SZELEKTIV KISMAMA INFO
DR.BAUER BÉLA
-SZATMÁRNÉMETI-
-2O11-
ELŐSZÓ-
Ebben a munkámban a gyermekgondozás,finomabb,intimebb
érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni.Különös tekintettel az
anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi összefüggésekre,a gyermek alkati
jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés a gyermeklélektan problémáira.
De megemlitek még számos hasznos gyakorlati kérdést is..
Mindezeket a nagy tanitómestereim munkáinak a
szellemében és a kortárs kiváló a gyermekvédelemben munkálkodó munkatársaim
segitségével.
A gyermekgyógyászat önállósodása óta a magyar
gyermekorvosok nemzetközileg is jelentős szerepet játszottak a szakma
fejlesztésében. A sok kitűnő szakember közül a nagyvilágban különösen
Schöpf-Merei Ágoston, idősebb és ifjabb Bókay János, Heim Pál nevét
ismerik, és az orvostörténelem nagyjai között emlegetik. Méltán sorolható
mögéjük Kerpel-Fronius Ödön, aki századunk harmincas éveitől ötven éven át
külföldön az egyik legsikeresebb és legismertebb, hallatlanul népszerű
magyar klinikai kutatója volt, jelentősen hozzájárult a csecsemőkori
só- és vízháztartás zavarainak korszerű kezeléséhez és ezzel a halálozás
csökkentéséhez.
A mai orvosnemzedék már nem érte meg
őket-a gyermekgyógyászat legnagyobb alakjait a klasszikus német
gyermekgyógyászat alapitóit –mint
Rominger-Feer-Kleischmidt-Glannzmann-Heubner-Pfandler-Fanconi-Walgreen-vagy a
franciák kiválóságait-mint-Moro-Debre-Lelong-az angloxaxon irodalom valamivel
fiatalabb generációja-mint-Nelson-Barnett-Caffey-Kempe-Kelalalis King-
Én még lecsipegettem,lelopkodtam értékalkotó munkájukból.Mindannyiuknak
a polcomon áll a a gyermekgyógyászati könyve.A Kerpel Fróniusz áatal irt
–Gyermekgyászat-egész pályámon végigkisért mint megbizható imakönyvem.Jártam a
klinikáján –Pécsen és ezen alkalommal jobban megerősödött bennem ennek a
kiváló embernek a szellemisége.
Ezért
emlékezem hálával és a legnagyobb tisztelettel emberi és orvosi
tisztességük előtt..
Szatmárnémeti-2o11-December-31--én
Dr.Bauer Béla
INDEX
DECEMBER
· AZ ÉRZÉKENY, VISSZAHÚZÓDÓ GYERMEK.
· HOGYAN KEZELJEM A GYERMEKEM AGRESSZIÓIT??
· LEGYÜNK ELŐVIGYÁZATOSAK A HÁZIÁLLATOKKAL
· PROBLÉMÁS GYERMEK AZ ISKOLÁBAN
· A GYERMEKKORI BŰNÖZÉS OKA LEHET A SZEGÉNYSÉG
· EGYEDÜLÁLLÓ ANYUKÁK ÉS A TÁRSKERESÉS
· MIÉRT ROSSZALKODNAK A GYEREKEK
· 5 DOLOG AMIT TUDNOD KELL AZ ALVÁSROL
· A NEHEZEN NEVELHETŐSÉG FOGALMA
· HA A GYEREK HISZTIS ÉS NEVELETLEN
· A GYERMEKKORI DADOGÁS OKAI ÉS KEZELÉSE
· SZÜNTESSÜK MEG AZ ÉJSZAKAI FOGCSIKORGATÁST
· A CSALÁDON BELÜLI NEMI ERŐSZAK
· KISBABÁK-KISGYERMEKEK-TEJFOGAK
· ÉJSZAKAI FELRIADÁS-PAVOR NOCTURNUS-
· MANIKÜRPARTI ELKÉNYEZTETETT ÖTÉVESEKNEK
· A DICSÉRET IS ÁRTHAT A GYEREKNEK
· AZ ÉRVÉNYESÜLÉS NEM AZ -IQ- MULIK
· A GYERMEKKORI ALKOHOLFOGYASZTÁS
· BŐVEBBEN A GYERMEK BÁNTALMAZÁSÁRÓL
VAN AKI JÓL TANUL -VAN AKI ROSSZUL
· EGY ÉLETRE SZÓLÓ LELKI TRAUMA
GYERMEKKORBÓL
· ALBERT EINSTEIN ISKOLAI BIZONYITVÁNYA
· A TÁRSAI VERIK A GYERMEKEM AZ ISKOLÁBAN
· A TERHESSÉG ALATT FOGYASZTOTT ALKOHOL ÁRT A BABÁNA...
· ALKOHOL FOGYASZTÁS KAMASZKORBAN
· TERMÉSZETBARÁTOKNAK-SVÁJCI ALPOK
· AZ AIDS TÜNETEI ÉS MEGELŐZÉSE
· EGYÜTTÉLNI A HIPERAKTIV GYERMEKKEL
· ÁTTÉRÉS A TERMÉSZETES TÁPLÁLÉKOKRA
· VELESZÜLETETT BŐRELVÁLTOZÁSOK
· A GYEREKKORI HIRTELEN KIALAKULÓ HEREFÁJDALMAKRÓL
· ÚJSZÜLÖTTKORI ULTRAHANG VIZSGÁLATOK
· BŐRJELENSÉGEK-BETEGSÉGEK CSECSEMŐKORBAN
· A CSONTTUMOROK FELISMERÉSÉRŐL
· MIT SPORTOLHAT A GYERMEK HA LÚDTALPAS
· ÖNÉRTÉKELÉSI KONFLIKTUSOK ÉS A SERDÜLŐKOR
· AZ ISKOLÁSKORU GYERMEK JELLEMZŐI
· LELKI EREDETÜ SZERVI BETEGSÉGEK KAMASZKORBAN
· A KREATIV GYERMEKNEVELÉS TITKAI
· GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS IDÉZETEK
· ULTRAHANGOS VIZSGÁLAT IKERTERHESSÉGNÉL
· A PELENKADERMETITISZ MEGELŐZÉSE
· -SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN-
· A 4-6 ÉVES GYERMEK NEVELÉSI PROBLÉMÁI
· A JÓ ALVÁS FELTÉTELEIRŐL GYERMEKNÉL
· HOGYAN SEGÍTSÜNK A VESZÉLYEZTETETT DIÁKOKON.
· GIARDIOSIS -LAMBLIAZIS-KUTYÁKBAN,MACSKÁKBAN
· HA APU ÉS ANYU MÁR NINCSENEK EGYÜTT
A GYERMEKKORI MOZGÁSFEJLŐDÉS
JELLEMZŐI
NOVEMBER
· ÖRÖMÖK ÉS KŰZDELMES NAPOK EMLÉKEI
· MIT TEHETÜNK AZ IMMUNRENDSZERÜNK ERŐSITÉSÉÉRT
· A KISISKOLÁS GYEREK ÉS A TELEVIZIÓ HATÁSA
· NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN
· A SZORONGÁS,FÉLELEM LEKŰZDÉSE GYERMEKEKNÉL
· FIGYELEMZAVAROA,HIPERAKTIV GYERMEK.MI A TEENDŐ.
· MIÉRT IS ROSSZALKODNAK A GYEREKEK ???
· TUDNIVALÓK A CLAMYDIA FERTŐZÉSRÖL.
· ROSSZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI
· ROSSZ ANYA VAGYOK?/JOBBAN SERETEM AZ EGYIK GYERMEK...
· AZ EMBERI KAPCSOLATOK-A CSALÁD
· A FÜLBEVALÓKRÓL GYERMEKKORBAN
· TEMPERAMENTUM-EGYEDI JEGYEK CSECSEMŐNÉL
· ÖSSZEFÜGGÉSEK A GYERMEK VISELKEDÉSE ÉS A ROSSZ HÁZ...
· A VERÉS EGY ELAVULT NEVELÉSI MÓDSZER....
-JÓ GYEREK-ROSSZ GYEREK-TANÁCSOK
STATISZTIKAI ADATOK 11 HÓNAP UTÁN
SZEMÉLYISÉGVONÁSOK KISGYERMEKKORBAN
A SZÜLŐK HIBÁJA ??/MEG KELL ELŐZNI AZ ELK;NYEZTET...
· A KORAI LEFEKVÉS SEGITI A GYERMEK FEJLŐDÉSÉT
· EGYES BETEGSÉGTÜNETEK TÉVES ÉRTÉKELÉSÉNEK AZ ELKE...
· -GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-
· HOGYAN
NEVELJÜK GYERMEKÜNKET 1 ÉVES KOR ALATT
EGYES BETEGSÉGTÜNETEK TÉVES ÉRTÉKELÉSÉNEK AZ ELKE...
· -GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS.-
· HOGYAN
NEVELJÜK GYERMEKÜNKET 1 ÉVES KOR ALATT
Vajon létezik-e nevelés gyermekünk 1 éves kora
alatt? Szüksége
van-e egy csecsemőnek nevelésre? Ha igen, milyen formában? Milyen nevelési
formákat alkalmazzunk, vagy egyáltalán alkalmazzuk-e? Mit mond
erről a tudomány?
Tudományos írásokat olvasva természetesen nem találunk így erről a témáról
semmit, nincs kiemelve,
milyen nevelési eszközöket alkalmazzunk, alkalmazhatunk babánknál, aki épp
nagyban próbál beilleszkedni ebbe a bonyolult világba.
A tapasztalat
azt mutatja, hogy az érzelmi nevelés játszik itt
nagyon nagy szerepet, megtanítjuk gyermekünknek, hogy a karjainkban
biztonságban van, itt megpihenhet, és ránk mindig számíthat.
Ez
az első, és legfontosabb, amit meg kell tanítanunk kicsinyünknek. Az érzelmi nevelést pedig ösztönösen
teszi minden édesanya, édesapa. A gyermekünk iránt érzett szeretetünk pedig
örök, és feltétel nélküli. Mivel ez teljesen ösztönös kell, hogy legyen,
talán nem is lenne érdemes róla beszélni, és mégis.
Igenis,
érdemes, hisz , egy rohanó világban élünk, és néha bizony oda kell figyelnünk, vajon
tényleg mintaként reagálok egy-egy szituációban, vagy épp aznap símogattam-e,
öleltem-e gyermekemet?
Tőlünk tanulja
meg a gyermek, hogyan nyugtassa meg magát, hogyan kezelje „indulatait”. Mi
adjuk neki a mintát, rólunk másol.
Csecsemőnk
igenis látja, érzi rajtunk, ha nyugtalanok, idegesek vagyunk, így pedig ő
sem fog tudni megnyugodni. Mi pedig azt szeretnénk elérni, ha a karjainkban megnyugvásra találna, és
innentől tudni fogja, melyik az az állapot, amit el kell érnie ahhoz, hogy
ő maga is nyugalomra leljen. Babánk látja arckifejezésünket, érzi reakciónkat,
hogyan jelzünk vissza egy-egy sírására, ebből következtet, hogyan
kommunikáljon velünk, és mi is idomulunk hozzá.
Melletünk
tanul meg egyre bátrabb lenni. Babánk tudja, hogy tőlünk függ, szükségleteit mi elégítjük ki, evés,
ivás, pelenka, ruha, alvás, szeretet, ölelés, és ha érzi, hogy mindig mellette
állunk, bátran próbálkozik bármivel, hisz mi ott vagyunk mellette, támogatjuk.
Itt lehetne talán
beszélni a sírni hagyásról, hordozásról, de úgy érzem, erről olvashatunk
eleget az interneten.
Elég talán annyit leírnom ezzel kapcsolatban, hogy babánk sírással kommunikál, ha sír, valamit közölni
szeretne, és reagáljunk rá, hisz azt szeretnénk vele megtanítani, hogy ránk bármikor számíthat, és
nem azt, hogy oldja meg egyedül, ha tudja.
Hordozással pedig
egy további szükségletét elégítjük ki, nagyon nagy szüksége van a testkontaktusra, ha
gyermekünk kívánja, adjuk meg neki.
"Ha az anya
gondoskodó, ősbizalom alakul ki. Ha viszont nem elégíti ki a baba
szükségleteit, ősbizalmatlanság jön létre. " A csecsemőben a mellőzöttség, az
elhagyatottság kontrasztjaként fokozatosan kialakul az a tudás, hogy létezik
valami, valaki rajta kívül is, aki gondozza, vigyáz rá, eteti."
Forrás: Balogh Éva: Fejlődéslélektan
Megmutatjuk neki,
hogy nálunk egyfajta pszichikai biztonságban van, mi mindig szeretni fogjuk, hozzánk bármikor
odajöhet, átöleljük, szeretjük őt.
Következő
lépés talán, a ” mit nem szabad” téma lehet. Hogyan tanítsuk meg gyermekünknek, hogy a
virágainkat ne tépkedje, hogy a késeket ne bányássza ki a fiókból, hogy a
vázáinkat ne törje össze? Hogyan viselkedjen, ha elmegyünk a nagymamához, vagy
a barátainkhoz, vagy leendő barátjával?
Amit én látok, hogy a szülők kifogytak a
türelemből. Mai rohanó világunkban nincs időnk szinte
semmire, sajnos lassan a gyerekeinkre sem. De akkor miért hoztuk őket a
világra? Nem azért, hogy gyönyörködjünk bennük, szeressük őket, és
megadjunk nekik mindent, amire csak szükségük van? Szükségletei közé tartozik
az evés és pelenkázás mellett ugyanúgy a szeretet, a türelem, és az, hogy
megtanítsunk neki mindent, amit csak tudunk.
Ehhez pedig türelem
kell. Ha elsőre nem
teszi azt, amit mi szeretnénk, vagy úgy, ahogyan mi szeretnénk, akkor bizony el
kell mondanunk többször, és ez az egy éves kor alatti porontyainknál méginkább
így van. Tapasztalatom szerint rengetegszer kell elmondani egyvalamit, hogy az
biztosan úgy történjen, ahogyan mi , felnőttek elvárjuk.
Vegyünk egy példát: Kisfiam, ne tépkedd a
virágaimat!
Bizony, a gyermek továbbra is tépkedi a virágott. Mondjuk el még
egyszer, meg még egyszer. Ha nem reagál, emeljük a hangunk, és éreztessük, hogy
az nem jó, amit csinál. Közben magyarázzuk el, hogy, a virágnak nem jó, ha
letépjük a levelét, fáj neki, és mi sem gyönyörködhetünk benne. Ha nem reagál,
odamegyünk, és mindannyiszor elvesszük a kezét a virágtól. Itt tényleg
szükség van a türelemre, de megéri. Gyermekünket nem félemlítettük meg, nem
bántottuk, mégis tudtára adtuk, hogy nem jó amit csinál, nem helyénvaló. Néhány
gyermeknek talán már elég az emelt hang is, de némelyiknek még ennél is több
kell. Ha végképp nem reagál, már 2o-adszorra sem, akkor elvisszük a virágtól
és mondjuk közben, hogy nem szabad a virágot bántani, stb... Másnap,
harmadnap ugyanígy járjunk el, fontos a következetesség is. Amit hétfőn
nem szabadott, azt kedden, szerdán sem szabad, és akkor sem szabad, ha a
kispajtás nálunk van, vagy akkor sem, ha anya épp fáradt, és nincs ereje
semmihez.
Sokan gondolják, hogy ugyan minek magyarázzak a
babámnak, úgysem érti. De bizony többet megért, mint gondolnánk. Ha
nem is
Egy éves kor alatt még (és még sokáig) a gyermekek
nem egymással, inkább egymás mellett játszanak. Viszont, így
szocializálódnak, vigyük őket sokat társaságba, játszópajtásokhoz. A
következetesség itt is fellép. Amit otthon nem szabad, azt a szomszédban sem,
illetve kérdezzünk rá, ha valami olyat csinál gyermekünk, amit nálunk otthon
szabad, de lehet, hogy épp másoknál nem. Alkalmazkodjunk
SZELEKTIV KISMAMA INFO. http://www.boldogcsalad.hu-
GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS-
A legtöbb család számára egy gyermek nem elég. Nálunk még mindig a két gyermekes az elfogadott, ideális családmodell.
A szülők második gyermekük tervezésekor, elsősorban első csemetéjük érdekeit helyezik előtérbe, ezzel némileg háttérbe szorítva saját kényelmüket, anyagi érdekeiket, vagy a karriert.
Sokak szerint a gyermeknek szüksége van legalább egy testvérre ahhoz, hogy egészségesen szocializálódjon. Nos, azok a szülők akik nem osztják ezt a véleményt és az egykét favorizálják, a gyakorlatban hamarosan szembesülnek gyermekük önzőségével.
Sokan kényszerből nem vállalnak második gyermeket, és nem kényelmi okok miatt. Gyakran az anyagi lehetőségek vagy egészségügyi problémák szabnak határt a családi kör bővítésének, illetve egyes édesanyákat a terhesség és a szülés során szerzett rossz tapasztalatok tartanak vissza az újabb gyermekvállalástól.
Egyes kutatások az egyke gyerekek pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet. Eszerint az egykék jobban teljesítenek az iskolában, különösen matematikából és irodalomból. Jobban igyekeznek barátokat szerezni, rugalmasabbak a nemek közti munkamegosztás terén, mint nagycsaládból érkező társaik.
Ha még nem vagy biztos benne, hogy hány gyermeket szeretnél, teszteld le magad, hogy készen állsz-e a következő gyermek fogadására!
Természetesen ezt rajtad kívül senki sem tudhatja jobban. Sokak szerint ez még bonyolultabb kérdés, mint az első gyermek esetében volt. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy legyen-e baba, hiszen döntéseddel az egész család életét készülsz felforgatni. Minden újabb gyermek esetében ezért át kell gondolni, hogy az érkező kis jövevény, hogyan fogja megváltoztatni a család életvitelét, a munkátokat, a családi kasszát, a kapcsolataitokat, és nem utolsó sorban a többi gyermeketeket. Nem árt ezt a kérdést alaposabban körbejárni a döntéshozatal előtt.
A legtöbb szülő számára nagyobb dilemmát okoz annak eldöntése, hogy mikorra időzítse második gyermekének érkezését annál, hogy legyen-e egyáltalán következő gyermek.
Meglehetősen vitatott kérdés, hogy mekkora az ideális korkülönbség a gyermekek között. Vajon az a helyes, ha egymás után jönnek a kicsik, és - hasonló érdeklődési körük miatt - könnyebben tudnak egymással játszani? Esetleg az a jobb, ha van néhány év korkülönbség köztük, így többet tudunk velük külön-külön is foglalkozni?
Ugyan kutatások nem bizonyítják ennek helyességét, mégis a legtöbb szakember 2-3 év korkülönbséget tart ideálisnak a testvérek között, és a legtöbb család is erre a következtetésre jut idővel.
Sokszor kerülünk olyan helyzetbe életünk során, hogy nincs módunk jól átgondolt döntést hozni. Különösen igaz ez akkor, ha szerelemről, vagy más, érzelmektől túlfűtött témáról van szó. Felsorolunk néhány dolgot, melyeket célszerű mérlegelnünk a nagy döntés előtt.
Ahogy az előzőekben már utaltuk rá, nem javasolt terherbe esni, ha a legkisebb családtag még nem töltötte be a 6 hónapos kort.
A többség ebben egyetért, ám a továbbiakat tekintve különböznek az álláspontok. Vannak, akik szeretnék korban minél közelebb tudni csemetéiket egymáshoz. Szokásos érveik szerint, így játszótársai lehetnek egymásnak, valamint nem nyúlik bele a nevelés időszaka az öregkorba.
A másik tábor viszont addig tolná ki következő baba érkezését, amíg csak lehet, mondván, hogy így több idő jut a nevelésre, és az idősebb testvér jobban felkészíthető a kistestvér érkezésére.
A család életvitele teljesen rendezett? Sikerült
megoldani
A pénz nem
Nők esetében, a termékenység szempontjából ez nagyon fontos kérdés. Például, ha 38 éves vagy és két gyermeket szeretnél még, akkor a 2-3 év kihagyás a két gyermek között luxus. Viszont, ha 30 alatti vagy és nincs semmiféle egészségügyi problémád, mely a termékenységedet befolyásolná, akkor nyugodtan kezelheted rugalmasabban a dolgot. Beszélgessetek el partnereddel erről, hiszen a legtöbb embernek van elképzelése arról, hogy mennyi idősen szeretné nevelni a gyermekeit.
Néha az egyik szülő már készen áll, míg a másik még nem. Nehéz állandóan szinkronban lenni egymással. A probléma megoldását kezdjük mindig a nézeteltérések tisztázásával! Üljünk le és egyeztessük a szempontjainkat! Tudom; ezt sokkal könnyebb leírni, mint véghezvinni és talán nem is oldódnak meg azonnal a gondok, de valahol el kell kezdeni. Sokat segíthet, ha másokkal is beszélünk a dologról, akár egy internetes fórum keretében.
Igen. Mérlegelni kell a pozitívumokat és a negatívumokat is, de ez alapvetően egy olyan döntés, amelyben egyáltalán nem baj, ha a szív irányít.
Ha még egy gyereket szeretnél és ebben a partnered is teljes mellszélességgel támogat, akkor ne habozz tovább, vágj bele! Csak arra koncentráljatok, amit a boldog jövő tartogat számotokra!
Forrás.WWW.google-
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Kétségtelen, hogy mindenki a legjobbat akarja a gyerekének,
és hajlamos minden olyan orvosi javaslatot figyelmen kívül hagyni, amely ugyan
pillanatnyilag fájdalmas is lehet – mint például a fájós fül felszúrása –, ám
hosszabb távon a gyermek egészségét szolgálja.
.
Mi az, ami valóság, mi az, ami mítosz,
esetleg féligazság?
Nem szabad a gyerek fájós fülét felszúrni, mert
utána majd újra minden egyes fülfájásnál fel kell, vége-hossza nem lesz a
fülfelszúrásnak – él a
köztudatban.
Ez tévhit. Ha a fül-orr- gégész
azt mondja, hogy fel kell szúrni, azt jobb megengedni, mert genny került a
dobüregbe. Ez nyomja kifelé a dobhártyát. Ha megengedjük, hogy felszúrják,
akkor perforálnak rá egy apró lyukat ott, ahol nincsenek hallóidegek.
Így nem sértenek semmit. Ha viszont nem engedjük meg, hogy felszúrják, a
genny úgyis utat tör magának. Ha kifelé tör utat, akkor egy olyan helyen is
kiszabadulhat a dobhártyán, ahol hallóideg van, s ez halláscsökkenéssel jár. Ez
még mindig a jobbik eset, mert az agy felé, befelé is utat törhet, akkor jön az
agyhártyagyulladás.
Ha lázas a gyerek, antibiotikum kell neki.
Nem biztos. Vírusfertőzésre nem kell
antibiotikum. Ha megfelelő lázcsillapítás mellett is visszatér
a láz, 2 és fél-3 nap után is, akkor vissza kell vinni az orvoshoz, mert
fennáll a felülfertőződés lehetősége. Akkor már lehet, hogy
antibiotikum kell neki.
Az viszont fontos, hogy az antibiotikum szedését, akkor sem szabad abbahagyni,
ha jobban van a gyerek. Csak az orvos által előírt gyógyszert és az
általa előírt adagban, valamint ideig kell szedni.
Ha a gyerek manduláját ki kell venni, egy
füst alatt mind a kettőt el kell távolítani.
Egyáltalán nem biztos. Gyakori középfül-gyulladás, sűrűn előforduló
felső légúti betegségek, horkolás, halláscsökkenés jelezheti, hogy ki kell
venni az orrmandulát.
A garatmandula viszont nagy
szűrő. Ha gócként szerepel valamilyen, az egész
szervezetet érintő betegségben, vagy gyakori tüszős mandulagyulladás
lép fel, akkor ki kell venni..
Mi a láz?
A láz a szervezet védekező működése
során alakul ki. Általában valamely kórokozó (vírus, baktérium,
gomba stb.) jelenlétére utal, de gyulladásos, daganatos folyamatot is jelezhet
számunkra.
Ha lázas, jól be kell takarni, fel kell öltöztetni,
nehogy még jobban megfázzon.
Nem így van. Ki kell
takarni, könnyű pizsamába kell öltöztetni a lázas beteget.
Így tudja leadni a teste a hőt, és könnyebben lemegy a láza.
A beteg gyereket ágyban kell tartani
Ez sem feltétlenül igaz. A bágyadt,
erőtlen gyerek úgyis ágyban marad. A pihenés gyógyulást jelent. Ha van egy
kis ereje, úgyis járkál, mozog. Nem kell kötelezni az ágyban fekvésre. Lázasan viszont nem mehet levegőre.
Ha hány, gyorsan meg kell itatni, ki ne száradjon.
Téves. Hányáscsillapítót kell neki adni, szájon át, vagy kúp
formában. Ha benne marad a szájon át adott szer, akkor egy félóra
múlva óvatosan, kortyonként igyon.
Ha még nem kapott gyógyszert, 10-15 perc után kaphat apró kortyokban
folyadékot.
Elektrolit oldatok
Miért jótékony hatásúak az elektrolit oldatok?
A hasmenéssel elvesztett különböző ionokat, mint például a nátriumot,
káliumot, klórt és más fontos anyagokat pótol a szervezet számára. Ezek az
oldatok cukrot is tartalmaznak, ami azért fontos, mert a só önmagában nem
szívódik fel a hasmenős beteg szervezetéből, viszont a cukorral együtt
igen. Ha gyermekünk semmilyen elektrolit oldatot nem iszik meg, éppen ezért
cukros-sós teát is lehet vele itatni.
A hasmenésben szenvedő gyerek bármit
ehet, ha már jobban van.Ez nem igy van.A hasmanés diétás kezelésének a három alapvető elemét be kell
tartani-a hidrikus étrend-az átmeneti étrend és az újratáplálás.
A diéta betartásának fontos eleme a tejmentes étrend (vajat sem
szabad fogyasztania).
A hasmenés alatt ugyanis a bélbolyhok száma csökkenhet, így nehezebb
megemészteni a tejet és a tejtermékeket. Ez akár egy újabb hasmenést
eredményezhet, ezért kell óvatosnak lenni.
A kötőhártya-gyulladást pár nap alatt
meggyógyítja a rendszeres kamillateás lemosás.
Sokszor ez nem elég. Kiegészítésként
alkalmazható, de a szemcseppre szinte mindig szükség van.
Ha van az ismeretségi, rokoni körben
fertőző, például himlős gyerek, el kell vinni hozzá az
egészségest, hadd
Fontos tudni!
A kiütéses betegségek egy nagyon összetett
területet képeznek, így
Ha már himlős lett, a rázókeverék
enyhíti a viszketést, gyógyítja a kis hólyagokat.
A bárányhimlő kezelése módosult. Ma
már nem adunk rázókeveréket, mert alatta elindulhat egy
felülfertőződés. Inkább belülről csillapítjuk a viszketést,
antihisztaminnal.
Kívülről lehetőleg semmi ne érje a hólyagokat, se rázókeverék, se
hintőpor.
Maximum Betadin oldattal kezeljük. Régen azt is tiltották, hogy víz érje a
gyereket, ma már ez sincs így: ugyan nem ajánljuk a fürdést, viszont nyugodtan
zuhanyozhat.
Ha beteg a gyerek, adjunk emelt dózisú multivitamint,
mert attól gyorsabban gyógyul.
Kaphatja, de nem mindegyiket. Egy
dologra azonban nagyon kell figyelni: ha vasat is tartalmaz a készítmény, meg
kell vonni, mert a vas a baktériumokat és a vírusokat is táplálja. Így
hátráltathatja a gyógyulást.
A homloküreg-, arcüreggyulladástól
szenvedő gyerek arcát melegíteni kell.
Igen, de csak láztalan állapotban lehet így segíteni. Az mindegy,
hogy ehhez infra lámpát, meleg sót, vagy melegítőpárnát használunk.
A köhögés és csillapítása
A köhögés számos betegség tünete lehet, például
gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, idegentest
félrenyelés, asztma, allergia, immuneredetű tüdőbetegség, reflux,
stb., ám elsősorban a megfázások kapcsán fordul elő.
A légúti fertőző betegségeket leggyakrabban vírusok és/vagy
baktériumok okozzák, cseppfertőzéssel - azaz köhögéssel, tüsszentéssel -
terjednek. A kórokozók hatására az orr- és garatnyálkahártya megduzzad, a
légcső, a légző rendszer nyálkahártyája begyullad, és ezáltal ingerli
az úgynevezett köhögési receptorokat.
A veleszületett légúti betegségek, a rossz
szociális körülmények, az immunrendszer betegségei, az alultápláltság és
természetesen több más betegség mind fontos rizikótényező a megfázásos
köhögés kialakulása számára.
Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a dohányzás,
illetve a dohányfüstös környezet veszélyére! Sajnos nem egyszer
találkoznak az orvosok olyan esettel, amikor a gyermek rendszeres fulladását a
dohányfüstös környezet provokálja. A cigarettafüstben lévő anyagok ugyanis
állandó gyulladásban tartják a légutakat, így azok könnyebben támadhatóvá
válnak számos kórokozó számára.
A köhögés típusai
Ugató köhögés. A köhögést három
típusba lehet sorolni. Az első a sokak számára ismert ugató köhögés. Ez a
köhögés sokszor a legváratlanabbul, az éjszaka közepén jelentkezik. Gyermekünk
kutyaugatás szerűen köhög, rekedt, belégzése nehezített. Ezt a köhögést a
gége illetve a gége alatti terület gyulladása eredményezi, melyet leggyakrabban
vírusfertőzés okoz. A gége gyulladásakor a légutak kiszáradnak, a
nyálkahártya megduzzad, ezáltal a légutak szabad átjárhatósága a levegő
számára csökken.
Három éves kor alatt a légutak fejletlensége
miatt a betegség a légutak elzáródását eredményezheti, ezért mindig vegyük
nagyon komolyan a tüneteket. Gyermekünket takarjuk be, nyissunk
ablakot (a beáramló párás levegő jót tesz, átnedvesíti a száraz légutakat). Menjünk azonnal az ügyeletre. Ha nagy a baj, hívjunk
mentőt!
Hároméves kor felett szerencsére a légző
rendszerben a porc annyira megerősödik - kivéve egyes légúti
fejlődési rendellenességekben -, hogy a betegség már nem jelent ilyen
veszélyt gyermekünkre.
Száraz köhögés. A száraz köhögés
általában vírusfertőzések kapcsán jön létre. Rendszerint a
hörghuruthoz, légcsőhuruthoz, mellhártyagyulladáshoz kapcsolódik, de a
tüdőgyulladás tünete is lehet. A gyermek nem egyszer kimerül a sok
köhögéstől, mely hányást is provokálhat.
Váladékos köhögés. A harmadik típusú
köhögés a felszakadozó köhögés, amely általában arcüreggyulladásra, a
hörghurut bizonyos fajtájára illetve tüdőgyulladásra utalhat.
Természetesen van a kevert típusú köhögés, melynek során a száraz és szakadozó köhögés keveredik egymással. A felszakadozó köhögés során köpetürítés is előfordulhat, melynek jellege hozzájárul a diagnózis felállításához.
Jellemző a gyermekkorra hogy csak 7 éves kor után ürit
köpetet.Addig a légutakból származó váladékot lenyeli,hogy egy
erőteljesebb köhögési roham után azt kihányja.
Mit észlel orvosunk a vizsgálat alatt?
Általában a torok vérbő, arcüreg gyulladás
esetén hátul a garatfalon sárgás-zöldes genny csordogálása észlelhető, az
orrból vízszerű vagy gennyes váladék folyik. A tüdő feletti
hallgatózással a tüdő-, a mellhártyagyulladás és a különböző típusú
hörghurutokra jellemző hallgatózási leletek észlelhetőek. A mellkas
tapintásával, kopogtatásával orvosunk további információt gyűjt a
betegségre vonatkozóan.
. Időnként szükség lehet mellkas illetve
arcüreg röntgenre, köpetürítés esetén annak mikroszkópos illetve
tenyésztéses vizsgálatára is. Speciális esetben számos egyéb vizsgálatot
végeznek, például: allergia teszt, légzésfunkciós vizsgálat, mellkas
átvilágítás, mellkas CT.
Hogyan történik a kis beteg gyógyítása?
Megelőzés
Fontos a minél többszöri levegőzés, az
otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése.
Ha lehet, gyermekünk sportoljon legalább 2-3 alkalommal hetente, táplálkozzon sokoldalúan, télen egyen vitaminkészítményt.
Gyakori felső légúti megfázások, tüdő- illetve
arcüreggyulladások esetében immunerősítő készítmény illetve a
Pneumococcus kórokozó elleni védőoltás segíthet. Erről
bővebben házi gyermekorvosuktól kérhetnek felvilágosítást.
Minden esetben érdemes orvoshoz vinni
gyermekünket, ám ezen túl mi szülők is elősegíthetjük gyermekünk
mielőbbi felépülését.
Kiütéses gyermekkori betegségek
A kiütéses betegségeket általában a
fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még
kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását
keltik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében érdemes több fajta bőrelváltozást
áttekinteni.
Pelenkakiütés. A pelenkakiütés
főleg csecsemőkorban fordul elő, és a kicsi popsijának pirosas,
gyulladt elváltozását jelenti. A vizelet, széklet savas maró hatására a
bőr védőrétege sérül, a bőr kipállik, begyullad. A kipállott
bőrön már mindenféle kórokozó könnyebben megtelepszik, a bőr
gombával, baktériummal, vírussal felülfertőződhet, így a látott képet
tovább "színesítik"
A megelőzés és a kezelés elősegítése érdekében gondosan,
Használjunk
Az
is lehet azonban, hogy gyermekünk a pelenka anyagára érzékeny, ilyenkor
érdemes másik fajta pelenkát vásárolni.
Méhcsípés allergia
A csípés helyén a bőr kipirosodik, a bőr feszül, fájdalmas
lesz. Néha a méhcsípés hatására allergiás reakció lép fel, viszkető,
csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások jönnek létre szerte a testen.
Az allergiás folyamat érintheti a gégét is: a gyermek nehezen veszi a levegőt, rekedt, majd a légutak elzáródhatnak.
Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni illetve
mentőt hívni, a segítség érkezéséig kalciumot itassuk a gyermekkel. A
méhcsípésre allergiás gyermekeknek a gyógyszerüket mindig maguknál kell
hordani, és méhcsípés esetén be kell nekik adni.
Allergiás bőrkiütés. A másik
nagyon gyakori bőrkiütés az allergiához társul. Kialakulhat
gyógyszerre, mosószerre, tisztálkodási szerre, rovarcsípésre, ételre, fémre,
napsütésre és még számos egyéb dologra történő érzékenység esetén.
A pirosas színű, a bőrfelszínből enyhén kiemelkedő kiütések
általában arcon, törzsön, gyakran testszerte keletkeznek. Egy részük
pontszerű, míg más részük csalánkiütésre emlékeztető, szabálytalan
határú nagyobb kiterjedésű elváltozások. A rovarcsípések esetén a kiütés
közepén található egy kis csatorna a szúrás helyén.
Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a
kiütést?
Sokszor
mi szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem,
vagy hogy mosószerváltás történt. Ha mégsem tudjuk az okot, orvosunk
sokszor akkor is ki tudja azt következtetni. Időnként azonban valóban
nehéz kideríteni a tényleges okot, ilyen esetekben vérvizsgálat lehet segítségre
a diagnózis felállításában.
Fertőző betegségek
Rózsahimlő.
A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő,
mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban.
Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem
részesültek védőoltásban.
Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem
oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három
hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a
rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!
Fontos tudni!
A bárányhimlő elleni védőoltás főleg azoknak javasolható,
akiknél az óvodáskorú, még bárányhimlőn át nem esett gyermek mellett
kiscsecsemő vagy terhes, még bárányhimlőn át nem esett anyuka van
Bárányhimlő. Az
óvodáskorúak között gyakran fordul elő a bárányhimlő. Sajnos az a
tapasztalat, hogy sokan még ma sem tudjuk, hogy is néz ki. A bárányhimlőt
a Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz
köhögéssel, tüsszentéssel) terjed.
A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése
előtte 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és a gyermek
tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási
idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz
közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas
fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké
alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2
kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája
is.
Mit érdemes tenni? Orvosuk hűsítő hintőport tud felírni a
kellemetlen viszketés enyhítése érdekében. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább
zuhanyozzon! A kis beteg ne menjen közösségbe, különösen kismamák, idősek,
beteg emberek társaságát kerüljék, mert rájuk nézve a bárányhimlő végzetes
lehet!
Kanyaró.-
Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási
időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség,
étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés jelentkezhet.
Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok,
garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés,
rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A
beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását
kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a
garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában
pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből
álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.
A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a
halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a
lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a
duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve
ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép
bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra
eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik.
Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó
hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést.
A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással
együtt hirtelen szűnik meg.
A kanyaró lefolyása természetesen eltérhet az eddig leírt klasszikus
menettől: megjelenése, a kiütések típusa, az egész betegség súlyossága
szerint többféle formát különíthetünk el. Az egész enyhe kanyaró (abortív
forma) járványos időben főleg a részlegesen védetteken
észlelhető, míg a súlyos, rosszindulatú forma (toxikus morbilli), mely
gyakran halálos kimenetelű lehet, leginkább a fejletlen egészségüggyel
rendelkező országokban üti fel a fejét.
Lyme kór. A Lyme kór a kullancs csípése által terjesztett
betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül
a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme kór elnevezésű
betegséget okozza.
Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans,
mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a
kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed,
közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen
számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal
keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme kór ellen védőoltás
nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.
Ótvar. Az ótvar főleg óvodás korúak között
fordul elő, a betegséget baktériumfertőzés okozza. Ez általában
gennyel telt hólyagos bőrelváltozás, legtöbbször az arcon, a száj
környékén, mely a kicsi vakarózása által továbbterjed a vakarási nyomok mentén.
A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a
társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek elkapja, mire az első orvoshoz
kerül.
Kezelése fertőtlenítő
oldattal, baktérium ellenes krémmel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos
tisztítása mellett.Egyes esetekben antibiotikum kezelést is igényel. Mivel
fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult
teljesen!
Egyéb bőrelváltozások
Fontos tudni!
A kiütéses betegségek egy nagyon összetett
területet képeznek, így
Bevérzések. A bevérzéses bőrelváltozások nem tartoznak
igazán a kiütéses betegségekhez, de küllemük miatt megtévesztőek. Méretük
alapján lehetnek apró, pontszerűek, illetve nagyobbak akár almányi
méretűek is. Keletkezhetnek sérülés, kötőszöveti gyengeség által, de
adódhatnak a véralvadási rendszer illetve több más betegség következtében is.
A bevérzések és az egyéb kiütések
elkülönítésére segítségünkre lehet az ujjbenyomásos
módszer.
Ha a "kiütés" felszínét ujjbegyünkkel benyomjuk, majd
felemeljük ujjunkat, akkor a bevérzéses bőrjelenség nem változik meg, míg
a többi kiütés (például egy csalánkiütés) pár másodpercig el fog halványulni.
A vérzéses bőrjelenségeket mindig komolyan kell venni, mert hátterében súlyosabb betegség is meghúzódhat.
http://www.negyes_csoport.abbcenter.com
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A körömrágás gyakran jelentkezik olyan gyermekeknél, akik korábban szopták az ujjukat.
Már „nagyok”, szeretnék elhagyni az ujjszopást, és e helyett a körömrágást kezdik el. Ezt feszültség levezetéseként is alkalmazzák. Gyakran a körömrágó gyermek nem is veszi észre, hogy megint a szájában van a keze. A tevékenység megnyugtatja, de sokszor súlyos formát is ölthet, károsíthatja a körömágyat, fertőzésekhez vezethet.
A szülők természetesen folyton rászólnak a
kicsire, de ez nem sokat segít, mert nem a probléma okát szünteti meg.
Kicsiknél a gyakoribb személyes foglalkozás, játék szüntetheti a szorongást.
A nagyobb gyermeknél is hatékony, ha a problémát okozó lelki terhet szüntetjük meg, akár gyermekpszichológus segítségét is igénybe véve. A körömrágás ugyanis nagyon sok gyermeket elkísér egészen késő felnőttkoráig, nehéz leszokni róla.
A körömrágás mint szorongásra utaló,
illetve azt levezető tünet legkorábban 4 éves
kor körül jelenik meg, gyakorinak azonban csak 6-7 éves kortól mondható.
Többnyire az ujjszopást váltja fel, (20
körömrágó gyerekből 15 megelőzően szopta az ujját),
valószínűleg azért ebben az életkorban, mert eddigre ezt a "kisbabás
szokást" már a gyerek is el akarja hagyni.
Míg az ujját szopó óvodás
cselekedete egyértelműen örömszerzésre irányul, és csak a
környezetét zavarja, az iskolába lépő 6-7 éves már szégyelli, hogy
efféle önnyugtatásra, saját maga kényeztetésére szorul, ezért a nyíltan
örömszerző ujjszopást a sokkal ellentmondásosabb körömrágásra cseréli.
A körmét rágó gyermek tulajdonképpen egy belső ellentmondást jelenít meg:
vágyom a kisbabás örömökre, de a cumizást már dedósnak, és szégyellnivalónak
találom, ezért haragszom is magamra, amiért nem tudok lemondani róla (az ujjak
felsebzése fájdalmas, önbüntető cselekvés.)
Nemcsak az iskolás életkor, de az iskola mint
helyzet is kedvez a körömrágás, és a hozzá hasonló tünetek (pl. hajtépés,
kézcsavargatás, fogcsikorgatás) kialakulásának, hiszen a gyerek
itt eddigi életéhez képest hirtelen sokkal nagyobb követelményekkel találja
szemben magát, miközben lényegesen kevesebb játékos-mozgásos
feszültség-levezetési lehetősége van, mint az óvodában. Különösen gyakoriak ezek a tünetek azoknál a
gyerekeknél, akik nagyon szeretnének
megfelelni a követelményeknek, akiktől szüleik is, és ennek nyomán egy
idő után már saját maguk is, mindenáron kiváló teljesítményt várnak el.
Egy másik elmélet szerint a
körömrágás a szeretteinktől való elszakadás fájdalmát is kifejezheti
szimbolikusan, a tépés, szakítás, sebzettség a szeretett személy hiányából
adódó bánatot fejezi ki. A gyermek
tünetével (mint oly sok más betegség esetében is), a passzívan elszenvedett
traumát fordítja aktívba, vagyis saját akaratából újra megéli, miközben
környezetének is megmutatja azt.
Bár a körömrágás általában
szorongásra utaló jel, nem feltétlenül
jelenti, hogy a gyerek beteg, vagy súlyos lelki bánata volna.
Felléphet átmenetei jelenségként az ujjszopás elhagyásakor, vagy amikor a kicsi új környezetbe kerül, nagyobb kihívásokkal találja magát szemben, esetleg kórházba kerül, vagy testvére születik.
Ha egy-két hét, hónap után a rossz szokás elmúlik, ha a szülő kérésére a gyerek könnyedén le tud mondani róla, nem kell foglalkozni vele.
Oda kell figyelnünk a dologra
azonban akkor, ha a gyerek keze szinte
folyamatosan a szájában van, ha körmei, ujjvégei már kisebesedtek, vagy, ha a
körömrágáshoz más tünetek is társulnak, pl. gyakori fejfájás,
hasfájás, alvási gondok,
beilleszkedési nehézség.
A szigor, a büntetés-jutalmazás ilyen esetekben nem
segít, inkább csak ront a helyzeten; a kicsit újabb, szorongáskeltő
feladathelyzet elé állítja, miközben figyelmét folyamatosan a körömrágásra
irányítja. Ha úgy érezzük, a dolog több mint múló rossz szokás, érdemes
szakember segítségével utánajárni, mi okozhatja a gyermek szorongását!
A kóros körömrágás azonban
(orvosi nevén onychophagia) sajnos nem
szüntethető meg apró trükkökkel, a pszichológusok ezt a kényszerbetegségek
közé sorolják.
Ilyenkor nem elég a tüneti kezelés, hanem a szorongás belső okát kell feltárni. Kórós körömrágás esetén tehát, - azaz amikor valaki tényleg állandóan rágja a körmét, és szinte már észre sem veszi, - nem árt pszichológust felkeres
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
KÉSZÜLJÜNK FEL A BÖLCSŐDÉRE
A bölcsődékben már 6 hónapos kortól várják a gyerekeket, de a legtöbben általában 1 éves kor körül adják be a piciket.
Ebben az életkorban a gyermekre még nagyon intenzíven hatnak az édesanya érzelmei. Ezért törekedjünk arra, hogy könnyű szívvel vigyük be, még ha az elhatározás nehezen született is meg. Fontos az, hogy a bölcsödével járó kezdeti nehézségeket az édesanya lehetőleg jó szívvel élje meg és biztos legyen abban, hogy gyermeke jó kezekben lesz.
A lelki megrázkódtatások és az új környezethez való hozzászokás nehézségei mellett gondolnunk kell arra, hogy a pici a bölcsiben másként fog majd étkezni, mint korábban otthon.
Azonban ha tudatosan felkészülünk erre az időszakra, akkor legalább ezen a téren nem ér minket meglepetés.
Íme néhány jó tanács ahhoz, hogyan vészeljük át ezt a nehéz időszakot:
Bölcsi aranyszabály: a beszoktatás előtt és a beszoktatás ideje alatt csak annyi változás legyen a kicsi életében, amennyi feltétlenül szükséges.
Bölcsi-be-szoktatás
Amikor eljön az idő és megtudjuk, hogy vissza kell
mennünk dolgozni, összeszorulhat a gyomrunk. Mi lesz a kicsivel, aki
jól szopik és még csak 1-2 dolgot eszeget? Nem szabad elkeserednünk, mert a
munkába állás nem jelenti
A bölcsödébe szoktatás előtti hetekben és a beszoktatás alatti időszakban ne változtassunk semmit drasztikusan a kicsi életében. Ne költözzön a család, ne rendezzük át a kicsi fekhelyét, ha még anyatejet kap a baba, ne a beszoktatás előtt pár héttel vagy nappal kezdjük el leszoktatni a napközbeni szoptatásról! Másfelől, ne adjuk úgy bölcsödébe, hogy otthon még napközben szopott. Könnyebb lesz a dolgunk, ha a baba bölcsödébe adás előtt esik át az elválasztáson, hiszen napközben is boldogulnia kell az édesanya nélkül.
Mielőtt bölcsibe kerül a pici
Bármennyire is szeretnénk 1 éves kor után is szoptatni, figyelembe kell vennünk, hogy bölcsibe kerülés során a baba táplálkozásán is változtatnunk kell, hiszen az a célunk, hogy gyermekünk az új környezetben is elfogadja az ételt, az ne legyen szokatlan számára, és jelenlétünk ne legyen a feltétele annak, hogy eszik-e a pici, vagy sem.
Ha 1 éves kor körül szeretnénk abbahagyni a szoptatást, akkor az elválasztást válasszuk. Ez azt jelenti, hogy 6 hónapos kor körül elkezdjük megismertetni babánkkal a főzelékeket, gyümölcsöket, de a baba fő tápláléka továbbra is az anyatej marad - napi 5-8 dl mennyiségben. A lényeg a sorrend!
Ha elválasztunk, akkor először adunk az új ételből és utána szoptatunk. Legelőször a délelőtti, majd a déli, legvégül a délutáni etetést követően hagyhatjuk el a szoptatást. A reggeli és az esti anyatejet célszerű 10 hónapos korig megtartani, majd a 11. hónapban elhagyni a reggeli szoptatást és reggel is tápszerrel kínálni. Legvégül az esti étkezésnél kínálhatjuk más táplálékkal a babát, amikor már 1 éves és még nem jár közösségbe.
Ha szeretnénk akár 2-3 éves koráig is szoptatni a babánkat,
akkor a hozzátáplálást válasszuk. Ezalatt azt értjük, hogy az új ételek
bevezetésekor a baba 8 hónapos koráig
Bölcsi trükkök az elválasztás/hozzátáplálás sikerességéhez:
• Az együtt fürdés és a fedetlen mell látvány a baba eszébe juttatja az anyatejet. Így jobb, ha átmenetileg, amíg nincsenek túl a nehezén, az anyuka nem mutatkozik előtte ruha nélkül.
• Az apuka nagyon sokat tud segíteni azzal, ha a cumisüvegezést rábízhatják, a mama inkább napközben babusgassa, dédelgesse a picit.
• A szülők mindig legyenek következetesek, tartsák magukat ahhoz, amit eldöntöttek.
Szoktassák a babát ahhoz, hogy mástól kap enni, nem csak az anyukájától. Ez segít majd a bölcsiben való beilleszkedésben. Otthon az apuka és a nagyszülők is etethetik a picit gyakorlásképpen.
Bölcsi koszt
Az ételek íze természetesen más a bölcsődében, mint a mama főztje, de általában ezzel könnyen megbirkóznak még a legkisebbek is.
A bölcsőde előnye, hogy a rosszul evő kisgyerekek a közösségben a többiek hatására általában jó evővé válnak.
A legtöbb helyen kétféle ételt főznek, az egyik mindig pépes, kimondottan az 1-2 évesek számára készül, a másik inkább darabos, ami a 2-3 évesek igényeinek felel meg. Mindig kérjünk pontos felvilágosítást az ételekről és az italokról is! A bölcsődékben a főzéshez is és az italokhoz is szinte valamennyi helyen tehéntejet használnak.
Ha gyermeknél valamilyen allergia vagy túlérzékenység áll fenn, tájékozódjunk, hogy az adott intézményben tudják–e megfelelően biztosítani a speciális táplálást.
Bölcsire készülünk nem csak lélekben, testben is!
Egészen biztosan számíthatunk kezdeti betegeskedésre, így célszerű a beszoktatás idejét a szabadságunk terhére végezni.
A betegség szinte elkerülhetetlen velejárója a bölcsödének, különösen az őszi időszakban. Ha van rá mód, akkor a munkába állást a bölcsőde után 1-2 hónappal időzítsük, így az első nehézségeket nem a munkahelyünkről kell megoldanunk, hanem bármikor otthonról „ugorhatunk”.
Megfelelő táplálkozással az immunrendszer a bölcsi előtt megerősíthető, például a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok segítik az immunrendszer működését és erősítik a baba szervezetét. A patikákban kaphatóak különböző prebiotikumokat és/vagy probiotikumokat tartalmazó készítmények, amelyek szintén a baba természetes védekezőképességét támogatják.
Bölcsi rutin
A bölcsőde napirendje nem biztos, hogy megegyezik az
otthoni rutinokkal. Egy éves korban a gyerekek a délelőtti és
délutáni alvást egyetlen, ebéd utáni alvásra váltják.
A bölcsődei beszoktatás alatt számítsunk arra, hogy az eddig nyugodt, kedves, nem „anyás”, nem hisztis gyermekünk megváltozhat.
Ehhez persze hozzájárulnak az életében amúgy is bekövetkező változások (szeparációs félelem, a járással a világ felfedezésekor tapasztalható ijedtség, stb.), ennek az oka sok esetben a közösségbe kerülés is lehet. A közösségben egész nap alkalmazkodnia kell, így estére elfárad és lehet, hogy otthon tombolja ki magát.
Anya és a bölcsi
Ne csodálkozzunk azon, ha az elválás nekünk is nehéz és eleinte szinte nem is tudunk a munkánkra figyelni. Néha nekünk is könny fut a szemünkbe, amikor a kicsi az orrát odadugja az ablakhoz, és úgy integet, amikor távozunk. Azt azért jó tudni, hogy az elválásnál, a kicsinél a hiszti és a sírás általában csak addig tart, amíg minket lát.
HarmoNet tipp:
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Az elkényeztetett gyerekek esetében legtöbbször a szülők túlságosan engedékeny viselkedése okozza a legfőbb problémát. A szülő-gyermek kapcsolat nem mindig zökkenőmentes, ennek ellenére továbbra is a következetes nevelés és példamutató viselkedés a leghatásosabb fegyver a szülők kezében.
De mit is jelent pontosan az, ha valakit elkényeztettek, melyek az elkényeztetés igazi veszélyei és hogyan kezeld a helyzetet, ha már megtörtént a "baj"? A legfontosabb: ne add fel, és lehetőség szerint állj ellen az elkényeztetésnek!
Mindannyian találkozhattunk már elkényztetetett gyerekkel már. Bizonyára ismerős a helyzet, hogy egy gyermek jelenetet rendez a játékbolt közepén és követelőzik vagy elvárja, hogy kedvezményekben részesüljön, illetve tetteinek ne legyen semmilyen következménye. Általánosságban talán úgy lehetne mindezt összefoglalni, hogy szüleik túl engedékenyek velük és túl sok mindent elnéznek nekik.
Az elkényeztetett gyermek egyszerűen jogot tart a túlzott szülői engedékenységre. A szülők nem írnak elő szabályokat és boldogan teljesítik gyermekük összes kívánságát. Pszichológusok szerint a legfőbb ok, amiért a gyerek környezete (szülők, rokonok, de akár a barátok is) engedékeny, hogy nincs egy racionális, tiszta képük a gyermek valódi igényeiről.
A szülők viselkedésükkel folyamatosan azon munkálkodnak, nehogy megbántsák gyermeküket. Például hajlandók bármit megtenni, hogy ne hallják sírni gyermeküket, azonban hosszú távon ez csak még több könnycsepphez vezet majd. A gyerekek, ha azt tapasztalják, hogy a sírás által elérik amit akarnak, újból erre a módszerhez fognak folyamodni.
Az elkényeztetésnek számos közvetlen és közvetett veszélye van. Társaik hamar felismerik és általában ki is közösítik maguk közül a nyafogós, hisztis, elkényeztetett gyerekeket. Ha befogadó társaságra lel, akkor pedig olyan viselkedésmintát mutat, amely negatív hatással lehet az egész közösségre. Hosszú távon gyakori probléma, hogy az elkényeztetett gyerekek képtelenek lesznek megbirkózni az élet által hozott stresszhelyzetekkel és sok esetben kudarcot vallanak felnőttként is.
Mi jellemző az elkényeztetett gyerekek viselkedésére?
• nem követik a szülők által előírt szabályokat és csak azt csinálják, amit akarnak
• nem fogadják el a szülők javaslatait és nem működnek együtt szüleikkel
• tiltakoznak, ha kérsz tőlük valamit, hogy megtegyenek
• nem tesznek különbséget az igények és kívánságok között
• sokszor panaszkodnak, hogy unatkoznak
• nem veszik figyelembe mások szükségleteit, legyen az egy testvér, játszópajtás vagy akár a szülők
• megpróbálja ellenőrizés alatt tartani környezetét
• nem toleránsok másokkal szemben, sokszor kellemetlen társaságot jelentenek
• nem ritkák a hisztik, nyafogások és sírógörcsök, amikor nem tesznek kedvükre
• soha nem állnak meg, ha azt a szót hallják: "nem".
A elkényeztetett gyerekek viselkedése nem feltétlenül a szülők általi "juttatásokon" múlik, hiszen egy szegényebb életkörülményekkel rendelkező gyereket is ugyanúgy el lehet kényeztetni, mint egy módosabb társát. Ez a negatív viselkedésforma leginkább a családban uralkodó erőviszonyok egyensúlyával függ össze.
A szülő egyik legfontosabb felelőssége gyermeke számára "jó" nevelést biztosítani. Ez számos különböző aspektusból tevődik össze, és szerves része a szabályok lefektetése és a hatások meghúzása is. Ezeket nem szabad negatívan értelmezni a szülők által, hiszen mindezek hozzájárunk a gyermek egészséges értékrendjének kialakulásához.
A gyermekeknek szükségük van a szülői felügyeletre és irányításra, hiszen ez segíti őket saját személyiségük fejlődésében és egy racionális világkép kialakulásában.
Meg kell tanulniuk, hogy vannak helyzetek, amikor egyszerűen csak el kell fogadniuk és tiszteletben kell tartaniuk a szülők döntéseit - visszafeleselés nélkül. Persze számos olyan helyzet van, amikor a gyermek önmaga dönthet - hagyd, hogy ő válassza ki a ruháját vagy a meséskönyveit.
Az elkényeztetett gyermekek legtöbbször sírással próbálják elérni, hogy megkapják amit akarnak.
Ne büntesd ezért a visekedésért,
de ne is fogadd el a szeszélyeit. Hamar megtanulják, hogy nem minden esetben fognak mindent megkapni ezzel
a módszerrel. Számos olyan nevelési módszer létezik, amely
segíti gyermekedet az egészséges világkép és a felelősségtudat
kialakításában.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A MI GENERACIÓNK EMBERI ARCA,ORVOSI HITE ÉS NAGYTISZTESSÉGÜ TUDÓSA.
, Ranschburg Jenő gondolatai.
A pszichológusok többsége egyetért abban, hogy egyes személyiségjegyek már kora gyermekkorban maradandóan kialakulnak. Az alábbiakban arról szólunk, hogy a személyiségtípusok miként jelennek meg csecsemő- és kisgyermekkorban.
Az extravertáltaknak az
ingerküszöbük magasabb, így nagyobb intenzitású ingerekre van szükségük, mint az introvertáltaknak, kiknek az alacsony
ingerküszöb miatt a kisebb intenzitású inger is intenzívebb élményt eredményez.
Az a gyermek, aki napközben sokat sír, ám az éjszakát zavartalanul
végigalussza, vélhetőleg introvertált alkat: a nappali intenzív
ingerhatások megterhelik, az éjszakai csend pedig nyugtatóan hat
idegrendszerére.
Ha porontyunk jellemzően éjszaka sír sokat, ám nappal szemmel
láthatóan elemében van, ez utalhat extravertált alkatra. Az
extravertált gyermekeknek nagyobb szükségük van arra, hogy éjszaka is érje
őket inger (gyenge fény, a kiságyban elhelyezett játékok, a szomszéd
szobából átszűrődő hanghatások).
Az introvertált gyermekek rendszerint
visszahúzódóbbak, hajlamosabbak a szorongásra, kreatívak, érzékenyek és
sebezhetőek.
Az extravertáltak hangadóak,
dominánsak, harsányak, kezdeményezők, szociábilisak. Amire az
introvertált csökönyösséggel reagál, az extravertált hisztirohamot kap.
Természetesen többnyire nem vegytiszta ügy,
hogy gyermekünk melyik kategóriába sorolható: sokkal inkább tendenciaként, mint
skatulyaként érdemes kezelnünk a személyiségtipológiát.
Attól függően, hogy milyen funkció dominál a külvilághoz való viszonyulásban négy féle személyiségjegy érhető tetten:
Az első kettő racionális (tudatos), az utóbbi kettő pedig irracionális (tudattalan)
A személyiségmodellben a tudatos
és tudattalan működés
A szülő feladata, hogy saját elvárásait
háttérbe szorítva teret adjon a gyermek egyéni kibontakozásának. Nem
az a feladat, hogy a gyermek adottságaitól függetlenül sakkzsenit, vagy
éppenséggel informatikust neveljünk belőle, hanem az, hogy felismerjük
azokat a jeleket, melyek alapján kirajzolódik egy tőlünk független, önálló
személyiség. Ebben segítségünkre lehet egy személyiség modell: ha
időben észleljük, hogy gyermekünk melyik kategória felé húz, lesz néhány
támpont arra vonatkozóan, hogy milyen irányba érdemes terelnünk őt.
.
. Ezek azok a gyermekek, akik belehalnak az unalomba, ha lexikális tudást csöpögtetsz beléjük anélkül, hogy rámutatnál az összefüggésekre. Alkotóelemeire szed szét mindent, ami az útjába kerül, folyamatosan ismétli, hogy miért így miért úgy, valósággal szétszed a kérdéseivel. Ez a fajta érzékenység a melegágya a későbbi jó racionális készség kifejlődésének; ez a tudóslét háttere.
A nehezen kezelhető gyermekek kategóriája.
Nehezen viselik el túlzott mozgékonyságukat, a hadarást, dadogást, a kialakult
tikkeket, ezek a gyermekek magasabb fordulatszámon élik le életüket, mint
embertársaik. Ez a mozgásos nyugtalanság és kielégíthetetlenség jellemzi
őket, és ez a fajta felpörgetett létforma rendszerint kivételes
intelligenciával és felfogóképességgel társul.
A szülők és tanárok részéről nagy
türelemre van szükség, hiszen a sebességtől ketyegő gyerkőc
mindent sokkal gyorsabban elvégez, mint ahogy azt elvárnánk tőle.
Talán ezekkel a gyermekekkel szemben van a legtöbb elfogultság mind negatív,
mind pozitív értelemben: az előbbire példa a hiperaktív megnevezés, az
utóbbira az indigó gyermek
Ennél a gyermektipusnál akár 60-70%-ban már 2 éves korban diagnosztizálható a tünetcsoport.
Jellemzi őket az átlagosnál sokkal magasabb aktivitási szint és az óvatosság hiánya.
Ezen gyerekek közül háromszor annyian szenvednek súlyosabb balesetet, mint kortársaik.
Gyakran tesznek kárt a környezetükben is.
Állandó, szoros felügyeletet igényelnek.
Hamar elunnak bármit és gyakran váltogatják tevékenységüket.
Ugyanakkor nagyon makacsok, akaratosak.
Szinte lehetetlen eltéríteni őket attól, ami az adott pillanatban érdekes számukra.
Ha valami nem sikerül, vagy ha valamit nem kapnak meg azonnal, könnyen sírni vagy üvölteni kezdenek, illetve dührohamot kapnak.
Többnyire később lesznek szobatiszták, később kezdenek rajzolni mint kortársaik
Ha egy pedagógus elmegy családlátogatásra, és az anyuka előveszi a most hat-nyolc éves gyerek csecsemőkori képeit, amelyeken azt látja, hogy a babának minden képen le van csukva a szeme, mert zavarja a vaku, akkor felmerül a gyanú, hogy itt egyfajta érzékszervi érzékenységgel van dolgunk.
Ugyanez a gyerek már babakorában kétségbeesetten hozza az odafigyelő szülő tudomására, hogy bizonyos ruhadarabok szúrják őt.
Akinek az ingecskéjéből ki kell vágni a címkét, mert fölsérti a bőrét, és allergiás foltokat produkál.
Ez az érzékszervi túlérzékenység megmutatkozhat abban is, amikor azt mondja az anyuka: „Tetszik tudni, olyan érdekes, hogy ott van az én hat hónapos gyerekem a kiságyában van a járókájában, nyugtalan és sír, és egyszer csak a rádióban megszólal valami Mozart, és akkor az én kisbabám elhallgat, és elbűvölten hallgatja a zenét.” Erre oda kell figyelni. (id. Beszélgetések nemcsak gyerekekről, Ranschburg Jenő, 130 o.)
Rendkívüli önreflektív képességgel megáldott
gyermekekről van szó, akik a legkisebb játékszer köré is egy képzeletbeli
játékparkot építenek fel, kik képesek elszöszölni naphosszat úgy, hogy közben
fel sem tűnik, hogy ott tevékenykednek mellettünk. A
karrierista szülő rákfenéje ez a fajta gyerek: nem verseng, nem kooperál,
nem buzog és nem éltanuló. Ezzel
szemben gyakran elbambul, nem követi az eseményeket, mereng.
Az intuitív gyermeket ha felemészti a versengésre buzdító környezet, szorongó,
neurotikus felnőtt lesz; ellenben ha hagyjuk kibontakozni a maga
tempójában, a lassan érő folyamat meghozza a gyümölcsét. Leginkább az
irodalmi tehetségek kerülnek ki az ilyen gyerekek közül, míg a motoros
túlérzékenység nagyon gyakran a későbbi sportolók veleszületett háttere
lehet, az érzékszervi túlérzékenység pedig sokszor képzőművészeti
tehetséget rejt (Ranschburg, 132. o).
Érdemes végiggondolnunk azt, hogy a
teljesítményorientált oktatási rendszer melyik személyiségtípusoknak kedvez.
A négyből csak az első csoporthoz tartozó gyermekek érezhetik
elemükben a frontális oktatásra épülő hagyományos oktatási rendszerben.
A fimota gyermeket kikészíti a mozdulatlanság (sok órai padban ülés és
fókuszált figyelem), az érzékelő gyermekre nem hat igazán a sok
elmélet (neki elsősorban alkotótevékenységekre van szüksége), az
intuitív gyermek pedig tipikusan az a kölyök, aki lefagy, ha váratlan
pillanatban rászól a tanítónéni, hogy „folytasd, Istvánka”.
Figyeljük meg csöppségünket, hogy melyik személyiségtípus jegyei érhetőek
tetten a leginkább viselkedésében! Erősítsük meg benne a felfedezett
irányvonalat: abban lesz igazán jó, amihez zsigeri adottságokkal
rendelkezik.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mikortól lehet számítani az első dackorszakra?
A gyermek
fejlődését mindíg folyamatában kell vizsgálni.Figyeljük csak
meg, milyen fontos mérföldkő a járás megindulása. Ettől a
fejlődési periódustól kezdődően
átalakul a család élete. Az addig járókában lévő gyerek elindul, hogy
felfedezze a világot. Az, hogy biztonságossá kell tenni a lakást, természetes,
ám az már nem sokaknak jut eszébe, hogy az anyától való leválás, az
önállósodás is igazából ekkor kezdődik meg. Már képes olyan
cselekvések elvégzésére, amelyekre korábban nem. Tágulnak életterének határai.
Ezek szerint összefüggés van a határok kialakulása és a dac között? Egyáltalán mivel és kivel dacolnak?
Főként őnmagukkal. A belső rend kialakítása nagy erőfeszítést igényel a kisgyermek részéről. Sokszor megrémül a lehetőségtől, és nem tudja, mit, hogyan csinál. Pszichológiai nyelvre lefordítva ezért mondjuk azt, hogy az 1-3 év közötti határokat szabó, am rugalmas nevelés, ami a gyermek érdekeit tartja szem előtt, sokkal hatékonyabb, mint a mindent megengedek, csak ne legyen hiszti” szerinti elv.
Na de akkor a határok, amelyeket mi szülők húzunk, korlátokká válnak, és nem lesz a gyermek kreatív, önálló. Mi lesz az óvoda- vagy bölcsödekezdéssel, ott nem fog az önállósága visszaütni?
Bizonyos korlátokra igenis szükségünk van, mert az mindkét félnek (szülő és gyermek) biztonságot nyujt.
- Ilyen például a napirend kialakítása, ami a beláthatóságat, kiszámíthatóságat jelenti. Sokszor azért hisztizik a kisgyermek, hogy végre állítsanak neki határozottan korlátokat, amelyekhez igazodni tud. Ez ugyanis megnyugtatja, hiszen érzi a biztonságot. Számos esetben azonban a szülőnek ésszerű kompromisszumot kell kötni a gyermekével. Vagyis inkább veszítsük el a csatát, azért, hogy aztán megnyerjük a háborút?
Igen, pontosan. Ebben a korban a csöppségnek önmaga belső konfliktusait kell megtanulni kezelni, ezért amennyiben folyamatosan konfrontálódik szüleivel, plusz terhet rakunk rá.
Ez viszont ellentmond annak, hogy ne legyünk engedékenyek, hanem inkább szigorúak.
A határvonalak pontos meghatározása nem jelenthet
konfliktust, hiszen ezzel segítjük a gyermeket a belső zavar
feldolgozásában.
Az ésszerűtlen, semmit meg nem engedö, örőkösen féltő szigor nem célravezető. Ha nem támogatjuk a gyermeket abban, hogy eligazadjon az önmaga belső diszharmóniájában, akkor túlzott szorongás alakul ki nála. Meg kell találnunk az optimális megoldást, mely alkalmazkodik a gyerek napirendjéhez, az adott szituációhoz. Ez a szülői belátást is jelenti, ahol nincs dirigálás, nincs merevség.
Szóval azt már tudjuk, hogy belső térképének kialakítása során önmagában kialakuló konfliktusokat dolgoz fel a gyermek. De vajon ki szereti, ha csemetéje ledobja magát a nyílt utcán, és magából kikelve hisztizik. Gondolom, azért ez már túllő a célon?
Senki sem szereti
ezt. De ez
már valaminek a folyamodványa. Lehet, hogy korábban túl engedékenyek voltunk és nem talált kapaszkodókat,
ezért így reagált egy aprócska semmiségre. A leglényegesebb, hogy ilyen
esetben higgadtak maradjunk, és ne essünk pánikba.
Az is egy elképzelhető megoldás, ha határozottan a tudtára hozzuk,
hogy ezt nem teheti meg.
De az is lehet, hogy figyelmét másra terelve, túlzott érzelmi reakcióját
figyelmen kívül hagyva, vagyis közönségétől megfosztva, őnmaga
jőn rá, hogy nincs szüksége ilyen viselkedésre. Minden gyermek és minden
helyzet más megoldást kíván. Amikor a konfliktust megoldottuk, próbáljuk meg
átgondolni, mit tehetünk másként, hogy megelőzzük az ilyen jeleneteket.
De kőnnyű is ezt mondani …
Valóban, a mi szakmánkban talán ez a legnehezebb: letisztítani egy
összekuszált képet. De ha
tisztában vagyunk gyerekünk lelki állapotával, ha bízunk önmagunkban, illetve
benne, ha van társu nk, akivel megbeszélhetjük a problémáinkat, az
elbizonytalanodásainkat, máris nagy lépést tettünk. Az szintén jó, ha más
anyukákkal beszélgetünk erről, hisz az élmények megosztása rádöbbent
bennünket arra, hogy más is kerül ilyen szituációba. És ez talán segít az
egyéb konfliktushelyzetek higgadt kezelésében.
Meg lehet beszélni ilyenkor a gyermekkel, hogy mit tehet
és mit nem?
Nos, a verbalitás, a kimondott szó ebben a korban nem igazán hatásos. Sokkal jobb, ha segítünk felmászni a
mászókára, majd megvárjuk, amíg biztos nem lesz a tudása. Ha kell, fogjuk
meg a kezét, és tereljük más játék felé.
Természetesen, ha a konnektorba akar nyúlni, azonnal és határozottan tiltsuk
meg neki.
Kisgyerekünk
érezni fogja a különbséget a hangszínünkben, a hanghordozásunkban, és mivel
neki létszükséglete, hogy állandóan érezze szeretetünket (ez jelenti számára a
biztonságot), legközelebb végiggondolja majd, hozzányúljon-e a veszélyes
tárgyakhoz. Hangsúlyozom viszont, rnindezt nem azért teszi, mert érzékeli a
veszélyt, hanem mert nem akarja szeretetünket elveszíteni, öt ugyanis a
szülői szeretet irányítja.
Most, ha jól értem, a dackorszak kifejezetten jót tesz a gyermeknek?
Pontosan így van! Fontos lépcső a lelki fejlődésben. Sokan panaszkodnak arra, hogy ez a
fajta dacoskodás egészen az óvodáskor végéig tart. Előfordulhat, hogy
a gyermek sokáig küzd önmagával, a valóság elfogadásával, a reális élettér
feitérképezésével. Az a szabály, hogy nincs helyes megfejtés, nincs
egyetlen járható út.
Nem könnyű, de tudatositsuk magunkban, hogy ez az
időszak is hozzátartozik az egészséges, normális személyiségfejlődéshez,
amit nem át kell vészelnünk, hanem okosan, türelmesen támogatnunk kell gyermekünket,
hogy túljusson a problémákon. Csak ezzel segíthetünk saját határai
meghatározásában, egyéniségének kibontakozásában és önbizalmának
erősödésében.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A XX. század
utolsó harmadában egyfelől világszerte sokasodtak a kutatások a
tehetség-témakörben, másfelől egyre több fejlesztő program indult
iskolákban, valamint más tehetséggondozó műhelyekben.
Mostanra kialakult
egy olyan bázisa az ismereteknek, módszereknek, amelyek biztos alapot jelentenek a
tehetséggondozó programok továbbfejlesztéséhez. Az alábbiakban a kutatásokból a
legfontosabbakat emeljük ki, amelyek kiindulási pontjai lehetnek a hatékony
tehetségfejlesztésnek: a tehetség fogalma, fajtái, a fejlesztés alapelvei,
kritikus pontjai.
I. A
tehetség fogalma, fajtái
. Egy modell négy
összetevőjét emeli ki a tehetségnek:
Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például
-a magas szintű elvont gondolkodás,
-fejlett anyanyelvi képességek,
-jó memória, hatékony információfeldolgozási
stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes
speciális tehetség-területeken.
A speciális képességek adják meg a
jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből
sokféle van. Hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi,
zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos,
szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális
tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A mellékelt
A kreativitás is több elemből épül fel: eredetiség, rugalmasság,
problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség
funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző,
hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül
elképzelhetetlen.
A feladat iránti elkötelezettség
olyan személyiség-tényezőket foglal
magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják:
-érdeklődés, versenyszellem, kitartás,
emocionális stabilitás stb. A képességek bármilyen magas szintre is
fejlődnek, e
háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény.
Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik – a négy fenti összetevő ötvözeteként - alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.
II. A tehetség kibontakozása és fejlődése
Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményeként formálódhatnak.
A soktényezős tehetség fejlesztésének folyamata, s a képességeken kívül nem kevés elemnek kell megérnie, fejlődnie ahhoz, hogy a szunnyadó tehetségből teljesítményképes, kibontakozott tehetség alakuljon ki.,
A pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában.
A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy milyen életkorban kezdjük el a speciális tehetségfejlesztést.
Az is gondot okozhat, ha túl korán kezdjük ezt a munkát, de az is, ha elszalasztjuk a szenzitív korszakot a speciális képességterületeken.
Nehéz pontos választ adni a fenti kérdésre, hiszen függ ez magától a speciális képességtől, annak megjelenési idejétől is: például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség stb. már óvodáskorban megjelenhetnek.
Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető bizonyos értelemben: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani.
Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a
tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat.
Az iskoláskor természetesen már
más lehetőségeket kínál, azonban itt is óvatosan kell
eljárnunk.
A kisiskolás korban is alapozó munkát végezhetünk, csak más
értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános
képességeihez tartozó elemeit (lásd a korábbi felsorolást) kell hatékonyan
fejleszteni. Az úgynevezett speciális osztályok
koraiak még ebben az időszakban, hiszen
ezekben a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű
általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség.
Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a
fejlesztést megoldani.
A felső tagozat (illetve az
ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony
speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások
és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a
speciális tehetség. Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges
gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos -
nemcsak az intellektuális szférában! - programokat biztosítani, másrészt – ha
megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni.
A középiskolás kor ad igazán teret a
hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban:
fakultáció, tagozatok, speciális osztályok, mentor-program stb. Ezek mindegyike
hatékonyan működhet. Fontos azonban, hogy a programok ne legyenek túlzóan
speciálisak.
Egyrészt a tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni ekkor sem.
Másrészt még ekkor is lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességének megjelenésével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén.
Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó
programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás
korszak végére találjuk meg a gyerek igazi értékeit, s készítsük elő a
felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres
tanulmányokra.
A tehetség kibontakoztatásában a pontot az i-re a
felsőoktatásban tudjuk
feltenni - széles skálán értelmezve ezt a felsőfokú
szakképzéstől.
Mindezzel természetesen nem fejeződik be a tehetség kibontakozása, meghatározó, hogy a tanulmányok után milyen munkahelyi feltételeket tudunk biztosítani a tehetség teljesítményképes működéséhez és továbbfejlődéséhez.
III. A tehetségfejlesztés kritikus pontjai
1. A tehetség azonosítása, felismerése
Talán a legkritikusabb pontja ez a tehetséggondozó
gyakorlati munkának. Ehhez itt most csak néhány alapelvet foglalunk
össze. Ezek a következők:
.A szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni.
A képesség és a teljesítmény két különböző dolog, gyakori az alulteljesítő tehetséges gyerek.
A pedagógus vagy más fejlesztő szakember és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.
Minél több forrásból szerzünk a gyerekre vonatkozó információkat gyerek teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.
.
Együttműködés a családdal
A családdal való együttműködésnek sokféle
szervezeti formáját kell működtetni ahhoz, hogy a kapcsolattartás hatékony
legyen: szülői értekezlet, szülők akadémiája, egyéni konzultáció,
családlátogatás, tanácsadás stb. Ezen formák kialakításában a
kezdeményező szerepet az iskolának vagy más fejlesztő szervezetnek
kell felvállalnia, s ezek során az aktuális feladatok, problémák megbeszélése
mellett egyfajta „továbbképzésben” is kell részesíteni a szülőket a
korszerű tehetséggondozás alapismereteinek, módszereinek közvetítésével.
AMIT A SZÜLŐK IS ÉSZLELHETNEK
!!!
Átlag feletti képességek:
Kreativitás:
http://geniuszportal.hu
SZLEKTIV-KISMAMA-INFO-
Hogyan tanítsd meg a
gyereknek, mi a helyes és mi a helytelen? Hol tanulja meg egy gyerek, mit
jelent az együttérzés és a jólelkűség?
Egyáltalán létezik-e megfelelő módszer, amivel segíthetsz gyermekednek
személyisége helyes fejlődésében? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre
próbálunk válasz adni.
Az
erkölcs a gyermek másokkal, valamint a társadalommal szembeni viselkedésére,
magatartására vonatkozik. Olyan törvényeket és szabályokat tartalmaz, amelyet
mindenkinek kötelessége betartani. Emellett azt is meg kell különböztesse, hogy
mi a helyes és mi a helytelen.
Ki a hibás?
A kicsik úgy gondolják, minél nagyobb kárt tesznek, annál hibásabbak. Egy
felmérés során két történetet meséltek el több gyereknek. Az első történet
arról szólt, hogy egy gyerek összetört 15 csészét. A második történet
szereplője egy csészét tört össze, miközben a lekváros üveget szerette
volna levenni a szekrényről, amikor nem volt otthon az anyja. Megkérdezték
a gyerekeket, melyik történet szereplője követett el nagyobb bűnt?
Azt válaszolták, hogy az, aki több csészét tört össze, függetlenül attól, hogy
a másikat milyen szándék vezérelte. Ezt objektív vagy reális tanulságnak
nevezzük. Voltak azonban olyanok is, akik azt mondták, hogy a második hibázott
nagyobbat, mert őt rossz szándék hajtotta. Ez már egy magasabb színvonalú,
úgynevezett szubjektív vagy autonóm tanulság. Erre a véleményre azonban 12-13
éves korában jut el a gyerek.
Ez már egészen pici kortól elkezdődik. A gyerek a szülőktől
és saját tapasztalataiból tanul és képes döntéseket hozni. Az erkölcsösség már
kisgyerekkortól kialakulhat, ahogy a szülők
tanítani kezdik a gyereket túlzott engedékenység nélkül. Ezáltal a
gyerekben kialakul a tolerancia mások iránt, és megtanulja elviselni a
felnőttkorral járó nehézségeket.
Ha a gyerek túl sok szeretetet, figyelmet kap, és megengednek neki mindent a
szülők, szemtelenné válhat és mindig többet szeretne
kapni. Ez lassíthatja a gyerek fejlődését és egyéniségének kialakulását.
Ez a viselkedés elfogadható egy 2-6 éves gyereknél de a 12 évnél nagyobbaknál
már nem helytálló. A túl nagy szigor sem célszerű, hiszen ezáltal a gyerek
elveszti önbizalmát, és nem tudja iránytani az életét. Később lázadó
magatartás alakulhat ki nála, vagy magába fordulhat, elhízhat a gyerek. A
helyes középutat valóban nem könnyű megtalálni.
Ne feledd, a szülő viselkedéséből tanul a gyerek. Te nem csak határokat húzol számára, de arra is
megtanítod, mi a helyes és mi a helytelen. Te alakítod a gyermek
fejlődését, és rajtad múlik az is, hogy milyen felnőtt válik majd
belőle. A gyerek, ahogyan nő, saját döntéseket fog hozni, amik lehet,
nem egyeznek meg a társadalom elvárásaival. A szülőnek meg kell tanulja
elfogadni ezt. Mindez része a gyerek nevelésére vonatkozó szülői
kötelességeknek. Ha jó példát mutatsz gyermekednek,
meghallgatod és megérted őt, nevelése sokkal könnyebben fog majd menni.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A korai lefekvés segíti a gyermek fejlődését
Egy új tanulmány szerint a rendszeres lefekvési idő és az elegendő alvás jobb iskolai, óvodai eredményekhez vezethet.
Azok a 4 éves gyerekek, akik mindennap közel azonos időben fekszenek le, jobb eredményeket értek el olyan felméréseken, ahol szövegértési és számolási képességeiket mérték fel.
A korai lefekvés, és az ágybamenetellel kapcsolatos szülői szigor ugyancsak pozitívan hat a gyermek fejlődésére.
Az Amerikai Alvástudományi Akadémia szerint az
óvodás korú gyermekeknek legalább 11 óra alvásra van szükségük
"Ha a szülők ragaszkodnak egy állandó lefekvési időhöz, az nagyon jó hatással lehet gyermekük nyelvi és szövegértési képességére"
A gyermekorvosnak rá kell vennie a szülőket, hogy egy olyan lefekvési időpontot alakítsanak ki, ami a gyermek egészséges alvásához szükséges." http://www.betegszoba.hu
GYERMEKVÁLLALÁS-CSALÁDTERVEZÉS-
A legtöbb család számára egy gyermek nem elég. Nálunk még mindig a két gyermekes az elfogadott, ideális családmodell.
A szülők második gyermekük tervezésekor, elsősorban első csemetéjük érdekeit helyezik előtérbe, ezzel némileg háttérbe szorítva saját kényelmüket, anyagi érdekeiket, vagy a karriert.
Sokak szerint a gyermeknek szüksége van legalább egy testvérre ahhoz, hogy egészségesen szocializálódjon. Nos, azok a szülők akik nem osztják ezt a véleményt és az egykét favorizálják, a gyakorlatban hamarosan szembesülnek gyermekük önzőségével.
Sokan kényszerből nem vállalnak második gyermeket, és nem kényelmi okok miatt. Gyakran az anyagi lehetőségek vagy egészségügyi problémák szabnak határt a családi kör bővítésének, illetve egyes édesanyákat a terhesség és a szülés során szerzett rossz tapasztalatok tartanak vissza az újabb gyermekvállalástól.
Egyes kutatások az egyke gyerekek pozitív tulajdonságaira hívják fel a figyelmet. Eszerint az egykék jobban teljesítenek az iskolában, különösen matematikából és irodalomból. Jobban igyekeznek barátokat szerezni, rugalmasabbak a nemek közti munkamegosztás terén, mint nagycsaládból érkező társaik.
Ha még nem vagy biztos benne, hogy hány gyermeket szeretnél, teszteld le magad, hogy készen állsz-e a következő gyermek fogadására!
Természetesen ezt rajtad kívül senki sem tudhatja jobban. Sokak szerint ez még bonyolultabb kérdés, mint az első gyermek esetében volt. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy legyen-e baba, hiszen döntéseddel az egész család életét készülsz felforgatni. Minden újabb gyermek esetében ezért át kell gondolni, hogy az érkező kis jövevény, hogyan fogja megváltoztatni a család életvitelét, a munkátokat, a családi kasszát, a kapcsolataitokat, és nem utolsó sorban a többi gyermeketeket. Nem árt ezt a kérdést alaposabban körbejárni a döntéshozatal előtt.
A legtöbb szülő számára nagyobb dilemmát okoz annak eldöntése, hogy mikorra időzítse második gyermekének érkezését annál, hogy legyen-e egyáltalán következő gyermek.
Meglehetősen vitatott kérdés, hogy mekkora az ideális korkülönbség a gyermekek között. Vajon az a helyes, ha egymás után jönnek a kicsik, és - hasonló érdeklődési körük miatt - könnyebben tudnak egymással játszani? Esetleg az a jobb, ha van néhány év korkülönbség köztük, így többet tudunk velük külön-külön is foglalkozni?
Ugyan kutatások nem bizonyítják ennek helyességét, mégis a legtöbb szakember 2-3 év korkülönbséget tart ideálisnak a testvérek között, és a legtöbb család is erre a következtetésre jut idővel.
Sokszor kerülünk olyan helyzetbe életünk során, hogy nincs módunk jól átgondolt döntést hozni. Különösen igaz ez akkor, ha szerelemről, vagy más, érzelmektől túlfűtött témáról van szó. Felsorolunk néhány dolgot, melyeket célszerű mérlegelnünk a nagy döntés előtt.
Ahogy az előzőekben már utaltuk rá, nem javasolt terherbe esni, ha a legkisebb családtag még nem töltötte be a 6 hónapos kort.
A többség ebben egyetért, ám a továbbiakat tekintve különböznek az álláspontok. Vannak, akik szeretnék korban minél közelebb tudni csemetéiket egymáshoz. Szokásos érveik szerint, így játszótársai lehetnek egymásnak, valamint nem nyúlik bele a nevelés időszaka az öregkorba.
A másik tábor viszont addig tolná ki következő baba érkezését, amíg csak lehet, mondván, hogy így több idő jut a nevelésre, és az idősebb testvér jobban felkészíthető a kistestvér érkezésére.
A család életvitele teljesen rendezett? Sikerült
megoldani
A pénz nem
Nők esetében, a termékenység szempontjából ez nagyon fontos kérdés. Például, ha 38 éves vagy és két gyermeket szeretnél még, akkor a 2-3 év kihagyás a két gyermek között luxus. Viszont, ha 30 alatti vagy és nincs semmiféle egészségügyi problémád, mely a termékenységedet befolyásolná, akkor nyugodtan kezelheted rugalmasabban a dolgot. Beszélgessetek el partnereddel erről, hiszen a legtöbb embernek van elképzelése arról, hogy mennyi idősen szeretné nevelni a gyermekeit.
Néha az egyik szülő már készen áll, míg a másik még nem. Nehéz állandóan szinkronban lenni egymással. A probléma megoldását kezdjük mindig a nézeteltérések tisztázásával! Üljünk le és egyeztessük a szempontjainkat! Tudom; ezt sokkal könnyebb leírni, mint véghezvinni és talán nem is oldódnak meg azonnal a gondok, de valahol el kell kezdeni. Sokat segíthet, ha másokkal is beszélünk a dologról, akár egy internetes fórum keretében.
Igen. Mérlegelni kell a pozitívumokat és a negatívumokat is, de ez alapvetően egy olyan döntés, amelyben egyáltalán nem baj, ha a szív irányít.
Ha még egy gyereket szeretnél és ebben a partnered is teljes mellszélességgel támogat, akkor ne habozz tovább, vágj bele! Csak arra koncentráljatok, amit a boldog jövő tartogat számotokra!
Forrás.WWW.google-
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Csodálatos érzés, amikor először simogatjuk meg
kisbabánkat. Puha bőre, apró kis ujjai, pici talpa mind-mind arra
csábítanak, hogy megsimogassuk, megpuszilgassuk. Ez az élmény
mindkettőnknek fantasztikus, a babának pedig elengedhetetlenül fontos,
hogy szeretetünket a bőrén keresztül is érezhesse.
A sírós kisbabánk hamar megnyugszik, ha hallja a
szívdobogásunkat és érzi közelségünket, kezünk melegét a
bőrén. Ez a közelség táplálja a csecsemőnkben az
ősbizalmat, hogy a világ szép és jó és minden rendben van körülötte.
Már a hathetes magzat is érzékeli a bőrén a méhen belüli világot: az ujját szopja, megérinti saját testét,
a méh falát, keze beleakad a köldökzsinórba. Nem csoda, ha kezdetben nehezen
viseli a kinti világot; hiányzik a jó meleg burok, félhomány, dörzsölik a
ruhadarabok. Tudományos megfigyelések szerint a hordozókendő segítséget
nyújthat az első hetekben, pótolva a méhen belüli biztonságérzetet.
Szorosan hozzásimulva anyához, érezni melegségét, illatát, nincs is jobb dolog
egy csecsemő számára.
A koraszülöttek körében végzett megfigyelések is azt
bizonyítják, hogy a legjobb egészségügyi ellátás sem pótolhatja a testi
érintkezést.
"A kis súlyú, koraszülött csecsemő jobban érzi magát, ha közel
lehet anyja testéhez"
- ezt állapították meg egy kolumbiai kórház koraszülött-intenzív osztályának
munkatársai. A kórházi túlzsúfoltság és keresztfertőzések megszüntetése
érdekében létrehozták a "kenguruprogramot", melynek az a lényege, hogy a koraszülöttek
csak addig maradnak kórházban, amíg az állapotuk súlyos, azt követően
pedig otthon gondozzák őket. Mivel a kolumbiai anyáknak is el kell
valahogy látni a háztartást, kitalálták, hogy a pici babákat egy kendővel
az anya mellkasára kötik, mint ahogy a kis kenguru ül az anya erszényében.
Ennek a módszernek a használatával ugrásszerűen megnőtt az 1000 g
feletti koraszülöttek túlélési aránya.
A
fejlett országokban (így nálunk is) alkalmazott koraszülött-ellátás
természetesen teljesen más - a szakértelmet és a jó minőségű
eszközöket nem lehet és nem is szabad az otthoni ellátással kiváltani. A "kenguruprogramból" azonban nekünk is le kell
vonnunk a tanulságot: óriási segítséget jelent, ha a csecsemő anyja
közelségét élvezheti. Többé nem kell órákon át sírnia a kicsinek
ahhoz, hogy megkapja, amit akar, hiszen anyja a folyamatos érintkezés
következtében a kicsi minden rezdüléséből tudja, hogy éppen mire vágyik.
Az érintés nemcsak gyógyít, okosít is:
A kitartó sírás energiát emészt fel és ez az energia máshonnan fog
hiányozni. A nyugodt,
kiegyensúlyozott baba környezetének felfedezésével foglalkozik, játszik, tanul,
egyszóval fejlődik. Nézzük hogyan:
5 hetes kor körül már felfedezi az ujjait, esetleg megtanulja ezek szopogatásával
megnyugtatni magát.
6 hetes kor körül elkezd játszani a kezével és az ujjaival, élvezi a tapintás útján történő
megismerést.
8 hetes kor körül a tenyerébe helyezett tárgyra rámarkol és nagy ívben mozgatja azt. Kedvét leli a
meztelenségben, kezeivel érintgeti és kezdi megismerni a testét.
10 hetes kor körül már nem csupán nézegeti a tárgyakat, hanem megpróbálja
megérinteni, bár gyakran mellé nyúl.
3 hónapos kor körül mindent a szájába vesz, ami a keze ügyébe kerül - mivel az ujjakkal való tapintása még nem elég fejlett, a nyelve viszont rendkívül érzékeny, így próbálja megismerni a különböző tárgyakat. Játékait ujjaival megérinti, bökdösi, ujjait külön-külön vagy az egész öklét a szájába teszi, majd kiveszi, nézegeti azokat.
4 hónapos kor körül a szülő arcát bökdösi, simogatja, ütögeti, jelezve mennyire kötődik hozzá. Ügyesen megmarkolja a legkülönfélébb dolgokat, a nagyobb darabokat két kézzel tartja.
6 hónapos kor körül kezeivel elkezdi felderíteni a tárgyak anyagait.
7 hónapos kor körül a fogáshoz, markoláshoz már nemcsak a tenyerét, hanem hüvelyk- és mutatóujját is használja - kialakul az ún. csippentőfogás.
10 hónapos kor körül a tárgyakat nem csupán megfogni tudja, hanem elengedni is, sőt, élvezi azok dobálását.
1 éves kor körül érett csippentőfogással apró dolgokat - morzsát, borsószemet -vesz fel a földről. Élvezi a tárgyak dobálását, dobozok, fiókok ürítgetését és újrapakolását, serpenyők, lábasok rendezgetését.
Gyermekünk fejlődését az segíti a leginkább, ha hagyjuk, hogy minél több élményt szerezzen. Még akkor is, ha kavicsokban turkál a játszótéren vagy gyümölcsdarabkákkal maszatol - időnként töröljük meg a kezét nedves törlőkendővel.http://okosanya.blog.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Jó gyerek, rossz gyerek – egyik csemete sem így születik.
Jó ember, rossz ember – a szülőkön
múlik, mivé válik később.
Sok szülő ösztönösen neveli gyermekét,
felismerve, hogy a srác nem eredendően jó vagy rossz. Csak rajtuk áll vagy
bukik, szeretetreméltó felnőtt válik-e a csemetéből. Duplán megéri
fáradozni: apu és anyu is több örömet lel így gyermekében, no meg ő maga
is boldogabb lesz egész élete folyamán. Tudjuk, minden csöppség más és más, ám
vannak általános szabályok, amelyeket nyugodt szívvel alkalmazhatunk.
1.
szabály: Enyém
Világos játékszabályokkal a gyermek mindig tudni
fogja, mikor cselekszik helyesen, illetve helytelenül. Ne legyen de
és ha. Figyelmeztesd a
csemetét, mi történhet, ha vét a szabályok ellen. Még jobb, ha hagyod, hogy
ő döntsön a következményekről. Ugyanis néha önmagával szemben sokkal
szigorúbb, mint a szülő. És legyél következetes: éreztesd, hogy komolyan
gondolod, amit mondasz.
2. szabály: Tiéd minden tiszteletem
Engedd, hogy neki tetsző elfoglaltságot,
foglalkozást válasszon – ne feltétlenül azt, amit te szánsz neki.
Tiszteld gondolatait, érzéseit, még akkor is, ha azok teljesen eltérnek az
tiédtől. Bár gyermek még, ő is döntéseket hozni képes ember. De
mindig a legjobbat várd tőle, és meglátod, igyekezni fog, hogy ne okozzon
csalódást szüleinek. Mutathatsz példát is. Mondjuk, legyél olyan higgadt, mint
amilyen higgadtságot elvársz a gyermektől.
3. szabály: Káros minden erőlködés
Ne erőltesd, hogy magában elfojtson
gondolatokat és érzelmeket, inkább azt, hogy elejét vegye a hisztériás jeleneteknek,
nemkívánatos hangnemnek. Mindenekelőtt ne sugalld azt, hogy
ő a világ közepe. Ne
hagyd, hogy gyermeked teljesen természetesnek vegye az általad nyújtott
„szolgáltatásokat”. Tanítsd meg arra, hogy tisztelje mások érzéseit és
szükségleteit. Mutass jó példát a rászorulók segítésére, a jótékonykodásra.
Ragaszkodj a jó modorhoz - még az asztalnál is. Tanítsd meg hálásnak lenni,
hogy mások erőfeszítései kapcsán – melyet az ő érdekében tesznek –
kinyilvánítsa háláját.
4. szabály: Élmény minden perc
Vedd észre, ha valamit jól csinál. Elismerésed
bátorítólag hat és további pozitív viselkedésre ösztönöz. Figyelj
rá: ha beszélgetni akar, szakíts időt rá. Fontosak még az együtt töltött
percek is – a közös élmények a legmeghatározóbbak a szülő-gyermek
kapcsolatban. Fogódzót adnak és átsegítenek a nehezebb időszakokon. Ne
vegyél mindent észre: ha alapvetően jó a gyermek, nem kell minden
különcség miatt vitatkozni: ha kékre festi a haját, várj egy hónapig, hátha
áttér egy szimpatikusabb színárnyalatra. Hiszen te is voltál gyermek; néha
nem árt, ha megpróbálod beleélni magad gyermeked helyzetébe.
:
http://www.kiskegyed.hu/baba-mama/gyerekneveles/rossz-gyerekbol-jo-ember-
Mivel immár 2o11-et írunk, magától értetődő a válasz: természetesen „nem verni”, hiszen a modern gyermekpszichológia szerint a testi fenyítés rendkívül káros, és elavult módszer.
Nincs olyan gyermekpszichológus, aki ne emelne hangot a gyermek verése ellen – hiszen mélyen belevésődik a kicsik tudatalattijába a negatív, megalázó élmény, és nagyon káros következményei lehetnek.
Felmérések szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen részesülnek „atyai pofonban” jóval agresszívebbek társainál, ők is hasonló, tettleges eszközhöz folyamodnak konfliktusok esetén – ha ők is szülők lesznek egyszer, gyakrabban „öröklik” ezt a káros nevelési módszert –
A depresszió, a szorongás, később a szexuális deformitás is gyakrabban előfordult a gyakran bántott gyerekek között. Ezért megengedhetetlen a gyerekkortól felnőttéválásig kitenni ennek a gyerekeket.
Kihangsúlyozom, írásomban nem a bűncselekménynek számító gyermekbántalmazásra tesszük a hangsúlyt – hiszen ez sarkított, és gyászos eset –
hanem a jószándékú, és szeretettel adott atyai pofonok ellen
emelek szót. Ugyanis hiába vannak tele a könyves standok jobbnál
jobb nevelési szakirodalommal, hiába jelennek meg újságcikkek a verés káros
hatásairól – az a tapasztalat, hogy igazából ez még nem tudatosult igazán a
szülőkben. Sok a tudatlan, tájékozatlan,
régimódi gondolkodást valló
szülő.
Ugyan a rettenetes spártai szigort szinte senki sem
állítja példaképnek, a Makarenkói fekete nevelés is a múlté, mégis számos szülő gondolkodik úgy, hogy a jó
nevelés alapfeltétele az indokolt náspágolás.
Itt meg kell különböztetni, hogy „verés” és verés” sem egyforma: meg lehet különböztetni az egyszerű suhintást, a szelíd tockost, a nagyobb, nyitott tenyérrel elkövetett pofont, és az igazi, megalázó verést, amit gyakran eszközzel, fakanállal, vagy egyéb eszközzel történik.
Káros hatásai nem egyformák – minél gyakrabban, és minél drasztikusabban kap ki a gyerek, annál mélyebben vésődik be a tudatalattiba, és annál negatívabbak a következmények. Igazából alig van szülő, aki életében nem követett volna el néhány nevelési hibát, és az is előfordul, hogy az olyan szülő keze is eljárhat, aki egyébként mélyen elítéli a testi fenyítés ezen formáját.
Bizony, vannak könnyen, és nehezen kezelhető gyerekek, a szülőknek is megvannak a maguk problémái, és ők sem egyformák: vannak temperamentumos, hirtelen természetű anyák, és apák, akik nehezen viselik el, ha a gyerek helytelenül viselkedik. Előfordulhat, hogy egy fárasztó nap után a gyerek felesleges, és idegborzoló hisztije következményeként elcsattan a füles - melyet a szülő mély lelkiismeret furdalása követ, gyakori, hogy a szülő elsírja magát, és gyűlöli magát, hogy hagyta elszabadulni az indulatait.
Az efféle eset szinte
A gyerek is érzi, hogy a szülő sem gondolta
komolyan – nem arról van szó, hogy nem szereti őt, csak ideges volt.
A legfontosabb, hogy sokat beszélgessünk gyerekeinkkel, és ha csemeténk
helytelenül viselkedik, a szóbeli ráhatással, magyarázattal, súlyosabb esetben
édesség, vagy TV megvonással, és társaival nagyobb nevelő hatást érünk el,
mint az ideges odacsapkodással.
Az erőszak
erőszakot szül, a szeretet szeretetet.
Mi a helyzet azokkal a szülőkkel, akik,
noha nagyon szeretik a gyerekeiket, de mégis az „atyai pofon” üdvözítő
hatására voksolnak? Számtalan oka van ennek: valószínűleg
ők azok, akiket kemény kezűen neveltek annak idején, és magukba
szívták a helytelen, és elavult nevelési módszert - vagy pedig emellett lusták
is modernebb szakirodalmat olvasni a témáról .
Előfordul az is, hogy a nagyszülő, vagy a régi vágású védőnő ajánlja a testi fenyítést, mondván, hogy: „ne hagyja, hogy a fejére nőjön, ha most nem kap ki, később ő fogja Önt ütni”!
Hányszor elhangzik ez a mondat: „Engem is elvert az apám nadrágszíjjal gyerekkortól felnőttéválásig, mégis ember lett belőlem”! Az ilyen emberek általában merev, nem egyszer sérült gondolkodásúak, nem törődnek a pszichológusok, óvónők, tanárok véleményével - ezért nehéz őket meggyőzni helytelen magatartásukról. Meggyőződésük, hogy így tesznek jót a gyerekkel : elvük a tettleges szigorúság, úgy gondolják, a legjobbat teszik a gyerekkel. Sokan elítélik, megvetik, lenézik az ilyen szülőket – pedig nem kéne: a maguk módján jót akarnak – inkább arra kéne törekedni, hogy minél inkább felvilágosítsuk őket, mi is a helyes nevelési irány: a kompromisszumkészség, az elfogadás, a szeretet kimutatása, a következetesség, a szóbeli ráhatás.
Ha ezek az emberek belegondolnának, mit is művelnek valójában szeretett gyermekük pszichéjével, biztosan abbahagynák a pofozkodást. Hiszen normális szülő nem szeret ártani a gyerekének.
Véleményem szerint nagyobb propagandát kéne készíteni a gyerek verés káros hatásairól, hogy még inkább beivódjon a szülők tudatába a helyes út. Reménykedjünk benne, hogy évtizedek múlva (de ha lehet, hamarabb) a verés teljesen kikopik a nevelési eszköztárból, és csak elrettentő példaként fogunk rá visszatekinteni.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A családi idill mindenáron való fenntartásának éppen az issza meg a levét, akinek az érdekében történik.
A család a legrégibb és leginkább meghatározó csoport, illetve kapcsolatrendszer, ami legnagyobb a személyiségformáló hatással bír.
Ha a rendszer jól működik, a benne felnövekvő gyerek képes lesz bízni önmagában és a világban, ami felnőttkori boldogulását is pozitívan befolyásolja.
Ha azonban zavar támad a működésében, a család egyfajta neurotizáló tényezővé válhat, ami viselkedési zavarokhoz, súlyosabb esetben pedig pszichoszomatikus és szenvedélybetegségek kialakulásához is vezethet.
A hamis családi idill fenntartásának általában éppen az issza meg a levét, akinek érdekében mindez történik, vagyis a gyerek.
Az egyik legmarkánsabb és szinte mindenki által ismert példa erre a jobb sorsa érdemes gyermek, aki leginkább egy kis zsarnokra emlékeztet - ami persze a legkevésbé az ő hibája.
Ez a fajta jelenség - más léptékben bár, de - számos hazánkbeli családban is tapasztalható. Tudd meg, mely viselkedésformák engednek arra következtetni, hogy a gyerek érzékeli a szülei házasságában keletkezett zavart.
Az egymással rossz viszonyban lévő szülők nemritkán tárgyakkal igyekeznek pótolni azt a fajta melegséget és meghittséget, ami az egészséges családok sajátja, esetleg - számolva azzal, hogy előbb-utóbb mégiscsak kenyértörésre kerül sor - ki-ki igyekszik magához édesgetni a csemetét újabb és újabb drága játékkal, menő ruhával, okostelefonnal.
Valójában ettől a gyerek a legkevésbé sem lesz boldogabb - sőt, épp ellenkezőleg. A csilivili ajándékok ugyanis természetüknél fogva eleve csak pillanatnyi örömet képesek szerezni. Mindeközben a gyerkőc érzelmileg egyre inkább kielégítetlenné válik, aminek ráadásul korából adódóan nem is lehet tudatában, így a lelkében keletkező hiányt újabb és újabb tárgyak kikövetelésével próbálja kompenzálni - és az ördögi kör bezárult.
.
Esete korántsem nevezhető egyedinek: azok a gyerekek, akik nem tudhatják maguk mögött az egészséges család nyújtotta stabil hátteret, gyakorta menekülnek efféle éretlen viselkedésformákba.
Mindez valójában egyfajta - nem akaratlagos - segélykiáltás, aminek a hatékonysága többnyire erősen vitatható, ám a csemetének, ha mást nem is, egy kis extra törődést azért általában sikerül kicsiholnia ily módon édesanyjából-édesapjából.
A szülők rossz kapcsolatán kívül számos más dolog is felboríthatja a kicsi lelki harmóniáját - ilyen például a közösségbe kerülés is.
A leggyakoribb magatartászavarok óvodáskorban
Az addig nyugodt gyermek közösségbe kerülve hirtelen nehezen kezelhetővé válhat.
Milyen magatartászavarok jelentkezhetnek óvodáskorban?
A rossz házasság tünete lehet a gyerek agresszív viselkedése is - és nem csak sztáréknál.
A szidás, büntetés ilyenkor csak ront a helyzeten, hiszen az agresszió agressziót szül, így konfliktuskezelésre eleve alkalmatlan - ráadásul nem is arról van szó, hogy a gyerkőc úgymond rossz lenne.
Valóban az ilyesféle megnyilvánulások arra az egyensúlyzavarra utalnak, ami a gyerek környezetében következik be, megbolygatva a kicsi érzelmi világát.
Valamilyen szinten érzékeli, hogy az a kép, amit szülei mutatnak felé, nem őszinte, ez pedig érthető módon igencsak elbizonytalanítja, sőt, egyenesen félelemmel tölti el.
Ennek a fajta destruktív érzelemnek azonban nem talál valamiféle, minden érintett számára elfogadható kiszelepelési módot - azaz nem tudja vagy meri megfogalmazni, esetleg lerajzolni vagy eljátszani, ami a lelkében zajlik -, így a körülötte lévők, netán saját maga ellen fordul.
A gyereknek alapvetően utánozás révén kellene tanulnia - ezért aztán minél inkább iparkodnak a szülők a békesség, szeretet és egyetértés látszatát fenntartani, annál kevésbé lesz képes csemetéjük kifejezésre juttatni, hogy mit érez, és annál inkább agresszívvá válik.
Gyógyító mese
A mese már önmagában feszültségoldó hatással bír, szimbólumvilága pedig segíti
a kicsit bizonyos lelki bajok feldolgozásában
A szakemberek és a szülők egyetértenek abban, hogy a válás - még ha a lehető legkulturáltabban zajlik is - sebet ejt a gyerek lelkén, melyet sokszor az idő sem képes tökéletesen begyógyítani. Ám az is tény, hogy a boldogság látszatának megőrzése még inkább káros lehet a kicsi személyiségfejlődésére nézve.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Gyerek cipő tippek:
Ha az első gyermekünk számára kell cipőt vásárolnunk nagy gondban lehetünk.
Milyet is
válasszunk, ami a legmegfelelőbb lesz a kicsi lábának. Figyelembe
kell venni a biológiai, ortropédiai szempontokat, de a bekötési, becsatolási
lehetőségre is oda kell figyelni.
, Az ortropéd
szakorvosok az úgynevezett supinált cipők megvásárlását, hordását
tanácsolják.Ez a talp
haránt részét megemeli, ezzel is megelőzve már kis gyermek korban a későbbi talp- és
járási problémákat. Ez úton megelőzhető a
lúdtalp kialakulása, vagy a megsüllyedt boka.
A gyermek
cipők megvásárlása során kellő figyelmet kell fordítani a boka
megtartására. Olyan lábbelit
válasszunk, mely megtartja a kicsi bokáját, főként az első egy-két
cipőcske, szandál legyen ilyen. Mivel a gyermek még nem biztos lábakon jár
fontos, hogy ne bicsakoljon ki a lába a
járástanulás során. A megfelelő gyermek cipő vásárlásával
nagy lépést tehetünk a félrelépés, csámpás járás
elkerülése érdekében.
Ezt a
vásárlási gyerekcipő tippet fogadjuk meg! Sok felnőtt szenved ettől, pedig
gyermekkorban elejét vehetjük a kellemetlenségnek.
Nemcsak a szakorvos
előírásait kell betartanunk, hanem a baba érdeklődése szempontjából
is a legmegfelelőbb mellett kellene döntenünk.
A
következő gyerekcipő tipp a csatolási módra vonatkozik.
Általában egy éves
kor körül kezdi megtenni az első lépéseit a baba. Ekkora kell számára
beszereznünk a gondosan kiválasztott cipőt, melyet felpróbálni nem igazán
tud a kicsi.
A lábméretét
ezúton nem tudjuk pontosan megállapítani.
Más módot kell erre
választanunk. Hasznos tipp lehet gyerekcipő esetében a hurkapálcikával
vett méretet.
A gyermek
érdeklődése alatt azt értem, hogy a különböző fűzőket,
tépőzárakat szívesen próbálgatja kikapcsolni.
Ha el szeretnénk kerülni a
folyamatos befűzést, bekötést, akkor döntsünk nehezen kikapcsolható
cipő mellett. Ez a probléma főként a zárt cipők esetében kerül
elő.
Előnyös lehet
a csatos megoldás, mivel az ilyen kicsi gyermek még nem tudja a csatot kezelni. Csak játék lehet a számára, de a
kicsatolással nem boldogul. Jó lehet ezen kívül a zippzáros zár is. A
cipőkön lévő zippzár elég kicsi és nehezen kezelhető ahhoz, hogy
ne tudja lehúzni.
Rosszabb kivitelt jelent a fűzős cipő. A fűzővel és a tépőzárral boldogul a gyermek a leginkább. Ennek a használatát - legalábbis a kikötését – tanulja meg a legkorábban. A fűzőt és a tépőzáron egyaránt csak egyet kell rántani, és máris levehető a cipő. Ezeket a gyártók erőszeretettel alkalmazzák a cipőkön, sok ilyen formájú cipőt találhatunk a piacon. Ők sem gondolnak bele – ezek szerint – a praktikumba.
Formás és szép cipőt vásárolhatunk meg ebben a kivitelben is, de gondoljunk bele a későbbi kellemetlenségekbe, mikor a gyermek folyamatosan kiköti a fűzőt, vagy szétszedi a tépőzárat
A jó döntést bizonyítja a hordás is.. A két oldalon zippzárral ellátott, és az egészet átkötő tépőzáras megoldást javasoljuk.
Kellő
mértékben kitágítható a cipő a felvétel során a kétoldalt lévő
zippzár segítségével, a tépőzár – szerintem el is hagyható lenne – pedig
átköti az egészet, letakarva a zippzár szárát is. A tépőzárat folyton szétszedik a gyerekek de
a zippzárt nem babrálják..
A gyermek cipő megvásárlását tehát nagy átgondolás előzze meg. Jó tanácsként mondom: fogadja meg a tippeket!
http://miez.info/hu/
-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Ma már több kutatási eredmény is alátámasztotta, hogy a csecsemők nem fehér lappal jönnek a világra: már egész apró babakorukban velük született temperamentumuk van, valamint egyedi személyiségjegyeik.
De mi történik akkor, ha az anya és a gyermek alapszemélyisége nincs összhangban egymással?
Az elméletek, melyeket több követéses kutatás is megelőzött, arra
alapozzák a kiegyensúlyozott anya-gyerek, majd később a gyerek-külvilág
viszonyát, hogy az anya hogyan reagál gyermeke temperamentumából
fakadó reakcióira, illetve az
anya és a gyermek személyisége mennyire
illeszkednek egymáshoz.
Nem
csak a környezet befolyásolja a személyiséget
Ikerkísérletekben, problémás, tanulási nehézségekkel
küzdő, nehezen kezelhető gyerekeknél figyelték meg, hogy ugyanazon
családi háttér, nevelési stílus mellett később teljesen más
viselkedészavarok jelentkezhetnek.
Ennek
magyarázata, hogy nem pusztán a környezeti hatás alakítja a gyermekek vi Már néhány
hetes csecsemők jól elhatárolható különbségeket mutattak adott területeken selkedését, hanem egyedi személyiségük kölcsönhatása is a
környezettel.
- mozgás, evés-alvás rendszeressége, sírás mennyisége -,
attól függetlenül, hogy milyen környezetben voltak, illetve szüleiknek milyen
volt a természete.
Hosszú
ideig - fiatal felnőttkorig - követték a vizsgált babákat, és többségüknél
az derült ki, hogy bár a tulajdonságok transzformálódnak, az alapjegyek hosszú
távon megmaradnak.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kizárólag a genetika határozza meg a személyiséget:
úgy vélik, hogy a temperamentum és a környezet folyamatos
kölcsönhatása alakítja azt.
A
temperamentum-elmélet kategóriái
A temperamentum-elmélet több személyiségjegy
együttes jelenléte alapján létrehozott hármas felosztását a téma
megkerülhetetlen pszichológus kutatói,írták le
A könnyű gyerek rendszeresen eszik, alszik, pozitívan közelít
az új helyzetekhez, alapvetően könnyen viseli a frusztrációt.
Alkalmazkodik a változásokhoz, például az új ételekhez vagy az új iskolához.
Legtöbbször jó a kedélyállapota, és gyakran mosolyog. Az ilyen gyerekekkel
kapcsolatos problémák rendszerint abból adódhatnak, ha olyan helyzetbe
kerülnek, ami lényegesen eltér az otthon megszokott mintától,
értékrendtől, és így nem tudják azt értelmezni, amit otthon tanultak.
A
nehéz gyerek rendszertelenül eszik, alszik, rosszul közelít
az új helyzetekhez, gyakran és hangosan sír. Lassan alkalmazkodik a
változásokhoz, és több időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja az új
ételeket vagy embereket. Az ilyen gyerekekkel kapcsolatos problémák
rendszerint a szocializációs minták, családi, iskolai és kortársi elvárások
körül forognak. Hirtelen egy új szituációba kerülve ezek a gyerekek nagyobb
valószínűséggel mutatnak elutasítást, és néha ellenszegülő és
agresszív viselkedést.
A
lassan felengedő gyerek visszafogottan reagál
az új helyzetekre, és lassan fogadja el azokat. Ha rendszeresen hozzuk
ugyanabba a szituációba, finoman elérhetjük, hogy nyugodtan elfogadja azt.
Közel rendszeres biológiai rutinja van - például az evés és az alvás
tekintetében -, a velük kapcsolatban kimutatott problémák jellege inkább attól
függ, hogy milyen egyéb jellemvonásokat mutatnak.
Hogyan
kerüljünk összhangba a gyerekkel?
A gyermek
egészséges lelki fejlődéséhez szükséges kötődés akkor alakul ki a
legkönnyebben, ha a szülő és a gyermek
temperamentuma harmonizál egymással. Szakemberek álláspontja szerint viszont, miután a temperamentum
általában öröklődik, nagy a valószínűsége, hogy a szülő temperamentuma
összeillik a gyermekével. Amennyiben mégis
disszonánsnak tűnik az anya és a gyermek kapcsolata, érdemes figyelembe venni pár szempontot.
-Segíthet például azoknak a
pillanatoknak a felidézése, amikor a kapcsolat harmonikusan működött.
Mit csinált akkor a gyermek, és hogyan reagált erre az anya?
Ha ezek a pillanatok megragadhatók, könnyebb megtalálni a gyereknek
megfelelő reagálási módot.
Fontos, hogy az anya
felismerje a gyermekkel kapcsolatban táplált érzéseit. Elszigetelt érzést okozhat, ha inkább
frusztrált, mint beteljesült szülőnek érzi magát, ha a szülői szerepe
inkább stresszt okoz, mintsem energiával töltené fel. Sok szülő tapasztal
a felsoroltakhoz hasonló érzéseket.
Nagyon hasznos, ha van kivel
megvitatni ezeket az érzéseket, ebből a gyerek is profitálhat.
Fontos emellett a gyermek valós személyiségének
figyelembevétele is. Sok szülő esik abba a hibába, hogy olyan
tulajdonságokat szeretne látni a gyermekében, amilyen esetleg nincs meg benne.
Így olyan tevékenységeket helyez túlsúlyba, amelyek a gyereknek nem
megfelelőek, ettől a gyerek túlingerelt, ideges, nyugtalan lesz.
Nem utolsósorban pedig a szülő a gyermek igazi személyiségjegyei alapján
próbáljon meg viszonyulni hozzá.
Nem szabad a gyermeket a temperamentuma miatt büntetni. Ha például szégyenlős, nem szabad megfedni
azért, ha idegenekkel szemben bizonytalan, hezitál.
A
gyermek személyiségéből kell kiindulni
A megfelelő illeszkedés elve szerint persze
van, amikor könnyebb dolga van a szülőnek,
könnyebben jön a dicséret, hamarabb szilárdul az anyai kompetencia érzése.
A "könnyű
gyerekek" jobban kezelik a különböző szülői attitűdöket,
míg a "nehéz gyerekekhez" és a "lassan felengedő"
gyerekekhez néha több figyelem, türelem és adott esetben ötlet kell. Így aztán elképzelhető,
hogy nehezebben éli meg az anyaságot az, akinek örökmozgó természetéhez képest
"buddha jellegű" babája rengeteg nyugalmat és kevés
változatosságot kíván.
Ezen
elméletek legfontosabb konklúziója mégis az, hogy nem az a lényeg, hogy
gyermekünk melyik kategóriába tartozik, hanem hogy hogyan tudjuk kezelni az
adott kategóriát.
Az
eltérő temperamentum hosszú távú következményei
Arra vonatkozóan
nem állnak még rendelkezésre pontos kutatási eredmények, hogy milyen
temperamentum-eltérések milyen traumákat okozhatnak, de az mindenképpen megfigyelhető, hogy ha
az anyának a gyermek viselkedésére adott reakciói tartósan nem elégítik ki a
gyermek szükségleteit, akkor az stresszhez, viselkedési zavarokhoz vezethet.
A
hangsúly itt is a tartós hatáson van: ha az anya és gyermeke kapcsolata
kiegyensúlyozott, néhány, a gyereknek kényelmetlen szituáció nem okoz
visszafordíthatatlan károkat.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
-A FÜLBEVALÓKROL GYERMEKKORBAN
Mikortól legyen fülbevalója a gyereknek és milyen? Kifúrassuk, vagy belövessük?
Hogyan kezeljük a friss sebet?.
Mikortól legyen fülbevalója a gyereknek?
Megoszlanak a szülői vélemények abban a kérdésben, hogy kapjon-e egy
újszülött csecsemő fülbevalót, vagy sem. Egyrészt azért, mert ő még
nem tudja értékelni, másrészt, később maga döntheti el, mikor és milyet
szeretne. Akármelyik életkorban történik is meg a fül kilyukasztása, nem okoz
nagy fájdalmat a kisgyermeknek, olyan, mint egy apró tűszúrás.
A fülbevalók típusai
Fülbevalónak csak a fülcimpára helyezhető ékszereket hívjuk, mert ami a
fül más területeire helyezhető, az már piercing. Két fő típusát különböztethetjük
meg:
Füllyukasztás
Anyáink korában, de talán még a mi gyerekkorunkban is, a füllyukasztást
többnyire a gyerekorvos, a védőnő vagy még a kórházi tartózkodás
során valamelyik csecsemős nővér végezte el a hagyományos tűvel
átszúrásos módszerrel. Az egyszerű, kevés szövődménnyel járó beavatkozás
során egy speciális steril tűvel szúrják ki a fülbevaló helyét. Nem túl
fájdalmas, és a seb is hamar gyógyul.
Fülbelövés
Ma már a csecsemős nővérek is többnyire belövő pisztollyal
dolgoznak, a kozmetikusok pedig kizárólag azzal. Ezzel a módszerrel a külön
erre a célra megvásárolt steril fülbevalót helyezik bele a gyermek fülébe, és
csak később, pár hét elteltével fogja tudni hordani az általa vagy a
szülők által korábban megvásárolt ékszert. A pisztoly kissé roncsolja a
szövetet a lyuk környékén, ezért csak a cimpára helyezhető vele fülbevaló.
A „kezdő” fülbevaló
optimális esetben minőségi, rozsdamentes acélból, azaz orvosi fémből
készül. Az EU előírásai szerint erre a célra nem használható acél orvosi
fülbevaló, kizárólag aranyozott. Mivel a rozsdamentes acél nehezen aranyozható,
a gyártók egy köztes réz- vagy nikkelréteget visznek fel rá, mely viszont
gennyesedést vagy akár allergiás bőrreakciókat is okozhat.
Fülbelövés esetén is megoldható a sterilitás az egyszer használatos eszközök
alkalmazásával - ajánlatos ezt rákérdezéssel is ellenőrizni. Egyes orvosok
véleménye szerint azonban a belövő pisztolyok régebbi típusai nem
sterilizálhatók tökéletesen, ezáltal Hepatitis A, B, C, valamint AIDS vírust is
terjeszthetnek, ezért szerintük javasolt kizárólag képesített, szaktudással
rendelkező személlyel végeztetni a fülbelövést.
A
fülbelövés/füllyukasztás utáni sebkezelés
Fontos, hogy naponta több alkalommal mossuk le fertőtlenítő
folyadékkal a fülcimpát elöl és hátul egyaránt, valamint naponta többször
mozgassuk, csavargassuk meg a fülbevalót, hogy ne hegesen gyógyuljon a lyuk. A
fülbevalót tartsuk legalább két hétig folyamatosan a fülben, mert ebben az
időszakban még könnyen összeforrhat a friss lyuk.
Az emberi kapcsolatok: a család
-
A szeretet a legjobb gyógyszer.-Paracelsus-
A lelki bántalmak
megelőzésének legfőbb tényezői az emberi kapcsolatok. Ezzel
foglalkozunk a szülő és gyermek, házastársak, a tanár és tanuló, a
munkatársak, az embertársak viszonyában.
A család
Az ember legérzékenyebb,
legfontosabb életszakaszainak lefolyásában, csecsemőből gyermekké,
serdülővé és felnőtté formálásában döntő szerep jut a családnak.
A család az életre készít elő. A szülők, a családtagok egymásnak
tapasztalatokat adnak át, magatartásukat csiszolják. A család egyik alapja a
személyiségformálásnak, a szociabilitásnak.
A nevelés - a családban és iskolában
egyaránt - nem csak ismeretek szerzéséből áll. Legfontosabb feladata megtanítani az embereket
örülni, szeretni, dolgozni, alkotni, hogy egészséges közösségi lénnyé
alakuljanak.
Ezért olyan fontos a család kohéziója és
olyan nagy veszedelmet jelent a felbomlása A válást megelőző feszültség,
diszharmónia, viták súlyosan károsítanak, elvész a család védő jellege, s
a válásnál oly gyakori krízishelyzet alakul ki.
Az emberi személyiség fejlődésében, egészségében
alapvető szerepe van az anya-gyermek kapcsolatnak.
Ezt a következőképpen LEHET
ÖSSZEFOGLALNI: "ez a kapcsolat a születés percétől szociálisan is
meghatározott. Az anya magával hozza kultúrájának hagyományait, szokásrendjét,
saját, kiskorától kezdve tanult magatartásmódjait - emellett tudatosan tanult
nevelési ismereteket is. Ez határozza meg azt a módot, ahogyan a gyermek
jelentkező igényeire reagál. Reakciója befolyásolja a gyermeket:
természetes igényeinek jelentkezését, jelzését most már az előzetes
tapasztalat is formálja. Így alakul ki az anya és a gyermek viselkedéséből
az egymást befolyásoló kölcsönhatások sorozata. .
A kapcsolatban mindinkább a szociális és
érzelmi elem válik hangsúlyossá.
Az érzelmi kapcsolat még a megfelelő
testi fejlődéshez is nélkülözhetetlen.
Később az anya-gyermek kapcsolat
mindinkább megnyílik a szociális tér felé: apa, testvérek, rokonok, barátok,
nevelők jutnak érzelmi szerephez a gyermek életében." Az anya személyiségével
kapcsolatosan kevés az individualizálás, túl sok az általánosítás s ebben
főként az idealizálás.
Az anya történeti múltja (családi hagyományok, élmények),
magatartása, gyermekéhez való kapcsolata s ennek változatai igen
jelentősek.
Ahogy általában az emberek, az anyák sem
egyformák, s így hibáik,
káros megnyilvánulásaik önmagukban is sok akadályt gördíthetnek gyermekük
egészséges lelki fejlődésének útjába.
Közismert a túlzott anyai szorongás, mely a gyermek minden mozdulatát
végtelen aggodalommal követi: "hol marad a gyerek, mi történhetett vele?�"
Vannak anyák, akik
"tökéletességi" igényüket viszik túlzásba. Ezerféle tanulással, kívánalmakkal gyötrik
gyermekeiket.
A "zsarnok anya" minden
tekintetben uralkodik gyermekén. Dacos, sokszor gyermeteg fokon rögzült embert formálhat, paradoxnak
tűnő módon éppen azzal, hogy gyermeke elé felnőtt normákat
állít. A lelki harmóniához oly fontos önbizalom, helyes önértékelés az otthoni
légkörből indul ki. Az elbátortalanodás, az önbizalomhiány, a
csökkentértékűségi érzés neurózisnak, személyiségzavarnak a kiindulópontja
lehet.
A családi élet diszharmóniája, a szülők ellentéte, betegsége,
különféle káros szenvedélye.
Az apa iszákossága - a család, de elsősorban a
növekvő gyermekek lelki egészségét veszélyezteti.
Szinte közhely az alkoholisták feleségének
mártírsorsa. Ismeretes,
hogy az alkoholisták gyermekei közül nem egy válik hisztériás, szorongó, gátolt
vagy akár antiszociális egyéniséggé.
A gyermeknevelésben elkövetett hiba,
ijesztgetés, fenyegetés, verés - lelki sérülések, neurózis, agresszió forrásává lehet.
A világban terjedő agresszivitás
fontos kifejezői a gyermekekkel kapcsolatos fizikai és szexuális
visszaélések. Egyre
többet olvashatunk a "megvert" vagy "megkínzott
gyermekDöbbenetes dokumentáció tanúskodik a szülői, családi brutalitásról,
melynek nyomait a gyermek testén, de még maradandóbban a lelkében hordozza.
Az alkoholista hozzátartozó vagy kóros
személyiségű családtag ütése, verése nyomán a gyermek sérülések,
csonttörések, égések stb. nyomait őrzi. Az áldozat rendszerint kiszolgáltatott, félelemmel
teli, gátolt egyénisségé válik. Félelmében nem meri elmondani az igazságot,
jóllehet, hogy sokszor fejlődésében, tanulásában, szociális
beilleszkedésében súlyosan akadályozott.
Sajnos, egyre jobban terjednek a szexuális
visszaélések is, amelyek
erőszaktól kezdve a legkülönfélébb rafinériákkal, kedveskedéssel
károsítják a fejlődő gyermeket. Az ilyen visszaélések súlyos
személyiségi kárt is okoznak. Későbbiekben az ilyen gyermekből
nemegyszer antiszociális, sőt hasonló tettekre vetemedő egyén
fejlődik.
Itt is igaz, amit a lelki
környezetvédelemről mondunk: az egészségeseket is védenünk kell a káros
hatásoktól: megelőzéssel, neveléssel, gyógyítással - s ha szükséges, kellő jogi
beavatkozással.
A szeretet nélküli nevelés is
veszélyezteti a gyermek lelki egészségét. A "nagy elfoglaltságuk miatt"
gyermekeikkel nem törődő szülők nemegyszer neveltek
jellembelileg elferdült, sőt bűnöző fiatalt.
Hány fiatalkorú bűnöző
tárgyalásán hangzott el az apa vagy anya önmagát vádló mondata: "Nem
törődtem eléggé a gyermekemmel�"
A törődés nem csupán a ruházkodást, a
feladatvégzést, a szabad idő ellenőrzését jelenti. Lényege a
szeretet melege, mely elsősorban a családról, a hozzátartozókról, a
gyermekről történő gondoskodásban mutatkozik meg. A családi légkör,
amelyben a szeretet uralkodik, ahol él az egymás iránti érdeklődés és
értékelés: az egészséges lelki élet legbiztosabb alapja.
A szülői házban
megbecsüléshez, megértéshez és szeretethez szokott gyermek önbizalommal és a
biztonság érzésével vág neki az élet ismeretlen ösvényeinek. Embertársaiban
bízik és optimista.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Sokan küzdenek az érzéssel, és ha gyerekkorban nem is mondják ki, később, felnőtt fejjel szinte biztosan kibukik egyszer az érintettből: valójában mennyire fáj, hogy a szülők nem szerették annyira, mint a testvérét vagy testvéreit...
Valóban létező jelenségről van szó?
Produkálhat olyat az élet, hogy a szülők egyike, másika, vagy éppen
mindkettő eltérő módon, és ami igazán fájdalmas, eltérő
hőfokon szereti a gyerekeit?
Esetleg csak a gyerekek értik félre a szülők eltérő, személyre,
gyerekre szabott nevelési módszereit?
A
beszámolók alapján azt kell gondolnunk, hogy igenis létezik egy szülői
szeretetskála, sőt, nem is annyira ritka ez a helyzet, csak éppen a
leginkább érintettek - azok, akik számára sok fájdalmat okozott, és okoz
folyamatosan a vélt vagy valódi hátrányos megkülönböztetés - nehezen, vagy csak
sok év elteltével beszélnek sérelmeikről.
A szülők hallgatnak?
Tény, hogy alig
akad olyan szülő, aki nyíltan fel merné vállalni, hogy valamelyik
csemetéje közelebb áll a szívéhez, mint a másik. Ez az érzelem, a plusz rajongás valójában
mélységes mélyre zárt titok, és az is maradna, ha nem "árulkodna"
ezernyi jel arról, hogy létezik egy kedvenc a gyerekek sorában.
Melyek lehetnek ezek a jelek? Hogy a
szülő nem igazságos? Hogy, bár azt hiszi, reméli, ez nem tűnik fel
senkinek, valamilyen módon azért kedvez a favoritnak? Több érintés? Melegebb
ölelés, szélesebb mosoly? Több összebújás? Több párbeszéd, foglalkozás,
figyelem, elismerés, dicséret? Vagy nem is kellenek jelek, mert a gyerekek
"bizonyítékok" nélkül is grammra pontosan érzik, mérik, súlyozzák a
nekik jutó szeretetet?
A gyerekek nehezen, de beszélnek róla
Mi
lehet az oka a kivételes bánásmódnak?
Néha valamelyik
gyerek a szülő gyerekkori vágyait teljesíti be, például éppen olyan remekül sakkozik, mint az
apuka, aki annak idején nem vihette sokra, de majd most a kedvenc csemete igen.
Máskor nagyon hasonlít valakire, aki kedves a szülő számára, nem
feltétlenül éppen a "kivételező" szülőre, lehet az a korán
elhunyt nagymama, vagy a testvére, esetleg mégis csak önmagát látja benne, és
ettől közelebb érzi magához azt a gyerekét. Míg a másikkal, aki éppen
azokat a tulajdonságokat hozza, amelyeket önmagában sem kedvel, elutasítóbb
lehet.
Akad olyan helyzet
is, amikor a "kedvenc" a sutaságával, törékenységével,
esendőségével hívja elő a plusz szülői szeretetet, mert rá
jobban kell figyelni, vigyázni, a széltől is óvni kell.
Akad olyan helyzet
is, amikor az egyik gyerek viszonya a szüleihez a kezdetektől
konfliktusokkal terhelt, mert "nehéz csecsemő" volt, hasfájós, nehezebben kezelhető, mint
a másik, aki már születése pillanatában mosolygott a világra, és ez,
a gyerekek csecsemőkori habitusa határozza
meg a szülők hozzáállását a gyerekeikhez. Vagyis amelyik
könnyebben adaptálódott a világhoz és a szülőkhöz, ő lesz a
kedvesebb. Vagy éppen fordítva.
Egy laikus harmadik személy, egy barát vagy
egy szomszéd, akik látják ugyan, mi történik, nem tehetnek semmit az ügyben,
hiszen a probléma létét a szülőnek vagy a gyereknek kell felismernie,
megfogalmaznia.
Az "érzelmileg elhanyagoltak" azonban - és ez egyben nem azonos a valódi elhanyagolással, hiszen vele is törődnek, csak kevesebbet, mint a testvérrel - már gyerekkorban produkálhatnak olyan tüneteket, amely miatt szakember –
pedagógus - is felfigyelhet a dologra, mert a folyamatosan karcolásokat begyűjtő gyerek tanulmányi eredményén, egész magatartásán látszódhat, hogy nagy vihar kavarog a lelkében.
Szorongóvá válhat, rágja a körmét, dadogni kezd, alvási problémák léphetnek fel, tanulási zavarai lesznek és így tovább.
Ha a szülő nyitott a változtatásra, akkor hosszas családterápiás foglalkozásokon lehet a dolog mélyére ásni és változtatni a családi "hierarchián".
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A testvéri pozíció, a családban elfoglalt helyünk meghatározhat bizonyos érzéseket, szerepeket.
A nővér vagy báty az, aki megtapasztalja, hogy milyen érzés, amikor egy vagy több kistestvér érkezik a családba különféleképpen reagálhat az adott helyzetre.
Nem csoda, ha ilyenkor hallunk tőlük olyasmiket, hogy „vidd vissza, anya, a kórházba, nekem nem kell”.
Még ha ő maga nagyon várta a kistestvér érkezését, még akkor is duzzoghat, hogy „neki nem is kell ilyen tesó”, „folyton csak sír”. A jó öreg féltékenység hangja szólal meg ilyenkor. Ez egy teljesen természetes gyermeki érzés. Képzeljük csak magunkat a helyébe: ő volt az első szülött, mindenki őt pátyolgatta, anya, apa nagyszülők.
Szinte mindent megkapott, amit szeretett volna, senkivel sem kellett így megosztania. Aztán jött a másik trónörökös, akire hirtelen mindenki odafigyel, ő maga pedig a legfontosabbat vesztette el, amit gyerek elveszíthet: a teljes anyai figyelmet. A tesó érkezése után már csak részleges figyelmet kap, ezért féltékennyé válik testvérére. Ha ezek az érzések nem rendeződnek benne, akkor a „nagytestvér” a szülők által mellőzöttnek érezheti magát, ezt felnőttkorára a kisebbrendűség érzése válthatja fel.
Fontos szempont a gyermekek neme is.
Ha egy fiúnak öccsei születnek, akkor megtarthatja trónörökösi pozícióját, mert idősebb és okosabb, mint társai. Felelősséget érezhet, hogy megvédje, gondoskodjon testvéreiről. Ugyanakkor ez terhet is jelenhet számára.
Azonban ha azonban rövid időn belül húga születik, akkor az bizony feladja neki a leckét. A lányok szellemileg gyorsabban fejlődnek, mint a fiúk, így könnyen megeshet, hogy az új jövevény gyorsan le fogja pipálni. Bátyja feladhatja a harcot és ellustul vagy a család segítségével megtalálja a saját útját. A családi élet kiegyensúlyozottságával elkerülhetőek az ilyen helyzetek.
A legkisebb szerencsés pozícióban van, abból a szempontból, hogy sokan őt szeretgetik, sokan ráfigyelnek. Ugyanakkor emiatt magát kicsinek és gyámoltalannak élheti meg. A népmesék legkisebb királyfiai is elindulnak szerencsét próbálni. Nagyon nehéz az idősebbek árnyékából kikerülni, és megmutatni saját erejüket és tehetségüket.
Azok a gyerekek, akinek nem születik testvérük, kimaradnak ebből a jól ismert háborúból, ahol a figyelemért folyik a harc. A szülőknek több idejük jut rá, így okosabbak és kiegyensúlyozottabbak lehetnek. Ugyanakkor mivel egyedül vannak, sokkal könnyebben elkényeztethetőek.
Mindezek nem törvényszerűek, nincsenek határozott szabályok, az egyén élettörténete, és a családtörténete is meghatározza, hogy ki hogyan éli meg testvéri pozícióját.
szelektiv-kismama-info
HATÁROK ÉS VÉGLETEK
A nők szeretnek
bizonyítani. Szeretik
megmutatni a világnak, hogy mindig mindenhol helyt tudnak állni, és vannak
olyan belevalóak, mint a férfiak. Éppen emiatt alakult ki a férfiak
szemében, hogy egy nő képes egyszerre karriert
építeni és családot vezetni. De tényleg így van?-Vannak azért határok és ne
menjünk el a végletekig.
Soha ennyi nő nem töltött még bevezető posztot,
mint napjainkban. Persze
hazánknak van még mit fejlődni, de elmondható, hogy manapság már nem a
férfiak vezetői képességét helyezik előtérbe.
Egyre többen gondolják azt, hogy egy
női vezető humánusabb, jobban átlát egy-egy rendszert, több minden
kerül a látóterébe, és ha azt vesszük terhelhetőbb is, hiszen a
bizonyítási kényszerük sokkal nagyobb.
De meddig lehet párhuzamot
vonni a család és a karrier között?
Mikor van az, amikor egy nőnek
lassítani kell az életmenetén, hiszen a karrier alatt elszálltak az évek
felette és már inkább a családot helyezi előtérbe?
Ebben is igen találékonyak és erősek , hiszen nem is kell ahhoz magas pozíciót
betöltenünk, hogy rájöjjünk, hogy bizony két műszakot is le tudnak
egyszerre dolgozni.
Egyet a munkahelyeinken, egyet pedig otthon a család mellett.
Mik azok a dolgok, amiket figyelembe kell venni?
A szervezés-Tanácsok. Itthon még álom az, hogy az anyuka egy vagy két gyerekkel kismama műszakot vállaljon, hiszen gyerekcipőben járnak még e kezdeményezések.
Viszont jó tudni, ha mindenképpen dolgozni akarunk, akkor egyre nagyobb teret hódítanak a távmunka lehetőségek.
- Vannak cégek, akik az otthonokba építenek ki egyszemélyes telefonos szolgálatokat, így a kismama dolgozhat és családot is vezethet.
- De vannak pénzügyi területek is, amit otthonról kiválóan lehet szervezni, elvégezni.
Ragadjunk meg minden olyan lehetőséget, amivel mi magunk is fejlődhetünk, nem érezzük börtönnek a lakást, amikor gyermekünk születik.
Ha baba mellett megyünk vissza dolgozni, érdemes előre leszervezni otthon a
gyerekfelügyeletet betegség vagy óvodai leállások esetén. Régen kalákáknak
nevezték azokat a helyeket ahova a nők összejártak és közösen készítettek
valamit, oda el tudták vinni a gyermekeiket is, és az egyik szobában vigyáztak
a gyerekekre, a másikban pedig zavartalanul dolgozhattak.
Legyünk nyitottak ilyen
lehetőségekre, ha nincs, család mögöttünk - hiszen a mai nagymamák még javában dolgozhatnak
is -, szervezzük meg a felügyeletet akkor barátokkal.
Vannak olyan betegségek, amikor , ha a gyermekünk a másik gyermek
által megfertőződik, így egyszerre áteshet mindenféle ragályos
nyavalyán.
A mai törvények miatt előtérbe kerülnek a bölcsődék is, sajnos többszörös túljelentkezéssel. Mégis ha találunk, egyet a lakóhelyünk közelében bátran vegyük igénybe, senkit nem fognak azért megkövezni, ha közösségbe adja a gyermekét 3 éves kor alatt. És igen, direkt hagytam utoljára.
Vonjuk be a gyereknevelésbe a
férjeket is.
Felcserélődtek már a szerepek, így semmi kivetnivaló nincs abban, ha a
férjünk hozza-, viszi a gyermeket oviba, bölcsődébe vagy bébiszitterhez.
Sőt, van olyan
lehetőség is, hogy az apuka maradjon otthon a babával és ne az anyuka, hiszen az addig éppen a
karrierjét építi. Bár valljuk be, ilyenre még kevés a példa… talán idővel
férjek is nyitottabbak lesznek e lehetőségre
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A ROSSZ ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI.
A gyermekek étkezési szokásai az egész életükre kihatnak.
A helytelen vagy éppen nem megfelelő ritmusban történő táplálkozás könnyen szokássá válik, és később is nagyon nehéz megszabadulni tőle.
A táplálkozástudomány szakértői már régóta figyelmeztetnek, hogy a gyermekkori étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek megelőzésében.
Elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, a vese
betegségei. Számítások szerint a hipertóniások 10, a cukorbetegek
25 százaléka (tekinthető) válik krónikus veseelégtelenné, és ezek a számok
a jövőben biztosan növekedni fognak.
Kutatások igazolják, hogy a betegségek nagy része a
gyermekkori helytelen táplálkozásra és a felvett étkezési szokásokra
vezethető vissza - nem véletlen, hogy pl. a magas vérnyomás egyre
gyakrabban már tinédzser korban jelentkezik.
Sajnos nagyon sok szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermekei
táplálkozására.
A nyár különösen veszélyes időszak,
hiszen akkor még az iskolai kontroll sem működik.
Elmarad a rendszeres étkezés, több magas
cukortartalmú ételt és italt fogyaszt a gyerek, és akár teljesen kimaradnak az
egészséges
A megfelelő mennyiségű és
minőségű folyadék bevitele már rövidtávon is problémát okozhat ételek
az étrendből.
. Nyári melegben, fokozott fizikai aktivitás alkalmával,
de légzéssel is folyadék távozik a szervezetből. A folyadékvesztés során
nem csak víz ürül, hanem ásványi sók is, melyek jelenléte és mennyisége a
szervezetben a különböző vesét érintő megbetegedésekben kiemelt
figyelmet kíván.
Érdemes azt is tudni, hogy a gyerekeknél,
akárcsak a felnőtteknél sokszor nem a szomjúság a vízhiány első jele.
A fejfájás, szédülés, a koncentrációs képesség zavara, a
száj szárazság, mind előre jelezhetik a folyadékháztartás zavarát. Kicsiknél a szülő vagy a felügyelő felnőtt
feladata, hogy rendszeresen folyadékkal, lehetőleg vízzel kínálja a
gyermeket. Hiszen nemcsak a nyári hőség miatt fontos a megfelelő
folyadékmennyiség bevitele hanem az italfogyasztási szokások
kialakításaszempontjából is
„Legjobb ital a tiszta
víz! Ez
lehet buborékmentes ásványvíz, vagy jó minőségű csapvíz, vagy
készítsünk a gyermekek számára teát, lehetőleg cukormentesen vagy csak
nagyon kevés cukorral, citrommal, ez hidegen és melegen egyaránt
kitűnő.
Az cukrozott üdítő italok, colák
felesleges kalória bevitelt okoznak, és ha
szénsavval dúsítottak, károsak az egészségre, ugyanis köztudott, hogy
csontritkulást okoznak.
Az ásványvizek vásárlásakor figyeljünk arra,
hogy alacsony nátrium tartalmú vizet vásároljunk.”.
„A nyár bővelkedik zöldségben,
gyümölcsben; itt az alkalom, hogy minél több zöldséges étellel kínáljuk
gyermekeinket, hogy ezzel is az egészséges táplálkozás felé irányítsuk
őket. Készítsünk sokféle alapanyagú és konyhatechnikai eljárással készült
ételeket. Ismerkedjünk meg és használjunk újfajta zöldségeket is. Pl.: cukkini,
patisszon, padlizsán stb. Vonjuk be a gyermekeket is a sütés-főzésbe.
Az együtt készített étel mindig jobb ízű!
Az így elkészített ebédet, vacsorát a gyermekeink is szívesebben fogyasztják,
könnyebben elfogadják az egészséges zöldséges ételeket.”
Kerüljük, különösen nyáron, a nehezen
emészthető ételeket, a fehérjeszükségletet elsősorban baromfihúsból,
tejből, tejtermékekből (kefir, joghurtok, sajtok) fedezze a gyermek.
Tartsunk otthon mindig gyümölcsöt, és ne
legyen otthon csokoládé, ropi, édes keksz. Ugyanis ha a kis lurkók csak csokit
találnak, azt fogják megenni, ha gyümölcsöt, akkor azt.
Ha a nyári szünetben a gyermek hozzászokik a helytelen
táplálkozáshoz, nagyon nehéz visszaállítani egy egészségesebb irányba.
Ha pedig ez elmarad,
akkor marad a magas cukor- és sófogyasztás, a zsíros ételek
rendszertelen fogyasztása, ami végigkíséri tinédzserkorát és megmarad
felnőtt korára is. Amikor pedig már a tünetek is megjelennek, sokszor
késő, és csak az életminőség romlása következhet.
A magas vérnyomásban szenvedők 20
százaléka nem tud betegségéről, a vese csökkenő működésének
nincs érezhető, látható tünete, és akik nem keresik fel
háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek, már csak azzal szembesülnek,
hogy leállt a veseműködésük.
Az egészség megőrzésében a megelőzésnek, a helyes
táplálkozásnak, a mozgásnak, döntő jelentősége van.
Sajnos
ma sem veszítette el aktualitását az ismert Konficius idézet: „Az ember élete
első felében egészségét áldozza arra, hogy vagyont szerezzen magának,
második felében pedig vagyonát arra, hogy egészségét visszaszerezze.”
A chlamydiázis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség.
A világon 400 millió fertőzöttet tartanak nyilván és évente 90 millió új fertőzöttet regisztrálnak..
. Európában évente 3 millió új beteget észlelnek.
Magyarországon a lakosság 30 százalékának fertőzöttségéről tudunk, ez
azonban nem megbízható adat, mert nincs rutinszerű szűrés.
A
betegség kórokozója a Chlamydia trachomatis, mely egy vírusszerűen
viselkedő parazita. Ugyanúgy, ahogy a vírusok, ez is képtelen önálló
szaporodásra.
Legjelentősebb
a Chlamydia trachomatis, melynek több típusa van,
ezek okozzák pl. a csecsemőkori kötőhártya-gyulladást, a méhnyak- és
méhnyálkahártya-gyulladást, a húgycsőgyulladást, a petevezeték-gyulladást
és következményes meddőséget, a tüdőgyulladást, a
középfültő-gyulladást, a visszatérő hólyaghurutot, az ízületi
gyulladást és egy régóta ismert nemi betegséget, a limphogranuloma venereumot,
mely fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodással jár, és szexuális úton terjed.
Milyen
klinikai tüneteket okoz?
Sajnos nőknél 80 százalékban, férfiaknál 50 százalékban tünetmentes, azaz nem okoz semmilyen
panaszt, azonban a tünetmentes hordozók fertőznek.
Amennyiben
mégis okoz tüneteket, a következő jelekből lehet chlamydiára
gyanakodni:
Visszatérő
folyások esetén, mely sokszor magától is elmúlik,
gyakori
hólyaghurutnál
néha rendszertelen vérzés hátterében is lehet egy chlamydia okozta kismedencei
gyulladás, vagy petefészek-gyulladás,
gyakori,
ciklustól független hasfájás, meddőség esetén, ismétlődő
vetéléseknél, koraszülésnél,
csecsemőknél
a szülés után néhány nappal jelentkező kötőhártya-gyulladásnál,
gyermekeknél
a gyakori középfülgyulladásoknál és tüdőgyulladásoknál.
Kezelés
nélkül milyen késői következményei lehetnek?
Súlyosak az életvitelt kórosan befolyásoló következmények.
Koraszülés,
többszöri vetélés, meddőség, gyakoribb a méhen kívüli terhesség
előfordulása, szív-, érrendszeri betegségek, érelmeszesedés, szívinfarktus, ízületi
gyulladások.
Hogyan
terjed a chlamydiasis?
Leggyakrabban
szexuális úton.
Fiatal,
szexuálisan aktív, partnereit gyakran váltogató személyeknél a leggyakoribb.
Azonban nem
csak szexuális úton terjed, hiszen szűz kislányoknál is kb. százból
kettőnél kimutatható. Cseppfertőzéssel, majd a szervezetbe bekerülve
véráram útján bárkinél okozhat húgyúti és nemi szervi fertőzöttséget.
Uszodákban,
közös helyiségekben is megkapható valamilyen más fertőzéssel egyidejűleg.
A tojáson lévő egyéb baktériumokkal is bevihető a szervezetbe.
Az újszülöttek
az anyai fertőzött szülőutakon áthaladva fertőződhetnek.
Kinek
érdemes elmenni chlamydiaszűrésre?
25 év alatti
fiataloknak, azoknak, akik túl fiatalon kezdték a szexuális életet és már több
partnerük volt, azoknak, akik gyakran váltogatják a partnerüket, akiknél
valamilyen egyéb nemi betegséget diagnosztizáltak, akiknek rendszeresen
folyásuk van, akiknél vizeletvizsgálatkor az üledékben több fehérvérsejtet
találtak, akik visszatérő húgyhólyaggyulladásban szenvednek, akiknek
gyakran fáj a hasuk, esetleg rendszeresen puffadást éreznek, férfiaknak akkor,
ha többször éreznek heretáji fájdalmat, ha gyakori vizelési ingerük van, ha a
makkon vagy a pénisz egyéb területein észlelnek piros, fájdalmatlan, esetleg
viszkető foltokat.
Hogyan
lehetne megelőzni a következményeket?
Csakis
rendszeres szűréssel, mivel a tünetmentes eseteket így lehet
diagnosztizálni.
Az Egyesült
Államokban a szexuális élet megkezdése után hathavonként javasolják a
chla-mydiafertőzöttség szűrését. Ott a chlamydiafertőzés
jelentősége sokkal ismertebb, ezért a lakosság 40 százaléka félévente
rendszeresen részt vesz chlamydia-szűrővizsgálaton. Hazánkban ez
sajnos még nem megoldott, mert a panaszok ellenére sem végzik el mindig a
chlamydiaszűrést. Ennek részben anyagi oka van, hiszen ezek a vizsgálatok
nem olcsók.
Mivel
gyógyítható a chlamydia?
Antibiotikumos kezeléssel.
Azonban
fontos, hogy az antibiotikumot legalább három hétig, amerikai ajánlás szerint
30 napig kell szedni. Ez a chalmydiák szaporodási ciklusából adódik, hiszen
ha rövidebb ideig alkalmazzák, akkor csak azok a kórokozók pusztulnak el,
amelyek már a sejtközötti térben vannak, de azok, amelyek a sejtből még
nem áramlottak ki, élve maradnak.
Nagyon fontos
a szexuális partner egyidejű kezelése, még akkor is, ha nála nem végeztek
vizsgálatot, vagy nem sikerült kimutatni a betegséget. A kezelés kiválasztása
függ az életkortól, az esetleges terhességtől, az egyéni
érzékenységtől.
A hosszú antibiotikumos kezelés sokszor gyomor-bélrendszeri panaszokat okoz, melyet némileg csökkenthetünk napi egy pohár élőflórás joghurt elfogyasztásával, mely nemcsak a gyomornak, hanem a hüvelyflórának is jót tesz.
Azonban a chlamydia-fertőzéseket csökkenteni, és a késői szövődményeket megelőzni csak rendszeres szűrővizsgálatokkal és hatásos megfelelő hosszúságú kezelésekkel lehet.
Hogyan
előzhető meg a chlamydiafertőzés?
A
módszer hasonló, mint bármilyen szexuálisan terjedő betegség esetében.
Elsődleges
szempont a közvetlen kontaktus elkerülése a hímvesszővel, hüvellyel,
szájjal és végbéllel.
Különösen
alkalmi partner esetén gumi óvszert kell használni a szexuális együttlét
elejétől a végéig. A helyzetet megkönnyíti, hogy ma már férfiak és
nők számára is kapható óvszer. A férfiak által használt a koton, a
nők által használt a pesszárium.
Aki még nagyobb
biztonságra törekszik, az használjon ezzel egyidejűleg olyan helyi
fogamzásgátló és antibakteriális hatású hüvelytablettát vagy krémet is, mely a
fertőzések 80 százalékát kivédi.
Azonban ezek a
készítmények önmagukban nem elegendőek, csak gumi óvszerrel együtt
biztonságosak.
is.”
.
A gyerek sohasem ok nélkül rossz, mindig van rá valami oka. Ha nincs tisztában vele, hogy amit tesz, az tilos, vagy ha véletlenül csinál butaságot, az természetesen nem számít rosszaságnak. A legtöbb szülő – nagyon helyesen – csak azt tekinti rosszalkodásnak, amikor a gyerek szándékosan nem tart be egy szabályt, átlépi a határokat. Az ilyen helyzetekből rendszerint veszekedés és büntetés származik. Fontos azonban, hogy a felnőtt elgondolkozzon azon is, vajon mi lehetett a rosszalkodás oka. Talán valamit értésünkre akart adni a gyerek? Csak így tud tiltakozni valami ellen? Nagyobb figyelmet szeretne?
A kicsik haszontalanságának a leggyakoribb oka a következő:
1. A helytelen
viselkedés jutalomban részesül.
Minden gyerek szeretné, ha
többet foglalkoznának vele. Az elfoglalt szülők figyelmét azonban látványos jelenetekkel,
hangoskodással, nyafogással általában könnyebb kivívni, mint csendes,
fegyelmezett viselkedéssel. Ha az anyu vagy apu tudomást sem vesz rólam, annál
még az is jobb, ha veszekszik vagy megbüntet – gondolja a gyerek. Ha a
rendetlenkedéssel sikerül felhívnia magára a figyelmet, ne csodálkozzunk, ha
legközelebb is ez a módszer jut eszébe először.
2. A szüleiket
utánozzák
A gyerekek gyakran nem tesznek
mást, mint a szüleik, náluk ez mégis rosszaságnak minősül. Az iskolában agresszív, verekedős
nebulóknál nem egyszer találkozunk veréssel büntető szülőkkel. Ha a
szülő keze könnyen eljár, és repül a pofon az elöl hagyott játékokért
ugyanúgy, mint a rossz osztályzatért, a gyerek is gátlástalanabbul üt majd meg
másokat. Ha a konfliktuskezelésnek ezt a módját tanulja meg otthon, honnan
tudná, hogy másként is lehet. Különösen paradox helyzet az, amikor azért
fenekelik el a gyereket, mert bántotta a kicsit, vagy az iskolában verekedett.
Ha a szülő olyasmit büntet, amit ő maga bármikor elkövethet,
összezavarja a gyereket, aki joggal lesz dühös az igazságtalanságért. Arra
van szüksége, hogy ha a szülő vizet prédikál, maga se igyon bort.
3. Kíváncsiak
rá, mennyire vesszük komolyan az általunk felállított szabályokat.
A gyereknevelés fáradságos
munka. Nem elég kitalálnunk, mi szolgálná legjobban a gyerek vagy az egész
család érdekét, ezt be is kell tartatnunk, ami nem mindig könnyű. Hiába ragaszkodunk ahhoz az elvünkhöz,
hogy a gyerekeknek a saját ágyukban kell végigaludniuk az éjszakát, ha hajnali
háromkor képtelenek vagyunk betartatni ezt a szabályt: bármit megengedünk, csak
visszaalhassunk végre. A gyerekek nem a szavaknak hisznek, hanem a
tetteknek. Csak azokat a szabályokat veszik komolyan, amelyeket a szülők
is.
4.
Önállóságukat és függetlenségüket szeretnék megerősíteni
A felnőttek naphosszat rá
akarják venni a gyereket valamire, amit az éppen nem szeretne megtenni, vagy
megtiltanak neki valamit, ami pedig nagyon jó móka lenne. Az önálló akarat feladása még akkor
is nehéz, ha a kicsik nem szívesen vesznek össze a mamával és a papával.
Már egy csöppnyi kétéves is képes teli torokkal üvölteni, és
minden erejével ellenállni annak, hogy ágyba tegyék. “Nem, nem! Add ide! Enyém!
Tegyél le!” kiabálja a bölcsődés. “Mi közöd hozzá! Hagyjál békén! Azt
csinálok, amit akarok!- – jelenti ki a kamasz.
A szülői akaratnak való
ellenszegülés – bármely életkorról legyen is szó -Két fontos célt szolgál. A gyerek egyrészt azt
akarja kifejezni, hogy ő is valaki, egy önálló személy, saját vágyakkal és
akarattal. Másrészt a veszekedés biztonságérzetet ad: megmondhatom a saját
véleményem, ellenkezhetek velük, mégis szeretni fognak. Még az is lehet, egy kicsit alkalmazkodnak az
igényeimhez, ha már ilyen fontos ez nekem.
Nem biztos, hogy a csendes, szófogadó, alkalmazkodó gyereknek könnyebb az
élete a szüleivel. Van, akinél a passzivitás veleszületett tulajdonság, de
sok fegyelmezett, jó gyerek valójában fél a szüleitől, vagy
egyszerűen csak reménytelennek érzi, hogy a saját érdekében szót emeljen,
hiszen úgysem figyelnek rá.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy feltétlenül örülnünk kell annak,
ha gyermekünk nem akarja betartani a szabályokat. Néha igenis ragaszkodnunk
kell ahhoz, hogy a mi akaratunk érvényesüljön. A gyakori veszekedések
azonban jelzések is lehetnek: át kell gondolnunk, mennyire betarthatóak és
testre szabottak az általunk emelt korlátok.
5. A
rosszalkodás mint védekezés
A gyerekek szorult
helyzetükben nem mindig találják meg a legelfogadhatóbb védekezési módot. Ha az
óvodástól el akarják
venni a babáját, odacsap. A kisiskolást csúfolják, ezért csúnya szavakat
kiabál a többiekre. A kamasszal igazságtalanság történik az iskolában,
ezért másnap nem megy be, csavarog.
A szülőknek,
nevelőknek segíteniük kell abban, hogy a gyerek megtanuljon a jogos
sérelmekre, fenyegetettségre megfelelő választ adni, és védekezése valóban
az érdekét szolgálja.
6. Rossz gyereknek tartja magát
A gyerekek igyekeznek a saját magukról kialakult képpel összhangban viselkedni. A sokat szidott gyerek néha azért rendetlenkedik, mert róla mindenki tudja, hogy ő a rossz gyerek. Aki folyton azt hallja, hogy ostoba és neveletlen, az butaságokat fog bekiabálni, amikor a többiek jelentkeznek. Neki is joga van hozzá, hogy legyen valaki: ha a sikeres, jó gyerek címért nem indulhat, majd ő lesz a bohóc vagy a tanárok réme.
http://katalizator3.wordpress.com
SZELEWKTIV-KISMAMA-BLOG-
JAVÍTHATATLAN A GYERMEK ???
Szülők és pedagógus okszámára kínálok segítséget a gyermeknevelés és az oktatás manapság egyre nagyobb kihívást jelentő és egyre több hozzáértést igénylő feladataihoz, az óvodáskortól a késő kamaszkorig. Meggyőződésem, hogy:
SZELEKTIV –KISMAMA-INFO-
A figyelemhiányos
hiperaktivitási zavarban szenvedő gyerekek állandó asszociációs képességük, magas
intelligencia szintjük miatt képtelenek egyszerre csak egy dologra
koncentrálni.
Ezek a gyerekek
általában örökmozgóak, majdnem lehetetlen sarokba ültetni őket, de van köztük ugyanúgy hangtalan,
álmodozó csendes alkat is.
Számos tanulmány
születik velük kapcsolatban. Néhány amerikai kutató kiadványa szerint például a legnagyobb hibát
akkor követi el velük szemben a felnőtt, ha kezelni kezdi a gyerek
betegségét különböző gyógyszerekkel, mert az a felnőttkorra is
kihat, de korántsem pozitív értelemben.
A figyelemzavarral
küszködő gyermekek száma statisztikailag számottevő.. Osztályonként legalább egy tanuló
ilyen, általános és középiskolákban, de általában nem ismerik fel a tanárok
az ilyen gyerekeket.
Amiért
szükséges lenne őket felfedezni az az, hogy idejében kezelhetővé
váljon figyelemzavaruk, ideális esetben 6 éves koruk körül, hogy lépést
tarthassanak társaikkal iskolai teljesítményükben és beilleszkedési
képességeikben is.
Fontos megállapítás
az hogy, hogy sokba kerülnek a nem kezelt gyerekbetegség okozta járulékos veszteségek és kiadások,
amik az igazságszolgáltatási és a az egészségügyi - ellátási rendszereket
sújtják.
A
gyermekpszichiáterek szerint a kezeletlen betegségnek egészségügyi kockázatai
is vannak, egyre
gyakrabban szükséges valamilyen szintű egészségügyi ellátás, a betegség
kései felismerése miatt megnő az akut, illetve rehabilitációs ellátások
igénye.
A felnőttek dolga az lenne, hogy ebben a betegségben szenvedő gyerekeket ne könyveljék el kezelhetetlennek, neveletlennek, vagy javíthatatlannak.
Nevelési tanácsadókhoz forduljanak a tünetekkel, mert időben kezelhető a figyelemzavar és hiperaktivitás a gyermekpszichiáterek segítségével.
A diagnózis
felállítását követően a szakemberek esetleg komplex kezelést javasolnak, vagy
csak gyógypedagógiai, mozgás kezelést, pszichoedukációt, szülőtréninget,
viselkedés és szociális beilleszkedés terápiát, beleértve esetenként a
gyógyszeres terápiát is. Az utóbbi viszont a személyiségfejlődésben
okozhat problémákat, legalábbis amerikai szakvélemények szerint.
http://www.bulvaros.hu
Azoknak a szülőknek,
akiknek a gyermeke is szorong, gyakran a szülő is szorong, ha más nem
attól, hogy mi lesz a gyermekével. A helyzetet bonyolultabbá teszi az a tény,
hogy a szülők szorongása a gyermekek számára is hat. A gyermekek,
egyszerű tudatalatti segítő szándékkal átveszik a szüleik
problémáját.A szülők viszont a nagyobb tapasztalatuk révén képesek
elsajátítani olyan technikákat, melyek révén a gyermeken is segíteni tudnak.
Az
alábbi technikák, ötletek ebben kívánnak segíteni.
Folyamatos, gondolatok, és erős
félelmek, melyek a biztonság körül forognak.
Félelmek az iskolától és más
helyektől.
Erős gyomorfájdalmak és más
pszichoszomatikus tünetek.
Erős aggodalmak a mindennapi
teendők miatt.
Túlzott óvatosság.
Pánik, hiszti.
A gyermek képtelen megnyugodni, keze-lába
jár, izzad.
Alvási problémák, rémálmok.
Félelmek az idegenekkel való kommunikáció
miatt.
Szociális interakciók kerülése.
Kevés barátja van a családon kívül.
Aggodalmak a dolgok megtörténte
előtt.
Aggodalmak a család, az iskola, a barátok
miatt.
Ismétlődő nem szándékos
gondolatok, cselekedetek.
Félelmek a megszégyenüléstől, attól,
hogy hibát követ el.
Az 5-6 évesek
félelmei gyakran a sötéttől, magasságtól, elveszéstől való
félelmekben jelentkeznek.
A 6-11 évesek
félelmei változnak. Ők inkább a betörőktől, villámlástól,
repülőtől, haláltól félnek. Minkét fenti korosztály
gyakran számol be szellemekről, lényekről. Az ő világukban ezt
is el kell fogadni. Nincs szomorúbb a gyermek számára, mint, hogy a félelmeit
nem értik meg és kinevetik!
12 éves kor felett
előjönnek a szociális félelmek. Mikor a gyermek be akar illeszkedni valahova,
és fél, hogy visszautasítják. Emellett jelen vannak a dolgozatoktól,
feleléstől, párkapcsolat kezdeményezésétől való félelmek is.
Ne
becsülje le a gyermek félelmeit. Az ő
szempontjából, ezek nagyon is reális félelmek lehetnek. Kerüljük az olyan
mondatokat: „Ne butáskodj! Nincs is ott semmi!”
Ehelyett érdemes átkeretezni a
mondottakat: „Megértem a félelmed. Anya nézd
csak milyen nyugodt! Biztonságban vagy velünk!”
Abban az esetben, ha a gyermek
tud beszélni a félelméről, sokszor elég lehet a megnyugváshoz. Tanítsa
meg gyermekének, megfogalmazni a félelmeit. Erre a legjobb példa, ha ön mer beszélni az érzéseiről. Anélkül
persze, hogy a gyermekét megterhelné a saját problémáival, félelmeivel.
A félelemnek a „mérhetősége”
már sok gyermeknek okozott meglepetéseket. Hiszen rájöhetett, hogy a nagy félelem nem is
olyan nagy, csupán 4-es erősségű a 0-10-ig terjedő skálán. A
gyermek képzeljen el egy skálát, melynek a 0 pontja a félelem hiánya, a 10-es a
maximum félelem.
A számolni nem tudó gyermekeknél
a karjuk összecsukásával, kitárásával is el lehet érni ugyanezt.
Egy 5 éves nem
kell, hogy falmászást tanuljon, és az esti filmre sincs szüksége. Ha új dolgot tanul, nem szükséges a
tökéletességre törekedni. A siker, a pozitív visszajelzés sokkal fontosabb.
A pillanatok alatt
bekövetkező változások nagyon ritkák, legyen türelemmel.
Fokozatosság, erőltetés
nélkül. Ha a gyermek izgul, akkor olyan helyet válasszunk, ahol kevés a
gyermek, és nyugodtan ki tudja próbálni azt a tevékenységet, melyet gyakorolni
szeretne. Kisebb gyermekeknél érdemes a szülőnek ilyen helyzetekben a
gyermekkel tartani.
Amennyiben a gyermek stresszel
valami új dolog kipróbálása miatt, ajánljunk neki alternatív lehetőséget.
A kérdést érdemes vagylagos formában feltenni.
„Panka, melyik
csúszdán csússzunk le azon a pirosan vagy a kéken ott messzebb?”
Ezt most jól
csináltad! Észrevetted, hogy egyedül mentél ki WC-re a sötét szobán kereszül?” „
Néha meg akarjuk védeni őt.
Ott vagyunk a nyomában. A kellő óvatosság nem árt, viszont mikor nem eshet
komoly baja, érdemes hagyni próbálkozni.
A gyermeknek a
szabadság mellet szüksége van a határokra is, mert ez ad neki biztonságot. Ezeket
a határokat a szülőknek kell lefektetnie. Azok a gyermekek, melyek nem mutatnak semmiféle
félelmet, kialakulhat bennük félelem a határok, szabályok hiánya miatt
is. Ide tartoznak a biztonsági rendszabályok is az utazás, eszközhasználat
közben.
A gyermek gyakran attól fél, hogy
nincs kontrollja az események fölött. A legnagyobb félelmek egyike, ha nem
tudjuk uralni az események menetét. Egy buli
szervezése kapcsán jó, ha van egy kialakult terv, hogy senkit se érjen
meglepetés, de hagyjunk esélyt a spontán kibontakozásnak is!
A
félelem ragadós! Amitől, anya vagy apa is fél, a gyermek miért érezze
magát biztonságban?
Amennyiben egy adott helyzetben
„ketten ülnek a gödörben” a gyermek teljesen elveszti a
biztonságérzetét. Ugyanez érvényes abban az esetben, ha a gyermek mondjuk uszodába megy, akkor nem
célszerű, hogy a víziszonnyal rendelkező nagymama kísérje őt el.
Amennyiben a
gyermek folyamatos félelmeket mutat, sír,
visszautasítja a dolgokat érdemes szakembert keresni és oldani a félelmeket,
mielőtt fóbia alakul ki vagy generalizálódik (állandósul) a gyermekben a
szorongás.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
A gyermeknek az édesanyjával való eggyütléte,ennek a minősége képezi minden későbbi érzelmi kapcsolat modelljét.
A lányok számára az édesanya jelenti a mintát a nemi szerepük kialakításához, míg a fiúk segítőt, esetenként ideális nőképet látnak benne.
A pszichológusok
szerint az anya és lánya viszony nem szorosabb, mint bármely más családi
reláció. A szakembereknek
az a véleménye, hogy az anya-fiú kötelék jóval bonyolultabb.
A lélektan irodalma
tele van az anyákat jellemző pozitív és negatív fogalmakkal. Ez alapján létezik domináns anya, védő
anya, agresszív anya, csábító anya stb.
A fiúk esetében a
párválasztáskor sok esetben az anyával való kapcsolatuk milyenségétől,
illetve az anya személyiségétől, hogy a női szerepek közül miket
részesítenek előnyben. Ha ez az elmélet igaz, akkor már értjük, miért találta visszataszítónak a
felesége fenekemre simuló miniszoknyát élete párja. Ugyanis az anyja ruházata
-mama jelmezére emlékeztetett.
Számos vizsgálat
szerint a csecsemő-és kisgyermekkorban fellépő táplálkozási
zavar
hátterében is a baba és az anya kapcsolatának zavara áll, ami felnőtt
korban bulémia formájában ismét jelentkezhet.
A megromlott
anya-gyermek kapcsolattal magyarázzák az encopresis nevű betegséget is, vagyis a székletürítés zavarát./a
gyermek nem tudja visszatartani a székletét./ Kialakulása a rideg anyai
magatartásminták, a túlzott precizitás, a magasra emelt elvárások
következménye. Serdülőkort megelőző években jelentkezhet, és
hosszabb pszichotherápiás segítséggel gyógyítható.
Idővel elérkezik
a pillanat, amikor a gyermek leválik az édesanyjáról.
Ez akkor történik trauma
nélkül, ha a gyermek anyához fűződő viszonya kiszámítható,
biztos.
Három és hat éves kor között a
lányok igényelni kezdik az apa jelenlétét is. Alig várják, hogy a munkából hazaérjen, és
együtt játszanak, sétáljanak.
A fiúk később
érnek, ezért később is szakadnak el az anyától. Sok férfi még felnőttkorban is az anyai
támaszt keresi a párkapcsolatban. Természetesen ez nem jelent problémát
akkor, ha az anyáskodás nem válik hangsúlyossá.
Hiszen minden férfi szereti,
ha vasárnap reggel ágyba hozzák a reggelit, és a nőkben is él a babusgatás
ösztöne.
A gond akkor kezdődik,
amikor a fiatal férfi bosszantóan kényelmes lesz.át Kompenzatorikus párválasztás alatt azt értjük, ha a férfi nem társat választ
magának, hanem őt ellátó, róla gondoskodó „anyát”.
Így jobban el tudja viselni
saját éretlenségét, férfiatlanságát. Az okok a korábbi családi háttérben
keresendők.
Ha az anya domináns szerepet
töltött be, mert az apa nem vette ki részét a gyereknevelésből, vagyis
hiányzott a férfi szerep minta.
Oka lehet az
is, ha gyermekkorban nem kapott elég gondoskodást, odafigyelést, és most a
párjától követeli ezt meg.
Egyes pszichológiai
magyarázatok alapján, ha az első, meghatározó kapcsolata egy nála jóval
idősebb nőhöz kötötte, hosszútávra nagy valószínűséggel anyáskodó társat keres.
Mivel a férfiak
nőkkel kapcsolatos első élményei valóban az édesanyához
kötődnek, ezért - ha tudat alatt is - keresik az anyát a
nőben.
Amennyiben ez a kép valamilyen
okból kifolyólag negatív
(például gyermekkorában sokszor hagyta egyedül, idegen felügyeletre bízva az
anya), akkor egy képzelt, ideális anyaminta határozza meg a keresést.
Senki ne
essen kétségbe, azért a helyzet nem ennyire szörnyű.
Nem kell a
lányoknak azon gondolkodnia, száz százalékban egyezik-e természetük a párjuk
anyukájáéval.
A lényeg, hogy akadt legalább egy olyan tulajdonságunk, ami miatt a férfi érezte bennünk a Nagy Őt.
Természetes
dolog hogy úgy néha kibújik a feleségekből is az anyuka, ha sálat kényszerítnek a párjukra (amit
egyébként utál), vagy gerezdekre szelve teszem íróasztalára az almát, hogy
végre vitamin is kerüljön a szervezetébe. Túlzásokba azonban nem célszerü
esni.
Végtére
anők nem egy kisgyerekhez mentek feleségül, ő pedig nem az anyját
vezette oltár elé
http://cotcot.hu…
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO.
A narancsbőr kezeléséről.
A legnagyobb szépségproblémák egyike egyértelműen a narancsbőr kérdésköre.
A narancsbőr érdekes téma, nem egyenlő a kinyúlt száraz, ráncos, vagy petyhüdt bőrrel.
A narancsbőr nevét a valódi
gyümölcsről kapta, amelynek héja göröngyös. Nem, egyáltalán nem visszatetsző, még annak
ellenére sem, hogy sokan azt terjesztik róla, noha a gyümölcsön valóban jóval
szebben mutat.
A narancsbőr nem
betegség vagy komoly bőrelváltozás, hanem valójában egy raktár.
Méghozzá a felesleges só,
cukor, méreganyagok raktározó helye.
Igazából hálásak lehetünk érte, mivel a
szervezetben leköti a bőr, és nem engedi szabadon keringeni. A bőr
mindig elsődleges jelző. Az ekcéma bélproblémákat, a
narancsbőr pedig, méreggel telítettséget jelez. Jelezheti a máj
terheltségét is.
A szervezetet ez a képződmény megszabadítja
a magas vérnyomás, koleszterin problémájától, a háztartást így rakja rendbe.
A szervezet számára nem
alapvető fontosságú, hogy szép legyen ellenben a helyes működésre
törekszik, a szervezet ezért mindent kijavít. Ahogy a törést is kijavítja helytelenül
forrasztva, ha nem figyelünk, vagy avatkozunk be egy műtéttel, a
narancsbőrnél is figyelnünk kell a helyes irányú helyrehozásra, javítsuk a
hibákat helyette!
A narancsbőr ellen
egy módszer nem elég.
Ezt tisztázni kell, mivel a
narancsbőr komplex probléma. Egyszerre párhuzamosan több színtéren is felveheted a kesztyűt, és
megmutathatod, mit tudsz tenni a szervezetedért!
Az alábbiakban egy 5
pontos ötlettárat adunk neked, hogy hatékonyan vedd fel harcot!
1.Víz: Akár hiszed akár nem, mindent gyógyít.
Az egyetlen univerzális gyógyszer. Napi 3 liter fogyasztása javasolt
főleg, sószegény vizet igyunk. A víz fogyasztása rendszerben javasolt
nem egyszerre bedöntve, hanem elosztva fél poharanként, egyszerre pár dl
maximális mennyiséggel, így átmos, tisztít.
2.A méregtelenítés: Só, cukor, fehérliszt, e betűk
és segédanyagok. Egy hónapos étrendet állíts össze magadnak kedvenceidből,
amely idő alatt ezeket kihagyod életedből. Kávé, feketetea csak
mértékkel, max. napi egy csésze vagy ennyi sem javasolt! Fogyaszthatsz: kevés
tejet, joghurtot, túrót, gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket. Egyesek
javasolják a húst is. Ha őszinték akarunk lenni, akkor azonban ezeket ki
kéne hagyjuk a felsorolásból! Minden állati hús, még ha kínai étteremben a vega
kosztnál is találod a csirkét.
3.Torna:
A méregtelenítés két úton
történik,
-egyrészt a méreganyagok bevitelének
megszüntetésével,
-másrészt a bent lévők
kipucolásával. Ehhez béltisztítókúra ajánlott, léböjt, útifű félék,
stb.
- ám a legjobb, ha az izzadás
ősi módszerét választjuk e mellé. Az izzadás a sófeleslegtől, és rengeteg rossz anyagtól megszabadít,
őseink kedvelték az izzasztókunyhós elvonulásokat épp ezért. A izzasztókunyhó az egyik legkiválóbb kipucolási
lehetőség, ma szaunázhatunk illetve
tornázhatunk. A torna átmozgatja az izmokat, inakat a bőr
különböző rétegeit és e mellé izzaszt. Heti 5 nap mozogjunk napi
legalább 40-50 percet! Ez heti két nap lehet egy kiadós séta is, a többi
időben erősebb mozgásba kezdjünk. Torna után masszírozzuk is át a
felületet.
4.A cseppek: A
méreganyagokkal átitatott krémek alig használnak.
. Legjobb, ha az alábbi keverékből készítünk magunknak, és ezzel kenjük be az érintet testrészt minden nap, kétszer:
70 ml Búzacsíra olaj
Geránium 0. 5 ml-10 csepp.
Mandarin héj 1 ml-20 csepp.
Ligetszépe olaj 10 ml.
Muskotályrózsa 10 ml.
Vajfa 10 ml.
5-A narancsbőr utolsó hatékony ellenfele a tudat.
Ha félsz tőle, hogy csúnya
vagy, és ez nem változik, sajnos kevesebb eséllyel tűnik el ez a kis
apróság. A narancsbőr bár kellemetlen, nem javíthatatlan
probléma, kezeljük ezért így. Minden nap képzeld el az érintett testrészeidet
lelki szemeiddel, hogy egyre szebben és jobban mutatnak, a terület javul,
feszesedik, megszépül. Ez a hatás, ez a meditatív önszuggeszció az egyik
legerősebb gyógymódja minden egyes betegségnek, elváltozásnak vagy
szépséghibának, fogyókúrára is alkalmas, pár kg-ig!!!
http://www.harmonet.hu
NEVELÉSI MODELÉRTÉKEK AZ ÓVODÁKBAN.
1. Egészséges életmódra nevelés
Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges fejlődés alapfeltétele és a gondozás központi kérdése.
A gyermekek óvodában töltött idejét élettani szükségleteinek figyelembevételével tervezzük és szervezzük meg.
A megfelelő életmódot a táplálkozás, az öltözködés, a mozgás, az edzés, és a pihenés megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel, és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk.
A gyermekek különböző életmódbeli szokásokkal érkeznek óvodákba, ezt figyelembe véve a jót megerősítjük, a helytelent korrigáljuk.
A szokásrendszer alakításában az óvodapedagógus aktív segítője a dajka.
Az óvodapedagógus
alapvető feladata a gyermekek gondozása, egészséges életmódjának
kialakítása, miközben nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti
önállóságuk fejlődését.
Az óvodapedagógus a dajkával
együttműködve azonos módon értelmezze és alkalmazza a szokásokat. Az elért
eredményekről rendszeresen cseréljenek tapasztalatokat.
Nevelési programokban a 3 - 8 éves korú gyermekek testi
és lelki szükségleteinek kielégítését a következő területeken látják el:
Egészséges
környezet biztosítása
Betegségek,
az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, korrekciója
Helyes
életritmus alakítása
Táplálkozás,
testápolás, öltözködés
Mozgás,
edzés, levegőzés biztosítása
Pihenés
optimális megszervezése
1.1.
Egészséges környezet biztosítása
Azokat
az élettereket, helyeket, amelyeket a gyermekek birtokolnak, használnak,
igyekszünk
úgy alakítani, hogy az számukra a legbiztonságosabb, és minden
tevékenységükvégzéséhez megfelelő, esztétikus legyen. (csoportszobák,
öltözőrész, mosdók, udvar stb.) Nem csak a biztonságra, esztétikumra,
hanem a kellő tisztaságra is fokozottan odafigyelünk.
Fordítson figyelmet a
környezet védelméhez, megóvásához szükséges szokások
kialakítására.
J A gyermekek ügyelnek személyük, környezetük
tisztaságára, gondozottságára.
1.2. Egészség
védelme, óvása, edzése
Fontosnak
tartjuk a gyermeki szervezet általános védekezőképességének megóvását, a
betegségek megelőzését.
Különös
gondot fordítsunk: a higiéniai szabályok betartására, a környezet
tisztántartására, évszakhoz igazodó réteges öltözködésre, levegőcserére
(minden csoportunkban levegőtisztító berendezést működtetünk a téli
hónapokban), növényzet biztosítására, valamint a szabadban töltött idő
optimális kihasználására.
Az
óvodapedagógus odafigyel az egyes gyermekek esetlegesen előforduló szervi
rendellenességeire (látás, hallás, mozgás, beszéd stb.), azok tüneteit észlelve
szülővel, védőnővel konzultálva javasolja speciális szakemberek
segítségét (pszichológus, gyógypedagógus, szakorvos).
Évszakonként óvja a
gyermekeket az időjárás ártalmas hatásaitól.
J A gyermekek jelzik, kifejezik
szükségleteiket.
1.3. A helyes
életritmus kialakítása, napirend
A
nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságérzetet nyújtó élettempó érdekében a
gyermekek óvodában eltöltött idejét ésszerűen, a szükségleteiknek
megfelelően szervezzük.meg.
Folyamatos
és rugalmas napirendünket úgy alakítjuk, hogy az igazodjon a különböző
párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységekhez és a gyermekek
egyéni szükségleteihez, szem előtt tartjuk a szabad játék kitüntetett
szerepét.
Igyekszünk
a gyermekek harmonikus fejlődését biztosítani, lehetőséget adunk
arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak, teljesítőképességüknek
megfelelően tevékenykedjenek. A helyes életritmus kialakításához a
családok közreműködésére is számítunk.
A
játékra és a játékban szervezett tanulásra fordítható idő így optimálisan
tervezhető.
A
folyamatos étkezés a játékidő alatt önkiszolgálással történik (tízórai,
uzsonna), az egyéni szükségletek szerint.
Rendszeres időtartamok Rugalmas időkeretek
és váltakozó
tevékenységek
6.00 - 8.30 Érkezés és játék
egy 6.00 - 12.00 Szabad játék, játékban szervezett
gyermekcsoportban tevékenység
- képesség fejlesztés, kezdemé-
8.30 - 10.00 Folyamatos
tízórai nyezés, délelőtti mese, személyes
percek, mindennapi szervezett
testnevelés, mozgásos játék
Levegőzés,
udvari játék, szervezett
kirándulás, séta
12.00 - 13.00 Tisztálkodás,
ebéd
13.00 - 16.00 Mese, pihenés,
folyamatos
ébresztő, uzsonna 15.00 -
18.00 Spontán játék és távozás.
1.4.
Hetirend: állandó programjaink és speciális foglalkozások
A gyermekk harmónikus
személyiség fejlődésének elősegítésére szervezett rendszeres heti
programjaink:
- mozgáskotta
- gyermektánc
Az állandó programok,
speciális fejlesztések, valamint a tornaterem használatának rendjét a
csoportnaplóban a hetirend tartalmazza.
1.5. Testápolás,
öltözködés, táplálkozás
Az
óvodába lépéskor a gyermekek az önkiszolgálásban különböző fejlettségi
fokon vannak, és eltérő ütemben fejlődnek. Szükségleteik önálló
kielégítésére - segítő gondoskodás mellett - fokozatosan válnak képessé.
A
testápolás, öltözködés, étkezés során végzett tevékenységekhez az óvodapedagógus teremti meg
a szükséges feltételeket, megtervezi a gondozási teendőket és követi a
gyermekek fejlődését.
Fontos
nevelési elvünk, hogy ne sürgessük, de ösztönözve segítsük a gyermekeket, hogy szükségleteik körüli
teendőiket egyre önállóbban elégítsék ki.
Fontos,
hogy ebben a folyamatban bensőséges kapcsolat alakuljon ki felnőtt és
gyermek között, amelyben a felnőtt a gyermek szükségleteire, jelzéseire érzékenyen
figyel és reagál.
Arra
törekszünk, hogy az óvoda modell értékű gondozási szokásait közvetítsük a
családok felé.
Rendszeres
és alapos tisztálkodásra tanítjuk a gyermekeket.
Az
óvodai szokásrendet úgy alakítjuk, hogy szükségleteik szerint végezhessék
tisztálkodási teendőiket (WC használat, mosakodás, hajápolás, fogápolás).
A
felnőttek személyes gondozottságát minden gyermek számára
mintaértékűnek tekintjük.
Figyelünk
arra, hogy a gyermekek öltözéke többrétegű, könnyen kezelhető legyen, amely nem gátolja őket
a szabad mozgásban, és összhangban van az óvodai élettel. A helyes öltözködési
szokások kialakításában - ha szükséges - az óvodapedagógus nyújt segítséget a
szülőknek.
E tevékenységekben a gyermekek fejlettségének
megfelelő segítséget adjnak a
pedagógusok
és dajkák.
J Az öltözködés közben alapos, önmagára figyelő, önálló.
J A gyermekek tisztaság iránti igényének kialakulása érdekében a kisebbek
felnőtt
segítségével, a nagyobbak önállóan fordítanak gondot testük, ruházatuk
ápoltságára.
Óvodánk
étrendje több csoportban kiegészül a gyermekek által készített salátákkal,
zöldségekkel, gyümölcsökkel.
A bevezetett gyümölcsnapok a
szülők segítségével, támogatásával valósulnak meg.
A gyermekek megismerkednek új
ízekkel, az ételek elkészítésének módjával, különböző munkafolyamatokkal.
A
folyamatos, szervezett étkezések közül a tízórai és az uzsonna önkiszolgálásra
épül, az
önállóság fejlődését szolgálja, ebédnél pedig a társakért végzett munka
örömének átélésére nyílik mód.
Alapvető
feladatainkat képezi az egészséges táplálkozásra, a kulturált étkezési
szokásokra való nevelés.
A
szülőknek kifüggesztjük a heti étrendet, hogy a gyermekek otthoni
étkeztetését ehhez tudják igazítani.
A
gyermekek számára a folyadékpótlás lehetőségét az egész nap folyamán
biztosítjuk.
Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben
a gyermekek egyéni ízlését és étkezési ütemét. Ösztönözze, de semmiképpen ne
kényszerítse az ételek elfogyasztására, új és változatos ízekkel ismertesse
meg.
A dajka gondoskodjon a tiszta
edényekről, eszközökről, a víz folyamatos cseréjéről, pótlásáról.
JA gyermekek képesek a
kultúrált étkezési szokások elsajátítására, számukra megfelelő
ételmennyiség megítélésére.
J Igénye az ízléses, esztétikus
terítés.
J A kultúrált étkezési szokásokat
betartja.
1.6. Szabad
mozgás, edzés, levegőzés
A
gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését az irányított,
szervezett, illetve szabadon végezhető mozgásos tevékenységek szolgálják.
Ezeket részben a gyermekek választják, részben a nevelő kezdeményezi,
szervezi (mozgásos játékok, séták, kirándulások stb.).
A
mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben.
A
változatos mozgáslehetőség elősegíti a harmonikus testi - lelki
fejlődést, növeli a szervezet teljesítő-, és teherbíró képességét.
A
rendszeres, örömmel végzett mozgással az egészséges életvitel kialakítására
szoktatjuk gyermekeinket.
Közösen
szervezett programokkal segítjük elő az óvoda és a család egymáshoz való
közeledését, példát mutatunk a helyes életmódra, segítjük a családi nevelést.
Az
edzés jótékonyan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát. Ennek érdekében használjuk ki
a levegő, a nap és a víz jótékony hatását.
Az
egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a gyermekek szervezete képes
legyen alkalmazkodni a környezet változásaihoz (évszak, időjárás,
hőmérséklet, stb.).
A
nyári élet ideje alatt az étkezések többnyire a szabadban történnek.
Jó
idő esetén az udvari medencében pancsolhatnak a gyermekek.
Az
5 – 8 éves gyermekek edzését, mozgásfejlesztését segíti télen a korcsolya -,
ősszel
vagy
tavasszal az úszástanulás. Minden gyermek számára szervezünk olyan programokat,
amelyek évszaktól függően beépülnek a napirendbe (szánkózás, hógolyózás,
túrázás, vízhez-szoktatás stb.).
Az óvodapedagógus
feladata, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez megteremtse a
kedvező feltételeket. Gondoskodjon arról, hogy a gyermekek mindig jó
levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. Sok időt
töltsenek szabad levegőn, megfelelő, kényelmes öltözékben.
☺ Használják az udvari mozgásos- és sporteszközöket.
☺
Kapcsolódjanak be az udvaron a gyermek/felnőtt által kezdeményezett
mozgásos
tevékenységekbe
1.7. Pihenés
optimális megszervezése
A
gyermekek pihenéséhez elengedhetetlenül szükséges a nyugodt, csendes légkör
biztosítása.
A
gyermekek egyéni, kor szerinti alvásigényének és szokásainak
figyelembevételével aszükséges tárgyi és személyi feltételekről
gondoskodunk minden csoportban. Ebéd után pizsamába öltöznek a gyermekek. A pihenés
minden nap két mesével (kicsiknek kis mese, nagyoknak nagy mese) kezdődik.
Színesíthető álomba ringató dallal, nyugtató, ellazító (relaxációs) gépi
zenével. A pihenés minden gyermek számára kötelező, a nyugalom, a kellemes
közérzet jó hatással van az idegrendszerre. A nehezen, vagy aludni nem tudó
gyermekek maguk mellé vehetik kedvenc játékaikat, személyes tárgyukat.
J Nyugodtan pihen, alszik.
J Alvó társait nem zavarja.
2. Érzelmi
nevelés - szocializáció biztosítása
"…a gyermek a szeretetben fejlődik
legjobban."
Nevelési
programunkban arra törekszünk, hogy az egész nap folyamán biztosítsuk gyermekek
életkorának megfelelő oldott légkör feltételeit.
*
érzelmi biztonság, támogató, gondoskodó környezet,
*
önállóság, szabad tevékenység, pozitív érzelmek, kompetenciaérzés.
Az
óvodába lépő gyermek még erősen egocentrikus, emocionális emberke, aki most kerül élete
első olyan közösségébe, melyben vele egykorú társakra talál.
Korábbi
élete során csupán családjának tagjaihoz fűzte erős érzelmi kötelék.
Az
óvodába kerüléssel megkezdődik a leválás, " az engedj el
korszak ".
Az
átmenet könnyítése céljából a családok részére lehetőséget
biztosítunk az "anyás" beszoktatásra és fokozatos befogadásra.
A
gyermekek óvodába érkezésekor családi fényképet kérünk a szülőktől,
melyet egy közös tablón helyezünk el. Ezzel is hozzásegítjük a gyermekeket az óvodai
beilleszkedéshez, biztonságérzetük-, én-tudatuk alakulásához.
A feltétel nélküli szeretet, a simogató gyengédség, a
megértő odafordulás jelenti az igazi együttlétet.
A gyermek számára az óvodapedagógus fontos személlyé
válik.
Ez
az erős érzelmi kötelék és függés teremti meg az érzelmi azonosulás
alapját, ami az óvodapedagógust elsőszámú modellé emeli, mely rendkívüli
felelősséggel jár, hiszen magatartása, viselkedése, életszemlélete,
optimista vagy pesszimista beállítódása és minden reakciója minta a gyermek
számára.
Az óvodapedagógus kompenzálja a családi nevelésből,
szociokultúrális hátrányokból adódó hiányosságokat humánus, demokratikus, szeretetteljes,
a szituációhoz igazodva engedékeny vagy korlátozó attitűdjével.
Az óvodapedagógus töltsön minden
gyermekkel naponta néhány személyes percet, attól függően, hogy a gyermek
mit igényel. Lehet ez meghitt beszélgetés, simogatás, odafordulás, dicséret.
A teljes óvodai élet
időtartama alatt gondoskodjon érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes,
családias légkörről.
Alakítson ki pozitív érzelmi
töltésű kapcsolatot mind gyermek-gyermek, mind gyermek-felnőtt között, segítse elő és
erősítse a társas kapcsolatok alakulását, sajátíttassa el a közösségi élet
normáit.
Szervezzen olyan óvodai csoportéletet,
amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység.
A közös együttlétek, együttes munka öröme erősíti a gyermekek
tulajdonságainak alakulását.
Alakítson ki olyan következetes
életrendet,
amelyben a szabályok átláthatóak és kiszámíthatóak.
Teremtse meg a megosztási,
felajánlási, ajándékozási helyzeteket, a megszerzés és megtartás pozitív szabályait.
A közösségi
élet legfontosabb normái:
* a másik személy elfogadása, tisztelete
* a kisebbek, gyengébbek iránti
segítőkészség
* jóhiszeműség, az
árulkodás mellőzése
* az ítélkezés és az erőszak
kerülése
A kisgyermek öntörvényű lényből egy csoport
tagjává válik, megtanul szeretni, alkalmazkodni, odafigyelni, segíteni és
elfogadni a különbözőségeket.
Engedjük,
hogy a mindennapokban megéljék a negatív érzelmeket. Ők is érezhetnek
dühöt, bánatot. Segítsük őket abban, hogy megtanulják kezelni ezeket az
érzelmeket.
Arra
ösztönözzük a gyermekeket, hogy konfliktusaikat lehetőleg önmaguk oldják
meg.
A
gyermekek közötti pozitív kapcsolatok gazdagítják a szociális érzelmeket, ezzel megteremtve a gyermek
motivációs bázisát, érzelmi stabilitását.
Csak így válhatnak a világ felé nyitott, mások és önmaguk
iránt felelősséget vállaló teljes értékű emberré.
J A gyermekek érdeklődnek
egymás iránt, meghallgatják egymást.
J Udvariassági formák
betartásával kommunikálnak.
J Ragaszkodnak csoporttársaikhoz
és a csoportban dolgozó felnőttekhez.
3. Anyanyelvi
és értelmi képességek fejlesztése
3.1. Anyanyelvi nevelés – kommunikáció
Az
anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának.
Beépül
a gyermekek valamennyi tevékenységi formájába, megnyilvánulásaiba, valamint
társaikkal és óvodapedagógusaikkal való kapcsolataiba.
Az
anyanyelvi nevelés szerepe a szocializáció folyamatában egy olyan
szeretetteljes beszélő környezet megteremtése, amelyben a helyes mintaadás,
szabálykövetés az óvodai nevelés egészében jelen van.
Az
anyanyelvi nevelés feladatait tudatosan kell megtervezni, beépíteni a nevelői
tevékenységek egészébe.
Az
óvodapedagógus beszédének példaértékűnek kell lennie, mondatait úgy
fogalmazza, hogy azok a kisebb korosztályú gyermekek számára érthetőek
legyenek. A
folyamatos napirenden belül, mely hosszabb összefüggő időkeretet
biztosít, a gyermekek nyugodtabbak, szívesebben nyilatkoznak meg. Ez a
folyamatosság kedvez a gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek közötti
kommunikáció kialakulásának.
A
vegyes életkorú gyermekközösségben az érettebb társaktól kapott beszédpélda
motiváló erőként hat a kisebbekre.
Tudatosan használja a
testbeszédet,
metakommunikációt, amivel közvetíti az értő, figyelő, meghallgatni
tudó szándékát.
Fejlessze a gyermekek aktív
szókincsét az egész nap folyamán.
Minden óvodapedagógus
használja saját anyanyelvi játékgyűjteményét.
Ösztönözze a
gyermekeket arra, hogy élményeiket örömmel, szabadon mondják el, ezáltal
fejlődhessen szókincsük, kiejtésük, mondatalkotásuk.
A helyes
anyanyelv elsajátításához, a jártasság kialakításához biztosítson
megfelelő időt (szórend) a gyermekek számára.
Az óvodapedagógus ismerje fel
a kisebb beszédhibákat (rosszul képzett hangok, a beszéd folyamatosságának hiánya, anyanyelvi
sajátosságtól eltérő ritmus vagy hangsúlyozás).
A beszédhibás gyermekek
fejlesztésében a logopédus tanácsaira alapozva, a gyermeki szükségletekhez
igazodva segítse a gyakorlást.
Azóvodapedagógus ismerje
meg a gyermekek beszédállapotának, beszédhallásának, beszédértésének,
mondatszerkesztésének szintjét, szükség esetén a javítás elkerülésével, helyes
mintaadással segítsen.
Biztosítson lehetőséget
az egyéni differenciálásra, valamint a páros és a kis csoportokban történő
megfigyelésre és fejlesztésre.
J A gyermekek a társaikkal és a felnőttekkel szívesen beszélgetnek.
J Beszédük érthető, egyszerű mondatokban, nyelvtanilag helyesen
beszélnek.
J Használják a metakommunikációs eszközöket.
J Ismerik a szép, kultúrált, udvarias beszéd legfontosabb elemeit,
szabályait.
J A gyermekeknek vannak kedvenc anyanyelvi játékaik.
3.2. Értelmi
képességek fejlesztése
A
mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek
esetében a tehetség kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének
lehetőségeit támogatjuk. Az egyenlőtlen fejlődés következtében
tapasztalható elmaradásokat a kompenzáció, korrekció útján segítjük
kiegyenlítődni.
A
képesség fejlődésének alapja az érés, amely befolyásolja a fejlesztés
lehetőségeit.
A képességek
hierarchikus rendszert alkotnak, amelynek három alappillére a figyelem,
észlelés és az emlékezet. E három képesség megfelelő fejlettségi szintje
nélkül lehetetlen a magasabb rendű funkciók fejlesztése.
A
magasabb rendű pszichikus funkciók másik alapozó területe a mozgás, amely
programunkban kiemelt szerepet kap.
Számolnunk
kell azzal, hogy a képességek nem egyenletesen-, minden gyermeknél eltérő
ütemben fejlődnek, ez teszi szükségessé az egyénre szabott differenciált
fejlesztést (fejlesztőjáték gyűjtemény, fejlesztést szolgáló ajánlott
módszerek, eszközök).
A hátrányos helyzetű gyermekeknél a családi háttér
okozta hiány (fizikai, érzelmi, értelmi depriváció) megszüntetése, kompenzálása
a célunk, hogy a gyerekek lehetőségeikhez képest felzárkózhassanak.
A
pedagógiai munkánk alapja a gyermek sokoldalú megismerése és az erre épülő
fejlesztés megtervezése.
A fejlesztés főbb
területei:
* mozgásfejlesztés (nagymozgás
illetve finommotorika)
* észlelés
* figyelem
* emlékezet
* énkép, testséma
* térorientáció
* kommunikáció, beszédfejlesztés
* gondolkodási műveletek
* képzelet és kreativitás
* szociabilitás
Biztosítson lehetőséget a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, beépülésére.
http://web.mesehazovoda.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
KAMILLA , ORVOSI
SZÉKFŰ
Kamilla, orvosi székfű
Matricaria recutita
"A legismertebb és
legnépszerűbb gyógynövényünk"
Népies neve:
orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, anyafű, szentivánpipitér, szüzekanyja, anyaméhfű,
teafű, piperefű
A növény leírása:
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik. Az ország minden
táján megtalálható, kedveli a szikes legelőket, száraz réteket.
Jellegzetes fehér szirmú sárga fészkű virág. 20-40 cm magas, egyéves
növény. Termesztik is.
Hogyan gyűjtsük?
június-július Fejletlen virágzatát ne gyűjtsük, de ha túl
nyílik az sem jó, mert akkor a száradást követően széthullik
"ellisztesedik". Szedőfésűvel gyűjtik.
Mi van benne?
A növény fészekvirágzatát használjuk gyógyászati célokra. A drog
(Chamomillae flos) 0,2- 0,7% (akár 1,4%-ig is elmehet) sötétkék színű,
szeszkviterpén tartalmú (kamazulén, bizabolol, bizabolol oxidok) illóolajat,
flavonoidokat (apigenint) és glikozidjaikat, kumarinokat (umbelliferont,
herniarint), nyálkát tartalmaz.
Mire jó?
A kamillavirág egyik legismertebb gyógynövényünk, a
legtöbb állam gyógyszerkönyvében is megtalálható hivatalos drog. Gyógyhatása
sokrétű, amelyet külső és belső alkalmazása révén lehet
kihasználni. A kamillában előforduló illóolajok főleg
gyulladáscsökkentő hatásúak.
A kamillás gőzölés enyhíti a köhögést és a vírusos, illetve
bakteriális légúti fertőzések tüneteit, és e megbetegedések esetén
jól érvényesülhet a drog immunrendszeri működést serkentő hatása is.
A tápcsatorna gyulladással járó megbetegedései esetén is alkalmazzák. Gargarizálással vagy szájöblögetéssel megszüntethető
a fogíny, a száj és a torok gyulladásai.
Hörghurutban inhalálószerként alkalmazható. Szájban lévő sebek,
afták esetén sokszor a kamillás öblögetés a megfelelő gyógyír.
Tea formájában rendszeres fogyasztása enyhíti a gyomorpanaszokat,
rosszullétet, a hányingert és a bélgyulladás tüneteit.
Külsőleg bőrbetegségeket, pattanást (akne), tályogot, nehezen
gyógyuló sebeket illetve körömágygyulladást kezelnek vele. Szemborogatásra is
kiválóan alkalmas.
A szüzekanyja, anyafű népies neve arra utal, hogy a
nőgyógyászatban is használták menstruációs görcsök enyhítésére és a
vajúdás idejének lerövidítésére.
Fürdők, öblítések, gőzfürdők formájában nagyszerűen
bevált az altesti gyulladások (hüvelygyulladás, aranyér, lábszárfekély) esetén is.
A kamilla a hasfájós babákat megnyugtatja, görcseiket elmulasztja.
A kamillaolaj csökkenti az idegességet a gyermekeknél, s jótékony hatással
van a hiperaktív gyerekekre, mivel enyhe "nyugtatószer".
A homeopátiában fogzási fájdalmak enyhítésére és fájdalom iránti
intolerancia esetén használják.
A szépségápolásban is gyakran használják, a bőr szárazságát,
viszketését, gyulladását csökkenti.
Jót tesz a hajnak, mert kifényesíti és nyugtatja a fejbőrt. A kamillateát a
kisgyermekek is nyugodtan fogyaszthatják. A fogzó baba állkapcsát
kamillaolajjal dörzsöljük be ott, ahol szükséges.
Hogyan használjuk?
Tea:
Forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel 1-2 evőkanál
szárított kamillavirágzatot. Hagyjuk állni kb. 10 percig, majd szűrjük le.
Napi adag: 3-4 csésze..
Fürdők:
Lehet belőle kéz-, láb-, vagy ülőfürdőt készíteni. Két
maréknyi virágzatot tegyünk a fürdővízbe.
Gargarizálás:
2-3 evőkanállal adjunk 1 dl vízhez, naponta többször használjuk
öblögetéshez.
Gőzölés (inhalálás):
Tegyünk 3 evőkanál virágzatot egy lapos edénybe, forrázzuk le, és
hajoljunk fölé. Fejünket törülközővel fedjük be, és kb. 10 percet
inhaláljunk. Vírusos légúti fertőzések esetén naponta kétszer ajánlatos
gőzölni.
Borogatás:
Tegyük a kamillát egy mullkendőbe, és forrázzuk le. A kamillás
kendőt körülbelül 5 percig tartsuk a gyulladt bőrfelületen.
Olaj:
Morzsoljunk szét maréknyi kamillavirágzatot, keverjük össze 150 ml
szójaolajjal, zárjuk le légmentesen üvegbe, és tegyük napos helyre. Naponta
rázzuk fel, és ha sötétre színeződik az olaj, szűrjük át vászonruhán.
A virágzatokat alaposan nyomkodjuk ki. Töltsük újra légmentesen zárható üvegbe.
Jó tudni!
Az arra érzékenyeknél még a kamilla is allergiás tüneteket válthat ki. A
szeszkviterpén-tartalom miatt előfordul, hogy a kamilla virágzatából
készült szerek használata allergiás bőrreakciót vált ki. Ilyenkor nem
szabad tovább alkalmazni a növényt.
Különösen vonatkozik ez szemgyulladások kezelésére. Ha kisgyermekek
inhalálnak, fokozottan figyeljünk az égési sérülések elkerülésére.
SZELEKTI-KISMAMA-INFO
ÉRDEKESSÉG
Dr. Bauer Bela
A figyelmetlen és szófogadatlan gyermek
viselkedésének hátterében az esetek legalább harminc százalékában nem
szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek
magának sokkal több nehézséget jelentenek, mint a környezete számára. Ilyenek a
hallással vagy a beszédészleléssel kapcsolatos zavarok, amelyek ma már
felismerhetők és kezelhetők. Arról nem beszélve, hogy a
felnőttek megértőbb hozzáállása már önmagában is sokat javíthat a
gyermek viselkedésén.
A The
Times cikke egy újszerű, hallással kapcsolatos problémára hívja fel a
figyelmet. A
példaként felhozott kisfiú, Ben kiskorától küzdött valamilyen hallási
nehézséggel, de komolyabb gondok csak az iskolában jelentkeztek. Tanára
azt gyanította, hogy Ben hallássérült lehet, és elküldte hallásvizsgálatra, az
eredmény azonban teljesen normális lett. Szülei rengeteg szakirodalmat kutattak
át, és számos vizsgálatra vitték el a fiút, mire sikerült megtudni, hogy
úgynevezett NEM SZERVI EREDETÜ HALLÁSI ZAVARBAN (Auditory Processing Disorder)
szenved,
ami nem hallási
rendellenesség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely a hallott információ
pontos feldolgozását akadályozó problémákat foglal magában.
Nagy szerepe van az adott
körülményeknek, mert a zajos környezet például nehézséget okoz. Ben
esetében a kommunikáció szemtől szembe jól működik, de elveszettnek érzi
magát a tömegben. „Amikor
8-10 gyerekkel egy születésnapi összejövetelen vagyunk, akkor fogalma sincs
arról, hogy mi zajlik körülötte. Csak nézi az arcokat, és egy kis késedelemmel
nevet” – meséli az apa..
Ben hang- és
zajérzékeny is, ami
azt jelenti, hogy utálja a tűzijátékot, és hajszárítót sem lehet
bekapcsolni mellette, bár – érdekes módon – ez egyáltalán nem befolyásolja
zenei érzékét, a kisfiú ugyanis két hangszeren is játszik.
Az ebben a rendellenességben szenvedőknek
nehézségeik vannak a beszéd és az utasítások megértésében és az olvasásban Bár
gyógyítani nem tudják, sok olyan lehetőség van, ami javíthat a
helyzetükön.
Például az osztálytermekben egy
gyerekre szerelhető adó-vevő készülék használatával kiszűrik a
háttérzajt. Számítógépes programok is segíthetnek azzal, hogy olyan játékokat
alkalmaznak, amelyek megjutalmazzák a tanulókat, ha jól ismerik fel a hangokat,
és pontosan követik a képernyőn megjelenő utasításokat
A gyermek
beszédfeldolgozási folyamatának működése meghatározhatja a tanulásban való sikerességét vagy
sikertelenségét. Ez alapvetően két szinten megy végbe, amelyek
egymástól elválaszthatatlan egységben működnek. Az alsóbb szintek
működésének eredménye a beszédészlelés. A felsőbb szinteken a beszéd
megértése zajlik. Ha valamely alsóbb szint sérül, az információ
feldolgozása részleges vagy nem megfelelő módon megy végbe. Ez pedig
hatással van a megértési folyamatokra is.
A gyermekek beszédészlelési képességeinek
fejlődésére többféle tényező is negatív hatással van: például
az állandó, magas zajszint (városi, forgalmas utak mellett), az
elektronikus eszközök nagy mértékű vagy nem megfelelő használata (például
televíziós alapzaj), de a gyakori megfázás, náthás állapot és középfülgyulladás
is káros lehet. Ezek főleg a kiskorú gyermekek fejlődésében
idézhetnek elő elmaradást, zavarokat, s ezt később már nehéz
orvosolni.
A nyelvi tudatosság egyik jelentős
tényezője az a képesség, mellyel megkülönböztetjük egymástól, és helyes
sorrendben érzékeljük a beszéd hangjait és más nyelvi egységeket, például a
szótagokat. A kisgyermekek öt-hat éves korban még nem képesek egy szó
hangjainak felismerésére és tökéletes azonosítására, azonban az azonos hanggal
kezdődő és végződő vagy rímelő szavak, szótagok
kiválasztására igen. Tehát a szótagok tudatos felismerése megelőzi
az olvasást, míg a hangok tudatosítása csak az olvasás kialakulásának
eredményeként jön létre.
A fent vázolt folyamatok sérülésére több
tényező is utalhat.
-Ilyen például, ha a gyermek
gyakran nem hallja meg a hozzá intézett szavakat; ---sokszor
visszakérdez; beszédfejlődése megkésett; az új szavakat torzítja;
különféle beszédhibák; viselkedési problémák (hiperaktivitás vagy túlzott
visszahúzódás); olvasási nehézség.
Ha időben észrevesszük ezeket a tüneteket, akkor
nagyobb esély van az akadályozó tényezők kiszűrésére és korrekciójára.
Hazánkban egyre több helyen, például nevelési tanácsadókban, logopédiai
intézetekben vagy szakértői és rehabilitációs bizottságoknál kaphatunk
segítséget, ahová a szülő maga is bizalommal fordulhat.
A legfontosabb azonban a szemléletváltozás:
mint szülők és pedagógusok egyaránt vegyük figyelembe, hogy a figyelmetlen
és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében gyakran nem szembeszegülés
vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal
több hátrányt és frusztrációt jelentenek, mint környezete számára. Megeshet, hogy olyan dolgokat várunk el tőle,
amelyekre egyszerűen nem képes. Ne utasítsuk el türelmetlenül, és ne
„írjuk le” azt, aki nehezen kezelhető, hanem tegyük meg érte a tőlünk
telhetőt.
SZELEKTIV-KISMAM
Az
iskolás gyerekek médiafogyasztási szokásainak kutatása szinte egyidős az
elektronikus tömegkommunikáció megjelenésével.
A
kutatások átfogóan összegzik azokat a problémákat, amelyeket a 21. század
első éveinek mediatizált társadalma jelent a médiát a társadalmi átlagnál
talán sokkal intenzívebben fogyasztó gyerekek számára.
A
gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a
legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió.
Az adatok
tanúsága szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyerekek nagy
hányadának nincs lehetősége a televízióban látottak megbeszélésére,
érzelmi és kognitív feldolgozására.
Fontos következtetés
az, hogy a gyerekek médiahasználatának döntő
hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére,
megbeszélésére.
A tömegkommunikáció
térhódító eszköze, a televízió életünk szerves része, hiszen az információs társadalom megköveteli
a naprakészséget, a tájékozottságot, a televízió „távolbalátásával” milliók
számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot.
Nehéz egyértelműen
jellemezni a szerepét, a különböző álláspontok sokszor egymásnak
ellentmondóak,
- hallhatunk olyan vélekedést,
miszerint a televízió „az emberiség jótevője” vagy „a gyerekek dadája, a
fiatalok iskolája, a felnőttek szórakozása, az öregek társasága”, lehet a
„tömegek pihentetője és informálója”,
-s ugyanakkor „az emberiség
megrontója”, „a szem, illetve a szellem rágógumija” vagy csak egyszerűen
„idiótadoboz”
Az emberek
gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi
tömegkommunikációs eszköz nem képes. Az általa megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott
médiumoké a „függőségnek” nehezen szabhatunk határt. A televízió nemcsak
befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot.
A befogadók
folyamatos döntési helyzetben élnek, megszokják, vagy megszöknek az információ áradata elől,
használják, vagy kiszolgáltatottan áramoltatják magukba.
Azt kívánjuk
bemutatni, hogy a gyerekek, a 8–11 éves korosztály miként kezeli a televízióból
áramló impulzusokat, mennyire határozza meg a televízió a gyerekek
szocializációját, figyelembe véve a családi környezetet, feltérképezve azt a
bonyolult összefüggést, melyben nem lehet egyértelmű „bűnöst” találni
a negatív hatásokra.
Szinte a televíziózás elterjedésével egy időben láttak napvilágot az első elemzések, melyek azt tűzték ki célul, hogy feltérképezik a televízió személyiségre gyakorolt hatását, ezen belül külön figyelmet szentelve a gyerekeknek. S minél több tanulmány készült, annál ellentmondóbb álláspontokat ismertettek
Mindegyik elméletet kutatások, vizsgálatok támasztják alá, amelyek kiterjedtek a televíziós erőszak kérdésére, az agresszivitás terjedésére, a szexualitás megjelenítésére, a mentális befolyásolásra, az egészségre és a családokra gyakorolt hatásra.
Sokféle értelmezése létezik a gyerekkornak, biológiai, pszichológiai, pedagógiai, jogi szempontból is más-más meghatározásokkal találkozhatunk.
Abban viszont megegyeznek, hogy ennek a korszaknak védettséget kell jelentenie. Ennek a védettségnek a televízió általi elvesztését látja valóra válni több kutató.
– Főként a 20. század elejének – gyerekkorát kívánják vissza, egyértelműen az elektronikus médiát teszik felelőssé azért, hogy folyamatosan csökken a különbség a gyermeki és felnőtt világ között, nem foglalkozva az egyéb környezeti tényezőkkel (a család, a társadalom változásaival).
Postman Az elveszett gyerekkor című művében arra hívja fel a figyelmet, hogy a televízió képi kultúrája „nem az emberiség történelmében meghatározó szóbeliségen alapul”
A másik mű, Maria Winn címben is idézett Gyerekek gyerekkor nélkül című könyve szerint azért változtatta meg a televízió elterjedése a gyerekkort, mert átalakította a nevelési szokásokat.
A szülők a fegyelmezés, a szabályok felállítása helyett rábízzák a gyerekeket a televízióra, az „elektronikus bébiszitterre”.
Tulajdoképpen nem is az a lényeges, hogy mit néz a gyerek a tévében, hiszen ha ott tölti szabadidejét, az „mindenképpen megfosztja a játéktól és az egészséges kölcsönhatások más formáitól”
Aki a konzervatív erkölcsi értékrendet tartja követendőnek, ezzel szemben az elektronikus média nem ezt közvetíti, a televízió által a gyerekek betekinthetnek a felnőttek világába, megtudják „titkaikat”, így saját életük során már nem a felfedezés örömével élik meg ezeket. A televízió szerinte „vezetékes kábítószer” ––, amely függőséget okoz, és hatásának megszüntetésére „elvonókúrára” van szükség.
A fentiekkel összefüggésben kísérleteket
végeztek Németországban, ahol néhány család önként vállalta, hogy
televíziójukat leplombálják, s bár
Az erőszak bemutatásának kérdésével már 1951-ben foglalkoztak az Egyesült Államokban, nagyvárosok műsorait vizsgálva kimutatták, hogy a műsoridő 10%-át teszik ki az erőszakot bemutató filmek, s ezek alapján a tévézők megtanulják az agresszív viselkedési formát. A vizsgálatok nyomán széles körű kutatások indultak Európában, illetve Ausztráliában is, és az eredményeket összehasonlítva megállapították, hogy a televíziós erőszak hatására mindenütt nőtt az agresszivitás.
A megfigyelések azt mutatták, hogy az erőszak a filmekben a leghangsúlyosabb helyen található, sokszor jutalmazott formában jelenik meg, s nemcsak a „rosszfiúk” jellemzője, hanem a „jófiúk” is használják céljuk eléréséhez az agresszív eszközöket, sokszor törvénysértő módon
Mennyiségi adatok alapján, az amerikai gyerekek napi átlagos három és fél órás tévénézését véve alapul, arra az eredményre jutottak, hogy tizenkét éves korukig a gyerekek 244 185 erőszakos tettet és 14 000 halottat látnak.
Az agresszió2 hatásával kapcsolatban többféle elmélet született,
Az egyik- a televízióban látott erőszak hatására a befogadóban halmozódó agresszivitás csökkenhet, vagyis a látottakban „kiéli magát”.
A másik elmélete szerint a gyerekek viselkedésében akkor jelenik meg az agresszió, amikor megértik azt a kulturális normát, miszerint a fájdalomért fájdalom jár cserébe.
A kutatók többsége szerint is a televízióban látott erőszak növeli a befogadó agresszivitását, főként akkor, ha a látottak közelítenek a való élet történéseihez (vagyis nem rajzfilmet látnak), ha az agresszív képek többször ismétlődnek, ha a befogadókat előzőleg frusztráció érte.
Az erőszakhoz hasonlóan lényeges kutatási terület a televízió szexualitásra gyakorolt hatásának vizsgálata.
Kutatások igazolták, hogy az erőszak és a szexualitás együttes megjelenése fokozza az agresszivitást.
Az első vizsgálatok tanúsága szerint az erőszak nélküli, ám izgató erotikus filmek nagyobb agresszivitást váltottak ki, mint a teljesen agresszív profi bokszmérkőzések (itt nem tiltott szerepű az erőszak).
A pszichoszexuális fejlődés szempontjából meghatározó, hogy a gyerekek milyen formában találkoznak először a nemiségre vonatkozó ismeretekkel, mert bár már három-négy éves korukban kialakul nemi identitásuk, kisiskoláskoruk végéig tanulják nemi szerepüket, hogy majd a serdülőkorba lépve egyre fejlettebbé váljanak. A közösségekben spontán módon alakulnak ki szocioszexuális kapcsolatok, ezekben főként a felnőttektől látott viselkedést utánozzák. A szülők ebben az időszakban általában még elzárkóznak a nemiségre vonatkozó ismeretek átadásától, így a gyerekek a televízióban látottakat próbálják saját életükben „alkalmazni”, sokszor épp szándékukkal ellentétes hatást váltva ki ezzel (előfordult már, hogy egy kisgyerek filmbéli kedvencétől ellesve szerelmének kimutatására pofonokat használt…).
A szexuális érettség bekövetkeztéig nemcsak a kortárs kapcsolatokból, hanem a televízióból is rengeteg szexuális tartalmú inger éri a gyerekeket.
A filmekben megjelenő pornográf ábrázolásmód a nemiségre vonatkozó élményeket az agresszivitással társítja, torzulást okozva ezzel. Különösen akkor, ha ezekre nincs magyarázat, félelmet vagy undort válthatnak ki, meghatározva ezzel a szexualitáshoz való későbbi viszonyulást.
A gyerekek fantáziájában a látott képek felértékelődnek, bizonyos fokig rögzülnek, izgalmi állapotot okozva. Serdülőkorban ennek következményeként akár homoszexualitás is létrejöhet.
A televízió felerősítheti a személyiségben már meglévő devianciát, ugyanakkor pozitív választ is adhat a nemiséggel kapcsolatos kérdésekre, az ismeretterjesztő tartalmú műsorok tárgyilagos hangvétele csökkentheti a témával kapcsolatos izgalmi szintet.
Az elmúlt évtizedekben a családszerkezet jelentősen megváltozott, felbomlóban van a hagyományos modell, egyre kevesebb nagycsalád létezik, nő a csonka családok száma, a válások mindennaposak, ennek nyomán növekszik az egyszülős háztartások száma. A megváltozott szerkezet miatt a családtagok kevesebb időt töltenek egymással, súlyponteltolódás következett be, a televízió lényeges szerephez jutott.
Régen az étkezések mutatták egy adott család belső kommunikációját, most ez a tévézési szokásokon követhető nyomon, a domináns szülő kezeli a távkapcsolót, szabja meg a közös programot
A nyolcvanas években kétféle irányban vizsgálták a televízió családban betöltött szerepét.
-Az egyik irányvonal nyomán a szülői értékmintákra helyezte a hangsúlyt, vagyis a tévénézést a „családi életstílus tükreként” kezelte, megállapítva azt, hogy azok a veszélyeztetett gyerekek, ahol a családban a tévé nézését nem ellenőrzik. A gyerekek így erőszakos témájú műsorokat nézhetnek, illetve nem lényeges a gyerekek fantáziájának, kíváncsiságának kielégítése, így a televízió által képviselt értékeket tekintik követendő mintának.
A másik irányvonal azt kívánta megvizsgálni, hogyan mutatják be a televíziós műsorok a családi életet, milyen jellemeket ábrázolnak, mennyire közelít a bemutatott világ a valóságoshoz. Sztereotip történeteket, jellemeket figyeltek meg, s nemcsak a családdal kapcsolatban, hanem nemre, korra, bőrszínre vonatkozóan is. A filmekben több a férfi szereplő, mint a női, ők a dominánsabbak, a nőket általában hagyományos szerepkörben ábrázolják, érzékeltetve alárendeltségüket.
A gyerekek nemcsak a saját korosztályukra vonatkozó sztereotípiákat tanulják meg, hanem a felnőttekét is, így ezeket használják a környezetükkel való kommunikációban.
A gyerekek gyerekségük szinte
Éppen ezért igen célzott réteg a kisiskolás korosztály, hiszen sokak életében az ekkor szerzett tapasztalatok határozzák meg a társas kapcsolatok további alakulását, erkölcsi értékrendszerük kialakulását.
Feltevésünk szerint a televízió nem egyértelműen „rossz” a gyerekek számára, nem lehet mindenért a távolbalátó készüléket okolni, a család, a szűkebb-tágabb környezet (az iskola hatásairól sem feledkezve meg) igenis nagy szerepet játszik abban, hogy a kisiskolások miként élik meg az őket ért ingereket, mennyiben kapnak választ kérdéseikre, mennyire tudják pozitívan hasznosítani ezeket.
Azokban a családokban, ahol a gyermekek aktív pihenése nem pusztán a villanypásztor nevelésére szorítkozik, hanem egyéb hasznosságokra (olvasás, beszélgetések, mesélés vagy akár a sport, kirándulások és még rengeteg program, ahol a társas kapcsolat, a család együttléte a lényeg), ott a televízió nem olyan romboló hatású, mint azoknál a családoknál, ahol hiányzik a kontroll, hiányoznak az értékek, így a gyerekek kénytelenek a televízióból vett példaképekkel felnőtté válni. Míg az első esetben ismeretforrássá válhat/válik a televízió, a másik esetben hézagkitöltő szerepe van, egyfajta menekülést is jelentve a sivár hétköznapokból.
.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mit tehetünk az immunrendszerünk erősítéséért
Az immunrendszer hatékonyságát beolyásolja a szervezet folyadék ellátottsága.
Az immunrendszer legalapvetőbb támogatója a víz!
A sejtek optimális életkörülményeihez és életműködéséhez megfelelő víz-folyadékellátottság szükséges, mely egyrészt oldószer, másrészt biztosítja az anyagcsereforgalmat, a méreganyagok megfelelő szállítását és ürülését, illetve a különböző ingerület-kapcsolatok, ingerátvitelek minőségét
:
Az immunrendszer hatékonyságát befolyásolja a vér kémhatása. A szervezet optimális pH-viszonya, a vér
vegyhatása enyhén lúgos, és a szervezet ebben a kémiai környezetben képes a
leghatékonyabban funkcionálni (→ savasodás-lúgosodás).
Az immunrendszer hatékonyságát csökkenti
a mesterséges anyagok, adalékanyagok használata, melyek mint a szervezet számára idegen kémiai
anyagok, allergizáló tényezők is egyben
Immunrendszer
hatékonyságát növeli és egyensúlyban tarja a kiegyensúlyozott
táplálkozás, mely biztosítja az
alapvető vitamin,
ásványi
anyag, fehérje, szénhidrát, zsír szükségletet, egyben figyelembe veszi a
szervezet immunrendszer - működési „szakaszaira” jellemző sajátságos
szükségleteit is.
Immunrendszer hatékonyságát növeli az egyéni
szükségletnek megfelelő harmonikus mozgáskultúra kialakítása és gyakorlása
Az immunrendszer hatékonyságát
nagymértékben növelhetjük a kellő mennyiségű környezeti
energia felvételének biztosításával, azaz friss levegő, napfény,
természeti környezetben való tartózkodással)..
A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások kimérés utáni
árnyékolásával, csökkentésével nemcsak az immunrendszer hatékonysága növelhető, de a
gyulladás -gócok kialakulása is csökkenthető
Időszakos
méregtelenítési kúrák alkalmazásával növelhető az immunrendszer
teljes általános hatékonysága (pl. étel és ital kúrák, illetve böjtök,
Az immunrendszer
hatékonyságának alapvető befolyásoló tényezője és
"indikátora" a lelki -szellemi egyensúly, ezért a Stressz
helyzetek- és tényezők tudatos és energetikai feloldása, konfliktus kezelési
stratégiák alkalmazása,
Az immunrendszer -
méregtelenítés szempontjából -ahol csak lehet, szintetikus készítmények -
gyógyszerek helyett természetes készítményeket alkalmazzunk, vagy ezekkel egészítsük ki a
szükséges anyagokat, már csak az öngyógyító rendszer támogatása céljából is
Az alvási
idő, és alvás minőségének tudatos biztosítása és figyelembe vétele a szervezet - idegrendszer,
lélek, immunrendszer megfelelő regenerálódásához elengedhetetlen
A vastagbélrendszer tisztításáról és megfelelő működéséről
való gondoskodás és figyelem kiindulási (és forduló) pontját képezi az immunrendszer
hatékonyságának (bélflóra, probiotikumok, rendszeres székletürítés).
Helyes higiénia alkalmazása (neutrális szappanok és samponok használata), nemi
szervek megfelelő tisztítása biztosítja a szervezet mikroflórájának
egyensúlyi állapotát, mely az általános immunrendszer - ellenálló képesség
részét képezi
Az egyén jelen állapotának megfelelő - a mielőbbi gyógyulásához
szükséges orvos-gyógyászati terápiát - kezelést nem helyettesítheti (nem
helyettesíthető) és önhatalmúlag nem válthatja ki- ill. fel, egyik
természetgyógyászati gyógymód / alkalmazás sem, a kiegészítő
term.gyógyászati gyógymódok - alternatív medicina támogathatják és fokozhatják
csak a fizikai és lelki közérzet javulását, a gyógyulás folyamatát!
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI
AMIKOR 2O1O.ÁPRILIS 22 -ÉN
ÁTVETTEM A PÁPAI PÁRIZ ÉLETMŰDIJAT EMBERI ÉS ORVOSI HITEM MÉLTÁNYOLÁSÁÉRT,
ÚGY ÉREZTEM HOGY KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS
TAVASZ.
NEM HONTÁRSAIM, HANEM IGAZSÁGOS
ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET
IDÉZTEM, ÉLETEM ÉRTÉKEINEK ÉS ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA.
DE MEGFELLEBEZHETETLEN ITÉLETET
MONDOTT EZ ALATT AZ EGY ÉV ALATT AZ A - 1O1.215-.
ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL-,98- ORSZÁGÁBÓL ÉS- 3756-
VÁROSÁBÓL ÉS HELYSÉGÉBŐL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZ IRÁNT A -7126- OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI ÉS GYERMEGONDOZÁSI
MUNKÁM IRÁNT , AMELYET TISZTESSÉGGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A
VILÁGHÁLÓRA,MEGGYŐZVE EZZEL AZ ÁRGUS SZEMÜ HITETLENEK KÉTELYEIT IS.
TISZTELETTEL MEGKÖSZÖNÖM LÁTOGATÓIM ÉRDEKLŐDÉSÉT ÉS BIZALMÁT AKIK OLYKOR NAPONTA -4OO-45O-EN KLIKKELTEK A LAPOMRA.
SZATMÁRNÉMETI-2O11-NOVEMBER 29-ÉN.
DR.BAUER BÉLA.
RÉSZLET AZ –ALKOTÁS KÉNYSZERE –CÍMŰ ÖNÉLETRAJZI ÍRÁSOMBÓL.
Annak érdekében, hogy jobban
megértsd, hogyan tudod kellemesebbé tenni az elalvást és magát az alvást a
magad és a gyermeked számára is, íme az alvás néhány fontos alapelve, amelyet
A legtöbb felnőtt - miután átöltözött az alváshoz -, különböző rituálékkal segíti magát abban, hogy az alváshoz szükséges nyugodt állapotba kerüljön: olvas, zenét hallgat, tévét néz vagy szeretkezik. Amint elalszol, a felsőbb agyi központjaid pihenni kezdenek, és mély álomba kerülsz.
Az elméd és a
tested ebben a szakaszban a legnyugodtabb. A tested nyugodt, a légzésed mély és
egyenletes, az izmaid ernyedtek, teljességgel ellazult vagy. Körülbelül másfél
óra mély alvás után az agyad elkezd „ébredezni" és munkához lát;
Te
pedig átkerülsz a mély alvásból a könnyű vagy aktív alvásba,. Ebben a szakaszban a szem
mozog a szemhéj alatt, jelezve, hogy az agy működik. Álmodsz, mozgolódsz,
megfordulsz, sőt, még a takaródat is elrendezheted anélkül, hogy teljesen
felébrednél.
Az
alvásnak ebben a szakaszában történhet meg az, hogy teljesen felébredsz, hogy
kimenj a mosdóba, majd visszamész az ágyba, és azonnal mély álomba merülsz. A
könnyű és a mély álom váltakozó ciklusai kétóránként ismétlődnek az
éjszaka folyamán, így egy átlagos felnőtt hat órát tölt nyugodt és
kettőt aktív alvásban. Vagyis senki nem alszik mélyen egész éjjel, még akkor
sem, ha úgy érzi.
Ringatod
a babádat, sétálgatsz vele vagy megszoptatod, miközben a babának le-lecsukódik
a szeme, és elszunnyad a karjaidban.
Szemét
teljesen becsukja, de a szemhéja továbbra is mozog és a légzése még
rendszertelen.
A
keze és a tagjai még feszesek, riadtan felsóhajthat és arcán mosoly suhanhat
át, amit alvási vigyornak hívnak.
Akár
remegés-szerű szopó mozgásokat is végezhet.
Abban
a pillanatban, ahogy „alvó" gyermekedet beteszed a rácsos ágyba, és megpróbálsz
csöndben elosonni, a baba fölébred és sír.
Most próbáld
meg ismét végigcsinálni a bevált esti rituálét, de ezúttal folytasd hosszabban
(kb. 20 perccel tovább)! Észre fogod venni, hogy a
baba grimaszolása és mozgolódása megszűnik, légzése egyenletessé válik és
elmélyül, izmai elernyednek. Ökölbe szorított kezét kinyitja, karja és tagjai
súlytalanul lógnak. A csecsemő most már mélyebb álomban van, most már
leteheted és elosonhatsz abban a kielégítő tudatban, hogy gyermeked végre
kényelmesen pihen.
Az éjszakai
szülői gondoskodás első leckéje: A csecsemőknek szülői
segítségre van szükségük az elalváshoz, nem arra, hogy egyszerűen letegyék
őket aludni. Néhány kisbabát le lehet tenni, amikor már elálmosodott, de
még ébren van, és magától elalszik, míg másoknak szülői segítség:
dajkálás, szoptatás kell az elalváshoz.
Ennek az az
oka, hogy míg a felnőttek többnyire azonnal képesek mély álomba merülni,
addig a csecsemők az első hónapokan először könnyű álomba
kerülnek. Húsz perc vagy még hosszabb idő múlva lépnek fokozatosan a mély
álom fázisába, amelyből nem könnyű őket felrázni. Talán Te is
tapasztaltad, hogy ha gyorsan be akarod tenni a babát az ágyába, amikor ő
még a kezdeti könnyű álom-periódusban van, akkor általában felébred.
Sok
szülő mondja nekem: „Az én gyerekemnek teljesen el kell aludnia ahhoz,
hogy le tudjam tenni". A későbbi hónapokban a
kisbabák egy része egyre gyorsabban jut a mély álom fázisába, kihagyva a hosszú
könnyű álomszakaszt.
Tanuld meg
felismerni gyermeked alvási periódusait! Várd meg, amíg a baba mély álomba
merül, mielőtt átvinnéd őt egyik alvóhelyéről a másikra, például
a Te ágyadból a kiságyba, vagy az autósülésből a kiságyba vagy az ágyba!
Állj
oda alvó gyermeked mellé, és figyeld, ahogyan alszik! Körülbelül egy órával
azután hogy elaludt, elkezd mozgolódni, kicsit nyöszörög, szemhéja remeg,
arcizmai grimaszolnak, rendszertelenül lélegzik és izmai megfeszülnek. Újra a könnyű álom szakaszába lép.
A mély álomból
a könnyű álomba való lépés kritikus időszak, melynek során a kisbaba
felébred, ha bármilyen kellemetlen körülmény vagy kényelmetlenség - mint
például az éhség - megzavarja őt.
Ha a baba nem
ébred fel, akkor a következő tíz percben átmegy a könnyű álom
periódusán, és visszasüllyed a mély alvásba.
A felnőttek
alvási ciklusai (könnyű álomból mély álomba, majd ismét könnyűbe)
átlagosan 90 percig tartanak. A csecsemők ciklusai ennél rövidebbek, 50-60
percig tartanak, ezért az éjjeli felébredés szempontjából kritikus perióduson
óránként vagy még annál is gyakrabban átesnek.
Amikor
gyermeked a könnyű álom szakaszába lép, ébredés nélkül átsegítheted
őt ezen a perióduson, ha a kezedet nyugtatóan a baba hátára helyezed,
énekelsz neki egy megnyugtató altatódalt vagy egyszerűen csak ott vagy
mellette, amennyiben a Te ágyadban alszik.
Az éjszakai
szülői gondoskodás második leckéje : Vannak csecsemők, akiknek
szükségük van segítségre a visszaalváshoz.
A csecsemők
egy része képes átmenni ezen a kritikus perióduson anélkül, hogy felébredne,
ill. ha mégis felébred, vissza tudja segíteni magát a mély álomba. Másoknak
segítő kézre, hangra, vagy mellre van szükségük ahhoz, hogy
visszasülylyedjenek a mély álomba. Az alvási ciklusok egyedi
különbözősége arra tanít minket, hogy az éjszakai szülői gondoskodás
egyik célja éppen az, hogy olyan környezetet teremtsen a babának, amely
átsegíti őt az éjjeli ébredés kritikus periódusain, és hozzásegíti ahhoz,
hogy felébredés nélkül visszatérhessen a mély álomba.
Nemcsak
arról van szó, hogy hosszabb ideig tart nekik, mire elalszanak és gyakoribbak
az éjjeli ébredés szempontjából kritikus periódusaik, hanem arról is, hogy
kétszer annyi aktív (vagy könnyű) álmuk van, mint a felnőtteknek.
Első
ránézésre ez nem tűnik igazságosnak az egész napos gyermekgondozásban
elfáradt szülőkkel szemben. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy ez a mód, ahogyan a
csecsemők alszanak - vagy nem alszanak - életfontosságú fejlődési
elven alapszik, akkor könnyebben megérthetjük a gyermek éjszakai
szükségleteit, és olyan éjszakai gondoskodási stílust alakíthatunk ki, amely
inkább segíti, mint sérti a baba természetes alvási ritmusát. Ezen a ponton
nem értek egyet a modern alvástrénerekkel, akik egy sor praktikát és technikát
ajánlanak, hogy segítsék a kisbaba minél mélyebb éjjeli alvását – és ennek ára,
sőt talán kockázata is van.
Az
első hónapokban a legnagyobbak csecsemők igényei, ám ezen igények
közvetítésének képessége ilyenkor a legkisebb.
-Képzeljünk
el egy kisbabát, aki az éjszaka legnagyobb részében mélyen alszik! Néhány
alapvető szükséglete kielégítetlen marad. Az aprócska babáknak
aprócska gyomruk van, és az anyatej nagyon gyorsan emésztődik.
Ha a csecsemőt
az éhségérzet nem tudná könnyedén felébreszteni, az az ő túlélése
szempontjából előnytelen lenne.
Ha a
csecsemő orra eldugulna, és nem tudna lélegezni, vagy fázna, és melegre lenne
szüksége, de annyira mélyen aludna, hogy nem lenne képes jelezni a szükségleteit,
akkor a túlélése veszélybe kerülne.
Egy dolgot
megtanultunk a gyermekorvoslásban eltöltött éveink alatt: a csecsemők
azért tesznek úgy, ahogyan tesznek, mert így vannak kitalálva. Az alvással kapcsolatban
a kutatók arra jutottak, hogy az aktív alvás a kisbabákat védi. Képzeld el,
hogy a gyermeked úgy aludna, mint egy felnőtt, vagyis túlnyomórészt mély
álomban töltené az éjszakát! Csodásan hangzik! Neked, valószínűleg, de nem
a kisbabának. Képzeld el, hogy a babának melegre, ételre vagy levegőre
volna szüksége, de mivel annyira mélyen alszik, képtelen arra, hogy
felébredjen, észlelje ezeket a szükségeit és ezeknek megfelelően
cselekedjen! A kisbaba jólléte veszélybe kerülne. Úgy tűnik, hogy a
csecsemők olyan alvási sémával születnek, amely lehetővé teszi
számukra azt, hogy a jóllétüket fenyegető körülményekre válaszként
felébredhessenek.
Az éjszakai
szülői gondoskodás harmadik leckéje : Ha
túl hamar arra kényszerítünk egy babát, hogy túl mélyen aludjon, az - túlélését
és fejlődését illetően - nem szolgálja a legjobb érdekeit. Emiatt az
újdonsült szülőknek, akiket elbizonytalanítottak az alvástrénerek
javaslatai, melyek szerint rá kell venniük gyermeküket az éjszaka átalvására,
nem kellene kötelességüknek érezniük, hogy túl hamar túl hosszú és túl mély
alvásra bírják kisbabájukat.
Alváskutatók
úgy gondolják, hogy a kisbabák „okosabban" alszanak, mint a felnőttek.
Úgy vélik,
hogy a könnyű alvás segíti az agy fejlődését, mert az agy még az alvás
alatt sem pihen. A könnyű alvás szakaszában az agy magasabb
központjai folyamatosan dolgoznak, míg a mély álom periódusában ezek a magasabb
agyi központok kikapcsolnak, és a csecsemő alacsonyabb agyi központjai
működnek. Lehetséges, hogy az agynak ebben az óriási ütemű növekedési
szakaszában (az első két életévben a babák agya felnőttkori méretének
majdnem hetven százalékára nő) az agynak alvás közben is tovább kell
működnie ahhoz, hogy fejlődhessen. Érdekes megjegyezni, hogy a
koraszülött kisbabák alvásidejüknek még nagyobb részét (körülbelül
kilencven százalékát -alvásban, talán azért, hogy gyorsítsák az agyuk
növekedését.Úgy tünik, az életnek az a szakasza, amikor az ember a
legtöbb időt tölti alvással, és amikor az agy a legnagyobb ütemben
fejlődik, ugyanaz az időszak, amikor a legtöbb időt tölti aktív
álomban.
„Ez
mind nagyon szép," - mondod, - „megértem ezt a fejlődési rendet, de
mikor alussza át a gyermekem az éjszakát?" Az az életkor, amikor a
csecsemők "megnyugszanak" – ami azt jelenti, hogy könnyen
elalszanak, és jól alszanak - széles határok között változik.
Néhány baba
könnyedén elalszik, de nem tud jól aludni. Másoknak nehézségeik vannak az
elalvással, de jól alszanak. Más, kimerítő babák sem elaludni, sem aludni
nem akarnak.
Az első
három hónapban a pici csecsemők ritkán alszanak négy óránál tovább
anélkül, hogy szükségük lenne táplálékra. A kicsi babáknak kicsi a
pocakja. Viszont általában összesen 14-18 órát alszanak naponta.
Három és hat
hónapos kor között a legtöbb kisbaba megnyugszik. Napközben hosszabb időszakokat
töltenek éberen, és éjjel akár öt órát is alhatnak egyfolytában. Háromtól hat
hónapos korig 1-2 éjjeli ébredésre számíthatsz. Azt is látni fogod, hogy a mély
álom periódusa meghosszabbodik. Az éjjeli ébredés szempontjából kritikus
periódusok száma csökken, és a baba egyre könnyebben tud mély álomba süllyedni.
Ezt hívják az alvás érésének.
Az éjszakai szülői gondoskodás negyedik leckéje : Fontos, hogy tudd: gyermeked alvási szokásai sokkal inkább a gyermek temperamentumától függnek, semmint attól, hogy hogyan gondozod őt éjjel. Ne felejtsd el: más szülők általában túloznak abban, mennyit alszik a gyermekük, mintha ez volna a jó szülőség fokmérője, pedig nem az. Nem a Te hibád, ha a kisbaba felébred.
Az, hogy egy baba mikor érik meg arra, hogy a felnőttekéhez hasonló alvásciklusai kialakuljanak, gyermekenként változik.
És bár a kisbabák valamikor az első életév második felében eljutnak ebbe a szakaszba, sokan továbbra is felébrednek. Mi lehet ennek az oka? Gyakoribbá válnak a fájdalmas, kellemetlen állapotok mint pl. a nátha vagy a fogzási fájdalom. A nagyobb fejlődési mérföldkövek, mint az ülés, mászás, járás arra sarkallják a kicsiket, hogy álmukban is „gyakorolják" új képességeiket. Aztán egy- és kétéves kor közt, amikor a baba elkezdi átaludni a fent említett felébresztő hatásokat, az éjjeli ébredés más okai jelennek meg, mint a szeparációs félelmek vagy a rémálmok.
Azzal együtt, hogy megértetted, miért hajlamosak a babák az éjjeli ébredésre, tisztában kell lenned azzal, hogy a szülők és a babák számára is fontos a nyugodt éjszakai pihenés, másként a baba, a szülők és hármójuk kapcsolata sem lehet kiegyensúlyozott.
Forrás: http://www.askdrsears.com/html/7/T070200.asp
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Amikor ott
áll a szülő a tanári ajtaja előtt, és azt várja, hogy megint mit fog
kapni a gyermeke miatt, az nagyon kiborító tud lenni. A tanár és diák között
zajló viták kezelhetőek, még akkor is, ha a tanár nem fog változni.
Fiunk vagy a
lányunk mikor hazajön az iskolából látni, érzékelni lehet, hogy milyen napja
volt. A tanár diák konfliktus onnan indul, hogy valami látszólagos
vagy valós sérelem éri a gyermeket, illetve a tanárt. Ezt nem tudja a
gyermek kezelni, és nem beszéli ki magából vagy ha kibeszéli, nem talál
megoldást rá. A tanár és a diák között szépen
lassan felépül egy kölcsönösen negatív energetikai viszony. Ez egy
kötődés is egyben, melytől mindkét félnek nehéz szabadulni, mert nem
akarják vagy nem tudják elengedni a problémát.
A konfliktus
jelei tekintetében, az otthoni reklamálás után, elkezdenek jönni a rosszabb
jegyek, majd az órai beszólások. Más esetben a tanártól való erős félelem
miatti leblokkolások következnek. A spirál mindkét
esetben elindul.
Az
iskola nem demokratikus intézmény, nem is lehet, mert akkor egyforma joggal szólhatna
bele tanár, diák és szülő az ott folyó munkába. A sok bába közt elveszne a
gyermek.
Az
iskola nem is autokratikus intézmény, mert a diáknak és a szülőnek is van
beleszólása. Ezért az iskola kialakít egy szabályrendszert, melyet magáénak
vall és a szerint akar működni.
A
szülő mikor beíratja a gyermekét első osztályba, mivel szabad
iskolaválasztás van, ezért a választásával döntött, hogy elfogadja a választott
iskola szabályrendszerét. Az iskola szabályai nem csak a diákokra, hanem a
tanárokra és az ott dolgozókra is vonatkoznak.
Amikor
elkezdődik egy tanár diák konfliktus annak a tanár is része, nem csak a
diák és a szülő. A hármójuk értékítélete és világa lesz a meghatározó a
konfliktus kimenetele szempontjából. Természetesen a tanár mögött ott áll az
intézmény is.
Amennyiben a
konfliktus túlságosan elmélyül leggyakrabban három eset fordul elő:
Ez
a leggyakoribb kérdés, jó de miért is? Az igazságot keressük vagy a
megoldást? Az emberiség történetében rengeteg konfliktus indult ki onnan, hogy
kinek volt igaza. Ellenben, ha a megoldásra fókuszálnánk, mennyivel könnyebb
lenne!
Ez
egy másik dilemma. Mivel teszek neki jobbat, ha mellé állok és megvédem vagy leállítom
őt, mielőtt nagyobb baj történik. Ezzel a kérdéssel a legnagyobb
probléma az, hogy kevés választási lehetőséget ad.
Mi
lenne, ha arra fókuszálnánk, hogy a megoldást keressük? Sokféle megoldás
létezik. Lehet, hogy azzal segítem a legjobban gyermekem fejlődését, ha nem
megvédem őt, hanem megtanítom neki a probléma megoldását. Ennek sok
változata lehetséges még így is. Azt a változatot megtalálni, ami mindenkinek
jó, szintén lehetséges, néha könnyebb mint gondolnánk!
A konfliktus
olyan összeütközés, mely mögött igények, szándékok, vágyak,
törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása
húzódik meg
A
konfliktusainkat sokféleképp lehet megoldani, látszólag. Valójában egy megoldás
működik hosszabb távon.
Amikor az egyik
fél győz és a másik veszít. Ez a győztes vesztes játszma.
Amikor
alkalmazkodunk a hosszú távú érdekek, félelmeink, külső kényszer hatására
ez az alkalmazkodó stratégia.
Az elkerülő
stratégia során a felek a konfliktust igyekeznek elkerülni, az igények
lemondása nélkül.
Amikor
kompromisszumokról kezdünk beszélni, akkor is a megoldást keressük, hogy ki
miben tud engedni. Ez a kompromisszumkereső stratégia.
A nyer-nyer
játszma különösen hasznos, mert a megoldás
során mindkét fél arra törekszik, hogy olyan megoldás szülessen, ahol mindkét
fél érdekei érvényesülhetnek, tiszteletben tartják a másik felet és az igényeit.
A
szülő akkor nyer, ha a gyermeke úgy tud kiszállni egy konfliktusból, hogy a gyermek nem
sérül, sem azáltal, hogy a tanár vagy a szülő rákényszerítette az
akaratát, sem akkor, ha a szülő oly módon védte meg a gyermeket, hogy a
másik fél ezáltal sérült. Akár lelkileg, akár fizikailag.
A gyermek
számára ez egy minta, ezt tanulja meg, mint konfliktuskezelő stratégiát.
Problémás
helyzetek, emberek mindig is voltak. Azt jó ha tudjuk, hogy az irányít egy
kapcsolatban, aki kellően rugalmas. A kellően rugalmas emberek
képesek több megoldást találni egy adott problémára.
A
gyermeknek az a jó, ha a tanár leszáll végre róla. Az
igazság első látásra az ő oldalán áll. Lehetséges, hogy
valójában is így van. Kellő objektivitással, ő akkor nyeri ebből
a tapasztalatból a legtöbbet, ha olyan megoldást tapasztal meg, aminek a
segítségével, más hasonló helyzeteket is képes lesz megoldani.
A tanár szeretné végezni a munkáját, és biztosan problémát okoz neki, hogy valami vagy valaki miatt ez nem sikerül. Az nem biztos, hogy a gyermek az oka, lehet külső személy is. Jól tudjuk a saját életünkből, ha egy nagyobb problémával szembesülünk akkor mennyire nehéz helytállni a munkánk során. Pláne, ha 20-25 zsibongó gyermek venne körül minket.
Mi
szülők tehát eldönthetjük, hogy milyen módon oldjuk meg a gyermekünk és a
tanár között lévő problémát. A közös megoldás kialakítása mindenkinek jó, nekünk
is. Ha tudunk új szempontokat, alternatívákat adni
a gyermekünk számára és felajánlani a pedagógus részére, akkor mindkét fél a mi
oldalunkra fog állni.
!
http://www.boldog-gyermek.hu
Ranschburg Jenő gyermekpszichológus elé tártuk az anyák leggyakoribb kétségeit, amik a baba születése után jelentkeznek.
- Vágjunk a közepébe! Sok anyát felkészületlenül ér
az első gyerek születése. Áradnia kellene a boldogságnak, helyette viszont
elborítanak a kétségek!
-Mert a csecsemő nem úgy
működik, ahogy vártuk, nem olyan elégedett, nem annyit alszik, sokkal
többet sír.
- A baba
nem olyan ajándék, aki csak örömet szerez.
A szülői szerep a szó legtisztább
értelmében szolgálat.
Az első hat-nyolc hónap a
csecsemő igényeinek feltétel nélküli kielégítéséről szól. Ezzel nem lehet elkényeztetni, ez
nem majomszeretet!
-Ha megkapja ebben a fontos
fejlődési szakaszban, amit kér, két-három éves korára tündéri,
bűbájos gyerek lesz belőle! A stabilitás, a biztonság érzését ugyanis
az adja neki, ha elfogadják, szeretik olyannak, amilyen. Egyébként tény, hogy a
sokat hordozott, kézben tartott baba háromévesen lényegesen ritkábban
kéredzkedik kézbe, mint az, akinek ezt az igényét csecsemőkorában nem
elégítették ki.
- Ezek szerint spártai nevelési elvek vagy
"szoktatás" alkalmazása nélkül is elmúlnak a sírós hónapok, a
sokszori éjszakai ébredés?
- Így van, elmúlnak anélkül, hogy tennünk kellene ezért.
De az esetek többségében nem olyan
gyorsan, amilyen hamar megcsappan a szülők erőtartaléka vagy türelme.
Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy
valóban iszonyúan fárasztó időszakok ezek a szülők életében, sokszor
hosszú ideig kell napi néhány óra alvással beérniük. --De tapasztalatom szerint sokszor az is
segít, ha azt mondom a fáradt szülőknek: normális, ahogy a gyerekük
viselkedik, nem arról van szó, hogy elhibázták a nevelését.
-Épp ellenkezőleg, nagyon jól
teszik, hogy teljesítik, amit kér, és rendelkezésére állnak.
-A nevelés célja a jövő, nem a jelen! Aki csak a jelenre koncentrál, annak a
nadrágszíj, a fakanál a nevelési, helyesebben idomítási eszköze. Ennél
távolabbra kell látni.
- Van, aki rabságként éli meg a huszonnégy órás
szolgálatot, s úgy érzi, mindenről le kellett vagy kellene mondania a
gyerekért. Egyik olvasónk anyarabszolgaságnak nevezte ezt. Csak egyféleképpen
lehet jó anya valaki?
HÁROM
TIPUS-EGY JÓ ANYA-
Nem lehet receptet írni arra, hogyan is
bánjunk a gyerekkel, mert már újszülöttként nagyon különbözőek, igazi
egyéniségek. Ezért hiba is volna egyformán bánni mindegyikükkel.
Durván háromféle típust különböztethetünk
meg:
-az
elsőbe a könnyen kezelhető babák tartoznak,
-a másodikba a
nehezen kezelhetők. Ők azok, akik szerencsés esetben
alusznak nappal, de éjszaka sokat sírnak, nehezen nyugtathatók meg még akkor
is, ha tele a hasuk. Könnyen önbizalmát veszti az anya, ha
csecsemője akkor sem hagyja abba a sírást, amikor kézbe veszi, dajkálja.
Sokkal nehezebb feladat elé állította a sors, mint a könnyen kezelhető
baba anyukáját.
Sokat segíthetnek egy ilyen újszülöttnél
bizonyos információk:
- például az, hogy egy anyatejes
csecsemő hamarabb, gyakrabban megéhezhet, mint egy tápszeres, ezért
bizony lehetséges, hogy ismét éhes. Ha nem akar már enni, jó megoldás
-a hordozókendő: a szorosan
belekötött és ringatott baba rendszerint megnyugszik. -Néha úgynevezett
fehér zajt szoktam ajánlani a síró baba megnyugtatására. Ez a monoton
háttérzajok elnevezése, meglepő, de a metronóm vagy az öreg vekkeróra
ütemes ketyegése is megnyugtathatja az éjszakai csendet, sötétséget túlságosan
ingerszegénynek találó csecsemőt.
-Ugyanakkor pontosan az éjszakai
problémákkal kapcsolatban figyelni kell arra is, hogy ne alakítsunk ki hosszú
távon tarthatatlan, zavaró szokásokat.
-Adjuk meg a babának, ami elemi igénye:
táplálék, testközelség, válaszoljunk mindig a jelzéseire, ne hagyjuk magára, de például ne
szórakoztassuk ilyenkor.
Visszatérve a típusokra: a
harmadikat "használat előtt felrázandónak" szoktam nevezni. Ő az, akire rá sem kell nézni a
következő etetésig.
-Éppen ezért valóban fennáll az a
veszély, hogy a kelleténél kevesebbet foglalkoznak vele, nem tud kiállni magért,
a szülőnek kell kitalálnia, mit és mikor tegyen vele, hogyan
"provokálja", mert magától sosem jelentkezik.
Nem nehéz belátni, hogy
nagyon más jó anyának lenni mindhárom típusnál. És ez még csak az érem egyik oldala.
A másik, hogy a jó
anyaságnak szívből kell jönnie. Ha valaki csak azért vállalja az éjjel-nappali rendelkezésre állást, mert
azt olvasta valahol, hogy csak így lehet jó anya, törvényszerű, hogy
előbb-utóbb ki fog törni ebből a szerepből, mert nem a sajátja.
- Mindenki jó anya szeretne lenni! Ennél
kényesebb pontot nehezen találhatnánk! Ki és hogyan lehet jó anya? Ezek szerint
nem csak az, aki mindig a gyerekei rendelkezésére áll?
- Mindez a nő önértékelésével függ össze. Az, akinek
pozitív énképe van, nem fogja kétségbe vonni saját jó anyaságát. A bizonytalan
azonban kételkedni fog önnön hatékonyságában.
Ennek az esélye nő, ha nehezen
kezelhető babája születik. A szülés után hormonális szempontból kockázatos időszak következik.
A hatástalanság érzése elmélyítheti a depressziót. Ezért úgy gondolom, minden
lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy az anyát (és persze az apát)
megerősítsük szülői szerepében.
- Sokszor viszont úgy tűnik, a szülőkkel
kapcsolatba kerülő, főként egészségügyi szakemberek ennek pont az
ellenkezőjét teszik: nem erősítenek, hanem afféle megmondóemberként
aláássák az önbizalmat.
- Nagyon jó, hogy van olyan egészségügyi ellátó hálózat, amely a gyereket
váró és nevelő családokra összpontosít. A szakember azonban akkor jár
el jól, ha érzékelteti, hogy első helyen a szülő-gyerek kapcsolat
áll, ezt követi minden egyéb. Valaha kutatással bizonyítottam, hogy az anyák
nagyszerűen ismerik a gyereküket.
Fogékonyak, ráéreznek minden
rezdülésére. Ezt nem szabad tönkretenni.
-Közben meg
egyre gyakoribb, hogy a szülők különböző púpokat látnak a gyerekükön
- nem tud figyelni, nem fut elég magabiztosan, dadog és így tovább.
Minden púphoz külön szakember tartozik. A gyerekben pedig közben valami betegségtudat-féle alakul ki. Ez az, ami igazán veszélyes!
A
szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a gyerek mindenestül az övék, nem
kell feltétlenül púpokat keresniük, a szakemberek pedig jól teszik, ha nem
nyomulnak előtérbe. Nem kell ezer helyre járni a gyerekkel! Én abban
próbálom erősíteni a szülőket, hogy ők maguk is képesek a
problémák megoldására.
- Önt mindenki gyermekpszichológusként ismeri. Mit tett
hozzá szakember mivoltához az a tény, hogy közben háromgyermekes apa is?
- Nem hiszek egyetlen olyan pszichológusnak sem,
akinek nincs gyereke. Hihetetlenül sokat kaptam a gyerekeimtől, és
igyekeztem nem szakemberként jelen lenni az életükben. Másként hangzanak az
éjszakai sírással kapcsolatos javaslatok annak a szájából, aki maga is végigcsinálta.
Negyvenkét éve vagyunk házasok a feleségemmel, és néhány kezdeti hónaptól
eltekintve még sosem voltunk gyerek nélkül. A legidősebb unokám és a fiam
közt alig van korkülönbség, de azért kicsi lányomnak és kicsi fiamnak hívom a
gyerekeimet mind a mai napig. Az én kislányom, aki négygyerekes anya, pontosan
azt példázza, amiről beszéltünk: mindig ott volt és van a gyerekei
számára, amikor szükségük van rá, de állíthatom, hogy elkényeztetésnek semmi
nyoma!
Ranschburg Jenőnek személyesen már sajnos nem tehetünk fel kérdéseket, de
korábbi válaszait elolvashatjuk a www.egyszervolt.hu honlapon, a napocskára kattintva, a
Családi http://www.babaszoba.hukörben linkre szűkítve a kört
A –HÁLA – a legszebb elejtett szó,vagy leirt
mondat emberi létünkben,amit közölhetsz egy olyan emberrel, aki akár
ismeretlenül is segített rajtad a sorsod egy adott nagy megpróbáltatásának
pillanatában. Igazán hálás ember csak gazdag lelkületű ember lehet, aki
értékelni tudja az emberi segítő tett szándékát és minőségét.
Kedves Doktor Úr
Talán már nem emlékszik rám,de én soha nem
fogom elfeledni Önt,hiszen az életemet köszönhetem Magának,Ha ön nem lett
volna, akkor most nem ballaghatnék,nem érettségizhetnék és talán egyetemre sem
járhatnék.
Ezuton is szeretnék hálás köszönetet
mondani a lelkiismeretes munkájáért.
Tisztelettel
Szűcs Anikó
Amikor ott
áll a szülő a tanári ajtaja előtt, és azt várja, hogy megint mit fog
kapni a gyermeke miatt, az nagyon kiborító tud lenni. A tanár és diák között
zajló viták kezelhetőek, még akkor is, ha a tanár nem fog változni.
Fiunk vagy a
lányunk mikor hazajön az iskolából látni, érzékelni lehet, hogy milyen napja
volt. A tanár diák konfliktus onnan indul, hogy valami látszólagos
vagy valós sérelem éri a gyermeket, illetve a tanárt. Ezt nem tudja a
gyermek kezelni, és nem beszéli ki magából vagy ha kibeszéli, nem talál
megoldást rá. A tanár és a diák között szépen
lassan felépül egy kölcsönösen negatív energetikai viszony. Ez egy
kötődés is egyben, melytől mindkét félnek nehéz szabadulni, mert nem
akarják vagy nem tudják elengedni a problémát.
A konfliktus
jelei tekintetében, az otthoni reklamálás után, elkezdenek jönni a rosszabb
jegyek, majd az órai beszólások. Más esetben a tanártól való erős félelem
miatti leblokkolások következnek. A spirál mindkét
esetben elindul.
Az
iskola nem demokratikus intézmény, nem is lehet, mert akkor egyforma joggal szólhatna
bele tanár, diák és szülő az ott folyó munkába. A sok bába közt elveszne a
gyermek.
Az
iskola nem is autokratikus intézmény, mert a diáknak és a szülőnek is van
beleszólása. Ezért az iskola kialakít egy szabályrendszert, melyet magáénak
vall és a szerint akar működni.
A
szülő mikor beíratja a gyermekét első osztályba, mivel szabad
iskolaválasztás van, ezért a választásával döntött, hogy elfogadja a választott
iskola szabályrendszerét. Az iskola szabályai nem csak a diákokra, hanem a
tanárokra és az ott dolgozókra is vonatkoznak.
Amikor
elkezdődik egy tanár diák konfliktus annak a tanár is része, nem csak a
diák és a szülő. A hármójuk értékítélete és világa lesz a meghatározó a
konfliktus kimenetele szempontjából. Természetesen a tanár mögött ott áll az
intézmény is.
Amennyiben a
konfliktus túlságosan elmélyül leggyakrabban három eset fordul elő:
Ez
a leggyakoribb kérdés, jó de miért is? Az igazságot keressük vagy a
megoldást? Az emberiség történetében rengeteg konfliktus indult ki onnan, hogy
kinek volt igaza. Ellenben, ha a megoldásra fókuszálnánk, mennyivel könnyebb
lenne!
Ez
egy másik dilemma. Mivel teszek neki jobbat, ha mellé állok és megvédem vagy leállítom
őt, mielőtt nagyobb baj történik. Ezzel a kérdéssel a legnagyobb
probléma az, hogy kevés választási lehetőséget ad.
Mi
lenne, ha arra fókuszálnánk, hogy a megoldást keressük? Sokféle megoldás
létezik. Lehet, hogy azzal segítem a legjobban gyermekem fejlődését, ha nem
megvédem őt, hanem megtanítom neki a probléma megoldását. Ennek sok
változata lehetséges még így is. Azt a változatot megtalálni, ami mindenkinek
jó, szintén lehetséges, néha könnyebb mint gondolnánk!
A konfliktus
olyan összeütközés, mely mögött igények, szándékok, vágyak,
törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása
húzódik meg
A
konfliktusainkat sokféleképp lehet megoldani, látszólag. Valójában egy megoldás
működik hosszabb távon.
Amikor az egyik
fél győz és a másik veszít. Ez a győztes vesztes játszma.
Amikor
alkalmazkodunk a hosszú távú érdekek, félelmeink, külső kényszer hatására
ez az alkalmazkodó stratégia.
Az elkerülő
stratégia során a felek a konfliktust igyekeznek elkerülni, az igények
lemondása nélkül.
Amikor
kompromisszumokról kezdünk beszélni, akkor is a megoldást keressük, hogy ki
miben tud engedni. Ez a kompromisszumkereső stratégia.
A nyer-nyer
játszma különösen hasznos, mert a megoldás
során mindkét fél arra törekszik, hogy olyan megoldás szülessen, ahol mindkét
fél érdekei érvényesülhetnek, tiszteletben tartják a másik felet és az igényeit.
A
szülő akkor nyer, ha a gyermeke úgy tud kiszállni egy konfliktusból, hogy a gyermek nem
sérül, sem azáltal, hogy a tanár vagy a szülő rákényszerítette az
akaratát, sem akkor, ha a szülő oly módon védte meg a gyermeket, hogy a
másik fél ezáltal sérült. Akár lelkileg, akár fizikailag.
A gyermek
számára ez egy minta, ezt tanulja meg, mint konfliktuskezelő stratégiát.
Problémás
helyzetek, emberek mindig is voltak. Azt jó ha tudjuk, hogy az irányít egy
kapcsolatban, aki kellően rugalmas. A kellően rugalmas emberek
képesek több megoldást találni egy adott problémára.
A
gyermeknek az a jó, ha a tanár leszáll végre róla. Az
igazság első látásra az ő oldalán áll. Lehetséges, hogy
valójában is így van. Kellő objektivitással, ő akkor nyeri ebből
a tapasztalatból a legtöbbet, ha olyan megoldást tapasztal meg, aminek a
segítségével, más hasonló helyzeteket is képes lesz megoldani.
A
tanár szeretné végezni a munkáját, és biztosan problémát okoz neki, hogy valami
vagy valaki miatt ez nem sikerül. Az nem biztos, hogy a gyermek az oka, lehet külső
személy is. Jól tudjuk a saját életünkből, ha egy nagyobb problémával
szembesülünk akkor mennyire nehéz helytállni a munkánk során. Pláne, ha 20-25 zsibongó
gyermek venne körül minket.
Mi
szülők tehát eldönthetjük, hogy milyen módon oldjuk meg a gyermekünk és a
tanár között lévő problémát. A közös megoldás kialakítása mindenkinek jó, nekünk
is. Ha tudunk új szempontokat, alternatívákat adni a gyermekünk számára és
felajánlani a pedagógus részére, akkor mindkét fél a mi oldalunkra fog állni.
A GYERMEK MAGÁTÓL IS SZOBATISZTÁVÁ VÁLIK-
Sokan úgy tekintetnek erre is,
mint egy projektre, esetleg így is emlegetik: „szobatisztaság-projekt".
Pedig a gyermek szobatisztává VÁLIK, magától, mi szülők pedig esetleg
segíthetjük, vagy hátráltathatjuk őt ebben.
Hátráltatni például azzal
lehet, ha idő előtt szoktatni kezdjük, ha erőltetjük, irányítani
akarjuk a folyamatot. Segíteni pedig azzal, ha megfigyeljük, mikor áll rá
készen, és ekkor - de csakis ekkor - rávezetjük, hogy mi a teendő.
Mi a közös a
szoptatásban, az altatásban és a bilizésben?
Az, hogy mindegyiket igény
szerint célszerű végezni, azaz nem az órát vagy a szakkönyveket kell figyelni, hanem a gyermeket!
Amikor a gyermek megérik rá,
magától is szobatisztává válik. (Ezt bizonyítja az is, hogy sok anyuka számol be arról, hogy a kicsi
„egyszercsak", „egyik napról a másikra" elhagyta a pelenkát.)
A szülőnek nem az a dolga,
hogy rászoktassa a kicsit a bilizésre, hanem
• hogy figyelje a baba jelzéseit, és ha
úgy tűnik, már készen áll rá a gyermek, akkor rávezesse, hogy mi a
teendő
• hogy olyan körülményeket teremtsen,
hogy a szobatisztaság felé vezető út ne teljesítménytúra legyen, ne érjék
a kicsit kudarcok, ne legyen vihar a bili körül!
A legtöbb gyermek 3 éves kora
körül lesz (nappalra) szobatiszta. Persze vannak kivételek, mindkét irányban: olykor a másfél éves
tipegő ellesi a nagytestvérétől a bilizést, és lelkesen utánozza,
máskor már óvodába megy a gyermek, mire végleg lekerül a pelus.
Akkor hát mikor?
Amikor a gyermek már elég érett
ahhoz, hogy szabályozni tudja a vizelet- illetve székletürítést, akkor
elkezdődhet az a folyamat, hogy megtanítsuk neki, mit is kell ilyenkor
csinálni.
Noha a kis totyogók természetesen
mindenhová mennek anyával, így észrevétlenül „kifigyelik", hogy mi is
történik a wc-ben, valójában a szobatisztaság felé vezető első
mérföldkő az, hogy a gyermek valóban készen álljon erre: testileg,
lelkileg.
Az ugyanis az idegrendszer
érési folyamatának egyik állomása, amikor a gyermek már képes felismerni az
ingert, és szabályozni az ürítést. Tehát, ha a baba még nem áll rá készen, hiába trenírozzuk idejekorán
arra, hogy a bilibe végezze a dolgát: ez nem csupán szoktatás, vagy akarat
kérdése! Régebben divat volt az időre biliztetés, sőt ma is vannak
„türelmetlen" szülők.
Csakhogy a szigorú szoktatás,
netán kényszerítés káros, hiszen komoly pszichikai nyomást helyez a gyermekre. Ezzel szemben, ha a gyermeket hagyjuk a
saját tempójában bilire, vagy választása szerint wc-re szokni, ha a bilizéssel
kapcsolatos érdeklődését motiváljuk, és az apró lépéseket dicsérettel
erősítjük meg, akkor nem okozunk kárt a csemete lelkében.
Nyáron adja magát a helyzet,
hiszen sokat van bugyiban, netán pucéron a gyermek, illetve a ruhát könnyebb levenni, ha pisilni
kell. Mindazonáltal nem érdemes csak azért korábban elkezdeni szoktatni a
kicsit, hogy ne télen kelljen!
Mit mond a szakértő,
miért olyan kiemelkedő jelentőségű ez a korszak a
fejlődésben, és milyen káros hatása van az erőltetésnek?
"Az
első szem előtt tartandó tény az, hogy amíg a hólyagból és a
végbélből eredő érzékelőpályák nem elég érettek ahhoz, hogy az
agykéregbe jeleket továbbítsanak, azaz a gyermek azt érezze - megfelelő
időben -, hogy ürítenie kell, teljesen fölösleges a szobatisztasággal
próbálkozni. Amíg a gyermek az előbb említett fejlődési
stádiumot nem éri el, az ürítés automatikus: amikor a hólyag vagy végbél
megtelik, a záróizmok kinyílnak, és vizelet vagy széklet távozik a
szervezetből. Miután a gyermek képes ingert érezni, jön a következő
feladat: meg kell tanulnia az izmok akaratlagos vezérlését. Ez a záróizmok
megfeszítése és ellazítása. Hogyan lehet ezt megtanulni? Gyakorlással, sok-sok
gyakorlással!
A második szem előtt
tartandó tény az, hogy kb. 2 éves korra tehető a fejlődésnek az a
fontos stádiuma, hogy kialakul az autonómia vagy szégyen és kétely érzete. Ebben az életkorban kialakul az éntudat,
a gyermek próbálgatja a környezetét, a saját és a szülei határait, mindent
egyedül akar megoldani, nem engedi a segítséget.
A gyerekekhez olykor
kötélidegzetek szükségesek. Amikor „helyzet" van (például amikor az ételnek csak az egyik fele
landol a pocakban, a másik fele a földön, falon, frissen felvett ruhánkon),
akkor nehéz arra gondolni, hogy kicsinyünk épp az autonómiát gyakorolja,
sajátítja el - FEJLŐDIK! Pedig amikor a szülők a saját
türelmetlenségük miatt avatkoznak be, olyan korlátokat állítanak, aminek az a
következménye, hogy a gyermek a későbbiekben bizonytalan lesz. Nem fogja
elhinni magáról, hogy önmaga, egyedül is képes bizonyos feladatok
végrehajtására. Hisz, anya vagy apa mindig kijavítják, megoldják helyette a
kihívásokat!
Engedni kell
hát a gyermekeket tanulni a saját tempójukban. Ezt a bilire szoktatás során is
érdemes figyelembe venni.
Az erőszakosan kiprovokált
helyzetek előbb-utóbb mindig visszaütnek! Az erőltetett szobatisztaságnak az lehet az
eredménye, hogy a gyermek számára kín lesz ez az amúgy ösztönös és természetes
tevékenység. Szorongani fog, mert azt fogja érezni, hogy kötelezően
produkálnia kell valamit, ráadásul akkor, amikor azt elvárják tőle.
Ugye, ez ebben a témában nekünk, felnőtteknek sem menne.
Az a gyermek, aki ebben az időszakban
az erőszakosság, türelmetlenség folytán sérül, szégyenlős,
önbizalomhiányos, bizonytalan emberré válhat a jövőben. Teljesítményorientált helyzetekben nem
fog tudni helytállni, folyamatosan a környezet elvárásainak próbál majd
megfelelni. Az a szó, hogy önállóság, az ő életében ritka vendég
lesz."
És mit tegyen a
szülő, ha mások, például a nagyik erősködnek, hogy „bezzeg a mi
időnkben"?
A nagyszülőket meg kell
dicsérni, milyen klasszul jártak el az ő idejükben. Mindemellett persze el kell magyarázni a
„mi időnk" lehetőségeit, körülményeit, saját életvitelünket.
Udvariasan és szeretettel meg kell köszönni a tanácsaikat, és megnyugtatni
őket, hogyha elakadunk, vagy nem boldogulunk, újra megkérdezzük majd a
véleményüket. Azonban fontos, hogy azt tegyük, amit mi magunk a leghelyesebbnek
tartunk, hisz gyermekünket mi ismerjük a legjobban.
3 dolog, amit tilos!
• Túl korán
kezdeni, projektszerűen szoktatni, idomítani a gyermeket,
erővel elvenni tőle a pelust („te már nagyfiú vagy, mától nincs
pelus")
• Kényszeríteni,
fenyegetni („addig nem kapsz ezt vagy azt, amíg nem pisilsz a
bilibe"), erővel ráültetni, érzelmi zsarolással élni („anya nagyon
szomorú, mert nem tudtál a bilibe pisilni")
• Megalázni,
csúfolni, kinevetni, másokkal összehasonlítani („bezzeg a szomszéd
Józsika már olyan ügyes, te meg még mindig bepisilsz")
Legyen buli a bili!
Amikor megismertetjük a gyermeket a
bilivel, wc szűkítővel, ne vegyük komolyan se magunkat, se a
cselekményt! Legyen játékos, könnyed az egész, mintha nem lenne tétje!
Ne arra gondoljunk, hogy hú, majd most biztos sikerül rávennem, na most végre
majd ő is... egyáltalán ne gondoljunk a „végcélra". Mutassunk meg és
magyarázzunk el mindent, amire kíváncsi, válaszoljunk a kérdéseire, magyarázzuk
el, bábozzuk el, olvassunk róla mesét, de csak amikor éppen úgy hozza a
helyzet!
Nagyon figyeljünk a szavakra is, hiszen
(mint ahogy máskor sem), most sem mindegy, hogy hogyan fogalmazunk.
„Bepisiltél"- mondjuk sokszor, pedig ő csak „pisilt". Nem
ugyanaz!
Amennyire lehet, igyekezzünk
természetesen kezelni ezt a természetes folyamatot.
Bili vagy WC?
Többgyerekes, tapasztalt anyukák szerint
az a legjobb, ha mindkettő elérhető, hiszen a gyerekek nem egyformák,
van akinek a bili a szimpatikus, van, aki mindjárt úgy szeretné csinálni, ahogy
a nagyok. Megint a jól bevált alapelvhez nyúlhatunk tehát: figyeljünk saját gyerekünk jelzéseit, hogy neki mi a jó!
A kezdetek
Érdemes azzal kezdeni, hogy szép bugyikat
vásárolunk a csemetének, valamint egy klassz bilit és wc szűkítőt is.
A kicsit garantáltan érdekelni fogja az új ruhadarab (keressünk olyan mintásat,
ami tetszik neki, esetleg válassza ki ő maga) mint ahogyan bizonyára azt
is élvezni fogja, ha megtapasztalhatja az érzést, hogy milyen pelenka nélkül.
Mit tanácsol a
pszichológus?
"Nyáron, nyugodtan kerüljön le a pelenka,
ami nagyszerű találmány, de az előnye a hibája is! - Ugyanis, a jól képzett, erős
nedvszívó képességű eldobható pelenkák csemetéink számára igen
kényelmesek. Nem okoz kellemetlen érzést, ha használtan, akár súlyosabb
csomagot cipel a kicsi lábai között.
Segítsünk hát egy kicsit:
vegyük le a babákról! Így
a gyermek hamarabb felfedezi teste működését és érzéseit. Szavainkkal
bátorítsuk, dicsérjük meg, ha „valami" történik. Ha éppen nem a
legmegfelelőbb helyre, akkor is „örüljünk" a produktumnak, persze
ugyanakkor mutassuk meg, hogy máskor hol kell a csodaműveletet elvégezni.
Fontos az, hogy rendszeresen
tegyük bilire, wc-re! A
felkelések után: reggel, ebéd utáni pihenő előtt, elmenetelkor, esti
lefekvés előtt mindenképp. Váljon a pici szokásává! Ha tiltakozik,
engedjünk neki, ebben az esetben semmiképp nem célravezető az
erőszakosság. Meséljünk arról, hogy anya, apa, a testvérek is így
csinálják. Mondjuk el, hogy ez már nagylányos-nagyfiús tevékenység.
Hagyjunk néhány percet az
üldögélésre, és ha nem történik semmi, vidáman, problémamentesen öltöztessük
fel, és hagyjuk el a gyermekkel a helyszínt.
Higgyük el, hogy lesz
esemény, és produktum, ha itt lesz az ideje!
Ha épp nem sikerül a dolog,
nyugtassuk meg, hogy nincs semmi baj. Egyébként a kezdeteknél érdemes arra is figyelni, hogy a legtöbb
kisgyermek, amíg pelenkás, elbújik a székelésnél, olyan helyre, ahol
zavartalanul üríthet. Ilyenkor ne zavarjuk!
Nyugtázzuk, akár neki szólóan is, hogy látjuk, milyen ügyesen teszi a dolgát,
és legközelebb megpróbálhatná pelenka nélkül a megadott helyen.
Alkalmazkodjuk a gyermek
karakteréhez, személyiségéhez. Valakinél hosszabb ez a folyamat, másoknál akár egy hét alatt is tartós
lehet a siker.
Amikor már flottul megy a
nappali szobatisztaság, akkor érdemes nekifutni az éjszakáknak is. Az utolsó percben - elalvás előtt -
még vigyük el a gyermeket pisilni, és reggel az ébredésnél azonnal ültessük rá
a bilire, wc-re. És ne feledjük: dicsérni, dicsérni!"
2O11 DECEMBER 4-ÉN-EGY ÉV MŰKÖDÉS UTÁN IS AZ ELSŐ HELYEKEN AZ ORVOSI
NEMZETKÖZI MEZŐNYBEN
A
domináns anya nem mond le a gyermek birtoklásáról akkor sem, ha az már
felnőtt.
Az elég jó
anya fokozatosan húzódik a háttérbe, teret adva az önállóság növekedésének. A domináns anya viszont
nem akarja az anyai szerepet elveszíteni, mert a többi szerepében nem felelt
meg, vagy neki sem állt azokat megvalósítani,és a nem megélt becsvágy
fűti. Valójában gyenge karakter, van amikor a domináns anya igazi
gyerekként viselkedik, a felnövekvő gyermeke a szülői feladatot
kénytelen felvállalni a saját anyja felett. Óriási érdeke fűződik
az anyaszerep megtartásához, tudatosan és tudat alatt. A gyermek énje
igyekszik kialakulni, de nem működőképes.
Az
anya manipulációs eszközei a szeretet, a kötelesség tudat, a bűntudat
keltés és a neheztelés. A gyermek ( aki már felnőtt ) nem fog a
külvilágból egyetlen működőképes lehetőséget sem bevonzani az
otthona elhagyásához. Ha átmenetileg ki is szakad onnét, utána mindig visszatér
az anyjához. Csak a saját, megnövekvő ÉN erejére támaszkodva törhet ki
onnan.
A gyermek kétféle szerepet kaphat-
- az első esetben ő van mindig a figyelem középpontjában.
- Később neki iszonyú erős problémát jelent a háttérbe húzódni.
A másik eset,
ahol a gyerek nem is igazán számít, csak egy kellék a középpontban lévő
anya kezében. Következménye az, hogy a gyermek képtelen elérni, hogy figyeljenek rá,
mindig a peremre szorulva él.
A domináns anya
gyermeke gyakran asztmás, átvitt értelemben sem kap levegőt, az anyja
szorításában él. Másik tünet a lehet a klausztrofóbia.
A
nemi identitás elmosódik, ha a lánygyerek passzív, csak árnyéka az anyának. Ha harcos alkatú, akkor
tagadja a saját nőiességét, harcol ellene. A passzív alkatú fiúknál
előfordul a homoszexuális hajlam. Az aktív vérmérsékletű fiú túlzásba
viszi a férfiasságát, agresszív a nőiességgel kapcsolatban.
A
gyermek kreativitása időnként fellobbanó, a kitartás ereje nélkül. Gyakori, hogy a túl
szorosan tartott gyermek korán meghal. Jellemző az alkoholizmus, a
kábítószer. A függések azt jelentik, nincs rá mód hogy normális módon az
illető boldog legyen, az ÉN bár talán harcolt de elbukott.
Enyhébb
esetben a kapcsolatok hajszolása jellemző, amik
mindig kudarccal végződnek. Tudat alatt még mindig az anyja
szoknyáját fogja. Ha az anyához már nem lehet visszamenekülni, akkor a kudarcot
mély depresszió követi.
Hihetetlen,
de a fenti borzalmak leírása után most következik a lehetséges pozitív
következmény.
Aki olyan erős karakter, hogy az Én
erejét felhasználva kikerül a domináns anya hatása alól határtalan kreativitást
kap, mint képességet, a legmagasabb szintű célokat is képesek elérni.
Tehát
egyetlen lehetséges megoldás van, a belső erőt kell növelni, az Én
határokat kijelölni és betartatni.
Az Én határok azt jelentik, hogy el kell dönteni, hogy
mi az, amibe beleszólást enged valaki. És mind a kemény megtorló ráhatásokkal
szemben, mind pedig a manipulációs játszmázással szemben meg kell tudni védeni
ezeket a határokat.
Tudatosítani
kell, hogy a saját fejlődésünkért születtünk le, bábot még a szülő
anyának sincs joga egyetlen emberből sem csinálni.
El
kell költözni otthonról, felépíteni egy saját életet, megkeresni a
megfelelő segítséget az Én erő építéséhez.
SZELEKTIV-KISMAMA-info
A kutacs
A csecsemő kutacsával kapcsolatban gyakran van kérdésük a
szülőknek. Ilyenek: mi az oka az időnkénti lüktetésnek? Fürdetéskor,
hajmosáskor nem nyomódhat meg az agya? Mikor záródik a kutacs?
A kutacs területe fokozatosan csökken, és lassanként bezáródik, azaz a
növekedéssel arányos mértékben becsontosodik. A végleges
záródás időpontja egyénenként változó, körülbelül tíz és tizenkét hónapos
kor között következik be de 2 éves korig is. Az újszülött koponyája születéskor
rendkívül képlékeny. Ez teszi lehetővé, hogy a fej viszonylag „könnyedén”
áthaladhasson a szülőcsatornán. A koponyacsontok újszülöttkorban könnyedén
elcsúszhatnak egymáshoz képest, mert a koponya még távol áll a teljes
csontosodástól. Ez teszi lehetővé az agy növekedését is.
Az agy ugyanis az első év alatt megháromszorozza térfogatát, a koponya
pedig formálódik körülötte. A csontosodási folyamatok két
jelentős terület köré csoportosulnak. Az egyik terület a varratok, amelyek
a különböző koponyacsontokat választják el egymástól. A másik a kutacsok,
amelyek a varratok és a növekedési zóna közötti találkozási pontok.
Az első úgynevezett nagykutacs – népiesen a gyermek feje lágya – körülbelül
háromszor három centiméter átmérőjű, rombusz alakú terület. Az érett
újszülötteknél születéskor csak a nagykutacs tapintható, koraszülötteknél
születéskor a kiskutacs is nyitva van – a kiskutacs a nagykutacs mögött
helyezkedik el, ujjbegynyi, hüvelykujjbegynyi nagyságú.
Valójában a kutacsot alkotó szöveteknek igen nagy
az ellenálló képességük. Rugalmassága révén jól
tapintható, illetve sok esetben látható a szívverés ritmusának
megfelelő lüktetés.
A csecsemőkorban az általános orvosi vizsgálat fontos része a kutacs
megtapintása és nagyságának rögzítése.
A
kutacs elődomborodása a koponyaűrön belüli
nyomásfokozódásra utalhat, míg a beesett kutacs a kiszáradás jele lehet.
A
méreteiben változatlanul nyitott kutacs az angolkor egyik klasszikus tünete
Az ultrahangos agyi vizsgálatot is a kutacson keresztül végezzük – ily módon bepillantva az agy belső szerkezetébe.
-A kutacs normális esetben sima.
-Ha a baba sír, akkor előforduhat, hogy néha kidudorodik.
-Szőke, ritkás hajú csecsemőnél pedig átlátszik az agyi érverés.
http://www.netbaby.hu
ÚJSZÜLÖTT KOPONYÁJA FELÜLNÉZETBEN AMI MIND AZ ELÜLSŐ MIND A HÁTULSÓ
KUTACSOT MUTATJA.
Mikor keressünk segítséget?
Amikor úgy érezzük, hogy gond van.
A gyereknek, még ha nincs is semmi baja, sokat árthat egy
állandóan érte szorongó szülő. A szakember megállapíthatja, hogy a félelem
megalapozott-e. Ha nincs baj, a szülő megnyugszik, ha van, akkor adott a
lehetőség a rendellenesség kezelésére. Fontos azonban, hogy ne ültessük
el utódunk fülében, hogy ő egy problémás gyerek, mert, ha eddig
nem is volt az, a szülei "huhogása" hatására végül azzá válik.
Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a szülők baráti körben, a kicsi
jelenlétében, fennhangon tárgyalják meg a gyermek vélt vagy valós
fogyatékosságait (Dadog a szerencsétlen!
Látod, milyen ügyetlen? Még mindig bepisil! stb.). Ez a tapintatlanság
rettenetesen kínos helyzetbe hozza a gyermeket, és csak fokozza a szorongását.
Kezdjük az egész családot érintő kérdéssel: az alvászavarral
Újszülött és csecsemőkorban a gyakori éjszakai
ébredés nem jelent alvászavart, legfeljebb a szülőket készíti ki az
éjszakázás. Az újszülöttnek, csecsemőnek természetes igénye van az anyával való
testi kontaktusra, és a gyakori szopásra. Nagyjából fél éves korig, amíg a baba
csak anyatejen él, el kell fogadnunk az éjszakai ébredéseket, és csak ezután
leszoktatni az éjszakai ébredésekről, ha ez a családnak nagyon fontos.
Ha a mama bírja, ki is várhatja, amíg az éjszaka rendje helyreáll, másfél,
két éves kor körül.
Más az eset a nagyobb gyerekeknél. Szinte
biztos, hogy komoly lelki konfliktus áll a hátterében krónikus álmatlanság
esetében: ha a gyerek órákon át nem tud elaludni, ha elalvás után
hamarosan felébred, és ez az éjszaka folyamán többször megismétlődik.
Ezt az állapotot legtöbbször stressz, a rossz teljesítménytől való
szorongás, vagy büntetéstől való félelem váltja ki olyan gyerekeknél, akik
nem tudják, vagy nem merik érzelmeiket kifejezni. A megoldás nem a gyermek
magára hagyása, nem altatók adása, hanem kombinált pszichoterápia, és a
gyerekkel szemben kialakított elvárások újragondolása mind a szülők, mind
a pedagógusok részéről.
A másik jellegzetes éjszakai tünet a pavor nokturnusz,
az éjszakai felriadás, ami sikoltással, csillapíthatatlan sírással jár együtt,
és a szülő által gyakorlatilag befolyásolhatatlan. A gyerek láthatóan
nincs magánál, de nem is alszik, hiszen tágra nyílt szemmel, ordítva ül az
ágyában. Másnap reggel nem emlékszik semmire az egészből. A jelenség
mögött nem mindig találnak pszichés problémát, gyakran gégészeti elváltozást
(orrmandula megnagyobbodása) és genetikai hajlamot hoznak vele összefüggésben. A
pavor azonban gyakoribb a depresszióra hajló, szorongó gyerekeknél, tehát
érdemes pszichológushoz fordulni.
A népesség nagy része táplálkozási zavarral küzd.
Nem ritka, hogy ez a probléma már gyerekkorban
megjelenik. Fontos azonban a komoly táplálkozási zavart elkülönítenünk attól,
hogy a gyerek "rossz evő". Amíg valakinek a szervezete jól
működik, nincs hiánybetegsége, addig nem baj, ha keveset eszik. Az
orvosok tapasztalata szerint a sovány gyerekek általában kevésbé fogékonyak a
betegségre, mint a ducik.
A rossz evés hátterében általában valamilyen nevelési hiba áll. A gyerekek ugyanis
nagyon hamar rájönnek, hogy mivel érhetik el céljaikat a szülőknél, milyen
viselkedésforma az, amivel kivívhatják a szülő figyelmét. Sok anyának
nagyon fontos, hogy a gyermeke jól egyen, ezért akkor is tömi a kicsit, ha az
valójában nem éhes. A gyerek rájön arra, hogy az evés az, amivel irányíthatja
anyját, és hamarosan eléri, hogy minden az evés körül forogjon. A legjobb ezt
az elején elcsípni, és nem törődni azzal, hogy a gyerek mennyit eszik a
fölajánlott ételekből.
Egészséges gyerek még soha nem halt éhen terített asztal
mellett.
Nagyobb probléma ennél az elhízás (vagy obezitás). A test
gömbölyűségét bizonyos fokig öröklött tulajdonságok is meghatározzák,
ehhez járul a táplálkozás zavara, és a helytelen életmód. A baj eredete, hogy a
gyermek a táplálkozást nem éhsége csillapítására, hanem önvigasztalásként
használja. A dolog akkor fajulhat el, ha családi probléma (válás stb.) vagy
túlzott elvárások miatt a gyerek tartós stressznek van kitéve. A helyzetet itt
az is nehezíti, hogy a kövér gyereket csúfolják osztálytársai, sőt, akár
ki is közösíthetik. Ez tovább fokozza a szorongást, az ördögi kör bezárul.
Az elhízás ellentéte az anorexia nervóza. Ez
esetben a kamasz (vagy fiatal felnőtt) az elhízástól való kóros félelem
miatt megtagadja az evést. Ezáltal akár halálos veszedelembe is
sodródhat. Az anorexia okát még vitatják. Erős a gyanú arra, hogy az
evés megtagadásának hátterében az áll, hogy a kamasz lány nem akar nő
lenni, nem fogadja el a felnőttséggel együtt járó feladatokat, de
legjobban a párkapcsolat kialakításának kényszere elől menekül. (Az
anorexiások 90%-a lány). Anorexia esetén nem sokat segít a rábeszélés, az
erőszak, itt feltétlenül terápiára van szükség.
Viszonylag gyakori probléma az éjszakai bevizelés. Ha a gyerek öt éves kora után is rendszeresen bepisil
éjszaka, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. A bepisilésnek
testi okai is lehetnek, de jelentős százalékban pszichés teher váltja ki.
Sajnos itt is önmagát erősíti a folyamat: a bepisilés miatt keletkező
szégyenérzet fokozza a gyerek szorongását, így elmélyíti a pszichés problémát.
A bekakilás (enkoprézis) valamivel ritkább jelenség, de jóval
súlyosabb lelki zavarra utal. Egyes fajtái a
szülő gyermek kapcsolat korai zavarára, más típusa erős aktuálisan
jelentkező stresszre (ijedtében bekakil) utal. A bekakilás nagyon
erős szégyenérzetet vált ki a gyerekből, így fokozódik az általa
viselt pszichés teher. Az emésztőszervek betegségének kizárása után
mielőbbi egyéni, vagy családterápiás kezeléssel lehet segíteni a
gyermeken.
Sok gyereknél csecsemőkorból fennmarad az ujjszopás, az önringatás
szokása.
Ha ez a tevékenység csak a fáradt, vagy stresszel
teli időszakokra korlátozódik, türelmesen megvárhatjuk, míg a gyerek
magától kinövi.
Ugyanez vonatkozik a gyermekkori önkielégítésre, azzal a kiegészítéssel, hogy finoman rávezethetjük a
gyereket: nem baj, ha csinálja, de másokat ezzel ne hozzon zavarba.
Ha ezek a viselkedési formák eluralkodnak, az a gyermek kóros önmagába
fordulását jelenti, vagyis nagyon mély szorongásra utal, tehát kezelendő.
Nem csak a buta gyerek kap egyest
Nagyon fontos még az iskolai kudarcok másik okáról: a
részképesség-zavarokról beszélni. Egyes gyerekeknek
(máig is vitatott okból) némely képességeik (olvasási, számolási képesség,
mozgáskoordináció, figyelemösszpontosítás stb.) a szokottnál gyengébbek, vagy
lassabban fejlődnek, míg más képességeik átlagosak, vagy jobbak az
átlagnál.
A dolog egész jól kezelhető, ha ezekkel a gyerekekkel a speciális
problémát kezelni tudó pedagógusok foglalkoznak, kis létszámú osztályokban,
megfelelő pedagógiai módszerekkel. Sajnos, nagyon kevés ilyen
osztály működik, pedig az ilyen különleges gyerekek többsége az első,
kitűntetett figyelemmel kísért néhány év után felzárkózhatna a
"normál", nagy létszámú osztályokba. Nem kellene az iskolába lépés
pillanatától az osztályközösség perifériájára sodródva végig bukdácsolniuk az
általános iskolai éveket.
A részképesség-zavarok felismerése nem könnyű,
de a gyanú minden gyereknél felmerül, aki jó értelmi képessége ellenére nehezen
birkózik meg egyes tantárgyakkal. A probléma kísérő tünete lehet
agresszivitás, bohóckodás vagy visszahúzódás: a gyermek ezzel a viselkedéssel
próbálja kompenzálni hiányosságait. A gyanú mindenképpen megér egy
beszélgetést a szakemberrel, hiszen lehet, hogy speciális fejlesztő
gyakorlatok sorával, vagy iskolaváltással megoldhatjuk azt a problémát, ami
különben a gyermek egész életét megkeserítheti.
A fenti írásban nem érintettünk olyan kórképeket, mint a
depresszió, a kényszerneurózis, a pánikbetegség. Ezek komoly pszichés
rendellenességek. A beteg gyermek tünetei mindenképpen felhívják magukra a szülők
figyelmét.
Általános jó tanács, amint már említettem: ha valami nem
stimmel, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni
http://nevelesielsosegely.blog.hu
Mit és hogyan kell tennünk, hogy gyermekünk megszeresse a
tanulást?
A
négy legfontosabb sikertényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagynunk
ahhoz, hogy gyermekünknek ne teher legyen a tanulás:
Az első sikertényező: kellemes
időtöltés legyen, kellemes környezetben.
Minél
több időt tölt a gyerek a tanulással, annál jobb tanuló lesz. Ez tévhit. Minél kellemesebb és jobb élmény lesz a
tanulással töltött idő, annál jobban szeret majd tanulni. Fontos, hogy
olyan élmény legyen a tanulás, mint a vidámparki hullámvasút élménye: izgalmas,
kalandos, élménydús, melyet muszáj elmesélni, akár többször is.
A második sikertényező: az alapkészségek,
képességek fejlesztése.
Sokan
azt gondolják, hogy a tanulás nem más, mint egy adott tananyag többszöri
elolvasása. Ez tévhit. Amikor a
gyerekek elkezdenek tanulni - kisiskolás korban - nagyon sok készséget,
képességet kell, hogy kifejlesszenek magukban, mert ezek teszik képessé és
hajlandóvá a tanulásra. Eszköztár a kezükben, mely elengedhetetlenül szükséges.
( Írás, olvasás, számolás, anyanyelvi nyelvhasználat, idegennyelvi,
információs, gondolkodási stb.) Ha nem sikeres a készségek, képességek
fejlesztése, ez később tanulási nehézségekhez vezethet. Fontos, hogy ne
csak olvassák, hanem megértsék a tananyagot!
A harmadik sikertényező: a tanulás
folyamatának megismerése.
" Én kitűnő vagyok, tudom mi a tanulás!" Ez tévhit. Lehet, hogy nagyon sok munkát és időt fordít a tanulásra, és így tudja csak elérni az eredményt. Az, aki megismeri a tanulás folyamatát az tudni fogja, hogy mit csinál rosszul, és hogyan kellene jobban csinálnia. Mit jelent a memória, koncentráció? Hogyan működnek? Milyen memorizálási, tanulási technikák vannak? Hogyan jó tanulni? stb.
A negyedik tényező: a dicséret.
Ha túl sokat dicsérjük a gyereket, akkor elbízza magát. Ez tévhit.
Az a gyerek, aki tanulása során sok megerősítést és dicséretet kap, kinyílik és magabiztossá válik. Megdöbbentő, de ezt a sikertényezőt sok szülő és pedagógus nem veszi figyelembe. Gondoljunk csak bele! Mit tud okozni a kritika, a bűntetés? Elkerülést, elhalasztást, hazudozást stb. Ha folyamatos dicséretet és ezzel együtt megerősítést adunk, gyermekünk úgy érzi: "Megy ez nekem!"
Vegyük figyelembe a leírt tényezőket, és segítsük gyermekeinket a tanulás sikeres útján!
A napfény káros hatásai
A napfény elektromágneses hullámok összessége, melyek hullámhossza 200 és 1800 nanométer között található.
Ezek közül a legrövidebb hullámhosszú
tartományba az ultraibolya sugarak
tartoznak, melyek a napfény biológiai hatásának jelentős részéért, így a
bőrártalmak túlnyomó többségéért felelősek. (290-400 nm-es
tartomány, összehasonlításul a látható fény a 400-760 nm-es tartományba esik)1.
UV-B: 290-320 nm-es tartomány okozza a lebarnulást,
de a napégést és a bőrrákot is. Ez a tartomány felelős a
napfény okozta hámosodás kialakulásáért (hyperkaratosis) is, mely védő
hatású a napfény káros hatásaival szemben.
UV-A: 320-400 nm-es tartomány, vagyis a hosszú hullámhosszú ultraibolya fény, a
fenti ártalmakat fokozza, ugyanakkor ezek a sugarak szerepelnek a gyógyszerek
és kémiai szerek okozta reakciókban.
Az UV sugárzás nagy százalékát a magas légkör ózontartalma eddig jó
hatásfokkal elnyelte, de az utóbbi időben az intenzív környezetszennyezés
hatására ez lecsökkent.
Napégés és fényártalmak esetén figyelembe kell venni a
visszaverődő fény szerepét, mely a káros hatások megsokszorozásához vezethet. Nagymértékben verődik vissza a fény vízfelszínről
(csaknem 100%), a hóval borított felszínekről (80%), a sziklafalakról,
oldalfalakról, homokról, stb. (25%)2. A tengerszint feletti magassággal is
fokozódik a fény hatása, de a vékony felhőn keresztül szórt sugárzás is
igen erős lehet.
A nap hatására bekövetkező bőrpír, mely
az UV-B sugárzás hatására, az adott területen megnövekedett véráramlás
következménye, már néhány perc alatt jelentkezhet (általában 4 óra múlva), de a
maximumát 6-8 óra alatt éri el.
A bőrpír enyhe fokú gyulladásnak felel meg.
Fokozódik a melaninképzés. A napsugárzásra kialakuló hyperkeratosis és
melanin-pigmentáció együttesen nyújtanak védelmet a további besugárzással
szemben.
A nap hatására bekövetkezett gyulladás függ a sugárzás
hullámhosszától, a teljes UV-dózistól, a napsugárzás intenzitásától, tartamától
és gyakoriságától (kumulatív hatás). Befolyásolja
még a földrajzi szélesség, a levegő fizikai tulajdonságai és az egyén
bőrtípusa.
Ugyanakkor a napsugárzásnak bizonyítottan a szervezet
védekező rendszerét gyengítő (immunszupresszív) hatása is van. A
krónikus napfényártalom tünetei csak felnőtt korban jelentkeznek. A nap
hatására a bőr szerkezete megváltozik, helyenként megvastagszik, máshol
elvékonyodik, a rostozat degenerálódik, mely ráncképződési, elszarusodási
zavarokhoz, pigmenteltérésekhez és a bőr rugalmasságának elvesztéséhez
vezethetnek. Az erősebben pigmentált foltok sokszor a napsütésnek
leginkább kitett felületeken jelentkeznek.
A nap hatására megszaporodnak az anyajegyek is.
Késői, súlyos következmény lehet a laphámrák és a melanoma (pigment
tartalmú sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat). Ezek
kialakulásának veszélye nagyobb azoknál az egyéneknél, akik gyermekkorukban
többször szenvedtek súlyos napégést2.
A fényre adott reakció szempontjából hat
bőrtípust különítünk el2:
I. mindig leég, soha nem barnul
II. általában leég, néha lebarnul
III. néha leég, mindig lebarnul
IV. sose ég le, mindig lebarnul
V. sose ég le, mérsékelten pigmentált a bőre
VI. sose ég le, sötéten pigmentált a bőre
Fénymérgezésről beszélünk, ha a
bőrre vagy bőrbe kent kémiai anyagok és a napfény kölcsönhatása révén
keletkeznek bőrelváltozások, melyek hónapokig, néha évekig eltarthatnak.
Fényvédő szerek:
Többségük helyileg alkalmazható készítmény, amely megvédi a bőrt az
UV-fény ártalmaitól. Elnyelik, visszaverik és szétszórják a fényt. Ezek a
szerek természetesen a pigmentképződéstm így a barnulást is
megakadályozzák.
Egy fényvédő szertől ma elvárják, hogy széles spektrumú védelmet
nyújtson.
Ezenkívül tapadjon, de ne ragadjon, fotostabil és vízbiztos legyen, ne
irritálja a felhasználó bőrét, ne okozzon allergiás elváltozásokat (pl.:
kontaktdermatitist, fotokontaktdermatitist) és kozmetikailag is elfogadható
legyen.
A fényvédő krémeket 4-15-ös fényvédő faktorral (sun protection
factor = SPF) jellemzik, mely azt jelenti, hogy az egyén az adott faktornak
megfelelő szorzónyi időt tölthet napégés kialakulása nélkül
napfényben.
A 4-es, 5-ös erősségű fényvédő mérsékelt, a 8-as és 10-es
lényegesen erősebb és a 15-ös nagyon erős védelmet nyújt. Úgy
tűnik, hogy a 15-ös faktornál erősebbet nem érdemes javasolni, bár a
kozmetikai ipar 25-30-as faktorú készítményeket is gyárt, mert kétséges a
feltételezett 30-szoros védelem, illetve az immunrendszert károsító hatásokat a
magasabb faktor sem védi ki2.
A korszerű fényvédő szerek fizikai és kémiai
fényszűrőket, ezeken kívül antioxidánsokat és szabad gyök
megkötőket is tartalmaznak.
Használati
szabályok
A fényvédőszereket 20-30 perccel a napozás
előtt kell egyenletesen felkenni.
Fürdéskor sűrűbben kell használni.
A fénynek leginkább kitett bőrterületek,
mint az orr, vállak erősebb védelmet igényelnek.
A korszerű fényvédelem azonban nem merül ki a modern
napozókrémek használatával.
Délelőtt 11 és délután 3 óra között lehetőleg
kerüljük el a direkt napfényt.
Csecsemőket és kisdedeket az ezen kívül eső
időben, figyelembe véve a túlzott napozás korai és késői
következményeit, is csak félárnyékban napoztassuk, mert a nyitott kutacs miatt
könnyebben napszúrást kaphatnak2. A szabadban, a déli órákban, világos
színű pólót, trikót hordjunk! A szemet napszemüveggel, a fejet
vászonsapkával, szalmakalappal védjük. Az ajkak finom védelmet igényelnek, jó
alapanyagú speciális fényvédő ajak ápolószer használata ajánlott. Napozás
után hidratáló balzsammal, zselével kell bekenni a bőrt.
Fokozott figyelmet, óvatosságot igényelnek a
nagyszámú anyajeggyel rendelkező, fehér bőrűek, valamint,
akiknek családjában bőrrák fordult elő.
Amennyiben egy anyajegy mérete növekedésnek indul, vagy
színe változást mutat, esetleg szélei kiemelkednek vagy besüllyednek, azonnal
forduljunk bőrgyógyászhoz!
A napsugárzás az immunrendszer védekezését is csökkenti, a
fényvédő ezt a hatást csak részben képes kivédeni, ezért a magas
faktorszámú fényvédő mellett sincs abszolút biztonság. Külföldön a
ruházatba jelölést tesznek az anyag fényvédő faktorairól.
A tünetek enyhíthetők kamillás, hideg borogatással.
Egyszeri, nagy leégés után is pigmentzavar, óriás
szeplők keletkezhetnek, melyek egész életen át fennmaradhatnak
Fontos külön foglalkoznunk szemünk védelmével is.
Szemünk kívül-belül érzékeny a napsugarakra. A napszemüveg hatására pupillánk
kitágul, a sötét lencse miatt. Amennyiben a használt szemüveg nem tudja
kiszűrni a napsugárzás káros komponenseit, a napszemüveg használata
csak fokozza a károsodás bekövetkezésének esélyét. Kis méretű lencse
esetén, a lencse körül akadálytalanul jut szemünkbe és szemünkre a káros
sugárzás.
Irodalom:
http://www.powerpak.com/CE/suncare_pharm/lesson.cfm
http://www.telemedicine.org/stamford.htm
Nelson: Textbook of Pediatrics
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Minden síszezonban ezrek terveznek téli
utat hófödte lejtőkre. Annak érdekében, hogy a legtöbb móka mellett
boldogan, épen és egészségesen térjünk haza, ismernünk kell a közkedvelt téli
sportok veszélyeit, a leggyakoribb baleseteket, illetve hogy ezek kialakulási
esélyeit hogyan csökkenthetjük.
A téli sportoknak számos
veszélye van. A legtöbb
sérülés esés következtében alakul ki, melynek oka legtöbbször az egyensúly
elvesztése. Az összeütközések a balesetek 10%-ért felelősek. A sífelvonók
5%-ban, a felszerelés meghibásodása (pl. rosszkor old ki a kötés) szintén
5%-ban okozhat balesetet.
Néhány szabályt követve a
balesetek jelentős része megelőzhető
• Ismerjük fel sítudásunk határait, és ezeket ne akarjuk túllépni.
• Néhány gyakorlattal megerősíthetjük a megfelelő izmainkat,
amik segíthetnek megelőzni a sí-, és snowboard-baleseteket.
• Képességeinknek megfelelő pályát válasszunk. Ha csak most
ismerkedünk a téli sportokkal, maradjunk a kezdő pályánál.
• Oktatótól vett sí-, és snowboard-leckék – tudási szintünktől
függetlenül - fejleszthetnek, a legnagyobb biztonság mellett a legnagyobb
élvezetet adják.
• Megfelelő felszerelést használjunk, és ezeket rendszeresen
ellenőrizzük.
• Bizonyosodjunk meg, hogy a felszerelésünk jó állapotban van és a
biztonsági követelményeknek is megfelel. Ellenőriztessük a kötést, hogy
biztosak lehessünk benne, hogy a megfelelő időben fog kioldani.
• Ajánlott síeléshez és snowboardozáshoz tervezett sisakok viselése,
különösképpen, ha csak most ismerkedünk a sporttal.
• Csuklóvédő a csukló sérüléseitől véd, melyek különösen
snowboardosok körében gyakoriak.
• Megfelelően használjuk a felszerelést - pl. a síbotot a szíjjal együtt
markoljuk meg, ne hurkoljuk rá a kezünkre, mert az a hüvelykujj sérülését
okozhatja, ha elesünk.
A téli sportok felelősségi
szabályai nemzetközileg elfogadottak. Jól jegyezzük meg ezeket, így sokat
tehetünk magunk és mások biztonságáért.
• Mindig figyeljünk az
egyensúlyunkra.
• Az előttünk lévő embereknek (akik a lejtőn lefelé vannak)
elsőbbsége van.
• Olyan helyen álljunk meg, ami ránk-, és másokra nézve is biztonságos – pl.
a lejtő oldalán, látható helyen.
• Ha bármikor lefelé indulunk, nézzünk hátra (felfelé) és adjunk
elsőbbséget.
• Használjunk olyan eszközöket, amelyek megakadályozzák a felszerelés
elszabadulását.
Se felszerelést, se szemetet ne
hagyjunk a hegyen!
• Mindig maradjunk a
baleset helyszínén, akár a baleset részesei, akár tanúi voltunk.
• Figyeljünk a figyelmeztetésekre és jelzésekre, és ne menjünk lezárt
pályára!
• Ismerjük meg a sífelvonók biztonságos használatát.
• Legyünk tekintettel mindenkire, aki a hegyen tartózkodik.
A téli sportokkal kapcsolatos
sérülés kialakulásában a legnagyobb szerepe a síbaleseteknek van. Sérülések
leggyakrabban az alábbi helyeken keletkeznek:
• térd
• váll
• lábszár
• fel-, és alkar
• kéz/csukló
A snowboard-balesetek száma emelkedőben van. A snowboard-sérülések
legfőképp a felső végtag, a csukló és a váll köré összpontosulnak,
mivel a snowboardos, ha elesik, a karjával támaszt ki, hiszen lába a deszkához
van szíjazva.
A statisztikák szerint a
legsúlyosabb fejsérülések a nagy sebességű, fejjel előre történő
ütközésekből erednek. Viszont, még egy enyhe koccanás is súlyos, akár halálhoz vezető
sérülést okozhat. Fontos, hogy minden fejsérülést
nézessünk meg orvossal, és ha fejfájást, homályos látást, hányingert,
szédülést, vagy rossz közérzetet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Síelés kapcsán gyakoriak a
térdsérülések.
- Leggyakrabban a medialis kollaterális
szalag érintett. Ez a szalag a térd belsejében található, az ízületet
rögzíti, megakadályozza, hogy a térd befelé hajoljon. Sérülések általában akkor
történnek, ha a síelő hóeke pozícióban van, vagy ha a térdre egy túlzott
mértékű befelé irányuló erő hat.
Az elülső keresztszalag a térdízület belsejében fut keresztirányba,
és az ízület stabilitását adja. Ha ez a szalag sérül, a térd azonnal feldagad
és fájdalmassá válik. Az elülső keresztszalag sérülése leggyakrabban a
mediális szalag, vagy a meniszkusz (ütődéscsillapító porc) egyidejű
sérülésekor következik be.
A térsérülések kezelése kezdetben nyugalomba helyezés, jegelés, felpolcolás.
Később fizioterápia segíthet az ízületet stabilizáló izmok
megerősítésében. Egyes esetekben műtéti megoldás is szóba jöhet az
elülső keresztszalag szakadás helyreállításában.
A váll sérülései a
snowboardosok körében gyakoribbak, és a vállra esésből, valamint a karok
kifordulásából adódnak.
• A diszlokáció (a váll kiugrása) gyakori, és mielőbbi helyretételt
igényel. Ezzel egyidejűleg a vállízületet rögzíteni kell, és meg kell
védeni további sérülésektől.
• A kulcscsont (klavikula) törése is gyakori, de ez a legtöbb esetben magától
gyógyul, a kart csak nyugalomba kell helyezni (háromszög-kendőbe).
• Az akromioklavikuláris (AK) ízület a váll és a kulcscsont között található,
melyet számos szalag rögzít egymáshoz a kulcscsont végénél. Ezek a szalagok
meghúzódhatnak, vagy teljesen el is szakadhatnak. A kulcscsonttöréshez
hasonlóan az ízület is nyugalomba helyezéssel – háromszögkendő
használatával – gyógyul.
A síelők hüvelykujja akkor
sérül, ha a síelő a botját fogva esik el, és a hüvelykujj visszahajlik,
megnyújtva, vagy megtekerve az ízületi szalagokat. Fontos, hogy mutassuk meg orvosnak, hogy
megítélje a sérülés súlyosságát. Néhány esetben szükség lehet gipszkötésre, vagy műanyag
rögzítőre, melynek használata után fizioterápia következik az ízület
erősítése érdekében.
Ahogy a váll sérüléseinél is, a
csukló is leggyakrabban akkor sérül, ha elesés közben a karokat kinyújtják
(általában snowboardosoknál figyelhető meg). A csuklósérülés súlyosságát is orvosnak kell
megítélnie, csuklórögzítőre, gipszkötésre, esetleg műtéti kezelésre
is sor kerülhet.
• Nyugalomba helyezés
• Jegelés: a jeget ne közvetlenül a bőrre tegyük, mert fagyási sérülést
okozhat.
• Fáslizás: erősen tekerjük be az érintett testrészt, vigyázva, hogy az
ereket ne nyomjuk el. Ha nincs fásli, bármilyen ruhanemű megfelelő
lehet.
• Polcolás, ha megoldható – ha a sérülés a végtag végén található és nem okoz
fájdalmat. Így a sérült terület vérellátása csökken.
Ha jó a kondíciónk, felkészültek vagyunk, és a felszerelésünk is
megfelelő, ezeknek a sérüléseknek a jelentős része elkerülhető.
Tehát, a leírtakat tartsuk észben, és irány a lejtő! Jó szórakozást!
A mai világban sok tanulási lehetőség van, és nincs
hiány művelt, okos emberekből sem. Amiből hiány van az az önbizalom, önbecsülés,
belső motiváció. Aki ezek hiányában van annak a tanulás teher, szenvedés:
" Én ezt nem tudom..., Ehhez hülye vagyok..., Nem tudom megtanulni... stb.
Hogyan érhető el, hogy a kezdetben még a tanulás
iránt komoly érdeklődést mutató gyerek ne veszítse el önbizalmát az
iskolás évek alatt?
Csak úgy, ha megerősítjük önbecsülését,
önbizalmát.
Komoly
feladata ez a szülőnek és a tanárnak, s talán nem is gondolják, ha ezt
elhanyagolják, vagy nem veszik komolyan milyen kárt okoznak a gyereknek. A tanulás iránti vágyunk velünk
született. Minden gyermek úgy születik, hogy van önbizalma, és ha a környezet
megfelelő, ez fenn is marad a későbbiekben. A gyerekek akkor lesznek
okosak, ha veszélytelen, de kihívásokkal teli környezetben nőnek fel.
Ha, érdektelen a környezet, a gyerekek unottá válnak, ahogy azt tapasztalhatjuk
gyerekeink iskolai tanulásával kapcsolatban.
Hogyan erősítsd gyermeked önbizalmát, kitartását?
1. Higgy a gyermekedben!
2. Biztosítsd számára a folyamatos sikerélményt!
Hogyan tedd mindezt?
1. Dicsérd folyamatosan, akkor is, ha nem sikerül elsőre a feladat!
2. Ülj le vele beszélgetni, játszani, hogy érezze szereted és becsülöd
őt!
3. Fokozatosan nehezíts a feladatokon, hogy egyre nagyobb legyen a
kitartása!
4. Folyamatosan lelkesítsd, és hitesd el vele, hogy képes bármit
megtanulni!
5. Bízz a képességeiben!
Ahhoz, hogy sikeres tanuló legyen gyermekünkből négy
dologra van szükség:
1. Gyermekünk érezze jól magát a bőrében.
2. Akarjon tanulni.
3. Legyenek meg a szükséges képességei a sikerhez.
4. Legyenek jó tanulási lehetőségei.
Gyermekünket
a tanulásban az önbizalom, az önbecsülés és a belső motiváció viheti
előre. Ahhoz, hogy jó eredményeket érjen el a tanulásban majd később
az életben, a legmegfelelőbb, ha kedves, barátságos felnőttek
gondoskodása veszi körül. Életében első ilyen felnőtt - a szülő.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Mikor és mennyit nézzen
Tv-t?
Ma a televíziótól egy gyermek
sem tiltható el, csak ha a szülők sem nézik, és fogyasztják a televízió
remekeit.
Egy bizonyos idő után, többnyire az
oviban kezdődően, azonban ez presztizs kérdés lesz, és mert a többiek
néznek tv-t, a mi gyermekünknek is kell - egy picit. Ezért nem lehet haragudni, ép ésszel kell
határt húzni, mikor mit és mennyit.
Nem elég azonban meghatározni a mennyiséget,
mert valóban, napi 4 és 5 óra tv nézése egy kisgyermeknek igen megterhelő
lehet, a sok inger, hang, szín, még egy felnőttet is felidegesít,
megterhel, hát még a gyermeket.
Már naponta egy óra tv-nézés is
sok lehet egy óvodáskorúnak, még az iskolásoknál sem törvényszerű, hogy
naponta kell engedélyeznünk az infodoboz használatát.
Mit kap tartalmilag?
A mit kérdése ugyanígy fontos.
Sajnos ma, a filmek, rajzfilmek
bekategorizálása nem elég egyértelmű. Gyakran veszélyes, és kemény filmekre mondják,
hogy mese, máskor a legostobább filmekre is korhatáros karikákat helyeznek a
készítők, valahogy az elbírálás nem reális, és mindemellett – ami nem is
lehet – nem személyre szóló.
Tudnunk, kell hogy saját
gyermekünk mennyire érzékeny, mely hatásokra, vannak akik megijednek a hangoktól, megint másokat
semmilyen ronda látvány nem érdekel, de a hirtelen képbe berobbanó
villanások, tárgyak és képek halálra rémisztik őket.
Tudnunk kell azt is, és ehhez
minden filmet először együtt kell megnézni a gyermekkel, és ismerni kell személyét – hogy mi az,
ami pozitívan ragadja meg, és mi az, ami negatívan és rosszul érinti. Egyes
gyerekek még egy kedves mesében is félnek a kígyóktól, vagy a pókoktól, mások
meglepő módon, de a télapótól, vagy a kék színű madártól félnek, ezer
és egy aggodalom lehet a gyermek korábbi negatív élményeiből táplálkozva.
Megdöbbentő példák
Egy én kicsi pónim az ovis kisleányok számára kedves lehet,
de azért mert mondjuk a sorozat megkapó és éneklős, vidám, nem jelenti
azt, hogy sokszor jóval nagyobb durranásnak szánt film is befogadható,
olykor a filmekben nem a szokásos, napi, ismétlődő események vannak
jelen, hanem egyedit, vadat és izgalmasat akarnak a gyermeknek.
Az izgalom szó sajnos túl
sokszor is szerepelszótárunkban, s mert a felnőttek arra vágynak, úgy gondoljuk, a gyermeknek is erre
van szüksége, de valójában ez nem igaz, a gyermek élvezi, ha ismeri a mesét,
tudja a visszatérő elemet, vagy találkozhat kedvenc karakterével.
Egy hároméves gyermeknek a
fantáziafilmek még semmiképp sem ajánlhatók, ahogy a Shrek című film vagy éppen a Szörny
Rt. is kedves és megkapó, de általános iskolás korosztály alatt nem jó, ha a
gyermek kezébe jut.
A hibátlan szervezés
A legbiztosabb, ha a gyermek videót, dvd-t néz, amit akkor nézhet,
amikor mi beindítjuk. Nézzük
meg a borítót, és nézzük meg a bemutatott képkockákat, ha a grafika torz,
groteszk ne vegyük meg a gyereknek.
A filmekbe, ha tudunk, nézzünk bele,
vizsgáljuk meg előzeteseiket az Interneten, a film honlapján, és
főként kicsi gyermekünkkel (értsd általános iskola felső tagozatig)
nézzük meg először együtt a filmet.
-Ha rossz élmény éri, engedjük,
hogy fogja a kezünket.
-Soha ne
csúfoljuk ki, ha valamitől fél, ha izgul.
- Ha az ijesztő jelenetet
meg akarja nézni, ismételni, próbáljuk meg lebeszélni, ha hajthatatlan, együtt
tekerjük vissza, beszéljük meg, és dolgozzuk fel vele az eseményt, sőt,
lehetőleg a beszélgetés során, jussunk el valamilyen pozitív eredményhez,
valamihez, amiért az a negatív helyzet, az az ijesztő jelenet is nagyon jó.
-Minden rosszban van
valami jó, találjuk meg! Nagyon fontos tehát, hogy a gyermek kezébe ne jussanak
ijesztő filmek.
Rémálmok gyötrik
Miért olyan elképesztően
nehéz ez?
Nagyon sok szülő
panaszkodik hogy a gyermek fáradt.
Hát persze, természetes, hiszen éjjel az
alvásuk nyugtalan, az álom szakaszból felébrednek, néha félnek elaludni. Ennek
többnyire vad filmek a kiváltói, s a vad szót kéretik ezúttal korosztályonként
másképp, gyermekenként egyénien értelmezni. A gyermek rossz alvása, és rémálmai
mögött, gyakran megtalálhatjuk a filmeket.
-Ha rosszat álmodik,
meséltessük el vele, ha kicsi, rajzoljuk le.
-Ha kiderítettük melyik mese
tett rá ilyen mély, és rossz benyomást azt távolítsuk el, tegyük el egy dobozba, vagy ajándékozzuk
el, ne hagyjuk elől, mert lehet a gyermekben magában nem tudatos, hogy
attól a filmtől volt, csak egy-egy jelenet ijeszti meg.
A lelkére nekünk kell
vigyáznunk
Mi volna pedig a legjobb? Sok szabadtéri és kötetlen program,
kézműves foglakozások, a jó öreg bábszínház (szintén lehet ijesztő,
figyeljünk rá), vagy éppen egy csodás mesekönyv közös elolvasása. Ezeket a
gyermek jobban fogja értékelni, hiszen megfogható, érezhető fizikailag,
nem csak egy mozgókép a síkban!
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Koszmó
A koszmó esetén érdemes aktívnak lenni.
A megelőzésére
igen jól bevált módszer, hogy akár még az arcon megjelenő pattanások
nélkül is, a hajmosást puha babakefével végezzék! Amikor pedig a pattanások
jelentkezése már sejteti a koszmó kialakulását, akkor feltétlenül a fenti
módszer szerint mossanak hajat.
A már kialakult koszmó kezelése azért fontos, mert ez a
felrakódás nemcsak csúnya, hanem hajlamosít a bakteriális és gombás
felülfertőződésre.
Hogyan
kezeljük a koszmót?
A rendszeres napi
hajmosás alapfeltétel.
Célszerű a hajmosás előtt kb. 1 /2 órával tisztított, gyógyszertári napraforgóolajjal bekenni a koszmós területet, majd már olajos állapotban a babakefénél erősebb, nem műanyag szőrű fogkefével vagy körömkefével kell megpróbálni ledörzsölni a felrakódást.
Ugyancsak segít a koszmós felrakódás fellazításában, ha kamillateás pakolást tesznek az érintett területre 20-30 percig.
A hajmosás után, de akár napközben is érdemes többször megkefélni az érintett területet.
Nagyon sokan tartanak a
nagykutacs feletti bőr kefélésétől, félve attól, hogy megnyomják a
kutacsot és ezért valami károsodás éri a csecsemőt. Ettől nem kell
tartani.
Tapasztalni fogják, hogy
ő maga a kiságy rácsához nemegyszer sokkal nagyobb erővel nyomja a
fejét. Jó szolgálatot tehet a hajmosásnál, a dörzsölésnél egy mosdókesztyű is.
Makacsabb, nem javuló
esetekben mindig kérjenek tanácsot a védőnőtől vagy a
gyermekorvostól. http://www.informed.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Az ideg-izom
együttműködés már az újszülötteknél gyorsan fejlődik, és ezért hamar
lehet észlelni változást a mozgásteljesítményben.
Az első
két évben négy kiemelkedő szakasz különíthető el.
1-A negyedik hónap után az újszülött
önkéntelen ritmikus mozgásai eltűnnek.
2-Egyéves kora előtt
kifejlődnek a gerincvelő felső szakaszán a szándékos, akarattól
függő mozgások, viszonylag csökken az aktivitás a csípőben és az
alsó végtagokban.
3-Egyéves kor után nő a gerinc
alsó szakaszához tartozó régió aktivitása, majd elkezdődik az asszociációs
folyamatok gyors fejlődése.
4-Ezzel az egyszerű és közvetett
társítások, a kondicionális, a szimbólumokkal asszociálás - beleértve a nyelvet
is - válik lehetővé (a korai úszásoktatás feltételei).
Kimutatták, hogy ha a gyermekek
számára 7-15 hónapos korban korlátozottak a mozgáslehetőségek, akkor az
fejlődésben elmarad.
Az első két év súlyos betegségeinek káros hatása lehet még a személyiség
alakulására is.
A gyermek mozgásfejlettsége
másfél éves kortól lehetővé teszi az önálló cselekvést. Növekedésének üteme fokozatosan csökken,
ezzel szemben egyre többféle mozgást tud végrehajtani.
Az 5 és 7 évesek csoportjának
mozgásfejlettsége kielégítő. A fiúk ugrásban és dobásban, a lányok szökdelésben, szkippelésben,
galoppfutásban tűntek ki.
5 éves kor után már alig
alakulnak ki új, alapvető mozgásformák, viszont a meglevők
csiszolódnak. A
későbbi fejlődés üteme attól függ, hogyan foglalkoztatták a gyermeket
az első évtizedben.
A magasság, a testsúly és a
mozgásteljesítmény összefüggése a gyermekkorban kifejezett. Az azonos korosztályúaknál a testsúly
jobban utal a mozgásteljesítményre, mint a magasság. Az erő szorosan
összefügg a magassággal, alkattal, de a környezeti hatásokra jobban változik,
mint a magasság. Ezzel kapcsolatban a nemi különbség is jelentős.
Egyes kutatók összegezték a kéz szorítóerejét vizsgáló eljárások eredményeit.
Megállapították, hogy a fiúk ereje 18 éves korig folyamatosan növekszik, a
lányoknál viszont 14 éves kortól megtorpanás tapasztalható.
.
.
A nemi érés időszakában az
erőnövekedés ugrásszerű fejlődése összefügg az izomösszehúzódás
gyorsaságának növekedésével, az izomnak azzal a sajátosságával, hogy alkalmas huzamos statikus
jellegű megfeszítésre. 11-12 éves korban valószínűleg még éretlen a vázizomzat
a maximális, akaratlagos összehúzódásra, tehát az intenzív
erőfejlesztésre.
A nemi érés megindulásával a vázizomzat
erőteljes formálódása azt mutatja, hogy 14-15 éves korban már megvannak a
feltételek az izomerő hatásos fejlesztésére.
A koordináció terén 12-13 éves kortól
megnyilvánulnak a nemi különbségek. Az ügyességi próbákon a lányok 14 éves kortól már alig, a fiúk még
fejlődnek. Ez is az első 8-10 év jelentőségére utal a
koordináció fejlesztésének fontosságában.
A lányok teljesítménye kisiskolás korban
emelkedik, a maximumot futásban, ugrásban 18 éves korban érik el..
Fejlődés érés kora:
- Csecsemőkor
(1nap – 1 év)
- Korai gyermekkor (1 – 3 év)
- Első gyermekkor (4 – 7 év)
- Második gyermekkor (8-11/12 év)
- Serdülő kor (12/13 – 15/16 év)
- Ifjúkor (16/17 – 20/21 év)
• A születéstől , sőt már a
magzati kortól kezdve a gyermek igen sok mozgást gyakorol , amíg eljut az összerendezett ,
koordinált mozgásokig .
• Bizonyos reflexek , melyek az első félévre jellemzőek ,
fokozatosan gátlás alá kerülnek .
(Ha tartósan fennmaradnak , később is
kiváltódhatnak , és ennek eredményeképpen felesleges és kóros együttmozgások
történnek. Az együttmozgások miatt nem tudja a gyermek az egyes izmait ,
izomcsoportjait kontrollálni , ami a mozgáskoordináció alapfeltétele.)
- Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl
erős fénytől és a károsító idegen testektől. A szem gyors
becsukása inger hatására.
- Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni
kezd, ha valamit a szájába tesznek.
- Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát
megérintik, mert keresi a mellbimbót. 3-6 hónapos kortól már nem váltható ki.
- Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3-4
hónapos korban tűnik el.
- Moro-reflex: ha tartás közben hirtelen lejjebb engedik az
újszülöttet, mintha leejtenék, vagy pedig erős hangot hall, akkor karjait
először széttárja, majd hirtelen összezárja, mintha át akarna karolni
valamit. Ez hasonló ahhoz, ahogy a majomkölyök belecsimpaszkodik anyjába veszély
esetén. 6-7 hónapos korban tűnik el.
- Mászóreflex: ha hasra fektetik az újszülöttet, és talpát
megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez. 3-4 hónapos kor után szűnik
meg.
- Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak
szétnyílnak, majd begörbülnek. 8-12 hónapos korban eltűnik.
Tevékenység |
Életkor (hónap) |
Életkori határ (hónap) |
Fejét függőlegesen tartja |
0,8 |
0,3 – 3,0 |
Oldaláról a hátára fordul |
1,8 |
0,7 – 5,0 |
Kis segítséggel ül |
3,8 |
2,0 – 6,0 |
Hátáról az oldalára fordul |
4,4 |
2,0 – 7,0 |
Felhuzódzkodik ülő helyzetbe |
5,3 |
4,0 – 8,0 |
Hátáról a hasára fordul |
6,4 |
4,0 – 10,0 |
Egyedül ül jó koordinációval |
6,9 |
5,0 – 10,0 |
Egyedül felül |
8,3 |
6,0 – 11,0 |
Segítséggel feláll |
8,1 |
5,0 - 12,0 |
Segítséggel sétál |
9,6 |
7,0 – 12,0 |
Leül |
9,6 |
7,0 – 14,0 |
Egyedül áll |
11,0 |
9,0 – 16,0 |
Egyedül megy |
11,7 |
9,0 – 17,0 |
– 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.
– 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli.
– 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát.
– 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 1-1 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja
– 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva meg tud ülni
– 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva
– 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli
– ül
– 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül
– 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül
– 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll
– 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár
– 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll, kapaszkodó nélkül
– 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket
Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját.
Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is.
Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait
• Megfogás, elkapás kezdeti
mozzanatai
1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg.
• Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak
• Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik
• Dobó – ugró teljesítményt befolyásoló funkcionális asszimetria a legtöbb esetben 3 éves kor körül kialakul
• Az első évben a baba
energiáit a mozgáskoordináció és az izmok fejlődése köti le. Megtanul ülni, átfordulni, mászni,
mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje.
• Ezek után már csak önbizalom és egyensúly érzék kérdése, hogy mikor indul
el a kicsi.
• Sebessége a korai gyermekkorban javul
• Lépéshossz nő
• Lépésfrekvencia csökken
• Lépcsőn járás fellépéssel, után
lépéssel történik
• Az ugrás fejlődése a járáshoz és futáshoz képest lemarad
• Kezdetben helyből ugrik a gyermek
• Gyakori a futásból történő megállás és
ugrás
• Csecsemő korban emelik, majd
helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat
• Járás tanulásnál már megjelenik a húzás
tolás, később a gyermek előszeretettel mozgatj testméretéhez képest
nagy tárgyakat
Mozgásfejlődés az
első gyermekkorban
4 – 7 éves kor
Sokrétű mozgásformák
tökéletesedésének
és az első
mozgáskombinációk megjelenésének időszaka
• Az óvodás kor a szenzomotoros képességek
szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:
– A gyermek egyre több dolgot megtanul a testével kapcsolatban ,
– igyekszik mindent kipróbálni , még veszélyes dolgokat is , hogy tisztában legyenek képességeinek határával.
• Megjelenik a teljesítmény igénye: meg tudom csinálni
• Az óvodás kor a szenzomotoros képességek szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:
.
– A kisgyermek szinte mindig mozog: mászik, ugrik, fut, hintázik, játszik .
• A reakciógyorsaság, a mozgásgyorsaság és a gyorserő fejlődése is lökésszerű ebben az életszakaszban.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Ha apu és anyu már nincsenek együtt
Diákok,gyermekek véleménye szüleik válásáról
Véleményem a válásról
Tízéves vagyok. Szerintem nagyon rossz
lehet azoknak a gyerekeknek, akiknek elválnak a szülei. Szerintem ez senkinek
nem jó, mert így nem teljes a család. A gyereknek azért nem jó, mert valamelyik
szülő hiányzik onnan. A gyerek nem tehet róla, hogy a szülei összevesztek.
A felnőttnek se jó, mert lehet, hogy szeretné visszacsinálni, de a másik
fél nem akarja. Szerintem nem kell rögtön elválni amiatt, ha egy kicsit összevesznek.
Mert nem biztos, hogy a párjára haragszik az a felnőtt, lehet, hogy csak a
munkahelyén volt rossz napja. Legyünk egy kicsit megértőbbek és ne
veszekedjünk, inkább kedveskedjünk egymásnak! A család úgy jó, ha együtt van,
különben csak egy fél család. Nekem nagyon jó, mert van apukám és anyukám is.
Így teljes a család és nem csak fél, hanem igazi, egész Család, amiben élek.
Apa és anya is szoktak veszekedni, de mindig kibékülnek, és én így vagyok
boldog, ahogy most élünk.
A válások mindenben megzavarják a gyerekek életét.
Megingatják a gyermek biztonságérzetét, aki veszteséget érez, mert a szülő
kilép a mindennapi életéből. Konfliktus támad a szülőkhöz való
lojalitás tekintetében is, zavarossá válik a viszony a közvetlen rokonokkal, és
ez a kusza állapot a szülők újabb házassága esetén csak tovább fokozódik.
Lehet csapkodva, kulturáltan, s
lehet titokban, egymást besározva válni. Akár így, akár úgy bomlik fel egy
kapcsolat, a közös gyerek a legfőbb sérült
Magamba zárkóztam
A válás után magamba zárkóztam. Nem barátkozom
nagyon, pedig a barátnőm szerint jól beilleszkedek társaságokba. A legjobb
barátnőm Piroska. Ő
tanító, és minden gondomat megosztom vele. Anya ezért haragszik is, sokszor a
szememre veti, hogy Piroska többet tud rólam, és neki több mindent elmondok,
mint neki.
Apukám a válás után megbánta, hogy elhagyott
minket. Tavaly ősszel elköltözött az új
családjától, mert rájött, hogy a felesége milyen piszkos dolgokat csinál.
Nagyon örültem neki, mert most ő is megtapasztalja (a nő), hogy
milyen, ha valakit otthagynak és egyedül kell nevelnie a családot. Apa most egy
nagyon rendes családhoz költözött, és többet foglalkozik velünk. Ez jó. Igaz,
elhagyott minket, de én még mindig jobban ragaszkodom hozzá, mint anyához. A
lányok inkább apásak, és amíg világ a világ, ez így lesz. Többször kapunk
tőle pénzt, és mindenben segít, ha tud.
A gyerek a kapocs
A válás egy szörnyű dolog, amely egy
gyerek életét az egyik percről a másikra teljesen megváltoztatja. De még
mindig jobb megoldás, mint az, hogy a gyerek állandóan vitatkozni, veszekedni
látja a szüleit.
A válást a legtöbb gyerek nehezen éli meg. Sok esetben azt gondolják, hogy ők a hibásak
abban, hogy szüleik már nem tudnak együtt élni. S ezért fontosnak tartom, hogy
a szülők nagy vonalakban felvázolják a válásuk okát a gyermekeiknek.
Szerintem a válás - ha lehet így mondani -
sok rossz közül a kisebbik rossz, tehát inkább éljenek külön, mint állandóan
civakodjanak, s ezzel még inkább lelki problémákat okozzanak a gyerekeiknek. Ám én helytelennek találom azt, hogy a gyerekek
látogatását (pl. az apuka esetében) napokhoz kötik.
Én azt tanácsolnám, hogy éljenek úgy, "mintha" továbbra is egy
család lennének, csak külön lakásban.
Legyen külön magánéletük, de a gyerek
továbbra is maradjon meg a kettőjük közötti kapocsnak. Tehát egy apuka - hiába váltak el -
vigye el reggel a gyerekét iskolába, s ha tud, menjen érte, s így mindennap
találkozhat vele, s a problémáiban is tud segíteni a gyerekének. Így nem egy "hétvégi szülő" lenne, hanem továbbra is apa (anya), akire mindig számíthat,
mert tudja, hogy nem csak a hétvégén találkoznak, hanem amikor úgy érzi,
szüksége van rá, akkor szakít rá a szülő időt, és a másik fél nem
gördít akadályt e találkozások elé.
Így talán a gyerek személyisége sem sérül,
nem viseli meg "nagyon" a válás. Hiszen tudja, hogy mindkét szülőre ugyanúgy
számíthat, és továbbra is úgy szeretik, mint eddig. Fontos az is, hogy a
gyerekben tudatosítsák, hogy nem ő az oka a válásnak.
A gyereket nem kérdezik
A válás szükséges dolog, ha két ember nem tud
többé egymás mellett élni. A gyerek szempontjából is jobb szerintem, mert
inkább éljen egy csonka, de boldog családban, mint egy teljes, de annál
rosszabb légkörűben.
Mondjuk, ha a szülők áldozatot vállalnának azért, hogy a gyereküknek jó
legyen, az is jobb lenne.
A gyereknek szüksége van mindkét szülőre. De a szülők a könnyebb megoldást választják.
Inkább élnének nyitott házasságban, s így nem őrölnék egymást, sem mint
veszekednének. Igaz, ez csak a kisgyermekkora igaz, 15-16 év felett már inkább
megérti az ember, és jobban támogatja a válást.
De kisgyermekkorban és általános iskolában a
gyerekeknek szükségük van mindkét szülőre. Én nem támogatom a válást, hisz mindenre lehet és van
is megoldás.
Az ember akkor válik el, ha nem akar harcolni. Láttam olyan válást, ahol csak
az egyik fél harcolt. Egy házassághoz is két ember kell. Ha csak az egyik fél
akar valamit, abból nem lesz semmi.
A gyereket viszont sosem kérdezik meg.
Elhitetik magukkal a szülők, hogy a gyerek érdeke, hogy elváljanak, pedig
csak az ő önzőségük beszél.
Nem mondom, van olyan eset is, amikor valóban el kell elválni, hiszen az egyik
fél nemcsak a házastársával, hanem a gyerekkel is roszszul bánik.
A válás jó és rossz oldala
A válás nem egészséges dolog egy családban.
Mindenki megérzi hatását. A gyerek, a szülők, a nagyszülők, az egész
család, olykor a rokonság is. Nem
mindegy, hogy hány éves a gyerek, mikor megtörténik.
Van jó, és van rossz oldala, a válási októl
függ. Amennyiben a két fél közül (apa és anya) az
egyik brutalitása és agressziója miatt történik a válás, akkor mondhatjuk, hogy
ez a legjobb megoldás. Így az agresszív fél távol kerül a családtól, és a
gyerek egészségesebb körülmények között nőhet fel. Ha a válás
különböző nézeteltérések miatt van, vagy a szülők későn jönnek
rá, hogy nem illenek össze, akkor nem kifejezetten jó hatással van a gyerekre.
A gyerek még fiatalon nem érti, miért kell
apának vagy anyának elmennie. Amennyiben idősebb, és felfogja, örökre
nyomot hagy benne
Előbb próbálják megoldani a problémát
A válást egyértelműen rossz dolognak
tartom, de bizonyára vannak olyan esetek is, amikor nincsenek túl káros
következményei. Azokban a családokban, ahol már gyerek illetve már gyerekek is
vannak, ott természetesen meggondolatlan döntésnek tartom, mivel ez a
gyerekekre nagyon rossz hatással lehet.
Magatartásbeli és lelki problémák is
felmerülhetnek, főleg a kisgyerekeknél, de még a tinédzsereknél is. Ez persze nem érvényes, ha a szülők akkor válnak
el, ha már gyermekeik felnőttek, mert akkor már ők is megértik. Ilyen
esetben nem tartom olyan felelőtlen döntésnek. Bizonyos esetekben viszont
lehet, hogy a válás helyesebb döntés, bár ezt külső szemlélőnek nehéz
eldönteni.
Például, ha a szülők kapcsolata már
nagyon elfajult - ami manapság sajnos
igen gyakori dolog -, akkor helyes, ha felbontják a házasságukat.
A válások oka sokszor
szerintem inkább az, hogy az emberek meggondolatlanul, elhamarkodottan
házasodnak, és nem azzal kötnek házasságot, akivel kellene! Ezek a házasságok rövid időn belül válással
végződnek! Ezzel pedig senkinek sem kéne "játszania", mert akkor
már van egy harmadik személy is - a gyermek -, aki ezt egy tragédiaként éli
meg.
Én azt tanácsolnám a szülőknek, hogy előbb talán próbálják
megoldani a problémáikat, és ne egyből a válásra gondoljanak, mint az
egyetlen lehetőségre. Ha pedig már tényleg úgy gondolják, hogy nincs
más választásuk, akkor gondoljanak a gyerekeikre, és arra, hogy rájuk ez milyen
rossz hatással lehet! Vagy próbálják meg veszekedés, civakodás nélkül megoldani
és végigcsinálni a válást, hogy a gyerekek elhiggyék, hogy a szülők még
kedvelik egymást, csak már nem élnek együtt, de ettől függetlenül barátok!
A kisgyermek sérülhet
A válás a család minden tagját meg tudja
viselni. Általában viszont szükség van erre, mivel ha a család mégis együtt
marad, csak több szenvedést okoznak egymásnak. Végül is a válás egy megoldás a
családon belüli rendezhetetlen problémákra. Egyrészről tehát jó ez a
szakítás. Másrészt viszont (ha az anyával marad a
gyerek) egyedülálló anyaként nehéz felnevelni egy vagy több gyereket. A
gyerekeket a kb. 6-12 éves korban történő válás nagyon megviseli, nehezen
tudják feldolgozni magukban. Főleg a kisebbeknek nehéz megérteni, nekik
miért nincsen egyszerre apukájuk-anyukájuk, mint a többieknek. Ez a későbbiekben jelenthet főleg gondot,
mert a gyerek identitása sérülhet. Szerintem a válás nagyon rossz dolog, de
sokszor ez az egyetlen megoldás. Az emberek változnak, sok rossz tulajdonságuk
például csak a házasságkötés vagy a gyermek születése után jelenik meg.
Tanácsot adni nagyon nehéz, de főleg a gyerekek érdekeit kell szem
előtt tartani. Sok dolog felett viszont nem hunyhatunk szemet, pl. ha az
apa részeges, veri a családját, elveszi a család pénzét.
Helytelen a párválasztás
A válások számos esetben a helytelen
párválasztások eredményeképp bekövetkezett rossz házasságok következményei.
Értem ezalatt a túl korai, gyakran a választott személy megismerése nélküli,
akár egy-két éves ismeretség utáni házasságot. E mellé - sajnos - még egy
nagyon fontos dolog is társul, ami talán a legfontosabb: az önismeret, illetve
annak hiánya. Ebből kifolyólag szerintem egyenes út
vezet a házasságok megromlásához, majd felbomlásához, növelve az úgynevezett az
Elvált Szülők Gyerekeinek számát. A válások számának csökkentését
szerintem, az említett dolgok orvoslásával lehetne elérni.
Ha válásra kerül sor, mindenképp azt
tanácsolnám, hogy a gyermeket - hároméves kor fölött - feltétlenül
tájékoztassák a körülötte folyó eseményekről, és ha bekövetkezett a
szétválás, akkor a lehető legtöbb időt töltsék a gyerekkel a már
elvált szülők. Ezzel talán csökkenthetik
a gyermekre nehezedő káros hatások mértékét. Például mindketten felváltva
járjanak érte tanítás után, s a válás ellenére a lehető legtöbb közös
programot szervezzék együtt..
Ellenségeskedve
Nem elemzem a válás tényét, hiszen ha két
ember, úgy érzi, hogy elszakadt egymástól, akkor mindkettejüknek jobb lesz, ha
külön mennek. Ha gyermek van a családban, akkor teljesen másképp ítélem meg a
helyzetet.
A szülőknek "nincs joguk"
tönkretenni a gyermek életét azzal, hogy csak egy szülő mellett
nevelkedjen fel.
.
A gyerekek minden korban másképp élik meg a válás tényét, úgy gondolom,
hogy nincs olyan korosztály, aki könnyebben átvészelné. Persze idősebb
fejjel könnyebb elfogadni, hogy a szülők nem értik meg egymást.
A véleményem összességében az, hogy ha két
ember el akar válni, azok vagy nem ismerték eléggé egymást, amikor
összeházasodtak, vagy már akkor sem volt minden rendben.
Ezért
pártolom a házasság nélküli együttélést, és nem pártolom a gyors, mondjuk
egyéves ismeretség utáni családalapítást. Erre csak akkor kerüljön sor, amikor
már biztos vagyok abban, hogy le tudom élni az életem egy bizonyos ember
mellett, és a gyermekem nem fog szenvedni a veszekedésektől, és attól,
hogy elválnak a szülei.
Fölösleges a harc
Sokkal rosszabb a bizonytalan együttélés, az
állandó veszekedés, a rossz családi környezet annál, mint hogy elváljanak,
külön éljenek, nyugodt légkörben neveljék külön a gyereküket, és biztosítsanak
számára mindent, amit lehet.
A gyerek attól még nem lesz hátrányos
helyzetű, lelkileg sérült személyiség, mert vagy az anyukája vagy az
apukája nem él velük. Az a szülő, aki
akarva-akaratlanul elhagyta a családot, nyilván nem azért tette, mert tökéletes
óvó-védő szülő volt - tisztelet a kivételnek -, így talán még jobb is
annak a gyereknek, hogy nem látja a negatív példákat. Persze, ezekkel nem azt
akarom mondani, hogy mindenki korlátlanul házasodjon és váljon. Rossz érzés
hallani, hogy egy családban az összes gyerek más apukától, anyukától született.
Talán elítélem az ilyesmit.
Könnyű mondani, de az lenne a leghelyesebb, hogy az
emberek ne meggondolatlanul ugorjanak bele a párkapcsolatokba. Ismerjék meg a
másik fél jó és rossz tulajdonságait, döntsék el, hogy tudnak-e azokkal együtt
élni, s majd talán ezek után beszélhetünk házasságról.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Az igazi
családi otthon
Ismérveit nem lehet
pusztán racionálisan megfogalmazott tételekben felsorolni.
Az otthon
érzelmi értékeit és gyakorlati útravalóit a maguk valószerűségében csak
nagy költők és írók tudják ábrázolni.
Az alábbiakban
kizárólag azokat a leglényegesebb és általánosítható funkcióit igyekszünk
megragadni, amelyeket pszichológiai terminológia segítségével meg tudunk határozni.
-Az „otthon"
olyan tér, ahol egymással intim személyes kapcsolatban lévő emberek
„kiscsoportban" élnek együtt.
-Az együttélők -
az elkerülhetetlen súrlódások és nézeteltérések ellenére - határozottan
érzik, hogy egymáshoz tartoznak (nem magányosak), egymást védik mindenveszély
ellen, az otthonban valamiféle biztonságot élveznek.
-Az „otthon"-ban
az életmód a családtagok individuális bioritmusához igazodik
-Mindenki
megközelítően annyit alszik, eszik, mozog, pihen és tevékenykedik, amennyi
fiziológiás szükségletei kielégítéséhez kell. (Természetesen az
egészségügyi átlagos normákat és atársadalmi kereteket figyelembe véve.)
-Az együttélés
szokásrendszere kényszer nélkül kialakul.
-Az „otthon"-ban
tehát az egyéni életmód bizonyos fokú kötetlensége, szabadsága,illetve
a„csoportnormákhoz" valóönkéntes alkalmazkodás
elve érvényesül.
-A jó családi közösség
elfogadja az egyén pszichoszociális szükségleteit is.
-Az „otthon"
lehetővéteszi, hogy a családtagok követhessék érdeklődésüket,
hajlamaikat,a munkában, a tanulásban, a szórakozásban, az emberi kapcsolatokban.
-A felnőttek segítik egymást és a gyereket a külvilág feléágazó kapcsolatrendszer megteremtésében. A család közvetítő az egyén és a társadalom között
.Az „otthon"-ban tanulja meg a gyermek, észrevétlenül és fokozatosan, a világ tárgyi és személyi relációiban való tájékozódást, azáltal, hogy - amint már érintettük –
- Az azonosulási folyamat során kialakulnak alapvető érzelmi viszonyulásai, értelmi készségei, erkölcsi normái, emberi mintaképei és a serdülőkorban életcéljainak, eszményeinek, világnézetének kezdeti irányvonalai..
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-
Bár agyunk a bőrrel fedett, csontos koponyán belül, többszörös hártyarendszer alatt, vékonyka kötőszövetes szálacskákkal kirögzítve, folyadékban – az ún. liquor-ban, agyvízben – úszik, melyeken a hétköznapi fejsérülések mozgási energiája sorrendben elnyelődve nem okoz különösebb tüneteket, a súlyosabb fejet ért ütésnél azonban az agy mind a sérülés helyéhez közel, mind az átellenes oldalon, a koponya túlsó felének belső feléhez csapódva sérülhet.
Csakúgy, mint a nyugati országokban, hazánkban is
meredeken emelkedik az összes koponyasérülések száma évente – ezek közül
kiemelkedő hányadot a gyermekkori, balesetből (karambol, esés)
eredő esetek tesznek ki. Ebben az életkorban a koponyát ért
sérülések előfordulási gyakorisága 2-3 ezrelék, az agyrázkódásért felelős
enyhe és közepes fokú ebből 85-90%, illetve 5-10%.
A még nem zárt kutacsú csecsemők, kisdedek esetében a lap szerint
elmozduló, nagyobbaknál és felnőtteknél pedig a sérült szélű
koponyacsontok miatt, fontos koponyán belüli erek szakadhatnak el. Az ilyen sérülések a fokozatosan beszűkülő tudat
és általános állapotromlás miatt azonnali kórházi ellátást igényelnek.
Míg a ritkábban előforduló agyzúzódásnál alaki
elváltozás is megjelenik az agyállományban, a sokkal gyakoribb agyrázkódásnál
mindössze maradandó eltérést nem okozó működészavart észlelünk
. Az ütés
pillanatát követően rendszerint
rövidebb eszméletvesztés,
emlékezet-kiesés (mely érintheti a sérülés előtti és
utáni rövid időszakot is),
hullámzó általános tünetek (mint hányinger, hányás, fejfájás,
szédülés, látászavar, aluszékonyság) észlelhetőek.
E tünetek kialakulásáért a fokozatosan
kialakuló agyi vizenyő – agyödéma –
a felelős, mely azonban hamar és magától felszívódik nyugalomba
helyezett betegnél.
Ugyan agyrázkódásnál a panaszok, tünetek egyre
kisebb mértékben még visszatérhetnek néhány napon belül, 3 napon túli
megfigyelést általában a szövődménymentes esetek nem igényelnek.
Ismert az ún.
agyrázkódás utáni tünet együttes, ahol szervi és működésbeli eltérést nem találunk, a beteg agyi
teljesítménye azonban romolhat; fejfájást panaszol, koncentrációkészsége
csökken, hangulatváltozások jellemzik, ezek azonban az idő
előrehaladtával fokozatosan megszűnnek. Gyakran véletlenül derül
ki a fejsérülés az ilyen panaszokkal orvoshoz fordulók kórtörténetében. Egyes
esetekben krónikus fejfájás, migrénes hajlam alakul ki az agyrázkódást
követően.
Általánosságban elmondható, hogy gyermekeknél
szinte mindig, felnőttek esetében pedig köztéri baleset esetén, illetve
eszméletvesztéskor és a tünetek fokozódásakor kórházi felvétel és megfigyelés
szükséges gyermeksebészeti, sebészeti vagy sürgősségi osztályokon.
Ilyenkor infúzióban
folyadékpótlásra kerülhet sor, fájdalomcsillapítást, szigorú ágynyugalmat,
diétát és egy sor további vizsgálatot - mint koponya röntgen, vagy CT elvégzését, az agyhullámok vizsgálatát
(EEG), vér- és vizeletvételből laborvizsgálatot, illetve a szemfenék
szemészeti vizsgálatát - rendelhet el a kezelőorvos a tünetek, panaszok
illetve az észlelt eltérések súlyosságától függően.
Az eszméletlen beteg ellátásánál az
elsősegélynyújtó legfontosabb feladata: a környezet biztosításán – további
sérülések elkerülése, melyek neki, vagy a sérültnek árthatnának – túl, a beteg
testének stabil oldalfekvésbe való helyezése, a légutak szabad átjárhatóságának
biztosítása, a Mentőszolgálat értesítése.
A tudat
visszatérése után fontos a további vízszintes fektetés, megfigyelés és orvos értesítése, akinek kompetenciája az esetleges
további kórházi megfigyelés mérlegelése.
Az otthon
ápolt sérültnél a folyamatos állapotrosszabbodás, vagy a tünetek újbóli, illetve új tünetek
megjelenése – fokozódó aluszékonyság, fül-orrvérzés, vagy -folyás, a szemeken,
a szemgolyókon észlelt eltérés - azonnali orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.
Az agyrázkódás megelőzése gyermekkorban a
fokozott szülői figyelmet, a gyermek tanítását, helyes nevelését, pl.
kerékpározásnál sisak használatát jelenti, míg a felnőtteknél a
tudatmosósítók – alkohol, drogok – használatának kerülése, illetve a
munkavédelmi szabályok betartása az elsődleges fontosságú.
http://www.egeszsegkalauz.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
Mikor gondoljunk rá?
Elsősorban fiatal
egyedeknél, krónikus jelleggel intermittálóan jelentkező nyálkás-véres
hasmenés esetében. Az állat étvágya változó, de semmiképpen nem
jellemző virális enterális kórképekben tapasztaltaknál. Az étvágy
változó, hányás igen ritkán jelentkezik, de a
visszatérő, vagy permanensen jelentkező hasmenés mindig
tapasztalható.
. Hetek-hónapok
alatt bekövetkező kondíciócsökkenés mindig tapasztalható. A felmérések szerint a kutyapopuláció
10 %-a, a kölyökkori -kennelekben való előfordulás 45-50 %-ban
megtalálható a kórokozó. Laboratóriumi mintákban igen gyakran észleljük fiatal
macskákban, ezért a laboratóriumi bélsárvizsgálat irányát a Giardiosis
tekintetében mindig kérjük a laboratóriumtól, mivel a fertőzés zoonosis!
Definíció
A Giardiosis világszerte
gyakran észlelt egysejtű flagellata amely sok emlős (beleértve az
embert is) vékonybelében okoz krónikus lefolyású elváltozásokat. A kórokozó endémiásan fordul elő,
tünetmentes hordozó egyedek tartják fenn a fertőzési lehetőséget.
Kórokozó
Giardia duodenalis (seu
intestinalis, Lamblia sp.)
Prediszponáló tényezők
A fiatal kutyák és macskák a
legfogékonyabban 6-12 hetes korig, de gyakori egészen 2 éves korig. Idősebb korban más betegségekhez
társulva fordulhat elő. Eltérően más parazitáktól (Ascaris,
Coccidia, Trichuris) nem olyan ellenálló. Előfordulása a hűvös
nyirkos helyeken (virágoskertek) valószínű, a hűvöset jobban viseli,
mint a meleget
Pathogenesis
Az aktív flagellata forma
elsősorban a duodenum-jejunum nyálkahártyájához kötődik, és lokális
irritációt okoz. A pancreas lipáz aktivitását csökkentik, ezért a zsíremésztés
zavara miatt zsiros küllemü széklet jelentkezhet.. A fertőződéstől számítva
legkorábban 10 nap múlva alakulhatnak ki klinikai tünetek, de ez különösen
kennelekben, felnőtt állatoknál több hónap is lehet. A magas
szénhidráttartalmú eleség elősegíti a kórokozó megtelepedését. A kórokozó
két formájában jelentkezik. Egy aktívan mozgó intestinális forma és egy inaktív
bélsárral ürülő formája.
Diagnózis
Krónikus jelleggel
visszatérő intermittáló, vagy folyamatos hasmenés/ A BEMUTATOTT KÉPEN A FÉNYES,ZSIROS
HASMENÉSES ÜRÜLÉK/ valószínűsíti a diagnózist. Hányás ritka, fiatal
állatok lesoványodnak a malabsorpció következtében. A végleges diagnózishoz
laboratóriumi vizsgálat szükséges.. A vizsgálat biztonságát növeli, ha az 1.-3.-6.
napon összegyüjtött bélsármintát vizsgálunk, egy mintaként
kezelve. A gyakorlatban azt tanácsoljuk, hogy a tulajdonos összegyűjti a
mintákat és az állatorvosi vizit napján friss bélsarat is hoz.
Ha a giardiosisra irányuló vizsgálat negatív, akkor a friss bélsárból
bakteriológiai vizsgálattal folytatjuk a laboratóriumi munkát.
Gyógykezelés
Metronidazol
A Metronidazole dózisa (25 mg/kg / 12 h. 7-10 napig p.os). A giardiosis
kezelésében hatékonysága kb.70 %-osnak mondható, teratogén hatása vemhes
állatoknál, rövid felezési ideje (6 óra) miatt a benzimidazolok kiszorították a
hatóanyagot a terápiás lehetőségek közül.
Flubendazol
A Fluobendazol dózisa (22 mg/kg /24 h 4 napig p.os), más paraziták ellen is
igen hatékony.
Albendazol
Albendazol 33 mg/kg / 12 h, két egymást követő napon) jól tolerálják az
állatok és 50 -szer hatékonyabb, mint a metronidazol.
Tinidazol
Tinidazol 60 mg/kg / 24h. p.os 7 napig hatékony humán készítmény.
Fenbendazol
Fenbendazol 25 mg/kg /12 h. 3 napig törzskönyvezett antiparazitikum.
Oxfendazol
Oxfendazol 11,3 mg/kg/24 h. 3 egymást követő napon.
.
Hogyan mentesítsünk fertőzött kenneleket?
1.) Reprezentatív felmérő
bélsárvizsgálattal tájékozódjunk, hogy milyen kórokozóval illetve kórokozókkal állunk szemben. Érdemes több
napon át gyűjteni az egyes korosztályok mintáit, mert a tünetmentes
(felnőttkori) hordozás reinfekcióra adhat lehetőséget!!
2.) Giardiosis esetén
metronidazol adagolása 5 napig, majd flubendazol 4 napig javasolt. Ez utóbbi vemhes és szoptató anyáknak
aggály nélkül adható.
3.) Az állatok fürdetés
(kvaterner ammónium sók) utáni áthelyezése (”kezeld és hajts át”) nem
fertőzött helyre.
4.) A fertőzött kennelek
fertőtlenítése kvaterner ammónium sót tartalmazó
fertőtlenítőszerrel.
5.) A fertőtlenített
kennelek egy hétig való szárítása. (nedvességet igényel a kórokozó).
6.) A visszatelepítés
előtt ismételt kezelés metronidazollal 5 napig, flubendazollal 4 napig.
7.) Ellenőrző
bélsárvizsgálat a negativitásig.
8.) Fontos tényező a
kennelek nedvessége és az ivóvízzel való terjedés. Mindenképpen, ha lehet az ivóvizet forraljuk
fel, vagy gyakorlatiasabb, ha mi is klórozzuk. 5,25 %-os na-hypoklorit oldat
(Chlorox) 1 teáskanál mennyiségével /20 liter ivóvíz.
Honlap: www.allatorvosilabor.hu
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
HOGYAN
SEGITSÜNK A VESZÉLYEZTETT DIÁKOKON
Előszó
Az
öngyilkosság komplex jelensége már több évszázada foglalkoztatja a
filozófusokat, teológusokat, szociológusokat és művészeket; jó példa erre
Albert Camus francia filozófus, aki a Sziszüphosz mítosza című könyvében ezt
tekinti az egyetlen „komoly” filozófiai problémának.
Az
öngyilkosság ugyanekkor súlyos közegészségügyi kérdés, hiszen megelőzése és
befolyásolása nem egyszerű. A korszerű prevenció tevékenységek egész sorát
öleli fel; ide tartozhat például az is, ha egy adott társadalom a lehető
legjobb feltételeket próbálja biztosítani a fiatal generáció fejlődéséhez; ha a
társadalompolitika szabályozza a környezeti rizikótényezőket; vagy ha a
mentális betegségek kezelése magas színvonalú és hatékony. Magától értetődik az
is, hogy fontos az e témához kapcsolódó információk széles körű terjesztése és
a társadalmi tudatosság fokozása.
1999-ben a WHO
világszerte elindította a SUPRE programot, az öngyilkosságok prevencióját tűzve
ki célul. A jelenlegihez hasonló, a SUPRE program keretében kidolgozott
szóróanyagok valamennyi, az öngyilkosság megelőzéséért tenni képes társadalmi
csoporthoz (pl. jogalkotók, szociális munkások, jogalkalmazók, családok, segítő
közösségek) egyaránt szólnak.
Az öngyilkosság
megelőzése
Információs
anyag pedagógusok és iskolai dolgozók részére
Az
öngyilkosság világszerte egyike az öt legfontosabb haláloknak a 15-19 éves
korosztálynál; ezen belül több ország statisztikájában első vagy második helyet
foglal el. A megelőzés ezen oknál fogva, igen lényeges cél, amelynek
megvalósítását megkönnyíti az a körülmény, hogy ezen életkori csoport nagy
többsége iskolába jár, ahol célzott, szervezett prevenció indítható.
A jelen
szóróanyagot elsődlegesen tanárok és más iskolai dolgozók (iskolai tanácsadók,
iskolaorvosok, ápolónők, szociális munkások, iskolaszékek tagjai) részére
alakítottuk ki. Valószínű azonban, hogy mentálhigiénikusoknak, és más,
esetlegesen iskolával kapcsolatban álló szakembereknek is új információkat
tudunk átadni. Írásunkban röviden ismertetjük a serdülőkori öngyilkosság
problémáját, bemutatjuk a fő védő és rizikófaktorokat, és útmutatást adunk
azzal kapcsolatban, hogy a veszélyeztetett gyermekeket miként lehet azonosítani
és segíteni.
Elmondható,
hogy 15 év alatti gyermekek esetében, a korai serdülőkor előtt az öngyilkosság
általában ritka; a 12 év alatti korosztálynál pedig elenyésző gyakoriságú.
Mégis, az utóbbi években nyugtalanító tendencia tapasztalható: az arányok
növekedése a 15 év alatti, valamint a 15-19 év közti korosztálynál.
Az elkövetés módszerei
akár országonként is eltérhetnek; így például
néhány térségben a rovarirtók beszedése, másutt viszont a gyógyszermérgezés, a
gyorshajtás és a golyó általi halál számít elterjedtnek. A fiúk általában
nagyobb arányban halnak meg öngyilkossági próbálkozásaiktól, mint a lányok,
ennek egyik oka, hogy agresszívebb módszerekkel élnek (önakasztás, lőfegyverek,
robbanóanyagok). Vannak olyan régiók is, ahol a 15-19 éves serdülő lányok az
azonos korú fiúknál gyakrabban halnak önkezű halált; és az utóbbi évtizedben a
lányoknál is gyakoribbá váltak az agresszív elkövetési módok.
Megfelelő feltételek
esetén, iskolai keretek közt a teammunka a leghatékonyabb módszer az
öngyilkosság megelőzésére, ebben egyaránt
részt vehetnek a tanárok, az iskolaorvosok és –ápolók, az iskolapszichológusok
és a szociális munkások, valamint a közösségben működő segítő szolgálatok
szakemberei.
Fontos szem előtt
tartani, hogy az öngyilkossági gondo
latok alkalomszerű
jelentkezése egyáltalán nem utal rendellenességre. Ez a
természetes fejlődési folyamat része, amely során a tizenéves egzisztenciális
problémákkal foglalkozik, próbálja megérteni élet és halál kérdéseit, értelmet
ad saját életének. Kérdőíves vizsgálatok tanúsítják, hogy a gimnázium felsőbb
osztályaiban a tanulók mintegy 50 százalékának néha öngyilkossági gondolatai
vannak (1). Ezek „elrendezésében”, átbeszélésében segíthetnek a felnőttek, a
tanárok (2).
Komolyabb veszély, ha a
gyermek vagy serdülő szerint az öngyilkosság az egyetlen megoldás az élet
nehézségeire. Ilyen esetben,
beavatkozás híján súlyos következményekre számíthatunk.
Egy alábecsült probléma
Közismert tény, hogy
sokszor szinte lehetetlen megállapítani, egyes elhalálozások (pl. autós
ütközések, fulladások, zuhanások, drog túladagolások) hátterében van-e
szándékosság, vagy sem(3).
Egyes
szakértők véleménye szerint a statisztikák számos baleset-adata valójában
öngyilkossági törekvésről szólhat. A probléma sokrétűségét mutatja az is, hogy
a kutatások megállapították: az agresszív elkövetők csoportja is heterogén (4),
egyes esetekben inkább erős kockázatvállalás miatt bekövetkezett balesetről,
máskor pedig mély fájdalomérzésből fakadó önpusztításról van szó.
Tovább bonyolítja a
problémakört, hogy az öngyilkossági kísérlet fogalmát vélhetően egészen másként
határozzák meg a pszichiáterek és az érintettek. A pszichiátriai
interjúvizsgálatok szerint ugyanis kétszer kevesebb próbálkozás történik, mint
az önbecslő eljárások adatai szerint. A fogalmi eltérések mellett a különbség
legvalószínűbb oka,
hogy tettének elkövetése
után az érintetteknek csak 50 százaléka keres orvosi segítséget.
Következésképpen, a kórházban kezelt esetek száma a gyakorlatban mit sem mond
az adott közösségben megmutatkozó probléma reális intenzitásáról.
Általánosságban igaz,
hogy a serdülőkorú fiúk többször követnek el öngyilkosságot, mint az azonos
korú lányok. A próbálkozások aránya azonban
ettől eltérő: a lányoknál akár kétszer-háromszor magasabb, mint a fiúknál.
Magyarázatként
adódik, hogy a nőknek hajlamuk van a depresszióra, de
szívesebben is beszélgetnek a problémáikról, és bátrabban kérnek segítséget,
ezáltal kisebb valószínűséggel választják a végzetes „megoldást”.
A fiúk viszont
általánosságban agresszívebb, lobbanékonyabb viselkedésűek, mint a
lányok, emellett a szerfogyasztással is többet kísérleteznek, sokszor az
önpusztítás pillanatában is illegális anyagok hatása alatt állnak.
Védő faktorok
Az
öngyilkosságtól védő faktorok a következők:
Családi élet
§ jó kapcsolat a
családtagokkal
§ a család támogatása
Kognitív stílus és
személyiség
§ megfelelő szociális
készségek
§ megfelelő önbizalom,
a saját képességekbe, teljesítménybe vetett hit
§ fontos döntések
esetén a segítségkérés képessége
§ nyitottság,
érdeklődés más személyek problémakezelése iránt
§ nyitottság a tudásra,
a tapasztalatokra
Kulturális és
szociodemográfiai tényezők
§ szociális integráció
(részvétel sport-, vallási, klub jellegű és más tevékenységekben)
§ kielégítő kapcsolat
az iskolatársakkal
§ kielégítő kapcsolat a
tanárokkal és általában a felnőttekkel
§ fontos személyektől
érkező társas támogatás
Rizikófaktorok és
kockázatos helyzetek
Bizonyos körülmények
fennállása esetén – genetikai, valamint környezeti
faktorok okán –egyes családokban nagyobb valószínűséggel jelenik meg öngyilkos
viselkedés, mint másokban. Elemző tanulmányok szerint a gyermek- és
serdülőkorúak csoportjában egyes, a következő részben bemutatásra kerülő
tényezők és helyzetek gyakran (de nem minden esetben) kapcsolódnak az öngyilkos
magatartáshoz.
Emlékeztetnünk
kell arra is, hogy a rizikófaktorok és kockázati helyzetek kulturális,
politikai és gazdasági tényezők következtében akár országonként, vagy
kontinensenként is változhatnak.
Kulturális és
szociodemográfiai tényezők
A rossz
szocioökonómiai helyzet, az alacsony iskolai végzettség és a családot érintő
munkanélküliség egyértelmű kockázatot jelent. Az őslakos személyek és a
bevándorlók gyakran kerülnek ilyen hátrányba; emellett esetükben nemcsak
változatos érzelmi zavarokkal és nyelvi nehézségekkel, hanem társas
támogatottságuk hiányával, és a társadalmi tevékenységekben való alacsony
részvételükkel is számolnunk kell. Vannak olyan esetek is, amikor a migráció
hátterében háborús élmények, esetleg üldöztetés, kínzatás áll – azaz a múlt
élményei járulékos terheket jelentenek.
A „kulturálisan más”
csoportok esetében intenzív
konfliktusforrás az egyéni- és csoportértékek közti ütközés. (Markáns példa
erre azon fiatal lányok esete, akik származási országukhoz képest szabadabban
nevelkednek; szüleik viszont őrzik az erős konzervatív értékeket.)
A migránsok példája
nyilvánvalóvá teszi, hogy minden fiatal személyiség fejlődése szorosan
összefonódik az őt befogadó kollektív kulturális hagyománnyal. A „gyökértelen” gyermekek és serdülők
nyilvánvaló identitásproblémákkal küzdhetnek, és a konfliktusmegoldás
kulturálisan közismert mintáiban is járatlanok (5). Az átlagnépességhez képest
rájuk nézve jóval valószínűbb, hogy egy nehéz helyzetben nem találnak kiutat,
így egyedüli menekülésnek az öngyilkosságot látják.
A kulturális másság és a
migráció mellett társadalmi szinten a nonkonform magatartás is veszélyeket
hordoz.
Az átlagostól eltérő
szexualitású serdülőket például egyaránt nehezen fogadják el az
iskolai közösségben, az osztályban és a családjukban; s emiatt önelfogadási
nehézségeik vannak, negatív énképet alakítanak ki. Nemritkán, életükből
általánosan hiányoznak az optimális fejlődéshez szükséges támogató, segítő
modellek.
Családi élet és negatív
életesemények
A zavart
családi mintázatok, és a korai életkorban elszenvedett, feldolgozatlan traumák
(6) erősen befolyásolják a felnövekvő gyermek életét. Az alábbiakban
összegezzük az öngyilkos gyermekek és serdülők családjának gyakori jellemzőit:
§ a szülők súlyos
pszichés zavara (pszichopatológiája, 7), például affektív kórképek általi
érintettsége
§ alkohol és
drogabúzus, vagy antiszociális viselkedés a családban
§ a családban
bekövetkezett korábbi öngyilkosságok, vagy öngyilkossági kísérletek
§ agresszív, bántalmazó
magatartás (pl. fizikai, szexuális bántalmazás)
§ a gyermek
elhanyagolása, szegényes kapcsolattartás a gyermek nevelését ellátó oktatási
intézménnyel
§ sűrűn előforduló
házastársi veszekedések; feszültség, agresszivitás
§ gyakori költözés,
lakhelyváltás
§ túlságosan magas
elvárások, vagy túlságos engedékenység a gyermek iránt
§ a szülő
tekintélyvesztése, vagy túlságosan merev, erőszak árán is fenntartott tekintély
§ elutasítást
közvetítő, elhanyagolásra utaló negatív érzelmi környezet, amelyben a szülőnek
nincs kellő ideje és energiája arra, hogy kielégítse a gyermek érzelmi
szükségleteit, és a nehéz helyzetekben mellette álljon
§ családi rigiditás
(merevség,8)
§ örökbefogadás
E családi
mintázatok gyakran (de nem általánosan!) jellemzik az öndestruktív emberek
környezetét. Több probléma együttes fennállása halmozódó veszélyt jelent,
amelyet tovább nehezít, hogy az érintettek többsége a családja iránti
lojalitástól vezérelve, családon kívüli személytől nehezen kér segítséget.
Kognitív stílus és
személyiség
Egyes
személyiségjegyekre egyrészről az a jellemző, hogy serdülőkorban hangsúlyosan
kiütköznek, másrészről –
főleg pszichés betegségek
esetén –összekapcsolódhatnak az önpusztító magatartással.
(Természetesen az összefüggés nem törvényszerű!) E tulajdonságok és tényezők a
következők:
1.
hangulatváltozások
2. düh,
agresszív viselkedés
3.
antiszocialitás
4. ágálás
(acting out)
5. erős
impulzivitás, lobbanékonyság
6.
ingerlékenység
7. merev
gondolkodás, egysíkú megküzdési módok
8. nehézségek
esetén gyenge problémamegoldási képesség
9. gyenge
realitásérzék
10. saját „képzelt világ” felépítése
11. fantáziák a saját kiválóságról, amelyek időszakosan értéktelenség érzésbe váltanak
12. általános csalódottság érzés
13. apró fizikai sérülések
A JÓ ALVÁS FELTÉTELEI GYERMEKNÉL
( 6. hónap- 3 év)
Mindenkinek más az alvásmintája és ez érvényes egy 6
hónapos babára is. Bizonyos körülmények, pl. egy betegség, vagy egy idegen
ágy a nagymamánál, hatással lehetnek alvására; egyébként az alvásminták ebben a
korban kezdenek rögzülni.
Egy 6 hónapos baba általában 11 órát alszik éjszaka és
ezenkívül délelőtt és délután is 1-2 órát. A legtöbb
egészséges 6 hónapos baba végigalussza az éjszakát, s már nem igényli az
éjszakai etetést vagy a kora reggeli összebújást, hacsak mi magunk nem
ragaszkodunk a babával eltöltött időhöz, vagy ha ez a tejképződéshez
fontos.
Ebben a korban azonban a baba már jelzi, hogy saját
véleménye is van. Éppen ezért ekkor van az utolsó lehetőség arra,
hogy mi magunk, a baba ?beleszólása? nélkül döntsük el, hogy hol is aludjon.
Ha kialakítunk lefekvési rituálékat, akkor a baba
könnyebben fog elaludni és aludni.
Tanács: Az esti elalvást
segítő szokások:
A babát ébren tegyük le kiságyába. Így fogja megszokni, hogy a saját
ágyában aludjon el. Ha mindig etetéssel vagy ringatással altatjuk el, akkor
ugyanezt az ellátást fogja elvárni az éjszaka közepén is.
Kora este, kb. 5-6 óra után már ne engedjük meg a babának, hogy aludjon. Hiszen
fáradtnak kell lennie ahhoz, hogy átaludja az éjszakát.
Legyen a babának egy puha játéka, amelyet elalváskor mindig odaadunk neki.
Ügyeljünk arra, hogy a kiságy ne legyen telepakolva játékokkal, de kedvenc
takarója vagy egy plüssállatka segíteni fog az elalvásnál.
8-9 hónapos korban igen gyakoriak az alvási problémák. Az
éjszakát eddig átalvó baba az éjszaka kellős közepén felébred és
felébreszti a család többi tagját is. A szülők számára ez igen
megterhelő lehet, és úgy érzik, hogy a babával való együttélés inkább
nehezedik.
9 hónapos korban a babák 11-12 órát alszanak éjszaka.
Kisbabánk ezután is minden éjszaka fel fog ébredni egy-két óránként. A
különbség az, hogy a baba már emlékszik ránk, és ezért felébredéskor hiányolni
fog minket. Ekkora alakulnak ki az érzelmi kötődések és a baba már azt is
megtanulta, hogy ha sír, Apa és Anya be fognak jönni és kezdődhet a játék!
Miért ne lehetne éjszaka is mindenki velem? Ha a baba ahhoz van szokva, hogy
ringatva vagy esetleg kézben tartva altatjuk el, akkor éjszaka is ugyanezt fogja
igényelni. El kell döntenünk, hogy hajlandók vagyunk-e erre, vagy inkább azt
szeretnénk, hogy tanuljon meg egyedül elaludni.
Ebben a korban a babák többnyire kétszer alszanak napközben. A
délelőtti és a délutáni alvás ideje általában 1-2 óra. Mivel mi vagyunk a
baba szülei, mi érezzük a legjobban, hogy kisbabánk mennyi alvást igényel. Az
egyéni alvásigénytől függetlenül elmondható, hogy ha a baba túl sokat
alszik napközben, akkor éjszaka kevesebbet fog aludni.
Tanács: A beteg gyerekek általában többet alszanak. A napközbeni
alvások ideje azonban legfeljebb egy órával szokott meghosszabbodni. Ha a
baba betegsége következtében ennél többet alszik, azonnal értesíteni kell
orvosunkat.
1 éves korban elkezdődnek a lefekvés körüli
problémák. A gyermek annyira élvezi új képességeit, hogy emiatt
egyre nehezebbé válik a lefektetés. A gyermek huncutkodik, megpróbál minket
kiküldeni, vagy rávenni arra, hogy vegyük fel ? és közben annyira imádnivaló,
hogy alig tudunk ellenállni. Próbálgatja, hogy meddig mehet el, hol vannak a
határok. Próbáljuk mégis megtartani a lefekvési szokásokat ? ez sokat fog
segíteni nekünk is, és a babának is az elkövetkező hónapokban.
1 éves korban a gyermekek 10-11 órát alszanak
éjszakánként, napközben pedig kétszer 1-2 órát. Az egyes babák alvásigénye
ettől természetesen eltérhet.
Tanács: Megfigyelhetjük, hogy a baba délután rövidebb ideig alszik, és
mielőtt hívna minket, játszik egy kicsit a kiságyában. Tegyünk
néhány kisebb játékot a kiságyba, hogy elősegítsük e tevékenységet.
Nagyobb játékokat azonban ne adjunk neki, mert gyorsan rá fog jönni, hogy
azokat egymásra lehet pakolni és akkor ki fog tudni mászni a kiságyból!
Az élet olyan izgalmas és mozgalmas egy másfél éves baba számára, hogy
sosem akar lefeküdni. Segítenünk kell, hogy meg tudjon nyugodni éjszakára,
hiszen nagyon fontos számára a pihenés.
18 hónapos korban a babák napi alvásigénye kb. 12-13 óra. A
szülők véleménye (reményei) szerint ez több is lehetne!
Minden gyermeknek más az alvásigénye, ezért nekünk,
szülőknek kell kitapasztalnunk gyermekünk alvásszükségletét.
Néhány segítő tanács:
Lehet,
hogy gyermekünk hamarosan már csak egyszer fog napközben aludni, de szüksége
lesz kettő, egy hosszabb és egy rövidebb, pihenő időszakra.
A
bölcsödébe járó gyerekek egy részét kétszer is lefektetik napközben, még ha
erre nincs is szükségük, míg vannak, akik csak egyszer alszanak napközben.
Kérdezzük meg a gondozótól, hogy mennyit és hogyan alszik gyermekünk. Ha
gyermekünk sokat alszik napközben, de mi nem szeretnénk őt esténként túl
későn lefektetni, illetve reggel túl korán ébreszteni, akkor beszéljük meg
a gyermekgondozóval, hogyan lehetne az alvásmennyiséget csökkenteni, és kérjük
meg az alvásmennyiség megváltoztatására.
Ha
van idősebb gyermekünk, lehet, hogy ő korábban megy este aludni, mint
a kistestvére. Ez általában akkor van így, ha az idősebbik gyermek már nem
igényli a délutáni alvást. Amikor a nagyobbik gyermek már alszik,
használjuk ki az időt és fordítsuk minden figyelmünket a kisebbik
gyermekre. Tanács: Éjszaka ne adjunk a babának cumisüveget. Ez nem
jó a fogaknak és ha hozzászokik ehhez, akkor mindig csak ezzel fog tudni elaludni,
még az éjszakai felébredések után is. Ha mégis adunk a babának éjszaka
cumisüveget, akkor gyakran fogja az éjszakát nedves pelenkában tölteni.
A kétéves gyermek még mindig meg-megpróbál kibújni a
szabályok alól, és a lefekvés körüli gondok is szinte mindennaposak.
Gyermekünk nem akar elválni tőlünk, és a napot sem szeretné még befejezni.
Mit tegyünk ilyenkor? Alakítsunk ki lefekvési rituálékat, ezekkel fogjuk elérni
a jó alvási szokások kialakulását.
. Általában egy 2 éves gyermek napi 12-13 óra alvást
igényel: 11-12 órát éjszaka, és 1-2 órát délután.
A már járni tudó gyermekek nagyon leleményesen tudják húzni az időt
lefekvés előtt. Ezért minden nap következetesen tartsuk be a lefekvési
szabályokat, így fognak kialakulni jó alvási szokások, és nekünk is így lesz a
legkönnyebb. Néhány tanács:
Vacsora
után már ne történjenek izgalmas dolgok. Nyugodt körülmények között a
gyermek is könnyebben ráhangolódik a lefekvésre. Vigyázzunk, hogy ilyenkor már
ne pörögjön fel, inkább olvassunk, énekeljünk neki. A legtöbb gyerek nagyon
szeret apukájával birkózni, hancúrozni, de az elalvás előtti egy órában
ezt már ne engedjük meg.
Az
esti elalvás szertartása legyen rövid: fél óra alatt kényelmesen el lehet
intézni a fürdést, fogmosást, bilizést. Ha túl hosszúra nyúlik ez a
ceremónia, akkor a gyermek újból felélénkül, mi pedig elkeseredünk.
Biztos
többször elő fog fordulni, hogy gyermekünk tiltakozni fog a lefekvés ellen. Fontos,
hogy maradjunk határozottak és következetesen tartsuk be kialakított
szokásainkat.
A
kisgyermekeknek ebben a korban még nincs szükségük saját szobára.
Sőt általában nyugodtabban alszanak, ha nincsenek egyedül. Ha van másik,
3-5 év közötti gyermekünk, nyugodtan altassuk őket egy szobában. Az
idősebb gyermekek ugyanis kisebb zajok, mocorgások ellenére is átaludják
az éjszakákat.
Tanács: Tegyünk egy könyvet vagy egy
játékot a gyermek ágyába, amivel felébredés után el tud játszani egy kicsit.
A gyermek még nem érti, mit jelent az, hogy korán van, de azt már elmondhatjuk
neki, hogy amíg kint sötét van, vagy amíg nem jövünk be hozzá, addig maradjon a
szobájában.
A 3 éves gyerekek kb. 12 órát alszanak egy nap: 10-11
órát éjszaka és 1-2 órát nappal. A napközbeni alvások tekintetében
3 éves korban már jóval nagyobb különbségek tapasztalhatók, mint 2 éves korban.
Vannak olyan gyerekek, akik már nem minden nap igénylik a napközbeni alvást.
Gyermekünk alvásigényét befolyásolhatják a napi események, a betegségek, a
napirendben történt változások, vagy bármilyen fejlődéstani változás.
Fogadjuk el azt, hogy gyermekünk természetes körülmények között annyit alszik egy
nap, amennyire szüksége van.
3 éves gyermekünk igen mozgalmas életet él, egyre
többet beszél és képzelőereje is folyamatosan fejlődik. Ekkor kezd
el élénken álmodni, gyakran vannak rossz álmai is.
A 3-7 éves korú gyerekeknél igen gyakoriak a rossz álmok, ez egy
teljesen normális, fejlődéstani szakasz. Nem lehet és nem is szabad
tenni semmit ellene, ezek a vad álmok segítik feldolgozni a gyermeket ért
ingereket, az átélt élményeket. Az esti elalvási szertartás legyen nyugodt és
rövid, így gyermekünk minden este nyugodtan, félelmek nélkül fog eladuni.
Tanács: Ha gyermekünk nem tud
sötétben aludni, tegyünk fényerő szabályozót a kapcsolóra és hagyjuk, hogy
ő állítsa be magának. Dicsérjük meg, ha alacsony fokozatra
állítja a kapcsolót, és néhány hét alatt hozzá fog szokni a félhomályhoz. Másik
lehetőség: egy asztali lámpa izzóját cseréljük egyre kisebb
teljesítményűre (akár több héten keresztül is).
Forrás: http://www.pampers.hu/
A
szervezet folyadéktartalma csecsemőkorban a legnagyobb, 70 - 72%,
kisgyermekekben már kevesebb, és a kor előrehaladtával tovább csökken.
Felnőttekében 60% körüli, idősebb korban pedig 50%.
Szomjas kicsinyek
A csecsemők, de a beszélni még nem tudó kicsik is csak sírással,
nyugtalansággal tudják jelezni, hogy szomjasak. Tekintettel
arra, hogy ennek a korosztálynak a folyadékszükséglete a legnagyobb, erre
mindig nagyon oda kell figyelni, mert viszonylag könnyebben kiszáradhatnak.
A nyári melegben nyugtalan, síró csecsemőnél mindig gondoljunk arra,
hogy szomjas lehet.
A fiatal
kisbabák betegség nélkül is belázasodhatnak akkor, ha nem
kapnak elég folyadékot, főleg, ha a környezet hőmérséklete magasabb,
mert az a még éretlen hőfokszabályozású csecsemők felmelegedését
okozza.
A folyadékszükséglet a fiatal csecsemőknél átlagosan 150 ml/kg, 1 éves
kor körül 100 ml/kg, 10 éves gyermekeknek 50 ml/kg. A felnőtteké 35 ml/kg
körül van naponta.
Egyensúlyban
A vízterek a szervezetben egyrészt a sejteken belül (ez a nagyobb
százalék), másrészt sejteken kívül találhatók – ez utóbbiak például a
vérplazma, nyirok, emésztőnedvek.
A víznek igen fontos élettani szerpe van aszervezet egyensúlyi rendszerének
fenntartásában, így a megfelelő vérkeringés, vérösszetétel
(vérsűrűség), vérnyomás szabályozásában. Részt vesz a salakanyagok
oldásában, és szállításában, a bélrendszerben a széklet keletkezése során, és a
kiválasztórendszerben, aminek végül a vizeletkiválasztás lesz a végeredménye. A
sav – bázis háztartás stabilizálásban is fontos.
Az állandó testhőmérséklet biztosításában is lényeges a
test megfelelő víztartalma. A víz felvételének és leadásának egyensúlyban
kell lennie.
A szervezet a vizet a bőrön keresztül párolgással és izzadással adja
le. Jelentős a vízvesztés a légzéssel és a széklettel
is.
Befolyásolhatja a felsoroltakat a környezet hőmérséklete,
páratartalma, a fizikai aktivitás, még a sírás is. Betegségek, hányás, hasmenés
szintén nagy folyadékveszteséget okozhatnak.
Akár a felvétel akadályozott, akár a leadás fokozódik, felborullhat a
szervezet folyadékháztartásának egyensúlya. Amennyiben a
vízellátottság nem megfelelő, azt a szomjúság jelzi.
Elég az anyatej
A folyadékszükséglet biztosítása a különböző életkorokban
különböző módon történik.
A szopós csecsemőknek még a nyári melegben is elegendő lehet az anyatej, amely
szomjúság esetén is adható. Ha ez valamilyen oknál fogva átmenetileg nem elég,
adhatunk kiegészítő folyadékként forralt, majd lehűtött vizet. A
boltokban kapható babáknak való ásványvíz is.
Ha már mást is eszik a baba, adhatunk gyümölcslevet, gyümölcsöt
is. A gyümölcsök előnye, hogy a folyadéktartalmuk mellett fontos
tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak. Lehetőleg
se a gyümölcs kirpéselt levét, se a gyümölcsöt ne cukrozzuk meg! Boltokban,
a főzelékekhez hasonlóan kaphatók direkt csecsemőknek készített
bébiitalok is. Ha gyümölcsöt adunk, az lehetőleg nyári idénygyümölcs
legyen. Másfél éves kor alatt kerüljük az epret, málnát.
De a jóból is megárthat a sok : túl sok gyümölcs, illetve
gyümölcslé hasi panaszokat, esetleg hasmenést okozhat. Általában ez
kivédhető, ha a napi folyadékbevitelből a gyümölcslé kb. 1,5 – 2 dl
–t tesz ki.
A
gyümölcsöket mindig alaposan, folyó vízzel mossuk meg a fogyasztás előtt.
A gyümölcsön kívül adható paradicsom leve, vagy sárgarépalé is.
A
gyümölcsök folyadéktartalma jelentős : a narancs víztartalma 87%, a
görögdinnyéé 92%.
Honnan tudjuk?
Megfelelő mennyiségű folyadék itatása esetén a csecsemő
pelenkája mindig nedves, tehát megszokott mennyiségű vizeletet ürít. A
fejtetőn tapintható a kutacs, mely a környező csontokhoz képest
puhább. A fej simogatásával állapotáról könnyedén meggyőződhetünk. Normál
esetben a kutacs környezetével egy szintben van. Amennyiben akár nem
megfelelő folyadékbevitel, akár túlzott leadás (például hasmenés) estén
besüpped, arra fel kell figyelni. Ebben az esetben a babának folyadékhiánya
van, ilyenkor itatni kell.
De arra is ügyeljünk, hogy a bevitt mennyiség ne haladja meg túlzottan a
szükségletet, mert az bukáshoz, esetleg hányáshoz is vezethet. A túl sok
folyadékkal telítődik a kicsik gyomra, így más ennivalót már nem fogadnak
majd el.
Egy anyuka kedves sztorija.
Egy születésnapi buliba készülődtünk, miközben arra lettem figyelmes,
hogy ötéves kislányom a tükör előtt áll és különböző gumikat és
csatokat próbál a hajába beleerőszakolni, közben pedig dühösen kiabál:
"Úristen, hogy nézek ki, így nem mehetek sehova!"
Szerencsére visszafogtam magam és nem nevettem ki, bár annyira édes volt a
felnőttes dühkitörésével.
A gyermeknevelés egyik nagyon fontos szabálya: gyermekünket soha nem szabad
kinevetni!
Ha egy kisgyerek azt érzi, hogy nem veszik komolyan, sérülhet az önértékelése
és frusztrált lesz, ami haragot és erőszakosságot válthat ki.
Ha gyermekünk a babákkal, plüssállatkákkal, illetve más
játékokkal agresszíven játszik, pl. veri a macit, megkötözi a babát, stb. akkor el kell
fogadnunk ezeket az érzéseket, és engedni kell, hogy így játsszon. Rendszerint
érthető okai vannak annak, miért teszi ezt. Lehet agresszív szülői
magatartás, képek a televízióból vagy a játszótársak befolyása (tanulási
modellek). Próbáljuk megérteni ezeket az okokat és beszéljünk róluk szemrehányás
nélkül gyermekünkkel.
Kerüljük az olyan játékszerek vásárlását (pl. pisztoly,
kézigránát-utánzatok), amelyek közvetlenül erőszakos játékra ösztönöznek.
Ezt a döntésünket újra és újra beszéljük meg gyermekünkkel. Ha mégsem
szeretnénk megtagadni tőle, akkor egy ilyen kívánság teljesítése
előtt alaposan beszélgessünk el vele és ismételten magyarázzuk el neki,
nem találjuk jónak az olyan játékokat, melyekkel - még ha csak játékból is -
embereket ölnek, megsebesítenek vagy kínoznak.
Hogy bírkózzunk meg a konfliktusokkal?
Igyekezzünk én-üzeneteket
küldeni. Ezekkel gyermekünk tudtára adhatjuk, hogyan is érezzük magunkat egy
adott helyzetben, milyen érzéseket ébreszt bennünk, ha gyermekünk számunkra
elfogadhatatlan magatartást tanúsít.
Az én-üzenetek által gyermekünk megtapasztalja, hogy egy bizonyos
viselkedéstől szenvedünk.
Kerüljük a vádló te-üzeneteket, mint például: "Te
aztán szörnyű vagy!". Ettől a gyerekek úgy érzik, hogy nem fogadják el és
lebecsülik őket. Ha ilyesmit gyakorta kell hallaniuk, az aláássa önbecsülésüket
és fennáll a magatartászavar kialakulásának veszélye.
Egy konfrontációs folyamatból gyakran hatalmi harc alakul
ki a szülők és a gyerekek közt. Leginkább azok a gyerekek mennek bele hatalmi harcokba,
akik túl kevés pozitív figyelmet és törődést kapnak, mivel az ezzel
kapcsolatos kellemes hatalmi érzés a hiányzó pozitív érdeklődést
helyettesíti. A szülő rendszerint szigorú reakciója megerősíti a
gyerek "problémás" viselkedését, főleg akkor, ha a kölykök
megtapasztalják, mennyire indulatba jönnek szüleik.
A lopás és hazudozás olyan magatartásmódok, amelyek a fejlődés során sok
gyereknél megfigyelhetők. Ezeket azonban csak akkor tekintjük
hibásnak, ha biztosak vagyunk abban, hogy a gyerek tudatosan cselekszik, és
közben pontosan tudja, hogy a lopás és a hazudozás helytelen dolog.
Ha észrevesszük, hogy gyermekünk hazudik, először
tűnődjünk el azon, vajon valóban hazudik-e a kicsi, azaz tudatosan
állít valótlan dolgokat, vagy esetleg egyszerűen másként látja a tényeket,
mint mi. Ilyen helyzetben maradjunk nyugodtak és szembesítsük gyermekünket
azzal, ahogy mi látjuk a dolgot.
A gyerekek gyakran hazudnak a büntetéstől vagy
kellemetlenségektől való félelemből. A hazugság mögött húzódó
"szabálysértéseknek" magától értetődően következményeket
kell maguk után vonni, mégpedig olyat, amely a szabály elleni vétséget hazugság
nélkül is követné, pl. rombolás esetén jóvátétel. Azt azonban érdemes
kideríteni, hogy a hazugság alapjául szolgáló szabály nem túlzottan
korlátozó-e, illetve fontos, hogy jó példát mutassunk ezen a téren is
gyermekünknek.
A gyermeknek részt kell vennie a károk megszüntetésében,
még akkor is, ha "lopás" nem rossz szándékból történt. El kell magyaráznunk
egyértelmű és világos szavakkal a tényálllást. "Ezek a játékok egy
másik kisgyerek játékai, nem szabad elvenned őket. Ha egy másik gyerek
elvenné a te macidat, biztosan nagyon szomorú lennél. Azt szeretném, ha többet nem
vennél el másoktól semmit. Most visszavisszük a játékokat." Maga a
visszaadás, a jóvátétel és a bocsánatkérés, mint következmények, önmagukban is
elég kellemetlenek. Végezetül még ilyen helyzetben is öleljük át gyermekünket
és dicsérjük meg, hogy nagyon jól megbirkózott a jóvátétel feladatával.
Gondoljuk végig, miért
lophat a gyermekünk. Néha a lopás segélykiáltás a több szülői figyelem
reményében, néha azonban a kicsi áldozatul esik fogyasztói társadalmunk
sokrétű kísértésének.
Nemritkán úgy ötéves
kor körül előfordulhat egy ún. második dackorszak. Emögött
az érvényesülés, az önállóság és az autonómia minden egyes gyerekben
meglevő jogos vágya rejtőzik.
Sok helyzet létezik, amelyben ebben a korban sem kell feltétlenül
dühkitörésig fajulnia, mivel a gyermek akaratát a szülők elfogadhatják.
Ezek fontos élettapasztalatok a gyermek számára, így érzi hatékonynak magát.
Megerősödik az önbizalma és az önbecsülése.
Erőszakos konfliktus megoldására alkalmazhatjuk a "megnyugvási idő" módszerét:
a gyereket rövid időre száműzzük az izgatott, mindkettőnk
számára elviselhetetlen helyzetből. Ez elsősorban a gyermek számára
kellemetlen, másrészt viszont lehetőséget nyújt számunkra, hogy
megnyugodjunk.
A megnyugvási idő, neveléspszichológiai
szempontból a büntetés egyik formája. Ennek egészen egyszerű oka van: ha
helyesen használjuk, a gyermek számára kellemetlen.
A büntetések ősidők óta a leggyakoribb "nevelési
intézkedések" közé tartoznak, ez azonban nem jelenti azt, hogy jók vagy
problémamentesek volnának. Éppen ellenkezőleg.
Ha nevelési célra használjuk,a büntetés rendkívül komplikált dolog, melynek
során sok hibát követhetünk el.
A nevelési célú
büntetés nem lehet túl szigorú, mert különben félelmet,
menekülést és haragot idézhet elő. Másrészt viszont elég szigorúnak kell
lennie ahhoz, hogy kellemetlennek érezzék, különben nincs semmi visszatartó
hatása. A büntetésnek ezenkívül közvetlenül a nemkívánatos magatartás után kell
következnie, hogy a helytelennek tartott viselkedéssel való összefüggést a
megbüntetett személy érezze.
A büntetést csak
óvatosan használjuk nevelési eszközként!
A büntetés közbeni hibák gyakorlatilag törvényszerűen fellépnek, ha
azt szülői haragból és gyűlöletből szabjuk ki, hiszen ebben a
helyzetben hiányzik a lehetséges hibák elkerüléséhez szükséges világos
gondolkodás képessége.
A tesi fenyítés
büntetésként való alkalmazása mindig helytelen, mivel sok kárt
okoz, viszont kevés haszna van. A haragból vagy tehetetlenségből adott
ütések ahhoz vezetnek, hogy a gyerek félelemből adja fel a büntetéssel
sújtott viselkedést megkínzottsága miatt és nem azért, mert belátta annak
helytelen voltát. Az állandóan ilyen légkörnek kitett gyerekek gyakran az
utcára menekülnek a szülői házból, és nemritkán a drogfogyasztás rabjaivá
válnak.
A verések másik lehetséges következménye az, hogy a megvertben
gyűlölet és harag ébred fenyítőjével szemben, amit ő a maga
részéről ismét csak másokon, vélhetően gyengébb embereken tölt ki.
Ez a veszély abban is megmutatkozik, hogy a megvert gyerekeknek körülbelül a fele az őt verő szülőt valamikor megüti, míg a nem vert gyerekek jóformán soha nem tesznek ilyet.
A verés megalázó, frusztráló mind a szülőnek, mind a gyereknek.
Összefoglaló tanácsok:
Fontos: a
kisgyermek- és óvodáskor a nevelési folyamat szempontjából a legfontosabb
időszak! Az ebben az életkorban elkövetett nevelési mulasztásokat nem
lehet az iskolában "kijavítani". Ezért is hasznos, hogy szorosan
együttműködjünk az óvodákkal, ahol a nevelőknek szintén nagy a
felelőssége.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
„SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN,,
A
fogyatékosság bemutatása, jellemzői
A
fogyatékosság szó a gyógypedagógia alapfogalma. Gyermekeknél azt a tulajdonságot,
vagy tulajdonságcsoportot jelenti, amitől speciális szükséglete keletkezik
a gyógypedagógiai ellátásra.
Születés
előtti, szülés közbeni károsodás vagy a korai életszakaszban lezajlott
betegség után fennmaradt, orvosi beavatkozással már nem befolyásolható állapot.
Ez
jelentkezhet az érzékszervek, a mozgás, az értelmi funkciók területén.
Részletesen
az értelmi fogyatékosságot mutatom be
Egy adott kóros
állapot, melynek megnyilvánulási formája a fejlődéstől eltérő
állapot, ami véglegesen nem szüntethető meg, de a gyógypedagógiai
módszerek segítségével enyhíteni lehet.
Azt a
gyermeket nevezzük értelmi fogyatékosnak, akinek intelligenciája kifejezetten
alacsonyabb az átlagos, normális gyermekénél.
Az értelmi
fogyatékosság alapvető oka, a központi idegrendszer sérülése.
Nem minden esetben
lesz a gyermek értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében az idegrendszer károsodott.
Az értelmi
fogyatékosság kialakulásában közrejátszanak a környezeti és genetikai
tényezők.
Az általános
értelmi képesség az első életévektől kezdve a népesség átlagától
jelentősen elmarad, s emiatt az önálló életvezetés akadályozott.
1. Enyhe
értelmi fogyatékosság
Tanulásban
akadályozott. (IQ 70-50) általában az iskolai követelményeknek nem tudnak
megfelelni. Ez gyakran az iskola érettségi vizsgálaton vagy az első
iskolai években derül ki.
A fejlődési
zavarok nem olyan nyilvánvalóak, mint a középsúlyos értelmi fogyatékosnál. A fejlődés zavara a magasabb
fejlettségi szinteken, magasabb pszichés funkciókban jelenik meg. Az értelmi
fejlődés zavara azokban a funkciókban, helyzetekben mutatkozik meg, ahol
egy csoportban ugyanazon követelményeknek kell megfelelni.
Eltérés mutatkozhat
a beszédfejlődés területén.
- gyakoribb a megkésett
beszédfejlődés, megjelennek a pöszeség tünetei
- számfogalmak kialakulásának
gyengesége
- térbeli, időbeni
tájékozódás alacsonyabb szinten működik.
- viselkedés,
magatartászavarok kialakulnak, nehezen igazodnak emberi viszonylatokban.
- Erkölcsi értékrendjük nem
annyira szilárd, ebben is támogatásra szorulnak
- Viszont gyakorlati érzékük
meglepően jó
- Kis segítséggel önálló
életvezetésre is képesek lehetnek
2.
Középfokú értelmi fogyatékosság
Értelmében akadályozott. (IQ
50-25)
Az értelmileg
akadályozottságnak már külső jelei is vannak. Ilyen például a járásuk, a tekintetük, a tátott
szájuk, a lógó nyelvük, gyakran a koponya forma is deformált.
Ezeknél a gyerekeknél a
fejlődési zavar szinte minden fejlődési területet érint: a
mozgásukat, a beszédüket, a játékukat, a szokáscselekvéseiket. A fejlődésük igen lassú, az iskolás
kor végére is csak egy részük képes írásra, olvasásra - számolásra alig képesen
néhányan.
Önállóságra csak közvetlen
környezetükben képesek, és csak egyszerű munkák elvégzésére, például a ház körüli munkákra, ha
értelmi és mozgásképességük ezt megengedi.
Családalapításra, önálló
életvezetésre nem képesek.
Az értelmileg akadályozott
gyermekek fejlődésére jellemző, hogy sérülésük az egész
személyiségükre vonatkozik.
Környezetváltozásra inkább
érzelmekkel, mint értelemmel reagálnak. Mérhetetlen szeretetet tudnak adni akkor , ha
biztonságban érzik magukat.
Nagyon kötődnek.
Krízishelyzeteket nehezebben élik meg, mivel ezeket mentálisan nem képesek
feldolgozni.
3.Súlyos
értelmi fogyatékosság
A súlyos fokban
sérült értelmi fogyatékosok, olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek,
akiknél nem csak az agyféltekék kérgei, hanem a kéreg alatti nyúltagyi rész is
sérült. A sérülésnek ez a kiterjedtsége és súlyossága hozza létre az egész
pszichofizikai fejlődés nagymértékű akadályozottságát.
A súlyos fokban sérült értelmi
fogyatékosoknál rendszeresek a kóreredettel összefüggésben a szomatikus
fejlődés rendellenességei, a koponya és csontváz torzulásai.
. Mindehhez rendszeresen más
fogyatékosságok is kapcsolódnak az érzékszervi - és mozgásfunkciókban, alkati
deformitásokban és ezek funkcionális kihatásaiban.
Az alapvető funkciók
fejlődése súlyosan akadályozott. A motorikus funkciók alig fejlődnek ki, az ülés és a járás
megtanulása nehézségekkel jár, a kialakult mozgások is gyakorlati
rendellenességeket mutatnak, elsősorban a koordinációban, a sztereotip -
ritmusos együttmozgásokban. A kéz ujjainak finom mozgásai nem fejlődnek
ki. Az önkiszolgálási, higiénikus szokások nem, vagy alig alakulnak ki. A
súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok nem sajátítják el az artikulált,
tagolt beszédet. A kognitív funkciók fejlődése alig mérhető.
Szociális magatartásuk
fejletlen, erősen befolyásolja a kommunikáció korlátozottsága, valamint
szélsőséges affektivitásuk. Emberi kapcsolatok kialakítására, kooperációra korlátozottan képesek.
A súlyos fokban sérült értelmi
fogyatékosok személyiségfejlesztéséről alig beszélhetünk.
Állandó ápolást, gondozást
igényelnek felnőtt korukban is. Egyesek individuális gyógypedagógiai tevékenység által
fejleszthetők, elsősorban az önkiszolgálás és az elemi kommunikáció
terén.
A súlyos fokban sérült értelmi
fogyatékosok ellátásában az orvosi felügyeletnek és gyógykezelésnek döntő
szerepe van. Életük
fenntartása speciális szociális intézményi ellátással biztosítható.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
A
pelenkát viselő csecsemők és kisgyermekek bőrének gondozása fokozott
odafigyelést igényel, mert a csecsemők érzékeny bőre még nem rendelkezik azzal
a védőfunkcióval, amellyel a bőrre veszélyes környezeti hatásokat ki tudná
védeni.
A
sokféle márkájú és fajtájú egyszer használatos pelenkanadrág mellett ma is
előfordul enyhébb-súlyosabb pelenka okozta bőrgyulladás.
Ilyenkor
egyenletesen vörös, hámló, esetleg nedvező, éles határú terület alakulhat ki a
far domború felszínén, eleinte megkímélve a hajlatokat. A hajlatokban kezdődő
tünetek elsősorban gombás folyamatra jellemzőek. Súlyosabb esetekben
hámfosztott területek is kialakulhatnak. Idült formában csomók, göbök, sőt
nehezen hámosodó fekélyek is megjelenhetnek.
A csecsemő
bőre - különösen közvetlenül a születés után és az élet első hónapjaiban -
felépítésében és más jellegzetességeiben különbözik az idősebb gyermekek és a
felnőttek bőrétől. A hámréteg és a szaruréteg vékonyabb; a hámsejtek egymáshoz való
kapcsolódása lazább. A faggyúmirigyek nem működnek, a verejtékmirigyek
kivezetőcsatornája éretlen.
Mindezek
miatt a bőrt érő behatásokra, fertőzésekre, irritáló, gyulladáskeltő anyagokra
érzékenyebben reagál. A fartájon elsősorban a vizelet szerepel mint
irritáló anyag. A nedves bőrön különféle károsító mikroorganizmusok is
elszaporodhatnak.
Csaknem
minden csecsemőről elmondhatjuk, hogy érzékeny bőrű. A fartájon főleg a kémiai
irritáció (vizelet), a meleg, a dörzsölés és a nedvesség káros hatása érvényesül.
A hám felszínén lévő védőgát, a hidrolipid (víz-zsírnemű anyag) réteg
károsodik, a védőfunkció csökken. Így az irritáló anyagok, tényezők hatása még
erőteljesebben jelentkezhet. Az úgynevezett irritábilis bőr és az érzékeny bőr
közé egyenlőséget tehetünk.
Különösen
ingerlékeny bőrrel rendelkeznek az atopiás (ekcémás) és a szeborreás alkatú
csecsemők. Az ilyen hajlamú piciknél gyakrabban fordul elő
pelenkadermatitis, ami ép bőrűeknél sem ritka.
Minden
apróság életében legalább egy-két alkalommal előfordulhat ez a kellemetlen
állapot.
A
bőrszárazság, mely a túl gyakori szappanos, meleg vizes lemosás - amely szintén
bőrkárosító hatású -, továbbá a különféle fertőtlenítők gyakori, túlzott és
nem megfelelő használata miatt alakul ki, szintén hajlamosít
pelenka-bőrgyulladásra. A széklettel enzimtermelő baktériumok kerülnek a
pelenkával borított bőrre.
A széklet és
a vizelet keveredésekor a székletbaktériumok a vizeletből ammóniát szabadítanak
fel, és ezzel a bőr kívánatos savas vegyhatását lúgos irányba tolják el.
Ez
a hám leválását, csomóképződést és fekélyt is okozhat, melyek nehezen
gyógyulnak.
A
terület tisztántartására a napi egyszeri fürdetésen kívül (pH 5,5-ös
fürdőemulziók, olajfürdők) ajánlatos az alkoholmentes, természetes anyagokat,
aloékivonatokat, balzsamokat tartalmazó törlőkendők használata.
Gyulladásos tünetek esetén gyógykenőcsök, ápoló-és véd