki
kéne hagyjuk a felsorolásból! Minden állati hús, még ha kínai étteremben a vega
kosztnál is találod a csirkét.
3.Torna:
A méregtelenítés két úton
történik,
-egyrészt a méreganyagok bevitelének
megszüntetésével,
-másrészt a bent lévők
kipucolásával. Ehhez béltisztítókúra ajánlott, léböjt, útifű félék,
stb.
- ám a legjobb, ha az izzadás
ősi módszerét választjuk e mellé. Az izzadás a sófeleslegtől, és rengeteg rossz anyagtól megszabadít,
őseink kedvelték az izzasztókunyhós elvonulásokat épp ezért. A izzasztókunyhó az egyik legkiválóbb kipucolási
lehetőség, ma szaunázhatunk illetve
tornázhatunk. A torna átmozgatja az izmokat, inakat a bőr
különböző rétegeit és e mellé izzaszt. Heti 5 nap mozogjunk napi
legalább 40-50 percet! Ez heti két nap lehet egy kiadós séta is, a többi
időben erősebb mozgásba kezdjünk. Torna után masszírozzuk is át a
felületet.
4.A cseppek: A
méreganyagokkal átitatott krémek alig használnak.
. Legjobb, ha az alábbi keverékből készítünk magunknak, és ezzel kenjük be az érintet testrészt minden nap, kétszer:
70 ml Búzacsíra olaj
Geránium 0. 5 ml-10 csepp.
Mandarin héj 1 ml-20 csepp.
Ligetszépe olaj 10 ml.
Muskotályrózsa 10 ml.
Vajfa 10 ml.
5-A narancsbőr utolsó hatékony ellenfele a tudat.
Ha félsz tőle, hogy csúnya
vagy, és ez nem változik, sajnos kevesebb eséllyel tűnik el ez a kis
apróság. A narancsbőr bár kellemetlen, nem javíthatatlan
probléma, kezeljük ezért így. Minden nap képzeld el az érintett testrészeidet
lelki szemeiddel, hogy egyre szebben és jobban mutatnak, a terület javul,
feszesedik, megszépül. Ez a hatás, ez a meditatív önszuggeszció az egyik
legerősebb gyógymódja minden egyes betegségnek, elváltozásnak vagy
szépséghibának, fogyókúrára is alkalmas, pár kg-ig!!!
http://www.harmonet.hu
NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN.
1. Egészséges életmódra nevelés
Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges fejlődés alapfeltétele és a gondozás központi kérdése.
A gyermekek óvodában töltött idejét élettani szükségleteinek figyelembevételével tervezzük és szervezzük meg.
A megfelelő életmódot a táplálkozás, az öltözködés, a mozgás, az edzés, és a pihenés megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk.
A gyermekek különböző életmódbeli szokásokkal érkeznek óvodákba, ezt figyelembe véve a jót megerősítjük, a helytelent korrigáljuk.
A szokásrendszer alakításában az óvodapedagógus aktív segítője a dajka.
Az óvodapedagógus
alapvető feladata a gyermekek gondozása, egészséges életmódjának
kialakítása, miközben nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti
önállóságuk fejlődését.
Az óvodapedagógus a dajkával
együttműködve azonos módon értelmezze és alkalmazza a szokásokat. Az elért
eredményekről rendszeresen cseréljenek tapasztalatokat.
Nevelési programokban a 3 - 8 éves korú gyermekek testi
és lelki szükségleteinek kielégítését a következő területeken látják el:
Egészséges
környezet biztosítása
Betegségek,
az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója
Helyes
életritmus alakítása
Táplálkozás,
testápolás, öltözködés
Mozgás,
edzés, levegőzés biztosítása
Pihenés
optimális megszervezése
1.1.
Egészséges környezet biztosítása
Azokat
az élettereket, helyeket, amelyeket a gyermekek birtokolnak, használnak,
igyekszünk
úgy alakítani, hogy az számukra a legbiztonságosabb, és minden
tevékenységükvégzéséhez megfelelő, esztétikus legyen. (csoportszobák,
öltözőrész, mosdók, udvar stb.) Nem csak a biztonságra, esztétikumra,
hanem a kellő tisztaságra is fokozottan odafigyelünk.
Fordítson figyelmet a
környezet védelméhez, megóvásához szükséges szokások
kialakítására.
J A gyermekek ügyelnek személyük, környezetük
tisztaságára, gondozottságára.
1.2. Egészség
védelme, óvása, edzése
Fontosnak
tartjuk a gyermeki szervezet általános védekezőképességének megóvását, a
betegségek megelőzését.
Különös
gondot fordítsunk: a higiéniai szabályok betartására, a környezet
tisztántartására, évszakhoz igazodó réteges öltözködésre, levegőcserére
(minden csoportunkban levegőtisztító berendezést működtetünk a téli
hónapokban), növényzet biztosítására, valamint a szabadban töltött idő
optimális kihasználására.
Az
óvodapedagógus odafigyel az egyes gyermekek esetlegesen előforduló szervi
rendellenességeire (látás, hallás, mozgás, beszéd stb.), azok tüneteit észlelve
szülővel, védőnővel konzultálva javasolja speciális szakemberek
segítségét (pszichológus, gyógypedagógus, szakorvos).
Évszakonként óvja a
gyermekeket az időjárás ártalmas hatásaitól.
J A gyermekek jelzik, kifejezik
szükségleteiket.
1.3. A helyes
életritmus kialakítása, napirend
A
nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságérzetet nyújtó élettempó érdekében a
gyermekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteiknek
megfelelően szervezzük.meg.
Folyamatos
és rugalmas napirendünket úgy alakítjuk, hogy az igazodjon a különböző
párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez és a gyermekek
egyéni szükségleteihez, szem előtt tartjuk a szabad játék kitüntetett
szerepét.
Igyekszünk
a gyermekek harmonikus fejlődését biztosítani, lehetőséget adunk
arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak, teljesítőképességüknek
megfelelően tevékenykedjenek. A helyes életritmus kialakításához a
családok közreműködésére is számítunk.
A
játékra és a játékban szervezett tanulásra fordítható idő így optimálisan
tervezhető.
A
folyamatos étkezés a játékidő alatt önkiszolgálással történik (tízórai,
uzsonna), az egyéni szükségletek szerint.
Rendszeres időtartamok Rugalmas időkeretek
és váltakozó
tevékenységek
6.00 - 8.30 Érkezés és játék
egy 6.00 - 12.00 Szabad játék, játékban szervezett
gyermekcsoportban tevékenység
- képesség fejlesztés, kezdemé-
8.30 - 10.00 Folyamatos
tízórai nyezés, délelőtti mese, személyes
percek, mindennapi szervezett
testnevelés, mozgásos játék
Levegőzés,
udvari játék, szervezett
kirándulás, séta
12.00 - 13.00 Tisztálkodás,
ebéd
13.00 - 16.00 Mese, pihenés,
folyamatos
ébresztő, uzsonna 15.00 -
18.00 Spontán játék és távozás.
1.4.
Hetirend: állandó programjaink és speciális foglalkozások
A gyermekk harmónikus
személyiség fejlődésének elősegítésére szervezett rendszeres heti
programjaink:
- mozgáskotta
- gyermektánc
Az állandó programok,
speciális fejlesztések, valamint a tornaterem használatának rendjét a
csoportnaplóban a hetirend tartalmazza.
1.5. Testápolás,
öltözködés, táplálkozás
Az
óvodába lépéskor a gyermekek az önkiszolgálásban különböző fejlettségi
fokon vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Szükségleteik önálló
kielégítésére - segítő gondoskodás mellett - fokozatosan válnak képessé.
A
testápolás, öltözködés, étkezés során végzett tevékenységekhez az óvodapedagógus teremti meg
a szükséges feltételeket, megtervezi a gondozási teendőket és követi a
gyermekek fejlődését.
Fontos
nevelési elvünk, hogy ne sürgessük, de ösztönözve segítsük a gyermekeket, hogy szükségleteik körüli
teendőiket egyre önállóbban elégítsék ki.
Fontos,
hogy ebben a folyamatban bensőséges kapcsolat alakuljon ki felnőtt és
gyermek között, amelyben a felnőtt a gyermek szükségleteire, jelzéseire érzékenyen
figyel és reagál.
Arra
törekszünk, hogy az óvoda modell értékű gondozási szokásait közvetítsük a
családok felé.
Rendszeres
és alapos tisztálkodásra tanítjuk a gyermekeket.
Az
óvodai szokásrendet úgy alakítjuk, hogy szükségleteik szerint végezhessék
tisztálkodási teendőiket (WC használat, mosakodás, hajápolás, fogápolás).
A
felnőttek személyes gondozottságát minden gyermek számára
mintaértékűnek tekintjük.
Figyelünk
arra, hogy a gyermekek öltözéke többrétegű, könnyen kezelhető legyen, amely nem gátolja őket
a szabad mozgásban, és összhangban van az óvodai élettel. A helyes öltözködési
szokások kialakításában - ha szükséges - az óvodapedagógus nyújt segítséget a
szülőknek.
E tevékenységekben a gyermekek fejlettségének
megfelelő segítséget adjnak a
pedagógusok
és dajkák.
J Az öltözködés közben alapos, önmagára figyelő, önálló.
J A gyermekek tisztaság iránti igényének kialakulása érdekében a kisebbek
felnőtt
segítségével, a nagyobbak önállóan fordítanak gondot testük, ruházatuk
ápoltságára.
Óvodánk
étrendje több csoportban kiegészül a gyermekek által készített salátákkal,
zöldségekkel, gyümölcsökkel.
A bevezetett gyümölcsnapok a
szülők segítségével, támogatásával valósulnak meg.
A gyermekek megismerkednek új
ízekkel, az ételek elkészítésének módjával, különböző munkafolyamatokkal.
A
folyamatos, szervezett étkezések közül a tízórai és az uzsonna önkiszolgálásra
épül, az
önállóság fejlődését szolgálja, ebédnél pedig a társakért végzett munka
örömének átélésére nyílik mód.
Alapvető
feladatainkat képezi az egészséges táplálkozásra, a kulturált étkezési
szokásokra való nevelés.
A
szülőknek kifüggesztjük a heti étrendet, hogy a gyermekek otthoni
étkeztetését ehhez tudják igazítani.
A
gyermekek számára a folyadékpótlás lehetőségét az egész nap folyamán
biztosítjuk.
Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben
a gyermekek egyéni ízlését és étkezési ütemét. Ösztönözze, de semmiképpen ne
kényszerítse az ételek elfogyasztására, új és változatos ízekkel ismertesse
meg.
A dajka gondoskodjon a tiszta
edényekről, eszközökről, a víz folyamatos cseréjéről, pótlásáról.
JA gyermekek képesek a
kultúrált étkezési szokások elsajátítására, számukra megfelelő
ételmennyiség megítélésére.
J Igénye az ízléses, esztétikus
terítés.
J A kultúrált étkezési szokásokat
betartja.
1.6. Szabad
mozgás, edzés, levegőzés
A
gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését az irányított,
szervezett, illetve szabadon végezhető mozgásos tevékenységek szolgálják.
Ezeket részben a gyermekek választják, részben a nevelő kezdeményezi,
szervezi (mozgásos játékok, séták, kirándulások stb.).
A
mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben.
A
változatos mozgáslehetőség elősegíti a harmonikus testi - lelki
fejlődést, növeli a szervezet teljesítő-, és teherbíró képességét.
A
rendszeres, örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására
szoktatjuk gyermekeinket.
Közösen
szervezett programokkal segítjük elő az óvoda és a család egymáshoz való
közeledését, példát mutatunk a helyes életmódra, segítjük a családi nevelést.
Az
edzés jótékonyan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát. Ennek érdekében használjuk ki
a levegő, a nap és a víz jótékony hatását.
Az
egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek szervezete képes
legyen alkalmazkodni a környezet változásaihoz (évszak, időjárás,
hőmérséklet, stb.).
A
nyári élet ideje alatt az étkezések többnyire a szabadban történnek.
Jó
idő esetén az udvari medencében pancsolhatnak a gyermekek.
Az
5 – 8 éves gyermekek edzését, mozgásfejlesztését segíti télen a korcsolya -,
ősszel
vagy
tavasszal az úszástanulás. Minden gyermek számára szervezünk olyan programokat,
amelyek évszaktól függően beépülnek a napirendbe (szánkózás, hógolyózás,
túrázás, vízhez-szoktatás stb.).
Az óvodapedagógus
feladata, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez megteremtse a
kedvező feltételeket. Gondoskodjon arról, hogy a gyermekek mindig jó
levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Sok időt
töltsenek szabad levegőn, megfelelő, kényelmes öltözékben.
☺ Használják az udvari mozgásos- és sporteszközöket.
☺
Kapcsolódjanak be az udvaron a gyermek/felnőtt által kezdeményezett
mozgásos
tevékenységekbe
1.7. Pihenés
optimális megszervezése
A
gyermekek pihenéséhez elengedhetetlenül szükséges a nyugodt, csendes légkör
biztosítása.
A
gyermekek egyéni, kor szerinti alvásigényének és szokásainak
figyelembevételével aszükséges tárgyi és személyi feltételekről
gondoskodunk minden csoportban. Ebéd után pizsamába öltöznek a gyermekek. A pihenés
minden nap két mesével (kicsiknek kis mese, nagyoknak nagy mese) kezdődik.
Színesíthető álomba ringató dallal, nyugtató, ellazító (relaxációs) gépi
zenével. A pihenés minden gyermek számára kötelező, a nyugalom, a kellemes
közérzet jó hatással van az idegrendszerre. A nehezen, vagy aludni nem tudó
gyermekek maguk mellé vehetik kedvenc játékaikat, személyes tárgyukat.
J Nyugodtan pihen, alszik.
J Alvó társait nem zavarja.
2. Érzelmi
nevelés - szocializáció biztosítása
"…a gyermek a szeretetben fejlődik
legjobban."
Nevelési
programunkban arra törekszünk, hogy az egész nap folyamán biztosítsuk gyermekek
életkorának megfelelő oldott légkör feltételeit.
*
érzelmi biztonság, támogató, gondoskodó környezet,
*
önállóság, szabad tevékenység, pozitív érzelmek, kompetenciaérzés.
Az
óvodába lépő gyermek még erősen egocentrikus, emocionális emberke, aki most kerül élete
első olyan közösségébe, melyben vele egykorú társakra talál.
Korábbi
élete során csupán családjának tagjaihoz fűzte erős érzelmi kötelék.
Az
óvodába kerüléssel megkezdődik a leválás, " az engedj el
korszak ".
Az
átmenet könnyítése céljából a családok részére lehetőséget
biztosítunk az "anyás" beszoktatásra és fokozatos befogadásra.
A
gyermekek óvodába érkezésekor családi fényképet kérünk a szülőktől,
melyet egy közös tablón helyezünk el. Ezzel is hozzásegítjük a gyermekeket az óvodai
beilleszkedéshez, biztonságérzetük-, én-tudatuk alakulásához.
A feltétel nélküli szeretet, a simogató gyengédség, a
megértő odafordulás jelenti az igazi együttlétet.
A gyermek számára az óvodapedagógus fontos személlyé
válik.
Ez
az erős érzelmi kötelék és függés teremti meg az érzelmi azonosulás
alapját, ami az óvodapedagógust elsőszámú modellé emeli, mely rendkívüli
felelősséggel jár, hiszen magatartása, viselkedése, életszemlélete,
optimista vagy pesszimista beállítódása és minden reakciója minta a gyermek
számára.
Az óvodapedagógus kompenzálja a családi nevelésből,
szociokultúrális hátrányokból adódó hiányosságokat humánus, demokratikus, szeretetteljes,
a szituációhoz igazodva engedékeny vagy korlátozó attitűdjével.
Az óvodapedagógus töltsön minden
gyermekkel naponta néhány személyes percet, attól függően, hogy a gyermek
mit igényel. Lehet ez meghitt beszélgetés, simogatás, odafordulás, dicséret.
A teljes óvodai élet
időtartama alatt gondoskodjon érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes,
családias légkörről.
Alakítson ki pozitív érzelmi
töltésű kapcsolatot mind gyermek-gyermek, mind gyermek-felnőtt között, segítse elő és
erősítse a társas kapcsolatok alakulását, sajátíttassa el a közösségi élet
normáit.
Szervezzen olyan óvodai csoportéletet,
amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység.
A közös együttlétek, együttes munka öröme erősíti a gyermekek
tulajdonságainak alakulását.
Alakítson ki olyan következetes
életrendet,
amelyben a szabályok átláthatóak és kiszámíthatóak.
Teremtse meg a megosztási,
felajánlási, ajándékozási helyzeteket, a megszerzés és megtartás pozitív szabályait.
A közösségi
élet legfontosabb normái:
* a másik személy elfogadása, tisztelete
* a kisebbek, gyengébbek iránti
segítőkészség
* jóhiszeműség, az
árulkodás mellőzése
* az ítélkezés és az erőszak
kerülése
A kisgyermek öntörvényű lényből egy csoport
tagjává válik, megtanul szeretni, alkalmazkodni, odafigyelni, segíteni és
elfogadni a különbözőségeket.
Engedjük,
hogy a mindennapokban megéljék a negatív érzelmeket. Ők is érezhetnek
dühöt, bánatot. Segítsük őket abban, hogy megtanulják kezelni ezeket az
érzelmeket.
Arra
ösztönözzük a gyermekeket, hogy konfliktusaikat lehetőleg önmaguk oldják
meg.
A
gyermekek közötti pozitív kapcsolatok gazdagítják a szociális érzelmeket, ezzel megteremtve a gyermek
motivációs bázisát, érzelmi stabilitását.
Csak így válhatnak a világ felé nyitott, mások és önmaguk
iránt felelősséget vállaló teljes értékű emberré.
J A gyermekek érdeklődnek
egymás iránt, meghallgatják egymást.
J Udvariassági formák
betartásával kommunikálnak.
J Ragaszkodnak csoporttársaikhoz
és a csoportban dolgozó felnőttekhez.
3. Anyanyelvi
és értelmi képességek fejlesztése
3.1. Anyanyelvi nevelés – kommunikáció
Az
anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának.
Beépül
a gyermekek valamennyi tevékenységi formájába, megnyilvánulásaiba, valamint
társaikkal és óvodapedagógusaikkal való kapcsolataiba.
Az
anyanyelvi nevelés szerepe a szocializáció folyamatában egy olyan
szeretetteljes beszélő környezet megteremtése, amelyben a helyes mintaadás,
szabálykövetés az óvodai nevelés egészében jelen van.
Az
anyanyelvi nevelés feladatait tudatosan kell megtervezni, beépíteni a nevelői
tevékenységek egészébe.
Az
óvodapedagógus beszédének példaértékűnek kell lennie, mondatait úgy
fogalmazza, hogy azok a kisebb korosztályú gyermekek számára érthetőek
legyenek. A
folyamatos napirenden belül, mely hosszabb összefüggő időkeretet
biztosít, a gyermekek nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Ez a
folyamatosság kedvez a gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek közötti
kommunikáció kialakulásának.
A
vegyes életkorú gyermekközösségben az érettebb társaktól kapott beszédpélda
motiváló erőként hat a kisebbekre.
Tudatosan használja a
testbeszédet,
metakommunikációt, amivel közvetíti az értő, figyelő, meghallgatni
tudó szándékát.
Fejlessze a gyermekek aktív
szókincsét az egész nap folyamán.
Minden óvodapedagógus
használja saját anyanyelvi játékgyűjteményét.
Ösztönözze a
gyermekeket arra, hogy élményeiket örömmel, szabadon mondják el, ezáltal
fejlődhessen szókincsük, kiejtésük, mondatalkotásuk.
A helyes
anyanyelv elsajátításához, a jártasság kialakításához biztosítson
megfelelő időt (szórend) a gyermekek számára.
Az óvodapedagógus ismerje fel
a kisebb beszédhibákat (rosszul képzett hangok, a beszéd folyamatosságának hiánya, anyanyelvi
sajátosságtól eltérő ritmus vagy hangsúlyozás).
A beszédhibás gyermekek
fejlesztésében a logopédus tanácsaira alapozva, a gyermeki szükségletekhez
igazodva segítse a gyakorlást.
Azóvodapedagógus ismerje
meg a gyermekek beszédállapotának, beszédhallásának, beszédértésének,
mondatszerkesztésének szintjét, szükség esetén a javítás elkerülésével, helyes
mintaadással segítsen.
Biztosítson lehetőséget
az egyéni differenciálásra, valamint a páros és a kis csoportokban történő
megfigyelésre és fejlesztésre.
J A gyermekek a társaikkal és a felnőttekkel szívesen beszélgetnek.
J Beszédük érthető, egyszerű mondatokban, nyelvtanilag helyesen
beszélnek.
J Használják a metakommunikációs eszközöket.
J Ismerik a szép, kultúrált, udvarias beszéd legfontosabb elemeit,
szabályait.
J A gyermekeknek vannak kedvenc anyanyelvi játékaik.
3.2. Értelmi
képességek fejlesztése
A
mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek
esetében a tehetség kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének
lehetőségeit támogatjuk. Az egyenlőtlen fejlődés következtében
tapasztalható elmaradásokat a kompenzáció, korrekció útján segítjük
kiegyenlítődni.
A
képesség fejlődésének alapja az érés, amely befolyásolja a fejlesztés
lehetőségeit.
A képességek
hierarchikus rendszert alkotnak, amelynek három alappillére a figyelem,
észlelés és az emlékezet. E három képesség megfelelő fejlettségi szintje
nélkül lehetetlen a magasabb rendű funkciók fejlesztése.
A
magasabb rendű pszichikus funkciók másik alapozó területe a mozgás, amely
programunkban kiemelt szerepet kap.
Számolnunk
kell azzal, hogy a képességek nem egyenletesen-, minden gyermeknél eltérő
ütemben fejlődnek, ez teszi szükségessé az egyénre szabott differenciált
fejlesztést (fejlesztőjáték gyűjtemény, fejlesztést szolgáló ajánlott
módszerek, eszközök).
A hátrányos helyzetű gyermekeknél a családi háttér
okozta hiány (fizikai, érzelmi, értelmi depriváció) megszüntetése, kompenzálása
a célunk, hogy a gyerekek lehetőségeikhez képest felzárkózhassanak.
A
pedagógiai munkánk alapja a gyermek sokoldalú megismerése és az erre épülő
fejlesztés megtervezése.
A fejlesztés főbb
területei:
* mozgásfejlesztés (nagymozgás
illetve finommotorika)
* észlelés
* figyelem
* emlékezet
* énkép, testséma
* térorientáció
* kommunikáció, beszédfejlesztés
* gondolkodási műveletek
* képzelet és kreativitás
* szociabilitás
Biztosítson lehetőséget a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, beépülésére.
http://web.mesehazovoda.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
KAMILLA , ORVOSI
SZÉKFŰ
Kamilla, orvosi székfű
Matricaria recutita
"A legismertebb és
legnépszerűbb gyógynövényünk"
Népies neve:
orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, anyafű, szentivánpipitér, szüzekanyja, anyaméhfű,
teafű, piperefű
A növény leírása:
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Az ország minden
táján megtalálható, kedveli a szikes legelőket, száraz réteket.
Jellegzetes fehér szirmú sárga fészkű virág. 20-40 cm magas, egyéves
növény. Termesztik is.
Hogyan gyűjtsük?
június-július Fejletlen virágzatát ne gyűjtsük, de ha túl
nyílik az sem jó, mert akkor a száradást követően széthullik
"ellisztesedik". Szedőfésűvel gyűjtik.
Mi van benne?
A növény fészekvirágzatát használjuk gyógyászati célokra. A drog
(Chamomillae flos) 0,2- 0,7% (akár 1,4%-ig is elmehet) sötétkék színű,
szeszkviterpén tartalmú (kamazulén, bizabolol, bizabolol oxidok) illóolajat,
flavonoidokat (apigenint) és glikozidjaikat, kumarinokat (umbelliferont,
herniarint), nyálkát tartalmaz.
Mire jó?
A kamillavirág egyik legismertebb gyógynövényünk, a
legtöbb állam gyógyszerkönyvében is megtalálható hivatalos drog. Gyógyhatása
sokrétű, amelyet külső és belső alkalmazása révén lehet
kihasználni. A kamillában előforduló illóolajok főleg
gyulladáscsökkentő hatásúak.
A kamillás gőzölés enyhíti a köhögést és a vírusos, illetve
bakteriális légúti fertőzések tüneteit, és e megbetegedések esetén
jól érvényesülhet a drog immunrendszeri működést serkentő hatása is.
A tápcsatorna gyulladással járó megbetegedései esetén is alkalmazzák. Gargarizálással vagy szájöblögetéssel megszüntethető
a fogíny, a száj és a torok gyulladásai.
Hörghurutban inhalálószerként alkalmazható. Szájban lévő sebek,
afták esetén sokszor a kamillás öblögetés a megfelelő gyógyír.
Tea formájában rendszeres fogyasztása enyhíti a gyomorpanaszokat,
rosszullétet, a hányingert és a bélgyulladás tüneteit.
Külsőleg bőrbetegségeket, pattanást (akne), tályogot, nehezen
gyógyuló sebeket illetve körömágygyulladást kezelnek vele. Szemborogatásra is
kiválóan alkalmas.
A szüzekanyja, anyafű népies neve arra utal, hogy a
nőgyógyászatban is használták menstruációs görcsök enyhítésére és a
vajúdás idejének lerövidítésére.
Fürdők, öblítések, gőzfürdők formájában nagyszerűen
bevált az altesti gyulladások (hüvelygyulladás, aranyér, lábszárfekély) esetén is.
A kamilla a hasfájós babákat megnyugtatja, görcseiket elmulasztja.
A kamillaolaj csökkenti az idegességet a gyermekeknél, s jótékony hatással
van a hiperaktív gyerekekre, mivel enyhe "nyugtatószer".
A homeopátiában fogzási fájdalmak enyhítésére és fájdalom iránti
intolerancia esetén használják.
A szépségápolásban is gyakran használják, a bőr szárazságát,
viszketését, gyulladását csökkenti.
Jót tesz a hajnak, mert kifényesíti és nyugtatja a fejbőrt. A kamillateát a
kisgyermekek is nyugodtan fogyaszthatják. A fogzó baba állkapcsát
kamillaolajjal dörzsöljük be ott, ahol szükséges.
Hogyan használjuk?
Tea:
Forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel 1-2 evőkanál
szárított kamillavirágzatot. Hagyjuk állni kb. 10 percig, majd szűrjük le.
Napi adag: 3-4 csésze..
Fürdők:
Lehet belőle kéz-, láb-, vagy ülőfürdőt készíteni. Két
maréknyi virágzatot tegyünk a fürdővízbe.
Gargarizálás:
2-3 evőkanállal adjunk 1 dl vízhez, naponta többször használjuk
öblögetéshez.
Gőzölés (inhalálás):
Tegyünk 3 evőkanál virágzatot egy lapos edénybe, forrázzuk le, és
hajoljunk fölé. Fejünket törülközővel fedjük be, és kb. 10 percet
inhaláljunk. Vírusos légúti fertőzések esetén naponta kétszer ajánlatos
gőzölni.
Borogatás:
Tegyük a kamillát egy mullkendőbe, és forrázzuk le. A kamillás
kendőt körülbelül 5 percig tartsuk a gyulladt bőrfelületen.
Olaj:
Morzsoljunk szét maréknyi kamillavirágzatot, keverjük össze 150 ml
szójaolajjal, zárjuk le légmentesen üvegbe, és tegyük napos helyre. Naponta
rázzuk fel, és ha sötétre színeződik az olaj, szűrjük át vászonruhán.
A virágzatokat alaposan nyomkodjuk ki. Töltsük újra légmentesen zárható üvegbe.
Jó tudni!
Az arra érzékenyeknél még a kamilla is allergiás tüneteket válthat ki. A
szeszkviterpén-tartalom miatt előfordul, hogy a kamilla virágzatából
készült szerek használata allergiás bőrreakciót vált ki. Ilyenkor nem
szabad tovább alkalmazni a növényt.
Különösen vonatkozik ez szemgyulladások kezelésére. Ha kisgyermekek
inhalálnak, fokozottan figyeljünk az égési sérülések elkerülésére.
SZELEKTI-KISMAMA-INFO
ÉRDEKESSÉG
Dr. Bauer Bela
A figyelmetlen és szófogadatlan gyermek
viselkedésének hátterében az esetek legalább harminc százalékában nem
szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek
magának sokkal több nehézséget jelentenek, mint a környezete számára. Ilyenek a
hallással vagy a beszédészleléssel kapcsolatos zavarok, amelyek ma már
felismerhetők és kezelhetők. Arról nem beszélve, hogy a
felnőttek megértőbb hozzáállása már önmagában is sokat javíthat a
gyermek viselkedésén.
A The
Times cikke egy újszerű, hallással kapcsolatos problémára hívja fel a
figyelmet. A
példaként felhozott kisfiú, Ben kiskorától küzdött valamilyen hallási
nehézséggel, de komolyabb gondok csak az iskolában jelentkeztek. Tanára
azt gyanította, hogy Ben hallássérült lehet, és elküldte hallásvizsgálatra, az
eredmény azonban teljesen normális lett. Szülei rengeteg szakirodalmat kutattak
át, és számos vizsgálatra vitték el a fiút, mire sikerült megtudni, hogy
úgynevezett NEM SZERVI EREDETÜ HALLÁSI ZAVARBAN (Auditory Processing Disorder)
szenved,
ami nem hallási
rendellenesség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely a hallott információ
pontos feldolgozását akadályozó problémákat foglal magában.
Nagy szerepe van az adott
körülményeknek, mert a zajos környezet például nehézséget okoz. Ben
esetében a kommunikáció szemtől szembe jól működik, de elveszettnek érzi
magát a tömegben. „Amikor
8-10 gyerekkel egy születésnapi összejövetelen vagyunk, akkor fogalma sincs
arról, hogy mi zajlik körülötte. Csak nézi az arcokat, és egy kis késedelemmel
nevet” – meséli az apa..
Ben hang- és
zajérzékeny is, ami
azt jelenti, hogy utálja a tűzijátékot, és hajszárítót sem lehet
bekapcsolni mellette, bár – érdekes módon – ez egyáltalán nem befolyásolja
zenei érzékét, a kisfiú ugyanis két hangszeren is játszik.
Az ebben a rendellenességben szenvedőknek
nehézségeik vannak a beszéd és az utasítások megértésében és az olvasásban Bár
gyógyítani nem tudják, sok olyan lehetőség van, ami javíthat a
helyzetükön.
Például az osztálytermekben egy
gyerekre szerelhető adó-vevő készülék használatával kiszűrik a
háttérzajt. Számítógépes programok is segíthetnek azzal, hogy olyan játékokat
alkalmaznak, amelyek megjutalmazzák a tanulókat, ha jól ismerik fel a hangokat,
és pontosan követik a képernyőn megjelenő utasításokat
A gyermek
beszédfeldolgozási folyamatának működése meghatározhatja a tanulásban való sikerességét vagy
sikertelenségét. Ez alapvetően két szinten megy végbe, amelyek
egymástól elválaszthatatlan egységben működnek. Az alsóbb szintek
működésének eredménye a beszédészlelés. A felsőbb szinteken a beszéd
megértése zajlik. Ha valamely alsóbb szint sérül, az információ
feldolgozása részleges vagy nem megfelelő módon megy végbe. Ez pedig
hatással van a megértési folyamatokra is.
A gyermekek beszédészlelési képességeinek
fejlődésére többféle tényező is negatív hatással van: például
az állandó, magas zajszint (városi, forgalmas utak mellett), az
elektronikus eszközök nagy mértékű vagy nem megfelelő használata (például
televíziós alapzaj), de a gyakori megfázás, náthás állapot és középfülgyulladás
is káros lehet. Ezek főleg a kiskorú gyermekek fejlődésében
idézhetnek elő elmaradást, zavarokat, s ezt később már nehéz
orvosolni.
A nyelvi tudatosság egyik jelentős
tényezője az a képesség, mellyel megkülönböztetjük egymástól, és helyes
sorrendben érzékeljük a beszéd hangjait és más nyelvi egységeket, például a
szótagokat. A kisgyermekek öt-hat éves korban még nem képesek egy szó
hangjainak felismerésére és tökéletes azonosítására, azonban az azonos hanggal
kezdődő és végződő vagy rímelő szavak, szótagok
kiválasztására igen. Tehát a szótagok tudatos felismerése megelőzi
az olvasást, míg a hangok tudatosítása csak az olvasás kialakulásának
eredményeként jön létre.
A fent vázolt folyamatok sérülésére több
tényező is utalhat.
-Ilyen például, ha a gyermek
gyakran nem hallja meg a hozzá intézett szavakat; ---sokszor
visszakérdez; beszédfejlődése megkésett; az új szavakat torzítja;
különféle beszédhibák; viselkedési problémák (hiperaktivitás vagy túlzott
visszahúzódás); olvasási nehézség.
Ha időben észrevesszük ezeket a tüneteket, akkor
nagyobb esély van az akadályozó tényezők kiszűrésére és korrekciójára.
Hazánkban egyre több helyen, például nevelési tanácsadókban, logopédiai
intézetekben vagy szakértői és rehabilitációs bizottságoknál kaphatunk
segítséget, ahová a szülő maga is bizalommal fordulhat.
A legfontosabb azonban a szemléletváltozás:
mint szülők és pedagógusok egyaránt vegyük figyelembe, hogy a figyelmetlen
és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében gyakran nem szembeszegülés
vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal
több hátrányt és frusztrációt jelentenek, mint környezete számára. Megeshet, hogy olyan dolgokat várunk el tőle,
amelyekre egyszerűen nem képes. Ne utasítsuk el türelmetlenül, és ne
„írjuk le” azt, aki nehezen kezelhető, hanem tegyük meg érte a tőlünk
telhetőt.
SZELEKTIV-KISMAM
Az
iskolás gyerekek médiafogyasztási szokásainak kutatása szinte egyidős az
elektronikus tömegkommunikáció megjelenésével.
A
kutatások átfogóan összegzik azokat a problémákat, amelyeket a 21. század
első éveinek mediatizált társadalma jelent a médiát a társadalmi átlagnál
talán sokkal intenzívebben fogyasztó gyerekek számára.
A
gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a
legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió.
Az adatok
tanúsága szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyerekek nagy
hányadának nincs lehetősége a televízióban látottak megbeszélésére,
érzelmi és kognitív feldolgozására.
Fontos következtetés
az, hogy a gyerekek médiahasználatának döntő
hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére,
megbeszélésére.
A tömegkommunikáció
térhódító eszköze, a televízió életünk szerves része, hiszen az információs társadalom megköveteli
a naprakészséget, a tájékozottságot, a televízió „távolbalátásával” milliók
számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot.
Nehéz egyértelműen
jellemezni a szerepét, a különböző álláspontok sokszor egymásnak
ellentmondóak,
- hallhatunk olyan vélekedést,
miszerint a televízió „az emberiség jótevője” vagy „a gyerekek dadája, a
fiatalok iskolája, a felnőttek szórakozása, az öregek társasága”, lehet a
„tömegek pihentetője és informálója”,
-s ugyanakkor „az emberiség
megrontója”, „a szem, illetve a szellem rágógumija” vagy csak egyszerűen
„idiótadoboz”
Az emberek
gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi
tömegkommunikációs eszköz nem képes. Az általa megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott
médiumoké a „függőségnek” nehezen szabhatunk határt. A televízió nemcsak
befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot.
A befogadók
folyamatos döntési helyzetben élnek, megszokják, vagy megszöknek az információ áradata elől,
használják, vagy kiszolgáltatottan áramoltatják magukba.
Azt kívánjuk
bemutatni, hogy a gyerekek, a 8–11 éves korosztály miként kezeli a televízióból
áramló impulzusokat, mennyire határozza meg a televízió a gyerekek
szocializációját, figyelembe véve a családi környezetet, feltérképezve azt a
bonyolult összefüggést, melyben nem lehet egyértelmű „bűnöst” találni
a negatív hatásokra.
Szinte a televíziózás elterjedésével egy időben láttak napvilágot az első elemzések, melyek azt tűzték ki célul, hogy feltérképezik a televízió személyiségre gyakorolt hatását, ezen belül külön figyelmet szentelve a gyerekeknek. S minél több tanulmány készült, annál ellentmondóbb álláspontokat ismertettek
Mindegyik elméletet kutatások, vizsgálatok támasztják alá, amelyek kiterjedtek a televíziós erőszak kérdésére, az agresszivitás terjedésére, a szexualitás megjelenítésére, a mentális befolyásolásra, az egészségre és a családokra gyakorolt hatásra.
Sokféle értelmezése létezik a gyerekkornak, biológiai, pszichológiai, pedagógiai, jogi szempontból is más-más meghatározásokkal találkozhatunk.
Abban viszont megegyeznek, hogy ennek a korszaknak védettséget kell jelentenie. Ennek a védettségnek a televízió általi elvesztését látja valóra válni több kutató.
– Főként a 20. század elejének – gyerekkorát kívánják vissza, egyértelműen az elektronikus médiát teszik felelőssé azért, hogy folyamatosan csökken a különbség a gyermeki és felnőtt világ között, nem foglalkozva az egyéb környezeti tényezőkkel (a család, a társadalom változásaival).
Postman Az elveszett gyerekkor című művében arra hívja fel a figyelmet, hogy a televízió képi kultúrája „nem az emberiség történelmében meghatározó szóbeliségen alapul”
A másik mű, Maria Winn címben is idézett Gyerekek gyerekkor nélkül című könyve szerint azért változtatta meg a televízió elterjedése a gyerekkort, mert átalakította a nevelési szokásokat.
A szülők a fegyelmezés, a szabályok felállítása helyett rábízzák a gyerekeket a televízióra, az „elektronikus bébiszitterre”.
Tulajdoképpen nem is az a lényeges, hogy mit néz a gyerek a tévében, hiszen ha ott tölti szabadidejét, az „mindenképpen megfosztja a játéktól és az egészséges kölcsönhatások más formáitól”
Aki a konzervatív erkölcsi értékrendet tartja követendőnek, ezzel szemben az elektronikus média nem ezt közvetíti, a televízió által a gyerekek betekinthetnek a felnőttek világába, megtudják „titkaikat”, így saját életük során már nem a felfedezés örömével élik meg ezeket. A televízió szerinte „vezetékes kábítószer” ––, amely függőséget okoz, és hatásának megszüntetésére „elvonókúrára” van szükség.
A fentiekkel összefüggésben kísérleteket
végeztek Németországban, ahol néhány család önként vállalta, hogy
televíziójukat leplombálják, s bár
Az erőszak bemutatásának kérdésével már 1951-ben foglalkoztak az Egyesült Államokban, nagyvárosok műsorait vizsgálva kimutatták, hogy a műsoridő 10%-át teszik ki az erőszakot bemutató filmek, s ezek alapján a tévézők megtanulják az agresszív viselkedési formát. A vizsgálatok nyomán széles körű kutatások indultak Európában, illetve Ausztráliában is, és az eredményeket összehasonlítva megállapították, hogy a televíziós erőszak hatására mindenütt nőtt az agresszivitás.
A megfigyelések azt mutatták, hogy az erőszak a filmekben a leghangsúlyosabb helyen található, sokszor jutalmazott formában jelenik meg, s nemcsak a „rosszfiúk” jellemzője, hanem a „jófiúk” is használják céljuk eléréséhez az agresszív eszközöket, sokszor törvénysértő módon
Mennyiségi adatok alapján, az amerikai gyerekek napi átlagos három és fél órás tévénézését véve alapul, arra az eredményre jutottak, hogy tizenkét éves korukig a gyerekek 244 185 erőszakos tettet és 14 000 halottat látnak.
Az agresszió2 hatásával kapcsolatban többféle elmélet született,
Az egyik- a televízióban látott erőszak hatására a befogadóban halmozódó agresszivitás csökkenhet, vagyis a látottakban „kiéli magát”.
A másik elmélete szerint a gyerekek viselkedésében akkor jelenik meg az agresszió, amikor megértik azt a kulturális normát, miszerint a fájdalomért fájdalom jár cserébe.
A kutatók többsége szerint is a televízióban látott erőszak növeli a befogadó agresszivitását, főként akkor, ha a látottak közelítenek a való élet történéseihez (vagyis nem rajzfilmet látnak), ha az agresszív képek többször ismétlődnek, ha a befogadókat előzőleg frusztráció érte.
Az erőszakhoz hasonlóan lényeges kutatási terület a televízió szexualitásra gyakorolt hatásának vizsgálata.
Kutatások igazolták, hogy az erőszak és a szexualitás együttes megjelenése fokozza az agresszivitást.
Az első vizsgálatok tanúsága szerint az erőszak nélküli, ám izgató erotikus filmek nagyobb agresszivitást váltottak ki, mint a teljesen agresszív profi bokszmérkőzések (itt nem tiltott szerepű az erőszak).
A pszichoszexuális fejlődés szempontjából meghatározó, hogy a gyerekek milyen formában találkoznak először a nemiségre vonatkozó ismeretekkel, mert bár már három-négy éves korukban kialakul nemi identitásuk, kisiskoláskoruk végéig tanulják nemi szerepüket, hogy majd a serdülőkorba lépve egyre fejlettebbé váljanak. A közösségekben spontán módon alakulnak ki szocioszexuális kapcsolatok, ezekben főként a felnőttektől látott viselkedést utánozzák. A szülők ebben az időszakban általában még elzárkóznak a nemiségre vonatkozó ismeretek átadásától, így a gyerekek a televízióban látottakat próbálják saját életükben „alkalmazni”, sokszor épp szándékukkal ellentétes hatást váltva ki ezzel (előfordult már, hogy egy kisgyerek filmbéli kedvencétől ellesve szerelmének kimutatására pofonokat használt…).
A szexuális érettség bekövetkeztéig nemcsak a kortárs kapcsolatokból, hanem a televízióból is rengeteg szexuális tartalmú inger éri a gyerekeket.
A filmekben megjelenő pornográf ábrázolásmód a nemiségre vonatkozó élményeket az agresszivitással társítja, torzulást okozva ezzel. Különösen akkor, ha ezekre nincs magyarázat, félelmet vagy undort válthatnak ki, meghatározva ezzel a szexualitáshoz való későbbi viszonyulást.
A gyerekek fantáziájában a látott képek felértékelődnek, bizonyos fokig rögzülnek, izgalmi állapotot okozva. Serdülőkorban ennek következményeként akár homoszexualitás is létrejöhet.
A televízió felerősítheti a személyiségben már meglévő devianciát, ugyanakkor pozitív választ is adhat a nemiséggel kapcsolatos kérdésekre, az ismeretterjesztő tartalmú műsorok tárgyilagos hangvétele csökkentheti a témával kapcsolatos izgalmi szintet.
Az elmúlt évtizedekben a családszerkezet jelentősen megváltozott, felbomlóban van a hagyományos modell, egyre kevesebb nagycsalád létezik, nő a csonka családok száma, a válások mindennaposak, ennek nyomán növekszik az egyszülős háztartások száma. A megváltozott szerkezet miatt a családtagok kevesebb időt töltenek egymással, súlyponteltolódás következett be, a televízió lényeges szerephez jutott.
Régen az étkezések mutatták egy adott család belső kommunikációját, most ez a tévézési szokásokon követhető nyomon, a domináns szülő kezeli a távkapcsolót, szabja meg a közös programot
A nyolcvanas években kétféle irányban vizsgálták a televízió családban betöltött szerepét.
-Az egyik irányvonal nyomán a szülői értékmintákra helyezte a hangsúlyt, vagyis a tévénézést a „családi életstílus tükreként” kezelte, megállapítva azt, hogy azok a veszélyeztetett gyerekek, ahol a családban a tévé nézését nem ellenőrzik. A gyerekek így erőszakos témájú műsorokat nézhetnek, illetve nem lényeges a gyerekek fantáziájának, kíváncsiságának kielégítése, így a televízió által képviselt értékeket tekintik követendő mintának.
A másik irányvonal azt kívánta megvizsgálni, hogyan mutatják be a televíziós műsorok a családi életet, milyen jellemeket ábrázolnak, mennyire közelít a bemutatott világ a valóságoshoz. Sztereotip történeteket, jellemeket figyeltek meg, s nemcsak a családdal kapcsolatban, hanem nemre, korra, bőrszínre vonatkozóan is. A filmekben több a férfi szereplő, mint a női, ők a dominánsabbak, a nőket általában hagyományos szerepkörben ábrázolják, érzékeltetve alárendeltségüket.
A gyerekek nemcsak a saját korosztályukra vonatkozó sztereotípiákat tanulják meg, hanem a felnőttekét is, így ezeket használják a környezetükkel való kommunikációban.
A gyerekek gyerekségük szinte
Éppen ezért igen célzott réteg a kisiskolás korosztály, hiszen sokak életében az ekkor szerzett tapasztalatok határozzák meg a társas kapcsolatok további alakulását, erkölcsi értékrendszerük kialakulását.
Feltevésünk szerint a televízió nem egyértelműen „rossz” a gyerekek számára, nem lehet mindenért a távolbalátó készüléket okolni, a család, a szűkebb-tágabb környezet (az iskola hatásairól sem feledkezve meg) igenis nagy szerepet játszik abban, hogy a kisiskolások miként élik meg az őket ért ingereket, mennyiben kapnak választ kérdéseikre, mennyire tudják pozitívan hasznosítani ezeket.
Azokban a családokban, ahol a gyermekek aktív pihenése nem pusztán a villanypásztor nevelésére szorítkozik, hanem egyéb hasznosságokra (olvasás, beszélgetések, mesélés vagy akár a sport, kirándulások és még rengeteg program, ahol a társas kapcsolat, a család együttléte a lényeg), ott a televízió nem olyan romboló hatású, mint azoknál a családoknál, ahol hiányzik a kontroll, hiányoznak az értékek, így a gyerekek kénytelenek a televízióból vett példaképekkel felnőtté válni. Míg az első esetben ismeretforrássá válhat/válik a televízió, a másik esetben hézagkitöltő szerepe van, egyfajta menekülést is jelentve a sivár hétköznapokból.
.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mit tehetünk az immunrendszerünk erősítéséért
Az immunrendszer hatékonyságát beolyásolja a szervezet folyadék ellátottsága.
Az immunrendszer legalapvetőbb támogatója a víz!
A sejtek optimális életkörülményeihez és életműködéséhez megfelelő víz-folyadékellátottság szükséges, mely egyrészt oldószer, másrészt biztosítja az anyagcsereforgalmat, a méreganyagok megfelelő szállítását és ürülését, illetve a különböző ingerület-kapcsolatok, ingerátvitelek minőségét
:
Az immunrendszer hatékonyságát befolyásolja a vér kémhatása. A szervezet optimális pH-viszonya, a vér
vegyhatása enyhén lúgos, és a szervezet ebben a kémiai környezetben képes a
leghatékonyabban funkcionálni (→ savasodás-lúgosodás).
Az immunrendszer hatékonyságát csökkenti
a mesterséges anyagok, adalékanyagok használata, melyek mint a szervezet számára idegen kémiai
anyagok, allergizáló tényezők is egyben
Immunrendszer
hatékonyságát növeli és egyensúlyban tarja a kiegyensúlyozott
táplálkozás, mely biztosítja az
alapvető vitamin,
ásványi
anyag, fehérje, szénhidrát, zsír szükségletet, egyben figyelembe veszi a
szervezet immunrendszer - működési „szakaszaira” jellemző sajátságos
szükségleteit is.
Immunrendszer hatékonyságát növeli az egyéni
szükségletnek megfelelő harmonikus mozgáskultúra kialakítása és gyakorlása
Az immunrendszer hatékonyságát
nagymértékben növelhetjük a kellő mennyiségű környezeti
energia felvételének biztosításával, azaz friss levegő, napfény,
természeti környezetben való tartózkodással)..
A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások kimérés utáni
árnyékolásával, csökkentésével nemcsak az immunrendszer hatékonysága növelhető, de a
gyulladás -gócok kialakulása is csökkenthető
Időszakos
méregtelenítési kúrák alkalmazásával növelhető az immunrendszer
teljes általános hatékonysága (pl. étel és ital kúrák, illetve böjtök,
Az immunrendszer
hatékonyságának alapvető befolyásoló tényezője és
"indikátora" a lelki -szellemi egyensúly, ezért a Stressz
helyzetek- és tényezők tudatos és energetikai feloldása, konfliktus kezelési
stratégiák alkalmazása,
Az immunrendszer -
méregtelenítés szempontjából -ahol csak lehet, szintetikus készítmények -
gyógyszerek helyett természetes készítményeket alkalmazzunk, vagy ezekkel egészítsük ki a
szükséges anyagokat, már csak az öngyógyító rendszer támogatása céljából is
Az alvási
idő, és alvás minőségének tudatos biztosítása és figyelembe vétele a szervezet - idegrendszer,
lélek, immunrendszer megfelelő regenerálódásához elengedhetetlen
A vastagbélrendszer tisztításáról és megfelelő működéséről
való gondoskodás és figyelem kiindulási (és forduló) pontját képezi az immunrendszer
hatékonyságának (bélflóra, probiotikumok, rendszeres székletürítés).
Helyes higiénia alkalmazása (neutrális szappanok és samponok használata), nemi
szervek megfelelő tisztítása biztosítja a szervezet mikroflórájának
egyensúlyi állapotát, mely az általános immunrendszer - ellenálló képesség
részét képezi
Az egyén jelen állapotának megfelelő - a mielőbbi gyógyulásához
szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem
helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. fel, egyik
természetgyógyászati gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő
term.gyógyászati gyógymódok - alternatív medicina támogathatják és fokozhatják
csak a fizikai és lelki közérzet javulását, a gyógyulás folyamatát!
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI
AMIKOR 2O1O.ÁPRILIS 22 -ÉN
ÁTVETTEM A PÁPAI PÁRIZ ÉLETMŰDIJAT EMBERI ÉS ORVOSI HITEM MÉLTÁNYOLÁSÁÉRT,
ÚGY ÉREZTEM HOGY KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS
TAVASZ.
NEM HONTÁRSAIM, HANEM IGAZSÁGOS
ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET
IDÉZTEM, ÉLETEM ÉRTÉKEINEK ÉS ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA.
DE MEGFELLEBEZHETETLEN ITÉLETET
MONDOTT EZ ALATT AZ EGY ÉV ALATT AZ A - 1O1.215-.
ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL-,98- ORSZÁGÁBÓL ÉS- 3756-
VÁROSÁBÓL ÉS HELYSÉGÉBŐL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZ IRÁNT A -7126- OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI ÉS GYERMEGONDOZÁSI
MUNKÁM IRÁNT , AMELYET TISZTESSÉGGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A
VILÁGHÁLÓRA,MEGGYŐZVE EZZEL AZ ÁRGUS SZEMÜ HITETLENEK KÉTELYEIT IS.
TISZTELETTEL MEGKÖSZÖNÖM LÁTOGATÓIM ÉRDEKLŐDÉSÉT ÉS BIZALMÁT AKIK OLYKOR NAPONTA -4OO-45O-EN KLIKKELTEK A LAPOMRA.
SZATMÁRNÉMETI-2O11-NOVEMBER 29-ÉN.
DR.BAUER BÉLA.
RÉSZLET AZ –ALKOTÁS KÉNYSZERE –CÍMŰ ÖNÉLETRAJZI ÍRÁSOMBÓL.
Annak érdekében, hogy jobban
megértsd, hogyan tudod kellemesebbé tenni az elalvást és magát az alvást a
magad és a gyermeked számára is, íme az alvás néhány fontos alapelve, amelyet
A legtöbb felnőtt - miután átöltözött az alváshoz -, különböző rituálékkal segíti magát abban, hogy az alváshoz szükséges nyugodt állapotba kerüljön: olvas, zenét hallgat, tévét néz vagy szeretkezik. Amint elalszol, a felsőbb agyi központjaid pihenni kezdenek, és mély álomba kerülsz.
Az elméd és a
tested ebben a szakaszban a legnyugodtabb. A tested nyugodt, a légzésed mély és
egyenletes, az izmaid ernyedtek, teljességgel ellazult vagy. Körülbelül másfél
óra mély alvás után az agyad elkezd „ébredezni" és munkához lát;
Te
pedig átkerülsz a mély alvásból a könnyű vagy aktív alvásba,. Ebben a szakaszban a szem
mozog a szemhéj alatt, jelezve, hogy az agy működik. Álmodsz, mozgolódsz,
megfordulsz, sőt, még a takaródat is elrendezheted anélkül, hogy teljesen
felébrednél.
Az
alvásnak ebben a szakaszában történhet meg az, hogy teljesen felébredsz, hogy
kimenj a mosdóba, majd visszamész az ágyba, és azonnal mély álomba merülsz. A
könnyű és a mély álom váltakozó ciklusai kétóránként ismétlődnek az
éjszaka folyamán, így egy átlagos felnőtt hat órát tölt nyugodt és
kettőt aktív alvásban. Vagyis senki nem alszik mélyen egész éjjel, még akkor
sem, ha úgy érzi.
Ringatod
a babádat, sétálgatsz vele vagy megszoptatod, miközben a babának le-lecsukódik
a szeme, és elszunnyad a karjaidban.
Szemét
teljesen becsukja, de a szemhéja továbbra is mozog és a légzése még
rendszertelen.
A
keze és a tagjai még feszesek, riadtan felsóhajthat és arcán mosoly suhanhat
át, amit alvási vigyornak hívnak.
Akár
remegés-szerű szopó mozgásokat is végezhet.
Abban
a pillanatban, ahogy „alvó" gyermekedet beteszed a rácsos ágyba, és megpróbálsz
csöndben elosonni, a baba fölébred és sír.
Most próbáld
meg ismét végigcsinálni a bevált esti rituálét, de ezúttal folytasd hosszabban
(kb. 20 perccel tovább)! Észre fogod venni, hogy a
baba grimaszolása és mozgolódása megszűnik, légzése egyenletessé válik és
elmélyül, izmai elernyednek. Ökölbe szorított kezét kinyitja, karja és tagjai
súlytalanul lógnak. A csecsemő most már mélyebb álomban van, most már
leteheted és elosonhatsz abban a kielégítő tudatban, hogy gyermeked végre
kényelmesen pihen.
Az éjszakai
szülői gondoskodás első leckéje: A csecsemőknek szülői
segítségre van szükségük az elalváshoz, nem arra, hogy egyszerűen letegyék
őket aludni. Néhány kisbabát le lehet tenni, amikor már elálmosodott, de
még ébren van, és magától elalszik, míg másoknak szülői segítség:
dajkálás, szoptatás kell az elalváshoz.
Ennek az az
oka, hogy míg a felnőttek többnyire azonnal képesek mély álomba merülni,
addig a csecsemők az első hónapokan először könnyű álomba
kerülnek. Húsz perc vagy még hosszabb idő múlva lépnek fokozatosan a mély
álom fázisába, amelyből nem könnyű őket felrázni. Talán Te is
tapasztaltad, hogy ha gyorsan be akarod tenni a babát az ágyába, amikor ő
még a kezdeti könnyű álom-periódusban van, akkor általában felébred.
Sok
szülő mondja nekem: „Az én gyerekemnek teljesen el kell aludnia ahhoz,
hogy le tudjam tenni". A későbbi hónapokban a
kisbabák egy része egyre gyorsabban jut a mély álom fázisába, kihagyva a hosszú
könnyű álomszakaszt.
Tanuld meg
felismerni gyermeked alvási periódusait! Várd meg, amíg a baba mély álomba
merül, mielőtt átvinnéd őt egyik alvóhelyéről a másikra, például
a Te ágyadból a kiságyba, vagy az autósülésből a kiságyba vagy az ágyba!
Állj
oda alvó gyermeked mellé, és figyeld, ahogyan alszik! Körülbelül egy órával
azután hogy elaludt, elkezd mozgolódni, kicsit nyöszörög, szemhéja remeg,
arcizmai grimaszolnak, rendszertelenül lélegzik és izmai megfeszülnek. Újra a könnyű álom szakaszába lép.
A mély álomból
a könnyű álomba való lépés kritikus időszak, melynek során a kisbaba
felébred, ha bármilyen kellemetlen körülmény vagy kényelmetlenség - mint
például az éhség - megzavarja őt.
Ha a baba nem
ébred fel, akkor a következő tíz percben átmegy a könnyű álom
periódusán, és visszasüllyed a mély alvásba.
A felnőttek
alvási ciklusai (könnyű álomból mély álomba, majd ismét könnyűbe)
átlagosan 90 percig tartanak. A csecsemők ciklusai ennél rövidebbek, 50-60
percig tartanak, ezért az éjjeli felébredés szempontjából kritikus perióduson
óránként vagy még annál is gyakrabban átesnek.
Amikor
gyermeked a könnyű álom szakaszába lép, ébredés nélkül átsegítheted
őt ezen a perióduson, ha a kezedet nyugtatóan a baba hátára helyezed,
énekelsz neki egy megnyugtató altatódalt vagy egyszerűen csak ott vagy
mellette, amennyiben a Te ágyadban alszik.
Az éjszakai
szülői gondoskodás második leckéje : Vannak csecsemők, akiknek
szükségük van segítségre a visszaalváshoz.
A csecsemők
egy része képes átmenni ezen a kritikus perióduson anélkül, hogy felébredne,
ill. ha mégis felébred, vissza tudja segíteni magát a mély álomba. Másoknak
segítő kézre, hangra, vagy mellre van szükségük ahhoz, hogy
visszasülylyedjenek a mély álomba. Az alvási ciklusok egyedi
különbözősége arra tanít minket, hogy az éjszakai szülői gondoskodás
egyik célja éppen az, hogy olyan környezetet teremtsen a babának, amely
átsegíti őt az éjjeli ébredés kritikus periódusain, és hozzásegíti ahhoz,
hogy felébredés nélkül visszatérhessen a mély álomba.
Nemcsak
arról van szó, hogy hosszabb ideig tart nekik, mire elalszanak és gyakoribbak
az éjjeli ébredés szempontjából kritikus periódusaik, hanem arról is, hogy
kétszer annyi aktív (vagy könnyű) álmuk van, mint a felnőtteknek.
Első
ránézésre ez nem tűnik igazságosnak az egész napos gyermekgondozásban
elfáradt szülőkkel szemben. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy ez a mód, ahogyan a
csecsemők alszanak - vagy nem alszanak - életfontosságú fejlődési
elven alapszik, akkor könnyebben megérthetjük a gyermek éjszakai
szükségleteit, és olyan éjszakai gondoskodási stílust alakíthatunk ki, amely
inkább segíti, mint sérti a baba természetes alvási ritmusát. Ezen a ponton
nem értek egyet a modern alvástrénerekkel, akik egy sor praktikát és technikát
ajánlanak, hogy segítsék a kisbaba minél mélyebb éjjeli alvását – és ennek ára,
sőt talán kockázata is van.
Az
első hónapokban a legnagyobbak csecsemők igényei, ám ezen igények
közvetítésének képessége ilyenkor a legkisebb.
-Képzeljünk
el egy kisbabát, aki az éjszaka legnagyobb részében mélyen alszik! Néhány
alapvető szükséglete kielégítetlen marad. Az aprócska babáknak
aprócska gyomruk van, és az anyatej nagyon gyorsan emésztődik.
Ha a csecsemőt
az éhségérzet nem tudná könnyedén felébreszteni, az az ő túlélése
szempontjából előnytelen lenne.
Ha a
csecsemő orra eldugulna, és nem tudna lélegezni, vagy fázna, és melegre lenne
szüksége, de annyira mélyen aludna, hogy nem lenne képes jelezni a szükségleteit,
akkor a túlélése veszélybe kerülne.
Egy dolgot
megtanultunk a gyermekorvoslásban eltöltött éveink alatt: a csecsemők
azért tesznek úgy, ahogyan tesznek, mert így vannak kitalálva. Az alvással kapcsolatban
a kutatók arra jutottak, hogy az aktív alvás a kisbabákat védi. Képzeld el,
hogy a gyermeked úgy aludna, mint egy felnőtt, vagyis túlnyomórészt mély
álomban töltené az éjszakát! Csodásan hangzik! Neked, valószínűleg, de nem
a kisbabának. Képzeld el, hogy a babának melegre, ételre vagy levegőre
volna szüksége, de mivel annyira mélyen alszik, képtelen arra, hogy
felébredjen, észlelje ezeket a szükségeit és ezeknek megfelelően
cselekedjen! A kisbaba jólléte veszélybe kerülne. Úgy tűnik, hogy a
csecsemők olyan alvási sémával születnek, amely lehetővé teszi
számukra azt, hogy a jóllétüket fenyegető körülményekre válaszként
felébredhessenek.
Az éjszakai
szülői gondoskodás harmadik leckéje : Ha
túl hamar arra kényszerítünk egy babát, hogy túl mélyen aludjon, az - túlélését
és fejlődését illetően - nem szolgálja a legjobb érdekeit. Emiatt az
újdonsült szülőknek, akiket elbizonytalanítottak az alvástrénerek
javaslatai, melyek szerint rá kell venniük gyermeküket az éjszaka átalvására,
nem kellene kötelességüknek érezniük, hogy túl hamar túl hosszú és túl mély
alvásra bírják kisbabájukat.
Alváskutatók
úgy gondolják, hogy a kisbabák „okosabban" alszanak, mint a felnőttek.
Úgy vélik,
hogy a könnyű alvás segíti az agy fejlődését, mert az agy még az alvás
alatt sem pihen. A könnyű alvás szakaszában az agy magasabb
központjai folyamatosan dolgoznak, míg a mély álom periódusában ezek a magasabb
agyi központok kikapcsolnak, és a csecsemő alacsonyabb agyi központjai
működnek. Lehetséges, hogy az agynak ebben az óriási ütemű növekedési
szakaszában (az első két életévben a babák agya felnőttkori méretének
majdnem hetven százalékára nő) az agynak alvás közben is tovább kell
működnie ahhoz, hogy fejlődhessen. Érdekes megjegyezni, hogy a
koraszülött kisbabák alvásidejüknek még nagyobb részét (körülbelül
kilencven százalékát -alvásban, talán azért, hogy gyorsítsák az agyuk
növekedését.Úgy tünik, az életnek az a szakasza, amikor az ember a
legtöbb időt tölti alvással, és amikor az agy a legnagyobb ütemben
fejlődik, ugyanaz az időszak, amikor a legtöbb időt tölti aktív
álomban.
„Ez
mind nagyon szép," - mondod, - „megértem ezt a fejlődési rendet, de
mikor alussza át a gyermekem az éjszakát?" Az az életkor, amikor a
csecsemők "megnyugszanak" – ami azt jelenti, hogy könnyen
elalszanak, és jól alszanak - széles határok között változik.
Néhány baba
könnyedén elalszik, de nem tud jól aludni. Másoknak nehézségeik vannak az
elalvással, de jól alszanak. Más, kimerítő babák sem elaludni, sem aludni
nem akarnak.
Az első
három hónapban a pici csecsemők ritkán alszanak négy óránál tovább
anélkül, hogy szükségük lenne táplálékra. A kicsi babáknak kicsi a
pocakja. Viszont általában összesen 14-18 órát alszanak naponta.
Három és hat
hónapos kor között a legtöbb kisbaba megnyugszik. Napközben hosszabb időszakokat
töltenek éberen, és éjjel akár öt órát is alhatnak egyfolytában. Háromtól hat
hónapos korig 1-2 éjjeli ébredésre számíthatsz. Azt is látni fogod, hogy a mély
álom periódusa meghosszabbodik. Az éjjeli ébredés szempontjából kritikus
periódusok száma csökken, és a baba egyre könnyebben tud mély álomba süllyedni.
Ezt hívják az alvás érésének.
Az éjszakai szülői gondoskodás negyedik leckéje : Fontos, hogy tudd: gyermeked alvási szokásai sokkal inkább a gyermek temperamentumától függnek, semmint attól, hogy hogyan gondozod őt éjjel. Ne felejtsd el: más szülők általában túloznak abban, mennyit alszik a gyermekük, mintha ez volna a jó szülőség fokmérője, pedig nem az. Nem a Te hibád, ha a kisbaba felébred.
Az, hogy egy baba mikor érik meg arra, hogy a felnőttekéhez hasonló alvásciklusai kialakuljanak, gyermekenként változik.
És bár a kisbabák valamikor az első életév második felében eljutnak ebbe a szakaszba, sokan továbbra is felébrednek. Mi lehet ennek az oka? Gyakoribbá válnak a fájdalmas, kellemetlen állapotok mint pl. a nátha vagy a fogzási fájdalom. A nagyobb fejlődési mérföldkövek, mint az ülés, mászás, járás arra sarkallják a kicsiket, hogy álmukban is „gyakorolják" új képességeiket. Aztán egy- és kétéves kor közt, amikor a baba elkezdi átaludni a fent említett felébresztő hatásokat, az éjjeli ébredés más okai jelennek meg, mint a szeparációs félelmek vagy a rémálmok.
Azzal együtt, hogy megértetted, miért hajlamosak a babák az éjjeli ébredésre, tisztában kell lenned azzal, hogy a szülők és a babák számára is fontos a nyugodt éjszakai pihenés, másként a baba, a szülők és hármójuk kapcsolata sem lehet kiegyensúlyozott.
Forrás: http://www.askdrsears.com/html/7/T070200.asp
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Amikor ott
áll a szülő a tanári ajtaja előtt, és azt várja, hogy megint mit fog
kapni a gyermeke miatt, az nagyon kiborító tud lenni. A tanár és diák között
zajló viták kezelhetőek, még akkor is, ha a tanár nem fog változni.
Fiunk vagy a
lányunk mikor hazajön az iskolából látni, érzékelni lehet, hogy milyen napja
volt. A tanár diák konfliktus onnan indul, hogy valami látszólagos
vagy valós sérelem éri a gyermeket, illetve a tanárt. Ezt nem tudja a
gyermek kezelni, és nem beszéli ki magából vagy ha kibeszéli, nem talál
megoldást rá. A tanár és a diák között szépen
lassan felépül egy kölcsönösen negatív energetikai viszony. Ez egy
kötődés is egyben, melytől mindkét félnek nehéz szabadulni, mert nem
akarják vagy nem tudják elengedni a problémát.
A konfliktus
jelei tekintetében, az otthoni reklamálás után, elkezdenek jönni a rosszabb
jegyek, majd az órai beszólások. Más esetben a tanártól való erős félelem
miatti leblokkolások következnek. A spirál mindkét
esetben elindul.
Az
iskola nem demokratikus intézmény, nem is lehet, mert akkor egyforma joggal szólhatna
bele tanár, diák és szülő az ott folyó munkába. A sok bába közt elveszne a
gyermek.
Az
iskola nem is autokratikus intézmény, mert a diáknak és a szülőnek is van
beleszólása. Ezért az iskola kialakít egy szabályrendszert, melyet magáénak
vall és a szerint akar működni.
A
szülő mikor beíratja a gyermekét első osztályba, mivel szabad
iskolaválasztás van, ezért a választásával döntött, hogy elfogadja a választott
iskola szabályrendszerét. Az iskola szabályai nem csak a diákokra, hanem a
tanárokra és az ott dolgozókra is vonatkoznak.
Amikor
elkezdődik egy tanár diák konfliktus annak a tanár is része, nem csak a
diák és a szülő. A hármójuk értékítélete és világa lesz a meghatározó a
konfliktus kimenetele szempontjából. Természetesen a tanár mögött ott áll az
intézmény is.
Amennyiben a
konfliktus túlságosan elmélyül leggyakrabban három eset fordul elő:
Ez
a leggyakoribb kérdés, jó de miért is? Az igazságot keressük vagy a
megoldást? Az emberiség történetében rengeteg konfliktus indult ki onnan, hogy
kinek volt igaza. Ellenben, ha a megoldásra fókuszálnánk, mennyivel könnyebb
lenne!
Ez
egy másik dilemma. Mivel teszek neki jobbat, ha mellé állok és megvédem vagy leállítom
őt, mielőtt nagyobb baj történik. Ezzel a kérdéssel a legnagyobb
probléma az, hogy kevés választási lehetőséget ad.
Mi
lenne, ha arra fókuszálnánk, hogy a megoldást keressük? Sokféle megoldás
létezik. Lehet, hogy azzal segítem a legjobban gyermekem fejlődését, ha nem
megvédem őt, hanem megtanítom neki a probléma megoldását. Ennek sok
változata lehetséges még így is. Azt a változatot megtalálni, ami mindenkinek
jó, szintén lehetséges, néha könnyebb mint gondolnánk!
A konfliktus
olyan összeütközés, mely mögött igények, szándékok, vágyak,
törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása
húzódik meg
A
konfliktusainkat sokféleképp lehet megoldani, látszólag. Valójában egy megoldás
működik hosszabb távon.
Amikor az egyik
fél győz és a másik veszít. Ez a győztes vesztes játszma.
Amikor
alkalmazkodunk a hosszú távú érdekek, félelmeink, külső kényszer hatására
ez az alkalmazkodó stratégia.
Az elkerülő
stratégia során a felek a konfliktust igyekeznek elkerülni, az igények
lemondása nélkül.
Amikor
kompromisszumokról kezdünk beszélni, akkor is a megoldást keressük, hogy ki
miben tud engedni. Ez a kompromisszumkereső stratégia.
A nyer-nyer
játszma különösen hasznos, mert a megoldás
során mindkét fél arra törekszik, hogy olyan megoldás szülessen, ahol mindkét
fél érdekei érvényesülhetnek, tiszteletben tartják a másik felet és az igényeit.
A
szülő akkor nyer, ha a gyermeke úgy tud kiszállni egy konfliktusból, hogy a gyermek nem
sérül, sem azáltal, hogy a tanár vagy a szülő rákényszerítette az
akaratát, sem akkor, ha a szülő oly módon védte meg a gyermeket, hogy a
másik fél ezáltal sérült. Akár lelkileg, akár fizikailag.
A gyermek
számára ez egy minta, ezt tanulja meg, mint konfliktuskezelő stratégiát.
Problémás
helyzetek, emberek mindig is voltak. Azt jó ha tudjuk, hogy az irányít egy
kapcsolatban, aki kellően rugalmas. A kellően rugalmas emberek
képesek több megoldást találni egy adott problémára.
A
gyermeknek az a jó, ha a tanár leszáll végre róla. Az
igazság első látásra az ő oldalán áll. Lehetséges, hogy
valójában is így van. Kellő objektivitással, ő akkor nyeri ebből
a tapasztalatból a legtöbbet, ha olyan megoldást tapasztal meg, aminek a
segítségével, más hasonló helyzeteket is képes lesz megoldani.
A tanár szeretné végezni a munkáját, és biztosan problémát okoz neki, hogy valami vagy valaki miatt ez nem sikerül. Az nem biztos, hogy a gyermek az oka, lehet külső személy is. Jól tudjuk a saját életünkből, ha egy nagyobb problémával szembesülünk akkor mennyire nehéz helytállni a munkánk során. Pláne, ha 20-25 zsibongó gyermek venne körül minket.
Mi
szülők tehát eldönthetjük, hogy milyen módon oldjuk meg a gyermekünk és a
tanár között lévő problémát. A közös megoldás kialakítása mindenkinek jó, nekünk
is. Ha tudunk új szempontokat, alternatívákat adni
a gyermekünk számára és felajánlani a pedagógus részére, akkor mindkét fél a mi
oldalunkra fog állni.
!
http://www.boldog-gyermek.hu
Ranschburg Jenő gyermekpszichológus elé tártuk az anyák leggyakoribb kétségeit, amik a baba születése után jelentkeznek.
- Vágjunk a közepébe! Sok anyát felkészületlenül ér
az első gyerek születése. Áradnia kellene a boldogságnak, helyette viszont
elborítanak a kétségek!
-Mert a csecsemő nem úgy
működik, ahogy vártuk, nem olyan elégedett, nem annyit alszik, sokkal
többet sír.
- A baba
nem olyan ajándék, aki csak örömet szerez.
A szülői szerep a szó legtisztább
értelmében szolgálat.
Az első hat-nyolc hónap a
csecsemő igényeinek feltétel nélküli kielégítéséről szól. Ezzel nem lehet elkényeztetni, ez
nem majomszeretet!
-Ha megkapja ebben a fontos
fejlődési szakaszban, amit kér, két-három éves korára tündéri,
bűbájos gyerek lesz belőle! A stabilitás, a biztonság érzését ugyanis
az adja neki, ha elfogadják, szeretik olyannak, amilyen. Egyébként tény, hogy a
sokat hordozott, kézben tartott baba háromévesen lényegesen ritkábban
kéredzkedik kézbe, mint az, akinek ezt az igényét csecsemőkorában nem
elégítették ki.
- Ezek szerint spártai nevelési elvek vagy
"szoktatás" alkalmazása nélkül is elmúlnak a sírós hónapok, a
sokszori éjszakai ébredés?
- Így van, elmúlnak anélkül, hogy tennünk kellene ezért.
De az esetek többségében nem olyan
gyorsan, amilyen hamar megcsappan a szülők erőtartaléka vagy türelme.
Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy
valóban iszonyúan fárasztó időszakok ezek a szülők életében, sokszor
hosszú ideig kell napi néhány óra alvással beérniük. --De tapasztalatom szerint sokszor az is
segít, ha azt mondom a fáradt szülőknek: normális, ahogy a gyerekük
viselkedik, nem arról van szó, hogy elhibázták a nevelését.
-Épp ellenkezőleg, nagyon jól
teszik, hogy teljesítik, amit kér, és rendelkezésére állnak.
-A nevelés célja a jövő, nem a jelen! Aki csak a jelenre koncentrál, annak a
nadrágszíj, a fakanál a nevelési, helyesebben idomítási eszköze. Ennél
távolabbra kell látni.
- Van, aki rabságként éli meg a huszonnégy órás
szolgálatot, s úgy érzi, mindenről le kellett vagy kellene mondania a
gyerekért. Egyik olvasónk anyarabszolgaságnak nevezte ezt. Csak egyféleképpen
lehet jó anya valaki?
HÁROM
TIPUS-EGY JÓ ANYA-
Nem lehet receptet írni arra, hogyan is
bánjunk a gyerekkel, mert már újszülöttként nagyon különbözőek, igazi
egyéniségek. Ezért hiba is volna egyformán bánni mindegyikükkel.
Durván háromféle típust különböztethetünk
meg:
-az
elsőbe a könnyen kezelhető babák tartoznak,
-a másodikba a
nehezen kezelhetők. Ők azok, akik szerencsés esetben
alusznak nappal, de éjszaka sokat sírnak, nehezen nyugtathatók meg még akkor
is, ha tele a hasuk. Könnyen önbizalmát veszti az anya, ha
csecsemője akkor sem hagyja abba a sírást, amikor kézbe veszi, dajkálja.
Sokkal nehezebb feladat elé állította a sors, mint a könnyen kezelhető
baba anyukáját.
Sokat segíthetnek egy ilyen újszülöttnél
bizonyos információk:
- például az, hogy egy anyatejes
csecsemő hamarabb, gyakrabban megéhezhet, mint egy tápszeres, ezért
bizony lehetséges, hogy ismét éhes. Ha nem akar már enni, jó megoldás
-a hordozókendő: a szorosan
belekötött és ringatott baba rendszerint megnyugszik. -Néha úgynevezett
fehér zajt szoktam ajánlani a síró baba megnyugtatására. Ez a monoton
háttérzajok elnevezése, meglepő, de a metronóm vagy az öreg vekkeróra
ütemes ketyegése is megnyugtathatja az éjszakai csendet, sötétséget túlságosan
ingerszegénynek találó csecsemőt.
-Ugyanakkor pontosan az éjszakai
problémákkal kapcsolatban figyelni kell arra is, hogy ne alakítsunk ki hosszú
távon tarthatatlan, zavaró szokásokat.
-Adjuk meg a babának, ami elemi igénye:
táplálék, testközelség, válaszoljunk mindig a jelzéseire, ne hagyjuk magára, de például ne
szórakoztassuk ilyenkor.
Visszatérve a típusokra: a
harmadikat "használat előtt felrázandónak" szoktam nevezni. Ő az, akire rá sem kell nézni a
következő etetésig.
-Éppen ezért valóban fennáll az a
veszély, hogy a kelleténél kevesebbet foglalkoznak vele, nem tud kiállni magért,
a szülőnek kell kitalálnia, mit és mikor tegyen vele, hogyan
"provokálja", mert magától sosem jelentkezik.
Nem nehéz belátni, hogy
nagyon más jó anyának lenni mindhárom típusnál. És ez még csak az érem egyik oldala.
A másik, hogy a jó
anyaságnak szívből kell jönnie. Ha valaki csak azért vállalja az éjjel-nappali rendelkezésre állást, mert
azt olvasta valahol, hogy csak így lehet jó anya, törvényszerű, hogy
előbb-utóbb ki fog törni ebből a szerepből, mert nem a sajátja.
- Mindenki jó anya szeretne lenni! Ennél
kényesebb pontot nehezen találhatnánk! Ki és hogyan lehet jó anya? Ezek szerint
nem csak az, aki mindig a gyerekei rendelkezésére áll?
- Mindez a nő önértékelésével függ össze. Az, akinek
pozitív énképe van, nem fogja kétségbe vonni saját jó anyaságát. A bizonytalan
azonban kételkedni fog önnön hatékonyságában.
Ennek az esélye nő, ha nehezen
kezelhető babája születik. A szülés után hormonális szempontból kockázatos időszak következik.
A hatástalanság érzése elmélyítheti a depressziót. Ezért úgy gondolom, minden
lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az anyát (és persze az apát)
megerősítsük szülői szerepében.
- Sokszor viszont úgy tűnik, a szülőkkel
kapcsolatba kerülő, főként egészségügyi szakemberek ennek pont az
ellenkezőjét teszik: nem erősítenek, hanem afféle megmondóemberként
aláássák az önbizalmat.
- Nagyon jó, hogy van olyan egészségügyi ellátó hálózat, amely a gyereket
váró és nevelő családokra összpontosít. A szakember azonban akkor jár
el jól, ha érzékelteti, hogy első helyen a szülő-gyerek kapcsolat
áll, ezt követi minden egyéb. Valaha kutatással bizonyítottam, hogy az anyák
nagyszerűen ismerik a gyereküket.
Fogékonyak, ráéreznek minden
rezdülésére. Ezt nem szabad tönkretenni.
-Közben meg
egyre gyakoribb, hogy a szülők különböző púpokat látnak a gyerekükön
- nem tud figyelni, nem fut elég magabiztosan, dadog és így tovább.
Minden púphoz külön szakember tartozik. A gyerekben pedig közben valami betegségtudat-féle alakul ki. Ez az, ami igazán veszélyes!
A
szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a gyerek mindenestül az övék, nem
kell feltétlenül púpokat keresniük, a szakemberek pedig jól teszik, ha nem
nyomulnak előtérbe. Nem kell ezer helyre járni a gyerekkel! Én abban
próbálom erősíteni a szülőket, hogy ők maguk is képesek a
problémák megoldására.
- Önt mindenki gyermekpszichológusként ismeri. Mit tett
hozzá szakember mivoltához az a tény, hogy közben háromgyermekes apa is?
- Nem hiszek egyetlen olyan pszichológusnak sem,
akinek nincs gyereke. Hihetetlenül sokat kaptam a gyerekeimtől, és
igyekeztem nem szakemberként jelen lenni az életükben. Másként hangzanak az
éjszakai sírással kapcsolatos javaslatok annak a szájából, aki maga is végigcsinálta.
Negyvenkét éve vagyunk házasok a feleségemmel, és néhány kezdeti hónaptól
eltekintve még sosem voltunk gyerek nélkül. A legidősebb unokám és a fiam
közt alig van korkülönbség, de azért kicsi lányomnak és kicsi fiamnak hívom a
gyerekeimet mind a mai napig. Az én kislányom, aki négygyerekes anya, pontosan
azt példázza, amiről beszéltünk: mindig ott volt és van a gyerekei
számára, amikor szükségük van rá, de állíthatom, hogy elkényeztetésnek semmi
nyoma!
Ranschburg Jenőnek személyesen már sajnos nem tehetünk fel kérdéseket, de
korábbi válaszait elolvashatjuk a www.egyszervolt.hu honlapon, a napocskára kattintva, a
Családi http://www.babaszoba.hukörben linkre szűkítve a kört
A –HÁLA – a legszebb elejtett szó,vagy leirt
mondat emberi létünkben,amit közölhetsz egy olyan emberrel, aki akár
ismeretlenül is segített rajtad a sorsod egy adott nagy megpróbáltatásának
pillanatában. Igazán hálás ember csak gazdag lelkületű ember lehet, aki
értékelni tudja az emberi segítő tett szándékát és minőségét.
Kedves Doktor Úr
Talán már nem emlékszik rám,de én soha nem
fogom elfeledni Önt,hiszen az életemet köszönhetem Magának,Ha ön nem lett
volna, akkor most nem ballaghatnék,nem érettségizhetnék és talán egyetemre sem
járhatnék.
Ezuton is szeretnék hálás köszönetet
mondani a lelkiismeretes munkájáért.
Tisztelettel
Szűcs Anikó
Amikor ott
áll a szülő a tanári ajtaja előtt, és azt várja, hogy megint mit fog
kapni a gyermeke miatt, az nagyon kiborító tud lenni. A tanár és diák között
zajló viták kezelhetőek, még akkor is, ha a tanár nem fog változni.
Fiunk vagy a
lányunk mikor hazajön az iskolából látni, érzékelni lehet, hogy milyen napja
volt. A tanár diák konfliktus onnan indul, hogy valami látszólagos
vagy valós sérelem éri a gyermeket, illetve a tanárt. Ezt nem tudja a
gyermek kezelni, és nem beszéli ki magából vagy ha kibeszéli, nem talál
megoldást rá. A tanár és a diák között szépen
lassan felépül egy kölcsönösen negatív energetikai viszony. Ez egy
kötődés is egyben, melytől mindkét félnek nehéz szabadulni, mert nem
akarják vagy nem tudják elengedni a problémát.
A konfliktus
jelei tekintetében, az otthoni reklamálás után, elkezdenek jönni a rosszabb
jegyek, majd az órai beszólások. Más esetben a tanártól való erős félelem
miatti leblokkolások következnek. A spirál mindkét
esetben elindul.
Az
iskola nem demokratikus intézmény, nem is lehet, mert akkor egyforma joggal szólhatna
bele tanár, diák és szülő az ott folyó munkába. A sok bába közt elveszne a
gyermek.
Az
iskola nem is autokratikus intézmény, mert a diáknak és a szülőnek is van
beleszólása. Ezért az iskola kialakít egy szabályrendszert, melyet magáénak
vall és a szerint akar működni.
A
szülő mikor beíratja a gyermekét első osztályba, mivel szabad
iskolaválasztás van, ezért a választásával döntött, hogy elfogadja a választott
iskola szabályrendszerét. Az iskola szabályai nem csak a diákokra, hanem a
tanárokra és az ott dolgozókra is vonatkoznak.
Amikor
elkezdődik egy tanár diák konfliktus annak a tanár is része, nem csak a
diák és a szülő. A hármójuk értékítélete és világa lesz a meghatározó a
konfliktus kimenetele szempontjából. Természetesen a tanár mögött ott áll az
intézmény is.
Amennyiben a
konfliktus túlságosan elmélyül leggyakrabban három eset fordul elő:
Ez
a leggyakoribb kérdés, jó de miért is? Az igazságot keressük vagy a
megoldást? Az emberiség történetében rengeteg konfliktus indult ki onnan, hogy
kinek volt igaza. Ellenben, ha a megoldásra fókuszálnánk, mennyivel könnyebb
lenne!
Ez
egy másik dilemma. Mivel teszek neki jobbat, ha mellé állok és megvédem vagy leállítom
őt, mielőtt nagyobb baj történik. Ezzel a kérdéssel a legnagyobb
probléma az, hogy kevés választási lehetőséget ad.
Mi
lenne, ha arra fókuszálnánk, hogy a megoldást keressük? Sokféle megoldás
létezik. Lehet, hogy azzal segítem a legjobban gyermekem fejlődését, ha nem
megvédem őt, hanem megtanítom neki a probléma megoldását. Ennek sok
változata lehetséges még így is. Azt a változatot megtalálni, ami mindenkinek
jó, szintén lehetséges, néha könnyebb mint gondolnánk!
A konfliktus
olyan összeütközés, mely mögött igények, szándékok, vágyak,
törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása
húzódik meg
A
konfliktusainkat sokféleképp lehet megoldani, látszólag. Valójában egy megoldás
működik hosszabb távon.
Amikor az egyik
fél győz és a másik veszít. Ez a győztes vesztes játszma.
Amikor
alkalmazkodunk a hosszú távú érdekek, félelmeink, külső kényszer hatására
ez az alkalmazkodó stratégia.
Az elkerülő
stratégia során a felek a konfliktust igyekeznek elkerülni, az igények
lemondása nélkül.
Amikor
kompromisszumokról kezdünk beszélni, akkor is a megoldást keressük, hogy ki
miben tud engedni. Ez a kompromisszumkereső stratégia.
A nyer-nyer
játszma különösen hasznos, mert a megoldás
során mindkét fél arra törekszik, hogy olyan megoldás szülessen, ahol mindkét
fél érdekei érvényesülhetnek, tiszteletben tartják a másik felet és az igényeit.
A
szülő akkor nyer, ha a gyermeke úgy tud kiszállni egy konfliktusból, hogy a gyermek nem
sérül, sem azáltal, hogy a tanár vagy a szülő rákényszerítette az
akaratát, sem akkor, ha a szülő oly módon védte meg a gyermeket, hogy a
másik fél ezáltal sérült. Akár lelkileg, akár fizikailag.
A gyermek
számára ez egy minta, ezt tanulja meg, mint konfliktuskezelő stratégiát.
Problémás
helyzetek, emberek mindig is voltak. Azt jó ha tudjuk, hogy az irányít egy
kapcsolatban, aki kellően rugalmas. A kellően rugalmas emberek
képesek több megoldást találni egy adott problémára.
A
gyermeknek az a jó, ha a tanár leszáll végre róla. Az
igazság első látásra az ő oldalán áll. Lehetséges, hogy
valójában is így van. Kellő objektivitással, ő akkor nyeri ebből
a tapasztalatból a legtöbbet, ha olyan megoldást tapasztal meg, aminek a
segítségével, más hasonló helyzeteket is képes lesz megoldani.
A
tanár szeretné végezni a munkáját, és biztosan problémát okoz neki, hogy valami
vagy valaki miatt ez nem sikerül. Az nem biztos, hogy a gyermek az oka, lehet külső
személy is. Jól tudjuk a saját életünkből, ha egy nagyobb problémával
szembesülünk akkor mennyire nehéz helytállni a munkánk során. Pláne, ha 20-25 zsibongó
gyermek venne körül minket.
Mi
szülők tehát eldönthetjük, hogy milyen módon oldjuk meg a gyermekünk és a
tanár között lévő problémát. A közös megoldás kialakítása mindenkinek jó, nekünk
is. Ha tudunk új szempontokat, alternatívákat adni a gyermekünk számára és
felajánlani a pedagógus részére, akkor mindkét fél a mi oldalunkra fog állni.
A GYERMEK MAGÁTÓL IS SZOBATISZTÁVÁ VÁLIK-
Sokan úgy tekintetnek erre is,
mint egy projektre, esetleg így is emlegetik: „szobatisztaság-projekt".
Pedig a gyermek szobatisztává VÁLIK, magától, mi szülők pedig esetleg
segíthetjük, vagy hátráltathatjuk őt ebben.
Hátráltatni például azzal
lehet, ha idő előtt szoktatni kezdjük, ha erőltetjük, irányítani
akarjuk a folyamatot. Segíteni pedig azzal, ha megfigyeljük, mikor áll rá
készen, és ekkor - de csakis ekkor - rávezetjük, hogy mi a teendő.
Mi a közös a
szoptatásban, az altatásban és a bilizésben?
Az, hogy mindegyiket igény
szerint célszerű végezni, azaz nem az órát vagy a szakkönyveket kell figyelni, hanem a gyermeket!
Amikor a gyermek megérik rá,
magától is szobatisztává válik. (Ezt bizonyítja az is, hogy sok anyuka számol be arról, hogy a kicsi
„egyszercsak", „egyik napról a másikra" elhagyta a pelenkát.)
A szülőnek nem az a dolga,
hogy rászoktassa a kicsit a bilizésre, hanem
• hogy figyelje a baba jelzéseit, és ha
úgy tűnik, már készen áll rá a gyermek, akkor rávezesse, hogy mi a
teendő
• hogy olyan körülményeket teremtsen,
hogy a szobatisztaság felé vezető út ne teljesítménytúra legyen, ne érjék
a kicsit kudarcok, ne legyen vihar a bili körül!
A legtöbb gyermek 3 éves kora
körül lesz (nappalra) szobatiszta. Persze vannak kivételek, mindkét irányban: olykor a másfél éves
tipegő ellesi a nagytestvérétől a bilizést, és lelkesen utánozza,
máskor már óvodába megy a gyermek, mire végleg lekerül a pelus.
Akkor hát mikor?
Amikor a gyermek már elég érett
ahhoz, hogy szabályozni tudja a vizelet- illetve székletürítést, akkor
elkezdődhet az a folyamat, hogy megtanítsuk neki, mit is kell ilyenkor
csinálni.
Noha a kis totyogók természetesen
mindenhová mennek anyával, így észrevétlenül „kifigyelik", hogy mi is
történik a wc-ben, valójában a szobatisztaság felé vezető első
mérföldkő az, hogy a gyermek valóban készen álljon erre: testileg,
lelkileg.
Az ugyanis az idegrendszer
érési folyamatának egyik állomása, amikor a gyermek már képes felismerni az
ingert, és szabályozni az ürítést. Tehát, ha a baba még nem áll rá készen, hiába trenírozzuk idejekorán
arra, hogy a bilibe végezze a dolgát: ez nem csupán szoktatás, vagy akarat
kérdése! Régebben divat volt az időre biliztetés, sőt ma is vannak
„türelmetlen" szülők.
Csakhogy a szigorú szoktatás,
netán kényszerítés káros, hiszen komoly pszichikai nyomást helyez a gyermekre. Ezzel szemben, ha a gyermeket hagyjuk a
saját tempójában bilire, vagy választása szerint wc-re szokni, ha a bilizéssel
kapcsolatos érdeklődését motiváljuk, és az apró lépéseket dicsérettel
erősítjük meg, akkor nem okozunk kárt a csemete lelkében.
Nyáron adja magát a helyzet,
hiszen sokat van bugyiban, netán pucéron a gyermek, illetve a ruhát könnyebb levenni, ha pisilni
kell. Mindazonáltal nem érdemes csak azért korábban elkezdeni szoktatni a
kicsit, hogy ne télen kelljen!
Mit mond a szakértő,
miért olyan kiemelkedő jelentőségű ez a korszak a
fejlődésben, és milyen káros hatása van az erőltetésnek?
"Az
első szem előtt tartandó tény az, hogy amíg a hólyagból és a
végbélből eredő érzékelőpályák nem elég érettek ahhoz, hogy az
agykéregbe jeleket továbbítsanak, azaz a gyermek azt érezze - megfelelő
időben -, hogy ürítenie kell, teljesen fölösleges a szobatisztasággal
próbálkozni. Amíg a gyermek az előbb említett fejlődési
stádiumot nem éri el, az ürítés automatikus: amikor a hólyag vagy végbél
megtelik, a záróizmok kinyílnak, és vizelet vagy széklet távozik a
szervezetből. Miután a gyermek képes ingert érezni, jön a következő
feladat: meg kell tanulnia az izmok akaratlagos vezérlését. Ez a záróizmok
megfeszítése és ellazítása. Hogyan lehet ezt megtanulni? Gyakorlással, sok-sok
gyakorlással!
A második szem előtt
tartandó tény az, hogy kb. 2 éves korra tehető a fejlődésnek az a
fontos stádiuma, hogy kialakul az autonómia vagy szégyen és kétely érzete. Ebben az életkorban kialakul az éntudat,
a gyermek próbálgatja a környezetét, a saját és a szülei határait, mindent
egyedül akar megoldani, nem engedi a segítséget.
A gyerekekhez olykor
kötélidegzetek szükségesek. Amikor „helyzet" van (például amikor az ételnek csak az egyik fele
landol a pocakban, a másik fele a földön, falon, frissen felvett ruhánkon),
akkor nehéz arra gondolni, hogy kicsinyünk épp az autonómiát gyakorolja,
sajátítja el - FEJLŐDIK! Pedig amikor a szülők a saját
türelmetlenségük miatt avatkoznak be, olyan korlátokat állítanak, aminek az a
következménye, hogy a gyermek a későbbiekben bizonytalan lesz. Nem fogja
elhinni magáról, hogy önmaga, egyedül is képes bizonyos feladatok
végrehajtására. Hisz, anya vagy apa mindig kijavítják, megoldják helyette a
kihívásokat!
Engedni kell
hát a gyermekeket tanulni a saját tempójukban. Ezt a bilire szoktatás során is
érdemes figyelembe venni.
Az erőszakosan kiprovokált
helyzetek előbb-utóbb mindig visszaütnek! Az erőltetett szobatisztaságnak az lehet az
eredménye, hogy a gyermek számára kín lesz ez az amúgy ösztönös és természetes
tevékenység. Szorongani fog, mert azt fogja érezni, hogy kötelezően
produkálnia kell valamit, ráadásul akkor, amikor azt elvárják tőle.
Ugye, ez ebben a témában nekünk, felnőtteknek sem menne.
Az a gyermek, aki ebben az időszakban
az erőszakosság, türelmetlenség folytán sérül, szégyenlős,
önbizalomhiányos, bizonytalan emberré válhat a jövőben. Teljesítményorientált helyzetekben nem
fog tudni helytállni, folyamatosan a környezet elvárásainak próbál majd
megfelelni. Az a szó, hogy önállóság, az ő életében ritka vendég
lesz."
És mit tegyen a
szülő, ha mások, például a nagyik erősködnek, hogy „bezzeg a mi
időnkben"?
A nagyszülőket meg kell
dicsérni, milyen klasszul jártak el az ő idejükben. Mindemellett persze el kell magyarázni a
„mi időnk" lehetőségeit, körülményeit, saját életvitelünket.
Udvariasan és szeretettel meg kell köszönni a tanácsaikat, és megnyugtatni
őket, hogyha elakadunk, vagy nem boldogulunk, újra megkérdezzük majd a
véleményüket. Azonban fontos, hogy azt tegyük, amit mi magunk a leghelyesebbnek
tartunk, hisz gyermekünket mi ismerjük a legjobban.
3 dolog, amit tilos!
• Túl korán
kezdeni, projektszerűen szoktatni, idomítani a gyermeket,
erővel elvenni tőle a pelust („te már nagyfiú vagy, mától nincs
pelus")
• Kényszeríteni,
fenyegetni („addig nem kapsz ezt vagy azt, amíg nem pisilsz a
bilibe"), erővel ráültetni, érzelmi zsarolással élni („anya nagyon
szomorú, mert nem tudtál a bilibe pisilni")
• Megalázni,
csúfolni, kinevetni, másokkal összehasonlítani („bezzeg a szomszéd
Józsika már olyan ügyes, te meg még mindig bepisilsz")
Legyen buli a bili!
Amikor megismertetjük a gyermeket a
bilivel, wc szűkítővel, ne vegyük komolyan se magunkat, se a
cselekményt! Legyen játékos, könnyed az egész, mintha nem lenne tétje!
Ne arra gondoljunk, hogy hú, majd most biztos sikerül rávennem, na most végre
majd ő is... egyáltalán ne gondoljunk a „végcélra". Mutassunk meg és
magyarázzunk el mindent, amire kíváncsi, válaszoljunk a kérdéseire, magyarázzuk
el, bábozzuk el, olvassunk róla mesét, de csak amikor éppen úgy hozza a
helyzet!
Nagyon figyeljünk a szavakra is, hiszen
(mint ahogy máskor sem), most sem mindegy, hogy hogyan fogalmazunk.
„Bepisiltél"- mondjuk sokszor, pedig ő csak „pisilt". Nem
ugyanaz!
Amennyire lehet, igyekezzünk
természetesen kezelni ezt a természetes folyamatot.
Bili vagy WC?
Többgyerekes, tapasztalt anyukák szerint
az a legjobb, ha mindkettő elérhető, hiszen a gyerekek nem egyformák,
van akinek a bili a szimpatikus, van, aki mindjárt úgy szeretné csinálni, ahogy
a nagyok. Megint a jól bevált alapelvhez nyúlhatunk tehát: figyeljünk saját gyerekünk jelzéseit, hogy neki mi a jó!
A kezdetek
Érdemes azzal kezdeni, hogy szép bugyikat
vásárolunk a csemetének, valamint egy klassz bilit és wc szűkítőt is.
A kicsit garantáltan érdekelni fogja az új ruhadarab (keressünk olyan mintásat,
ami tetszik neki, esetleg válassza ki ő maga) mint ahogyan bizonyára azt
is élvezni fogja, ha megtapasztalhatja az érzést, hogy milyen pelenka nélkül.
Mit tanácsol a
pszichológus?
"Nyáron, nyugodtan kerüljön le a pelenka,
ami nagyszerű találmány, de az előnye a hibája is! - Ugyanis, a jól képzett, erős
nedvszívó képességű eldobható pelenkák csemetéink számára igen
kényelmesek. Nem okoz kellemetlen érzést, ha használtan, akár súlyosabb
csomagot cipel a kicsi lábai között.
Segítsünk hát egy kicsit:
vegyük le a babákról! Így
a gyermek hamarabb felfedezi teste működését és érzéseit. Szavainkkal
bátorítsuk, dicsérjük meg, ha „valami" történik. Ha éppen nem a
legmegfelelőbb helyre, akkor is „örüljünk" a produktumnak, persze
ugyanakkor mutassuk meg, hogy máskor hol kell a csodaműveletet elvégezni.
Fontos az, hogy rendszeresen
tegyük bilire, wc-re! A
felkelések után: reggel, ebéd utáni pihenő előtt, elmenetelkor, esti
lefekvés előtt mindenképp. Váljon a pici szokásává! Ha tiltakozik,
engedjünk neki, ebben az esetben semmiképp nem célravezető az
erőszakosság. Meséljünk arról, hogy anya, apa, a testvérek is így
csinálják. Mondjuk el, hogy ez már nagylányos-nagyfiús tevékenység.
Hagyjunk néhány percet az
üldögélésre, és ha nem történik semmi, vidáman, problémamentesen öltöztessük
fel, és hagyjuk el a gyermekkel a helyszínt.
Higgyük el, hogy lesz
esemény, és produktum, ha itt lesz az ideje!
Ha épp nem sikerül a dolog,
nyugtassuk meg, hogy nincs semmi baj. Egyébként a kezdeteknél érdemes arra is figyelni, hogy a legtöbb
kisgyermek, amíg pelenkás, elbújik a székelésnél, olyan helyre, ahol
zavartalanul üríthet. Ilyenkor ne zavarjuk!
Nyugtázzuk, akár neki szólóan is, hogy látjuk, milyen ügyesen teszi a dolgát,
és legközelebb megpróbálhatná pelenka nélkül a megadott helyen.
Alkalmazkodjuk a gyermek
karakteréhez, személyiségéhez. Valakinél hosszabb ez a folyamat, másoknál akár egy hét alatt is tartós
lehet a siker.
Amikor már flottul megy a
nappali szobatisztaság, akkor érdemes nekifutni az éjszakáknak is. Az utolsó percben - elalvás előtt -
még vigyük el a gyermeket pisilni, és reggel az ébredésnél azonnal ültessük rá
a bilire, wc-re. És ne feledjük: dicsérni, dicsérni!"

2O11 DECEMBER 4-ÉN-EGY ÉV MŰKÖDÉS UTÁN IS AZ ELSŐ HELYEKEN AZ ORVOSI
NEMZETKÖZI MEZŐNYBEN
A
domináns anya nem mond le a gyermek birtoklásáról akkor sem, ha az már
felnőtt.
Az elég jó
anya fokozatosan húzódik a háttérbe, teret adva az önállóság növekedésének. A domináns anya viszont
nem akarja az anyai szerepet elveszíteni, mert a többi szerepében nem felelt
meg, vagy neki sem állt azokat megvalósítani,és a nem megélt becsvágy
fűti. Valójában gyenge karakter, van amikor a domináns anya igazi
gyerekként viselkedik, a felnövekvő gyermeke a szülői feladatot
kénytelen felvállalni a saját anyja felett. Óriási érdeke fűződik
az anyaszerep megtartásához, tudatosan és tudat alatt. A gyermek énje
igyekszik kialakulni, de nem működőképes.
Az
anya manipulációs eszközei a szeretet, a kötelesség tudat, a bűntudat
keltés és a neheztelés. A gyermek ( aki már felnőtt ) nem fog a
külvilágból egyetlen működőképes lehetőséget sem bevonzani az
otthona elhagyásához. Ha átmenetileg ki is szakad onnét, utána mindig visszatér
az anyjához. Csak a saját, megnövekvő ÉN erejére támaszkodva törhet ki
onnan.
A gyermek kétféle szerepet kaphat-
- az első esetben ő van mindig a figyelem középpontjában.
- Később neki iszonyú erős problémát jelent a háttérbe húzódni.
A másik eset,
ahol a gyerek nem is igazán számít, csak egy kellék a középpontban lévő
anya kezében. Következménye az, hogy a gyermek képtelen elérni, hogy figyeljenek rá,
mindig a peremre szorulva él.
A domináns anya
gyermeke gyakran asztmás, átvitt értelemben sem kap levegőt, az anyja
szorításában él. Másik tünet a lehet a klausztrofóbia.
A
nemi identitás elmosódik, ha a lánygyerek passzív, csak árnyéka az anyának. Ha harcos alkatú, akkor
tagadja a saját nőiességét, harcol ellene. A passzív alkatú fiúknál
előfordul a homoszexuális hajlam. Az aktív vérmérsékletű fiú túlzásba
viszi a férfiasságát, agresszív a nőiességgel kapcsolatban.
A
gyermek kreativitása időnként fellobbanó, a kitartás ereje nélkül. Gyakori, hogy a túl
szorosan tartott gyermek korán meghal. Jellemző az alkoholizmus, a
kábítószer. A függések azt jelentik, nincs rá mód hogy normális módon az
illető boldog legyen, az ÉN bár talán harcolt de elbukott.
Enyhébb
esetben a kapcsolatok hajszolása jellemző, amik
mindig kudarccal végződnek. Tudat alatt még mindig az anyja
szoknyáját fogja. Ha az anyához már nem lehet visszamenekülni, akkor a kudarcot
mély depresszió követi.
Hihetetlen,
de a fenti borzalmak leírása után most következik a lehetséges pozitív
következmény.
Aki olyan erős karakter, hogy az Én
erejét felhasználva kikerül a domináns anya hatása alól határtalan kreativitást
kap, mint képességet, a legmagasabb szintű célokat is képesek elérni.
Tehát
egyetlen lehetséges megoldás van, a belső erőt kell növelni, az Én
határokat kijelölni és betartatni.
Az Én határok azt jelentik, hogy el kell dönteni, hogy
mi az, amibe beleszólást enged valaki. És mind a kemény megtorló ráhatásokkal
szemben, mind pedig a manipulációs játszmázással szemben meg kell tudni védeni
ezeket a határokat.
Tudatosítani
kell, hogy a saját fejlődésünkért születtünk le, bábot még a szülő
anyának sincs joga egyetlen emberből sem csinálni.
El
kell költözni otthonról, felépíteni egy saját életet, megkeresni a
megfelelő segítséget az Én erő építéséhez.
SZELEKTIV-KISMAMA-info
A kutacs
A csecsemő kutacsával kapcsolatban gyakran van kérdésük a
szülőknek. Ilyenek: mi az oka az időnkénti lüktetésnek? Fürdetéskor,
hajmosáskor nem nyomódhat meg az agya? Mikor záródik a kutacs?
A kutacs területe fokozatosan csökken, és lassanként bezáródik, azaz a
növekedéssel arányos mértékben becsontosodik. A végleges
záródás időpontja egyénenként változó, körülbelül tíz és tizenkét hónapos
kor között következik be de 2 éves korig is. Az újszülött koponyája születéskor
rendkívül képlékeny. Ez teszi lehetővé, hogy a fej viszonylag „könnyedén”
áthaladhasson a szülőcsatornán. A koponyacsontok újszülöttkorban könnyedén
elcsúszhatnak egymáshoz képest, mert a koponya még távol áll a teljes
csontosodástól. Ez teszi lehetővé az agy növekedését is.
Az agy ugyanis az első év alatt megháromszorozza térfogatát, a koponya
pedig formálódik körülötte. A csontosodási folyamatok két
jelentős terület köré csoportosulnak. Az egyik terület a varratok, amelyek
a különböző koponyacsontokat választják el egymástól. A másik a kutacsok,
amelyek a varratok és a növekedési zóna közötti találkozási pontok.
Az első úgynevezett nagykutacs – népiesen a gyermek feje lágya – körülbelül
háromszor három centiméter átmérőjű, rombusz alakú terület. Az érett
újszülötteknél születéskor csak a nagykutacs tapintható, koraszülötteknél
születéskor a kiskutacs is nyitva van – a kiskutacs a nagykutacs mögött
helyezkedik el, ujjbegynyi, hüvelykujjbegynyi nagyságú.
Valójában a kutacsot alkotó szöveteknek igen nagy
az ellenálló képességük. Rugalmassága révén jól
tapintható, illetve sok esetben látható a szívverés ritmusának
megfelelő lüktetés.
A csecsemőkorban az általános orvosi vizsgálat fontos része a kutacs
megtapintása és nagyságának rögzítése.
A
kutacs elődomborodása a koponyaűrön belüli
nyomásfokozódásra utalhat, míg a beesett kutacs a kiszáradás jele lehet.
A
méreteiben változatlanul nyitott kutacs az angolkor egyik klasszikus tünete
Az ultrahangos agyi vizsgálatot is a kutacson keresztül végezzük – ily módon bepillantva az agy belső szerkezetébe.
-A kutacs normális esetben sima.
-Ha a baba sír, akkor előforduhat, hogy néha kidudorodik.
-Szőke, ritkás hajú csecsemőnél pedig átlátszik az agyi érverés.
http://www.netbaby.hu

ÚJSZÜLÖTT KOPONYÁJA FELÜLNÉZETBEN AMI MIND AZ ELÜLSŐ MIND A HÁTULSÓ
KUTACSOT MUTATJA.
Mikor keressünk segítséget?
Amikor úgy érezzük, hogy gond van.
A gyereknek, még ha nincs is semmi baja, sokat árthat egy
állandóan érte szorongó szülő. A szakember megállapíthatja, hogy a félelem
megalapozott-e. Ha nincs baj, a szülő megnyugszik, ha van, akkor adott a
lehetőség a rendellenesség kezelésére. Fontos azonban, hogy ne ültessük
el utódunk fülében, hogy ő egy problémás gyerek, mert, ha eddig
nem is volt az, a szülei "huhogása" hatására végül azzá válik.
Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a szülők baráti körben, a kicsi
jelenlétében, fennhangon tárgyalják meg a gyermek vélt vagy valós
fogyatékosságait (Dadog a szerencsétlen!
Látod, milyen ügyetlen? Még mindig bepisil! stb.). Ez a tapintatlanság
rettenetesen kínos helyzetbe hozza a gyermeket, és csak fokozza a szorongását.
Kezdjük az egész családot érintő kérdéssel: az alvászavarral
Újszülött és csecsemőkorban a gyakori éjszakai
ébredés nem jelent alvászavart, legfeljebb a szülőket készíti ki az
éjszakázás. Az újszülöttnek, csecsemőnek természetes igénye van az anyával való
testi kontaktusra, és a gyakori szopásra. Nagyjából fél éves korig, amíg a baba
csak anyatejen él, el kell fogadnunk az éjszakai ébredéseket, és csak ezután
leszoktatni az éjszakai ébredésekről, ha ez a családnak nagyon fontos.
Ha a mama bírja, ki is várhatja, amíg az éjszaka rendje helyreáll, másfél,
két éves kor körül.
Más az eset a nagyobb gyerekeknél. Szinte
biztos, hogy komoly lelki konfliktus áll a hátterében krónikus álmatlanság
esetében: ha a gyerek órákon át nem tud elaludni, ha elalvás után
hamarosan felébred, és ez az éjszaka folyamán többször megismétlődik.
Ezt az állapotot legtöbbször stressz, a rossz teljesítménytől való
szorongás, vagy büntetéstől való félelem váltja ki olyan gyerekeknél, akik
nem tudják, vagy nem merik érzelmeiket kifejezni. A megoldás nem a gyermek
magára hagyása, nem altatók adása, hanem kombinált pszichoterápia, és a
gyerekkel szemben kialakított elvárások újragondolása mind a szülők, mind
a pedagógusok részéről.
A másik jellegzetes éjszakai tünet a pavor nokturnusz,
az éjszakai felriadás, ami sikoltással, csillapíthatatlan sírással jár együtt,
és a szülő által gyakorlatilag befolyásolhatatlan. A gyerek láthatóan
nincs magánál, de nem is alszik, hiszen tágra nyílt szemmel, ordítva ül az
ágyában. Másnap reggel nem emlékszik semmire az egészből. A jelenség
mögött nem mindig találnak pszichés problémát, gyakran gégészeti elváltozást
(orrmandula megnagyobbodása) és genetikai hajlamot hoznak vele összefüggésben. A
pavor azonban gyakoribb a depresszióra hajló, szorongó gyerekeknél, tehát
érdemes pszichológushoz fordulni.
A népesség nagy része táplálkozási zavarral küzd.
Nem ritka, hogy ez a probléma már gyerekkorban
megjelenik. Fontos azonban a komoly táplálkozási zavart elkülönítenünk attól,
hogy a gyerek "rossz evő". Amíg valakinek a szervezete jól
működik, nincs hiánybetegsége, addig nem baj, ha keveset eszik. Az
orvosok tapasztalata szerint a sovány gyerekek általában kevésbé fogékonyak a
betegségre, mint a ducik.
A rossz evés hátterében általában valamilyen nevelési hiba áll. A gyerekek ugyanis
nagyon hamar rájönnek, hogy mivel érhetik el céljaikat a szülőknél, milyen
viselkedésforma az, amivel kivívhatják a szülő figyelmét. Sok anyának
nagyon fontos, hogy a gyermeke jól egyen, ezért akkor is tömi a kicsit, ha az
valójában nem éhes. A gyerek rájön arra, hogy az evés az, amivel irányíthatja
anyját, és hamarosan eléri, hogy minden az evés körül forogjon. A legjobb ezt
az elején elcsípni, és nem törődni azzal, hogy a gyerek mennyit eszik a
fölajánlott ételekből.
Egészséges gyerek még soha nem halt éhen terített asztal
mellett.
Nagyobb probléma ennél az elhízás (vagy obezitás). A test
gömbölyűségét bizonyos fokig öröklött tulajdonságok is meghatározzák,
ehhez járul a táplálkozás zavara, és a helytelen életmód. A baj eredete, hogy a
gyermek a táplálkozást nem éhsége csillapítására, hanem önvigasztalásként
használja. A dolog akkor fajulhat el, ha családi probléma (válás stb.) vagy
túlzott elvárások miatt a gyerek tartós stressznek van kitéve. A helyzetet itt
az is nehezíti, hogy a kövér gyereket csúfolják osztálytársai, sőt, akár
ki is közösíthetik. Ez tovább fokozza a szorongást, az ördögi kör bezárul.
Az elhízás ellentéte az anorexia nervóza. Ez
esetben a kamasz (vagy fiatal felnőtt) az elhízástól való kóros félelem
miatt megtagadja az evést. Ezáltal akár halálos veszedelembe is
sodródhat. Az anorexia okát még vitatják. Erős a gyanú arra, hogy az
evés megtagadásának hátterében az áll, hogy a kamasz lány nem akar nő
lenni, nem fogadja el a felnőttséggel együtt járó feladatokat, de
legjobban a párkapcsolat kialakításának kényszere elől menekül. (Az
anorexiások 90%-a lány). Anorexia esetén nem sokat segít a rábeszélés, az
erőszak, itt feltétlenül terápiára van szükség.
Viszonylag gyakori probléma az éjszakai bevizelés. Ha a gyerek öt éves kora után is rendszeresen bepisil
éjszaka, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. A bepisilésnek
testi okai is lehetnek, de jelentős százalékban pszichés teher váltja ki.
Sajnos itt is önmagát erősíti a folyamat: a bepisilés miatt keletkező
szégyenérzet fokozza a gyerek szorongását, így elmélyíti a pszichés problémát.
A bekakilás (enkoprézis) valamivel ritkább jelenség, de jóval
súlyosabb lelki zavarra utal. Egyes fajtái a
szülő gyermek kapcsolat korai zavarára, más típusa erős aktuálisan
jelentkező stresszre (ijedtében bekakil) utal. A bekakilás nagyon
erős szégyenérzetet vált ki a gyerekből, így fokozódik az általa
viselt pszichés teher. Az emésztőszervek betegségének kizárása után
mielőbbi egyéni, vagy családterápiás kezeléssel lehet segíteni a
gyermeken.
Sok gyereknél csecsemőkorból fennmarad az ujjszopás, az önringatás
szokása.
Ha ez a tevékenység csak a fáradt, vagy stresszel
teli időszakokra korlátozódik, türelmesen megvárhatjuk, míg a gyerek
magától kinövi.
Ugyanez vonatkozik a gyermekkori önkielégítésre, azzal a kiegészítéssel, hogy finoman rávezethetjük a
gyereket: nem baj, ha csinálja, de másokat ezzel ne hozzon zavarba.
Ha ezek a viselkedési formák eluralkodnak, az a gyermek kóros önmagába
fordulását jelenti, vagyis nagyon mély szorongásra utal, tehát kezelendő.
Nem csak a buta gyerek kap egyest
Nagyon fontos még az iskolai kudarcok másik okáról: a
részképesség-zavarokról beszélni. Egyes gyerekeknek
(máig is vitatott okból) némely képességeik (olvasási, számolási képesség,
mozgáskoordináció, figyelemösszpontosítás stb.) a szokottnál gyengébbek, vagy
lassabban fejlődnek, míg más képességeik átlagosak, vagy jobbak az
átlagnál.
A dolog egész jól kezelhető, ha ezekkel a gyerekekkel a speciális
problémát kezelni tudó pedagógusok foglalkoznak, kis létszámú osztályokban,
megfelelő pedagógiai módszerekkel. Sajnos, nagyon kevés ilyen
osztály működik, pedig az ilyen különleges gyerekek többsége az első,
kitűntetett figyelemmel kísért néhány év után felzárkózhatna a
"normál", nagy létszámú osztályokba. Nem kellene az iskolába lépés
pillanatától az osztályközösség perifériájára sodródva végig bukdácsolniuk az
általános iskolai éveket.
A részképesség-zavarok felismerése nem könnyű,
de a gyanú minden gyereknél felmerül, aki jó értelmi képessége ellenére nehezen
birkózik meg egyes tantárgyakkal. A probléma kísérő tünete lehet
agresszivitás, bohóckodás vagy visszahúzódás: a gyermek ezzel a viselkedéssel
próbálja kompenzálni hiányosságait. A gyanú mindenképpen megér egy
beszélgetést a szakemberrel, hiszen lehet, hogy speciális fejlesztő
gyakorlatok sorával, vagy iskolaváltással megoldhatjuk azt a problémát, ami
különben a gyermek egész életét megkeserítheti.
A fenti írásban nem érintettünk olyan kórképeket, mint a
depresszió, a kényszerneurózis, a pánikbetegség. Ezek komoly pszichés
rendellenességek. A beteg gyermek tünetei mindenképpen felhívják magukra a szülők
figyelmét.
Általános jó tanács, amint már említettem: ha valami nem
stimmel, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni
http://nevelesielsosegely.blog.hu
Mit és hogyan kell tennünk, hogy gyermekünk megszeresse a
tanulást?
A
négy legfontosabb sikertényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk
ahhoz, hogy gyermekünknek ne teher legyen a tanulás:
Az első sikertényező: kellemes
időtöltés legyen, kellemes környezetben.
Minél
több időt tölt a gyerek a tanulással, annál jobb tanuló lesz. Ez tévhit. Minél kellemesebb és jobb élmény lesz a
tanulással töltött idő, annál jobban szeret majd tanulni. Fontos, hogy
olyan élmény legyen a tanulás, mint a vidámparki hullámvasút élménye: izgalmas,
kalandos, élménydús, melyet muszáj elmesélni, akár többször is.
A második sikertényező: az alapkészségek,
képességek fejlesztése.
Sokan
azt gondolják, hogy a tanulás nem más, mint egy adott tananyag többszöri
elolvasása. Ez tévhit. Amikor a
gyerekek elkezdenek tanulni - kisiskolás korban - nagyon sok készséget,
képességet kell, hogy kifejlesszenek magukban, mert ezek teszik képessé és
hajlandóvá a tanulásra. Eszköztár a kezükben, mely elengedhetetlenül szükséges.
( Írás, olvasás, számolás, anyanyelvi nyelvhasználat, idegennyelvi,
információs, gondolkodási stb.) Ha nem sikeres a készségek, képességek
fejlesztése, ez később tanulási nehézségekhez vezethet. Fontos, hogy ne
csak olvassák, hanem megértsék a tananyagot!
A harmadik sikertényező: a tanulás
folyamatának megismerése.
" Én kitűnő vagyok, tudom mi a tanulás!" Ez tévhit. Lehet, hogy nagyon sok munkát és időt fordít a tanulásra, és így tudja csak elérni az eredményt. Az, aki megismeri a tanulás folyamatát az tudni fogja, hogy mit csinál rosszul, és hogyan kellene jobban csinálnia. Mit jelent a memória, koncentráció? Hogyan működnek? Milyen memorizálási, tanulási technikák vannak? Hogyan jó tanulni? stb.
A negyedik tényező: a dicséret.
Ha túl sokat dicsérjük a gyereket, akkor elbízza magát. Ez tévhit.
Az a gyerek, aki tanulása során sok megerősítést és dicséretet kap, kinyílik és magabiztossá válik. Megdöbbentő, de ezt a sikertényezőt sok szülő és pedagógus nem veszi figyelembe. Gondoljunk csak bele! Mit tud okozni a kritika, a bűntetés? Elkerülést, elhalasztást, hazudozást stb. Ha folyamatos dicséretet és ezzel együtt megerősítést adunk, gyermekünk úgy érzi: "Megy ez nekem!"
Vegyük figyelembe a leírt tényezőket, és segítsük gyermekeinket a tanulás sikeres útján!
A napfény káros hatásai
A napfény elektromágneses hullámok összessége, melyek hullámhossza 200 és 1800 nanométer között található.
Ezek közül a legrövidebb hullámhosszú
tartományba az ultraibolya sugarak
tartoznak, melyek a napfény biológiai hatásának jelentős részéért, így a
bőrártalmak túlnyomó többségéért felelősek. (290-400 nm-es
tartomány, összehasonlításul a látható fény a 400-760 nm-es tartományba esik)1.
UV-B: 290-320 nm-es tartomány okozza a lebarnulást,
de a napégést és a bőrrákot is. Ez a tartomány felelős a
napfény okozta hámosodás kialakulásáért (hyperkaratosis) is, mely védő
hatású a napfény káros hatásaival szemben.
UV-A: 320-400 nm-es tartomány, vagyis a hosszú hullámhosszú ultraibolya fény, a
fenti ártalmakat fokozza, ugyanakkor ezek a sugarak szerepelnek a gyógyszerek
és kémiai szerek okozta reakciókban.
Az UV sugárzás nagy százalékát a magas légkör ózontartalma eddig jó
hatásfokkal elnyelte, de az utóbbi időben az intenzív környezetszennyezés
hatására ez lecsökkent.
Napégés és fényártalmak esetén figyelembe kell venni a
visszaverődő fény szerepét, mely a káros hatások megsokszorozásához vezethet. Nagymértékben verődik vissza a fény vízfelszínről
(csaknem 100%), a hóval borított felszínekről (80%), a sziklafalakról,
oldalfalakról, homokról, stb. (25%)2. A tengerszint feletti magassággal is
fokozódik a fény hatása, de a vékony felhőn keresztül szórt sugárzás is
igen erős lehet.
A nap hatására bekövetkező bőrpír, mely
az UV-B sugárzás hatására, az adott területen megnövekedett véráramlás
következménye, már néhány perc alatt jelentkezhet (általában 4 óra múlva), de a
maximumát 6-8 óra alatt éri el.
A bőrpír enyhe fokú gyulladásnak felel meg.
Fokozódik a melaninképzés. A napsugárzásra kialakuló hyperkeratosis és
melanin-pigmentáció együttesen nyújtanak védelmet a további besugárzással
szemben.
A nap hatására bekövetkezett gyulladás függ a sugárzás
hullámhosszától, a teljes UV-dózistól, a napsugárzás intenzitásától, tartamától
és gyakoriságától (kumulatív hatás). Befolyásolja
még a földrajzi szélesség, a levegő fizikai tulajdonságai és az egyén
bőrtípusa.
Ugyanakkor a napsugárzásnak bizonyítottan a szervezet
védekező rendszerét gyengítő (immunszupresszív) hatása is van. A
krónikus napfényártalom tünetei csak felnőtt korban jelentkeznek. A nap
hatására a bőr szerkezete megváltozik, helyenként megvastagszik, máshol
elvékonyodik, a rostozat degenerálódik, mely ráncképződési, elszarusodási
zavarokhoz, pigmenteltérésekhez és a bőr rugalmasságának elvesztéséhez
vezethetnek. Az erősebben pigmentált foltok sokszor a napsütésnek
leginkább kitett felületeken jelentkeznek.
A nap hatására megszaporodnak az anyajegyek is.
Késői, súlyos következmény lehet a laphámrák és a melanoma (pigment
tartalmú sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat). Ezek
kialakulásának veszélye nagyobb azoknál az egyéneknél, akik gyermekkorukban
többször szenvedtek súlyos napégést2.
A fényre adott reakció szempontjából hat
bőrtípust különítünk el2:
I. mindig leég, soha nem barnul
II. általában leég, néha lebarnul
III. néha leég, mindig lebarnul
IV. sose ég le, mindig lebarnul
V. sose ég le, mérsékelten pigmentált a bőre
VI. sose ég le, sötéten pigmentált a bőre
Fénymérgezésről beszélünk, ha a
bőrre vagy bőrbe kent kémiai anyagok és a napfény kölcsönhatása révén
keletkeznek bőrelváltozások, melyek hónapokig, néha évekig eltarthatnak.
Fényvédő szerek:
Többségük helyileg alkalmazható készítmény, amely megvédi a bőrt az
UV-fény ártalmaitól. Elnyelik, visszaverik és szétszórják a fényt. Ezek a
szerek természetesen a pigmentképződéstm így a barnulást is
megakadályozzák.
Egy fényvédő szertől ma elvárják, hogy széles spektrumú védelmet
nyújtson.
Ezenkívül tapadjon, de ne ragadjon, fotostabil és vízbiztos legyen, ne
irritálja a felhasználó bőrét, ne okozzon allergiás elváltozásokat (pl.:
kontaktdermatitist, fotokontaktdermatitist) és kozmetikailag is elfogadható
legyen.
A fényvédő krémeket 4-15-ös fényvédő faktorral (sun protection
factor = SPF) jellemzik, mely azt jelenti, hogy az egyén az adott faktornak
megfelelő szorzónyi időt tölthet napégés kialakulása nélkül
napfényben.
A 4-es, 5-ös erősségű fényvédő mérsékelt, a 8-as és 10-es
lényegesen erősebb és a 15-ös nagyon erős védelmet nyújt. Úgy
tűnik, hogy a 15-ös faktornál erősebbet nem érdemes javasolni, bár a
kozmetikai ipar 25-30-as faktorú készítményeket is gyárt, mert kétséges a
feltételezett 30-szoros védelem, illetve az immunrendszert károsító hatásokat a
magasabb faktor sem védi ki2.
A korszerű fényvédő szerek fizikai és kémiai
fényszűrőket, ezeken kívül antioxidánsokat és szabad gyök
megkötőket is tartalmaznak.
Használati
szabályok
A fényvédőszereket 20-30 perccel a napozás
előtt kell egyenletesen felkenni.
Fürdéskor sűrűbben kell használni.
A fénynek leginkább kitett bőrterületek,
mint az orr, vállak erősebb védelmet igényelnek.
A korszerű fényvédelem azonban nem merül ki a modern
napozókrémek használatával.
Délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg
kerüljük el a direkt napfényt.
Csecsemőket és kisdedeket az ezen kívül eső
időben, figyelembe véve a túlzott napozás korai és késői
következményeit, is csak félárnyékban napoztassuk, mert a nyitott kutacs miatt
könnyebben napszúrást kaphatnak2. A szabadban, a déli órákban, világos
színű pólót, trikót hordjunk! A szemet napszemüveggel, a fejet
vászonsapkával, szalmakalappal védjük. Az ajkak finom védelmet igényelnek, jó
alapanyagú speciális fényvédő ajak ápolószer használata ajánlott. Napozás
után hidratáló balzsammal, zselével kell bekenni a bőrt.
Fokozott figyelmet, óvatosságot igényelnek a
nagyszámú anyajeggyel rendelkező, fehér bőrűek, valamint,
akiknek családjában bőrrák fordult elő.
Amennyiben egy anyajegy mérete növekedésnek indul, vagy
színe változást mutat, esetleg szélei kiemelkednek vagy besüllyednek, azonnal
forduljunk bőrgyógyászhoz!
A napsugárzás az immunrendszer védekezését is csökkenti, a
fényvédő ezt a hatást csak részben képes kivédeni, ezért a magas
faktorszámú fényvédő mellett sincs abszolút biztonság. Külföldön a
ruházatba jelölést tesznek az anyag fényvédő faktorairól.
A tünetek enyhíthetők kamillás, hideg borogatással.
Egyszeri, nagy leégés után is pigmentzavar, óriás
szeplők keletkezhetnek, melyek egész életen át fennmaradhatnak
Fontos külön foglalkoznunk szemünk védelmével is.
Szemünk kívül-belül érzékeny a napsugarakra. A napszemüveg hatására pupillánk
kitágul, a sötét lencse miatt. Amennyiben a használt szemüveg nem tudja
kiszűrni a napsugárzás káros komponenseit, a napszemüveg használata
csak fokozza a károsodás bekövetkezésének esélyét. Kis méretű lencse
esetén, a lencse körül akadálytalanul jut szemünkbe és szemünkre a káros
sugárzás.
Irodalom:
http://www.powerpak.com/CE/suncare_pharm/lesson.cfm
http://www.telemedicine.org/stamford.htm
Nelson: Textbook of Pediatrics
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Minden síszezonban ezrek terveznek téli
utat hófödte lejtőkre. Annak érdekében, hogy a legtöbb móka mellett
boldogan, épen és egészségesen térjünk haza, ismernünk kell a közkedvelt téli
sportok veszélyeit, a leggyakoribb baleseteket, illetve hogy ezek kialakulási
esélyeit hogyan csökkenthetjük.
A téli sportoknak számos
veszélye van. A legtöbb
sérülés esés következtében alakul ki, melynek oka legtöbbször az egyensúly
elvesztése. Az összeütközések a balesetek 10%-ért felelősek. A sífelvonók
5%-ban, a felszerelés meghibásodása (pl. rosszkor old ki a kötés) szintén
5%-ban okozhat balesetet.
Néhány szabályt követve a
balesetek jelentős része megelőzhető
• Ismerjük fel sítudásunk határait, és ezeket ne akarjuk túllépni.
• Néhány gyakorlattal megerősíthetjük a megfelelő izmainkat,
amik segíthetnek megelőzni a sí-, és snowboard-baleseteket.
• Képességeinknek megfelelő pályát válasszunk. Ha csak most
ismerkedünk a téli sportokkal, maradjunk a kezdő pályánál.
• Oktatótól vett sí-, és snowboard-leckék – tudási szintünktől
függetlenül - fejleszthetnek, a legnagyobb biztonság mellett a legnagyobb
élvezetet adják.
• Megfelelő felszerelést használjunk, és ezeket rendszeresen
ellenőrizzük.
• Bizonyosodjunk meg, hogy a felszerelésünk jó állapotban van és a
biztonsági követelményeknek is megfelel. Ellenőriztessük a kötést, hogy
biztosak lehessünk benne, hogy a megfelelő időben fog kioldani.
• Ajánlott síeléshez és snowboardozáshoz tervezett sisakok viselése,
különösképpen, ha csak most ismerkedünk a sporttal.
• Csuklóvédő a csukló sérüléseitől véd, melyek különösen
snowboardosok körében gyakoriak.
• Megfelelően használjuk a felszerelést - pl. a síbotot a szíjjal együtt
markoljuk meg, ne hurkoljuk rá a kezünkre, mert az a hüvelykujj sérülését
okozhatja, ha elesünk.
A téli sportok felelősségi
szabályai nemzetközileg elfogadottak. Jól jegyezzük meg ezeket, így sokat
tehetünk magunk és mások biztonságáért.
• Mindig figyeljünk az
egyensúlyunkra.
• Az előttünk lévő embereknek (akik a lejtőn lefelé vannak)
elsőbbsége van.
• Olyan helyen álljunk meg, ami ránk-, és másokra nézve is biztonságos – pl.
a lejtő oldalán, látható helyen.
• Ha bármikor lefelé indulunk, nézzünk hátra (felfelé) és adjunk
elsőbbséget.
• Használjunk olyan eszközöket, amelyek megakadályozzák a felszerelés
elszabadulását.
Se felszerelést, se szemetet ne
hagyjunk a hegyen!
• Mindig maradjunk a
baleset helyszínén, akár a baleset részesei, akár tanúi voltunk.
• Figyeljünk a figyelmeztetésekre és jelzésekre, és ne menjünk lezárt
pályára!
• Ismerjük meg a sífelvonók biztonságos használatát.
• Legyünk tekintettel mindenkire, aki a hegyen tartózkodik.
A téli sportokkal kapcsolatos
sérülés kialakulásában a legnagyobb szerepe a síbaleseteknek van. Sérülések
leggyakrabban az alábbi helyeken keletkeznek:
• térd
• váll
• lábszár
• fel-, és alkar
• kéz/csukló
A snowboard-balesetek száma emelkedőben van. A snowboard-sérülések
legfőképp a felső végtag, a csukló és a váll köré összpontosulnak,
mivel a snowboardos, ha elesik, a karjával támaszt ki, hiszen lába a deszkához
van szíjazva.
A statisztikák szerint a
legsúlyosabb fejsérülések a nagy sebességű, fejjel előre történő
ütközésekből erednek. Viszont, még egy enyhe koccanás is súlyos, akár halálhoz vezető
sérülést okozhat. Fontos, hogy minden fejsérülést
nézessünk meg orvossal, és ha fejfájást, homályos látást, hányingert,
szédülést, vagy rossz közérzetet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Síelés kapcsán gyakoriak a
térdsérülések.
- Leggyakrabban a medialis kollaterális
szalag érintett. Ez a szalag a térd belsejében található, az ízületet
rögzíti, megakadályozza, hogy a térd befelé hajoljon. Sérülések általában akkor
történnek, ha a síelő hóeke pozícióban van, vagy ha a térdre egy túlzott
mértékű befelé irányuló erő hat.
Az elülső keresztszalag a térdízület belsejében fut keresztirányba,
és az ízület stabilitását adja. Ha ez a szalag sérül, a térd azonnal feldagad
és fájdalmassá válik. Az elülső keresztszalag sérülése leggyakrabban a
mediális szalag, vagy a meniszkusz (ütődéscsillapító porc) egyidejű
sérülésekor következik be.
A térsérülések kezelése kezdetben nyugalomba helyezés, jegelés, felpolcolás.
Később fizioterápia segíthet az ízületet stabilizáló izmok
megerősítésében. Egyes esetekben műtéti megoldás is szóba jöhet az
elülső keresztszalag szakadás helyreállításában.
A váll sérülései a
snowboardosok körében gyakoribbak, és a vállra esésből, valamint a karok
kifordulásából adódnak.
• A diszlokáció (a váll kiugrása) gyakori, és mielőbbi helyretételt
igényel. Ezzel egyidejűleg a vállízületet rögzíteni kell, és meg kell
védeni további sérülésektől.
• A kulcscsont (klavikula) törése is gyakori, de ez a legtöbb esetben magától
gyógyul, a kart csak nyugalomba kell helyezni (háromszög-kendőbe).
• Az akromioklavikuláris (AK) ízület a váll és a kulcscsont között található,
melyet számos szalag rögzít egymáshoz a kulcscsont végénél. Ezek a szalagok
meghúzódhatnak, vagy teljesen el is szakadhatnak. A kulcscsonttöréshez
hasonlóan az ízület is nyugalomba helyezéssel – háromszögkendő
használatával – gyógyul.
A síelők hüvelykujja akkor
sérül, ha a síelő a botját fogva esik el, és a hüvelykujj visszahajlik,
megnyújtva, vagy megtekerve az ízületi szalagokat. Fontos, hogy mutassuk meg orvosnak, hogy
megítélje a sérülés súlyosságát. Néhány esetben szükség lehet gipszkötésre, vagy műanyag
rögzítőre, melynek használata után fizioterápia következik az ízület
erősítése érdekében.
Ahogy a váll sérüléseinél is, a
csukló is leggyakrabban akkor sérül, ha elesés közben a karokat kinyújtják
(általában snowboardosoknál figyelhető meg). A csuklósérülés súlyosságát is orvosnak kell
megítélnie, csuklórögzítőre, gipszkötésre, esetleg műtéti kezelésre
is sor kerülhet.
• Nyugalomba helyezés
• Jegelés: a jeget ne közvetlenül a bőrre tegyük, mert fagyási sérülést
okozhat.
• Fáslizás: erősen tekerjük be az érintett testrészt, vigyázva, hogy az
ereket ne nyomjuk el. Ha nincs fásli, bármilyen ruhanemű megfelelő
lehet.
• Polcolás, ha megoldható – ha a sérülés a végtag végén található és nem okoz
fájdalmat. Így a sérült terület vérellátása csökken.
Ha jó a kondíciónk, felkészültek vagyunk, és a felszerelésünk is
megfelelő, ezeknek a sérüléseknek a jelentős része elkerülhető.
Tehát, a leírtakat tartsuk észben, és irány a lejtő! Jó szórakozást!
A mai világban sok tanulási lehetőség van, és nincs
hiány művelt, okos emberekből sem. Amiből hiány van az az önbizalom, önbecsülés,
belső motiváció. Aki ezek hiányában van annak a tanulás teher, szenvedés:
" Én ezt nem tudom..., Ehhez hülye vagyok..., Nem tudom megtanulni... stb.
Hogyan érhető el, hogy a kezdetben még a tanulás
iránt komoly érdeklődést mutató gyerek ne veszítse el önbizalmát az
iskolás évek alatt?
Csak úgy, ha megerősítjük önbecsülését,
önbizalmát.
Komoly
feladata ez a szülőnek és a tanárnak, s talán nem is gondolják, ha ezt
elhanyagolják, vagy nem veszik komolyan milyen kárt okoznak a gyereknek. A tanulás iránti vágyunk velünk
született. Minden gyermek úgy születik, hogy van önbizalma, és ha a környezet
megfelelő, ez fenn is marad a későbbiekben. A gyerekek akkor lesznek
okosak, ha veszélytelen, de kihívásokkal teli környezetben nőnek fel.
Ha, érdektelen a környezet, a gyerekek unottá válnak, ahogy azt tapasztalhatjuk
gyerekeink iskolai tanulásával kapcsolatban.
Hogyan erősítsd gyermeked önbizalmát, kitartását?
1. Higgy a gyermekedben!
2. Biztosítsd számára a folyamatos sikerélményt!
Hogyan tedd mindezt?
1. Dicsérd folyamatosan, akkor is, ha nem sikerül elsőre a feladat!
2. Ülj le vele beszélgetni, játszani, hogy érezze szereted és becsülöd
őt!
3. Fokozatosan nehezíts a feladatokon, hogy egyre nagyobb legyen a
kitartása!
4. Folyamatosan lelkesítsd, és hitesd el vele, hogy képes bármit
megtanulni!
5. Bízz a képességeiben!
Ahhoz, hogy sikeres tanuló legyen gyermekünkből négy
dologra van szükség:
1. Gyermekünk érezze jól magát a bőrében.
2. Akarjon tanulni.
3. Legyenek meg a szükséges képességei a sikerhez.
4. Legyenek jó tanulási lehetőségei.
Gyermekünket
a tanulásban az önbizalom, az önbecsülés és a belső motiváció viheti
előre. Ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el a tanulásban majd később
az életben, a legmegfelelőbb, ha kedves, barátságos felnőttek
gondoskodása veszi körül. Életében első ilyen felnőtt - a szülő.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Mikor és mennyit nézzen
Tv-t?
Ma a televíziótól egy gyermek
sem tiltható el, csak ha a szülők sem nézik, és fogyasztják a televízió
remekeit.
Egy bizonyos idő után, többnyire az
oviban kezdődően, azonban ez presztizs kérdés lesz, és mert a többiek
néznek tv-t, a mi gyermekünknek is kell - egy picit. Ezért nem lehet haragudni, ép ésszel kell
határt húzni, mikor mit és mennyit.
Nem elég azonban meghatározni a mennyiséget,
mert valóban, napi 4 és 5 óra tv nézése egy kisgyermeknek igen megterhelő
lehet, a sok inger, hang, szín, még egy felnőttet is felidegesít,
megterhel, hát még a gyermeket.
Már naponta egy óra tv-nézés is
sok lehet egy óvodáskorúnak, még az iskolásoknál sem törvényszerű, hogy
naponta kell engedélyeznünk az infodoboz használatát.
Mit kap tartalmilag?
A mit kérdése ugyanígy fontos.
Sajnos ma, a filmek, rajzfilmek
bekategorizálása nem elég egyértelmű. Gyakran veszélyes, és kemény filmekre mondják,
hogy mese, máskor a legostobább filmekre is korhatáros karikákat helyeznek a
készítők, valahogy az elbírálás nem reális, és mindemellett – ami nem is
lehet – nem személyre szóló.
Tudnunk, kell hogy saját
gyermekünk mennyire érzékeny, mely hatásokra, vannak akik megijednek a hangoktól, megint másokat
semmilyen ronda látvány nem érdekel, de a hirtelen képbe berobbanó
villanások, tárgyak és képek halálra rémisztik őket.
Tudnunk kell azt is, és ehhez
minden filmet először együtt kell megnézni a gyermekkel, és ismerni kell személyét – hogy mi az,
ami pozitívan ragadja meg, és mi az, ami negatívan és rosszul érinti. Egyes
gyerekek még egy kedves mesében is félnek a kígyóktól, vagy a pókoktól, mások
meglepő módon, de a télapótól, vagy a kék színű madártól félnek, ezer
és egy aggodalom lehet a gyermek korábbi negatív élményeiből táplálkozva.
Megdöbbentő példák
Egy én kicsi pónim az ovis kisleányok számára kedves lehet,
de azért mert mondjuk a sorozat megkapó és éneklős, vidám, nem jelenti
azt, hogy sokszor jóval nagyobb durranásnak szánt film is befogadható,
olykor a filmekben nem a szokásos, napi, ismétlődő események vannak
jelen, hanem egyedit, vadat és izgalmasat akarnak a gyermeknek.
Az izgalom szó sajnos túl
sokszor is szerepelszótárunkban, s mert a felnőttek arra vágynak, úgy gondoljuk, a gyermeknek is erre
van szüksége, de valójában ez nem igaz, a gyermek élvezi, ha ismeri a mesét,
tudja a visszatérő elemet, vagy találkozhat kedvenc karakterével.
Egy hároméves gyermeknek a
fantáziafilmek még semmiképp sem ajánlhatók, ahogy a Shrek című film vagy éppen a Szörny
Rt. is kedves és megkapó, de általános iskolás korosztály alatt nem jó, ha a
gyermek kezébe jut.
A hibátlan szervezés
A legbiztosabb, ha a gyermek videót, dvd-t néz, amit akkor nézhet,
amikor mi beindítjuk. Nézzük
meg a borítót, és nézzük meg a bemutatott képkockákat, ha a grafika torz,
groteszk ne vegyük meg a gyereknek.
A filmekbe, ha tudunk, nézzünk bele,
vizsgáljuk meg előzeteseiket az Interneten, a film honlapján, és
főként kicsi gyermekünkkel (értsd általános iskola felső tagozatig)
nézzük meg először együtt a filmet.
-Ha rossz élmény éri, engedjük,
hogy fogja a kezünket.
-Soha ne
csúfoljuk ki, ha valamitől fél, ha izgul.
- Ha az ijesztő jelenetet
meg akarja nézni, ismételni, próbáljuk meg lebeszélni, ha hajthatatlan, együtt
tekerjük vissza, beszéljük meg, és dolgozzuk fel vele az eseményt, sőt,
lehetőleg a beszélgetés során, jussunk el valamilyen pozitív eredményhez,
valamihez, amiért az a negatív helyzet, az az ijesztő jelenet is nagyon jó.
-Minden rosszban van
valami jó, találjuk meg! Nagyon fontos tehát, hogy a gyermek kezébe ne jussanak
ijesztő filmek.
Rémálmok gyötrik
Miért olyan elképesztően
nehéz ez?
Nagyon sok szülő
panaszkodik hogy a gyermek fáradt.
Hát persze, természetes, hiszen éjjel az
alvásuk nyugtalan, az álom szakaszból felébrednek, néha félnek elaludni. Ennek
többnyire vad filmek a kiváltói, s a vad szót kéretik ezúttal korosztályonként
másképp, gyermekenként egyénien értelmezni. A gyermek rossz alvása, és rémálmai
mögött, gyakran megtalálhatjuk a filmeket.
-Ha rosszat álmodik,
meséltessük el vele, ha kicsi, rajzoljuk le.
-Ha kiderítettük melyik mese
tett rá ilyen mély, és rossz benyomást azt távolítsuk el, tegyük el egy dobozba, vagy ajándékozzuk
el, ne hagyjuk elől, mert lehet a gyermekben magában nem tudatos, hogy
attól a filmtől volt, csak egy-egy jelenet ijeszti meg.
A lelkére nekünk kell
vigyáznunk
Mi volna pedig a legjobb? Sok szabadtéri és kötetlen program,
kézműves foglakozások, a jó öreg bábszínház (szintén lehet ijesztő,
figyeljünk rá), vagy éppen egy csodás mesekönyv közös elolvasása. Ezeket a
gyermek jobban fogja értékelni, hiszen megfogható, érezhető fizikailag,
nem csak egy mozgókép a síkban!
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Koszmó
A koszmó esetén érdemes aktívnak lenni.
A megelőzésére
igen jól bevált módszer, hogy akár még az arcon megjelenő pattanások
nélkül is, a hajmosást puha babakefével végezzék! Amikor pedig a pattanások
jelentkezése már sejteti a koszmó kialakulását, akkor feltétlenül a fenti
módszer szerint mossanak hajat.
A már kialakult koszmó kezelése azért fontos, mert ez a
felrakódás nemcsak csúnya, hanem hajlamosít a bakteriális és gombás
felülfertőződésre.
Hogyan
kezeljük a koszmót?
A rendszeres napi
hajmosás alapfeltétel.
Célszerű a hajmosás előtt kb. 1 /2 órával tisztított, gyógyszertári napraforgóolajjal bekenni a koszmós területet, majd már olajos állapotban a babakefénél erősebb, nem műanyag szőrű fogkefével vagy körömkefével kell megpróbálni ledörzsölni a felrakódást.
Ugyancsak segít a koszmós felrakódás fellazításában, ha kamillateás pakolást tesznek az érintett területre 20-30 percig.
A hajmosás után, de akár napközben is érdemes többször megkefélni az érintett területet.
Nagyon sokan tartanak a
nagykutacs feletti bőr kefélésétől, félve attól, hogy megnyomják a
kutacsot és ezért valami károsodás éri a csecsemőt. Ettől nem kell
tartani.
Tapasztalni fogják, hogy
ő maga a kiságy rácsához nemegyszer sokkal nagyobb erővel nyomja a
fejét. Jó szolgálatot tehet a hajmosásnál, a dörzsölésnél egy mosdókesztyű is.
Makacsabb, nem javuló
esetekben mindig kérjenek tanácsot a védőnőtől vagy a
gyermekorvostól. http://www.informed.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Az ideg-izom
együttműködés már az újszülötteknél gyorsan fejlődik, és ezért hamar
lehet észlelni változást a mozgásteljesítményben.
Az első
két évben négy kiemelkedő szakasz különíthető el.
1-A negyedik hónap után az újszülött
önkéntelen ritmikus mozgásai eltűnnek.
2-Egyéves kora előtt
kifejlődnek a gerincvelő felső szakaszán a szándékos, akarattól
függő mozgások, viszonylag csökken az aktivitás a csípőben és az
alsó végtagokban.
3-Egyéves kor után nő a gerinc
alsó szakaszához tartozó régió aktivitása, majd elkezdődik az asszociációs
folyamatok gyors fejlődése.
4-Ezzel az egyszerű és közvetett
társítások, a kondicionális, a szimbólumokkal asszociálás - beleértve a nyelvet
is - válik lehetővé (a korai úszásoktatás feltételei).
Kimutatták, hogy ha a gyermekek
számára 7-15 hónapos korban korlátozottak a mozgáslehetőségek, akkor az
fejlődésben elmarad.
Az első két év súlyos betegségeinek káros hatása lehet még a személyiség
alakulására is.
A gyermek mozgásfejlettsége
másfél éves kortól lehetővé teszi az önálló cselekvést. Növekedésének üteme fokozatosan csökken,
ezzel szemben egyre többféle mozgást tud végrehajtani.
Az 5 és 7 évesek csoportjának
mozgásfejlettsége kielégítő. A fiúk ugrásban és dobásban, a lányok szökdelésben, szkippelésben,
galoppfutásban tűntek ki.
5 éves kor után már alig
alakulnak ki új, alapvető mozgásformák, viszont a meglevők
csiszolódnak. A
későbbi fejlődés üteme attól függ, hogyan foglalkoztatták a gyermeket
az első évtizedben.
A magasság, a testsúly és a
mozgásteljesítmény összefüggése a gyermekkorban kifejezett. Az azonos korosztályúaknál a testsúly
jobban utal a mozgásteljesítményre, mint a magasság. Az erő szorosan
összefügg a magassággal, alkattal, de a környezeti hatásokra jobban változik,
mint a magasság. Ezzel kapcsolatban a nemi különbség is jelentős.
Egyes kutatók összegezték a kéz szorítóerejét vizsgáló eljárások eredményeit.
Megállapították, hogy a fiúk ereje 18 éves korig folyamatosan növekszik, a
lányoknál viszont 14 éves kortól megtorpanás tapasztalható.
.
.
A nemi érés időszakában az
erőnövekedés ugrásszerű fejlődése összefügg az izomösszehúzódás
gyorsaságának növekedésével, az izomnak azzal a sajátosságával, hogy alkalmas huzamos statikus
jellegű megfeszítésre. 11-12 éves korban valószínűleg még éretlen a vázizomzat
a maximális, akaratlagos összehúzódásra, tehát az intenzív
erőfejlesztésre.
A nemi érés megindulásával a vázizomzat
erőteljes formálódása azt mutatja, hogy 14-15 éves korban már megvannak a
feltételek az izomerő hatásos fejlesztésére.
A koordináció terén 12-13 éves kortól
megnyilvánulnak a nemi különbségek. Az ügyességi próbákon a lányok 14 éves kortól már alig, a fiúk még
fejlődnek. Ez is az első 8-10 év jelentőségére utal a
koordináció fejlesztésének fontosságában.
A lányok teljesítménye kisiskolás korban
emelkedik, a maximumot futásban, ugrásban 18 éves korban érik el..
Fejlődés érés kora:
- Csecsemőkor
(1nap – 1 év)
- Korai gyermekkor (1 – 3 év)
- Első gyermekkor (4 – 7 év)
- Második gyermekkor (8-11/12 év)
- Serdülő kor (12/13 – 15/16 év)
- Ifjúkor (16/17 – 20/21 év)
• A születéstől , sőt már a
magzati kortól kezdve a gyermek igen sok mozgást gyakorol , amíg eljut az összerendezett ,
koordinált mozgásokig .
• Bizonyos reflexek , melyek az első félévre jellemzőek ,
fokozatosan gátlás alá kerülnek .
(Ha tartósan fennmaradnak , később is
kiváltódhatnak , és ennek eredményeképpen felesleges és kóros együttmozgások
történnek. Az együttmozgások miatt nem tudja a gyermek az egyes izmait ,
izomcsoportjait kontrollálni , ami a mozgáskoordináció alapfeltétele.)
- Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl
erős fénytől és a károsító idegen testektől. A szem gyors
becsukása inger hatására.
- Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni
kezd, ha valamit a szájába tesznek.
- Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát
megérintik, mert keresi a mellbimbót. 3-6 hónapos kortól már nem váltható ki.
- Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3-4
hónapos korban tűnik el.
- Moro-reflex: ha tartás közben hirtelen lejjebb engedik az
újszülöttet, mintha leejtenék, vagy pedig erős hangot hall, akkor karjait
először széttárja, majd hirtelen összezárja, mintha át akarna karolni
valamit. Ez hasonló ahhoz, ahogy a majomkölyök belecsimpaszkodik anyjába veszély
esetén. 6-7 hónapos korban tűnik el.
- Mászóreflex: ha hasra fektetik az újszülöttet, és talpát
megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez. 3-4 hónapos kor után szűnik
meg.
- Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak
szétnyílnak, majd begörbülnek. 8-12 hónapos korban eltűnik.
|
Tevékenység |
Életkor (hónap) |
Életkori határ (hónap) |
|
Fejét függőlegesen tartja |
0,8 |
0,3 – 3,0 |
|
Oldaláról a hátára fordul |
1,8 |
0,7 – 5,0 |
|
Kis segítséggel ül |
3,8 |
2,0 – 6,0 |
|
Hátáról az oldalára fordul |
4,4 |
2,0 – 7,0 |
|
Felhuzódzkodik ülő helyzetbe |
5,3 |
4,0 – 8,0 |
|
Hátáról a hasára fordul |
6,4 |
4,0 – 10,0 |
|
Egyedül ül jó koordinációval |
6,9 |
5,0 – 10,0 |
|
Egyedül felül |
8,3 |
6,0 – 11,0 |
|
Segítséggel feláll |
8,1 |
5,0 - 12,0 |
|
Segítséggel sétál |
9,6 |
7,0 – 12,0 |
|
Leül |
9,6 |
7,0 – 14,0 |
|
Egyedül áll |
11,0 |
9,0 – 16,0 |
|
Egyedül megy |
11,7 |
9,0 – 17,0 |
– 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.
– 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli.
– 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát.
– 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 1-1 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja
– 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva meg tud ülni
– 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva
– 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli
– ül
– 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül
– 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül
– 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll
– 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár
– 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll, kapaszkodó nélkül
– 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket
Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját.
Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is.
Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait
• Megfogás, elkapás kezdeti
mozzanatai
1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg.
• Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak
• Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik
• Dobó – ugró teljesítményt befolyásoló funkcionális asszimetria a legtöbb esetben 3 éves kor körül kialakul
• Az első évben a baba
energiáit a mozgáskoordináció és az izmok fejlődése köti le. Megtanul ülni, átfordulni, mászni,
mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje.
• Ezek után már csak önbizalom és egyensúly érzék kérdése, hogy mikor indul
el a kicsi.
• Sebessége a korai gyermekkorban javul
• Lépéshossz nő
• Lépésfrekvencia csökken
• Lépcsőn járás fellépéssel, után
lépéssel történik
• Az ugrás fejlődése a járáshoz és futáshoz képest lemarad
• Kezdetben helyből ugrik a gyermek
• Gyakori a futásból történő megállás és
ugrás
• Csecsemő korban emelik, majd
helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat
• Járás tanulásnál már megjelenik a húzás
tolás, később a gyermek előszeretettel mozgatj testméretéhez képest
nagy tárgyakat
Mozgásfejlődés az
első gyermekkorban
4 – 7 éves kor
Sokrétű mozgásformák
tökéletesedésének
és az első
mozgáskombinációk megjelenésének időszaka
• Az óvodás kor a szenzomotoros képességek
szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:
– A gyermek egyre több dolgot megtanul a testével kapcsolatban ,
– igyekszik mindent kipróbálni , még veszélyes dolgokat is , hogy tisztában legyenek képességeinek határával.
• Megjelenik a teljesítmény igénye: meg tudom csinálni
• Az óvodás kor a szenzomotoros képességek szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:
.
– A kisgyermek szinte mindig mozog: mászik, ugrik, fut, hintázik, játszik .
• A reakciógyorsaság, a mozgásgyorsaság és a gyorserő fejlődése is lökésszerű ebben az életszakaszban.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Ha apu és anyu már nincsenek együtt
Diákok,gyermekek véleménye szüleik válásáról
Véleményem a válásról
Tízéves vagyok. Szerintem nagyon rossz
lehet azoknak a gyerekeknek, akiknek elválnak a szülei. Szerintem ez senkinek
nem jó, mert így nem teljes a család. A gyereknek azért nem jó, mert valamelyik
szülő hiányzik onnan. A gyerek nem tehet róla, hogy a szülei összevesztek.
A felnőttnek se jó, mert lehet, hogy szeretné visszacsinálni, de a másik
fél nem akarja. Szerintem nem kell rögtön elválni amiatt, ha egy kicsit összevesznek.
Mert nem biztos, hogy a párjára haragszik az a felnőtt, lehet, hogy csak a
munkahelyén volt rossz napja. Legyünk egy kicsit megértőbbek és ne
veszekedjünk, inkább kedveskedjünk egymásnak! A család úgy jó, ha együtt van,
különben csak egy fél család. Nekem nagyon jó, mert van apukám és anyukám is.
Így teljes a család és nem csak fél, hanem igazi, egész Család, amiben élek.
Apa és anya is szoktak veszekedni, de mindig kibékülnek, és én így vagyok
boldog, ahogy most élünk.
A válások mindenben megzavarják a gyerekek életét.
Megingatják a gyermek biztonságérzetét, aki veszteséget érez, mert a szülő
kilép a mindennapi életéből. Konfliktus támad a szülőkhöz való
lojalitás tekintetében is, zavarossá válik a viszony a közvetlen rokonokkal, és
ez a kusza állapot a szülők újabb házassága esetén csak tovább fokozódik.
Lehet csapkodva, kulturáltan, s
lehet titokban, egymást besározva válni. Akár így, akár úgy bomlik fel egy
kapcsolat, a közös gyerek a legfőbb sérült
Magamba zárkóztam
A válás után magamba zárkóztam. Nem barátkozom
nagyon, pedig a barátnőm szerint jól beilleszkedek társaságokba. A legjobb
barátnőm Piroska. Ő
tanító, és minden gondomat megosztom vele. Anya ezért haragszik is, sokszor a
szememre veti, hogy Piroska többet tud rólam, és neki több mindent elmondok,
mint neki.
Apukám a válás után megbánta, hogy elhagyott
minket. Tavaly ősszel elköltözött az új
családjától, mert rájött, hogy a felesége milyen piszkos dolgokat csinál.
Nagyon örültem neki, mert most ő is megtapasztalja (a nő), hogy
milyen, ha valakit otthagynak és egyedül kell nevelnie a családot. Apa most egy
nagyon rendes családhoz költözött, és többet foglalkozik velünk. Ez jó. Igaz,
elhagyott minket, de én még mindig jobban ragaszkodom hozzá, mint anyához. A
lányok inkább apásak, és amíg világ a világ, ez így lesz. Többször kapunk
tőle pénzt, és mindenben segít, ha tud.
A gyerek a kapocs
A válás egy szörnyű dolog, amely egy
gyerek életét az egyik percről a másikra teljesen megváltoztatja. De még
mindig jobb megoldás, mint az, hogy a gyerek állandóan vitatkozni, veszekedni
látja a szüleit.
A válást a legtöbb gyerek nehezen éli meg. Sok esetben azt gondolják, hogy ők a hibásak
abban, hogy szüleik már nem tudnak együtt élni. S ezért fontosnak tartom, hogy
a szülők nagy vonalakban felvázolják a válásuk okát a gyermekeiknek.
Szerintem a válás - ha lehet így mondani -
sok rossz közül a kisebbik rossz, tehát inkább éljenek külön, mint állandóan
civakodjanak, s ezzel még inkább lelki problémákat okozzanak a gyerekeiknek. Ám én helytelennek találom azt, hogy a gyerekek
látogatását (pl. az apuka esetében) napokhoz kötik.
Én azt tanácsolnám, hogy éljenek úgy, "mintha" továbbra is egy
család lennének, csak külön lakásban.
Legyen külön magánéletük, de a gyerek
továbbra is maradjon meg a kettőjük közötti kapocsnak. Tehát egy apuka - hiába váltak el -
vigye el reggel a gyerekét iskolába, s ha tud, menjen érte, s így mindennap
találkozhat vele, s a problémáiban is tud segíteni a gyerekének. Így nem egy "hétvégi szülő" lenne, hanem továbbra is apa (anya), akire mindig számíthat,
mert tudja, hogy nem csak a hétvégén találkoznak, hanem amikor úgy érzi,
szüksége van rá, akkor szakít rá a szülő időt, és a másik fél nem
gördít akadályt e találkozások elé.
Így talán a gyerek személyisége sem sérül,
nem viseli meg "nagyon" a válás. Hiszen tudja, hogy mindkét szülőre ugyanúgy
számíthat, és továbbra is úgy szeretik, mint eddig. Fontos az is, hogy a
gyerekben tudatosítsák, hogy nem ő az oka a válásnak.
A gyereket nem kérdezik
A válás szükséges dolog, ha két ember nem tud
többé egymás mellett élni. A gyerek szempontjából is jobb szerintem, mert
inkább éljen egy csonka, de boldog családban, mint egy teljes, de annál
rosszabb légkörűben.
Mondjuk, ha a szülők áldozatot vállalnának azért, hogy a gyereküknek jó
legyen, az is jobb lenne.
A gyereknek szüksége van mindkét szülőre. De a szülők a könnyebb megoldást választják.
Inkább élnének nyitott házasságban, s így nem őrölnék egymást, sem mint
veszekednének. Igaz, ez csak a kisgyermekkora igaz, 15-16 év felett már inkább
megérti az ember, és jobban támogatja a válást.
De kisgyermekkorban és általános iskolában a
gyerekeknek szükségük van mindkét szülőre. Én nem támogatom a válást, hisz mindenre lehet és van
is megoldás.
Az ember akkor válik el, ha nem akar harcolni. Láttam olyan válást, ahol csak
az egyik fél harcolt. Egy házassághoz is két ember kell. Ha csak az egyik fél
akar valamit, abból nem lesz semmi.
A gyereket viszont sosem kérdezik meg.
Elhitetik magukkal a szülők, hogy a gyerek érdeke, hogy elváljanak, pedig
csak az ő önzőségük beszél.
Nem mondom, van olyan eset is, amikor valóban el kell elválni, hiszen az egyik
fél nemcsak a házastársával, hanem a gyerekkel is roszszul bánik.
A válás jó és rossz oldala
A válás nem egészséges dolog egy családban.
Mindenki megérzi hatását. A gyerek, a szülők, a nagyszülők, az egész
család, olykor a rokonság is. Nem
mindegy, hogy hány éves a gyerek, mikor megtörténik.
Van jó, és van rossz oldala, a válási októl
függ. Amennyiben a két fél közül (apa és anya) az
egyik brutalitása és agressziója miatt történik a válás, akkor mondhatjuk, hogy
ez a legjobb megoldás. Így az agresszív fél távol kerül a családtól, és a
gyerek egészségesebb körülmények között nőhet fel. Ha a válás
különböző nézeteltérések miatt van, vagy a szülők későn jönnek
rá, hogy nem illenek össze, akkor nem kifejezetten jó hatással van a gyerekre.
A gyerek még fiatalon nem érti, miért kell
apának vagy anyának elmennie. Amennyiben idősebb, és felfogja, örökre
nyomot hagy benne
Előbb próbálják megoldani a problémát
A válást egyértelműen rossz dolognak
tartom, de bizonyára vannak olyan esetek is, amikor nincsenek túl káros
következményei. Azokban a családokban, ahol már gyerek illetve már gyerekek is
vannak, ott természetesen meggondolatlan döntésnek tartom, mivel ez a
gyerekekre nagyon rossz hatással lehet.
Magatartásbeli és lelki problémák is
felmerülhetnek, főleg a kisgyerekeknél, de még a tinédzsereknél is. Ez persze nem érvényes, ha a szülők akkor válnak
el, ha már gyermekeik felnőttek, mert akkor már ők is megértik. Ilyen
esetben nem tartom olyan felelőtlen döntésnek. Bizonyos esetekben viszont
lehet, hogy a válás helyesebb döntés, bár ezt külső szemlélőnek nehéz
eldönteni.
Például, ha a szülők kapcsolata már
nagyon elfajult - ami manapság sajnos
igen gyakori dolog -, akkor helyes, ha felbontják a házasságukat.
A válások oka sokszor
szerintem inkább az, hogy az emberek meggondolatlanul, elhamarkodottan
házasodnak, és nem azzal kötnek házasságot, akivel kellene! Ezek a házasságok rövid időn belül válással
végződnek! Ezzel pedig senkinek sem kéne "játszania", mert akkor
már van egy harmadik személy is - a gyermek -, aki ezt egy tragédiaként éli
meg.
Én azt tanácsolnám a szülőknek, hogy előbb talán próbálják
megoldani a problémáikat, és ne egyből a válásra gondoljanak, mint az
egyetlen lehetőségre. Ha pedig már tényleg úgy gondolják, hogy nincs
más választásuk, akkor gondoljanak a gyerekeikre, és arra, hogy rájuk ez milyen
rossz hatással lehet! Vagy próbálják meg veszekedés, civakodás nélkül megoldani
és végigcsinálni a válást, hogy a gyerekek elhiggyék, hogy a szülők még
kedvelik egymást, csak már nem élnek együtt, de ettől függetlenül barátok!
A kisgyermek sérülhet
A válás a család minden tagját meg tudja
viselni. Általában viszont szükség van erre, mivel ha a család mégis együtt
marad, csak több szenvedést okoznak egymásnak. Végül is a válás egy megoldás a
családon belüli rendezhetetlen problémákra. Egyrészről tehát jó ez a
szakítás. Másrészt viszont (ha az anyával marad a
gyerek) egyedülálló anyaként nehéz felnevelni egy vagy több gyereket. A
gyerekeket a kb. 6-12 éves korban történő válás nagyon megviseli, nehezen
tudják feldolgozni magukban. Főleg a kisebbeknek nehéz megérteni, nekik
miért nincsen egyszerre apukájuk-anyukájuk, mint a többieknek. Ez a későbbiekben jelenthet főleg gondot,
mert a gyerek identitása sérülhet. Szerintem a válás nagyon rossz dolog, de
sokszor ez az egyetlen megoldás. Az emberek változnak, sok rossz tulajdonságuk
például csak a házasságkötés vagy a gyermek születése után jelenik meg.
Tanácsot adni nagyon nehéz, de főleg a gyerekek érdekeit kell szem
előtt tartani. Sok dolog felett viszont nem hunyhatunk szemet, pl. ha az
apa részeges, veri a családját, elveszi a család pénzét.
Helytelen a párválasztás
A válások számos esetben a helytelen
párválasztások eredményeképp bekövetkezett rossz házasságok következményei.
Értem ezalatt a túl korai, gyakran a választott személy megismerése nélküli,
akár egy-két éves ismeretség utáni házasságot. E mellé - sajnos - még egy
nagyon fontos dolog is társul, ami talán a legfontosabb: az önismeret, illetve
annak hiánya. Ebből kifolyólag szerintem egyenes út
vezet a házasságok megromlásához, majd felbomlásához, növelve az úgynevezett az
Elvált Szülők Gyerekeinek számát. A válások számának csökkentését
szerintem, az említett dolgok orvoslásával lehetne elérni.
Ha válásra kerül sor, mindenképp azt
tanácsolnám, hogy a gyermeket - hároméves kor fölött - feltétlenül
tájékoztassák a körülötte folyó eseményekről, és ha bekövetkezett a
szétválás, akkor a lehető legtöbb időt töltsék a gyerekkel a már
elvált szülők. Ezzel talán csökkenthetik
a gyermekre nehezedő káros hatások mértékét. Például mindketten felváltva
járjanak érte tanítás után, s a válás ellenére a lehető legtöbb közös
programot szervezzék együtt..
Ellenségeskedve
Nem elemzem a válás tényét, hiszen ha két
ember, úgy érzi, hogy elszakadt egymástól, akkor mindkettejüknek jobb lesz, ha
külön mennek. Ha gyermek van a családban, akkor teljesen másképp ítélem meg a
helyzetet.
A szülőknek "nincs joguk"
tönkretenni a gyermek életét azzal, hogy csak egy szülő mellett
nevelkedjen fel.
.
A gyerekek minden korban másképp élik meg a válás tényét, úgy gondolom,
hogy nincs olyan korosztály, aki könnyebben átvészelné. Persze idősebb
fejjel könnyebb elfogadni, hogy a szülők nem értik meg egymást.
A véleményem összességében az, hogy ha két
ember el akar válni, azok vagy nem ismerték eléggé egymást, amikor
összeházasodtak, vagy már akkor sem volt minden rendben.
Ezért
pártolom a házasság nélküli együttélést, és nem pártolom a gyors, mondjuk
egyéves ismeretség utáni családalapítást. Erre csak akkor kerüljön sor, amikor
már biztos vagyok abban, hogy le tudom élni az életem egy bizonyos ember
mellett, és a gyermekem nem fog szenvedni a veszekedésektől, és attól,
hogy elválnak a szülei.
Fölösleges a harc
Sokkal rosszabb a bizonytalan együttélés, az
állandó veszekedés, a rossz családi környezet annál, mint hogy elváljanak,
külön éljenek, nyugodt légkörben neveljék külön a gyereküket, és biztosítsanak
számára mindent, amit lehet.
A gyerek attól még nem lesz hátrányos
helyzetű, lelkileg sérült személyiség, mert vagy az anyukája vagy az
apukája nem él velük. Az a szülő, aki
akarva-akaratlanul elhagyta a családot, nyilván nem azért tette, mert tökéletes
óvó-védő szülő volt - tisztelet a kivételnek -, így talán még jobb is
annak a gyereknek, hogy nem látja a negatív példákat. Persze, ezekkel nem azt
akarom mondani, hogy mindenki korlátlanul házasodjon és váljon. Rossz érzés
hallani, hogy egy családban az összes gyerek más apukától, anyukától született.
Talán elítélem az ilyesmit.
Könnyű mondani, de az lenne a leghelyesebb, hogy az
emberek ne meggondolatlanul ugorjanak bele a párkapcsolatokba. Ismerjék meg a
másik fél jó és rossz tulajdonságait, döntsék el, hogy tudnak-e azokkal együtt
élni, s majd talán ezek után beszélhetünk házasságról.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Az igazi
családi otthon
Ismérveit nem lehet
pusztán racionálisan megfogalmazott tételekben felsorolni.
Az otthon
érzelmi értékeit és gyakorlati útravalóit a maguk valószerűségében csak
nagy költők és írók tudják ábrázolni.
Az alábbiakban
kizárólag azokat a leglényegesebb és általánosítható funkcióit igyekszünk
megragadni, amelyeket pszichológiai terminológia segítségével meg tudunk határozni.
-Az „otthon"
olyan tér, ahol egymással intim személyes kapcsolatban lévő emberek
„kiscsoportban" élnek együtt.
-Az együttélők -
az elkerülhetetlen súrlódások és nézeteltérések ellenére - határozottan
érzik, hogy egymáshoz tartoznak (nem magányosak), egymást védik mindenveszély
ellen, az otthonban valamiféle biztonságot élveznek.
-Az „otthon"-ban
az életmód a családtagok individuális bioritmusához igazodik
-Mindenki
megközelítően annyit alszik, eszik, mozog, pihen és tevékenykedik, amennyi
fiziológiás szükségletei kielégítéséhez kell. (Természetesen az
egészségügyi átlagos normákat és atársadalmi kereteket figyelembe véve.)
-Az együttélés
szokásrendszere kényszer nélkül kialakul.
-Az „otthon"-ban
tehát az egyéni életmód bizonyos fokú kötetlensége, szabadsága,illetve
a„csoportnormákhoz" valóönkéntes alkalmazkodás
elve érvényesül.
-A jó családi közösség
elfogadja az egyén pszichoszociális szükségleteit is.
-Az „otthon"
lehetővéteszi, hogy a családtagok követhessék érdeklődésüket,
hajlamaikat,a munkában, a tanulásban, a szórakozásban, az emberi kapcsolatokban.
-A felnőttek segítik egymást és a gyereket a külvilág feléágazó kapcsolatrendszer megteremtésében. A család közvetítő az egyén és a társadalom között
.Az „otthon"-ban tanulja meg a gyermek, észrevétlenül és fokozatosan, a világ tárgyi és személyi relációiban való tájékozódást, azáltal, hogy - amint már érintettük –
- Az azonosulási folyamat során kialakulnak alapvető érzelmi viszonyulásai, értelmi készségei, erkölcsi normái, emberi mintaképei és a serdülőkorban életcéljainak, eszményeinek, világnézetének kezdeti irányvonalai..
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Bár agyunk a bőrrel fedett, csontos koponyán belül, többszörös hártyarendszer alatt, vékonyka kötőszövetes szálacskákkal kirögzítve, folyadékban – az ún. liquor-ban, agyvízben – úszik, melyeken a hétköznapi fejsérülések mozgási energiája sorrendben elnyelődve nem okoz különösebb tüneteket, a súlyosabb fejet ért ütésnél azonban az agy mind a sérülés helyéhez közel, mind az átellenes oldalon, a koponya túlsó felének belső feléhez csapódva sérülhet.
Csakúgy, mint a nyugati országokban, hazánkban is
meredeken emelkedik az összes koponyasérülések száma évente – ezek közül
kiemelkedő hányadot a gyermekkori, balesetből (karambol, esés)
eredő esetek tesznek ki. Ebben az életkorban a koponyát ért
sérülések előfordulási gyakorisága 2-3 ezrelék, az agyrázkódásért felelős
enyhe és közepes fokú ebből 85-90%, illetve 5-10%.
A még nem zárt kutacsú csecsemők, kisdedek esetében a lap szerint
elmozduló, nagyobbaknál és felnőtteknél pedig a sérült szélű
koponyacsontok miatt, fontos koponyán belüli erek szakadhatnak el. Az ilyen sérülések a fokozatosan beszűkülő tudat
és általános állapotromlás miatt azonnali kórházi ellátást igényelnek.
Míg a ritkábban előforduló agyzúzódásnál alaki
elváltozás is megjelenik az agyállományban, a sokkal gyakoribb agyrázkódásnál
mindössze maradandó eltérést nem okozó működészavart észlelünk
. Az ütés
pillanatát követően rendszerint
rövidebb eszméletvesztés,
emlékezet-kiesés (mely érintheti a sérülés előtti és
utáni rövid időszakot is),
hullámzó általános tünetek (mint hányinger, hányás, fejfájás,
szédülés, látászavar, aluszékonyság) észlelhetőek.
E tünetek kialakulásáért a fokozatosan
kialakuló agyi vizenyő – agyödéma –
a felelős, mely azonban hamar és magától felszívódik nyugalomba
helyezett betegnél.
Ugyan agyrázkódásnál a panaszok, tünetek egyre
kisebb mértékben még visszatérhetnek néhány napon belül, 3 napon túli
megfigyelést általában a szövődménymentes esetek nem igényelnek.
Ismert az ún.
agyrázkódás utáni tünet együttes, ahol szervi és működésbeli eltérést nem találunk, a beteg agyi
teljesítménye azonban romolhat; fejfájást panaszol, koncentrációkészsége
csökken, hangulatváltozások jellemzik, ezek azonban az idő
előrehaladtával fokozatosan megszűnnek. Gyakran véletlenül derül
ki a fejsérülés az ilyen panaszokkal orvoshoz fordulók kórtörténetében. Egyes
esetekben krónikus fejfájás, migrénes hajlam alakul ki az agyrázkódást
követően.
Általánosságban elmondható, hogy gyermekeknél
szinte mindig, felnőttek esetében pedig köztéri baleset esetén, illetve
eszméletvesztéskor és a tünetek fokozódásakor kórházi felvétel és megfigyelés
szükséges gyermeksebészeti, sebészeti vagy sürgősségi osztályokon.
Ilyenkor infúzióban
folyadékpótlásra kerülhet sor, fájdalomcsillapítást, szigorú ágynyugalmat,
diétát és egy sor további vizsgálatot - mint koponya röntgen, vagy CT elvégzését, az agyhullámok vizsgálatát
(EEG), vér- és vizeletvételből laborvizsgálatot, illetve a szemfenék
szemészeti vizsgálatát - rendelhet el a kezelőorvos a tünetek, panaszok
illetve az észlelt eltérések súlyosságától függően.
Az eszméletlen beteg ellátásánál az
elsősegélynyújtó legfontosabb feladata: a környezet biztosításán – további
sérülések elkerülése, melyek neki, vagy a sérültnek árthatnának – túl, a beteg
testének stabil oldalfekvésbe való helyezése, a légutak szabad átjárhatóságának
biztosítása, a Mentőszolgálat értesítése.
A tudat
visszatérése után fontos a további vízszintes fektetés, megfigyelés és orvos értesítése, akinek kompetenciája az esetleges
további kórházi megfigyelés mérlegelése.
Az otthon
ápolt sérültnél a folyamatos állapotrosszabbodás, vagy a tünetek újbóli, illetve új tünetek
megjelenése – fokozódó aluszékonyság, fül-orrvérzés, vagy -folyás, a szemeken,
a szemgolyókon észlelt eltérés - azonnali orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.
Az agyrázkódás megelőzése gyermekkorban a
fokozott szülői figyelmet, a gyermek tanítását, helyes nevelését, pl.
kerékpározásnál sisak használatát jelenti, míg a felnőtteknél a
tudatmosósítók – alkohol, drogok – használatának kerülése, illetve a
munkavédelmi szabályok betartása az elsődleges fontosságú.
http://www.egeszsegkalauz.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mikor gondoljunk rá?
Elsősorban fiatal
egyedeknél, krónikus jelleggel intermittálóan jelentkező nyálkás-véres
hasmenés esetében. Az állat étvágya változó, de semmiképpen nem
jellemző virális enterális kórképekben tapasztaltaknál. Az étvágy
változó, hányás igen ritkán jelentkezik, de a
visszatérő, vagy permanensen jelentkező hasmenés mindig
tapasztalható.
. Hetek-hónapok
alatt bekövetkező kondíciócsökkenés mindig tapasztalható. A felmérések szerint a kutyapopuláció
10 %-a, a kölyökkori -kennelekben való előfordulás 45-50 %-ban
megtalálható a kórokozó. Laboratóriumi mintákban igen gyakran észleljük fiatal
macskákban, ezért a laboratóriumi bélsárvizsgálat irányát a Giardiosis
tekintetében mindig kérjük a laboratóriumtól, mivel a fertőzés zoonosis!
Definíció
A Giardiosis világszerte
gyakran észlelt egysejtű flagellata amely sok emlős (beleértve az
embert is) vékonybelében okoz krónikus lefolyású elváltozásokat. A kórokozó endémiásan fordul elő,
tünetmentes hordozó egyedek tartják fenn a fertőzési lehetőséget.
Kórokozó
Giardia duodenalis (seu
intestinalis, Lamblia sp.)
Prediszponáló tényezők
A fiatal kutyák és macskák a
legfogékonyabban 6-12 hetes korig, de gyakori egészen 2 éves korig. Idősebb korban más betegségekhez
társulva fordulhat elő. Eltérően más parazitáktól (Ascaris,
Coccidia, Trichuris) nem olyan ellenálló. Előfordulása a hűvös
nyirkos helyeken (virágoskertek) valószínű, a hűvöset jobban viseli,
mint a meleget
Pathogenesis
Az aktív flagellata forma
elsősorban a duodenum-jejunum nyálkahártyájához kötődik, és lokális
irritációt okoz. A pancreas lipáz aktivitását csökkentik, ezért a zsíremésztés
zavara miatt zsiros küllemü széklet jelentkezhet.. A fertőződéstől számítva
legkorábban 10 nap múlva alakulhatnak ki klinikai tünetek, de ez különösen
kennelekben, felnőtt állatoknál több hónap is lehet. A magas
szénhidráttartalmú eleség elősegíti a kórokozó megtelepedését. A kórokozó
két formájában jelentkezik. Egy aktívan mozgó intestinális forma és egy inaktív
bélsárral ürülő formája.
Diagnózis
Krónikus jelleggel
visszatérő intermittáló, vagy folyamatos hasmenés/ A BEMUTATOTT KÉPEN A FÉNYES,ZSIROS
HASMENÉSES ÜRÜLÉK/ valószínűsíti a diagnózist. Hányás ritka, fiatal
állatok lesoványodnak a malabsorpció következtében. A végleges diagnózishoz
laboratóriumi vizsgálat szükséges.. A vizsgálat biztonságát növeli, ha az 1.-3.-6.
napon összegyüjtött bélsármintát vizsgálunk, egy mintaként
kezelve. A gyakorlatban azt tanácsoljuk, hogy a tulajdonos összegyűjti a
mintákat és az állatorvosi vizit napján friss bélsarat is hoz.
Ha a giardiosisra irányuló vizsgálat negatív, akkor a friss bélsárból
bakteriológiai vizsgálattal folytatjuk a laboratóriumi munkát.
Gyógykezelés
Metronidazol
A Metronidazole dózisa (25 mg/kg / 12 h. 7-10 napig p.os). A giardiosis
kezelésében hatékonysága kb.70 %-osnak mondható, teratogén hatása vemhes
állatoknál, rövid felezési ideje (6 óra) miatt a benzimidazolok kiszorították a
hatóanyagot a terápiás lehetőségek közül.
Flubendazol
A Fluobendazol dózisa (22 mg/kg /24 h 4 napig p.os), más paraziták ellen is
igen hatékony.
Albendazol
Albendazol 33 mg/kg / 12 h, két egymást követő napon) jól tolerálják az
állatok és 50 -szer hatékonyabb, mint a metronidazol.
Tinidazol
Tinidazol 60 mg/kg / 24h. p.os 7 napig hatékony humán készítmény.
Fenbendazol
Fenbendazol 25 mg/kg /12 h. 3 napig törzskönyvezett antiparazitikum.
Oxfendazol
Oxfendazol 11,3 mg/kg/24 h. 3 egymást követő napon.
.
Hogyan mentesítsünk fertőzött kenneleket?
1.) Reprezentatív felmérő
bélsárvizsgálattal tájékozódjunk, hogy milyen kórokozóval illetve kórokozókkal állunk szemben. Érdemes több
napon át gyűjteni az egyes korosztályok mintáit, mert a tünetmentes
(felnőttkori) hordozás reinfekcióra adhat lehetőséget!!
2.) Giardiosis esetén
metronidazol adagolása 5 napig, majd flubendazol 4 napig javasolt. Ez utóbbi vemhes és szoptató anyáknak
aggály nélkül adható.
3.) Az állatok fürdetés
(kvaterner ammónium sók) utáni áthelyezése (”kezeld és hajts át”) nem
fertőzött helyre.
4.) A fertőzött kennelek
fertőtlenítése kvaterner ammónium sót tartalmazó
fertőtlenítőszerrel.
5.) A fertőtlenített
kennelek egy hétig való szárítása. (nedvességet igényel a kórokozó).
6.) A visszatelepítés
előtt ismételt kezelés metronidazollal 5 napig, flubendazollal 4 napig.
7.) Ellenőrző
bélsárvizsgálat a negativitásig.
8.) Fontos tényező a
kennelek nedvessége és az ivóvízzel való terjedés. Mindenképpen, ha lehet az ivóvizet forraljuk
fel, vagy gyakorlatiasabb, ha mi is klórozzuk. 5,25 %-os na-hypoklorit oldat
(Chlorox) 1 teáskanál mennyiségével /20 liter ivóvíz.
Honlap: www.allatorvosilabor.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
HOGYAN
SEGITSÜNK A VESZÉLYEZTETT DIÁKOKON
Előszó
Az
öngyilkosság komplex jelensége már több évszázada foglalkoztatja a
filozófusokat, teológusokat, szociológusokat és művészeket; jó példa erre
Albert Camus francia filozófus, aki a Sziszüphosz mítosza című könyvében ezt
tekinti az egyetlen „komoly” filozófiai problémának.
Az
öngyilkosság ugyanekkor súlyos közegészségügyi kérdés, hiszen megelőzése és
befolyásolása nem egyszerű. A korszerű prevenció tevékenységek egész sorát
öleli fel; ide tartozhat például az is, ha egy adott társadalom a lehető
legjobb feltételeket próbálja biztosítani a fiatal generáció fejlődéséhez; ha a
társadalompolitika szabályozza a környezeti rizikótényezőket; vagy ha a
mentális betegségek kezelése magas színvonalú és hatékony. Magától értetődik az
is, hogy fontos az e témához kapcsolódó információk széles körű terjesztése és
a társadalmi tudatosság fokozása.
1999-ben a WHO
világszerte elindította a SUPRE programot, az öngyilkosságok prevencióját tűzve
ki célul. A jelenlegihez hasonló, a SUPRE program keretében kidolgozott
szóróanyagok valamennyi, az öngyilkosság megelőzéséért tenni képes társadalmi
csoporthoz (pl. jogalkotók, szociális munkások, jogalkalmazók, családok, segítő
közösségek) egyaránt szólnak.
Az öngyilkosság
megelőzése
Információs
anyag pedagógusok és iskolai dolgozók részére
Az
öngyilkosság világszerte egyike az öt legfontosabb haláloknak a 15-19 éves
korosztálynál; ezen belül több ország statisztikájában első vagy második helyet
foglal el. A megelőzés ezen oknál fogva, igen lényeges cél, amelynek
megvalósítását megkönnyíti az a körülmény, hogy ezen életkori csoport nagy
többsége iskolába jár, ahol célzott, szervezett prevenció indítható.
A jelen
szóróanyagot elsődlegesen tanárok és más iskolai dolgozók (iskolai tanácsadók,
iskolaorvosok, ápolónők, szociális munkások, iskolaszékek tagjai) részére
alakítottuk ki. Valószínű azonban, hogy mentálhigiénikusoknak, és más,
esetlegesen iskolával kapcsolatban álló szakembereknek is új információkat
tudunk átadni. Írásunkban röviden ismertetjük a serdülőkori öngyilkosság
problémáját, bemutatjuk a fő védő és rizikófaktorokat, és útmutatást adunk
azzal kapcsolatban, hogy a veszélyeztetett gyermekeket miként lehet azonosítani
és segíteni.
Elmondható,
hogy 15 év alatti gyermekek esetében, a korai serdülőkor előtt az öngyilkosság
általában ritka; a 12 év alatti korosztálynál pedig elenyésző gyakoriságú.
Mégis, az utóbbi években nyugtalanító tendencia tapasztalható: az arányok
növekedése a 15 év alatti, valamint a 15-19 év közti korosztálynál.
Az elkövetés módszerei
akár országonként is eltérhetnek; így például
néhány térségben a rovarirtók beszedése, másutt viszont a gyógyszermérgezés, a
gyorshajtás és a golyó általi halál számít elterjedtnek. A fiúk általában
nagyobb arányban halnak meg öngyilkossági próbálkozásaiktól, mint a lányok,
ennek egyik oka, hogy agresszívebb módszerekkel élnek (önakasztás, lőfegyverek,
robbanóanyagok). Vannak olyan régiók is, ahol a 15-19 éves serdülő lányok az
azonos korú fiúknál gyakrabban halnak önkezű halált; és az utóbbi évtizedben a
lányoknál is gyakoribbá váltak az agresszív elkövetési módok.
Megfelelő feltételek
esetén, iskolai keretek közt a teammunka a leghatékonyabb módszer az
öngyilkosság megelőzésére, ebben egyaránt
részt vehetnek a tanárok, az iskolaorvosok és –ápolók, az iskolapszichológusok
és a szociális munkások, valamint a közösségben működő segítő szolgálatok
szakemberei.
Fontos szem előtt
tartani, hogy az öngyilkossági gondo
latok alkalomszerű
jelentkezése egyáltalán nem utal rendellenességre. Ez a
természetes fejlődési folyamat része, amely során a tizenéves egzisztenciális
problémákkal foglalkozik, próbálja megérteni élet és halál kérdéseit, értelmet
ad saját életének. Kérdőíves vizsgálatok tanúsítják, hogy a gimnázium felsőbb
osztályaiban a tanulók mintegy 50 százalékának néha öngyilkossági gondolatai
vannak (1). Ezek „elrendezésében”, átbeszélésében segíthetnek a felnőttek, a
tanárok (2).
Komolyabb veszély, ha a
gyermek vagy serdülő szerint az öngyilkosság az egyetlen megoldás az élet
nehézségeire. Ilyen esetben,
beavatkozás híján súlyos következményekre számíthatunk.
Egy alábecsült probléma
Közismert tény, hogy
sokszor szinte lehetetlen megállapítani, egyes elhalálozások (pl. autós
ütközések, fulladások, zuhanások, drog túladagolások) hátterében van-e
szándékosság, vagy sem(3).
Egyes
szakértők véleménye szerint a statisztikák számos baleset-adata valójában
öngyilkossági törekvésről szólhat. A probléma sokrétűségét mutatja az is, hogy
a kutatások megállapították: az agresszív elkövetők csoportja is heterogén (4),
egyes esetekben inkább erős kockázatvállalás miatt bekövetkezett balesetről,
máskor pedig mély fájdalomérzésből fakadó önpusztításról van szó.
Tovább bonyolítja a
problémakört, hogy az öngyilkossági kísérlet fogalmát vélhetően egészen másként
határozzák meg a pszichiáterek és az érintettek. A pszichiátriai
interjúvizsgálatok szerint ugyanis kétszer kevesebb próbálkozás történik, mint
az önbecslő eljárások adatai szerint. A fogalmi eltérések mellett a különbség
legvalószínűbb oka,
hogy tettének elkövetése
után az érintetteknek csak 50 százaléka keres orvosi segítséget.
Következésképpen, a kórházban kezelt esetek száma a gyakorlatban mit sem mond
az adott közösségben megmutatkozó probléma reális intenzitásáról.
Általánosságban igaz,
hogy a serdülőkorú fiúk többször követnek el öngyilkosságot, mint az azonos
korú lányok. A próbálkozások aránya azonban
ettől eltérő: a lányoknál akár kétszer-háromszor magasabb, mint a fiúknál.
Magyarázatként
adódik, hogy a nőknek hajlamuk van a depresszióra, de
szívesebben is beszélgetnek a problémáikról, és bátrabban kérnek segítséget,
ezáltal kisebb valószínűséggel választják a végzetes „megoldást”.
A fiúk viszont
általánosságban agresszívebb, lobbanékonyabb viselkedésűek, mint a
lányok, emellett a szerfogyasztással is többet kísérleteznek, sokszor az
önpusztítás pillanatában is illegális anyagok hatása alatt állnak.
Védő faktorok
Az
öngyilkosságtól védő faktorok a következők:
Családi élet
§ jó kapcsolat a
családtagokkal
§ a család támogatása
Kognitív stílus és
személyiség
§ megfelelő szociális
készségek
§ megfelelő önbizalom,
a saját képességekbe, teljesítménybe vetett hit
§ fontos döntések
esetén a segítségkérés képessége
§ nyitottság,
érdeklődés más személyek problémakezelése iránt
§ nyitottság a tudásra,
a tapasztalatokra
Kulturális és
szociodemográfiai tényezők
§ szociális integráció
(részvétel sport-, vallási, klub jellegű és más tevékenységekben)
§ kielégítő kapcsolat
az iskolatársakkal
§ kielégítő kapcsolat a
tanárokkal és általában a felnőttekkel
§ fontos személyektől
érkező társas támogatás
Rizikófaktorok és
kockázatos helyzetek
Bizonyos körülmények
fennállása esetén – genetikai, valamint környezeti
faktorok okán –egyes családokban nagyobb valószínűséggel jelenik meg öngyilkos
viselkedés, mint másokban. Elemző tanulmányok szerint a gyermek- és
serdülőkorúak csoportjában egyes, a következő részben bemutatásra kerülő
tényezők és helyzetek gyakran (de nem minden esetben) kapcsolódnak az öngyilkos
magatartáshoz.
Emlékeztetnünk
kell arra is, hogy a rizikófaktorok és kockázati helyzetek kulturális,
politikai és gazdasági tényezők következtében akár országonként, vagy
kontinensenként is változhatnak.
Kulturális és
szociodemográfiai tényezők
A rossz
szocioökonómiai helyzet, az alacsony iskolai végzettség és a családot érintő
munkanélküliség egyértelmű kockázatot jelent. Az őslakos személyek és a
bevándorlók gyakran kerülnek ilyen hátrányba; emellett esetükben nemcsak
változatos érzelmi zavarokkal és nyelvi nehézségekkel, hanem társas
támogatottságuk hiányával, és a társadalmi tevékenységekben való alacsony
részvételükkel is számolnunk kell. Vannak olyan esetek is, amikor a migráció
hátterében háborús élmények, esetleg üldöztetés, kínzatás áll – azaz a múlt
élményei járulékos terheket jelentenek.
A „kulturálisan más”
csoportok esetében intenzív
konfliktusforrás az egyéni- és csoportértékek közti ütközés. (Markáns példa
erre azon fiatal lányok esete, akik származási országukhoz képest szabadabban
nevelkednek; szüleik viszont őrzik az erős konzervatív értékeket.)
A migránsok példája
nyilvánvalóvá teszi, hogy minden fiatal személyiség fejlődése szorosan
összefonódik az őt befogadó kollektív kulturális hagyománnyal. A „gyökértelen” gyermekek és serdülők
nyilvánvaló identitásproblémákkal küzdhetnek, és a konfliktusmegoldás
kulturálisan közismert mintáiban is járatlanok (5). Az átlagnépességhez képest
rájuk nézve jóval valószínűbb, hogy egy nehéz helyzetben nem találnak kiutat,
így egyedüli menekülésnek az öngyilkosságot látják.
A kulturális másság és a
migráció mellett társadalmi szinten a nonkonform magatartás is veszélyeket
hordoz.
Az átlagostól eltérő
szexualitású serdülőket például egyaránt nehezen fogadják el az
iskolai közösségben, az osztályban és a családjukban; s emiatt önelfogadási
nehézségeik vannak, negatív énképet alakítanak ki. Nemritkán, életükből
általánosan hiányoznak az optimális fejlődéshez szükséges támogató, segítő
modellek.
Családi élet és negatív
életesemények
A zavart
családi mintázatok, és a korai életkorban elszenvedett, feldolgozatlan traumák
(6) erősen befolyásolják a felnövekvő gyermek életét. Az alábbiakban
összegezzük az öngyilkos gyermekek és serdülők családjának gyakori jellemzőit:
§ a szülők súlyos
pszichés zavara (pszichopatológiája, 7), például affektív kórképek általi
érintettsége
§ alkohol és
drogabúzus, vagy antiszociális viselkedés a családban
§ a családban
bekövetkezett korábbi öngyilkosságok, vagy öngyilkossági kísérletek
§ agresszív, bántalmazó
magatartás (pl. fizikai, szexuális bántalmazás)
§ a gyermek
elhanyagolása, szegényes kapcsolattartás a gyermek nevelését ellátó oktatási
intézménnyel
§ sűrűn előforduló
házastársi veszekedések; feszültség, agresszivitás
§ gyakori költözés,
lakhelyváltás
§ túlságosan magas
elvárások, vagy túlságos engedékenység a gyermek iránt
§ a szülő
tekintélyvesztése, vagy túlságosan merev, erőszak árán is fenntartott tekintély
§ elutasítást
közvetítő, elhanyagolásra utaló negatív érzelmi környezet, amelyben a szülőnek
nincs kellő ideje és energiája arra, hogy kielégítse a gyermek érzelmi
szükségleteit, és a nehéz helyzetekben mellette álljon
§ családi rigiditás
(merevség,8)
§ örökbefogadás
E családi
mintázatok gyakran (de nem általánosan!) jellemzik az öndestruktív emberek
környezetét. Több probléma együttes fennállása halmozódó veszélyt jelent,
amelyet tovább nehezít, hogy az érintettek többsége a családja iránti
lojalitástól vezérelve, családon kívüli személytől nehezen kér segítséget.
Kognitív stílus és
személyiség
Egyes
személyiségjegyekre egyrészről az a jellemző, hogy serdülőkorban hangsúlyosan
kiütköznek, másrészről –
főleg pszichés betegségek
esetén –összekapcsolódhatnak az önpusztító magatartással.
(Természetesen az összefüggés nem törvényszerű!) E tulajdonságok és tényezők a
következők:
1.
hangulatváltozások
2. düh,
agresszív viselkedés
3.
antiszocialitás
4. ágálás
(acting out)
5. erős
impulzivitás, lobbanékonyság
6.
ingerlékenység
7. merev
gondolkodás, egysíkú megküzdési módok
8. nehézségek
esetén gyenge problémamegoldási képesség
9. gyenge
realitásérzék
10. saját „képzelt világ” felépítése
11. fantáziák a saját kiválóságról, amelyek időszakosan értéktelenség érzésbe váltanak
12. általános csalódottság érzés
13. apró fizikai sérülések
A JÓ ALVÁS FELTÉTELEI GYERMEKNÉL
( 6. hónap- 3 év)
Mindenkinek más az alvásmintája és ez érvényes egy 6
hónapos babára is. Bizonyos körülmények, pl. egy betegség, vagy egy idegen
ágy a nagymamánál, hatással lehetnek alvására; egyébként az alvásminták ebben a
korban kezdenek rögzülni.
Egy 6 hónapos baba általában 11 órát alszik éjszaka és
ezenkívül délelőtt és délután is 1-2 órát. A legtöbb
egészséges 6 hónapos baba végigalussza az éjszakát, s már nem igényli az
éjszakai etetést vagy a kora reggeli összebújást, hacsak mi magunk nem
ragaszkodunk a babával eltöltött időhöz, vagy ha ez a tejképződéshez
fontos.
Ebben a korban azonban a baba már jelzi, hogy saját
véleménye is van. Éppen ezért ekkor van az utolsó lehetőség arra,
hogy mi magunk, a baba ?beleszólása? nélkül döntsük el, hogy hol is aludjon.
Ha kialakítunk lefekvési rituálékat, akkor a baba
könnyebben fog elaludni és aludni.
Tanács: Az esti elalvást
segítő szokások:
A babát ébren tegyük le kiságyába. Így fogja megszokni, hogy a saját
ágyában aludjon el. Ha mindig etetéssel vagy ringatással altatjuk el, akkor
ugyanezt az ellátást fogja elvárni az éjszaka közepén is.
Kora este, kb. 5-6 óra után már ne engedjük meg a babának, hogy aludjon. Hiszen
fáradtnak kell lennie ahhoz, hogy átaludja az éjszakát.
Legyen a babának egy puha játéka, amelyet elalváskor mindig odaadunk neki.
Ügyeljünk arra, hogy a kiságy ne legyen telepakolva játékokkal, de kedvenc
takarója vagy egy plüssállatka segíteni fog az elalvásnál.
8-9 hónapos korban igen gyakoriak az alvási problémák. Az
éjszakát eddig átalvó baba az éjszaka kellős közepén felébred és
felébreszti a család többi tagját is. A szülők számára ez igen
megterhelő lehet, és úgy érzik, hogy a babával való együttélés inkább
nehezedik.
9 hónapos korban a babák 11-12 órát alszanak éjszaka.
Kisbabánk ezután is minden éjszaka fel fog ébredni egy-két óránként. A
különbség az, hogy a baba már emlékszik ránk, és ezért felébredéskor hiányolni
fog minket. Ekkora alakulnak ki az érzelmi kötődések és a baba már azt is
megtanulta, hogy ha sír, Apa és Anya be fognak jönni és kezdődhet a játék!
Miért ne lehetne éjszaka is mindenki velem? Ha a baba ahhoz van szokva, hogy
ringatva vagy esetleg kézben tartva altatjuk el, akkor éjszaka is ugyanezt fogja
igényelni. El kell döntenünk, hogy hajlandók vagyunk-e erre, vagy inkább azt
szeretnénk, hogy tanuljon meg egyedül elaludni.
Ebben a korban a babák többnyire kétszer alszanak napközben. A
délelőtti és a délutáni alvás ideje általában 1-2 óra. Mivel mi vagyunk a
baba szülei, mi érezzük a legjobban, hogy kisbabánk mennyi alvást igényel. Az
egyéni alvásigénytől függetlenül elmondható, hogy ha a baba túl sokat
alszik napközben, akkor éjszaka kevesebbet fog aludni.
Tanács: A beteg gyerekek általában többet alszanak. A napközbeni
alvások ideje azonban legfeljebb egy órával szokott meghosszabbodni. Ha a
baba betegsége következtében ennél többet alszik, azonnal értesíteni kell
orvosunkat.
1 éves korban elkezdődnek a lefekvés körüli
problémák. A gyermek annyira élvezi új képességeit, hogy emiatt
egyre nehezebbé válik a lefektetés. A gyermek huncutkodik, megpróbál minket
kiküldeni, vagy rávenni arra, hogy vegyük fel ? és közben annyira imádnivaló,
hogy alig tudunk ellenállni. Próbálgatja, hogy meddig mehet el, hol vannak a
határok. Próbáljuk mégis megtartani a lefekvési szokásokat ? ez sokat fog
segíteni nekünk is, és a babának is az elkövetkező hónapokban.
1 éves korban a gyermekek 10-11 órát alszanak
éjszakánként, napközben pedig kétszer 1-2 órát. Az egyes babák alvásigénye
ettől természetesen eltérhet.
Tanács: Megfigyelhetjük, hogy a baba délután rövidebb ideig alszik, és
mielőtt hívna minket, játszik egy kicsit a kiságyában. Tegyünk
néhány kisebb játékot a kiságyba, hogy elősegítsük e tevékenységet.
Nagyobb játékokat azonban ne adjunk neki, mert gyorsan rá fog jönni, hogy
azokat egymásra lehet pakolni és akkor ki fog tudni mászni a kiságyból!
Az élet olyan izgalmas és mozgalmas egy másfél éves baba számára, hogy
sosem akar lefeküdni. Segítenünk kell, hogy meg tudjon nyugodni éjszakára,
hiszen nagyon fontos számára a pihenés.
18 hónapos korban a babák napi alvásigénye kb. 12-13 óra. A
szülők véleménye (reményei) szerint ez több is lehetne!
Minden gyermeknek más az alvásigénye, ezért nekünk,
szülőknek kell kitapasztalnunk gyermekünk alvásszükségletét.
Néhány segítő tanács:
Lehet,
hogy gyermekünk hamarosan már csak egyszer fog napközben aludni, de szüksége
lesz kettő, egy hosszabb és egy rövidebb, pihenő időszakra.
A
bölcsödébe járó gyerekek egy részét kétszer is lefektetik napközben, még ha
erre nincs is szükségük, míg vannak, akik csak egyszer alszanak napközben.
Kérdezzük meg a gondozótól, hogy mennyit és hogyan alszik gyermekünk. Ha
gyermekünk sokat alszik napközben, de mi nem szeretnénk őt esténként túl
későn lefektetni, illetve reggel túl korán ébreszteni, akkor beszéljük meg
a gyermekgondozóval, hogyan lehetne az alvásmennyiséget csökkenteni, és kérjük
meg az alvásmennyiség megváltoztatására.
Ha
van idősebb gyermekünk, lehet, hogy ő korábban megy este aludni, mint
a kistestvére. Ez általában akkor van így, ha az idősebbik gyermek már nem
igényli a délutáni alvást. Amikor a nagyobbik gyermek már alszik,
használjuk ki az időt és fordítsuk minden figyelmünket a kisebbik
gyermekre. Tanács: Éjszaka ne adjunk a babának cumisüveget. Ez nem
jó a fogaknak és ha hozzászokik ehhez, akkor mindig csak ezzel fog tudni elaludni,
még az éjszakai felébredések után is. Ha mégis adunk a babának éjszaka
cumisüveget, akkor gyakran fogja az éjszakát nedves pelenkában tölteni.
A kétéves gyermek még mindig meg-megpróbál kibújni a
szabályok alól, és a lefekvés körüli gondok is szinte mindennaposak.
Gyermekünk nem akar elválni tőlünk, és a napot sem szeretné még befejezni.
Mit tegyünk ilyenkor? Alakítsunk ki lefekvési rituálékat, ezekkel fogjuk elérni
a jó alvási szokások kialakulását.
. Általában egy 2 éves gyermek napi 12-13 óra alvást
igényel: 11-12 órát éjszaka, és 1-2 órát délután.
A már járni tudó gyermekek nagyon leleményesen tudják húzni az időt
lefekvés előtt. Ezért minden nap következetesen tartsuk be a lefekvési
szabályokat, így fognak kialakulni jó alvási szokások, és nekünk is így lesz a
legkönnyebb. Néhány tanács:
Vacsora
után már ne történjenek izgalmas dolgok. Nyugodt körülmények között a
gyermek is könnyebben ráhangolódik a lefekvésre. Vigyázzunk, hogy ilyenkor már
ne pörögjön fel, inkább olvassunk, énekeljünk neki. A legtöbb gyerek nagyon
szeret apukájával birkózni, hancúrozni, de az elalvás előtti egy órában
ezt már ne engedjük meg.
Az
esti elalvás szertartása legyen rövid: fél óra alatt kényelmesen el lehet
intézni a fürdést, fogmosást, bilizést. Ha túl hosszúra nyúlik ez a
ceremónia, akkor a gyermek újból felélénkül, mi pedig elkeseredünk.
Biztos
többször elő fog fordulni, hogy gyermekünk tiltakozni fog a lefekvés ellen. Fontos,
hogy maradjunk határozottak és következetesen tartsuk be kialakított
szokásainkat.
A
kisgyermekeknek ebben a korban még nincs szükségük saját szobára.
Sőt általában nyugodtabban alszanak, ha nincsenek egyedül. Ha van másik,
3-5 év közötti gyermekünk, nyugodtan altassuk őket egy szobában. Az
idősebb gyermekek ugyanis kisebb zajok, mocorgások ellenére is átaludják
az éjszakákat.
Tanács: Tegyünk egy könyvet vagy egy
játékot a gyermek ágyába, amivel felébredés után el tud játszani egy kicsit.
A gyermek még nem érti, mit jelent az, hogy korán van, de azt már elmondhatjuk
neki, hogy amíg kint sötét van, vagy amíg nem jövünk be hozzá, addig maradjon a
szobájában.
A 3 éves gyerekek kb. 12 órát alszanak egy nap: 10-11
órát éjszaka és 1-2 órát nappal. A napközbeni alvások tekintetében
3 éves korban már jóval nagyobb különbségek tapasztalhatók, mint 2 éves korban.
Vannak olyan gyerekek, akik már nem minden nap igénylik a napközbeni alvást.
Gyermekünk alvásigényét befolyásolhatják a napi események, a betegségek, a
napirendben történt változások, vagy bármilyen fejlődéstani változás.
Fogadjuk el azt, hogy gyermekünk természetes körülmények között annyit alszik egy
nap, amennyire szüksége van.
3 éves gyermekünk igen mozgalmas életet él, egyre
többet beszél és képzelőereje is folyamatosan fejlődik. Ekkor kezd
el élénken álmodni, gyakran vannak rossz álmai is.
A 3-7 éves korú gyerekeknél igen gyakoriak a rossz álmok, ez egy
teljesen normális, fejlődéstani szakasz. Nem lehet és nem is szabad
tenni semmit ellene, ezek a vad álmok segítik feldolgozni a gyermeket ért
ingereket, az átélt élményeket. Az esti elalvási szertartás legyen nyugodt és
rövid, így gyermekünk minden este nyugodtan, félelmek nélkül fog eladuni.
Tanács: Ha gyermekünk nem tud
sötétben aludni, tegyünk fényerő szabályozót a kapcsolóra és hagyjuk, hogy
ő állítsa be magának. Dicsérjük meg, ha alacsony fokozatra
állítja a kapcsolót, és néhány hét alatt hozzá fog szokni a félhomályhoz. Másik
lehetőség: egy asztali lámpa izzóját cseréljük egyre kisebb
teljesítményűre (akár több héten keresztül is).
Forrás: http://www.pampers.hu/
A
szervezet folyadéktartalma csecsemőkorban a legnagyobb, 70 - 72%,
kisgyermekekben már kevesebb, és a kor előrehaladtával tovább csökken.
Felnőttekében 60% körüli, idősebb korban pedig 50%.
Szomjas kicsinyek
A csecsemők, de a beszélni még nem tudó kicsik is csak sírással,
nyugtalansággal tudják jelezni, hogy szomjasak. Tekintettel
arra, hogy ennek a korosztálynak a folyadékszükséglete a legnagyobb, erre
mindig nagyon oda kell figyelni, mert viszonylag könnyebben kiszáradhatnak.
A nyári melegben nyugtalan, síró csecsemőnél mindig gondoljunk arra,
hogy szomjas lehet.
A fiatal
kisbabák betegség nélkül is belázasodhatnak akkor, ha nem
kapnak elég folyadékot, főleg, ha a környezet hőmérséklete magasabb,
mert az a még éretlen hőfokszabályozású csecsemők felmelegedését
okozza.
A folyadékszükséglet a fiatal csecsemőknél átlagosan 150 ml/kg, 1 éves
kor körül 100 ml/kg, 10 éves gyermekeknek 50 ml/kg. A felnőtteké 35 ml/kg
körül van naponta.
Egyensúlyban
A vízterek a szervezetben egyrészt a sejteken belül (ez a nagyobb
százalék), másrészt sejteken kívül találhatók – ez utóbbiak például a
vérplazma, nyirok, emésztőnedvek.
A víznek igen fontos élettani szerpe van aszervezet egyensúlyi rendszerének
fenntartásában, így a megfelelő vérkeringés, vérösszetétel
(vérsűrűség), vérnyomás szabályozásában. Részt vesz a salakanyagok
oldásában, és szállításában, a bélrendszerben a széklet keletkezése során, és a
kiválasztórendszerben, aminek végül a vizeletkiválasztás lesz a végeredménye. A
sav – bázis háztartás stabilizálásban is fontos.
Az állandó testhőmérséklet biztosításában is lényeges a
test megfelelő víztartalma. A víz felvételének és leadásának egyensúlyban
kell lennie.
A szervezet a vizet a bőrön keresztül párolgással és izzadással adja
le. Jelentős a vízvesztés a légzéssel és a széklettel
is.
Befolyásolhatja a felsoroltakat a környezet hőmérséklete,
páratartalma, a fizikai aktivitás, még a sírás is. Betegségek, hányás, hasmenés
szintén nagy folyadékveszteséget okozhatnak.
Akár a felvétel akadályozott, akár a leadás fokozódik, felborullhat a
szervezet folyadékháztartásának egyensúlya. Amennyiben a
vízellátottság nem megfelelő, azt a szomjúság jelzi.
Elég az anyatej
A folyadékszükséglet biztosítása a különböző életkorokban
különböző módon történik.
A szopós csecsemőknek még a nyári melegben is elegendő lehet az anyatej, amely
szomjúság esetén is adható. Ha ez valamilyen oknál fogva átmenetileg nem elég,
adhatunk kiegészítő folyadékként forralt, majd lehűtött vizet. A
boltokban kapható babáknak való ásványvíz is.
Ha már mást is eszik a baba, adhatunk gyümölcslevet, gyümölcsöt
is. A gyümölcsök előnye, hogy a folyadéktartalmuk mellett fontos
tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak. Lehetőleg
se a gyümölcs kirpéselt levét, se a gyümölcsöt ne cukrozzuk meg! Boltokban,
a főzelékekhez hasonlóan kaphatók direkt csecsemőknek készített
bébiitalok is. Ha gyümölcsöt adunk, az lehetőleg nyári idénygyümölcs
legyen. Másfél éves kor alatt kerüljük az epret, málnát.
De a jóból is megárthat a sok : túl sok gyümölcs, illetve
gyümölcslé hasi panaszokat, esetleg hasmenést okozhat. Általában ez
kivédhető, ha a napi folyadékbevitelből a gyümölcslé kb. 1,5 – 2 dl
–t tesz ki.
A
gyümölcsöket mindig alaposan, folyó vízzel mossuk meg a fogyasztás előtt.
A gyümölcsön kívül adható paradicsom leve, vagy sárgarépalé is.
A
gyümölcsök folyadéktartalma jelentős : a narancs víztartalma 87%, a
görögdinnyéé 92%.
Honnan tudjuk?
Megfelelő mennyiségű folyadék itatása esetén a csecsemő
pelenkája mindig nedves, tehát megszokott mennyiségű vizeletet ürít. A
fejtetőn tapintható a kutacs, mely a környező csontokhoz képest
puhább. A fej simogatásával állapotáról könnyedén meggyőződhetünk. Normál
esetben a kutacs környezetével egy szintben van. Amennyiben akár nem
megfelelő folyadékbevitel, akár túlzott leadás (például hasmenés) estén
besüpped, arra fel kell figyelni. Ebben az esetben a babának folyadékhiánya
van, ilyenkor itatni kell.
De arra is ügyeljünk, hogy a bevitt mennyiség ne haladja meg túlzottan a
szükségletet, mert az bukáshoz, esetleg hányáshoz is vezethet. A túl sok
folyadékkal telítődik a kicsik gyomra, így más ennivalót már nem fogadnak
majd el.
Egy anyuka kedves sztorija.
Egy születésnapi buliba készülődtünk, miközben arra lettem figyelmes,
hogy ötéves kislányom a tükör előtt áll és különböző gumikat és
csatokat próbál a hajába beleerőszakolni, közben pedig dühösen kiabál:
"Úristen, hogy nézek ki, így nem mehetek sehova!"
Szerencsére visszafogtam magam és nem nevettem ki, bár annyira édes volt a
felnőttes dühkitörésével.
A gyermeknevelés egyik nagyon fontos szabálya: gyermekünket soha nem szabad
kinevetni!
Ha egy kisgyerek azt érzi, hogy nem veszik komolyan, sérülhet az önértékelése
és frusztrált lesz, ami haragot és erőszakosságot válthat ki.
Ha gyermekünk a babákkal, plüssállatkákkal, illetve más
játékokkal agresszíven játszik, pl. veri a macit, megkötözi a babát, stb. akkor el kell
fogadnunk ezeket az érzéseket, és engedni kell, hogy így játsszon. Rendszerint
érthető okai vannak annak, miért teszi ezt. Lehet agresszív szülői
magatartás, képek a televízióból vagy a játszótársak befolyása (tanulási
modellek). Próbáljuk megérteni ezeket az okokat és beszéljünk róluk szemrehányás
nélkül gyermekünkkel.
Kerüljük az olyan játékszerek vásárlását (pl. pisztoly,
kézigránát-utánzatok), amelyek közvetlenül erőszakos játékra ösztönöznek.
Ezt a döntésünket újra és újra beszéljük meg gyermekünkkel. Ha mégsem
szeretnénk megtagadni tőle, akkor egy ilyen kívánság teljesítése
előtt alaposan beszélgessünk el vele és ismételten magyarázzuk el neki,
nem találjuk jónak az olyan játékokat, melyekkel - még ha csak játékból is -
embereket ölnek, megsebesítenek vagy kínoznak.
Hogy bírkózzunk meg a konfliktusokkal?
Igyekezzünk én-üzeneteket
küldeni. Ezekkel gyermekünk tudtára adhatjuk, hogyan is érezzük magunkat egy
adott helyzetben, milyen érzéseket ébreszt bennünk, ha gyermekünk számunkra
elfogadhatatlan magatartást tanúsít.
Az én-üzenetek által gyermekünk megtapasztalja, hogy egy bizonyos
viselkedéstől szenvedünk.
Kerüljük a vádló te-üzeneteket, mint például: "Te
aztán szörnyű vagy!". Ettől a gyerekek úgy érzik, hogy nem fogadják el és
lebecsülik őket. Ha ilyesmit gyakorta kell hallaniuk, az aláássa önbecsülésüket
és fennáll a magatartászavar kialakulásának veszélye.
Egy konfrontációs folyamatból gyakran hatalmi harc alakul
ki a szülők és a gyerekek közt. Leginkább azok a gyerekek mennek bele hatalmi harcokba,
akik túl kevés pozitív figyelmet és törődést kapnak, mivel az ezzel
kapcsolatos kellemes hatalmi érzés a hiányzó pozitív érdeklődést
helyettesíti. A szülő rendszerint szigorú reakciója megerősíti a
gyerek "problémás" viselkedését, főleg akkor, ha a kölykök
megtapasztalják, mennyire indulatba jönnek szüleik.
A lopás és hazudozás olyan magatartásmódok, amelyek a fejlődés során sok
gyereknél megfigyelhetők. Ezeket azonban csak akkor tekintjük
hibásnak, ha biztosak vagyunk abban, hogy a gyerek tudatosan cselekszik, és
közben pontosan tudja, hogy a lopás és a hazudozás helytelen dolog.
Ha észrevesszük, hogy gyermekünk hazudik, először
tűnődjünk el azon, vajon valóban hazudik-e a kicsi, azaz tudatosan
állít valótlan dolgokat, vagy esetleg egyszerűen másként látja a tényeket,
mint mi. Ilyen helyzetben maradjunk nyugodtak és szembesítsük gyermekünket
azzal, ahogy mi látjuk a dolgot.
A gyerekek gyakran hazudnak a büntetéstől vagy
kellemetlenségektől való félelemből. A hazugság mögött húzódó
"szabálysértéseknek" magától értetődően következményeket
kell maguk után vonni, mégpedig olyat, amely a szabály elleni vétséget hazugság
nélkül is követné, pl. rombolás esetén jóvátétel. Azt azonban érdemes
kideríteni, hogy a hazugság alapjául szolgáló szabály nem túlzottan
korlátozó-e, illetve fontos, hogy jó példát mutassunk ezen a téren is
gyermekünknek.
A gyermeknek részt kell vennie a károk megszüntetésében,
még akkor is, ha "lopás" nem rossz szándékból történt. El kell magyaráznunk
egyértelmű és világos szavakkal a tényálllást. "Ezek a játékok egy
másik kisgyerek játékai, nem szabad elvenned őket. Ha egy másik gyerek
elvenné a te macidat, biztosan nagyon szomorú lennél. Azt szeretném, ha többet nem
vennél el másoktól semmit. Most visszavisszük a játékokat." Maga a
visszaadás, a jóvátétel és a bocsánatkérés, mint következmények, önmagukban is
elég kellemetlenek. Végezetül még ilyen helyzetben is öleljük át gyermekünket
és dicsérjük meg, hogy nagyon jól megbirkózott a jóvátétel feladatával.
Gondoljuk végig, miért
lophat a gyermekünk. Néha a lopás segélykiáltás a több szülői figyelem
reményében, néha azonban a kicsi áldozatul esik fogyasztói társadalmunk
sokrétű kísértésének.
Nemritkán úgy ötéves
kor körül előfordulhat egy ún. második dackorszak. Emögött
az érvényesülés, az önállóság és az autonómia minden egyes gyerekben
meglevő jogos vágya rejtőzik.
Sok helyzet létezik, amelyben ebben a korban sem kell feltétlenül
dühkitörésig fajulnia, mivel a gyermek akaratát a szülők elfogadhatják.
Ezek fontos élettapasztalatok a gyermek számára, így érzi hatékonynak magát.
Megerősödik az önbizalma és az önbecsülése.
Erőszakos konfliktus megoldására alkalmazhatjuk a "megnyugvási idő" módszerét:
a gyereket rövid időre száműzzük az izgatott, mindkettőnk
számára elviselhetetlen helyzetből. Ez elsősorban a gyermek számára
kellemetlen, másrészt viszont lehetőséget nyújt számunkra, hogy
megnyugodjunk.
A megnyugvási idő, neveléspszichológiai
szempontból a büntetés egyik formája. Ennek egészen egyszerű oka van: ha
helyesen használjuk, a gyermek számára kellemetlen.
A büntetések ősidők óta a leggyakoribb "nevelési
intézkedések" közé tartoznak, ez azonban nem jelenti azt, hogy jók vagy
problémamentesek volnának. Éppen ellenkezőleg.
Ha nevelési célra használjuk,a büntetés rendkívül komplikált dolog, melynek
során sok hibát követhetünk el.
A nevelési célú
büntetés nem lehet túl szigorú, mert különben félelmet,
menekülést és haragot idézhet elő. Másrészt viszont elég szigorúnak kell
lennie ahhoz, hogy kellemetlennek érezzék, különben nincs semmi visszatartó
hatása. A büntetésnek ezenkívül közvetlenül a nemkívánatos magatartás után kell
következnie, hogy a helytelennek tartott viselkedéssel való összefüggést a
megbüntetett személy érezze.
A büntetést csak
óvatosan használjuk nevelési eszközként!
A büntetés közbeni hibák gyakorlatilag törvényszerűen fellépnek, ha
azt szülői haragból és gyűlöletből szabjuk ki, hiszen ebben a
helyzetben hiányzik a lehetséges hibák elkerüléséhez szükséges világos
gondolkodás képessége.
A tesi fenyítés
büntetésként való alkalmazása mindig helytelen, mivel sok kárt
okoz, viszont kevés haszna van. A haragból vagy tehetetlenségből adott
ütések ahhoz vezetnek, hogy a gyerek félelemből adja fel a büntetéssel
sújtott viselkedést megkínzottsága miatt és nem azért, mert belátta annak
helytelen voltát. Az állandóan ilyen légkörnek kitett gyerekek gyakran az
utcára menekülnek a szülői házból, és nemritkán a drogfogyasztás rabjaivá
válnak.
A verések másik lehetséges következménye az, hogy a megvertben
gyűlölet és harag ébred fenyítőjével szemben, amit ő a maga
részéről ismét csak másokon, vélhetően gyengébb embereken tölt ki.
Ez a veszély abban is megmutatkozik, hogy a megvert gyerekeknek körülbelül a fele az őt verő szülőt valamikor megüti, míg a nem vert gyerekek jóformán soha nem tesznek ilyet.
A verés megalázó, frusztráló mind a szülőnek, mind a gyereknek.
Összefoglaló tanácsok:
Fontos: a
kisgyermek- és óvodáskor a nevelési folyamat szempontjából a legfontosabb
időszak! Az ebben az életkorban elkövetett nevelési mulasztásokat nem
lehet az iskolában "kijavítani". Ezért is hasznos, hogy szorosan
együttműködjünk az óvodákkal, ahol a nevelőknek szintén nagy a
felelőssége.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
„SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN,,
A
fogyatékosság bemutatása, jellemzői
A
fogyatékosság szó a gyógypedagógia alapfogalma. Gyermekeknél azt a tulajdonságot,
vagy tulajdonságcsoportot jelenti, amitől speciális szükséglete keletkezik
a gyógypedagógiai ellátásra.
Születés
előtti, szülés közbeni károsodás vagy a korai életszakaszban lezajlott
betegség után fennmaradt, orvosi beavatkozással már nem befolyásolható állapot.
Ez
jelentkezhet az érzékszervek, a mozgás, az értelmi funkciók területén.
Részletesen
az értelmi fogyatékosságot mutatom be
Egy adott kóros
állapot, melynek megnyilvánulási formája a fejlődéstől eltérő
állapot, ami véglegesen nem szüntethető meg, de a gyógypedagógiai
módszerek segítségével enyhíteni lehet.
Azt a
gyermeket nevezzük értelmi fogyatékosnak, akinek intelligenciája kifejezetten
alacsonyabb az átlagos, normális gyermekénél.
Az értelmi
fogyatékosság alapvető oka, a központi idegrendszer sérülése.
Nem minden esetben
lesz a gyermek értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében az idegrendszer károsodott.
Az értelmi
fogyatékosság kialakulásában közrejátszanak a környezeti és genetikai
tényezők.
Az általános
értelmi képesség az első életévektől kezdve a népesség átlagától
jelentősen elmarad, s emiatt az önálló életvezetés akadályozott.
1. Enyhe
értelmi fogyatékosság
Tanulásban
akadályozott. (IQ 70-50) általában az iskolai követelményeknek nem tudnak
megfelelni. Ez gyakran az iskola érettségi vizsgálaton vagy az első
iskolai években derül ki.
A fejlődési
zavarok nem olyan nyilvánvalóak, mint a középsúlyos értelmi fogyatékosnál. A fejlődés zavara a magasabb
fejlettségi szinteken, magasabb pszichés funkciókban jelenik meg. Az értelmi
fejlődés zavara azokban a funkciókban, helyzetekben mutatkozik meg, ahol
egy csoportban ugyanazon követelményeknek kell megfelelni.
Eltérés mutatkozhat
a beszédfejlődés területén.
- gyakoribb a megkésett
beszédfejlődés, megjelennek a pöszeség tünetei
- számfogalmak kialakulásának
gyengesége
- térbeli, időbeni
tájékozódás alacsonyabb szinten működik.
- viselkedés,
magatartászavarok kialakulnak, nehezen igazodnak emberi viszonylatokban.
- Erkölcsi értékrendjük nem
annyira szilárd, ebben is támogatásra szorulnak
- Viszont gyakorlati érzékük
meglepően jó
- Kis segítséggel önálló
életvezetésre is képesek lehetnek
2.
Középfokú értelmi fogyatékosság
Értelmében akadályozott. (IQ
50-25)
Az értelmileg
akadályozottságnak már külső jelei is vannak. Ilyen például a járásuk, a tekintetük, a tátott
szájuk, a lógó nyelvük, gyakran a koponya forma is deformált.
Ezeknél a gyerekeknél a
fejlődési zavar szinte minden fejlődési területet érint: a
mozgásukat, a beszédüket, a játékukat, a szokáscselekvéseiket. A fejlődésük igen lassú, az iskolás
kor végére is csak egy részük képes írásra, olvasásra - számolásra alig képesen
néhányan.
Önállóságra csak közvetlen
környezetükben képesek, és csak egyszerű munkák elvégzésére, például a ház körüli munkákra, ha
értelmi és mozgásképességük ezt megengedi.
Családalapításra, önálló
életvezetésre nem képesek.
Az értelmileg akadályozott
gyermekek fejlődésére jellemző, hogy sérülésük az egész
személyiségükre vonatkozik.
Környezetváltozásra inkább
érzelmekkel, mint értelemmel reagálnak. Mérhetetlen szeretetet tudnak adni akkor , ha
biztonságban érzik magukat.
Nagyon kötődnek.
Krízishelyzeteket nehezebben élik meg, mivel ezeket mentálisan nem képesek
feldolgozni.
3.Súlyos
értelmi fogyatékosság
A súlyos fokban
sérült értelmi fogyatékosok, olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek,
akiknél nem csak az agyféltekék kérgei, hanem a kéreg alatti nyúltagyi rész is
sérült. A sérülésnek ez a kiterjedtsége és súlyossága hozza létre az egész
pszichofizikai fejlődés nagymértékű akadályozottságát.
A súlyos fokban sérült értelmi
fogyatékosoknál rendszeresek a kóreredettel összefüggésben a szomatikus
fejlődés rendellenességei, a koponya és csontváz torzulásai.
. Mindehhez rendszeresen más
fogyatékosságok is kapcsolódnak az érzékszervi - és mozgásfunkciókban, alkati
deformitásokban és ezek funkcionális kihatásaiban.
Az alapvető funkciók
fejlődése súlyosan akadályozott. A motorikus funkciók alig fejlődnek ki, az ülés és a járás
megtanulása nehézségekkel jár, a kialakult mozgások is gyakorlati
rendellenességeket mutatnak, elsősorban a koordinációban, a sztereotip -
ritmusos együttmozgásokban. A kéz ujjainak finom mozgásai nem fejlődnek
ki. Az önkiszolgálási, higiénikus szokások nem, vagy alig alakulnak ki. A
súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok nem sajátítják el az artikulált,
tagolt beszédet. A kognitív funkciók fejlődése alig mérhető.
Szociális magatartásuk
fejletlen, erősen befolyásolja a kommunikáció korlátozottsága, valamint
szélsőséges affektivitásuk. Emberi kapcsolatok kialakítására, kooperációra korlátozottan képesek.
A súlyos fokban sérült értelmi
fogyatékosok személyiségfejlesztéséről alig beszélhetünk.
Állandó ápolást, gondozást
igényelnek felnőtt korukban is. Egyesek individuális gyógypedagógiai tevékenység által
fejleszthetők, elsősorban az önkiszolgálás és az elemi kommunikáció
terén.
A súlyos fokban sérült értelmi
fogyatékosok ellátásában az orvosi felügyeletnek és gyógykezelésnek döntő
szerepe van. Életük
fenntartása speciális szociális intézményi ellátással biztosítható.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A
pelenkát viselő csecsemők és kisgyermekek bőrének gondozása fokozott
odafigyelést igényel, mert a csecsemők érzékeny bőre még nem rendelkezik azzal
a védőfunkcióval, amellyel a bőrre veszélyes környezeti hatásokat ki tudná
védeni.
A
sokféle márkájú és fajtájú egyszer használatos pelenkanadrág mellett ma is
előfordul enyhébb-súlyosabb pelenka okozta bőrgyulladás.
Ilyenkor
egyenletesen vörös, hámló, esetleg nedvező, éles határú terület alakulhat ki a
far domború felszínén, eleinte megkímélve a hajlatokat. A hajlatokban kezdődő
tünetek elsősorban gombás folyamatra jellemzőek. Súlyosabb esetekben
hámfosztott területek is kialakulhatnak. Idült formában csomók, göbök, sőt
nehezen hámosodó fekélyek is megjelenhetnek.
A csecsemő
bőre - különösen közvetlenül a születés után és az élet első hónapjaiban -
felépítésében és más jellegzetességeiben különbözik az idősebb gyermekek és a
felnőttek bőrétől. A hámréteg és a szaruréteg vékonyabb; a hámsejtek egymáshoz való
kapcsolódása lazább. A faggyúmirigyek nem működnek, a verejtékmirigyek
kivezetőcsatornája éretlen.
Mindezek
miatt a bőrt érő behatásokra, fertőzésekre, irritáló, gyulladáskeltő anyagokra
érzékenyebben reagál. A fartájon elsősorban a vizelet szerepel mint
irritáló anyag. A nedves bőrön különféle károsító mikroorganizmusok is
elszaporodhatnak.
Csaknem
minden csecsemőről elmondhatjuk, hogy érzékeny bőrű. A fartájon főleg a kémiai
irritáció (vizelet), a meleg, a dörzsölés és a nedvesség káros hatása érvényesül.
A hám felszínén lévő védőgát, a hidrolipid (víz-zsírnemű anyag) réteg
károsodik, a védőfunkció csökken. Így az irritáló anyagok, tényezők hatása még
erőteljesebben jelentkezhet. Az úgynevezett irritábilis bőr és az érzékeny bőr
közé egyenlőséget tehetünk.
Különösen
ingerlékeny bőrrel rendelkeznek az atopiás (ekcémás) és a szeborreás alkatú
csecsemők. Az ilyen hajlamú piciknél gyakrabban fordul elő
pelenkadermatitis, ami ép bőrűeknél sem ritka.
Minden
apróság életében legalább egy-két alkalommal előfordulhat ez a kellemetlen
állapot.
A
bőrszárazság, mely a túl gyakori szappanos, meleg vizes lemosás - amely szintén
bőrkárosító hatású -, továbbá a különféle fertőtlenítők gyakori, túlzott és
nem megfelelő használata miatt alakul ki, szintén hajlamosít
pelenka-bőrgyulladásra. A széklettel enzimtermelő baktériumok kerülnek a
pelenkával borított bőrre.
A széklet és
a vizelet keveredésekor a székletbaktériumok a vizeletből ammóniát szabadítanak
fel, és ezzel a bőr kívánatos savas vegyhatását lúgos irányba tolják el.
Ez
a hám leválását, csomóképződést és fekélyt is okozhat, melyek nehezen
gyógyulnak.
A
terület tisztántartására a napi egyszeri fürdetésen kívül (pH 5,5-ös
fürdőemulziók, olajfürdők) ajánlatos az alkoholmentes, természetes anyagokat,
aloékivonatokat, balzsamokat tartalmazó törlőkendők használata.
Gyulladásos
tünetek esetén gyógykenőcsök, ápoló-és védőkrémek használata fontos.
A
legfontosabb elv, hogy a bőr felázását csökkentsük úgy, hogy a
fartáj bőre minél rövidebb ideig érintkezzen a széklettel és a vizelettel.
A másik
fontos követelmény a széklet és a vizelet keveredésének
megakadályozása.
Ennek a két
fontos követelménynek a korszerűbb, jó minőségű egyszer használatos
pelenkanadrágok eleget tesznek. A pelenkanadrágok belsejében kétfázisú elvezetőréteg és
megnövelt mennyiségű gélképző anyag van. Ez a megoldás a csecsemő fartáját
különlegesen szárazon tartja.
A
pelenkadermatitis kisgyermekkorban is előfordul, nem csak az újszülött, illetve csecsemőkorban. A nagyobbak számára
is van megelőzési lehetőség: a bugyipelenka, amely könnyen felhúzható,
majd letéphető, és a bőr védőképessége is különösen jó.
A
csecsemők bőrének és fartájának ápolására, épen tartására igen sok lehetőség,
ápoló- és védőszer, törlőkendő, pelenkanadrág áll rendelkezésre. Ismerni kell
előnyeiket és saját gyermekünk bőrének sajátosságait ahhoz, hogy a gyermek
bőrének egészségét folyamatosan épen és szépen megőrizhessük.
http://www.egeszsegtukor.hu
Koraszülöttség,
koraszülés - rizikótényezők, tudnivalók
Milyen gyakori?
Milyen okok vezethetnek
koraszüléshez?
Hogyan csökkenthető
a kockázata?
Mit kell tudni a
koraszülött csecsemőről?
Hogyan fejlődnek
tovább?
Megelőzés
és tudatosság – családtervezés, majd terhesgondozás, egészséges életmód,
kiegyensúlyozott táplálkozás, mozgás, káros szenvedélyektől mentes élet,
betegségek körültekintő orvoslása – ezen fogalmak mentén kell
gondolkodnunk ahhoz, hogy leendő szülőként mindent megtegyünk
magzatunk optimális
fejlődéséért.
A kihordási
idő
A fogantatástól számított
37- 42. hétig tart a magzat normál kihordási ideje.
A születendő gyermek
szervezete ennyi idő alatt készül fel arra,
hogy az anyától
függetlenül is életképes legyen.
Az érett
újszülöttek súlya 2500g és 4500g között mozog.
Az időre, ám 2500g
alatti súllyal - kis súlyú újszülött -, valamint a 37. hét előtt
megszületett koraszülött gyermekek - jellemzően 2500g alatti súllyal -
rizikócsoportot alkotnak a normál fejlődés szempontjából. A méhen belül
eltöltött idő és az elért testsúly alapján
a 24. fogamzási hét és az
550g - extrém kissúlyú és éretlen koraszülött -
vált alsó határértékké az
életben maradási esélyek tekintetében.
Kis súlyú
újszülöttek
Az un. kis súlyú
újszülöttek esetében a fejlődési folyamatok már a méhen belül megrekednek
annak ellenére, hogy az ott eltöltött időhossz optimális . Ezekben az
esetekben – nagy valószínűséggel - valamilyen fejlődési
rendellenesség állhat a háttérben. A méhen kívüli további fejlődés
szempontjából fontos a fokozott megtámogatás ezen gyermekek esetében is,
hiszen ekkor is éretlen
szervezettel van dolgunk.
8-11 százalék
Statisztikai adatok szerint a terhességek kb. 8-11%-a fejeződik be
hamarabb (100 szülésből 8-10 esetben), mint az várható lenne.
Időben minél távolabb vagyunk a „kiírt” időponthoz képest, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött állapotát illetően.
A csecsemőhalálozások és a később kialakuló állapotok (érzékszervi-, értelmi-, mozgássérülések, magatartás-, figyelemzavar, tanulási problémák)
hátterében nagy százalékban találjuk a koraszülöttségből eredő eltéréseket.
Ezért kell lehetőleg mindent megtenni azért gyermekvállalóként is, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük és ezért kiemelt fontosságú az orvostudományon belül is
A koraszülés kockázatának kiszűrése és megelőzése.
Van normál menetrend, az újszülött nincs "készen"
Az anyaméhben való fejlődésnek is meghatározott üteme van, a különböző szervrendszerek
egy előírt program
szerint fejlődnek. Mivel az érett újszülöttnél sem záródnak le még a
fejlődési folyamatok, vagyis a gyermek születésekor még „nincs készen”,
ezért egy idő előtti születésnek nagy a kockázata a tekintetben is,
hogy milyen „készültségi” fokon állnak az egyes működési folyamatok (például
elég érett-e a tüdő, az idegrendszer stb. ahhoz, hogy jól reagáljon az
ingerekre stb.).
Mi okozza?
Az objektív okokat
vizsgálva megállapítható, hogy csak kb. az esetek felénél találunk
konkrétumokat a háttérben. Többek között magzatkárosító környezeti
tényezők is
fellelhetőek a
kórtörténetben - méhen belüli fertőzések, az anya alultápláltsága,
a különféle élvezeti
szerek használata stb.-, gyakoribb a fiatalon, illetve a rövid időn
belül többször
teherbeeső nők között, ikerterhességeknél és súlyosabb
anyai betegségek (pl.
magasvérnyomás, epilepszia) esetén is.
Konkrét,
ismert ok nélkül
Sokszor azonban minden
gondosság és elővigyázatosság mellett, konkrét kiváltó ok nélkül is
megindul az idő előtti szülés. Az esetleges koraszülésnek sokszor
vannak jól diagnosztizálható előjelei (pl. intenzív méhösszehúzódások,
kinyílt méhszáj) és ekkor - az orvos előírásainak megfelelően - meg
kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket (ágynyugalom, gyógyszeres
kezelés).
Amennyiben
kivitelezhetetlen a szülés megindulásának késleltetése,
megfelelően
felszerelt és megfelelően képzett szakorvosi teamnek
kell várnia a kis jövevényt.
A koraszülöttek esetében hosszú – több napos, hetes, hónapos –
kórházi ellátásra kell számítani.
Koraszülött csecsemő inkubátorban
Éretlen idegrendszer
A koraszülöttekre jellemző, hogy az idegrendszer egésze - így többek között
a légzés-, a száj- és a
garat mozgását szabályozó terület is - éretlen. A légzést szabályozó központ és
a tüdő, mint szerv fejletlensége miatt gyakori a légzés leállás (apnoe), a
nyelő- és a szopó mozgás szabályozásáért felelős területek
éretlensége nehezíti a táplálkozást, amihez hozzájárul az is, hogy a bevitt
tápanyag feldolgozása is nehezebb az emésztőrendszer nem megfelelő
működése miatt (kicsi a gyomor és lassú a feldolgozás).
Orvosi segítség
a táplálásban
A nagyon éretlen
újszülöttek esetében gyakran a vénán-, majd a szondán keresztüli táplálás
jelenti a megoldást mielőtt a szájon át történő tápanyagbevitelre is
lehetőség nyílik.
Gyakoribb a
sárgaság
Jellemző a
májműködés éretlensége - a bilirubin nevezetű epefesték lebontása
nehezített
az ahhoz szükséges enzim
hiánya miatt – és emiatt a sárgaság gyakrabban alakul ki koraszülötteknél, mint
az érett újszülötteknél. Általában enyhe lefolyású a sárgaság,
de súlyosabb esetekben
agykárosodást is okozhat.
Az agyvérzés
kockázata
A koraszülöttek esetében
nagy az esélye egy esetleges agyvérzés kialakulásának is,
főként a
32.terhességi hét előtt megszületetteknél, azoknál akiknél valamiféle
komplikáció
lépett fel a szülés
folyamán, illetve akiknél a szülést követően légzészavar áll fenn.
Attól függően, hogy
az agyvérzés melyik területen és mekkora kiterjedéssel zajlik le,
attól függ a
következmények súlyossága (normál fejlődéstől a halálozásig terjed a
skála).
Gyenge
immunrendszer
Az egyik legnagyobb
veszélyt az általában gyenge immunrendszer jelenti a koraszülöttek számára.
A normál lefolyású
terhesség utolsó heteiben a méhlepényen keresztül a különböző
fertőzésekkel szembeni védekezésre alkalmas ellenanyagok vándorolnak át az
anya szervezetéből a magzatba.
Koraszülötteknél ez a
fázis kimarad, ezért fokozottan ügyelni kell a higiénikus és
fertőzésmentes környezet biztosítására és a kezelésük során alkalmazott
orvosi eszközök megfelelő sterilizálására is.
Testhőmérséklet
A szülést követően
az új környezethez való alkalmazkodásban fontos szerepe van
a testhőmérsékletet
szabályozó központ működésének is.
Érett újszülöttek,
csecsemők esetében is sokszor okoz kellemetlenséget, hogy ezen központ
működése sokáig rugalmatlan és eleve nehezen alkalmazkodnak a környezet
hőmérsékletének változásaihoz.
Koraszülött gyermekek
testhőmérséklete hamar le tud hűlni,
mert a kicsi súlyhoz nagy
testfelület társul és így nagy a szervezet hőleadása.
Ezért, a koraszülött
inkubátorban történő elhelyezése az ideális testhőmérséklet
fenntartása miatt is elengedhetetlen.
Az
orvostudomány felkészült
A koraszülött gyermekek
életbentartására már felkészült az orvostudomány, ismerik a veszélyeket és azok
kivédését, kezelését is. A speciális koraszülött osztályokon mindent megtesznek
azért, hogy az életfunkciók tekintetében minél rövidebb idő alatt
normalizálódjon a gyermekek állapota és minél hamarabb az otthoni környezetben
folytathassák az eddig nehezített életüket.
És a
pedagógia?
A koraszülött gyermek
pedagógiai szempontból is külön figyelmet érdemel, hiszen azáltal,
hogy az idegrendszer
kisebb-nagyobb mértékben érintett lehet a koraszülés következtében (eleve
éretlen működés, egyéb oxigénhiányos állapotok stb.), fennáll a
kisebb-nagyobb
fejlődési
rendellenességeknek, fejlődési módosulásoknak az esélye is.
Ezért a koraszülött
gyermekek fejlődését hosszabb időn át kontrollálni, figyelni kell,
így várhatóan az ún.
normális fejlődéstől való eltérést időben fel lehet fedezni,
és el lehet kezdeni a
megfelelő terápiát is egyúttal.
Korrigált
életkor
A korrigált életkor
elterjedt fogalom a koraszülött gyermekek fejlődésének a nyomon
követésében. A korrekcióra azért van szükség, mert adott volt egy előre
megállapított várt születési időpont, amihez képest idő előtt
megszületett a gyermek, éretlenebb szervezettel.
Így akkor, amikor az
egyes képességeknek a fejlődési ütemét elemezzük, nem a valós életkort
kell figyelembe venni, hanem abból ki kell vonni azt az időintervallumot,
amennyivel hamarabb látta meg a napvilágot az újszülött. Így például egy naptár
szerinti egy éves gyermek, ha 8 héttel hamarabb született, akkor az ő
fejlődési kora 10 hónap és ez esetben nem várjuk még el azt tőle,
hogy önállóan, vagy kapaszkodva járjon, de azt igen, hogy másszon és kapaszkodva
felálljon.
Azok a gyermekek, akik
bár korábban, de időarányosan megfelelő súllyal születtek elég rövid
időn belül utolérik az időben született társakat, náluk hamar
megszűnik a „korrigált életkoros” számítás és utána a valós életkor számít
a teljesítmények értékelésekor.
Minél távolabb van a
valós születésnek a dátuma a várt időponthoz képest, illetve ha egyéb
sérülések, rendellenességek is nehezítik a fejlődést, annál tovább marad
érvényben
a korrigált életkor figyelembevétele.
Tanulási-, figyelem-, magatartás zavar
Tény: a tanulási-,
figyelem- és magatartás zavarral küzdő gyermekek között szép számmal
találhatunk koraszülött gyermekeket is. Az ő esetükben is az a cél, hogy
valamennyi képességüket az életkoruknak megfelel.
AZ IKERTERHESSÉGRŐL
A legtöbb anya kíváncsi arra, nem ikrei lesznek-e.
Ez az összes
születés közül átlag minden kilencvenedik esetben fordul elő. Csak az USA-ban, minden
nap 120 ikerpár születik!! Ha gyakran van erős hányingered, vagy hasad a
vártnál gyorsabban növekszik, főleg oldalirányban, az ikerterhességre utalhat.
A gyanú megerősödik, ha az orvos két magzati szívhangot hall. Az első
bizonyítékot az ultrahangos vizsgálat adhatja, általában a második hónap végén.
A tested ugyanolyan
változáson megy keresztül, mint bármelyik kismamáé, de több kényelmetlenségre
kell felkészülnöd. -A testsúly például 10-16 kg helyett 16-22 kg-mal növekszik. A
második magzat súlya mellé hozzájön a megnövekedett vérmennyiség, a magzatvíz
és a második méhlepény súlya Nem kell 2, vagy 3 személyre enned, de
változatosan, egészségesen kell étkezned, 50-100%-kal több fehérjét, kalciumot,
vasat, folsavat és B12 vitamint kell fogyasztanod!
Akármilyen is
volt az eddigi aktivitási szinted, most pihenned kell! Az úszás, séta hasznos, és a
Kegel-gyakorlatokat is jó végezni, főleg mivel a több baba többet nyom.
A dohányzást -
természetesen - azonnal hagyd abba, ez elvonja az oxigént a babáktól és tovább
növeli az ikreknél amúgy is gyakran előforduló koraszülés, kis testsúllyal való
születés esélyét.
Az
ikerterhesség utolsó 3 hónapja nagyon fárasztó, hagyd abba a munkát a 29.
hétnél.
Mivel az ikerterhességek általában 37 hétig tartanak, hamarabb kezdj el
felkészülni a szülésre!
KOMPLIKÁCIÓK
IKERTERHESSÉGNÉL
A legtöbb
terhesség alatti probléma hamarabb és fokozott erősséggel jelentkezik. Erősebb lehet a
hányingerérzeted. A gyomorégés, székrekedés, és a gyakori vizelési inger is
intenzívebb, mivel az egyre növekvő méh nyomja a belső szerveket. A hátfájás gyakori a
megnövekedett teher miatt, amit cipelsz. Az alvási problémák, visszerek is
nagyobb valószínűséggel jelentkeznek.
Más, komolyabb
problémák is felmerülhetnek.
Ikreseknél sűrűbben
fordul elő vetélés, vagy vérzés. Néhány esetben előfordul, hogy az
egyik magzat elhal a korai hetekben, míg ikertestvére életben marad.
Ikerterhességnél gyakoribb a magas vérnyomás, vagy a preeklampszia,
ami azt jelentheti, hogy hamarabb kell világra hozni a babákat.
Az
ikerterhesség legnagyobb veszélye a koraszülés. 10-ből 4 ikerterhességnél a 37.
hét előtt megindul a szülés (talán a méh "túlnyúlása" miatt).
Preeklampszia:
A leggyakoribb súlyos
szövődmény a terhesség utolsó harmadában.
Tünetei: a vérnyomás
emelkedése és fehérjevizelés.
Figyelmeztető
jelei:
-a vízvisszatartás miatt
ödémás, dagadt a láb, boka, kéz, arc.
-emelkedik a vérnyomás.
- fehérje jelenik meg a
vizeletben.
- túlzott súlygyarapodás.
Az ikrek -
kétszeres öröm, mondják a mamák, de a terhességet azért megnehezítik egy kicsit.
TÜNETEK_
-Ha gyakran van erős
hányingered,
- vagy hasad a vártnál
gyorsabban növekszik, főleg oldalirányban, az ikerterhességre utalhat.
-A gyanú megerősödik,
ha az orvos két magzati szívhangot hall.
-Az első bizonyítékot
az ultrahangos vizsgálat adhatja, általában a második hónap végén.
TANÁCSOK
. A testsúly például
10-16 kg helyett 16-22 kg-mal növekszik. A második magzat súlya mellé
hozzájön a megnövekedett vérmennyiség, a magzatvíz és a második méhlepény
súlya.
Pihenj, amennyit csak
tudsz!
Miután megszületnek a
babák, az idő nagyrészét az ő gondozásukkal fogod tölteni.
Készülj fel az ikrek
szoptatására, mielőtt még megszületnének! Olvass el mindent, beszélj a
védőnővel! Valószínűleg sokan mondják majd, hogy nem lesz elég tejed, éhezni
fognak a babáid, stb., de ez persze nem igaz! Nagyon ritka, hogy egy mama ne
tudna megfelelő mennyiségű tejet adni az ikreinek.
Szerezz be egy nagy
szoptatós párnát, amin elfér mindkét baba.
Helyesen kell
táplálkoznod, hogy mindkét baba jó születési súllyal érkezzen.
Figyelj, hogy minden
falat, amit eszel, tele legyen jó minőségű tápanyaggal.
A babák nyomhatják a
gyomrodat, ezért inkább többször kevesebbet egyél, mint kevésszer sokat.
Fontos, hogy sok fehérjét
és kálciumot egyél és kevés zsírt fogyassz. Csökkentett zsírtartalmú
tejet, sajtot, és nagyon sovány húst vásárolj!
A chipsekről, fagylaltról
mondj le!
Még a tökéletes étrend
mellett is szükséged lehet kiegészítő vitaminokra, ásványi anyagokra. Kérd meg
orvosodat, segítsen választani!
Többes
terhesség esetén hamarabb abba kell hagyni a munkát, fel kell adni az
utazgatást és gyakrabban kell eljárni a doktorhoz.
Beszélj más ikres
mamákkal! Azt mondják, életmentő lehet, ha hasonló sorsú mamákkal tudsz
beszélgetni.
Ha már van gyermeked,
készítsd fel őt idejében az újak érkezésére! Különböző színű ruhát
vásárolj a babáknak, ez segít majd a gyors megkülönböztetésben.
Vigyázz a
névválasztásnál! Kerüld az egybecsengő neveket, amik először aranyosnak
tűnhetnek, de később zavaróak lehetnek.
Tanácsok a már
meglévő ikrekhez
Pihenj, amilyen sokat
csak tudsz. Fogadj el minden segítséget, amit ismerőseid felajánlanak. Pihenj,
amíg a babák alszanak.
Külön kezeld a babákat,
kerüld az "ikrek" kifejezést, hívd őket a saját nevükön. A
rokonok azt fogják használni, amit te.
Legyenek olyan fényképek,
amin külön-külön szerepelnek, hátha egyszer szeretne valamelyik egy képet
"magáról". Írd rá a képek hátára, hogy melyik gyerek van rajta, hogy
később se keverd össze őket.
Foglalkozz külön-külön a
gyerekekkel. Ismerd fel tehetségeiket és fejleszd azokat.
Ikreknél gyakran
előfordul, hogy olyan nyelven beszélgetnek egymással, amit csak ők értenek. Emiatt nem kell
aggódni, majd kinövik. Olvass fel nekik, beszélj hozzájuk tisztán, és őket is
bíztasd a tiszta kiejtésre.
TÁPLÁLKOZÁS
Ikerterhességnél 500-1000
kalóriával többet kell fogyasztani naponta. Összesen kb. 90-120 g
fehérjére van szükséged, több vitaminra és ásványi anyagra, főleg vasra. A
hús és tojás mellett a legtöbb fehérjéhez tejből és tejtermékekből juthatsz.
A tej kalciumtartalma
miatt is fontos a baba számára.
A következő
ételekből juthatsz hozzá a legtöbb, legjobb minőségű fehérjékhez:
- hús, szárnyas, vagy hal
- tojás
- tej, joghurt
- szója, tofu
- mogyoróvaj
A TERHESSÉG IDŐTARTAMA
A normál,
egyes terhesség általában 282 napig tart.
Ikerterhességnél
ez 258 nap.
Az ikrek fele koraszületéssel
jön a világra.
Egy felmérés szerint a
többes terhességek 78%-át csak a második harmadban ismerik fel.
Az ikrek világra jötte
között általában nem sok idő telik el (kevesebb, mint egy óra).
Az orvos általában 5-10 percet vár, mielőtt megkezdi a következő baba világra segítését.
Mivel az ikrek kisebb testsúllyal születnek, a szülés nem olyan megviselő.
Az egyes babák
születési súlya 3,4 kg körül van, az ikrek átlagos súlya 2,4 kg. Az ikerpár tagjainak
súlya közt akár 1-1,3 kg is lehet.
Az első iker általában
fejjel előre jön, míg a második gyakran farral.
Microsoft Word document
177kb
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

JÓL KIVEHETŐK MINDKÉT MAGZAT KONTURJAI
Készüljön
fel, hogy az ápoló, a szülésznő vagy más gondozó, aki segített a
szülésnél, elmond néhány alapvető dolgot a babagondozásról.
- Először is,
a kis újszülött még alig tudja ellenőrzése alatt tartani izmait, és nem
tudja a nagy fejét tartani.
Így tehát
ettől kezdve körülbelül a harmadik hónapig kezével meg kell támasztania a
baba fejét, amikor felemeli (vagy lefekteti) a csecsemőt.
A baba fején van két kutacsnak nevezett „lágy pont”
is. A nagyobbik a fejtetőn, a kisebbik a koponya hátoldalán
található. Mindkettő azért van, mert a koponyacsontok még nem értek össze;
ez segít a babának átpréselődni a szülőcsatornán, és később
teret biztosít az agy növekedéséhez.
-Bár ezek a pontok lágyak,
azért még nyugodtan megérintheti és megmoshatja, éppúgy, mint a baba bármely
más testrészét. Elég vastag bőrréteg védi.
-A hátsó kutacs a harmadik
hónap végére zárul be, míg a felső csak a baba 18 hónapos korában, miután
a legintenzívebb agyfejlősési időszak lezárult.
-A kutacsokon láthatja a baba pulzusát; ez teljesen normális jelenség.
De ha a lágy pontok
besüllyednek vagy kiemelkednek, hívja a gyermekorvost, mivel ez akár
kiszáradást, akár betegséget is jelezhet.
A baba fejéről szólva, ne legyen
meglepődve, ha kissé furcsának tűnik.
-Hüvelyi szülés esetén a fej
kissé kúpos alakúvá válik, és hátul akár duzzanatok is lehetnek rajta.
-Ha vajúdás alatt a baba
nekifeszül a medencecsontjának, a fej egyik vagy mindkét oldalán kialakulhatnak
vérdaganatok (haematoma), amelyek az első hónap végére szintén
eltűnnek – bár az első egy-két napban akár még nagyobbakká is
válhatnak. -Ha nagyon
összepréselődik a baba a szülőcsatornában, akkor lelapulhat és az
álla benyomódhat, de idővel ez is magától helyreáll.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Néha kinyitjuk a szánkat, és a saját szüleinket halljuk megszólalni, s néha a gyerekeink szájából saját magunkat halljuk.
Gyermeknek lenni annyi, mint közvetlenül, segédeszközök nélkül tudni valami nagyon lényegeset és félelmeset a világról.
A kisgyereket egyáltalán nem bántja az idő múlása.
A gyermekkor távoli földrész. Aki
egyszer elhagyta partjait, örökké gondol reá, de szíve mélyén nem vágyik igazán
vissza e vad világba. Ha visszagondolok gyermekkoromra, nem tudom megmondani,
"jó" volt-e vagy "rossz"? Csak azt tudom, hogy soha,
semmilyen áron nem volnék hajlandó visszatérni oda.
Minden a nevelés. Az őszibarack
egykor keserű mandula volt, a kelvirág pedig diplomás kelkáposzta.
Három olyan dolog van, amelyet
mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni,
hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül
kiharcolnia magának azt, amit ő akar.
Soha ne aggódj a karácsonyfád
mérete miatt! A gyermekeid szemében legalább 10 méteresnek tűnnek.
A gyerekek az élet legszebb
alkotásai. A műalkotások csak vértelen, testtelen absztrakciók.
Milyen lehetett legbelül,
a méh várában egyedül?
Szüléssel szétlőtt menedék!
Szétrobbant meleg fedezék!
A gyerekkornak megvannak a maga
édes titkai, és a halandóság bizonyítékaként létezik, és a halandóság magában
foglalja a bátorságot és a szeretetet.
Meg kell hallanunk a gyermek
hangját, aki egykor mi voltunk, s aki még mindig itt él bennünk. Ez a gyermek
észreveszi a mágikus pillanatokat. És a sírást talán visszafojthatjuk, de a
hangját nem némíthatjuk el. Ez a gyermek még itt van. Boldogok a gyermekek,
mert övék a Mennyek Országa. Ha nem születünk újjá, ha nem vagyunk képesek az
életet a gyermek ártatlanságával és lelkesedésével szemlélni, nincs értelme
tovább élnünk.
Egy gyermekért azt adjuk, ami
mindennél drágább ezen a földön: a szeretetünket, az életünket.
Drága gyermekem, gondoskodom
rólad, védelmezlek, amíg fel nem nősz, aztán hagylak szabadon szárnyalni.
A szeretetem azonban örökre megmarad.
arról, hogy én is érezhetek ilyen
mélyen, hogy egy gyermek az imádság derűjét adhatja, hogy az apaság
megújítja szívemet.
Oly` aprók a kezek, amelyek
örökre elrabolják szívünket.
Többen kérdeztétek már tőlem, mi különbözteti meg a hagyományos gyermeknevelést a kreatív gyermekneveléstől?
Nem szeretnék túl hosszú magyarázatba bocsátkozni, de az egyik fő jellemzője a kreatív gyermeknevelésnek, hogy nem cipelünk a hátizsákunkban több kilónyi gyermeknevelési szakirodalmat, abból remélve megoldani az épp adódó "helyzetet".
Továbbá nem szorongatjuk a markunkban egyetlen gyermekpszichológus telefonszámát sem, hogy ugyan már most és azonnal adjon tanácsot, mit tegyünk az épp dacoló, hisztiző, kamaszodó, stb. gyermekünkkel.
A
kreatív gyermeknevelés szerintem arról szól, hogy az általunk hallott, olvasott hasznos tippeket, ötleteket
megpróbáljuk a saját családunk, gyermekeink boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá
tétele érdekében okosan, ügyesen, kreatívan alkalmazni. Nem másokkal, más
gyerekekkel összehasonlítva, hanem saját, illetve gyermekeink személyiségének a
legjobban megfelelő megoldást választva.
A gyermeknevelés egyáltalán nem könnyű feladat, a
kreatív gyermeknevelés pedig végképp nem az.
Ahhoz, hogy jól "csináljuk" a dolgunkat, nagyon jól kell
ismernünk elsősorban saját magunkat, aztán persze a gyermekeinket, akiknek (jó esetben) ugyanaz az anyukája
és az apukája, viszont a legritkább esetben rendelkeznek ugyanolyan
képességekkel és személyiségjegyekkel. Ez pedig csak még jobban megnehezíti a
feladatunkat, a születési sorrendről már nem is beszélve, ami szintén
befolyásolja gyermekünk viselkedését, hozzáállását a családi szereposztásban.
Amikor egy kisbaba megszületik. fantasztikus boldogság a szüleinek, de
ugyanakkor - valljuk be őszintén - rettenetes nyűg
is. Már semmi nem lesz olyan, mint régen:
nincs éjszakai kimaradás, nem lehet napokra eltünni otthonról, sőt még egy
jót aludni sem lehet.
Az évszázadokig jól működő nagycsalád modell ma
már csak a múltté, anyának is muszáj részt vennie a piszkos anyagiakért
folytatott küzdelemben.
Ebből viszont egyenesen következik, hogy már
nem nincs annyi időnk a gyerekekre, munka után mi is fáradtak,
nyűgösek vagyunk és bármennyire jó anyák szeretnénk lenni, lehet, hogy
rosszul reagálunk le egy olyan helyzetet, aminek aztán a jövőben komoly
következményei lesznek.
Néhány
gyermekpszichológus "feltalálta" már a jó gyerekké nevelés titkát:
akik megfogadják tanácsait, elégedettek az eredménnyel ugyan, azt azonban ne
felejtsük el, hogy gyermekünk nem tudományos kísérlet alanya, akit a szabványhoz kell alakítanunk. A kisgyermekünk egyedi, önálló, érző kis lény, aki
szeretetteljes bánásmódot
igényel, nem pedig tudományos
elveket.
A
kreatív gyermeknevelés megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy
gyermekedből boldog, kiegyensúlyozott felnőttet nevelj.
Legfontosabb kellék ehhez a szeretet,
a türelem és a jó értelemben vett szolgálat, melynek során áldozatot hozunk a későbbi jó
szülő-gyerek kapcsolat érdekében (nem tévesztendő össze a
mártíromsággal, aminek viszont negatív hatása van a gyermeki lélekre).
Te hogy neveled a gyermekeid? Mi a véleményed a kreatív gyermeknevelésről?
http://okosanya.blog.hu

2O11 DECEMBER HÓNAP VÉGÉN A WEB LAPOMON MEGJELENIK A-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
CIMŰ ELEKTRONIKUS KIADVÁNYOM
Mindenki örül a
karácsonyi ünneplésnek, a sokszor kényszer szeretetnek? A kamaszok többsége
menekül előle. Vajon miért?
Az ablakban
látszik, ahogy a háziak hosszú asztal körül ünnepelnek, kint, az éjszakában
pedig egy kamasz fiú épp a kertajtót teszi be maga mögött. A karácsony
elől menekül...
Állítólag
nincsen "született ünneprontó", hosszú évek rossz emlékei szükségesek
ahhoz, hogy valaki végül megtagadja magától a családi karácsonyt.
Mégis azt hiszem,
nem a sorozatos dráma teszi az ünneplésben csalódott embert, hanem
javíthatatlan "hamleti alkata", az a tulajdonsága, hogy elmereng az emberek álságosságra való
hajlamán, s ennek karácsony környékén mintha különösen sok apropója születnék.
Olykor én is
belepirulok a gondolatba, hogy milyen "jó" is tudok lenni így a nagy
ünnep közeledtével: érdekes módon december végén mindig van nálam elég aprópénz
ahhoz, hogy ne sétáljak el érzéketlenül a rászorulók mellett, ugyanakkor tudom, hogy máskor milyen
kevéssé szólal meg bennem az a bizonyos belső hang...
A
nagycsaládi összejövetel is mindig kínos kicsit: olyan emberek ülik körül a töltött pulykát
az alkalom tiszteletére, akik hónapszám még csak fel sem hívják egymást, a
gyerekeket pedig "kézről kézre adják" az asztalvendégek, miközben
mindenféle sosem látott, de állítólag szegről-végről rokon nénikék
csipkedik az arcukat fel-felkiáltva, hogy "mennyit nőtt ez a
gyerek"!
Karácsonykor
mindenki igyekszik behozni az éves lemaradást, bizonyítani, hogy milyen gondos
szülő, odaadó férj, tökéletes feleség, szerető gyermek. Nem csoda, hogy akadnak olyanok, akiket
az ünnepi felhajtás, a felfokozott hangulat és ez a kényszerrel vegyes
szeretethullám arra hajt, hogy mindent éppen fordítva kell csináljanak.
Így
aztán egyre kevésbé igaz, hogy létezne sablon karácsony: formabontó
embertársaink a
karácsonyi szezon közeledtével betérnek a legközelebbi utazási irodába és
szűk családjukat hónuk alá csapva meg sem állnak a napsütötte tengerekig,
a fiatalabb generáció képviselői pedig mind gyakrabban választják a szolid
baráti körben ünneplést a kötelező rokoni nagytalálkozó helyett.
Akárhogy
is alakuljon idén a karácsonyunk, azért azt nem árt megfontolni, hogy manapság
az ünnepek nem általános tradíciók mentén alakulnak, elnyertük ebben is a
magunk szabadságát.
Minden
családnak magának kell kialakítania saját hagyományait, ami teher is, áldás is,
de anélkül, hogy a szűk család minden tagja be ne segítene egy kicsit,
biztosan nem működhet.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Nő a pszichoszomatikus panaszokkal orvoshoz forduló tinédzserek száma, ezért szükséges áttekinteni a kockázati tényezőkkel és a diagnosztizálással, valamint kezeléssel kapcsolatos új ismereteket – írják a Harvard Orvosi Iskola és a Bostoni Gyermekkórház szakemberei..
A gyerekgyógyásznál
megjelenő páciensek 20–50 százaléka rendelkezik olyan panaszokkal,
amelyeket a biológiai orvoslás nem tud megmagyarázni, de amelyek
jelentős funkcionális és érzelmi terheket rónak e gyermekekre, valamint
komoly megterhelést jelentenek az egészségügyi ellátórendszernek
(hospitalizáció, konzultációk, szükségtelen vizsgálatok és terápiák). Mint Patricia
Ibeziako és Simona Bujoreanu hangsúlyozza:
ha a gyermekgyógyászok megtanulják, hogyan érdemes pácienseik pszichoszomatikus
betegségeihez hozzáállni, nemcsak a páciensek, hanem az orvosok
életminősége is nagyban javulni fog, ugyanis óriásit emelkedhet szakmai
elégedettségük szintje.
A szülők fizikai panaszok
esetén a gyermeküket nem pszichológushoz vagy pszichiáterhez viszik, így a
szomatizáló gyermekek is a házi gyermekorvosnál, illetve a kórházak
gyermekosztályain jelennek meg. A tanulmány szerzői leszögezik:
nincs összefüggés a kimutatható testi betegség és a páciens által megélt
szenvedés között; a bio-pszicho-szociális modell keretében
értelmezhetők a leginkább a funkcionális tünetektől a szomatoform
megbetegedésig ívelő spektrumba tartozó kórképek.
Gyermekeknél és serdülőknél a
leggyakoribb testi tünetek a fájdalom, kimerültség és a gyomor-bélrendszeri
problémák. A szomatizáció hátterében állhat genetikai predispozíció,
és lehet tanult is (ha a gyermek közeli környezetében fizikai betegséggel rendelkező
felnőtt él). A krónikus kimerültséget vírusfertőzés, pl. a
mononucleosis infectiosa is kiválthatja, illetve erőteljes kockázati
tényező a korai serdülőkor, fizikai, kognitív és szociális területet
érintő változásai révén.
A szomatikus zavarokat létrehozó leggyakoribb
környezeti faktor az iskolai stressz és a családi viszonyokban bekövetkező
változás. Jelentős a kóroki szerepe a túlzott szülői
teljesítményelvárásnak, illetve a túlgondoskodásnak, valamint a
diszfunkcionális családi mintának, a fizikai, szexuális abúzusnak.
A szakértők azt
ajánlják a gyermekorvosoknak, hogy minél előbb vonjanak be mentális
egészségért felelős kollégákat a szomatizáció-gyanús páciensek
kezelésébe, és ne várják meg a fizikai kivizsgálások negatív eredményeit. Így
minimalizálható a stigma és a bizalmatlanság kialakulása, valamint
maximalizálható a támogatás és a rehabilitáció.
Alapvető fontosságú
annak a módja, ahogy a diagnózist közöljük. Ha csak a negatív testi leletekre koncentrálunk,
a szülők gyakran azt hiszik, hogy téves a diagnózis, ehelyett abban kell
segíteni őket, hogy javítani tudják a gyermek testi-lelki működését.
A kezelésben egyaránt szerepe van
az egyéni, illetve a családi pszichoterápiának, és a gyermekgyógyászati
utánkövetésnek. Ez utóbbi fenntartja a szülők bizalmát, azonban
fontos a medikalizáció elkerülése.
Alapvető a
gyerekgyógyász és az iskola közötti jó kommunikáció, szülessenek konkrét ajánlások azzal
kapcsolatban, hogyan segítheti az iskolai személyzet a gyermek
visszailleszkedését, hogyan kerülhető el az iskolatársak általi zaklatás
vagy elidegenedés.
Megfelelő intervenciók
alkalmazása révén a gyermekek legtöbb szomatiform megbetegedése jól gyógyul,
azonban ha nem adekvát a kezelés, visszamaradhat pl. kontraktúra,
atrófia, mozgási nehézség, illetve a kezeletlen esetek folytatják a
szomatizációt felnőtt korukban is.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Agresszív az a
gyermek, akinek a cselekedetei támadó jellegűek. Ez irányulhat valaki
ellen, (beleértve a gyermeket magát is), illetve a külvilág ellen.
Az agresszió
általában megoldás a gyermek számára: ennek segítségével tud belső
feszültségén, dühén enyhíteni. Azért csinálja, mert egyszerűen
működik, és csökken a feszültsége. Ezért eredménytelen oly gyakran az
agresszióval szembeni tiltás, megvonás, esetleg a bántalmazás.
Megoldások azonban léteznek,
ismerje meg Ön is!
A gyerekek 13 %-ára jellemző
az agresszív viselkedési forma, és közel 25 %-uk szenvedő fél. Nagyon
gyakran a fiúkat „tüntetik” ki ezzel a címmel, pedig az agresszió egyre
kevésbé kötődik nemekhez!
Számos esetben fordul elő
agresszív viselkedés az iskolában. Ezek lehetnek bántó megjegyzések,
kigúnyolás, megkülönböztetés, kiközösítés, lopás, hazugságok, bántalmazások,
csúnya beszéd, stb.
Sokszor azt tapasztalhatja
azt is a szülő, hogy a gyermek kifogástalanul viselkedik az iskolában,
otthon viszont kibírhatatlan.
Bármelyik helyzet legyen
jellemző a gyermekére, a megoldás szempontjából fontos támpont az, hogy
hol agresszív a gyermek, és mi váltja ki belőle ezeket a reakciókat?
· A gyermek maga is áldozat a családban, az
iskolában vagy mindkét helyen.
· A gyermek áldozata valamilyen fizikális, vagy
szexuális visszaélésnek.
· A gyermek elvesztette a biztonságát, nem kap
kellő figyelmet, odafigyelést, törődést.
· Betegségek, balesetek, amellyekkel szemben a
gyermek tehetetlen.
Az agresszió
megoldás a gyermek számára, amelynek segítségével belső feszültségén,
dühén tud enyhíteni.
Azért csinálja,
mert egyszerűen működik, és csökken a feszültsége.
Ezért
eredménytelen oly gyakran az agresszióval szembeni tiltás, megvonás, esetleg a
bántalmazás.
Ez nem azt jelenti, hogy ne
szóljon érte a szülő, vagy egyszerűen csak hagyja, hogy levezesse a
feszültségét a gyermek! Éppen ellenkezőleg, fontos a visszajelzés. A
megoldás azonban akkor válhat valósággá, mikor a szülő és a gyermek
közösen megtalálja a probléma alapvető lelki okát és együtt elkezdik feldolgozni
azt.
Fontos tehát
a bizalom, vagy annak a helyreállítása.
Megismerve a gyermek világát,
hatékonyabban tudja a szülő a megoldások felé terelni a őt. Olyan
nincs, hogy kinövi az agressziót! Inkább elfojtja, vagy más irányba tereli (dohányzás,
számítógép függés, túlzott táplálkozás, depresszió, stb.)
Érdemes figyelni a média által
favorizált figyelemelterelésre, agresszióra, félelemkeltésre is. Az agresszív
cselekedetek mögött nagyon gyakran a félelem a kiváltó ok. Ezért legyünk igényesek, hogy milyen TV
és rádióműsorokat, számítógépes játékokat engedünk be az életünkbe.
1. Segítsen
gyermekének abban, hogy merje kifejezni az érzelmeit. Ez már kora
gyermekkortól nagyon fontos.
Anélkül,
hogy nem tanulnánk meg megfelelően kifejezni az érzelmeinket, könnyen
félreérthetnek bennünket, frusztráltakká, dühösekké válhatunk. A stressz
levezetésének egyik formája az érzelmek helyes kifejezése, amely még lelki
egészségünket is megőrizheti!
Amennyiben a gyermek és a szülő hasonló
cipőben jár (a szülő is könnyen elveszti türelmét), úgy a gyermek
fejlesztése nehezen képzelhető el a szülő segítsége nélkül. Fejlessze önmagát is! Tegye ezt apró
lépésekben. Ismerjen meg minél több olyan lehetőséget, melyek közül ki
tudja választani az Ön számára legtesthezállóbbat. A foglalkozásokon
alkalmazott EFT módszer már számos szülő esetében bizonyult megfelelő
megoldásnak.
2. Segítsen
gyermekének abban, hogy megtanulja könnyebben levezetni a stresszt. Már az is nagy mértékben csökkenti a stresszt, ha
ki tudom fejezni, hogy mi a problémám.
Az agresszív gyermekek részére hasznosak a
sport tevékenységek,
stressz levezetés céljából. Ahol lehet futni, ütni, esetleg kiabálni is. Ez
azonban nem minden gyermek beállítottságával egyezik meg, elképzelhető,
hogy számukra jól működhet egy szobában felakasztott bokszzsák is, ahol
lehet dühöngeni. Előfordulhat, hogy mindez mégsem hoz tökéletes, vagy
kielégítő megoldást gyermekének.
Előfordulhat,
hogy mindez mégsem hoz tökéletes, vagy kielégítő megoldást gyermekének.
Mert az agresszió mögött
rejlő félelmet, tehetetlenséget nem, vagy csak nagyon nehezen
lehet tudatosan szabályozni. A gondolataink, erős érzelmi töltéseink
esetében ugyanez a helyzet. „Hogyan lennék képes nyugodt lenni, mikor
tehetetlen vagyok?!”;
Emiatt lehet, hogy csak részben,
vagy nem mindenkinél hoz megfelelő eredményt a tudatos pozitív
gondolkodás, és egyéb technikák gyakorlása.
Első
lépésként meg kell tudnunk, mi az oka, amiért így reagál gyermekünk a
különböző kihívásokra.
-Mióta van ez a
probléma?
Mit
gondol, érez a gyermek az ilyen helyzetekben?
Ezek mind
olyan kérdések, melyek segítségével megismerhető az agresszív viselkedés
alapvető lelki oka.
A kérdésekre adott válaszok, és az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája)
segítségével egyre inkább kezelhetővé válnak az eddigi agresszióval teli
helyzetek.
Az EFT módszer képes arra,
hogy az agresszív viselkedést alapjaiban oldja meg. Mivel a probléma alapvető okát oldja fel,
hatékony segítséget tud nyújtani akkor is, mikor már semmi más nem segít!
Mit fog tapasztalni a gyermek
az személyes foglalkozások során?
· Felfedezheti annak élményét, hogy a gyermek azt
fogja felfedezni saját magán, hogy nyugodtabb, csökkennek, majd megszűnnek
az agresszív, stresszel teli helyzetek.
· Érzéseit, problémáit hatékonyabban ki tudja
fejezni, javul szüleivel, és társaival is a kapcsolata, tanulmányi
eredménye.
· Ettől növekedni fog az önbizalma, és
beindul a pozitív visszacsatolás, melytől egyre jobban érzi magát,
nyugodt lesz és vidám.
A
gyermeki agresszióval törődni kell, mivel jelzi, hogy a gyermek szenved
valamitől. A félelmei, aggodalmai gyakran fölébe kerekednek, és egyre
több, maga számára egyedül megoldhatatlan problémát gyűjt magának.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Az iskoláskorú gyerekek mozgásigénye nagy. A
mozgások harmonikusabbá válnak, a reakcióidő csökken, a sebesség nő.
A gyerekek egyszerűen a mozgás öröméért mozognak. A testmozgás szükséges a
növekvő szervezet számára. A mozgásban lelt kedv és öröm fontos a jó lelki
közérzethez.
Az első osztályos gyermek még nincs annyira leterhelve tanulnivalóval,
hogy ne választhatnánk számára valamilyen sportágat. Nem kell élsportolónak nevelni, de szokja meg és
építse be életébe a mindennapi mozgást; ez később meghálálja magát.
Iskolás
gyermekünk legfőbb jellemzője, hogy
önálló, aktív, tele van kíváncsisággal a világ iránt. Ezért is
fontos, hogy jó iskolát válasszunk számára, ahol képességeit kibontakoztathatja.
Az első két iskolaévben a gyermek fokozatosan legyőzi az
egocentrikus gondolkodását. Egyre kevésbé tartja magát a világ középpontjának,
jobban érdeklődik lakókörnyezete és más emberek iránt.
Az idő fogalma is érthetőbbé válik a gyermekek számára. Második osztályban a legtöbb gyerek
képes megtanulni az óra jelzésének értelmezését. Az általános iskolás
gyermekeknek az áttekinthető időszakok, mint a hét vagy a
következő szünidőig tartó idő felfogása már biztosan nem jelent problémát.
Ennek ellenére újra és újra előfordul, hogy a általános iskolás gyerekek
még rövidebb időszakokat, pl. órákat hibásan becsülnek meg, főként
akkor, ha elmerülnek a játékban.
A beszéd területén a legfontosabb lépések az első életévekben
megtörténnek.
Iskoláskorban már csak nehezen kompenzálható az addig tökéletlen és problémás
beszédfejlődés. Bár a legtöbb iskolában létezik logopédiai foglalkozás az
elsősök még korrigálható beszédhibáinak megszüntetése érdekében. A
gondolkodási képesség fejlődése mellett a beszéd is az egyre komplikáltabb
mondatszerkezetek felé halad. Egy kilenc-tíz éves gyerek már legtöbbször úgy
tud mesélni, hogy a hallgató a helyzetet jól el tudja képzelni, anélkül, hogy
ott lett volna.
Nyolcévesen gyakran baráti kapcsolatok jönnek létre a fiúk és lányok között, kilenc-tíz éves korban inkább
elkülönülnek egymástól. Az osztályon belül
nemritkán rangsorok alakulnak ki. Mindenekelőtt a fiúknál
figyelhetők meg szabályszerű harcok a vezető pozíciókért (mint
az állatvilágban). Elsősorban a testi erő ad tekintélyt. A háttérbe
szorult gyerekek rendszerint úgy próbálják felhívni magukra a figyelmet, hogy
eljátszák az osztály bolondja szerepét, árulkodnak vagy megpróbálnak pénzzel
(édességgel) barátokat venni.
A
kilencedik és tizedik életévben az érdeklődés
kinyílik az olyan dolgok és élmények felé, amelyeket a gyerek maga még nem látott és nem élt át.
Szinte törvényszerűen következik be ennek során a szülőktől való
belső eltávolodás. A gyerekek most már sokkal reálisabban szemlélik
szüleiket. Megtapasztalják, hogy szüleik sem tökéletesek. Ismét egy kicsit önállóbbak lesznek és szüleikhez való érzelmi
kötődésükön is lazítanak. Ez az elválás gyakran agresszív
viták mellett történik, hasonlóan a dackorszakhoz. A szüleikkel szembeni
gyengédség tekintetében is visszafogottabbak lesznek a gyerekek.
A szülői művészet csak abban rejlik, hogy ismét egy kicsit
messzebb engedjük a gyerekünket anélkül, hogy elveszítenénk szem elől. Ennek veszélye most nagyobb, hiszen a
gyerekek sokkal többet tartózkodnak távol otthonról. Iskolába járnak,
délutánonként barátokkal, barátnőkkel találkoznak, és bennünket gyakran
csak reggel és este látnak. Egyre több olyan hatás éri őket, aminek
feldolgozásához kell a szülői segítségünk.
Ezért is nagyon fontos, hogy ezekben az időszakokban a gyerekünk
számára elérhetőek legyünk. Ha még ezekben a rövidke időszakokban sem állunk rendelkezésre,
fennáll annak a veszélye, hogy gyerekünk kicsúszik az ellenőrzésünk alól.
Egyesek elhanyagolttá válnak, és a szülői házon kívül, az azonos korúakkal
keresik a kapcsolatot. Ez a folyamat különösen a szünidő során
erősödik fel, amikor nincs semmi elfoglaltsága a gyermeknek.
Próbáljunk meg pozitív családi légkört teremteni, hogy ne
szakadjon meg kapcsolatunk gyermekünkkel.
Vegyük továbbra is komolyan gyermekünket, és igyekezzünk érzéseit megérteni.
Érdeklődjünk mindennap mi történt vele, mi okozott örömet számára, mi
dühítette fel, vagy tette szomorúvá, milyen volt a kapcsolata osztálytársaival,
mit tervez, kivel akar játszani, és a szabadidős tevékenység során volt -e
problémája.
Fontos azonban, hogy ne szorítsuk sarokba kutakodó kérdésekkel. Ugyanilyen fontos, hogy ne sértődjünk meg a gyerek pökhendi, elutasító magatartása miatt sem. A határokat azonban továbbra is jelöljük ki.
Bevált
módszer ebben az életkorban a napi
odafigyelési idő. Ennek lényege, hogy naponta egyszer
üljünk le kényelmesen gyermekünkkel, nyújtózzunk ki a kanapén együtt.
Gyermekünk döntse el, hogy mit szeretne csinálni: beszélgetni, játszani vagy
egyszerűen csak összebújni velünk. Mi is beszélhetünk magunkról, a
munkánkról, örömeinkről, gondjainkról, esetleg történeteket is mesélhetünk
a saját gyerekkorunkból.
Ezzel
a módszerrel fenn tudjuk tartani az érintkezést gyermekünkkel. Érzi, hogy
tiszteljük, nyitottak vagyunk élményeire és magunk is jó példával járunk
elől nyíltságunkkal. Így gyermekünknek nincs szüksége arra, hogy
kellemetlen viselkedésével hívja fel magára a figyelmet.
Ebben az életszakaszban gyermekünk önállóságának növekedését figyelembe
véve a családi szabályokat újra és újra át kell gondolni, nehogy gyermekünket
az autonómia és önállóság irányába történő fejlődésében
megakadályozzuk.
A rendszeres családi tanácskozás során meg lehet beszélni minden olyan problémát, amely bármelyik családtagot érinti. Megbeszélhetők az olyan szabályok, amelyek hozzájárulhatnak, hogy a közös együttélés pozitívabban alakuljon és megállapodhatunk azok bevezetésében. http://okosanya.blog.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A serdülőkor fontos
állomás a felnőtté válás útján. Ez az utolsó állomás, mely drasztikus
változás a gyermek és a szülő életében egyaránt.
Emellett fontos kihangsúlyozni,
hogy nincs olyan kamasz, akivel nincsenek problémák. Általánosságban akkor van
baj, ha fent leírt helyzetek tartósan állnak fenn. A tinédzser is egyik napról
a másikra választ valamilyen, általa jónak ítélt viselkedési formát, hanem
fokozatosan sajátítja el, végzi az adott viselkedést. Megnyugtatásul, a
kipróbálás szándéka minden tinédzserben megtalálható. A határt, a
következményeket érdemes tudatosítani benne. Ehhez szüksége reális
(ijesztgetéstől mentes) információk átadására. A szülő, jó ha résen
van, figyel a gyermekére, hogy időben tudjon cselekedni.
Ez a megállapítás nem érvényes
viszont a bulímiára, anorexiára. Ekkor nincs mire várni, hiszen gyakran nem
időben fedezik fel a szülők a problémát. Szakember keresése
létfontosságú.
Tekintélyelv elleni túlzott
lázadás – Autoritás krízis Minden olyan személy, dolog ellen, mely számára a tekintélyt, a
szabályokat próbálja érvényesíteni.
Pszichoszexuális fejlődés
zavara Ha a serdülőt
zavarja a nemi érése, és valamilyen módon elnyomja azt, ekkor zavar keletkezik
a felnőtt nemi magatartásának a kialakulása során A pszichoszexuális
fejlődés alapja a saját biológiai nemünkkel való azonosságunk felismerése
és elfogadása. Nagy jelentőséggel bírnak a családon belüli érzelmi
viszonyok, a szülők szexuális kultúrája és beállítottsága. A
szülőknél előforduló szexuális zavarok, mint megoldási stratégiák
példaértékűek a gyermekek számára.
Identitás-énazonosság válsága „Harcban a világgal és önmagunkkal.”
A gyermek énképe konfliktusba kerül a valósággal. Ez kudarcokat okozhat akár az
élet minden területén. Ekkor hallja azt a szülő, hogy: „Semmi értelme
az életnek!” „Minden ember hülye!” „Nem találom meg az igazit!”
A serdülő gyors testi és
érzelmi változásokon megy keresztül, melyeket nem követ a szerepek, az
önismeret, az új énkép kialakítása. Ez rengeteg feszültséget gyors
hangulatváltozást rejt magában. Kifejezett igénye támad arra, hogy megtudja,
hogy ki is ő.
A serdülők egészségével, életmódjával, jóllétével kapcsolatos kutatások eredményei alapján a legnagyobb mértékben az önértékelés befolyásolja közvetlenül a serdülők jóllétének (testi és pszichés tünetek hiánya) alakulását.
Jelentkezzen konzultációra,
hogy választ kapjon a kérdésire! A találkozó célja egymás kölcsönös megismerése, amelynek során
feltérképezzük gyermeke problémáját. Ezáltal megismerheti a fejlesztőt és
az EFT módszert. Legyünk együtt szemtanúi gyermeke változásának!
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mikortól számít kórosnak a fogyás, a
fogyókúra? Tehát mik azok a jelek, melyeknél már felmerül a gyanú, hogy valaki
anorexiás?
Az anorexia a népesség 1-4 %-ban fordul elő,
általában 12-18 éves korban, lányoknál gyakrabban, de a szubklinikai zavarok
például falásrohamok, koplalás már az egyetemisták 60%-nál megtalálható.
Az anorexia alaptünetei közé tartozik a súlyfóbia, a testképzavar, a súlyhiány
és az amenorrea.
Az anorexiások mások alakját reálisan meg tudják ítélni,
azonban a sajátjukat tévesen érzékelik. A súlyhiánynak legalább 15%-osnak kell
lennie. Ennek normális értéke 18,5-25 kg/m2 között van nőknél. Ennél
alacsonyabb testsúlynál már gyakran elmarad a menstruáció is.
A fogyókúra kontrollált formában történik, egészséges határokon belül marad és része a sport, az
egészséges táplálkozás, és a fogyókúrázó mindvégig reális meg tudja ítélni
saját testsúlyát, és azt, ahol a fogyásban tart.
Fogyókúra alatt nem tűnik el az étvágy, a
menstruáció és a szexuális vágy, és a fogyókúrában nem használatosak a purgáló vagy más
néven kompenzáló tevékenységek, mint az önhánytatás és hashajtózás.
A fogyókúra másik jellemzője a yo-yo effektus. Minden embernek van egy
saját ún. stabilizációs pontja, azaz saját optimális testsúlya. Ha egy szigorú
diétával a bevitt kalóriamennyiség hirtelen kevesebb lesz, mint amivel ez a
testsúly megtartható, a szervezet mindenáron azon lesz, hogy saját
egyensúlyát visszaállítva a bejutó táplálékból zsír formájában minél többet
elraktározzon, és a gazdaságosabb működés érdekében lelassítsa az
anyagcserét.
Ezért nehéz a fogyás, és a diéta hosszú, gyomorkorgató
óráihoz képest pillanatok alatti a visszahízás.
Anorexia esetében azonban már olyan szélsőségekbe
csap át a fogyás, hogy a szervezet teljesen legyengül és nem tud ilyen módon
kompenzálni.
Milyen szerepe van az anorexia kialakulásában a
társadalomnak, a családnak?
A mai társadalom embere már nem azért eszik, hogy éljen,
hanem azért él, hogy egyen. Az elfajult szépségőrület, könnyen vezethet
evészavarokhoz. Ha valaki állandó elégedetlenséget érez a testével
kapcsolatban, hamarosan szorongani kezd emiatt, és előfordulhat, hogy egy
idő után már nem csak a tükör előtt, hanem tartósan, társaságban is
hatalmába keríti az érzés. Így a túlzott szépséghajszolás az eredeti céllal
ellentétesen visszahúzódóvá teheti, s idővel akár depresszióssá is válhat.
Az anorexia hátterében nagyon gyakran találunk
konfliktusos családi miliőt, igen gyakran az anya-lánya kapcsolatig
vezethetőek vissza a tünetek. Ha megnézzük a betegség szimbolikáját, érthetővé
válik. Az anorexiás lány elveszíti nőies alakját, megszűnik a
menstruációja, aszexualizálódik. Családokkal végzett kutatások nagy száma utal
rá, hogy az anorexiás lányok gyakran nem csak a nőiességet utasítják el,
hanem a nőiesség mintáját nyújtó anyával is konfliktusaik vannak.
Hogyan függnek össze az egyéb testkép- és evészavarok az
anorexiával,
Ezek a testképzavarok hasonlóak abban, hogy mindben
fontos a külső megjelenés, amit valamilyen korlátozó magatartással érnek
el.
Ortorexiásokra jellemző az extrém-egészséges életmód,
megszállottan kezdenek hinni mindig a legújabb diétákban, nem fogyasztják el az
ételt, ha a tálat a diéta által kizárt étel érintette, tévhitekben élnek,
például megvetik a gyümölcsöt, mondván, hogy candidát okoz. Az ortorexiások
ezzel próbálják biztosítani életükben a rendet, a túlzások és a kényszeresség
folytán mindez azonban már jelentősen ronthatja az életminőséget.
A bigorexiás az anorexiással ellentétben nem látja elég nagynak a
testét, ez főleg férfiakra jellemző, akik egészségtelenre fújják az
izmaikat tömegnövelő szerekkel, s közben még mindig véznának, vékonynak,
gyengének látják önmagukat.
Az exorexiás kényszeresen, egészségtelen mértékben
sportol, akár
napi 5-6 órát is. A drunkorexiás fiatal az esti buli napján visszaszorítja az
elfogyasztható kalóriamennyiséget, mert hozzászámolja az esti alkohol tartalmát
is.
Mi a teendő, ha valaki úgy érzi, problémái vannak az
evéssel és az alakjával? Mit tehet egy szülő, ha azt gyanítja, gyermekének
problémái vannak?
A kommunikáció minden kapcsolat alapja. A szülő első
lépésként próbálja megbeszélni a tinédzser gyermekével a problémáit, és
próbáljon vele minél több időt tölteni, sok olyan tevékenységet közösen
végezni, ami örömmel jár, ami új élményt hoz.
Ha a probléma fennmarad, akkor külső segítséget kell
igénybe venni.
Anorexia esetén hatékony a viselkedésterápia, ami a gondolkodásbeli
torzulásokat segít helyreállítani, az autogén tréning, ami egy relaxációs
módszer és a reális testképet segít kialakítani és megtanítja, hogy a test nem
ellenség, és a családterápia, ami segít, helyreállítani a család egyensúlyát
anélkül, hogy valaki más átvenné a „problémás” szerepet.
Mindezek azért nagyon fontosak, mert az
anorexiások egy része többször visszaesik. Fontos, hogy a beteg gondolkodása
reálissá váljon, rendet tudjon tenni az életében és ki tudjon tűzni olyan
értelmes célokat, amikért érdemes élni és cselekedni, és ami örömmel tölti el.
http://napidoktor.hu/reggeli-napidoktor/1
A kreativitás nem örökölt
ismertetőjegye a személyiségnek, viszont a kreativitásra való hajlam,
kreatív magatartás már gyermekkorban megmutatkozik.
Számos olyan környezeti tényező létezik, amely a
gyermek kreativitására nagy befolyásolt gyakorol és ezáltal a gyermek
kreativitását fejleszti.
Érdemes
odafigyelnünk gyermekünk adottságaira, hogy a kreativitását minél jobban kiélhesse. Annál is inkább, mert a
kreativitás nem ugyanolyan mértékű a különböző életkorokban. A
gyermekek különösen 3 és 5 éves koruk között a legkreatívabbak, a
kifejezőkészség iskolakezdéskor csökken, majd egyre tovább romlik.
Hogyan ismerjük fel gyermekünk kreativitását?
A kreatív gyerek jellemzői:
-
intelligens,
-
felismeri a problémát és megoldásokat keres rá,
-
rugalmas és sokoldalú gondolkodás,
-
szokatlan megoldások kitalálásának képessége,
-
hétköznapi tárgyak új összefüggésben való használata (pl. botokból baba, üres
dobozból autó, stb.)
-
változásra törekvés,
-
széles érdeklődési kör,
-
élénk fantázia,
-
kíváncsiság,
-
kitartás,
-
kérdezősködés,
-
gyorsan képes reagálni,
- jól
viseli a konfliktusokat, frusztrációkat,
-
szereti a függetlenséget, önállóságot,
-
magabiztos.
James William amerikai pszichológus szerint nehéz jellemezni a kreatív
gyerekeket és felnőtteket, mert egyszerre nyitottak és zárkózottak,
bolondosak és komolyak.
A kreatív személyiség titka a gyermeki
vonások megtartásában keresendő, hiszen legfőbb jellemzőjük a
képzelőerő és személyiségük játékos, gyermeki részének használata a
gondolkodásban és a problémamegoldásban. Ezért kiemelt feladatunk a gyermeki
kíváncsiság és fantáziálás okozta örömök minél hosszabb ideig tartó
megőrzése.
A
kreatív tulajdonságok tartós megmaradásához és továbbfejlődéséhez
foglalkozni kell a gyermek személyiségének kibontakoztatásával.
Hogy tudunk segíteni kreatív gyermekünknek?
A gyerekeknek elengedhetetlenül szükségük van a felnőttek
támogatására, bátorítására. Tisztában kell lennünk, melyek azok az ötletek,
eszközök, amelyek a gyermek személyiségének fejlődését segítik.
Lelkiismeretes
szülőként nagy gondot kell fordítani a fejlesztő
játékok vásárlására, ugyanis a gyártók kreativitásfejlesztést
kínálnak, valójában pedig ezek az eszközök sablonok, nem ösztönzik a
gyermeket a saját képi világa megteremtésére. A gyermekek természetesen
ügyesednek és nő a kitartásuk a játékokat használva, de sokkal inkább azt
tanulják meg, hogy a tökéleteshez mérjék magukat, ami viszont fékezheti alkotó
kedvüket.
A kreatív gyermekek új ötleteik, kíváncsiskodásuk és állandó
kérdezősködésük miatt fárasztónak tűnnek. Az óvodai és iskolai nevelők nem biztos,
hogy értékelik a folyton nyüzsgő gyerekünket, ezért nekünk kell
gondoskodni gyermekünk tudásvágyának folyamatos kielégítéséről. Továbbá
teremtsünk minél több lehetőséget arra, hogy gyermekünk a kreatív ötleteit
megvalósíthassa.
A kreatív gyermeknek milyen szülőre van szüksége?
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
"Édesanyám édes teje, keserű a más
kenyere".
Évzredeken
keresztül az a meggyőződés szűrődött le az egymástól
teljesen különböző kultúrákban, hogy a természet az anyatejjel csodálatos
módon gondoskodik a magatehetetlen újszülöttekről. Igazolható-e ez a csoda
a 21. század tudományos vizsgálataival? Vegyünk sorra néhány adatot.
. Milyen betegségek megelőzésében jótékony hatású a szoptatás?
Az anyatejes táplálás kedvezően befolyásolja az
értelmi képesség fejlődését. Számos vizsgálat igazolta, hogy a szoptatott
gyermekek szellemi fejlődése, tanulási készsége, képfelismerő
képessége, számolása, olvasása jobb, intelligenciahányadosa magasabb. Ezt az
intellektuális előnyt kultúrkörtől függetlenül kimutatták.
Az időre születettek mellett koraszülöttek esetében is igazolódott ez az
összefüggés. Bár érett újszülöttek esetében az anyatejjel, illetve tápszerrel
tápláltak intelligenciahányadosa között a különbség csekély - mindössze 3-4% -,
az eltérés minden vizsgálatban kimutatható volt.
Az anyatej és az értelmi képesség közötti
összefüggést többen vitatják, tudniillik ismert az a tény, hogy jobban képzett
nők tovább szoptatnak. Ám vannak olyan vizsgálatok, melyek
minden társadalmi osztályban ki tudták mutatni az összefüggést. Az anyatej a
koraszülöttek számára még fontosabbnak tűnik.Egyesek vizsgálatai szerint 8
éves korban az anyatejjel tápláltak IQ-ja több mint 10 ponttal magasabb, mint
azoké, akik tápszert kaptak. Ebben valószínűleg az játszik szerepet, hogy
a koraszülés esetén az anyatej gazdagabb azokban a telítetlen zsírsavakban,
melyek az idegrendszer fejlődéséhez szükségesek.
Az anyatejes táplálás véd az érelmeszesedéssel és a
szívkoszorúér-megbetegedéssel szemben. Svéd vizsgálatok megerősítették,
hogy akiket 6 hónapig anyatejjel tápláltak, azok vérében a koleszterinszint már
14-17 éves korban alacsonyabb, mint akiket rövid ideig szoptattak vagy tápszert
kaptak. Egy brit vizsgálat szerint nemcsak a vérzsírtartalom alacsonyabb, hanem
az anyatejjel tápláltak között kisebb a szívinfarktus miatti halálozás is.
Az anyatej védőanyagainak köszönhetően a
szoptatott gyermekek sokkal ritkábban kapnak bélfertőzést, légúti
megbetegedést vagy húgyúti fertőzést. Amennyiben mégis fellép
valamilyen fertőzés, úgy az általában enyhébb lefolyású, s a csecsemő
hamarabb átvészeli. Az anyatejes táplálás véd az
allergiás megbetegedésekkel szemben is. Kevesebb a légúti allergia,
az asztma, ritkább az ételallergia és az
ekcéma is. Sok más betegség esetében kimutatható még az anyatej
védő hatása: így véd a vashiányos
vérszegénység, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a lisztérzékenység
és a kövérség kialakulásával szemben.
Az anyatej kövérség elleni védő hatása azért
alapvető jelentőségű, mert a civilizációs betegségek kialakulása
szempontjából az elhízás kiemelt fontosságú A kövérség együtt jár a
2. típusú, korábban időskorinak hívott cukorbetegséggel, a magas
vérnyomással és a hiperkoleszterinémiával. A 2. típusú diabéteszes betegek 90
%-a kövér.
A kövérséget ezért
az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb egészségügyi problémájának
tekintik. Ráadásul
gyakorisága folyamatosan nő: jelenleg az Egyesült Államokban a lakosság
32%-a elhízott, de az elkövetkező évtized során előfordulásának
10%-os növekedésével számolnak
Az anyatejes táplálás, úgy tűnik, véd az
elhízással szemben. Egy 19 vizsgálatot elemző meta-analízis
szerint az egy éves korig szoptatott csecsemők 12 hónapos korukban mintegy
650 grammal soványabbak, a 9 hónapos korig anyatejet is kapott csecsemők
esetében a különbség 400 gramm.
Az anyatejes táplálás kövérség elleni
védőhatását valószínűleg az magyarázza, hogy a természet az anyatejes
csecsemők energiaigényét jól szabályozza, s a tápszerekkel kissé több
kalóriát juttatunk a szervezetbe.
S vajon nem hátrányos-e mindez? A
legkevésbé sem. A szoptatott csecsemők semmiféle hátrányt nem szenvednek
alacsonyabb súlyuk miatt. Sőt! Feltételezhető, bár egyelőre nem
bizonyított, hogy a tápszerek magasabb fehérjetartalma miatt változik meg úgy a
tápszerezett csecsemő energiafelhasználása, hogy az a későbbi élete
során hajlamosít a kövérség kialakulására.
Mitől válik az anyatej "csodaszerré"?
"A
táplálkozásnak az élet során soha olyan, a későbbi életet befolyásoló
jelentősége nincs, mint az élet első napjaiban." (Lucas A.)
Az, hogy a
tej milyen mennyiségben és minőségben tartalmazza az alapvető
tápanyagokat - fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat -, fajtól függ.
Az ember számára ebből a
szempontból az anyatej az ideális (mint ahogy a borjú számára a tehéntej).
Az anyatej nemcsak
egyszerűen tápanyag és energiaforrás, hanem egyéb igen fontos
összetevői is vannak: aktív enzimeket és hormonokat, valamint
védőanyagokat is tartalmaz. Az anyatej összetétele nem állandó, a csecsemő szükségleteitől
függően változik. Ennek az a célja, hogy az érettségnek leginkább
megfelelő, az adaptációt legjobban elősegítő anyagok
választódjanak ki a csecsemő számára. A tej összetétele más az érett
csecsemőknél, más közvetlenül a születést követően, és más koraszülötteknél. A koraszülöttek számára elválasztott tej sok szempontból
különleges: több benne a növekedéshez szükséges fehérje,
védőanyag, antioxidáns-vegyület, valamint a fertőzésekkel szemben
védő sejt.
A következőkben a teljesség igénye nélkül megemlítek néhány példát,
amelyek rámutatnak az anyatej fontosságára.
Régóta tudjuk, hogy az anyatej védőanyagokat -
ún. immunglobulinokat - tartalmaz Hanson 1961-es felfedezése óta
ismert, hogy a női tej legfontosabb immunglobulinja az IgA. Az újszülött
bélrendszere megszületéskor steril, a megszületést követően azonban
viszonylag gyorsan baktériumok népesítik be. Ezek között vannak hasznosak és
károsak. Mivel az újszülöttek bélsejtjein keresztül viszonylag könnyen be
tudnak a szervezetbe hatolni, fontos, hogy a kórokozókat a bél üregében megkösse
valami. Az IgA legfontosabb feladata, hogy gátolja a kórokozók kötődését a
bélfalhoz, illetve, hogy miután a kórokozókhoz kötődött, elindítsa a
védekezést ellenük.
Az IgA-t olyan különleges sejtek (plazmasejtek)
termelik, amelyek az anya bélrendszeréből és légútjaiból vándorolnak a
mell tejmirigyeibe. Ezek a sejtek olyan kórokozókkal szemben
termelik a védőanyagot, amelyekkel az anya szervezete régebben már
találkozott. A tejjel tehát az immunológiai védekezésre képtelen újszülött
készen kapja a segítséget, ráadásul a környezetében (anya) lévő kórokozók
ellen hatásos segítséget.
Az immunológiai védekezést erősítik az
anyatejben lévő fehérvérsejtek. Ezek száma az előtej
milliliterében akár milliós nagyságrendet is elér. Elsősorban olyan
falósejtekről van szó, amelyek képesek a baktériumok, gombák
elpusztítására. Jelen vannak mellettük a lymphocyták is, amelyek az újszülött
immunrendszerének érésében is szerepet játszanak. Fontos, hogy a tejjel a
bélrendszerbe került sejtek túlélik a bélrendszer emésztőenzimjeinek
aktivitását, és akár 60 óra hosszat is képesek a bélben hatni.
Az anyatejben számos, nem-specifikus
védőfaktor található. Ezek egyike a lactoferrin. Ez a fehérje képes arra, hogy baktériumok
növekedését meggátolja. Számos baktérium a felszínén hordozza azt a specifikus
kötőhelyet (receptort), amelyhez a lactoferrin képes hozzákötődni. A
kötődés eredményeképpen a baktériummembrán károsodik. Érdekes, hogy a
lactoferrint nem bontja a gyomorsav, sőt ez az anyag az újszülött bélrendszeréből
fel is tud szívódni és a béltől távoli szervekben is ki tudja fejteni
hatását.
Az anyatejben hormonok és növekedési faktorok is
jelen vannak. Viszonylag új megfigyelés, hogy az erythropoetin, a
vérképzést serkentő növekedési faktor is megtalálható benne. Az erytropoetinről
-ről azonban kiderült, hogy nemcsak a vérképzést szabályozza, hanem a
bélhámsejteket is erősíti, így megakadályozhatja a vírusok, baktériumok
bejutását a bélfalba.
Összefoglalóan
azt mondhatjuk, hogy az anyatej a legértékesebb eszköz, ami védi az újszülöttet
a fertőzésekkel és az idegen anyagokkal szemben, illetve ami optimális
táplálékot jelent az újszülött növekedése és fejlődése számára.
forrás:origo.hu-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A
sakk kivételével szinte minden sport előnyös hatással van a lúdtalpra.
Az egészen
súlyos bokasüllyedést leszámítva, (ahol a fájdalom is jelzi, hogy nem okés a
dolog) minden sport, ami erősíti a lábizmokat, gyógyítja a lúdtalpat is!
Nem kell tehát azon aggódni, hogy "nem bírja a
gyerek", "felmentés kéne neki tornaóráról". A jó
sportcipő viszont kiemelt fontosságú náluk.
A sportok
között láberősítő hatás szerint azért vannak fokozatok:
1. Tatamin végzett küzdősportok - a legjobbak
Judó: azért lehet talán még jobb, mint a karate, mert itt összekapaszkodnak a gyerekek, a küzdés közben állandó (láb)tolásokat végeznek, ami igen intenzíven erősíti a láb és a lábszár izmait.
Tatami: azért
külön jó, mert puha, bizonytalan, így a lábat még ez is állandó munkára készteti. A
parkettán zajló mezítlábas edzés sem rossz, csak a tatamis azért jobb.
2. Bármi, ami
erősíti a láb és lábszár izmait. Atlétika, futás, foci, kézilabda, kosárlabda.
3. Iskolai gyógytorna (ingyenes)
Minden iskolában
működik ingyenes gyógytorna! Talán sok szülő nem is tud róla. Ez egy
államilag támogatott szolgáltatás, melynek keretében heti 1-2 alkalommal egy
gyógytornász
Több
iskolának van általában egy gyógytornásza, valamelyik iskolába kell vinni
a gyereket. Az általában 45 perces órán vegyes feladatokat végeznek, általában
a testtartás, gerincferdülés ill. lúdtalp elleni gyakorlatokkal. A
gyógytornászokat úgy tudom darabra fizeti az állam, tehát érdekeltek a gyerekek
toborzásában.
MEGFONTOLANDÓK A KÖVETKEZŐ ÉRVEK-
Javaslatok-
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Rengeteg nő
szégyenkezik, ha a hüvelygomba tüneteit észleli magán. Mikor kezelheted
magadnak otthon, és mikor fordulj orvoshoz?
Szinte nincs olyan
nő, akinek ne lett volna legalább egyszer hüvelygombája az élete során. A
nők 5 százalékánál pedig visszatérő problémáról beszélhetünk. Az
ember azt gondolná, hogy egy ilyen gyakori betegség esetén mindenki azonnal
orvoshoz fordul, hogy minél hamarabb megszabaduljon a gomba kellemetlen
tüneteitől. Az eddigi tapasztalatok viszont nem ezt a feltételezést
támasztják alá.
Tényleg
ennyire kínos?
Annak ellenére, hogy a
hüvelygomba a szexuálisan aktív nők 75 százalékát bizonyítottan érinti, a
legtöbben otthon próbálják kikezelni. A gombás fertőzéssel járó tüneteket
ugyanis kellemetlenek és senki sem beszél róluk szívesen. Hozzájárulhat a szégyenérzethez az is, hogy a
hüvelyben kialakuló betegségeket sokan hajlamosak a szexuális partnerek magas
számával, illetve folyamatos váltogatásával összekötni.
– Életem első
gombás fertőzését húszas éveim elején sikerült összeszednem. Amikor
elmondtam akkori vőlegényemnek, az első kérdése az volt, hogy
megcsaltam-e. A vita és a bizonygatás a kölcsönös bizalmunk megrendüléséhez
vezetett. Mint később kiderült, a fertőzést valószínűleg az
uszodában kaptam meg – meséli Éva, aki egy ma három gyerekes, 56 éves anya.
A
hüvelygomba tünetei
A hüvelygomba
tünetei egyértelműen felismerhetőek és elkülöníthetőek az egyéb
hüvelyi fertőzésektől:
Hogyan kaphatod el?
A felnőttekre
jellemző hüvelyflóra savas kémhatású, mely a serdülőkori hormonális változások
során alakul ki. A kémhatást a hüvelyben található tejsavbaktériumok okozzák,
ezzel biztosítva a kórokozók baktériumoktól, gombáktól való védelmet. Ha a
hüvelyflóra kémhatása valami miatt felborul, védtelenné válik többek között a
Candida gombával szemben.
Mitől
változik a hüvelyflóra?
A
hüvelyben jellemző kémhatások gyakorlatilag folyamatosan változnak, hiszen
más serdülőkorban, fogamzóképes korban, vagy éppen a menopauza ideje alatt.
- Már az életkor is
elegendő lehet ahhoz, hogy szervezeted ne tudjon a gombás
fertőzésekkel szemben védekezni.
- Ezen kívül azonban vannak
egyéb külső behatások is, mint a fogamzásgátló tabletták, egyes antibiotikumok, a terhesség, a
cukorbetegség, vagy egyes anyagcsere-betegségek. Sőt, még olyan banálisnak
tűnő dolgok is felboríthatják a savas kémhatást, mint a nem jól
szellőző, műszálas fehérnemű, vagy a túlzásba vitt intim
tisztálkodás.
Otthon
vagy orvosnál
Mivel a betegséget
sokan kínosnak érzik, és még orvosuk előtt sem tárják fel a gombával járó,
kellemetlen tüneteket, könnyedén marad el az orvosi kezelés és kerül
előtérbe az otthoni gyógymódok kézikönyve. Valóban, vannak olyan esetek,
amikor elegendő az otthoni kikezelés, de sokaknak igenis szakszerű
ellátásra van szüksége.
Kezeld otthon, ha
Menj orvoshoz, ha
Felvilágosítás
Minden szülőnek és
nagyszülőnek kötelessége lenne a gyermeke, tinédzserek felvilágosítása,
hiszen sok fiatal nem tudja a tüneteket mire vélni, így kezelésük teljes
mértékben elmarad.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A hirtelen
bekövetkező, viszonylag rövid ideig tartó eszméletvesztést általában
gyengeségérzet, szédülés előzi meg, egyben sápadtság és verejtékezés is
jelentkezik. A
közvetlen ok az agyvelő vérellátásának romlása – agyvérszegénység.
A legegyszerűbb
esetekben az öntudat vesztést hőség, fullasztó levegő, aggódás
válthatja ki. Ilyen
esetekben az ájultat friss levegőre kell vinni és lefektetni oly módon,
hogy a fej és a törzs egy szintben legyen. Az alsó végtagokat fel kell
polcolni, a ruházat szorosságán pedig lazítani kell. Friss vízzel való
locsolás, szúrós szagú folyadék szagoltatása, arcütögetés hatásos lehet. Ismétlődés estén
orvoshoz szükséges fordulni, mert súlyosabb megbetegedést is jelezhet.
Jellemző, hogy az
ájulás előtti szédülés akkor következik be, amikor valaki fekvő,
ülő vagy lehajló helyzetből hirtelen feláll. Ez az ortosztatikus hipotónia – álló
helyzetben hirtelen és átmenetileg csökkenő vérnyomás -, ami gyakran
gyógyszerek mellékhatása.
Gyakori a terhesség alatti
ájulás, amikor is a
vérnyomás általában alacsonyabb, mert az érfalak feszessége csökken.
Ugyancsak a hirtelen
lecsökkenő vérnyomáshoz vezethet néhány magas vérnyomás elleni
gyógyszer szedése, amit ilyenkor mással kell felváltani.
Cukorbetegeknél különösen veszélyes – de egészséges embereknél is előfordulhat –, hogy az utolsó étkezés óta az átlagosnál lényegesen hosszabb idő telik el, s az alacsony vércukorszint ájulásszerű rosszullétet, szédülést, gyengeséget, elkenődő beszédet, száj és végtag zsibbadást, látászavart és fejfájást okozhat.
Azonnal
orvoshoz kell fordulni, ha az ájulás megszűnte után elzsibbad egy testrész, zavarttá
válik, látászavar vagy bénulás következik be. A tünetek valószínűsítik az
agy átmeneti keringés zavarát– ami általában a nyaki verőerek
szűkületére vezethető vissza.
Ha az ájulás szívbetegnél
következik be vagy az eszméletvesztést gyors szívverés előzte meg szintén
orvoshoz kell fordulni, mert szívritmuszavarra
Az ájulást ezeken kívül
okozhatja nagy érzelmi megrázkódtatás, lelki problémák, lelkiektől
függő légzési görcs, vérszegénység, 50 év felett a nyakcsigolyák
meszesedése, vérző gyomorfekély. Ez utóbbi esetben – mely fekete, szurokszerű széklet tünettel is jár
– vagy amikor nem azonosítható az eszméletvesztés kiváltó oka, feltétlenül
indokolt az orvos véleményét kikérni.
![]()
-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Hogyan is indul és zajlik a betegség?
A kisgyermekkor leggyakoribb megbetegedései a
felsőlégúti hurutok. A meghűlést, a megfázást, a náthát - a közhiedelemmel szemben nem a hideg levegő,
hanem - a köhögéskor, tüsszentéskor cseppecskék formájában a levegőbe
kerülő, felső légutakon keresztül terjedő vírusok okozzák (több
mint 200 féle ismert), amelyek a legyengült immunrendszerű gyermek
orrában, illetve az orr-garat nyálkahártyán megtelepednek és a nedves, meleg
környezetben a gazdasejtekbe beépülve gyorsan szaporodnak.
A vírusok szezonálisan jelennek meg:
szeptember vége október eleje parainfluenza virus,
október vége felé rhinovirusok,
majd ezután az RSV fertőzések,
december vége és január közepétől a szezonális
influenza 8-10-12 héten át,
majd szezontól függetlenül az új H1N1 vírus okozza
leggyakrabban a megbetegedést.
Tünetei: a tüsszentés, az orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájás,
a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, étvágytalanság.
Kisgyermekeknél hányás és nyálkás széklet is előfordulhat, amit a garaton
lecsorgó váladék bélrendszerre gyakorolt hatása okoz.
A vírust
hordozó személy már a lappangási idő alatt is fertőz, amikor még tüneteket nem produkál.
Az orrnyálkahártya faladata a légutak felé
tartó szennyeződések, kórokozók visszatartása, duzzanatának következménye
az orrváladékozás, orrdugulás. Ha vízszerű váladék csöpög az orrból, ez
azt jelenti, hogy az orrnyálkahártyára került kórokozóknak sikerült
megtelepedniük. Fokozott váladéktermelésnél az orrnyálkahártya megduzzad, a
fülkürt elzáródása miatt nem szellőzik a dobüreg és a melléküregek is
elzáródhatnak. A bennük pangó váladék könnyen befertőződik,
szövődményként bakteriális felülfertőződés alakulhat ki.
Mivel az orr, orrmelléküregek, garat, gége, légcső, hörgők között
semmilyen sorompó nem állja útját, a fertőzés az orrból könnyen
átterjedhet a többi anatómiai helyre. Gyakori szövődmény a
középfülgyulladás, orrmandulagyulladás, a náthás gyermek pár nap múlva köhögni
kezd, hörghurut, esetleg tüdőgyulladás alakul ki. Az orrmandula a gyakori
hurutok miatt megnagyobbodik, orrlégzési nehezítettséget (éjszakai horkolás,
orrlégzés gátolt, nyitott száj), fülpanaszokat, rejtett, tünetszegény
halláscsökkenést (serosus otitis media) okozhat. A nagy mennyiségű lenyelt
váladék hányást, esetleg hasmenést is okozhat. Jellegzetes az éjszakai és az
ébredés utáni köhögés.
A nátha nem betegség, hanem egy tünetcsoport.
A nátha-vírusok elleni védekezést az immunrendszer végzi, amely
legyőzi a korábbról már megismert kórokozót. Az egyszer már elkapott
vírusra az immunrendszer emlékezik és a legközelebbi ilyen fertőzésnél már
ellenállóbb lesz vele szemben. Az immunrendszer védekezőképessége
fokozatosan fejlődik ki. 7-8 éves korra már kialakul az immunrendszer
védekező képessége, de a nagyszámú náthát okozó vírus miatt csak
serdülő illetve felnőttkorra válik érezhetővé ez a hatás. Szövődménymentes
vírusfertőzésnél nincs szükség antibiotikumra! Az antibiotikum nem hat a
vírusokra, a feleslegesen adott gyógyszer a szervezetre káros!
Gyermekeink védekezőképességét
ősztől tavaszig nagyon igénybe veszi az évszakváltással együtt járó
lehűlés, a napfényhiány és a kevesebb vitamint tartalmazó táplálék miatt
sokkal fogékonyabbak a betegségre. A tünetek különösen a csecsemőket és
kisgyermekeket viselik meg a legjobban. Az évi 3-4 nátha átlagosnak
tekinthető kisgyermekkorban. A nátha ritkán múlik el néhány nap alatt, a
gyulladt nyálkahártya további vírusos vagy bakteriális
felülfertőződések táptalajává válhat, szövődmények útján
sorozatos betegségek forrása lehet. Krónikus gyulladást is okozhat, ami
hetekkel a nátha elmúltával kezdődhet, nem egyértelmű jeleket mutatva
(halláscsökkenés), gyakran fájdalommentesen.
A kezelés lényege: a fellépő kellemetlen tünetek csökkentése és
a szövődmények kialakulásának megelőzése.
Hasznos
tanácsok:
A nátha
szövődményei:
A szövődmények közül egyidejűleg több is felléphet
és az alábbi sorrend a lehetséges időbeli kiterjedést mutatja.
Gennyes orrfolyás: ha az orrváladék bakteriálisan felülfertőződik és sűrű sárgás-zöldes váladék folyik az orrból.
Arcüreggyulladás: alakul ki, ha a gennyes orrfolyás időben elhúzódik és megfertőzi az orr melletti üregeket.
Fülkürthurut: kialakulása a már fertőzött arcüreg és további gennyes váladékpangás tovaterjedése esetén várható.
Savós középfülhurut: az elzáródott fülkürt gyulladásokat indít el a középfülben, ez a legtöbb gyermekkori nátha velejárója.
Orrmandula gyulladás: ha az orrból a légutak és fülek felé igyekvő fertőzés túltelíti az orrmandulát és az megduzzad.
Gége- és légcsőhurut: jön létre, ha a gyulladt orrnyálkahártya és pangó
orrváladék miatt szájon át történő légzés alakul ki. A mellkas
középvonalában kellemetlen égő fájdalommal, száraz, kínzó köhögéssel jár.
Hörghurut: alakul ki, ha a tovaterjedő fertőzés eléri
a hörgőket. Produktív, köpetürítéssel járó köhögés kíséri.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A csecsemők rendkívül érzékenyek a
fertőzésekre és a különböző betegségekre. Íme, 6 súlyos tünet,
amelyeket semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagynod.
Tudd meg mi a
teendőd, amikor gyermekednél ezeket a tünetek jelentkeznek.
Anyává válni csodálatos érzés, de ugyanakkor félelmetes is tud lenni, mikor
az újszülött legelőször megbetegszik. Hajlamos lehetsz arra, hogy pánikba
ess, ha a gyermeked egy kicsit eltüsszenti magát, vagy kiütéses lesz. Honnan
tudhatod, hogy valami komoly dologról van-e szó, ha még kezdő szülő
vagy, és milyen helyzetek várhatók a csecsemő legközelebbi vizsgálatáig?
Íme,
6 súlyos tünet, ami csecsemők estében fordulhat elő és amit soha nem
szabad figyelmen kívül hagyni. Ezekben a esetekben mindenképp ki kell hívni a
gyermekorvost vagy a mentőt!
Ha gyermeked szája, a száj nyálkahártyája
vagy a nyelve kék színűvé változik, azt jelenti, hogy a csecsemő nem
kap elég oxigént. Ezt az állapotot cianózisnak hívjuk.
Mit kell tenned?
Ha a gyermeked ellilul, hívd rögtön a 112-es
segélyhívó számot!
Minden csecsemő időnként nyögdécsel. De ha a légzése
nehézkes és gyors kezd lenni, és azt veszed észre, hogy jobban használja a
mellizmait légzéshez a megszokottnál, ha az orrjáratai túlságosan szétnyílnak,
e tünetegyüttesek összeomlott légzésre utalhatnak.
Mit kell tenned?
Hívd fel azonnal a gyermekorvosodat. Ha nem sikerül
elérned, számíts egy gyors útra a sürgősségi kórházig, ahol segítséget
kapsz.
Ha a kisbaba 2 hónaposnál kisebb, és
végbélben 38 fokos lázat mértél, hívd a gyermekorvost! Az újszülöttek láza általában nem jellegzetes, mert ez
bármit jelezhet: egy egyszerű megfázástól az agyhártyagyuladásig bármit.
Mit kell tenned?
Mindig a végbélben mérd az újszülött lázát, mert ez
a legpontosabb egy csecsemőnél. Amennyiben
láza lenne, hívd azonnal a gyermekorvost! Egy újszülött akár
kórházba is utalható, hogy további vizsgálatokat végezzenek el rajta, valamint,
hogy pontosan értékelhessék a megjelent magas láz okait. Esetleg antibiotikumra
lehet szüksége. Idősebb gyermekeknél a láz nem jár mindig komoly
betegségekkel, mert már megerősödött az immunrendszerük.
Amennyiben a csecsemőd bőre születés után egyre jobban és jobban
besárgul, súlyos sárgaságra gyanakodhatsz. Nem minden újszülöttkori sárgaság súlyos. Egyesek közülük
normális, és magától el fog múlni, de ha ez mégis súlyosbodni kezd, akkor
szükséges az átértékelés. A bilirubint a máj termeli. A gyermek mája olyan,
mint egy kemence, idő kell hozzá, míg működni kezd, de mikortól ez
megtörténik, onnantól kezdve minden rendben lesz.
Születésüknél, amikor még a kis májuk nem működik megfelelően, a
bilirubin felhalmozódik a szervezetbe, ettől sárgul be a bőrük.
Amennyiben a bilirubin szintje makacsul nagyon magas marad, hatással lehet az
agyra. Görcsöket valamint maradandó agykárosodást okozhat az újszülöttnél.
Mit kell tenned?.
Ha a sárgaság súlyosbodik,
orvoshoz kell fordulni mert az elhúzódó sárgaságnak számos oka lehet a
megszokott újszülöttkori sárgaságon kivű.
Ha a csecsemő pelenkái nem lesznek
vizesek, kiszáradásra gondolhatsz. Hatnapos koráig naponta általában egy vizes
pelenkával találkozunk, de utána naponta hatot szeretnénk látni.. A kiszáradás más
jelei lehetnek a beeső szemek, a kiszáradt szájak és a letargia.
Mit kell tenned?
Minél hamarabb értesítsd a gyermekorvost, és kérj
tőle tanácsot! Ajánlani fog egy olyan folyadékot, amely az
elektrolitokat pótolja - ezt gyógyszertárakban tudod beszerezni. Ilyen
helyzetekben nem jó a gyermekednek síma vizet adnod, mert csökkentheti a
nátriumszintet, ami rángógörcsöket okozhat.
A csecsemők sokat
hánynak. Ők hányhatnak a túl sok köhögéstől, a túl erős
sírástól, a túl sok evéstől, valamint az állandóan jelenlévő ideges
akut emésztési panaszoktól is.
Azonban ha a hányás zöldszínű epe, az valami komolyat jelent. A
zöld epe jelezheti a belek elzáródását, amely azonnali orvosi beavatkozást
igényel. Ha a hányás a fekete kávézaccához hasonló, az belső vérzést
jelenthet.
A fejsérülés után jelentkező hányást ugyancsak érdemes átértékelni,
mivel ez eszméletvesztés jelét jelentheti. A hányás nélküli fejsérülést jó, ha
egy szakorvos megvizsgálja.
Mit kell tenned?
Hívd mihamarabb a gyermekorvost,
és kövesd a tanácsát!
Mindig jobb
biztonságban érezned magad, mint hogy utána sajnáld. Ha mégis kétségeid
lennének, bízz az intuíciódban, és tartsd a kapcsolatot az orvossal!
|
|
http://www.csaladivilag.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A
CSONTDAGANATOK FELISMERÉSÉRŐL
A csonttumorok inkább
gyermek-, és fiatal felnőttkorban fordulnak elő. Az egyetlen
gyógyulást hozó kezelési módja a sebészi beavatkozás, amely gyakran végtag
amputációval is végződhet. Éppen ezért fontos a
betegség korai stádiumában való felismerése.
A csonttumorok
az összes daganatoknak mindössze 0,5-1 százalékát teszik ki. Gyermekkorban rendszerint elsődleges csontdaganatok
keletkeznek; az egyéb daganatok
csontáttétei ritkák.
Ezzel szemben
felnőttekben a csontáttétek sokkalta gyakoribbak, mint a primer csontdaganatok.
A csontdaganatok
többsége igen rosszindulatú, ezért csak megfelelően radikális sebészi beavatkozás mentheti meg a
beteg életét, amely sajnos még napjainkban is sokszor csonkoló műtétet
jelent.
A végtag
megtartásának lehetősége és a beteg túlélési esélyei a daganat minél
korábbi felismerésén múlik.
Ebben nagyon fontos mind az, hogy a beteg minél előbb orvoshoz forduljon,
mind pedig az, hogy a beteggel először kapcsolatba kerülő orvos
bizonyos tünetek és panaszok (esetleg laborvizsgálati eltérések) esetén
gondoljon daganatra, és megfelelő időben ortopéd szakemberhez
irányítsa a pácienst.
A tumorok, vagy a
daganatszerű állapotok ritkán érintik az ízületeket, leginkább a velük szomszédos lágyrészek
vagy csontok daganatainak ízületre való átterjedése észlelhető.
A betegek többsége
tapintható duzzanat, fájdalom, esetenként mozgáskorlátozottság miatt fordul
orvoshoz.
Viszonylag gyakori
- főként daganatszerű elváltozások és jóindulatú daganatok esetén -,
hogy mellékleletként, például baleset miatti röntgenvizsgálatkor kerülnek
felismerésre.
Előfordulhat,
hogy az érintett csont minimális erőbehatásra bekövetkező törése ("patológiás törés") mutat rá a
csontszövetet romboló és elvékonyító daganatos folyamatra.
Általánosságban
elmondható, hogy a törzs, vagy a végtagok makacs, fokozódó, ismeretlen
eredetű fájdalma esetén, különösen, ha duzzanat is tapintható, a daganat
lehetőségét csak akkor szabad elvetni, ha bizonyítható, hogy a panaszokat
más folyamat okozza.
Amennyiben az ízületek is érintettek (elsődleges ízületi tumor vagy
csontdaganat átterjedése révén), úgy ízületi mozgáskorlátozottság tapasztalható.
Amennyiben a
klinikai tünetek és a fizikális vizsgálat felveti a daganat lehetőségét,
az orvos laboratóriumi vizsgálatokat kérhet (vérkép, CRP, csontanyagcsere laboratóriumi
mutatói, stb.), és szinte minden esetben igénybe vesz képalkotó vizsgálatokat
(az érintett csont kétirányú röntgenfelvétele, és szükség esetén CT, MR).
További, részben funkcionális
vizsgálatokkal láthatóvá tehető az érintett csont
anyagcseréje (izotópos csontvizsgálatok).
A daganat távoli
áttéteinek kimutatása,
illetve kizárása céljából további képalkotó vizsgálatokat (pl.: mellkas CT,
pozitron emissziós tomográfia) célszerű lehet elvégezni.
A daganatok pontos
típusát csak biopsziával tudják megállapítani.
A
csontdaganatok egyetlen gyógyulást hozó kezelési módja a sebészi beavatkozás. Ennek jellegét számos tényező
határozza meg: a beteg életkora, általános állapota, a daganat elhelyezkedése,
és legfőként a daganat sebészi stádiuma. A stádium meghatározása során a
daganat szövettani típusát, a csonthoz képesti elhelyezkedését, a nyirokcsomók
érintettségét és a daganatáttét meglétét vagy hiányát veszik figyelembe.
Ma már a hatásos kemoterápia (és
Ewing-szarkóma esetén radioterápia) birtokában igyekeznek
végtagmegtartó műtéteket tervezni. A megfelelő kozmetikai
és funkcionális eredmény eléréséhez fontos, hogy a műtéti
csontdefektusokat rekonstruálják. A legjobb eredményt a saját csont adja,
melynek az eredeti érellátását megtartják (általában a szárkapocscsontból,
illetve a medencelapátból veszik).
Lehetőség van
továbbá csontbankból származó csont beültetésére, illetve saját, vagy idegen csontőrlemény
alkalmazására is.
http://www.kamaszpanasz.hu/
(WEBBeteg)
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Ma a tehetséggondozás kiemelt terület.
Egyre másra
szaporodnak a tehetségpontok, a minősítéssel rendelkező
tehetséggondozó intézmények. Ez jó, hiszen tehetség mindenhol van, öröm, ha
ehhez az egész országot lefedő hálózat társul.
Ahogy azonban
ezeknek az iskoláknak a tevékenységét nézem, és persze hozzá azt a
támogatórendszert is, ami a jó képességű, hátrányos helyzetű
gyerekeket segíti, azt kell mondanom, ez az egész meglehetősen szelektív
jellegű.
Szelektív,
mert elsősorban az intellektuális tehetségekre koncentrál.
Azokra, akik
általában jó képességűek, főleg persze mérhetően matematikából,
magyarból, gondolkodási képességekből. Pedig tudjuk, hiszen a tehetségmodellek
is mutatják, vannak speciális tehetségek is, pl, aki csak a mozgás, a zene,
vagy a képzőművészet terén mutat kiemelkedő képességeket. De mi
lesz ma egy gyerekkel, aki csak ezek valamelyikéből jó? És mellette a
többiből nem jeleskedik, sőt részképesség-kieséses?
Még a
sport talán jobb helyzetben van, hiszen a klubok felkarolják őket, és biztosítják a
kibontakozást, még ha más területen nem is zseni az illető.
De
pl. a képzőművészetnél már nincs ilyen karrierlehetőség. Persze régen, amikor
egy mester mellett kitanulhatták a szakma csínját-bínját, más volt. Senki sem
rója fel pl. Picassonak, hogy nem tudott kétjegyű számokkal
műveleteket végezni. Mert hihetetlen értéket teremtett e nélkül is. Ma
persze neki is nehezebben menne. Mert ma ahhoz, hogy a szakmát kitanulja, jó
érettségi bizonyítvány kell, ami nélkül nem mehet egyetemre, és nem lehet ez a
szakmája, hivatása, élete. Lehet ugyan amatőrként, de az nem nagyon ér fel
az egyetemen megszerzett címmel.
Elmarad
hát ez a vonal, és még az sem valósulhat meg, hogy az iskola figyeljen erre, és
építsen rá. Mert ahhoz más iskola kellene. Olyan, ahol a szemlélet más. Ahol az is értékes
lehet egy pedagógusnak, aki nem érti a matekot, de kiválóan ért máshoz. Akár a
rajzhoz, akár az énekhez, akár a közösségszervezéshez.
Hiszen
van egy csomó gyerek, akinek a tehetsége úgymond nem tantárgyiasítható.
De boldog és
sikeres, ha kisebbeket bíznak rá, ha irányíthat egy meccset szünetben, vagy
rendet rakhat a műhelyben, és rendszerezheti a szerszámokat. De ezt a mai
iskola nem nézi. Ha az egész személyiségre figyelnénk, persze lehetne. És akkor
megtalálnánk a boldog gyerekhez vezető utat is. Ami most a
dolgozatjavítások útvesztőjében elvész.
A másik szelektáló terület a szociális helyzet. Persze, hangzatos a hátrányos helyzetűek ösztöndíja, de mindannyian, akik velük dolgozunk, tudjuk, ez gyakran nem a valós állapotra fókuszál. Mert a jövedelem alapján sokkal többen használják ki az ezzel járó támogatásokat, mint akik valóban rászorulnak. Sokszor számunkra, pedagógusok számára arcpirító elvenni a beadott jegyzői igazolást attól, aki márkás autóval áll be a parkolóba, hogy behozza. Aki nagyon tudja, hogy nekik jár. Mert neki papírja van arról, hogy jár az ingyenes művészeti oktatás. És tényleg, hisz a vállalkozásban minimálbéren bejelentett szülő jövedelme csakugyan alatta marad a szintnek. Papíron.
És
akkor még nem mentünk lejjebb. A halmozottan hátrányos helyzetűek felé. Akiket
már végképp nem ér el a tehetséggondozás. Akik, ahonnan jönnek, ahol élnek,
ahol sosem készül házi feladat, sosincs szülői támogatás, motiváció, mégis
képesek teljesíteni. Csak abból építkezve, ami a suliban ragad rájuk. Mondjuk
3-ra, vagy 4-re. De nem többre. De onnan, ahonnan ők jönnek, ez felér
akkora teljesítménnyel, mint emitt a kitűnő. Ám ezekért a gyerekekért
külön küzdeni kell.
És ma nincs meg
az oktatási rendszerben, aki küzdjön értük. A szülő helyett is. Maga
helyett is. Pár év múlva a legtöbb tanár rálegyint: jó fejű lett volna...
dehát... És elmarad. Lemarad, ott marad. A nyomor újratermelőjeként. Mint
a szülei. Meg a nagyszülei.
Pedig
jó lett volna. Lett volna bennük lehetőség. Ha valaki észreveszi. Ha nem azokkal
mérik össze őket, akiknek minden megadatott. Ha figyelembe veszik azt is,
honnan jöttek.
Tehetségeket
pazarolunk el. Sokszor, amikor a szüleikkel beszélek, nem értem, hogy nem vitték
valamire. Mint az asszony, aki a jobb kezem a faluban. Mert látom, pillanatok
alatt megért mindent. Jól kommunikál, és hihetetlenül jól szervez. És
gyönyörűen énekel. A semmiből varázsol életfeltételeket a
családjának. Vihette volna valamire. De nem lett belőle semmi. Szakma
nélkül, segélyből él, mint a többiek.
Tartok
tőle, a gyermekei sem fogják többre vinni. Mert ahhoz más iskola kellene.
Esélyteremtő iskola. De ez ma csak egy jól hangzó, választási szlogen.
Amiben egyre kevésbé lehet hinni. http://www.osztalyfonok.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Bőrjelenségek
és betegségek csecsemő korban
Amit a bőrön látunk, az az egész
ember táplálkozásának, vízháztartásának, keringésének tükre. A máj, a vesék, a
mellékvesék, a pajzsmirigy és az idegrendszer egyaránt hozzájárulnak a jelenség
sokszínűségéhez. Néhány tünet közvetlenül is feltárja számunkra, hogy mi
zajlik "odabent".
A csecsemő anyajegyei
A bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb
felületű piros foltok a kis erek ártalmatlan tágulatai, tűzfoltoknak
is hívják őket. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó
közepén helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Az
egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak. Hasonló, ám a bőrből
puhán, pirosan, kereken előemelkedő, szivacsos, olykor rücskös
felszínű képződmények az érdaganatok. Az első év során
keletkeznek, és a második évtől kezdve fokozatosan visszafejlődnek. A
tejeskávészínű foltok általában csak kevéssé látszanak, néhány
centiméteres nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak. Ha 4-5-nél
több van belőlük, vagy nagy felületet fednek be, mutassuk meg orvosnak. A
sötéten pigmentált foltok, egész életen át megmaradnak. Különböző
nagyságuk és formájuk miatt nem ítélhetők meg egységesen. Az olyan pigment
foltokat, amelyek változnak, nőnek, mutassuk meg szakorvosnak.
Csecsemőkori sárgaság
Ha a szemfehérjét nem érinti, akkor ártalmatlan jelenség. Sárgás
bőrszínt okozhatnak például a sok karotint tartalmazó ételek (sárgarépa,
sütőtök). Ha a szemfehérje is besárgul, sárgaságról beszélünk. Az
újszülöttek többé-kevésbé mind besárgulnak a szülés után, mert a máj még nem
tudja teljesen lebontani az elpusztult magzati vörösvérsejtekből
felszabaduló bilirubint. Ha több fény éri az újszülöttet ritkábban fordul
elő. Besárgult újszülötteknél előfordul, hogy a széklet a
magzatszurok távozása után nem sárga, hanem szürkés-fehér lesz. Ez az
epevezeték eldugulására utal. Orvosi kezelést igényel!
Köles-csomók
Újszülöttek gombostűfejnyi, fehér, durva tapintású kiütéseiről van
szó. A szem közelében ülnek, szarutartalmúak, és maguktól elmúlnak.
Koszmó
A fejbőrön és a szemöldökön foltokban fellépő lapos, durva
felületű, zsíros, szürkés-sárga pikkelyképződést nevezik így. Az
első hónapokban jelenik meg, néha egyéves kor utánig is megmarad, és
olajjal való feláztatás után a hajkefével óvatosan leemelhető. Ne féljünk,
hogy eközben megsértjük a kutacsot. Ám túlzott zsírozás, mosás, kapargatás nem
használ, sőt néha ront a helyzeten.
Pattanások az arcon az első hetekben
Meg kell különböztetni őket a gennyes pattanásoktól. Ezek faggyút
tartalmaznak, nem pedig gennyet. Nem is fertőzőek. Legtöbbször elég a
bőrt magas víztartalmú krémmel ápolni.
Szeborreás bőrgyulladás
A bőr működése túl élénk, ami megnövekedett zsírtermelésben
és élénk
|
|
korpaképződésben nyilvánul meg. A
durva pattanások begyulladnak, így a pelenkatájon, a hajlatokban, a köldök
közelében gyulladásos gócok alakulhatnak ki, melyek lassan terjedve esetleg az
egész testfelületet bevonhatják. A bőrt gondosan kell ápolni, nehogy a
kipállott területek elgennyesedjenek. Nem viszket, és a gyermekeknek általában
jó a közérzetük. A tünetek a negyedik hónapra általában visszafejlődnek.
Arcpír
A piros arcnak sokféle oka lehet: láz, fogzás, skarlát, friss
levegő, izgalom. Túl hosszú ideig tartó séta, szeles, hideg időben,
főleg a pufók fél év körüli csecsemőknél akár enyhe fagyáshoz is
vezethet. Ilyenkor a sötétpiros foltok alatt tömörebb szövetrészek tapinthatók.
Különös gondozást igényel.
Sápadtság
Ha a kötőhártya, az ajkak, a fülcimpa és a körmök ugyanolyan
rózsásak, mint más gyerekeknél, sápadtság ellenére sem kell
vérszegénységtől tartanunk. Ám ha ezek színtelenek, és a gyerek erőtlen,
kedvtelen, forduljunk orvoshoz. Jövő héten folytatjuk a
bőrbetegségeket! http://dip.hu
Az iskolaválasztás és az iskolakezdés minden család
életében fontos döntés.
Sok szülő bizonytalan abban, hogy tanköteles gyermekét iskolába
adja-e, vagy még egy évre visszatartsa az óvodában. Meg tud-e birkózni az
iskolai nehézségekkel, jól érzi-e magát, tud-e figyelni a tanítóra, nyugodtan
tud-e ülni 45 percig?
Nagyon
fontos szerepük van az első iskolai éveknek, hiszen az ekkor tapasztalt sikerek vagy kudarcok
jelentősen meghatározzák a gyermek későbbi sorsát, mert itt szerzi
meg azokat a szellemi eszközöket, értékeket, melyek segítségével előre
juthat az életben, vagy itt érhetik olyan csalódások, kudarcok, amelyek
önbizalmát és eredményességét mélyen lecsökkentik.
Az iskolaérettség kritériumainak megállapítása még ma is fontos problémája
a pszichológiának. Mindenképpen tudományos alapokon kell megoldani a kérdést.
Az iskolaérettség legfontosabb szempontjai:
1. A
gyermeknek először is testileg kell alkalmasnak lennie az
iskolai életre. El kell érni az első megnyúlás fázisát, be kell
fejeződnie az első alakváltozásnak, a testarányok fejlettebbek, a
testalkat minőségileg változik.
2.
Értelmi fejlettségében képes legyen a szándékos és tartós
figyelemre. Legalább 15 percig képes legyen figyelmét ráirányítani
az iskolai foglalkozásra. Emlékeznie kell a közvetlen vagy korábbi benyomások
képeire, a szavak nyomán el kell képzelnie a képszerű tanítási anyagot,
elemi fogalmakkal kell rendelkeznie, hogy ítéletet, következtetést tudjon
megfogalmazni. Bizonyos fokú készségekkel kell rendelkeznie, mint amilyen a
rajz- és íráskészség, valamint a beszédkészség.
3. Az
iskolaérettség erkölcsi-érzelmi kritériumai: feladattudat,
kötelességérzet, szabálytudat, akarat, önfegyelem, és a mozgásszükséglet
fékezése.
4. Az
érzelmi jelenségek terén kritérium a közösségi életbe való
beilleszkedési alkalmasság. Legyen tekintettel másokra, tudjon
alakalmazkodni, érezze jól magát a gyerektársak között, lelje örömét az iskolai
életben.
Az
iskolaérettség egyik jele, hogy 6. életév körül vágyik a gyermek
iskolába, érdeklődik az iskolai tevékenység iránt, becsvágya
támad, hogy iskolás legyen. Ezek a jelek árulják el a gyermek beilleszkedési
törekvését, hajlamát az iskolai munkára. Ha ez a személyiség kifejlődik,
sok mindent pótolhat az iskolaérettség kritériumai közül.
Az
iskolaérettséget nem elegendő csak egy irányból megközelíteni. A feladatot csak komplex vizsgálat
alapján lehet megoldani, melynek része a gyermek anamnézise, szociális
helyzetének ismerete, testi állapotának és pszichikus folyamatainak vizsgálata.
Kedves Szülők!
Először
is fontos, hogy az óvodapedagógusok hogyan látják a gyermek fejlődését,
ezért érdemes meghallgatni, kikérni a véleményüket. Egy kis segítség az iskolaérettség otthoni
vizsgálatához szülőknek:
www.szigetigabo.freeweb.hu/iskolaerettseg.html
A
gyermeklélektan: a gyermek lelki életének, lelki fejlődésének az ifjú kortól és
a felnőttől eltérő tényeinek, jellegzetességeinek, típusainak, szakaszainak a
vizsgálata. Azokat a tipikus különbségeket kutatja, amelyek elválasztják ennek
a kornak a lelki életét az átlagember lelki képétől.
A TEST LÉLEK
FEJLŐDÉSÉNEK A SZAKASZA A GYERMEK LÉLEKTAN IGAZI ALAPÁT KÉPEZI.
A személyiség:
Maga az egyedi ember. Az egyén lelki
életének sajátos összessége.
A
SZEMÉLYISÉGET SOK MINDNE BEFOLYÁSOLJA PL- A GÉNEK,A MAGZATI IDŐSZAK,A KÖRNYEZET AMIBEN
ÉLÜNK HALÁLUNKIG.
A GYERMEK LÉLEK SZÁMÁRA NAGYON FONTOS A SZERETET KIMUTATÁSA MÁR A MAGZATI
IDŐSZABAN IS.EZ LELKILEG NAGYON FONTOS A PICI SZÁMÁRA.ÉRZI,HOGY FONTOS
ÉS,HOGY NINCS EGYEDÜL A VILÁGBAN.MIVEL A GYEREK NAGYON ÉRZÉKENY ÍGY FIGYELNI
KELL,HOGY A TESTI KONTAKTUSOK MINDIG NYUGODTAK ÉS KISZÁMÍTHATÓAK LEGYENEK A
SZÁMÁRA.HA NEM ÍGY VAN AZ BEFOLYÁSOLJA A LELKI ÁLLAŐPOTÁT ÉS EZT SOKSZOR
SÍRÁSSAL IS JELZI.FONTOS FEJLŐDÉSE SZEMPONTJÁBÓL A BIZTOS KÖZEG
KIALAKÍTÁSA IS HISZEN EZZEL TUDJUK BISZTOSÍTANI AZ EGÉSZSÉGES LELKI FEJLŐDÉSÉT
.KICSI KORI
LELKI DOLGAINK NAGYON NAGY KIHATÉÁSSAL VANNAK FELNŐTKORI LELKI DOLGAINKRA
IS.
MINDEN
KORSZAKNAK MEG VAN A MAGA LELIK FEJLŐDÉSI SZAKASZA!
A
KISGYERMEKKOR
-KISGYERMEKORROL
2 ÉVESKORTÓL BESZÉLÜNK.SZERINTEM MINDNEKI SZÁMÁRA AKINEK GYEREKE VAN
ISMERŐS,HOGY MIVEL IS JÁR EZ AZ OLYKOR MÉG A SZÜLŐ SZÁMÁRA IS NEHÉZ
KORSZAK
-.IGEN PERSZE MÁR RÁ IS
VÁGJUK,HOGY MEGJELNEKI AZ ELSŐ DACKORSZAK,HISZEN
A GYEREKNEK KEZD ELŐBÚJNI AZ- ÉN- TUDATA
-.MEGJELNEKI NÁlA AZ A
TUDAT IS AMIKOR AZT HISZI Ő MINDENT JÓL CSINÁL ÉS NEM KÖVET EL SEMMI HIBÁT
AKI HIBÁZIK AZ A SZÜLŐ.MJEGGYŐZÖDÉSÉT ÉS AKARATÁT TŰZÖN VIZEN
KERESZTÜL AKARJA VINNI ÉS HA VALAKI NEMET MOND NEKI AKKOR AZT GYAKRAN
HISZTIVEL,VITÁVAL,KIABÁLÁSSAL NÉHA MÉG DRASZTIKUSABB VISELKEDÉSSEL TOROLJA MEG.
DE FONTOS ,HOGY MINDIG FELMÉRJÜK A HARAG
OKÁT ,MERT LEHET MI NEM VESZÜNK ÉSZRE VALAMIT.LEHET ÁLMOS
VAGY ÉHES BÁRMI LEHET ÉS HISZTI IYLENKOR CSAK ESZKÖZ,HOGY FELHÍVJA MAGÁRA A
FELNŐTEK FIGYELMÉT.
AKÁRHOGY IS VAN AZ
BIZTOS,HOGY A LELKI FEJLŐDÉSÜKHÖZ KELLENEK AZ EZEK ALAPJÁN MEGSZERZET
LELKI TAPASZTALATOK IS.
FONTOS ,HOGY HA GYERMEKÜNK TÚL LŐ
A CÉLON AKKOR IS BIZTOSÍTVA LEGYEN,HOGY MI SZERETTYÜK AZÉRT ŐT ,DE MOST
VALAMI BUTASÁGOT CSINÁLT.
-AZ ÖSZÍNTE BESZÉD MINDIG JOBBAN HAT A GYEREKEKRE MINT A KIABÁLÁS ,HISZEN ÍGY ÉRZIK ,HOGY ŐK IS FONTOSAK ÉS FIGYELNEK RÁJUK ÉS NEM BUTA EMBERKÉNEK KEZELIK ŐKET.
-TERMÉSZETESSEN A GYEREKEK SZERETIK HA ŐK VANNAK A KÖZÉPPONTBA MINDIG ÉS HA RÁJUK FIGYELNEK,DE MINDENT SZÉP SZÓVAL ÉRDEMES ELÖBB MEGPROBÁLNI VELÜK
-.HA A BABA LELKI ÁLLAPOTA
JÓ AKKOR SOKAT NEVET LÁTNI RAJTA ,HOGY VIDÁM ÉS AKKOR
VÉLEMÉNYEM SZERINT A CSALÁD TÖBBI TAGAJA IS NYUGODT ÉS BÉKÉS.
-DE HA MEGFIGYELÜNK EGY GYEREKET ÉN GYAKRAN MEGTESZEM KÉPET KAPOK A CSALÁD
OTTHON LELKIÁLLAPOTÁRÓL IS.
MERT MINDEN AMI OTTHON VAN A GYEREKBEN
ÖSSZETEVŐDIK.
TERMÉSZETESSEN ÍGY A GYEREK LELKI
ÁLLAPOTA ROSSZ LESZ ÉS KÜLÖMBÖZŐ BOBLÉMÁK LEHETNEK NÁLA.AKÁR FIZIKAILAG
IS.
SZELEKTI-KISMAMA-INFO-
BŰNÖZŐ GYERMEK A CSALÁDBAN
Ha megfigyeled az élet
forgatagát, úton-útfélen találhatsz olyan családokat, ahol a gyermek
bűnözővé vált. Van, aki már egészen kisgyermekkorától meglopja a
szüleit, van, aki kamaszkorban keveredik olyan társaságba, ahol a bűn az
erkölcsi érték. Egy-egy ilyen közösség akkor fogad be valakit, ha olyan jellegű
bűnt követ el a gyermek, amely menőnek számít a közösségben. A
társadalom ilyenkor többnyire a gyermeket ítéli el, helytelenül...
Amikor sok
szülő megtudja, hogy gyermeke a bűn emberévé lett, igen nagy
fájdalommal éli meg ezt az információt, és ez a fájdalom a legkülönösebb
tetteket hozza elő a szülőből.
Van, aki nem cselekszik,
csak lerendezi néhány szóval az esetet, van, aki leordítja a gyermek fejét,
Van, aki erőszakhoz
fordul, így próbálj a meg a gyermeket visszatéríteni az erkölcs útjára. Mivel a
bűnöző gyermekek is a lelkileg sérült szülőktől származnak
igen ritka az, amikor ezt a szituációt egy szülő tudatosan –a helyes
megoldást szem előtt tartva- képes kezelni.
Sok szülő
egyszerűen ki is tagadja gyermekét (ha nem hiszed, nézd meg a
szembesítő show-kat). Mindegy melyik utat választja a szülő a
felsoroltak közül, közte és a gyermek között olyan mértékű szakadék alakul
ki, amely mérgezi a család egységét.
Ha a gyermeket
sok év után mégis megkérdezi valaki, hogy miért cselekedte a bűnt, szinte
kivétel nélkül a szülőkre vezetik vissza az okokat: Mert nem szerették, mert
erőszakosak voltak vele, mert kivételeztek a testvérével, mert
megbántották önérzetét, mert a gyermeket csak rabszolgának tartották, mert a
gyermek nem bírta elviselni a szülők veszekedéseit egymással, vagy...
Sorolhatnám az indokokat egész oldalon keresztül, de mindegyiknek egy a
lényege: a szülők olyan mostoha körülményeket biztosítottak a gyermeknek,
amelyből ki akart törni, és meg akarta élni a saját vágyait.
Amikor a
szülőket szembesítik sok év után saját tetteikkel, akkor hárításként azt hozzák
fel mentségként, hogy: persze, mert veled nem lehetett bírni, vagy hogy: mert
nem úgy viselkedtél, ahogy kellett volna, esetleg: mert nem akartad megérteni,
hogy…
A szülői
érveknek is hosszú a lajstroma, ami a legérdekesebb, hogy az indokok között
szinte mindig szerepel, hogy a gyermek velük szemben is követetett el
bűnt, pl.: lopott.
Amilyen a fa, olyan a
gyümölcse is. Képmutató dolog a gyermeket hibáztatni bármiért is, hiszen
minden, ami Ő, azt a szülőktől tanulta.
Az állítás megfordítva is
igaz: minden, amivé lehetett volna, de nem lett, azt a szülő mulasztotta
el a nevelésével.
Sokszor hozzák fel a
szegénységet az emberek, ami miatt a gyermekben vágy alakul ki a bűn
általi haszonszerzésre. El ne hidd az ilyen ostobaságot, ha a gyermeknek a
szülő megtanítja, és példát mutat, hogyan kell a szegénységgel fájdalom
nélkül együtt élni, illetve tisztelni a tulajdont, a gyermek soha nem lesz
rabló, vagy tolvaj.
Ha pedig a gyermek rabló
lesz, akkor az előző aspektusok a szülőben is megvannak,
legfeljebb azért nem lett bűnöző, mert nem volt mersze hozzá. Az
ilyen ember örökké elégedetlenkedik az anyagi helyzetével, igazságtalannak
tartja, hogy az élet másoknak többet ad. Ha a gyermek ezt a példát látja, miért
kell csodálkozni, ha a szülő lázadásával szemben, ő meg is szerzi,
amit akar.
A másik igen
gyakran felhozott érv, hogy a gyermek és szülő kapcsolata megromlott és a
gyermek nem tiszteli a szülőt.
Amilyen a vetés, olyan az
aratás. Ha az ilyen képmutató szülőt megkérdem, hogy ő tiszteli a
szüleit, akkor legtöbbször természetesen „igen” a válasz. Aztán, amikor a
részletekbe is betekintünk, kiderül, hogy bár fenntartanak valamilyen
látszólagos kapcsolatot a nagyszülőkkel, de valójában tele vannak ítéletekkel
irántuk. Ha a gyermek ilyen erkölcsi életet lát, mitől kellene
megtanulnia, hogyan kell tisztelni a szüleit, hiszen a szülőkben is a
tisztelet szó, egy tartalom nélküli, üres szállóige, amit képmutatóan a gyermek
orra alá lehet dörgölni.
Az ember felelősségtől való félelme, a nem tudása hárítja a gyermekre azt a terhet, hogy ő a felelős tetteiért. Ez azonban soha nem igaz. A gyermek bűnét a társadalom ugyan hasonló mércével ítéli meg, mint a felnőttek bűnét, azonban a gyermek bűne a szülőké. Minden esetben.
A legtöbb
ember nem köteles gyermeket nemzeni, azonban, ha ezt megtette, nem csak a
gyermek etetéséért, iskoláztatásáért, hanem lelki fejlődéséért is
felelős. A világ legkönnyebb dolga a gyermek szemére hányni, hogy
”etettelek-itattalak, ruháztalak, iskoláztattalak, és mi a hála?” Az ilyen
ember inkább ne tette volna, mert ez mind semmi. A valami az lett volna, ha
gyermeket önbizalomra tanítja, hitre, erkölcsre, szeretetre. Aki viszont a
lelki életre tanítja a gyermeket, az nem rója fel az anyagi dolgokat, amelyeket
adott neki.
Ha már egy
gyermek a bűn útjára lépett, igen nagy áldozat kell, hogy onnan képes
legyen visszatérni. Ezt az áldozatot a szülőnek kell meghozni. Ha a gyermek nem ismerte
fel, hogy helytelen úton jár, és ő maga nem kért segítséget a változáshoz,
csak egyetlen dolog segíthet: ha szülő megvallja bűneit a gyermeknek,
és ő maga tiszta szívvel megtér az igazság útjára. Ezzel a gyermeknek
olyan példát mutat, amely felébreszti a szunnyadó szellemet és a bizalmat a
gyermekben és erőt ad neki a változáshoz. A képmutató bűnbánat nem
segít!
Nem harcolhat
senki a gonosz ellen, mert aki ellene küzd, az ő maga is gonosszá válik. A gyermeknek sem
helyes, ha a szülei elfojtott, de sötét eszközeivel lázad a törvény ellen. Ha a
családban ennek ellenére a sötétség az úr, az nem oszlatható el újabb
sötétséggel. Sem a tiltás, sem az érzelmi zsarolás, sem az erőszak nem
alkalmas, hogy megoldja az ilyen helyzetet.
Az ősi
törvény nem változott: csak az igaz bűnbánat, a felelősség elismerése
és a megbocsátás visz be az életre.
Aki fényesség erejét
hívja segítségül, aki megoldást keres, hibás helyett, aki azért küzd, hogy
növekedjék lélekben, annak a fény eloszlatja a sötétséget, akkor is, ha nem a
sötétség ellen harcol.
Néhány gondolatot szeretnék leírni, hogy mire érdemes
figyelni a szülőnek, ha iskolába íratja gyermekét.
1. Az iskolába nem iskolás, hanem óvodás megy, aki a következő
két-három évben érik meg az iskolára, nagy egyéni eltérésekkel.
2. Az óvoda feladata nem az, hogy felkészítsen az iskolára, hanem az, hogy
érzelmileg biztonságos, meleg környzetet alakítson ki, a szabad játék
lehetőségeivel és a mindennapos meséléssel.
Sajnos
napjainkban is visszatérő probléma, hogy az óvodákban tanítanak - matematikai feladatokat csináltatnak,
ceruzafogást gyakoroltatnak ( miközben a mérések igazolják, hogy a 6.
életévüket betöltött gyerekek 6%-nak a kézfeje érett erre a fogásmódra).
Az iskolára próbálnak előkészíteni, korán
megutáltatva a gyerekkel az iskolai tanulásban megvalósított ismeretszerzést.
Ehhez
partnernek bizonyulnak a szülők, akik talán keveset vannak a gyerekükkel,
ezért nem tudják, hogy mit kellene vele csinálni és úgy akarják a legjobbat
neki, hogy "topmenedzser-képzést"
keresnek már az óvodában és az iskolában. Minél korábban tanuljon idegen nyelvet,
számítástechnikát, úszást stb, és csodálkoznak, hogy rövid idő elteltével
gyerekük egyre idegesebb, fáradtabb, szorongóbb vagy agresszívebb lesz.
A
mai gyakorlat azt mutatja, hogy a hagyományos iskola egyre jobban figyelmen
kívül hagyja a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését. Sok terhet rak a gyerekre, sietve tanít,
és ha a gyerek lemarad, megtörik önbizalma, így rosszabb teljesítményt nyújt,
agresszívebb lesz. Hiányzik az öröm és a képességfejlesztéshez nélkülözhetetlen
cselekvő részvétel a tanulásban.
Az
alsó tagozat feladata, hogy a gyereket életkorának megfelelően, lassan,
nem házi feladatokkal, hanem hosszú hónapokon keresztül kialakítsa és
megalapozza az alapkészségeket: írás olvasás, számolás.
Ezzel
párhuzamosan fejleszti az érzelmi és cselekvéses intelligenciát mesékkel,
játékkal, énekkel, zenével, kézművességgel.
Mérések
bizonyítják, hogy ez utobbi több mint 80%-ban befolyásolja az életben való
boldogulást, míg a megtanult tananyag mintegy 18%-ban
Érdemes azt az iskolát választani, ahol a fenti leírtak
szerepet kapnak a gyakorlatban.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Újszülöttkori
ultrahangvizsgálatok –
Biztosan rendben van
minden?
Amikor végre megszületik a várva várt
kisbaba, az első alapos gyermekorvosi vizsgálatra a születés utáni pár
napban már sor kerül.
Ha minden rendben van, akkor a
következő kiemelt jelentőségű vizsgálat a 6-8 héten esedékes ultrahang szűrés.
A csecsemő szűrés több féle
ultrahangos vizsgálatot is magában foglal. Ekkor érdemes elvégeztetni egy hasi ultrahangos
szűrést, valamint a koponya ultrahangos vizsgálatát is, de a
legkiemeltebben ajánlott szűrés ebben az életkorban az a csípő szűrés.
Mire jó a hasi
ultrahangvizsgálat?
A szűrés során ekkor
áttekintjük a máj, epehólyag, lép, hasnyálmirigy, vesék, mellékvesék,
húgyhólyag nagyságát és szerkezetét. Ebben a korban e központi szervekben előforduló esetleges
fejlődési rendellenességek jelentős része már észlelhető, noha
tüneteket még nem feltétlen okoznak. Panaszmentesség esetén is kiemelt
jelentőségű a húgyúti fejlődési rendellenességek korai
kiszűrése.
A szűrővizsgálat semmilyen
veszéllyel, fájdalommal, megterheléssel nem jár, viszont gyors és hatékony. Az idő előtti felismeréssel az
esetleges betegségek is sikeresebben kezelhetők és
ellenőrizhetők.
Csípő
ultrahangvizsgálat
A gyermekorvos fizikális úton
kötelezően ellenőrzi az újszülött csípőízület mozgását, a lábak
hosszát, a comb és farredő szimmetriáját.
A kevésbé szembetűnő
eltérések kiszűrésére azonban csak az ultrahangos vizsgálat ad
egyértelmű választ.
Újszülött korban a csípő igen
gyakran”fejletlen, éretlen”, 6 hetes korra azonban az „éretlen” csípő is
eléri normális helyzetét.
Így az ekkor elvégzett
csípő ultrahangvizsgálat eredménye megbízhatóbb.
A veleszületett csípőficam
előfordulása Európában 0,5-2%, tehát 1000 gyermek közül általában 1-2
születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a baloldal érintett, és
gyakoribb a csípőficam a fehér bőrűekben, lányok négyszer többen
érintettek, mint a fiúk.
Mikor javasolt mindenképp
a csípő ultrahangvizsgálat:
* fizikális vizsgálattal
eltérés látható az ízület illetve láb szimmetriájában
* a családban előfordult
csípőficam – ekkor 15%-s valószínűséggel jelenik meg a rendellenesség
* méhen belüli helyzeteknél: farfekvés,
ikerterhesség, elégtelen mennyiség magzatvíz, méhen belüli kényszertartás
* fejletlen csípőízület
Amennyiben 5-6 hónapos
kor után merül fel a csípőficam lehetősége, az ultrahangvizsgálat már nem ad elég
információt, ilyenkor röntgenvizsgálat elvégzése
javasolt.
Koponya ultrahangvizsgálat
A vizsgálat során ellenőrizzük az agykamrák tágasságát, ultrahanggal kimutathatók továbbá a kiterjedt kóros eltérések az agyállományban, valamint a fejlődési rendellenességek egy része is.
Klinikai tünetek esetében, vagy ha szülés
közben, a korai újszülött korban agyi sérülés
lehetősége merül fel, mindenképpen indokolt a vizsgálat elvégzése. Késői
csecsemőkorban, amikor a kutacs záródása elkezdődik, a vizsgálat már
korlátozott értékű, vagy nem végezhető el.
A korai ultrahangos
szűrés elvégeztetése megadhatja a megnyugvást a szülőknek, hogy pici
babájukkal minden rendben van. Ritka esetben - szervi eltérések, vagy még tünetmentes betegségek
felderítésével – tehát az idő előtti diagnosztizálással a szűrés
segítséget nyújt abban, hogy szükség esetén mihamarabb elkezdődhessen az
újszülött hatékony kezelése.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A baba sosem
tétlen. Eszik, alszik, kommunikál a világgal. És szorgalmasan megtölti a
pelenkáját, emészt, kiválaszt. Működik.
A pelenka tartalma
hírt ad a belső történésekről.
A széklet először
zöldesfekete, magzatszuroknak, latinul mekóniumnak hívják. A méhen belül fejlődő szervezet
széklete még nem ételt, hanem emésztőenzimeket, epét és nyálkát tartalmaz.
Az első ürítés néha már a
méhen belül megtörténik,
és a magzatszurok sötétre festi magzatvizet. Ilyenkor az orvosok különös
gonddal kísérik a szülést, vizsgálják a megszülető babát.
A mekóniumos magzatvíz ugyanis
azt jelentheti, hogy a magzat nem jut elég oxigénhez.
A megszületés után rendszerint
a baba rövid időn belül vizeletet is ürít. Az első széklet 24 órán belül várható.
Figyelni kell ezekre az
életfunkciókra, és gondosan rögzíteni, hogy volt-e kaki, pisi. Lehetnek ugyanis olyan születési
rendellenességek, amikor nem, esetleg késve ürül a széklet vagy a vizelet.
Kenőcsös produktum
Amint a baba szopni kezd,
megváltozik a széklete.
Az első héten még magzatszurok keveredik a székletbe, ám rövidesen
megjelenik a pelenkában a jellegzetesen savanyú, de semmiképpen nem kellemetlen
szagú, aranysárga, kenőcsös állagú produktum, amelyet anyatejes székletnek hívunk.
Az újdonsült szülők
mindig aggódnak: minden rendben van a babával? Itt van például a gyerek kakija. Az aranysárga
ugyanis időnként egyáltalán nem sárga, inkább
zöld. Ez nem baj, az anyatejes széklet időnként zöld is lehet,
a kaki színét ugyanis elsősorban a vékonybélben kiválasztódó, zöld
epefesték adja. A vastagbélben végighaladva aztán megsárgul, ám ha gyorsabb
iramban zúdul át a széklet a bélcsatornán, nincs ideje besárgulni.
Gondot jelenthet az is, hogy a
baba túl gyakran és túl hígat, időnként nyálkásat kakil. Szerencsére általában ez sem jelent
bajt. Az anyatej savanyú vegyhatású, részben magas tejcukortartalma, részben az
úgynevezett bifidusz baktériumok miatt, amelyek erjesztő hatása lazítja
fel a székletet, így az hígabb lesz, és gyakran – akár minden szopás után –
ürül. Ez az időszak általában négy-hat hétig tart, ezután már csak
két-három kakis pelenka várható naponta, de az „álhasmenés”,
különösen nagy mennyiséget szopó babáknál, elhúzódhat.
CUKROS KAMILLATEA
Sok szülő panaszkodik az
ellenkező végletre: egyes babák pár hetes korukban szorulósak lesznek. Két-három vagy akár négy-öt naponta
ürítenek székletet. Ám a kaki érdekes módon ilyenkor sem kemény, hanem
ugyanolyan kenőcsös, lágy.
Az ilyen kisbabák a
második-harmadik naptól kezdve ugyan nyűgösebbek, de jó az étvágyuk, s
egyáltalán nem látszanak betegnek. Nem is azok. A ritkább
székletürítéseknek az anyatej jó felszívódása, a ballasztanyag-tartalom hiánya
az oka. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne próbáljunk rajta segíteni.
Szopás előtt egy kis
cukros kamillatea vagy az orvos által felírt tejcukorkészítmény eredményt
szokott hozni. Beöntést, kúpot csak
végső esetben szabad alkalmazni. A hőmérő popsiba dugdosása
veszélyes is lehet: az üveg eltörhet, és felsértheti a végbélnyálkahártyát.
Tulajdonképpen egy
egészségesnek látszó, jól fejlődő, anyatejet szopó baba széklete úgy
jó, ahogy van: ha híg, ha sárga, zöld, ha nyálkás, ha gyakori, ha ritka -
mindenképpen normális. Még az sem ijesztő, ha az első hetekben egy
kis vért fedezünk fel benne, mert az legtöbbször a berepedt anyai
emlőbimbóról kerül oda.
Más a helyzet a tápszerrel táplált babáknál.
A modern tápszerek ugyan már nagyon jól emészthetők, és összetételükben minden fontos tápanyagot tartalmaznak, elkészítésük vagy tárolásuk folyamán mégis elkövethetünk olyan higiéniai hibákat, amelyek bélfertőzést okozhatnak.
Ezenkívül a tápszereket
tehéntejből állítják elő, amely mégiscsak egy idegen fehérjeforrás. Tehát ha egy tápszeres babának
megváltozik a széklete, azt mindig komolyabban kell venni.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Orrmandula-
A tél
előrehaladtával egyre gyakrabban észlelhetők a nátha
szövődményei: a középfül-, az arcüreg-, az orrmandula-, a savós
középfülgyulladás, a fülkürt-, a gége-, a légcső-, ritkábban
tüdőgyulladás.
Nátha
Orrmandula-gyulladás
Az orrban
megtelepedő vírusok hatására termelődő, felgyülemlő váladék
a baktériumok szaporodásának kiváló terepe. A baktériumok a vírusokat követve
megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt beszűkült orrjáratokban és
az orrmelléküregekben.
A 3 évesnél fiatalabb
gyermekek többnyire még nem képesek hatékonyan orrot fújni . A teljesen elmaradó
vagy nem eléggé hatékony orrszívás, orrfújás eredménye az arcüreggyulladás,
amely fájdalommal nem jár, csak fokozott orrváladékozást és orrdugulást okoz.
Főként óvodás korban gyakori a nehéz orrlégzést okozó és fenntartó
orrmandula duzzanat. Ez sajnos nem csak légzési, hanem nyelési akadályt is
okozhat, különösen akkor, ha a torokmandulák is megduzzadnak.
A megduzzadt
orrmandula miatt a fülkürtnyílások is elzáródhatnak, kezdetben savós
középfülhurut alakul ki, mely halláscsökkenéshez vezethet.
Az orrmandula egy piciny
nyirokszerv, amelynek fontos szerepe van a gyulladások terjedésének
megakadályozásában azáltal, hogy a kórokozókat összegyűjti. De maga az
orrmandula is megfertőződhet és az orrban kezdődő
gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével a légutakba jut. A benne
lévő váladék lecsorog a garatba, majd a lélegzés során beporlasztódik a
légutakba. Átterjedve a hangszalagokra rekedtség alakul ki. Ha már a
légcső is hurutossá válik, ez kezdetben száraz köhögés formájában
nyilvánul meg.
A heveny
orrmandula-gyulladás hirtelen kialakuló orrdugulással és napokig tartó magas
lázzal jár.
Az idült
orrmandula-gyulladás nem jár lázzal, időnként hőemelkedést idéz
elő, de a nyirokszövet duzzanata miatti tünetek fokozódásával jár. A
krónikus orrmandula gyulladás főként az óvodás korban lévő
gyermekeket érinti, a kisiskolás korúak számára már egyre kevesebb gondot okoz
és a kamaszkor vége felé a megbetegedéssel már alig kell számolni.
Tünetei: a fokozott
orrváladékozás, az orrdugulás. A pangó váladék miatt gyermekünk nyitott szájjal
lélegzik, - ami feltűnő, jellegzetes arckifejezést kölcsönöz neki, -
szája kiszárad, horkolva alszik, éjjel többször inni kér. Előfordul az is,
hogy hallása gyengébb, főként éjszaka (elsősorban a hajnali órákban
és ébredés után) többször köhög, figyelme lankadt. Étvágytalanság, nyugtalan
alvás, nyűgösség és éjszakai bepisilés is velejárója lehet.
Savós
középfülhurut-
A savós
középfülhurut (nem azonos a középfül gyulladással) a nátha
szövődményeként, bakteriális felülfertőződés hatására alakul ki. A hosszan elhúzódó
orrfolyás általában az orrmelléküregek gyulladásához vezet. Az orrban pangó
váladék és a duzzadt nyálkahártya, orrmandula az orr és a
fülkürtszellőzés megszűnését idézi elő, fülkürthurutot
okoz. Ha a náthás állapotot nem szüntetjük meg középfülhurut alakul ki. Különösen kisgyermekeknél nehéz idejében felfedezni,
mert ez a betegség nem jár lázzal, nem jár fülfájással, egyedüli tünete a meggyengült hallás.
Elhúzódó esetben
gyermekünk érdeklődése csökken, viselkedészavar alakulhat ki! Ha sikerül idejében
felfedeznünk gyermekünk gyengülő hallását, a középfülhurut rövid idő
alatt gyógyítható.
A középfület a
dobhártya és a mögötte lévő borsónyi kis üreg alkotja. Ebben a kis üregben
találhatók a hallócsontok. Egy kis csatorna köti össze a középfület az orrgarat
hátsó részével, ez a fülkürt. A nyelő- és rágómozgások révén a
fülkürtön át levegő jut a középfülbe és kitölti annak üregrendszerét. A
levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat és védi a
belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodásoktól. Gyermekkorban az orrüreget a középfüllel összekötő
fülkürt rövidebb és egyenesebb, mint felnőttkorban, ezért az
orr felől, a tágabb fülkürtön át, a baktériumok könnyebben bejuthatnak a
fülkürtbe.
Ha az orr
bedugul, akkor eldugul a fülkürt is. Ennek következménye az, hogy a
nyelőmozgások révén nem jut levegő a középfül üregébe, így az
ott lévő levegő elhasználódik és a középfülben légüres tér
(vákuum) alakul ki. A dobhártya emiatt behúzódik, elveszíti fényét és a
mögötte kialakult vákuumos szívóhatás következtében testnedvek áramolnak a
dobüregbe, kitöltve azt. A dobüregbe beáramlott folyadék kezdetben
vízszerű, áttetsző rózsaszínű. Később ez
besűrűsödik, tapadós lesz.
Nem okoz
fájdalmat mindaddig, amíg a fülkürtön át kórokozó nem jut a középfülbe. Ha ez megtörténik,
nagyon gyorsan kialakul a magas lázzal és heves fülfájással járó
középfülgyulladás.
Az idejében észlelt savós
középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb. Nem elegendő magát a
szövődményt kezelni, nagyon fontos a szövődményt kiváltó és fenntartó
hurutos állapot kezelése is.
A nátha és a
hozzá kapcsolódó orrmelléküreg gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.
Orrszívóval
történő váladékleszívás előtt és után váladékoldó és érösszehúzó orrsprayt
kell használni akár 4 héten át. Fontos a fülmelegítés is. Ezt mindig mindkét
oldalon kell alkalmazni.
A savós
középfülhurut egyetlen tünete a fokozatosan gyengülő hallás. Figyeljük gyermekünket! Ha azt vesszük észre,
hogy a gyermek közelebb ül a TV-hez, figyelmetlen, nem hallja, ha szólunk neki,
gondoljunk arra, hogy esetleg nem jól hall. Ilyenkor vigyük el gyermekorvoshoz,
fül-orr-gégészhez http://www.mozaikonline.eu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Az orrsövény az orrüreget két
részre osztó, elülső részén porcos, hátsó részén csontos alapú
képződmény. Az orrsövény alaki eltéréseit, deformitásait nevezzük
összefoglalóan orrsövényferdülésnek. Előfordulása rendkívül gyakori, és a
legtöbb esetben a később részletezett fejlődéstani okokkal
magyarázható.
Nem ritka azonban az sem, hogy
az orr traumás sérülése vezet a kialakulásához. Az orrsövény ferdesége az orr
szellőzését gátolja, ezáltal panaszokat, orrdugulást, orrváladékozást,
krónikus orrmelléküreg-gyulladásokat, fejfájást okozhat. A panaszokat okozó
orrsövényferdülés műtéttel korrigálható.
Előfordulása az európai
népcsoportban rendkívül gyakori, a populáció mintegy 70 százalékának
orrsövényén van kisebb-nagyobb deformitás, csontléc vagy taraj. Férfiak esetében gyakoribb,
nőknél valamivel ritkábban észlelhető.
h i r d e t é s
Az orrüreget két részre osztó
orrsövény egy szabálytalan négyszög alakú képződmény, mely porcos és
csontos részekből áll, és orrnyálkahártyával fedett.
Az orrüreget két részre osztó sövény már a magzati életben kifejlődik,
de a 6. terhességi hónapig csak puha kötőszövet alkotja.
Az orrsövény alaki eltérései
következményei lehetnek az orr sérüléseinek is. Az orrot ért ütés, égés, vagy ezeket
követően az orrban vagy magán az orrsövényen kialakult vérömleny is
szerepet játszhat a sövény ferdeségének kialakulásában.
A már részletezett
fejlődéstani okok miatt az orrsövényferdülésnek számtalan variációja
lehet, ennek megfelelően a tünetei is szerteágazóak. Az esetek túlnyomó részében
azonban tünetmentes.
Az orrsövényferdülés - főleg a nagyobb eltérés - azért okozhat
panaszokat, mert a szeptum egyenetlenségei következtében az orr szellőzése
megváltozhat, a szűkebb oldalon a levegő áramlása lecsökken, az
orrlégzés romlik. A tágabb oldalon sem megfelelőek az áramlási
viszonyok, az orrnyálkahártya nem tudja kellőképpen felmelegíteni és
párásítani a beszívott levegőt. Ennek következtében megváltoznak azok a
fontos mechanizmusok és reflexek, amelyek a jó orrlégzéshez nélkülözhetetlenek.
A megváltozott passzázs kóros váladéktermeléssel járhat, orrfolyást, a garat
felé csorgó váladékozást okozhat, az orrmelléküregek gyulladásához vezethet.
-A tünetek erősségét fokozza, ha az orrsövényferdüléshez allergia is
társul.
-Az orrsövényferdülés tünete lehet
orrhangú beszéd is.
-Egyes esetekben a fülkürt működését
gátolja, így fülpanaszokat, gyakran visszatérő középfülgyulladást, esetleg
halláscsökkenést okozhat.
-Makacs fejfájáshoz vezethet, ha a
ferdülés (deviáció) olyan nagyfokú, hogy az orrsövény az orr oldalsó részének,
az orrkagylóknak a nyálkahártyájával érintkezik. Ezeken az érintkező -
szaknyelven -, kontaktpontokon akár nyálkahártya-összenövések is
kialakulhatnak. Az eltérés néha az orr külső alakján is látható, és az orr
tengelyének ferdeségét okozhatja.
- A ferde orrsövénynek szerepe lehet a horkolásban is.
Az orrsövény alaki eltéréseit fül-orr-gégészeti vizsgálat részeként, orrtükrözéssel lehet diagnosztizálni.
Az orrtükri kép hasznos kiegészítői a
képalkotó eljárások, mint az orr- és orrmelléküreg-röntgen, esetleg
CT-vizsgálat.
Egyre elterjedtebb az endoszkópos orrtükrözés is, melynek segítségével
az orrnyálkahártya lelohasztása után az orrüreg hátsó részei is
áttekinthetők.
Az
orrsövényferdülés csak műtéttel korrigálható, gyógyszeres vagy egyéb
konzervatív terápiás lehetőség nem létezik.
Orrsövényműtét végzése akkor indokolt, ha a krónikusan fennálló
orrlégzési panasz hátterében az orrsövény ferdesége áll, vagy a ferdeség része
a gátolt orrpasszázst kiváltó, illetve fenntartó oknak. A beteg általános
állapotától, illetve igényétől, valamint az operáló orvos
véleményétől függően a műtét történhet altatásban vagy helyi
érzéstelenítésben.
http://ro.yahoo.com
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A kupit nem lehet rendszerezni, akármennyi doboza és kosara is van az
embernek. Ezért muszáj lesz egy-két dologtól megválni, attól
függően, mennyire dzsungel a szoba.
A
kevesebb tárgyat egyrészt könnyebb tisztán tartani (és porszívózásnál is jobb látni a
szőnyeget, mint ösvényt rugdosni a plüssök között),
A
gyerekek jobban reagálnak a kevés, jól látható játékra, állítólag a túl sok frusztrálja őket.
A
lomtalanításba lehetőleg vonjuk be a gyereket, meséljük el neki, hogy hova kerülnek a régi
játékok (más gyerekekhez, akik nagyon fognak nekik örülni, stb. –
Nagyon szeretett játékot vagy mütyürt semmiképpen ne dobjunk ki akkor
se, ha szerintünk értéktelen vacak. Valamiért szereti, és fontos neki, ezt
jobb tiszteletben tartani.
Egyébként
a rendszerezés szokásos alapelvei érvényesek itt is: ha nincs rá szükség, nem
használják, nem játszanak vele, vagy elromlott, tönkrement, jelentős
alkatrésze hiányzik,
javíthatatlan, vagy annyira mocskos, hogy tisztítani se érdemes, akkor jobb megválni
tőle.
Természetesen
ha másnak már nem tud örömet szerezni a játék, mert olyan állapotban van, akkor
a kukában a helye. Ne
akarj mindennel egy nap alatt végezni! A 15 perces etapok itt is
remekül működnek!
De miből is lehet kevesebb?
Ha
több helyet foglalnak el a plüsik az ágyban, mint a gyerek, az már nem jó, szegény jobban tud aludni, ha kényelmes
helye van, és nem a különböző aligátorok és zebrák határozzák meg a
gerincformáját. Ha dísznek vannak, vagy esetleg egy gyűjtemény részei, akkor
bánjunk is velük úgy, legyenek rendszeresen mosva, mert annak nincs sok
értelme, hogy valaminek a tetején bambulnak és fogják a port.
Itt
főleg kidobásra szánt cuccokat lehet találni: beszáradt filceket, fogásra
nem alkalmas mini ceruzákat, radírmorzsát, miszlikre tört zsírkrétát. A jó állapotban levő, de nem
használt dolgokat (n-edik papírvágó olló, festékkészlet, vonalzó, ecset vagy
írólapcsomag, esetleg régi – pl. elsős vonalas -, de üres füzetek)
általában szívesen fogadják az ovik és az iskolák, de azért kérdezzünk rá, hogy
kell-e nekik.
A
gyerekeknél is probléma lehet a túlcsorduló ruhásszekrény. Még ha van (vagy tervben van) kisebb
tesó, akinek jók lesznek a kinőtt cuccok, akkor se a jelenlegiekkel egyben
tartsuk őket. Minden, ami szép és használható, de kinőtte a
kisember, mehet zsákba, a rongynak vagy portörlőnek való zoknikat és
egyebeket pedig ne a gyerekszobában őrizzük.
Mindenképpen
őrizzük meg az emlékezetes műveket (pl. anyák napi ajándékok), legyen
minden évből bőven példa, de nem kell minden filcvonást megtartani. A papír-dolgokat dobjuk a szelektív
gyűjtőbe! Hogy mi legyen azokkal, amiket nem dobunk ki, arról majd
később írok. :)
Mielőtt
szívrohamot kapnátok, most egyedül mondom azt, hogy ne szórjátok ki! Viszont ha
van mód – és hely -, csak a gyerkőc(ök) korának megfelelő könyvek
legyenek a gyerekszobában. Szuperjó az Egri csillagok meg az Abigél is, de
ha picike a gyerekszoba és 5 éves a gyerek, inkább ne ott foglalja a helyet.
Hasonló
elven (nem-szép-nem-kell) lehet kiszórni az egyéb mittymüttyöket is. Ezen kívül a
gyerek szobája nem (sem) lomtár, úgyhogy lehetőleg ne itt tartsuk a
vasalódeszkát, a varrógépet vagy a szobabiciklit, és semmilyen más olyan dolgot
sem, amit a szülők használnak, és nem a gyerek.
http://www.urban-eve.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A XX. század
utolsó harmadában egyfelől világszerte sokasodtak a kutatások a
tehetség-témakörben, másfelől egyre több fejlesztő program indult
iskolákban, valamint más tehetséggondozó műhelyekben. Mostanra kialakult
egy olyan bázisa az ismereteknek, módszereknek, amelyek biztos alapot
jelentenek a magyarországi tehetséggondozó programok továbbfejlesztéséhez. Az
alábbiakban a kutatásokból a legfontosabbakat emeljük ki, amelyek kiindulási
pontjai lehetnek a hatékony nemzeti tehetségfejlesztésnek: a tehetség fogalma,
fajtái, a fejlesztés alapelvei, kritikus pontjai.
I. A
tehetség fogalma, fajtái
A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:
Az átlag feletti általános képességek közé
tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi
képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek
szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken.
A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek.
Ezekből sokféle van, a Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott.
E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei,
matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális,
intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként
szolgálnak. A mellékelt Piirto-modell még differenciáltabban jelzi a tehetség
fajtáit (1. ábra).
A kreativitás
is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia,
problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség
funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző,
hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül
elképzelhetetlen.
A feladat iránti elkötelezettség olyan
személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű
teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem,
kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is
fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas
szintű teljesítmény.
Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a
négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű
teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.
II. A
tehetség kibontakozása és fejlődése
Az
előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk
születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként
formálódhatnak. E fejlődési folyamatot és a benne szerepet játszó
legfontosabb tényezőket foglalja össze a Gagné-féle modell (2. ábra).
Amint látható, soktényezős tehát a tehetség fejlesztésének folyamata, s a
képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy
a szunnyadó tehetségből teljesítményképes, kibontakozott tehetség
alakuljon ki. Azt a sokak által megfogalmazott tételt is világosan mutatja az
előző ábra, hogy az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és
felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.
A fejlesztő
munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális
tehetségfejlesztést. Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát,
de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális
képességterületeken. Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez
magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is:
például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már
óvodáskorban megjelenhetnek. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát
már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak
tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi
fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk”
velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni”
a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.
Az iskoláskor természetesen már más lehetőségeket kínál, azonban itt is
óvatosan kell eljárnunk. A kisiskolás korban is alapozó munkát
végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a
tehetség általános képességeihez tartozó elemeit (lásd a korábbi felsorolást)
kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még
ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja
többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem
pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –,
egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani.
A felső tagozat (illetve az ennek megfelelő
gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony speciális
tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és tapasztalat szerint
(12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség.
Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek
felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos - nemcsak az
intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt – ha megtaláltuk
a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni.
A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális
tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai
gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb.
Ezek mindegyike hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne
legyenek túlzóan speciálisak. Egyrészt a tehetség általános képességeihez
tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni ekkor sem. Másrészt
még ekkor is lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy
érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének
megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén. Rugalmas,
sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg
azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi
értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb
területen való sikeres tanulmányokra.
A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a felsőoktatásban
tudjuk feltenni - széles skálán értelmezve ezt a felsőfokú
szakképzéstől a BA-n és MA-n át a PhD-ig.
Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása,
meghatározó, hogy a tanulmányok után milyen munkahelyi feltételeket
tudunk biztosítani a tehetség teljesítményképes működéséhez és
továbbfejlődéséhez.
III. A
tehetségfejlesztés kritikus pontjai
Amint a
tehetség-összetevők és a fejlődési folyamat előző
bemutatása már jelezte, sok buktatója van a tehetséggondozásnak. Ezek közül
most csak a nagyobb, átfogó építőköveket vesszük szemügyre, kiemelten a
kitüntetett szerepű iskolai tehetséggondozást:
1. A
tehetség azonosítása, felismerése
Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó gyakorlati munkának. Ehhez
itt most csak néhány alapelvet foglalunk össze. Ezek a következők:
2. A
tehetségfejlesztő programok célkitűzései
Mindenekelőtt ismételten kiemelendő, hogy a fejlesztés során a
korábban felsorolt négy tehetség-összetevőre egyaránt kell figyelnünk,
tehát a képességek mellett a személyiség-tényezők formálásának is nagyon
fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két főirányon belül további
négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre
vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni:
3. A
tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái
Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák
megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet: természetesen a
célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban
kell ezek közül választani. Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli
formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében. Csak felsorolásszerűen
a világszerte leggyakrabban alkalmazott keretek:
4.
Gazdagítás, dúsítás
Tartalmi szempontból a legfőbb alapelve az iskolai tehetséggondozásnak a
gazdagítás. Célja alapvetően az ismeretek és az elsajátítási folyamat
kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. A fő kérdés itt, hogy
mennyiségi vagy minőségi dominanciájú legyen-e a gazdagítás? Passow
irányelvei támpontul szolgálnak a gyakorlati fejlesztő munkához, s
bizonyítják, hogy a minőségi dúsításra kell a hangsúlyt helyezni.
5.
Tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók
Már az előzőekből is kitűnik, hogy a tantestület tagjainak
egész sor speciális feladatot kell megvalósítaniuk a kiemelt
tehetséggondozásban. Ennek sikeres megvalósításához jól elkülöníthetők
bizonyos funkciók és tevékenységkörök (Eyre). A következő munkamegosztás
megfelelő kereteket biztosít:
6.
Együttműködés a családdal
Már a korábban bemutatott, fejlődési tényezőket átfogó ábra is
jelezte, hogy a tehetséggondozást sem tudja a szülő hatékony
közreműködése nélkül megoldani az iskola. Ezt bizonyítja a világszerte
elfogadott Mönks-modell is (3. ábra), amelynek lényege, hogy három környezeti
tényező játszik döntő szerepet a gyerek tehetségének
kibontakozásában: az iskola, a család és a társak.
Fontos tehát a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere.
Az együttműködés főbb tartalmi szempontjai:
A családdal való
együttműködésnek sokféle szervezeti formáját kell működtetni ahhoz,
hogy a kapcsolattartás hatékony legyen: szülői értekezlet, szülők
akadémiája, egyéni konzultáció, családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák
kialakításában a kezdeményező szerepet az iskolának vagy más
fejlesztő szervezetnek kell felvállalnia, s ezek során az aktuális
feladatok, problémák megbeszélése mellett egyfajta „továbbképzésben” is kell
részesíteni a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek,
módszereinek közvetítésével.
http://geniuszportal.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A hirtelen kialakuló
herefájdalom hátterében legtöbbször gyermekurológiai ellátást igénylő
elváltozás van. A baj megállapításakor azonban nemegyszer nehéz feladat elé
kerül az orvos, mivel több kórkép is hasonló panaszokkal, tünetekkel jár, és
sokszor a radiológiai vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat, a herekeringés
úgynevezett Color Doppler-vizsgálata) eredményének birtokában is nehéz
tisztázni a háttérben rejlő okot.
Ezek a panaszok bármely
életkorban jelentkezhetnek, ugyanakkor a gyermek kora segítségünkre lehet
abban, hogy mely betegségre gondoljunk. A tünetek közül az első a fájdalom
szokott lenni. Nehézséget jelenthet a diagnosztizálás (és a gyógykezelés
megkezdése) szempontjából, hogy olykor a gyermek későn jelzi szüleinek
panaszait, tüneteit.
Néha a már megbetegedett herét
ért kisebb ütés, rúgás kapcsán derül ki a fájdalom, és a fiú és családja úgy
gondolja, hogy a "baleset" károsította a herét, pedig csak így vált
ismertté a hereelváltozás. Más esetben - különösen serdülőknél - az
érzékeny lelkű fiú szégyelli, hogy nemi szervi betegsége van, ezért nem
szól szüleinek vagy az iskolaorvosnak, és bízik abban, hogy kezelés nélkül is
megszűnnek panaszai. Ez sajnos a gyógyítás lehetőségeit sokszor
hátrányosan befolyásolja, mert egyes kórképek esetén nem csak a napok, hanem
szinte az órák is számítanak.
A tünetek általában azonosak a leggyakrabban
előforduló kórképekben: a here és mellékhere fájdalma, nyomásérzékenység,
a herezacskó egyik felének duzzanata, a herezacskó bőrének pírja,
duzzanata. A fájdalom néha oly heves, hogy a vizsgálat (tapintás) alkalmával a
gyermek az orvos kezét ellöki, nem engedi meg, hogy megtapintsa a herét. A
duzzanat, a bőrpír mértéke is változó lehet - a kisfokú duzzanattól
egészen az olyan hatalmas méretet öltő elváltozásig, hogy már járni is
alig tud a megnagyobbodott here miatt a gyermek.
Leggyakrabban három
kórkép valamelyike húzódik meg a panasz mögött:
· A here kocsánycsavarodása.
· A herefüggelék kocsánycsavarodása.
· Heveny mellékhere-gyulladás.
Ez a kórkép, melyben a panaszok
fellépte után haladéktalanul szükséges az orvosi beavatkozás. A gyorsaság itt
sorsdöntő lehet a here életképességének megmentése szempontjából.
A here kocsánycsavarodása
serdülőkben gyakrabban, 10 éves kor alatt ritkán fordul elő. Úgy jön
létre, hogy a herét függesztő képletek lazák, ennek következtében a here a
herezacskóban meg tud fordulni. A herekocsányban lévő erek leszorítódnak,
a vérkeringés a herében megszűnik.
A here elhalása
megelőzhető, ha a műtét késedelem nélkül, időben
megtörténik. Ennek során a herét eredeti helyzetébe visszafordítjuk, és ebben
az állapotban rögzítjük, nehogy ismét csavarodás történhessen. Sajnos ha a
beteg késve jelentkezik, és a here már elhalt, azt el kell távolítanunk.
Az ellenoldali herén
megelőző jelleggel végzendő kisebb műtétet (a here
rögzítése) is ajánljuk ilyenkor a szülőknek, mert a megfigyelések szerint
a csavarodásra való hajlam a másik oldalon is megvan. Ezért rendkívül fontos
annak biztosítása, hogy ne fordulhasson elő ugyanilyen kórkép a másik
herén. Meg kell még említeni azt is, hogy ez a jelenség nem csak
serdülőkorban, hanem újszülötteknél is előfordulhat, és ilyenkor akár
egynapos babánál is elvégezzük a műtétet.
Ez a betegség az, amelyik a
felsorolt három kórkép közül viszonylag kedvezőbb lefolyású, és a
következményeket tekintve kisebb veszélyt rejt magában. A herefüggelék a here
felső pólusához csatlakozó, kb. 0,5-1 cm hosszúságú, 1-2 mm széles képlet,
melynek élettani jelentősége nincs, de megtekeredése esetén igen
fájdalmassá válik, és a tünetek, panaszok a megtévesztésig utánozhatják a
herekocsány-csavarodás képét. Eltávolítása kis megterhelést jelentő
műtét, és a gyermek már másnap gyógyultan távozik a kórházból.
A heveny mellékhere-gyulladás
bakteriális fertőződés következtében jön létre, elsősorban
serdülőkben. A fent leírt tünetek kísérik, melyekhez általában láz is
csatlakozik. A duzzanat igen nagyfokú. A kezelés: szigorú ágynyugalom,
borogatás, széles spektrumú antibiotikum adása. Az ágynyugalom a teljes
gyógyulásig szükséges, mert ha a mellékhere-gyulladás nem gyógyul teljesen,
hegesedés révén az ondóutak elzáródása következhet be.
Igen lényeges tehát, hogy
herefájdalom esetén haladéktalanul gyermekurológiai vizsgálatra vigyék el a
gyermeket, hogy az ellátás időben megtörténhessen. A vizsgálatra
éhgyomorral kell jelentkezni, hiszen lehetséges, hogy azonnali műtét
végzése válik szükségessé. Ha a gyermek időben kerül műtétre, joggal
bízhatunk abban, hogy a sikeres műtéttel a here életképessége
megmenthető, és ezzel a teljes gyógyulás biztosítható.
: http://www.egeszsegtukor.hu
. Egyre többször halljuk
szülőktől, pedagógusoktól, hogy nem tudnak hatni arra a gyerekre,
akit nevelnek.
Újra a játék szerepét szeretném
hangsúlyozni, hiszen:
Fontos, hogy tudatosítsuk: a játék a gyerek érdeklődésének, tevékenységének, kínos és kellemes élményeinek, magának az érzésnek, a fejlődésnek a feszültségeit vezeti le, s mint ilyen, mással nem pótolható.
A lényeges kérdés mégis az, hogy a gyerek megnyilvánulásaira figyeljünk, s ehhez igazítsuk saját támasznyújtó, játékban és tanulásban segítő-fejlesztő magatartásunkat.
Ha mi felnőttek (
szülők, pedagógusok ) figyelünk a gyerekre, akkor tevékenységével,
szavaival, érdeklődésével, elakadásaival, feszültségeivel ő
motivál minket arra, hogyan segítsünk, és nem elsősorban
nekünk kell motiválnunk őt annak érdekében, hogy ő figyeljen ránk. (
Folyt. köv. )
Neked mi a véleményed,
tapasztalatod? Írd meg nekünk!
A
játéklehetőségek mérlegelése, a problémák, a konfliktusok oldása
hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez. A játék közben
adódó nehézségek leküzdése, magának a problémának a felismerése, a megoldás
keresése, a próbálkozások kibontakoztatják a gyerek intellektuális,
problémamegoldó tevékenységét. A kíváncsiság, a szellemi aktivitás fokozódik. A
játék hevében megindul az ötletáramlás. Szokatlan elgondolások megvitatására,
kipróbálására kerül sor, ami fejleszti a problémaérzékenységet.
A
gyerek felfedező kedve, a játék közben döntésre váró helyzetek sokszor
gyors váltással járó gondolkodást igényelnek. Fejlődik a
helyzetfelismerés, az eredetiség, az ötletek sokféle variálásának képessége. Ez
a kreatív gondolkodást erősíti. A játékban követhetjük nyomon, hogyan
építi be, hogyan próbálja ki a gyerek új tapasztalatait.
A
játékot kiváltó, azt kísérő érzelmek és ötletek fokozzák közlési vágyát. A
társakkal való beszélgetés, a gyerek beszédkedvének növekedése, a gondolatok
kifejezésének igénye fejleszti a beszédet, a kommunikációs készséget,
gazdagítja az aktív szókincset. A gyerek által feltett kérdések, a
továbbkérdezésre bátorító felnőtt válaszok érlelik az alkotó gondolkodást.
Szólni
kell még a játék hallatlanul gazdag közösségfejlesztő lehetőségeiről,
amelyek a gyerek kapcsolatalakító készségét bontakoztatják ki. Az iskolai
életben való sikeres részvétel nagyban múlik azon, hogy a gyerek óvodás korban
milyen intenzitással vesz részt a szerepjátékban.
A
játék nagyon értékes értelem- és közösségfejlesztő nevelési eszköz, ezért
nem szabad háttérbe szorítani, hanem tudatosan fel kell használni az
iskolaérettség közelítése érdekében.
Az iskolai érettségről már
írtam korábbi cikkeimben, ahol megfogalmaztam, hogy a gyerekek érésének üteme
más és más, ezért fontos, hogy egyéni fejlesztést tudjunk biztosítani a
fejlődésben elmaradt gyerekek számára. Fejlesztés és nevelés játékkal?
Igen!
Úgy gondolom, hogy a gyerekek
által kezdeményezett játék, különösen a szerepjáték alkalmas a
gyerek élménygondolkodásának fejlesztésére, a későbbi ismeretszerzésre
történő testi és szellemi megfelelés elősegítésére.
A játék közbeni spontán
ismeretszerzés, a felfedezés, az önálló alkotás szinte korlátlan
lehetőséget ad gondolkodásának fejlesztéséhez. A játék hatással van a
gyerek gondolkodásának, értelmi képességének kibontakoztatására. Fejlődik
az észlelés, megbízhatóbbá válik a megfigyelés, tartósabbá az önkéntelen és a
szándékos figyelem, az emlékezetbe vésés képessége. A "mintha"
helyzet megteremtése, a helyzetekbe beleélés az érzelmeket és ezen keresztül az
értelmet gazdagítja.
A "mondjuk, hogy-ok"
létrehozása, átélése, a játékesemények szüntelen formálása mozgásban tartja a gyerek
képzeletét.
Akkor lesz a játék valóban
értékes, ha a gyerek sokszor emlékek, érzelmek, kívánságok révén
hozzákapcsolódó új mozzanattal gazdagítja, ha értékesíti benne tapasztalatait,
gyakran érzelmekhez tapadó emlékfoszlányait, és ezeket új helyzetekben
találékonyan, képzeletgazdagon dolgozza fel. Tanulja a hasonlóságok és
különbségek észrevételét, az összefüggések felismerését. S minthogy saját
fejlődési-érési tempójának megfelelően ragadja meg az egymást
követő eseményeket, ezek mint saját élmények intellektuális örömet
jelentenek. Az öröm pedig, továbblendíti az embert, újabb indítékot adva a
cselekvéshez.
Gyurkovics
Tibor író egy régebbi újságban megjelent kis tárcáját olvastam a napokban.
Néhány
sort idézek belőle:
"
Most nézem az unokám arcát. Rettegés az arca. Épp most fekszik le, álláig húzza
a takarót, átnyalábolja anyja nyakát. - És ha fekete pontot kapok? -
kérődzik még egyszer Lányomlánya, és mered egy távoli pontra, mely a
fekete pont. Szigorú a tanító néni. Kinyilvánította, hogy ő nem osztogat
nyakra-főre piros pontokat, de ha valaki csúnyán ír, nem tudja a
betűket, bizony fekete pontot kap. Lányomlánya már nem figyel semmire,
csak a fekete pontra. Az maga a vég. - Elsős. Normális."
Ez az
írás tökéletesen tükrözi a mai gyerekek többségének érzését az iskolával
kapcsolatban: a meg nem feleléstől való szorongást, a féleletmet, hogy nem
sikerül "ügyesnek" lenniük. Nem maradhat le a versengésben, ami a
felnőttek világában zajlik, és hovatovább elárasztja a valaha játékos
gyerekkort.
Vajon
nem sikkad-e el a sok fontos, korszerű törekvés között annak a gyerekekben
motoszkáló elsőrendű szükségletnek a kielégítése, hogy spontánul
tevékenykedhessenek, mégpedig a pajtásaik és felnőttek szemében is
sikeresen, s ha tévednek ne haragudjanak meg rájuk! Hogy megtanuljanak bízni
magukban, és ne ismerjék meg - már az óvodában - a teljesítményszorongást!
A
közel múltban olvastam egy kutatás eredményéről, mely arról szólt, hogy az
iskola kiöli gyerekeinkből az érdeklődést.
Az
derült ki belőle, hogy bemennek a gyerekek az iskolába - a felső
tagozatba, vagy a nyolcosztályos középiskolába - úgy tízéves koruk körül.
Nagyon megas az érdeklődési szintjük. Persze, hát a gyereket elementárisan
érdekli a világ és az ember. Kíváncsi. Beleharapnak a földrajzba, rajzba, aztán
a kémiába, biológiába, fizikába, még lelkesen, kíváncsian. Aztán néhány hét,
ereszkedni kezd a görbe-, aztán néhány hónap, és már zuhan, hogy hamarosan
elérje a mélypontot, amelynél lejjebb már nem kerülhet.
Kiöljük a gyerekeinkből az érdeklődést!
Olyan
az egyetemekről lenyomott tananyag ( olyanok a tantervek, tankönyvek ),
hogy a gyereket nem érdekli, és a világ unalmassá válik, átláthatatlanná,
érthetetlenné és érdektelenné. Borzalmas dolgokat tanulnak gyerekeink,
úgyszólván minden tantárgyból.
Melyek az eredményes képességfejlesztés feltételei?
Az
első feltétel, hogy feladjuk a képességek megváltoztathatatlanságáról
szóló álláspontot. Ez a nézet tudatosan-tudattalanul lépten-nyomon felbukkan.
Az iskolában gyakran halljuk: X.Y rossz képességű, testvérei is azok;
X.Y ragyogó matematikus, ezt az apjától örökölte. A magas pedagógiában is
találunk öröklésre utaló nézetet: Minden tanuló képességeinek
megfelelően haladjon. Minden tanuló jusson el képességei maximumához.
Ezek a
célkitűzések azt sugallják, hogy a képesség veleszületett, amely egy
életre adagolva van, mintha a képességnek maximuma volna.
A
képességek megváltoztathatatlanságáról szóló tétel veszélye elsősorban
abban van, hogy gyermekeinket óhatatlanul e nézetnek megfelelően neveljük.
A gyengének ítélt gyermeket alacsony szintű, a jónak ítélt gyermeket magas
szintű tevékenység elé állítjuk. Így a gyenge gyenge marad, a jó gyorsan
fejlődik. Így fel sem merül, hogy nem öröklött tulajdonságok, hanem a
gyerek által kifejtett tevékenység tette meg a maga hatását.
Még
néhány feltétele az erdményes képességfejlesztésnek az iskolában, hogy a
gyermeket soha ne mentsük fel az érdemi, az egyéni erőfeszítést
igénylő feladatok alól; hogy megfelelően gyakoroltassuk mind az elemi,
mind az összetett feladatokat; hogy direkt differenciálás nélkül azonos
feladat- és problémasorokon dolgozzék; ne minősítsük idő előtt;
csak fejlesztő értékelést kapjon.
Egyszer
megkérdezték Mark Twaint, hogy kit tart az emberiség legnagyobb alakjának. Az
író elgondolkodott, majd így felelt: - Napoleont és Helen Kellert.
Napoleont ismerjük, de ki volt Helen Keller?
Helen
Keller egy amerikai középosztálybeli házaspár gyermeke volt, aki ép
érzékszervekkel, egészségesen született. Pár éves korában azonban súlyosan
megbetegedett, és betegágyából süket-némán, vakon kelt fel. A gyerek évekig
csak vegetált, értelmét nem tudták megközelíteni. Ez mindaddig úgy ment, amíg
egy elhivatott, elszánt nevelő nem került a házhoz, Miss Sullivan. A
nevelőnő elhatározta, hogy elindítja a gyermek értelmi
fejlődését. Az első szó, amit megpróbált vele megértetni a water
(víz) szó volt. Megfogta a kislány karját, a vízcsap alá tartotta és hegyes
ceruzával a karjába pontozta a water szót. A továbbiakban ez bevált fogásává
lett, s később, amikor a gyererk iskolába is járhatott, sőt évek
múlva egyetemre, ez volt a legfontosabb technikája a tanulásnak: a tanárnő
neveltje mellett ült, és őrült tempóval pontozta a karjába a hallottakat.
A
kezdet persze nem volt könnyű. Sok gond és félreértés akadt az elvont,
összetett fogalmakkal. Erőfeszítéseik azonban rendkívül eredményesek
voltak, a lány érettségi vizsgát tett, egyetemet végzett, és ismert írónő
lett. Még beszélni is megtanult.
Helen
történetéhez még valami hozzátartozik. Amikor Mark Twain a fentebb idézett
választ megadta, elgondolkodott, majd így szólt: - Lehetséges, hogy a
sorrendet fel kell cserélni.
Se
szeri, se száma az emberiség történetében azoknak az eseteknek, amikor
kedvezőtlen adottságokat legyőzve születtek kimagasló teljesítmények.
Gondoljunk csak a dadogóból lett szónok Demoszthenészre, a sánta világutazó
Vámbéryre vagy a félkezű zongoravirtuóz Zichyre. De nem kell a kimagasló
tehetségek körében keresgélnünk, a hétköznapok is megtermik a maguk csodáit.
Az
előbbi pédák a képességek fejleszthetőségéről szólnak.
Adottságokkal születünk, a képességeket szerezzük. Az adottság az ember
veleszületett fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. A képességek az
adottságokta épülve az adekvát tevékenységek során fejlődnek. Az
előbbi példák azt mutatják, hogy még az adekvát adottságok híján is
kialakíthatók magas szintű képességek akarat, kitartás, szorgalom eredményeképpen.
Mi
szülők mindannyian a saját gyermekünk érdekeit tekintjük fontosnak, és
hajlandók vagyunk tenni gyermekünkért, rengeteget foglalkozunk vele, mindent
megteszünk, hogy segítsünk neki.
Sokan
keresünk segítséget a tanulási gondokra, ezek közül az egyik laggyakoribb
probléma, hogy gyermekünk figyelme elkelandozik, nem akar az osztállyal együtt
dolgozni, nem készíti el a házi feladatot vagy sokat küszködik vele,
öntörvényű, de ez mellett nagyon értelmes és tehetséges a gyerek.
A
nemzetközi szakirodalomban sokat lehet olvasni olyan nagy hírűvé vált
emberekről, akik gyerekkorukban hasonló tünetet mutattak. Vigasztalásként
szülőtársaimnak hadd meséljem el Winston Churchill példáját, aki a XX.
század legnagyobb államférfija volt, aki irodalmi Nobel-díjat kapott a II.
viilágháborúról írt könyvéért, aki amatőr festő volt, és külön
könyvet adtak ki tréfás és bölcs mondásaiból.
Churchill
nagyon nehezen boldogult az iskolában. Kezdetben a közepesnél rosszabb
tehetségűnek tekintették. Nem tudott figyelni. Nem érdekelte a görög, a
latin és gyenge volt matemetikából is. A harmadik iskolájában tanárai
felfigyelte arra, hogy szereti a történelmi elbeszéléseket és az angolt.
Háromszor ismételt egy osztályt. A görög és latin nyelvet tanító tanára látta,
hogy "valami van a fiúban", ezért különórákat adott neki, melyek
teljesen eredménytelenek voltak. Tanára mégis bízott benne, eltűrte
makacsságát, hogy csak azzal volt hajlandó foglalkozni, ami érdekelte.
Mi
következik számunkra a történetből?
1.
Próbáljunk olyan iskolát és tanárokat keresni gyerekünknek, akik észreveszik
gyerekeinkben az egyedit, amit érdemes kihozni belőlük. Nem a negatívumot
hangsúlyozzák, nanem azt, amit tud.
2. Nem
érdemes sem az iskolában, sem otthon azt erőltetni, ami nem megy a
gyereknek.
3.
Kapja meg szakemberektől - logopédus, fejlesztő pedagógus,
pszichológus - a helyes segítséget.
4.
Békén kell hagyni!!! El kell fogadni, hogy úgy teljesít, ahogy. Nem szabad
megszégyenítő, kudarcos helyzetekbe sodorni.
Az,
hogy sikeres lesz-e gyermekünk az életben az nem azon múlik, hogy közepest vagy
jelest kapott fizikából.
Hiszem,
hogy a nagy hírűvé vált emberekhez hasonlóan, gyermekeink nagyra
hivatottak, és ha kivárjuk, jelentős teljesitményekkel gazdagíthatják
környezetüket vagy akár a világot.
Gyermekeink
sikeres tanulásához ne csak új tanulási technikákat próbáljunk ki és
alkalmazzunk, hanem a képességeik fejlesztéséhez és tanulásuk megkönnyítéséhez
használjuk a "teljes aggyal" való tanulás módszerét, melyet az
agytorna segítségével sajátíthatnak el.
Az
edu-kinesztetika területén belül (a mozgást alkalmazó oktatás) az agytorna
egyszerű mozgásokból és gyakorlatokból álló módszer, mely a teljes aggyal
való tanulást segíti elsajátítani gyermekeinknek. Egy olyan - Amerikából induló
- módszer, mely lehetővé teszi, hogy a tesben rejtetten meglévő
képességek felszínre kerüljenek. A teljes aggyal való tanulás azt jelenti, hogy
az agyunk olyan részét is használjuk, amit eddig nem tudtunk, valamint az
agyféltekék jó együttműködését jelenti. Ezek a mozgásformák a jóga és az
akupunktúra ősi tudományára vezethetők vissza, azok gyakorlatait
használja.
Sohase
erőltessük gyerekeinkre a mozgásokat, csupán csak bátorítsuk ezek
elvégzésére saját képességeik határán belül. A gyakorlatok eredményeként
összerendezettebb lesz a mozgásuk, javul látásuk, hallásuk, és ezzel
párhuzamosan írás- és olvasáskészségük is fejlődik.
Ha a
mozgásokat mindennap végeztetjük gyermekeinkkel, rövid időn belül gyors
javulást tapasztalhatunk a tanulásukban.
A
koncentrálóképesség az a tulajdonság, mely mindenféle munkának, így a szellemi
munkának, a tanulásnak is nélkülözhetetlen feltétele. Mivel kiemelt szerephez
jut a tanulásban, ezért fejlesztést igényel. Gyermekeink figyelme az iskolában
sokszor nehezen ébreszthetó fel, nehéz megtartani, bármi eltereli, hamar
elfárad, ellanyhul.
Hozzám hasonlóan biztos, hogy sok szülő hallotta gyermeke tanárától, hogy nem figyel az órán, játszik, beszélget, zavarja a tanórát. Mi ennek az oka? Valószínű, hogy a tanórák unalmasak, nem keltik fel a gyerek érdeklődését. Ezen csak a pedagógus tud változtatni. De mit tehetünk mi szülők azért, hogy segítsük gyermekünk koncentrációképességének növelését? Saját gyerekeimen kipróbált, és sikeresen működő gyakorlatokat mutatok be.
Hogyan? Végeztessünk vele néhány játékos gyakorlatot!
Ahhoz, hogy sikeres legyen gyermekünk az iskolában nem elég, ha a tanuláshoz szükséges módszereket sajátítja el, hanem a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességekkel is rendelkeznie kell.
Melyek ezek a képességek?
1. A koncentrálóképesség: mely minden szellemi munka alapfeltétele.
2. A beszédképesség: ezen belül a tiszta beszéd, a szókincs, az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség, melyek gyermekünk gondolatainak világos és érthető megfogalmazását teszik lehetővé.
3. A hatékony olvasás képessége: a haladás gyorsasága és a megértés pontossága
4. Az emlékezőképesség: mellyel a megszerzett tudás őrízhető meg.
5. A gondolkodóképesség: a problémák felismerésében, megoldásában való jártasságot és az alkotó gondolkodást jelenti.
6. A tájékozódóképesség: el igazodás a tudás világának információs özönében.
A
képességek megszerzése erőfeszítést, akaratot, törekvést kíván tanulótól
és szülőtől egyaránt. Melyik képesség miért jelentős, és hogyan
segíthetünk - szülők - a fejlesztésében, a következő bejegyzésekben
olvashatsz.
Ahogy
telnek a napok, hónapok és az évek az iskolában, úgy növekednek a
követelmények; egyre többet kíván az iskola gyermekeinktől, a játékos,
vidám észrevétlen tanulást mindinkább fölváltja a tudatos ismeretszerzés. Az
igazi fárasztó, kemény munkához kezd hasonlítani a tanulás, ahogy egyre
magasabb osztályba lép gyermekünk. Minden munkához eszközökre van szükség: az
esztárgályosnak esztergapadra, a villanyszerelőnek fáziskeresőre, az
ácsnak fűrészre stb. Minden szakmában dolgozó mesterembernek ismernie kell
a szakmája mesterfogásait, hogy munkáját megkönnyítse és eredményessé tegye.
A fent
leírtak vonatkoznak a tanulásra is. A tanulás egy mesterség, méghozzá a
legelső a gyerek életében, amihez értenie kell. Sajnos ez az a mesterség,
amit nem tanítanak az iskolákban. Minden iskolában számon kérik, de sehol sem
tanítják. Mi az? A TANULÁS!
Ha az
iskolába lépő gyerekünket nem segítjük, hogy megtalálja a számára ideális
módszert, akkor a tanulás nehézzé válik a számára, és az iskolában eltöltött
időt kudarcok árnyékolják be. Aki rossz módszerrel dolgozik, tanul, az nem
élvezheti a tevékenységet, túlságosan sok időt tölt vele, és az eredmény
mégsem hoz örömöt és elégedettséget.
Ezért
nagyon fontos, hogy megtanítsuk gyerekeinket tanulni. Ha az iskola nem vállalja
fel ezt a feladatot, akkor nekünk, szülőknek kell gyermekünk mellé
állnunk, és segíteni őt az eredményes tanulásban.
A
következő bejegyzéseimben igyekszem megismertetni a szülőket a
sikeres és időtakarékos tanulás módszereivel.
Az
óvodás kisgyerek még erős érzelmi kötődésben él, ezért jó lenne, ha
az általános iskola első két osztályát egységesnek tekintve az óvodához
közelítenék, így biztosítva gyermekeinknek az érzelmi kötések folyamatos
lehetőségét.
A
valós gyakorlat az, hogy az iskola éles váltásra kényszeríti a kisgyereket az
óvoda és az iskola között. Az óvodát igyekszik arra szorítani, hogy -
legkésőbb - nagycsoportos korában iskolára készítse fel,
"fegyelmezze" a gyereket. Gyakran halljuk tanító néniktől, hogy
a gyerekek nem tudják nyugodtan végigülni az órákat, felállnak, kinéznek az
ablakon, beszélnek stb. Aki ismeri a kisgyrekek életkori sajátosságait, az
tudja, hogy ezek a panaszok értelmetlenek, mert a gyerek életkora
előrehaladtával impulzivitása csökken, lehiggad. Ez egy folyamat
eredményeként valósul meg, és nem egyik pillanatról a másikra. Ha a kisgyerek
impulzivitását fegyelmezéssel elfojtjuk, akkor a kreativitását is elfojtjuk.
Mint
tudjuk, az alsó tagozat első három évfolyamán nincs osztályzás, félévkor
és év végén szövegesen értékelik a tanulókat. A gyakorlat sajnos mást mutat -
legalábbis tanév közben - sokszor a szülők nyomásának engedve, vagy csak
erre hivatkozva a tanító néni kihirdeti, hogy a piros csillag csillagos ötöst
ér, a piros pont ötöst, a fekete pont egyest.
Ezzel
már az első osztály első heteiben kezdetét veszi az a
teljesítményhajsza, amely megrontja az iskola légkörét, a tanárok és tanulók
lehetséges kapcsolatát, a tanulók természetes kíváncsiságát, és megrontja a
gyereket körülvevő családi légkört is.
Elindul
egy hajsza a pedagógus és a szülő részéről is. Mindketten a gyereken
keresztül tudják elérni céljukat, aki gyakran ellenáll akaratuknak, meghiúsítja
szándékukat.
A
legtöbb szülő leküzdendő akadálynak érzi az iskolát. Minél magasabb
osztályba lép a gyermek, annál inkább. Nem a megismerés helyének tekinti, ahol
személyisége kibontakozhat, hanem egy olyan hivatalnak, amely képes arra, hogy
rosszindalatú minősítésével akadályozza, vagy kegyes pártfogásával
előbbre segítse a gyereket az életútján.
Elhibázott
dolog az iskolákban, hogy az első és a második évfolyamot nem kezelik
egységként. Addig is - szülőként és tanárként - arra kell törekednünk,
hogy gyermekünket az életkorának megfelelő hatások, megfelelő
formában érjék, melyekre megfelelő módon reagálhat.
Néhány
gondolatot szeretnék leírni, hogy mire érdemes figyelni a szülőnek, ha
iskolába íratja gyermekét.
1. Az
iskolába nem iskolás, hanem óvodás megy, aki a következő két-három évben
érik meg az iskolára, nagy egyéni eltérésekkel.
2. Az
óvoda feladata nem az, hogy felkészítsen az iskolára, hanem az, hogy érzelmileg
biztonságos, meleg környzetet alakítson ki, a szabad játék lehetőségeivel
és a mindennapos meséléssel.
Sajnos
napjainkban is visszatérő probléma, hogy az óvodákban tanítanak -
matematikai feladatokat csináltatnak, ceruzafogást gyakoroltatnak ( miközben a
mérések igazolják, hogy a 6. életévüket betöltött gyerekek 6%-nak a kézfeje
érett erre a fogásmódra).
Az
iskolára próbálnak előkészíteni, korán megutáltatva a gyerekkel az iskolai
tanulásban megvalósított ismeretszerzést.
Ehhez
partnernek bizonyulnak a szülők, akik talán keveset vannak a gyerekükkel,
ezért nem tudják, hogy mit kellene vele csinálni és úgy akarják a legjobbat
neki, hogy "topmenedzser-képzést" keresnek már az óvodában és az
iskolában. Minél korábban tanuljon idegen nyelvet, számítástechnikát, úszást
stb, és csodálkoznak, hogy rövid idő elteltével gyerekük egyre idegesebb,
fáradtabb, szorongóbb vagy agresszívebb lesz.
A mai
gyakorlat azt mutatja, hogy a hagyományos iskola egyre jobban figyelmen kívül
hagyja a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését. Sok terhet rak a
gyerekre, sietve tanít, és ha a gyerek lemarad, megtörik önbizalma, így
rosszabb teljesítményt nyújt, agresszívebb lesz. Hiányzik az öröm és a
képességfejlesztéshez nélkülözhetetlen cselekvő részvétel a tanulásban.
Az
alsó tagozat feladata, hogy a gyereket életkorának megfelelően, lassan,
nem házi feladatokkal, hanem hosszú hónapokon keresztül kialakítsa és
megalapozza az alapkészségeket: írás olvasás, számolás. Ezzel párhuzamosan
fejleszti az érzelmi és cselekvéses intelligenciát mesékkel, játékkal, énekkel,
zenével, kézművességgel.
Mérések
bizonyítják, hogy ez utobbi több mint 80%-ban befolyásolja az életben való
boldogulást, míg a megtanult tananyag mintegy 18%-ban!!!(Goleman, 1997)
Érdemes
azt az iskolát választani, ahol a fenti leírtak szerepet kapnak a gyakorlatban.
A mai
világban sok tanulási lehetőség van, és nincs hiány művelt, okos
emberekből sem. Amiből hiány van az az önbizalom, önbecsülés,
belső motiváció. Aki ezek hiányában van annak a tanulás teher, szenvedés:
" Én ezt nem tudom..., Ehhez hülye vagyok..., Nem tudom megtanulni... stb.
Hogyan
érhető el, hogy a kezdetben még a tanulás iránt komoly érdeklődést
mutató gyerek ne veszítse el önbizalmát az iskolás évek alatt?
Csak úgy, ha megerősítjük önbecsülését, önbizalmát.
Komoly
feladata ez a szülőnek és a tanárnak, s talán nem is gondolják, ha ezt
elhanyagolják, vagy nem veszik komolyan milyen kárt okoznak a gyereknek. A
tanulás iránti vágyunk velünk született. Minden gyermek úgy születik, hogy van
önbizalma, és ha a környezet megfelelő, ez fenn is marad a
későbbiekben. A gyerekek akkor lesznek okosak, ha veszélytelen, de
kihívásokkal teli környezetben nőnek fel. Ha veszélytelen, érdektelen a
környezet, a gyerekek unottá válnak, ahogy azt tapasztalhatjuk gyerekeink
iskolai tanulásával kapcsolatban.
Hogyan erősítsd gyermeked önbizalmát, kitartását?
1.
Higgy a gyermekedben!
2.
Biztosítsd számára a folyamatos sikerélményt!
Hogyan tedd mindezt?
1.
Dicsérd folyamatosan, akkor is, ha nem sikerül elsőre a feladat!
2. Ülj
le vele beszélgetni, játszani, hogy érezze szereted és becsülöd őt!
3.
Fokozatosan nehezíts a feladatokon, hogy egyre nagyobb legyen a kitartása!
4.
Folyamatosan lelkesítsd, és hitesd el vele, hogy képes bármit megtanulni!
5.
Bízz a képességeiben!
Ahhoz,
hogy sikeres tanuló legyen gyermekünkből négy dologra van szükség:
1.
Gyermekünk érezze jól magát a bőrében.
2.
Akarjon tanulni.
3.
Legyenek meg a szükséges képességei a sikerhez.
4.
Legyenek jó tanulási lehetőségei.
Gyermekünket
a tanulásban az önbizalom, az önbecsülés és a belső motiváció viheti
előre. Ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el a tanulásban majd később
az életben, a legmegfelelőbb, ha kedves, barátságos felnőttek
gondoskodása veszi körül. Életében első ilyen felnőtt - a szülő.
Szülőként
tapasztalom, hogy a magyar iskolarendszer nem működik hatékonyan.
Folyamatosan pénzhiányra panaszkodnak, pedig egy iskola sikeres műkédése
nem elsősorban a pénz kérdése, hanem az emberségé, milyen emberek
irányítják és dolgoznak benne.
Mitől
lehet jó egy iskola?
Attól,
ha barátságos a légkör, védelmet tud nyújtani a gyereknek és ösztönzi őt a
világ felfedezésére, akár egy jó családi otthon. Nem az a jó iskola, amelyik
szuper felszereltséggel büszkélkedik, vagy folyamatosan méri a gyereket, vagy
többlet tudást önt a fejébe. Ezeknél sokkal fontosabb a pedagógus személye,
hogy ő hogyan, milyennek látja a gyereket, felismeri-e azt, hogy mi
érdékli és milyen irányba tudná előrevinni a fejlődését. Munkájával,
módszereivel hozzá tudja-e segíteni a gyereket ahhoz, hogy a meglévő
képességeit új ismeretekkel bővítse? A legfontosabb feladata pedig az,
hogy emberi kapcsolatokat építsen ki a tanulóval, hogy megismerje őt, mert
csak így tudja meg, hogy mi érdekli, és csak így tudja a legjobbat nyújtani az
ő fejlődéséhez. Egy iskola attól lehet jó, ha a tanár és diák közötti
kapcsolat a bizalomra épül, nyitottságra, őszinteségre, hitre.
A
gyerekben bízni azt jelenti, hogy elérhető legyen a számára a tanár, ha
segítséget kér, és segítsen olyan mértékben, ahogy azt igényli - és nem többet!
A mai
iskola sajnos gátakat szab a gyereknek, pontosan szabályozza, hogy mit, mikor,
hol, hogyan tanuljon. Az iskola azt gondolja, hogy neki kell valami újat
betáplálni a gyerek fejébe, mintegy tölcséren keresztül öntik a száraz
ismeretet, még akkor is, mikor már rég "kicsapott" az egész. A mai
iskola arra a tévhitre épít, ha a gyerek rossz jegyet kap, az inspirálni fogja
őt a jobb tanulásra, vagy egy beírás, osztályfőnöki megvátoztathatja
addigi magatartását. Valójában a rossz jegyek, beírások elkeserítik őt és
elveszik kedvét a tanulástól.
Az
iskolában a gyreknek kellene kérdeznie, a felnőttnek válaszolnia, ezzel
szemben az kérdez, aki tud, és az válaszol, aki nem tud. Hát ezért van az, hogy
a kisgyerekek az iskolába lépésük után nemsokkal elvesztik óriási
tudásszomjukat.
Nem
véletlen, hogy szülőként is egyre sürgetőbbnek érzem a közoktatás
reformját, de sajnos fényévekre van tőlünk.
Az
iskolával kapcsolatban szinte minden embernek elsőként a tanulás jut az
eszébe. Ilyenkor visszagondolunk saját iskolás éveinkre, pedagógusainkra,
tanulmányi eredményeinkre. Nem akarom tudományosan magyarázni a tanulás
fogalmát, hiszen ezt már megtették nálam okosabb emberek, én a szülő
szemszögéből és tapasztalatából szeretnék néhány dologra rávilágítani a tanulással
kapcsolatban.
Azt
gondolom, a tanulás maga az élet. A kisgyerekek világa titokzatos, érdekes és
vonzó, melyet minden érzékszervükkel fel akarnak fedezni. Óriási kitartásuk
van, nem rettennek meg az akadályoktól és nem vesztik el türelmüket, ha
hibáznak. Amikor megszületik gyermekünk, élete első pillanatától kezdve
tanul. Amikor először felsír, a sírás az első nyelve. Nem szavakból
áll, de mégis kifejez valamit, amit majd később a nyelv jobban tud
kifejezni. Aztán később a hangokat ad ki, ahogy a játékokat megfogja,
ezeket a hangokat összerakja szavakká, majd összekapcsolja az élet dolgaival,
így megtanul egy nyelvet. Nem tanítja senki, csak teszi a dolgát, tapasztal,
érzékel és megfigyelései következtében egyre előrébb jut. A tanulás a
kisgyereknek addig, amíg nem kerül be valamelyik iskolába, egy
tapasztalatszerzés, felfedezés, melyet önállóan képes elérni, egy kaland, mely
olyan hétköznapi a számára, mint a légzés. Az otthon, a szülő biztosítja a
tanulás feltételeit azzal, hogy szeretetet, biztonságot és szabadságot ad a
felfedezéshez.
Ez a
fajta tanulás kellene, hogy példaként szolgáljon az iskolai tanuláshoz, de ezt
nagyon sokan szem elől tévesztik, vagy el is felejtették már. Az iskola
ezzel szemben a gyereket arra készteti, hogy más módon tanuljon, mint ahogy azt
eddig tette. Ez ahhoz vezet, hogy gyermekünk addigi jó tanulási szokását
feladja és helyette az iskolában szokásos tanulási módra szokik át. Passzívan
ül az iskolapadban, ahol a tanár elmondja a tananyagot, majd visszakérdezi azt.
Leszoknak a kérdésekről, mert ha "rossz" kérdést tesz fel, akkor
kinevetik, vagy akár megszégyenítik, ezért inkább nem kérdez. Így épül le
fokozatosan a gyermeki kiváncsiság, és lép helyébe, a folyamatos versengés és
megmérettetés miatt, a szorongás. Ezért utálják még a jó képességű
gyerekek is az iskolát.
"Miért
tesznek fel a tanárok kérdéseket, amikre tudják a választ? Ha egy iskolában
kérdések hangzanak el, akkor azoknak tanulóktól kellene jönniük." ( A.S.
Neill)
Ha nem
a tanuló és az ő érdeklődésének, igényének megfelelő tananyag
áll egy tanítási óra középpontjában, akkor eltűnik a tanulókból az
érdeklődés, magatartási zavarok alakulnak ki.
Egy
gyerek akkor tanul jól, ha érdekli, izgatja az, amit tanul. A tanulásnak aktív
folyamatnak kell lennie, melyben megnyilvánul gyermekünk akarata, szándéka,
önállósága.
Kedves
Szülők!
Vajon
miért van olyan sok magatartási és tanulási problémával küszködő gyerek
napjainkban? Így születtek? Ugyan, dehogy...
Gyermekeink
jóval nagyobb képességgel rendelkeznek, mint amit jelenlegi oktatási
rendszerünk ki tud belőlük hozni. Ideje, hogy segítsünk rajtuk! Van
megoldás!
Az
iskolaválasztás és az iskolakezdés minden család életében fontos döntés.
Sok
szülő bizonytalan abban, hogy tanköteles gyermekét iskolába adja-e, vagy
még egy évre visszatartsa az óvodában. Meg tud-e birkózni az iskolai
nehézségekkel, jól érzi-e magát, tud-e figyelni a tanítóra, nyugodtan tud-e
ülni 45 percig?
Nagyon
fontos szerepük van az első iskolai éveknek, hiszen az ekkor tapasztalt
sikerek vagy kudarcok jelentősen meghatározzák a gyermek későbbi
sorsát, mert itt szerzi meg azokat a szellemi eszközöket, értékeket, melyek
segítségével előre juthat az életben, vagy itt érhetik olyan csalódások,
kudarcok, amelyek önbizalmát és eredményességét mélyen lecsökkentik.
Az
iskolaérettség kritériumainak megállapítása még ma is fontos problémája a
pszichológiának. Mindenképpen tudományos alapokon kell megoldani a kérdést.
Az
iskolaérettség legfontosabb szempontjai:
1. A
gyermeknek először is testileg kell alkalmasnak lennie az
iskolai életre. El kell érni az első megnyúlás fázisát, be kell
fejeződnie az első alakváltozásnak, a testarányok fejlettebbek, a
testalkat minőségileg változik.
2.
Értelmi fejlettségében képes legyen a szándékos és tartós figyelemre. Legalább
15 percig képes legyen figyelmét ráirányítani az iskolai foglalkozásra.
Emlékeznie kell a közvetlen vagy korábbi benyomások képeire, a szavak nyomán el
kell képzelnie a képszerű tanítási anyagot, elemi fogalmakkal kell
rendelkeznie, hogy ítéletet, következtetést tudjon megfogalmazni. Bizonyos fokú
készségekkel kell rendelkeznie, mint amilyen a rajz- és íráskészség, valamint a
beszédkészség.
3. Az
iskolaérettség erkölcsi-érzelmi kritériumai: feladattudat,
kötelességérzet, szabálytudat, akarat, önfegyelem, és a mozgásszükséglet
fékezése.
4. Az
érzelmi jelenségek terén kritérium a közösségi életbe való
beilleszkedési alkalmasság. Legyen tekintettel másokra, tudjon
alakalmazkodni, érezze jól magát a gyerektársak között, lelje örömét az iskolai
életben.
Az
iskolaérettség egyik jele, hogy 6. életév körül vágyik a gyermek
iskolába, érdeklődik az iskolai tevékenység iránt, becsvágya
támad, hogy iskolás legyen. Ezek a jelek árulják el a gyermek beilleszkedési
törekvését, hajlamát az iskolai munkára. Ha ez a személyiség kifejlődik,
sok mindent pótolhat az iskolaérettség kritériumai közül.
Az
iskolaérettséget nem elegendő csak egy irányból megközelíteni. A feladatot
csak komplex vizsgálat alapján lehet megoldani, melynek része a gyermek
anamnézise, szociális helyzetének ismerete, testi állapotának és pszichikus
folyamatainak vizsgálata.
Kedves
Szülők!
Először
is fontos, hogy az óvodapedagógusok hogyan látják a gyermek fejlődését,
ezért érdemes meghallgatni, kikérni a véleményüket. Ha nem egyezik a szülő
és az óvoda véleménye, ha a felmerült kérdésekre a válasz nem egyértelmű,
akkor lehetőség van arra, hogy a Nevelési Tanácsadókban megvizsgálják
a gyermeket. Az iskolaérettségi vizsgálatot egyaránt kérheti az óvoda és a
szülő.
Egy
kis segítség az iskolaérettség otthoni vizsgálatához szülőknek:
A
napokban sok leendő első osztályos szülő gondolkodik el azon,
hogy hova, melyik iskolába írassa be gyermekét. Hazánkban szabad
iskolaválasztás van, így a szülő dönt saját nézete és
meggyőződése alapján. Természetesen előnyben vannak a városban,
illetve a város környékén élők a kistelepülésekkel szemben, hiszen a
falvakban élőknek mérlegelniük kell, hogy utaztatják vagy helyben
taníttatják gyermeküket.
Néhány
szempont a választáshoz:
1. A
gyermek képességeit vegyük figyelembe először. Mihez van tehetsége? Mi
érdekli? Mivel foglalkozik szívesen? Szeret-e mozogni, énekelni?
2.
Figyeljünk arra, hogy mit tartalmaz az óvodában vagy a nevelési tanácsadóban
kapott szakvélemény. Mit javasolnak az óvónők?
3.
Közössen válasszuk ki az iskolát a gyerekkel! Vigyük el iskolai nyílt órákra,
lássa az intézményt, az osztálytermet, ismerje meg a tanító nénit.
4.
Legfontosabb a SZERETŐ pedagógus személye. Nem véletlen, hogy a
szülők nagy része nem iskolát, hanem tanító nénit választ leendő
elsős gyermekének. Legyen szimpatikus, barátságos, következetes és a
lehető legfontosabb, hogy szeresse a gyereket!
5.
Lehetőleg legyen közel az iskola a lakóhelyünkhöz, zöld környezetben, jól
felszerelt legyen. Tájékozódjunk, hogy milyen lehetőségek vannak délután,
pl.: tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök stb.
Honnan
tájékozódhatunk az iskolákról?
1.
Internetről. Szinte minden iskolának van honlapja, ahol elolvashatjuk
pedagógiai programjukat, és naprakész információhoz juthatunk.
2.
Belső referenciák révén, ha a családból, ismerettségi körből már jár
a választandó intézménybe gyermek.
3. Az
óvoda ajánlja az intézményt.
4. A
legtöbb iskola szervez bemutató foglalkozásokat, pl.: nyílt napok,
iskola-előkészítés.
A
legtöbb szülő igényes az iskolaválasztásnál, hiszen olyan emeltszintű
tudást akar gyermekének, amivel az életben könnyen tud boldogulni, és úgy
gondolják, hogy ezt már 6-7 éves korban meg kell alapozni. Már ilyen fiatalon
elkezdődik egy verseny, és aki nem áll be a versenyzés sorába, az lemarad.
A szülők látják maguk előtt gyermekük karrierívét, ahogy az
általános, majd a középiskola után egyetemre kerül, majd egy jól fizető
állás várja. Úgy gondolják, csak az érvényesül, aki sokat tud, ezért külön
foglalkozásokra, szakkörökre járatják a gyereket, aminek következtében ő
fáradt, ingerlékeny, ideges lesz. A gyerek nem ezt igényli! Ő ezzel
szemben NYUGALMAT és SZERETETET igényel, ezért azt tanácsolom, hogy az
első egy-két évben ne terheljük túl különórákkal. Az első évek
legfontosabb feladata, hogy szeresse meg a tanulást, tanuljon meg tanulni,
készség szinten írni, olvasni, számolni.
Kedves
Szülők!
A
választásnak felelőssége van, és nem szabad túlzásba esni. Azt az iskolát
bátran választhatjuk, ahol a nyugalom és a szeretet légkörét érezzük, ahol a
folyosókon mosolygó pedagógusokkal találkozunk. Sajnos egyre kevesebb ilyen
iskola van.
A
tanköteles tanulókat az önkormányzat által meghatározott időben -
általában áprilisban - kell az iskola első osztályába beíratni.
A
beíratást megelőzően a helyi és a területileg illetékes önkormányzat
jegyzője összeállítja a tankötelessé váló gyermekek névjegyzékét és
megküldi az iskoláknak.
A
szülők szakvéleményt kapnak az óvodától vagy a nevelési tanácsadótól
gyermekükről.
A
tankötelessé váló gyermeket a szülő köteles beíratni a lakóhelye szerinti
körzeti iskola első évfolyamára. Amennyiben a szülő nem a körzeti
iskolába kívánja járatni a gyermekét, akkor is köteles oda beíratni és kérni az
áthelyezését.
A
választott iskolában történő felvételről a férőhely függvényében
az iskola igazgatója dönt.
A
körzeti feladatot ellátó általános iskola igazgatója nem utasíthatja el azoknak
a gyermekeknek e felvételét, akik a körzetben laknak, s akiknek az óvoda vagy a
nevelési tanácsadó javasolja az iskola első évfolyamára való felvételét.
Amennyiben
az igazgató elutasítja a felvételt, írásba kell foglalnia, a határozatot
köteles megindokolni, és a jogorvoslati lehetőségről is tájékoztatni
kell a szülőt. Az iskolai határozatok ellen a szülő 15 napon belül
jogorvoslati kérelemmel élhet az iskola helyi irányítását ellátó fenntartó
önkormányzat jegyzőjénél. A benyújtott jogorvoslati kérelmet a
benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálni.
A
következő blogban: Hogyan válasszunk iskolát gyermekünknek?
Kedves
Szülők!
A mai
és a következő írásomban egy kis segítséget szeretnék adni azoknak,
akiknek kisgyermeke szeptemberben kezdi az iskolát, és szeretnék tudni, hogy
milyen szabályok vonatkoznak az iskolai tankötelezettségre.
A
közoktatási törvény szerint a tanköteles kort megelőzően a gyermek
óvodába jár, az iskolakezdést megelőző évben
iskola-előkészítésen kell részt vennie.
A
tankötelezettség feltétele:
Az
iskolai oktatásban való részvétel nemcsak jog, hanem kötelezettség is. A
tankötelezettség alól nincs felmentésre lehetőség, ezt a gyermek iskolába
járással vagy magántanulóként teljesítheti.
A
tankötelezettség kezdete:
Az a
gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte:
-tanköteles
legkorábban attól a naptári évtől, amelyben május 31. napjáig a 6.
életévét; legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti,
-tankötelessé
válhat - a szülő, gondozó, törvényes képviselő kérelmére - abban a
naptári évben, amelyben a 6. életévét december 31-ig betölti.
A
tanköteles korú gyermekek fejlettségéről az óvodák, a nevelési tanácsadók,
illetve a fogyatékosokat vizsgáló szakértői bizottságok adnak
szakértői véleményt. E szakvélemények alapján az iskola igazgatója dönt a
tankötelezettség kezdetéről.
A tankötelezettség
kezdete előtt minden gyermek számára kötelező az egészségügyi
vizsgálat. Az óvodába járó gyermek esetén az óvoda, óvodába nem járó gyermek
esetében az illetékes önkormányzat jegyzője gondoskodik.
A 8.
életévét betöltő gyermek beiskolázásáról minden esetben dönteni kell. A
tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8. életévre, aki augusztus
31. után született.
A
gyermeknek az általános iskolai tanulmányait a képességének megfelelő
iskolában kell megkezdenie, vagy pedig állapotának megfelelő sajátos
képzésben kell részt vennie.
A
következő bejegyzésben az iskolai beíratásról írok.
Kedves Szülők!
Egyik
ismerős anyukával találkoztam a múlt héten, aki azt panaszolta, hogy
hatodikos kisfia nem tud önállóan tanulni, elvárja, hogy ő mindennap
tanuljon vele. A gyerek még a könyveit sem veszi elő addig, amíg anyuka
mellé nem ül. Együtt, közösen haladnak szépen sorban a megtanulandó
tantárgyakon. Mindenképpen változtatni szeretne ezen a helyzeten, de nem tudja,
hogyan tegye mindezt.
Akkor,
amikor kicsi gyermekünk mellé ülünk - még 1., 2. osztályban - , hogy segítsük,
irányítsuk a tanulását, nem gondolunk bele, hogy a gyerekkel együtt tanulni
mennyi veszélyt rejt magában. Mi a veszély? Az, hogy gyerekünk ezt megszokja és
a későbbiekben - lásd a fenti példát - ezt elvárja, sőt megköveteli a
szülőtől.
Az
önálló tanulást különböző dolgok akadályozhatják. Melyek ezek?
1.
Gyermekünk olvasási, szövegértési problémával küzd: nehezen olvassa el a
szöveget és nem érti, hogy mit olvas. Megoldás: gyakorlás. Mindennap egy 10-15
soros szöveg hangos olvasása, és a szavak jelentésének tisztázása.
2. Nem
tudja, hogyan kell tanulni. Nem ismeri a különböző tanulási technikákat,
melyek könnyebbé, gyorsabbá teszik a tanulást.
3. Nem
önálló az élete, mindent a szülő szabályoz. Hagyjuk hadd legyen önálló,
bízzuk meg olyan dolgokkal, amikben ő dönthet és felelősséget vállal.
4.
Nagyon erős lelki kötelék fűzi a szülőhöz, elsősorban az
anyához. El kell engednünk a gyekünket, ne ragaszkodjon túlságosan egyik vagy
másik szülőhöz.
5. Túl
nagy elvárások a gyerekkel szemben. Ne támasszunk magas elvárásokat a
tanulással kapcsolatban: ha négyest kap, akkor ne nyúzzuk azért, hogy miért nem
ötöst hozott.
Kedves
Szülők! Azt gondolom, hogy az édesanyának kell meghoznia a döntést ahhoz,
hogy változtatni tudjon ezen a rossz gyakorlaton. Ki kell deríteni, hogy mi az
az ok, ami miatt fontos a gyereknek, hogy az anya vele legyen a tanulás alatt.
Meg kell erősíteni a gyermek önbizalmát.
Kedves
Szülők! Szeretném kérni a véleményeteket, Ti hogyan oldanátok meg a fenti
esetet?
A mai
gyerekeknek, fiataloknak nagyon sok ismeretet kell elsajátítaniuk. Egy átlagos
intelligenciájú gyereknek ez nem is okoz semmi gondot. Mégis a statisztikai
adatok azt bizonyítják, hogy egyre nő azoknak a száma, akiknek rémálom az
iskolai tanulás. Vannak, akik lemaradnak és szenvednek évekig, és vannak, akik
jól tanulnak, de ezt ember feletti erőfeszítéssel - késő estébe nyúló
tanulás, különórák stb. - érik el.
Mai
világunkban egyre értelmesebb gyerekek születnek, mégis egyre nő a
tanulási gondokkal küzdők száma. Az okok között említhetjük az unalmas
iskolai órákat, a túl sok házi feladatot, a szülők kevés figyelmét,
idejét, amit gyerekükre szentelnek.
A
tapasztalatom az, hogy a gyerekek nagy részének fogalma sincs , hogyan kell
könnyen, rövid idő alatt, hatékonyan tanulni. Az iskola nem tanít meg
tanulni, csak számon kéri a megtanultakat. Diákok és szüleik mind arra vágynak,
hogy megszűnjenek a az iskolai problémák, a rossz jegyek, a félelem, a
szorongás, ne legyen a családban veszekedés és büntetés a tanulás miatt.
Mi
okozhatja a problémát?
A
tanulás területén az elfogadott nézet, hogy aki jól tanul, az okos, aki
rosszul, az buta. Hány és hány tanuló szájából hallottam már, hogy én a gyenge
csoportban vagyok, vagy a hülyék csoportjában vagyok. Pedig ennek nem szabadna
így lennie. Pszichológusok már régen bebizonyították, hogy az emberek közötti
különbségek nem elsősorban az értelmi képességektől függnek. A
különbséget az okozza, ahogy az emberek tanulnak! Mindenkiben ott vannak
a sikeres tanuláshoz szükséges képességek. Van, aki szerencsés és egyedül
rátalál a számára legeredményesebb módszerre, van, aki nem.
Ezek a
módszerek pedig mindenki számára megtanulhatók. Ha megtanuljuk, agyunk
mitől működik a leghatékonyabban, és ennek megfelelően
használjuk, nem okoz többé gondot a tanulás!
Mit és
hogyan kell tennünk, hogy gyermekünk megszeresse a tanulást?
A négy
legfontosabb sikertényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk ahhoz,
hogy gyermekünknek ne teher legyen a tanulás:
Az
első sikertényező: kellemes időtöltés legyen, kellemes
környezetben.
Minél
több időt tölt a gyerek a tanulással, annál jobb tanuló lesz. Ez tévhit.
Minél kellemesebb és jobb élmény lesz a tanulással töltött idő, annál
jobban szeret majd tanulni. Fontos, hogy olyan élmény legyen a tanulás, mint a
vidámparki hullámvasút élménye: izgalmas, kalandos, élménydús, melyet muszáj
elmesélni, akár többször is.
A
második sikertényező: az alapkészségek, képességek fejlesztése.
Sokan
azt gondolják, hogy a tanulás nem más, mint egy adott tananyag többszöri
elolvasása. Ez tévhit. Amikor a gyerekek elkezdenek tanulni - kisiskolás korban
- nagyon sok készséget, képességet kell, hogy kifejlesszenek magukban, mert
ezek teszik képessé és hajlandóvá a tanulásra. Eszköztár a kezükben, mely
elengedhetetlenül szükséges. ( Írás, olvasás, számolás, anyanyelvi
nyelvhasználat, idegennyelvi, információs, gondolkodási stb.) Ha nem sikeres a
készségek, képességek fejlesztése, ez később tanulási nehézségekhez
vezethet. Fontos, hogy ne csak olvassák, hanem megértsék a tananyagot!
A
harmadik sikertényező: a tanulás folyamatának megismerése.
"
Én kitűnő vagyok, tudom mi a tanulás!" Ez tévhit. Lehet, hogy
nagyon sok munkát és időt fordít a tanulásra, és így tudja csak elérni az
eredményt.
Az,
aki megismeri a tanulás folyamatát az tudni fogja, hogy mit csinál rosszul, és
hogyan kellene jobban csinálnia. Mit jelent a memória, koncentráció? Hogyan
működnek? Milyen memorizálási, tanulási technikák vannak? Hogyan jó
tanulni? stb.
A
negyedik tényező: a dicséret.
Ha túl
sokat dicsérjük a gyereket, akkor elbízza magát. Ez tévhit.
Az a
gyerek, aki tanulása során sok megerősítést és dicséretet kap, kinyílik és
magabiztossá válik. Megdöbbentő, de ezt a sikertényezőt sok
szülő és pedagógus nem veszi figyelembe. Gondoljunk csak bele! Mit tud
okozni a kritika, a bűntetés? Elkerülést, elhalasztást, hazudozást stb. Ha
folyamatos dicséretet és ezzel együtt megerősítést adunk, gyermekünk úgy
érzi: "Megy ez nekem!"
Vegyük figyelembe a leírt tényezőket,
és segítsük gyermekeinket a tanulás sikeres útján!
Halálosztó
levesek, avagy mi fán teremnek az E-számok?
Hisztéria ide, hisztéria oda,
az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet...Nincs is jobb egy kiadós
zacskós levesnél!
Pár perc
munka, és asztalodon gőzölög a gulyás, még egy reklámblokknyi idő és
tálalhatod a nagyi-féle(?) császármorzsát is.
A csodát egy Maggi
nevű kémikusnak köszönhetjük, aki 1862-ben először kevert
laboratóriumában instant ebédet. A háziasszonyok felszabadítójának útját Knorr
és Oetker is követte, akik szintén azon dolgoztak, hogy a robotoló munkásokat
minél hamarabb elkészíthető étkekkel laktassák jól. Ők az adalékok
atyjai, ők állítottak elő először olyan ízeket, amelyek nem a
természetesre hajaznak.
A francia hagymaleves és
szaporodási nehézségek
Hisztéria ide,
hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet.
Lépten-nyomon hol rákról, hol csak allergiáról suttognak.
- Táblázatok járnak
kézről a kézre, amelyek egyes anyagoktól óva intenek, másokat pedig
engedélyeznek.
Hol az igazság?
Táblázat
nélkül már egy lépést sem teszel, tudatos fogyasztóként a hipermarket-béli
túráidat E-böngészéssel egészíted ki.
Magadat és családodat
krémlevesek, csokoládék, pudingok és mélyfagyasztott pizzák összetételének
felolvasásával sokkolod. A spájzban porosodó francia krémlevesben egy
tömeggyilkost látsz, olvasod, van benne ízfokozó:
E601, azaz nátrium-glutamát, ami érzékeny embereknél "kínai
étterem szindrómát" válthat ki.
Az egzotikus étek
embernél halántéktájú nyomást, hát és fejfájást, a patkányoknál szaporodási
nehézségeket és tanulási zavarokat okozhat.
Aztán van még benne E500,
azaz valamilyen savanyúság-szabályozó anyag, és E150d, ami állatkísérleteknél
nagyobb adagban görcsöket váltott ki, és csökkentette a fehérvérsejtek számát.
Na jó étvágyat!
Ma egy
frissdiplomás élelmiszeripari mérnöknek a legnagyobb profitot az
adalékanyag-gyártás hozhatja.
E mellett óriási
versenyhelyzet van, így az előállítók az E-kről maguk is
feketelistákat terjesztenek, melyben persze a konkurens műanyag-gyár
terméke a káros, a saját pedig mindig ártalmatlan.
Mivel az
adalékok állatokon tesztelt anyagok, egyébként sem garantálja semmi, hogy ha a
patkány sem allergiát, sem rákot nem kapott tőlük, az emberre is
ártalmatlanok.
Az sem tudható, hogy
kémiailag hogyan érzik magukat a többi E társaságában, vagy hogyan viselkednek
a mikrohullámú sütőben, miként bírják a főzést, a sütést. Ha
bizonyíthatóan károsak, akkor sem biztos, hogy mi, fogyasztók értesülünk róla:
az 50-es évek nagy botrányát robbantotta ki a "vajsárga" nevű
színezék, amiről már a '30-as években tudott volt, hogy lerakódva,
felhalmozódva rákkeltő, mégis majd húsz évig belekeverték a margarinba.
Az aromásított ételek
torzítják ízlést
Mivel az
élelmiszer állagát, színét, ízét és illatát laboratóriumok boszorkánykonyháiban
keverik, az ételek természetes állapotát egyre kevésbé értékeled. (Bizonyított, hogy a
mai tizenévesek ízlelése átalakult, a hagyományos ételek aromáját gyengének
érzik.) Könnyen túleheted magad belőlük, természetes anyagok híján
szervezeted pedig tovább éhezik.
Bár tized,
néha csak tízezred milligrammnyi mennyiségben használják őket, veszélyük
az, hogy felhalmozódnak. Ha elérik a szervezetben a kritikus szintet,
egészségkárosodást okoznak. Ezért nincs is értelme pontos határértéküket
megállapítani.
. Míg itthon
nagyjából háromszáz engedélyezett adalékanyag van, az EU-ban mintegy kétszer
ennyi. A
hazai előírások ellenére azonban ezek egy része, import termékekben jelen
van a hazai piacon.
Lassú hatású
patkányméregként is bevethető
Bár az ételt
megfesteni nem szükségszerű, - e miatt például Svédországban a színezékek
(E100-200) jelentős része tiltott - nálunk viszonylag széles a skála.
A többség lassan ölő
patkányméregként is bevethető: a kísérletekben a barna (E154) nemcsak májukat
és szívüket károsította, hanem egyidejűleg valamennyi szervük
elszíneződött tőle.
A tartósítószerekkel
(E200-300) dúsított ételek fogyasztása sem életbiztosítás.
Az előrecsomagolt
füstölt sonka nátrium-nitritjéről (E250) és a májasok nitrites-pácsójáról is
köztudott, hogy rákkeltő, meggátolja a vörösvérsejtek oxigénfelvételét,
ami kékbetegséget is okozhat. (Állítólag a pácok nitrát-tartalma tízszerese az
ivóvízben engedélyezettnek.)
A főként fehér
borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használt
kén-dioxid és kénessav sói (szulfitok) is kiszámíthatatlan reakciókat
okozhatnak: rosszullétet, fejfájást, hasmenést, esetleg anyagcsere és idegrendszeri
zavart.
Stabilizátorok és
sűrítőanyagok
A félkész, instant porok
kedvelt anyaga az emulgeálószer.
Olyan varázspor, ami
lehetővé teszi, hogy az amúgy nem vegyíthető (víz és zsír) anyagokat
összekeverjék és állagukat stabilizálják. Általuk a kenyér puhább, a
kalács omlósabb, a krém pépesebb. Hatásuk nem ismert, azonban egyesek a
bélbetegségek és allergiák egyik kulcsszereplőjének tartják. A
sűrítőanyagok közt olyan extrákra is bukkanhatunk, mint a gyöngyzuzmó
(E407), ami állatokban fekélyt okozhat, vagy a tragantmézga (E413), ami egy
ázsiai növény gumiváladéka.
Egyes
burgonyatermékekben, pékárukban, üdítőkben, fagylaltokban, kenhető
sajtokban is fellelhető savanyúságot szabályozó szerek (E500-600)
némelyikét hiperaktivitás okozásával és kalcium-elvonással vádolják.
Pálinka-aroma, mint
rovarölő
A természetes
aroma különleges varázsszó, mindenképpen valami természetes anyag
nedveiből előállított ízre kell gondolnunk - de tudnunk kell, semmi
köze az eredeti gyümölcshöz.
Előállíthatják
fűrészporból (egy ausztrál fafajból készül például az eper), gombából
(kókuszaroma) és baktériumból.
Egy pálinka-fajta
ízesítése például a kvasziin fa keserítő-anyagából van, amit a bennszülöttek
rovarölő-szerként is használnak.
A természet-azonos
ízesítők vegyi úton előállított anyagok, amelyek kémiai összetétele
megegyezik a természetes ízanyagokéval. Ennek ellenére tudott, hogy
felszívódásuk, hatásuk más, mint eredeti társaiké. Arról talán mindenki hallott
már, hogy a C-vitamin is másképp szívódik fel, ha tablettaként vesszük be.
Az E-kódok sorát még a
csomagolást segítő és lesülést gátló anyagok is gazdagítják, amit
lisztekhez, cukorkákhoz kevernek.
Közülük egy csoport a gyakran műanyagokkal vegyített mikrokristályos viasz, ami nem más, mint egy, a kenőolaj-gyártás során keletkezett melléktermék.
Spermaölő, hízlaló light-ok?
A diabetikus
étkekben használt édesítőszerek (E-kilencszázasok) a híreszteléssel ellentétben
nem mindig fogyasztanak, sőt. Egy nagyszabású kísérletben, ahol
nyolcvanezer embert vizsgáltak, a mesterséges édesítőszerek nagyobb
súlygyarapodást okoztak, mint a cukor. Tán nem véletlen, hogy a disznók
takarmányába étvágynövelés céljából nem cukrot, hanem édesítőszereket
kevernek. Ráadásul a szacharin (E954) állítólag hólyagrákot okozhat, a ciklamát
(E952) pedig a herét és spermát károsíthatja.
Jobb félni, mint
megijedni!
A szakemberek
óvatosságra intenek. Mielőtt vásárolsz, mindig nézd meg a címke másik oldalát! Mit
sóznak rád a gombás spagetti-szószban, vagy a diabetikus, tartósítószerrel
megdobott fekete kenyérben. Még egy hasznos információ: az élelmiszerhez
felhasznált anyagokat mennyiségi sorrendben tüntetik fel!
http://www.nyugat.hu/
-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
. Veleszületett bőrelváltozások
• Elszarusodási hibák:
o Ichtiosis. Veleszületett
bőrbetegség. A végtagok, a törzs és az arc bőre száraz, pikkelyesen
hámlik. Kezelésében A vitaminos, zsírozó krémet alkalmazunk.
• Pigment
rendellenességek:
o Szeplő. Éles határú, halványabb-sötétebb
festékfoltok. Elsősorban az arcon, vállakon, háton található. Különösen
fehér bőrű, vörös hajú gyerekeken jelenik meg. Ha zavarja a
gyermeket, hámlasztó kenőcsöt alkalmazhatunk.
•
Vitilligo. A bőrön
előforduló pigment-hiány.
o Albinismus. A bőr-pigment
veleszületett teljes hiánya. Jellemző öröklődő rendellenesség,
amelyet a bőr, a haj, a szivárványhártya stb. színét okozó melanin
nevű festékanyagok hiánya okoz. A háttérben a melanin szintéziséhez
szükséges enzim aminosav-sorrendjének megváltozása áll. Működőképes
enzim hiányában nem képződik festékanyag a szervezetben, ezért a bőr
rózsás árnyalatú, a pupilla sötétvörös, a szivárványhártya rózsaszínű vagy
világoskék, a haj szőke, csaknem fehér.
•
Anyajegyek:
o Tűzfolt (lilásvörös, éles
szélű anyajegy). A test felszínén bárhol előforduló értágulat. 1-3 év
alatt eltűnik, ha nem, akkor fiatal felnőttkorban lézeresen
eltávolítható.
o Festékes anyajegy (naevus). Többféle
színű, nagyságú elváltozás, ami jóindulatú, de később bizonyos
hatásokra rosszindulatúvá válik.
o Érdaganat (haemangioma). Lilásvörös
színű, elődomborodó daganatszerű képlet. Sérülékeny. Sebészi
kimetszéssel távolítható el.
o Mongolfolt. Kékeslila, szabálytalan, a
keresztcsont tájékán elhelyezkedő folt. Csecsemőkorban jól látható,
később eltűnhet.
o Tierfell naevus. Hatalmas
kiterjedésű, sötéten pigmentált, szőrös folt, amely az egész testre
kiterjedhet, állatbőrszerűen borítja be a testrészeket.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Táplálékallergia akkor alakul ki, ha a szervezet
védekező reakcióval válaszol olyan táplálékok fogyasztására, amelyek
alapvetően nem jelentenek veszélyt a szervezet számára.
Amikor a szervezet táplálékkal találkozik, az immunrendszer működésbe
lép, és az elfogyasztott táplálékkal szemben vagy tolerancia, vagy izgalmi
állapot alakul ki.
A tolerancia teszi lehetővé az emberek többsége
számára a különböző táplálékok problémamentes elfogyasztását.
Az
immunrendszer aktiválódását kiváltó tápanyagok ismételt fogyasztásakor a szervezetben immunaktiv anyagok (pl.
hisztamin, IgE ellenanyagok) szaporodnak fel, amelyek egyaránt hatnak a
gyomor-bélrendszer működésére, a bőrre, a légzőrendszerre és a
szívműködésre, aminek következményeként allergiás reakció jön létre.
A tünetek kialakulhatnak azonnal, 2-3 órával a táplálék elfogyasztása után,
de lehetséges néhány nap múlva is.
A
tünetek lehetnek hányás,
hasmenés, görcsös hasi fájdalom, kipirulás, viszketés, csalánkiütés, a garat és
a torok viszketése, nehézlégzés, vérnyomásesés, eszméletvesztés. A tünetek
legsúlyosabb formája az anafilaxia, amely halálhoz is vezethet.
A
táplálékallergia lassan kialakuló formája is kiváltó oka lehet az étvágytalanság, bélhurut,
vérszegénység, ekcémás bőrelváltozások, reflux (a gyomortartalom visszaáramlása
a nyelőcsőbe) kialakulásának.
Bőrpróbák végzésével ki lehet mutatni az érzékenységet egyes táplálékokra.
Vérszérumból végezhető vizsgálatok
A táplálék elimináció az allergia kiváltásában szóba jövő táplálékok
kihagyását jelenti az étrendből, ami várhatóan a tünetek megszűnését
eredményezi
A táplálék terhelés a gyanús táplálék ismételt fogyasztását jelenti. Amennyiben
a tünetek ismét megjelennek az allergia diagnózisa igazolt.
A
táplálék elimináció és terhelés elvégzése az esetek legnagyobb részében nélkülözhetetlen
a biztos diagnózishoz.
Az
allergiás betegnek gondolni kell az élelmiszerben
rejtetten jelenlevő allergénekre is, és gondosan el kell
olvasni az élelmiszerek feliratozását.
A pontos
diagnózis felállítása után olyan étrend összeállítása szükséges, amelynek
összetétele, íze egyaránt megfelel az egészséges táplálkozás és az egyéni ízlés
minden kívánalmának.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Fehér liszt Teljes kiőrlésű lisztek (búza, rozs, zabpehely,
kukorica)
Fehér kenyér Teljes kiőrlésű búza-, tönköly-, rozs-, stb.
kenyerek
Fehér, tojásos tészta Barna tészta (teljes őrlésű), durumtészta
Tej, tejföl, joghurt, kefír, sajt Helyette természetes tej, de csak ritkán,
kúraszerűen: kókusztej, barnarizstej
Fehér rizs Barna rizs, árpa, búza, köles, hajdina, stb.
Hús és állati eredetű termékek Teljes táplálékok, zöldség, gabona-,
zöldséggombócok (maximum szójatermékek, szejtán)
Fehér cukor Méz, maláta, aszalt gyümölcs, juhar-, tápióka-,
agavészirup, teljes nádcukor
Só (tengeri só) Sörélesztőpor, fűszerek,
petrezselyem, zeller, hagymafélék, teljes gabonák, pirított szezámőrlemény,
kíméletesen feldolgozott vagy hőkezeletlen zöldségek (átállásig maximum
szójaszósz, tamari, zellersó, szezámsó)
Majonéz, mustár, ketchup Biováltozatban kaphatók bioboltokban, de
szójatermékek lévén meglehetősen sok fehérjét tartalmaznak, illetve a ketchup
paradicsomból (gyümölcsből!) készül mézzel, ami igen könnyen összeerjed
Tojás, sütőpor Helyette 2 rész szódabikarbóna és 1 rész
káliumtartarát (borkőpor) keveréke használható
Élesztő, élesztős kenyér Természetes kelesztési módok, növényi
erjesztős kovász, élesztő nélküli pékáru használata
üditőitalok Napközben gyümölcs, ebéd és vacsora előtt egy gyümölcs
(fél órával, különben összeerjed), sótlan táplálkozás, kevés fűszer, zöldségek
(zöldséglé, gyümölcslé - evés előtt minimum fél órát várni -, Breuss zöldséglé,
Bon Jour gyümölcslé, hőkezelés és adalékanyagok nélküli levek, de a legjobb a
friss lé, friss gyümölcs)
Fekete tea, kávé, alkohol Gyógytea, citromos víz, gyümölcsök,
levek, befőttek, friss, érett gyümölcs, aszalt gyümölcs
Konzervek Természetes, élő, friss táplálékok
Erőteljes fűszerek
(pl. bors, erőspaprika) Finom fűszerek
(pl. majoranna, lestyán, bazsalikom, borsikafű - borspótlásra), kis
mennyiségben
Konzerv-, mirelit-, főtt zöldségek Friss zöldségek, kiméletesen párolt
zöldségek
Vitamin- és ásványianyag-készitmények Természetes vitaminokat, ásványi
anyagokat tartalmazó, élő, friss táplálékok - gyümölcs, zöldség, Neurosan
(ásványi anyag- és nyomelembevitelre)
ecet Citromlé
Savanyúság Elhagyandó (max. Savanyú káposzta, vagy
almaecettel savanyított zöldségek átmenetileg)
Égetett étolaj Hidegen sajtolt olajok (sütéstől ezek is
elégnek!)
Csokoládé, sütemények, édességek,
cukorkák, lekvárok, stb.
Bio sütemények, természetes táplálékok, sok friss, édes gyümölcs, aszalt
gyümölcs, lekvár helyett aszaltgyümölcs-darálmány vízzel, esetleg mézzel
keverve.
Mosogatószer Zsírtalan, égetett olaj nélküli ételek,
dörzsölés, bio-tisztítószerek (pl. Ahimsa)
Maró hatású fertőtlenítőszerek Rendszeres tisztítás vízzel, dörzsölés,
bio-tisztítószerek (pl. Suromin súroló), vízkő, zsíros szennyeződések esetén
ecet
Szappan, tisztálkodószerek Növényi szappanok (pl. Tulasi), belső
tisztaság, rothadó, erjedő ételek kerülése (pl. hús, tojás, tejtermék,
helytelen párosítás), méregtelenítés
sampon Növényi samponok, pl. Tulasi
Illatosítószerek
Testi külső-belső tisztaság, természetes
készítmények, illóolajok
Kozmetikumok Biokozmetikumok (pl. Dr. Hauschka), a test belső
tisztítása természetes életmóddal
Rovarirtók Külső-belső tisztaság, illóolajok
Viselkedészavaros
gyermekek
A gyermeki neurózis
megnyilvánulási területei specifikusak és gyerekekként más és más
magatartástünetekkel társulnak.
A tünetek
látszólag nem zavarják a gyereket, nem szenvednek tőle, a környezet az,
amely ezekre a viselkedésváltozásokra felfigyel.
A gyerek körül kialakul egy negatív háló amely fogva tartja és elmélyíti a problémáit.
Kizárólag az egyénre összpontosítva lehetséges a jó eredmény megvalósítása.
.
Magatartászavarok okai:
- egyesek szerint örökletes adottságok függvénye
- mások az agy biokémiai elváltozásait okolják, a hormonális egyensúly
felbomlását tekintik meghatározónak
- pszichológiai tényezők: ha az egyénnek nem sikerül egy bizonyos
krízist feldolgoznia, viselkedészavar jelentkezik, magatartása megreked az
előző szinten
- környezeti hatások
A deviáns viselkedés oka leggyakrabban a biológiai,
pszichikai és szociális tényezők sajátos, egyéni ötvözete.
A deviáns
viselkedés a következő esetekben erős:
- Kényszerérett gyerekek: a környezet nem a gyerekekre szabott feltételeket
ró ki, túl hamar kialakul a felnőtt viselkedés modellje, a személyiség
azonban gyenge, a belső normák még nem léteznek, így a viselkedést a
körülmények igazítják.
- Koraérett gyerekek: a gyerek kénytelen túl hamar megfelelni a
nehézségeknek. Itt a gyerekkor lerövidül, de bizonyos szinten tudatosul,
hogy miért, azaz kiért is kell lemondani és ezeknek a gyerekeknek a viselkedése
nem is válik deviánssá.
- Éretlen gyerekek: ezt a kategóriát a család termeli ki (túlvédő,
zárt). A gyerekkor elnyúlik, hogy majd hirtelen módon szakadjon meg, vagy soha
le se záruljon.
Gyerekkori magatartászavarok általános
jellemzői:
A gyermeki
neurózis megnyilvánulási területei specifikusak és gyerekenként más és más
magatartástünetekkel társulnak:
- szorongás, feszültség,
szótlanság, visszahúzódás, vagy túl feszes testtartást, kényszermozgásokat
okozhatnak.
Más gyerekeknél
túlzott mozgékonyság, agresszív kitörések, vagy a fantázia túlburjánzása lép
fel. Fóbiák vagy szomatikus tünetek jelentkezhetnek.
A felsorolt
tünetek látszólag nem zavarják a gyereket, nem szenved tőle, a környezet
az, amely ezekre a viselkedésváltozásokra felfigyel.
A gyerek körül kialakul egy negatív háló amely fogva tartja és elmélyíti a
problémáit. Kizárólag az egyénre összpontosítva lehetséges a jó eredmény
megvalósítása.
Gyermekkori és serdülőkori magatartászavarok formái:
A. Pszichoszomatikus és neurotikus megnyilvánulások:
1. Alvászavarok (alvajárás,
krónikus álmatlanság, visszatérő rémálmok.)
2. A kiválasztás zavarai
3. Ritmikus, motoros rendellenességek, kényszermozgások (önringatás, ujjszopás,
körömrágás, hajtépés, túl feszesség)
4. Szomatizáló tünetek (asztma, gyomorfájás, fejfájás, szédülés...stb.)
B. Predeviáns és deviáns viselkedési módok:
1. Agresszivitás formái: csendes, passzív ellenállás, szófogadatlanság, érzelmi
nyomás, verbális, testi agresszivitás
2. Agresszivitás iránya: tárgyak, állatok, gyermekek, gyengék, betegek,
önagresszió, fantáziálás, hazugság, csavargás, bandákba verődés, lopás,
visszahúzódás, drog- és alkoholfogyasztás
C. Érzelmi élet rendellenességei:
1. Érzelmi éretlenség, labilitás, gátoltság
2. Gyakori indulatkitörések, gátlástalanság
3. Szorongásosság
4. Fóbiák
5. Passzivitás, az érdeklődés hiánya (depressziós tünetek)
D. Teljesítményzavarok:
1. A kommunikáció zavarai:
dadogás, alália
2. A figyelem zavarai
3. Az emlékezet zavarai
http://www.csaladinet.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A
hiperaktivitás, azaz a túlzott mozgékonyság többnyire figyelemzavarral együtt
jelentkezik. Nem rosszaság.
Hátterében
elsősorban idegrendszeri éretlenség, működési zavar áll, amit
környezeti, családi tényezők is befolyásolnak.
A szülő
és a pedagógus egyaránt tanácstalan: mit tegyen a nehezen kezelhető
gyermekkel, aki különben
értelmes, segítőkész, jó humorú, de egyik pillanatról a másikra indulatos,
dacos, támadó lesz, amivel alaposan próbára teszi a környezetében élők
türelmét?
Ha úgy érezzük, hogy a
probléma meghaladja erőinket, szükséges lehet szakemberhez fordulni. Hogy ezt tudatosan mérlegelhessük,
érdemes megismerkedni a hiperaktivitás diagnózisának összetevőivel.
Bár a
köznyelvben nagyonis elterjedt a hiperaktivitás cimkéje, a
figyelemzavar-hiperaktivitás diagnózisa csak akkor állítható fel, ha egy
féléves megfigyelés alatt kellő számú tünet együttesen jellemzi a gyermek
viselkedését.
Így a figyelemzavar tünetei
közül legalább hatnak, s a hiperaktivitás-impulzivitás tünetei közül is
legalább hatnak kell fennállnia hat hónapig ahhoz, hogy a
figyelemzavar-hiperaktivitás valószínűsége megállapítható legyen.
Hiperaktív-e
a gyermekem?
"Azok a
szülők, akik visszagondolnak hiperaktívnak titulált gyermekük korai
éveire, nagyon hasonló jelenségekről számolnak be."
Ugyanakkor lényeges
leszögezni, hogy ezeknek a tüneteknek a kortársakhoz képest jelentős
mértékűeknek kell lenniük, súlyos problémát, zavart kell, hogy okozzanak a gyermek mindennapi
életében. Azon kívül
legalább két helyzetben (iskolában, otthon, szabadidős tevékenységekben,
stb.) meg kell jelenniük. Nézzük hát, mi az, amire érdemes figyelni!
A figyelemzavar tünetei:
-Nehezére esik a
figyelmét megtartani játék- vagy feladathelyzetben egyaránt
-Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét
-Nem figyel megfelelően a részletekre, gondatlan hibákat vét
-Úgy tűnik, nem figyel oda, mikor hozzá szólnak
-Nem követi az utasításokat, elmarad a kötelességek teljesítése
-Nem fejezi be a feladatait
-Nehezen tudja megszervezni a tevékenységeit
-Gyakran elveszíti a holmijait, ruháit, felszerelését
-Többször elkerüli, nem szereti a tartós erőfeszítést igénylő
helyzeteket
-Feledékeny a mindennapi tevékenységekben
A hiperaktivitás (túlzott mozgásigény) tünetei:
-Egyfolytában
fészkelődik, matat a kezével, lábával.
-Nehezen tud egyhelyben megülni, felugrál a padból az iskolában, vagy olyan
helyeken, ahol ülve maradást várnának el.
-Sokat rohangál, ugrál olyankor is, amikor nem helyénvaló.
-Nem tud önállóan, nyugodtan játszani.
-Állandó mozgásban van, mint akit felhúztak.
-Túl sokat beszél.
Az
impulzivitás (szertelenség) tünetei:
-Kimondja a választ, mielőtt a kérdést
befejezték volna.
-Nehézséget okoz neki a várakozás.
-Félbeszakít másokat például beszélgetés vagy játék közben.
Milyen
segítségre számíthatok?
Ha felvetődik
bennünk a hiperaktivitás gyanúja, érdemes a szakembert felkeresni, ahol
megfelelő segítséget kap a gyermek (pszichiátertől, pszichológustól,
gyógypedagógustól), s a szülők számára is eligazítással szolgálnak a
további teendőket illetően. A hiperaktív gyermek segítésére különféle
megoldási módok lehetségesek. A szakemberek sokszor alkalmaznak kognitív viselkedésterápiás eljárást,
ahol a gyerekeknél a kívánt viselkedésformák elsajátítását, szokássá való
rögzülését próbálják elérni, egyértemű elvárások közvetítésével és a
viselkedésükre adott folyamatos visszajelzésekkel.
Együtt
élni a hiper- aktív gyermekkel
"Valóban
nem könnyű figyelemzavaros-hiperaktív gyermek szülőjének lenni."
Az új készségek megőrzése
érdekében elengedhetetlenül szükséges a szülők bevonása a terápiás
folyamatba.
Ők szülőtréningen
vesznek részt, ahol gyakorlati, neveléstechnikai tanácsokat kapnak, hogy segíteni tudják gyermeküket, ezzel
javítva a szülő-gyermek kapcsolatot. Van, amikor a gyermekkel
foglalkozó szakember pár- illetve családterápiát javasol a szülőknek.
Nagyon megerősítő lehet a szülőcsoporton való részvétel is, ahol
az érintett szülők sorstársaikkal oszthatják meg tapasztalataikat. A
szakemberek a pedagógusoknak is tartanak tájékoztatást, tréningeket, törekedve
arra, hogy szülő s tanár közösen tudjon gondolkodni a megoldási
lehetőségekről.
További
módszerek
Több terápiás
eljárás létezik még, amelyekkel jó eredményeket érnek el a tünetek
enyhítésében, bár önmagában a kiváltó okot egyik sem szünteti meg
Bármilyen terápiás
eljárásban vesz is részt a gyermek, a szülők együttműködése
elengedhetetlen a változás eléréséhez.
Súlyosabb
esetekben, ha például jelentős iskolai agresszió tapasztalható a
gyereknél, vagy ha a tünetek felborítják a család életrendjét, a szakemberek
gyógyszer szedését is javasolhatják.
A gyógyszeres
kezelés a figyelmi problémákra hat, mérsékelheti az éles hangulatváltozásokat.
Ám mellette elengedhetetlen a terápiás munka, mert a gyógyszer csak megkönnyíti a gyermek megközelíthetőségét, de önmagában nem gyógyít, kiegészítő terápiákkal való együttes alkalmazása nagyobb eredményességet mutat.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mellkasfali deformitások
/ pectus excavatum , pectus carinatum /
Bauhinus már 1594-ben beszámol egy 7 éves fiúról, akinek a szegycsontja a bordákkal együtt nagymértékben bemélyedt és a mellkasfal behorpadása fulladás veszélyével járó nehézlégzést okozott.
Bár szórványos esetismertetések később is előfordulnak, azonban a mellkasfali deformitások jelentőségét sokáig nem ismerték fel.
Két - három évtizeddel ezelőtt azt tartotta még az orvosi közvélemény is, hogy ezek az elváltozások csak kozmetikai hibát jelentenek, valós klinikai jelentőségük nincs, de igazából nem is tudtunk vele mit kezdeni.
Jobb esetben úszást, tornát rendeltünk el,
mely általában eredménytelennek bizonyult. Csak rontotta a teendők
megítélését, hogy az első heroikus, igen megterhelő műtéteket
gyakran kiábrándító eredmények követték, az operált deformitás kiújult.
-A korrekt műtét előtti
kivizsgálás, a biztonságos altatás, a kifinomult műtéti technika
birtokában a műtéti megoldás ismét előtérbe került.
-Bár a deformitásokkal járó
szövődmények, a kezelési lehetőségek, a prognózis megítélésében még
ma is vannak vitás kérdések, az egyre bővülő tapasztalatok mindinkább
lehetővé teszik a mellkasfali deformitások valódi jelentőségének
reális megítélését.
Elülső mellkasfali
deformitások felosztása:
1. Felső szegycsont
hasadék: a szegycsont felső vége villaszerűen elágazik és védtelenül
hagyja az alatta fekvő szívet, melynek mozgása, pulzációja a bőrön át jól látható.
2. Polland szindroma: az
emlőbimbó környékén a mellkasfal minden rétegre ráterjedő, bordát is
érintő fejletlensége, egyes szövetrétegek hiánya.
3. Egyes bordák körülírt alaki
elváltozásai. Csak
kozmetikai hiba. Műtéttel könnyen korrigálható lenne, azonban a műtétet
követő heg csúnyább, mint a borda okozta elődomborodás, ezért
általában nem javasoljuk az operációt.
4. Tölcsérmellkas ( orvosi neve
pectus excavatum)
5. Tyúkmell ( orvosi neve
pectus carinatum)
6. Szabálytalan, nehezen
osztályozható deformitások.
Gyakoriságuk, az okozott
élettani és kozmetikai hátrányok súlya, továbbá a műtéti elbírálás
változása miatt a továbbiakban a tölcsérmellkast és a tyúkmellkast fogjuk
tárgyalni.
Tölcsérmellkas
A leggyakrabban előforduló
elülső mellkasfali deformitás.
A szegycsont alsó fele, kétharmada a
hozzátartozó bordák kíséretében benyomódik a mellkas ürege felé.
A tyúkmellkas ennek ellentéte, amikor az elülső
mellkasfal púpszerűen előrefelé kórosan elődomborodik.
Mindkét betegség ugyanarra az
okra vezethető vissza.
A bordaporcok anyagcseréje hibás, ennek
következtében a bordák puhábbak lesznek és hosszabbra nőnek. Az egymással szemben növekvő
bordaporcok a szegycsontnál találkoznak. Az egymásnak nyomódó bordaporcok miatt
a szegycsontnak valamilyen irányba ki kell térnie, vagy a mellüreg felé, vagy
ép ellentétes irányba. Mivel minden belégzés alakalmával a mellüregben szívó
hatás érvényesül, ezért a bordaporcok, illetve a szegycsont elmozdulása
általában a mellüreg felé történik meg.
Ez az oka annak, hogy a tölcsérmellkas
5-10-szer gyakrabban fordul elő, mint a tyúlmellkas.
Bár családon belül több
egyénnek is alakulhat ki ilyen deformitása, azonban ez nem követi az
öröklődési szabályokat, azaz nem tekinthető öröklődő
betegségnek.
Tünetek
-Az elváltozás az esetek 90 %-ában már
újszülött, vagy kora csecsemőkorban észlelhető.
- A diagnózis kimondásával azonban
legyünk óvatosak. Az újszülöttek mellkasfala nagyon elasztikus, rugalmas és
minden olyan betegség, amely erőltetett belégzéssel jár a mellkasfal
behúzódását okozhatja.
-Ezen túlmenőleg előfordulnak
csecsemőkorban olyan kisebb deformitások, amelyek nem tekinthetők sem
tölcsér-, sem tyúkmellkasnak, és jelentős részük a gyermek 3 éves korára
spontán megszűnik.
A csecsemő és kora
kisdedkorban észlelt tölcsérmellkas sorsa három lehet.
-Az esetek kisebb része spontán meggyógyul. Ezt Meisner 4 éves korig tartja
lehetségesnek. Ezen túl spontán javulás már nem várható.
- Máskor a deformitás a gyermek
növekedésével párhuzamosan nő a serdülőkor végéig. Az esetek
többségében azonban a mellkasfali deformitás gyorsabban nő, mint a
gyermek, és egyre súlyosabbá válik.
-Különösen feltűnővé válik az
elváltozás a serdülőkori gyors növekedés időszakában, mikor a
gyermek képes egy év alatt 10-20 cm-t is nőni. A korábban enyhe, vagy nem
kellően értékelt deformitás nagyon szembeszökővé válik, nem kevés
psyches gondot okoz az önmagával egyre többet foglalkozó serdülőnek.
Bár korai gyermekkorban nem
mondható meg pontosan, hogy melyik deformitásnak mi lesz a sorsa, vannak olyan
gyanújelek, amelyek előrevetik azt, hogy a deformitás
fokozódni fog.
- Ilyen tünetek az ellazult hasfal
elődomborodása,
- a mellkas kiszélesedése a bordaív
vonalában,
- továbbá ha a szegycsont alsó vége
belégzéskor befelé mozdul el.
Gyermekkorban, különösen
kisgyermekkorban a legtöbb behorpadt mellkasú gyermek panaszmentes.
A leggyakoribb tünet, a leggyakoribb
figyelmeztető jel a gyermek csökkent fizikai állóképessége,
fáradékonysága, továbbá a fokozott hajlama a légúti fertőzésekre.
Felmerül a kérdés, hogy
miért veszélyes a tölcsérmellkas? Miért veszélyezteti a gyermek egészségét?
- A tölcsérmellkasnál a bordák hibás lefutása
miatt a mellkas légzési kitérése csökken, a tüdők funkciója az
összenyomottságuk miatt csökken.
- Mindez elősegíti azt, hogy
légúti fertőzés, tüdőgyulladás alakuljon ki.
Az ismétlődő fertőzések,
gyulladások a tüdő maradandó károsodását, un. fibrosisát hozzák létre.
-Az elülső mellkasfal benyomódása
azonban nem csak a tüdőt, hanem másik életfontosságú szervünket, a szívünket is érinti.
A szív ilyenkor megcsavarodott, a
benyomódott mellkas a szívet félretolja és összenyomja. Álló helyzetben a szív
beszorul a behorpadt szegycsont és a gerinc közé és ennek következtében vérrel
való feltöllődése gátolttá válik, a szív teljesítménye csökken
A mellkasdeformitások különösen
serdülőkortól komoly psychés zavarokat okozhatnak. A gyermek szégyelli mellkasát, kivonja magát a
sportból, a nyári örömökből, a társasági életből. Nem nyugtatja meg
az sem, ha élettani károsodást nem tudunk kimutatni, meg akar szabadulni horpadt
mellkasától.
A deformitás pontos mértékének és
súlyosságának megállapítására CT vizsgálatot végzünk. A CT vizsgálattal a súlyosabb deformitások
numerikusan megadhatók és ezáltal a különböző gyermekeknél elért
eredmények egymással összehasonlíthatók. Egészséges emberben a szegycsont
és a gerinc között mért távolság 35%-a a mellkas haránt átmérőjének. Ezen érték 5%-kal nagyobb növekedése,
illetve csökkenése tyúkmellkast, illetve tölcsérmellkast jelent.
Kezelés
Magunk és mások eredményei,
kudarcai alapján jelenleg a következő elvek alapján kezeljük a
tölcsérmellkasos gyermekeket.
3 éves kor
alatti gyermekeket nem gondozzuk. Ennél idősebb gyermekeknél kezelés a
deformitás fokától és a tünetektől függ.
Minimális elváltozás esetén egyedüli dolgunk a gyermek és a
szülő megnyugtatása.
Enyhe deformitás esetén úszást,
gyógytornát javaslunk évenkénti ellenőrzés mellett. Fizikoterápiától nem a mellkas
formájának javulását, hanem a hanyag tartás és a gyakran társuló gerinc
deformitás jobbulását várjuk. A gerinc helyzete, a kóros testtartás ugyanis
elősegíti a tölcsérmellkas progresszióját.
Közepes fokú
tölcsérmellkas esetén elsősorban ha fáradékonysággal és gyakori légúti infekciókkal jár, felmerül a műtét
szükségessége.
Ilyenkor a már fennálló, de még
nem feltétlenül nyilvánvaló hátrányok kimutatására légzésfunkciós, komplett
kardiológiai és időnként terheléses vizsgálatokat végzünk. Ha az
elváltozás nagysága, vagy a tünetek alapján műtét szükségessége merül fel,
elvégezzük a CT vizsgálatot. A szülővel, vagy nagyobb gyermekkel közösen hozott döntés előtt
elmondjuk, hogy a mellkasdeformitás műtéte gyermekkorban profilaktikus
jellegű, célja a kozmetikai benyomás javítása mellett a szív és tüdő
szövődmények megelőzése. Döntésnél mérlegelni kell, a műtét
ellen szóló tényeket is. Ezek a következők: a mütét nehéz és több óráig
tart, a mellkason műtéti heg keletkezik, mely korábban nem volt, továbbá
az esetek egy részében kiújulás jön létre.
Műtét
A tölcsérmellkas kezelésére
számos műtéti eljárást dolgoztak ki
1998 óta egy új műtéti eljárás
terjedt el a világon
.Ennek a neve Nuss
amerikai sebészhez fűződik.
- Egy beültetett rugalmas
lemezzel, mely mint acélrugó feszül neki a horpadás belsejének, azt kifelé
nyomja és úgy tartja egész addig, amíg a mellkasfal csontos váza átépülve
fel nem veszi a korrigált formát. A műtét sikerét az teszi lehetővé, hogy a gyermeki csont
növekvése során folyamatos lebontás és átépülés időszakában van. Jelenleg
a világon az összes deformitás kb. 90 %-a történik ezzel a műtéttel, ez az
eljárás nagyon gyorsan nagyon népszerűvé vált. A műtét kétségtelen
előnye az, hogy a műtéti heg rövid, kozmetikailag nem zavaró, a
mellkas oldalán látható. A műtét korántsem annyira megviselő, nem
olyan nehéz, heroikus, mint a klasszikus műtét.
A tyúkmellkas
A tyúkmellkas azaz a mellkasfal
túlzott elődomborodása elsősorban kozmetikai hátrányt jelent. A
torzult mellkas a gyermek ruházatát előrenyomja, tehát így nehezen
palástolható deformitást eredményez.
Az elváltozás azonban nem tisztán csak
psychés szempontból zavaró.
A mellkasfal megnőtt átmérője
miatt a mellkas folyamatos belégzés állapotban van, ami azt jelenti, hogy a
légzés effektusa valamelyest romlik és tüdő tágulásra is
hajlamosít. Műtéte kizárólag
Ravitch féle módszerrel operálható, kiújulás viszont nem fordul elő.
Szabálytalan, nehezen
osztályozható deformitások
Önállóan, vagy egyéb testi
hibákhoz társulva időnként bizarr, összetett deformitások is
előfordulnak.
A atípusos alakváltozás atípusos
műtéti megoldást igényel. Ezek a műtétek nehezen megtervezhetőek,
nagy sebészeti tapasztalatot és gyakran improvizációs készséget igényelnek.
Összefoglalás
Az elülső
mellkasfal kóros alakváltozás megítélésében az utóbbi évtizedekben
jelentős változás jött létre. Ma már nem kényszerül a beteg elviselni a
deformitások kedvezőtlen, egészségkárosító élettani és a psychés
következményeit, mivel ezek időben végzett műtéttel
megelőzhetők. A korrekt műtét előtti kivizsgálás, a
korszerű altatás, a tényeken alapuló műtéti módszerek gyakorlott
alkalmazása nagy előrelépést jelent még akkor is, ha a betegek néhány
százalékában minden igyekezetünk ellenére a deformitás kiújulhat.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A büfiztetés
titkai
Összeszedtünk néhány
jótanácsot, hogy se kisbabádnak, se neked ne legyenek rossz emlékeid az etetés
után. Az étellel együtt általában levegőt is nyel a gyermek, ráadásul
szoptatott csecsemőknél kevesebb levegő kerül a pociba, mint
üvegből etetett társaiknál.
A szoptatással, cumiztatással nem feltétlenül kerül levegő a gyermek
gyomrába, de körülbelül
öt perccel az etetés után mindenképpen meg kell próbálni a büfiztetést, mert a
levegő nyomhatja a pici hasát.
Nem biztos, hogy büfizni fog, ezért ne erőltessük, mert azzal csak
szenvedtetjük a csecsemőt. Ha sikerül, akkor jó, de nem baj, ha nem. Tíz percnél tovább nem érdemes
próbálkozni. Különösen a mohón szopizó gyermekeknél lehet sok levegő
nyelésére számítani. Őket evés közben is fel lehet néha emelni.
Szoptatás
után többnyire elalszanak a csöppségek, azonban így is tudod büfiztetni,
anélkül, hogy felkeltenéd őket. Ez azért fontos, mert ha 20-30 perccel az étkezés vagy büfiztetés után
felsírnak a babák, akkor szinte biztos, hogy nyomja a pocijukat a levegő.
Ilyenkor hamar kijön a büfi.
Egyébként az első hetek elteltével már fogod tudni, mennyinek kell kijönni a te gyermekednél. Egy rendszerint nem elég, legalább 2-3 legyen.
Néhány pozíció:
Amikor már profi
vagy, tudományodat nyugodtan átadhatod párodnak, ő is vegye ki részét a
gyermekgondozásból. Ez különösen akkor jön jól, mikor már nagyon fáradt vagy.
A büfiztetést abba lehet hagyni, mikor már biztosan ül a gyermek, mert a
levegő megtalálja az utat felfelé.
A
bukásról
Az
etetés után a bukás az első hónapokban természetes. Ettől
nem kell megijedni. Azonban, ha rendszeresen nagy mennyiségű
étel jön vissza akár több órával az etetés után, is, azt meg kell beszélni a
gyermekorvossal.
A bukást különböző okok válthatják ki:
Enyhébb esetekben
az orvosok etetés előtt általában tápszer hozzáadásával sűrített
anyatejet javasolnak.
Magát
a tápszert is lehet sűríteni, de a szilárd táplálék bevezetésével,
általában másfél éves korra magától megszűnik a probléma. Ritkán előfordulhat, hogy a baba
gyomrának alsó záróizma nem nyílik ki. Ilyenkor nem megy át megfelelően a
belekbe a táplálék. Ezen műtéttel szoktak segíteni a korai életszakaszban.
Próbáld
azt elérni, hogy az evés öröm legyen a babának és ne féljen a
következményeitől! Ha túl sokaPt idegeskedsz a büfiztetéssel, elronthatod
a gyermeked étvágyát.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
|
|
Minden
jel arra vall – mondta C. M. Wilfort, az amerikai Duke Egyetem orvosi
központjának nyugdíjas gyermekgyógyász-professzora –, hogy az AIDS vírusa (a
HIV) agresszívabban viselkedik a gyermekek szervezetében, mint a
felnőttekében. Ez abban nyilvánul meg, hogy hamar tönkreteszi a védekezési
rendszerüket, s gyorsan halálra vezet.
Mindezért
csaknem mindig az anya a felelős, hiszen a HIV a terhesség alatt, a szülés
során és a szoptatáskor is megfertőzheti a gyermeket.
Azért írtuk
feltételes módban, mert az esetek többségében a HIV-pozitív vagy az AIDS-es
anyának HIV nélküli gyermeke születik.
A fő
gondot az okozza, hogy a leendő anyák java része nem tud
fertőzöttségéről, hiszen az AIDS tünetei gyakran csak évek múltán
jelennek meg, s minthogy ez a kórokozó nem avatkozik bele a termékenységbe, a
lappangási idő alatt több gyermekük születhet. Az viszont a szerencse dolga,
hogy melyik gyermek jön fertőzésmentesen a világra, s melyik hal bele
rövidesen ebbe a rettegett kórba.
Gyakoribbak a fertőzések
A
HIV gyermekkori agresszivitása hamar megmutatkozik.
Típusosnak
mondható, hogy az általa keltett betegség tünetei már az első életévben
megjelennek. Minthogy ez a kórokozó a védekezési rendszert támadja meg és gyengíti le,
elhárul az akadálya annak, hogy a csecsemő- és a kisgyermekkorban amúgy is
gyakori fertőzések kioltsák az életet.
A felmérések
azt mutatják, hogy a HIV-vel fertőzött csecsemők egyhatoda nem éri
meg a negyedik születésnapját, s olyanok is szép számmal akadnak, akik már
csecsemőkorukban áldozatul esnek az AIDS-nek.
A HIV agresszivitását az is mutatja, hogy a felnőttektől
eltérően hamar megtámadja az agyat.
Minthogy az
ember nem teljesen kifejlődött aggyal születik, hanem egy ideig még új
idegsejtek jönnek létre benne, ha e sejtek kialakulását valami (például a HIV)
megzavarja, az károsítja az intellektuális fejlődést, az akaratlagos
(motoros) működéseket és azok összehangolását egyaránt. Ennek maradandó
következményei lesznek, hiszen egy-két év után leáll az agyi idegsejtek
képződése, s így nincs remény arra, hogy a későbbiekben pótlódjanak.
Visszamaradhat a HIV-vel fertőzött gyermek növekedése és testtömegének
a gyarapodása is. Minthogy ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermek fejlődésével
valami baj van, a tüzetes kivizsgálás során fény derülhet a
fertőzöttségére.
Tekintettel
arra, hogy a HIV-et hatásosan irtó gyógyszerektől rendessé válik a gyermek
növekedése, közvetve ez is jelzi a kezelés eredményességét.
Nem kímélik a HIV-pozitív vagy az AIDS-es gyermekeket a baktériumos és a
vírusos fertőzések sem, csakhogy az ő körükben ezek súlyosabb
lefolyásúak, mint egészséges védekezési rendszerű kortársaik esetében.
Ráadásul
rövidre szabott életük során többször is kiújulhatnak. Még a bárányhimlőről
is elmondható ez, holott az átvészelése rendesen életre szóló védettséget
nyújt.
A felmérések
azt mutatják, hogy az AIDS-es gyermekek mintegy egyötöde gennyes agyhártya-
vagy tüdőgyulladásban betegszik meg, s ezek a súlyos bajok az antibiotikumos
kezelés ellenére a gyermek életére törnek.
Mindez arra
hívja fel a figyelmet, hogy a HIV-pozitív gyermekek mielőbb meg kell
kapják a kötelező védőoltásokat, mert ezáltal csökkenthető a
kórokozók kártétele. Egyedül a tébécé elleni vakcinálást nem ajánlják a
szakemberek, mert ennek súlyos mellékhatásai lehetnek.
Nagyobb a vírusszám
Számos
kutatót foglalkoztat az a kérdés, hogy miért olyan gyors a gyermekkori AIDS
lefolyása. Az újabb vizsgálatok azt sugallják, hogy ennek a tartósan nagy vírusszám az oka. Minél több HIV van ugyanis a testben, annál gyorsabban
tönkreteszi a védekezési rendszert.
A
felnőttek esetében az tapasztalható, hogy a fertőzés után
felszökik a vírusszám, egy idő múltán azonban – amikor még ép a védekezési
rendszer – a HIV száma csökkenni kezd. Ez a gyermekek esetében nemigen
következik be: kezelés híján mindig sok vírus mutatható ki a vérükből.
Minthogy a
sok víruson nehezebb úrrá lenni, mint amikor nem halad meg egy bizonyos szintet
a vírusszám, emiatt nincs akadálya annak, hogy a HIV rombolása nagymérvű
legyen. Ez, sajnos, megrövidíti az életet.
Az elmondottakból az következik, hogy a gyermekkori HIV-fertőzést
mielőbb kezelni kell. Míg a felnőttek esetében nem egyöntetű
az orvosok véleménye a tekintetben, hogy bizonyos vírusszám alatt érdemes-e
elkezdeni a beteg gyógyszeres kezelését, gyermekekről szólva ez fel sem
szabad merüljön. Régebben heteket, sőt hónapokat is késlekedtek az orvosok
a kezelés elkezdésével a kórisme birtokában is. Manapság egyre nagyobb
azoknak a tábora, akik azt vallják, hogy mihelyt a gyermek HIV-pozitivitására
fény derült, azonnal gyógyszereket kell kapnia
|
|
Nem
felejthető el!
A
gyermekek HIV elleni kezelésére ugyanazok a gyógyszerek szolgálnak, amelyeket a
felnőttek is kapnak.
Az életkori
különbségből azonban problémák adódtak.
Először
is az, hogy ezeket a készítményeket annak idején felnőtteken próbálták ki, s elmaradt a
gyermekeken való tesztelésük. Ekképp nem állt az orvosok rendelkezésére olyan
ajánlás, hogy a gyermekek mekkora adagban szedhetik őket. A HIV-pozitív és
az AIDS-es gyermekeket kezelő orvosok ezért arra kényszerültek, hogy a
testtömeg ismeretében maguk számolják ki adagjukat.
E téren
örvendetes változás következett be, hiszen az új készítményeket gyermekeken is
kipróbálják, így nem okoz nehézséget az adagolásuk.
Az viszont továbbra is gond, hogy az egészen kicsik nem tudják lenyelni
a tablettákat, márpedig bizonyos gyógyszerek nem oldódnak vízben, így porrá
törve sem könnyű ezeket lenyeletni velük.
Ráadásul az
ízük is rossz. S ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a HIV elleni gyógyszereket
hármas-négyes kombinációban, naponta kétszer-háromszor és az év minden napján
szedni kell, ez igen nagy feladat elé állítja a szülőket és az
egészségügyieket egyaránt.
Ezúttal
ugyanis nem fordulhat elő, hogy a gyermek valamilyen ok (például
feledékenység) miatt nem kapja meg az éppen esedékes gyógyszeradagját, mert a HIV amúgy is
nagyon hajlamos az örökletes módosulásra, így ha meggyengül a gyógyszeres
védelem, könnyen kialakul a gyógyszer(ek)nek ellenálló törzse. Ennek a
következményét aligha kell hangsúlyozni.
A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a
gyermekek HIV elleni kezelése nem megnyugtató. Minthogy a
fertőzöttek túlnyomó többsége afrikai és ázsiai szegény országokban él,
nagy részük hozzá sem jut a szükséges, ám igen drága gyógyszerekhez. Ez az
oka annak, hogy körükben valósággal arat a halál, s egyelőre remény sincs
rá, hogy ne így legyen.
Nagyrészt megelőzhető
Tekintettel
arra, hogy az AIDS-es beteg semmilyen módon nem gyógyítható meg, e betegséggel
kapcsolatban is előtérben van a megelőzés.
Az orvosok szerint mindent el kell követni a HIV-vel való
fertőződés elkerülése végett.
Ellenőrizni kell az átömlesztésre szánt vért és vérkészítményeket,
Kerülni kell a csírátlanított eszközökkel végzett intravénás
kábítószerezést, s a veszélyeztetettek csak gumi óvszerrel közösüljenek.
Ma már arra is lehetőség van, hogy a HIV-nek az anyából a gyermekbe
való átjutását nagy valószínűséggel megakadályozzák.
Négy évvel ezelőtt kezdődött az a közös amerikai–francia kísérlet (ennek amelynek során a
HIV-vel fertőzött nők terhességüknek a 14. hetétől a szülés
elérkeztéig szájon át szedtek HIV elleni gyógyszert, majd a szülés
megindulásakor vénásan kapták ezt a készítményt. A világra jött gyermekeket
hathetes korukig kezelték a gyógyszerrel. Az eredmény a kutatókat is meglepte.
Míg a kezeletlen HIV-pozitív anyák gyermekeinek a 26 százaléka született
fertőzötten, addig a gyógyszeres védelemben részesítettekének csak a 8
százaléka.
Még nem tisztázták a kutatások, hogy miképp óvja
meg a gyógyszer a magzatot, illetőleg a születéskor fertőzésnek
kitett újszülöttet, hiszen nem csökkenti szembeszökően a vírusszámot.
Az viszont bebizonyosodott, hogy sikeres ez a beavatkozás. Ennek köszönhető,
hogy az utóbbi években az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa bizonyos részein
sokkal kevesebb gyermeket fertőzött meg HIV-vel az anyja.
(A Scientific American
Szelektiv-Kismama-Info-
GYEREKSZÁJ-KI
A KURVA ??
Ma elég szar napom volt, így
elhatároztam, hogy felbdobom valamivel, mielőtt eret vágok.
Azt ötöltem ki, hogy közvélemény kutatást
tartok, megkérdezem a gyerekeket, hogy szerintük ki/mi az a "kurva",
persze először a szülőktől kérek engedélyt.
Szülők jó fejek voltak, sok esetben
megengedték, mert őket is érdekelte a válasz.
A következő eredmények születtek:
Zsófi, 6 éves.
A kurva? Az egy csúnya szó amit apu mond amikor
nem megy a számítógépe.
Peti, 7 éves
A kurva az egy olyan néni aki olyan bácsikkal
alszik, akik nem tudnak egyedül elaludni mert félnek a sötétben.
Andris, 5 éves
A tesóm szokta mondani ezt a szót a Lilire, aki
sírva fakad. Csúnya szó, azért mondják, hogy sírjanak a lányok.
Eszti, 8 éves
A kurva az az, aki nem tud rendesen parkolni,
apu szerint.
Luca, 7 éves
Apa szokta mondani anyára, hogy hülye kurva, de
csak akkor ha anya nem hallja... (itt anyuka elég idegesen rángatta ki a
gyereket a tékából...)
Bécike 7 éves
A kurva az a fradi mert apa mindig azt mondja
hogy kurva fradi kurva fradi bár nem tudom hogy mi az a fradi de biztos az is
nagyon csúnya szó.
Csilla, 6 éves
apa szokta mondani mikor nézem a barbis mesét,
hogy már megint ez a rózsaszín kurva vernyákol a tévében és én ilyenkor mindig
sírok és anyu megvigasztal és azt mondja, hogy a barbi nem is kurva viszont apu
egy köcsög. A köcsög az pedig az a váza amibe anyu virágot kap de nem tudom
miért mondja ezt apának hiszen apa nem is váza.
Botond, 7 éves
A kurva az az, aki nagyon ki van festve és nincs
pénze ruhára, ezért áll az út szélén és kéreget az autósoktól pénzt ruhára.
Petra, 6 éves
A kurva az egy olyan néni, aki csak este
dolgozik, mert akkor jönnek haza fáradtan az apukák és ő beszélget velük.
én is szeretnék majd kurva lenni. (itt anyuka hanyatt esett...)
Dénes, 4 éves.
A kurva az a szomszéd kutyus, mert hajnalban
ugat és apa mérges lesz ilyenkor és azt mondja hogy megöli a kurva kutyát,
szerintem a kurva az egy kutya fajta mint például a kuvasz, csak hangosabb.
Adri, 7 éves
A kurva az az, aki ilyen nagy terepjárókból
száll ki és szőke haja van és csizmája és nem tud rendesen tankolni és
mobiltelefonál. (mondja ezt úgy, hogy mellette áll az anyja, aki szőke,
csizmában van, mobiltelefonál és a téka előtt áll a Lexus terepjárójuk.)
Karcsi, 5 éves
A kurva az a Liptai Klaudia. Apa mondja mindig
mikor meglátja a tévében és anya mondja, hogy nem kurva hanem színésznő de
apa azt hiszi, hogy kurva, tehát az is olyan, mint a színésznő, csak
sorozatokban játszik és a fiúk azt nem szeretik.
Brigi, 7 éves
A kurva az az aki pénzért szexel, ezt onnan
tudom, hogy megkérdeztem aput. De nem tudom mi az a szexelni, mert azt már nem
magyarázta el.
Pistike, 6 éves:
A kurva az egy olyan néni, aki pénzért ad
puszit. Anyu ingyen ad tehát anyu nem kurva.
Viola, 5 éves:
A kurva az a nagynéném mert anyáék mindig azt
mondják, hogy már megint jön kölcsönkérni az a kurva és akkor megjön a
nagynéném. (szülő gyereket tékából kirángat, saller repül...)
Zolika, 6 éves
A kurva az olyan néni, aki letolja a bugyiját és
megmutatja a punciját, aztán elszalad.
A HIV fertőzés, és a
következtében fellépő AIDS betegség kétségtelenül napjaink legsúlyosabb
szexuális úton terjedő fertőzése.
Az AIDS (Acquired
Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos
tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency
Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett tünetegyüttes,
amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent.
A vírus az
immunrendszer sejtjeit pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti a fertőzések és
a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel
(átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a
fertőzöttek továbbadhatják a vírust.
A vírus
terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza. A legtöbb tudós szerint a HIV Afrikában alakult
ki a XX. század első felében. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió
ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek.
HIV
fertőzöttnek lenni nem jelent egyet az AIDS-esnek lenni kifejezéssel. A HIV fertőzöttség azt jelenti,
hogy a véredben megjelentek azok az antitestek, amelyekkel szervezeted a
vírusra reagál.
Sok HIV-pozitív
emberen évek múltán sem jelentkeznek az AIDS tünetei, de szervezetükben ott van
a vírus.
Idővel a HIV
legyengíti az immunrendszert, ami eddig védett minden fertőzéstől. Így a szervezet sokkal sebezhetőbb
lesz minden betegséggel szemben, ez vezet a halálhoz.
Ma már igen nagy
hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős
mértékben lelassítható.
Ezek a gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben
lelassítják az immunrendszer pusztulását. A HIV-fertőzés ilyen módon
kezelhető krónikus fertőzés.
A szakemberek az
aktív szexuális életet élő számára rendkívül fontosnak tartják a
rendszeres szűrést, ezáltal hamar kiderül a lappangó, még
diagnosztizálatlan kór, s megelőzhető a fertőzés tovaterjedése.
A rendszeres
szexuális életet élő fiatalok egy része eddig sajnos nem is vesz tudomást
ezekről a figyelmeztető felhívásokról, holott Amerikában már a 13
éves kamaszok is rendszeresen megjelennek ellenőrző szűréseken.
A szűrési
lehetőségekről az orvosi rendelőkben, vagy akár az interneten is
kaphatsz információt. Élj a lehetőséggel, hogy te is biztonságban élhess.
Szexuális, homoszexuális
átvitel - Az, hogy mennyi esélyed van arra, hogy ezúton elkapd az
AIDS-et, az függ a szexuális érintkezési móddal, a partnerek száma, a védekezés
módszere, illetve, hogy a partnernek milyen típusú fertőzése van.
Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy mindenképpen használjunk óvszert,
hiszen akkor ezt az átviteli módszert biztosan megelőzzük.
Fertőzött vérrel,
vérkészítménnyel történő átvitel - A 80-as évek elején
a betegek jelentős része a világon ily módon fertőződött meg.
Azonban a vér kötelező szűrésének bevezetése óta ez a veszély a
fejlett országokban minimálisra csökkent (kivéve a kivédhetetlen esetekben).
Anyáról gyermekre
történő átvitel - Ez a fertőződési mód részben csökken, részben
emelkedik. Csökken, mert a HIV fertőzött anyák
vírus ellenes szerrel történő kezelése az anyáról gyermekre való átvitel
valószínűségét 25%-ról 8%-ra csökkenti. Emelkedik viszont, mert egyre nő a fiatal drogos HIV
pozitív anyák száma. A gyermek megfertőződhet szülés
közben (a szüléskor levett vérmintából elvégzett PCR vizsgálat eredménye
negatív, azonban a 6 héttel később megismételt vizsgálat eredménye
pozitív) de akár a szoptatás során is.
Közös tű, fecskendő
használata - Ez történhet kábítószer-élvezők közös belövése során,
de ide taroznak egyes fertőzések is, amikor a nem megfelelő
körülmények miatt például, ha gyerekosztályon egy tűvel kezelik a
gyerekeket. (Erre példa Románia, ahol az AIDS betegek száma meghaladja a
3.000-t, és a betegek túlnyomó többsége gyerek.)
Balesetből
eredő fertőzések - Ezek során általában az ápoló személyzet fertőződik meg. A
kötelező óvórendszabályok betartásával általában az ilyen balesetek
elkerülhetők.
A betegek
hatékony kezelése és a vakcinák kifejlesztése még nem megoldott feladat. Bár
erre évente dollármilliókat költenek, sajnos a kezdeti biztató eredmények nem
váltak be.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A tizennégy éves diáklány pár
óra leforgása alatt heccből ivott meg egy üveg konyakot egy születésnapi
buliban; a társainak akart felvágni. Életveszélyes állapotban, eszméletlenül
került a kórházba. Az ő esetében ez „baleset" volt, vannak azonban,
akik a gyermekkori alkoholizmus áldozatai.
Felvágós kamaszok
– Ha nem is hetente, de bizony gyakran
előfordul, hogy alkoholmérgezéssel szállítanak gyerekeket kórházba
. A legtöbb páciens a tizennégy-tizennyolc évesek közül kerül ki. Ennyi
idős korban életveszélyes állapot, akár légzésleállás is felléphet.
– A kérdés az, hogy mitől bolondul meg egy
osztálynyi gyerek Ebben az esetben ugyanis a kislány áldozat volt,
ki akarta vívni az osztály rokonszenvét, azt akarta, hogy befogadják.
Baleset vagy
alkoholizmus?
Általában azonban sajnos nem egyszeri alkalomról
van szó, mind több gyereknek válik a hétköznapok részévé az ital. És sajnos
egyre korábban egyre korábban.
– Tíz-tizenkét éves korban már
kipróbálják, ami nem lenne baj, de sokan – gyakran felnőttmintát követve –
mind gyakrabban élnek is vele.
Egy-két évvel később már sokan
éjszakáznak, diszkóba járnak, az osztálykirándulásokról is egyre több
„alkoholos" történetet hallani.
A baj ott kezdődik,
amikor a kamasz már nem tudja elképzelni a szórakozást, az ellazulást alkohol
nélkül.
Ez nem feltétlenül függ a családi
háttértől, azaz nem kell a szülőknek részegeseknek lenniük, hogy a
gyerekük rászokjon az italra.
Sokkal
nagyobb probléma, hogy nem mutatnak mintát a tartalmas kikapcsolódásra, az olyan örömforrásokra, mint a közös
együttlét, a játék vagy a sport – véli a szakember, aki az alkoholhoz való
tipikus magyar hozzáállást is okolja a negatív tendenciákért. Nálunk
ugyanis szinte elfogadott, ha valaki rendszeresen a pohár fenekére néz, s az
ünnepeknek is szerves része az ivás, mint például a közelgő húsvétnak,
ahol hagyomány a gyerekeket itatni...
Megszivlelendő az a tény is hogy egyedül
vannak a gyerekek, legalábbis ami a szabadidő eltöltését illeti.
– A
nevelés elveszett valahol félúton a család és az iskola között.
A kamaszokban nagyon erős a szociális
igény, muszáj találkozniuk.
A megoldást egy olyan közösség
jelentené, ahol
demokratikusan hozott szabályok vannak, ahol mindenkinek van feladata és
felelőssége.
A felnőtt figyel, s csak
ha kell, akkor lép közbe: programok szervezésében, célok kitűzésében és megvalósításában
segít.
Az ilyen
közösségek felvértezik a gyerekeket a más csoportokban őket érő
támadásokkal, illetve a médiumokban látott rossz mintával szemben,
megerősödnek, s nem válnak áldozatokká.
Másnaposan
az iskolába
Sok iskolában a tanárok még hétfőn is
érzékelik a hétvégi bulik hozadékát.
– A gyerekek fáradtak, aluszékonyak, ami egyértelműen a hétvégi vad
bulik rovására írható. A szombati ivászatot gyakran hétfőre sem sikerül
kipihenniük...
S ami
elképesztő: a szülők egyáltalán nincsenek képben, sokszor fogalmuk
sincs, kivel van, mit csinál, mikor ér haza a gyerekük! –
A gyerekek sokszor még videóra is veszik,
hogyan hőzöngenek kapatosan, borosüveggel a kezükben...
Ennél kétségbe ejtőbbnek
már csak azt tartjuk, hogyan jutnak a 14–15 éves gyerekek nagy mennyiségű
szeszhez..SZELEKTIV-KISMAMA-INFO.
A tinik egyre
többet isznak
|
|
Riasztó, hogy
a tizenéves lányok versenyt isznak a fiúkkal. Az Egészségügyi Minisztérium jelentése a
fiatalok közt elterjedt szeszfogyasztásra, az alkoholmérgezések növekvő
számára figyelmeztet, és a széles körű felvilágosítás hatásában bízik.
A lányok a
tömény italt kedvelik
Az európai iskolai felmérések az alkohol és
egyéb drogok fogyasztásáról, amelyet a Közegészségügyi Hivatal 2007-ben a 16
éves középiskolások körében végzett, kimutatta, hogy a fiatalok egyre több szeszt
fogyasztanak. Főleg a lányok italozása lett
intenzívebb, s ők a tömény alkoholt kedvelik.
A kapott adatok szerint 1995 óta,
amikor először végeztek hasonló felmérést, nőtt
a fiatalok körében az ún. egyszeri ivás. „Ez megnyilvánult abban is, hogy 2005–2008-ban
évente nőtt az alkoholmérgezéssel kezelt fiatalok száma” – szögezi le a
jelentés, rámutatva, hogy a lányok e téren is
utolérik a fiúkat
Igazán azt hisszük,
hogy a mai fiatalok (avagy terhes nők) még nem hallottak soha az
alkoholfogyasztás veszélyeiről?
Nem egyszer
tapasztalhattuk már, hogy a szavak, szemrehányások milyen keveset érnek: aligha
változtat valaki az életén, ha saját maga nincs meggyőződve róla,
hogy a változás szükséges.
Nem is szólva a
kamaszokról – akik ebben a korban úgyis folytonos harcban állnak a
felnőttekkel, szülőkkel.
Feltehetjük magunkban a
kérdést, hogy akkor mit is kellene tenni a megelőzésért.
Elsősorban az a fontos, hogy elgondolkozzunk afölött, mi is áll a fiatalok
alkoholproblémája” mögött.
A kamaszkor
és a példaképek
A kamaszkor fontos időszak az ember életében:
a gyermekkorból a felnőtt életbe való átmenet.
-A tinédzser lassan elhagyja
szüleit, családját, és kortársai közt találja meg a helyét. -Ezért harcolnak a kamaszok annyira a
szüleikkel – próbálják átvágni a köldökzsinórt, amely hozzájuk köti
őket.
- Mi, szülők,
felnőttek pedig nem akadályozhatjuk meg ezt a természetes fejlődést.
A
kamaszkor az új életszerep keresésének ideje.
„Már
nem lehetek többé gyerek, de még nem tudom, hogyan is legyek felnőtt.” A tinédzserek számára a felnőttkor
elsősorban a szabadságot jelenti; keveset gondolkodnak még a kötelességek és a felelősség fölött.
Szabadok, felnőttek szeretnének lenni, fiúk-lányok egyaránt. És persze
minél gyorsabban.
Szeretnének
kikerülni szüleik hatalma alól és végre kipróbálni minden tiltottat.
-Ebben a korban a nagykorúság még csak szerep:
„Próbálom, hogyan tudok beleilleszkedni. Még nem egészen értem ezt a szerepet,
de találok valakit, akinek a viselkedését utánozhatom.” Ugyanúgy, ahogy a
kisgyerekek is tanulnak, készülnek a későbbi feladatokra – utánozzák a
felnőtteket, amikor mamás-papást vagy iskolásdit játszanak.
-A kamaszok
persze valaki mást választanak példaképnek: azt, akit a legjobban csodálnak, akinek az
életmódjára vágynak. Ez lehet egy imádott barát, egy szeretett partner, egy
ismert sztár. A szülők néha nem győznek csodálkozni, hogy kit is
utánoz gyermekük.
Azok a viselkedési minták sem vesznek el, amelyeket éveken át a szűk
családi körben láttak. Valahol a lelkük mélyén kitörölhetetlenül be vannak
írva, és alakítják későbbi magatartásukat.
Elgondolkozhatnánk afölött, mit mutatunk mi magunk nekik, mivel járulunk
hozzá az alkoholproblémájukhoz!
Milyen
szerepet játszik a mi életünkben az alkohol?
Sok családban az
ivászat erősen kapcsolódik az ünnepléshez, örömhöz, de lehet mindenható
gyógyszer is vagy könnyű út a gondok és félelmek leküzdésére. A kínált
ital a vendégszeretet jele, és az, aki vissza meri utasítani, végül még
megsérti a házigazdát. Akkor hogyan várhatjuk, hogy a gyerekek,
fiatalok veszélyes drognak lássák az alkoholt?
Vizet prédikálunk, és bort iszunk
-Milyen
a mai életmód, mi tartozik a legfontosabb célok közé?
Visszaemlékezhetünk
a latin Carpe diem mondásra. Annyit jelent, hogy használd ki a napot, most élj,
élvezz minden pillanatot, amíg fiatal vagy. Egyre többet hallhatunk a
fogyasztói társadalomról, a hedonista életmódról.
A mai
„celebek” közt a számtalan „buli” (persze alkohollal) jelenti az igazi sikert, az életet,
a szórakozást. Ez a
boldogság képe, amelyet a fiataloknak mutatunk, mi magunk vagy a média által,
ez az, amit látnak, érzékelnek.
Így pedig
nehezen várhatjuk, hogy az alkohol ártalmasságáról szóló intelmek nagy hatással
legyenek rájuk. Vizet prédikálunk, és bort iszunk.
A kortársak
példája
Ebben a korban a társak véleménye a legfontosabb,
előttük szeretnének jó fényben megjelenni.
-Gyakran épp a hecc áll az
óriási alkoholmennyiség elfogyasztása mögött. Mert ki akarna különc lenni,
más, mint a többiek? „Ha ők isznak, akkor én sem leszek nevetséges és
gyáva.” A fiatalok még nem tudják megítélni, hol vannak a határaik, a
szervezetük nincs hozzászokva az italhoz. Gyakran kevernek össze többfélét, nem
ismernek mértéket, fontosabb számukra a mennyiség, mint a minőség, nem az
élvezet a cél.
Gyakran nem is ízlik nekik az
ital. De csak nem fogják ezt a barátaik előtt bevallani…
Ne
feledkezzünk meg az alkohol hatásáról se. Az ital javítja a
hangulatot, oldja a gátlásokat, növeli a hatalomérzést, magabiztosságot. A
kamaszkorra erősen jellemző a bizonytalanság, kétely: „Elég jó,
érdekes, értékes vagyok-e a többiek szemében?” Egy-két pohár, és az a fiú, aki
néhány perce még félt a lányra nézni, gyakorolt nőcsábásszá változik. Kell-e ebben a
korban több?
Mi mutatjuk az utat?
Már többször
szóltunk arról, hogy a kamaszok harcban állnak az elismert egyéniségekkel,
felnőttekkel vagy a szüleikkel.
-Minél kevesebb szeretetet,
elismerést, ragaszkodást tapasztalnak otthon, annál kevésbé tudják magukat
elfogadni, szeretni.
-Az alkohol könnyű kiutat
jelenthet: legalább valami pozitív, kellemes érzést szerez (ebben nem
különbözik a többi drogtól). De ami mögötte, a tudat alatt rejlik, nem
egyéb, mint arra való törekvés, hogy elpusztítsam magamat (ha az egyetlen érzés, amelyet saját
magammal szemben érzek, az öngyűlölet), vagy a szüleimet büntessem meg vele.
Ebben a harcban az ital öntudatlanul fegyverként szerepel: várjatok csak,
majd megmutatom nektek, mire vagyok képes, milyen messzire tudok elmenni!
Mi lehetne
hatásos? Mit tehetnénk?
- Ne feledjük: mi magunk
mutatjuk gyerekeinknek az utat, a saját életünkkel. --- -Azzal, hogyan oldjuk meg a gondjainkat,
mennyi időt szentelünk egymásnak, mit tartunk az életben fontosnak – és
persze hogy milyen szerepet játszik a mi életünkben az ital.
Ami pedig a legfontosabb: mennyi szeretetet,
ragaszkodást tudunk nyújtani gyermekeinknek.
Aki szeretettel áthatott
környezetben nő fel, saját magát is jobban tudja szeretni és elfogadni, és
könnyebben tud átesni a kamaszkor nehézségein. Így segítjük elő azt, hogy gyermekeinknek
több önbizalmuk legyen. Annak, aki magában megbízik, és ismeri a saját értékét,
nincs szüksége rá, hogy a többiek negatív példáját utánozza, mások felfogása
szerint élje életét, olcsó szórakozást keressen, és azzal mutassa érettségét
barátai előtt, hogy hány pohár italt képes felhajtani.
A kérdésekre sok válasz
adható, adnak is a szakemberek, de a legtöbb esetben a konklúzió így hangzik:
- egész közösségünk erkölcsi-szellemi
válságban él, ebből adódnak a bajok.
-Ráadásul, nemcsak nálunk van ilyen
helyzet, hanem a nyugati társadalmakban is. -(Mintha ez bennünket nagyon
vigasztalna...)
Igen ám, de azt elfelejtjük, hogy ezt az annyit hangoztatott válságot valaki előidézte, nem jutottunk bele egyik pillanatról a másikba.
Évtizedek óta látjuk, hogy egyre nagyobb teret hódít a fiatalok körében az alkoholizmus, a kábítószer függőség, a dohányzás, az agresszivitás, a kisebb-nagyobb lopás és rablás, a rombolás, a „csakúgy/csakazértis-betörések" , s be-becsúszik egy-egy súlyos testi sértés és gyilkosság is.
De látják ezt azok is, akinek lépniük kellene/kellett volna.
Mert valakinek, valakinek ki
kellett szolgálni azokat a 18 éven aluliakat, akik azután „tökpiásak" lesznek a bulikban,
vagy ilyentájt tavasszal már a parkok, a sétányok padjain üldögélve. S
valakinek azt is fel kellene fognia - természetesen akkor, ha ehhez
megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik --, hogy ne legyenek a
népszerű (gagyi) műsorok vezetői olyanok, akik tökrészegen ülnek
a volán mögé és balestet okoznak, vagy olyanok, akiket erőszakos nemi közösüléssel
vádolnak...
A terhesség alatti alkoholfogyasztásnak a magzatra gyakorolt rendkívüli
veszélyeire hívta fel a figyelmet egy nyilvánosságra hozott orvosi jelentés.
A szakértők által készített beszámolóból kitűnt, hogy azok a
csecsemők, akiknek édesanyja a terhesség alatt a megengedettnek vélt
minimális mennyiségnél több alkoholt fogyaszt, nagy
valószínűséggel agyi károsodással jönnek a világra.
Eszerint az alkoholmérgezés már az anyaméhben
megkezdődik, vagyis az anya által fogyasztott alkohol a
magzat agyát is károsítja.
A betegséget az orvosok magzati alkoholszindrómának nevezték el,
utalva arra, hogy a legsúlyosabb esetekben az említett károsodás
szívbetegséggel is párosul.
A jelentés szerint Németországban évente átlagban több mint 4000, az
édesanya alkoholfogyasztása miatt károsodást szenvedett csecsemőt, illetve
gyermeket regisztrálnak.
A szakértők azonban úgy vélik, hogy az érintettek száma valójában
ennél jóval magasabb, több gyermek esetében ugyanis jóval később derül
ki, hogy például a különböző magatartási problémák vagy épp a
tanulási nehézségek legfőbb oka minden valószínűség szerint az
anya által a terhesség idején fogyasztott alkohol.
Az orvosok ebből kiindulva a zéró tolerancia,
azaz amellett foglaltak állást, hogy a terhesség idején a nők egyetlen
korty alkoholt se fogyasszanak.
A vizsgálatok során kiderült az is, hogy a
legtöbb édesanya egyáltalán nem volt tisztában az alkoholfogyasztásnak a
magzatra való káros hatásaival, sokan pedig tagadni igyekeztek, hogy
a terhesség alatt - is – alkoholt fogyasztottak.
.
Egy felmérés rávilágított arra is, hogy több
esetben előfordult: miközben az illetékes hatóságok az anya
alkoholfogyasztása miatt a gyermek gyámügyi felügyelete mellett döntöttek, a problémával később a nevelőszülők
szembesültek.
Így például a nevelőanya találta magát szembe az örökbe fogadott
gyermek túlzott agresszivitásával, ami a magzatot ért, a terhesség idején az
anya általi alkoholfogyasztás okozta károsodás leggyakoribb formája.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a terhesség idején történő
alkoholfogyasztással kapcsolatos zéró tolerancia mellett az általános
tájékoztatás javítására van szükség.
http://www.netambulancia.hu
A média által favorizált ügy
az iskolai agresszió. Mindenki mást hibáztat. Addig is, amíg ez nem oldódik
meg, a gyermekeinknek szükségük van védelemre. Erre keres választ a cikk.
Elképzelésünkben a
verekedős gyermek fiú, gyors, erős nem sokat kérdez csak üt. A gyermekéveink alatt bizonyára sokan szembesültek
olyan társakkal, akiket jobb volt békén hagyni, mert még az élő fába is
belekötött. A gyermekeink is találkoznak ilyen társakkal az osztályban vagy az
iskolában.
A gyermekeknek
biztonságba kell magukat érezni az iskolában, és a hazafelé vezető úton
is. A nyitott, barátkozós
gyermekek társaságban járnak suliba, ott is körbeveszik őket a többiek. A
befelé forduló gyermekek könnyebben vannak kitéve agresszív társaik
inzultusainak.
A bántalmazottak önbecsülését rombolják. Attól érzik erősnek magukat, ha a másik gyengének érezheti magát. Szükségük van a belső feszültség levezetésére. Ha ez nem sikerül most, biztosan keresnek valakit, aki kellően egyedül van. Nagyon gyorsan elvesztik a türelmüket, az áldozatok magatartását mindig úgy értelmezik, hogy az személyesen rájuk vonatkozik és támadásnak minősül, pedig nem az. A bántalmazók módszerei nagyon sokfélék, gyakran nincs fizikai nyoma, mivel lelkileg igyekeznek valakit teljesen megtörni. Ez ugyanúgy bántalmazás!
A közösség szélén
elhelyezkedő gyermekekből kerülnek ki. Más módon gondolkodnak,
viselkednek, mint az átlag. Elfogadottságuk átlagos, vagy az alatti. Kevés
az önbizalmuk. Az osztály hierarchia legalsó részén tartózkodnak.
![]()
· Ismerje fel gyermeke a bántalmazót. A bántalmazó gyermekek szeretnek közel
állni a másikhoz, hangosan beszélni. A bántalmazó a másik arcához közel hajolva
beszél, egy nap kedves, a másik napon gonosz.
· Magyarázza el, hogy léteznek ilyen
gyermekek, ezért nem kell mindenkivel barátkozni.
· A bántalmazót semmilyen módon nem kell
tolerálni, jelenteni kell
a felnőtteknek.
· Győződjön meg arról, hogy a
gyermekének van legalább egy-két barátja. A verekedős gyerekek messziről „kiszagolják”
a magányos gyermekeket.
· Magyarázza el a gyermekének, hogy az
igazi barátok, hogyan viselkednek. A bántalmazó gyermekek inkább uralomra törnek a csoporton belül.
· Kerülje a verekedős társaságot.
· A bántalmazó gyerekek célja, hogy
aláássa az önbizalmat. Ha
mond valamit egy ilyen fiú vagy lány érdemes elengedi, mert ez jobban szól
róla, mint bárki másról. Ahelyett, hogy elégtételt érezne a verekedős
gyermek a gyermekünk hangján éreznie kell az erőt és a tartást.
· Amennyiben az utcán találkozik ilyen
társasággal, mondja el neki, hogy menjen be egy olyan épületbe, ahol biztosan
vannak olyan felnőttek akik tudnak segíteni (rendőrség, könyvtár, orvosi rendelő).
· Az önvédelmi sportok emelik a gyermeke
önbizalmát. Ha a gyermek szereti
járjon addig amíg belenevelik az önbizalmat.
· Gyakorolják, be otthon, a
teendőket ilyen esetben. Tanítsa meg a gyermekének, hogy szemébe nézzen és merjen kiabálni, hogy „Fejezd
be!” vagy „Fejezd be, ha nem hagysz békén szólok a tanító néninek!”
Mindig lehetősége van gyermekének kiabálni, ha bajban van!
· Jelezze az osztályfőnöknek,
igazgatónak, hogy a gyermekét bántalmazzák.
· Amennyiben a gyermekét bántalmazzák,
kérdezze ki azokat a szülőket, akiknek a gyermekét szintén bántalmazzák, hogy képesek legyenek együtt fellépni.
Ennek nagyobb ereje van.
· Amennyiben gyermeke sorozatos vagy kegyetlen
bántalmazást szenvedett el a vele történt események feldolgozásra kell, hogy
kerüljenek, hogy az önbizalma helyre álljon. Erre az EFT kitűnő és
gyors eszköz.
!
A becslések szerint minden hatodik
gyermeket bántalmaznak valamilyen módon. Íme, a jelek!
Nem csupán a
fizikai erőszak és a szexuális zaklatás, de az érzelmi elhanyagolás
és a lelki nyomás is a gyermekbántalmazás fogalomkörébe tartozik. A becslések szerint
nálunk a 18 év alatti gyermekek közül minden hatodikat bántalmaznak
valamilyen módon, de az esetek többségében ez titokban marad az áldozatokon
elhatalmasodó félelem és szégyenérzet miatt.
A
jelenség leggyakrabban az iskolában, illetve otthon fordul elő. Mivel az esetekről
a szenvedő fél szégyenérzetből valószínűleg nem beszél, akkor is
érdemes felfigyelned a gyanús tünetekre,
ha a lehető legjobb családi körülmények között neveled gyermeked,
és belülről nem származhat a baj.
Sőt,
a tünetek annál árulkodóbbak lehetnek, ha egykor egészséges önértékeléssel
rendelkező csemetéd változik meg hirtelen, annak ellenére, hogy ugyanolyan
pozitív szellemben neveled, mint korábban.
![]()
Ha egy lurkót tartósan bántalmaznak, tudat alatt megpróbál alkalmazkodni a kegyetlen körülményekhez, így a helyzet akár személyiségbeli torzulásokhoz, agresszív viselkedéshez vezethet.
Ez nemcsak a szélsőséges esetek hatására alakulhat ki, de hasonló eredménnyel járhat az is, ha a gyereket az iskolában kirekesztik, csúfolják, netán verik a kortársai, vagy egy tanár ellenszenve okoz neki lelki sebeket.
A
bántalmazott gyermekek emellett felnőttkorban nehezen építenek ki
bizalmon alapuló kapcsolatokat, és könnyebben nyúlnak a
droghoz, illetve az alkoholhoz. Nagyobb
valószínűséggel küzdenek szorongásos-depressziós tünetekkel, és a fizikai
betegségek is gyakoribbak lehetnek náluk.
Amikor
megfelelő iskolát keresel gyermekednek, az igazgató
személyisége lehet az első szűrő: ha szimpatikus,
melegszívű ember, az már jó kezdet. Mielőtt döntenél, járj
utána mélyebben, hogy milyen szellemiség uralkodik
az intézményben - erre remek lehetőséget szolgáltathat egy
nyílt nap, de adott esetben a legbiztosabb kiindulási pontot a valós
tapasztalatok jelenthetik.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Ha
a vezető iskolai erőszakkal szembeni politikája is
kifogástalan és hatékony, jó helyen jársz, különösen, ha ezzel a tanárok is
hasonlóképpen vannak.
Egyes
iskolákban azt állítják, hogy az udvaron egyszerűen képtelenség
fenntartani a rendet, vagy, hogy a személyzet nem elégséges ahhoz, hogy
gondoskodhasson minden egyes gyerek biztonságáról. Amennyiben ezt hangoztatják,
elképzelhető, hogy nem is tesznek meg mindent az ügy érdekében, pedig a gyerekek
ebben az esetben az egymással szembeni bántalmazástól sincsenek védve.
Legyél
különösen elővigyázatos azokkal szemben is, akik elbagatellizálják az erőszakoskodás
tényét, mondván, hogy csak heccelik egymást a kicsik. Akkor is kövesd nyomon,
hogy mi történik az iskolában, ha már eldöntötted, hogy melyiket választod,
hiszen az általános jó közegtől függetlenül is akadhatnak még problémák.
Egyes
fegyelmezési módszerek - mint a kiabálás, a megszégyenítés és a pofon - valójában
megfélemlítési eszközök, melyekkel legjobb szándékod ellenére te magad is
bántalmazhatod csemetédet.
Ha ennek a legkisebb lehetőségét is szeretnéd elkerülni, figyelj arra, milyen módszereket alkalmazol, amikor igyekszel megbirkózni gyermeked problémás magatartásával.
- Mindenekelőtt óvatosan kritizálj, és inkább dicsérj sokat.
Ha ugyanis otthon gyengéd, kedves világot ismert meg a gyerek, sokkal valószínűbb, hogy akkor is mer segítséget kérni, ha esetleg házon kívül érik negatív élmények.
Amennyiben
pedig mégis bántalmazás érné csemetédet, és a lelki tüneteket is
észleled rajta, feltétlenül kérd szakember segítségét! A pszichológus mellett
természetesen a te lelki támogatásod is elengedhetetlen ahhoz, hogy
megbirkózhasson tudat alatti sérüléseivel, azonban jobb, ha nem próbálod
egyedül helyrebillenteni a dolgot.
Ha
felfedezed a bántalmazás eredetét, mielőbb próbáld megszüntetni: gondolkozz el az
iskolaváltáson, vagy, ha egy bizonyos személyhez, netán gyerekcsapathoz
köthető, tartsd távol tőlük csemetédet.
http://www.femina.hu
A mai gyerekeknek, fiataloknak nagyon sok ismeretet kell elsajátítaniuk.
Egy
átlagos intelligenciájú gyereknek ez nem is okoz semmi gondot. Mégis a
statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy egyre nő azoknak a
száma, akiknek rémálom az iskolai tanulás.
Vannak, akik lemaradnak és szenvednek évekig, és vannak,
akik jól tanulnak, de ezt ember feletti
erőfeszítéssel - késő estébe nyúló tanulás, különórák stb. - érik el.
Mai világunkban egyre értelmesebb gyerekek születnek, mégis egyre nő a
tanulási gondokkal küzdők száma. Az okok között említhetjük az unalmas iskolai órákat, a túl sok házi
feladatot, a szülők kevés figyelmét, idejét, amit gyerekükre szentelnek.
A tapasztalat az, hogy a gyerekek nagy részének fogalma
sincs , hogyan kell könnyen, rövid idő alatt, hatékonyan tanulni. Az iskola nem tanít meg tanulni, csak
számon kéri a megtanultakat.
Diákok és szüleik mind arra vágynak, hogy megszűnjenek a az iskolai
problémák, a rossz jegyek, a félelem, a szorongás, ne legyen a
családban veszekedés és büntetés a tanulás miatt.
Mi okozhatja a problémát?
A tanulás területén az elfogadott nézet, hogy aki jól tanul, az
okos, aki rosszul, az buta.
Hány és hány tanuló szájából hallottam már, hogy én a gyenge csoportban vagyok, vagy a hülyék csoportjában vagyok. Pedig ennek nem szabadna így lennie. Pszichológusok már régen bebizonyították, hogy az emberek közötti különbségek nem elsősorban az értelmi képességektől függnek.
A különbséget az okozza, ahogy az emberek tanulnak! Mindenkiben ott vannak a sikeres tanuláshoz szükséges képességek. Van, aki szerencsés és egyedül rátalál a számára legeredményesebb módszerre, van, aki nem.
Ezek a
módszerek pedig mindenki számára megtanulhatók. Ha megtanuljuk, agyunk mitől
működik a leghatékonyabban, és ennek megfelelően használjuk, nem okoz
többé gondot a tanulás!
A dohányzás káros hatásai!
Amiről eddig talán nem is tudtál.
A cigaretta részei
Feltételezem, hogy már nagyjából mindenki látott cigarettát, ezért a kinézetének részletezését mellőzöm.
Csak néhány apróság:
-Az a rész, ahol
meggyújtják a cigit az égési zóna. Hőmérséklete kb. 1000 °C,
- Itt keletkezik a
füst, cigarettánként kb. 2 liter.
- A cigi másik végén
helyezkedik el a füstszűrő. Ennek funkciója az lenne, hogy
megszűrje a füstöt és így csökkentse az ártalmakat.
-A füstnek kb. az
1/3-át szívja be a dohányos, ezt kb. harmadrészben tudja megszűrni a
füstszűrő,
-vagyis a füst 1/9-e
jut a dohányosba és 2/3-át juttatja a környezetének. (Az 1/9-nél ez az
érték persze több, mivel az aktív dohányos egyben passzív dohányos is, tehát a
környezetbe jutó 2/3-ból is belélegzik még valamennyit.)
A környezetbe jutó füst
nagy része két szívás között keletkező un. mellékfüst. Ilyenkor az égés
alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, ún. tökéletlenebb égés, és ezért
rákkeltő anyag tartalma nagyobb, mint a főfüsté.
-Fontos még tudni,
hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik, nagyobb lesz a
nikotintartalma és töményebben tartalmazza az égéstermékeket, mint az elején.
--Tehát a zúgdohányos kisgyerekek azon szokása, hogy az eldobott csikkek
utolsó slukkjait elszívják sokkal károsabb, mint ha egy egész
cigiből szívnának egy-egy slukkot.
A dohányfüst részei
A dohányfüstöt
kb. 4000 anyag alkotja, ebből 40 bizonyítottan rákkeltő
Nikotin
-1828-ban izolálták a dohánylevélből.
-Tulajdonképpen ez az
anyag felelős a függőség kialakításáért.
-Dohányzás során a
tüdőbe, onnan a vérbe, majd az agyba jut.
-A nikotinnak számos
hatása van, leglényegesebb a belső szervi működéseket szabályozó
sejtek, az ideg-izom átmenetre (ahol a mozgatóideg kapcsolódik ahhoz az
izomhoz, amit mozgat) és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása.
-Az ideg-izom
átmenetre kifejtett hatását inkább csak mérgezés során lehet tapasztalni,
vagy ha pl. az a perverziónk, hogy elaltatott patkányoknak fecskendezünk be
nikotint. Hatása eleinte serkentő, majd mintegy kihasználva minden
serkentési lehetőséget bénítja az izmokat. Ezért pl. mérgezés
során leáll a légzés, mert megbénul a rekeszizom, és hát nélküle nem megy.
.
A nikotin valójában
méreg, halálos adagja 20-60 mg. (Méreg az az anyag, amelynek viszonylag kis egyszeri
adagja is a szervezetbe jutva annak pusztulását idézheti elő.) Az égő
dohánylevél nikotintartalmának 30-60 %-a kerül a füstbe, ebből a dohányzás
módjától függően (hányszor, mekkorákat szívunk, mennyire szívjuk le a
tüdőbe a füstöt) 20-90 % szívódik fel. A felszívódott mennyiség
nagymértékben függ a használt termék nikotintartalmától. Szivar esetében
elérheti a 10-40 mg-ot is.
Ötven db cigarettából már
be lehet vinni egy halálos adagot.
Vagyis egy erős
dohányos a halálos adag többszörösét juttatja be naponta a szervezetébe. Hogy
miért nem hal akkor meg? Egyrészt azért, mert a szervezete hozzászokik az
egyre nagyobb nikotinmennyiséghez, emiatt lesznek majd leszokáskor elvonási
tünetei.
Másrészt viszont azért
nem, mert nem egyszerre juttatja be a szervezetébe ezt a mennyiséget, így a nikotin
egy része már kiürül, mire az új cigi nikotintartalma felszívódik.
Nikotinmérgezés tünetei:
Szédülés,
fejfájás, hányás. didergés, verejtékezés, térdremegés, erős,
izomgyengeség, hasmenés, kezdetben gyér pulzus, magas vérnyomás, szűk
pupilla. Súlyos mérgezés esetén eszméletveszés következik be, rángógörcsök
jelentkeznek, majd az egyén sokkos állapotba kerül, légzése leáll és
bekövetkezik a halál. A mérgezésnek ellenszere nincs.
CO-Szénmonoxid-
A szénmonoxid
a tökéletlen égés során keletkezik. Mérgező gáz.
-A mérgezés alapja,
hogy a vérben az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz kötődik.
A kötődése sokkal erősebb az oxigénénél, ezért sokkal tovább a
kötésben marad, és megakadályozza ezzel a megfelelő oxigénszállítást. CO
nem csak dohányzás során keletkezik, hanem szinte mindenhol, ahol égési
folyamat megy végbe, pl. fűtés, autók kipufogógáza ...stb. Ezért a vér
szénmonoxid szintje nem csak dohányosokban emelkedett, hanem pl. a nagyvárosok
lakóiban is. Viszont amíg egy városlakó embernél a CO-hemoglobin aránya 5 %,
addig egy dohányosnál ez 15 % (a normál érték 0,25-2 % között van). 15-20 %-os
értéknél már megjelennek a mérgezés első tünetei, és a 60 %-nál pedig
beáll fulladás.
CO mérgezés tünetei: Fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség,
összeesés. Súlyos mérgezésnél szapora légzés, pulzus, eszméletvesztés, görcsök
jelentkeznek, majd beáll a halál.
Krónikus mérgezés tünetei (tehát amikor nem egyszerre sok CO-ot lélegzik be az egyén,
hanem sokáig egy kicsivel többet, mint a normális): makacs fejfájás,
álmatlanság. emlékezetzavar, mozgáskoordinációs problémák. A mérgezés
ellenszere az oxigén.
Kátrány
A kátrány az égés során
keletkező anyagok sokaságát jelenti. Ez a füst
alkotóeleme, tehát a dohányzás során a tüdőbe bejut és ott lerakódik.
Ezért ez felelős a rákkeltő hatásért, de emellett a lerakódott
kátrány számos más elváltozást is okoz a tüdőben. Egyes számítások szerint
egy, napi 20 szálat elszívó dohányos ember tüdejében 10 év alatt 2 kg kátrány
rakódik le.
Azonnali hatások
Az azonnali
hatások kialakulásáért a nikotin a felelős.
Aki tudni szeretné, hogy
milyen érzés elszívni az első cigarettát lapozzon vissza a nikotinmérgezés
tüneteihez. Hiszen az első cigaretta elszívása során az illető
tulajdonképpen kis mennyiségű mérget juttat a szervezetébe. (Sajnos
előfordulhatnak súlyos mérgezések is, amikor az első cigaretta
elszívásakor, főleg gyerekek, nem törődve a kellemetlen tünetekkel,
több szálat is elszívnak egyszerre.)
Azonnal jelentkeznek azok
a hatások, amelyek miatt tulajdonképpen az emberek használják a
dohánytermékeket: a nikotin enyhe pszichés hatása, a hangulatváltozások,
élénkítő hatása vagy stressz helyzetben nyugtató hatása.
Hosszú távú hatások
A dohányzás
hosszú távú hatásai zömében károsító jellegűek.
A káros
hatásokat szervenként fogjuk áttekinteni.
Légutak, tüdő
A füst,
ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának
valószínűségét.
Normális esetben a
testünk sejtjei tudják, hogy meddig kell élniük és egy idő után
elpusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről
időre megújulni, egy idő után a szervezet minden sejtjének lejár az
ideje és új jön helyette.
Amikor viszont egy sejt
rákosan elfajul, elfelejt meghalni. Csak szaporodik és szaporodik ... és minden
utódsejtjének átadja az örök élet képességét. Így alakul ki a daganat, amely
tehát egy kóros sejtszaporulat. És ahogyan növekszik, mind mérete miatt, mind
az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind az általa termelt káros anyagok
miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz is vezethet.
Ma már rendelkezésünkre
áll számos daganatellenes szer, amelyekkel a sejtek szaporodását gátolni tudjuk, de
ezeknek rengeteg mellékhatása van, és a tüdőrák halálozása még kezelés
mellett is 60-70%. (Ezt úgy kell érteni, hogy a betegség felfedezése után a
betegeknek csupán 30-40 százaléka él még öt év után.
A kimenetel nagyon sok
mindentől függ a felfedezés ideje, a terápiára adott válasz a tumor elhelyezkedése,
szövettani szerkezete...stb. A legfontosabb és egyetlen általunk befolyásolható
tényező a felfedezés időpontja.
Tüdőszűrésre kell járni!! Na meg lányoknak
nőgyógyászhoz, férfiaknak urológushoz, mindenkinek a háziorvosához
időnként.
Akkor is, ha
nincs baj. Az egészségünk a miénk és csak mi vagyunk érte felelősek!
Szájrákot leginkább a
szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák,
légcsőrák, és tüdőrák.
A légcső- és
tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a
nemdohányzókéhoz képest.
A karcinogén (rákot
okozó) hatás nagymértékben függ a dohányzás mértékétől. Nap 8 szál cigaretta
elszívása az esélyt 10-szeresére, 40 cigarettáé pedig 30-szorosára növeli. Itt
említem meg, hogy a dohányzás nem csak a légutak rákjának valószínűségét
növeli, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor,
hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
A légutakba bejutó füst
folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki. Ez
szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához.
.
Rontja az asztmát,
előhozhatja az asztmás rohamokat.
Szülők
dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki
asztma.
Gátolja a
csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek
felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért,
működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek,
gyulladások, pl. tüdőgyulladás.
Szív, erek
A dohányzás
hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés Vagyis az erek fala merevvé,
sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le,
beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az
erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen
esetben az ér belfelszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett durva
mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a
vérrögképződés. Megszüntetve ezzel a keringést azon az érszakaszon
keresztül.
-Ez a mechanizmus áll
a szívinfarktus hátterében is, hisz így az
elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal.
Ennek szervenként különböző tünetei lehetnek. a nemi szerveken
jelentkező tüneteket lásd lentebb.
Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. (Itt is
tulajdonképpen hasonló dolog történik mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz
mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal.
Ennek súlyos
következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az
érelzáródás helyétól függően.)
A végtagokban, ha romlik
a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag
amputációjára. A szívben az érelmeszesedés hatására nő a
szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett
vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin
érszűkítő hatása is.
Napi 20 cigarettát
elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint
nemdohányzókon.
A dohányzás növeli a
vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta
szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában
vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér,
dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese
a normál értéknek.
Gyomor, bélrendszer
A nikotin
növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal
és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.
Nemi szervek
A nikotin
direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az
érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki.
Csökkenti a
spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és
genetikailag károsodott spermium. Hátráltatva ezzel a fogamzást.
Magzat
Dohányzó
nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál
nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet.
Ha a terhesség
megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a
dohányzás miatt ugyan úgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei
is károsodnak. Rontva ezzel a magzat vérellátását. Ezt tovább rontja a
CO-hemoglobin magas aránya.
Dohányzó anyák
gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés
körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés.
Passzív dohányzás
Passzív
dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek ezek a károsító hatások. Sőt, mint már
említettem a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a
főfüst.
Tehát soha ne
felejtsük el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében dohányzik,
kockáztatja ezzel a baba egészséget.
Kisgyermekek
körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is, a fent említett
károsodások mellett. (A hirtelen csecsemőhalál (SIDS=Sudden Infant Death Syndrome)
egy olyan betegség ami előtt még ma is tanácstalanul áll az orvostudomány.
Az elmúlt évtizedek, századok során a csecsemőhalandóság drámaian csökkent
a megfékezett járványok, tökéletesített császármetszési technikák stb. miatt.
mégis maradt egy betegség amiről nem tudjuk, hogy mi okozza.
Valószínűleg azért mert okai összetettek. Hirtelen csecsemőhalálnak
nevezzük, amikor az addig teljesen egészségesnek gondolt csecsemő
váratlanul meghal. A halál általában éjszaka következik be, váratlanul
mindenféle megelőző betegség nélkül. )
A dohányzás a
beltéri levegőszennyezés legfőbb oka. Legyél határozott és bátor,
szólj, ha körülötted dohányoznak, hogy téged ez zavar! Mindenkinek joga van a
tiszta levegőhöz! Oktatásaim során találkoztam egy 17 éves, asztmás lánnyal,
aki egy kétszobás panellakásban élt szüleivel. Édesapja erős dohányos
volt, ami rengeteget rontott a lány asztmáján, a dohányfüst ugyanis közvetlenül
irritálja a hörgőket. Már a legerősebb gyógyszereket kapta.
A háziorvos, a
gyermekorvos és az osztályfőnök felváltva győzködték apukát, hogy ne
dohányozzon a lakásban. Ő azt mondta, ennyit megérdemel, ha már egyszer
van lakása, ne kelljen az erkélyen fagyoskodnia, és változatlanul dohányzott a
lakásban. Természetesen a legtöbb dohányos azért
odafigyel embertársaira, mindenki tudja, hogy pl. autóban, étkezés
közben nem illik rágyújtani, ha nemdohányzók is vannak a társaságban, különösen
pedig gyerekek társaságában. Ennek ellenére előfordulhat, hogy meg kell
kérnünk valakit, ne gyújtson rá a jelenlétünkben ez nem udvariatlanság, hanem
saját egészségünk védelme.
A dohányzás, mint drog
A dohányzás
során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik
legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. (Ez azt
jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki.) Egyes
vizsgálatok szerint, azok a dohányosok, akik legalább négy szál cigarettát
elszívnak 85-90 %-ban válnak rendszeres dohányossá, lesznek nikotinfüggők.
A dohányzás
esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Mind testi, mind lelki
függőséget kialakít. Elvonási tünetei az utolsó cigaretta elszívása után
24 órával jelentkeznek. Éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás,
koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy
és testsúly képében.
A függőség
kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség
kialakulása tehető felelőssé.
A dohányzásról
való leszokás a megfelelő segítség nélkül, nagyon nehéz.
Ha most abbahagyod...
• 20 perc múlva visszatér
a normális vérnyomás és pulzus értéked.
• 8 óra múlva a vér
nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a
normál értékre.
• 24 óra múlva a
szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a
dohányzás okozta lerakódásoktól.
• 48 óra múlva a
szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és
szagérzékelés.
• 72 óra múlva a légzés
könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő energiaszintjük.
• 4 hét múlva elköltheted
az első 15000Ft-os megtakarításodat és innentől folyamatosan.
• 4-12 hét múlva javul a
vérkeringés.
• 3-9 hónap múlva
enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár
10 %-kal is javul.
• 5 év múlva a
szívinfarktus kialakulásának kockázata felére csökken, mint egy dohányosnál.
• 10 év múlva a
tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken.
A szívinfarktus kialakulásának kockázata visszatér a nemdohányzók szintjére
és látod
felnőni az unokáid, látod változni a világot.
Szelektiv-kismama-info
A gyermekbántalmazás
esetei, az elkövetők típusai, terápia, statisztika.
Fontos a prevenció, a megelőzés, és figyeljünk gyermekeinkre, hogy
ne essenek áldozatául ezen veszélyeknek.
)
Minden nap 8 gyermeket bántalmaznak. Havonta 2 gyermeket vernek agyon.
Az UNICEF a gyermekbántalmazások gyakoriságát és súlyosságát tekintve a világ
legveszélyesebb helyei között tartja számon hazánkat. A 0-14 éves gyerekek 5,
7%-a volt súlyosan veszélyeztetett, elhanyagolt, bántalmazott.
Professzor Roy Meadow gyermekgyógyász,
gyermek-mentálhigiénikus szerint a gyermekek elleni erőszak a
következőképpen definiálható:”A gyermeken akkor követnek el
erőszakot, ha az adott időpontban, az adott kultúra számára
elfogadhatatlan a gyermekekkel való bánásmód. ”
A bántalmazások több fajtáját is
megkülönböztetjük:létezik lelki-, fizikai és szexuális bántalmazás is,
sajnálatos módon.
Általában a bántalmazás komplex, ha szexuális akkor lelki és fizikai
erőszak áldozata is
A gyermekbántalmazás különleges esetei:
-méhmagzatot károsító:dohány, alkohol
-alkohol, drogok
-gyermek bántalmaz gyermeket
Családon kívüli erőszak:
-érzelmi bántalmazás
-fizikai bántalmazás
-szexuális bántalmazás.
Az erőszakot elkövetők 2 típusa:
1. Az aktív elkövető:aki bántja a
gyermeket és sérülést okoz.
2. A passzív elkövető:Aki nem védi
meg gyermekét az őt ütlegelő, szexuálisan zaklató személytől, de
ide sorolható az elhanyagolás kategóriája is.
A gyermekek a rossz bánásmód legváltozatosabb
formáinak voltak a történelem folyamán kitéve, de a társadalom évszázadokon át
megbocsátotta a gyermekgyilkosságokat, a fizikai és szexuális bántalmazást.
Az
örökségről van szó, amely szerint például a gyermek a szülő
tulajdonát képezi, s ez bármire feljogosíthatja őt. ”
A gyermeknek
kötelessége engedelmeskedni”mondják ezerszer is, és „ha nem ért a szóból, majd
ért a verésből”.
A
pszichohistóriai kutatások és a gyermekkor-történetei adhatnak választ arra, hogy vajon mi lehet az
oka annak az elképesztő kegyetlenségnek, amely évente több ezer
gyermeket foszt meg életétől, tesz nyomorékká vagy pszichiátriai beteggé a
világon. Sokszor olvashatunk újszülöttek megöléséről, akik sokszor a
kukába tesznek.
A nem kívánt
gyermek a bűnt (=káros=szemét) szimbolizálja, aminek könnyebb az
eltávolítása, mint felnevelése.
Felmérések szerint a 8 osztálynál kevesebbet végzettek 90%-a, az egyetemet
végzettek 67%-a tartja a pofozást szülői jognak.Még a vallásos szülők
szerint is a verés eszköz a gyermek engedelmességre nevelésében.
A szülő gyermekeiben saját gyermekkora
felnőtt figuráit látja, így a gyermekek feladata a szülők igényeinek
kielégítése, eltekintve a gyermek saját életétől, igényeitől,
ami nyilvánvalóan óriási terhet ró a gyermekre, hiszen olyan érzelmi
biztonságot kellett nyújtaniuk szüleik számára, melyet nekik kellett volna
megkapniuk.
Sokszor rossz iskolai teljesítményük miatt büntetik
meg gyermekeiket szüleik. Meg sem fordul a szülők fejében ,
hogy ennek a hátterében a család, a környezet áll és gyermekük a kudarc felé tart.
„Ha a teljesítmény meghatározott normahatár alatt
marad, ebben az esetben kudarcról beszélünk.
A kudarcot vallott
gyermeket igen gyakran büntetik meg. A kudarc szenvedést okoz, fennáll a veszély, hogy
a gyermek nehezen nevelhetővé válik. A nevelési nehézségek nem egy
rossszul sikerült gyermek tulajdonságai, inkább egy rosszul sikerült szociális
kapcsolat.
A New Yorki Child Abuse
Prevention Services adatai:szerint-
-évente több mint 3, 1 millió a bántalmazott
gyermekek száma
-évente 90 ezer gyermeket ér szexuális bántalmazás
-évente 2 ezer bántalmazott gyermek hal meg
-18 éves korig a lányok negyede, a fiúk hetede válik szexuális bántalmazás
áldozatává
-az elítélt gyilkosok 33%-a a bántalmazott gyermek volt
-az összes elítélt 97%-ának előtörténetében szerepel a kegyetlen fizikai
bántalmazás
-a prostituáltak 80%-a, a nő drogosok 50%-a gyermekkorában szexuálisan
bántalmazott volt.
.
Az országban elkövetett összes emberölés 2/3-a családon belüli erőszak
eredménye. Minden negyedik családban a férj rendszeresen veri az asszonyt,
és többnyire a gyerekeket is. Becslések szerint 110-120 ezer gyerek él az
országban, akit szülei rendszeresen vernek, vagy szexuálisan zaklatnak.
A felnőttkori mentális betegségek nagy része
visszavezethető a gyermekkori bántalmazásokra.
A gyerekkori túlzott fegyelem a későbbiekben súlyos problémákhoz
vezethet.
A fegyelem
stresszt okoz, ezért a fegyelem rossz.
A stressz
mentális rendellenességekhez vezet, ezért a stressz rossz.
A fegyelmezés
korlátozza a gyermekeknek az autonómiához (önrendelkezéshez) való jogát.
Hasonlóan
rossz következményekkel járhat a hirtelen erőszakoskodás, mely ma mértéktelen
büntetés nem várt formájában sújt le a gyermekekkre. Ezek félelmet,
bizalmatlanságot és menekülési vágyat keltenek. Mindkét esetben könnyen
keletkezhetnek maradandó gátlások, amelyek a mozgás elfogódottságán és téves
pszichikai mgatartásokban.
A bántalmazásra főképp az agresszív személyiség, és az alkohol ad
alapot az esetek többségében.
-A bántalmazott gyermek megjelölés szélesebb értelemben
nem csak a tettleges bántalmazást jelent, hanem a magatehetetlen csecsemő,
kisgyermek gondozásának, felügyeletének elhanyagolását, és olyan magatartást ,
ami a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti. ”
A bántalmazott gyermek fogalmának értelmezése nem egységes. Különbséget tesz
bántalmazás és halált okozó bántalmazás között. A bántalmazás általában
ismétlődő cselekvés, míg a halált okozás egyszeri erőszak
következménye.
A halálhoz vezető bántalmazás több csoportba osztható:
1. Az élet első órájában az anya pszichotikus állapotban megöli
újszülöttjét, vagy nem részesíti megfelelő ellátásban.
2. A 12 hónaposnál fiatalabb gyermekét nem gondozza, nem táplálja, egészségügyi
segítséget nem nyújt.
3. Gyilkosság könyörületből (euthanasia) . A szülő azért öli meg
gyermekét, mert az valamilyen okból (fejlődési rendellenesség stb. )
szenved.
4. Nem szándékosan következik be a halál, csak mint a bántalmazás végső
következménye.
5. Az ellátás hiánya, éhezés vezet halálhoz.
6. A gyermek szándékos megölése, amit a tettes öngyilkossága követ.
7. A gyermek megölése szexuális insultus kapcsán.
.
Gyermekvédelem alatt értjük a gyermekek testi,
szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális, jogi,
egészségügyi és pedagógiai tevékenységek és intézkedések összességét.
A római jog két és félezer éve foglalkozik a gyermekvédelemmel. Megemlíthetjük
Hamurabi kőbevésett törvényeit i. e. a 18. századból, vagy Mózes
törvényeit.
A gyermekek fizikai bántalmazásáról először a
40-es években jelent meg néhány publikáció, melyekben a kórházi kezelés során
vált nyilvánvalóvá a bántalmazás.
Számos közbülső
faktor kap helyet a bántalmazás különböző formáiban:
1. A gyermek
életkora a bántalmazás idején.
2A bántalmazó személlyel való kapcsolat.
3. A fenyegetés szintje/súlyossága.
4. A gyermek családjának emocionális klímája, intergenerációs bántalmazás.
5. A gyermek mentális és emocionális egészsége.
6. A gyermek bűnössége-érzése.
7. Az áldozat neme.
A nem
bántalmazó szülők gyógyító funkciója tengelyszerepet tölt be. Ha a gyermek
megéli, hogy a szülő hisz neki és nem vádolja, ez egyértelműen ,
bátorító hatású.
Diagnózis megállapítása:
Gyermekek
súlyos fizikai bántalmazásának felismerése, a diagnózis felállítása
elsősorban orvosi feladat.
Az alapellátásban dolgozó
orvosok, családorvosok, kórházak ambulanciái találkozhatnak bántalmazott
gyermekekkel, ha az iskolai bántalmazás esetén-a szülő elviszi gyermekét
orvoshoz. . A jelentkezést követő eljárás vélt vagy valós következményeit
azonban sokan nem vállalják, félelemből vagy egyszerűen csak
kényelemből, ehelyett igyekszenek elbagetellizálni a megtörtént
bántalmazást. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek kevéssé figyelnek a
bántalmazott fizikális és viselkedéses jegyeire, még kevésbé a
következményekre, így csak az esetek töredékét ismerik fel.
A bántalmazástípusok megoszlása:
Elhanyagolás:48, 0%
Fizikai bántalmazás:25, 0%
Érzelmi bántalmazás:20, 0%
Szexuális bántalmazás:5, 0%
Egyéb veszélyeztetés (koldulás, lopás,
prostitúcióra/munkára kényszerítés) :2, 0%
Az elhanyagolás, mulasztás esetei legtöbbször a gondozás, gondoskodás
elhanyagolását jelentik, elsősorban szülői fásultság, érdektelenség,
csökkent értelmi képesség, zaklatott életvitel vagy alkoholizmus miatt.
A bántalmazások felismerését nehezítő tényezők az alábbiak:
- bántalmazással kapcsolatos információk hiánya-saját
felfogásuk a gyermek-
nevelésről
-szakemberek közötti együttműködés hiánya
-a fizikai eljárástól, pereskedéstől való
félelem
-a bántalamzott gyermekkel való foglalkozás nagy
érzelmi bevonódást és sok időt
igényel
-bizalmatlanság a gyermekvédelmi hatóságok,
intézmények munkájával szemben,
kételkedés azok hatékonyságában.
Ha a felismerés megtörtént, gyámügyi, jogi, szociális, rendőrségi
védelmet kell kérni.
Szoros
együttműködés szükséges a rendőri, gyámügyi, igazságügyi,
egészségügyi, oktatási, szociális szervek és családsegítő szolgálatok
között
A terápia alapelvei:
A gyermekbántalmazás esetén alkalmazott kezelés
komplex feladat, amelynek célja az alábbiak:
1. Segítse a gyermeket az elszenvedett bántalmazás következményeinek
feldolgozását-
2. Védje meg a gyermeket a további bántalmazástól.
3. Erősítse a családot, illetve segítse a szülőket nevelési
módszereik fejlesztésében.
Mindenekelőtt segíteni kell a gyermek felépülését, további
fejlődését. Esélyt kell adni a hasonló körülményeket megtapasztalt
gyermekeknek, fiataloknak. Megfelelő segítséggel elfelejthetőek a
gyerekkori rossz tapasztalatok, és kezdetét veszi egy új, immár szabad, és
gondtalan élet.
http://www.testunklelkunk.hu
A tizennégy éves diáklány pár
óra leforgása alatt heccből ivott meg egy üveg konyakot egy születésnapi
buliban; a társainak akart felvágni. Életveszélyes állapotban, eszméletlenül
került a kórházba. Az ő esetében ez „baleset" volt, vannak azonban,
akik a gyermekkori alkoholizmus áldozatai.
Felvágós kamaszok
– Ha nem is hetente, de bizony gyakran
előfordul, hogy alkoholmérgezéssel szállítanak gyerekeket kórházba
. A legtöbb páciens a tizennégy-tizennyolc évesek közül kerül ki. Ennyi
idős korban életveszélyes állapot, akár légzésleállás is felléphet.
– A kérdés az, hogy mitől bolondul meg egy
osztálynyi gyerek Ebben az esetben ugyanis a kislány áldozat volt,
ki akarta vívni az osztály rokonszenvét, azt akarta, hogy befogadják.
Baleset vagy
alkoholizmus?
Általában azonban sajnos nem egyszeri alkalomról
van szó, mind több gyereknek válik a hétköznapok részévé az ital. És sajnos
egyre korábban egyre korábban.
– Tíz-tizenkét éves korban már
kipróbálják, ami nem lenne baj, de sokan – gyakran felnőttmintát követve –
mind gyakrabban élnek is vele.
Egy-két évvel később már sokan
éjszakáznak, diszkóba járnak, az osztálykirándulásokról is egyre több
„alkoholos" történetet hallani.
A baj ott kezdődik,
amikor a kamasz már nem tudja elképzelni a szórakozást, az ellazulást alkohol
nélkül.
Ez nem feltétlenül függ a családi
háttértől, azaz nem kell a szülőknek részegeseknek lenniük, hogy a
gyerekük rászokjon az italra.
Sokkal
nagyobb probléma, hogy nem mutatnak mintát a tartalmas kikapcsolódásra, az olyan örömforrásokra, mint a közös
együttlét, a játék vagy a sport – véli a szakember, aki az alkoholhoz való
tipikus magyar hozzáállást is okolja a negatív tendenciákért. Nálunk
ugyanis szinte elfogadott, ha valaki rendszeresen a pohár fenekére néz, s az
ünnepeknek is szerves része az ivás, mint például a közelgő húsvétnak,
ahol hagyomány a gyerekeket itatni...
Megszivlelendő az a tény is hogy egyedül
vannak a gyerekek, legalábbis ami a szabadidő eltöltését illeti.
– A
nevelés elveszett valahol félúton a család és az iskola között.
A kamaszokban nagyon erős a szociális
igény, muszáj találkozniuk.
A megoldást egy olyan közösség
jelentené, ahol
demokratikusan hozott szabályok vannak, ahol mindenkinek van feladata és
felelőssége.
A felnőtt figyel, s csak
ha kell, akkor lép közbe: programok szervezésében, célok kitűzésében és megvalósításában
segít.
Az ilyen
közösségek felvértezik a gyerekeket a más csoportokban őket érő
támadásokkal, illetve a médiumokban látott rossz mintával szemben,
megerősödnek, s nem válnak áldozatokká.
Másnaposan
az iskolába
Sok iskolában a tanárok még hétfőn is
érzékelik a hétvégi bulik hozadékát.
– A gyerekek fáradtak, aluszékonyak, ami egyértelműen a hétvégi vad
bulik rovására írható. A szombati ivászatot gyakran hétfőre sem sikerül
kipihenniük...
S ami
elképesztő: a szülők egyáltalán nincsenek képben, sokszor fogalmuk
sincs, kivel van, mit csinál, mikor ér haza a gyerekük! –
A gyerekek sokszor még videóra is veszik,
hogyan hőzöngenek kapatosan, borosüveggel a kezükben...
Ennél kétségbe ejtőbbnek
már csak azt tartjuk, hogyan jutnak a 14–15 éves gyerekek nagy mennyiségű
szeszhez..SZELEKTIV-KISMAMA-INFO.
PEDOFILIA-A GYERMEK SZERETETE-???
A pedofília, görög
eredetű szó, jelentése a "gyermek szeretete"! Manapság,
felnőtt emberek nemileg éretlen gyermekek iránti szexuális vonzódását
értjük rajta.
A gyerekre bármilyen módon történő ráhatás
(erőszak, késztetés) testi és szellemi fejlődésüket negatívan
befolyásolja.
A
pedofília létezik mind homoszexuális, mind pedig heteroszexuális változatban.
A parafíliás emberek
jellemzője, hogy betegségük tudatában vannak és szégyellik azt, ezért leginkább ügyeskednek, kibúvókat keresnek, ha igazolniuk kell
magukat, pl.: szükséges papírok hiánya bébiszitter esetekben.
A szexuálisan
visszaélő felnőtteket a legkülönbözőbb tényezők
motiválhatják a visszaélésekre, ám ezek között csak
egyik az ún. pedofil hajlam, vagyis felnőtt partner helyett gyermekkorú
partnerek kényszeres kedvelése és keresése.
Ezek többnyire férfiak,
akik pszichoszexuális fejlődésükben infantilisek maradtak,
felnőttekkel szemben gátlásosak, a gyermekekkel viszont könnyen szót
értenek, s velük kezdenek szexuális játékokat.
Ezt
megkönnyíti, hogy rendszerint a foglalkozásuk is a gyermekekkel kapcsolatos:
nevelők, papok, gyermekfelügyelők stb. S mint ilyenek, jól ismerik a kiválasztott gyermeket, akivel bizalmas,
"baráti" viszonyt ápolnak, s gyengéd érzelmeket fejeznek ki.
A pedofil
kapcsolatok többnyire nem jutnak el a közösülésig, hanem csak olyan,
petting-szerű játékokból állnak, mint a nemi
szervek simogatása vagy szájjal ingerlése. Az ilyen játékok aztán hosszabb
időn keresztül ismétlődhetnek.
A pedofil hajlam
csak nehezen, hosszas egyéni és csoport pszichoterápiával gyógyítható, amire különlegesen képzett szexuálterapeuta team kellene (a
börtönbüntetés ugyanis senkit sem gyógyít meg).
A szexuális
visszaéléseket átélt gyermekek többnyire nem tudnak közvetlenül és spontánul
beszélni élményükről, mert a visszaélőnek titoktartást ígértek, s
félnek tőle.
A szülőnek vagy szakembernek tehát fel kell ismerni
a gyermek öntudatlan jelzéseit; a magatartásbeli
változásokat és a pszichoszomatikus tüneteket.
A szexuálisan bántalmazott lányok többnyire visszahúzódnak, hallgatagok
lesznek, a fiúkra inkább exhibicionista viselkedés jellemző. Általában nem
tudják fölmérni, hogy mi történt velük, nem nagyon értik.
A tünetek
skálája széles:
depresszió,
iskolakerülés,
alvási és étkezési zavarok,
drogfogyasztás,
öngyilkosságikísérletek.
A bántalmazás
lelki és viselkedésbeli következményei is nagyon sokfélék lehetnek, a
leggyakoribbak a következők: alvászavar, bepisilés,
rémálmok, félelem a sötéttől, szörnyektől, bizonyos állatoktól,
félelem az egyedülléttől, étvágytalanság, visszahúzódás, levertség,
tanulási nehézségek, magatartási problémák az iskolában, drog és alkohol
fogyasztás, szégyen, bűntudat, alacsony önértékelés, agresszív vagy
kicsapongó szexuális viselkedés.
Tudnunk kell azonban, hogy egyik bántalmazott
gyereknél sem jelenik meg az összes lehetséges tünet, valamint, hogy
ezek az érzelmi és magatartászavarok nemcsak az erőszakot elszenvedett
gyerekeknél tapasztalhatóak.
A tapasztalat
mégis azt mutatja, hogy a szexuálisan bántalmazott gyerekeknél előbb-utóbb
megmutatkoznak a trauma következményei. Az áldozatoknak szakszerű pszichoterápiára van szükségük ahhoz, hogy
a bántalmazás hosszútávú, az egész személyiségfejlődésre gyakorolt negatív
hatásai ne alakulhassanak ki.
Ha ez elmarad, a gyermek
egészséges lelki fejlődése veszélybe kerül, és az alábbi tartós zavarok
léphetnek fel:
A
bántalmazott gyerekek rendszerint csak hiányos, torz és nehezen
értelmezhető emlékekkel rendelkeznek a velük történtekről, hiszen még nem is lehet kellő
információjuk a felnőtt szexualitásról, az őket molesztáló
felnőtt pedig gyakran megtéveszti őket.
A szexuális zaklatáson átesett gyermekeknek mindig
súlyos problémát jelent a biztonságos és stabil én-határok
kialakítása, hiszen a rajtuk esett erőszak mindig megsérti ezt a határt.
A trauma feldolgozás hosszadalmas folyamat, hónapokig, vagy évekig is
eltarthat. A kezelést akkor lehet befejezni, amikor a terápiás célok
megvalósultak vagy a páciens öngyógyító erői már külső segítség
nélkül is működnek.
Akik gyerekkorban
kóstoltak bele az alkoholba, gyakrabban lettek alkoholfüggők, mint azok,
akik csak fiatal felnőttként ittak először..
Családokban, ahol a
felnőttek rendszeresen isznak, esetleg sokat is, a gyerekek korábban
kezdik az alkohol fogyasztását.
Ahol a
nagyszülők, szülők erős szeszfogyasztása a minta, a családban élő gyerekek számára ez
válik természetessé és maguk is könnyebben nyúlnak a pohár után.
A kutatók régóta
vitatkoznak azon, hogy ilyen esetben van-e valamilyen
öröklődő, genetikai hajlam is, vagy csupán az számít, amit a gyerekek
maguk körül látnak és amihez hozzászokva úgy érzik: ezt mielőbb nekik is
így kell csinálni. A
kérdés tanulmányozására különleges lehetőséget kínált az ausztráliai
népességkutatás. A szigetországban 6257 egy-, illetve kétpetéjű iker
szerepel a nyilvántartásban, akiket kérdőívvel megkeresett az amerikai és
ausztráliai pszichiáterekből álló munkacsoport.
A kutatás nem csupán az alkoholfogyasztás kezdetének időpontjára vonatkozott, hanem azt is igyekeztek tisztázni, milyen genetikai befolyás játszhatott szerepet az első pohár szesz megivásával a vizsgált személyek későbbi sorsára.
A statisztikai értékelés azt jelezte, hogy a 13 éves életkornál előbb induló, rendszeres szeszfogyasztás a későbbi években lényegesen szorosabb alkoholfüggést okozott, mint az, ha valaki csak felnőttkorában kezdett szeszt inni.
A későbbiekben a környezeti tényezők játszottak ebben elsősorban szerepet, de a gyerekkori ivás esetén a genetikai befolyás igen valószínűnek tűnt.
A munkacsoport szerint ez a megfigyelés nem csupán társadalmi, közegészségügyi szempontból fontos, hanem az alkoholizmus további genetikai kutatása szempontjából is különleges adatot jelent.
.
http://www.parameter.sk
Problémák a nevelésben
Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar
Tünetei:
- figyelemzavar, dekoncentráltság,
- hiperaktivitás, állandó mozgás, túlmozgékonyság
- impulzivitás, lobbanékonyság
- nehézség a figyelem összpontosításában
- teljesítményük alulmaradhat
- tanulási és szociális problémák
Okok:
- öröklés,
- magzati fejlődésre káros hatások
Kezelés:
- pszichoterápia (szabálytanulás, önkontroll fejlesztés)
- gyógyszeres kezelés (gyógyszerfüggőség)
Gyermekkori depresszió
Tünetei:
- rossz hangulat, szomorúság
- alvászavarok, gátlásosság
- gyenge iskolai teljesítmény
- magányosság, fejfájás, hasfájás, hányinger, étvágytalanság
- antiszociális viselkedés
- reggeli fáradtság
- alacsony önbizalom
- negatív énkép
Depresszióban szenvedő gyermekek
n Éjszakai vizelet és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziós gyermek
n Egyértelműen depressziós gyermek, pityereg, ok nélküli indulatrohamai vannak, nehezebben mennek aludni, rémálmok, alvajáró, álmában beszél
n Depresszív fóbiás szorongó gyermek, tipikus depressziós tünetek
Első életkori szakasz, amikor a depressziók és komor hangulatok valóban felbukkannak a serdülőkor.
Agresszív viselkedés
n Akkor minősül agresszívnek a viselkedés, ha nem szolgálja közvetlenül az önfenntartást, és nyilvánvalóan arra irányul, hogy azonos fajú társaknak ártalmat okozzanak (biológiai definíció)
n Fizikai agresszió
n Verbális agresszió
n Nem célra irányuló agresszió
n Célra irányuló agresszív viselkedés
– Hatalomgyakorló
– Instrumentális agresszió
Magatartási zavarok rendszerezése
n Alulszocializált, agresszív
n Alulszocializált, nem agresszív
n Szocializált, agresszív
n Szocializált, nem agresszív
Gyerekkori agresszív viselkedés fajtái
• Szembeszegülő viselkedés
Ř Autonómia megteremtésére irányul
Ř Szociális tapasztalat
(
2) Általános agresszív magatartás
v Kortársakkal szembeni önérvényesítő magatartás
v Testvérféltékenység helyzetében
Bandura: az agresszív viselkedés tanulható
Patterson: az agresszív
magatartás hatalmi stratégia
Olweus: agresszivitás
kialakulásához járulnak
- anyai elutasítás
- anyai engedékenység az
agresszivitással szemben
- anya és az apa hatalmi
eszközökkel való fellépése
- a fiú temperamentuma
Antiszociális
viselkedés (lopás, csavargás)
- „jutalom késleltetése”
képességének hiánya
- Lopás esetén fontos a
szankció
- Csavargás
előidézője a deviáns karriernek
- Gyermekkori lopások,
csavargások szimbolikus jellegűek
Válsághelyzetek
a gyerekek életében
Válás, egyszülős
családok veszélye:
n Egyenrangú félnek, partnernek
tekintik a gyermeket (kevésbé védett a gyermek)
n Egyedülálló anya nevelési
attitűdje és lehetőségei nem azonosak a házaspár egyik tagjaként
nevelő anyáéval
n Rosszabb anyagi helyzet
Válás hatása
n Konfliktus és ellenségesség
mértéke
n Gyermek nem és életkora
n Távozó szülővel való
kapcsolat
n Gyermek
személyiségvonásai,adottságai
n Más kapcsolatok, támogató
rokonok és barátok jelenléte
n Mennyire volt képes a gyereket
nevelő szülő a nevelés jó körülményeit megteremti
Válás elfogadásának módja
n Elfogadni a házasság
felbomlásának tényét
n Nem elköteleződni a
szülői konfliktusokban és feszültségekben
n Megoldani a veszteséget
n Megoldani a haragot és önvádat
n Elfogadni a válás állandóságának
tényét
n Realisztikus reményekkel kell
rendelkeznie a kapcsolatot illetően
Egyéb
válsághelyzetek
n Halálesetek, gyász
n Súlyos betegség, hosszas kórházi
tartózkodás
n Örökbefogadás, a nem saját
gyermek nevelése
– Gyakoribbak a nevelési
problémák
– Szülői motiváció
problémája
– Korai kötődés hiánya- http://www.google.hu
A GYERMEK
A gyermek az iskolában
„Átlagos gyermek”
Kit nevezünk "átlagnos gyermeknek?"
Az átlagtól eltérő gyermek
Értelmi képességek tekintetében az
átlagtól két irányban lehet jelentősen
eltérni.
• A pozitív irányban való eltérés a tehetség és tehetségnevelés körébe tartozik.
• A negatív irányba való elmozdulás az értelmi fogyatékos nevelés
témakörébe illeszkedik. Ezzel a problémával a gyógypedagógia foglalkozik.
A tehetség
Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember
jellemzői:
Magas általános értelmi képesség:
• a) lényegmegragadás,
• b ) elmélyült -elemző gondolkodás,
• c) szintetizáló képesség - általánosítás,
következtetés levonása.
Eredetiség, amely megnyilvánul:
• -tartalomban, témában,
• -problémafeltárásban,
• -módszerben,
• -kifejezésmódban (stílus).
Tehetségtípusok
Ranschburg Jenő - tehetségtípusok:
• a) tudományos tehetség -a természettudományi vagy a társadalomtudományi tantárgyak
elsajátításában, nyújt kimagasló teljesítményt,
• b) vezetői tehetség -a
különböző csoportok, közösségek feladatorientált irányításában
kiemelkedő,
• c) pszichomotoros tehetség -sport,
mozgásművészet terén kiemelkedő képességű,
• d) művészi tehetség a
képző- és zeneművészet területén teljesítménye kiemelkedő.
Kreativitás
Kreativitás = alkotóképesség
Jellemzői:
• flexibitás =szellemi rugalmasság
• originalitás = eredetiség
• redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége
(lehetővé teszi a probléma más szempontból való megközelítését
• vizualizáció = a képzelet szabad áramlása
• metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres
felhasználása
• értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás
• analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az összefüggések
feltárása
• transzformáció= a megszokott határok átlépése
• intuíció = a ráérzés
A tehetséges
gyermek jellemzői
Ismeretszerzés:
• nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb
dolgokról,
• szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket
is használnak
• beszédük folyamatos, kifejező
• gyorsan megjegyzik a tényeket
• gyorsan felismerik az ok-okozati
viszonyokat
• gyorsan tudnak érvényes általánosításokat
felállítani
• jó megfigyelők
• sokat olvasnak, szeretik a
felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat
• megpróbálják a bonyolult dolgokat
megérteni oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét,
• kritikusan, függetlenül gondolkodnak,
értékelik a helyzeteket
A tehetséges
gyermek jellemzői
Motiváció:
• az őket érdeklő kérdésekkel
nagyon elmélyülten foglalkoznak,
• igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja
őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat,
• a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket,
• ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre törekszenek,
• önkritikusak,
• szívesen dolgoznak önállóan,
• magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg feltétlenül szükséges
A tehetséges gyermek jellemzői
3) Kreativitás:
• sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg,
• egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási lehetőséget sorolnak fel,
• gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak,
• véleményüket nem rejtik véka alá,
• nem kedvelik a sablonos megoldásokat,
• jó humorérzékük van,
• eredeti, színes fantáziaviláguk van.
A tehetséges gyermek jellemzői
4 ) Szociális viselkedés :
• sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz,
• nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek,
• ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a konfliktusokat,
• mennek a maguk útján,
• nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan átgondolnák, elemeznék,
• felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak,
• általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a hasonló képességűek közül választják,
• jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,
A fogyatékos gyermek
Pedagógiai szempontból azokat a gyerekeket tekintjük fogyatékosnak,
akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális
fejlődésére.
A fogyatékosság típusai :
1. Értelmi fogyatékosság
2. Hallási fogyatékosság
3 .Látási fogyatékosság
4. Beszédfogyatékosság
5. Mozgásfogyatékosság
A hátrányos helyzetű gyermek
Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények
között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan
fejlett,
fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába.
Mikrokörnyezeti ártalmak:
» a család (vagy az ép család) hiánya
• alacsony egy főre jutó jövedelem,
• egészségtelen lakáskörülmények,
• a szülők alacsony iskolai végzettsége,
• a család életmódja,
• az érzelmi hiány,
• a deviáns környezet szocializációs ártalmai,
• a gyerekekkel való törődés hiánya,
Makrokörnyezeti ártalmak:
• az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ),
• nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság,
• a település helyzete, az infrastruktúra
hiánya,
• a település kulturális életének színvonala
A
veszélyeztetett gyermek
Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként
személyiségében ép, de annak
fejlődésében erősen gátolt.
• A veszélyeztetett helyzetben nem a
szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő.
• A veszélyeztetettség az egész
személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli.
• Különböző devianciák, életvezetési
problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének
veszélyével kell számolni.
A hátrányos helyzetű
státus nem törvényszerű, hogy
veszélyeztetettséget is jelent.
A veszélyeztetett helyzet
azonban minden esetben
hátrányos helyzetet is jelent.
A deviáns
viselkedés
A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent.
A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője,
hogy a társadalom által elfogadott
szokásoktól, normáktól eltérnek.
(normaszegő viselkedés)
A deviáns viselkedést
kiváltó okok családi és
társadalmi eredetűek.
• rossz szociális helyzet,
• felbomlott család,
• a szülők alkoholizmusa,
• kulturálatlan életmód,
• elhanyagoló nevelés,
• brutális bánásmód,
• a család laza erkölcsi normái,
• kriminalitás a családban
A deviáns viselkedés
jellemzői
Beszédstílus:
• szegényes szókincs,
• sztereotip elemek gyakorisága a beszédben,
• tartalmilag sivár kommunikáció,
• trágárkodás.
Külső megjelenés:
• testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált,
• elhanyagolt, piszkos ruházat,
• divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés.
Viselkedés -csoporthelyzet:
• agresszivitás, durvaság, támadó attitűd,
• magányosság, peremhelyzet,
• nyugtalanság, hipermobilitás,
• szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció,
• csavargás, igazolatlan hiányzások,
• hazudozás,
• tartós iskolai teljesítményromlás.
http://www.google.hu
Miért sír? Mit
tegyünk, ha sír?
Mottó: A gyermek nem azért sír, mert elkényeztetett vagy rossz,
hanem azért, mert anyja nélkül fél.
Ha ilyenkor a szülő
nem segít rajta, nem állítja helyre a nyugalmát – ami általában puszta
megjelenésére megtörténik-, az éppen olyan vétek, mintha enni nem ad, ha éhes,
vagy nem teszi tisztába, ha csípi a pelenkatartalom.
Ranschburg
Jenő
Ha az
újszülött felsír, az jót jelent: egészséges. “Hogy a reflexek normálisak, a
gépezet működik.” De különösen a gyöngéd születés elmélete és gyakorlata
szerint az újszülött sírásának más értelmezése is lehet:
Ő ne tudna beszélni,
a világra jövő gyermek?
Teljes lényével
tiltakozik, és ezt ordítja:
“Nem! Ne nyúljatok
hozzám! hagyjatok! hagyjatok!”
közben könyörög:
“Segítsetek! Segítsetek!”
A sírás a baba
kommunikációja, de nem mindig könnyű megérteni.
A sírás
félreértése későbbi problémákhoz is vezethet, nem beszélve az anya
frusztrációjáról, aki szinte mindenhonnan azt hallja, hogy az anyák rövid
időn belül megtanulják megérteni kisbabájuk jelzéseit.
A gondos anyukák, akik
gyermekük minden olyan viselkedését, amely erős izgalom következménye (pl.
sírás, ujjszopás), éhségként értelmeznek, és a kezdetben még intenzíven,
később egyre kevésbé tiltakozó gyermeket valamennyi ilyen alkalommal megetetik.
A következmény világos: a
különféle ingerek hatására felébrendő izgalomhoz fokozatosan hozzátapadnak a táplálkozás asszociáció, és a gyermek éhséget fog
érezni olyankor is, amikor fiziológiás (a hypothalamus által kezdeményezett)
éhségről szó sem lehet.
Ranschburg
Jenő
Egy régi, annak idején
sok kiadást megért könyvet lapozgattam nemrég, (Pikler
Emmi: Mit tud már a baba?) és
ott olvastam, hogyan lehet sírásra nevelni a kicsit: a sírás a környezet
számára nagyon erős inger, ezért az anyák – főleg, ha egy kicsit
bizonytalanok – azonnal szeretnék megszüntetni a sírást.
Nem a sírás
okára figyelnek, hanem arra, hogy ne sírjon a kicsi.
Felveszik, ringatják,
járkálnak vele, ami persze a csecsemő számára egy kellemes érzés,
elringatja, félálomba juttatja és ami a legfontosabb, abbahagyja a sírást.
Gyorsan rájönnek a gyerekek arra, hogy ha sírnak, akkor ringatják, felveszik
őket, egyszóval rászoknak a ringatásra, a járkálásra, és szinte
megállás nélkül sírnak.
Az európai
gyermeknevelési gyakorlat gyakran elválasztotta egymástól az anyát és a
csecsemőjét, és mai szemmel nézve sokszor kegyetlen módon próbálta “elhallgattatni” a
babát (szoros pólyázás, máktea) vagy tette anyai erénnyé a sírás elviselését
(az elkényeztetés tilalma, “erősödik a tüdeje”)
A csecsemő sírása
mindig kifejezett figyelemfelhívó jel.
A szülőkben
létrejövő érzelmek széles skáláján keresztül többnyire valamilyen
cselekedetet, a csecsemőről való gondoskodást eredményezi.
A kisbaba
sírásának mennyisége, gyakorisága, a kiváltó okok is változnak az első év
folyamán.
Ugyanakkor a szülők
viszonya saját csecsemőjük sírásához, érzelme, megértése is jelentős
átalakuláson megy keresztül ezen idő alatt. Nemcsak tanulási folyamatról
van szó, azaz, megtanuljuk, miért sír a csecsemő és ezt meg is tudjuk
szüntetni, hanem elkezdődik a szülői szerepben való érési folyamat
is.
Mindemellett a
szülő és a síró csecsemő közötti együttműködés könnyű és
nehéz periódusai váltják egymást.
Makói Zita:
Sír a csecsemő
Akármilyen szorgalmasan
is járjuk körül ezt a témát, akárhány tudományos fejtegetés végighallgatunk, a
tapasztalatok azt mutatják: a sírás együtt jár a csecsemőkorral, és ezt az
anya gondoskodása csak bizonyos mértékig tudja befolyásolni. Vannak sírós, és
kevésbé sírós babák. Vannak türelmes, és kevésbé türelmes anyák.
Sírós babák pedig vannak
A sírást nemcsak értelmezni nehéz sokszor, hanem elviselni is.
Bergman filmjében, a
Kígyótojásban a kísérleti személy asszony a kezdetben babusgatja, ringatja, aztán
saját fülét próbálja befogni, végül megfojtja a sérült, a sírást abbahagyni nem
képes gyermeket. Bár erről szemérmesen hallgatunk, a hosszantartó sírás
agressziót válthat ki az anyában, és akár veszélybe sodorhatja a csecsemőt
(megrázás).
http://www.babanet.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Ha megpróbálnánk megfogalmazni a családi élet, a gyermeknevelés célját, talán sokak számára valami olyasmi lenne, hogy egyfelől szeretné biztonságban, épségben felnevelni gyermekét, másfelől ha lehetséges, szeretné megtanítani neki, hogyan lehet boldog.
Ezért olyan fontos a szülőknek, hogy már a várandósság és a szülés élménye megalapozza a későbbi jó kapcsolatot, hogy olyan iskolát sikerüljön találni, ahol mindent megadnak a gyereknek a későbbi boldoguláshoz, és persze ugyanerre törekszik a szülőpár otthon is.
Azzal együtt, hogy a pszichológia az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt helyez a boldogság feltételeinek a megtalálására, természetesen nincs egyszerű recept.
Sok
múlik a hozott adottságokon, a veleszületett temperamentumon, amihez aztán jól, vagy
kevésbé szerencsésen illeszkedik a család és a külvilág, és végül sok-sok
bonyolult egymásra hatás eredményeként alakul ki, kivé is válunk. Ezzel együtt
is sokat
tehet a szülő azért, hogy a gyerek megtanulja jól érezni magát a
bőrében, jól beilleszkedni a társadalomba.
Az
érzelmi intelligencia komplex képességek összefoglaló megnevezése.
Ide
tartozik:
Az
önismeret
Az
ambíció, a törekvések, a szívósság
Az
önkontroll, a vágyak és indulatok kézben tartása, a hangulatváltások
fékentartása
Az
empátia, a képesség arra, hogy mások lelkiállapotában eligazodjunk, az
érzelmeikkel tisztában legyünk és a közös hangnemet megtaláljuk
Képesség
a belátásra, változásokra, konzekvenciák levonására
A
személyiség fejlesztésére tett igyekezet
A
kutatások azt mutatják, hogy ahhoz, hogy megtaláld a helyed az életben,sokkal
fontosabb az ún. érzelmi intelligencia, mint az általános intelligencia, amit
az IQ tesztek mérnek.
Az érzelmi
intelligencia olyasmit jelent, hogy értjük magunkat és másokat az érzelmek és
szükségletek szempontjából, és tudunk is ezekre reagálni. Aki jó érzelmi
intelligenciával rendelkezik, az el tudja viselni önmagát. Ez
fejleszthető képesség, a család segíthet a kialakításában azzal, hogy
érzelmileg biztonságos közeget nyújt, ahol tudja a gyermek, bármit is tesz, a
szülők szeretetét nem vesztheti el.
Hozzájárul az
érzelmi intelligencia fejlődéséhez a mese hallgatása (nem nézése TV-ből!), a játék, később pedig mindenféle
művészeti tevékenység. Utóbbi az élmények átélését és magát az alkotást
jelenti, semmiképp sem azoknak a műveknek kötelező átkínlódását,
amiket ismerni „illik”.
A
gyermek életében mindenképp van egy életkor, amíg a külső visszajelzések
rendkívül fontosak számára.
A
kisiskoláskorban különösen nagy súlyt kap a teljesítmény létrehozása, és mások általi
elismerése, de persze már a kisebb gyermek is azonnal szalad a friss rajzzal a
szülőhöz dicséretre várva.
A kamaszon
nem látszik, hogy adna apja vagy anyja véleményére, legalábbis sokan így értelmezik
a serdülő tüskésségét. Holott éppen a fokozott
sértődékenységből sejthető, hogy nagyon is húsbavágó minden, ami
a szülőktől érkezik. A felszínes dicsérgetést valószínűleg
elutasítja, azonban nagyon igényli, hogy képességeit őszintén, mélyen
elismerjék. Fontos tehát, mikor milyen visszajelzést kap a gyermek.
Művészet
megtalálni az egyensúlyt az őszinteség, és a között, hogy ne sértsük meg
a gyermek érzékenységét. Találkoztam olyan klienssel, aki harminc éves kora
fölött is emlékezett, hogy kiskorában anyja egyszer leszólta rajzát.
A
gyermek minden életkorban sérülékeny, így fontos az óvatosság. Azonban nem teszünk
jót, ha a gyermek teljesen átlagos képességeit állítjuk be emberfelettieknek,
mert zavart fog benne kelteni, mikor látja, hogy az iskolában és más közegekben
másként értékelik. Tehát mondhatjuk, hogy tetszik a rajz (ami tényleg
tetszik, hiszen ő festette, belőle mutat meg valamit), de ne
állítsuk, hogy nagy festőművész lehet belőle, ha erre semmilyen
jel nem utal.
És fontos,
hogy ne csak az objektív eredményre reflektáljunk, hanem inkább a befektetett
energiára. Őszinte dicséretet érdemel, ha javított kémiából, ha e mögött munka
áll.
A legfontosabb persze az, hogy mi magunk fogadjuk el őt olyannak, amilyen, hiszen ezzel tanítjuk meg legjobban, hogy ő is ezt tegye magával és környezetével.
Ne féljünk, elkényeztetett gyermek nem abból lesz, akit túlzottan szerettek szülei, hanem aki fontos területeken érzelmi nélkülözést szenvedett, és ezt máshonnan (például érdemtelenül szerzett dicséretből, figyelemből) kénytelen pótolni.
SZELEKTIV –KISMAMA-INFO
Álmában csemetéd hangosan
rágódik, és recseg az állkapcsa? Tudd meg, milyen problémák gyötrik, és hogyan
szüntetheted meg a kényszeres tünetet!
Az
éjszakai fogcsikorgatás gyakori jelenség a felnőtteknél, de a
fiatalabbaknál is sűrűn előfordul. Ha csemetéd álmában rágódik, és
csikorgatja a fogait, lehet, hogy nincs többről szó, csak
megfázott, vagy valamilyen légúti fertőzéssel küszködik. Általában azonban
nemcsak a látszat mutatja, hogy a gyerek őrlődik valamin, de
pontosan így is van.
A fogcsikorgatás
hátterében legtöbbször valamilyen lelki feszültség áll, ha tehát
szeretnéd, hogy porontyod fogzománca ne szenvedjen maradandó károsodást,
mihamarabb járj a dolog végére!
![]()
Hogyan indul a gyerek a suliba?
Figyeld meg, hogy a lurkók mit tesznek, mielőtt elindulnának!
Amennyiben úgy érzed, biztos, hogy nem egészségügyi problémáról van szó, de te magad nem tudod megfejteni a pontos okokat, fordulj szakemberhez, aki speciális terápia segítségével fényt deríthet a gyerkőc lelki bajaira.
Adott esetben azonban te is segíthetsz csemetédnek: tudd meg, mi állhat a zavaró éjszakai jelenség mögött!
A stressz
leggyakrabban a
túlzásba vitt munka kapcsán kerül szóba, a gyerekeknek is megvan a
maguk stresszforrása. Az iskola vagy a családon belüli problémák
feszültséget kelthetnek porontyodban, még akkor is, ha az elmondása alapján
számodra nem tűnik akkora tragédiának, hogy a
tornaórán piszkálják, mert nem tud kötélre mászni.
Van,
aki a hirtelen változásokkal nem tud megbirkózni, és a költözés vagy egy új osztályba
kerülés miatt csikorgatja a fogait. A jelenség azonban nem alakul
ki rögtön, amint egy feszültebb napja van a gyereknek: a fogcsikorgatás
jellemzően a hosszabb, tartósan fennálló stresszes állapot
következménye. Ha megszűnik ez a helyzet, a zavaró éjszakai hangok is
elmúlhatnak, ehhez azonban a te segítségedre is szüksége van szemed fényének.
Ha egy új
szituációt képtelen megszokni, próbálj te magad új barátokat keresni neki, és
segítsd a beilleszkedést új lakóhelyeteken azzal, hogy elkíséred ismerkedni és
játszani.
Amennyiben a
suliban van probléma, próbáld kideríteni, mi az, ám, ha nem éppen az újdonság
élménye okozza a kicsi szorongását, vedd fontolóra az iskolaváltást is.
Ha ugyanis annyira tartós a stresszhelyzet, hogy a gyereknél
hasonló tüneteket okoz, valószínűleg nem ő a hibás, és nem biztos,
hogy a helyzet enyhülni fog.
Nem
csupán a stressz, de a lelki fájdalom is eredményezheti, hogy
csemetéd éjszakánként egymáshoz préseli a két fogsorát.
A gyerekek
számára az erős bánat még ismeretlen érzés lehet, amit nem csupán olyan
súlyos dolgok válthatnak ki, mint egy családtag elvesztése, de egész apróságok
is, melyekről nem is gondolnád.
Ha csúfolják az
iskolában, és elfordul tőle az egyik legjobb barátja, szintén érzelmileg
hullámvölgybe kerülhet. Amennyiben pedig még ő maga sem tudja megfogalmazni,
mi a problémája, csak nyomja a szívét a bánat, a tanácstalan helyzet
feszültséghez, végül fogcsikorgatáshoz vezet. Amennyiben feltűnt,
hogy az utóbbi időben megváltozott a kicsi hangulata, és korábbi önmagához
képest búskomor és levert, valószínűleg ezért gyötri az állkapcsát
álmában.
Hogy megtudd, mi
az a szomorú esemény, melyet nem tud feldolgozni, próbálj meg beszélni vele,
és, ha nem derül ki, szedd ki belőle játékkal! A különféle szituációs
játékok során a gyerekek tudat alatti problémáikat is könnyebben
előadják, csak fel kell ismerned, hogy miért veszekszik az egyik baba a
másikkal. Amennyiben a csalódás és a bánat feldolgozásában te nem tudsz
segíteni, vedd igénybe gyerekpszichológus vagy az iskolapszichológus
segítségét.
A fogcsikorgatás
gyakran a precíz, maximalista gyerkőcöknél fordul elő, akik saját maguknak állítják olyan magasra a lécet, hogy végül nem
tudják átugorni. Ez akkor fordulhat elő, amikor a kicsi oviból
iskolába kerül, vagy az alsó tagozatból a felsőbe lép, és eddig teljesen
ismeretlen kihívásokkal találja szemben magát. Ha tudja, hogy eddig mindent
könnyedén teljesített, szorongást okozhat neki az az élmény, hogy
ezúttal vannak nála jobbak, és akad olyan feladat, amivel alaposan
meggyűlik a baja. Bár ez többnyire azokra a gyerkőcökre
jellemző, akik értelmileg fejlettebbek a kortársaknál, az is
előidézheti a belső feszültséget, ha te vársz el túl sokat a picitől.
A rossz dicséret elveszi
a motivációt, rombolja az önértékelést vagy egyszerűen csak hatástalan.
Bizonyára
te is tisztában vagy a pozitív megerősítések erejével, és gyakorta megdicséred
csemetédet - ami az egyik legjobb dolog, amit tehetsz. Hiszen a gyerkőc a
legkevésbé sem lesz elbizakodott vagy elkényeztetett csak attól, hogy jóságát
néhány kedves szóval jutalmazod.
Sokkal
inkább olyan viselkedés felé terelheted őt, amilyet látni szeretnél
tőle: azt ismered el, azt bátorítod. Közvetetten pedig eltereled
attól a fajta viselkedéstől, ami kevésbé kívánatos.
Bizonyos
fajta dicséretek azonban nem feltétlenül célravezetőek, sőt, vakvágányra
vihetik a gyerek önértékelését - tudd meg, melyek ezek.
![]()
Így lesz belőle sikeres felnőtt
Természetesen nem baj, ha időről időre önmagáért is megdicséred gyermekedet, hiszen éppen ezáltal tapasztalja meg azt a fajta feltétel nélküli szeretetet, ami alappillére az egészséges személyiségfejlődésnek.
Ám
a rendszeres ok nélküli dicséret többet árthat, mint amennyit használ, mivel a gyerkőc
úgy érzi, bármit tesz - vagy éppen nem tesz -, így is, úgy is jó. Ez a fajta
hozzáállás pedig már óvodában vagy az iskolában megbosszulja magát, a
későbbiekről nem is beszélve.
Ha
tehát megdicséred csemetédet, fogalmazd meg azt is, hogy mivel érdemelte ki az elismerésedet.
Például: "Milyen ügyesen rendet tettél a szobádban!" vagy
"Milyen szépen vigyázol a kistestvéredre!"
Nagyszerű,
ha gyermeked valamely vagy akár több tulajdonsága révén kiemelkedik az
átlagból, ám önmagában ezért nem szerencsés megdicsérni. Semmiféle közösségben
nem könnyíti meg számára a beilleszkedést, ha fölötte érzi magát társainak,
ráadásul hosszabb távon az énképe is torzulhat. Fontos persze, hogy tudatosítsd
benne az értékeit, ám ezzel párhuzamos fordíts
figyelmet az empátia fejlesztésére is, ami alapvető feltétele a
másokkal való együttélésnek. Magyarázd el neki,
hogy mindannyiunknak akadnak erős és gyenge pontjai egyaránt, és nincs a
világon olyan ember, akitől ne lehetne valamit tanulni.
Ez
a fajta úgymond dicséret valójában bírálat, egyszersmind elvárás, amit
természetesen a gyerkőc is pontosan tud. Így a fenti mondat a legkevésbé
sem tölti el sikerélménnyel, sokkal inkább azt az érzést mélyíti el benne, hogy
ő nem
Ha
szeretnéd, hogy gyermeked valóban jobbá váljon valamiben, az elismerés valóban
elismerés legyen - se nem több, se nem kevesebb.elég jó.
A
kevéssé dicsőséges múltbeli megnyilvánulásait - miután akkor és ott
megbeszéltétek őket - lehetőleg se direkt, se indirekt módon ne idézd
fel a továbbiakban. Ez ugyanis csak arra jó, hogy feleslegesen elmélyítse a
bűntudatot a gyerekben, ami az önértékelését is károsan
befolyásolja. Ha pedig ő sem hisz saját magában, hogyan boldogulhatna
felnőttként az élet különböző területein?
A dicséret
milyenségén is múlik, hogy egy gyermek megmarad-e annak a szabad lelkű,
önállóan gondolkodó, belülről vezérelt lénynek, akinek született, vagy
bedarálja a mindenkori környezete, leginkább a fogyasztói társadalom.:
A dicséret
váltson ki önvizsgálatot és öndicséretet a kicsiben, valahogy így: "Most biztos
büszke vagy magadra!" Ez a fajta megfogalmazás önértékelésre készteti
a gyereket, hiszen elgondolkodik a tettén - következésképpen felismeri
lehetőségeit és képességeit, ami viszont abban segít, hogy meghatározza az
identitását.
Dicsérd
úgy a gyereket, hogy azt mások is hallják. Tégy úgy, mintha nem tudnád,
hogy figyel, és mondd például azt: "Hogy ez a gyerkőc milyen udvarias
mostanában!" Ez a fajta értékelés azért rendkívül hatásos, mert a gyerek
tökéletesen őszintének és minden hátsó gondolattól mentesnek fogja tartani
azt.
Biccents,
kacsints, mutasd fel a hüvelyujjad, mosolyogj! Amikor szavak helyett - vagy azok
mellett - gesztusokkal fejezed ki az elismerésedet, az erősebb motivációt
jelent, mert őszintébbnek, ebből kifolyólag hihetőbbnek
tűnik. Ugyanakkor arra készteti porontyodat, hogy eltűnődjön az
adott cselekedete fölött
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A múltkor luxuskölyköknek ajánlottak gyerekszobabútort, most kicsit tovább merészkedünk a sznobságban.
Mert milyen dolog az, ha
anya kozmetikába mászkálhat, megcsináltatja a körmeit, szegény hátrányos
helyzetű csemetéje pedig kimarad a jóból? Rendezze a gyerek szülinapi
partiját egy manikűrszalonban! New Yorkban most ez a menő.
A Dashing Diva West nevű New
York-i szépségszalonban már egészen kicsiknek szerveznek manikűrpartit: a
3 és 8 év közötti gyermekekre szabott manikűrt, pedikűrt, csillámos
testfestést és üdítőitalt tartalmazó csomag ára 35-52 dollár (5-8 ezer Ft)
gyerekenként. Ugyanez a csomag 9-12 éves gyerekeknek 43-56 dollár. A 13-16 éves
tinik bulijáért 46-60 dollárt kell fizetni fejenként.
Anyáink idejében még a hajfestés is tiltott
dolog volt egy iskolás lánynak, és mi sem járhattunk kilakkozott körömmel
gimnáziumba. Jóanyánkat maximum a garderóbszekrény előtt utánozhattuk
legálisan, felvéve gönceit (egészen addig, amíg a tűsarkú topán sarkát ki
nem törtük.)
Az idők
változnak, most már az óvodában sem szólják meg a kislányokat, ha vörösre festett
körömmel és parfümfelhőben úszva libegnek be a csoportszobába.
Sőt, a sznob anyák legnagyobb örömére külön
iparág fejlődik az elkényeztetett gyerekek szépségápolására. Klassz
lehet a barátnőkkel Cosmopolitant szopogatva benyögni, hogy az ötéves
lányunk születésnapi partija exkluzív környezetben lesz: egy
manikűrszalonban tucatnyi alkalmazott fogja lesni a mini parishiltonok
minden kívánságát.
Ha a sznob anyucit netán örökmozgó kislánnyal
áldotta meg a sors, ezért képtelen rávenni, hogy kipárnázott
lábujjakkal mozdulatlanul ücsörögjön egy szalonban arra várva, hogy
megszáradjon a körmén a lakk, akkor Photoshoppal még mindig
varázsolhat belőle fotómodellt.
http://divany.hu/poronty-SZELEKTIV
Nagyon sok gyereknél
előfordul, hogy szinte minden éjszaka felébred. Ez 3 és 8 éves kor között
teljesen természetes, nem magatartászavar.
Sok minden lehet e mögött.
-Van, hogy egyszerűen csak a szülő testi közelségére, az az
nyújtotta biztonságra vágyik a gyerek.
-Persze nem mindenki örül egy az éjszaka közepén közéjük furakodó
gyereknek, és vannak gyerekek, akikkel szinte lehetetlen együtt aludni.
Mégis hosszútávon jobban járunk, ha engedünk és megoldást
keresünk arra, hogy a gyermek igénye ki legyen elégítve és mi is jól érezzük
magunkat.
-Vannak családok, ahol egy matrac a földön, vagy egy az ágy mellé tolt
heverő hoz megoldást.
A gyerekek 7-8 éves koruk körül egyre kevesebbszer ébrednek fel és bújnak
szüleik közé. Tehát önmagában az ébredés még nem jelent semmi rosszat.
Van, hogy a nappal ért hatások következtében rossz álomból riad fel a
kisgyerek. Az álomképek szimbolikusan tükrözik a megélt dolgokat, és magát az álmot
is el tudja mesélni a kisgyerek. Ezek az ébredések az éjszaka második felében
szoktak előfordulni.
Van azonban egy igen speciális alvászavar, mely igazán
drámai tünetekkel jár.
Ez a pavor nocturnus, az éjszakai felriadás.
A kisgyerek éjfél felé hirtelen felül az ágyában, nagyra nyitja a szemeit
és hangosan, sikítva kiabál. Felgyorsul a szívverése, remeg, izzad. A sikítás
után sírás következik, a szülő bármit tesz, nem tudja megvigasztalni. A
gyerek nem alszik, de nincs is ébren. Amikor a roham elmúlik (lehet 15 perc is),
akkor szépen visszaalszik, és másnap nem is emlékszik semmire.
Leginkább az különbözteti meg a rossz álmok okozta felriadásoktól, hogy a
pavor rendszerint éjfél előtt jelentkezik, a mély alvásszakaszban.
Ebben az alvásszakaszban nincsenek álomképek, azok a későbbi, felületes
alvásszakaszban jelentkeznek. Így logikus, hogy a gyerek nem is tud semmi rossz
álomról bezámolni.
Mit tehetünk? Mik lehetnek a kiváltó okok?
-Kerüljük az olyan délutáni és esti tevékenységeket, melyek nagyon
kifárasztják a kisgyereket. A kimerültség meghosszabbítja a mélyalvás
szakaszát, így nő az éjszakai roham valószínűsége is.
-Fontos, hogy időben kerüljön ágyba a gyerek. A szeparációs szorongását
csökkenthetjük pl ha odafigyelünk az ébrenlét és alvás átmenetére. Hiszen egy
óvodás kisgyerek már nem cumizik, nem szopik este, de még kicsi ahhoz, hogy az
ágyban olvasson egy kicsit elalvás előtt, ezért nagyon fontos az esti
mese, a szülővel való esti összebújás.
A pavor sokszor együtt jár az alvajárással is. Ezeknek a gyerekeknek a
felmenői között többen is vannak, akik gyerekként küzdöttek az éjszakai
felriadással vagy az alvajárással.
A felriadáskor nem tehetünk mást, mint a gyerek mellett
vagyunk, öleljük, és várjuk, hogy elmúljon a roham. Az ébresztgetés hasztalan,
a roham végén a kicsi szépen alszik tovább. Tehát nincs más dolgunk, mint
kitartani, a serdülőkor végére rendszerint megszűnik ez a fajta
alvászavar.
Illetve ha túl sűrűn jelentkezik, akkor érdemes gégeszakorvossal kivizsgáltatni, ugyanis az egyik kiváltó ok lehet a megduzzadt orrmandula okozta fulladásélmény is.
De az is lehet, hogy a háttérben lelki okok állnak, pszichológiai kiváltó okok jellemzően az erős szorongás és a depresszió, ha a szülő erre gyanakszik, érdemes pszichológushoz vinni a gyereket.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Valószínűleg minden szülő hallotta már
az "Elkényeztetitek ezt a gyereket!" című mondatot.
Tulajdonképpen mit is takar az elkényeztetett gyerek fogalma? Honnan tudhatjuk,
hogy a miénk az-e, illetve hogyan kerülhető el, hogy az legyen?
A legtöbb szakember összerándul arra a kifejezésre, hogy
"elkényeztetett gyerek". Azok a szülők, akik úgymond
elkényeztetik gyermeküket, nem tesznek mást, mint megpróbálnak neki mindent
megadni, anélkül, hogy meg kéne dolgoznia érte. Az élet azonban nem így
működik.
Egy csecsemőt nem lehet elkényeztetni- Mivel az újszülöttek
csak akkor sírnak, ha valamire szükségük van, nem lehet őket
elkényeztetni. Ők nem akarnak manipulálni, próbálkozni. A gyermek
újszülött korában kell a szülőnek kialakítani csemetéjében az érzést, hogy
a világ, amelyben él, biztonságos, bármikor számíthat ránk.
Cikkünk a hirdetés
után folytatódik
Persze később már el lehet "rontani" a gyereket azzal, ha
túl sokat kap, ha nincsenek biztos támpontot jelentő határok, ha olyat is
engedünk neki, ami árthat az egészségének - ám hat
hónapos korig nem beszélhetünk elkényeztetésről!
Kutatások bizonyították, hogy azok a gyerekek, akiknek
szülei mindig gyorsan reagáltak a gyermek valós igényeire, ideértve a sírást is (hiszen ők még csak
így tudják jelezni, ha valamire szükségük van), sokkal kiegyensúlyozottabbak és
önállóbbak az első születésnapjukra, mint kortársaik. Ennek oka, hogy megtanultak bízni a szülőkben, tudják,
hogy akármikor számíthatnak rájuk.
No de mit jelentenek akkor a tipegők hisztériás
rohamai? Ők sincsenek elkényeztetve? Szakemberek állítják, hogy ezek a hisztik
a fejlődés természetes velejárói. Ebben a korban alakul ki az énképük, és
önálló személyiségüket úgy fejezik ki, hogy egyszerűen nemet mondanak.
Ez teljesen normális, ám koránt sem jelenti azt, hogy nem kell határokat
húznunk! Az, hogy bármit is szeretnénk tőle, mindenre csak azt hajtogatja:
"Nem, nem, nem"- nem azt jelenti, hogy el van kényeztetve.
Egyszerűen csak arról van szó, hogy gyermekünk immár két éves.
Tehát, ha egy gyakran dédelgetett csecsemő és egy hisztis kétéves sem
elkényeztetett, honnan tudjuk, hogy a mi gyerekünk az? Íme néhány példa:
Étkezés: Elkészíti a vacsorát,
ám gyermeke nem hajlandó enni belőle, mert éppen valami mást kíván.
Egyszer-kétszer ez előfordulhat, ám ha rendszeresen külön igényei vannak
az étkezéseket illetően, és ezt meg is kapja, könnyen elkényeztethetjük. A
megoldás az, ha nem hagyjuk magunkat. Semmi baja nem lesz egy ötévesnek, ha
kimarad nála egy étkezés.
Hiszti: Kétéves korban
normális, ám ha egy 5-6 éves gyerek hisztizik azért, mert nem kapja meg amit
akar, az nincs rendjén. Kisgyermekkorban talán csak így tudja
kifejezni az érzéseit, ám nagyobb gyerekeknél ez egyszerű manipuláció.
Túlzott függés a szülőtől: Ha a gyerek nem tud
elaludni a szülő jelenléte nélkül, vagy nem lehet a nagyszülőknél vagy
bébiszitternél hagyni, esetleg hisztizik, ha oviba vagy iskolába kell mennie,
problémát jelent. Igen, a gyermek függ tőlünk, de az életkor
előrehaladtával meg kell tanulnia jól érezni magát mások társaságában és
egyedül is.Az elkényeztetett kifejezés helyett
egyre gyakrabban használják ilyen esetekre a "túlféltett"
terminológust.
Ennek hátterében az áll, hogy a szülők úgy kezelik a
gyereket, mintha sokkal fiatalabb lenne valós életkoránál. Ennek jele lehet még,
ha a gyermek továbbra is úgy viselkedik mint a tipegők: visítozik, kiabál,
harap vagy verekszik. Ez mind azt jelzi, hogy nem biztos önmagában.
Legfontosabb talán, hogy már tipegő kortól folyamatosan állítsunk fel
az életkornak megfelelő határokat. Külső, biztonsági határvonalak:
Idetartoznak például a "Ne nyúlj a forró sütőhöz!" vagy a
"Ne szaladgálj az úttesten!" című mondatok. Mindig tartsuk
magunkat ahhoz, hogy mi megengedett és mi nem a számunkra! Ezektől sose
térjünk el, hiszen gyermekünk biztonságát szolgálják!
A pozitív viselkedést erősítsük! Ösztönözzük a gyermeket
a számunkra megfelelő viselkedési mintára (kérd el, köszönd meg, szépen
játssz a többiekkel stb.) sok dicsérettel. Mindig a pozitív
Eseményeket erősítsük ahelyett, hogy a negatívakért dorgáljuk.
Beszéljen nyíltan gyermekével viselkedéséről! Az iskoláskorú
gyerekekkel le lehet ülni megbeszélni a problémákat. Azonban a "Miért
csinálod ezt?" kérdésre nagy valószínűséggel nem tudnak mit mondani.
Próbálkozzon inkább a "Kíváncsi vagyok, mi lehet ennek az oka?"- val.
Egy ilyen jellegű odafigyelő kérdésre meglepő válaszokat
kaphatunk.
Maradjon higgadt! Ha elveszti türelmét a gyerek
rossz viselkedése miatt, attól csak ön is rosszul fogja magát érezni, és úgy
tűnik, nem tudja uralni a helyzetet (hasonlóan, mint egy elkényeztetett
gyerek). Ezen kívül a kiabálás nem tanítja jobb viselkedésre a gyereket!
Legyen következetes! Mindig azt tegye, amit megígért! Ha a gyereknek azt mondta, következményei lesznek egy bizonyos viselkedésnek, tudniuk kell, hogy komolyan gondolja! Ha csak fenyegetőzik, az nem vezet semmire!
Ha egy gyerek elveszti az önuralmát, az mindig egyfajta segítségért való
kiáltás, nem pedig az elkényeztetés jele. Ezért fontos már egészen kis korban a
pontos határok kijelölése, hiszen meg kell tanulnia a szabadság és a korlátok
közötti egyensúlyt megtalálni.
(Forrás: WebMD.com; WEBBeteg - CS. K. http://www.webbeteg.hu
Körülbelül a 6. és
a 24. hónap között bújnak át a tejfogak, ettől 1-5 hónap eltérés is lehet.
6 hónaposan: alsó első metszők
7. hónapban a felső első metszők és az alsó második
metsző
9. hónapban felső első metszők
12. hónapban alsó első örlőfogak (négyes)
14. hónapban felső első őrlők
16. hónapban alsó szemfogak
18. hónapban felső szemfogak
20. hónapban alsó második molaris (ötös)
24. hónapban felső második molaris
Kisgyermekkorban a fogak előtörése korántsem zavartalan folyamat,
sokszor okoz kellemetlenséget gyermeknek, és így szülőnek egyaránt.
-A tejfogak előbújása
általában a gyerekek 6-24 hónapos kora között zajlik le, de 1-5 hónap eltolódás
lehetséges.
Előfordul, hogy a fogzás megviseli a gyermeket. A fog szájüregbe törése
során a felette fekvő íny szöveteit nyomja, szétfeszíti. A feszítő
ingerre helyi gyulladás alakul ki. Az íny vörös lesz, enyhén duzzadt, akár
fájdalmas is. A babáknak ilyenkor fokozottabb a nyáltermelődésük,
nyugtalanok, esetenként hőemelkedésük is lehet. Nagyon jellemző
ilyenkor az ujjuk, öklük szopogatása, és minden mozdítható szájba vétele,
rágása.
A fogelőtöréskor
kialakuló kellemetlenségek enyhítésére számos készítményt fejlesztettek már ki. A legtöbb piacon
előforduló szer helyi érzéstelenítő anyagot tartalmaz, legtöbbször lidokaint. Ezzel érzéketlenné teszi az ínyt, a
kialakult ínygyulladás okozta fájdalmat tünetileg kezelve.
Késői,
korai fogzás
Gyakran
előfordul, hogy a szülők aggódva kérdezik, mi baj lehet a gyermekkel,
mert kevesebb foga van, mint a korosztályának általában.
Nos nem kell megijedni, a
fogzás hónapokkal is eltolódhat, és előfordul, hogy hat hónapos kor helyett csak 8-10 hónaposan
bújnak ki az első fogacskák. Ilyen esetben nem kell betegséget
feltételezni a háttérben, ez ártalmatlan jelenség. Ritkán ugyan, de
előfordulhat az is, hogy egy-egy fog csírahiányos, azaz nincs fogacska az
állcsontban, és ezért nem bújik ki. Erről egy röntgenfelvétel segítségével
győződhetünk meg.
Olyan eset is előfordul, hogy a gyermek fogakkal születik. Sajnos
volt rá példa, hogy rögtön ki is húzták a kibújt tejfogakat, attól tartva, hogy
lenyeli a gyermek.
A fogmosás
elkezdése
Gyermekkorban
ugyanolyan fontos a fogmosás, sőt fontosabb, mint felnőttkorban. Már akkor hozzá kell szoktatni a gyermekeket
a rendszeres, alapos fogtisztításhoz, ahogy kibújnak az első fogak. Ezeket
pelenkával, vagy törölköző sarkával kell megtisztítani. Kapható speciális
rágóka, melynek egyik végén kis sörtecsomó szoktatja hozzá a babákat a majdani
fogkeféhez.
Nyolc fog
előbújása után már fogkefével tisztítsuk meg a baba fogait. Engedjük játszani a fogkefével, ha már
ügyesebb lesz a keze, egyre jobban fogja tudni utánozni a felnőtteket.
Fontos, hogy rendszeres legyen a fogmosás és beépüljön a kicsi életébe.
Mindig az életkornak megfelelő méretű
fogkefét használjanak a gyermekek és a nekik való gyermekfogkrémet.
A felnőtt fogkrém nem javasolt, mert sokkal több fluoridot tartalmaz, amit
nem jó ha esetleg lenyel a gyermek, és mentolos íze túl erős a gyermekek
számára.
Tennivalók
baleset esetén
Ha a gyermek elesik
vagy beüti az arcát, sajnos sérülhetnek a fogacskái. A legjobb esetben csak megduzzad az ajka és nem
sérülnek a fogai. Nagyobb erőbehatásra a fogakból letörhet egy darab, vagy
akár ki is eshet egy fogacska. Minden esetben fontos elhozni a gyermeket a
gyermek-fogorvoshoz, hogy megvizsgálja van e tennivaló.
A letört darabok éles széleket
hagyhatnak maguk után, ami irritálhatja a szájat vagy a nyelvet, és el kell
polírozni. Ha kitörik a
tejfog, visszahelyezéskor károsíthatjuk az alatta lévő maradófog csíráját,
ezért ezt a szülők soha ne tegyék, kisebb korban, ha még évek vannak a
fogváltásig, esetleg megpróbálható, de mindig gyermekfogorvos segítségével.
Tejfogak
elszíneződése
Elszíneződés
több okból is kialakulhat a tejfogakon:
Ha Ön, kedves szülő nem tudja megállapítani, hogy mi lehet az ok, azt tanácsoljuk, mutassa meg gyermekfogorvosunknak.
Tömés vagy ecsetelés
A tejfogak szerkezete más, mint a maradófogaké. A
zománc vastagsága fele a maradófogak zománcvastagságának, a fogbél viszont
arányaiban nagyobb.
A különbségek miatt a
szuvasodás hamar elkezdődhet, előtörés után akár fél-, egy évvel,
gyorsabban terjed, és a kisebb szuvasodás is okozhat panaszt. A fogak ellátása és funkciójuk
visszaállítása ugyanolyan fontos, és hasonló, mint maradófogak esetén:
töméskészítés, elcsiszolás, ecsetelés, úgynevezett gyökérkezelés.
Az említett
anatómiai különbségek miatt és a gyermekekkel való együttműködés
különlegessége miatt az ellátáshoz feltétlenül szakember, azaz gyermekfogorvos
ajánlott.
Töméskészítés:
hasonló a maradófogakéhoz, fluoridot leadó tömőanyaggal történik.
Szuvas fogközök elcsiszolása: ilyenkor
tulajdonképpen a természetet utánozzuk, ugyanis az állcsontok
növekedésük során felkészülnek a maradófogak befogadására, így a tejfogak
távolodnak egymástól.
Elcsiszolással
öntisztuló, sima felszíneket hozunk létre.
Ecsetelés: elcsiszolás után a szuvasodás megállítására, illetve a szuvasodás
megelőzésére fluoridtartalmú lakkokkal.
Gyökérkezelés: ha nagyon mély a szuvasodás,
gyakran a fogbelet el kell távolítani, mert ugyanúgy begyulladhat, mint a
maradófog esetén.
A fogászatban a
rossz szokások alatt azokat az ösztönös vagy helytelenül kialakított
cselekvéseket értjük, amelyek rossz irányba formálják az állcsont és a fogak
fejlődését, helyzetét, állapotát.
Elsőként az
ujjszopás az, ami a leggyakoribb ezek közül. Hiszen mindig kéznél van és nehéz leszoktatni a
gyerekeket róla, megnyugtató hatása miatt. A gyerekek az ujjukkal és néha
kiegészítve valamilyen ruhadarabbal a felső állcsontjukat abnormális
irányba deformálhatják.
Mindemellett a mosatlan kéztől fertőzésket kaphatnak, akárcsak a körömrágástól.
A rossz szokások közé tartozik az iskolásoknál a ceruzarágás, amelynek gyakran lelki okai lehetnek.
Ha valamilyen
stresszhelyzetben nem talál megoldást a gyermek, könnyen előfordulhat az éjszakai fogcsikorgatás is. Ezzel idő előtt
lekoptathatják a fogak csücskeit, érzékeny fogfelszíneket létrehozva, kóros
izületi kopás és rágóizomgörcs alakulhat ki.
Meg kell említeni
még a nyelvlökéses nyelést, amely sokszor a szülő előtt rejtve maradhat. Ezért javasoljuk gyermekkorban a
félévenkénti fogorvosi ellenőrzést. Ki kell zárni a lelki hátteret és
gyermekfogorvoshoz kell fordulni a problémával, hisz egyszerű éjszakai
készülékkel orvosolni lehet a problémát.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Egy kutató közölte, hogy
az elmúlt másfél évben az eddig vezetett 12 női kutatási csoportjából
10-ben volt az apja által megerőszakolt nő. A segítségnyújtás,
melynek formái változatosak, számukra elengedhetetlen, hiszen a súlyos lelki
sérülések folytán a bántalmazott akár maga is bántalmazóvá válhat.
A
szakértő kiemelte, hogy a behatoláson kívül
idesorolható az orális és az anális szex, a gyermek bevonása pornográf anyagok
megtekintésébe, a gyermekprostitúció, de a gyermek nemi szerveinek simogatása,
puszilgatása, illetve a gyermek felé irányuló bármilyen erotikus jellegű
vagy szándékú közeledés is.
Kiszolgáltatott helyzetben vannak a gyerekek
A Nők a Nőkért Egyesület (NANE) számos,
családon belüli nemi erőszakkal kapcsolatos telefonhívást kap.
Általában már
akkor keresik meg őket a kétségbeesett szülők – javarészt édesanyák –, amikor már máshol
kértek, de nem kaptak segítséget, illetve ha a nyomozás eredmény nélkül zárult
le, vagy nem sikerült bizonyítani az erőszakot.
–.
Előfordul olyan eset is, amikor maga a gyermek kér segítséget,
amikor elmenekül otthonról.
–.Abszurd, kiszolgáltatott helyzetben vannak tehát a gyerekek, hiszen
ilyenkor pont az elől menekülnek, aki a törvény szerint köteles lenne a
védelmüket és az ellátásukat biztosítani.
A
kiszolgáltatott helyzet lelki oldalról is érvényesül, hiszen családon belüli
nemi erőszak esetén a gyermek a biztos háttérnek hitt szülő,
családtag miatt szenved.
–
Bántalmazás esetén a gyermekben alapvetően sérül a bizalom, az érzelmi
biztonság érzése.
A
bántalmazott gyermek igen sajátos érzelmi állapotba kerül, hiszen számára nem
pusztán a zaklatás traumatizáló, hanem az is, hogy a felnőtt a tettét nem
vallja be, letagadja.
A
gyermek magára marad egy érzelmekkel, indulatokkal teli kérdéssel, amit
titkolni kell. Minderre pedig súlyos bűntudati és szégyenérzések rakódnak: azt
gondolja, ő okozta, hogy mindez megtörtént, és szégyenkezik miatta. Igen
ellentmondásos érzéseket él meg a számára egyik legfontosabb személlyel
szemben: egyszerre szereti és gyűlöli, kötődik hozzá, ugyanakkor
haragszik rá, fél tőle.
.
A
pszichoterápia célja, hogy a biztonságos és empátiás terápiás kapcsolatban a
titok feloldódjon,
beszélni lehessen a történtekről, az érzelmekről. A trauma
feloldásának, feldolgozásának elsődleges kulcsa tehát a történtek és az
ahhoz kapcsolódó érzések kibeszélése, a bűntudat feloldása.
– Minden család bizonyos működési egyensúlyra
törekszik.
Ott, ahol
bántalmazás történik, minden családtag részesévé válik egy diszfunkcionális és romboló
– de mégiscsak meglévő és valahogy működő – rendszernek. Ez is
hozzájárul ahhoz, hogy az áldozattá váló gyermek és adott esetben a másik
szülő vagy családtag is tagadja a történteket.
Emellett az
erőszak felett gyakran szemet hunyó másik szülő – leggyakrabban az
anya –
esetleg olyan érzelmi vagy anyagi függésben van a bántalmazótól, hogy úgy érzi,
képtelen lépni, sokszor ő maga is a bántalmazás áldozata, illetve gyakran
az erős szégyenérzet szab gátat annak, hogy segíteni tudjon – teszi hozzá
a pszichológus.
Komoly hatással van a személyiségfejlődésre
A szakértő elmondása szerint a bántalmazás
lelki következménye számos tényezőtől függ.
Kijelenthetjük,
hogy akkor a legsúlyosabbak, ha a bántalmazó az egyik szülő vagy közeli
családtag.
– A traumatikus élmény kihat az ún. pszichoszexuális fejlődésmenetre, a
gyermek lelki-pszichés és szexuális fejlődésére, és általában súlyosan hat
az egész személyiségfejlődésre. A szexuálisan bántalmazott gyerekek
közül felnőttkorban sokan személyiségzavarral, pszichiátriai, kapcsolati
és szexuális problémákkal küzdenek. Emellett előfordulhat, hogy az a
személy, aki gyermekként bántalmazott volt, felnőttkorában maga is
bántalmazóvá válhat. Mindezek egyértelműen magyarázzák, miért is olyan
fontos a korai felismerés és segítségnyújtás – hangsúlyozza a szakember.
És hogy mi vár az elkövetőkre?
A
méltó büntetés a bántalmazó számára az lesz, amikor felfogja cselekedete
súlyát, „belülről felismeri, átéli, hogy mit tett, és végigjárja ennek a
kálváriáját, mélységes poklát”.
A törvények
szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki a nevelése alatt
álló gyermekkel szemben szemérem elleni erőszakot követ el, de
erőszakos közösülés esetében a kiszabható büntetés akár 15 év is lehet.
– A kiskorúak molesztálása a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb
elbírálás alá esik. Idetartozik a szexuális zaklatás, simogatás,
kényszerítés, fenyegetés is. Jogi értelemben a kiszabható büntetés
meghaladhatja a normál, nem családon belüli erőszak elkövetési tételét.
Főként
kiskorú esetén, hiszen a 12 éven aluli gyermek cselekvőképtelennek
nyilvánul –.
– Amennyiben
a másik szülő is tud erről, ő is elköveti a kiskorú veszélyeztetése
vétséget vagy súlyosabb esetben bűntettet, és büntethető – teszi
hozzá a szakember.
Árulkodó jelek
Hangsúlyos azonban, hogy fentiek nem kizárólag bántalmazás esetén fordulhatnak elő, ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek a jelek szexuális bántalmazásra is utalhatnak .
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A csecsemő jobban tudja, hogy mennyi alvásra van szüksége, mint
akárhány felnőtt. Alvása időtartamát és mélységét biológiai ritmusa
határozza meg.
Az egészséges csecsemő alvászavarát
csupán a környezet tapintatlansága válthatja ki: ha nincsenek tekintettel spontán alvási igényére,
ha nem teremtik meg számára azokat a feltételeket, amelyek között természetes
biológiai ritmusának megfelelően pihenni tud, könnyen fellépnek az első
alvászavarok.
Engednünk kell, hadd aludjék a
baba akkor és annyit, amennyit akar.
Teljesen felesleges álmából felriasztani,
még ha etetni is akarjuk,
hiszen ekkor még a táplálkozási ritmus is alá van rendelve a biológiai óra
szabályozásának.
A kisbaba spontán jelzi, ha megéhezett, s ha rá hagyatkozunk, meglepetéssel
fogjuk tapasztalni, milyen szigorú rend szerint "szabályozza"
ébrenléti és alvási ciklusait.
A gyermek kétéves korától azonban már nekünk kell ügyelnünk arra, hogy lehetőség
szerint annyit aludjék, amennyi egészséges fejlődéséhez szükséges. A
biológiai óra természetesen ebben az életkorban is működik, de a
kisgyermek már olyan izgalmasnak találja környezetét, annyi fontos tennivalója
akad, s úgy el tud merülni a játékban, hogy akkor sem igen akaródzik ágyba
mennie, ha nagyon álmos.
Pedig ebben az életkorban általában 11-12
órai éjszakai alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihenje magát.
Nehezebb a gyermek helyzete, ha bölcsődébe,
óvodába kerül. A
gyermekközösségekben ugyanis meghatározott időben kell mindenkinek
lepihennie, tekintet nélkül az egyes gyermekek egyéni alvásigényére. Sok gyerek
igen jól ellenne délutáni alvás nélkül, sőt kifejezetten szenved, ha
délután, amikor egyáltalán nem álmos, aludni parancsolják. Az alvást egyébként
sem lehet erőltetni.
A kisiskolás korra csökken a
gyermek alvásigénye.
Általában este 8-9 óra között alszik el és reggel 7 óra körül ébred. Legalábbis
így volna kívánatos. Ám a szülők korai munkakezdése miatt gyakran jóval
korábban ébresztik a gyerekeket, a tapasztalatok szerint igen sokan már hajnali
öt órakor talpon vannak.
Ezt csupán az esti korai
lefekvéssel lehetne ellensúlyozni, ha nem volna amúgy is túl rövidre szabott a családi életre fordítható
idő, és nem volna oly vonzó a tévé esti műsora. Nem szólva arról, hogy számos családban még este hét után is
szorgalmasan folyik a napközben elmulasztott leckék pótlása.
Ha egy gyerek megszokja, hogy csak hosszan tartó
esti szertartások után tud elaludni, a szüleinek igen sok gondja lesz vele.
Ha hozzászoktatjuk a gyereket a túlságosan hosszú
mesékhez, az egyébként igen kellemes hátvakargatáshoz, ha
mellébújunk az ágyba, és türelmesen kivárjuk, míg elalszik, a megszokott rítusok
elmaradásakor képtelen lesz elaludni.
Gyakran szinte naponta újabb
kívánságokkal áll elő, csak hogy még hosszabbra nyújtsa az esti
"cirkuszokat".
Szinte zokogásba fúlva sorolja kívánságait: szomjas vagyok, pisilni kell,
melegem van, fázom, félek és így tovább.
De nem
csak agyonbabusgatott, elkényeztetett gyerekek küszködnek alvászavarokkal. Az a gyermek, akinek sok nehézséggel
kellett megbirkóznia a nap folyamán, akit talán súlyos kudarcok értek, s aki
felkavaró, eleven élményeit nem tudja megosztani az elfoglalt, gyakran közömbös
szülőkkel, magával viszi az ágyba a gondjait, bajait, félelmeit.
Nem csoda, ha ezután hosszan, nyugtalanul
hánykolódik az ágyában,
félálomban felelevenedő élményeivel küzdve. A feszült, nyugtalan, szorongó
gyermek érthető módon nehezen szánja rá magát a lefekvésre, és hosszú
időn át nem jön álom a szemére.
SZELEKTI-KISMAMA-INFO
Lunatikusnak, alvajárónak nevezi a népnyelv a holdkórosokat.
E probléma
előfordulása leggyakoribb az 5–7 éveseknél, a serdülőkorban általában
spontán megszűnik.
Elvétve
felnőttkorban is megmarad, ilyenkor orvosi ellenőrzésre van szükség.
5-12 éves kor között
egyes szerzők szerint a gyermekek kb. 15 százalékának volt legalább egy
ízben alvajárásos tünete, a fiúknál gyakrabban fordul elő.
Okai között
tartják számon a genetikus, örökletes hajlamot, de kiválthatják fizikai, testi és lelki
hatások, traumák egyaránt. Nagy valószínűséggel figyelhető meg súlyos
környezeti ártalom, például családtag halála, kórházba kerülés esetén vagy
műtétet követően.
Idegélettani
szempontból különbséget teszünk az alvajárás (szomnambulizmus), a pavor
nocturnus (éjszakai felriadás, rémület) és a lidérces álmok között.
Az első kettő
az alvás úgynevezett lassú fázisaiban a lidércálom pedig a „paradox alvásban”,
kíséretében jön létre. Ilyenkor álmodik a gyerek és a felnőtt.
Kívülről felismerhető ez az állapot a gyors szemmozgásokról.
Mindegyik
alvászavar éjszakai szorongásos rohamnak felel meg, amely a nyugodt alvást
biztosító működések elégtelen voltát jelzi. A szorongás a szervezetben
adrenalint mozgósít, amelynek túltermelése ébresztő hatású, az élettani,
normál alvást megzavarja, és meg is akadályozhatja
A kóros alvás
fő okai: érzelmi sokk, tartósan ható érzelmi trauma. A rohamok
sűrűsödése, a lidércálom átmenete pavor nocturnusba vagy alvajárásba
mindig egy súlyosbodó pszichés állapot jelzése a gyermeknél. A kóros alvásformák történéseit nemcsak a gyermek, hanem a
környezete is traumaként éli meg.
Nehéz
eldönteni, hogy kinek a számára félelmetesebbek az események: a gyermeknek vagy
a szülőknek? Szerencsésnek tarthatjuk, hogy a pavor nocturnus esetében a gyermek
reggelre semmire sem emlékszik vissza.
Csak a teljes felébredés során ismeri fel a körülötte lévőket, de rögtön
alszik is tovább. Általában egy-két órával a lefekvés után jelentkezik az
éjszakai felriadás; a gyermek nyugtalanul dobálja magát, majd felkiált,
hadonászik. Még ha a szemét tágra is nyitja, nem vesz tudomást a környezetéről.
A megnyugtató szavakra, a szeretetteljes simogatásra megnyugszik, a roham hamar
lezajlik.
Hasonló
tüneteket tapasztalunk a szomnambulizmus esetében is.
Elalvás után
1-3 órával jelentkezik, a gyermek tágra nyitott szemekkel, messzire néző
tekintettel felül az ágyában, majd lassan felkel, járkálni kezd a szobában.
Van, aki lassú léptekkel elindul a szülei szobájába, tapogatózva jár anélkül,
hogy nekimenne a bútoroknak. Lehet, hogy válaszol a szülei szavára, szót is
fogad nekik, kérésükre lassan visszatér a fekhelyére, vagy eljut a szülei
szobájába, s valamelyikük ágyába bújik. Jó, ha ilyenkor megnyugtató szavak
kíséretében visszakísérjük, visszavisszük a saját ágyába, rövid ideig
melléülünk, szelíd szavakkal tovább nyugtatjuk.
Megszidni
sosem szabad, sem éjjel, sem a reggeli felébredés után!
Az alvajáró nem emlékszik vissza az éjszakai
bolyongására. A szomnambulizmus, a pavor nocturnus (éjszakai
felriadás, rémület) és a lidérces álmok kezelése gyermekpszichoterápiás
módszerekkel történik–
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A napközben felgyülemlett
feszültség, a problémák alvásunkra is kihatnak. Aki egész éjjel nyugtalanul
forgolódik, annál előfordulhat, hogy fogait összeszorítja, csikorgatja.
A fogcsikorgatás idővel a fogak harapóélének
és rágófelületének a kopásához vezet. A megkopott fogak pedig fájdalmasan
érzékenyek lehetnek. A fogszorítás miatt kattoghatnak és fájhatnak az
állkapocsízületek, illetve a rágóizmok is. Szerencsére a tünetek
mérsékelhetők és megszüntethetők.
Tönkreteheti a tökéletes
mosolyt a fogak görcsös összeszorítása
Vannak például olyan speciális készülékek – ezek a harapásemelő sínek
–, amelyek megakadályozzák a fogak összeszorítását és csikorgatását.
Segítségükkel azonnal csökkennek a panaszok, mivel felszabadítják a
megfelelő ízületeket és izmokat a feszültség alól, és ellazítják az
állkapcsot, illetve a nyak és az arc izomzatát.
Orvosok a
számítógép adta lehetőségeket és az orvostudomány kutatásait felhasználva
tervezték meg ezeket a harapásemelőket, valamint a fogszabályozó
készülékek egy új típusát, a myofunkcionális trainereket és fogszabályozókat.
Óriási előnye ezeknek az eszközöknek, hogy a fogazati rendellenességet
kiváltó okokra koncentrálnak.
Megszüntetik a különböző helytelen izomfunkciókat: a szájlégzést, a
nyelvlökéses nyelést, az ajak és a száj körüli izmok túlzott működését,
ezáltal a szabályozás eredménye tartós lesz.
Hathatós
segítséget nyújtanak a logopédus munkájához is. Ezek az előregyártott,
kivehető készülékek nemcsak a betegek, hanem a fogorvosok dolgát is
megkönnyítik, hiszen elkészítésükhöz nem kell lenyomatvétel, és laboratóriumi
előkészítés sem.
• fáradtság
ébredéskor
• rossz közérzet
• felületes alvás
• kötött, merev nyak
• nyakfájás
• különböző fejfájások
• arcizomfájdalom fülzúgás
A különböző színű készülékek teljes kényelmet biztosítanak. Nagy előnyük, hogy
nem kell állandóan viselni őket, csak napközben egykét órát, illetve
éjszaka.
Azonban minél többet használják őket, annál
gyorsabb az eredmény. Viszont az is igaz, hogy csak akkor hatásos,
ha minden nap felteszik. Általánosságban elmondható, hogy használatukkal
lerövidül a fogszabályozó kezelés. A beteg számára a megfelelő készüléket
– előzetes vizsgálat után – a fogorvos adja át. Egyúttal felvilágosítja a
beteget, illetve a szülőket a tudnivalókról.
• Vannak tejfogazatra, vegyes fogazatra s már maradó fogakra
tervezett készülékek is, s olyanok is, amelyek rögzített
fogszabályozókkal együtt használhatók.
• Az időben – akár 2-5 éves korban – elkezdett
trainerhasználattal korrigálhatók a már meglévő rossz szokások, illetve
megelőzhető a szabálytalan fogazat kialakulása.
Gyermekkorban előnyösen befolyásolható az arcfejlődés – korrigálható
az állkapocs alulfejlettsége –, ami vonzó, harmonikus külsőt eredményez.
• Minden szülő azt szeretné, ha gyermekének
szabályos és szép állású fogai és arányos arca lenne, ezért
célszerű minél előbb fogorvoshoz fordulni, ha a már említett
rendellenességeket (rossz szokásokat) tapasztalja. Illetve azt látja, hogy
gyermekének torlódik a foga, a felső metszőfogak kiállnak, az alsó
fogív megelőzi a felsőt, bedőlnek a fogak vagy befordulnak.
• A legkisebbeknek tervezett Infant trainerek (2–5
év) nagy segítséget jelenthetnek az ujjszopásról való leszoktatásban is.
A legalább 6-10 éves korban elkezdett trainerhasználattal kiküszöbölhető a
fogszabályozási okokból végzett foghúzás, némely esetben egyáltalán nem lesz
szükség rögzített készülékre, de amennyiben mégis, sokkal egyszerűbbé
válik a megoldás.
• Vannak trainerek a felnőttek számára is.
Náluk a helytelen funkciók megszüntetésén túl az elülső fogak sorba
rendezésére van mód ezzel az eszközzel. Sajnos az arcfejlődés az ő
esetükben már nem befolyásolható.
• Sportolóknak is kifejlesztettek speciális
fogvédőket. Sporttól függően létezik felső íves vagy
alsó-felső íves fogvédő egyaránt, amelyeket légzőnyílással
láttak el. Ezek könnyen egyénivé alakíthatók.
SZELEKTIV-KISMAMA.INFO-
Drogprevenció
![]()
Szertelenül szenvedélyes
- szülői tájékoztató a drogfogyasztásról -
Az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a kábítószer fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények száma is.
Statisztikai
kimutatások szerint az összlakosság mintegy 5%-a fogyasztott már illegális
drogot. A 10-18 éves korú általános és középiskolai diákok kábítószer
fogyasztásában igen gyors növekedés tapasztalható. A 18-39 éves korcsoportba
tartozik a kábítószer fogyasztók 32%-a, köztük nagyobb az elvált vagy egyedül
élők aránya, mint az átlagos népességben.
A kábítószer
fogyasztás gyors növekedése jelzés értékű: rámutat arra, hogy tennünk kell
valamit.
A
kábítószerek kereslete és kínálata az elmúlt években jelentősen növekedett. és
ma már szinte valamennyi ismert kábítószer beszerezhető. A kábítószerek
"nyílt piaca" a pályaudvarok körül működik, a heroint utcai árusok
forgalmazzák, a kokaint az elegánsabb éjszakai bárokban, a marihuánát, a
hallucinogéneket és az amfetaminokat diszkókban lehet inkább vásárolni.
Vészjelek
JELLEGZETES
TESTI TÜNETEK
VISELKEDÉSBELI VÁLTOZÁSOK
ÁRULKODÓ JELEK
Amit
szülőként tehet
Nincs általános módszer, nincs "életreceptkönyv", minden kizárólag szubjektív feldolgozásban, egyéni intuíciók alapján működhet. Tiltás, büntetés nem segít, értelmetlen, fölösleges és nem célravezető!
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A dadogás a
folyamatos beszéd zavara, amit gyakori megakadás és hangismétlés jellemez.
Kiemelt helyet foglal el a beszédhibák között, azonban a kiváltó okok és
hajlamosító tényezők, valamint a gyógymódok már kevésbé közismertek. A
dadogás komplex, több összetevős beszédhiba, ezért a kezelése is általában
több szakember bevonását igényli.
A legtöbb
gyermek már csecsemőkorban megtanulja kimondani
az első szavakat. Nyelvezete
az idő haladtával fejlődik és megtanul helyesen, folyékonyan
beszélni. Nem minden gyermeknek van problémája a beszédfejlődéssel,
egyeseknek viszont nagyon nehéz folyékonyan
beszélni, és nehezen tudják kiejteni a szavakat.
A szavak
ismétlése, a helyes kiejtés gyakori próbálkozási kísérletei, mind normális
dolgok abban az időszakban, amikor a gyermek
beszélni tanul, és addig kell folytatni őket, amíg
helyesen nem mondja ki őket.
Ez
általában a gyermek 3-5 éves korában történik, de gyermektől függően
lehet idősebb korban is.
A
mai napig nem létezik egy végső elmélet a dadogással kapcsolatosan. Sok orvos és
pszichológus úgy gondolja, hogy ez egy természetes neurológiai és pszichológiai
állapot. Egyes esetekben a gyermek beszédzavarait a gyermekkorban elszenvedett
bántalmak, és a szigorú nevelés okozza.
Valami
erőteljesen felzaklatta, és akadályozza a szavak kiejtésében, a beszédfejlődésben valamint a bonyolultabb szavak kimondásában.
Ez egy jó érv, hogy a szülő türelmesen, szelíden irányítsa és bátorítsa a gyermeket, amikor elkezdi az első szavait kimondani, hiszen pozitív magatartása létfontosságú a gyermekre nézve és önbecsülésének kialakulásához.
A dadogás
és a selypítés a beszédtanulási folyamat része, azonban egyes
esetekben neurológiai és pszichológiai problémák állhatnak a háttérben, és
hajlamosak az állandó dadogásra. Ám rajtuk is lehet segíteni. Ha úgy
gondolod, hogy gyermeked dadogása súlyos, ajánlatos azonnal szakorvoshoz
fordulni. Az időbeni beavatkozások, és a beszédterápia
sok gyermeknek segít kiküszöbölni a dadogást, és megküzdeni ezzel a helyzettel.
Az elmúlt
években jelentős előrehaladást értek el a beszédfejlesztési
módszerekkel. Számos kommunikációs módszer létezik úgy a
felnőttek, mint a gyermekek beszédzavarainak kezelésére. Amiben minden
szakértő egyetért, az a következő: a beszédzavaros gyermekeknek a legjobb terápiát a pozitív bátorítás jelenti, tehát még
egy ok, hogy szelíden és tiszteletteljesen bánj gyermekeddel.
SZELEKTIV-KISMAMA.INFO
BESZÉDHIBÁK
Nagyon sok gyermek küzd beszédhibával, ami
pici korban aranyosnak tűnik, az az iskolában súlyos tanulási nehézségeket
okozhat.
Forduljunk időben
szakemberhez!
Ezen az oldalon kis
segítséget szeretnék nyújtani a problémák felismeréséhez, és ajánlok néhány
hasznos oldalt is!
Beszédhibák
A hangképzés rendellenességeit összefoglalóan
pöszeségnek nevezzük. A pösze ember nem képes hangtanilag teljes értékű
hangokat képezni.
Fajtái: selypesség, raccsolás,
orrhangzós beszéd. A pöszeségnek szervi és funkcionális okai lehetnek.
A beszédritmus zavarai többfélék.
A leppegés és a pattogás. Aki leppegve beszél,
csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszédűek pedig
majdnem minden szótagot röviden ejtenek.
A hadarás hangképzési torzulással
is járó rendellenes beszédsebesség. Általában fokozott érzékenységűeknél,
gyenge idegrendszerűeknél fordul elő. A zavart ütemű beszédműködés
következtében a hadaró gondolkodásában is zavarok mutatkoznak. A hadarás és
kísérő tünetei összefüggnek az illető ingerlékenységével is. Minél ingerültebb,
annál erősebbek a tünetek, annál érthetetlenebb, követhetetlenebb a beszéde.
A dadogás a beszédfolyamat
összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában, a beszéd görcsös
szaggatottságában mutatkozik meg. Sokféle bonyolult okra vezethető vissza
(gyenge idegrendszer: fokozott ingerlékenység, indulati feszültség, érzelmi és
indulati labilitás).
A PÖSZESÉG
A beszédfejlődés folyamán 3 éves korra alakul ki az
anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az
élettani pöszeség miatt lehet ingadozás. 4,5-5 éves korra az élettani pöszeség
jó akusztikus és motoros fejlődésnél autokorrekcióval javul.
Megfelelő beszédfejlődésnél először észreveszi a gyermek a
környezete rossz ejtését, de a sajátját még nem pl. nem szapka, hanem szapka,
következő fok, amikor már a sajátját is érzékeli nem szapka, de nem tudom
kimondani, majd végül, amikor javít: nem szapka, hanem sapka. Mivel az élettani
pöszeség teljesen fiziológiás, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni.
4,5-5 éves kor körül amennyiben még mindig
nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése, akkor pöszeségről
beszélünk. A pöszeség érinthet 1 és több hangot egyaránt. Amennyiben csak
néhány hangnál van gond, részleges, míg 10-nél több hang érintettsége esetén
általános pöszeségről beszélünk. A pöszeség tünete lehet hangkihagyás (pl.
h hang kihagyása), felcserélés (pl. s hang helyett sz hang ejtése), torz ejtés
(pl. sz hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé). A
legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c-s-zs-cs) hangok, ahol már egy
enyhébb hallássérülés, fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet. A
pöszeség hátterében állhat emellett a motoros kivitelezés, illetve az akusztikus
észlelés zavara. A motoros problémák, valamint renyhe nyelv esetében gyakori
ok, hogy nem szoptatta az anya a gyermeket csecsemőkorában, hanem kivágott
cumisüvegből etette, így elmaradt a kellő izomtréning. Gyakran
lenőtt nyelvfékkel is találkozhatunk. Ezek felvágására abban az esetben
van szükség, ha a gyermeke E-hang állásban a nyelvét nem tudja felemelni a
felső foga mögötti íny területére.
A pösze gyermekek logopédiai szűrése
minden évben megtörténik az óvodákban: szeptemberben a nagycsoportosok,
januárban pedig a középső csoportosok körében végzünk
artikulációvizsgálatot. Amennyiben problémát találunk, a gyermeket
előjegyzésbe vesszük, és amint lehet, a beszédhibák súlyosságának
figyelembe vételével terápiában részesítjük. Természetesen a felvételkor
előnyben részesülnek azok, akiknél több hangra terjed ki a pöszeség.
Általában a kizárólag R hangot nem megfelelően ejtő óvodás gyermeket
csak második félévben vesszük fel. Náluk, miután az R a legnehezebben
kivitelezhető, legkésőbb kialakuló beszédhang, gyakori a spontán
javulás is. Szeptemberben az iskolában is elvégezzük az artikulációvizsgálatot,
és akinél szükséges, folytatjuk a terápiát.
Fontos, hogy a tájnyelvi ejtés nem tartozik
a pöszeség körébe.
Mit tehetek én mint
szülő?
Nagyon fontos a szerepe a gyermek fejlődésében az
anya-gyermek között kialakult korai kapcsolatnak. Már a gagyogás
időszakában döntő jelentőségű az a beszédkapcsolat, ami
kialakul a gyermek és édesanyja között. A gyermek felfogja és érzékeli a
környezet válaszreakcióit és ezeknek a tapasztalatoknak birtokában tanul meg
beszélni és sajátítja el a beszédviselkedési formákat is.
* A szülőnek mindig beszélnie kell a gyermekéhez,
öltöztetésnél, fürdetésnél, játék közben mindig kísérje beszéddel mindazt, amit
csinálnak!
* A kisgyermek utánzóképessége, figyelme fokozatosan
fejlődik, a 2. év elejére már tudatosan kezdi használni beszédét.
Természetes, hogy beszédszervei még gyakorlatlanok, és hibásan, esetleg pöszén,
dadogva beszél. Ezért nagy a környezet felelőssége, szerepe és feladata.
Nagyon fontos, hogy a szülő mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez. A
későbbiekben sem szabad a gyermek hibás hangjait utánozni. Ha rossz
beszédpéldát kap a gyermek, azt utánozza, és így rögzülnek beszédhangjai. A
szülőnek ügyelnie kell a beszéd dallamára, a helyes hangsúlyozásra is,
mivel ez a gyermek helyes beszédritmusának kialakulására döntő befolyással
lesz.
* Lényeges a jobb megértés érdekében, hogy az anya mindig
egyszerű, rövid mondatokban szóljon gyermekéhez.
* Türelmesen hallgassa végig, mindig legyen
érdeklődő és bátorító. Ösztönözze a gyermek beszédkedvét. A
zaklatott, ideges környezet károsan befolyásolja a gyermek beszéd- és
személyiség-fejlődését is.
* Előfordul, hogy a szülő mindent megtesz a
gyermekéért és az mégis beszédhibás lesz. Ekkor sem kell megijedni, a 4 és 4, 5
éves, sok hangzót rosszul ejtő gyermekkel forduljon tanácsért
logopédushoz. Ha szükséges, kezdődjön el a terápia minél előbb.
*
Általában a pöszén beszélő gyermekek a logopédiai foglalkozások hatására
szinte teljesen megtanulnak helyesen beszélni. Ehhez azonban együtt kell
dolgozni a logopédussal. Meg kell fogadni tanácsait, útmutatásait. Az órákra
rendszeresen el kell járni, otthon gyakorolni kell és így az eredmény sem fog
elmaradni, még a legsúlyosabbnak tűnő esetekben sem..
A SELYPESSÉGRŐL
A beszédszervek leggyakoribb sérülései az alábbiak: - a
lenőtt nyelvfék, - a fogak rendellenes növekedése, - a fogak hiánya, - az
ajkak és a szájpad hasadéka, különböző ajaksérülések, - az állkapocs
aránytalanságai, - a hallás fogyatékossága. A beszédhiba nem szüntethető
meg a kiváltó organikus okok elhárítása nélkül (pl. fogszabályozás, foghiányok
pótlása stb.), amit majd természetesen megfelelő gyakorlásnak (logopédiai
kezelésnek) kell követnie. A pöszeség leggyakoribb fajtája az ún selypesség
(szigmatizmus), s ez nemcsak a gyerekek körében, hanem sajnos a
felnőtteknél is igen sűrűn előforduló hangképzési hiba. A
selypesség csoportjába a következő hangok hibás képzése tartozik: sz, z,
s, zs, c, dz, cs, dzs - amiket sziszegő, illetve susogó hangoknak
nevezünk. Ezeknek azért problémás a képzése, mert a nyelv működésének
nagyon kis eltérése már torz hangot hozhat létre.
A sziszegők és susogók leggyakoribb
hibái: - a fognyomásos (addentális) selypeség, amikor a nyelv eleje a
metszőfogakhoz szorul, - a fogközi (interdentális) selypesség, amikor a
nyelv eleje a két fogsor közé vagy egy hiányzó fog helyére kerül, -
füttyszerű (sztridensz) selypesség esetében a rés szűkebb a
kelleténél, - alsó ajki selypességnél f-szerű hangot hallunk, - oldalképzésű
(lateriális) selypesség eredményeként a levegőt a nyelv oldalra tereli.
Fogaink nem megfelelő állapota okozhatja tehát az egyik leggyakrabban
előforduló beszédhiba kialalkulását, így ismételten hangsúlyozzuk a
kiváltó okok (foghiány, rendellenesen növő fogak) megszüntetésének a
fontosságát. Ezek elmaradása esetén a beszédhiba állandósul s a
későbbiekben (felnőtt- és időskorban) kialakuló újabb foghiányok
csak még fokozhatják e problémát.
MI A RACCSOLÁS?
A beszédhiba egyik típusa, torz képzés: az
R hangot nem a megfelelő helyen képezzük, és így a végeredmény sem
megfelelő.
A RACCSOLÁS TÍPUSAI
* Egy perdületű R hang: ez a változat az egyik
legkevésbé felismerhető, a nyelv jó helyen van, csak nem perdül meg
eléggé.
* Laterális képzésű R hang: a perdület az oldalsó nyelvperemmel
jön létre.
* Interdentális R hang: a nyelv a fogak között pereg.
* Uvuláris R hang: vagy hátulképzett R hang, talán a legjellegzetesebb
hiba, ilyenkor az R hang úgynevezett nyelvcsapi pergéssel jön létre. (a
„franciás” változat)
* Hangcserélés: főleg gyerekekre jellemző, de
felnőtteknál is előfordul, aki nem fáradozik helytelen képzéssel,
egyszerűen egy másik hangot mond az R hang helyett. Ez leggyakrabban a J,
L vagy V hangok egyike.
ORRHANGZÓS BESZÉD
Meghatározás
A magyar nyelvben a hangok többségénél a levegő a
szájon keresztül áramlik, kivéve az m,n,ny hangokat, ahol a levegő az
orron át távozik. Ha a gyermek beszédében a hangok többsége orrhangzós
színezetű, beszédhibával állunk szemben, s ilyen esetben nemcsak az
artikuláció zavaráról, hanem a hangszín változásáról is szó van.
Okai lehetnek
Szervielváltozások:
o Fejlődési rendellenességek: ajak- és szájpadhasadék, rejtett
hasadék, lágyszájpadrövidülése
oOrrpolip,orrsövény-ferdülés,orr-garatmanduláktúlburjánzása
oBénulás,sérülés,hegesedés
*Működésbeliokok:
oRenyhelágyszájpadműködés
oRosszbeszédpélda
o Mandulaműtét után a lágyszájpad beidegződési zavar
Tünetei - figyelemfelhívó jelek
Formái:
* Zárt orrhangzós beszéd
Jellemzője:
Esetében az orr vagy az orr-garatüreg átjárhatósága valamilyen anatómiai
vagy működéses ok miatt akadályozott, s az orrüregbe az orrhangok
képzéséhez szükséges levegő nem tud bejutni és így elmarad az orr módosító
funkciója. Az m,n,ny hangok dünnyögő: b,d,gy színezetűek lesznek. A beszéd
többi hangja is többé-kevésbé változik. Ez a zavar befolyásolja a magánhangzók
képzését is, hangzásuk üres, természetellenessé válik.
* Nyílt orrhangzós beszéd
Jellemzője:
Esetében hiányzik vagy hiányos a lágyszájpad által alkotott zár (az orrüreg
elválasztása a szájüregtől), és a levegő az orrüregbe is bejut,
holott erre nincs szükség, s a levegő szabadon áramlik. Ennek
következtében többé-kevésbé megváltoznak magánhangzók és a mássalhangzók
csengése és hangszíne.
A magánhangzók közül hangzásban leginkább az i és ú hangoknál
feltűnő az eltérés, mivel ezek képzésénél a nyelvhát emelkedik és így
a garatból kiáramló levegőt majdnem teljes egészében az orrüregbe
irányítja. Legkevésbé az á hang zavart, mert ezt nagy száj- és
előrehelyezett nyelvállással képezzük és így a sok levegő a
szájüregen keresztül távozhat.
Módosulnak a mássalhangzók is, főként a p-b, t-d, k-g hangok esetében,
mert ezeknek a hangoknak a képzéséhez (a zár felbontásához) szükséges
levegő sűrítésére képtelen a gyermek. A sziszegő hangok és az
f,v képzésekor zavaró, fúvó zörejt hallani az orrban.
Nyílt orrhangzós beszéd leggyakrabban az ajak- és
szájpadhasadék esetében fordul elő. Ez a fejlődési rendellenesség
kiterjedhet a lágyszájpadra, súlyosabb esetben a keményszájpadra és az ajkakra
is, és deformálódhat a fogazat is.
A hasadék lehet egy- vagy kétoldalú. Létrejöttében az öröklésnek is szerepe
van. Rendbehozatala műtétsorozatok elvégzését teszi szükségessé.
Ez a fejlődési rendellenesség születéstől fogva
sok problémát okoz. Nehezített lesz a szopás, ezért mesterségesen kell táplálni
a csecsemőt. Zavarok jelentkezhetnek a nyelésnél is, mert a folyadék a
gyermek orrán visszafolyik. Gyakori náluk a hurutos megbetegedés, a
fertőzés veszélye nagyobb, könnyen kapnak középfülgyulladást. Gyakran halláskárosodás
társul hozzá. Ha fogaik szabálytalanul nőnek, gyakran ezeknek a
gyermekeknek hosszú ideig fogszabályzót is kell viselniük.
A beszédterápiát minél korábban meg kell kezdeni, de a hangzók teljes
rendbehozatala, a beszéd orrhangzós színezetének csökkentése, megszüntetése
csak a műtétek befejeztével, esetleg a szükséges garatszűkítő
műtét után válik lehetővé és lehet eredményes.
* Kevert típusú
orrhangzós beszéd
Jellemzője:
Az orr átjárhatatlansága mellett a garatzár tökéletlensége is
megfigyelhető. Ebben az esetben nagyon fontos a foniáter szakorvos
szakvéleményét is kikérni az esetleg szükséges műtétek elvégzésével
kapcsolatban
.
A beszédritmus zavarai
többfélék.
A leppegés és a pattogás. Aki leppegve beszél,
csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszédűek pedig
majdnem minden szótagot röviden ejtenek.
A hadarás hangképzési torzulással
is járó rendellenes beszédsebesség. Általában fokozott érzékenységűeknél,
gyenge idegrendszerűeknél fordul elő. A zavart ütemű beszédműködés
következtében a hadaró gondolkodásában is zavarok mutatkoznak. A hadarás és
kísérő tünetei összefüggnek az illető ingerlékenységével is. Minél ingerültebb,
annál erősebbek a tünetek, annál érthetetlenebb, követhetetlenebb a beszéde.
Hadarás
A
hadarás (mint a beszédritmus zavarainak) esetében a beszéd folyamata,
összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.
A hadaróknál fokozott beszédkésztetést találunk, amely a
beszéd sebességének ritmustalan formájában ölt testet. Súlyosabb esetekben a
beszéd teljesen érthetetlenné válhat, a hangok, szótagok, szavak torzulásának,
kihagyásának következtében.
Meghatározás
A hadarás nem azonos a gyors beszéddel, ugyanis valódi
hadarás esetében a beszéd üteme és ritmusa olyan nagymértékben felbomlik, hogy
a hadaró folyamatos beszéde igen nehezen érthető, sőt gyakran
érthetetlenné válik, az egyes szótagok, szavak összemosódnak.
Okai
lehetnek
A hadarás hátterében sokan minimális agysérülést
tételeznek fel, mely keletkezhet a terhesség alatt, a szülés körül vagy után.
Elterjedt az a felfogás is, hogy a hadarás a dadogáshoz hasonlóan
beszédneurózis, és gyenge idegrendszerű, érzékeny egyéneknél alakul ki.
Szerepe van még kialakulásában az öröklésnek is.
Ok lehet a veleszületett beszédgyengeség vagy beszédfejlődési
rendellenesség is.
Gyermekkori agysérülések és bizonyos betegségek is, illetve
kedvezőtlen környezeti hatások is hadaráshoz vezethetnek.
Tünetei - figyelemfelhívó jelek
* Legfeltűnőbb tünet a gyors
beszéd, s ez a gyorsaság annál inkább jellemző, minél hosszabb a szó.
* Jellemző, hogy felbomlik, rendszertelenül változik a beszédük
ritmusa.
* Mivel a gyors beszédtempó következtében nincs idejük a
szükséges hangképző mozgások elvégzésére, a hangok és a szótagok egy
részét elnyelik vagy torzítják, a szavakat gyakran megcsonkítják. S így részben
a gyors ütem miatt, részben azért mert artikulációs ügyességük elmarad az ép
beszédűekétől, artikulációjuk pontatlan
* Beszédük színtelen, monoton, mert
tagolásra, megértést segítő szünetek tartására, hangsúlyozásra nincs
idejük.
* Légzésük felületes, kapkodó, és alig alkalmaznak
hangerő, hangszín és hangmagassági váltásokat.
* Hallási
figyelmük gyenge, és a hadaró gyermeknek gyakran az egész magatartásán
megfigyelhető a gyorsaság, a pontatlanság, szétszórtság.
Mit tehetek én, mint szülő,
pedagógus
Leghelyesebb, ha a szülő a hadaró
gyermekkel logopédushoz fordul, és az ő tanácsai alapján foglalkozik a
gyermekkel!
* Fontos a rendezett életmód kialakítása és a gondolkodás
rendszerezése, amelynek a gondolatok megfogalmazásában érvényesülnie kell!
* Meg kell tanítani a hadarót rövid, egyszerű
mondatokban beszélni, ahol a gondolatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és a
beszéd pontosan a tartalmat fejezi ki
* A javuláshoz hozzájárul minden olyan
hatás, mely erősíti az idegrendszert és mindaz, amely segítségével a
gyermek személyisége rendezettebb lesz!
* Fontos, hogy ne fárasszák túl a gyermeket
se szellemileg, se fizikailag! Nagyon fontos a nyugodt és megfelelő
időtartamú alvás, pihenés.
* Játékai kikapcsolódását, ellazulását szolgálják! A
számítógépes játékok idejét korlátozni kell, mert ezek is fárasztják és
feszültté tehetik a gyermeket!
* Jó, ha
van a gyermeknek nem túl merev napirendje, mert a rendszeresség növeli
biztonságérzetét és jó hatással van egész személyiségére!
* Az együtt végzett tevékenységek lehetőleg lassú, nyugodt
tempójúak, jó hangulatúak legyenek!
* A túl engedékeny és túl szigorú és a túl aggodalmaskodó nevelés
egyaránt helytelen! A szülő gyermeke számára akkor jelent biztonságot, ha
szeretete mellett érzi határozottságát és erejét is!
* Ne legyen a gyermek türelmetlen, ideges, hangos jelenetek,
veszekedések szem-és fültanúja!
* Minél kevesebb erőszakos, félelmet, bűntudatot,
feszültséget keltő hatás érje a gyermeket – kevés mozi, tv ajánlott!
* A szülők szoktassák a gyermeket feladataik megtervezésére és
elvégzésére, komoly feszültség lehet a gyermekben, ha az iskolába
felkészületlenül megy!
* A lassú, nyugodt tempójú beszédpélda jó hatással lehet
a hadarókra!
* Ha a gyermek mesélni akar valamit, fontos, hogy ne
szakítsák félbe, mert ha félnie kell attól, hogy nem hallgatják végig, beszéde
még gyorsabb lesz!
* Szükség van a beszédhiba tudatosításra, arra, hogy
figyelmüket a beszédre irányítsuk.
* Fontos, hogy a beszédtechnikai
gyakorlatokat otthon is rendszeresen gyakorolják!
A hadarás esetében is az eredményes javítás
elengedhetetlen feltétele a logopédus, a szülő és a gyermek szoros
együttműködése. Fontos, hogy a szülő türelmes és bizakodó társa
legyen gyermekének ebben a nagy kitartást igénylő munkában, buzdítsa,
vegyen észre és értékeljen minden apró eredményt.
Forrás:
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI,
Budapest, 1982.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató
Kiadó, Budapest, 1994.
A dadogás a beszédfolyamat
összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában, a beszéd görcsös
szaggatottságában mutatkozik meg. Sokféle bonyolult okra vezethető vissza
(gyenge idegrendszer: fokozott ingerlékenység, indulati feszültség, érzelmi és
indulati labilitás).
http://fejleszto.network.hu/blog
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Gyerekek az
alkohol, a drog, a lopás bűvkörében
Általános
iskolás gyerekek csoportja száll fel a trolira egyik megállóban. A főleg
lányokból álló csoport intenzíven rágózik, időnként valamelyikük kifújja
és nagyot durrant vele, ügyet sem vetve a körülötte ülő vagy álló
utasokra. A zajos társaság egyik lánytagja hangosan meséli, hogy milyen
„csúcs-buliban" volt a hétvégén. Pia akadt dögivel, meséli harsányan, a
barátnőm ősei nem voltak otthon, azt vehettünk elő, amit
akartunk, gyorsan be is nyomtunk erősen... zd meg! Csak az volt a baj,
...zd meg, hogy már éjfél után hazajöttek az ősök és be kellett fejeznünk
a vedelést, ...zd meg. Arra már nem is emlékszem hogy mentem haza!.. A többiek
hangos vihogása közepette egyre jobban belemelegedett az eset taglalásába, az
italok márkáit sorolta, aztán azt, hogy nála ki ivott többet, közben a ...zd
meg-et kötőszóként használta.
A csoport azután egyik
külvárosi megállóban leszállt, az utasok többsége csak nézett maga elé, mindössze néhányan tettek elmarasztaló megjegyzést a
hallottakra.
Aztán minden
visszazökkent a régi kerékvágásba: a jármű haladt, az emberek le- és
felszálltak, mintha mi sem történt volna néhány perccel korábban.
Pedig történt. Merthogy ma már olyan
korban nyúlnak a fiatalok (pontosabban: gyerekek) az italos pohár után, amikor
az alkohol még hatványozottabb mértékben károsítja őket, mint teszi azt
később. A 12-15 éves gyerekek többsége ugyanis már vagy ismerkedett az
alkohollal, vagy teljesen otthonosan mozog a „pia-világában".
A fenti megállapítás nem
légből kapott, hiszen napjainkban már nemcsak a sajtóban, hanem az
egészségügyben is egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A minap olvastam egy
statisztikát , miszerint az elmúlt két évben csaknem ötven százalékkal több
fiatal került detoxikálóba, igaz, ők már valamivel idősebbek, mint a
fent említett kategória, de nem ritka kiskorú gyermekek körében sem az alkoholmérgezés
egy-egy jól sikerült hétvégi bulit követően.
A leggyakoribb
magyarázat a 14-15 évesek ivászatára, hogy így próbálnak idősebbnek
látszani, eljátsszák, hogy ők már voltaképpen felnőttek, s képesek
magukba dönteni annyi alkoholt, mint idősebb társaik. Meg ugyanazokat a
„jópofa" dolgokat elkövetni, mint az alkoholmámorban dülöngélő fiatal
vagy felnőtt korosztályhoz tartozó renitensek: frissen ültetett fákat
kitépni, ablakokat beverni, épületeket festékkel bemázolni, játszóterek
libikókáit összetörni...
A közelmúltban
szinte mindenütt kiverte a biztosítékot az a felmérés, amely szerint a gyerekek 65
százaléka nem tartja elítélendőnek a kisebb értékű lopást, 53
százalékuk 12-15 éves korban már nemi életet akar élni, 13 százalékuk pedig
bizonyos helyzetben a gyilkosságot is indokoltnak tartja!
Az idézett
felmérés annál is inkább elgondolkodtató és kétségbeejtő, mert 1400 gyereket
kérdeztek meg, akik a 8-15 éves korosztályhoz tartoznak, a kapott eredmények
tehát híven tükrözik az egész társadalom e rétegének gondolkodásmódját és
magatartását. A kutatók természetszerűleg
ilyenkor igyekeznek azonnal megvizsgálni, azt is, hogy mi okozza
az ilyen magatartást a gyermekeknél, miért neveznek „trendinek" olyan viselkedést, amely
ellentétes egy egészséges társadalom felfogásával?
A kérdésre sok
válasz adható, adnak is a szakemberek, de a legtöbb esetben a konklúzió így hangzik:
egész közösségünk erkölcsi-szellemi válságban él, ebből adódnak a bajok.
Ráadásul, nemcsak nálunk
van ilyen helyzet, hanem a nyugati társadalmakban is. (Mintha ez bennünket nagyon
vigasztalna...)
Igen ám, de azt
elfelejtjük, hogy ezt az annyit hangoztatott válságot valaki előidézte,
nem jutottunk bele egyik pillanatról a másikba. -Évtizedek
óta látjuk, hogy egyre nagyobb teret hódít a fiatalok körében az alkoholizmus,
a kábítószer függőség, a dohányzás, az agresszivitás, a kisebb-nagyobb
lopás és rablás, a rombolás, a „csakúgy/csakazértis-betörések" , s
be-becsúszik egy-egy súlyos testi sértés és gyilkosság is.
De látják ezt azok is,
akinek lépniük kellene/kellett volna. Mert valakinek,
valakinek ki kellett szolgálni azokat a 18 éven aluliakat, akik azután
„tökpiásak" lesznek a bulikban, vagy ilyentájt tavasszal már a parkok, a
sétányok padjain üldögélve. S valakinek azt is fel kellene fognia - természetesen
akkor, ha ehhez megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik --, hogy
ne legyenek a népszerű (gagyi) műsorok vezetői olyanok, akik
tökrészegen ülnek a volán mögé és balestet okoznak, vagy olyanok, akiket
erőszakos nemi közösüléssel vádolnak...
Persze, nem lehet csak
ezekre fogni a tudományos felmérésben jelzett anomáliák létrejöttét.
A család
felelősségét is „előkelő" helyen kell említeni a fentiek
vonatkozásában. Annál is inkább, mert a gyerek
leginkább otthonról hozza a viselkedési formákat. Meg a normákat is. Azt mutatták ki a
felmérésben, hogy a családok felében az apa és az anya egymást járatja le a
gyerek előtt: hülyének, idiótának, lúzernek nevezik egymást. Nem ritkán a
gyereket is. Gyakori a szülők között a hangos veszekedés, a csapkodás, a
törés-zúzás, a verekedés. S mindez nem az aluliskolázottság miatt van, hiszen a
diplomás szülők esetében is előfordulnak hasonló megnyilvánulások. A
gyereket pedig közben belökik a tévé elé, hogy nem legyen szem- és fültanúja a
nézeteltérésüknek (úgy is az lesz). A tévé pedig ontja az színvonaltalan,
gyakran ordenáré valóság-show-kat, s az ott látottak lesznek azután a
kialakulatlan gyermeki habitus számára a követendők...
Nem tudom, hogy a bevezető sorokban idézett társaság a következő hétvégén lesz-e ismét „csúcs-buliban" Azt sem, hogy menyi alkoholt sikerül majd elfogyasztaniuk, s mikor jönnek haza a szülők, mikor zavarják meg a tinédzserek szórakozását. S azt sem, hogy a 12-13 éves gyerekek szülei megkérdezik-e: mit keresel fiam/lányom éjfél után az utcán? Mert itt kellene kezdeni.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A legtöbb
szülő rémálma a hisztis, neveletlen gyerek, aki a legképtelenebb
helyzetekben is képes jelenetet rendezni. A nem kívánt viselkedés hátterében
több ok is meghúzódhat: a gyermek természete és a szülői bánásmód egyformán
befolyásolhatja ezeket a megnyilvánulásokat. A kérdés már csak az, hogy ez a
viselkedés akaratlan vagy szándékos...
A legtöbb
gyermek estében előfordul valamilyen kisebb-nagyobb viselkedési
probléma, ami valljuk be a legtöbb esetben már csak azért is
kellemetlenül érint, mivel mindenáron szeretnénk tökéletes
szülők lenni.
A helytelen viselkedésnek több oka is lehet, amint annak is több
módja van, hogy gyermekünket visszatereljük a helyes útra. Az ilyen
viselkedések közé tartoznak a következők:
• csúnya beszéd
• agresszivitás vagy erőszak
•
hiszti
• hazugság
•
a kért dolgok elvégzésének elutasítása, például a felöltözés, lefekvés vagy a
házi feladatok elvégzése.
Az egyes
helyzetekben a gyerekek véletlenül vagy szándékosan
viselkedhetnek helytelenül. Nagyon fontos megértened a
különbséget. Például, ha hógolyózás közben egy nyolcéves gyermek megdob egy
másik gyereket anélkül, hogy tudná, egy kő került a hógolyóba - ez
véletlen. Ha azonban a gyermeked ellop egy cukorkát a sarki boltból, mert nem
adtál neki pénzt édességre - szándékos viselkedés. Vannak olyan esetek is,
amikor a viselkedés hátterében megbújó szándékosságot vagy okokat nem ilyen
egyszerű azonosítani.
Ha
egy gyermek helyelenül
viselkedik egyes helyzetekben, annak több oka is lehet. Vannak
köztük általánosak, de vannak olyanok is, amelyek egyediek és ezáltal még több
odafigyelési igényelnek a szülők részéről. Lássuk hát, melyek azok a
gyerekek által alkalmazott negatív viselkedési formák, amelyek
jellemzőek az egyes helyzetekre:
Lobbanékonyság és tapasztalathiány
A gyerekek
viselkedési problémáinak többsége annak
tudható be, hogy egyszerűen nem tudják, hogyan kell helyesen csinálni valamit
vagy helyesen viselkedni bizonyos helyzetekben. Például egy nyolcéves gyermek
hirtelen gondolattól vezérelve, csupán szórakozásból (lobbanékonyság) elhajít
egy hógolyót, és talán túl kicsi még ahhoz, hogy megértse miként tud egy
ártatlan játék is veszélyes lenni, ha nem figyel oda eléggé (tapasztalathiány).
Düh, hiszti és ellenszegülés a felállított szabályokkal szemben
Senki
sem szereti, ha megmondják neki, mit tegyen - ez alól a gyerekek sem kivételek. Mindezek ellenére, az
ő esetükben többségében mégis ez történik. Ennek persze egyenes
következménye, hogy fellázad, csúnyán viselkedik vagy hisztis jelenetet rendez.
Például egy hároméves gyermek megütheti egyik játszótársát, mert te arra kéred,
ossza
meg vele a játékait,
míg a család kamasz tagja csúnya szavak kíséretében becsapja az ajtót maga
után, miután többször is elmondtad neki, hogy takarítsa ki a szobáját.
Az igazságtalan büntetés következménye
Néhány
esetben negatív érzelmeinket a gyermekünkön töltjük ki. Rákiálthatunk, mert úgy
érezzük, túl hangosan beszél, közben pedig amiatt vagyunk elégedetlenek, ami
aznap a munkahelyünkön történt. Mindannyiunkkal
előfordul néha, de ha szokássá válik, a gyerekek könnyen lázadozókká és elutasítókká válhatnak.
A magas elvárások és a szülői nyomás eredménye
Sokszor
elvárjuk gyermekeinktől, hogy rövid időn belül több mindent tegyenek
meg vagy tanuljanak meg. Ha nyomást gyakorolunk rájuk, még mielőtt
fizikailag vagy szellemileg képesek lennének az általunk kért feladatra,
később majd elutasítják az új dolgok megtanulását. Egy iskolás gyermek esetében ennek akár súlyosabb következményei is lehetnek,
mint például a rendszeres lógás.
Valós és képzelt félelmek
Ha gyermeked nem
akar elvégezni olyan dolgokat, amelyeket azelőtt könnyedén megtett, akár
egy valóságos vagy képzelt félelem is lehet a háttérben. Például nem akar felszállni az
iskolabuszra, mert fél egy gyerektől, aki ugyanezen a járaton utazik (valós
félelem), esetleg nem akar lefeküdni este, mert a szekrényben egy dinoszaurusz
bújt meg (képzelt félelem).
Egy
gyermek
felnevelése nem csupán nagy eredményeket, büszkeséggel
eltöltött szíveket és sikert jelent. Vannak esetek, amikor át kell siklanod bizonyos
dolgok fölött, máskor viszont határozottnak kell lenned gyermekeddel
szemben. Ha elbizonytalanodsz bármikor kérhetsz tanácsot
családtagjaidtól, barátoktól, szülőtársaktól vagy kollégáktól, és ha a
keresett választ nem találod, mindig megvan a lehetőség arra, hogy
szakemberhez fordulj.
"Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják
elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól." - Carl
William Buehner
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Egészséges
láb, könnyed járás
A
lúdtalp népbetegség
Már egészen pici
gyermekkorban fontos, hogy a szülők, védőnők, gyermekorvosok
korán felismerjék a rendellenességeket. Manapság az egyik leggyakoribb, szinte
népbetegségnek számító elváltozás a lúdtalp, más néven bokasüllyedés.
Figyelmeztető jel lehet a láb, illetve a lábszár fáradékonysága, fájdalma.
Már az óvodás- és iskoláskor elején okozhat panaszt a lábboltozat gyengesége: a
túlterheléstől az izomzat kifárad és nem képes megtartani a láb formáját.
Azonban felnőtt korban is kialakulhat, és igen kellemetlen lehet. Megfelelő
tornával, betétekkel, cipővel, súlyosabb esetben műtéttel a probléma
kezelhető.
Erősítő
lábtorna
Fáradt,
megduzzadt lábunkat a nap végén ajánlatos felfrissíteni különböző ásványi
sókat tartalmazó fürdőben, vagy hideg-meleg vizes váltózuhannyal.
1. Egyenes
derékkal lábujjhegyen járunk.
2. Láb
külső élén járunk, behajlított lábujjakkal.
3. Egyenes
háttal ülünk, a lábfejeket felváltva sarokra, majd lábujjra állítjuk.
4. Bokakörzést
végzünk bal, illetve jobb lábbal.
5. Talajon ülve
zárt talpakkal sarkakat nyitjuk, zárjuk.
6. Mezítláb
egyenetlen talajon, kavicson, gyöngyökön járunk.
Már a nagymama is bütyköslábú volt?
Sajnos a bütyök
egy olyan fejlődési variáns, amely legtöbbször öröklődik. Vannak,
akik olyan anatómiai eltéréssel születnek, amely a bütyökképződést
törvényszerűen létrehozza. Ezek a betegek lehetőleg már korán, a
20-as éveikben forduljanak orvoshoz, mert a korai műtét sok későbbi
szenvedést előzhet meg!
Akkor ha
észreveszik, hogy a öregujj hozzádörzsölődik a második lábujjhoz és már
nem tudják teljes egészében korrigálni, biztosak lehetnek abban, hogy néhány év
múlva bütyök alakul ki a lábon.
Hogyan alakul ki
A bütyök
képződésnek mégis a leggyakoribb oka a láb statikai megbetegedése, a
boltozatos szerkezet megsüllyedése, amely az élet előrehaladtával egyre
súlyosabbá válik. A láb boltozatos szerkezetének megbomlása miatt az izmok
rossz irányban húznak, ez a húzóerő járáskor olymódon hat az öregujjra,
hogy az a mellette levőhöz nyomódjék, esetleg ráfeküdjön.
A
bütykösláb kezelése
A folyamat egy
jó lúdtalpbetéttel jelentős mértékben lelassítható, de nem állítható meg,
a nagylábujj elgörbülését a betét nem tudja megakadályozni. Mindez ideig csak
éjszakai sínekkel tudták korrigálni ezt a kóros helyzetet. Német orvosok és
mérnökök elsőként a világon olyan sínt alakítottak ki, amely járás közben
a cipőbe is behelyezhető, ezért lényegesen
hatékonyabb a korábbi segédeszközökhöz képest.
http://www.vitalitas.hu-SZELEKTIV
–KISMAMA-INFO
A nehezen nevelhető gyermekek azok, akinek
magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban
megkívánható, helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai
módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni.
Különleges egyéni bánásmódot kell náluk alkalmazni,
ugyanakkor azonban gyógypedagógiai, vagy javító nevelést még nem igényelnek.
Ezek a nehezen nevelhető gyermekek nem
tévesztendők össze a rosszul nevelt gyermekkel, akiket az általánosan
használt módszerekkel is meg lehet nevelni, ha azokat ténylegesen és helyesen
alkalmazzák.
A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat, és
sokféle alakban jelentkezhet.
Böttcher tíz személyiségjegyet, illetve gyermektípust ismertet, akiknél
könnyen adódnak nevelési nehézségek:
-Nyugtalan,
állhatatlan, nyüzsgő gyermek
-Túl szigorúan nevelt gyermek (agresszív)
-Önfejű, konok gyermek
-Csipkelődő,
mások kínzását élvező gyermek
-Félénk, gátlásos, bizalmatlan gyermek
-Elkülönítve nevelt arisztokrata típus,
(lenéző)
-Befelé forduló, álmodozó
-Bűntudattal
küzdő gyermek
-Túlzott
igényű (szeretet, érvényesülés stb.) gyermek
-A magát túlértékelő típus
Ezek a személyiségjegyek már következmények, tünetei a
gyermeki személyiség fejlődésében jelentkező zavaroknak,
torzulásoknak.
A tüneteket a pszichikus működés főbb területei szerint
osztályozzák-:
-Idegi
eredetű szervi működészavar,
-Motorium
(hipermobilitás, lassúság),
-Értelmi
fejlődés (figyelemkoncentráció, tanulmányi nehézség),
-Érzelmi,
indulati élet (agresszió, szorongás, túlzott érzékenység),
-Erkölcsi
fejlődés (hazudozás, lopás, csavargás),
-Cselekvés,
helytelen szokások,
-Beszéd
területén jelentkező zavarok.
Ez a felsorolás a pszichológiai rendszer szempontjából logikus és teljesnek
mondható.
Gegesi Kiss Pál szerint a gyermeki személyiség fejlődését
három, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg:
1.Biológiai,
öröklött adottságok,
2.Fiziológiai
tényezők (magzati életkor milyensége),
3.Aktuális
környezeti tényezők.
A környezeti hatást két nagy életszakaszra bontja:
-a családi túlsúlyú
hatás korszaka,
-az
iskolai túlsúlyú hatás korszaka.
Vizsgálatai szerint a gyermeki személyiségzavarok
főként az érzelmi fejlődés zavarai miatt keletkeznek, mivel
gyermekkorban minden értékelés elsősorban érzelmi és nem logikai
eredetű. Előfordul ilyen személyiségzavar kitűnő értelmi
képességű gyermekeknél is.
A helytelen nevelésen kívül szerepe van a nehezen
nevelhetőség kialakulásában a gyermeki idegrendszer típusának is.
Idegalkat szempontjából létezik ideges és hisztériás gyermek.
-Ideges gyermek:
Jellemző a fokozott ingerlékenység és a csekélyebb teherbíró-képesség.
Lelki tempója többnyire gyors, ezért gyakran gyors felfogású, feladatait hamar
elkészíti, de kapkodó és könnyen fárad. Főbb pszichés tünetei: ideges
félelmek (álmok), várakozási félelmek (drukkolás), dadogás, fejfájás, dacolás,
elkeseredett lemondás és csökkentértékűségi érzés.
-Hisztériás gyermek:
Alaptulajdonsága a túlzott önérvényesítés. Feltűnésből különleges
eljárásokhoz folyamodik, pl. hatásvadászatból elájul. Ha nehéz helyzetbe kerül
betegségbe, bénulásba menekül. Ilyenkor pszichés okokból valóban testi tünetek
jelentkeznek. A sokszor csalásnak, szimulálásnak látszó hisztériás tünetek
tehát védekező mechanizmusok, amelyekkel a hisztériás a maga védelmét
próbálja akaratlanul biztosítani.
http://www.google.hu
Miért jó az úszás?
Az egyik legkedveltebb sport, gyermekek számára gyakran
ajánlott. Nem ritkán az orvos javasolja.
Miért jó az úszás?
Több szempontból is igen kedvező hatással van a fejlődő gyermekre ez a
sport.
-
Első és legfontosabb szempont, hogy az izmokra és csontokra gyakorolt
hatása
nagyon kiegyensúlyozott. Az ízületek terhelése
szinte elhanyagolható a
"szárazföldi" sportokhoz képest.
Gondoljunk csak arra, hogy nincsenek hirtelen nagy erőbehatások, esések,
ütések. A sportsérülések valószínűsége, a többi sportághoz
viszonyítva nagyon kicsi, leszámítva persze a sakkot.
- Az izmok és csontozat kedvező gyermekkori fejlődésének
kulcsszerepe van az időskori csontritkulás és más mozgásszervi betegségek
megelőzésében!
- Fontos az is, hogy az izmok közül szinte mindegyik részt
vesz a mozgásban, ezért nagyon egyenletes az igénybevétel. Ezek alapján
kifejezetten ajánlott mellkas fejlődési zavarok, gerincferdülés esetében.
- Szempont a légzés javítása is. Úszás során nagy a szervezet
oxigénigénye. Ennek következtében az állandó fokozott légzés miatt,
hosszútávon
nő a tüdő befogadóképessége, teljesítőképessége.
-Az egyenletes és kíméletes terhelés mellett nagy energiafelhasználással
járó
sport az úszás, így kifejezetten jó a túlsúlyos
gyerekek számára is.
Kik vigyázzanak az úszással?
Lényegesen kevesebben vannak azok, akiknek árt az úszás. Nem
ajánlott azoknak, akik hosszantartó súlyos bőrbetegsége van. Ezek közül
kiemelt
jelentőségű az ekcéma, a kiterjedt gombás bőrbetegség, a panaszokat okozó
száraz bőr.
Kerüljük az úszást epilepszia, és terhelés okozta súlyos asztma esetén is.
Mikor kezdjen úszni a gyerek?
Sokat hallunk a korán kezdhető sportokról. Ezek közül is messze kiemelkedő az
úszás, hiszen ma már elfogadott és közismert a baba-úszás.
Jelentősége rendkívül nagy, hiszen egyrészt jó alapozás a későbbi mozgások
szempontjából, sokszor már a járás előtt "úszik" a baba!
Másrészt a
vízzel kapcsolatos félelmek, fóbiák ki sem alakulhatnak, aminek később
felmérhetetlen haszna lehet.
Általánosságban viszont nagyon fontoljuk meg, mikor kezdje a gyerek és
milyen
intenzitással a sportot. A kicsik korai
túlerőltetésének leginkább lelki
következményei lehetnek, hiszen szervezetük a fizikai terhelést nagyon jól
tűri. Gyermekeinknek elsősorban testmozgásra, játékra és szórakozásra van
szükségük, nem pedig a tűréshatárig fokozott edzésre!
Tehát kezdjék minél korábban, de ügyeljünkarra is, hogy jó társaságban,
barátok közt, jó edző/pedagógus vezetésével sportoljon a gyermek.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha nyár, akkor strand! Minél több időt töltsenekgyermekeikkel vízparton,
uszodákban, strandokon! Az úszás a
legegészségesebbsportok egyike, úszómozgás közben dolgozik a legtöbbet az izom.
Az érzékletek fejlődése
Az ember ősi késztetése a világ megismerése. A csecsemő születésekor
belecsöppen egy ismeretlen világba. Ép érzékszervei és idegrendszere, egyre
nyiladozó értelme és természetes kíváncsisága arra ösztönzi őt, hogy
megtapasztalja, megismerje szűkebb, tágabb környezetét. A környezetből
érkező
ingerek szinte csalogatják a csecsemőt a tapasztalatszerzésre. Lényeges
tehát,
hogy ebben az időszakban megfelelő ingergazdag környezetet biztosítsunk
számára.
A látási (vizuális, hallási (auditív), izomérzékelési (kinesztetikus),
tapintási
(taktilis) ingerek a csecsemő mozgásos tapasztalatszerzései révén válnak
tanulássá, fejlődnek képességei (fizikai és mentális), amelyekre élete
végéig
szüksége lesz. Alakul és fejlődik testsémája,
testtudata, nagymozgásai
finommozgásai, koordinációs képességei, egyszóval fejlődnek tanulási
képességei, amelyek iskolakezdésre egy meghatározott tanulási teljesítmény
elérését teszik lehetővé.
Sok-sok tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia,diszkalkulia) hátterében a
korai szenzomotoros tevékenység (a környezetből érkező ingerek sorával szerzett
tapasztalatok) hiánya áll.
Mozgásfejlődés
A tanulási zavarok megelőzésében a kulcsfontosságú feladat a sokrétű
mozgás-fejlesztés. A kisgyerek ruházata
legyen minél könnyebb, hogy szabadon
mozoghasson, nyáron, veszélytelen helyeken hagyjuk mezítláb járkálni.
Másszon
minél többet padra, székre, fára és mászókára. A térbeli viszonyok
megismerésére is a mozgás a legalkalmasabb. A koncentrációs képességet is
növelik az egyensúly-gyakorlatok.
Az a gyerek, amelyiket túlságosan védenek a szülei, ügyetlenebb marad, és esetleg tanulási problémái is lehetnek a hiányos testkép, és fejletlen
szenzomotoros képességei miatt. Az
egyensúly-gyakorlatokon kívül igen hasznos mindenféle mozgás, forgás, a
sportok
közül az úszás.
A víz tulajdonságai ésélettani hatásai
A víz a levegőnél sűrűbb közeg, ezért jelentős ellenállása van. Sűrűsége
lehetővé teszi, hogy támasztékot találjunk rajta, így jelentősen megterheli
a
szívet és a keringési rendszert, ezáltal javítja működésüket, a fokozott
izommunka pedig magas szintű légzőrendszeri működést eredményez.
A gyógyászatban is kiemelkedő szerepet szánnak a vízben való mozgásnak. Az
allergiás, asztmatikus megbetegedések megelőzésében, jelentős szerepe van a
vízben való foglalkozásoknak.
Az élettani funkciók felgyorsulnak, az immunrendszer hatékonyabban
védekezik a betegségekkel szemben.
A légzéstechnika javul, a légzőizmok erősödnek. A testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű víz összehúzza a vérereket,
felgyorsítja ezzel a véráramlást, ami fokozottabb
szívműködést eredményez. Ennek pedig következménye a kapillárisok javuló
vérellátása.
Az úszás hatásai
A vízben való mozgás életkortól független, élettani hatásai korosztálytól
függetlenül érvényesülnek.
A víz nem csak az úszásnemek gyakorlása során fejti ki jótékony hatását,
hanem már önmagában is hat a szervezetre. A benne való mozgás ingerek sokaságát biztosítja a gyermeknek, más
mozgásélményt biztosít,mint a szárazföldi mozgás. Mások a látási, hallási
információk, a felhajtóerő miatt más a mozgás-kivitelezés.
Szabadabb izületi mozgást enged, a
melegvízlazító hatású, könnyebb az izomtevékenység. Más a tájékozódás, a
tapintás,mint a szárazföldön.
Több és más mozgásélménnyel gazdagodik, finomodik a
koordináció, javul az egyensúlyérzék, ügyesedik gyermekünk, kialakul és
fejlődik a vízérzékelés. A vízérzékelés által élhető meg a kellemes vízben
tartózkodás, mozgás élménye. A vízérzékelés olyan tulajdonság, amelyet
ébren
lehet tartani, hiánya esetén pedig fejleszteni kell.
Összességében több örömteli mozgásos
tapasztalatszerzéssel fejlesztjük
gyermekünk motoros, értelmi képességeit, fejlődik
ügyessége, mozgása
összehangolt lesz, bonyolult mozgásos cselekvés
megoldására lesz képes. A
szülő-gyermek kapcsolat bensőségesebb, szorosabb lesz a
közös élményen
keresztül. Az úszás után nagyobb lesz az étvágy, javul a
közérzet.
A hidroterápia lényege
A vizet a felhajtóereje és kellemes simogatása, ami egy állandó taktilis
(tapintási) inger, nagyon alkalmassá teszi arra, hogy a megtanulandó
nagymozgásokat ebben a közegben sajátítsa el a gyermek. A kicsik még nagyon
formálódó, plasztikus központi idegrendszerének fejlődése szempontjából
lényeges annak a fülben elhelyezkedő egyensúlyszervnek, illetve a
helyzetérzékelő (azaz vesztibuláris) rendszernek a működése, ami az agy
számos
területével áll kapcsolatban. Így a vesztibuláris rendszert érő ingerek a
dominóelvnek megfelelően a teljes idegrendszeri mozgásirányítás fejlődését
segítik. Nem véletlenül szeretik a kisgyerekek, ha hintáztatják, pörgetik,
forgatják, dobálják őket. Ugyanezeket a mutatványokat a vízben is kedvelik.
Fejlesztő hatása
Terápiává attól válik, hogy kifejezetten azon gyermekek számára
fejlesztették
tovább a jól átgondolt gyakorlatsorokat, akik növekedésük idején a
mozgásfejlődés
fontos mozzanatai közül egyet vagy többet valamiért kihagytak, például nem
kúsztak, felülés nélkül azonnal felálltak. A nagy mozgások kimaradását azért
szükséges utólag korrigálni, mert ezek nélkül a finom mozgások kiépülése, a
rajzolás és írás (grafomotoros mozgások), és sok mozgásra épülő mentális
tevékenység, pl. az olvasás készsége is csorbát szenvedhet.
A hidroterápia alkalmazható így egészséges, csupán koraszülött vagy
részképesség-zavarokkal élő gyerekeknél, akik fejlettségükben egy-egy
területen
elmaradnak kortársaik mögött, később nem teljesen
iskolaérettek, koncentrációs
képességük, monotónia-tűrésük kisebb, nehezebben illeszkednek be
társaságba.
Segíthet diszlexiás, diszgráfiás gyerekeknek is. Segítségével kialakul a
térérzék, az iskola elkezdése előtt fontos a sorrendiség, egymásutániság
megtanulása.
Az úszómozgások bővítik a saját magunkon való eligazodást, a kar és a láb
mozgásának összerendezése, ritmusos működtetése nemcsak a vízben lét örömét
idézi elő, hanem a biztonság élményét is.
Fejlesztő gyakorlatok avízben
A gyakorlatok egy részében a gyerekek passzívan vesznek részt, és az oktatók
úgy mozgatják őket a vízben, hogy a helyzetérzékelő szervrendszerük a
megfelelő
ingereket kapja.
Természetesen vannak olyan gyakorlatok is, amikor a gyerekek
már maguk is mozognak. Majd az egymásra épülő
feladatok sorában
egyensúly-fejlesztő és szem-kéz koordinációs gyakorlatok következnek. Például
az oktatók, - akik hivatalosan: "gyógyúszás foglalkoztatók", de
magukat szerényen és vidáman csak vízibohócoknak nevezik, - a ritmikus
mozgásokat mondókák elmutogatásával tanítják meg, amibe aztán a gyerekek is
bekapcsolódnak. A komoly módszertani háttér tehát nem jelenti azt, hogy a
foglalkozások ne lennének nagyon is szórakoztatóak.
A foglalkozások állandó részét képezik a különböző légző gyakorlatok is. Talán
meglepően hangzik, de sok gyereknél a helyes légzést is tanítani kell.
Nemcsak
a beszédkészséget, de még olyan vegetatív működéseket is segít, mint
például az
emésztés.
Játékötlet vízben
Halacskázás, búvárkodás
Halacskázásnál két gyermek szembeáll egymással a vízben, megfogják egymás
kezét. A harmadiknak át kell úsznia az összekulcsolt kezek fölött.
Lehet lábbal
előre, támaszkodva is a társak vállán, de aki jól úszik, át tud siklani a
karokat előrenyújtva is.
Búvárkodás: a levegő benntartását gyakoroljuk
először víz alatt tartózkodással.
Nagy levegővétel után lemerülnek a gyerekek a vízbe, egy valaki pedig
(szülő,
nagytestvér) méri a víz alatt eltöltött időt. Versenyezni lehet, hogy ki bírja
tovább.
Játszhatunk később olyat, hogy egy pénzdarabot leejtünk a vízbe, és fel kell
hozni az ügyes búvároknak.
forrás:http://fejlesztok.hu/
![]()
Ezek
a kialvatlanság kalsszikus tünetei, ami alapján sok ember úgy érzi, hogy talán
gyógyszerre lenne szüksége az álmatlanság, az éjszakai fogcsikorgatás, a
jet-lag (a repülés miatti alvászavar), a nyugtalanság, a horkolás, az alvajárás
vagy egyéb problémái kezelésére. A valóság azonban más.
Az
álmatlanságot például a legáltalánosabb alvászavarnak tartják, holott az
amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet szerint az embereknek csak 10 százalékát
érinti. És az esetek többségében a tünetek mögött más (gyakran mentális)
betegségek, netán a kávézás vagy gyógyszerek hatásai állnak.
Íme
öt tény, amely segíthet a nyugodtabb pihenésben:
1.
Jobban alszol, mint gondolnád
A legtöbbünk
számára az alvászavar csak mítosz. Bár sok ember azt gondolja magáról, hogy túl
keveset alszik, a Marylandi Egyetem munkatársai egy idei kutatásban kimutatták,
hogy egy átlagos ember napi 8 órát alszik, ami megfelelő mennyiség.
Sőt az amerikaiak péládul ma pont annyit alszanak, mint 40 évvel
ezelőtt.
2. Ahogy öregszel, egyre kevesebbet alszol
Alvás nélkül
meghalunk. Szükségünk van az alvásra, mivel ekkor pihennek és kapnak új
erőre biológiai folyamataink, illetve ekkor rendezzük emlékeinket is.
Tavaly például az Egészségügyi Vilégszervezet az éjszakai munkát, amely alvási
problémákat okozhat, rákkeltőnek nyilvánította. Mégis, ahogy öregszel,
egyre kevesebb alvásra van szükséged.
3. Úgy
alhatsz, mint egy csecsemő
Több, rövid
alvási szakasz éjszakánként egy hosszú helyett – ez a többfázisú alvás. Így
alszanak a csecsemők, az idősek és néhány állat is. Az az egészséges,
ha éjszaka minél jobban alszol, és napközben is tartasz pihenőt, ha szükséges.
EEG vizsgálatokkal mutatták ki, hogy az ember kétfázisú alvó: két fáradtsági
“mélypont” van: az egyik éjjel, a másik a nap közepén. Ezért érdemes lenne a
munkahelyeken pihenőszobát létesíteni, ahogyan tették azt például a
NASA-nál.
4. Az
állatoknak változatos alvási szokásai vannak
A lajhár napi
9,6 órát alszik. Az újszülött delfinek és gyilkos bálnák életük teljes
első hónapjában nem alszanak. Ez utóbbi azonban az emberek számára igen
veszélyes: mi már egy kihagyott éjszaka után is nehezebben koncentrálunk és
hozunk döntéseket, ami komoly balestekhez vezethet a vezetésben vagy a
különböző ipari gépek kezelésében.
5.
Vannak trükkök, melyek segítik az alvást
A
kiadós éjszakai alvás a te számodra is elérhető, ha figyelsz a
következőkre:
Ha a lábosból éppen kifutni készül a tej, nem a legjobb
módszer fedőt tenni rá. Jobban járunk, ha a tűzhely lángját tesszük
takarékra. Ugyanígy, ha a fegyelmezéssel bajlódó szülőnek sikerül
megértenie, hogy éppen miért rosszalkodik a gyereke, megfelelőbb eszközt
találhat arra, hogy a nem kívánt viselkedés megszűnjön.
A gyerek sohasem ok nélkül rossz, mindig van
rá valami oka. Ha nincs tisztában vele, hogy amit tesz, az tilos, vagy
ha véletlenül csinál butaságot, az természetesen nem számít rosszaságnak. A
legtöbb szülő - nagyon helyesen - csak azt tekinti rosszalkodásnak, amikor
a gyerek szándékosan nem tart be egy szabályt, átlépi a határokat. Az ilyen
helyzetekből rendszerint veszekedés és büntetés származik.
Fontos azonban, hogy a felnőtt elgondolkozzon azon is, vajon mi
lehetett a rosszalkodás oka. Talán valamit értésünkre
akart adni a gyerek? Csak így tud tiltakozni valami ellen? Nagyobb figyelmet
szeretne? A kicsik haszontalanságának 6 leggyakoribb oka a következő:
1. A helytelen viselkedés jutalomban részesül
Minden gyerek szeretné, ha többet
foglalkoznának vele. Az elfoglalt szülők figyelmét
azonban látványos jelenetekkel, hangoskodással, nyafogással általában könnyebb
kivívni, mint csendes, fegyelmezett viselkedéssel. Ha az anyu vagy apu tudomást
sem vesz rólam, annál még az is jobb, ha veszekszik vagy megbüntet - gondolja a
gyerek. Ha a rendetlenkedéssel sikerül felhívnia magára a figyelmet, ne
csodálkozzunk, ha legközelebb is ez a módszer jut eszébe először.
2. A
szüleiket utánozzák
A gyerekek gyakran nem tesznek mást, mint a
szüleik, náluk ez mégis rosszaságnak minősül. Az
iskolában agresszív, verekedős nebulóknál nem egyszer találkozunk veréssel
büntető szülőkkel. Ha a szülő keze könnyen eljár, és repül a
pofon az elöl hagyott játékokért ugyanúgy, mint a rossz osztályzatért, a gyerek
is gátlástalanabbul üt majd meg másokat. Ha a konfliktuskezelésnek ezt a módját
tanulja meg otthon, honnan tudná, hogy másként is lehet. Különösen paradox
helyzet az, amikor azért fenekelik el a gyereket, mert bántotta a kicsit, vagy
az iskolában verekedett.
Ha a szülő olyasmit büntet, amit ő maga bármikor elkövethet,
összezavarja a gyereket, aki joggal lesz dühös az igazságtalanságért. Arra van
szüksége, hogy ha a szülő vizet prédikál, maga se igyon bort.
3. Kíváncsiak rá, mennyire vesszük komolyan az általunk felállított
szabályokat
A gyereknevelés fáradságos munka. Nem elég
kitalálnunk, mi szolgálná legjobban a gyerek vagy az egész család érdekét, ezt
be is kell tartatnunk, ami nem mindig könnyű. Hiába
ragaszkodunk ahhoz az elvünkhöz, hogy a gyerekeknek a saját ágyukban kell
végigaludniuk az éjszakát, ha hajnali háromkor képtelenek vagyunk betartatni
ezt a szabályt: bármit megengedünk, csak visszaalhassunk végre. A gyerekek nem
a szavaknak hisznek, hanem a tetteknek. Csak azokat a szabályokat veszik
komolyan, amelyeket a szülők is.
|
|
4. Önállóságukat és függetlenségüket szeretnék
megerősíteni
A felnőttek naphosszat rá akarják venni a gyereket
valamire, amit az éppen nem szeretne megtenni, vagy megtiltanak neki valamit,
ami pedig nagyon jó móka lenne. Az önálló akarat feladása még akkor is nehéz,
ha a kicsik nem szívesen vesznek össze a mamával és a papával. Már egy csöppnyi kétéves is képes teli torokkal üvölteni, és minden
erejével ellenállni annak, hogy ágyba tegyék. "Nem, nem! Add ide! Enyém!
Tegyél le!" kiabálja a bölcsődés. "Mi közöd hozzá! Hagyjál
békén! Azt csinálok, amit akarok! jelenti ki a kamasz. A szülői akaratnak
való ellenszegülés - bármely életkorról legyen is szó - két fontos célt szolgál.
A gyerek egyrészt azt akarja kifejezni, hogy ő is valaki, egy önálló
személy, saját vágyakkal és akarattal. Másrészt a veszekedés biztonságérzetet
ad: megmondhatom a saját véleményem, ellenkezhetek velük, mégis szeretni
fognak. Még az is lehet, egy kicsit alkalmazkodnak az igényeimhez, ha már ilyen
fontos ez nekem.
Nem biztos, hogy a csendes, szófogadó, alkalmazkodó gyereknek könnyebb az élete
a szüleivel. Van, akinél a passzivitás veleszületett tulajdonság, de sok
fegyelmezett, jó gyerek valójában fél a szüleitől, vagy egyszerűen
csak reménytelennek érzi, hogy a saját érdekében szót emeljen, hiszen úgysem
figyelnek rá.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy feltétlenül örülnünk kell annak, ha
gyermekünk nem akarja betartani a szabályokat. Néha igenis ragaszkodnunk kell
ahhoz, hogy a mi akaratunk érvényesüljön. A gyakori veszekedések azonban
jelzések is lehetnek: át kell gondolnunk, mennyire betarthatóak és
testreszabottak az általunk emelt korlátok.
5. A rosszalkodás mint védekezés
A gyerekek szorult helyzetükben nem mindig találják meg a
legelfogadhatóbb védekezési módot. Ha az óvodástól el
akarják venni a babáját, odacsap. A kisiskolást csúfolják, ezért csúnya
szavakat kiabál a többiekre. A kamasszal igazságtalanság történik az iskolában,
ezért másnap nem megy be, csavarog. A szülőknek, nevelőknek
segíteniük kell abban, hogy a gyerek megtanuljon a jogos sérelmekre,
fenyegetettségre megfelelő választ adni, és védekezése valóban az érdekét
szolgálja.
6. Rossz gyereknek tartja magát
A gyerekek igyekeznek a saját magukról kialakult képpel
összhangban viselkedni. A sokat szidott gyerek néha azért rendetlenkedik, mert
róla mindenki tudja, hogy ő a rossz gyerek. Aki
folyton azt hallja, hogy ostoba és neveletlen, az butaságokat fog bekiabálni,
amikor a többiek jelentkeznek. Neki is joga van hozzá, hogy legyen valaki: ha a
sikeres, jó gyerek címért nem indulhat, majd ő lesz a bohóc vagy a tanárok
réme.
Mindig annak a szülőnek és tanárnak van kevesebb fegyelmezési problémája,
aki a gyerek önbizalmát, méltóságát, saját értékességébe vetett hitét növelni
és támogatni próbálja.
A kicsikkel gyakran előfordul, hogy a
valóságot nem tudják világosan elkülöníteni az álomtól vagy a fantáziától.
Ő tényleg azt hiszi, hogy betörőt látott a függöny mögött, vagy
hallotta valakinek a lépteit az ajtónál.
|
|
A gyermekkori magatartási rendellenességek közül
kétségkívül az antiszociális cselekedetek kavarják a legnagyobb indulatokat. A
lopás, hazudozás, csavargás és verekedés a környezet számára sokkal nehezebben
fogadható el, mint más viselkedési zavarok, pedig ezeknek a problémáknak a
kezelése is nagyfokú érzékenységet és odafigyelést igényel. Mielőtt
hazugnak neveznénk egy gyereket, először is meg kell győződnünk
róla, hogy szándékosan akar-e becsapni minket, vagy csak a fantáziája túl élénk
és színes. A kicsikkel gyakran előfordul, hogy a valóságot nem tudja
világosan elkülöníteni az álomtól vagy a fantáziától: tényleg azt hiszi, hogy
betörőt látott a függöny mögött, vagy hallotta valakinek a lépteit az ajtó
előtt. Valóban úgy emlékszik, hogy az óvó néni az ő rajzát sokkal
szebbnek találta, mint a többiekét. Egy felnőtt számára ezek a történetek
kis hazugságoknak tűnnek, de egy gyerek még nem rendelkezik a világról
kellő tapasztalattal, a józan ész még nem olyan hatékony a furcsa
érzésekkel szemben, mint egy felnőttnél. Számára a vágyfantáziák vagy a
félelem, izgatottság szülte érzékcsalódások nagyon is valóságosnak tűnnek.
Ne nevezzük a gyereket hazugnak!
A legtöbb gyerek őszintén és szabadon beszél az
érzéseiről és vágyairól. Mivel az elmesélt történetek gyakran
valószerűtlenül színesnek és túlzónak hatnak, a felnőtt nem hiszi el,
amit hall és a gyereket hazugnak nevezi. Nem veszi figyelembe, hogy
a gyermek a vágyakat és a valóságot nem különíti el, nem feltétlenül arról
beszél, ami volt vagy lesz, hanem arról is, ahogy lennie kellett volna vagy
ahogy jó lenne, ha a dolgok alakulnának. Ha a kicsiket egy ilyen helyzetben
megszégyenítjük, az egész érzelmi fejlődésükben elakadást okozhat. A megszégyenített
gyerek elveszíti bizalmát bennünk, abban, hogy mi megérthetjük az ő
érzéseit és vágyait. Ugyanakkor az önbecsülése is sérül; úgy érzi, azok a
vágyak és félelmek, melyekről a színes történetekben mesélt, a
felnőttek számára valamiért elfogadhatatlanok. Ha ez a kölcsönös
bizalmatlanság kialakul, a szülők az idősebb testvért vagy az óvó
nénit kezdik kérdezgetni, hogy mi is történt valójában. Ez tovább ront a
helyzeten. Olyan anyuka vagy apuka is van, aki nyilvánosan felhívja az
ismerősök figyelmét arra, hogy ne higgyék el a gyerek történeteit. Ilyen
légkörben a kicsi kételkedni kezd saját ítélőképességében, abban, hogy
képes megérteni a vele történteket. Már maga sem biztos benne, hogy mit érez és
gondol. Fokozatosan elbizonytalanodik és inkább meg se szólal, nehogy megint
leszidják és hazugnak nevezzék.
|
|
A hazudozás a túl szigorú szülői követelményekkel
kezdődik Először is fontos
leszögeznünk valamit: senki sem született hazudozó, ez a tulajdonság nem a
génekkel öröklődik. Senki sem hazudik kedvtelésből, rendszerint akkor
teszi, ha valamilyen módon rákényszerítik. Ez persze nem azt jelenti, hogy
vannak szülők, akik tudatosan hazugnak nevelik gyermeküket, de ha az
elvárásaik túlságosan szigorúak és merevek, a gyerek nem mer a követelményeknek
nem megfelelni. Ha nem sikerül úgy viselkednie, ahogy azt elvárják
tőle, a szülői harag elkerülése mindennél fontosabbá válik. Ha a
történtek átköltése, elhallgatása sikeresen kíméli meg őt a
büntetéstől, ez arra ösztönzi, hogy máskor is ehhez a módszerhez
folyamodjon. A hazugság a konfliktusok elhárítási módjává válik, egészen addig,
amíg a gyerek személyiségének szerves része nem lesz, és profi hazudozóvá nem
válik. A nevelés ezen a ponton már azért nagyon nehéz, mert a büntetés
elkerülésének ez a könnyebbik módja már nagyon bejáratódott, a hazudozás
szokássá vált; a gyerek néha akkor sem mond igazat, ha ebből semmilyen
előnye nem származik. A megelőzés fontossága A hazudozás
kialakulásának megelőzésekor az a legfontosabb, hogy a gyermekkel szembeni
követelményeket a korának, teherbírásának és személyiségének megfelelően
állapítsuk meg. Egy testreszabott otthoni szabályrendszer kis
erőfeszítéssel betartható és még sikerélményt, önbecsülést is jelenthet a
gyereknek. A túl szigorú és merev szabályok azonban, amiket csak erő és
tekintély bevetésével lehet betartatni, folyamatos stresszben tartják a
gyereket, amitől szabadulni szeretne. A hazudozás rövidtávon megkíméli
őt a büntetéstől, hosszútávon viszont károkat okoz a gyereknek. Senki
nem bízik benne, ezért nehezen talál barátokat, nem szívesen dolgoznak vagy
üzletelnek vele. Hazugságai végső soron elszigetelik a többi
embertől. A szülők kegyes hazugságai A szülők néha észre
sem veszik, hogyan bátorítják gyermeküket arra, hogy a kellemetlen helyzeteket
kis hazugságokkal hidalják át. A gyerek csendben figyel, pl. akkor is, amikor
Mici néninek azt hazudjuk a telefonba, hogy sajnos nem tudunk elmenni a családi
összejövetelre, mert nagyon betegek vagyunk, és azt is hallja, amikor anya azt
mondja a jegyellenőrnek, hogy van bérlete, csak otthon felejtette. Még
rosszabb a helyzet akkor, ha a szülő a gyereket kéri meg efféle kegyes
hazugságra: "Majd azt mondod a tanító néninek, hogy azért késtél, mert
baleset történt az úton és nagy volt a dugó." Az efféle történetekből
a gyerek joggal vonja le azt a tanulságot, hogy nem mindig kell igazat mondani,
a kellemetlenségek elkerülése néha szentesíti a hazugságot.
|
|
A történetek kiszínezése, eltúlzása könnyen rossz
szokássá válhat
A gyermekek könnyen keverednek kegyesnek
tűnő hazugságokba akkor is, amikor társaik előtt szeretnének jó
színben feltűnni. Kicsit kiszínezik nyári kalandjaikat, lódítanak a
karácsonyi ajándékok mennyiségét illetően, hogy mások irigyeljék őket
vagy felnézzenek rájuk. Az efféle túlzások kezdetben ártalmatlannak
tűnnek, de ha a környezet nem korrigálja finoman, rögzülhetnek és a
gyermek szokásává válhatnak. Egy idő után már maga sem tudja pontosan, mi
hogy történt vele. Mivel ő gyakran folyamodik túlzáshoz, lódításhoz, úgy
gondolja, mások is pont így vannak ezzel; azt sem veszi igazán komolyan, amit
neki mesélnek. A kölcsönös bizalmatlanság légköre pedig tévútra viszi a jellem
fejlődését.
Mit tehet a szülő?
A hazudozás azon kevés viselkedési problémához
tartozik, melyet megfelelő szülői hozzáállással, helyesen átgondolt
nevelési elvekkel ki lehet küszöbölni. Csupán azt kell átgondolnia,
hogy mennyire könnyű önnek megmondani az igazat, mekkora szeretet,
elfogadás és megértés van Önben gyermeke iránt akkor is, amikor éppen
haragudnia kell rá, mert rossz fát tett a tűzre.
Kik a magatartási zavarokat mutató gyerekek?
,,Senkiről se higgyük, hogy véglegesen rossz,
mert éppen csak ballag
a jó felé tartó úton-
ki gyorsabban, ki cammogva.
Szeretetünk segít neki
megtalálni a helyes utat.’’
A pszichológiai megközelítésekben a lelki folyamatok, a
társas kapcsolatok, a gyermek önértékelése áll a középpontban. A pedagógiai
szempontú megközelítés szerint „A problematikus vagy nehezen
nevelhető gyermekek azok, akik magatartása nem megfelelő,
jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól,
általános pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni” (Kelemen
1981, 584.). Ebben a megközelítésben a neveléssel, oktatással kapcsolatos,
valamint az önkontrollal összefüggő viselkedések és az ezzel kapcsolatos
deficitek a meghatározóak.
A viselkedészavarok meghatározása változik azáltal is, hogy honnan
nézzük a problémát.
Az észlelő – általában a pedagógus, nevelő vagy
szülő – oldaláról azok a gyermekek minősülnek nehezen
nevelhetőnek, akik megsértik az intézményi normákat, nem alkalmazkodnak az
iskolai szabályokhoz, vétenek azok ellen, illetve kivonják magukat a szabályok
alól, viselkedésükkel zavarják tanáraikat és társaikat is. Hagyományos
pedagógiai eszközökkel ezeknél a gyerekeknél nem lehet eredményt elérni. Ez
azonban megint viszonyfogalom, mert attól függ a megítélés, aki a szabályokat
hozta.
Az észlelt – a gyermek – oldaláról nézve „az iskolai
inadaptáció magatartási stílus, amely a gyermek attitűdjét fejezi ki azzal
a környezettel, amellyel szembekerült” (Kósáné 1989, 21.). Ez egyfajta
kommunikációs stílus, melyben a gyermek az ellenállását fejezi ki az oktatási
rendszerrel szemben.
A magatartászavar kialakulásának oka lehet organikus eredetű,
például genetikai tényezők – örökölte szüleitől -, lehet
pszichoszociális eredetű: nevelési hiányosságok, érzelmi elhanyagolás vagy
éppen a családon belüli erőszak. Kialakulása másodlagos tünet
megjelenéseként is történhet, ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó
helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a
társai ellen irányuló agresszióval. Okozhatja a családi szocializáció
problémája, mint például: a nem megfelelő anya-gyerek, apa-gyerek
kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak,
hospitalizáció... stb. Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelőek, a
többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített
minták: például életvitelszerű bűnözés a családban. Problémát
okozhat, főleg kamasz korban a kortársak egymásra gyakorolt negatív
hatása, amikor "rossz társaságba" keveredik a gyerek. Szintén okai
lehetnek a magatartási problémáknak az osztályközösségben kialakuló
csoportdinamikai jelenségek, mint például a bűnbakképzés vagy az ellenállás.
Tünetek:
A viselkedészavar jellemzői a
visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartási sémák.
A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, mivel a
szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy
gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és elég hosszan kell tartania
(hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Egyéb jellemzői: nagyfokú
harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód,
fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, lopás,
hazudozás.
Domináns tünetek: túlzott aktivitás(mozgás, beszéd), szegényesen szervezett
viselkedés. A gyermek gondatlan, megfontolatlan, impulzív, együttműködésre
képtelen, szociálisan gátlástalan. Álatlában nagyon figylemetlen, nem képes
kitartani egy feladat megoldásánál, s mivel csökkent a veszélyérzete, ezért
balesetveszély is fennáll.
Az ilyen gyerekek gyakran elkerülik, nem szeretik vagy ellenállnak,hogy
olyan feladatokban vegyenek részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést
igényelnek. Megtörténik, hogy elvesztik a feladatokhoz vagy tevékenységhez
szükséges dolgokat, könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek és a napi
tevékenységben gyakran feledékenyek.
Megfigyelhető, hogy állandóan babrálnak, kézzel-lábbal, az ülésen
fészkelődnek. Előfordul, hogy elhagyják helyüket az osztályban vagy
más helyzetekben, amikor az ülve maradást várják el tőlük. Szüneteken
rohangálnak vagy ugrálnak, másznak olyan helyzetekben, amikor az nem
helyénvaló. Többnyire nehézségeik vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben
vagy az abban való részvételben, mert folyton „izegnek-mozognak”vagy gyakran
úgy cselekszenek, „mint akit felhúztak” és túlzó mennyiségű a beszédük.
Órákon kimondják a választ,
mielőtt a kérdés befejeződött volna, mert nehézségeik vannak a
várakozással. Mindig félbeszakít másokat (pl. beszélgetéseket vagy játékokat).
Problémás viselkedés az osztályban
A csoporthelyzet minden feszültségformát megerősít. Az osztály terében
ugyanis minden egyéni magatartásmód egyben a csoportnak is szól. Különösen
tizenéves gyerekek között, ahol az egyenrangú kapcsolatok keresése
erősödik meg, és ahol fontos a kortárscsoport elfogadása, értékelése,
mindig kell arra gondolni, hogy egy-két problémás viselkedésmód inkább az
osztály felé irányul, és nem elsődlegesen a pedagógust veszi célba, noha a
lényeg a pedagógus által képviselt norma megsértése. Ilyenkor a gyerek számít
is a többiek érzelmi támogatására, és gyakran nem is törődik a
büntetéssel, sőt néha éppen a büntetést szeretné kiérdemelni, hogy ezzel a
kortárscsoportban erősítse státusát. Ilyenkor különösen előáll a
szülőkapcsolattal összefüggésben előbb elmondott paradoxon, ha a
pedagógus nem reagál, a gyerek viselkedése “hangosabbá” válik, a problémás
viselkedés “eszkalálódik”, de ugyancsak ismétlésre csábít a büntetés is. Nem
egy gyerek a büntetések nyomán szinte belekényszerül valamilyen negatív
szerepbe, szinte bűnbak lesz.
A problémás viselkedés az osztályban sokféle lehet. Az
eddigi gondolatok az engedetlenség, fegyelmezetlenség példáit sugallták, mert
ilyennek minősíthető a legtöbb effajta megnyilvánulás. A gyakorlatban
azonban ide tartoznak viselkedészavarnak tekinthető jelenségek vagy
problematikus, nehéz helyzetek is. Mindennapos pedagógiai tapasztalat, hogy az
osztály társas-lélektani terében a csoport szempontjából kaphatnak
jelentőséget egyes egyéni viselkedési hibák, elégtelenségek, zavarok.
Ilyen lehet például egyes gyerekek nyugtalansága, “hipermobilitása”, ami miatt
ezek a gyerekek több fegyelmezésben részesülnek, és ezáltal mintegy könnyebbé
válik számukra a rendzavarás. Már szinte ilyen szerepet kapnak a közösségekben.
Máskor a felfogási, megértési, tanulási nehézséggel küzdő, gyenge
képességű gyerekek kerülnek hasonló szerepbe. Néha az osztály szinte
belekényszerít ebbe a szerephelyzetbe olyan gyerekeket, akik a közösségbe
nehezen illeszkednek bele. Sajátos helyzetek állnak elő, ha a gyerekek
között van fogyatékos vagy szemmel láthatóan komoly beteg. Ilyenkor ritkább,
hogy az osztály az illető gyereket állítja előtérbe, de azért az
ő gondjai gyakran az osztály csoportközegének problémái számára
kristályosodási magot biztosítanak. A fogyatékos - szinte mindig testi
fogyatékosságról van szó - gyerek többnyire mérséklően, gátlón hat, a túl
nagy különbség a gyerekek között inkább megkönnyíti, hogy az osztály
felnőttesebb, érettebb viselkedési szintre álljon be. Számos pedagógiai
szakember éppen ilyen esetek megfigyelése nyomán ajánlja, hogy az
osztályközösség néhány egészen eltérő, deviáns gyereket is foglaljon
magába, mert ezáltal az átlagos társadalmi valóság modellálódik, a gyerekek
megszokják a hátrányos helyzetűekkel való együttélést, a sorsszerű
egyenlőtlenségek áthidalását, elfogadását.
A viselkedészavar hatásai a későbbi fejlődére
A gyermek emiatt aluliskolázott lehet, alacsonyabb lesz a társadalmi
státusza, mivel nem tanul jól. Elszigetelődhet szociálisan, mert nem
fogadják el. Fennáll a balesetveszély, mivel figyelmetlen és fokozottabb
hajlama lehet a szerhasználatra serdülőkorában. Ha a viselkedészavar
sokáig fennáll, másodlagos emocionális zavart is okozhat.
Sajnos, nemcsak a gyerekre lehet rossz hatással magatartászavara, hanem a
családra is. A szülőknek magas lesz a stressz szintjük, depresszió
alakulhat ki, anyagi veszteségeiklesznek – mivel gyerekük kezelésére költenek-,
és kimutatták, hogy a válások aránya is magasabb ilyen szülőknél.
Kezelése, terápiája
Természetesen a kezelésnek igazodnia kell a
magatartászavar okához. Az idegrendszer éretlensége következtében közvetlenül
kialakuló magatartászavar jól kezelhető mozgásterápiával.
A mozgásterápia szintén célravezető
lehet, ha a magatartászavar másodlagos tünetként alakul ki, ráépül a tanulási
nehézségekre. Ilyenkor, mivel egyre könnyebbé válik a tanulás, egyre kevesebb
kudarc éri a gyereket, a problémát kiváltó ok szűnik meg. A sikerélmények
hatására lassan megváltozik a viselkedés is, enyhülnek a magatartási tünetek.
Ebben az esetben célravezetők lehetnek a különböző stresszoldó
technikák is, amelyek segítenek feldolgozni a korábbi kudarcok hatásait és
ezáltal meggyorsítják a viselkedésben bekövetkező pozitív változásokat.
A családi szocializáció problémáit, a korai
negatív tapasztalatok hatásait szintén jól enyhíthetjük a stresszoldó technikák
segítségével. Bizonyos esetekben célravezető lehet a családterápia vagy a
gyermek egyéni pszichoterápiája.
A család által közvetített negatív
normarendszert, a kortárs csoport káros hatásait illetve bizonyos esetekben a
családi szocializáció problémáit is enyhíthetjük azzal, ha megtanítjuk a
gyerekeket, hogyan kezeljék konfliktusaikat, fejlesztjük empátiás készségüket
és segítjük őket abban, hogy kialakuljon a felelősségérzetük,
megtanuljanak szembenézni problémáikkal. Ebben nyújthat hatékony segítséget
pedagógusok és problémával küzdő gyerekek számára is a (ki)útkereső
program.
A csoportdinamikai jelenségek kezelése
megtanulható. Ma már jelentős mennyiségű szakirodalom áll
rendelkezésre a témában, valamint ebben a kérdéskörben is hasznos segítséget
kaphatnak a pedagógusok a (ki)útkereső programtól.
A pedagógust segítő nevelési szempontok
Ültetés: a magatartási
zavarokat mutató gyermek esetében, mind a motiváció, mind a figyelem
fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. Mivel minden osztályban
van egy aktivitási tér, ahol a tanár a legtöbb időt tölti, ahová a
legtöbb kommunikációs jelzést küldi, oda kell ültetni a problémás gyermeket,
s nem a kieső területre, ahonnan nehezebben tudja követni az óra menetét,
előbb kilép a feladathelyzetből, illetve nagyobb valószínűséggel
köti le magát más tevékenységekkel.
A figyelem huzamosabb fenntartása:
akár a gyermeket segítő gyógypedagógus, akár egy a gyermeket ismerő
kolléga által végzett megfigyelés alapján ajánlott a figyelem
jellemzőinek összevetése az órán alkalmazott módszerekkel. A figyelmet
felkeltő, fenntartó módszerek gyakoribb alkalmazása a tantárgytól
függően segítheti az érdeklődés, a motiváció fenntartását, a
viselkedéses tünetek csökkenését.
Követelmények: túlkövetelés esetén (lehet
a családból, iskolából eredő) a gyakori kudarcok miatt sokszor a gyermek
lemond arról, hogy a tanulás terén érjen el sikereket. Ugyanígy a képességeihez
mérten alacsonyabb követelmények esetén sem tanulja meg a küzdő
stratégiákat, s felnőve, szükség esetén sem lesz képes a konfrontációra.
Ezért elengedhetetlen a gyermek képességeinek, érdeklődésének,
terhelhetőségének a megismerése, melyhez a pedagógiai megismerésen túl sok
segítséget adhat az őt ismerő más szakember (nevelési tanácsadó).
Az alkalmazkodás segítése: a
kortárscsoportokhoz való szocializáció színtere az iskola, de a viselkedési
zavart mutató gyermek esetében az összecsapások színtere is. Ahhoz, hogy tudjuk
miként avatkozhatunk be, meg kell ismerni a gyermek viselkedését konfliktusos
helyzetben, szociális szituációkban. Milyen a kommunikációja, önbizalma,
magabiztossága, önérvényesítése, milyen cselekvéses, illetve verbális
megnyilvánulásokat mutat siker, vagy kudarc esetén. Csak ezek ismeretében tud
pozitív módon beavatkozni a pedagógus.
A konfliktusok levezetésére kialakított stratégiákat, viselkedésmódokat
meghatározza az is, hogy milyen erkölcsi normák, szabályok érvényesek az
osztályközösségben.
Szabályok kialakítása: a közösen létrehozott
szabályok segítik az elfogadást, kompetenssé teszik a szereplőket. Fontos,
hogy jól körülhatárolt legyen mi a jó és mi a rossz, a szabályok megszegése
milyen következménnyel jár, melyhez amennyire lehetséges, a pedagógus tartsa is
magát. Amennyiben a tanító nem következetes a szabályok alkalmazásában, az
megzavarhatja a viselkedési zavarokat mutató tanulót, mintegy azt a
következtetést levonva, hogy a pedagógus nem állja a szavát, ki lehet őt
próbálni. A közösen hozott szabályok és azok megszegésének, következményeinek
ismerete részben biztonságot is jelent a gyermek számára, mert egyértelművé
válik milyen magatartásformákat vár, illetve még tűr el az iskola, s
melyeket nem. Így a magatartászavart mutató gyermek esetében is jól
kiszámíthatóvá válik viselkedésére a
környezet reakciója.
Együttműködés a családdal: meg
kell ismerni a gyermek szociokultúrális környezetét is, amelyben él, hiszen
csak azt tudhatja, amire megtanították. A magatartási zavart mutató gyermek az
esetek többségében a család számára is sok gondot okoz. A problémák
megoldásában ezért többnyire szívesen együttműködnek, együttgondolkoznak a
pedagógussal. Ehhez azonban
elengedhetetlen feltétel, hogy ne zúdítsák a szülőkre az iskolai
problémákat, hisz ő úgysem tudja a gyermek napközbeni konfliktusait otthon
megoldani. Abban azonban sokat segíthet, hogy bizonyos helyzetekben milyen
nevelési módszerek vezettek már eredményre. Az együttműködés folyamatában
ugyan ezt jelezheti a pedagógus is, segítve a szülők otthoni nevelő
munkáját. Az otthoni konfliktusok oka nem egy esetben a túlkövetelés. A
pedagógus sokat segíthet abban, hogy elfogadtassa a szülőkkel mi az amit
gyermeküktől elvárhatnak, s mi az amit nem. A gyermek legkisebb
eredményeinek, elvárt viselkedésének gyakori visszajelzésével hozzájárulhat
ahhoz,
hogy az otthoni légkörben is pozitív változás induljon el.
Együttműködés más szakemberekkel: az
eredményes nevelési munkát feltételezi, hogy mind a szülő, mind a
pedagógus kapcsolatban álljon a gyermekkel foglalkozó más (pszichológus,
pszichopedagógus, stb.) szakemberrel.
Ez a gyermek érdekében egy közös egymásrautaltság, ők segíthetik tanácsaikkal
az osztályhelyzetben történt megfigyeléseiket követően közös
gondolkodással, új módszerek ajánlásával, a mindennapi pedagógiai munkát.
A pedagógus is segítheti a más szakembert a terápiás munkájában, a
gyermeket érintő tapasztalatainak, megfigyeléseinek átadásával.
Reális énkép kialakítása: a viselkedési zavart mutató
gyermek mind társaitól, mind a felnőttektől sok negatív visszajelzést
kap. Ha a pedagógus azt látja, hogy a gyermek bizonyos helyzetekben nem tud
nemet mondani társainak, akkor a konfliktusok megelőzését segítheti, ha
érdeklődésének megfelelő feladatot ad számára. Újabb az
érdeklődés alapján létrejövő társas kapcsolatok kialakulását
szolgálhatja, ha ezeket azonos érdeklődésű gyerekekkel kell megoldania.
Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy ne csak negatív visszajelzést kapjon önmagáról
(akár szorongó, akár agresszív viselkedésmódról van szó). Így kialakulhat benne
mi az amiben jó, mi az amiben még változnia kell, azaz a reális énkép.
Pedagógus-diák kapcsolat: a tanítási órákon ne csak
az ismeretközlés, a megtanultak ellenőrzése történjék meg, hanem a
kétoldalú kommunikáció kezdődjék tanár-diák között. Így lehetőség
nyílik az egyéni szükségletek, képességek jobb megismerésére,
kibontakoztatására, s egy harmonikusabb tanár-diák kapcsolat kialakítására. Még
a gyengébb teljesítményű és több büntetést kapó gyermek is szívesebben
megy az iskolába, ha érzi, hogy ott elfogadják, várják őt.
A pedagógusnak vigyáznia kell módszereire is, mert egyesek tovább
ronthatják a viselkedészavarokat:
a) ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás,
elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás
b) kényszerítő
módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés
c) gátlást kiváltó módszerek:
felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom,
átterelés
Gyakori tévhit, hogy a fogszuvasodás öröklődik. Valóban léteznek jó és
rossz fogú családok, de ez inkább az azonos táplálkozási és fogápolási
szokásokkal magyarázható.
A fogak
alakja, elhelyezkedése, szerkezete öröklődhet, ami befolyásolja ugyan a
romlás hajlamát, de ezek az öröklött hátrányok megfelelő gondozással
ellensúlyozhatók.
Az alapos
szájápolás mellet rendkívül fontos a helyes táplálkozás, fluoridok alkalmazása
illetve félévente a fogorvosi ellenőrzés.
Első születésnapján lepjük meg kisbabánkat egy
jó gyerekfogkefével! Legyen puha, kisfejű és izgalmas
színű, formájú. Fontos, hogy fogkrémet ne adjunk addig, amíg nem tanítjuk
meg köpni, öblíteni! Ezt eleinte víz nélkül, levegővel próbáljuk
gyakoroltatni. Fogkrémet lehetőleg csak akkor használjunk, ha a gyerek már
nem nyeli le, úgy két, két és fél éves kortól, a lenyelt fluorid a maradó
fogakon fehéres, majd sárgás-barnás foltosodást okozhat! Mindenképpen
gyerekfogkrémet vásároljunk, melynek fluoridtartalma kisebb, mint a
felnőtt változaté. Ha nem ízesített (eper-, alma, tuttifrutti ízű)
terméket vásárolunk, kisebb a veszély, hogy lenyeli a kicsi. A fogkefét
háromhavonta cseréljük, fertőző betegség után azonnal! A
gyerekfogkrémből csak borsónyi adagot tegyünk a kefére! A felnőtt
fogkrém használatának feltétele, hogy tényleg maradéktalanul tudjon a gyerek
öblíteni, hiszen legalább kétszer annyi fluoridot tartalmaz, mint a kicsiknek
készült változat. Persze nem mellékes, hogy a gyerek szeresse az általában
mentolos ízt, ami néha tényleg csípős.
Minden kisgyerek imád utánozni, ezt
feltétlenül használjuk ki, a család apraja-nagyja minél többször mosson együtt
fogat! Legyen játék, ne kellemetlen kötelesség. Mesélhetünk a
fognyűvő manókról, jutalmazhatunk csempére ragasztható kis
matricákkal! Hat-hétéves korig mi, szülők vagyunk a felelősek a
szájápolásért. Támogassuk az önállóságot, ám befejezésként minden fogat mi is
tisztítsunk át alaposan! Dackorszakok idején a fogmosásban is megmakacsolhatja
magát a kicsi. Legyünk türelmesek, és inkább pár hétig legyen kevésbé alapos a
fogmosás, mintsem egy életre megutáltassuk vele!
Barátságos eszközök
A jó fogkefe
jellemzői: a feje kicsi, így könnyebben és alaposabban meg tudjuk
tisztítani az összes fogfelszínt, főleg a nehezen hozzáférhető hátsó
fogakat. A szálak műanyagból, lekerekített szálvégekkel lágy vagy
legfeljebb közepes erősséggel készüljenek. Az elhasznált fogkefe nem
tisztít egyenletesen és hatékonyan, ideális teret hagy a fertőzést okozó
baktériumoknak Kapható már indikátoros fogkefe, amely a használattal arányosan
jelzi az elhasználódás mértékét. A hagyományos kézi fogkefe használata
időigényes és jó kézügyességet igényel. Sajnos a legtöbbünk nincs
tisztában a helyes fogmosás módjával. A fognyaki kopások nagy része a helytelen,
erőteljes vízszintes ?sikálás" eredménye. A modern elektromos,
háromdimenziós, oszcilláló félkörös mozgású, kisfejű fogkefék segítségével
lényegesen rövidebb idő alatt varázsolhatjuk lepedékmentessé a
fogfelszínt. Természetesen házon kívül gyerekeink hagyományos fogkefét
használnak, ezért fontos, hogy elsajátítsák a kézi fogmosást is! Egyes
készülékekben időkapcsoló is van, ami jelzi, mikor szabad leghamarabb
abbahagyni.
Mikor, miért, mennyi ideig?
A fogmosás célja a
fogszuvasodást és a fogágygyulladást okozó baktériumok, illetve ételmaradékok
eltávolítása, ezáltal a csillogó, fehér fogak megőrzése vagy elérése.
Legjobb minden étkezést követően, de legalább a reggeli és a vacsora
elfogyasztása után! Naponta egy rendkívül gondos, alapos fogmosás - este! -
hasznosabb, mint többszöri, elkapkodott sikálás! Ha nincs lehetőségünk
napközben megtisztítani fogainkat, akkor legalább egy erőteljes, alapos
szájöblítést végezzünk vízzel! A cukormentes rágók is segíthetik a
fogszuvasodás megelőzését.
Addig tart a jó fogmosás, amíg a lepedéket el nem távolítottuk. Ehhez legalább
két-három perc szükséges. Tisztaságukat nyelvünkkel is ellenőrizhetjük. Ha
nyelvünkkel tapintva simának érezzük, tiszták, ha érdesnek, lepedékesek a
fogaink. Plakkfestő tablettával könnyen ellenőrizhetjük az eredményt!
Egy felmérés szerint a magyarok átlagos fogmosási ideje egy percnél is
kevesebb!
Csodás elem
A fluodrid egyrészt
beépül a fogba és így ellenállóbb zománc alakul ki, ezenkívül a
fogfejlődés során ellenállóbb fogak növekednek, ám fontos hatása az is,
hogy gátolja egyes cukorbontó enzimek működését.
Természetes úton élelemmel és ivóvízzel kerülhet a szervezetünkbe. Néhány
élelmiszer (hal, tea) is tartalmaz fluoridot, ezekből azonban nem
fogyasztunk annyit, hogy az optimális mennyiséget bevigyük.
Rendszeres fluoridbevitellel, illetve helyileg alkalmazott készítmények
használatával húsz-huszonöt százalékal csökkenthető a fogszuvasodás
valószínűsége. A fluorid tehát nem csodaszer, de segítségével valóban nagy
eredményeket lehet elérni. Igazi sikert azonban csak akkor várhatunk, ha a
megelőzés másik három ismert módszerét: szájápolás, helyes táplálkozás,
rendszeres kontroll együttesen és rendszeresen alkalmazzuk!
A világ legtöbb részén - sajnos Magyarországon is - az ivóvíz minimális fluoridot
tartalmaz. A kiegészítés két úton lehetséges. Egyrészt a szervezetbe bevitt
fluorid (dúsított víz, só, tej, tabletta) segítségével, a vérkeringés útján.
Fluoridált sót használók ne fogyasszanak fluoridtablettát! Másrészt a fogak
áttörése után, helyileg alkalmazott fluorid készítményekkel: öblítő,
ecsetelő, fogkrém, zselé).Kutatások szerint ez a módszer hatékonyabb.
Ha már tud öblíteni a gyerek, mindenképpen fluoridos fogkrémmel mossunk fogat!
Kihez
forduljunk?
A kicsiket vihetjük
gyerekfogorvoshoz, de megkérdezhetjük saját fogorvosunkat is, hogy vállal-e
gyerekeket is. Valóban sokkal több idő és türelem kell a gyerekekhez, de a
győzelem is nagyobb, ha sikerül egy nagyon félős, eleinte a kezelést
sem engedő kispácienssel összebarátkozni.
Ajánlatos legkésőbb az összes tejfog kibújása után, két és fél, hároméves
korban elvinni a fogorvoshoz. Remélhetőleg ebben a korban nem lesz szükség
még kezelésre. Megismerkedhet és megbarátkozhat a rendelő légkörével,
eszközeivel, a liftes székkel, zuhanygéppel és a doktor nénivel vagy bácsival.
A kis páciens biztos kap valami kis jutalmat a ?varázsfiókból. Ha soron kívül
heveny fogfájással kell elvinni a kisgyermeket a fogorvoshoz ? Lehet?leg ne
kísérje az egész család! Legfontosabb, hogy soha ne csapjuk be azzal, hogy "csak
megnézik a fogadat, csak gyógyszert kapsz, biztosan nem húzzák ki". Az
őszintén felvilágosított gyerek könnyebben elfogadja a helyzetet. Amikor
nincs szükség sürgős kezelésre, és a gyerek fél és ellenáll, semmiképpen
sem szabad az ellenkezés és sírás dacára erőszakkal beavatkozni. Ilyenkor
valamilyen szimbolikus kezelést is végezhet a fogorvos, például vattagombócos
ecsetelést. Nagyon fontos, hogy ne legyen rossz emlékű az első
találkozás. Ha ez sikerül, akkor egész életére kihatással lesz, és a kis páciensből
nem lesz később fogait - félelme miatt - elhanyagoló felnőtt!
Legalább félévente keressük fel fogorvosunkat, aki figyelemmel kíséri a
fogváltást, időben felismeri és kezeli a fog- és ínybetegségeket, fogazati
rendellenességeket, rossz szokásokat, illetve elvégzi a szükséges kezelést.
Tejfogból állandó
A fogváltás lényege, hogy
a húsz tejfog szép lassan kiesik, és helyükbe összesen harminckét maradó fog
lép. A tejfogidőszak a második és a hatodik év közötti idő, a vegyes
fogazat a hatodiktól a tizenkettedikig tart. Az első maradó fogak, az
úgynevezett "hatosok", az utolsó tejőrlő mögött hatéves kor
körül jelennek meg. Nem vált tejfogat, így nem előzte meg fogkiesés, sokan
tejfognak vélik. Sajnos mivel nem fordítanak kellő figyelmet a
tisztítására, gyakran már a teljes kibújás előtt szuvasodni kezd. A
ténylegesen látható fogváltás az alsó metszőkkel folytatódik, majd
többé-kevésbé meghatározott sorrendben halad végig: nagyjából nyolcéves korig
az alsó-felső metszők (összesen nyolc) majd kilencéves kor után a
kisőrlők és a szemfogak (összesen nyolc + négy), ezt követően a
sor végén a második nagyőrlők, a hetesek (négy), végül a
bölcsességfogak (négy) előtörésével fejeződik be. Ez utóbbinak a
megjelenési idejét a helyhiány lényegesen befolyásolhatja, az is
előfordul, hogy az állcsontban rekednek. A fogak előtörési
sorrendjében egyéni eltérések lehetségesek. A kétségbeesett mamáknak, akik
azzal keresnek meg, hogy az új fogak nem olyan szép fehérek, mint a tejfogak,
azt kell válaszolnom, hogy ez természetes. Normális esetben a tejfog gyökere
felszívódik, és a fog "magától" kiesik. Csak abban az esetben vagyok
a híve a fogorvosi segítségnek, ha nincs remény a teljes kimozdulásra, illetve
a mozgó tejfog körül gyulladt az íny, mert nehézkes a fogmosás. Gyakran
előfordul, főleg az alsó metszőknél, hogy a tejfogak mögött
bújnak a maradó fogak. A tejfog eltávolítása után, ha van elég hely, szépen a
helyükre állnak. Ha a kiesett tejfog után fél-egy éven belül nem jelenik meg új
fog, érdemes megvizsgálni, mi az oka. Akadály lehet egy vagy több számfeletti
fog, de az is előfordul, hogy nincs meg a megfelelő számú fogcsíra.
Ezeket röntgen-vizsgálattal könnyen meg lehet állapítani.
A rendszeres kontroll alkalmával figyelemmel kísérjük a fogváltást, és ha
szükséges, elkezdjük a fogszabályzó kezelést. Nagyon fontos a korai felismerés
és kezelés!
Ádáz ellenség: a nass
Gyerekeink egészégét egészséges és korszerű táplálkozással óvhatjuk meg.
Nincs szükség tehát semmiféle speciális diétára, hogy fogaink épségét
megőrizzük!
A legnagyobb baj, hogy rengeteg cukrot fogyasztunk. Ezt igazolja az a
statisztikai adat is, mely szerint a magyar lakosság évi cukorfogyasztása
fejenként negyven kiló! A WHO (Egészségügy Világszervezet) szerint a fele lenne
az optimális! A cukorfogyasztás csökkentése nemcsak a fogazat épsége
szempontjából fontos, hanem így megelőzhetünk más betegségeket is, a kóros
elhízást, cukorbetegséget is.
Kezdjük ott, hogy ne szoktassuk hozzá kisbabánkat az édes ízekhez! A baba
ízvilága sokkal gazdagabb, mint a miénk, ezért ő a cukor nélküli teát,
gyümölcsöt, paradicsomos káposztát is szívesen fogyasztja, ha nem ismertettük
meg vele a cukrozott változatot. A fogak szempontjából nem is az édesség
mennyisége és milyensége a fontos, hanem a gyakorisága. Természetesen minél
gyakrabban nassolunk, annál inkább károsítjuk fogainkat. Érdekes, hogy a
csokoládé illetve a csokival bevont édességek fogszuvasodást okozó hatása
kisebb. Ennek oka valószínűleg a kakaó zsírtartalmának tulajdonítható. A
zsírok ugyanis bevonó hatásuk folytán fejtik ki védő hatásukat. Ezért
ajánlatos étkezés után sajtot fogyasztani, ha nem tudunk fogat mosni, például
kiránduláson, vendégségben! Persze tiltani sem szabad az édességet! Tanítsuk
meg gyerekünknek, hogy csak főétkezések alkalmával kaphat, és utána
kövesse feltétlenül fogmosás! Lányaim ezt már jól tudják, és büszkén állok a
boltban, amikor egy-egy édességre rámutatva ígérik: "Mama, utána azonnal
fogat mosunk!" Az édesség fogalma merüljön ki kakaóscsiga, bukta stb.
formában!
Ne feledjük, a nassolás nemcsak ételt jelent, hanem cukros tea, üdítők
fogyasztását is! Az étkezések közt legjobb, ha csak vizet iszik gyerekünk.
Korai fogváltás
A fogváltás és a
szemizmok fejlődése meglepő kapcsolatban áll egymással. Akkor látunk
élesen, ha a szemlencsén képződő kép éppen az ideghártyára vetül. Ha
közelre vagy távolra nézünk, a szemizmok kissé rövidítik, illetve nyújtják a
szemlencsét, hogy a kép mindig a megfelelő helyre kerüljön. Csak mintegy
öt-hét éves korra lesznek ezek olyan rugalmasak, hogy az éles közel- és
távollátást így tudják szabályozni. A szemizmok érettségéről árulkodik a
fogváltás, az első fogak ugyanis éppen akkor hullanak ki, amikor a
szemizmok képesek a közel- és távollátás közötti gyors váltásra.
Előfordulhat, hogy már ötéves korban megkezdődik a fogváltás. Az
első fogak kiesését sokszor hosszú szünet követi, lehet, hogy késlekednek
a maradó fogak. A fogsorban támadó lyuk miatt szétcsúszhatnak a meglévők.
A rendezetlenség és a korán kezdődő fogváltás nem ok aggodalomra,
mert az állkapocscsontok még igen képlékenyek. A rendszeres és alapos fogmosás
azonban elengedhetetlen a későbbi szép fogsor érdekében.
Az első fogak kihullását emlékezetessé tehetjük, ha a fogakat
megőrizzük egy kis dobozkában vagy zsákban.
Fogorvosnál
A kisgyerekkel első
alkalommal akkor látogassunk el a fogorvoshoz, amikor még ép a fogazata. Így
nem éri mindjárt fájdalmas élmény, nem fog félni. A rendszeres fogászati
ellenőrzés során a kisgyerek megismerkedik a rendelővel, a speciális
székkel, néhány eszközzel. Még gyerekfogászaton sem könnyű olyan helyet
találni, ahol elegendő idő jut az ismerkedésre. A gyerek először
talán húzódozik attól is, hogy beüljön a fogorvosi székbe, és kinyissa a
száját. Érdemes tehát jó előre, még gyerek nélkül tájékozódni, hol és
mikor tudnak több időt szentelni a kezelés előtti beszélgetésre.
Helyes magatartással a szülő is hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek elfogadja
a vizsgálat és kezelés szükségességét, és készséges legyen. Semmiképpen ne
vigyük magunkkal saját fogorvosunkhoz. Ijesztő lehet számára, ahogy a
szülő kiszolgáltatottan fekszik, és a fogorvos ismeretlen eszközökkel
matat a szájában. Ne részletezzük túlságosan, mi fog történni. Még nem tudják,
mi a fúrás, a tömés, a jó szándékú nyugtatás inkább félelmet kelthet. Ne
ígérjünk előre olyasmit, ami nem saját hatáskörünkbe tartozik. Például:
"nem fog semmit se csinálni a fogorvos bácsi, csak belenéz a szádba."
Előfordulhat, hogy mégis szükség lesz valamilyen kezelésre. Ne kössük
össze jutalmazással se, elegendő, ha megdicsérjük, amiért megkönnyítette a
fogorvos munkáját, és így saját helyzetét is. Fordítsunk különös gondot a
fogmosásra, kerüljük az édességeket, így megelőzhetjük a szuvasodást. A
tejfogakra is vigyázni kell!
Cukor és immunrendszer
A Dél-Kaliforniai
Fogorvosi Társaság számos vizsgálatot folytatott a cukorfogyasztás
immunrendszerünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezek a tanulmányok
kimutatták, hogy a cukorfogyasztás növekedésével csökken a fehérvérsejtek
baktériumölő képessége. Ha valaki tizenkét órán keresztül nem fogyaszt
cukrot, akkor egyetlen fehérvérsejtje átlagosan tizennégy baktérium
elpusztítására képes. Ha ugyanez a személy hat teáskanállal egyenértékű
cukormennyiséget visz be a szervezetébe (nagyjából ennyi cukor található egy
fél pohár pudingban), akkor az adott fehérvérsejt már csak tíz baktériumot tud
elpusztítani. Ha huszonnégy kanálnyi cukrot fogyasztunk, akkor a
fehérvérsejtünk már csak egyetlenegy baktériummal tud végezni, s ez
kilencvenkét százalékos visszaesés! A cukornak ez a hatása nem csak
pillanatnyilag érvényes, a hatás öt teljes órán át fennáll. Ez azt jelenti,
hogy a huszonnégy teáskanálnyi cukor felszívódása után fehérvérsejtjeink néhány
órán keresztül nem képesek megfelelően ellátni feladatukat, és erősen
csökken szervezetünk ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben.
Problémát jelent az is, hogy számos élelmiszert, amely cukrot tartalmaz, nem
tekintünk cukorforrásnak. Ilyenek többek között az üdítő italok, a
sütemények, a fagylalt, a lekvár, a méz, a csokoládé. Íme néhány egyszerű
tanács gyermekeink egészségének védelmében:
- Cukrozott italok helyett inkább rostban gazdag gyümölcslével vagy vízzel
kínáljuk gyermekeinket. Ha teát adunk nekik, azt cukor nélkül, vagy kevés
mézzel ízesítve adjuk.
- Édesség helyett válasszunk friss gyümölcsöt desszertnek.
- Csökkentsük minimálisra étrendjükben a cukorkák, csokoládék, sütemények,
pudingok, szörpök fogyasztását.
- Kevés cukrot használjunk a sütemények, desszertek készítésénél! Kiváló
édesítő lehet a mazsola, a banán, amennyiben ezeket fel tudjuk használni az
adott ételhez.
- Legyünk mértékletesek a méz fogyasztásában is.
Rossz helyen nő a foga?
Néha előfordul, hogy
az újszülött "foggal" születik. Ez valójában csak fogszerű
képződmény, nincs gyökere, és csak felszínesen rögzül az ínyben. Ha
akadályozza a szoptatást, érdemes eltávolítani, egyébként előbb-utóbb
kezelés nélkül is kihullik. A jelenség oka többnyire ismeretlen marad. A korai
fogzásnál gyakoribb jelenség a késői fogzás, amely többnyire általános
betegségek, például az angolkór, a Down-kór, az elégtelen
pajzsmirigy-működés vagy a táplálkozási zavar egyik tünete, de
előfordul, hogy nem tudjuk megállapítani a késés okát. Ilyenkor a tejfogak
a szokásos előtörési időhöz képest legalább egy évvel később
bújnak ki.
A fogak fejlődésekor - szerencsére ritkán - számbeli, méretbeli, alaki,
szerkezeti, helyzeti rendellenességek alakulhatnak ki. Egyesek csak a
tejfogakat érintik, de némelyik akár a tej- és maradó fogazatot is.
Később, hatéves kor után, a fogváltás kezdetekor látható
"kuszaság" még nem jelenti azt, hogy később fogszabályzásra lesz
szükség. A fogacskák legtöbbször egymást "lökdösve" beállnak a sorba.
Miért csikorgatja a fogát?
Az alsó és a felső
fogak kinövésével új játékot fedezhet fel a kisgyerek: a két fogsor
összepréselésével és mozgatásával hajmeresztő hangot csikarhat ki.
Rendszerint valamilyen savtartalmú ital után jön rá erre, a gyümölcslé
savtartalma ugyanis marja a fogzománc külső rétegét, így a fogak különösen
csikorgósak lesznek. Az éjszakai fogcsikorgatás hátterében sem feltétlenül
lelki gondok állnak. Bár az álomban jelentkező feszültség kiül az arc
izomzatára, az állkapcsok összeszorulnak az álomtevékenység hatására,
gyakoribb, hogy a fogsor átrendeződése, újabb tejfogak megjelenése okozza
a fogcsikorgatást. Ilyenkor ugyanis az egymással szemben álló fogak
lecsiszolódnak, hogy tökéletesen illeszkedjenek. A fogorvosok
"berágásnak" nevezik ezt a folyamatot, ami teljesen normális,
sőt a fogsor fejlődése, a fogak illeszkedése szempontjából fontos is.
A néhány napig tartó fogcsikorgatás után nyugalmi időszak következik
egészen az újabb fog kinövéséig, amikor ismét megismétlődhet ez a
folyamat. Az első tejfogak rágófelülete már egészen sima, mire kihullanak.
Lyukas a foga!
A kicsik fogán előbb
a fehér elszíneződés, majd a barna, egyre mélyülő foltok tűnnek
fel. Ellenőrizzük rendszeresen, megfelelő világításnál, hogy épek-e a
fogacskák. Kétséges esetben forduljunk fogorvoshoz! Ha már van lyukas foga a
kisgyereknek, félévente vagy akár gyakrabban is indokolt lehet az
ellenőrzés. Gondoljuk végig, mi okozhatja a problémát! Van-e saját,
három-négy havonta cserélt fogkeféje? Rendszeresen, alaposan végigdörzsöljük-e
a pici fogacskákat, vagy csak rágcsálja a fogkefét? Nem alszik-e el édes
innivalóval a szájában? (A szoptatás során nem kell fogromboló hatástól
tartanunk. Az anyatej antibakteriális összetevői a fogszuvasodást okozó
mikrobáktól is védik a kicsit.) Nem iszik-e napközben túl sok cukros lét cumisüvegből?
Nem fogyaszt-e rendszeresen édességet?
Használjunk fluoridtartalmú gyerekfogkrémet! Sürgősen iktassuk ki a család
étrendjéből az édes, cukros ételeket, italokat. Csak ritkán engedélyezzünk
ilyesmit. Ha minden óvintézkedés ellenére mégis kilyukadnak a fogak,
lehetséges, hogy alkati, örökletes tényezők állnak a háttérben.
Előfordul például a fogzománchiány, ami azzal jár, hogy a védelem nélkül
maradó fogak könnyebben szuvasodnak. A cöliákia, azaz lisztérzékenység egyik tünete is lehet a
fogzománchiány.
Ujjszopás után fogszabályzó?
Akár cumizik, akár az
ujját szopja a kisgyerek, a felső állkapcsot előre, az alsót
hátranyomja közben, így az élettani helyzettől eltérő állásban van a
"szájberendezés". Minél hosszabb időt tölt naponta és
összességében e tevékenységek bármelyikével, annál valószínűbb, hogy
maradandó elváltozást okoz, amely később csak fogszabályzóval orvosolható,
esetleg beszédhiba is kialakulhat. A rosszul záródó fogsorok elsősorban a
s, sz, z hangok helyes kiejtésében jelentenek akadályt. Nem kell aggódnunk, ha
a kisgyerek csak elalváskor, erős felindultságban, szokatlan helyzetben
dugja be az ujját a szájába. Az ujjszopásnak szerencsére határt szab a
tevékenykedés, gyurmázás, homokozás, míg a cumizásnak sajnos nem. Ha úgy
látjuk, hogy a gyerek túl gyakran, túl hosszú ideig cumizik, vagy az ujját
szopja, szeretgessük meg gyakrabban, és sok kimozdulással, élénk játékkal
tereljük érdeklődését más irányba. Az még rosszabb, ha cumisüveggel vagy
sportkupakos üveggel a foga között járkál egész nap, és folyamatosan iszogat -
legjobb, ha erre egyáltalán nem szoktatjuk rá.
A fogszuvasodás fertőző lehet
A tejfogak
megjelenésétől kezdve szükséges a fogápolás. Ezzel azonban még nem biztos,
hogy megóvjuk kisgyerekünket a fogszuvasodástól. A fogromlást okozó, szájban
bomló ételmaradékok mellett baktériumok is felelősek a rossz fogakért.
Ezeket pedig legtöbbször saját szüleitől kapja a kisgyerek. A fogzománcra kártékony
sztreptokokkusz baktériumok telepednek. Amikor lenyaljuk a kicsi kanalát,
cumiját, megkóstoljuk az ételét, átadjuk ezeket a kórokozókat. A fogállomány
ellenálló képessége, a nyál ásványianyag-tartalma és vegyi összetétele - ezek
örökletes tényezők -, valamint a baktériumok mennyisége együttesen
határozza meg, mennyire romlik a kisgyerek foga. Az ételmaradékokat persze
mindenképpen el kell távolítani a fogakról.
Savanyú vagy édes - árt a fogaknak!
Nemcsak az
édességmaradványok okoznak fogszuvasodást, hanem az is elősegíti ezt a
kedvezőtlen folyamatot, ha hosszú ideig savanyú, vagyis savas a nyál
kémhatása. Fogorvosok megállapították, hogy a savanyú gumicukor például még
agresszívebben támadja a fogzománcot, mint a "hagyományos" ízű.
Ezek az izgalmas édességek nagy mennyiségben tartalmaznak citrom-, tej- és
almasavat, így a nyál kémhatása 4 alá süllyed, vagyis erősen savassá
válik, míg az édes finomságok legfeljebb 5,7-re változtatják. A savanyú utáni
fogmosás tovább rontja a fogzománcot: a sav által kikezdett védőréteget a
dörzsöléssel még inkább roncsoljuk. Hasznosabb, ha vízzel vagy tejjel
kiöblítjük a száját, esetleg elrágcsál egy kis sajtot, ez ugyanis segít a nyál
kémhatásának lúgosításában - ezzel ismét közelítünk a normálisnak tekinthető
állapothoz. Még jobb megoldás, ha egyáltalán nem adunk ilyen édességet a
gyereknek.
A fogmosás megkedveltetése
A gyerek a szülői példából tanul a legtöbbet:
mosson együtt fogat a család apraja-nagyja! A pici imád utánozni, hamarosan
ő kéri a fogkefét! A fognyűvő manókról szóló történetek sikere
szinte garantált. Jutalmazhatunk apróságokkal, ötletekben a szülői
leleményesség határtalan! A játékosság a lényeg. A tisztogatásban hagyjunk
önállóságot, adjuk meg a próbálkozás lehetőségét, a tapasztalatszerzés
örömét. Befejezésként viszont
Barázdazárás
A fogorvos, fúrás nélkül, fluorid tartalmú fényre kötő anyaggal vonja be a
nagyőrlőfogak felszínét, de szükség szerint (nagyon mély barázdák) a
maradó kisőrlőket, metsző fogakat, sőt tejfogakat is lehet
így kezelni. Amint neve is mutatja, az apró barázdák kitöltése a cél. A fogak
mélyebb barázdái nehezen tisztíthatók. A barázdazárás segítségével simává
alakítjuk a felszínt. A maradandó fogak megjelenése után minél hamarabb
javasolt e fájdalommentes, rövid kezelés elvégzése.
Heveny fogfájás
Lehetőleg ne kísérje a gyereket az egész család, ne csináljunk nagy
felhajtást! A legfontosabb, hogy soha ne csapjuk be őt azzal, hogy ?biztos
nem fog fájni, csak megnézik a fogadat". A szülő és orvos által jól
felkészített, felvilágosított gyerek könnyebben elfogadja a helyzetet. Fontos
megértetni a gyerekkel, hogy a doktor néni nem direkt akar fájdalmat okozni.
Ő csak segíteni szeretne, mert a mama nem tud.
A fluorid csodaszernek tűnik a tájékoztató anyagok, reklámok alapján. Mi
ebből az igazság?
Ha a fluorid beépül, megerősíti a fogzománcot, és más úton is
megakadályozza a szuvasodást, például gátolja a szuvasodást okozó baktériumok
elszaporodását. Magyarországon az ivóvíz nagyon kevés fluoridot tartalmaz. Az
elégtelen bevitel pótlása, kiegészítése két úton lehetséges. Egyrészt a
szervezetbe bevitt fluorid segítségével (dúsított víz, só, tej, tabletta),
másrészt helyileg alkalmazott készítményekkel (öblítő, ecsetelő,
fogkrém, zselé). Ez utóbbi módszer hatékonyabb. Jó, ha öt-hat éves kortól
hetente egyszer, fogmosás után egy külön erre a célra használt fogkefe
segítségével, fluoridos géllel dörzsöljük be fogakat. Fontos, hogy utána nem
szabad öblíteni, legfeljebb a nyállal híguló anyagot köpje ki a gyerek! Ezután
egy órán keresztül nem szabad sem enni, sem inni. Igazi sikert csak akkor
várhatunk, ha az ismertetett módszereket (szájápolás, helyes táplálkozás,
fogászati ellenőrzés, fluoridok) együttesen és rendszeresen alkalmazzuk!
Fogbalesetek
A gyerek megnyugtatása után feltétlenül keressük meg a letört fogdarabot vagy a
kiesett fogat! Ha az egész fog kirepült, csak a koronai részt fogjuk meg, a
gyökeret ne! Tilos lemosni, fertőtleníteni! Legjobb, ha a sérült a saját
szájában képes behozni a rendelőbe a kiesett fogat. Egy pohár tejben is
megfelelő a szállítás. Azonnal keressünk fel olyan fogorvost, aki
szakmailag, eszközökben és anyagokban is felkészült egy balesetes fog
ellátására. A maradó fogak visszaültetésének sikere leginkább attól függ, hogy
elég hamar megkezdődik-e a művelet. Ha nem sikerült a beavatkozás,
akkor hetekkel, hónapokkal a sérülés után elszürkül a fog, mert elhalt. Ha az
ínyen kis dudort látunk, még panaszmentes esetben is fel kell keresnünk
fogorvosunkat!
Fogszabályzó
A fogazati rendellenességek nemcsak esztétikai hátrányt jelentenek,
hanem szoros összefüggést mutatnak a fogszuvasodással, fogágybetegségekkel,
ízületi ártalmakkal, beszédhibákkal is. A rendszeres kontroll alkalmával
félévente figyelemmel kísérjük a fogváltást, és ha szükséges, elkezdjük a fogszabályzó
kezelést. Tejfogidőszakban erre ritkán van ok. Vegyes szakaszban
Mire van szükségünk a helyes szájápoláshoz?
Jó fogkefére, fogkrémre, fogselyemre.
Első születésnapjára lepjük meg kisbabánkat puha, kis fejű és
izgalmas színű, formájú gyerekfogkefével. A kis fej előnye, hogy
könnyen és alaposan meg tudjuk tisztítani a fogfelszínt, még a nehezen
hozzáférhető, hátsó fogakat is. A lágy vagy közepes keménységű szálak
műanyagból készüljenek, a szálvégek pedig legyenek lekerekítettek. A
fogkefét két-három havonta cseréljük, de fertőző betegség után
azonnal. Az elhasználódott fogkefe nem tisztít egyenletesen és hatékonyan,
teret ad a fertőzést okozó baktériumoknak. Kapható már olyan fogkefe is,
amely a használattal arányosan jelzi az elhasználódás mértékét.
Használjunk fluoridos gyerekfogkrémet, amelyben a fluoridtartalom kisebb, mint
a felnőttfogkrémekben. A szervezetbe jutó túlzott mennyiségű fluorid
a maradó fogakon fehéres, majd sárgás-barnás foltosodást okozhat! A gyereknek
elegendő egy borsónyi fogkrém. Ne adjunk fogkrémet addig, amíg nem
tanítjuk meg őt köpni, öblíteni. Az öblítést kezdetben víz nélkül,
levegővel próbáljuk gyakoroltatni. Fogkrémet csak akkor használjunk, ha a
gyerek már nem nyeli le (két-, két és fél éves kortól).
Mikor mossunk fogat?
Ideális esetben
Mennyi ideig tartson a fogmosás?
Amíg a fogakon található lepedéket el nem távolítottuk. Ehhez
legalább két-három perc szükséges. (Az átlagos fogmosási idő sajnos még az
egy percet sem éri hazánkban!!!) A tiszta fogfelszínt nyelvünkkel tapintva
simának érezzük. Ha nagyon pontosan akarjuk látni a lepedéket, akkor
használjunk plakkfestő tablettát.
Elektromos vagy kézi fogkefét használjunk?
A hagyományos kézi fogkefe használata időigényes, jó kézügyességet
igényel, és tisztában kell lenni hozzá a helyes fogmosás szabályaival. Az
erőteljes vízszintes ?sikálással" sokan szinte lecsiszolják a
zománcot, és eltolják az ínyt a fogról. Ennek eredménye a fájdalmas fognyaki
érzékenység. Elektromos fogkefe segítségével elkerülhetjük ezt, ráadásul
lényegesen rövidebb idő alatt érhető el lepedékmentes fogfelszín.
Egyes készülékekben időkapcsoló is van, ami jelzi, mikor szabad
leghamarabb abbahagyni a fogmosást. Az elektromos fogkeféhez vásároljuk kisebb,
lágyabb sörtéjű fejet a gyerekek számára, és kisebb fordulatszámon
használjuk.
Nem
könnyű egy válás után, gyerekkel a hátunk mögött megtalálni újra az
igazit! Már egy vagy akár több csalódáson is túl vagyunk, felelősséggel
tartozunk nem csak magunk felé hanem a gyerek felé is, kialakult folyamatok
mentén éljük az életünket, melyeknek meg van a maga ritmusa.
Mindezek
mellett nem csak hátránya lehet annak, ha egy egyedülálló anya újra nekifut egy
új kapcsolatnak, a társkeresésnek!
A már beégett
hétköznapi rutinjait tudja/kell feladnia ahhoz, hogy akár csak egy randevúra el
tudjon menni. Lehet, hogy egy új ruhát is vásárolni fog a randevúra és
kénytelen lesz számára eddig ismeretlen emberekkel kommunikálni és megtalálni a
közös hangot. Egyfajta megújulást hozhat az egyedülálló anya életébe az új
kapcsolat, mely ha jól működik teljesen átalakíthatja életét és
megváltoztathatja eddigi életkörülményeit vagy életvitelét.
Miért ne
változtathatna egy egyedülálló anya is az életén és mehetne el szórakozni
hétvégén, randevúra esetenként vagy akár miért ne pezsdíthetné fel szexuális
életét?
Az
egyedülálló anyának azért figyelnie kell egy pár dologra:
1. Nem kell mindenkit bemutatni a gyermeknek. Nem szükséges minden egyes
férfit bemutatni a gyermekeidnek, aki elvisz téged egy moziba, vagy vacsorázni.
A gyermek lelkét így is teljesen felzaklatja, ha anya figyelmét és szeretetét
mással is meg kell osztania. Pláne ha az alany akivel osztozik még folyamatosan
változik is! Várd meg amíg biztosnak érzed a kapcsolatot és csak utána
ismertesd össze a gyermekkel.
2. Ne használd az új partnered tehermentesítésre. Nem kell azonnal bevonni
az új társad a családi életetekbe. Az új partner elsősorban téged szeret
hiszen téged ismert meg. A gyermekeddel való kapcsolata csak lassan alakul ki,
ezért ne akarj tőle olyan dolgokat amelyek a ti családi életetekre
vonatkoznak és a te tehermentesítésedre irányulnak (hozza el a gyermeket az
óvodából vagy edzésről csak hogy neked könnyebb legyen)
3. Az igazságot mond a gyermekeidnek. Ahogy a kapcsolat alakul
elkerülhetetlen, hogy a gyermekek is tudomást szerezzenek róla. Célszerű,
ha ilyenkor leülsz velük megbeszélni a dolgokat és válaszolsz a kérdéseikre.
Ilyenkor ne hazudj, de ha valamit nem kérdeznek akkor azt te se hozd fel.
Előfordul, hogy a gyermek azért nem kérdezi, mert már tudja maga is a
választ vagy fél a választól és ezért inkább nem kérdez. Hagyd, hogy a gyermekben
is szabadon érlelődjenek a kérdések. Ez főleg az elején nehéz.
4. Tudd, hogy kinek mi a fontos és vedd figyelembe ezt döntéseidnél. Főleg akkor amikor
még az új udvarló nem kerül be a családi életetekbe előfordulnak esemény
és érdekütközések, melyeket neked kell kezelned. Igyekezz úgy alakítani ezeket,
hogy ismerd kinek mi a fontos és tudj fontossági sorrendet állítani közöttük (a
gyermek díjátadója vagy egy mozi az új pároddal?)
5. Amikor együtt vagy az új pároddal akkor viszont csak vele legyél. Próbáld meg elfelejteni
a napi problémákat és a jelenlegi családi életeddel kapcsolatos problémákat. Ne
akard egyből rázúdítani a bűntudatodat, hogy a randi miatt nem
lehetsz most a gyermekeddel illetve a gyermekeddel kapcsolatos problémákat. A
vége az lenne, hogy elmenekül a partner vagy úgy érzi Ő ebben a családban
mindig csak másodhegedű lehet.
6. Vedd észre ha nem működik. Az okos ember nem lép
bele kétszer ugyanabba a pocsolyába. Az új partner segít neked anyagilag és a
mindennapi életedben, ezért a racionális agyad úgy gondolhatja, hogy érdemes
vele együtt maradni (főleg ha még a gyerekkel is jól kijön), de ha úgy
érzed, hogy ez a kapcsolat nem tud működni érzelmi vagy más egyéb téren
akkor válts időben! De jól gondold át többször is! Újra független leszel,
de minden egyéb probléma is újra a nyakadba zuhan! A gyermek sem viseli el,
hogy gyakran új apukával kell megismerkednie!
7. A gyermekek ellenállása. Sok egyedülálló anyukának
sikerül megnyerő férfiakkal találkoznia, de a gyermekeik próbálják
“kivégezni” az új „betolakodót”. Ez főleg az első férfi
felbukkanásakor jellemző a válás óta. A gyermekek ellenségesen
viselkedhetnek az udvarlóval, de gyorsan kiderül, hogy nem vele van bajuk, csak
nem tetszik nekik, hogy anya figyelmén és “erőforrásain” meg kell osztozniuk.
Ne hagyjuk, hogy a gyermekeink a fejünkre nőjenek és kontrolláljanak
minket, „kegyetlenül” elbánjanak a férfival, aki fontossá vált/válhat
számunkra.