SZELEKTIV KISMAMA INFO

 

                  DR.BAUER BÉLA

 

                             -SZATMÁRNÉMETI-

 

                                                       -2O11-

 

 

 

 

 

 

 

ELŐSZÓ-

Ebben a munkámban a gyermekgondozás,finomabb,intimebb érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni.Különös tekintettel az anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi  összefüggésekre,a gyermek alkati jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés a gyermeklélektan problémáira. De megemlitek még számos hasznos gyakorlati kérdést is..

Mindezeket a nagy tanitómestereim munkáinak a szellemében és a kortárs kiváló a gyermekvédelemben munkálkodó munkatársaim segitségével.

A gyermekgyógyászat önállósodása óta a magyar gyermekorvosok nemzetközileg is jelentős szerepet játszottak a szakma fejlesztésében. A sok kitűnő szakember közül a nagyvilágban különösen Schöpf-Merei Ágoston, idősebb és ifjabb Bókay János, Heim Pál nevét ismerik, és az orvostörténelem nagyjai között emlegetik. Méltán sorolható mögéjük Kerpel-Fronius Ödön, aki századunk harmincas éveitől ötven éven át külföldön az egyik legsikeresebb és legismertebb, hallatlanul népszerű magyar klinikai kutatója volt, jelentősen hozzájárult a csecsemőkori só- és vízháztartás zavarainak korszerű kezeléséhez és ezzel a halálozás csökkentéséhez.

A mai orvosnemzedék már nem érte meg őket-a gyermekgyógyászat legnagyobb alakjait a klasszikus német gyermekgyógyászat alapitóit –mint Rominger-Feer-Kleischmidt-Glannzmann-Heubner-Pfandler-Fanconi-Walgreen-vagy a franciák kiválóságait-mint-Moro-Debre-Lelong-az angloxaxon irodalom valamivel fiatalabb generációja-mint-Nelson-Barnett-Caffey-Kempe-Kelalalis King-

                              Én még lecsipegettem,lelopkodtam értékalkotó munkájukból.Mindannyiuknak a polcomon áll a a gyermekgyógyászati könyve.A Kerpel Fróniusz áatal irt –Gyermekgyászat-egész pályámon végigkisért mint megbizható imakönyvem.Jártam a klinikáján –Pécsen és ezen alkalommal jobban megerősödött bennem ennek a kiváló embernek a szellemisége.

Ezért  emlékezem hálával és a legnagyobb tisztelettel emberi és orvosi tisztességük előtt..

 

 

Szatmárnémeti-2o11-December-31--én

Dr.Bauer Béla

Dr. Bauer Bela

 

 

 

INDEX

 

 

 

DECEMBER

·  VESZETTSÉG

·  AZ ÉRZÉKENY, VISSZAHÚZÓDÓ GYERMEK.

·  OKNYOMOZÁS HASFÁJÁS ÜGYBEN

·  MÉRGESKIGYÓK MARÁSA

·  A LEGVESZÉLYESEBB KUTYA

·  HOGYAN KEZELJEM A GYERMEKEM AGRESSZIÓIT??

·  BETEGSÉGTÜNETEK A CICÁKNÁL

·  LEGYÜNK ELŐVIGYÁZATOSAK A HÁZIÁLLATOKKAL

·  ELSŐ NAPOK AZ ÓVODÁBAN.

 

·  KUTYAHARAPÁS-MI A TEENDŐ ??

A KIS PAJTÁS SZEMTŐL SZEMBE.

·  A NEHEZEN NEVELHETŐSÉG

·  MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS

·  PROBLÉMÁS GYERMEK AZ ISKOLÁBAN

·  A GYERMEKKORI BŰNÖZÉS OKA LEHET A SZEGÉNYSÉG

·  SZÜLŐ GYERMEK KAPCSOLAT

·  EGYEDÜLÁLLÓ ANYUKÁK ÉS A TÁRSKERESÉS

·  FOGAINK ÉPSÉGÉRT

·  MAGATARTÁSI ZAVAROK

·  MIÉRT ROSSZALKODNAK A GYEREKEK

·  5 DOLOG AMIT TUDNOD KELL AZ ALVÁSROL

·  MIÉRT JÓ AZ ÚSZÁS

·  A NEHEZEN NEVELHETŐSÉG FOGALMA

·  EGÉSZSÉGES LÁB.

·  HA A GYEREK HISZTIS ÉS NEVELETLEN

·  AZ ÚJJSZOPÁS

·  A GYERMEKEK ÉS AZ ALKOHOL

·  BESZÉDHIBÁK

·  A GYERMEKKORI DADOGÁS OKAI ÉS KEZELÉSE

·  DROGPREVENCIÓ

·  SZÜNTESSÜK MEG AZ ÉJSZAKAI FOGCSIKORGATÁST

·  A HOLDKÓROSSÁG

·  VÁLTOZÓ ALVÁSIGÉNY

·  A CSALÁDON BELÜLI NEMI ERŐSZAK

·  KISBABÁK-KISGYERMEKEK-TEJFOGAK

·  DE JÓL MEGY NEKEM

·  AZ ELKÉNYEZTETÉSRŐL

·  ÉJSZAKAI FELRIADÁS-PAVOR NOCTURNUS-

·  MANIKÜRPARTI ELKÉNYEZTETETT ÖTÉVESEKNEK

·  A DICSÉRET IS ÁRTHAT A GYEREKNEK

·  A FOGCSIKORGATÁS LELKI OKAI

·  AZ ÉRVÉNYESÜLÉS NEM AZ -IQ- MULIK

·  MIÉRT SIR ? A GYERMEK

·  PROBLEMÁK A NEVELÉSBEN

·  A GYERMEKKORI ALKOHOLFOGYASZTÁS

·  A PEDOFILIÁROL-

·  ALKOHOLIZÁLÓ FIATALOK.

 

·  BŐVEBBEN A GYERMEK BÁNTALMAZÁSÁRÓL

·  A DOHÁNYZÁS KÁROS HATÁSAI

    VAN AKI JÓL TANUL -VAN AKI ROSSZUL

·  EGY ÉLETRE SZÓLÓ LELKI TRAUMA GYERMEKKORBÓL

·  GONDOLATOK-ALBERT EINSTEIN

·  ALBERT EINSTEIN ISKOLAI BIZONYITVÁNYA

·  A TÁRSAI VERIK A GYERMEKEM AZ ISKOLÁBAN

·  A TERHESSÉG ALATT FOGYASZTOTT ALKOHOL ÁRT A BABÁNA...

·  A TINIK TÖBBET ISZNAK

·  ALKOHOL FOGYASZTÁS KAMASZKORBAN

·  ITT A SZEZON-DE MEGFÁZTAM

·  TERMÉSZETBARÁTOKNAK-SVÁJCI ALPOK

·  AZ AIDS TÜNETEI ÉS MEGELŐZÉSE

·  GYEREKSZÁJ -KI A KURVA??

·  AZ AIDS ÉS A GYERMEK

 

·  A BÜFIZTETÉS TITKAI

·  MELLKASFALI DEFORMITÁSOK

·  EGYÜTTÉLNI A HIPERAKTIV GYERMEKKEL

·  VISELKEDÉSZAVAROS GYERMEKEK

·  ÁTTÉRÉS A TERMÉSZETES TÁPLÁLÉKOKRA

·  ÉTELALLERGIA

·  VELESZÜLETETT BŐRELVÁLTOZÁSOK

·  HALÁLOSZTOGATÓ LEVESEK

 

·  TANULÁSI NEHÉZSÉGEK

·  A GYEREKKORI HIRTELEN KIALAKULÓ HEREFÁJDALMAKRÓL

·  MI A TEHETSÉG ??

·  GYEREKSZOBAI ÁTRENDEZÉS

·  ÓVODÁBOL ISKOLÁBA

·  ORRSÖVÉNYFERDÜLÉS

·  ORRMANDULA

·  TELI A PELENKA

·  ÚJSZÜLÖTTKORI ULTRAHANG VIZSGÁLATOK

·  BŰNÖZŐ GYERMEK A CSALÁDBAN

·  GYERMEK LÉLEKTAN

·  ISKOLAÉRETT A GYERMEKEM

·  BŐRJELENSÉGEK-BETEGSÉGEK CSECSEMŐKORBAN

·  SZELEKTIV TEHETSÉGGONDOZÁS

·  A CSONTTUMOROK FELISMERÉSÉRŐL

·  6 SÚLYOS TÜNET CSECSEMŐKNÉL

·  A MEGFÁZÁS LEFOLYÁSA

·  ÁJULÁS-ESZMÉLETVESZTÉS

·  KíNOS INTIM TITOK

·  MIT SPORTOLHAT A GYERMEK HA LÚDTALPAS

·  ÉDESANYÁM ÉDES TEJE

·  A KREATIV GYERMEK JELLEMZŐI

·  KÓROS SOVÁNYSÁG

·  ÖNÉRTÉKELÉSI KONFLIKTUSOK ÉS A SERDÜLŐKOR

·  AZ ISKOLÁSKORU GYERMEK JELLEMZŐI

·  AGRESZIV A GYERMEKEM

·  LELKI EREDETÜ SZERVI BETEGSÉGEK KAMASZKORBAN

·  SZERETET KÉNYSZERBŐL

 

·  SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

·  A KREATIV GYERMEKNEVELÉS TITKAI

·  GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS IDÉZETEK

·  A FEJ HELYES TARTÁSA

·  ULTRAHANGOS VIZSGÁLAT IKERTERHESSÉGNÉL

·  AZ IKERTERHESSÉGRŐL

·  KORASZÜLÖTTSÉG-KORASZÜLÉS

·  A PELENKADERMETITISZ MEGELŐZÉSE

·  -SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN-

·  A 4-6 ÉVES GYERMEK NEVELÉSI PROBLÉMÁI

·  SZOMJAS KICSINYEK

·  A JÓ ALVÁS FELTÉTELEIRŐL GYERMEKNÉL

·  HOGYAN SEGÍTSÜNK A VESZÉLYEZTETETT DIÁKOKON.

·  GIARDIOSIS -LAMBLIAZIS-KUTYÁKBAN,MACSKÁKBAN

·  AGYRÁZKÓDÁS

·  AZ IGAZI CSALÁDI OTTHON

 

      ·    HA APU ÉS ANYU MÁR NINCSENEK EGYÜTT

       

           A GYERMEKKORI MOZGÁSFEJLŐDÉS JELLEMZŐI

           A KOSZMÓROL

 

NOVEMBER

·  ÖRÖMÖK ÉS KŰZDELMES NAPOK EMLÉKEI

·  MIT TEHETÜNK AZ IMMUNRENDSZERÜNK ERŐSITÉSÉÉRT

·  A KISISKOLÁS GYEREK ÉS A TELEVIZIÓ HATÁSA

·  HA NEM SEGIT A BÜNTETÉS

 

·  KAMILLA,ORVOSI SZÉKFŰ

·  NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN

·  A NARANCSBŐR KEZELÉSÉRŐL

·  LELKI KAPOCS

·  A SZORONGÁS,FÉLELEM LEKŰZDÉSE GYERMEKEKNÉL

·  FIGYELEMZAVAROA,HIPERAKTIV GYERMEK.MI A TEENDŐ.

·  JAVíTHATATLAN A GYERMEK???

·  MIÉRT IS ROSSZALKODNAK A GYEREKEK ???

·  TUDNIVALÓK A CLAMYDIA FERTŐZÉSRÖL.

·  ROSSZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI

·  HATÁROK ÉS VÉGLETEK

·  TESTVÉREK EGYMÁS KÖZÖTT

 

·  ROSSZ ANYA VAGYOK?/JOBBAN SERETEM AZ EGYIK GYERMEK...

·  AZ EMBERI KAPCSOLATOK-A CSALÁD

·  A FÜLBEVALÓKRÓL GYERMEKKORBAN

·  TEMPERAMENTUM-EGYEDI JEGYEK CSECSEMŐNÉL

·  GYEREK CIPŐ TIPPEK

·  ÖSSZEFÜGGÉSEK A GYERMEK VISELKEDÉSE ÉS A ROSSZ HÁZ...

·  A VERÉS EGY ELAVULT NEVELÉSI MÓDSZER....

 

-JÓ GYEREK-ROSSZ GYEREK-TANÁCSOK

A TEHETSÉG ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

STATISZTIKAI ADATOK 11 HÓNAP UTÁN

A DACKORSZAK PROBLÉMÁI

SZEMÉLYISÉGVONÁSOK KISGYERMEKKORBAN

A SZÜLŐK HIBÁJA ??/MEG KELL ELŐZNI AZ ELK;NYEZTET...

KÉSZÜLJÜNK FEL A BÖCSŐDÉRE

 

·  A GYEREK ERKÖLCSI NEVELÉSE

·  A KORAI LEFEKVÉS SEGITI A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT

·  AZ ÉRINTÉS CSODÁJA

·  KÖRÖMRÁGÁS GYERMEKEKNÉL

·  EGYES BETEGSÉGTÜNETEK TÉVES ÉRTÉKELÉSÉNEK AZ ELKE...

·  -GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-

·  HOGYAN NEVELJÜK GYERMEKÜNKET 1 ÉVES KOR ALATT

  EGYES BETEGSÉGTÜNETEK TÉVES ÉRTÉKELÉSÉNEK AZ ELKE...

·  -GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-

·  HOGYAN NEVELJÜK GYERMEKÜNKET 1 ÉVES KOR ALATT

HOGYAN NEVELJÜK GYERMEKÜNKET 1 ÉVES KOR ALATT

Gyermeknevelés 1 éves kor alatt?

Vajon létezik-e nevelés gyermekünk 1 éves kora alatt? Szüksége van-e egy csecsemőnek nevelésre? Ha igen, milyen formában? Milyen nevelési formákat alkalmazzunk, vagy egyáltalán alkalmazzuk-e? Mit mond erről a tudomány?
Tudományos írásokat olvasva természetesen nem találunk így erről a témáról semmit
, nincs kiemelve, milyen nevelési eszközöket alkalmazzunk, alkalmazhatunk babánknál, aki épp nagyban próbál beilleszkedni ebbe a bonyolult világba.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az érzelmi nevelés játszik itt nagyon nagy szerepet, megtanítjuk gyermekünknek, hogy a karjainkban biztonságban van, itt megpihenhet, és ránk mindig számíthat.

Ez az első, és legfontosabb, amit meg kell tanítanunk kicsinyünknek. Az érzelmi nevelést pedig ösztönösen teszi minden édesanya, édesapa. A gyermekünk iránt érzett szeretetünk pedig örök, és feltétel nélküli. Mivel ez teljesen ösztönös kell, hogy legyen, talán nem is lenne érdemes róla beszélni, és mégis.

Igenis, érdemes, hisz , egy rohanó világban élünk, és néha bizony oda kell figyelnünk, vajon tényleg mintaként reagálok egy-egy szituációban, vagy épp aznap símogattam-e, öleltem-e gyermekemet?

Tőlünk tanulja meg a gyermek, hogyan nyugtassa meg magát, hogyan kezelje „indulatait”. Mi adjuk neki a mintát, rólunk másol.

Csecsemőnk igenis látja, érzi rajtunk, ha nyugtalanok, idegesek vagyunk, így pedig ő sem fog tudni megnyugodni. Mi pedig azt szeretnénk elérni, ha a karjainkban megnyugvásra találna, és innentől tudni fogja, melyik az az állapot, amit el kell érnie ahhoz, hogy ő maga is nyugalomra leljen. Babánk látja arckifejezésünket, érzi reakciónkat, hogyan jelzünk vissza egy-egy sírására, ebből következtet, hogyan kommunikáljon velünk, és mi is idomulunk hozzá.
Melletünk tanul meg egyre bátrabb lenni. Babánk tudja, hogy tőlünk függ, szükségleteit mi elégítjük ki, evés, ivás, pelenka, ruha, alvás, szeretet, ölelés, és ha érzi, hogy mindig mellette állunk, bátran próbálkozik bármivel, hisz mi ott vagyunk mellette, támogatjuk.

Itt lehetne talán beszélni a sírni hagyásról, hordozásról, de úgy érzem, erről olvashatunk eleget az interneten. Elég talán annyit leírnom ezzel kapcsolatban, hogy babánk sírással kommunikál, ha sír, valamit közölni szeretne, és reagáljunk rá, hisz azt szeretnénk vele megtanítani, hogy ránk bármikor számíthat, és nem azt, hogy oldja meg egyedül, ha tudja.

Hordozással pedig egy további szükségletét elégítjük ki, nagyon nagy szüksége van a testkontaktusra, ha gyermekünk kívánja, adjuk meg neki.

"Ha az anya gondoskodó, ősbizalom alakul ki. Ha viszont nem elégíti ki a baba szükségleteit, ősbizalmatlanság jön létre. " A csecsemőben a mellőzöttség, az elhagyatottság kontrasztjaként fokozatosan kialakul az a tudás, hogy létezik valami, valaki rajta kívül is, aki gondozza, vigyáz rá, eteti."
Forrás: Balogh Éva: Fejlődéslélektan

Megmutatjuk neki, hogy nálunk egyfajta pszichikai biztonságban van, mi mindig szeretni fogjuk, hozzánk bármikor odajöhet, átöleljük, szeretjük őt.

Következő lépés talán, a ” mit nem szabad” téma lehet. Hogyan tanítsuk meg gyermekünknek, hogy a virágainkat ne tépkedje, hogy a késeket ne bányássza ki a fiókból, hogy a vázáinkat ne törje össze? Hogyan viselkedjen, ha elmegyünk a nagymamához, vagy a barátainkhoz, vagy leendő barátjával?
Amit én látok, hogy a szülők kifogytak a türelemből. Mai rohanó világunkban nincs időnk szinte semmire, sajnos lassan a gyerekeinkre sem. De akkor miért hoztuk őket a világra? Nem azért, hogy gyönyörködjünk bennük, szeressük őket, és megadjunk nekik mindent, amire csak szükségük van? Szükségletei közé tartozik az evés és pelenkázás mellett ugyanúgy a szeretet, a türelem, és az, hogy megtanítsunk neki mindent, amit csak tudunk.

Ehhez pedig türelem kell. Ha elsőre nem teszi azt, amit mi szeretnénk, vagy úgy, ahogyan mi szeretnénk, akkor bizony el kell mondanunk többször, és ez az egy éves kor alatti porontyainknál méginkább így van. Tapasztalatom szerint rengetegszer kell elmondani egyvalamit, hogy az biztosan úgy történjen, ahogyan mi , felnőttek elvárjuk.

Vegyünk egy példát: Kisfiam, ne tépkedd a virágaimat!
Bizony, a gyermek továbbra is tépkedi a virágott. Mondjuk el még egyszer, meg még egyszer. Ha nem reagál, emeljük a hangunk, és éreztessük, hogy az nem jó, amit csinál. Közben magyarázzuk el, hogy, a virágnak nem jó, ha letépjük a levelét, fáj neki, és mi sem gyönyörködhetünk benne. Ha nem reagál, odamegyünk, és mindannyiszor elvesszük a kezét a virágtól. Itt tényleg szükség van a türelemre, de megéri. Gyermekünket nem félemlítettük meg, nem bántottuk, mégis tudtára adtuk, hogy nem jó amit csinál, nem helyénvaló. Néhány gyermeknek talán már elég az emelt hang is, de némelyiknek még ennél is több kell. Ha végképp nem reagál, már 2o-adszorra sem, akkor elvisszük a virágtól és mondjuk közben, hogy nem szabad a virágot bántani, stb... Másnap, harmadnap ugyanígy járjunk el, fontos a következetesség is. Amit hétfőn nem szabadott, azt kedden, szerdán sem szabad, és akkor sem szabad, ha a kispajtás nálunk van, vagy akkor sem, ha anya épp fáradt, és nincs ereje semmihez.
Sokan gondolják, hogy ugyan minek magyarázzak a babámnak, úgysem érti. De bizony többet megért, mint gondolnánk. Ha nem is minden szavunkat, de a hangsúly ugyanolyan fontos, a környezet, az arcmimikánk, viselkedésünk.
Egy éves kor alatt még (és még sokáig) a gyermekek nem egymással, inkább egymás mellett játszanak. Viszont, így szocializálódnak, vigyük őket sokat társaságba, játszópajtásokhoz. A következetesség itt is fellép. Amit otthon nem szabad, azt a szomszédban sem, illetve kérdezzünk rá, ha valami olyat csinál gyermekünk, amit nálunk otthon szabad, de lehet, hogy épp másoknál nem. Alkalmazkodjunk minden család szabályaihoz. http://www.boldogcsalad.hu

SZELEKTIV KISMAMA INFO. http://www.boldogcsalad.hu-

Dr. Bauer Bela

GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-

GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS-

A legtöbb család számára egy gyermek nem elég. Nálunk még mindig a két gyermekes az elfogadott, ideális családmodell.

A szülők második gyermekük tervezésekor, elsősorban első csemetéjük érdekeit helyezik előtérbe, ezzel némileg háttérbe szorítva saját kényelmüket, anyagi érdekeiket, vagy a karriert.

Sokak szerint a gyermeknek szüksége van legalább egy testvérre ahhoz, hogy egészségesen szocializálódjon. Nos, azok a szülők akik nem osztják ezt a véleményt és az egykét favorizálják, a gyakorlatban hamarosan szembesülnek gyermekük önzőségével.

Sokan kényszerből nem vállalnak második gyermeket, és nem kényelmi okok miatt. Gyakran az anyagi lehetőségek vagy egészségügyi problémák szabnak határt a családi kör bővítésének, illetve egyes édesanyákat a terhesség és a szülés során szerzett rossz tapasztalatok tartanak vissza az újabb gyermekvállalástól.

Egyes kutatások az egyke gyerekek pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet. Eszerint az egykék jobban teljesítenek az iskolában, különösen matematikából és irodalomból. Jobban igyekeznek barátokat szerezni, rugalmasabbak a nemek közti munkamegosztás terén, mint nagycsaládból érkező társaik.

Ha még nem vagy biztos benne, hogy hány gyermeket szeretnél, teszteld le magad, hogy készen állsz-e a következő gyermek fogadására!

Jöhet a következő baba?

Természetesen ezt rajtad kívül senki sem tudhatja jobban. Sokak szerint ez még bonyolultabb kérdés, mint az első gyermek esetében volt. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy legyen-e baba, hiszen döntéseddel az egész család életét készülsz felforgatni. Minden újabb gyermek esetében ezért át kell gondolni, hogy az érkező kis jövevény, hogyan fogja megváltoztatni a család életvitelét, a munkátokat, a családi kasszát, a kapcsolataitokat, és nem utolsó sorban a többi gyermeketeket. Nem árt ezt a kérdést alaposabban körbejárni a döntéshozatal előtt.

Mi a legjobb időzítés?

A legtöbb szülő számára nagyobb dilemmát okoz annak eldöntése, hogy mikorra időzítse második gyermekének érkezését annál, hogy legyen-e egyáltalán következő gyermek.

Meglehetősen vitatott kérdés, hogy mekkora az ideális korkülönbség a gyermekek között. Vajon az a helyes, ha egymás után jönnek a kicsik, és - hasonló érdeklődési körük miatt - könnyebben tudnak egymással játszani? Esetleg az a jobb, ha van néhány év korkülönbség köztük, így többet tudunk velük külön-külön is foglalkozni?

Ugyan kutatások nem bizonyítják ennek helyességét, mégis a legtöbb szakember 2-3 év korkülönbséget tart ideálisnak a testvérek között, és a legtöbb család is erre a következtetésre jut idővel.

  • Mindenesetre az bizonyos, hogy az édesanya szempontjából semmi esetre sem tanácsos túl rövid idő után, újabb terhességre vállalkozni. Az anya szervezetének szüksége van arra, hogy az első szülés okozta stresszes állapotából felépüljön, és fizikálisan feltöltődjön. A túl hosszú várakozás ellenben a termékenység szempontjából megkérdőjelezhető.
  • Az első szülést követő hatodik hónapnál hamarabb fogant babák körében, a kutatások 40%-os esélyt mutatnak a koraszülésre és a kis súllyal való születésre. A tíz évvel a első szülés után vállalt csecsemők esetében, ugyanez a duplájára emelkedik.
  • Egyes szakemberek azt javasolják, hogy az első gyermek 1 éves kor alatt, vagy 4 év felett legyen testvére érkezésekor. Ennek nagyon is praktikus okai vannak. Az 1 éves gyermek még túl kicsi ahhoz, hogy nehezteljen a kisebb tesóra, még nem féltékeny. A 4 évesnél idősebbek viszont már kiélvezték apa és anya állandó törődését, és már kezdenek önállósodni.

Mit kell számításba vennem a döntés előtt?

Sokszor kerülünk olyan helyzetbe életünk során, hogy nincs módunk jól átgondolt döntést hozni. Különösen igaz ez akkor, ha szerelemről, vagy más, érzelmektől túlfűtött témáról van szó. Felsorolunk néhány dolgot, melyeket célszerű mérlegelnünk a nagy döntés előtt.

Mennyi idős(ek) a meglévő gyermek(ek)?

Ahogy az előzőekben már utaltuk rá, nem javasolt terherbe esni, ha a legkisebb családtag még nem töltötte be a 6 hónapos kort.

A többség ebben egyetért, ám a továbbiakat tekintve különböznek az álláspontok. Vannak, akik szeretnék korban minél közelebb tudni csemetéiket egymáshoz. Szokásos érveik szerint, így játszótársai lehetnek egymásnak, valamint nem nyúlik bele a nevelés időszaka az öregkorba.

A másik tábor viszont addig tolná ki következő baba érkezését, amíg csak lehet, mondván, hogy így több idő jut a nevelésre, és az idősebb testvér jobban felkészíthető a kistestvér érkezésére.

Milyen hatással lesz a kis jövevény a család életére?

A család életvitele teljesen rendezett? Sikerült megoldani minden gyermeknevelési problémátokat? Végre mindenki kényelmesen átalussza az éjszakát? Újra van időtök egymásra figyelni partnereddel? Esetleg már a munkahelyedre is sikerült visszatérned és újra teljes életet élsz? Ezek azok a dolgok, amelyeket mindenképp számításba kell venned a következő gyermek-vállalás előtt. Emlékezz csak vissza! Az újszülött teljes embert kíván! Gondold át, hogy van-e annyi időd és energiád, amennyit egy újszülött igényel. Felkészültek gyermekeid egy csecsemő állandó jelenlétére?

Hogy álltok anyagilag?

A pénz nem minden, de nem is mindig elég. Pláne, ha bővül a család plusz egy fővel. Szerencsére a ruhákat megörökölheti a kicsi a nagyobb testvérektől, de lesznek olyan kiadások, amelyekkel muszáj számolni. Amennyiben megvan a szükséges plusz, akkor nincs gond, de ha nincs, akkor el kell gondolkodni azon, hogy honnan lesz előteremtve. Mi a helyzet a munkahelyeddel? Lehet szó részmunkaidőről? Megengedheted-e magadnak, hogy ne dolgozz, vagy olcsóbb megoldás felfogadni egy dadát?

Mennyi idős vagy?

Nők esetében, a termékenység szempontjából ez nagyon fontos kérdés. Például, ha 38 éves vagy és két gyermeket szeretnél még, akkor a 2-3 év kihagyás a két gyermek között luxus. Viszont, ha 30 alatti vagy és nincs semmiféle egészségügyi problémád, mely a termékenységedet befolyásolná, akkor nyugodtan kezelheted rugalmasabban a dolgot. Beszélgessetek el partnereddel erről, hiszen a legtöbb embernek van elképzelése arról, hogy mennyi idősen szeretné nevelni a gyermekeit.

Egyetértetek mindenben a partnereddel?

Néha az egyik szülő már készen áll, míg a másik még nem. Nehéz állandóan szinkronban lenni egymással. A probléma megoldását kezdjük mindig a nézeteltérések tisztázásával! Üljünk le és egyeztessük a szempontjainkat! Tudom; ezt sokkal könnyebb leírni, mint véghezvinni és talán nem is oldódnak meg azonnal a gondok, de valahol el kell kezdeni. Sokat segíthet, ha másokkal is beszélünk a dologról, akár egy internetes fórum keretében.

Hallgass a szívedre!

Igen. Mérlegelni kell a pozitívumokat és a negatívumokat is, de ez alapvetően egy olyan döntés, amelyben egyáltalán nem baj, ha a szív irányít.

Ha még egy gyereket szeretnél és ebben a partnered is teljes mellszélességgel támogat, akkor ne habozz tovább, vágj bele! Csak arra koncentráljatok, amit a boldog jövő tartogat számotokra!

Forrás.WWW.google-

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

EGYES BETEGSÉGTÜNETEK TÉVES ÉRTÉKELÉSÉNEK AZ ELKERÜLÉSE

Egyes betegségtünetek téves értekelésének az elkerülése.

Kétségtelen, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének, és hajlamos minden olyan orvosi javaslatot figyelmen kívül hagyni, amely ugyan pillanatnyilag fájdalmas is lehet – mint például a fájós fül felszúrása –, ám hosszabb távon a gyermek egészségét szolgálja.

.
Mi az, ami valóság, mi az, ami mítosz, esetleg féligazság?

Nem szabad a gyerek fájós fülét felszúrni, mert utána majd újra minden egyes fülfájásnál fel kell, vége-hossza nem lesz a fülfelszúrásnak – él a köztudatban.
Ez tévhit. Ha a fül-orr- gégész azt mondja, hogy fel kell szúrni, azt jobb megengedni, mert genny került a dobüregbe. Ez nyomja kifelé a dobhártyát. Ha megengedjük, hogy felszúrják, akkor perforálnak rá egy apró lyukat ott, ahol nincsenek hallóidegek.

Így nem sértenek semmit. Ha viszont nem engedjük meg, hogy felszúrják, a genny úgyis utat tör magának. Ha kifelé tör utat, akkor egy olyan helyen is kiszabadulhat a dobhártyán, ahol hallóideg van, s ez halláscsökkenéssel jár. Ez még mindig a jobbik eset, mert az agy felé, befelé is utat törhet, akkor jön az agyhártyagyulladás.

Ha lázas a gyerek, antibiotikum kell neki.
Nem biztos. Vírusfertőzésre nem kell antibiotikum
. Ha megfelelő lázcsillapítás mellett is visszatér a láz, 2 és fél-3 nap után is, akkor vissza kell vinni az orvoshoz, mert fennáll a felülfertőződés lehetősége. Akkor már lehet, hogy antibiotikum kell neki.
Az viszont fontos, hogy az antibiotikum szedését, akkor sem szabad abbahagyni, ha jobban van a gyerek. Csak az orvos által előírt gyógyszert és az általa előírt adagban, valamint ideig kell szedni.

Ha a gyerek manduláját ki kell venni, egy füst alatt mind a kettőt el kell távolítani.
Egyáltalán nem biztos. Gyakori középfül-gyulladás, sűrűn előforduló felső légúti betegségek, horkolás, halláscsökkenés jelezheti, hogy ki kell venni az orrmandulát.

A garatmandula viszont nagy szűrő. Ha gócként szerepel valamilyen, az egész szervezetet érintő betegségben, vagy gyakori tüszős mandulagyulladás lép fel, akkor ki kell venni..

Mi a láz?
A láz a szervezet védekező működése során alakul ki.
Általában valamely kórokozó (vírus, baktérium, gomba stb.) jelenlétére utal, de gyulladásos, daganatos folyamatot is jelezhet számunkra.

Ha lázas, jól be kell takarni, fel kell öltöztetni, nehogy még jobban megfázzon.
Nem így van. Ki kell takarni, könnyű pizsamába kell öltöztetni a lázas beteget.
Így tudja leadni a teste a hőt, és könnyebben lemegy a láza.

A beteg gyereket ágyban kell tartani
Ez sem feltétlenül igaz. A bágyadt, erőtlen gyerek úgyis ágyban marad. A pihenés gyógyulást jelent. Ha van egy kis ereje, úgyis járkál, mozog. Nem kell kötelezni az ágyban fekvésre. Lázasan viszont nem mehet levegőre.

Ha hány, gyorsan meg kell itatni, ki ne száradjon.
Téves. Hányáscsillapítót kell neki adni, szájon át, vagy kúp formában. Ha benne marad a szájon át adott szer, akkor egy félóra múlva óvatosan, kortyonként igyon.
Ha még nem kapott gyógyszert, 10-15 perc után kaphat apró kortyokban folyadékot.

Elektrolit oldatok
Miért jótékony hatásúak az elektrolit oldatok? A hasmenéssel elvesztett különböző ionokat, mint például a nátriumot, káliumot, klórt és más fontos anyagokat pótol a szervezet számára. Ezek az oldatok cukrot is tartalmaznak, ami azért fontos, mert a só önmagában nem szívódik fel a hasmenős beteg szervezetéből, viszont a cukorral együtt igen. Ha gyermekünk semmilyen elektrolit oldatot nem iszik meg, éppen ezért cukros-sós teát is lehet vele itatni.

A hasmenésben szenvedő gyerek bármit ehet, ha már jobban van.Ez nem igy van.A hasmanés diétás kezelésének a három alapvető elemét be kell tartani-a hidrikus étrend-az átmeneti étrend és az újratáplálás.
A diéta betartásának fontos eleme a tejmentes étrend (vajat sem szabad fogyasztania).
A hasmenés alatt ugyanis a bélbolyhok száma csökkenhet, így nehezebb megemészteni a tejet és a tejtermékeket. Ez akár egy újabb hasmenést eredményezhet, ezért kell óvatosnak lenni.

A kötőhártya-gyulladást pár nap alatt meggyógyítja a rendszeres kamillateás lemosás.
Sokszor ez nem elég. Kiegészítésként alkalmazható, de a szemcseppre szinte mindig szükség van.

Ha van az ismeretségi, rokoni körben fertőző, például himlős gyerek, el kell vinni hozzá az egészségest, hadd essen át ő is a fertőzésen.
Fontos tudni!
A kiütéses betegségek egy nagyon összetett területet képeznek, így minden esetben javasolt gyermekünket orvoshoz vinni, ha kiütést észlelünk rajta!



Ha már himlős lett, a rázókeverék enyhíti a viszketést, gyógyítja a kis hólyagokat.
A bárányhimlő kezelése módosult. Ma már nem adunk rázókeveréket, mert alatta elindulhat egy felülfertőződés. Inkább belülről csillapítjuk a viszketést, antihisztaminnal.
Kívülről lehetőleg semmi ne érje a hólyagokat, se rázókeverék, se hintőpor.
Maximum Betadin oldattal kezeljük. Régen azt is tiltották, hogy víz érje a gyereket, ma már ez sincs így: ugyan nem ajánljuk a fürdést, viszont nyugodtan zuhanyozhat.

Ha beteg a gyerek, adjunk emelt dózisú multivitamint, mert attól gyorsabban gyógyul.
Kaphatja, de nem mindegyiket. Egy dologra azonban nagyon kell figyelni: ha vasat is tartalmaz a készítmény, meg kell vonni, mert a vas a baktériumokat és a vírusokat is táplálja. Így hátráltathatja a gyógyulást.

A homloküreg-, arcüreggyulladástól szenvedő gyerek arcát melegíteni kell.
Igen, de csak láztalan állapotban lehet így segíteni. Az mindegy, hogy ehhez infra lámpát, meleg sót, vagy melegítőpárnát használunk.

A köhögés és csillapítása
A köhögés számos betegség tünete lehet, például gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, idegentest félrenyelés, asztma, allergia, immuneredetű tüdőbetegség, reflux, stb., ám elsősorban a megfázások kapcsán fordul elő.


A légúti fertőző betegségeket leggyakrabban vírusok és/vagy baktériumok okozzák, cseppfertőzéssel - azaz köhögéssel, tüsszentéssel - terjednek. A kórokozók hatására az orr- és garatnyálkahártya megduzzad, a légcső, a légző rendszer nyálkahártyája begyullad, és ezáltal ingerli az úgynevezett köhögési receptorokat.

A veleszületett légúti betegségek, a rossz szociális körülmények, az immunrendszer betegségei, az alultápláltság és természetesen több más betegség mind fontos rizikótényező a megfázásos köhögés kialakulása számára.

Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a dohányzás, illetve a dohányfüstös környezet veszélyére! Sajnos nem egyszer találkoznak az orvosok olyan esettel, amikor a gyermek rendszeres fulladását a dohányfüstös környezet provokálja. A cigarettafüstben lévő anyagok ugyanis állandó gyulladásban tartják a légutakat, így azok könnyebben támadhatóvá válnak számos kórokozó számára.

A köhögés típusai
Ugató köhögés
. A köhögést három típusba lehet sorolni. Az első a sokak számára ismert ugató köhögés. Ez a köhögés sokszor a legváratlanabbul, az éjszaka közepén jelentkezik. Gyermekünk kutyaugatás szerűen köhög, rekedt, belégzése nehezített. Ezt a köhögést a gége illetve a gége alatti terület gyulladása eredményezi, melyet leggyakrabban vírusfertőzés okoz. A gége gyulladásakor a légutak kiszáradnak, a nyálkahártya megduzzad, ezáltal a légutak szabad átjárhatósága a levegő számára csökken.

Három éves kor alatt a légutak fejletlensége miatt a betegség a légutak elzáródását eredményezheti, ezért mindig vegyük nagyon komolyan a tüneteket. Gyermekünket takarjuk be, nyissunk ablakot (a beáramló párás levegő jót tesz, átnedvesíti a száraz légutakat). Menjünk azonnal az ügyeletre. Ha nagy a baj, hívjunk mentőt!

Hároméves kor felett szerencsére a légző rendszerben a porc annyira megerősödik - kivéve egyes légúti fejlődési rendellenességekben -, hogy a betegség már nem jelent ilyen veszélyt gyermekünkre.

Száraz köhögés. A száraz köhögés általában vírusfertőzések kapcsán jön létre. Rendszerint a hörghuruthoz, légcsőhuruthoz, mellhártyagyulladáshoz kapcsolódik, de a tüdőgyulladás tünete is lehet. A gyermek nem egyszer kimerül a sok köhögéstől, mely hányást is provokálhat.

Váladékos köhögés. A harmadik típusú köhögés a felszakadozó köhögés, amely általában arcüreggyulladásra, a hörghurut bizonyos fajtájára illetve tüdőgyulladásra utalhat.

Természetesen van a kevert típusú köhögés, melynek során a száraz és szakadozó köhögés keveredik egymással. A felszakadozó köhögés során köpetürítés is előfordulhat, melynek jellege hozzájárul a diagnózis felállításához.

Jellemző a gyermekkorra hogy csak 7 éves kor után ürit köpetet.Addig a légutakból származó váladékot lenyeli,hogy egy erőteljesebb köhögési roham után azt kihányja.

Mit észlel orvosunk a vizsgálat alatt?
Általában a torok vérbő, arcüreg gyulladás esetén hátul a garatfalon sárgás-zöldes genny csordogálása észlelhető, az orrból vízszerű vagy gennyes váladék folyik. A tüdő feletti hallgatózással a tüdő-, a mellhártyagyulladás és a különböző típusú hörghurutokra jellemző hallgatózási leletek észlelhetőek. A mellkas tapintásával, kopogtatásával orvosunk további információt gyűjt a betegségre vonatkozóan.

. Időnként szükség lehet mellkas illetve arcüreg röntgenre, köpetürítés esetén annak mikroszkópos illetve tenyésztéses vizsgálatára is. Speciális esetben számos egyéb vizsgálatot végeznek, például: allergia teszt, légzésfunkciós vizsgálat, mellkas átvilágítás, mellkas CT.
Hogyan történik a kis beteg gyógyítása?
Megelőzés
Fontos a minél többszöri levegőzés, az otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése.

Ha lehet, gyermekünk sportoljon legalább 2-3 alkalommal hetente, táplálkozzon sokoldalúan, télen egyen vitaminkészítményt.

Gyakori felső légúti megfázások, tüdő- illetve arcüreggyulladások esetében immunerősítő készítmény illetve a Pneumococcus kórokozó elleni védőoltás segíthet. Erről bővebben házi gyermekorvosuktól kérhetnek felvilágosítást.
Minden esetben érdemes orvoshoz vinni gyermekünket, ám ezen túl mi szülők is elősegíthetjük gyermekünk mielőbbi felépülését.

Kiütéses gyermekkori betegségek
A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében érdemes több fajta bőrelváltozást áttekinteni.

Pelenkakiütés. A pelenkakiütés főleg csecsemőkorban fordul elő, és a kicsi popsijának pirosas, gyulladt elváltozását jelenti. A vizelet, széklet savas maró hatására a bőr védőrétege sérül, a bőr kipállik, begyullad. A kipállott bőrön már mindenféle kórokozó könnyebben megtelepszik, a bőr gombával, baktériummal, vírussal felülfertőződhet, így a látott képet tovább "színesítik"

A megelőzés és a kezelés elősegítése érdekében gondosan, minden vizelet- illetve székletürítés után tisztítsuk le a kicsi fenekét és cseréljük ki a pelenkát!

Használjunk minden pelenkacsere alkalmával popsikrémet! Ha felülfertőződött bőrterületről van szó, akkor speciális krémmel kell kezelni a bőrt, melyet orvosuk írhat fel.

Az is lehet azonban, hogy gyermekünk a pelenka anyagára érzékeny, ilyenkor érdemes másik fajta pelenkát vásárolni.
Méhcsípés allergia
A csípés helyén a bőr kipirosodik, a bőr feszül, fájdalmas lesz. Néha a méhcsípés hatására allergiás reakció lép fel, viszkető, csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások jönnek létre szerte a testen
.

Az allergiás folyamat érintheti a gégét is: a gyermek nehezen veszi a levegőt, rekedt, majd a légutak elzáródhatnak.

Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni illetve mentőt hívni, a segítség érkezéséig kalciumot itassuk a gyermekkel. A méhcsípésre allergiás gyermekeknek a gyógyszerüket mindig maguknál kell hordani, és méhcsípés esetén be kell nekik adni.
Allergiás bőrkiütés. A másik nagyon gyakori bőrkiütés az allergiához társul. Kialakulhat gyógyszerre, mosószerre, tisztálkodási szerre, rovarcsípésre, ételre, fémre, napsütésre és még számos egyéb dologra történő érzékenység esetén.
A pirosas színű, a bőrfelszínből enyhén kiemelkedő kiütések általában arcon, törzsön, gyakran testszerte keletkeznek. Egy részük pontszerű, míg más részük csalánkiütésre emlékeztető, szabálytalan határú nagyobb kiterjedésű elváltozások. A rovarcsípések esetén a kiütés közepén található egy kis csatorna a szúrás helyén.

Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a kiütést?

Sokszor mi szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem, vagy hogy mosószerváltás történt. Ha mégsem tudjuk az okot, orvosunk sokszor akkor is ki tudja azt következtetni. Időnként azonban valóban nehéz kideríteni a tényleges okot, ilyen esetekben vérvizsgálat lehet segítségre a diagnózis felállításában.

Fertőző betegségek

Rózsahimlő.
A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban
.

Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!

Fontos tudni!

A bárányhimlő elleni védőoltás főleg azoknak javasolható, akiknél az óvodáskorú, még bárányhimlőn át nem esett gyermek mellett kiscsecsemő vagy terhes, még bárányhimlőn át nem esett anyuka van

Bárányhimlő. Az óvodáskorúak között gyakran fordul elő a bárányhimlő. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokan még ma sem tudjuk, hogy is néz ki. A bárányhimlőt a Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz köhögéssel, tüsszentéssel) terjed.

A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése előtte 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és a gyermek tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2 kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája is.

Mit érdemes tenni? Orvosuk hűsítő hintőport tud felírni a kellemetlen viszketés enyhítése érdekében. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább zuhanyozzon! A kis beteg ne menjen közösségbe, különösen kismamák, idősek, beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes lehet!

Kanyaró.-

Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés jelentkezhet.

Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.

A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést.

A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg.

A kanyaró lefolyása természetesen eltérhet az eddig leírt klasszikus menettől: megjelenése, a kiütések típusa, az egész betegség súlyossága szerint többféle formát különíthetünk el. Az egész enyhe kanyaró (abortív forma) járványos időben főleg a részlegesen védetteken észlelhető, míg a súlyos, rosszindulatú forma (toxikus morbilli), mely gyakran halálos kimenetelű lehet, leginkább a fejletlen egészségüggyel rendelkező országokban üti fel a fejét.


Lyme kór.
A Lyme kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme kór elnevezésű betegséget okozza.

Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme kór ellen védőoltás nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.

Ótvar. Az ótvar főleg óvodás korúak között fordul elő, a betegséget baktériumfertőzés okozza. Ez általában gennyel telt hólyagos bőrelváltozás, legtöbbször az arcon, a száj környékén, mely a kicsi vakarózása által továbbterjed a vakarási nyomok mentén.

A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek elkapja, mire az első orvoshoz kerül.

Kezelése fertőtlenítő oldattal, baktérium ellenes krémmel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos tisztítása mellett.Egyes esetekben antibiotikum kezelést is igényel. Mivel fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult teljesen!

Egyéb bőrelváltozások
Fontos tudni!
A kiütéses betegségek egy nagyon összetett területet képeznek, így minden esetben javasolt gyermekünket orvoshoz vinni, ha kiütést észlelünk rajta!

Bevérzések. A bevérzéses bőrelváltozások nem tartoznak igazán a kiütéses betegségekhez, de küllemük miatt megtévesztőek. Méretük alapján lehetnek apró, pontszerűek, illetve nagyobbak akár almányi méretűek is. Keletkezhetnek sérülés, kötőszöveti gyengeség által, de adódhatnak a véralvadási rendszer illetve több más betegség következtében is.

A bevérzések és az egyéb kiütések elkülönítésére segítségünkre lehet az ujjbenyomásos módszer.

Ha a "kiütés" felszínét ujjbegyünkkel benyomjuk, majd felemeljük ujjunkat, akkor a bevérzéses bőrjelenség nem változik meg, míg a többi kiütés (például egy csalánkiütés) pár másodpercig el fog halványulni.

A vérzéses bőrjelenségeket mindig komolyan kell venni, mert hátterében súlyosabb betegség is meghúzódhat.

http://www.negyes_csoport.abbcenter.com

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

KÖRÖMRÁGÁS GYERMEKEKNÉL

Körömrágás

A körömrágás gyakran jelentkezik olyan gyermekeknél, akik korábban szopták az ujjukat.

Már „nagyok”, szeretnék elhagyni az ujjszopást, és e helyett a körömrágást kezdik el. Ezt feszültség levezetéseként is alkalmazzák. Gyakran a körömrágó gyermek nem is veszi észre, hogy megint a szájában van a keze. A tevékenység megnyugtatja, de sokszor súlyos formát is ölthet, károsíthatja a körömágyat, fertőzésekhez vezethet.


A szülők természetesen folyton rászólnak a kicsire, de ez nem sokat segít, mert nem a probléma okát szünteti meg.

Kicsiknél a gyakoribb személyes foglalkozás, játék szüntetheti a szorongást.

A nagyobb gyermeknél is hatékony, ha a problémát okozó lelki terhet szüntetjük meg, akár gyermekpszichológus segítségét is igénybe véve. A körömrágás ugyanis nagyon sok gyermeket elkísér egészen késő felnőttkoráig, nehéz leszokni róla.


A körömrágás mint szorongásra utaló, illetve azt levezető tünet legkorábban 4 éves kor körül jelenik meg, gyakorinak azonban csak 6-7 éves kortól mondható. Többnyire az ujjszopást váltja fel, (20 körömrágó gyerekből 15 megelőzően szopta az ujját), valószínűleg azért ebben az életkorban, mert eddigre ezt a "kisbabás szokást" már a gyerek is el akarja hagyni.

Míg az ujját szopó óvodás cselekedete egyértelműen örömszerzésre irányul, és csak a környezetét zavarja, az iskolába lépő 6-7 éves már szégyelli, hogy efféle önnyugtatásra, saját maga kényeztetésére szorul, ezért a nyíltan örömszerző ujjszopást a sokkal ellentmondásosabb körömrágásra cseréli. A körmét rágó gyermek tulajdonképpen egy belső ellentmondást jelenít meg: vágyom a kisbabás örömökre, de a cumizást már dedósnak, és szégyellnivalónak találom, ezért haragszom is magamra, amiért nem tudok lemondani róla (az ujjak felsebzése fájdalmas, önbüntető cselekvés.)

Nemcsak az iskolás életkor, de az iskola mint helyzet is kedvez a körömrágás, és a hozzá hasonló tünetek (pl. hajtépés, kézcsavargatás, fogcsikorgatás) kialakulásának, hiszen a gyerek itt eddigi életéhez képest hirtelen sokkal nagyobb követelményekkel találja szemben magát, miközben lényegesen kevesebb játékos-mozgásos feszültség-levezetési lehetősége van, mint az óvodában. Különösen gyakoriak ezek a tünetek azoknál a gyerekeknél, akik nagyon szeretnének megfelelni a követelményeknek, akiktől szüleik is, és ennek nyomán egy idő után már saját maguk is, mindenáron kiváló teljesítményt várnak el.

Egy másik elmélet szerint a körömrágás a szeretteinktől való elszakadás fájdalmát is kifejezheti szimbolikusan, a tépés, szakítás, sebzettség a szeretett személy hiányából adódó bánatot fejezi ki. A gyermek tünetével (mint oly sok más betegség esetében is), a passzívan elszenvedett traumát fordítja aktívba, vagyis saját akaratából újra megéli, miközben környezetének is megmutatja azt.

Bár a körömrágás általában szorongásra utaló jel, nem feltétlenül jelenti, hogy a gyerek beteg, vagy súlyos lelki bánata volna.

Felléphet átmenetei jelenségként az ujjszopás elhagyásakor, vagy amikor a kicsi új környezetbe kerül, nagyobb kihívásokkal találja magát szemben, esetleg kórházba kerül, vagy testvére születik.

Ha egy-két hét, hónap után a rossz szokás elmúlik, ha a szülő kérésére a gyerek könnyedén le tud mondani róla, nem kell foglalkozni vele.

Oda kell figyelnünk a dologra azonban akkor, ha a gyerek keze szinte folyamatosan a szájában van, ha körmei, ujjvégei már kisebesedtek, vagy, ha a körömrágáshoz más tünetek is társulnak, pl. gyakori fejfájás, hasfájás, alvási gondok, beilleszkedési nehézség.

A szigor, a büntetés-jutalmazás ilyen esetekben nem segít, inkább csak ront a helyzeten; a kicsit újabb, szorongáskeltő feladathelyzet elé állítja, miközben figyelmét folyamatosan a körömrágásra irányítja. Ha úgy érezzük, a dolog több mint múló rossz szokás, érdemes szakember segítségével utánajárni, mi okozhatja a gyermek szorongását!


A kóros körömrágás azonban (orvosi nevén onychophagia) sajnos nem szüntethető meg apró trükkökkel, a pszichológusok ezt a kényszerbetegségek közé sorolják.

Ilyenkor nem elég a tüneti kezelés, hanem a szorongás belső okát kell feltárni. Kórós körömrágás esetén tehát, - azaz amikor valaki tényleg állandóan rágja a körmét, és szinte már észre sem veszi, - nem árt pszichológust felkeres

http://www.pszichofeszek.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

KÉSZÜLJÜNK FEL A BÖCSŐDÉRE

KÉSZÜLJÜNK FEL A BÖLCSŐDÉRE

A bölcsődékben már 6 hónapos kortól várják a gyerekeket, de a legtöbben általában 1 éves kor körül adják be a piciket.

Ebben az életkorban a gyermekre még nagyon intenzíven hatnak az édesanya érzelmei. Ezért törekedjünk arra, hogy könnyű szívvel vigyük be, még ha az elhatározás nehezen született is meg. Fontos az, hogy a bölcsödével járó kezdeti nehézségeket az édesanya lehetőleg jó szívvel élje meg és biztos legyen abban, hogy gyermeke jó kezekben lesz.

A lelki megrázkódtatások és az új környezethez való hozzászokás nehézségei mellett gondolnunk kell arra, hogy a pici a bölcsiben másként fog majd étkezni, mint korábban otthon.

Azonban ha tudatosan felkészülünk erre az időszakra, akkor legalább ezen a téren nem ér minket meglepetés.

Íme néhány jó tanács ahhoz, hogyan vészeljük át ezt a nehéz időszakot:

Bölcsi aranyszabály: a beszoktatás előtt és a beszoktatás ideje alatt csak annyi változás legyen a kicsi életében, amennyi feltétlenül szükséges.

Bölcsi-be-szoktatás

Amikor eljön az idő és megtudjuk, hogy vissza kell mennünk dolgozni, összeszorulhat a gyomrunk. Mi lesz a kicsivel, aki jól szopik és még csak 1-2 dolgot eszeget? Nem szabad elkeserednünk, mert a munkába állás nem jelenti minden esetben azt, hogy a szoptatásnak is vége! A legfontosabb, hogy az átmeneti nehézségek után eljussunk oda, hogy az esti és reggeli anyatej megmaradjon, és a baba csak napközben kapjon mást.

A bölcsödébe szoktatás előtti hetekben és a beszoktatás alatti időszakban ne változtassunk semmit drasztikusan a kicsi életében. Ne költözzön a család, ne rendezzük át a kicsi fekhelyét, ha még anyatejet kap a baba, ne a beszoktatás előtt pár héttel vagy nappal kezdjük el leszoktatni a napközbeni szoptatásról! Másfelől, ne adjuk úgy bölcsödébe, hogy otthon még napközben szopott. Könnyebb lesz a dolgunk, ha a baba bölcsödébe adás előtt esik át az elválasztáson, hiszen napközben is boldogulnia kell az édesanya nélkül.

Mielőtt bölcsibe kerül a pici

Bármennyire is szeretnénk 1 éves kor után is szoptatni, figyelembe kell vennünk, hogy bölcsibe kerülés során a baba táplálkozásán is változtatnunk kell, hiszen az a célunk, hogy gyermekünk az új környezetben is elfogadja az ételt, az ne legyen szokatlan számára, és jelenlétünk ne legyen a feltétele annak, hogy eszik-e a pici, vagy sem.

Ha 1 éves kor körül szeretnénk abbahagyni a szoptatást, akkor az elválasztást válasszuk. Ez azt jelenti, hogy 6 hónapos kor körül elkezdjük megismertetni babánkkal a főzelékeket, gyümölcsöket, de a baba fő tápláléka továbbra is az anyatej marad - napi 5-8 dl mennyiségben. A lényeg a sorrend!

Ha elválasztunk, akkor először adunk az új ételből és utána szoptatunk. Legelőször a délelőtti, majd a déli, legvégül a délutáni etetést követően hagyhatjuk el a szoptatást. A reggeli és az esti anyatejet célszerű 10 hónapos korig megtartani, majd a 11. hónapban elhagyni a reggeli szoptatást és reggel is tápszerrel kínálni. Legvégül az esti étkezésnél kínálhatjuk más táplálékkal a babát, amikor már 1 éves és még nem jár közösségbe.

Ha szeretnénk akár 2-3 éves koráig is szoptatni a babánkat, akkor a hozzátáplálást válasszuk. Ezalatt azt értjük, hogy az új ételek bevezetésekor a baba 8 hónapos koráig minden egyes étkezésnél először szoptatunk, és csak utána kínáljuk más táplálékkal. Ennek hatására a tejtermelés tovább megmarad, így sokáig megőrizhetjük a reggeli és esti szoptatásokat.

Bölcsi trükkök az elválasztás/hozzátáplálás sikerességéhez:

Az együtt fürdés és a fedetlen mell látvány a baba eszébe juttatja az anyatejet. Így jobb, ha átmenetileg, amíg nincsenek túl a nehezén, az anyuka nem mutatkozik előtte ruha nélkül.

Az apuka nagyon sokat tud segíteni azzal, ha a cumisüvegezést rábízhatják, a mama inkább napközben babusgassa, dédelgesse a picit.

A szülők mindig legyenek következetesek, tartsák magukat ahhoz, amit eldöntöttek.

Szoktassák a babát ahhoz, hogy mástól kap enni, nem csak az anyukájától. Ez segít majd a bölcsiben való beilleszkedésben. Otthon az apuka és a nagyszülők is etethetik a picit gyakorlásképpen.

Bölcsi koszt

Az ételek íze természetesen más a bölcsődében, mint a mama főztje, de általában ezzel könnyen megbirkóznak még a legkisebbek is.

A bölcsőde előnye, hogy a rosszul evő kisgyerekek a közösségben a többiek hatására általában jó evővé válnak.

A legtöbb helyen kétféle ételt főznek, az egyik mindig pépes, kimondottan az 1-2 évesek számára készül, a másik inkább darabos, ami a 2-3 évesek igényeinek felel meg. Mindig kérjünk pontos felvilágosítást az ételekről és az italokról is! A bölcsődékben a főzéshez is és az italokhoz is szinte valamennyi helyen tehéntejet használnak.

Ha gyermeknél valamilyen allergia vagy túlérzékenység áll fenn, tájékozódjunk, hogy az adott intézményben tudják–e megfelelően biztosítani a speciális táplálást.

Bölcsire készülünk nem csak lélekben, testben is!

Egészen biztosan számíthatunk kezdeti betegeskedésre, így célszerű a beszoktatás idejét a szabadságunk terhére végezni.

A betegség szinte elkerülhetetlen velejárója a bölcsödének, különösen az őszi időszakban. Ha van rá mód, akkor a munkába állást a bölcsőde után 1-2 hónappal időzítsük, így az első nehézségeket nem a munkahelyünkről kell megoldanunk, hanem bármikor otthonról „ugorhatunk”.

Megfelelő táplálkozással az immunrendszer a bölcsi előtt megerősíthető, például a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok segítik az immunrendszer működését és erősítik a baba szervezetét. A patikákban kaphatóak különböző prebiotikumokat és/vagy probiotikumokat tartalmazó készítmények, amelyek szintén a baba természetes védekezőképességét támogatják.

Bölcsi rutin

A bölcsőde napirendje nem biztos, hogy megegyezik az otthoni rutinokkal. Egy éves korban a gyerekek a délelőtti és délutáni alvást egyetlen, ebéd utáni alvásra váltják. Minden kisgyereknek más-más a ritmusa, ezért érdemes arra odafigyelni, hogy ez az átállás is megtörténjen még a bölcsödébe adás előtt.

A bölcsődei beszoktatás alatt számítsunk arra, hogy az eddig nyugodt, kedves, nem „anyás”, nem hisztis gyermekünk megváltozhat.

Ehhez persze hozzájárulnak az életében amúgy is bekövetkező változások (szeparációs félelem, a járással a világ felfedezésekor tapasztalható ijedtség, stb.), ennek az oka sok esetben a közösségbe kerülés is lehet. A közösségben egész nap alkalmazkodnia kell, így estére elfárad és lehet, hogy otthon tombolja ki magát.

Anya és a bölcsi

Ne csodálkozzunk azon, ha az elválás nekünk is nehéz és eleinte szinte nem is tudunk a munkánkra figyelni. Néha nekünk is könny fut a szemünkbe, amikor a kicsi az orrát odadugja az ablakhoz, és úgy integet, amikor távozunk. Azt azért jó tudni, hogy az elválásnál, a kicsinél a hiszti és a sírás általában csak addig tart, amíg minket lát.

HarmoNet tipp:

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

Dr. Bauer Bela

-A SZÜLŐK HIBÁJA ??/MEG KELL ELŐZNI AZ ELK;NYEZTETÉST!!!

- A szülők hibája? Meg kell előzni az elkényeztetést.!!

Szülők

Az elkényeztetett gyerekek esetében legtöbbször a szülők túlságosan engedékeny viselkedése okozza a legfőbb problémát. A szülő-gyermek kapcsolat nem mindig zökkenőmentes, ennek ellenére továbbra is a következetes nevelés és példamutató viselkedés a leghatásosabb fegyver a szülők kezében.

De mit is jelent pontosan az, ha valakit elkényeztettek, melyek az elkényeztetés igazi veszélyei és hogyan kezeld a helyzetet, ha már megtörtént a "baj"? A legfontosabb: ne add fel, és lehetőség szerint állj ellen az elkényeztetésnek!

Miért vannak a gyerekek elkényeztetve és mit is takar pontosan ez a fogalom?

Mindannyian találkozhattunk már elkényztetetett gyerekkel már. Bizonyára ismerős a helyzet, hogy egy gyermek jelenetet rendez a játékbolt közepén és követelőzik vagy elvárja, hogy kedvezményekben részesüljön, illetve tetteinek ne legyen semmilyen következménye. Általánosságban talán úgy lehetne mindezt összefoglalni, hogy szüleik túl engedékenyek velük és túl sok mindent elnéznek nekik.

Az elkényeztetett gyermek egyszerűen jogot tart a túlzott szülői engedékenységre. A szülők nem írnak elő szabályokat és boldogan teljesítik gyermekük összes kívánságát. Pszichológusok szerint a legfőbb ok, amiért a gyerek környezete (szülők, rokonok, de akár a barátok is) engedékeny, hogy nincs egy racionális, tiszta képük a gyermek valódi igényeiről.

A szülők viselkedésükkel folyamatosan azon munkálkodnak, nehogy megbántsák gyermeküket. Például hajlandók bármit megtenni, hogy ne hallják sírni gyermeküket, azonban hosszú távon ez csak még több könnycsepphez vezet majd. A gyerekek, ha azt tapasztalják, hogy a sírás által elérik amit akarnak, újból erre a módszerhez fognak folyamodni.

Az elkényeztetésnek számos közvetlen és közvetett veszélye van. Társaik hamar felismerik és általában ki is közösítik maguk közül a nyafogós, hisztis, elkényeztetett gyerekeket. Ha befogadó társaságra lel, akkor pedig olyan viselkedésmintát mutat, amely negatív hatással lehet az egész közösségre. Hosszú távon gyakori probléma, hogy az elkényeztetett gyerekek képtelenek lesznek megbirkózni az élet által hozott stresszhelyzetekkel és sok esetben kudarcot vallanak felnőttként is.

Mi jellemző az elkényeztetett gyerekek viselkedésére?

• nem követik a szülők által előírt szabályokat és csak azt csinálják, amit akarnak

• nem fogadják el a szülők javaslatait és nem működnek együtt szüleikkel

• tiltakoznak, ha kérsz tőlük valamit, hogy megtegyenek

• nem tesznek különbséget az igények és kívánságok között

• sokszor panaszkodnak, hogy unatkoznak

• nem veszik figyelembe mások szükségleteit, legyen az egy testvér, játszópajtás vagy akár a szülők

• megpróbálja ellenőrizés alatt tartani környezetét

• nem toleránsok másokkal szemben, sokszor kellemetlen társaságot jelentenek

• nem ritkák a hisztik, nyafogások és sírógörcsök, amikor nem tesznek kedvükre

• soha nem állnak meg, ha azt a szót hallják: "nem".

Állj ellen az elkényeztetésnek és ne add fel!

A elkényeztetett gyerekek viselkedése nem feltétlenül a szülők általi "juttatásokon" múlik, hiszen egy szegényebb életkörülményekkel rendelkező gyereket is ugyanúgy el lehet kényeztetni, mint egy módosabb társát. Ez a negatív viselkedésforma leginkább a családban uralkodó erőviszonyok egyensúlyával függ össze.

A szülő egyik legfontosabb felelőssége gyermeke számára "jó" nevelést biztosítani. Ez számos különböző aspektusból tevődik össze, és szerves része a szabályok lefektetése és a hatások meghúzása is. Ezeket nem szabad negatívan értelmezni a szülők által, hiszen mindezek hozzájárunk a gyermek egészséges értékrendjének kialakulásához.

A gyermekeknek szükségük van a szülői felügyeletre és irányításra, hiszen ez segíti őket saját személyiségük fejlődésében és egy racionális világkép kialakulásában.

Meg kell tanulniuk, hogy vannak helyzetek, amikor egyszerűen csak el kell fogadniuk és tiszteletben kell tartaniuk a szülők döntéseit - visszafeleselés nélkül. Persze számos olyan helyzet van, amikor a gyermek önmaga dönthet - hagyd, hogy ő válassza ki a ruháját vagy a meséskönyveit.

Az elkényeztetett gyermekek legtöbbször sírással próbálják elérni, hogy megkapják amit akarnak.

Ne büntesd ezért a visekedésért, de ne is fogadd el a szeszélyeit. Hamar megtanulják, hogy nem minden esetben fognak mindent megkapni ezzel a módszerrel. Számos olyan nevelési módszer létezik, amely segíti gyermekedet az egészséges világkép és a felelősségtudat kialakításában.

http://www.csaladivilag.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

SZEMÉLYISÉGVONÁSOK KISGYERMEKKORBAN


A MI GENERACIÓNK EMBERI ARCA,ORVOSI HITE ÉS NAGYTISZTESSÉGÜ TUDÓSA.




Személyiségvonások kisgyermekkorban

, Ranschburg Jenő gondolatai.

 

 

A pszichológusok többsége egyetért abban, hogy egyes személyiségjegyek már kora gyermekkorban maradandóan kialakulnak. Az alábbiakban arról szólunk, hogy a személyiségtípusok miként jelennek meg csecsemő- és kisgyermekkorban.



Kifelé vagy befelé?

Az extravertáltaknak az ingerküszöbük magasabb, így nagyobb intenzitású ingerekre van szükségük, mint az introvertáltaknak, kiknek az alacsony ingerküszöb miatt a kisebb intenzitású inger is intenzívebb élményt eredményez.

Az a gyermek, aki napközben sokat sír, ám az éjszakát zavartalanul végigalussza, vélhetőleg introvertált alkat: a nappali intenzív ingerhatások megterhelik, az éjszakai csend pedig nyugtatóan hat idegrendszerére.

Ha porontyunk jellemzően éjszaka sír sokat, ám nappal szemmel láthatóan elemében van, ez utalhat extravertált alkatra. Az extravertált gyermekeknek nagyobb szükségük van arra, hogy éjszaka is érje őket inger (gyenge fény, a kiságyban elhelyezett játékok, a szomszéd szobából átszűrődő hanghatások).

Az introvertált gyermekek rendszerint visszahúzódóbbak, hajlamosabbak a szorongásra, kreatívak, érzékenyek és sebezhetőek.

Az extravertáltak hangadóak, dominánsak, harsányak, kezdeményezők, szociábilisak. Amire az introvertált csökönyösséggel reagál, az extravertált hisztirohamot kap.

Természetesen többnyire nem vegytiszta ügy, hogy gyermekünk melyik kategóriába sorolható: sokkal inkább tendenciaként, mint skatulyaként érdemes kezelnünk a személyiségtipológiát.

Gondolkodó vagy intuitív? Érző vagy érzékelő?

Attól függően, hogy milyen funkció dominál a külvilághoz való viszonyulásban négy féle személyiségjegy érhető tetten:

  • érző,
  • gondolkodó,
  • érzékelő,
  • intuitív.

Az első kettő racionális (tudatos), az utóbbi kettő pedig irracionális (tudattalan)

A személyiségmodellben a tudatos és tudattalan működés minden vonatkozásban egymással, egymást kiegészítő funkcióként jelenik meg.

Szülői vágyak vs. a gyermek adottságai

A szülő feladata, hogy saját elvárásait háttérbe szorítva teret adjon a gyermek egyéni kibontakozásának. Nem az a feladat, hogy a gyermek adottságaitól függetlenül sakkzsenit, vagy éppenséggel informatikust neveljünk belőle, hanem az, hogy felismerjük azokat a jeleket, melyek alapján kirajzolódik egy tőlünk független, önálló személyiség. Ebben segítségünkre lehet egy személyiség modell: ha időben észleljük, hogy gyermekünk melyik kategória felé húz, lesz néhány támpont arra vonatkozóan, hogy milyen irányba érdemes terelnünk őt.

.

Gondolkodó - Intellektuális / kognitív érzékenység

. Ezek azok a gyermekek, akik belehalnak az unalomba, ha lexikális tudást csöpögtetsz beléjük anélkül, hogy rámutatnál az összefüggésekre. Alkotóelemeire szed szét mindent, ami az útjába kerül, folyamatosan ismétli, hogy miért így miért úgy, valósággal szétszed a kérdéseivel. Ez a fajta érzékenység a melegágya a későbbi jó racionális készség kifejlődésének; ez a tudóslét háttere.

Érző - A motoros érzékenység

A nehezen kezelhető gyermekek kategóriája. Nehezen viselik el túlzott mozgékonyságukat, a hadarást, dadogást, a kialakult tikkeket, ezek a gyermekek magasabb fordulatszámon élik le életüket, mint embertársaik. Ez a mozgásos nyugtalanság és kielégíthetetlenség jellemzi őket, és ez a fajta felpörgetett létforma rendszerint kivételes intelligenciával és felfogóképességgel társul.

A szülők és tanárok részéről nagy türelemre van szükség, hiszen a sebességtől ketyegő gyerkőc mindent sokkal gyorsabban elvégez, mint ahogy azt elvárnánk tőle. Talán ezekkel a gyermekekkel szemben van a legtöbb elfogultság mind negatív, mind pozitív értelemben: az előbbire példa a hiperaktív megnevezés, az utóbbira az indigó gyermek

Ennél a gyermektipusnál akár 60-70%-ban már 2 éves korban diagnosztizálható a tünetcsoport.

Jellemzi őket az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya.

Ezen gyerekek közül háromszor annyian szenvednek súlyosabb balesetet, mint kortársaik.

Gyakran tesznek kárt a környezetükben is.

Állandó, szoros felügyeletet igényelnek.

Hamar elunnak bármit és gyakran váltogatják tevékenységüket.

Ugyanakkor nagyon makacsok, akaratosak.

Szinte lehetetlen eltéríteni őket attól, ami az adott pillanatban érdekes számukra.

Ha valami nem sikerül, vagy ha valamit nem kapnak meg azonnal, könnyen sírni vagy üvölteni kezdenek, illetve dührohamot kapnak.

Többnyire később lesznek szobatiszták, később kezdenek rajzolni mint kortársaik

Érzékelő - Az érzékszervi érzékenység

Ha egy pedagógus elmegy családlátogatásra, és az anyuka előveszi a most hat-nyolc éves gyerek csecsemőkori képeit, amelyeken azt látja, hogy a babának minden képen le van csukva a szeme, mert zavarja a vaku, akkor felmerül a gyanú, hogy itt egyfajta érzékszervi érzékenységgel van dolgunk.

Ugyanez a gyerek már babakorában kétségbeesetten hozza az odafigyelő szülő tudomására, hogy bizonyos ruhadarabok szúrják őt.

Akinek az ingecskéjéből ki kell vágni a címkét, mert fölsérti a bőrét, és allergiás foltokat produkál.

Ez az érzékszervi túlérzékenység megmutatkozhat abban is, amikor azt mondja az anyuka: „Tetszik tudni, olyan érdekes, hogy ott van az én hat hónapos gyerekem a kiságyában van a járókájában, nyugtalan és sír, és egyszer csak a rádióban megszólal valami Mozart, és akkor az én kisbabám elhallgat, és elbűvölten hallgatja a zenét.” Erre oda kell figyelni. (id. Beszélgetések nemcsak gyerekekről, Ranschburg Jenő, 130 o.)

Intuitív - A fantázia érzékenysége

Rendkívüli önreflektív képességgel megáldott gyermekekről van szó, akik a legkisebb játékszer köré is egy képzeletbeli játékparkot építenek fel, kik képesek elszöszölni naphosszat úgy, hogy közben fel sem tűnik, hogy ott tevékenykednek mellettünk. A karrierista szülő rákfenéje ez a fajta gyerek: nem verseng, nem kooperál, nem buzog és nem éltanuló. Ezzel szemben gyakran elbambul, nem követi az eseményeket, mereng.

Az intuitív gyermeket ha felemészti a versengésre buzdító környezet, szorongó, neurotikus felnőtt lesz; ellenben ha hagyjuk kibontakozni a maga tempójában, a lassan érő folyamat meghozza a gyümölcsét. Leginkább az irodalmi tehetségek kerülnek ki az ilyen gyerekek közül, míg a motoros túlérzékenység nagyon gyakran a későbbi sportolók veleszületett háttere lehet, az érzékszervi túlérzékenység pedig sokszor képzőművészeti tehetséget rejt (Ranschburg, 132. o).

Az oktatási rendszer és a személyiségtípusok

Érdemes végiggondolnunk azt, hogy a teljesítményorientált oktatási rendszer melyik személyiségtípusoknak kedvez. A négyből csak az első csoporthoz tartozó gyermekek érezhetik elemükben a frontális oktatásra épülő hagyományos oktatási rendszerben. A fimota gyermeket kikészíti a mozdulatlanság (sok órai padban ülés és fókuszált figyelem), az érzékelő gyermekre nem hat igazán a sok elmélet (neki elsősorban alkotótevékenységekre van szüksége), az intuitív gyermek pedig tipikusan az a kölyök, aki lefagy, ha váratlan pillanatban rászól a tanítónéni, hogy „folytasd, Istvánka”.

Figyeljük meg csöppségünket, hogy melyik személyiségtípus jegyei érhetőek tetten a leginkább viselkedésében! Erősítsük meg benne a felfedezett irányvonalat: abban lesz igazán jó, amihez zsigeri adottságokkal rendelkezik.

http://www.crescendo.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

Dr. Bauer Bela

A DACKORSZAK PROBLÉMÁI



HISZTI A VÉGTELENSÉGIG

A dackorszak problémái

Mikortól lehet számítani az első dackorszakra?

A gyermek fejlődését mindíg folyamatában kell vizsgálni.Figyeljük csak meg, milyen fontos mérföldkő a járás megindulása. Ettől a fejlődési periódustól kezdődően
átalakul a család élete. Az addig járókában lévő gye­rek elindul, hogy felfedezze a világot. Az, hogy bizton­ságossá kell tenni a lakást, természetes, ám az már nem sokaknak jut eszébe, hogy az anyától való levá­lás, az önállósodás is igazából ekkor kezdődik meg. Már képes olyan cselekvések elvégzésére, amelyek­re korábban nem. Tágulnak életterének határai.

Ezek szerint összefüggés van a határok kialakulása és a dac között? Egyáltalán mivel és kivel dacolnak?

Főként őnmagukkal. A belső rend kialakítása nagy erőfeszítést igényel a kisgyermek részéről. Sokszor megrémül a lehetőségtől, és nem tudja, mit, hogyan csinál. Pszichológiai nyelvre lefordítva ezért mondjuk azt, hogy az 1-3 év közötti határokat szabó, am ru­galmas nevelés, ami a gyermek érdekeit tartja szem előtt, sokkal hatékonyabb, mint a mindent megenge­dek, csak ne legyen hiszti” szerinti elv.

Na de akkor a határok, amelyeket mi szülők húzunk, korlátokká válnak, és nem lesz a gyermek kreatív, önálló. Mi lesz az óvoda- vagy bölcsödekezdéssel, ott nem fog az önállósága visszaütni?

Bizonyos korlátokra igenis szükségünk van, mert az mindkét félnek (szülő és gyermek) biztonságot nyujt.

- Ilyen például a napirend kialakítása, ami a belátható­ságat, kiszámíthatóságat jelenti. Sokszor azért hiszti­zik a kisgyermek, hogy végre állítsanak neki határo­zottan korlátokat, amelyekhez igazodni tud. Ez ugyan­is megnyugtatja, hiszen érzi a biztonságot. Számos esetben azonban a szülőnek ésszerű komp­romisszumot kell kötni a gyermekével. Vagyis inkább veszítsük el a csatát, azért, hogy aztán megnyerjük a háborút?

Igen, pontosan. Ebben a korban a csöppségnek önmaga belső konfliktusait kell megtanulni kezelni, ezért amennyiben folyamatosan konfrontálódik szü­leivel, plusz terhet rakunk rá.

Ez viszont ellentmond annak, hogy ne legyünk engedékenyek, hanem inkább szigorúak.


A határvonalak pontos meghatározása nem jelenthet konfliktust, hiszen ezzel segítjük a gyermeket a belső zavar feldolgozásában.

Az ésszerűtlen, semmit meg nem engedö, örőkösen féltő szigor nem célravezető. Ha nem támogatjuk a gyermeket abban, hogy eliga­zadjon az önmaga belső diszharmóniájában, akkor túlzott szorongás alakul ki nála. Meg kell találnunk az optimális megoldást, mely alkalmazkodik a gyerek napirendjéhez, az adott szituációhoz. Ez a szülői be­látást is jelenti, ahol nincs dirigálás, nincs merevség.

Szóval azt már tudjuk, hogy belső térképének kialakítása során ön­magában kialakuló konfliktusokat dolgoz fel a gyermek. De vajon ki szereti, ha csemetéje ledobja magát a nyílt utcán, és magából kikelve hisztizik. Gondolom, azért ez már túllő a célon?

Senki sem szereti ezt. De ez már valaminek a folyamodványa. Lehet, hogy korábban túl engedékenyek voltunk és nem talált kapaszkodó­kat, ezért így reagált egy aprócs­ka semmiségre. A leglényegesebb, hogy ilyen esetben higgadtak ma­radjunk, és ne essünk pánikba.

Az is egy elképzelhető megoldás, ha határozottan a tudtára hozzuk, hogy ezt nem teheti meg. De az is lehet, hogy figyelmét másra terel­ve, túlzott érzelmi reakcióját figyel­men kívül hagyva, vagyis közönsé­gétől megfosztva, őnmaga jőn rá, hogy nincs szüksége ilyen visel­kedésre. Minden gyermek és min­den helyzet más megoldást kíván. Amikor a konfliktust megoldottuk, próbáljuk meg átgondolni, mit tehetünk másként, hogy meg­előzzük az ilyen jeleneteket.

De kőnnyű is ezt mondani …

Valóban, a mi szakmánkban talán ez a legnehezebb: letisztítani egy összekuszált képet. De ha tisztában vagyunk gyerekünk lelki állapotá­val, ha bízunk önmagunkban, illet­ve benne, ha van társu nk, akivel megbeszélhetjük a problémáinkat, az elbizonytalanodásainkat, máris nagy lépést tettünk. Az szintén jó, ha más anyukákkal beszélgetünk erről, hisz az élmények megosztá­sa rádöbbent bennünket arra, hogy más is kerül ilyen szituációba. És ez talán segít az egyéb konfliktus­helyzetek higgadt kezelésében.

Meg lehet beszélni ilyenkor a gyermekkel, hogy mit tehet és mit nem?

Nos, a verbalitás, a kimondott szó ebben a korban nem igazán hatá­sos. Sokkal jobb, ha segítünk fel­mászni a mászókára, majd meg­várjuk, amíg biztos nem lesz a tu­dása. Ha kell, fogjuk meg a kezét, és tereljük más játék felé.

Termé­szetesen, ha a konnektorba akar nyúlni, azonnal és határozottan tilt­suk meg neki.

Kisgyerekünk érez­ni fogja a különbséget a hangszí­nünkben, a hanghordozásunkban, és mivel neki létszükséglete, hogy állandóan érezze szeretetünket (ez jelenti számára a biztonságot), leg­közelebb végiggondolja majd, hoz­zányúljon-e a veszélyes tárgyak­hoz. Hangsúlyozom viszont, rnind­ezt nem azért teszi, mert érzékeli a veszélyt, hanem mert nem akar­ja szeretetünket elveszíteni, öt ugyanis a szülői szeretet irányítja.

Most, ha jól értem, a dackorszak kifejezetten jót tesz a gyermeknek?

Pontosan így van! Fontos lépcső a lelki fejlődésben. Sokan panasz­kodnak arra, hogy ez a fajta da­coskodás egészen az óvodáskor végéig tart. Előfordulhat, hogy a gyermek sokáig küzd önmagával, a valóság elfogadásával, a reális élettér feitérképezésével. Az a sza­bály, hogy nincs helyes megfejtés, nincs egyetlen járható út.

Nem könnyű, de tudatositsuk magunkban, hogy ez az időszak is hozzátarto­zik az egészséges, normális sze­mélyiségfejlődéshez, amit nem át kell vészelnünk, hanem okosan, türelmesen támogatnunk kell gyer­mekünket, hogy túljusson a prob­lémákon. Csak ezzel segíthetünk saját határai meghatározásában, egyéniségének kibontakozásában és önbizalmának erősödésében.

http://www.babasdolgok.com

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

A TEHETSÉG ÉS AMI MÖGÖTTE VAN



A TEHETSÉG ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Mi a tehetség?

Kezdetben a sikeres embereket, így a legmagasabb rangúakat, a legjobb tanulókat, a leggazdagabbakat sorolták ide. Később a különböző intelligencia - tesztekben a legmagasabb pontszámot elérőket vélték a legtehetségesebbeknek. Jelenleg sokkal bonyolultabbnak tartjuk a tehetség - talentum eredetét, semhogy egyetlen megközelítés alapján meghatározható lenne.

Egyszerűen, a józan ész alapján végiggondolva a tehetség fogalmát, öt kritériumot érdemes kiemelni: (1) a tehetség potenciát, lehetőséget, ígéretet, reményt, esélyt jelent (2) valamelyik emberi tevékenységi körben (3) olyan kiemelkedő teljesítményre, amely (4) társadalmilag hasznos és amely (5) megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára.

„Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”

A XX. század utolsó harmadában egyfelől világszerte sokasodtak a kutatások a tehetség-témakörben, másfelől egyre több fejlesztő program indult iskolákban, valamint más tehetséggondozó műhelyekben.

Mostanra kialakult egy olyan bázisa az ismereteknek, módszereknek, amelyek biztos alapot jelentenek a tehetséggondozó programok továbbfejlesztéséhez. Az alábbiakban a kutatásokból a legfontosabbakat emeljük ki, amelyek kiindulási pontjai lehetnek a hatékony tehetségfejlesztésnek: a tehetség fogalma, fajtái, a fejlesztés alapelvei, kritikus pontjai.

I. A tehetség fogalma, fajtái

. Egy modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

  • átlag feletti általános képességek,
  • átlagot meghaladó speciális képességek,
  • kreativitás,
  • feladat iránti elkötelezettség.

Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például

-a magas szintű elvont gondolkodás,

-fejlett anyanyelvi képességek,

-jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken.
A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből sokféle van. Hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A mellékelt

A kreativitás is több elemből épül fel: eredetiség, rugalmasság, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen.
A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: -érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.

Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.

II. A tehetség kibontakozása és fejlődése

Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként formálódhatnak.

A soktényezős tehetség fejlesztésének folyamata, s a képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki.,

A pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.

A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést.

Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken.

Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek.

Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani.

Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.
Az iskoláskor természetesen már más lehetőségeket kínál, azonban itt is óvatosan kell eljárnunk.

A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit (lásd a korábbi felsorolást) kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani.
A felső tagozat (illetve az ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség. Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos - nemcsak az intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt – ha megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni.
A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb. Ezek mindegyike hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak.

Egyrészt a tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni ekkor sem.

Másrészt még ekkor is lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén.

Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra.
A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a felsőoktatásban tudjuk feltenni - széles skálán értelmezve ezt a felsőfokú szakképzéstől.

Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása, meghatározó, hogy a tanulmányok után milyen munkahelyi feltételeket tudunk biztosítani a tehetség teljesítményképes működéséhez és továbbfejlődéséhez.

III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai

1. A tehetség azonosítása, felismerése
Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó gyakorlati munkának. Ehhez itt most csak néhány alapelvet foglalunk össze. Ezek a következők:

.A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni.

A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.

A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.

Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

.

Együttműködés a családdal

  • A tehetséggondozást sem tudja a szülő hatékony közreműködése nélkül megoldani az iskola. amelynek lényege, hogy három környezeti tényező játszik döntő szerepet a gyerek tehetségének kibontakozásában: az iskola, a család és a társak.

    Fontos tehát a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere

A családdal való együttműködésnek sokféle szervezeti formáját kell működtetni ahhoz, hogy a kapcsolattartás hatékony legyen: szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció, családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a kezdeményező szerepet az iskolának vagy más fejlesztő szervezetnek kell felvállalnia, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése mellett egyfajta „továbbképzésben” is kell részesíteni a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésével.



AMIT A SZÜLŐK IS ÉSZLELHETNEK !!!

Átlag feletti képességek:

  • magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség,
  • jó memória és beszédkészség,
  • kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása,
  • speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.),
  • alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát,
  • kritikus, független gondolkodás,
  • gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás,
  • a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége.


Kreativitás:

  • gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás,
  • ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások,
  • az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság,
  • kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás,
  • nonkonformizmus,
  • a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék.

http://geniuszportal.hu

SZLEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

A GYEREK ERKÖLCSI NEVELÉSE

A gyerek erkölcsi nevelése. Hogyan tanítsd meg neki, mi a helyes és mi a helytelen?

Hogyan tanítsd meg a gyereknek, mi a helyes és mi a helytelen? Hol tanulja meg egy gyerek, mit jelent az együttérzés és a jólelkűség?


Egyáltalán létezik-e megfelelő módszer, amivel segíthetsz gyermekednek személyisége helyes fejlődésében? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre próbálunk válasz adni.

A gyerek erkölcsi nevelése

Az erkölcs a gyermek másokkal, valamint a társadalommal szembeni viselkedésére, magatartására vonatkozik. Olyan törvényeket és szabályokat tartalmaz, amelyet mindenkinek kötelessége betartani. Emellett azt is meg kell különböztesse, hogy mi a helyes és mi a helytelen.



Ki a hibás?

A kicsik úgy gondolják, minél nagyobb kárt tesznek, annál hibásabbak. Egy felmérés során két történetet meséltek el több gyereknek. Az első történet arról szólt, hogy egy gyerek összetört 15 csészét. A második történet szereplője egy csészét tört össze, miközben a lekváros üveget szerette volna levenni a szekrényről, amikor nem volt otthon az anyja. Megkérdezték a gyerekeket, melyik történet szereplője követett el nagyobb bűnt? Azt válaszolták, hogy az, aki több csészét tört össze, függetlenül attól, hogy a másikat milyen szándék vezérelte. Ezt objektív vagy reális tanulságnak nevezzük. Voltak azonban olyanok is, akik azt mondták, hogy a második hibázott nagyobbat, mert őt rossz szándék hajtotta. Ez már egy magasabb színvonalú, úgynevezett szubjektív vagy autonóm tanulság. Erre a véleményre azonban 12-13 éves korában jut el a gyerek.

Az erkölcsösség kialakulása gyerekeknél

Ez már egészen pici kortól elkezdődik. A gyerek a szülőktől és saját tapasztalataiból tanul és képes döntéseket hozni. Az erkölcsösség már kisgyerekkortól kialakulhat, ahogy a szülők tanítani kezdik a gyereket túlzott engedékenység nélkül. Ezáltal a gyerekben kialakul a tolerancia mások iránt, és megtanulja elviselni a felnőttkorral járó nehézségeket.

Ha a gyerek túl sok szeretetet, figyelmet kap, és megengednek neki mindent a szülők, szemtelenné válhat és mindig többet szeretne kapni. Ez lassíthatja a gyerek fejlődését és egyéniségének kialakulását. Ez a viselkedés elfogadható egy 2-6 éves gyereknél de a 12 évnél nagyobbaknál már nem helytálló. A túl nagy szigor sem célszerű, hiszen ezáltal a gyerek elveszti önbizalmát, és nem tudja iránytani az életét. Később lázadó magatartás alakulhat ki nála, vagy magába fordulhat, elhízhat a gyerek. A helyes középutat valóban nem könnyű megtalálni.

Ne feledd, a szülő viselkedéséből tanul a gyerek. Te nem csak határokat húzol számára, de arra is megtanítod, mi a helyes és mi a helytelen. Te alakítod a gyermek fejlődését, és rajtad múlik az is, hogy milyen felnőtt válik majd belőle. A gyerek, ahogyan nő, saját döntéseket fog hozni, amik lehet, nem egyeznek meg a társadalom elvárásaival. A szülőnek meg kell tanulja elfogadni ezt. Mindez része a gyerek nevelésére vonatkozó szülői kötelességeknek. Ha jó példát mutatsz gyermekednek, meghallgatod és megérted őt, nevelése sokkal könnyebben fog majd menni.

http://www.csaladivilag.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

Dr. Bauer Bela

A KORAI LEFEKVÉS SEGITI A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT

A korai lefekvés segíti a gyermek fejlődését

Egy új tanulmány szerint a rendszeres lefekvési idő és az elegendő alvás jobb iskolai, óvodai eredményekhez vezethet.

Azok a 4 éves gyerekek, akik mindennap közel azonos időben fekszenek le, jobb eredményeket értek el olyan felméréseken, ahol szövegértési és számolási képességeiket mérték fel.

A korai lefekvés, és az ágybamenetellel kapcsolatos szülői szigor ugyancsak pozitívan hat a gyermek fejlődésére.

Az Amerikai Alvástudományi Akadémia szerint az óvodás korú gyermekeknek legalább 11 óra alvásra van szükségük minden éjszaka. Azoknak, akik ennél kevesebbet alszanak, csökken a teljesítményük, mutatja a tanulmány,

"Ha a szülők ragaszkodnak egy állandó lefekvési időhöz, az nagyon jó hatással lehet gyermekük nyelvi és szövegértési képességére"

A gyermekorvosnak rá kell vennie a szülőket, hogy egy olyan lefekvési időpontot alakítsanak ki, ami a gyermek egészséges alvásához szükséges." http://www.betegszoba.hu

Dr. Bauer Bela

-GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-

GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS-

A legtöbb család számára egy gyermek nem elég. Nálunk még mindig a két gyermekes az elfogadott, ideális családmodell.

A szülők második gyermekük tervezésekor, elsősorban első csemetéjük érdekeit helyezik előtérbe, ezzel némileg háttérbe szorítva saját kényelmüket, anyagi érdekeiket, vagy a karriert.

Sokak szerint a gyermeknek szüksége van legalább egy testvérre ahhoz, hogy egészségesen szocializálódjon. Nos, azok a szülők akik nem osztják ezt a véleményt és az egykét favorizálják, a gyakorlatban hamarosan szembesülnek gyermekük önzőségével.

Sokan kényszerből nem vállalnak második gyermeket, és nem kényelmi okok miatt. Gyakran az anyagi lehetőségek vagy egészségügyi problémák szabnak határt a családi kör bővítésének, illetve egyes édesanyákat a terhesség és a szülés során szerzett rossz tapasztalatok tartanak vissza az újabb gyermekvállalástól.

Egyes kutatások az egyke gyerekek pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet. Eszerint az egykék jobban teljesítenek az iskolában, különösen matematikából és irodalomból. Jobban igyekeznek barátokat szerezni, rugalmasabbak a nemek közti munkamegosztás terén, mint nagycsaládból érkező társaik.

Ha még nem vagy biztos benne, hogy hány gyermeket szeretnél, teszteld le magad, hogy készen állsz-e a következő gyermek fogadására!

Jöhet a következő baba?

Természetesen ezt rajtad kívül senki sem tudhatja jobban. Sokak szerint ez még bonyolultabb kérdés, mint az első gyermek esetében volt. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy legyen-e baba, hiszen döntéseddel az egész család életét készülsz felforgatni. Minden újabb gyermek esetében ezért át kell gondolni, hogy az érkező kis jövevény, hogyan fogja megváltoztatni a család életvitelét, a munkátokat, a családi kasszát, a kapcsolataitokat, és nem utolsó sorban a többi gyermeketeket. Nem árt ezt a kérdést alaposabban körbejárni a döntéshozatal előtt.

Mi a legjobb időzítés?

A legtöbb szülő számára nagyobb dilemmát okoz annak eldöntése, hogy mikorra időzítse második gyermekének érkezését annál, hogy legyen-e egyáltalán következő gyermek.

Meglehetősen vitatott kérdés, hogy mekkora az ideális korkülönbség a gyermekek között. Vajon az a helyes, ha egymás után jönnek a kicsik, és - hasonló érdeklődési körük miatt - könnyebben tudnak egymással játszani? Esetleg az a jobb, ha van néhány év korkülönbség köztük, így többet tudunk velük külön-külön is foglalkozni?

Ugyan kutatások nem bizonyítják ennek helyességét, mégis a legtöbb szakember 2-3 év korkülönbséget tart ideálisnak a testvérek között, és a legtöbb család is erre a következtetésre jut idővel.

  • Mindenesetre az bizonyos, hogy az édesanya szempontjából semmi esetre sem tanácsos túl rövid idő után, újabb terhességre vállalkozni. Az anya szervezetének szüksége van arra, hogy az első szülés okozta stresszes állapotából felépüljön, és fizikálisan feltöltődjön. A túl hosszú várakozás ellenben a termékenység szempontjából megkérdőjelezhető.
  • Az első szülést követő hatodik hónapnál hamarabb fogant babák körében, a kutatások 40%-os esélyt mutatnak a koraszülésre és a kis súllyal való születésre. A tíz évvel a első szülés után vállalt csecsemők esetében, ugyanez a duplájára emelkedik.
  • Egyes szakemberek azt javasolják, hogy az első gyermek 1 éves kor alatt, vagy 4 év felett legyen testvére érkezésekor. Ennek nagyon is praktikus okai vannak. Az 1 éves gyermek még túl kicsi ahhoz, hogy nehezteljen a kisebb tesóra, még nem féltékeny. A 4 évesnél idősebbek viszont már kiélvezték apa és anya állandó törődését, és már kezdenek önállósodni.

Mit kell számításba vennem a döntés előtt?

Sokszor kerülünk olyan helyzetbe életünk során, hogy nincs módunk jól átgondolt döntést hozni. Különösen igaz ez akkor, ha szerelemről, vagy más, érzelmektől túlfűtött témáról van szó. Felsorolunk néhány dolgot, melyeket célszerű mérlegelnünk a nagy döntés előtt.

Mennyi idős(ek) a meglévő gyermek(ek)?

Ahogy az előzőekben már utaltuk rá, nem javasolt terherbe esni, ha a legkisebb családtag még nem töltötte be a 6 hónapos kort.

A többség ebben egyetért, ám a továbbiakat tekintve különböznek az álláspontok. Vannak, akik szeretnék korban minél közelebb tudni csemetéiket egymáshoz. Szokásos érveik szerint, így játszótársai lehetnek egymásnak, valamint nem nyúlik bele a nevelés időszaka az öregkorba.

A másik tábor viszont addig tolná ki következő baba érkezését, amíg csak lehet, mondván, hogy így több idő jut a nevelésre, és az idősebb testvér jobban felkészíthető a kistestvér érkezésére.

Milyen hatással lesz a kis jövevény a család életére?

A család életvitele teljesen rendezett? Sikerült megoldani minden gyermeknevelési problémátokat? Végre mindenki kényelmesen átalussza az éjszakát? Újra van időtök egymásra figyelni partnereddel? Esetleg már a munkahelyedre is sikerült visszatérned és újra teljes életet élsz? Ezek azok a dolgok, amelyeket mindenképp számításba kell venned a következő gyermek-vállalás előtt. Emlékezz csak vissza! Az újszülött teljes embert kíván! Gondold át, hogy van-e annyi időd és energiád, amennyit egy újszülött igényel. Felkészültek gyermekeid egy csecsemő állandó jelenlétére?

Hogy álltok anyagilag?

A pénz nem minden, de nem is mindig elég. Pláne, ha bővül a család plusz egy fővel. Szerencsére a ruhákat megörökölheti a kicsi a nagyobb testvérektől, de lesznek olyan kiadások, amelyekkel muszáj számolni. Amennyiben megvan a szükséges plusz, akkor nincs gond, de ha nincs, akkor el kell gondolkodni azon, hogy honnan lesz előteremtve. Mi a helyzet a munkahelyeddel? Lehet szó részmunkaidőről? Megengedheted-e magadnak, hogy ne dolgozz, vagy olcsóbb megoldás felfogadni egy dadát?

Mennyi idős vagy?

Nők esetében, a termékenység szempontjából ez nagyon fontos kérdés. Például, ha 38 éves vagy és két gyermeket szeretnél még, akkor a 2-3 év kihagyás a két gyermek között luxus. Viszont, ha 30 alatti vagy és nincs semmiféle egészségügyi problémád, mely a termékenységedet befolyásolná, akkor nyugodtan kezelheted rugalmasabban a dolgot. Beszélgessetek el partnereddel erről, hiszen a legtöbb embernek van elképzelése arról, hogy mennyi idősen szeretné nevelni a gyermekeit.

Egyetértetek mindenben a partnereddel?

Néha az egyik szülő már készen áll, míg a másik még nem. Nehéz állandóan szinkronban lenni egymással. A probléma megoldását kezdjük mindig a nézeteltérések tisztázásával! Üljünk le és egyeztessük a szempontjainkat! Tudom; ezt sokkal könnyebb leírni, mint véghezvinni és talán nem is oldódnak meg azonnal a gondok, de valahol el kell kezdeni. Sokat segíthet, ha másokkal is beszélünk a dologról, akár egy internetes fórum keretében.

Hallgass a szívedre!

Igen. Mérlegelni kell a pozitívumokat és a negatívumokat is, de ez alapvetően egy olyan döntés, amelyben egyáltalán nem baj, ha a szív irányít.

Ha még egy gyereket szeretnél és ebben a partnered is teljes mellszélességgel támogat, akkor ne habozz tovább, vágj bele! Csak arra koncentráljatok, amit a boldog jövő tartogat számotokra!

Forrás.WWW.google-

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

AZ ÉRINTÉS CSODÁJA

Az érintés csodája

Csodálatos érzés, amikor először simogatjuk meg kisbabánkat. Puha bőre, apró kis ujjai, pici talpa mind-mind arra csábítanak, hogy megsimogassuk, megpuszilgassuk. Ez az élmény mindkettőnknek fantasztikus, a babának pedig elengedhetetlenül fontos, hogy szeretetünket a bőrén keresztül is érezhesse.

A sírós kisbabánk hamar megnyugszik, ha hallja a szívdobogásunkat és érzi közelségünket, kezünk melegét a bőrén. Ez a közelség táplálja a csecsemőnkben az ősbizalmat, hogy a világ szép és jó és minden rendben van körülötte.

Már a hathetes magzat is érzékeli a bőrén a méhen belüli világot: az ujját szopja, megérinti saját testét, a méh falát, keze beleakad a köldökzsinórba. Nem csoda, ha kezdetben nehezen viseli a kinti világot; hiányzik a jó meleg burok, félhomány, dörzsölik a ruhadarabok. Tudományos megfigyelések szerint a hordozókendő segítséget nyújthat az első hetekben, pótolva a méhen belüli biztonságérzetet. Szorosan hozzásimulva anyához, érezni melegségét, illatát, nincs is jobb dolog egy csecsemő számára.

A koraszülöttek körében végzett megfigyelések is azt bizonyítják, hogy a legjobb egészségügyi ellátás sem pótolhatja a testi érintkezést.

"A kis súlyú, koraszülött csecsemő jobban érzi magát, ha közel lehet anyja testéhez" - ezt állapították meg egy kolumbiai kórház koraszülött-intenzív osztályának munkatársai. A kórházi túlzsúfoltság és keresztfertőzések megszüntetése érdekében létrehozták a "kenguruprogramot", melynek az a lényege, hogy a koraszülöttek csak addig maradnak kórházban, amíg az állapotuk súlyos, azt követően pedig otthon gondozzák őket. Mivel a kolumbiai anyáknak is el kell valahogy látni a háztartást, kitalálták, hogy a pici babákat egy kendővel az anya mellkasára kötik, mint ahogy a kis kenguru ül az anya erszényében.

Ennek a módszernek a használatával ugrásszerűen megnőtt az 1000 g feletti koraszülöttek túlélési aránya.

A fejlett országokban (így nálunk is) alkalmazott koraszülött-ellátás természetesen teljesen más - a szakértelmet és a jó minőségű eszközöket nem lehet és nem is szabad az otthoni ellátással kiváltani. A "kenguruprogramból" azonban nekünk is le kell vonnunk a tanulságot: óriási segítséget jelent, ha a csecsemő anyja közelségét élvezheti. Többé nem kell órákon át sírnia a kicsinek ahhoz, hogy megkapja, amit akar, hiszen anyja a folyamatos érintkezés következtében a kicsi minden rezdüléséből tudja, hogy éppen mire vágyik.

Az érintés nemcsak gyógyít, okosít is:

A kitartó sírás energiát emészt fel és ez az energia máshonnan fog hiányozni. A nyugodt, kiegyensúlyozott baba környezetének felfedezésével foglalkozik, játszik, tanul, egyszóval fejlődik. Nézzük hogyan:

5 hetes kor körül már felfedezi az ujjait, esetleg megtanulja ezek szopogatásával megnyugtatni magát.

6 hetes kor körül elkezd játszani a kezével és az ujjaival, élvezi a tapintás útján történő megismerést.

8 hetes kor körül a tenyerébe helyezett tárgyra rámarkol és nagy ívben mozgatja azt. Kedvét leli a meztelenségben, kezeivel érintgeti és kezdi megismerni a testét.

10 hetes kor körül már nem csupán nézegeti a tárgyakat, hanem megpróbálja megérinteni, bár gyakran mellé nyúl.

3 hónapos kor körül mindent a szájába vesz, ami a keze ügyébe kerül - mivel az ujjakkal való tapintása még nem elég fejlett, a nyelve viszont rendkívül érzékeny, így próbálja megismerni a különböző tárgyakat. Játékait ujjaival megérinti, bökdösi, ujjait külön-külön vagy az egész öklét a szájába teszi, majd kiveszi, nézegeti azokat.

4 hónapos kor körül a szülő arcát bökdösi, simogatja, ütögeti, jelezve mennyire kötődik hozzá. Ügyesen megmarkolja a legkülönfélébb dolgokat, a nagyobb darabokat két kézzel tartja.

6 hónapos kor körül kezeivel elkezdi felderíteni a tárgyak anyagait.

7 hónapos kor körül a fogáshoz, markoláshoz már nemcsak a tenyerét, hanem hüvelyk- és mutatóujját is használja - kialakul az ún. csippentőfogás.

10 hónapos kor körül a tárgyakat nem csupán megfogni tudja, hanem elengedni is, sőt, élvezi azok dobálását.

1 éves kor körül érett csippentőfogással apró dolgokat - morzsát, borsószemet -vesz fel a földről. Élvezi a tárgyak dobálását, dobozok, fiókok ürítgetését és újrapakolását, serpenyők, lábasok rendezgetését.

Gyermekünk fejlődését az segíti a leginkább, ha hagyjuk, hogy minél több élményt szerezzen. Még akkor is, ha kavicsokban turkál a játszótéren vagy gyümölcsdarabkákkal maszatol - időnként töröljük meg a kezét nedves törlőkendővel.http://okosanya.blog.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

Dr. Bauer Bela

-JÓ GYEREK-ROSSZ GYEREK-TANÁCSOK



Jó gyerek, rossz gyerek – egyik csemete sem így születik.

Jó ember, rossz ember – a szülőkön múlik, mivé válik később.

Sok szülő ösztönösen neveli gyermekét, felismerve, hogy a srác nem eredendően jó vagy rossz. Csak rajtuk áll vagy bukik, szeretetreméltó felnőtt válik-e a csemetéből. Duplán megéri fáradozni: apu és anyu is több örömet lel így gyermekében, no meg ő maga is boldogabb lesz egész élete folyamán. Tudjuk, minden csöppség más és más, ám vannak általános szabályok, amelyeket nyugodt szívvel alkalmazhatunk.

1. szabály: Enyém minden felelősség
Világos játékszabályokkal a gyermek mindig tudni fogja, mikor cselekszik helyesen, illetve helytelenül. Ne legyen de és ha. Figyelmeztesd a csemetét, mi történhet, ha vét a szabályok ellen. Még jobb, ha hagyod, hogy ő döntsön a következményekről. Ugyanis néha önmagával szemben sokkal szigorúbb, mint a szülő. És legyél következetes: éreztesd, hogy komolyan gondolod, amit mondasz.

2. szabály: Tiéd minden tiszteletem
Engedd, hogy neki tetsző elfoglaltságot, foglalkozást válasszon – ne feltétlenül azt, amit te szánsz neki. Tiszteld gondolatait, érzéseit, még akkor is, ha azok teljesen eltérnek az tiédtől. Bár gyermek még, ő is döntéseket hozni képes ember. De mindig a legjobbat várd tőle, és meglátod, igyekezni fog, hogy ne okozzon csalódást szüleinek. Mutathatsz példát is. Mondjuk, legyél olyan higgadt, mint amilyen higgadtságot elvársz a gyermektől.

3. szabály: Káros minden erőlködés
Ne erőltesd, hogy magában elfojtson gondolatokat és érzelmeket, inkább azt, hogy elejét vegye a hisztériás jeleneteknek, nemkívánatos hangnemnek.
Mindenekelőtt ne sugalld azt, hogy ő a világ közepe. Ne hagyd, hogy gyermeked teljesen természetesnek vegye az általad nyújtott „szolgáltatásokat”. Tanítsd meg arra, hogy tisztelje mások érzéseit és szükségleteit. Mutass jó példát a rászorulók segítésére, a jótékonykodásra. Ragaszkodj a jó modorhoz - még az asztalnál is. Tanítsd meg hálásnak lenni, hogy mások erőfeszítései kapcsán – melyet az ő érdekében tesznek – kinyilvánítsa háláját.

4. szabály: Élmény minden perc
Vedd észre, ha valamit jól csinál. Elismerésed bátorítólag hat és további pozitív viselkedésre ösztönöz. Figyelj rá: ha beszélgetni akar, szakíts időt rá. Fontosak még az együtt töltött percek is – a közös élmények a legmeghatározóbbak a szülő-gyermek kapcsolatban. Fogódzót adnak és átsegítenek a nehezebb időszakokon. Ne vegyél mindent észre: ha alapvetően jó a gyermek, nem kell minden különcség miatt vitatkozni: ha kékre festi a haját, várj egy hónapig, hátha áttér egy szimpatikusabb színárnyalatra.
Hiszen te is voltál gyermek; néha nem árt, ha megpróbálod beleélni magad gyermeked helyzetébe.

:

http://www.kiskegyed.hu/baba-mama/gyerekneveles/rossz-gyerekbol-jo-ember-

Dr. Bauer Bela

A VERÉS EGY ELAVULT NEVELÉSI MÓDSZER....



A verés egy elavult nevelési módszer...

Mivel immár 2o11-et írunk, magától értetődő a válasz: természetesen „nem verni”, hiszen a modern gyermekpszichológia szerint a testi fenyítés rendkívül káros, és elavult módszer.

Nincs olyan gyermekpszichológus, aki ne emelne hangot a gyermek verése ellen – hiszen mélyen belevésődik a kicsik tudatalattijába a negatív, megalázó élmény, és nagyon káros következményei lehetnek.

Felmérések szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen részesülnek „atyai pofonban” jóval agresszívebbek társainál, ők is hasonló, tettleges eszközhöz folyamodnak konfliktusok esetén – ha ők is szülők lesznek egyszer, gyakrabban „öröklik” ezt a káros nevelési módszert –

A depresszió, a szorongás, később a szexuális deformitás is gyakrabban előfordult a gyakran bántott gyerekek között. Ezért megengedhetetlen a gyerekkortól felnőttéválásig kitenni ennek a gyerekeket.

Kihangsúlyozom, írásomban nem a bűncselekménynek számító gyermekbántalmazásra tesszük a hangsúlyt – hiszen ez sarkított, és gyászos eset –

hanem a jószándékú, és szeretettel adott atyai pofonok ellen emelek szót. Ugyanis hiába vannak tele a könyves standok jobbnál jobb nevelési szakirodalommal, hiába jelennek meg újságcikkek a verés káros hatásairól – az a tapasztalat, hogy igazából ez még nem tudatosult igazán a szülőkben. Sok a tudatlan, tájékozatlan, régimódi gondolkodást valló szülő.

Ugyan a rettenetes spártai szigort szinte senki sem állítja példaképnek, a Makarenkói fekete nevelés is a múlté, mégis számos szülő gondolkodik úgy, hogy a jó nevelés alapfeltétele az indokolt náspágolás.

Itt meg kell különböztetni, hogy „verés” és verés” sem egyforma: meg lehet különböztetni az egyszerű suhintást, a szelíd tockost, a nagyobb, nyitott tenyérrel elkövetett pofont, és az igazi, megalázó verést, amit gyakran eszközzel, fakanállal, vagy egyéb eszközzel történik.

Káros hatásai nem egyformák – minél gyakrabban, és minél drasztikusabban kap ki a gyerek, annál mélyebben vésődik be a tudatalattiba, és annál negatívabbak a következmények. Igazából alig van szülő, aki életében nem követett volna el néhány nevelési hibát, és az is előfordul, hogy az olyan szülő keze is eljárhat, aki egyébként mélyen elítéli a testi fenyítés ezen formáját.

Bizony, vannak könnyen, és nehezen kezelhető gyerekek, a szülőknek is megvannak a maguk problémái, és ők sem egyformák: vannak temperamentumos, hirtelen természetű anyák, és apák, akik nehezen viselik el, ha a gyerek helytelenül viselkedik. Előfordulhat, hogy egy fárasztó nap után a gyerek felesleges, és idegborzoló hisztije következményeként elcsattan a füles - melyet a szülő mély lelkiismeret furdalása követ, gyakori, hogy a szülő elsírja magát, és gyűlöli magát, hogy hagyta elszabadulni az indulatait.

Az efféle eset szinte minden családban előfordul, ilyenkor a legbölcsebb dolog bocsánatot kérni a gyerektől: „ne haragudj, hogy megütöttelek, a maminak sem szabad verekedni!” Ha a szeretet van túlsúlyban, ha a gyereket egyébként következetesen, és odafigyeléssel nevelik, az efféle „baleseteket” jól tűrik a gyerekek, és emiatt felesleges az önostorozás – hiszen mi is emberből vagyunk.

A gyerek is érzi, hogy a szülő sem gondolta komolyan – nem arról van szó, hogy nem szereti őt, csak ideges volt. A legfontosabb, hogy sokat beszélgessünk gyerekeinkkel, és ha csemeténk helytelenül viselkedik, a szóbeli ráhatással, magyarázattal, súlyosabb esetben édesség, vagy TV megvonással, és társaival nagyobb nevelő hatást érünk el, mint az ideges odacsapkodással.

Az erőszak erőszakot szül, a szeretet szeretetet.
Mi a helyzet azokkal a szülőkkel, akik, noha nagyon szeretik a gyerekeiket, de mégis az „atyai pofon” üdvözítő hatására voksolnak? Számtalan oka van ennek: valószínűleg ők azok, akiket kemény kezűen neveltek annak idején, és magukba szívták a helytelen, és elavult nevelési módszert - vagy pedig emellett lusták is modernebb szakirodalmat olvasni a témáról .

Előfordul az is, hogy a nagyszülő, vagy a régi vágású védőnő ajánlja a testi fenyítést, mondván, hogy: „ne hagyja, hogy a fejére nőjön, ha most nem kap ki, később ő fogja Önt ütni”!

Hányszor elhangzik ez a mondat: „Engem is elvert az apám nadrágszíjjal gyerekkortól felnőttéválásig, mégis ember lett belőlem”! Az ilyen emberek általában merev, nem egyszer sérült gondolkodásúak, nem törődnek a pszichológusok, óvónők, tanárok véleményével - ezért nehéz őket meggyőzni helytelen magatartásukról. Meggyőződésük, hogy így tesznek jót a gyerekkel : elvük a tettleges szigorúság, úgy gondolják, a legjobbat teszik a gyerekkel. Sokan elítélik, megvetik, lenézik az ilyen szülőket – pedig nem kéne: a maguk módján jót akarnak – inkább arra kéne törekedni, hogy minél inkább felvilágosítsuk őket, mi is a helyes nevelési irány: a kompromisszumkészség, az elfogadás, a szeretet kimutatása, a következetesség, a szóbeli ráhatás.

Ha ezek az emberek belegondolnának, mit is művelnek valójában szeretett gyermekük pszichéjével, biztosan abbahagynák a pofozkodást. Hiszen normális szülő nem szeret ártani a gyerekének.

Véleményem szerint nagyobb propagandát kéne készíteni a gyerek verés káros hatásairól, hogy még inkább beivódjon a szülők tudatába a helyes út. Reménykedjünk benne, hogy évtizedek múlva (de ha lehet, hamarabb) a verés teljesen kikopik a nevelési eszköztárból, és csak elrettentő példaként fogunk rá visszatekinteni.

http://miez.info/hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

ÖSSZEFÜGGÉSEK A GYERMEK VISELKEDÉSE ÉS A ROSSZ HÁZASSÁG TÜNETEI KÖZÖTT

Összefüggések a gyerek viselkedése és a rossz házasság tünetei között.

A családi idill mindenáron való fenntartásának éppen az issza meg a levét, akinek az érdekében történik.

106

A család a legrégibb és leginkább meghatározó csoport, illetve kapcsolatrendszer, ami legnagyobb a személyiségformáló hatással bír.

Ha a rendszer jól működik, a benne felnövekvő gyerek képes lesz bízni önmagában és a világban, ami felnőttkori boldogulását is pozitívan befolyásolja.

Ha azonban zavar támad a működésében, a család egyfajta neurotizáló tényezővé válhat, ami viselkedési zavarokhoz, súlyosabb esetben pedig pszichoszomatikus és szenvedélybetegségek kialakulásához is vezethet.

Hamis családi idill

A hamis családi idill fenntartásának általában éppen az issza meg a levét, akinek érdekében mindez történik, vagyis a gyerek.

Az egyik legmarkánsabb és szinte mindenki által ismert példa erre a jobb sorsa érdemes gyermek, aki leginkább egy kis zsarnokra emlékeztet - ami persze a legkevésbé az ő hibája.

Ez a fajta jelenség - más léptékben bár, de - számos hazánkbeli családban is tapasztalható. Tudd meg, mely viselkedésformák engednek arra következtetni, hogy a gyerek érzékeli a szülei házasságában keletkezett zavart.

Követelőzés

Az egymással rossz viszonyban lévő szülők nemritkán tárgyakkal igyekeznek pótolni azt a fajta melegséget és meghittséget, ami az egészséges családok sajátja, esetleg - számolva azzal, hogy előbb-utóbb mégiscsak kenyértörésre kerül sor - ki-ki igyekszik magához édesgetni a csemetét újabb és újabb drága játékkal, menő ruhával, okostelefonnal.

9 ötletes alvássegítő szerkentyű 5000 forint alatt15 tipikus nevelési bakiA gyerekek 15 legkedvesebb szórakozása15 tipp, hogy angyali gyerkőcöt nevelj15 alvássegítő tipp, ami biztosan beválikA 11 legédesebb gyerekdal16 bűbájos játék lányoknak és fiúknak11 színvariáció a gyerekszobába, ami fejleszti a kicsi IQ-ját14 csábító, de annál károsabb édesség12 szabadtéri játék gyerkőcöknek

Valójában ettől a gyerek a legkevésbé sem lesz boldogabb - sőt, épp ellenkezőleg. A csilivili ajándékok ugyanis természetüknél fogva eleve csak pillanatnyi örömet képesek szerezni. Mindeközben a gyerkőc érzelmileg egyre inkább kielégítetlenné válik, aminek ráadásul korából adódóan nem is lehet tudatában, így a lelkében keletkező hiányt újabb és újabb tárgyak kikövetelésével próbálja kompenzálni - és az ördögi kör bezárult.

Visszacsúszás egy korábbi viselkedési A gyermek bár már ötéves, a mai napig cipelteti magát, cumisüvegből iszik és nem hajlandó folyékonyan beszélni, ami nagyfokú bizonytalanságra enged következtetni fázisba

.

Esete korántsem nevezhető egyedinek: azok a gyerekek, akik nem tudhatják maguk mögött az egészséges család nyújtotta stabil hátteret, gyakorta menekülnek efféle éretlen viselkedésformákba.

Mindez valójában egyfajta - nem akaratlagos - segélykiáltás, aminek a hatékonysága többnyire erősen vitatható, ám a csemetének, ha mást nem is, egy kis extra törődést azért általában sikerül kicsiholnia ily módon édesanyjából-édesapjából.

Ovis bajok

A szülők rossz kapcsolatán kívül számos más dolog is felboríthatja a kicsi lelki harmóniáját - ilyen például a közösségbe kerülés is.

A leggyakoribb magatartászavarok óvodáskorban

Az addig nyugodt gyermek közösségbe kerülve hirtelen nehezen kezelhetővé válhat.

Milyen magatartászavarok jelentkezhetnek óvodáskorban?

Agresszivitás

A rossz házasság tünete lehet a gyerek agresszív viselkedése is - és nem csak sztáréknál.

A szidás, büntetés ilyenkor csak ront a helyzeten, hiszen az agresszió agressziót szül, így konfliktuskezelésre eleve alkalmatlan - ráadásul nem is arról van szó, hogy a gyerkőc úgymond rossz lenne.

Valóban az ilyesféle megnyilvánulások arra az egyensúlyzavarra utalnak, ami a gyerek környezetében következik be, megbolygatva a kicsi érzelmi világát.

Valamilyen szinten érzékeli, hogy az a kép, amit szülei mutatnak felé, nem őszinte, ez pedig érthető módon igencsak elbizonytalanítja, sőt, egyenesen félelemmel tölti el.

Ennek a fajta destruktív érzelemnek azonban nem talál valamiféle, minden érintett számára elfogadható kiszelepelési módot - azaz nem tudja vagy meri megfogalmazni, esetleg lerajzolni vagy eljátszani, ami a lelkében zajlik -, így a körülötte lévők, netán saját maga ellen fordul.

A gyereknek alapvetően utánozás révén kellene tanulnia - ezért aztán minél inkább iparkodnak a szülők a békesség, szeretet és egyetértés látszatát fenntartani, annál kevésbé lesz képes csemetéjük kifejezésre juttatni, hogy mit érez, és annál inkább agresszívvá válik.

Gyógyító mese
A mese már önmagában feszültségoldó hatással bír, szimbólumvilága pedig segíti a kicsit bizonyos lelki bajok feldolgozásában

Nem csak a válás lehet megoldás

A szakemberek és a szülők egyetértenek abban, hogy a válás - még ha a lehető legkulturáltabban zajlik is - sebet ejt a gyerek lelkén, melyet sokszor az idő sem képes tökéletesen begyógyítani. Ám az is tény, hogy a boldogság látszatának megőrzése még inkább káros lehet a kicsi személyiségfejlődésére nézve.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

Dr. Bauer Bela

GYEREK CIPŐ TIPPEK

Gyerek cipő tippek:

Ha az első gyermekünk számára kell cipőt vásárolnunk nagy gondban lehetünk.

Milyet is válasszunk, ami a legmegfelelőbb lesz a kicsi lábának. Figyelembe kell venni a biológiai, ortropédiai szempontokat, de a bekötési, becsatolási lehetőségre is oda kell figyelni.

, Az ortropéd szakorvosok az úgynevezett supinált cipők megvásárlását, hordását tanácsolják.Ez a talp haránt részét megemeli, ezzel is megelőzve már kis gyermek korban a későbbi talp- és járási problémákat. Ez úton megelőzhető a lúdtalp kialakulása, vagy a megsüllyedt boka.

A gyermek cipők megvásárlása során kellő figyelmet kell fordítani a boka megtartására. Olyan lábbelit válasszunk, mely megtartja a kicsi bokáját, főként az első egy-két cipőcske, szandál legyen ilyen. Mivel a gyermek még nem biztos lábakon jár fontos, hogy ne bicsakoljon ki a lába a járástanulás során. A megfelelő gyermek cipő vásárlásával nagy lépést tehetünk a félrelépés, csámpás járás elkerülése érdekében.

Ezt a vásárlási gyerekcipő tippet fogadjuk meg! Sok felnőtt szenved ettől, pedig gyermekkorban elejét vehetjük a kellemetlenségnek.

Nemcsak a szakorvos előírásait kell betartanunk, hanem a baba érdeklődése szempontjából is a legmegfelelőbb mellett kellene döntenünk.

A következő gyerekcipő tipp a csatolási módra vonatkozik.

Általában egy éves kor körül kezdi megtenni az első lépéseit a baba. Ekkora kell számára beszereznünk a gondosan kiválasztott cipőt, melyet felpróbálni nem igazán tud a kicsi.

A lábméretét ezúton nem tudjuk pontosan megállapítani.

Más módot kell erre választanunk. Hasznos tipp lehet gyerekcipő esetében a hurkapálcikával vett méretet.

A gyermek érdeklődése alatt azt értem, hogy a különböző fűzőket, tépőzárakat szívesen próbálgatja kikapcsolni.

Ha el szeretnénk kerülni a folyamatos befűzést, bekötést, akkor döntsünk nehezen kikapcsolható cipő mellett. Ez a probléma főként a zárt cipők esetében kerül elő.

Előnyös lehet a csatos megoldás, mivel az ilyen kicsi gyermek még nem tudja a csatot kezelni. Csak játék lehet a számára, de a kicsatolással nem boldogul. Jó lehet ezen kívül a zippzáros zár is. A cipőkön lévő zippzár elég kicsi és nehezen kezelhető ahhoz, hogy ne tudja lehúzni.

Rosszabb kivitelt jelent a fűzős cipő. A fűzővel és a tépőzárral boldogul a gyermek a leginkább. Ennek a használatát - legalábbis a kikötését – tanulja meg a legkorábban. A fűzőt és a tépőzáron egyaránt csak egyet kell rántani, és máris levehető a cipő. Ezeket a gyártók erőszeretettel alkalmazzák a cipőkön, sok ilyen formájú cipőt találhatunk a piacon. Ők sem gondolnak bele – ezek szerint – a praktikumba.

Formás és szép cipőt vásárolhatunk meg ebben a kivitelben is, de gondoljunk bele a későbbi kellemetlenségekbe, mikor a gyermek folyamatosan kiköti a fűzőt, vagy szétszedi a tépőzárat

A jó döntést bizonyítja a hordás is.. A két oldalon zippzárral ellátott, és az egészet átkötő tépőzáras megoldást javasoljuk.

Kellő mértékben kitágítható a cipő a felvétel során a kétoldalt lévő zippzár segítségével, a tépőzár – szerintem el is hagyható lenne – pedig átköti az egészet, letakarva a zippzár szárát is. A tépőzárat folyton szétszedik a gyerekek de a zippzárt nem babrálják..

A gyermek cipő megvásárlását tehát nagy átgondolás előzze meg. Jó tanácsként mondom: fogadja meg a tippeket!

http://miez.info/hu/
-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

TEMPERAMENTUM-EGYEDI JEGYEK CSECSEMŐNÉL

TEMPERAMENTUM-EGYEDI JEGYEK A CSECSEMŐKNÉL

Ma már több kutatási eredmény is alátámasztotta, hogy a csecsemők nem fehér lappal jönnek a világra: már egész apró babakorukban velük született temperamentumuk van, valamint egyedi személyiségjegyeik.

De mi történik akkor, ha az anya és a gyermek alapszemélyisége nincs összhangban egymással?

Az elméletek, melyeket több követéses kutatás is megelőzött, arra alapozzák a kiegyensúlyozott anya-gyerek, majd később a gyerek-külvilág viszonyát, hogy az anya hogyan reagál gyermeke temperamentumából fakadó reakcióira, illetve az anya és a gyermek személyisége mennyire illeszkednek egymáshoz.

Nem csak a környezet befolyásolja a személyiséget

Ikerkísérletekben, problémás, tanulási nehézségekkel küzdő, nehezen kezelhető gyerekeknél figyelték meg, hogy ugyanazon családi háttér, nevelési stílus mellett később teljesen más viselkedészavarok jelentkezhetnek.

Ennek magyarázata, hogy nem pusztán a környezeti hatás alakítja a gyermekek vi Már néhány hetes csecsemők jól elhatárolható különbségeket mutattak adott területeken selkedését, hanem egyedi személyiségük kölcsönhatása is a környezettel.

- mozgás, evés-alvás rendszeressége, sírás mennyisége -, attól függetlenül, hogy milyen környezetben voltak, illetve szüleiknek milyen volt a természete.

Hosszú ideig - fiatal felnőttkorig - követték a vizsgált babákat, és többségüknél az derült ki, hogy bár a tulajdonságok transzformálódnak, az alapjegyek hosszú távon megmaradnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kizárólag a genetika határozza meg a személyiséget: úgy vélik, hogy a temperamentum és a környezet folyamatos kölcsönhatása alakítja azt.

A temperamentum-elmélet kategóriái

A temperamentum-elmélet több személyiségjegy együttes jelenléte alapján létrehozott hármas felosztását a téma megkerülhetetlen pszichológus kutatói,írták le
A könnyű gyerek rendszeresen eszik, alszik, pozitívan közelít az új helyzetekhez, alapvetően könnyen viseli a frusztrációt. Alkalmazkodik a változásokhoz, például az új ételekhez vagy az új iskolához. Legtöbbször jó a kedélyállapota, és gyakran mosolyog. Az ilyen gyerekekkel kapcsolatos problémák rendszerint abból adódhatnak, ha olyan helyzetbe kerülnek, ami lényegesen eltér az otthon megszokott mintától, értékrendtől, és így nem tudják azt értelmezni, amit otthon tanultak.

A nehéz gyerek rendszertelenül eszik, alszik, rosszul közelít az új helyzetekhez, gyakran és hangosan sír. Lassan alkalmazkodik a változásokhoz, és több időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja az új ételeket vagy embereket. Az ilyen gyerekekkel kapcsolatos problémák rendszerint a szocializációs minták, családi, iskolai és kortársi elvárások körül forognak. Hirtelen egy új szituációba kerülve ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel mutatnak elutasítást, és néha ellenszegülő és agresszív viselkedést.

A lassan felengedő gyerek visszafogottan reagál az új helyzetekre, és lassan fogadja el azokat. Ha rendszeresen hozzuk ugyanabba a szituációba, finoman elérhetjük, hogy nyugodtan elfogadja azt. Közel rendszeres biológiai rutinja van - például az evés és az alvás tekintetében -, a velük kapcsolatban kimutatott problémák jellege inkább attól függ, hogy milyen egyéb jellemvonásokat mutatnak.


Hogyan kerüljünk összhangba a gyerekkel?

A gyermek egészséges lelki fejlődéséhez szükséges kötődés akkor alakul ki a legkönnyebben, ha a szülő és a gyermek temperamentuma harmonizál egymással. Szakemberek álláspontja szerint viszont, miután a temperamentum általában öröklődik, nagy a valószínűsége, hogy a szülő temperamentuma összeillik a gyermekével. Amennyiben mégis disszonánsnak tűnik az anya és a gyermek kapcsolata, érdemes figyelembe venni pár szempontot.

-Segíthet például azoknak a pillanatoknak a felidézése, amikor a kapcsolat harmonikusan működött. Mit csinált akkor a gyermek, és hogyan reagált erre az anya?
Ha ezek a pillanatok megragadhatók, könnyebb megtalálni a gyereknek megfelelő reagálási módot.

Fontos, hogy az anya felismerje a gyermekkel kapcsolatban táplált érzéseit. Elszigetelt érzést okozhat, ha inkább frusztrált, mint beteljesült szülőnek érzi magát, ha a szülői szerepe inkább stresszt okoz, mintsem energiával töltené fel. Sok szülő tapasztal a felsoroltakhoz hasonló érzéseket.

Nagyon hasznos, ha van kivel megvitatni ezeket az érzéseket, ebből a gyerek is profitálhat.

Fontos emellett a gyermek valós személyiségének figyelembevétele is. Sok szülő esik abba a hibába, hogy olyan tulajdonságokat szeretne látni a gyermekében, amilyen esetleg nincs meg benne. Így olyan tevékenységeket helyez túlsúlyba, amelyek a gyereknek nem megfelelőek, ettől a gyerek túlingerelt, ideges, nyugtalan lesz.

Nem utolsósorban pedig a szülő a gyermek igazi személyiségjegyei alapján próbáljon meg viszonyulni hozzá.

Nem szabad a gyermeket a temperamentuma miatt büntetni. Ha például szégyenlős, nem szabad megfedni azért, ha idegenekkel szemben bizonytalan, hezitál.


A gyermek személyiségéből kell kiindulni

A megfelelő illeszkedés elve szerint persze van, amikor könnyebb dolga van a szülőnek, könnyebben jön a dicséret, hamarabb szilárdul az anyai kompetencia érzése.

A "könnyű gyerekek" jobban kezelik a különböző szülői attitűdöket, míg a "nehéz gyerekekhez" és a "lassan felengedő" gyerekekhez néha több figyelem, türelem és adott esetben ötlet kell. Így aztán elképzelhető, hogy nehezebben éli meg az anyaságot az, akinek örökmozgó természetéhez képest "buddha jellegű" babája rengeteg nyugalmat és kevés változatosságot kíván.
Ezen elméletek legfontosabb konklúziója mégis az, hogy nem az a lényeg, hogy gyermekünk melyik kategóriába tartozik, hanem hogy hogyan tudjuk kezelni az adott kategóriát.

Az eltérő temperamentum hosszú távú következményei

Arra vonatkozóan nem állnak még rendelkezésre pontos kutatási eredmények, hogy milyen temperamentum-eltérések milyen traumákat okozhatnak, de az mindenképpen megfigyelhető, hogy ha az anyának a gyermek viselkedésére adott reakciói tartósan nem elégítik ki a gyermek szükségleteit, akkor az stresszhez, viselkedési zavarokhoz vezethet.
A hangsúly itt is a tartós hatáson van: ha az anya és gyermeke kapcsolata kiegyensúlyozott, néhány, a gyereknek kényelmetlen szituáció nem okoz visszafordíthatatlan károkat.

http://www.life.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

A FÜLBEVALÓKRÓL GYERMEKKORBAN

-A FÜLBEVALÓKROL GYERMEKKORBAN

Mikortól legyen fülbevalója a gyereknek és milyen? Kifúrassuk, vagy belövessük?

Hogyan kezeljük a friss sebet?.

Mikortól legyen fülbevalója a gyereknek?
Megoszlanak a szülői vélemények abban a kérdésben, hogy kapjon-e egy újszülött csecsemő fülbevalót, vagy sem. Egyrészt azért, mert ő még nem tudja értékelni, másrészt, később maga döntheti el, mikor és milyet szeretne. Akármelyik életkorban történik is meg a fül kilyukasztása, nem okoz nagy fájdalmat a kisgyermeknek, olyan, mint egy apró tűszúrás.

A fülbevalók típusai
Fülbevalónak csak a fülcimpára helyezhető ékszereket hívjuk, mert ami a fül más területeire helyezhető, az már piercing. Két fő típusát különböztethetjük meg:

  • fülcimpán átszúrt lyukon át befűzhető fülbevalók: első fülbevalónak, csecsemőknek ill. kisgyermekeknek mindenképpen ezeket ajánljuk, mivel ezeknél kisebb a veszélye, annak hogy beleakadnak valamibe, illetve hogy kiesnek. Kisgyermekkorban lehetőleg kerüljük a lógós fülbevalók használatát: azon kívül, hogy túl felnőttes, balesetveszélyes is lehet, mert ha hosszából kifolyólag beleakad valahová, könnyen kiszakadhat a fülcimpából.
    Anyagukat tekintve legtöbbször nemesfémből készülnek, bár a belövésnél kezdő fülbevalónak leginkább bevonatos orvosi fémet használnak.
    Különféle zárszerkezetek biztosítják a fülbevaló helyén maradását: vannak a hagyományos kapcsos/patentos fülbevalók, a karika fülbevalók, a bedugós/stiftes fülbevalók csavaros vagy ráhúzós zárással, illetve a franciakapcsos fülbevalók.
  • fülcimpára csíptethető fülbevalók, azaz klipszek: ezeket inkább tini kortól ajánlatos viselni, amikor már oda tud rá figyelni a gyermek.

Füllyukasztás
Anyáink korában, de talán még a mi gyerekkorunkban is, a füllyukasztást többnyire a gyerekorvos, a védőnő vagy még a kórházi tartózkodás során valamelyik csecsemős nővér végezte el a hagyományos tűvel átszúrásos módszerrel. Az egyszerű, kevés szövődménnyel járó beavatkozás során egy speciális steril tűvel szúrják ki a fülbevaló helyét. Nem túl fájdalmas, és a seb is hamar gyógyul.

Fülbelövés
Ma már a csecsemős nővérek is többnyire belövő pisztollyal dolgoznak, a kozmetikusok pedig kizárólag azzal. Ezzel a módszerrel a külön erre a célra megvásárolt steril fülbevalót helyezik bele a gyermek fülébe, és csak később, pár hét elteltével fogja tudni hordani az általa vagy a szülők által korábban megvásárolt ékszert. A pisztoly kissé roncsolja a szövetet a lyuk környékén, ezért csak a cimpára helyezhető vele fülbevaló.
A „kezdő” fülbevaló optimális esetben minőségi, rozsdamentes acélból, azaz orvosi fémből készül. Az EU előírásai szerint erre a célra nem használható acél orvosi fülbevaló, kizárólag aranyozott. Mivel a rozsdamentes acél nehezen aranyozható, a gyártók egy köztes réz- vagy nikkelréteget visznek fel rá, mely viszont gennyesedést vagy akár allergiás bőrreakciókat is okozhat.
Fülbelövés esetén is megoldható a sterilitás az egyszer használatos eszközök alkalmazásával - ajánlatos ezt rákérdezéssel is ellenőrizni. Egyes orvosok véleménye szerint azonban a belövő pisztolyok régebbi típusai nem sterilizálhatók tökéletesen, ezáltal Hepatitis A, B, C, valamint AIDS vírust is terjeszthetnek, ezért szerintük javasolt kizárólag képesített, szaktudással rendelkező személlyel végeztetni a fülbelövést.

A fülbelövés/füllyukasztás utáni sebkezelés
Fontos, hogy naponta több alkalommal mossuk le fertőtlenítő folyadékkal a fülcimpát elöl és hátul egyaránt, valamint naponta többször mozgassuk, csavargassuk meg a fülbevalót, hogy ne hegesen gyógyuljon a lyuk. A fülbevalót tartsuk legalább két hétig folyamatosan a fülben, mert ebben az időszakban még könnyen összeforrhat a friss lyuk.

Dr. Bauer Bela

AZ EMBERI KAPCSOLATOK-A CSALÁD

Az emberi kapcsolatok: a család

-

A szeretet a legjobb gyógyszer.-Paracelsus-

A lelki bántalmak megelőzésének legfőbb tényezői az emberi kapcsolatok. Ezzel foglalkozunk a szülő és gyermek, házastársak, a tanár és tanuló, a munkatársak, az embertársak viszonyában.

A család

Az ember legérzékenyebb, legfontosabb életszakaszainak lefolyásában, csecsemőből gyermekké, serdülővé és felnőtté formálásában döntő szerep jut a családnak.

A család az életre készít elő. A szülők, a családtagok egymásnak tapasztalatokat adnak át, magatartásukat csiszolják. A család egyik alapja a személyiségformálásnak, a szociabilitásnak.

A nevelés - a családban és iskolában egyaránt - nem csak ismeretek szerzéséből áll. Legfontosabb feladata megtanítani az embereket örülni, szeretni, dolgozni, alkotni, hogy egészséges közösségi lénnyé alakuljanak.

Ezért olyan fontos a család kohéziója és olyan nagy veszedelmet jelent a felbomlása A válást megelőző feszültség, diszharmónia, viták súlyosan károsítanak, elvész a család védő jellege, s a válásnál oly gyakori krízishelyzet alakul ki.

Az emberi személyiség fejlődésében, egészségében alapvető szerepe van az anya-gyermek kapcsolatnak.

Ezt a következőképpen LEHET ÖSSZEFOGLALNI: "ez a kapcsolat a születés percétől szociálisan is meghatározott. Az anya magával hozza kultúrájának hagyományait, szokásrendjét, saját, kiskorától kezdve tanult magatartásmódjait - emellett tudatosan tanult nevelési ismereteket is. Ez határozza meg azt a módot, ahogyan a gyermek jelentkező igényeire reagál. Reakciója befolyásolja a gyermeket: természetes igényeinek jelentkezését, jelzését most már az előzetes tapasztalat is formálja. Így alakul ki az anya és a gyermek viselkedéséből az egymást befolyásoló kölcsönhatások sorozata. .

A kapcsolatban mindinkább a szociális és érzelmi elem válik hangsúlyossá.

Az érzelmi kapcsolat még a megfelelő testi fejlődéshez is nélkülözhetetlen.

Később az anya-gyermek kapcsolat mindinkább megnyílik a szociális tér felé: apa, testvérek, rokonok, barátok, nevelők jutnak érzelmi szerephez a gyermek életében." Az anya személyiségével kapcsolatosan kevés az individualizálás, túl sok az általánosítás s ebben főként az idealizálás.

Az anya történeti múltja (családi hagyományok, élmények), magatartása, gyermekéhez való kapcsolata s ennek változatai igen jelentősek.

Ahogy általában az emberek, az anyák sem egyformák, s így hibáik, káros megnyilvánulásaik önmagukban is sok akadályt gördíthetnek gyermekük egészséges lelki fejlődésének útjába.

Közismert a túlzott anyai szorongás, mely a gyermek minden mozdulatát végtelen aggodalommal követi: "hol marad a gyerek, mi történhetett vele?�"

Vannak anyák, akik "tökéletességi" igényüket viszik túlzásba. Ezerféle tanulással, kívánalmakkal gyötrik gyermekeiket.

A "zsarnok anya" minden tekintetben uralkodik gyermekén. Dacos, sokszor gyermeteg fokon rögzült embert formálhat, paradoxnak tűnő módon éppen azzal, hogy gyermeke elé felnőtt normákat állít. A lelki harmóniához oly fontos önbizalom, helyes önértékelés az otthoni légkörből indul ki. Az elbátortalanodás, az önbizalomhiány, a csökkentértékűségi érzés neurózisnak, személyiségzavarnak a kiindulópontja lehet.

A családi élet diszharmóniája, a szülők ellentéte, betegsége, különféle káros szenvedélye.

Az apa iszákossága - a család, de elsősorban a növekvő gyermekek lelki egészségét veszélyezteti.

Szinte közhely az alkoholisták feleségének mártírsorsa. Ismeretes, hogy az alkoholisták gyermekei közül nem egy válik hisztériás, szorongó, gátolt vagy akár antiszociális egyéniséggé.

A gyermeknevelésben elkövetett hiba, ijesztgetés, fenyegetés, verés - lelki sérülések, neurózis, agresszió forrásává lehet.

A világban terjedő agresszivitás fontos kifejezői a gyermekekkel kapcsolatos fizikai és szexuális visszaélések. Egyre többet olvashatunk a "megvert" vagy "megkínzott gyermekDöbbenetes dokumentáció tanúskodik a szülői, családi brutalitásról, melynek nyomait a gyermek testén, de még maradandóbban a lelkében hordozza.

Az alkoholista hozzátartozó vagy kóros személyiségű családtag ütése, verése nyomán a gyermek sérülések, csonttörések, égések stb. nyomait őrzi. Az áldozat rendszerint kiszolgáltatott, félelemmel teli, gátolt egyénisségé válik. Félelmében nem meri elmondani az igazságot, jóllehet, hogy sokszor fejlődésében, tanulásában, szociális beilleszkedésében súlyosan akadályozott.

Sajnos, egyre jobban terjednek a szexuális visszaélések is, amelyek erőszaktól kezdve a legkülönfélébb rafinériákkal, kedveskedéssel károsítják a fejlődő gyermeket. Az ilyen visszaélések súlyos személyiségi kárt is okoznak. Későbbiekben az ilyen gyermekből nemegyszer antiszociális, sőt hasonló tettekre vetemedő egyén fejlődik.

Itt is igaz, amit a lelki környezetvédelemről mondunk: az egészségeseket is védenünk kell a káros hatásoktól: megelőzéssel, neveléssel, gyógyítással - s ha szükséges, kellő jogi beavatkozással.

A szeretet nélküli nevelés is veszélyezteti a gyermek lelki egészségét. A "nagy elfoglaltságuk miatt" gyermekeikkel nem törődő szülők nemegyszer neveltek jellembelileg elferdült, sőt bűnöző fiatalt.

Hány fiatalkorú bűnöző tárgyalásán hangzott el az apa vagy anya önmagát vádló mondata: "Nem törődtem eléggé a gyermekemmel�"

A törődés nem csupán a ruházkodást, a feladatvégzést, a szabad idő ellenőrzését jelenti. Lényege a szeretet melege, mely elsősorban a családról, a hozzátartozókról, a gyermekről történő gondoskodásban mutatkozik meg. A családi légkör, amelyben a szeretet uralkodik, ahol él az egymás iránti érdeklődés és értékelés: az egészséges lelki élet legbiztosabb alapja.

A szülői házban megbecsüléshez, megértéshez és szeretethez szokott gyermek önbizalommal és a biztonság érzésével vág neki az élet ismeretlen ösvényeinek. Embertársaiban bízik és optimista.

http://www.vitalitas.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

Dr. Bauer Bela

ROSSZ ANYA VAGYOK?/JOBBAN SERETEM AZ EGYIK GYERMEKEMET

- Rossz anya vagyok? Jobban szeretem az egyik gyerekemet

Sokan küzdenek az érzéssel, és ha gyerekkorban nem is mondják ki, később, felnőtt fejjel szinte biztosan kibukik egyszer az érintettből: valójában mennyire fáj, hogy a szülők nem szerették annyira, mint a testvérét vagy testvéreit...

Valóban létező jelenségről van szó?

Produkálhat olyat az élet, hogy a szülők egyike, másika, vagy éppen mindkettő eltérő módon, és ami igazán fájdalmas, eltérő hőfokon szereti a gyerekeit?

Esetleg csak a gyerekek értik félre a szülők eltérő, személyre, gyerekre szabott nevelési módszereit?

A beszámolók alapján azt kell gondolnunk, hogy igenis létezik egy szülői szeretetskála, sőt, nem is annyira ritka ez a helyzet, csak éppen a leginkább érintettek - azok, akik számára sok fájdalmat okozott, és okoz folyamatosan a vélt vagy valódi hátrányos megkülönböztetés - nehezen, vagy csak sok év elteltével beszélnek sérelmeikről.

A szülők hallgatnak?

Tény, hogy alig akad olyan szülő, aki nyíltan fel merné vállalni, hogy valamelyik csemetéje közelebb áll a szívéhez, mint a másik. Ez az érzelem, a plusz rajongás valójában mélységes mélyre zárt titok, és az is maradna, ha nem "árulkodna" ezernyi jel arról, hogy létezik egy kedvenc a gyerekek sorában.

Melyek lehetnek ezek a jelek? Hogy a szülő nem igazságos? Hogy, bár azt hiszi, reméli, ez nem tűnik fel senkinek, valamilyen módon azért kedvez a favoritnak? Több érintés? Melegebb ölelés, szélesebb mosoly? Több összebújás? Több párbeszéd, foglalkozás, figyelem, elismerés, dicséret? Vagy nem is kellenek jelek, mert a gyerekek "bizonyítékok" nélkül is grammra pontosan érzik, mérik, súlyozzák a nekik jutó szeretetet?

A gyerekek nehezen, de beszélnek róla

Mi lehet az oka a kivételes bánásmódnak?

Néha valamelyik gyerek a szülő gyerekkori vágyait teljesíti be, például éppen olyan remekül sakkozik, mint az apuka, aki annak idején nem vihette sokra, de majd most a kedvenc csemete igen. Máskor nagyon hasonlít valakire, aki kedves a szülő számára, nem feltétlenül éppen a "kivételező" szülőre, lehet az a korán elhunyt nagymama, vagy a testvére, esetleg mégis csak önmagát látja benne, és ettől közelebb érzi magához azt a gyerekét. Míg a másikkal, aki éppen azokat a tulajdonságokat hozza, amelyeket önmagában sem kedvel, elutasítóbb lehet.

Akad olyan helyzet is, amikor a "kedvenc" a sutaságával, törékenységével, esendőségével hívja elő a plusz szülői szeretetet, mert rá jobban kell figyelni, vigyázni, a széltől is óvni kell.

Akad olyan helyzet is, amikor az egyik gyerek viszonya a szüleihez a kezdetektől konfliktusokkal terhelt, mert "nehéz csecsemő" volt, hasfájós, nehezebben kezelhető, mint a másik, aki már születése pillanatában mosolygott a világra, és ez,

a gyerekek csecsemőkori habitusa határozza meg a szülők hozzáállását a gyerekeikhez. Vagyis amelyik könnyebben adaptálódott a világhoz és a szülőkhöz, ő lesz a kedvesebb. Vagy éppen fordítva.

Egy laikus harmadik személy, egy barát vagy egy szomszéd, akik látják ugyan, mi történik, nem tehetnek semmit az ügyben, hiszen a probléma létét a szülőnek vagy a gyereknek kell felismernie, megfogalmaznia.

Az "érzelmileg elhanyagoltak" azonban - és ez egyben nem azonos a valódi elhanyagolással, hiszen vele is törődnek, csak kevesebbet, mint a testvérrel - már gyerekkorban produkálhatnak olyan tüneteket, amely miatt szakember –

pedagógus - is felfigyelhet a dologra, mert a folyamatosan karcolásokat begyűjtő gyerek tanulmányi eredményén, egész magatartásán látszódhat, hogy nagy vihar kavarog a lelkében.

Szorongóvá válhat, rágja a körmét, dadogni kezd, alvási problémák léphetnek fel, tanulási zavarai lesznek és így tovább.

Ha a szülő nyitott a változtatásra, akkor hosszas családterápiás foglalkozásokon lehet a dolog mélyére ásni és változtatni a családi "hierarchián".

http://www.life.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

011. november 19., szombat

TESTVÉREK EGYMÁS KÖZÖTT

Testvérek egymás között

A testvéri pozíció, a családban elfoglalt helyünk meghatározhat bizonyos érzéseket, szerepeket.

A nagytestvér

A nővér vagy báty az, aki megtapasztalja, hogy milyen érzés, amikor egy vagy több kistestvér érkezik a családba különféleképpen reagálhat az adott helyzetre.

Nem csoda, ha ilyenkor hallunk tőlük olyasmiket, hogy „vidd vissza, anya, a kórházba, nekem nem kell”.

Még ha ő maga nagyon várta a kistestvér érkezését, még akkor is duzzoghat, hogy „neki nem is kell ilyen tesó”, „folyton csak sír”. A jó öreg féltékenység hangja szólal meg ilyenkor. Ez egy teljesen természetes gyermeki érzés. Képzeljük csak magunkat a helyébe: ő volt az első szülött, mindenki őt pátyolgatta, anya, apa nagyszülők.

Szinte mindent megkapott, amit szeretett volna, senkivel sem kellett így megosztania. Aztán jött a másik trónörökös, akire hirtelen mindenki odafigyel, ő maga pedig a legfontosabbat vesztette el, amit gyerek elveszíthet: a teljes anyai figyelmet. A tesó érkezése után már csak részleges figyelmet kap, ezért féltékennyé válik testvérére. Ha ezek az érzések nem rendeződnek benne, akkor a „nagytestvér” a szülők által mellőzöttnek érezheti magát, ezt felnőttkorára a kisebbrendűség érzése válthatja fel.

Fontos szempont a gyermekek neme is.

Ha egy fiúnak öccsei születnek, akkor megtarthatja trónörökösi pozícióját, mert idősebb és okosabb, mint társai. Felelősséget érezhet, hogy megvédje, gondoskodjon testvéreiről. Ugyanakkor ez terhet is jelenhet számára.

Azonban ha azonban rövid időn belül húga születik, akkor az bizony feladja neki a leckét. A lányok szellemileg gyorsabban fejlődnek, mint a fiúk, így könnyen megeshet, hogy az új jövevény gyorsan le fogja pipálni. Bátyja feladhatja a harcot és ellustul vagy a család segítségével megtalálja a saját útját. A családi élet kiegyensúlyozottságával elkerülhetőek az ilyen helyzetek.

A legkisebb

A legkisebb szerencsés pozícióban van, abból a szempontból, hogy sokan őt szeretgetik, sokan ráfigyelnek. Ugyanakkor emiatt magát kicsinek és gyámoltalannak élheti meg. A népmesék legkisebb királyfiai is elindulnak szerencsét próbálni. Nagyon nehéz az idősebbek árnyékából kikerülni, és megmutatni saját erejüket és tehetségüket.

Egyke

Azok a gyerekek, akinek nem születik testvérük, kimaradnak ebből a jól ismert háborúból, ahol a figyelemért folyik a harc. A szülőknek több idejük jut rá, így okosabbak és kiegyensúlyozottabbak lehetnek. Ugyanakkor mivel egyedül vannak, sokkal könnyebben elkényeztethetőek.

Mindezek nem törvényszerűek, nincsenek határozott szabályok, az egyén élettörténete, és a családtörténete is meghatározza, hogy ki hogyan éli meg testvéri pozícióját.

http://www.kamaszpanasz.hu

szelektiv-kismama-info

Dr. Bauer Bela

HATÁROK ÉS VÉGLETEK

HATÁROK ÉS VÉGLETEK

A nők szeretnek bizonyítani. Szeretik megmutatni a világnak, hogy mindig mindenhol helyt tudnak állni, és vannak olyan belevalóak, mint a férfiak. Éppen emiatt alakult ki a férfiak szemében, hogy egy nő képes egyszerre karriert építeni és családot vezetni. De tényleg így van?-Vannak azért határok és ne menjünk el a végletekig.

Soha ennyi nő nem töltött még bevezető posztot, mint napjainkban. Persze hazánknak van még mit fejlődni, de elmondható, hogy manapság már nem a férfiak vezetői képességét helyezik előtérbe.

Egyre többen gondolják azt, hogy egy női vezető humánusabb, jobban átlát egy-egy rendszert, több minden kerül a látóterébe, és ha azt vesszük terhelhetőbb is, hiszen a bizonyítási kényszerük sokkal nagyobb.

De meddig lehet párhuzamot vonni a család és a karrier között?

Mikor van az, amikor egy nőnek lassítani kell az életmenetén, hiszen a karrier alatt elszálltak az évek felette és már inkább a családot helyezi előtérbe?

Ebben is igen találékonyak és erősek , hiszen nem is kell ahhoz magas pozíciót betöltenünk, hogy rájöjjünk, hogy bizony két műszakot is le tudnak egyszerre dolgozni.

Egyet a munkahelyeinken, egyet pedig otthon a család mellett.

Mik azok a dolgok, amiket figyelembe kell venni?

A szervezés-Tanácsok. Itthon még álom az, hogy az anyuka egy vagy két gyerekkel kismama műszakot vállaljon, hiszen gyerekcipőben járnak még e kezdeményezések.

Viszont jó tudni, ha mindenképpen dolgozni akarunk, akkor egyre nagyobb teret hódítanak a távmunka lehetőségek.

- Vannak cégek, akik az otthonokba építenek ki egyszemélyes telefonos szolgálatokat, így a kismama dolgozhat és családot is vezethet.

- De vannak pénzügyi területek is, amit otthonról kiválóan lehet szervezni, elvégezni.

Ragadjunk meg minden olyan lehetőséget, amivel mi magunk is fejlődhetünk, nem érezzük börtönnek a lakást, amikor gyermekünk születik.

Ha baba mellett megyünk vissza dolgozni, érdemes előre leszervezni otthon a gyerekfelügyeletet betegség vagy óvodai leállások esetén. Régen kalákáknak nevezték azokat a helyeket ahova a nők összejártak és közösen készítettek valamit, oda el tudták vinni a gyermekeiket is, és az egyik szobában vigyáztak a gyerekekre, a másikban pedig zavartalanul dolgozhattak.

Legyünk nyitottak ilyen lehetőségekre, ha nincs, család mögöttünk - hiszen a mai nagymamák még javában dolgozhatnak is -, szervezzük meg a felügyeletet akkor barátokkal.

Vannak olyan betegségek, amikor , ha a gyermekünk a másik gyermek által megfertőződik, így egyszerre áteshet mindenféle ragályos nyavalyán.

A mai törvények miatt előtérbe kerülnek a bölcsődék is, sajnos többszörös túljelentkezéssel. Mégis ha találunk, egyet a lakóhelyünk közelében bátran vegyük igénybe, senkit nem fognak azért megkövezni, ha közösségbe adja a gyermekét 3 éves kor alatt. És igen, direkt hagytam utoljára.

Vonjuk be a gyereknevelésbe a férjeket is. Felcserélődtek már a szerepek, így semmi kivetnivaló nincs abban, ha a férjünk hozza-, viszi a gyermeket oviba, bölcsődébe vagy bébiszitterhez.

Sőt, van olyan lehetőség is, hogy az apuka maradjon otthon a babával és ne az anyuka, hiszen az addig éppen a karrierjét építi. Bár valljuk be, ilyenre még kevés a példa… talán idővel férjek is nyitottabbak lesznek e lehetőségre

http://www.hoxa.hu.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

ROSSZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI

A ROSSZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI.

A gyermekek étkezési szokásai az egész életükre kihatnak.

A helytelen vagy éppen nem megfelelő ritmusban történő táplálkozás könnyen szokássá válik, és később is nagyon nehéz megszabadulni tőle.

A táplálkozástudomány szakértői már régóta figyelmeztetnek, hogy a gyermekkori étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek megelőzésében.

Elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, a vese betegségei. Számítások szerint a hipertóniások 10, a cukorbetegek 25 százaléka (tekinthető) válik krónikus veseelégtelenné, és ezek a számok a jövőben biztosan növekedni fognak.

Kutatások igazolják, hogy a betegségek nagy része a gyermekkori helytelen táplálkozásra és a felvett étkezési szokásokra vezethető vissza - nem véletlen, hogy pl. a magas vérnyomás egyre gyakrabban már tinédzser korban jelentkezik.

Sajnos nagyon sok szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermekei táplálkozására.

A nyár különösen veszélyes időszak, hiszen akkor még az iskolai kontroll sem működik.

Elmarad a rendszeres étkezés, több magas cukortartalmú ételt és italt fogyaszt a gyerek, és akár teljesen kimaradnak az egészséges

A megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék bevitele már rövidtávon is problémát okozhat ételek az étrendből.

. Nyári melegben, fokozott fizikai aktivitás alkalmával, de légzéssel is folyadék távozik a szervezetből. A folyadékvesztés során nem csak víz ürül, hanem ásványi sók is, melyek jelenléte és mennyisége a szervezetben a különböző vesét érintő megbetegedésekben kiemelt figyelmet kíván.

Érdemes azt is tudni, hogy a gyerekeknél, akárcsak a felnőtteknél sokszor nem a szomjúság a vízhiány első jele.

A fejfájás, szédülés, a koncentrációs képesség zavara, a száj szárazság, mind előre jelezhetik a folyadékháztartás zavarát. Kicsiknél a szülő vagy a felügyelő felnőtt feladata, hogy rendszeresen folyadékkal, lehetőleg vízzel kínálja a gyermeket. Hiszen nemcsak a nyári hőség miatt fontos a megfelelő folyadékmennyiség bevitele hanem az italfogyasztási szokások kialakításaszempontjából is

„Legjobb ital a tiszta víz! Ez lehet buborékmentes ásványvíz, vagy jó minőségű csapvíz, vagy készítsünk a gyermekek számára teát, lehetőleg cukormentesen vagy csak nagyon kevés cukorral, citrommal, ez hidegen és melegen egyaránt kitűnő.

Az cukrozott üdítő italok, colák felesleges kalória bevitelt okoznak, és ha szénsavval dúsítottak, károsak az egészségre, ugyanis köztudott, hogy csontritkulást okoznak.

Az ásványvizek vásárlásakor figyeljünk arra, hogy alacsony nátrium tartalmú vizet vásároljunk.”.

„A nyár bővelkedik zöldségben, gyümölcsben; itt az alkalom, hogy minél több zöldséges étellel kínáljuk gyermekeinket, hogy ezzel is az egészséges táplálkozás felé irányítsuk őket. Készítsünk sokféle alapanyagú és konyhatechnikai eljárással készült ételeket. Ismerkedjünk meg és használjunk újfajta zöldségeket is. Pl.: cukkini, patisszon, padlizsán stb. Vonjuk be a gyermekeket is a sütés-főzésbe.

Az együtt készített étel mindig jobb ízű! Az így elkészített ebédet, vacsorát a gyermekeink is szívesebben fogyasztják, könnyebben elfogadják az egészséges zöldséges ételeket.”

Kerüljük, különösen nyáron, a nehezen emészthető ételeket, a fehérjeszükségletet elsősorban baromfihúsból, tejből, tejtermékekből (kefir, joghurtok, sajtok) fedezze a gyermek.

Tartsunk otthon mindig gyümölcsöt, és ne legyen otthon csokoládé, ropi, édes keksz. Ugyanis ha a kis lurkók csak csokit találnak, azt fogják megenni, ha gyümölcsöt, akkor azt.

Ha a nyári szünetben a gyermek hozzászokik a helytelen táplálkozáshoz, nagyon nehéz visszaállítani egy egészségesebb irányba.

Ha pedig ez elmarad, akkor marad a magas cukor- és sófogyasztás, a zsíros ételek rendszertelen fogyasztása, ami végigkíséri tinédzserkorát és megmarad felnőtt korára is. Amikor pedig már a tünetek is megjelennek, sokszor késő, és csak az életminőség romlása következhet.

A magas vérnyomásban szenvedők 20 százaléka nem tud betegségéről, a vese csökkenő működésének nincs érezhető, látható tünete, és akik nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek, már csak azzal szembesülnek, hogy leállt a veseműködésük.

Az egészség megőrzésében a megelőzésnek, a helyes táplálkozásnak, a mozgásnak, döntő jelentősége van.

Sajnos ma sem veszítette el aktualitását az ismert Konficius idézet: „Az ember élete első felében egészségét áldozza arra, hogy vagyont szerezzen magának, második felében pedig vagyonát arra, hogy egészségét visszaszerezze.”

Dr. Bauer Bela

TUDNIVALÓK A CLAMYDIA FERTŐZÉSRÖL.

Tudnivalók a chlamydia fertőzésről.-

A chlamydiázis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség.

A világon 400 millió fertőzöttet tartanak nyilván és évente 90 millió új fertőzöttet regisztrálnak..

. Európában évente 3 millió új beteget észlelnek. Magyarországon a lakosság 30 százalékának fertőzöttségéről tudunk, ez azonban nem megbízható adat, mert nincs rutinszerű szűrés.

A betegség kórokozója a Chlamydia trachomatis, mely egy vírusszerűen viselkedő parazita. Ugyanúgy, ahogy a vírusok, ez is képtelen önálló szaporodásra.

Legjelentősebb a Chlamydia trachomatis, melynek több típusa van, ezek okozzák pl. a csecsemőkori kötőhártya-gyulladást, a méhnyak- és méhnyálkahártya-gyulladást, a húgycsőgyulladást, a petevezeték-gyulladást és következményes meddőséget, a tüdőgyulladást, a középfültő-gyulladást, a visszatérő hólyaghurutot, az ízületi gyulladást és egy régóta ismert nemi betegséget, a limphogranuloma venereumot, mely fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodással jár, és szexuális úton terjed.

Milyen klinikai tüneteket okoz?
Sajnos nőknél 80 százalékban, férfiaknál 50 százalékban tünetmentes
, azaz nem okoz semmilyen panaszt, azonban a tünetmentes hordozók fertőznek.

Amennyiben mégis okoz tüneteket, a következő jelekből lehet chlamydiára gyanakodni:

Visszatérő folyások esetén, mely sokszor magától is elmúlik,

gyakori hólyaghurutnál
néha rendszertelen vérzés hátterében is lehet egy chlamydia okozta kismedencei gyulladás, vagy petefészek-gyulladás,

gyakori, ciklustól független hasfájás, meddőség esetén, ismétlődő vetéléseknél, koraszülésnél,

csecsemőknél a szülés után néhány nappal jelentkező kötőhártya-gyulladásnál,

gyermekeknél a gyakori középfülgyulladásoknál és tüdőgyulladásoknál.

Kezelés nélkül milyen késői következményei lehetnek?
Súlyosak az életvitelt kórosan befolyásoló következmények.

Koraszülés, többszöri vetélés, meddőség, gyakoribb a méhen kívüli terhesség előfordulása, szív-, érrendszeri betegségek, érelmeszesedés, szívinfarktus, ízületi gyulladások.

Hogyan terjed a chlamydiasis?
Leggyakrabban szexuális úton.

Fiatal, szexuálisan aktív, partnereit gyakran váltogató személyeknél a leggyakoribb.

Azonban nem csak szexuális úton terjed, hiszen szűz kislányoknál is kb. százból kettőnél kimutatható. Cseppfertőzéssel, majd a szervezetbe bekerülve véráram útján bárkinél okozhat húgyúti és nemi szervi fertőzöttséget.

Uszodákban, közös helyiségekben is megkapható valamilyen más fertőzéssel egyidejűleg. A tojáson lévő egyéb baktériumokkal is bevihető a szervezetbe.

Az újszülöttek az anyai fertőzött szülőutakon áthaladva fertőződhetnek.

Kinek érdemes elmenni chlamydiaszűrésre?

25 év alatti fiataloknak, azoknak, akik túl fiatalon kezdték a szexuális életet és már több partnerük volt, azoknak, akik gyakran váltogatják a partnerüket, akiknél valamilyen egyéb nemi betegséget diagnosztizáltak, akiknek rendszeresen folyásuk van, akiknél vizeletvizsgálatkor az üledékben több fehérvérsejtet találtak, akik visszatérő húgyhólyaggyulladásban szenvednek, akiknek gyakran fáj a hasuk, esetleg rendszeresen puffadást éreznek, férfiaknak akkor, ha többször éreznek heretáji fájdalmat, ha gyakori vizelési ingerük van, ha a makkon vagy a pénisz egyéb területein észlelnek piros, fájdalmatlan, esetleg viszkető foltokat.

Hogyan lehetne megelőzni a következményeket?
Csakis rendszeres szűréssel, mivel a tünetmentes eseteket így lehet diagnosztizálni.

Az Egyesült Államokban a szexuális élet megkezdése után hathavonként javasolják a chla-mydiafertőzöttség szűrését. Ott a chlamydiafertőzés jelentősége sokkal ismertebb, ezért a lakosság 40 százaléka félévente rendszeresen részt vesz chlamydia-szűrővizsgálaton. Hazánkban ez sajnos még nem megoldott, mert a panaszok ellenére sem végzik el mindig a chlamydiaszűrést. Ennek részben anyagi oka van, hiszen ezek a vizsgálatok nem olcsók.

Mivel gyógyítható a chlamydia?
Antibiotikumos kezeléssel.

Azonban fontos, hogy az antibiotikumot legalább három hétig, amerikai ajánlás szerint 30 napig kell szedni. Ez a chalmydiák szaporodási ciklusából adódik, hiszen ha rövidebb ideig alkalmazzák, akkor csak azok a kórokozók pusztulnak el, amelyek már a sejtközötti térben vannak, de azok, amelyek a sejtből még nem áramlottak ki, élve maradnak.

Nagyon fontos a szexuális partner egyidejű kezelése, még akkor is, ha nála nem végeztek vizsgálatot, vagy nem sikerült kimutatni a betegséget. A kezelés kiválasztása függ az életkortól, az esetleges terhességtől, az egyéni érzékenységtől.

A hosszú antibiotikumos kezelés sokszor gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz, melyet némileg csökkenthetünk napi egy pohár élőflórás joghurt elfogyasztásával, mely nemcsak a gyomornak, hanem a hüvelyflórának is jót tesz.

Azonban a chlamydia-fertőzéseket csökkenteni, és a késői szövődményeket megelőzni csak rendszeres szűrővizsgálatokkal és hatásos megfelelő hosszúságú kezelésekkel lehet.

Hogyan előzhető meg a chlamydiafertőzés?
A módszer hasonló, mint bármilyen szexuálisan terjedő betegség esetében.

Elsődleges szempont a közvetlen kontaktus elkerülése a hímvesszővel, hüvellyel, szájjal és végbéllel.

Különösen alkalmi partner esetén gumi óvszert kell használni a szexuális együttlét elejétől a végéig. A helyzetet megkönnyíti, hogy ma már férfiak és nők számára is kapható óvszer. A férfiak által használt a koton, a nők által használt a pesszárium.

Aki még nagyobb biztonságra törekszik, az használjon ezzel egyidejűleg olyan helyi fogamzásgátló és antibakteriális hatású hüvelytablettát vagy krémet is, mely a fertőzések 80 százalékát kivédi.

Azonban ezek a készítmények önmagukban nem elegendőek, csak gumi óvszerrel együtt biztonságosak.

Dr. Bauer Bela

MIÉRT IS ROSSZALKODNAK A GYEREKEK ???

Miért is “rosszalkodnak” a gyerekek?!?

is.”

.

A gyerek sohasem ok nélkül rossz, mindig van rá valami oka. Ha nincs tisztában vele, hogy amit tesz, az tilos, vagy ha véletlenül csinál butaságot, az természetesen nem számít rosszaságnak. A legtöbb szülő – nagyon helyesen – csak azt tekinti rosszalkodásnak, amikor a gyerek szándékosan nem tart be egy szabályt, átlépi a határokat. Az ilyen helyzetekből rendszerint veszekedés és büntetés származik. Fontos azonban, hogy a felnőtt elgondolkozzon azon is, vajon mi lehetett a rosszalkodás oka. Talán valamit értésünkre akart adni a gyerek? Csak így tud tiltakozni valami ellen? Nagyobb figyelmet szeretne?

A kicsik haszontalanságának a leggyakoribb oka a következő:

1. A helytelen viselkedés jutalomban részesül.

Minden gyerek szeretné, ha többet foglalkoznának vele. Az elfoglalt szülők figyelmét azonban látványos jelenetekkel, hangoskodással, nyafogással általában könnyebb kivívni, mint csendes, fegyelmezett viselkedéssel. Ha az anyu vagy apu tudomást sem vesz rólam, annál még az is jobb, ha veszekszik vagy megbüntet – gondolja a gyerek. Ha a rendetlenkedéssel sikerül felhívnia magára a figyelmet, ne csodálkozzunk, ha legközelebb is ez a módszer jut eszébe először.

2. A szüleiket utánozzák

A gyerekek gyakran nem tesznek mást, mint a szüleik, náluk ez mégis rosszaságnak minősül. Az iskolában agresszív, verekedős nebulóknál nem egyszer találkozunk veréssel büntető szülőkkel. Ha a szülő keze könnyen eljár, és repül a pofon az elöl hagyott játékokért ugyanúgy, mint a rossz osztályzatért, a gyerek is gátlástalanabbul üt majd meg másokat. Ha a konfliktuskezelésnek ezt a módját tanulja meg otthon, honnan tudná, hogy másként is lehet. Különösen paradox helyzet az, amikor azért fenekelik el a gyereket, mert bántotta a kicsit, vagy az iskolában verekedett.
Ha a szülő olyasmit büntet, amit ő maga bármikor elkövethet, összezavarja a gyereket, aki joggal lesz dühös az igazságtalanságért. Arra van szüksége, hogy ha a szülő vizet prédikál, maga se igyon bort.

3. Kíváncsiak rá, mennyire vesszük komolyan az általunk felállított szabályokat.

A gyereknevelés fáradságos munka. Nem elég kitalálnunk, mi szolgálná legjobban a gyerek vagy az egész család érdekét, ezt be is kell tartatnunk, ami nem mindig könnyű. Hiába ragaszkodunk ahhoz az elvünkhöz, hogy a gyerekeknek a saját ágyukban kell végigaludniuk az éjszakát, ha hajnali háromkor képtelenek vagyunk betartatni ezt a szabályt: bármit megengedünk, csak visszaalhassunk végre. A gyerekek nem a szavaknak hisznek, hanem a tetteknek. Csak azokat a szabályokat veszik komolyan, amelyeket a szülők is.

4. Önállóságukat és függetlenségüket szeretnék megerősíteni

A felnőttek naphosszat rá akarják venni a gyereket valamire, amit az éppen nem szeretne megtenni, vagy megtiltanak neki valamit, ami pedig nagyon jó móka lenne. Az önálló akarat feladása még akkor is nehéz, ha a kicsik nem szívesen vesznek össze a mamával és a papával.

Már egy csöppnyi kétéves is képes teli torokkal üvölteni, és minden erejével ellenállni annak, hogy ágyba tegyék. “Nem, nem! Add ide! Enyém! Tegyél le!” kiabálja a bölcsődés. “Mi közöd hozzá! Hagyjál békén! Azt csinálok, amit akarok!- – jelenti ki a kamasz.

A szülői akaratnak való ellenszegülés – bármely életkorról legyen is szó -Két fontos célt szolgál. A gyerek egyrészt azt akarja kifejezni, hogy ő is valaki, egy önálló személy, saját vágyakkal és akarattal. Másrészt a veszekedés biztonságérzetet ad: megmondhatom a saját véleményem, ellenkezhetek velük, mégis szeretni fognak. Még az is lehet, egy kicsit alkalmazkodnak az igényeimhez, ha már ilyen fontos ez nekem.
Nem biztos, hogy a csendes, szófogadó, alkalmazkodó gyereknek könnyebb az élete a szüleivel. Van, akinél a passzivitás veleszületett tulajdonság, de sok fegyelmezett, jó gyerek valójában fél a szüleitől, vagy egyszerűen csak reménytelennek érzi, hogy a saját érdekében szót emeljen, hiszen úgysem figyelnek rá.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy feltétlenül örülnünk kell annak, ha gyermekünk nem akarja betartani a szabályokat. Néha igenis ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a mi akaratunk érvényesüljön. A gyakori veszekedések azonban jelzések is lehetnek: át kell gondolnunk, mennyire betarthatóak és testre szabottak az általunk emelt korlátok.

5. A rosszalkodás mint védekezés

A gyerekek szorult helyzetükben nem mindig találják meg a legelfogadhatóbb védekezési módot. Ha az óvodástól el akarják venni a babáját, odacsap. A kisiskolást csúfolják, ezért csúnya szavakat kiabál a többiekre. A kamasszal igazságtalanság történik az iskolában, ezért másnap nem megy be, csavarog.

A szülőknek, nevelőknek segíteniük kell abban, hogy a gyerek megtanuljon a jogos sérelmekre, fenyegetettségre megfelelő választ adni, és védekezése valóban az érdekét szolgálja.

6. Rossz gyereknek tartja magát

A gyerekek igyekeznek a saját magukról kialakult képpel összhangban viselkedni. A sokat szidott gyerek néha azért rendetlenkedik, mert róla mindenki tudja, hogy ő a rossz gyerek. Aki folyton azt hallja, hogy ostoba és neveletlen, az butaságokat fog bekiabálni, amikor a többiek jelentkeznek. Neki is joga van hozzá, hogy legyen valaki: ha a sikeres, jó gyerek címért nem indulhat, majd ő lesz a bohóc vagy a tanárok réme.

http://katalizator3.wordpress.com

SZELEWKTIV-KISMAMA-BLOG-

Dr. Bauer Bela

JAVíTHATATLAN A GYERMEK???

JAVÍTHATATLAN A GYERMEK ???

Szülők és pedagógus okszámára kínálok segítséget a gyermeknevelés és az oktatás manapság egyre nagyobb kihívást jelentő és egyre több hozzáértést igénylő feladataihoz, az óvodáskortól a késő kamaszkorig. Meggyőződésem, hogy:

  • Nincsen reménytelen eset, nincsen javíthatatlan vagy taníthatatlan gyermek, mindenkiben ott szunnyad a fejlődés csírája.
  • A gyermek és a szülő ill. pedagógus lelkiállapota nem egymástól függetlenül, hanem integráltan vizsgálandó és kezelhető a leghatékonyabban.
  • A büntetésekre és dicséretekre szorítkozó nevelés csak ritkán hoz hosszú távon optimális eredményt, és legtöbbször a gyermek és a szülő ill. pedagógus szempontjából is hátrányokkal jár, melyek könnyen elkerülhetők.
  • Az iskolai oktatásnak és a gyermek otthoni tanulásban való segítésének, szellemi fejlesztésének a szokásosnál lényegesen hatékonyabb módszerei is vannak, melyek többségükben könnyen elsajátíthatók.

http://neveles.info/

SZELEKTIV –KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

FIGYELEMZAVAROA,HIPERAKTIV GYERMEK.MI A TEENDŐ.

Figyelemzavaros, hiperaktív gyermek-Mi a teendő

Nem egy - két szülő és pedagógus találkozik a gyerekek tanulásának nehézségeivel, aminek elsődleges oka a hiperaktivitási zavar, illetve a figyelemhiány. Nálunk úgy 70 ezer gyereknek kell megküzdenie, segítség nélkül javarészt ezzel a betegséggel.

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban szenvedő gyerekek állandó asszociációs képességük, magas intelligencia szintjük miatt képtelenek egyszerre csak egy dologra koncentrálni.

Ezek a gyerekek általában örökmozgóak, majdnem lehetetlen sarokba ültetni őket, de van köztük ugyanúgy hangtalan, álmodozó csendes alkat is.

Számos tanulmány születik velük kapcsolatban. Néhány amerikai kutató kiadványa szerint például a legnagyobb hibát akkor követi el velük szemben a felnőtt, ha kezelni kezdi a gyerek betegségét különböző gyógyszerekkel, mert az a felnőttkorra is kihat, de korántsem pozitív értelemben.

A figyelemzavarral küszködő gyermekek száma statisztikailag számottevő.. Osztályonként legalább egy tanuló ilyen, általános és középiskolákban, de általában nem ismerik fel a tanárok az ilyen gyerekeket.

Amiért szükséges lenne őket felfedezni az az, hogy idejében kezelhetővé váljon figyelemzavaruk, ideális esetben 6 éves koruk körül, hogy lépést tarthassanak társaikkal iskolai teljesítményükben és beilleszkedési képességeikben is.

Fontos megállapítás az hogy, hogy sokba kerülnek a nem kezelt gyerekbetegség okozta járulékos veszteségek és kiadások, amik az igazságszolgáltatási és a az egészségügyi - ellátási rendszereket sújtják.

A gyermekpszichiáterek szerint a kezeletlen betegségnek egészségügyi kockázatai is vannak, egyre gyakrabban szükséges valamilyen szintű egészségügyi ellátás, a betegség kései felismerése miatt megnő az akut, illetve rehabilitációs ellátások igénye.

A felnőttek dolga az lenne, hogy ebben a betegségben szenvedő gyerekeket ne könyveljék el kezelhetetlennek, neveletlennek, vagy javíthatatlannak.

Nevelési tanácsadókhoz forduljanak a tünetekkel, mert időben kezelhető a figyelemzavar és hiperaktivitás a gyermekpszichiáterek segítségével.

A diagnózis felállítását követően a szakemberek esetleg komplex kezelést javasolnak, vagy csak gyógypedagógiai, mozgás kezelést, pszichoedukációt, szülőtréninget, viselkedés és szociális beilleszkedés terápiát, beleértve esetenként a gyógyszeres terápiát is. Az utóbbi viszont a személyiségfejlődésben okozhat problémákat, legalábbis amerikai szakvélemények szerint.

http://www.bulvaros.hu

Dr. Bauer Bela

A SZORONGÁS,FÉLELEM LEKŰZDÉSE GYERMEKEKNÉL

A szorongás leküzdése gyermekeknél

Hogyan lehet a gyermeknek segíteni, hogy képes legyen leküzdeni a félelmeit, szorongásait?

Azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke is szorong, gyakran a szülő is szorong, ha más nem attól, hogy mi lesz a gyermekével. A helyzetet bonyolultabbá teszi az a tény, hogy a szülők szorongása a gyermekek számára is hat. A gyermekek, egyszerű tudatalatti segítő szándékkal átveszik a szüleik problémáját.A szülők viszont a nagyobb tapasztalatuk révén képesek elsajátítani olyan technikákat, melyek révén a gyermeken is segíteni tudnak.

Az alábbi technikák, ötletek ebben kívánnak segíteni.

A gyermek szorongás tünetei

Folyamatos, gondolatok, és erős félelmek, melyek a biztonság körül forognak.

Félelmek az iskolától és más helyektől.

Erős gyomorfájdalmak és más pszichoszomatikus tünetek.

Erős aggodalmak a mindennapi teendők miatt.

Túlzott óvatosság.

Pánik, hiszti.

A gyermek képtelen megnyugodni, keze-lába jár, izzad.

Alvási problémák, rémálmok.

Félelmek az idegenekkel való kommunikáció miatt.

Szociális interakciók kerülése.

Kevés barátja van a családon kívül.

Aggodalmak a dolgok megtörténte előtt.

Aggodalmak a család, az iskola, a barátok miatt.

Ismétlődő nem szándékos gondolatok, cselekedetek.

Félelmek a megszégyenüléstől, attól, hogy hibát követ el.

Mitől félnek, szoronganak a különböző korú gyermekek?

Az 5-6 évesek félelmei gyakran a sötéttől, magasságtól, elveszéstől való félelmekben jelentkeznek.

A 6-11 évesek félelmei változnak. Ők inkább a betörőktől, villámlástól, repülőtől, haláltól félnek. Minkét fenti korosztály gyakran számol be szellemekről, lényekről. Az ő világukban ezt is el kell fogadni. Nincs szomorúbb a gyermek számára, mint, hogy a félelmeit nem értik meg és kinevetik!

12 éves kor felett előjönnek a szociális félelmek. Mikor a gyermek be akar illeszkedni valahova, és fél, hogy visszautasítják. Emellett jelen vannak a dolgozatoktól, feleléstől, párkapcsolat kezdeményezésétől való félelmek is.

Lehetőségek a szülők számára, hogy csökkenjen gyermekük szorongása

Szorongás oldása gyermekeknél

A gyermek félelmei

Ne becsülje le a gyermek félelmeit. Az ő szempontjából, ezek nagyon is reális félelmek lehetnek. Kerüljük az olyan mondatokat: „Ne butáskodj! Nincs is ott semmi!”

Ehelyett érdemes átkeretezni a mondottakat: „Megértem a félelmed. Anya nézd csak milyen nyugodt! Biztonságban vagy velünk!”

Beszélni a félelmekről

Abban az esetben, ha a gyermek tud beszélni a félelméről, sokszor elég lehet a megnyugváshoz. Tanítsa meg gyermekének, megfogalmazni a félelmeit. Erre a legjobb példa, ha ön mer beszélni az érzéseiről. Anélkül persze, hogy a gyermekét megterhelné a saját problémáival, félelmeivel.

Beskálázni a félelmet

A félelemnek a „mérhetősége” már sok gyermeknek okozott meglepetéseket. Hiszen rájöhetett, hogy a nagy félelem nem is olyan nagy, csupán 4-es erősségű a 0-10-ig terjedő skálán. A gyermek képzeljen el egy skálát, melynek a 0 pontja a félelem hiánya, a 10-es a maximum félelem.

A számolni nem tudó gyermekeknél a karjuk összecsukásával, kitárásával is el lehet érni ugyanezt.

Reális elvárások a gyermek felé

Egy 5 éves nem kell, hogy falmászást tanuljon, és az esti filmre sincs szüksége. Ha új dolgot tanul, nem szükséges a tökéletességre törekedni. A siker, a pozitív visszajelzés sokkal fontosabb.

A félelmek leküzdése fokozatosan megy

A pillanatok alatt bekövetkező változások nagyon ritkák, legyen türelemmel.

Az új dolgok kipróbálása

Fokozatosság, erőltetés nélkül. Ha a gyermek izgul, akkor olyan helyet válasszunk, ahol kevés a gyermek, és nyugodtan ki tudja próbálni azt a tevékenységet, melyet gyakorolni szeretne. Kisebb gyermekeknél érdemes a szülőnek ilyen helyzetekben a gyermekkel tartani.

Alternatívák ajánlása

Amennyiben a gyermek stresszel valami új dolog kipróbálása miatt, ajánljunk neki alternatív lehetőséget. A kérdést érdemes vagylagos formában feltenni.

„Panka, melyik csúszdán csússzunk le azon a pirosan vagy a kéken ott messzebb?”

Pozitív visszajelzések a gyermek felé

Ezt most jól csináltad! Észrevetted, hogy egyedül mentél ki WC-re a sötét szobán kereszül?”

Engedje a gyermekének, hogy egyedül tegye a dolgait

Néha meg akarjuk védeni őt. Ott vagyunk a nyomában. A kellő óvatosság nem árt, viszont mikor nem eshet komoly baja, érdemes hagyni próbálkozni.

Határok és szabályok

A gyermeknek a szabadság mellet szüksége van a határokra is, mert ez ad neki biztonságot. Ezeket a határokat a szülőknek kell lefektetnie. Azok a gyermekek, melyek nem mutatnak semmiféle félelmet, kialakulhat bennük félelem a határok, szabályok hiánya miatt is. Ide tartoznak a biztonsági rendszabályok is az utazás, eszközhasználat közben.

Adja meg a gyermeknek a kontroll lehetőségét

A gyermek gyakran attól fél, hogy nincs kontrollja az események fölött. A legnagyobb félelmek egyike, ha nem tudjuk uralni az események menetét. Egy buli szervezése kapcsán jó, ha van egy kialakult terv, hogy senkit se érjen meglepetés, de hagyjunk esélyt a spontán kibontakozásnak is!

A saját félelmeink kezelése

A félelem ragadós! Amitől, anya vagy apa is fél, a gyermek miért érezze magát biztonságban?

Amennyiben egy adott helyzetben „ketten ülnek a gödörben” a gyermek teljesen elveszti a biztonságérzetét. Ugyanez érvényes abban az esetben, ha a gyermek mondjuk uszodába megy, akkor nem célszerű, hogy a víziszonnyal rendelkező nagymama kísérje őt el.

Hogyan oldható a szorongás nehéz helyzetekben?

Teljes ellenállás esetén

Amennyiben a gyermek folyamatos félelmeket mutat, sír, visszautasítja a dolgokat érdemes szakembert keresni és oldani a félelmeket, mielőtt fóbia alakul ki vagy generalizálódik (állandósul) a gyermekben a szorongás.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

LELKI KAPOCS

Lelki kapocs

A gyermeknek az édesanyjával való eggyütléte,ennek a minősége képezi minden későbbi érzelmi kapcsolat modelljét.

A lányok számára az édesanya jelenti a mintát a nemi szerepük kialakításához, míg a fiúk segítőt, esetenként ideális nőképet látnak benne.

A pszichológusok szerint az anya és lánya viszony nem szorosabb, mint bármely más családi reláció. A szakembereknek az a véleménye, hogy az anya-fiú kötelék jóval bonyolultabb.

A lélektan irodalma tele van az anyákat jellemző pozitív és negatív fogalmakkal. Ez alapján létezik domináns anya, védő anya, agresszív anya, csábító anya stb.

A fiúk esetében a párválasztáskor sok esetben az anyával való kapcsolatuk milyenségétől, illetve az anya személyiségétől, hogy a női szerepek közül miket részesítenek előnyben. Ha ez az elmélet igaz, akkor már értjük, miért találta visszataszítónak a felesége fenekemre simuló miniszoknyát élete párja. Ugyanis az anyja ruházata -mama jelmezére emlékeztetett.

Számos vizsgálat szerint a csecsemő-és kisgyermekkorban fellépő táplálkozási zavar hátterében is a baba és az anya kapcsolatának zavara áll, ami felnőtt korban bulémia formájában ismét jelentkezhet.

A megromlott anya-gyermek kapcsolattal magyarázzák az encopresis nevű betegséget is, vagyis a székletürítés zavarát./a gyermek nem tudja visszatartani a székletét./ Kialakulása a rideg anyai magatartásminták, a túlzott precizitás, a magasra emelt elvárások következménye. Serdülőkort megelőző években jelentkezhet, és hosszabb pszichotherápiás segítséggel gyógyítható.

Leválás

Idővel elérkezik a pillanat, amikor a gyermek leválik az édesanyjáról.

Ez akkor történik trauma nélkül, ha a gyermek anyához fűződő viszonya kiszámítható, biztos.

Három és hat éves kor között a lányok igényelni kezdik az apa jelenlétét is. Alig várják, hogy a munkából hazaérjen, és együtt játszanak, sétáljanak.

A fiúk később érnek, ezért később is szakadnak el az anyától. Sok férfi még felnőttkorban is az anyai támaszt keresi a párkapcsolatban. Természetesen ez nem jelent problémát akkor, ha az anyáskodás nem válik hangsúlyossá.

Hiszen minden férfi szereti, ha vasárnap reggel ágyba hozzák a reggelit, és a nőkben is él a babusgatás ösztöne.

A gond akkor kezdődik, amikor a fiatal férfi bosszantóan kényelmes lesz.át Kompenzatorikus párválasztás alatt azt értjük, ha a férfi nem társat választ magának, hanem őt ellátó, róla gondoskodó „anyát”.

Így jobban el tudja viselni saját éretlenségét, férfiatlanságát. Az okok a korábbi családi háttérben keresendők.

Ha az anya domináns szerepet töltött be, mert az apa nem vette ki részét a gyereknevelésből, vagyis hiányzott a férfi szerep minta.

Oka lehet az is, ha gyermekkorban nem kapott elég gondoskodást, odafigyelést, és most a párjától követeli ezt meg.

Egyes pszichológiai magyarázatok alapján, ha az első, meghatározó kapcsolata egy nála jóval idősebb nőhöz kötötte, hosszútávra nagy valószínűséggel anyáskodó társat keres.

Vágyak

Mivel a férfiak nőkkel kapcsolatos első élményei valóban az édesanyához kötődnek, ezért - ha tudat alatt is - keresik az anyát a nőben.

Amennyiben ez a kép valamilyen okból kifolyólag negatív (például gyermekkorában sokszor hagyta egyedül, idegen felügyeletre bízva az anya), akkor egy képzelt, ideális anyaminta határozza meg a keresést.

Senki ne essen kétségbe, azért a helyzet nem ennyire szörnyű.

Nem kell a lányoknak azon gondolkodnia, száz százalékban egyezik-e természetük a párjuk anyukájáéval.

A lényeg, hogy akadt legalább egy olyan tulajdonságunk, ami miatt a férfi érezte bennünk a Nagy Őt.

Természetes dolog hogy úgy néha kibújik a feleségekből is az anyuka, ha sálat kényszerítnek a párjukra (amit egyébként utál), vagy gerezdekre szelve teszem íróasztalára az almát, hogy végre vitamin is kerüljön a szervezetébe. Túlzásokba azonban nem célszerü esni.

Végtére anők nem egy kisgyerekhez mentek feleségül, ő pedig nem az anyját vezette oltár elé

http://cotcot.hu…

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO.

Dr. Bauer Bela

A NARANCSBŐR KEZELÉSÉRŐL



A narancsbőr kezeléséről.

A legnagyobb szépségproblémák egyike egyértelműen a narancsbőr kérdésköre.

A narancsbőr érdekes téma, nem egyenlő a kinyúlt száraz, ráncos, vagy petyhüdt bőrrel.

A narancsbőr nevét a valódi gyümölcsről kapta, amelynek héja göröngyös. Nem, egyáltalán nem visszatetsző, még annak ellenére sem, hogy sokan azt terjesztik róla, noha a gyümölcsön valóban jóval szebben mutat.

A narancsbőr nem betegség vagy komoly bőrelváltozás, hanem valójában egy raktár.

Méghozzá a felesleges só, cukor, méreganyagok raktározó helye.

Igazából hálásak lehetünk érte, mivel a szervezetben leköti a bőr, és nem engedi szabadon keringeni. A bőr mindig elsődleges jelző. Az ekcéma bélproblémákat, a narancsbőr pedig, méreggel telítettséget jelez. Jelezheti a máj terheltségét is.

A szervezetet ez a képződmény megszabadítja a magas vérnyomás, koleszterin problémájától, a háztartást így rakja rendbe.

A szervezet számára nem alapvető fontosságú, hogy szép legyen ellenben a helyes működésre törekszik, a szervezet ezért mindent kijavít. Ahogy a törést is kijavítja helytelenül forrasztva, ha nem figyelünk, vagy avatkozunk be egy műtéttel, a narancsbőrnél is figyelnünk kell a helyes irányú helyrehozásra, javítsuk a hibákat helyette!

A narancsbőr ellen egy módszer nem elég.

Ezt tisztázni kell, mivel a narancsbőr komplex probléma. Egyszerre párhuzamosan több színtéren is felveheted a kesztyűt, és megmutathatod, mit tudsz tenni a szervezetedért!

Az alábbiakban egy 5 pontos ötlettárat adunk neked, hogy hatékonyan vedd fel harcot!

1.Víz: Akár hiszed akár nem, mindent gyógyít. Az egyetlen univerzális gyógyszer. Napi 3 liter fogyasztása javasolt főleg, sószegény vizet igyunk. A víz fogyasztása rendszerben javasolt nem egyszerre bedöntve, hanem elosztva fél poharanként, egyszerre pár dl maximális mennyiséggel, így átmos, tisztít.

2.A méregtelenítés: Só, cukor, fehérliszt, e betűk és segédanyagok. Egy hónapos étrendet állíts össze magadnak kedvenceidből, amely idő alatt ezeket kihagyod életedből. Kávé, feketetea csak mértékkel, max. napi egy csésze vagy ennyi sem javasolt! Fogyaszthatsz: kevés tejet, joghurtot, túrót, gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket. Egyesek javasolják a húst is. Ha őszinték akarunk lenni, akkor azonban ezeket ki kéne hagyjuk a felsorolásból! Minden állati hús, még ha kínai étteremben a vega kosztnál is találod a csirkét.

3.Torna:

A méregtelenítés két úton történik,

-egyrészt a méreganyagok bevitelének megszüntetésével,

-másrészt a bent lévők kipucolásával. Ehhez béltisztítókúra ajánlott, léböjt, útifű félék, stb.

- ám a legjobb, ha az izzadás ősi módszerét választjuk e mellé. Az izzadás a sófeleslegtől, és rengeteg rossz anyagtól megszabadít, őseink kedvelték az izzasztókunyhós elvonulásokat épp ezért. A izzasztókunyhó az egyik legkiválóbb kipucolási lehetőség, ma szaunázhatunk illetve tornázhatunk. A torna átmozgatja az izmokat, inakat a bőr különböző rétegeit és e mellé izzaszt. Heti 5 nap mozogjunk napi legalább 40-50 percet! Ez heti két nap lehet egy kiadós séta is, a többi időben erősebb mozgásba kezdjünk. Torna után masszírozzuk is át a felületet.

4.A cseppek: A méreganyagokkal átitatott krémek alig használnak.

. Legjobb, ha az alábbi keverékből készítünk magunknak, és ezzel kenjük be az érintet testrészt minden nap, kétszer:

70 ml Búzacsíra olaj

Geránium 0. 5 ml-10 csepp.

Mandarin héj 1 ml-20 csepp.

Ligetszépe olaj 10 ml.

Muskotályrózsa 10 ml.

Vajfa 10 ml.

5-A narancsbőr utolsó hatékony ellenfele a tudat.

Ha félsz tőle, hogy csúnya vagy, és ez nem változik, sajnos kevesebb eséllyel tűnik el ez a kis apróság. A narancsbőr bár kellemetlen, nem javíthatatlan probléma, kezeljük ezért így. Minden nap képzeld el az érintett testrészeidet lelki szemeiddel, hogy egyre szebben és jobban mutatnak, a terület javul, feszesedik, megszépül. Ez a hatás, ez a meditatív önszuggeszció az egyik legerősebb gyógymódja minden egyes betegségnek, elváltozásnak vagy szépséghibának, fogyókúrára is alkalmas, pár kg-ig!!!

http://www.harmonet.hu

Dr. Bauer Bela

NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN

NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN.

1. Egészséges életmódra nevelés

Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges fejlődés alapfeltétele és a gondozás központi kérdése.

A gyermekek óvodában töltött idejét élettani szükségleteinek figyelembevételével tervezzük és szervezzük meg.

A megfelelő életmódot a táplálkozás, az öltözködés, a mozgás, az edzés, és a pihenés megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk.

A gyermekek különböző életmódbeli szokásokkal érkeznek óvodákba, ezt figyelembe véve a jót megerősítjük, a helytelent korrigáljuk.

A szokásrendszer alakításában az óvodapedagógus aktív segítője a dajka.

­Az óvodapedagógus alapvető feladata a gyermekek gondozása, egészséges életmódjának
kialakítása, miközben nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti

önállóságuk fejlődését.

­Az óvodapedagógus a dajkával együttműködve azonos módon értelmezze és alkalmazza a szokásokat. Az elért eredményekről rendszeresen cseréljenek tapasztalatokat.

Nevelési programokban a 3 - 8 éves korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítését a következő területeken látják el:

Egészséges környezet biztosítása

Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója

Helyes életritmus alakítása

Táplálkozás, testápolás, öltözködés

Mozgás, edzés, levegőzés biztosítása

Pihenés optimális megszervezése

1.1. Egészséges környezet biztosítása

Azokat az élettereket, helyeket, amelyeket a gyermekek birtokolnak, használnak,

igyekszünk úgy alakítani, hogy az számukra a legbiztonságosabb, és minden tevékenységükvégzéséhez megfelelő, esztétikus legyen. (csoportszobák, öltözőrész, mosdók, udvar stb.) Nem csak a biztonságra, esztétikumra, hanem a kellő tisztaságra is fokozottan odafigyelünk.

­Fordítson figyelmet a környezet védelméhez, megóvásához szükséges szokások

kialakítására.

J A gyermekek ügyelnek személyük, környezetük tisztaságára, gondozottságára.

1.2. Egészség védelme, óvása, edzése

Fontosnak tartjuk a gyermeki szervezet általános védekezőképességének megóvását, a betegségek megelőzését.

Különös gondot fordítsunk: a higiéniai szabályok betartására, a környezet tisztántartására, évszakhoz igazodó réteges öltözködésre, levegőcserére (minden csoportunkban levegőtisztító berendezést működtetünk a téli hónapokban), növényzet biztosítására, valamint a szabadban töltött idő optimális kihasználására.

Az óvodapedagógus odafigyel az egyes gyermekek esetlegesen előforduló szervi rendellenességeire (látás, hallás, mozgás, beszéd stb.), azok tüneteit észlelve szülővel, védőnővel konzultálva javasolja speciális szakemberek segítségét (pszichológus, gyógypedagógus, szakorvos).

­Évszakonként óvja a gyermekeket az időjárás ártalmas hatásaitól.

J A gyermekek jelzik, kifejezik szükségleteiket.

 

1.3. A helyes életritmus kialakítása, napirend

A nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságérzetet nyújtó élettempó érdekében a gyermekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteiknek megfelelően szervezzük.meg.

Folyamatos és rugalmas napirendünket úgy alakítjuk, hogy az igazodjon a különböző párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, szem előtt tartjuk a szabad játék kitüntetett szerepét.

Igyekszünk a gyermekek harmonikus fejlődését biztosítani, lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak, teljesítőképességüknek megfelelően tevékenykedjenek. A helyes életritmus kialakításához a családok közreműködésére is számítunk.

A játékra és a játékban szervezett tanulásra fordítható idő így optimálisan tervezhető.

A folyamatos étkezés a játékidő alatt önkiszolgálással történik (tízórai, uzsonna), az egyéni szükségletek szerint.

Rendszeres időtartamok Rugalmas időkeretek és váltakozó
tevékenységek

6.00 - 8.30 Érkezés és játék egy 6.00 - 12.00 Szabad játék, játékban szervezett
gyermekcsoportban tevékenység
- képesség fejlesztés, kezdemé-

8.30 - 10.00 Folyamatos tízórai nyezés, délelőtti mese, személyes

percek, mindennapi szervezett
testnevelés, mozgásos játék

Levegőzés, udvari játék, szervezett

kirándulás, séta

12.00 - 13.00 Tisztálkodás, ebéd

13.00 - 16.00 Mese, pihenés, folyamatos

ébresztő, uzsonna 15.00 - 18.00 Spontán játék és távozás.

1.4. Hetirend: állandó programjaink és speciális foglalkozások

A gyermekk harmónikus személyiség fejlődésének elősegítésére szervezett rendszeres heti programjaink:

- mozgáskotta

- gyermektánc

Az állandó programok, speciális fejlesztések, valamint a tornaterem használatának rendjét a csoportnaplóban a hetirend tartalmazza.

1.5. Testápolás, öltözködés, táplálkozás

Az óvodába lépéskor a gyermekek az önkiszolgálásban különböző fejlettségi fokon vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Szükségleteik önálló kielégítésére - segítő gondoskodás mellett - fokozatosan válnak képessé.

A testápolás, öltözködés, étkezés során végzett tevékenységekhez az óvodapedagógus teremti meg a szükséges feltételeket, megtervezi a gondozási teendőket és követi a gyermekek fejlődését.

Fontos nevelési elvünk, hogy ne sürgessük, de ösztönözve segítsük a gyermekeket, hogy szükségleteik körüli teendőiket egyre önállóbban elégítsék ki.

Fontos, hogy ebben a folyamatban bensőséges kapcsolat alakuljon ki felnőtt és gyermek között, amelyben a felnőtt a gyermek szükségleteire, jelzéseire érzékenyen figyel és reagál.

Arra törekszünk, hogy az óvoda modell értékű gondozási szokásait közvetítsük a családok felé.

Rendszeres és alapos tisztálkodásra tanítjuk a gyermekeket.

Az óvodai szokásrendet úgy alakítjuk, hogy szükségleteik szerint végezhessék tisztálkodási teendőiket (WC használat, mosakodás, hajápolás, fogápolás).

A felnőttek személyes gondozottságát minden gyermek számára mintaértékűnek tekintjük.

Figyelünk arra, hogy a gyermekek öltözéke többrétegű, könnyen kezelhető legyen, amely nem gátolja őket a szabad mozgásban, és összhangban van az óvodai élettel. A helyes öltözködési szokások kialakításában - ha szükséges - az óvodapedagógus nyújt segítséget a szülőknek.

­ E tevékenységekben a gyermekek fejlettségének megfelelő segítséget adjnak a

pedagógusok és dajkák.

J Az öltözködés közben alapos, önmagára figyelő, önálló.

J A gyermekek tisztaság iránti igényének kialakulása érdekében a kisebbek felnőtt
segítségével, a nagyobbak önállóan fordítanak gondot testük, ruházatuk ápoltságára.

Óvodánk étrendje több csoportban kiegészül a gyermekek által készített salátákkal,

zöldségekkel, gyümölcsökkel.

A bevezetett gyümölcsnapok a szülők segítségével, támogatásával valósulnak meg.

A gyermekek megismerkednek új ízekkel, az ételek elkészítésének módjával, különböző munkafolyamatokkal.

A folyamatos, szervezett étkezések közül a tízórai és az uzsonna önkiszolgálásra épül, az önállóság fejlődését szolgálja, ebédnél pedig a társakért végzett munka örömének átélésére nyílik mód.

Alapvető feladatainkat képezi az egészséges táplálkozásra, a kulturált étkezési szokásokra való nevelés.

A szülőknek kifüggesztjük a heti étrendet, hogy a gyermekek otthoni étkeztetését ehhez tudják igazítani.

A gyermekek számára a folyadékpótlás lehetőségét az egész nap folyamán biztosítjuk.

­Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben a gyermekek egyéni ízlését és étkezési ütemét. Ösztönözze, de semmiképpen ne kényszerítse az ételek elfogyasztására, új és változatos ízekkel ismertesse meg.

­A dajka gondoskodjon a tiszta edényekről, eszközökről, a víz folyamatos cseréjéről, pótlásáról.

JA gyermekek képesek a kultúrált étkezési szokások elsajátítására, számukra megfelelő ételmennyiség megítélésére.

J Igénye az ízléses, esztétikus terítés.

J A kultúrált étkezési szokásokat betartja.

1.6. Szabad mozgás, edzés, levegőzés

A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését az irányított, szervezett, illetve szabadon végezhető mozgásos tevékenységek szolgálják. Ezeket részben a gyermekek választják, részben a nevelő kezdeményezi, szervezi (mozgásos játékok, séták, kirándulások stb.).

A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben.

A változatos mozgáslehetőség elősegíti a harmonikus testi - lelki fejlődést, növeli a szervezet teljesítő-, és teherbíró képességét.

A rendszeres, örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk gyermekeinket.

Közösen szervezett programokkal segítjük elő az óvoda és a család egymáshoz való közeledését, példát mutatunk a helyes életmódra, segítjük a családi nevelést.

Az edzés jótékonyan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát. Ennek érdekében használjuk ki a levegő, a nap és a víz jótékony hatását.

Az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni a környezet változásaihoz (évszak, időjárás, hőmérséklet, stb.).

A nyári élet ideje alatt az étkezések többnyire a szabadban történnek.

Jó idő esetén az udvari medencében pancsolhatnak a gyermekek.

Az 5 – 8 éves gyermekek edzését, mozgásfejlesztését segíti télen a korcsolya -, ősszel

vagy tavasszal az úszástanulás. Minden gyermek számára szervezünk olyan programokat, amelyek évszaktól függően beépülnek a napirendbe (szánkózás, hógolyózás, túrázás, vízhez-szoktatás stb.).

­ Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez megteremtse a kedvező feltételeket. Gondoskodjon arról, hogy a gyermekek mindig jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Sok időt töltsenek szabad levegőn, megfelelő, kényelmes öltözékben.

Használják az udvari mozgásos- és sporteszközöket.

☺ Kapcsolódjanak be az udvaron a gyermek/felnőtt által kezdeményezett mozgásos
tevékenységekbe

1.7. Pihenés optimális megszervezése

A gyermekek pihenéséhez elengedhetetlenül szükséges a nyugodt, csendes légkör biztosítása.

A gyermekek egyéni, kor szerinti alvásigényének és szokásainak figyelembevételével aszükséges tárgyi és személyi feltételekről gondoskodunk minden csoportban. Ebéd után pizsamába öltöznek a gyermekek. A pihenés minden nap két mesével (kicsiknek kis mese, nagyoknak nagy mese) kezdődik. Színesíthető álomba ringató dallal, nyugtató, ellazító (relaxációs) gépi zenével. A pihenés minden gyermek számára kötelező, a nyugalom, a kellemes közérzet jó hatással van az idegrendszerre. A nehezen, vagy aludni nem tudó gyermekek maguk mellé vehetik kedvenc játékaikat, személyes tárgyukat.

J Nyugodtan pihen, alszik.

J Alvó társait nem zavarja.

2. Érzelmi nevelés - szocializáció biztosítása

"…a gyermek a szeretetben fejlődik legjobban."

Nevelési programunkban arra törekszünk, hogy az egész nap folyamán biztosítsuk gyermekek életkorának megfelelő oldott légkör feltételeit.

* érzelmi biztonság, támogató, gondoskodó környezet,

* önállóság, szabad tevékenység, pozitív érzelmek, kompetenciaérzés.

Az óvodába lépő gyermek még erősen egocentrikus, emocionális emberke, aki most kerül élete első olyan közösségébe, melyben vele egykorú társakra talál.

Korábbi élete során csupán családjának tagjaihoz fűzte erős érzelmi kötelék.

Az óvodába kerüléssel megkezdődik a leválás, " az engedj el korszak ".

Az átmenet könnyítése céljából a családok részére lehetőséget biztosítunk az "anyás" beszoktatásra és fokozatos befogadásra.

A gyermekek óvodába érkezésekor családi fényképet kérünk a szülőktől, melyet egy közös tablón helyezünk el. Ezzel is hozzásegítjük a gyermekeket az óvodai beilleszkedéshez, biztonságérzetük-, én-tudatuk alakulásához.

A feltétel nélküli szeretet, a simogató gyengédség, a megértő odafordulás jelenti az igazi együttlétet.

A gyermek számára az óvodapedagógus fontos személlyé válik.

Ez az erős érzelmi kötelék és függés teremti meg az érzelmi azonosulás alapját, ami az óvodapedagógust elsőszámú modellé emeli, mely rendkívüli felelősséggel jár, hiszen magatartása, viselkedése, életszemlélete, optimista vagy pesszimista beállítódása és minden reakciója minta a gyermek számára.

­Az óvodapedagógus kompenzálja a családi nevelésből, szociokultúrális hátrányokból adódó hiányosságokat humánus, demokratikus, szeretetteljes, a szituációhoz igazodva engedékeny vagy korlátozó attitűdjével.

­Az óvodapedagógus töltsön minden gyermekkel naponta néhány személyes percet, attól függően, hogy a gyermek mit igényel. Lehet ez meghitt beszélgetés, simogatás, odafordulás, dicséret.

­A teljes óvodai élet időtartama alatt gondoskodjon érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkörről.

­Alakítson ki pozitív érzelmi töltésű kapcsolatot mind gyermek-gyermek, mind gyermek-felnőtt között, segítse elő és erősítse a társas kapcsolatok alakulását, sajátíttassa el a közösségi élet normáit.

­Szervezzen olyan óvodai csoportéletet, amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység.

A közös együttlétek, együttes munka öröme erősíti a gyermekek tulajdonságainak alakulását.

­Alakítson ki olyan következetes életrendet, amelyben a szabályok átláthatóak és kiszámíthatóak.

­Teremtse meg a megosztási, felajánlási, ajándékozási helyzeteket, a megszerzés és megtartás pozitív szabályait.

A közösségi élet legfontosabb normái:

* a másik személy elfogadása, tisztelete

* a kisebbek, gyengébbek iránti segítőkészség

* jóhiszeműség, az árulkodás mellőzése

* az ítélkezés és az erőszak kerülése

A kisgyermek öntörvényű lényből egy csoport tagjává válik, megtanul szeretni, alkalmazkodni, odafigyelni, segíteni és elfogadni a különbözőségeket.

Engedjük, hogy a mindennapokban megéljék a negatív érzelmeket. Ők is érezhetnek dühöt, bánatot. Segítsük őket abban, hogy megtanulják kezelni ezeket az érzelmeket.

Arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy konfliktusaikat lehetőleg önmaguk oldják meg.

A gyermekek közötti pozitív kapcsolatok gazdagítják a szociális érzelmeket, ezzel megteremtve a gyermek motivációs bázisát, érzelmi stabilitását.

Csak így válhatnak a világ felé nyitott, mások és önmaguk iránt felelősséget vállaló teljes értékű emberré.

J A gyermekek érdeklődnek egymás iránt, meghallgatják egymást.

J Udvariassági formák betartásával kommunikálnak.

J Ragaszkodnak csoporttársaikhoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez.

3. Anyanyelvi és értelmi képességek fejlesztése

3.1. Anyanyelvi nevelés – kommunikáció

Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának.

Beépül a gyermekek valamennyi tevékenységi formájába, megnyilvánulásaiba, valamint társaikkal és óvodapedagógusaikkal való kapcsolataiba.

Az anyanyelvi nevelés szerepe a szocializáció folyamatában egy olyan szeretetteljes beszélő környezet megteremtése, amelyben a helyes mintaadás, szabálykövetés az óvodai nevelés egészében jelen van.

Az anyanyelvi nevelés feladatait tudatosan kell megtervezni, beépíteni a nevelői tevékenységek egészébe.

Az óvodapedagógus beszédének példaértékűnek kell lennie, mondatait úgy fogalmazza, hogy azok a kisebb korosztályú gyermekek számára érthetőek legyenek. A folyamatos napirenden belül, mely hosszabb összefüggő időkeretet biztosít, a gyermekek nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Ez a folyamatosság kedvez a gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek közötti kommunikáció kialakulásának.

A vegyes életkorú gyermekközösségben az érettebb társaktól kapott beszédpélda motiváló erőként hat a kisebbekre.

­ Tudatosan használja a testbeszédet, metakommunikációt, amivel közvetíti az értő, figyelő, meghallgatni tudó szándékát.

­ Fejlessze a gyermekek aktív szókincsét az egész nap folyamán.

­ Minden óvodapedagógus használja saját anyanyelvi játékgyűjteményét.

­ Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy élményeiket örömmel, szabadon mondják el, ezáltal fejlődhessen szókincsük, kiejtésük, mondatalkotásuk.

A helyes anyanyelv elsajátításához, a jártasság kialakításához biztosítson megfelelő időt (szórend) a gyermekek számára.

­ Az óvodapedagógus ismerje fel a kisebb beszédhibákat (rosszul képzett hangok, a beszéd folyamatosságának hiánya, anyanyelvi sajátosságtól eltérő ritmus vagy hangsúlyozás).

­ A beszédhibás gyermekek fejlesztésében a logopédus tanácsaira alapozva, a gyermeki szükségletekhez igazodva segítse a gyakorlást.

­ Azóvodapedagógus ismerje meg a gyermekek beszédállapotának, beszédhallásának, beszédértésének, mondatszerkesztésének szintjét, szükség esetén a javítás elkerülésével, helyes mintaadással segítsen.

­ Biztosítson lehetőséget az egyéni differenciálásra, valamint a páros és a kis csoportokban történő megfigyelésre és fejlesztésre.

J A gyermekek a társaikkal és a felnőttekkel szívesen beszélgetnek.

J Beszédük érthető, egyszerű mondatokban, nyelvtanilag helyesen beszélnek.

J Használják a metakommunikációs eszközöket.

J Ismerik a szép, kultúrált, udvarias beszéd legfontosabb elemeit, szabályait.

J A gyermekeknek vannak kedvenc anyanyelvi játékaik.

3.2. Értelmi képességek fejlesztése

A mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében a tehetség kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségeit támogatjuk. Az egyenlőtlen fejlődés következtében tapasztalható elmaradásokat a kompenzáció, korrekció útján segítjük kiegyenlítődni.

A képesség fejlődésének alapja az érés, amely befolyásolja a fejlesztés lehetőségeit.

A képességek hierarchikus rendszert alkotnak, amelynek három alappillére a figyelem, észlelés és az emlékezet. E három képesség megfelelő fejlettségi szintje nélkül lehetetlen a magasabb rendű funkciók fejlesztése.

A magasabb rendű pszichikus funkciók másik alapozó területe a mozgás, amely programunkban kiemelt szerepet kap.

Számolnunk kell azzal, hogy a képességek nem egyenletesen-, minden gyermeknél eltérő ütemben fejlődnek, ez teszi szükségessé az egyénre szabott differenciált fejlesztést (fejlesztőjáték gyűjtemény, fejlesztést szolgáló ajánlott módszerek, eszközök).

A hátrányos helyzetű gyermekeknél a családi háttér okozta hiány (fizikai, érzelmi, értelmi depriváció) megszüntetése, kompenzálása a célunk, hogy a gyerekek lehetőségeikhez képest felzárkózhassanak.

A pedagógiai munkánk alapja a gyermek sokoldalú megismerése és az erre épülő fejlesztés megtervezése.

A fejlesztés főbb területei:

* mozgásfejlesztés (nagymozgás illetve finommotorika)

* észlelés

* figyelem

* emlékezet

* énkép, testséma

* térorientáció

* kommunikáció, beszédfejlesztés

* gondolkodási műveletek

* képzelet és kreativitás

* szociabilitás

­ Biztosítson lehetőséget a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, beépülésére.

http://web.mesehazovoda.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

Dr. Bauer Bela

KAMILLA,ORVOSI SZÉKFŰ



KAMILLA , ORVOSI SZÉKFŰ

Kamilla, orvosi székfű Matricaria recutita

"A legismertebb és legnépszerűbb gyógynövényünk"

Népies neve:

orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, anyafű, szentivánpipitér, szüzekanyja, anyaméhfű, teafű, piperefű

A növény leírása:

A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Az ország minden táján megtalálható, kedveli a szikes legelőket, száraz réteket. Jellegzetes fehér szirmú sárga fészkű virág. 20-40 cm magas, egyéves növény. Termesztik is.

Hogyan gyűjtsük?

június-július Fejletlen virágzatát ne gyűjtsük, de ha túl nyílik az sem jó, mert akkor a száradást követően széthullik "ellisztesedik". Szedőfésűvel gyűjtik.

Mi van benne?

A növény fészekvirágzatát használjuk gyógyászati célokra. A drog (Chamomillae flos) 0,2- 0,7% (akár 1,4%-ig is elmehet) sötétkék színű, szeszkviterpén tartalmú (kamazulén, bizabolol, bizabolol oxidok) illóolajat, flavonoidokat (apigenint) és glikozidjaikat, kumarinokat (umbelliferont, herniarint), nyálkát tartalmaz.

Mire jó?

A kamillavirág egyik legismertebb gyógynövényünk, a legtöbb állam gyógyszerkönyvében is megtalálható hivatalos drog. Gyógyhatása sokrétű, amelyet külső és belső alkalmazása révén lehet kihasználni. A kamillában előforduló illóolajok főleg gyulladáscsökkentő hatásúak.

A kamillás gőzölés enyhíti a köhögést és a vírusos, illetve bakteriális légúti fertőzések tüneteit, és e megbetegedések esetén jól érvényesülhet a drog immunrendszeri működést serkentő hatása is.

A tápcsatorna gyulladással járó megbetegedései esetén is alkalmazzák. Gargarizálással vagy szájöblögetéssel megszüntethető a fogíny, a száj és a torok gyulladásai.

Hörghurutban inhalálószerként alkalmazható. Szájban lévő sebek, afták esetén sokszor a kamillás öblögetés a megfelelő gyógyír.

Tea formájában rendszeres fogyasztása enyhíti a gyomorpanaszokat, rosszullétet, a hányingert és a bélgyulladás tüneteit.

Külsőleg bőrbetegségeket, pattanást (akne), tályogot, nehezen gyógyuló sebeket illetve körömágygyulladást kezelnek vele. Szemborogatásra is kiválóan alkalmas.

A szüzekanyja, anyafű népies neve arra utal, hogy a nőgyógyászatban is használták menstruációs görcsök enyhítésére és a vajúdás idejének lerövidítésére.

Fürdők, öblítések, gőzfürdők formájában nagyszerűen bevált az altesti gyulladások (hüvelygyulladás, aranyér, lábszárfekély) esetén is.

A kamilla a hasfájós babákat megnyugtatja, görcseiket elmulasztja.

A kamillaolaj csökkenti az idegességet a gyermekeknél, s jótékony hatással van a hiperaktív gyerekekre, mivel enyhe "nyugtatószer".

A homeopátiában fogzási fájdalmak enyhítésére és fájdalom iránti intolerancia esetén használják.

A szépségápolásban is gyakran használják, a bőr szárazságát, viszketését, gyulladását csökkenti.

Jót tesz a hajnak, mert kifényesíti és nyugtatja a fejbőrt. A kamillateát a kisgyermekek is nyugodtan fogyaszthatják. A fogzó baba állkapcsát kamillaolajjal dörzsöljük be ott, ahol szükséges.

Hogyan használjuk?

Tea:

Forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel 1-2 evőkanál szárított kamillavirágzatot. Hagyjuk állni kb. 10 percig, majd szűrjük le. Napi adag: 3-4 csésze..

Fürdők:

Lehet belőle kéz-, láb-, vagy ülőfürdőt készíteni. Két maréknyi virágzatot tegyünk a fürdővízbe.

Gargarizálás:

2-3 evőkanállal adjunk 1 dl vízhez, naponta többször használjuk öblögetéshez.

Gőzölés (inhalálás):

Tegyünk 3 evőkanál virágzatot egy lapos edénybe, forrázzuk le, és hajoljunk fölé. Fejünket törülközővel fedjük be, és kb. 10 percet inhaláljunk. Vírusos légúti fertőzések esetén naponta kétszer ajánlatos gőzölni.

Borogatás:

Tegyük a kamillát egy mullkendőbe, és forrázzuk le. A kamillás kendőt körülbelül 5 percig tartsuk a gyulladt bőrfelületen.

Olaj:

Morzsoljunk szét maréknyi kamillavirágzatot, keverjük össze 150 ml szójaolajjal, zárjuk le légmentesen üvegbe, és tegyük napos helyre. Naponta rázzuk fel, és ha sötétre színeződik az olaj, szűrjük át vászonruhán. A virágzatokat alaposan nyomkodjuk ki. Töltsük újra légmentesen zárható üvegbe.

Jó tudni!

Az arra érzékenyeknél még a kamilla is allergiás tüneteket válthat ki. A szeszkviterpén-tartalom miatt előfordul, hogy a kamilla virágzatából készült szerek használata allergiás bőrreakciót vált ki. Ilyenkor nem szabad tovább alkalmazni a növényt.

Különösen vonatkozik ez szemgyulladások kezelésére. Ha kisgyermekek inhalálnak, fokozottan figyeljünk az égési sérülések elkerülésére.

http://gyogynovenyek.qwqw.hu

SZELEKTI-KISMAMA-INFO

ÉRDEKESSÉG

Dr. Bauer Bela

HA NEM SEGIT A BÜNTETÉS

Ha nem segít a büntetés

Egyre több a figyelmetlen, szófogadatlan gyermek

A figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében az esetek legalább harminc százalékában nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több nehézséget jelentenek, mint a környezete számára. Ilyenek a hallással vagy a beszédészleléssel kapcsolatos zavarok, amelyek ma már felismerhetők és kezelhetők. Arról nem beszélve, hogy a felnőttek megértőbb hozzáállása már önmagában is sokat javíthat a gyermek viselkedésén.

A The Times cikke egy újszerű, hallással kapcsolatos problémára hívja fel a figyelmet. A példaként felhozott kisfiú, Ben kiskorától küzdött valamilyen hallási nehézséggel, de komolyabb gondok csak az iskolában jelentkeztek. Tanára azt gyanította, hogy Ben hallássérült lehet, és elküldte hallásvizsgálatra, az eredmény azonban teljesen normális lett. Szülei rengeteg szakirodalmat kutattak át, és számos vizsgálatra vitték el a fiút, mire sikerült megtudni, hogy úgynevezett NEM SZERVI EREDETÜ HALLÁSI ZAVARBAN (Auditory Processing Disorder) szenved,

ami nem hallási rendellenesség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely a hallott információ pontos feldolgozását akadályozó problémákat foglal magában.

Nagy szerepe van az adott körülményeknek, mert a zajos környezet például nehézséget okoz. Ben esetében a kommunikáció szemtől szembe jól működik, de elveszettnek érzi magát a tömegben. „Amikor 8-10 gyerekkel egy születésnapi összejövetelen vagyunk, akkor fogalma sincs arról, hogy mi zajlik körülötte. Csak nézi az arcokat, és egy kis késedelemmel nevet” – meséli az apa..

Ben hang- és zajérzékeny is, ami azt jelenti, hogy utálja a tűzijátékot, és hajszárítót sem lehet bekapcsolni mellette, bár – érdekes módon – ez egyáltalán nem befolyásolja zenei érzékét, a kisfiú ugyanis két hangszeren is játszik.
Az ebben a rendellenességben szenvedőknek nehézségeik vannak a beszéd és az utasítások megértésében és az olvasásban Bár gyógyítani nem tudják, sok olyan lehetőség van, ami javíthat a helyzetükön.

Például az osztálytermekben egy gyerekre szerelhető adó-vevő készülék használatával kiszűrik a háttérzajt. Számítógépes programok is segíthetnek azzal, hogy olyan játékokat alkalmaznak, amelyek megjutalmazzák a tanulókat, ha jól ismerik fel a hangokat, és pontosan követik a képernyőn megjelenő utasításokat

A gyermek beszédfeldolgozási folyamatának működése meghatározhatja a tanulásban való sikerességét vagy sikertelenségét. Ez alapvetően két szinten megy végbe, amelyek egymástól elválaszthatatlan egységben működnek. Az alsóbb szintek működésének eredménye a beszédészlelés. A felsőbb szinteken a beszéd megértése zajlik. Ha valamely alsóbb szint sérül, az információ feldolgozása részleges vagy nem megfelelő módon megy végbe. Ez pedig hatással van a megértési folyamatokra is.
A gyermekek beszédészlelési képességeinek fejlődésére többféle tényező is negatív hatással van
: például az állandó, magas zajszint (városi, forgalmas utak mellett), az elektronikus eszközök nagy mértékű vagy nem megfelelő használata (például televíziós alapzaj), de a gyakori megfázás, náthás állapot és középfülgyulladás is káros lehet. Ezek főleg a kiskorú gyermekek fejlődésében idézhetnek elő elmaradást, zavarokat, s ezt később már nehéz orvosolni.
A nyelvi tudatosság egyik jelentős tényezője az a képesség, mellyel megkülönböztetjük egymástól, és helyes sorrendben érzékeljük a beszéd hangjait és más nyelvi egységeket, például a szótagokat. A kisgyermekek öt-hat éves korban még nem képesek egy szó hangjainak felismerésére és tökéletes azonosítására, azonban az azonos hanggal kezdődő és végződő vagy rímelő szavak, szótagok kiválasztására igen. Tehát a szótagok tudatos felismerése megelőzi az olvasást, míg a hangok tudatosítása csak az olvasás kialakulásának eredményeként jön létre.
A fent vázolt folyamatok sérülésére több tényező is utalhat.

-Ilyen például, ha a gyermek gyakran nem hallja meg a hozzá intézett szavakat; ---sokszor visszakérdez; beszéd­fejlődése megkésett; az új szavakat torzítja; különféle beszédhibák; viselkedési problémák (hiperaktivitás vagy túlzott visszahúzódás); olvasási nehézség.
Ha időben észrevesszük ezeket a tüneteket, akkor nagyobb esély van az akadályozó tényezők kiszűrésére és korrekciójára
. Hazánkban egyre több helyen, például nevelési tanácsadókban, logopédiai intézetekben vagy szakértői és rehabilitációs bizottságoknál kaphatunk segítséget, ahová a szülő maga is bizalommal fordulhat.
A legfontosabb azonban a szemléletváltozás: mint szülők és pedagógusok egyaránt vegyük figyelembe, hogy a figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében gyakran nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több hátrányt és frusztrációt jelentenek, mint környezete számára. Megeshet, hogy olyan dolgokat várunk el tőle, amelyekre egyszerűen nem képes. Ne utasítsuk el türelmetlenül, és ne „írjuk le” azt, aki nehezen kezelhető, hanem tegyük meg érte a tőlünk telhetőt.

SZELEKTIV-KISMAM

A KISISKOLÁS GYEREK ÉS A TELEVIZIÓ HATÁSA

A kisiskolás gyerek és a televizió hatása.

Az iskolás gyerekek médiafogyasztási szokásainak kutatása szinte egyidős az elektronikus tömegkommunikáció megjelenésével.

A kutatások átfogóan összegzik azokat a problémákat, amelyeket a 21. század első éveinek mediatizált társadalma jelent a médiát a társadalmi átlagnál talán sokkal intenzívebben fogyasztó gyerekek számára.

A gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió.

Az adatok tanúsága szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyerekek nagy hányadának nincs lehetősége a televízióban látottak megbeszélésére, érzelmi és kognitív feldolgozására.

Fontos következtetés az, hogy a gyerekek médiahasználatának döntő hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére, megbeszélésére.

A tömegkommunikáció térhódító eszköze, a televízió életünk szerves része, hiszen az információs társadalom megköveteli a naprakészséget, a tájékozottságot, a televízió „távolbalátásával” milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot.

Nehéz egyértelműen jellemezni a szerepét, a különböző álláspontok sokszor egymásnak ellentmondóak,

- hallhatunk olyan vélekedést, miszerint a televízió „az emberiség jótevője” vagy „a gyerekek dadája, a fiatalok iskolája, a felnőttek szórakozása, az öregek társasága”, lehet a „tömegek pihentetője és informálója”,

-s ugyanakkor „az emberiség megrontója”, „a szem, illetve a szellem rágógumija” vagy csak egyszerűen „idiótadoboz”

Az emberek gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes. Az általa megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott médiumoké a „függőségnek” nehezen szabhatunk határt. A televízió nemcsak befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot.

A befogadók folyamatos döntési helyzetben élnek, megszokják, vagy megszöknek az információ áradata elől, használják, vagy kiszolgáltatottan áramoltatják magukba.

Azt kívánjuk bemutatni, hogy a gyerekek, a 8–11 éves korosztály miként kezeli a televízióból áramló impulzusokat, mennyire határozza meg a televízió a gyerekek szocializációját, figyelembe véve a családi környezetet, feltérképezve azt a bonyolult összefüggést, melyben nem lehet egyértelmű „bűnöst” találni a negatív hatásokra.

Szinte a televíziózás elterjedésével egy időben láttak napvilágot az első elemzések, melyek azt tűzték ki célul, hogy feltérképezik a televízió személyiségre gyakorolt hatását, ezen belül külön figyelmet szentelve a gyerekeknek. S minél több tanulmány készült, annál ellentmondóbb álláspontokat ismertettek

  • a televízió káros a gyerek számára, kedvet csinál az erőszakhoz, és a televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak ellenséges indulataiktól érzéketlenné teszi a gyerekeket az emberi szenvedés iránt;
  • a televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak ellenséges indulataiktól;
  • a televízió kevéssé hat a gyerekekre: személyiségüket és értékrendszerüket szüleik és barátaik alakítják ki, nem pedig a képernyőn látott történetek.

Mindegyik elméletet kutatások, vizsgálatok támasztják alá, amelyek kiterjedtek a televíziós erőszak kérdésére, az agresszivitás terjedésére, a szexualitás megjelenítésére, a mentális befolyásolásra, az egészségre és a családokra gyakorolt hatásra.

„Gyerekek gyerekkor nélkül”

Sokféle értelmezése létezik a gyerekkornak, biológiai, pszichológiai, pedagógiai, jogi szempontból is más-más meghatározásokkal találkozhatunk.

Abban viszont megegyeznek, hogy ennek a korszaknak védettséget kell jelentenie. Ennek a védettségnek a televízió általi elvesztését látja valóra válni több kutató.

– Főként a 20. század elejének – gyerekkorát kívánják vissza, egyértelműen az elektronikus médiát teszik felelőssé azért, hogy folyamatosan csökken a különbség a gyermeki és felnőtt világ között, nem foglalkozva az egyéb környezeti tényezőkkel (a család, a társadalom változásaival).

Postman Az elveszett gyerekkor című művében arra hívja fel a figyelmet, hogy a televízió képi kultúrája „nem az emberiség történelmében meghatározó szóbeliségen alapul”

A másik mű, Maria Winn címben is idézett Gyerekek gyerekkor nélkül című könyve szerint azért változtatta meg a televízió elterjedése a gyerekkort, mert átalakította a nevelési szokásokat.

A szülők a fegyelmezés, a szabályok felállítása helyett rábízzák a gyerekeket a televízióra, az „elektronikus bébiszitterre”.

Tulajdoképpen nem is az a lényeges, hogy mit néz a gyerek a tévében, hiszen ha ott tölti szabadidejét, az „mindenképpen megfosztja a játéktól és az egészséges kölcsönhatások más formáitól”

Aki a konzervatív erkölcsi értékrendet tartja követendőnek, ezzel szemben az elektronikus média nem ezt közvetíti, a televízió által a gyerekek betekinthetnek a felnőttek világába, megtudják „titkaikat”, így saját életük során már nem a felfedezés örömével élik meg ezeket. A televízió szerinte „vezetékes kábítószer” ––, amely függőséget okoz, és hatásának megszüntetésére „elvonókúrára” van szükség.

A fentiekkel összefüggésben kísérleteket végeztek Németországban, ahol néhány család önként vállalta, hogy televíziójukat leplombálják, s bár minden televíziózás nélkül eltöltött napért pénzt kaptak, átlagosan három hónapig bírták a televíziót nélkülözni. (Egy másik kutatásnál kényszerhelyzetet teremtve fosztották meg a családokat a tévézéstől, ekkor napokban volt mérhető az az idő, amíg kibírták televízió nélkül.) Mindkét kísérlet időtartama alatt megnőtt a családokon belüli konfliktusok száma, nemcsak a gyerekek váltak ingerlékenyebbé, hanem a felnőttek is.

Az erőszak1 tükröződése

Az erőszak bemutatásának kérdésével már 1951-ben foglalkoztak az Egyesült Államokban, nagyvárosok műsorait vizsgálva kimutatták, hogy a műsoridő 10%-át teszik ki az erőszakot bemutató filmek, s ezek alapján a tévézők megtanulják az agresszív viselkedési formát. A vizsgálatok nyomán széles körű kutatások indultak Európában, illetve Ausztráliában is, és az eredményeket összehasonlítva megállapították, hogy a televíziós erőszak hatására mindenütt nőtt az agresszivitás.

A megfigyelések azt mutatták, hogy az erőszak a filmekben a leghangsúlyosabb helyen található, sokszor jutalmazott formában jelenik meg, s nemcsak a „rosszfiúk” jellemzője, hanem a „jófiúk” is használják céljuk eléréséhez az agresszív eszközöket, sokszor törvénysértő módon

Mennyiségi adatok alapján, az amerikai gyerekek napi átlagos három és fél órás tévénézését véve alapul, arra az eredményre jutottak, hogy tizenkét éves korukig a gyerekek 244 185 erőszakos tettet és 14 000 halottat látnak.

Az agresszió2 hatásával kapcsolatban többféle elmélet született,

Az egyik- a televízióban látott erőszak hatására a befogadóban halmozódó agresszivitás csökkenhet, vagyis a látottakban „kiéli magát”.

A másik elmélete szerint a gyerekek viselkedésében akkor jelenik meg az agresszió, amikor megértik azt a kulturális normát, miszerint a fájdalomért fájdalom jár cserébe.

A kutatók többsége szerint is a televízióban látott erőszak növeli a befogadó agresszivitását, főként akkor, ha a látottak közelítenek a való élet történéseihez (vagyis nem rajzfilmet látnak), ha az agresszív képek többször ismétlődnek, ha a befogadókat előzőleg frusztráció érte.

18 éven felülieknek

Az erőszakhoz hasonlóan lényeges kutatási terület a televízió szexualitásra gyakorolt hatásának vizsgálata.

Kutatások igazolták, hogy az erőszak és a szexualitás együttes megjelenése fokozza az agresszivitást.

Az első vizsgálatok tanúsága szerint az erőszak nélküli, ám izgató erotikus filmek nagyobb agresszivitást váltottak ki, mint a teljesen agresszív profi bokszmérkőzések (itt nem tiltott szerepű az erőszak).

A pszichoszexuális fejlődés szempontjából meghatározó, hogy a gyerekek milyen formában találkoznak először a nemiségre vonatkozó ismeretekkel, mert bár már három-négy éves korukban kialakul nemi identitásuk, kisiskoláskoruk végéig tanulják nemi szerepüket, hogy majd a serdülőkorba lépve egyre fejlettebbé váljanak. A közösségekben spontán módon alakulnak ki szocioszexuális kapcsolatok, ezekben főként a felnőttektől látott viselkedést utánozzák. A szülők ebben az időszakban általában még elzárkóznak a nemiségre vonatkozó ismeretek átadásától, így a gyerekek a televízióban látottakat próbálják saját életükben „alkalmazni”, sokszor épp szándékukkal ellentétes hatást váltva ki ezzel (előfordult már, hogy egy kisgyerek filmbéli kedvencétől ellesve szerelmének kimutatására pofonokat használt…).

A szexuális érettség bekövetkeztéig nemcsak a kortárs kapcsolatokból, hanem a televízióból is rengeteg szexuális tartalmú inger éri a gyerekeket.

A filmekben megjelenő pornográf ábrázolásmód a nemiségre vonatkozó élményeket az agresszivitással társítja, torzulást okozva ezzel. Különösen akkor, ha ezekre nincs magyarázat, félelmet vagy undort válthatnak ki, meghatározva ezzel a szexualitáshoz való későbbi viszonyulást.

A gyerekek fantáziájában a látott képek felértékelődnek, bizonyos fokig rögzülnek, izgalmi állapotot okozva. Serdülőkorban ennek következményeként akár homoszexualitás is létrejöhet.

A televízió felerősítheti a személyiségben már meglévő devianciát, ugyanakkor pozitív választ is adhat a nemiséggel kapcsolatos kérdésekre, az ismeretterjesztő tartalmú műsorok tárgyilagos hangvétele csökkentheti a témával kapcsolatos izgalmi szintet.

A család

Az elmúlt évtizedekben a családszerkezet jelentősen megváltozott, felbomlóban van a hagyományos modell, egyre kevesebb nagycsalád létezik, nő a csonka családok száma, a válások mindennaposak, ennek nyomán növekszik az egyszülős háztartások száma. A megváltozott szerkezet miatt a családtagok kevesebb időt töltenek egymással, súlyponteltolódás következett be, a televízió lényeges szerephez jutott.

Régen az étkezések mutatták egy adott család belső kommunikációját, most ez a tévézési szokásokon követhető nyomon, a domináns szülő kezeli a távkapcsolót, szabja meg a közös programot

A nyolcvanas években kétféle irányban vizsgálták a televízió családban betöltött szerepét.

-Az egyik irányvonal nyomán a szülői értékmintákra helyezte a hangsúlyt, vagyis a tévénézést a „családi életstílus tükreként” kezelte, megállapítva azt, hogy azok a veszélyeztetett gyerekek, ahol a családban a tévé nézését nem ellenőrzik. A gyerekek így erőszakos témájú műsorokat nézhetnek, illetve nem lényeges a gyerekek fantáziájának, kíváncsiságának kielégítése, így a televízió által képviselt értékeket tekintik követendő mintának.

A másik irányvonal azt kívánta megvizsgálni, hogyan mutatják be a televíziós műsorok a családi életet, milyen jellemeket ábrázolnak, mennyire közelít a bemutatott világ a valóságoshoz. Sztereotip történeteket, jellemeket figyeltek meg, s nemcsak a családdal kapcsolatban, hanem nemre, korra, bőrszínre vonatkozóan is. A filmekben több a férfi szereplő, mint a női, ők a dominánsabbak, a nőket általában hagyományos szerepkörben ábrázolják, érzékeltetve alárendeltségüket.

A gyerekek nemcsak a saját korosztályukra vonatkozó sztereotípiákat tanulják meg, hanem a felnőttekét is, így ezeket használják a környezetükkel való kommunikációban.

Feltevés

A gyerekek gyerekségük szinte minden percében fogékonyak a külvilág ingereire, ugyanakkor az iskoláskor elérésével tágul ki számukra az őket körülvevő világ, s jutnak el a szellemi érettség azon fokára, amikor már nemcsak befogadók, hanem értelmezők is egyben.

Éppen ezért igen célzott réteg a kisiskolás korosztály, hiszen sokak életében az ekkor szerzett tapasztalatok határozzák meg a társas kapcsolatok további alakulását, erkölcsi értékrendszerük kialakulását.

Feltevésünk szerint a televízió nem egyértelműen „rossz” a gyerekek számára, nem lehet mindenért a távolbalátó készüléket okolni, a család, a szűkebb-tágabb környezet (az iskola hatásairól sem feledkezve meg) igenis nagy szerepet játszik abban, hogy a kisiskolások miként élik meg az őket ért ingereket, mennyiben kapnak választ kérdéseikre, mennyire tudják pozitívan hasznosítani ezeket.

Azokban a családokban, ahol a gyermekek aktív pihenése nem pusztán a villanypásztor nevelésére szorítkozik, hanem egyéb hasznosságokra (olvasás, beszélgetések, mesélés vagy akár a sport, kirándulások és még rengeteg program, ahol a társas kapcsolat, a család együttléte a lényeg), ott a televízió nem olyan romboló hatású, mint azoknál a családoknál, ahol hiányzik a kontroll, hiányoznak az értékek, így a gyerekek kénytelenek a televízióból vett példaképekkel felnőtté válni. Míg az első esetben ismeretforrássá válhat/válik a televízió, a másik esetben hézagkitöltő szerepe van, egyfajta menekülést is jelentve a sivár hétköznapokból.

.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

MIT TEHETÜNK AZ IMMUNRENDSZERÜNK ERŐSITÉSÉÉRT

Mit tehetünk az immunrendszerünk erősítéséért

Az immunrendszer hatékonyságát beolyásolja a szervezet folyadék ellátottsága.

Az immunrendszer legalapvetőbb támogatója a víz!

A sejtek optimális életkörülményeihez és életműködéséhez megfelelő víz-folyadékellátottság szükséges, mely egyrészt oldószer, másrészt biztosítja az anyagcsereforgalmat, a méreganyagok megfelelő szállítását és ürülését, illetve a különböző ingerület-kapcsolatok, ingerátvitelek minőségét

: Az immunrendszer hatékonyságát befolyásolja a vér kémhatása. A szervezet optimális pH-viszonya, a vér vegyhatása enyhén lúgos, és a szervezet ebben a kémiai környezetben képes a leghatékonyabban funkcionálni (→ savasodás-lúgosodás).

Az immunrendszer hatékonyságát csökkenti
a mesterséges anyagok, adalékanyagok használata, melyek mint a szervezet számára idegen kémiai anyagok, allergizáló tényezők is egyben

Immunrendszer hatékonyságát növeli és egyensúlyban tarja a kiegyensúlyozott táplálkozás, mely biztosítja az alapvető vitamin, ásványi anyag, fehérje, szénhidrát, zsír szükségletet, egyben figyelembe veszi a szervezet immunrendszer - működési „szakaszaira” jellemző sajátságos szükségleteit is.


Immunrendszer hatékonyságát növeli az
egyéni szükségletnek megfelelő harmonikus mozgáskultúra kialakítása és gyakorlása

Az immunrendszer hatékonyságát nagymértékben növelhetjük a kellő mennyiségű környezeti energia felvételének biztosításával, azaz friss levegő, napfény, természeti környezetben való tartózkodással)..



A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások kimérés utáni árnyékolásával, csökkentésével nemcsak az immunrendszer hatékonysága növelhető, de a gyulladás -gócok kialakulása is csökkenthető

Időszakos méregtelenítési kúrák alkalmazásával növelhető az immunrendszer teljes általános hatékonysága (pl. étel és ital kúrák, illetve böjtök,

Az immunrendszer hatékonyságának alapvető befolyásoló tényezője és "indikátora" a lelki -szellemi egyensúly, ezért a Stressz helyzetek- és tényezők tudatos és energetikai feloldása, konfliktus kezelési stratégiák alkalmazása,

Az immunrendszer - méregtelenítés szempontjából -ahol csak lehet, szintetikus készítmények - gyógyszerek helyett természetes készítményeket alkalmazzunk, vagy ezekkel egészítsük ki a szükséges anyagokat, már csak az öngyógyító rendszer támogatása céljából is

Az alvási idő, és alvás minőségének tudatos biztosítása és figyelembe vétele a szervezet - idegrendszer, lélek, immunrendszer megfelelő regenerálódásához elengedhetetlen

A vastagbélrendszer tisztításáról és megfelelő működéséről való gondoskodás és figyelem kiindulási (és forduló) pontját képezi az immunrendszer hatékonyságának (bélflóra, probiotikumok, rendszeres székletürítés).

Helyes higiénia alkalmazása (neutrális szappanok és samponok használata), nemi szervek megfelelő tisztítása biztosítja a szervezet mikroflórájának egyensúlyi állapotát, mely az általános immunrendszer - ellenálló képesség részét képezi

Az egyén jelen állapotának megfelelő - a mielőbbi gyógyulásához szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. fel, egyik természetgyógyászati gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő term.gyógyászati gyógymódok - alternatív medicina támogathatják és fokozhatják csak a fizikai és lelki közérzet javulását, a gyógyulás folyamatát!

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

 

ÖRÖMÖK ÉS KŰZDELMES NAPOK EMLÉKEI

ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI

AMIKOR 2O1O.ÁPRILIS 22 -ÉN ÁTVETTEM A PÁPAI PÁRIZ ÉLETMŰDIJAT EMBERI ÉS ORVOSI HITEM MÉLTÁNYOLÁSÁÉRT, ÚGY ÉREZTEM HOGY KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ.

NEM HONTÁRSAIM, HANEM IGAZSÁGOS ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET IDÉZTEM, ÉLETEM ÉRTÉKEINEK ÉS ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA.

DE MEGFELLEBEZHETETLEN ITÉLETET MONDOTT EZ ALATT AZ EGY ÉV ALATT AZ A - 1O1.215-. ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL-,98- ORSZÁGÁBÓL ÉS- 3756- VÁROSÁBÓL ÉS HELYSÉGÉBŐL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZ IRÁNT A -7126- OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI ÉS GYERMEGONDOZÁSI MUNKÁM IRÁNT , AMELYET TISZTESSÉGGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A VILÁGHÁLÓRA,MEGGYŐZVE EZZEL AZ ÁRGUS SZEMÜ HITETLENEK KÉTELYEIT IS.

TISZTELETTEL MEGKÖSZÖNÖM LÁTOGATÓIM ÉRDEKLŐDÉSÉT ÉS BIZALMÁT AKIK OLYKOR NAPONTA -4OO-45O-EN KLIKKELTEK A LAPOMRA.

SZATMÁRNÉMETI-2O11-NOVEMBER 29-ÉN.

DR.BAUER BÉLA.

RÉSZLET AZ –ALKOTÁS KÉNYSZERE –CÍMŰ ÖNÉLETRAJZI ÍRÁSOMBÓL.

NYOLC TÉNY AMIT A CSECSEMŐK ALVÁSÁRÓL TUDNI KELL

Nyolc tény a csecsemők alvásáról, amit minden szülőnek tudnia kell

Dr. William Sears

Annak érdekében, hogy jobban megértsd, hogyan tudod kellemesebbé tenni az elalvást és magát az alvást a magad és a gyermeked számára is, íme az alvás néhány fontos alapelve, amelyet minden új szülőnek fontos megértenie.

1. Hogyan alszanak a felnőttek?

A legtöbb felnőtt - miután átöltözött az alváshoz -, különböző rituálékkal segíti magát abban, hogy az alváshoz szükséges nyugodt állapotba kerüljön: olvas, zenét hallgat, tévét néz vagy szeretkezik. Amint elalszol, a felsőbb agyi központjaid pihenni kezdenek, és mély álomba kerülsz.

Az elméd és a tested ebben a szakaszban a legnyugodtabb. A tested nyugodt, a légzésed mély és egyenletes, az izmaid ernyedtek, teljességgel ellazult vagy. Körülbelül másfél óra mély alvás után az agyad elkezd „ébredezni" és munkához lát;

Te pedig átkerülsz a mély alvásból a könnyű vagy aktív alvásba,. Ebben a szakaszban a szem mozog a szemhéj alatt, jelezve, hogy az agy működik. Álmodsz, mozgolódsz, megfordulsz, sőt, még a takaródat is elrendezheted anélkül, hogy teljesen felébrednél.

Az alvásnak ebben a szakaszában történhet meg az, hogy teljesen felébredsz, hogy kimenj a mosdóba, majd visszamész az ágyba, és azonnal mély álomba merülsz. A könnyű és a mély álom váltakozó ciklusai kétóránként ismétlődnek az éjszaka folyamán, így egy átlagos felnőtt hat órát tölt nyugodt és kettőt aktív alvásban. Vagyis senki nem alszik mélyen egész éjjel, még akkor sem, ha úgy érzi.

2. Hogyan alszanak el a csecsemők?

Ringatod a babádat, sétálgatsz vele vagy megszoptatod, miközben a babának le-lecsukódik a szeme, és elszunnyad a karjaidban.

Szemét teljesen becsukja, de a szemhéja továbbra is mozog és a légzése még rendszertelen.

A keze és a tagjai még feszesek, riadtan felsóhajthat és arcán mosoly suhanhat át, amit alvási vigyornak hívnak.

Akár remegés-szerű szopó mozgásokat is végezhet.

Abban a pillanatban, ahogy „alvó" gyermekedet beteszed a rácsos ágyba, és megpróbálsz csöndben elosonni, a baba fölébred és sír.

Most próbáld meg ismét végigcsinálni a bevált esti rituálét, de ezúttal folytasd hosszabban (kb. 20 perccel tovább)! Észre fogod venni, hogy a baba grimaszolása és mozgolódása megszűnik, légzése egyenletessé válik és elmélyül, izmai elernyednek. Ökölbe szorított kezét kinyitja, karja és tagjai súlytalanul lógnak. A csecsemő most már mélyebb álomban van, most már leteheted és elosonhatsz abban a kielégítő tudatban, hogy gyermeked végre kényelmesen pihen.

Az éjszakai szülői gondoskodás első leckéje: A csecsemőknek szülői segítségre van szükségük az elalváshoz, nem arra, hogy egyszerűen letegyék őket aludni. Néhány kisbabát le lehet tenni, amikor már elálmosodott, de még ébren van, és magától elalszik, míg másoknak szülői segítség: dajkálás, szoptatás kell az elalváshoz.

Ennek az az oka, hogy míg a felnőttek többnyire azonnal képesek mély álomba merülni, addig a csecsemők az első hónapokan először könnyű álomba kerülnek. Húsz perc vagy még hosszabb idő múlva lépnek fokozatosan a mély álom fázisába, amelyből nem könnyű őket felrázni. Talán Te is tapasztaltad, hogy ha gyorsan be akarod tenni a babát az ágyába, amikor ő még a kezdeti könnyű álom-periódusban van, akkor általában felébred.

Sok szülő mondja nekem: „Az én gyerekemnek teljesen el kell aludnia ahhoz, hogy le tudjam tenni". A későbbi hónapokban a kisbabák egy része egyre gyorsabban jut a mély álom fázisába, kihagyva a hosszú könnyű álomszakaszt.

Tanuld meg felismerni gyermeked alvási periódusait! Várd meg, amíg a baba mély álomba merül, mielőtt átvinnéd őt egyik alvóhelyéről a másikra, például a Te ágyadból a kiságyba, vagy az autósülésből a kiságyba vagy az ágyba!

3. A csecsemőknek a felnőttekénél rövidebb alvási periódusaik vannak.

Állj oda alvó gyermeked mellé, és figyeld, ahogyan alszik! Körülbelül egy órával azután hogy elaludt, elkezd mozgolódni, kicsit nyöszörög, szemhéja remeg, arcizmai grimaszolnak, rendszertelenül lélegzik és izmai megfeszülnek. Újra a könnyű álom szakaszába lép.

A mély álomból a könnyű álomba való lépés kritikus időszak, melynek során a kisbaba felébred, ha bármilyen kellemetlen körülmény vagy kényelmetlenség - mint például az éhség - megzavarja őt.

Ha a baba nem ébred fel, akkor a következő tíz percben átmegy a könnyű álom periódusán, és visszasüllyed a mély alvásba.

A felnőttek alvási ciklusai (könnyű álomból mély álomba, majd ismét könnyűbe) átlagosan 90 percig tartanak. A csecsemők ciklusai ennél rövidebbek, 50-60 percig tartanak, ezért az éjjeli felébredés szempontjából kritikus perióduson óránként vagy még annál is gyakrabban átesnek.

Amikor gyermeked a könnyű álom szakaszába lép, ébredés nélkül átsegítheted őt ezen a perióduson, ha a kezedet nyugtatóan a baba hátára helyezed, énekelsz neki egy megnyugtató altatódalt vagy egyszerűen csak ott vagy mellette, amennyiben a Te ágyadban alszik.

Az éjszakai szülői gondoskodás második leckéje : Vannak csecsemők, akiknek szükségük van segítségre a visszaalváshoz.

A csecsemők egy része képes átmenni ezen a kritikus perióduson anélkül, hogy felébredne, ill. ha mégis felébred, vissza tudja segíteni magát a mély álomba. Másoknak segítő kézre, hangra, vagy mellre van szükségük ahhoz, hogy visszasülylyedjenek a mély álomba. Az alvási ciklusok egyedi különbözősége arra tanít minket, hogy az éjszakai szülői gondoskodás egyik célja éppen az, hogy olyan környezetet teremtsen a babának, amely átsegíti őt az éjjeli ébredés kritikus periódusain, és hozzásegíti ahhoz, hogy felébredés nélkül visszatérhessen a mély álomba.

4. A csecsemők nem alszanak olyan mélyen, mint a felnőttek.

Nemcsak arról van szó, hogy hosszabb ideig tart nekik, mire elalszanak és gyakoribbak az éjjeli ébredés szempontjából kritikus periódusaik, hanem arról is, hogy kétszer annyi aktív (vagy könnyű) álmuk van, mint a felnőtteknek.

Első ránézésre ez nem tűnik igazságosnak az egész napos gyermekgondozásban elfáradt szülőkkel szemben. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy ez a mód, ahogyan a csecsemők alszanak - vagy nem alszanak - életfontosságú fejlődési elven alapszik, akkor könnyebben megérthetjük a gyermek éjszakai szükségleteit, és olyan éjszakai gondoskodási stílust alakíthatunk ki, amely inkább segíti, mint sérti a baba természetes alvási ritmusát. Ezen a ponton nem értek egyet a modern alvástrénerekkel, akik egy sor praktikát és technikát ajánlanak, hogy segítsék a kisbaba minél mélyebb éjjeli alvását – és ennek ára, sőt talán kockázata is van.

5. Az éjjeli ébredések a túlélést szolgálják.

Az első hónapokban a legnagyobbak csecsemők igényei, ám ezen igények közvetítésének képessége ilyenkor a legkisebb.

-Képzeljünk el egy kisbabát, aki az éjszaka legnagyobb részében mélyen alszik! Néhány alapvető szükséglete kielégítetlen marad. Az aprócska babáknak aprócska gyomruk van, és az anyatej nagyon gyorsan emésztődik.

Ha a csecsemőt az éhségérzet nem tudná könnyedén felébreszteni, az az ő túlélése szempontjából előnytelen lenne.

Ha a csecsemő orra eldugulna, és nem tudna lélegezni, vagy fázna, és melegre lenne szüksége, de annyira mélyen aludna, hogy nem lenne képes jelezni a szükségleteit, akkor a túlélése veszélybe kerülne.

Egy dolgot megtanultunk a gyermekorvoslásban eltöltött éveink alatt: a csecsemők azért tesznek úgy, ahogyan tesznek, mert így vannak kitalálva. Az alvással kapcsolatban a kutatók arra jutottak, hogy az aktív alvás a kisbabákat védi. Képzeld el, hogy a gyermeked úgy aludna, mint egy felnőtt, vagyis túlnyomórészt mély álomban töltené az éjszakát! Csodásan hangzik! Neked, valószínűleg, de nem a kisbabának. Képzeld el, hogy a babának melegre, ételre vagy levegőre volna szüksége, de mivel annyira mélyen alszik, képtelen arra, hogy felébredjen, észlelje ezeket a szükségeit és ezeknek megfelelően cselekedjen! A kisbaba jólléte veszélybe kerülne. Úgy tűnik, hogy a csecsemők olyan alvási sémával születnek, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy a jóllétüket fenyegető körülményekre válaszként felébredhessenek.

Az éjszakai szülői gondoskodás harmadik leckéje : Ha túl hamar arra kényszerítünk egy babát, hogy túl mélyen aludjon, az - túlélését és fejlődését illetően - nem szolgálja a legjobb érdekeit. Emiatt az újdonsült szülőknek, akiket elbizonytalanítottak az alvástrénerek javaslatai, melyek szerint rá kell venniük gyermeküket az éjszaka átalvására, nem kellene kötelességüknek érezniük, hogy túl hamar túl hosszú és túl mély alvásra bírják kisbabájukat.

6. Az éjjeli ébredésnek jótékony hatása van a fejlődésre.

Alváskutatók úgy gondolják, hogy a kisbabák „okosabban" alszanak, mint a felnőttek.

Úgy vélik, hogy a könnyű alvás segíti az agy fejlődését, mert az agy még az alvás alatt sem pihen. A könnyű alvás szakaszában az agy magasabb központjai folyamatosan dolgoznak, míg a mély álom periódusában ezek a magasabb agyi központok kikapcsolnak, és a csecsemő alacsonyabb agyi központjai működnek. Lehetséges, hogy az agynak ebben az óriási ütemű növekedési szakaszában (az első két életévben a babák agya felnőttkori méretének majdnem hetven százalékára nő) az agynak alvás közben is tovább kell működnie ahhoz, hogy fejlődhessen. Érdekes megjegyezni, hogy a koraszülött kisbabák alvásidejüknek még nagyobb részét (körülbelül kilencven százalékát -alvásban, talán azért, hogy gyorsítsák az agyuk növekedését.Úgy tünik, az életnek az a szakasza, amikor az ember a legtöbb időt tölti alvással, és amikor az agy a legnagyobb ütemben fejlődik, ugyanaz az időszak, amikor a legtöbb időt tölti aktív álomban.

7. Ahogyan nőnek, a babák alvása is egyre érettebb lesz.

„Ez mind nagyon szép," - mondod, - „megértem ezt a fejlődési rendet, de mikor alussza át a gyermekem az éjszakát?" Az az életkor, amikor a csecsemők "megnyugszanak" – ami azt jelenti, hogy könnyen elalszanak, és jól alszanak - széles határok között változik.

Néhány baba könnyedén elalszik, de nem tud jól aludni. Másoknak nehézségeik vannak az elalvással, de jól alszanak. Más, kimerítő babák sem elaludni, sem aludni nem akarnak.

Az első három hónapban a pici csecsemők ritkán alszanak négy óránál tovább anélkül, hogy szükségük lenne táplálékra. A kicsi babáknak kicsi a pocakja. Viszont általában összesen 14-18 órát alszanak naponta.

Három és hat hónapos kor között a legtöbb kisbaba megnyugszik. Napközben hosszabb időszakokat töltenek éberen, és éjjel akár öt órát is alhatnak egyfolytában. Háromtól hat hónapos korig 1-2 éjjeli ébredésre számíthatsz. Azt is látni fogod, hogy a mély álom periódusa meghosszabbodik. Az éjjeli ébredés szempontjából kritikus periódusok száma csökken, és a baba egyre könnyebben tud mély álomba süllyedni. Ezt hívják az alvás érésének.

Az éjszakai szülői gondoskodás negyedik leckéje : Fontos, hogy tudd: gyermeked alvási szokásai sokkal inkább a gyermek temperamentumától függnek, semmint attól, hogy hogyan gondozod őt éjjel. Ne felejtsd el: más szülők általában túloznak abban, mennyit alszik a gyermekük, mintha ez volna a jó szülőség fokmérője, pedig nem az. Nem a Te hibád, ha a kisbaba felébred.

8. A csecsemők továbbra is felébrednek.

Az, hogy egy baba mikor érik meg arra, hogy a felnőttekéhez hasonló alvásciklusai kialakuljanak, gyermekenként változik.

És bár a kisbabák valamikor az első életév második felében eljutnak ebbe a szakaszba, sokan továbbra is felébrednek. Mi lehet ennek az oka? Gyakoribbá válnak a fájdalmas, kellemetlen állapotok mint pl. a nátha vagy a fogzási fájdalom. A nagyobb fejlődési mérföldkövek, mint az ülés, mászás, járás arra sarkallják a kicsiket, hogy álmukban is „gyakorolják" új képességeiket. Aztán egy- és kétéves kor közt, amikor a baba elkezdi átaludni a fent említett felébresztő hatásokat, az éjjeli ébredés más okai jelennek meg, mint a szeparációs félelmek vagy a rémálmok.

Azzal együtt, hogy megértetted, miért hajlamosak a babák az éjjeli ébredésre, tisztában kell lenned azzal, hogy a szülők és a babák számára is fontos a nyugodt éjszakai pihenés, másként a baba, a szülők és hármójuk kapcsolata sem lehet kiegyensúlyozott.

Forrás: http://www.askdrsears.com/html/7/T070200.asp

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

ELLENTMONDÁSOK A GYERMEK ÉS TANÁR KÖZÖTT

Ellentmondások a gyermek és tanár között.

Tanár diák konfliktusok megoldása

Amikor ott áll a szülő a tanári ajtaja előtt, és azt várja, hogy megint mit fog kapni a gyermeke miatt, az nagyon kiborító tud lenni. A tanár és diák között zajló viták kezelhetőek, még akkor is, ha a tanár nem fog változni.

Tanár diák konfliktus jelei

Fiunk vagy a lányunk mikor hazajön az iskolából látni, érzékelni lehet, hogy milyen napja volt. A tanár diák konfliktus onnan indul, hogy valami látszólagos vagy valós sérelem éri a gyermeket, illetve a tanárt. Ezt nem tudja a gyermek kezelni, és nem beszéli ki magából vagy ha kibeszéli, nem talál megoldást rá. A tanár és a diák között szépen lassan felépül egy kölcsönösen negatív energetikai viszony. Ez egy kötődés is egyben, melytől mindkét félnek nehéz szabadulni, mert nem akarják vagy nem tudják elengedni a problémát.

A konfliktus jelei tekintetében, az otthoni reklamálás után, elkezdenek jönni a rosszabb jegyek, majd az órai beszólások. Más esetben a tanártól való erős félelem miatti leblokkolások következnek. A spirál mindkét esetben elindul.

A konfliktus lehetséges kimenetelei

Az iskola nem demokratikus intézmény, nem is lehet, mert akkor egyforma joggal szólhatna bele tanár, diák és szülő az ott folyó munkába. A sok bába közt elveszne a gyermek.

Az iskola nem is autokratikus intézmény, mert a diáknak és a szülőnek is van beleszólása. Ezért az iskola kialakít egy szabályrendszert, melyet magáénak vall és a szerint akar működni.

A szülő mikor beíratja a gyermekét első osztályba, mivel szabad iskolaválasztás van, ezért a választásával döntött, hogy elfogadja a választott iskola szabályrendszerét. Az iskola szabályai nem csak a diákokra, hanem a tanárokra és az ott dolgozókra is vonatkoznak.

Amikor elkezdődik egy tanár diák konfliktus annak a tanár is része, nem csak a diák és a szülő. A hármójuk értékítélete és világa lesz a meghatározó a konfliktus kimenetele szempontjából. Természetesen a tanár mögött ott áll az intézmény is.

Amennyiben a konfliktus túlságosan elmélyül leggyakrabban három eset fordul elő:

  • A gyermek kiborul, és addig támad míg eltanácsolják vagy közlik vele nem hivatalos úton, hogy keressen másik iskolát.
  • A tanár kiborul, leadja az osztályt, elmegy, stb.
  • Rendeződnek a dolgok. Ez a leghatékonyabb mindenki számára, mert ez példaértékű és segíti és megerősíti a gyermeket, és a tanárt is.

Kinek van igaza?

Ez a leggyakoribb kérdés, jó de miért is? Az igazságot keressük vagy a megoldást? Az emberiség történetében rengeteg konfliktus indult ki onnan, hogy kinek volt igaza. Ellenben, ha a megoldásra fókuszálnánk, mennyivel könnyebb lenne!

Melléálljak vagy leállítsam a gyermekem?

Ez egy másik dilemma. Mivel teszek neki jobbat, ha mellé állok és megvédem vagy leállítom őt, mielőtt nagyobb baj történik. Ezzel a kérdéssel a legnagyobb probléma az, hogy kevés választási lehetőséget ad.

Mi lenne, ha arra fókuszálnánk, hogy a megoldást keressük? Sokféle megoldás létezik. Lehet, hogy azzal segítem a legjobban gyermekem fejlődését, ha nem megvédem őt, hanem megtanítom neki a probléma megoldását. Ennek sok változata lehetséges még így is. Azt a változatot megtalálni, ami mindenkinek jó, szintén lehetséges, néha könnyebb mint gondolnánk!

A konfliktus kezelés háttere

Konfliktus fogalma

A konfliktus olyan összeütközés, mely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg

A nyer - nyer játszma

A konfliktusainkat sokféleképp lehet megoldani, látszólag. Valójában egy megoldás működik hosszabb távon.

Amikor az egyik fél győz és a másik veszít. Ez a győztes vesztes játszma.

Amikor alkalmazkodunk a hosszú távú érdekek, félelmeink, külső kényszer hatására ez az alkalmazkodó stratégia.

Az elkerülő stratégia során a felek a konfliktust igyekeznek elkerülni, az igények lemondása nélkül.

Amikor kompromisszumokról kezdünk beszélni, akkor is a megoldást keressük, hogy ki miben tud engedni. Ez a kompromisszumkereső stratégia.

A nyer-nyer játszma különösen hasznos, mert a megoldás során mindkét fél arra törekszik, hogy olyan megoldás szülessen, ahol mindkét fél érdekei érvényesülhetnek, tiszteletben tartják a másik felet és az igényeit.

Konfliktuskezelés a szülő részéről

A szülő akkor nyer, ha a gyermeke úgy tud kiszállni egy konfliktusból, hogy a gyermek nem sérül, sem azáltal, hogy a tanár vagy a szülő rákényszerítette az akaratát, sem akkor, ha a szülő oly módon védte meg a gyermeket, hogy a másik fél ezáltal sérült. Akár lelkileg, akár fizikailag.

A gyermek számára ez egy minta, ezt tanulja meg, mint konfliktuskezelő stratégiát.

Problémás helyzetek, emberek mindig is voltak. Azt jó ha tudjuk, hogy az irányít egy kapcsolatban, aki kellően rugalmas. A kellően rugalmas emberek képesek több megoldást találni egy adott problémára.

Konfliktuskezelés a gyermek részéről

A gyermeknek az a jó, ha a tanár leszáll végre róla. Az igazság első látásra az ő oldalán áll. Lehetséges, hogy valójában is így van. Kellő objektivitással, ő akkor nyeri ebből a tapasztalatból a legtöbbet, ha olyan megoldást tapasztal meg, aminek a segítségével, más hasonló helyzeteket is képes lesz megoldani.

Konfliktuskezelés a tanár részéről

A tanár szeretné végezni a munkáját, és biztosan problémát okoz neki, hogy valami vagy valaki miatt ez nem sikerül. Az nem biztos, hogy a gyermek az oka, lehet külső személy is. Jól tudjuk a saját életünkből, ha egy nagyobb problémával szembesülünk akkor mennyire nehéz helytállni a munkánk során. Pláne, ha 20-25 zsibongó gyermek venne körül minket.

A közös megoldás

Mi szülők tehát eldönthetjük, hogy milyen módon oldjuk meg a gyermekünk és a tanár között lévő problémát. A közös megoldás kialakítása mindenkinek jó, nekünk is. Ha tudunk új szempontokat, alternatívákat adni a gyermekünk számára és felajánlani a pedagógus részére, akkor mindkét fél a mi oldalunkra fog állni.

!

http://www.boldog-gyermek.hu

MAJOMSZERETET ÉS KÉNYEZTETÉS



Majomszeretet és kényeztetés

Ranschburg Jenő gyermekpszichológus elé tártuk az anyák leggyakoribb kétségeit, amik a baba születése után jelentkeznek.


- Vágjunk a közepébe! Sok anyát felkészületlenül ér az első gyerek születése. Áradnia kellene a boldogságnak, helyette viszont elborítanak a kétségek!

-Mert a csecsemő nem úgy működik, ahogy vártuk, nem olyan elégedett, nem annyit alszik, sokkal többet sír.
-
A baba nem olyan ajándék, aki csak örömet szerez.

A szülői szerep a szó legtisztább értelmében szolgálat.

Az első hat-nyolc hónap a csecsemő igényeinek feltétel nélküli kielégítéséről szól. Ezzel nem lehet elkényeztetni, ez nem majomszeretet!

-Ha megkapja ebben a fontos fejlődési szakaszban, amit kér, két-három éves korára tündéri, bűbájos gyerek lesz belőle! A stabilitás, a biztonság érzését ugyanis az adja neki, ha elfogadják, szeretik olyannak, amilyen. Egyébként tény, hogy a sokat hordozott, kézben tartott baba háromévesen lényegesen ritkábban kéredzkedik kézbe, mint az, akinek ezt az igényét csecsemőkorában nem elégítették ki.
- Ezek szerint spártai nevelési elvek vagy "szoktatás" alkalmazása nélkül is elmúlnak a sírós hónapok, a sokszori éjszakai ébredés?
- Így van, elmúlnak anélkül, hogy tennünk kellene ezért.

De az esetek többségében nem olyan gyorsan, amilyen hamar megcsappan a szülők erőtartaléka vagy türelme.

Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy valóban iszonyúan fárasztó időszakok ezek a szülők életében, sokszor hosszú ideig kell napi néhány óra alvással beérniük. --De tapasztalatom szerint sokszor az is segít, ha azt mondom a fáradt szülőknek: normális, ahogy a gyerekük viselkedik, nem arról van szó, hogy elhibázták a nevelését.

-Épp ellenkezőleg, nagyon jól teszik, hogy teljesítik, amit kér, és rendelkezésére állnak.

-A nevelés célja a jövő, nem a jelen! Aki csak a jelenre koncentrál, annak a nadrágszíj, a fakanál a nevelési, helyesebben idomítási eszköze. Ennél távolabbra kell látni.


- Van, aki rabságként éli meg a huszonnégy órás szolgálatot, s úgy érzi, mindenről le kellett vagy kellene mondania a gyerekért. Egyik olvasónk anyarabszolgaságnak nevezte ezt. Csak egyféleképpen lehet jó anya valaki?

HÁROM TIPUS-EGY JÓ ANYA-

Nem lehet receptet írni arra, hogyan is bánjunk a gyerekkel, mert már újszülöttként nagyon különbözőek, igazi egyéniségek. Ezért hiba is volna egyformán bánni mindegyikükkel.

Durván háromféle típust különböztethetünk meg:

-az elsőbe a könnyen kezelhető babák tartoznak,

-a másodikba a nehezen kezelhetők. Ők azok, akik szerencsés esetben alusznak nappal, de éjszaka sokat sírnak, nehezen nyugtathatók meg még akkor is, ha tele a hasuk. Könnyen önbizalmát veszti az anya, ha csecsemője akkor sem hagyja abba a sírást, amikor kézbe veszi, dajkálja. Sokkal nehezebb feladat elé állította a sors, mint a könnyen kezelhető baba anyukáját.

Sokat segíthetnek egy ilyen újszülöttnél bizonyos információk:

- például az, hogy egy anyatejes csecsemő hamarabb, gyakrabban megéhezhet, mint egy tápszeres, ezért bizony lehetséges, hogy ismét éhes. Ha nem akar már enni, jó megoldás

-a hordozókendő: a szorosan belekötött és ringatott baba rendszerint megnyugszik. -Néha úgynevezett fehér zajt szoktam ajánlani a síró baba megnyugtatására. Ez a monoton háttérzajok elnevezése, meglepő, de a metronóm vagy az öreg vekkeróra ütemes ketyegése is megnyugtathatja az éjszakai csendet, sötétséget túlságosan ingerszegénynek találó csecsemőt.

-Ugyanakkor pontosan az éjszakai problémákkal kapcsolatban figyelni kell arra is, hogy ne alakítsunk ki hosszú távon tarthatatlan, zavaró szokásokat.

-Adjuk meg a babának, ami elemi igénye: táplálék, testközelség, válaszoljunk mindig a jelzéseire, ne hagyjuk magára, de például ne szórakoztassuk ilyenkor.

Visszatérve a típusokra: a harmadikat "használat előtt felrázandónak" szoktam nevezni. Ő az, akire rá sem kell nézni a következő etetésig.

-Éppen ezért valóban fennáll az a veszély, hogy a kelleténél kevesebbet foglalkoznak vele, nem tud kiállni magért, a szülőnek kell kitalálnia, mit és mikor tegyen vele, hogyan "provokálja", mert magától sosem jelentkezik.

Nem nehéz belátni, hogy nagyon más jó anyának lenni mindhárom típusnál. És ez még csak az érem egyik oldala.

A másik, hogy a jó anyaságnak szívből kell jönnie. Ha valaki csak azért vállalja az éjjel-nappali rendelkezésre állást, mert azt olvasta valahol, hogy csak így lehet jó anya, törvényszerű, hogy előbb-utóbb ki fog törni ebből a szerepből, mert nem a sajátja.
- Mindenki jó anya szeretne lenni! Ennél kényesebb pontot nehezen találhatnánk! Ki és hogyan lehet jó anya? Ezek szerint nem csak az, aki mindig a gyerekei rendelkezésére áll?
- Mindez a nő önértékelésével függ össze. Az, akinek pozitív énképe van, nem fogja kétségbe vonni saját jó anyaságát. A bizonytalan azonban kételkedni fog önnön hatékonyságában.

Ennek az esélye nő, ha nehezen kezelhető babája születik. A szülés után hormonális szempontból kockázatos időszak következik. A hatástalanság érzése elmélyítheti a depressziót. Ezért úgy gondolom, minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az anyát (és persze az apát) megerősítsük szülői szerepében.
- Sokszor viszont úgy tűnik, a szülőkkel kapcsolatba kerülő, főként egészségügyi szakemberek ennek pont az ellenkezőjét teszik: nem erősítenek, hanem afféle megmondóemberként aláássák az önbizalmat.
- Nagyon jó, hogy van olyan egészségügyi ellátó hálózat, amely a gyereket váró és nevelő családokra összpontosít. A szakember azonban akkor jár el jól, ha érzékelteti, hogy első helyen a szülő-gyerek kapcsolat áll, ezt követi minden egyéb. Valaha kutatással bizonyítottam, hogy az anyák nagyszerűen ismerik a gyereküket.

Fogékonyak, ráéreznek minden rezdülésére. Ezt nem szabad tönkretenni.

-Közben meg egyre gyakoribb, hogy a szülők különböző púpokat látnak a gyerekükön - nem tud figyelni, nem fut elég magabiztosan, dadog és így tovább.

Minden púphoz külön szakember tartozik. A gyerekben pedig közben valami betegségtudat-féle alakul ki. Ez az, ami igazán veszélyes!

A szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a gyerek mindenestül az övék, nem kell feltétlenül púpokat keresniük, a szakemberek pedig jól teszik, ha nem nyomulnak előtérbe. Nem kell ezer helyre járni a gyerekkel! Én abban próbálom erősíteni a szülőket, hogy ők maguk is képesek a problémák megoldására.

- Önt mindenki gyermekpszichológusként ismeri. Mit tett hozzá szakember mivoltához az a tény, hogy közben háromgyermekes apa is?
- Nem hiszek egyetlen olyan pszichológusnak sem, akinek nincs gyereke. Hihetetlenül sokat kaptam a gyerekeimtől, és igyekeztem nem szakemberként jelen lenni az életükben. Másként hangzanak az éjszakai sírással kapcsolatos javaslatok annak a szájából, aki maga is végigcsinálta. Negyvenkét éve vagyunk házasok a feleségemmel, és néhány kezdeti hónaptól eltekintve még sosem voltunk gyerek nélkül. A legidősebb unokám és a fiam közt alig van korkülönbség, de azért kicsi lányomnak és kicsi fiamnak hívom a gyerekeimet mind a mai napig. Az én kislányom, aki négygyerekes anya, pontosan azt példázza, amiről beszéltünk: mindig ott volt és van a gyerekei számára, amikor szükségük van rá, de állíthatom, hogy elkényeztetésnek semmi nyoma!

Ranschburg Jenőnek személyesen már sajnos nem tehetünk fel kérdéseket, de korábbi válaszait elolvashatjuk a www.egyszervolt.hu honlapon, a napocskára kattintva, a Családi http://www.babaszoba.hukörben linkre szűkítve a kört

A HÁLA SZAVAI-ÉLETEM LEGSZEBB EMLÉKEI



A –HÁLA – a legszebb elejtett szó,vagy leirt mondat emberi létünkben,amit közölhetsz egy olyan emberrel, aki akár ismeretlenül is segített rajtad a sorsod egy adott nagy megpróbáltatásának pillanatában. Igazán hálás ember csak gazdag lelkületű ember lehet, aki értékelni tudja az emberi segítő tett szándékát és minőségét.

Kedves Doktor Úr

Talán már nem emlékszik rám,de én soha nem fogom elfeledni Önt,hiszen az életemet köszönhetem Magának,Ha ön nem lett volna, akkor most nem ballaghatnék,nem érettségizhetnék és talán egyetemre sem járhatnék.

Ezuton is szeretnék hálás köszönetet mondani a lelkiismeretes munkájáért.

Tisztelettel

Szűcs Anikó

A TANÁR -GYERMEK KONFLIKTUSOKRÓL

A TANÁR-GYERMEK KONFLIKTUSOKRÓL

Tanár diák konfliktusok megoldása

Amikor ott áll a szülő a tanári ajtaja előtt, és azt várja, hogy megint mit fog kapni a gyermeke miatt, az nagyon kiborító tud lenni. A tanár és diák között zajló viták kezelhetőek, még akkor is, ha a tanár nem fog változni.

Tanár diák konfliktus jelei

Fiunk vagy a lányunk mikor hazajön az iskolából látni, érzékelni lehet, hogy milyen napja volt. A tanár diák konfliktus onnan indul, hogy valami látszólagos vagy valós sérelem éri a gyermeket, illetve a tanárt. Ezt nem tudja a gyermek kezelni, és nem beszéli ki magából vagy ha kibeszéli, nem talál megoldást rá. A tanár és a diák között szépen lassan felépül egy kölcsönösen negatív energetikai viszony. Ez egy kötődés is egyben, melytől mindkét félnek nehéz szabadulni, mert nem akarják vagy nem tudják elengedni a problémát.

A konfliktus jelei tekintetében, az otthoni reklamálás után, elkezdenek jönni a rosszabb jegyek, majd az órai beszólások. Más esetben a tanártól való erős félelem miatti leblokkolások következnek. A spirál mindkét esetben elindul.

A konfliktus lehetséges kimenetelei

Az iskola nem demokratikus intézmény, nem is lehet, mert akkor egyforma joggal szólhatna bele tanár, diák és szülő az ott folyó munkába. A sok bába közt elveszne a gyermek.

Az iskola nem is autokratikus intézmény, mert a diáknak és a szülőnek is van beleszólása. Ezért az iskola kialakít egy szabályrendszert, melyet magáénak vall és a szerint akar működni.

A szülő mikor beíratja a gyermekét első osztályba, mivel szabad iskolaválasztás van, ezért a választásával döntött, hogy elfogadja a választott iskola szabályrendszerét. Az iskola szabályai nem csak a diákokra, hanem a tanárokra és az ott dolgozókra is vonatkoznak.

Amikor elkezdődik egy tanár diák konfliktus annak a tanár is része, nem csak a diák és a szülő. A hármójuk értékítélete és világa lesz a meghatározó a konfliktus kimenetele szempontjából. Természetesen a tanár mögött ott áll az intézmény is.

Amennyiben a konfliktus túlságosan elmélyül leggyakrabban három eset fordul elő:

  • A gyermek kiborul, és addig támad míg eltanácsolják vagy közlik vele nem hivatalos úton, hogy keressen másik iskolát.
  • A tanár kiborul, leadja az osztályt, elmegy, stb.
  • Rendeződnek a dolgok. Ez a leghatékonyabb mindenki számára, mert ez példaértékű és segíti és megerősíti a gyermeket, és a tanárt is.

Kinek van igaza?

Ez a leggyakoribb kérdés, jó de miért is? Az igazságot keressük vagy a megoldást? Az emberiség történetében rengeteg konfliktus indult ki onnan, hogy kinek volt igaza. Ellenben, ha a megoldásra fókuszálnánk, mennyivel könnyebb lenne!

Melléálljak vagy leállítsam a gyermekem?

Ez egy másik dilemma. Mivel teszek neki jobbat, ha mellé állok és megvédem vagy leállítom őt, mielőtt nagyobb baj történik. Ezzel a kérdéssel a legnagyobb probléma az, hogy kevés választási lehetőséget ad.

Mi lenne, ha arra fókuszálnánk, hogy a megoldást keressük? Sokféle megoldás létezik. Lehet, hogy azzal segítem a legjobban gyermekem fejlődését, ha nem megvédem őt, hanem megtanítom neki a probléma megoldását. Ennek sok változata lehetséges még így is. Azt a változatot megtalálni, ami mindenkinek jó, szintén lehetséges, néha könnyebb mint gondolnánk!

A konfliktus kezelés háttere

Konfliktus fogalma

A konfliktus olyan összeütközés, mely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg

A nyer - nyer játszma

A konfliktusainkat sokféleképp lehet megoldani, látszólag. Valójában egy megoldás működik hosszabb távon.

Amikor az egyik fél győz és a másik veszít. Ez a győztes vesztes játszma.

Amikor alkalmazkodunk a hosszú távú érdekek, félelmeink, külső kényszer hatására ez az alkalmazkodó stratégia.

Az elkerülő stratégia során a felek a konfliktust igyekeznek elkerülni, az igények lemondása nélkül.

Amikor kompromisszumokról kezdünk beszélni, akkor is a megoldást keressük, hogy ki miben tud engedni. Ez a kompromisszumkereső stratégia.

A nyer-nyer játszma különösen hasznos, mert a megoldás során mindkét fél arra törekszik, hogy olyan megoldás szülessen, ahol mindkét fél érdekei érvényesülhetnek, tiszteletben tartják a másik felet és az igényeit.

Konfliktuskezelés a szülő részéről

A szülő akkor nyer, ha a gyermeke úgy tud kiszállni egy konfliktusból, hogy a gyermek nem sérül, sem azáltal, hogy a tanár vagy a szülő rákényszerítette az akaratát, sem akkor, ha a szülő oly módon védte meg a gyermeket, hogy a másik fél ezáltal sérült. Akár lelkileg, akár fizikailag.

A gyermek számára ez egy minta, ezt tanulja meg, mint konfliktuskezelő stratégiát.

Problémás helyzetek, emberek mindig is voltak. Azt jó ha tudjuk, hogy az irányít egy kapcsolatban, aki kellően rugalmas. A kellően rugalmas emberek képesek több megoldást találni egy adott problémára.

Konfliktuskezelés a gyermek részéről

A gyermeknek az a jó, ha a tanár leszáll végre róla. Az igazság első látásra az ő oldalán áll. Lehetséges, hogy valójában is így van. Kellő objektivitással, ő akkor nyeri ebből a tapasztalatból a legtöbbet, ha olyan megoldást tapasztal meg, aminek a segítségével, más hasonló helyzeteket is képes lesz megoldani.

Konfliktuskezelés a tanár részéről

A tanár szeretné végezni a munkáját, és biztosan problémát okoz neki, hogy valami vagy valaki miatt ez nem sikerül. Az nem biztos, hogy a gyermek az oka, lehet külső személy is. Jól tudjuk a saját életünkből, ha egy nagyobb problémával szembesülünk akkor mennyire nehéz helytállni a munkánk során. Pláne, ha 20-25 zsibongó gyermek venne körül minket.

A közös megoldás

Mi szülők tehát eldönthetjük, hogy milyen módon oldjuk meg a gyermekünk és a tanár között lévő problémát. A közös megoldás kialakítása mindenkinek jó, nekünk is. Ha tudunk új szempontokat, alternatívákat adni a gyermekünk számára és felajánlani a pedagógus részére, akkor mindkét fél a mi oldalunkra fog állni.

http://www.boldog-gyermek.hu

A GYERMEK MAGÁTÓL IS SZOBATISZTÁVÁ VÁLIK.

A GYERMEK MAGÁTÓL IS SZOBATISZTÁVÁ VÁLIK-

Sokan úgy tekintetnek erre is, mint egy projektre, esetleg így is emlegetik: „szobatisztaság-projekt". Pedig a gyermek szobatisztává VÁLIK, magától, mi szülők pedig esetleg segíthetjük, vagy hátráltathatjuk őt ebben.

Hátráltatni például azzal lehet, ha idő előtt szoktatni kezdjük, ha erőltetjük, irányítani akarjuk a folyamatot. Segíteni pedig azzal, ha megfigyeljük, mikor áll rá készen, és ekkor - de csakis ekkor - rávezetjük, hogy mi a teendő.

Mi a közös a szoptatásban, az altatásban és a bilizésben?

Az, hogy mindegyiket igény szerint célszerű végezni, azaz nem az órát vagy a szakkönyveket kell figyelni, hanem a gyermeket!

Amikor a gyermek megérik rá, magától is szobatisztává válik. (Ezt bizonyítja az is, hogy sok anyuka számol be arról, hogy a kicsi „egyszercsak", „egyik napról a másikra" elhagyta a pelenkát.)

A szülőnek nem az a dolga, hogy rászoktassa a kicsit a bilizésre, hanem

hogy figyelje a baba jelzéseit, és ha úgy tűnik, már készen áll rá a gyermek, akkor rávezesse, hogy mi a teendő

hogy olyan körülményeket teremtsen, hogy a szobatisztaság felé vezető út ne teljesítménytúra legyen, ne érjék a kicsit kudarcok, ne legyen vihar a bili körül!

A legtöbb gyermek 3 éves kora körül lesz (nappalra) szobatiszta. Persze vannak kivételek, mindkét irányban: olykor a másfél éves tipegő ellesi a nagytestvérétől a bilizést, és lelkesen utánozza, máskor már óvodába megy a gyermek, mire végleg lekerül a pelus.

Akkor hát mikor?

Amikor a gyermek már elég érett ahhoz, hogy szabályozni tudja a vizelet- illetve székletürítést, akkor elkezdődhet az a folyamat, hogy megtanítsuk neki, mit is kell ilyenkor csinálni.

Noha a kis totyogók természetesen mindenhová mennek anyával, így észrevétlenül „kifigyelik", hogy mi is történik a wc-ben, valójában a szobatisztaság felé vezető első mérföldkő az, hogy a gyermek valóban készen álljon erre: testileg, lelkileg.

Az ugyanis az idegrendszer érési folyamatának egyik állomása, amikor a gyermek már képes felismerni az ingert, és szabályozni az ürítést. Tehát, ha a baba még nem áll rá készen, hiába trenírozzuk idejekorán arra, hogy a bilibe végezze a dolgát: ez nem csupán szoktatás, vagy akarat kérdése! Régebben divat volt az időre biliztetés, sőt ma is vannak „türelmetlen" szülők.

Csakhogy a szigorú szoktatás, netán kényszerítés káros, hiszen komoly pszichikai nyomást helyez a gyermekre. Ezzel szemben, ha a gyermeket hagyjuk a saját tempójában bilire, vagy választása szerint wc-re szokni, ha a bilizéssel kapcsolatos érdeklődését motiváljuk, és az apró lépéseket dicsérettel erősítjük meg, akkor nem okozunk kárt a csemete lelkében.

Nyáron adja magát a helyzet, hiszen sokat van bugyiban, netán pucéron a gyermek, illetve a ruhát könnyebb levenni, ha pisilni kell. Mindazonáltal nem érdemes csak azért korábban elkezdeni szoktatni a kicsit, hogy ne télen kelljen!

Mit mond a szakértő, miért olyan kiemelkedő jelentőségű ez a korszak a fejlődésben, és milyen káros hatása van az erőltetésnek?

"Az első szem előtt tartandó tény az, hogy amíg a hólyagból és a végbélből eredő érzékelőpályák nem elég érettek ahhoz, hogy az agykéregbe jeleket továbbítsanak, azaz a gyermek azt érezze - megfelelő időben -, hogy ürítenie kell, teljesen fölösleges a szobatisztasággal próbálkozni. Amíg a gyermek az előbb említett fejlődési stádiumot nem éri el, az ürítés automatikus: amikor a hólyag vagy végbél megtelik, a záróizmok kinyílnak, és vizelet vagy széklet távozik a szervezetből. Miután a gyermek képes ingert érezni, jön a következő feladat: meg kell tanulnia az izmok akaratlagos vezérlését. Ez a záróizmok megfeszítése és ellazítása. Hogyan lehet ezt megtanulni? Gyakorlással, sok-sok gyakorlással!

A második szem előtt tartandó tény az, hogy kb. 2 éves korra tehető a fejlődésnek az a fontos stádiuma, hogy kialakul az autonómia vagy szégyen és kétely érzete. Ebben az életkorban kialakul az éntudat, a gyermek próbálgatja a környezetét, a saját és a szülei határait, mindent egyedül akar megoldani, nem engedi a segítséget.

A gyerekekhez olykor kötélidegzetek szükségesek. Amikor „helyzet" van (például amikor az ételnek csak az egyik fele landol a pocakban, a másik fele a földön, falon, frissen felvett ruhánkon), akkor nehéz arra gondolni, hogy kicsinyünk épp az autonómiát gyakorolja, sajátítja el - FEJLŐDIK! Pedig amikor a szülők a saját türelmetlenségük miatt avatkoznak be, olyan korlátokat állítanak, aminek az a következménye, hogy a gyermek a későbbiekben bizonytalan lesz. Nem fogja elhinni magáról, hogy önmaga, egyedül is képes bizonyos feladatok végrehajtására. Hisz, anya vagy apa mindig kijavítják, megoldják helyette a kihívásokat!

Engedni kell hát a gyermekeket tanulni a saját tempójukban. Ezt a bilire szoktatás során is érdemes figyelembe venni.

Az erőszakosan kiprovokált helyzetek előbb-utóbb mindig visszaütnek! Az erőltetett szobatisztaságnak az lehet az eredménye, hogy a gyermek számára kín lesz ez az amúgy ösztönös és természetes tevékenység. Szorongani fog, mert azt fogja érezni, hogy kötelezően produkálnia kell valamit, ráadásul akkor, amikor azt elvárják tőle. Ugye, ez ebben a témában nekünk, felnőtteknek sem menne.

Az a gyermek, aki ebben az időszakban az erőszakosság, türelmetlenség folytán sérül, szégyenlős, önbizalomhiányos, bizonytalan emberré válhat a jövőben. Teljesítményorientált helyzetekben nem fog tudni helytállni, folyamatosan a környezet elvárásainak próbál majd megfelelni. Az a szó, hogy önállóság, az ő életében ritka vendég lesz."

És mit tegyen a szülő, ha mások, például a nagyik erősködnek, hogy „bezzeg a mi időnkben"?

A nagyszülőket meg kell dicsérni, milyen klasszul jártak el az ő idejükben. Mindemellett persze el kell magyarázni a „mi időnk" lehetőségeit, körülményeit, saját életvitelünket. Udvariasan és szeretettel meg kell köszönni a tanácsaikat, és megnyugtatni őket, hogyha elakadunk, vagy nem boldogulunk, újra megkérdezzük majd a véleményüket. Azonban fontos, hogy azt tegyük, amit mi magunk a leghelyesebbnek tartunk, hisz gyermekünket mi ismerjük a legjobban.

3 dolog, amit tilos!

Túl korán kezdeni, projektszerűen szoktatni, idomítani a gyermeket, erővel elvenni tőle a pelust („te már nagyfiú vagy, mától nincs pelus")

Kényszeríteni, fenyegetni („addig nem kapsz ezt vagy azt, amíg nem pisilsz a bilibe"), erővel ráültetni, érzelmi zsarolással élni („anya nagyon szomorú, mert nem tudtál a bilibe pisilni")

Megalázni, csúfolni, kinevetni, másokkal összehasonlítani („bezzeg a szomszéd Józsika már olyan ügyes, te meg még mindig bepisilsz")

Legyen buli a bili!

Amikor megismertetjük a gyermeket a bilivel, wc szűkítővel, ne vegyük komolyan se magunkat, se a cselekményt! Legyen játékos, könnyed az egész, mintha nem lenne tétje! Ne arra gondoljunk, hogy hú, majd most biztos sikerül rávennem, na most végre majd ő is... egyáltalán ne gondoljunk a „végcélra". Mutassunk meg és magyarázzunk el mindent, amire kíváncsi, válaszoljunk a kérdéseire, magyarázzuk el, bábozzuk el, olvassunk róla mesét, de csak amikor éppen úgy hozza a helyzet!

Nagyon figyeljünk a szavakra is, hiszen (mint ahogy máskor sem), most sem mindegy, hogy hogyan fogalmazunk. „Bepisiltél"- mondjuk sokszor, pedig ő csak „pisilt". Nem ugyanaz!

Amennyire lehet, igyekezzünk természetesen kezelni ezt a természetes folyamatot.

Bili vagy WC?

Többgyerekes, tapasztalt anyukák szerint az a legjobb, ha mindkettő elérhető, hiszen a gyerekek nem egyformák, van akinek a bili a szimpatikus, van, aki mindjárt úgy szeretné csinálni, ahogy a nagyok. Megint a jól bevált alapelvhez nyúlhatunk tehát: figyeljünk saját gyerekünk jelzéseit, hogy neki mi a jó!

A kezdetek

Érdemes azzal kezdeni, hogy szép bugyikat vásárolunk a csemetének, valamint egy klassz bilit és wc szűkítőt is. A kicsit garantáltan érdekelni fogja az új ruhadarab (keressünk olyan mintásat, ami tetszik neki, esetleg válassza ki ő maga) mint ahogyan bizonyára azt is élvezni fogja, ha megtapasztalhatja az érzést, hogy milyen pelenka nélkül.

Mit tanácsol a pszichológus?

"Nyáron, nyugodtan kerüljön le a pelenka, ami nagyszerű találmány, de az előnye a hibája is! - Ugyanis, a jól képzett, erős nedvszívó képességű eldobható pelenkák csemetéink számára igen kényelmesek. Nem okoz kellemetlen érzést, ha használtan, akár súlyosabb csomagot cipel a kicsi lábai között.

Segítsünk hát egy kicsit: vegyük le a babákról! Így a gyermek hamarabb felfedezi teste működését és érzéseit. Szavainkkal bátorítsuk, dicsérjük meg, ha „valami" történik. Ha éppen nem a legmegfelelőbb helyre, akkor is „örüljünk" a produktumnak, persze ugyanakkor mutassuk meg, hogy máskor hol kell a csodaműveletet elvégezni.

Fontos az, hogy rendszeresen tegyük bilire, wc-re! A felkelések után: reggel, ebéd utáni pihenő előtt, elmenetelkor, esti lefekvés előtt mindenképp. Váljon a pici szokásává! Ha tiltakozik, engedjünk neki, ebben az esetben semmiképp nem célravezető az erőszakosság. Meséljünk arról, hogy anya, apa, a testvérek is így csinálják. Mondjuk el, hogy ez már nagylányos-nagyfiús tevékenység.

Hagyjunk néhány percet az üldögélésre, és ha nem történik semmi, vidáman, problémamentesen öltöztessük fel, és hagyjuk el a gyermekkel a helyszínt.

Higgyük el, hogy lesz esemény, és produktum, ha itt lesz az ideje!

Ha épp nem sikerül a dolog, nyugtassuk meg, hogy nincs semmi baj. Egyébként a kezdeteknél érdemes arra is figyelni, hogy a legtöbb kisgyermek, amíg pelenkás, elbújik a székelésnél, olyan helyre, ahol zavartalanul üríthet. Ilyenkor ne zavarjuk! Nyugtázzuk, akár neki szólóan is, hogy látjuk, milyen ügyesen teszi a dolgát, és legközelebb megpróbálhatná pelenka nélkül a megadott helyen.

Alkalmazkodjuk a gyermek karakteréhez, személyiségéhez. Valakinél hosszabb ez a folyamat, másoknál akár egy hét alatt is tartós lehet a siker.

Amikor már flottul megy a nappali szobatisztaság, akkor érdemes nekifutni az éjszakáknak is. Az utolsó percben - elalvás előtt - még vigyük el a gyermeket pisilni, és reggel az ébredésnél azonnal ültessük rá a bilire, wc-re. És ne feledjük: dicsérni, dicsérni!"

HEALTH-MEDICIN- CATALOG-COUNTOMAT


2O11 DECEMBER 4-ÉN-EGY ÉV MŰKÖDÉS UTÁN IS AZ ELSŐ HELYEKEN AZ ORVOSI NEMZETKÖZI MEZŐNYBEN

A DOMINÁNS ANYA

A domináns anya

A domináns anya nem mond le a gyermek birtoklásáról akkor sem, ha az már felnőtt.

Az elég jó anya fokozatosan húzódik a háttérbe, teret adva az önállóság növekedésének. A domináns anya viszont nem akarja az anyai szerepet elveszíteni, mert a többi szerepében nem felelt meg, vagy neki sem állt azokat megvalósítani,és a nem megélt becsvágy fűti. Valójában gyenge karakter, van amikor a domináns anya igazi gyerekként viselkedik, a felnövekvő gyermeke a szülői feladatot kénytelen felvállalni a saját anyja felett. Óriási érdeke fűződik az anyaszerep megtartásához, tudatosan és tudat alatt. A gyermek énje igyekszik kialakulni, de nem működőképes.

Az anya manipulációs eszközei a szeretet, a kötelesség tudat, a bűntudat keltés és a neheztelés. A gyermek ( aki már felnőtt ) nem fog a külvilágból egyetlen működőképes lehetőséget sem bevonzani az otthona elhagyásához. Ha átmenetileg ki is szakad onnét, utána mindig visszatér az anyjához. Csak a saját, megnövekvő ÉN erejére támaszkodva törhet ki onnan.

A gyermek kétféle szerepet kaphat-

- az első esetben ő van mindig a figyelem középpontjában.

- Később neki iszonyú erős problémát jelent a háttérbe húzódni.

A másik eset, ahol a gyerek nem is igazán számít, csak egy kellék a középpontban lévő anya kezében. Következménye az, hogy a gyermek képtelen elérni, hogy figyeljenek rá, mindig a peremre szorulva él.

A domináns anya gyermeke gyakran asztmás, átvitt értelemben sem kap levegőt, az anyja szorításában él. Másik tünet a lehet a klausztrofóbia.

A nemi identitás elmosódik, ha a lánygyerek passzív, csak árnyéka az anyának. Ha harcos alkatú, akkor tagadja a saját nőiességét, harcol ellene. A passzív alkatú fiúknál előfordul a homoszexuális hajlam. Az aktív vérmérsékletű fiú túlzásba viszi a férfiasságát, agresszív a nőiességgel kapcsolatban.

A gyermek kreativitása időnként fellobbanó, a kitartás ereje nélkül. Gyakori, hogy a túl szorosan tartott gyermek korán meghal. Jellemző az alkoholizmus, a kábítószer. A függések azt jelentik, nincs rá mód hogy normális módon az illető boldog legyen, az ÉN bár talán harcolt de elbukott.

Enyhébb esetben a kapcsolatok hajszolása jellemző, amik mindig kudarccal végződnek. Tudat alatt még mindig az anyja szoknyáját fogja. Ha az anyához már nem lehet visszamenekülni, akkor a kudarcot mély depresszió követi.

Hihetetlen, de a fenti borzalmak leírása után most következik a lehetséges pozitív következmény.
Aki olyan erős karakter, hogy az Én erejét felhasználva kikerül a domináns anya hatása alól határtalan kreativitást kap, mint képességet, a legmagasabb szintű célokat is képesek elérni.

Tehát egyetlen lehetséges megoldás van, a belső erőt kell növelni, az Én határokat kijelölni és betartatni.
Az Én határok azt jelentik, hogy el kell dönteni, hogy mi az, amibe beleszólást enged valaki. És mind a kemény megtorló ráhatásokkal szemben, mind pedig a manipulációs játszmázással szemben meg kell tudni védeni ezeket a határokat
.

Tudatosítani kell, hogy a saját fejlődésünkért születtünk le, bábot még a szülő anyának sincs joga egyetlen emberből sem csinálni.

El kell költözni otthonról, felépíteni egy saját életet, megkeresni a megfelelő segítséget az Én erő építéséhez.

http://onmegvalositas.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-info

A KUTACS

A kutacs

A csecsemő kutacsával kapcsolatban gyakran van kérdésük a szülőknek. Ilyenek: mi az oka az időnkénti lüktetésnek? Fürdetéskor, hajmosáskor nem nyomódhat meg az agya? Mikor záródik a kutacs?

A kutacs területe fokozatosan csökken, és lassanként bezáródik, azaz a növekedéssel arányos mértékben becsontosodik. A végleges záródás időpontja egyénenként változó, körülbelül tíz és tizenkét hónapos kor között következik be de 2 éves korig is. Az újszülött koponyája születéskor rendkívül képlékeny. Ez teszi lehetővé, hogy a fej viszonylag „könnyedén” áthaladhasson a szülőcsatornán. A koponyacsontok újszülöttkorban könnyedén elcsúszhatnak egymáshoz képest, mert a koponya még távol áll a teljes csontosodástól. Ez teszi lehetővé az agy növekedését is.

Csontosodás

Az agy ugyanis az első év alatt megháromszorozza térfogatát, a koponya pedig formálódik körülötte. A csontosodási folyamatok két jelentős terület köré csoportosulnak. Az egyik terület a varratok, amelyek a különböző koponyacsontokat választják el egymástól. A másik a kutacsok, amelyek a varratok és a növekedési zóna közötti találkozási pontok.

Ujjbegynyi nagyságú

Az első úgynevezett nagykutacs – népiesen a gyermek feje lágya – körülbelül háromszor három centiméter átmérőjű, rombusz alakú terület. Az érett újszülötteknél születéskor csak a nagykutacs tapintható, koraszülötteknél születéskor a kiskutacs is nyitva van – a kiskutacs a nagykutacs mögött helyezkedik el, ujjbegynyi, hüvelykujjbegynyi nagyságú.
Valójában a kutacsot alkotó szöveteknek igen nagy az ellenálló képességük. Rugalmassága révén jól tapintható, illetve sok esetben látható a szívverés ritmusának megfelelő lüktetés.

A növekedéssel

A csecsemőkorban az általános orvosi vizsgálat fontos része a kutacs megtapintása és nagyságának rögzítése.

A kutacs elődomborodása a koponyaűrön belüli nyomásfokozódásra utalhat, míg a beesett kutacs a kiszáradás jele lehet.

A méreteiben változatlanul nyitott kutacs az angolkor egyik klasszikus tünete

Az ultrahangos agyi vizsgálatot is a kutacson keresztül végezzük – ily módon bepillantva az agy belső szerkezetébe.

Egyéb tudnivalók:

-Ne aggódjon a kutacs lüktetése miatt, mert ez teljesen normális.

-A kutacs normális esetben sima.

-Ha a baba sír, akkor előforduhat, hogy néha kidudorodik.

-Szőke, ritkás hajú csecsemőnél pedig átlátszik az agyi érverés.

http://www.netbaby.hu

AZ ÚJSZÜLÖTT KOPONYÁJA FELÜLNÉZETBEN


ÚJSZÜLÖTT KOPONYÁJA FELÜLNÉZETBEN AMI MIND AZ ELÜLSŐ MIND A HÁTULSÓ KUTACSOT MUTATJA.

KISGYERMEKKEL A PSZICHOLÓGUSNÁL

Kisgyermekkel a pszichológusnál

Mikor keressünk segítséget?

Amikor úgy érezzük, hogy gond van.

A gyereknek, még ha nincs is semmi baja, sokat árthat egy állandóan érte szorongó szülő. A szakember megállapíthatja, hogy a félelem megalapozott-e. Ha nincs baj, a szülő megnyugszik, ha van, akkor adott a lehetőség a rendellenesség kezelésére. Fontos azonban, hogy ne ültessük el utódunk fülében, hogy ő egy problémás gyerek, mert, ha eddig nem is volt az, a szülei "huhogása" hatására végül azzá válik. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a szülők baráti körben, a kicsi jelenlétében, fennhangon tárgyalják meg a gyermek vélt vagy valós fogyatékosságait (Dadog a szerencsétlen! Látod, milyen ügyetlen? Még mindig bepisil! stb.). Ez a tapintatlanság rettenetesen kínos helyzetbe hozza a gyermeket, és csak fokozza a szorongását.

Kezdjük az egész családot érintő kérdéssel: az alvászavarral

Újszülött és csecsemőkorban a gyakori éjszakai ébredés nem jelent alvászavart, legfeljebb a szülőket készíti ki az éjszakázás. Az újszülöttnek, csecsemőnek természetes igénye van az anyával való testi kontaktusra, és a gyakori szopásra. Nagyjából fél éves korig, amíg a baba csak anyatejen él, el kell fogadnunk az éjszakai ébredéseket, és csak ezután leszoktatni az éjszakai ébredésekről, ha ez a családnak nagyon fontos.

Ha a mama bírja, ki is várhatja, amíg az éjszaka rendje helyreáll, másfél, két éves kor körül.
Más az eset a nagyobb gyerekeknél. Szinte biztos, hogy komoly lelki konfliktus áll a hátterében krónikus álmatlanság esetében: ha a gyerek órákon át nem tud elaludni, ha elalvás után hamarosan felébred, és ez az éjszaka folyamán többször megismétlődik. Ezt az állapotot legtöbbször stressz, a rossz teljesítménytől való szorongás, vagy büntetéstől való félelem váltja ki olyan gyerekeknél, akik nem tudják, vagy nem merik érzelmeiket kifejezni. A megoldás nem a gyermek magára hagyása, nem altatók adása, hanem kombinált pszichoterápia, és a gyerekkel szemben kialakított elvárások újragondolása mind a szülők, mind a pedagógusok részéről.

A másik jellegzetes éjszakai tünet a pavor nokturnusz, az éjszakai felriadás, ami sikoltással, csillapíthatatlan sírással jár együtt, és a szülő által gyakorlatilag befolyásolhatatlan. A gyerek láthatóan nincs magánál, de nem is alszik, hiszen tágra nyílt szemmel, ordítva ül az ágyában. Másnap reggel nem emlékszik semmire az egészből. A jelenség mögött nem mindig találnak pszichés problémát, gyakran gégészeti elváltozást (orrmandula megnagyobbodása) és genetikai hajlamot hoznak vele összefüggésben. A pavor azonban gyakoribb a depresszióra hajló, szorongó gyerekeknél, tehát érdemes pszichológushoz fordulni.

A népesség nagy része táplálkozási zavarral küzd.

Nem ritka, hogy ez a probléma már gyerekkorban megjelenik. Fontos azonban a komoly táplálkozási zavart elkülönítenünk attól, hogy a gyerek "rossz evő". Amíg valakinek a szervezete jól működik, nincs hiánybetegsége, addig nem baj, ha keveset eszik. Az orvosok tapasztalata szerint a sovány gyerekek általában kevésbé fogékonyak a betegségre, mint a ducik.

A rossz evés hátterében általában valamilyen nevelési hiba áll. A gyerekek ugyanis nagyon hamar rájönnek, hogy mivel érhetik el céljaikat a szülőknél, milyen viselkedésforma az, amivel kivívhatják a szülő figyelmét. Sok anyának nagyon fontos, hogy a gyermeke jól egyen, ezért akkor is tömi a kicsit, ha az valójában nem éhes. A gyerek rájön arra, hogy az evés az, amivel irányíthatja anyját, és hamarosan eléri, hogy minden az evés körül forogjon. A legjobb ezt az elején elcsípni, és nem törődni azzal, hogy a gyerek mennyit eszik a fölajánlott ételekből.

Egészséges gyerek még soha nem halt éhen terített asztal mellett.

Nagyobb probléma ennél az elhízás (vagy obezitás). A test gömbölyűségét bizonyos fokig öröklött tulajdonságok is meghatározzák, ehhez járul a táplálkozás zavara, és a helytelen életmód. A baj eredete, hogy a gyermek a táplálkozást nem éhsége csillapítására, hanem önvigasztalásként használja. A dolog akkor fajulhat el, ha családi probléma (válás stb.) vagy túlzott elvárások miatt a gyerek tartós stressznek van kitéve. A helyzetet itt az is nehezíti, hogy a kövér gyereket csúfolják osztálytársai, sőt, akár ki is közösíthetik. Ez tovább fokozza a szorongást, az ördögi kör bezárul.

Az elhízás ellentéte az anorexia nervóza. Ez esetben a kamasz (vagy fiatal felnőtt) az elhízástól való kóros félelem miatt megtagadja az evést. Ezáltal akár halálos veszedelembe is sodródhat. Az anorexia okát még vitatják. Erős a gyanú arra, hogy az evés megtagadásának hátterében az áll, hogy a kamasz lány nem akar nő lenni, nem fogadja el a felnőttséggel együtt járó feladatokat, de legjobban a párkapcsolat kialakításának kényszere elől menekül. (Az anorexiások 90%-a lány). Anorexia esetén nem sokat segít a rábeszélés, az erőszak, itt feltétlenül terápiára van szükség.

Viszonylag gyakori probléma az éjszakai bevizelés. Ha a gyerek öt éves kora után is rendszeresen bepisil éjszaka, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. A bepisilésnek testi okai is lehetnek, de jelentős százalékban pszichés teher váltja ki. Sajnos itt is önmagát erősíti a folyamat: a bepisilés miatt keletkező szégyenérzet fokozza a gyerek szorongását, így elmélyíti a pszichés problémát.

A bekakilás (enkoprézis) valamivel ritkább jelenség, de jóval súlyosabb lelki zavarra utal. Egyes fajtái a szülő gyermek kapcsolat korai zavarára, más típusa erős aktuálisan jelentkező stresszre (ijedtében bekakil) utal. A bekakilás nagyon erős szégyenérzetet vált ki a gyerekből, így fokozódik az általa viselt pszichés teher. Az emésztőszervek betegségének kizárása után mielőbbi egyéni, vagy családterápiás kezeléssel lehet segíteni a gyermeken.

Sok gyereknél csecsemőkorból fennmarad az ujjszopás, az önringatás szokása. Ha ez a tevékenység csak a fáradt, vagy stresszel teli időszakokra korlátozódik, türelmesen megvárhatjuk, míg a gyerek magától kinövi.

Ugyanez vonatkozik a gyermekkori önkielégítésre, azzal a kiegészítéssel, hogy finoman rávezethetjük a gyereket: nem baj, ha csinálja, de másokat ezzel ne hozzon zavarba. Ha ezek a viselkedési formák eluralkodnak, az a gyermek kóros önmagába fordulását jelenti, vagyis nagyon mély szorongásra utal, tehát kezelendő.

Nem csak a buta gyerek kap egyest

Nagyon fontos még az iskolai kudarcok másik okáról: a részképesség-zavarokról beszélni. Egyes gyerekeknek (máig is vitatott okból) némely képességeik (olvasási, számolási képesség, mozgáskoordináció, figyelemösszpontosítás stb.) a szokottnál gyengébbek, vagy lassabban fejlődnek, míg más képességeik átlagosak, vagy jobbak az átlagnál.

A dolog egész jól kezelhető, ha ezekkel a gyerekekkel a speciális problémát kezelni tudó pedagógusok foglalkoznak, kis létszámú osztályokban, megfelelő pedagógiai módszerekkel. Sajnos, nagyon kevés ilyen osztály működik, pedig az ilyen különleges gyerekek többsége az első, kitűntetett figyelemmel kísért néhány év után felzárkózhatna a "normál", nagy létszámú osztályokba. Nem kellene az iskolába lépés pillanatától az osztályközösség perifériájára sodródva végig bukdácsolniuk az általános iskolai éveket.
A részképesség-zavarok felismerése nem könnyű, de a gyanú minden gyereknél felmerül, aki jó értelmi képessége ellenére nehezen birkózik meg egyes tantárgyakkal. A probléma kísérő tünete lehet agresszivitás, bohóckodás vagy visszahúzódás: a gyermek ezzel a viselkedéssel próbálja kompenzálni hiányosságait. A gyanú mindenképpen megér egy beszélgetést a szakemberrel, hiszen lehet, hogy speciális fejlesztő gyakorlatok sorával, vagy iskolaváltással megoldhatjuk azt a problémát, ami különben a gyermek egész életét megkeserítheti.

A fenti írásban nem érintettünk olyan kórképeket, mint a depresszió, a kényszerneurózis, a pánikbetegség. Ezek komoly pszichés rendellenességek. A beteg gyermek tünetei mindenképpen felhívják magukra a szülők figyelmét.

Általános jó tanács, amint már említettem: ha valami nem stimmel, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni

http://nevelesielsosegely.blog.hu

A TANULÁS SIKERTÉNYEZŐI

A tanulás sikertényezői

Mit és hogyan kell tennünk, hogy gyermekünk megszeresse a tanulást?

A négy legfontosabb sikertényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk ahhoz, hogy gyermekünknek ne teher legyen a tanulás:

Az első sikertényező: kellemes időtöltés legyen, kellemes környezetben.

Minél több időt tölt a gyerek a tanulással, annál jobb tanuló lesz. Ez tévhit. Minél kellemesebb és jobb élmény lesz a tanulással töltött idő, annál jobban szeret majd tanulni. Fontos, hogy olyan élmény legyen a tanulás, mint a vidámparki hullámvasút élménye: izgalmas, kalandos, élménydús, melyet muszáj elmesélni, akár többször is.

A második sikertényező: az alapkészségek, képességek fejlesztése.

Sokan azt gondolják, hogy a tanulás nem más, mint egy adott tananyag többszöri elolvasása. Ez tévhit. Amikor a gyerekek elkezdenek tanulni - kisiskolás korban - nagyon sok készséget, képességet kell, hogy kifejlesszenek magukban, mert ezek teszik képessé és hajlandóvá a tanulásra. Eszköztár a kezükben, mely elengedhetetlenül szükséges. ( Írás, olvasás, számolás, anyanyelvi nyelvhasználat, idegennyelvi, információs, gondolkodási stb.) Ha nem sikeres a készségek, képességek fejlesztése, ez később tanulási nehézségekhez vezethet. Fontos, hogy ne csak olvassák, hanem megértsék a tananyagot!

A harmadik sikertényező: a tanulás folyamatának megismerése.

" Én kitűnő vagyok, tudom mi a tanulás!" Ez tévhit. Lehet, hogy nagyon sok munkát és időt fordít a tanulásra, és így tudja csak elérni az eredményt. Az, aki megismeri a tanulás folyamatát az tudni fogja, hogy mit csinál rosszul, és hogyan kellene jobban csinálnia. Mit jelent a memória, koncentráció? Hogyan működnek? Milyen memorizálási, tanulási technikák vannak? Hogyan jó tanulni? stb.

A negyedik tényező: a dicséret.

Ha túl sokat dicsérjük a gyereket, akkor elbízza magát. Ez tévhit.

Az a gyerek, aki tanulása során sok megerősítést és dicséretet kap, kinyílik és magabiztossá válik. Megdöbbentő, de ezt a sikertényezőt sok szülő és pedagógus nem veszi figyelembe. Gondoljunk csak bele! Mit tud okozni a kritika, a bűntetés? Elkerülést, elhalasztást, hazudozást stb. Ha folyamatos dicséretet és ezzel együtt megerősítést adunk, gyermekünk úgy érzi: "Megy ez nekem!"

Vegyük figyelembe a leírt tényezőket, és segítsük gyermekeinket a tanulás sikeres útján!

A NAPFÉNY KÁROS HATÁSAI

A napfény káros hatásai

A napfény elektromágneses hullámok összessége, melyek hullámhossza 200 és 1800 nanométer között található.

Ezek közül a legrövidebb hullámhosszú tartományba az ultraibolya sugarak tartoznak, melyek a napfény biológiai hatásának jelentős részéért, így a bőrártalmak túlnyomó többségéért felelősek. (290-400 nm-es tartomány, összehasonlításul a látható fény a 400-760 nm-es tartományba esik)1.
UV-B: 290-320 nm-es tartomány okozza a lebarnulást, de a napégést és a bőrrákot is. Ez a tartomány felelős a napfény okozta hámosodás kialakulásáért (hyperkaratosis) is, mely védő hatású a napfény káros hatásaival szemben.
UV-A: 320-400 nm-es tartomány, vagyis a hosszú hullámhosszú ultraibolya fény, a fenti ártalmakat fokozza, ugyanakkor ezek a sugarak szerepelnek a gyógyszerek és kémiai szerek okozta reakciókban.
Az UV sugárzás nagy százalékát a magas légkör ózontartalma eddig jó hatásfokkal elnyelte, de az utóbbi időben az intenzív környezetszennyezés hatására ez lecsökkent.
Napégés és fényártalmak esetén figyelembe kell venni a visszaverődő fény szerepét,
mely a káros hatások megsokszorozásához vezethet. Nagymértékben verődik vissza a fény vízfelszínről (csaknem 100%), a hóval borított felszínekről (80%), a sziklafalakról, oldalfalakról, homokról, stb. (25%)2. A tengerszint feletti magassággal is fokozódik a fény hatása, de a vékony felhőn keresztül szórt sugárzás is igen erős lehet.

A nap hatására bekövetkező bőrpír, mely az UV-B sugárzás hatására, az adott területen megnövekedett véráramlás következménye, már néhány perc alatt jelentkezhet (általában 4 óra múlva), de a maximumát 6-8 óra alatt éri el.

A bőrpír enyhe fokú gyulladásnak felel meg. Fokozódik a melaninképzés. A napsugárzásra kialakuló hyperkeratosis és melanin-pigmentáció együttesen nyújtanak védelmet a további besugárzással szemben.

A nap hatására bekövetkezett gyulladás függ a sugárzás hullámhosszától, a teljes UV-dózistól, a napsugárzás intenzitásától, tartamától és gyakoriságától (kumulatív hatás). Befolyásolja még a földrajzi szélesség, a levegő fizikai tulajdonságai és az egyén bőrtípusa.

Ugyanakkor a napsugárzásnak bizonyítottan a szervezet védekező rendszerét gyengítő (immunszupresszív) hatása is van. A krónikus napfényártalom tünetei csak felnőtt korban jelentkeznek. A nap hatására a bőr szerkezete megváltozik, helyenként megvastagszik, máshol elvékonyodik, a rostozat degenerálódik, mely ráncképződési, elszarusodási zavarokhoz, pigmenteltérésekhez és a bőr rugalmasságának elvesztéséhez vezethetnek. Az erősebben pigmentált foltok sokszor a napsütésnek leginkább kitett felületeken jelentkeznek.

A nap hatására megszaporodnak az anyajegyek is. Késői, súlyos következmény lehet a laphámrák és a melanoma (pigment tartalmú sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat). Ezek kialakulásának veszélye nagyobb azoknál az egyéneknél, akik gyermekkorukban többször szenvedtek súlyos napégést2.
A fényre adott reakció szempontjából hat bőrtípust különítünk el2:
I. mindig leég, soha nem barnul
II. általában leég, néha lebarnul
III. néha leég, mindig lebarnul
IV. sose ég le, mindig lebarnul
V. sose ég le, mérsékelten pigmentált a bőre
VI. sose ég le, sötéten pigmentált a bőre

Fénymérgezésről beszélünk, ha a bőrre vagy bőrbe kent kémiai anyagok és a napfény kölcsönhatása révén keletkeznek bőrelváltozások, melyek hónapokig, néha évekig eltarthatnak.

Fényvédő szerek:

Többségük helyileg alkalmazható készítmény, amely megvédi a bőrt az UV-fény ártalmaitól
. Elnyelik, visszaverik és szétszórják a fényt. Ezek a szerek természetesen a pigmentképződéstm így a barnulást is megakadályozzák.
Egy fényvédő szertől ma elvárják, hogy széles spektrumú védelmet nyújtson.

Ezenkívül tapadjon, de ne ragadjon, fotostabil és vízbiztos legyen, ne irritálja a felhasználó bőrét, ne okozzon allergiás elváltozásokat (pl.: kontaktdermatitist, fotokontaktdermatitist) és kozmetikailag is elfogadható legyen.
A fényvédő krémeket 4-15-ös fényvédő faktorral (sun protection factor = SPF) jellemzik, mely azt jelenti, hogy az egyén az adott faktornak megfelelő szorzónyi időt tölthet napégés kialakulása nélkül napfényben.

A 4-es, 5-ös erősségű fényvédő mérsékelt, a 8-as és 10-es lényegesen erősebb és a 15-ös nagyon erős védelmet nyújt. Úgy tűnik, hogy a 15-ös faktornál erősebbet nem érdemes javasolni, bár a kozmetikai ipar 25-30-as faktorú készítményeket is gyárt, mert kétséges a feltételezett 30-szoros védelem, illetve az immunrendszert károsító hatásokat a magasabb faktor sem védi ki2.
A korszerű fényvédő szerek fizikai és kémiai fényszűrőket, ezeken kívül antioxidánsokat és szabad gyök megkötőket is tartalmaznak.

Használati szabályok

A fényvédőszereket 20-30 perccel a napozás előtt kell egyenletesen felkenni.

Fürdéskor sűrűbben kell használni.

A fénynek leginkább kitett bőrterületek, mint az orr, vállak erősebb védelmet igényelnek.

A korszerű fényvédelem azonban nem merül ki a modern napozókrémek használatával.

Délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg kerüljük el a direkt napfényt.

Csecsemőket és kisdedeket az ezen kívül eső időben, figyelembe véve a túlzott napozás korai és késői következményeit, is csak félárnyékban napoztassuk, mert a nyitott kutacs miatt könnyebben napszúrást kaphatnak2. A szabadban, a déli órákban, világos színű pólót, trikót hordjunk! A szemet napszemüveggel, a fejet vászonsapkával, szalmakalappal védjük. Az ajkak finom védelmet igényelnek, jó alapanyagú speciális fényvédő ajak ápolószer használata ajánlott. Napozás után hidratáló balzsammal, zselével kell bekenni a bőrt.
Fokozott figyelmet, óvatosságot igényelnek a nagyszámú anyajeggyel rendelkező, fehér bőrűek, valamint, akiknek családjában bőrrák fordult elő.

Amennyiben egy anyajegy mérete növekedésnek indul, vagy színe változást mutat, esetleg szélei kiemelkednek vagy besüllyednek, azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz!

A napsugárzás az immunrendszer védekezését is csökkenti, a fényvédő ezt a hatást csak részben képes kivédeni, ezért a magas faktorszámú fényvédő mellett sincs abszolút biztonság. Külföldön a ruházatba jelölést tesznek az anyag fényvédő faktorairól.

A tünetek enyhíthetők kamillás, hideg borogatással.

Egyszeri, nagy leégés után is pigmentzavar, óriás szeplők keletkezhetnek, melyek egész életen át fennmaradhatnak
Fontos külön foglalkoznunk szemünk védelmével is. Szemünk kívül-belül érzékeny a napsugarakra. A napszemüveg hatására pupillánk kitágul, a sötét lencse miatt. Amennyiben a használt szemüveg nem tudja kiszűrni a napsugárzás káros komponenseit, a napszemüveg használata csak fokozza a károsodás bekövetkezésének esélyét. Kis méretű lencse esetén, a lencse körül akadálytalanul jut szemünkbe és szemünkre a káros sugárzás.
Irodalom:
http://www.powerpak.com/CE/suncare_pharm/lesson.cfm
http://www.telemedicine.org/stamford.htm

Nelson: Textbook of Pediatrics

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

TÉLI SPORTBALESETEK

Téli sportbalesetek: biztonság a hóban

Minden síszezonban ezrek terveznek téli utat hófödte lejtőkre. Annak érdekében, hogy a legtöbb móka mellett boldogan, épen és egészségesen térjünk haza, ismernünk kell a közkedvelt téli sportok veszélyeit, a leggyakoribb baleseteket, illetve hogy ezek kialakulási esélyeit hogyan csökkenthetjük.

A téli sportoknak számos veszélye van. A legtöbb sérülés esés következtében alakul ki, melynek oka legtöbbször az egyensúly elvesztése. Az összeütközések a balesetek 10%-ért felelősek. A sífelvonók 5%-ban, a felszerelés meghibásodása (pl. rosszkor old ki a kötés) szintén 5%-ban okozhat balesetet.

Síbalesetek megelőzése

Néhány szabályt követve a balesetek jelentős része megelőzhető
Ismerjük fel sítudásunk határait, és ezeket ne akarjuk túllépni.
• Néhány gyakorlattal megerősíthetjük a megfelelő izmainkat, amik segíthetnek megelőzni a sí-, és snowboard-baleseteket.
• Képességeinknek megfelelő pályát válasszunk. Ha csak most ismerkedünk a téli sportokkal, maradjunk a kezdő pályánál.
• Oktatótól vett sí-, és snowboard-leckék – tudási szintünktől függetlenül - fejleszthetnek, a legnagyobb biztonság mellett a legnagyobb élvezetet adják.
• Megfelelő felszerelést használjunk, és ezeket rendszeresen ellenőrizzük.
Bizonyosodjunk meg, hogy a felszerelésünk jó állapotban van és a biztonsági követelményeknek is megfelel. Ellenőriztessük a kötést, hogy biztosak lehessünk benne, hogy a megfelelő időben fog kioldani.
Ajánlott síeléshez és snowboardozáshoz tervezett sisakok viselése, különösképpen, ha csak most ismerkedünk a sporttal.
Csuklóvédő a csukló sérüléseitől véd, melyek különösen snowboardosok körében gyakoriak.
• Megfelelően használjuk a felszerelést - pl. a síbotot a szíjjal együtt markoljuk meg
, ne hurkoljuk rá a kezünkre, mert az a hüvelykujj sérülését okozhatja, ha elesünk.

A téli sportok Felelősségi Szabályzata

A téli sportok felelősségi szabályai nemzetközileg elfogadottak. Jól jegyezzük meg ezeket, így sokat tehetünk magunk és mások biztonságáért.

Mindig figyeljünk az egyensúlyunkra.
• Az előttünk lévő embereknek (akik a lejtőn lefelé vannak) elsőbbsége van.
Olyan helyen álljunk meg, ami ránk-, és másokra nézve is biztonságos – pl. a lejtő oldalán, látható helyen.
• Ha bármikor lefelé indulunk, nézzünk hátra (felfelé) és adjunk elsőbbséget
.
Használjunk olyan eszközöket, amelyek megakadályozzák a felszerelés elszabadulását.

Se felszerelést, se szemetet ne hagyjunk a hegyen!
Mindig maradjunk a baleset helyszínén, akár a baleset részesei, akár tanúi voltunk.
Figyeljünk a figyelmeztetésekre és jelzésekre, és ne menjünk lezárt pályára!
• Ismerjük meg a sífelvonók biztonságos használatát.
• Legyünk tekintettel mindenkire, aki a hegyen tartózkodik
.

A téli sportokkal kapcsolatos sérülések és ezek ellátása

A téli sportokkal kapcsolatos sérülés kialakulásában a legnagyobb szerepe a síbaleseteknek van. Sérülések leggyakrabban az alábbi helyeken keletkeznek:
• térd
• váll
• lábszár
• fel-, és alkar
• kéz/csukló

A snowboard-balesetek száma emelkedőben van. A snowboard-sérülések legfőképp a felső végtag, a csukló és a váll köré összpontosulnak, mivel a snowboardos, ha elesik, a karjával támaszt ki, hiszen lába a deszkához van szíjazva.

Fejsérülések

A statisztikák szerint a legsúlyosabb fejsérülések a nagy sebességű, fejjel előre történő ütközésekből erednek. Viszont, még egy enyhe koccanás is súlyos, akár halálhoz vezető sérülést okozhat. Fontos, hogy minden fejsérülést nézessünk meg orvossal, és ha fejfájást, homályos látást, hányingert, szédülést, vagy rossz közérzetet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.

Térdsérülések

Síelés kapcsán gyakoriak a térdsérülések.

- Leggyakrabban a medialis kollaterális szalag érintett. Ez a szalag a térd belsejében található, az ízületet rögzíti, megakadályozza, hogy a térd befelé hajoljon. Sérülések általában akkor történnek, ha a síelő hóeke pozícióban van, vagy ha a térdre egy túlzott mértékű befelé irányuló erő hat.

Az elülső keresztszalag a térdízület belsejében fut keresztirányba, és az ízület stabilitását adja. Ha ez a szalag sérül, a térd azonnal feldagad és fájdalmassá válik. Az elülső keresztszalag sérülése leggyakrabban a mediális szalag,
vagy a meniszkusz (ütődéscsillapító porc) egyidejű sérülésekor következik be.

A térsérülések kezelése kezdetben nyugalomba helyezés, jegelés, felpolcolás
. Később fizioterápia segíthet az ízületet stabilizáló izmok megerősítésében. Egyes esetekben műtéti megoldás is szóba jöhet az elülső keresztszalag szakadás helyreállításában.

Vállsérülések

A váll sérülései a snowboardosok körében gyakoribbak, és a vállra esésből, valamint a karok kifordulásából adódnak.

A diszlokáció (a váll kiugrása) gyakori, és mielőbbi helyretételt igényel. Ezzel egyidejűleg a vállízületet rögzíteni kell, és meg kell védeni további sérülésektől.
A kulcscsont (klavikula) törése is gyakori, de ez a legtöbb esetben magától gyógyul, a kart csak nyugalomba kell helyezni (háromszög-kendőbe).
• Az akromioklavikuláris (AK) ízület a váll és a kulcscsont között található, melyet számos szalag rögzít egymáshoz a kulcscsont végénél. Ezek a szalagok meghúzódhatnak, vagy teljesen el is szakadhatnak. A kulcscsonttöréshez hasonlóan az ízület is nyugalomba helyezéssel – háromszögkendő használatával – gyógyul.

Hüvelykujjsérülés

A síelők hüvelykujja akkor sérül, ha a síelő a botját fogva esik el, és a hüvelykujj visszahajlik, megnyújtva, vagy megtekerve az ízületi szalagokat. Fontos, hogy mutassuk meg orvosnak, hogy megítélje a sérülés súlyosságát. Néhány esetben szükség lehet gipszkötésre, vagy műanyag rögzítőre, melynek használata után fizioterápia következik az ízület erősítése érdekében.

Csuklósérülés

Ahogy a váll sérüléseinél is, a csukló is leggyakrabban akkor sérül, ha elesés közben a karokat kinyújtják (általában snowboardosoknál figyelhető meg). A csuklósérülés súlyosságát is orvosnak kell megítélnie, csuklórögzítőre, gipszkötésre, esetleg műtéti kezelésre is sor kerülhet.

Elsősegély ficamok és rándulások esetén:

• Nyugalomba helyezés
• Jegelés: a jeget ne közvetlenül a bőrre tegyük, mert fagyási sérülést okozhat.
• Fáslizás: erősen tekerjük be az érintett testrészt, vigyázva, hogy az ereket ne nyomjuk el. Ha nincs fásli, bármilyen ruhanemű megfelelő lehet.
• Polcolás, ha megoldható – ha a sérülés a végtag végén található és nem okoz fájdalmat. Így a sérült terület vérellátása csökken.

Ha jó a kondíciónk, felkészültek vagyunk, és a felszerelésünk is megfelelő, ezeknek a sérüléseknek a jelentős része elkerülhető. Tehát, a leírtakat tartsuk észben, és irány a lejtő! Jó szórakozást!

MI VISZ ELŐRE A TANULÁSBAN

Mi visz előre a tanulásban?

A mai világban sok tanulási lehetőség van, és nincs hiány művelt, okos emberekből sem. Amiből hiány van az az önbizalom, önbecsülés, belső motiváció. Aki ezek hiányában van annak a tanulás teher, szenvedés: " Én ezt nem tudom..., Ehhez hülye vagyok..., Nem tudom megtanulni... stb.

Hogyan érhető el, hogy a kezdetben még a tanulás iránt komoly érdeklődést mutató gyerek ne veszítse el önbizalmát az iskolás évek alatt?

Csak úgy, ha megerősítjük önbecsülését, önbizalmát.

Komoly feladata ez a szülőnek és a tanárnak, s talán nem is gondolják, ha ezt elhanyagolják, vagy nem veszik komolyan milyen kárt okoznak a gyereknek. A tanulás iránti vágyunk velünk született. Minden gyermek úgy születik, hogy van önbizalma, és ha a környezet megfelelő, ez fenn is marad a későbbiekben. A gyerekek akkor lesznek okosak, ha veszélytelen, de kihívásokkal teli környezetben nőnek fel. Ha, érdektelen a környezet, a gyerekek unottá válnak, ahogy azt tapasztalhatjuk gyerekeink iskolai tanulásával kapcsolatban.

Hogyan erősítsd gyermeked önbizalmát, kitartását?

1. Higgy a gyermekedben!

2. Biztosítsd számára a folyamatos sikerélményt!

Hogyan tedd mindezt?

1. Dicsérd folyamatosan, akkor is, ha nem sikerül elsőre a feladat!

2. Ülj le vele beszélgetni, játszani, hogy érezze szereted és becsülöd őt!

3. Fokozatosan nehezíts a feladatokon, hogy egyre nagyobb legyen a kitartása!

4. Folyamatosan lelkesítsd, és hitesd el vele, hogy képes bármit megtanulni!

5. Bízz a képességeiben!

Ahhoz, hogy sikeres tanuló legyen gyermekünkből négy dologra van szükség:

1. Gyermekünk érezze jól magát a bőrében.

2. Akarjon tanulni.

3. Legyenek meg a szükséges képességei a sikerhez.

4. Legyenek jó tanulási lehetőségei.

Gyermekünket a tanulásban az önbizalom, az önbecsülés és a belső motiváció viheti előre. Ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el a tanulásban majd később az életben, a legmegfelelőbb, ha kedves, barátságos felnőttek gondoskodása veszi körül. Életében első ilyen felnőtt - a szülő.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

MITŐL ÁLMODIK ROSSZAT A GYERMEK

Mitől álmodik rosszat a gyermek? - Felelősség, amely a kezedben van!

Mikor és mennyit nézzen Tv-t?

Ma a televíziótól egy gyermek sem tiltható el, csak ha a szülők sem nézik, és fogyasztják a televízió remekeit.

Egy bizonyos idő után, többnyire az oviban kezdődően, azonban ez presztizs kérdés lesz, és mert a többiek néznek tv-t, a mi gyermekünknek is kell - egy picit. Ezért nem lehet haragudni, ép ésszel kell határt húzni, mikor mit és mennyit.

Nem elég azonban meghatározni a mennyiséget, mert valóban, napi 4 és 5 óra tv nézése egy kisgyermeknek igen megterhelő lehet, a sok inger, hang, szín, még egy felnőttet is felidegesít, megterhel, hát még a gyermeket.

Már naponta egy óra tv-nézés is sok lehet egy óvodáskorúnak, még az iskolásoknál sem törvényszerű, hogy naponta kell engedélyeznünk az infodoboz használatát.

Mit kap tartalmilag?

A mit kérdése ugyanígy fontos.

Sajnos ma, a filmek, rajzfilmek bekategorizálása nem elég egyértelmű. Gyakran veszélyes, és kemény filmekre mondják, hogy mese, máskor a legostobább filmekre is korhatáros karikákat helyeznek a készítők, valahogy az elbírálás nem reális, és mindemellett – ami nem is lehet – nem személyre szóló.

Tudnunk, kell hogy saját gyermekünk mennyire érzékeny, mely hatásokra, vannak akik megijednek a hangoktól, megint másokat semmilyen ronda látvány nem érdekel, de a hirtelen képbe berobbanó villanások, tárgyak és képek halálra rémisztik őket.

Tudnunk kell azt is, és ehhez minden filmet először együtt kell megnézni a gyermekkel, és ismerni kell személyét – hogy mi az, ami pozitívan ragadja meg, és mi az, ami negatívan és rosszul érinti. Egyes gyerekek még egy kedves mesében is félnek a kígyóktól, vagy a pókoktól, mások meglepő módon, de a télapótól, vagy a kék színű madártól félnek, ezer és egy aggodalom lehet a gyermek korábbi negatív élményeiből táplálkozva.

Megdöbbentő példák

Egy én kicsi pónim az ovis kisleányok számára kedves lehet, de azért mert mondjuk a sorozat megkapó és éneklős, vidám, nem jelenti azt, hogy sokszor jóval nagyobb durranásnak szánt film is befogadható, olykor a filmekben nem a szokásos, napi, ismétlődő események vannak jelen, hanem egyedit, vadat és izgalmasat akarnak a gyermeknek.

Az izgalom szó sajnos túl sokszor is szerepelszótárunkban, s mert a felnőttek arra vágynak, úgy gondoljuk, a gyermeknek is erre van szüksége, de valójában ez nem igaz, a gyermek élvezi, ha ismeri a mesét, tudja a visszatérő elemet, vagy találkozhat kedvenc karakterével.

Egy hároméves gyermeknek a fantáziafilmek még semmiképp sem ajánlhatók, ahogy a Shrek című film vagy éppen a Szörny Rt. is kedves és megkapó, de általános iskolás korosztály alatt nem jó, ha a gyermek kezébe jut.

A hibátlan szervezés

A legbiztosabb, ha a gyermek videót, dvd-t néz, amit akkor nézhet, amikor mi beindítjuk. Nézzük meg a borítót, és nézzük meg a bemutatott képkockákat, ha a grafika torz, groteszk ne vegyük meg a gyereknek.

A filmekbe, ha tudunk, nézzünk bele, vizsgáljuk meg előzeteseiket az Interneten, a film honlapján, és főként kicsi gyermekünkkel (értsd általános iskola felső tagozatig) nézzük meg először együtt a filmet.

-Ha rossz élmény éri, engedjük, hogy fogja a kezünket.

-Soha ne csúfoljuk ki, ha valamitől fél, ha izgul.

- Ha az ijesztő jelenetet meg akarja nézni, ismételni, próbáljuk meg lebeszélni, ha hajthatatlan, együtt tekerjük vissza, beszéljük meg, és dolgozzuk fel vele az eseményt, sőt, lehetőleg a beszélgetés során, jussunk el valamilyen pozitív eredményhez, valamihez, amiért az a negatív helyzet, az az ijesztő jelenet is nagyon jó.

-Minden rosszban van valami jó, találjuk meg! Nagyon fontos tehát, hogy a gyermek kezébe ne jussanak ijesztő filmek.

Rémálmok gyötrik

Miért olyan elképesztően nehéz ez?

Nagyon sok szülő panaszkodik hogy a gyermek fáradt.

Hát persze, természetes, hiszen éjjel az alvásuk nyugtalan, az álom szakaszból felébrednek, néha félnek elaludni. Ennek többnyire vad filmek a kiváltói, s a vad szót kéretik ezúttal korosztályonként másképp, gyermekenként egyénien értelmezni. A gyermek rossz alvása, és rémálmai mögött, gyakran megtalálhatjuk a filmeket.

-Ha rosszat álmodik, meséltessük el vele, ha kicsi, rajzoljuk le.

-Ha kiderítettük melyik mese tett rá ilyen mély, és rossz benyomást azt távolítsuk el, tegyük el egy dobozba, vagy ajándékozzuk el, ne hagyjuk elől, mert lehet a gyermekben magában nem tudatos, hogy attól a filmtől volt, csak egy-egy jelenet ijeszti meg.

A lelkére nekünk kell vigyáznunk

Mi volna pedig a legjobb? Sok szabadtéri és kötetlen program, kézműves foglakozások, a jó öreg bábszínház (szintén lehet ijesztő, figyeljünk rá), vagy éppen egy csodás mesekönyv közös elolvasása. Ezeket a gyermek jobban fogja értékelni, hiszen megfogható, érezhető fizikailag, nem csak egy mozgókép a síkban!

http://www.harmonet.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

A KOSZMÓROL



Koszmó

A koszmó esetén érdemes aktívnak lenni.

A megelőzésére igen jól bevált módszer, hogy akár még az arcon megjelenő pattanások nélkül is, a hajmosást puha babakefével végezzék! Amikor pedig a pattanások jelentkezése már sejteti a koszmó kialakulását, akkor feltétlenül a fenti módszer szerint mossanak hajat.

A már kialakult koszmó kezelése azért fontos, mert ez a felrakódás nemcsak csúnya, hanem hajlamosít a bakteriális és gombás felülfertőződésre.

Hogyan kezeljük a koszmót?

A rendszeres napi hajmosás alapfeltétel.

Célszerű a hajmosás előtt kb. 1 /2 órával tisztított, gyógyszertári napraforgóolajjal bekenni a koszmós területet, majd már olajos állapotban a babakefénél erősebb, nem műanyag szőrű fogkefével vagy körömkefével kell megpróbálni ledörzsölni a felrakódást.

Ugyancsak segít a koszmós felrakódás fellazításában, ha kamillateás pakolást tesznek az érintett területre 20-30 percig.

A hajmosás után, de akár napközben is érdemes többször megkefélni az érintett területet.

Nagyon sokan tartanak a nagykutacs feletti bőr kefélésétől, félve attól, hogy megnyomják a kutacsot és ezért valami károsodás éri a csecsemőt. Ettől nem kell tartani. Tapasztalni fogják, hogy ő maga a kiságy rácsához nemegyszer sokkal nagyobb erővel nyomja a fejét. Jó szolgálatot tehet a hajmosásnál, a dörzsölésnél egy mosdókesztyű is.

Makacsabb, nem javuló esetekben mindig kérjenek tanácsot a védőnőtől vagy a gyermekorvostól. http://www.informed.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

A GYERMEKKORI MOZGÁSFEJLŐDÉS JELLEMZŐI

A gyermekkori mozgásfejlődés jellemzői

Az ideg-izom együttműködés már az újszülötteknél gyorsan fejlődik, és ezért hamar lehet észlelni változást a mozgásteljesítményben.

Az első két évben négy kiemelkedő szakasz különíthető el.

1-A negyedik hónap után az újszülött önkéntelen ritmikus mozgásai eltűnnek.

2-Egyéves kora előtt kifejlődnek a gerincvelő felső szakaszán a szándékos, akarattól függő mozgások, viszonylag csökken az aktivitás a csípőben és az alsó végtagokban.

3-Egyéves kor után nő a gerinc alsó szakaszához tartozó régió aktivitása, majd elkezdődik az asszociációs folyamatok gyors fejlődése.

4-Ezzel az egyszerű és közvetett társítások, a kondicionális, a szimbólumokkal asszociálás - beleértve a nyelvet is - válik lehetővé (a korai úszásoktatás feltételei).

Kimutatták, hogy ha a gyermekek számára 7-15 hónapos korban korlátozottak a mozgáslehetőségek, akkor az fejlődésben elmarad. Az első két év súlyos betegségeinek káros hatása lehet még a személyiség alakulására is.

A gyermek mozgásfejlettsége másfél éves kortól lehetővé teszi az önálló cselekvést. Növekedésének üteme fokozatosan csökken, ezzel szemben egyre többféle mozgást tud végrehajtani.

Az 5 és 7 évesek csoportjának mozgásfejlettsége kielégítő. A fiúk ugrásban és dobásban, a lányok szökdelésben, szkippelésben, galoppfutásban tűntek ki.

5 éves kor után már alig alakulnak ki új, alapvető mozgásformák, viszont a meglevők csiszolódnak. A későbbi fejlődés üteme attól függ, hogyan foglalkoztatták a gyermeket az első évtizedben.

A magasság, a testsúly és a mozgásteljesítmény összefüggése a gyermekkorban kifejezett. Az azonos korosztályúaknál a testsúly jobban utal a mozgásteljesítményre, mint a magasság. Az erő szorosan összefügg a magassággal, alkattal, de a környezeti hatásokra jobban változik, mint a magasság. Ezzel kapcsolatban a nemi különbség is jelentős. Egyes kutatók összegezték a kéz szorítóerejét vizsgáló eljárások eredményeit. Megállapították, hogy a fiúk ereje 18 éves korig folyamatosan növekszik, a lányoknál viszont 14 éves kortól megtorpanás tapasztalható.

.

.

A nemi érés időszakában az erőnövekedés ugrásszerű fejlődése összefügg az izomösszehúzódás gyorsaságának növekedésével, az izomnak azzal a sajátosságával, hogy alkalmas huzamos statikus jellegű megfeszítésre. 11-12 éves korban valószínűleg még éretlen a vázizomzat a maximális, akaratlagos összehúzódásra, tehát az intenzív erőfejlesztésre.

A nemi érés megindulásával a vázizomzat erőteljes formálódása azt mutatja, hogy 14-15 éves korban már megvannak a feltételek az izomerő hatásos fejlesztésére.

A koordináció terén 12-13 éves kortól megnyilvánulnak a nemi különbségek. Az ügyességi próbákon a lányok 14 éves kortól már alig, a fiúk még fejlődnek. Ez is az első 8-10 év jelentőségére utal a koordináció fejlesztésének fontosságában.

A lányok teljesítménye kisiskolás korban emelkedik, a maximumot futásban, ugrásban 18 éves korban érik el..

Fejlődés érés kora:

- Csecsemőkor (1nap – 1 év)

- Korai gyermekkor (1 – 3 év)

- Első gyermekkor (4 – 7 év)

- Második gyermekkor (8-11/12 év)

- Serdülő kor (12/13 – 15/16 év)

- Ifjúkor (16/17 – 20/21 év)

A születéstől , sőt már a magzati kortól kezdve a gyermek igen sok mozgást gyakorol , amíg eljut az összerendezett , koordinált mozgásokig .

Bizonyos reflexek , melyek az első félévre jellemzőek , fokozatosan gátlás alá kerülnek .

(Ha tartósan fennmaradnak , később is kiváltódhatnak , és ennek eredményeképpen felesleges és kóros együttmozgások történnek. Az együttmozgások miatt nem tudja a gyermek az egyes izmait , izomcsoportjait kontrollálni , ami a mozgáskoordináció alapfeltétele.)

- Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl erős fénytől és a károsító idegen testektől. A szem gyors becsukása inger hatására.

- Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek.

- Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik, mert keresi a mellbimbót. 3-6 hónapos kortól már nem váltható ki.

- Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3-4 hónapos korban tűnik el.

- Moro-reflex: ha tartás közben hirtelen lejjebb engedik az újszülöttet, mintha leejtenék, vagy pedig erős hangot hall, akkor karjait először széttárja, majd hirtelen összezárja, mintha át akarna karolni valamit. Ez hasonló ahhoz, ahogy a majomkölyök belecsimpaszkodik anyjába veszély esetén. 6-7 hónapos korban tűnik el.

- Mászóreflex: ha hasra fektetik az újszülöttet, és talpát megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez. 3-4 hónapos kor után szűnik meg.

- Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek. 8-12 hónapos korban eltűnik.

Tevékenység

Életkor

(hónap)

Életkori határ

(hónap)

Fejét függőlegesen tartja

0,8

0,3 – 3,0

Oldaláról a hátára fordul

1,8

0,7 – 5,0

Kis segítséggel ül

3,8

2,0 – 6,0

Hátáról az oldalára fordul

4,4

2,0 – 7,0

Felhuzódzkodik ülő helyzetbe

5,3

4,0 – 8,0

Hátáról a hasára fordul

6,4

4,0 – 10,0

Egyedül ül jó koordinációval

6,9

5,0 – 10,0

Egyedül felül

8,3

6,0 – 11,0

Segítséggel feláll

8,1

5,0 - 12,0

Segítséggel sétál

9,6

7,0 – 12,0

Leül

9,6

7,0 – 14,0

Egyedül áll

11,0

9,0 – 16,0

Egyedül megy

11,7

9,0 – 17,0

1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.

2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli.

3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát.

4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 1-1 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja

5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva meg tud ülni

7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva

6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli

ül

8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül

9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül

10. hónapos Ügyesen mászik, feláll

11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár

12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll, kapaszkodó nélkül

13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket

Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját.

Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is.

Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait

Megfogás, elkapás kezdeti mozzanatai
1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg.

Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak

Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik

Dobó – ugró teljesítményt befolyásoló funkcionális asszimetria a legtöbb esetben 3 éves kor körül kialakul

Az első évben a baba energiáit a mozgáskoordináció és az izmok fejlődése köti le. Megtanul ülni, átfordulni, mászni, mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje.

Ezek után már csak önbizalom és egyensúly érzék kérdése, hogy mikor indul el a kicsi.

Sebessége a korai gyermekkorban javul

Lépéshossz nő

Lépésfrekvencia csökken

Lépcsőn járás fellépéssel, után lépéssel történik

Az ugrás fejlődése a járáshoz és futáshoz képest lemarad

Kezdetben helyből ugrik a gyermek

Gyakori a futásból történő megállás és ugrás

Csecsemő korban emelik, majd helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat

Járás tanulásnál már megjelenik a húzás tolás, később a gyermek előszeretettel mozgatj testméretéhez képest nagy tárgyakat

Mozgásfejlődés az első gyermekkorban

4 – 7 éves kor

Sokrétű mozgásformák tökéletesedésének

és az első mozgáskombinációk megjelenésének időszaka

Az óvodás kor a szenzomotoros képességek szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:

A gyermek egyre több dolgot megtanul a testével kapcsolatban ,

igyekszik mindent kipróbálni , még veszélyes dolgokat is , hogy tisztában legyenek képességeinek határával.

Megjelenik a teljesítmény igénye: meg tudom csinálni

Az óvodás kor a szenzomotoros képességek szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:

.

A kisgyermek szinte mindig mozog: mászik, ugrik, fut, hintázik, játszik .

A reakciógyorsaság, a mozgásgyorsaság és a gyorserő fejlődése is lökésszerű ebben az életszakaszban.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

HA APU ÉS ANYU MÁR NINCSENEK EGYÜTT

Ha apu és anyu már nincsenek együtt

Diákok,gyermekek véleménye szüleik válásáról

Véleményem a válásról

Tízéves vagyok. Szerintem nagyon rossz lehet azoknak a gyerekeknek, akiknek elválnak a szülei. Szerintem ez senkinek nem jó, mert így nem teljes a család. A gyereknek azért nem jó, mert valamelyik szülő hiányzik onnan. A gyerek nem tehet róla, hogy a szülei összevesztek. A felnőttnek se jó, mert lehet, hogy szeretné visszacsinálni, de a másik fél nem akarja. Szerintem nem kell rögtön elválni amiatt, ha egy kicsit összevesznek. Mert nem biztos, hogy a párjára haragszik az a felnőtt, lehet, hogy csak a munkahelyén volt rossz napja. Legyünk egy kicsit megértőbbek és ne veszekedjünk, inkább kedveskedjünk egymásnak! A család úgy jó, ha együtt van, különben csak egy fél család. Nekem nagyon jó, mert van apukám és anyukám is. Így teljes a család és nem csak fél, hanem igazi, egész Család, amiben élek. Apa és anya is szoktak veszekedni, de mindig kibékülnek, és én így vagyok boldog, ahogy most élünk.

A válások mindenben megzavarják a gyerekek életét. Megingatják a gyermek biztonságérzetét, aki veszteséget érez, mert a szülő kilép a mindennapi életéből. Konfliktus támad a szülőkhöz való lojalitás tekintetében is, zavarossá válik a viszony a közvetlen rokonokkal, és ez a kusza állapot a szülők újabb házassága esetén csak tovább fokozódik.
Lehet csapkodva, kulturáltan, s lehet titokban, egymást besározva válni. Akár így, akár úgy bomlik fel egy kapcsolat, a közös gyerek a legfőbb sérült

Magamba zárkóztam

A válás után magamba zárkóztam. Nem barátkozom nagyon, pedig a barátnőm szerint jól beilleszkedek társaságokba. A legjobb barátnőm Piroska. Ő tanító, és minden gondomat megosztom vele. Anya ezért haragszik is, sokszor a szememre veti, hogy Piroska többet tud rólam, és neki több mindent elmondok, mint neki.

Apukám a válás után megbánta, hogy elhagyott minket. Tavaly ősszel elköltözött az új családjától, mert rájött, hogy a felesége milyen piszkos dolgokat csinál. Nagyon örültem neki, mert most ő is megtapasztalja (a nő), hogy milyen, ha valakit otthagynak és egyedül kell nevelnie a családot. Apa most egy nagyon rendes családhoz költözött, és többet foglalkozik velünk. Ez jó. Igaz, elhagyott minket, de én még mindig jobban ragaszkodom hozzá, mint anyához. A lányok inkább apásak, és amíg világ a világ, ez így lesz. Többször kapunk tőle pénzt, és mindenben segít, ha tud.

A gyerek a kapocs

A válás egy szörnyű dolog, amely egy gyerek életét az egyik percről a másikra teljesen megváltoztatja. De még mindig jobb megoldás, mint az, hogy a gyerek állandóan vitatkozni, veszekedni látja a szüleit.

A válást a legtöbb gyerek nehezen éli meg. Sok esetben azt gondolják, hogy ők a hibásak abban, hogy szüleik már nem tudnak együtt élni. S ezért fontosnak tartom, hogy a szülők nagy vonalakban felvázolják a válásuk okát a gyermekeiknek.

Szerintem a válás - ha lehet így mondani - sok rossz közül a kisebbik rossz, tehát inkább éljenek külön, mint állandóan civakodjanak, s ezzel még inkább lelki problémákat okozzanak a gyerekeiknek. Ám én helytelennek találom azt, hogy a gyerekek látogatását (pl. az apuka esetében) napokhoz kötik.
Én azt tanácsolnám, hogy éljenek úgy, "mintha" továbbra is egy család lennének, csak külön lakásban.

Legyen külön magánéletük, de a gyerek továbbra is maradjon meg a kettőjük közötti kapocsnak. Tehát egy apuka - hiába váltak el - vigye el reggel a gyerekét iskolába, s ha tud, menjen érte, s így mindennap találkozhat vele, s a problémáiban is tud segíteni a gyerekének. Így nem egy "hétvégi szülő" lenne, hanem továbbra is apa (anya), akire mindig számíthat, mert tudja, hogy nem csak a hétvégén találkoznak, hanem amikor úgy érzi, szüksége van rá, akkor szakít rá a szülő időt, és a másik fél nem gördít akadályt e találkozások elé.

Így talán a gyerek személyisége sem sérül, nem viseli meg "nagyon" a válás. Hiszen tudja, hogy mindkét szülőre ugyanúgy számíthat, és továbbra is úgy szeretik, mint eddig. Fontos az is, hogy a gyerekben tudatosítsák, hogy nem ő az oka a válásnak.

A gyereket nem kérdezik

A válás szükséges dolog, ha két ember nem tud többé egymás mellett élni. A gyerek szempontjából is jobb szerintem, mert inkább éljen egy csonka, de boldog családban, mint egy teljes, de annál rosszabb légkörűben.
Mondjuk, ha a szülők áldozatot vállalnának azért, hogy a gyereküknek jó legyen, az is jobb lenne.

A gyereknek szüksége van mindkét szülőre. De a szülők a könnyebb megoldást választják. Inkább élnének nyitott házasságban, s így nem őrölnék egymást, sem mint veszekednének. Igaz, ez csak a kisgyermekkora igaz, 15-16 év felett már inkább megérti az ember, és jobban támogatja a válást.

De kisgyermekkorban és általános iskolában a gyerekeknek szükségük van mindkét szülőre. Én nem támogatom a válást, hisz mindenre lehet és van is megoldás.
Az ember akkor válik el, ha nem akar harcolni. Láttam olyan válást, ahol csak az egyik fél harcolt. Egy házassághoz is két ember kell. Ha csak az egyik fél akar valamit, abból nem lesz semmi.

A gyereket viszont sosem kérdezik meg. Elhitetik magukkal a szülők, hogy a gyerek érdeke, hogy elváljanak, pedig csak az ő önzőségük beszél. Nem mondom, van olyan eset is, amikor valóban el kell elválni, hiszen az egyik fél nemcsak a házastársával, hanem a gyerekkel is roszszul bánik.

A válás jó és rossz oldala

A válás nem egészséges dolog egy családban. Mindenki megérzi hatását. A gyerek, a szülők, a nagyszülők, az egész család, olykor a rokonság is. Nem mindegy, hogy hány éves a gyerek, mikor megtörténik.

Van jó, és van rossz oldala, a válási októl függ. Amennyiben a két fél közül (apa és anya) az egyik brutalitása és agressziója miatt történik a válás, akkor mondhatjuk, hogy ez a legjobb megoldás. Így az agresszív fél távol kerül a családtól, és a gyerek egészségesebb körülmények között nőhet fel. Ha a válás különböző nézeteltérések miatt van, vagy a szülők későn jönnek rá, hogy nem illenek össze, akkor nem kifejezetten jó hatással van a gyerekre.

A gyerek még fiatalon nem érti, miért kell apának vagy anyának elmennie. Amennyiben idősebb, és felfogja, örökre nyomot hagy benne

Előbb próbálják megoldani a problémát

A válást egyértelműen rossz dolognak tartom, de bizonyára vannak olyan esetek is, amikor nincsenek túl káros következményei. Azokban a családokban, ahol már gyerek illetve már gyerekek is vannak, ott természetesen meggondolatlan döntésnek tartom, mivel ez a gyerekekre nagyon rossz hatással lehet.

Magatartásbeli és lelki problémák is felmerülhetnek, főleg a kisgyerekeknél, de még a tinédzsereknél is. Ez persze nem érvényes, ha a szülők akkor válnak el, ha már gyermekeik felnőttek, mert akkor már ők is megértik. Ilyen esetben nem tartom olyan felelőtlen döntésnek. Bizonyos esetekben viszont lehet, hogy a válás helyesebb döntés, bár ezt külső szemlélőnek nehéz eldönteni.

Például, ha a szülők kapcsolata már nagyon elfajult - ami manapság sajnos igen gyakori dolog -, akkor helyes, ha felbontják a házasságukat.

A válások oka sokszor szerintem inkább az, hogy az emberek meggondolatlanul, elhamarkodottan házasodnak, és nem azzal kötnek házasságot, akivel kellene! Ezek a házasságok rövid időn belül válással végződnek! Ezzel pedig senkinek sem kéne "játszania", mert akkor már van egy harmadik személy is - a gyermek -, aki ezt egy tragédiaként éli meg.
Én azt tanácsolnám a szülőknek, hogy előbb talán próbálják megoldani a problémáikat, és ne egyből a válásra gondoljanak, mint az egyetlen lehetőségre. Ha pedig már tényleg úgy gondolják, hogy nincs más választásuk, akkor gondoljanak a gyerekeikre, és arra, hogy rájuk ez milyen rossz hatással lehet! Vagy próbálják meg veszekedés, civakodás nélkül megoldani és végigcsinálni a válást, hogy a gyerekek elhiggyék, hogy a szülők még kedvelik egymást, csak már nem élnek együtt, de ettől függetlenül barátok!

A kisgyermek sérülhet

A válás a család minden tagját meg tudja viselni. Általában viszont szükség van erre, mivel ha a család mégis együtt marad, csak több szenvedést okoznak egymásnak. Végül is a válás egy megoldás a családon belüli rendezhetetlen problémákra. Egyrészről tehát jó ez a szakítás. Másrészt viszont (ha az anyával marad a gyerek) egyedülálló anyaként nehéz felnevelni egy vagy több gyereket. A gyerekeket a kb. 6-12 éves korban történő válás nagyon megviseli, nehezen tudják feldolgozni magukban. Főleg a kisebbeknek nehéz megérteni, nekik miért nincsen egyszerre apukájuk-anyukájuk, mint a többieknek. Ez a későbbiekben jelenthet főleg gondot, mert a gyerek identitása sérülhet. Szerintem a válás nagyon rossz dolog, de sokszor ez az egyetlen megoldás. Az emberek változnak, sok rossz tulajdonságuk például csak a házasságkötés vagy a gyermek születése után jelenik meg. Tanácsot adni nagyon nehéz, de főleg a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani. Sok dolog felett viszont nem hunyhatunk szemet, pl. ha az apa részeges, veri a családját, elveszi a család pénzét.

Helytelen a párválasztás

A válások számos esetben a helytelen párválasztások eredményeképp bekövetkezett rossz házasságok következményei. Értem ezalatt a túl korai, gyakran a választott személy megismerése nélküli, akár egy-két éves ismeretség utáni házasságot. E mellé - sajnos - még egy nagyon fontos dolog is társul, ami talán a legfontosabb: az önismeret, illetve annak hiánya. Ebből kifolyólag szerintem egyenes út vezet a házasságok megromlásához, majd felbomlásához, növelve az úgynevezett az Elvált Szülők Gyerekeinek számát. A válások számának csökkentését szerintem, az említett dolgok orvoslásával lehetne elérni.
Ha válásra kerül sor, mindenképp azt tanácsolnám, hogy a gyermeket - hároméves kor fölött - feltétlenül tájékoztassák a körülötte folyó eseményekről, és ha bekövetkezett a szétválás, akkor a lehető legtöbb időt töltsék a gyerekkel a már elvált szülők. Ezzel talán csökkenthetik a gyermekre nehezedő káros hatások mértékét. Például mindketten felváltva járjanak érte tanítás után, s a válás ellenére a lehető legtöbb közös programot szervezzék együtt..

Ellenségeskedve

Nem elemzem a válás tényét, hiszen ha két ember, úgy érzi, hogy elszakadt egymástól, akkor mindkettejüknek jobb lesz, ha külön mennek. Ha gyermek van a családban, akkor teljesen másképp ítélem meg a helyzetet.

A szülőknek "nincs joguk" tönkretenni a gyermek életét azzal, hogy csak egy szülő mellett nevelkedjen fel.

.
A gyerekek minden korban másképp élik meg a válás tényét, úgy gondolom, hogy nincs olyan korosztály, aki könnyebben átvészelné. Persze idősebb fejjel könnyebb elfogadni, hogy a szülők nem értik meg egymást.
A véleményem összességében az, hogy ha két ember el akar válni, azok vagy nem ismerték eléggé egymást, amikor összeházasodtak, vagy már akkor sem volt minden rendben.

Ezért pártolom a házasság nélküli együttélést, és nem pártolom a gyors, mondjuk egyéves ismeretség utáni családalapítást. Erre csak akkor kerüljön sor, amikor már biztos vagyok abban, hogy le tudom élni az életem egy bizonyos ember mellett, és a gyermekem nem fog szenvedni a veszekedésektől, és attól, hogy elválnak a szülei.

Fölösleges a harc

Sokkal rosszabb a bizonytalan együttélés, az állandó veszekedés, a rossz családi környezet annál, mint hogy elváljanak, külön éljenek, nyugodt légkörben neveljék külön a gyereküket, és biztosítsanak számára mindent, amit lehet.

A gyerek attól még nem lesz hátrányos helyzetű, lelkileg sérült személyiség, mert vagy az anyukája vagy az apukája nem él velük. Az a szülő, aki akarva-akaratlanul elhagyta a családot, nyilván nem azért tette, mert tökéletes óvó-védő szülő volt - tisztelet a kivételnek -, így talán még jobb is annak a gyereknek, hogy nem látja a negatív példákat. Persze, ezekkel nem azt akarom mondani, hogy mindenki korlátlanul házasodjon és váljon. Rossz érzés hallani, hogy egy családban az összes gyerek más apukától, anyukától született. Talán elítélem az ilyesmit.
Könnyű mondani, de az lenne a leghelyesebb, hogy az emberek ne meggondolatlanul ugorjanak bele a párkapcsolatokba. Ismerjék meg a másik fél jó és rossz tulajdonságait, döntsék el, hogy tudnak-e azokkal együtt élni, s majd talán ezek után beszélhetünk házasságról.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

AZ IGAZI CSALÁDI OTTHON

Az igazi családi otthon

Ismérveit nem lehet pusztán racionálisan megfogalmazott tételekben felsorolni.

Az otthon érzelmi értékeit és gyakorlati útravalóit a maguk valószerűségében csak nagy költők és írók tudják ábrázolni.

Az alábbiakban kizárólag azokat a leglényegesebb és általánosítható funkcióit igyekszünk megragadni, amelyeket pszichológiai terminológia segítségével meg tudunk határozni.

-Az „otthon" olyan tér, ahol egymással intim személyes kapcsolatban lévő emberek „kiscsoportban" élnek együtt.

-Az együttélők - az elkerülhetetlen súrlódások és nézeteltérések ellenére - határozottan érzik, hogy egymáshoz tartoznak (nem magányosak), egymást védik mindenveszély ellen, az otthonban valamiféle biztonságot élveznek.

-Az „otthon"-ban az életmód a családtagok individuális bioritmusához igazodik

-Mindenki megközelítően annyit alszik, eszik, mozog, pihen és tevékenykedik, amennyi fiziológiás szükségletei kielégítéséhez kell. (Természetesen az egészségügyi átlagos normákat és atársadalmi kereteket figyelembe véve.)

-Az együttélés szokásrendszere kényszer nélkül kialakul.

-Az „otthon"-ban tehát az egyéni életmód bizonyos fokú kötetlensége, szabadsága,illetve a„csoportnormákhoz" valóönkéntes alkalmazkodás

elve érvényesül.

-A jó családi közösség elfogadja az egyén pszichoszociális szükségleteit is.

-Az „otthon" lehetővéteszi, hogy a családtagok követhessék érdeklődésüket, hajlamaikat,a munkában, a tanulásban, a szórakozásban, az emberi kapcsolatokban.

-A felnőttek segítik egymást és a gyereket a külvilág feléágazó kapcsolatrendszer megteremtésében. A család közvetítő az egyén és a társadalom között

.Az „otthon"-ban tanulja meg a gyermek, észrevétlenül és fokozatosan, a világ tárgyi és személyi relációiban való tájékozódást, azáltal, hogy - amint már érintettük –

- Az azonosulási folyamat során kialakulnak alapvető érzelmi viszonyulásai, értelmi készségei, erkölcsi normái, emberi mintaképei és a serdülőkorban életcéljainak, eszményeinek, világnézetének kezdeti irányvonalai..

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

AGYRÁZKÓDÁS

Agyrázkódás

Bár agyunk a bőrrel fedett, csontos koponyán belül, többszörös hártyarendszer alatt, vékonyka kötőszövetes szálacskákkal kirögzítve, folyadékban – az ún. liquor-ban, agyvízben – úszik, melyeken a hétköznapi fejsérülések mozgási energiája sorrendben elnyelődve nem okoz különösebb tüneteket, a súlyosabb fejet ért ütésnél azonban az agy mind a sérülés helyéhez közel, mind az átellenes oldalon, a koponya túlsó felének belső feléhez csapódva sérülhet.

Az agyrázkódás előfordulása



Csakúgy, mint a nyugati országokban, hazánkban is meredeken emelkedik az összes koponyasérülések száma évente – ezek közül kiemelkedő hányadot a gyermekkori, balesetből (karambol, esés) eredő esetek tesznek ki. Ebben az életkorban a koponyát ért sérülések előfordulási gyakorisága 2-3 ezrelék, az agyrázkódásért felelős enyhe és közepes fokú ebből 85-90%, illetve 5-10%.

Az agyrázkódás okai



A még nem zárt kutacsú csecsemők, kisdedek esetében a lap szerint elmozduló, nagyobbaknál és felnőtteknél pedig a sérült szélű koponyacsontok miatt, fontos koponyán belüli erek szakadhatnak el. Az ilyen sérülések a fokozatosan beszűkülő tudat és általános állapotromlás miatt azonnali kórházi ellátást igényelnek.

Az agyrázkódás tünetei


Míg a ritkábban előforduló agyzúzódásnál alaki elváltozás is megjelenik az agyállományban, a sokkal gyakoribb agyrázkódásnál mindössze maradandó eltérést nem okozó működészavart észlelünk
. Az ütés pillanatát követően rendszerint

rövidebb eszméletvesztés,

emlékezet-kiesés (mely érintheti a sérülés előtti és utáni rövid időszakot is),

hullámzó általános tünetek (mint hányinger, hányás, fejfájás, szédülés, látászavar, aluszékonyság) észlelhetőek.

E tünetek kialakulásáért a fokozatosan kialakuló agyi vizenyő – agyödéma – a felelős, mely azonban hamar és magától felszívódik nyugalomba helyezett betegnél.

Az agyrázkódás lefolyása



Ugyan agyrázkódásnál a panaszok, tünetek egyre kisebb mértékben még visszatérhetnek néhány napon belül, 3 napon túli megfigyelést általában a szövődménymentes esetek nem igényelnek.

Ismert az ún. agyrázkódás utáni tünet együttes, ahol szervi és működésbeli eltérést nem találunk, a beteg agyi teljesítménye azonban romolhat; fejfájást panaszol, koncentrációkészsége csökken, hangulatváltozások jellemzik, ezek azonban az idő előrehaladtával fokozatosan megszűnnek. Gyakran véletlenül derül ki a fejsérülés az ilyen panaszokkal orvoshoz fordulók kórtörténetében. Egyes esetekben krónikus fejfájás, migrénes hajlam alakul ki az agyrázkódást követően.

Az agyrázkódás diagnózisa



Általánosságban elmondható, hogy gyermekeknél szinte mindig, felnőttek esetében pedig köztéri baleset esetén, illetve eszméletvesztéskor és a tünetek fokozódásakor kórházi felvétel és megfigyelés szükséges gyermeksebészeti, sebészeti vagy sürgősségi osztályokon.

Ilyenkor infúzióban folyadékpótlásra kerülhet sor, fájdalomcsillapítást, szigorú ágynyugalmat, diétát és egy sor további vizsgálatot - mint koponya röntgen, vagy CT elvégzését, az agyhullámok vizsgálatát (EEG), vér- és vizeletvételből laborvizsgálatot, illetve a szemfenék szemészeti vizsgálatát - rendelhet el a kezelőorvos a tünetek, panaszok illetve az észlelt eltérések súlyosságától függően.

Az agyrázkódás terápiája



Az eszméletlen beteg ellátásánál az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata: a környezet biztosításán
– további sérülések elkerülése, melyek neki, vagy a sérültnek árthatnának – túl, a beteg testének stabil oldalfekvésbe való helyezése, a légutak szabad átjárhatóságának biztosítása, a Mentőszolgálat értesítése.

A tudat visszatérése után fontos a további vízszintes fektetés, megfigyelés és orvos értesítése, akinek kompetenciája az esetleges további kórházi megfigyelés mérlegelése.

Az otthon ápolt sérültnél a folyamatos állapotrosszabbodás, vagy a tünetek újbóli, illetve új tünetek megjelenése – fokozódó aluszékonyság, fül-orrvérzés, vagy -folyás, a szemeken, a szemgolyókon észlelt eltérés - azonnali orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.

Az agyrázkódás megelőzése



Az agyrázkódás megelőzése gyermekkorban a fokozott szülői figyelmet, a gyermek tanítását, helyes nevelését, pl. kerékpározásnál sisak használatát jelenti, míg a felnőtteknél a tudatmosósítók – alkohol, drogok – használatának kerülése, illetve a munkavédelmi szabályok betartása az elsődleges fontosságú.

Egyéb tudnivalók agyrázkódás eseténvérzésnél a korai, sikeres műtét életet menthet. Az agyrázkódáson átesett vizsgálata vagy megfigyelése tehát egészségügyi személyzetre tartozik, egy esetleges szivárgó koponyaűri

http://www.egeszsegkalauz.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

GIARDIOSIS -LAMBLIAZIS-KUTYÁKBAN,MACSKÁKBAN

 

Giardiosis kutyákban, macskákban-

A gyermekek fertőzése –Giardia lamblia-val lehetséges közvetlenül a hordozó háziállatoktól.

Mikor gondoljunk rá?

Elsősorban fiatal egyedeknél, krónikus jelleggel intermittálóan jelentkező nyálkás-véres hasmenés esetében. Az állat étvágya változó, de semmiképpen nem jellemző virális enterális kórképekben tapasztaltaknál. Az étvágy változó, hányás igen ritkán jelentkezik, de a visszatérő, vagy permanensen jelentkező hasmenés mindig tapasztalható.

. Hetek-hónapok alatt bekövetkező kondíciócsökkenés mindig tapasztalható. A felmérések szerint a kutyapopuláció 10 %-a, a kölyökkori -kennelekben való előfordulás 45-50 %-ban megtalálható a kórokozó. Laboratóriumi mintákban igen gyakran észleljük fiatal macskákban, ezért a laboratóriumi bélsárvizsgálat irányát a Giardiosis tekintetében mindig kérjük a laboratóriumtól, mivel a fertőzés zoonosis!

Definíció

A Giardiosis világszerte gyakran észlelt egysejtű flagellata amely sok emlős (beleértve az embert is) vékonybelében okoz krónikus lefolyású elváltozásokat. A kórokozó endémiásan fordul elő, tünetmentes hordozó egyedek tartják fenn a fertőzési lehetőséget.

Kórokozó

Giardia duodenalis (seu intestinalis, Lamblia sp.)

Prediszponáló tényezők

A fiatal kutyák és macskák a legfogékonyabban 6-12 hetes korig, de gyakori egészen 2 éves korig. Idősebb korban más betegségekhez társulva fordulhat elő. Eltérően más parazitáktól (Ascaris, Coccidia, Trichuris) nem olyan ellenálló. Előfordulása a hűvös nyirkos helyeken (virágoskertek) valószínű, a hűvöset jobban viseli, mint a meleget

Pathogenesis

Az aktív flagellata forma elsősorban a duodenum-jejunum nyálkahártyájához kötődik, és lokális irritációt okoz. A pancreas lipáz aktivitását csökkentik, ezért a zsíremésztés zavara miatt zsiros küllemü széklet jelentkezhet.. A fertőződéstől számítva legkorábban 10 nap múlva alakulhatnak ki klinikai tünetek, de ez különösen kennelekben, felnőtt állatoknál több hónap is lehet. A magas szénhidráttartalmú eleség elősegíti a kórokozó megtelepedését. A kórokozó két formájában jelentkezik. Egy aktívan mozgó intestinális forma és egy inaktív bélsárral ürülő formája.

Diagnózis

Krónikus jelleggel visszatérő intermittáló, vagy folyamatos hasmenés/ A BEMUTATOTT KÉPEN A FÉNYES,ZSIROS HASMENÉSES ÜRÜLÉK/ valószínűsíti a diagnózist. Hányás ritka, fiatal állatok lesoványodnak a malabsorpció következtében. A végleges diagnózishoz laboratóriumi vizsgálat szükséges.. A vizsgálat biztonságát növeli, ha az 1.-3.-6. napon összegyüjtött bélsármintát vizsgálunk, egy mintaként kezelve. A gyakorlatban azt tanácsoljuk, hogy a tulajdonos összegyűjti a mintákat és az állatorvosi vizit napján friss bélsarat is hoz. Ha a giardiosisra irányuló vizsgálat negatív, akkor a friss bélsárból bakteriológiai vizsgálattal folytatjuk a laboratóriumi munkát.

Gyógykezelés

Metronidazol
A Metronidazole dózisa (25 mg/kg / 12 h. 7-10 napig p.os). A giardiosis kezelésében hatékonysága kb.70 %-osnak mondható, teratogén hatása vemhes állatoknál, rövid felezési ideje (6 óra) miatt a benzimidazolok kiszorították a hatóanyagot a terápiás lehetőségek közül.

Flubendazol
A Fluobendazol dózisa (22 mg/kg /24 h 4 napig p.os), más paraziták ellen is igen hatékony.

Albendazol
Albendazol 33 mg/kg / 12 h, két egymást követő napon) jól tolerálják az állatok és 50 -szer hatékonyabb, mint a metronidazol.

Tinidazol
Tinidazol 60 mg/kg / 24h. p.os 7 napig hatékony humán készítmény.

Fenbendazol
Fenbendazol 25 mg/kg /12 h. 3 napig törzskönyvezett antiparazitikum.

Oxfendazol
Oxfendazol 11,3 mg/kg/24 h. 3 egymást követő napon.

.

Hogyan mentesítsünk fertőzött kenneleket?

1.) Reprezentatív felmérő bélsárvizsgálattal tájékozódjunk, hogy milyen kórokozóval illetve kórokozókkal állunk szemben. Érdemes több napon át gyűjteni az egyes korosztályok mintáit, mert a tünetmentes (felnőttkori) hordozás reinfekcióra adhat lehetőséget!!

2.) Giardiosis esetén metronidazol adagolása 5 napig, majd flubendazol 4 napig javasolt. Ez utóbbi vemhes és szoptató anyáknak aggály nélkül adható.

3.) Az állatok fürdetés (kvaterner ammónium sók) utáni áthelyezése (”kezeld és hajts át”) nem fertőzött helyre.

4.) A fertőzött kennelek fertőtlenítése kvaterner ammónium sót tartalmazó fertőtlenítőszerrel.

5.) A fertőtlenített kennelek egy hétig való szárítása. (nedvességet igényel a kórokozó).

6.) A visszatelepítés előtt ismételt kezelés metronidazollal 5 napig, flubendazollal 4 napig.

7.) Ellenőrző bélsárvizsgálat a negativitásig.

8.) Fontos tényező a kennelek nedvessége és az ivóvízzel való terjedés. Mindenképpen, ha lehet az ivóvizet forraljuk fel, vagy gyakorlatiasabb, ha mi is klórozzuk. 5,25 %-os na-hypoklorit oldat (Chlorox) 1 teáskanál mennyiségével /20 liter ivóvíz.

Honlap: www.allatorvosilabor.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

HOGYAN SEGÍTSÜNK A VESZÉLYEZTETETT DIÁKOKON.

HOGYAN SEGITSÜNK A VESZÉLYEZTETT DIÁKOKON

Előszó

Az öngyilkosság komplex jelensége már több évszázada foglalkoztatja a filozófusokat, teológusokat, szociológusokat és művészeket; jó példa erre Albert Camus francia filozófus, aki a Sziszüphosz mítosza című könyvében ezt tekinti az egyetlen „komoly” filozófiai problémának.

Az öngyilkosság ugyanekkor súlyos közegészségügyi kérdés, hiszen megelőzése és befolyásolása nem egyszerű. A korszerű prevenció tevékenységek egész sorát öleli fel; ide tartozhat például az is, ha egy adott társadalom a lehető legjobb feltételeket próbálja biztosítani a fiatal generáció fejlődéséhez; ha a társadalompolitika szabályozza a környezeti rizikótényezőket; vagy ha a mentális betegségek kezelése magas színvonalú és hatékony. Magától értetődik az is, hogy fontos az e témához kapcsolódó információk széles körű terjesztése és a társadalmi tudatosság fokozása.

1999-ben a WHO világszerte elindította a SUPRE programot, az öngyilkosságok prevencióját tűzve ki célul. A jelenlegihez hasonló, a SUPRE program keretében kidolgozott szóróanyagok valamennyi, az öngyilkosság megelőzéséért tenni képes társadalmi csoporthoz (pl. jogalkotók, szociális munkások, jogalkalmazók, családok, segítő közösségek) egyaránt szólnak.

Az öngyilkosság megelőzése

Információs anyag pedagógusok és iskolai dolgozók részére

Az öngyilkosság világszerte egyike az öt legfontosabb haláloknak a 15-19 éves korosztálynál; ezen belül több ország statisztikájában első vagy második helyet foglal el. A megelőzés ezen oknál fogva, igen lényeges cél, amelynek megvalósítását megkönnyíti az a körülmény, hogy ezen életkori csoport nagy többsége iskolába jár, ahol célzott, szervezett prevenció indítható.

A jelen szóróanyagot elsődlegesen tanárok és más iskolai dolgozók (iskolai tanácsadók, iskolaorvosok, ápolónők, szociális munkások, iskolaszékek tagjai) részére alakítottuk ki. Valószínű azonban, hogy mentálhigiénikusoknak, és más, esetlegesen iskolával kapcsolatban álló szakembereknek is új információkat tudunk átadni. Írásunkban röviden ismertetjük a serdülőkori öngyilkosság problémáját, bemutatjuk a fő védő és rizikófaktorokat, és útmutatást adunk azzal kapcsolatban, hogy a veszélyeztetett gyermekeket miként lehet azonosítani és segíteni.

Elmondható, hogy 15 év alatti gyermekek esetében, a korai serdülőkor előtt az öngyilkosság általában ritka; a 12 év alatti korosztálynál pedig elenyésző gyakoriságú. Mégis, az utóbbi években nyugtalanító tendencia tapasztalható: az arányok növekedése a 15 év alatti, valamint a 15-19 év közti korosztálynál.

Az elkövetés módszerei akár országonként is eltérhetnek; így például néhány térségben a rovarirtók beszedése, másutt viszont a gyógyszermérgezés, a gyorshajtás és a golyó általi halál számít elterjedtnek. A fiúk általában nagyobb arányban halnak meg öngyilkossági próbálkozásaiktól, mint a lányok, ennek egyik oka, hogy agresszívebb módszerekkel élnek (önakasztás, lőfegyverek, robbanóanyagok). Vannak olyan régiók is, ahol a 15-19 éves serdülő lányok az azonos korú fiúknál gyakrabban halnak önkezű halált; és az utóbbi évtizedben a lányoknál is gyakoribbá váltak az agresszív elkövetési módok.

Megfelelő feltételek esetén, iskolai keretek közt a teammunka a leghatékonyabb módszer az öngyilkosság megelőzésére, ebben egyaránt részt vehetnek a tanárok, az iskolaorvosok és –ápolók, az iskolapszichológusok és a szociális munkások, valamint a közösségben működő segítő szolgálatok szakemberei.

Fontos szem előtt tartani, hogy az öngyilkossági gondo

latok alkalomszerű jelentkezése egyáltalán nem utal rendellenességre. Ez a természetes fejlődési folyamat része, amely során a tizenéves egzisztenciális problémákkal foglalkozik, próbálja megérteni élet és halál kérdéseit, értelmet ad saját életének. Kérdőíves vizsgálatok tanúsítják, hogy a gimnázium felsőbb osztályaiban a tanulók mintegy 50 százalékának néha öngyilkossági gondolatai vannak (1). Ezek „elrendezésében”, átbeszélésében segíthetnek a felnőttek, a tanárok (2).

Komolyabb veszély, ha a gyermek vagy serdülő szerint az öngyilkosság az egyetlen megoldás az élet nehézségeire. Ilyen esetben, beavatkozás híján súlyos következményekre számíthatunk.

Egy alábecsült probléma

Közismert tény, hogy sokszor szinte lehetetlen megállapítani, egyes elhalálozások (pl. autós ütközések, fulladások, zuhanások, drog túladagolások) hátterében van-e szándékosság, vagy sem(3).

Egyes szakértők véleménye szerint a statisztikák számos baleset-adata valójában öngyilkossági törekvésről szólhat. A probléma sokrétűségét mutatja az is, hogy a kutatások megállapították: az agresszív elkövetők csoportja is heterogén (4), egyes esetekben inkább erős kockázatvállalás miatt bekövetkezett balesetről, máskor pedig mély fájdalomérzésből fakadó önpusztításról van szó.

Tovább bonyolítja a problémakört, hogy az öngyilkossági kísérlet fogalmát vélhetően egészen másként határozzák meg a pszichiáterek és az érintettek. A pszichiátriai interjúvizsgálatok szerint ugyanis kétszer kevesebb próbálkozás történik, mint az önbecslő eljárások adatai szerint. A fogalmi eltérések mellett a különbség legvalószínűbb oka,

hogy tettének elkövetése után az érintetteknek csak 50 százaléka keres orvosi segítséget. Következésképpen, a kórházban kezelt esetek száma a gyakorlatban mit sem mond az adott közösségben megmutatkozó probléma reális intenzitásáról.

Általánosságban igaz, hogy a serdülőkorú fiúk többször követnek el öngyilkosságot, mint az azonos korú lányok. A próbálkozások aránya azonban ettől eltérő: a lányoknál akár kétszer-háromszor magasabb, mint a fiúknál.

Magyarázatként adódik, hogy a nőknek hajlamuk van a depresszióra, de szívesebben is beszélgetnek a problémáikról, és bátrabban kérnek segítséget, ezáltal kisebb valószínűséggel választják a végzetes „megoldást”.

A fiúk viszont általánosságban agresszívebb, lobbanékonyabb viselkedésűek, mint a lányok, emellett a szerfogyasztással is többet kísérleteznek, sokszor az önpusztítás pillanatában is illegális anyagok hatása alatt állnak.

Védő faktorok

Az öngyilkosságtól védő faktorok a következők:

Családi élet

§ jó kapcsolat a családtagokkal

§ a család támogatása

Kognitív stílus és személyiség

§ megfelelő szociális készségek

§ megfelelő önbizalom, a saját képességekbe, teljesítménybe vetett hit

§ fontos döntések esetén a segítségkérés képessége

§ nyitottság, érdeklődés más személyek problémakezelése iránt

§ nyitottság a tudásra, a tapasztalatokra

Kulturális és szociodemográfiai tényezők

§ szociális integráció (részvétel sport-, vallási, klub jellegű és más tevékenységekben)

§ kielégítő kapcsolat az iskolatársakkal

§ kielégítő kapcsolat a tanárokkal és általában a felnőttekkel

§ fontos személyektől érkező társas támogatás

Rizikófaktorok és kockázatos helyzetek

Bizonyos körülmények fennállása esetén – genetikai, valamint környezeti faktorok okán –egyes családokban nagyobb valószínűséggel jelenik meg öngyilkos viselkedés, mint másokban. Elemző tanulmányok szerint a gyermek- és serdülőkorúak csoportjában egyes, a következő részben bemutatásra kerülő tényezők és helyzetek gyakran (de nem minden esetben) kapcsolódnak az öngyilkos magatartáshoz.

Emlékeztetnünk kell arra is, hogy a rizikófaktorok és kockázati helyzetek kulturális, politikai és gazdasági tényezők következtében akár országonként, vagy kontinensenként is változhatnak.

Kulturális és szociodemográfiai tényezők

A rossz szocioökonómiai helyzet, az alacsony iskolai végzettség és a családot érintő munkanélküliség egyértelmű kockázatot jelent. Az őslakos személyek és a bevándorlók gyakran kerülnek ilyen hátrányba; emellett esetükben nemcsak változatos érzelmi zavarokkal és nyelvi nehézségekkel, hanem társas támogatottságuk hiányával, és a társadalmi tevékenységekben való alacsony részvételükkel is számolnunk kell. Vannak olyan esetek is, amikor a migráció hátterében háborús élmények, esetleg üldöztetés, kínzatás áll – azaz a múlt élményei járulékos terheket jelentenek.

A „kulturálisan más” csoportok esetében intenzív konfliktusforrás az egyéni- és csoportértékek közti ütközés. (Markáns példa erre azon fiatal lányok esete, akik származási országukhoz képest szabadabban nevelkednek; szüleik viszont őrzik az erős konzervatív értékeket.)

A migránsok példája nyilvánvalóvá teszi, hogy minden fiatal személyiség fejlődése szorosan összefonódik az őt befogadó kollektív kulturális hagyománnyal. A „gyökértelen” gyermekek és serdülők nyilvánvaló identitásproblémákkal küzdhetnek, és a konfliktusmegoldás kulturálisan közismert mintáiban is járatlanok (5). Az átlagnépességhez képest rájuk nézve jóval valószínűbb, hogy egy nehéz helyzetben nem találnak kiutat, így egyedüli menekülésnek az öngyilkosságot látják.

A kulturális másság és a migráció mellett társadalmi szinten a nonkonform magatartás is veszélyeket hordoz.

Az átlagostól eltérő szexualitású serdülőket például egyaránt nehezen fogadják el az iskolai közösségben, az osztályban és a családjukban; s emiatt önelfogadási nehézségeik vannak, negatív énképet alakítanak ki. Nemritkán, életükből általánosan hiányoznak az optimális fejlődéshez szükséges támogató, segítő modellek.

Családi élet és negatív életesemények

A zavart családi mintázatok, és a korai életkorban elszenvedett, feldolgozatlan traumák (6) erősen befolyásolják a felnövekvő gyermek életét. Az alábbiakban összegezzük az öngyilkos gyermekek és serdülők családjának gyakori jellemzőit:

§ a szülők súlyos pszichés zavara (pszichopatológiája, 7), például affektív kórképek általi érintettsége

§ alkohol és drogabúzus, vagy antiszociális viselkedés a családban

§ a családban bekövetkezett korábbi öngyilkosságok, vagy öngyilkossági kísérletek

§ agresszív, bántalmazó magatartás (pl. fizikai, szexuális bántalmazás)

§ a gyermek elhanyagolása, szegényes kapcsolattartás a gyermek nevelését ellátó oktatási intézménnyel

§ sűrűn előforduló házastársi veszekedések; feszültség, agresszivitás

§ gyakori költözés, lakhelyváltás

§ túlságosan magas elvárások, vagy túlságos engedékenység a gyermek iránt

§ a szülő tekintélyvesztése, vagy túlságosan merev, erőszak árán is fenntartott tekintély

§ elutasítást közvetítő, elhanyagolásra utaló negatív érzelmi környezet, amelyben a szülőnek nincs kellő ideje és energiája arra, hogy kielégítse a gyermek érzelmi szükségleteit, és a nehéz helyzetekben mellette álljon

§ családi rigiditás (merevség,8)

§ örökbefogadás

E családi mintázatok gyakran (de nem általánosan!) jellemzik az öndestruktív emberek környezetét. Több probléma együttes fennállása halmozódó veszélyt jelent, amelyet tovább nehezít, hogy az érintettek többsége a családja iránti lojalitástól vezérelve, családon kívüli személytől nehezen kér segítséget.

Kognitív stílus és személyiség

Egyes személyiségjegyekre egyrészről az a jellemző, hogy serdülőkorban hangsúlyosan kiütköznek, másrészről

főleg pszichés betegségek esetén –összekapcsolódhatnak az önpusztító magatartással. (Természetesen az összefüggés nem törvényszerű!) E tulajdonságok és tényezők a következők:

1. hangulatváltozások

2. düh, agresszív viselkedés

3. antiszocialitás

4. ágálás (acting out)

5. erős impulzivitás, lobbanékonyság

6. ingerlékenység

7. merev gondolkodás, egysíkú megküzdési módok

8. nehézségek esetén gyenge problémamegoldási képesség

9. gyenge realitásérzék

10. saját „képzelt világ” felépítése

11. fantáziák a saját kiválóságról, amelyek időszakosan értéktelenség érzésbe váltanak

12. általános csalódottság érzés

13. apró fizikai sérülések

A JÓ ALVÁS FELTÉTELEIRŐL GYERMEKNÉL

A JÓ ALVÁS FELTÉTELEI GYERMEKNÉL

( 6. hónap- 3 év)

Mindenkinek más az alvásmintája és ez érvényes egy 6 hónapos babára is. Bizonyos körülmények, pl. egy betegség, vagy egy idegen ágy a nagymamánál, hatással lehetnek alvására; egyébként az alvásminták ebben a korban kezdenek rögzülni.

Egy 6 hónapos baba általában 11 órát alszik éjszaka és ezenkívül délelőtt és délután is 1-2 órát. A legtöbb egészséges 6 hónapos baba végigalussza az éjszakát, s már nem igényli az éjszakai etetést vagy a kora reggeli összebújást, hacsak mi magunk nem ragaszkodunk a babával eltöltött időhöz, vagy ha ez a tejképződéshez fontos.

Ebben a korban azonban a baba már jelzi, hogy saját véleménye is van. Éppen ezért ekkor van az utolsó lehetőség arra, hogy mi magunk, a baba ?beleszólása? nélkül döntsük el, hogy hol is aludjon.

Ha kialakítunk lefekvési rituálékat, akkor a baba könnyebben fog elaludni és aludni.

Tanács: Az esti elalvást segítő szokások:

A babát ébren tegyük le kiságyába. Így fogja megszokni, hogy a saját ágyában aludjon el. Ha mindig etetéssel vagy ringatással altatjuk el, akkor ugyanezt az ellátást fogja elvárni az éjszaka közepén is.

Kora este, kb. 5-6 óra után már ne engedjük meg a babának, hogy aludjon. Hiszen fáradtnak kell lennie ahhoz, hogy átaludja az éjszakát.

Legyen a babának egy puha játéka, amelyet elalváskor mindig odaadunk neki. Ügyeljünk arra, hogy a kiságy ne legyen telepakolva játékokkal, de kedvenc takarója vagy egy plüssállatka segíteni fog az elalvásnál.

8-9 hónapos korban igen gyakoriak az alvási problémák. Az éjszakát eddig átalvó baba az éjszaka kellős közepén felébred és felébreszti a család többi tagját is. A szülők számára ez igen megterhelő lehet, és úgy érzik, hogy a babával való együttélés inkább nehezedik.

9 hónapos korban a babák 11-12 órát alszanak éjszaka. Kisbabánk ezután is minden éjszaka fel fog ébredni egy-két óránként. A különbség az, hogy a baba már emlékszik ránk, és ezért felébredéskor hiányolni fog minket. Ekkora alakulnak ki az érzelmi kötődések és a baba már azt is megtanulta, hogy ha sír, Apa és Anya be fognak jönni és kezdődhet a játék! Miért ne lehetne éjszaka is mindenki velem? Ha a baba ahhoz van szokva, hogy ringatva vagy esetleg kézben tartva altatjuk el, akkor éjszaka is ugyanezt fogja igényelni. El kell döntenünk, hogy hajlandók vagyunk-e erre, vagy inkább azt szeretnénk, hogy tanuljon meg egyedül elaludni.

Ebben a korban a babák többnyire kétszer alszanak napközben. A délelőtti és a délutáni alvás ideje általában 1-2 óra. Mivel mi vagyunk a baba szülei, mi érezzük a legjobban, hogy kisbabánk mennyi alvást igényel. Az egyéni alvásigénytől függetlenül elmondható, hogy ha a baba túl sokat alszik napközben, akkor éjszaka kevesebbet fog aludni.

Tanács: A beteg gyerekek általában többet alszanak. A napközbeni alvások ideje azonban legfeljebb egy órával szokott meghosszabbodni. Ha a baba betegsége következtében ennél többet alszik, azonnal értesíteni kell orvosunkat.

1 éves korban elkezdődnek a lefekvés körüli problémák. A gyermek annyira élvezi új képességeit, hogy emiatt egyre nehezebbé válik a lefektetés. A gyermek huncutkodik, megpróbál minket kiküldeni, vagy rávenni arra, hogy vegyük fel ? és közben annyira imádnivaló, hogy alig tudunk ellenállni. Próbálgatja, hogy meddig mehet el, hol vannak a határok. Próbáljuk mégis megtartani a lefekvési szokásokat ? ez sokat fog segíteni nekünk is, és a babának is az elkövetkező hónapokban.

1 éves korban a gyermekek 10-11 órát alszanak éjszakánként, napközben pedig kétszer 1-2 órát. Az egyes babák alvásigénye ettől természetesen eltérhet.

Tanács: Megfigyelhetjük, hogy a baba délután rövidebb ideig alszik, és mielőtt hívna minket, játszik egy kicsit a kiságyában. Tegyünk néhány kisebb játékot a kiságyba, hogy elősegítsük e tevékenységet. Nagyobb játékokat azonban ne adjunk neki, mert gyorsan rá fog jönni, hogy azokat egymásra lehet pakolni és akkor ki fog tudni mászni a kiságyból!

Az élet olyan izgalmas és mozgalmas egy másfél éves baba számára, hogy sosem akar lefeküdni. Segítenünk kell, hogy meg tudjon nyugodni éjszakára, hiszen nagyon fontos számára a pihenés.

18 hónapos korban a babák napi alvásigénye kb. 12-13 óra. A szülők véleménye (reményei) szerint ez több is lehetne!

Minden gyermeknek más az alvásigénye, ezért nekünk, szülőknek kell kitapasztalnunk gyermekünk alvásszükségletét.

Néhány segítő tanács:

Lehet, hogy gyermekünk hamarosan már csak egyszer fog napközben aludni, de szüksége lesz kettő, egy hosszabb és egy rövidebb, pihenő időszakra.

A bölcsödébe járó gyerekek egy részét kétszer is lefektetik napközben, még ha erre nincs is szükségük, míg vannak, akik csak egyszer alszanak napközben. Kérdezzük meg a gondozótól, hogy mennyit és hogyan alszik gyermekünk. Ha gyermekünk sokat alszik napközben, de mi nem szeretnénk őt esténként túl későn lefektetni, illetve reggel túl korán ébreszteni, akkor beszéljük meg a gyermekgondozóval, hogyan lehetne az alvásmennyiséget csökkenteni, és kérjük meg az alvásmennyiség megváltoztatására.

Ha van idősebb gyermekünk, lehet, hogy ő korábban megy este aludni, mint a kistestvére. Ez általában akkor van így, ha az idősebbik gyermek már nem igényli a délutáni alvást. Amikor a nagyobbik gyermek már alszik, használjuk ki az időt és fordítsuk minden figyelmünket a kisebbik gyermekre. Tanács: Éjszaka ne adjunk a babának cumisüveget. Ez nem jó a fogaknak és ha hozzászokik ehhez, akkor mindig csak ezzel fog tudni elaludni, még az éjszakai felébredések után is. Ha mégis adunk a babának éjszaka cumisüveget, akkor gyakran fogja az éjszakát nedves pelenkában tölteni.

A kétéves gyermek még mindig meg-megpróbál kibújni a szabályok alól, és a lefekvés körüli gondok is szinte mindennaposak. Gyermekünk nem akar elválni tőlünk, és a napot sem szeretné még befejezni. Mit tegyünk ilyenkor? Alakítsunk ki lefekvési rituálékat, ezekkel fogjuk elérni a jó alvási szokások kialakulását.

. Általában egy 2 éves gyermek napi 12-13 óra alvást igényel: 11-12 órát éjszaka, és 1-2 órát délután.

A már járni tudó gyermekek nagyon leleményesen tudják húzni az időt lefekvés előtt. Ezért minden nap következetesen tartsuk be a lefekvési szabályokat, így fognak kialakulni jó alvási szokások, és nekünk is így lesz a legkönnyebb. Néhány tanács:

Vacsora után már ne történjenek izgalmas dolgok. Nyugodt körülmények között a gyermek is könnyebben ráhangolódik a lefekvésre. Vigyázzunk, hogy ilyenkor már ne pörögjön fel, inkább olvassunk, énekeljünk neki. A legtöbb gyerek nagyon szeret apukájával birkózni, hancúrozni, de az elalvás előtti egy órában ezt már ne engedjük meg.

Az esti elalvás szertartása legyen rövid: fél óra alatt kényelmesen el lehet intézni a fürdést, fogmosást, bilizést. Ha túl hosszúra nyúlik ez a ceremónia, akkor a gyermek újból felélénkül, mi pedig elkeseredünk.

Biztos többször elő fog fordulni, hogy gyermekünk tiltakozni fog a lefekvés ellen. Fontos, hogy maradjunk határozottak és következetesen tartsuk be kialakított szokásainkat.

A kisgyermekeknek ebben a korban még nincs szükségük saját szobára. Sőt általában nyugodtabban alszanak, ha nincsenek egyedül. Ha van másik, 3-5 év közötti gyermekünk, nyugodtan altassuk őket egy szobában. Az idősebb gyermekek ugyanis kisebb zajok, mocorgások ellenére is átaludják az éjszakákat.

Tanács: Tegyünk egy könyvet vagy egy játékot a gyermek ágyába, amivel felébredés után el tud játszani egy kicsit. A gyermek még nem érti, mit jelent az, hogy korán van, de azt már elmondhatjuk neki, hogy amíg kint sötét van, vagy amíg nem jövünk be hozzá, addig maradjon a szobájában.

A 3 éves gyerekek kb. 12 órát alszanak egy nap: 10-11 órát éjszaka és 1-2 órát nappal. A napközbeni alvások tekintetében 3 éves korban már jóval nagyobb különbségek tapasztalhatók, mint 2 éves korban. Vannak olyan gyerekek, akik már nem minden nap igénylik a napközbeni alvást. Gyermekünk alvásigényét befolyásolhatják a napi események, a betegségek, a napirendben történt változások, vagy bármilyen fejlődéstani változás. Fogadjuk el azt, hogy gyermekünk természetes körülmények között annyit alszik egy nap, amennyire szüksége van.

3 éves gyermekünk igen mozgalmas életet él, egyre többet beszél és képzelőereje is folyamatosan fejlődik. Ekkor kezd el élénken álmodni, gyakran vannak rossz álmai is.

A 3-7 éves korú gyerekeknél igen gyakoriak a rossz álmok, ez egy teljesen normális, fejlődéstani szakasz. Nem lehet és nem is szabad tenni semmit ellene, ezek a vad álmok segítik feldolgozni a gyermeket ért ingereket, az átélt élményeket. Az esti elalvási szertartás legyen nyugodt és rövid, így gyermekünk minden este nyugodtan, félelmek nélkül fog eladuni.

Tanács: Ha gyermekünk nem tud sötétben aludni, tegyünk fényerő szabályozót a kapcsolóra és hagyjuk, hogy ő állítsa be magának. Dicsérjük meg, ha alacsony fokozatra állítja a kapcsolót, és néhány hét alatt hozzá fog szokni a félhomályhoz. Másik lehetőség: egy asztali lámpa izzóját cseréljük egyre kisebb teljesítményűre (akár több héten keresztül is).

Forrás: http://www.pampers.hu/

SZOMJAS KICSINYEK

Szomjas kicsinyek

A szervezet folyadéktartalma csecsemőkorban a legnagyobb, 70 - 72%, kisgyermekekben már kevesebb, és a kor előrehaladtával tovább csökken. Felnőttekében 60% körüli, idősebb korban pedig 50%.

Szomjas kicsinyek

A csecsemők, de a beszélni még nem tudó kicsik is csak sírással, nyugtalansággal tudják jelezni, hogy szomjasak. Tekintettel arra, hogy ennek a korosztálynak a folyadékszükséglete a legnagyobb, erre mindig nagyon oda kell figyelni, mert viszonylag könnyebben kiszáradhatnak.

A nyári melegben nyugtalan, síró csecsemőnél mindig gondoljunk arra, hogy szomjas lehet.

A fiatal kisbabák betegség nélkül is belázasodhatnak akkor, ha nem kapnak elég folyadékot, főleg, ha a környezet hőmérséklete magasabb, mert az a még éretlen hőfokszabályozású csecsemők felmelegedését okozza.

A folyadékszükséglet a fiatal csecsemőknél átlagosan 150 ml/kg, 1 éves kor körül 100 ml/kg, 10 éves gyermekeknek 50 ml/kg. A felnőtteké 35 ml/kg körül van naponta.

Egyensúlyban

A vízterek a szervezetben egyrészt a sejteken belül (ez a nagyobb százalék), másrészt sejteken kívül találhatók – ez utóbbiak például a vérplazma, nyirok, emésztőnedvek.

A víznek igen fontos élettani szerpe van aszervezet egyensúlyi rendszerének fenntartásában, így a megfelelő vérkeringés, vérösszetétel (vérsűrűség), vérnyomás szabályozásában. Részt vesz a salakanyagok oldásában, és szállításában, a bélrendszerben a széklet keletkezése során, és a kiválasztórendszerben, aminek végül a vizeletkiválasztás lesz a végeredménye. A sav – bázis háztartás stabilizálásban is fontos.

Az állandó testhőmérséklet biztosításában is lényeges a test megfelelő víztartalma. A víz felvételének és leadásának egyensúlyban kell lennie.

A szervezet a vizet a bőrön keresztül párolgással és izzadással adja le. Jelentős a vízvesztés a légzéssel és a széklettel is.

Befolyásolhatja a felsoroltakat a környezet hőmérséklete, páratartalma, a fizikai aktivitás, még a sírás is. Betegségek, hányás, hasmenés szintén nagy folyadékveszteséget okozhatnak.

Akár a felvétel akadályozott, akár a leadás fokozódik, felborullhat a szervezet folyadékháztartásának egyensúlya. Amennyiben a vízellátottság nem megfelelő, azt a szomjúság jelzi.

Elég az anyatej

A folyadékszükséglet biztosítása a különböző életkorokban különböző módon történik.

A szopós csecsemőknek még a nyári melegben is elegendő lehet az anyatej, amely szomjúság esetén is adható. Ha ez valamilyen oknál fogva átmenetileg nem elég, adhatunk kiegészítő folyadékként forralt, majd lehűtött vizet. A boltokban kapható babáknak való ásványvíz is.

Ha már mást is eszik a baba, adhatunk gyümölcslevet, gyümölcsöt is. A gyümölcsök előnye, hogy a folyadéktartalmuk mellett fontos tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak. Lehetőleg se a gyümölcs kirpéselt levét, se a gyümölcsöt ne cukrozzuk meg! Boltokban, a főzelékekhez hasonlóan kaphatók direkt csecsemőknek készített bébiitalok is. Ha gyümölcsöt adunk, az lehetőleg nyári idénygyümölcs legyen. Másfél éves kor alatt kerüljük az epret, málnát.

De a jóból is megárthat a sok : túl sok gyümölcs, illetve gyümölcslé hasi panaszokat, esetleg hasmenést okozhat. Általában ez kivédhető, ha a napi folyadékbevitelből a gyümölcslé kb. 1,5 – 2 dl –t tesz ki.

A gyümölcsöket mindig alaposan, folyó vízzel mossuk meg a fogyasztás előtt. A gyümölcsön kívül adható paradicsom leve, vagy sárgarépalé is.

A gyümölcsök folyadéktartalma jelentős : a narancs víztartalma 87%, a görögdinnyéé 92%.

Honnan tudjuk?

Megfelelő mennyiségű folyadék itatása esetén a csecsemő pelenkája mindig nedves, tehát megszokott mennyiségű vizeletet ürít. A fejtetőn tapintható a kutacs, mely a környező csontokhoz képest puhább. A fej simogatásával állapotáról könnyedén meggyőződhetünk. Normál esetben a kutacs környezetével egy szintben van. Amennyiben akár nem megfelelő folyadékbevitel, akár túlzott leadás (például hasmenés) estén besüpped, arra fel kell figyelni. Ebben az esetben a babának folyadékhiánya van, ilyenkor itatni kell.

De arra is ügyeljünk, hogy a bevitt mennyiség ne haladja meg túlzottan a szükségletet, mert az bukáshoz, esetleg hányáshoz is vezethet. A túl sok folyadékkal telítődik a kicsik gyomra, így más ennivalót már nem fogadnak majd el.

A 4-6 ÉVES GYERMEK NEVELÉSI PROBLÉMÁI

A 4-6 éves gyermek nevelésével kapcsolatos problémák és megoldások

Egy anyuka kedves sztorija.

Egy születésnapi buliba készülődtünk, miközben arra lettem figyelmes, hogy ötéves kislányom a tükör előtt áll és különböző gumikat és csatokat próbál a hajába beleerőszakolni, közben pedig dühösen kiabál: "Úristen, hogy nézek ki, így nem mehetek sehova!"

Szerencsére visszafogtam magam és nem nevettem ki, bár annyira édes volt a felnőttes dühkitörésével.

A gyermeknevelés egyik nagyon fontos szabálya: gyermekünket soha nem szabad kinevetni! Ha egy kisgyerek azt érzi, hogy nem veszik komolyan, sérülhet az önértékelése és frusztrált lesz, ami haragot és erőszakosságot válthat ki.

Ha gyermekünk a babákkal, plüssállatkákkal, illetve más játékokkal agresszíven játszik, pl. veri a macit, megkötözi a babát, stb. akkor el kell fogadnunk ezeket az érzéseket, és engedni kell, hogy így játsszon. Rendszerint érthető okai vannak annak, miért teszi ezt. Lehet agresszív szülői magatartás, képek a televízióból vagy a játszótársak befolyása (tanulási modellek). Próbáljuk megérteni ezeket az okokat és beszéljünk róluk szemrehányás nélkül gyermekünkkel.

Kerüljük az olyan játékszerek vásárlását (pl. pisztoly, kézigránát-utánzatok), amelyek közvetlenül erőszakos játékra ösztönöznek. Ezt a döntésünket újra és újra beszéljük meg gyermekünkkel. Ha mégsem szeretnénk megtagadni tőle, akkor egy ilyen kívánság teljesítése előtt alaposan beszélgessünk el vele és ismételten magyarázzuk el neki, nem találjuk jónak az olyan játékokat, melyekkel - még ha csak játékból is - embereket ölnek, megsebesítenek vagy kínoznak.

Hogy bírkózzunk meg a konfliktusokkal?

Igyekezzünk én-üzeneteket küldeni. Ezekkel gyermekünk tudtára adhatjuk, hogyan is érezzük magunkat egy adott helyzetben, milyen érzéseket ébreszt bennünk, ha gyermekünk számunkra elfogadhatatlan magatartást tanúsít.

Az én-üzenetek által gyermekünk megtapasztalja, hogy egy bizonyos viselkedéstől szenvedünk.

Kerüljük a vádló te-üzeneteket, mint például: "Te aztán szörnyű vagy!". Ettől a gyerekek úgy érzik, hogy nem fogadják el és lebecsülik őket. Ha ilyesmit gyakorta kell hallaniuk, az aláássa önbecsülésüket és fennáll a magatartászavar kialakulásának veszélye.

Egy konfrontációs folyamatból gyakran hatalmi harc alakul ki a szülők és a gyerekek közt. Leginkább azok a gyerekek mennek bele hatalmi harcokba, akik túl kevés pozitív figyelmet és törődést kapnak, mivel az ezzel kapcsolatos kellemes hatalmi érzés a hiányzó pozitív érdeklődést helyettesíti. A szülő rendszerint szigorú reakciója megerősíti a gyerek "problémás" viselkedését, főleg akkor, ha a kölykök megtapasztalják, mennyire indulatba jönnek szüleik.

A lopás és hazudozás olyan magatartásmódok, amelyek a fejlődés során sok gyereknél megfigyelhetők. Ezeket azonban csak akkor tekintjük hibásnak, ha biztosak vagyunk abban, hogy a gyerek tudatosan cselekszik, és közben pontosan tudja, hogy a lopás és a hazudozás helytelen dolog.

Ha észrevesszük, hogy gyermekünk hazudik, először tűnődjünk el azon, vajon valóban hazudik-e a kicsi, azaz tudatosan állít valótlan dolgokat, vagy esetleg egyszerűen másként látja a tényeket, mint mi. Ilyen helyzetben maradjunk nyugodtak és szembesítsük gyermekünket azzal, ahogy mi látjuk a dolgot.

A gyerekek gyakran hazudnak a büntetéstől vagy kellemetlenségektől való félelemből. A hazugság mögött húzódó "szabálysértéseknek" magától értetődően következményeket kell maguk után vonni, mégpedig olyat, amely a szabály elleni vétséget hazugság nélkül is követné, pl. rombolás esetén jóvátétel. Azt azonban érdemes kideríteni, hogy a hazugság alapjául szolgáló szabály nem túlzottan korlátozó-e, illetve fontos, hogy jó példát mutassunk ezen a téren is gyermekünknek.

A gyermeknek részt kell vennie a károk megszüntetésében, még akkor is, ha "lopás" nem rossz szándékból történt. El kell magyaráznunk egyértelmű és világos szavakkal a tényálllást. "Ezek a játékok egy másik kisgyerek játékai, nem szabad elvenned őket. Ha egy másik gyerek elvenné a te macidat, biztosan nagyon szomorú lennél. Azt szeretném, ha többet nem vennél el másoktól semmit. Most visszavisszük a játékokat." Maga a visszaadás, a jóvátétel és a bocsánatkérés, mint következmények, önmagukban is elég kellemetlenek. Végezetül még ilyen helyzetben is öleljük át gyermekünket és dicsérjük meg, hogy nagyon jól megbirkózott a jóvátétel feladatával.

Gondoljuk végig, miért lophat a gyermekünk. Néha a lopás segélykiáltás a több szülői figyelem reményében, néha azonban a kicsi áldozatul esik fogyasztói társadalmunk sokrétű kísértésének.

Nemritkán úgy ötéves kor körül előfordulhat egy ún. második dackorszak. Emögött az érvényesülés, az önállóság és az autonómia minden egyes gyerekben meglevő jogos vágya rejtőzik.

Sok helyzet létezik, amelyben ebben a korban sem kell feltétlenül dühkitörésig fajulnia, mivel a gyermek akaratát a szülők elfogadhatják. Ezek fontos élettapasztalatok a gyermek számára, így érzi hatékonynak magát. Megerősödik az önbizalma és az önbecsülése.

Erőszakos konfliktus megoldására alkalmazhatjuk a "megnyugvási idő" módszerét: a gyereket rövid időre száműzzük az izgatott, mindkettőnk számára elviselhetetlen helyzetből. Ez elsősorban a gyermek számára kellemetlen, másrészt viszont lehetőséget nyújt számunkra, hogy megnyugodjunk.

A megnyugvási idő, neveléspszichológiai szempontból a büntetés egyik formája. Ennek egészen egyszerű oka van: ha helyesen használjuk, a gyermek számára kellemetlen.

A büntetések ősidők óta a leggyakoribb "nevelési intézkedések" közé tartoznak, ez azonban nem jelenti azt, hogy jók vagy problémamentesek volnának. Éppen ellenkezőleg.

Ha nevelési célra használjuk,a büntetés rendkívül komplikált dolog, melynek során sok hibát követhetünk el.

A nevelési célú büntetés nem lehet túl szigorú, mert különben félelmet, menekülést és haragot idézhet elő. Másrészt viszont elég szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy kellemetlennek érezzék, különben nincs semmi visszatartó hatása. A büntetésnek ezenkívül közvetlenül a nemkívánatos magatartás után kell következnie, hogy a helytelennek tartott viselkedéssel való összefüggést a megbüntetett személy érezze.

A büntetést csak óvatosan használjuk nevelési eszközként!

A büntetés közbeni hibák gyakorlatilag törvényszerűen fellépnek, ha azt szülői haragból és gyűlöletből szabjuk ki, hiszen ebben a helyzetben hiányzik a lehetséges hibák elkerüléséhez szükséges világos gondolkodás képessége.

A tesi fenyítés büntetésként való alkalmazása mindig helytelen, mivel sok kárt okoz, viszont kevés haszna van. A haragból vagy tehetetlenségből adott ütések ahhoz vezetnek, hogy a gyerek félelemből adja fel a büntetéssel sújtott viselkedést megkínzottsága miatt és nem azért, mert belátta annak helytelen voltát. Az állandóan ilyen légkörnek kitett gyerekek gyakran az utcára menekülnek a szülői házból, és nemritkán a drogfogyasztás rabjaivá válnak.

A verések másik lehetséges következménye az, hogy a megvertben gyűlölet és harag ébred fenyítőjével szemben, amit ő a maga részéről ismét csak másokon, vélhetően gyengébb embereken tölt ki.

Ez a veszély abban is megmutatkozik, hogy a megvert gyerekeknek körülbelül a fele az őt verő szülőt valamikor megüti, míg a nem vert gyerekek jóformán soha nem tesznek ilyet.

A verés megalázó, frusztráló mind a szülőnek, mind a gyereknek.

Összefoglaló tanácsok:

  • Vegyük komolyan gyermekünket, soha ne nevessük ki!
  • Tartsuk fontosnak gyermekünk kérdéseit és őszintén válaszoljuk meg azokat!
  • Mindennap fordítsunk bizonyos időt gyermekünkre. Ez alatt az "odafigyelési idő" alatt gyermekünk határozza meg, mit szeretne velünk közösen csinálni.
  • Mutassunk példát az őszinteség, a beleérző képesség és a felelősségtudat területén.
  • Vállaljuk hibáinkat és ezzel mutassuk meg gyermekünknek, hogy még mi is tudunk naponta új dolgokat tanulni és hogy még mi, mint szülők sem vagyunk tökéletesek.
  • Ha szükségessé válik egy korlátozás, akkor próbáljuk meg a nyílt beszéd és az én-üzenet használatával, adott esetben a következmények és a megnyugvási idő segítségével végrehajtatni a számunkra fontos szabályt.
  • Mellőzzük a szidalmazással és veréssel járó büntetéseket!
  • Karoljuk fel gyermekünk nyiladozó teljesítőkészségét; és bízzuk meg a kicsit elvégzendő apró feladatokkal (pl. az asztal leszedésével). Így megismeri a felelősség vállalását és annak érzését, hogy a család hétköznapjaiban is tud hasznos segítséget nyújtani. Ezek a tapasztalatok emelik a önértékelést és egyúttal csökkentik az agresszív magatartásra való hajlamot.

Fontos: a kisgyermek- és óvodáskor a nevelési folyamat szempontjából a legfontosabb időszak! Az ebben az életkorban elkövetett nevelési mulasztásokat nem lehet az iskolában "kijavítani". Ezért is hasznos, hogy szorosan együttműködjünk az óvodákkal, ahol a nevelőknek szintén nagy a felelőssége.

http://okosanya.blog.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

-SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN-

„SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN,,

A fogyatékosság bemutatása, jellemzői

A fogyatékosság szó a gyógypedagógia alapfogalma. Gyermekeknél azt a tulajdonságot, vagy tulajdonságcsoportot jelenti, amitől speciális szükséglete keletkezik a gyógypedagógiai ellátásra.

Születés előtti, szülés közbeni károsodás vagy a korai életszakaszban lezajlott betegség után fennmaradt, orvosi beavatkozással már nem befolyásolható állapot.

Ez jelentkezhet az érzékszervek, a mozgás, az értelmi funkciók területén.

Részletesen az értelmi fogyatékosságot mutatom be

Egy adott kóros állapot, melynek megnyilvánulási formája a fejlődéstől eltérő állapot, ami véglegesen nem szüntethető meg, de a gyógypedagógiai módszerek segítségével enyhíteni lehet.

Azt a gyermeket nevezzük értelmi fogyatékosnak, akinek intelligenciája kifejezetten alacsonyabb az átlagos, normális gyermekénél.

Az értelmi fogyatékosság alapvető oka, a központi idegrendszer sérülése.

Nem minden esetben lesz a gyermek értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében az idegrendszer károsodott.

Az értelmi fogyatékosság kialakulásában közrejátszanak a környezeti és genetikai tényezők.

Az általános értelmi képesség az első életévektől kezdve a népesség átlagától jelentősen elmarad, s emiatt az önálló életvezetés akadályozott.

1. Enyhe értelmi fogyatékosság

Tanulásban akadályozott. (IQ 70-50) általában az iskolai követelményeknek nem tudnak megfelelni. Ez gyakran az iskola érettségi vizsgálaton vagy az első iskolai években derül ki.

A fejlődési zavarok nem olyan nyilvánvalóak, mint a középsúlyos értelmi fogyatékosnál. A fejlődés zavara a magasabb fejlettségi szinteken, magasabb pszichés funkciókban jelenik meg. Az értelmi fejlődés zavara azokban a funkciókban, helyzetekben mutatkozik meg, ahol egy csoportban ugyanazon követelményeknek kell megfelelni.

Eltérés mutatkozhat a beszédfejlődés területén.

- gyakoribb a megkésett beszédfejlődés, megjelennek a pöszeség tünetei

- számfogalmak kialakulásának gyengesége

- térbeli, időbeni tájékozódás alacsonyabb szinten működik.

- viselkedés, magatartászavarok kialakulnak, nehezen igazodnak emberi viszonylatokban.

- Erkölcsi értékrendjük nem annyira szilárd, ebben is támogatásra szorulnak

- Viszont gyakorlati érzékük meglepően jó

- Kis segítséggel önálló életvezetésre is képesek lehetnek

2. Középfokú értelmi fogyatékosság

Értelmében akadályozott. (IQ 50-25)

Az értelmileg akadályozottságnak már külső jelei is vannak. Ilyen például a járásuk, a tekintetük, a tátott szájuk, a lógó nyelvük, gyakran a koponya forma is deformált.

Ezeknél a gyerekeknél a fejlődési zavar szinte minden fejlődési területet érint: a mozgásukat, a beszédüket, a játékukat, a szokáscselekvéseiket. A fejlődésük igen lassú, az iskolás kor végére is csak egy részük képes írásra, olvasásra - számolásra alig képesen néhányan.

Önállóságra csak közvetlen környezetükben képesek, és csak egyszerű munkák elvégzésére, például a ház körüli munkákra, ha értelmi és mozgásképességük ezt megengedi.

Családalapításra, önálló életvezetésre nem képesek.

Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődésére jellemző, hogy sérülésük az egész személyiségükre vonatkozik.

Környezetváltozásra inkább érzelmekkel, mint értelemmel reagálnak. Mérhetetlen szeretetet tudnak adni akkor , ha biztonságban érzik magukat.

Nagyon kötődnek. Krízishelyzeteket nehezebben élik meg, mivel ezeket mentálisan nem képesek feldolgozni.

3.Súlyos értelmi fogyatékosság

A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok, olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél nem csak az agyféltekék kérgei, hanem a kéreg alatti nyúltagyi rész is sérült. A sérülésnek ez a kiterjedtsége és súlyossága hozza létre az egész pszichofizikai fejlődés nagymértékű akadályozottságát.

A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosoknál rendszeresek a kóreredettel összefüggésben a szomatikus fejlődés rendellenességei, a koponya és csontváz torzulásai.

. Mindehhez rendszeresen más fogyatékosságok is kapcsolódnak az érzékszervi - és mozgásfunkciókban, alkati deformitásokban és ezek funkcionális kihatásaiban.

Az alapvető funkciók fejlődése súlyosan akadályozott. A motorikus funkciók alig fejlődnek ki, az ülés és a járás megtanulása nehézségekkel jár, a kialakult mozgások is gyakorlati rendellenességeket mutatnak, elsősorban a koordinációban, a sztereotip - ritmusos együttmozgásokban. A kéz ujjainak finom mozgásai nem fejlődnek ki. Az önkiszolgálási, higiénikus szokások nem, vagy alig alakulnak ki. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok nem sajátítják el az artikulált, tagolt beszédet. A kognitív funkciók fejlődése alig mérhető.

Szociális magatartásuk fejletlen, erősen befolyásolja a kommunikáció korlátozottsága, valamint szélsőséges affektivitásuk. Emberi kapcsolatok kialakítására, kooperációra korlátozottan képesek.

A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlesztéséről alig beszélhetünk.

Állandó ápolást, gondozást igényelnek felnőtt korukban is. Egyesek individuális gyógypedagógiai tevékenység által fejleszthetők, elsősorban az önkiszolgálás és az elemi kommunikáció terén.

A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok ellátásában az orvosi felügyeletnek és gyógykezelésnek döntő szerepe van. Életük fenntartása speciális szociális intézményi ellátással biztosítható.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

A PELENKADERMETITISZ MEGELŐZÉSE

A pelenkadermatitis megelőzése

A pelenkát viselő csecsemők és kisgyermekek bőrének gondozása fokozott odafigyelést igényel, mert a csecsemők érzékeny bőre még nem rendelkezik azzal a védőfunkcióval, amellyel a bőrre veszélyes környezeti hatásokat ki tudná védeni.

A sokféle márkájú és fajtájú egyszer használatos pelenkanadrág mellett ma is előfordul enyhébb-súlyosabb pelenka okozta bőrgyulladás.

Ilyenkor egyenletesen vörös, hámló, esetleg nedvező, éles határú terület alakulhat ki a far domború felszínén, eleinte megkímélve a hajlatokat. A hajlatokban kezdődő tünetek elsősorban gombás folyamatra jellemzőek. Súlyosabb esetekben hámfosztott területek is kialakulhatnak. Idült formában csomók, göbök, sőt nehezen hámosodó fekélyek is megjelenhetnek.

A csecsemő bőre - különösen közvetlenül a születés után és az élet első hónapjaiban - felépítésében és más jellegzetességeiben különbözik az idősebb gyermekek és a felnőttek bőrétől. A hámréteg és a szaruréteg vékonyabb; a hámsejtek egymáshoz való kapcsolódása lazább. A faggyúmirigyek nem működnek, a verejtékmirigyek kivezetőcsatornája éretlen.

Mindezek miatt a bőrt érő behatásokra, fertőzésekre, irritáló, gyulladáskeltő anyagokra érzékenyebben reagál. A fartájon elsősorban a vizelet szerepel mint irritáló anyag. A nedves bőrön különféle károsító mikroorganizmusok is elszaporodhatnak.

Csaknem minden csecsemőről elmondhatjuk, hogy érzékeny bőrű. A fartájon főleg a kémiai irritáció (vizelet), a meleg, a dörzsölés és a nedvesség káros hatása érvényesül. A hám felszínén lévő védőgát, a hidrolipid (víz-zsírnemű anyag) réteg károsodik, a védőfunkció csökken. Így az irritáló anyagok, tényezők hatása még erőteljesebben jelentkezhet. Az úgynevezett irritábilis bőr és az érzékeny bőr közé egyenlőséget tehetünk.

Különösen ingerlékeny bőrrel rendelkeznek az atopiás (ekcémás) és a szeborreás alkatú csecsemők. Az ilyen hajlamú piciknél gyakrabban fordul elő pelenkadermatitis, ami ép bőrűeknél sem ritka.

Minden apróság életében legalább egy-két alkalommal előfordulhat ez a kellemetlen állapot.

A bőrszárazság, mely a túl gyakori szappanos, meleg vizes lemosás - amely szintén bőrkárosító hatású -, továbbá a különféle fertőtlenítők gyakori, túlzott és nem megfelelő használata miatt alakul ki, szintén hajlamosít pelenka-bőrgyulladásra. A széklettel enzimtermelő baktériumok kerülnek a pelenkával borított bőrre.

A széklet és a vizelet keveredésekor a székletbaktériumok a vizeletből ammóniát szabadítanak fel, és ezzel a bőr kívánatos savas vegyhatását lúgos irányba tolják el.

Ez a hám leválását, csomóképződést és fekélyt is okozhat, melyek nehezen gyógyulnak.

A terület tisztántartására a napi egyszeri fürdetésen kívül (pH 5,5-ös fürdőemulziók, olajfürdők) ajánlatos az alkoholmentes, természetes anyagokat, aloékivonatokat, balzsamokat tartalmazó törlőkendők használata.

Gyulladásos tünetek esetén gyógykenőcsök, ápoló-és védőkrémek használata fontos.

A pelenkakiütés megelőzése és kezelése

A legfontosabb elv, hogy a bőr felázását csökkentsük úgy, hogy a fartáj bőre minél rövidebb ideig érintkezzen a széklettel és a vizelettel.

A másik fontos követelmény a széklet és a vizelet keveredésének megakadályozása.

Ennek a két fontos követelménynek a korszerűbb, jó minőségű egyszer használatos pelenkanadrágok eleget tesznek. A pelenkanadrágok belsejében kétfázisú elvezetőréteg és megnövelt mennyiségű gélképző anyag van. Ez a megoldás a csecsemő fartáját különlegesen szárazon tartja.

A pelenkadermatitis kisgyermekkorban is előfordul, nem csak az újszülött, illetve csecsemőkorban. A nagyobbak számára is van megelőzési lehetőség: a bugyipelenka, amely könnyen felhúzható, majd letéphető, és a bőr védőképessége is különösen jó.

A csecsemők bőrének és fartájának ápolására, épen tartására igen sok lehetőség, ápoló- és védőszer, törlőkendő, pelenkanadrág áll rendelkezésre. Ismerni kell előnyeiket és saját gyermekünk bőrének sajátosságait ahhoz, hogy a gyermek bőrének egészségét folyamatosan épen és szépen megőrizhessük.

http://www.egeszsegtukor.hu

KORASZÜLÖTTSÉG-KORASZÜLÉS

Koraszülöttség, koraszülés - rizikótényezők, tudnivalók

Milyen gyakori?

Milyen okok vezethetnek koraszüléshez?

Hogyan csökkenthető a kockázata?

Mit kell tudni a koraszülött csecsemőről?

Hogyan fejlődnek tovább?

Megelőzés és tudatosság – családtervezés, majd terhesgondozás, egészséges életmód, kiegyensúlyozott táplálkozás, mozgás, káros szenvedélyektől mentes élet, betegségek körültekintő orvoslása – ezen fogalmak mentén kell gondolkodnunk ahhoz, hogy leendő szülőként mindent megtegyünk

magzatunk optimális fejlődéséért.

A kihordási idő

A fogantatástól számított 37- 42. hétig tart a magzat normál kihordási ideje.

A születendő gyermek szervezete ennyi idő alatt készül fel arra,

hogy az anyától függetlenül is életképes legyen.

Az érett újszülöttek súlya 2500g és 4500g között mozog.

Az időre, ám 2500g alatti súllyal - kis súlyú újszülött -, valamint a 37. hét előtt megszületett koraszülött gyermekek - jellemzően 2500g alatti súllyal - rizikócsoportot alkotnak a normál fejlődés szempontjából. A méhen belül eltöltött idő és az elért testsúly alapján

a 24. fogamzási hét és az 550g - extrém kissúlyú és éretlen koraszülött -

vált alsó határértékké az életben maradási esélyek tekintetében.

Kis súlyú újszülöttek

Az un. kis súlyú újszülöttek esetében a fejlődési folyamatok már a méhen belül megrekednek annak ellenére, hogy az ott eltöltött időhossz optimális . Ezekben az esetekben – nagy valószínűséggel - valamilyen fejlődési rendellenesség állhat a háttérben. A méhen kívüli további fejlődés szempontjából fontos a fokozott megtámogatás ezen gyermekek esetében is,

hiszen ekkor is éretlen szervezettel van dolgunk.

8-11 százalék

Statisztikai adatok szerint a terhességek kb. 8-11%-a fejeződik be

hamarabb (100 szülésből 8-10 esetben), mint az várható lenne.

Időben minél távolabb vagyunk a „kiírt” időponthoz képest, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött állapotát illetően.

A csecsemőhalálozások és a később kialakuló állapotok (érzékszervi-, értelmi-, mozgássérülések, magatartás-, figyelemzavar, tanulási problémák)

hátterében nagy százalékban találjuk a koraszülöttségből eredő eltéréseket.

Ezért kell lehetőleg mindent megtenni azért gyermekvállalóként is, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük és ezért kiemelt fontosságú az orvostudományon belül is

A koraszülés kockázatának kiszűrése és megelőzése.

Van normál menetrend, az újszülött nincs "készen"

Az anyaméhben való fejlődésnek is meghatározott üteme van, a különböző szervrendszerek

egy előírt program szerint fejlődnek. Mivel az érett újszülöttnél sem záródnak le még a fejlődési folyamatok, vagyis a gyermek születésekor még „nincs készen”, ezért egy idő előtti születésnek nagy a kockázata a tekintetben is, hogy milyen „készültségi” fokon állnak az egyes működési folyamatok (például elég érett-e a tüdő, az idegrendszer stb. ahhoz, hogy jól reagáljon az ingerekre stb.).

Mi okozza?

Az objektív okokat vizsgálva megállapítható, hogy csak kb. az esetek felénél találunk konkrétumokat a háttérben. Többek között magzatkárosító környezeti tényezők is

fellelhetőek a kórtörténetben - méhen belüli fertőzések, az anya alultápláltsága,

a különféle élvezeti szerek használata stb.-, gyakoribb a fiatalon, illetve a rövid időn

belül többször teherbeeső nők között, ikerterhességeknél és súlyosabb

anyai betegségek (pl. magasvérnyomás, epilepszia) esetén is.

Konkrét, ismert ok nélkül

Sokszor azonban minden gondosság és elővigyázatosság mellett, konkrét kiváltó ok nélkül is megindul az idő előtti szülés. Az esetleges koraszülésnek sokszor vannak jól diagnosztizálható előjelei (pl. intenzív méhösszehúzódások, kinyílt méhszáj) és ekkor - az orvos előírásainak megfelelően - meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket (ágynyugalom, gyógyszeres kezelés).

Amennyiben kivitelezhetetlen a szülés megindulásának késleltetése,

megfelelően felszerelt és megfelelően képzett szakorvosi teamnek

kell várnia a kis jövevényt.

A koraszülöttek esetében hosszú – több napos, hetes, hónapos –

kórházi ellátásra kell számítani.

Koraszülött csecsemő inkubátorban

Éretlen idegrendszer

A koraszülöttekre jellemző, hogy az idegrendszer egésze - így többek között

a légzés-, a száj- és a garat mozgását szabályozó terület is - éretlen. A légzést szabályozó központ és a tüdő, mint szerv fejletlensége miatt gyakori a légzés leállás (apnoe), a nyelő- és a szopó mozgás szabályozásáért felelős területek éretlensége nehezíti a táplálkozást, amihez hozzájárul az is, hogy a bevitt tápanyag feldolgozása is nehezebb az emésztőrendszer nem megfelelő működése miatt (kicsi a gyomor és lassú a feldolgozás).

Orvosi segítség a táplálásban

A nagyon éretlen újszülöttek esetében gyakran a vénán-, majd a szondán keresztüli táplálás jelenti a megoldást mielőtt a szájon át történő tápanyagbevitelre is lehetőség nyílik.

Gyakoribb a sárgaság

Jellemző a májműködés éretlensége - a bilirubin nevezetű epefesték lebontása nehezített

az ahhoz szükséges enzim hiánya miatt – és emiatt a sárgaság gyakrabban alakul ki koraszülötteknél, mint az érett újszülötteknél. Általában enyhe lefolyású a sárgaság,

de súlyosabb esetekben agykárosodást is okozhat.

Az agyvérzés kockázata

A koraszülöttek esetében nagy az esélye egy esetleges agyvérzés kialakulásának is,

főként a 32.terhességi hét előtt megszületetteknél, azoknál akiknél valamiféle komplikáció

lépett fel a szülés folyamán, illetve akiknél a szülést követően légzészavar áll fenn.

Attól függően, hogy az agyvérzés melyik területen és mekkora kiterjedéssel zajlik le,

attól függ a következmények súlyossága (normál fejlődéstől a halálozásig terjed a skála).

Gyenge immunrendszer

Az egyik legnagyobb veszélyt az általában gyenge immunrendszer jelenti a koraszülöttek számára.

A normál lefolyású terhesség utolsó heteiben a méhlepényen keresztül a különböző fertőzésekkel szembeni védekezésre alkalmas ellenanyagok vándorolnak át az anya szervezetéből a magzatba.

Koraszülötteknél ez a fázis kimarad, ezért fokozottan ügyelni kell a higiénikus és fertőzésmentes környezet biztosítására és a kezelésük során alkalmazott orvosi eszközök megfelelő sterilizálására is.

Testhőmérséklet

A szülést követően az új környezethez való alkalmazkodásban fontos szerepe van

a testhőmérsékletet szabályozó központ működésének is.

Érett újszülöttek, csecsemők esetében is sokszor okoz kellemetlenséget, hogy ezen központ működése sokáig rugalmatlan és eleve nehezen alkalmazkodnak a környezet hőmérsékletének változásaihoz.

Koraszülött gyermekek testhőmérséklete hamar le tud hűlni,

mert a kicsi súlyhoz nagy testfelület társul és így nagy a szervezet hőleadása.

Ezért, a koraszülött inkubátorban történő elhelyezése az ideális testhőmérséklet fenntartása miatt is elengedhetetlen.

Az orvostudomány felkészült

A koraszülött gyermekek életbentartására már felkészült az orvostudomány, ismerik a veszélyeket és azok kivédését, kezelését is. A speciális koraszülött osztályokon mindent megtesznek azért, hogy az életfunkciók tekintetében minél rövidebb idő alatt normalizálódjon a gyermekek állapota és minél hamarabb az otthoni környezetben folytathassák az eddig nehezített életüket.

És a pedagógia?

A koraszülött gyermek pedagógiai szempontból is külön figyelmet érdemel, hiszen azáltal,

hogy az idegrendszer kisebb-nagyobb mértékben érintett lehet a koraszülés következtében (eleve éretlen működés, egyéb oxigénhiányos állapotok stb.), fennáll a kisebb-nagyobb

fejlődési rendellenességeknek, fejlődési módosulásoknak az esélye is.

Ezért a koraszülött gyermekek fejlődését hosszabb időn át kontrollálni, figyelni kell,

így várhatóan az ún. normális fejlődéstől való eltérést időben fel lehet fedezni,

és el lehet kezdeni a megfelelő terápiát is egyúttal.

Korrigált életkor

A korrigált életkor elterjedt fogalom a koraszülött gyermekek fejlődésének a nyomon követésében. A korrekcióra azért van szükség, mert adott volt egy előre megállapított várt születési időpont, amihez képest idő előtt megszületett a gyermek, éretlenebb szervezettel.

Így akkor, amikor az egyes képességeknek a fejlődési ütemét elemezzük, nem a valós életkort kell figyelembe venni, hanem abból ki kell vonni azt az időintervallumot, amennyivel hamarabb látta meg a napvilágot az újszülött. Így például egy naptár szerinti egy éves gyermek, ha 8 héttel hamarabb született, akkor az ő fejlődési kora 10 hónap és ez esetben nem várjuk még el azt tőle, hogy önállóan, vagy kapaszkodva járjon, de azt igen, hogy másszon és kapaszkodva felálljon.

Azok a gyermekek, akik bár korábban, de időarányosan megfelelő súllyal születtek elég rövid időn belül utolérik az időben született társakat, náluk hamar megszűnik a „korrigált életkoros” számítás és utána a valós életkor számít a teljesítmények értékelésekor.

Minél távolabb van a valós születésnek a dátuma a várt időponthoz képest, illetve ha egyéb sérülések, rendellenességek is nehezítik a fejlődést, annál tovább marad érvényben

a korrigált életkor figyelembevétele.

Tanulási-, figyelem-, magatartás zavar

Tény: a tanulási-, figyelem- és magatartás zavarral küzdő gyermekek között szép számmal találhatunk koraszülött gyermekeket is. Az ő esetükben is az a cél, hogy valamennyi képességüket az életkoruknak megfelel.

http://fejlesztok.hu/

AZ IKERTERHESSÉGRŐL



AZ IKERTERHESSÉGRŐL

A legtöbb anya kíváncsi arra, nem ikrei lesznek-e.

Ez az összes születés közül átlag minden kilencvenedik esetben fordul elő. Csak az USA-ban, minden nap 120 ikerpár születik!! Ha gyakran van erős hányingered, vagy hasad a vártnál gyorsabban növekszik, főleg oldalirányban, az ikerterhességre utalhat. A gyanú megerősödik, ha az orvos két magzati szívhangot hall. Az első bizonyítékot az ultrahangos vizsgálat adhatja, általában a második hónap végén.

A tested ugyanolyan változáson megy keresztül, mint bármelyik kismamáé, de több kényelmetlenségre kell felkészülnöd. -A testsúly például 10-16 kg helyett 16-22 kg-mal növekszik. A második magzat súlya mellé hozzájön a megnövekedett vérmennyiség, a magzatvíz és a második méhlepény súlya Nem kell 2, vagy 3 személyre enned, de változatosan, egészségesen kell étkezned, 50-100%-kal több fehérjét, kalciumot, vasat, folsavat és B12 vitamint kell fogyasztanod!

Akármilyen is volt az eddigi aktivitási szinted, most pihenned kell! Az úszás, séta hasznos, és a Kegel-gyakorlatokat is jó végezni, főleg mivel a több baba többet nyom.

A dohányzást - természetesen - azonnal hagyd abba, ez elvonja az oxigént a babáktól és tovább növeli az ikreknél amúgy is gyakran előforduló koraszülés, kis testsúllyal való születés esélyét.

Az ikerterhesség utolsó 3 hónapja nagyon fárasztó, hagyd abba a munkát a 29. hétnél. Mivel az ikerterhességek általában 37 hétig tartanak, hamarabb kezdj el felkészülni a szülésre!

KOMPLIKÁCIÓK IKERTERHESSÉGNÉL

A legtöbb terhesség alatti probléma hamarabb és fokozott erősséggel jelentkezik. Erősebb lehet a hányingerérzeted. A gyomorégés, székrekedés, és a gyakori vizelési inger is intenzívebb, mivel az egyre növekvő méh nyomja a belső szerveket. A hátfájás gyakori a megnövekedett teher miatt, amit cipelsz. Az alvási problémák, visszerek is nagyobb valószínűséggel jelentkeznek.

Más, komolyabb problémák is felmerülhetnek.

Ikreseknél sűrűbben fordul elő vetélés, vagy vérzés. Néhány esetben előfordul, hogy az egyik magzat elhal a korai hetekben, míg ikertestvére életben marad. Ikerterhességnél gyakoribb a magas vérnyomás, vagy a preeklampszia, ami azt jelentheti, hogy hamarabb kell világra hozni a babákat.

Az ikerterhesség legnagyobb veszélye a koraszülés. 10-ből 4 ikerterhességnél a 37. hét előtt megindul a szülés (talán a méh "túlnyúlása" miatt).

Preeklampszia:

A leggyakoribb súlyos szövődmény a terhesség utolsó harmadában.

Tünetei: a vérnyomás emelkedése és fehérjevizelés.

Figyelmeztető jelei:

-a vízvisszatartás miatt ödémás, dagadt a láb, boka, kéz, arc.

-emelkedik a vérnyomás.

- fehérje jelenik meg a vizeletben.

- túlzott súlygyarapodás.

Az ikrek - kétszeres öröm, mondják a mamák, de a terhességet azért megnehezítik egy kicsit.

TÜNETEK_

-Ha gyakran van erős hányingered,

- vagy hasad a vártnál gyorsabban növekszik, főleg oldalirányban, az ikerterhességre utalhat.

-A gyanú megerősödik, ha az orvos két magzati szívhangot hall.

-Az első bizonyítékot az ultrahangos vizsgálat adhatja, általában a második hónap végén.

TANÁCSOK

. A testsúly például 10-16 kg helyett 16-22 kg-mal növekszik. A második magzat súlya mellé hozzájön a megnövekedett vérmennyiség, a magzatvíz és a második méhlepény súlya.

Pihenj, amennyit csak tudsz!

Miután megszületnek a babák, az idő nagyrészét az ő gondozásukkal fogod tölteni.

Készülj fel az ikrek szoptatására, mielőtt még megszületnének! Olvass el mindent, beszélj a védőnővel! Valószínűleg sokan mondják majd, hogy nem lesz elég tejed, éhezni fognak a babáid, stb., de ez persze nem igaz! Nagyon ritka, hogy egy mama ne tudna megfelelő mennyiségű tejet adni az ikreinek.

Szerezz be egy nagy szoptatós párnát, amin elfér mindkét baba.

Helyesen kell táplálkoznod, hogy mindkét baba jó születési súllyal érkezzen.

Figyelj, hogy minden falat, amit eszel, tele legyen jó minőségű tápanyaggal.

A babák nyomhatják a gyomrodat, ezért inkább többször kevesebbet egyél, mint kevésszer sokat.

Fontos, hogy sok fehérjét és kálciumot egyél és kevés zsírt fogyassz. Csökkentett zsírtartalmú tejet, sajtot, és nagyon sovány húst vásárolj!

A chipsekről, fagylaltról mondj le!

Még a tökéletes étrend mellett is szükséged lehet kiegészítő vitaminokra, ásványi anyagokra. Kérd meg orvosodat, segítsen választani!

Többes terhesség esetén hamarabb abba kell hagyni a munkát, fel kell adni az utazgatást és gyakrabban kell eljárni a doktorhoz.

Beszélj más ikres mamákkal! Azt mondják, életmentő lehet, ha hasonló sorsú mamákkal tudsz beszélgetni.

Ha már van gyermeked, készítsd fel őt idejében az újak érkezésére! Különböző színű ruhát vásárolj a babáknak, ez segít majd a gyors megkülönböztetésben.

Vigyázz a névválasztásnál! Kerüld az egybecsengő neveket, amik először aranyosnak tűnhetnek, de később zavaróak lehetnek.

Tanácsok a már meglévő ikrekhez

Pihenj, amilyen sokat csak tudsz. Fogadj el minden segítséget, amit ismerőseid felajánlanak. Pihenj, amíg a babák alszanak.

Külön kezeld a babákat, kerüld az "ikrek" kifejezést, hívd őket a saját nevükön. A rokonok azt fogják használni, amit te.

Legyenek olyan fényképek, amin külön-külön szerepelnek, hátha egyszer szeretne valamelyik egy képet "magáról". Írd rá a képek hátára, hogy melyik gyerek van rajta, hogy később se keverd össze őket.

Foglalkozz külön-külön a gyerekekkel. Ismerd fel tehetségeiket és fejleszd azokat.

Ikreknél gyakran előfordul, hogy olyan nyelven beszélgetnek egymással, amit csak ők értenek. Emiatt nem kell aggódni, majd kinövik. Olvass fel nekik, beszélj hozzájuk tisztán, és őket is bíztasd a tiszta kiejtésre.

TÁPLÁLKOZÁS

Ikerterhességnél 500-1000 kalóriával többet kell fogyasztani naponta. Összesen kb. 90-120 g fehérjére van szükséged, több vitaminra és ásványi anyagra, főleg vasra. A hús és tojás mellett a legtöbb fehérjéhez tejből és tejtermékekből juthatsz.

A tej kalciumtartalma miatt is fontos a baba számára.

A következő ételekből juthatsz hozzá a legtöbb, legjobb minőségű fehérjékhez:

- hús, szárnyas, vagy hal

- tojás

- tej, joghurt

- szója, tofu

- mogyoróvaj

A TERHESSÉG IDŐTARTAMA

A normál, egyes terhesség általában 282 napig tart.

Ikerterhességnél ez 258 nap.

Az ikrek fele koraszületéssel jön a világra.

Egy felmérés szerint a többes terhességek 78%-át csak a második harmadban ismerik fel.

Az ikrek világra jötte között általában nem sok idő telik el (kevesebb, mint egy óra).

Az orvos általában 5-10 percet vár, mielőtt megkezdi a következő baba világra segítését.

Mivel az ikrek kisebb testsúllyal születnek, a szülés nem olyan megviselő.

Az egyes babák születési súlya 3,4 kg körül van, az ikrek átlagos súlya 2,4 kg. Az ikerpár tagjainak súlya közt akár 1-1,3 kg is lehet.

Az első iker általában fejjel előre jön, míg a második gyakran farral.

Microsoft Word document 177kb

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

ULTRAHANGOS VIZSGÁLAT IKERTERHESSÉGNÉL


JÓL KIVEHETŐK MINDKÉT MAGZAT KONTURJAI

A FEJ HELYES TARTÁSA

A fej helyes tartása

Készüljön fel, hogy az ápoló, a szülésznő vagy más gondozó, aki segített a szülésnél, elmond néhány alapvető dolgot a babagondozásról.

- Először is, a kis újszülött még alig tudja ellenőrzése alatt tartani izmait, és nem tudja a nagy fejét tartani.

Így tehát ettől kezdve körülbelül a harmadik hónapig kezével meg kell támasztania a baba fejét, amikor felemeli (vagy lefekteti) a csecsemőt.

A baba fején van két kutacsnak nevezett „lágy pont” is. A nagyobbik a fejtetőn, a kisebbik a koponya hátoldalán található. Mindkettő azért van, mert a koponyacsontok még nem értek össze; ez segít a babának átpréselődni a szülőcsatornán, és később teret biztosít az agy növekedéséhez.

-Bár ezek a pontok lágyak, azért még nyugodtan megérintheti és megmoshatja, éppúgy, mint a baba bármely más testrészét. Elég vastag bőrréteg védi.

-A hátsó kutacs a harmadik hónap végére zárul be, míg a felső csak a baba 18 hónapos korában, miután a legintenzívebb agyfejlősési időszak lezárult.

-A kutacsokon láthatja a baba pulzusát; ez teljesen normális jelenség.

De ha a lágy pontok besüllyednek vagy kiemelkednek, hívja a gyermekorvost, mivel ez akár kiszáradást, akár betegséget is jelezhet.

A baba fejéről szólva, ne legyen meglepődve, ha kissé furcsának tűnik.

-Hüvelyi szülés esetén a fej kissé kúpos alakúvá válik, és hátul akár duzzanatok is lehetnek rajta.

-Ha vajúdás alatt a baba nekifeszül a medencecsontjának, a fej egyik vagy mindkét oldalán kialakulhatnak vérdaganatok (haematoma), amelyek az első hónap végére szintén eltűnnek – bár az első egy-két napban akár még nagyobbakká is válhatnak. -Ha nagyon összepréselődik a baba a szülőcsatornában, akkor lelapulhat és az álla benyomódhat, de idővel ez is magától helyreáll.

http://www.fisher-price.com

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS IDÉZETEK



Gyermekekkel kapcsolatos idézetek

Néha kinyitjuk a szánkat, és a saját szüleinket halljuk megszólalni, s néha a gyerekeink szájából saját magunkat halljuk.

Steven Saylor

Gyermeknek lenni annyi, mint közvetlenül, segédeszközök nélkül tudni valami nagyon lényegeset és félelmeset a világról.

Márai Sándor

A kisgyereket egyáltalán nem bántja az idő múlása.

Csáth Géza

A gyermekkor távoli földrész. Aki egyszer elhagyta partjait, örökké gondol reá, de szíve mélyén nem vágyik igazán vissza e vad világba. Ha visszagondolok gyermekkoromra, nem tudom megmondani, "jó" volt-e vagy "rossz"? Csak azt tudom, hogy soha, semmilyen áron nem volnék hajlandó visszatérni oda.

Márai Sándor

Minden a nevelés. Az őszibarack egykor keserű mandula volt, a kelvirág pedig diplomás kelkáposzta.

Mark Twain

Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit ő akar.

Paulo Coelho

Soha ne aggódj a karácsonyfád mérete miatt! A gyermekeid szemében legalább 10 méteresnek tűnnek.

Larry Wilde

A gyerekek az élet legszebb alkotásai. A műalkotások csak vértelen, testtelen absztrakciók.

Keszei István

Milyen lehetett legbelül,
a méh várában egyedül?
Szüléssel szétlőtt menedék!
Szétrobbant meleg fedezék!

Keszei István

A gyerekkornak megvannak a maga édes titkai, és a halandóság bizonyítékaként létezik, és a halandóság magában foglalja a bátorságot és a szeretetet.

Stephen King

Meg kell hallanunk a gyermek hangját, aki egykor mi voltunk, s aki még mindig itt él bennünk. Ez a gyermek észreveszi a mágikus pillanatokat. És a sírást talán visszafojthatjuk, de a hangját nem némíthatjuk el. Ez a gyermek még itt van. Boldogok a gyermekek, mert övék a Mennyek Országa. Ha nem születünk újjá, ha nem vagyunk képesek az életet a gyermek ártatlanságával és lelkesedésével szemlélni, nincs értelme tovább élnünk.

Paulo Coelho

Egy gyermekért azt adjuk, ami mindennél drágább ezen a földön: a szeretetünket, az életünket.

Helen Thomson

Drága gyermekem, gondoskodom rólad, védelmezlek, amíg fel nem nősz, aztán hagylak szabadon szárnyalni. A szeretetem azonban örökre megmarad.

Charlotte Gray

arról, hogy én is érezhetek ilyen mélyen, hogy egy gyermek az imádság derűjét adhatja, hogy az apaság megújítja szívemet.

Hugh O`Neill

Oly` aprók a kezek, amelyek örökre elrabolják szívünket.

Pam Brown

A KREATIV GYERMEKNEVELÉS TITKAI

A kreatív gyermeknevelés titkai

Többen kérdeztétek már tőlem, mi különbözteti meg a hagyományos gyermeknevelést a kreatív gyermekneveléstől?

Nem szeretnék túl hosszú magyarázatba bocsátkozni, de az egyik fő jellemzője a kreatív gyermeknevelésnek, hogy nem cipelünk a hátizsákunkban több kilónyi gyermeknevelési szakirodalmat, abból remélve megoldani az épp adódó "helyzetet".

Továbbá nem szorongatjuk a markunkban egyetlen gyermekpszichológus telefonszámát sem, hogy ugyan már most és azonnal adjon tanácsot, mit tegyünk az épp dacoló, hisztiző, kamaszodó, stb. gyermekünkkel.

A kreatív gyermeknevelés szerintem arról szól, hogy az általunk hallott, olvasott hasznos tippeket, ötleteket megpróbáljuk a saját családunk, gyermekeink boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében okosan, ügyesen, kreatívan alkalmazni. Nem másokkal, más gyerekekkel összehasonlítva, hanem saját, illetve gyermekeink személyiségének a legjobban megfelelő megoldást választva.

A gyermeknevelés egyáltalán nem könnyű feladat, a kreatív gyermeknevelés pedig végképp nem az.

Ahhoz, hogy jól "csináljuk" a dolgunkat, nagyon jól kell ismernünk elsősorban saját magunkat, aztán persze a gyermekeinket, akiknek (jó esetben) ugyanaz az anyukája és az apukája, viszont a legritkább esetben rendelkeznek ugyanolyan képességekkel és személyiségjegyekkel. Ez pedig csak még jobban megnehezíti a feladatunkat, a születési sorrendről már nem is beszélve, ami szintén befolyásolja gyermekünk viselkedését, hozzáállását a családi szereposztásban.

Amikor egy kisbaba megszületik. fantasztikus boldogság a szüleinek, de ugyanakkor - valljuk be őszintén - rettenetes nyűg is. Már semmi nem lesz olyan, mint régen: nincs éjszakai kimaradás, nem lehet napokra eltünni otthonról, sőt még egy jót aludni sem lehet.

Az évszázadokig jól működő nagycsalád modell ma már csak a múltté, anyának is muszáj részt vennie a piszkos anyagiakért folytatott küzdelemben. Ebből viszont egyenesen következik, hogy már nem nincs annyi időnk a gyerekekre, munka után mi is fáradtak, nyűgösek vagyunk és bármennyire jó anyák szeretnénk lenni, lehet, hogy rosszul reagálunk le egy olyan helyzetet, aminek aztán a jövőben komoly következményei lesznek.

Néhány gyermekpszichológus "feltalálta" már a jó gyerekké nevelés titkát: akik megfogadják tanácsait, elégedettek az eredménnyel ugyan, azt azonban ne felejtsük el, hogy gyermekünk nem tudományos kísérlet alanya, akit a szabványhoz kell alakítanunk. A kisgyermekünk egyedi, önálló, érző kis lény, aki szeretetteljes bánásmódot igényel, nem pedig tudományos elveket.

A kreatív gyermeknevelés megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy gyermekedből boldog, kiegyensúlyozott felnőttet nevelj.

Legfontosabb kellék ehhez a szeretet, a türelem és a jó értelemben vett szolgálat, melynek során áldozatot hozunk a későbbi jó szülő-gyerek kapcsolat érdekében (nem tévesztendő össze a mártíromsággal, aminek viszont negatív hatása van a gyermeki lélekre).

Te hogy neveled a gyermekeid? Mi a véleményed a kreatív gyermeknevelésről?

http://okosanya.blog.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO


2O11 DECEMBER HÓNAP VÉGÉN A WEB LAPOMON MEGJELENIK A-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO CIMŰ ELEKTRONIKUS KIADVÁNYOM

SZERETET KÉNYSZERBŐL

SZERETET KÉNYSZERBŐL?ÜNNEPRONTÓ.

Valóban utálják a kamaszok az ünnepeket?

Mindenki örül a karácsonyi ünneplésnek, a sokszor kényszer szeretetnek? A kamaszok többsége menekül előle. Vajon miért?

Az ablakban látszik, ahogy a háziak hosszú asztal körül ünnepelnek, kint, az éjszakában pedig egy kamasz fiú épp a kertajtót teszi be maga mögött. A karácsony elől menekül...

Állítólag nincsen "született ünneprontó", hosszú évek rossz emlékei szükségesek ahhoz, hogy valaki végül megtagadja magától a családi karácsonyt.

Mégis azt hiszem, nem a sorozatos dráma teszi az ünneplésben csalódott embert, hanem javíthatatlan "hamleti alkata", az a tulajdonsága, hogy elmereng az emberek álságosságra való hajlamán, s ennek karácsony környékén mintha különösen sok apropója születnék.

Olykor én is belepirulok a gondolatba, hogy milyen "jó" is tudok lenni így a nagy ünnep közeledtével: érdekes módon december végén mindig van nálam elég aprópénz ahhoz, hogy ne sétáljak el érzéketlenül a rászorulók mellett, ugyanakkor tudom, hogy máskor milyen kevéssé szólal meg bennem az a bizonyos belső hang...

A nagycsaládi összejövetel is mindig kínos kicsit: olyan emberek ülik körül a töltött pulykát az alkalom tiszteletére, akik hónapszám még csak fel sem hívják egymást, a gyerekeket pedig "kézről kézre adják" az asztalvendégek, miközben mindenféle sosem látott, de állítólag szegről-végről rokon nénikék csipkedik az arcukat fel-felkiáltva, hogy "mennyit nőtt ez a gyerek"!

Karácsonykor mindenki igyekszik behozni az éves lemaradást, bizonyítani, hogy milyen gondos szülő, odaadó férj, tökéletes feleség, szerető gyermek. Nem csoda, hogy akadnak olyanok, akiket az ünnepi felhajtás, a felfokozott hangulat és ez a kényszerrel vegyes szeretethullám arra hajt, hogy mindent éppen fordítva kell csináljanak.

Így aztán egyre kevésbé igaz, hogy létezne sablon karácsony: formabontó embertársaink a karácsonyi szezon közeledtével betérnek a legközelebbi utazási irodába és szűk családjukat hónuk alá csapva meg sem állnak a napsütötte tengerekig, a fiatalabb generáció képviselői pedig mind gyakrabban választják a szolid baráti körben ünneplést a kötelező rokoni nagytalálkozó helyett.

Akárhogy is alakuljon idén a karácsonyunk, azért azt nem árt megfontolni, hogy manapság az ünnepek nem általános tradíciók mentén alakulnak, elnyertük ebben is a magunk szabadságát.

Minden családnak magának kell kialakítania saját hagyományait, ami teher is, áldás is, de anélkül, hogy a szűk család minden tagja be ne segítene egy kicsit, biztosan nem működhet.

http://www.eletforma.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

LELKI EREDETÜ SZERVI BETEGSÉGEK KAMASZKORBAN

Lelki eredetü szervi megbetegedések serdülőkorban/pszichoszomatikus/

Nő a pszichoszomatikus panaszokkal orvoshoz forduló tinédzserek száma, ezért szükséges áttekinteni a kockázati tényezőkkel és a diagnosztizálással, valamint kezeléssel kapcsolatos új ismereteket – írják a Harvard Orvosi Iskola és a Bostoni Gyermekkórház szakemberei..

A gyerekgyógyásznál megjelenő páciensek 20–50 százaléka rendelkezik olyan panaszokkal, amelyeket a biológiai orvoslás nem tud megmagyarázni, de amelyek jelentős funkcionális és érzelmi terheket rónak e gyermekekre, valamint komoly megterhelést jelentenek az egészségügyi ellátórendszernek (hospitalizáció, konzultációk, szükségtelen vizsgálatok és terápiák). Mint Patricia Ibeziako és Simona Bujoreanu hangsúlyozza: ha a gyermekgyógyászok megtanulják, hogyan érdemes pácienseik pszichoszomatikus betegségeihez hozzáállni, nemcsak a páciensek, hanem az orvosok életminősége is nagyban javulni fog, ugyanis óriásit emelkedhet szakmai elégedettségük szintje.

A szülők fizikai panaszok esetén a gyermeküket nem pszichológushoz vagy pszichiáterhez viszik, így a szomatizáló gyermekek is a házi gyermekorvosnál, illetve a kórházak gyermekosztályain jelennek meg. A tanulmány szerzői leszögezik: nincs összefüggés a kimutatható testi betegség és a páciens által megélt szenvedés között; a bio-pszicho-szociális modell keretében értelmezhetők a leginkább a funkcionális tünetektől a szomatoform megbetegedésig ívelő spektrumba tartozó kórképek.

Gyermekeknél és serdülőknél a leggyakoribb testi tünetek a fájdalom, kimerültség és a gyomor-bélrendszeri problémák. A szomatizáció hátterében állhat genetikai predispozíció, és lehet tanult is (ha a gyermek közeli környezetében fizikai betegséggel rendelkező felnőtt él). A krónikus kimerültséget vírusfertőzés, pl. a mononucleosis infectiosa is kiválthatja, illetve erőteljes kockázati tényező a korai serdülőkor, fizikai, kognitív és szociális területet érintő változásai révén.

A szomatikus zavarokat létrehozó leggyakoribb környezeti faktor az iskolai stressz és a családi viszonyokban bekövetkező változás. Jelentős a kóroki szerepe a túlzott szülői teljesítményelvárásnak, illetve a túlgondoskodásnak, valamint a diszfunkcionális családi mintának, a fizikai, szexuális abúzusnak.

A szakértők azt ajánlják a gyermekorvosoknak, hogy minél előbb vonjanak be mentális egészségért felelős kollégákat a szomatizáció-gyanús páciensek kezelésébe, és ne várják meg a fizikai kivizsgálások negatív eredményeit. Így minimalizálható a stigma és a bizalmatlanság kialakulása, valamint maximalizálható a támogatás és a rehabilitáció.

Alapvető fontosságú annak a módja, ahogy a diagnózist közöljük. Ha csak a negatív testi leletekre koncentrálunk, a szülők gyakran azt hiszik, hogy téves a diagnózis, ehelyett abban kell segíteni őket, hogy javítani tudják a gyermek testi-lelki működését.

A kezelésben egyaránt szerepe van az egyéni, illetve a családi pszichoterápiának, és a gyermekgyógyászati utánkövetésnek. Ez utóbbi fenntartja a szülők bizalmát, azonban fontos a medikalizáció elkerülése.

Alapvető a gyerekgyógyász és az iskola közötti jó kommunikáció, szülessenek konkrét ajánlások azzal kapcsolatban, hogyan segítheti az iskolai személyzet a gyermek visszailleszkedését, hogyan kerülhető el az iskolatársak általi zaklatás vagy elidegenedés.

Megfelelő intervenciók alkalmazása révén a gyermekek legtöbb szomatiform megbetegedése jól gyógyul, azonban ha nem adekvát a kezelés, visszamaradhat pl. kontraktúra, atrófia, mozgási nehézség, illetve a kezeletlen esetek folytatják a szomatizációt felnőtt korukban is.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

AGRESZIV A GYERMEKEM

Agresszív a gyermekem

Mit tehet a szülő, ha agresszív, nehezen kezelhető a gyermeke?

Agresszív az a gyermek, akinek a cselekedetei támadó jellegűek. Ez irányulhat valaki ellen, (beleértve a gyermeket magát is), illetve a külvilág ellen.

Az agresszió általában megoldás a gyermek számára: ennek segítségével tud belső feszültségén, dühén enyhíteni. Azért csinálja, mert egyszerűen működik, és csökken a feszültsége. Ezért eredménytelen oly gyakran az agresszióval szembeni tiltás, megvonás, esetleg a bántalmazás.

Megoldások azonban léteznek, ismerje meg Ön is!

A gyermeki agresszió formái

  • Az agresszió, így a gyermeki agresszió is irányulhat közvetlenül a célszemélyre: a gyermek haragszik a testvérére, ezért bántalmazza.
  • Lehet közvetett: a gyermek a szüleire dühös, mert beleszólnak az életébe, ezért a tanárt kikészíti az órán, hogy valahol levezethesse a dühét.
  • Az agresszió lehet tudatos: a gyermek tisztában van cselekedetével, tudja, mit és miért csinál.
  • Lehet tudattalan: a keletkezett feszültséget megpróbálja valamilyen formában levezetni például: körmöt rág, dohányzik stb.
  • Lehet elfojtott agresszió: valakire, vagy valamire dühös, nem talál megoldást, de magába fojtja. Ebből később szorongás fejlődhet ki.

A gyermek agresszív az iskolában

A gyerekek 13 %-ára jellemző az agresszív viselkedési forma, és közel 25 %-uk szenvedő fél. Nagyon gyakran a fiúkat „tüntetik” ki ezzel a címmel, pedig az agresszió egyre kevésbé kötődik nemekhez!

Számos esetben fordul elő agresszív viselkedés az iskolában. Ezek lehetnek bántó megjegyzések, kigúnyolás, megkülönböztetés, kiközösítés, lopás, hazugságok, bántalmazások, csúnya beszéd, stb.

A gyermek agresszív otthon

Sokszor azt tapasztalhatja azt is a szülő, hogy a gyermek kifogástalanul viselkedik az iskolában, otthon viszont kibírhatatlan.

Bármelyik helyzet legyen jellemző a gyermekére, a megoldás szempontjából fontos támpont az, hogy hol agresszív a gyermek, és mi váltja ki belőle ezeket a reakciókat?

A gyermeki agresszió okai

· A gyermek maga is áldozat a családban, az iskolában vagy mindkét helyen.

· A gyermek áldozata valamilyen fizikális, vagy szexuális visszaélésnek.

· A gyermek elvesztette a biztonságát, nem kap kellő figyelmet, odafigyelést, törődést.

· Betegségek, balesetek, amellyekkel szemben a gyermek tehetetlen.

  • Elsőkézből megkapja a fontos, és időszerű híreket.

Hogyan kezelje a szülő agresszív gyermekét?

Az agresszió megoldás a gyermek számára, amelynek segítségével belső feszültségén, dühén tud enyhíteni.

Azért csinálja, mert egyszerűen működik, és csökken a feszültsége.

Ezért eredménytelen oly gyakran az agresszióval szembeni tiltás, megvonás, esetleg a bántalmazás.

Ez nem azt jelenti, hogy ne szóljon érte a szülő, vagy egyszerűen csak hagyja, hogy levezesse a feszültségét a gyermek! Éppen ellenkezőleg, fontos a visszajelzés. A megoldás azonban akkor válhat valósággá, mikor a szülő és a gyermek közösen megtalálja a probléma alapvető lelki okát és együtt elkezdik feldolgozni azt.

Fontos tehát a bizalom, vagy annak a helyreállítása.

Megismerve a gyermek világát, hatékonyabban tudja a szülő a megoldások felé terelni a őt. Olyan nincs, hogy kinövi az agressziót! Inkább elfojtja, vagy más irányba tereli (dohányzás, számítógép függés, túlzott táplálkozás, depresszió, stb.)

Érdemes figyelni a média által favorizált figyelemelterelésre, agresszióra, félelemkeltésre is. Az agresszív cselekedetek mögött nagyon gyakran a félelem a kiváltó ok. Ezért legyünk igényesek, hogy milyen TV és rádióműsorokat, számítógépes játékokat engedünk be az életünkbe.

Amit a szülő tehet

1. Segítsen gyermekének abban, hogy merje kifejezni az érzelmeit. Ez már kora gyermekkortól nagyon fontos.

Anélkül, hogy nem tanulnánk meg megfelelően kifejezni az érzelmeinket, könnyen félreérthetnek bennünket, frusztráltakká, dühösekké válhatunk. A stressz levezetésének egyik formája az érzelmek helyes kifejezése, amely még lelki egészségünket is megőrizheti!

Amennyiben a gyermek és a szülő hasonló cipőben jár (a szülő is könnyen elveszti türelmét), úgy a gyermek fejlesztése nehezen képzelhető el a szülő segítsége nélkül. Fejlessze önmagát is! Tegye ezt apró lépésekben. Ismerjen meg minél több olyan lehetőséget, melyek közül ki tudja választani az Ön számára legtesthezállóbbat. A foglalkozásokon alkalmazott EFT módszer már számos szülő esetében bizonyult megfelelő megoldásnak.

2. Segítsen gyermekének abban, hogy megtanulja könnyebben levezetni a stresszt. Már az is nagy mértékben csökkenti a stresszt, ha ki tudom fejezni, hogy mi a problémám.

Az agresszív gyermekek részére hasznosak a sport tevékenységek, stressz levezetés céljából. Ahol lehet futni, ütni, esetleg kiabálni is. Ez azonban nem minden gyermek beállítottságával egyezik meg, elképzelhető, hogy számukra jól működhet egy szobában felakasztott bokszzsák is, ahol lehet dühöngeni. Előfordulhat, hogy mindez mégsem hoz tökéletes, vagy kielégítő megoldást gyermekének.

Előfordulhat, hogy mindez mégsem hoz tökéletes, vagy kielégítő megoldást gyermekének.

Miért vallhat mégis kudarcot a fent említett módszerek gyakorlása mellett egy agresszív gyermek?

Mert az agresszió mögött rejlő félelmet, tehetetlenséget nem, vagy csak nagyon nehezen lehet tudatosan szabályozni. A gondolataink, erős érzelmi töltéseink esetében ugyanez a helyzet. „Hogyan lennék képes nyugodt lenni, mikor tehetetlen vagyok?!”;

Emiatt lehet, hogy csak részben, vagy nem mindenkinél hoz megfelelő eredményt a tudatos pozitív gondolkodás, és egyéb technikák gyakorlása.

Mit tehet a szülő, ha már minden kötél szakad agresszív gyermeke esetében?

Első lépésként meg kell tudnunk, mi az oka, amiért így reagál gyermekünk a különböző kihívásokra.

-Mióta van ez a probléma?

Mit gondol, érez a gyermek az ilyen helyzetekben?

Ezek mind olyan kérdések, melyek segítségével megismerhető az agresszív viselkedés alapvető lelki oka. A kérdésekre adott válaszok, és az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) segítségével egyre inkább kezelhetővé válnak az eddigi agresszióval teli helyzetek.

Az EFT módszer képes arra, hogy az agresszív viselkedést alapjaiban oldja meg. Mivel a probléma alapvető okát oldja fel, hatékony segítséget tud nyújtani akkor is, mikor már semmi más nem segít!

Mit fog tapasztalni a gyermek az személyes foglalkozások során?

· Felfedezheti annak élményét, hogy a gyermek azt fogja felfedezni saját magán, hogy nyugodtabb, csökkennek, majd megszűnnek az agresszív, stresszel teli helyzetek.

· Érzéseit, problémáit hatékonyabban ki tudja fejezni, javul szüleivel, és társaival is a kapcsolata, tanulmányi eredménye.

· Ettől növekedni fog az önbizalma, és beindul a pozitív visszacsatolás, melytől egyre jobban érzi magát, nyugodt lesz és vidám.

A gyermeki agresszióval törődni kell, mivel jelzi, hogy a gyermek szenved valamitől. A félelmei, aggodalmai gyakran fölébe kerekednek, és egyre több, maga számára egyedül megoldhatatlan problémát gyűjt magának.

http://www.boldog-gyermek.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

AZ ISKOLÁSKORU GYERMEK JELLEMZŐI

Iskoláskorú gyermekek jellemzői

Az iskoláskorú gyerekek mozgásigénye nagy. A mozgások harmonikusabbá válnak, a reakcióidő csökken, a sebesség nő. A gyerekek egyszerűen a mozgás öröméért mozognak. A testmozgás szükséges a növekvő szervezet számára. A mozgásban lelt kedv és öröm fontos a jó lelki közérzethez.

Az első osztályos gyermek még nincs annyira leterhelve tanulnivalóval, hogy ne választhatnánk számára valamilyen sportágat. Nem kell élsportolónak nevelni, de szokja meg és építse be életébe a mindennapi mozgást; ez később meghálálja magát.

Iskolás gyermekünk legfőbb jellemzője, hogy önálló, aktív, tele van kíváncsisággal a világ iránt. Ezért is fontos, hogy jó iskolát válasszunk számára, ahol képességeit kibontakoztathatja.

Az első két iskolaévben a gyermek fokozatosan legyőzi az egocentrikus gondolkodását. Egyre kevésbé tartja magát a világ középpontjának, jobban érdeklődik lakókörnyezete és más emberek iránt.

Az idő fogalma is érthetőbbé válik a gyermekek számára. Második osztályban a legtöbb gyerek képes megtanulni az óra jelzésének értelmezését. Az általános iskolás gyermekeknek az áttekinthető időszakok, mint a hét vagy a következő szünidőig tartó idő felfogása már biztosan nem jelent problémát. Ennek ellenére újra és újra előfordul, hogy a általános iskolás gyerekek még rövidebb időszakokat, pl. órákat hibásan becsülnek meg, főként akkor, ha elmerülnek a játékban.

A beszéd területén a legfontosabb lépések az első életévekben megtörténnek. Iskoláskorban már csak nehezen kompenzálható az addig tökéletlen és problémás beszédfejlődés. Bár a legtöbb iskolában létezik logopédiai foglalkozás az elsősök még korrigálható beszédhibáinak megszüntetése érdekében. A gondolkodási képesség fejlődése mellett a beszéd is az egyre komplikáltabb mondatszerkezetek felé halad. Egy kilenc-tíz éves gyerek már legtöbbször úgy tud mesélni, hogy a hallgató a helyzetet jól el tudja képzelni, anélkül, hogy ott lett volna.

Nyolcévesen gyakran baráti kapcsolatok jönnek létre a fiúk és lányok között, kilenc-tíz éves korban inkább elkülönülnek egymástól. Az osztályon belül nemritkán rangsorok alakulnak ki. Mindenekelőtt a fiúknál figyelhetők meg szabályszerű harcok a vezető pozíciókért (mint az állatvilágban). Elsősorban a testi erő ad tekintélyt. A háttérbe szorult gyerekek rendszerint úgy próbálják felhívni magukra a figyelmet, hogy eljátszák az osztály bolondja szerepét, árulkodnak vagy megpróbálnak pénzzel (édességgel) barátokat venni.

A kilencedik és tizedik életévben az érdeklődés kinyílik az olyan dolgok és élmények felé, amelyeket a gyerek maga még nem látott és nem élt át. Szinte törvényszerűen következik be ennek során a szülőktől való belső eltávolodás. A gyerekek most már sokkal reálisabban szemlélik szüleiket. Megtapasztalják, hogy szüleik sem tökéletesek. Ismét egy kicsit önállóbbak lesznek és szüleikhez való érzelmi kötődésükön is lazítanak. Ez az elválás gyakran agresszív viták mellett történik, hasonlóan a dackorszakhoz. A szüleikkel szembeni gyengédség tekintetében is visszafogottabbak lesznek a gyerekek.

A szülői művészet csak abban rejlik, hogy ismét egy kicsit messzebb engedjük a gyerekünket anélkül, hogy elveszítenénk szem elől. Ennek veszélye most nagyobb, hiszen a gyerekek sokkal többet tartózkodnak távol otthonról. Iskolába járnak, délutánonként barátokkal, barátnőkkel találkoznak, és bennünket gyakran csak reggel és este látnak. Egyre több olyan hatás éri őket, aminek feldolgozásához kell a szülői segítségünk.

Ezért is nagyon fontos, hogy ezekben az időszakokban a gyerekünk számára elérhetőek legyünk. Ha még ezekben a rövidke időszakokban sem állunk rendelkezésre, fennáll annak a veszélye, hogy gyerekünk kicsúszik az ellenőrzésünk alól. Egyesek elhanyagolttá válnak, és a szülői házon kívül, az azonos korúakkal keresik a kapcsolatot. Ez a folyamat különösen a szünidő során erősödik fel, amikor nincs semmi elfoglaltsága a gyermeknek.

Próbáljunk meg pozitív családi légkört teremteni, hogy ne szakadjon meg kapcsolatunk gyermekünkkel.

Vegyük továbbra is komolyan gyermekünket, és igyekezzünk érzéseit megérteni. Érdeklődjünk mindennap mi történt vele, mi okozott örömet számára, mi dühítette fel, vagy tette szomorúvá, milyen volt a kapcsolata osztálytársaival, mit tervez, kivel akar játszani, és a szabadidős tevékenység során volt -e problémája.

Fontos azonban, hogy ne szorítsuk sarokba kutakodó kérdésekkel. Ugyanilyen fontos, hogy ne sértődjünk meg a gyerek pökhendi, elutasító magatartása miatt sem. A határokat azonban továbbra is jelöljük ki.

Bevált módszer ebben az életkorban a napi odafigyelési idő. Ennek lényege, hogy naponta egyszer üljünk le kényelmesen gyermekünkkel, nyújtózzunk ki a kanapén együtt. Gyermekünk döntse el, hogy mit szeretne csinálni: beszélgetni, játszani vagy egyszerűen csak összebújni velünk. Mi is beszélhetünk magunkról, a munkánkról, örömeinkről, gondjainkról, esetleg történeteket is mesélhetünk a saját gyerekkorunkból.

Ezzel a módszerrel fenn tudjuk tartani az érintkezést gyermekünkkel. Érzi, hogy tiszteljük, nyitottak vagyunk élményeire és magunk is jó példával járunk elől nyíltságunkkal. Így gyermekünknek nincs szüksége arra, hogy kellemetlen viselkedésével hívja fel magára a figyelmet.

Ebben az életszakaszban gyermekünk önállóságának növekedését figyelembe véve a családi szabályokat újra és újra át kell gondolni, nehogy gyermekünket az autonómia és önállóság irányába történő fejlődésében megakadályozzuk.

A rendszeres családi tanácskozás során meg lehet beszélni minden olyan problémát, amely bármelyik családtagot érinti. Megbeszélhetők az olyan szabályok, amelyek hozzájárulhatnak, hogy a közös együttélés pozitívabban alakuljon és megállapodhatunk azok bevezetésében. http://okosanya.blog.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

ÖNÉRTÉKELÉSI KONFLIKTUSOK ÉS A SERDÜLŐKOR

Önértékelési konfliktusok és a serdülőkor

Hogyan segíthetek serdülő gyermekemnek önértékelési problémák esetén?

A serdülőkor fontos állomás a felnőtté válás útján. Ez az utolsó állomás, mely drasztikus változás a gyermek és a szülő életében egyaránt.

Hogyan veszem észre, hogy a serdülő gyermekem válságban van?

A serdülőkori válság tünetei:

  • A tanulmányi eredmény hirtelen és gyorsan romlik.
  • Cigaretta, alkohol, kábítószer használata.
  • Egyéb lelki függést okozó eszközök tartós igénybevétele. Számítógépes játékok, chat, játékgép, internet.
  • Magányos.
  • Bulímia, anorexia (a testsúly, a diéta központi hangsúlya, hányások, melyek titokban történnek).
  • Testsúly nagymértékű növekedése. Nem egyenlő a megnyúlással, itt fokozott testsúlytöbblet, kövérség alakul ki.
  • Lógás az iskolából, csavargás.
  • Deviáns közösségekhez való tartozás.

Emellett fontos kihangsúlyozni, hogy nincs olyan kamasz, akivel nincsenek problémák. Általánosságban akkor van baj, ha fent leírt helyzetek tartósan állnak fenn. A tinédzser is egyik napról a másikra választ valamilyen, általa jónak ítélt viselkedési formát, hanem fokozatosan sajátítja el, végzi az adott viselkedést. Megnyugtatásul, a kipróbálás szándéka minden tinédzserben megtalálható. A határt, a következményeket érdemes tudatosítani benne. Ehhez szüksége reális (ijesztgetéstől mentes) információk átadására. A szülő, jó ha résen van, figyel a gyermekére, hogy időben tudjon cselekedni.

Ez a megállapítás nem érvényes viszont a bulímiára, anorexiára. Ekkor nincs mire várni, hiszen gyakran nem időben fedezik fel a szülők a problémát. Szakember keresése létfontosságú.

A serdülőkor három tipikus válsága

Tekintélyelv elleni túlzott lázadás – Autoritás krízis Minden olyan személy, dolog ellen, mely számára a tekintélyt, a szabályokat próbálja érvényesíteni.

Pszichoszexuális fejlődés zavara Ha a serdülőt zavarja a nemi érése, és valamilyen módon elnyomja azt, ekkor zavar keletkezik a felnőtt nemi magatartásának a kialakulása során A pszichoszexuális fejlődés alapja a saját biológiai nemünkkel való azonosságunk felismerése és elfogadása. Nagy jelentőséggel bírnak a családon belüli érzelmi viszonyok, a szülők szexuális kultúrája és beállítottsága. A szülőknél előforduló szexuális zavarok, mint megoldási stratégiák példaértékűek a gyermekek számára.

Identitás-énazonosság válsága „Harcban a világgal és önmagunkkal.” A gyermek énképe konfliktusba kerül a valósággal. Ez kudarcokat okozhat akár az élet minden területén. Ekkor hallja azt a szülő, hogy: „Semmi értelme az életnek!” „Minden ember hülye!” „Nem találom meg az igazit!”

Miért fontos a kamasznak az önismeret?

A serdülő gyors testi és érzelmi változásokon megy keresztül, melyeket nem követ a szerepek, az önismeret, az új énkép kialakítása. Ez rengeteg feszültséget gyors hangulatváltozást rejt magában. Kifejezett igénye támad arra, hogy megtudja, hogy ki is ő.

A serdülők egészségével, életmódjával, jóllétével kapcsolatos kutatások eredményei alapján a legnagyobb mértékben az önértékelés befolyásolja közvetlenül a serdülők jóllétének (testi és pszichés tünetek hiánya) alakulását.

Tudjon meg többet! Segítsünk együtt, hogy serdülő gyermeke helye sönismeretre tegyen szert!

Jelentkezzen konzultációra, hogy választ kapjon a kérdésire! A találkozó célja egymás kölcsönös megismerése, amelynek során feltérképezzük gyermeke problémáját. Ezáltal megismerheti a fejlesztőt és az EFT módszert. Legyünk együtt szemtanúi gyermeke változásának!

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

KÓROS SOVÁNYSÁG

Kóros soványság = anorexia?

Mikortól számít kórosnak a fogyás, a fogyókúra? Tehát mik azok a jelek, melyeknél már felmerül a gyanú, hogy valaki anorexiás?

Az anorexia a népesség 1-4 %-ban fordul elő, általában 12-18 éves korban, lányoknál gyakrabban, de a szubklinikai zavarok például falásrohamok, koplalás már az egyetemisták 60%-nál megtalálható.

Az anorexia alaptünetei közé tartozik a súlyfóbia, a testképzavar, a súlyhiány és az amenorrea.

Az anorexiások mások alakját reálisan meg tudják ítélni, azonban a sajátjukat tévesen érzékelik. A súlyhiánynak legalább 15%-osnak kell lennie. Ennek normális értéke 18,5-25 kg/m2 között van nőknél. Ennél alacsonyabb testsúlynál már gyakran elmarad a menstruáció is.

A fogyókúra kontrollált formában történik, egészséges határokon belül marad és része a sport, az egészséges táplálkozás, és a fogyókúrázó mindvégig reális meg tudja ítélni saját testsúlyát, és azt, ahol a fogyásban tart.

Fogyókúra alatt nem tűnik el az étvágy, a menstruáció és a szexuális vágy, és a fogyókúrában nem használatosak a purgáló vagy más néven kompenzáló tevékenységek, mint az önhánytatás és hashajtózás.

A fogyókúra másik jellemzője a yo-yo effektus. Minden embernek van egy saját ún. stabilizációs pontja, azaz saját optimális testsúlya. Ha egy szigorú diétával a bevitt kalóriamennyiség hirtelen kevesebb lesz, mint amivel ez a testsúly megtartható, a szervezet mindenáron azon lesz, hogy saját egyensúlyát visszaállítva a bejutó táplálékból zsír formájában minél többet elraktározzon, és a gazdaságosabb működés érdekében lelassítsa az anyagcserét.

Ezért nehéz a fogyás, és a diéta hosszú, gyomorkorgató óráihoz képest pillanatok alatti a visszahízás.

Anorexia esetében azonban már olyan szélsőségekbe csap át a fogyás, hogy a szervezet teljesen legyengül és nem tud ilyen módon kompenzálni.

Milyen szerepe van az anorexia kialakulásában a társadalomnak, a családnak?

A mai társadalom embere már nem azért eszik, hogy éljen, hanem azért él, hogy egyen. Az elfajult szépségőrület, könnyen vezethet evészavarokhoz. Ha valaki állandó elégedetlenséget érez a testével kapcsolatban, hamarosan szorongani kezd emiatt, és előfordulhat, hogy egy idő után már nem csak a tükör előtt, hanem tartósan, társaságban is hatalmába keríti az érzés. Így a túlzott szépséghajszolás az eredeti céllal ellentétesen visszahúzódóvá teheti, s idővel akár depresszióssá is válhat.

Az anorexia hátterében nagyon gyakran találunk konfliktusos családi miliőt, igen gyakran az anya-lánya kapcsolatig vezethetőek vissza a tünetek. Ha megnézzük a betegség szimbolikáját, érthetővé válik. Az anorexiás lány elveszíti nőies alakját, megszűnik a menstruációja, aszexualizálódik. Családokkal végzett kutatások nagy száma utal rá, hogy az anorexiás lányok gyakran nem csak a nőiességet utasítják el, hanem a nőiesség mintáját nyújtó anyával is konfliktusaik vannak.

Hogyan függnek össze az egyéb testkép- és evészavarok az anorexiával,

Ezek a testképzavarok hasonlóak abban, hogy mindben fontos a külső megjelenés, amit valamilyen korlátozó magatartással érnek el.

Ortorexiásokra jellemző az extrém-egészséges életmód, megszállottan kezdenek hinni mindig a legújabb diétákban, nem fogyasztják el az ételt, ha a tálat a diéta által kizárt étel érintette, tévhitekben élnek, például megvetik a gyümölcsöt, mondván, hogy candidát okoz. Az ortorexiások ezzel próbálják biztosítani életükben a rendet, a túlzások és a kényszeresség folytán mindez azonban már jelentősen ronthatja az életminőséget.

A bigorexiás az anorexiással ellentétben nem látja elég nagynak a testét, ez főleg férfiakra jellemző, akik egészségtelenre fújják az izmaikat tömegnövelő szerekkel, s közben még mindig véznának, vékonynak, gyengének látják önmagukat.

Az exorexiás kényszeresen, egészségtelen mértékben sportol, akár napi 5-6 órát is. A drunkorexiás fiatal az esti buli napján visszaszorítja az elfogyasztható kalóriamennyiséget, mert hozzászámolja az esti alkohol tartalmát is.

Mi a teendő, ha valaki úgy érzi, problémái vannak az evéssel és az alakjával? Mit tehet egy szülő, ha azt gyanítja, gyermekének problémái vannak?

A kommunikáció minden kapcsolat alapja. A szülő első lépésként próbálja megbeszélni a tinédzser gyermekével a problémáit, és próbáljon vele minél több időt tölteni, sok olyan tevékenységet közösen végezni, ami örömmel jár, ami új élményt hoz.

Ha a probléma fennmarad, akkor külső segítséget kell igénybe venni.

Anorexia esetén hatékony a viselkedésterápia, ami a gondolkodásbeli torzulásokat segít helyreállítani, az autogén tréning, ami egy relaxációs módszer és a reális testképet segít kialakítani és megtanítja, hogy a test nem ellenség, és a családterápia, ami segít, helyreállítani a család egyensúlyát anélkül, hogy valaki más átvenné a „problémás” szerepet.

Mindezek azért nagyon fontosak, mert az anorexiások egy része többször visszaesik. Fontos, hogy a beteg gondolkodása reálissá váljon, rendet tudjon tenni az életében és ki tudjon tűzni olyan értelmes célokat, amikért érdemes élni és cselekedni, és ami örömmel tölti el.

http://napidoktor.hu/reggeli-napidoktor/1

A KREATIV GYERMEK JELLEMZŐI

A kreatív gyerek jellemzői

A kreativitás nem örökölt ismertetőjegye a személyiségnek, viszont a kreativitásra való hajlam, kreatív magatartás már gyermekkorban megmutatkozik.

Számos olyan környezeti tényező létezik, amely a gyermek kreativitására nagy befolyásolt gyakorol és ezáltal a gyermek kreativitását fejleszti.

Érdemes odafigyelnünk gyermekünk adottságaira, hogy a kreativitását minél jobban kiélhesse. Annál is inkább, mert a kreativitás nem ugyanolyan mértékű a különböző életkorokban. A gyermekek különösen 3 és 5 éves koruk között a legkreatívabbak, a kifejezőkészség iskolakezdéskor csökken, majd egyre tovább romlik.

Hogyan ismerjük fel gyermekünk kreativitását?

A kreatív gyerek jellemzői:

- intelligens,

- felismeri a problémát és megoldásokat keres rá,

- rugalmas és sokoldalú gondolkodás,

- szokatlan megoldások kitalálásának képessége,

- hétköznapi tárgyak új összefüggésben való használata (pl. botokból baba, üres dobozból autó, stb.)

- változásra törekvés,

- széles érdeklődési kör,

- élénk fantázia,

- kíváncsiság,

- kitartás,

- kérdezősködés,

- gyorsan képes reagálni,

- jól viseli a konfliktusokat, frusztrációkat,

- szereti a függetlenséget, önállóságot,

- magabiztos.

James William amerikai pszichológus szerint nehéz jellemezni a kreatív gyerekeket és felnőtteket, mert egyszerre nyitottak és zárkózottak, bolondosak és komolyak.

A kreatív személyiség titka a gyermeki vonások megtartásában keresendő, hiszen legfőbb jellemzőjük a képzelőerő és személyiségük játékos, gyermeki részének használata a gondolkodásban és a problémamegoldásban. Ezért kiemelt feladatunk a gyermeki kíváncsiság és fantáziálás okozta örömök minél hosszabb ideig tartó megőrzése.

A kreatív tulajdonságok tartós megmaradásához és továbbfejlődéséhez foglalkozni kell a gyermek személyiségének kibontakoztatásával.

Hogy tudunk segíteni kreatív gyermekünknek?

A gyerekeknek elengedhetetlenül szükségük van a felnőttek támogatására, bátorítására. Tisztában kell lennünk, melyek azok az ötletek, eszközök, amelyek a gyermek személyiségének fejlődését segítik.

Lelkiismeretes szülőként nagy gondot kell fordítani a fejlesztő játékok vásárlására, ugyanis a gyártók kreativitásfejlesztést kínálnak, valójában pedig ezek az eszközök sablonok, nem ösztönzik a gyermeket a saját képi világa megteremtésére. A gyermekek természetesen ügyesednek és nő a kitartásuk a játékokat használva, de sokkal inkább azt tanulják meg, hogy a tökéleteshez mérjék magukat, ami viszont fékezheti alkotó kedvüket.

A kreatív gyermekek új ötleteik, kíváncsiskodásuk és állandó kérdezősködésük miatt fárasztónak tűnnek. Az óvodai és iskolai nevelők nem biztos, hogy értékelik a folyton nyüzsgő gyerekünket, ezért nekünk kell gondoskodni gyermekünk tudásvágyának folyamatos kielégítéséről. Továbbá teremtsünk minél több lehetőséget arra, hogy gyermekünk a kreatív ötleteit megvalósíthassa.

A kreatív gyermeknek milyen szülőre van szüksége?

  • Legyünk nyitottak,
  • értékeljük gyermekünk kreatív ötleteit,
  • legyünk elérhetőek, ha segítségre van szüksége,
  • mutassunk jó példát;
  • továbbá nem árt, ha rendelkezünk egy kis humorérzékkel
  • és hatalmas empátiával.

http://okosanya.blog.h

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

ÉDESANYÁM ÉDES TEJE

"Édesanyám édes teje, keserű a más kenyere".

Évzredeken keresztül az a meggyőződés szűrődött le az egymástól teljesen különböző kultúrákban, hogy a természet az anyatejjel csodálatos módon gondoskodik a magatehetetlen újszülöttekről. Igazolható-e ez a csoda a 21. század tudományos vizsgálataival? Vegyünk sorra néhány adatot.

. Milyen betegségek megelőzésében jótékony hatású a szoptatás?

Az anyatejes táplálás kedvezően befolyásolja az értelmi képesség fejlődését. Számos vizsgálat igazolta, hogy a szoptatott gyermekek szellemi fejlődése, tanulási készsége, képfelismerő képessége, számolása, olvasása jobb, intelligenciahányadosa magasabb. Ezt az intellektuális előnyt kultúrkörtől függetlenül kimutatták. Az időre születettek mellett koraszülöttek esetében is igazolódott ez az összefüggés. Bár érett újszülöttek esetében az anyatejjel, illetve tápszerrel tápláltak intelligenciahányadosa között a különbség csekély - mindössze 3-4% -, az eltérés minden vizsgálatban kimutatható volt.

Az anyatej és az értelmi képesség közötti összefüggést többen vitatják, tudniillik ismert az a tény, hogy jobban képzett nők tovább szoptatnak. Ám vannak olyan vizsgálatok, melyek minden társadalmi osztályban ki tudták mutatni az összefüggést. Az anyatej a koraszülöttek számára még fontosabbnak tűnik.Egyesek vizsgálatai szerint 8 éves korban az anyatejjel tápláltak IQ-ja több mint 10 ponttal magasabb, mint azoké, akik tápszert kaptak. Ebben valószínűleg az játszik szerepet, hogy a koraszülés esetén az anyatej gazdagabb azokban a telítetlen zsírsavakban, melyek az idegrendszer fejlődéséhez szükségesek.

Az anyatejes táplálás véd az érelmeszesedéssel és a szívkoszorúér-megbetegedéssel szemben. Svéd vizsgálatok megerősítették, hogy akiket 6 hónapig anyatejjel tápláltak, azok vérében a koleszterinszint már 14-17 éves korban alacsonyabb, mint akiket rövid ideig szoptattak vagy tápszert kaptak. Egy brit vizsgálat szerint nemcsak a vérzsírtartalom alacsonyabb, hanem az anyatejjel tápláltak között kisebb a szívinfarktus miatti halálozás is.

Az anyatej védőanyagainak köszönhetően a szoptatott gyermekek sokkal ritkábban kapnak bélfertőzést, légúti megbetegedést vagy húgyúti fertőzést. Amennyiben mégis fellép valamilyen fertőzés, úgy az általában enyhébb lefolyású, s a csecsemő hamarabb átvészeli. Az anyatejes táplálás véd az allergiás megbetegedésekkel szemben is. Kevesebb a légúti allergia, az asztma, ritkább az ételallergia és az ekcéma is. Sok más betegség esetében kimutatható még az anyatej védő hatása: így véd a vashiányos vérszegénység, a cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a lisztérzékenység és a kövérség kialakulásával szemben.

Az anyatej kövérség elleni védő hatása azért alapvető jelentőségű, mert a civilizációs betegségek kialakulása szempontjából az elhízás kiemelt fontosságú A kövérség együtt jár a 2. típusú, korábban időskorinak hívott cukorbetegséggel, a magas vérnyomással és a hiperkoleszterinémiával. A 2. típusú diabéteszes betegek 90 %-a kövér.

A kövérséget ezért az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb egészségügyi problémájának tekintik. Ráadásul gyakorisága folyamatosan nő: jelenleg az Egyesült Államokban a lakosság 32%-a elhízott, de az elkövetkező évtized során előfordulásának 10%-os növekedésével számolnak
Az anyatejes táplálás, úgy tűnik, véd az elhízással szemben. Egy 19 vizsgálatot elemző meta-analízis szerint az egy éves korig szoptatott csecsemők 12 hónapos korukban mintegy 650 grammal soványabbak, a 9 hónapos korig anyatejet is kapott csecsemők esetében a különbség 400 gramm.

Az anyatejes táplálás kövérség elleni védőhatását valószínűleg az magyarázza, hogy a természet az anyatejes csecsemők energiaigényét jól szabályozza, s a tápszerekkel kissé több kalóriát juttatunk a szervezetbe.

S vajon nem hátrányos-e mindez? A legkevésbé sem. A szoptatott csecsemők semmiféle hátrányt nem szenvednek alacsonyabb súlyuk miatt. Sőt! Feltételezhető, bár egyelőre nem bizonyított, hogy a tápszerek magasabb fehérjetartalma miatt változik meg úgy a tápszerezett csecsemő energiafelhasználása, hogy az a későbbi élete során hajlamosít a kövérség kialakulására.

Mitől válik az anyatej "csodaszerré"?

"A táplálkozásnak az élet során soha olyan, a későbbi életet befolyásoló jelentősége nincs, mint az élet első napjaiban." (Lucas A.)

Az, hogy a tej milyen mennyiségben és minőségben tartalmazza az alapvető tápanyagokat - fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat -, fajtól függ.

Az ember számára ebből a szempontból az anyatej az ideális (mint ahogy a borjú számára a tehéntej).

Az anyatej nemcsak egyszerűen tápanyag és energiaforrás, hanem egyéb igen fontos összetevői is vannak: aktív enzimeket és hormonokat, valamint védőanyagokat is tartalmaz. Az anyatej összetétele nem állandó, a csecsemő szükségleteitől függően változik. Ennek az a célja, hogy az érettségnek leginkább megfelelő, az adaptációt legjobban elősegítő anyagok választódjanak ki a csecsemő számára. A tej összetétele más az érett csecsemőknél, más közvetlenül a születést követően, és más koraszülötteknél. A koraszülöttek számára elválasztott tej sok szempontból különleges: több benne a növekedéshez szükséges fehérje, védőanyag, antioxidáns-vegyület, valamint a fertőzésekkel szemben védő sejt.

A következőkben a teljesség igénye nélkül megemlítek néhány példát, amelyek rámutatnak az anyatej fontosságára.

Régóta tudjuk, hogy az anyatej védőanyagokat - ún. immunglobulinokat - tartalmaz Hanson 1961-es felfedezése óta ismert, hogy a női tej legfontosabb immunglobulinja az IgA. Az újszülött bélrendszere megszületéskor steril, a megszületést követően azonban viszonylag gyorsan baktériumok népesítik be. Ezek között vannak hasznosak és károsak. Mivel az újszülöttek bélsejtjein keresztül viszonylag könnyen be tudnak a szervezetbe hatolni, fontos, hogy a kórokozókat a bél üregében megkösse valami. Az IgA legfontosabb feladata, hogy gátolja a kórokozók kötődését a bélfalhoz, illetve, hogy miután a kórokozókhoz kötődött, elindítsa a védekezést ellenük.

Az IgA-t olyan különleges sejtek (plazmasejtek) termelik, amelyek az anya bélrendszeréből és légútjaiból vándorolnak a mell tejmirigyeibe. Ezek a sejtek olyan kórokozókkal szemben termelik a védőanyagot, amelyekkel az anya szervezete régebben már találkozott. A tejjel tehát az immunológiai védekezésre képtelen újszülött készen kapja a segítséget, ráadásul a környezetében (anya) lévő kórokozók ellen hatásos segítséget.

Az immunológiai védekezést erősítik az anyatejben lévő fehérvérsejtek. Ezek száma az előtej milliliterében akár milliós nagyságrendet is elér. Elsősorban olyan falósejtekről van szó, amelyek képesek a baktériumok, gombák elpusztítására. Jelen vannak mellettük a lymphocyták is, amelyek az újszülött immunrendszerének érésében is szerepet játszanak. Fontos, hogy a tejjel a bélrendszerbe került sejtek túlélik a bélrendszer emésztőenzimjeinek aktivitását, és akár 60 óra hosszat is képesek a bélben hatni.

Az anyatejben számos, nem-specifikus védőfaktor található. Ezek egyike a
lactoferrin. Ez a fehérje képes arra, hogy baktériumok növekedését meggátolja. Számos baktérium a felszínén hordozza azt a specifikus kötőhelyet (receptort), amelyhez a lactoferrin képes hozzákötődni. A kötődés eredményeképpen a baktériummembrán károsodik. Érdekes, hogy a lactoferrint nem bontja a gyomorsav, sőt ez az anyag az újszülött bélrendszeréből fel is tud szívódni és a béltől távoli szervekben is ki tudja fejteni hatását.

Az anyatejben hormonok és növekedési faktorok is jelen vannak. Viszonylag új megfigyelés, hogy az erythropoetin, a vérképzést serkentő növekedési faktor is megtalálható benne. Az erytropoetinről -ről azonban kiderült, hogy nemcsak a vérképzést szabályozza, hanem a bélhámsejteket is erősíti, így megakadályozhatja a vírusok, baktériumok bejutását a bélfalba.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az anyatej a legértékesebb eszköz, ami védi az újszülöttet a fertőzésekkel és az idegen anyagokkal szemben, illetve ami optimális táplálékot jelent az újszülött növekedése és fejlődése számára.

forrás:origo.hu-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

 

MIT SPORTOLHAT A GYERMEK HA LÚDTALPAS

Mit sportolhat a gyerek, ha lúdtalpas?

A sakk kivételével szinte minden sport előnyös hatással van a lúdtalpra.

Az egészen súlyos bokasüllyedést leszámítva, (ahol a fájdalom is jelzi, hogy nem okés a dolog) minden sport, ami erősíti a lábizmokat, gyógyítja a lúdtalpat is! Nem kell tehát azon aggódni, hogy "nem bírja a gyerek", "felmentés kéne neki tornaóráról". A jó sportcipő viszont kiemelt fontosságú náluk.

A sportok között láberősítő hatás szerint azért vannak fokozatok:

1. Tatamin végzett küzdősportok - a legjobbak

  • Judó
  • Más, mezítláb, de szivacson végzett küzdősportok. Pl. karate.

Judó: azért lehet talán még jobb, mint a karate, mert itt összekapaszkodnak a gyerekek, a küzdés közben állandó (láb)tolásokat végeznek, ami igen intenzíven erősíti a láb és a lábszár izmait.

Tatami: azért külön jó, mert puha, bizonytalan, így a lábat még ez is állandó munkára készteti. A parkettán zajló mezítlábas edzés sem rossz, csak a tatamis azért jobb.

2. Bármi, ami erősíti a láb és lábszár izmait. Atlétika, futás, foci, kézilabda, kosárlabda.


3. Iskolai gyógytorna (ingyenes)

Minden iskolában működik ingyenes gyógytorna! Talán sok szülő nem is tud róla. Ez egy államilag támogatott szolgáltatás, melynek keretében heti 1-2 alkalommal egy gyógytornász

  • tornatermi foglalkozást tart különböző mozgásszervi problémákban szenvedő gyermekeknek.
  • úszásoktatást, gyógyúszást tart uszodában

Több iskolának van általában egy gyógytornásza, valamelyik iskolába kell vinni a gyereket. Az általában 45 perces órán vegyes feladatokat végeznek, általában a testtartás, gerincferdülés ill. lúdtalp elleni gyakorlatokkal. A gyógytornászokat úgy tudom darabra fizeti az állam, tehát érdekeltek a gyerekek toborzásában.

MEGFONTOLANDÓK A KÖVETKEZŐ ÉRVEK-

  • Gyógytornára járni a gyereknek ciki, szégyenletes, megbélyegző dolog. Gondolj bele, ha megkérdik a skacodat: Te mire jársz? Én judózni... Az jó, én meg ...gyógytornára!
  • Sokféle mozgásszervi problémával vannak ott gyerekek, a gyakorlatok töredéke megy láberősítésre, miközben elhordani a gyereket sok időt igényel.
  • Több problémás, nehezen kezelhető gyerek volt, a gyógytornásznőnek komoly és intézetbe illő hatalmi csatákat kellett vívnia a renitensekkel, ezzel ment az idő.

Javaslatok-

  • Gyógyegértorna helyett írasd be a kölköt judózni, karatézni, focizni heti 1-2-szer. Többet ér, és élvezni is fogja.
  • Vezesd be a napi 15 perc lábtornát a gyerekkel otthon. Sokkal többet ér a (majd)mindennapos 15 perc lábtorna, mint a heti egyszeri 45 perc vegyes gyógytorna. Saját tapasztalatból tudom, ezt nagyon nehéz betartani. Nekem naponta 17:40-kor riaszt a mobilom: LÁBTORNA! Aztán 50%-ban 25%-ban lesz is belőle valami. (Jó, ha tudjátok: Jelenleg 100%-ban hanyagoljuk a lábtornát, csak judó van, heti 3.). http://ludtalpgyik.blog.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

KíNOS INTIM TITOK

Már serdülőkorban kínos, intim titok. Mit kezdesz vele?

Rengeteg nő szégyenkezik, ha a hüvelygomba tüneteit észleli magán. Mikor kezelheted magadnak otthon, és mikor fordulj orvoshoz?

Szinte nincs olyan nő, akinek ne lett volna legalább egyszer hüvelygombája az élete során. A nők 5 százalékánál pedig visszatérő problémáról beszélhetünk. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen gyakori betegség esetén mindenki azonnal orvoshoz fordul, hogy minél hamarabb megszabaduljon a gomba kellemetlen tüneteitől. Az eddigi tapasztalatok viszont nem ezt a feltételezést támasztják alá.

Tényleg ennyire kínos?

Annak ellenére, hogy a hüvelygomba a szexuálisan aktív nők 75 százalékát bizonyítottan érinti, a legtöbben otthon próbálják kikezelni. A gombás fertőzéssel járó tüneteket ugyanis kellemetlenek és senki sem beszél róluk szívesen. Hozzájárulhat a szégyenérzethez az is, hogy a hüvelyben kialakuló betegségeket sokan hajlamosak a szexuális partnerek magas számával, illetve folyamatos váltogatásával összekötni.

– Életem első gombás fertőzését húszas éveim elején sikerült összeszednem. Amikor elmondtam akkori vőlegényemnek, az első kérdése az volt, hogy megcsaltam-e. A vita és a bizonygatás a kölcsönös bizalmunk megrendüléséhez vezetett. Mint később kiderült, a fertőzést valószínűleg az uszodában kaptam meg – meséli Éva, aki egy ma három gyerekes, 56 éves anya.

A hüvelygomba tünetei

A hüvelygomba tünetei egyértelműen felismerhetőek és elkülöníthetőek az egyéb hüvelyi fertőzésektől:

  • sűrű, fehér, túrószerű hüvelyváladék,
  • közepes vagy erős viszketés,
  • vérbő, érzékeny nyálkahártya,
  • hüvelyi diszkomfortérzés.

Hogyan kaphatod el?

A felnőttekre jellemző hüvelyflóra savas kémhatású, mely a serdülőkori hormonális változások során alakul ki. A kémhatást a hüvelyben található tejsavbaktériumok okozzák, ezzel biztosítva a kórokozók baktériumoktól, gombáktól való védelmet. Ha a hüvelyflóra kémhatása valami miatt felborul, védtelenné válik többek között a Candida gombával szemben.

Mitől változik a hüvelyflóra?

A hüvelyben jellemző kémhatások gyakorlatilag folyamatosan változnak, hiszen más serdülőkorban, fogamzóképes korban, vagy éppen a menopauza ideje alatt.

- Már az életkor is elegendő lehet ahhoz, hogy szervezeted ne tudjon a gombás fertőzésekkel szemben védekezni.

- Ezen kívül azonban vannak egyéb külső behatások is, mint a fogamzásgátló tabletták, egyes antibiotikumok, a terhesség, a cukorbetegség, vagy egyes anyagcsere-betegségek. Sőt, még olyan banálisnak tűnő dolgok is felboríthatják a savas kémhatást, mint a nem jól szellőző, műszálas fehérnemű, vagy a túlzásba vitt intim tisztálkodás.

Otthon vagy orvosnál

Mivel a betegséget sokan kínosnak érzik, és még orvosuk előtt sem tárják fel a gombával járó, kellemetlen tüneteket, könnyedén marad el az orvosi kezelés és kerül előtérbe az otthoni gyógymódok kézikönyve. Valóban, vannak olyan esetek, amikor elegendő az otthoni kikezelés, de sokaknak igenis szakszerű ellátásra van szüksége.

Kezeld otthon, ha

  • már volt gombás fertőzésed, voltál vele orvosnál, és teljesen biztos vagy tüneteit eredetében. Ilyenkor elegendő lehet, ha ugyanazt a krémet, tablettát váltod ki, amit korábban nőgyógyászod javasolt. Ehhez azonban az kell, hogy pontosan ugyanazok legyenek a tüneteid, mint előző alkalommal. ha nem volt azóta új szexuális partnered és nem merül fel semmilyen szexuális úton terjedő betegség gyanúja, hiszen a gombás fertőzés néhány tünete (folyás, viszketés) igen hasonló jellegű.

Menj orvoshoz, ha

  • még sosem volt gombás fertőzésed, hiszen mindenképpen ki kell zárni az egyéb betegségeket, mint például a húgyúti fertőzések, vagy a nemi úton terjedő betegségek.
  • ha terhes vagy, hiszen a terhesség idején minden gyógyszer biztonságos szedéséhez orvosi javallat szükséges.
  • ha az elmúlt egy évben ez már a harmadik alkalom, hogy észleled a tüneteket. Ilyenkor visszatér candidáról beszélünk, melyet mindenképpen orvosi szaksegítséggel kell kikezelni.

Felvilágosítás

Minden szülőnek és nagyszülőnek kötelessége lenne a gyermeke, tinédzserek felvilágosítása, hiszen sok fiatal nem tudja a tüneteket mire vélni, így kezelésük teljes mértékben elmarad.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

ÁJULÁS-ESZMÉLETVESZTÉS

Ájulás, eszméletvesztés

A hirtelen bekövetkező, viszonylag rövid ideig tartó eszméletvesztést általában gyengeségérzet, szédülés előzi meg, egyben sápadtság és verejtékezés is jelentkezik. A közvetlen ok az agyvelő vérellátásának romlása – agyvérszegénység.

A legegyszerűbb esetekben az öntudat vesztést hőség, fullasztó levegő, aggódás válthatja ki. Ilyen esetekben az ájultat friss levegőre kell vinni és lefektetni oly módon, hogy a fej és a törzs egy szintben legyen. Az alsó végtagokat fel kell polcolni, a ruházat szorosságán pedig lazítani kell. Friss vízzel való locsolás, szúrós szagú folyadék szagoltatása, arcütögetés hatásos lehet. Ismétlődés estén orvoshoz szükséges fordulni, mert súlyosabb megbetegedést is jelezhet.

Jellemző, hogy az ájulás előtti szédülés akkor következik be, amikor valaki fekvő, ülő vagy lehajló helyzetből hirtelen feláll. Ez az ortosztatikus hipotónia – álló helyzetben hirtelen és átmenetileg csökkenő vérnyomás -, ami gyakran gyógyszerek mellékhatása.

Gyakori a terhesség alatti ájulás, amikor is a vérnyomás általában alacsonyabb, mert az érfalak feszessége csökken.

Ugyancsak a hirtelen lecsökkenő vérnyomáshoz vezethet néhány magas vérnyomás elleni gyógyszer szedése, amit ilyenkor mással kell felváltani.

Cukorbetegeknél különösen veszélyes – de egészséges embereknél is előfordulhat –, hogy az utolsó étkezés óta az átlagosnál lényegesen hosszabb idő telik el, s az alacsony vércukorszint ájulásszerű rosszullétet, szédülést, gyengeséget, elkenődő beszédet, száj és végtag zsibbadást, látászavart és fejfájást okozhat.

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az ájulás megszűnte után elzsibbad egy testrész, zavarttá válik, látászavar vagy bénulás következik be. A tünetek valószínűsítik az agy átmeneti keringés zavarát– ami általában a nyaki verőerek szűkületére vezethető vissza.

Ha az ájulás szívbetegnél következik be vagy az eszméletvesztést gyors szívverés előzte meg szintén orvoshoz kell fordulni, mert szívritmuszavarra

Az ájulást ezeken kívül okozhatja nagy érzelmi megrázkódtatás, lelki problémák, lelkiektől függő légzési görcs, vérszegénység, 50 év felett a nyakcsigolyák meszesedése, vérző gyomorfekély. Ez utóbbi esetben – mely fekete, szurokszerű széklet tünettel is jár – vagy amikor nem azonosítható az eszméletvesztés kiváltó oka, feltétlenül indokolt az orvos véleményét kikérni.

Az ájulás oka súlyos betegség is lehet

-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

A MEGFÁZÁS LEFOLYÁSA

A megfázás lefolyása, tünetei és kezelése

 

Hogyan is indul és zajlik a betegség?

A kisgyermekkor leggyakoribb megbetegedései a felsőlégúti hurutok. A meghűlést, a megfázást, a náthát - a közhiedelemmel szemben nem a hideg levegő, hanem - a köhögéskor, tüsszentéskor cseppecskék formájában a levegőbe kerülő, felső légutakon keresztül terjedő vírusok okozzák (több mint 200 féle ismert), amelyek a legyengült immunrendszerű gyermek orrában, illetve az orr-garat nyálkahártyán megtelepednek és a nedves, meleg környezetben a gazdasejtekbe beépülve gyorsan szaporodnak.

A vírusok szezonálisan jelennek meg:

szeptember vége október eleje parainfluenza virus,

október vége felé rhinovirusok,

majd ezután az RSV fertőzések,

december vége és január közepétől a szezonális influenza 8-10-12 héten át,

majd szezontól függetlenül az új H1N1 vírus okozza leggyakrabban a megbetegedést.

Tünetei: a tüsszentés, az orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájás, a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, étvágytalanság. Kisgyermekeknél hányás és nyálkás széklet is előfordulhat, amit a garaton lecsorgó váladék bélrendszerre gyakorolt hatása okoz.

A vírust hordozó személy már a lappangási idő alatt is fertőz, amikor még tüneteket nem produkál.

Az orrnyálkahártya faladata a légutak felé tartó szennyeződések, kórokozók visszatartása, duzzanatának következménye az orrváladékozás, orrdugulás. Ha vízszerű váladék csöpög az orrból, ez azt jelenti, hogy az orrnyálkahártyára került kórokozóknak sikerült megtelepedniük. Fokozott váladéktermelésnél az orrnyálkahártya megduzzad, a fülkürt elzáródása miatt nem szellőzik a dobüreg és a melléküregek is elzáródhatnak. A bennük pangó váladék könnyen befertőződik, szövődményként bakteriális felülfertőződés alakulhat ki. Mivel az orr, orrmelléküregek, garat, gége, légcső, hörgők között semmilyen sorompó nem állja útját, a fertőzés az orrból könnyen átterjedhet a többi anatómiai helyre. Gyakori szövődmény a középfülgyulladás, orrmandulagyulladás, a náthás gyermek pár nap múlva köhögni kezd, hörghurut, esetleg tüdőgyulladás alakul ki. Az orrmandula a gyakori hurutok miatt megnagyobbodik, orrlégzési nehezítettséget (éjszakai horkolás, orrlégzés gátolt, nyitott száj), fülpanaszokat, rejtett, tünetszegény halláscsökkenést (serosus otitis media) okozhat. A nagy mennyiségű lenyelt váladék hányást, esetleg hasmenést is okozhat. Jellegzetes az éjszakai és az ébredés utáni köhögés.

A nátha nem betegség, hanem egy tünetcsoport. A nátha-vírusok elleni védekezést az immunrendszer végzi, amely legyőzi a korábbról már megismert kórokozót. Az egyszer már elkapott vírusra az immunrendszer emlékezik és a legközelebbi ilyen fertőzésnél már ellenállóbb lesz vele szemben. Az immunrendszer védekezőképessége fokozatosan fejlődik ki. 7-8 éves korra már kialakul az immunrendszer védekező képessége, de a nagyszámú náthát okozó vírus miatt csak serdülő illetve felnőttkorra válik érezhetővé ez a hatás. Szövődménymentes vírusfertőzésnél nincs szükség antibiotikumra! Az antibiotikum nem hat a vírusokra, a feleslegesen adott gyógyszer a szervezetre káros!

Gyermekeink védekezőképességét ősztől tavaszig nagyon igénybe veszi az évszakváltással együtt járó lehűlés, a napfényhiány és a kevesebb vitamint tartalmazó táplálék miatt sokkal fogékonyabbak a betegségre. A tünetek különösen a csecsemőket és kisgyermekeket viselik meg a legjobban. Az évi 3-4 nátha átlagosnak tekinthető kisgyermekkorban. A nátha ritkán múlik el néhány nap alatt, a gyulladt nyálkahártya további vírusos vagy bakteriális felülfertőződések táptalajává válhat, szövődmények útján sorozatos betegségek forrása lehet. Krónikus gyulladást is okozhat, ami hetekkel a nátha elmúltával kezdődhet, nem egyértelmű jeleket mutatva (halláscsökkenés), gyakran fájdalommentesen.

A kezelés lényege: a fellépő kellemetlen tünetek csökkentése és a szövődmények kialakulásának megelőzése.


Hasznos tanácsok:

  1. Megelőzés:
  • Legkorábban az édesanyák alapozhatják meg gyermekük egészséges fejlődését a terhesség alatti egészséges életmóddal, majd az anyatejes táplálással. Nagyon lényeges, hogy a szoptatás során védekező anyagok jutnak a csecsemő szervezetébe.
  • Közösségbe járó gyermeknek adhatunk immunerősítő szereket is (Echinacea, Béres-csepp, Broncho Waxom, Ribomunil, IRS-19), de a legfontosabb, hogy a gyermek minél több időt töltsön a friss levegőn.
  • A nátha legjobb ellenszere a megfázás megelőzése, ezért ha tehetjük, kerüljük gyermekünkkel azokat a helyeket, ahol a téli időszakban, zárt térben, sok ember fordul meg. (bevásárlóközpontok, áruházak, postahivatalok, gyógyszertárak stb.)
  • Szoktassuk rá gyermekünket a gyakori kézmosásra, különösen orrfújás után és magunk is gyakran mossunk kezet.
  • Adjunk C-vitamint gyermekünknek, az ősztől-tavaszig terjedő időszakban, a táplálkozásban bekövetkező vitaminhiány pótlására, a szervezet számára szükséges C-vitamin szint biztosítására, amennyiben ez valamilyen betegség miatt nem ellenjavallt.
  • A gyerekek kb. 5-6 éves korukig biztosan nem fújják ki kellően az orrukat! Tanítsuk meg a helyes orrfújás technikájára gyermekünket. Ez kissé előrehajtott fejjel, felváltva, először az egyik, majd a másik orrjárat kifújásával történik, miközben az éppen nem fújt orrjáratot befogjuk (szájon át nagy légvétel, száj becsukása és az egyik oldali orrfelet befogva hirtelen kifújjuk az orrot). Ha mindkét orrjáratot befogva fújjuk orrunkat, a keletkező nyomás nem kifelé, hanem befelé, a melléküregek felé nyomja a váladékot és ez szövődményhez (arc-, vagy homloküreg-gyulladáshoz) vezethet, ezért ügyeljünk arra, nehogy összepréseljük gyermekünk mindkét orrát. (Játékos oktatása: csukott szájjal tollpihét vagy vattát fújatni vele az asztalon.)
  1. Otthoni kezelés:
  • Náthás gyermekünket ne engedjük közösségbe (bölcsőde, óvoda, iskola), tartsuk otthon. A betegen közösségbe vitt gyermekektől származó kórokozók a többieket is megfertőzhetik.
  • Tartsuk ágyban náthás gyermekünket, mert az ágynyugalom segíti a szervezet immunrendszerét, vagy keressünk számára olyan elfoglaltságot, amely helyhez köti. Nagyobbak számára ilyen az olvasás, a mesehallgatás, a rajzolás, a társasjátékozás, építőkockázás.
  • Emeljük meg náthás csecsemőnk kiságya fejrészét a - szopási és légzési nehézséget előidéző, a nyálkahártya duzzanat és váladékpangás okozta - váladékcsorgás megkönnyítésére, elősegítésére.
  • Gyakran szellőztessünk rövid ideig a helyiségben, ahol beteg gyermekünk tartózkodik, hogy megelőzzük a kórokozók felszaporodását a légtérben.
  • Itassunk sok, meleg folyadékot gyermekünkkel, mert ez enyhíti az orrdugulást, megelőzi a kiszáradást és megnyugtatja a gyulladt orrnyálkahártyát. A bőséges folyadékfogyasztás hígabb, könnyebben felköhöghető váladéktermelést tesz lehetővé. Az 1 évnél idősebb gyermekek esetén e célra a mézes-citromos tea ajánlott. A hársfa- és bodzavirágtea csökkenti a köhögési ingert és a gyulladást, a kakukkfűtea pedig jó köptető.
  • Inhaláltassuk gyermekünket 1-2 éves kortól kezdve, 10-15 percig úgy, hogy fejére kendőt terítünk és 2 liter forró vízbe 1 marék kamillát, vagy 1-2 hagymát teszünk, de óvjuk gyermekünket a forró gőztől és eközben soha ne hagyjuk egyedül. Nem a forró gőzt kell inhalálni, hanem amikor már csökkent a hőmérséklete, és nem égeti a nyálkahártyát. A kamillát használhatjuk arcüreggyulladás esetén is, mert nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása van, a hagymát köhögésre is, mert fertőtlenítő hatású
  • Használjunk infralámpát az orrüregek és orrmelléküregek felmelegítésére, - a mélyrehatoló infrasugarak révén - a lerakódott váladék felszakítására, a tünetek enyhítésére. Az infralámpa fényét az érintett melléküreg feletti arc területére kb. 20 cm-ről, mintegy 5-10 percig irányítsuk, napi legalább három alkalommal. Alkalmazásához használjunk napszemüveget. A száraz meleg jobb – tehát az infralámpa –mint a nedves meleg (kamillás gőzölés), de ez lázas betegnél nem alkalmazható.
  • Párásítsunk a lakásban fűtőtestre helyezett nagy felületű párologtató edénnyel (melegpára), vagy vizes törülköző (hidegpára), vagy párásító készülék használatával. A száraz (40% alatti relatív nedvességtartalmú) levegő rossz komfortérzetet, a légutak nyálkahártyájának irritációját, torokkaparást, szájszárazságot, száraz köhögést, szemszárazságot, a szemek égő érzését okozza, a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát növeli. A magas páratartalmú levegő megakadályozza a légutak nyálkahártyájának kiszáradását és enyhíti a köhögést. Kerüljük a túl magas (70% feletti) relatív nedvességtartalmú levegő kialakulását, mert ez a lakás hidegpontjain már penészképződéshez vezet és torzítja a hőérzetet, azáltal, hogy módosítja az izzadásnak, a test alapvető hűtőfolyamatának hatékonyságát. Tegyünk a párologtatóba néhány csepp fertőtlenítő, légzésjavító hatású illóolajat. De a levegő hőmérséklete 21 °C-nál ne legyen melegebb és célszerű, ha a levegő relatív páratartalma 50-70% közötti tartományban van.
  • Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk kapjon az orrán levegőt. A csecsemő csak az orrán képes levegőt venni, ezért orrszívó porszívóval gyakran és alaposan távolítsuk el az orrváladékot, hogy elkerüljük annak pangását az orrban. Az orrszívás előtt – különösen a sűrű gennyes váladékhoz - használjunk fiziológiás sóoldatot.
  • 2-3 perc várakozás után a gyermekeknél ülő testhelyzetben végezzük az orrszívást, mert ez hatékonyabb azáltal, hogy nem csorog hátra váladék. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetén nem kell a másik, az éppen nem szívott orrlyukat befogni, de az ennél idősebbeknél célszerű, mert az orrszívás így hatékonyabb (javíthat a hatékonyságon, ha a gyermek „K” betűs szavakat mond pl. kakukk, ilyenkor a lágyszájpad lezárása miatt erősebb szívóhatást fejt ki a készülék). A porszívós orrszívó ( csecsemőkorban a porszívó teljesítményét vegyük a legalacsonyabb fokozatra, hogyha nem szabályozós a készülékünk, akkor nyissuk ki a fals levegő szívó nyílást) használatával csak néhány másodpercig (5-10 s) végezzük az orrszívást, majd rövid szüneteket tartva folytatható. Az orrszívás gyakoriságára vonatkozóan nincs szabály, gondoljunk csak arra, hogy mi hányszor fújunk orrot egy nátha alkalmával! Nem kell félni az orrszívók használatától, mert a váladékleszívás nem roncsolja a nyálkahártyát, ezért naponta igény szerinti számban alkalmazhatók. Súlyos szövődmények előzhetők meg használatukkal. Csecsemők esetén mossuk le, vagy nedves puha ruhával töröljük le orrukról a rászáradt váladékot és az orrnyílás környékét kenjük be kenőccsel (Neogranormon, Bepanthen Sudocrem), a bőr kimaródásának elkerülésére.
  • A váladék eltávolítása után a nyálkahártya duzzanat megszüntetésére használjunk orrsprayt A nyálkahártyaduzzanat csökkentésével a fülkürt és az orrmelléküregek magnyílnak, belőlük a pangó váladék kiürülhet. Az orrsprayt 7-10 napig használhatjuk, utána szünetet kell tartanunk, mert nyálkahártyasorvadás alakulhat ki. Tanítsuk meg nagyobb gyermekünket az orrüregek híg sóoldatos átmosására, tisztítására. Ezt csak akkor tegyük, ha orrnyálkahártyája nem túl érzékeny a sóoldatra. Az orrüregek sóoldatos átmosása azon túlmenően, hogy nedvesíti és nyugtatja a kiszáradt orrnyálkahártyát, megkönnyíti a beszáradt váladék fellazítását és ürítését, a vírusok és baktériumok, a por-, koromszemcsék, a megtapadó szennyező anyagok, és egyéb allergének eltávolítását.
  • Ultrahangos vagy kompresszoros gyógyszerporlasztót (aeroszol) nagyon finomszemcsés sós pára előállítására, amelynek porlasztott cseppjei mélyen a légutakba jutnak, egészen a legapróbb hörgőkig és elősegítik a felgyülemlett gyulladásos vagy allergiás eredetű váladék feloldását, felköhögését, eltávolítását az orrból, a torokból, a légcsőből és a hörgőkből.
  • Ha tehetjük, látogassunk náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekünkkel természetes sóbarlangot, mesterséges sókamrát, vagy sópárás levegőjű tengerpartot, mert a légutak belsejének hámrétege regenerálódik és aktivizálódik a sós-nedves környezetben.
  • Mérjük gyakran gyermekünk testhőmérsékletét, mert a nátha gyakran hőemelkedést, lázat okoz, amelyet 38 Celsius fok felett gyógyszeresen és fizikálisan is csillapítani kell. A lázat 38 C fok alatt nem tartjuk csillapítandónak, ugyanis a láz is fontos része a szervezet saját védekező reakciójának.
  • Csökkentsük a felső légúti betegségek elkapásának esélyét, a szövődmények kialakulását, enyhítsük a betegségek lefolyását, gyorsítsuk a gyógyulást a, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények szedésévelTorokkaparásra, torokfájásra használjunk szopogató tablettát (Strepfen, Strepsils, Septofort).
  • A száraz köhögésnél köhögéscsillapító szirupot, nedves, hurutos köhögésre köptetőt adjunk gyermekünknek azért, hogy a tüdőt megszabadítsuk a lerakódott váladéktól. A köhögés a szervezet természetes védekező mechanizmusa, ami akkor kezdődik, ha porszemek, füst, vagy más apró idegen testek érintkeznek a hörgők felületével. A hörgőcskék a belélegzett részecskéket megpróbálják visszatolni a torokba, ha ez nem sikerül, akkor beindul a köhögési reflex. Ha a nyálkahártyán vírusok vagy baktériumok maradnak és elszaporodnak, akkor a légutak könnyen begyulladnak, felerősödik a sűrű torokváladék képződés, s ez a hörgőcskék természetes tisztítófolyamatát blokkolja. A légutakban összegyűlt váladék okozza a köhögést.
  • Kenjük be éjszakára gyermekünk mellkasát illóolajokat tartalmazó kenőccsel, balzsammal.
  • Használjunk hurutos állapotban lévő kisgyermekünk fülmelegítésére gyógysapkát (Somi féle sapka) vagy sütőben melegítsünk zokniba tett sót. Ez kellemes meleg érzést kelt gyermekünk nyakán, fülein, és a fülre helyezett meleg révén javítja a középfül szellőzését, s egyben mérsékli a nyaki nyirokcsomók duzzanatát.
  1. Orvosi kezelés
  • Ha a híg, víztiszta orrváladék átmegy sűrű, sárgás-zöldes színű gennyes orrfolyásba, gyermekünk belázasodik, fülfájás vagy torokgyulladás jelentkezik, ez a bakteriális felülfertőződést megtörténtét jelzi, amihez gyakran társul kezdetben a száraz, majd később a hurutos köhögés, ezért feltétlenül forduljunk a házi gyermekorvoshoz, mert ez már másfajta kezelést igényel.
  • Amennyiben az orvos antibiotikumot írt fel, azt az előírt mennyiségben és ideig kel szedni, különben többet ártunk vele, mint használunk.

A nátha szövődményei:

A szövődmények közül egyidejűleg több is felléphet és az alábbi sorrend a lehetséges időbeli kiterjedést mutatja.

Gennyes orrfolyás: ha az orrváladék bakteriálisan felülfertőződik és sűrű sárgás-zöldes váladék folyik az orrból.

Arcüreggyulladás: alakul ki, ha a gennyes orrfolyás időben elhúzódik és megfertőzi az orr melletti üregeket.

Fülkürthurut: kialakulása a már fertőzött arcüreg és további gennyes váladékpangás tovaterjedése esetén várható.

Savós középfülhurut: az elzáródott fülkürt gyulladásokat indít el a középfülben, ez a legtöbb gyermekkori nátha velejárója.

Orrmandula gyulladás: ha az orrból a légutak és fülek felé igyekvő fertőzés túltelíti az orrmandulát és az megduzzad.

Gége- és légcsőhurut: jön létre, ha a gyulladt orrnyálkahártya és pangó orrváladék miatt szájon át történő légzés alakul ki. A mellkas középvonalában kellemetlen égő fájdalommal, száraz, kínzó köhögéssel jár.

Hörghurut: alakul ki, ha a tovaterjedő fertőzés eléri a hörgőket. Produktív, köpetürítéssel járó köhögés kíséri.

http://www.cardiobaby.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

6 SÚLYOS TÜNET CSECSEMŐKNÉL

6 súlyos tünet csecsemőknél, melyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagynod

Csecsemők

A csecsemők rendkívül érzékenyek a fertőzésekre és a különböző betegségekre. Íme, 6 súlyos tünet, amelyeket semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagynod.

Tudd meg mi a teendőd, amikor gyermekednél ezeket a tünetek jelentkeznek.

Anyává válni csodálatos érzés, de ugyanakkor félelmetes is tud lenni, mikor az újszülött legelőször megbetegszik. Hajlamos lehetsz arra, hogy pánikba ess, ha a gyermeked egy kicsit eltüsszenti magát, vagy kiütéses lesz. Honnan tudhatod, hogy valami komoly dologról van-e szó, ha még kezdő szülő vagy, és milyen helyzetek várhatók a csecsemő legközelebbi vizsgálatáig?

Íme, 6 súlyos tünet, ami csecsemők estében fordulhat elő és amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezekben a esetekben mindenképp ki kell hívni a gyermekorvost vagy a mentőt!

1. Lila ajkak (cianózis)

Ha gyermeked szája, a száj nyálkahártyája vagy a nyelve kék színűvé változik, azt jelenti, hogy a csecsemő nem kap elég oxigént. Ezt az állapotot cianózisnak hívjuk.

Mit kell tenned?
Ha a gyermeked ellilul, hívd rögtön a 112-es segélyhívó számot
!

2. Feszült légzés

Minden csecsemő időnként nyögdécsel. De ha a légzése nehézkes és gyors kezd lenni, és azt veszed észre, hogy jobban használja a mellizmait légzéshez a megszokottnál, ha az orrjáratai túlságosan szétnyílnak, e tünetegyüttesek összeomlott légzésre utalhatnak.

Mit kell tenned?
Hívd fel azonnal a gyermekorvosodat. Ha nem sikerül elérned, számíts egy gyors útra a sürgősségi kórházig, ahol segítséget kapsz.

3. 38°C feletti láz (újszülöttek esetében)

Ha a kisbaba 2 hónaposnál kisebb, és végbélben 38 fokos lázat mértél, hívd a gyermekorvost! Az újszülöttek láza általában nem jellegzetes, mert ez bármit jelezhet: egy egyszerű megfázástól az agyhártyagyuladásig bármit.

Mit kell tenned?
Mindig a végbélben mérd az újszülött lázát, mert ez a legpontosabb egy csecsemőnél. Amennyiben láza lenne, hívd azonnal a gyermekorvost! Egy újszülött akár kórházba is utalható, hogy további vizsgálatokat végezzenek el rajta, valamint, hogy pontosan értékelhessék a megjelent magas láz okait. Esetleg antibiotikumra lehet szüksége. Idősebb gyermekeknél a láz nem jár mindig komoly betegségekkel, mert már megerősödött az immunrendszerük.

4. Súlyosbodó sárgaság (a bőr besárgulása)


Amennyiben a csecsemőd bőre születés után egyre jobban és jobban besárgul, súlyos sárgaságra gyanakodhatsz. Nem minden újszülöttkori sárgaság súlyos. Egyesek közülük normális, és magától el fog múlni, de ha ez mégis súlyosbodni kezd, akkor szükséges az átértékelés. A bilirubint a máj termeli. A gyermek mája olyan, mint egy kemence, idő kell hozzá, míg működni kezd, de mikortól ez megtörténik, onnantól kezdve minden rendben lesz.

Születésüknél, amikor még a kis májuk nem működik megfelelően, a bilirubin felhalmozódik a szervezetbe, ettől sárgul be a bőrük. Amennyiben a bilirubin szintje makacsul nagyon magas marad, hatással lehet az agyra. Görcsöket valamint maradandó agykárosodást okozhat az újszülöttnél.

Mit kell tenned?
.

Ha a sárgaság súlyosbodik, orvoshoz kell fordulni mert az elhúzódó sárgaságnak számos oka lehet a megszokott újszülöttkori sárgaságon kivű.

5. Kiszáradás

Ha a csecsemő pelenkái nem lesznek vizesek, kiszáradásra gondolhatsz. Hatnapos koráig naponta általában egy vizes pelenkával találkozunk, de utána naponta hatot szeretnénk látni.. A kiszáradás más jelei lehetnek a beeső szemek, a kiszáradt szájak és a letargia.

Mit kell tenned?
Minél hamarabb értesítsd a gyermekorvost, és kérj tőle tanácsot! Ajánlani fog egy olyan folyadékot, amely az elektrolitokat pótolja - ezt gyógyszertárakban tudod beszerezni. Ilyen helyzetekben nem jó a gyermekednek síma vizet adnod, mert csökkentheti a nátriumszintet, ami rángógörcsöket okozhat.

6. Ha fényesen zöld színű epét hány

A csecsemők sokat hánynak. Ők hányhatnak a túl sok köhögéstől, a túl erős sírástól, a túl sok evéstől, valamint az állandóan jelenlévő ideges akut emésztési panaszoktól is.

Azonban ha a hányás zöldszínű epe, az valami komolyat jelent. A zöld epe jelezheti a belek elzáródását, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ha a hányás a fekete kávézaccához hasonló, az belső vérzést jelenthet.

A fejsérülés után jelentkező hányást ugyancsak érdemes átértékelni
, mivel ez eszméletvesztés jelét jelentheti. A hányás nélküli fejsérülést jó, ha egy szakorvos megvizsgálja.

Mit kell tenned?
Hívd mihamarabb a gyermekorvost, és kövesd a tanácsát
!

Mindig jobb biztonságban érezned magad, mint hogy utána sajnáld. Ha mégis kétségeid lennének, bízz az intuíciódban, és tartsd a kapcsolatot az orvossal!

 

 

http://www.csaladivilag.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

A CSONTTUMOROK FELISMERÉSÉRŐL

A CSONTDAGANATOK FELISMERÉSÉRŐL

A csonttumorok inkább gyermek-, és fiatal felnőttkorban fordulnak elő. Az egyetlen gyógyulást hozó kezelési módja a sebészi beavatkozás, amely gyakran végtag amputációval is végződhet. Éppen ezért fontos a betegség korai stádiumában való felismerése.

A csonttumorok az összes daganatoknak mindössze 0,5-1 százalékát teszik ki. Gyermekkorban rendszerint elsődleges csontdaganatok keletkeznek; az egyéb daganatok csontáttétei ritkák.

Ezzel szemben felnőttekben a csontáttétek sokkalta gyakoribbak, mint a primer csontdaganatok.

A csontdaganatok többsége igen rosszindulatú, ezért csak megfelelően radikális sebészi beavatkozás mentheti meg a beteg életét, amely sajnos még napjainkban is sokszor csonkoló műtétet jelent.

A végtag megtartásának lehetősége és a beteg túlélési esélyei a daganat minél korábbi felismerésén múlik.

Ebben nagyon fontos mind az, hogy a beteg minél előbb orvoshoz forduljon, mind pedig az, hogy a beteggel először kapcsolatba kerülő orvos bizonyos tünetek és panaszok (esetleg laborvizsgálati eltérések) esetén gondoljon daganatra, és megfelelő időben ortopéd szakemberhez irányítsa a pácienst.

A tumorok, vagy a daganatszerű állapotok ritkán érintik az ízületeket, leginkább a velük szomszédos lágyrészek vagy csontok daganatainak ízületre való átterjedése észlelhető.

A csonttumorok tünetei

A betegek többsége tapintható duzzanat, fájdalom, esetenként mozgáskorlátozottság miatt fordul orvoshoz.

Viszonylag gyakori - főként daganatszerű elváltozások és jóindulatú daganatok esetén -, hogy mellékleletként, például baleset miatti röntgenvizsgálatkor kerülnek felismerésre.

Előfordulhat, hogy az érintett csont minimális erőbehatásra bekövetkező törése ("patológiás törés") mutat rá a csontszövetet romboló és elvékonyító daganatos folyamatra.

Általánosságban elmondható, hogy a törzs, vagy a végtagok makacs, fokozódó, ismeretlen eredetű fájdalma esetén, különösen, ha duzzanat is tapintható, a daganat lehetőségét csak akkor szabad elvetni, ha bizonyítható, hogy a panaszokat más folyamat okozza. Amennyiben az ízületek is érintettek (elsődleges ízületi tumor vagy csontdaganat átterjedése révén), úgy ízületi mozgáskorlátozottság tapasztalható.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

Amennyiben a klinikai tünetek és a fizikális vizsgálat felveti a daganat lehetőségét, az orvos laboratóriumi vizsgálatokat kérhet (vérkép, CRP, csontanyagcsere laboratóriumi mutatói, stb.), és szinte minden esetben igénybe vesz képalkotó vizsgálatokat (az érintett csont kétirányú röntgenfelvétele, és szükség esetén CT, MR).

További, részben funkcionális vizsgálatokkal láthatóvá tehető az érintett csont anyagcseréje (izotópos csontvizsgálatok).

A daganat távoli áttéteinek kimutatása, illetve kizárása céljából további képalkotó vizsgálatokat (pl.: mellkas CT, pozitron emissziós tomográfia) célszerű lehet elvégezni.

A daganatok pontos típusát csak biopsziával tudják megállapítani.

A csonttumorok kezelése

A csontdaganatok egyetlen gyógyulást hozó kezelési módja a sebészi beavatkozás. Ennek jellegét számos tényező határozza meg: a beteg életkora, általános állapota, a daganat elhelyezkedése, és legfőként a daganat sebészi stádiuma. A stádium meghatározása során a daganat szövettani típusát, a csonthoz képesti elhelyezkedését, a nyirokcsomók érintettségét és a daganatáttét meglétét vagy hiányát veszik figyelembe.

Ma már a hatásos kemoterápia (és Ewing-szarkóma esetén radioterápia) birtokában igyekeznek végtagmegtartó műtéteket tervezni. A megfelelő kozmetikai és funkcionális eredmény eléréséhez fontos, hogy a műtéti csontdefektusokat rekonstruálják. A legjobb eredményt a saját csont adja, melynek az eredeti érellátását megtartják (általában a szárkapocscsontból, illetve a medencelapátból veszik).

Lehetőség van továbbá csontbankból származó csont beültetésére, illetve saját, vagy idegen csontőrlemény alkalmazására is.

http://www.kamaszpanasz.hu/

(WEBBeteg)

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

SZELEKTIV TEHETSÉGGONDOZÁS

Szelektív tehetséggondozás

Ma a tehetséggondozás kiemelt terület.

Egyre másra szaporodnak a tehetségpontok, a minősítéssel rendelkező tehetséggondozó intézmények. Ez jó, hiszen tehetség mindenhol van, öröm, ha ehhez az egész országot lefedő hálózat társul.

Ahogy azonban ezeknek az iskoláknak a tevékenységét nézem, és persze hozzá azt a támogatórendszert is, ami a jó képességű, hátrányos helyzetű gyerekeket segíti, azt kell mondanom, ez az egész meglehetősen szelektív jellegű.

Szelektív, mert elsősorban az intellektuális tehetségekre koncentrál.

Azokra, akik általában jó képességűek, főleg persze mérhetően matematikából, magyarból, gondolkodási képességekből. Pedig tudjuk, hiszen a tehetségmodellek is mutatják, vannak speciális tehetségek is, pl, aki csak a mozgás, a zene, vagy a képzőművészet terén mutat kiemelkedő képességeket. De mi lesz ma egy gyerekkel, aki csak ezek valamelyikéből jó? És mellette a többiből nem jeleskedik, sőt részképesség-kieséses?

Még a sport talán jobb helyzetben van, hiszen a klubok felkarolják őket, és biztosítják a kibontakozást, még ha más területen nem is zseni az illető.

De pl. a képzőművészetnél már nincs ilyen karrierlehetőség. Persze régen, amikor egy mester mellett kitanulhatták a szakma csínját-bínját, más volt. Senki sem rója fel pl. Picassonak, hogy nem tudott kétjegyű számokkal műveleteket végezni. Mert hihetetlen értéket teremtett e nélkül is. Ma persze neki is nehezebben menne. Mert ma ahhoz, hogy a szakmát kitanulja, jó érettségi bizonyítvány kell, ami nélkül nem mehet egyetemre, és nem lehet ez a szakmája, hivatása, élete. Lehet ugyan amatőrként, de az nem nagyon ér fel az egyetemen megszerzett címmel.

Elmarad hát ez a vonal, és még az sem valósulhat meg, hogy az iskola figyeljen erre, és építsen rá. Mert ahhoz más iskola kellene. Olyan, ahol a szemlélet más. Ahol az is értékes lehet egy pedagógusnak, aki nem érti a matekot, de kiválóan ért máshoz. Akár a rajzhoz, akár az énekhez, akár a közösségszervezéshez.

Hiszen van egy csomó gyerek, akinek a tehetsége úgymond nem tantárgyiasítható.

De boldog és sikeres, ha kisebbeket bíznak rá, ha irányíthat egy meccset szünetben, vagy rendet rakhat a műhelyben, és rendszerezheti a szerszámokat. De ezt a mai iskola nem nézi. Ha az egész személyiségre figyelnénk, persze lehetne. És akkor megtalálnánk a boldog gyerekhez vezető utat is. Ami most a dolgozatjavítások útvesztőjében elvész.

A másik szelektáló terület a szociális helyzet. Persze, hangzatos a hátrányos helyzetűek ösztöndíja, de mindannyian, akik velük dolgozunk, tudjuk, ez gyakran nem a valós állapotra fókuszál. Mert a jövedelem alapján sokkal többen használják ki az ezzel járó támogatásokat, mint akik valóban rászorulnak. Sokszor számunkra, pedagógusok számára arcpirító elvenni a beadott jegyzői igazolást attól, aki márkás autóval áll be a parkolóba, hogy behozza. Aki nagyon tudja, hogy nekik jár. Mert neki papírja van arról, hogy jár az ingyenes művészeti oktatás. És tényleg, hisz a vállalkozásban minimálbéren bejelentett szülő jövedelme csakugyan alatta marad a szintnek. Papíron.

És akkor még nem mentünk lejjebb. A halmozottan hátrányos helyzetűek felé. Akiket már végképp nem ér el a tehetséggondozás. Akik, ahonnan jönnek, ahol élnek, ahol sosem készül házi feladat, sosincs szülői támogatás, motiváció, mégis képesek teljesíteni. Csak abból építkezve, ami a suliban ragad rájuk. Mondjuk 3-ra, vagy 4-re. De nem többre. De onnan, ahonnan ők jönnek, ez felér akkora teljesítménnyel, mint emitt a kitűnő. Ám ezekért a gyerekekért külön küzdeni kell.

És ma nincs meg az oktatási rendszerben, aki küzdjön értük. A szülő helyett is. Maga helyett is. Pár év múlva a legtöbb tanár rálegyint: jó fejű lett volna... dehát... És elmarad. Lemarad, ott marad. A nyomor újratermelőjeként. Mint a szülei. Meg a nagyszülei.

Pedig jó lett volna. Lett volna bennük lehetőség. Ha valaki észreveszi. Ha nem azokkal mérik össze őket, akiknek minden megadatott. Ha figyelembe veszik azt is, honnan jöttek.

Tehetségeket pazarolunk el. Sokszor, amikor a szüleikkel beszélek, nem értem, hogy nem vitték valamire. Mint az asszony, aki a jobb kezem a faluban. Mert látom, pillanatok alatt megért mindent. Jól kommunikál, és hihetetlenül jól szervez. És gyönyörűen énekel. A semmiből varázsol életfeltételeket a családjának. Vihette volna valamire. De nem lett belőle semmi. Szakma nélkül, segélyből él, mint a többiek.

Tartok tőle, a gyermekei sem fogják többre vinni. Mert ahhoz más iskola kellene. Esélyteremtő iskola. De ez ma csak egy jól hangzó, választási szlogen. Amiben egyre kevésbé lehet hinni. http://www.osztalyfonok.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

BŐRJELENSÉGEK-BETEGSÉGEK CSECSEMŐKORBAN

Bőrjelenségek és betegségek csecsemő korban

Amit a bőrön látunk, az az egész ember táplálkozásának, vízháztartásának, keringésének tükre. A máj, a vesék, a mellékvesék, a pajzsmirigy és az idegrendszer egyaránt hozzájárulnak a jelenség sokszínűségéhez. Néhány tünet közvetlenül is feltárja számunkra, hogy mi zajlik "odabent".

A csecsemő anyajegyei
A bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok a kis erek ártalmatlan tágulatai, tűzfoltoknak is hívják őket. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Az egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak. Hasonló, ám a bőrből puhán, pirosan, kereken előemelkedő, szivacsos, olykor rücskös felszínű képződmények az érdaganatok. Az első év során keletkeznek, és a második évtől kezdve fokozatosan visszafejlődnek. A tejeskávészínű foltok általában csak kevéssé látszanak, néhány centiméteres nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak. Ha 4-5-nél több van belőlük, vagy nagy felületet fednek be, mutassuk meg orvosnak. A sötéten pigmentált foltok, egész életen át megmaradnak. Különböző nagyságuk és formájuk miatt nem ítélhetők meg egységesen. Az olyan pigment foltokat, amelyek változnak, nőnek, mutassuk meg szakorvosnak.
Csecsemőkori sárgaság
Ha a szemfehérjét nem érinti, akkor ártalmatlan jelenség. Sárgás bőrszínt okozhatnak például a sok karotint tartalmazó ételek (sárgarépa, sütőtök). Ha a szemfehérje is besárgul, sárgaságról beszélünk. Az újszülöttek többé-kevésbé mind besárgulnak a szülés után, mert a máj még nem tudja teljesen lebontani az elpusztult magzati vörösvérsejtekből felszabaduló bilirubint. Ha több fény éri az újszülöttet ritkábban fordul elő. Besárgult újszülötteknél előfordul, hogy a széklet a magzatszurok távozása után nem sárga, hanem szürkés-fehér lesz. Ez az epevezeték eldugulására utal. Orvosi kezelést igényel!
Köles-csomók
Újszülöttek gombostűfejnyi, fehér, durva tapintású kiütéseiről van szó. A szem közelében ülnek, szarutartalmúak, és maguktól elmúlnak.
Koszmó
A fejbőrön és a szemöldökön foltokban fellépő lapos, durva felületű, zsíros, szürkés-sárga pikkelyképződést nevezik így. Az első hónapokban jelenik meg, néha egyéves kor utánig is megmarad, és olajjal való feláztatás után a hajkefével óvatosan leemelhető. Ne féljünk, hogy eközben megsértjük a kutacsot. Ám túlzott zsírozás, mosás, kapargatás nem használ, sőt néha ront a helyzeten.
Pattanások az arcon az első hetekben
Meg kell különböztetni őket a gennyes pattanásoktól. Ezek faggyút tartalmaznak, nem pedig gennyet. Nem is fertőzőek. Legtöbbször elég a bőrt magas víztartalmú krémmel ápolni.
Szeborreás bőrgyulladás
A bőr működése túl élénk, ami megnövekedett zsírtermelésben és élénk

 

korpaképződésben nyilvánul meg. A durva pattanások begyulladnak, így a pelenkatájon, a hajlatokban, a köldök közelében gyulladásos gócok alakulhatnak ki, melyek lassan terjedve esetleg az egész testfelületet bevonhatják. A bőrt gondosan kell ápolni, nehogy a kipállott területek elgennyesedjenek. Nem viszket, és a gyermekeknek általában jó a közérzetük. A tünetek a negyedik hónapra általában visszafejlődnek.
Arcpír
A piros arcnak sokféle oka lehet: láz, fogzás, skarlát, friss levegő, izgalom. Túl hosszú ideig tartó séta, szeles, hideg időben, főleg a pufók fél év körüli csecsemőknél akár enyhe fagyáshoz is vezethet. Ilyenkor a sötétpiros foltok alatt tömörebb szövetrészek tapinthatók. Különös gondozást igényel.
Sápadtság
Ha a kötőhártya, az ajkak, a fülcimpa és a körmök ugyanolyan rózsásak, mint más gyerekeknél, sápadtság ellenére sem kell vérszegénységtől tartanunk. Ám ha ezek színtelenek, és a gyerek erőtlen, kedvtelen, forduljunk orvoshoz. Jövő héten folytatjuk a bőrbetegségeket! http://dip.hu

ISKOLAÉRETT A GYERMEKEM

Iskolaérett-e a gyermekem?

Az iskolaválasztás és az iskolakezdés minden család életében fontos döntés.

Sok szülő bizonytalan abban, hogy tanköteles gyermekét iskolába adja-e, vagy még egy évre visszatartsa az óvodában. Meg tud-e birkózni az iskolai nehézségekkel, jól érzi-e magát, tud-e figyelni a tanítóra, nyugodtan tud-e ülni 45 percig?

Nagyon fontos szerepük van az első iskolai éveknek, hiszen az ekkor tapasztalt sikerek vagy kudarcok jelentősen meghatározzák a gyermek későbbi sorsát, mert itt szerzi meg azokat a szellemi eszközöket, értékeket, melyek segítségével előre juthat az életben, vagy itt érhetik olyan csalódások, kudarcok, amelyek önbizalmát és eredményességét mélyen lecsökkentik.

Az iskolaérettség kritériumainak megállapítása még ma is fontos problémája a pszichológiának. Mindenképpen tudományos alapokon kell megoldani a kérdést.

Az iskolaérettség legfontosabb szempontjai:

1. A gyermeknek először is testileg kell alkalmasnak lennie az iskolai életre. El kell érni az első megnyúlás fázisát, be kell fejeződnie az első alakváltozásnak, a testarányok fejlettebbek, a testalkat minőségileg változik.

2. Értelmi fejlettségében képes legyen a szándékos és tartós figyelemre. Legalább 15 percig képes legyen figyelmét ráirányítani az iskolai foglalkozásra. Emlékeznie kell a közvetlen vagy korábbi benyomások képeire, a szavak nyomán el kell képzelnie a képszerű tanítási anyagot, elemi fogalmakkal kell rendelkeznie, hogy ítéletet, következtetést tudjon megfogalmazni. Bizonyos fokú készségekkel kell rendelkeznie, mint amilyen a rajz- és íráskészség, valamint a beszédkészség.

3. Az iskolaérettség erkölcsi-érzelmi kritériumai: feladattudat, kötelességérzet, szabálytudat, akarat, önfegyelem, és a mozgásszükséglet fékezése.

4. Az érzelmi jelenségek terén kritérium a közösségi életbe való beilleszkedési alkalmasság. Legyen tekintettel másokra, tudjon alakalmazkodni, érezze jól magát a gyerektársak között, lelje örömét az iskolai életben.

Az iskolaérettség egyik jele, hogy 6. életév körül vágyik a gyermek iskolába, érdeklődik az iskolai tevékenység iránt, becsvágya támad, hogy iskolás legyen. Ezek a jelek árulják el a gyermek beilleszkedési törekvését, hajlamát az iskolai munkára. Ha ez a személyiség kifejlődik, sok mindent pótolhat az iskolaérettség kritériumai közül.

Az iskolaérettséget nem elegendő csak egy irányból megközelíteni. A feladatot csak komplex vizsgálat alapján lehet megoldani, melynek része a gyermek anamnézise, szociális helyzetének ismerete, testi állapotának és pszichikus folyamatainak vizsgálata.

Kedves Szülők!

Először is fontos, hogy az óvodapedagógusok hogyan látják a gyermek fejlődését, ezért érdemes meghallgatni, kikérni a véleményüket. Egy kis segítség az iskolaérettség otthoni vizsgálatához szülőknek:

www.szigetigabo.freeweb.hu/iskolaerettseg.html

GYERMEK LÉLEKTAN

GYERMEK LÉLEKTAN

A gyermeklélektan: a gyermek lelki életének, lelki fejlődésének az ifjú kortól és a felnőttől eltérő tényeinek, jellegzetességeinek, típusainak, szakaszainak a vizsgálata. Azokat a tipikus különbségeket kutatja, amelyek elválasztják ennek a kornak a lelki életét az átlagember lelki képétől.

A TEST LÉLEK FEJLŐDÉSÉNEK A SZAKASZA A GYERMEK LÉLEKTAN IGAZI ALAPÁT KÉPEZI.

A személyiség:

Maga az egyedi ember. Az egyén lelki életének sajátos összessége.

A SZEMÉLYISÉGET SOK MINDNE BEFOLYÁSOLJA PL- A GÉNEK,A MAGZATI IDŐSZAK,A KÖRNYEZET AMIBEN ÉLÜNK HALÁLUNKIG.
A GYERMEK LÉLEK SZÁMÁRA NAGYON FONTOS A SZERETET KIMUTATÁSA MÁR A MAGZATI IDŐSZABAN IS.EZ LELKILEG NAGYON FONTOS A PICI SZÁMÁRA.ÉRZI,HOGY FONTOS ÉS,HOGY NINCS EGYEDÜL A VILÁGBAN.MIVEL A GYEREK NAGYON ÉRZÉKENY ÍGY FIGYELNI KELL,HOGY A TESTI KONTAKTUSOK MINDIG NYUGODTAK ÉS KISZÁMÍTHATÓAK LEGYENEK A SZÁMÁRA.HA NEM ÍGY VAN AZ BEFOLYÁSOLJA A LELKI ÁLLAŐPOTÁT ÉS EZT SOKSZOR SÍRÁSSAL IS JELZI.FONTOS FEJLŐDÉSE SZEMPONTJÁBÓL A BIZTOS KÖZEG KIALAKÍTÁSA IS HISZEN EZZEL TUDJUK BISZTOSÍTANI AZ EGÉSZSÉGES LELKI FEJLŐDÉSÉT

.KICSI KORI LELKI DOLGAINK NAGYON NAGY KIHATÉÁSSAL VANNAK FELNŐTKORI LELKI DOLGAINKRA IS.
MINDEN KORSZAKNAK MEG VAN A MAGA LELIK FEJLŐDÉSI SZAKASZA!

A KISGYERMEKKOR

-KISGYERMEKORROL 2 ÉVESKORTÓL BESZÉLÜNK.SZERINTEM MINDNEKI SZÁMÁRA AKINEK GYEREKE VAN ISMERŐS,HOGY MIVEL IS JÁR EZ AZ OLYKOR MÉG A SZÜLŐ SZÁMÁRA IS NEHÉZ KORSZAK

-.IGEN PERSZE MÁR RÁ IS VÁGJUK,HOGY MEGJELNEKI AZ ELSŐ DACKORSZAK,HISZEN A GYEREKNEK KEZD ELŐBÚJNI AZ- ÉN- TUDATA

-.MEGJELNEKI NÁlA AZ A TUDAT IS AMIKOR AZT HISZI Ő MINDENT JÓL CSINÁL ÉS NEM KÖVET EL SEMMI HIBÁT AKI HIBÁZIK AZ A SZÜLŐ.MJEGGYŐZÖDÉSÉT ÉS AKARATÁT TŰZÖN VIZEN KERESZTÜL AKARJA VINNI ÉS HA VALAKI NEMET MOND NEKI AKKOR AZT GYAKRAN HISZTIVEL,VITÁVAL,KIABÁLÁSSAL NÉHA MÉG DRASZTIKUSABB VISELKEDÉSSEL TOROLJA MEG.

DE FONTOS ,HOGY MINDIG FELMÉRJÜK A HARAG OKÁT ,MERT LEHET MI NEM VESZÜNK ÉSZRE VALAMIT.LEHET ÁLMOS VAGY ÉHES BÁRMI LEHET ÉS HISZTI IYLENKOR CSAK ESZKÖZ,HOGY FELHÍVJA MAGÁRA A FELNŐTEK FIGYELMÉT.
AKÁRHOGY IS VAN AZ BIZTOS,HOGY A LELKI FEJLŐDÉSÜKHÖZ KELLENEK AZ EZEK ALAPJÁN MEGSZERZET LELKI TAPASZTALATOK IS.
FONTOS ,HOGY HA GYERMEKÜNK TÚL LŐ A CÉLON AKKOR IS BIZTOSÍTVA LEGYEN,HOGY MI SZERETTYÜK AZÉRT ŐT ,DE MOST VALAMI BUTASÁGOT CSINÁLT.

-AZ ÖSZÍNTE BESZÉD MINDIG JOBBAN HAT A GYEREKEKRE MINT A KIABÁLÁS ,HISZEN ÍGY ÉRZIK ,HOGY ŐK IS FONTOSAK ÉS FIGYELNEK RÁJUK ÉS NEM BUTA EMBERKÉNEK KEZELIK ŐKET.

-TERMÉSZETESSEN A GYEREKEK SZERETIK HA ŐK VANNAK A KÖZÉPPONTBA MINDIG ÉS HA RÁJUK FIGYELNEK,DE MINDENT SZÉP SZÓVAL ÉRDEMES ELÖBB MEGPROBÁLNI VELÜK

-.HA A BABA LELKI ÁLLAPOTA JÓ AKKOR SOKAT NEVET LÁTNI RAJTA ,HOGY VIDÁM ÉS AKKOR VÉLEMÉNYEM SZERINT A CSALÁD TÖBBI TAGAJA IS NYUGODT ÉS BÉKÉS.
-DE HA MEGFIGYELÜNK EGY GYEREKET ÉN GYAKRAN MEGTESZEM KÉPET KAPOK A CSALÁD OTTHON LELKIÁLLAPOTÁRÓL IS.

MERT MINDEN AMI OTTHON VAN A GYEREKBEN ÖSSZETEVŐDIK.
TERMÉSZETESSEN ÍGY A GYEREK LELKI ÁLLAPOTA ROSSZ LESZ ÉS KÜLÖMBÖZŐ BOBLÉMÁK LEHETNEK NÁLA.AKÁR FIZIKAILAG IS.

SZELEKTI-KISMAMA-INFO-

BŰNÖZŐ GYERMEK A CSALÁDBAN

BŰNÖZŐ GYERMEK A CSALÁDBAN

Ha megfigyeled az élet forgatagát, úton-útfélen találhatsz olyan családokat, ahol a gyermek bűnözővé vált. Van, aki már egészen kisgyermekkorától meglopja a szüleit, van, aki kamaszkorban keveredik olyan társaságba, ahol a bűn az erkölcsi érték. Egy-egy ilyen közösség akkor fogad be valakit, ha olyan jellegű bűnt követ el a gyermek, amely menőnek számít a közösségben. A társadalom ilyenkor többnyire a gyermeket ítéli el, helytelenül...

Amikor sok szülő megtudja, hogy gyermeke a bűn emberévé lett, igen nagy fájdalommal éli meg ezt az információt, és ez a fájdalom a legkülönösebb tetteket hozza elő a szülőből.

Van, aki nem cselekszik, csak lerendezi néhány szóval az esetet, van, aki leordítja a gyermek fejét,

Van, aki erőszakhoz fordul, így próbálj a meg a gyermeket visszatéríteni az erkölcs útjára. Mivel a bűnöző gyermekek is a lelkileg sérült szülőktől származnak igen ritka az, amikor ezt a szituációt egy szülő tudatosan –a helyes megoldást szem előtt tartva- képes kezelni.

Sok szülő egyszerűen ki is tagadja gyermekét (ha nem hiszed, nézd meg a szembesítő show-kat). Mindegy melyik utat választja a szülő a felsoroltak közül, közte és a gyermek között olyan mértékű szakadék alakul ki, amely mérgezi a család egységét.

Ha a gyermeket sok év után mégis megkérdezi valaki, hogy miért cselekedte a bűnt, szinte kivétel nélkül a szülőkre vezetik vissza az okokat: Mert nem szerették, mert erőszakosak voltak vele, mert kivételeztek a testvérével, mert megbántották önérzetét, mert a gyermeket csak rabszolgának tartották, mert a gyermek nem bírta elviselni a szülők veszekedéseit egymással, vagy... Sorolhatnám az indokokat egész oldalon keresztül, de mindegyiknek egy a lényege: a szülők olyan mostoha körülményeket biztosítottak a gyermeknek, amelyből ki akart törni, és meg akarta élni a saját vágyait.

Amikor a szülőket szembesítik sok év után saját tetteikkel, akkor hárításként azt hozzák fel mentségként, hogy: persze, mert veled nem lehetett bírni, vagy hogy: mert nem úgy viselkedtél, ahogy kellett volna, esetleg: mert nem akartad megérteni, hogy…

A szülői érveknek is hosszú a lajstroma, ami a legérdekesebb, hogy az indokok között szinte mindig szerepel, hogy a gyermek velük szemben is követetett el bűnt, pl.: lopott.

Amilyen a fa, olyan a gyümölcse is. Képmutató dolog a gyermeket hibáztatni bármiért is, hiszen minden, ami Ő, azt a szülőktől tanulta.

Az állítás megfordítva is igaz: minden, amivé lehetett volna, de nem lett, azt a szülő mulasztotta el a nevelésével.

Sokszor hozzák fel a szegénységet az emberek, ami miatt a gyermekben vágy alakul ki a bűn általi haszonszerzésre. El ne hidd az ilyen ostobaságot, ha a gyermeknek a szülő megtanítja, és példát mutat, hogyan kell a szegénységgel fájdalom nélkül együtt élni, illetve tisztelni a tulajdont, a gyermek soha nem lesz rabló, vagy tolvaj.

Ha pedig a gyermek rabló lesz, akkor az előző aspektusok a szülőben is megvannak, legfeljebb azért nem lett bűnöző, mert nem volt mersze hozzá. Az ilyen ember örökké elégedetlenkedik az anyagi helyzetével, igazságtalannak tartja, hogy az élet másoknak többet ad. Ha a gyermek ezt a példát látja, miért kell csodálkozni, ha a szülő lázadásával szemben, ő meg is szerzi, amit akar.

A másik igen gyakran felhozott érv, hogy a gyermek és szülő kapcsolata megromlott és a gyermek nem tiszteli a szülőt.

Amilyen a vetés, olyan az aratás. Ha az ilyen képmutató szülőt megkérdem, hogy ő tiszteli a szüleit, akkor legtöbbször természetesen „igen” a válasz. Aztán, amikor a részletekbe is betekintünk, kiderül, hogy bár fenntartanak valamilyen látszólagos kapcsolatot a nagyszülőkkel, de valójában tele vannak ítéletekkel irántuk. Ha a gyermek ilyen erkölcsi életet lát, mitől kellene megtanulnia, hogyan kell tisztelni a szüleit, hiszen a szülőkben is a tisztelet szó, egy tartalom nélküli, üres szállóige, amit képmutatóan a gyermek orra alá lehet dörgölni.

Az ember felelősségtől való félelme, a nem tudása hárítja a gyermekre azt a terhet, hogy ő a felelős tetteiért. Ez azonban soha nem igaz. A gyermek bűnét a társadalom ugyan hasonló mércével ítéli meg, mint a felnőttek bűnét, azonban a gyermek bűne a szülőké. Minden esetben.

A legtöbb ember nem köteles gyermeket nemzeni, azonban, ha ezt megtette, nem csak a gyermek etetéséért, iskoláztatásáért, hanem lelki fejlődéséért is felelős. A világ legkönnyebb dolga a gyermek szemére hányni, hogy ”etettelek-itattalak, ruháztalak, iskoláztattalak, és mi a hála?” Az ilyen ember inkább ne tette volna, mert ez mind semmi. A valami az lett volna, ha gyermeket önbizalomra tanítja, hitre, erkölcsre, szeretetre. Aki viszont a lelki életre tanítja a gyermeket, az nem rója fel az anyagi dolgokat, amelyeket adott neki.

Ha már egy gyermek a bűn útjára lépett, igen nagy áldozat kell, hogy onnan képes legyen visszatérni. Ezt az áldozatot a szülőnek kell meghozni. Ha a gyermek nem ismerte fel, hogy helytelen úton jár, és ő maga nem kért segítséget a változáshoz, csak egyetlen dolog segíthet: ha szülő megvallja bűneit a gyermeknek, és ő maga tiszta szívvel megtér az igazság útjára. Ezzel a gyermeknek olyan példát mutat, amely felébreszti a szunnyadó szellemet és a bizalmat a gyermekben és erőt ad neki a változáshoz. A képmutató bűnbánat nem segít!

Nem harcolhat senki a gonosz ellen, mert aki ellene küzd, az ő maga is gonosszá válik. A gyermeknek sem helyes, ha a szülei elfojtott, de sötét eszközeivel lázad a törvény ellen. Ha a családban ennek ellenére a sötétség az úr, az nem oszlatható el újabb sötétséggel. Sem a tiltás, sem az érzelmi zsarolás, sem az erőszak nem alkalmas, hogy megoldja az ilyen helyzetet.

Az ősi törvény nem változott: csak az igaz bűnbánat, a felelősség elismerése és a megbocsátás visz be az életre.

Aki fényesség erejét hívja segítségül, aki megoldást keres, hibás helyett, aki azért küzd, hogy növekedjék lélekben, annak a fény eloszlatja a sötétséget, akkor is, ha nem a sötétség ellen harcol.

ÓVODÁBOL ISKOLÁBA

Óvodából iskolába

Néhány gondolatot szeretnék leírni, hogy mire érdemes figyelni a szülőnek, ha iskolába íratja gyermekét.

1. Az iskolába nem iskolás, hanem óvodás megy, aki a következő két-három évben érik meg az iskolára, nagy egyéni eltérésekkel.

2. Az óvoda feladata nem az, hogy felkészítsen az iskolára, hanem az, hogy érzelmileg biztonságos, meleg környzetet alakítson ki, a szabad játék lehetőségeivel és a mindennapos meséléssel.

Sajnos napjainkban is visszatérő probléma, hogy az óvodákban tanítanak - matematikai feladatokat csináltatnak, ceruzafogást gyakoroltatnak ( miközben a mérések igazolják, hogy a 6. életévüket betöltött gyerekek 6%-nak a kézfeje érett erre a fogásmódra).

Az iskolára próbálnak előkészíteni, korán megutáltatva a gyerekkel az iskolai tanulásban megvalósított ismeretszerzést.

Ehhez partnernek bizonyulnak a szülők, akik talán keveset vannak a gyerekükkel, ezért nem tudják, hogy mit kellene vele csinálni és úgy akarják a legjobbat neki, hogy "topmenedzser-képzést" keresnek már az óvodában és az iskolában. Minél korábban tanuljon idegen nyelvet, számítástechnikát, úszást stb, és csodálkoznak, hogy rövid idő elteltével gyerekük egyre idegesebb, fáradtabb, szorongóbb vagy agresszívebb lesz.

A mai gyakorlat azt mutatja, hogy a hagyományos iskola egyre jobban figyelmen kívül hagyja a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését. Sok terhet rak a gyerekre, sietve tanít, és ha a gyerek lemarad, megtörik önbizalma, így rosszabb teljesítményt nyújt, agresszívebb lesz. Hiányzik az öröm és a képességfejlesztéshez nélkülözhetetlen cselekvő részvétel a tanulásban.

Az alsó tagozat feladata, hogy a gyereket életkorának megfelelően, lassan, nem házi feladatokkal, hanem hosszú hónapokon keresztül kialakítsa és megalapozza az alapkészségeket: írás olvasás, számolás.

Ezzel párhuzamosan fejleszti az érzelmi és cselekvéses intelligenciát mesékkel, játékkal, énekkel, zenével, kézművességgel.

Mérések bizonyítják, hogy ez utobbi több mint 80%-ban befolyásolja az életben való boldogulást, míg a megtanult tananyag mintegy 18%-ban

Érdemes azt az iskolát választani, ahol a fenti leírtak szerepet kapnak a gyakorlatban.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

ÚJSZÜLÖTTKORI ULTRAHANG VIZSGÁLATOK

Újszülöttkori ultrahangvizsgálatok

Biztosan rendben van minden?

Amikor végre megszületik a várva várt kisbaba, az első alapos gyermekorvosi vizsgálatra a születés utáni pár napban már sor kerül.

Ha minden rendben van, akkor a következő kiemelt jelentőségű vizsgálat a 6-8 héten esedékes ultrahang szűrés.

A csecsemő szűrés több féle ultrahangos vizsgálatot is magában foglal. Ekkor érdemes elvégeztetni egy hasi ultrahangos szűrést, valamint a koponya ultrahangos vizsgálatát is, de a legkiemeltebben ajánlott szűrés ebben az életkorban az a csípő szűrés.

Mire jó a hasi ultrahangvizsgálat?

A szűrés során ekkor áttekintjük a máj, epehólyag, lép, hasnyálmirigy, vesék, mellékvesék, húgyhólyag nagyságát és szerkezetét. Ebben a korban e központi szervekben előforduló esetleges fejlődési rendellenességek jelentős része már észlelhető, noha tüneteket még nem feltétlen okoznak. Panaszmentesség esetén is kiemelt jelentőségű a húgyúti fejlődési rendellenességek korai kiszűrése.

A szűrővizsgálat semmilyen veszéllyel, fájdalommal, megterheléssel nem jár, viszont gyors és hatékony. Az idő előtti felismeréssel az esetleges betegségek is sikeresebben kezelhetők és ellenőrizhetők.

Csípő ultrahangvizsgálat

A gyermekorvos fizikális úton kötelezően ellenőrzi az újszülött csípőízület mozgását, a lábak hosszát, a comb és farredő szimmetriáját.

A kevésbé szembetűnő eltérések kiszűrésére azonban csak az ultrahangos vizsgálat ad egyértelmű választ.

Újszülött korban a csípő igen gyakran”fejletlen, éretlen”, 6 hetes korra azonban az „éretlen” csípő is eléri normális helyzetét.

Így az ekkor elvégzett csípő ultrahangvizsgálat eredménye megbízhatóbb.

A veleszületett csípőficam előfordulása Európában 0,5-2%, tehát 1000 gyermek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a baloldal érintett, és gyakoribb a csípőficam a fehér bőrűekben, lányok négyszer többen érintettek, mint a fiúk.

Mikor javasolt mindenképp a csípő ultrahangvizsgálat:

* fizikális vizsgálattal eltérés látható az ízület illetve láb szimmetriájában

* a családban előfordult csípőficam – ekkor 15%-s valószínűséggel jelenik meg a rendellenesség

* méhen belüli helyzeteknél: farfekvés, ikerterhesség, elégtelen mennyiség magzatvíz, méhen belüli kényszertartás

* fejletlen csípőízület

Amennyiben 5-6 hónapos kor után merül fel a csípőficam lehetősége, az ultrahangvizsgálat már nem ad elég információt, ilyenkor röntgenvizsgálat elvégzése javasolt.

Koponya ultrahangvizsgálat

A vizsgálat során ellenőrizzük az agykamrák tágasságát, ultrahanggal kimutathatók továbbá a kiterjedt kóros eltérések az agyállományban, valamint a fejlődési rendellenességek egy része is.

Klinikai tünetek esetében, vagy ha szülés közben, a korai újszülött korban agyi sérülés lehetősége merül fel, mindenképpen indokolt a vizsgálat elvégzése. Késői csecsemőkorban, amikor a kutacs záródása elkezdődik, a vizsgálat már korlátozott értékű, vagy nem végezhető el.

A korai ultrahangos szűrés elvégeztetése megadhatja a megnyugvást a szülőknek, hogy pici babájukkal minden rendben van. Ritka esetben - szervi eltérések, vagy még tünetmentes betegségek felderítésével – tehát az idő előtti diagnosztizálással a szűrés segítséget nyújt abban, hogy szükség esetén mihamarabb elkezdődhessen az újszülött hatékony kezelése.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

TELI A PELENKA

Teli a pelenka

A baba sosem tétlen. Eszik, alszik, kommunikál a világgal. És szorgalmasan megtölti a pelenkáját, emészt, kiválaszt. Működik.

A pelenka tartalma hírt ad a belső történésekről.

A széklet először zöldesfekete, magzatszuroknak, latinul mekóniumnak hívják. A méhen belül fejlődő szervezet széklete még nem ételt, hanem emésztőenzimeket, epét és nyálkát tartalmaz.

Az első ürítés néha már a méhen belül megtörténik, és a magzatszurok sötétre festi magzatvizet. Ilyenkor az orvosok különös gonddal kísérik a szülést, vizsgálják a megszülető babát.

A mekóniumos magzatvíz ugyanis azt jelentheti, hogy a magzat nem jut elég oxigénhez.

A megszületés után rendszerint a baba rövid időn belül vizeletet is ürít. Az első széklet 24 órán belül várható.

Figyelni kell ezekre az életfunkciókra, és gondosan rögzíteni, hogy volt-e kaki, pisi. Lehetnek ugyanis olyan születési rendellenességek, amikor nem, esetleg késve ürül a széklet vagy a vizelet. Kenőcsös produktum

Amint a baba szopni kezd, megváltozik a széklete. Az első héten még magzatszurok keveredik a székletbe, ám rövidesen megjelenik a pelenkában a jellegzetesen savanyú, de semmiképpen nem kellemetlen szagú, aranysárga, kenőcsös állagú produktum, amelyet anyatejes székletnek hívunk.

Az újdonsült szülők mindig aggódnak: minden rendben van a babával? Itt van például a gyerek kakija. Az aranysárga ugyanis időnként egyáltalán nem sárga, inkább zöld. Ez nem baj, az anyatejes széklet időnként zöld is lehet, a kaki színét ugyanis elsősorban a vékonybélben kiválasztódó, zöld epefesték adja. A vastagbélben végighaladva aztán megsárgul, ám ha gyorsabb iramban zúdul át a széklet a bélcsatornán, nincs ideje besárgulni.

Gondot jelenthet az is, hogy a baba túl gyakran és túl hígat, időnként nyálkásat kakil. Szerencsére általában ez sem jelent bajt. Az anyatej savanyú vegyhatású, részben magas tejcukortartalma, részben az úgynevezett bifidusz baktériumok miatt, amelyek erjesztő hatása lazítja fel a székletet, így az hígabb lesz, és gyakran – akár minden szopás után – ürül. Ez az időszak általában négy-hat hétig tart, ezután már csak két-három kakis pelenka várható naponta, de az „álhasmenés”, különösen nagy mennyiséget szopó babáknál, elhúzódhat.

CUKROS KAMILLATEA

Sok szülő panaszkodik az ellenkező végletre: egyes babák pár hetes korukban szorulósak lesznek. Két-három vagy akár négy-öt naponta ürítenek székletet. Ám a kaki érdekes módon ilyenkor sem kemény, hanem ugyanolyan kenőcsös, lágy.

Az ilyen kisbabák a második-harmadik naptól kezdve ugyan nyűgösebbek, de jó az étvágyuk, s egyáltalán nem látszanak betegnek. Nem is azok. A ritkább székletürítéseknek az anyatej jó felszívódása, a ballasztanyag-tartalom hiánya az oka. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne próbáljunk rajta segíteni.

Szopás előtt egy kis cukros kamillatea vagy az orvos által felírt tejcukorkészítmény eredményt szokott hozni. Beöntést, kúpot csak végső esetben szabad alkalmazni. A hőmérő popsiba dugdosása veszélyes is lehet: az üveg eltörhet, és felsértheti a végbélnyálkahártyát.

NE IJEDJÜNK MEG!

Tulajdonképpen egy egészségesnek látszó, jól fejlődő, anyatejet szopó baba széklete úgy jó, ahogy van: ha híg, ha sárga, zöld, ha nyálkás, ha gyakori, ha ritka - mindenképpen normális. Még az sem ijesztő, ha az első hetekben egy kis vért fedezünk fel benne, mert az legtöbbször a berepedt anyai emlőbimbóról kerül oda.

TÁPSZERES BABÁK

Más a helyzet a tápszerrel táplált babáknál.

A modern tápszerek ugyan már nagyon jól emészthetők, és összetételükben minden fontos tápanyagot tartalmaznak, elkészítésük vagy tárolásuk folyamán mégis elkövethetünk olyan higiéniai hibákat, amelyek bélfertőzést okozhatnak.

Ezenkívül a tápszereket tehéntejből állítják elő, amely mégiscsak egy idegen fehérjeforrás. Tehát ha egy tápszeres babának megváltozik a széklete, azt mindig komolyabban kell venni.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

ORRMANDULA

Orrmandula-

A tél előrehaladtával egyre gyakrabban észlelhetők a nátha szövődményei: a középfül-, az arcüreg-, az orrmandula-, a savós középfülgyulladás, a fülkürt-, a gége-, a légcső-, ritkábban tüdőgyulladás.

Nátha

Orrmandula-gyulladás

Az orrban megtelepedő vírusok hatására termelődő, felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának kiváló terepe. A baktériumok a vírusokat követve megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt beszűkült orrjáratokban és az orrmelléküregekben.

A 3 évesnél fiatalabb gyermekek többnyire még nem képesek hatékonyan orrot fújni . A teljesen elmaradó vagy nem eléggé hatékony orrszívás, orrfújás eredménye az arcüreggyulladás, amely fájdalommal nem jár, csak fokozott orrváladékozást és orrdugulást okoz. Főként óvodás korban gyakori a nehéz orrlégzést okozó és fenntartó orrmandula duzzanat. Ez sajnos nem csak légzési, hanem nyelési akadályt is okozhat, különösen akkor, ha a torokmandulák is megduzzadnak.

A megduzzadt orrmandula miatt a fülkürtnyílások is elzáródhatnak, kezdetben savós középfülhurut alakul ki, mely halláscsökkenéshez vezethet.

Az orrmandula egy piciny nyirokszerv, amelynek fontos szerepe van a gyulladások terjedésének megakadályozásában azáltal, hogy a kórokozókat összegyűjti. De maga az orrmandula is megfertőződhet és az orrban kezdődő gyulladásos folyamat az orrmandula közvetítésével a légutakba jut. A benne lévő váladék lecsorog a garatba, majd a lélegzés során beporlasztódik a légutakba. Átterjedve a hangszalagokra rekedtség alakul ki. Ha már a légcső is hurutossá válik, ez kezdetben száraz köhögés formájában nyilvánul meg.

A heveny orrmandula-gyulladás hirtelen kialakuló orrdugulással és napokig tartó magas lázzal jár.

Az idült orrmandula-gyulladás nem jár lázzal, időnként hőemelkedést idéz elő, de a nyirokszövet duzzanata miatti tünetek fokozódásával jár. A krónikus orrmandula gyulladás főként az óvodás korban lévő gyermekeket érinti, a kisiskolás korúak számára már egyre kevesebb gondot okoz és a kamaszkor vége felé a megbetegedéssel már alig kell számolni.

Tünetei: a fokozott orrváladékozás, az orrdugulás. A pangó váladék miatt gyermekünk nyitott szájjal lélegzik, - ami feltűnő, jellegzetes arckifejezést kölcsönöz neki, - szája kiszárad, horkolva alszik, éjjel többször inni kér. Előfordul az is, hogy hallása gyengébb, főként éjszaka (elsősorban a hajnali órákban és ébredés után) többször köhög, figyelme lankadt. Étvágytalanság, nyugtalan alvás, nyűgösség és éjszakai bepisilés is velejárója lehet.

Savós középfülhurut-

A savós középfülhurut (nem azonos a középfül gyulladással) a nátha szövődményeként, bakteriális felülfertőződés hatására alakul ki. A hosszan elhúzódó orrfolyás általában az orrmelléküregek gyulladásához vezet. Az orrban pangó váladék és a duzzadt nyálkahártya, orrmandula az orr és a fülkürtszellőzés megszűnését idézi elő, fülkürthurutot okoz. Ha a náthás állapotot nem szüntetjük meg középfülhurut alakul ki. Különösen kisgyermekeknél nehéz idejében felfedezni, mert ez a betegség nem jár lázzal, nem jár fülfájással, egyedüli tünete a meggyengült hallás.

Elhúzódó esetben gyermekünk érdeklődése csökken, viselkedészavar alakulhat ki! Ha sikerül idejében felfedeznünk gyermekünk gyengülő hallását, a középfülhurut rövid idő alatt gyógyítható.

A középfület a dobhártya és a mögötte lévő borsónyi kis üreg alkotja. Ebben a kis üregben találhatók a hallócsontok. Egy kis csatorna köti össze a középfület az orrgarat hátsó részével, ez a fülkürt. A nyelő- és rágómozgások révén a fülkürtön át levegő jut a középfülbe és kitölti annak üregrendszerét. A levegővel telt egészséges dobüreg jól vezeti a hangokat és védi a belső fület a hirtelen, erős zaj okozta károsodásoktól. Gyermekkorban az orrüreget a középfüllel összekötő fülkürt rövidebb és egyenesebb, mint felnőttkorban, ezért az orr felől, a tágabb fülkürtön át, a baktériumok könnyebben bejuthatnak a fülkürtbe.

Ha az orr bedugul, akkor eldugul a fülkürt is. Ennek következménye az, hogy a nyelőmozgások révén nem jut levegő a középfül üregébe, így az ott lévő levegő elhasználódik és a középfülben légüres tér (vákuum) alakul ki. A dobhártya emiatt behúzódik, elveszíti fényét és a mögötte kialakult vákuumos szívóhatás következtében testnedvek áramolnak a dobüregbe, kitöltve azt. A dobüregbe beáramlott folyadék kezdetben vízszerű, áttetsző rózsaszínű. Később ez besűrűsödik, tapadós lesz.

Nem okoz fájdalmat mindaddig, amíg a fülkürtön át kórokozó nem jut a középfülbe. Ha ez megtörténik, nagyon gyorsan kialakul a magas lázzal és heves fülfájással járó középfülgyulladás.

Az idejében észlelt savós középfülhurut kezelése egyszerűbb, gyorsabb. Nem elegendő magát a szövődményt kezelni, nagyon fontos a szövődményt kiváltó és fenntartó hurutos állapot kezelése is.

A nátha és a hozzá kapcsolódó orrmelléküreg gyulladás gyógyítása alapvető fontosságú.

Orrszívóval történő váladékleszívás előtt és után váladékoldó és érösszehúzó orrsprayt kell használni akár 4 héten át. Fontos a fülmelegítés is. Ezt mindig mindkét oldalon kell alkalmazni.

A savós középfülhurut egyetlen tünete a fokozatosan gyengülő hallás. Figyeljük gyermekünket! Ha azt vesszük észre, hogy a gyermek közelebb ül a TV-hez, figyelmetlen, nem hallja, ha szólunk neki, gondoljunk arra, hogy esetleg nem jól hall. Ilyenkor vigyük el gyermekorvoshoz, fül-orr-gégészhez http://www.mozaikonline.eu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

ORRSÖVÉNYFERDÜLÉS

Orrsövényferdülés

Rövid leírás

Az orrsövény az orrüreget két részre osztó, elülső részén porcos, hátsó részén csontos alapú képződmény. Az orrsövény alaki eltéréseit, deformitásait nevezzük összefoglalóan orrsövényferdülésnek. Előfordulása rendkívül gyakori, és a legtöbb esetben a később részletezett fejlődéstani okokkal magyarázható.

Nem ritka azonban az sem, hogy az orr traumás sérülése vezet a kialakulásához. Az orrsövény ferdesége az orr szellőzését gátolja, ezáltal panaszokat, orrdugulást, orrváladékozást, krónikus orrmelléküreg-gyulladásokat, fejfájást okozhat. A panaszokat okozó orrsövényferdülés műtéttel korrigálható.

Előfordulás

Előfordulása az európai népcsoportban rendkívül gyakori, a populáció mintegy 70 százalékának orrsövényén van kisebb-nagyobb deformitás, csontléc vagy taraj. Férfiak esetében gyakoribb, nőknél valamivel ritkábban észlelhető.

h i r d e t é s

Okok

Az orrüreget két részre osztó orrsövény egy szabálytalan négyszög alakú képződmény, mely porcos és csontos részekből áll, és orrnyálkahártyával fedett.
Az orrüreget két részre osztó sövény már a magzati életben kifejlődik, de a 6. terhességi hónapig csak puha kötőszövet alkotja.

Az orrsövény alaki eltérései következményei lehetnek az orr sérüléseinek is. Az orrot ért ütés, égés, vagy ezeket követően az orrban vagy magán az orrsövényen kialakult vérömleny is szerepet játszhat a sövény ferdeségének kialakulásában.

Tünetek

A már részletezett fejlődéstani okok miatt az orrsövényferdülésnek számtalan variációja lehet, ennek megfelelően a tünetei is szerteágazóak. Az esetek túlnyomó részében azonban tünetmentes.

Az orrsövényferdülés - főleg a nagyobb eltérés - azért okozhat panaszokat, mert a szeptum egyenetlenségei következtében az orr szellőzése megváltozhat, a szűkebb oldalon a levegő áramlása lecsökken, az orrlégzés romlik. A tágabb oldalon sem megfelelőek az áramlási viszonyok, az orrnyálkahártya nem tudja kellőképpen felmelegíteni és párásítani a beszívott levegőt. Ennek következtében megváltoznak azok a fontos mechanizmusok és reflexek, amelyek a jó orrlégzéshez nélkülözhetetlenek. A megváltozott passzázs kóros váladéktermeléssel járhat, orrfolyást, a garat felé csorgó váladékozást okozhat, az orrmelléküregek gyulladásához vezethet.

-A tünetek erősségét fokozza, ha az orrsövényferdüléshez allergia is társul.

-Az orrsövényferdülés tünete lehet orrhangú beszéd is.

-Egyes esetekben a fülkürt működését gátolja, így fülpanaszokat, gyakran visszatérő középfülgyulladást, esetleg halláscsökkenést okozhat.

-Makacs fejfájáshoz vezethet, ha a ferdülés (deviáció) olyan nagyfokú, hogy az orrsövény az orr oldalsó részének, az orrkagylóknak a nyálkahártyájával érintkezik. Ezeken az érintkező - szaknyelven -, kontaktpontokon akár nyálkahártya-összenövések is kialakulhatnak. Az eltérés néha az orr külső alakján is látható, és az orr tengelyének ferdeségét okozhatja.

- A ferde orrsövénynek szerepe lehet a horkolásban is.

Diagnózis

Az orrsövény alaki eltéréseit fül-orr-gégészeti vizsgálat részeként, orrtükrözéssel lehet diagnosztizálni.

Az orrtükri kép hasznos kiegészítői a képalkotó eljárások, mint az orr- és orrmelléküreg-röntgen, esetleg CT-vizsgálat.
Egyre elterjedtebb az endoszkópos orrtükrözés is, melynek segítségével az orrnyálkahártya lelohasztása után az orrüreg hátsó részei is áttekinthetők.

Kezelés

Az orrsövényferdülés csak műtéttel korrigálható, gyógyszeres vagy egyéb konzervatív terápiás lehetőség nem létezik.
Orrsövényműtét végzése akkor indokolt, ha a krónikusan fennálló orrlégzési panasz hátterében az orrsövény ferdesége áll, vagy a ferdeség része a gátolt orrpasszázst kiváltó, illetve fenntartó oknak. A beteg általános állapotától, illetve igényétől, valamint az operáló orvos véleményétől függően a műtét történhet altatásban vagy helyi érzéstelenítésben.

http://ro.yahoo.com

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

GYEREKSZOBAI ÁTRENDEZÉS

Gyerekszobai rendszerezés

Lomtalanítás

A kupit nem lehet rendszerezni, akármennyi doboza és kosara is van az embernek. Ezért muszáj lesz egy-két dologtól megválni, attól függően, mennyire dzsungel a szoba.

A kevesebb tárgyat egyrészt könnyebb tisztán tartani (és porszívózásnál is jobb látni a szőnyeget, mint ösvényt rugdosni a plüssök között),

A gyerekek jobban reagálnak a kevés, jól látható játékra, állítólag a túl sok frusztrálja őket.

A lomtalanításba lehetőleg vonjuk be a gyereket, meséljük el neki, hogy hova kerülnek a régi játékok (más gyerekekhez, akik nagyon fognak nekik örülni, stb. –
Nagyon szeretett játékot vagy mütyürt semmiképpen ne dobjunk ki akkor se, ha szerintünk értéktelen vacak. Valamiért szereti, és fontos neki, ezt jobb tiszteletben tartani.

Egyébként a rendszerezés szokásos alapelvei érvényesek itt is: ha nincs rá szükség, nem használják, nem játszanak vele, vagy elromlott, tönkrement, jelentős alkatrésze hiányzik, javíthatatlan, vagy annyira mocskos, hogy tisztítani se érdemes, akkor jobb megválni tőle.

Természetesen ha másnak már nem tud örömet szerezni a játék, mert olyan állapotban van, akkor a kukában a helye. Ne akarj mindennel egy nap alatt végezni! A 15 perces etapok itt is remekül működnek!

De miből is lehet kevesebb?

Plüssállatok

Ha több helyet foglalnak el a plüsik az ágyban, mint a gyerek, az már nem jó, szegény jobban tud aludni, ha kényelmes helye van, és nem a különböző aligátorok és zebrák határozzák meg a gerincformáját. Ha dísznek vannak, vagy esetleg egy gyűjtemény részei, akkor bánjunk is velük úgy, legyenek rendszeresen mosva, mert annak nincs sok értelme, hogy valaminek a tetején bambulnak és fogják a port.

Íróeszközök

Itt főleg kidobásra szánt cuccokat lehet találni: beszáradt filceket, fogásra nem alkalmas mini ceruzákat, radírmorzsát, miszlikre tört zsírkrétát. A jó állapotban levő, de nem használt dolgokat (n-edik papírvágó olló, festékkészlet, vonalzó, ecset vagy írólapcsomag, esetleg régi – pl. elsős vonalas -, de üres füzetek) általában szívesen fogadják az ovik és az iskolák, de azért kérdezzünk rá, hogy kell-e nekik.

Ruhák

A gyerekeknél is probléma lehet a túlcsorduló ruhásszekrény. Még ha van (vagy tervben van) kisebb tesó, akinek jók lesznek a kinőtt cuccok, akkor se a jelenlegiekkel egyben tartsuk őket. Minden, ami szép és használható, de kinőtte a kisember, mehet zsákba, a rongynak vagy portörlőnek való zoknikat és egyebeket pedig ne a gyerekszobában őrizzük.

Műalkotások

Mindenképpen őrizzük meg az emlékezetes műveket (pl. anyák napi ajándékok), legyen minden évből bőven példa, de nem kell minden filcvonást megtartani. A papír-dolgokat dobjuk a szelektív gyűjtőbe! Hogy mi legyen azokkal, amiket nem dobunk ki, arról majd később írok. :)

Könyv

Mielőtt szívrohamot kapnátok, most egyedül mondom azt, hogy ne szórjátok ki! Viszont ha van mód – és hely -, csak a gyerkőc(ök) korának megfelelő könyvek legyenek a gyerekszobában. Szuperjó az Egri csillagok meg az Abigél is, de ha picike a gyerekszoba és 5 éves a gyerek, inkább ne ott foglalja a helyet.

Minden egyéb

Hasonló elven (nem-szép-nem-kell) lehet kiszórni az egyéb mittymüttyöket is. Ezen kívül a gyerek szobája nem (sem) lomtár, úgyhogy lehetőleg ne itt tartsuk a vasalódeszkát, a varrógépet vagy a szobabiciklit, és semmilyen más olyan dolgot sem, amit a szülők használnak, és nem a gyerek.

http://www.urban-eve.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

MI A TEHETSÉG ??

Mi a tehetség?

A XX. század utolsó harmadában egyfelől világszerte sokasodtak a kutatások a tehetség-témakörben, másfelől egyre több fejlesztő program indult iskolákban, valamint más tehetséggondozó műhelyekben. Mostanra kialakult egy olyan bázisa az ismereteknek, módszereknek, amelyek biztos alapot jelentenek a magyarországi tehetséggondozó programok továbbfejlesztéséhez. Az alábbiakban a kutatásokból a legfontosabbakat emeljük ki, amelyek kiindulási pontjai lehetnek a hatékony nemzeti tehetségfejlesztésnek: a tehetség fogalma, fajtái, a fejlesztés alapelvei, kritikus pontjai.

I. A tehetség fogalma, fajtái

A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

  • átlag feletti általános képességek,
  • átlagot meghaladó speciális képességek,
  • kreativitás,
  • feladat iránti elkötelezettség.

Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken.
A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből sokféle van, a Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott. E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A mellékelt Piirto-modell még differenciáltabban jelzi a tehetség fajtáit (1. ábra).

A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen.
A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.
Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.

II. A tehetség kibontakozása és fejlődése

Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként formálódhatnak. E fejlődési folyamatot és a benne szerepet játszó legfontosabb tényezőket foglalja össze a Gagné-féle modell (2. ábra). Amint látható, soktényezős tehát a tehetség fejlesztésének folyamata, s a képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki. Azt a sokak által megfogalmazott tételt is világosan mutatja az előző ábra, hogy az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.

A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést. Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken. Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.
Az iskoláskor természetesen már más lehetőségeket kínál, azonban itt is óvatosan kell eljárnunk. A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit (lásd a korábbi felsorolást) kell hatékonyan fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok koraiak még ebben az időszakban, hiszen ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani.
A felső tagozat (illetve az ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség. Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos - nemcsak az intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt – ha megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni.
A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb. Ezek mindegyike hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak. Egyrészt a tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni ekkor sem. Másrészt még ekkor is lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén. Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra.
A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a felsőoktatásban tudjuk feltenni - széles skálán értelmezve ezt a felsőfokú szakképzéstől a BA-n és MA-n át a PhD-ig.
Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása, meghatározó, hogy a tanulmányok után milyen munkahelyi feltételeket tudunk biztosítani a tehetség teljesítményképes működéséhez és továbbfejlődéséhez.

III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai

Amint a tehetség-összetevők és a fejlődési folyamat előző bemutatása már jelezte, sok buktatója van a tehetséggondozásnak. Ezek közül most csak a nagyobb, átfogó építőköveket vesszük szemügyre, kiemelten a kitüntetett szerepű iskolai tehetséggondozást:

  • a tehetség azonosítása, felismerése,
  • a programok célkitűzései,
  • szervezeti formák,
  • gazdagítás, dúsítás,
  • tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók,
  • együttműködés a családdal.

1. A tehetség azonosítása, felismerése
Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó gyakorlati munkának. Ehhez itt most csak néhány alapelvet foglalunk össze. Ezek a következők:

  • Az azonosításhoz a korábban bemutatott Renzulli-féle definíció ad kapaszkodókat, mind a négy összetevőre figyelnünk kell.
  • A tesztek segítséget nyújthatnak, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást.
  • A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni.
  • A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.
  • A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.
  • Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

2. A tehetségfejlesztő programok célkitűzései
Mindenekelőtt ismételten kiemelendő, hogy a fejlesztés során a korábban felsorolt négy tehetség-összetevőre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiség-tényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. E két főirányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni:

  • a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése,
  • a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.),
  • megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal , fejlesztő szakemberekkel és a társakkal),
  • szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

3. A tehetségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli szervezeti formái
Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet: természetesen a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell ezek közül választani. Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében. Csak felsorolásszerűen a világszerte leggyakrabban alkalmazott keretek:

  • tanórai differenciálás különféle formái
    (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.),
  • fakultáció,
  • speciális osztály,
  • délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.),
  • hétvégi programok,
  • nyári kurzusok,
  • mentor-program.

4. Gazdagítás, dúsítás
Tartalmi szempontból a legfőbb alapelve az iskolai tehetséggondozásnak a gazdagítás. Célja alapvetően az ismeretek és az elsajátítási folyamat kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. A fő kérdés itt, hogy mennyiségi vagy minőségi dominanciájú legyen-e a gazdagítás? Passow irányelvei támpontul szolgálnak a gyakorlati fejlesztő munkához, s bizonyítják, hogy a minőségi dúsításra kell a hangsúlyt helyezni.

  • Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak.
  • Tempóban történő „gazdagítás”: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társaiknál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható.
  • A „tartalmi” gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni: ki kell használni a tanulók egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését, illetve ezeket fejleszteni is kell.
  • A feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben.
  • Renzulli „Gazdagítási Triász Modellje” az előző elveket szervesen ötvözve kínál támpontokat a programok készítéséhez, különös tekintettel a tehetséges gyerekek érdeklődési körének feltárására, valamint szélesítésére. Ennek kiemelt szerepet kell kapnia a programokban.

5. Tantestületi munkamegosztás, speciális funkciók
Már az előzőekből is kitűnik, hogy a tantestület tagjainak egész sor speciális feladatot kell megvalósítaniuk a kiemelt tehetséggondozásban. Ennek sikeres megvalósításához jól elkülöníthetők bizonyos funkciók és tevékenységkörök (Eyre). A következő munkamegosztás megfelelő kereteket biztosít:

  • Programvezető (igazgató, igazgatóhelyettes): általános áttekintés, bátorítás, segítés, ellenőrzés, a téma napirenden tartása.
  • Munkaközösség vezetők: átfogó programok készítése, tanórai és tanórán kívüli gondozás, folytonosság és előrehaladás, forrásanyagok biztosítása, hatékonyság ellenőrzése.
  • Tehetséggondozó koordinátor: össziskolai azonosító és ellenőrző programok készítése, órán (iskolán) kívüli tevékenységek koordinálása, mentor-programok és versenyek irányítása.
  • Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett pedagógus vagy pszichológus): problémás helyzetekben – elsősorban egyéni és kiscsoportos formákban – konzultációs keretek között segíti a tehetség-program megvalósulását. Három fő iránya van: tanácsadás a gyerekeknek, a közreműködő pedagógusoknak és a szülőknek.
  • Mentor: olyan szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja egy-egy tehetséges diák fejlesztő tevékenységét.
  • Az egyes tanárok: közreműködés a programok kidolgozásában, tehetséges tanulók azonosítása, egyéni szükségletek és érdeklődés felderítése, fejlesztése, tanórai és órán kívüli gazdagítás.

6. Együttműködés a családdal
Már a korábban bemutatott, fejlődési tényezőket átfogó ábra is jelezte, hogy a tehetséggondozást sem tudja a szülő hatékony közreműködése nélkül megoldani az iskola. Ezt bizonyítja a világszerte elfogadott Mönks-modell is (3. ábra), amelynek lényege, hogy három környezeti tényező játszik döntő szerepet a gyerek tehetségének kibontakozásában: az iskola, a család és a társak.

Fontos tehát a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere. Az együttműködés főbb tartalmi szempontjai:

  • célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása,
  • a fejlődés közös értékelése,
  • pedagógus, más fejlesztő szakember tanácsa, módszertani segítségnyújtása,
  • a tanuló megismerése,
  • tehetség, képesség felismerése,
  • a gyerek érzelmi támogatása, elfogadás, odafigyelés,
  • közös programok szervezése,
  • pályaválasztás irányítása.

A családdal való együttműködésnek sokféle szervezeti formáját kell működtetni ahhoz, hogy a kapcsolattartás hatékony legyen: szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció, családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a kezdeményező szerepet az iskolának vagy más fejlesztő szervezetnek kell felvállalnia, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése mellett egyfajta „továbbképzésben” is kell részesíteni a szülőket a korszerű tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésével.

http://geniuszportal.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

A GYEREKKORI HIRTELEN KIALAKULÓ HEREFÁJDALMAKRÓL

A gyermekkori, hirtelen kialakuló herefájdalmakról

A hirtelen kialakuló herefájdalom hátterében legtöbbször gyermekurológiai ellátást igénylő elváltozás van. A baj megállapításakor azonban nemegyszer nehéz feladat elé kerül az orvos, mivel több kórkép is hasonló panaszokkal, tünetekkel jár, és sokszor a radiológiai vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat, a herekeringés úgynevezett Color Doppler-vizsgálata) eredményének birtokában is nehéz tisztázni a háttérben rejlő okot.

  •  

Ezek a panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek, ugyanakkor a gyermek kora segítségünkre lehet abban, hogy mely betegségre gondoljunk. A tünetek közül az első a fájdalom szokott lenni. Nehézséget jelenthet a diagnosztizálás (és a gyógykezelés megkezdése) szempontjából, hogy olykor a gyermek későn jelzi szüleinek panaszait, tüneteit.

Néha a már megbetegedett herét ért kisebb ütés, rúgás kapcsán derül ki a fájdalom, és a fiú és családja úgy gondolja, hogy a "baleset" károsította a herét, pedig csak így vált ismertté a hereelváltozás. Más esetben - különösen serdülőknél - az érzékeny lelkű fiú szégyelli, hogy nemi szervi betegsége van, ezért nem szól szüleinek vagy az iskolaorvosnak, és bízik abban, hogy kezelés nélkül is megszűnnek panaszai. Ez sajnos a gyógyítás lehetőségeit sokszor hátrányosan befolyásolja, mert egyes kórképek esetén nem csak a napok, hanem szinte az órák is számítanak.

Milyen tünetek szokták kísérni a herefájdalmat?

A tünetek általában azonosak a leggyakrabban előforduló kórképekben: a here és mellékhere fájdalma, nyomásérzékenység, a herezacskó egyik felének duzzanata, a herezacskó bőrének pírja, duzzanata. A fájdalom néha oly heves, hogy a vizsgálat (tapintás) alkalmával a gyermek az orvos kezét ellöki, nem engedi meg, hogy megtapintsa a herét. A duzzanat, a bőrpír mértéke is változó lehet - a kisfokú duzzanattól egészen az olyan hatalmas méretet öltő elváltozásig, hogy már járni is alig tud a megnagyobbodott here miatt a gyermek.

Milyen betegségek okozzák a hevenyen kialakuló herefájdalmat?

Leggyakrabban három kórkép valamelyike húzódik meg a panasz mögött:

· A here kocsánycsavarodása.

· A herefüggelék kocsánycsavarodása.

· Heveny mellékhere-gyulladás.

A here kocsánycsavarodása

Ez a kórkép, melyben a panaszok fellépte után haladéktalanul szükséges az orvosi beavatkozás. A gyorsaság itt sorsdöntő lehet a here életképességének megmentése szempontjából.

A here kocsánycsavarodása serdülőkben gyakrabban, 10 éves kor alatt ritkán fordul elő. Úgy jön létre, hogy a herét függesztő képletek lazák, ennek következtében a here a herezacskóban meg tud fordulni. A herekocsányban lévő erek leszorítódnak, a vérkeringés a herében megszűnik.

A here elhalása megelőzhető, ha a műtét késedelem nélkül, időben megtörténik. Ennek során a herét eredeti helyzetébe visszafordítjuk, és ebben az állapotban rögzítjük, nehogy ismét csavarodás történhessen. Sajnos ha a beteg késve jelentkezik, és a here már elhalt, azt el kell távolítanunk.

Az ellenoldali herén megelőző jelleggel végzendő kisebb műtétet (a here rögzítése) is ajánljuk ilyenkor a szülőknek, mert a megfigyelések szerint a csavarodásra való hajlam a másik oldalon is megvan. Ezért rendkívül fontos annak biztosítása, hogy ne fordulhasson elő ugyanilyen kórkép a másik herén. Meg kell még említeni azt is, hogy ez a jelenség nem csak serdülőkorban, hanem újszülötteknél is előfordulhat, és ilyenkor akár egynapos babánál is elvégezzük a műtétet.

A herefüggelék kocsánycsavarodása

Ez a betegség az, amelyik a felsorolt három kórkép közül viszonylag kedvezőbb lefolyású, és a következményeket tekintve kisebb veszélyt rejt magában. A herefüggelék a here felső pólusához csatlakozó, kb. 0,5-1 cm hosszúságú, 1-2 mm széles képlet, melynek élettani jelentősége nincs, de megtekeredése esetén igen fájdalmassá válik, és a tünetek, panaszok a megtévesztésig utánozhatják a herekocsány-csavarodás képét. Eltávolítása kis megterhelést jelentő műtét, és a gyermek már másnap gyógyultan távozik a kórházból.

Heveny mellékhere-gyulladás

A heveny mellékhere-gyulladás bakteriális fertőződés következtében jön létre, elsősorban serdülőkben. A fent leírt tünetek kísérik, melyekhez általában láz is csatlakozik. A duzzanat igen nagyfokú. A kezelés: szigorú ágynyugalom, borogatás, széles spektrumú antibiotikum adása. Az ágynyugalom a teljes gyógyulásig szükséges, mert ha a mellékhere-gyulladás nem gyógyul teljesen, hegesedés révén az ondóutak elzáródása következhet be.

Összefoglalva:

Igen lényeges tehát, hogy herefájdalom esetén haladéktalanul gyermekurológiai vizsgálatra vigyék el a gyermeket, hogy az ellátás időben megtörténhessen. A vizsgálatra éhgyomorral kell jelentkezni, hiszen lehetséges, hogy azonnali műtét végzése válik szükségessé. Ha a gyermek időben kerül műtétre, joggal bízhatunk abban, hogy a sikeres műtéttel a here életképessége megmenthető, és ezzel a teljes gyógyulás biztosítható.

: http://www.egeszsegtukor.hu

TANULÁSI NEHÉZSÉGEK

Tanulási nehézségek

Hogyan segítsük gyermekünket a tanulásban?

Játékkal motiválni a gyereket! .

. Egyre többször halljuk szülőktől, pedagógusoktól, hogy nem tudnak hatni arra a gyerekre, akit nevelnek.

Újra a játék szerepét szeretném hangsúlyozni, hiszen:

  • a gyakorló játék a tárgyi funciójú indirekt tanulás egyik formája,
  • a játék és a tanulás nem választható szét,
  • a szerepjáték szimulatív tanulás.

Fontos, hogy tudatosítsuk: a játék a gyerek érdeklődésének, tevékenységének, kínos és kellemes élményeinek, magának az érzésnek, a fejlődésnek a feszültségeit vezeti le, s mint ilyen, mással nem pótolható.

A lényeges kérdés mégis az, hogy a gyerek megnyilvánulásaira figyeljünk, s ehhez igazítsuk saját támasznyújtó, játékban és tanulásban segítő-fejlesztő magatartásunkat.

Ha mi felnőttek ( szülők, pedagógusok ) figyelünk a gyerekre, akkor tevékenységével, szavaival, érdeklődésével, elakadásaival, feszültségeivel ő motivál minket arra, hogyan segítsünk, és nem elsősorban nekünk kell motiválnunk őt annak érdekében, hogy ő figyeljen ránk. ( Folyt. köv. )

Neked mi a véleményed, tapasztalatod? Írd meg nekünk!

A játék szerepe a gyerekek érésében .

A játéklehetőségek mérlegelése, a problémák, a konfliktusok oldása hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlődéséhez. A játék közben adódó nehézségek leküzdése, magának a problémának a felismerése, a megoldás keresése, a próbálkozások kibontakoztatják a gyerek intellektuális, problémamegoldó tevékenységét. A kíváncsiság, a szellemi aktivitás fokozódik. A játék hevében megindul az ötletáramlás. Szokatlan elgondolások megvitatására, kipróbálására kerül sor, ami fejleszti a problémaérzékenységet.

A gyerek felfedező kedve, a játék közben döntésre váró helyzetek sokszor gyors váltással járó gondolkodást igényelnek. Fejlődik a helyzetfelismerés, az eredetiség, az ötletek sokféle variálásának képessége. Ez a kreatív gondolkodást erősíti. A játékban követhetjük nyomon, hogyan építi be, hogyan próbálja ki a gyerek új tapasztalatait.

A játékot kiváltó, azt kísérő érzelmek és ötletek fokozzák közlési vágyát. A társakkal való beszélgetés, a gyerek beszédkedvének növekedése, a gondolatok kifejezésének igénye fejleszti a beszédet, a kommunikációs készséget, gazdagítja az aktív szókincset. A gyerek által feltett kérdések, a továbbkérdezésre bátorító felnőtt válaszok érlelik az alkotó gondolkodást.

Szólni kell még a játék hallatlanul gazdag közösségfejlesztő lehetőségeiről, amelyek a gyerek kapcsolatalakító készségét bontakoztatják ki. Az iskolai életben való sikeres részvétel nagyban múlik azon, hogy a gyerek óvodás korban milyen intenzitással vesz részt a szerepjátékban.

A játék nagyon értékes értelem- és közösségfejlesztő nevelési eszköz, ezért nem szabad háttérbe szorítani, hanem tudatosan fel kell használni az iskolaérettség közelítése érdekében.

A játék szerepe a gyerekek érésében .

Az iskolai érettségről már írtam korábbi cikkeimben, ahol megfogalmaztam, hogy a gyerekek érésének üteme más és más, ezért fontos, hogy egyéni fejlesztést tudjunk biztosítani a fejlődésben elmaradt gyerekek számára. Fejlesztés és nevelés játékkal? Igen!

Úgy gondolom, hogy a gyerekek által kezdeményezett játék, különösen a szerepjáték alkalmas a gyerek élménygondolkodásának fejlesztésére, a későbbi ismeretszerzésre történő testi és szellemi megfelelés elősegítésére.

A játék közbeni spontán ismeretszerzés, a felfedezés, az önálló alkotás szinte korlátlan lehetőséget ad gondolkodásának fejlesztéséhez. A játék hatással van a gyerek gondolkodásának, értelmi képességének kibontakoztatására. Fejlődik az észlelés, megbízhatóbbá válik a megfigyelés, tartósabbá az önkéntelen és a szándékos figyelem, az emlékezetbe vésés képessége. A "mintha" helyzet megteremtése, a helyzetekbe beleélés az érzelmeket és ezen keresztül az értelmet gazdagítja.

A "mondjuk, hogy-ok" létrehozása, átélése, a játékesemények szüntelen formálása mozgásban tartja a gyerek képzeletét.

Akkor lesz a játék valóban értékes, ha a gyerek sokszor emlékek, érzelmek, kívánságok révén hozzákapcsolódó új mozzanattal gazdagítja, ha értékesíti benne tapasztalatait, gyakran érzelmekhez tapadó emlékfoszlányait, és ezeket új helyzetekben találékonyan, képzeletgazdagon dolgozza fel. Tanulja a hasonlóságok és különbségek észrevételét, az összefüggések felismerését. S minthogy saját fejlődési-érési tempójának megfelelően ragadja meg az egymást követő eseményeket, ezek mint saját élmények intellektuális örömet jelentenek. Az öröm pedig, továbblendíti az embert, újabb indítékot adva a cselekvéshez.

Teljesítményszorongás?

Gyurkovics Tibor író egy régebbi újságban megjelent kis tárcáját olvastam a napokban.

Néhány sort idézek belőle:

" Most nézem az unokám arcát. Rettegés az arca. Épp most fekszik le, álláig húzza a takarót, átnyalábolja anyja nyakát. - És ha fekete pontot kapok? - kérődzik még egyszer Lányomlánya, és mered egy távoli pontra, mely a fekete pont. Szigorú a tanító néni. Kinyilvánította, hogy ő nem osztogat nyakra-főre piros pontokat, de ha valaki csúnyán ír, nem tudja a betűket, bizony fekete pontot kap. Lányomlánya már nem figyel semmire, csak a fekete pontra. Az maga a vég. - Elsős. Normális."

Ez az írás tökéletesen tükrözi a mai gyerekek többségének érzését az iskolával kapcsolatban: a meg nem feleléstől való szorongást, a féleletmet, hogy nem sikerül "ügyesnek" lenniük. Nem maradhat le a versengésben, ami a felnőttek világában zajlik, és hovatovább elárasztja a valaha játékos gyerekkort.

Vajon nem sikkad-e el a sok fontos, korszerű törekvés között annak a gyerekekben motoszkáló elsőrendű szükségletnek a kielégítése, hogy spontánul tevékenykedhessenek, mégpedig a pajtásaik és felnőttek szemében is sikeresen, s ha tévednek ne haragudjanak meg rájuk! Hogy megtanuljanak bízni magukban, és ne ismerjék meg - már az óvodában - a teljesítményszorongást!

Kiöljük a gyerekeinkből az érdeklődést?

A közel múltban olvastam egy kutatás eredményéről, mely arról szólt, hogy az iskola kiöli gyerekeinkből az érdeklődést.

Az derült ki belőle, hogy bemennek a gyerekek az iskolába - a felső tagozatba, vagy a nyolcosztályos középiskolába - úgy tízéves koruk körül. Nagyon megas az érdeklődési szintjük. Persze, hát a gyereket elementárisan érdekli a világ és az ember. Kíváncsi. Beleharapnak a földrajzba, rajzba, aztán a kémiába, biológiába, fizikába, még lelkesen, kíváncsian. Aztán néhány hét, ereszkedni kezd a görbe-, aztán néhány hónap, és már zuhan, hogy hamarosan elérje a mélypontot, amelynél lejjebb már nem kerülhet.

Kiöljük a gyerekeinkből az érdeklődést!

Olyan az egyetemekről lenyomott tananyag ( olyanok a tantervek, tankönyvek ), hogy a gyereket nem érdekli, és a világ unalmassá válik, átláthatatlanná, érthetetlenné és érdektelenné. Borzalmas dolgokat tanulnak gyerekeink, úgyszólván minden tantárgyból.

A képességek fejleszthetők! .

Melyek az eredményes képességfejlesztés feltételei?

Az első feltétel, hogy feladjuk a képességek megváltoztathatatlanságáról szóló álláspontot. Ez a nézet tudatosan-tudattalanul lépten-nyomon felbukkan. Az iskolában gyakran halljuk: X.Y rossz képességű, testvérei is azok; X.Y ragyogó matematikus, ezt az apjától örökölte. A magas pedagógiában is találunk öröklésre utaló nézetet: Minden tanuló képességeinek megfelelően haladjon. Minden tanuló jusson el képességei maximumához.

Ezek a célkitűzések azt sugallják, hogy a képesség veleszületett, amely egy életre adagolva van, mintha a képességnek maximuma volna.

A képességek megváltoztathatatlanságáról szóló tétel veszélye elsősorban abban van, hogy gyermekeinket óhatatlanul e nézetnek megfelelően neveljük. A gyengének ítélt gyermeket alacsony szintű, a jónak ítélt gyermeket magas szintű tevékenység elé állítjuk. Így a gyenge gyenge marad, a jó gyorsan fejlődik. Így fel sem merül, hogy nem öröklött tulajdonságok, hanem a gyerek által kifejtett tevékenység tette meg a maga hatását.

Még néhány feltétele az erdményes képességfejlesztésnek az iskolában, hogy a gyermeket soha ne mentsük fel az érdemi, az egyéni erőfeszítést igénylő feladatok alól; hogy megfelelően gyakoroltassuk mind az elemi, mind az összetett feladatokat; hogy direkt differenciálás nélkül azonos feladat- és problémasorokon dolgozzék; ne minősítsük idő előtt; csak fejlesztő értékelést kapjon.

A képességek fejleszthetők! .

Egyszer megkérdezték Mark Twaint, hogy kit tart az emberiség legnagyobb alakjának. Az író elgondolkodott, majd így felelt: - Napoleont és Helen Kellert. Napoleont ismerjük, de ki volt Helen Keller?

Helen Keller egy amerikai középosztálybeli házaspár gyermeke volt, aki ép érzékszervekkel, egészségesen született. Pár éves korában azonban súlyosan megbetegedett, és betegágyából süket-némán, vakon kelt fel. A gyerek évekig csak vegetált, értelmét nem tudták megközelíteni. Ez mindaddig úgy ment, amíg egy elhivatott, elszánt nevelő nem került a házhoz, Miss Sullivan. A nevelőnő elhatározta, hogy elindítja a gyermek értelmi fejlődését. Az első szó, amit megpróbált vele megértetni a water (víz) szó volt. Megfogta a kislány karját, a vízcsap alá tartotta és hegyes ceruzával a karjába pontozta a water szót. A továbbiakban ez bevált fogásává lett, s később, amikor a gyererk iskolába is járhatott, sőt évek múlva egyetemre, ez volt a legfontosabb technikája a tanulásnak: a tanárnő neveltje mellett ült, és őrült tempóval pontozta a karjába a hallottakat.

A kezdet persze nem volt könnyű. Sok gond és félreértés akadt az elvont, összetett fogalmakkal. Erőfeszítéseik azonban rendkívül eredményesek voltak, a lány érettségi vizsgát tett, egyetemet végzett, és ismert írónő lett. Még beszélni is megtanult.

Helen történetéhez még valami hozzátartozik. Amikor Mark Twain a fentebb idézett választ megadta, elgondolkodott, majd így szólt: - Lehetséges, hogy a sorrendet fel kell cserélni.

Se szeri, se száma az emberiség történetében azoknak az eseteknek, amikor kedvezőtlen adottságokat legyőzve születtek kimagasló teljesítmények. Gondoljunk csak a dadogóból lett szónok Demoszthenészre, a sánta világutazó Vámbéryre vagy a félkezű zongoravirtuóz Zichyre. De nem kell a kimagasló tehetségek körében keresgélnünk, a hétköznapok is megtermik a maguk csodáit.

Az előbbi pédák a képességek fejleszthetőségéről szólnak. Adottságokkal születünk, a képességeket szerezzük. Az adottság az ember veleszületett fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. A képességek az adottságokta épülve az adekvát tevékenységek során fejlődnek. Az előbbi példák azt mutatják, hogy még az adekvát adottságok híján is kialakíthatók magas szintű képességek akarat, kitartás, szorgalom eredményeképpen.

Ha kalandozik a gyerek figyelme...

Mi szülők mindannyian a saját gyermekünk érdekeit tekintjük fontosnak, és hajlandók vagyunk tenni gyermekünkért, rengeteget foglalkozunk vele, mindent megteszünk, hogy segítsünk neki.

Sokan keresünk segítséget a tanulási gondokra, ezek közül az egyik laggyakoribb probléma, hogy gyermekünk figyelme elkelandozik, nem akar az osztállyal együtt dolgozni, nem készíti el a házi feladatot vagy sokat küszködik vele, öntörvényű, de ez mellett nagyon értelmes és tehetséges a gyerek.

A nemzetközi szakirodalomban sokat lehet olvasni olyan nagy hírűvé vált emberekről, akik gyerekkorukban hasonló tünetet mutattak. Vigasztalásként szülőtársaimnak hadd meséljem el Winston Churchill példáját, aki a XX. század legnagyobb államférfija volt, aki irodalmi Nobel-díjat kapott a II. viilágháborúról írt könyvéért, aki amatőr festő volt, és külön könyvet adtak ki tréfás és bölcs mondásaiból.

Churchill nagyon nehezen boldogult az iskolában. Kezdetben a közepesnél rosszabb tehetségűnek tekintették. Nem tudott figyelni. Nem érdekelte a görög, a latin és gyenge volt matemetikából is. A harmadik iskolájában tanárai felfigyelte arra, hogy szereti a történelmi elbeszéléseket és az angolt. Háromszor ismételt egy osztályt. A görög és latin nyelvet tanító tanára látta, hogy "valami van a fiúban", ezért különórákat adott neki, melyek teljesen eredménytelenek voltak. Tanára mégis bízott benne, eltűrte makacsságát, hogy csak azzal volt hajlandó foglalkozni, ami érdekelte.

Mi következik számunkra a történetből?

1. Próbáljunk olyan iskolát és tanárokat keresni gyerekünknek, akik észreveszik gyerekeinkben az egyedit, amit érdemes kihozni belőlük. Nem a negatívumot hangsúlyozzák, nanem azt, amit tud.

2. Nem érdemes sem az iskolában, sem otthon azt erőltetni, ami nem megy a gyereknek.

3. Kapja meg szakemberektől - logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus - a helyes segítséget.

4. Békén kell hagyni!!! El kell fogadni, hogy úgy teljesít, ahogy. Nem szabad megszégyenítő, kudarcos helyzetekbe sodorni.

Az, hogy sikeres lesz-e gyermekünk az életben az nem azon múlik, hogy közepest vagy jelest kapott fizikából.

Hiszem, hogy a nagy hírűvé vált emberekhez hasonlóan, gyermekeink nagyra hivatottak, és ha kivárjuk, jelentős teljesitményekkel gazdagíthatják környezetüket vagy akár a világot.

Az agytorna segít a tanulásban

Gyermekeink sikeres tanulásához ne csak új tanulási technikákat próbáljunk ki és alkalmazzunk, hanem a képességeik fejlesztéséhez és tanulásuk megkönnyítéséhez használjuk a "teljes aggyal" való tanulás módszerét, melyet az agytorna segítségével sajátíthatnak el.

Az edu-kinesztetika területén belül (a mozgást alkalmazó oktatás) az agytorna egyszerű mozgásokból és gyakorlatokból álló módszer, mely a teljes aggyal való tanulást segíti elsajátítani gyermekeinknek. Egy olyan - Amerikából induló - módszer, mely lehetővé teszi, hogy a tesben rejtetten meglévő képességek felszínre kerüljenek. A teljes aggyal való tanulás azt jelenti, hogy az agyunk olyan részét is használjuk, amit eddig nem tudtunk, valamint az agyféltekék jó együttműködését jelenti. Ezek a mozgásformák a jóga és az akupunktúra ősi tudományára vezethetők vissza, azok gyakorlatait használja.

Sohase erőltessük gyerekeinkre a mozgásokat, csupán csak bátorítsuk ezek elvégzésére saját képességeik határán belül. A gyakorlatok eredményeként összerendezettebb lesz a mozgásuk, javul látásuk, hallásuk, és ezzel párhuzamosan írás- és olvasáskészségük is fejlődik.

Ha a mozgásokat mindennap végeztetjük gyermekeinkkel, rövid időn belül gyors javulást tapasztalhatunk a tanulásukban.

A koncentrálóképesség növelése

A koncentrálóképesség az a tulajdonság, mely mindenféle munkának, így a szellemi munkának, a tanulásnak is nélkülözhetetlen feltétele. Mivel kiemelt szerephez jut a tanulásban, ezért fejlesztést igényel. Gyermekeink figyelme az iskolában sokszor nehezen ébreszthetó fel, nehéz megtartani, bármi eltereli, hamar elfárad, ellanyhul.

Hozzám hasonlóan biztos, hogy sok szülő hallotta gyermeke tanárától, hogy nem figyel az órán, játszik, beszélget, zavarja a tanórát. Mi ennek az oka? Valószínű, hogy a tanórák unalmasak, nem keltik fel a gyerek érdeklődését. Ezen csak a pedagógus tud változtatni. De mit tehetünk mi szülők azért, hogy segítsük gyermekünk koncentrációképességének növelését? Saját gyerekeimen kipróbált, és sikeresen működő gyakorlatokat mutatok be.

  1. Végeztessünk bevezető koncentrációs gyakorlatokat! Mielőtt a házi feladatot elkezdené érdemes a gyakorlatokat elvégezni. Az a célja, hogy csillapítsa a gyerekben lévő feszültséget, és olyan nyugalmi állapotot hozzon létre, amelyben elkezdhet dolgozni. Érdemes a szülőknek is kipróbálni, így együtt végezhetik a gyakorlatokat. Ajánlatos hetente egy-két alkalommal végezni.
  • Első gyakorlat. Üljön le törökülésben! Ha feszült és izgatott, akkor egymásra téve ölébe helyezi kezeit, hogy teste lazán fölébe görnyedjen, feje is lehajoljon. Ez a testtartás lazító hatású. Ha fáradt, egyenesítse ki hátát, derakát, fejét tartsa egyenesen, két kezét támassza a térdére. Ez a testtartás frissítő hatású. Csukja be szemét és mélyen egyenletesen lélegezzen. A lélegzés egy idő után lassúbbá válik. Koncentráljon az orrnyílásra, ahogy rajta keresztül ki-be áramlik a levegő. 8-10 légzésre figyeljen ily módon.
  • Második gyakorlat. Itt a testrészekre figyeljen, ahogy bekapcsolódnak a légzésbe.
  • Harmadik gyakorlat. A levegővétel kezdetére és végére figyeljen.
  1. Tegyük próbára gyermekünk megfigyelőképességét, figyelme erejét és terjedelmét!

Hogyan? Végeztessünk vele néhány játékos gyakorlatot!

  • Képemlékek - emlékképek. Képzeletben járja végig a lakás egy helyiségét és idézze fel, hogy milyen képek, tárgyak találhatók ott? Milyen színű a fal? Milyen a világítótest? Milyen a padló mintázata? Stb. Írassuk le a válaszokat a gyerekkel!
  • Mi változott? Helyezzünk el különböző tárgyakat egy takaró alatt. Rövid időre emeljük fel a takarót, hogy jól megnézhesse. Ezután becsukja a szemét, miközben megváltoztatjuk az egyes tárgyak helyzetét. Írja le papírra, hogy milyen változásokat fedez fel a tárgyak egymáshoz való viszonyában!
  • Rajzold le pontosan! Egyszerű geometriai ábrát mutatunk. Nézze meg jól, fényképezze le a szemével! Az ábra eltűnése után pontosan rajzolja le , amit látott.
  • Mi történt? Vetítsünk egy rövid, hang nélküli videofilmrészletet! Nézze meg figyelmesen, majd adja vissza írásban a történéseket a legnagyobb részletességgel!
  1. Végeztessünk agytorna-gyakorlatokat gyerekünkkel már kicsi korától kezdve!Ezek a gyakorlatok nagyon hasznosak és minden tanulónak segítenek - életkortól függetlenül - képességei kibontakoztatásában. Példaként tudom említeni saját kisfiamat, akinek olvasási nehézségei rohamosan csökkennek, amióta az agytorna gyakaorlatait végzi. Mi ez, és hogyan végezzük, arról későbbiekben írok.

A tanuláshoz szükséges képességek

Ahhoz, hogy sikeres legyen gyermekünk az iskolában nem elég, ha a tanuláshoz szükséges módszereket sajátítja el, hanem a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességekkel is rendelkeznie kell.

Melyek ezek a képességek?

1. A koncentrálóképesség: mely minden szellemi munka alapfeltétele.

2. A beszédképesség: ezen belül a tiszta beszéd, a szókincs, az írásbeli és szóbeli kifejezőképesség, melyek gyermekünk gondolatainak világos és érthető megfogalmazását teszik lehetővé.

3. A hatékony olvasás képessége: a haladás gyorsasága és a megértés pontossága

4. Az emlékezőképesség: mellyel a megszerzett tudás őrízhető meg.

5. A gondolkodóképesség: a problémák felismerésében, megoldásában való jártasságot és az alkotó gondolkodást jelenti.

6. A tájékozódóképesség: el igazodás a tudás világának információs özönében.

A képességek megszerzése erőfeszítést, akaratot, törekvést kíván tanulótól és szülőtől egyaránt. Melyik képesség miért jelentős, és hogyan segíthetünk - szülők - a fejlesztésében, a következő bejegyzésekben olvashatsz.

A tanulás mesterség!

Ahogy telnek a napok, hónapok és az évek az iskolában, úgy növekednek a követelmények; egyre többet kíván az iskola gyermekeinktől, a játékos, vidám észrevétlen tanulást mindinkább fölváltja a tudatos ismeretszerzés. Az igazi fárasztó, kemény munkához kezd hasonlítani a tanulás, ahogy egyre magasabb osztályba lép gyermekünk. Minden munkához eszközökre van szükség: az esztárgályosnak esztergapadra, a villanyszerelőnek fáziskeresőre, az ácsnak fűrészre stb. Minden szakmában dolgozó mesterembernek ismernie kell a szakmája mesterfogásait, hogy munkáját megkönnyítse és eredményessé tegye.

A fent leírtak vonatkoznak a tanulásra is. A tanulás egy mesterség, méghozzá a legelső a gyerek életében, amihez értenie kell. Sajnos ez az a mesterség, amit nem tanítanak az iskolákban. Minden iskolában számon kérik, de sehol sem tanítják. Mi az? A TANULÁS!

Ha az iskolába lépő gyerekünket nem segítjük, hogy megtalálja a számára ideális módszert, akkor a tanulás nehézzé válik a számára, és az iskolában eltöltött időt kudarcok árnyékolják be. Aki rossz módszerrel dolgozik, tanul, az nem élvezheti a tevékenységet, túlságosan sok időt tölt vele, és az eredmény mégsem hoz örömöt és elégedettséget.

Ezért nagyon fontos, hogy megtanítsuk gyerekeinket tanulni. Ha az iskola nem vállalja fel ezt a feladatot, akkor nekünk, szülőknek kell gyermekünk mellé állnunk, és segíteni őt az eredményes tanulásban.

A következő bejegyzéseimben igyekszem megismertetni a szülőket a sikeres és időtakarékos tanulás módszereivel.

Az első osztályban

Az óvodás kisgyerek még erős érzelmi kötődésben él, ezért jó lenne, ha az általános iskola első két osztályát egységesnek tekintve az óvodához közelítenék, így biztosítva gyermekeinknek az érzelmi kötések folyamatos lehetőségét.

A valós gyakorlat az, hogy az iskola éles váltásra kényszeríti a kisgyereket az óvoda és az iskola között. Az óvodát igyekszik arra szorítani, hogy - legkésőbb - nagycsoportos korában iskolára készítse fel, "fegyelmezze" a gyereket. Gyakran halljuk tanító néniktől, hogy a gyerekek nem tudják nyugodtan végigülni az órákat, felállnak, kinéznek az ablakon, beszélnek stb. Aki ismeri a kisgyrekek életkori sajátosságait, az tudja, hogy ezek a panaszok értelmetlenek, mert a gyerek életkora előrehaladtával impulzivitása csökken, lehiggad. Ez egy folyamat eredményeként valósul meg, és nem egyik pillanatról a másikra. Ha a kisgyerek impulzivitását fegyelmezéssel elfojtjuk, akkor a kreativitását is elfojtjuk.

Mint tudjuk, az alsó tagozat első három évfolyamán nincs osztályzás, félévkor és év végén szövegesen értékelik a tanulókat. A gyakorlat sajnos mást mutat - legalábbis tanév közben - sokszor a szülők nyomásának engedve, vagy csak erre hivatkozva a tanító néni kihirdeti, hogy a piros csillag csillagos ötöst ér, a piros pont ötöst, a fekete pont egyest.

Ezzel már az első osztály első heteiben kezdetét veszi az a teljesítményhajsza, amely megrontja az iskola légkörét, a tanárok és tanulók lehetséges kapcsolatát, a tanulók természetes kíváncsiságát, és megrontja a gyereket körülvevő családi légkört is.

Elindul egy hajsza a pedagógus és a szülő részéről is. Mindketten a gyereken keresztül tudják elérni céljukat, aki gyakran ellenáll akaratuknak, meghiúsítja szándékukat.

A legtöbb szülő leküzdendő akadálynak érzi az iskolát. Minél magasabb osztályba lép a gyermek, annál inkább. Nem a megismerés helyének tekinti, ahol személyisége kibontakozhat, hanem egy olyan hivatalnak, amely képes arra, hogy rosszindalatú minősítésével akadályozza, vagy kegyes pártfogásával előbbre segítse a gyereket az életútján.

Elhibázott dolog az iskolákban, hogy az első és a második évfolyamot nem kezelik egységként. Addig is - szülőként és tanárként - arra kell törekednünk, hogy gyermekünket az életkorának megfelelő hatások, megfelelő formában érjék, melyekre megfelelő módon reagálhat.

Óvodából iskolába

Néhány gondolatot szeretnék leírni, hogy mire érdemes figyelni a szülőnek, ha iskolába íratja gyermekét.

1. Az iskolába nem iskolás, hanem óvodás megy, aki a következő két-három évben érik meg az iskolára, nagy egyéni eltérésekkel.

2. Az óvoda feladata nem az, hogy felkészítsen az iskolára, hanem az, hogy érzelmileg biztonságos, meleg környzetet alakítson ki, a szabad játék lehetőségeivel és a mindennapos meséléssel.

Sajnos napjainkban is visszatérő probléma, hogy az óvodákban tanítanak - matematikai feladatokat csináltatnak, ceruzafogást gyakoroltatnak ( miközben a mérések igazolják, hogy a 6. életévüket betöltött gyerekek 6%-nak a kézfeje érett erre a fogásmódra).

Az iskolára próbálnak előkészíteni, korán megutáltatva a gyerekkel az iskolai tanulásban megvalósított ismeretszerzést.

Ehhez partnernek bizonyulnak a szülők, akik talán keveset vannak a gyerekükkel, ezért nem tudják, hogy mit kellene vele csinálni és úgy akarják a legjobbat neki, hogy "topmenedzser-képzést" keresnek már az óvodában és az iskolában. Minél korábban tanuljon idegen nyelvet, számítástechnikát, úszást stb, és csodálkoznak, hogy rövid idő elteltével gyerekük egyre idegesebb, fáradtabb, szorongóbb vagy agresszívebb lesz.

A mai gyakorlat azt mutatja, hogy a hagyományos iskola egyre jobban figyelmen kívül hagyja a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését. Sok terhet rak a gyerekre, sietve tanít, és ha a gyerek lemarad, megtörik önbizalma, így rosszabb teljesítményt nyújt, agresszívebb lesz. Hiányzik az öröm és a képességfejlesztéshez nélkülözhetetlen cselekvő részvétel a tanulásban.

Az alsó tagozat feladata, hogy a gyereket életkorának megfelelően, lassan, nem házi feladatokkal, hanem hosszú hónapokon keresztül kialakítsa és megalapozza az alapkészségeket: írás olvasás, számolás. Ezzel párhuzamosan fejleszti az érzelmi és cselekvéses intelligenciát mesékkel, játékkal, énekkel, zenével, kézművességgel.

Mérések bizonyítják, hogy ez utobbi több mint 80%-ban befolyásolja az életben való boldogulást, míg a megtanult tananyag mintegy 18%-ban!!!(Goleman, 1997)

Érdemes azt az iskolát választani, ahol a fenti leírtak szerepet kapnak a gyakorlatban.

Mi visz előre a tanulásban?

A mai világban sok tanulási lehetőség van, és nincs hiány művelt, okos emberekből sem. Amiből hiány van az az önbizalom, önbecsülés, belső motiváció. Aki ezek hiányában van annak a tanulás teher, szenvedés: " Én ezt nem tudom..., Ehhez hülye vagyok..., Nem tudom megtanulni... stb.

Hogyan érhető el, hogy a kezdetben még a tanulás iránt komoly érdeklődést mutató gyerek ne veszítse el önbizalmát az iskolás évek alatt?

Csak úgy, ha megerősítjük önbecsülését, önbizalmát.

Komoly feladata ez a szülőnek és a tanárnak, s talán nem is gondolják, ha ezt elhanyagolják, vagy nem veszik komolyan milyen kárt okoznak a gyereknek. A tanulás iránti vágyunk velünk született. Minden gyermek úgy születik, hogy van önbizalma, és ha a környezet megfelelő, ez fenn is marad a későbbiekben. A gyerekek akkor lesznek okosak, ha veszélytelen, de kihívásokkal teli környezetben nőnek fel. Ha veszélytelen, érdektelen a környezet, a gyerekek unottá válnak, ahogy azt tapasztalhatjuk gyerekeink iskolai tanulásával kapcsolatban.

Hogyan erősítsd gyermeked önbizalmát, kitartását?

1. Higgy a gyermekedben!

2. Biztosítsd számára a folyamatos sikerélményt!

Hogyan tedd mindezt?

1. Dicsérd folyamatosan, akkor is, ha nem sikerül elsőre a feladat!

2. Ülj le vele beszélgetni, játszani, hogy érezze szereted és becsülöd őt!

3. Fokozatosan nehezíts a feladatokon, hogy egyre nagyobb legyen a kitartása!

4. Folyamatosan lelkesítsd, és hitesd el vele, hogy képes bármit megtanulni!

5. Bízz a képességeiben!

Ahhoz, hogy sikeres tanuló legyen gyermekünkből négy dologra van szükség:

1. Gyermekünk érezze jól magát a bőrében.

2. Akarjon tanulni.

3. Legyenek meg a szükséges képességei a sikerhez.

4. Legyenek jó tanulási lehetőségei.

Gyermekünket a tanulásban az önbizalom, az önbecsülés és a belső motiváció viheti előre. Ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el a tanulásban majd később az életben, a legmegfelelőbb, ha kedves, barátságos felnőttek gondoskodása veszi körül. Életében első ilyen felnőtt - a szülő.

Mitől jó egy iskola?

Szülőként tapasztalom, hogy a magyar iskolarendszer nem működik hatékonyan. Folyamatosan pénzhiányra panaszkodnak, pedig egy iskola sikeres műkédése nem elsősorban a pénz kérdése, hanem az emberségé, milyen emberek irányítják és dolgoznak benne.

Mitől lehet jó egy iskola?

Attól, ha barátságos a légkör, védelmet tud nyújtani a gyereknek és ösztönzi őt a világ felfedezésére, akár egy jó családi otthon. Nem az a jó iskola, amelyik szuper felszereltséggel büszkélkedik, vagy folyamatosan méri a gyereket, vagy többlet tudást önt a fejébe. Ezeknél sokkal fontosabb a pedagógus személye, hogy ő hogyan, milyennek látja a gyereket, felismeri-e azt, hogy mi érdékli és milyen irányba tudná előrevinni a fejlődését. Munkájával, módszereivel hozzá tudja-e segíteni a gyereket ahhoz, hogy a meglévő képességeit új ismeretekkel bővítse? A legfontosabb feladata pedig az, hogy emberi kapcsolatokat építsen ki a tanulóval, hogy megismerje őt, mert csak így tudja meg, hogy mi érdekli, és csak így tudja a legjobbat nyújtani az ő fejlődéséhez. Egy iskola attól lehet jó, ha a tanár és diák közötti kapcsolat a bizalomra épül, nyitottságra, őszinteségre, hitre.

A gyerekben bízni azt jelenti, hogy elérhető legyen a számára a tanár, ha segítséget kér, és segítsen olyan mértékben, ahogy azt igényli - és nem többet!

A mai iskola sajnos gátakat szab a gyereknek, pontosan szabályozza, hogy mit, mikor, hol, hogyan tanuljon. Az iskola azt gondolja, hogy neki kell valami újat betáplálni a gyerek fejébe, mintegy tölcséren keresztül öntik a száraz ismeretet, még akkor is, mikor már rég "kicsapott" az egész. A mai iskola arra a tévhitre épít, ha a gyerek rossz jegyet kap, az inspirálni fogja őt a jobb tanulásra, vagy egy beírás, osztályfőnöki megvátoztathatja addigi magatartását. Valójában a rossz jegyek, beírások elkeserítik őt és elveszik kedvét a tanulástól.

Az iskolában a gyreknek kellene kérdeznie, a felnőttnek válaszolnia, ezzel szemben az kérdez, aki tud, és az válaszol, aki nem tud. Hát ezért van az, hogy a kisgyerekek az iskolába lépésük után nemsokkal elvesztik óriási tudásszomjukat.

Nem véletlen, hogy szülőként is egyre sürgetőbbnek érzem a közoktatás reformját, de sajnos fényévekre van tőlünk.

A tanulásról - szülői szemmel

Az iskolával kapcsolatban szinte minden embernek elsőként a tanulás jut az eszébe. Ilyenkor visszagondolunk saját iskolás éveinkre, pedagógusainkra, tanulmányi eredményeinkre. Nem akarom tudományosan magyarázni a tanulás fogalmát, hiszen ezt már megtették nálam okosabb emberek, én a szülő szemszögéből és tapasztalatából szeretnék néhány dologra rávilágítani a tanulással kapcsolatban.

Azt gondolom, a tanulás maga az élet. A kisgyerekek világa titokzatos, érdekes és vonzó, melyet minden érzékszervükkel fel akarnak fedezni. Óriási kitartásuk van, nem rettennek meg az akadályoktól és nem vesztik el türelmüket, ha hibáznak. Amikor megszületik gyermekünk, élete első pillanatától kezdve tanul. Amikor először felsír, a sírás az első nyelve. Nem szavakból áll, de mégis kifejez valamit, amit majd később a nyelv jobban tud kifejezni. Aztán később a hangokat ad ki, ahogy a játékokat megfogja, ezeket a hangokat összerakja szavakká, majd összekapcsolja az élet dolgaival, így megtanul egy nyelvet. Nem tanítja senki, csak teszi a dolgát, tapasztal, érzékel és megfigyelései következtében egyre előrébb jut. A tanulás a kisgyereknek addig, amíg nem kerül be valamelyik iskolába, egy tapasztalatszerzés, felfedezés, melyet önállóan képes elérni, egy kaland, mely olyan hétköznapi a számára, mint a légzés. Az otthon, a szülő biztosítja a tanulás feltételeit azzal, hogy szeretetet, biztonságot és szabadságot ad a felfedezéshez.

Ez a fajta tanulás kellene, hogy példaként szolgáljon az iskolai tanuláshoz, de ezt nagyon sokan szem elől tévesztik, vagy el is felejtették már. Az iskola ezzel szemben a gyereket arra készteti, hogy más módon tanuljon, mint ahogy azt eddig tette. Ez ahhoz vezet, hogy gyermekünk addigi jó tanulási szokását feladja és helyette az iskolában szokásos tanulási módra szokik át. Passzívan ül az iskolapadban, ahol a tanár elmondja a tananyagot, majd visszakérdezi azt. Leszoknak a kérdésekről, mert ha "rossz" kérdést tesz fel, akkor kinevetik, vagy akár megszégyenítik, ezért inkább nem kérdez. Így épül le fokozatosan a gyermeki kiváncsiság, és lép helyébe, a folyamatos versengés és megmérettetés miatt, a szorongás. Ezért utálják még a jó képességű gyerekek is az iskolát.

"Miért tesznek fel a tanárok kérdéseket, amikre tudják a választ? Ha egy iskolában kérdések hangzanak el, akkor azoknak tanulóktól kellene jönniük." ( A.S. Neill)

Ha nem a tanuló és az ő érdeklődésének, igényének megfelelő tananyag áll egy tanítási óra középpontjában, akkor eltűnik a tanulókból az érdeklődés, magatartási zavarok alakulnak ki.

Egy gyerek akkor tanul jól, ha érdekli, izgatja az, amit tanul. A tanulásnak aktív folyamatnak kell lennie, melyben megnyilvánul gyermekünk akarata, szándéka, önállósága.

Kedves Szülők!

Vajon miért van olyan sok magatartási és tanulási problémával küszködő gyerek napjainkban? Így születtek? Ugyan, dehogy...

Gyermekeink jóval nagyobb képességgel rendelkeznek, mint amit jelenlegi oktatási rendszerünk ki tud belőlük hozni. Ideje, hogy segítsünk rajtuk! Van megoldás!

ISKOLAÉRETT-E A GYERMEKEM

Az iskolaválasztás és az iskolakezdés minden család életében fontos döntés.

Sok szülő bizonytalan abban, hogy tanköteles gyermekét iskolába adja-e, vagy még egy évre visszatartsa az óvodában. Meg tud-e birkózni az iskolai nehézségekkel, jól érzi-e magát, tud-e figyelni a tanítóra, nyugodtan tud-e ülni 45 percig?

Nagyon fontos szerepük van az első iskolai éveknek, hiszen az ekkor tapasztalt sikerek vagy kudarcok jelentősen meghatározzák a gyermek későbbi sorsát, mert itt szerzi meg azokat a szellemi eszközöket, értékeket, melyek segítségével előre juthat az életben, vagy itt érhetik olyan csalódások, kudarcok, amelyek önbizalmát és eredményességét mélyen lecsökkentik.

Az iskolaérettség kritériumainak megállapítása még ma is fontos problémája a pszichológiának. Mindenképpen tudományos alapokon kell megoldani a kérdést.

Az iskolaérettség legfontosabb szempontjai:

1. A gyermeknek először is testileg kell alkalmasnak lennie az iskolai életre. El kell érni az első megnyúlás fázisát, be kell fejeződnie az első alakváltozásnak, a testarányok fejlettebbek, a testalkat minőségileg változik.

2. Értelmi fejlettségében képes legyen a szándékos és tartós figyelemre. Legalább 15 percig képes legyen figyelmét ráirányítani az iskolai foglalkozásra. Emlékeznie kell a közvetlen vagy korábbi benyomások képeire, a szavak nyomán el kell képzelnie a képszerű tanítási anyagot, elemi fogalmakkal kell rendelkeznie, hogy ítéletet, következtetést tudjon megfogalmazni. Bizonyos fokú készségekkel kell rendelkeznie, mint amilyen a rajz- és íráskészség, valamint a beszédkészség.

3. Az iskolaérettség erkölcsi-érzelmi kritériumai: feladattudat, kötelességérzet, szabálytudat, akarat, önfegyelem, és a mozgásszükséglet fékezése.

4. Az érzelmi jelenségek terén kritérium a közösségi életbe való beilleszkedési alkalmasság. Legyen tekintettel másokra, tudjon alakalmazkodni, érezze jól magát a gyerektársak között, lelje örömét az iskolai életben.

Az iskolaérettség egyik jele, hogy 6. életév körül vágyik a gyermek iskolába, érdeklődik az iskolai tevékenység iránt, becsvágya támad, hogy iskolás legyen. Ezek a jelek árulják el a gyermek beilleszkedési törekvését, hajlamát az iskolai munkára. Ha ez a személyiség kifejlődik, sok mindent pótolhat az iskolaérettség kritériumai közül.

Az iskolaérettséget nem elegendő csak egy irányból megközelíteni. A feladatot csak komplex vizsgálat alapján lehet megoldani, melynek része a gyermek anamnézise, szociális helyzetének ismerete, testi állapotának és pszichikus folyamatainak vizsgálata.

Kedves Szülők!

Először is fontos, hogy az óvodapedagógusok hogyan látják a gyermek fejlődését, ezért érdemes meghallgatni, kikérni a véleményüket. Ha nem egyezik a szülő és az óvoda véleménye, ha a felmerült kérdésekre a válasz nem egyértelmű, akkor lehetőség van arra, hogy a Nevelési Tanácsadókban megvizsgálják a gyermeket. Az iskolaérettségi vizsgálatot egyaránt kérheti az óvoda és a szülő.

Egy kis segítség az iskolaérettség otthoni vizsgálatához szülőknek:

Iskolaválasztás

A napokban sok leendő első osztályos szülő gondolkodik el azon, hogy hova, melyik iskolába írassa be gyermekét. Hazánkban szabad iskolaválasztás van, így a szülő dönt saját nézete és meggyőződése alapján. Természetesen előnyben vannak a városban, illetve a város környékén élők a kistelepülésekkel szemben, hiszen a falvakban élőknek mérlegelniük kell, hogy utaztatják vagy helyben taníttatják gyermeküket.

Néhány szempont a választáshoz:

1. A gyermek képességeit vegyük figyelembe először. Mihez van tehetsége? Mi érdekli? Mivel foglalkozik szívesen? Szeret-e mozogni, énekelni?

2. Figyeljünk arra, hogy mit tartalmaz az óvodában vagy a nevelési tanácsadóban kapott szakvélemény. Mit javasolnak az óvónők?

3. Közössen válasszuk ki az iskolát a gyerekkel! Vigyük el iskolai nyílt órákra, lássa az intézményt, az osztálytermet, ismerje meg a tanító nénit.

4. Legfontosabb a SZERETŐ pedagógus személye. Nem véletlen, hogy a szülők nagy része nem iskolát, hanem tanító nénit választ leendő elsős gyermekének. Legyen szimpatikus, barátságos, következetes és a lehető legfontosabb, hogy szeresse a gyereket!

5. Lehetőleg legyen közel az iskola a lakóhelyünkhöz, zöld környezetben, jól felszerelt legyen. Tájékozódjunk, hogy milyen lehetőségek vannak délután, pl.: tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök stb.

Honnan tájékozódhatunk az iskolákról?

1. Internetről. Szinte minden iskolának van honlapja, ahol elolvashatjuk pedagógiai programjukat, és naprakész információhoz juthatunk.

2. Belső referenciák révén, ha a családból, ismerettségi körből már jár a választandó intézménybe gyermek.

3. Az óvoda ajánlja az intézményt.

4. A legtöbb iskola szervez bemutató foglalkozásokat, pl.: nyílt napok, iskola-előkészítés.

A legtöbb szülő igényes az iskolaválasztásnál, hiszen olyan emeltszintű tudást akar gyermekének, amivel az életben könnyen tud boldogulni, és úgy gondolják, hogy ezt már 6-7 éves korban meg kell alapozni. Már ilyen fiatalon elkezdődik egy verseny, és aki nem áll be a versenyzés sorába, az lemarad. A szülők látják maguk előtt gyermekük karrierívét, ahogy az általános, majd a középiskola után egyetemre kerül, majd egy jól fizető állás várja. Úgy gondolják, csak az érvényesül, aki sokat tud, ezért külön foglalkozásokra, szakkörökre járatják a gyereket, aminek következtében ő fáradt, ingerlékeny, ideges lesz. A gyerek nem ezt igényli! Ő ezzel szemben NYUGALMAT és SZERETETET igényel, ezért azt tanácsolom, hogy az első egy-két évben ne terheljük túl különórákkal. Az első évek legfontosabb feladata, hogy szeresse meg a tanulást, tanuljon meg tanulni, készség szinten írni, olvasni, számolni.

Kedves Szülők!

A választásnak felelőssége van, és nem szabad túlzásba esni. Azt az iskolát bátran választhatjuk, ahol a nyugalom és a szeretet légkörét érezzük, ahol a folyosókon mosolygó pedagógusokkal találkozunk. Sajnos egyre kevesebb ilyen iskola van.

Az iskolai beíratás

A tanköteles tanulókat az önkormányzat által meghatározott időben - általában áprilisban - kell az iskola első osztályába beíratni.

A beíratást megelőzően a helyi és a területileg illetékes önkormányzat jegyzője összeállítja a tankötelessé váló gyermekek névjegyzékét és megküldi az iskoláknak.

A szülők szakvéleményt kapnak az óvodától vagy a nevelési tanácsadótól gyermekükről.

A tankötelessé váló gyermeket a szülő köteles beíratni a lakóhelye szerinti körzeti iskola első évfolyamára. Amennyiben a szülő nem a körzeti iskolába kívánja járatni a gyermekét, akkor is köteles oda beíratni és kérni az áthelyezését.

A választott iskolában történő felvételről a férőhely függvényében az iskola igazgatója dönt.

A körzeti feladatot ellátó általános iskola igazgatója nem utasíthatja el azoknak a gyermekeknek e felvételét, akik a körzetben laknak, s akiknek az óvoda vagy a nevelési tanácsadó javasolja az iskola első évfolyamára való felvételét.

Amennyiben az igazgató elutasítja a felvételt, írásba kell foglalnia, a határozatot köteles megindokolni, és a jogorvoslati lehetőségről is tájékoztatni kell a szülőt. Az iskolai határozatok ellen a szülő 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet az iskola helyi irányítását ellátó fenntartó önkormányzat jegyzőjénél. A benyújtott jogorvoslati kérelmet a benyújtástól számított 30 napon belül el kell bírálni.

A következő blogban: Hogyan válasszunk iskolát gyermekünknek?

Iskoláztatás, tankötelezettség

Kedves Szülők!

A mai és a következő írásomban egy kis segítséget szeretnék adni azoknak, akiknek kisgyermeke szeptemberben kezdi az iskolát, és szeretnék tudni, hogy milyen szabályok vonatkoznak az iskolai tankötelezettségre.

A közoktatási törvény szerint a tanköteles kort megelőzően a gyermek óvodába jár, az iskolakezdést megelőző évben iskola-előkészítésen kell részt vennie.

A tankötelezettség feltétele:

Az iskolai oktatásban való részvétel nemcsak jog, hanem kötelezettség is. A tankötelezettség alól nincs felmentésre lehetőség, ezt a gyermek iskolába járással vagy magántanulóként teljesítheti.

A tankötelezettség kezdete:

Az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte:

-tanköteles legkorábban attól a naptári évtől, amelyben május 31. napjáig a 6. életévét; legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti,

-tankötelessé válhat - a szülő, gondozó, törvényes képviselő kérelmére - abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét december 31-ig betölti.

A tanköteles korú gyermekek fejlettségéről az óvodák, a nevelési tanácsadók, illetve a fogyatékosokat vizsgáló szakértői bizottságok adnak szakértői véleményt. E szakvélemények alapján az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről.

A tankötelezettség kezdete előtt minden gyermek számára kötelező az egészségügyi vizsgálat. Az óvodába járó gyermek esetén az óvoda, óvodába nem járó gyermek esetében az illetékes önkormányzat jegyzője gondoskodik.

A 8. életévét betöltő gyermek beiskolázásáról minden esetben dönteni kell. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8. életévre, aki augusztus 31. után született.

A gyermeknek az általános iskolai tanulmányait a képességének megfelelő iskolában kell megkezdenie, vagy pedig állapotának megfelelő sajátos képzésben kell részt vennie.

A következő bejegyzésben az iskolai beíratásról írok.

Ha nem megy önállóan a tanulás

Kedves Szülők!

Egyik ismerős anyukával találkoztam a múlt héten, aki azt panaszolta, hogy hatodikos kisfia nem tud önállóan tanulni, elvárja, hogy ő mindennap tanuljon vele. A gyerek még a könyveit sem veszi elő addig, amíg anyuka mellé nem ül. Együtt, közösen haladnak szépen sorban a megtanulandó tantárgyakon. Mindenképpen változtatni szeretne ezen a helyzeten, de nem tudja, hogyan tegye mindezt.

Akkor, amikor kicsi gyermekünk mellé ülünk - még 1., 2. osztályban - , hogy segítsük, irányítsuk a tanulását, nem gondolunk bele, hogy a gyerekkel együtt tanulni mennyi veszélyt rejt magában. Mi a veszély? Az, hogy gyerekünk ezt megszokja és a későbbiekben - lásd a fenti példát - ezt elvárja, sőt megköveteli a szülőtől.

Az önálló tanulást különböző dolgok akadályozhatják. Melyek ezek?

1. Gyermekünk olvasási, szövegértési problémával küzd: nehezen olvassa el a szöveget és nem érti, hogy mit olvas. Megoldás: gyakorlás. Mindennap egy 10-15 soros szöveg hangos olvasása, és a szavak jelentésének tisztázása.

2. Nem tudja, hogyan kell tanulni. Nem ismeri a különböző tanulási technikákat, melyek könnyebbé, gyorsabbá teszik a tanulást.

3. Nem önálló az élete, mindent a szülő szabályoz. Hagyjuk hadd legyen önálló, bízzuk meg olyan dolgokkal, amikben ő dönthet és felelősséget vállal.

4. Nagyon erős lelki kötelék fűzi a szülőhöz, elsősorban az anyához. El kell engednünk a gyekünket, ne ragaszkodjon túlságosan egyik vagy másik szülőhöz.

5. Túl nagy elvárások a gyerekkel szemben. Ne támasszunk magas elvárásokat a tanulással kapcsolatban: ha négyest kap, akkor ne nyúzzuk azért, hogy miért nem ötöst hozott.

Kedves Szülők! Azt gondolom, hogy az édesanyának kell meghoznia a döntést ahhoz, hogy változtatni tudjon ezen a rossz gyakorlaton. Ki kell deríteni, hogy mi az az ok, ami miatt fontos a gyereknek, hogy az anya vele legyen a tanulás alatt. Meg kell erősíteni a gyermek önbizalmát.

Kedves Szülők! Szeretném kérni a véleményeteket, Ti hogyan oldanátok meg a fenti esetet?

Van, aki jól tanul, van, aki rosszul.

A mai gyerekeknek, fiataloknak nagyon sok ismeretet kell elsajátítaniuk. Egy átlagos intelligenciájú gyereknek ez nem is okoz semmi gondot. Mégis a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy egyre nő azoknak a száma, akiknek rémálom az iskolai tanulás. Vannak, akik lemaradnak és szenvednek évekig, és vannak, akik jól tanulnak, de ezt ember feletti erőfeszítéssel - késő estébe nyúló tanulás, különórák stb. - érik el.

Mai világunkban egyre értelmesebb gyerekek születnek, mégis egyre nő a tanulási gondokkal küzdők száma. Az okok között említhetjük az unalmas iskolai órákat, a túl sok házi feladatot, a szülők kevés figyelmét, idejét, amit gyerekükre szentelnek.

A tapasztalatom az, hogy a gyerekek nagy részének fogalma sincs , hogyan kell könnyen, rövid idő alatt, hatékonyan tanulni. Az iskola nem tanít meg tanulni, csak számon kéri a megtanultakat. Diákok és szüleik mind arra vágynak, hogy megszűnjenek a az iskolai problémák, a rossz jegyek, a félelem, a szorongás, ne legyen a családban veszekedés és büntetés a tanulás miatt.

Mi okozhatja a problémát?

A tanulás területén az elfogadott nézet, hogy aki jól tanul, az okos, aki rosszul, az buta. Hány és hány tanuló szájából hallottam már, hogy én a gyenge csoportban vagyok, vagy a hülyék csoportjában vagyok. Pedig ennek nem szabadna így lennie. Pszichológusok már régen bebizonyították, hogy az emberek közötti különbségek nem elsősorban az értelmi képességektől függnek. A különbséget az okozza, ahogy az emberek tanulnak! Mindenkiben ott vannak a sikeres tanuláshoz szükséges képességek. Van, aki szerencsés és egyedül rátalál a számára legeredményesebb módszerre, van, aki nem.

Ezek a módszerek pedig mindenki számára megtanulhatók. Ha megtanuljuk, agyunk mitől működik a leghatékonyabban, és ennek megfelelően használjuk, nem okoz többé gondot a tanulás!

A tanulás sikertényezői

Mit és hogyan kell tennünk, hogy gyermekünk megszeresse a tanulást?

A négy legfontosabb sikertényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk ahhoz, hogy gyermekünknek ne teher legyen a tanulás:

Az első sikertényező: kellemes időtöltés legyen, kellemes környezetben.

Minél több időt tölt a gyerek a tanulással, annál jobb tanuló lesz. Ez tévhit. Minél kellemesebb és jobb élmény lesz a tanulással töltött idő, annál jobban szeret majd tanulni. Fontos, hogy olyan élmény legyen a tanulás, mint a vidámparki hullámvasút élménye: izgalmas, kalandos, élménydús, melyet muszáj elmesélni, akár többször is.

A második sikertényező: az alapkészségek, képességek fejlesztése.

Sokan azt gondolják, hogy a tanulás nem más, mint egy adott tananyag többszöri elolvasása. Ez tévhit. Amikor a gyerekek elkezdenek tanulni - kisiskolás korban - nagyon sok készséget, képességet kell, hogy kifejlesszenek magukban, mert ezek teszik képessé és hajlandóvá a tanulásra. Eszköztár a kezükben, mely elengedhetetlenül szükséges. ( Írás, olvasás, számolás, anyanyelvi nyelvhasználat, idegennyelvi, információs, gondolkodási stb.) Ha nem sikeres a készségek, képességek fejlesztése, ez később tanulási nehézségekhez vezethet. Fontos, hogy ne csak olvassák, hanem megértsék a tananyagot!

A harmadik sikertényező: a tanulás folyamatának megismerése.

" Én kitűnő vagyok, tudom mi a tanulás!" Ez tévhit. Lehet, hogy nagyon sok munkát és időt fordít a tanulásra, és így tudja csak elérni az eredményt.

Az, aki megismeri a tanulás folyamatát az tudni fogja, hogy mit csinál rosszul, és hogyan kellene jobban csinálnia. Mit jelent a memória, koncentráció? Hogyan működnek? Milyen memorizálási, tanulási technikák vannak? Hogyan jó tanulni? stb.

A negyedik tényező: a dicséret.

Ha túl sokat dicsérjük a gyereket, akkor elbízza magát. Ez tévhit.

Az a gyerek, aki tanulása során sok megerősítést és dicséretet kap, kinyílik és magabiztossá válik. Megdöbbentő, de ezt a sikertényezőt sok szülő és pedagógus nem veszi figyelembe. Gondoljunk csak bele! Mit tud okozni a kritika, a bűntetés? Elkerülést, elhalasztást, hazudozást stb. Ha folyamatos dicséretet és ezzel együtt megerősítést adunk, gyermekünk úgy érzi: "Megy ez nekem!"

Vegyük figyelembe a leírt tényezőket, és segítsük gyermekeinket a tanulás sikeres útján!

HALÁLOSZTOGATÓ LEVESEK

Halálosztó levesek, avagy mi fán teremnek az E-számok?

Hisztéria ide, hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet...Nincs is jobb egy kiadós zacskós levesnél!

Pár perc munka, és asztalodon gőzölög a gulyás, még egy reklámblokknyi idő és tálalhatod a nagyi-féle(?) császármorzsát is.

A csodát egy Maggi nevű kémikusnak köszönhetjük, aki 1862-ben először kevert laboratóriumában instant ebédet. A háziasszonyok felszabadítójának útját Knorr és Oetker is követte, akik szintén azon dolgoztak, hogy a robotoló munkásokat minél hamarabb elkészíthető étkekkel laktassák jól. Ők az adalékok atyjai, ők állítottak elő először olyan ízeket, amelyek nem a természetesre hajaznak.

A francia hagymaleves és szaporodási nehézségek

Hisztéria ide, hisztéria oda, az E-fedőnevű adalékokkal valami baj lehet. Lépten-nyomon hol rákról, hol csak allergiáról suttognak.

- Táblázatok járnak kézről a kézre, amelyek egyes anyagoktól óva intenek, másokat pedig engedélyeznek.

Hol az igazság?

Táblázat nélkül már egy lépést sem teszel, tudatos fogyasztóként a hipermarket-béli túráidat E-böngészéssel egészíted ki.

Magadat és családodat krémlevesek, csokoládék, pudingok és mélyfagyasztott pizzák összetételének felolvasásával sokkolod. A spájzban porosodó francia krémlevesben egy tömeggyilkost látsz, olvasod, van benne ízfokozó: E601, azaz nátrium-glutamát, ami érzékeny embereknél "kínai étterem szindrómát" válthat ki.

Az egzotikus étek embernél halántéktájú nyomást, hát és fejfájást, a patkányoknál szaporodási nehézségeket és tanulási zavarokat okozhat.

Aztán van még benne E500, azaz valamilyen savanyúság-szabályozó anyag, és E150d, ami állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki, és csökkentette a fehérvérsejtek számát.

Na jó étvágyat!

Ma egy frissdiplomás élelmiszeripari mérnöknek a legnagyobb profitot az adalékanyag-gyártás hozhatja.

E mellett óriási versenyhelyzet van, így az előállítók az E-kről maguk is feketelistákat terjesztenek, melyben persze a konkurens műanyag-gyár terméke a káros, a saját pedig mindig ártalmatlan.

Mivel az adalékok állatokon tesztelt anyagok, egyébként sem garantálja semmi, hogy ha a patkány sem allergiát, sem rákot nem kapott tőlük, az emberre is ártalmatlanok.

Az sem tudható, hogy kémiailag hogyan érzik magukat a többi E társaságában, vagy hogyan viselkednek a mikrohullámú sütőben, miként bírják a főzést, a sütést. Ha bizonyíthatóan károsak, akkor sem biztos, hogy mi, fogyasztók értesülünk róla: az 50-es évek nagy botrányát robbantotta ki a "vajsárga" nevű színezék, amiről már a '30-as években tudott volt, hogy lerakódva, felhalmozódva rákkeltő, mégis majd húsz évig belekeverték a margarinba.

Az aromásított ételek torzítják ízlést

Mivel az élelmiszer állagát, színét, ízét és illatát laboratóriumok boszorkánykonyháiban keverik, az ételek természetes állapotát egyre kevésbé értékeled. (Bizonyított, hogy a mai tizenévesek ízlelése átalakult, a hagyományos ételek aromáját gyengének érzik.) Könnyen túleheted magad belőlük, természetes anyagok híján szervezeted pedig tovább éhezik.

Bár tized, néha csak tízezred milligrammnyi mennyiségben használják őket, veszélyük az, hogy felhalmozódnak. Ha elérik a szervezetben a kritikus szintet, egészségkárosodást okoznak. Ezért nincs is értelme pontos határértéküket megállapítani.

. Míg itthon nagyjából háromszáz engedélyezett adalékanyag van, az EU-ban mintegy kétszer ennyi. A hazai előírások ellenére azonban ezek egy része, import termékekben jelen van a hazai piacon.

Lassú hatású patkányméregként is bevethető

Bár az ételt megfesteni nem szükségszerű, - e miatt például Svédországban a színezékek (E100-200) jelentős része tiltott - nálunk viszonylag széles a skála.

A többség lassan ölő patkányméregként is bevethető: a kísérletekben a barna (E154) nemcsak májukat és szívüket károsította, hanem egyidejűleg valamennyi szervük elszíneződött tőle.

A tartósítószerekkel (E200-300) dúsított ételek fogyasztása sem életbiztosítás.

Az előrecsomagolt füstölt sonka nátrium-nitritjéről (E250) és a májasok nitrites-pácsójáról is köztudott, hogy rákkeltő, meggátolja a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami kékbetegséget is okozhat. (Állítólag a pácok nitrát-tartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezettnek.)

A főként fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használt kén-dioxid és kénessav sói (szulfitok) is kiszámíthatatlan reakciókat okozhatnak: rosszullétet, fejfájást, hasmenést, esetleg anyagcsere és idegrendszeri zavart.

Stabilizátorok és sűrítőanyagok

A félkész, instant porok kedvelt anyaga az emulgeálószer.

Olyan varázspor, ami lehetővé teszi, hogy az amúgy nem vegyíthető (víz és zsír) anyagokat összekeverjék és állagukat stabilizálják. Általuk a kenyér puhább, a kalács omlósabb, a krém pépesebb. Hatásuk nem ismert, azonban egyesek a bélbetegségek és allergiák egyik kulcsszereplőjének tartják. A sűrítőanyagok közt olyan extrákra is bukkanhatunk, mint a gyöngyzuzmó (E407), ami állatokban fekélyt okozhat, vagy a tragantmézga (E413), ami egy ázsiai növény gumiváladéka.

Egyes burgonyatermékekben, pékárukban, üdítőkben, fagylaltokban, kenhető sajtokban is fellelhető savanyúságot szabályozó szerek (E500-600) némelyikét hiperaktivitás okozásával és kalcium-elvonással vádolják.

Pálinka-aroma, mint rovarölő

A természetes aroma különleges varázsszó, mindenképpen valami természetes anyag nedveiből előállított ízre kell gondolnunk - de tudnunk kell, semmi köze az eredeti gyümölcshöz.

Előállíthatják fűrészporból (egy ausztrál fafajból készül például az eper), gombából (kókuszaroma) és baktériumból.

Egy pálinka-fajta ízesítése például a kvasziin fa keserítő-anyagából van, amit a bennszülöttek rovarölő-szerként is használnak.

A természet-azonos ízesítők vegyi úton előállított anyagok, amelyek kémiai összetétele megegyezik a természetes ízanyagokéval. Ennek ellenére tudott, hogy felszívódásuk, hatásuk más, mint eredeti társaiké. Arról talán mindenki hallott már, hogy a C-vitamin is másképp szívódik fel, ha tablettaként vesszük be.

Az E-kódok sorát még a csomagolást segítő és lesülést gátló anyagok is gazdagítják, amit lisztekhez, cukorkákhoz kevernek.

Közülük egy csoport a gyakran műanyagokkal vegyített mikrokristályos viasz, ami nem más, mint egy, a kenőolaj-gyártás során keletkezett melléktermék.

Spermaölő, hízlaló light-ok?

A diabetikus étkekben használt édesítőszerek (E-kilencszázasok) a híreszteléssel ellentétben nem mindig fogyasztanak, sőt. Egy nagyszabású kísérletben, ahol nyolcvanezer embert vizsgáltak, a mesterséges édesítőszerek nagyobb súlygyarapodást okoztak, mint a cukor. Tán nem véletlen, hogy a disznók takarmányába étvágynövelés céljából nem cukrot, hanem édesítőszereket kevernek. Ráadásul a szacharin (E954) állítólag hólyagrákot okozhat, a ciklamát (E952) pedig a herét és spermát károsíthatja.

Jobb félni, mint megijedni!

A szakemberek óvatosságra intenek. Mielőtt vásárolsz, mindig nézd meg a címke másik oldalát! Mit sóznak rád a gombás spagetti-szószban, vagy a diabetikus, tartósítószerrel megdobott fekete kenyérben. Még egy hasznos információ: az élelmiszerhez felhasznált anyagokat mennyiségi sorrendben tüntetik fel!

http://www.nyugat.hu/ -SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

VELESZÜLETETT BŐRELVÁLTOZÁSOK

. Veleszületett bőrelváltozások

• Elszarusodási hibák:
o Ichtiosis. Veleszületett bőrbetegség. A végtagok, a törzs és az arc bőre száraz, pikkelyesen hámlik. Kezelésében A vitaminos, zsírozó krémet alkalmazunk.
• Pigment rendellenességek:
o Szeplő. Éles határú, halványabb-sötétebb festékfoltok. Elsősorban az arcon, vállakon, háton található. Különösen fehér bőrű, vörös hajú gyerekeken jelenik meg. Ha zavarja a gyermeket, hámlasztó kenőcsöt alkalmazhatunk.
• Vitilligo. A bőrön előforduló pigment-hiány.
o Albinismus. A bőr-pigment veleszületett teljes hiánya. Jellemző öröklődő rendellenesség, amelyet a bőr, a haj, a szivárványhártya stb. színét okozó melanin nevű festékanyagok hiánya okoz. A háttérben a melanin szintéziséhez szükséges enzim aminosav-sorrendjének megváltozása áll. Működőképes enzim hiányában nem képződik festékanyag a szervezetben, ezért a bőr rózsás árnyalatú, a pupilla sötétvörös, a szivárványhártya rózsaszínű vagy világoskék, a haj szőke, csaknem fehér.
• Anyajegyek:
o Tűzfolt (lilásvörös, éles szélű anyajegy). A test felszínén bárhol előforduló értágulat. 1-3 év alatt eltűnik, ha nem, akkor fiatal felnőttkorban lézeresen eltávolítható.
o Festékes anyajegy (naevus). Többféle színű, nagyságú elváltozás, ami jóindulatú, de később bizonyos hatásokra rosszindulatúvá válik.
o Érdaganat (haemangioma). Lilásvörös színű, elődomborodó daganatszerű képlet. Sérülékeny. Sebészi kimetszéssel távolítható el.
o Mongolfolt. Kékeslila, szabálytalan, a keresztcsont tájékán elhelyezkedő folt. Csecsemőkorban jól látható, később eltűnhet.
o Tierfell naevus. Hatalmas kiterjedésű, sötéten pigmentált, szőrös folt, amely az egész testre kiterjedhet, állatbőrszerűen borítja be a testrészeket.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

ÉTELALLERGIA

Élelmiszerallergia

Táplálékallergia akkor alakul ki, ha a szervezet védekező reakcióval válaszol olyan táplálékok fogyasztására, amelyek alapvetően nem jelentenek veszélyt a szervezet számára.

Amikor a szervezet táplálékkal találkozik, az immunrendszer működésbe lép, és az elfogyasztott táplálékkal szemben vagy tolerancia, vagy izgalmi állapot alakul ki.

A tolerancia teszi lehetővé az emberek többsége számára a különböző táplálékok problémamentes elfogyasztását.

Az immunrendszer aktiválódását kiváltó tápanyagok ismételt fogyasztásakor a szervezetben immunaktiv anyagok (pl. hisztamin, IgE ellenanyagok) szaporodnak fel, amelyek egyaránt hatnak a gyomor-bélrendszer működésére, a bőrre, a légzőrendszerre és a szívműködésre, aminek következményeként allergiás reakció jön létre.

Melyek a táplálékallergia tünetei?

A tünetek kialakulhatnak azonnal, 2-3 órával a táplálék elfogyasztása után, de lehetséges néhány nap múlva is.

A tünetek lehetnek hányás, hasmenés, görcsös hasi fájdalom, kipirulás, viszketés, csalánkiütés, a garat és a torok viszketése, nehézlégzés, vérnyomásesés, eszméletvesztés. A tünetek legsúlyosabb formája az anafilaxia, amely halálhoz is vezethet.

A táplálékallergia lassan kialakuló formája is kiváltó oka lehet az étvágytalanság, bélhurut, vérszegénység, ekcémás bőrelváltozások, reflux (a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe) kialakulásának.

Melyek a leggyakoribb allergiát kiváltó táplálékok?

  • Csecsemő- és gyermekkorban: tehéntej, tojás, szója, gabonafélék, földi mogyoró.
  • Felnőtteknél: tojás, olajos magvak, szója, tej, gabonafélék, hal, kagyló, hús.
  • Minden életkorban: a gyümölcsök és zöldségfélék főként azoknál váltanak ki allergiás reakciót, akik légúti allergénekre is érzékenyek, és a tünetek főként a pollenszezonban jelennek meg.

Hogyan lehet diagnosztizálni a táplálékallergiát?

Bőrpróbák végzésével ki lehet mutatni az érzékenységet egyes táplálékokra.

  • prick teszt: ennél a vizsgálatnál az alkarra a bőr felületes megkarcolásával visszük fel az allergia kiváltásában gyanús élelmiszereket, adalékanyagokat, színezékeket (allergének).
  • epikután teszt: a hátra kerülnek fel a vizsgálandó anyagok, és 48 óra után lehet ezt eltávolítani. Különösen a lassan kialakuló tünetek vagy allergiás bőrfolyamatok esetében adhat jó eredményt.

Vérszérumból végezhető vizsgálatok

  • a táplálékokra specifikus IgE ellenanyag kimutatása: magas értéke megerősíti az allergia diagnózisát
  • össz-IgE vizsgálat a szervezet allergiás állapotának jelzője

Táplálék elimináció és terhelés

A táplálék elimináció az allergia kiváltásában szóba jövő táplálékok kihagyását jelenti az étrendből, ami várhatóan a tünetek megszűnését eredményezi
A táplálék terhelés a gyanús táplálék ismételt fogyasztását jelenti. Amennyiben a tünetek ismét megjelennek az allergia diagnózisa igazolt.
A táplálék elimináció és terhelés elvégzése az esetek legnagyobb részében nélkülözhetetlen a biztos diagnózishoz.

A táplálékallergia kezelése

  • az allergiát kiváltó táplálék elhagyását jelenti
  • figyelni kell a keresztallergia lehetőségére
  • antihisztaminok adása is szükséges lehet
  • a bőr és a légúti panaszok kezelése is nélkülözhetetlen kiegészítője a táplálékallergia kezelésének

Az allergiás betegnek gondolni kell az élelmiszerben rejtetten jelenlevő allergénekre is, és gondosan el kell olvasni az élelmiszerek feliratozását.
A pontos diagnózis felállítása után olyan étrend összeállítása szükséges, amelynek összetétele, íze egyaránt megfelel az egészséges táplálkozás és az egyéni ízlés minden kívánalmának.

http://drinfo.hu//

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

Áttérés a természetes táplálékokra

Fehér liszt Teljes kiőrlésű lisztek (búza, rozs, zabpehely, kukorica)

Fehér kenyér Teljes kiőrlésű búza-, tönköly-, rozs-, stb. kenyerek

Fehér, tojásos tészta Barna tészta (teljes őrlésű), durumtészta

Tej, tejföl, joghurt, kefír, sajt Helyette természetes tej, de csak ritkán, kúraszerűen: kókusztej, barnarizstej

Fehér rizs Barna rizs, árpa, búza, köles, hajdina, stb.

Hús és állati eredetű termékek Teljes táplálékok, zöldség, gabona-, zöldséggombócok (maximum szójatermékek, szejtán)

Fehér cukor Méz, maláta, aszalt gyümölcs, juhar-, tápióka-, agavészirup, teljes nádcukor

(tengeri só) Sörélesztőpor, fűszerek, petrezselyem, zeller, hagymafélék, teljes gabonák, pirított szezámőrlemény, kíméletesen feldolgozott vagy hőkezeletlen zöldségek (átállásig maximum szójaszósz, tamari, zellersó, szezámsó)

Majonéz, mustár, ketchup Biováltozatban kaphatók bioboltokban, de szójatermékek lévén meglehetősen sok fehérjét tartalmaznak, illetve a ketchup paradicsomból (gyümölcsből!) készül mézzel, ami igen könnyen összeerjed

Tojás, sütőpor Helyette 2 rész szódabikarbóna és 1 rész káliumtartarát (borkőpor) keveréke használható

Élesztő, élesztős kenyér Természetes kelesztési módok, növényi erjesztős kovász, élesztő nélküli pékáru használata

üditőitalok Napközben gyümölcs, ebéd és vacsora előtt egy gyümölcs (fél órával, különben összeerjed), sótlan táplálkozás, kevés fűszer, zöldségek (zöldséglé, gyümölcslé - evés előtt minimum fél órát várni -, Breuss zöldséglé, Bon Jour gyümölcslé, hőkezelés és adalékanyagok nélküli levek, de a legjobb a friss lé, friss gyümölcs)

Fekete tea, kávé, alkohol Gyógytea, citromos víz, gyümölcsök, levek, befőttek, friss, érett gyümölcs, aszalt gyümölcs

Konzervek Természetes, élő, friss táplálékok

Erőteljes fűszerek

(pl. bors, erőspaprika) Finom fűszerek (pl. majoranna, lestyán, bazsalikom, borsikafű - borspótlásra), kis mennyiségben

Konzerv-, mirelit-, főtt zöldségek Friss zöldségek, kiméletesen párolt zöldségek

Vitamin- és ásványianyag-készitmények Természetes vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó, élő, friss táplálékok - gyümölcs, zöldség, Neurosan (ásványi anyag- és nyomelembevitelre)

ecet Citromlé

Savanyúság Elhagyandó (max. Savanyú káposzta, vagy almaecettel savanyított zöldségek átmenetileg)

Égetett étolaj Hidegen sajtolt olajok (sütéstől ezek is elégnek!)

Csokoládé, sütemények, édességek, cukorkák, lekvárok, stb. Bio sütemények, természetes táplálékok, sok friss, édes gyümölcs, aszalt gyümölcs, lekvár helyett aszaltgyümölcs-darálmány vízzel, esetleg mézzel keverve.

Mosogatószer Zsírtalan, égetett olaj nélküli ételek, dörzsölés, bio-tisztítószerek (pl. Ahimsa)

Maró hatású fertőtlenítőszerek Rendszeres tisztítás vízzel, dörzsölés, bio-tisztítószerek (pl. Suromin súroló), vízkő, zsíros szennyeződések esetén ecet

Szappan, tisztálkodószerek Növényi szappanok (pl. Tulasi), belső tisztaság, rothadó, erjedő ételek kerülése (pl. hús, tojás, tejtermék, helytelen párosítás), méregtelenítés

sampon Növényi samponok, pl. Tulasi

Illatosítószerek

Testi külső-belső tisztaság, természetes készítmények, illóolajok

Kozmetikumok Biokozmetikumok (pl. Dr. Hauschka), a test belső tisztítása természetes életmóddal

Rovarirtók Külső-belső tisztaság, illóolajok

VISELKEDÉSZAVAROS GYERMEKEK

Viselkedészavaros gyermekek

A gyermeki neurózis megnyilvánulási területei specifikusak és gyerekekként más és más magatartástünetekkel társulnak.
A tünetek látszólag nem zavarják a gyereket, nem szenvednek tőle, a környezet az, amely ezekre a viselkedésváltozásokra felfigyel.
A gyerek körül kialakul egy negatív háló amely fogva tartja és elmélyíti a problémáit. Kizárólag az egyénre összpontosítva lehetséges a jó eredmény megvalósítása.

.

Magatartászavarok okai:
- egyesek szerint örökletes adottságok függvénye
- mások az agy biokémiai elváltozásait okolják, a hormonális egyensúly felbomlását tekintik meghatározónak
- pszichológiai tényezők: ha az egyénnek nem sikerül egy bizonyos krízist feldolgoznia, viselkedészavar jelentkezik, magatartása megreked az előző szinten
- környezeti hatások

A deviáns viselkedés oka leggyakrabban a biológiai, pszichikai és szociális tényezők sajátos, egyéni ötvözete.

A deviáns viselkedés a következő esetekben erős:
- Kényszerérett gyerekek: a környezet nem a gyerekekre szabott feltételeket ró ki, túl hamar kialakul a felnőtt viselkedés modellje, a személyiség azonban gyenge, a belső normák még nem léteznek, így a viselkedést a körülmények igazítják.
- Koraérett gyerekek: a gyerek kénytelen túl hamar megfelelni a nehézségeknek. Itt a gyerekkor lerövidül, de bizonyos szinten tudatosul, hogy miért, azaz kiért is kell lemondani és ezeknek a gyerekeknek a viselkedése nem is válik deviánssá.
- Éretlen gyerekek: ezt a kategóriát a család termeli ki (túlvédő, zárt). A gyerekkor elnyúlik, hogy majd hirtelen módon szakadjon meg, vagy soha le se záruljon.

Gyerekkori magatartászavarok általános jellemzői:

A gyermeki neurózis megnyilvánulási területei specifikusak és gyerekenként más és más magatartástünetekkel társulnak:

- szorongás, feszültség, szótlanság, visszahúzódás, vagy túl feszes testtartást, kényszermozgásokat okozhatnak.

Más gyerekeknél túlzott mozgékonyság, agresszív kitörések, vagy a fantázia túlburjánzása lép fel. Fóbiák vagy szomatikus tünetek jelentkezhetnek.
A felsorolt tünetek látszólag nem zavarják a gyereket, nem szenved tőle, a környezet az, amely ezekre a viselkedésváltozásokra felfigyel.
A gyerek körül kialakul egy negatív háló amely fogva tartja és elmélyíti a problémáit. Kizárólag az egyénre összpontosítva lehetséges a jó eredmény megvalósítása.

Gyermekkori és serdülőkori magatartászavarok formái:

A. Pszichoszomatikus és neurotikus megnyilvánulások:

1. Alvászavarok (alvajárás, krónikus álmatlanság, visszatérő rémálmok.)
2. A kiválasztás zavarai
3. Ritmikus, motoros rendellenességek, kényszermozgások (önringatás, ujjszopás, körömrágás, hajtépés, túl feszesség)
4. Szomatizáló tünetek (asztma, gyomorfájás, fejfájás, szédülés...stb.)

B. Predeviáns és deviáns viselkedési módok:

1. Agresszivitás formái: csendes, passzív ellenállás, szófogadatlanság, érzelmi nyomás, verbális, testi agresszivitás
2. Agresszivitás iránya: tárgyak, állatok, gyermekek, gyengék, betegek, önagresszió, fantáziálás, hazugság, csavargás, bandákba verődés, lopás, visszahúzódás, drog- és alkoholfogyasztás

C. Érzelmi élet rendellenességei:

1. Érzelmi éretlenség, labilitás, gátoltság
2. Gyakori indulatkitörések, gátlástalanság
3. Szorongásosság
4. Fóbiák
5. Passzivitás, az érdeklődés hiánya (depressziós tünetek)

D. Teljesítményzavarok:

1. A kommunikáció zavarai: dadogás, alália
2. A figyelem zavarai
3. Az emlékezet zavarai

http://www.csaladinet.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

EGYÜTTÉLNI A HIPERAKTIV GYERMEKKEL

Együtt élni a hiperaktív gyermekkel -

A hiperaktivitás, azaz a túlzott mozgékonyság többnyire figyelemzavarral együtt jelentkezik. Nem rosszaság.

Hátterében elsősorban idegrendszeri éretlenség, működési zavar áll, amit környezeti, családi tényezők is befolyásolnak.

A szülő és a pedagógus egyaránt tanácstalan: mit tegyen a nehezen kezelhető gyermekkel, aki különben értelmes, segítőkész, jó humorú, de egyik pillanatról a másikra indulatos, dacos, támadó lesz, amivel alaposan próbára teszi a környezetében élők türelmét?

Ha úgy érezzük, hogy a probléma meghaladja erőinket, szükséges lehet szakemberhez fordulni. Hogy ezt tudatosan mérlegelhessük, érdemes megismerkedni a hiperaktivitás diagnózisának összetevőivel.

Bár a köznyelvben nagyonis elterjedt a hiperaktivitás cimkéje, a figyelemzavar-hiperaktivitás diagnózisa csak akkor állítható fel, ha egy féléves megfigyelés alatt kellő számú tünet együttesen jellemzi a gyermek viselkedését.

Így a figyelemzavar tünetei közül legalább hatnak, s a hiperaktivitás-impulzivitás tünetei közül is legalább hatnak kell fennállnia hat hónapig ahhoz, hogy a figyelemzavar-hiperaktivitás valószínűsége megállapítható legyen.

Hiperaktív-e a gyermekem?

"Azok a szülők, akik visszagondolnak hiperaktívnak titulált gyermekük korai éveire, nagyon hasonló jelenségekről számolnak be."

Ugyanakkor lényeges leszögezni, hogy ezeknek a tüneteknek a kortársakhoz képest jelentős mértékűeknek kell lenniük, súlyos problémát, zavart kell, hogy okozzanak a gyermek mindennapi életében. Azon kívül legalább két helyzetben (iskolában, otthon, szabadidős tevékenységekben, stb.) meg kell jelenniük. Nézzük hát, mi az, amire érdemes figyelni!

A figyelemzavar tünetei:

-Nehezére esik a figyelmét megtartani játék- vagy feladathelyzetben egyaránt
-Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét
-Nem figyel megfelelően a részletekre, gondatlan hibákat vét
-Úgy tűnik, nem figyel oda, mikor hozzá szólnak
-Nem követi az utasításokat, elmarad a kötelességek teljesítése
-Nem fejezi be a feladatait
-Nehezen tudja megszervezni a tevékenységeit
-Gyakran elveszíti a holmijait, ruháit, felszerelését
-Többször elkerüli, nem szereti a tartós erőfeszítést igénylő helyzeteket
-Feledékeny a mindennapi tevékenységekben

A hiperaktivitás (túlzott mozgásigény) tünetei:

-Egyfolytában fészkelődik, matat a kezével, lábával.
-Nehezen tud egyhelyben megülni, felugrál a padból az iskolában, vagy olyan helyeken, ahol ülve maradást várnának el.
-Sokat rohangál, ugrál olyankor is, amikor nem helyénvaló.
-Nem tud önállóan, nyugodtan játszani.
-Állandó mozgásban van, mint akit felhúztak.
-Túl sokat beszél.

Az impulzivitás (szertelenség) tünetei:
-Kimondja a választ, mielőtt a kérdést befejezték volna.
-Nehézséget okoz neki a várakozás.
-Félbeszakít másokat például beszélgetés vagy játék közben
.

Milyen segítségre számíthatok?

Ha felvetődik bennünk a hiperaktivitás gyanúja, érdemes a szakembert felkeresni, ahol megfelelő segítséget kap a gyermek (pszichiátertől, pszichológustól, gyógypedagógustól), s a szülők számára is eligazítással szolgálnak a további teendőket illetően. A hiperaktív gyermek segítésére különféle megoldási módok lehetségesek. A szakemberek sokszor alkalmaznak kognitív viselkedésterápiás eljárást, ahol a gyerekeknél a kívánt viselkedésformák elsajátítását, szokássá való rögzülését próbálják elérni, egyértemű elvárások közvetítésével és a viselkedésükre adott folyamatos visszajelzésekkel.

Együtt élni a hiper- aktív gyermekkel

"Valóban nem könnyű figyelemzavaros-hiperaktív gyermek szülőjének lenni."

Az új készségek megőrzése érdekében elengedhetetlenül szükséges a szülők bevonása a terápiás folyamatba.

Ők szülőtréningen vesznek részt, ahol gyakorlati, neveléstechnikai tanácsokat kapnak, hogy segíteni tudják gyermeküket, ezzel javítva a szülő-gyermek kapcsolatot. Van, amikor a gyermekkel foglalkozó szakember pár- illetve családterápiát javasol a szülőknek. Nagyon megerősítő lehet a szülőcsoporton való részvétel is, ahol az érintett szülők sorstársaikkal oszthatják meg tapasztalataikat. A szakemberek a pedagógusoknak is tartanak tájékoztatást, tréningeket, törekedve arra, hogy szülő s tanár közösen tudjon gondolkodni a megoldási lehetőségekről.

További módszerek

Több terápiás eljárás létezik még, amelyekkel jó eredményeket érnek el a tünetek enyhítésében, bár önmagában a kiváltó okot egyik sem szünteti meg

Bármilyen terápiás eljárásban vesz is részt a gyermek, a szülők együttműködése elengedhetetlen a változás eléréséhez.

Súlyosabb esetekben, ha például jelentős iskolai agresszió tapasztalható a gyereknél, vagy ha a tünetek felborítják a család életrendjét, a szakemberek gyógyszer szedését is javasolhatják.

A gyógyszeres kezelés a figyelmi problémákra hat, mérsékelheti az éles hangulatváltozásokat.

Ám mellette elengedhetetlen a terápiás munka, mert a gyógyszer csak megkönnyíti a gyermek megközelíthetőségét, de önmagában nem gyógyít, kiegészítő terápiákkal való együttes alkalmazása nagyobb eredményességet mutat.

http://www.beszed.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

MELLKASFALI DEFORMITÁSOK

Mellkasfali deformitások

/ pectus excavatum , pectus carinatum /

Bauhinus már 1594-ben beszámol egy 7 éves fiúról, akinek a szegycsontja a bordákkal együtt nagymértékben bemélyedt és a mellkasfal behorpadása fulladás veszélyével járó nehézlégzést okozott.

Bár szórványos esetismertetések később is előfordulnak, azonban a mellkasfali deformitások jelentőségét sokáig nem ismerték fel.

Két - három évtizeddel ezelőtt azt tartotta még az orvosi közvélemény is, hogy ezek az elváltozások csak kozmetikai hibát jelentenek, valós klinikai jelentőségük nincs, de igazából nem is tudtunk vele mit kezdeni.

Jobb esetben úszást, tornát rendeltünk el, mely általában eredménytelennek bizonyult. Csak rontotta a teendők megítélését, hogy az első heroikus, igen megterhelő műtéteket gyakran kiábrándító eredmények követték, az operált deformitás kiújult.

-A korrekt műtét előtti kivizsgálás, a biztonságos altatás, a kifinomult műtéti technika birtokában a műtéti megoldás ismét előtérbe került.

-Bár a deformitásokkal járó szövődmények, a kezelési lehetőségek, a prognózis megítélésében még ma is vannak vitás kérdések, az egyre bővülő tapasztalatok mindinkább lehetővé teszik a mellkasfali deformitások valódi jelentőségének reális megítélését.

Elülső mellkasfali deformitások felosztása:

1. Felső szegycsont hasadék: a szegycsont felső vége villaszerűen elágazik és védtelenül hagyja az alatta fekvő szívet, melynek mozgása, pulzációja a bőrön át jól látható.

2. Polland szindroma: az emlőbimbó környékén a mellkasfal minden rétegre ráterjedő, bordát is érintő fejletlensége, egyes szövetrétegek hiánya.

3. Egyes bordák körülírt alaki elváltozásai. Csak kozmetikai hiba. Műtéttel könnyen korrigálható lenne, azonban a műtétet követő heg csúnyább, mint a borda okozta elődomborodás, ezért általában nem javasoljuk az operációt.

4. Tölcsérmellkas ( orvosi neve pectus excavatum)

5. Tyúkmell ( orvosi neve pectus carinatum)

6. Szabálytalan, nehezen osztályozható deformitások.

Gyakoriságuk, az okozott élettani és kozmetikai hátrányok súlya, továbbá a műtéti elbírálás változása miatt a továbbiakban a tölcsérmellkast és a tyúkmellkast fogjuk tárgyalni.

Tölcsérmellkas

A leggyakrabban előforduló elülső mellkasfali deformitás.

A szegycsont alsó fele, kétharmada a hozzátartozó bordák kíséretében benyomódik a mellkas ürege felé.

A tyúkmellkas ennek ellentéte, amikor az elülső mellkasfal púpszerűen előrefelé kórosan elődomborodik.

Mindkét betegség ugyanarra az okra vezethető vissza.

A bordaporcok anyagcseréje hibás, ennek következtében a bordák puhábbak lesznek és hosszabbra nőnek. Az egymással szemben növekvő bordaporcok a szegycsontnál találkoznak. Az egymásnak nyomódó bordaporcok miatt a szegycsontnak valamilyen irányba ki kell térnie, vagy a mellüreg felé, vagy ép ellentétes irányba. Mivel minden belégzés alakalmával a mellüregben szívó hatás érvényesül, ezért a bordaporcok, illetve a szegycsont elmozdulása általában a mellüreg felé történik meg.

Ez az oka annak, hogy a tölcsérmellkas 5-10-szer gyakrabban fordul elő, mint a tyúlmellkas.

Bár családon belül több egyénnek is alakulhat ki ilyen deformitása, azonban ez nem követi az öröklődési szabályokat, azaz nem tekinthető öröklődő betegségnek.

Tünetek

-Az elváltozás az esetek 90 %-ában már újszülött, vagy kora csecsemőkorban észlelhető.

- A diagnózis kimondásával azonban legyünk óvatosak. Az újszülöttek mellkasfala nagyon elasztikus, rugalmas és minden olyan betegség, amely erőltetett belégzéssel jár a mellkasfal behúzódását okozhatja.

-Ezen túlmenőleg előfordulnak csecsemőkorban olyan kisebb deformitások, amelyek nem tekinthetők sem tölcsér-, sem tyúkmellkasnak, és jelentős részük a gyermek 3 éves korára spontán megszűnik.

A csecsemő és kora kisdedkorban észlelt tölcsérmellkas sorsa három lehet.

-Az esetek kisebb része spontán meggyógyul. Ezt Meisner 4 éves korig tartja lehetségesnek. Ezen túl spontán javulás már nem várható.

- Máskor a deformitás a gyermek növekedésével párhuzamosan nő a serdülőkor végéig. Az esetek többségében azonban a mellkasfali deformitás gyorsabban nő, mint a gyermek, és egyre súlyosabbá válik.

-Különösen feltűnővé válik az elváltozás a serdülőkori gyors növekedés időszakában, mikor a gyermek képes egy év alatt 10-20 cm-t is nőni. A korábban enyhe, vagy nem kellően értékelt deformitás nagyon szembeszökővé válik, nem kevés psyches gondot okoz az önmagával egyre többet foglalkozó serdülőnek.

Bár korai gyermekkorban nem mondható meg pontosan, hogy melyik deformitásnak mi lesz a sorsa, vannak olyan gyanújelek, amelyek előrevetik azt, hogy a deformitás fokozódni fog.

- Ilyen tünetek az ellazult hasfal elődomborodása,

- a mellkas kiszélesedése a bordaív vonalában,

- továbbá ha a szegycsont alsó vége belégzéskor befelé mozdul el.

Gyermekkorban, különösen kisgyermekkorban a legtöbb behorpadt mellkasú gyermek panaszmentes.

A leggyakoribb tünet, a leggyakoribb figyelmeztető jel a gyermek csökkent fizikai állóképessége, fáradékonysága, továbbá a fokozott hajlama a légúti fertőzésekre.

Felmerül a kérdés, hogy miért veszélyes a tölcsérmellkas? Miért veszélyezteti a gyermek egészségét?

- A tölcsérmellkasnál a bordák hibás lefutása miatt a mellkas légzési kitérése csökken, a tüdők funkciója az összenyomottságuk miatt csökken.

- Mindez elősegíti azt, hogy légúti fertőzés, tüdőgyulladás alakuljon ki.

Az ismétlődő fertőzések, gyulladások a tüdő maradandó károsodását, un. fibrosisát hozzák létre.

-Az elülső mellkasfal benyomódása azonban nem csak a tüdőt, hanem másik életfontosságú szervünket, a szívünket is érinti.

A szív ilyenkor megcsavarodott, a benyomódott mellkas a szívet félretolja és összenyomja. Álló helyzetben a szív beszorul a behorpadt szegycsont és a gerinc közé és ennek következtében vérrel való feltöllődése gátolttá válik, a szív teljesítménye csökken

A mellkasdeformitások különösen serdülőkortól komoly psychés zavarokat okozhatnak. A gyermek szégyelli mellkasát, kivonja magát a sportból, a nyári örömökből, a társasági életből. Nem nyugtatja meg az sem, ha élettani károsodást nem tudunk kimutatni, meg akar szabadulni horpadt mellkasától.

A deformitás pontos mértékének és súlyosságának megállapítására CT vizsgálatot végzünk. A CT vizsgálattal a súlyosabb deformitások numerikusan megadhatók és ezáltal a különböző gyermekeknél elért eredmények egymással összehasonlíthatók. Egészséges emberben a szegycsont és a gerinc között mért távolság 35%-a a mellkas haránt átmérőjének. Ezen érték 5%-kal nagyobb növekedése, illetve csökkenése tyúkmellkast, illetve tölcsérmellkast jelent.

Kezelés

Magunk és mások eredményei, kudarcai alapján jelenleg a következő elvek alapján kezeljük a tölcsérmellkasos gyermekeket.

3 éves kor alatti gyermekeket nem gondozzuk. Ennél idősebb gyermekeknél kezelés a deformitás fokától és a tünetektől függ.

Minimális elváltozás esetén egyedüli dolgunk a gyermek és a szülő megnyugtatása.

Enyhe deformitás esetén úszást, gyógytornát javaslunk évenkénti ellenőrzés mellett. Fizikoterápiától nem a mellkas formájának javulását, hanem a hanyag tartás és a gyakran társuló gerinc deformitás jobbulását várjuk. A gerinc helyzete, a kóros testtartás ugyanis elősegíti a tölcsérmellkas progresszióját.

Közepes fokú tölcsérmellkas esetén elsősorban ha fáradékonysággal és gyakori légúti infekciókkal jár, felmerül a műtét szükségessége.

Ilyenkor a már fennálló, de még nem feltétlenül nyilvánvaló hátrányok kimutatására légzésfunkciós, komplett kardiológiai és időnként terheléses vizsgálatokat végzünk. Ha az elváltozás nagysága, vagy a tünetek alapján műtét szükségessége merül fel, elvégezzük a CT vizsgálatot. A szülővel, vagy nagyobb gyermekkel közösen hozott döntés előtt elmondjuk, hogy a mellkasdeformitás műtéte gyermekkorban profilaktikus jellegű, célja a kozmetikai benyomás javítása mellett a szív és tüdő szövődmények megelőzése. Döntésnél mérlegelni kell, a műtét ellen szóló tényeket is. Ezek a következők: a mütét nehéz és több óráig tart, a mellkason műtéti heg keletkezik, mely korábban nem volt, továbbá az esetek egy részében kiújulás jön létre.

Műtét

A tölcsérmellkas kezelésére számos műtéti eljárást dolgoztak ki

1998 óta egy új műtéti eljárás terjedt el a világon

.Ennek a neve Nuss amerikai sebészhez fűződik.

- Egy beültetett rugalmas lemezzel, mely mint acélrugó feszül neki a horpadás belsejének, azt kifelé nyomja és úgy tartja egész addig, amíg a mellkasfal csontos váza átépülve fel nem veszi a korrigált formát. A műtét sikerét az teszi lehetővé, hogy a gyermeki csont növekvése során folyamatos lebontás és átépülés időszakában van. Jelenleg a világon az összes deformitás kb. 90 %-a történik ezzel a műtéttel, ez az eljárás nagyon gyorsan nagyon népszerűvé vált. A műtét kétségtelen előnye az, hogy a műtéti heg rövid, kozmetikailag nem zavaró, a mellkas oldalán látható. A műtét korántsem annyira megviselő, nem olyan nehéz, heroikus, mint a klasszikus műtét.

A tyúkmellkas

A tyúkmellkas azaz a mellkasfal túlzott elődomborodása elsősorban kozmetikai hátrányt jelent. A torzult mellkas a gyermek ruházatát előrenyomja, tehát így nehezen palástolható deformitást eredményez.

Az elváltozás azonban nem tisztán csak psychés szempontból zavaró.

A mellkasfal megnőtt átmérője miatt a mellkas folyamatos belégzés állapotban van, ami azt jelenti, hogy a légzés effektusa valamelyest romlik és tüdő tágulásra is hajlamosít. Műtéte kizárólag Ravitch féle módszerrel operálható, kiújulás viszont nem fordul elő.

Szabálytalan, nehezen osztályozható deformitások

Önállóan, vagy egyéb testi hibákhoz társulva időnként bizarr, összetett deformitások is előfordulnak.

A atípusos alakváltozás atípusos műtéti megoldást igényel. Ezek a műtétek nehezen megtervezhetőek, nagy sebészeti tapasztalatot és gyakran improvizációs készséget igényelnek.

Összefoglalás

Az elülső mellkasfal kóros alakváltozás megítélésében az utóbbi évtizedekben jelentős változás jött létre. Ma már nem kényszerül a beteg elviselni a deformitások kedvezőtlen, egészségkárosító élettani és a psychés következményeit, mivel ezek időben végzett műtéttel megelőzhetők. A korrekt műtét előtti kivizsgálás, a korszerű altatás, a tényeken alapuló műtéti módszerek gyakorlott alkalmazása nagy előrelépést jelent még akkor is, ha a betegek néhány százalékában minden igyekezetünk ellenére a deformitás kiújulhat.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

A BÜFIZTETÉS TITKAI

A büfiztetés titkai

Összeszedtünk néhány jótanácsot, hogy se kisbabádnak, se neked ne legyenek rossz emlékeid az etetés után. Az étellel együtt általában levegőt is nyel a gyermek, ráadásul szoptatott csecsemőknél kevesebb levegő kerül a pociba, mint üvegből etetett társaiknál.

A szoptatással, cumiztatással nem feltétlenül kerül levegő a gyermek gyomrába, de körülbelül öt perccel az etetés után mindenképpen meg kell próbálni a büfiztetést, mert a levegő nyomhatja a pici hasát.

Nem biztos, hogy büfizni fog, ezért ne erőltessük, mert azzal csak szenvedtetjük a csecsemőt. Ha sikerül, akkor jó, de nem baj, ha nem. Tíz percnél tovább nem érdemes próbálkozni. Különösen a mohón szopizó gyermekeknél lehet sok levegő nyelésére számítani. Őket evés közben is fel lehet néha emelni.

Szoptatás után többnyire elalszanak a csöppségek, azonban így is tudod büfiztetni, anélkül, hogy felkeltenéd őket. Ez azért fontos, mert ha 20-30 perccel az étkezés vagy büfiztetés után felsírnak a babák, akkor szinte biztos, hogy nyomja a pocijukat a levegő. Ilyenkor hamar kijön a büfi.

Egyébként az első hetek elteltével már fogod tudni, mennyinek kell kijönni a te gyermekednél. Egy rendszerint nem elég, legalább 2-3 legyen.

Néhány pozíció:

  • Hozd függőleges helyzetbe a babát, tedd a válladra, és finoman körkörösen masszírozd, vagy alulról felfelé simogasd a hátát, vagy óvatosan ütögesd a fenekét. A másik lehetőség gerinckímélőbb.
  • Helyezd az egyik combodra, vagy a két lábad közé a csecsemőt, és jól támaszd meg, miközben simogatod, masszírozod a hátát.
  • Hasra fektetve vedd a karodba, vagy hosszában helyezd rá a kinyújtott lábadra
  • Finoman simogasd a feje elülső részét. Az első hónapokban jól kitapinthatók a kutacsok, mert a koponyacsontok csak később záródnak. Ez ellazítja a babát. Óvatos simogatás segíthet előhozni a bent rekedt levegőt.
  • Fektesd hasra az ágyban, tegyél a feje alá egy pelenkát, mert itt is kijöhet a levegő vagy egy kis kajafelesleg.
  • Néhány percre tedd hanyatt az ágyba, majd függőleges helyzetben vedd fel. Ezt néhányszor lehet ismételgetni.
  • Ültesd fel, támaszd meg a fejét és tenyereddel gyengéden ütögesd a mellkasát, a nővérek is így csinálják a kórházban.
  • Ültesd a combodra, támaszd jól meg a fejét és a hátát, majd óvatosan írj le köröket a felső testével. Időnként változtasd az irányt.

Amikor már profi vagy, tudományodat nyugodtan átadhatod párodnak, ő is vegye ki részét a gyermekgondozásból. Ez különösen akkor jön jól, mikor már nagyon fáradt vagy.
A büfiztetést abba lehet hagyni, mikor már biztosan ül a gyermek, mert a levegő megtalálja az utat felfelé.


A bukásról

Az etetés után a bukás az első hónapokban természetes. Ettől nem kell megijedni. Azonban, ha rendszeresen nagy mennyiségű étel jön vissza akár több órával az etetés után, is, azt meg kell beszélni a gyermekorvossal.

A bukást különböző okok válthatják ki:

  • Mohón és sokat eszik a gyermek.
  • Túl sok levegőt nyel.
  • A gyomor záróizma még gyenge, visszaengedi az ennivalót. A jelenséget Reflux néven emlegetik. (Ezt ki kell vizsgálni, de csak súlyosabb esetben kell kezelni).

Enyhébb esetekben az orvosok etetés előtt általában tápszer hozzáadásával sűrített anyatejet javasolnak.

Magát a tápszert is lehet sűríteni, de a szilárd táplálék bevezetésével, általában másfél éves korra magától megszűnik a probléma. Ritkán előfordulhat, hogy a baba gyomrának alsó záróizma nem nyílik ki. Ilyenkor nem megy át megfelelően a belekbe a táplálék. Ezen műtéttel szoktak segíteni a korai életszakaszban.

Próbáld azt elérni, hogy az evés öröm legyen a babának és ne féljen a következményeitől! Ha túl sokaPt idegeskedsz a büfiztetéssel, elronthatod a gyermeked étvágyát.

http://www.csaladinet.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

AZ AIDS ÉS A GYERMEK

Az AIDS és a gyermek

 

„Tragikus, ha a gyermek AIDS-ben hal meg. Még tragikusabb az anya számára azt megtudni, hogy a gyermeke tőle fertőződött meg” – írta nyolc évvel ezelőtt David L. Heymann, az Egészségügyi Világszervezet AIDS-programjának kutatási igazgatója. Akkoriban még csak sejteni lehetett azt, ami napjainkra – különösen a fejlődő országokban – valósággá vált: milliós nagyságrendben fertőződnek meg gyermekek is e betegség vírusával, s ez nemcsak a társadalom, hanem az orvosok számára is nagy kihívás.

Minden jel arra vall – mondta C. M. Wilfort, az amerikai Duke Egyetem orvosi központjának nyugdíjas gyermekgyógyász-professzora –, hogy az AIDS vírusa (a HIV) agresszívabban viselkedik a gyermekek szervezetében, mint a felnőttekében. Ez abban nyilvánul meg, hogy hamar tönkreteszi a védekezési rendszerüket, s gyorsan halálra vezet.
Mindezért csaknem mindig az anya a felelős, hiszen a HIV a terhesség alatt, a szülés során és a szoptatáskor is megfertőzheti a gyermeket.

Azért írtuk feltételes módban, mert az esetek többségében a HIV-pozitív vagy az AIDS-es anyának HIV nélküli gyermeke születik.

A fő gondot az okozza, hogy a leendő anyák java része nem tud fertőzöttségéről, hiszen az AIDS tünetei gyakran csak évek múltán jelennek meg, s minthogy ez a kórokozó nem avatkozik bele a termékenységbe, a lappangási idő alatt több gyermekük születhet. Az viszont a szerencse dolga, hogy melyik gyermek jön fertőzésmentesen a világra, s melyik hal bele rövidesen ebbe a rettegett kórba.

Gyakoribbak a fertőzések

A HIV gyermekkori agresszivitása hamar megmutatkozik.

Típusosnak mondható, hogy az általa keltett betegség tünetei már az első életévben megjelennek. Minthogy ez a kórokozó a védekezési rendszert támadja meg és gyengíti le, elhárul az akadálya annak, hogy a csecsemő- és a kisgyermekkorban amúgy is gyakori fertőzések kioltsák az életet.

A felmérések azt mutatják, hogy a HIV-vel fertőzött csecsemők egyhatoda nem éri meg a negyedik születésnapját, s olyanok is szép számmal akadnak, akik már csecsemőkorukban áldozatul esnek az AIDS-nek.
A HIV agresszivitását az is mutatja, hogy a felnőttektől eltérően hamar megtámadja az agyat.

Minthogy az ember nem teljesen kifejlődött aggyal születik, hanem egy ideig még új idegsejtek jönnek létre benne, ha e sejtek kialakulását valami (például a HIV) megzavarja, az károsítja az intellektuális fejlődést, az akaratlagos (motoros) működéseket és azok összehangolását egyaránt. Ennek maradandó következményei lesznek, hiszen egy-két év után leáll az agyi idegsejtek képződése, s így nincs remény arra, hogy a későbbiekben pótlódjanak.
Visszamaradhat a HIV-vel fertőzött gyermek növekedése és testtömegének a gyarapodása is. Minthogy ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermek fejlődésével valami baj van, a tüzetes kivizsgálás során fény derülhet a fertőzöttségére.

Tekintettel arra, hogy a HIV-et hatásosan irtó gyógyszerektől rendessé válik a gyermek növekedése, közvetve ez is jelzi a kezelés eredményességét.
Nem kímélik a HIV-pozitív vagy az AIDS-es gyermekeket a baktériumos és a vírusos fertőzések sem, csakhogy az ő körükben ezek súlyosabb lefolyásúak, mint egészséges védekezési rendszerű kortársaik esetében.

Ráadásul rövidre szabott életük során többször is kiújulhatnak. Még a bárányhimlőről is elmondható ez, holott az átvészelése rendesen életre szóló védettséget nyújt.

A felmérések azt mutatják, hogy az AIDS-es gyermekek mintegy egyötöde gennyes agyhártya- vagy tüdőgyulladásban betegszik meg, s ezek a súlyos bajok az antibiotikumos kezelés ellenére a gyermek életére törnek.

Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a HIV-pozitív gyermekek mielőbb meg kell kapják a kötelező védőoltásokat, mert ezáltal csökkenthető a kórokozók kártétele. Egyedül a tébécé elleni vakcinálást nem ajánlják a szakemberek, mert ennek súlyos mellékhatásai lehetnek.

Nagyobb a vírusszám

Számos kutatót foglalkoztat az a kérdés, hogy miért olyan gyors a gyermekkori AIDS lefolyása. Az újabb vizsgálatok azt sugallják, hogy ennek a tartósan nagy vírusszám az oka. Minél több HIV van ugyanis a testben, annál gyorsabban tönkreteszi a védekezési rendszert.

A felnőttek esetében az tapasztalható, hogy a fertőzés után felszökik a vírusszám, egy idő múltán azonban – amikor még ép a védekezési rendszer – a HIV száma csökkenni kezd. Ez a gyermekek esetében nemigen következik be: kezelés híján mindig sok vírus mutatható ki a vérükből.

Minthogy a sok víruson nehezebb úrrá lenni, mint amikor nem halad meg egy bizonyos szintet a vírusszám, emiatt nincs akadálya annak, hogy a HIV rombolása nagymérvű legyen. Ez, sajnos, megrövidíti az életet.
Az elmondottakból az következik, hogy a gyermekkori HIV-fertőzést mielőbb kezelni kell. Míg a felnőttek esetében nem egyöntetű az orvosok véleménye a tekintetben, hogy bizonyos vírusszám alatt érdemes-e elkezdeni a beteg gyógyszeres kezelését, gyermekekről szólva ez fel sem szabad merüljön. Régebben heteket, sőt hónapokat is késlekedtek az orvosok a kezelés elkezdésével a kórisme birtokában is. Manapság egyre nagyobb azoknak a tábora, akik azt vallják, hogy mihelyt a gyermek HIV-pozitivitására fény derült, azonnal gyógyszereket kell kapnia

 

Nem felejthető el!

A gyermekek HIV elleni kezelésére ugyanazok a gyógyszerek szolgálnak, amelyeket a felnőttek is kapnak.

Az életkori különbségből azonban problémák adódtak.

Először is az, hogy ezeket a készítményeket annak idején felnőtteken próbálták ki, s elmaradt a gyermekeken való tesztelésük. Ekképp nem állt az orvosok rendelkezésére olyan ajánlás, hogy a gyermekek mekkora adagban szedhetik őket. A HIV-pozitív és az AIDS-es gyermekeket kezelő orvosok ezért arra kényszerültek, hogy a testtömeg ismeretében maguk számolják ki adagjukat.

E téren örvendetes változás következett be, hiszen az új készítményeket gyermekeken is kipróbálják, így nem okoz nehézséget az adagolásuk.
Az viszont továbbra is gond, hogy az egészen kicsik nem tudják lenyelni a tablettákat, márpedig bizonyos gyógyszerek nem oldódnak vízben, így porrá törve sem könnyű ezeket lenyeletni velük.

Ráadásul az ízük is rossz. S ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a HIV elleni gyógyszereket hármas-négyes kombinációban, naponta kétszer-háromszor és az év minden napján szedni kell, ez igen nagy feladat elé állítja a szülőket és az egészségügyieket egyaránt.

Ezúttal ugyanis nem fordulhat elő, hogy a gyermek valamilyen ok (például feledékenység) miatt nem kapja meg az éppen esedékes gyógyszeradagját, mert a HIV amúgy is nagyon hajlamos az örökletes módosulásra, így ha meggyengül a gyógyszeres védelem, könnyen kialakul a gyógyszer(ek)nek ellenálló törzse. Ennek a következményét aligha kell hangsúlyozni.
A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek HIV elleni kezelése nem megnyugtató. Minthogy a fertőzöttek túlnyomó többsége afrikai és ázsiai szegény országokban él, nagy részük hozzá sem jut a szükséges, ám igen drága gyógyszerekhez. Ez az oka annak, hogy körükben valósággal arat a halál, s egyelőre remény sincs rá, hogy ne így legyen.

Nagyrészt megelőzhető

Tekintettel arra, hogy az AIDS-es beteg semmilyen módon nem gyógyítható meg, e betegséggel kapcsolatban is előtérben van a megelőzés.

Az orvosok szerint mindent el kell követni a HIV-vel való fertőződés elkerülése végett.

Ellenőrizni kell az átömlesztésre szánt vért és vérkészítményeket,

Kerülni kell a csírátlanított eszközökkel végzett intravénás kábítószerezést, s a veszélyeztetettek csak gumi óvszerrel közösüljenek.

Ma már arra is lehetőség van, hogy a HIV-nek az anyából a gyermekbe való átjutását nagy valószínűséggel megakadályozzák.

Négy évvel ezelőtt kezdődött az a közös amerikai–francia kísérlet (ennek amelynek során a HIV-vel fertőzött nők terhességüknek a 14. hetétől a szülés elérkeztéig szájon át szedtek HIV elleni gyógyszert, majd a szülés megindulásakor vénásan kapták ezt a készítményt. A világra jött gyermekeket hathetes korukig kezelték a gyógyszerrel. Az eredmény a kutatókat is meglepte. Míg a kezeletlen HIV-pozitív anyák gyermekeinek a 26 százaléka született fertőzötten, addig a gyógyszeres védelemben részesítettekének csak a 8 százaléka.
Még nem tisztázták a kutatások, hogy miképp óvja meg a gyógyszer a magzatot, illetőleg a születéskor fertőzésnek kitett újszülöttet, hiszen nem csökkenti szembeszökően a vírusszámot.

Az viszont bebizonyosodott, hogy sikeres ez a beavatkozás. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa bizonyos részein sokkal kevesebb gyermeket fertőzött meg HIV-vel az anyja.

(A Scientific American

Szelektiv-Kismama-Info-

GYEREKSZÁJ -KI A KURVA??

GYEREKSZÁJ-KI A KURVA ??

Ma elég szar napom volt, így elhatároztam, hogy felbdobom valamivel, mielőtt eret vágok.
Azt ötöltem ki, hogy közvélemény kutatást tartok, megkérdezem a gyerekeket, hogy szerintük ki/mi az a "kurva", persze először a szülőktől kérek engedélyt.
Szülők jó fejek voltak, sok esetben megengedték, mert őket is érdekelte a válasz.


A következő eredmények születtek:


Zsófi, 6 éves.
A kurva? Az egy csúnya szó amit apu mond amikor nem megy a számítógépe.
Peti, 7 éves
A kurva az egy olyan néni aki olyan bácsikkal alszik, akik nem tudnak egyedül elaludni mert félnek a sötétben.
Andris, 5 éves
A tesóm szokta mondani ezt a szót a Lilire, aki sírva fakad. Csúnya szó, azért mondják, hogy sírjanak a lányok.
Eszti, 8 éves
A kurva az az, aki nem tud rendesen parkolni, apu szerint.
Luca, 7 éves
Apa szokta mondani anyára, hogy hülye kurva, de csak akkor ha anya nem hallja... (itt anyuka elég idegesen rángatta ki a gyereket a tékából...)
Bécike 7 éves
A kurva az a fradi mert apa mindig azt mondja hogy kurva fradi kurva fradi bár nem tudom hogy mi az a fradi de biztos az is nagyon csúnya szó.
Csilla, 6 éves
apa szokta mondani mikor nézem a barbis mesét, hogy már megint ez a rózsaszín kurva vernyákol a tévében és én ilyenkor mindig sírok és anyu megvigasztal és azt mondja, hogy a barbi nem is kurva viszont apu egy köcsög. A köcsög az pedig az a váza amibe anyu virágot kap de nem tudom miért mondja ezt apának hiszen apa nem is váza.
Botond, 7 éves
A kurva az az, aki nagyon ki van festve és nincs pénze ruhára, ezért áll az út szélén és kéreget az autósoktól pénzt ruhára.
Petra, 6 éves
A kurva az egy olyan néni, aki csak este dolgozik, mert akkor jönnek haza fáradtan az apukák és ő beszélget velük. én is szeretnék majd kurva lenni. (itt anyuka hanyatt esett...)
Dénes, 4 éves.
A kurva az a szomszéd kutyus, mert hajnalban ugat és apa mérges lesz ilyenkor és azt mondja hogy megöli a kurva kutyát, szerintem a kurva az egy kutya fajta mint például a kuvasz, csak hangosabb.
Adri, 7 éves
A kurva az az, aki ilyen nagy terepjárókból száll ki és szőke haja van és csizmája és nem tud rendesen tankolni és mobiltelefonál. (mondja ezt úgy, hogy mellette áll az anyja, aki szőke, csizmában van, mobiltelefonál és a téka előtt áll a Lexus terepjárójuk.)
Karcsi, 5 éves
A kurva az a Liptai Klaudia. Apa mondja mindig mikor meglátja a tévében és anya mondja, hogy nem kurva hanem színésznő de apa azt hiszi, hogy kurva, tehát az is olyan, mint a színésznő, csak sorozatokban játszik és a fiúk azt nem szeretik.
Brigi, 7 éves
A kurva az az aki pénzért szexel, ezt onnan tudom, hogy megkérdeztem aput. De nem tudom mi az a szexelni, mert azt már nem magyarázta el.
Pistike, 6 éves:
A kurva az egy olyan néni, aki pénzért ad puszit. Anyu ingyen ad tehát anyu nem kurva.
Viola, 5 éves:
A kurva az a nagynéném mert anyáék mindig azt mondják, hogy már megint jön kölcsönkérni az a kurva és akkor megjön a nagynéném. (szülő gyereket tékából kirángat, saller repül...)
Zolika, 6 éves
A kurva az olyan néni, aki letolja a bugyiját és megmutatja a punciját, aztán elszalad.

Click Me!AZ AIDS TÜNETEI ÉS MEGELŐZÉSE

Az AIDS tünetei és megelőzése

A HIV fertőzés, és a következtében fellépő AIDS betegség kétségtelenül napjaink legsúlyosabb szexuális úton terjedő fertőzése.

Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett tünetegyüttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent.

A vírus az immunrendszer sejtjeit pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti a fertőzések és a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust.

A vírus terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza. A legtöbb tudós szerint a HIV Afrikában alakult ki a XX. század első felében. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek.

HIV fertőzöttnek lenni nem jelent egyet az AIDS-esnek lenni kifejezéssel. A HIV fertőzöttség azt jelenti, hogy a véredben megjelentek azok az antitestek, amelyekkel szervezeted a vírusra reagál.

Sok HIV-pozitív emberen évek múltán sem jelentkeznek az AIDS tünetei, de szervezetükben ott van a vírus.

Idővel a HIV legyengíti az immunrendszert, ami eddig védett minden fertőzéstől. Így a szervezet sokkal sebezhetőbb lesz minden betegséggel szemben, ez vezet a halálhoz.

Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható. Ezek a gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását. A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető krónikus fertőzés.

Aktiv szexuális élet = rendszeres ellenőrzés!

A szakemberek az aktív szexuális életet élő számára rendkívül fontosnak tartják a rendszeres szűrést, ezáltal hamar kiderül a lappangó, még diagnosztizálatlan kór, s megelőzhető a fertőzés tovaterjedése.

A rendszeres szexuális életet élő fiatalok egy része eddig sajnos nem is vesz tudomást ezekről a figyelmeztető felhívásokról, holott Amerikában már a 13 éves kamaszok is rendszeresen megjelennek ellenőrző szűréseken.

A szűrési lehetőségekről az orvosi rendelőkben, vagy akár az interneten is kaphatsz információt. Élj a lehetőséggel, hogy te is biztonságban élhess.

A betegség szakaszai:

  • 1. szakasz: A HIV fertőzés utáni 3-4 hét a HIV vírus lappangási időszaka, a beteg még nem AIDS-es.
  • 2. szakasz: A HIV fertőzést követő 3-6 hétben lép fel. Tünetei: átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodás, láz, fáradékonyság, rossz közérzet, izomfájdalom és kanyaró szerű bőrkiütések. A fertőzöttek 1-2 hét elteltével hirtelen tünetmentessé válnak.
  • 3. szakasz: Tünetmentes HIV betegség, vagyis semmilyen klinikai tünet nincs, közben a vírus szaporodása változatlan mértékben zajlik. Ez az állapot 3-8 évig tart.
  • 4. szakasz: Megjelenik a krónikus, megmagyarázhatatlan hasmenés időszaka, és tovább tart, mint egy hónap. A beteg nyirokcsomója megnagyobbodik, elkezd fogyni, lázrohamai vannak, éjjel izzad.
  • 5. szakasz: Kifejlett HIV betegség: Ezt a szakaszt nevezzük AIDS betegségnek. Ennek átlagos időtartalma 6 hónaptól 2 évig terjed, melyet halál követ.

Hogyan terjedhet az AIDS?

Szexuális, homoszexuális átvitel - Az, hogy mennyi esélyed van arra, hogy ezúton elkapd az AIDS-et, az függ a szexuális érintkezési móddal, a partnerek száma, a védekezés módszere, illetve, hogy a partnernek milyen típusú fertőzése van. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy mindenképpen használjunk óvszert, hiszen akkor ezt az átviteli módszert biztosan megelőzzük.

Fertőzött vérrel, vérkészítménnyel történő átvitel - A 80-as évek elején a betegek jelentős része a világon ily módon fertőződött meg. Azonban a vér kötelező szűrésének bevezetése óta ez a veszély a fejlett országokban minimálisra csökkent (kivéve a kivédhetetlen esetekben).

Anyáról gyermekre történő átvitel - Ez a fertőződési mód részben csökken, részben emelkedik. Csökken, mert a HIV fertőzött anyák vírus ellenes szerrel történő kezelése az anyáról gyermekre való átvitel valószínűségét 25%-ról 8%-ra csökkenti. Emelkedik viszont, mert egyre nő a fiatal drogos HIV pozitív anyák száma. A gyermek megfertőződhet szülés közben (a szüléskor levett vérmintából elvégzett PCR vizsgálat eredménye negatív, azonban a 6 héttel később megismételt vizsgálat eredménye pozitív) de akár a szoptatás során is.

Közös tű, fecskendő használata - Ez történhet kábítószer-élvezők közös belövése során, de ide taroznak egyes fertőzések is, amikor a nem megfelelő körülmények miatt például, ha gyerekosztályon egy tűvel kezelik a gyerekeket. (Erre példa Románia, ahol az AIDS betegek száma meghaladja a 3.000-t, és a betegek túlnyomó többsége gyerek.)

Balesetből eredő fertőzések - Ezek során általában az ápoló személyzet fertőződik meg. A kötelező óvórendszabályok betartásával általában az ilyen balesetek elkerülhetők.

A betegek hatékony kezelése és a vakcinák kifejlesztése még nem megoldott feladat. Bár erre évente dollármilliókat költenek, sajnos a kezdeti biztató eredmények nem váltak be.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

TERMÉSZETBARÁTOKNAK-SVÁJCI ALPOK

1ITT A SZEZON-DE MEGFÁZTAM

ALKOHOL FOGYASZTÁS KAMASZKORBAN

Alkoholizáló fiatalok - 14 évesek a detoxban

Aki korán kezdi...

Ha a szülők következetesen ellenőrzik középiskolás gyermeküket, megelőzhetik, hogy az egyetemre kerülve alkoholproblémái legyenek – derül ki az amerikai Marylandi Egyetem kutatóinak tanulmányából. „A középiskolai ivászat messze a legjobb előrejelzője az egyetemisták alkoholfogyasztásának: az a diák, aki a középiskola alatt nem ivott alkoholt, a továbbtanulás első évében kevesebbet fog" – állítja egy kutató. Több mint 1200 egyetemistát faggattak ki alkoholfogyasztásukról, arról, kit mennyire ellenőriztek a szülei a középiskolás évek alatt, mennyire volt szigorú a megbeszélt családi szabályok számonkérése. A tanulmány azt sem rejtette véka alá, hogy nem könnyű megtalálni azt a helyes egyensúlyt, amikor a fiatal még nem érzi, hogy önállóságába gázoltak, de a szülő sem adja ki teljesen a kezéből a gyeplőt.- Vad tinédzser-házibulik, kamaszokkal tömött szórakozóhelyek, hőzöngő tizenévesek – az alkohol már nem csak a felnőttek problémája. A brahiból „elkövetett" ivászat nem játék; a közelmúltban egy tizennégy éves lány került életveszélyes állapotban kórházba alkoholmérgezés miatt.

A tizennégy éves diáklány pár óra leforgása alatt heccből ivott meg egy üveg konyakot egy születésnapi buliban; a társainak akart felvágni. Életveszélyes állapotban, eszméletlenül került a kórházba. Az ő esetében ez „baleset" volt, vannak azonban, akik a gyermekkori alkoholizmus áldozatai.

Felvágós kamaszok


Ha nem is hetente, de bizony gyakran előfordul, hogy alkoholmérgezéssel szállítanak gyerekeket kórházba . A legtöbb páciens a tizennégy-tizennyolc évesek közül kerül ki. Ennyi idős korban életveszélyes állapot, akár légzésleállás is felléphet.

A kérdés az, hogy mitől bolondul meg egy osztálynyi gyerek Ebben az esetben ugyanis a kislány áldozat volt, ki akarta vívni az osztály rokonszenvét, azt akarta, hogy befogadják.

Baleset vagy alkoholizmus?

Általában azonban sajnos nem egyszeri alkalomról van szó, mind több gyereknek válik a hétköznapok részévé az ital. És sajnos egyre korábban egyre korábban.

– Tíz-tizenkét éves korban már kipróbálják, ami nem lenne baj, de sokan – gyakran felnőttmintát követve – mind gyakrabban élnek is vele.

Egy-két évvel később már sokan éjszakáznak, diszkóba járnak, az osztálykirándulásokról is egyre több „alkoholos" történetet hallani.

A baj ott kezdődik, amikor a kamasz már nem tudja elképzelni a szórakozást, az ellazulást alkohol nélkül.

Ez nem feltétlenül függ a családi háttértől, azaz nem kell a szülőknek részegeseknek lenniük, hogy a gyerekük rászokjon az italra.

Sokkal nagyobb probléma, hogy nem mutatnak mintát a tartalmas kikapcsolódásra, az olyan örömforrásokra, mint a közös együttlét, a játék vagy a sport – véli a szakember, aki az alkoholhoz való tipikus magyar hozzáállást is okolja a negatív tendenciákért. Nálunk ugyanis szinte elfogadott, ha valaki rendszeresen a pohár fenekére néz, s az ünnepeknek is szerves része az ivás, mint például a közelgő húsvétnak, ahol hagyomány a gyerekeket itatni...
Megszivlelendő az a tény is
hogy egyedül vannak a gyerekek, legalábbis ami a szabadidő eltöltését illeti.

A nevelés elveszett valahol félúton a család és az iskola között.

A kamaszokban nagyon erős a szociális igény, muszáj találkozniuk.

A megoldást egy olyan közösség jelentené, ahol demokratikusan hozott szabályok vannak, ahol mindenkinek van feladata és felelőssége.

A felnőtt figyel, s csak ha kell, akkor lép közbe: programok szervezésében, célok kitűzésében és megvalósításában segít.

Az ilyen közösségek felvértezik a gyerekeket a más csoportokban őket érő támadásokkal, illetve a médiumokban látott rossz mintával szemben, megerősödnek, s nem válnak áldozatokká.

Másnaposan az iskolába

Sok iskolában a tanárok még hétfőn is érzékelik a hétvégi bulik hozadékát.
A gyerekek fáradtak, aluszékonyak, ami egyértelműen a hétvégi vad bulik rovására írható. A szombati ivászatot gyakran hétfőre sem sikerül kipihenniük...

S ami elképesztő: a szülők egyáltalán nincsenek képben, sokszor fogalmuk sincs, kivel van, mit csinál, mikor ér haza a gyerekük!

A gyerekek sokszor még videóra is veszik, hogyan hőzöngenek kapatosan, borosüveggel a kezükben...

Ennél kétségbe ejtőbbnek már csak azt tartjuk, hogyan jutnak a 14–15 éves gyerekek nagy mennyiségű szeszhez..SZELEKTIV-KISMAMA-INFO.

A TINIK TÖBBET ISZNAK

A tinik egyre többet isznak

 

Riasztó, hogy a tizenéves lányok versenyt isznak a fiúkkal. Az Egészségügyi Minisztérium jelentése a fiatalok közt elterjedt szeszfogyasztásra, az alkoholmérgezések növekvő számára figyelmeztet, és a széles körű felvilágosítás hatásában bízik.

A lányok a tömény italt kedvelik
Az európai iskolai felmérések az alkohol és egyéb drogok fogyasztásáról, amelyet a Közegészségügyi Hivatal 2007-ben a 16 éves középiskolások körében végzett, kimutatta, hogy a fiatalok egyre több szeszt fogyasztanak. Főleg a lányok italozása lett intenzívebb, s ők a tömény alkoholt kedvelik.

A kapott adatok szerint 1995 óta, amikor először végeztek hasonló felmérést, nőtt a fiatalok körében az ún. egyszeri ivás. „Ez megnyilvánult abban is, hogy 2005–2008-ban évente nőtt az alkoholmérgezéssel kezelt fiatalok száma” – szögezi le a jelentés, rámutatva, hogy a lányok e téren is utolérik a fiúkat

Igazán azt hisszük, hogy a mai fiatalok (avagy terhes nők) még nem hallottak soha az alkoholfogyasztás veszélyeiről?

Nem egyszer tapasztalhattuk már, hogy a szavak, szemrehányások milyen keveset érnek: aligha változtat valaki az életén, ha saját maga nincs meggyőződve róla, hogy a változás szükséges.

Nem is szólva a kamaszokról – akik ebben a korban úgyis folytonos harcban állnak a felnőttekkel, szülőkkel.

Feltehetjük magunkban a kérdést, hogy akkor mit is kellene tenni a megelőzésért.
Elsősorban az a fontos, hogy elgondolkozzunk afölött, mi is áll a fiatalok alkoholproblémája” mögött.

A kamaszkor és a példaképek
A kamaszkor fontos időszak az ember életében: a gyermekkorból a felnőtt életbe való átmenet.

-A tinédzser lassan elhagyja szüleit, családját, és kortársai közt találja meg a helyét. -Ezért harcolnak a kamaszok annyira a szüleikkelpróbálják átvágni a köldökzsinórt, amely hozzájuk köti őket.

- Mi, szülők, felnőttek pedig nem akadályozhatjuk meg ezt a természetes fejlődést.
A kamaszkor az új életszerep keresésének ideje.

„Már nem lehetek többé gyerek, de még nem tudom, hogyan is legyek felnőtt.” A tinédzserek számára a felnőttkor elsősorban a szabadságot jelenti; keveset gondolkodnak még a kötelességek és a felelősség fölött. Szabadok, felnőttek szeretnének lenni, fiúk-lányok egyaránt. És persze minél gyorsabban.

Szeretnének kikerülni szüleik hatalma alól és végre kipróbálni minden tiltottat.
-Ebben a korban a nagykorúság még csak szerep: „Próbálom, hogyan tudok beleilleszkedni. Még nem egészen értem ezt a szerepet, de találok valakit, akinek a viselkedését utánozhatom.” Ugyanúgy, ahogy a kisgyerekek is tanulnak, készülnek a későbbi feladatokra – utánozzák a felnőtteket, amikor mamás-papást vagy iskolásdit játszanak.

-A kamaszok persze valaki mást választanak példaképnek: azt, akit a legjobban csodálnak, akinek az életmódjára vágynak. Ez lehet egy imádott barát, egy szeretett partner, egy ismert sztár. A szülők néha nem győznek csodálkozni, hogy kit is utánoz gyermekük.
Azok a viselkedési minták sem vesznek el, amelyeket éveken át a szűk családi körben láttak.
Valahol a lelkük mélyén kitörölhetetlenül be vannak írva, és alakítják későbbi magatartásukat.
Elgondolkozhatnánk afölött, mit mutatunk mi magunk nekik, mivel járulunk hozzá az alkoholproblémájukhoz!

Milyen szerepet játszik a mi életünkben az alkohol?

Sok családban az ivászat erősen kapcsolódik az ünnepléshez, örömhöz, de lehet mindenható gyógyszer is vagy könnyű út a gondok és félelmek leküzdésére. A kínált ital a vendégszeretet jele, és az, aki vissza meri utasítani, végül még megsérti a házigazdát. Akkor hogyan várhatjuk, hogy a gyerekek, fiatalok veszélyes drognak lássák az alkoholt?

Vizet prédikálunk, és bort iszunk

-Milyen a mai életmód, mi tartozik a legfontosabb célok közé?

Visszaemlékezhetünk a latin Carpe diem mondásra. Annyit jelent, hogy használd ki a napot, most élj, élvezz minden pillanatot, amíg fiatal vagy. Egyre többet hallhatunk a fogyasztói társadalomról, a hedonista életmódról.

A mai „celebek” közt a számtalan „buli” (persze alkohollal) jelenti az igazi sikert, az életet, a szórakozást. Ez a boldogság képe, amelyet a fiataloknak mutatunk, mi magunk vagy a média által, ez az, amit látnak, érzékelnek.

Így pedig nehezen várhatjuk, hogy az alkohol ártalmasságáról szóló intelmek nagy hatással legyenek rájuk. Vizet prédikálunk, és bort iszunk.

A kortársak példája
Ebben a korban a társak véleménye a legfontosabb, előttük szeretnének jó fényben megjelenni.

-Gyakran épp a hecc áll az óriási alkoholmennyiség elfogyasztása mögött. Mert ki akarna különc lenni, más, mint a többiek? „Ha ők isznak, akkor én sem leszek nevetséges és gyáva.” A fiatalok még nem tudják megítélni, hol vannak a határaik, a szervezetük nincs hozzászokva az italhoz. Gyakran kevernek össze többfélét, nem ismernek mértéket, fontosabb számukra a mennyiség, mint a minőség, nem az élvezet a cél.

Gyakran nem is ízlik nekik az ital. De csak nem fogják ezt a barátaik előtt bevallani
Ne feledkezzünk meg az alkohol hatásáról se. Az ital javítja a hangulatot, oldja a gátlásokat, növeli a hatalomérzést, magabiztosságot. A kamaszkorra erősen jellemző a bizonytalanság, kétely: „Elég jó, érdekes, értékes vagyok-e a többiek szemében?” Egy-két pohár, és az a fiú, aki néhány perce még félt a lányra nézni, gyakorolt nőcsábásszá változik. Kell-e ebben a korban több?

Mi mutatjuk az utat?

Már többször szóltunk arról, hogy a kamaszok harcban állnak az elismert egyéniségekkel, felnőttekkel vagy a szüleikkel.

-Minél kevesebb szeretetet, elismerést, ragaszkodást tapasztalnak otthon, annál kevésbé tudják magukat elfogadni, szeretni.

-Az alkohol könnyű kiutat jelenthet: legalább valami pozitív, kellemes érzést szerez (ebben nem különbözik a többi drogtól). De ami mögötte, a tudat alatt rejlik, nem egyéb, mint arra való törekvés, hogy elpusztítsam magamat (ha az egyetlen érzés, amelyet saját magammal szemben érzek, az öngyűlölet), vagy a szüleimet büntessem meg vele.

Ebben a harcban az ital öntudatlanul fegyverként szerepel: várjatok csak, majd megmutatom nektek, mire vagyok képes, milyen messzire tudok elmenni!

Mi lehetne hatásos? Mit tehetnénk?

- Ne feledjük: mi magunk mutatjuk gyerekeinknek az utat, a saját életünkkel. --- -Azzal, hogyan oldjuk meg a gondjainkat, mennyi időt szentelünk egymásnak, mit tartunk az életben fontosnak – és persze hogy milyen szerepet játszik a mi életünkben az ital.
Ami pedig a legfontosabb: mennyi szeretetet, ragaszkodást tudunk nyújtani gyermekeinknek.

Aki szeretettel áthatott környezetben nő fel, saját magát is jobban tudja szeretni és elfogadni, és könnyebben tud átesni a kamaszkor nehézségein. Így segítjük elő azt, hogy gyermekeinknek több önbizalmuk legyen. Annak, aki magában megbízik, és ismeri a saját értékét, nincs szüksége rá, hogy a többiek negatív példáját utánozza, mások felfogása szerint élje életét, olcsó szórakozást keressen, és azzal mutassa érettségét barátai előtt, hogy hány pohár italt képes felhajtani.

A kérdésekre sok válasz adható, adnak is a szakemberek, de a legtöbb esetben a konklúzió így hangzik:

- egész közösségünk erkölcsi-szellemi válságban él, ebből adódnak a bajok.

-Ráadásul, nemcsak nálunk van ilyen helyzet, hanem a nyugati társadalmakban is. -(Mintha ez bennünket nagyon vigasztalna...)

Igen ám, de azt elfelejtjük, hogy ezt az annyit hangoztatott válságot valaki előidézte, nem jutottunk bele egyik pillanatról a másikba.

Évtizedek óta látjuk, hogy egyre nagyobb teret hódít a fiatalok körében az alkoholizmus, a kábítószer függőség, a dohányzás, az agresszivitás, a kisebb-nagyobb lopás és rablás, a rombolás, a „csakúgy/csakazértis-betörések" , s be-becsúszik egy-egy súlyos testi sértés és gyilkosság is.

De látják ezt azok is, akinek lépniük kellene/kellett volna.

Mert valakinek, valakinek ki kellett szolgálni azokat a 18 éven aluliakat, akik azután „tökpiásak" lesznek a bulikban, vagy ilyentájt tavasszal már a parkok, a sétányok padjain üldögélve. S valakinek azt is fel kellene fognia - természetesen akkor, ha ehhez megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik --, hogy ne legyenek a népszerű (gagyi) műsorok vezetői olyanok, akik tökrészegen ülnek a volán mögé és balestet okoznak, vagy olyanok, akiket erőszakos nemi közösüléssel vádolnak...

http://vasarnap.ujszo.com

A TERHESSÉG ALATT FOGYASZTOTT ALKOHOL ÁRT A BABÁNAK

A terhesség alatt fogyasztott alkohol árt a babának


A terhesség alatti alkoholfogyasztásnak a magzatra gyakorolt rendkívüli veszélyeire hívta fel a figyelmet egy nyilvánosságra hozott orvosi jelentés.


A szakértők által készített beszámolóból kitűnt, hogy azok a csecsemők, akiknek édesanyja a terhesség alatt a megengedettnek vélt minimális mennyiségnél több alkoholt fogyaszt, nagy valószínűséggel agyi károsodással jönnek a világra.

Eszerint az alkoholmérgezés már az anyaméhben megkezdődik, vagyis az anya által fogyasztott alkohol a magzat agyát is károsítja.

A betegséget az orvosok magzati alkoholszindrómának nevezték el, utalva arra, hogy a legsúlyosabb esetekben az említett károsodás szívbetegséggel is párosul.

A jelentés szerint Németországban évente átlagban több mint 4000, az édesanya alkoholfogyasztása miatt károsodást szenvedett csecsemőt, illetve gyermeket regisztrálnak.

A szakértők azonban úgy vélik, hogy az érintettek száma valójában ennél jóval magasabb, több gyermek esetében ugyanis jóval később derül ki, hogy például a különböző magatartási problémák vagy épp a tanulási nehézségek legfőbb oka minden valószínűség szerint az anya által a terhesség idején fogyasztott alkohol.

Az orvosok ebből kiindulva a zéró tolerancia, azaz amellett foglaltak állást, hogy a terhesség idején a nők egyetlen korty alkoholt se fogyasszanak.

A vizsgálatok során kiderült az is, hogy a legtöbb édesanya egyáltalán nem volt tisztában az alkoholfogyasztásnak a magzatra való káros hatásaival, sokan pedig tagadni igyekeztek, hogy a terhesség alatt - is – alkoholt fogyasztottak.

.

Egy felmérés rávilágított arra is, hogy több esetben előfordult: miközben az illetékes hatóságok az anya alkoholfogyasztása miatt a gyermek gyámügyi felügyelete mellett döntöttek, a problémával később a nevelőszülők szembesültek.

Így például a nevelőanya találta magát szembe az örökbe fogadott gyermek túlzott agresszivitásával, ami a magzatot ért, a terhesség idején az anya általi alkoholfogyasztás okozta károsodás leggyakoribb formája.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a terhesség idején történő alkoholfogyasztással kapcsolatos zéró tolerancia mellett az általános tájékoztatás javítására van szükség.

http://www.netambulancia.hu

A TÁRSAI VERIK A GYERMEKEM AZ ISKOLÁBAN

A társai verik a gyermekem az iskolában

Mit tegyek, ha gyermekemet bántalmazzák más gyermekek az iskolában?

A média által favorizált ügy az iskolai agresszió. Mindenki mást hibáztat. Addig is, amíg ez nem oldódik meg, a gyermekeinknek szükségük van védelemre. Erre keres választ a cikk.

Verekedős gyerekek

Elképzelésünkben a verekedős gyermek fiú, gyors, erős nem sokat kérdez csak üt. A gyermekéveink alatt bizonyára sokan szembesültek olyan társakkal, akiket jobb volt békén hagyni, mert még az élő fába is belekötött. A gyermekeink is találkoznak ilyen társakkal az osztályban vagy az iskolában.

Gyermekek veszélynek kitéve

A gyermekeknek biztonságba kell magukat érezni az iskolában, és a hazafelé vezető úton is. A nyitott, barátkozós gyermekek társaságban járnak suliba, ott is körbeveszik őket a többiek. A befelé forduló gyermekek könnyebben vannak kitéve agresszív társaik inzultusainak.

Milyenek a bántalmazó gyermekek?

A bántalmazottak önbecsülését rombolják. Attól érzik erősnek magukat, ha a másik gyengének érezheti magát. Szükségük van a belső feszültség levezetésére. Ha ez nem sikerül most, biztosan keresnek valakit, aki kellően egyedül van. Nagyon gyorsan elvesztik a türelmüket, az áldozatok magatartását mindig úgy értelmezik, hogy az személyesen rájuk vonatkozik és támadásnak minősül, pedig nem az. A bántalmazók módszerei nagyon sokfélék, gyakran nincs fizikai nyoma, mivel lelkileg igyekeznek valakit teljesen megtörni. Ez ugyanúgy bántalmazás!

Tévhitek a bántalmazókkal kapcsolatban

  • Barátságtalanok. A bántalmazóknak sok barátja van, népszerűek, gyakran viccesek, tele vannak jó ötletekkel, gyakran vezetők egy közösségben.
  • Erősek. Sokszor a látszólag leggyengébb, félénkebb gyermek az, aki az irányító és a felbujtó.
  • Csak a rossz tanulók közül kerülnek ki a bántalmazók. Sokszor a kevésbé elfogadott, mégis jól tanulók így akarják felhívni magukra a figyelmet.
  • Nem lehet velük mit csinálni, mert a szüleik is ilyenek. Sokszor (nem mindig) a szülők nem is tudnak, sejtenek semmit. Ezek a szülők segítőkészek abban, hogy a bántalmazás megszűnjön.

Milyenek a bántalmazott gyermekek?

A közösség szélén elhelyezkedő gyermekekből kerülnek ki. Más módon gondolkodnak, viselkednek, mint az átlag. Elfogadottságuk átlagos, vagy az alatti. Kevés az önbizalmuk. Az osztály hierarchia legalsó részén tartózkodnak.

Tévhitek a bántalmazottakról

  • Csak a lányok közül kerülnek ki. Sokszor a lányok maguk is válnak bántalmazóvá. És képesek a kisebb fiúkba is belekötni.
  • Csak a gyengéket támadják meg. A támadás ténye nem függ egyenesen össze a testi erővel. Sokszor a legmagasabb, erős mégis magányos fiút „szúrják ki” a társai.

A média által favorizált ügy az iskolai agresszió. Mindenki mást hibáztat. Addig is, amíg ez nem oldódik meg, a gyermekeinknek szükségük van védelemre. Erre keres választ a cikk.

Hogyan vessen véget a szülő az iskolai bántalmazásnak?

· Ismerje fel gyermeke a bántalmazót. A bántalmazó gyermekek szeretnek közel állni a másikhoz, hangosan beszélni. A bántalmazó a másik arcához közel hajolva beszél, egy nap kedves, a másik napon gonosz.

· Magyarázza el, hogy léteznek ilyen gyermekek, ezért nem kell mindenkivel barátkozni.

· A bántalmazót semmilyen módon nem kell tolerálni, jelenteni kell a felnőtteknek.

· Győződjön meg arról, hogy a gyermekének van legalább egy-két barátja. A verekedős gyerekek messziről „kiszagolják” a magányos gyermekeket.

· Magyarázza el a gyermekének, hogy az igazi barátok, hogyan viselkednek. A bántalmazó gyermekek inkább uralomra törnek a csoporton belül.

· Kerülje a verekedős társaságot.

· A bántalmazó gyerekek célja, hogy aláássa az önbizalmat. Ha mond valamit egy ilyen fiú vagy lány érdemes elengedi, mert ez jobban szól róla, mint bárki másról. Ahelyett, hogy elégtételt érezne a verekedős gyermek a gyermekünk hangján éreznie kell az erőt és a tartást.

· Amennyiben az utcán találkozik ilyen társasággal, mondja el neki, hogy menjen be egy olyan épületbe, ahol biztosan vannak olyan felnőttek akik tudnak segíteni (rendőrség, könyvtár, orvosi rendelő).

· Az önvédelmi sportok emelik a gyermeke önbizalmát. Ha a gyermek szereti járjon addig amíg belenevelik az önbizalmat.

· Gyakorolják, be otthon, a teendőket ilyen esetben. Tanítsa meg a gyermekének, hogy szemébe nézzen és merjen kiabálni, hogy „Fejezd be!” vagy „Fejezd be, ha nem hagysz békén szólok a tanító néninek!” Mindig lehetősége van gyermekének kiabálni, ha bajban van!

· Jelezze az osztályfőnöknek, igazgatónak, hogy a gyermekét bántalmazzák.

· Amennyiben a gyermekét bántalmazzák, kérdezze ki azokat a szülőket, akiknek a gyermekét szintén bántalmazzák, hogy képesek legyenek együtt fellépni. Ennek nagyobb ereje van.

· Amennyiben gyermeke sorozatos vagy kegyetlen bántalmazást szenvedett el a vele történt események feldolgozásra kell, hogy kerüljenek, hogy az önbizalma helyre álljon. Erre az EFT kitűnő és gyors eszköz.

Tudjon meg többet! Az iskolai agressziónak van megoldása!

!

ALBERT EINSTEIN ISKOLAI BIZONYITVÁNYA

 

GONDOLATOK-ALBERT EINSTEIN

EGY ÉLETRE SZÓLÓ LELKI TRAUMA GYERMEKKORBÓL



Egy életre szóló trauma a gyerekkorból

A bántalmazás 8 lelki tünete

A becslések szerint minden hatodik gyermeket bántalmaznak valamilyen módon. Íme, a jelek!

Nem csupán a fizikai erőszak és a szexuális zaklatás, de az érzelmi elhanyagolás és a lelki nyomás is a gyermekbántalmazás fogalomkörébe tartozik. A becslések szerint nálunk a 18 év alatti gyermekek közül minden hatodikat bántalmaznak valamilyen módon, de az esetek többségében ez titokban marad az áldozatokon elhatalmasodó félelem és szégyenérzet miatt.

A gyermekbántalmazás jelei

A jelenség leggyakrabban az iskolában, illetve otthon fordul elő. Mivel az esetekről a szenvedő fél szégyenérzetből valószínűleg nem beszél, akkor is érdemes felfigyelned a gyanús tünetekre, ha a lehető legjobb családi körülmények között neveled gyermeked, és belülről nem származhat a baj.

Sőt, a tünetek annál árulkodóbbak lehetnek, ha egykor egészséges önértékeléssel rendelkező csemetéd változik meg hirtelen, annak ellenére, hogy ugyanolyan pozitív szellemben neveled, mint korábban.

A profiA spontánA szórakozottAz izgulós

Lelki tünetek

  • Alacsony önértékelés.
  • Bizalom- és szeretethiány.
  • Fegyelmezési problémák az iskolában.
  • Szomorú, visszahúzódó, magányos természet.
  • Visszatérő rémálmok, alvászavar.
  • Félelem az emberektől.
  • Látszólag indokolatlan, agresszív viselkedés.
  • Öngyilkosságra való hajlam.

A gyermekbántalmazás következményei

Ha egy lurkót tartósan bántalmaznak, tudat alatt megpróbál alkalmazkodni a kegyetlen körülményekhez, így a helyzet akár személyiségbeli torzulásokhoz, agresszív viselkedéshez vezethet.

Ez nemcsak a szélsőséges esetek hatására alakulhat ki, de hasonló eredménnyel járhat az is, ha a gyereket az iskolában kirekesztik, csúfolják, netán verik a kortársai, vagy egy tanár ellenszenve okoz neki lelki sebeket.

A bántalmazott gyermekek emellett felnőttkorban nehezen építenek ki bizalmon alapuló kapcsolatokat, és könnyebben nyúlnak a droghoz, illetve az alkoholhoz. Nagyobb valószínűséggel küzdenek szorongásos-depressziós tünetekkel, és a fizikai betegségek is gyakoribbak lehetnek náluk.

Mi lehet a megoldás az iskolában?

Amikor megfelelő iskolát keresel gyermekednek, az igazgató személyisége lehet az első szűrő: ha szimpatikus, melegszívű ember, az már jó kezdet. Mielőtt döntenél, járj utána mélyebben, hogy milyen szellemiség uralkodik az intézményben - erre remek lehetőséget szolgáltathat egy nyílt nap, de adott esetben a legbiztosabb kiindulási pontot a valós tapasztalatok jelenthetik.

9 ötletes alvássegítő szerkentyű 5000 forint alattA gyerekek 15 legkedvesebb szórakozása15 alvássegítő tipp, ami biztosan beválikA 11 legédesebb gyerekdal16 bűbájos játék lányoknak és fiúknak15 jel, hogy lelki problémákkal küzd a gyerekVitamindús ételek gyerekeknek15 kincset értő tipp, ha beteg a gyerekHa a vezető iskolai erőszakkal szembeni politikája is kifogástalan és hatékony, jó helyen jársz, különösen, ha ezzel a tanárok is hasonlóképpen vannak.

Egyes iskolákban azt állítják, hogy az udvaron egyszerűen képtelenség fenntartani a rendet, vagy, hogy a személyzet nem elégséges ahhoz, hogy gondoskodhasson minden egyes gyerek biztonságáról. Amennyiben ezt hangoztatják, elképzelhető, hogy nem is tesznek meg mindent az ügy érdekében, pedig a gyerekek ebben az esetben az egymással szembeni bántalmazástól sincsenek védve.

Legyél különösen elővigyázatos azokkal szemben is, akik elbagatellizálják az erőszakoskodás tényét, mondván, hogy csak heccelik egymást a kicsik. Akkor is kövesd nyomon, hogy mi történik az iskolában, ha már eldöntötted, hogy melyiket választod, hiszen az általános jó közegtől függetlenül is akadhatnak még problémák.

Mit tehetsz otthon?

Egyes fegyelmezési módszerek - mint a kiabálás, a megszégyenítés és a pofon - valójában megfélemlítési eszközök, melyekkel legjobb szándékod ellenére te magad is bántalmazhatod csemetédet.

Ha ennek a legkisebb lehetőségét is szeretnéd elkerülni, figyelj arra, milyen módszereket alkalmazol, amikor igyekszel megbirkózni gyermeked problémás magatartásával.

- Mindenekelőtt óvatosan kritizálj, és inkább dicsérj sokat.

Ha ugyanis otthon gyengéd, kedves világot ismert meg a gyerek, sokkal valószínűbb, hogy akkor is mer segítséget kérni, ha esetleg házon kívül érik negatív élmények.

Amennyiben pedig mégis bántalmazás érné csemetédet, és a lelki tüneteket is észleled rajta, feltétlenül kérd szakember segítségét! A pszichológus mellett természetesen a te lelki támogatásod is elengedhetetlen ahhoz, hogy megbirkózhasson tudat alatti sérüléseivel, azonban jobb, ha nem próbálod egyedül helyrebillenteni a dolgot.

Ha felfedezed a bántalmazás eredetét, mielőbb próbáld megszüntetni: gondolkozz el az iskolaváltáson, vagy, ha egy bizonyos személyhez, netán gyerekcsapathoz köthető, tartsd távol tőlük csemetédet.

http://www.femina.hu

VAN AKI JÓL TANUL -VAN AKI ROSSZUL

Van, aki jól tanul, van, aki rosszul.

A mai gyerekeknek, fiataloknak nagyon sok ismeretet kell elsajátítaniuk.

Egy átlagos intelligenciájú gyereknek ez nem is okoz semmi gondot. Mégis a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy egyre nő azoknak a száma, akiknek rémálom az iskolai tanulás.

Vannak, akik lemaradnak és szenvednek évekig, és vannak, akik jól tanulnak, de ezt ember feletti erőfeszítéssel - késő estébe nyúló tanulás, különórák stb. - érik el.

Mai világunkban egyre értelmesebb gyerekek születnek, mégis egyre nő a tanulási gondokkal küzdők száma. Az okok között említhetjük az unalmas iskolai órákat, a túl sok házi feladatot, a szülők kevés figyelmét, idejét, amit gyerekükre szentelnek.

A tapasztalat az, hogy a gyerekek nagy részének fogalma sincs , hogyan kell könnyen, rövid idő alatt, hatékonyan tanulni. Az iskola nem tanít meg tanulni, csak számon kéri a megtanultakat.

Diákok és szüleik mind arra vágynak, hogy megszűnjenek a az iskolai problémák, a rossz jegyek, a félelem, a szorongás, ne legyen a családban veszekedés és büntetés a tanulás miatt.

Mi okozhatja a problémát?

A tanulás területén az elfogadott nézet, hogy aki jól tanul, az okos, aki rosszul, az buta.

Hány és hány tanuló szájából hallottam már, hogy én a gyenge csoportban vagyok, vagy a hülyék csoportjában vagyok. Pedig ennek nem szabadna így lennie. Pszichológusok már régen bebizonyították, hogy az emberek közötti különbségek nem elsősorban az értelmi képességektől függnek.

A különbséget az okozza, ahogy az emberek tanulnak! Mindenkiben ott vannak a sikeres tanuláshoz szükséges képességek. Van, aki szerencsés és egyedül rátalál a számára legeredményesebb módszerre, van, aki nem.

Ezek a módszerek pedig mindenki számára megtanulhatók. Ha megtanuljuk, agyunk mitől működik a leghatékonyabban, és ennek megfelelően használjuk, nem okoz többé gondot a tanulás!

A DOHÁNYZÁS KÁROS HATÁSAI

A dohányzás káros hatásai!

Amiről eddig talán nem is tudtál.

A cigaretta részei

Feltételezem, hogy már nagyjából mindenki látott cigarettát, ezért a kinézetének részletezését mellőzöm.

Csak néhány apróság:

-Az a rész, ahol meggyújtják a cigit az égési zóna. Hőmérséklete kb. 1000 °C,

- Itt keletkezik a füst, cigarettánként kb. 2 liter.

- A cigi másik végén helyezkedik el a füstszűrő. Ennek funkciója az lenne, hogy megszűrje a füstöt és így csökkentse az ártalmakat.

-A füstnek kb. az 1/3-át szívja be a dohányos, ezt kb. harmadrészben tudja megszűrni a füstszűrő,

-vagyis a füst 1/9-e jut a dohányosba és 2/3-át juttatja a környezetének. (Az 1/9-nél ez az érték persze több, mivel az aktív dohányos egyben passzív dohányos is, tehát a környezetbe jutó 2/3-ból is belélegzik még valamennyit.)

A környezetbe jutó füst nagy része két szívás között keletkező un. mellékfüst. Ilyenkor az égés alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, ún. tökéletlenebb égés, és ezért rákkeltő anyag tartalma nagyobb, mint a főfüsté.

-Fontos még tudni, hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik, nagyobb lesz a nikotintartalma és töményebben tartalmazza az égéstermékeket, mint az elején. --Tehát a zúgdohányos kisgyerekek azon szokása, hogy az eldobott csikkek utolsó slukkjait elszívják sokkal károsabb, mint ha egy egész cigiből szívnának egy-egy slukkot.

A dohányfüst részei

A dohányfüstöt kb. 4000 anyag alkotja, ebből 40 bizonyítottan rákkeltő

Nikotin

-1828-ban izolálták a dohánylevélből.

-Tulajdonképpen ez az anyag felelős a függőség kialakításáért.

-Dohányzás során a tüdőbe, onnan a vérbe, majd az agyba jut.

-A nikotinnak számos hatása van, leglényegesebb a belső szervi működéseket szabályozó sejtek, az ideg-izom átmenetre (ahol a mozgatóideg kapcsolódik ahhoz az izomhoz, amit mozgat) és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása.

-Az ideg-izom átmenetre kifejtett hatását inkább csak mérgezés során lehet tapasztalni, vagy ha pl. az a perverziónk, hogy elaltatott patkányoknak fecskendezünk be nikotint. Hatása eleinte serkentő, majd mintegy kihasználva minden serkentési lehetőséget bénítja az izmokat. Ezért pl. mérgezés során leáll a légzés, mert megbénul a rekeszizom, és hát nélküle nem megy.

.

A nikotin valójában méreg, halálos adagja 20-60 mg. (Méreg az az anyag, amelynek viszonylag kis egyszeri adagja is a szervezetbe jutva annak pusztulását idézheti elő.) Az égő dohánylevél nikotintartalmának 30-60 %-a kerül a füstbe, ebből a dohányzás módjától függően (hányszor, mekkorákat szívunk, mennyire szívjuk le a tüdőbe a füstöt) 20-90 % szívódik fel. A felszívódott mennyiség nagymértékben függ a használt termék nikotintartalmától. Szivar esetében elérheti a 10-40 mg-ot is.

Ötven db cigarettából már be lehet vinni egy halálos adagot.

Vagyis egy erős dohányos a halálos adag többszörösét juttatja be naponta a szervezetébe. Hogy miért nem hal akkor meg? Egyrészt azért, mert a szervezete hozzászokik az egyre nagyobb nikotinmennyiséghez, emiatt lesznek majd leszokáskor elvonási tünetei.

Másrészt viszont azért nem, mert nem egyszerre juttatja be a szervezetébe ezt a mennyiséget, így a nikotin egy része már kiürül, mire az új cigi nikotintartalma felszívódik.

Nikotinmérgezés tünetei:

Szédülés, fejfájás, hányás. didergés, verejtékezés, térdremegés, erős, izomgyengeség, hasmenés, kezdetben gyér pulzus, magas vérnyomás, szűk pupilla. Súlyos mérgezés esetén eszméletveszés következik be, rángógörcsök jelentkeznek, majd az egyén sokkos állapotba kerül, légzése leáll és bekövetkezik a halál. A mérgezésnek ellenszere nincs.

CO-Szénmonoxid-

A szénmonoxid a tökéletlen égés során keletkezik. Mérgező gáz.

-A mérgezés alapja, hogy a vérben az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz kötődik. A kötődése sokkal erősebb az oxigénénél, ezért sokkal tovább a kötésben marad, és megakadályozza ezzel a megfelelő oxigénszállítást. CO nem csak dohányzás során keletkezik, hanem szinte mindenhol, ahol égési folyamat megy végbe, pl. fűtés, autók kipufogógáza ...stb. Ezért a vér szénmonoxid szintje nem csak dohányosokban emelkedett, hanem pl. a nagyvárosok lakóiban is. Viszont amíg egy városlakó embernél a CO-hemoglobin aránya 5 %, addig egy dohányosnál ez 15 % (a normál érték 0,25-2 % között van). 15-20 %-os értéknél már megjelennek a mérgezés első tünetei, és a 60 %-nál pedig beáll fulladás.

CO mérgezés tünetei: Fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség, összeesés. Súlyos mérgezésnél szapora légzés, pulzus, eszméletvesztés, görcsök jelentkeznek, majd beáll a halál.

Krónikus mérgezés tünetei (tehát amikor nem egyszerre sok CO-ot lélegzik be az egyén, hanem sokáig egy kicsivel többet, mint a normális): makacs fejfájás, álmatlanság. emlékezetzavar, mozgáskoordinációs problémák. A mérgezés ellenszere az oxigén.

Kátrány

A kátrány az égés során keletkező anyagok sokaságát jelenti. Ez a füst alkotóeleme, tehát a dohányzás során a tüdőbe bejut és ott lerakódik. Ezért ez felelős a rákkeltő hatásért, de emellett a lerakódott kátrány számos más elváltozást is okoz a tüdőben. Egyes számítások szerint egy, napi 20 szálat elszívó dohányos ember tüdejében 10 év alatt 2 kg kátrány rakódik le.

Azonnali hatások

Az azonnali hatások kialakulásáért a nikotin a felelős.

Aki tudni szeretné, hogy milyen érzés elszívni az első cigarettát lapozzon vissza a nikotinmérgezés tüneteihez. Hiszen az első cigaretta elszívása során az illető tulajdonképpen kis mennyiségű mérget juttat a szervezetébe. (Sajnos előfordulhatnak súlyos mérgezések is, amikor az első cigaretta elszívásakor, főleg gyerekek, nem törődve a kellemetlen tünetekkel, több szálat is elszívnak egyszerre.)

Azonnal jelentkeznek azok a hatások, amelyek miatt tulajdonképpen az emberek használják a dohánytermékeket: a nikotin enyhe pszichés hatása, a hangulatváltozások, élénkítő hatása vagy stressz helyzetben nyugtató hatása.

Hosszú távú hatások

A dohányzás hosszú távú hatásai zömében károsító jellegűek.

A káros hatásokat szervenként fogjuk áttekinteni.

Légutak, tüdő

A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét.

Normális esetben a testünk sejtjei tudják, hogy meddig kell élniük és egy idő után elpusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről időre megújulni, egy idő után a szervezet minden sejtjének lejár az ideje és új jön helyette.

Amikor viszont egy sejt rákosan elfajul, elfelejt meghalni. Csak szaporodik és szaporodik ... és minden utódsejtjének átadja az örök élet képességét. Így alakul ki a daganat, amely tehát egy kóros sejtszaporulat. És ahogyan növekszik, mind mérete miatt, mind az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind az általa termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz is vezethet.

Ma már rendelkezésünkre áll számos daganatellenes szer, amelyekkel a sejtek szaporodását gátolni tudjuk, de ezeknek rengeteg mellékhatása van, és a tüdőrák halálozása még kezelés mellett is 60-70%. (Ezt úgy kell érteni, hogy a betegség felfedezése után a betegeknek csupán 30-40 százaléka él még öt év után.

A kimenetel nagyon sok mindentől függ a felfedezés ideje, a terápiára adott válasz a tumor elhelyezkedése, szövettani szerkezete...stb. A legfontosabb és egyetlen általunk befolyásolható tényező a felfedezés időpontja. Tüdőszűrésre kell járni!! Na meg lányoknak nőgyógyászhoz, férfiaknak urológushoz, mindenkinek a háziorvosához időnként.

Akkor is, ha nincs baj. Az egészségünk a miénk és csak mi vagyunk érte felelősek!

Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák.

A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest.

A karcinogén (rákot okozó) hatás nagymértékben függ a dohányzás mértékétől. Nap 8 szál cigaretta elszívása az esélyt 10-szeresére, 40 cigarettáé pedig 30-szorosára növeli. Itt említem meg, hogy a dohányzás nem csak a légutak rákjának valószínűségét növeli, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.

A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki. Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához.

.

Rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat.

Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma.

Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl. tüdőgyulladás.

Szív, erek

A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belfelszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Megszüntetve ezzel a keringést azon az érszakaszon keresztül.

-Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal. Ennek szervenként különböző tünetei lehetnek. a nemi szerveken jelentkező tüneteket lásd lentebb.

Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. (Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal.

Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétól függően.)

A végtagokban, ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is.

Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.

A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.

Gyomor, bélrendszer

A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.

Nemi szervek

A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki.

Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium. Hátráltatva ezzel a fogamzást.

Magzat

Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet.

Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyan úgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak. Rontva ezzel a magzat vérellátását. Ezt tovább rontja a CO-hemoglobin magas aránya.

Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés.

Passzív dohányzás

Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek ezek a károsító hatások. Sőt, mint már említettem a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst.

Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében dohányzik, kockáztatja ezzel a baba egészséget.

Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is, a fent említett károsodások mellett. (A hirtelen csecsemőhalál (SIDS=Sudden Infant Death Syndrome) egy olyan betegség ami előtt még ma is tanácstalanul áll az orvostudomány. Az elmúlt évtizedek, századok során a csecsemőhalandóság drámaian csökkent a megfékezett járványok, tökéletesített császármetszési technikák stb. miatt. mégis maradt egy betegség amiről nem tudjuk, hogy mi okozza. Valószínűleg azért mert okai összetettek. Hirtelen csecsemőhalálnak nevezzük, amikor az addig teljesen egészségesnek gondolt csecsemő váratlanul meghal. A halál általában éjszaka következik be, váratlanul mindenféle megelőző betegség nélkül. )

A dohányzás a beltéri levegőszennyezés legfőbb oka. Legyél határozott és bátor, szólj, ha körülötted dohányoznak, hogy téged ez zavar! Mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz! Oktatásaim során találkoztam egy 17 éves, asztmás lánnyal, aki egy kétszobás panellakásban élt szüleivel. Édesapja erős dohányos volt, ami rengeteget rontott a lány asztmáján, a dohányfüst ugyanis közvetlenül irritálja a hörgőket. Már a legerősebb gyógyszereket kapta.

A háziorvos, a gyermekorvos és az osztályfőnök felváltva győzködték apukát, hogy ne dohányozzon a lakásban. Ő azt mondta, ennyit megérdemel, ha már egyszer van lakása, ne kelljen az erkélyen fagyoskodnia, és változatlanul dohányzott a lakásban. Természetesen a legtöbb dohányos azért odafigyel embertársaira, mindenki tudja, hogy pl. autóban, étkezés közben nem illik rágyújtani, ha nemdohányzók is vannak a társaságban, különösen pedig gyerekek társaságában. Ennek ellenére előfordulhat, hogy meg kell kérnünk valakit, ne gyújtson rá a jelenlétünkben ez nem udvariatlanság, hanem saját egészségünk védelme.

A dohányzás, mint drog

A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. (Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki.) Egyes vizsgálatok szerint, azok a dohányosok, akik legalább négy szál cigarettát elszívnak 85-90 %-ban válnak rendszeres dohányossá, lesznek nikotinfüggők.

A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Mind testi, mind lelki függőséget kialakít. Elvonási tünetei az utolsó cigaretta elszívása után 24 órával jelentkeznek. Éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy és testsúly képében.

A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé.

A dohányzásról való leszokás a megfelelő segítség nélkül, nagyon nehéz.

Ha most abbahagyod...

• 20 perc múlva visszatér a normális vérnyomás és pulzus értéked.

• 8 óra múlva a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.

• 24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.

• 48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és szagérzékelés.

• 72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő energiaszintjük.

• 4 hét múlva elköltheted az első 15000Ft-os megtakarításodat és innentől folyamatosan.

• 4-12 hét múlva javul a vérkeringés.

• 3-9 hónap múlva enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár 10 %-kal is javul.

• 5 év múlva a szívinfarktus kialakulásának kockázata felére csökken, mint egy dohányosnál.

• 10 év múlva a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken. A szívinfarktus kialakulásának kockázata visszatér a nemdohányzók szintjére

és látod felnőni az unokáid, látod változni a világot.

Szelektiv-kismama-info

BŐVEBBEN A GYERMEK BÁNTALMAZÁSÁRÓL

Bővebben a gyermekbántalmazásról

A gyermekbántalmazás esetei, az elkövetők típusai, terápia, statisztika.
Fontos a prevenció, a megelőzés, és figyeljünk gyermekeinkre, hogy ne essenek áldozatául ezen veszélyeknek.

)



Minden nap 8 gyermeket bántalmaznak. Havonta 2 gyermeket vernek agyon.

Az UNICEF a gyermekbántalmazások gyakoriságát és súlyosságát tekintve a világ legveszélyesebb helyei között tartja számon hazánkat. A 0-14 éves gyerekek 5, 7%-a volt súlyosan veszélyeztetett, elhanyagolt, bántalmazott.
Professzor Roy Meadow gyermekgyógyász, gyermek-mentálhigiénikus szerint a gyermekek elleni erőszak a következőképpen definiálható:”A gyermeken akkor követnek el erőszakot, ha az adott időpontban, az adott kultúra számára elfogadhatatlan a gyermekekkel való bánásmód. ”

A bántalmazások több fajtáját is megkülönböztetjük:létezik lelki-, fizikai és szexuális bántalmazás is, sajnálatos módon.
Általában a bántalmazás komplex, ha szexuális akkor lelki és fizikai erőszak áldozata is

A gyermekbántalmazás különleges esetei:
-méhmagzatot károsító:dohány, alkohol
-alkohol, drogok
-gyermek bántalmaz gyermeket
Családon kívüli erőszak:
-érzelmi bántalmazás
-fizikai bántalmazás
-szexuális bántalmazás
.

Az erőszakot elkövetők 2 típusa:

1. Az aktív elkövető:aki bántja a gyermeket és sérülést okoz.
2. A passzív elkövető:Aki nem védi meg gyermekét az őt ütlegelő, szexuálisan zaklató személytől, de ide sorolható az elhanyagolás kategóriája is.


A gyermekek a rossz bánásmód legváltozatosabb formáinak voltak a történelem folyamán kitéve, de a társadalom évszázadokon át megbocsátotta a gyermekgyilkosságokat, a fizikai és szexuális bántalmazást.

Az örökségről van szó, amely szerint például a gyermek a szülő tulajdonát képezi, s ez bármire feljogosíthatja őt. ”

A gyermeknek kötelessége engedelmeskedni”mondják ezerszer is, és „ha nem ért a szóból, majd ért a verésből”.

A pszichohistóriai kutatások és a gyermekkor-történetei adhatnak választ arra, hogy vajon mi lehet az oka annak az elképesztő kegyetlenségnek, amely évente több ezer gyermeket foszt meg életétől, tesz nyomorékká vagy pszichiátriai beteggé a világon. Sokszor olvashatunk újszülöttek megöléséről, akik sokszor a kukába tesznek.

A nem kívánt gyermek a bűnt (=káros=szemét) szimbolizálja, aminek könnyebb az eltávolítása, mint felnevelése.
Felmérések szerint a 8 osztálynál kevesebbet végzettek 90%-a, az egyetemet végzettek 67%-a tartja a pofozást szülői jognak.Még a vallásos szülők szerint is a verés eszköz a gyermek engedelmességre nevelésében.

A szülő gyermekeiben saját gyermekkora felnőtt figuráit látja, így a gyermekek feladata a szülők igényeinek kielégítése, eltekintve a gyermek saját életétől, igényeitől, ami nyilvánvalóan óriási terhet ró a gyermekre, hiszen olyan érzelmi biztonságot kellett nyújtaniuk szüleik számára, melyet nekik kellett volna megkapniuk.

Sokszor rossz iskolai teljesítményük miatt büntetik meg gyermekeiket szüleik. Meg sem fordul a szülők fejében , hogy ennek a hátterében a család, a környezet áll és gyermekük a kudarc felé tart.
„Ha a teljesítmény meghatározott normahatár alatt marad, ebben az esetben kudarcról beszélünk.

A kudarcot vallott gyermeket igen gyakran büntetik meg. A kudarc szenvedést okoz, fennáll a veszély, hogy a gyermek nehezen nevelhetővé válik. A nevelési nehézségek nem egy rossszul sikerült gyermek tulajdonságai, inkább egy rosszul sikerült szociális kapcsolat.

A New Yorki Child Abuse Prevention Services adatai:szerint-
-évente több mint 3, 1 millió a bántalmazott gyermekek száma
-évente 90 ezer gyermeket ér szexuális bántalmazás
-évente 2 ezer bántalmazott gyermek hal meg
-18 éves korig a lányok negyede, a fiúk hetede válik szexuális bántalmazás áldozatává
-az elítélt gyilkosok 33%-a a bántalmazott gyermek volt
-az összes elítélt 97%-ának előtörténetében szerepel a kegyetlen fizikai bántalmazás
-a prostituáltak 80%-a, a nő drogosok 50%-a gyermekkorában szexuálisan bántalmazott volt.
.

Az országban elkövetett összes emberölés 2/3-a családon belüli erőszak eredménye. Minden negyedik családban a férj rendszeresen veri az asszonyt, és többnyire a gyerekeket is. Becslések szerint 110-120 ezer gyerek él az országban, akit szülei rendszeresen vernek, vagy szexuálisan zaklatnak.

A felnőttkori mentális betegségek nagy része visszavezethető a gyermekkori bántalmazásokra.
A gyerekkori túlzott fegyelem a későbbiekben súlyos problémákhoz vezethet.

A fegyelem stresszt okoz, ezért a fegyelem rossz.

A stressz mentális rendellenességekhez vezet, ezért a stressz rossz.

A fegyelmezés korlátozza a gyermekeknek az autonómiához (önrendelkezéshez) való jogát.

Hasonlóan rossz következményekkel járhat a hirtelen erőszakoskodás, mely ma mértéktelen büntetés nem várt formájában sújt le a gyermekekkre. Ezek félelmet, bizalmatlanságot és menekülési vágyat keltenek. Mindkét esetben könnyen keletkezhetnek maradandó gátlások, amelyek a mozgás elfogódottságán és téves pszichikai mgatartásokban.


A bántalmazásra főképp az agresszív személyiség, és az alkohol ad alapot az esetek többségében.
-A bántalmazott gyermek megjelölés szélesebb értelemben nem csak a tettleges bántalmazást jelent, hanem a magatehetetlen csecsemő, kisgyermek gondozásának, felügyeletének elhanyagolását, és olyan magatartást , ami a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti. ”
A bántalmazott gyermek fogalmának értelmezése nem egységes. Különbséget tesz bántalmazás és halált okozó bántalmazás között. A bántalmazás általában ismétlődő cselekvés, míg a halált okozás egyszeri erőszak következménye.

A halálhoz vezető bántalmazás több csoportba osztható:
1. Az élet első órájában az anya pszichotikus állapotban megöli újszülöttjét, vagy nem részesíti megfelelő ellátásban.
2. A 12 hónaposnál fiatalabb gyermekét nem gondozza, nem táplálja, egészségügyi segítséget nem nyújt.
3. Gyilkosság könyörületből (euthanasia) . A szülő azért öli meg gyermekét, mert az valamilyen okból (fejlődési rendellenesség stb. ) szenved.
4. Nem szándékosan következik be a halál, csak mint a bántalmazás végső következménye.
5. Az ellátás hiánya, éhezés vezet halálhoz.
6. A gyermek szándékos megölése, amit a tettes öngyilkossága követ.
7. A gyermek megölése szexuális insultus kapcsán.

.
Gyermekvédelem alatt értjük a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális, jogi, egészségügyi és pedagógiai tevékenységek és intézkedések összességét.
A római jog két és félezer éve foglalkozik a gyermekvédelemmel. Megemlíthetjük Hamurabi kőbevésett törvényeit i. e. a 18. századból, vagy Mózes törvényeit.

A gyermekek fizikai bántalmazásáról először a 40-es években jelent meg néhány publikáció, melyekben a kórházi kezelés során vált nyilvánvalóvá a bántalmazás.

Számos közbülső faktor kap helyet a bántalmazás különböző formáiban:

1. A gyermek életkora a bántalmazás idején.
2A bántalmazó személlyel való kapcsolat.
3. A fenyegetés szintje/súlyossága.
4. A gyermek családjának emocionális klímája, intergenerációs bántalmazás.
5. A gyermek mentális és emocionális egészsége.
6. A gyermek bűnössége-érzése.
7. Az áldozat neme.
A nem bántalmazó szülők gyógyító funkciója tengelyszerepet tölt be. Ha a gyermek megéli, hogy a szülő hisz neki és nem vádolja, ez egyértelműen , bátorító hatású.

Diagnózis megállapítása:

Gyermekek súlyos fizikai bántalmazásának felismerése, a diagnózis felállítása elsősorban orvosi feladat.

Az alapellátásban dolgozó orvosok, családorvosok, kórházak ambulanciái találkozhatnak bántalmazott gyermekekkel, ha az iskolai bántalmazás esetén-a szülő elviszi gyermekét orvoshoz. . A jelentkezést követő eljárás vélt vagy valós következményeit azonban sokan nem vállalják, félelemből vagy egyszerűen csak kényelemből, ehelyett igyekszenek elbagetellizálni a megtörtént bántalmazást. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek kevéssé figyelnek a bántalmazott fizikális és viselkedéses jegyeire, még kevésbé a következményekre, így csak az esetek töredékét ismerik fel.

A bántalmazástípusok megoszlása
:
Elhanyagolás:48, 0%
Fizikai bántalmazás:25, 0%
Érzelmi bántalmazás:20, 0%
Szexuális bántalmazás:5, 0%

Egyéb veszélyeztetés (koldulás, lopás, prostitúcióra/munkára kényszerítés) :2, 0%
Az elhanyagolás, mulasztás esetei legtöbbször a gondozás, gondoskodás elhanyagolását jelentik, elsősorban szülői fásultság, érdektelenség, csökkent értelmi képesség, zaklatott életvitel vagy alkoholizmus miatt.
A bántalmazások felismerését nehezítő tényezők az alábbiak:
- bántalmazással kapcsolatos információk hiánya-saját felfogásuk a gyermek-
nevelésről
-szakemberek közötti együttműködés hiánya
-a fizikai eljárástól, pereskedéstől való félelem
-a bántalamzott gyermekkel való foglalkozás nagy érzelmi bevonódást és sok időt
igényel

-bizalmatlanság a gyermekvédelmi hatóságok, intézmények munkájával szemben,
kételkedés azok hatékonyságában
.

Ha a felismerés megtörtént, gyámügyi, jogi, szociális, rendőrségi védelmet kell kérni.

Szoros együttműködés szükséges a rendőri, gyámügyi, igazságügyi, egészségügyi, oktatási, szociális szervek és családsegítő szolgálatok között
A terápia alapelvei:
A gyermekbántalmazás esetén alkalmazott kezelés komplex feladat, amelynek célja az alábbiak
:
1. Segítse a gyermeket az elszenvedett bántalmazás következményeinek feldolgozását-
2. Védje meg a gyermeket a további bántalmazástól.
3. Erősítse a családot, illetve segítse a szülőket nevelési módszereik fejlesztésében.
Mindenekelőtt segíteni kell a gyermek felépülését, további fejlődését. Esélyt kell adni a hasonló körülményeket megtapasztalt gyermekeknek, fiataloknak. Megfelelő segítséggel elfelejthetőek a gyerekkori rossz tapasztalatok, és kezdetét veszi egy új, immár szabad, és gondtalan élet.


http://www.testunklelkunk.hu

ALKOHOLIZÁLÓ FIATALOK.

Alkoholizáló fiatalok - 14 évesek a detoxban

Aki korán kezdi...

Ha a szülők következetesen ellenőrzik középiskolás gyermeküket, megelőzhetik, hogy az egyetemre kerülve alkoholproblémái legyenek – derül ki az amerikai Marylandi Egyetem kutatóinak tanulmányából. „A középiskolai ivászat messze a legjobb előrejelzője az egyetemisták alkoholfogyasztásának: az a diák, aki a középiskola alatt nem ivott alkoholt, a továbbtanulás első évében kevesebbet fog" – állítja egy kutató. Több mint 1200 egyetemistát faggattak ki alkoholfogyasztásukról, arról, kit mennyire ellenőriztek a szülei a középiskolás évek alatt, mennyire volt szigorú a megbeszélt családi szabályok számonkérése. A tanulmány azt sem rejtette véka alá, hogy nem könnyű megtalálni azt a helyes egyensúlyt, amikor a fiatal még nem érzi, hogy önállóságába gázoltak, de a szülő sem adja ki teljesen a kezéből a gyeplőt.- Vad tinédzser-házibulik, kamaszokkal tömött szórakozóhelyek, hőzöngő tizenévesek – az alkohol már nem csak a felnőttek problémája. A brahiból „elkövetett" ivászat nem játék; a közelmúltban egy tizennégy éves lány került életveszélyes állapotban kórházba alkoholmérgezés miatt.

A tizennégy éves diáklány pár óra leforgása alatt heccből ivott meg egy üveg konyakot egy születésnapi buliban; a társainak akart felvágni. Életveszélyes állapotban, eszméletlenül került a kórházba. Az ő esetében ez „baleset" volt, vannak azonban, akik a gyermekkori alkoholizmus áldozatai.

Felvágós kamaszok


Ha nem is hetente, de bizony gyakran előfordul, hogy alkoholmérgezéssel szállítanak gyerekeket kórházba . A legtöbb páciens a tizennégy-tizennyolc évesek közül kerül ki. Ennyi idős korban életveszélyes állapot, akár légzésleállás is felléphet.

A kérdés az, hogy mitől bolondul meg egy osztálynyi gyerek Ebben az esetben ugyanis a kislány áldozat volt, ki akarta vívni az osztály rokonszenvét, azt akarta, hogy befogadják.

Baleset vagy alkoholizmus?

Általában azonban sajnos nem egyszeri alkalomról van szó, mind több gyereknek válik a hétköznapok részévé az ital. És sajnos egyre korábban egyre korábban.

– Tíz-tizenkét éves korban már kipróbálják, ami nem lenne baj, de sokan – gyakran felnőttmintát követve – mind gyakrabban élnek is vele.

Egy-két évvel később már sokan éjszakáznak, diszkóba járnak, az osztálykirándulásokról is egyre több „alkoholos" történetet hallani.

A baj ott kezdődik, amikor a kamasz már nem tudja elképzelni a szórakozást, az ellazulást alkohol nélkül.

Ez nem feltétlenül függ a családi háttértől, azaz nem kell a szülőknek részegeseknek lenniük, hogy a gyerekük rászokjon az italra.

Sokkal nagyobb probléma, hogy nem mutatnak mintát a tartalmas kikapcsolódásra, az olyan örömforrásokra, mint a közös együttlét, a játék vagy a sport – véli a szakember, aki az alkoholhoz való tipikus magyar hozzáállást is okolja a negatív tendenciákért. Nálunk ugyanis szinte elfogadott, ha valaki rendszeresen a pohár fenekére néz, s az ünnepeknek is szerves része az ivás, mint például a közelgő húsvétnak, ahol hagyomány a gyerekeket itatni...
Megszivlelendő az a tény is
hogy egyedül vannak a gyerekek, legalábbis ami a szabadidő eltöltését illeti.

A nevelés elveszett valahol félúton a család és az iskola között.

A kamaszokban nagyon erős a szociális igény, muszáj találkozniuk.

A megoldást egy olyan közösség jelentené, ahol demokratikusan hozott szabályok vannak, ahol mindenkinek van feladata és felelőssége.

A felnőtt figyel, s csak ha kell, akkor lép közbe: programok szervezésében, célok kitűzésében és megvalósításában segít.

Az ilyen közösségek felvértezik a gyerekeket a más csoportokban őket érő támadásokkal, illetve a médiumokban látott rossz mintával szemben, megerősödnek, s nem válnak áldozatokká.

Másnaposan az iskolába

Sok iskolában a tanárok még hétfőn is érzékelik a hétvégi bulik hozadékát.
A gyerekek fáradtak, aluszékonyak, ami egyértelműen a hétvégi vad bulik rovására írható. A szombati ivászatot gyakran hétfőre sem sikerül kipihenniük...

S ami elképesztő: a szülők egyáltalán nincsenek képben, sokszor fogalmuk sincs, kivel van, mit csinál, mikor ér haza a gyerekük!

A gyerekek sokszor még videóra is veszik, hogyan hőzöngenek kapatosan, borosüveggel a kezükben...

Ennél kétségbe ejtőbbnek már csak azt tartjuk, hogyan jutnak a 14–15 éves gyerekek nagy mennyiségű szeszhez..SZELEKTIV-KISMAMA-INFO.

A PEDOFILIÁROL-

PEDOFILIA-A GYERMEK SZERETETE-???

A pedofília, görög eredetű szó, jelentése a "gyermek szeretete"! Manapság, felnőtt emberek nemileg éretlen gyermekek iránti szexuális vonzódását értjük rajta.
A gyerekre bármilyen módon történő ráhatás (erőszak, késztetés) testi és szellemi fejlődésüket negatívan befolyásolja.


A pedofília létezik mind homoszexuális, mind pedig heteroszexuális változatban.

A parafíliás emberek jellemzője, hogy betegségük tudatában vannak és szégyellik azt, ezért leginkább ügyeskednek, kibúvókat keresnek, ha igazolniuk kell magukat, pl.: szükséges papírok hiánya bébiszitter esetekben.

A szexuálisan visszaélő felnőtteket a legkülönbözőbb tényezők motiválhatják a visszaélésekre, ám ezek között csak egyik az ún. pedofil hajlam, vagyis felnőtt partner helyett gyermekkorú partnerek kényszeres kedvelése és keresése.

Ezek többnyire férfiak, akik pszichoszexuális fejlődésükben infantilisek maradtak, felnőttekkel szemben gátlásosak, a gyermekekkel viszont könnyen szót értenek, s velük kezdenek szexuális játékokat.

Ezt megkönnyíti, hogy rendszerint a foglalkozásuk is a gyermekekkel kapcsolatos: nevelők, papok, gyermekfelügyelők stb. S mint ilyenek, jól ismerik a kiválasztott gyermeket, akivel bizalmas, "baráti" viszonyt ápolnak, s gyengéd érzelmeket fejeznek ki.

A pedofil kapcsolatok többnyire nem jutnak el a közösülésig, hanem csak olyan, petting-szerű játékokból állnak, mint a nemi szervek simogatása vagy szájjal ingerlése. Az ilyen játékok aztán hosszabb időn keresztül ismétlődhetnek.

A pedofil hajlam csak nehezen, hosszas egyéni és csoport pszichoterápiával gyógyítható, amire különlegesen képzett szexuálterapeuta team kellene (a börtönbüntetés ugyanis senkit sem gyógyít meg).

A szexuális visszaéléseket átélt gyermekek többnyire nem tudnak közvetlenül és spontánul beszélni élményükről, mert a visszaélőnek titoktartást ígértek, s félnek tőle.

A szülőnek vagy szakembernek tehát fel kell ismerni a gyermek öntudatlan jelzéseit; a magatartásbeli változásokat és a pszichoszomatikus tüneteket.

A szexuálisan bántalmazott lányok többnyire visszahúzódnak, hallgatagok lesznek, a fiúkra inkább exhibicionista viselkedés jellemző. Általában nem tudják fölmérni, hogy mi történt velük, nem nagyon értik.

A tünetek skálája széles:

depresszió,

iskolakerülés,

alvási és étkezési zavarok,

drogfogyasztás,

öngyilkosságikísérletek.

A bántalmazás lelki és viselkedésbeli következményei is nagyon sokfélék lehetnek, a leggyakoribbak a következők: alvászavar, bepisilés, rémálmok, félelem a sötéttől, szörnyektől, bizonyos állatoktól, félelem az egyedülléttől, étvágytalanság, visszahúzódás, levertség, tanulási nehézségek, magatartási problémák az iskolában, drog és alkohol fogyasztás, szégyen, bűntudat, alacsony önértékelés, agresszív vagy kicsapongó szexuális viselkedés.

Tudnunk kell azonban, hogy egyik bántalmazott gyereknél sem jelenik meg az összes lehetséges tünet, valamint, hogy ezek az érzelmi és magatartászavarok nemcsak az erőszakot elszenvedett gyerekeknél tapasztalhatóak.

A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a szexuálisan bántalmazott gyerekeknél előbb-utóbb megmutatkoznak a trauma következményei. Az áldozatoknak szakszerű pszichoterápiára van szükségük ahhoz, hogy a bántalmazás hosszútávú, az egész személyiségfejlődésre gyakorolt negatív hatásai ne alakulhassanak ki.

Ha ez elmarad, a gyermek egészséges lelki fejlődése veszélybe kerül, és az alábbi tartós zavarok léphetnek fel:

  • bizonytalan identitás
  • negatív énkép
  • bizalmatlanság, magányosságaz indulatok elfojtása
  • kisebbrendűségi érzés
  • a szexuális élet zavarai
  • hajlam arra, hogy ismét áldozattá váljon
  • eltorzult, negatív testkép
  • visszatérő rémálmok és fenyegető emlékképek
  • memória zavarok
  • nyugtatóktól, alkoholtól, drogoktól való függőség
  • elhanyagoló, bántalmazó szülői magatartás

A bántalmazott gyerekek rendszerint csak hiányos, torz és nehezen értelmezhető emlékekkel rendelkeznek a velük történtekről, hiszen még nem is lehet kellő információjuk a felnőtt szexualitásról, az őket molesztáló felnőtt pedig gyakran megtéveszti őket.
A szexuális zaklatáson átesett gyermekeknek mindig súlyos problémát jelent a biztonságos és stabil én-határok kialakítása, hiszen a rajtuk esett erőszak mindig megsérti ezt a határt.

A trauma feldolgozás hosszadalmas folyamat, hónapokig, vagy évekig is eltarthat. A kezelést akkor lehet befejezni, amikor a terápiás célok megvalósultak vagy a páciens öngyógyító erői már külső segítség nélkül is működnek.

A GYERMEKKORI ALKOHOLFOGYASZTÁS

Gyermekkori alkoholfogyasztás

Akik gyerekkorban kóstoltak bele az alkoholba, gyakrabban lettek alkoholfüggők, mint azok, akik csak fiatal felnőttként ittak először..

Családokban, ahol a felnőttek rendszeresen isznak, esetleg sokat is, a gyerekek korábban kezdik az alkohol fogyasztását.

Ahol a nagyszülők, szülők erős szeszfogyasztása a minta, a családban élő gyerekek számára ez válik természetessé és maguk is könnyebben nyúlnak a pohár után.

A kutatók régóta vitatkoznak azon, hogy ilyen esetben van-e valamilyen öröklődő, genetikai hajlam is, vagy csupán az számít, amit a gyerekek maguk körül látnak és amihez hozzászokva úgy érzik: ezt mielőbb nekik is így kell csinálni. A kérdés tanulmányozására különleges lehetőséget kínált az ausztráliai népességkutatás. A szigetországban 6257 egy-, illetve kétpetéjű iker szerepel a nyilvántartásban, akiket kérdőívvel megkeresett az amerikai és ausztráliai pszichiáterekből álló munkacsoport.

A kutatás nem csupán az alkoholfogyasztás kezdetének időpontjára vonatkozott, hanem azt is igyekeztek tisztázni, milyen genetikai befolyás játszhatott szerepet az első pohár szesz megivásával a vizsgált személyek későbbi sorsára.

A statisztikai értékelés azt jelezte, hogy a 13 éves életkornál előbb induló, rendszeres szeszfogyasztás a későbbi években lényegesen szorosabb alkoholfüggést okozott, mint az, ha valaki csak felnőttkorában kezdett szeszt inni.

A későbbiekben a környezeti tényezők játszottak ebben elsősorban szerepet, de a gyerekkori ivás esetén a genetikai befolyás igen valószínűnek tűnt.

A munkacsoport szerint ez a megfigyelés nem csupán társadalmi, közegészségügyi szempontból fontos, hanem az alkoholizmus további genetikai kutatása szempontjából is különleges adatot jelent.

.

http://www.parameter.sk

PROBLEMÁK A NEVELÉSBEN

Problémák a nevelésben

Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar

Tünetei:

- figyelemzavar, dekoncentráltság,

- hiperaktivitás, állandó mozgás, túlmozgékonyság

- impulzivitás, lobbanékonyság

- nehézség a figyelem összpontosításában

- teljesítményük alulmaradhat

- tanulási és szociális problémák

Okok:

- öröklés,

- magzati fejlődésre káros hatások

Kezelés:

- pszichoterápia (szabálytanulás, önkontroll fejlesztés)

- gyógyszeres kezelés (gyógyszerfüggőség)

Gyermekkori depresszió

Tünetei:

- rossz hangulat, szomorúság

- alvászavarok, gátlásosság

- gyenge iskolai teljesítmény

- magányosság, fejfájás, hasfájás, hányinger, étvágytalanság

- antiszociális viselkedés

- reggeli fáradtság

- alacsony önbizalom

- negatív énkép

Depresszióban szenvedő gyermekek

n Éjszakai vizelet és széklet-visszatartási problémákkal jellemezhető depressziós gyermek

n Egyértelműen depressziós gyermek, pityereg, ok nélküli indulatrohamai vannak, nehezebben mennek aludni, rémálmok, alvajáró, álmában beszél

n Depresszív fóbiás szorongó gyermek, tipikus depressziós tünetek

Első életkori szakasz, amikor a depressziók és komor hangulatok valóban felbukkannak a serdülőkor.

Agresszív viselkedés

n Akkor minősül agresszívnek a viselkedés, ha nem szolgálja közvetlenül az önfenntartást, és nyilvánvalóan arra irányul, hogy azonos fajú társaknak ártalmat okozzanak (biológiai definíció)

n Fizikai agresszió

n Verbális agresszió

n Nem célra irányuló agresszió

n Célra irányuló agresszív viselkedés

– Hatalomgyakorló

– Instrumentális agresszió

Magatartási zavarok rendszerezése

n Alulszocializált, agresszív

n Alulszocializált, nem agresszív

n Szocializált, agresszív

n Szocializált, nem agresszív

Gyerekkori agresszív viselkedés fajtái

• Szembeszegülő viselkedés

Ř Autonómia megteremtésére irányul

Ř Szociális tapasztalat

(

2) Általános agresszív magatartás

v Kortársakkal szembeni önérvényesítő magatartás

v Testvérféltékenység helyzetében

Bandura: az agresszív viselkedés tanulható

Patterson: az agresszív magatartás hatalmi stratégia

Olweus: agresszivitás kialakulásához járulnak

- anyai elutasítás

- anyai engedékenység az agresszivitással szemben

- anya és az apa hatalmi eszközökkel való fellépése

- a fiú temperamentuma

Antiszociális viselkedés (lopás, csavargás)

- „jutalom késleltetése” képességének hiánya

- Lopás esetén fontos a szankció

- Csavargás előidézője a deviáns karriernek

- Gyermekkori lopások, csavargások szimbolikus jellegűek

Válsághelyzetek a gyerekek életében

Válás, egyszülős családok veszélye:

n Egyenrangú félnek, partnernek tekintik a gyermeket (kevésbé védett a gyermek)

n Egyedülálló anya nevelési attitűdje és lehetőségei nem azonosak a házaspár egyik tagjaként nevelő anyáéval

n Rosszabb anyagi helyzet

Válás hatása

n Konfliktus és ellenségesség mértéke

n Gyermek nem és életkora

n Távozó szülővel való kapcsolat

n Gyermek személyiségvonásai,adottságai

n Más kapcsolatok, támogató rokonok és barátok jelenléte

n Mennyire volt képes a gyereket nevelő szülő a nevelés jó körülményeit megteremti

Válás elfogadásának módja

n Elfogadni a házasság felbomlásának tényét

n Nem elköteleződni a szülői konfliktusokban és feszültségekben

n Megoldani a veszteséget

n Megoldani a haragot és önvádat

n Elfogadni a válás állandóságának tényét

n Realisztikus reményekkel kell rendelkeznie a kapcsolatot illetően

Egyéb válsághelyzetek

n Halálesetek, gyász

n Súlyos betegség, hosszas kórházi tartózkodás

n Örökbefogadás, a nem saját gyermek nevelése

– Gyakoribbak a nevelési problémák

– Szülői motiváció problémája

– Korai kötődés hiánya- http://www.google.hu

A GYERMEK

A GYERMEK

A gyermek az iskolában

„Átlagos gyermek”

Kit nevezünk "átlagnos gyermeknek?"

  • aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik,
  • szociokulturális kömyezete rendezett,
  • a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.

Az átlagtól eltérő gyermek

Értelmi képességek tekintetében az

átlagtól két irányban lehet jelentősen

eltérni.

A pozitív irányban való eltérés a tehetség és tehetségnevelés körébe tartozik.

A negatív irányba való elmozdulás az értelmi fogyatékos nevelés témakörébe illeszkedik. Ezzel a problémával a gyógypedagógia foglalkozik.

A tehetség

Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemzői:

Magas általános értelmi képesség:

a) lényegmegragadás,

b ) elmélyült -elemző gondolkodás,

c) szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés levonása.

Eredetiség, amely megnyilvánul:

-tartalomban, témában,

-problémafeltárásban,

-módszerben,

-kifejezésmódban (stílus).

Tehetségtípusok

Ranschburg Jenő - tehetségtípusok:

a) tudományos tehetség -a természettudományi vagy a társadalomtudományi tantárgyak elsajátításában, nyújt kimagasló teljesítményt,

b) vezetői tehetség -a különböző csoportok, közösségek feladatorientált irányításában kiemelkedő,

c) pszichomotoros tehetség -sport, mozgásművészet terén kiemelkedő képességű,

d) művészi tehetség a képző- és zeneművészet területén teljesítménye kiemelkedő.

Kreativitás

Kreativitás = alkotóképesség

Jellemzői:

flexibitás =szellemi rugalmasság

originalitás = eredetiség

redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi a probléma más szempontból való megközelítését

vizualizáció = a képzelet szabad áramlása

metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres felhasználása

értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás

analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az összefüggések feltárása

transzformáció= a megszokott határok átlépése

intuíció = a ráérzés

A tehetséges gyermek jellemzői

Ismeretszerzés:

nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról,

szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak

beszédük folyamatos, kifejező

gyorsan megjegyzik a tényeket

gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat

gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani

jó megfigyelők

sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat

megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét,

kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket

A tehetséges gyermek jellemzői

Motiváció:

az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak,

igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat,

a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket,

ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre törekszenek,

önkritikusak,

szívesen dolgoznak önállóan,

magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg feltétlenül szükséges

A tehetséges gyermek jellemzői

3) Kreativitás:

sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg,

egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási lehetőséget sorolnak fel,

gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak,

véleményüket nem rejtik véka alá,

nem kedvelik a sablonos megoldásokat,

jó humorérzékük van,

eredeti, színes fantáziaviláguk van.

A tehetséges gyermek jellemzői

4 ) Szociális viselkedés :

sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz,

nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek,

ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a konfliktusokat,

mennek a maguk útján,

nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan átgondolnák, elemeznék,

felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak,

általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a hasonló képességűek közül választják,

jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,

A fogyatékos gyermek

Pedagógiai szempontból azokat a gyerekeket tekintjük fogyatékosnak,

akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális

fejlődésére.

A fogyatékosság típusai :

1. Értelmi fogyatékosság

2. Hallási fogyatékosság

3 .Látási fogyatékosság

4. Beszédfogyatékosság

5. Mozgásfogyatékosság

A hátrányos helyzetű gyermek

Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények
között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett,
fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába.

Mikrokörnyezeti ártalmak:

» a család (vagy az ép család) hiánya

alacsony egy főre jutó jövedelem,

egészségtelen lakáskörülmények,

a szülők alacsony iskolai végzettsége,

a család életmódja,

az érzelmi hiány,

a deviáns környezet szocializációs ártalmai,

a gyerekekkel való törődés hiánya,

Makrokörnyezeti ártalmak:

az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ),

nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság,

a település helyzete, az infrastruktúra hiánya,

a település kulturális életének színvonala

A veszélyeztetett gyermek

Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak

fejlődésében erősen gátolt.

A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő.

A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli.

Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni.

A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy

veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet

azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

A deviáns viselkedés

A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent.

A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője,

hogy a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek.

(normaszegő viselkedés)

A deviáns viselkedést kiváltó okok családi és társadalmi eredetűek.

rossz szociális helyzet,

felbomlott család,

a szülők alkoholizmusa,

kulturálatlan életmód,

elhanyagoló nevelés,

brutális bánásmód,

 a család laza erkölcsi normái,

kriminalitás a családban

A deviáns viselkedés jellemzői

Beszédstílus:

szegényes szókincs,

sztereotip elemek gyakorisága a beszédben,

tartalmilag sivár kommunikáció,

trágárkodás.

Külső megjelenés:

testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált,

elhanyagolt, piszkos ruházat,

divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés.

Viselkedés -csoporthelyzet:

agresszivitás, durvaság, támadó attitűd,

magányosság, peremhelyzet,

nyugtalanság, hipermobilitás,

szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció,

csavargás, igazolatlan hiányzások,

hazudozás,

tartós iskolai teljesítményromlás.

http://www.google.hu

MIÉRT SIR ?

Miért sír? Mit tegyünk, ha sír?

Mottó: A gyermek nem azért sír, mert elkényeztetett vagy rossz, hanem azért, mert anyja nélkül fél.

Ha ilyenkor a szülő nem segít rajta, nem állítja helyre a nyugalmát – ami általában puszta megjelenésére megtörténik-, az éppen olyan vétek, mintha enni nem ad, ha éhes, vagy nem teszi tisztába, ha csípi a pelenkatartalom.

Ranschburg Jenő

Ha az újszülött felsír, az jót jelent: egészséges. “Hogy a reflexek normálisak, a gépezet működik.” De különösen a gyöngéd születés elmélete és gyakorlata szerint az újszülött sírásának más értelmezése is lehet:

Ő ne tudna beszélni, a világra jövő gyermek?

Teljes lényével tiltakozik, és ezt ordítja:

“Nem! Ne nyúljatok hozzám! hagyjatok! hagyjatok!”

közben könyörög:

“Segítsetek! Segítsetek!”

A sírás a baba kommunikációja, de nem mindig könnyű megérteni.

A sírás félreértése későbbi problémákhoz is vezethet, nem beszélve az anya frusztrációjáról, aki szinte mindenhonnan azt hallja, hogy az anyák rövid időn belül megtanulják megérteni kisbabájuk jelzéseit.

A gondos anyukák, akik gyermekük minden olyan viselkedését, amely erős izgalom következménye (pl. sírás, ujjszopás), éhségként értelmeznek, és a kezdetben még intenzíven, később egyre kevésbé tiltakozó gyermeket valamennyi ilyen alkalommal megetetik.

A következmény világos: a különféle ingerek hatására felébrendő izgalomhoz fokozatosan hozzátapadnak a táplálkozás asszociáció, és a gyermek éhséget fog érezni olyankor is, amikor fiziológiás (a hypothalamus által kezdeményezett) éhségről szó sem lehet.

Ranschburg Jenő

Egy régi, annak idején sok kiadást megért könyvet lapozgattam nemrég, (Pikler Emmi: Mit tud már a baba?) és ott olvastam, hogyan lehet sírásra nevelni a kicsit: a sírás a környezet számára nagyon erős inger, ezért az anyák – főleg, ha egy kicsit bizonytalanok – azonnal szeretnék megszüntetni a sírást.

Nem a sírás okára figyelnek, hanem arra, hogy ne sírjon a kicsi.

Felveszik, ringatják, járkálnak vele, ami persze a csecsemő számára egy kellemes érzés, elringatja, félálomba juttatja és ami a legfontosabb, abbahagyja a sírást. Gyorsan rájönnek a gyerekek arra, hogy ha sírnak, akkor ringatják, felveszik őket, egyszóval rászoknak a ringatásra, a járkálásra, és szinte megállás nélkül sírnak.

Az európai gyermeknevelési gyakorlat gyakran elválasztotta egymástól az anyát és a csecsemőjét, és mai szemmel nézve sokszor kegyetlen módon próbálta “elhallgattatni” a babát (szoros pólyázás, máktea) vagy tette anyai erénnyé a sírás elviselését (az elkényeztetés tilalma, “erősödik a tüdeje”)

A csecsemő sírása mindig kifejezett figyelemfelhívó jel.

A szülőkben létrejövő érzelmek széles skáláján keresztül többnyire valamilyen cselekedetet, a csecsemőről való gondoskodást eredményezi.

A kisbaba sírásának mennyisége, gyakorisága, a kiváltó okok is változnak az első év folyamán.

Ugyanakkor a szülők viszonya saját csecsemőjük sírásához, érzelme, megértése is jelentős átalakuláson megy keresztül ezen idő alatt. Nemcsak tanulási folyamatról van szó, azaz, megtanuljuk, miért sír a csecsemő és ezt meg is tudjuk szüntetni, hanem elkezdődik a szülői szerepben való érési folyamat is.

Mindemellett a szülő és a síró csecsemő közötti együttműködés könnyű és nehéz periódusai váltják egymást.

Makói Zita: Sír a csecsemő

Akármilyen szorgalmasan is járjuk körül ezt a témát, akárhány tudományos fejtegetés végighallgatunk, a tapasztalatok azt mutatják: a sírás együtt jár a csecsemőkorral, és ezt az anya gondoskodása csak bizonyos mértékig tudja befolyásolni. Vannak sírós, és kevésbé sírós babák. Vannak türelmes, és kevésbé türelmes anyák.

Sírós babák pedig vannak

A sírást nemcsak értelmezni nehéz sokszor, hanem elviselni is.

Bergman filmjében, a Kígyótojásban a kísérleti személy asszony a kezdetben babusgatja, ringatja, aztán saját fülét próbálja befogni, végül megfojtja a sérült, a sírást abbahagyni nem képes gyermeket. Bár erről szemérmesen hallgatunk, a hosszantartó sírás agressziót válthat ki az anyában, és akár veszélybe sodorhatja a csecsemőt (megrázás).

http://www.babanet.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

AZ ÉRVÉNYESÜLÉS NEM AZ -IQ- MULIK

Az érvényesülés nem az IQ-n múlik - mitől leszel életrevaló?

Ha megpróbálnánk megfogalmazni a családi élet, a gyermeknevelés célját, talán sokak számára valami olyasmi lenne, hogy egyfelől szeretné biztonságban, épségben felnevelni gyermekét, másfelől ha lehetséges, szeretné megtanítani neki, hogyan lehet boldog.

Ezért olyan fontos a szülőknek, hogy már a várandósság és a szülés élménye megalapozza a későbbi jó kapcsolatot, hogy olyan iskolát sikerüljön találni, ahol mindent megadnak a gyereknek a későbbi boldoguláshoz, és persze ugyanerre törekszik a szülőpár otthon is.

Azzal együtt, hogy a pszichológia az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt helyez a boldogság feltételeinek a megtalálására, természetesen nincs egyszerű recept.

Sok múlik a hozott adottságokon, a veleszületett temperamentumon, amihez aztán jól, vagy kevésbé szerencsésen illeszkedik a család és a külvilág, és végül sok-sok bonyolult egymásra hatás eredményeként alakul ki, kivé is válunk. Ezzel együtt is sokat tehet a szülő azért, hogy a gyerek megtanulja jól érezni magát a bőrében, jól beilleszkedni a társadalomba.

Az érvényesüléshez érzelmi intelligencia kell

Az EQ összetevői

Az érzelmi intelligencia komplex képességek összefoglaló megnevezése.

Ide tartozik:

Az önismeret

Az ambíció, a törekvések, a szívósság

Az önkontroll, a vágyak és indulatok kézben tartása, a hangulatváltások fékentartása

Az empátia, a képesség arra, hogy mások lelkiállapotában eligazodjunk, az érzelmeikkel tisztában legyünk és a közös hangnemet megtaláljuk

Képesség a belátásra, változásokra, konzekvenciák levonására

A személyiség fejlesztésére tett igyekezet

A kutatások azt mutatják, hogy ahhoz, hogy megtaláld a helyed az életben,sokkal fontosabb az ún. érzelmi intelligencia, mint az általános intelligencia, amit az IQ tesztek mérnek.

Az érzelmi intelligencia olyasmit jelent, hogy értjük magunkat és másokat az érzelmek és szükségletek szempontjából, és tudunk is ezekre reagálni. Aki jó érzelmi intelligenciával rendelkezik, az el tudja viselni önmagát. Ez fejleszthető képesség, a család segíthet a kialakításában azzal, hogy érzelmileg biztonságos közeget nyújt, ahol tudja a gyermek, bármit is tesz, a szülők szeretetét nem vesztheti el.

Hozzájárul az érzelmi intelligencia fejlődéséhez a mese hallgatása (nem nézése TV-ből!), a játék, később pedig mindenféle művészeti tevékenység. Utóbbi az élmények átélését és magát az alkotást jelenti, semmiképp sem azoknak a műveknek kötelező átkínlódását, amiket ismerni „illik”.

A visszajelzéssel ne spórolj, mert az árt a gyereknek

A gyermek életében mindenképp van egy életkor, amíg a külső visszajelzések rendkívül fontosak számára.

A kisiskoláskorban különösen nagy súlyt kap a teljesítmény létrehozása, és mások általi elismerése, de persze már a kisebb gyermek is azonnal szalad a friss rajzzal a szülőhöz dicséretre várva.

A kamaszon nem látszik, hogy adna apja vagy anyja véleményére, legalábbis sokan így értelmezik a serdülő tüskésségét. Holott éppen a fokozott sértődékenységből sejthető, hogy nagyon is húsbavágó minden, ami a szülőktől érkezik. A felszínes dicsérgetést valószínűleg elutasítja, azonban nagyon igényli, hogy képességeit őszintén, mélyen elismerjék. Fontos tehát, mikor milyen visszajelzést kap a gyermek.

Művészet megtalálni az egyensúlyt az őszinteség, és a között, hogy ne sértsük meg a gyermek érzékenységét. Találkoztam olyan klienssel, aki harminc éves kora fölött is emlékezett, hogy kiskorában anyja egyszer leszólta rajzát.

Kettesről hármasra javítani munka - értékeld!

A gyermek minden életkorban sérülékeny, így fontos az óvatosság. Azonban nem teszünk jót, ha a gyermek teljesen átlagos képességeit állítjuk be emberfelettieknek, mert zavart fog benne kelteni, mikor látja, hogy az iskolában és más közegekben másként értékelik. Tehát mondhatjuk, hogy tetszik a rajz (ami tényleg tetszik, hiszen ő festette, belőle mutat meg valamit), de ne állítsuk, hogy nagy festőművész lehet belőle, ha erre semmilyen jel nem utal.

És fontos, hogy ne csak az objektív eredményre reflektáljunk, hanem inkább a befektetett energiára. Őszinte dicséretet érdemel, ha javított kémiából, ha e mögött munka áll.

A legfontosabb persze az, hogy mi magunk fogadjuk el őt olyannak, amilyen, hiszen ezzel tanítjuk meg legjobban, hogy ő is ezt tegye magával és környezetével.

Ne féljünk, elkényeztetett gyermek nem abból lesz, akit túlzottan szerettek szülei, hanem aki fontos területeken érzelmi nélkülözést szenvedett, és ezt máshonnan (például érdemtelenül szerzett dicséretből, figyelemből) kénytelen pótolni.

http://divany.hu/poronty

SZELEKTIV –KISMAMA-INFO

A FOGCSIKORGATÁS LELKI OKAI

A fogcsikorgatás lelki okai

Álmában csemetéd hangosan rágódik, és recseg az állkapcsa? Tudd meg, milyen problémák gyötrik, és hogyan szüntetheted meg a kényszeres tünetet!

Az éjszakai fogcsikorgatás gyakori jelenség a felnőtteknél, de a fiatalabbaknál is sűrűn előfordul. Ha csemetéd álmában rágódik, és csikorgatja a fogait, lehet, hogy nincs többről szó, csak megfázott, vagy valamilyen légúti fertőzéssel küszködik. Általában azonban nemcsak a látszat mutatja, hogy a gyerek őrlődik valamin, de pontosan így is van.

A fogcsikorgatás hátterében legtöbbször valamilyen lelki feszültség áll, ha tehát szeretnéd, hogy porontyod fogzománca ne szenvedjen maradandó károsodást, mihamarabb járj a dolog végére!

Hogyan indul a gyerek a suliba?

Figyeld meg, hogy a lurkók mit tesznek, mielőtt elindulnának!

A profiA spontánA szórakozottAz izgulós

Amennyiben úgy érzed, biztos, hogy nem egészségügyi problémáról van szó, de te magad nem tudod megfejteni a pontos okokat, fordulj szakemberhez, aki speciális terápia segítségével fényt deríthet a gyerkőc lelki bajaira.

Adott esetben azonban te is segíthetsz csemetédnek: tudd meg, mi állhat a zavaró éjszakai jelenség mögött!

A stressz miatti szorongás

A stressz leggyakrabban a túlzásba vitt munka kapcsán kerül szóba, a gyerekeknek is megvan a maguk stresszforrása. Az iskola vagy a családon belüli problémák feszültséget kelthetnek porontyodban, még akkor is, ha az elmondása alapján számodra nem tűnik akkora tragédiának, hogy a tornaórán piszkálják, mert nem tud kötélre mászni.

Van, aki a hirtelen változásokkal nem tud megbirkózni, és a költözés vagy egy új osztályba kerülés miatt csikorgatja a fogait. A jelenség azonban nem alakul ki rögtön, amint egy feszültebb napja van a gyereknek: a fogcsikorgatás jellemzően a hosszabb, tartósan fennálló stresszes állapot következménye. Ha megszűnik ez a helyzet, a zavaró éjszakai hangok is elmúlhatnak, ehhez azonban a te segítségedre is szüksége van szemed fényének.

Ha egy új szituációt képtelen megszokni, próbálj te magad új barátokat keresni neki, és segítsd a beilleszkedést új lakóhelyeteken azzal, hogy elkíséred ismerkedni és játszani.

Amennyiben a suliban van probléma, próbáld kideríteni, mi az, ám, ha nem éppen az újdonság élménye okozza a kicsi szorongását, vedd fontolóra az iskolaváltást is. Ha ugyanis annyira tartós a stresszhelyzet, hogy a gyereknél hasonló tüneteket okoz, valószínűleg nem ő a hibás, és nem biztos, hogy a helyzet enyhülni fog.

Csalódás, bánat

Nem csupán a stressz, de a lelki fájdalom is eredményezheti, hogy csemetéd éjszakánként egymáshoz préseli a két fogsorát.

A gyerekek számára az erős bánat még ismeretlen érzés lehet, amit nem csupán olyan súlyos dolgok válthatnak ki, mint egy családtag elvesztése, de egész apróságok is, melyekről nem is gondolnád.

Ha csúfolják az iskolában, és elfordul tőle az egyik legjobb barátja, szintén érzelmileg hullámvölgybe kerülhet. Amennyiben pedig még ő maga sem tudja megfogalmazni, mi a problémája, csak nyomja a szívét a bánat, a tanácstalan helyzet feszültséghez, végül fogcsikorgatáshoz vezet. Amennyiben feltűnt, hogy az utóbbi időben megváltozott a kicsi hangulata, és korábbi önmagához képest búskomor és levert, valószínűleg ezért gyötri az állkapcsát álmában.

Hogy megtudd, mi az a szomorú esemény, melyet nem tud feldolgozni, próbálj meg beszélni vele, és, ha nem derül ki, szedd ki belőle játékkal! A különféle szituációs játékok során a gyerekek tudat alatti problémáikat is könnyebben előadják, csak fel kell ismerned, hogy miért veszekszik az egyik baba a másikkal. Amennyiben a csalódás és a bánat feldolgozásában te nem tudsz segíteni, vedd igénybe gyerekpszichológus vagy az iskolapszichológus segítségét.

Nem tud megfelelni önmagának

A fogcsikorgatás gyakran a precíz, maximalista gyerkőcöknél fordul elő, akik saját maguknak állítják olyan magasra a lécet, hogy végül nem tudják átugorni. Ez akkor fordulhat elő, amikor a kicsi oviból iskolába kerül, vagy az alsó tagozatból a felsőbe lép, és eddig teljesen ismeretlen kihívásokkal találja szemben magát. Ha tudja, hogy eddig mindent könnyedén teljesített, szorongást okozhat neki az az élmény, hogy ezúttal vannak nála jobbak, és akad olyan feladat, amivel alaposan meggyűlik a baja. Bár ez többnyire azokra a gyerkőcökre jellemző, akik értelmileg fejlettebbek a kortársaknál, az is előidézheti a belső feszültséget, ha te vársz el túl sokat a picitől.

http://www.femina.hu

A DICSÉRET IS ÁRTHAT A GYEREKNEK

A dicséret is árthat a gyereknek

3 mondat, amit ne ejts ki a szádon

A rossz dicséret elveszi a motivációt, rombolja az önértékelést vagy egyszerűen csak hatástalan.

83

Bizonyára te is tisztában vagy a pozitív megerősítések erejével, és gyakorta megdicséred csemetédet - ami az egyik legjobb dolog, amit tehetsz. Hiszen a gyerkőc a legkevésbé sem lesz elbizakodott vagy elkényeztetett csak attól, hogy jóságát néhány kedves szóval jutalmazod.

Sokkal inkább olyan viselkedés felé terelheted őt, amilyet látni szeretnél tőle: azt ismered el, azt bátorítod. Közvetetten pedig eltereled attól a fajta viselkedéstől, ami kevésbé kívánatos.

Bizonyos fajta dicséretek azonban nem feltétlenül célravezetőek, sőt, vakvágányra vihetik a gyerek önértékelését - tudd meg, melyek ezek.

Így lesz belőle sikeres felnőtt

- Hogy te milyen jó vagy!

Természetesen nem baj, ha időről időre önmagáért is megdicséred gyermekedet, hiszen éppen ezáltal tapasztalja meg azt a fajta feltétel nélküli szeretetet, ami alappillére az egészséges személyiségfejlődésnek.

Ám a rendszeres ok nélküli dicséret többet árthat, mint amennyit használ, mivel a gyerkőc úgy érzi, bármit tesz - vagy éppen nem tesz -, így is, úgy is jó. Ez a fajta hozzáállás pedig már óvodában vagy az iskolában megbosszulja magát, a későbbiekről nem is beszélve.

Ha tehát megdicséred csemetédet, fogalmazd meg azt is, hogy mivel érdemelte ki az elismerésedet. Például: "Milyen ügyesen rendet tettél a szobádban!" vagy "Milyen szépen vigyázol a kistestvéredre!"

- Mennyivel okosabb-ügyesebb-szebb vagy, mint a másik gyerek!

Nagyszerű, ha gyermeked valamely vagy akár több tulajdonsága révén kiemelkedik az átlagból, ám önmagában ezért nem szerencsés megdicsérni. Semmiféle közösségben nem könnyíti meg számára a beilleszkedést, ha fölötte érzi magát társainak, ráadásul hosszabb távon az énképe is torzulhat. Fontos persze, hogy tudatosítsd benne az értékeit, ám ezzel párhuzamos fordíts figyelmet az empátia fejlesztésére is, ami alapvető feltétele a másokkal való együttélésnek. Magyarázd el neki, hogy mindannyiunknak akadnak erős és gyenge pontjai egyaránt, és nincs a világon olyan ember, akitől ne lehetne valamit tanulni.

9 ötletes alvássegítő szerkentyű 5000 forint alatt15 tipikus nevelési baki15 jel, hogy lelki problémákkal küzd a gyerekA gyerekek 15 legkedvesebb szórakozása15 tipp, hogy angyali gyerkőcöt nevelj15 alvássegítő tipp, ami biztosan beválikA 11 legédesebb gyerekdal16 bűbájos játék lányoknak és fiúknak14 csábító, de annál károsabb édesség12 szabadtéri játék gyerkőcöknek

- Szépen megtanultad a verset, máskor miért nem vagy képes erre?

Ez a fajta úgymond dicséret valójában bírálat, egyszersmind elvárás, amit természetesen a gyerkőc is pontosan tud. Így a fenti mondat a legkevésbé sem tölti el sikerélménnyel, sokkal inkább azt az érzést mélyíti el benne, hogy ő nem

Ha szeretnéd, hogy gyermeked valóban jobbá váljon valamiben, az elismerés valóban elismerés legyen - se nem több, se nem kevesebb.elég jó.

A kevéssé dicsőséges múltbeli megnyilvánulásait - miután akkor és ott megbeszéltétek őket - lehetőleg se direkt, se indirekt módon ne idézd fel a továbbiakban. Ez ugyanis csak arra jó, hogy feleslegesen elmélyítse a bűntudatot a gyerekben, ami az önértékelését is károsan befolyásolja. Ha pedig ő sem hisz saját magában, hogyan boldogulhatna felnőttként az élet különböző területein?

Plusz három tipp, hogy a jó dicséret még jobb legyen

A dicséret milyenségén is múlik, hogy egy gyermek megmarad-e annak a szabad lelkű, önállóan gondolkodó, belülről vezérelt lénynek, akinek született, vagy bedarálja a mindenkori környezete, leginkább a fogyasztói társadalom.:

A dicséret váltson ki önvizsgálatot és öndicséretet a kicsiben, valahogy így: "Most biztos büszke vagy magadra!" Ez a fajta megfogalmazás önértékelésre készteti a gyereket, hiszen elgondolkodik a tettén - következésképpen felismeri lehetőségeit és képességeit, ami viszont abban segít, hogy meghatározza az identitását.

Dicsérd úgy a gyereket, hogy azt mások is hallják. Tégy úgy, mintha nem tudnád, hogy figyel, és mondd például azt: "Hogy ez a gyerkőc milyen udvarias mostanában!" Ez a fajta értékelés azért rendkívül hatásos, mert a gyerek tökéletesen őszintének és minden hátsó gondolattól mentesnek fogja tartani azt.

Biccents, kacsints, mutasd fel a hüvelyujjad, mosolyogj! Amikor szavak helyett - vagy azok mellett - gesztusokkal fejezed ki az elismerésedet, az erősebb motivációt jelent, mert őszintébbnek, ebből kifolyólag hihetőbbnek tűnik. Ugyanakkor arra készteti porontyodat, hogy eltűnődjön az adott cselekedete fölött

http://www.femina.hu/.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

MANIKÜRPARTI ELKÉNYEZTETETT ÖTÉVESEKNEK

Manikűrparti elkényeztetett ötéveseknek

A múltkor luxuskölyköknek ajánlottak gyerekszobabútort, most kicsit tovább merészkedünk a sznobságban.

Mert milyen dolog az, ha anya kozmetikába mászkálhat, megcsináltatja a körmeit, szegény hátrányos helyzetű csemetéje pedig kimarad a jóból? Rendezze a gyerek szülinapi partiját egy manikűrszalonban! New Yorkban most ez a menő.

A Dashing Diva West nevű New York-i szépségszalonban már egészen kicsiknek szerveznek manikűrpartit: a 3 és 8 év közötti gyermekekre szabott manikűrt, pedikűrt, csillámos testfestést és üdítőitalt tartalmazó csomag ára 35-52 dollár (5-8 ezer Ft) gyerekenként. Ugyanez a csomag 9-12 éves gyerekeknek 43-56 dollár. A 13-16 éves tinik bulijáért 46-60 dollárt kell fizetni fejenként.

Anyáink idejében még a hajfestés is tiltott dolog volt egy iskolás lánynak, és mi sem járhattunk kilakkozott körömmel gimnáziumba. Jóanyánkat maximum a garderóbszekrény előtt utánozhattuk legálisan, felvéve gönceit (egészen addig, amíg a tűsarkú topán sarkát ki nem törtük.)

Az idők változnak, most már az óvodában sem szólják meg a kislányokat, ha vörösre festett körömmel és parfümfelhőben úszva libegnek be a csoportszobába.

Sőt, a sznob anyák legnagyobb örömére
külön iparág fejlődik az elkényeztetett gyerekek szépségápolására. Klassz lehet a barátnőkkel Cosmopolitant szopogatva benyögni, hogy az ötéves lányunk születésnapi partija exkluzív környezetben lesz: egy manikűrszalonban tucatnyi alkalmazott fogja lesni a mini parishiltonok minden kívánságát.

Ha a sznob anyucit netán örökmozgó kislánnyal áldotta meg a sors, ezért képtelen rávenni, hogy kipárnázott lábujjakkal mozdulatlanul ücsörögjön egy szalonban arra várva, hogy megszáradjon a körmén a lakk, akkor Photoshoppal még mindig varázsolhat belőle fotómodellt.

http://divany.hu/poronty-SZELEKTIV

ÉJSZAKAI FELRIADÁS-PAVOR NOCTURNUS-

Pavor nocturnus, az éjszakai felriadás

Nagyon sok gyereknél előfordul, hogy szinte minden éjszaka felébred. Ez 3 és 8 éves kor között teljesen természetes, nem magatartászavar.

Sok minden lehet e mögött.

-Van, hogy egyszerűen csak a szülő testi közelségére, az az nyújtotta biztonságra vágyik a gyerek.

-Persze nem mindenki örül egy az éjszaka közepén közéjük furakodó gyereknek, és vannak gyerekek, akikkel szinte lehetetlen együtt aludni.

Mégis hosszútávon jobban járunk, ha engedünk és megoldást keresünk arra, hogy a gyermek igénye ki legyen elégítve és mi is jól érezzük magunkat.

-Vannak családok, ahol egy matrac a földön, vagy egy az ágy mellé tolt heverő hoz megoldást.

A gyerekek 7-8 éves koruk körül egyre kevesebbszer ébrednek fel és bújnak szüleik közé. Tehát önmagában az ébredés még nem jelent semmi rosszat.

Van, hogy a nappal ért hatások következtében rossz álomból riad fel a kisgyerek. Az álomképek szimbolikusan tükrözik a megélt dolgokat, és magát az álmot is el tudja mesélni a kisgyerek. Ezek az ébredések az éjszaka második felében szoktak előfordulni.

Van azonban egy igen speciális alvászavar, mely igazán drámai tünetekkel jár.

Ez a pavor nocturnus, az éjszakai felriadás.

A kisgyerek éjfél felé hirtelen felül az ágyában, nagyra nyitja a szemeit és hangosan, sikítva kiabál. Felgyorsul a szívverése, remeg, izzad. A sikítás után sírás következik, a szülő bármit tesz, nem tudja megvigasztalni. A gyerek nem alszik, de nincs is ébren. Amikor a roham elmúlik (lehet 15 perc is), akkor szépen visszaalszik, és másnap nem is emlékszik semmire.

Leginkább az különbözteti meg a rossz álmok okozta felriadásoktól, hogy a pavor rendszerint éjfél előtt jelentkezik, a mély alvásszakaszban.

Ebben az alvásszakaszban nincsenek álomképek, azok a későbbi, felületes alvásszakaszban jelentkeznek. Így logikus, hogy a gyerek nem is tud semmi rossz álomról bezámolni.

Mit tehetünk? Mik lehetnek a kiváltó okok?

-Kerüljük az olyan délutáni és esti tevékenységeket, melyek nagyon kifárasztják a kisgyereket. A kimerültség meghosszabbítja a mélyalvás szakaszát, így nő az éjszakai roham valószínűsége is.

-Fontos, hogy időben kerüljön ágyba a gyerek. A szeparációs szorongását csökkenthetjük pl ha odafigyelünk az ébrenlét és alvás átmenetére. Hiszen egy óvodás kisgyerek már nem cumizik, nem szopik este, de még kicsi ahhoz, hogy az ágyban olvasson egy kicsit elalvás előtt, ezért nagyon fontos az esti mese, a szülővel való esti összebújás.

A pavor sokszor együtt jár az alvajárással is. Ezeknek a gyerekeknek a felmenői között többen is vannak, akik gyerekként küzdöttek az éjszakai felriadással vagy az alvajárással.

A felriadáskor nem tehetünk mást, mint a gyerek mellett vagyunk, öleljük, és várjuk, hogy elmúljon a roham. Az ébresztgetés hasztalan, a roham végén a kicsi szépen alszik tovább. Tehát nincs más dolgunk, mint kitartani, a serdülőkor végére rendszerint megszűnik ez a fajta alvászavar.

Illetve ha túl sűrűn jelentkezik, akkor érdemes gégeszakorvossal kivizsgáltatni, ugyanis az egyik kiváltó ok lehet a megduzzadt orrmandula okozta fulladásélmény is.

De az is lehet, hogy a háttérben lelki okok állnak, pszichológiai kiváltó okok jellemzően az erős szorongás és a depresszió, ha a szülő erre gyanakszik, érdemes pszichológushoz vinni a gyereket.

http://zimme-zum.blog.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

011. december 24., szombat

AZ ELKÉNYEZTETÉSRŐL

Elkényeztetett-e az ön gyermeke?

Valószínűleg minden szülő hallotta már az "Elkényeztetitek ezt a gyereket!" című mondatot. Tulajdonképpen mit is takar az elkényeztetett gyerek fogalma? Honnan tudhatjuk, hogy a miénk az-e, illetve hogyan kerülhető el, hogy az legyen?

A legtöbb szakember összerándul arra a kifejezésre, hogy "elkényeztetett gyerek". Azok a szülők, akik úgymond elkényeztetik gyermeküket, nem tesznek mást, mint megpróbálnak neki mindent megadni, anélkül, hogy meg kéne dolgoznia érte. Az élet azonban nem így működik.

Miért nem lehet a csecsemőt elkényeztetni?

Egy csecsemőt nem lehet elkényeztetni- Mivel az újszülöttek csak akkor sírnak, ha valamire szükségük van, nem lehet őket elkényeztetni. Ők nem akarnak manipulálni, próbálkozni. A gyermek újszülött korában kell a szülőnek kialakítani csemetéjében az érzést, hogy a világ, amelyben él, biztonságos, bármikor számíthat ránk.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Persze később már el lehet "rontani" a gyereket azzal, ha túl sokat kap, ha nincsenek biztos támpontot jelentő határok, ha olyat is engedünk neki, ami árthat az egészségének - ám hat hónapos korig nem beszélhetünk elkényeztetésről!

Kutatások bizonyították, hogy azok a gyerekek, akiknek szülei mindig gyorsan reagáltak a gyermek valós igényeire, ideértve a sírást is (hiszen ők még csak így tudják jelezni, ha valamire szükségük van), sokkal kiegyensúlyozottabbak és önállóbbak az első születésnapjukra, mint kortársaik. Ennek oka, hogy megtanultak bízni a szülőkben, tudják, hogy akármikor számíthatnak rájuk.

No de mit jelentenek akkor a tipegők hisztériás rohamai? Ők sincsenek elkényeztetve? Szakemberek állítják, hogy ezek a hisztik a fejlődés természetes velejárói. Ebben a korban alakul ki az énképük, és önálló személyiségüket úgy fejezik ki, hogy egyszerűen nemet mondanak. Ez teljesen normális, ám koránt sem jelenti azt, hogy nem kell határokat húznunk! Az, hogy bármit is szeretnénk tőle, mindenre csak azt hajtogatja: "Nem, nem, nem"- nem azt jelenti, hogy el van kényeztetve. Egyszerűen csak arról van szó, hogy gyermekünk immár két éves.

Az elkényeztetés három jele

Tehát, ha egy gyakran dédelgetett csecsemő és egy hisztis kétéves sem elkényeztetett, honnan tudjuk, hogy a mi gyerekünk az? Íme néhány példa:

Étkezés: Elkészíti a vacsorát, ám gyermeke nem hajlandó enni belőle, mert éppen valami mást kíván. Egyszer-kétszer ez előfordulhat, ám ha rendszeresen külön igényei vannak az étkezéseket illetően, és ezt meg is kapja, könnyen elkényeztethetjük. A megoldás az, ha nem hagyjuk magunkat. Semmi baja nem lesz egy ötévesnek, ha kimarad nála egy étkezés.

Hiszti: Kétéves korban normális, ám ha egy 5-6 éves gyerek hisztizik azért, mert nem kapja meg amit akar, az nincs rendjén. Kisgyermekkorban talán csak így tudja kifejezni az érzéseit, ám nagyobb gyerekeknél ez egyszerű manipuláció.

Túlzott függés a szülőtől: Ha a gyerek nem tud elaludni a szülő jelenléte nélkül, vagy nem lehet a nagyszülőknél vagy bébiszitternél hagyni, esetleg hisztizik, ha oviba vagy iskolába kell mennie, problémát jelent. Igen, a gyermek függ tőlünk, de az életkor előrehaladtával meg kell tanulnia jól érezni magát mások társaságában és egyedül is.Az elkényeztetett kifejezés helyett egyre gyakrabban használják ilyen esetekre a "túlféltett" terminológust.

Ennek hátterében az áll, hogy a szülők úgy kezelik a gyereket, mintha sokkal fiatalabb lenne valós életkoránál. Ennek jele lehet még, ha a gyermek továbbra is úgy viselkedik mint a tipegők: visítozik, kiabál, harap vagy verekszik. Ez mind azt jelzi, hogy nem biztos önmagában.

Öt javaslat az elkényeztetés megelőzésére

Legfontosabb talán, hogy már tipegő kortól folyamatosan állítsunk fel az életkornak megfelelő határokat. Külső, biztonsági határvonalak: Idetartoznak például a "Ne nyúlj a forró sütőhöz!" vagy a "Ne szaladgálj az úttesten!" című mondatok. Mindig tartsuk magunkat ahhoz, hogy mi megengedett és mi nem a számunkra! Ezektől sose térjünk el, hiszen gyermekünk biztonságát szolgálják!

A pozitív viselkedést erősítsük! Ösztönözzük a gyermeket a számunkra megfelelő viselkedési mintára (kérd el, köszönd meg, szépen játssz a többiekkel stb.) sok dicsérettel. Mindig a pozitív

Eseményeket erősítsük ahelyett, hogy a negatívakért dorgáljuk.

Beszéljen nyíltan gyermekével viselkedéséről! Az iskoláskorú gyerekekkel le lehet ülni megbeszélni a problémákat. Azonban a "Miért csinálod ezt?" kérdésre nagy valószínűséggel nem tudnak mit mondani. Próbálkozzon inkább a "Kíváncsi vagyok, mi lehet ennek az oka?"- val. Egy ilyen jellegű odafigyelő kérdésre meglepő válaszokat kaphatunk.

Maradjon higgadt! Ha elveszti türelmét a gyerek rossz viselkedése miatt, attól csak ön is rosszul fogja magát érezni, és úgy tűnik, nem tudja uralni a helyzetet (hasonlóan, mint egy elkényeztetett gyerek). Ezen kívül a kiabálás nem tanítja jobb viselkedésre a gyereket!

Legyen következetes! Mindig azt tegye, amit megígért! Ha a gyereknek azt mondta, következményei lesznek egy bizonyos viselkedésnek, tudniuk kell, hogy komolyan gondolja! Ha csak fenyegetőzik, az nem vezet semmire!

Ha egy gyerek elveszti az önuralmát, az mindig egyfajta segítségért való kiáltás, nem pedig az elkényeztetés jele. Ezért fontos már egészen kis korban a pontos határok kijelölése, hiszen meg kell tanulnia a szabadság és a korlátok közötti egyensúlyt megtalálni.

(Forrás: WebMD.com; WEBBeteg - CS. K. http://www.webbeteg.hu

DE JÓL MEGY NEKEM


KOMMENTÁR NÉLKÜL

KISBABÁK-KISGYERMEKEK-TEJFOGAK

Kisbabák, kisgyermekek - tejfogak

Tejfogak előbújása

Körülbelül a 6. és a 24. hónap között bújnak át a tejfogak, ettől 1-5 hónap eltérés is lehet.

6 hónaposan: alsó első metszők

7. hónapban a felső első metszők és az alsó második metsző

9. hónapban felső első metszők

12. hónapban alsó első örlőfogak (négyes)

14. hónapban felső első őrlők

16. hónapban alsó szemfogak

18. hónapban felső szemfogak

20. hónapban alsó második molaris (ötös)

24. hónapban felső második molaris

Fogáttörési nehézségek

Kisgyermekkorban a fogak előtörése korántsem zavartalan folyamat, sokszor okoz kellemetlenséget gyermeknek, és így szülőnek egyaránt.

-A tejfogak előbújása általában a gyerekek 6-24 hónapos kora között zajlik le, de 1-5 hónap eltolódás lehetséges. Előfordul, hogy a fogzás megviseli a gyermeket. A fog szájüregbe törése során a felette fekvő íny szöveteit nyomja, szétfeszíti. A feszítő ingerre helyi gyulladás alakul ki. Az íny vörös lesz, enyhén duzzadt, akár fájdalmas is. A babáknak ilyenkor fokozottabb a nyáltermelődésük, nyugtalanok, esetenként hőemelkedésük is lehet. Nagyon jellemző ilyenkor az ujjuk, öklük szopogatása, és minden mozdítható szájba vétele, rágása.

A fogelőtöréskor kialakuló kellemetlenségek enyhítésére számos készítményt fejlesztettek már ki. A legtöbb piacon előforduló szer helyi érzéstelenítő anyagot tartalmaz, legtöbbször lidokaint. Ezzel érzéketlenné teszi az ínyt, a kialakult ínygyulladás okozta fájdalmat tünetileg kezelve.

Késői, korai fogzás

Gyakran előfordul, hogy a szülők aggódva kérdezik, mi baj lehet a gyermekkel, mert kevesebb foga van, mint a korosztályának általában.

Nos nem kell megijedni, a fogzás hónapokkal is eltolódhat, és előfordul, hogy hat hónapos kor helyett csak 8-10 hónaposan bújnak ki az első fogacskák. Ilyen esetben nem kell betegséget feltételezni a háttérben, ez ártalmatlan jelenség. Ritkán ugyan, de előfordulhat az is, hogy egy-egy fog csírahiányos, azaz nincs fogacska az állcsontban, és ezért nem bújik ki. Erről egy röntgenfelvétel segítségével győződhetünk meg.
Olyan eset is előfordul, hogy a gyermek fogakkal születik. Sajnos volt rá példa, hogy rögtön ki is húzták a kibújt tejfogakat, attól tartva, hogy lenyeli a gyermek.

A fogmosás elkezdése

Gyermekkorban ugyanolyan fontos a fogmosás, sőt fontosabb, mint felnőttkorban. Már akkor hozzá kell szoktatni a gyermekeket a rendszeres, alapos fogtisztításhoz, ahogy kibújnak az első fogak. Ezeket pelenkával, vagy törölköző sarkával kell megtisztítani. Kapható speciális rágóka, melynek egyik végén kis sörtecsomó szoktatja hozzá a babákat a majdani fogkeféhez.

Nyolc fog előbújása után már fogkefével tisztítsuk meg a baba fogait. Engedjük játszani a fogkefével, ha már ügyesebb lesz a keze, egyre jobban fogja tudni utánozni a felnőtteket. Fontos, hogy rendszeres legyen a fogmosás és beépüljön a kicsi életébe.
Mindig az életkornak megfelelő méretű fogkefét használjanak a gyermekek és a nekik való gyermekfogkrémet. A felnőtt fogkrém nem javasolt, mert sokkal több fluoridot tartalmaz, amit nem jó ha esetleg lenyel a gyermek, és mentolos íze túl erős a gyermekek számára.

Tennivalók baleset esetén

Ha a gyermek elesik vagy beüti az arcát, sajnos sérülhetnek a fogacskái. A legjobb esetben csak megduzzad az ajka és nem sérülnek a fogai. Nagyobb erőbehatásra a fogakból letörhet egy darab, vagy akár ki is eshet egy fogacska. Minden esetben fontos elhozni a gyermeket a gyermek-fogorvoshoz, hogy megvizsgálja van e tennivaló.

A letört darabok éles széleket hagyhatnak maguk után, ami irritálhatja a szájat vagy a nyelvet, és el kell polírozni. Ha kitörik a tejfog, visszahelyezéskor károsíthatjuk az alatta lévő maradófog csíráját, ezért ezt a szülők soha ne tegyék, kisebb korban, ha még évek vannak a fogváltásig, esetleg megpróbálható, de mindig gyermekfogorvos segítségével.

Tejfogak elszíneződése

Elszíneződés több okból is kialakulhat a tejfogakon:

  • leggyakoribb ok sajnos a szuvasodás, ez lehet fehér vagy barna folt a fogakon
  • trauma miatt, ha elesik a gyermek, vagy beüti az arcát elhalhat a fog és szürkés színe lesz
  • ételekből származó ételfesték is elszínezheti
  • fogkő is lerakódhat a fogacskákon
  • és ún. chromogén baktériumok, az íny közelében elszínezhetik a fogat.

Ha Ön, kedves szülő nem tudja megállapítani, hogy mi lehet az ok, azt tanácsoljuk, mutassa meg gyermekfogorvosunknak.

Tejfogak szuvasodása

Tömés vagy ecsetelés

A tejfogak szerkezete más, mint a maradófogaké. A zománc vastagsága fele a maradófogak zománcvastagságának, a fogbél viszont arányaiban nagyobb.

A különbségek miatt a szuvasodás hamar elkezdődhet, előtörés után akár fél-, egy évvel, gyorsabban terjed, és a kisebb szuvasodás is okozhat panaszt. A fogak ellátása és funkciójuk visszaállítása ugyanolyan fontos, és hasonló, mint maradófogak esetén: töméskészítés, elcsiszolás, ecsetelés, úgynevezett gyökérkezelés.

Az említett anatómiai különbségek miatt és a gyermekekkel való együttműködés különlegessége miatt az ellátáshoz feltétlenül szakember, azaz gyermekfogorvos ajánlott.
Töméskészítés: hasonló a maradófogakéhoz, fluoridot leadó tömőanyaggal történik.

Szuvas fogközök elcsiszolása: ilyenkor tulajdonképpen a természetet utánozzuk, ugyanis az állcsontok növekedésük során felkészülnek a maradófogak befogadására, így a tejfogak távolodnak egymástól.

Elcsiszolással öntisztuló, sima felszíneket hozunk létre.
Ecsetelés: elcsiszolás után a szuvasodás megállítására, illetve a szuvasodás megelőzésére fluoridtartalmú lakkokkal.
Gyökérkezelés: ha nagyon mély a szuvasodás, gyakran a fogbelet el kell távolítani, mert ugyanúgy begyulladhat, mint a maradófog esetén.

Tejfogak szuvasodása

A fogászatban a rossz szokások alatt azokat az ösztönös vagy helytelenül kialakított cselekvéseket értjük, amelyek rossz irányba formálják az állcsont és a fogak fejlődését, helyzetét, állapotát.

Elsőként az ujjszopás az, ami a leggyakoribb ezek közül. Hiszen mindig kéznél van és nehéz leszoktatni a gyerekeket róla, megnyugtató hatása miatt. A gyerekek az ujjukkal és néha kiegészítve valamilyen ruhadarabbal a felső állcsontjukat abnormális irányba deformálhatják.

Mindemellett a mosatlan kéztől fertőzésket kaphatnak, akárcsak a körömrágástól.

A rossz szokások közé tartozik az iskolásoknál a ceruzarágás, amelynek gyakran lelki okai lehetnek.

Ha valamilyen stresszhelyzetben nem talál megoldást a gyermek, könnyen előfordulhat az éjszakai fogcsikorgatás is. Ezzel idő előtt lekoptathatják a fogak csücskeit, érzékeny fogfelszíneket létrehozva, kóros izületi kopás és rágóizomgörcs alakulhat ki.

Meg kell említeni még a nyelvlökéses nyelést, amely sokszor a szülő előtt rejtve maradhat. Ezért javasoljuk gyermekkorban a félévenkénti fogorvosi ellenőrzést. Ki kell zárni a lelki hátteret és gyermekfogorvoshoz kell fordulni a problémával, hisz egyszerű éjszakai készülékkel orvosolni lehet a problémát.

http://www.dentalkope.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

A CSALÁDON BELÜLI NEMI ERŐSZAK

Családon belüli nemi erőszak: rettegés minden nap és éjszaka

Egy kutató közölte, hogy az elmúlt másfél évben az eddig vezetett 12 női kutatási csoportjából 10-ben volt az apja által megerőszakolt nő. A segítségnyújtás, melynek formái változatosak, számukra elengedhetetlen, hiszen a súlyos lelki sérülések folytán a bántalmazott akár maga is bántalmazóvá válhat.

< Kattintson a hirdet�sre!

A szakértő kiemelte, hogy a behatoláson kívül idesorolható az orális és az anális szex, a gyermek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe, a gyermekprostitúció, de a gyermek nemi szerveinek simogatása, puszilgatása, illetve a gyermek felé irányuló bármilyen erotikus jellegű vagy szándékú közeledés is.

Kiszolgáltatott helyzetben vannak a gyerekek


A Nők a Nőkért Egyesület (NANE) számos, családon belüli nemi erőszakkal kapcsolatos telefonhívást kap.

Általában már akkor keresik meg őket a kétségbeesett szülők – javarészt édesanyák –, amikor már máshol kértek, de nem kaptak segítséget, illetve ha a nyomozás eredmény nélkül zárult le, vagy nem sikerült bizonyítani az erőszakot.
–.

Előfordul olyan eset is, amikor maga a gyermek kér segítséget, amikor elmenekül otthonról.
–.Abszurd, kiszolgáltatott helyzetben vannak tehát a gyerekek, hiszen ilyenkor pont az elől menekülnek, aki a törvény szerint köteles lenne a védelmüket és az ellátásukat biztosítani.

A kiszolgáltatott helyzet lelki oldalról is érvényesül, hiszen családon belüli nemi erőszak esetén a gyermek a biztos háttérnek hitt szülő, családtag miatt szenved.
– Bántalmazás esetén a gyermekben alapvetően sérül a bizalom, az érzelmi biztonság érzése.

A bántalmazott gyermek igen sajátos érzelmi állapotba kerül, hiszen számára nem pusztán a zaklatás traumatizáló, hanem az is, hogy a felnőtt a tettét nem vallja be, letagadja.

A gyermek magára marad egy érzelmekkel, indulatokkal teli kérdéssel, amit titkolni kell. Minderre pedig súlyos bűntudati és szégyenérzések rakódnak: azt gondolja, ő okozta, hogy mindez megtörtént, és szégyenkezik miatta. Igen ellentmondásos érzéseket él meg a számára egyik legfontosabb személlyel szemben: egyszerre szereti és gyűlöli, kötődik hozzá, ugyanakkor haragszik rá, fél tőle.

.

A pszichoterápia célja, hogy a biztonságos és empátiás terápiás kapcsolatban a titok feloldódjon,
beszélni lehessen a történtekről, az érzelmekről. A trauma feloldásának, feldolgozásának elsődleges kulcsa tehát a történtek és az ahhoz kapcsolódó érzések kibeszélése, a bűntudat feloldása.
– Minden család bizonyos működési egyensúlyra törekszik.

Ott, ahol bántalmazás történik, minden családtag részesévé válik egy diszfunkcionális és romboló – de mégiscsak meglévő és valahogy működő – rendszernek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az áldozattá váló gyermek és adott esetben a másik szülő vagy családtag is tagadja a történteket.

Emellett az erőszak felett gyakran szemet hunyó másik szülő – leggyakrabban az anya – esetleg olyan érzelmi vagy anyagi függésben van a bántalmazótól, hogy úgy érzi, képtelen lépni, sokszor ő maga is a bántalmazás áldozata, illetve gyakran az erős szégyenérzet szab gátat annak, hogy segíteni tudjon – teszi hozzá a pszichológus.

Komoly hatással van a személyiségfejlődésre

A szakértő elmondása szerint a bántalmazás lelki következménye számos tényezőtől függ.

Kijelenthetjük, hogy akkor a legsúlyosabbak, ha a bántalmazó az egyik szülő vagy közeli családtag.
A traumatikus élmény kihat az ún. pszichoszexuális fejlődésmenetre, a gyermek lelki-pszichés és szexuális fejlődésére, és általában súlyosan hat az egész személyiségfejlődésre. A szexuálisan bántalmazott gyerekek közül felnőttkorban sokan személyiségzavarral, pszichiátriai, kapcsolati és szexuális problémákkal küzdenek. Emellett előfordulhat, hogy az a személy, aki gyermekként bántalmazott volt, felnőttkorában maga is bántalmazóvá válhat. Mindezek egyértelműen magyarázzák, miért is olyan fontos a korai felismerés és segítségnyújtás – hangsúlyozza a szakember.


És hogy mi vár az elkövetőkre?

A méltó büntetés a bántalmazó számára az lesz, amikor felfogja cselekedete súlyát, „belülről felismeri, átéli, hogy mit tett, és végigjárja ennek a kálváriáját, mélységes poklát”.

A törvények szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki a nevelése alatt álló gyermekkel szemben szemérem elleni erőszakot követ el, de erőszakos közösülés esetében a kiszabható büntetés akár 15 év is lehet.
A kiskorúak molesztálása a büntető törvénykönyv szerint súlyosabb elbírálás alá esik. Idetartozik a szexuális zaklatás, simogatás, kényszerítés, fenyegetés is. Jogi értelemben a kiszabható büntetés meghaladhatja a normál, nem családon belüli erőszak elkövetési tételét.

Főként kiskorú esetén, hiszen a 12 éven aluli gyermek cselekvőképtelennek nyilvánul –.

– Amennyiben a másik szülő is tud erről, ő is elköveti a kiskorú veszélyeztetése vétséget vagy súlyosabb esetben bűntettet, és büntethető – teszi hozzá a szakember.

Árulkodó jelek

  • Az alvás, az étvágy, a viselkedés megváltozása (rémálmok, étvágytalanság, agresszió, félelem).
  • A gyermek visszalép a fejlődés során már túlhaladott viselkedésformákhoz (például ujjszopás, bepisilés).
  • A magatartás szexualizálódása: a gyermek feltűnően sokat tud erről a kérdésről, vagy játékában, rajzaiban feltűnően hangsúlyos a szexuális tartalom.
  • A nemi szervek mutogatása, a túlzott mértékű maszturbáció is.
  • Főként serdülőknél megjelenhet az úgynevezett hiperszexualitás – amikor a serdülő szinte válogatás nélkül megy bele szexuális kapcsolatokba –, vagy épp ellenkezőleg, a szexualitás teljes elutasítása.
  • Önsértés, öngyilkossági kísérlet, depresszió.

Hangsúlyos azonban, hogy fentiek nem kizárólag bántalmazás esetén fordulhatnak elő, ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek a jelek szexuális bántalmazásra is utalhatnak .

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

VÁLTOZÓ ALVÁSIGÉNY

Változó alvásigény

A csecsemő jobban tudja, hogy mennyi alvásra van szüksége, mint akárhány felnőtt. Alvása időtartamát és mélységét biológiai ritmusa határozza meg.

Az egészséges csecsemő alvászavarát csupán a környezet tapintatlansága válthatja ki: ha nincsenek tekintettel spontán alvási igényére, ha nem teremtik meg számára azokat a feltételeket, amelyek között természetes biológiai ritmusának megfelelően pihenni tud, könnyen fellépnek az első alvászavarok.

Nem lehet erőltetni

Engednünk kell, hadd aludjék a baba akkor és annyit, amennyit akar.

Teljesen felesleges álmából felriasztani, még ha etetni is akarjuk, hiszen ekkor még a táplálkozási ritmus is alá van rendelve a biológiai óra szabályozásának.

A kisbaba spontán jelzi, ha megéhezett, s ha rá hagyatkozunk, meglepetéssel fogjuk tapasztalni, milyen szigorú rend szerint "szabályozza" ébrenléti és alvási ciklusait.
A gyermek kétéves korától azonban már nekünk kell ügyelnünk arra, hogy lehetőség szerint annyit aludjék, amennyi egészséges fejlődéséhez szükséges. A biológiai óra természetesen ebben az életkorban is működik, de a kisgyermek már olyan izgalmasnak találja környezetét, annyi fontos tennivalója akad, s úgy el tud merülni a játékban, hogy akkor sem igen akaródzik ágyba mennie, ha nagyon álmos.

Pedig ebben az életkorban általában 11-12 órai éjszakai alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihenje magát.
Nehezebb a gyermek helyzete, ha bölcsődébe, óvodába kerül.
A gyermekközösségekben ugyanis meghatározott időben kell mindenkinek lepihennie, tekintet nélkül az egyes gyermekek egyéni alvásigényére. Sok gyerek igen jól ellenne délutáni alvás nélkül, sőt kifejezetten szenved, ha délután, amikor egyáltalán nem álmos, aludni parancsolják. Az alvást egyébként sem lehet erőltetni.

A kívánatos nehezen valósítható meg

A kisiskolás korra csökken a gyermek alvásigénye. Általában este 8-9 óra között alszik el és reggel 7 óra körül ébred. Legalábbis így volna kívánatos. Ám a szülők korai munkakezdése miatt gyakran jóval korábban ébresztik a gyerekeket, a tapasztalatok szerint igen sokan már hajnali öt órakor talpon vannak.

Ezt csupán az esti korai lefekvéssel lehetne ellensúlyozni, ha nem volna amúgy is túl rövidre szabott a családi életre fordítható idő, és nem volna oly vonzó a tévé esti műsora. Nem szólva arról, hogy számos családban még este hét után is szorgalmasan folyik a napközben elmulasztott leckék pótlása.
Ha egy gyerek megszokja, hogy csak hosszan tartó esti szertartások után tud elaludni, a szüleinek igen sok gondja lesz vele.
Ha hozzászoktatjuk a gyereket a túlságosan hosszú mesékhez, az egyébként igen kellemes hátvakargatáshoz, ha mellébújunk az ágyba, és türelmesen kivárjuk, míg elalszik,
a megszokott rítusok elmaradásakor képtelen lesz elaludni.

Gyakran szinte naponta újabb kívánságokkal áll elő, csak hogy még hosszabbra nyújtsa az esti "cirkuszokat". Szinte zokogásba fúlva sorolja kívánságait: szomjas vagyok, pisilni kell, melegem van, fázom, félek és így tovább.

De nem csak agyonbabusgatott, elkényeztetett gyerekek küszködnek alvászavarokkal. Az a gyermek, akinek sok nehézséggel kellett megbirkóznia a nap folyamán, akit talán súlyos kudarcok értek, s aki felkavaró, eleven élményeit nem tudja megosztani az elfoglalt, gyakran közömbös szülőkkel, magával viszi az ágyba a gondjait, bajait, félelmeit.

Nem csoda, ha ezután hosszan, nyugtalanul hánykolódik az ágyában, félálomban felelevenedő élményeivel küzdve. A feszült, nyugtalan, szorongó gyermek érthető módon nehezen szánja rá magát a lefekvésre, és hosszú időn át nem jön álom a szemére.

http://www.babaszoba.hu

SZELEKTI-KISMAMA-INFO

A HOLDKÓROSSÁG

Holdkórosság

Alvajárók

Lunatikusnak, alvajárónak nevezi a népnyelv a holdkórosokat.

E probléma előfordulása leggyakoribb az 5–7 éveseknél, a serdülőkorban általában spontán megszűnik.

Elvétve felnőttkorban is megmarad, ilyenkor orvosi ellenőrzésre van szükség.

5-12 éves kor között egyes szerzők szerint a gyermekek kb. 15 százalékának volt legalább egy ízben alvajárásos tünete, a fiúknál gyakrabban fordul elő.

Okai között tartják számon a genetikus, örökletes hajlamot, de kiválthatják fizikai, testi és lelki hatások, traumák egyaránt. Nagy valószínűséggel figyelhető meg súlyos környezeti ártalom, például családtag halála, kórházba kerülés esetén vagy műtétet követően.

Szorongásos rohamok

Idegélettani szempontból különbséget teszünk az alvajárás (szomnambulizmus), a pavor nocturnus (éjszakai felriadás, rémület) és a lidérces álmok között.

Az első kettő az alvás úgynevezett lassú fázisaiban a lidércálom pedig a „paradox alvásban”, kíséretében jön létre. Ilyenkor álmodik a gyerek és a felnőtt. Kívülről felismerhető ez az állapot a gyors szemmozgásokról.

Mindegyik alvászavar éjszakai szorongásos rohamnak felel meg, amely a nyugodt alvást biztosító működések elégtelen voltát jelzi. A szorongás a szervezetben adrenalint mozgósít, amelynek túltermelése ébresztő hatású, az élettani, normál alvást megzavarja, és meg is akadályozhatja

A kóros alvás fő okai: érzelmi sokk, tartósan ható érzelmi trauma. A rohamok sűrűsödése, a lidércálom átmenete pavor nocturnusba vagy alvajárásba mindig egy súlyosbodó pszichés állapot jelzése a gyermeknél. A kóros alvásformák történéseit nemcsak a gyermek, hanem a környezete is traumaként éli meg.

Felriad

Nehéz eldönteni, hogy kinek a számára félelmetesebbek az események: a gyermeknek vagy a szülőknek? Szerencsésnek tarthatjuk, hogy a pavor nocturnus esetében a gyermek reggelre semmire sem emlékszik vissza.
Csak a teljes felébredés során ismeri fel a körülötte lévőket, de rögtön alszik is tovább. Általában egy-két órával a lefekvés után jelentkezik az éjszakai felriadás; a gyermek nyugtalanul dobálja magát, majd felkiált, hadonászik. Még ha a szemét tágra is nyitja, nem vesz tudomást a környezetéről. A megnyugtató szavakra, a szeretetteljes simogatásra megnyugszik, a roham hamar lezajlik.

Holdkórosság

Hasonló tüneteket tapasztalunk a szomnambulizmus esetében is.

Elalvás után 1-3 órával jelentkezik, a gyermek tágra nyitott szemekkel, messzire néző tekintettel felül az ágyában, majd lassan felkel, járkálni kezd a szobában. Van, aki lassú léptekkel elindul a szülei szobájába, tapogatózva jár anélkül, hogy nekimenne a bútoroknak. Lehet, hogy válaszol a szülei szavára, szót is fogad nekik, kérésükre lassan visszatér a fekhelyére, vagy eljut a szülei szobájába, s valamelyikük ágyába bújik. Jó, ha ilyenkor megnyugtató szavak kíséretében visszakísérjük, visszavisszük a saját ágyába, rövid ideig melléülünk, szelíd szavakkal tovább nyugtatjuk.

Megszidni sosem szabad, sem éjjel, sem a reggeli felébredés után!

Az alvajáró nem emlékszik vissza az éjszakai bolyongására. A szomnambulizmus, a pavor nocturnus (éjszakai felriadás, rémület) és a lidérces álmok kezelése gyermekpszichoterápiás módszerekkel történik–

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

SZÜNTESSÜK MEG AZ ÉJSZAKAI FOGCSIKORGATÁST

Szüntessük meg az éjszakai fogcsikorgatást!

A napközben felgyülemlett feszültség, a problémák alvásunkra is kihatnak. Aki egész éjjel nyugtalanul forgolódik, annál előfordulhat, hogy fogait összeszorítja, csikorgatja.



A fogcsikorgatás idővel a fogak harapóélének és rágófelületének a kopásához vezet. A megkopott fogak pedig fájdalmasan érzékenyek lehetnek. A fogszorítás miatt kattoghatnak és fájhatnak az állkapocsízületek, illetve a rágóizmok is. Szerencsére a tünetek mérsékelhetők és megszüntethetők.

Tönkreteheti a tökéletes mosolyt a fogak görcsös összeszorítása



Vannak például olyan speciális készülékek – ezek a harapásemelő sínek –, amelyek megakadályozzák a fogak összeszorítását és csikorgatását. Segítségükkel azonnal csökkennek a panaszok, mivel felszabadítják a megfelelő ízületeket és izmokat a feszültség alól, és ellazítják az állkapcsot, illetve a nyak és az arc izomzatát.

Orvosok a számítógép adta lehetőségeket és az orvostudomány kutatásait felhasználva tervezték meg ezeket a harapásemelőket, valamint a fogszabályozó készülékek egy új típusát, a myofunkcionális trainereket és fogszabályozókat. Óriási előnye ezeknek az eszközöknek, hogy a fogazati rendellenességet kiváltó okokra koncentrálnak.

Megszüntetik a különböző helytelen izomfunkciókat: a szájlégzést, a nyelvlökéses nyelést, az ajak és a száj körüli izmok túlzott működését, ezáltal a szabályozás eredménye tartós lesz.

Hathatós segítséget nyújtanak a logopédus munkájához is. Ezek az előregyártott, kivehető készülékek nemcsak a betegek, hanem a fogorvosok dolgát is megkönnyítik, hiszen elkészítésükhöz nem kell lenyomatvétel, és laboratóriumi előkészítés sem.

A fogcsikorgatás következménye lehet

• fáradtság ébredéskor
• rossz közérzet
• felületes alvás
• kötött, merev nyak
• nyakfájás
• különböző fejfájások
• arcizomfájdalom fülzúgás



A különböző színű készülékek teljes kényelmet biztosítanak
. Nagy előnyük, hogy nem kell állandóan viselni őket, csak napközben egykét órát, illetve éjszaka.

Azonban minél többet használják őket, annál gyorsabb az eredmény. Viszont az is igaz, hogy csak akkor hatásos, ha minden nap felteszik. Általánosságban elmondható, hogy használatukkal lerövidül a fogszabályozó kezelés. A beteg számára a megfelelő készüléket – előzetes vizsgálat után – a fogorvos adja át. Egyúttal felvilágosítja a beteget, illetve a szülőket a tudnivalókról.

Speciális készülék segít a fogfejlődési rendellenességek megelőzésében

Vannak tejfogazatra, vegyes fogazatra s már maradó fogakra tervezett készülékek is, s olyanok is, amelyek rögzített fogszabályozókkal együtt használhatók.

Az időben – akár 2-5 éves korban – elkezdett trainerhasználattal korrigálhatók a már meglévő rossz szokások, illetve megelőzhető a szabálytalan fogazat kialakulása. Gyermekkorban előnyösen befolyásolható az arcfejlődés – korrigálható az állkapocs alulfejlettsége –, ami vonzó, harmonikus külsőt eredményez.

Minden szülő azt szeretné, ha gyermekének szabályos és szép állású fogai és arányos arca lenne, ezért célszerű minél előbb fogorvoshoz fordulni, ha a már említett rendellenességeket (rossz szokásokat) tapasztalja. Illetve azt látja, hogy gyermekének torlódik a foga, a felső metszőfogak kiállnak, az alsó fogív megelőzi a felsőt, bedőlnek a fogak vagy befordulnak.

A legkisebbeknek tervezett Infant trainerek (2–5 év) nagy segítséget jelenthetnek az ujjszopásról való leszoktatásban is. A legalább 6-10 éves korban elkezdett trainerhasználattal kiküszöbölhető a fogszabályozási okokból végzett foghúzás, némely esetben egyáltalán nem lesz szükség rögzített készülékre, de amennyiben mégis, sokkal egyszerűbbé válik a megoldás.

Vannak trainerek a felnőttek számára is. Náluk a helytelen funkciók megszüntetésén túl az elülső fogak sorba rendezésére van mód ezzel az eszközzel. Sajnos az arcfejlődés az ő esetükben már nem befolyásolható.

• Sportolóknak is kifejlesztettek speciális fogvédőket. Sporttól függően létezik felső íves vagy alsó-felső íves fogvédő egyaránt, amelyeket légzőnyílással láttak el. Ezek könnyen egyénivé alakíthatók.

http://www.blikk.hu

SZELEKTIV-KISMAMA.INFO-

DROGPREVENCIÓ

Drogprevenció

 

Szertelenül szenvedélyes

- szülői tájékoztató a drogfogyasztásról -

Az elmúlt évtizedben jelentősen növekedett a kábítószer fogyasztással kapcsolatos bűncselekmények száma is.

Statisztikai kimutatások szerint az összlakosság mintegy 5%-a fogyasztott már illegális drogot. A 10-18 éves korú általános és középiskolai diákok kábítószer fogyasztásában igen gyors növekedés tapasztalható. A 18-39 éves korcsoportba tartozik a kábítószer fogyasztók 32%-a, köztük nagyobb az elvált vagy egyedül élők aránya, mint az átlagos népességben.

A kábítószer fogyasztás gyors növekedése jelzés értékű: rámutat arra, hogy tennünk kell valamit.

A kábítószerek kereslete és kínálata az elmúlt években jelentősen növekedett. és ma már szinte valamennyi ismert kábítószer beszerezhető. A kábítószerek "nyílt piaca" a pályaudvarok körül működik, a heroint utcai árusok forgalmazzák, a kokaint az elegánsabb éjszakai bárokban, a marihuánát, a hallucinogéneket és az amfetaminokat diszkókban lehet inkább vásárolni.

Vészjelek


JELLEGZETES TESTI TÜNETEK

  • beesett, hamuszürke arc, elszíneződött bőr
  • szapora pulzus, szívdobogás érzése, vérnyomás-emelkedés
  • a légzés gyorsulása
  • a szokásosnál szűkebb vagy tágabb pupillák
  • zavaros látás
  • testhőmérséklet fluktuálása
  • zsibbadás
  • szemteke-rezgés
  • szájszárazság, szomjúságérzet
  • fogcsikorgatás, rágáskényszer, rágóizomgörcs
  • étvágytalanság, átmeneti hányinger, hányás
  • fejfájás, rosszullét, szédülés
  • tűszúrások nyomai
  • ismeretlen eredetű véraláfutások,
  • izomfájdalom, a lábak nehézsége

VISELKEDÉSBELI VÁLTOZÁSOK

  • a tanulmányi eredmény hirtelen romlása
  • a családon belüli kapcsolatok zavara
  • saját maga és környezete elhanyagolása
  • különböző beilleszkedési zavarok
  • túlzott költekezés, kölcsönkérés, értékek és pénz eltűnése
  • iskolakerülés, munkakerülés
  • illatszerek túlzott használata
  • a megszokott életmód megváltozása
  • kiégettség
  • titkolódzás
  • új, ismeretlen barátok titkolása, a régiek elhanyagolása
  • zárkózottság, elmagányosodás

ÁRULKODÓ JELEK

  • tabletták, esetenként porrá törve. Injekciók nyomai, esetleg hegek. Fecskendők és injekcióstűk. (nyugtatók, szorongásoldók)
  • tükör, borotvapenge, szívószál vagy összepödört papírpénz a szer felszippantásához. Fecskendő és injekcióstű. (kokain) (spárga), elgörbített kanál, üvegtető, injekció nyomai a testen. (heroin)
  • erőteljes folyadékfogyasztás, különösen üdítő ital, ásványvíz. Kitágult pupillák. Különféle színű tabletták. (ecstasy) kis tabletták, vagy itatóspapírból szabott négyzetek. Félelem/szorongás megnyilvánulása. Kontrollálhatatlan nevetés. (LSD)
  • papírmagocskák, kis műanyag zacskók, pipák. Üdítősdobozokat is fel lehet használni! (crack)
  • az éjszakai klubok szórólapjaiból hajtogatott „csomagolóanyag”. Fecskendők és injekcióstűk. (amfetaminok)
  • műanyag zacskó ragasztónyomokkal. Erőteljes vegyszerszag. Háztartási aeroszolos palackok. (oldószerek)
  • kézzel sodort cigaretták csikkjei, nagy cigarettapapír. Erőteljes növényi eredetű szag. (cannabis)
  • fecskendő, injekcióstű, megfeketedett alufólia, szorítókötés (öv, nyakkendő)


Amit szülőként tehet

Nincs általános módszer, nincs "életreceptkönyv", minden kizárólag szubjektív feldolgozásban, egyéni intuíciók alapján működhet. Tiltás, büntetés nem segít, értelmetlen, fölösleges és nem célravezető!

  • Elfogadó, érdeklődő magatartást tanúsítson!
  • Ne támogassa az anyagozást!
  • Keresse meg gyermekével az értelmes kommunikáció legmegfelelőbb formáját!
  • Saját életvitelét ne rendelje alá a drogos életvezetésének.
  • Ne kutasson, ne szimatoljon a drogfogyasztást bizonyító holmik után!
  • Bízzon és higgyen abban, hogy gyermeke egyszer megelégeli a drogozást, és segítségét elfogadja
  • Fogadja el, hogy ettől a nyavalyától gyermeke csak maga tud megszabadulni, ha akar, és Ön sokat segíthet neki ebben.
  • Fogadjon örömmel minden apró eredményt és erőfeszítést, ami a gyógyulás felé vezethet!
  • Viselkedjen együtt érzőn és támogatón!
  • Ha fiának, lányának bármilyen erőfeszítéssel sikerült abbahagyni a kábítószer fogyasztást, nincs értelme tovább gyanakodni rá!
  • Bánjon vele felnőttként.
  • Legyen partner, szerető partner a problémában.
  • Végül ne feledje: az eredmény a fontos, legyen az bármily apró előrelépés, amelyet éppen az adott pillanatban ért el.



http://efrirk.antsz.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

A GYERMEKKORI DADOGÁS OKAI ÉS KEZELÉSE

A gyermekkori dadogás okai és kezelése

A dadogás a folyamatos beszéd zavara, amit gyakori megakadás és hangismétlés jellemez. Kiemelt helyet foglal el a beszédhibák között, azonban a kiváltó okok és hajlamosító tényezők, valamint a gyógymódok már kevésbé közismertek. A dadogás komplex, több összetevős beszédhiba, ezért a kezelése is általában több szakember bevonását igényli.

A legtöbb gyermek már csecsemőkorban megtanulja kimondani az első szavakat. Nyelvezete az idő haladtával fejlődik és megtanul helyesen, folyékonyan beszélni. Nem minden gyermeknek van problémája a beszédfejlődéssel, egyeseknek viszont nagyon nehéz folyékonyan beszélni, és nehezen tudják kiejteni a szavakat.

A szavak ismétlése, a helyes kiejtés gyakori próbálkozási kísérletei, mind normális dolgok abban az időszakban, amikor a gyermek beszélni tanul, és addig kell folytatni őket, amíg helyesen nem mondja ki őket.

Ez általában a gyermek 3-5 éves korában történik, de gyermektől függően lehet idősebb korban is.

A mai napig nem létezik egy végső elmélet a dadogással kapcsolatosan. Sok orvos és pszichológus úgy gondolja, hogy ez egy természetes neurológiai és pszichológiai állapot. Egyes esetekben a gyermek beszédzavarait a gyermekkorban elszenvedett bántalmak, és a szigorú nevelés okozza.

Valami erőteljesen felzaklatta, és akadályozza a szavak kiejtésében, a beszédfejlődésben valamint a bonyolultabb szavak kimondásában.

Ez egy jó érv, hogy a szülő türelmesen, szelíden irányítsa és bátorítsa a gyermeket, amikor elkezdi az első szavait kimondani, hiszen pozitív magatartása létfontosságú a gyermekre nézve és önbecsülésének kialakulásához.

A dadogás és a selypítés a beszédtanulási folyamat része, azonban egyes esetekben neurológiai és pszichológiai problémák állhatnak a háttérben, és hajlamosak az állandó dadogásra. Ám rajtuk is lehet segíteni. Ha úgy gondolod, hogy gyermeked dadogása súlyos, ajánlatos azonnal szakorvoshoz fordulni. Az időbeni beavatkozások, és a beszédterápia sok gyermeknek segít kiküszöbölni a dadogást, és megküzdeni ezzel a helyzettel.

Az elmúlt években jelentős előrehaladást értek el a beszédfejlesztési módszerekkel. Számos kommunikációs módszer létezik úgy a felnőttek, mint a gyermekek beszédzavarainak kezelésére. Amiben minden szakértő egyetért, az a következő: a beszédzavaros gyermekeknek a legjobb terápiát a pozitív bátorítás jelenti, tehát még egy ok, hogy szelíden és tiszteletteljesen bánj gyermekeddel.

http://www.csaladivilag.hu

SZELEKTIV-KISMAMA.INFO

BESZÉDHIBÁK

BESZÉDHIBÁK

Nagyon sok gyermek küzd beszédhibával, ami pici korban aranyosnak tűnik, az az iskolában súlyos tanulási nehézségeket okozhat.

Forduljunk időben szakemberhez!

Ezen az oldalon kis segítséget szeretnék nyújtani a problémák felismeréséhez, és ajánlok néhány hasznos oldalt is!

Beszédhibák

A hangképzés rendellenességeit összefoglalóan pöszeségnek nevezzük. A pösze ember nem képes hangtanilag teljes értékű hangokat képezni.

Fajtái: selypesség, raccsolás, orrhangzós beszéd. A pöszeségnek szervi és funkcionális okai lehetnek.

A beszédritmus zavarai többfélék.

A leppegés és a pattogás. Aki leppegve beszél, csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszédűek pedig majdnem minden szótagot röviden ejtenek.

A hadarás hangképzési torzulással is járó rendellenes beszédsebesség. Általában fokozott érzékenységűeknél, gyenge idegrendszerűeknél fordul elő. A zavart ütemű beszédműködés következtében a hadaró gondolkodásában is zavarok mutatkoznak. A hadarás és kísérő tünetei összefüggnek az illető ingerlékenységével is. Minél ingerültebb, annál erősebbek a tünetek, annál érthetetlenebb, követhetetlenebb a beszéde.

A dadogás a beszédfolyamat összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában, a beszéd görcsös szaggatottságában mutatkozik meg. Sokféle bonyolult okra vezethető vissza (gyenge idegrendszer: fokozott ingerlékenység, indulati feszültség, érzelmi és indulati labilitás).

A PÖSZESÉG

A beszédfejlődés folyamán 3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt lehet ingadozás. 4,5-5 éves korra az élettani pöszeség jó akusztikus és motoros fejlődésnél autokorrekcióval javul. Megfelelő beszédfejlődésnél először észreveszi a gyermek a környezete rossz ejtését, de a sajátját még nem pl. nem szapka, hanem szapka, következő fok, amikor már a sajátját is érzékeli nem szapka, de nem tudom kimondani, majd végül, amikor javít: nem szapka, hanem sapka. Mivel az élettani pöszeség teljesen fiziológiás, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni.

4,5-5 éves kor körül amennyiben még mindig nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése, akkor pöszeségről beszélünk. A pöszeség érinthet 1 és több hangot egyaránt. Amennyiben csak néhány hangnál van gond, részleges, míg 10-nél több hang érintettsége esetén általános pöszeségről beszélünk. A pöszeség tünete lehet hangkihagyás (pl. h hang kihagyása), felcserélés (pl. s hang helyett sz hang ejtése), torz ejtés (pl. sz hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé). A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c-s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb hallássérülés, fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet. A pöszeség hátterében állhat emellett a motoros kivitelezés, illetve az akusztikus észlelés zavara. A motoros problémák, valamint renyhe nyelv esetében gyakori ok, hogy nem szoptatta az anya a gyermeket csecsemőkorában, hanem kivágott cumisüvegből etette, így elmaradt a kellő izomtréning. Gyakran lenőtt nyelvfékkel is találkozhatunk. Ezek felvágására abban az esetben van szükség, ha a gyermeke E-hang állásban a nyelvét nem tudja felemelni a felső foga mögötti íny területére.

A pösze gyermekek logopédiai szűrése minden évben megtörténik az óvodákban: szeptemberben a nagycsoportosok, januárban pedig a középső csoportosok körében végzünk artikulációvizsgálatot. Amennyiben problémát találunk, a gyermeket előjegyzésbe vesszük, és amint lehet, a beszédhibák súlyosságának figyelembe vételével terápiában részesítjük. Természetesen a felvételkor előnyben részesülnek azok, akiknél több hangra terjed ki a pöszeség. Általában a kizárólag R hangot nem megfelelően ejtő óvodás gyermeket csak második félévben vesszük fel. Náluk, miután az R a legnehezebben kivitelezhető, legkésőbb kialakuló beszédhang, gyakori a spontán javulás is. Szeptemberben az iskolában is elvégezzük az artikulációvizsgálatot, és akinél szükséges, folytatjuk a terápiát.

Fontos, hogy a tájnyelvi ejtés nem tartozik a pöszeség körébe.

Mit tehetek én mint szülő?

Nagyon fontos a szerepe a gyermek fejlődésében az anya-gyermek között kialakult korai kapcsolatnak. Már a gagyogás időszakában döntő jelentőségű az a beszédkapcsolat, ami kialakul a gyermek és édesanyja között. A gyermek felfogja és érzékeli a környezet válaszreakcióit és ezeknek a tapasztalatoknak birtokában tanul meg beszélni és sajátítja el a beszédviselkedési formákat is.

* A szülőnek mindig beszélnie kell a gyermekéhez, öltöztetésnél, fürdetésnél, játék közben mindig kísérje beszéddel mindazt, amit csinálnak!

* A kisgyermek utánzóképessége, figyelme fokozatosan fejlődik, a 2. év elejére már tudatosan kezdi használni beszédét. Természetes, hogy beszédszervei még gyakorlatlanok, és hibásan, esetleg pöszén, dadogva beszél. Ezért nagy a környezet felelőssége, szerepe és feladata. Nagyon fontos, hogy a szülő mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez. A későbbiekben sem szabad a gyermek hibás hangjait utánozni. Ha rossz beszédpéldát kap a gyermek, azt utánozza, és így rögzülnek beszédhangjai. A szülőnek ügyelnie kell a beszéd dallamára, a helyes hangsúlyozásra is, mivel ez a gyermek helyes beszédritmusának kialakulására döntő befolyással lesz.

* Lényeges a jobb megértés érdekében, hogy az anya mindig egyszerű, rövid mondatokban szóljon gyermekéhez.

* Türelmesen hallgassa végig, mindig legyen érdeklődő és bátorító. Ösztönözze a gyermek beszédkedvét. A zaklatott, ideges környezet károsan befolyásolja a gyermek beszéd- és személyiség-fejlődését is.

* Előfordul, hogy a szülő mindent megtesz a gyermekéért és az mégis beszédhibás lesz. Ekkor sem kell megijedni, a 4 és 4, 5 éves, sok hangzót rosszul ejtő gyermekkel forduljon tanácsért logopédushoz. Ha szükséges, kezdődjön el a terápia minél előbb.

* Általában a pöszén beszélő gyermekek a logopédiai foglalkozások hatására szinte teljesen megtanulnak helyesen beszélni. Ehhez azonban együtt kell dolgozni a logopédussal. Meg kell fogadni tanácsait, útmutatásait. Az órákra rendszeresen el kell járni, otthon gyakorolni kell és így az eredmény sem fog elmaradni, még a legsúlyosabbnak tűnő esetekben sem..

A SELYPESSÉGRŐL

A beszédszervek leggyakoribb sérülései az alábbiak: - a lenőtt nyelvfék, - a fogak rendellenes növekedése, - a fogak hiánya, - az ajkak és a szájpad hasadéka, különböző ajaksérülések, - az állkapocs aránytalanságai, - a hallás fogyatékossága. A beszédhiba nem szüntethető meg a kiváltó organikus okok elhárítása nélkül (pl. fogszabályozás, foghiányok pótlása stb.), amit majd természetesen megfelelő gyakorlásnak (logopédiai kezelésnek) kell követnie. A pöszeség leggyakoribb fajtája az ún selypesség (szigmatizmus), s ez nemcsak a gyerekek körében, hanem sajnos a felnőtteknél is igen sűrűn előforduló hangképzési hiba. A selypesség csoportjába a következő hangok hibás képzése tartozik: sz, z, s, zs, c, dz, cs, dzs - amiket sziszegő, illetve susogó hangoknak nevezünk. Ezeknek azért problémás a képzése, mert a nyelv működésének nagyon kis eltérése már torz hangot hozhat létre.

A sziszegők és susogók leggyakoribb hibái: - a fognyomásos (addentális) selypeség, amikor a nyelv eleje a metszőfogakhoz szorul, - a fogközi (interdentális) selypesség, amikor a nyelv eleje a két fogsor közé vagy egy hiányzó fog helyére kerül, - füttyszerű (sztridensz) selypesség esetében a rés szűkebb a kelleténél, - alsó ajki selypességnél f-szerű hangot hallunk, - oldalképzésű (lateriális) selypesség eredményeként a levegőt a nyelv oldalra tereli. Fogaink nem megfelelő állapota okozhatja tehát az egyik leggyakrabban előforduló beszédhiba kialalkulását, így ismételten hangsúlyozzuk a kiváltó okok (foghiány, rendellenesen növő fogak) megszüntetésének a fontosságát. Ezek elmaradása esetén a beszédhiba állandósul s a későbbiekben (felnőtt- és időskorban) kialakuló újabb foghiányok csak még fokozhatják e problémát.

MI A RACCSOLÁS?

A beszédhiba egyik típusa, torz képzés: az R hangot nem a megfelelő helyen képezzük, és így a végeredmény sem megfelelő.

A RACCSOLÁS TÍPUSAI

* Egy perdületű R hang: ez a változat az egyik legkevésbé felismerhető, a nyelv jó helyen van, csak nem perdül meg eléggé.
* Laterális képzésű R hang: a perdület az oldalsó nyelvperemmel jön létre.
* Interdentális R hang: a nyelv a fogak között pereg.
* Uvuláris R hang: vagy hátulképzett R hang, talán a legjellegzetesebb hiba, ilyenkor az R hang úgynevezett nyelvcsapi pergéssel jön létre. (a „franciás” változat)
* Hangcserélés: főleg gyerekekre jellemző, de felnőtteknál is előfordul, aki nem fáradozik helytelen képzéssel, egyszerűen egy másik hangot mond az R hang helyett. Ez leggyakrabban a J, L vagy V hangok egyike.

ORRHANGZÓS BESZÉD

Meghatározás

A magyar nyelvben a hangok többségénél a levegő a szájon keresztül áramlik, kivéve az m,n,ny hangokat, ahol a levegő az orron át távozik. Ha a gyermek beszédében a hangok többsége orrhangzós színezetű, beszédhibával állunk szemben, s ilyen esetben nemcsak az artikuláció zavaráról, hanem a hangszín változásáról is szó van.
Okai lehetnek

Szervielváltozások:
o Fejlődési rendellenességek: ajak- és szájpadhasadék, rejtett hasadék, lágyszájpadrövidülése
oOrrpolip,orrsövény-ferdülés,orr-garatmanduláktúlburjánzása
oBénulás,sérülés,hegesedés
*Működésbeliokok:
oRenyhelágyszájpadműködés
oRosszbeszédpélda
o Mandulaműtét után a lágyszájpad beidegződési zavar

Tünetei - figyelemfelhívó jelek

Formái:

* Zárt orrhangzós beszéd

Jellemzője:
Esetében az orr vagy az orr-garatüreg átjárhatósága valamilyen anatómiai vagy működéses ok miatt akadályozott, s az orrüregbe az orrhangok képzéséhez szükséges levegő nem tud bejutni és így elmarad az orr módosító funkciója. Az m,n,ny hangok dünnyögő: b,d,gy színezetűek lesznek. A beszéd többi hangja is többé-kevésbé változik. Ez a zavar befolyásolja a magánhangzók képzését is, hangzásuk üres, természetellenessé válik.

* Nyílt orrhangzós beszéd

Jellemzője:
Esetében hiányzik vagy hiányos a lágyszájpad által alkotott zár (az orrüreg elválasztása a szájüregtől), és a levegő az orrüregbe is bejut, holott erre nincs szükség, s a levegő szabadon áramlik. Ennek következtében többé-kevésbé megváltoznak magánhangzók és a mássalhangzók csengése és hangszíne.
A magánhangzók közül hangzásban leginkább az i és ú hangoknál feltűnő az eltérés, mivel ezek képzésénél a nyelvhát emelkedik és így a garatból kiáramló levegőt majdnem teljes egészében az orrüregbe irányítja. Legkevésbé az á hang zavart, mert ezt nagy száj- és előrehelyezett nyelvállással képezzük és így a sok levegő a szájüregen keresztül távozhat.
Módosulnak a mássalhangzók is, főként a p-b, t-d, k-g hangok esetében, mert ezeknek a hangoknak a képzéséhez (a zár felbontásához) szükséges levegő sűrítésére képtelen a gyermek. A sziszegő hangok és az f,v képzésekor zavaró, fúvó zörejt hallani az orrban.

Nyílt orrhangzós beszéd leggyakrabban az ajak- és szájpadhasadék esetében fordul elő. Ez a fejlődési rendellenesség kiterjedhet a lágyszájpadra, súlyosabb esetben a keményszájpadra és az ajkakra is, és deformálódhat a fogazat is.
A hasadék lehet egy- vagy kétoldalú. Létrejöttében az öröklésnek is szerepe van. Rendbehozatala műtétsorozatok elvégzését teszi szükségessé.

Ez a fejlődési rendellenesség születéstől fogva sok problémát okoz. Nehezített lesz a szopás, ezért mesterségesen kell táplálni a csecsemőt. Zavarok jelentkezhetnek a nyelésnél is, mert a folyadék a gyermek orrán visszafolyik. Gyakori náluk a hurutos megbetegedés, a fertőzés veszélye nagyobb, könnyen kapnak középfülgyulladást. Gyakran halláskárosodás társul hozzá. Ha fogaik szabálytalanul nőnek, gyakran ezeknek a gyermekeknek hosszú ideig fogszabályzót is kell viselniük.
A beszédterápiát minél korábban meg kell kezdeni, de a hangzók teljes rendbehozatala, a beszéd orrhangzós színezetének csökkentése, megszüntetése csak a műtétek befejeztével, esetleg a szükséges garatszűkítő műtét után válik lehetővé és lehet eredményes.

* Kevert típusú orrhangzós beszéd

Jellemzője:
Az orr átjárhatatlansága mellett a garatzár tökéletlensége is megfigyelhető. Ebben az esetben nagyon fontos a foniáter szakorvos szakvéleményét is kikérni az esetleg szükséges műtétek elvégzésével kapcsolatban

.

A beszédritmus zavarai többfélék.

A leppegés és a pattogás. Aki leppegve beszél, csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszédűek pedig majdnem minden szótagot röviden ejtenek.

A hadarás hangképzési torzulással is járó rendellenes beszédsebesség. Általában fokozott érzékenységűeknél, gyenge idegrendszerűeknél fordul elő. A zavart ütemű beszédműködés következtében a hadaró gondolkodásában is zavarok mutatkoznak. A hadarás és kísérő tünetei összefüggnek az illető ingerlékenységével is. Minél ingerültebb, annál erősebbek a tünetek, annál érthetetlenebb, követhetetlenebb a beszéde.

Hadarás

A hadarás (mint a beszédritmus zavarainak) esetében a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.

A hadaróknál fokozott beszédkésztetést találunk, amely a beszéd sebességének ritmustalan formájában ölt testet. Súlyosabb esetekben a beszéd teljesen érthetetlenné válhat, a hangok, szótagok, szavak torzulásának, kihagyásának következtében.

Meghatározás

A hadarás nem azonos a gyors beszéddel, ugyanis valódi hadarás esetében a beszéd üteme és ritmusa olyan nagymértékben felbomlik, hogy a hadaró folyamatos beszéde igen nehezen érthető, sőt gyakran érthetetlenné válik, az egyes szótagok, szavak összemosódnak.

Okai lehetnek

A hadarás hátterében sokan minimális agysérülést tételeznek fel, mely keletkezhet a terhesség alatt, a szülés körül vagy után.
Elterjedt az a felfogás is, hogy a hadarás a dadogáshoz hasonlóan beszédneurózis, és gyenge idegrendszerű, érzékeny egyéneknél alakul ki.
Szerepe van még kialakulásában az öröklésnek is.
Ok lehet a veleszületett beszédgyengeség vagy beszédfejlődési rendellenesség is.
Gyermekkori agysérülések és bizonyos betegségek is, illetve kedvezőtlen környezeti hatások is hadaráshoz vezethetnek.

Tünetei - figyelemfelhívó jelek

* Legfeltűnőbb tünet a gyors beszéd, s ez a gyorsaság annál inkább jellemző, minél hosszabb a szó.
* Jellemző, hogy felbomlik, rendszertelenül változik a beszédük ritmusa.

* Mivel a gyors beszédtempó következtében nincs idejük a szükséges hangképző mozgások elvégzésére, a hangok és a szótagok egy részét elnyelik vagy torzítják, a szavakat gyakran megcsonkítják. S így részben a gyors ütem miatt, részben azért mert artikulációs ügyességük elmarad az ép beszédűekétől, artikulációjuk pontatlan

* Beszédük színtelen, monoton, mert tagolásra, megértést segítő szünetek tartására, hangsúlyozásra nincs idejük.

* Légzésük felületes, kapkodó, és alig alkalmaznak hangerő, hangszín és hangmagassági váltásokat.

* Hallási figyelmük gyenge, és a hadaró gyermeknek gyakran az egész magatartásán megfigyelhető a gyorsaság, a pontatlanság, szétszórtság.

Mit tehetek én, mint szülő, pedagógus

Leghelyesebb, ha a szülő a hadaró gyermekkel logopédushoz fordul, és az ő tanácsai alapján foglalkozik a gyermekkel!

* Fontos a rendezett életmód kialakítása és a gondolkodás rendszerezése, amelynek a gondolatok megfogalmazásában érvényesülnie kell!

* Meg kell tanítani a hadarót rövid, egyszerű mondatokban beszélni, ahol a gondolatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és a beszéd pontosan a tartalmat fejezi ki

* A javuláshoz hozzájárul minden olyan hatás, mely erősíti az idegrendszert és mindaz, amely segítségével a gyermek személyisége rendezettebb lesz!

* Fontos, hogy ne fárasszák túl a gyermeket se szellemileg, se fizikailag! Nagyon fontos a nyugodt és megfelelő időtartamú alvás, pihenés.
* Játékai kikapcsolódását, ellazulását szolgálják! A számítógépes játékok idejét korlátozni kell, mert ezek is fárasztják és feszültté tehetik a gyermeket!

* Jó, ha van a gyermeknek nem túl merev napirendje, mert a rendszeresség növeli biztonságérzetét és jó hatással van egész személyiségére!
* Az együtt végzett tevékenységek lehetőleg lassú, nyugodt tempójúak, jó hangulatúak legyenek!
* A túl engedékeny és túl szigorú és a túl aggodalmaskodó nevelés egyaránt helytelen! A szülő gyermeke számára akkor jelent biztonságot, ha szeretete mellett érzi határozottságát és erejét is!

* Ne legyen a gyermek türelmetlen, ideges, hangos jelenetek, veszekedések szem-és fültanúja!

* Minél kevesebb erőszakos, félelmet, bűntudatot, feszültséget keltő hatás érje a gyermeket – kevés mozi, tv ajánlott!

* A szülők szoktassák a gyermeket feladataik megtervezésére és elvégzésére, komoly feszültség lehet a gyermekben, ha az iskolába felkészületlenül megy!

* A lassú, nyugodt tempójú beszédpélda jó hatással lehet a hadarókra!
* Ha a gyermek mesélni akar valamit, fontos, hogy ne szakítsák félbe, mert ha félnie kell attól, hogy nem hallgatják végig, beszéde még gyorsabb lesz!
* Szükség van a beszédhiba tudatosításra, arra, hogy figyelmüket a beszédre irányítsuk.

* Fontos, hogy a beszédtechnikai gyakorlatokat otthon is rendszeresen gyakorolják!

A hadarás esetében is az eredményes javítás elengedhetetlen feltétele a logopédus, a szülő és a gyermek szoros együttműködése. Fontos, hogy a szülő türelmes és bizakodó társa legyen gyermekének ebben a nagy kitartást igénylő munkában, buzdítsa, vegyen észre és értékeljen minden apró eredményt.

Forrás:
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.

A dadogás a beszédfolyamat összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában, a beszéd görcsös szaggatottságában mutatkozik meg. Sokféle bonyolult okra vezethető vissza (gyenge idegrendszer: fokozott ingerlékenység, indulati feszültség, érzelmi és indulati labilitás).

http://fejleszto.network.hu/blog

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

A GYERMEKEK ÉS AZ ALKOHOL

Gyerekek az alkohol, a drog, a lopás bűvkörében

Általános iskolás gyerekek csoportja száll fel a trolira egyik megállóban. A főleg lányokból álló csoport intenzíven rágózik, időnként valamelyikük kifújja és nagyot durrant vele, ügyet sem vetve a körülötte ülő vagy álló utasokra. A zajos társaság egyik lánytagja hangosan meséli, hogy milyen „csúcs-buliban" volt a hétvégén. Pia akadt dögivel, meséli harsányan, a barátnőm ősei nem voltak otthon, azt vehettünk elő, amit akartunk, gyorsan be is nyomtunk erősen... zd meg! Csak az volt a baj, ...zd meg, hogy már éjfél után hazajöttek az ősök és be kellett fejeznünk a vedelést, ...zd meg. Arra már nem is emlékszem hogy mentem haza!.. A többiek hangos vihogása közepette egyre jobban belemelegedett az eset taglalásába, az italok márkáit sorolta, aztán azt, hogy nála ki ivott többet, közben a ...zd meg-et kötőszóként használta.

A csoport azután egyik külvárosi megállóban leszállt, az utasok többsége csak nézett maga elé, mindössze néhányan tettek elmarasztaló megjegyzést a hallottakra.

Aztán minden visszazökkent a régi kerékvágásba: a jármű haladt, az emberek le- és felszálltak, mintha mi sem történt volna néhány perccel korábban.

Pedig történt. Merthogy ma már olyan korban nyúlnak a fiatalok (pontosabban: gyerekek) az italos pohár után, amikor az alkohol még hatványozottabb mértékben károsítja őket, mint teszi azt később. A 12-15 éves gyerekek többsége ugyanis már vagy ismerkedett az alkohollal, vagy teljesen otthonosan mozog a „pia-világában".

A fenti megállapítás nem légből kapott, hiszen napjainkban már nemcsak a sajtóban, hanem az egészségügyben is egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A minap olvastam egy statisztikát , miszerint az elmúlt két évben csaknem ötven százalékkal több fiatal került detoxikálóba, igaz, ők már valamivel idősebbek, mint a fent említett kategória, de nem ritka kiskorú gyermekek körében sem az alkoholmérgezés egy-egy jól sikerült hétvégi bulit követően.

A leggyakoribb magyarázat a 14-15 évesek ivászatára, hogy így próbálnak idősebbnek látszani, eljátsszák, hogy ők már voltaképpen felnőttek, s képesek magukba dönteni annyi alkoholt, mint idősebb társaik. Meg ugyanazokat a „jópofa" dolgokat elkövetni, mint az alkoholmámorban dülöngélő fiatal vagy felnőtt korosztályhoz tartozó renitensek: frissen ültetett fákat kitépni, ablakokat beverni, épületeket festékkel bemázolni, játszóterek libikókáit összetörni...

A közelmúltban szinte mindenütt kiverte a biztosítékot az a felmérés, amely szerint a gyerekek 65 százaléka nem tartja elítélendőnek a kisebb értékű lopást, 53 százalékuk 12-15 éves korban már nemi életet akar élni, 13 százalékuk pedig bizonyos helyzetben a gyilkosságot is indokoltnak tartja!

Az idézett felmérés annál is inkább elgondolkodtató és kétségbeejtő, mert 1400 gyereket kérdeztek meg, akik a 8-15 éves korosztályhoz tartoznak, a kapott eredmények tehát híven tükrözik az egész társadalom e rétegének gondolkodásmódját és magatartását. A kutatók természetszerűleg ilyenkor igyekeznek azonnal megvizsgálni, azt is, hogy mi okozza az ilyen magatartást a gyermekeknél, miért neveznek „trendinek" olyan viselkedést, amely ellentétes egy egészséges társadalom felfogásával?

A kérdésre sok válasz adható, adnak is a szakemberek, de a legtöbb esetben a konklúzió így hangzik: egész közösségünk erkölcsi-szellemi válságban él, ebből adódnak a bajok.

Ráadásul, nemcsak nálunk van ilyen helyzet, hanem a nyugati társadalmakban is. (Mintha ez bennünket nagyon vigasztalna...)

Igen ám, de azt elfelejtjük, hogy ezt az annyit hangoztatott válságot valaki előidézte, nem jutottunk bele egyik pillanatról a másikba. -Évtizedek óta látjuk, hogy egyre nagyobb teret hódít a fiatalok körében az alkoholizmus, a kábítószer függőség, a dohányzás, az agresszivitás, a kisebb-nagyobb lopás és rablás, a rombolás, a „csakúgy/csakazértis-betörések" , s be-becsúszik egy-egy súlyos testi sértés és gyilkosság is.

De látják ezt azok is, akinek lépniük kellene/kellett volna. Mert valakinek, valakinek ki kellett szolgálni azokat a 18 éven aluliakat, akik azután „tökpiásak" lesznek a bulikban, vagy ilyentájt tavasszal már a parkok, a sétányok padjain üldögélve. S valakinek azt is fel kellene fognia - természetesen akkor, ha ehhez megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik --, hogy ne legyenek a népszerű (gagyi) műsorok vezetői olyanok, akik tökrészegen ülnek a volán mögé és balestet okoznak, vagy olyanok, akiket erőszakos nemi közösüléssel vádolnak...

Persze, nem lehet csak ezekre fogni a tudományos felmérésben jelzett anomáliák létrejöttét.

A család felelősségét is „előkelő" helyen kell említeni a fentiek vonatkozásában. Annál is inkább, mert a gyerek leginkább otthonról hozza a viselkedési formákat. Meg a normákat is. Azt mutatták ki a felmérésben, hogy a családok felében az apa és az anya egymást járatja le a gyerek előtt: hülyének, idiótának, lúzernek nevezik egymást. Nem ritkán a gyereket is. Gyakori a szülők között a hangos veszekedés, a csapkodás, a törés-zúzás, a verekedés. S mindez nem az aluliskolázottság miatt van, hiszen a diplomás szülők esetében is előfordulnak hasonló megnyilvánulások. A gyereket pedig közben belökik a tévé elé, hogy nem legyen szem- és fültanúja a nézeteltérésüknek (úgy is az lesz). A tévé pedig ontja az színvonaltalan, gyakran ordenáré valóság-show-kat, s az ott látottak lesznek azután a kialakulatlan gyermeki habitus számára a követendők...

Nem tudom, hogy a bevezető sorokban idézett társaság a következő hétvégén lesz-e ismét „csúcs-buliban" Azt sem, hogy menyi alkoholt sikerül majd elfogyasztaniuk, s mikor jönnek haza a szülők, mikor zavarják meg a tinédzserek szórakozását. S azt sem, hogy a 12-13 éves gyerekek szülei megkérdezik-e: mit keresel fiam/lányom éjfél után az utcán? Mert itt kellene kezdeni.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

AZ ÚJJSZOPÁS

Ujjszopás

Betegség leírása:

  • Az ujjszopás rendszerint a gyermekkorban, esetleg a serdülőkorban kezdődő viselkedészavar, amely egy akaratlagos, ismétlődő, nem célszerű, de ritmusos sztereotíp mozgás.

Betegség lefolyása:

  • Az ujjszopás a csecsemőkorban, sok esetben a kisgyermekkorban is még megfigyelhető.
  • Az idő múlásával általában megszűnik. Kóros esetben gyermekkorban , esetleg serdülőkorban is fennmarad illetve kialakulhat.
  • Az ujjszopás nem jelent önálló betegségkategóriát, a sztereotíp mozgászavarok csoportjába sorolható.
  • Sztereotíp mozgászavarok közé a nem célszerű, nem funkcionális, de ritmusos és ismétlődő mozgásokat soroljuk, mely mozgások nem részei sem más pszichiátriai zavarnak, sem neurológiai betegségnek. A sztereotíp mozgásokat megkülönböztethetjük veszélyességüket illetően.
  • Nem veszélyes sztereotíp mozgások pl.: a fej vagy a test ringatása, a haj húzgálása, csavargatása, ujjtördelés, köröm rágása, harapdálása valamint ide sorolható az ujjszopás is.
  • Jellemző, hogy a szetereotíp mozgássorok kisebb-nagyobb szünetekkel újra meg újra visszatérnek.
  • A mozgászavarok kialakulásának oka ismeretlen. A háttérben gyakran pszichológiai tényezők deríthetők fel, kóros anya-gyermek kapcsolat illetve disszharmónikus családi környezet.
  • A tüneteket a feszültség, a frusztráció, az unalom fokozhatja. Többségük ártalmatlan, jóindulatú állapot.
  • A legtöbb sztereotíp mozgászavar mentálisan retardáltaknál fordul elő. Az esetek nagyrészben spontán oldódnak.

    Differenciáldiagnosztikai szempontból ki kell zárni az egyéb pszichiátriai kórképeket, a neurológiai betegségeket illetve egyéb organikus okokat.

Előzmények:

  • Ismeretlen kórok
  • Betegségek
  • Psychés kórokok
    • Patológiás családi kapcsolatok
    • Nehéz, pszichésen megterhelő élethelyzet
    • Hibás viselkedési minta átvétele a környezettől
    • Elhárító mechanizmusok szerepe
    • Stresszhelyzet
    • Stresszes életmód
    • Személyiség pszichológiai sérülékenysége

Gyakoribb panaszok, tünetek:

  • Mentális és viselkedészavarok
    • Feszültség érzése
    • Idegesség
    • Érzelmi labilitás
    • Szorongás
    • Céltalan, automatizmusként ismételgetett mozgássor

Speciális, műszeres vizsgálatok:

  • Pszichiatriai diagnosztika
    • Szorongás, félelmek
    • Személyiségjellemzők
    • Motivációk és cselekvések zavarai

Mely szakterületek foglalkoznak ezzel a kórképpel:

  • Pszichiátria

Megelőzési és más fontos tanácsok:

  • Amennyiben mentális retardáció is fennáll az állapot állandósulhat, egyébként az esetek nagy része spontán oldódik. Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet (neuroleptikum, antidepress
  • http://www.drdiag.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

HA A GYEREK HISZTIS ÉS NEVELETLEN

Ha a gyerek hisztis és neveletlen...

Mi állhat a helytelen viselkedés hátterében?

A legtöbb szülő rémálma a hisztis, neveletlen gyerek, aki a legképtelenebb helyzetekben is képes jelenetet rendezni. A nem kívánt viselkedés hátterében több ok is meghúzódhat: a gyermek természete és a szülői bánásmód egyformán befolyásolhatja ezeket a megnyilvánulásokat. A kérdés már csak az, hogy ez a viselkedés akaratlan vagy szándékos...

A legtöbb gyermek estében előfordul valamilyen kisebb-nagyobb viselkedési probléma, ami valljuk be a legtöbb esetben már csak azért is kellemetlenül érint, mivel mindenáron szeretnénk tökéletes szülők lenni.

A helytelen viselkedésnek több oka is lehet, amint annak is több módja van, hogy gyermekünket visszatereljük a helyes útra. Az ilyen viselkedések közé tartoznak a következők:

csúnya beszéd

agresszivitás vagy erőszak

• hiszti

hazugság

• a kért dolgok elvégzésének elutasítása, például a felöltözés, lefekvés vagy a házi feladatok elvégzése.

A gyerekek viselkedése: akaratlan vagy szándékos?

Az egyes helyzetekben a gyerekek véletlenül vagy szándékosan viselkedhetnek helytelenül. Nagyon fontos megértened a különbséget. Például, ha hógolyózás közben egy nyolcéves gyermek megdob egy másik gyereket anélkül, hogy tudná, egy kő került a hógolyóba - ez véletlen. Ha azonban a gyermeked ellop egy cukorkát a sarki boltból, mert nem adtál neki pénzt édességre - szándékos viselkedés. Vannak olyan esetek is, amikor a viselkedés hátterében megbújó szándékosságot vagy okokat nem ilyen egyszerű azonosítani.

Ha egy gyermek helyelenül viselkedik egyes helyzetekben, annak több oka is lehet. Vannak köztük általánosak, de vannak olyanok is, amelyek egyediek és ezáltal még több odafigyelési igényelnek a szülők részéről. Lássuk hát, melyek azok a gyerekek által alkalmazott negatív viselkedési formák, amelyek jellemzőek az egyes helyzetekre:

Lobbanékonyság és tapasztalathiány

A gyerekek viselkedési problémáinak többsége annak tudható be, hogy egyszerűen nem tudják, hogyan kell helyesen csinálni valamit vagy helyesen viselkedni bizonyos helyzetekben. Például egy nyolcéves gyermek hirtelen gondolattól vezérelve, csupán szórakozásból (lobbanékonyság) elhajít egy hógolyót, és talán túl kicsi még ahhoz, hogy megértse miként tud egy ártatlan játék is veszélyes lenni, ha nem figyel oda eléggé (tapasztalathiány).

Düh, hiszti és ellenszegülés a felállított szabályokkal szemben

Senki sem szereti, ha megmondják neki, mit tegyen - ez alól a gyerekek sem kivételek. Mindezek ellenére, az ő esetükben többségében mégis ez történik. Ennek persze egyenes következménye, hogy fellázad, csúnyán viselkedik vagy hisztis jelenetet rendez. Például egy hároméves gyermek megütheti egyik játszótársát, mert te arra kéred, ossza meg vele a játékait, míg a család kamasz tagja csúnya szavak kíséretében becsapja az ajtót maga után, miután többször is elmondtad neki, hogy takarítsa ki a szobáját.

Az igazságtalan büntetés következménye

Néhány esetben negatív érzelmeinket a gyermekünkön töltjük ki. Rákiálthatunk, mert úgy érezzük, túl hangosan beszél, közben pedig amiatt vagyunk elégedetlenek, ami aznap a munkahelyünkön történt. Mindannyiunkkal előfordul néha, de ha szokássá válik, a gyerekek könnyen lázadozókká és elutasítókká válhatnak.

A magas elvárások és a szülői nyomás eredménye

Sokszor elvárjuk gyermekeinktől, hogy rövid időn belül több mindent tegyenek meg vagy tanuljanak meg. Ha nyomást gyakorolunk rájuk, még mielőtt fizikailag vagy szellemileg képesek lennének az általunk kért feladatra, később majd elutasítják az új dolgok megtanulását. Egy iskolás gyermek esetében ennek akár súlyosabb következményei is lehetnek, mint például a rendszeres lógás.

Valós és képzelt félelmek

Ha gyermeked nem akar elvégezni olyan dolgokat, amelyeket azelőtt könnyedén megtett, akár egy valóságos vagy képzelt félelem is lehet a háttérben. Például nem akar felszállni az iskolabuszra, mert fél egy gyerektől, aki ugyanezen a járaton utazik (valós félelem), esetleg nem akar lefeküdni este, mert a szekrényben egy dinoszaurusz bújt meg (képzelt félelem).

Egy gyermek felnevelése nem csupán nagy eredményeket, büszkeséggel eltöltött szíveket és sikert jelent. Vannak esetek, amikor át kell siklanod bizonyos dolgok fölött, máskor viszont határozottnak kell lenned gyermekeddel szemben. Ha elbizonytalanodsz bármikor kérhetsz tanácsot családtagjaidtól, barátoktól, szülőtársaktól vagy kollégáktól, és ha a keresett választ nem találod, mindig megvan a lehetőség arra, hogy szakemberhez fordulj.

"Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni, hogy hogyan érezték magukat szavaidtól." - Carl William Buehner

http://www.csaladivilag.hu

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

EGÉSZSÉGES LÁB.

Egészséges láb, könnyed járás

A lúdtalp népbetegség

Már egészen pici gyermekkorban fontos, hogy a szülők, védőnők, gyermekorvosok korán felismerjék a rendellenességeket. Manapság az egyik leggyakoribb, szinte népbetegségnek számító elváltozás a lúdtalp, más néven bokasüllyedés. Figyelmeztető jel lehet a láb, illetve a lábszár fáradékonysága, fájdalma. Már az óvodás- és iskoláskor elején okozhat panaszt a lábboltozat gyengesége: a túlterheléstől az izomzat kifárad és nem képes megtartani a láb formáját. Azonban felnőtt korban is kialakulhat, és igen kellemetlen lehet. Megfelelő tornával, betétekkel, cipővel, súlyosabb esetben műtéttel a probléma kezelhető.

Erősítő lábtorna

Fáradt, megduzzadt lábunkat a nap végén ajánlatos felfrissíteni különböző ásványi sókat tartalmazó fürdőben, vagy hideg-meleg vizes váltózuhannyal.

1. Egyenes derékkal lábujjhegyen járunk.

2. Láb külső élén járunk, behajlított lábujjakkal.

3. Egyenes háttal ülünk, a lábfejeket felváltva sarokra, majd lábujjra állítjuk.

4. Bokakörzést végzünk bal, illetve jobb lábbal.

5. Talajon ülve zárt talpakkal sarkakat nyitjuk, zárjuk.

6. Mezítláb egyenetlen talajon, kavicson, gyöngyökön járunk.

Már a nagymama is bütyköslábú volt?

Sajnos a bütyök egy olyan fejlődési variáns, amely legtöbbször öröklődik. Vannak, akik olyan anatómiai eltéréssel születnek, amely a bütyökképződést törvényszerűen létrehozza. Ezek a betegek lehetőleg már korán, a 20-as éveikben forduljanak orvoshoz, mert a korai műtét sok későbbi szenvedést előzhet meg!

Akkor ha észreveszik, hogy a öregujj hozzádörzsölődik a második lábujjhoz és már nem tudják teljes egészében korrigálni, biztosak lehetnek abban, hogy néhány év múlva bütyök alakul ki a lábon.

Hogyan alakul ki

A bütyök képződésnek mégis a leggyakoribb oka a láb statikai megbetegedése, a boltozatos szerkezet megsüllyedése, amely az élet előrehaladtával egyre súlyosabbá válik. A láb boltozatos szerkezetének megbomlása miatt az izmok rossz irányban húznak, ez a húzóerő járáskor olymódon hat az öregujjra, hogy az a mellette levőhöz nyomódjék, esetleg ráfeküdjön.

A bütykösláb kezelése

A folyamat egy jó lúdtalpbetéttel jelentős mértékben lelassítható, de nem állítható meg, a nagylábujj elgörbülését a betét nem tudja megakadályozni. Mindez ideig csak éjszakai sínekkel tudták korrigálni ezt a kóros helyzetet. Német orvosok és mérnökök elsőként a világon olyan sínt alakítottak ki, amely járás közben a cipőbe is behelyezhető, ezért lényegesen hatékonyabb a korábbi segédeszközökhöz képest.

http://www.vitalitas.hu-SZELEKTIV –KISMAMA-INFO

A NEHEZEN NEVELHETŐSÉG FOGALMA

A nehezen nevelhetőség fogalma

A nehezen nevelhető gyermekek azok, akinek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni.

Különleges egyéni bánásmódot kell náluk alkalmazni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai, vagy javító nevelést még nem igényelnek.

Ezek a nehezen nevelhető gyermekek nem tévesztendők össze a rosszul nevelt gyermekkel, akiket az általánosan használt módszerekkel is meg lehet nevelni, ha azokat ténylegesen és helyesen alkalmazzák.

A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat, és sokféle alakban jelentkezhet.

A nehezen nevelhetőség tünetei

Böttcher tíz személyiségjegyet, illetve gyermektípust ismertet, akiknél könnyen adódnak nevelési nehézségek:

-Nyugtalan, állhatatlan, nyüzsgő gyermek

-Túl szigorúan nevelt gyermek (agresszív)

-Önfejű, konok gyermek

-Csipkelődő, mások kínzását élvező gyermek

-Félénk, gátlásos, bizalmatlan gyermek

-Elkülönítve nevelt arisztokrata típus, (lenéző)

-Befelé forduló, álmodozó

-Bűntudattal küzdő gyermek

-Túlzott igényű (szeretet, érvényesülés stb.) gyermek

-A magát túlértékelő típus

Ezek a személyiségjegyek már következmények, tünetei a gyermeki személyiség fejlődésében jelentkező zavaroknak, torzulásoknak.

A tüneteket a pszichikus működés főbb területei szerint osztályozzák-:

-Idegi eredetű szervi működészavar,

-Motorium (hipermobilitás, lassúság),

-Értelmi fejlődés (figyelemkoncentráció, tanulmányi nehézség),

-Érzelmi, indulati élet (agresszió, szorongás, túlzott érzékenység),

-Erkölcsi fejlődés (hazudozás, lopás, csavargás),

-Cselekvés, helytelen szokások,

-Beszéd területén jelentkező zavarok.

Ez a felsorolás a pszichológiai rendszer szempontjából logikus és teljesnek mondható.

A nehezen nevelhetőség okai

Gegesi Kiss Pál szerint a gyermeki személyiség fejlődését három, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg:

1.Biológiai, öröklött adottságok,

2.Fiziológiai tényezők (magzati életkor milyensége),

3.Aktuális környezeti tényezők.

A környezeti hatást két nagy életszakaszra bontja:

-a családi túlsúlyú hatás korszaka,

-az iskolai túlsúlyú hatás korszaka.

Vizsgálatai szerint a gyermeki személyiségzavarok főként az érzelmi fejlődés zavarai miatt keletkeznek, mivel gyermekkorban minden értékelés elsősorban érzelmi és nem logikai eredetű. Előfordul ilyen személyiségzavar kitűnő értelmi képességű gyermekeknél is.

A helytelen nevelésen kívül szerepe van a nehezen nevelhetőség kialakulásában a gyermeki idegrendszer típusának is.

Idegalkat szempontjából létezik ideges és hisztériás gyermek.

-Ideges gyermek: Jellemző a fokozott ingerlékenység és a csekélyebb teherbíró-képesség. Lelki tempója többnyire gyors, ezért gyakran gyors felfogású, feladatait hamar elkészíti, de kapkodó és könnyen fárad. Főbb pszichés tünetei: ideges félelmek (álmok), várakozási félelmek (drukkolás), dadogás, fejfájás, dacolás, elkeseredett lemondás és csökkentértékűségi érzés.

-Hisztériás gyermek: Alaptulajdonsága a túlzott önérvényesítés. Feltűnésből különleges eljárásokhoz folyamodik, pl. hatásvadászatból elájul. Ha nehéz helyzetbe kerül betegségbe, bénulásba menekül. Ilyenkor pszichés okokból valóban testi tünetek jelentkeznek. A sokszor csalásnak, szimulálásnak látszó hisztériás tünetek tehát védekező mechanizmusok, amelyekkel a hisztériás a maga védelmét próbálja akaratlanul biztosítani.

http://www.google.hu

MIÉRT JÓ AZ ÚSZÁS

Miért jó az úszás?

Az egyik legkedveltebb sport, gyermekek számára gyakran

ajánlott. Nem ritkán az orvos javasolja.

Miért jó az úszás?

Több szempontból is igen kedvező hatással van a fejlődő gyermekre ez a sport.

-

Első és legfontosabb szempont, hogy az izmokra és csontokra gyakorolt hatása

nagyon kiegyensúlyozott. Az ízületek terhelése szinte elhanyagolható a

"szárazföldi" sportokhoz képest.

Gondoljunk csak arra, hogy nincsenek hirtelen nagy erőbehatások, esések, ütések. A sportsérülések valószínűsége, a többi sportághoz viszonyítva nagyon kicsi, leszámítva persze a sakkot.

- Az izmok és csontozat kedvező gyermekkori fejlődésének

kulcsszerepe van az időskori csontritkulás és más mozgásszervi betegségek

megelőzésében!

- Fontos az is, hogy az izmok közül szinte mindegyik részt

vesz a mozgásban, ezért nagyon egyenletes az igénybevétel. Ezek alapján

kifejezetten ajánlott mellkas fejlődési zavarok, gerincferdülés esetében.

- Szempont a légzés javítása is. Úszás során nagy a szervezet

oxigénigénye. Ennek következtében az állandó fokozott légzés miatt, hosszútávon

nő a tüdő befogadóképessége, teljesítőképessége.

-Az egyenletes és kíméletes terhelés mellett nagy energiafelhasználással járó

sport az úszás, így kifejezetten jó a túlsúlyos gyerekek számára is.

Kik vigyázzanak az úszással?

Lényegesen kevesebben vannak azok, akiknek árt az úszás. Nem

ajánlott azoknak, akik hosszantartó súlyos bőrbetegsége van. Ezek közül kiemelt

jelentőségű az ekcéma, a kiterjedt gombás bőrbetegség, a panaszokat okozó

száraz bőr.

Kerüljük az úszást epilepszia, és terhelés okozta súlyos asztma esetén is.

Mikor kezdjen úszni a gyerek?

Sokat hallunk a korán kezdhető sportokról. Ezek közül is messze kiemelkedő az

úszás, hiszen ma már elfogadott és közismert a baba-úszás.

Jelentősége rendkívül nagy, hiszen egyrészt jó alapozás a későbbi mozgások

szempontjából, sokszor már a járás előtt "úszik" a baba! Másrészt a

vízzel kapcsolatos félelmek, fóbiák ki sem alakulhatnak, aminek később

felmérhetetlen haszna lehet.

Általánosságban viszont nagyon fontoljuk meg, mikor kezdje a gyerek és milyen

intenzitással a sportot. A kicsik korai túlerőltetésének leginkább lelki

következményei lehetnek, hiszen szervezetük a fizikai terhelést nagyon jól

tűri. Gyermekeinknek elsősorban testmozgásra, játékra és szórakozásra van

szükségük, nem pedig a tűréshatárig fokozott edzésre!

Tehát kezdjék minél korábban, de ügyeljünkarra is, hogy jó társaságban, barátok közt, jó edző/pedagógus vezetésével sportoljon a gyermek. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha nyár, akkor strand! Minél több időt töltsenekgyermekeikkel vízparton, uszodákban, strandokon! Az úszás a legegészségesebbsportok egyike, úszómozgás közben dolgozik a legtöbbet az izom.

Az érzékletek fejlődése

Az ember ősi késztetése a világ megismerése. A csecsemő születésekor

belecsöppen egy ismeretlen világba. Ép érzékszervei és idegrendszere, egyre

nyiladozó értelme és természetes kíváncsisága arra ösztönzi őt, hogy

megtapasztalja, megismerje szűkebb, tágabb környezetét. A környezetből érkező

ingerek szinte csalogatják a csecsemőt a tapasztalatszerzésre. Lényeges tehát,

hogy ebben az időszakban megfelelő ingergazdag környezetet biztosítsunk

számára.

A látási (vizuális, hallási (auditív), izomérzékelési (kinesztetikus), tapintási

(taktilis) ingerek a csecsemő mozgásos tapasztalatszerzései révén válnak

tanulássá, fejlődnek képességei (fizikai és mentális), amelyekre élete végéig

szüksége lesz. Alakul és fejlődik testsémája, testtudata, nagymozgásai

finommozgásai, koordinációs képességei, egyszóval fejlődnek tanulási

képességei, amelyek iskolakezdésre egy meghatározott tanulási teljesítmény

elérését teszik lehetővé.

Sok-sok tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia,diszkalkulia) hátterében a korai szenzomotoros tevékenység (a környezetből érkező ingerek sorával szerzett tapasztalatok) hiánya áll.

Mozgásfejlődés

A tanulási zavarok megelőzésében a kulcsfontosságú feladat a sokrétű

mozgás-fejlesztés. A kisgyerek ruházata legyen minél könnyebb, hogy szabadon

mozoghasson, nyáron, veszélytelen helyeken hagyjuk mezítláb járkálni. Másszon

minél többet padra, székre, fára és mászókára. A térbeli viszonyok

megismerésére is a mozgás a legalkalmasabb. A koncentrációs képességet is

növelik az egyensúly-gyakorlatok.

Az a gyerek, amelyiket túlságosan védenek a szülei, ügyetlenebb marad, és esetleg tanulási problémái is lehetnek a hiányos testkép, és fejletlen szenzomotoros képességei miatt. Az

egyensúly-gyakorlatokon kívül igen hasznos mindenféle mozgás, forgás, a sportok

közül az úszás.

A víz tulajdonságai ésélettani hatásai

A víz a levegőnél sűrűbb közeg, ezért jelentős ellenállása van. Sűrűsége

lehetővé teszi, hogy támasztékot találjunk rajta, így jelentősen megterheli a

szívet és a keringési rendszert, ezáltal javítja működésüket, a fokozott

izommunka pedig magas szintű légzőrendszeri működést eredményez.

A gyógyászatban is kiemelkedő szerepet szánnak a vízben való mozgásnak. Az

allergiás, asztmatikus megbetegedések megelőzésében, jelentős szerepe van a

vízben való foglalkozásoknak.

Az élettani funkciók felgyorsulnak, az immunrendszer hatékonyabban védekezik a betegségekkel szemben.

A légzéstechnika javul, a légzőizmok erősödnek. A testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű víz összehúzza a vérereket, felgyorsítja ezzel a véráramlást, ami fokozottabb

szívműködést eredményez. Ennek pedig következménye a kapillárisok javuló

vérellátása.

Az úszás hatásai

A vízben való mozgás életkortól független, élettani hatásai korosztálytól

függetlenül érvényesülnek.

A víz nem csak az úszásnemek gyakorlása során fejti ki jótékony hatását, hanem már önmagában is hat a szervezetre. A benne való mozgás ingerek sokaságát biztosítja a gyermeknek, más mozgásélményt biztosít,mint a szárazföldi mozgás. Mások a látási, hallási információk, a felhajtóerő miatt más a mozgás-kivitelezés.

Szabadabb izületi mozgást enged, a melegvízlazító hatású, könnyebb az izomtevékenység. Más a tájékozódás, a tapintás,mint a szárazföldön.

Több és más mozgásélménnyel gazdagodik, finomodik a

koordináció, javul az egyensúlyérzék, ügyesedik gyermekünk, kialakul és

fejlődik a vízérzékelés. A vízérzékelés által élhető meg a kellemes vízben

tartózkodás, mozgás élménye. A vízérzékelés olyan tulajdonság, amelyet ébren

lehet tartani, hiánya esetén pedig fejleszteni kell.

Összességében több örömteli mozgásos tapasztalatszerzéssel fejlesztjük

gyermekünk motoros, értelmi képességeit, fejlődik ügyessége, mozgása

összehangolt lesz, bonyolult mozgásos cselekvés megoldására lesz képes. A

szülő-gyermek kapcsolat bensőségesebb, szorosabb lesz a közös élményen

keresztül. Az úszás után nagyobb lesz az étvágy, javul a közérzet.

A hidroterápia lényege

A vizet a felhajtóereje és kellemes simogatása, ami egy állandó taktilis

(tapintási) inger, nagyon alkalmassá teszi arra, hogy a megtanulandó

nagymozgásokat ebben a közegben sajátítsa el a gyermek. A kicsik még nagyon

formálódó, plasztikus központi idegrendszerének fejlődése szempontjából

lényeges annak a fülben elhelyezkedő egyensúlyszervnek, illetve a

helyzetérzékelő (azaz vesztibuláris) rendszernek a működése, ami az agy számos

területével áll kapcsolatban. Így a vesztibuláris rendszert érő ingerek a

dominóelvnek megfelelően a teljes idegrendszeri mozgásirányítás fejlődését

segítik. Nem véletlenül szeretik a kisgyerekek, ha hintáztatják, pörgetik,

forgatják, dobálják őket. Ugyanezeket a mutatványokat a vízben is kedvelik.

Fejlesztő hatása

Terápiává attól válik, hogy kifejezetten azon gyermekek számára fejlesztették

tovább a jól átgondolt gyakorlatsorokat, akik növekedésük idején a mozgásfejlődés

fontos mozzanatai közül egyet vagy többet valamiért kihagytak, például nem

kúsztak, felülés nélkül azonnal felálltak. A nagy mozgások kimaradását azért

szükséges utólag korrigálni, mert ezek nélkül a finom mozgások kiépülése, a

rajzolás és írás (grafomotoros mozgások), és sok mozgásra épülő mentális

tevékenység, pl. az olvasás készsége is csorbát szenvedhet.

A hidroterápia alkalmazható így egészséges, csupán koraszülött vagy

részképesség-zavarokkal élő gyerekeknél, akik fejlettségükben egy-egy területen

elmaradnak kortársaik mögött, később nem teljesen iskolaérettek, koncentrációs

képességük, monotónia-tűrésük kisebb, nehezebben illeszkednek be társaságba.

Segíthet diszlexiás, diszgráfiás gyerekeknek is. Segítségével kialakul a

térérzék, az iskola elkezdése előtt fontos a sorrendiség, egymásutániság

megtanulása.

Az úszómozgások bővítik a saját magunkon való eligazodást, a kar és a láb

mozgásának összerendezése, ritmusos működtetése nemcsak a vízben lét örömét

idézi elő, hanem a biztonság élményét is.

Fejlesztő gyakorlatok avízben

A gyakorlatok egy részében a gyerekek passzívan vesznek részt, és az oktatók

úgy mozgatják őket a vízben, hogy a helyzetérzékelő szervrendszerük a megfelelő

ingereket kapja.

Természetesen vannak olyan gyakorlatok is, amikor a gyerekek

már maguk is mozognak. Majd az egymásra épülő feladatok sorában

egyensúly-fejlesztő és szem-kéz koordinációs gyakorlatok következnek. Például

az oktatók, - akik hivatalosan: "gyógyúszás foglalkoztatók", de

magukat szerényen és vidáman csak vízibohócoknak nevezik, - a ritmikus

mozgásokat mondókák elmutogatásával tanítják meg, amibe aztán a gyerekek is

bekapcsolódnak. A komoly módszertani háttér tehát nem jelenti azt, hogy a

foglalkozások ne lennének nagyon is szórakoztatóak.

A foglalkozások állandó részét képezik a különböző légző gyakorlatok is. Talán

meglepően hangzik, de sok gyereknél a helyes légzést is tanítani kell. Nemcsak

a beszédkészséget, de még olyan vegetatív működéseket is segít, mint például az

emésztés.

Játékötlet vízben

Halacskázás, búvárkodás

Halacskázásnál két gyermek szembeáll egymással a vízben, megfogják egymás

kezét. A harmadiknak át kell úsznia az összekulcsolt kezek fölött. Lehet lábbal

előre, támaszkodva is a társak vállán, de aki jól úszik, át tud siklani a

karokat előrenyújtva is.

Búvárkodás: a levegő benntartását gyakoroljuk először víz alatt tartózkodással.

Nagy levegővétel után lemerülnek a gyerekek a vízbe, egy valaki pedig (szülő,

nagytestvér) méri a víz alatt eltöltött időt. Versenyezni lehet, hogy ki bírja

tovább.

Játszhatunk később olyat, hogy egy pénzdarabot leejtünk a vízbe, és fel kell

hozni az ügyes búvároknak.

forrás:http://fejlesztok.hu/

5 DOLOG AMIT TUDNOD KELL AZ ALVÁSROL

5 dolog, amit tudnod kell az alvásról

 

Ezek a kialvatlanság kalsszikus tünetei, ami alapján sok ember úgy érzi, hogy talán gyógyszerre lenne szüksége az álmatlanság, az éjszakai fogcsikorgatás, a jet-lag (a repülés miatti alvászavar), a nyugtalanság, a horkolás, az alvajárás vagy egyéb problémái kezelésére. A valóság azonban más.

Az álmatlanságot például a legáltalánosabb alvászavarnak tartják, holott az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet szerint az embereknek csak 10 százalékát érinti. És az esetek többségében a tünetek mögött más (gyakran mentális) betegségek, netán a kávézás vagy gyógyszerek hatásai állnak.

Íme öt tény, amely segíthet a nyugodtabb pihenésben:

1. Jobban alszol, mint gondolnád

A legtöbbünk számára az alvászavar csak mítosz. Bár sok ember azt gondolja magáról, hogy túl keveset alszik, a Marylandi Egyetem munkatársai egy idei kutatásban kimutatták, hogy egy átlagos ember napi 8 órát alszik, ami megfelelő mennyiség. Sőt az amerikaiak péládul ma pont annyit alszanak, mint 40 évvel ezelőtt.

2. Ahogy öregszel, egyre kevesebbet alszol

Alvás nélkül meghalunk. Szükségünk van az alvásra, mivel ekkor pihennek és kapnak új erőre biológiai folyamataink, illetve ekkor rendezzük emlékeinket is. Tavaly például az Egészségügyi Vilégszervezet az éjszakai munkát, amely alvási problémákat okozhat, rákkeltőnek nyilvánította. Mégis, ahogy öregszel, egyre kevesebb alvásra van szükséged.

3. Úgy alhatsz, mint egy csecsemő

Több, rövid alvási szakasz éjszakánként egy hosszú helyett – ez a többfázisú alvás. Így alszanak a csecsemők, az idősek és néhány állat is. Az az egészséges, ha éjszaka minél jobban alszol, és napközben is tartasz pihenőt, ha szükséges. EEG vizsgálatokkal mutatták ki, hogy az ember kétfázisú alvó: két fáradtsági “mélypont” van: az egyik éjjel, a másik a nap közepén. Ezért érdemes lenne a munkahelyeken pihenőszobát létesíteni, ahogyan tették azt például a NASA-nál.

4. Az állatoknak változatos alvási szokásai vannak

A lajhár napi 9,6 órát alszik. Az újszülött delfinek és gyilkos bálnák életük teljes első hónapjában nem alszanak. Ez utóbbi azonban az emberek számára igen veszélyes: mi már egy kihagyott éjszaka után is nehezebben koncentrálunk és hozunk döntéseket, ami komoly balestekhez vezethet a vezetésben vagy a különböző ipari gépek kezelésében.

5. Vannak trükkök, melyek segítik az alvást

A kiadós éjszakai alvás a te számodra is elérhető, ha figyelsz a következőkre:

  • Minden este azonos időben feküdj le!
  • Aludj napi 7 órát!
  • 6 órával a lefekvés előtt már tartózkodj a kávétól, a nehéz, fűszeres ételektől, az alkoholtól és más szerektől, amelyek éberré tesznek.
  • Alakíts ki egy elalvás előtti rutint, ami ellazít lefekvés előtt!
  • Küszöböld ki a zavaró fényeket és zajokat!
  • Ágyban csak alvás és szex! Tehát semmi TV, olvasás vagy evés!
  • Edzz rendszeresen, de ne közvetlenül alvás előtt!

http://www.otvenentul.hu

MIÉRT ROSSZALKODNAK A GYEREKEK

Miért rosszalkodnak a gyerekek?

Ha a lábosból éppen kifutni készül a tej, nem a legjobb módszer fedőt tenni rá. Jobban járunk, ha a tűzhely lángját tesszük takarékra. Ugyanígy, ha a fegyelmezéssel bajlódó szülőnek sikerül megértenie, hogy éppen miért rosszalkodik a gyereke, megfelelőbb eszközt találhat arra, hogy a nem kívánt viselkedés megszűnjön.

A gyerek sohasem ok nélkül rossz, mindig van rá valami oka. Ha nincs tisztában vele, hogy amit tesz, az tilos, vagy ha véletlenül csinál butaságot, az természetesen nem számít rosszaságnak. A legtöbb szülő - nagyon helyesen - csak azt tekinti rosszalkodásnak, amikor a gyerek szándékosan nem tart be egy szabályt, átlépi a határokat. Az ilyen helyzetekből rendszerint veszekedés és büntetés származik.

Fontos azonban, hogy a felnőtt elgondolkozzon azon is, vajon mi lehetett a rosszalkodás oka. Talán valamit értésünkre akart adni a gyerek? Csak így tud tiltakozni valami ellen? Nagyobb figyelmet szeretne? A kicsik haszontalanságának 6 leggyakoribb oka a következő:

1. A helytelen viselkedés jutalomban részesül

Minden gyerek szeretné, ha többet foglalkoznának vele. Az elfoglalt szülők figyelmét azonban látványos jelenetekkel, hangoskodással, nyafogással általában könnyebb kivívni, mint csendes, fegyelmezett viselkedéssel. Ha az anyu vagy apu tudomást sem vesz rólam, annál még az is jobb, ha veszekszik vagy megbüntet - gondolja a gyerek. Ha a rendetlenkedéssel sikerül felhívnia magára a figyelmet, ne csodálkozzunk, ha legközelebb is ez a módszer jut eszébe először.

2. A szüleiket utánozzák

A gyerekek gyakran nem tesznek mást, mint a szüleik, náluk ez mégis rosszaságnak minősül. Az iskolában agresszív, verekedős nebulóknál nem egyszer találkozunk veréssel büntető szülőkkel. Ha a szülő keze könnyen eljár, és repül a pofon az elöl hagyott játékokért ugyanúgy, mint a rossz osztályzatért, a gyerek is gátlástalanabbul üt majd meg másokat. Ha a konfliktuskezelésnek ezt a módját tanulja meg otthon, honnan tudná, hogy másként is lehet. Különösen paradox helyzet az, amikor azért fenekelik el a gyereket, mert bántotta a kicsit, vagy az iskolában verekedett.
Ha a szülő olyasmit büntet, amit ő maga bármikor elkövethet, összezavarja a gyereket, aki joggal lesz dühös az igazságtalanságért. Arra van szüksége, hogy ha a szülő vizet prédikál, maga se igyon bort.

3. Kíváncsiak rá, mennyire vesszük komolyan az általunk felállított szabályokat
A gyereknevelés fáradságos munka. Nem elég kitalálnunk, mi szolgálná legjobban a gyerek vagy az egész család érdekét, ezt be is kell tartatnunk, ami nem mindig könnyű. Hiába ragaszkodunk ahhoz az elvünkhöz, hogy a gyerekeknek a saját ágyukban kell végigaludniuk az éjszakát, ha hajnali háromkor képtelenek vagyunk betartatni ezt a szabályt: bármit megengedünk, csak visszaalhassunk végre. A gyerekek nem a szavaknak hisznek, hanem a tetteknek. Csak azokat a szabályokat veszik komolyan, amelyeket a szülők is.

 

4. Önállóságukat és függetlenségüket szeretnék megerősíteni

A felnőttek naphosszat rá akarják venni a gyereket valamire, amit az éppen nem szeretne megtenni, vagy megtiltanak neki valamit, ami pedig nagyon jó móka lenne. Az önálló akarat feladása még akkor is nehéz, ha a kicsik nem szívesen vesznek össze a mamával és a papával. Már egy csöppnyi kétéves is képes teli torokkal üvölteni, és minden erejével ellenállni annak, hogy ágyba tegyék. "Nem, nem! Add ide! Enyém! Tegyél le!" kiabálja a bölcsődés. "Mi közöd hozzá! Hagyjál békén! Azt csinálok, amit akarok! jelenti ki a kamasz. A szülői akaratnak való ellenszegülés - bármely életkorról legyen is szó - két fontos célt szolgál. A gyerek egyrészt azt akarja kifejezni, hogy ő is valaki, egy önálló személy, saját vágyakkal és akarattal. Másrészt a veszekedés biztonságérzetet ad: megmondhatom a saját véleményem, ellenkezhetek velük, mégis szeretni fognak. Még az is lehet, egy kicsit alkalmazkodnak az igényeimhez, ha már ilyen fontos ez nekem.
Nem biztos, hogy a csendes, szófogadó, alkalmazkodó gyereknek könnyebb az élete a szüleivel. Van, akinél a passzivitás veleszületett tulajdonság, de sok fegyelmezett, jó gyerek valójában fél a szüleitől, vagy egyszerűen csak reménytelennek érzi, hogy a saját érdekében szót emeljen, hiszen úgysem figyelnek rá.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy feltétlenül örülnünk kell annak, ha gyermekünk nem akarja betartani a szabályokat. Néha igenis ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a mi akaratunk érvényesüljön. A gyakori veszekedések azonban jelzések is lehetnek: át kell gondolnunk, mennyire betarthatóak és testreszabottak az általunk emelt korlátok.

5. A rosszalkodás mint védekezés

A gyerekek szorult helyzetükben nem mindig találják meg a legelfogadhatóbb védekezési módot. Ha az óvodástól el akarják venni a babáját, odacsap. A kisiskolást csúfolják, ezért csúnya szavakat kiabál a többiekre. A kamasszal igazságtalanság történik az iskolában, ezért másnap nem megy be, csavarog. A szülőknek, nevelőknek segíteniük kell abban, hogy a gyerek megtanuljon a jogos sérelmekre, fenyegetettségre megfelelő választ adni, és védekezése valóban az érdekét szolgálja.

6. Rossz gyereknek tartja magát

A gyerekek igyekeznek a saját magukról kialakult képpel összhangban viselkedni. A sokat szidott gyerek néha azért rendetlenkedik, mert róla mindenki tudja, hogy ő a rossz gyerek. Aki folyton azt hallja, hogy ostoba és neveletlen, az butaságokat fog bekiabálni, amikor a többiek jelentkeznek. Neki is joga van hozzá, hogy legyen valaki: ha a sikeres, jó gyerek címért nem indulhat, majd ő lesz a bohóc vagy a tanárok réme.
Mindig annak a szülőnek és tanárnak van kevesebb fegyelmezési problémája, aki a gyerek önbizalmát, méltóságát, saját értékességébe vetett hitét növelni és támogatni próbálja.

Fantázia? Füllentés? Hazugság?

A kicsikkel gyakran előfordul, hogy a valóságot nem tudják világosan elkülöníteni az álomtól vagy a fantáziától. Ő tényleg azt hiszi, hogy betörőt látott a függöny mögött, vagy hallotta valakinek a lépteit az ajtónál.

 

A gyermekkori magatartási rendellenességek közül kétségkívül az antiszociális cselekedetek kavarják a legnagyobb indulatokat. A lopás, hazudozás, csavargás és verekedés a környezet számára sokkal nehezebben fogadható el, mint más viselkedési zavarok, pedig ezeknek a problémáknak a kezelése is nagyfokú érzékenységet és odafigyelést igényel. Mielőtt hazugnak neveznénk egy gyereket, először is meg kell győződnünk róla, hogy szándékosan akar-e becsapni minket, vagy csak a fantáziája túl élénk és színes. A kicsikkel gyakran előfordul, hogy a valóságot nem tudja világosan elkülöníteni az álomtól vagy a fantáziától: tényleg azt hiszi, hogy betörőt látott a függöny mögött, vagy hallotta valakinek a lépteit az ajtó előtt. Valóban úgy emlékszik, hogy az óvó néni az ő rajzát sokkal szebbnek találta, mint a többiekét. Egy felnőtt számára ezek a történetek kis hazugságoknak tűnnek, de egy gyerek még nem rendelkezik a világról kellő tapasztalattal, a józan ész még nem olyan hatékony a furcsa érzésekkel szemben, mint egy felnőttnél. Számára a vágyfantáziák vagy a félelem, izgatottság szülte érzékcsalódások nagyon is valóságosnak tűnnek.

Ne nevezzük a gyereket hazugnak!

A legtöbb gyerek őszintén és szabadon beszél az érzéseiről és vágyairól. Mivel az elmesélt történetek gyakran valószerűtlenül színesnek és túlzónak hatnak, a felnőtt nem hiszi el, amit hall és a gyereket hazugnak nevezi
. Nem veszi figyelembe, hogy a gyermek a vágyakat és a valóságot nem különíti el, nem feltétlenül arról beszél, ami volt vagy lesz, hanem arról is, ahogy lennie kellett volna vagy ahogy jó lenne, ha a dolgok alakulnának. Ha a kicsiket egy ilyen helyzetben megszégyenítjük, az egész érzelmi fejlődésükben elakadást okozhat. A megszégyenített gyerek elveszíti bizalmát bennünk, abban, hogy mi megérthetjük az ő érzéseit és vágyait. Ugyanakkor az önbecsülése is sérül; úgy érzi, azok a vágyak és félelmek, melyekről a színes történetekben mesélt, a felnőttek számára valamiért elfogadhatatlanok. Ha ez a kölcsönös bizalmatlanság kialakul, a szülők az idősebb testvért vagy az óvó nénit kezdik kérdezgetni, hogy mi is történt valójában. Ez tovább ront a helyzeten. Olyan anyuka vagy apuka is van, aki nyilvánosan felhívja az ismerősök figyelmét arra, hogy ne higgyék el a gyerek történeteit. Ilyen légkörben a kicsi kételkedni kezd saját ítélőképességében, abban, hogy képes megérteni a vele történteket. Már maga sem biztos benne, hogy mit érez és gondol. Fokozatosan elbizonytalanodik és inkább meg se szólal, nehogy megint leszidják és hazugnak nevezzék.

 

A hazudozás a túl szigorú szülői követelményekkel kezdődik Először is fontos leszögeznünk valamit: senki sem született hazudozó, ez a tulajdonság nem a génekkel öröklődik. Senki sem hazudik kedvtelésből, rendszerint akkor teszi, ha valamilyen módon rákényszerítik. Ez persze nem azt jelenti, hogy vannak szülők, akik tudatosan hazugnak nevelik gyermeküket, de ha az elvárásaik túlságosan szigorúak és merevek, a gyerek nem mer a követelményeknek nem megfelelni. Ha nem sikerül úgy viselkednie, ahogy azt elvárják tőle, a szülői harag elkerülése mindennél fontosabbá válik. Ha a történtek átköltése, elhallgatása sikeresen kíméli meg őt a büntetéstől, ez arra ösztönzi, hogy máskor is ehhez a módszerhez folyamodjon. A hazugság a konfliktusok elhárítási módjává válik, egészen addig, amíg a gyerek személyiségének szerves része nem lesz, és profi hazudozóvá nem válik. A nevelés ezen a ponton már azért nagyon nehéz, mert a büntetés elkerülésének ez a könnyebbik módja már nagyon bejáratódott, a hazudozás szokássá vált; a gyerek néha akkor sem mond igazat, ha ebből semmilyen előnye nem származik. A megelőzés fontossága A hazudozás kialakulásának megelőzésekor az a legfontosabb, hogy a gyermekkel szembeni követelményeket a korának, teherbírásának és személyiségének megfelelően állapítsuk meg. Egy testreszabott otthoni szabályrendszer kis erőfeszítéssel betartható és még sikerélményt, önbecsülést is jelenthet a gyereknek. A túl szigorú és merev szabályok azonban, amiket csak erő és tekintély bevetésével lehet betartatni, folyamatos stresszben tartják a gyereket, amitől szabadulni szeretne. A hazudozás rövidtávon megkíméli őt a büntetéstől, hosszútávon viszont károkat okoz a gyereknek. Senki nem bízik benne, ezért nehezen talál barátokat, nem szívesen dolgoznak vagy üzletelnek vele. Hazugságai végső soron elszigetelik a többi embertől. A szülők kegyes hazugságai A szülők néha észre sem veszik, hogyan bátorítják gyermeküket arra, hogy a kellemetlen helyzeteket kis hazugságokkal hidalják át. A gyerek csendben figyel, pl. akkor is, amikor Mici néninek azt hazudjuk a telefonba, hogy sajnos nem tudunk elmenni a családi összejövetelre, mert nagyon betegek vagyunk, és azt is hallja, amikor anya azt mondja a jegyellenőrnek, hogy van bérlete, csak otthon felejtette. Még rosszabb a helyzet akkor, ha a szülő a gyereket kéri meg efféle kegyes hazugságra: "Majd azt mondod a tanító néninek, hogy azért késtél, mert baleset történt az úton és nagy volt a dugó." Az efféle történetekből a gyerek joggal vonja le azt a tanulságot, hogy nem mindig kell igazat mondani, a kellemetlenségek elkerülése néha szentesíti a hazugságot.

 

A történetek kiszínezése, eltúlzása könnyen rossz szokássá válhat

A gyermekek könnyen keverednek kegyesnek tűnő hazugságokba akkor is, amikor társaik előtt szeretnének jó színben feltűnni. Kicsit kiszínezik nyári kalandjaikat, lódítanak a karácsonyi ajándékok mennyiségét illetően, hogy mások irigyeljék őket vagy felnézzenek rájuk. Az efféle túlzások kezdetben ártalmatlannak tűnnek, de ha a környezet nem korrigálja finoman, rögzülhetnek és a gyermek szokásává válhatnak. Egy idő után már maga sem tudja pontosan, mi hogy történt vele. Mivel ő gyakran folyamodik túlzáshoz, lódításhoz, úgy gondolja, mások is pont így vannak ezzel; azt sem veszi igazán komolyan, amit neki mesélnek. A kölcsönös bizalmatlanság légköre pedig tévútra viszi a jellem fejlődését.

Mit tehet a szülő?

A hazudozás azon kevés viselkedési problémához tartozik, melyet megfelelő szülői hozzáállással, helyesen átgondolt nevelési elvekkel ki lehet küszöbölni
. Csupán azt kell átgondolnia, hogy mennyire könnyű önnek megmondani az igazat, mekkora szeretet, elfogadás és megértés van Önben gyermeke iránt akkor is, amikor éppen haragudnia kell rá, mert rossz fát tett a tűzre.

MAGATARTÁSI ZAVAROK

Kik a magatartási zavarokat mutató gyerekek?

,,Senkiről se higgyük, hogy véglegesen rossz,

mert éppen csak ballag

a jó felé tartó úton-

ki gyorsabban, ki cammogva.

Szeretetünk segít neki

megtalálni a helyes utat.’’

A pszichológiai megközelítésekben a lelki folyamatok, a társas kapcsolatok, a gyermek önértékelése áll a középpontban. A pedagógiai szempontú megközelítés szerint „A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akik magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, általános pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni” (Kelemen 1981, 584.). Ebben a megközelítésben a neveléssel, oktatással kapcsolatos, valamint az önkontrollal összefüggő viselkedések és az ezzel kapcsolatos deficitek a meghatározóak.

A viselkedészavarok meghatározása változik azáltal is, hogy honnan nézzük a problémát.

Az észlelő – általában a pedagógus, nevelő vagy szülő – oldaláról azok a gyermekek minősülnek nehezen nevelhetőnek, akik megsértik az intézményi normákat, nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek azok ellen, illetve kivonják magukat a szabályok alól, viselkedésükkel zavarják tanáraikat és társaikat is. Hagyományos pedagógiai eszközökkel ezeknél a gyerekeknél nem lehet eredményt elérni. Ez azonban megint viszonyfogalom, mert attól függ a megítélés, aki a szabályokat hozta.

Az észlelt – a gyermek – oldaláról nézve „az iskolai inadaptáció magatartási stílus, amely a gyermek attitűdjét fejezi ki azzal a környezettel, amellyel szembekerült” (Kósáné 1989, 21.). Ez egyfajta kommunikációs stílus, melyben a gyermek az ellenállását fejezi ki az oktatási rendszerrel szemben.

A magatartászavar kialakulásának oka lehet organikus eredetű, például genetikai tényezők – örökölte szüleitől -, lehet pszichoszociális eredetű: nevelési hiányosságok, érzelmi elhanyagolás vagy éppen a családon belüli erőszak. Kialakulása másodlagos tünet megjelenéseként is történhet, ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval. Okozhatja a családi szocializáció problémája, mint például: a nem megfelelő anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hospitalizáció... stb. Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelőek, a többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített minták: például életvitelszerű bűnözés a családban. Problémát okozhat, főleg kamasz korban a kortársak egymásra gyakorolt negatív hatása, amikor "rossz társaságba" keveredik a gyerek. Szintén okai lehetnek a magatartási problémáknak az osztályközösségben kialakuló csoportdinamikai jelenségek, mint például a bűnbakképzés vagy az ellenállás.

Tünetek:

A viselkedészavar jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartási sémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, mivel a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és elég hosszan kell tartania (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Egyéb jellemzői: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, lopás, hazudozás.

Domináns tünetek: túlzott aktivitás(mozgás, beszéd), szegényesen szervezett viselkedés. A gyermek gondatlan, megfontolatlan, impulzív, együttműködésre képtelen, szociálisan gátlástalan. Álatlában nagyon figylemetlen, nem képes kitartani egy feladat megoldásánál, s mivel csökkent a veszélyérzete, ezért balesetveszély is fennáll.

Az ilyen gyerekek gyakran elkerülik, nem szeretik vagy ellenállnak,hogy olyan feladatokban vegyenek részt, amelyek tartós mentális erőfeszítést igényelnek. Megtörténik, hogy elvesztik a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat, könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek és a napi tevékenységben gyakran feledékenyek.

Megfigyelhető, hogy állandóan babrálnak, kézzel-lábbal, az ülésen fészkelődnek. Előfordul, hogy elhagyják helyüket az osztályban vagy más helyzetekben, amikor az ülve maradást várják el tőlük. Szüneteken rohangálnak vagy ugrálnak, másznak olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló. Többnyire nehézségeik vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben, mert folyton „izegnek-mozognak”vagy gyakran úgy cselekszenek, „mint akit felhúztak” és túlzó mennyiségű a beszédük.

Órákon kimondják a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna, mert nehézségeik vannak a várakozással. Mindig félbeszakít másokat (pl. beszélgetéseket vagy játékokat).

Problémás viselkedés az osztályban

A csoporthelyzet minden feszültségformát megerősít. Az osztály terében ugyanis minden egyéni magatartásmód egyben a csoportnak is szól. Különösen tizenéves gyerekek között, ahol az egyenrangú kapcsolatok keresése erősödik meg, és ahol fontos a kortárscsoport elfogadása, értékelése, mindig kell arra gondolni, hogy egy-két problémás viselkedésmód inkább az osztály felé irányul, és nem elsődlegesen a pedagógust veszi célba, noha a lényeg a pedagógus által képviselt norma megsértése. Ilyenkor a gyerek számít is a többiek érzelmi támogatására, és gyakran nem is törődik a büntetéssel, sőt néha éppen a büntetést szeretné kiérdemelni, hogy ezzel a kortárscsoportban erősítse státusát. Ilyenkor különösen előáll a szülőkapcsolattal összefüggésben előbb elmondott paradoxon, ha a pedagógus nem reagál, a gyerek viselkedése “hangosabbá” válik, a problémás viselkedés “eszkalálódik”, de ugyancsak ismétlésre csábít a büntetés is. Nem egy gyerek a büntetések nyomán szinte belekényszerül valamilyen negatív szerepbe, szinte bűnbak lesz.

A problémás viselkedés az osztályban sokféle lehet. Az eddigi gondolatok az engedetlenség, fegyelmezetlenség példáit sugallták, mert ilyennek minősíthető a legtöbb effajta megnyilvánulás. A gyakorlatban azonban ide tartoznak viselkedészavarnak tekinthető jelenségek vagy problematikus, nehéz helyzetek is. Mindennapos pedagógiai tapasztalat, hogy az osztály társas-lélektani terében a csoport szempontjából kaphatnak jelentőséget egyes egyéni viselkedési hibák, elégtelenségek, zavarok. Ilyen lehet például egyes gyerekek nyugtalansága, “hipermobilitása”, ami miatt ezek a gyerekek több fegyelmezésben részesülnek, és ezáltal mintegy könnyebbé válik számukra a rendzavarás. Már szinte ilyen szerepet kapnak a közösségekben. Máskor a felfogási, megértési, tanulási nehézséggel küzdő, gyenge képességű gyerekek kerülnek hasonló szerepbe. Néha az osztály szinte belekényszerít ebbe a szerephelyzetbe olyan gyerekeket, akik a közösségbe nehezen illeszkednek bele. Sajátos helyzetek állnak elő, ha a gyerekek között van fogyatékos vagy szemmel láthatóan komoly beteg. Ilyenkor ritkább, hogy az osztály az illető gyereket állítja előtérbe, de azért az ő gondjai gyakran az osztály csoportközegének problémái számára kristályosodási magot biztosítanak. A fogyatékos - szinte mindig testi fogyatékosságról van szó - gyerek többnyire mérséklően, gátlón hat, a túl nagy különbség a gyerekek között inkább megkönnyíti, hogy az osztály felnőttesebb, érettebb viselkedési szintre álljon be. Számos pedagógiai szakember éppen ilyen esetek megfigyelése nyomán ajánlja, hogy az osztályközösség néhány egészen eltérő, deviáns gyereket is foglaljon magába, mert ezáltal az átlagos társadalmi valóság modellálódik, a gyerekek megszokják a hátrányos helyzetűekkel való együttélést, a sorsszerű egyenlőtlenségek áthidalását, elfogadását.

A viselkedészavar hatásai a későbbi fejlődére

A gyermek emiatt aluliskolázott lehet, alacsonyabb lesz a társadalmi státusza, mivel nem tanul jól. Elszigetelődhet szociálisan, mert nem fogadják el. Fennáll a balesetveszély, mivel figyelmetlen és fokozottabb hajlama lehet a szerhasználatra serdülőkorában. Ha a viselkedészavar sokáig fennáll, másodlagos emocionális zavart is okozhat.

Sajnos, nemcsak a gyerekre lehet rossz hatással magatartászavara, hanem a családra is. A szülőknek magas lesz a stressz szintjük, depresszió alakulhat ki, anyagi veszteségeiklesznek – mivel gyerekük kezelésére költenek-, és kimutatták, hogy a válások aránya is magasabb ilyen szülőknél.

Kezelése, terápiája

Természetesen a kezelésnek igazodnia kell a magatartászavar okához. Az idegrendszer éretlensége következtében közvetlenül kialakuló magatartászavar jól kezelhető mozgásterápiával.

A mozgásterápia szintén célravezető lehet, ha a magatartászavar másodlagos tünetként alakul ki, ráépül a tanulási nehézségekre. Ilyenkor, mivel egyre könnyebbé válik a tanulás, egyre kevesebb kudarc éri a gyereket, a problémát kiváltó ok szűnik meg. A sikerélmények hatására lassan megváltozik a viselkedés is, enyhülnek a magatartási tünetek. Ebben az esetben célravezetők lehetnek a különböző stresszoldó technikák is, amelyek segítenek feldolgozni a korábbi kudarcok hatásait és ezáltal meggyorsítják a viselkedésben bekövetkező pozitív változásokat.

A családi szocializáció problémáit, a korai negatív tapasztalatok hatásait szintén jól enyhíthetjük a stresszoldó technikák segítségével. Bizonyos esetekben célravezető lehet a családterápia vagy a gyermek egyéni pszichoterápiája.

A család által közvetített negatív normarendszert, a kortárs csoport káros hatásait illetve bizonyos esetekben a családi szocializáció problémáit is enyhíthetjük azzal, ha megtanítjuk a gyerekeket, hogyan kezeljék konfliktusaikat, fejlesztjük empátiás készségüket és segítjük őket abban, hogy kialakuljon a felelősségérzetük, megtanuljanak szembenézni problémáikkal. Ebben nyújthat hatékony segítséget pedagógusok és problémával küzdő gyerekek számára is a (ki)útkereső program.

A csoportdinamikai jelenségek kezelése megtanulható. Ma már jelentős mennyiségű szakirodalom áll rendelkezésre a témában, valamint ebben a kérdéskörben is hasznos segítséget kaphatnak a pedagógusok a (ki)útkereső programtól.

A pedagógust segítő nevelési szempontok

Ültetés: a magatartási zavarokat mutató gyermek esetében, mind a motiváció, mind a figyelem fenntartásában fontos szerepe van az ültetésnek. Mivel minden osztályban van egy aktivitási tér, ahol a tanár a legtöbb időt tölti, ahová a legtöbb kommunikációs jelzést küldi, oda kell ültetni a problémás gyermeket, s nem a kieső területre, ahonnan nehezebben tudja követni az óra menetét, előbb kilép a feladathelyzetből, illetve nagyobb valószínűséggel köti le magát más tevékenységekkel.

A figyelem huzamosabb fenntartása: akár a gyermeket segítő gyógypedagógus, akár egy a gyermeket ismerő kolléga által végzett megfigyelés alapján ajánlott a figyelem jellemzőinek összevetése az órán alkalmazott módszerekkel. A figyelmet felkeltő, fenntartó módszerek gyakoribb alkalmazása a tantárgytól függően segítheti az érdeklődés, a motiváció fenntartását, a viselkedéses tünetek csökkenését.

Követelmények: túlkövetelés esetén (lehet a családból, iskolából eredő) a gyakori kudarcok miatt sokszor a gyermek lemond arról, hogy a tanulás terén érjen el sikereket. Ugyanígy a képességeihez mérten alacsonyabb követelmények esetén sem tanulja meg a küzdő stratégiákat, s felnőve, szükség esetén sem lesz képes a konfrontációra. Ezért elengedhetetlen a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének a megismerése, melyhez a pedagógiai megismerésen túl sok segítséget adhat az őt ismerő más szakember (nevelési tanácsadó).

Az alkalmazkodás segítése: a kortárscsoportokhoz való szocializáció színtere az iskola, de a viselkedési zavart mutató gyermek esetében az összecsapások színtere is. Ahhoz, hogy tudjuk miként avatkozhatunk be, meg kell ismerni a gyermek viselkedését konfliktusos helyzetben, szociális szituációkban. Milyen a kommunikációja, önbizalma, magabiztossága, önérvényesítése, milyen cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásokat mutat siker, vagy kudarc esetén. Csak ezek ismeretében tud pozitív módon beavatkozni a pedagógus.

A konfliktusok levezetésére kialakított stratégiákat, viselkedésmódokat meghatározza az is, hogy milyen erkölcsi normák, szabályok érvényesek az osztályközösségben.

Szabályok kialakítása: a közösen létrehozott szabályok segítik az elfogadást, kompetenssé teszik a szereplőket. Fontos, hogy jól körülhatárolt legyen mi a jó és mi a rossz, a szabályok megszegése milyen következménnyel jár, melyhez amennyire lehetséges, a pedagógus tartsa is magát. Amennyiben a tanító nem következetes a szabályok alkalmazásában, az megzavarhatja a viselkedési zavarokat mutató tanulót, mintegy azt a következtetést levonva, hogy a pedagógus nem állja a szavát, ki lehet őt próbálni. A közösen hozott szabályok és azok megszegésének, következményeinek ismerete részben biztonságot is jelent a gyermek számára, mert egyértelművé válik milyen magatartásformákat vár, illetve még tűr el az iskola, s melyeket nem. Így a magatartászavart mutató gyermek esetében is jól kiszámíthatóvá válik viselkedésére a

környezet reakciója.

Együttműködés a családdal: meg kell ismerni a gyermek szociokultúrális környezetét is, amelyben él, hiszen csak azt tudhatja, amire megtanították. A magatartási zavart mutató gyermek az esetek többségében a család számára is sok gondot okoz. A problémák megoldásában ezért többnyire szívesen együttműködnek, együttgondolkoznak a pedagógussal. Ehhez azonban

elengedhetetlen feltétel, hogy ne zúdítsák a szülőkre az iskolai problémákat, hisz ő úgysem tudja a gyermek napközbeni konfliktusait otthon megoldani. Abban azonban sokat segíthet, hogy bizonyos helyzetekben milyen nevelési módszerek vezettek már eredményre. Az együttműködés folyamatában ugyan ezt jelezheti a pedagógus is, segítve a szülők otthoni nevelő munkáját. Az otthoni konfliktusok oka nem egy esetben a túlkövetelés. A pedagógus sokat segíthet abban, hogy elfogadtassa a szülőkkel mi az amit gyermeküktől elvárhatnak, s mi az amit nem. A gyermek legkisebb eredményeinek, elvárt viselkedésének gyakori visszajelzésével hozzájárulhat ahhoz,

hogy az otthoni légkörben is pozitív változás induljon el.

Együttműködés más szakemberekkel: az eredményes nevelési munkát feltételezi, hogy mind a szülő, mind a pedagógus kapcsolatban álljon a gyermekkel foglalkozó más (pszichológus, pszichopedagógus, stb.) szakemberrel.

Ez a gyermek érdekében egy közös egymásrautaltság, ők segíthetik tanácsaikkal az osztályhelyzetben történt megfigyeléseiket követően közös gondolkodással, új módszerek ajánlásával, a mindennapi pedagógiai munkát.

A pedagógus is segítheti a más szakembert a terápiás munkájában, a gyermeket érintő tapasztalatainak, megfigyeléseinek átadásával.

Reális énkép kialakítása: a viselkedési zavart mutató gyermek mind társaitól, mind a felnőttektől sok negatív visszajelzést kap. Ha a pedagógus azt látja, hogy a gyermek bizonyos helyzetekben nem tud nemet mondani társainak, akkor a konfliktusok megelőzését segítheti, ha érdeklődésének megfelelő feladatot ad számára. Újabb az érdeklődés alapján létrejövő társas kapcsolatok kialakulását szolgálhatja, ha ezeket azonos érdeklődésű gyerekekkel kell megoldania. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy ne csak negatív visszajelzést kapjon önmagáról (akár szorongó, akár agresszív viselkedésmódról van szó). Így kialakulhat benne mi az amiben jó, mi az amiben még változnia kell, azaz a reális énkép.

Pedagógus-diák kapcsolat: a tanítási órákon ne csak az ismeretközlés, a megtanultak ellenőrzése történjék meg, hanem a kétoldalú kommunikáció kezdődjék tanár-diák között. Így lehetőség nyílik az egyéni szükségletek, képességek jobb megismerésére, kibontakoztatására, s egy harmonikusabb tanár-diák kapcsolat kialakítására. Még a gyengébb teljesítményű és több büntetést kapó gyermek is szívesebben megy az iskolába, ha érzi, hogy ott elfogadják, várják őt.

A pedagógusnak vigyáznia kell módszereire is, mert egyesek tovább ronthatják a viselkedészavarokat:

a) ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás

b) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés

c) gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés

FOGAINK ÉPSÉGÉRT

Fogaink épsége

Gyakori tévhit, hogy a fogszuvasodás öröklődik. Valóban léteznek jó és rossz fogú családok, de ez inkább az azonos táplálkozási és fogápolási szokásokkal magyarázható.

A fogak alakja, elhelyezkedése, szerkezete öröklődhet, ami befolyásolja ugyan a romlás hajlamát, de ezek az öröklött hátrányok megfelelő gondozással ellensúlyozhatók.

Az alapos szájápolás mellet rendkívül fontos a helyes táplálkozás, fluoridok alkalmazása illetve félévente a fogorvosi ellenőrzés.
Első születésnapján lepjük meg kisbabánkat egy jó gyerekfogkefével! Legyen puha, kisfejű és izgalmas színű, formájú. Fontos, hogy fogkrémet ne adjunk addig, amíg nem tanítjuk meg köpni, öblíteni! Ezt eleinte víz nélkül, levegővel próbáljuk gyakoroltatni. Fogkrémet lehetőleg csak akkor használjunk, ha a gyerek már nem nyeli le, úgy két, két és fél éves kortól, a lenyelt fluorid a maradó fogakon fehéres, majd sárgás-barnás foltosodást okozhat! Mindenképpen gyerekfogkrémet vásároljunk, melynek fluoridtartalma kisebb, mint a felnőtt változaté. Ha nem ízesített (eper-, alma, tuttifrutti ízű) terméket vásárolunk, kisebb a veszély, hogy lenyeli a kicsi. A fogkefét háromhavonta cseréljük, fertőző betegség után azonnal! A gyerekfogkrémből csak borsónyi adagot tegyünk a kefére! A felnőtt fogkrém használatának feltétele, hogy tényleg maradéktalanul tudjon a gyerek öblíteni, hiszen legalább kétszer annyi fluoridot tartalmaz, mint a kicsiknek készült változat. Persze nem mellékes, hogy a gyerek szeresse az általában mentolos ízt, ami néha tényleg csípős.
Minden kisgyerek imád utánozni, ezt feltétlenül használjuk ki, a család apraja-nagyja minél többször mosson együtt fogat! Legyen játék, ne kellemetlen kötelesség. Mesélhetünk a fognyűvő manókról, jutalmazhatunk csempére ragasztható kis matricákkal! Hat-hétéves korig mi, szülők vagyunk a felelősek a szájápolásért. Támogassuk az önállóságot, ám befejezésként minden fogat mi is tisztítsunk át alaposan! Dackorszakok idején a fogmosásban is megmakacsolhatja magát a kicsi. Legyünk türelmesek, és inkább pár hétig legyen kevésbé alapos a fogmosás, mintsem egy életre megutáltassuk vele!

Barátságos eszközök

A jó fogkefe jellemzői: a feje kicsi, így könnyebben és alaposabban meg tudjuk tisztítani az összes fogfelszínt, főleg a nehezen hozzáférhető hátsó fogakat. A szálak műanyagból, lekerekített szálvégekkel lágy vagy legfeljebb közepes erősséggel készüljenek. Az elhasznált fogkefe nem tisztít egyenletesen és hatékonyan, ideális teret hagy a fertőzést okozó baktériumoknak Kapható már indikátoros fogkefe, amely a használattal arányosan jelzi az elhasználódás mértékét. A hagyományos kézi fogkefe használata időigényes és jó kézügyességet igényel. Sajnos a legtöbbünk nincs tisztában a helyes fogmosás módjával. A fognyaki kopások nagy része a helytelen, erőteljes vízszintes ?sikálás" eredménye. A modern elektromos, háromdimenziós, oszcilláló félkörös mozgású, kisfejű fogkefék segítségével lényegesen rövidebb idő alatt varázsolhatjuk lepedékmentessé a fogfelszínt. Természetesen házon kívül gyerekeink hagyományos fogkefét használnak, ezért fontos, hogy elsajátítsák a kézi fogmosást is! Egyes készülékekben időkapcsoló is van, ami jelzi, mikor szabad leghamarabb abbahagyni.

Mikor, miért, mennyi ideig?

A fogmosás célja a fogszuvasodást és a fogágygyulladást okozó baktériumok, illetve ételmaradékok eltávolítása, ezáltal a csillogó, fehér fogak megőrzése vagy elérése. Legjobb minden étkezést követően, de legalább a reggeli és a vacsora elfogyasztása után! Naponta egy rendkívül gondos, alapos fogmosás - este! - hasznosabb, mint többszöri, elkapkodott sikálás! Ha nincs lehetőségünk napközben megtisztítani fogainkat, akkor legalább egy erőteljes, alapos szájöblítést végezzünk vízzel! A cukormentes rágók is segíthetik a fogszuvasodás megelőzését.
Addig tart a jó fogmosás, amíg a lepedéket el nem távolítottuk. Ehhez legalább két-három perc szükséges. Tisztaságukat nyelvünkkel is ellenőrizhetjük. Ha nyelvünkkel tapintva simának érezzük, tiszták, ha érdesnek, lepedékesek a fogaink. Plakkfestő tablettával könnyen ellenőrizhetjük az eredményt! Egy felmérés szerint a magyarok átlagos fogmosási ideje egy percnél is kevesebb!

Csodás elem

A fluodrid egyrészt beépül a fogba és így ellenállóbb zománc alakul ki, ezenkívül a fogfejlődés során ellenállóbb fogak növekednek, ám fontos hatása az is, hogy gátolja egyes cukorbontó enzimek működését.
Természetes úton élelemmel és ivóvízzel kerülhet a szervezetünkbe. Néhány élelmiszer (hal, tea) is tartalmaz fluoridot, ezekből azonban nem fogyasztunk annyit, hogy az optimális mennyiséget bevigyük.
Rendszeres fluoridbevitellel, illetve helyileg alkalmazott készítmények használatával húsz-huszonöt százalékal csökkenthető a fogszuvasodás valószínűsége. A fluorid tehát nem csodaszer, de segítségével valóban nagy eredményeket lehet elérni. Igazi sikert azonban csak akkor várhatunk, ha a megelőzés másik három ismert módszerét: szájápolás, helyes táplálkozás, rendszeres kontroll együttesen és rendszeresen alkalmazzuk!
A világ legtöbb részén - sajnos Magyarországon is - az ivóvíz minimális fluoridot tartalmaz. A kiegészítés két úton lehetséges. Egyrészt a szervezetbe bevitt fluorid (dúsított víz, só, tej, tabletta) segítségével, a vérkeringés útján. Fluoridált sót használók ne fogyasszanak fluoridtablettát! Másrészt a fogak áttörése után, helyileg alkalmazott fluorid készítményekkel: öblítő, ecsetelő, fogkrém, zselé).Kutatások szerint ez a módszer hatékonyabb.
Ha már tud öblíteni a gyerek, mindenképpen fluoridos fogkrémmel mossunk fogat!

Kihez forduljunk?

A kicsiket vihetjük gyerekfogorvoshoz, de megkérdezhetjük saját fogorvosunkat is, hogy vállal-e gyerekeket is. Valóban sokkal több idő és türelem kell a gyerekekhez, de a győzelem is nagyobb, ha sikerül egy nagyon félős, eleinte a kezelést sem engedő kispácienssel összebarátkozni.
Ajánlatos legkésőbb az összes tejfog kibújása után, két és fél, hároméves korban elvinni a fogorvoshoz. Remélhetőleg ebben a korban nem lesz szükség még kezelésre. Megismerkedhet és megbarátkozhat a rendelő légkörével, eszközeivel, a liftes székkel, zuhanygéppel és a doktor nénivel vagy bácsival. A kis páciens biztos kap valami kis jutalmat a ?varázsfiókból. Ha soron kívül heveny fogfájással kell elvinni a kisgyermeket a fogorvoshoz ? Lehet?leg ne kísérje az egész család! Legfontosabb, hogy soha ne csapjuk be azzal, hogy "csak megnézik a fogadat, csak gyógyszert kapsz, biztosan nem húzzák ki". Az őszintén felvilágosított gyerek könnyebben elfogadja a helyzetet. Amikor nincs szükség sürgős kezelésre, és a gyerek fél és ellenáll, semmiképpen sem szabad az ellenkezés és sírás dacára erőszakkal beavatkozni. Ilyenkor valamilyen szimbolikus kezelést is végezhet a fogorvos, például vattagombócos ecsetelést. Nagyon fontos, hogy ne legyen rossz emlékű az első találkozás. Ha ez sikerül, akkor egész életére kihatással lesz, és a kis páciensből nem lesz később fogait - félelme miatt - elhanyagoló felnőtt! Legalább félévente keressük fel fogorvosunkat, aki figyelemmel kíséri a fogváltást, időben felismeri és kezeli a fog- és ínybetegségeket, fogazati rendellenességeket, rossz szokásokat, illetve elvégzi a szükséges kezelést.

Tejfogból állandó

A fogváltás lényege, hogy a húsz tejfog szép lassan kiesik, és helyükbe összesen harminckét maradó fog lép. A tejfogidőszak a második és a hatodik év közötti idő, a vegyes fogazat a hatodiktól a tizenkettedikig tart. Az első maradó fogak, az úgynevezett "hatosok", az utolsó tejőrlő mögött hatéves kor körül jelennek meg. Nem vált tejfogat, így nem előzte meg fogkiesés, sokan tejfognak vélik. Sajnos mivel nem fordítanak kellő figyelmet a tisztítására, gyakran már a teljes kibújás előtt szuvasodni kezd. A ténylegesen látható fogváltás az alsó metszőkkel folytatódik, majd többé-kevésbé meghatározott sorrendben halad végig: nagyjából nyolcéves korig az alsó-felső metszők (összesen nyolc) majd kilencéves kor után a kisőrlők és a szemfogak (összesen nyolc + négy), ezt követően a sor végén a második nagyőrlők, a hetesek (négy), végül a bölcsességfogak (négy) előtörésével fejeződik be. Ez utóbbinak a megjelenési idejét a helyhiány lényegesen befolyásolhatja, az is előfordul, hogy az állcsontban rekednek. A fogak előtörési sorrendjében egyéni eltérések lehetségesek. A kétségbeesett mamáknak, akik azzal keresnek meg, hogy az új fogak nem olyan szép fehérek, mint a tejfogak, azt kell válaszolnom, hogy ez természetes. Normális esetben a tejfog gyökere felszívódik, és a fog "magától" kiesik. Csak abban az esetben vagyok a híve a fogorvosi segítségnek, ha nincs remény a teljes kimozdulásra, illetve a mozgó tejfog körül gyulladt az íny, mert nehézkes a fogmosás. Gyakran előfordul, főleg az alsó metszőknél, hogy a tejfogak mögött bújnak a maradó fogak. A tejfog eltávolítása után, ha van elég hely, szépen a helyükre állnak. Ha a kiesett tejfog után fél-egy éven belül nem jelenik meg új fog, érdemes megvizsgálni, mi az oka. Akadály lehet egy vagy több számfeletti fog, de az is előfordul, hogy nincs meg a megfelelő számú fogcsíra. Ezeket röntgen-vizsgálattal könnyen meg lehet állapítani.
A rendszeres kontroll alkalmával figyelemmel kísérjük a fogváltást, és ha szükséges, elkezdjük a fogszabályzó kezelést. Nagyon fontos a korai felismerés és kezelés!

Ádáz ellenség: a nass

Gyerekeink egészégét egészséges és korszerű táplálkozással óvhatjuk meg. Nincs szükség tehát semmiféle speciális diétára, hogy fogaink épségét megőrizzük!
A legnagyobb baj, hogy rengeteg cukrot fogyasztunk. Ezt igazolja az a statisztikai adat is, mely szerint a magyar lakosság évi cukorfogyasztása fejenként negyven kiló! A WHO (Egészségügy Világszervezet) szerint a fele lenne az optimális! A cukorfogyasztás csökkentése nemcsak a fogazat épsége szempontjából fontos, hanem így megelőzhetünk más betegségeket is, a kóros elhízást, cukorbetegséget is.
Kezdjük ott, hogy ne szoktassuk hozzá kisbabánkat az édes ízekhez! A baba ízvilága sokkal gazdagabb, mint a miénk, ezért ő a cukor nélküli teát, gyümölcsöt, paradicsomos káposztát is szívesen fogyasztja, ha nem ismertettük meg vele a cukrozott változatot. A fogak szempontjából nem is az édesség mennyisége és milyensége a fontos, hanem a gyakorisága. Természetesen minél gyakrabban nassolunk, annál inkább károsítjuk fogainkat. Érdekes, hogy a csokoládé illetve a csokival bevont édességek fogszuvasodást okozó hatása kisebb. Ennek oka valószínűleg a kakaó zsírtartalmának tulajdonítható. A zsírok ugyanis bevonó hatásuk folytán fejtik ki védő hatásukat. Ezért ajánlatos étkezés után sajtot fogyasztani, ha nem tudunk fogat mosni, például kiránduláson, vendégségben! Persze tiltani sem szabad az édességet! Tanítsuk meg gyerekünknek, hogy csak főétkezések alkalmával kaphat, és utána kövesse feltétlenül fogmosás! Lányaim ezt már jól tudják, és büszkén állok a boltban, amikor egy-egy édességre rámutatva ígérik: "Mama, utána azonnal fogat mosunk!" Az édesség fogalma merüljön ki kakaóscsiga, bukta stb. formában!
Ne feledjük, a nassolás nemcsak ételt jelent, hanem cukros tea, üdítők fogyasztását is! Az étkezések közt legjobb, ha csak vizet iszik gyerekünk.

Korai fogváltás

A fogváltás és a szemizmok fejlődése meglepő kapcsolatban áll egymással. Akkor látunk élesen, ha a szemlencsén képződő kép éppen az ideghártyára vetül. Ha közelre vagy távolra nézünk, a szemizmok kissé rövidítik, illetve nyújtják a szemlencsét, hogy a kép mindig a megfelelő helyre kerüljön. Csak mintegy öt-hét éves korra lesznek ezek olyan rugalmasak, hogy az éles közel- és távollátást így tudják szabályozni. A szemizmok érettségéről árulkodik a fogváltás, az első fogak ugyanis éppen akkor hullanak ki, amikor a szemizmok képesek a közel- és távollátás közötti gyors váltásra. Előfordulhat, hogy már ötéves korban megkezdődik a fogváltás. Az első fogak kiesését sokszor hosszú szünet követi, lehet, hogy késlekednek a maradó fogak. A fogsorban támadó lyuk miatt szétcsúszhatnak a meglévők. A rendezetlenség és a korán kezdődő fogváltás nem ok aggodalomra, mert az állkapocscsontok még igen képlékenyek. A rendszeres és alapos fogmosás azonban elengedhetetlen a későbbi szép fogsor érdekében.
Az első fogak kihullását emlékezetessé tehetjük, ha a fogakat megőrizzük egy kis dobozkában vagy zsákban.

Fogorvosnál

A kisgyerekkel első alkalommal akkor látogassunk el a fogorvoshoz, amikor még ép a fogazata. Így nem éri mindjárt fájdalmas élmény, nem fog félni. A rendszeres fogászati ellenőrzés során a kisgyerek megismerkedik a rendelővel, a speciális székkel, néhány eszközzel. Még gyerekfogászaton sem könnyű olyan helyet találni, ahol elegendő idő jut az ismerkedésre. A gyerek először talán húzódozik attól is, hogy beüljön a fogorvosi székbe, és kinyissa a száját. Érdemes tehát jó előre, még gyerek nélkül tájékozódni, hol és mikor tudnak több időt szentelni a kezelés előtti beszélgetésre. Helyes magatartással a szülő is hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek elfogadja a vizsgálat és kezelés szükségességét, és készséges legyen. Semmiképpen ne vigyük magunkkal saját fogorvosunkhoz. Ijesztő lehet számára, ahogy a szülő kiszolgáltatottan fekszik, és a fogorvos ismeretlen eszközökkel matat a szájában. Ne részletezzük túlságosan, mi fog történni. Még nem tudják, mi a fúrás, a tömés, a jó szándékú nyugtatás inkább félelmet kelthet. Ne ígérjünk előre olyasmit, ami nem saját hatáskörünkbe tartozik. Például: "nem fog semmit se csinálni a fogorvos bácsi, csak belenéz a szádba." Előfordulhat, hogy mégis szükség lesz valamilyen kezelésre. Ne kössük össze jutalmazással se, elegendő, ha megdicsérjük, amiért megkönnyítette a fogorvos munkáját, és így saját helyzetét is. Fordítsunk különös gondot a fogmosásra, kerüljük az édességeket, így megelőzhetjük a szuvasodást. A tejfogakra is vigyázni kell!

Cukor és immunrendszer

A Dél-Kaliforniai Fogorvosi Társaság számos vizsgálatot folytatott a cukorfogyasztás immunrendszerünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezek a tanulmányok kimutatták, hogy a cukorfogyasztás növekedésével csökken a fehérvérsejtek baktériumölő képessége. Ha valaki tizenkét órán keresztül nem fogyaszt cukrot, akkor egyetlen fehérvérsejtje átlagosan tizennégy baktérium elpusztítására képes. Ha ugyanez a személy hat teáskanállal egyenértékű cukormennyiséget visz be a szervezetébe (nagyjából ennyi cukor található egy fél pohár pudingban), akkor az adott fehérvérsejt már csak tíz baktériumot tud elpusztítani. Ha huszonnégy kanálnyi cukrot fogyasztunk, akkor a fehérvérsejtünk már csak egyetlenegy baktériummal tud végezni, s ez kilencvenkét százalékos visszaesés! A cukornak ez a hatása nem csak pillanatnyilag érvényes, a hatás öt teljes órán át fennáll. Ez azt jelenti, hogy a huszonnégy teáskanálnyi cukor felszívódása után fehérvérsejtjeink néhány órán keresztül nem képesek megfelelően ellátni feladatukat, és erősen csökken szervezetünk ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben. Problémát jelent az is, hogy számos élelmiszert, amely cukrot tartalmaz, nem tekintünk cukorforrásnak. Ilyenek többek között az üdítő italok, a sütemények, a fagylalt, a lekvár, a méz, a csokoládé. Íme néhány egyszerű tanács gyermekeink egészségének védelmében:
- Cukrozott italok helyett inkább rostban gazdag gyümölcslével vagy vízzel kínáljuk gyermekeinket. Ha teát adunk nekik, azt cukor nélkül, vagy kevés mézzel ízesítve adjuk.
- Édesség helyett válasszunk friss gyümölcsöt desszertnek.
- Csökkentsük minimálisra étrendjükben a cukorkák, csokoládék, sütemények, pudingok, szörpök fogyasztását.
- Kevés cukrot használjunk a sütemények, desszertek készítésénél! Kiváló édesítő lehet a mazsola, a banán, amennyiben ezeket fel tudjuk használni az adott ételhez.
- Legyünk mértékletesek a méz fogyasztásában is.

Rossz helyen nő a foga?

Néha előfordul, hogy az újszülött "foggal" születik. Ez valójában csak fogszerű képződmény, nincs gyökere, és csak felszínesen rögzül az ínyben. Ha akadályozza a szoptatást, érdemes eltávolítani, egyébként előbb-utóbb kezelés nélkül is kihullik. A jelenség oka többnyire ismeretlen marad. A korai fogzásnál gyakoribb jelenség a késői fogzás, amely többnyire általános betegségek, például az angolkór, a Down-kór, az elégtelen pajzsmirigy-működés vagy a táplálkozási zavar egyik tünete, de előfordul, hogy nem tudjuk megállapítani a késés okát. Ilyenkor a tejfogak a szokásos előtörési időhöz képest legalább egy évvel később bújnak ki.
A fogak fejlődésekor - szerencsére ritkán - számbeli, méretbeli, alaki, szerkezeti, helyzeti rendellenességek alakulhatnak ki. Egyesek csak a tejfogakat érintik, de némelyik akár a tej- és maradó fogazatot is. Később, hatéves kor után, a fogváltás kezdetekor látható "kuszaság" még nem jelenti azt, hogy később fogszabályzásra lesz szükség. A fogacskák legtöbbször egymást "lökdösve" beállnak a sorba.

Miért csikorgatja a fogát?

Az alsó és a felső fogak kinövésével új játékot fedezhet fel a kisgyerek: a két fogsor összepréselésével és mozgatásával hajmeresztő hangot csikarhat ki. Rendszerint valamilyen savtartalmú ital után jön rá erre, a gyümölcslé savtartalma ugyanis marja a fogzománc külső rétegét, így a fogak különösen csikorgósak lesznek. Az éjszakai fogcsikorgatás hátterében sem feltétlenül lelki gondok állnak. Bár az álomban jelentkező feszültség kiül az arc izomzatára, az állkapcsok összeszorulnak az álomtevékenység hatására, gyakoribb, hogy a fogsor átrendeződése, újabb tejfogak megjelenése okozza a fogcsikorgatást. Ilyenkor ugyanis az egymással szemben álló fogak lecsiszolódnak, hogy tökéletesen illeszkedjenek. A fogorvosok "berágásnak" nevezik ezt a folyamatot, ami teljesen normális, sőt a fogsor fejlődése, a fogak illeszkedése szempontjából fontos is. A néhány napig tartó fogcsikorgatás után nyugalmi időszak következik egészen az újabb fog kinövéséig, amikor ismét megismétlődhet ez a folyamat. Az első tejfogak rágófelülete már egészen sima, mire kihullanak.

Lyukas a foga!

A kicsik fogán előbb a fehér elszíneződés, majd a barna, egyre mélyülő foltok tűnnek fel. Ellenőrizzük rendszeresen, megfelelő világításnál, hogy épek-e a fogacskák. Kétséges esetben forduljunk fogorvoshoz! Ha már van lyukas foga a kisgyereknek, félévente vagy akár gyakrabban is indokolt lehet az ellenőrzés. Gondoljuk végig, mi okozhatja a problémát! Van-e saját, három-négy havonta cserélt fogkeféje? Rendszeresen, alaposan végigdörzsöljük-e a pici fogacskákat, vagy csak rágcsálja a fogkefét? Nem alszik-e el édes innivalóval a szájában? (A szoptatás során nem kell fogromboló hatástól tartanunk. Az anyatej antibakteriális összetevői a fogszuvasodást okozó mikrobáktól is védik a kicsit.) Nem iszik-e napközben túl sok cukros lét cumisüvegből? Nem fogyaszt-e rendszeresen édességet?
Használjunk fluoridtartalmú gyerekfogkrémet! Sürgősen iktassuk ki a család étrendjéből az édes, cukros ételeket, italokat. Csak ritkán engedélyezzünk ilyesmit. Ha minden óvintézkedés ellenére mégis kilyukadnak a fogak, lehetséges, hogy alkati, örökletes tényezők állnak a háttérben. Előfordul például a fogzománchiány, ami azzal jár, hogy a védelem nélkül maradó fogak könnyebben szuvasodnak. A cöliákia, azaz
lisztérzékenység egyik tünete is lehet a fogzománchiány.

Ujjszopás után fogszabályzó?

Akár cumizik, akár az ujját szopja a kisgyerek, a felső állkapcsot előre, az alsót hátranyomja közben, így az élettani helyzettől eltérő állásban van a "szájberendezés". Minél hosszabb időt tölt naponta és összességében e tevékenységek bármelyikével, annál valószínűbb, hogy maradandó elváltozást okoz, amely később csak fogszabályzóval orvosolható, esetleg beszédhiba is kialakulhat. A rosszul záródó fogsorok elsősorban a s, sz, z hangok helyes kiejtésében jelentenek akadályt. Nem kell aggódnunk, ha a kisgyerek csak elalváskor, erős felindultságban, szokatlan helyzetben dugja be az ujját a szájába. Az ujjszopásnak szerencsére határt szab a tevékenykedés, gyurmázás, homokozás, míg a cumizásnak sajnos nem. Ha úgy látjuk, hogy a gyerek túl gyakran, túl hosszú ideig cumizik, vagy az ujját szopja, szeretgessük meg gyakrabban, és sok kimozdulással, élénk játékkal tereljük érdeklődését más irányba. Az még rosszabb, ha cumisüveggel vagy sportkupakos üveggel a foga között járkál egész nap, és folyamatosan iszogat - legjobb, ha erre egyáltalán nem szoktatjuk rá.

A fogszuvasodás fertőző lehet

A tejfogak megjelenésétől kezdve szükséges a fogápolás. Ezzel azonban még nem biztos, hogy megóvjuk kisgyerekünket a fogszuvasodástól. A fogromlást okozó, szájban bomló ételmaradékok mellett baktériumok is felelősek a rossz fogakért. Ezeket pedig legtöbbször saját szüleitől kapja a kisgyerek. A fogzománcra kártékony sztreptokokkusz baktériumok telepednek. Amikor lenyaljuk a kicsi kanalát, cumiját, megkóstoljuk az ételét, átadjuk ezeket a kórokozókat. A fogállomány ellenálló képessége, a nyál ásványianyag-tartalma és vegyi összetétele - ezek örökletes tényezők -, valamint a baktériumok mennyisége együttesen határozza meg, mennyire romlik a kisgyerek foga. Az ételmaradékokat persze mindenképpen el kell távolítani a fogakról.

Savanyú vagy édes - árt a fogaknak!

Nemcsak az édességmaradványok okoznak fogszuvasodást, hanem az is elősegíti ezt a kedvezőtlen folyamatot, ha hosszú ideig savanyú, vagyis savas a nyál kémhatása. Fogorvosok megállapították, hogy a savanyú gumicukor például még agresszívebben támadja a fogzománcot, mint a "hagyományos" ízű. Ezek az izgalmas édességek nagy mennyiségben tartalmaznak citrom-, tej- és almasavat, így a nyál kémhatása 4 alá süllyed, vagyis erősen savassá válik, míg az édes finomságok legfeljebb 5,7-re változtatják. A savanyú utáni fogmosás tovább rontja a fogzománcot: a sav által kikezdett védőréteget a dörzsöléssel még inkább roncsoljuk. Hasznosabb, ha vízzel vagy tejjel kiöblítjük a száját, esetleg elrágcsál egy kis sajtot, ez ugyanis segít a nyál kémhatásának lúgosításában - ezzel ismét közelítünk a normálisnak tekinthető állapothoz. Még jobb megoldás, ha egyáltalán nem adunk ilyen édességet a gyereknek.

A fogmosás megkedveltetése

A gyerek a szülői példából tanul a legtöbbet: mosson együtt fogat a család apraja-nagyja! A pici imád utánozni, hamarosan ő kéri a fogkefét! A fognyűvő manókról szóló történetek sikere szinte garantált. Jutalmazhatunk apróságokkal, ötletekben a szülői leleményesség határtalan! A játékosság a lényeg. A tisztogatásban hagyjunk önállóságot, adjuk meg a próbálkozás lehetőségét, a tapasztalatszerzés örömét. Befejezésként viszont minden fogat mi dörzsöljünk át! Készüljünk fel arra is, hogy gyerekünk életében többször eljöhet a dackorszak, ilyenkor megmakacsolhatja magát. Legyünk türelmesek, és inkább ne erőltessük pár hétig a tökéletes tisztaságot. Ne utáltassuk meg egy életre a fogmosást!

Barázdazárás
A fogorvos, fúrás nélkül, fluorid tartalmú fényre kötő anyaggal vonja be a nagyőrlőfogak felszínét, de szükség szerint (nagyon mély barázdák) a maradó kisőrlőket, metsző fogakat, sőt tejfogakat is lehet így kezelni. Amint neve is mutatja, az apró barázdák kitöltése a cél. A fogak mélyebb barázdái nehezen tisztíthatók. A barázdazárás segítségével simává alakítjuk a felszínt. A maradandó fogak megjelenése után minél hamarabb javasolt e fájdalommentes, rövid kezelés elvégzése.

Heveny fogfájás
Lehetőleg ne kísérje a gyereket az egész család, ne csináljunk nagy felhajtást! A legfontosabb, hogy soha ne csapjuk be őt azzal, hogy ?biztos nem fog fájni, csak megnézik a fogadat". A szülő és orvos által jól felkészített, felvilágosított gyerek könnyebben elfogadja a helyzetet. Fontos megértetni a gyerekkel, hogy a doktor néni nem direkt akar fájdalmat okozni. Ő csak segíteni szeretne, mert a mama nem tud.

A fluorid csodaszernek tűnik a tájékoztató anyagok, reklámok alapján. Mi ebből az igazság?
Ha a fluorid beépül, megerősíti a fogzománcot, és más úton is megakadályozza a szuvasodást, például gátolja a szuvasodást okozó baktériumok elszaporodását. Magyarországon az ivóvíz nagyon kevés fluoridot tartalmaz. Az elégtelen bevitel pótlása, kiegészítése két úton lehetséges. Egyrészt a szervezetbe bevitt fluorid segítségével (dúsított víz, só, tej, tabletta), másrészt helyileg alkalmazott készítményekkel (öblítő, ecsetelő, fogkrém, zselé). Ez utóbbi módszer hatékonyabb. Jó, ha öt-hat éves kortól hetente egyszer, fogmosás után egy külön erre a célra használt fogkefe segítségével, fluoridos géllel dörzsöljük be fogakat. Fontos, hogy utána nem szabad öblíteni, legfeljebb a nyállal híguló anyagot köpje ki a gyerek! Ezután egy órán keresztül nem szabad sem enni, sem inni. Igazi sikert csak akkor várhatunk, ha az ismertetett módszereket (szájápolás, helyes táplálkozás, fogászati ellenőrzés, fluoridok) együttesen és rendszeresen alkalmazzuk!

Fogbalesetek
A gyerek megnyugtatása után feltétlenül keressük meg a letört fogdarabot vagy a kiesett fogat! Ha az egész fog kirepült, csak a koronai részt fogjuk meg, a gyökeret ne! Tilos lemosni, fertőtleníteni! Legjobb, ha a sérült a saját szájában képes behozni a rendelőbe a kiesett fogat. Egy pohár tejben is megfelelő a szállítás. Azonnal keressünk fel olyan fogorvost, aki szakmailag, eszközökben és anyagokban is felkészült egy balesetes fog ellátására. A maradó fogak visszaültetésének sikere leginkább attól függ, hogy elég hamar megkezdődik-e a művelet. Ha nem sikerült a beavatkozás, akkor hetekkel, hónapokkal a sérülés után elszürkül a fog, mert elhalt. Ha az ínyen kis dudort látunk, még panaszmentes esetben is fel kell keresnünk fogorvosunkat!

Fogszabályzó
A fogazati rendellenességek nemcsak esztétikai hátrányt jelentenek, hanem szoros összefüggést mutatnak a fogszuvasodással, fogágybetegségekkel, ízületi ártalmakkal, beszédhibákkal is. A rendszeres kontroll alkalmával félévente figyelemmel kísérjük a fogváltást, és ha szükséges, elkezdjük a fogszabályzó kezelést. Tejfogidőszakban erre ritkán van ok. Vegyes szakaszban minden rendellenesség jól alakítható, általában kivehető készülékkel.

Mire van szükségünk a helyes szájápoláshoz?
Jó fogkefére, fogkrémre, fogselyemre.
Első születésnapjára lepjük meg kisbabánkat puha, kis fejű és izgalmas színű, formájú gyerekfogkefével. A kis fej előnye, hogy könnyen és alaposan meg tudjuk tisztítani a fogfelszínt, még a nehezen hozzáférhető, hátsó fogakat is. A lágy vagy közepes keménységű szálak műanyagból készüljenek, a szálvégek pedig legyenek lekerekítettek. A fogkefét két-három havonta cseréljük, de fertőző betegség után azonnal. Az elhasználódott fogkefe nem tisztít egyenletesen és hatékonyan, teret ad a fertőzést okozó baktériumoknak. Kapható már olyan fogkefe is, amely a használattal arányosan jelzi az elhasználódás mértékét.
Használjunk fluoridos gyerekfogkrémet, amelyben a fluoridtartalom kisebb, mint a felnőttfogkrémekben. A szervezetbe jutó túlzott mennyiségű fluorid a maradó fogakon fehéres, majd sárgás-barnás foltosodást okozhat! A gyereknek elegendő egy borsónyi fogkrém. Ne adjunk fogkrémet addig, amíg nem tanítjuk meg őt köpni, öblíteni. Az öblítést kezdetben víz nélkül, levegővel próbáljuk gyakoroltatni. Fogkrémet csak akkor használjunk, ha a gyerek már nem nyeli le (két-, két és fél éves kortól).

Mikor mossunk fogat?
Ideális esetben minden étkezést követően, de legalább a reggeli és a vacsora elfogyasztása után. Egy rendkívül gondos, naponta elvégzett - inkább esti - fogmosás hasznosabb, mint a többszöri, elkapkodott ?fogkefélés". A napközbeni tisztítást legalább egy erőteljes, alapos szájöblítéssel helyettesítsük. A cukormentes rágók is áthidaló megoldást jelenthetnek a fogszuvasodás megelőzésében.

Mennyi ideig tartson a fogmosás?
Amíg a fogakon található lepedéket el nem távolítottuk. Ehhez legalább két-három perc szükséges. (Az átlagos fogmosási idő sajnos még az egy percet sem éri hazánkban!!!) A tiszta fogfelszínt nyelvünkkel tapintva simának érezzük. Ha nagyon pontosan akarjuk látni a lepedéket, akkor használjunk plakkfestő tablettát.

Elektromos vagy kézi fogkefét használjunk?
A hagyományos kézi fogkefe használata időigényes, jó kézügyességet igényel, és tisztában kell lenni hozzá a helyes fogmosás szabályaival. Az erőteljes vízszintes ?sikálással" sokan szinte lecsiszolják a zománcot, és eltolják az ínyt a fogról. Ennek eredménye a fájdalmas fognyaki érzékenység. Elektromos fogkefe segítségével elkerülhetjük ezt, ráadásul lényegesen rövidebb idő alatt érhető el lepedékmentes fogfelszín. Egyes készülékekben időkapcsoló is van, ami jelzi, mikor szabad leghamarabb abbahagyni a fogmosást. Az elektromos fogkeféhez vásároljuk kisebb, lágyabb sörtéjű fejet a gyerekek számára, és kisebb fordulatszámon használjuk.

EGYEDÜLÁLLÓ ANYUKÁK ÉS A TÁRSKERESÉS

Egyedülálló anyukák és a társkeresés

Nem könnyű egy válás után, gyerekkel a hátunk mögött megtalálni újra az igazit! Már egy vagy akár több csalódáson is túl vagyunk, felelősséggel tartozunk nem csak magunk felé hanem a gyerek felé is, kialakult folyamatok mentén éljük az életünket, melyeknek meg van a maga ritmusa.

Mindezek mellett nem csak hátránya lehet annak, ha egy egyedülálló anya újra nekifut egy új kapcsolatnak, a társkeresésnek!

A már beégett hétköznapi rutinjait tudja/kell feladnia ahhoz, hogy akár csak egy randevúra el tudjon menni. Lehet, hogy egy új ruhát is vásárolni fog a randevúra és kénytelen lesz számára eddig ismeretlen emberekkel kommunikálni és megtalálni a közös hangot. Egyfajta megújulást hozhat az egyedülálló anya életébe az új kapcsolat, mely ha jól működik teljesen átalakíthatja életét és megváltoztathatja eddigi életkörülményeit vagy életvitelét.

Miért ne változtathatna egy egyedülálló anya is az életén és mehetne el szórakozni hétvégén, randevúra esetenként vagy akár miért ne pezsdíthetné fel szexuális életét?

Az egyedülálló anyának azért figyelnie kell egy pár dologra:

1. Nem kell mindenkit bemutatni a gyermeknek. Nem szükséges minden egyes férfit bemutatni a gyermekeidnek, aki elvisz téged egy moziba, vagy vacsorázni. A gyermek lelkét így is teljesen felzaklatja, ha anya figyelmét és szeretetét mással is meg kell osztania. Pláne ha az alany akivel osztozik még folyamatosan változik is! Várd meg amíg biztosnak érzed a kapcsolatot és csak utána ismertesd össze a gyermekkel.

2. Ne használd az új partnered tehermentesítésre. Nem kell azonnal bevonni az új társad a családi életetekbe. Az új partner elsősorban téged szeret hiszen téged ismert meg. A gyermekeddel való kapcsolata csak lassan alakul ki, ezért ne akarj tőle olyan dolgokat amelyek a ti családi életetekre vonatkoznak és a te tehermentesítésedre irányulnak (hozza el a gyermeket az óvodából vagy edzésről csak hogy neked könnyebb legyen)

3. Az igazságot mond a gyermekeidnek. Ahogy a kapcsolat alakul elkerülhetetlen, hogy a gyermekek is tudomást szerezzenek róla. Célszerű, ha ilyenkor leülsz velük megbeszélni a dolgokat és válaszolsz a kérdéseikre. Ilyenkor ne hazudj, de ha valamit nem kérdeznek akkor azt te se hozd fel. Előfordul, hogy a gyermek azért nem kérdezi, mert már tudja maga is a választ vagy fél a választól és ezért inkább nem kérdez. Hagyd, hogy a gyermekben is szabadon érlelődjenek a kérdések. Ez főleg az elején nehéz.

4. Tudd, hogy kinek mi a fontos és vedd figyelembe ezt döntéseidnél. Főleg akkor amikor még az új udvarló nem kerül be a családi életetekbe előfordulnak esemény és érdekütközések, melyeket neked kell kezelned. Igyekezz úgy alakítani ezeket, hogy ismerd kinek mi a fontos és tudj fontossági sorrendet állítani közöttük (a gyermek díjátadója vagy egy mozi az új pároddal?)

5. Amikor együtt vagy az új pároddal akkor viszont csak vele legyél. Próbáld meg elfelejteni a napi problémákat és a jelenlegi családi életeddel kapcsolatos problémákat. Ne akard egyből rázúdítani a bűntudatodat, hogy a randi miatt nem lehetsz most a gyermekeddel illetve a gyermekeddel kapcsolatos problémákat. A vége az lenne, hogy elmenekül a partner vagy úgy érzi Ő ebben a családban mindig csak másodhegedű lehet.

6. Vedd észre ha nem működik. Az okos ember nem lép bele kétszer ugyanabba a pocsolyába. Az új partner segít neked anyagilag és a mindennapi életedben, ezért a racionális agyad úgy gondolhatja, hogy érdemes vele együtt maradni (főleg ha még a gyerekkel is jól kijön), de ha úgy érzed, hogy ez a kapcsolat nem tud működni érzelmi vagy más egyéb téren akkor válts időben! De jól gondold át többször is! Újra független leszel, de minden egyéb probléma is újra a nyakadba zuhan! A gyermek sem viseli el, hogy gyakran új apukával kell megismerkednie!

7. A gyermekek ellenállása. Sok egyedülálló anyukának sikerül megnyerő férfiakkal találkoznia, de a gyermekeik próbálják “kivégezni” az új „betolakodót”. Ez főleg az első férfi felbukkanásakor jellemző a válás óta. A gyermekek ellenségesen viselkedhetnek az udvarlóval, de gyorsan kiderül, hogy nem vele van bajuk, csak nem tetszik nekik, hogy anya figyelmén és “erőforrásain” meg kell osztozniuk. Ne hagyjuk, hogy a gyermekeink a fejünkre nőjenek és kontrolláljanak minket, „kegyetlenül” elbánjanak a férfival, aki fontossá vált/válhat számunkra.

Feláldoznád az új kapcsolatod ha a gyermeked számára nem szimpatikus az új partner?

http://www.randitar

SZÜLŐ GYERMEK KAPCSOLAT

Szülő-gyermek kapcsolat: a hiányzó láncszem

Semmi kétség: szülőnek lenni nem könnyű feladat és nem kis felelősség! Szülőként időnként tehetetlennek, tanácstalannak érezhetjük magunkat, sőt még azt is megkérdőjelezhetjük, hogy vajon tényleg jó szülők vagyunk-e.

Ugyanakkor mindenki a szülőket vádolja, ha valami félresiklik a gyereknevelésben, de senki sem képezi őket. Évente sok millió új anya és apa "veszi fel" azt a munkát, amely a világon talán a legnehezebb: hazavinni egy csecsemőt, aki majdnem teljesen magatehetetlen, viselni minden felelősséget testi és lelki egészségéért, úgy nevelni, hogy kedves, együttműködő, tevékeny emberré, a társadalom hasznos tagjává váljon. Van-e ennél nehezebb és felelősségteljesebb munka? Nem hiszem.

És hányunkat tanítottak meg rá? Tény, hogy majdnem minden szülő úgy neveli gyerekét és kezeli családja gondjait, ahogyan saját szüleitől látta, azok pedig saját szüleiktől és így tovább. A nevelésben tulajdonképpen kétezer éves módszerekre támaszkodunk.

Nem mintha a pszichológia, a fejlődéslélektan és más viselkedéstudományok nem halmoztak volna fel új ismeretanyagot a gyerekekről, szülőkről, személyközti kapcsolatokról, a másik ember fejlődésének elősegítéséről, a hatékony kommunikációról, az emberi kapcsolatok erejéről, a hatékony konfliktusmegoldásról.

Csakhogy ezek az információk nem igazán jutnak el a szülőkhöz!

Szükségszerű először a hagyományos jutalmazás-büntetés vizsgálatára..

A fegyelmez" szó rokon értelmű szavainak hosszú listája: kormányoz, kézben tart, tilt, korlátoz stb. az irányításnak valamilyen fajtáját határozzák meg, mindegyikük a kontrollra, a hatalom bevetésére utal. De honnan is ered a szülők hatalma? Valahol mindenki tudja, hogy a vezetők ereje a mézesmadzag és a nádpálca használatából származik, vagyis a jutalmazás és büntetés bevetéséből. A szülő hatalmának egyik forrása, hogy olyan eszközök (jutalmak és büntetések) vannak a birtokában, amelyek segítségével irányítani tudják a gyerek viselkedését. Pl. ha a gyerek egy új kisautóra vágyik, a szülő megígérheti neki: "Ha ezen a héten minden nap megeszed az ebédet, veszek neked egy kisautót!" (jutalmazás) vagy mondhatja a következőt: "Ha nem eszed meg az ebédet, nem kapsz kisautót!" (büntetés).

Ám, hogyan kellene működnie a jutalmazásnak és a büntetésnek, hogy hatékonyak legyenek vagy hogy egyáltalán működjenek?

A jutalmazás hatékonyságához pl. a következő feltételeknek kell teljesülnie:

1. Az irányítottnak (gyereknek) elég erősen kell akarnia vagy kívánnia valamit, hogy úgy viselkedjen ahogy az irányító (szülő) elvárja.

2. Az szülő által felajánlott jutalomnak a gyerek számára valóban kívánatosnak kell lennie, olyan valaminek, amely várhatóan kielégíti valamilyen szükségletét.

3. A gyereknek a jutalmat osztó irányítótól kell függnie, vagyis a gyerek képtelen legyen önmaga kielégíteni igényét.

Csakúgy, mint a jutalmazás, a büntetés kiszabása is jelentős szakértelmet kíván, hogy a gyerek hatékonyan irányítható legyen:

1. A gyereknek úgy kell éreznie , hogy a büntetés megfosztja őt valamitől, fájdalmas, kerülendő, ártalmas - vagyis elrettentőnek kell lennie számára.

2. A büntetésnek eléggé elrettentőnek kell lennie ahhoz, hogy a nemkívánatos viselkedést megszüntesse.

3. Az irányítottnak képtelennek kell lennie arra, hogy elmeneküljön a büntető helyzetből vagy akár a kapcsolatból.

4. Az egyszer már megbüntetett viselkedést mindig büntetni kell.

5. A büntetésre közvetlenül azután kerüljön sor, hogy a helytelen viselkedés bekövetkezett.

6. A büntetésnek nem szabad más gyerekek, személyek jelenlétében lezajlania, mert zavarba jöhet és agresszívan fordulhat az irányító felé.

7. A büntetőnek ügyelnie kell arra, hogy a viselkedés soha ne jutalmazódjon.

8. A gyereket nem szabad túl gyakran vagy túl súlyosan büntetni, máskülönben "lelépnek" - föladják a próbálkozást, elhagyják a terepet, elköltöznek otthonról, otthagyják az iskolát stb.

A jutalmazásnak és büntetésnek egyaránt számtalan buktatója van.

Eljön az idő amikor a jutalmak értéküket veszítik (egy idő után már nem válik be az az ígéret pl. ha jó lesz a gyerek, a decembert megelőző hónapokban a Mikulás szép ajándékot fog hozni), saját maguk megtudják szerezni a jutalmakat (a serdülő elmegy a szünidő alatt dolgozni és megkeresi a zsebpénz), előfordulhat, hogy a jutalom elérése túl nehéznek tűnik vagy az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad (nem leshetjük gyerekeinket minden percben). Nem ritka, hogy a gyerek már csak a jutalomért hajt ("Tetszik amit rajzoltam?", "

A büntetés, ezen belül is a gyerek testi bántalmazása (elfenekelés, a sokat emlegetett "atyai pofon", pálcázás stb.), viszont több veszélyt rejt magában. A gyerekek büntetését helyeslők soha nem restek azzal érvelni, hogy az ő büntetésük enyhe, jóindulatú és szerető. Azt tartják, hogy csak a súlyos büntetés kegyetlen, embertelen és nem szeretetből fakad, mindez pedig a jóindulat külszínét kölcsönzi a büntetés mellett állásfoglalóknak. Először is fontos leszögezni, hogy az enyhe büntetés nem játszhatja az elrettentő szerepet.." A súlyosabb fizikai büntetés viszont komoly testi és lelki sérülést okozhat és minél kisebb korban érik ilyen hatások a gyereket, a következmények annál súlyosabbak. Ugyanakkor számtalan kutatás bizonyítja, hogy a büntetés erőszakot és agresszivitást szül, egy idő után a szülők elkerülhetetlenül kifogynak a büntetésekből, valamint, hogy a gyerek szigorú büntetése szellemi egészségükre nézve rendkívül veszélyes.

Nem hanyagolhatóak el a gyerekek által használt védekező mechanizmusok sem, amelyekhez akkor folyamodnak, amikor a szülők irányítani próbálják őket. Ezeket 3 csoportba sorolhatjuk:

1. Megküzdő jellegűek

• ellenállás, dac, elutasítás

• lázadás, szófogadatlanság, engedetlenség, feleselés

• megtorlás, visszavágás, ellentámadás, vandalizmus

• verekedés, ellenségeskedés, harciasság

• szabályok, törvények megszegése

• hisztéria, düh

• hazudozás, megtévesztés, az igazság elrejtése

• mások hibáztatása, befeketítése

• mások fölötti basáskodás, zsarnokoskodás

• összefogás, szövetség kialakítása, a felnőtt elleni szervezkedés

• versengés, a győzelem vágya, a kudarc gyűlölete

2. Menekülő jellegűek

• visszavonulás, fantáziálás

• csavargás

• kivonulás, menekülés, kimaradás az iskolából, otthonról, elrohanás,

• némaság, ignorálás, a beszélőviszony megszüntetése, a felnőtt "leírása", távolságtartás

• félősség, félénkség, gyávaság, halk beszéd, húzódozás minden új kipróbálásától, gátlásosság

• megbetegedés, pszichoszomatikus megbetegedések kialakulása

• kényszerevés, szertelen fogyókúra

• alkoholhoz, kábítószerhez folyamodás

3. Megadó jellegűek

• hízelgés, udvarlás, bókolás, talpnyalás, a felnőtt kegyeinek elnyerése

• feladás, legyőzöttség érzése, lézengés, tengés-lengés,

• sírás, zokogás, depresszió vagy reménytelenség érzése

• bátorítás és állandó helyeslés igénye, bizonytalanság érzése

• meghunyászkodás, konformizmus, behódolás, engedelmessé válás

Önkéntelenül felmerül bennünk a kérdés: akkor mit tehetünk mint szülők? Vagy egyáltalán tehetünk-e valamit? Hogyan lehet a gyereket másképp, mint nem-fegyelmezéssel irányítani? Mi lesz a szülői tekintélyünkkel?

A büntetés és jutalmazás helyett, amely nem más mint a gyerek külső irányítása, olyan alternatívát ajánlunk a szülőknek, amelyek segítségével megnövelhetik a gyerek képességét arra, hogy ők maguk fedezzenek fel kellemes következményeket (belülről jövő jó dolgokat) és a belső irányítás kifejezésében segítsék őket.

A GYERMEKKORI BŰNÖZÉS OKA LEHET A SZEGÉNYSÉG

A gyermekkori bűnözés oka lehet a szegénység, az internet vagy az utánzási hajlam

Tavaly kevesebb gyermek, vagy fiatalkorú követett el bűncselekményt mint a korábbi években, de egyre többször került elő a kés és használták is a tizenévesek

Egyre erőszakosabb, agresszívebb bűncselekményeket követnek el a fiatalok és a gyermekkorúak is -,

A fiatalokat és gyerekeket az azonnali pénzszerzés érdekli. 2007-ben volt olyan eset, hogy 14 év alatti, tehát hivatalosan gyermekkorúnak számító kamasz áldozatának életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg.

A gyerekek által elkövetett bűncselekmények száma kicsit kevesebb lett de egyre többször használnak kést, vagy vernek össze csoportosan valakit

Súlyos esetben gyerekeknél az úgynevezett védelembe vétel az eljárás neve: a gyámhatóság megfigyelés alatt tartja őket, hogy vissza tudnak-e illeszkedni a társadalomba. Ha nem, kérni lehet az intézeti elhelyezésüket. Súlyos bűncselekmény esetén 12 éven felüli fiatal zárt intézménybe is kerülhet.

A tizennégy év alattiak az utóbbi három évben jutottak el emberölési kísérletig.

A fiatalkorúak tavaly több, mint ezer bűncselekményt követtek el. Ezek közel fele lopás és betöréses lopás volt. A rablások az összes eset 20 százalékát teszik ki. A fiatalokat és gyerekeket az azonnali pénzszerzés vágya hajtja. A pénzt a tapasztalatok szerint szórakozásra, illetve alkoholra és kábítószerre költik.

A gyerekek és fiatalok bűnözővé válásához a gyenge családi kötelékek és a családon belüli, fizikai és szexuális erőszak vezet elsősorban. A kortársak gyakran rossz hatása, később pedig az intézetből való szökések csavargás tovább rombolja a fiatalok személyiségét. További tényezők a fiatalokban megjelenő erős utánzási hajlam, az alkohol-és kábítószer-fogyasztáshoz társuló személyiségzavarok. Ezen felül bizonyos internetes oldalak és videojátékok által a túlzott és indokolatlan erőszakról festett kép is rossz hatással van a kialakuló személyiségre. A szakemberek szerint a bűnözővé válás kialakulásában közvetett okok is szerepelnek, ezek a szegénység, a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztés és a rasszizmus.

http://www.tvarchivum.hu

PROBLÉMÁS GYERMEK AZ ISKOLÁBAN

Problémás gyermek az iskolában

„…adj emberséget az embernek.” / József Attila /

Próbára tesz mindannyiunkat, egy gyermek számunkra problémát okozó viselkedése. Néha nehéz úgy reagálni , hogy azt érezze, emberséget kapott tőlünk. Pedig éppen nekik van a legnagyobb szükségük rá.

Mindenkinek más a toleranciája, a probléma érzékenysége, ezért nem minden pedagógus érzi ugyanazt a viselkedést problémának.

Sokan vannak a gyerekek között, akik számunkra el nem fogadhatóan viselkednek. Többnyire értelmesek, sok értéket hordoznak. Feladatunk, megtalálni a bennük lévő értékeket. Ehhez meg kell ismerni őket, ennek feltétele, a feltétel nélküli elfogadás.

Thomas Gordon a személyközpontú pszichológia képviselője így gondolkodik az elfogadás hozadékáról:

„ ..ha úgy érezzük, hogy valaki őszintén elfogad olyannak, amilyen vagyok, akkor máris hajlandó vagyok elmozdulni, elgondolkozni, hogyan szeretnék megváltozni, fejlődni, mássá válni, még inkább azzá, amivé válnom csak lehetséges. ”

Az elfogadás a megismerést segíti. Ha tudjuk, mi húzódik egy általunk problémának ítélt viselkedés mögött, akkor értjük a gyereket. Ha értjük, rá tudunk hangolódni, ami az együttműködést segíti. Fontos tudni: a viselkedés mindig tünet, mögötte sokféle ok lehet. A gyerek igyekszik a viselkedésével felhívni a figyelmet arra, hogy bajban van. Azt üzeni: bajban vagyok, segíts!

Milyen problémás viselkedésekkel találkozunk?

  1. Lassú tanulók
  2. Tehetséges tanulók ( Tehetség áldás, vagy átok? )
  3. Hátrányos helyzetű tanulók
  4. Tanulási zavarral küszködő tanulók ( Főbb tünetek. Viselkedésük kapkodó, olykor lustának tűnnek, elfelejti amit tanult, figyelme nem tartós, gyakran elkésik órákról, óra végén meg elszöszmötöl, mire vége a szünetnek, akkor készül kimenni, hf-ot nem, vagy hanyagul készít, nincs tisztában a tanulás hogyanjával, frusztrációs toleranciája alacsony, hamar feladja, v. szétrobban az idegességtől, teljesítményhelyzetekben leblokkol, szabadidejével nem tud mit kezdeni

-E körbe tartozik a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, beszédmegértési zavar

  1. Alulteljesítő tanulók: nem az alapvető pszichológiai folyamatok tekintetében

mutatkozik rendellenesség. Probléma az érzelmi és szociális szféra zavarával függ össze. ( jellemzőik: rendszertelenül készül,

tanulási szokásaik helytelenek, szorong az iskolai követelményektől, társas szükségleteik hiányosak )

  1. Nehezen nevelhető tanulók: agresszív-támadó magatartás ( gyakran az ismétlődő

frusztráció váltja ki , sokszor a szorongásuk

megszüntetését célozza, hogy a sérelmek nyomán

megbillent viselkedésük helyre álljon .)

regresszív-védekező magatartás ( jellemző az aktivitás

hiánya, túlzott szorongás és a kudarc kerülése ). Gyakran

nehéz észre venni őket, pedig sok esetben

pszichológiailag súlyosabb állapotban vannak, mint az

agresszív gyerekek

Erkölcsi magatartás zavarai: hazudozás, lopás, csavargás

( a központi idegrendszer zavara is állhat a háttérben, de

a környezeti tényezők is, mely a szocializáció szokásos

rendjét megzavarja )

  1. Gyógypedagógiai problémák Hallásukban, látásukban, mozgásukban, beszédben és

tanulásban akadályozottak, mint sajátos igény

Sokféle a probléma és lehet, hogy valamennyien ugyanazzal a tünettel jelzik. ( Pl.

Belebeszél, mást csinál )

Fontos minden esetben a gyermek feltétel nélküli elfogadása, hiszen akkor akar és tud együttműködni velem . ( nem jelenti azt, hogy egyetértek a viselkedésével. Csupán elfogadom , hogy ő most, ebben a pillanatban erre képes, ezt tudja tenni. , és nem bosszantani akar a viselkedésével!! )

( A gyermek a viselkedésével üzenetet küld, hogyan érzi magát a bőrében. Ha problémásan viselkedik, azt üzeni, valami számára nincs rendjén, bajban van. Segítséget vár tőlünk A segítség nem egyenlő azzal, hogy megoldom a problémáját, abban van szerepem, hogy meghallgassam, értsem, visszajelezzem, hogyan érez, mit gondol. A visszajelzéssel megerősítem abban, hogy értem őt. Ha megtapasztalja hogy értem őt, könnyebben együttműködik velem a változás érdekében )

Nagy kihívás a pedagógusnak, hogy úgy reagáljon a gyerek viselkedésére, hogy akarjon együttműködni.

ekek méltóságban élnek,

Megtanulják az igazságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hinni.

Ha a gyerekek hitelesen élnek,

Megtanulják mit jelent szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és bátorságban élnek,

Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.

Hogyan élnek a te gyerekeid?

MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS

Megkésett beszédfejlődés kisgyermekkorban

Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk.

Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.
Oka lehet:

  • Halláskárosodás
  • Értelmi fogyatékosság
  • Genetikai ok
  • Agyi sérülések, szülési rendellenességek

Tünetek:

  • A beszédfejlődés elhúzódása
  • Makacs, több hangra kiterjedő (univerzális) pöszeség
  • Hibás vagy hiányzó raghasználat
  • Hadarás, amelyhez dadogás társulhat
  • Átlagosnál rosszabb zenei képesség
  • Veszélyeztetettség a későbbi írás/olvasás elsajátításában


Logopédus segít a kezelésben, de elengedhetetlen más szakemberek megkeresése is.

Terápia:
Cél:

  • A beszédkedv felkeltése, szinten tartása
  • A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése
  • A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése
  • Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása

Feladatok:

Tanácsadás szülőknek ( a gyermek két és fél, hároméves korában)
Három és fél, négyéves korban (előkészítő szakasz):

  • A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése
  • A beszédre irányuló figyelem fejlesztése
  • A mozgások speciális fejlesztése
  • Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése

A logopédiai foglalkozás szakaszai:

  • A beszédészlelés és megértés fejlesztése
  • Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása
  • A gondolkodás és a figyelem fejlesztése
  • A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése
  • A mondatformák kialakítása, bővítése
  • A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése

Eljárások, gyakorlatok:

  • A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás)
  • A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok
  • Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai
  • Hangutánzó gyakorlatok
  • Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok
  • A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai
  • A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai
  • A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai
  • Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok

Megkésett és akadályozott beszédfejlődés

Meghatározás:

A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia.
Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép hallás mellett) – ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is.

Okok:

lassúbb agyi érés
születés előtti, szülés közbeni, utáni sérülés
öröklött beszédgyengeség
környezeti tényezők (ingerszegény környezet).

Tünetek:

Mi jellemző ezeknek a gyermekeknek a beszédére? A nyelv minden szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés, és nem egyszerűen késik a fejlődés, hanem más utat is jár be (nem megkésett, hanem akadályozott a beszédfejlődés):

  • később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond , vagy nem beszél még 3-4 éves korban sem
  • lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz
  • nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket
  • a beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl. a “csiga” szó hol “csida”, hol “ciga”stb.)
  • előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár, kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni
  • néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd
  • beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak
  • iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző, ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek.

Egyéb tünetek:

  • általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi (gondok a figyelemmel)
  • túl mozgékonyak
  • mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén
  • rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben
  • az észlelés minden területén nehézségeik lehetnek (tapintás, látás, hallás)
  • biztonságigényük fokozottabb, nehezen alkalmazkodnak új dolgokhoz, kis korban sokszor indokolatlan félelmeik vannak
  • játékuk eltérhet társaiktól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték
  • mivel kisebb korban a gyermeknek a kapcsolatteremtésben, később a tanulás során nehézségei vannak, másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív) – gyakran ez tűnik fel leginkább a felnőtteknek.

Mit tegyen a szülő, ha ezeket a tüneteket veszi észre gyermeke fejlődése során?

  • minél előbb kérjen segítséget logopédustól (szükség lehet más szakemberek bevonására is: pszichológus, orvos)
  • nyújtson jó beszédpéldát gyermekének
  • a gyermek mindenféle hang-és beszéd-megnyilvánulását utánozva próbálja gyermeke beszédkedvét fokozni a beszédfejlődés megindulásakor
  • minden nehézség ellenére nyújtson elfogadó, szeretetteljes, támogató családi hátteret gyermeke számára
  • minden közös játékot, tevékenységet kísérjen beszéddel is
  • meséljen sokat a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő szinten, mondogassanak egyszerű ritmusú versikéket, mondókákat,
  • minden apró eredménynek örüljön, dicsérje a haladást gyermekénél, sok-sok türelemmel foglalkozzon vele
  • a diszfáziás gyermekeknél különösen fontos a rendszeresség, a napirend következetes betartása, amely segíti eligazodását a környezetében
  • iskolaválasztásnál a szakemberek véleményét vegye figyelembe


A terápia időtartama, előrelátható eredményei:

Nagyon fontos a minél korábban megkezdett logopédiai fejlesztés, amire ezeknél a gyermekeknél sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még később is szükség van, mivel a maradványtünetek egészen felnőttkorig megmaradhatnak (pl. írásban vétett ragozási hibák, fogalmazási nehézség stb.) A logopédiai terápiát kiegészíthetik különböző mozgásfejlesztésre épülő, illetve pszichológiai terápiák is.

Be Sociable, Share!

http://oviszulo.hu

A NEHEZEN NEVELHETŐSÉG

A nehezen nevelhetőség fogalma

A nehezen nevelhető gyermekek azok, akinek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni.

Különleges egyéni bánásmódot kell náluk alkalmazni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai, vagy javító nevelést még nem igényelnek.

Ezek a nehezen nevelhető gyermekek nem tévesztendők össze a rosszul nevelt gyermekkel, akiket az általánosan használt módszerekkel is meg lehet nevelni, ha azokat ténylegesen és helyesen alkalmazzák.

A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat, és sokféle alakban jelentkezhet.

A nehezen nevelhetőség tünetei

Böttcher tíz személyiségjegyet, illetve gyermektípust ismertet, akiknél könnyen adódnak nevelési nehézségek:

-Nyugtalan, állhatatlan, nyüzsgő gyermek

-Túl szigorúan nevelt gyermek (agresszív)

-Önfejű, konok gyermek

-Csipkelődő, mások kínzását élvező gyermek

-Félénk, gátlásos, bizalmatlan gyermek

-Elkülönítve nevelt arisztokrata típus, (lenéző)

-Befelé forduló, álmodozó

-Bűntudattal küzdő gyermek

-Túlzott igényű (szeretet, érvényesülés stb.) gyermek

-A magát túlértékelő típus

Ezek a személyiségjegyek már következmények, tünetei a gyermeki személyiség fejlődésében jelentkező zavaroknak, torzulásoknak.

A tüneteket a pszichikus működés főbb területei szerint osztályozzák-:

-Idegi eredetű szervi működészavar,

-Motorium (hipermobilitás, lassúság),

-Értelmi fejlődés (figyelemkoncentráció, tanulmányi nehézség),

-Érzelmi, indulati élet (agresszió, szorongás, túlzott érzékenység),

-Erkölcsi fejlődés (hazudozás, lopás, csavargás),

-Cselekvés, helytelen szokások,

-Beszéd területén jelentkező zavarok.

Ez a felsorolás a pszichológiai rendszer szempontjából logikus és teljesnek mondható.

A nehezen nevelhetőség okai

Gegesi Kiss Pál szerint a gyermeki személyiség fejlődését három, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg:

1.Biológiai, öröklött adottságok,

2.Fiziológiai tényezők (magzati életkor milyensége),

3.Aktuális környezeti tényezők.

A környezeti hatást két nagy életszakaszra bontja:

-a családi túlsúlyú hatás korszaka,

-az iskolai túlsúlyú hatás korszaka.

Vizsgálatai szerint a gyermeki személyiségzavarok főként az érzelmi fejlődés zavarai miatt keletkeznek, mivel gyermekkorban minden értékelés elsősorban érzelmi és nem logikai eredetű. Előfordul ilyen személyiségzavar kitűnő értelmi képességű gyermekeknél is.

A helytelen nevelésen kívül szerepe van a nehezen nevelhetőség kialakulásában a gyermeki idegrendszer típusának is.

Idegalkat szempontjából létezik ideges és hisztériás gyermek.

-Ideges gyermek: Jellemző a fokozott ingerlékenység és a csekélyebb teherbíró-képesség. Lelki tempója többnyire gyors, ezért gyakran gyors felfogású, feladatait hamar elkészíti, de kapkodó és könnyen fárad. Főbb pszichés tünetei: ideges félelmek (álmok), várakozási félelmek (drukkolás), dadogás, fejfájás, dacolás, elkeseredett lemondás és csökkentértékűségi érzés.

-Hisztériás gyermek: Alaptulajdonsága a túlzott önérvényesítés. Feltűnésből különleges eljárásokhoz folyamodik, pl. hatásvadászatból elájul. Ha nehéz helyzetbe kerül betegségbe, bénulásba menekül. Ilyenkor pszichés okokból valóban testi tünetek jelentkeznek. A sokszor csalásnak, szimulálásnak látszó hisztériás tünetek tehát védekező mechanizmusok, amelyekkel a hisztériás a maga védelmét próbálja akaratlanul biztosítani.

http://www.google.hu

A KIS PAJTÁS SZEMTŐL SZEMBE.


NEM VAGYOK AZ A FAJ-DÖG, DE ÉN IS FOTOGÉN ÉS INTELLIGENS VAGYOK

ÁLOMKIRÁLYNŐ

NYOMOT HAGY AZ ISKOLAI BARÁTSÁG IS

NYOMOT HAGY AZ ISKOLAI BARÁTSÁG

Minél korábban köttetik meg egy barátság, annál mélyebb és erősebb lehet - felnőttkorunkra pedig igazi kinccsé válhat egy ilyen kapcsolat.

Iskolai barátságok nélkül azonban, és ha a kisgyermek nem tud beilleszkedni az osztályközösségbe, bizony pszichés betegségek is kialakulhatnak.

A baráti kapcsolat minden életkorban mást jelent. Ezek a kapcsolati szálak életünk legfontosabb eseményeihez, érzelmeihez kapcsolódnak, a gyermekkori kötődések különösen mély nyomot hagynak bennünk.

Vannak olyan típusú gyermek, akik zárkózottabbak, kevesebb, de mélyebb kapcsolatuk van, illetve sok kisdiákra jellemző, hogy több, felszínesebb kötődéssel „behálózva” érzi jól magát. Ezek a nyitottabb, mélyebb személyiségtípusok később is fennmaradnak, végigkövetik az iskolaéveket és meghatározóak lesznek a felnőttkori kapcsolatokra nézve is.

Az oviban még több a "vegyes", fiú-lány barátság

A barátságok kapcsán meghatározó az is, milyen korú a gyermek.

Nézzük, mi jellemző az egyes korosztályokra:

Óvodáskor:

• együtt játszás öröme

• fontos a kortárs csoport, a kapcsolat

• fokozatosan megtanulják a gyermekek egymás játszótársként kezelni

• kialakulhatnak mély, maghatározó barátságok-az évekig tartó együtt játszás mentén

• szülői segítség fontos, szülők elősegíthetik az óvodán kívüli találkozás, játszás lehetőségét, illetve a barátság fenntartását

• jellemzőek a fiú-lány „vegyes” barátságok is

• egocentrikus és pillanatnyi gondolkodásmód, szándék vezérli

Kisiskolás kor:

• általában azonos neműek közt alakul ki barátság

• sok gyermeknek ebben a korban lesz legelőször „ legjobb barátnője, barátja”

• a barátságok nem biztos hogy tartósak, ahogy változik a gyermek, fejlődik, lehet, hogy új barátokat igényel

• megjelenik a barátságokban a kölcsönösség, tudatosság, szolidaritás

• a gyermekek meg tudják fogalmazni ki miért a barátjuk

Serdülőkor:

• a kortárs csoport mindennél fontosabbá válik

• jellemzőbb a kiscsoportos „bandázás” mint egy barátság fenntartása

• a gyengébb serdülőkori identitást megerősítik a barátok, haverok

Ha nem tetszik a barát

Előfordulhat, hogy a barátról az a véleményünk, hogy rossz hatással van gyermekünkre.

Különösen serdülőkorban jelentősek ezek a baráti hatások, hiszen csaknem minden téren erősebb a kortárs csoport hatása, mint a felnőtteké. Ez meghatározza stílusát, viselkedését, vélekedéseit, sok esetben a tanulmányi eredményét is. Ha úgy érezzük, rossz társaságba keveredett a nebuló, a következőt javaslom:

semmiképpen ne tiltsuk el az adott csoporttól, ennek pontosan ellenkező hatása lesz

gondoskodjunk arról, hogy olyan csoportok tagja is legyen, ahol a mi értékrendünkkel hasonló értékek divatosak (sportklub, tánc szakkör), így több választási lehetősége nyílik

beszélgessünk sokat gyermekünkkel, jelezzük vissza nekik, hogy milyen hatással van rájuk az adott csoport, baráti kör

hallgassuk meg érveit, miért választotta az adott barátot, fontos, hogy lássuk az ő szemszögét is.

Láthatjuk, hogy szinte csak indirekt módszerekkel tudjuk befolyásolni azt, kivel barátkozik csemeténk.

A tiltás sosem vezet jóra.

Ha jó barátra tett szert gyermekünk, segítsük a kapcsolat fennmaradását.

Tekintsük át azt is, mivel gazdagítja gyermekünk életét egy tartalmas barátság:

növeli az alkalmazkodóképességet, különösen, ha gyermekünknek nincs testvére

minden barátság gazdagítja, emberismeretre tehet szert általa

elősegíti a személyiség fejlődését, különösen a társas kapcsolatok terén

Emiatt azt javaslom, ha gyermekünk szert tett egy jó barátra, próbáljuk szülőként elősegíteni a kapcsolat fennmaradását, erősödését, hiszen nagy értéket jelenthet számára: jó hangulatot, közös időtöltést, élmények megosztását. Idővel célszerű megtanítani gyermekünket a kapcsolatok ápolására, fenntartására is, hívjuk fel a figyelmét a barátai névnapjára, születésnapjára, segítsünk neki megérteni az esetleges konfliktussal telített szituációkat.

Soha ne hasonlítsuk össze gyermekünket a barátjával, „bezzeg ő milyen jó tanuló”.

Példát mutathatunk saját baráti kapcsolataink ápolásával is, beszélgethetünk a kölcsönös segítségnyújtásról, a közös időtöltésről, hogy számunkra mit nyújtanak a barátok.

Az elmagányosodás pszichés betegségekhez, hangulati zavarokhoz vezethet már gyermekkorban is. A kapcsolati képességek készségek éppúgy fontosak, mint az iskolai tantárgyak.

[origo] - oktatás

GYERMEKKORI PROBLÉMÁK FELNŐTTKORI MEGNYILVÁNULÁSAIROL

Gyermekkori problémák felnőttkori megnyilvánulása

Gyakorló anyukák jól tudják, hogy a gyereknevelés nem fenékig tejfel! Az alábbi gyermekkori problémák némelyikével bizonyára mindenki találkozott már a gyermeknevelés során:

• Indulatosság

• Szülői utasítások figyelmen kívül hagyása

• Tekintéllyel való szembeszegülés

• Nyafogás

• Halogatás

• Feladatok befejezetlenül hagyása

• Agresszív magatartás

• Iskolai problémák

• Barátokkal kapcsolatos konfliktusok

• Szexuális szabadosság

• Bandázás

Figyelmünk középpontjában azonban nem a fent felsorolt problémákat kell állítanunk, hanem sokkal inkább alapelveinket.

Az alapelvek segítségével jelöljük ki ugyanis a határokat gyermekeink számára, melyekkel őket saját életükért való felelősségre ösztönözzük.

De nézzük át, milyen következmények, káros magatartásformák jelentkezhetnek felnőttkorban azoknál, akiknél a szülők a szükséges határokat, korlátokat figyelmen kívül hagyták, ezáltal egy gyengén fejlett határokkal rendelkező felnőttet bocsátottak el a nagybetűs életbe:

Nem tudnak nemet mondani azoknak, akik bántóan viselkednek velük és képtelenek határt szabni mások bántó viselkedésével szemben.

Nem tudják kordában tartani saját romboló indulataikat.

Képtelenek késleltetni vágyaik kielégülését, ezért nem tudják megvalósítani céljaikat, sem pedig befejezni feladataikat.

Hajlamosak felelőtlenül vagy bántóan viselkedő emberekhez vonzódni, hogy azután megpróbálják „megjavítani” őket.

Hajlamosak magukra vállalni a felelősséget mások életéért.

Könnyen manipulálhatók és irányíthatók.

Nehezen tudnak bensőséges és szoros kapcsolatot kialakítani és fenntartani.

Nem őszinték a hozzájuk közel állókhoz.

Nem vállalják a konfrontációt másokkal, és nem tudják eredményesen megoldani a konfliktusaikat.

Áldozatként tekintenek magukra ahelyett, hogy céltudatosan és önmagukért felelősséget vállalva élnék az életüket.

Hajlamosak a szenvedélybetegségekre és a kényszercselekvésekre.

Szervezetlenség és a következetesség hiánya jellemzi őket.

http://mindigno.hu/

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

ÉRDEMES ELOLVASNI!!!

ÉRDEMES ELOLVASNI.-!!

Erich Fromm: Szeretet a szülők és a gyermek közt

Nem olyan régen megjelent egy írás 'Anya csak egy van' címmel. A most elküldött írást ennek a cikknek a folyatatásaként küldöm. Tudom, terjedelmes de szerintem érdemes elolvasni. Az olvasásra szánt idő többszörösen megtérül. Gondoltam rá, hogy egy kicsit lerövidítsem de azt hiszem, talán szétesne az üzenete és pont a lényeg veszne el...

Születése pillanatában a csecsemő halálfélelmet érezne, ha a kegyes sors nem óvná meg őt mindannak a szorongató tudatától, ami együtt jár az anyától való elszakadással és a méhen kívüli létezéssel. Miután megszületett, a csecsemő még alig különbözik attól, ami a születése előtt volt; nem ismeri fel a tárgyakat, még nincs tudatában önmagának és a rajta kívüli világnak. Csak a melegség és a táplálék biztonságos ingerhatását érzi, és még nem különbözteti meg a meleget és az élelmet a forrásától: az anyától.

Az anya a meleg, az anya az élelem, az anya a kielégülés és a biztonság jóleső állapota. Ez az állapot, Freud kifejezésével élve, a nárcizmusé. A külső valóságnak, személyeknek és dolgoknak csak annyiban van jelentőségük, amennyiben kielégítik vagy gátolják a test belső állapotát. Csak az valóságos, ami belül van; ami kívül, az csak az én szükségletei szempontjából valóságos - nem pedig a saját tulajdonságai vagy szükségletei szempontjából.

Ahogy a gyerek nő és fejlődik, képessé válik a dolgokat olyanoknak észlelni, amilyenek; az elégedettség, hogy etetik, különválik a mellbimbótól, az emlő az anyától. A gyermek végül is megtapasztalja, hogy a szomjúság, a szomjúságát oltó tej, az emlő és az anya: különböző létezők. Sok egyéb dologról is megtanulja, hogy különböznek egymástól, hogy önállóan léteznek. Ekkor tanul meg nevet adni nekik. Egyszersmind megtanul bánni velük; megtanulja, hogy a tűz forró és fájdalmas, hogy az anyja teste meleg és jóleső, hogy a fa kemény és súlyos, a papír viszont könnyű és széttéphető.

Megtanul bánni az emberekkel; hogy mikor eszem, anya mosolyog; hogy a karjába vesz, mikor sírok; hogy meg fog dicsérni, ha rendben a székletem. Mindezek a tapasztalatok abban az élményben kristályosodnak ki és összpontosulnak, hogy szeretnek engem. Szeretnek, mert anyám gyereke vagyok. Szeretnek, mert védtelen vagyok. Szeretnek, mert szép vagyok, kedves vagyok. Szeretnek, mert anyámnak szüksége van rám. Általánosabb formulával kifejezve: azért szeretnek, ami vagyok, vagy talán pontosabban: szeretnek, mert vagyok.

Hogy anyám szeret, ez passzív élmény. Semmit se kell tennem annak érdekében, hogy szeressenek - az anyai szeretet feltétlen. Mindössze az a teendőm, hogy legyek - hogy az ő gyereke legyek. Az anyai szeretet üdvösség, béke, nem kell megszerezni, nem kell kiérdemelni. De van az anyai szeretet feltétlenségének egy negatív oldala is. Nemcsak nem kell kiérdemelni - nem is lehet megszerezni, kicsikarni, irányítani. Ha van, az maga az üdvösség; ha nincs, akkor oda az élet minden szépsége - és nem tehetek semmit, amivel megteremthetném.

Abban egyetértek, hogy a szeretet tárgya (a gyermek) nem képes szeretetet "kicsikarni" a szeretet alanyából (az anyából), de a szeretet alanya (az anya) igenis képes lehet szeretni gyermekét akkor is, ha korábban nem szerette, vagy "nehéz volt" szeretnie. Persze ehhez "magába tekintésre", alázatra, s a "gondolkodás által serkentett érzelmi befolyásra" van szükség. Ezt kell magában elvégezze az anya, ha nem szereti gyermekét. Alapvetően igaz az, amit a szerző ír: valóban tragédia, ha egy anya nem szereti a gyermekét, s valóban ezt nem tudja kicsikarni belőle a gyermek; én csak azt tagadom, hogy ebbe bele kell törődjön. Mivel a szeretet művészet, s a művészet fáradságos munka eredménye, egyetlen gyermekét nem szerető anya sem törődhet bele állapotába. A legtöbb gyerek számára nyolc és fél-tízéves koráig a szeretet szinte kizárólag azt jelenti, hogy őt szeressék – szeretik azért, mert van. A gyerek eddig a korig még nem szeret; hálásan és vidáman elfogadja, hogy szeretik. A gyerek fejlődésének ezen a pontján egy új elem kerül a képbe: az az új érzés, hogy az ember a saját tevékenységével szeretetet tud létrehozni. A gyereknek először jut eszébe, hogy adjon valamit az anyjának (vagy az apjának), hogy produkáljon valamit - egy verset, egy rajzot, akármit. A szeretet eszméje, először a gyerek életében, átalakul abból, hogy szeretik, azzá, hogy szeret; hogy szeretetet teremt.

Évekbe telik, amíg ezekből a kezdetekből a szeretet megérlelődik. Végül is a gyerek, akkor talán már serdülő ifjú, úrrá lesz egocentrizmusán; a másik személy már nem elsősorban szükségletei kielégítésének eszköze. Attól függ mit értünk egocentrizmus alatt. Nyílván igaz, hogy a szó felszínes értelmében valóban úrrá lesz az önzés-központú beállítottságon (hiszen már nem kell etetni, tisztába tenni, mesét felolvasni neki), de a szó mély értelmében az önzés-centrikus életforma levetkőzése, s a szeretet-központú jellem felöltése egy élet munkája, s ez nem ér véget, (de legtöbbször el sem kezdődik) a serdülő korban. A másik személy szükségletei éppoly fontosak, mint a sajátjai - sőt voltaképpen már fontosabbak. Adni már nagyobb kielégülés, nagyobb öröm, mint kapni; szeretni még fontosabb, mint szeretve lenni. Azáltal, hogy szeret, elhagyta a magány és az elszigeteltség börtöncelláját, amelyet a nárcizmus és az énközpontúság állapota alakított ki. Új egyesülés, részvétel, összeforrottság érzése alakul ki benne. Mi több, érzi a képességet, hogy szeretetével szeretetet tud életre hívni; összeforrtság érzése alakul ki benne. Mi több, érzi a képességet, hogy szeretetével szeretetet tud életre hívni.

Megszűnt az a kiszolgáltatottság, hogy csak elfogadta a szeretetet - és ennek érdekében kicsinek, védtelennek, betegnek vagy "jónak" kellett lennie. A gyermeki szeretet logikája: "Szeretek, mert szeretnek." Az érett szeretet logikája: ,Szeretnek, mert szeretek." Az éretlen szeretet azt mondja: "Szeretlek, mert szükségen van rád" Az érett szeretet azt mondja: "Szükségem van rád, mert szeretlek."

A szeretet képességének fejlődésével szorosan összefügg a szeretet tárgyának fejlődése. Az első hónapokban és években a gyereket anyjához fűzi a legszorosabb kapcsolat. Ez a kapcsolat már a születés pillanata előtt elkezdődik, amikor anya és gyerek még egy, noha kettő. A szülés valamelyest megváltoztatja a helyzetet, de nem annyira, mint ahogy látszik. A gyerek, noha már az anyaméhen kívül él, még teljesen az anyjától függ. De napról napra függetlenebbé válik: megtanul járni, beszélni, tájékozódni a világban; az anyjával való kapcsolat veszít valamit életbevágó jelentőségéből, és helyette egyre fontosabb lesz a kapcsolat az apával.

Hogy megértsük ezt az átpártolást az anyától az apához, tekintetbe kell vennünk az anyai és az apai szeretet alapvető minőségi különbségeit. Az anyai szeretetről beszéltünk már. Az anyai szeretet természeténél fogva feltétlen. Az anya azért szereti újszülött csecsemőjét, mert az ő gyereke, és nem azért, mert eleget tesz valamilyen sajátos feltételnek vagy megfelel valamilyen sajátos várakozásnak.

A feltétlen szeretet nemcsak a gyerek, hanem minden emberi lény egyik legmélyebb igénye; mert az olyan szeretet, amit kiérdemeltem, amire rászolgáltam, az mindig kétséges; hátha nem nyertem meg a tetszését annak, akinek a szeretetére pályázom; így vagy úgy, de mindig ott a félelem, hogy a szeretet elillanhat.

Továbbá a "megérdemelt" szeretet könnyen együtt járhat azzal a keserű érzéssel, hogy az illető nem önmagamért szeret, hogy csak azért szeret, mert a kedvében járok, hogy - végső soron - nem is szeret, hanem kihasznál.

Nem csoda, hogy valamennyien áhítozzuk az anyai szeretetet, nemcsak gyerekként, hanem felnőttkorunkban is. A legtöbb gyerek szerencsére megkapja az anyai szeretetet (hogy milyen mértékben, arról később lesz szó). A felnőtteknek ugyanezt a vágyát már jóval nehezebb betölteni. A legkielégítőbb fejlemény, ha megmarad a normális szerelem egyik összetevőjének; gyakran azonban vallási, még gyakrabban neurotikus formákban fejeződik ki.
Egészen más az apához való viszony. Az anya az otthon, ahonnan származunk, ő a természet, a talaj, az óceán; az apa nem jelenít meg ilyen természeti otthont.

Élete első éveiben a gyereknek kevés kapcsolata van vele, számára az apa jelentősége ebben a korai szakaszban nem hasonlítható az anyáéhoz. Az apa nem képviseli a természeti világot, képviseli azonban az emberi lét másik pólusát: a gondolkodás, az ember készítette dolgok, a törvény és a rend, a fegyelem, az utazás és a kaland világát.

Az apa tanítja a gyereket, ő az, aki megmutatja neki az utat a világba.

Szorosan összefügg ezzel a szereppel egy másik, amely a társadalmi-gazdasági fejlődéssel kapcsolatos. Amikor létrejött a magánvagyon, és amikor a magánvagyont valamelyik fiú örökölhette, az apa elkezdte keresni azt a fiát, akire a vagyonát hagyja. Természetesen azt tekintette a legalkalmasabb örökösének, aki a legjobban hasonlított rá, és akit épp ezért a legjobban szeretett. Az apai szeretet feltételes szeretet. Elve ez: "Szeretlek, mert megfelelsz a várakozásaimnak, mert teljesíted a kötelességedet, mert olyan vagy, mint én."

A feltételekhez kötött apai szeretetnek éppúgy, mint a feltétlen anyai szeretetnek megvan a pozitív és a negatív oldala. A negatív oldala az a tény, hogy az apai szeretetet ki kell érdemelni, hogy el lehet veszíteni, ha az ember nem azt csinálja, amit várnak tőle. Az apai szeretet természetéhez hozzátartozik az a tény, hogy az engedelmesség a fő erény, és az engedetlenség a fő bűn - büntetése pedig az apai szeretet megvonása. A pozitív oldal ugyanilyen fontos. Mivel apám szeretete feltételes, tennem kell valamit, hogy megszerezzem, meg kell dolgoznom érte; a szeretete nem irányíthatatlan, mint az anyai szeretet.

Az iránta tanúsított anyai és apai magatartás megfelel a gyerek szükségleteinek. A csecsemőnek élettanilag és lélektanilag egyaránt az anya feltétlen szeretetére és gondoskodására van szüksége. Hatéves kora után a gyereknek kezd szüksége lenni az apa szeretetére, tekintélyére és irányítására. Az anyának az a szerepe, hogy biztonságérzetet adjon neki, az apának meg az, hogy tanítsa, rávezesse, hogyan birkózzon meg azokkal a problémákkal, amelyekkel az adott társadalomban a gyermek szembesül. Ideális esetben az anyai szeretet nem igyekszik meggátolni, hogy a gyermek felnőjön, nem buzdítja gyámoltalanságra.

Az anyának hinnie kell az életben, nem szabad túl aggályosnak lennie és megfertőznie a gyereket a szorongásával. Életéhez tartozzon hozzá a kívánság, hogy a gyerek váljon függetlenné és végül is szakadjon el tőle. Az apai szeretetet vezéreljék elvek és igények; de legyen türelmes és toleráns, nem pedig fenyegető és tekintélyelvű. A növekvő gyereknek adja meg a rátermettség egyre erősebb érzetét, és végül tegye lehetővé a számára, hogy kialakuljon a saját tekintélye, és nélkülözni tudja az apjáét.

Végül is az érett embernek el kell jutnia odáig, hogy ő maga legyen a tulajdon anyja és apja. Hogy meglegyen, mondhatni, az anyai és az apai lelkiismerete.

Az anyai lelkiismeret azt mondja: "Nincs az a vétek, nincs az a bűn, ami megfoszthatna a szeretetemtől; a te életed és boldogságod a mindenem." Az apai lelkiismeret így szól: "Rosszat cselekedtél; a vétked nem maradhat következmények nélkül, és mindenekelőtt meg kell változnod, ha azt akarod, hogy szeresselek."
Az érett ember nem függ többé a külső anya- és apafigurától, hanem belül építette fel őket. Freud felettes-én elméletével ellentétben azonban nem úgy építette be őket, hogy magába olvasztotta az anyát és az apát, hanem úgy, hogy tulajdon szeretni tudására anyai lelkiismeretet épített, értelmére és igazságérzetére pedig apai lelkiismeretet. Az érett ember egyaránt szeret az anyai és az apai lelkiismeretével, hiába látszik ellentmondani egymásnak a kettő. Ha csak az apai lelkiismeretére hagyatkozna, kíméletlenné és embertelenné válna. Ha viszont csak az anyai lelkiismeretére hagyatkozna, könnyen elvesztené az ítélőképességét, és gátolná önmagát és másokat a fejlődésben.

Az anyaközpontú ragaszkodás átalakulása apaközpontúvá, majd a kettő végső szintézise: ez az alapja a lelki egyensúlynak és az érettség megvalósulásának. Ennek a fejlődésnek a kudarca az alapvető oka a neurózisoknak. Noha ennek a gondolatmenetnek a bővebb kifejtése kívül esik e könyv keretein, néhány rövid megjegyzés talán segít megvilágítani ezt a kijelentést.

Neurózist okozhat, ha egy fiúnak szerető, de túlságosan elnéző vagy zsarnoki anyja és gyenge vagy közönyös apja van. Ebben az esetben megrekedhet az anyához kötődés egy korai állapotában, és olyan személyiséggé válhat, aki az anyjától függ, gyámoltalannak érzi magát, és a befogadó típusra jellemzően arra törekszik, hogy kapjon, hogy oltalmazzák, hogy gondoskodjanak róla, és hiányoznak belőle az apai tulajdonságok: a fegyelem, a függetlenség, a képesség, hogy életét önmaga irányítsa. Lehet, hogy megpróbál mindenkiben "anyát" találni, olyan nőkben és férfiakban, akik tekintéllyel és hatalommal rendelkeznek. Ha viszont az anya rideg, érzéketlen és zsarnoki, a fiú vagy átviszi az anyai oltalom iránti szükségletét az apára, majd további apafigurákra - amely esetben a végeredmény hasonló az előbbihez -, vagy egyoldalúan apaorientált személyiséggé fejlődik, teljesen átadja magát a törvény, a rend és a tekintély elveinek, és nem tudja se elvárni, se elfogadni a feltétlen szeretetet. Ezt a fejlődést elmélyíti, ha az apa tekintélyelvű és egyúttal erősen kötődik a fiához. Közös jellegzetessége ezeknek a neurotikus fejleményeknek hogy valamelyik princípium, az apai vagy az anyai, nem fejlődik ki, vagy - és ez a súlyosabb eset - hogy az anya- és az apaszerep összezavarodik mind külső személyek vonatkozásában, mind pedig e szerepek vonatkozásában az illető személyen belül.

További vizsgálat kimutatná, hogy a neurózis bizonyos típusai, mint a kényszerneurózis, inkább az egyoldalú apához kötődés alapján fejlődnek ki, mások pedig, mint a hisztéria, az alkoholizmus, az önérvényesítésre és az élettel való igaz szembenézésre képtelen személyiség kialakulása és a depresszió az anyaközpontúság eredményei.

Hozzászólásom:

Ez a szövegrész arról tesz bizonyságot, hogy az ember, - függetlenül a nemétől - a valódi szeretetre, testi születésénél fogva nem képes. Mert miről olvasunk itt? Arról, hogy az emberben kétféle lelkiismeret van, egy anyai, és egy apai. Más szóval rendelkezünk egy "anyából kapott" és egy "apából kapott" lelkiismerettel. Az anyából kapott lelkiismeret az anyai szeretet jegyeivel felruházott, az apából kapott, pedig az apai szeretet jegyeivel felruházott.

Nézzük, hogyan jellemzi Erich Fromm az anyai és apai szeretetet: Az anyai szeretetről azt írja: "Nincs az a vétek, nincs az a bűn, ami megfoszthatna a szeretetemtől; a te életed és boldogságod a mindenem." A mondat első fele nagyon szép, a valódi szeretetről szól! De az a hiány, hogy nincs benne igazságosság, hanem inkább "bármit tehetsz, nekem akkor is te vagy a mindenem", közelebb van az önzéshez, mint a szeretethez.
Ez a fajta szeretet (az anyai) szemet huny az igazságtalanság, az önzés és minden gonoszság felett! Azt mondja "nincs az a bűn amit ha elkövetsz is, elválasztana tőlem" És ez szép! De az a hiány már nem szép, hogy szó sincs arról, hogy fontos lenne egy anyának igaz emberré nevelnie gyermekét. (Ezt inkább átengedik az apának.) Ebből viszont az következik, hogy az anyai szeretetben nem szerepel központi helyen az igazságosság, hanem inkább az érzelmek.

Nagyon jól ismerjük az anyai szeretetnek azt a megnyilatkozását, hogy "te vagy az én untyuli-puntyuli kis csemetém". Ebben a szeretetben inkább az anyai önzés dominál és nem a szeretet! Az anyai prüntyörgés (érzelmek) elsősorban azért olyan amilyen, mert ez az állapot inkább az anyának jó.

Tehát nem azért szeret feltétlenül, mert ez egy elvi elhatározás és belátás a lelkében, hogy a "szeretet nem függ semmitől, hanem mindennek alapja, s ezért a valódi szeretet soha nem merül ki", hanem prüntyörög, óvja, dajkálja csemetéjét, mert neki az anyának ez olyan kellem érzés! Ezért ez egy nagyon csonka és önzés által lerongált szeretet!

Az apai szeretet pedig így szól:
"Rosszat cselekedtél; a vétked nem maradhat következmények nélkül, és mindenekelőtt meg kell változnod, ha azt akarod, hogy szeresselek."

Itt is hasonlóan gyönge szeretettel találkozunk. Mert itt pont az van meg ami az anyáéból hiányzott, és pont az nincs meg ami ott meg volt. Ugyanis itt van "morális tükör", van igazságos emberré nevelés. Létezik annak az ideálja is, hogy az embernek változnia kell, mert az ember nem lehet tespedt állóvíz! Az egyén, jellemben fejlődőképes , s fejlődnie is kell erényben! (A rosszat azért nem tűrhetjük meg életünkben, mert hiszen ez éppen a szeretet rovására megy! Minden vétek más személy ellen, vagy önmagunk testi-lelki épsége ellen irányul! Pontosan a szeretet parancsolja meg, hogy nem maradhatunk vétekben, ebből változnunk kell.)

Az apai szeretet tehát igazságos szeretet lenne, ha nem fejeződne be a mondat második felével úgy, ahogy; ami mindent elront. "... meg kell változnod, ha azt akarod, hogy szeresselek." Azzal, hogy az apai szeretet feltételekhez szabja szeretetét, elront mindent. Ezzel pontosan ugyanolyan önzéssel fertőzötté teszi szeretetét, mint az anya! Mert szeretni nem akkor és addig kell, amíg a másik helyesen cselekszik, (igazságos ember) hanem minél nagyobb gazember ( a példa kedvéért sarkítok) annál jobban kell szeretni őt, no nem elvtelen szeretettel, hanem a vétekből menteni szándékozó, cselekvő szeretettel!

Tehát az apai szeretet tulajdonképpen azért önzés, mert feltételei vannak, az anyai pedig azért, mert leginkább csak érzelem, igazság nélkül.

Erich Fromm nyilvánvalóan komoly tapasztalatokkal rendelkező pszichológus, ezért bizonyára megalapozott az amit leír. A férfi és a nő (az anya és az apa) szeretete valóban ilyen. Önző, csonka, sérült, hiányos, önzéssel fertőzött szeretet. A valódi szeretet viszont :
- nem függ a nemektől.

- nem választható el az igazságtól és mindig az élet mindenekfelett valóságát szolgálja
- nem csupán érzelem, hanem életelv, életművészet, cselekvő életgyakorlat.
- nincs függvénye amitől függene, hanem csak saját magától, éppen ezért nincs feltétele, sem felső határa, sem korlátja, sem ideje. A szeretet mindennek alapja, ősprincípiuma, eleje és vége.

***
Magát az egész írást (Erich Fromm: Szeretet a szülők és a gyermek között) jónak tartom, de úgy gondoltam, fontos volt ezt a hozzászólást megtennem.
{Forrás: zsolo}

GYERMEK BARÁTSÁG

Gyermek barátság ….mert “barát nélkül gyenge még a sárkány is”!

A játszótárs, a barát már egészen kicsit kortól meghatározó lehet a gyermekek életében.

Mi emberek , már 6 hetes csecsemőként is ösztönös mosollyal reagáluk a felénk hajoló arcokra, (szociális mosoly), és már kisgyermekként is megváltozik a viselkedésünk ha egy mások emberi lény kerül a közelünkbe. Egy várakozó, felfokozott , izgalmi állapotba kerülünk (prestancia feszültség), hiszen a másik jelenlétében határozottabban éljük meg önmagunkat. A gyermekkortól kezdve a játszótárs, a barát jelenlétében fejlődik igazán az énkép és az “én élmény”. Szinte észrevétlenül beindul a szociális tanulás.

A gyermekbarátságok fejlődési szakaszai:

együttlét: Az együttlét a gyermekek közötti társas kapcsolódás legalacsonyabb formája. Csupán egy helyen vannak, de még nem beszélgetnek, nem tevékenykednek közösen.

együttmozgás: Az együttmozgás már egy fejlettebb társas kapcsolódási forma, az egyik gyerek csinál valamit, a többiek pedig elkezdik leutánozni azt. A kölcsönös utánzásból együttmozgás lesz. (Pl: Ovisoknál gyakran látni, hogy valamelyik gyerek elkezd utánozni egy állatot – például cicát- néhány gyerek csatlakozik hozzá, és egy idő után már sok-sok cica mászik, somfordál, vagy domborítja a hátát a játszószőnyegen. )

tárgy körüli összeverődés: Ezt a kapcsolódási formát akkor tapasztalhatjuk, ha a gyerekek összegyűlnek egy-egy érdekes tárgy körül és együtt figyelik azt. Csupán szemlélődés történik, de maga a tárgy már központot képez számukra. ( …erre a fejlődési szintre mi felnőttek is visszaesünk időnként, < és regressziót élünk át > amikor “összeszalad a ház” stílusban hosszasan és csoportosan bámészkodunk egy-egy érdekes esemény, dolog, vagy történés körül :))

összedolgozás: Ez már igazi aktív társas kapcsolódási forma, akkor tapasztalhatjuk amikor a gyerekek például építőkockákból közösen (várat) építenek. Ugyanazon az építményen dolgoznak és közösen hoznak létre valamit.

tevékenység és szerep: Ez már a legfejlettebb szint, a gyerekek például családot, boltocskát, orvososdit stb játszanak és előre kiosztják a szerepeket egymás között. ( pl: “én leszek a doktor bácsi, te leszel a beteg, ő pedig az ápolónéni” )

Ezek a kisgyermekkori és óvodás társas kapcsolódások bármennyire is kezdetlegesek és suták, nagyon fontosak a későbbi igazi barátságok kialakításának képessége és a szociális tanulás szempontjából. A társas együttlét biztonságot ad a gyermeknek, kielégíti a közlésigényét, fokozottabb indulati szinezetű és tartalmilag gazdagabb, mint az egyedüli játék.

És sohase feledjük: “barát nélkül gyenge még a sárkány is ” ….

http://www.tundertanoda.hu

VEREKEDŐS GYERMEK

Verekedős gyerek az óvodában

Lélek és pszichológia

A bántalmazásnak több formája ismert: csúfolódás, szóbeli fenyegetőzés, megfélemlítés, fizikai bántalmazás. Vajon már a bölcsődében és az óvodában találkozhatunk ezekkel?


Milyen súlyos lehet egy 5 év alatti gyerek agresszivitása? Mit tehet egy aggódó szülő ebben az esetben?

Nemrég végeztek felmérést iskoláinkban a verekedésekkel kapcsolatban. Az iskolák nagy többsége úgy határozott, hogy nem tűri meg a verekedős diákokat, ezáltal biztosítva a többi gyerek biztonságát és nyugalmát.

A gyerekek majdnem fele agresszív adott iskolákban - most természetesen általános és középiskoláról is beszélünk - és a diákok körülbelül 10%-át bántalmazzák rendszeresen.


Verekedős gyerekek

Megállapították, hogy az agresszív viselkedés nem szokványos a kicsi gyerekek körében. Általában a fiúk szokták bántalmazni szóval, sőt néha tettel is a náluknál kisebbeket, gyengébbeket.

Vannak olyan gyerekek, akik hogy megmutassák a világnak és társaiknak, hogy ők milyen erősek, milyen kemény fiúk, úgy érzik, agresszíven kell viselkedjenek. Ilyenkor udvariatlanok, manipulatívak, de leggyakoribb jel, hogy nehezen rávehetők az együttműködésre.

Büntetésként ezeknél a gyerekeknél lehet alkalmazni a sarokba térdepeltetést vagy más, nem túl erőszakos büntetéseket, hogy változtassanak a viselkedésükön, de ezek a módszerek nem minden esetben hatásosak.

A mélyebb gondokkal küszködő gyerekeknél ezekkel a módszerekkel csak a tüneteket lehet kezelni, de nem változtatják meg a gyereket. Nekik olyan segítségre van szükségük, amihez már nem elég a szülő.


Az agresszió jelei egy óvodás gyereknél

Az első dolog, ami nagyon fontos neked, mint szülőnek, hogy felismerd gyermekeden, ha bántják az óvodában vagy iskolában.

Ha a gyerek hasfájással jön haza vagy kerüli, hogy a szemedbe nézzen, amikor arról faggatod, hogyan telt a napja, akkor tanácsos jobban figyelni rá. Egy másik árulkodó jel, ha hirtelen megváltozik a véleménye az óvodáról: míg máskor alig várta az indulást, most nincs kedve menni.

Az agresszió kihatással lehet a gyerek érzelmeire, és ennek akár súlyos következményei is lehetnek. A bántalmazott gyerek általában visszahúzódóvá válhat, szorongási, depressziós problémái lehetnek, sőt akár félhet is.

Ezek a gyerekek, miután bántották őket, nem vágynak az óvodába
, sőt az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem hajlandóak oda menni.

Ne felejtesd el, a verekedős gyerekek mindig a náluknál kisebbeket, félősebbeket, érzékenyebbeket bántják, akik nem tudják megvédeni magukat.

Általában az agresszív gyerekek azért viselkednek így, mert valaki más őket is bántalmazza. Ezért mindenki számára fontos, hogy ez a probléma minél hamarabb megoldódjon.

Ha egy kiskorú gyerek agresszíven viselkedik, lehet, hogy olyan családi gondokkal küszködik, amit tudatni kellene a hatóságokkal.


Mit tehet a szülő, ha gyermeke agresszió áldozata?

Vedd fel a kapcsolatot a tanítónővel, óvónővel. Ha azt veszed észre, hogy a gyermeket bántalmazzák az óvodában/iskolában, mindenképp beszéld ezt meg a nevelőnővel.

Érdeklődd meg, hogy az ismeri-e a helyzetet. A bántalmazások nagy része a játszótéren, étkezdében vagy a mosdóban történik. Ezek a legkevésbé felügyelhető helyek, ezért gyakran a nevelő nem is tud róla, mi történik. Lehet, azáltal, hogy felhívod rá a figyelmét, ezeket a helyeket is szemmel fogja tartani, ezáltal csökkentve a bántalmazásokra megfelelő alkalmakat.

Mindig hallgasd meg gyereked: hogy segíthess neki átvészelni ezt a nehéz helyzetet, és hogy megértse, mit történik vele, mindig hallgasd végig. Ezáltal a gyermek könnyebben fog megnyílni előtted, könnyebben beszél érzéseiről. Hagyd, hogy próbálja egyedül megoldani a gondjait, ha szeretné, és hogy mesélje el az erre kieszelt terveit. A szülőknek különösen oda kell figyelniük erre érzékeny gyerekek esetében.

Ne bátorítsd arra, hogy ő is erőszakosan viselkedjen: egy szülőnek soha nem szabad arra tanítani a gyerekét, hogy ha megütik, üssön vissza. Viszont azt megtaníthatod neki, hogyan kerülje el azokat a helyzeteket, amik verekedéshez vezethetnek.

A szülő megtaníthatja a gyereket, hogy adott helyzetben hogyan reagáljon, hogyan viselkedjen. Elpróbálhatjátok otthon, hogyan védje meg magát, ha bántják, hogyan viselkedjen magabiztosan, bátran. Ez akár jó útra is terelheti a dolgokat, a gyerek erősebbnek, határozottabbnak érezheti magát, és ezáltal jobban megállhatja a helyét kellemetlen helyzetekben.

Gyermekkora során a gyereknek sok mindent meg kell tanulnia, többek közt azt is, hogyan állja meg a helyét ilyen helyzetekben.

http://www.csaladivilag.hu

SIETTETETT GYEREKEK

Siettetett gyerekek

A címet - „Siettetett gyerekek” egy amerikai szerzőtől, David Elkindtól kölcsönözték, aki már a 80-as években felfigyelt a gyerekfelfogásban és a gyerekekkel való bánásmódban végbemenő átalakulásra.

A „siettetés” azt jelenti, hogy a gyerekek és a felnőttek élete, tapasztalatai, tevékenységei egyre kevésbé különböznek egymástól. A gyerekek mind fiatalabb korukban váltanak „felnőttes” életmódra az élet számos területén, egyre gyakrabban szereznek olyan tapasztalatokat, amelyeket a korábbi évtizedekben a szakemberek és a közfelfogás egy bizonyos életkor alatt nem tartott elfogadhatónak.

. A „siettetés” az elmúlt évtizedekben feltehetően tovább erősödött és számos szakember fejezte ki aggodalmát ezzel kapcsolatban.

A megváltozott gyermekfelfogást és gyakorlati következményeit sokan összefüggésbe hozzák a gyerekek egyre gyakrabban panaszolt kezelhetetlenségével, magatartási problémáival, pszichoszomatikus betegségeivel. Egyesek szerint a gyerekekkel szembeni visszaélések amerikai szakembere egyenesen úgy véli, hogy a valódi gyerekkor lassan kevesek luxusává válik.

Egyes nyugati szakemberek leirják közleményeikben, hogy a rendelőjükben megjelentek a felnőtt módra kiégett, csak a karrierjükre gondoló A típusú felnőttekre emlékeztető gyerekek, akik változatos pszichoszomatikus tünetekről, fejfájásról, emésztési zavarokról panaszkodnak. A pszichológus 8-10 éves páciensei félnek bevallani a szüleiknek, ha nem töltöttek legalább 4 órát a műkorcsolyapályán, vagy attól rettegnek, hogy az iskolában rosszabb minősítést kapnak, ha nem voltak elég ideig a röplabda edzéseken.

A gyerekek és tizenévesek állapotromlásának aggasztó tüneteire hívják fel a figyelmet: a tizenévesek körében az elmúlt 20 év során megháromszorozódott az öngyilkosok száma, lányok százezrei esnek teherbe és gyakran gyereket is szülnek tizenéves korukban. Már 10-12 éves lányok fogyókúráznak, és a sokszorosára növekedett a gyerekek és fiatalok erőltetett sportedzések közben elszenvedett sérüléseinek előfordulása. A rendkívül kedvezőtlen körülmények közé tartozik, hogy gyerekek milliói szednek naponta gyógyszereket, hogy kezelhetőbbé váljanak otthon és az iskolában.

Vannak, akik eltúlzottnak találják a „siettetéssel” kapcsolatos aggodalmakat. „A siettetés mítosza” című tanulmány szerzője, nem látja igazoltnak, hogy a sok külön elfoglaltsággal rendelkező gyerekek frusztráltabbak lennének, mint a többiek.

Az iskolán kívüli terhelés ugyan csak részjelensége a siettetésnek, ám az ezzel kapcsolatos kutatások felhívják a figyelmet a téma összetettségére.

A túlterhelt gyerekek elsősorban a magasabb társadalmi státuszú családokból kerültek ki. Bár ezeknek a gyerekeknek valóban sok és sokféle különórája volt, nem tűntek túlterheltnek, képesek voltak tartalmasan beosztani az idejüket. A vizsgálatok eredményei szerint éppenséggel nem ők voltak azok, akik emocionális problémákkal küzdöttek, hanem azok a társaik, akiknek semmilyen elfoglaltsága nem volt.

Más szerzők arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gyerekek és a felnőttek élete közötti határmezsgye lebomlásával a gyerekek társadalmi helyzete kedvezőbbé vált.

A siettetésre vonatkozó állásfoglalást nem könnyíti meg, hogy túlságosan általános, sokféleképpen értelmezhető fogalomról van szó.

A tudományfelfogás szerint a gyermeknevelés gyakorlata mögött mindig megtalálható a társadalmi – gazdasági feltételek nyomása, maguk a jelenségek és a hozzájuk kapcsolódó ideológiák csak igen korlátozott mértékben tekintetők önálló meghatározóknak.

A gyermekekkel való bánásmódban, a gyermekfelfogásban az elmúlt évtizedekben tapasztalható változás nem spontán ment végbe, hanem szorosan összekapcsolódik a posztmodern társadalmi folyamataival.

A társadalmi összefüggések részletes elemzése meghaladja ennek az írásnak a kereteit, két fontos szempontot azonban érdemes megemlíteni.

Az egyik a globalizáció által teremtett „tömeg-világtársadalom” jelensége, amelynek következtében a politikában és a gazdaságban egyre inkább háttérbe szorulnak az antropológiai szempontok, az egyének, csoportok sajátosságai.

Ez a jelenség bemutatható az egyébként a gyerekkor leértékelődésével szorosan összefüggő „egész életen át tartó tanulás” programján keresztül. Az utóbbi ugyanis azzal függ össze, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között emberek tömege kényszerül folyamatosan változtatni a munkáját, foglalkozását. Függetlenül attól, hogy ez nyilvánvalóan kizárja az alapos szaktudást és a munkával való azonosulást, az egyének számára is súlyos veszteséget jelent. A modernizáció identitásfogalmához ugyanis hozzátartozott a tanult szakma, a foglalkozás, a munka évszázadokon át a társadalmi integráció alapeleme volt, és nem világos, mi fogja helyettesíteni.

Az emberek és csoportjaik vágyainak, szükségleteinek, törekvéseinek figyelmen kívül hagyása, egyszóval az antropológiai szempontok iránti érzéketlenség magában foglalja a gyerekek igényei és érdekei iránti közönyt is.

A másik fontos társadalmi körülmény, hogy az élet mind több területén piaci jellegű (valójában a piac klasszikus fogalmával, a szabad versennyel vajmi kevés hasonlóságot jelentő) mechanizmusok válnak uralkodóvá, a társadalmi integráció legfőbb mechanizmusát a fogyasztás jelenti. Ez alól, mint tapasztalhatjuk a gyerekek sem kivételek, annak ellenére, hogy ők maguk nem rendelkeznek a fogyasztáshoz szükséges eszközökkel.

A globalizációs hatások és a gazdasági – kereskedelmi szempontok előtérbe kerülése alapvető szerepet játszik a gyerekek korai felnevelkedésében, az életkori és egyéb antropológiai különbségek iránti érzékenység csökkenésében. Ugyanakkor az elmúlt mintegy másfél évszázad során széles körben elfogadottá vált az az alapelv, hogy a gyerekeket megilleti a védelem és a különleges bánásmód.

Az ENSZ gyermekjogi chartája és az egyes országok gyermek- és családjogi törvényeinek az az alapja, hogy elismeri a gyerek éretlenségét, függő helyzetét és azt, hogy a számukra kedvező életkörülmények megteremtéséért a felnőttek a felelősek. ez az előfeltevés az alapja.

Ám azok a feltételek, amelyek között ma a gyerekek nevelkednek és élnek, még a fejlett országokban is mind kevésbe veszik figyelembe a gyerekek különleges tulajdonságait. Ellentmondásokkal terhelt helyzet alakul ki. Arról, hogy a fejlett világban súlyos szocializációs problémák vannak, hogy tömegprobléma lett a gyerekek kezelhetetlensége, a gyakori konfliktusok miatt egyre kiábrándultabbak a szülők, a napi sajtóból, hírekből értesülhetünk.

A gyermekek nevelését, oktatását és védelmét végző intézmények – ide értve a családot - egyre kevésbé képesek megfelelni a feladatuknak. Alapvetően fontossá vált, hogy alaposabban is megismerjük a gyerekek mindennapjait alakító körülményeket, mint ahogyan az is, hogy lássuk ezek mögött a lényeget.

Felnőttesen, felnőttek között

A felnőttek és a gyerekek életmódja, az általuk használt terek, életük idősíkjai összeolvadóban vannak. Az elmúlt mintegy másfél évszázad során fokozatosan elkülönült egymástól a felnőttek és a gyerekek élete. A polgárosodást megelőzően még a jómódú arisztokrácia gyermekeinek sem volt külön szobája, a gyermekszoba XIX. századi találmány.

Ennél is rövidebb múltra tekinthetnek vissza a városi – falusi játszóterek.

Néhány évtizeddel ezelőtt sötétedés után csak a legritkább esetben találkozhattunk az utcán 10-14 évnél fiatalabb gyerekekkel és gyakorlatilag elképzelhetetlen volt, hogy a szülők magukkal vigyék a gyerekeiket munkahelyükre, a tárgyalásaikra, vásárolni, vagy a könyvtárba.

Az elmúlt mintegy másfél évtizedben a mindennapok gyakorlatában lényegében egyre inkább felszámolódnak azok az elkülönült terek, amelyekkel korábban a felnőttek, illetve a gyerekek rendelkeztek. A folyamat a családi otthonokban is észlelhető: a fejlett országokban a viszonylag tehetős népesség körében jóval több gyereknek van saját szobája, mint ötven évvel ezelőtt. A mai családokban azonban a kisgyermekek gyakran a lakás minden helyiségét birtokba veszik, nem kímélve a lakberendezést és a felnőttek használati tárgyait, valamint sajnálatos módon egyre gyakrabban veszélybe sodorva saját testi épségüket.

Jellemző, hogy a közelmúltban támadások érték a gyerekek biztonságos és az adott téren belül szabad mozgást lehetővé tevő járókát, mivel „rabságban tartja” a gyereket.

A járni éppen megtanult, óvodás, kisiskolás gyerekek egyre nagyon számban vannak jelen a vendéglőkben, munkahelyeken, nem is beszélve a bevásárlóközpontokról, amelyek tele vannak a gyerekeiket kocsiban toló, kézen fogva vezetgető szülőkkel.

A vendéglők egy része magas gyermeküléseket szerzett be. Kérdés, hogy ezt vajon gyerekbarát megoldásnak lehet-e tekinteni, hiszen a gyerekek 6-7 éves koruk előtt rosszul viselik, ha hosszú ideig kell egy helyben üldögélniük, és a vendéglői étkezés a legkevésbé sem szórakoztató a számukra.

Hasonló a helyzet azokban az esetekben, amikor az anyák magukkal viszik a gyereküket, amikor dolgoznak, vásárolnak, vagy kozmetikushoz mennek. Természetesen vannak kényszerhelyzetek, de nyilvánvaló, hogy ma az esetek igen nagy részében egyszerűen „trendi” mindenhová elvinni a gyereket, ahol egészen biztosan nem érzi jól magát.

A szokást erőteljesen táplálja a média: például az igen népszerű kórházi sorozatokban lépten-nyomon találkozhatunk gyerekekkel, amint a kórteremben, néha a műtőben téblábolnak, miközben a felnőttek elnéző mosollyal figyelik kockázatos rakoncátlankodásukat.

Az unatkozó és hangoskodó gyerekek jelenléte a nyilvános, elsősorban felnőtti tevékenységek célját szolgáló helyszíneken előtt-utóbb a gyerekekkel szembeni türelmetlenség kiváltójává válik.

Mindez nem a gyermeki emancipáció fejleménye, a gyerekek állandó jelenléte sokkal inkább a felnőttek növekvő kényelemigényének, az alkalmazkodás és a lemondás elutasításának tudható be.

A kisgyerek fokozott alvásigénye, a rendszeresség és biztonság feltételeinek megteremtése megkövetelné, hogy a felnőttek ennek megfelelően alakítsák ki a környezetet és saját életrendjüket. Ez azonban nem felel meg a fogyasztói életmódban mind a materiális feltételek, mind a domináns ideológiák által elősegített, a vágyak és igények azonnali kielégítésére törekvő mentalitásnak.

Jellegzetesen tükröződik a gyermekfelfogás átalakulása a kisgyermekekkel való totálisan megengedő bánásmódban.

A korlátozás hiánya részben abból fakad, hogy a szülők gyakran jóval komolyabb szándékokat, célokat tulajdonítanak a gyereküknek, mint amit az életkora lehetővé tesz.

A szélsőséges engedékenység nemcsak azért kárhoztatandó, mert a kisgyereknek határozottan szüksége van korlátozásra és mert veszélyes helyzetek kialakulásához vezethet, hanem azért is, mert általa a szülők gyakran elhárítják a felelősséget, ha arról van szó, miért eszik a gyerekük mértéktelenül, vagy miért nézi órákon át a televíziót: ők valójában nem tettek mást, csupán, mint más helyzetekben is, teljesítették a gyerek kívánságait.

Kisbabák a nyilvánosság előtt

A változó gyerekfelfogás egyik figyelemre méltó fejleménye, ahogyan a gyerekek ma jelen vannak a nyilvánosság terében. Az a gyerekkortörténész, aki a kétszáz év múlva akarja megismerni a XXI. században élt gyerekek életét, sokkal könnyebb helyzetben lesz, mint hasonló érdeklődésű mai kollégái, az internet ugyanis tele van szórva bébifotókkal, kisbabák százai „számolnak be” életük folyásáról. Természetesen a szülők szólalnak meg helyettük. A szülők talán maguk is úgy érzik, mintha a gyerekek maguk vennének részt a „társadalmi diskurzusban”, miközben a valóságban éppenséggel nem a saját döntésük folytán válnak széles körben ismertté kisgyermekkoruk eseményei, fényképük, szokásaik.

Az internetes blogok, babanaplók a szülők közlési vágya, örömteli élményeik másokkal való megosztása érdekében születnek, a gyerek nyilvánosság előtti szerepeltetésének azonban vannak egészen más érdekekhez kapcsolódó fajtái is.

Számos női magazin, köztük az olyan, szakmailag igényesebb is, mint a Nők Lapja hirdet fényképes bébi- szépségversenyeket, sőt ezek szervezésére külön internetes portál is létesült.

A magazinok és internetes portálok által szervezett szépségversenyek ugyan nem okoznak testi kényelmetlenséget a gyerekeknek, ugyanakkor nem tekinthető jelentéktelennek az az ártalom, ahogyan a szülők gyerekük iránti érzelmeit alakítják. Nem kedvez a harmonikus szülő – gyerek kapcsolatnak, ha a szülők és a gyerekek viszonyában jelentős szerepet játszik a külső sikeresség, ráadásul a gyerek olyan tulajdonsága, a szépsége kapcsán, amely egyáltalán nem függ az érdemektől. A gyerek személyes jelenlétét nem igénylő szépségversenyek további kockázata, hogy a szülő, különösen, ha a gyerek sikert ér el, egyre nagyobb szerepet juttat a hasonló versengéseknek a gyerek életében. Szerencsére vannak olyan szülők, akik világosan látják a helyzet visszásságait:

A kisgyermekek, mint piaci szereplők

A gyermekek helyzetében bekövetkezett talán legnagyobb jelentőségű változás, hogy korábban társadalmi integrációjuk közvetett volt, szüleik és a nevelésben – oktatásban résztvevő más felnőttek ellenőrizték és kanalizálták a társadalmi hatásokat.

Ma a felnőtteknek ez a szűrő funkciója megszűnt: a tömegmédia lehetővé tette, hogy a gyerekekhez eljussanak a „szűretlen” üzenetek. A kisgyermek életének túlszervezése, a külső sémák és normák erőltetése hátráltatja a fejlődést. A korai fejlesztés azoknak a gyerekeknek az esetében indokolt, ahol valamilyen súlyosabb idegrendszeri sérülés, komoly, éves lemaradás tapasztalható.

Csakhogy a „gyermekfejlesztő ipar” - amely kiterjed a játékokra, használati cikkekre, médiatermékekre is – igen alattomosan formálja a gyermekfelfogást, azt sugallva, hogy a legtöbb, vagy szinte minden gyereknek „van valami hibája

A gyermekeket gondozó-nevelő hagyományos intézmények mellett valóságos iparággá nőtte ki magát a „gyermekfejlesztés” és szórakoztatás, amelynek képviselői széles körben alkalmazzák a korábban ismertetett stratégiákat lényeges (ez később a beszédtanulásban is megjelenik, illetve a valóságban való tájékozódásunk alapja is).”

Emancipáció, vagy kiszolgáltatottság?

Ebben az irásban a csecsemők és kisgyermekek életkörülményeiben bekövetkezett változásokról volt szó. A siettetés jelensége természetesen nem szűnik meg az első három év után, az első évek körülményeinek vizsgálata azonban mindennél leleplezőbb annak a kérdésében, bővültek-e a gyerekek jogai, erősödött-e a társadalmi pozíciójuk azáltal, hogy az életük egyre kevésbé különbözik a felnőttekétől?

Sokféleképpen gondolkodhatunk a gyerekek természetéről, a felnőttek életében való részvételük módjáról, az azonban józan ésszel nem vonható kétségbe, hogy az esendő, még beszélni sem tudó kisgyermek különleges környezetet és bánásmódot igényel. Úgy tűnik, hogy az ezzel kapcsolatos cáfolhatatlan érvek és tapasztalatok önmagukban nem elégségesek hozzá, hogy megakadályozzák a kisebb és nagyobb gyerekek instrumentális használatát, kitettségét a felnőtti társadalom céljainak, ambícióinak.

Nem vígasztal bennünket az sem, hogy – csakúgy, mint a környezetvédelem esetében – a gazdasági és politikai döntéshozók saját gyermekeik világát is szétrombolják, amikor negligálják a gyermekek védelmével, a megkülönböztetett bánásmóddal kapcsolatos értékeket.

)

http://mapszie.hu

BALESETI VESZÉLYEK 4 ÉS 24 HÓNAPOS KOR KÖZÖTT

Baleseti veszélyek 4 és 24 hónapos kor között

A gyors fejlődés korszaka

A gyerekek 4 hónapostól 2 éves korig nagyon gyorsan fejlődnek.
Egyre többet mozognak: ülni-, mászni- és járni tanulnak, és nap mint nap újabb részeket fedeznek fel a világból.

Izgalmas, ám elég megerőltető időszak annak, aki a gyerek felügyeletét ellátja. Jó, ha olyan biztonságossá tesszük a gyermek környezetét, amennyire csak lehet, hogy felfedezhesse anélkül, hogy folyamatosan tiltásokba kellene ütköznie

Ha sikerül a gyermek korának megfelelő környezetet kialakítani, az nemcsak a gyerek számára lesz biztonságosabb, de könnyebbé és szebbé tesszük vele a család életét is.

Ebben a korban a leggyakoribbak a balesetek

A balesetet szenvedő gyerekek nagy része abból a csoportból kerül ki, akik éppen elkezdenek mászni és járni. Ők egyrészt nem képesek még eléggé kontrolálni a mozgásukat, másrészt nincs elég veszélyérzetük. Ugyanakkor olyan érdeklődők, aktívak és találékonyak, hogy a felnőtteknek elég nagy gond kitalálni, és előre látni a veszélyhelyzeteket, amibe a rájuk bízott gyermek keveredhet.

Az esés következtében létrejövő balesetek a leggyakoribbak ebben a korban, ezt követik a forrázásos/égéses balesetek illetve a mérgezések

A legkomolyabb balesetek a lépcsőről való leesés, az ablakból illetve a balkonról való kizuhanás.

A gyerek leforrázhatja magát, ha ledönti a forró folyadékkal teli edényt, vagy kinyitja a forró víz csapot. Gyakran előfordul, hogy a gyermek a felnőtt ölében ülve borítja ki a forró kávét vagy teát.

Égési sérüléseket okozhat nyílt láng (kandalló, otthagyott gázrózsa), forró edények, főzőlapok, a sütő ajtaja.

Nézzünk körbe a lakásunkban!

Először vizsgáljuk át a szobákat, és tegyük el a veszélyes tárgyakat. A hamutartók, lámpák, mérgező és szúrós virágok, kötőtűk, olló, nehéz vázák, asztalterítő, melyeket a gyerek magára ránthat, mind-mind felesleges és veszélyes tartozékok gyermekük életének ezen korszakában.

A magas gyerek-etetőszék

Minden magas széket fel lehet dönteni. Ha a gyerek fel tud benne állni, használjunk “biztonsági övet”, legyen egy pánt a gyermek lába között is, hogy a lecsúszást megelőzzük.

Soha ne hagyjuk a gyereket magára egy magas székben. Ha a szék összecsukható, jó, ha az összehajtás helyén pótlólag bőrhevederrel megerősítjük.

Legjobb, ha engedélyezett (szakemberek által zsűrizett) széket veszünk.

Játékok

Kerüljük azokat a játékokat, amelyekről apró részek leválhatnak, a gyerek szájába kerülhetnek.

Legyünk óvatosak, ha nagyobb gyerek is van a családban, az ő játékai ne kerüljenek a kicsi kezébe.

Vegyünk engedélyezett játékokat, és a vásárlásnál mindig a gyermek életkorának megfelelőt válasszunk

Kések, ollók, fiókos szekrények és szekreterek

Tartsuk az ollókat, késeket olyan helyen, hogy a gyerek ne férjen hozzá. Nézzük át a fiókos szekrényeket, amelyeket a gyerek elérhet, kinyithat, és vegyünk ki belőle mindent, ami megsértheti őt. Jó, ha a tiltott dolgokat tartalmazó fiókok biztonsági zárral záródnak.

Az alsó polcokra tegyünk műanyag edényeket, az értékesebb, veszélyesebb dolgokat helyezzük olyan magasra, hogy a gyerek ne érje el.

A tűzhely

Győződjünk meg róla, hogy a tűzhely stabilan áll, nem borul fel akkor sem, ha a gyerek rácsimpaszkodik a sütő ajtajára.

Váljék szokásunkká, hogy minden edényt a fülével befelé teszünk a tűzhelyre, és inkább a belső főzőhelyeket használjuk.

Kávéfőzők és konyhai robotgépek

Figyeljünk rá, hogy a kisgyerek ne érhesse el a kávéfőzőt, elektromos forralót.

A többi konyhai gépet is olyan helyre tegyük, ahol a gyerek nem fér hozzá. Mindig húzzuk ki a csatlakozó dugót a dugaszoló aljzatból használat után. Ha nincs eléggé biztonságos helyen a dugaszoló aljzat, tegyünk bele “vakdugót”.

Elektromos vezetékek és kapcsolók

A padló a legjobb játszótér. Nézzük meg, milyen tárgyak vannak a mászás magasságában. Figyeljünk arra, hogy semmiféle elektromos készülék, vezeték ne lógjon bele a gyermek játszóterébe. Különös figyelmet érdemelnek azok a vezetékek, amelyek nehéz tárgyakban végződnek, ezeket ugyanis a gyermek magára ránthatja.

A vasaló különösen veszélyes.

Tegyük el biztonságos helyre azonnal vasalást követően.

Mérgezések

Minden orvosságot zárt szekrényben tartsunk.

A vitaminok és a vastabletták is legyenek a gyermek számára elérhetetlen helyen, mert ha ezekből túl sokat eszik, akkor is mérgezést szenvedhet. Figyeljünk rá, hogy a vendég táskáját se nyissa ki a gyerek, mert abban is lehenek számára veszélyes anyagok. Pl. a kozmetikumok is lehetnek mérgezőek.

Sok helyen a fiókban, vagy az éjjeliszekrényekben tartják a gyógyszert. Gondoljunk erre, ha vendégségbe megyünk, idősebb rokonokhoz, nagyszülőkhöz

A legtöbb baleset a tisztítószerekkel használat közbenA legtöbb baleset a tisztítószerekkel használat közben következik be, vagy közvetlen utána, mikor nem figyelünk a gyerekre. Tartsuk a háztartás vegyszereit (tisztítószerek, permetező szerek) jól elzárt helyen.

Kezd nálunk is elterjedni a lámpa illetve illóolaj használat. Legyünk óvatosak, ez is mérgezés forrása lehet.

Cigaretta, cigarettavég, pipadohány szintén mérgező.

Soha ne égessünk kémiai anyagokkal átitatott fát (pácolt, festett) nyitott tűzhelyekben, kandallókban. Ezekből mérgező anyagok szabadulnak fel égés során. A hamu néhány grammja is halálos lehet a gyermek számára.

 

Mogyoró és szőlő (bab, borsó, gomb, stb.)

Ne adjunk mogyorót 4 évnél kisebb gyereknek, mert rossz helyre (orrukba, fülükbe) gyömöszölhetik. Ha felnőtteknek partyt rendezünk, jobb ha nem teszünk az asztalra mogyorót, amíg a kicsi nagyobb nem lesz. Hasonlóan óvatosan kell bánni a szőlővel, de a babbal, borsóval, sőt még a gombokkal is, mert ezek is gyakran kerülnek a gyerek légzőjárataiba.


Forró víz

A fürdés a legtöbb gyereknek a nap fénypontja. Pancsolni nagyszerű, de feltétlenül ellenőrizzük a víz hőfokát, mielőtt a gyereket a kádba tesszük. Jó ötlet gumiszőnyeget tenni a kád aljába, a csúszás megakadályozására.

Ebben a korban a forrázás nagyon gyakori. Először mindig hideg vizet engedjünk a kádba, aztán forrót. Legjobb, ha keverőcsapunk van a kádnál, zuhanynál és kézmosónál.

Készítsünk mindent előre össze a fürdéshez, és ne hagyjuk a gyereket magára fürdőkádban

Könyvespolcok, könyvtartók

A gyerekek számára a könyvespolc nagy csábítás egy kis mászásra. Rögzítsük ezért a polcokat a felső részüknél a falhoz, ne boruljon rá a gyerekre.


Belső lépcsők

A lépcsők nagyon vonzzák a gyermekeket, ahogy elkezdenek mászni. Tegyünk védőkorlátot a lépcső aljára és tetejére. A korlát 70-75 cm magas legyen, a lécek egymástól 9 cm-re legyenek függőleges irányban, és ne legyen vízszintes közöttük. A kis kapu a lépcső felől nyitódjon.

Balkonok

A balkon ajtaja biztonságosan legyen lezárva, hogy a gyerek ne tudja kinyitni.

Sok erkélynek vízszintes elemekből készül a védőkorlátja, ami kiváló mászóka a gyermek számára. Ezeket a korlátokat dróthálóval tehetjük biztonságossá: a háló szövete legyen olyan apró lyukú, hogy a gyerek ne helyezhesse bele a lábát.

A balkon korlátjának a magassága min. 1,10 m legyen. Amennyiben rudakból áll a korlát, úgy azok között függőlegesen 9 cm-nél nagyobb ne legyen a távolság.

Minden óvintézkedésünk ellenére, a gyerek kisszékre állva is felmászhat a korlátra, és kieshet az erkélyről, ezért soha ne hagyjuk ott egyedül, felügyelet nélkül

Ablakok

Soha ne hagyjuk a gyereket egyedül nyitott ablaknál.

Legyen az ablakon rögzítő, mely néhány cm-nél nem engedi nagyobbra tárni az ablakot.

Kutyaharapás

Tanítsuk meg a gyereket arra, hogy idegen kutyákhoz ne közeledjen. Nem minden kutya barátságos a gyerekekkel, félreértheti a gyerek közeledését, melynek harapás lehet a vége.

Babakocsi

Sokféle, babáknak való ún. sportkocsi van. Fontos, hogy stabilat válasszunk, legyen benne kengyel vagy biztonsági öv, ami a gyereket megvédi a kicsúszástól. Óvakodjunk attól, hogy nehéz terhet akasszunk a kocsi fogantyújára, mert a kocsi felborulhat. Tegyük a csomagot a babakocsi alsó rakodójára.

Ne feledjük, amikor a gyermeket tiszta levegőre visszük, hogy a gyermekülés magassága az autók által kibocsátott kipufogógáz szintjén van, kerüljük hát a forgalmas utakat, ha a gyermeket sétáltatjuk vagy bevásárolni megyünk.

Autós gyermekülés

Amikor a gyerek eléri a 9 kg-os súlyt, a babahordóról át kell térni gyermekülésre. Válasszunk olyant, amely megfelel az előírásoknak, amelyben a baba biztonsággal utazhat anélkül, hogy minket zavarna a vezetésben, és anélkül, hogy a biztonsága veszélyben lenne.

Bicikliülés

Ha tehetjük, merev gyerek bicikliülést válasszunk, amely védi a gyerek lábát, a nyakmagasság fölé ér támlája, és van benne biztonsági öv. Jó, ha szakemberek által tesztelt bicikliülést választunk.

A gyerek bicikliülést a bicikli vázához kell erősíteni, nem a csomagtartóhoz!

Ellenőrizzük a nyereg rugóit, nehogy biciklizés közben összenyomja, beszorítsa a kisgyerek ujjait.

A biciklinek két fékje legyen a biztonság kedvéért.

Jó, ha a kisgyermek bukósisakot visel

VESZÉLYHEZET.BALESET TÚRA KÖZBEN

Veszélyhelyzet, baleset túra közben

Egy kirándulás, vagy túra során fel kell készülnünk arra is, hogy bajba is kerülhetünk, amit a segítség megérkezéséig nekünk kell kezelnünk. Szándékosan nem írtam azt, hogy megoldanunk, mert ez a szakemberek feladata. A mi feladatunk tehát az, hogy az esetleges közvetlen életveszélyt elhárítsuk, és a hivatásos mentőknek hírt adjunk a bajról.

Ez azonban néha nem is egyszerű feladat. Előfordulhat, hogy a helyszínen nincs térerő, és így a mobil telefonunkat nem tudjuk használni. Ilyen esetekben muszáj a sérültet hátra hagyva helyet változtatnunk, magasabb vagy nyíltabb helyet keresve, ahol már van térerő. Ilyenkor a sérültet (ha az állapota engedi, lásd „hátsérülések” címszónál) helyezzük kényelembe, takarjuk be, esetleg készítsünk neki egy kis tábortüzet, ha hűvösebb az idő, és így hagyjuk magára.

Ha van nálunk GPS- készülék, akkor a sérült helyzetét rögzítsük, és így ha sikerül a mentőkkel kapcsolatot teremteni, akkor a sérült koordinátáit megadva a mentők (esetleg helikopterrel) egyenesen a sérülthez mehetnek.

Veszélyhelyzetek típusai

Fizikai sérülések:

A fej sérülései:

Általában jól látható sérülésekről van szó, de vannak kivételek. A sérültet óvatosan fektessük le. Az esetleges nyílt sérülést tiszta (lehetőleg steril) gézzel fedjük le. Mivel a fej sebei általában erősen véreznek, ha másképp nem tudjuk elállítani a vérzést, nyomjuk erősen, de óvatosan és körkörös szorító kötést ne alkalmazzunk. Ha a sérült magánál van, kérdezzük ki, hogy mit érez, mik a tünetei. Ezután értesítsük a mentőket. A sérültet igyekezzünk megnyugtatni.

Végtag törések, ficamok:

Hogy pontosan melyikről van szó, azt néha csak a szakember tudja megállapítani, persze vannak nyilvánvaló esetek is, pl. nyílt törések esetén. A sérültet csak annyira mozgassuk, amennyire elengedhetetlen (pl. ha vízben van, onnan muszáj kihozni). Fektessük le, és a sérült testrészt igyekezzünk rögzíteni. Nyílt sérülést steril mull-lappal fedjük le. Intenzív vérzés esetén nyomókötést kell alkalmazni: a mull-lapokból vastagabb réteget (párnát) képezünk, a vérzés helyére tesszük és gézzel körül tekerve (szorosan) rögzítjük.

Hátsérülések:

Leggyakrabban magasról leeséseknél, de néha egyszerűbb „szerencsétlen” eséseknél is bekövetkezhet hátsérülés. Ilyen esetekben fontos, hogy ne mozgassuk a sérültet, a lehetséges gerinc sérülés veszélye miatt. Ha a sérült hátfájásra, végtag zsibbadásra, esetleg érzéketlen végtagra panaszkodik, akkor nagy lehet a baj. Takarjuk be, próbáljuk megnyugtatni, és hívjuk a mentőket.

Nagyobb vágott, szúrt sérülések: néha egy peches esésnél előfordul, hogy valamilyen tereptárgy (éles kő, ferdén letört faág) okoz vágott vagy szúrt sérülést. A seb környékét alkoholos fertőtlenítővel tisztítsuk meg.

Magát a sebet tiszta vízzel (szénsavmentes ásványvíz) öblítsük ki, majd mull-lappal fedjük le illetve gézzel kössük be. Intenzív vérzés esetén a fent leírt módszerrel nyomó kötést alkalmazunk, ezután hívjuk a mentőket.

Belső sérülések:

Ezek nem láthatóak kívülről, azonban ha pl. tudjuk, hogy a sérültet erős ütés érte a testén (mellkas és has tájéka), akkor számolni kell a belső sérülés lehetőségével. A beteg általában belső fájdalomról, vagy nyomásról panaszkodik, de sajnos vannak olyan sérülések (máj és lép sérülései) melyeket a beteg nem biztos, hogy érez, ennek ellenére életveszélyesek lehetnek. Mindenképpen hívjunk mentőt, és ha belső sérülést gyanítunk, azt jelezzük a mentőknek. Nem baj, ha tévedünk, mert „jobb félni, mint megijedni”.

Horzsolások, kisebb vágások:

Ha pl. főzés közben a késsel megvágjuk magunkat, akkor a sebet tiszta vízzel kiöblítjük, a seb környékét alkoholos fertőtlenítővel megtisztítjuk, és gézzel bekötjük. Hasonlóan járunk el a horzsolásokkal, zúzódásokkal is. Ezek miatt nem kell mentőt hívni, sőt jelentéktelen sérülések esetén a túrát sem kell megszakítani. Ha azonban komolyabbnak látszik a sérülés, akkor jobb befejezni a túrát, és elmenni az orvoshoz. Mindezt józan belátásunkkal magunk is eldönthetjük.

Égés, forrázás:

Külön kell megemlíteni az esetleges égési és forrázásos sérüléseket. Az ilyen eseteknél a legfontosabb a sérült testrész azonnali hűtése, lehetőleg folyó vízzel, legalább 15 percig. Ha nincs elegendő vizünk, akkor azzal ami van nedvesítsünk meg egy tiszta ruhát (kisebb felületű sérülésnél mull-lapot) és a sérült felületre helyezve próbáljuk hűteni azt. Az égett felületet ne kenjük be semmivel! Haladéktalanul hívjuk a mentőket.

A következő csoportba a kígyómarás, rovarcsípés, és a mérgező növények következtében fellépő veszélyhelyzetek tartoznak.

Kígyómarások:

A mi környékünkön csupán kettő mérges kígyó őshonos: a keresztes vipera és a parlagi (rákosi) vipera. Mindkettő erősen veszélyeztetett faj, fokozottan védettek! Alapszabály, hogy ha kígyóval találkozunk, nem fogjuk meg, és nem is bántjuk!

A két faj közül főleg a keresztes vipera jelent veszélyt az emberre; marása akár halált is okozhat.

A parlagi vipera kevésbé veszélyes, mivel a mérge gyengébb és az állat is kisebb termetű; marása egy „kicsit erősebb” rovar csípéssel egyenértékű általában.

A keresztes vipera 70-80 cm-esre nő meg. Alapszíne általában sötét szürkés, esetleg barnás. Hátán sötét cikk-cakk vonal fut végig. Ritkán előfordulnak teljesen fekete példányok is.

A parlagi vipera ritkán haladja meg az 50 cm-t. Alapszíne világosabb szürke, vagy drapp. Hátán sötétebb cikk-cakk vonal fut végig. Mára kizárólag Magyarországon fordul elő, más élőhelyeiről kipusztult. Nálunk foltokban szigetszerűen fordul elő a Duna-Tisza közén és a Hanságban. Kedveli az elhanyagoltabb füves-gazos területeket.

Kígyómarás esetén az első teendő az, hogy a sérültet lefektetjük. Nyugtassuk meg és ne engedjük mozogni, hogy a vérkeringést ne fokozzuk. Ha a marás végtagot ért, akkor a sérült végtagot a marás fölött egy szíjjal, vagy zsinórral körültekerve elszorítjuk, elzárva sérült részt a vérkeringéstől. Így lassítjuk a méreg szétterjedését a testben. Fontos azonban, hogy a szorító kötést 18-20 percenként két-három percre fellazítsuk, különben az elzárt végtag elhalhat! Szintén fontos, hogy a kígyót igyekezzünk megfigyelni, a külsejét megjegyezni, hogy a mentőknek információt adhassunk róla.

Rovarcsípések

Szúnyogok:

Ha a szabadban tartózkodunk, akkor a leggyakrabban a szúnyogok csípéseit kell „elszenvednünk”. Ez éppenséggel nem számít vészhelyzetnek, csupán kellemetlen a dolog, bár meg kell említeni, hogy a kicsi gyermekek sokkal érzékenyebbek a szúnyogcsípésre, mint a felnőttek. Megelőzésre szúnyogriasztót használunk, a már „megnyert” csípéseket pedig antihisztamin tartalmú kenőcsökkel „kezelhetjük”. Ezekről bővebb tájékoztatást a gyógyszertárakban kaphatunk.

Kullancsok:

Sokkal nagyobb kockázatot jelentenek a kullancsok. Ezek az élősködők a ruhák illesztéseinél férkőznek a testfelületünkhöz. Különösen a hajlatok tájékát kedvelik, mert itt rejtve vannak, és a bőr is vékonyabb. A kullancsok azért jelentenek veszélyt, mert a csípés kezdetekor fájdalomcsillapító hatású váladékot engednek a sebbe (hogy ne érezzük a csípést), és ezzel együtt több súlyos betegség kórokozóival is megfertőzhetnek minket.

Ha kullancsot találunk magunkon (a hajlatokat, és a hajas fejbőrt szeretik), akkor kullancs-kiszedő csipesszel (gyógyszertárban kapható) óvatosan szedjük ki.

Méhek, darazsak:

A darázsfészket messzire kerüljük el. Egy rossz helyen (pl. nyakon, száj környékén) elszenvedett csípés során igazi veszélyhelyzet alakulhat ki

Gyakran előfordul, hogy méhek vagy darazsak csípését szenvedjük el, miközben önfeledten jövünk-megyünk, növények között nyúlkálunk, esetleg figyelmetlenül telepszünk le, és közben ráülünk, vagy fekszünk „valakire”. Tudnunk kell, hogy ezek a rovarok csak akkor csípnek, ha veszélyben érzik magukat.

Ezért fontos, hogy ha egy ilyen rovar jár a közelünkben, akkor ne csapkodjunk, próbáljunk nyugodtak maradni.

Ha mégis megcsíp, az elég kellemetlen égő fájdalommal jár, a csípés helye pedig megduzzad, begyullad. A már említett antihisztamin tartalmú kenőcsök itt is segítenek, ez általában elegendő is. A tünetek egy napon belül csökkennek. Kisgyermekek szervezete hevesebben is reagálhat a méregre, ezért ha őket csípi meg egy méh, vagy darázs, akkor figyeljünk oda, és ha kell vigyük őket orvoshoz. Különös figyelmet kell fordítani az arc és nyaktájékon, esetleg szájon lévő csípésekre, mert a kisgyerekek hajlamosabbak a szövetek duzzadására és légzési akadályt képezhet a megdagadt csípés.

Vannak olyan emberek, akik allergiásak a méh- és darázscsípésre, az ő számukra akár életveszélyes is lehet egy csípés. Ha tudjuk, vagy gyanítjuk, hogy a sérült allergiás (ilyenkor a csípés környékéről erős és folyamatosan terjedő duzzanat indul ki, illetve légszomj és/vagy nehéz légzés lép fel), akkor azonnal hívjuk a mentőket, a sérültet pedig fektessük le és nyugtassuk meg.

Lódarázs:

A lódarázs fokozott veszélyt jelent az emberre. Külsőre kb. úgy néz ki, mint egy „sima” darázs, csak sokkal nagyobb; testhossza (fej + tor + potroh) kb. 3,5-cm. Azért veszélyes mert nyáron a nagy melegek idején kifejezetten agresszív, könnyen támad és mérete miatt az egy csípéssel bejuttatott méreg mennyiség is nagyobb, ráadásul többször is tud csípni. Ha lódarazsat látunk, jobb távozni a helyszínről, de ne fussunk (ez felingerelheti őket), hanem nyugodtan sétáljunk el.

Hangyák:

Ha valahol lepihenünk, vagy tábort verünk, előbb-utóbb dolgunk akadhat a hangyákkal is. Ha nem figyelünk, és közéjük nyúlunk vagy ülünk akkor felmászhatnak ránk, és meg is csíphetnek minket. A hangyacsípések nem igazán veszélyesek, bár ha sok csípést szenvedünk el, az elég kellemetlen tud lenni.

Érdemes vigyázni, hogy a hangyák a ruházatunk alá ne férkőzhessenek be.

A hangyacsípés a gyerekek esetében a szúnyog csípéshez hasonlóan erősebb tüneteket okozhat, ezért a gyerekeket különösen óvjuk a hangyáktól. Az antihisztamin tartalmú kenőcs a hangyacsípés esetében is csökkenti a tüneteket.

Növényi mérgezések

Hazánkban rendkívül sokféle mérgező növény él, melyek bemutatása meghaladja ennek az oldalnak a kereteit.

Egy dolog biztos: kirándulás, túra során nagyon körültekintőnek kell lenni, ha valamilyen növényt meg akarunk kóstolni!

Csak olyan termést vagy gyümölcsöt együnk meg, amit biztosan ismerünk! Különösen figyeljünk oda a gyerekekre, mert ők egy pillanat alatt képesek bármit megenni, ami megtetszik nekik.

Ide kívánkozik a gombák kérdése is ( bár a gomba nem növény). Nálunk sok ehető gomba él, de még ennél is több a mérges gomba (némelyik halált is okozhat). Ezért ha úgy döntünk, hogy gombaszedéssel próbálkozunk, és nem ismerjük a gombákat, akkor legalább arra figyeljünk, hogy csak egyforma gombákat szedjünk össze és a gomba teljes egész legyen, tehát látható legyen a szára, kalapja és bocskora is (ha van neki)!

Kirándulás közben szedhetünk gombákat, de mindenképpen vizsgáltassuk meg őket hivatásos gomba szakértővel. Egy túra során az egyik legsúlyosabb veszélyhelyzet a gombamérgezés

Ezeket azután feltétlenül vizsgáltassuk meg hivatásos (papírral rendelkező) gomba szakértővel!

Én a magam részéről nem ajánlom a gombaszedést, mert nagy a kockázat (én imádom a gombás ételeket, de nem létezik olyan étel, amiért a bőrömet kockáztatnám). Ha azt gyanítjuk, hogy minket, vagy útitársunkat mérgezés ért, próbálkozzunk hánytatással, és feltétlenül hívjunk mentőt!

http://kirandulasabc.hu

KUTYAHARAPÁS-MI A TEENDŐ ??

Kutyaharapás: mi a teendő?

A kutyák nagyon aranyosak és kedvesek lehetnek, azonban még a barátságos kutyák is viselkedhetnek kiszámíthatatlanul, figyelmeztet az Amerikai Sürgősségi Orvostani Társaság. Az Egyesült Államokban évente körülbelül 4,5 millió embert harapnak meg a kutyák, az esetek egyötödében orvosi ellátásra is szükség van.

Vigyázzunk a kutyaharapásokkal!

2006-ban 31 ezer emberen végeztek kutyaharapás miatt helyreállító műtétet.

Leginkább a gyermekek veszélyeztetettek, a leggyakrabban az 5-9 éves korosztály érintett. „A legtöbb kutya barátságos és nem akar ártani senkinek” – mondta el a Társaság elnöke, Dr. Nick Jouriles. „Azonban idegenekkel szemben néha agresszíven viselkednek, ennek számos oka lehet.”

Hogyan előzhetjük meg a kutyaharapást?

Kerüljük el az idegen vagy furcsán viselkedő kutyákat. Lehetőség szerint tartsuk távol magunkat tőlük.

Ne szaladjunk el a kutyák elől, ne kiabáljunk rájuk és ne ijesszük meg őket.

Maradjunk mozdulatlanok, ha egy idegen, veszélyes kutya közelít.

Ha feldönt egy kutya, gömbölyödjünk össze, feküdjünk nyugodtan és lehetőség szerint védjük a fejünket.

Ne nézzünk közvetlenül a kutya szemébe.

Ne zavarjuk a kutyát, ha alszik, eszik, vagy kiskutyáit gondozza.

Ne simogassunk idegen kutyát anélkül, hogy előtte nem engedtük neki, hogy körbeszimatoljon minket.

Beszélgessünk gyermekeinkkel erről és tudatosítsuk bennük a veszélyt, mielőtt kiengedjük őket játszani.

Mit tegyünk kutyaharapás esetén?

* Szóljunk a gyerekeknek, hogy azonnal értesítsenek egy felnőttet és forduljanak orvoshoz.

* Vérzés esetén gyakoroljunk nyomást a sebre és folyó vízzel tisztítsuk ki a sebet.

* Ha láz, vagy a fertőzés bármely más tünete (duzzanat, vörösség, fájdalom, rossz szag vagy a sebből ürülő váladák) lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz.

* Hívjuk a mentőket, ha a sérülések súlyosak, a seb nagyon vérzik vagy ha a harapás az archoz közel történt.

* Ha van a kutyának gazdája, az állat többnyire be van oltva veszettség ellen. Ha nem biztos ebben, értesítse orvosát, a kórházat vagy az állategészségügyi hatóságot. Szükség lehet tetanusz elleni oltásra is.

Hogyan előzhetjük meg az agresszív viselkedést?

* Kasztráltassuk vagy ivartalaníttassuk kutyánkat az agresszív hajlam csökkentésére.

* Soha ne hagyjunk egyedül kisgyermekeket kutyával.

* Oltassuk be gyermekeinket tetanusz ellen.

* Ne játsszunk agresszív játékokat kutyánkkal.

* Tanítsuk meg ebünket a társas viselkedésre, gyakoroljunk vele.

* Azonnal kérjünk szaksegítséget, ha a kutyánk agresszíven viselkedik.

Dr. Bauer Bela

GYERMEKBALESETEK A HÁZ KÖRÜL-

Gyermekbalesetek a ház körül

Gyerekek - fejlődés és nevelés

Nyáron gyakoriak a balesetek és a gyerekekre leselkedő veszélyek száma is megnövekszik. Ebben az időszakban a család legtöbb idejét a szabadban tölti, és a kerti grillezés vagy kertészkedés alkalmával a legnagyobb körültekintés mellett is történhetnek nem várt, kellemetlen események.

A meleg idő beköszöntével a család - amennyiben lehetőség nyílik rá - egyre több időt tölt a szabadban. A kerti grillezés, a közös kertészkedés vagy pancsolás mind-mind olyan tevékenységek, amelyeknek nem szabad veszélyeztetniük a gyermek biztonságát.

A medencében játszani, grillezni vagy virágokat ületetni szórakoztató és egyben pihentető kikapcsolódást jelent napsütéses időben kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Néhány egyszerű óvintézkedés betartásával a nyári veszélyforrások egy része elkerülhető, azonban a legkisebbek esetében az állandó felügyelet és a fokozott odafigyelés marad továbbra is a legfontosabb. A napégés és a rovarcsípések is sok kellemetlen pillanatot okozhatnak, ezért célszerű ezek ellen is idejében felkészülni. Mire kell odafigyelned, ha a gyerekek a kertben játszanak?

Hogyan előzheted meg a ház körüli baleseteket?

Tartsd távol a rovarokat és előzd meg a csípésüket! Erre számos módszer áll a rendelkezésedre, a gyógyszertárakban kapható készítményektől egészen a mechanikus rovarcsapdákig. A rovarcsípések a legtöbb eseteben nem veszélyesek, csupán kellemetlenek és megijeszthetik a kicsiket. A kertben gyakori a hangya- és szúnyogcsípés, de egyes területeken kullancs is előfordulhat. A méhcsípés allergia igen ritka, azonban nagyon súlyos lehet, ezért a csípés után egy ideig tartsd figyelemmel gyermekedet!

Védd meg a gyermek bőrét a káros napsugaraktól! A kisgyerekek és a csecsemők bőre érzékenyebb, ezért nekik különleges napvédelemre van szükségük. Válassz a kifejezetten gyermekeknek készült fényvédő termékek közül, a napszúrás ellen pedig mindig legyen csemetéd fején valamilyen világos színű fejfedő.

A játszótér és a homokozó legyen biztonságos! A kerti játékok készüljenek masszív és tartós elemekből, mivel ezek általában fokozott igénybevételnek vannak kitéve. A rozsdás, éles vagy kiálló élek balesetveszélyesek, ezért rendszeresen ellenőrizd a kerti hinta, mászóka, csúszda vagy homokozó állapotát.

Az egészen kicsi gyerekeknek is szükségük van napszemüvegre! A nagyobbak általában élvezettel viselik a nagyobb méretű, színes kerettel rendelkező napszemüvegeket, a mozgékony lurkóknak pedig speciális, neoprén pánttal ellátott modellt válassz. Az erős napsütésben a gyermek szemeinek is védelemre van szüksége, ezért egy jó minőségű, megfelelő UV védelemmel ellátott gyermeknapszemüveg jó szolgálatot tehet.

Óvd meg családodat a kutyaharapástól! A nyári hónapok alatt nagyobb a kockázata annak, hogy a gyerekek kutyaharapást szenvedjenek, mivel a kicsik több időt töltenek a szabadban az ebek pedig ingerléknyebbé válnak a meleg következtében. Tanítsd meg gyermekedet, hogy ne zavarja a kutyát evés vagy alvás közben, illetve mindig tartsd felügyelet alatt őket, ha a kertben játszanak.

Tanítsd meg gyermekedet biztonságosan úszni! Amíg a kicsi nem tud biztonságosan fennmaradni a víz felszínén, a sekélyebb vízben is adj rá úszógumit vagy más hasonló segédeszközt. Ha már tud is úszni, akkor se hagyd felügyelet nélkül a mélyebb vízbe merészkedni!

ELSŐ NAPOK AZ ÓVODÁBAN.

Első napok az óvodában .

A gyerkőcöknek nem az a probléma, hogy oviba kell menni, hanem, hogy ott kell maradni anya nélkül.

A bölcsiből érkező gyerekek könnyen feltalálják magukat, hiszen a játékok ismerősek, persze mindig akad egy-egy új felfedezni való dolog, bár a környezet még mindig idegen. Ezért van szükség szoktatásra; jöjjön rá és vegy észre a gyerek, hogy akkor is van ott valaki, akiben bízni lehet, amikor anya nincs ott. Szólni lehet annak a valakinek ha pisilni kell, ha éhesek vagyunk és ha fáj valamink, mert éppen elestünk motorozás közben. A cél az lenne, hogy merjen szólni az óvó néninek, és persze ennél még fontosabb, hogy együtt játszon és jól érezze magát a többi gyerekkel.

Az ehhez való „hozzászokást“ minden gyerek máshogy éli meg. Persze nem kell a dolgot túlzásba vinni, mindannyian ismerjük a saját gyerekünket, tudjuk, hogy hol a határ a kíméletesség és a „túlzásbavivés

Akinek a gyereke még sosem maradt egyedül, érdemes 3-5 napot fordítani a beszoktatásra, a korábban közösségbe járóknál bőven elég lehet az 1-3 nap, sőt!

A nagyon önálló manók vagy a bölcsődei társakkal együtt érkezők, illetve azok a gyerekek, akiknek a nagyobb testvére ugyanabba a vegyes csoportba jár, szinte nem is igénylik, hogy egy délelőttnél többet legyen velük anya.

Az ovikezdést megelőzi egy orvosi vizsgálat. A kapott igazolás óvodakezdéskor lehetőleg ne legyen régebbi 5 napnál. Némely ovi 3 napos igazolást kér. Aki bölcsiből megy, ezzel külön nem kell foglalkozni, a ballagási csomagba beleteszik a gondozónők az orvosi igazolást, amit a bölcsőde orvosa az utolsó napi vizsgálat után állít ki. Nálunk legalábbis ez történik, az orvos igazolja, hogy a gyerek egy fertőzésmentes környezetből megy tovább az óvodai közösségbe.

Sok óvoda már az első napon kéri az óvodai kezdőcsomagot. A személyes dolgokat persze muszáj bevinni; gondolok itt a tisztasági csomagra, a pizsamára, váltócipőre, váltóruhára, s ahol szükséges, az ágyneműre. Ezek nélkül el sem kezdődhetne a napi rutin kialakítása.

A maradék holmit ráér bevinni akkor, amikor már beszereztük őket. Nem muszáj az augusztus végére – nyaralás után megmaradt - megmentett pénzünket rajzlapra, színes ceruzára, zsírkrétára és hurkapálcikára költenünk, nem igaz? A csoportpénzt is ráér beszedni szeptember közepén, már ha van ilyen.

Az óvoda első napjaiban adjunk le egy listát az óvónőknek azoknak a személyeknek a nevével, akik az év folyamán majd hazavihetik a gyereket. Nem rossz ötlet erre az üzenő füzet, ami más célokat is nagyon jól szolgál. Nálunk a bölcsiben kifejezetten kérték, néhány oviban is nagyon jól működik. Minden kérés-kérdés beleírható, és az is megkapja üzenetünket, akivel nem találkozunk személyesen (angol tanár, óvodatitkár, logopédus…stb). Ha szükséges, írjuk be a füzetbe annak a nevét is, aki semmilyen körülmények között sem viheti el a gyereket. Ez normális esetben eszünkbe sem jutna., sajnos a mai világban ajánlandó.

Az óvó nénik, amíg nem ismerik a családtagokat, rokonokat, addig igenis megnézhetik a személyi igazolványokat. Erre nyugodtan felhívhatjuk a hozzátartozóink figyelmét. Igaz, hogy az óvó néni nem hivatalos személy, de a gyerekünk biztonsága ennél százszor többet is megér.

Ha eddig még nem adtuk le, és szükséges, az első napon átadhatjuk az óvónőnek a gyerek jellemzéséről szóló kérdőívet, esetleg magunk is készíthetünk egy rövidke jellemzést az üzenőbe.

http://ovodasleszek.blog.hu

LEGYÜNK ELŐVIGYÁZATOSAK A HÁZIÁLLATOKKAL

Te is a macskáddal alszol? Házikedvencektől elkapható veszélyes betegségek

Ma már háziállatainkat nem csupán a hasznukért tartjuk, legtöbbjük igazi házikedvenccé vált, beengedjük őket a lakásba, sőt gyakran az ágyunkba is, nem mindig tudva, mit is vállalunk fel ezzel. Ugyanis ha nem vigyázunk, súlyos betegségeket is kaphatunk tőlük.

Sajnos előfordulhat, hogy a háziállatainkon megjelenő fertőzések ránk is átterjednek, ha szoros kapcsolatot ápolunk kedvencünkkel. Főleg kijáró állatok esetében kell óvatosnak lennünk, nem tudhatjuk, kutyánk vagy macskánk merre és mekkora koszban kószál, és milyen más állatokkal érintkezik.


Lyme-kór, agyhártyagyulladás

Kutyánk vagy macskánk hazahozhat néhány kedves kis élősködőt: bolhát, kullancsot, atkát, s ezek lakásunk melegében általában szépen elszaporodnak
. Azon kívül, hogy csípésük kellemetlen és a kis állatok kiirtása rendkívül nehéz, a fő gondot az okozza, hogy ezek az élősködők más állatok vérét is szívták a miénk előtt. Ezzel pedig átadhatnak nekünk például Lyme-kórt vagy agyhártyagyulladást. Ráadásul a bolhák az uborkamagképű galandféreg közvetítői is lehetnek, ez a szervezetben megtelepedve gyomor-bélpanaszokat okozhat.



Bélrendszerben élő férgek

A kutyák és macskák bélrendszerében élő férgek sajnos a mi szervezetünket is megtámadhatják, hiszen megsimogatjuk azt az állatot, amelyik nemrég még a saját ülepét tisztogatta a nyelvével. Ezenkívül az ürülék maga is fertőz, melyet a macskavécén keresztül, vagy akár az utcán, vagy a játszótéri homokozóból is összeszedhetünk. A Discover magazin szerint minden élőlény hordoz magán vagy magában legalább egy parazitát, de sok ennél sokkal többet.

Galandféreg

Kedvencünk bolháitól, de nem kellően átsütött hús fogyasztása során is szervezetünkbe kerülhet
. Gyorsan terjed. A megfertőződött emberek székletükben rizsszem alakú galandféreglárvákat fedezhetnek fel. Orvosi kezeléssel gyógyítható fertőzés.

Orsógiliszta

Fertőzött háziállat adja tovább az embernek, de mosatlan termények is terjeszthetik
. A betegség szövődményeként bélelzáródás vagy allergia is kialakulhat, s a bélrendszerben a lárvák egy idő után bármelyik szervünket megtámadhatják.

Orsóféreg

Az orsóféreg okozta megbetegedés a Toxocariasis, melynek tünetei lehetnek a megduzzadt nyirokcsomók, izzadás, hasi fájdalom, köhögés vagy láz.
Legtöbb típusa gyógyszerrel kezelhető, leggyakrabban az 1-4 éves gyermekek betegsége.

Cérnagiliszta

A fertőzés tünetei: hasfájás, orrviszketés, a férgek néhány milliméter hosszú cérnaszálnak látszanak, a székletben jelennek meg.

Toxoplazmózis

Macska ürülékén keresztül elkapható súlyos fertőzés a toxoplazmózis, mely elsősorban a terhes nőkre veszélyes.
A legtöbb ember, akinek gyermekkorában volt cicája, már átesett a nagyrészt tünetmentes fertőzésen, s utána soha többet nem kapja meg a betegséget. Ugyanakkor ha egy terhes nő életében először találkozik a fertőzéssel, akár úgy, hogy levegőt vesz a macskavécé tisztítása közben, nagy veszélynek teszi ki születendő gyermekét, mivel a magzatnál látási problémákat és szellemi retardációt is okozhat. A fertőzés tünetei lehetnek: fejfájás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, láz, kimerültség.

Nemcsak a férgek okozhatnak egészségügyi problémákat, van még pár fertőzés, melyet elkaphatunk kedvencünktől.


Campylobacter-fertőzés

Ezt egy olyan baktérium okozza, amely kutyák, macskák, hörcsögök emésztőrendszerében él, és a fertőzés emberről emberre is terjed
. Elkaphatjuk nem átsütött hús fogyasztásával, pasztörizálatlan tejtől, állati ürüléktől. Tünetei a hasmenés, hasi fájdalom és láz, a jó hír az, hogy általában antibiotikummal gyógyítható kór.

Macskakarmolási betegség

A macskakarmolási betegséget a Bartonella henselae baktérium okoz
. Amennyiben egy cica, legyen akár a miénk, akár idegen megharap vagy súlyosan megkarmol bennünket, érdemes orvoshoz fordulni, mert a macskán általában nem okoz látható tüneteket a betegség. A baktériumfertőzés emberi tünetei lehetnek láz, fejfájás, kimerültség, duzzadt nyirokcsomók. Antibiotikummal jól gyógyítható.

Macskaharapás

Itt kell szót ejtenünk a macskaharapás veszélyességéről. Amennyiben az állat a kéz ízületébe harap, azonnal forduljunk orvoshoz, mivel súlyos, kezeletlen harapás esetén akár a végtag elvesztése is előfordulhat.


Veszettség

A veszettség ma már ritkán fordul elő, de vidéken élhetnek például rókák, melyek fertőzöttek, és átadhatják azt kóborló oltatlan kedvencünknek
. Nagyon fontos, hogy az egyébként kötelező évi veszettség elleni oltást pontosan beadassuk a kutyánknak, ezenkívül a macskákat sem árt beoltatni, ők is hazahurcolhatják a fertőzést. Megváltozott viselkedésű, ingerlékeny, esetleg habzó szájú háziállatunkat érdemes orvoshoz vinni, ha nincs beoltva.


Eddig a kutyákat és macskákat említettük, de sokan tartanak otthon hörcsögöt, nyulat, különböző fajta egereket. Tőlük is elkaphatunk néhány betegséget.

LCM

Ilyen például az LCM, a lymphocytic choriomeningitis vírus, melyet a fertőzött állat ürülékén, vizeletén vagy nyálán keresztül kaphatunk el
. Ritka betegség, de előfordul. Tünetei lehetnek a láz, fejfájás, az izomfájdalom, a hányinger, hányás is. A fertőzött emberek felénél idegrendszeri komplikációk léphetnek fel, mely kórházi kezelést tesz szükségessé.

Nyúlláz

A nyúlláz nevű betegséget egy Francisella tularenis nevű baktérium okozza, nyulak és más rágcsálók terjeszthetik, akár simogatással is elkapható
. Pár nap lappangás után kialakulhat száj- és bőrfekély, melyhez láz, izomfájdalom, fej- és torokfájás társulhat.

Hüllők, madarak


Szalmonella

A legtöbb hüllő bőrén és emésztőrendszerén hordoz egy szalmonella nevű baktériumot. A beteg állat megérintésével vagy ketrece tisztításával is elkaphatjuk a bajt, hasmenést, lázat, gyomorgörcsöt okoz.

Cryptococcosis

Kedvenc madarunktól is kaphatunk fertőzést, például cryptococcosist, mely egy gombás megbetegedés, és súlyos esetben akár agyvelő- vagy tüdőgyulladást is okozhat. Másik gyakori betegség a papagájkór, melyet fertőzött ürüléktől szerezhetünk be, köhögéssel és lázzal jár, de antibiotikummal gyógyítható fertőzés.

Mit tehetünk a megbetegedések ellen?

Az egyik legfontosabb teendőnk a háziállat megfigyelése, bármilyen betegségre utaló jel esetén vigyük orvoshoz.

Az állatorvostól rendszeresen kérjünk féregtelenítő tablettát a kutyának és a macskának is,

- Ezenkívül oltassuk be állatainkat veszettség ellen.

A bolhairtásra különösen figyeljünk oda, nyakörv vagy cseppek segítségével távol tarthatók.

Nagyon fontos, hogy simogatásuk, almuk takarítása után azonnal mossunk kezet szappannal, és erre szoktassuk rá a kisgyerekeket is.

Ne engedjük, hogy kedvencünk a vécéből igyon, és ne osszuk meg vele ételünket sem.

Az állatok puszilgatása is kerülendő.

Ezen óvintézkedések betartásával nyugodtan, fertőzések nélkül élvezhetjük kedvenceink társaságát.

http://www.life.hu/gyogyulj

BETEGSÉGTÜNETEK A CICÁKNÁL

MIRÖL VESZED ÉSZRE HA BETEG A CICÁD.

Bizonyára érted a macskád kommunikációját, és így tudja jelezni neked azt is, ha fáj valamije, nem érzi jól magát. De lehet, hogy átsiklasz néhány jelzésen.

Persze ne gondolj titkos kódokra, különleges jelekre a doromboláson, a nyávogáson és a testi jeleken kívül. Segítünk összegezni, mire kell figyelned. (Vészhelyzet esetén erre nincs idő, olyankor futás az orvoshoz!)

Viselkedés

Az állatorvosok sokszor hallják a gazdiktól, hogy a macska szokatlanul, furcsán viselkedik. Ám a rendelőben a cica annyira ijedt, vagy ideges, hogy leginkább semmit sem csinál. Ezért az orvos számára nagyon fontos, hogy a lehető legrészletesebben el tudd mondani, mit is csinált, hogyan viselkedett a cicád otthon.

Gondold csak végig, csupán a viselkedés alapján igen nehéz eldönteni, hogy a cica beteg vagy csak bohóckodik. Próbáld leírni, hogy mit tapasztalsz. Bár adott pillanatban biztos vagy benne, hogy ezt a viselkedést tuti nem fogod elfelejteni, mire az orvoshoz kerültök, nem feltétlenül jut eszedbe. Mire gondolunk?

• Például, ha bizonyos mozdulatoknál fura hangokat ad.

• Ha kerül néhány mozdulatot, például azt látod, hogy hosszasan gondolkodik, mielőtt leugrana az ágyról.

• Ha nem olyan aktív, mint szokott.

• Ha furcsán tartja a testét. (Ha járás közben is púposan tartja a hátát hasi fájdalomra, gerincbántalomra utal, míg a ferdén tartott fej belsőfül-gyulladást, ritkábban idegrendszeri problémát jelezhet.)

• Ha evés közben/után köhögésszerű tünetei vannak…

• A levegőben annyi allergizáló dolog van – virágpor, por… - hogy ne aggódj, ha a macskád tüsszent vagy néha köhög, ez valószínűleg semmi bajt nem jelent.

• A macskák, különösen a hosszúszőrűek gyakran köhögnek föl szőrcsomót. Ez elég ijesztő, de normális dolog. (Segíthetsz neki, ha a szőrcsomó összeállását gátló pasztát veszel neki az állatkereskedésben. Különböző készítmények közül választhatsz, a párszáz forintostól a többezer forintosig.) Ha rendszeresen keféled, kevesebb szőrszál jut a cica nyelvéről a szervezetébe.

• A rendszeres, vagy periodikusan ismétlődő köhögés azonban nem normális egy egészséges macskánál.

• A tüsszögés és az orrfolyás szintén betegség jele.

Étvágy és emésztés

Mennyit kell ennie az egészséges cicának? Ez sok tényezőtől függ, például, hogy mennyi idős, hogy milyen mozgástere van (kinti cica vagy a lakásban él) – egy szoptató cicamama, vagy a kamaszodó kerti kandúr értelemszerűen többet eszik, mint egy idősödő szobacica.

• Ha úgy látod, nem eszik eleget, vagy a megszokottól eltérő étkezési szokásokat vett fel, gondold át, mi lehet az oka. Nyáron, nagy hőségben a cicák sem esznek túl sokat, tehát ez is lehet a magyarázat, de lehet, hogy macskádnak fáj a hasa.

• Izgatottan szalad a táljához, amikor enni kap, aztán keveset eszik, vagy csak ül a tálka előtt? Ez jelezheti azt is, hogy fájdalmat okoz számára az evés, fáj a foga, a nyálkahártya a szájában, de azt is, hogy étkezés közben nehezen kap levegőt, és emiatt mond le a finom falatokról. (Vagy válogatós, és éppen nem kell neki.)

• Szintén betegség jele lehet, ha cicád sokat eszik, mégsem hízik, esetleg még fogy is. Persze elképzelhető, hogy ő olyan, mint azok az irigyelt emberek, akik bármennyit ehetnek, mégis karcsúak maradnak, de ennek kicsi az esélye. Ha a súlyának 10 százalékát elveszítette, az már nagyon komoly súlyvesztés, sürgősen vidd orvoshoz.

• A cicák általában nem szeretik a tejet, és nem is tesz jót nekik. Vizet azonban nekik is kell inniuk. Ha hirtelen sokkal többet iszik, vidd orvoshoz.

• Ha nem iszik eleget a cica, könnyen dehidratálttá válhat, kiszáradhat. Ezt úgy tudod ellenőrizni, ha a lapockáinál a két ujjad közé csippented a bőrét. Ha azonnal visszatér eredeti helyzetébe a bőr, akkor nincs baj. A rugalmatlanná vált bőr vagy egyáltalán nem húzódik vissza, vagy csak 2-3 másodperc elteltével. Kiszáradást okozhat pl. hányós-hasmenéses betegség, de akár a megfelelő étel és vízfelvétel hiánya is. (Ugye milyen sok mindent jelezhet csupán az evési szokásainak megváltozása?) Nem túl kellemes dolog vizsgálgatni a cica ürülékét, vizeletét de értékes információval szolgál a macska egészségéről.

• Az ürüléke jól formált, vagy inkább folyós?

• Esetleg erőlködik a cica ürítés közben?

• Tartalmaz valami fura dolgot, vért vagy nyálkát?

• Gyakrabban megy pisilni, de mindig csak néhány cseppet ürít?

• Előfordul, hogy – szokásától eltérően – nem az alomba pisil?

• A vizelete nem véres? (Pl. ha cicádat bántották, vagy leesett valahonnan, a véres vizelet belső vérzésre is utalhat.)

• Nem nyafog a macskád vizelés közben? (Különösen ivartalanított kandúroknál.)

• Nincs fura színe vagy szaga a végtermékeknek?

Nyálkahártyák

A cica szájában tudod legkönnyebben ellenőrizni a nyálkahártya állapotát. Ha kedvenced nem engedi, hogy belenézz a szájába, akkor finoman húzd le a bőrt a szája szélén, hogy lásd fogakat és az ínyt is.

Egy egészséges állatnál a szájnyálkahártya világos rózsaszínű. Ha inkább fehér, akkor valószínűleg vérszegény a macska. Ha sárgás, májproblémára utalhat. A kékes-lilás nyálkahártya azt jelzi, hogy cicád szervezetének oxigénhiánya van. Ez lehet légzőszervi probléma, szívbetegség, de akár mérgezés miatt is.

Ha fekete a cicád, nincs miért aggódnod, csak azért, mert a szája szélén fekete a nyálkahártya is. A macskák ugyanis hajlamosak rá, hogy a szeplős (főleg a vörös cicáknál), vagy esetünkben fekete legyen ezen a területen a nyálkahártya. A kékes, illetve sárga nyálkahártyát azonban minden színű cicánál rögtön jelezd az orvosnak.

Bunda

Egy egészséges, ápolt macskának puha, tiszta és kissé fényes a bundája.

A cicák nagyon szorgalmasan ápolják, tisztogatják a szőrzetüket, ha nincs semmi bajuk, szinte folyton nyalogatják a bundájukat. Amelyiket hirtelen nem érdekli a „megjelenése” valószínűleg beteg.

Ugyancsak problémára utal, ha olyan szorgalmas lesz a cica, hogy szinte a bőréig koptatja a bundáját a sok nyalakodással. Ez általában bolhára, vagy bőrbetegséget – esetleg bőrtünetekkel járó ételallergiát – jelez.

A bundának olyan sűrűnek kell lennie – kivéve a kopasz cicákat –, hogy a macska bőrét teljesen eltakarja. Az egyetlen hely, ahol normális esetben is ritka a szőrzet, az a cica szeme és füle közötti rész. Évszakváltáskor a legtöbb cica hullatja a szőrét, ez teljesen normális, de előfordulhat akkor is, ha valami miatt bánatos a cica. Ha erősen hullik a szőrzete, a biztonság kedvéért nézesd meg az orvossal, hiszen vitaminhiány, élősködők, vagy akár bőrbetegség is lehet a háttérben.

Fülek

Időnként ellenőrizd a cicád füleit. Nézd meg, milyen színe van a fül belsejének. Hasonlóképp a fogíny színéhez, a fül belső bőre is színváltozással jelzi, ha baj van. Sárgás vagy kékes árnyalat esetén azonnal hívd az állatorvosodat.

A bundához hasonlóan, a macskáknak sok munkát ad, hogy tisztán tartsák a füleiket. Egy kevés fülzsír normális esetben is előfordulhat, de sok nem lehet. Ha gyulladásra utaló jelet – pl. égővörös bőrt – sebet, váladékot, hegesedést találsz a cicád fülében, vidd orvoshoz.

A váladék sokszor olyan, mintha föld, vagy valami piszok került volna az állat fülébe. Ez azonban a fülrühösség jele. (Ez egy apró élősködő, ami a bőrben él. A lerakódás tulajdonképpen ennek a parazitának az ürüléke. A macska azért vakarja ilyenkor sokat a fülét, mert irritálja a parazita. Bővebben a Pets … számában olvashatsz a betegségről.)

Nagyon hideg időben a fagyás is potenciális veszély a macskák fülével kapcsolatban. Ez a testrész jórészt porc és bőr, melynek nincs túl erős vérellátása. Amikor tehát nagyon hideg a tél, a kint élő cicáknál könnyen előfordulhat fagyási sérülés a fülek csúcsánál.

Szintén veszélyben vannak a fülek a macskaharcoknál. A legenyhébb küzdelmek során is könnyű célpontok a harapásokhoz, karmolásokhoz. Márpedig a macskaharapás során könnyen jut a sebbe egy csomó baktérium is. Figyelj tehát cicád fülére, s ha megdagad egy apró helyen, esetleg tályog keletkezik, vagy lázasnak érzed a cicát, vidd orvoshoz.

Szemek

A szem – ahogy a mondás tartja – a lélek tükre. Szerencsére a macskatulajdonosoknak ahhoz is ablakot nyitnak a gyönyörű macskaszemek, hogy jól van-e a cicájuk.

• A macskák szeme egy tapetum lucidum nevű réteget tartalmaz, amely több fényt ver vissza a retinára. Ez sötétben javítja a cica látását, de világosban hátrány. Ezért erős fényben szinte csak egy résnyire összeszűkül a pupilla, hogy minél kevesebb fény jusson a retinára.

• A macska pupillái olyanok, mintha egy függőleges hasíték lenne a szemükön.

• A szivárványhártya a szem színes része. Macskáknál ez lehet zöld, sárga vagy kék. Néha a cicának különböző színűek a szemei. Az sem szokatlan, hogy az idősödő macska szemének színe megváltozik. Az azonban nem normális dolog, ha a szivárványhártyán más színű foltokat veszel észre, vagy a cica szeme megváltozik, hártyás, fekélyes, véres lesz, vagy mintha tejüvegszerű lencse lenne előtte.

• A szemfehérjének nyilvánvalóan fehérnek kellene lennie (talán néhány kicsi érrel látható). Ha sárga, véraláfutásos, fekély, karmolás vagy horzsolás jele látható rajta, azonnal vidd a cicát orvoshoz.

• A harmadik szemhéj akkor látható, amikor a szemhéjak szétnyílnak. Ha a hártya félig zárva van, akkor az állat feltehetően beteg. Amennyiben a harmadik szemhártya tartósan látható az állat szemén, a cicát vidd orvoshoz.

Hőmérséklet

• Érezted már, hogy milyen jó, amikor macskád hozzád bújik egy hideg téli éjszakán? A felnőtt macska normál testhőmérséklete: 38,0-39,3 °C. Fiatal macskánál a normálérték: 38,5-39,5°C.

• Általában egy enyhe láz természetes velejárója a macskák betegségének. A magas vagy állandó láz azonban gyors, professzionális segítséget igényel.

BETEGSÉGTÜNETEK A CICÁKNÁL

MIRÖL VESZED ÉSZRE HA BETEG A CICÁD.

Bizonyára érted a macskád kommunikációját, és így tudja jelezni neked azt is, ha fáj valamije, nem érzi jól magát. De lehet, hogy átsiklasz néhány jelzésen.

Persze ne gondolj titkos kódokra, különleges jelekre a doromboláson, a nyávogáson és a testi jeleken kívül. Segítünk összegezni, mire kell figyelned. (Vészhelyzet esetén erre nincs idő, olyankor futás az orvoshoz!)

Viselkedés

Az állatorvosok sokszor hallják a gazdiktól, hogy a macska szokatlanul, furcsán viselkedik. Ám a rendelőben a cica annyira ijedt, vagy ideges, hogy leginkább semmit sem csinál. Ezért az orvos számára nagyon fontos, hogy a lehető legrészletesebben el tudd mondani, mit is csinált, hogyan viselkedett a cicád otthon.

Gondold csak végig, csupán a viselkedés alapján igen nehéz eldönteni, hogy a cica beteg vagy csak bohóckodik. Próbáld leírni, hogy mit tapasztalsz. Bár adott pillanatban biztos vagy benne, hogy ezt a viselkedést tuti nem fogod elfelejteni, mire az orvoshoz kerültök, nem feltétlenül jut eszedbe. Mire gondolunk?

• Például, ha bizonyos mozdulatoknál fura hangokat ad.

• Ha kerül néhány mozdulatot, például azt látod, hogy hosszasan gondolkodik, mielőtt leugrana az ágyról.

• Ha nem olyan aktív, mint szokott.

• Ha furcsán tartja a testét. (Ha járás közben is púposan tartja a hátát hasi fájdalomra, gerincbántalomra utal, míg a ferdén tartott fej belsőfül-gyulladást, ritkábban idegrendszeri problémát jelezhet.)

• Ha evés közben/után köhögésszerű tünetei vannak…

• A levegőben annyi allergizáló dolog van – virágpor, por… - hogy ne aggódj, ha a macskád tüsszent vagy néha köhög, ez valószínűleg semmi bajt nem jelent.

• A macskák, különösen a hosszúszőrűek gyakran köhögnek föl szőrcsomót. Ez elég ijesztő, de normális dolog. (Segíthetsz neki, ha a szőrcsomó összeállását gátló pasztát veszel neki az állatkereskedésben. Különböző készítmények közül választhatsz, a párszáz forintostól a többezer forintosig.) Ha rendszeresen keféled, kevesebb szőrszál jut a cica nyelvéről a szervezetébe.

• A rendszeres, vagy periodikusan ismétlődő köhögés azonban nem normális egy egészséges macskánál.

• A tüsszögés és az orrfolyás szintén betegség jele.

Étvágy és emésztés

Mennyit kell ennie az egészséges cicának? Ez sok tényezőtől függ, például, hogy mennyi idős, hogy milyen mozgástere van (kinti cica vagy a lakásban él) – egy szoptató cicamama, vagy a kamaszodó kerti kandúr értelemszerűen többet eszik, mint egy idősödő szobacica.

• Ha úgy látod, nem eszik eleget, vagy a megszokottól eltérő étkezési szokásokat vett fel, gondold át, mi lehet az oka. Nyáron, nagy hőségben a cicák sem esznek túl sokat, tehát ez is lehet a magyarázat, de lehet, hogy macskádnak fáj a hasa.

• Izgatottan szalad a táljához, amikor enni kap, aztán keveset eszik, vagy csak ül a tálka előtt? Ez jelezheti azt is, hogy fájdalmat okoz számára az evés, fáj a foga, a nyálkahártya a szájában, de azt is, hogy étkezés közben nehezen kap levegőt, és emiatt mond le a finom falatokról. (Vagy válogatós, és éppen nem kell neki.)

• Szintén betegség jele lehet, ha cicád sokat eszik, mégsem hízik, esetleg még fogy is. Persze elképzelhető, hogy ő olyan, mint azok az irigyelt emberek, akik bármennyit ehetnek, mégis karcsúak maradnak, de ennek kicsi az esélye. Ha a súlyának 10 százalékát elveszítette, az már nagyon komoly súlyvesztés, sürgősen vidd orvoshoz.

• A cicák általában nem szeretik a tejet, és nem is tesz jót nekik. Vizet azonban nekik is kell inniuk. Ha hirtelen sokkal többet iszik, vidd orvoshoz.

• Ha nem iszik eleget a cica, könnyen dehidratálttá válhat, kiszáradhat. Ezt úgy tudod ellenőrizni, ha a lapockáinál a két ujjad közé csippented a bőrét. Ha azonnal visszatér eredeti helyzetébe a bőr, akkor nincs baj. A rugalmatlanná vált bőr vagy egyáltalán nem húzódik vissza, vagy csak 2-3 másodperc elteltével. Kiszáradást okozhat pl. hányós-hasmenéses betegség, de akár a megfelelő étel és vízfelvétel hiánya is. (Ugye milyen sok mindent jelezhet csupán az evési szokásainak megváltozása?) Nem túl kellemes dolog vizsgálgatni a cica ürülékét, vizeletét de értékes információval szolgál a macska egészségéről.

• Az ürüléke jól formált, vagy inkább folyós?

• Esetleg erőlködik a cica ürítés közben?

• Tartalmaz valami fura dolgot, vért vagy nyálkát?

• Gyakrabban megy pisilni, de mindig csak néhány cseppet ürít?

• Előfordul, hogy – szokásától eltérően – nem az alomba pisil?

• A vizelete nem véres? (Pl. ha cicádat bántották, vagy leesett valahonnan, a véres vizelet belső vérzésre is utalhat.)

• Nem nyafog a macskád vizelés közben? (Különösen ivartalanított kandúroknál.)

• Nincs fura színe vagy szaga a végtermékeknek?

Nyálkahártyák

A cica szájában tudod legkönnyebben ellenőrizni a nyálkahártya állapotát. Ha kedvenced nem engedi, hogy belenézz a szájába, akkor finoman húzd le a bőrt a szája szélén, hogy lásd fogakat és az ínyt is.

Egy egészséges állatnál a szájnyálkahártya világos rózsaszínű. Ha inkább fehér, akkor valószínűleg vérszegény a macska. Ha sárgás, májproblémára utalhat. A kékes-lilás nyálkahártya azt jelzi, hogy cicád szervezetének oxigénhiánya van. Ez lehet légzőszervi probléma, szívbetegség, de akár mérgezés miatt is.

Ha fekete a cicád, nincs miért aggódnod, csak azért, mert a szája szélén fekete a nyálkahártya is. A macskák ugyanis hajlamosak rá, hogy a szeplős (főleg a vörös cicáknál), vagy esetünkben fekete legyen ezen a területen a nyálkahártya. A kékes, illetve sárga nyálkahártyát azonban minden színű cicánál rögtön jelezd az orvosnak.

Bunda

Egy egészséges, ápolt macskának puha, tiszta és kissé fényes a bundája.

A cicák nagyon szorgalmasan ápolják, tisztogatják a szőrzetüket, ha nincs semmi bajuk, szinte folyton nyalogatják a bundájukat. Amelyiket hirtelen nem érdekli a „megjelenése” valószínűleg beteg.

Ugyancsak problémára utal, ha olyan szorgalmas lesz a cica, hogy szinte a bőréig koptatja a bundáját a sok nyalakodással. Ez általában bolhára, vagy bőrbetegséget – esetleg bőrtünetekkel járó ételallergiát – jelez.

A bundának olyan sűrűnek kell lennie – kivéve a kopasz cicákat –, hogy a macska bőrét teljesen eltakarja. Az egyetlen hely, ahol normális esetben is ritka a szőrzet, az a cica szeme és füle közötti rész. Évszakváltáskor a legtöbb cica hullatja a szőrét, ez teljesen normális, de előfordulhat akkor is, ha valami miatt bánatos a cica. Ha erősen hullik a szőrzete, a biztonság kedvéért nézesd meg az orvossal, hiszen vitaminhiány, élősködők, vagy akár bőrbetegség is lehet a háttérben.

Fülek

Időnként ellenőrizd a cicád füleit. Nézd meg, milyen színe van a fül belsejének. Hasonlóképp a fogíny színéhez, a fül belső bőre is színváltozással jelzi, ha baj van. Sárgás vagy kékes árnyalat esetén azonnal hívd az állatorvosodat.

A bundához hasonlóan, a macskáknak sok munkát ad, hogy tisztán tartsák a füleiket. Egy kevés fülzsír normális esetben is előfordulhat, de sok nem lehet. Ha gyulladásra utaló jelet – pl. égővörös bőrt – sebet, váladékot, hegesedést találsz a cicád fülében, vidd orvoshoz.

A váladék sokszor olyan, mintha föld, vagy valami piszok került volna az állat fülébe. Ez azonban a fülrühösség jele. (Ez egy apró élősködő, ami a bőrben él. A lerakódás tulajdonképpen ennek a parazitának az ürüléke. A macska azért vakarja ilyenkor sokat a fülét, mert irritálja a parazita. Bővebben a Pets … számában olvashatsz a betegségről.)

Nagyon hideg időben a fagyás is potenciális veszély a macskák fülével kapcsolatban. Ez a testrész jórészt porc és bőr, melynek nincs túl erős vérellátása. Amikor tehát nagyon hideg a tél, a kint élő cicáknál könnyen előfordulhat fagyási sérülés a fülek csúcsánál.

Szintén veszélyben vannak a fülek a macskaharcoknál. A legenyhébb küzdelmek során is könnyű célpontok a harapásokhoz, karmolásokhoz. Márpedig a macskaharapás során könnyen jut a sebbe egy csomó baktérium is. Figyelj tehát cicád fülére, s ha megdagad egy apró helyen, esetleg tályog keletkezik, vagy lázasnak érzed a cicát, vidd orvoshoz.

Szemek

A szem – ahogy a mondás tartja – a lélek tükre. Szerencsére a macskatulajdonosoknak ahhoz is ablakot nyitnak a gyönyörű macskaszemek, hogy jól van-e a cicájuk.

• A macskák szeme egy tapetum lucidum nevű réteget tartalmaz, amely több fényt ver vissza a retinára. Ez sötétben javítja a cica látását, de világosban hátrány. Ezért erős fényben szinte csak egy résnyire összeszűkül a pupilla, hogy minél kevesebb fény jusson a retinára.

• A macska pupillái olyanok, mintha egy függőleges hasíték lenne a szemükön.

• A szivárványhártya a szem színes része. Macskáknál ez lehet zöld, sárga vagy kék. Néha a cicának különböző színűek a szemei. Az sem szokatlan, hogy az idősödő macska szemének színe megváltozik. Az azonban nem normális dolog, ha a szivárványhártyán más színű foltokat veszel észre, vagy a cica szeme megváltozik, hártyás, fekélyes, véres lesz, vagy mintha tejüvegszerű lencse lenne előtte.

• A szemfehérjének nyilvánvalóan fehérnek kellene lennie (talán néhány kicsi érrel látható). Ha sárga, véraláfutásos, fekély, karmolás vagy horzsolás jele látható rajta, azonnal vidd a cicát orvoshoz.

• A harmadik szemhéj akkor látható, amikor a szemhéjak szétnyílnak. Ha a hártya félig zárva van, akkor az állat feltehetően beteg. Amennyiben a harmadik szemhártya tartósan látható az állat szemén, a cicát vidd orvoshoz.

Hőmérséklet

• Érezted már, hogy milyen jó, amikor macskád hozzád bújik egy hideg téli éjszakán? A felnőtt macska normál testhőmérséklete: 38,0-39,3 °C. Fiatal macskánál a normálérték: 38,5-39,5°C.

• Általában egy enyhe láz természetes velejárója a macskák betegségének. A magas vagy állandó láz azonban gyors, professzionális segítséget igényel.

A LEGVESZÉLYESEBB KUTYA

A legveszélyesebb kutyák

Sokan találgatnak, hogy melyik kutya a legveszedelmesebb a világon. Vessünk véget a tippelgetésnek: bemutatjuk a legveszélyesebb kutyák Top 5-ös listáját.

1. A rosszul táplált kutya

Sok szó esett mostanában itt a is a túlsúlyos ebekről. Sokan puszta szeretetből úgy tömik kedvencüket, mintha ettől lennének jó gazdik (pedig dehogy), és a túletetés rendszerint mozgáshiánnyal is párosul, hogy még nagyobb legyen a baj. Kutatások szerint ezek a túlhizlalt ebek körülbelül a 20%-át használják fel a bevitt energiamennyiségnek, ami olyan messze van az ideálistól, mint a kutya szájába tömött csokoládé a megfelelő étrendtől. Közismert, hogy ez a rengeteg felhalmozott, de el nem használt energia hirtelen dühkitörésekben, agresszióban és egyéb viselkedészavarokban tud testet ölteni. Igazítsuk a kutya étrendjét a fajtához, a testtömeghez és a mozgásigényéhez.

2. A szocializálatlan kutya

Kölyökként megrágcsálta a vendég cipőjét, összekapott a szomszéd kutyával, neki akart menni az autóknak - a gazdi meg úgy döntött, hogy inkább maradjon ez a kutya az udvarban. Nem vitte sétálni, távol tartotta a többi kutyától, meg is lett az eredménye. Az ilyen állatnak nagyon gyengén fejlett a szociális készsége, és egy életen át problémák lehetnek vele, önhibáján kívül. Ezeket a kutyákat megfosztják a lehetőségtől, hogy megtanulják, hogyan teremtsenek kapcsolatot a többi ebbel, ha találkoznak, ezért jelent majd állandó problémát például egy olyan egyszerű dolog is, mint a sétáltatás. Olyan ez, mintha egy súlyosan kiéhezett ember elé hirtelen egy roskadásig pakolt svédasztalt varázsolnánk. Lassan, élvezettel fog enni, pedánsan eltartott kisujjal? Naná, hogy nem! Nem meglepő, hogy az ASPCA egyesület egy olyan törvény elfogadását szorgalmazza, ami a gazdikat tenné felelőssé, ha a kutyájuk megtámadna valakit, így motiválná a gazdikat, hogy megfelelően szocializálják kedvencüket.

3. Az ugatós

A dobogó harmadik fokán a leghangosabb ebeket találjuk, akik gyakorlatilag úgy élik le az életüket, hogy vagy ők kiabálnak, vagy a gazdiék kiabálnak ővelük. Elgurul a postás a kerítés előtt, ő megugatja, a gazdi meg lekiabálja, hogy hallgasson. Ez egyfajta reflex, nagyon sokszor találkozhatunk vele, pedig nagyon káros, mert a kutya úgy értelmezheti az ordibálást, hogy a gazdi is ugyanolyan dühös a postás miatt, mint ő. Ez pedig csak megerősíti abban, hogy minden biciklist, autót és kósza galambot dühös ugatással kell fogadnia.

4. A házőrző

Hasonló az előző típushoz, de ő aztán tényleg ránk, emberekre van kihegyezve: hogy képzeli akárki is, hogy csak úgy hívatlanul bemerészkedik az Ő területére? Persze, a házőrző dolga, hogy őrizze a házat, de ez a típus kicsit túllő a célon. A postás, a villanyszámlás vagy a gázóraleolvasó halálos ellensége, és a gazdi általában képtelen elhinni, hogy a kedvence tényleg erőszakos lenne. “Csak egy kicsit mogorva, de sebaj!” - legyintenek, a kutya pedig legközelebb már harap is, nem csak ugat. Miért is tenne mást, ha a gazdi semmilyen módon nem jelez helytelen viselkedést.

5. Az elkényeztetett kutya

A lista első helyére került kutya világnézete egyszerű: “minden az enyém, amit csak akarok.” Ismerjük az archetípust a kétlábúak világából is, alighanem egyetérthetünk abban, hogy nem egyszerű velük. Ezeknek a kutyáknak sem tanította meg senki, hogy a dolgok nem úgy működnek, hogy ha akarok valamit, csak morgok-vicsorgok-odakapok és kész. Inkább arra vigyáztak, hogy szemük fénye MINDENT megkapjon. Balszerencse, ha jön majd valaki, egy ember vagy egy nagyobb, erősebb kutya, aki úgy gondolja majd, hogy márpedig nem úgy van az, ahogy az elkényeztetett eb gondolja. Az ilyen esetek pedig könnyen csúnya sebeket és tekintélyes állatorvosi számlákat okoznak majd.

http://farm.hu

MÉRGESKIGYÓK MARÁSA

Mérgeskígyók marása

Az Egyesült Államokban mintegy 25 mérgeskígyófaj honos. Az üregi viperák (csörgőkígyók, rezesfejű kígyók és gyapotszájú kígyók), a korallkígyók és néhány hátsó méregfogas faj (kolubridák). Bár évente több mint 45.000 embert marnak meg mérgeskígyók az Egyesült Államokban, kevesebb mint 8000-et jelentenek be és kevesebb mint 15 végződik halállal. A halálos kimenetel zömében a gyermekek, idősek, a nem vagy nem megfelelően kezeltek, illetve a mérgeskígyókkal foglalkozó vallásos szektatagok esetében fordul elő. Az Egyesült Államokban előforduló mérgeskígyó marások 70%-át és a halálesetek zömét csörgőkígyók okozzák. Az összes többi mérgeskígyó marás zömét a rezesfejű kígyók, illetve kisebbrészt a gyapotszájúak okozzák. A korallkígyók a marások kevesebb mint 1%-ában szerepelnek. Állatkertekben, kígyófarmokon és amatőr vagy hivatásos gyűjtőknél előforduló importált kígyók körülbelül évi 15 marást okoznak.

Nálunk két mérgeskígyófaj él: a rákosréti, illetve a keresztes vipera.

A mérgeskígyók marása nem mindig vezet mérgezéshez. A viperafélék marásainak kb. 25%-ában valójában nem kerül méreg a sebbe, ez az arány a kobráknál és a korallkígyóknál kb. 50%.

A kígyóméreg több - káros hatású - fehérjéből álló összetett keverék, mely közvetve vagy közvetlenül minden nagyobb szervrendszerre ártalmas hatást fejthet ki.

A csörgőkígyók és az egyéb viperafélék mérge elpusztítja a harapás környékén a szöveteket, károsítja a vérsejteket, meggátolja a véralvadást és az erek falát elroncsolva lehetővé teszi, hogy folyadék szivárogjon ki rajtuk keresztül.

Ezek az elváltozások belső vérzésekhez, légzőszervi, szív-, és veseelégtelenség kialakulásához vezethetnek. A korallkígyó mérge az idegrendszer működésére hat, míg a harapás körüli szöveteket alig károsítja.

Tünetek és kórisme

A viperafélék harapásának tünetei igen különbözőek lehetnek a kígyó méretétől és fajtájától, a befecskendezett méreg mennyiségétől és erősségétől, a harapás helyétől, valamint az áldozat életkorától és testsúlyától függően.

A megmart egyén korábban fennálló egészségügyi problémái is fontos szerepet játszanak.

A legtöbb harapás a kézen és a lábon fordul elő.

A csörgőkígyók, gyapotszájú és rezesfejű kígyók harapását követően a méreg bejutása azonnal fájdalmat okoz; a duzzadás 10 percen belül alakul ki. Ezek a tünetek ritkán késlekednek 20-30 percnél tovább. A fájdalom az enyhétől egészen az igen súlyosig terjedhet.

A mérgeskígyó-harapást az egyéb tünetek mellett a fognyomokról, a bőrpírról, a fájdalomról, a duzzanatról és az ujjakban vagy a száj körül fellépő bizsergésről és zsibbadásról lehet felismerni. A csörgőkígyók néhány fajának harapása után fémes vagy gumiszerű ízt érezhet az áldozat.

Kezelés nélkül a duzzanat órákon belül továbbterjedhet az egész karra vagy a lábra. Az érintett területen lévő nyirokcsomók is megduzzadhatnak és fájdalmasak lehetnek. Esetleges további tünetek: láz, hidegrázás, általános gyengeség, szapora, de gyenge pulzus, verítékezés, valamint hányinger, hányás. Nehézlégzés is kialakulhat, különösen a Mojave-csörgőkígyó marása után. Fejfájás, homályos látás, a szemhéjak lógása és szájszárazság egyaránt megjelenhet.

A viperafélék harapása után kialakuló közepes és súlyos mérgezések általában 3-6 órával a marás után kialakuló bőrkárosodást okoznak. A seb környékén a bőr feszes és fakó, a harapás területén 8 órán belül hólyagok alakulhatnak ki, melyek gyakran vérrel telnek meg. Kezelés nélkül a harapás körül kiterjedt szövetkárosodás jöhet létre, a környező erekben pedig vérrögök képződhetnek.

Sok viperaféle mérge, különösen a csörgőkígyóé gátolja a véralvadást: vérzések indulhatnak a fogínyből, és vér jelenhet meg a hányadékban, a székletben és a vizeletben. A véralvadási vizsgálatok rendellenes értékeket mutathatnak, és a vérlemezkék (a vér véralvadásért felelős alkotóelemei) száma jóval a normális alá eshet.

A korallkígyó harapása általában nem, vagy csak kis mértékben okoz fájdalmat és duzzanatot.

A fő tünetek az idegrendszer működési zavarai. A marás körüli terület bizsereghet, a közeli izmok gyengesége is előfordul. Ezután az izmok működésének rendezetlensége és súlyos általános gyengeség alakulhat ki. A további tünetek közé tartoznak a látászavarok, a fokozott nyálelválasztás, valamint a beszédzavarok és a nyelési nehézség. Néha igen nagymértékű légzési rendellenességek is felléphetnek.

Kezelés

A mérges kígyó marása azonnali orvosi ellátást igénylő sürgős eset.

A kezelés megkezdése előtt a mentőszemélyzetnek meg kell próbálnia kideríteni, hogy valóban mérges kígyó marásáról van-e szó, és került-e méreg a sebbe. Ha ez nem következett be, akkor a sebet egyszerű szúrt sebként kell kezelni, ami alapos kitisztítást és tetanusz elleni emlékeztető védőoltást jelent.

Azok számára, akiket vipera mart meg, a lehető legteljesebb nyugalmat kell biztosítani, ezen kívül melegen kell tartani, és azonnal a legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítani őket.

A sérült végtagot lazán kell rögzíteni, és a szív magasságánál alacsonyabban kell tartani.

A gyűrűket, órákat és a szoros ruhákat el kell távolítani, valamint ajánlott az élénkítő hatású szerek kerülése is. Sawyer-szívó (elsősegélynyújtásra tervezett, a marásból a mérget eltávolítani képes szívókészülék) helyezhető a sebre 5 percen belül, majd ezt a kórházba szállítás alatt 30-40 percig fent kell hagyni.

A legtöbb marás kezelésénél fontos szerepe van a megfelelő ellenméregnek - a kígyóméreg hatásait ellensúlyozó anyagnak

. Az ellenmérget vénán keresztül adják be. Tetanusz elleni emlékeztető védőoltást is adnak, és néha antibiotikumokra is szükség lehet.

A korallkígyók harapásának általános kezelése megegyezik a viperaféléknél leírtakkal. Ha légzési problémák alakulnak ki, lélegeztetőgép segítségére lehet szükség. Ellenméreg adása is szükséges lehet, ilyenkor a korallkígyó mérge ellen előállított szert használnak.

A kígyómarások esetén, különösen gyerekeknél és időseknél, értesíteni kell a Toxikológiai Központot. A külföldről behozott kígyók okozta harapások esetén a helyi állatkert vagy a Toxikológiai Központ adhat kezelési tanácsot. Ezeken a helyeken tudják, hogy hol lehet ellenméreghez jutni, és listájuk van a kígyómarások kezelésében jártas orvosokról is.

http://www.informed.hu

AZ ÉRZÉKENY, VISSZAHÚZÓDÓ GYERMEK.

Az érzékeny, visszahúzódó gyermek

Ha szülők egymás közt panaszkodnak gyermekeik bosszantó viselkedési szokásairól, gyakran elhangzik, hogy az én gyerekem verekedős, az enyém hisztis, az enyém soha nem fogad szót. Ha ilyenkor az egyik anyuka azt mondja, hogy az enyém pedig nagyon csöndes, visszahúzódó, a többi szülő talán irigyelni fogja, és nem is érti, hogy miért baj már az is, ha egy gyerek csöndben elvan.

Felületesen nézve tényleg ideálisnak tűnhet, ha egy gyermek csöndes, nincsen láb alatt, jól el van magában.

De ha közelebbről nézzük azt a gyermeket, észrevehetjük, hogy a körme tövig lerágva, ujjacskája sebesre szopva, trikója ujja megrágva.

Ezekből az árulkodó jelekből rögtön gondolhatjuk, hogy nincs minden a legnagyobb rendben. Lehet, hogy a környezetének jó ez a gyerek, hiszen a légynek sem árt, viszont annál inkább árt saját magának. Ez a gyermek szorong, befelé fordul, szorongása pedig önagressziót szül: rágja körmét, sebesre szopja ujját…

Az ilyen gyermeknél az elsődleges feladatunk, hogy biztonságot teremtsünk körülötte.

Ha valamit megismert, megszeretett, megszokott, azt feleslegesen ne változtatgassuk. Vezessük rá arra, hogy a világ kiszámítható, a bajok részben elkerülhetők, részben elviselhetők. Az előre látható változásokra készítsük fel, szoktassuk rá, hogy kérdezzen, hogy félelmeiről beszámoljon.

Sose szégyenítsük meg se azzal, hogy kinevetjük, se azzal, hogy lebecsüljük félelmét!

A szülők gyakran örülnének neki, ha az ő kicsi szemük fénye a barátaik, kollégáik előtt minden kérdésre szépen válaszolna, esetleg elmondana egy versikét, énekelne egy dalocskát, s közben még egy-két tánclépést is bemutatna.

Ha a mi gyermekünk félénk, ez valószínűleg sosem fog megtörténni. Ilyenkor ne mondjuk neki, hogy „Szedd már össze magad! Ne légy már ilyen félénk!” Ezzel csak ingerültséget és dühöt váltunk ki belőle. Egyedül megszólalni nagyobb társaságban még sok felnőttnek is komoly próbatétel, nemhogy egy visszahúzódó gyermeknek. Ne kényszerítsük ilyen megalázó helyzetbe! Lassan azonban mégis vezessük rá! Várjuk ki, hogy először kisebb társaság előtt, barátai között szívesen beszéljen.

A gyermek előtt másoknak azt se mondogassuk, hogyBizony, a mi Pistikénk nagyon félénk!”

Inkább, ha más felnőtt ilyen szituációban számon kéri gyermekünkön, hogy „miért ilyen csöndes?”, „Miért nem tud szépen válaszolni, talán megkukult?”, álljunk gyermekünk mellé.

Válaszolhatjuk például, hogy: „Örülök, hogy szeretnél beszélgetni gyermekemmel, de amikor ilyen megjegyzéseket teszel, mind a ketten kellemetlenül érezzük magunkat. Biztos vagyok abban, hogy ha Pistike kicsit jobban megismer Téged, válaszolni fog a kérdéseidre, barátságosabban viselkedik majd veled.”

Majd váltsunk témát. Ne legyen ilyenkor sokáig a figyelem középpontjában gyermekünk, ne akarjuk szerepeltetni!

A félénkség tartóssá válhat, ha a szülők túl nagy figyelmet szentelnek neki, vagyis látványosan (erőszakosan) próbálják megoldani a gyermek nyelvét

Az érzékeny, visszahúzódó gyermekre az erős érzelmek fokozott hatással vannak. (Sokszor már attól is megriad, ha jelenlétében más gyerekre szólnak rá hangosabban.) Ezért se a sikereire, se a kudarcaira ne reagáljunk túl hevesen. A kudarc esetén legyen egy bíztató gesztusunk: majd legközelebb sikerül! A sikerét pedig sokszor elég egy elismerő pillantással nyugtázni, ettől ő már nagyon is elégedett lesz önmagával. Mindig éreztessük vele, hogy számíthat ránk!

Erre persze minden gyermeknek szüksége van, de neki újra meg újra meg kell bizonyosodnia arról, hogy ez a biztonság, támasz mindig rendelkezésére áll.

Ha gyermekünk az óvodai közösségben nagyon visszahúzódó, félénk, segíthet, ha minél gyakrabban meghívjuk magunkhoz egy-két kedves csoporttársat. Otthoni környezetben, ismert, biztonságos terepen, ahol ráadásul mi is ott vagyunk, gyermekünk bátrabb, kezdeményezőbb lesz a többiekkel szemben.

Mint minden másban, itt is nagy segítség lehet a jó szülői példa. Játszótéren például mi felnőttek ismerkedjünk meg más gyermekekkel, szülőkkel. Így látni fogja gyermekük, hogy az ismerkedés örömteli élményekkel jár, nincs mitől félnie. És ha ezt egy szülő nem teszi szívesen: Akkor lehet, hogy rá is találtunk a probléma forrására!

Ha mi magunk is bizonytalanok vagyunk, önbizalomhiányban szenvedünk, saját bizonytalanságunkat átsugározzuk gyermekünkre. Ilyenkor - ha eddig magunkért nem tettük meg, tegyük most meg gyermekünkért - fejlesszük önbizalmunkat, váljunk bátrabbá, nyitottabbá!

 

VESZETTSÉG

Veszettség

Rövid leírás

(másnéven: rabies, lyssa, hidrofóbia)

A veszettség vírus okozta fertőzéses betegség, amely állatokról emberre, a veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz.

Előfordulás

Valamennyi melegvérű állat fogékony a fertőzésre, közülük is a rókák, kutyák és a farkasok a legfontosabb fertőzésforrások, de az erdei vadakról a macskákra is átterjedhet a betegség.

Szarvasmarhák, juhok, sertések, kisebb rágcsálók (mókus, denevér stb.) is terjeszthetik.

A vadon élő állatokkal, háziállatokkal érintkező emberek (erdészek, vadászok, állatorvosok) fokozott veszélynek vannak kitéve.

A szigorú járványtani előírások, a kutyák rendszeres védőoltása, a hatékony humán védőoltás létezésének köszönhetően a fejlett országokból eltűnőfélben lévő betegség. A vadon élő állatok körében azonban még előfordul, így a szigorú megelőzési rendszabályokon nem szabad lazítani. A vírus továbbra is él. Erre utal az a tény, hogy az egész világon évente 15.000-18.000 fertőzést regisztrálnak, de a védőoltások miatt csak néhány emberi megbetegedéssel lehet számolni évente, azok is mind emberi hanyagságra vezethetők vissza.

Európában, így hazánkban is az erdei veszettség jelenti a fő veszélyt, a vörös róka a legfontosabb hordozója, terjesztője. Túlnyomórészt Kelet- és Közép-Európa országaiban több ezerre tehető a veszett rókák száma. Elsősorban keletről jönnek veszett rókák Közép-Európába. Hazánkban az 1950-es évektől nem volt sok beteg, de a nyolc nyilvántartott eset mindegyike halállal végződött.

Okok

A betegség okozója a rhabdovírusok csoportjába tartozó a rabies-vírus

A vírus megjelenik az állatok vérében, nyálában, tejében, vizeletében. A fertőzött állat maga is megbetegszik, és harapásával terjed a betegség.

Az is előfordul, hogy az ember fertőzött állat nyúzása közben kap fertőzést. A bőr- és nyálkahártya-sérüléseken bejutott vírusok a központi idegrendszerbe vándorolnak, ahol kiterjedt károsodást okoznak.

Tünetek, kórlefolyás

A fertőzőképesség már a tüneteket megelőzően tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki. Emberről emberre terjedhet, de ez megakadályozható, ezért gyakorlati jelentősége nincs.

A lappangási idő 10 naptól 7 évig (!) terjedhet, de leggyakrabban 3-7 hét, attól függően, hogy mennyire volt erős a fertőzés, és a marás mennyire közel történt az agyhoz.
A betegség lefolyásában 3 szakaszt különítünk el:

  1. inkubációs idő: a vírus a sebben, a seb körüli izomban hetekig-hónapokig szaporodhat, ez az idegrendszeren kívüli ("extraneurális") szakasz,
  2. az inkubációs idő után a vírus a perifériás idegbe jut,
  3. a vírus szétszóródása az idegek mentén, eléri a gerincvelő megfelelő szelvényét vagy az agytörzset. A magatartásváltozást az agyban a hippocampus érintettsége magyarázza. Az addig vad állat megszelídül, a háziállat, vagy a fertőzött ember "megvadul".

A betegségre jellemző tünetek:

néhány napos bevezető panaszok, hőemelkedés, fejfájás, hangulatváltozás után jellemző heveny dühöngő szak tünetei 3-10 napig tartanak (mint szorongás, hallucinációk, dührohamokba átcsapó nyugtalanság, búskomorság). Vizsgálatkor merev tarkó, szapora pulzus, magas láz is észlelhető. Ha pedig a beteg vizet iszik, sőt, annak látványa is súlyos görcsöt vált ki a száj, garat, gége izomzatában, emiatt a nyálát sem tudja lenyelni, kifolyik a szájából.

Innét származik a betegség egyik elnevezése, a víziszony (hidrofóbia).

A legkisebb inger, pl. hang vagy fény, súlyos görcsöket vált ki.

Idegbénulások olyan gyorsan kialakulhatnak, hogy a tiszta hidrofóbia szaka el is maradhat. A beteg képtelen a száját zárva tartani, erősen nyálazik, hadonászó kezével szétkeni azt, beszennyezi környezetét. Néhány nap alatt az állapot tovább romlik, súlyos légzési, keringési zavar alakul ki, bénulás, kóma lép fel, majd meghal a beteg.

Diagnózis

A fertőzőképesség már a tüneteket megelőző tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki.

Vadon élő állat okozta sérülés esetén, ha lehet, az állatot azonnal meg kell ölni, fejét vizsgálatra kell küldeni. A harapó háziállatot minden esetben meg kell tartani és állatorvosi karanténban kell elhelyezni.

Ha 15 napon belül nem tör ki rajta a veszettség, az ember nem fertőződhetett.

Ha az állat bármilyen módon elpusztul (pl. lelőtték), a fejét vizsgálatra el kell szállítani.

Kezelés

A veszettségre gyanús sérülést, annak gyanúját gyorsan jelenteni kell a járványügyi szervek felé. A bejelentést telefonon és faxon is meg kell tenni, hiszen ezáltal az életmentő védőoltást mihamarabb lehet megadni.

Veszettség ellenes specifikus kezelés nincs és nem is várható. A fertőzés gyanúja esetén a betegség kialakulását az alábbiak szerint előzhetjük meg:

  1. Mivel a veszettség vírusának emberbe jutása harapásos seben keresztül történik, a sebellátást mihamarabb el kell végezni, megfelelő oldattal ki kell mosni, majd sebészi ellátás szükséges.
  2. Egyidejűleg tetanusz elleni védelmet adni, illetve dönteni kell a veszettség elleni védekezés indokoltságáról és az ezzel kapcsolatos teendőket el kell végezni. A sebellátás során minden idegen testet, sejttörmeléket el kell távolítani. Amennyiben lehetséges, az állatmarásos sérüléseket nyitottan (varrat nélkül) kell kezelni.
  3. Passzív immunizálás emberi rabies ellenanyagok segítségével történhet. Ez sok helyen nem elérhető.
  4. Aktív immunizálás: azonnal fel kell venni a kapcsolatot a helyi állategészségügyi hatóságokkal. Ha az állat nincs meg, illetve az illetékes hatóság az állatot veszettnek minősítette, aktív védőoltásra van szükség. Ez általában 7 alkalommal, a has bőre alá adott injekciósorozattal lehetséges.

A védőoltás tehát egy fajlagos megelőzés, mellékhatásai csekélyek, inkább helyi jellegűek. Minthogy a veszettség halálos kimenetelű betegség, igazoltan veszett állat marása után az oltást minden esetben be kell adni.

Megelőzés

Ha egy vadon élő állat nem oltott háziállatot mart meg, a megmart állatot ki kell irtani. Veszettségre gyanúsnak kell tekinteni minden olyan állatot, amely szokványosan fertőzött helyen szokatlanul viselkedik.

.

Az állatok veszettség elleni védelme így nagy jelentőséggel bír.

Megfelelő oltóanyaggal évente kötelező beoltatni a kutyákat
A rókaveszettség megszüntetésére szájon keresztüli vakcinációs program folyik.

A kóbor ebeket be kell fogni, az elhullott rókák tetemét nem szabad kesztyű nélkül megfogni, megnyúzni, mert még az épnek látszó bőrön is lehet sérülés, ahol a fertőzés bekerülhet az emberbe.

A veszettséggel kapcsolatos részletes rendeletek, előírások mutatják, hogy a megelőzés mennyire fontos és aktuális napjainkban is.

Gyógyulási esélyek

Amennyiben a védőoltás időben, megfelelő módon és dózisban került alkalmazásra, a betegség nem fejlődik ki. Az első tünetek megjelenése után a betegség halálozása 100%, a túlélők valódi irodalmi ritkaságnak számítanak.

Hasznos tudnivalók

A betegség elkerüléséhez fontosak az alábbiak:

  1. Ne fogjunk be, lőjünk le vagy ejtsük csapdába az emberek közelébe került vadon élő állatokat.
  2. Ne vásároljunk, ne fogadjuk el vadon élő állatok frissen nyúzott bőrét.
  3. Ha egy vadon élő állatot meg lehet fogni, az beteg. Sohase próbálkozzunk ilyesmivel.
  4. A beteg állatok főként az agyvelő-gyulladást kísérő tudatzavarok miatt szelídek, önvédelemből mégis marnak.
  5. Ha egy jellemzően vadon élő állat túl közel kerül hozzánk, otthonunkhoz, azonnal értesítsük családorvosunkat.
  6. Ha valaki vadat "fogott", netán megnyúzta, azonnal jelentse be családorvosánál
  7. Figyeljünk kutyánk rendszeres védőoltására. A leghűségesebb kutyus is elszökik időközönként, hogy a "vadon szavára" hallgasson. Négylábú barátaink és persze önmagunk védelmére sohase feledkezzünk meg a védőoltásról.
  8. Ha valakit megharap egy kutya, feltétlenül kérje el az oltási igazolványt. Ha ez nem történik meg, a sérült egyben fertőzöttnek is tekintendő. A kutyát ilyenkor karanténban kell tartani a szükséges ideig
  9. A veszettség nemcsak harapás, hanem karmolás útján is terjed. Semmilyen állati eredetű sérülést ne hagyjon figyelmen kívül.

OKNYOMOZÁS HASFÁJÁS ÜGYBEN

Oknyomozás hasfájás-ügyben

Miért sír a baba?

A visszatérő hasi fájdalmak közel 90%-a azonban funkcionális eredetű, és gyakran nem észlelünk szervi elváltozást az amúgy is igen nehezen lokalizálható hasi fájdalmak hátterében.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jelentkező vészjelek sürgősen megoldandó szervi eltérésekre is felhívhatják a gyermekgyógyász és a sebész figyelmét.

Kommunikáció hiányában a csecsemőkori hasfájások tisztázása nehéz feladatot ró a vizsgáló orvosra.

Hasfájás akkor is fennállhat, ha semmiféle kóros eltérés nincs a háttérben. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetben vajon mi okozza?

Csak akkor végezhetünk korrekt kivizsgálást, ha minden betegséget ismerünk, amely e fájdalmak hátterében meglapulhat.

Gyakran csupán akkor jelenthető ki a hasfájásról, hogy funkcionális eredetű, ha kizártuk a szervi elváltozások lehetőségét, tehát indirekt módszereket alkalmazunk.

A szülő azt észleli, hogy megváltozik a gyermek sírásának jellege. A csecsemő akkor is sír, ha éhes, ha szomjas, vagy ha a pelenkába ürített széklet és vizelet irritálja; sír, ha melege van, ha fázik, vagy úgy érzi, hogy távol került a biztonságot jelentő anyai, apai gondoskodástól. Ilyenkor a szülő könnyen orvosolhatja a problémát, s a csecsemő általában megnyugszik.

Mi okozza a valós fájdalmat?

Általában a zsigeri szervek falának feszülése vagy fokozott motilitása (mozgása) idézi elő a fájdalmat. Az előbbire a legjobb példa a túletetés. Szinte hihetetlen, de egy fiatal csecsemő képes testsúlya 1/4-1/6 részének megfelelő táplálékmennyiséget elfogyasztani nap mint nap. Elképzelhető, milyen hatalmas munka hárul a tápcsatornára, az elfogyasztott táplálék továbbítására. Ha nem büfiztetjük meg a csecsemőt, aki amúgy is hajlamos nagy mennyiségű levegőt nyelni az elfogyasztott táplálék mellé, akkor a gyomor feszülése hasfájás és sírás, illetve nyugtalanság képében mutatkozik meg. A gyomorfal feszülése csökken az eltávozott levegővel, és ennek, illetve a táplálék továbbhaladásának megfelelően a fájdalom és kellemetlen érzés megszűnik.

Sajnos a legtöbb funkcionális hasfájást maga a szülő idézi elő a helytelen táplálási szokásokkal, az életkori sajátosságok ismeretének hiányában. Előfordul viszont az is, hogy mindezek ismeretében és alkalmazásuk ellenére a gyermek „hasfájósnak” minősíthető, de később „kinövi”.

Ki a hibás?

Igen sok gyógyszer, fűszer és egyéb anyagok is kiválasztódnak az anyatejjel, amelyek elfogyasztása kellemetlen érzést, puffadást, hasfájást, motilitási problémákat okozhat a csecsemőnek. Tehát az anyának is pontosan kell tudnia, hogy mit ehet és mit ihat, ha gyermekét szoptatja. Mindig gondoljunk rá: nem biztos, hogy a „hiba" a gyermekben van! Az alkohol és a dohányzás feltétlenül károsan befolyásolja a csecsemő fejlődését, ezektől tehát a szoptatós anyáknak tartózkodniuk kell!

A fokozott bélműködés hátterében leggyakrabban irritatív fűszeres ételek fogyasztása, illetve a fertőzéses eredetű hasmenések állnak. Igen nagy jelentőséggel bír a higiéniás rendszabályok betartása, a tápszerek, illetve későbbiekben az ételek gondos elkészítése: legjobb, ha a fertőzéseket megelőzzük. Fontos a korrekt felvilágosítás, amelyben a védőnők és orvosok szerepe meghatározó.

A fokozott bélműködés, a belek vitustánca kólikaszerű hasfájásban nyilvánul meg, ennek hátterében a bélfal feszülése, húzódása áll. A panasz megszűnése a bélműködés normalizálódásától várható. Lázas, gyulladásos esetekben a beleket kísérő nyirokcsomók megnagyobbodása a bélfal vongálásával („meghúzásával”) fájdalmat vált ki, amikor a perisztaltikus hullám tovahalad..

Meddig lehetünk nyugodtak?

Nagyobb baj feltehetően mindaddig nincs, amíg a csecsemő súlyfejlődése kielégítő, hetente legalább 15 dkg-ot hízik (ez persze lehet több is), nem hányogat, maximum egyet-egyet bukik (ami normálisan is előfordulhat büfizéskor), székletürítése normális és rendszeres, és a széklet konzisztenciája is megfelelő.

Természetesen minden csecsemő önálló individuum, független egyéniség, nem úgy „működik", mint egy gép, és táplálkozási, súlyfejlődési szokásai eltérőek. A szopós csecsemők ellenállóbbak, védettségi szintjük általában jobb, és táplálásuk is olcsóbb, higiénikusabb – vétek nem élni a szoptatás lehetőségével! Ha anyai okokból nincsen rá mód, mesterséges tápláláshoz kell folyamodni, de legyünk tisztában vele, hogy ez sohasem olyan tökéletes, mint a szoptatás. A székrekedés és a has bal oldalán tapintható székletcsomók is okozhatnak funkcionális hasfájást. A bélférgesség szintén hasfájással járhat; gyermekközösségekben gyakori betegség.

Szervi eltérések

Újszülött korban a gyomor- és a bélrendszer fejlődési rendellenességei fájdalommal járhatnak, működési zavarokat okozhatnak. Szerencsére elég ritkák, de tisztázásuk nem mindig egyszerű. Világrajövetele után néhány napig az újszülött sűrű, zöldes „székletet” ürít, amelyet mekóniumnak nevezünk.

Ennek besűrűsödése, illetve nem kielégítő eltávozása bélelzáródást (ileust) okozhat. A hasfájást sárgaság, hányás, táplálási képtelenség és egyéb tünetek kísérik, konzervatív kezelése nem mindig sikeres.

Ennél azonban sokkal gyakrabban fordulnak elő a kizárt sérvek, amelyek többségükben műtéti megoldást igényelnek. Nemcsak a bélkacs csúszhat ki a lágyékcsatornába, hanem a petefészkek is, főleg koraszülött leánygyermekek esetében. Ritkábban záródnak ki a hasfali és köldöksérvek, de hasi panaszokat, passzázszavart okozhatnak (akadályozzák a béltartalom továbbhaladását, az ürítést).

Sajnos, bár nem gyakran, de csecsemőkorban is előfordulhat vakbélgyulladás, és nem ritka a kísérő perforáció és hashártyagyulladás sem. Néha csak kólikaszerű hasfájást észlelünk, a tünetek kevésbé jellegzetesek. Az egyidejűleg fennálló hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, láz, a laboreredmények jellegzetességei segíthetnek a diagnózis felállításában.

A gyomor kimenetelének szűkülete (pylorus stenosis) általában súlycsökkenéssel vagy stagnálással, rossz étvággyal, gyakori hányással, fájdalmas sírással jelentkezik. Megoldása műtéti.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a csecsemők nagyon érzékenyek a folyadékvesztésre. Néha egykét hányást, illetve hasmenést követően egész anyagcseréjük, folyadékháztartásuk felborul, a kiszáradás tüneteit mutatják. Száraz, bevont nyelv, beesett, aláárkolt szem, a kutacs besüppedése, a bőr rugalmasságának csökkenése, a vizelet mennyiségének kevesbedése vagy megszűnése, aluszékonyság, keringési és légzési problémák jelentkeznek.

Az anyagcsere felborulását jelzi az acetonos lehelet és a vizeletben megjelenő aceton. Ez az anyag önmagában is hasfájást tart fenn. A kezeletlen vagy felborult cukorbetegség során hasonló hasfájást észlelhet a beteg, ez a diabéteszes ketoacidózis.

Invagináció-Bélbetüremkedés

Visszatérve a csecsemőkorra: létezik a bélelzáródásnak egy speciális formája, amelyet invaginációnak nevezünk. A mobilis bélkacsok egymásba csúszása okozza, amelynek hátterében gyakran gyulladás áll. Többször észlelték, hogy egy megnagyobbodott nyirokcsomó, mint vezető pont, szinte belehúzza az egyik bélkacsot a másikba.

A székletürítés helyett „málnazselészínű" váladék tapad rektális vizsgálat során az orvos vizsgáló ujjara; a gyermek nyugtalan, fájdalmasan sír, esetleg hányogat. Gyakran csak az operáció segíthet, de néha kontrasztanyag befecskendezésével is sikerül az összecsúszott bélkacsokat optimális, eredeti helyzetbe visszaállítani.

Volvulus (gyomor- vagy bélcsavarodás)

Az általános bélelzáródási tünetek mellett fokozott perisztaltikát észlelünk. A beleket beborító hashártyakettőzet eredetének megcsavarodása teljes bélleszorítást, keringési elégtelenséget, bélelhalást okozhat. A mobilis vakbél, illetve a rendellenes hosszúságú szigmabél (a vastagbél egyik része) is alapjai képezheti a bélcsavarodásnak. A gyomorvolvulus ritkább, de heves hasfájással jár, a hashártya izgalma kíséri, s a gyomor rendkívüli kitágulását, feszülését okozza. Megoldása műtéti.

Meckel-diverticulitis, perforáció

Ez a képződmény a vékonybélnek a vastagbélbe csatlakozása előtt található, s a bélfal tasakszerű kitüremkedése teremt potenciális lehetőséget a gyulladásra és a bélfal kilyukadására, amelyet természetesen hashártyagyulladás kísér. A fájdalom lokalizációja általában alhasi, de lehet máshol is. Ezért mondja minden sebész a has megnyitásakor, hogy a Meckelt (ez a diveniculum neve), meg kell nézni!

Akut has-heveny has

A passzázszavarok tünetegyüttesét akut has névvel illetjük. A heves hasi fájdalmat fokozódóan diffúz hashártyaizgalom, izomvédekezés, deszkakemény has jelzi, természetesen haspuffadás (dobszerű has), erőteljesebb vagy éppenséggel hiányzó bélhangok kíséretében.

Általános tünetként hányás, székrekedés, perifériás keringési elégtelenség, könnyen elnyomható érverés, szapora szívműködés, alacsony vérnyomás, nedves, hűvös bőr észlelhető. Hátterében általában anyagcsere-betegségek: paralitikus ileus, metabolikus acidózis, a káliumion hiánya, sóvesztés, sokk, illetve hasűri betegségek állnak. Kezelése komplex, nem mindig egyszerű.

Ileus paraliticus (bélelzáródás bénulás miatt)

Jellemző a fokozódó hasi fájdalom és a felfúvódás az egész has területén. A szelek nem távoznak, székletürítés nincs. Hallgatózással egyre kevesebb bélhang hallható, majd a has teljesen „néma" lesz. Csorgásszerű erőtlen, epés vagy fekulens (széklethez hasonlító) hányás kíséri.

Későbbiekben a sokk tünetegyüttese jelentkezik, hűvös végtagok, beesett szemek, hideg verejték, alig tapintható pulzus, magas szívfrekvencia. Kezelése a kiváltó októl függetlenül speciális feladatokat ró a kezelőorvosra.

Pyelonephritis acuta (vese- és vesemedence-gyulladás)

Igaz, hogy ez a húgy- és ivarszervek betegsége, de a fájdalom főleg deréktájékon, a gerinc mellett jelentkezik, spontán módon vagy ütögetésre, és a húgyvezetők mellett az alhas felé, a combokba és a nemi szervekbe sugárzó fájdalmat okoz, amelyet a gyermek hasfájásként élhet meg. A kezelés leírása lényegesen meghaladná cikkünk terjedelmét, viszont a lehetőségre feltétlenül gondolni kell. Ezek voltak a gyakoribb csecsemőkori hasfájások okai, de természetesen későbbi gyermekkorban is előfordulhatnak. A kép azonban még nem teljes: úgyszintén elengedhetetlen a ritkábban jelentkező, de szintén hasi panaszokat okozó betegségek ismerete.

Köldökkólika

Általában 4 és 12 év közön jelentkezik, és érzékeny, vegetatíve labilis gyermekek körében gyakori. A fájdalom görcsös, ismétlődő jellegű, a köldök köré lokalizálódik. Evés közben vagy közvetlenül utána lép fel, de jelentkezhet ezektől függetlenül is. Hátterében környezeti kiváltó tényezők, félelem bújhatnak meg; s általában az akarattól függetlenül működő idegrendszerrel kapcsolatos tünetek kísérik: sápadtság, izzadási hajlam, hányás stb. Görcs- és szorongásoldó gyógyszerekkel szerzett jó tapasztalatok a betegség diagnózisa mellett szólnak.

Felső hasi fájdalom

Furcsának tűnhet, de az alsó tüdőlebenyekre terjedő tüdőgyulladás úgyszintén felső hasi fájdalmakkal jár; oka röntgen- és fizikális vizsgálattal tisztázható. Az edzetlen gyermek fizikális megterhelése az izomlázon keresztül vezet hasi fájdalmakhoz. Úgyszintén e hasi terület fájdalmát okozhatják a speciális, köldök feletti és hasfali sérvek.

GOR (gasztroözofageális reflux)

Ha a gyomorszáj zárófunkciója tökéletlenül működik és a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, gyakori lesz a hányás, a félrenyelés, tüdőgyulladás – fulladás –, rossz súlygyarapodás, az étvágytalanság stb. A nyelőcsőben a gyomor és gyomorszáj tájékán fekélyek, lepedékes hámhiányok észlelhetők. Nem mindig elégséges a gyógyszeres és konzervatív kezelés, néha csak műtéttel korrigálható az anatómiai eltérés. Felső hasi fájdalmat okozhat a májgyulladás is. A fájdalom általában jobb oldali, a hátba és a csípőtájékra sugározhat. Megerősíthetik a diagnózist a kísérő puffadás, sárgaság, májfunkciós eltérések.

Májtályog

Hullámzó lázmenettel jár, a máj nyomásra fájdalmas, ez az érzés néha a jobb vállba sugárzik, A rekeszizom alatti tályogok is hasonló panaszokat okoznak.

Pangásos máj

Gyermekekben hirtelen jelentkező szívelégtelenség első tünete lehet; kólikaszerű fájdalom kíséri. Ezt észleljük szívizom- és szívburokgyulladás esetében is. A jobb szívfél elégtelensége a tüdőkeringés nehezítettségét okozza (pl. tüdőgyulladási, pangást), amelyet a máj megnövekedése, fájdalmassá válása kísér. A kezelés általában kardiológus specialistát igényel.

Epehólyag-gyulladás

Csecsemőkben és kisdedekben ritkán előforduló, nem típusos lokalizációjú fájdalommal jár. Hasmenés, enyhe sárgaság, étvágytalanság, illetve hasi nyomásérzékenység kísérheti. Néha drámai formában, hidegrázással jelentkezik; a bevezető tünetek köldök körüli, kólikaszerű hasfájás, illetve sárgaság. A típusos nyomásérzékenység az epehólyagtájékon, illetve a borda alatt övszerűen mutatkozik, a hátba sugárzó fájdalmak nagyobb gyermekekben fordulnak elő. Az epehólyagot összehúzó ételek (pl. csokoládé, vajas kenyér) a fájdalmat provokálhatják.

Az elhízott alkat gyermekkorban nem kritérium; Kawasaki-betegségben gyakran észleljük az epehólyag akut, fájdalmas tágulatát, amely fertőzéses eredetű, és ultrahanggal könnyen tisztázható. Találkoztunk már olyan vakbélgyulladással is, amikor a kilyukadt vakbél az epehólyag alá beékelődve epetáji panaszokat, sárgaságot okozott!

Vakbélgyulladás

A gyermekkori fájdalom jelentkezésének helye sajnos nem mindig típusos. Elméletileg a jobb csípőárokban, a medencelapátot és a köldököt összekötő egyenes külső harmadoló pontjánál kellene, hogy legyen a fájdalom maximuma és az izomvédekezés. A kiterjedt izomvédekezés a perforáció és a kísérő hashártyagyulladás mellett szólhat.

Direkt és indirekt jelek megléte segíti a diagnózis felállítását. Leánygyermekekben hasonló fájdalmakkal járhatnak a petefészek betegségei, a menstruáció előtti fájdalmak és a pelefészek megcsavarodása. Nőgyógyász szakorvos vagy az ultrahang-diagnosztika segít a betegség feltárásában. Bizonytalan esetekben kórházi megfigyelés is indokolt. Az elkésett műtét, az ezt követő hashártya-összenövések életre szóló bélműködési zavarokat okozhatnak.

Colitis ulcerosa

Néha enyhébb, de gyakran heves, kólikaszerű, a bal alsó hasfélben érzett fájdalommal járó betegség a fekélyes vastagbélgyulladás, amelyet eleinte nyálkás, majd véres hasmenés kísér. A fekélyes elváltozás komoly vérveszteséget okozhat; a gyulladásos vastagbél nyomásérzékeny. A diagnózis általában kolonoszkópiával állítható fel; eredete szövetmintavétellel igazolható. Úgyszintén vérzéssel járhatnak a vastagbél polipos elváltozásai, s a fájdalom jellege olykor hasonló.

Mérgezések

Az ólommérgezés kólikaszerű hasfájást okozhat. Gyakran észleltük ezt a formát a míniumfestékkel hamisított paprika forgalmazása idején. Hasonló tünettel járhatnak a fluormérgezések. (A fogszuvasodás megelőzésére adott fluorkészítmények mértéktelen szedése úgyszintén hasi kólikát idézhet elő.) A magas nitráttartalmú növények (spenót) csecsemőkorban hasi görcsöket okozhatnak.

Porphiria acuta

Görcsös hasi fájdalmakkal, bélelzáródásra jellemző tünetekkel járhat a károsodott hemoglobinlebontás. Izomvédekezés nincs, de izomfájdalmak, érzéskiesések kísérhetik. Egyes gyógyszerek rohamot provokálhatnak (pl. barbiturátok, szulfonamidok). Az anyagcsere-betegségek közül a cukorbetegség rosszul vagy nem kezelt formáiban igen komoly hasi fájdalmak jelentkeznek, de az anyagcsere helyreállításával a panaszok megszűnnek.

Végezetül...

Talán riasztó lehet, hogy mi minden állhat az egyszerű hasfájás hátterében. A fájdalom csak felhívó jel, tisztázása nem mindig könnyű feladat, de a betegség igazolása vagy kizárása kemény orvosi feladat. Néha úgy tűnhet, hogy indokolatlanul sok vizsgálatot végzünk, de ez mind azért történik, mert a tünetek hasonlóak, ám a betegségek különbözőek, és kezelésük is eltérő.