PÁPAI PÁRIZ FERENC EMLÉKÉRE
KÉPES KISMAMA-BLOG
DR. BAUER BÉLA
SZATMÁRNÉMETI
- 2O11 -
MOTTO-
Hiszem, hogy mi valamennyien részben vagy egészben tovább tudtuk örökíteni az orvoslás Pápai Páriz Ferenc által megfogalmazott erényeit, azaz: „az egészséges tudomány, a tökéletes lelkiismeretesség, a hűséges szorgalom és a hiánytalan jóakarat” példáját, melynek hiányai nemcsak rendünk, hanem egész világunk fennállását veszélyeztethetikNagy elődeink ezen gonlatait szem előtt tartva igyekeztünk megőrizni méltóságukat és tartalmi hallhatatlanságukat
Előszó_
A ma embere már érzékelhetően igényes, szelektiv felfogásban éli az életét.Erre kötelezi a rohanó életmód,a -mindenből a jobbat- igénylő magatartás.
Kulturális adattára és gondolkodásmódja is igy alakul.Kevés embernek van ideje elolvasni egy terjedelmes irodalmi munkát,vagy a közélet bármilyen nem kellőképpen rendszerezett irását.
Szigorúan célratörő gyakorlati emberek lettünk, akik a saját és az övéivel kapcsolatos feladatait-/ megkezdve a mindennapi kenyértől, a tájékoztatás mindennapi szellemiségéig/ igényli ezt a magatartást.
Ez fog végbemenni a tudományágakban is –ahol a terjedelmes –tufózus-alkotások helyett,a rövid,könnyen áttekinthető,aktuális,és abszolut konkrét munkák fognak érvényesülni.
Tehát a mi szellemi életünk, nélkülözhetetlen kelléktára lett a mindennapi céltudtos analizis-szintézis gondolkodásmód.
Mindezeket ilyen konkrét fogalmazásban lehetne bemutatni-vannak-
-fontos-fontosabb-legfontosabb köznapi dolgok
-értékes-értékesebb-legértésebb alkotások
-érthető-érthetőbb-legérthetőbb kiejtett szó vagy beszéd
-érdekes-kevésbbé érdekes-érdektelen-irások-stb
A blog-omon megpróbálom a személyes gyermekgyógyászati élményanyagomat ebben a szellemben-szemelvényekben bemutatni,a érdelődők elé tárni,hetenként 1-2 irásban
Igyekszem-röviden,áttekinthetően és a gyakorlati megoldásokat nem nélkülözve tárgyalni az általam erre kijelölt életszerü gyermekorvosi kérdéseket.
Nagy előnye a munkámnak hogy értékes FOTO illusztrációval van füszerezve amikhez közérthető magyarázatok kapcsolódnak.Ilyenszerü munkával nem talákoztam a gyermekgondozási kiadványokban.
Hátránya a munkámnak hogy a keresés nehézkesebb de a nagyszámu látogatók bizonyitják azt, hogy kellő technikai ismeretekkel minden témakör hozzáférhető.
Ez a kiadvány a közös,könnyen hozzáférhető egészségügyi,gyermeknevelési szintjének emelését szolgálja.
Ezuttal is köszönöm a kiváló kollégáimnak nagytapasztalatu egészségügyi,gyermekhálózati társszerzőimnek,érdektelen hozzájárulását egy ilyen nemes munka elvégzéséhez.
-
- Dr.Bauer Béla.
INDEX
AUGUSZTUS
· VELESZÜLETETT JOBBOLDALI SZEMHÉJBÉNULÁS
· GYRMEKKORI VESEBETEGSÉG-A NEPHRÓZIS
· GYRMEKKORI VESEBETEGSÉG-A NEPHRÓZIS
· SZÜLÉS UTÁNI KARIDEGFONAT BÉNULÁS
· GYAKORLATI TANÁCSOK ORRVÉRZÉSNÉL.
· ATÓPIÁS DERMATITISZ-EKZÉMA A SZÁJZUG KÖRÜL ÉS A NY...
· ALAPVETŐ ISMERETEK AZ EKZÉMÁRÓL.
· FIGYELJÜNK AZ EVÉSZAVAROK JELEIRE
· ERITHEMA MULTIFORME-14 ÉVES FIUNÁL
· ERITHEMA EXUDATIVA MULTIFORM-HÓLYAGKÉPZŐDÉSSEL
· ERITHEMA EXUDATIVA MULTIFORM
· A KÖZELMULT ÉS AZ ELMULT SZÁZADOK SZOCIÁLIS ÁTKA-A...
· HUGYUTI KŐBETEGSÉG GYERMEKKORBAN
· ATÓPIÁS DERMATITISZ A TÉRDHAJLATBAN EGY 9 ÉVES FIÚ...
· AZ ATÓPIÁS DERMETITISZ-ECZEMA-
· A FELTARTÓZHATATLAN IZOMSORVADÁS-DISTROPHIA MUSCUL...
· AZ ANTIBIOTIKUMOK ADÁSA GYERMEKKORBAN
· AZ ELMULT SZÁZADOK RETTEGET BETEGSÉGE A-FEKETE HIM...
· AMIKOR ROHANNI KELL AZ ORVOSHOZ
· A VÉDŐOLTÁSOK ELLENJAVALLATAI
· MIKOR HIÁNYOZHAT A BETEG GYERMEK
· HOGYAN FEGYELMEZZÜK GYERMEKEINKET
· VELE SZÜLETETT AGYSÉRV-MENINGOMIELOKÉLE-
· TÁPLÁLKOZÁS TERHESSEG IDEJÉN
· EMLÉKÜKRE A HÓFEHÉR HALLHATATLANSÁGBAN
· SZÖRNYSZÜLÖTTEK A XXI-DIK SZÁZADBAN
· TRAGÉDIÁK AMIKNEK OKAIT MÁR NEM SZABAD MEGKERÜLNI
· ISMÉTELTEN A KUTYÁK AGRESZIVITÁSÁRÓL
· HÓLYAGOS BŐRALLERGIA A GYERMEKEKNÉL/STROPHULUS/
· A KORASZÜLÖTT ANATÓMIAI ÉS ÉLETTANI JELLEMZŐI
· SÉRÜLT GYERMEKEK-GYAKORLATI KÉRDÉSEK
· GYAKORLATI SZEMPONTOK A GYERMEK UROLÓGIAI BETEGSÉG...
· GYAKORLATI SZEMPONTOK A GYERMEK UROLÓGIAI BETEGSÉG...
· ECZEMÁS HALLÓJÁRATI GYULLADÁS
· KITERJEDT HALLÓJÁRAT GYULLADÁS
· LUPUSZ-BÖRTÜNETEK A VÉGTAGOKON
· A SZISZTÉMÁS LUPUSZ MEGBETEGEDÉSRŐL
· AZ EGÉSZ TESTFELÜLETET BEBORITÓ -ATÓPIÁS ECZEMA
· A BAL TÉRDIZÜLET ELVÁLTOZÁSA HEMOFILIÁBAN.
· EGÉSZSÉGÜGYILEG ÁRTALMAS MÁNIÁK TINIKORBAN
· A GYERMEK TESTI ÉS SZELLEMI FEJLŐDÉSÉNEK MUTATÓI
· A DROGFOGYASZTÁS PROBLEMATIKÁJA
· OLDHATÓK-E A KISISKOLÁSOK GÁTLÁSAI
· A SÉRÜLT GYERMEK ELLÁTÁSI PROBLÉMÁI
· USZODA-SZEMÖLCS-MOLLUSCUM CONTAGIOSUM
· AHOGYAN RÉGEN VIZSGÁLTUK A GARATMANDULÁT
· XX-DIK SZÁZAD ELEJI ORVOSI VIZSGÁLAT
· KÉNYSZERGONDOLATOK -KÉNYSZERCSELEKVÉSEK GYERMEKKOR...
· CSAK BÜFI VAGY CSECSEMŐKORI REFLUX
· KÉT ÉS FÉL ÉVES ÉS MÉG NEM BESZÉL
· MIRE VÁGYIK AZ ELVÁLT SZÜLŐK GYERMEKE??
· EGY AGRESZIV GYERMEK ARCKIFEJEZÉSE.
· A HISZTI HELYTELEN ÉS HELYES KEZELÉSE
· KEZDŐ HIBÁK FIATAL SZÜLŐKNÉL
· TERMÉSZETBARÁTOKNAK-NEPÁL-AMA DABLAM
· NEPÁL-MINDEN GYERMEK SZERETETREMÉLTÓ
· TANULÁS,TELJESITMÉNY,STRESSZ
· A GYERMEKMENÜ ÖSSZEÁLLITÁSÁNAK SZEMPONTJAI
· A TALPAK LEMEZES BŐRHÁMLÁSA KANYARÓ UTÁN
· NE NYOMKOGJUK OTTHON A PATTANÁSOKAT
· KÖRÖMGOMBA-*MONILIA FERTŐZÉS/
· BŐRGOMBA-/PITYRIASIS ROZACEE-/
· MÉGEGYSZER A BŐR ÉS KÖRÖMGOMBÁRÓL
· FOKOZOTT FIGYELEM AZ ÜNNEPEK ALKALMÁVAL
· NEM BIZTOS HOGY A GYERMEK KINÖVI
· NEM TISZTÁZOTT EREDEDETÜ BŐRBETEGSÉG
· ROSSZINDULATU BŐRDAGANATOK/MELANÓMA/
· INDOKOLATLAN A LÁZTÓL VALÓ FÉLELEM
· A KEVÉS MOZGÁS KÖVETKEZMÉNYEI
· NEM ZABOLA ,HANEM SZÁJZÚGKÖRÜLI BŐRGYULLADÁS
· GENETIKAILAG IS ÖRÖKÖLHETŐ A VÉRMÉRSÉKLET
· EMLÉKEZTETŐ KÉP AZ ÖTÖDIK BETEGSÉGRE
· A-RÜCSKÖS-ARC A FIATALOK FÉLELELME
· AJÁNLATOK A GYERMEKNEVELÉSHEZ
JULIUS
· TERMÉSZETBARÁTOKNAK-OSZTRÁK ALPOK
· NAPOZÁS UTÁNI MÁSODFOKU ÉGÉSI SÉRÜLÉS.
· ELSŐ FOKU FAGYÁS CSECSEMŐNÉL
· ŐSZINTESÉG-FÜLLENTÉS-NAGYOTMONDÁS
· A SZOPTATÁS ÉS A FOGAK EGÉSZSÉGE
· SZÜLŐI ÉS ORVOSI GONDOK SERDÜLŐKORBAN
· A MÉZ IDEÁLIS TÁPLÁLÉK ÉS IMMUNERŐSITŐ
· KORAI PUBERTÁS EGY 5 ÉVES LEÁNYKÁNÁL
· MITŐL GYÓGYULNAK A FELSŐ LÉGUTI MEGBETEGEDÉSEK
· FEJGOMBA/MICROSPORIASIS/KEZELÉS UTÁN.
· NEM ESZIK -NEM HIZIK A GYERMEK.
· AZ ORVOS TÁRSADALMI MEGBECSÜLÉSE
· AZ ÓTVAR SÚLYOSABB FORMÁJA AZ ECHTIMA-
· TESTSZERTE MEGJELENŐ GRANULOMA ANULARE EGY 8 ÉVES ...
· KÉZFEJEN MEGJELENŐ GRANULOMA ANULARE
· A TOXINOK ÉS A CSECSEMŐTÁPLÁLÁS
· MEGGYŐZŐ ADATOK-MEGGYŐZŐ ÉRVEK
· BŐR TUBERCULÓZIS EGY 9 ÉVES GYERMEK ARCÁN
· SZOPTATÁS-ALLERGIA MEGELŐZÉS
· SAJNOS MÉG MA IS AKTUÁLIS A TETVESSÉG
· GOMBÁS MEGBETEGEDÉSE A HÓNALJNAK ÉS LÁGYÉKNAK
· HEMOPHILIA-KITERJEDT BEVÉRZÉS A JOBB MELKAFELEN.
· GYERMEKKORI KRÓNIKUS HASMANÉS OKAI
· TANITÓIM,TANÁRAIM HITHŰ TISZTESSÉGE
· MEREVGÖRCS-ÚJSZÜLÖTTKORI TETANUSZ
· MEGELŐZÉS-FELNŐTTKORI ARANYÉR
· GONDOLATOK A FELNÖVEKVŐ NEMZEDÉKRŐL.
· MACSKAKARMOLÁSI BETEGSÉG EGY TIZ ÉVES GYERMEKNÉL
· EGY AZ EGYBEN-A KUTATÁSAIMRÓL.
· VIGYÁZZ MIT ADSZ A GYERMEKNEK
· AZ EGÉSZ ARCFELÜLETRE KITERJEDT ÓTVAR
· DEPRESSZIÓ ÉS SZORONGÁS GYERMEKKORBAN
· KITERJEDT PIGMENTZAVAR A BŐRÖN
· MÉRTÉKTARTÓ ÉLETTEL A GENETIKAI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE...
· A C-T VIZSGÁLAT KOPONYATRAUMÁKNÁL
· A VÉGTAGOK FEJLŐDÉSI RENELLENESSÉGEI
· INTELLIGENCIA ÉS AZ ANYATEJ-
· A NYAKSZIRTTÁJ TELJES KOPASZODÁSA
· A HAJ TELJES KIHULLÁSA,HOSSZANTARTÓ GYÓGYSZERES KEZELÉS...
· HAJHULLÁS-KOPASZSÁG-HAJBETEGSÉGEK
· TÖBBEN HALNAK MEG A KÖVÉRSÉGBEN MINT ÉHEZÉS MIATT
· A CUSCHING BETEGSÉG OKOZTA KÓROS ELHIZÁS EGY KISDEDNÉL...
· SZÁZADUNK LEGSÚLYOSABB JÁRVÁNYA A KÖVÉRSÉG
· AMIKOR AZ ELHIZÁS EGY MÁS BETEGSÉG RÉSZJELENSÉGE
· A GYERMEKKORI ELHIZÁS MEGELŐZÉSE
· A GYERMEKKORI KÖVÉRSÉG VALÓDI OKAI
· FELNŐTTKORBAN IS MEGKAPHATÓ GYERMEKBETEGSÉGEK
· MÉG MA IS ELÉG GYAKRAN ELŐFORDULÓ BETEGSÉG
· AZ ELHIZÁS MEGELŐZÉSE GYERMEKKORBAN KEZDŐDIK
· AZ ELŐBBI ESET KÉT ÉVES KORBAN
· ÖT HÓNAPOS CSECSEMŐ TENYERÉN ELHELYEZKEDŐ ÉRDAGANAT...
· A VELESZÜLETETT ÉRDAGANAT/HAEMANGIOMA/
· A DOHÁNYZÁS ÁRTEALMAI ÁLTALÁBAN ÉS ÉS A SZÜLETENDŐ...
· ÖRÖKLETES GYERMEKKORI KOPASZSÁG.II
· ÖRÖKLETES GYRMEKKORI KOPASZSÁG
· AGYONGYÓGYSEREZETT GYERMEKEK.
· SEGITSÜNK AZ IMMUNRENDSZERÜNKNEK
· ÉJJELI ÁGYABAVIZELÉS-MANDULAKIVÉTEL??
· KAMASZKORI -PATTANÁSOK/AKNÉ/ A MELLKASON.
· A BÁRÁNYHIMLŐ TÜNETEI-A PÖRKOK LEHULLÁSA -
· HOVATOVÁBB MIND TÖBB BE TEG BABA SZÜLETIK
· AKI TÖBBET AKAR TUDNI A LISZTÉRZÉKENYSÉGRŐL
· TEJKIÜTÉS-/EXUDATIV DIATHESIS -
· MIÉRT SPORTOLJANAK A GYERMEKEK
· GYÓGYSZERREL TELETÖMVE VISZIK A GYEREKET
· A TEST SERDÜLŐKORI VÁLTOZÁSAI
· A BÁRÁNYHIMLŐ KIÜTÉSEI GYÓGYULÓFÉLBEN
· EGÉSZ TESTRE KITERJEDŐ EKZEMA.
· -ŐSBIZALOM-ÖRÖMTELI TÁPLÁLKOZÁS
· LEVÉLVÁLTÁS KÉT BARÁT KÖZÖTT.
· A FELSŐ SZEMHÉLY VELESZÜLETETT MOZGÁSKÉPTELENSÉGE-...
· ELISMERÉSRE MÉLTÓ MÁSODIK HELY AZ -ORVOSI KATALÓGU...
· REGISZTRÁCIÓS MODEL-ORSZÁGOK
· KÖSZÖNET
· VELESZÜLETETT PIGMENFOLT SZŐRZETTEL-ATAVIZMUS-
· BŐVEBBEN A TEHETSÉGES GYERMEKEK RŐL
· FÁJ A GYERMEKEM FEJE,MIT TEGYEK.???
· AZ AJKAK HERPES VIRUS FERTŐZÉSE
· ÚJSZÜLÖTTKORI AKNÉ/GENNYES PATTANÁSOK
· HÁROM BETEGSÉG AMI NAGYON FERTŐZŐ A KÖZÖSSÉGEKBEN
· A GYERMEKKORI -LUSTASÁG-KÁROS HATÁSAI.
· A PAJZSMIRIGY MŰKÖDÉSÉNEK A TULTENGÉSE-/BASEDOW KÓR...
· A PAJZSMIRIGY MEGBETEGEDÉSEI GYERMEKKORBAN
· NEM KORAI PUBERTÁSRÓL VAN SZÓ-
· A GYERMEKKORI SZÉNANÁTHA TÜNETEI
· TÉVHITEK A NYELVELSAJÁTITÁSRÓL
· ÖRÖKÉRTÉKÜ EMLÉKEIM-BÁNYAVIRÁGOK
· -AZ ALKOTÁS KÉNYSZERE-MOTTO-
· -CSECSEMŐKORI NEDVEZŐ EKCEMA
· MIÉRT VESZÉLYES A LÁBON KIHORDOTT TÜDŐGYULLADÁS??
· A GYERMEKKORI TÜDŐGYULLADÁSRÓL
· HEMOFILIA-A TÉRDIZÜLET RADIOLÓGIAI ELVÁLTOZÁSAI.
· TETANUS-JELLEMZŐ ARCKIFEJEZÉS-
· WEB LAPOM STATISZTIKÁJA 7 HÓNAP UTÁN
· -HERPANGINA-HÓLYAGOS GARATGYULLADÁS-
· NYÁRI VIRÓZISOK-COXACKIE ÉS ECHO VIRÓZIS
· HERPES VIRUS FERTŐZÉS JELLEMZŐI
· AKNE-CORTIZON KEZELÉS MELLÉKHATÁSA
· -PATTANÁS-A FAGYUMIRIGY BEFERTŐZŐDÖTT CISTÁJA
· AZ AKNE MEGSZOKOTT PUBERTÁSKORI FORMÁJA-
· KISMAMA-BLOG-A HERE RENDELLENESSÉGEI
· A BAL ARCFÉL KIFEKÉLYESEDETT ÉRDAGANATA
· A JOBB ARCFÉL KITERJEDT ÉRDAGANATA
· KISMAMA-BLOG-GYERMEKGYÓGYÁSZOK KETEKIZMUSA
· KSMAMA-BLOG-GYERMEKSZEMÉSZET
· GYERMEK-KUTYA-SZÜLŐI AGGODALMAK
· GYERMEK-KUTYA-SZÜLŐI AGGODALMAK
· A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK GYAKORISÁGA NAPJAINKBAN
· JELLEGZETES NAGYFOLTU KANYARÓS KIÜTÉS
· ELHANYAGOLT GOMBÁS MEGBETEDÉSE A HAJAS FEJBŐRNAK-F...
· ELŐFORDULÁSI ARÁNYOK VÁLTOZÁSA-FERTŐZŐ BETEGSÉGEKB...
· --BLITZ DIAGNÓZIS A GYERMEKGYÓGYÁSZATBAN
· A GOMBÁK KÉPES ISMERTETŐJE-MÁSODIK RÉSZ-
· -A GOMBÁK KÉPES ISMERTETÉSE-ELSŐ RÉSZ
· TERMÉSZETBARÁTOKNAK-POLINÉZIA
· A LÁBUJJAK KÖZTI ELHANYAGOLT GOMBAFERTŐZÉS
· MAGAS VÉRNYOMÁS GYERMEKKORBAN
· A VOLT EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENSKÉPZŐ
· MELLKASELVÁLTOZÁSOK MUCOVISCIDÓZISBAN
· FARKASTÖRVÉNYEK GYERMEKKORBAN
· A KÉZFEJEKEN SZIMMETRIKUSAN MEGJELENŐ VITILIGÓ
· A FAR ÉS LÁGYÉK GOMBÁS FERTŐZÉSE./EPIDERMOFITIA/
· ÉRVEK-ELLENÉRVEK-ISKOLAÉRETTSÉG
· A KOPONYAVARRATOK KORAI ELCSONTOSODÁSA.
· VELESZÜLETETT PAJZSMIRIGY ELÉGTELENSÉG
· VÉRZÉSES MEGBETEGEDÉSEK-LEOPÁRD BŐR-
· A GYERMEKEK ALAPFOKU ÚJRAÉLESZTÉSE
· SZÁJHASADÉKOK-NYULAJAK-FARKASTOROK
· ALLERGIÁS MEGBETEGEDÉSEK GYERMEKKORBAN
· AZ ORVOSTUDOMÁNY NAGY GYŐZELMEI
· MIKOR GONDOLUNK DAGANATOS MEGBETEGEDÉSRE.
· ORSÓSZERÜ UJJAK A KRÓNIKUS REUMÁS IZÜLETI GYULLADÁ...
· SERDÜLŐ ÉS FIATALKORI GERINCBÁNTALMAK
· JOBBOLDALI KONVERGÁLÓ KANCSALSÁS
· HIZIK A GYERMEK-VÁLTOZTASSON A SZÜLŐ
· A VÉGBÉLGILISZTA-CÉRNAGILISZTA
· KOPONYATRAUMA-SZIKLACSONTTÖRÉS
· TÉVHITEK AZ ANTIBIOTIKUM KEZELÉSNÉL
· KISMAMA-BLOG-ÚJSZÜLÖTTKORI HÁNYÁS
· MIKOR ADJUNK VITAMINT A GYERMEKNEK
· A GARATMANDULA TÚLTENGÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI
· KANKÓS FERTŐZÉS CSECSEMŐKORBAN.
· A HUGYUTI FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK
· AZ ÓTVAR SZÖVŐDMÉNYE A VESEGYULLADÁS
· MITOSZOK A HOZZÁTÁPLÁLÁSSAL KAOCSOLATBAN
· KÉSZNEK TÜNIK A SZILÁRD ÉTELEK FOGYASZTÁSÁRA
· A HOZZÁTÁPLÁLÁS-BIOLOGIAI KUTATÁSOK
· A CSIPŐIZÜLETI FICAM KORAI FELISMERÉSE
· AZ ÓTVAR AMIT A STAPHILOCOCCUS OKOZ
· MOST MÁR TUDNI FOGJUK HOGY KI AZ IGAZI
· PSYCHOMOTOROS FEJLŐDÉS 18 HÓNAPIG
· MEGÉRTE-36.158 LÁTOGATÓ 6 HÓNAP ALATT
· A CSECSEMŐ ETETÉSÉNEK A TECHNIKÁJA.
· A GYERMEK BIZALMÁNAK AZ ELNYERÉSE
· A SERDÜLŐKORI FAGUMIRIGY-GYULLADÁS.
· MOLLUSCUM CONTAGIOSUM-BŐRFELÜLETEN
· A GYERMEK JOGAINAK A VÉDELME
· KALÓRIASZÜKSÉGLET GYERMEKKORBAN
· A CSIRIPELÉSHEZ VALÓ JOG-VÁLASZTÁSOK
· NAPFÉNYHATÁS-A FŰL ÉGÉSI SÉRÜLÉSE
· NYELŐCSŐBÖL ELTÁVOLITOTT IDEGENTEST
· HOGYAN NE HASZNÁLD A FELVESZ LETESZ
· ELHANYAGOLT CSECSEMŐ FURUNKULÓZISA
· A CUCLI
· URLKODUNK....URALKODUNK...PAMFLET
· RÖVIDEN A GYERMEKNEUROLÓGIÁRÓL
· A CSECSEMŐMASSZÁZS TÖRTÉNETE
· A NAGY FÜL SBÉSZETI KORREKCIÓJÁNAK A SÉMÁJA
· A GÖRBE HÁT-SCHEUERMANN BETEGSÉG
· KISMAMA-BLOG-A MEMÓRIA ÉS TÁJÉKOZÓDÁS
· TERMÉSZETBARÁTOKNAK-EZER SZIGET
· A GYERMEKGONDOZÁS ÚJRAÉRTÉKELÉSE
· HOSSZNÖVEKEDÉS GYERMEKKORBAN
· LÁTROGATÓIM-ORSZÁGOK-VÁROSOK
· IZÜLETI GYULLADÁSOK GYERMEKKORBAN
· EGY FÉL ÉV ÉS 5OOO OLDAL A VILÁGHÁLÓN
· MEGÉRTE
· 36.1O9 DE VIZITATORI ÎN 6 LUNI
· A GYERMEKGYÓGYÁSZAT TÖRTÉNETE
· A PIKKELYSÖMOR GYERMEKKORBAN
· A CSECSEMŐ ATÓPIÁS ARC ECZÉMÁJA
· A NEM SÜRGŐŐSÉGI SEBSZI BEAVATKOZÉSOK IDŐPONTJA
· KISMAMA-BLOG-LÚG ÉS SAVMÉRGAZÉS
KISMAMA-BLOG-FÜRDETÉS-KÖLDÖKELLÁTÁS
· A KULCSCSONT VELESZÜLETETT HIÁNYA
· RÖVIDEN A VÉGBÉLNYILÁS MEGBETEGEDÉSEIRŐL
· -GOMBÁS FERTŐZÉSE AZ ARCNAK/MONILIA/
· AZ IZOMZAT FEJLŐDÉSE CSECSEMŐKNÉL
· ÖDÉMÁS ARC EGY VESEBETEG GYERMEKNÉL
· AZ ALVÁS ISMÉRVEI CSECSEMŐKNÉL.
· KIFEKÉLYESEDETT AFTÁS SZTOMATITISZ
· AZ IZÜLETEK VELESZÜLETETT LAZASÁGA.
· NAGY FÜL-KORREKCIÓS MŰTÉT UTÁN
· NAGY FÜL-KORREKCIÓS MŰTÉT ELŐTT
· A TERÜLETI VÉDŐNŐK FELADATAI
· A LISZTÉRZÉKENYSÉG LEFOLYÁSA KÉPEKBEN
· NEM LEHET ELÉG KORÁN KEZDENI
· SZIV FREKVENCIA GYERMEKEKNÉL
· A TUDOMÁNYOS MUNKA ETIKAI VONATKOZÁSAI.
· A TUDOMÁNYOS MUNKA ETIKAI VONATKOZÁSAI.
· A PUBERTÁSKORI ÁTMANETI EMLŐDUZZANAT FIUKNÁL
· HOGYAN TANUL MEG JÁRNI A GYERMEK
· SÚLYOS ASZTMÁS GYERMEK MELLKASDEFORMITÁSSAL
· MIKOR GONDOLJUNK ROSSZBETEGSÉGRE
· KISMAMA-BLOG-KRÓNIKUS HASMENÉS
MÁJUS
· HALLÁSKÁROSODÁS-HALLÓKÉSZÜLÉKEK
· SZŰRŐVIZSGÁLATOK GYERMEKKORBAN
· GONDOLATOK A GYERMEKEK JOGVÉDELMÉRŐL
· CSONTRENDSZER EREDETÜ-TÖRPENÖVÉS
· A HYSTERIA LÉTEZIK GYERMEKKORBAN IS
· KISBABA-BLOG-KRÓNLKUS HASMENÉSEK
· KISMAMA-BLOG-VESEKŐ A GYERMEKKORBAN
· A DOKTORÁTUSI TUDOMÁNYOS IRÁNYITÓM
· BŐVEBBEN A GYERMEKKORI LÁGYÉKSÉRVRŐL
· A GYERMEK ELLENI SZEXUÁLIS TÁMADÁSOK
· VIRUSFERTŐZÉS -ANTIBIOTIKUM NÉLKÜL
· HAEMOPHILIA- VÉRALVADÁSI BETEGSÉG
· NEMI SZERVEK BETEGSÉGEI FIUKNÁL.
· VELESZÜLETETT VASTAGBÉLTÁGULAT
· A HAJAS FEJBŐR GOMBÁS MEGBETEGEDÉSE
· HASMENÉS -ROTAVIRUS FERTŐZÉS
· KISMAMA-BLOG-SEGITSÉG A TEJ NÖVELÉSÉHEZ
· KISMAMA-BLOG-A ÓTVAR A FÜLKAGYLÓBAN.
· HASMENÉSES BETEGSÉGEK GYERMEKEKNÉL
· VAKBÉLGYULLADÁS 4 ÉVES KOR ALATT
· TÚL SOK TÜNETET ITÉLÜNK A FOGZÁSNAK
· GYAKORLATI SZEMPONTOK A SZOPTATÁSNÁL.
· KISMAMA-BLOG-RAHITISZES RÓZSAFÜZÉR
· KISMAMA-BLOG A SÁNTITÁS JELENTŐSÉGE
· KISMAMA-BLOG-ÚJSZÜLÖTTKORI ANOXIA
· ÁLLALATTI NYIROKCSOMÓ GYULLADÁS
· A SZOPTATÁS ALATT KERÜLENDŐ GYÓGYSZER
· KISMAMA-BLOG-FOLYÉKONYRÓL-SZILÁRDRA
· KISMAMA-BLOG-HAJKIHULLÁS-FEJGOMBA
· GENNYES KÖTŐHÁRTYA GYULLADÁS
· KISMAMA-BLOG-A FELÜLÉS MÓDJA
· KISMAMA-BLOG-A LISZTÉRZÉKENYSÉGRŐL
· KISMAMA-BLOG-A LEINER BETEGSÉG.
· KISMAMA-BLOG- A LEVEGŐNYELÉSRŐL
· A FÁJDALOM ÉRTÉKELÉSE GYERMEKNÉL
· AZ INTERTRIGO GOMBÁS FELÜLFERTŐZÉSE
· GÎNDURI SINCERE DESPRE DEONTOLOGIE
· KISMAMA-BLOG-POLIPOS ARCKIFEJEZÉS
· NEM GENYYES KÖZÉPFÜLGYULLADÁS
· ÚJSZÜLÖTTKORI LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK
· ÚJSZÜLÖTTKORI FERTŐZÉSEK -II-
· KISMAMA-BLOG-ÚJSZÜLÖTTKORI BETEGSÉGEK
· KISMAMA-BLOG-ÖVSÖMÖR-HERPES ZOOSTER
· KISMAMA-BLOG-ÁLLANDÓAN VELE KELL LENNI
· KISMAMA-BLOG-A KÖZÉPFÜLGYULLADÁS
· -FIZIKAI ÉS SZELLEMI FEJLŐDÉSMUTATÓ
· KÉZ ÉS LÁBÚJJ KÖZÖTTI GOMBAFERTŐZÉSEK
· KISMAMA-BLOG-MOZGÁSFEJLŐDÉS-IV-
· KISMAMA-BLOG-MOZGÁSFEJLŐDÉS-III-
· KISMAMA-BLOG-MOZGÁSFEJLŐDÉS-II-
· KISMAMA-BLOG-MOZGÁSFEJLŐDÉS-I-
· A VELESZÜLETETT SZIVZÖREJEKRŐL
· NEUROPATHIÁS CSECSEMŐ II RUMINATIO
· A SZOPTATÓ AYA ÉS A GYÓGYSZEREK
KISMAMA-BLOG-GYERMEKKORI CUKORBETEGSÉG
· KISMAMA-BLOG-A KORAI PUBERTÁS
· KISMAMA-BLOG-ÉJSZAKAI GONDOK.
· KISMAMA-BLOG-KOPLALÓ GYERMEK
· TERMÉSZETKEDVELŐKNEK-MADEIRA
· A GÉGEHURUT FORMÁI GYERMEKKORBAN
· ELLENVÉLEMÉNYEK AZ ANYATEJ NÖVELÉSÉVEL
· KISMAMA-BLOG-A FOGSZABÁLYOZÁSRÓL
· KISMAMA-BLOG-A FOGSZABÁLYOZÁSRÓL
· KISMAMA--BLOG-SZABÁLYTALAN FOGZÁS
· KISMAMA-BLOG-TÉVHITEK A FOGZÁSRÓL
· KISMAMA-BLOG-A FOGZÁS TÜNETEI
· NYAKI NYIROKCSOMÓK DUZZANATA
· HOGYAN BIROM KI AZ ELSŐ PÁR HETET
· -MIÉRT HADJÁK ABBA A SZOPTATÁST
· KISMAMA-BLOG-KÖRÖMGOMBA/MONILIA/
· GENNYES-LEPEDÉKES MANDULAGYULLADÁS
· GYERMEKGYÓGYÁSZTI DIAGNOSZTIKA
· KISMAM-BLOG-AZ ANYA GONDOZÁSA
· HOZZÁTÁPLÁLÁS -HUSOK-TEJTERMÉKEK
· AZ ÖVSÖMÖR KITERJEDT FORMÁJA
· NEDVEZŐ ARC EKZEMA CSECSEMŐNÉL
· KISMAMA-BLOG-TÉVES AGGODALMAK
· AMIKOR AZ AGGODALMAK JOGOSAK
· AZ EREDMÉNYES ISKOLAI TELJESITMÉNY
· KISMAMA-BLOG-GOMBÁS SZÁJFERTŐZÉS
· HOGYAN SZOKTASSAM AZ ÉJJELIRE
· KISMAMA-BLOG-SZELLEMI FEJLŐDÉS
· KISMAMA.BLOG-VIRUSOS SZEMÖLCS
· ISMÉT A TERMÉSZETES TÁPLÁLÁS
· A FERTŐZŐ BETEGSÉGEKRŐL RÖVIDEN
· AZ ÓTVAR KEVÉSBBÉ KITERJEDT FORMÁJA
· PATOLOGIA ABDOMINALĂ CRONICĂ LA COPIL
· PREMIERE ÎN LITERATURA PEDIATRICĂ
· KISMAMA-BLOG-AZ ÓTVAR-/IMPETIGO/
· KISMAMA-BLOG-A GYERMEK MOZGÁSFEJLESZTÉSE
· KISMAMA.BLOG-VÉLETLEN MÉRGEZÉSEK
· AZ ÉTELMÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE
· KISMAMA-BLOG-KÉT FONTOS ESEMÉNY.
· KISMAMA-BLOG-TERHESSÉGI TANÁCSOK
· KISMAMA-BLOG-TÖLCSÉRMALL MŰTÉT
· KISMAMA BLOG-UTAZÁS A BABÁVAL-
· KISMAMA-BLOG-LÚDTALP A GYERMEKEKNÉL
· KISMAMA-BLOG-SKÁRLÁTOS -MÁLNANYELV-
· KISMAMA-BLOG-KELÉS/FURUNKULUS/
· AZ ORVOSI ETIKA AKTUALITÁSAI
· KISMAMA-BLOG-FORRÁZÁS UTÁNI HEGG.
· KISMAMA-BLOG-APÁK A GERMEKNEVELÉSBEN
· SIKERESEN OPERÁLT KANCSALSÁG
· KISMAMA-BLOG-A PASSZIV DOHÁNYZÁS
· HEALTH-MEDICIN-CATALOG-OF COUNTERS
· BÁRÁNYHIMLŐ-KINAGYITOTT KIÜTÉSEK
· KISMAMA-BLOG-BÁRÁNYHIMLŐS KIÜTÉS
· KISMAMA-BLOG-OLYAN VAGYOK MINT A SZÜLEIM
· VÉGTELEN TÜRELEM-ÁLDOZATKÉSZSÉG
· WEB LAPOM KRONOLÓGIAI ADATAI
· ERKÖLCSISÉGEM EGYIK ÉRLELŐJE
· KISMAMA-BLOG-TÜSZŐS MANDULAGYULLADÁS
· KISMAMA-BLOG-TOXINOK AZ ANYATEJBEN ???
· VÉGTELEN TÜRELEM-ÁLDOZATKÉSZSÉG
· WEB LAPOM KRONOLÓGIAI ADATAI
· ERKÖLCSISÉGEM EGYIK ÉRLELŐJE
· KISMAMA-BLOG-TÜSZŐS MANDULAGYULLADÁS
· KISMAMA-BLOG-TOXINOK AZ ANYATEJBEN ???
· KISMAMA-BLOG-NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET
· KISMAMA-BLOG-TEJPOROS SZÉKLET
· KISMAMA-BLOG-NYÁLKÁS SZÉKLET
· KISMAMA-BLOG-HASMENÉSES SZÉKLET
· KISMAMA-BLOG--ANYATEJES SZÉKLET
· AZ ORVOSI ENCIKLOPÉDIA MÉLTATÉSA
· KISMAMA-BLOG-EGY -DURCÁS-LEÁNYKA
· KISMAMA-BLOG-HAJHULLÁS-KORPÁSODÁS
· KISMAMA-BLOG-HALLÁSCSÖKKENÉS
· A VOLT SZATMÁRI HONVÉDLAKTANYA
· KISMAMA.BLOG-GYOMOR-BÉL HURUT
· DUPLA FASOR A RÉGI SZÉCSHÉNYI UTCÁBAN
· KISMAMA-BLOG-LÉGUTI IDEGENTEST
· KISMAMA-BLOG-A VISSZATÉRŐ ORRVÉRZÉS
· KISMAMA-BLOG-TAVASZI PROBLÉMÁ
ÁPRILIS
· KISMAMA-BLOG-AZ SPORTBAALVÁS ÉS ZAVARAI II
· KISMAMA-BLOG-AZ ALVÁS ÉS ZAVARAI
· ÉLETEM HÁLÁS ÖRÖMEI A BÁNYAVIRÁGOK
· KISMANA-BLOG-BALESETEK MEGELŐZÉSE
· SZÜLŐI SEGITSÉG-MEGFIGYELŐKÉPESSÉG
· KISMAMA-BLOG-AZ ASZTMA GYERMEKEKNÉL
· INTERNET FÜGGŐSÉG KISMAMÁKNÁL
· KISMAMA-BLOG-GYERMEKKORI ÉGÉSEK
· MEGKÉSETT ÜZENET PÁSKÁNDIHOZ
· KISMAMA-BLOG-VITÁK A TEHÉNTEJRŐL
· KISMAMA-BLOG A LÁTÁS FEJLŐDÉSE
· AZ ISOLAI KÖRNYEZET ZAVARÓ HATÁSA
· A RENDEZETLEN OTTHON SZEREPE
· ISKOLÁIMRÓL SZATMÁRNÉMETIBEN
· KISMAMA-BLOG-A VÉRMÉRSÉKLETRŐL
· KISMAMA-BLOG- A GERINCPROBLÉMÁKRÓL
· A FŐVÁROSI-FUNDENI-GYERMEKLINIKA
· KISMAMA-BLOG-TÉVHITEK-SZOPÁS-
· AZ ÁRVIZVÉDELMI MUNKÁM ELISMERÉSE
· KISMAMA-BLOG-A DOHÁNYZÁS ÁRTALMAI
· A DR. LÜKŐ BÉLA KÓRHÁZ SZOLGÁLÓJA
· KISMAMA-BLOG-VISELKEDÉSI MODELEK
· -SZIKLASZILÁRDAN-KAPNIKBÁNYA-
· ÉJJELI ÁGYBAVIZELÉS GYERMEKKORBAN
· -BÁNYAVIRÁGAIM-KVARCKRISTÁLYOK
· KISMAMA-BLOG-NAPOZÁS-UV SUGÁRZÁS
· KISMAMA-BLOG-KISGYERMEKKORI MÉRGEZÉSEK
· KISMAMA-BLOG-KÖVÉRSÉG-TENNIVALÓK.
· ELŐSZÓ-AMIKOR MÁR ALKONYODIK
· ERDÉLYI MUZEUM EGYESÜLET-2O11.IV.7-1O
· KISMAMA-BLOG-VÁLÁS HOSSZUTÁVON
· KISMAMA-BLOG-A VEGETARIANIZMUS
· KISMAMA-BLOG-A HOSSZNÖVEKEDÉS
· KISMAMA-BLOG-BETEGSÉGEK-OVODÁBAN
· DR,LÜKŐ BÉLA-ORVOSI NAPOK!!!
· WEB LAPOM ELISMERÉSE A GOOGLE-EN
· KISMAMA-BLOG-A SERDÜLŐKOR GONDJAI
· KÖSZÖNŐ SZAVAK MOUNTAIN-VIEW-BE
· KISMAMA-BLOG A FŰLFÁJÓS GYERMEK
· A SZATMÁRI KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉK 1915
· KISMAMA-BLOG-A HELYES T-V NÉZÉS
· -KISMAMA-BLOG-ÁLLANDÓAN PÖRÖG
· KISMAMA-BLOG-A SZÉKREKEDÉSRŐL
· LELKISÉGÜNK ÖRÖK EMLÉKE A -KÁLVÁRIA-
· -KISMAMA-BLOG-ÉTVÁGYTALANSÁG II
· -KISMAMA-BLOG-A CSIPŐFICAMRÓL
· ŐSZI KÖD A HÁM JÁNOS UTCÁBAN
MÁRCIUS
FEBRUÁR
JANUÁR
VÉRSZEGÉNYSÉG GYERMEKKORBAN
A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződő mag nélküli alkotóelemek, melyek a szervezet oxigén és szén-dioxid szállítását végzik. Központjukban található a hemoglobin nevű molekula, mely egy fehérje-vas komplexből áll. Ez köti meg a tüdőnk által belélegzett oxigént, majd elviszi azt a vér útján minden szervünkhöz és a szervekből, sejtekből a szén-dioxidot felveszi és elszállítja a tüdőbe, ahol kilélegezzük.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Csökkenhet a vörösvértestszám, ha nem képződik belőle elegendő vagy elveszítjük, illetve idő előtt elpusztul. Ezt okozhatják például a vörösvértest veleszületett betegségei, fertőzések, gyógyszerhatás, vas-, B12 vitaminhiány, illetve daganatos betegségek.
Nagyobb mennyiségű vagy hosszabb időn át tartó kisebb mennyiségű vérveszteség miatt is kialakulhat vérszegénység, például egy nagyobb baleset kapcsán vagy például olyan lányoknál, akiknek a menstruációs ciklusa szabálytalan és akár 2 hétig is eltart, illetve ha a havi vérzés nagyon bőséges.
A vérszegénység hátterében mindazonáltal leggyakrabban a vashiányos anémia áll. Gyermekeink, amíg el nem érik a felnőttkort egyfolytában növekednek, nő a testsúlyuk, a testmagasságuk, egyszóval gyarapodnak. Ez a növekedés a csecsemő- illetve a serdülőkorban a legkifejezettebb. Ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet sok esetben nem tud lépést tartani és ezért vérszegénység alakulhat ki.
Ehhez hozzájárulhat, hogy gyermekeink sajnos gyakran egyoldalúan táplálkoznak, sokszor hiába próbálkozunk többféle ételt adni nekik, ők nem mindig fogadják el, sok kicsinek idegenek az ízek, az ételek külleme, színe, így inkább egy bevált ételből akarnak csak enni. Ez sajnos különösen, ha vasszegény ételeket fogyasztanak szintén vérszegénység kialakulásához vezethet.
A különböző táplálékfelszívódási zavarral rendelkező gyermekeknél nem csak a táplálék, de a vas bélrendszerből való felszívása is zavart lehet, mely vérszegénység kialakulásához vezethet.
A negyedik ok a vérvesztés lehet. Itt nem csak a látható, nagy mennyiségű vérzésre kell gondolni, hanem a rejtett vérzéseket is figyelembe kell venni. Ilyen rejtett vagy úgynevezett okkult vérezgetés alakulhat ki tejallergiás gyerekeknél. Tejallergiás kicsiknél ugyanis a vastagbél begyullad és a haspuffadás, hasmenés mellett véres székletürítés is jelentkezhet.
Ilyenkor sokszor annyira kevés vér távozik a széklettel, hogy az szabad szemmel nem látható, csak egy idő után a gyermek sápadtsága hívja fel a figyelmet a kicsi vérszegénységére és a rejtett vérezgetés lehetőségére.
A gyermekeknél az is speciális helyzetet teremt, hogy a vörösvértest normál száma a különböző életkorokban eltérő. Újszülött korban az élet első napjaiban ez a szám általában igen magas, majd fokozatos csökkenése alakul ki létrehozva egy fiziológiás csecsemőkori vérszegénységet. Ez általában az élet 2-3. hónapja között szokott kialakulni, mely spontán rendeződik. Aztán a vörösvértestszám fokozatosan, lassan a serdülőkor végére eléri a felnőttkori normál értéket.
A vashiányos vérszegénység rizikótényezői:
· Vegetáriánus étkezés,
· bőséges menstruáció,
· túlzott tejfogyasztás
Mivel a vörösvértest központi szerepet játszik az egész szervezetben, így tünetei is sokrétűek. Csecsemőknél, kisdedeknél a szellemi-, mozgásfejlődés meglassulását okozhatja, súlyosabb esetben a kicsi testsúlya stagnál, majd csökken. Nagyobb gyerekeknél fáradékonyság, fizikai teljesítőképességük csökkenése, nyűgösség, sápadtság, szédülgetés, fejfájás, ingerlékenység, a gondolkodás zavara, étvágytalanság tapasztalható.
Jelentkezhet a szájzugok berepedezése, nyelési nehezítettség, a körmök kanálszerűen kivájtak lehetnek, fertőzésekkel szemben fokozott lehet a hajlam, súlyosabb esetben ájulás, szaporább szívdobogás is felléphet.
Ha a vérszegénység kis fokú, akkor gyógyszeres kezelésre nincs szükség, ilyenkor vasdús étkezés elegendő lehet. Csecsemőkorban erre legjobb az anyatej, mely fél éves korig fedezi a baba szervezete számára szükséges vas mennyiségét.
Ha a baba már nincs anyatejes tápláláson, akkor vassal dúsított tápszerek adhatóak. Fél éves kortól vörös húsok, máj, zöldfőzelékek, 10 hónapos kortól tojássárgája adhatók. 1 éves kortól vassal dúsított gabonamagvak, 3 éves kor felett áfonya, szeder adhatóak, melyek kiváló vasforrást biztosítanak a szervezet számára.
Ha az eredmények gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé, akkor vaspótló készítményt kell szedni fólsavval kiegészítve. A gyógyszereket folyamatosan kell adni a gyermeknek, általában 2 hónapi kezelés után kontroll vérkép segítségével lehet megállapítani, hogy a kezelés mennyire volt eredményes, kell e még folytatni vagy sem.
Ritka esetekben a vasat injekció formájában kell pótolni, nagyon súlyos esetben vér adására kerülhet sor. Természetesen, ha a kórelőzmény során felmerül a rejtett vérzés lehetősége, akkor annak megfelelően vizsgálják és kezelik a gyereket.
Változatos étkezéssel, ha a gyermek egyoldalúan táplálkozik vitaminok adásával. Ma már több vassal dúsított vitaminkészítmény kapható. Törekedni kell a minél tovább tartó anyatejes táplálásra.
Dr. Bauer Bela
Tavaszi napozás babáknak.
A levegőzés és a napozás nem ugyanazt jelenti, de mindkettő egyaránt fontos. Levegőzésen a szabad levegőn tartózkodást értjük. Megfelelő öltözékben az év minden szaka alkalmas rá.Ezzel szemben a „napfürdő” csak megfelelő időben lehetséges: ez a derékig vagy teljesen lemeztelenített testtel történő napozás.
A csecsemőnek és a kisgyermeknek az egészséges fejlődés érdekében szüksége van szabadban történő levegőztetésre. Ez azért is fontos, hogy a napsugarak érjék a gyermeket. A napfény ultraibolya sugarai a D-vitamin-képzésben, az infravörös sugarak – baktériumölő hatásuk miatt – a gyulladások csökkentésében játszanak szerepet. A bőr működésére serkentően hat a légmozgás és a hőmérséklet csekély ingadozása. A kisgyermek öltöztetésére figyelni kell, mert a hőháztartási központ labilis működése miatt könnyebben kaphat hőgutát.
A napozás akkor hasznos, ha a csecsemő és a kisgyermek nem szenved tőle. A kisgyermekek bőre könnyebben leég, mint a felnőtteké. Míg egy bizonyos sugármennyiségtől a felnőtt első fokú égést szenved, addig a gyermek másod-, harmadfokút. Könnyebben kialakul náluk a napszúrás és a hőguta. Ha leégést, hányást, lázat tapasztalunk a gyermeknél, akkor haladéktalanul orvoshoz kell vinni.
Hogyan óvjuk meg gzermekeinket a tavaszi fáradtségtól.
A vitamin és nyomelempótlás fontosságára hívnám fel a figyelmet. A gyermekorvosok szerint ezt megfelelő táplálkozással érhetjük el, elkerülve ezzel gyermekeink tavaszi fáradtságát. A zöldségben, gyümölcsben gazdag étrend C-vitamint és nyomelemeket tartalmaz. A sovány húsokban, halakban, májban vas és szelén van. Utóbbi igen fontos a gyermekek növekedése szempontjából, valamint a vassal és a szelénnel együtt erősíti az immunrendszert és támogatja az idegrendszer működését. Elengedhetetlen a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása is. A tojás, és a hüvelyesek cinkben gazdagok, amely gyermekeknél szintén a növekedés valamint a nemi fejlődés szempontjából fontos Elengedhetetlen a sok mozgás a szabad levegőn, és a napsütésben, ugyanis utóbbi elősegíti a D-vitamin képződését.
A napoztatásnál igen lényeges az időpont megválasztása valamint a fokozatosság elve.
Ajánlom a kora délelőtti valamint a késő délutáni időpontokat.
A tapasztalatom szerint gyakrabbak a tavaszi időszakban a balesetek mindennemü formái és a különböző rovarcsipések előfordulása.

DR.LÜKŐ BÉLA MELLSZOBRA A RÓLA ELNEVEZETT KÓRHÁZ ELŐTT
Gyermekkorban gyakran találkozunk a visszatérő orrvérzés problémájával. Ez mind a szülő, mind a gyermek számára ijesztő jelenség lehet, és aggodalmat okoz.
Az orrvérzés leggyakoribb oka, hogy a kisgyermek piszkálja az orrát és az ott lévő nyálkahártyát, ereket felsérti.
Az orrnyálkahártya felső légúti megfázások során illetve főleg téli időszakban, amikor a meleg szobában könnyen kiszárad sérülékenyebb. Sajnos a gyermekek kíváncsi természete folytán előfordulhat, hogy az orrba kisebb tárgyakat dugnak, mely sérülést, vérzést eredményezhet.
A visszatérő orvérzés hátterében többféle ok állhat
Erős orrfújás. Azoknál a gyerekeknél, akiknél az orrvérzés gyakran előfordul részletes kivizsgálás szükséges. A visszatérő orrvérzés egyik oka lehet, hogy az orrban lévő érrendszer kanyargósabb lefutású, benne tágultabb erek helyezkednek el, mint normál esetben. Ezek az erek érzékenyebbek, így megfázások alkalmával vagy ha a gyermek erősebben fújja az orrát, akkor könnyen megpattannak.
Daganat. Főleg serdülőkor környéki fiúknál fordul elő az orrban ér eredetű daganat, melyre szintén a gyakori orrvérzések hívják fel a figyelmet.
Magas vérnyomás. Az ismétlődő orrvérzés hátterében a magas vérnyomás betegség is állhat. Ilyenkor spontán orrvérzések is előfordulhatnak, de van, hogy a gyerek elmeséli, hogy idegesség kapcsán ered el az orra vére. Azaz a gyermek ideges, a vényomás megemelkedik és ez váltja ki az orrvérzést.
Orrpolyp. Gyakran fordulhat elő orrvérzés orrpolyp miatt, allergiásokban, azoknál, akik erőltetetten köhögnek pl. krónikus betegség miatt és veseelégteleneknél.
Véralvadási rendellenesség. Az orrvérzés további oka a véralvadási rendszer rendellenessége lehet. Ilyenkor, ha az orrnyálkahártyán lévő ereket apróbb sérülés éri, akkor a vérzés nehezebben áll el.
Ha vérzik a gyerek orra - Gyakorlati tanácsok
Ültessük le gyermekünket egy székre, orrát fogjuk be és a fejét hajtsuk előre, hogy a vér ne folyjon hátra a garatba.
Mit tegyünk, ha vérzik a gyerek orra? Ha a vérzést így nem tudjuk elállítani, akkor papír zsebkendőből vagy gézből készítsünk tampont és helyezzük a gyermek vérző orrlyukába.Ha a tampon átitatódott vérrel, akkor cseréljük ki. Próbáljuk megnyugtatni a gyermeket.
Ha az orrvérzés már többször előfordult és van vérnyomásmérőnk, akkor mérjük meg a gyermek vérnyomását, jegyezzük fel az értéket, majd a betamponált orrú gyermekkel keressünk fel egy fül-orr-gégész szakorvost.
Azért érdemes így akutan megkeresni a szakorvost, mert ilyenkor az orrjáratot megtekintve meg tudja állapítani, hogy a vérzés honnan indult és azt is meg tudja mondani, hogy a vérzés oka azért van e mert az orrban helyileg valami rendellenesség van vagy egyéb ok áll a háttérben.
Ha a fül-orr-gégész nem talált eltérést, akkor keressük fel gyermekorvosunkat. Itt a gyermek vizsgálatát követően hematológiai kivizsgálás kezdődhet (hematológus kolléga segítségével), mely a véralvadási rendszer zavarait vizsgálja illetve egyéb betegségekre derülhet fény (allergia stb., magasvérnyomás betegség).
Kezelési technikák és megelőzés
Néhány esetben a nagy vérzést okozó tágult ereket elsütik/elektromos kauterizálás/ a fülészeten. Ha az ok, az orrban elhelyezkedő ér eredetű daganat, akkor annak műtéti eltávolítására kerül sor.
Ha az orrvérzés hátterében valamilyen betegség áll, pl. magasvérnyomás, alvadási faktor hiány, akkor azt kell kezelni. Időnként fény derül arra, hogy az erek sérülékenyebbek, ilyenkor C-vitamin illetve Rutascorbin adása szükséges.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Télen párásítsuk a szobákat, kerüljük a stresszt, figyeljünk arra oda, hogy gyermekünk ne piszkálja az orrát és hogy óvatosan fújja ki orrváladékát.
A hasmenés csak egy tünet, amely mögött számtalan fertőzéses és nem fertőzéses kórkép állhat. Leggyakrabban a gyomor-bélhurut fertőzés miatt lép fel, de okozhatja allergia, vagy mérgezés is. Hasmenésről akkor beszélünk, mikor a széklet konzisztenciája megváltozik, ami az esetek többségében napi 3 vagy több laza székürítést jelent.
Anyatej mellett gyakoribb széklet
Az anyatejjel táplált csecsemőknél természetes lehet a napi 4-5 lazább széklet. Ha a csecsemő súlya egyenletesen emelkedik, akkor nem beszélhetünk hasmenésről. Az anyatej védő hatású a betegségekkel szemben.
Ételmérgezés és fertőzés
Az ételmérgezés olyan akut hányással, hasmenéssel járó kórkép amelyet az ételekbe jutott baktériumok által termelt toxinok váltanak ki. A fertőzött étel elfogyasztása és a tünetek jelentkezése között rövid idő(<4-6 óra) telik el. Ételfertőzés esetén a táplálékkal kórokozó jut a tápcsatornába, a tünetek 6-48 óra múlva jelentkeznek. Antibiotikum adása után is lehet hasmenés. Nem feledkezhetünk meg az utazók hasmenéséről sem, általában az iparilag fejlett országokból fejlődő országokba látogatókban alakul ki. Különösen csecsemőkorban a hasmenés felső légúti fertőzés kapcsán alakul ki, de gyakran a táplálási hiba is okozhatja. A fertőzéses eredetű gyomor-bélhurut az egész világon előfordul. A fejlődő országokban évi 5-6, a fejlett országokban 1-3 fertőzéses eredetű hasmenés jut egy-egy emberre.
A fertőzés oka lehet vírus (ez a leggyakoribb), baktérium, gomba vagy parazita. A fertőződésnek alapvetően két útja van: kórokozót tartalmazó táplálék, és emberről emberre való átjutás. A kórokozók emberre való terjedésében jelentős szerepe van a konyhatechnikai hibáknak (nem megfelelő ideig történő sütés ill. főzés, trágyázott zöldségek nem kellő mosás után történő tálalása, kész ételek hűtés nélküli tárolása.
Jellemző ételek, amelyek fokozott odafigyelést igényelnek, a tojás, baromfi, nem pasztőrözött tej, víz, marhahús. Emberről emberre terjedés ún. piszkos kezek útján történik.
Jellemző tünetek
A gyulladás, a rossz felszívódás és a fokozott bélmozgás miatt a székletürítés gyakorivá válik, ami lehet híg, vizes, nyálkás vagy véres is. A hasmenést kísérheti láz, görcsös hasi fájdalom is. Fejfájás, szédülés, gyengeség, rossz közérzet is jelentkezhet. A folyadékveszteség kiszáradáshoz vezethet. Csecsemő és kisdedkorban néhány óra alatt súlyos állapot alakulhat ki. A gyermek kezdetben nyugtalan, szemei mélyen ülők, aláárkoltak, nyelve száraz, lepedékes, a vizelet csökken, a csecsemők kutacsa süppedt.
A hasmenés általában 3-5 nap alatt megszűnik. Három nap után sem csökkenő lázas állapot bakteriális fertőzés gyanúját veti fel. Ekkor az orvos széklettenyésztést javasolhat.
Hasmenés esetén a gyermek bölcsödébe, óvodába nem vihető mindaddig, amíg a háziorvosa gyógyultnak nem nyilvánította.
A folyadékveszteség mértékét úgy állapítják meg, hogy ha a testsúlycsökkenés 5% alatt van enyhe, 5-10% között közepes fokú, míg 10% felett súlyos. Ez a besorolás elsősorban csecsemők esetén használható.
Egy-két hasmenés, hányás esetén, ha a gyermek jó általános állapotú, nem szükséges azonnal megmutatni az ügyeleten.
Hogyan segíthetünk?
A legtöbb gyomor bélhurut folyadékpótlásra gyógyul.
Adhatunk enyhén cukrozott teát, de a legjobb az infúziós oldathoz hasonló, gyógyszertárban por alakban kapható úgynevezett rehidráló folyadékot itatni, 10-15C-ra lehűtve. Gyakran és egyszerre keveset adjunk. A hányás után próbáljunk kicsit várni, utána kezdjük csak az itatást kortyonként. A hányás felfogható a szervezet védekező mechanizmusának. A rendelkezésre álló hányáscsillapítók hatása csekély, a gyógyszerek álmosító mellékhatásával is számolni kell. Gyermekkorban a hányásgátló szerek potenciális mellékhatásuk miatt inkább mellőzendőek.
A fokozott bélmozgás is lényegében védőmechanizmus, a fertőzött béltartalom eltávolítását szolgálja. Bizonyos gyógyszerek ezt megakadályozzák, kevés kivételtől eltekintve adásuk nem javasolt gyermekkorban, ezen belül csecsemőkorban kifejezetten káros, ezért tilos!
Legfontosabb a diéta
. A fogyasztható ételek köre nehezen meghatározható. A bélmotilitást fokozó és puffadást okozó italok, ételek, szénsavas üdítők kerülendők. A csecsemők tovább szophatnak, esetleg átmenetileg kisebb adagban, kaphatnak gyógytápszereket. Nagyobb gyerekek kapjanak ízletes tápláló zsírszegény ételeket. A teljes gyógyulásig először burgonyát, rizst, banánt, majd fokozatosan bővíthetjük az étrendet (főzelékpüré, sovány hús, tejtermékek, stb). A betegség lezajlása után, a lábadozás idején nagyobb a szervezet energiaigénye, ilyenkor magas tápértékű ételeket adjunk.
Gyógyszerre, antibiotikumra ritkán van szükség. Orvosi rendelet nélkül antibiotikumot sose adjunk. Ha a folyadékveszteség nagyobb, mint a bevitel, akkor a kiszáradás veszélye áll fenn, a gyermek kórházi kezelése válhat szükségessé.
A kórokozók a széklettel ürülnek, így a betegség tovaterjedését rendszeres kézmosással, fertőtlenítéssel, a tisztasági rendszabályok szigorú betartásával akadályozhatjuk meg.
Ősszel, télen és tavasszal a fülkürt hurut az
egyik leggyakoribb, nem súlyos, de kellemetlen és hosszan tartó betegség.A
fülkürt - orvosi nevén Eustach-féle kürt - a dobüreget az orrüreggel
összekötő cső. Jelentősége, hogy kapcsolatot létesít a dobüreg
és a külső légnyomás között.
Normális működés esetén a dobhártya két oldalán
kiegyenlíti a légnyomást. Gyermekeknél laposabb szöget zár be ezért
nehezebben nyílik meg, mint felnőtt korban. Gyors magasságváltozáskor,
például repülés közben, főleg a fel- és leszálláskor sokszor kellemetlen
feszültséget és dugulást érzünk a füleinkben. Ezt úgy kerülhetjük el a
legkönnyebben, ha a fejünket előrehajtjuk, mert így a nyaki
lágyrészek összetorlódva előnyös helyzetet teremtenek a fülkürt megnyílására.
A megnyitást egyébként a szapora nyelés által is elérhetjük. Fejünket
hajtsuk, tehát előre és nyeljünk szaporán. A rágógumizás és a cukorka
szopogatása is eredményes.
Amennyiben
náthásak vagyunk, utazás előtt feltétlenül
használjunk az orr álkahártyáját lelohasztó orrcseppet. Nátha, orrdugulás esetében ne fújjuk túl
erősen az orrunkat, mert ilyenkor az orrgaratból a levegő nagy
erővel zúdul a dobüregbe, s oda az orrban levő kóros váladékkal
baktériumok és vírusok is bekerülnek.
Felső légúti hurut esetén, mely megfázáskor lép fel, az orrüreg
és a garat nyálkahártyája, valamint a fülkürt orrüregi szájadéka is begyullad.
A gyulladt nyálkahártya megduzzad, ami szűkíti, sőt teljesen
el is zárhatja a fülkürt nyílását. Ezáltal megszűnik a dobüreg
szellőzése. A fülünkben kellemetlen feszülést, dugulást
érzünk, s a hallásunk
is csökken. A negatív nyomás következtében a dobhártya beszívódik,
(másképpen fogalmazva: a külső, magasabb légnyomás benyomja) emiatt a
dobhártya feszülés alá kerül.
A kórfolyamat alapját tehát az képezi, hogy nyeléskor nem nyílik meg a fülkürt. Ennek több oka lehet
A fülkürt-nyitó izom elégtelensége következtében is lehet átmeneti halláskárosodás..A fülkürtnyálkahártya duzzanata miatt, mely létrejöhet a környezetből ráterjedő gyulladás (krónikus arcüreggyulladás, orrmandula gyulladása) vagy allergia következtében előállhat a halláscsökkenés.
A fülkürtszájadékot elzáró megnagyobbodott, beteg orrmandula következtében (gyermekeken vagy felnőtteken is lehetséges)
A tubaszájedék rosszindulatú orrgarati daganat miatti is beszükülhet A fenti okok miatt megszűnik a középfül ventillatiója, a levegő felszívódik és az üregrendszerben negatív nyomás alakul ki.A mindennapi gyakorlatban többnyire felsőlégúti huruthoz (többnyire vírusfertőzés) társul. Egyszerű esetben csak az orrgarati tszájadék nyálkahártyája duzzad meg, s gátolja a fülkürt szellőzését..
A fülkürt működésének zavarát a szervezet elsavasodása is okozhatja. A fülkürt nyálkahártyájában a méregtelenítési folyamatok során duzzanat és kóros nyákképződés jön létre, mivel a szervezet a váladékon keresztül is próbál megszabadulni a feleslegessé vált savaktól, ill. a szervezetben keletkezett és a savak megkötése során kialakult méreganyagoktól. Ez a duzzanat és nyák képződés gátolja a cső szellőzését.
A fülkürthurut tünetei és kezelés
A náthát követően egy vagy két napra,
ritkán akár egy hét múlva is a fülekben teltségérzést, pattogást, füldugulást
érzünk. A hallás csökken. Némelyek úgy érzik, mintha hordóból beszélnének.
A fülek eldugulnak, gyakran percek vagy akár órák múlva pattannak csak
ki, s akkor áll helyre a normális hallás. Ez a folyamat azután ismétlődik.
Végül pedig újra és végleg eldugul a fül.
Előfordulhat fájdalom is, de nem mindig jellemző. Ez lehet enyhe,
de elviselhetetlen fájdalom szerencsére sohasem jelentkezik. Ilyen
panaszok észlelése esetén keressük fel a fül-orr-gégész
szakorvost. Amennyiben ez valami miatt nem lehetséges,
használjunk az orr nyálkahártyáját lohasztó orrcseppet, orrsprayt.
Kerüljük a huzatot. Füleinket lazán dugjuk be vattával, mert itt nem a
hang-, hanem csak a hőszigetelést kell megoldanunk.
A fülkürthurut egy kellemetlen, gyakran hosszan tartó, de nem súlyos, a
felső légúti hurutot-náthát követő makacs betegség.
Gyógyulása pár naptól akár egy-két hétig is eltarthat. Vegyük komolyan, mert ha
nem vigyázunk, középfülgyulladás
léphet fel szövődményeként.
A torokgyulladás esetén javasolt gyulladásgátló teák fogyasztása, melyek enyhítik a panaszokat és a láz során elvesztett folyadékmennyiséget is pótolják. Nátha esetén még a panaszok kialakulása előtt a betegségre hajlamosak használjanak orrcseppet

MINDENNEMÜ TÖREKVÉSEM AZ HOGY HASZNÁRA LEGYEK IRÁSAIMMAL AZ ÉDESANYÁKNAK
VALAMINT AZ ÉRDEKLŐDŐ KOLLÉGÁKNAK .DE EMLITÉST TESZEK ARRÓL IS
HOGY HOGYAN ÉLTEM MEG EZEN -RUSNYA VILÁG-FONDORLATAIT-SEKÉLY ÖRÖMÖKKEL ÉS TÖBB
KESERŰSÉGGEL.
MÁJUSBAN MEGJELENŐ C-D KIADVÁNY-9OO OLDAL TERJEDELEMBEN.
A hajszálak kifejlodése már a magzati állapotban megtörténik, melyet gyapjúhajnak, magzati szorzetnek (lugano) nevezünk. A hajhullás (hajváltás) már a terhesség 6. hónapjában elkezdodik, és csak a születés után fejezodik be (1- 8 héten belül). Ezen folyamat eredményeként új szemölcs és hajcsíra keletkezik, melybol elkezd kinoni az új, sokkal erosebb haj.Sajnálatos tény azonban, hogy mindezzel nem ér véget a gyermekkorban eloforduló hajhullás témaköre, hiszen a kopaszodás manapság sok gyermeket fenyeget
.A hajhullás kisgyermekkorban több okra vezetheto vissza, Általánosságban elmondható, hogy a szervezet segélykérő jelzése.Kiválthatja különféle bélflóra zavarokból adódó felszívódási probléma, vagy A vitamin túladagolás. Amennyiben gyermeke fejbore viszket, vagy pikkelyesen hámlik, gondolhat psoriasis kialakulására.
A tünetek háttérben állhat még vírus, baktérium vagy élosködo okozta fertozés is, mely súlyosnak nem tekintheto, de kezelést igényel. A serdülokor elotti gyermekeknél igen gyakori a tinea capitis, mely a fejbor gombás fertozését jelenti. Amennyiben kezeletlenül marad, foltos hajhullást eredményezhet.Kisgyermekkorban nem ritkák a mérgezések, mivel a nagyobb csecsemo és kisgyermek mindent a szájába dug. Ennek következtében alakulhat ki toxikus alopecia. A gyerekkori hajtépés (trichotillomania) mögött, szinte kivétel nélkül az anyától való elszakadás, a megkapaszkodás frusztrációja és nagy fokú szorongás áll.
A kotpásodás
A hajas fejbor több szempontból is különleges borfelületnek nevezheto. A szorrel és mirigyekkel egyik legdúsabban borított testtájunk lévén ezek megbetegedései fokozottan jelentkeznek ebben a régióban. A manapság leggyakrabban megjeleno tünet a hajas fejbor korpásodása, ami a problémával küzdoknek sok gondot okoz a ruhán, vállon állandóan megjeleno kisebb-nagyobb hámsejtcsoportok, viszketés, súlyosabb esetben kipirosodással járó gyulladás miatt. A korpásodás lényegében fejborünk fokozott hámlását jelenti, melyet számos tényezo kiválthat. Ez az állapot sajnos nagyon gyakori, pontos felmérés nem áll rendelkezésünkre, de becslések szerint a felnottek kb. 60%-a küszködik a problémával. Megjelenése annyira általános, hogy sokan nem is tartják kórosnak fejborük fokozott hámlását. Tudnunk kell azonban, hogy a korpásodás egy tünet, nem önálló betegség, a hátterében az alkati tényezokön túl jól meghatározott borbetegség is meghúzódhat (pl. pikkelysömör).A korpásodás általában igen makacs állapot, a tünetek elmulasztása után rendszeresen kiújulhat, ami állandó kezelést és nagy türelmet igényel a betegek részérol.
ElŐfordulás:
A hajas fejbor korpásodása leggyakrabban seborrhoeás (faggyúmirigyek fokozott muködésével járó) bortípusnál figyelheto meg. Faggyúmirigyek foként a hajas fejborön, az arcon, mellkas és hát felso részén találhatók..Gyermekkorban az elofordulása viszonylag ritka, késobb serdülokorban a hormonális változások serkentik a faggyúmirigyek muködését, ezért a serdüloknél, fiatal felnotteknél látható leggyakrabban seborrhoeás korpásodás. Ez foleg fiúkat érint, mintegy 5 százalékban.Természetesen az arcon és a mellkason nem törvényszeruen jelennek meg a gyulladásos tünetek, ilyenkor a hajas fejbor hámlása hívja fel a figyelmet a seborrhoeás alkatra.Elofordul azonban, hogy a korpásodás faggyúmirigy túlmuködés nélkül, sot kimondottan száraz boru egyéneken is kialakul. Ezt az ellentmondást úgy oldhatjuk fel, hogy megértjük, a korpa csupán a hajas fejbor kóros folyamatainak, gyulladásának megnyilvánulása, és bizony a hasonló megjelenést más-más ok hozza létre. Például jellegzetes hámlás alakul ki pikkelysömörben a fejborön, melyet egy immunológiai alapon létrejövo borgyulladás vált ki.
Az emberibőrön leggyakrabban megtelepedő gombák a dermatofitonok. Ezek a fajok keratinkedvelok, leggyakrabban a bőr szarurétegében, valamint a hajban és körömben szaporodnak.
A dermatofiton törzsek lehetnek:
a. antorpophilek ( emberrol-emberre terjedoek), általában kis fokú gyulladást okozóak
b. zoophilek (állatról emberre terjedoek), ezek erosebb reakciókat okoznak
c. geophilek (a talajból emberre terjedoek) ezek általában ún fakultatív patogének)
Mikrosporia:
A hajas fejbőr, illetve a piheszorös bor felületes gombás megbetegedéseit okozzák. A gomba a haj/szörszálakban helyezkedik el, a hajszál belsejében találhatóak a fonalak, míg a spórák a hajszál külsején. Ennek következtében a hajszál roncsolódik és letörik. A klinikai megjelenése ezért teljesen tipusos, 2-3 darab régi 2 forintosnyi hámló terület jelenik meg a hajas fejborön, amely területeken a haj egyforma magasságban (2-3 mm) letöredezik. Ezek a területek Wood lámpa fényében zöldesen fluoreszkálnak. Korábban komoly járványokat okozott, ma foleg gyermekotthonokban észlelheto. A pubertás során akár spontán is gyógyulhat, de a helyi kezelésre is jól reagál. Heget, maradandó kopaszságot nem hagy hátra. Bejelentésre kötelezett.
Favus (fejkosz)
Maradandó kopaszsággal járó, felületes gombás betegség. Gyermekkorban kezdodik, de spontán nem gyógyul meg, felnottkorban is megmarad. Kórokozója a Trichophyton schoenleini a fejbort betegíti meg. A fertozés emberrol emberre terjed, egy másik alfaja az egér-szörről terjed az emberre és a pihés bört betegíti meg. A hajszálakban fonalak és légbuborékok alakulnak ki.
A tünetei jellegzetesek: a hajszálak tövén sárga, pajzs alakúképletek jelennek meg, a scotulumok, melyek a hejhagymák felé bomborodnak be. Ezek a scotulumok hajmaradékból, gombafonalakból, spórákból, valamint elpusztult fehérvértestekbol tevodnek össze. A beteg területnek jellemzoen egér-vizelet szaga van, mert a gomba acetamidot termel. A maradandó kopaszságot egyrészt a scotulumok állandó mechanikai nyomása, valamint a gomba toxicus anyagcseretermékei okozzák. A bőrben csak többszöri fertozés esetén tapad meg, ezért családi megbetegedést okoz. Bejelentésre kötelezett.
A Trihophitonok számos egyéb fertozést is okoznak, amelyek a hajas fejbor és a piheszorös bor fertozéseit okozzák. A felszínes fertozések területén a minimális borpír jelenhet meg, a hajszálak alkalmankéni letöredezésével. Mély (profund) fertozés esetén a hajas fejborön éles szélu, a felszínbol kiemelkedo virágágyszeruen kiemelkedo gennyes csomók alalkulnak ki. A felszínen sárga pörk alakul ki, amely heggel gyógyul.Herpes simplex vírus által okozott betegségek
ORVOSI ENCIKLOPÉDIA-TEVÉKENYSÉGEM ÉS KÖZLEMÉNYEIM MÉLTATÁSA
A Román Orvosi Lexikonban,a továbbképzés,és tudományos-kutató munkámat illetően következőképpen értékelik-Román és angol nyelvü kiadás-2oo2-angol nyelven 461-dik oldal-román nyelven 29-dik oldal.
-Az orvostudományok doktora-1977-Marosvásárhely-Gyermekklinika-Tudományos irányitó-Prof.Dr.Puskás György-akadémikus
Klinika vezető-
-3-és 6 hónapos szaktanfolyamok-Gyermekkardiologia-196Haematológia és gyermek-onkológia-1968-Kolagenózisok gyermekkorban-1971-ezeket mind a FUNDENI-gyermekklinikán végeztem Bukarestben.
-Sürgősségi ellátás gyermekkorban-Kolozsvár-1985.-Temesvár-1977.
-11 intensiv gyermekellátási kurzus a Nagyváradi –Gabriel Curteanu-gyermeklinikán-és a bukaresti-EMILIA IRZA-gyermeklinikán.
-Gyermekgasztroenterologia-Hollandia-Zütpfen-198o.-tapasztalatcsere-
-A koraszülött ellátás aktuális problémái-Debrecen-Gyermekklinika-1972-
-Aktualitások a gyermek-nephrológiában.-Pécs-1982-Magyarország.
-Friedrich-Alexander Universitat-Erlangen-Németország-Gyermekklinika-
-A tüdő heveny megbetegedései gyermekkorban.
-A o-6 év közötti sérült gyermekek korai rehabilitációja-szervezés és funkcionalitás-Németország-Freiburg-Landau-Passau-Darmstadt-Stuttgart-fő ellátási központok.—1993-
-Állandó kapcsolat a Budapesti Orvosi Dokumentációs Központtal.
Ami a tudományos és kutató munkámat illeti az értékelés a következő-
-25 éven keresztül kutatta a-Patkóbél-Epehólyag-Hasnyálmirigy megbetegedéseit és annak szerepét a crónikus hasi patológiában. .-Ezek a klinikai kutatások egyöntetüen elismertek a gyermekgyógyászat alaptudományának tárházához.pl-A duodenum intermittáló sztenózisa gyermekkorban.-A gyomorbéltraktus szegmentális kivizsgálási metodológiája-Szemléletváltás a gyermek hasi patológiájában-
A kutatás klinikai és fiziopatológiai megalapozottsága értékes alapnak szolgált más nemzetközi kutató munkáknak is.Kimagasló tudományos munkájáért a legmagasabb állami és egészségügyi elismerésben részesült./Egészségügyi Érdemrend-Egészségügyi Érdemérem két alkalommal-Munkaérdemrend-Munkaérdemérem-és magas Köztársasági elismerések.
A fennálló téma alapjául szolgált a Román Nemzeti gyermekgyógyászti Társaság konferenciájához.1985-Szatmár-Résztvettek a téma jelentősége miatt az ország összes Gyermekklinikái és számottevő
Gyermekgyógyászati intézménye.-
16o tudományos közleménye és 83 bemutatott tudományos dolgozata van.A közlemények a következő-német-francia és angol szakla-
pokban jelentek meg-
-Kinderartz-Kinderartzliche praxis-Annales de Pediatrie-Lancet-Radilogie-Pediatrie-Orvosi Szemle-Magyar Paediater-Gastroenterology-Conexiuni Medicale-
Továbbképzései és tapasztalatcseréi rangos német, francia,holland,magyar intézményekben történtek,
Dr. Bauer Bela
NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET A
GYERMEKNÉL
A mindennapi orvosi tevékenységem során meggyőződtem arról hogy kevés szülő tudott értékelhető adtokat adni e gyermek székletéről,annak formai fizikai jellemzőiről.Pedig ez a tény nagy segitséget nyujthat a vizsgáló orvosnak abban az esetben ha egy emésztőrenszeri megbetegedésről van
Az alábbiakban igyekszem leirni csecsemőkortol kezdve a normális és kóros székletek jellemzőit egyeseket képes illuszttrációval.
1-A magzat béltartalma a –zöldesfekete –Meconium-vagy a magzatszurok.Epét,enzimeket,hámsejteket,a bélcsatornába kiválasztott nyálka maradványait tartalmazza.Első üritése néha már a magzatvizbe következik be.A mecónium ürités megállapitása fontos-ha 24 belül nem észleljük,fejlődési rendellenesség lehetősége vetődik fel.
A táplálás megindulásával-néhány napos átmenet után-megjelenik a női illetve tehéntej táplálásra jellemző széklet.
A NORMÁLIS SZÉKLET-
A szopós csecsemő naponként2-4 –szer ürit aranysárga, kenőcsös kissé savanykás szagu székletet.Előfordulat hogy zsirosabb anyatej esetén vagy konsztitucionális okokból naponta csak egyszer ,esetleg másnapontavan székelás,vagy az átlagosnaál 1-3-mal gyakoribb a székürütés. Ha csecsemő általános állapotát mindez nem befolyásolja normális állapotnak kell tekinteni.
A mesterséges táplálék a tápanyagok mennyiségi és minőségi
összetételének megfelelően megváltoztatja a csecsemő székletének konzisztenciájának ,szinét,szagát és mennyiségét.Ez abból adódik hogy a fő tápanyagok jellenzően hatnak a bél kémiai minőségére, egyes szines tápanyagok/főzelék/pedig megtartják eredeti vagy ahhoz közelálló szinüket.
Igy a krisztaloid szénhidrátok az erjedéses folyamatokat,a fehérjék a rothadást fokozzák,mig a zsirok a túlsúlyban lévő folyamatot erősitik.
Ezért normális összetételü mesterséges táplálékon tartott csecsemő,formált,kissé bűzösebb,barna szinü és az anyatejesnél nagyobb mennyiségü székletet ürit,naponta 1-3 alkalommal.
A széklet szinében,konzisztenciájában elég gyakoriak az eltérések.Előfordulnak higabb vagy darabosabb,zöldes,kissé nyálkás székletek is-ez nem rendellenes-4-6 hét után gyakori a székrekedés amikor is cak 2-3 naponként van széklet.Nem kezelendő.-Egy év után a felnőttáhez hasonló székletet ürit a gyermek.
-A KÓROS SZÉKLET-
Ha a táplálékok krisztalloid szénhidrát irányába tolódik el,vagy fehérje és zsir hiény mutatkozik/lisztártalom/savanyú vegyhatásu,erjedéses habos székletet ürit a csecsemő/4-6 alkalommal/ami a glutealis tájékot felmarja,gomba telepedésére teremt lehetőséget.Ha eltulzott a fehérje és zsirbevitel/tejártalom/a főzelék tulzott dusitása sajttal,túrüval,tojással,huspéppel/a rothadásos bűzös széklet bogyószerüvé válik,és az ugynevezett –alkáli szappan –keletkezikamit a csecsemő ritkán ürit.Igen jellemző lesz a pelenkéról leguruló/kecske széklet/,miközben a vizelet csipős,ammónia szagu.
A –HASMENÉSES SZÉKLET-JELLEMZŐI-
-Mennyiségi szempontból jellemző a mennyiség megnő,az ürités gyakoribb függően az eset sulyosságától és megváltozik a külleme-hol,vizes,nyálkás,nyálkás-gennyes,véres,véresen erezett/entro-invaziv széklet/A jelentős mennyiségü zsirt tartalmazó széklet-lebeg az éjjeliben a viz felszinén.
A hasmenéses székletre jellenző a végbélkörüli gyulladása a bőrnek.
-
A vízi balesetek sajnálatos módon évről évre gyermekáldozatokat is követelnek. Kevesen gondolnánk azonban azt, hogy ilyen katasztrófa nemcsak a folyó és tópartokon következhet be.
A fürdőkádtól a mélyvízig
A vízi balesetek a csecsemőkortól a felnőttkorig mindenkit veszélyeztetnek, a baleseti mechanizmus azonban gyakorta életkorfüggő. A csecsemők és kisgyermekek elsősorban otthon veszélyeztetettek. A fürdőkád, a vécé, a vízzel teli lavór vagy vödör, a medence, a kerti vízgyűjtők, az otthoni halastó mind-mind jelentős veszélyforrás. A nagyobbakat uszodában, strandon, természetes vizekben érheti baleset. Őket elsősorban a bizonytalan úszni tudás, a vakmerő játékok sodorhatják veszélyes helyzetbe. A hazai statisztikák alapján a vízbefulladás leggyakrabban az öt év alatti gyermekeknél fordul elő a legsűrűbben, többnyire úgy, hogy rövid ideig felügyelet nélkül maradtak. A csecsemők, kisgyerekek néhány centiméteres vízbe is belefulladhatnak. Felnőtteknél sokszor alkoholhatás alatt következik be a vízbefulladás.
Megelőzés
Amire érdemes odafigyelni
1 éves korig:
- a csecsemőt fürdetéskor maximum olyan mélységű vízbe tegyük, amelyből fekvő helyzetben is kiér száj- és orrnyílása;
- ennél mélyebb vízben, még ha a kezünkben tartjuk is legyen rajta karúszó.
3 éves korig:
- a gyermek nem hagyható felügyelet nélkül a fürdőkádban, gyerekmedencében;
- medencében, mélyvízben mindig legyen rajta karúszó vagy egyéb úszóalkalmatosság.
6 éves korig:
- sportjellegű vízi járművön (vízibicikli, csónak stb.) mindig viseljen mentőmellényt;
- a felfújható úszóeszközök mindig több üregűek legyenek, biztonsági szeleppel ellátva;
- természetes vizekben (folyók, tavak) csak felnőtt felügyelettel tartózkodhat.
12 éves korig:
- úszni nem tudó 12 éven aluli természetes vizekben (folyók, tavak) csak felnőtt felügyelettel tartózkodhat;
- úszni nem tudó gyermek mélyvízben csak mentőmellényben tartózkodhat.
Mit tegyünk?
A filmekben látott vízből mentő jelenetekről talán sokan tudják, hogy veszélyesek. A fuldokló ember elveszti önuralmát, a vízi mentéshez nem értő laikust könnyen életveszélyes állapotba hozhatja azzal, hogy átkarolja, így úszó mozgást nem tud végezni. Nagyon fontos, hogy felnőtt embert csak vízi mentésben gyakorlott személy közelítsen meg! Gyermekek esetén a helyzet nyílván más, ők nem rendelkeznek akkora fizikai erővel, hogy veszélyeztessenek egy felnőttet. Így abban az esetben, ha a gyermek mélyvízben fuldoklik, kíséreljük meg a kiemelését. A köhögő gyermeket biztassuk köhögésre. Ha a gyermek nem lélegzik, kezdjük meg az újraélesztést!
Mit NE tegyünk?
Ne nyomjuk a hasát! Ne hánytassuk! Ne hagyjuk magára! Kórházi elhelyezés még akkor is szükséges, ha a fuldokló állapota gyorsan rendeződi
Dr. Bauer Bela
Az anyatejben megjelenő toxinok kérdésének tárgyalását azért tartom fontosnak, mert néhány havonta, szinte óramű pontossággal, újra és újra felvetődik ez a téma a médiában. A hírek rémületet keltenek a várandós nők körében, ezzel eltántorítva őket a szoptatástól, és sok már szoptató anyát a szoptatás befejezésére késztetnek. Az újságírók szemmel láthatóan nem tudják, hogyan kellene ezt a kérdést jól kezelni. Néhányukat minden bizonnyal saját korábbi tapasztalataik motiválnak - amelyeket teherként cipelnek, és így találnak lehetőséget arra, hogy igazolják az „általuk választott csecsemőtáplálási módot” a szoptatás pártolóival szemben. Ez persze szakszerűtlen, de nem lehet megállítani őket. Mások pusztán csak próbálkoznak, hogy valamilyen szenzációt jelentessenek meg, anélkül, hogy felfognák, mit is tesznek ezzel. Nem értik például azt sem, hogy az anyatejben előforduló toxinokról beszélve és a tápszert majdnem ugyan olyan jó alternatívának feltüntetve mennyit ártanak a szoptatásnak.
Miért is vannak ilyen tanulmányok, amelyek az anyatejben lévő toxinokat vizsgálják? A modern világban az anyatej állapota körül kialakult pánik úgy jelenik meg, mintha mindenki azért próbálná ezt tanulmányozni, mert az anyatej annyira szennyezett. A valódi ok azonban az, hogy az anyatej könnyen hozzáférhető, igen egyszerűen nyerhető humán váladék, ezért foglalkozik vele olyan sok tanulmány, nem azért, mert a kutatók különösebben aggódnának az állapota miatt.
A tápszer majdnem olyan mint az anyatej?
Nem, semmiképpen sem! Csak azért, mert a tápszergyártó cégek néhány évente az általuk gyártott tápszerhez új alkotórészt adnak - amelyet ugyan már évek óta felismertünk az anyatejben, de addig ők tagadták, hogy annak bármilyen fontossága lenne - ez nem jelenti azt, hogy az „új és továbbfejlesztett” tápszer olyan lenne, mint az anyatej. Néhány esetben a tápszert fejlesztik ugyan, de emlékezhetünk rá, hogy korábban az „új és továbbfejlesztett” verzió megjelenése előtt is azt mondták, hogy „majdnem olyan, mint az anyatej”. Igaz ez például a hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak (DHA és AA) esetében is, amelyek a baba okosabbá tételére hivatottak (ezért nevezi egy cég kiválónak a tápszerét, holott az legjobb esetben is csak közepes értékelést érdemel). Sok éve tudjuk, hogy ezek a zsírsavak milyen fontosak, de éveken át (természetesen akkor, amikor még a tápszerekhez nem adták hozzá ezeket az alkotórészeket) a gyártók azt állították – és sok egészségügyi szakember az ő álláspontjukat visszhangozta -, hogy ezeknek a zsírsavaknak nincsen jelentőségük, és hogy nincsen semmilyen tudományos bizonyíték azok fontosságáról. (A Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság 1995-ös állásfoglalásában a koraszülött babák táplálási igényéről még mindig ez szerepel.) A körforgás szakadatlan: „a mi tejünk szinte olyan, mint az anyatej” kijelentést követi a „hozzáadtunk x anyagot és így még inkább olyan, mint az anyatej” állítás - és ez így megy már a XIX. századtól fogva.
Az igazság a következő.
Bármit adjanak is a tápszerhez, még akkor is, ha azt ugyanolyan mennyiségben teszik bele, mint amennyi az anyatejben van, ez akkor sem jelenti azt, hogy a baba ebből ugyanannyit vagy ugyanolyan jól tud hasznosítani, ahogyan neki arra szüksége lenne. A vas példája segíthet ezt megérteni. Az anyatej elég vasat tartalmaz ahhoz, hogy a várandósság alatt felhalmozott vasraktárakkal együtt kielégítő legyen a mennyisége a baba 6 hónapos koráig. Ahhoz, hogy a tápszerrel táplált babák megfelelő mennyiségű vashoz jussanak, a tápszerbe legalább hatszor annyi vasat kell tenni, mint amennyi az anyatejben van. Ennek az az oka, hogy a tápszerből a vas nem tud olyan jól felszívódni a baba bélrendszerében, mint az anyatejből.
Még mindig százszámra találhatók olyan komponensek az anyatejben, amelyeket a tápszerekbe nem tesznek bele.
Az anyatej összetétele folyamatosan változik. Változik reggeltől estig, napról napra, a szoptatás kezdetétől annak befejezéséig. Változik az első naptól a negyedikig, a tízedikig, a századikig. Valójában nincs is arra mód, hogy megismerjük, mit is tartalmaz igazán az anyatej. Ez azt jelenti, hogy az anyatejet nincs lehetőségünk lemásolni, mert nincsen szabványos anyatej. Minden nő némiképp eltérő tejet termel, ezért abszurd a szabványos anyatejről szóló elképzelés. Az anyatej élő, dinamikus folyadék. A tápszer egy kémiai leves.
Mit is jelent ez?
Ez azt jelenti, hogy a tápszert gyógyszernek kellene tekintenünk, amely, ha jól meggondoljuk, pontosan az is. Egy normál folyadékot, az anyatejet helyettesíti. Csak nagyon felületesen tekintve olyan, mint amit helyettesít. A tápszerek rövid, közép és hosszú távú mellékhatásai jól ismertek, és ezek néha elég súlyosak és irreverzibilisek. A tápszer alkalmanként szükséges ill. ritka esetben életmentő lehet – csakúgy, mint a gyógyszerek.
A gyógyszerek - ahogyan a gyógyszertan professzorom tanította nekünk az orvosi egyetemen – mérgek vagy toxinok, amelyek jótékony mellékhatással bírnak. Mennyi bölcsesség van ebben a kijelentésben! Amikor egy anya úgy dönt, hogy anyatej helyett mesterséges tejjel táplálja a babáját, nem tudja elkerülni azt a problémát, hogy a babát toxinokkal terhelje.
Zavarba ejtő, hogy mennyire engedékenyek vagyunk a tápszerekkel szemben! Egyetlen, az anyatejben talált toxinokról hírt hozó újságcikkben vagy televíziós műsorban sem olvashatunk vagy hallhatunk a tápszerben lévő toxinokról. A toxinok ott vannak a tápszerben is. Földünk egészen a Sarkvidékekig szennyezett, miért éppen a tápszer ne lenne az? A tápszer tele van nehézfémekkel - beleértve természetesen az ólmot is – sokkal nagyobb mennyiségben, mint az anyatej. És miért ne lehetnének jelen a növényvédőszerek a tápszerben? Végül is azon a vidéken, ahol a szarvasmarhákat tenyésztik, permetezik a mezőket. És ahol a szóját termesztik ott is permeteznek! Érdekes, hogy erről az újságokban soha nem lehet olvasni!
De a toxinok nem jók, ugye?
Nem, nem jók, de a szoptatás segít csökkenteni a káros hatásaikat. Íme néhány tény:
A toxinok növelik néhány rákféleség kialakulásának a kockázatát. Ez igaz, azonban a tanulmányok azt mutatják, hogy a szoptatott babák rizikója kisebb ezen rákok kialakulására, mint mesterségesen táplált társaiké.
A toxinok károsan befolyásolják az idegrendszer működését és a tanulási képességek kialakulását. Igaz, de a tanulmányok azt mutatják, hogy a szoptatott babák jobban teljesítenek a neurológiai és intelligencia tesztekben, mint mesterségesen táplált társaik és minél tovább tartott a szoptatás, annál kifejezettebb a különbség.
A toxinok károsan befolyásolják az immunitást. Igaz, de a tanulmányok azt mutatják, hogy a szoptatott babák jobb és érettebb immunrendszerrel rendelkeznek, mint mesterségesen táplált társaik és ez a jobb immunrendszeri funkció nem csak a szoptatás időtartama alatt, hanem tovább is fennmarad a gyermekkorban.
it kellenetennünk?
Aki szoptatja a kisbabáját, a világon a lehető legjobbat teszi érte mindenféle tekintetben! A szoptatás környezetbarát dolog. A tápszer szennyezi a környezetet. Az a tény, hogy szennyeződések vannak az anyatejben hasonlatos ahhoz a szituációhoz, amikor kanárit visznek a szénbányákba. Kellene aggódnunk azért, amit a bolygónkkal teszünk, de nem lenne szabad, hogy ez oda vezessen, hogy az anyákat a mesterséges táplálásra b
Dr. Bauer Bela
Kevesen gondolják, hogy a 8-10 éves gyerekeknél a fejfájás az egyik leggyakoribb tünet. Az orvosi szakirodalom szerint azonban 15 éves korig a gyerekek 40-75%-ánál lép fel különböző fokú, ismétlődő fájdalom. A visszatérő fejfájás leggyakoribb oka gyermekkorban is a migrén.
Migrén
Migrén esetében a nagyobb gyermekeknél típusosan fél- vagy kétoldali, ismétlődő, hasogató, lüktető fejfájás jelentkezik, gyakran hányinger, hányás, esetleg látászavar kíséretében.
A fejfájást gyakran bevezető tünetek, pl. homályos látás, fényfelvillanások, érzékcsalódások előzik meg. A roham alatt a gyermekek elsápadnak, szemük alatt sötét karikák jelentkeznek. Igen gyakori a hang- és fénykerülés. A fejfájást egy jó kiadós alvás vagy megfelelő fájdalomcsillapító legtöbbször megszünteti.
Kisgyermekeknek is lehet migrénjük, csak sokkal nehezebben tudják elmondani a tüneteket, mint nagyobb társaik. A roham alatt nyűgösebbé, ingerültebbé válnak, hánynak és a fénykerülés miatt egy sötétebb szobába húzódnak vissza, vagy állandóan dörzsölik a szemüket. A migrén bizonyos családokban gyakrabban fordul elő, azaz a migrénes szülőnek, elsősorban édesanyának, a gyermeke is beteg lehet.
Stressz hatására fellépő fejfájás
Gyakran fordul elő gyermek és serdülőkorban lelki eredetű vagy stressz által kiváltott fejfájás. Ez a fejfájás jellegzetesen diffúz, kétoldali, abroncsszerű eloszlásban jelentkezik. A fejfájás többnyire állandó, de időnként tünetmentes periódusok szakítják meg. Ez a fejfájástípus leggyakrabban nagyobb lányoknál jelentkezik.
A betegség hátterében sokszor állnak iskolai vagy családi problémák, esetleg túlzott követelmények, terhelés. A betegek a fejfájás mellett állandó fáradtságról, alvászavarról is panaszkodnak.
A stresszforrás könnyűszerrel kideríthető, ha az iskolai napok során a fejfájás súlyosabb, hétvégeken és szünidőben viszont javulás figyelhető meg. A háttérben meghúzódó lelki okokat azonban sok esetben korántsem könnyű kideríteni. Ilyen esetekben pszichológus segítségét kell igénybe venni a gyógyításhoz.
Szervi eredetű fejfájás
Szervi eredetű fejfájásról akkor beszélünk, ha valamilyen koponyán belüli folyamat (pl.: gyulladás, vérzés vagy daganat) áll a háttérben. Az ilyen fejfájás eleinte elszórtan jelentkezik, leggyakrabban éjszaka vagy reggel, közvetlenül ébredés után, a későbbiekben erőssége egyre fokozódik és mindennapossá válik. Ahogy súlyosbodik a betegség, az állandó fejfájás mellett reggeli hányások is jelentkezhetnek az egyre betegebb benyomást keltő, gyakran más idegrendszeri tüneteket is mutató gyermeknél.
Diagnózis
A fentieken kívül a fejfájásnak egyéb okai is lehetnek (pl. rövidlátás, arcüreggyulladás, egy rossz fog, vitamin- vagy vashiány stb.). Ezeket mindig számításba kell venni a fejfájás kivizsgálásánál. A szülő és az orvos számára is a legfontosabb kérdés: a fejfájás hátterében valamilyen sürgős beavatkozást igénylő szervi ok vagy más elváltozás áll-e? A másik, nem kevésbé fontos kérdés: hogyan enyhíthetnénk a gyermek panaszait?
A pontos diagnózis felállításához az orvostudomány már sok nagyon korszerű (és drága) eszközzel rendelkezik, ilyen pl. a CT, a számítógéppel vezérelt röntgen és társai. Minden fejfájással jelentkező gyermeket természetesen nem lehet CT-vel vizsgálni. Ez nem csak rendkívül drága lenne, hanem felesleges és veszélyes is (a CT-vizsgálat sugárterheléssel jár, és a gyermekeket gyakran el kell altatni). Sokkal fontosabbak a szülői megfigyelések és a részletes kórtörténet a fejfájásbetegség diagnózisában!
Könnyebb kideríteni a fejfájás eredetét, ha a szülő vagy a nagyobb gyermek fejfájásnaplót vezet, azaz leírja, hogy mikor, milyen gyakran, milyen napszakban jelentkezett a fejfájás. Nincs-e összefüggésben valamilyen étel (pl. sajt, csokoládé) fogyasztásával, esetleg szellemi vagy testi megerőltetéssel stb.? Fontos, hogy az orvos tudjon arról is, hogy voltak-e a családban másnak is hasonló panaszai.
A pontos diagnózis felállítása után a fejfájásbetegség sok esetben csak a beteg, a szülő, az orvos és a pszichológus folyamatos együttműködésével gyógyíthat.
Dr. Bauer Bela
VÉGTELEN TÜRELEM-ÁLDOZATKÉSZSÉG ÉS LEMONDÁS-
Az egyik nagy tanitómesterem a beteg gyermek vizsgálata folyamán az első helyen emlitette a gyermeket vizsgáló orvos –végtelen és határtalan türelmét-a többi igen lényeges szempont mellet mint pl-a kiváló szakmai felkészültség-a helyes orvosi gondolkodásmód és interpretativ készség-a jelenktéktelennek tünő tünetek helyes értékelése-a kórelőzményi adatok helyes felvétele-a gyermek teljes levetkőztetése bármilyen orvosi vizsgálat alkalmával-az eggyütérzés kifejezése a beteg gyermekkel-a vizsgálat legyen mindig alapos,lelkiismeretes és mindez a szülők jelenlétében.
Mint fiatal orvosnak egy kissé eltúlzottnak tünt a –türelem-kérdésének a feltupirozása.De az idő igazol és oktat-Orvosi ténykedésem alatt főként amikor a gyermekhálózatot vezettem akkor észleltem pregnánsabban hogy több türelemmel hatékonyabb lett volna az orvosi ténykedés.Példaértékü tanitómesterem Prof.Dr.Szentkirályi István a következőképpen reagált amikor –egy- süvölvény gomolyag-megjelent a rendelőben-a következőket mormolta alig hallhatóan-NA ITT 2OO-ig KELL SZÁMOLNOM.
Tehát igy vagyunk mi gyermekgyógyászok-hol 1oo-ig,hol 2oo-ig számolunk attól függetlenül hogy milyen a hangulatunk vagy éppen az egészségügyi állapotunk.
Talán abból a tényből indulnék ki hogy egy megvizsgált betegért minden felelősség téged terhel,legyen az szakmai,etikai vagy akár jogi vonatkozásu.Ez a köztudatban is jól ismert szempont nagyon nagy felelősséget ró a kezelő orvosra legyen az felnőtt vagy beteg gyermek.Visszaemlékszem hogy amikor mozielőadáson voltunk volt olykor –olykor egy beszólás előadás közben hogy-pl-Grósz doktor urat kérjük az előcsarnokba-
A lemondást az áldozatkészséget azt már az orvosi egyetemen vállaltuk,ami aztán állandósult az egész szakmai tevékenységünk folyamán.
A gyermekgyógyászati gyakorlatnak azonban mégis van egynéhány jellemzője az orvosi sürgősségi ellátás időben való rögzitését tekintve-
A gyermekkorban sokszor elképesztően gyorsan következnek be a szövődmények,vagy kerülnek katasztrófális helyzetbe az életfontosságu szervek müködései.Amikor igényelik a szülők azonnal menni kell igy sokszor elkerülhetjük a sokszor előálló kellemetlen vádaskodásokat vagy elhúzódó jogi elmerasztalásokat..A gyermekpatológia nem olyan igényü mint pl-egy krónikus szivelégtelenségben szenvedő 8o éves beteg-amire egyesek azt mondják 1-2 óra mulva ott leszek.
Főként az újszülött vagy 3-4 hónapos koru csecsemők-ugyancsak az ilyen szempontból ebbe a kategóriába esnek.
A mindenért –aggódó-anyukák akik minden minimális panaszért azonnal orvosi ellátást igényelnek.A hosszú orvosi gyakorlatom arra késztet hogy tekintettel kell lenni az –anyai megérzésre-/instinctio maternis/mert bizony ez nem egyszer beigazolódik.
Ha kiépitett pacienturád van már egy visszautasitott vizsgálat a paciens elvesztéséhez vezethet.
Külön fejezet a –neurótikus környezet-igényeiknek a kielégitése sokszor kevésbbé igazolt esetekben.Ezeknek a megoldása ha elfogadták paciensnek,egyéni elbirálás alá esik.
Megalapozott vagy alapozatlan indokkal igényelt vizsgálatot lássunk el azonnal-mondjunk le életünk egyes kegyes adományairól és –VIZSGÁLJUK MEG A GYEREKET.
Dr. Bauer Bela

MEGSZOKOTT JELENSÉG A GYERMEKEKNÉL-NI
Gyermekkorunkban önkéntelenül is ellesünk bizonyos viselkedésmintákat a szüleinktől, amiktől aztán nagyon nehéz megszabadulni. Kamaszkorban persze a többség elhatározza, hogy “márpedig én egészen másként fogom csinálni”, de amikor elérkezik a gyermekvállalás, mégis egyszercsak azt veszed észre, hogy ugyanazokat a mondatokat mondod a saját gyermekednek, mint a te szüleid neked. Miért?
Az első nehéz korszak a szülővé válásban a dackorszak idején következik be. Amíg kicsi a baba, addig nagyjából sikerül kedvesnek és nyugodtan maradni, és többé-kevésbé uralni a helyzetet. Amikor azonban a kicsi ellenkezni kezd, hisztizik, az már indulatokat vált ki belőled és ilyenkor olyan reakciókat produkálhatsz, amiket magad sem gondoltál volna magadról. Ezt nem kell szégyellned, teljesen érthető viselkedésmódok ezek.
A kicsinek ilyenkor nagyon erős az akarata, csökönyös és a dühkitörései miatt te is tehetetlennek érezheted magad. Nem tudod meggyőzni észérvekkel, nem tudod meggyőzni szép szóval, sem figyelemeltereléssel, sem más módon és ez -teljesen jogosan- indulatokat vált ki belőled is. Elsőként ezekben a pillanatokban szoktak előbukkanni belőlünk azok a magatartásformák (duzzogás, könyörgés, kiborulás stb.) és mondatok, amiket a szüleinktől hallottunk annakidején és amiket szerettünk volna örökre elhagyni.
Ennek az oka egészen triviális: amikor az ember lelkileg szorongatott helyzetbe kerül, akkor nem képes higgadtan gondolkodni és ilyenkor kerülnek elő a régi, jól megjegyzett mozdulatok, szavak.
Hasonló ez ahhoz, amikor a gyermeked rádcsap vagy megharap és ilyenkor rutinból visszacsapsz (vagy abba az irányba mozdulsz). Egész egyszerűen ilyenkor előtör belőled az ősi ösztön és védeni szeretnéd magad, hiába tudod, hogy ő a gyermeked és nem bánthatod, mégis néha dühből odacsapsz a kezére, ha rosszat csinál. Mivel azonban tisztában vagy vele, hogy ez nem egyezik a gyermeknevelésről alkotott elveiddel, az önmagadról alkotott képeddel, ezért utána lelkiismeret-furdalásod van, hiszen te nem akartál rosszat…
Éppen ezért jó, ha már most, kezdő szülőként feltérképezed magadban azokat a régi emlékeket és élményeket a szüleiddel (vagy mások szüleivel) kapcsolatban, amiket gyermekkorodban szereztél és amelyekről tudod, hogy meghatározóak voltak számodra, amiket te mindenképpen másként szeretnél csinálni. Ha ugyanis tudatosítod és kimondod (pl. írd le egy papírra) ezeket a rég elfeledett érzéseket, akkor már nem tudnak ősi beidegződésként előtörni, és képes leszel őket megzabolázni.

JELLEMZŐI-ELŐSZÖR NÉHÁNY APRÓ PIROS FOLT JELENIK MEG,AMELYEK
EGYMÁS UTÁN KIEMELKEDNEK A BŐRBŐL-VÉGÜL KIALAKULNAK A
HÓLYAGOK,AMELYEK ELEINTE VIZTISZTA FOLYADÉK-
KAL TELTEK,MAJD GENNYESSÉ VÁLNAK.VÉGÜL EZEK A HÓLYAGOK BEHÚZÓDNAK PÖRKÖSÖDNEK
ÉS LEHULLANAK.HELYÜK EGY IDEIG MEGMARAD,MAJD TELJESEN BEGYÓGYUL.ÉLETRE SZÓLÓ
IMMUNITÁSSAL JÁR.
Dr. Bauer Bela
Amit mindenkinek tudnia kell(ene) a passzív dohányzásról
ALAPFOGALMAK - FÜSTFÉLESÉGEK
Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik.
A dohányfüst anyagai a füst gáz- és részecskefázisában találhatók:
A gázfázis néhány összetevője: szénmonoxid, széndioxid, ammonia, hidrogén-cianid, kénhidrogén...
A szemcsés halmazállapotú közeg főbb alkotóelemei: víz, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, aromás aminok, fémionok, radioaktiv összetevők...
A dohányfüst további minősítésében két füstféleség nevesithető:
A főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst,
A mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst
Megállapítás:
Mindkét füstféleség összetevői hasonlóak!
Megjegyzés:
A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket.
A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik össze.
A KÖRNYEZETI DOHÁNYFÜST-HATÁS EGÉSZSÉGI
KÖVETKEZMÉNYEI
A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belégzésének számos
kedvezőtlen következménye van a csecsemő és gyermekkorban. Így:
gégegyulladás légcső- és hörghurut, tüdőgyulladás, asthmás panaszok
rosszabbodása, különböző gyulladásos fülészeti elváltozások...
A dohányzó szülők gyermekei körében gyakoribb a köhögés, köpetürítés, mint a nemdohányzó szülők gyermekeinek eseteiben.
A dohányfüst a zárt helyiségek levegőszennyezettségének fő forrása.
Következmények:
szemészeti és orrpanaszok: tüsszentés, orrfolyás, máskor orrdugulás, orrviszketés, fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek.
A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a passzív dohányzás következményeként.
A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás veszélyét.
A férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát.
A nemdohányzó terhesek passziv dohányzása a magzat növekedését mérsékli. - A környezeti dohányfüst-hatás a csecsemők körében növeli a "hirtelen halál" előfordulását.
A passzív dohányzás minősített formája: a terhesség és a szoptatási időszak alatti dohányzás következményei
A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés és a szülés körüli halálozás.
A várandós időszak alatti anyai dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását, idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej és mellkörfogata.
A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek szellemi, értelmi fogyatékosságának lehet az okozója.
A dohányzó terhesek újszülötteinek körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés.
A szoptatási időszak alatti anyai dohányzás károsítja a csecsemő egészségét. - Az anyatej közvetiti a dohányfüst méreganyagait!
A terhesség vagy szoptatás alatti dohányzás növeli a "csecsemőkori hirtelen halál" gyakoriságát.
TEENDŐK - FELADATOK
Az érvényben levő előírások megtartását szigorúan ellenőrizni kell.
A törvényszegőkkel szemben hatósági eljárást kell kezdeményezni.
Fel kell világosítani az embereket a környezeti dohányfüst károsságáról.
Hangsúlyozni kell a nemdohányzóknak a dohányfüstmentes környezeti levegőhöz való jogát.
Meg kell védenünk a nemdohányzókat a passzív dohányzás következményeitől.
Meg kell győznünk a nőket a terhesség alatti dohányzás veszélyességéről.
Mindent meg kell tennünk a dohányfüstmentes környezet kialakítása érdekében.
Támogatnunk kell a dohányzásról lemondani akarók törekvéseit. Segítenünk kell őket elhatározásuk megvalósításában.
Állásfoglalások - jelmondatok
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberhez méltó, dohányfüstmentes környezetben éljen.
A dohányzás öl! – Emeljük fel szavunkat a dohányzás ellen!
A bölcs, megfontolt ember nem kezd el dohányozni.
Dr. Bauer Bela
Dr. Bauer Bela
Számos országban, ahol még a hagyományok uralkodnak, azaz az anya foglalkozik a háztartással és a gyerekneveléssel, az apa pedig a családfenntartással, az apák szerepe a gyereknevelésben csupán másodlagos szintet tölt be. Ez a dolog viszont nem éppen helyénvaló. Az a tény, hogy nem rendelkezünk elegendő idővel nem szabadna kifogást képezzen, hogy az apák ne foglalkozzanak gyerekeikkel.
Apatipusok
Az anya-apa. Az ilyen típusú apa ellensúlyozza a gyerekek szeretethiányát, egy nagyon aktív anya esetében, valamint a nagyszülők hiányában is. Az anya-apa sok időt tölt a gyerekek közelében, szervezi mindennapi életüket, a pelenkacserétől egészen a korhoz illő nevelő játékokig. Nagy valószínüséggel az apa ezekben az esetekben meg-megnéz egy-egy telenovellát, vagy nem éppen férfiaknak szóló lapokat olvasgat a gyerekek alvási ideje alatt.
A hagyományos apa. A hagyományos család gyakran diszkrét szerepet tulajdonít az apának. Az ilyen típusú családokban az apának nyugalmat kell bíztosítani, hogy ő zavartalnul megnézhesse a focimeccset, vagy elolvashassa a mindennapi újságot. Szerepe csak akkor válik fontossá, ha a gyerekek szabályokat szegnek meg, vagy meg kell büntetni őket csínytevéseikért. Léteznek azonban „mutációk” is - számos esetben az ilyen típusú férfiak rendkívüli nagyapákká válnak akik engedékenyek az unokákkal szemben.
A vasárnapi apa. Ha nem léteznének hétvégék, ünnepek és szabadságok nagy valószínűséggel az ilyen típusú apákat fel sem ismernék gyermekeik. Ők azok akik bűntudattól vezérelve ajándékokkal halmozzák el gyerekeiket, vagy úgy döntenek, hogy közös családi programokat szervezenek egy hétvége erejéig. Számos esetben az ilyen típusú beavatkozások felborítják a rendet, melyet az a személy állított (anya), aki konstans módon foglalkozik a gyerekekkel.
A karizmatikus apa. Még ha nem is rendelkeznek elengendő idővel, egyes apák temérdek áldozatot hoznak, hogy saját gyermekeik szeretét elnyerjék. Sokszor versenyeznek az anyákkal, hogy bebízonyítsák ők is elég szeretetet tudnak nyújtani, mégha kevés időt is töltenek otthon. Ők a tipikus apamodellek, akiket az amerikai filmekben látunk és akik minden este mesét mondanak lefekvés előtt. A karizmatikus apa kitűnő példaként szolgálhat a gyerekek számára, azzal a feltétellel, hogy jótanácsai amelyeket oly szívesen osztogat eredetiek legyenek és nem holmi baráti beszélgetésekből származzanak.
Néhány jótanács az
apáknak
Ha betartjuk gyermeikeinkkel szemben tett igéreteinket, ők meg fogják érteni ha néha nem érünk haza időben, vagy ha pár nap erejéig hiányoznunk kell otthonról mert fontos dolgunk van.
Tartsd be az igéretedet. Ha betartjuk a munkával kapcsolatos elkötelezettségeinket, miért nem vagyunk képesek ezt megtenni a családdal szemben is? Számos esetben könnyebb átlépni a gyerekeknek tett igéreteket, mert úgy gondoljuk azok hanyagolhatóak és bepótolhatóak. Ha váratlanul be kell mennünk a munkahelyre, rögtön azon agyalunk, hogy vajon kire bízhatnánk a gyerekeket, hogy elvigye őket uszodába, vagy a megígért helyekre. Ezért ha igéretet teszünk gyermekeinknek, ők minden hitüket szavainkba fektetik, ezért a csalódás is nagymértékű lesz, ha megszegjük adott szavunkat.
A kevés nem jelzi a fontosság hiányát is. A szakmailag aktív szülők élete túlterhelt, így számos esetben úgy döntenek, hogy a gyerekek nevelését más személyekre bízzák. A szülők megkönnyebülve érzik magukat, hogy nem kell gondot fektessenk a gyerekek nevelésére és úton-útfélen jó irányba igazítsák őket. Ám ezzel nem oldódik meg a probléma. Gyakran egy dícsérő szó az apa részéről, amely a tanulásban való haladásra irányul, igen intenzív megerősítést hordoz magában a gyerek irányába. A gyerekek nevelése nem csupán információk átadását és felügyeletet jelent. Egy közömbös és rideg apát a gyerekek kerülni fognak, úgyanúgy mint ahogyan elvetik majd azon apa tanácsait aki “vizet prédikál és bort iszik.” Nagyon fontos elemet képez a gyerekek nevelésében, hogy megfelelő kommunikáció és együttműködés alakuljon ki a szülők és a gyerekek nevelői között.
Az ugrásszerű
nevelésnek hátrányai vannak. A apai autoritást kulcsfontosságú pillanatokban kell használni,
annak érdekében, hogy a gyerek elsajátítson bizonyos elveket. Az apa az aki
meghatározza a normákat, szabályokat állít fel és fontos szerepet játszik a
gyerekek viselkedésének szabályozásában. Ha nem megfélemlítő
személyekké válnak a gyerekek életében, esélyük van temérdek információt atadni
a jó és rossz, a helyes és helytelen arányokról. Ha az apa más személyekre bízza a gyereknevelést,
megtörténhet, hogy lemarad a gyerek életében bekövetkezett fontos
változásokról. Idővel rájöhet, hogy elmúlasztott olyan dolgokat, amelyeken
szívesen résztvett volna, hogy gyermeke elsajátított kulcselemeket,
amelyekről ő nem is tudott. Hogy helyrehozza
hibáját, megpróbálhat erős érzelmi köteléket kialakítani gyermekével, ám
ennek megszünésekor a gyerek erős érzelmi szakadékot fog átélni.
Egyedi pillanatok. Statisztikai adatok szerint az apa az aki legkevesebb időt tölt a gyerekekkel. Ezért fontos az, hogy azok a pillanatok amelyekben az apák gyerekeikkel fogalkoznak intenzívek legyenek és emlékezetesek. Sok apa miközben gyermekével játszik, sok más dolgot is csinál: telefonál, e-mailt ír, nézi a tévét. A jóérzés elve úgy diktálja, hogy azokban a pillanatokban, mikor gyermekeinkkel foglalkozunk, egyebet ne csináljunk.
Sikeres apa az, aki résztvett gyermeke mindegyik nevelési fázisában.
Léteznek olyan apák akik várnak egy bizonyos időt, mielőtt eldöntik, hogy részt akarnak venni a gyerek neveltetésében. Mások úgy gondolják, hogy nem értenek a kicsi gyerekekhez, tehát inkább megvárják, míg a gyerek betölti az öt évet, hogy megtaníthassák focizni, stb.
Az elmélet szerint az apa jelenléte mindegyik nevelési fázisban nagyon sokat jelent a gyermek számára.

KEDVES ANYUKÁK!! RÖGZITSÉK EZT A KÉPET-EGY 3 ÉVES GYERMEK FORRÁZÁS UTÁNI
KITERJEDT HEGGKÉPZŐDÉSE.EGY EGÉSZ ÉLETEN ÁT
LÁTHATÓ NYOMA EGY PILLANATNYI FIGYELMETLENSÉGNEK-KERÜLJÜK EL !!!!
A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték ugyan a töténelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerüen alkalmazkodniuk kellett a töténelem folyamán kialakult új gzdasági,tárasadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainban is hatalmas léptekkel haladnak előre.
Egy dolog nem változott-a beteg ember akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt.Ez az ember ugyanúgy igényli a segitséget fájdalmaiknak enyhitésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást.Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alaposan megvizsgálják,meghallgssák panaszait.Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig.-és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélytkérő szavak.
Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.
A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre képes.Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyitási határértékei.A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-
1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,
,tekintélyelvüségét a gyógyászatban.Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.
2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klsszikus medicina örökértékü szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analizisekre-
3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak
4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás az orvosokkal szemben mind igényesebb lessz.
5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást-megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.
Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-
1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika,valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre,amelyekben az alkalmazott rendszerek,amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintü ellátást biztositottak a betegeknekA mai ellátási realitások már azt vetitik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat.A beteg aki sorsát bizza ránk,és hisz bennünk nem tekinhető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.
Az első és legfontosabb feladt még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélyteleniteni-hanem megőrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.
2-Vitathatatlan hogy az egészség megörzése mindig egyik legfontosabb törekvése volt az emberiségnek.Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kivánalmai közé tartozott.
Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet idiferens a közvélemény számára.
A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre
odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-
3-A mai orvosi gyakorlatban már elengedhetetlen a csapatmunka,az interklinikus jól szervezett konszultáció,valamint a kollégák munkájának,becsületesen szerzett érdemeiknek az elismerése.
Történelmileg a –medicina hőskorának vége van-az egyedüllét a szakmában ma már bizonytalanságot is rejteget.Az önteltség,a túl nagy biztonsága súlyosabb kórképeknél visszüthet.Nagy elődeink tapasztalata és tanácsa az hogy ezen kritériumok figyelmen kivül hagyásáért már sokan drágán fizettek.
4-A társadalom megbecsülését az orvosnak kell kiérdemelni-
Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.Ez bennünk tudatosult és sokan igy is élünk.De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia , egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak.Az utóbbi időben az volt a pláne hogy ki tud nagyobbat rugni belénk-Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az összes társadalmi nyomorát az egészségügyre ruházták.-Nézzük meg kórházainkat, ,azoknak felszereltségi állapotát a gyógyszerellátást.Csak azutóbbi 2 évben 3ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind mind kiválóan megállja a helyét.

A SZŐRTÜSZŐ BAKTERIÁLIS FERTŐZÉSE,AMI KELLŐ GONDOSSÁGGAL
KEZELENDŐ.OLYKOR SÚLYOS FERTŐZÉS BEHATOLÁSI KAPUJA LEHET.
Dr. Bauer Bela
-LÁZGÖRCS.
A „lázgörcs” és a láz kapcsolata
A lázgörcs – a gyermekkori görcsös állapotok leggyakoribb formája – általában a gyermek betegségének kezdetén, a lázasodási szakaszban lép fel. A 3 hónap és 5 év közötti korosztály 2-4%-át érinti e betegség. A gyermek ilyenkor elveszíti eszméletét, szeme fennakad, az arca ellilulhat, elszürkülhet (mivel a légzőszervi izmok is görcsben vannak). Leggyakrabban 18-24 hónapos kor között fordul elő. Az esetek kb. egyharmadában a lázgörcs ismétlődik, az ismétlődésnek egyéves kor alatt nagyobb a valószínűsége. Fiúgyermekeknél gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál.
Az utóbbi évek vizsgálatai derítették ki, hogy a láz nem oka, csak kísérője a görcsnek. A görcs kialakulásában bizonyos vírusfertőzések és egyéni érzékenység, talán ma még nem ismert genetikai meghatározottság és nem a láz vagy annak mértéke játszik szerepet. A lázgörcs nem okoz agysérülést, és nem növeli az epilepszia kialakulásának kockázatát sem.
Mi a teendő lázgörcs esetén?
A lázgörcs észlelésekor biztosítani kell a gyermek szabad légútjait, és biztonságos helyre kell fektetni, hogy ne sérüljön.A görcs, bármennyire is ijesztő, általában pár perc alatt spontán szűnik.Lázcsillapítás szükséges, de nem lehet agresszív. Az eszméletlen/vagy görcsölő gyermek szájába tilos gyógyszert tenni, mert az a légutakba kerülve fulladást idézhet elő! . Ruházatát célszerű meglazítani, amennyire lehetséges, kitakarni. A és/vagy görcsölő gyermek szájába tilos gyógyszert tenni, mert az a légutakba kerülve fulladást idézhet elő! A gyógyszeres lázcsillapítás kúppal történhet. A testhőmérséklet csökkentésére a gyógyszeres kezelést kiegészíthetjük állott vizes borogatással is. A lázgörcsöt követően minden esetben meg kell vizsgálni a gyermeket.
Megelőzhető-e a lázgörcs Mivel spontán szűnő, jóindulatú állapotról van szó, ami ritkán jelentkezik, megelőző kezelés általában nem szükséges. Lázcsillapítással, mivel nem a láz okozza a betegséget, nem előzhetjük meg a „lázgörcs” kialakulását. Értelmetlen és káros már a hőemelkedés alatt lázcsillapítót adni az egyszer már görcsölt gyermeknek. Ugyanilyen hatástalan, ha folyamatos lázcsillapítást alkalmazunk minden lázas betegség során. A korábban alkalmazott nyugtatót (phenobarbital) tartalmazó kúpok csak akkor előzik meg a görcsöt, ha már jó néhány kúpot megkapott a beteg, ekkorra azonban már olyan mellékhatások jelentkezhetnek, ami miatt ezen kúpok alkalmazása nem javasolható (aluszékonyság, imbolygó járás, stb.).
A lázgörcs az ún. alkalmi görcsök egyik formája a gyermekkorban. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben szervi - agyi - károsodást nem lehet a háttérben kimutatni. Ebbe a csoportba tartoznak még egyébként a mérgek, gyógyszerek által, a különböző hormonális és anyagcserezavarok következtében kialakult görcsök is. A lázas görcsroham ezek közül a leggyakoribb gyermekkorban. Kialakulásában szerepet játszhatnak a lázat okozó bakteriális toxinok vérbe kerülése, szöveti oxigénhiány, keringészavar, a láz miatt kialakuló anyagcsere változások, magas hőmérséklet, és az előbbiek miatt kialakuló agyszövet duzzanat. A lázgörcs leggyakrabban 3 hótól 5 éves korig észlelhető. Nemegyszer családi halmozódás fordul elő. A görcs tipikus esetben 38 °C feletti láznál jelentkezik. Az egyszeri lázgörcsnek nincs következménye, nem okoz maradandó károsodást. Olyan esetekben azonban, amikor a lázgörcs már 38 °C alatt is jelentkezik, gyakran ismétlődik, hosszú ideig tart (extrém, ellátatlan esetben óránál tovább) már okozhat agykárosodást. Ajánlott a kisgyermeket megmutatni gyermek neurológusnak, aki eldönti, hogy az egyszeri lázgörcs után szükséges-e kivizsgálás (labor, szemészet, EEG), ill. ellátja a szülőket megfelelő tanáccsal, ill. görcsoldó (végbélbe adagolható) gyógyszerrel. Ez utóbbi könnyen, biztonságosan és igen eredményesen alkalmazható. Kétségtelen, hogy a lázgörcsös betegeinket többnyire a rendelőben (ahová a szülő rohan be a gyerekkel), vagy otthonában mi gyermekorvosok, ill. az éjszakai ügyelet látja el. Ezután, szükség esetén, de nem mindig, inkább a komplikáltabbnak tűnő esetekben kórházba utaljuk a gyermeket.
AZ ALVÁS ÉS ZAVARAI –MÁSODIK RÉSZ-
Az első kérdés mindig az, hogy a kórházból hazajövet, hol helyezzük el gyermekünk hálóhelyét. Aludjunk-e együtt vele, vagy rögtön külön szobában, a saját ágyában altassuk. Már ebben a kérdésben is nagyon megosztott a szakemberek véleménye. Akad, aki a különalvás mellett teszi le a voksát, mondván, hogy jobb már a kapcsolat legelején kialakítani a szabályokat. Jó, ha az újszülött megszokja, hogy hol lesz az ő helye, és nem szokik át a szülei ágyába, így később nem kell őt visszaszoktatni. Aki ezt az utat választja, annak érdemes ún. bébimonitort beszereznie, hogy hallja, mikor ébred fel a kisbabája, hogy amikor hívja, mellette lehessen. A kölcsönös bizalom kialakításához nagyon fontos, hogy az újszülött érezze: számíthat a szüleire. Én inkább az együttalvás híve vagyok, különösen az első hat hetet (az ún. gyermekágyas időszakot) tekintve. Ilyenkor alakul ki a korai kötődés, amely később is nagy segítség lehet az anya-gyermek kapcsolatban. A legjobb az, ha kis bölcsőben magunk mellé vesszük kisbabánkat, így amikor eljön a szoptatás ideje, nem okoz majd különösebb fáradságot megetetni őt. Az igény szerinti szoptatással nagyon hamar beállhat a megfelelő tej mennyisége, és a fejéssel sem kell majd sokáig bajlódnunk. Nem beszélve arról, hogy a légzésfigyelő használatánál hatékonyabb és költségkímélőbb megoldás a szülők által széndioxiddal telített hálószobában altatni a gyermeket, mert légzése így nem lustul el, így a rettegett bölcsőhalál kockázata is nagymértékben csökken.
Az alvási szokások kialakításánál természetesen számos tényezőt figyelembe kell venni: így a szülők életvitelét is. Előfordulhat, hogy a gyakori felkelések zavarhatják az apukát a pihenésben, így nem tud másnap munkájára koncentrálni. Ilyenkor én az átmeneti különalvást sem tartom feltétlenül rossz megoldásnak. Emlékezzünk csak vissza elődeink "Koma tál" elnevezésű rendszerére. Egyes falusi családoknál talán még ma is szokás, hogy a szülés után az édesanya a gyermekével külön szobában alszik, és a falu asszonyai viszik számára az ennivalót. Az anya dolga hat hétig nem más, mint szoptatni gyermekét, és megerősödni a rá váró megújult életre. Természetesen manapság a férfiak - nagyon helyesen - sokkal nagyobb feladatot kapnak a gyermekgondozás területén is, de ehhez hozzátartozhat, hogy átmenetileg a családfenntartás válik elsődlegessé, ehhez pedig pihenni kell. A párkapcsolatnak sem tesz feltétlenül rosszat, ha megtanuljuk tolerálni egymás megváltozott igényeit, és nem elvárunk egymástól dolgokat, hanem segítünk egymásnak hozzátenni a családi élethez, mindenkinek azt, ami ő hozzá tud, és hozzá szeretne tenni.
Az első hat hét elteltével aztán újra dönthetünk arról, hogy hogyan tovább. Addigra már egy kicsit jobban megszokjuk új szerepünket, megismerjük gyermekünk igényeit, és így talán magabiztosabbak lehetünk döntésünkben. Nagyon fontos, hogy bárhogy is döntsünk, bizonyosodjunk meg róla, hogy az végső soron jót tesz gyermekünknek is. Ne külső nyomásra döntsünk, mondjuk, mert az anyósunk nem nézi jó szemmel, hogy mi még mindig együtt alszunk a kicsivel, vagy mert a szomszéd hidegszívűnek gondol, amiért különszobában altatjuk őt. A döntés mindig legyen a miénk, különben nem leszünk hitelesek, magunk is szorongani fogunk, és ez csak ráerősít gyermekünk érzéseire, és tovább nehezítheti számára az éjszakai pihenést.
Fontos, hogy az esték és a nappalok egyértelműen elkülönüljenek a kisbaba számára is. Ennek érdekében vezessünk be esti rítusokat. Ha lehetséges, mindig ugyanabban az időben, és hasonló körülmények között fürdessük őt. Esténként öltöztessük át hálóruhába (még akkor is, ha ez eleinte nem sokban különbözik a nappalitól). Szellőztessünk jól ki a szobában, és már egész pici korában énekelhetünk neki altatódalokat is. Mindezek természetesen nem az értelmének, hanem inkább az érzelmeinek szólnak, ezzel segítünk neki kialakítani azokat a szokásokat, amihez idővel alkalmazkodni tud.
Fontos tudni, hogy minden gyermek más és más jellemvonással, érzékenységgel születik a világra. Még egy családon belül sincsenek feltétlenül egyforma gyermekek..
Nem ritka az sem, hogy kezdetben jól alvó gyermekek hét-nyolc hónapos korukra nyugtalan alvókká válnak. Ennek hátterében általában a nyolc hónaposok törvényszerűen jelentkező szorongása áll. Ebben az életkorban a gyermek már képes saját magáról, mint különálló lényről "gondolkodni", de még nem sok mindent tud magától elérni, amit szeretne. Megnövekedett szükségletei kielégítéséhez még inkább szüksége van a szülői segítségre. Ezért aztán érthető, hogy pánikba esik, ha anyukája, vagy apukája hirtelen eltűnik a látóköréből. Ezt az érzést leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, amikor valakit műtétre készítenek elő, fent fekszik a műtőasztalon és a sebész orvos egyszer csak se szó, se beszéd kimegy a műtőből, és magára hagyja. Persze előfordulhat, hogy sürgős dolga akad, de, ha legalább szól, hogy hova megy, mit csinál, mikor jön vissza, és addig is ki viseli a gondunkat, biztos mi is nyugodtabban várjuk majd, hogy visszatérjen. Persze ki-ki vérmérséklete szerint. Szerintem így van ez a gyerekeknél is. Éjszaka gyakran érezhetik azt, hogy egyedül maradtak, szüleiket hívják, hogy megnyugtassák őket: ott vannak, és nincsen semmi baj. Sokszor már ennyi is elég, és a gyerek megnyugszik, visszaalszik.
Az éjszaka nem ritkán a nappal történtek leképeződése. Általában a feszült, veszekedésekkel tarkított, bizonytalan légkörre reagálnak gyakori éjszakai felriadással a gyerekek. Előfordulhat az is, hogy az ő kis világához képest ijesztő dolgot tapasztalt, látott a Pici, és ez az élmény riasztja fel álmából szegényt. Nem kell horrorfilmre gondolnunk, csak képzeljük el, hogy milyen lenne nekünk az Ă“riások Földjén, ahol attól kéne rettegnünk, hogy lefolyunk a lefolyón, megiszik minket a kakaós bögre, vagy beszorulunk a saját pólónkba. Ha mindezt valaki végig gondolja, sokkal jobban megértheti gyermekét. Ez nem azt jelenti persze, hogy nem kellenek az ésszerű, emberséges szabályok és korlátok, de azokat mindig a saját gyermekünkre, és a saját családunkra kell igazítanunk.
Végezetül hagy nyugtassak meg mindenkit: minden egészséges lelkű, harmonikus családban nevelkedő gyermek előbb-utóbb végig alussza az éjszakát. Baj csak akkor van, ha akkorra sem alakulnak ki megfelelően az alvási szokásai, mire közösségbe kerül (bölcsi, ovi, iskola), így nem tudja rendesen kialudni magát, ez pedig már viselkedési zavarokhoz vezethet.
Az alvási zavarok rendkivül gyakoriak a gyermekkorban.
A lefekvési rituálét kis tornával,a szokványos mesélés vagy Az alvásról
Kezelése legtöbbször gyógyszeres, sokféle epilepszia elleni gyógyszer áll rendelkezésre.
ADALÉKOK A C.F.R. PALOTA TÖRTÉNETÉHEZ

MINDEN ILYEN BÁNYAVIRÁG EGY FELEJHETETLEN EMBERI SORS EMLÉKE.
A statisztikák szerint az otthoni balesetek 25 %-a a 4 évesnél fiatalabb gyermekek körében fordul elő. A balesetek megelőzése érdekében a legszerencsésebb az lenne, ha folyamatosan szemmel tarthatnánk a picúrokat, de minden másodpercben nem lehetünk mellettük. Néhány apró változtatással „gyermekbiztossá” alakíthajuk lakásunkat, ezzel is óvva a kicsiket. Fontos, hogy ez ne a baba korlátozását jelentse, hanem olyan környezet teremtését, ahol biztonsággal fedezheti fel a világot.
Ahogy növekszik a baba, mindig más-más helyzet válik veszélyessé. Kezdetben még nem tud forogni, de ekkor se hagyjuk egyedül magas helyen (ágy, pelenkázó) hiszen bármikor leeshet. Ha csak egy percre kell lerakni, tegyük inkább a földre.
Figyeljünk, hogy ne kerüljön túl kicsi tárgy a kezébe, mert lenyelheti. Mivel mindent a szájába vesz, ügyeljünk, hogy piszkos tárgyak ne maradjanak elöl.
Ne hagyjuk egyedül, amikor cumisüvegből iszik, vagy darabos ételt eszik, mert könnyen félrenyelhet.
A babakocsiban, etetőszékben, autósülésben mindig kössük be.
Amikor már fel tud mászni a bútorokra, úgy 1 és 1,5 éves kora között (ágy, ülőgarnitúra), de a lejutás még eséssel végződne, ne hagyjuk egyedül abban a szobában, ahol ez megtörténhet. Tanítgassuk szorgalmasan a lemászás fortélyaira: mindig hassal lefelé fordulva próbálkozzon, és reménykedjünk, hogy nagyobb huppanás nélkül átvészeljük ezt a kb. 1 hónapot.
Ha több kisgyerek van együtt, ne hagyjuk őket egyedül, mert kárt tehetnek egymásban.
A szobában:
A konyhában:
A fürdőszobában:
A szabadban:
Utazásnál:
1. ne feledkezzünk meg a gyermekülésről
2. gyerekzárral védjük az ajtót, ablakot, nehogy kinyissa, kihajoljon, kilógassa a kezét
3. ne hagyjuk egyedül az autóban, különösen a tűző napon
SZÜLETÉSKOR
A látás funkciója létezik de még nem teljesedett ki.
A fényérzékenység az újszülöttnél jelen van – ami megállapítható a fénybehetásokra – fotomotor reflex. A fényhatásra bekövetkező – pislogás, vagy az erős fényhatásra bekövetkező szembezárás.
Látási reflex észlelése egy diszkrét fényforrás hatására.
AZ ELSŐ HÓNAPBAN
A fixáló reflex fénystimulálásra.
1-2 HÓNAPOS KORBAN
Megjelenik a – követési reflex – általában egy olyan tárgyra ami mozog.
2-3 HÓNAPOS KORBAN
Mindkét szem elmozdul konjugált mozgással az elmozduló tárgy irányába.
4-5 HÓNAPOS KORBAN
A konjugáló reflex állandó jelenléte.
A látás és egy tárgy megragadása állandóváválik,és koordonáltan folyik le.
A fixáló, követő és convergáló reflex bizonyitják a binoculáris látás kifejlődését 6 hónapos korra.
A mély látás kb 6 hónapos korban jelenik meg.
Az intermittáló strabizmus,ami a kifejezője egy enyhe inkordinációnak élettaninak tekinthető 3-4 hónapig.
Mindennemü strabizmus,kancsalság ami állandó jellegü 4 hónap előtt kórosnak számit. A kancsalság időszakos megjelenése is kezelést igényel.
ELLENTMONDÁSOK A TEHÉNTEJRŐL
Nem minden gyermeknek adatott meg az a lehetőség hogy anyatejjel legyen táplálva.Az anytejes táplálás a jól ismert előnyein kivül egy – örömélmény a babának, egy olyan kapcsolat kezdete az anya és gyermeke között ami mindkettőjűket egész életükön át végigkiséri. Azt mondta tanitó mesterem Prof.Dr.Szentkirályi István hogy a természetesen táplált csecsemő életének első 3-4 hónapjában már megnyerte életének első nagy csatáját.
Soha nem tudtam megérteni és elfogadni azon anyukáknak azt a döntését hogy lemondjanak a szoptatásról-kissé kegyetlennek igazságtalannak tartottam a saját gyermekével szemben. Olyan érzésem van hogy ilyenkor, valaki kiállt az élet egyik legszebb felelősségét viselők sorából.
Pályám kezdetén nagy volt a száma a szoptató anyukáknak. Ha valakinek nem adatott meg ez a lehetőség,főként falusi környezetben az sem keseredett el,mert ott volt a jó minőségü,egészséges állattól származó tehéntej ami megfelelően higítva és gazdagitva ugyanolyan jól megállta a helyét a csecsemőtáplálásban,az erős szép gyermekek fejlődését illetően.A mi generációnk tehéntejen nevelkedett,anyáink nem is láttak tejport.
A köztudatban első helyen állt az anyatej másodikon pedig a tehéntej. Ez igy volt megírva minden gyermekgyógyászati szakkönyvben.
A világ megváltozott,más életritmusok,erkölcsi értékek,családi harmóniák vagy disharmóniák,az urbanizáció az összes átkával, az anyák munkahelyekre kényszerültek-a tudományos életben újabb és ujjabb betegségeket közöltek a szaklapokban/amik vagy reálisak vagy tulzottak voltak. Ehhez társultak az egyes anyukák kényelmi szempontjai is. Lassan kimutatható lett százalék arány számottevő csökkenése a természetesen táplált csecsemőknél.
A tejporkészitmények amiket kiváló minőségü tehéntejből készitettek,szinte forradalmositották a csecsemőtáplálást. Majdnem kivétel nélkül minden gyermekgyógyászt megörvendeztetett 3-4 évtízeden át megbizható tápszer volt úgy a készitmények adaptációs formáit tekintve a különböző megbetegedések, valamint a normális fejlődésü gyermek igényeinek megfelelően.
A tehéntej allergia valamint a tejcukorra való érzékenység már régen ismert jól körülhatárolt betegségek voltak,amik aránylag ritkán fordultak elő, és a tehéntej időleges vagy véleges kizárásával a gyermek problémája megoldódott.
A manapság a legnagyobb megdöbbenésemre sokan teljsen indokolatlanul megtiltják a tehéntej használatát a csecsemő táplálásban. Az orvosi rendelőben ahol dolgozok egyre több anyuka gyanakodva és furcsán néz rám amikor a kényszer a mesterséges táplálásra kötelez, egy jó minőségü,egészséges állattól származó tehéntejjel.Kérdésemre hogy miért ez a visszafogottság a válasz az volt hogy egyes kollégáim eltiltották a gyermektől a tehéntej mindennemü használatát.Ennek hallatára gondoltam magamban-fitalság, bolondság. De a történet úgy folytatódott, hogy egy vasárnap délelőtt arra lettem figyelmes hogy az egyik T.V.főműsorában egy neves Budapesti Klinika vezető profeszora szintén azt nyilatkozta hogy az 1 éven aluli gyermek táplálásából ki kell tiltani a tehéntej használalatát. Ennek hallatára aztán már rángatózni kezdtem - és mindent végiggondoltam és feltettem magamban a kérdést – amióta létezik az orvostudomány senki nem ellenezte a tehéntejes táplálást csak nagyon jól körülhatárolt betegségeknél. A vezérelv az volt és ezt mondhatom nyugodt lelkiismerettel hogy egy éves korig a gyermek alaptápláléka a tej-vagy egy minőségileg szigoruan ellenörzött tejporkészitmény vagy egy gondozott, egészséges állattól,származó tehéntej.Meg aztán gondoljunk csak arra hogy a teremtés koronája akkor milyen indokkal teremtette a tehenet.-Vajjon a –jól jövedelmező tejporiparnak??-Hány és hány technologiai visszaélést irtak le az utóbbi időben a tejporgyártás kapcsán-.A véleményem az hogy a –rizikó faktor-magas lehet a tejpor esetében is.
MURPHY szerint ami elromolhat az el is romlik. Felteszem a kérdést vajjon a pánikkeltő MELANINON kívül, nem kerülhet-e más káros anyag is a tejporba.
Milyen okok húzódnak meg a tehéntej ilyen mértékü céltudatos elmarasztalása mögött./pl- a kiméletlen piaci versenyben az illetékes résztvevők gondolnak az esetleges gyártási hibákra.??
Ha adott esetben megjelennek a tehéntejallergia vagy tejcukor intolerancia tünetei akkor azt az orvosnak értékelni és kezelni kell.De semmikép ne tiltsuk el az emberiség történelmének egy fontos biológiai kellékét,csupán a szakmai modrenizmus sokszor kétes értékü elméleteire támaszkodva.
KEDVES ANYUKÁK! Gondolják át jól az ilyen jellegű tanácsokat és a döntés előtt kérjék még ki a tapasztalt nagymamák esetleg dédnagymamák tanácsát is, és kérdezzék meg őket hogy mi éltette őket 2-3 éves korukig,de mindenek előtt egy kompetens gyermekorvos véleményét is.
Égéses, forrázásos balesetek főként a háztartásban fordulnak elő, közülük gyermekkorban az utóbbi a gyakoribb. Súlyosságuk változó, az enyhébbtől az életveszélyesig. Sok közülük elkerülhető lenne odafigyeléssel, a biztonságos környezet megteremtésével.
Legfontosabb a megelőzés!
A gyermekek és az idősebbek gyakrabban szenvednek égési sérüléseket. A gyerekek veszélyérzete kisebb, és ők ügyetlenebbek is, mint a felnőttek. A háztartásokban gyakoribb a forrázás. A kisgyermek megpróbálja nyújtózva elérni az asztalon, pulton lévő forró italt, véletlenül magára önti, vagy forró kamillás inhalálás közben ráborul a kamillatea. Az is előfordulhat, hogy túl közel hajol és belélegzi a forró gőzt, így akár a légutakban is kialakulhat égési sérülés. Az sem ritka, hogy a forró levessel siető anyuka kicsinyében megbotlik és ráönti, de a gyerekek által elérhető forróvízcsap is okozhat súlyos forrázást.
Az égési sérülések fő veszélyforrásai a gázfőző lapja, a grillező mellett hagyott forró
fémeszközök, de ebbe a kategóriába sorolható a vasaló is. Az olajsütők
forró olaja nagyon súlyos égési sérüléseket
okoz. Sajnos nem egy eset ismert, amikor a napon felejtett csecsemő
szenvedett súlyos égési sérülését! Ezek mellett nem ritkák az elektromosság és a vegyszerek okozta
bőrsérülések sem.
A gyermekeket
ért égési sérüléseknek is négy fokozatuk van, ezek
ellátása nem tér el egy felnőtt kezelésétől, néhány dolgot azonban
szem előtt kell tartanunk!.
A gyerekek testfelülete abszolút mértékben jóval kisebb a
felnőttekénél, így ugyanaz a forró folyadék mennyiség nagyobb területet
károsít. A kis test és az arányaiban nagyobb testfelület miatt nagyobb
lehet a folyadékveszteség és a hideg vizes hűtéssel is óvatosan kell
bánnunk!
Akadályozzuk meg a további égést, óvatosan távolítsuk el a forró ruhadarabokat, de a bőrbe beleégett ruhákat nem szabad erőszakkal levenni; hűtsük az égés helyét folyó, hűvös csapvízzel legalább 20 percig; ha elérhető, használjunk égési kötszert;fedjük a sérülést fedő kötéssel. A gyógyszertárakban kapható olyan égési kötszer (nem szabad összetéveszteni az enyhe napégésre ajánlott, reklámozott habokkal, krémekkel, spray-kel), amely együttesen ellátja a hűtés, fertőtlenítés és kötözés funkcióját.
Otthon kezelhető azon égés és forrázás, amely elsőfokú, és a gyermek tenyerénél nem nagyobb, másodfokú, de csupán néhány kisebb hólyag jelentkezett. Orvosi kezelést igényel, ha az első- vagy másodfokú égés az előbbieknél nagyobb. Hívjunk mentőt, ha az égés harmad- vagy negyedfokú, a testfelület 10%-át meghaladó másodfokú, az arcot, nyakat, nemi szervet érte, illetve ha leállt a gyermek légzése, vagy nehezen veszi a levegőt.
Az amerikai pszichiáterek egyre inkább hivatalosan is elismerik az internetfüggőséget mint mentális rendellenességet. Különös figyelemmel fordul a szakma a kisgyerekes anyák menekülésszerű internetezése felé.
A Stanford-egyetem nemrégiben készült felmérése szerint az internethasználók 14 százaléka nem tud tőle elszakadni pár napra sem, 9 százalék megpróbálja eltitkolni szerettei elől, ha csak „lényegtelen” időtöltés céljából ül a gép elé, 8 százalék pedig beismeri, hogy a problémái elől menekül, amikor internetezik.
Eddig jobbára a társas kapcsolataikban nehézségekkel szembesülő, kamaszkorban levő fiúknál tapasztalták, hogy napi több órát is eltöltenek internetes játékokat játszva vagy csevegve. Új csoportja a netfüggőknek a kisgyermekes anyáké.
Sok fiatal anya érzi úgy, hogy miközben otthon van a kisbabájával, teljesen elszigetelődik mind a családjától, sokáig dolgozó férjétől, mind pedig a korábbi életétől, barátaitól. Ilyenkor a legtöbben az online közösségekben találják meg az áhított elfoglaltságot. A chatszobákban és a szimulált Second Life-közösségekben már nem a szoptatásról és a kicsi súlygyarapodásáról beszélnek. És ami már kórosnak számít – nemegyszer napi 8 órán át.
A netfüggők érvelése általában azzal kezdődik, hogy a hiányról beszélnek. Azt keresik tehát, mi az az életükben keletkezett érzelmi, spirituális, fizikai űr, amelyet megpróbálnak betölteni.
A legtöbb fiatal anya számára ez az űr az elszigetelődés, mind a kézzel fogható, azaz, hogy otthon kell lenniük egy követelőző újszülöttel egyedül, mind a mentális űr, amikor a gyermekgondozás ismeretlen vizeire kell evezniük.
Ha csupán a menekülés volna az ok, miért nem választják a TV-t vagy olvasnak, merül fel a kérdés. Egy felmérés szerint azért, mert a fiatal anyák számára a menekülésnél többről van itt szó, kapcsolatot keresnek, és ami még ennél is fontosabb, az önkifejezés módjait.
Azzal még nem volna semmi gond, ha valaki különféle szerepek mögé bújik egy időre, a probléma ott kezdődik, amikor az illető elhanyagolja a valós életben betöltött szerepét. Az internet után a valóságos élet sokszor improduktívnak tűnhet, lassabban intézhetők a dolgok.
A kiút első lépése, hogy azonosítsuk a problémát, és jegyezzük fel egy héten át, hányszor megyünk fel az internetre. Majd mérjük fel, minek a rovására történik mindez, az alváséra, a családdal töltött időére, a munkáéra? Azt is jegyezzük, fel, mi volt az a közvetlen ok, ami kiváltotta, hogy a gép elé üljünk, és keressünk alternatív megoldásokat, egy könyv, egy séta sokat segíthet például a feszültség ellen.
A kisebb programok tudatos tervezésével, barátok felkeresésével szintén elterelhető a figyelem arról, hogy kinyissuk a laptopot. Fontos, hogy ha úgy érezzük, semmi sem válik be, forduljunk szakemberhez.
Dr. Bauer Bela
-AZ ASZTMA
Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erosen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdonket.
Elofordulása
Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte. Az utóbbi időkig elöfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsosorban a fejlett nyugati országokban gyakori; az egyes országok között nagy különbségek észlelhetoek, 0,5-tol 10 % ig. Az elofordulási gyakoriság valószinuleg összefügg a nyugati életvitellel.
Kórélettana
Az asztma pontos okát még mindig nem ismerjük. Örökletes hajlamnak biztosan van szerepe. Ismerünk már számos "asztma gént".
A légutak (hörgok) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a jelenleg ismert legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévo fehérvérsejtek (elsosorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tartós gyulladás a hörgok falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszútávon E folyamat során az asztmára jellegzetes idoleges hörgoszukület fokozatosan tartós, maradandó szukületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínuleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgok, különbözo hatásokra (pl.:allergének, hideg levego, cigarettafüst, vírus) gyors beszüküléssel reagálnak.
Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszukülnek. A szukületet a légutakat (hörgoket) bélelő nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgok falában lévo simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szukülete elsosorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor no a mellkasban a nyomás és a beszukült kislégutak jóval elobb elzáródnak. E miatt a tüdoben több levego marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet. Eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.
Tünetei
Sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés, a mellkas felfújt állapota (hyperinflatio), a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás). Súlyos roham esetén elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség, mely néha, akár halálhoz is vezethet. Tünetek már kisgyermekkorban jelentkezhetnek. Leggyakrabban 3 éves kor után, de bármely életkorban kialakulhat asztma. A tünetek jelentkezhetnek rövid légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor légúti fertozéstol kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.
Kezelése
Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg gyógykészítményes kezelés mellett tünetmentes, vagy csak minimális tünetei vannak.
Az allergiás asztmásoknál fontos az allergiát kiváltó anyagok kerülése, eltávolítása a beteg környezetébol. Ez háziállatok estében mint, macska, kutya viszonylag egyszeru, de háziporatka vagy méginkább füvek, fák virágpora esetében sokkal nehezebb, gyakran lehetetlen. A dohányfüst bizonyítottan káros, ezért mind az aktív és a passzív dohányzás kerülendo.
A gyógykészítményekkel való kezelés fejlodése az elmúlt évtizedekben jelentos javulást hozott az asztmás betegek tömegeinek életében. Az asztma kezelésében használt szereket alapvetoen két csoportba szokás sorolni:
1. Hörgtágítók vagy rohamoldó szerek
2. Gyulladáscsökkento szerek
A rendszeres sportolás kedvezoen hat az asztmára. A magashegyi levego, bizonyos barlangok klímája szintén kedvezoen befolyásolja az asztmát. Egyes esetekben a pszichoszociális problémák megoldására környezetünkbol származó kockázatot nem tudjuk kiiktatni, ezért rendkívül elonyös, ha folyamatosan karban tartjuk a természetes védekezo mechanizmusunkat - az immunrendszerünket. Erre nagyszeru gyógynövény alapú készítmények vannak forgalomban.
Az iskolás gyremek személyiségzavarai előidézésében fenntartásában,súlyosbitásában adott eseteben az iskolai környezeti ártalom forrása eredhet ,az alábbi okokból.-
Az általános oktatási rendszerből-a beiskolázott életkor nem megfelelő meghatározásából.Az oktatási formából és tartalmából.Az ezzel egybefüggő szabad idő milyenségéből.-a téli és nyári vakáció nem helyesmegyzabásából.
A helyi iskolai obiectiv körülményektől-A kevés pszichológiailag nem megfelelő képzésü pedagógus létszámból.A túlzsufolt tantarmekből.A délelőtt és délután váltakozó oktatási rendszerből.A koedukációs osztályok nem megfelelő vezetéséből stb-A túlzott iskolai elfoglaltságból,a kevés szabadidőből,a túlzott házifeladatok adásából,a hétvégi-/szombat,vasárnap pihenő idő nem biztositásából.
Egyes pedagógusok nem megfelelő személyiségéből,nem megfelelő szakmai tudásából.Ezen belül nem megfelelő tanitói-nevelői módszeriből.A tanitás közben a fenyités nem megfelelő módszereinek használatából,a megalázó megszégyenitésből,esetleg verésből.
Az osztálytásak nem megfelelő viselkedéséből/verekedés, csúfolódás, dúrvaság/ Koedukációs osztályokban a különböző nemüek egymás iránti nem megfelelő magatartásból.Különösen felső osztályokban a pubertás életszakaszában az osztálytársak nem példamutatásából.
Az iskolai foglalkozással,tanulással szemben nem megfelelő szülői gyermeknevelői állásfoglalásból.
Az adott gyermek tehetségéhez képest túlzott követelmény,,túlzott rendüség megkivánásából.Sok mellékfoglalkozás/idegen nyelvek,zene,spotversenyek,tánc,szinpadi szereplés stb/megköveteléséből.
Nem megfelelő magatartás az átmeneti rosszabb jegyek szerzése esetén/esetleg súlyos verések,büntetések,a tanulással túlterhelés következtében-szórakozás,gyermektársakkal való játszás eltiltásából stb.
Az iskolaváltoztatásból-Vidéki,kissebb követelményeket támasztó,nagyobb követelményeket igénylő iskolába kerülésből,
Külön kiemelendő az általános iskola I és V-a gimnáziun I és IV
Osztályainak körülményei.Az általános iskola I-ső osztályának nehézségei kézenfekvőek.Az általános iskola V-dik osztályában kap a gyermek több tanárt és más osztályfőnököt,és nehezen tudja érzelmi kapcsolatait a pedagógusokkal szemben kialakitani.
A gimnázium IV osztályában –azért,mert életkoruknál fogva rendszerint ekkor vannak a pubertás életszak csúcsán.A VIII-dik ossztály pedig az érett ségivel járó megterhelések,pályaválasztási problémák,ugyanakkor a poszt –pubertás utáni állapotban teljes erővel jelentkező nemiségi problémák egybeeső terhelése adja az ártalom lehetőségét.
Dr. Bauer Bela
A keletkező kis seb önmagában nem komolyabb sérülés, de a támadó rovar mérgének vagy kórokozok behatolásának lehet a helye. Abban az esetben ha a gyermek általános állapota a csipés után romlik-egyes lágyrészek megdagadnak,eszméletzavar,nehézlégzás,fulladás vagy bármilyen más tünetet /ami nem helyi vonatkozásu/észlelünk azonnal a kórházba kell vinni a gyermeket
Az embert is megtámadó, hazánkban élő rovarok kettős, fogószerű szájukkal marják meg, vagy potrohuk fullánkjával, illetve tőrszerű, szúró-szívó szájszervükkel szúrják meg az embert..
A rovaroktól származó csipések, marások fajtái:
- marás, méreganyag nélkül. Így már a futrinka, a csibor és annak lárvája.
- marás, méreggel. A pókok és a százlábúak a harapófogaikkal átvezetett méreggel teszik fájdalmassá a marásukat. szúrás, méreggel. A méhek és darazsak komoly veszélyt jelenthetnek az emberre. A méhek háromágú fullánkja végén visszahajló horgok vannak, ezért visszahúzásakor beleszakadnak a bőrbe. A fullánkban méregcsatorna található, azon kersztül ürül a valamelyest a csörgőkígyó mérgéhez hasonló, krotoxint tartalmazó méhméreg a sebbe. Kb 500 csípés az arra nem érzékenyeknél is halált okoz. Hasonló a darázs csípése, de ez esetben a fullánk nem szakad bele a sebbe. A lódarázs csípései halált is okozhatnak, különösen az arra érzékeny egyéneknél. Erős fájdalmat okozhatnak a rablópoloskák.
- vérszívás. A bökőlégy fájdalmas sebet ejt a bőrön melyből vér szivárog hosszabb időn keresztül. Gennyesztő kórokozókat és akár lépfenét is terjesztenek. A böglyök csak ritkán szívnak embervért. A leggyakrabban a szúnyogokkal gyűlik meg a bajunk. Valamennyi szúnyogfajra jellemző a vérszívás, de csak a nőstények táplálkoznak vérrel, a hímek növényi nedvekkel élnek. Ellenük szúnyogriasztó, szúnyogpusztító szereket használhatunk.
A mérges szúrást, marást helyi fájdalom, bőrpír és duzzanat kíséri. Alkalmanként létrejöhet távoli duzzanat is, sőt több csípés vagy túlérzékenység esetén bekövetkezhet hányás, hasmenés, izzadás, görcsök. Kezelésére általában elegendő a tüneti kezelés, melyhez használható fertőtlenítőszer, összehúzó szer, oxidálószer.
A méreg utólag már nem közömbösíthető, de hideg borogatás, hintőpor, kloroformos bedörzsölés enyhíti a fájdalmat. Napjainkban már kapható kifejezetten e célra kikísérletezett gyógyhatású készítmény is..
A családi élet zavarainak előnytelen hatása a gyermek fejlődéséremár túlhangsúlyozottnak tünik.A legtöbb elhagyott gyermek sorsáért a házasságot nem kötött ún.leányanyát teszik felelőssé,pedig őt már legtöbbször már elhagyta a gyermek apja,tehát az elhagyásban mindkét szülő vétkes.
Ez természetesen nem menti a leányanya felelősségét,éppúgy,mint élethelyzetének átérezhető nehézsége,szégyene,vagy azon vágya sem,,hogy új életet kezdhessen.Az ilyen anyák jó része meg is tartaná gyermekét,ha kellő és jóindulatu felvilágositást kapna,mellőzve a moralizálást,ami csak fokozhatná bűntudatát.A jó psychológiai klima az anyát érettebb állásfoglalásra késztethetné,akár gyermekének felnevelését,akár mások általi örökbefogadásának előkészitését illetően.
A midenkori társadalom előnyösebb helyzetet biztosit,a házasságon kivül született gyermekeknek e téren-az állami gondozásba vétellel.-
A gyermekanyák gyakran csupán gyenge és felületes társas kapcsolatokat létesithetnek,egyedül érzik megukat,igy valójában egy szerethető lényre vágyva akarják a terhességet és a gyermeket.Többek szerint e fiatalok átlagos intellektusuk mellet nem kellően érzik az illendőség határait,impulzivek,kiszámithatatlan reactiókra hajlanak,jelentős részüknél csökkent csökkent érzelmi és affectiv fejlettségüek.
Házasságon kivül született gyermekek vizsgálatai kiemelik,hogy az apák közül alig tötődik némelyik természetes sarjával.215 eset közül csupán egynél találtakmegfelelő apa-gyermek érzelmi kapcsolatot.de az anyák fele sem törődik gyermekével,hanem elhagyja,,többnyire még a 6. életéve előtt.Később annak 8-1o éves korában egyes anyák újból közeledni próbálnak gyermekükhöz,de a 215 anya közül csupán 12 % nevelte fel szülöttét 15 életévig.A gyermekek mintegy harmada vagy egynegyede marad meg azonos családi kötelékben,mig a többségük három-négy izben és helyet változtat,mielőtt végleg otthonra talál.
Az ilyen gyermekek nemcsak az apa hiánya miatt élnek előnytelen családi körben,hanem az illegitim helyzet az anyára még külön terhet ró-az anya a bizonytalanság miatt többnyire szorongó,de az élet valós nehézségei vagy a környezet előitéletei is arra késztetik,hogy fokozott,szinte egyedül birtokló szeretettel forduljon gyermeke felé.
A gyermekben is érzelmi düh dúlhat,társai mint-fattyút-kirekeszhetik maguk közül,érzi helyzete hátrányosságát,igy anyja felé durva ellenségességgel fordulhat,mig ismeretlen apját eszményitve túlbecsülheti.
Az anyák jelentős része nem hadja el gyermekét,látogatja az otthonban is,meg-megajándékozza,igérgeti,hogy rövidesen magához veszi,végül mégis otthagyja az állam gondozásában,amikor már az örökbeadás idején túljutottak.Ezek az ún.késői elhagyások az anya és a gyermek sorsát egyaránt megnehezitik.
A felnőtt korban ezekben a gyermekekben nagy a szeretetigény, de partnerválasztásaikban nem sikeresek, kritikusak, túlkövetelőek, féltékenyek.
Soraikban elég gyakori a reaktiv deprsszió,nemi életük a túl gátlásosság vagy gátlástalanság felé hajlik.
Egész életükben a szeretethiány hegeit hordják magukon-az átlagosnál jóval több házasságon kivüli gyermek származik tőlük.
Iskoláskoromban találkoztam érzékelhetően a vérmérséklet megnyilvánulásaival,és csupán annyit rögzitettem hogy egyesek lobbanékonyabbak voltak,mindig ők ütöttek először/szangvinilus/-mások elmélkedők,álmodozók voltak és ők kapták a pofonokat és rugásokat/melankólikusak/-mások hangosak voltak-nagydumások általában jól evő alacsonyabb-köpcös- alkat/kolerikus/ismét mások tojtak rá mindenre-akár esett akár fújt/flegmatikusa.Mint gyakorló gyermekorvos jobban kezdtem figyelni a gyermekek-vérmérsékletére és néhány gondolattal kiegésziteni ezt a létező jelenséget.
A vérmérséklet-típusokhoz fontos embertani megfigyelések kötődnek, melyeket az orvoslásban és a pedagógiában is gyümölcsöztethetünk. Olyan alkati sajátosságok lelki kifejeződésének kell tekintenünk ezeket, melyek esélyt vagy veszélyt jelentenek az illető személyiségének kibontakoztatásához. Esélyt, amennyiben az ember uralkodó vérmérséklete által megszabott különleges adottságával képes bölcsen élni, veszélyt, ha olyan egyoldalúvá válik általa, hogy lelki alkatának rabja lesz, és így a társadalmi életben hajótörést szenved. Mivel gyermekkorban az alkati sajátosságok bizonyos fokig még változékonyak, egy olyan rendkívül hálás terület áll rendelkezésünkre, ahol pedagógiai eszközökkel terápiás hatásokat érhetünk el. Az a célunk, hogy az ÉNt egyre fogékonyabbá tegyük önmaga iránt, és harmonizáljuk az egyoldalú hajlamokat.
Hogyan jön létre a vérmérséklet? Az emberi szervezetben három halmazállapot működik: a szilárd, a cseppfolyós és a légnemű, a meleggel, mint negyedik elemmel együtt. Ezek keveredése, eloszlása jelentős befolyást gyakorol egészében az életre, tehát az egészségre és az érzelemvilágra is. HA alkatilag pl. a szilárd sajátosságok kerülnek túlsúlyba, az illető nagyrészt nehézkes és örömtelen lesz. Ám ha a test légnemű alkotóelemei az élénkebbek, akkor derű és jókedv jellemzi. A helyes táplálkozással való foglalkozás, mint egészséges életmódra nevelés, a pedagógia és az orvoslás sajátos határterülete - kiváló terep lehet ezen testalkotó elemek helyes keverésére, amely által íly módon is a harmonikus személyiség kialakítását segíthetjük elő.
Most nézzük a vérmérsékleteket!
A kolerikusban a hő elem kerül túlsúlyba, ez könnyen fölgyülemlik benne, és ezáltal úgy tűnik, mintha mindig egy kicsit nyomás alatt lenne. Történelmi prototípusa Napóleon. Zömök, határozott, dinamikus, könnyen lelkesedik, igazságszerető, céltudatos, de ha ez visszájára fordul, makacs lesz, nincs tekintettel másokra, tombol, csapkod.
A levegő elem jellemzi a szangvinikust. Karcsú, könnyű, finom csontfelépítésű. Nyitott, minden iránt érdeklődik, befogadó, nem haragtartó, barátkozó. Örökmozgó, de könnyen túlpörgeti magát. Izgalmas, szókimondó, szórakoztató. Akkor válhat veszélyessé, ha kedvező tulajdonságai felszínességbe csapnak át, és "minden lében kanál" lesz.
A flegmatikusok között találjuk az ideális anyákat és tanárokat. Az emberi közösségek nem léteznének az ő türelmük, állhatatosságuk, kiegyensúlyozottságuk nélkül. A nyugalom azonban unalommá, a szokásszeretetté, pedantériává válhat. A flegmatikus arányos, harmónikus testalkatú, mindaddig, amíg az ételek iránti vonzódása folytán ki nem gömbölyödik. Negatív tulajdonságai miatt a köznyelv halvérűnek nevezi.
A melankolikus fiatalként úgy érzi, gyakran nem értik meg és nem ismerik el, szenved az érzéketlen környezetben. Felnőttkorban mélyreható gondolkodása és együttérző képessége kerül előtérbe. A melankólia akkor lehet veszélyes, ha mindent magára vonatkoztat, és előtérbe kerül az önsajnálat, az akadékoskodó kritizálási mánia, vagy ha igazságérzete irigykedő összehasonlításba fordul. Alkatilag többnyire karcsú, magas növésűek, ami gyakran társul általános kötőszöveti gyengeséggel, mely még kifejezettebbé teszi azt a benyomást, hogy "lógatják az orrukat".
A temperamentumokkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja a harmonizálás, tehát az Én-tevékenység erősítése kell legyen. A gyermeknek lehetőséget kell nyújtanunk arra, hogy megtanulhasson vérmérsékletével bánni, hogy azon Én-je irányításával uralkodni tudjon. Az egyoldalú temperamentum harmonizálása sohasem uniformizálást jelent, sokkal inkább a vele valótudatos bánásmód elsajátítását kell alatta érteni.
Összefoglalva: melankolikusan kellene gondolkodni, a szemlélődést flegmatikusan kellene gyakorolni, az élet szépségei iránt a szangvinikus nyitottság felelne meg, a tetterő pedig kolerikus módon működhetne igazán gyümölcsözően. Mindezekhez az alapot egy emberre méretezett táplálkozással teremthetjük meg
Sajnos egyre több gyereknek rossz a tartása és sokuk szenved gerincelváltozásoktól is. Az szakorvosok gyakran észlelik már iskolás-, sőt óvodáskorban is a gerincelváltozásokat.
A gerincelváltozások következő fajait különböztetjük meg:
Lapos hátról beszélünk, amikor az élettani görbületek elsimulnak. A gerinc elveszti normális, S alakú görbületébol eredo rugószeru funkcióját, mellyel tompítja a ráható hirtelen erőbehatásokat (például ugráskor, futáskor), és kivédi a gerinc károsodását.
Ennek ellenkezoje a fokozottabb görbület kialakulása. Lehet a háti és az ágyéki szakaszon egyaránt, vagy csak a háton - ez a domború hát, vagy csak az ágyékon - ez a nyerges hát.
Ezektől a viszonylag „jóindulatú” - tornával, úszással általában javítható - tartási rendellenségektol el kell különíteni a serdülokorban észlelheto kóros gerincgörbületet. Ez a gerinc háti szakaszán figyelheto meg, de az ágyéki gerincszakaszra is kiterjedhet. Az elváltozást serdülőkori görbehátnak vagy - elso leírója után - Scheuermann-betegségnek nevezik. Régebben tanoncbetegségnek is hívták, mert főleg nehéz fizikai munkát végző fiatalokon észlelték az elváltozást. Azonban nemcsak fizikai megterhelés, hanem örökletes tényezok is befolyásolják kialakulását, így igen elterjedt gerincbetegség. Egyes szerzok szerint a lakosság 4-6 százalékát érinti, mások 25-30 százalékról számolnak be.
A betegség három stádiuma:
I. 10 éven aluliaknál rossz tartással kezdődik, nagyrészt fájdalommentesen.
II. 12-17 éves kor között zajlik le. Az érintettek általában fáradtságérzésrol panaszkodnak. Ez a napi megterhelés folyamán délutánra fokozódik. Bizonytalan fájdalmak is jelentkeznek már ilyenkor, leggyakrabban a lapockák közötti területen, illetve a keresztcsont táján. A fokozott görbületü háti szakasznak bekövetkezhet az elmerevedése. A röntgenfelvételen jól látható, hogy az ezen a területen lévo csigolyák alakja megváltozik, előrefelé megnyúlnak, elülső részük elkeskenyedik.
III. Ez a stádium a 18. életév táján alakul ki. A növekedés befejezodése idején jut a beteg ebbe a stádiumba, amely végigkíséri egész élete folyamán. A harmadik stádiumban jelentkeznek a gerincpanaszok. A háti izomzat kifejezett fájdalma mellett elofordul, hogy a nyakizom szélén vagy a lapockák között érez a beteg fájdalmat. A panaszok nagyobb testi megeröltetés után fokozódnak, de gyakran ülő foglalkozásnál is előfordul. Nyaki, válltáji, akár isiászos (azaz alsó végtagba sugárzó) fájdalommal is jelentkezhet.
KEZELÉS:
A betegség kezdetén az elso stádiumban, amikor csak a gyermek rossz tartása a fő panasz, elégséges lehet a deformitás fokozódásának megakadályozása, illetve csökkentése gyógytorna és sport (úszás, kosárlabda) segítségével.
Ez a betegség második szakaszában önmagában már nem elég. Ilyenkor szükség van a fájdalom megszüntetésére, a merev izomzat fellazítására. Gyógytorna mellett a manuálterápia is fontos lehet. Kezelni kell a csigolyákat - javítani a mozgásukat -, és az izmok lazítása is rendkívül jó hatású. Scheuermann-betegségnél (körülbelül 20 százalékban) a gerinc oldalirányú görbületét is észlelhetjük a háti szakaszon. Ilyenkor fontos megvizsgálni a fejízületeket, ugyanis ezen ízületek mozgásbeszukülése kihat az egyensúlyszerv muködésére is.
Nagyon fontos, hogy minden gerincdeformitásban szenvedő gyermeknél elvégezzük a vizsgálatot, mely után a blokkolt - tehát csökkent mozgású - ízületek bemozgatásával elejét vehetjük a súlyosabb elváltozások kialakulásának, illetve csökkenthetjük a már meglévo deformitásokat.
Súlyosabb esetekben - akárcsak a gerincferdülés kezelésében is - szükség lehet fűző viselésére. A legmodernebb fűzők egyedi gipszmintavétel alapján készülnek. A fűző állítható, így a görbület nagysága fokozatosan csökkenthető és követi a növekedést is. Éppen ezért igen rövid idő alatt látványos javulás érhető el. A fűző viselése diszkrét, akár egy pólóval is eltakarható. Általános mozgásokat nem korlátoz, sőt bizonyos hobbisportok a fűző viselésével is végezhetok.. A fűző viselése mellett elengedhetetlen a napi gyógytorna végzése, melyet célszerű gyógytornász felügyeletével begyakorolni.
A tél tipikusan az az évszak, amikor jobban oda kell figyelnünk gyermekeink táplálkozására,mert az esetleges súlytöbblet károsan befolyásolja a betegség későbbi alakulását..
. Valójában a szervezet bármely részének betegségei okozhatnak hányást.
Hányás jön létre, amikor a rekeszizom heves, hirtelen lesüllyedése, és a hasizmok összehúzódása a gyomortartalmat a nyelőcsőbe visszajuttatja. Az agyban van egy központ, amelynek izgatása hányáshoz vezet.
A csecsemő- és gyermekkori hányásról
A hányás olyan tünet, amit mindig komolyan kell venni. A hányás súlyosságának megítélésében szerepe van annak, hogy a hányás egyszer jelentkezik-e vagy többször, milyen gyorsan egymás után, melyik napszakban, etetés előtt vagy után, milyen a hányás jellege, előzi-e meg hányinger, milyen a hányadék, véres-e, zöld színű-e, nyákos-e. Talán a legfontosabb szempont, hogy társul-e egyéb tünetekkel vagy nem, milyen hatása van az általános állapotra, van-e hatása a fejlődésre. A hányás előfordulása a különböző életkorban más-más okokból fordulhat elő.
Újszülött korban előforduló hányások
Nyomban a születés után gyakran hánynak az újszülöttek, ha sok magzatvizet nyeltek. Méhen belül bekövetkezett betegségek, fejlődési rendellenességek is okozhatnak születés után jelentkező hányást. A szülés alatt bekövetkezett idegrendszeri sérülés is előidézhet hányást. A fejlődési rendellenességek közül leggyakrabban az emésztőrendszer elváltozásai, szűkületei okozhatnak hányást. Az élet első napjaiban a belekben megszorult magzatszurok is gyakran okoz tartós hányást. Az újszülött kori hányás első tünete lehet anyagcsere-betegség. Az újszülött kori fertőzések szinte elmaradhatatlan tünete a hányás.
Az újszülöttkori fertőzések szinte elmaradhatatlan tünete a hányás.
A csecsemők könnyen hánynak, minél fiatalabbak, annál inkább. Jelentéktelen okok is válthatnak ki hányást csecsemőkorban. A szopás és etetések körüli technikai hibák és sajátosságok okoznak a leggyakrabban hányást, illetve bukást csecsemőkorban. A bukás nem hányás, inkább a táplálék visszaköpése. Sokszor hányhat, illetve bukhat egy csecsemő, ha túl sokat evett, ha evés után sokat sír. Ezek a hányások alkalomszerűek, nem befolyásolják a csecsemőt a fejlődésben. Ezek mellett is jókedvű, jól hízik.
A csecsemőkori betegségek sorozata hányással járhat. Jó általános állapotú, más tüneteket nem produkáló csecsemőnél előfordulhat hányás túletetés, rendszertelen táplálás, táplálékundor, erős sírás, öklendezés, akár toroknézés, illetve szájon át való gyógyszeradás miatt. Egyéb tünetekkel, illetve az általános állapot rosszabbodásával járva hányást okozhatnak fertőzések, azok közül is leggyakrabban bélhurutok, felső légúti hurutok, középfülgyulladások, húgyúti fertőzések.
Hányással járnak mérgezések, koponyasérülések, agyrázkódás, gyomorrontás, bélelzáródás, sérvkizáródás, allergiás folyamat, például tehéntej-érzékenység. Krónikus hányással járnak krónikus fertőzések. Krónikus hányással jár csecsemőkorban a gyomorszájszűkület, ilyenkor a jó étvány és a megfelelő etetés mellett sem hízik a csecsemő. Krónikus hányást észlelünk anyagcsere-betegségeknél is, sokszor első jele, tünete lehet az agynyomás-fokozódásnak is,ha időben tartós.
Hányás a gyermekkorban
A gyermekkorban is sokféle kórkép, illetve betegség kezdődhet hányással. A táplálással kapcsolatos hányások és bukások, amik a csecsemőkorban jellemzőek, gyermekkorban ritkán fordulnak elő. De ugyanúgy hányással járnak fertőzések, akut hasi történések, például vakbélgyulladás. Hányást okoznak mérgezések, koponyasérülések, agyrázkódás. Gyermekkorban pszichés okok, a lelki egyensúly felborulásai is gyakran járnak hányással, amik a csecsemőkorban nemigen fordulnak elő.
Mit kell tenni, ha hány egy csecsemő vagy egy gyermek?
Ha nem társul a hányáshoz más tünet, a csecsemő vagy a gyermek jó állapotú, akkor nyugodtan lehet várni orvosi vizsgálat nélkül. Mindenesetre ne erőltessük, hogy egyen vagy igyon. Ne ugráljon, ne nyomogassuk a hasát, hogy: fáj-e? Ha a hányáshoz nem társul hasmenés, hideg, édes itallal kínáljuk kanalanként, nem egyszerre sokat. Ha a hányás ismétlődik, rossz általános állapottal jár, ha más tünetek is csatlakoznak, mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség. Csecsemők és kisgyermekek gyakori hányása hamar vezethet anyagcsere-felboruláshoz, kiszáradáshoz, ezért az ilyen esetekben ügyeleti időben is szükséges, hogy orvosi vizsgálat történjen-
.
Számos félreértés van a szoptatással kapcsolatban, amit valamilyen formában mindig visszahallok, pedig már én is, és a szaklapok-szakkönyvek többsége is számtalanszor megírta, mikor aggódhatunk a tej fogyása miatt és mikor nem. Lássuk, vajon mikor nem kell aggódni az anyatej mennyisége miatt!
1. tévhit “Estére már alig van tejem” Estére mindenkinek kevesebb a teje. Reggel több tej van a mellben, ilyenkor a baba többet szopizik, viszont ez a tej vizesebb. Az esti tej összetétele más, zsírosabb, ilyenkor kisebb adagot eszik már csak a baba, és a mell is puhább, de ez így normális, nem annak a jele, hogy kevés lenne a tej.
2. tévhit “Nem kemény a mellem, kevés a tej” A szülés után első pár hétben még keményebb a mell, ez azért van, mert túl sok tej termelődik, több, mint amennyire a babának szüksége van, ezért kell az első időszakban a szoptatás mellett még fejni is. Ezt követően, ha igény szerint szoptatunk, beáll a kereslet-kínálat egyensúlya, ezért nem annyira kemények és feszülőek a mellek, de ez nem azt jelenti, hogy kevés lenne a tej.
3. tévhit “Tekergőzik a baba, ki-be veszi
a szájába, biztos kevés a tej” A tekergőzés
lehet a hasfájás miatt, vagy egész egyszerűen
csak arról van szó, hogy az evéstől beindult a kicsi emésztése, ami
nagyon gyakori és éppen kakil. Ilyenkor rövid időre megszakíthatod a
szoptatást, a válladon büfiztetheted a babát, aztán folytathatjátok.
3-4 hónapos kor után gyakori a szopisztrájk is, aminek többféle oka lehet,
pl. hogy nem jön elég gyorsan az anya melléből a tej, sok minden
érdekli a babát, ezért nem tud türelmesen szopizni, de szájpenész is állhat a
háttérben, valamint nem ritka a cumizavar sem.
4. tévhit “5 perc után abbahagyja a szopit” 3 hónapos kor után a baba már annyira hatékonyan tud szopizni, hogy gyakran pár perc alatt végez a szopival, de ez nem probléma. Csak akkor kell arra gyanakodni, hogy nem lakik jól, ha ezzel párhuzamosan éjszaka elkezd gyakrabban ébredni. Ebben az esetben érdemes napközben gyakrabban szoptatni vagy legalább az esti órákban gyakrabban megkínálni szopival, hogy jóllakjon.
5. tévhit “Nem hízik eleget” 3 hónapos kor után lelassul a hízás, ilyenkor előfordulhat, hogy 1-2 hétig egyáltalán nem hízik a baba, éppen ezért soha nem szabad a heti hízást nézni, mindig csak a havi értékeket és ha volt valamennyi hízás, akkor az már elegendő (ha egyébként kiegyensúlyozott a baba)
6. tévhit “Nem tudok fejni” Ha igény szerint szoptatsz, akkor az első 3-4 hét után már nem tudsz szoptatás után fejni, ugyanis beáll a kereslet-kínálat egyensúlya, pont annyi tejed lesz, mint amennyire a babának szüksége van
A mintagyerek általában nem a mi gyerekszobánkban lakik, hanem a szomszédban, vagy a sógornőnk szomszédjában. 1 hónaposan már 4 óránként evett, átaludta az éjszakát és gyönyörűen mosolygott mindenkire. 5 hónaposan forgott, 8 hónaposan mászott, 1 évesen járt, és a boci-boci tarkát énekelte (ez nem fikció, találkoztam már ilyen gyerekkel!!!) Ő az, akit élőben még soha nem láttunk, mindig csak mások mesélnek róla…
A mintagyerek mindent hamarabb csinált, mint a tiéd, mindent jobban tud, egyedül eszik és iszik, nem fél az idegenektől, nappal és éjjel is jól alszik, sőt valójában egész nap csak alszik és csak járni, mosolyogni, egyedül enni és beszélni kel fel (bár fogalmam sincs mikor tanulhatta meg mindezt, amikor folyton csak alszik)
A mintagyerek sohasem sír, csak mosolyog, ha éhes, akkor csendben várja, amíg valaki jön és ad neki enni. Sosem unatkozik, mindig elfoglalja magát valamilyen csendes és gondot nem okozó tevékenységgel.
Ezzel szemben a szemed fénye egy közönséges kisbaba, aki néha nyűgös, néha nem alszik, és iszonyú maszattal eszik, viszont a szemed fénye, és nem cserélnéd el egyetlen mintagyerekre sem.
Szerencsére mintagyerekek csak a mesében és a szomszédban léteznek. Bár ők is felsírnak néha éjszaka és nem akarnak elkezdeni időben járni, de ez az eltelt idő árnyékában szép lassan feledésbe merül és csak a mintagyerek marad.
Megsúgom:- néhány év múlva már te is csak a szépre fogsz emlékezni, arra az aranyos ennivaló kisbabára és a hőstetteire, az pedig a feledés homályába merül, hány éjszakát üvöltött végig hasfájás miatt.
A cigaretta akkor is veszélyes, ha dohányzás után kiszellőztetjük a szobát: mérgező anyagok egész sora, például arzén, szén-monoxid, radioaktív polónium marad a helyiségben, és a súlyosan egészségkárosító anyagok pora beteríti az evőeszközöket, poharakat, gyermekjátékokat. Erre a következtetésre jutottak az amerikai Harvard Egyetem orvosai dohányosok háztartásait vizsgálva. A passzív dohányzás után most erre a veszélyre figyelmeztetnek.
Mérgező por, láthatatlan, de ártalmas gázok és egészségkárosító részecskék akkor is a szobában maradnak, ha a cigarettát már elszívták. Az amerikai Harvard Egyetem orvosai a világ legrangosabb gyermekgyógyászati folyóiratában figyelmeztetnek az úgynevezett közvetett dohányzási ártalomra azokban a háztartásokban, ahol egyáltalán meggyújtanak egy cigarettát.
Ugyan nem füstölnek a gyerekek orra alá, hiszen a szülők mára tisztában vannak a passzív dohányzás ártalmaival, ezért dohányzás után kiszellőztetnek - nem is gondolva arra, hogy az égő cigaretta által hátrahagyott anyagok nem távoznak.
Olyan vegyületekről van szó, mint a hidrogén cianid, amelyet vegyi fegyverek gyártásakor is használnak vagy az öngyújtóhoz használt bután, valamint a festékhígító anyagok: arzén, ólom, szén-monoxid, sőt az orosz Alekszander Litvinyenkót meggyilkoló radioaktív polónium-210-es.
A mérgező keverék lerakódik a függönyre, beeszi magát a bútorszövetekbe, láthatatlan réteget képez a poharakon, az evőeszközökön és a parkettán, beteríti a földön szanaszét heverő gyermekjátékokat. A Pediatrics című orvosi lap szerint ez a közvetett füstmaradék különösen veszélyezteti a gyermekeket, akik adott esetben a földön tipegve, mászva belélegzik a szőnyegből vagy lenyalják a játékokról a mérgező port.
Ugyanez történik, ha a szülők a kocsiban dohányoznak, amikor dohányszagot érzünk egy liftben vagy egy korábban dohányosnak kiadott hotelszobában. Az orrunk nem hazudik - hívja fel a figyelmet a harvardi orvos csoport 1500 amerikai dohányos háztartásának vizsgálata után.
A szülők és a hobbiállattartók többsége a fejlett országokban ma már jól ismeri a kerti gyomirtók rákkeltő hatását, és nem is nagyon használnak ilyeneket. A légzőszervi betegségekkel foglalkozó szakemberek az Egyesült Államokban most azért emelik fel szavukat, hogy a felnőttek vegyék ugyanilyen komolyan a dohányzáskor keletkező láthatatlan részecskemaradékok hordozta veszélyt.
A Harvard szakemberei nem szállnak síkra a dohányzás betiltásáért a magánterületnek számító otthonokban, olvasható a lapban, de tudatosítani akarják a szülőkben, hogy a dohányzás még akkor is károsítja gyermekük egészségét, ha a kicsik nem a közvetlen füstöt szívják magukba.
Az élelmiszer-allergia leggyakrabban csecsemő- és kisgyerekkorban
fordul elő. Kialakulásában az örökletes tényezőknek éppúgy szerepük
lehet, mint bizonyos szervi rendellenességeknek.
A szervezet immunológiai éretlensége, az emésztőfunkció gyengesége, a bélfal fokozott áteresztőképessége, a bélflóra egyensúlyának megbomlása, az anyatejes táplálás idő előtti elhagyása, az idegen fehérjék (tej, tojás, lisztfélék), valamint a felnőttek ételeinek (ipari műételek) túl korai bevezetése mind-mind betegségokozók lehetnek. Hajlamosító tényező még az emésztőrendszer fertőzéses vagy a helytelen táplálásból eredő gyulladásos megbetegedése.
A csecsemők leggyakrabban a fehérjékre (állati tejek, lisztfélék), míg a nagyobb gyerekek a húsokra, a készételekre, illetve a citrusfélékre reagálnak érzékenyen. Az élelmiszer-allergia kifejlődése szerint két csoportra osztható. A klasszikus élelmiszer-allergia, általában súlyos formában jelentkezik, és a leggyakrabban gyermekkorban fordul elő. Kiváltásáért azok a fehérjeallergének tehetők felelőssé, melyek ellenállnak a hőnek, savnak és fehérjebontó enzimeknek. Az étellel, az emésztőrendszeren keresztül jutnak be a szervezetbe, és többnyire súlyos bőr, gyomor-, bélrendszeri, illetve légzőszervi tüneteket okoznak. Nyers, főtt, valamint gyári ételek egyaránt kiválthatják. Ugyan az élelmiszer-ipari eljárások módosítják a fehérjék szerkezetét, nem csökkentik azok allergén jellegét.
A
második típusú élelmiszer-allergia enyhébb lefolyású, nagyobb gyereknél, sok
esetben pedig csak felnőttkorban jelentkezik, és pollenérzékenység
előzi meg. Kialakulásáért a légúti és élelmiszer-allergének között
létrejövő keresztreakció tehető felelőssé.
A kiváltásukért felelős allergének hővel és emésztéssel szemben
kevésbé ellenállók, ennek tulajdonítható enyhébb lefolyásuk, és tüneteik is
inkább csak az emésztőrendszer felső szakaszára korlátozódnak. A
pollenallergiások mintegy felénél tapasztalható, hogy a keresztreakció
élelmiszerekkel szemben szintén kialakul.
Leggyakoribbak a légúti és táplálékallergének között létrejövő keresztreakciók: a nyírfapollenre érzékenyek gyakran allergiás tüneteket produkálnak a zellerre, a sárgarépára, az almára, a kaporra, valamint a köményre. Akiknek allergiás tüneteik vannak a parlagfű pollenjére, érzékenyek a dinnyére, a paradicsomra, az uborkára és a banánra is.
A fűfélékre allergiások érzékenyek lehetnek a burgonyára és a gabonafélékre, a háziporatka-érzékenyek meg a tenger gyümölcseire (kagyló, rák). Keresztreakció alakulhat ki a tojás és a madártoll vagy szárnyashús, valamint a tej és a marhaszőr, a marhahús allergénjei között. Ismeretes még a latexérzékenység (gumi) társulása a déligyümölcsök (kivi, banán, avokadó, papaya) által kiváltott ételallergiával.
A táplálékallergia és az intolerancia
kórismézése rendkívül időigényes feladat. A
kórelőzmény pontos felvételén klinikai és laboratóriumi vizsgálatokon
alapszik, amelyek segítenek leszűkíteni azt a listát, amely a szóba
jövő allergéneket tartalmazza. A kivizsgálás legfontosabb lépése az
úgynevezett eliminációs
diéta. Ennek során az érintett kezdetben kizárólag
allergiamentes ételeket fogyaszthat, majd ezt követően napról napra
újabb és újabb ételcsoportokkal bővítik a diétáját.
Amikor a panaszok megjelennek, a gyanús ételt elhagyják. Az étel
visszaadáskor (ezt nevezik terhelésnek) az állapot újra romlik.
A táplálékallergia számos szervrendszert érinthet. A tünetek kifejlődése, megjelenési ideje, időtartama, illetve súlyossága különböző, és kortól függően változik. Csecsemőkorban jellemző a hasfájás, a nyugtalan alvás, a hasmenés, esetleg véres széklet, bukás, hányás, ekcéma, súlyos esetben az egész szervezetre ható sokkos állapot.
Nagyobb gyermekeknél pedig a fáradékonyság, a légúti fertőzésekre való hajlam, a vérszegénység és a magatartásbeli rendellenességek. Bőrük száraz, viszkető, kipirosodó lesz, főleg a hajlatokban.
Várandósság idején a kismama kerülje az
allergéneket, illetve az irritáló, izgató anyagokat.
Bizonyított, hogy a méhen belüli életben való találkozás az allergénekkel
(mérgek, dohányfüst, stresszhormonok), allergiára hajlamosító tényező.
Örökletesség esetén a kismama kizárólag mérsékelt mennyiségben fogyasszon
allergizáló élelmiszereket. Ilyen például a hal, a tojás, a mogyoró, a sajt, a
kivi stb.
Ne igyon vagy egyen naponta fél liter tejnél, illetve ennek megfelelő mennyiségű tejterméknél többet. Az allergiás anya és az allergiás csecsemő számára egyaránt fontos a minél hosszabb ideig tartó szoptatás, illetve anyatej hiánya esetén, annak hidrolizált tápszerrel való helyettesítése. Az anyatejben megjelennek a mama által elfogyasztott ételek apró alkotórészei. Ez azt jelenti, hogy a szoptatás ideje alatt az édesanya sem eheti a kicsinye számára tiltott ételeket.
Alapvető teendő az allergizáló élelmiszer elhagyása az étrendből, és a kiváltott bőr-, bél- és légúti gyulladásos elváltozások tüneti kezelése. Ajánlatos a bélflóra rendezése, a vitaminban és ásványi anyagokban gazdag kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint az adalékanyagokkal dúsított ételek kerülése.
Mivel általános fehérjeallergia nincs, a fehérje- vagy allergiaszegény étrend alkalmazása nem célszerű. Kisgyerekek esetében különösen veszélyes, mert alultápláltsághoz vezethet. A gyanús ételt viszont legalább két hétig ki kell iktatni az étrendből, és ezt követően fokozatosan emelkedő adaggal lehet csak megpróbálni az esetleges újbóli bevezetést. Amennyiben ez nem bizonyul sikeresnek, akkor a kihagyás hat hónapra növelendő.
A gyümölcsök kerülése csak a tünetprovokáló fajtára terjedjen ki. Előfordulhat, hogy csupán pollenszezonban van szükség a diétára. A zöldségfélék allergénjei hőre érzékenyek, ezért megfőzve általában fogyaszthatók. A leveskockák, a fűszerkeverékek szárított formában tartalmazzák a zöldségféléket, allergizáló tulajdonságuk megmarad, így fogyasztásuk nem ajánlott.
Az allergiás kicsi diétáját úgy kell összeállítani, hogy az ne vonjon el tápanyagokat a fejlődő szervezettől. Ameddig az allergiája, a diétája tart, arra kell törekedni, hogy az egészséges, természetes, de számára ártalmatlan ételekkel alaposan megismerkedjen, azokat megszeresse. Az allergiás ember életvitele speciális életformát jelent. Ha ennek elsajátítása egészen fiatalkorban elkezdődik, akkor észrevétlenül válik természetessé, és ha a szükség úgy hozza, a továbbiakban sem jelent kétségbeejtő problémát.
A diéták betartásánál nehézséget jelentenek a rejtett allergének, amelyek a gyártás során kerülnek az ételbe, de kis mennyiségük okán nincsenek feltüntetve a csomagoláson. Gyakran használt adalékanyag többek közt a szója, a tej, a tojás, a mogyorófélék, valamint a glutén.
A diéta mellett a súlyos élelmiszerallergia kezelését immunterápiával
is segítik. Ez az úgynevezett hiposzenzibilizálás
hosszadalmas (3-4 év) folyamat, és csak speciális szakintézetben végzik.
Az immunterápia másik lehetőségét a probiotikus baktériumokat
tartalmazó élelmiszerek, tejtermékek és táplálékkiegészítők fogyasztása
jelenti.
A bélflóra egyensúlya fontos tényező az immunológiai védelem és a
vitaminellátás szempontjából. A hasznos bélbaktériumok gátolják a
gyulladásos reakciókat, és csökkentik a bélrendszerbe kerülő
tápanyagok antigén hatását. Különösen fertőzések, illetve antibiotikumok
szedését követően kedvező az alkalmazásuk.
A GYERMEKEK VISELKEDÉSI MODELJEINEK AZ ISMERETE
AZ ORVOSI RENDELŐBEN.
Egy gyermek viselkedési modeljeinek az orvosi rendelőkben okai és eredői vannak-A teljesség igényeiéert egy néhányat megemlitenék.
1-A gyermekorvos egyik legnagyobb problémája hogy a kórelőzményi adatokat szülőktől vagy hozzáttartozóktól kapja.A beteg gyermeknek ilyen szempontból nem megbizható az értékitélete.Ugyanigy van ez a kezelési eljárások megbizható teljesitését illetően is.
2-A gyermek szorongása egy olyan környezetben ahol megszokottan idegenekkel találkozik az ő általa –egy ellenségesnek itélt környezetben.
3-Az ismeretlentől való félelem,gátolja az eggyüttmüködési készségét,és a verbális comunikációt.
4-A fájdalomtól való félelem gátolja a klinikai vizsgálat operativ részét
5-A gyermek szomatikus fejlődése,a növekedés azt eredményezi hogy a gyermek úgymond minden pillanatban más biológiai értékrenbe sorolható
6-A gyógyszerek hatástana függ a kortól,a súlytól és az egyes szervek esetleleges disfunkcionális állapotától
7-Az orvosnak a szülőknek nagyon figyelmsen kell követni a szubtilis
atipusos klinikai tüneteket
8-Az édesanyák véleményét még ha olykor fárasztó is lehet kötelően meg kell hallgatni,mert-az anyai megérzésnek történelmi hagyományai vannak..
Ez a kölcsönös szülő-orvos összhang és segitőkészség az első
lépés a gyermek gyógyulásának a sikerében
A gyermekgyógyászati kórképek közül az egyik leggyakoribb panasz amivel orvoshoz fordulnak a szülők.Ugyanúgy a kezelése is sok nehézséget és türelmet igényel úgy az orvos mint a szülők részéről.Kell tudni hogy a hólyagkontroll a gyermekeknél különböző életkorban fejlődik ki.Enurezisről csak akkor lehet beszélni,ha a nagyedik életév után is még gyakranfordul elő bevizelés- Gyakorisága a beiskolázás előtt a gyermekeknél körülbelül 1ö%-a beiskolázás után 5 %-mig a serdülés befejeztével gyakorlatilag megszünik,vagy egyre ritkábbá válik.
Statisztikai megfigylések alapján állitható hogy a gyermekek kb-56 % szobatisztává válik 2 éves korra,17 % a 2-3 éves kor között,16% három év után röviddel,mig a maradék 4-8 év között.
Nagyon fontos megjegyezni hogy a –bevizelés-tünete mögött különböző betegségek huzódhatnak meg.A gyermekek döntő több sége /75-8ö % / csak éjjel vizel be-ENUREZIS NOCTURNA-Megjegyzem hogy ezeknél a gyermekeknél a bevizelés gyakran azonos órában következik be.Ez a tény arra utal hogy némi –begyakorlottság-áll a háttérben.A többszöri bevizelés egy éjtszaka lefolyása alatt ritka klinikai jelenség.
A NAPPALI BEVIZELÉS-RITKA-Meg kell jegyezzük hogy az éjtszakai bevizelés tömeges vizelet üritéssel jár mig a nappali lényegesen kevesebb,de egyes estekben az iskolás gyermek is ürithet nagyobb mennyiséget nappal is de ennek már psichogén úgymond-demonstrativ,agresziv- jellege van.
Az éjjeli ágybavizelés olykor bizonyos helyzetekhez kötött,ami már a –psichogén-tényezők szerepére enged következtetniA bevizelés és beszékelés,encompressis, mintegy 1ö % -ban eggyüttesen fordul elő.
A mindennapos gyakorlatban célszerü –elsőleges- és –másodlagos bevizelésről beszélni. –Az elsőnél –enurezis persitens-a gyermek még nem lett szobatiszta,a szerzett formánál a gyermeknél már sikeres toilette-kondicionálás fejeződött be,és egy-két éven át a tünet jelenkezéséig nem fordult elő bevizelés.
Súlyosabbnak itéljük meg a kórképet,ha több mint háromszor hetenként tisztátalan a gyermek,mig más esetekben kisebb-nagyobb tünetmentes időszakok észlelhetőek,és csak néha derithető ki,külön ok a recidivára-pl-környezetváltozás.Alkalmaskénti tisztátalanságok-mint kisseb gyermek játékba-feledkezésénél,vagy idősebb gyermekeknél ritkábban,esetleg izgalmak,vagy nevetés után bekövetkező bevizelésének –nincs jelentősége.
Az elsődlegesen bevizelő gyermekek 2o % nál található a családban hasonló tünet,de az már nem tisztázott,hogy alkati hajlamról vagy a nevelésmód átszármaztatása játszik-e itt inkább szerepet.Több ágazati szakember szerint inkább a nevelésmód átszármaztatása játszik nagyobb szerepet.Egyesek a bevizelést a hibás szoktatás eredményekénz fogják fel-igy a tul korán kezdett tisztaságra szoktatásnál mely esetben a az ürités kontrolljára még nincsenek meg az élettani adottságok.De ki kell zárni a hugyutak fejlődési rendellenességeit is.
A környezet részéről a neurótikus,mereven követelődző anya,esetleg tulterhelt anyák,vagy dysharmónikus házasságban élők eleve rosszabb kapcsolatot épitenek ki a gyermekükkel,,ami azok enurezisét elősegitheti.
A gyermekeknél is emlithetünk hajlamositó tényezőt-a neurópáthiás gyermek ami vegetativ labilitással járhat eggyüt,korai agykárosodás,a hólyag és a hugycső záróizmának fejlődési zavara,esetleg fertőződése,vagy a csökkentebb hólyagkapacitás.
Az ágybavizelő gyermekeknél, utólag psychés zavar mutatható ki-előnytelen családi légkör,gyakori környezetváltozás,elhagyatottságérzés stb-Ha a szoktatás idején új testvér születik,a túldédelgetett gyermekben gyakran féltékenység alakul ki-de idésebb fivérrel szemben is jó eszköz az enurezis az anya fokozottabb törődésének kikényszeritése.
Kiemelném,hogy a bevizelők tartós feszültségi állapotban élhetnek és nyugtalanitó teljesitményigénnyel jellemezhetők.Érzékeny gyermekeknél az önértékbecsülés lefokozottsága,amit még súlyosbit,hogy egy ilyen fiatal,táborozásokból,társasutakból,érthetően kirekesztődnek és következésképpen kapcsolatlétesitéseik nehezebbé vállnak.Az ágybavizelés másodlagos formájánál a családi helyzet és a gyermek emotionalitása is tisztázandó.Az elsődleges formánál a –neurológiai,továbbá EEG-és vizetvizsgálat is kötelező.
Nem időznék el a betegség kezelési alapelveinél/a nyugodt családi környezet,a szemrehányás,esetleg testi fenyités alkalmazása,a folyadék megszritása délután 5 órától,lefekvés előtti hólyagürités,a jutalmazás a száraz éjtszakákért.a gyermek önbizalmának az erősitése,a különféle gyógyszerek alkalmazása stb-ezek a rutin gondozási feladatok közé tartoznak.
Inkább a –TOILETTE TRAININGET-tárgyalnám ahol meggyőződésem hoga számos hibát követ el a környezet.A toilette training tulajdonképpen a hólyag edzése,egy szoktatási procedura.Ennek az elkezdése célszerü a gyermek járni tudása után néhány hónappal.
A csecsemők napi2o-szor,egyévesek 1o-15-ször,felnőttek átlag 5-ször vizelnek naponta.A székelés csecsemőnél 3-4-szer mig iskoláskorban már csupán egyszer történik.
A szoktatást a székelési,tehát edényre ültetési traininggel-edzéssel- kell kezdeni..Ha megfigyelhető hogy a kicsiny egyes étkezések után ürit székletet,úgy már egy év elmultával ráültethető az edényre.Ilyenkor nem célszerü egyedül hagyni,vagy játszani engedni-ellenkezését is le kell küzdeni
A bevizelés előbb nappal szünik meg-elalvás előtt célszerü a kicsinyt újból edényre ültetni.Ha a pelenkái néha már szárazak maradnak,úgy azokat el kell hagyni,gumialátétes ágyban,meleg szobában könnyen kell betakarni,igy a bevizelést könnyebbnek érzi majd a gyermek.A gyermek érzékelését jó szavakkal is megerősiteni—szárazon maradni jó,kellemes-nedvesen feküdni rossz,kellemetlen.
Ha ez a tisztaságra nevelés 8 hét alatt nem lessz eredményes,úgy 2-3 hónapos szünet után ajánlott a megismétlése.
Itt kell megjegyeznem hogy a gyermek kvalitásai mellett/a fejlettsége,figyelme,reagálása/az anya személyiségét is fel kell mérni-túlzott elvárások helyett türelmes odafordulást kell elérni,azért hogy következetesen azonos időben,azonos helyzetekben ismételhesse a szoktatási procedurát.
Az anya magatartása a tisztaságra szoktatásnál a gyermek-anya viszony alakulásának szinte a –PRÓBAKÖVE-amelyből már következtetni lehet a kicsiny további személyi fejlődésére is.Meg kell jegyeznem hogy előnytelen lehet e szempontból a –túl követelő-szigorú,büntető magatartás,amely mögött olykor a gyermek nem kivánt születése,az anya hivatásának feladása,a gyors egymásutáni szülések,vagy az anya psychopátiás személyisége állhat.A bizonytalan szorongásra-hajló elsőszülők-főleg ha surlódásramentes életre vágynak,vagy rokonok,barátnők túl igényesek
Mindkét tipusu enurezisnél-az anya és gyermek eggyüttes psychotherápiája a lényeges/-a gyermeknél játékmódszerrel vagy beszélgetéssel kell a problémához közeledni a paciens korának megfelelően,mig főként az elsődleges bevizelésnél néha az anya saját problematikájának a megbeszélése is elegendő.—ILYENKOE A SZÜLŐK BETEGSÉG JELLEGÉT KELL MEGÉRTETNI,TEHÁT AZT HOGY A TISZTÁTALANSÁG NEM JELLEMHIBA VAGY NEVELETLENSÉG.
A család ilyen jellegü áthangolásánál segit bizonyos gyógyszerek rendelése is.Egyes gyógyszereknek természetesen van placebó-hatáson tulmenő gyógyhatásuk,de feltünő a placebóra jól reagáló enuretikusok száma is.Egyuttal a gyógyszerek rendelése a szülők agrasziv vagy elkeseredett magatartását is megváltoztatja.
Az –IMIPRAMIN-tipusu antidepressansok kis adagban jó tüneti hatással járhatnak.Gyógyszerkurát csak akkor érdemes beinditani ha az legalább három hónapig folytatható.
A-hólyag training-lényege abban áll hogy a gyermeket,napközben a rendes vizelet mindhossyabb ideig való visszatartására ösztökél.
Célszerü naptárt vezetni az elért eredmény feljegyzésével havonként amit naponta –bevizelésnél-esőfelhővel-tisztánmaradásnál napsütés berajzolásával jelzünk.Utána a tiszta napokra prémiumot lehet adni a gyermeknek-tapasztalatom szerint pénzt,mert azt szeretik a legjobban-legalább úgy mint a felnőttek
Ki kell hangsulyozni hogy folyadék megszoritásra nincsen szügség.,mert az ivás megtagadása a gyermek további feszültségérzését fokozhatja.
A MECHANIKUS KONDICIONÁLÓ MÓDSZER-Amelynek lényege,hogy a gyermek vizeletüritése egy matracba vezetett hálózat révén áramkört zár,amely ébresztőszerü zajt kelt.-Nem javasolom.
Mindennemü kezelés megkezdése előtt,meg kell győződni arról hogy az ágybavizelés nem a gyermek-SEGÉLYKÉRÉSÉT- jelenti-e,egy elviselhetetlen élethelyzettel,vagy megoldatlan konfluktussal kapcsolatban.
Ha ilyen esetben a tüneti kezelés sikeres is lesz,a gyermek psychés helyzetének megoldása elmaradhat
Könyveket, blogbejegyzéseket, tanácsokat tudok adni, egyet nem tudok: mindenki mellé odállítani azt a néhány segéderőt, akire szükség lenne néha, amikor gyermeknevelési problémákat igyekeztek éppen megoldani.
Lássuk, kikre lenne szükség:
1. Egy vállveregető ember, aki megdicsér, ha túléltél egy nehéz napot – így nagyobb önbizalommal kezdhetnéd a következőt
2. Egy bólogatós ember, aki bíztat, amikor már kezded feladni és megnyugtat, amikor elbizonytalanodsz
3. Egy gyakorló nagymama, aki nehéz napokon kiveszi a kezedből a babát és vigyáz rá 1-2 órát, amíg te pihensz egy kicsit
Sajnos azonban a tudomány még nem áll olyan szinten, hogy minden tanfolyamunk mellé ilyen segéderőket rendeljünk, ezért marad az anyuka, akinek mindhárom szerepben helyt kell állnia:
- megdicsérned magad, ha a babád kiegyensúlyozott és boldog, ha sikerült megfejtened, mi a baja és segítened rajta,
- biztatnod magad, ha már mindent bevetettél és a dolgok nehezebben alakulnak, mint arra számítottál,
- meggyőznöd magad, hogy nem veled van a baj, a gyereked is teljesen normális, és nincs okod aggodalomra,
- és (hát ez a legnehezebb) fizikailag és lelkileg is állni a sarat a teljesítőképességed határain túl is (eddig legalábbis azt gondoltad, ezek a teljesítőképességed határai, a gyerekek megtanulják ezeket maximálisra tágítani, ne küzdj ellene, ez ezzel jár – csak senki nem szól róla, rajtam kívül)
Jó lenne egy ilyen kis segítőcsapat nem? Szerencsére mindannyiunknak vannak olyan emberek az életében, akik segíthetnek neki ebben, csak meg kell keresni őket. Nem lehetetlen például megoldani, hogy néha 1-1 órára valaki vigyázzon a babára, amíg te szundikálsz egyet. Ha nincs nagymama, hát jöhetnek a barátnők, szomszédok és nem muszáj feltétlenül neked addig elmenned otthonról, az is jó lehet a pihenésre, ha valaki eljön egy kicsit beszélgetni és közben kettesben babáztok, így egy rövid időre lekerül a válladról a babaszórakoztatás nehézsége, áldás lehet egy-egy fél nap, amikor valaki átugrik beszélgetni egyet, mert nem csak az a pihenés, ha alszol, az is, ha a megszokott rutinból kicsit kikeveredsz akár csak arra a néhány órára is.
Aztán ottvan a vállveregetős ember. Van, aki számára a babázás olyan természetes, mint a lélegzetvétel, van, aki számára kihívás és nagyon fárasztó egyben, akinek jóval a megszokott fizikai határain túl kell teljesítenie, például, mert eleve nem jó alvó, nem bírja az állandó készenlétet, vagy mert kibírhatatlan fájdalom neki a szoptatás, ilyenkor igenis kell a dicséret, a bíztatás. Jó, ha a párod megteszi neked azt, hogy elismeri, amit csinálsz, amit teszel nap, mint nap a babáért. De ez nem mindig alakul így. Ismerek olyan anyukát, akit az anyukája szokott megdicsérni, milyen ügyesen helytáll a baba mellett, de lehet a dicsérőember egy barátnőd vagy a testvéred is, végső esetben pedig kezdj el naplót írni, írd le, mi mindent élsz át nap mint nap és dicsérd meg magad érte, hogy végigcsináltad.
-
NAPOZÁS-U-V SUGÁRZÁS
A Nap az élet forrása, nélküle elképzelhetetlen az élet a Földön. A Nap jókedvre derít, örömet okoz és gyógyít. Nyáron azonban az erős napsugárzás — különösen az ózonréteg elvékonyodása óta — veszélyes is lehet az egészségünkre. Ezért fontos, hogy megismerjük a biztonságos napozás szabályait.
A gyermekek fokozott védelmet igényelnek, hiszen a felnőtteknél sokkal nagyobb a kockázatuk arra, hogy az UV sugárzástól sérülést szenvedjenek. A gyermekek bőre vékonyabb és érzékenyebb, kevésbé ellenálló, mint a felnőtteké. A pigmentképződés (a festékképződés) csak gyerekkorban alakul ki, ezért a napon való rövidebb idejű tartózkodás alatt is sokkal könnyebben és hamarabb égnek le. Tovább növeli a veszélyt az is, hogy a védekezőképességük még fejletlen, nincs meg az a biokémiai védelem, mely a felnőtt szervezetében képes a károsodott sejtetek korrigálni. Az immunrendszer csak körülbelül 12 éves korra alakult ki.
Számolnunk kell-e gyermekkorunkban szerzett leégések későbbi hatásával ?
Igen. A bőrünk nem felejt, "emlékszik" a korábban elszenvedett sugárterhelésekre. Az embert ért sugárzás mennyisége az élet során összeadódik. Kutatások azt mutatják, hogy gyerekkorban nap által okozott gyakori sérülés, leégés magasabb melanoma (bőrrák) előfordulást eredményez a későbbi élet során. A gyermekekre jutó UV sugárzás többszöröse a felnőtteket ért sugárzásnak. Ebben az életkorban kell leginkább figyelni a napon eltöltött időre. Becslések szerint életünk során az összes UV sugárzás körülbelül 80 százalékát 18 éves kora előtt kapjuk. A gyermekek szeretnek kint játszani, de általában nem ismerik az UV sugárzás káros hatásait. A krónikus napfényártalom hatásai gyermekkorban még nem mutatkoznak, csak később jelentkezik a bőr korai öregedése, ráncosodása, elvékonyodása. A kisgyermekek sokkal érzékenyebbek az ultraibolya sugárzásra és így sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az iskoláskorúak.
Hogyan védjük gyermekeiket ?
Az UV sugárzás ártalmai ésszerű viselkedéssel elkerülhetőek. A szülők/gondviselők saját egészségükre vigyázva is példát mutathatnak a gyerekeknek és fontos, hogy figyeljenek arra is, hogy gyermekeik megfelelően védve legyenek a káros sugárzásokkal szemben. Már kiskoruktól kezdve oktassák gyermekeiket a napsugárzás veszélyeire és a helyes napozási szokásokra. Nagyobb korukban meg kell tanítani a napvédő szerek helyes használatára is őket. A következő szabályok is segítik a gyermekeink védelmét:
* 3 éves kor alatti gyermeket ne tegyünk ki közvetlen napsütésnek! Különös elővigyázatosságot igényelnek a 12 hónapos kor alatti gyerekeket, őket teljes mértékben óvjuk a naptól.
* A déli órákban, 11-15 óra között gyermekekkel együtt keressék az árnyékot. A homokozó gyermekek sem legyenek napon.
* Ruhával, sapkával és napszemüveggel is védjük a gyermekeinket a káros sugárzástól.
* Kenjük be a gyermekeink azon testrészeit, amelyek a ruházaton kívül a napsugárzásnak ki vannak téve (pl. kezek, arc).
*Kombinált, széles spektrumú (UV-B, UV-A elleni), magas faktorszámú, mikropigmentet tartalmazó, illatanyagmentes, vízálló napozószert használjunk.
* A nap elleni védelem nem csak a strandon vagy vízparton szükséges, hanem minden szabadtéri helyzetben.
* A napvédő krémet sohase használjon a napozás idejének meghosszabbítására.
* 1-1,5 óránként kenjük be újra őket. Fürdés, izzadás és törülközés után is.
* Ne felejtsük el, hogy sok felület, mint pl. a hó, a homok és a víz visszaveri a napsugarakat és növeli az UV sugárzás erősségét. Figyeljünk arra is, hogy borús időben is magas lehet az UV sugárzás szintje.
* Vigyük ki gyerekeinket sokszor a szabadba és mutassuk meg nekik is milyen szép a Nap különösen reggel és este.
* Mondjuk el nekik, hogy a Nap nélkül nem lenne élet a Földön, s mi se élhetnénk a Nap ereje és segítsége nélkül.
Sajnálatos, de napjainkban is évente több ezer gyermek szenved el kisebb-nagyobb mérgezést. A legveszélyeztetettebb az 1–4 éves korosztály, mivel a kicsinyek nem csak a szemükkel, tapintással fedezik fel a világot, hanem a szájukkal is, és ezen felfedezések egyúttal komoly veszélyeket is rejtenek.A GYERMEKKORI MÉRGEZÉSEK OKAINAK RENDKIVÜL SZÉLES SKÁLÁJA VAN.Visszaemlékszem hogy egyszer egy megszokott kórházi ügyelet alatt öt mérgezett gyermeket hozott a mentő.A mérgezések okai a következők voltak-gyufafejek lerágása/foszfor mérgezés/-kaktusztej lenyalogatása-naftalin fogyasztása/a szekrényben elhelyezett molyirtási célból/-egy alkoholmérgezés kómában-és egy organo-foszforikus anyaggal/növényvédő szer/ történő mérgezés. Tehát legyünk nagyon figyelmesek-a kisgyerek az esetek döntő többségében-AMI A KEZÉBE KERÜL ANNAK ELSŐ ÁLLOMÁSA RENDSZERINT A SZÁJÜREG.
A tabletták, a drazsék nagy része fényesen csillog-villog, piros, kék, sárga és zöld színekben. Ezek igencsak arra ingerlik az apróságokat, hogy ne csak kezükbe vegyék azokat, hanem meg is kóstolják.Vigyázat-nagymama gyógyszerek.!!!
Ezért kell a gyógyszereket a gyerekek által el nem érhető és jól zárható szekrényben tárolni; használat után pedig mindig a helyükre visszatenni a pirulákat, és egyéb gyógyszerészeti készítményeket.
A háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerek is egyre szebb kivitelben kaphatók. Egy részük még ma is könnyen nyitható, még egy kisgyermek számára is, bár szerencsére ma már egyre több, kicsinyek által nem nyitható flakon is forgalomba kerül. Ezen szereket is tegyük úgy el, hogy a gyerekek ne férhessenek hozzá.
A legveszélyesebbek a növényvédő szerek és a festékhígítók. Érdekes, hogy a legmérgezőbb növényeknek a legszebb a viráguk és legvonzóbb a termésük. Erre is gondolnunk kell kirándulásaink alkalmával, és ezért ne engedjük – amennyiben ilyen növények is fellelhetőek odakint – a kisgyermekeket egyedül a kertben tartózkodni.
Nézzük, mi a teendő mérgezés esetén. A legfontosabb, hogy ne ijesszük meg a bajba jutott gyermeket. Próbáljunk meg higgadtan cselekedni. Először is győződjünk meg arról, hogy biztosan történt-e mérgezés.
A száj megtekintése lényeges felvilágosítást adhat: találunk-e maradékokat a szájban. A gyerek lehelete is árulkodik, ezért mindenképpen szagoljuk meg a száját. Ha gyanúnk alaposnak bizonyul, hívjunk mentőt.Ügyeletek alatt mikor eszméletvesztéses gyermeket vizsgáltam az első aktus mindig a –lehelet szaga volt-Számos alkoholos mérgezést észlelünk még ma is-A jó –kisüsti –illata a lehelletnek még ma is biztos jelzésértékü az orvos számára-
MINDENNEMÜ MÉRGEZÉS SÜRGŐSSÉGI ÁLLAPOT. . A rohamkocsi minden, az életveszélyt elhárító berendezéssel felszerelt.
Mialatt a mentőt várjuk, nyújtsunk elsősegélyt.
Hánytatás
Ha habzik a kicsi szája, akkor ne hánytassuk, mert a habzó váladékot belélegezheti. Ez pedig fulladáshoz vagy súlyos tüdőgyulladáshoz vezet.
Ha gyógyszert evett, hánytassuk meg. Dugjuk le az ujjunkat a torkába és a garat hátsó részét simogatva keltsünk hányingert, majd fektessük térdünkre és úgy hánytassuk a mérgezést szenvedett gyermeket. Néha nem túl nagyokat üthetünk a hátára is.
Amennyiben ujjunk ledugásával nem sikerül a gyermeket meghánytatni, konyhasós oldatot semmiképpen se itassunk hánytatás céljából, mert a só-víz háztartásuk ebben a korban – szemben a felnőttekével – rendkívül könnyen felbomlik és életveszélyes állapot jöhet létre.
Amennyiben lúgot vagy savat ivott, ne hánytassuk, mert ezen anyagok újra felmarják a nyelőcsövet, a garatot és a szájüreget.
A hányás után itassunk a gyermekkel bőven folyadékot, lehetőleg vizet. Természetesen a mérgezések elkerülésére a legfontosabb a megelőzés.
HASZNOS TANÁCSOK KÖVÉR GYERMEKEK SZÜLEINEK
1. Mit igyon a gyerek? A
túlsúlyos gyerekek esetében sürgősen el kell felejteni a cukros,
szénsavas üdítőket. Helyette vissza kell szoktatni a gyerekeket a
vízre, a gyümölcsteára, a jeges teákat úgyis imádják, a cukrot
helyettesítsük természetes édesítővel, mézzel vagy sztíviával. A
gyümölcslevekkel is érdemes csínján bánni, keressük az alacsony kalóriatartalmú
verziókat. Egy 30 kiló feletti gyereknek is meg kell inni naponta legalább
1 liter folyadékot. A gyerekek gyakran összekeverik a szomjúságot az éhséggel. Aki
elegendő folyadékot iszik, az nem tömi egész nap a hasát.
2. Szerettessük meg a
levest! A zöldségben gazdag levesek (a tészta
felesleges) rostban gazdagok, félig megtelítik a gyomrot, és ami a
legfontosabb, egészséges, nem hizlaló táplálékkal. Aki eszik levest, már nem
tud annyit enni a második fogásból.
3. Készítsük együtt az
ételt Talán nagyobb lesz a gyerek érdeklődése a
zöldségek, gyümölcsök iránt, ha együtt készítik el a salátát vagy a
gyümölcssalátát. A gyümölcssalátához adjunk zsírszegény joghurtot, egy kiskanál
müzlit.,
4. Mi legyen az édességekkel? Nehéz kérdés. Semmi esetre se tiltsa el a gyereket az édességektől, inkább
ismertesse meg kalóriaszegény verzióikkal, mint például a diétás
pudingok, a light jégkrémek. Ha van ideje és kedve sütni, keressen az
energiaszegény,SÜTIRECEPTEKET.
5. Ne tartson otthon nassokat! Soha ne tároljon otthon édességeket,
mert el fognak fogyni. Legyen a hűtőben zsírszegény joghurt, sajt,
saláta, gyümölcs. Csak ezekből lehessen válogatni. Mindig legyen az
asztalon friss gyümölcs, fogyasszák együtt,
6. Kenyérfélék Ismertesse meg a gyerekkel a barna, teljes őrlésű, magvas
kenyereket, elsőre nem biztos, hogy fog tetszeni, de hátha sikerül. Süssenek
otthon együtt egészséges kenyeret, nem akkora fáradtság, mint hinnénk, és
óriási élmény lesz.
7. Rendszeres étkezés A reggeli vagy a vacsora, illetve a hétvégi ebédek legyenek biztos
pontok a család életében. Együtt, egy jót beszélgetve, mindenkinek jobban esik
az étel, még a zöldségek is.
8. A reggeli kihagyhatatlan Szoktassa rá a gyereket, hogy reggelizzen. Teljes őrlésű kenyeret, nem cukrozott müzlit (jól meg kell nézni!) tejjel, gyümölccsel. Aki reggelizik, sokkal energikusabb a nap folyamán, és kevesebbet is eszik, nem szabad, hogy a vacsora legyen a legbőségesebb étkezés.
9. Gyorséttermek? Érdemes kerülni,
amíg lehet, úgyis eljön az idő, amikor a kortárs társasággal bemegy. Nincs
annál lehangolóbb, mint amikor a vasárnapi ebéd hamburger és sült krumpli az
óvodás, kisiskolás gyereknek.
10. Ne étellel jutalmazzunk! A jó viselkedés jutalma soha ne csokoládé legyen, és a büntetés se az édesség megvonása. Az érzelmeinket szóban vagy simogatással, öleléssel fejezzük ki, ne édességet tömjünk a gyerekbe.
11. Ne erőltessük az evést Fogadjuk el, ha a gyerek azt mondja, nem éhes. A gyerek étvágya nagyon hullámzó, könnyen megnő, könnyen csökken. Emiatt felesleges aggódni, egy egészséges kis kamasz nagyon jól érzi, mire van szüksége.
Viszont, ha a kóros soványságra utaló evési zavarok esetén forduljunk szakemberhez.
Miért egyszerűbb helyesen
táplálkozni, mint állandóan diétázni?
A szigorú
diétázás egyáltalán nem ajánlott 18 év alatt. Mivel a
szervezet még sok szempontból fejlődésben van, így szakszerűen és
hatásosan diétázni, főleg nagyon nagy túlsúllyal, mindenképpen orvosi
felügyelet alatt ajánlott. Ha nagyon elhízott a gyerek, akkor
elkerülhetetlen egy szigorú táplálkozási rend kialakítása és betartása, persze
ehhez a szülők felelősségteljes hozzáállása és segítsége is
nélkülözhetetlen.
Minden radikális tinidiéta maga után vonja a csontsűrűség
csökkenését, ami majd később fog gondot okozni, csontritkulás
formájában. 12 és 17 év között szilárdul meg a csontok 90 százaléka, így ez az
időszak egyáltalán nem alkalmas arra, hogy megvonjuk a szervezettől a
kalciumot, a D-vitamint, amelyek lényegesek a csontok növekedéséhez. A durva, éhezéses gyermekdiéták hallatlanul
nagy károkat okozhatnak a serdülő lányok szervezetében. Felborul a menstruációs ciklusuk, szélsőséges esetekben a méh
sem fejlődik ki rendesen, ami lehetetlenné teszi a későbbi
gyermekvállalást.
Persze ki gondol
erre 14 évesen, amikor csak olyan sovány szeretne lenni, mint a topmodellek.
A szigorú diéta során nem jut a szervezetbe elegendő folsav és vas, ami
pedig vérszegénységhez vezethet. Ez rontja mind a fizikai, mind a szellemi
tevékenységet, ennek következtében leromlik a tanulmányi eredmény is.

AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET ORVOSTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁNAK VÁNDORGYÜLÉSE
ALKALMÁVAL AZZAL TISZTELT MEG A TUDOMÁNYOS SZERVEZŐ TANÁCS HOGY EZT AZ
ÖSSZEFOGLALÓ SZAKMUNKÁMAT 4OO CD KIADVÁNY FORMÁJÁBAN MINDEN RÉSZTVEVŐ
KOLLÉGÁMHOZ ELJUTATTA.
Tény, hogy gyermekek gyógyításával és beilleszkedési problémákkal foglalkozó szakemberek meglehetősen gyakran találkoznak elvált szülők gyermekeivel, észrevehetően gyakrabban, mint a teljes családban nevelkedőkkel. Hosszú távú hatásnak, a válás után kialakuló új családszerkezet hatásait értjük, melyek igen sokféle változást gyakorolnak a gyermek személyiségének alakulására.
A válási krízis, és a válást követő alkalmazkodás időszaka a család minden tagját megrázó és megterhelő állapot. A gyermeknek a megterhelő élethelyzetre adott válaszát alapvetően az életkora – pontosabban személyiségének érettsége, fejlettsége – határozza meg.
Sokszor hallani a szülőktől: „Mi kulturáltan váltunk el. A gyerek szinte meg sem érezte.”
Ellenben az iskolában addig oly kedves figyelmes, jól tanuló kisgyermek egyszer csak elkezd társaival gorombáskodni, nyugtalaná, fékezhetetlenné válik, olykor látszólag ok nélkül sírva fakad, az órákon pedig nem figyel, s feladatait elhanyagolja.
Írása csúnyává, zilálttá, kapkodóvá lett, tanulmányi eredménye rohamosan hanyatlott.
A gyerek zárkózottá, szokatlanul csöndessé, magába fordulóvá válik. Tekintete valami mély bánatról, kialvatlanságról, gyermekeknél oly természetellenesen ható szomorúságról árulkodik.
NÉHA AZ EGÉSZ SZEMÉLYISÉG TELJESEN MEGVÁLTOZIK.
A legtöbb esetben kiderülhet, hogy a háttérben egy-egy ilyen „kultúrált válás” zajlott le. Mindössze csak annyi történt, hogy a 7-10 éves kisgyerek nem tudta felfogni, és érzelmileg földogozni /mert nem is tudhatta/ hogy miért költözik el apu, ha azelőtt anyuval olyan jól megértették egymást?
Miért él együtt más nénivel apu?
Miért jár anyuhoz egy másik bácsi, aki valamelyike este már ott is aludt?
Az effajta gondolatok és érzések közt őrlődő, viaskodó kisgyermeket sok egyéb érdekli a világból, csak éppen a tanulás nem, főleg ha szülei addig sem sokat törődtek azzal, hogy miként tejesit az iskolában.
A gyermekek megrendült bizalma, magárahagyatottsága sokszor egész súlyos személyiségzavarokban nyilvánul meg
„Nem törülhetünk ki senkit a szívünkből anélkül, hogy a helyen, hol egykor neve állott, egy sötét folt ne maradna…” /Eötvös József/
A gyerekek szempontjából a válás tehát csak azokban az esetekben jobb megoldás az eredeti család együtt maradásánál, ha az élet már valóban elviselhetetlen, brutális, feszültségekkel teljes, romboló együttlétté vált.
VEGETARIANIZMUS A GYERMEKNÉL
A vegetarianizmus egy táplálkozási magatartás. Ez a táplákozási mód, mely szerint főként növényi táplálékot fogyasztanak, több féle életmódban nyilvánul meg.
Nem vagyok egy –falánk vagy nagyevő-,gyermekkoromban is inkább-nyápic-voltam de a mindennapi amúgyis sekély örömeink közül a jó étvágy a finom,vátozatos étel úgy gondolom minden biológiai lény számára léte örömeinek egy is része.
Mindennapi orvosi gyakorlatomban nem az ételek minőségével volt a gond,hanem a inkább mértéktartással,a táplákozási kulturával.Megalapozott és tudományos értékitéletem az hogy a vegetarianizmus-bármilyen formája és bármilyen koru gyermeknél-egy rizikó faktor-amihez talán még a szülőknek sem lehet joguk hogy ezt a táplálkozási magatartást egy biológiai minőségekben és értékekben szükséges elemket a fejlődésben lévő gyermekénél korlátozza.
A felnőtteknél másként tevődik fel a kérdés-aki nem óhajt egy életen keresztül,kacsasültet párolt vöröskáposztával-rántott csirkét uborkasalátával,töltöttkáposztát stb fogyasztani,ez egyéni döntés kérdése.De a gyermekektől megvonni a táplálékok széles skálájából bármit is az már felelőtlen magatartás.
Egy belga szakfolyóirat szerint a gyermekek és fiatal felnőttek növekvő száma, akik vegetáriánusan táplálkoznak, különböző vegetáriánus étkezési szokásokkal konfrontáltat bennünket. Ez az egész szigorútól az inkább laza vegetáriánizmusig terjed. Fokozatok vannak tehát és különbséget teszünk pszeudo-vegetáriánizmus, tényleges vegetáriánizmus és szigorú vagy extrém vegetáriánizmus között.
A pszeudo-vegetáriánusok között találjuk a
félig vegetáriánusokat, akik nem esznek ugyan sertés-
és marhahúst, de szárnyast, halat, tejterméket és tojást igen. Ezzel szemben
a pszeudo-vegetáriánusok nem esznek sem húst, sem szárnyast, de növényi
táplálékot, halat, tejterméket és tojást igen. A tényleges vegetáriánusok
nem fogyasztanak állati eredetű fehérjét, nem esznek húst, szárnyast és
halat sem, de tejterméket és tojást igen.
A harmadik csoportban találhatók a szigorú, vagy extrém vegetáriánusok.
Ők csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak.
A vegtáriánus elv igen szigorú
alkalmazása fokozza az egészségi kockázatokat.
Élelmiszereink részben életfontosságú tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket
szervezetünk maga nem tud előállítani. Ha ezek a tápanyagok nem, vagy nem
kielégítő mennyiségben fordulnak elő az étkezésben, az
egészségkárosodáshoz vezethet. Normális módon ezeket a tápanyagokat a hús,
szárnyas, hal és a tejtermékek tartalmazzák.
Kiegyenlített táplálkozással és célzott
menüválasztással a pszeudo-vegetáriánusok megfelelő tápanyagmennyiséget
fogyaszthatnak anélkül, hogy a normális testi és lelki állapot kibillenne az
egyensúlyából.
A tényleges vegetáriánusok vashiányban szenvedhetnek, mert a szervezet a
vasat a zöldségből és gyümölcsből kevésbé és nem olyan jól veszi fel,
mint az állati élelmiszerekből. Ezért elegendő gyümölcsöt és
zöldséget kell enniük, mert ezek C-vitaminja elősegíti a növényi
táplálékokból a vas felvételét.
A kizárólagos növényi táplálkozásból B12-vitamin és vashiány keletkezhet-
mindkettő elengedhetetlen a vérképzéshez és a szövetek regenerálódásához-,
B2-vitamin hiány (riboflavin, a sejtlégzéshez), D-vitamin és kalciumhiány
(elengedhetetlen a csontképzéshez és a fogakhoz). A szigorú vegetáriánizmus (akik sem tejterméket, sem
tojást nem fogyasztanak) súlyos egészségkárosodást okozhat.
A vegetáriánizmus
gyermekek számára egyáltalán nem ajánlatos, a
táplálkozási szakemberek szerint a gyermekeknek komplett táplálást kell
kapniuk, azaz húst, tojást és tejterméket , vagy kiegészítő tápanyagokat.
A kalcium és a D-vitamin hiánya problémákat okozhat a csontok és fogak
fejlődésében (pl. angolkór).
A B12-vitamin és a vas hiánya vérszegénységet, tanulási nehézségeket, az
értelmi fejlődés zavarait okozhatja. A tej, a tojás és a hal
kitűnő B12-források. Akik mégis ezen táplálási mód mellet döntenek a
gyermekeknek és csecsemőknek feltétlenül vitaminpótlást kell kapniuk. Az
energiahiány és a túl kevés fehérje ezen kívül növekedési zavarokat idézhet
elő. Ezek az kockázatok kizárhatók, ha az anya hosszabb ideig szoptatja
gyermekét, vagy szója tejet is használ. Különösen ügyelni kell a B12- ,
D-vitamin és a kalcium tartalomra
Alacsony növésű gyermekünkkel érdemes idejében orvoshoz fordulni. A jelenség sok esetben sikeresen kezelhető, de csak akkor, ha még a serdülőkor befejezte előtt felkeressük a szakembert.
Az alacsonynövésre legtöbbször óvodai, iskolai, háziorvosi szűrővizsgálaton derül fény. Bár sokszor a család számára is egyértelmű, hogy a gyermek testmagassága jóval alatta van a normál átlagnak, még sem fordulnak orvoshoz. Ennek hátterében legtöbbször az áll, hogy a köztudatban nem ismert, hogy az alacsonynövés betegség miatt is kialakulhat és kezelhető is lehet.
A normál testmagasság kialakulásához megfelelő mennyiségű és minőségű étel fogyasztása, kiegyensúlyozott családi háttér, normális hormonstátusz, azaz normális növekedési hormon, pajzsmirigyhormon szint, és egészség kell.
Mi okozza az alacsonynövést?
Normál testmagasság és alacsonynövés
Gyermekkorban a normál testmagasság
megállapításához úgynevezett percentil táblázatok állnak az orvos
segítségére. Ezek nemek és életkorok szerint ábrázolják a különböző
magasságokat.
Akkor beszélünk alacsonynövésről, ha az adott gyermek testmagassága
a 3 percentil alatt helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek
kevesebb, mint 3 százaléka rendelkezik ilyen testmagassággal az adott nem és
életkor szerint.
Az alacsonynövés hátterében számos ok állhat. Lehet egészen banális oka, mely kezelést nem igényel, azonban súlyos betegség is meghúzódhat mögötte. Az alacsonynövés legegyszerűbb oka, amikor a gyermek családtagjai is kicsi növésűek, és ő örökli ezt a hajlamot.Jómagam a megszokott orvosi rendeléseken ha növekedési problémákkal fordulnak hozzám-legelőször egy alkati,családi felmérést végzek.
Máskor alkatilag lassúbb a gyermek növekedési üteme. Ilyenkor nem csak magasságban, de a nemi érésben is elmarad kortársaitól. Ha azonban a nemi érése beindul, akkor növekedése is jobban megindul és végleges testmagassága átlagos lesz. Ilyenkor általában kimutatható, hogy a család más tagjai is későn érő típusok voltak.
Alacsonynövésnek egy ismert változata az úgynevezett pszichoszociális növekedési zavar. Itt általában a háttérben súlyos családi problémák húzódnak meg, a gyermek sokszor ingerszegény környezetben nő fel és a szociális körülményei is rosszak.
Az alacsonynövés mögött a méhen belüli növekedés zavara is állhat. Ez a magzati életben ható különböző ártalmak miatt jön létre, például az édesanya betegsége miatt, illetve ha az anya alkoholt fogyaszt és/vagy dohányzik a terhesség alatt, akkor a baba szintén növekedésében visszamaradhat. Ilyenkor az újszülött kis súllyal és hosszal születik.
Alacsonynövéshez vezethetnek a krónikus gyermekkori betegségek, mint például szív-, tüdő-, vese-, gyomor-, idegrendszeri-, bélrendszeri betegségek.
A növekedési hormon az agyalapi mirigyben termelődik, így logikus, hogy az ezt érő trauma, fertőzés, daganatos betegség stb. a növekedési hormon hiányát okozhatja. Mivel az agyalapi mirigyben más hormonok is termelődnek, így általában azok hiánya is csatlakozik ilyenkor a növekedési hormon hiányához. Az alacsonynövés létrejöttéhez ugyanakkor a pajzsmirigy alulműködése,hozzájárulhat.
Fontos tudni!
Ha gyermekünk alacsony növésű, ne elégedjünk meg annyival, hogy mi a szülei is kis méretűek vagyunk, hanem keressünk fel szakorvost, endokrinológust, kérjük ki segítségét! A probléma hátterében álló okok egy részén lehet segíteni, és így biztosak lehetünk abban, hogy mindent megtettünk a cél elérése érdekében.
A gyermek mérete extrémen alacsony, társai közül kirí. Általában a testsúlyával is jóval elmarad kortársaitól. Serdülőkorban a nemi érés különböző jelei, mint a szőrzet megjelenése, lányoknál a mellnövekedés, a menstruáció megjelenése, fiúknál a nemi szervek növekedése késhet.
Ha valamilyen alapbetegség társul az alacsonynövéshez, akkor arra jellemző tünetek is észlelhetőek, például a vesebeteg sápadtsága, a szívbeteg óraüvegszerű körme, a Turner-szindrómásra jellegzetes testalkata, stb.
oka.
Ha a gyermeknél semmilyen szervi eltérést nem találtak, akkor csak a megfigyelés, nyomon követés javasolt. Pszichoszociális alacsony növésben a családi problémák kezelése, a gyermek környezetváltozása segít.
Az olyan gyermekeknél, akiknél a fejlődés üteme késik, nemi hormon adása segítheti a gyorsabb érést. Ha valamilyen betegség, például pajzsmirigy alulműködésre, szívbetegségre stb. derült fény, akkor azt kell célzottan kezelni.
Ha a háttérben a növekedési hormon alacsony szintje igazolódott, akkor megfelelő kivizsgálást és indikációt követően növekedési hormonpótlás válhat szükségessé. A növekedési hormont ma már más esetekben is adják, nem csak a növekedési hormon hiánya esetén.
Mindenképpen fontos, hogy még a serdülőkor befejezte előtt forduljunk orvoshoz, mert a kezelés csak addig folytatható. Utána már a csontosodás befejeződik, gyógyszeres kezeléssel már eredményt nem tudunk elérni.
Újjszülött-52 cm
Az első életévben 2 cm a havi növekedés.
- 1 éves korban 75 cm.
- 2 - 3 éves korban a növekedési ritmus 1o cm.ani,
- 4 - 10 éves korban a növekedési ritmus 5-6 cm.
Az első 10 évben nincsen különbség a fiúk és leányok között a növekedési ritmust tekintve.
A leányoknál 10-12 éves kor között a növekedési ritmus nagyobb, általában 9 cm.
A fiúk ezt a ritmust 2 évvel később érik el-/10-10,5/
A HOSSZNÖVEKEDÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK A FORMULÁJA:
TESTHOSSZ = 5 x AZ ÉVEK SZÁMA + 8O
Ma már minden szülő jól tudja, ha máshonnan nem, hát tapasztalatból, hogy a közösségben töltött 10 hónap egyenlő a különböző betegségek, fertőzések szezonjával. Mire lehet számítani, hogyan tudunk védekezni és megelőzni a számos betegséget?
Az egyik fő ok abban keresendő, hogy a kicsik a déli alvásnál egy magasságban fekszenek, így egy-egy köhögés, tüsszögés mindenkihez könnyebben "eljut". Alapos, sokszori, szappanos kézmosással sok kellemetlenségnek elejét lehet venni minden korosztálynál. A jellemző betegségeik azonban ugyanazok:
Felső légúti fertőzések: jellemzően cseppfertőzéssel terjed (pl: tüsszentéssel). A tünetek: a gyerek orra folyik, köhécsel. Azt a pontot nehéz eltalálni, amikor már a betegség orvosi ellátást igényel.
Amíg az orrváladék áttetsző, könnyedén kifújható vagy leszívható, csak egyet-egyet köhécsel, láztalan, addig egyszerű náthával van dolgunk. Otthon kezelhető. Ilyenkor is fontos az orrtoalett, azaz az orrsprék, orrcseppek használata.
A húgyúti fertőzések gyermekkorban a második leggyakrabban előforduló bakteriális fertőzések. Ezek közé soroljuk a húgyhólyaggyulladást és a vesemedence gyulladását.
.. Ahogy a hőmérséklet nulla fok alá csökken, beáll a fagy, akkor a betegek száma is csökken, hiszen a túl hideget a baktériumok, vírusok sem élik túl.
Orvos segitségét kell kérni,ha hányás,láz,sűrű orrváladék jelentkezik.
Ez utóbbi a felülfertőzés jele. Szintén orvosi ellátást igényel a nyugalmat zavaró köhögés, főként, ha fulladás társul hozzá. Nem szabad elhanyagolni, ha a gyerek csípő érzésről számol be pisiléskor, ez a húgyúti fertőzés jele.
A torokfájás és kezelése bővebben.
Fülfájás: ha a gyerek fájlalja a fülét, akkor nyugodtan lehet fül-orr-gégészhez fordulni először. Ha a fülész nem talál fül-orr-gégészeti okot, akkor irányítja azonnal a háziorvoshoz a beteget. Ha azonban be kell avatkozni, akkor így a gyerek hamarabb kerülhet szakértő kezekbe.
Kötőhártya-gyulladás: tünetei a csipásodás, piros elváltozás a szemfehérjén. Ez is orvosi beavatkozást igényel. Amíg nem kerül a kicsi a rendelőbe, addig egy kis kamilla. teával le lehet mosni, de ez meggyógyítani nem fogja.
Az orvos szemcseppet, kenőcsöt ír fel és azonnal ki fogja tiltani a gyereket a közösségből, mert rendkívül fertőző betegségről van szó, amely ráadásul könnyen és gyorsan terjed.
Hogyan erősitse a gyermeke immunrendszerét?
"A gyermekem nemrég kezdte az ovit, azóta nagyon sokszor beteg, főként légúti betegségeket szed össze. Mivel tudnám immunrendszerét megerősíteni kérdezik a szülők?"
Általános megelőzésként ajánlható az immunerősítés.
A közösségbe kerülés első egy-két évében javasolt a gyógyszeres terápia, a gyógyszert kúraszerűen kell néhány hónapig szedni, De minden immunstimuláló szernek egyedi adagolása van amit az orvos ir elő.Ezek a készítmények vénykötelesek, A vitaminok szedése ajánlott tavasszal és télen. Ezek lehetnek multivitaminok, néhány készítmény nyomelemet is tartalmaz. Fontos, hogy ha mégis jelentkezik a megfázás, nátha, ezeket el kell hagyni. Vastartalmuk miatt a baktériumokat is táplálhatják, ezért nincs rájuk ilyenkor szükség.
Hasmenés: ismételt, laza székletürítés esetén tilos a gyereket közösségbe vinni. A recept nélküli készítmények közül tilos azokat adni, amelyek bélmozgást lassító hatásúak.
A hasmenés alatt és a gyógyulás után 4-5 napig jó hatásúak a probiotikumok (normál flórát helyreállító anyagot) tartalmazó készítmények.
Görcsös hasi fájdalom esetén is orvos segítségét kell kérni, hiszen a sebészeti konzílium szükségességét csak ő tudja megállapítani. Olvasson bővebben a gyermekkorban előforduló hasmenésről
Tetű: a fejtetű gyorsan terjed a közösségben és szórványosan még előfordul. A serkét, tetűt a szülő is felismeri. A kettő között a legfontosabb különbség, hogy a tetű pattan, a serkét pedig le lehet húzni a hajszálról. Otthon rögtön el lehet kezdeni a kezelést, a gyerek csak orvosi igazolással kerülhet újra a közösségbe. Alaposan le kell mindent fertőtleníteni a lakásban, ideértve az ágyneműt, fésűt.
A hozzátartozók megelőzésképen kezelhetik magukat gyógyszertári készítményekkel, de ez csak ajánlott. A tetű nem válogat, ahol a családban valaki tetves lett, ott a többiek is könnyen megkaphatják.
Ótvar: olyan bőrelváltozás, ami rövid idő alatt súlyosbodik, váladékozó seb lesz a gyerek arcán, de máshol is jelentkezhet. Ez azonnali (külső-belső) kezelést igényel, otthon szigorú fertőtlenítés szükséges. A közösségben is rendkívül gyorsan terjed, ezért ilyenkor sem lehet óvodába, iskolába menni. Olvasson bővebben az ótvarról
Kiütések:. Olvasson bővebben a kiütéses gyermekbetegségekről.
Psychés szempontból a pubertás és az adolescentia az életünk legnehezebb szakaszaihoz tartozik.Nehézségek adódhatnak már abból is ,hogy a másodlagos nemi jelleg kibontakozása,valamint a növekedés meggyorsulása nagy időbeli eltérésekkel következik be az egyes gyermekekben-egyugyanazon osztályban találunk hatalmas,mélyhangu fiatalembert serkenő szakállal,és alacsony növésü –kisfiut-Az utóbbiban kissebbrendüségi érzés fejlődik ki,a szülők is aggodalmassá válhatnak.De jóval nehezebb problémák keletkeznek abból, hogy a fizikailag felnőtté vált egyén-testi erejének és fejlettségének tudatában-érvényesiteni akarja önnállóságát,egyéniségét.
Az-ego-uralkodóvá válása,a túlzott önnállóságra törekvés-olyan egyénben akinek élettapasztalata nincs-természetesen a szülők,tanitók gátló,fékező magatartásába ütközik.Az ellentétekből könnyen vállnak konfliktusok.A gyermek szüleik apró gyarlóságait felnagyitják,és sok esetben egyenesen –fellázadnak ellenük.Tiltakozásuk jeleként szeszes italokhoz,esetleg kábitószerhez fordulnak,elcsavarognak,nem tanulnak,olykor –bandába tömörülve-károkat okoznak sőt bűncselekményeket követnek el.Lányok is gyakran egyenesen keresik az ellenkezést anyjuk legjózanabb tanácsaival szemben.A szülők elleni lázadás egyik súlyos megnyilvánulása a táplálék –akaratlagos visszautasitása/anorexia nervoza/
A hormonális éréssel kaocsolatban felébrednek a nemi ösztönök,melyek kezdetben nem egyszer a saját nemüek iránti túlzott vonzalomban,rajongásban esetleg –átmeneti homoszexuális magatartásban nyilvánulnak meg. Fiukban az „onánia” csaknem általános-lányokban is előfordul azonban jóval ritkább.
Mind gyakoribbá válik napjainkban a nemi ösztön túl korai-kielégitése, ami e tapasztalatot nélkülöző korcsoportban súlyos helyzeteket teremthet.
A gyermekek e korban-bár magatartásuk látszólag fölényes,túl hangos,sokszor kellemetlenül féktelen de-belsőleg bizonytalannak érzik magukat.Depresszióra is hajlanak,és éppen az adolescens korban nem ritka az öngyilkosság sem.
Ez az öngyilkosságra törekvő,szertelen nem egyszer elviselhetetlen gyermek azonban belső szorogással küzd,és habár már-felnőttnek érzi magát- számos esetben mégsem kéri vagy kérheti a szülő,nevelő tanácsait,vezetését.Ezeket a helyzeteket kell érzékelni a szülőknek,és segiteni gyermeküknek a rendkivül sokrétü evődéseiken.
E feladat helyes megoldása nagy tapintatot,megértést,kulturát igényel.A serdülőt nem szabad kisgyermekként kezelni,józan keretek között önállóságot is kell neki adni,felnőttként kell vele beszélni,tapintatlan dorgálás,szülői –dühkitörések-csak rontanak a helyzeten. Józan sportolás,szabad levegő,túlterhelések kerülése,szeretetteljes,nyugodt vezetés,a kornak megfelelő intellektuális érdeklődés felkeltése és irányitása a célravezető tennivaló,mindezek ugyanakkor biztosithatják a családi harmóniát
Ez az életszakasz minden gyarlósága ellenére-eggyúttal az is,melyben lelkesedés és érdeklődés kelthető fel igazi értékek és ideálok iránt.A serdülőkor egy szükséges élettani állapot amin csak nagy türelemmel és őszinte megértéssel lehet túllépni.
A szülőknek különösen fontos a szerepük az iskolára való felkészítésben. Ez nem könnyű feladat. Ehhez mindenekelőtt minnél alaposabban meg kell ismerni gyermekük magaviseletét meghatározó testi-lelki sajátosságokat kisgyermekkoruktól kezdve. Csak így lehet segíteni személyiségük kibontakoztatását s megfelelni a nevelésükhöz szükséges feladatoknak. A szülőknek ki kell venni részüket az iskolás életformára való megfelelő áttérés biztosításában. Ez a tevékenység nem korlátozódhat közvetlenül az iskolába lépés előtti hónapokra. A felkészítésnek folyamatosnak kell lennie - és miként a gyermek nevelésének is - szinte a születés pillanatától kell megkezdődnie.
Gyorsuló világunkban egyre sokasodnak a feladatok és mind kevesebb az idő. Aszülők is egyre kevésbé érnek rá arra, hogy megfelelően foglalkozzanak gyermekükkel. Pedig a gyermek a legjobban szervezett és vezetett gyermekközösségek bölcsődék, óvodák és iskolák - mellett sem tudja nélkülözni az állandó szülői gondoskodást, az otthon szeretetteljes családias légkörét.
A szülőknek különösen fontos a szerepük az iskolára való felkészítésben. Ez nem könnyű feladat. Ehhez mindenekelőtt minél alaposabban meg kell ismerni gyermekük magaviseletét meghatározó testi-lelki sajátosságokat.
AZ ISKOLÁRA VALÓ ALKALMASSÁG
Az iskolás életkor legfőbb jellemzője – az óvodás korhoz viszonyítva – az akaratlagos folyamatok előtérbe helyezése. Ilyenkor a gyermek már egyre inkább uralkodni tud ösztönein, érzelmein, nagy mozgásvágyán, stb. Erre szüksége is van, mivel az iskolás életkorban már a tanulás a legfőbb tevékenységi forma, nem pedig a játék, mint az óvodásoknál. Az iskolai tanulás nemcsak megfelelő értelmi képességet igényel, hanem mindenekelőtt megfelelő alkalmazkodást az új követelményekhez, akaratlagos beilleszkedést az iskolai környezetbe, munkába. A gyermek csak akkor képes minderre, ha biológiai és pszichikai szempontból – testileg és szellemileg – életkorának megfelelően fejlett.
Az iskolára való alkalmasság feltételezi a megfelelő testi fejlettséget, a jó pszichésstátust, a szociális és mentális érettséget. Ezen belül elvárja, hogy a tanulás sikerességét leginkább befolyásoló ún. "totális érzékelő apparátus" – az észlelési (a látás, a hallás, a tapintás), a mozgásos, és az ezeket kísérő beszéd struktúra épségét. Az iskolára való alkalmasság egyik legfontosabb összetevője a szociális érettség.
MIT ÉRTÜNK EZ ALATT?
A gyermek megtanulja szabályozni a folyamatokat. Önállósul, nemet mond, próbálgatja erejét, kialakítja saját határait. Viselkedésében felfedezhetjük a szülők hanghordozását, gesztusait. Játéka egy idő után eljut a szabálytudatot feltételező társasjátékig. Egyre szebben, érthetőbben fejezi ki magát, eltűnnek a kisgyermekes beszéd jellemzői, a selypesség, a pöszeség. Egyre jobb logikai készséggel, egyre több ismerettel kezd rendelkezni. Képes már hosszabb ideig odafigyelni valamire, elmélyülten végigcsinálni valamit, amit elkezdett, még akkor is, ha nem olyan érdekes. Örül a sikernek, nem tereli el minden a figyelmét. Ezáltal kialakul a feladattudata, a feladattartása és munkaérettsége. Képes a társaival együttműködni, elviselni azt is, ha más van a középpontban. Készségesen válaszol, ha a felnőtt kérdez tőle. Érdeklődik a betűk, a számok világa iránt, várja az iskolát. Az iskolaérett gyermek kb. 10-15 perces aktív figyelemre képes, azaz eddig tud akaratlagosan koncentrálni valamire. Az érdeklődés mellett az aktív figyelem, a tudatos odafordulás a legfontosabb feltétele minden új ismeretszerzésnek.
E nélkül nem volna lehetséges a tanulás.
Az iskolai alkalmasság megítélésénél fontos szerepet játszik a gyermek testi állapota. Azt a gyermeket tartjuk testileg alkalmasnak az iskolára, akinek testmagassága és testsúlya egy bizonyos határ fölé emelkedik, kb. 110 cm magas és 18-20 kg. A gyermek alkata pedig magán viseli az ún. iskolás életmódra szóló alakváltás jegyeit, vagyis teste megnyúlik, elveszti kisgyermekes formáját. Az alkatilag kistermetű, vékony csontozatú gyermek pszichológiai szempontból iskolaérett lehet, de beiskolázása azért érdemel megfontolást, mivel testi fejletlensége miatt kortársainál általában fáradékonyabb, hamarabb megbetegszik.. Az esetenként előadódó egészségügyi problémák tisztázásához beiskolázás előtt célszerű a gyermek szakorvos véleményét kémi.
A tanuláshoz megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség szükséges. A 6 éves, értelmileg megfelelően fejlett gyermek általában még képekben, képszerűen gondolkodik, de már megteszi az első lépéseket az elvont gondolkodás felé. Felismeri, hogy az egész részekből áll, részekre bontható, és a részekből össze lehet állítani az egészet.
Fokozott figyelmet szentelünk a statikai funkcióknak, a mozgásszervek működésének, különös tekintettel a mozgás összerendezettségre. Az ún. nagymozgásnak járás, futás, ugrás, stb.) harmonikusnak, összerendezettnek kell lennie. A harmonikus, összerendezett finommozgás az író-rajzoló tevékenység egyik meghatározója. Azok a gyermekek, akik jól bánnak a papírral, ceruzával, ecsettel, ollóval, stb. nagy valószínűséggel szépen fognak majd írni a füzetben is.
A beszédkészségről és a beszédértésről. Ez a helyes hangképzést, az életkornak megfelelő kifejezőkészséget, vagyis a beszéd formai és tartalmi fejlettségét Nagyon fontos tehát, hogy a hangképzés tiszta, a hangok érthetőek legyenek Ez nemcsak a beszéd, hanem az írás-olvasás megtanulása szempontjából is lényeges. Gyermekeink beszédszegény világban élnek. A családi beszélgetéseket felváltja televízió, a videó, aminek következtében egyre gyakrabban marad el a mama vagy az apa esti meséje. Pedig a mese olyan élmény adta tudással ajándékozza meg gyermekeinket, ami semmivel sem pótolható.
Az iskolakezdés előtt kell kialakulnia az un. testsémának. Fontos, hogy a gyermek saját testéről pontos ismerettel rendelkezzen, ismerje testrészeit, érzékszerveit, testének bal-jobb oldalát. A testkép alapvető viszonyítási pont a környezetben való eligazodásban. A testséma ismerete alapját képezi a téri tájékozódásnak, hozzásegít, hogy a gyermek megtanulja és helyesen alkalmazza a balra-jobbra, az előtte-mögötte, alatta-fölötte, stb. relációkat..
A téri tájékozódás másik alapvető eleme a tapintásos érzékleti tapasztalatok mennyisége és minősége. A tárgyak alakját, formáját, nagyságát, színét látás és közvetlen tapintás segítségével tanulja megbecsülni a gyermek. E funkciók biztonságos működése alapfeltétele az un. magasabb rendű megismerési folyamatoknak, a sikeres iskolai tanuláshoz szükséges értelmi működésnek.
Összefoglalva tehát, a téri tájékozódás, a térhez való viszonyulás, a téri irányok ismerete, a tárgyak alak, forma, nagyság szín szerinti pontos észlelése az olvasás- és írástanulás alapfeltétele. Hiányuk az olvasás- és írászavar melegágya. Az iskolakezdéssel új korszak kezdődik minden gyermek életében.
Az örömteli, önfeledt kisgyermekkort felváltja a kötelességtudást, kitartást igénylő kisiskoláskor. A gyermeknek fel kell adni a mesék világát, de megtalálja helyette a teljesítmény, a siker örömét.
A fülfájás értékelésében nagy jelentősége van a beteg életkorának, mert míg csecsemő- és kisgyerekkorban a baktériumok és vírusok okozta heveny középfülgyulladás az egyik leggyakoribb oka a fülfájásnak, addig a felnőttek fülfájdalmát leginkább a külső hallójárat gyulladása okozza.
A gyermekkori fülfertőzések kiindulópontja a garat, az arc- és orrüreg, az orrmandulák fertőződése, ahonnan a kórokozók a fülkürtön átjutnak a középfülbe, általában mindkét oldalra egyszerre, míg a felnőttkori folyamatok többnyire egy oldalra lokalizálódnak.Fertőzés
A gyakori gyermekkori középfülgyulladás számtalan hajlamosító
tényezővel magyarázható.
· Csecsemő- és kisgyerekkorban, még „éretlen” az immunrendszer, sok kórokozó ismeretlen a szervezet számára, ezért kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek.
· A szezonálisan nagyobb számban előforduló légúti kórokozók könnyebben okoznak kisebb helyi járványokat a gyerekközösségekben.
· A gyakoribb fülfertőzések hátterében anatómiai ok is állhat, mivel rövid és szűk a fülkürt a gyerek kis testméretei miatt, ezért a garatban kialakuló fertőzésekből könnyebben jutnak át a kórokozók, gyakrabban zárul el ez a nyomáskiegyenlítést biztosító járat.
· Az elégtelen orrfújás miatti váladékpangás kedvez a kórokozók felszaporodásának, a nagyobb orrmandula könnyen fertőződik és duzzad még nagyobbra, meggátolva ezzel az orrlégzést. A szájon át való légzés kiszárítja a garatot, amivel lényegesen csökken nyálkahártyájának ellenállása a baktérium okozta fertőzésekkel szemben.
· Egyéb hajlamosító tényezők: a szoptatás hiánya, a fekve etetés, a cumi használata, a dohányfüst, a korai közösségbe való járás a gyakoribb vírusfertőzések miatt, fejlődési rendellenességek a fejen és a légutakban, a vas- és a D-vitamin-hiány, a nem megfelelő táplálás, de örökletes hajlamot is feltételeznek, különösen igazolja ezt az egy családban lévő esetek halmozódása.
Az akut középfülgyulladásra általában jellemző a kezdeti nátháshurutos tünetek után a hirtelen felszökő láz, nyugtalanság, fülfájás, étvágytalanság, nyugtalan alvás, éjszakai felsírás, hányás és néha hasmenés is.
A nagyobb gyerekek a fájdalmon kívül kattogásról, füldugulásról, halláscsökkenésről, szédülésről és hányingerről is panaszkodhatnak.
Ha a felszaporodó váladék olyan sok, hogy nem fér el a dobüregben, akkor a dobhártya átszakad, perforálódik és kifolyik a savós vagy gennyes folyadék. A spontán felszakadás eredményeként sugár irányban több berepedés keletkezik rajta.
Az a legjobb megoldás, ha az időben
alkalmazott hatásos kezelésre felszívódik a folyadék,
és a dobhártya ép marad. A gégész a fülvizsgálat során látja, hogy a
folyamat milyen stádiumban van, mi lehet a legcélravezetőbb kezelés.
Ha sikerül olyan
antibiotikumot választani, melynek hatására a kórokozó
baktériumok elpusztulnak, akkor tíznapos kezelés a javasolt, amire a kis
betegek 90 százaléka meggyógyul.
Ha évente négynél többször
ismétlődik az otitis, akkor javasolt az orrmandulák kivétele, mert gyakran olyan góccá alakul, amiből minden vírusosan induló
betegség esetén másodlagosan kialakul a fertőzés.
. Ma már van hatásos védőoltás az invazív haemophilusok ellen, amit a kötelező védőoltásokkal megkapnak a csecsemők. Nem kötelező, de az középfülgyulladásra hajlamosaknak javasolt a pneumococcus elleni oltás.
A fülfájás másik
gyakori oka, főként a felnőttek körében a külső hallójárat gyulladása, az otitis externa. A külső hallójárat egy viszonylag szűk,
mélyre nyúló, hámmal fedett, testmeleg üreg, ami a dobhártyáig tart,
felületét a faggyúmirigyek váladékukkal zsírosan, nedvesen tartják, ezzel is
megakadályozzák, hogy itt baktériumok szaporodjanak fel. Könnyen sérül, akár a
tisztogatás során is.
Felesleges a tisztogatás, mivel az úgynevezett fülzsír kifelé sodródik, tehát öntisztuló a
hallójárat. A kereskedelemben kapható fültisztítók
csak a fülkagyló tisztítására szolgálnak, mert a legtöbb olyan, hogy inkább
befelé nyomjuk vele a váladékot, ami, ha a dobhártyára szárad, fájdalmas és
rontja a hallást is.
Akiknek kissé több a fülzsírjuk, vagy hajlamosak a „füldugók” kialakulására,
azoknak javasolható, hogy hetente 2-3-szor csepegtessenek 1-2 csepp
paraffinolajat a fülükbe, és a tisztítást bízzák szakemberre. A felázott
bőr ellenálló képessége csökken, kedvez a baktériumok, a gombák
elszaporodásának. Ezt még fokozhatják a lúgos kozmetikai szerek, vagy az
uszodavíz fertőtlenítésére használt szerek is. Akülső hallójárat
védhető a fürdés, az úszás előtt alkalmazott paraffinolajjal, az
egyéni lenyomat alapján készített füldugóval, valamint az uszoda után
alkalmazott ötszázalékos ecetes vizes cseppel is.
A már kialakult hallójárat-gyulladást fül-orr-gégész kezelje, mert csak a szakember tudja eldönteni, hogy mi a kórokozó, mert más kezelés szükséges a baktériumok ellen, más a gombák ellen, vagy ekcéma esetén..
Ha a fülfájásnak nem találjuk
az okát a fülben, akkor a fej és a nyak alapos vizsgálatára van szükség. Ki kell zárni fogbetegséget, arcüreg-gyulladást, fertőzést
a garatban, a mandulákon, a nyelven, az állkapocsban, az álkapocs ízületében, a
nyálmirigyekben. Lehet a betegnek herpes zostere, vagy daganat okozta nyomás is
kiválthatja a fülfájdalmat. Légúti fertőzésekre utaló tüneteket keres
először az orvos, de a körültekintő vizsgálat nem maradhat el akkor
sem, ha ilyen tünetet talál, mert éppen egy vírusfertőzés kapcsán
derülhet fény valamilyen más betegségre is.
Napjainkban a legnépszerűbb ifjúsági és családi műsorokban is megtalálható több-kevesebb szabad szerelem, istenkáromlás, közönséges vicc, valamint erőszakot megtestesitő jelenet is A józan megfontoltság és óvatosság tehát napjainban fontosabb, mint valaha.
Mindenképp meg kell azonban jegyezni, nem csak rossz dolgok láthatók a TV-ben. Inkább a túlzottan sok TV nézés a probléma. Mivel a 2 és 11 év közötti gyermekek átlagosan heti 27 órát tévéznek szinte felügyelet nélkül; és a szülők gyakori gondatlansága okolható a szomorú eredményekért.; mivel a gyerekek a tévézésen kívül csak az alvással töltenek több időt és mivel a legtöbb szülő nem is tudja, hogy a mai média milyen gondatlanul bánik gyermekével, "Figyeljünk!"
ERŐSZAK ÉS AGRESSZÍV VISELKEDÉS
Tény az, hogy a szülőkkel való konfliktusok, a társakkal való harcolás, és a kisebb bűncselekmények elkövetése egyenes arányban állt a TV előtt töltött órák számával." Sajnálatos tény—főleg azon gyermekgondozók és szülők számára akik azt azért megengedik, hogy a gyermekek a "jó" műsorokat megnézzék—hogy "az agresszív viselkedés nem a tévében látott erőszaktól függ. Az agresszivitás növekedését maga a TV nézés okozza, nem pedig az erőszakos jelenetek." 1 Tehát kizárólag a TV nézéstől - a TV előtt töltött órák számától - függ az agresszív viselkedés.
Úgy tűnik, hogy a túlságos aggresszivitás és a személyek közötti súrlódások ellen két dologgal védekezhetünk. Legelőször is csökkentsük a TV előtt töltött órák számát. Ezután zárjunk ki minden erőszakos TV műsort a programjainkból, hogy ezzel ne növeljük gyermekeinkben ok nélkül a fájdalom és a szenvedés iránti érzéketlenséget.
TANÁROK ÉS OKTATÓFILMEK
Miközben nagybetűs újságcímek követelik a jobb teljesítményt a diákoktól, minden eddiginél több bizonyíték van arra, hogy a TV hátrányosan befolyásolja a diákok iskolai teljesítményét. A leglényegesebb, hogy minél többet néz egy gyermek TV-t, annál nagyobb a negatív hatás a tanulására és a fejlődésére. Az iskolareformot családreformmal kell párosítani—a TV nézési szokásainkat kell megváltoztatni.
A SZEX ÉS A SZEXUALITÁS FÉLRECSÚSZOTT NÉZETE
A széleskörűbb és jobb tévéprogramok iránti igény miatt egyre több háztartásban fizetnek elő kábeltévére. Ám az első dolog, amit be kell látniuk, az az, hogy a havidíj nem biztosítja a jobb műsorokat. Épp ellenkezőleg. kimutatták hogy megdöbbentő módón a gyermekek 66%-a nézett havonta legalább egy olyan műsort, ami meztelenséget vagy erős szexualitást tartalmazott.Honnan vannak a gyermekek elszomorító erkölcsi nézetei? Leginkább a gondatlanul nézett TV-ből.
TESTSÚLYPROBLÉMÁK
A TV néző gyermekek kevesebb kalóriát égetnek el percenként—nem csak játszó, de még az olvasó vagy az éppen “semmit sem csináló” gyerekeknél is kevesebbet --, csaknem olyan keveset, mint az alvó gyerekek."2 Minél súlyosabb a gyermek, annál komolyabbak az egészségügyi következmények. Átlagos testsúlyú gyermekeknél, "a TV nézés 12 százalékos (anyagcsere) visszaesést eredményezett
REKLÁMOK
Becslések szerint egy átlagos gyermek 20,000 reklámot lát évente. A felnőttekkel ellentétben, a gyerekek szeretik a reklámokat. Szeretik, ha megmondják nekik, mi a menő… és aztán eszerint élnek.
FANTÁZIAJÁTÉK
Alig néhány szülő van csak tudatában annak, hogy a TV teljesen megváltoztatta a gyermekek időtöltéseit. Régebben a gyerekek az idő nagy részében játszottak és a körülöttük lévő világot fedezték fel. Ma azonban a gyerekek a fotelba gyökerezve töltik az idejüket, szemüket a TV-re szögezve.
A gyerekek, akiknek piszkosan, kifulladva és horzsolásokkal tele kellene hazajönniük, manapság csak a pislogásban edzik magukat, miközben órákon át ülnek elbűvölve a képernyő előtt. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a TV csökkenti az emberek önállóságát és háttérbe szorítja azt a képességet, hogy logikusan és pontosan fejezzék ki gondolataikat. A tévézés passzivitásra cseréli a létfontosságú játékokat.
A CSALÁDDAL TÖLTÖTT IDŐ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ
Egyik felmérés keretében 4-5 éves gyermekeket kérdeztek arról, hogy a TV és az édesapjuk közül mit adnának fel szívesebben, egyharmaduk az édesapját jelölte!!! A helytelenül használt TV megfosztja a gyerekeket annak lehetőségétől, hogy megtanuljanak másokkal kapcsolatot teremteni, beleértve a szülőket és testvéreket. A mai fiatalok pedig vágynak a családdal való szoros kapcsolatra.
Ennek ellenére meg vagyok győződve, hogy a családi időbeosztás feletti uralom elvesztése az egyik legbonyolultabb probléma, amivel a mai szülőknek szembe kell nézniük. Felismerjük ugyan, hogy az értékrend, ami megszakítás nélkül ömlik a szobánkban álló TV-ből, teljesen ellentétes azzal, amit szeretnénk, ha gyermekeink magukévá tennének. Azt is látjuk, hogy teljesen elvész a remény arra, hogy beszélgessünk vagy valamit megosszunk a többiekkel, amikor a közös asztalnál a szavunkat elnyomja TV fecsegése, mégis bekapcsolva hagyjuk. Bármilyen korú is a gyermek, szüksége van a szülőkkel való kapcsolatra. Habár a kamaszok szóbeli kirohanásai az ellenkezőjét sugallhatják, szükségük van arra, hogy a szülő-gyermek kapcsolatban érezzék, hogy szeretik őket, és eligazításra is szükségük van a felnőtt élet dolgaiban..
Megbeszélheti a szülő és a pedagógus is a gyermekkel a televíziózás helyes módozatait, a megfelelő műsorválasztást, hiszen a kritikus és igényes tévéhasználatot gyermekkorban lehet előnyösen befolyásolni.
Egyre több a "problémás" gyerek a szakemberek szerint, és bár azonnal nem lehet mindegyiküket hiperaktívnak bélyegezni, mert egyszerűen nem mind azok, ugyanolyan nehéz megtanulni bánni velük, mint tényleg beteg társaikkal. A szülő azonban nem adhatja fel, mert csak ő segíthet ilyen esetben.
A gyerekekkel foglalkozó szakemberek szerint egyre több az olyan óvodás és iskolás, aki másként, vagy nehezebben kezelhető, akivel problémák vannak, aki más, mint a többiek, egyszóval valami miatt kilóg a sorból. Igaz, most épp itt a vakáció, az iskolai harcok nyugvópontra kerülnek egy időre, de a szülőknek mindegy, hogy nyár vagy tél van: körülöttük mindig ott nyüzsögnek égetnivaló vagy problémás gyerekeik.
Nem hiperaktív, csak eleven
. Ha nem foglalkozunk vele állandóan, ha nem történik mindig valami, elkezdi piszkálni a testvérét, nem találja a helyét. Minden rendben volna, jó eszű, vidám kissrác, választékos a szókincse, de a játékok alig kötik le kis időre..
Magatartási problémák, figyelem- és koncentrációs zavarok, fejlesztésre
szoruló részképességek, nyughatatlanság, túlérzékenység, agresszivitás, sajátos
nevelési igény, extrém aktivitás - mind olyan gondok, amikbe sok szülő
bicskája beletörik. Hiába
vetik be legjobb tudásukat, vagy hallgatnak ösztöneikre, sokszor képtelenek
megoldást találni. És most nem a beteg
gyerekekről beszélünk, hanem az egészséges, de az átlagtól eltérően
működő srácokról, lányokról - és persze szüleikről. Őket
mindjárt az elején két nagyobb
csoportba sorolhatjuk. Az elsőt azok teszik ki, akik
önmaguk generálják gyermekeik problémáit - vagy mert ők is
problémás felnőttek, vagy mert éretlen személyiségükkel nem
megfelelően kezelik a helyzetet, hogy szülőkké váltak. A másik
csoportot azok képezik, akik értetlenül állnak nehezen kezelhető fiuk
vagy lányuk előtt, főleg mert nagyobb gyerekükkel semmi gond nem
volt - másrészt próbálják felvenni a kesztyűt, de a gyerekről rendre
visszapattannak.
"A legfontosabb, hogy elkülönítsük az eleven, impulzív gyerekeket azoktól, akik hiperaktívak, tehát egy betegség elszenvedői. Sajnos manapság a köznyelv részévé vált, hogy minden "rossz" gyerekre ráaggatják ezt a címkét. De a főként otthon izgága-nyugtalan gyerekek problémái származhatnak nevelési hibákból is. " -. Ezért ha felmerül a szülőkben, hogy a gyerek nem átlagos, mert állandóan rá kell figyelni, hogy több energiát, törődést és más nevelési módszereket igényel testvéreinél, hogy szociális kapcsolataiban rendre konfliktusokba keveredik, panaszkodnak rá a pedagógusok, akkor a felkeresett pszichológus első dolga, hogy felmérje a családot. Ám sokszor a szakemberek sincsenek könnyű helyzetben a modern kori tünetáradattal, ezért a diagnózis felállítása is rejthet magában bakikat.
OKOLHATÓ A SZÜLŐ A GYERMEK VISELKEDÉSZAVARÁÉRT.?
"Volt, aki a gyereket hiperaktívnak nevezte, más autisztikus jegyeket fedezett fel nála, a tanító nénije viszont azt mondta: csak eltérő fejlődésű a gyerekünk, akit ha jól kezelünk és megfelelően fejlesztünk, kinövi majd a furcsa, néha idegesítő dolgait. Tehát arra jutottunk, nem bélyegezzük meg, csupán azt mondjuk, más, mint a többi gyerek" -. "Néha az is sokat segít, ha az anya és az apa elfogadja saját gyerekük tőlük nagyon eltérő személyiségjegyeit. Ugyanis néha nincs is nevén nevezhető probléma a háttérben, csupán abból adódnak a nézeteltérések, hogy igencsak különbözik a habitusuk, természetük" - mondja a pszichológus.
Amilyen a szülő, olyan a gyerek?
Míg egyesekkel minden simán és problémamentesen megy, addig ezekkel a gyerekekkel mindig történik valami, és sűrűn okoznak gondterhelt arckifejezést a szüleiknek. A szülők sorsa pedig az, hogy nemcsak magával a gyerekkel vívnak rengeteg harcot, hanem a környezetével is.. Évek óta pszichológushoz járunk vele, mert tisztában vagyunk azzal, hogy kiváló észbeli képességei ellenére viselkedésbeli problémái vannak. Sokszor velünk is elviselhetetlenül viselkedik, ami megkeseríti a kapcsolatunkat.
"A gyerekkel való terápiás foglalkozás első lépése a
szülőkkel való egyéni beszélgetés, mely során a szakember megismeri
életüket, problémáikat, gyermekükkel és egymással való kapcsolatukat. Gyakran már egy alapos, őszinte beszélgetés is sokat jelenthet, hiszen sok felnőttnek - ha párkapcsolatban is él -, nincs kivel
megbeszélje a problémákat.. Azokban a családokban, ahol a nagytestvér
szinte mintagyerek, a második,
vagy a harmadik gyerek viszont fekete bárány? A szülők ilyenkor
különböző stációkon mehetnek keresztül.
Először elkeseredve keresik a választ arra, hogy miért pont az ő
gyerekük ilyen kezelhetetlenül égetnivaló, majd segítséget kérnek
(szerencsére ma már sokan, sok helyen nyújtják a kezüket). Aztán ha
elégedetlenek a gyerek változásával, egymás családjában keresik a
bűnbakot: vajon kire üthetett az utód, végül pedig a rengeteg
energiát felemésztő helyzetet saját nevelési kudarcukként könyvelik el.
- Előfordul, hogy csak a gyerek személyiségét nehéz elfogadni olyan
családokban, ahol teljesen más a szülők attitűdje. Azonban
bármilyen embert próbáló feladat egy-egy ilyen öntörvényű kisfiú vagy
kislány anyukájának vagy apukájának lenni, a leglényegesebb, hogy a keserű pillanatok
ellenére se felejtsük el őket szeretni. Mivel mi
vagyunk a nagyobbak és bölcsebbek, nekünk kell megtalálnunk a kulcsot
hozzájuk, és szidalmazás, büntetés helyett kreatív nevelést alkalmaznunk.
Jó ötlet lehet például, felkeresni egy pszichológust,vagy esetleg
egyszerűen csak olyan tevékenységet találni a gyereknek, amiben ha
kiteljesedik, olyan lesz, mintha kicserélték volna.
-A SZÉKREKEDÉS
A természetesen
táplált csecsemő székrekedése egy ártalmatlan állapot ami magától
helyrejön csak ilyen esetekben a türelem nélkülözhetetlen.Ha 4-6 napos a
gyermek székrekedése akkor –besegitünk neki egy enyhe hashajtóval de semmi
képpen hosszantartó adagolással mert az csak renyhébbé teszi a
bélműködést,és makacsabbá a székrekedést. Igy járnak el sokan az
anyatejjel táplált csecsemők esetében is amikor a bepánikolt
szülők,hőmérőtöl.szappanos beöntésig-glicerin kúptól a paraffin
olajig mindent megpróbálnak ,számos esetben hatástalanul.
Visszaemlékszem hogy a székrekedés házi kezelésére nagyanyáink idejében még a
szilvalekvár vagy az aszaltszilva leves volt az általánosan elterjedt megoldás,
ma viszont már egyre többen élnek különböző hashajtók alkalmazásával.Nem
találkoztam még olyan esettel amikor ne távozott volna el a –bélsár-természetes
uton a gyermekből.Legyünk figyelmesek nehogy a számos beavatkozási
lehetőséggel élve elhamarkodva,rontsunk a gyermek helyzetén.
.
A székrekedés meghatározása
A heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó
székletürítést, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér, székrekedésként
diagnosztizálják. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 %
vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak
kb. 60 %. Minél kisebb a széklet víztartalma, annál kevésbé tud
formálódni, és a végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet
már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel, ismételt haspréssel lehet
eltávolítani, ami akár átmeneti vérkeringési elégtelenséget is előidézhet.
A szákrekedés oka lehet valamilyen betegség , ilyenkor másodlagos
székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet anyagcsere-, vagy hormonális
jellegű (pl. pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség),
vastagbél eredetű (pl. sérvek, szűkületek, végbélberepedés), idegi ok
(pl. gerincsérülés, agyi erek betegségei). Mindezzel összefüggésben gyakran
különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás
elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki
székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek a
székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más
néven alkati székrekedésről beszélünk.
Nehézségek a bölcsőtől kezdve
A bél renyheségével már egészen kis korban is találkozhatunk. Ha a székrekedés a születést követően állandósul, az az ún. Hirschsprung-betegségnek a gyanúját veti fel. Erre a ritka kórra jellemző, hogy a bél idegellátásának elégtelensége miatt a salakanyagokat továbbító mozgás koordináltsága nem megfelelő, ezért a bél nagyra tágul, a hasat előredomborítja, s így a széklet kiürülése akadályozott. Vannak szülők, akik a nagyobb vastartalmú csecsemőtápszerről azért térnek át alacsonyabb vastartalmúra, mert úgy gondolják, hogy kisbabájuk rendszertelen székletürítése a vassal van összefüggésben. Tudni kell azonban, hogy csecsemőknél természetes az is, ha nincs naponta székletük. A vas egyes esetekben ugyan hozzájárulhat a székrekedéshez, de mindemellett a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen.
Gyermekkori
székrekedésnél gyakori, hogy a
szobatisztaságra szoktatás rossz módszerei, és
szülők rapszodikus életmódjához igazodó alvási és táplálkozási szokások
okoznak problémát. Ezért már gyermekkorban nagyon fontos a rendszeres napi
ritmusra, a közel azonos időpontokban történő étkezésre, alvásra,
és a székletürítési rutinra szoktatás. A székrekedés megelőzésére legjobb módszer a sok
folyadék és a kellő mennyiségű rostanyag (teljes kiőrlésű
gabonafélék, gyümölcs, zöldség)
fogyasztása, amelyek fellazítják a székletet és
megkönnyítik annak kiürítését. Nem árt tudni, hogy a túl sok fehérje, kakaó,
csokoládé fogyasztása könnyen szorulást eredményezhet. A rendszeres testmozgás
a belek vérellátását javítva hozzájárul azok egészségének megőrzéséhez, ezért
mozogjunk minél többet együtt gyermekeinkkel!
A megszokottól eltérő körülmények között, közösségbe (bölcsődébe,
óvodába, iskolába, táborba) kerülve nem ritkán tapasztalható, hogy a
gyerekek halogatják, otthonra tartogatják a „nagy dolgot”, ami
könnyen kiindulópontja lehet a székrekedésnek. A közegészségügyi szempontokon
túl különösen fontos ezért, hogy a gyermekintézmények a mellékhelyiségeikben
megteremtsék és fenntartsák a megfelelő higiénés feltételeket, hogy a
gyermekekben idővel feloldódjon a gátlás, és természetes legyen számukra,
hogy már a székelési inger jelentkezésekor használják a toalettet.
A szokás hatalma
Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat érzékenyen a változásokra, hanem a
felnőtteké is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a megszokott
„menetrend”. Az új viszonyok között is törekedjünk azonban arra, hogy a
megszokott idő körül alkalmat, és megfelelő körülményeket teremtsünk
a székletürítésre, mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen elmulasztjuk az
ideális időpontot, ami számos nehézséget vonhat maga után.
Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk
megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek. A
rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés
ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentőleg
hat a belekre. Bár a bélműködésre nézve a nikotin inkább gátol,
van, akinél a székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik,
és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után. A drasztikus,
helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén
nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat.
Vezessünk be új szabályt!
A kedvenc étel helyett ajánljunk többfajta finomságot.
Vagy adjuk neki azt, amit a család többi tagja is fogyaszt. Másrészt viszont
soha ne kényszerítsük, hogy olyat egyen, amit nem szeret. A legjobb
megoldás tehát, ha a gyermeknek megfelelő ételek közül többfélét
teszünk az asztalra, amelyből ő aztán választhat. Ha
ezekből egyáltalán nem akar semmit, akkor mást se kaphasson!
Kondíciójavító diéta
sovány gyerekeknek Az étvágytalan, túlságosan
törékeny gyereknek olyan ételekre van szüksége, amelyek mind kalóriában, mind
tápanyagokban igen gazdagok: adjunk pl. a tésztájához
plusz egy kiskanál csíraolajat, a szószokat zabpehellyel,. A tejszínnel
dúsított krémes zöldségleves, az élesztőpehellyel gazdagított friss
tejturmix, a rágcsáláshoz kínált szárított gyümölcs, a nassolásra alkalmas tej-
és túrókészítmények szinte minden gyereknek ízlenek, s emellett kiváló
kondíciójavítók is.
Háború az asztalnál Ha az étvágytalanságnak nincsenek fizikai
okai, akkor az általában lelki terhelést jelez. Nem más, mint a gyermek
segélykiáltása. Ne engedjük,
hogy a felőrlő asztali jelenetek hatalmi harccá váljanak! Vegyünk mély levegőt, felejtsük el az evést és próbáljunk utat
találni gyermekünkhöz! Mert ha egyszer mindkét fél megmakacsolta magát, szinte lehetetlen egymáshoz közelíteni, s így az étkezési probléma is
állandósulhat.
Tippek
Étvágygerjesztő szabad levegő: Ha a gyerek naponta legalább
egyszer rendesen kitombolhatja magát, s fölpörgeti az anyagcseréjét, közben
jól kifárad a friss levegőn, biztosan jó étvágya lesz.
"Reggeli-müzli: Sok gyerek nem tartja túlságosan izgalmas dolognak az evést. S ha emellett még törékeny és sovány is, egy reggeli müzlivel segíthetünk neki, amely sok energiával, vitaminnal és ásványianyaggal látja el őt mindjárt a nap kezdetén..
Inkább többször: Legyen inkább többször köztes étkezés, minthogy naponta háromszor "egyhegynyi" ételt kelljen a gyerekbe belediktálni. A gyerekeknek kicsi a gyomra és kicsi a szája, pedig többször kell enniük, mint nekünk nagyoknak. A túl nagy porció el is riasztja őket.
Ezzel ellentétben a kis adagok, amelyeknél még repetázni is lehet -
felmérések szerint - növelik az étvágyat. Egy egészséges, friss
tejtermékekből készült finom desszert pedig kedvet is ad az evéshez. A
napi öt-hat tudatosan megtervezett étkezés ideálisnak mondható: tartalmas
müzli, meleg étkezés zöldségekkel és kevés hússal, és a gyümölcs és a
tejtermékek sem maradhatnak el.
Hasfájás nélkül: A rengeteg csokoládé, a nehéz és zsíros sültkrumpli, a szénsavas
limonádé bizony jól megterheli a gyerek gyomrát: a zsír sokáig időzik a
gyomorban, a szénsav pedig az erjedési folyamatoknak kedvez. A krémes torták
helyett kínáljuk a gyerekeket inkább finom gyümölcstortával. A friss
gyümölcsök, a tejtermékek és a pikáns aprósütemények ízletesek és nem terhelik
meg a gyerekeket. Marad a játékra is energiájuk.
Színes büfé: A szigorúan vett "tortázás" helyett, ami sem a
mamának, sem a gyerekeknek nem okoz nagy örömet, készíthetünk egy kis
svédasztalt, ahol az apróságok kiszolgálhatják magukat. Így a
játékidőt sem kell megkurtítani, a gyerekek pedig akkor esznek, amikor
kedvük van hozzá. A gyümölcssaláta mellett az uborkával, sajttal, színes
zöldségekkel megrakott kis szendvicskék, falatkák, friss tejtermékek, joghurtok
ízlenek a kis édesszájúaknak és egészséges módon elégítik ki édesség utáni
vágyukat.
A készülődés öröme: Gyermekünk már az előkészületekben is segíthet. Gondoljunk ki
közösen játékokat, és a menüt is közösen állítsuk össze. A bevásárlás együtt
több örömet okoz, s gyermekünk barátai ízlését és kedvenc ételeit is jobban
ismeri. Engedjük, hogy a kis házigazda önálló feladatokat is elláthasson:
megterítheti és díszítheti az asztalt, és ha tudja, a gyümölcssalátát is
összevághatja. Csak a születésnapi torta maradjon meglepetés!
-
A rossz evő gyerek őrületbe kergeti a szüleit, s olyan intézkedésekre kényszeríti őket, amelyek aztán végérvényesen elveszik a kedvét az evéstől.
Ha a gyerekek nem akarnak enni, szüleik a
legelképesztőbb ötleteket és rituálékat találják ki, hogy mégis rábírják
az apróságot néhány falat zöldség vagy egy-egy kanál püré elfogyasztására. A jó
étvágyú gyerekek szülei el sem tudják képzelni, micsoda feszültség és nyomás
lesz úrrá a "rossz evő" gyerekek szülein, elsősorban az
anyukákon.
Mit egyen, ha már nem szopik?
A probléma mindig az első életév végén kezdődik, amikor a szoptatás és a cumisüvegek egyszerű ideje lejár. A gyermek (még) nem szereti a felkínált ételt, vagy éppen jön a foga, esetleg most hevert ki valamilyen betegséget - sok oka lehet, ha nem akar enni.
A gyermekorvos szerint gyakran nincs is oka az étvágytalanságnak. A gyermek egyszerűen kevesebbet eszik, mint amennyit az anyuka elvár, s ez a mamát annyira nyomasztja, hogy az étkezések során kérlelhetetlenné válik, veszekszik, és még inkább evésre unszolja a csemetét. A gyermek ilyenkor azonban azt tanulja meg, hogy az egyébként kedves és türelmes mama étkezéskor hátrányára megváltozik. Az apróság ilyenkor természetesen már egyáltalán nem akar enni, s végül elkezd félni az étkezésektől.
Az a bizonyos ördögi kör
Kialakul egy
ördögi kör: a gyerek egyre kevesebbet eszik, a mama pedig egyre feszültebbé
válik. Attól tart, hogy csemetéjénél valamilyen
egészségkárosodás alakulhat ki, hogy vitamin- és fehérjehiánya lesz. Ha pedig
egyébként is egy törékeny, könnyű súlyú gyerekről van szó, a
szülők már-már azt hiszik, éhen halhat.
Kétségbeesésükben mindenféle trükköt találnak ki. Kis falatokat
helyeznek el a lakásban, hiszen a gyerekük csak titokban, s csak étkezések
között eszik. Az apróság legabszurdabb kívánságait is teljesítik, csak
hogy egyen. Ismerünk olyan gyereket, aki csak akkor evett, ha meleg fürdővízbe
ülhetett.
S az anyukák akár négy ételt is elkészítenek egymás után, a tejbegríztől a melegszendvicsen és a virslin át egészen a burgonyafelfújtig, csak hogy gyermekük valamelyikből vegyen egy falatot. Természetesen sikertelenül: a gyerek kiskirály módján ül az asztalnál, és szorosan összezárt szájjal élvezi a hatalmát.
Az anya kudarca?
Az anyában a legellentétesebb érzelmek tornyosulnak, amelyek minden étkezés alkalmával újra és újra megerősödnek: aggodalom a gyermek iránt, sértődöttség érzése az állandó visszautasítás miatt, félelem a következő étkezéstől, düh a hatalmi harc miatt, amit nem tud megnyerni.
A problémát gyakran a nagymama jelenléte is tovább szítja, aki a meggyőződés hangján állítja: "Az én gyerekeim egy falatot sem hagytak a tányérjukon!" De a szomszédasszony is tovább ronthat a helyzeten, akinek az egyéves pufók arcú csemetéje húsdarabokkal telepúpozott tányér zöldségleveseket nyel el.
És a papa sem segít éppen, ha könnyedén megállapítja, hogy a mamának határozottabbnak kellene lennie. Mindezek eredményeként nem csoda, ha az anya úgy érzi, kudarcot vallott. Sokan panaszkodnak arra, hogy már mindent megpróbáltak, s egyszerűen nem tudják, hogyan tovább. Anyukák! Aggodalomra semmi ok! Egy egészséges gyerek nem hal éhen.
Hagyjunk fel a rituálékkal!
Sok anya attól fél, hogy gyermeke valamilyen krónikus betegségben szenved, ezért nem eszik. Félelmük azonban általában alaptalan. A gyermekorvos mégis azt ajánlja, hogy vizsgáltassák meg a gyereket egy orvossal. A beteges étvágytalanság általában más tünetekkel jár együtt: a gyermeknek hasmenése van vagy hány, elesettnek érzi magát, nem játszik vidáman, s gyakran egyszerűen betegnek néz ki. Ha azonban egy gyerek sovány, de vidám, egészséges és eleven, úgy nincs ok az aggodalomra még akkor sem, ha hosszabb ideig alig eszik valamit.
A megoldás első lépése az, hogy azonnal feladunk minden abszurd rituálét és a gyermek minden, evéssel kapcsolatos különjogát. Új szabályokat vezetünk be, például, hogy van napi három-négy étkezés, s azokat az asztalnál kell elfogyasztani. Az étkezések között nincs evés, s nincs olyan ital sem, ami kalóriát tartalmaz, a tejről nem is beszélve. Mert egy pohár tej vagy limonádé teljesen elveheti az étvágyat. Vizet vagy édesítetlen teát bármikor ihat a gyermek, amennyit csak szeretne.
Az első napokban természetesen előfordulhat, hogy a gyerek délben nem eszik semmit, s nem sokára éhes lesz. Ilyenkor előrehozhatjuk egy kicsit a következő étkezést. Közben azonban ne kapjon a gyermek semmit, hiszen csak így alakulhat ki az étvágya, s csak így tanulhatja meg, hogy étkezni az asztalnál szokás. Az evés igazából jó dolog. Az a gyermek, akinek már egyáltalán nincs kedve enni, megfeledkezett az evés öröméről, ezért most újra meg kell tanulnia azt.
Ha a gyerek egyetlen falatot sem hajlandó enni, akkor jobb, ha közönyösen reagálunk, s egyszerűen elpakoljuk a tányérját. Ha azonban a kis lurkó csak egy kanálnyit eszik is, dicsérjük meg kedvesen, anélkül, hogy túlzásokba esnénk: "Ez bizony nagyon ügyes volt.
Mindig csak keveset tegyünk a gyerek tányérjára, inkább még egy kicsit kevesebbet is, mint amennyit előreláthatólag meg fog enni. Az asztalnál való hosszadalmas csücsülés nemhogy ösztönözné, sokkal inkább elveszi a kedvét a következő étkezéstől.
A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben. Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.
A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0,5-2%. Tehát 1000 élve született gyerek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúkban.
Okok A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba farfekvéses születése tovább ronthatja.
TünetekA magzati időszakban végzett ultrahang ebből a szempontból ma
még nem megbízható, a csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban
kezdődhet. Kezdetben valójában nincs még ficam, az csak akkor jön
létre, ha a gyermek elkezdi terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd.
Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára
zavaró tünetek sem. Ortopédiai vizsgálatkor ún. kattanó csípő
észlelhető: a combcsont fejecse a gyermek combjának szétfeszítésekor
elmozdul a csípőízületből, kattanó hang mellett. Megfigyelhető,
hogy a csecsemők végtagjai nem egyenlő hosszúak, a combon
található ráncok nem egyformák és a gyermek a kóros oldalt kevésbé mozgatja.
A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul, megjelenik a jellegzetes kacsázó járás. Idősebb korban az életkorhoz képest korábban jelentkeznek az
ízület kóros elváltozásai. Felnőttkorban, a csípőficam tünetei
a sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális
az ún. Trendelenburg-tünet, amikor az egyik lábon állva a másik oldali far
lejjebb kerül.
A betegség lefolyása Az időben felismert és helyesen kezelt enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat. A műtét is megszünteti az elváltozást. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos elváltozások miatt a gyermek mozgáskorlátozottá válhat. A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre (artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprot
ézis beültetése
oldhatja meg a mozgászavart.
A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg
spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a
csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.
A diagnózisról.Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett röntgenfelvételt és ultrahangvizsgálatot csináltathat. A korai felismerésnek megvannak a maga módszerei, de ez nem mindig könnyű, kivált enyhe esetben. Az újszülött vizsgálatához alapvetően hozzá tartozik csípőízületének megvizsgálása is. A korai felismerésre azért kell törekedni, mert az eredmények annál jobbak, minél korábban veszik a bajt kezelésbe. Gyanújel a comb- és farredők részaránytalansága és az érintett oldali láb látszólagos megrövidülése. A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Gyakorlott kézben jó bizonyíték a csípőízület mozgathatóságának vizsgálata. Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség. Ma már ultrahanggal is lehet vizsgálni a csípőízületet, igen megbízható módszer, emellett teljesen veszélytelen.
A kezelésről és megelőzésrőlA veleszületett csípőficam megelőzésében, korai
felismerésében rendkívül fontos a szervezett szűrővizsgálat. A
betegséget a születéskor és a későbbi alapos felülvizsgálatok során fel
lehet ismerni.
Terpesztett csípőtartású speciális pelenkázás - rugi-bugyival - a
csípőficam megelőző módszere. Ha a gyanú igazolódik, azonnal
terpesztett csípőtartás (speciális pelenkázás, ortopédiai készülék,
Pavlik-kengyel, néha gipszkötés) javasolt, amelyet helyes, ha ortopéd
szakorvos ellenőriz. Ma már a korai, nem túlságosan megterhelő
kezeléssel (terpesznadrág és tornáztatás) a később súlyossá válható
csípőficam sokszor megelőzhető. A babák ezt hamar megszokják,
hiszen ilyenkor még a mozgásban nem akadályozza őket. Ha a szülők elhanyagolják a kezelést,
bizony előfordulhat, hogy a kisgyermeknél már csak a műtét segít. Ez azonban nem nyújt tökéletes eredményt, nem beszélve a hegről
és a fájdalmakról. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van
szükség műtétre.
Hasznos tudnivalók
Minden újszülöttet látnia kell gyermek ortopéd
szakorvosnak, hogy az állapotot időben kimutassák.
Minden újszülöttnél ajánlott a szabad csípőmozgás biztosítása (angolpólya
használata).
A gyermekkorban a megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelről is
gondoskodni kell, ugyanis 20-25 éves korra alakul ki a csúcscsonttömeg. Az
optimális csúcscsonttömeg kialakulása ugyanis éppen olyan fontos, mint a
felnőttkori csonttömegvesztés. A táplálékkiegészítők mellett
megfelelő mennyiségű és minőségű tej- és tejtermék
fogyasztása is ajánlott.
SzŰrővizsgálat nagyon fontos:
· az elsőre kerüljön sor közvetlenül a gyerek megszületése után;
· a másodikra 3-4-hetes korban;
· a harmadikra 3-4 hónapos korban.
E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak.
Divat mostanában emlegetni azt, hogy vannak hiperaktív gyerekek is. Csakhogy számos félreértés van ezzel kapcsolatban: a baba sok furcsaságot csinál, ami nekünk ijesztőnek tűnhet, amint pedig elkezd mozogni és felfedezni a világot, gyakran túlságosan is “hiper”-aktívnak tűnhet, aggodalomra azonban semmi ok.
A hiperaktivitás fő tünetei az állandó mozgásigény, a figyelemzavar, a koncentráció hiánya, a türelmetlenség. Ilyen értelemben a legtöbb csecsemő hiperaktívnak tekinthető, mert állandóan keresi az ingereket, mindenre odafigyel, úgy szívja be magába az információkat, mint egy szivacs, amit pedig ebből a szülő lát az az, hogy a baba állandóan nyüzsög, jön-megy a lakásban, és minden játékkal csak rövid ideig játszik, aztán megy tovább.
Totyogó korra ez csak még rosszabb lesz, a kicsi egész nap rohangál, pakol, látszólag nem tudja lekötni magát. Csakhogy a hiperaktivitás diagnózisát nem lehet 5-6 éves kor előtt felállítani, ennek pedig az az oka, hogy ezt a fajta hiperaktivitást, amit a kisgyerekeknél láthatunk, szépen kinövik a kicsik.
Vannak veleszületetten nyüzsgőbb gyerekek, akik kezdettől nehezebben kötik le magukat, nagyobb a mozgásigényük, de még rájuk sem mondhatjuk azt, hogy hiperaktívak. Gyakran ennek a megítélése a szülőn is múlik: van, akit annyira lefáraszt a kicsi állandó nyüzsgése, hogy a saját fáradtságából kifolyólag súlyosabbnak ítéli meg azt, mint amilyen. A másik gond az összehasonlítás: ha az ismerőseid gyerekei a “csendben eljátszik magában” típusú babák közé tartoznak, míg a tiéd nyüzsgőbb típus, akkor bizony megijedhetsz ettől a különbségtől – de ez még nem hiperaktivitás.
A hiperaktivitásra gyakran mondják azt, hogy a modern kor “betegsége” (valójában nem betegség, hanem veleszületett adottság). Ez annyiban igaz, hogy a modern kor rossz szokásai felerősíthetik a gyerekben ezeket a vonásokat. Éppen ezért már egészen kicsi korban oda lehet figyelni az alábbiakra:
1. Sok inger Sok családban állandóan megy a tévé, szól a zene vagy valamilyen “háttérzaj”, túl sok inger éri a babát már egészen kicsi korától fogva, amit az idegrendszere nehezen tud feldolgozni, ezért ezek a babák már kisebb korukban is rossz alvók, napközben is nyugtalanok, türelmetlenek lehetnek.
2. Sok játék Emellett a gyerekektől sokan elvárják, hogy kössék le magukat a játékokkal, és (habár egy kisbaba egészen egyszerű tárgyakkal is remekül elvan) zenélő, csillogó, mozgó csodákat adnak nekik e célból.
3. Kevés mozgás A felnőttek többsége mozgásszegény életmódot folytat és ezt adja tovább a gyerekeknek is. Kezdetben még természetes, hogy a babát mindennap sétálni visszük (sokan már ezt is megspórolják és csak kiteszik az erkélyre aludni, vagy elviszik bevásárolni, autózni és úgy gondolják, ez elég friss levegőnek), 3-4 éves korban legkésőbb azonban ez is elmarad – miközben a gyerekek mozgásigénye változatlan. Nem csoda hát, hogy a lakásban bentrekedt totyogó egész nap unatkozik, nem köti le magát semmivel. Valójában a gyerekeknek sok mozgásra van szükségük a szabad levegőn és nagyon fontos, hogy ebben legyen szabadon mozgás, szaladgálás is, de fontos a sport is, mert ez segít a test megismerésében, a szabályok megtanulásában, a koncentrálni nem tudó gyereket is megtanítja összpontosítani. Egészen kicsiknél még a szabad mozgás legyen előtérben, szaladgáljanak, mászókázzanak, azonban 4-5 éves kortól már lehet sportolni is járni a gyerekekkel (az úszás pedig még ennél is korábban elkezdhető). A hiperaktív gyerekeknél különösen jó hatású lehet valamilyen csapatsport, mert itt megtanulja kontrollálni magát és közben másokra is odafigyelni.
4. Rossz beidegződések Az odafigyelést, a koncentrációt is meg lehet tanulni. Sajnos sok családban az a szokás, hogy a gyereket leültetik a tévé elé, hogy “nyugton maradjon”, illetve amikor a szülőknek valamilyen dolga van, akkor kitalálnak a gyereknek valamilyen programot, amivel elfoglalhatja magát arra az időre, vagy pedig közlik vele, hogy “foglald el magad valamivel”. A gyermek ettől szabályosan megtanul unatkozni, mert a program legtöbbször csak a tévézés, mert előre megmondják mit csináljon, nem neki kell gondolkodnia rajta és mert a “foglald el magad” – típusú helyzetekből kiérződik a szemrehányás, tehát egyedül játszani rossz.
Érdekes dolgot figyeltek meg a kutatók a gyerekek fejlődése kapcsán: függetlenül attól korábban hogyan fejlődtek a gyerekek, 3 évesen nagyjából ugyanazt tudják, ugyanarra képesek. Még a koraszülöttek is 3 éves korra hozzák be a lemaradásukat.
Az az igazán klasszikus dackorszak mostanában kezdődik. A gyerek már meglehetősen okos, ezért azt gondolnánk, most már mindent meg lehet vele tárgyalni, de sajnos ez nem minden esetben működik, ezért meg kell nézni, mi áll a dacoskodás hátterében.
A dacnak most már általában
oka van és ez itt nem kifejezetten az
akaraterő próbálgatásáról szól, mint 2 éves kor előtt, hanem
összetettebb folyamatok állhatnak a háttérben. Például fáradtság,
testvérféltékenység, vagy a figyelmet szeretné magára felhívni.
Gyakori ok az is, ha nem ért valamit a gyerek. Például van egy jól
kialakult szokás, amin mi változtatunk és őneki nem magyarázzuk meg miért.
Miért? Apropó, ebben a korban érkezik el a szülők kedvence, a “miért?” korszak. A gyermeket most már nem az érdekli, mi micsoda a világban, hanem annak összefüggései foglalkoztatják. Adjunk neki egyszerű, számára is érthető válaszokat, de soha ne ferdítsünk, mert megjegyzi
Napjában többször is megkérdezheti ugyanazt a dolgot, de most tartsuk magunkat a jó öreg mondáshoz, miszerint “Úgy tanul a gyerek, ha kérdez”, mert ez az időszak nagyon fontos az ő világképe szempontjából.
Már egészen komplex feladatokat is rá lehet bízni, mert a 2 tagból álló feladatokat is megérti (pl. “Vedd ki a lábost a mosogatóból és tedd a szekrénybe”), fáradhatatlanul segít a konyhában, minden érdekli, de ha nincs kedve, most már tudja, hogy ellent is lehet mondani.
A legtöbb gyerek ebben a korban kerül óvodába. Ebben a korban már valóban fontos a gyerektársaság, a kicsik élvezik a többi gyerek jelenlétét és most már kooperálnak is egymással játék közben, azonban épp annyira van szüksége az anya jelenlétére is, mint a gyermektársaságra. Valójában az egész napos óvodai tartózkodás még nagyon elfárasztja őket. A kiscsoportosok az első hónapokban általában holtfáradtan mennek haza, függetlenül attól, hogy délután aludtak-e, este nyűgösködnek és ez általában az első fél-1 évben el is tarthat.
Valójában a legoptimálisabb megoldás az lenne, ha 4 éves korig csak délelőtt járnának óvodába, mert ebben a korban még kötődnek a velük levő felnőtt személyéhez is, tehát tulajdonképpen az anyát a kiscsoportosoknak még az óvónéni helyettesíti, és kevésbé számít a csoporttársak jelenléte.
Amikor az újszülött sír két etetés között, ahelyett,
hogy nyugodtan aludna, a szülők felveszik, járkálnak vele, és akkor
csendben marad, legalábbis egy időre. De tegyük csak vissza az ágyikójába,
rögtön kezdi az egészet újra. Nem kell azonban attól tartanai, hogy
elronthatjuk őket az első két hónapban. Valószínű, hogy hasfájós
a babánk, és ettől kínlódik. Amikor felvesszük
azért hagyja abba a sírást, mert a mozgatás eltereli a figyelmét és
megnyugtatja őt. A három hónapos csecsemőnél mát legyünk
óvatosabbak! Ebben a korban a testi rosszullét leggyakoribb okai a hasfájás,
nyűgösség, sírós időszak a legtöbb esetben mát megszűnik.
Persze, amelyik csecsemőt sokszor felvették és sokat járkáltak vele, a
sétáltatást, a társaságot továbbra is ugyanúgy igényli.
Ha a szülőt
könnyű játékba vinni
Az elkényeztetés enyhe formája akkor fordul elő, amikor az anya állandóan játszik veleedü. Ettől a gyermek lassanként elfelejti, hogyan szórakozzék egyedül. Unatkozik, elhagyatottnak érzi magát, ha egyedül hagyják, azért sír, hogy felhívja magára a figyelmet. Ami eleinte mulatságosnak tűnik a felnőttnek, később fárasztó munkává válhat.
Ha az anya, valahányszor kicsit nyűgös a gyerek, rögtön felveszi és ringatja, néhány hónap múlva azt látja, hogy amikor csak ébren van, szinte mindig nyűgösködik és nyújtja karját, hogy vegyék fel. Ha a mama továbbra is enged, a kicsi hamar rájön,
hogy ujja köré csavarhatja a mamát. Az elkényeztetés leggyakoribb az első gyereknél. A szülők hajlamosak arra, hogy mindazokat a reményeket és félelmeket, amelyeket saját magukkal kapcsolatban éreztek, átvigyék elsőszülöttükre. Az elkényeztetésben közrejátszik az aggódás is, hogy kizárólag ők a felelősek a baba biztonságáért és boldogságáért. Éppen ezért amikor sír úgy érzik, hogy tenniük kell valamit. A második gyereknél már több tapasztalattal és érzékkel rendelkeznek, tudják, hogy időnként saját érdekében meg kell tagadni bizonyos dolgokat a gyerektől. Már nem éreznek bűntudatot, ha néha meg kell keményíteniük a szívüket. Egyes szülőkben több a hajlam, hogy elkényeztessék gyereküket. Például, ha túl sokat kellett várniuk az első babára és attól félnek, hogy már több nem lehet. Ilyenkor a gyerektől várják, hogy megvalósítsa mindazt, ami nekik az életben nem sikerült, eközben pedig a gyerek rabszolgájává válnak. Könnyebben elkényeztetik gyereküket azok a szülők, akik örökbe fogadták a babát, és úgy érzik, hogy csak emberfeletti teljesítményekkel tudják bizonyítani, hogy eleget tesznek a szülői feladatnak. Hajlamos az elkényeztetésre az a szülő is, aki szégyelli, ha valamiért megharagszik a gyerekére, és azzal akarja helyrehozni a dolgot, hogy inkább mindent megad neki, amit csak akar. Bármilyen ok is rejlik mögötte, ezek a szülők mind kicsit túlságosan készek arra, hogy feláldozzák saját kényelmüket és jogaikat, hogy megadjanak mindent. is Ebből nem lenne semmi baj, ha a kisbaba tudná, hogy mit kell kívánnia. De még nem tudja, mi a jó neki. A természetben, az ösztöneiben van, hogy a szülőktől várja a biztos irányítást. Ha a szülők nem következetesek, a gyerekbenbizonytalanság támad.
Hogyan tegyük jóvá ez elkényeztetést?
Minél hamarabb észreveszzük, annál könnyebb a hibát helyrehozni. Persze sok akaraterő kell hozzá. Először is tisztáznunk kell magunkban, hogy ha a gyerek mindent
a szüleitől akar megkapni, ha túl követelőző lesz, túlságosan hozzákötődik a szüleihez, és önállótlanná válik. Az elkényeztetett csecsemőnél előfordul, hogy nem akar aludni. Ez a rossz szokás észrevétlenül alakul ki, legtöbbször a hasfájós, sokat síró babák esetében. Az a csecsemő, aki kitartó éjszakai hadakozást folytat szüleivel, hogy ölben sétálgassanak vele, közben magával is küszködik, hogy el ne aludjon. Ez a küzdelem kimeríti a szülét és a babát is. A csecsemő napközben is ingerlékenyebb lesz, és néha kevesebbet eszik. Általában könnyű a kis zsarnokot leszoktatni az ilyen esti műsorokról, ha a szülők belátják, hogy azok éppolyan rosszat tesznek a babának, mint őnekik. A tennivaló egyszerű, rakjuk az ágyikójába, amikor eljön az ideje, köszönjünk el tőle kedvesen, de határozottan, és menjünk ki a szobából. Visszamenni nem szabad! Első este lehet, hogy 20-30 percig dühösen fog sírni, de ha látja, hogy nincs eredménye, egyszer csak elalszik. Második esete már esetleg csak 10 percig sír. A harmadik nap már rendszerint egyáltalán nem sír. Ezek az alvási problémák meglepően gyorsan rendbe jönnek.
A VÁLÁS HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ KORCSOPORTU GYERMEKEKRE
A válás egy kudarc legalizálása,amit többnyire megelőz az érzelmi elhidegülés.A gyermek későbbi magatartása aszerint alakul,hogy milyen életkorban érte a gyermeket a család szétbomlása illetve mennyire sikerült egy új megfelelő környezet reorganizálása.
A válás világszerte súlyos pszichoszociális probléma.Az ötvenes években csupán az Egyesült Államokban másfél mlió 18 évnél fiatalabb gyermeket és ifjút érintrtt a cszülők elválása és ezek száma mostmár évente mintegy 4-5oo ezrrel nő.
A válás a házasság problémájából adódik-a házasság célja szövetkezés és közös részvétel az otthon megteremtésére,egy keret képzése a gyerek nevelésére,akikben a szülők saját életsorsukat folytathatják.
A gyermekek fokozott felelősséget rónak a szülőkre,a válás nem csupán a felnőttek problémája hanem összefügg a gyermekek neveléséről vallott eltérő felfogással,vagy az arra való képtelenségről.
AZ OVODÁSKORBAN JELLEMZŐ TÜNETEK
Ebben a korban a gyermek kezdeti, leggyakoribb reakciója az elszakadástól, a szülőtől való eltávolodástól való úgynevezett szeparációs félelem. Számukra az egyik szülő kilépése a családból azt jelenti, hogy az eddig biztonságot jelentő kapcsolat váratlanul megszűnhet.
Az óvodáskorú gyermek ezért fokozottan igényli a szülő állandó jelenlétét, s nehezen viseli el a megszokott időrendjében történő változásokat /pl.: óvodába járás, a szülő munkába indulása /.
Jelentős szorongással éli át a szülő nélkül eltöltött időt, amit aztán újbóli találkozáskor agresszivitással reagál le.
Újabb elkülönülést jelent a gyermek számára a lefektetés ideje. Amit ugyancsak félelemmel él meg. Gyakran nem tudja az anya elaltatni gyermekét, vagy a pici éjszaka felébredve követeli az anyja figyelmét.
Gyakori a regresszió, vagyis a korábbi életkori fázisra jellemző viselkedési minták újraéledése, vagy korábbi fejlődési problémák ismételt jelentkezése.
A gyermek a fejlődési visszaeséssel jelzi, hogy időt kér az események feldolgozásához. Ilyenkor visszatér valamilyen korábbi játékához, vagy ismét bepisil, ezek a jelek jellegzetes tünetei a regressziónak.
E viselkedés szabályos lefutási ideje néhány hét. Ha a gyermek ez idő alatt elegendő támogatást és érzelmi biztonságot kap, a viselkedésbeli visszaesés megszűnik.
Az óvodás korú gyermek nem érti, hogy a szülők miért viselkednek ellenségesen egymással, miért veszekednek, és miért tűnik el az egyik szülő. Fantáziájában a halállal kapcsolja össze ezt az eltűnést, fogalmi zavar keletkezhet a piciben. A gyermek egész viselkedésében, zavartságában tükröződik, hogy elveszítette biztonságát. Az egyik szülő távozása visszautasításként jelenik Ennek a kiegyenlítésére szolgálnak az elveszített szülő visszaszerzéséről szóló fantáziák.
Időszakosan csökkenhet a játék élvezete is, vagy valamelyest többször és agresszívabban játszik társaival.
A KISISKOLÁS KORRA JELLEMZŐ TÜNETEK
A kisiskoláskorban nagy változások történnek a gyermek lelki életébenAz iskolába kerüléssel különösen fontossá váló értelmi szféra, az érzelmek addigi egyeduralmát csak akkor tudja zavartalanul felváltani, ha a szülők kielégítették, és továbbra is kielégítik a gyerek legfontosabb érzelmi szükségleteit.
Az ebben a korban jelentkező hatások azzal magyarázhatók, hogy a válás az említett váltást nehezíti vagy akadályozza meg: az egyik szülő elvesztése, a szülőkkel való megváltozott kapcsolat az érzelmi szféra megterheléséhez vezet, és ez jelentősen nehezíti, késlelteti a kritikus fejlődési szakasszal járó alkalmazkodást.
A gyermek fejlettebb értelmi képességi már segítik a válási élmény megértésében..
A szülők között kapcsolat megromlása nehezen magyarázható meg a 6-8 évesek számára is.
Az egyik legjellemzőbb reagálás az egyik szülő eltűnésére a szomorúság Veszélyes, amikor a gyermek ellenállás nélkül alárendeli magát a szülők küzdelmének: csendesen tűri, hogy mind a két szülő felhasználhassa őt a másik ellen. Ha ez fokozatosan beépül a gyerek személyiségébe, akkor ennek következménye az lesz, hogy érzéketlenné válik, lemond saját vágyairól, igényeiről és lassan önálló céljai, elképzelései eltűnnek.
A félelem már igazi, pl. a gyermek attól fél, hogy idegenekhez kerül, vagy hogy nem kap enni stb.
Erre az életkorra jellemző a legintenzívebb vágyakozás az eltávozott szülő után oly módon, hogy csak az ő jelenlétében, a testi közelségében érzi jól magát, árnyékként követi mindenhová, és ha időnként mégis el kell szakadnia tőle, ezt őszinte és jól érzékelhető kétségbeeséssel veszi tudomásul. Ennek komoly fizikai tünetei is lehetnek, amik csak a válást tervező szülő távozásakor lépnek fel ill. megjelenésekor el is tűnnek /pl.: szívtáji fájdalmak, asztmatikus légzési zavarok/. Másik ilyen fizikai megnyilvánulás, mintegy megtorló akció a gyakran előforduló éhségsztrájk. Tudatos agresszióból fakad.. A fiúk számára fontos ebben az életkorban, hogy megfelelő azonosulási mintát találjanak, egy azonos nemű felnőttben. Ezért az apa kilépése a mindennapos családi élet köréből súlyos veszteséget jelent.
Ilyenkor nem ritka, hogy a fiúk azonnal újraházasodásra próbálják rábeszélni az anyát. Ekkor már a gyerekek a családi élet viszonylag önálló szereplőinek számítanak, és egyre kevésbé védettek a szülők közötti nyílt konfliktusoktól. Az életkor előrehaladásával a gyermek mind alkalmasabbá válik arra, hogy szövetségessé váljék a másik szülő elleni harcban.
A NAGYOBB ISKOLÁSKORRA JELLEMZŐ TÜNETEK
. Amíg a kisebb gyermek haragja és a szomorúsága szétszórt, nem kötődik konkrét tárgyhoz, addig a nagyobb iskolás gyermekek legjellemzőbb reakciója az erőteljes, célra irányuló, tudatos düh, amiben már a morálistöltés is megjelenik. l. Az előző korcsoporttól eltérően ezek a gyermekek meglepően éretten és reálisan viszonyultak a szülők váláshoz. Igénylik, és megértik a válás körülményiről szóló tájékoztatást, egyben minden más korcsoporthoz képest nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermek valamelyik szülő oldalán kénytelen részt venni a másik szülő elleni harcban.
A tapasztalatok szerint a szövetségbe vont gyermek válás utáni alkalmazkodása lényegesen nehezebb.
A gyerek saját magáról kialakított képe ekkor még erősen kötődik a családhoz, ezért a szülők válása, a korábbi családstruktúra felbomlása sokszor jelentősen megzavarj a formálódó identitást, és a hozzá kapcsolódó értékrendszer stabilitását.
A SERDÜLŐKORRA JELLEMZŐ TÜNETEK
A serdülőkorban a szülők válása legalább annyi veszélyeztető tényezőt rejt magában, mint a fejlődés korábbi szakaszában. Ha a serdülő nem érzi maga mögött a család nyújtotta biztonságot, nem tudja a saját üteme szerint váltogatni a gyermek és a felnőtt szerepeit: vagy „gyermek” marad és nem indul meg, ill. erősen késik a szülőkről való érzelmi leválás, vagy ellenkezőleg, élesen szakit gyermekszerepével, és szimbolikusan, vagy ténylegesen elhagyja a családját. Az érési tempó ilyen zavarai mellett további veszélyeztető tényezők térnyerése, az életkorra jellemző intenzív szexuális és agresszív késztetések így könnyen parttalanná válhatnak. Fantáziavilágának középpontjában a partnerkeresés és párválasztás áll. Így a válás kiváltotta szorongások is ezen a területen sűrűsödnek. Aggódni kezd saját házasságának kimenetele miatt, foglakozik, hogy soha nem köt házasságot, vagy nem akar gyermeket házasságából. A családról való érzelmi elválás időben egybeesik a gyermekkor családi szerkezetének valóságos széthullásával; a szülők válása folytán a serdülő számára kézzelfoghatóan jelenik meg az a tény, hogy a gyermekkor végképp visszahozhatatlan. Ha ezzel a problémával sikerrel birkózik meg, a családi krízis által befolyásolt érzelmi és intellektuális érés gyorsabb és teljesebb lehet, mint az átlagos serdülőé.
A GYERMEKEKRE VONATKOZÓ FELADATOKIII.
Hat olyan lélektani feladat van, amit az elvált szülők gyermekeinek hibátlanul kell megoldani:
Tudomásul kell venniük a házasság felbomlását, vagyis szembe kell nézniük a realitással.
Függetleníteniük kell magukat a szülői konfliktusoktól, és a szokásos elfoglaltságokat újra fel kell vállalniuk.
Fel kell dolgozniuk az egyik szülő elvesztésének / a családi mindennapokból való eltűnésének / élményét.
Fel kell oldaniuk a szükségképpen jelentkező haragot, és önvádlást.
El kell fogadniuk a válás véglegességét, le kell mondaniuk a szülők újraegyesítésének vágyáról.
El kell érniük, hogy a maga valóságában ítéljék meg az emberi kapcsolatok lehetőségeit.
A gyermek gyengesége miatt gyakran válhat az idősebbek-agrassiiójának a tárgyává-,az iskolában a tanár vagy túlkoros tanulók,vagy a családban a szülők részéről.Egyes közösségekben különösen veszélyeztetett a gyermek,igy kiemelése ebből a környezetből szükségessé válhat.Ez társadalmi szempontból is külön mérlegelendő,mert a valódi bántalmazást néha a család tagadása ellenére kell kideriteni,ami mögött igazságosnak felfogott fenyités,hirnévmegmentés állhat,vagy pedig a gyermek estleges vádjait kell obiektiven tisztázni.
A bántalmazásoknak általában csupán 5-1o %-át deritik fel,mert maga a sértés tanuk nélkül zajlik,de ha észlelik is a szomszédok,vonakodnak tanuskodni,Sajnos az orvosok is eltitkolják gyanujukat,mert nem látják bizonyithatónak,baleset vagy hanyagság következményeivel szemben.
Meg lehet különböztetni-elhanyagolt,fizikai szükségleteiben-ki nem elégitett és bántalmazott-brutalizált –gyermekeket,akiknek anyagi ellátottsága/ruházat,élelem stb/kifogástalan lehet.A bántalmazás súlyos egészséget kárositó következményekkel járhat,olykorvéletlenszerüen.Esetleg halált is okozhat.
Néha a –sokhelyütt látható vérömleny mér gyanussá teszi a szülők által emlitett baleseti eredetet.A kettős konturu verésnyomok,csikos bőrszineződés,égési sebek,kitépett haj stb-szintén baleset ellen szólnak.
A helyzetet sokszor megnehiziti,hogy a gyermek gyakran nem hajlandó-talán félelemből vagy bűntudatból-az őszinteségre,vagy az orvos nem tételezi fel egyes-jobb családokban-a brutalizálást.
Gyakran az ilyen kegyetlenkedés mögött-a család kezdődő felbomlása,nyomora vagy alkoholizmus állhat fenn.A tettlegesség többnyire az egyik szülőtől,főleg az anyától származik,mások a züllött,büntetett előéletü apa szerepét hangsúlyozzák.
A –bántalmazó szülőknek lehetnek jellemző vonásai-éretlenek-indulatosak-egocentrikusak-vagy szadisták.Az ilyen szülők nagyobb követelményekkel lépnek fel,segitő szerepüket nem töltik be a gyermekkel szemben,szükségleteit és esetleg képességkorlátait sem veszik figyelembe.Egyes éretlen szülők maguk keresnének gyermekként védelmet és szeretetet saját szülöttüknél,tehát a szerepet mintegy megforditják.
A brutális szülők kegyetlenkedéseit többnyire nem kiséri büntudat,jelentős részük,gyermekkorukban többszörös bántalmazást szenvedtek el.
Az –aggressiót-kiválthatja a gyermek sirása,bármilyen fajta ellenkezése,-néha a –kicsiny a bűnbak-a szülők egymás iránti ellenszenve esetén,főleg,ha békiteni próbál.A nem tettleges szülő biztathatja a másikat,hogy hallgatásával türi annak kegyetlenségét.
A súlyos testi bántalmazáso- zömmel a kisgyermekkorban történnek,mig az ún.-lelki kegyetlenkedés-idősebbeket is érinthet.A szülők pl-neveléi célzattal a kis iskolást –sötét szobába zárhatjá,éheztetik,szomjaztatják,térdeltetik.De minden tudatos psychés elhanyagolás vagy sadista jellegü dresszura-bánásmód már közvetve bántalmazásnak minősül,ami valószinüleg a gyermek fejlődésének torzulását váltja ki.
A –sértett gyermek-lehet passziv,vagy úgy reagál,hogy valóban felveszi a reá szabott tulajdonságokat.Sajnos a tévesen értelmezett –orvosi titoktartás-is hozzájárulhat a kegyetlenkedések elfedéséhez.A gyermek érdeke az orvosi titoktartásnál is fontosabb.
Bőrtünetekkel
elsősorban a gyermekkori fertőző megbetegedések járnak, kiütések
formájában jelennek meg,egyesek könnyebben mások nehezebben ismerhetők
fel.A kiütések jellegei függhetnek a betegségek stádiumaitól is.Ime néhány
közülük azonnali tájlkozódás végett.:
- Vörheny (scarlatina): pontozott pír
- Rózsahimlő (rubeola): diszkrét rózsaszínű, színes
gombostű fejnyi.kiütés
- Kanyaró (morbilli) borsónyi, lividvörös, összefolyó jellegü.
- Vírusos kiütés (exanthema virosa): legtöbbször rubeolára emlékeztet.
- Bárnyhimlő (varicella): foltos-göbcsés, hólyagos-pörkös
stádiumok, gyorsan szaporodva, egymás mellett.
EGYÉB FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK:
Impetigo: A bőr staphylococcus vagy streptococcus, esetleg mindkettő
baktérium által okozott fertőző megbetegedése.
- apró hólyagos: gyerekeken fordul elő elsősorban (
köznyelv ótvarnak nevezi).
- magas hólyagos: felnőtteken fordul elő.
Kis vörös folt jelenik meg, majd víztiszta bennékű hólyag
(vesicula) alakul ki melyet gyulladásos gyűrű övez. Ha ezek
megpattannak sárga színű váladék ürül. Folyamat gyorsan terjed,
összefüggő felületet alakít ki.
Hygieniai hiányosságok miatt alakul ki főleg csöveseken, leromlott
egészségi állapot miatt.
Herpes simplex: gyermekkori vírusfertőzés
következménye, amely időszakosan fellángol. A bőrön és a
nyálkahártyákon, valamint a genitalis területeken alakul ki.
1. bőr és nyálkahártyákon (száj) nagyszámú aphta szerű
elváltozás jelentkezik magas lázzal és lepedékkel.
2. Genitáliákon égő érzés, fájdalmas vizelés, folyás észlelhető. Papulák és hólyagocskák jelenek meg.
Spontán gyógyul kb. egy hét alatt.
Gombás fertőzések: a gombás fertőzéseket hagyományosan két csoportra oszthatjuk:
felületes és mély fertőzésekre.
A gombáknak
három típusa ismeretes: dermatophytonok, sarjadzó
és penész.
A gombák a nedves, meleg helyeket szeretik, igen ellenállóak a kezelési
formákkal szemben. Megjelenéskor többnyire felületes, finom hámreakciót ad,
amely általában körkörös. Az aktív és már gyógyult részek váltakoznak,
erősen viszketnek.
Szemölcsök: Kicsi, kemény kinövések a bőrön, amelyeket általában vírus
okoz, ennek megfelelően enyhén fertőzőek.
Öt típusukat különböztetjük meg:
A bőr parazitás megbetegedései:
1. Scabies- rüh:
Leggyakoribb tünetei: az éjszakai viszketés, viszkető vesiculák, pustulák, esetleg járatok különösen az ujjak közeiben és a csuklótájon. Az atkák, peték, barna pontok csak mikroszkópos vizsgálattal láthatók. Fertőzés útján terjed, általában testi kontaktus útján.
Kezelése: Novascabin illetve Jacutin oldat illetve krém használata az egész testfelületen két alkalommal közte szünetet tartva. A visszafertőzés elkerülése érdekében célszerű a családot vagy közösséget egy időben kezelni, valamint a ruházatot is fertőtleníteni – forró vizes mosás, vasalás esetleg megsemmisítés.
2. Pediculosis – tetvesség:
Az élősködőnek három faja ismert –
a fejtetű, a lapostetű és a ruhatetű. A fejtetű
a hajszálak között telepszik meg, itt rakja le serkéit erős viszketést
okozva.
A lapostetű a durvább szőrzetben jelentkezik, szintén erős
viszketést okoz, ugyanígy a ruhatetű is mely a test piheszőrzetén
rakja le serkéit.
Kezelése: Nittifor vagy Pedex oldattal való kezelés, valamint a
környezet fertőtlenítése a visszafertőződés elkerülése miatt.
3. Egyéb ízeltlábúak okozta
bőrbetegségek:
- Poloska: ágy vagy bútorok hasadékaiban él, csípései vonalakban vagy
csoportosan fordulnak elő. Feltehető, hogy szerepet játszik a
hepatitis B átvitelében
- Bolhák: A bolhák vérszívó paraziták, melyek az emberek, kutyák,
macskák és egyéb fajok véréből táplálkoznak.
- Kullancsok: általában alacsony növényzetben élnek, sokféle betegséget
okozhatnak, ezért a bőrből való eltávolításuk igen lényeges.
Lyme-kór, kullancs encephalitis.
Igen jelentős még a bőr színének megváltozása a hepatitisben,
mely gyakran vírus eredetű megbetegedés. Az icterusos beteget a pontos
diagnózis felállításáig minden esetben el kell különíteni.
Az ápolás, gondozás, rehabilitáció elvei:
A bőrgyógyászati
megbetegedéseket elsősorban külsőleg kezeljük. Ilyen kezelési módok:
- Hűtőborogatás:
viszketést, gyulladást csillapít, fertőtlenít.
- Párakötés: vérbőséget idézünk elő, vagy a már meglévő
gyulladást fokozzuk.
- Gyógyfürdő: csecsemő vagy felnőtt beteget bőrgennyedés
esetén enyhe fertőtlenítő oldatban fürdetjük.
- Kenőcsök: a kenőcsalapanyaghoz kevert gyógyszerek a
bőrben helyi hatást fejtenek ki.
- Rázókeverék: viszketés csillapítására alkalmazzuk.
A vizsgálatot és kezelést mindig jó megvilágításban, gumikesztyűben
végezzük. A kezelés során alkalmazott ecsetelőket, kenőcsöket
tamponnal visszük fel a bőrre, vigyázva arra, hogy a már használt
tamponnal ne nyúljunk a kenőcsös tégelybe. A gyulladásos, hólyagos vagy
pörkös, gennyes területeket mosdótálban az egész testet fürdőkádban
fürdetjük – a kezelés befejezése után gondosan fertőtlenítünk.
Fürdetés után először a környéki, ép felületeket töröljük meg, csak azután
a beteg területet – óvatosan, dörzsölés nélkül, enyhe rányomással végezzük. A
törlésre használt textilt szintén fertőtlenítjük. A ragtapaszokat mellőzzük. Igen fontos a betegek körömápolása: körmük legyen mindig
tiszta és rövidre vágott – vakarózással ne tudja továbbvinni a fertőzést,
illetve ne fertőzze felül a sérült bőrfelület
A VITILIGÓ-t az
alábbi rendellenességek okozhatják :
A VITILIGÓ egy szerzett autoimmun bőrelváltozás, mely a stressz,
sokkhatás, valamint a pubertáskori és életkorbeli hormonváltozásokkal
aktiválódik. Feltételezhető családon belüli halmozódás, azaz genetikai
hajlam.
A betegnek az immunrendszere kibillen egyensúlyából, és a vitiligó nevű
betegséget előidéző szerveket támadja meg. Fontos kiemelni a vegetatív
stressz, és a pszichoszomatika fontosságát.
Tudjuk, hogy a kisgyermeket minden érdekli, ami csak történik körülötte, de ha az Ikrek jegyében született, csaknem mindenkin túltesz kíváncsiságával.
Igyekszik mihamarabb kapcsolatba kerülni a körülötte élőkkel. Erős közlésvágya miatt általában korán elkezd beszélni, és hogy megtudhassa, mi van a kiságyon-pelenkázón túl, többnyire gyorsan és ügyesen megtanul helyet változtatni is. Szereti, ha sétálni viszik, ha változatos helyszíneken tájékozódhat arról, milyen is a világ;
Élénk figyelemmel kíséri a körülötte zajló eseményeket, és rendkívüli mértékben igényli a társaságot. Amit lát és hall, azt a későbbiekben javarészt rögtön tovább is adja, mivel igen lényeges számára, hogy az aktualitásokról ő tájékoztathassa elsőként környezetét. Érdemes már akkor is sokat beszélni hozzá, amikor ő maga még csupán mimikával és hangokkal képes visszajelezni.
Mozgékonyságából
adódóan nevelése sok türelmet és odafigyelést kíván.
Fontos, hogy nap mint nap biztosítsuk számára a megfelelő
mozgáslehetőséget és levegőzést, különben nem lehet vele bírni.
A rendszeres tevékenységekre, a szokásrendszer elfogadására elég nehezen
vehetjük rá, ám éppen azért, mert igencsak könnyen motiválható, az
Ikrek-gyermek számára nagyon
fontos a jó napirend kialakítása.
Mindig gondoskodni kell arról, hogy eleget pihenjen, mivel a sok élmény intenzív befogadása és feldolgozása során hajlamos
túlfárasztani magát. Elalvás előtt teremtsünk körülötte nyugodt
körülményeket, és türelmesen, nyugodtan várjuk ki, amíg lassan
lecsendesedik.
Étkezései nem
zajlanak feltétlenül mintaszerűen. Inkább
többször eszik keveset, mint egyszerre sokat, és ha már elégnek találja,
nem táplálkozik tovább. Önállóbb korában meg-megfeledkezhet arról, hogy a
neki csomagolt uzsonnát elfogyassza, hiszen mindig történik körülötte
valami érdekes dolog, amiből semmiképpen sem akar kimaradni.
Játékait viszonylag hamar megunhatja, ezért pénztárcakímélő
megoldásként ajánlatos olyasfajta eszközöket beszerezni számára, melyek
variálhatók vagy mozgáshoz köthetők.
Amint az Ikrek-szülött nagyobbacska lesz, szülei megtapasztalhatják, hogy
a kitartás és a rendszeretet nem tartozik legfőbb erényei közé. Egyszerre
több dologba is belefog, közülük sokat félbehagy, hogy máris új kaland után
nézhessen. Nem árt biztatni, hogy lehetőleg fejezze be, amit
elkezdett, vagy legalábbis számolja fel megkezdett tevékenységét (rakja el a
széthajigált játékokat, ruhákat). A példamutatás természetesen
jelentősen megerősítheti az ilyesféle nevelő szándékú kérést.
A gyermekközösségekbe többnyire jól beilleszkedik, sok barátot
szerez, igaz, váltogatja is őket. Bár a hangyaszorgalom távol áll
tőle, gyors felfogásának köszönhetően nemigen akad problémája a
tanulással. Az alapos, elmélyült ismeretszerzés helyett sokkal szívesebben
választja az információk könnyed felcsipegetését, ez pedig hajlamossá teheti a
felületességre is..
Növekedése során, mint mindenki más, az Ikrek-gyermek is egyre gyakrabban kerül önálló döntéshelyzetbe. Ez pedig nem ritkán problémát jelent számára, ugyanis egy-egy lépés mellett és ellen egyaránt rengeteg racionális, logikus érvet képes kiagyalni. Végül aztán az önmagával folytatott belső vitába belefáradva fejest ugrik az eseményekbe, vagy ha teheti, halogató technikát választ. Mindez épp olyan erőteljesen kihathat kapcsolatai alakítására, mint pályaválasztására.
Felnőttként javarészt emberközeli, mozgékonyságot és jó kommunikációs készséget kívánó területen bukkan fel. Jól megállja a helyét kereskedelmi, újságírói, szállítmányozási, utaztatási pályán, de tolmácsként, tanárként vagy menedzserként is boldogul.
A ZSIDÓ-KORZÓ ÉS ANNAK KERESKEDŐI.
A Kazinczy-tól egy lépés és ott volt a zsidó korzó, ahol az üzletsoron mindent árut megtaláltál és ahol/főként csehszlovákiából és lengyelországból hozták az árut és még déligyümölcs lerakat is volt.A tulajdonosok döntő többsége zsidó származásu volt.Megemlitem hogy a század elejei években 13 ezer zsidó,4oo körüli román és a többi 3o.ooo-ig magyar származásu lakosa volt a városnak.A magyarok,gazdák,iparosok a zsidók a kereskedelem és pénzügyi világ hozzáértői voltak.A tehetősebb zsidó réteg az uralta majdnem az egész központ kereskedelmét.
A Várdomb utcán a szegényebb zsidók éltek és mint rövidárusok,rőfösök keresték kenyerüket és általában nagycsaládosok voltak.A tulajdonképpeni-zsidó korzó-az –Iparos Otthon-Swartz üzletétől a várdomb utca és Főtér sarka és egészen a Spitz Béla textilnagykereskedő/a mostani ASTÓRIA szálló épülete.Ennél a kereskedőrétegnél észleltem az évezredek folytán kialakult hajlamukat erre a foglalkozásra.
Akár két példát is mondhatok-a zsidó kereskedővel egyszerüen nem lehetett összeveszni-a feltúrázott vevőt mindig csititgatta,majd egy ajánlatott neki ilymódon-nézze aludjunk mindketten 1-2 éjtszakát,gondolkodjunk és biztos vagyok benne hogy jól jövünk ki mindketten-vagy-jóanyám télikabátszövet után nézelődött a Spitz Béla üzletében.Ő odajött hozzánk és ajánlotta a közelmultban lengyelországból hozott árut.Annak idején apám a fronton volt és nem engedhettük meg magunknak a szövet megvásárlását és ezt elmondta Spitz-nek-Erre Ő igy válaszolt-Asszonyom ön az én megbizható kliensem,vigye el az árut mert ilyenhez ritkán jutunk hozzá és amikor lesz pénze kifizeti.Kommentár nélkül.-
Örvendetes módon a kerékpáros turizmus növekvő tendenciát mutat, szinte valamennyi kerékpárkölcsönzőben lehet gyereküléses kerékpárt beszerezni. Akár biciklis ülésben, akár saját kerékpáron közlekedik gyermekünk, nem árt néhány dologgal tisztában lennünk.
Milyen kerékpárülést válasszunk? Az elmúlt tíz évben rohamosan nőtt azon családok száma, ahol már egész kisgyermekkortól biciklizéshez szoktatják a gyermeket. Nem mindegy azonban, hogyan! Kerékpáros ülésbe csak olyan gyermeket ültessünk, aki már stabilan ül, meg tudja tartani magát. A biciklis ülések közül mindenképp olyat válasszunk, amely a vázra szerelhető - azaz nem a csomagtartóra. Egyrészt ez stabilabb, másrészt rugalmas, így nem terheli a gyerek gerincét. Szintén nagyon fontos szempont, hogy az ülés megfelelő védelmet biztosítson a küllők ellen. Kisgyermekek körében nagyon gyakori az úgynevezett "küllős baleset", ami akkor következik be, amikor a gyermek lába védelem hiányában beszorul a küllők közé. Amellett, hogy súlyos lábsérülést szenvedhet, a kerék hirtelen blokkolása miatt szinte biztos az esés. A gyerekülések egy részénél ez oldalfallal, másikuknál a lábak rögzítési lehetőségével van megoldva. Az ülés biztonsági övét mindig állítsuk a megfelelő méretre
Gyermek a biciklis ülésben Gyermekünk ülését mindig a mi ülésünk mögé szereljük, soha ne a kormányra, előre. Egyszer se feledkezzünk meg a bukósisakról! Gondoljunk bele: az ülésbe rögzített gyermek egy esetleges eleséskor tehetetlenül csapódik a földre! Ha fejét semmi sem védi, súlyos sérüléseket szenvedhet. Sok kórházba járást kerülhetnénk el, ha például szánkózás közben is hozzá szoktatnánk porontyunkat a fejvédő sisakhoz.
Minél kisebb egy
gyermek, annál nagyobb a fej/test arány, és gyengébb a nyak. Ennek következtében a
fej tehetetlensége megnő, illetve nő a gerincvelői idegek
sérülésének esélye, melyek
a csontszövettel ellentétben nem vagy csak részben regenerálódnak. A
megfelelő méretű és helyesen rögzített sisak megléte nagyon fontos,
ugyanis a kisgyermekek körében nagyon magas a súlyos kerékpáros fejsérülések
száma.
A legkényelmesebb gyermekülés sem alkalmas arra, hogy hosszú ideig
utaztassuk gyermekünket. Maximum háromszor egyórányi biciklizés javasolt
naponta. Kerékpáros túráink során vegyük figyelembe, hogy útitársunk nem
végez fizikai munkát, a menetszél is hűtheti, így kellően
öltöztessük fel. Nyáron a napelleni védelemről is
gondoskodjunk!
Közúton, lakott területen kívül kötelező a fényvisszaverő mellény
használata!
Óvodások a kerékpáron Az óvodáskorú gyermekek többsége már önállóan képes kétkerekű biciklit hajtani, a veszély felmérésére azonban még alkalmatlan, a közlekedési szabályokat sem ismeri, ezért ne engedjük az utcára egyedül kerekezni. A KRESZ szabályainak ismerete mellett szoktassuk hozzá a kerékpár - lámpák, fényvisszaverők - megfelelő műszaki állapotának ellenőrzéséhez is.
Tanítani
természetesen a legjobban úgy lehet, ha jó példát mutatunk: bukósisakot viselünk, nem megyünk át a pirosban, körültekintően
közlekedünk.
A leggyakoribb balesetek csupán horzsolással járnak, ezek alapos
fertőtlenítése elkerülhetetlen. Mélyebb sérüléseknél az orvos
mérlegeli a tetanusz elleni védőoltást, hisz a kórokozó baktérium a
poros, talajjal szennyezett felületeken él és súlyos betegséget okoz. A
tetanuszoltás a legutóbbi ajánlások szerint nem egy, hanem öt (egyesek
szerint tíz) évig jó. Ez praktikusan azt jelenti, hogy gyermekkorban nagyon
ritkán kell emlékeztetőt adni, mert az alapimmunizálásban megkapják az
emlékeztetőt.
A súlyos sérülthöz hívjanak
mentőt!
Nem betegség,nem befolyásolhatja a gyermek fejlődését,csupán a környezetre van kedvezőtlen hatása az alábbiakban felsorolt rossz szokásokoknak.Jómagam nem is nevezném kóros szokásoknak.A szülők ne aggódjanak miattuk, mert a gyermek –kinövi-őket.
Az-újjszopás-a gyermek sztereotipiák közül a legkorábbi saját testen manipulálás.Elvben bármelyik újjat,néha az egész kezet,sőt a lábújjakat is szophatják,de a hüvelyújj-éppen nagyobb mozgási lehetőségei miatt-erre különösen alkalmas.Az újjszopás leggyakrabban elalvás előtt vagy érzelmileg negativ hangsúlyos helyzetekben/unalom, éhség, szorongás, fáradtság/vagy az életkörülmények lényegesebb változásánál/elválasztás az anyától,kórházba jutás,beiskolázás/észlelhető leginkább.
Az első életév után is megmaradó hüvelyújjszopást több szempontból szokták magyarázni-igy pl-a gyermekben túl nagy lehet a gyöngédség utáni vágy,amelyet a társadalmunk nem elégit ki annyira,mint más primitivebb körülmények között élő népeknél,ahol az anya állandóan testközelben,a hátán vagy a csipőtáján hordja gyermekét.
A másik lehetőség az anya állandó vagy gyakori távolléte,vagy akár ellenséges beállitottsága a gyermekkel szemben.-
A-körömrágás-a legelterjedtebb gyermeki testi manipulációs forma..Leggyakoribb a 8-1o életév között,de ifjaknál sőt felnőtteknél is észlelhető.Iskoláskoruaknál gyakoriságát 1o-3o %-ra becsülik-fiuknál nagyobb arányban fordul elő.A kéz körmeit-néha csak egyes újjakról-leharapja,majd megrágja,lenyeli vagy kiköpi a gyermek..Néha körömágyig,sőt újjbegyek bőrét is érintve történik a lerágás.-egyes gyermekek kényszeresen figyelik a lerágott körömmaradványok egyforma nagyságát-néha jelentős időt áldoznak erre.Egyes feszültségi helyzetekben fokozódik a körömrágás.
A-hajzat vagy a hónaljszörzet kényszerü kitépegetése-csavarása,húzogatása főleg leányokon észlelhető,de az előbbieknél ritkább jelenség.-többnyire egyébb neurótikus tünetekkel és gyakran nyomott alaphangulattal eggyüttesen jelentkezik,de társulhat más viselkedészavarral.Néhány elmebeli fogyatékos gyermek a hajat kitépése után le is nyeli.
A-fej és néha a test ritmikus-ringató vagy dobáló jellegü mozgatása.-a legtöbb csecsemőn észlelhető elalvás előtt.
A-fej odaütögetése a falhoz-vagy a butorhoz.-már ritkább tünet,amely a szülőkat sőt a kisérő hangjelenségek miatt a szomszédságot is nyugtalanitja.Ez a tünet fiúkon gyakoribb,a gyermeki össznépességnek 3,6-15 %-át érinti.-átlagban 8 hónapos korban kezdődik és kb 2 éves koráig tarthat.A 4 dik életévben megszünik ez a kellemetlen tünet de egyeseknél praepubertásig is tarthat.
A-hazudozás-a valóságnak meg nem felelő tények tudatos állitása,azon szándékkal,hogy mások megtévesztése révén az egyén bizonyos célt elérhessen.A gyermekeknél a nem igazat mondás mögött gyakran nem szerepel motivációként a szándékos félrevezetés-egészen más késztetések állnak a háttérben.Egyesek szerint a kisgyermek látszólagos hazugságát mégis a –valóssal-tévesztik össze gyakran,elfeledvén hogy egy 5 éves kor alatti kicsiny-a valóság és a képzelgés között csak részben tud különbséget tenni.-
A gyermekkori lopás-régen erkölcsi és nem lélektani zavar problémáját képezte.A tárgyak gyermeki elsajátitásával-éppúgy mint a hazudozással-csaknem minden szülőnek szembe kell néznie,de ezeknek a tetteknek csupán egy része tekinthető valódi tolvajlásnak,mert az utóbbihoz szükséges bizonyos értelmi fejlettségi szint elérése,okszerü gondolkodási készséggel és a morális etikai fogalmak lelkiismerte stb.kialakulásával eggyütt.Ezért a lopásról csupán a 8 életév körül,vagy az után beszélhetünk.
Mindig célszerü az eltulajdonitás és a valódi lopás között különbséget tenni.
A-tűzzel játszogatás és-gyujtogatás-érthetően társadalmi-közösségi veszélyt jelent.pedig hátterében ősi atavisztikus késztetések és kielégülések állnak.-még a felnőttekre is a nyilt tűz nézése és szitása-a velejáró melegségérzéssel eggyüt-lebilincselően kellemes hatással van,egyben agresszióval vagy veszélyérzettel kapcsolódhat össze.A gyermeknél az ambivalenciát még fokozza a tűz tiltott jellege és a vele kapcsolatos rombolási lehetőség.
Az orvostörténeti documentumokból kitünik,hogy mióta orvoslás létezik az emberi társadalomban a heveny appendicitis mindig egy súlyos betegség volt főként akkor ha nem kellő időben került felismerésre.A diagnosztikai tévedések sok áldozatot követeltek úgy a felnőtteknél de méginkább a gyermekeknél.Az általa okozott halálozás még néhány évtizeddel ezelőtt is magas volt.
Az appendicitis megbetegedési mutatói a gyermekeknél magasabb mint a felnőtteknél.Csecsemőknél igen ritka,gyakoribbá válik 4 éves kor után és a leggyakoribb 1o-15 év között.-Minnél kisseb a gyermek, a betegség felismerése, annál több nehézségbe ütközik és természetszerüen annál több a nem diagnosztizált esetek száma,és ennek a nem kivánt következményei.
A felsorolt tények arra köteleznek bennünket, hogy bármilyen heveny jellegü hasi fájdalomnál minden orvos elévülhetetlen kötelessége az első lépésben az appendicitis kizárása.De tovább megyek-ilyen esetekben akik észlelik a gyermeket azok is kötelesek orvoshoz fordulni.Inkább legyen a kétes esetekben megfigyelés alatt a gyermek egy sebészeti osztályon/mondjuk fölöslegesen/minthogy egy dráma tanui legyünk,egész életre szóló lelkiismeretfurdalással.Az orvosi gyakorlatban bármilyen jellegü felületesség vagy nem kellőképpen alátámasztott biztonságosság előbb utóbb elszámoltat bennünket,és a visszfordithatatlan következmények felelősségével.terhel egy egész életen át.
A betegség végső diagnózisának a felállitása és a kezelése a sebész szakorvos feledata.Az alábbiakban csupán a szülők tájékoztatására akarok egynéhány jellemző tünetet felsorakoztatani:
- az appendicitis az esetek döntő többségében hirtelen kezdődik
- a fájdalom nem éri el azonnal a maximumát hamen fokozatosan erősödik.
- az enyhébb esetekben a fájdalom jellege lehet tompa,vagy súlyos
- gangrénás formáknál, nagyon éles szinte türhetetlen
- az eseteknek a 9o%-ban a fájdalom a jobb csipőárokban a leg-
- kifejezetteb,de kisugározhat a medence vagy veseárok felé
- egyes esetekben főként kissebb gyermekeknél a fájdalom az egész
- hasra kiterjedhet,mert a kissebb gyermek képtelen lokalizálni a fájdalmat.
- ha tapintásra a gyermek egy helyen rögziti a fájdalmat az nagyon értékes tünetnek itélhető
- kisérő tünetek lehetnek lehetnek a hányinger,hányás,hőemelkedés
- vagy láz,elesettség,sápadtság,aláárkolt szemek,szenvedő arc
- A megfelelő megfigyelő képességgel rendelkező szülők észrevehetik a következőket-
- a gyermek meggörnyedve jár,olykor a kezét a fájdalmas jobb csipő
- árkon tartja
- a lépcsőn való járás fájdalmas,szinte minden lépcsőfoknál
- ha két sarkára állitva a gyermek ugrik egyet,éles fájdalmat jelez a jobb csipőárokban.
- a jobb here lehuzásával ugyszintém élénk fájdalom észlelhető.
Ahogyan az orvosnak szent kötelessége a mindennemü heveny hasi fájdalomnál legelőször kizárni az appendicitiszt-ÚGY A SZÜLŐNEK IS KÖTELESSÉGE MINDEN JELLEGÜ HASI FÁJDALOMNÁL AZONNAL AZ ORVOSI VIZSGÁLATOT IGÉNYELNI.
Mint gyakorló orvos szeretném még két fontos dologra felhivni a figyelmet:
1-A gyermeknél a hasi fájdalom jelenléte vagy lokalizációja nagyon
körülményesen értékelendő és mint klinikai tünet főként a kicsinyeknél meg-bizhatatlan.
2-A grippés járványok idején más gyermekgyógyász és sebész kollégámmal,jómagam is észleltem az apendicitis számbeli növekedését.Ezekben az esetekben a betegség kezdete megfelel a grippe tüneteinek,majd 5-7 nap után a gyermek hasi fájdalmakról,hányingerről,hányásról panaszkodik és kialakul az apendicitis jellemző képe.
|
A FOG |
ÁTMENETI FOGAK-HÓNAPOKBAN |
ÁLLANDÓ FOGAK-ÉVEKBEN |
||
|
Felső maxiláris |
Alsó maxilaris |
Felső maxiláris |
Alsó maxiláris |
|
|
Közpső metsző |
6-12 |
5-10 |
6-8 |
6-8 |
|
Szélső metsző |
8-13 |
7-16 |
7-9 |
7-9 |
|
Szemfogak |
16-22 |
16-23 |
10-12 |
9-12 |
|
Molaris 1 |
11-18 |
11-18 |
9-11 |
9-11 |
|
Moláris 2 |
20-33 |
20-31 |
10-12 |
10-13 |
|
Moláris 3 |
- |
- |
5-7 |
5-7 |
|
Moláris 4 |
- |
- |
12-14 |
12-13 |
|
Moláris 5 |
- |
- |
17-30 |
17-30 |
Az orrmelléküregek gyulladásai - Általános jellemzők
Elvileg minden egyszerű nátha esetén megbetegszik az arcüreg nyálkahártyája is („kísérő arcüreg-gyulladás”), legtöbbször azonban klinikai tünetek nem jelentkeznek.Az orrmelléküregeinek gyulladása gyermekkorban is gyakori megbetegedés de még ma is meglepően kevés gyermekorvos gondol erre a betegségre.Valószinü az a tény hogy a betegségnek általában tünetszegényebb a lefolyása mint a felnőtteknél, a diagnózis nehezebb feladatok elé állitja a gyakorló orvost.A szülők sem tudnak sokszor értékelhető panaszokról beszámolni.
Úgy becsülik, hogy a közép-európai népesség kb. 5%-a szenved krónikus arcüreggyulladásban.
Klinikailag leggyakrabban - felnőtteknél - az arcüreg (sinusitis maxillaris) érintett, majd a rostasejtek (ethmoditis), a homloküreg (sinusitis frontalis) és az iköböl (sinusitis sfenoidalis) következnek. Gyermekeknél a rostasejtek gyulladása áll az első helyen. Ha több arcüreg betegszik meg, polysinusitisről, ha valamennyi, pansinusitisről (egy- vagy kétoldali) beszélünk. Az arcüreg gyulladás kialakulásának leggyakoribb formája, amikor az orrfőüreg betegsége terjed rá az arcüregre.
A gyulladást vírusok, és baktériumok hozzák létre, de nagyon gyakran kevert fertőzésről van szó, amihez gombás fertőzés is társulhat. A lefolyást részben immunológiai faktorok (allergia, anergia), részben a kórokozók (virulencia) és a védekező rendszer közti kölcsönhatás módja szabja meg.
Az orr melléküregek szellőzésének zavarát a szervezet elsavasodása is okozhatja. Az arcüregek nyálkahártyájában a méregtelenítési folyamatok során duzzanat és kóros nyákképződés jön létre, mivel a szervezet az orr váladékon keresztül is próbál megszabadulni a feleslegessé vált savaktól, ill. a szervezetben keletkezett és a savak megkötése során kialakult méreganyagoktól.
Az arcüreg-gyulladások kiindulási pontját speciálisan fogbetegség (10%) (gyökércsúcs-granuloma) is képezheti. Elsősorban a 2. kisőrlő és az 1. őrlő fogak betegségéről van szó.. A beteg fog eltávolítása nélkül nem képzelhető el az arcüreg gyógyulása.
Fürdő- vagy uszoda-sinusitisről beszélünk, amikor úszás ill. búvárkodás után alakul ki az akut arcüreggyulladás. A vízbe merülés alkalmával, a vízzel kórokozók jutnak az orrfőüregbe ill. a melléküregekbe. A klór irritáló hatása is közrejátszik ennek a kórképnek a kialakulásban.
A kórokozó fajtájától, virulenciájától, a szervezet általános állapotától és az immunológiai reakció milyenségétől függően az arcüregben először hurutos állapot jön létre, ami létrehozza a vizenyős vagy a nyákos arcüreggyulladást. Ha a pangó váladék felülfertőződik, akkor az arcüreggyulladás gennyes formája alakul ki.
A kevert formák előfordulása sem ritka. Az arcüregben létrejövő kóros elváltozások a gyulladás időtartamától is függnek: A lefolyás szerint megkülönböztetünk akut (szubakut) és krónikus arcüreg-gyulladást.
Legjellegzetesebb tünetek a fejfájás és az arcfájdalom. Jellemző, hogy a fájdalom lehajláskor, emeléskor, köhögéskor, stb., tehát amikor az arcüregekben fokozódik a nyomás, erősebbé válik.
Akut arcüreg-gyulladásnál a fájdalom sokkal erősebb, mint a krónikus formánál. A krónikus arcüreg-gyulladásnál a fájdalom akár teljesen hiányozhat is. A melléküreg-fájdalomra jellemző továbbá, hogy a nyomásérzés a koponyában és/vagy a koponya elülső részén jelentkezik, ami szúró, fúró, pulzáló fájdalom érzet.
Akut gyulladás esetén az érintett melléküreg fölött általában nyomási és kopogtatási érzékenységet figyelhetünk meg (arcüregeknél = az arcon, a fogak felett. Homloküreg gyulladásnál = a homlok tájék érzékeny; Rostasejt gyulladásnál = az orrfelőli szemzug nyomás érzékeny.
Orr
válladékozás:
A féloldali nátha
- főleg felnőttek esetében - mindig gyanús arcüreg-gyulladásra!
A váladék lehet színtelen és különböző viszkozitású. Kezdetben csak
dugul az orrunk.Ezt követően bő vízszerrű orrváladék
jelentkezik. Ha a folyamat tovább romlik, akkor a váladék
besűrűsödik, nyúlós üveges fejér színűvé változik..
Ha az orrváladék baktériummal fertőződik, akkor
elszíneződik, gennyes, sárga, zöldes, véresen festényezett lesz.
A gennycsorgás nemcsak előrefelé, de - elsősorban a hátsó melléküregek gyulladása esetén - hátrafelé a garat fele is észlelhető. Ez gyakran ingerköhögést hozhat létre. A gennycsorgást lokalizálva, a kivezető nyílások helyéből következtethetünk a megbetegedett melléküregre.
Gyakori tünet a gátolt orrlégzés. A gátolt orrlégzés lehet változó, vagy állandó. Egyoldali orrlégzés-gátoltság esetén mindig gondolni kell az arcüreg-gyulladásra. A gátolt orrlégzés miatt igen gyakori a horkolás. A horkolás további tünetekhez és betegségekhez vezethet.A duzzadt orrnyálkahártya miatt nem ritkák a szaglászavarok. Fog eredetű arcüreg gyulladás esetén kóros szag érzet is jelentkezhet.Az orrból kifolyó váladék elsősorban gyermekeknél orrbemeneti ekcémát hozhat létre. Az arcüreg-gyulladáshoz gyakran társulhat kötőhártya gyulladás is. A köhögés, rekedtség és/vagy a bronchitis a mélyebb légutak megbetegedésére utal,főként a gyermekeknél..
Az általános tünetek közül leggyakoribb a levertség, kedvetlenség. Láz csak akkor fordul elő, ha általános fertőzöttségről van szó, ill. kezdődő szövődmények jelentkeznek.
Diagnózis felállításához az orr vizsgálata szükséges. A leggyakoribb vizsgálati eljárások az orr közvetlen vizsgálata, orr-endoscopia, Röntgen-vizsgálat, Computer Tomographia (CT), ultrahang-diagnosztika, szondázás, ill. punkció és arcüreg öblítés, az orrváladék bakteriológiai vizsgálata, próbafeltárás és szövetkimetszés.
Az arcüreg gyulladások gyógyszeres kezelésének alapelvei:
a.) Akut
arcüreg gyulladás: Naponta többször nyálkahártya lohasztó orrcseppeket,
spray-ket adunk, elsősorban az arcüregi nyílások felszabadításának
célzatával. Gyakran a nyálkahártya lohasztó szereket átitatott vatta-tampon
segítségével juttatjuk az orrba.
Hasznos lehet a helyi meleg alkalmazása (rövidhullám, infralámpa, solux
lámpa). Ha a meleget nem érzi a beteg jó hatásúnak, hideg alkalmazása is
megkísérelhető. A betegség kezdetén, ha a betegnek még nincs láza,
izzasztó pakolások, forró fürdő jó hatású lehet. Rossz közérzet esetén
ágynyugalom javasolt. Láz esetén az antibiotikumot lehetőleg csak célzottan
adjunk.
b.) Subakut arcüreg gyulladás. Ha egy héten belül a fenti kezelésre nem következik be javulás, szóba jön az arcüreg felszúrása és kiöblítése, esetleg az antibiogramnak megfelelő antibiotikummal történő átmosása. A lefolyástól függően injekcióban is adható antibiotikum. Egyébként az előzőekben ajánlott kezelést is folytatni kell.
c.) Krónikus arcüreg gyulladás. Öblítésekkel lehet megkísérelni a gyógyítást. Állandó katéter (főleg gyermekek esetén) megkönnyíti a kezelést.
Amennyiben 6-10
öblítésnek nincs tartós eredménye, műtétileg kell a melléküreget
kitakarítani
.
Megelőzés
A nátha hatékonyan nem megelőzhető betegség. Fontos azonban, hogy elegendő mennyiségű orrcseppel, gyulladásgátló gyógyszerekkel, C-vitaminnal enyhítsük az orrnyálkahártya duzzanatát, ami úgy jelentkezik, mint a közönséges orrdugulás. A kiújulások elkerülésére fontos lehet a hajlamosító betegség gyógyítása. Ma már endoszkópos eszközökkel végzett műtéttel az orrmelléküregek szellőzésén lehet javítani, megelőzve ezzel az orrba nyíló szájadékainak elzáródását.
Gyógyulási esélyek
Az orrmelléküreg gyulladások jó prognózisú betegségek, általában szövődménymentesen gyógyulnak.
A garatmandula/polip/nyirokszövet csomókból áll,az orrgaratban és a lágyszájpad fölött található,ott ahol az orrjáratok a torokkal érintkeznek.Ha erősen megnagyobbodik elzárhatja az utat az orr és a torok közt,akadályozza az orron át történő légzést,és –horkolást – okozhat.
Általában a torok mandula eggyüttes megnagyobbodásával jár.
A megduzzadt nyirokszövet akadályozza a nyák és genny szabad eltávozását az orrból,és igy állandósitja a felső léguti hurutokat és arcüregfertőzéseket.Ez a szempont régebben elég ok volt arra,hogy az orrmandulát műtétileg eltávolitsák.Az antibiotikum éra kezdetével azonban, ezeket a fertőzéseket hatékonyan tudjuk kezelni,a gyulladt szövetek összehúzódnak és felszabadul a légzési folyamat.
Az orrmandula az eltávolitás után,bizonyos mértékben mindig újra kinő és a szervezet mindig igyekszik a nyirokcsomókat termelni a mandulák helyén is.Ez nem annak a jele,hogy a műtét nem volt sikeres,vagy hogy azt meg kell ismételni.
A csecsemő és kisdedkorban a beszükitett orrjárat olyan folyamatokat indithat el amiket egyesek a gyakorló orvosok közül lebecsülnek.Ebben az életkorban az orrgarat aránylag fejletlen,szűk és ha az orrgaratban helyet foglaló nyirokelemek tultengenek és amint azt már leirtuk. zavarják a normális légzési folyamatot.Ennek a folyamatnak sokszor egész életre szóló káros következményei vannak.mert kialakulhat az ugynevezett-bamba-polipos arckifejezés ,aminek jeleit az egyén egész életén át viseli.a gyermek-A gyermek kénytelen a szájon keresztül lélegzeni és ez a tény a későbbiekben, szügségszerüen hatással van az arckifejezésre,az arccsontok fejlődésére.-A száj nyitott,,az arc a lelógó álkapocs folytán megnyulik,hosszukás, keskeny,a szemek kissé kidüllednek a gyermek tekintete semmitmondó.A beszéd orrhangu,csengése megváltozik.Az éjjeli horkolás jellemző tünet.Iskolai teljesitmény csökkent.
Az adenoid vegetació tüneteit már csecsemőkorban lehet észlelni de a leggyakribb 6 és 11 éves kor között.A pubertás kor után rendszerint visszafejlődnek.
Felismerése a szülőknek sem jelent nehézséget-a gátolt orrlégzés,horkolás,légzés jellege,nyitott száj,sajátos arckifejezés mindmegannyi tünet ami erre a betegségre utal.
Az orrmandula túltengésében a családi hajlamnak is lehet bizonyos szerepe.
/limphaticus hajlam/.Leggyakoribb oka azonban az ismétlődő felső léguti fertőzés.Erre hajlamosit a korai közösségi élet/napközi,ovoda/,rossz szociális viszonyok,helytelen táplálás,immunzavar,angolkór.Az orrgarat fejlődésével a kisgyermekre jellemző megnagyobbodás csökkenő tendenciát mutat és hovatovább mind kevesebb gondot okoz. .Pubertásban a nyirokszövet visszafejlődik,elsorvad és jelentőségét a mindennapi gyakorlat-ban elveszti,de azt feltétlenül meg kell jegyezni hogy az állandó légzésgátlás miatt az arckifejezés, maradandón megörzi a gyermekkorban kialakult jellegét.
AMI A KEZELÉST ILLETI
Le kell szögezni a kezdet kezdetén
A garatmandula műtéti ELTÁVOLITÁSÁNAK A JAVALLATAI:
Legideálisabb időpont a műtétre az 5 éves korra tehető
|
BĂIEŢI |
|
VÂRSTA |
FETE |
|
|
Greutate |
Înălţime |
|
Greutate |
Înălţime |
|
3,4 |
50,6 |
La naştere |
3,2 |
50,2 |
|
4,2 |
54,0 |
1 lună |
4,2 |
53,5 |
|
4,9 |
57,00 |
2 luni |
4,8 |
55,5 |
|
5,7 |
60,4 |
3 luni |
5,6 |
59,5 |
|
6,4 |
63,5 |
4 luni |
6,2 |
61,3 |
|
7,0 |
64,7 |
5 luni |
6,8 |
63,2 |
|
7,6 |
66,4 |
6 luni |
7,3 |
65,2 |
|
8,1 |
68,0 |
7 luni |
7,8 |
67,0 |
|
8,6 |
69,8 |
8 luni |
8,2 |
68,5 |
|
9,1 |
71,2 |
9 luni |
8,7 |
70,1 |
|
9,4 |
72,6 |
10 luni |
9,1 |
71,6 |
|
9,9 |
74,0 |
11 luni |
9,4 |
73,0 |
|
10,1 |
75,2 |
12 luni |
9,8 |
74,2 |

KETTEN IRTÁK MEG AZ ÉN GYERMEKGYÓGYÁSZATI IMAKÖNYVEIMET EZEK EGÉSZ HIVATÁSTUDATI
LÉTEMET MEGHATÁROZTÁK. KÖNYVEIKNEK MINDEN SZAVA A TUDOMÁNY ÖRÖKŐRTÉKÜ NAGY
IGAZSÁGAI-PROF.DR.G.FANCONI/SVÁJC/ ÉS PROF.DR.KERPEL FRÓNIUSZ ÖDÖN/PÉCS. /
Gomba. Mi jut eszünkbe erről a szóról? Nagyon sokunknak sajnos egy igen makacs, gyakran és feleslegesen titkolt betegség. Egy felmérés szerint a lakosság 54%-a saját bőrén tapasztalhatja a gombák okozta kellemetlenségeket.
Védtelenebbek vagyunk, mint őseink
OKAI A zárt, nehezen szellőző lábbelik és nylon ruhadarabok egész napos viselése továbbá bizonyos betegségek (rossz vérkeringés, cukorbetegség, az immunrendszer meggyengülése), antibiotikumok szedése, műkörmök viselése, párás munkakörülmények mind-mind hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Fontos tudnivaló, hogy a gombák spórák által szaporodnak, így a betegek közvetlen környezetüket, családtagjaikat folyamatos fertőzésveszélynek teszik ki. A fürdők, uszodák, közös zuhanyozók párás környezete, a családi törölköző vagy a körömvágó olló közös használata kiváló lehetőséget nyújt a fertőzés terjedésében. A bőrön és a körmön kialakuló apró sérülések, a bőrszárazság, a túlzott tisztálkodás az egészséges szervezet természetes védekezőképességét csökkenti, így ezek a felületek behatolási pontot jelenthetnek a gomba spórái számára. Ezért a tünetek bárkinél jelentkezhetnek, felesleges szégyenkeznünk tehát.
TÜNETEK TETŐTŐL TALPIG
Korpásodás
A korpásodás nagyon gyakori probléma. Kiváltásában szerepe lehet egy, az
egészséges fejbőrön is élő gomba túlszaporodásának, amire alkati
tényezők is hajlamosítanak (fokozott faggyútermelés, seborrhoeás alkat).
Kopasz
foltok a fejbőrön:
Főleg gyermekkorban gombás fertőzésre gondolhatunk, ha a hajas
fejbőrön egy vagy több 1-2 cm átmérőjű, kerek, finoman hámló
területet találunk, ahol rövidre letöredezett hajszálcsonkok láthatók. A fertőzés forrása a ház körül élő
kedvenc, kutya vagy macska is lehet!
Gennyes
kelések a hajas fejbőrön:
Egyes gombák a bőr mélyebb rétegeibe terjedve hajszálak kilökődésével
maradandó kopaszságot idéznek elő. Szerencsére a fertőzésnek
ez a formája ritkább, elsősorban állatokkal foglalkozó felnőttek és
gyermekek betegsége. Kedvtelésből tartott kisállatok is terjeszthetik.
Ilyenkor a hajas fejbőrön kiemelkedő, gennyet ürítő, sárgás
pörkkel fedett csomókat látunk, melyekből a hajszálak kilökődnek vagy
könnyen kihúzhatók.
A szájzug
fájdalmas berepedése
A szájzugok fájdalmas kipállását, berepedését legtöbbször gomba okozza.
Műfogsort viselőkön gyakori és visszatérő problémát okozhat.
Szájpenész
A csecsemők és főleg idős, protézist
viselő betegek szájnyálkahártyáján, szájpadlásán, nyelvén megjelenő
szürkésfehér felrakódásokat szintén gomba okozza. Ezek a telepek
letörölhetők, a visszamaradó terület vérzékeny. Cukorbetegség, bizonyos
gyógyszerek szedése és a szervezet védekezőrendszerének legyengülése is
hajlamosít ezekre a tünetekre.
Makacs pattanásszerű csomók a szakálltájon Szakáll és bajusztájon vagy a tarkón többszörös, pattanásra emlékeztető, viszkető, ill. fájdalmas, gennyet ürítő csomók, melyek összefolyhatnak. Borotválkozáshoz használt, nem fertőtlenített eszközök terjesztik. Manapság ritka.
"Napgomba"A törzs bőrén jelentkező gombásodás leggyakoribb formája. Az általa okozott kozmetikai probléma miatt a betegek gyakran keresik fel a szakrendelőt. Mellkason, vállon, háton, felkaron, ritkábban arcon 0.5-1 cm-es kerek, alig hámló barnás foltok jelennek meg, melyek térképszerűen összefolyhatnak. A figyelmet inkább csak akkor hívják fel magukra, amikor napozás vagy szoláriumozás hatására ezek a felszínes gombatelepek lehullanak, és helyükön fehér foltot hagynak. A kezelést jóval a nyári napozás előtt el kell kezdeni, mert ugyan a gombák két hét alatt elpusztulnak, de 1-2 hónapot is igénybe vehet, amíg a foltok visszapigmentálódnak. A tüneteket ugyanaz a gomba okozza, amely a fokozott korpásodásért is felelőssé tehető, így a visszafertőződés megelőzésére jól használhatók a gombaellenes samponok.
Hámló, piros, kerek foltok a bőrön A piheszőrös bőrön, arcon, törzsön főként a ruhától nem fedett területeken 1-2 cm-es kerek, éles szélű, piros, korpádzóan hámló, kokárdarajzolatú foltok gombás fertőzés tünetei lehetnek. Gyakran viszketéssel járnak, a széli rész felé terjednek, középen gyógyulni látszanak.
Lágyéktáji, mell alatti, viszkető, piros
gyulladás
A nagy hajlatokban (lágyékhajlat, hónalj, farpofák
közötti, emlők alatti terület, has alatti redő, köldök) az
összefekvő bőrterületeken könnyen alakul ki a környező
bőrterületekre is ráterjedő, viszkető, vörös elszíneződés,
kipállás, nedvedzés. Főként az elhízás, fokozott izzadás,
cukorbetegség hajlamosít erre. A gomba ellenes kezelés nem elégséges a
megfelelő tisztálkodás ill. az összefekvő bőrterületek
elválasztása és szárazon tartása nélkül.
Száraz
tenyéri hámlás
Száraz, rendszerint csak az egyik kezet (a domináns oldalit) érintő
tenyéri hámlás, kirepedezés vagy viszkető hólyagosodás jelezhet gombás
fertőzést. Leggyakrabban kertészeknél, földműveseknél alakul ki.
Kézujjközök
viszkető kirepedezése
Háziasszonyoknál, kismamáknál, ápolónőknél, cukrászoknál a kézujjközök
viszkető, fájdalmas kirepedése tekinthető "foglalkozási
ártalomnak" is, az állandó nedvesség, felázás hajlamosít erre az
állapotra.
Körömágygyulladás
Az előbbiekben említett tényezők jelenlétében a
gombák megtámadhatják a körömágyat is. Ennek jelei, hogy a
körömredő duzzadt, gyulladt, a körömredőből genny
préselhető viszonylag fájdalmatlanul. Ha ez az állapot hosszabb ideig
áll fenn, a körömlemez deformálódik, fényét veszti, harántbarázdák alakulnak ki
rajta, alapjáról elemelkedik, alatta kevés törmeléket láthatunk.
Körömgomba
A kézen is előfordul körömgombásodás, bár ritkábban, mint a lábon,
hasonló tüneteket okozva (ld. a lábnál).
Lábujjak
közti viszkető, fájdalmas repedések, atlétaláb
A lábgombásodás a
leggyakoribb gombás fertőzés a mérsékelt égövön,
népbetegségnek számít. A városi lakosság kb. 30%-a érintett. A lábujjak közti
(leggyakrabban a 4-5. ujj között) viszkető hámlással, esetleg
hólyagosodással jelentkezik. A bőr felázik, elfehéredik, fájdalmasan
kireped. A fertőzés ráterjedhet a talpra, lábhátra, lábkörmökre. A
gombák által okozott repedés utat nyithat más kórokozóknak, baktériumok
telepedhetnek meg, súlyos, elhanyagolt esetben orbánc is kialakulhat.
Talp,
talpszélek száraz hámlása, mokaszinláb
Az ujjközök gombásodásának kórokozói megbetegíthetik a
lábfejet is. Ilyenkor a talp bőre és a talpszél (mokaszinszerűen)
piros, rajta száraz hámlás látható.
Körömgombásodás
Az évek óta fennálló
lábujjközti gombás fertőzés megbetegítheti a körömlemezt is, és a nem kezelt körömgomba állandó forrás az ujjközök
visszafertőzéséhez. A kor előrehaladtával egyre gyakoribb a
lábkörömgomba. A körömlemez legtöbbször a szabad széle felől
megvastagszik, elszíneződik (sárgásan, ritkábban zöldesen, barnásan), alatta
morzsalékony fehéres-sárgás massza található, töredezetté válik. Hajlamosít
rá a zárt cipő (edzőcipő, gumicsizma, bakancs),
műszálas zokni viselése, fokozott izzadás, cukorbetegség, rossz alsó
végtagi keringés, a körmöt ért sérülés, köröm alatti bevérzés. Megkaphatjuk
mások által megfertőzött, nem fertőtlenített eszközökkel való
körömápolás során, más cipőjének, zoknijának hordásával is.
KEZELTETNI KELL!
Fontos és hangsúlyos tény, hogy a bőr- és körömgombásodás önmagától soha nem gyógyul meg, sőt az idő előrehaladtával a fertőzés nagyobb felületekre, más testrészekre is átterjedhet. A betegséget nagyon sokan csupán esztétikai problémaként tekintik, holott a kezeletlen fertőzés nem csupán terjed, hanem olyan komoly szövődmények forrása lehet, mint az orbánc, az ekcéma vagy a nyirokérgyulladás. Az orvostudománynak köszönhetően ma már olyan hatásos gyógymódok állnak rendelkezésre, melyek a kiterjedt gombás betegségeket is hatékonyan gyógyítják. Érdemes tehát a gyanú legkisebb jelével felkeresni a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést.
A szájpenész a szájnyálkahártya gombás fertőzése. Ez nem betegség, hanem egy állapot. A csecsemőknek, mint az idős embereknek is ,gyenge az un sejtes típusú immunvédekezése. Ezért hajlamosak a gombás fertőzésekre (bél, bőr, nyálkahártya). Bizony előfordul, hogy a szájnyálkahártya kezelése akár hónapokig tart. Ez leggyakrabban azért ilyen hosszadalmas, mert azt nem elég határozottan és alaposan végzik el. Nem ecsetelni kell a nyálkahártyát, hanem erősen le kell törölni a gombás felrakódást. Az álkapcsok találkozásának szögletében pedig nehéz azt észrevenni is és kezelni is. Csak pálcikával lehet. Ha ez nem alapos , onnan fertőződik vissza az egész szájnyálkahártya. Kb. 2 héttel a szájpenész megjelenése után megjelennek a gombás elváltozások a popsi bőrén is. A szájban leváló telepeket ugyanis a baba lenyeli, az a bélcsatornán végighalad és a széklettel ürül. Fontos tehát ilyen estekben gombaölő popsi kenőcs használata is. A tapasztalatok szerint a borax-glicerin megfelelő használat mellett nem gyengébb szer, mint bármelyik másik gombaölő folyadék és még az íze sem rossz.
A KAZINCZY UTCA-DIÁKÉVEINK KIKERÜLHETETLEN ÚTVONALA
Az akkor még macskaköves Kazinczy utca a kor jellegzetes urbanisztikai képét mutatta,lovasszekerek garmadája,lótrágya,semminemü közlekedési fegyelem,elegáns hölgyek,kemánykalapos urak,szaladgáló csizmadia és szabóinasok,pájeszes zsidó gyerekek,egyenruhás diákok és
diáklányok,vikszolt csizmáju,pörgebajuszu gazdák egészitették ki a képet.Ez az utca is a kereskedők által behálózott rész volt.A vásári napokon szinte lehetetlen volt a közlekedés.
Példaképem a gyermekgyógyászatban mindvégig Goerg Fanconi svájci gyermekgyógyász professzor,aki már annak idején-ezelőtt egy jó fél századdal,a –LEHRBUCH DER PEDIATRIE-cimű szakkönyvében egy képet közölt egy –neurótikus csecsemő fizimiskájáról-A csecsemőt egy riadt,fénylő tekintetü,fejtetőn egy egycsomóban álló –égnekálló hajcsomóval,lehetne leirni.Alatta a felirással-NEURÓTIKUS CSECSEMŐ-Már az 1900-as években a gyermekgyógyászati könyvekben emlitést tesznek az alkati elemekről a neurózisos gyermekeknél.A saját klinikai tapasztalatom is az hogy a neurosis előfordulhat már gyermekeknél és talán sokkal gyakrabban mint ahogy gondolnánk.
Főként napjainkban amikor a gyermekre ható külső ingerek tömege annyira igénybe veszi a fejlődésben lévő érzékeny idegenrenszert,a média elektrónikus információs rendszerek kiméletlen és sokszor ártalmas ráhatásaival,a teljesitmény orientált oktatási modelek bevezetésével és igénybevételével,a rendszertelen táplálás, mozgásszegény életmód folytatásával –stb és még hosszanlehetne sorolni az okokat.
A gyermekkori neurózisra való hajlam, az esetek döntő többségében öröklékenység alapján fejlődik ki.Ez a tény teremti meg a hajlamot arra hogy már aránylag szerényebb intenzitásu ingerek kiváltsák a neurótikus állapotot.Manapság ezen külső ingereket bőven szolgáltatja a –milieu-amiben a gyermek él és amiben növekedik.A neurótikus családi környezet az ami alakitja a gyermek első benyomásait és nevelési kulturáját.
A helytelen nevelés már csecsemőkorban megnyilvánulhat.főleg a gyermek figyelmének korai sokirányu felkeltésében,az állandó foglalkoztatásban,majd a 2-6 éves korban oly módon,hogy a gyermek ahelyett,hogy hasonlókoru egészséges idegrendszerü gyermekekkel játszana, állandóan a felnőttek körében tartózkodik,azok gondolkodásmódját sajátitja el,korán szerez nem megfelelő ismereteket vagy szokásokat.Tehát mindent csak idejében.!Mondanám én. Ilyenkor a szülők is felteszik a kérdést-HOGY FÉR KI MINDEZ EBBŐL A SÜVÖLVÉNYBŐL-És mondom én is hogy joggal.
Az ily módon nevelt gyermek előbb utóbb azt érzi hogy ő egy –Értékes gyermek-vagy nevezhetjük nevén/elkényesztetett valaki.Ő szellemileg korán foglalkoztatott és következésképpen nagyon nehezen tud beilleszkedni az iskolai élet körülmányeinek a kereteibe
.Viselkedési problémák állnak elő-nem elég figyelmes,engedetlen,pontatlan,öntörvényü.
Ha mindezek még fokozódnak-magánórákra kényszeritik,zenét,nyelveket kell tanuljon akkor még erőteljesebben kiteljesedik a kép-
Különösen szembeötlő a helytelen nevelés káros hatása az egyetlen gyermekeken,a –császárkodó-kis zsarnokokon-akik képesek rémuralom alatt tartani az egész családot,sőt még a szélesebben vett környezetüket is.
A neurózisok tünetei gyermekkorban elsősorban a fokozott ingerlékenységből és a rendellenesen gyors szellemi kimerülésből tevődnek össze.Egyszóval az iskolai teljesitmény romlása következik be.Egyes esetekben már kisdedkorban indokolatlan dühkitöréseket produkálnak.A szellemi élet terén nem minden esetben észlelünk zavarokat.A neurópáthiás gyermek,alkati stigmákkal rendelkező,szellemileg erősen igénybevett gyermekeken mutatkozak, ezek főként az iskolai élet folyamán.Ide sorolhatjuk az emlékező tehetség gyengülését,a megfigyelő képesség a szellemi ténykedés kitartásának a gyengülése a hasonlókoru társaikhoz viszonyitva.-Ilyen esetekben talán a magántanulások nem hogy javitanának hanem rontanak a helyzeten.Jellemző lehet a fejfájás,szédülés és elég gyakran az alvászavar.
Meg kell emliteni hogy az ilyen alkatu gyermekek,már csecsemőkorban/neupáthiás csecsemő/megnyilvánulhatnak és a következő tünetek észlelése kapcsán fel kell figyelni ezekre.pl-nehezen alszanak el,a legkissebb külső ingerekre felébrednek és azonnal hangos,élénk sirással reagálnak,étvágyuk nagyon szeszélyes,nehezebben fejlődnek,rendkivül élénken reagálnak a környezetük minden mozzanatára,úgy jár a szemük mint az asztalfiók,a hajuk rendszerint csomósan az égnek áll stbegyszóval ahogy mondani szokták a nagyszülők –egy kicsit frászosak-
Az alvási zavarnak egyik sajátságos alakja az úgynevezett-éjszkai felriadás,Főleg a 3-6 év között de idősebb gyermekeknél is ész-lelhető.Éjjel többnyire az elalvást követő első órákban a gyermek,rémült arccal,esetleg hangos kiabálás közepette felriad,ágyában felül és sokszor félrebeszél.Csak nagynehezen egy negyed vagy fél óra után sikerül a gyermeket megnyugtatni,az éjtszaka hátralévő részében nyugodtan elalszik,és reggel semmire nem emlékszik.
Az emésztőszervek részéről gyakori az étvágytalanság ,hányinger,hányás,főleg reggel iskolába menetel előtt és azokon a napokon mikor nem tetsző órái vannak.Gyakori a psichogen eredetü hasfájás,/köldökkólika/olykor a csillapithatatlan hányás.
A szivérrendszer részéről-gyakori elpirulás,elsápadás, szivdobogás, szivritmuszavarok, enyhe vérnyomás emelkedés, dadogás, éjtszakai ágybavizelés.
A fennt emlitett tünetek észlelése, természetesen támogatja a kórjelzésünket,csak nem szabad elfelednünk,hogy mindezen tüneteket más természetü betegségek esetén is fellelhetjük.Ez a tény arra kötelez bennünket hogy kellő szakmai alapossággal kizárjuk azokat a betegségeket amiknek a téves besorolása a neurasthéniás-csoportba súlyos szakmai tévedésekhez vezetnének.
A neurózisos gyermek sorsa és gyógyulási kilátásai függ az idegi terheltség súlyosságától és a környezettől amiben a gyermek nevelkedik.
Kezelésüket tekintve elsősorban,gyermekpsihiátriai,psichologiai és pedagógiai szempontok érvényesülnek.Mindenekelőtt a rendezett családi környezet,gondoskodás,figyelés a gyermekünk mindennapi gondjaira,de mindezen syempontokat félretéve a gyermeket megillető szeretetre,amit Ő mindennap kell érezzen.
Dr. Bauer Bela
|
VÂRSTA |
GREUTATE |
LUNGIME |
||
|
B |
F |
B |
F |
|
|
1 ani |
10,05 |
9,75 |
75,2 |
74,2 |
|
2 ani |
12,56 |
12,99 |
87,5 |
86,6 |
|
3 ani |
14,61 |
14,42 |
96,2 |
95,7 |
|
4 ani |
16,51 |
16,42 |
103,4 |
103,2 |
|
5 ani |
18,37 |
18,37 |
108,7 |
109,1 |
|
6 ani |
21,91 |
21,09 |
117,5 |
115,9 |
|
7 ani |
24,54 |
23,68 |
124,1 |
122,3 |
|
8 ani |
27,26 |
26,35 |
130,0 |
128,0 |
|
9 ani |
29,94 |
28,94 |
135,5 |
132,9 |
|
10 ani |
32,61 |
31,89 |
140,3 |
138,6 |
|
11 ani |
35,20 |
35,74 |
144,2 |
144,7 |
|
12 ani |
38,28 |
39,74 |
149,6 |
151,9 |
|
13 ani |
42,18 |
44,95 |
155,0 |
157,1 |
|
14 ani |
48,81 |
49,19 |
162,7 |
159,6 |
|
15 ani |
54,48 |
51,48 |
167,8 |
161,1 |
|
16 ani |
58,83 |
53,07 |
171,6 |
162,2 |
|
17 ani |
61,78 |
54,02 |
173,7 |
162,5 |
|
18 ani |
63,5 |
54,39 |
174,5 |
162,5 |
Az-újjszopás-a gyermek sztereotipiák közül a legkorábbi saját testen manipulálás.Elvben bármelyik újjat,néha az egész kezet,sőt a lábújjakat is szophatják,de a hüvelyújj-éppen nagyobb mozgási lehetőségei miatt-erre különösen alkalmas.Az újjszopás leggyakrabban elalvás előtt vagy érzelmileg negativ hangsúlyos helyzetekben/unalom, éhség, szorongás, fáradtság/vagy az életkörülmények lényegesebb változásánál/elválasztás az anyától,kórházba jutás,beiskolázás/észlelhető leginkább.
Az első életév után is megmaradó hüvelyújjszopést több szempontból szokták magyarázni-igy pl-a gyermekben túl nagy lehet a gyöngédség utáni vágy,amelyet a társadalmunk nem elégit ki annyira,mint más primitivebb körülmények között élő népeknél,ahol az anya állandóan testközelben,a hátán vagy a csipőtáján hordja gyermekét.
A másik lehetőség az anya állandó vagy gyakori távolléte,vagy akár ellenséges beállitottsága a gyermekkel szemben.-
A-körömrágás-a legelterjedtebb gyermeki testi manipulációs forma..Leggyakoribb a 8-1o életév között,de ifjaknál sőt felnőtteknél is észlelhető.Iskoláskoruaknál gyakoriságát 1o-3o %-ra becsülik-fiuknál nagyobb arányban fordul elő.A kéz körmeit-néha csak egyes újjakról-leharapja,majd megrágja,lenyeli vagy kiköpi a gyermek..Néha körömágyig,sőt újjbegyek bőrét is érintve történik a lerágás.-egyes gyermekek kényszeresen figyelik a lerágott körömmaradványok egyforma nagyságát-néha jelentős időt áldoznak erre.Egyes feszültségi helyzetekben fokozódik a körömrágás.
A-hajzat vagy a hónaljszörzet kényszerü kitépegetése-csavarása,húzogatása főleg leányokon észlelhető,de az előbbieknél ritkább jelenség.-többnyire egyébb neurótikus tünetekkel és gyakran nyomott alaphangulattal eggyüttesen jelentkezik,de társulhat más viselkedészavarral.Néhány elmebeli fogytékos gyermek a hajat kitépése után le is nyeli.
A-fej és néha a test ritmikus-ringató vagy dobáló jellegü mozgatása.-a legtöbb csecsemőn észlelhető elalvás előtt.
A-fej odaütögetése a falhoz-vagy a butorhoz.-már ritkább tünet,amely a szülőkat sőt a kisérő hangjelenségek miatt a szomszédságot is nyugtalanitja.Ez a tünet fiúkon gyakoribb,a gyermeki össznépességnek 3,6-15 %-át érinti.-átlagban 8 hónapos korban kezdődik és kb 2 éves koráig tarthat.A 4 dik életévben megszünik ez a kellemetlen tünet de egyeseknél praepubertásig is tarthat.
A-hazudozás-a valóságnak meg nem felelő tények tudatos állitása,azon szándékkal,hogy mások megtévesztése révén az egyén bizonyos célt elérhessen.A gyermekeknél a nem igazat mondás mögött gyakran nem szerepel motivációként a szándékos félrevezetés-egészen más késztetések állnak a háttérben.Egyesek szerint a kisgyermek látszólagos hazugságát mégis a –valóssal-tévesztik össze gyakran,elfeledvén hogy egy 5 éves kor alatti kicsiny-a valóság és a képzelgés között csak részben tud különbséget tenni.-
A gyermekkori lopás-régen erkölcsi és nem lélektani zavar problémáját képezte.A tárgyak gyermeki elsajátitásával-éppúgy mint a hazudozással-csaknem minden szülőnek szembe kell néznie,de ezeknek a tetteknek csupán egy része tekinthető valódi tolvajlásnak,mert az utóbbihoz szükséges bizonyos értelmi fejlettségi szint elérése,okszerü gondolkodási készséggel és a morális etikai fogalmak lelkiismerte stb.kialakulásával eggyütt.Ezért a lopásról csupán a 8 életév körül,vagy az után beszélhetünk.
Mindig célszerü az eltulajdonitás és a valódi lopás között különbséget tenni.
A-tűzzel játszogatás és-gyujtogatás-érthetően társadalmi-közösségi veszélyt jelent.pedig hátterében ősi atavisztikus késztetések és kielégülések állnak.-még a felnőttekre is a nyilt tűz nézése és szitása-a velejáró melegségérzéssel eggyüt-lebilincselően kellemes hatással van,egyben agresszióval vagy veszélyérzettel kapcsolódhat össze.A gyermeknél az ambivalenciát még fokozza a tűz tiltott jellege és a vele kapcsolatos rombolási lehetőség.
Dr. Bauer Bela
-
MINDENNAPI GYÖTRELMEINK
. Az egész szakmai létünk egy meghatározója volt az állandó,mindennapos feszültségi-állapot ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kisérjen esetleg egész életünkön keresztül a ,lelkisimeterfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek életre szóló szenvedést okoztunk.
Ez a gyötrelem jogosit fel bennünket arra hogy a mindenkori társadalomtól kellő megbecsülést igényeljünk. Emiatt a feszültség miatt nem tudtunk felszabadultan ör-vendeni semmiféle szakmai elismerésnek vagy sikernek.
Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének.Én az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő nehézségeinkről,elfedett gondolatainkról irok egy néhány sort amiket egy életen keresztül magunkkal hordoztunk és amik az orvosi hivatásunkkal vannak kapcsolatban.
-Minden orvos az életéből 4-5 évet ügyeletben tölt el, amikor is 24 órán át benn van a kórházban és ellátja a sürgősségi eseteket.Az ügyelet a mi fogalomkörünkben egyenlő a –Fehér éjtszakákkal-amikor is nem a fizikai megterhelés,az igénybevétel szolgáltat ki bennünket annyira a türésküszöb kénye-kedvének,hanem azok a betegek akik katasztrofális állapotban kerülnek a kórházba.-és az orvosi lelkiismeretünket,felelőségünket
küzdelmünket teszi próbára egy emberi élet megmentéséért,vivott küzdelemben
-Ilyenkor mindig élet-halál harc folyik aminek te vagy a főszereplője-
Te vagy a döntéshozó és a megfellebezhetelen felelős is egyben, egy emberi lét fölött.Ezek a helyzetek amikor a döntés tennivalóiról, sokszor néhány másodperc már meghatározó.. Egyedül vagy,és nem kapsz még egy jelzésértékü segitséget sem-magyarul mondva élet-halál ura vagy a szó, a felelősség drámai értelmében..
A döntéshozatalban benne van minden szakmai élményanyagod,eddig elsajátitott tudásod,higgadtságod,önuralmad,az hogy minden mozdulatod, biztonságérzetet sugározzon minden résztvevő felé,a beteg szenvedő,könyörgő tekintete és sorolhatnám igy tovább.
-Az várakozás idegtépő feszültsége, a javulás első tüneteinek megjelenése-a betegnél az első szavak,szemnyitás, vagy hajnal felé az első mosoly a ami kisimitja az összeráncolt homlokokat-a hangulat hogy ismét győzött az élet,és a sziv koszorus-erek is kitágulnak,és a verejtékező homlokok is kisimulnak.
Én ezért a –kimondhatatlan nagy felelősségtudatért-tartom a hivatásunkat a legelsők vonalába itélendőnek egy erkölcsileg felelős, becsületes és tiszta itélőképességü társadalomban.
A statisztkailag kimutattott korábbi halálozás az orvosoknál a fehér éjtszakák közvetlen eredője.
Dr. Bauer Bela
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha egy gyermek horkol, az nem normális állapot.
Nagyon gyakori probléma gyermekkorban a horkolás. Sokan nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Előfordul, hogy annyira nem veszik komolyan a problémát a szülők, hogy nem is említik az orvosnak, csak direkt rákérdezésre. Ez természetesen nem a szülő hibája, hiszen ő nem tudhatja, hogy milyen veszélyekkel járhat a gyermekkori horkolás. Sokan úgy gondolják, hogy apa is horkol, ezért ez „ családi vonás”.
Sok esetben valóban ártalmatlan a dolog, van olyan helyzet, azonban amikor a horkolás hátterében komoly betegség áll. Ez pedig az alvási apnoe betegség. Ebben az esetben a gyermek horkolásának oka az, hogy alvás alatt a légutakat valami elzárja, ezért nehezebben, súlyosabb esetben egyáltalán nem jut levegő a tüdőbe, agyba, szívbe több másodpercen keresztül. Ilyenkor a gyermek küzd a levegőért, fokozottan dolgoznak a mellkasi-, hasi légzési segédizmok, majd egy nagy horkantással oldódik az elzáródás, és kezdődik minden elölről j. A gyerekek nem alszanak jól, hiszen egész éjjel dolgoznak, próbálnak levegőhöz jutni, amit gyakran a szülők észre sem vesznek, hiszen mindez csak éjszaka történik, amikor mindenki alszik. Amit a szülők láthatnak, az inkább a rossz éjszaka következménye, a nappali fáradtság, fejfájás, aluszékonyság., sok esetben figyelemzavar, hyperaktivitás, tanulási, beilleszkedési problémák.
Azt, hogy a horkolás jó indulatú, vagy mögötte alvászavar áll fenn, azt kivizsgálás nélkül nem tudjuk eldönteni, mivel a tünetek nagyon hasonlóak. Mindkét esetben hangos horkolás a vezető tünet, ezen kívül a betegség gyanúját felveti, ha a gyermeknek kihagy a légzése, szokatlan testhelyzetben alszik, bepisil éjszaka, illetve, ha az éjszakai tünetek mellett nappal álmos, fáradékony, vagy éppen ellenkezőleg, hyperaktív, figyelmetlen, és nagyon gyakran vannak felső légúti megbetegedései.
Ha a szülő ehhez hasonló panaszokat észlel gyermekénél, mindenképpen orvoshoz kell fordulnia, mégpedig ha lehetősége van rá, akkor jártas szakember segítségét kell kikérnie. A betegek kórházunkban részletes fizikális vizsgálat után éjszakai alvásvizsgálaton esnek át, amelynek során mérjük a vér oxigénszintjét, a mellkasi, hasi mozgást, a szívfrekvenciát, és a levegő áramlását az orron keresztül. Ezzel a vizsgálattal objektíven meg lehet állapítani, hogy valóban vannak-e gyermeknek légzéskimaradásai, ezeket elzáródás okozza, vagy centrális, agyi működészavar, valamit, hogy milyen mértékben esik le az oxigénszintje a betegeknek éjjel.
Ha tisztáztuk a tünetek okait, és valóban fennáll a betegség, akkor meg kell keresnünk az elzáródás okát. Az esetek nagy részében ez az orr-és a torokmandula megnagyobbodása. Bár ezt az állapotot nem szokták nagyon súlyosnak tartani, mégis fel kell rá hívni a figyelmet, hogy kezelés nélkül bizony súlyos szövődményhez vezethet! Ritkábban egyéb okai vannak az apnoéknek, mint az allergiás orrnyálkahártya duzzanat, nagy nyelv, gége rendellenességek stb. Mindezek a fül-orr-gégészeti vizsgálaton kiderülnek. Ha az okot tudjuk, akkor már könnyebb dolgunk van a kezelést illetően. Az orr-és garatmandula eltávolítása megoldja a betegséget általában. A beavatkozás után 1 hónappal kontroll vizsgálatot végzünk, ahol vagy gyógyulttá nyilvánítjuk a betegeinket, vagy ha még fennáll a betegség, akkor keressük az okot..
. Ez a betegség kezelés nélkül magas vérnyomáshoz, szív- és tüdőbetegséghez. Ezért tartom fontosnak a horkoló gyermekek kivizsgálását, és ha kell kezelését.
A SZÜLŐI PÉLDAKÉP MITOSZA
Egészen kicsi korunkban mindenható, istenszerű szüleink a mindenséget jelentik számunkra. Rájuk vagyunk utalva, ők pedig gondoskodnak rólunk. Ahogy a világ kitárul, szükségünk van rá, hogy a nagy ismeretlen élettel szemben biztonságban érezzük magunkat, tökéletesnek hitt szüleink révén.
Ahogy azonban elkezdjük érvényesíteni függetlenségünket, küzdünk egyéni identitásunkért, saját akaratunkért,a természetadta tények megváltoztatják viselkedésünket..
A szülőkről való leválás a kamaszkor idején csúcsosodik, szembeszállva mindennel, amit szüleink képviselnek. Stabil családban a szülők igyekeznek tolerálni a bontakozó függetlenséget.
Az úgymond „mérgező” szülők nem ilyen megértőek. A lázadást személyes támadásnak vélik, s nem segítik az egészséges fejlődést, hanem tudattalanul aláássák azt. Negatív módszereikkel elfojtják a gyerek bimbózó függetlenségét, és kárt tesznek önbecsülésében. Szabályokat állítanak fel, ítélkeznek, és fájdalmat okoznak. Meg kell kérdőjelezni azt az általános fölfogást, hogy a szüleinknek joguk van irányítani bennünket, pusztán azért, mert életet adtak nekünk. Ha valaki isteníti a szüleit, akár élnek, akár meghaltak már, azzal elfogadja, hogy az ő elvárásaik szerint éljen. „Le kell hozni” a szülőket a valóság talajára, és annak látni őket, amik, és ki kell egyenlíteni a hatalmi viszonyokat a velük való kapcsolatban.
Ha nem így teszünk, és ragaszkodunk a tökéletes szülők mítoszához, az ő nyilvánvaló hibáik ellenére is saját magunkat fogjuk okolni életünk boldogtalanságáért.
AZ ALKALMATLAN SZÜLŐK
A gyerekeknek alapvető joguk, hogy a fizikai gondoskodás mellett emocionális gondoskodásban is részesüljenek, tiszteletben tartsák érzelmeiket, és úgy bánjanak velük, hogy kifejlődhessen önbecsülésük.
Joguk van a viselkedésükhöz megfelelő szülői útmutatást kapni, szabad hibákat elkövetniük, és joguk van ahhoz, hogy fegyelmezzék őket - testi vagy érzelmi bántódás nélkül. Az elégséges szülői tevékenység alapját az alábbi tényezők alkotják: a szülők kötelesek: ellátni gyerekük fizikai szükségleteit, megóvni gyereküket fizikai bántalmaktól, kielégíteni gyerekük szeretet-, figyelem- és érzelemigéynyét, megvédeni őket az érzelmi bántalmaktól, morális és etikai útmutatást adni. A „mérgező” szülők ritkán jutnak tovább az elsőnél. Nemcsak hogy képtelenek kielégíteni gyermekük szükségleteit, de sok esetben elvárják, sőt megkövetelik, hogy a gyerekek viseljék a szülők gondját. Amikor a szülő saját teendőit a gyerekre kényszeríti, a családi szerepek összemosódnak eltorzulnak vagy felcserélődnek.
Ha a gyerek arra kényszerül, hogy saját, sőt akár szülei szülője legyen, nincs kit követnie, nincs kitől tanulnia, és nincs kire felnéznie. Az érzelmi fejlődésnek ebben a döntő szakaszában szülői példakép híján a gyerek személyes identitása elsodródik a szerepzavar tengerében. Az ilyen gyermekre olyan felelősség hárul, ami a szüleit illetné meg. Arra kényszerül, hogy túl korán felnőjön, és ezzel megfosztják gyerekkorától. Mini-felnőtté kell válnia, hogy a családot egybetartsa.
AZ IRÁNYITÓ SZÜLŐK
Az irányítás alapvetően nem káros, hanem jól alkalmazva kifejezetten szükséges. Ha egy anya viszszatartja tipegő kisgyerekét, hogy ne kalandozzon el az utcán, nem irányítónak, hanem óvatosnak tartjuk. A kellő irányítás akkor válik túlzottá, amikor az anya tíz évvel később is visszafogja a gyerekét, jóval azután, hogy az már képes egymaga átmenni az úttesten. Azok a gyerekek, akiket nem bátorítanak cselekvésre, próbálkozásra, felfedezésre, boldogulásra és kockáztatásra, gyakran tehetetlennek és elégtelennek érzik magukat. Aggódó, rettegő szüleik túlzott irányítása gyakran magukban a gyerekekben is aggodalmat és rettegést vált ki. Ez megnehezíti számukra az érés folyamatát. Amikor kamasszá serdülnek és felnőnek, sokan soha nem képesek kinőni a szülői útmutatás és irányítás igényét. Ennek következtében szüleik továbbra is bitorolják, manipulálják, és nemegyszer uralják életüket. A feleslegessé válástól való félelem sok irányító szülőt arra indít, hogy gyerekében állandósítsa a tehetetlenség érzését. Ezek a szülők kórosan rettegnek az „üres fészek szindrómától”: a veszteség elkerülhetetlen érzésétől, amelyet minden szülő átél, akinek a gyerekei végleg elhagyják az otthont.
Az irányító szülő úgy érzi, hogy továbbra is neki kell gondoskodnia gyermekéről, irányítania kell, s ez folytonos aggódásban mutatkozik meg. „A javadat akarjuk”, „ezt érted tesszük” kifejezések mind ugyanazt jelentik: „Azért teszem ezt, mert annyira rettegek, hogy elveszítelek, hogy még arra is kész vagyok, hogy boldogtalanná tegyelek” - persze mindezt nem tudatosan. Minden szülő addig irányítja a gyerekét, amíg az nem képes ura lenni a saját életének. Normális családokban az átmenet röviddel a kamaszkor után bekövetkezik.
A SZÜLŐK NEM GONOSZAK
Mindenek előtt nyugodtan állíthatom hogy: a szülők nevelési szándékai csaknem mindig jók, s csak ritkán lehet felfedezni bennük olyasmit, amit a pszichológia „kórosnak” vagy „betegesnek” nevez. Legtöbbször tájékozatlanságról, rossz beidegződésekről van szó. Nem műveletlenek, mert az apák között sok a sikeres ügyvéd, orvos, mérnök, s más szakember, vagy egyszerűen olyanok, akik becsülettel helytállnak a maguk hivatásában. Igen sok anya diplomával rendelkezik, s szintén remekül helytállnak vállalkozások élén, munkahelyeken. „Képzettségük azonban még a legelemibb ismereteket sem nyújtotta számukra az eredményes emberi kapcsolatokról, az emberek közötti őszinte érintkezésről vagy a konstruktív problémamegoldás elveiről és gyakorlati fogásairól. Mindezzel egy pillanatra sem szeretném azt mondani, hogy akik ezeket az elveket nem ismerik, azok nem tudnak gyermeket nevelni. A világért sem! Sok szülő, nevelő eljutott a maga tapasztalata szerint azokra a gyakorlati megoldásokra, amelyeket a neveléstudomány alapjaiban rendszerezetten ismertetnek..
De – sajnos – igen sokan vannak, azok, akik millió körülmény miatt nem szerezhették meg ezeket a tapasztalatokat, ismereteketNagyon hasznos segítséget je-lenthet, ha tematikus rendben a konkrét nevelési témákat vesszük sorra, illetve a gyermek fejlődésével kapcsolatban jelentkező problématerületeket együtt átbeszéljük.
AZ ÉLETRE VALÓ FELKÉSZITÉSNÉL
– különösen középiskolásoknál – szintén igen hasznos a milliószor és unásig elszajkózott nemi felvilágosítást olyan témákkal is kiegészíteni, hogy hogyan szeressék leendő gyermekeiket. A szülőktől tehát ne csupán azt várja el a pedagógus, hogy a gyermeknek rendben kész legyen a leckéje, az órákra elvigye az előírt munkaeszközöket, stb. A szülők gyakran tanácstalanok (a pedagógusokkal együtt), hogy milyennek kellene lenni annak a családi háttérnek, ami biztosíthatná a gyermek pszichikai szilárdságát, egészséges fejlődését.
A gyermekkori benyomások végigkísérik az embert egész életében, s bizonyos nevelési hatások elpusztíthatatlan kötelékként bizonyos korlátok közé képesek szorítani az embert.
A CSALÁDBANKÉT,ÁLLANDÓAN ÉRVÉNYESÜLŐ HATÁS JELENLÉTÉBEN FEJLŐDIK A GYERMEK SZEMÉLYISÉGE.:
1. a család természetes életvizszonyaiban gyökerező hatásainak közegében, és
2. a másodlagos, tudatosan irányított és közvetített nevelési ráhatások erőterében.
. A tudatos ráhatás alakítja ki a gyermek életprogramjait,értékrendjét, magatartását.. A család mint „elsőközösség” a kisgyermek szemében egyetlen valóság, egység. Ez az egyetlen valóság számára az egyetlen,a biztos és bizonyos „abszolút” valóság, hiszen léte függ tőle. Mivel nem ismer mást, „ideálként”vésődik lelkébe. Ez nyújtja egyrészt a növekedéshez szükséges biztonságot, másrészt a bátorítást akezdeményezések-kudarcok lehangoló kilátástalanságában. Ugyanakkor – amint már fentebb jeleztük
Ennek a „zárt rendszernek” lehetnek súlyos zavarai is. Ha a család mint rendszer hibásan működik,
Akkor „a belső diszharmónia a gyermeknek megmerevedett és célszerűtlen ítéleti-viselkedési mintákat közvetít, így azt fejlődésében megakadályozza. A hibásan működő családrendszer mintegy önmagát lezárja. Nem állítjuk, hogy a szülőknek nem lehet semmiféle hiányossága, komplexusa. Ez nem csupán emberfeletti teljesítmény lenne, hanem valótlan elvárás. Inkább arról van szó, hogy a szülőknek szembe kellene nézniük komplexusaikkal.El kell ismerni a hibákat! Nem az életet kell korlátozni, hanem a tudattalanunkat.
A szülők csak úgy óvhatják meg gyermeküket a nemtermészeti eredetű ártalmaktól, ha mindent megtesznek azért, hogy az élet lelki nehézségei elől ne térjenek ki megtévesztő mesterkedésekkel, hanem inkább fogadják el őket mint feladatokat, vállalva azt is, hogy a leggondosabban belevilágítsanak éppen a sötét sarokba.
Annak idején serdülőkorban nagy átok volt a –mitesszer-a pattanás a-comedo-ami egy a nyilazodó hiúságunk alakuló szépségünk ideálját csúfolta meg.Akkor még nem léteztek rafinált kozmetikai szerek,solarium,hanem a kistükör előtt nyomogattuk ki arcbőrunkből a mindennapi átkainkat :Ezek aztán felülfertőződtek és emigy ragadt ránk még egy keserüség a-rücskös arcu –epitet.Sokféle pattanás létezik, de beszéljünk most csupán arról, ami a kamaszkori hormonális változásokkal van összefüggésben.
Bőrünk bizonyos testtájakon tele van faggyúmiriggyel.
Az arcon, a hallójáratban a mellkason és háton, a karok külső felszínén van belőlük a legtöbb. Egy sincs a tenyéren és talpon, mert ezek a helyek nem szőrösek. Márpedig a faggyúmirigyek a szőrtüszők kivezető nyílása mellett helyezkednek el, és azokba eresztik váladékukat.
A hajszál egészségesen fényes lesz tőle. A faggyú (mely normálisan gliceridek, keratin, viaszok és elhalt sejtmaradék elegye) és a verejtékmirigyek váladéka keveredik a bőrön, majd vékony védőréteget alkotva megvédi azt a kiszáradástól és a mikrobák okozta fertőzésektől
A faggyútermelés mértéke egyénenként és életkor szerint változik. A száraz bőrűek például kevesebb faggyút termelnek. Közvetlenül a születés után magas, gyermekkorban alacsony szinten van a faggyútermelés, majd a serdülőkor táján a növekvő androgén hormonszint hatására megnő. Ezek irányítják ugyanis közvetlenül a faggyúmirigyek aktivitását.
A kamaszkori, hormonhatásra megnövekedett faggyútermelés nyomán rendszerint akkor alakul ki csúnya, pattanásos bőr, ha a fiatal bőre eleve az átlagosnál zsírosabb típusba tartozik, és fokozott mitesszerképződési hajlammal is rendelkezik. A fiúknál az androgén hormonok a herékben, a lányoknál a petefészekben és a mellékvesékben termelődnek
Ha a sok faggyú egyszerűen kijuthatna a bőr felszínére, nem okozna gondot. Ha a faggyúmirigy kivezető nyílása eltömődik, kialakul a pattanás. Az ily módon megduzzadt mirigybe baktériumok kerülnek, és a kivezető nyílásban megtelepedve, gyulladásossá tehetik. Leggyakrabban a Propionibacterium acnes nevű baktérium okozza a gyulladást.
A pattanás orvosi neve: az akne vagy mitesszer.
Szerencsés esetben a mitesszer nem gyullad be. Ha épp csak piroslik, és aztán mégiscsak könnyen kiürül, pár nap alatt elmúlik. A fehér mitesszerek zártak, mert szaruréteg fedi őket, ezért talán hajlamosabbak begyulladni. A fekete mitesszer nyílt, mégsem a belekerülő piszoktól sötét elsősorban, hanem a melanin nevű bőrfestéktől és a belekerült sejttörmeléktől.
A gyulladásos mitesszerek, azaz pattanások között megkülönböztetünk gennyes pattanásokat, csomókat, és ún. hólyagokat. Az egyszerű pattanások 3-10 napig, egy-egy csomó 2-3 hétig, a hólyagok pedig több hónapig is csúfíthatják a bőrt.
A csomókból gyakran genny tör felszínre. A csomók beolvadásakor tályogok keletkeznek.
A napfény általában jótékony hatású a közönséges akne esetében, de az ún. majorca akne pont napfény hatására jelentkezik. A szolárium nem tesz jót a pattanásoknak!
A napfényre, kozmetikumokra adott allergiás válaszreakció is okozhat pattanásokat.
MIT KELL TENNI, HA BŐRÖD PATTANÁSOS?
Naponta kétszer mosd meg az arcod valamilyen bőrbarát, lehetőleg illatszermentes, 5,5-ös pH-jú tisztítószerrel. (Pl: Johnson’s tusfürdő)
Használj arctisztító tejet! A simogató mozdulatokkal felvitt lemosó szereket langyos vízzel öblítsd le.
A lemosó felvitelekor a vattapamaccsal kerülni kell az erőteljes dörzsölést. Minden erős nyomás, dörzsölés csak terjeszti a gyulladást azáltal, hogy eloszlatja, bejuttatja a kórokozókat a mitesszerekbe.
Ha az arcbőr megizzad, öblítsd le langyos vízzel.
Arcápoláshoz vizes alapú fényvédő és hidratáló krémeket használj. (Olyan krémet válassz, amelynek dobozán szerepelnek ezek a kifejezések!)
Szabad-e kinyomni a pattanást?
Általában nem tanácsos a pattanást kinyomni, különösen, ha mélyen van. "Bízd inkább szakemberre!" – keress fel egy kozmetikust!
Ha mégis nyomkodod, tedd helyesen!
1. Tisztítsd meg a bőröd!
2. Mintha inhalálnál, gőzöld ki a bőrt, amitől a pórusok kinyílnak!
3. Körömmel sosem szabad kinyomni a pattanást! Csak az ujjbegyedet használd!
4. A kinyomkodás után alkoholos fertőtlenítő, pórusösszehúzó hatású oldattal töröld le a bőrfelületet (Pl: Tini-tonik)
A műveletet az egész arcon elég egy hónapban egyszer végezni.
Mikor fordulj bőrgyógyászhoz?
Ha a pattanások nem múlnak, vagy gennyesek, csomósak leszek, menj el bőrgyógyászhoz!
A bőrgyógyász segít eldönteni milyen segítségre van szükséged!
Ahhoz, hogy pattanásaid minél hamarabb elmúljanak, fontos, hogy pontosan tartsd be az orvos utasításait.
Dr. Bauer Bela
HIPERAKTIV GYERMEK-MÁSODIK RÉSZ.
A szülőknek se könnyű. Állandó stresszben vannak. A gyerek próbára teszi az idegeiket, a szeretetüket, a házasságukat. A hiperaktív gyerekről nem lehet tudomást nem venni, mindig jelen van. Percenként megszakítja a szülő munkáját, fölösleges kérdésekkel zaklat. Ha a szülő nem bírja tovább és elzavarja, akkor a radiátoron kezd dobolni, ha rászólnak, abbahagyja, de egy perc múlva már a macska farkát húzza. A legrosszabb az, amikor csendben van. Egyre jobban nő a szülő szorongása, végül a munkát abbahagyva még éppen meg tudja akadályozni, hogy a vadonatúj videót szétszerelje a gyerek. A hiperaktív gyerek szülei nem mernek a gyerekkel vendégségbe menni, mert tudják, hogy fölfordítaná a vendéglátók házát. Vendéget sem hívnak már, mert úgysem tudnának nyugodtan beszélgetni. Ily módon elkerülhető a mások tanácsainak meghallgatása is: "Miért nem fogjátok szigorúbban" vagy ellenkezőleg "Állandóan fegyelmezitek, az a baja" stb. A nagyszülők nem vállalják a gyereket, mert nem bírnak vele. Akkor sem jobb a helyzet, ha náluk jó a gyerek, mert akkor ők is a szülők nevelési hibáival magyarázzák a gyerek viselkedését. Így azután a szülők tele vannak bűntudattal. Egymást hibáztatják. Új és új módszerekkel próbálkoznak. Kicsúszik a lábuk alól a talaj és a helyzetnek kiszolgáltatottan, egymással marakodva élik túl egyik napot a másik után, és akkor még nem beszéltünk arról, amit a szülők az iskolától kapnak!
Mert a pedagógus látja ugyan, hogy értelmes a gyerek,
sőt gyakran az átlagnál sokkal jobb képességű, eredményt mégsem lehet
vele elérni, messze a képességei alatt teljesít. Minél jobb
képességű a gyerek, annál magasabb osztályba tud jó tanulmányi eredménnyel
eljutni. A hatodik osztálynál azonban megakad, mert ettől az
évtől kezdve még a nagyon jó képességű gyereknek is sokat kell
tanulnia. A tanuláshoz pedig le kellene ülni és egyetlen dolgot csinálni:
összpontosítani a figyelmet.
A hiperaktív gyerekek teljesítménye hullámzó. Vannak napok, amikor nem
lehet rájuk ismerni, mindent úgy csinálnak, ahogy a környezetük mindig is
szerette volna látni. A következő napok azonban talán minden eddiginél
nehezebbek lesznek. Kedves, szolgálatkész gyerekekről van szó,
akik mégis gyakran rendetlenkednek az órán, zavarják a tanítást, a
kirándulások alatt állandó felügyeletet igényelnek.
A pedagógus úgy érzi, hogy a
hiperaktívság nevelési hiba. Tehetetlennek érzi
magát, haragszik a szülőre. Szülői értekezleten, fogadóórán
ellátja tanácsokkal a szülőt: fogja szigorúbban, kérdezze ki a leckét,
büntesse meg, stb. - ami tapasztalata szerint, más gyereknél bevált. A
szülő a gyerekről csak rosszat hall, ezért bűntudatot érez és
dühös lesz, mert valódi segítséget nem kap. A hiperaktív gyerek szülei és
pedagógusai között így ritkán alakul ki érdemi együttműködés. Sok
szülő ezért gyakorlatilag megszakítja kapcsolatát az iskolával.
Az iskolában a
hiperaktív gyerekek figyelemzavaruk, nyughatatlanságuk miatt nem tudnak
megfelelni a követelményeknek. Így az
iskolakezdéstől egyik kudarc után a másik érheti őket. A
szülők is veszekszenek velük, a tanárok is. A felnőttek szerint
minden probléma abból fakad, hogy a gyerek nem akar tanulni, figyelni,
vagy hogy lusta. Valójában a szegény kisgyerek nagyon is "akar",
kezdetben mindent megpróbál, hogy a tanító néni megdicsérje, az anyukája
örüljön. Hamarosan úgy érzi, a környezetének van igaza, ő a bűnös,
ő a rossz, ő a buta. Tudja, nincs mit tenni, úgy sem hinné el senki,
hogy ő mindent megpróbált, csak mégsem sikerült. Azonosul a környezet
véleményével, és reménytelennek ítéli meg önmagát. Néha az elkeseredés, a düh a
környezet ellen fordítja, mindenkire haragszik, verekszik, bizalmatlanná válik,
minden segítséget elutasít. Hiszen őt már úgy sem szereti senki, ő
már mindenkinek csalódást okozott, neki már minden mindegy. Nem ritka, hogy
kicsit idősebb korban csavarogni kezdenek, majd bandához csapódva
keresik azt a közeget, ahol elfogadják őket. Ekkor már nem érdekli
őket az iskola, gyakran keverednek bajba, vandálkodnak, alkoholt
fogyasztanak, dohányoznak és esetenként súlyosabb dolgokat is elkövetnek. A
környezet még jobban haragszik rájuk.
Pedig a hiperaktív gyerek nem
tehet állapotáról, tünetei nem rosszaság vagy akaratgyengeség miatt alakultak
ki! Megfelelő segítségre van szükségük a szülők és a pedagógusok
részéről, súlyosabb esetekben orvos és pszichológus közreműködésével.
A hiperaktív gyerek elsősorban nem is a tünetei,
hanem a "beskatulyázás", a járulékos sérülések miatt kerülhet igazán
hátrányos helyzetbe. Fontos, hogy időben tegyünk valamit, próbáljuk
őket megérteni, elfogadni és ebből az alapállásból segítsünk! Érdemes
arra összpontosítani, hogy a nagyobb gyerekek rendszerint segítőkészek,
szívesen törődnek öregekkel, kicsikkel. Általában kedvesek,
jószívűek, nagyvonalúak, barátságosak, jókedvűek és jó a humoruk.
Azért minden rosszban is van valami jó!
A hiperaktív
gyerek csillapíthatatlan kíváncsisága, örökös nyüzsgése bár nem könnyíti meg a
szülő dolgát, mégis lehet egy későbbi sikeres, kiegyensúlyozott élet
forrása. A hiperaktív gyerekek másképp látják a
világot, mint mi: ugyanakkor az információ felvételének és tárolásának
összevisszasága egyben eredetiséget is jelenthet. A kreativitásnak éppen az
a lényege, hogy a nem nyilvánvaló összefüggéseket is észrevesszük.
Másrészt, ha egyéb károsító hatások nem érik a gyereket, 10 éves korra a
motoros nyugtalanság erőteljesen csökken. Már képesek megülni a
helyükön, bár továbbra is fütyülnek, dobognak, énekelnek. A figyelmük
terjedelme 12 éves kor körül lesz hasonló a többi gyermekéhez.A figyelem
elterelhetősége is változik. Az őket érdeklő dolgokban megdöbbentő
elmélyülésre képesek: pl., ha a gyerek szeret olvasni, akkor egy jó
könyvvel a kezében azt sem veszi észre, ha ég a ház.
Sajnos manapság egyre többet hallani, hogy ez a gyerek nem hiperaktív, csak egy jó anyai-atyai pofonra lenne szüksége, kár rögtön a hiperaktív jelző mögé bújtatni, bezzeg az én időmben…. Pedig a hiperaktivitás egyre gyakrabban előforduló jelenség. A szülők viszont jóformán semmilyen információval nem rendelkeznek róla, s amennyiben a saját gyerekükről kiderül, hogy hiperaktív, nemigen tudnak szembenézni a problémával.
Ha esetleg mégis megpróbálják, leginkább csak falakba ütköznek, hatásos segítséget nem sokan tudnak
számukra nyújtani. Kritikát annál inkább kapnak. Nem elég, hogy meg kell
birkózniuk csemetéjük különcségével, akinek nevelése sokkal nehezebb az átlagos
gyerekekéhez képest, előbb-utóbb a társadalom teljes értetlenségével is
szembesülnek,kezdve a családi környezettel.
Ez az irásom a hiperaktivitás kiváltó okait hivatott feltárni, s nagy
vonalakban bemutatni, milyen
is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek. Végül megpróbálok adni pár tanácsot arra, hogyan lehet a hétköznapi
rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a
gyermeknek megtalálni helyét az életben.
Hiperaktív gyereknek lenni éppúgy nem lehet könnyű, mint a környezetében élőknek elviselni egy hiperaktív gyereket. A hiperaktív gyerek lelkileg sokkal sérülékenyebb társainál. Az őt körülvevő embereket pedig jócskán próbára teszi a viselkedése, és az annak megváltoztatására és elviselhetőségére tett nevelési kísérletsorozat, ami egyáltalán nem biztos, hogy kellő eredménnyel zárul. Bár a kitartásnak mindig megvan a gyümölcse, a hiperaktív gyerekek esetében ez sokkal nehezebben vehető észre. Sokszor csak a nagyon közeli hozzátartozók látják a folyamatban bekövetkező pozitív változásokat, míg a többség még mindig leírja a gyereket.
Az alapvető probléma a hiperaktív gyerek figyelme terén van: egész egyszerűen semmire se figyel oda. Azaz nem teljesen. Képzeljük el, hogy egy erdőben ráállítjuk a gyereket egy ösvényre és megkérjük, hogy menjen el az ösvény végéig. Ez nem egy lehetetlen feladat. A hiperaktív gyerek azonban már a második lépésnél észrevesz egy pillangót, elindul utána, de akkor megakad a szeme egy virágon, letépi, de már el is dobja, mert észrevesz egy gombát. Ebben a pillanatban nem csak az ösvény, de már a pillangó is a múlté. Amikor kézen fogjuk és megpróbáljuk visszavezetni az ösvényre, számára ez egy új kaland és kezdődik minden elölről. A gyereknek nagyon jó lehet a megfigyelő készsége, pusztán a figyelem fenntartásában van nehézsége.
A hiperaktív gyerek másképpen veszi fel az információt, másképpen tárolja, és másképpen idézi fel, mint az átlag gyerek. A különbség könnyen megfigyelhető. Ha felteszünk egy egyszerű kérdést. amire csak egyféle meghatározott válasz adható, a legtöbb gyerek kis gondolkodás után megadja a választ. A hiperaktív gyerek nem gondolkodik, azonnal elkezd válaszolni, gyakran még a kérdés elhangzása előtt. Sokat és gyorsan beszél, többnyire másról, mint amit kérdeznek tőle. Az ember nem győzi kivárni a végét és ellankad a figyelme a "figyelemzavaros" gyereket hallgatva. Pedig érdemes figyelni rájuk: a sok "butaság" között gyakran egészen sok az eredeti, találó dolog.
A hiperaktív gyerek össze-vissza beszél. Talán soha sem ér az ösvény végére, de közben rengeteg érdekes dolgot
felfedez... A belső ellenőrzés hiányát figyelhetjük meg akkor
is, amikor a gyerek a megfelelő szó helyett hangzásban hasonlót mond.
Amikor kijavítjuk a tévedést, kisebb gyerek dühbe gurul, a nagyobb gyerek
egyszerűen nem ismeri el a tévedést. Mivel értelmes gyerek, nem
vállalja, hogy butaságot mondott, elkezdi megmagyarázni, bebizonyítani,
hogy ő éppen azt akarta mondani, amit mondott.
A hiperaktív gyerek akár öt
percen belül is képes kétszer ugyanazt a butaságot elkövetni, amivel persze előbb-utóbb felidegesíti a legtürelmesebb
embert is, mert a szép szó, magyarázat reménytelen dolognak tűnik. Nem
tanul a tapasztalatból. Ennek oka, hogy az ő élménye egészen más,
mint ahogyan mi gondolnánk. Alapvető dolog, hogy egy meghatározott cél
érdekében az egyik cselekedetből következik a másik. Ha az egyes
cselekvéseket gyöngyszemnek tekintjük, akkor egy cél érdekében felfűzzük a
gyöngyöket, és végül – normális esetben - egy "nyakláncot" kapunk. A
hiperaktív gyerek gyöngyszemei viszont szanaszét hevernek, nem fűzi
össze őket semmi, mert az ő fejéből hiányzik az a fonál, amire a
gyöngyszemeket felfűzhetné: számára az események között nincs
egyértelmű kapcsolat. Amikor a szülő felvesz egy gyöngyszemet és
megkérdezi, hogy mi köze van ennek a másikhoz, a gyerek látszólag még a kérdést
sem fogja fel. Számonkéréskor értetlenül néz ránk, tagadja, hogy köze lenne az
eseményhez, valaki másnak tulajdonítja. Bármilyen hihetetlenül hangzik, nem
hazudik
Mindezek összességében eredményezik, hogy társai közül gyorsan kitűnik „furcsa” viselkedésével. Általában nem nagyon tudja a közösség szeretetét kivívni magának, holott minden másnál jobban vágyik rá.
Nem szeretik, elsősorban a szertelensége
(impulzivitása) miatt. A hiperaktív gyerek az
"itt és most"-ban él. Nem tud a sorára várni, nem gondolkodik,
mielőtt beszél vagy cselekszik. Gyakran meglök másokat, berobbanásaival
megzavarja a többiek játékát. Ha kitalál valamit, azt akarja, hogy azonnal
úgy történjen minden, ahogy ő mondja. A gyerekek ellenállására túl gyorsan
reagál, odacsap, vagy valamit megrongál. Meggondolatlanul beszél (a beszéd
is motoros tevékenység), megsért másokat. Ha akadályoztatva van valamiben,
akkor sír vagy dühöng. Nem akar bántani, de meggondolatlanul cselekszik,
nem gondol a következményekre: így válik agresszívvé a viselkedése,
holott ő maga nem agresszív. Sokszor nem is érti, hogy a másik most
miért haragszik rá, miért nem akar vele játszani. A többiek azt tartják róla, hogy
mindig ő akar a vezér lenni. Pedig nem feltétlenül az a célja, hogy
irányítsa a többieket, csak nem tudja elviselni, ha nem történik azonnal az,
ami éppen az eszébe jutott. egyezkedni Nehéz vele, kompromisszumot kötni.
Emiatt, ha nem kap felnőtt segítséget, az iskolában a többi gyerek könnyen
kiközösítheti. Szerencsés esetben és kis segítséggel azonban valódi
irányítóvá válhat 8-10 éves korára: kreatívvá válik.
A hiperaktív gyerekek úgy élik
életüket, mint valami báb, amit valaki mozgat. Ki
vannak szolgáltatva belső impulzusaiknak. Nem tudják kontrollálni
önmagukat. Nem csak környezetük, de ők maguk sem tudják előre, hogy a
következő pillanatban mit tesznek vagy mondanak. Állandó bizonytalanságban
és kiszolgáltatottságban élnek. Mivel a viselkedés és annak következménye
között nem észlelnek kapcsolatot, nem tartják felelősnek magukat a
cselekedeteikért. Másokat hibáztatnak, nem értik a számonkérést,
meglepődnek a visszautasításon. Erős szorongás alakulhat ki náluk,
mert azt jól megtanulják, hogy bármit tesznek, abból valamiféle baj származik,
sokszor ugyanis ez az egyetlen dolog, amit a környezet folyamatosan és
következetesen visszajelez. Többnyire rossznak tartják önmagukat, nincs
önbizalmuk. Vágynak a szeretetre, mások elismerésére, de nem ismerik az ehhez
vezető utat. Nyughatatlanságuk miatt gyakran szenvednek, rossz a
közérzetük. Mivel figyelmüket nehezen irányítják, az ingerek elárasztják
őket, ingerlékenyek lesznek, hamar kimerülnek. Környezetük jó szándéktól
vezérelve, de folyamatosan bántja őket, veszekszik, büntet, számon kér.
Soha nincs nyugtuk, mert semmit nem csinálnak az elvárt módon.,
Dr. Bauer Bela
Főként elsőgyermekes szülők,akik már ők maguk is pacienseim voltak teszik fel a kérdést sokszor magánjellegü beszélgetések kapcsán is-hol és hogyan kezdjük el gyermekünk nevelését ? Magunkban, mondom nem kis meglepetésükre.. Üljünk le és gondoljuk végig, minket hogyan neveltek, milyen hibákat fedezünk föl, amit kihagytak, esetleg másképp csinálnánk. Mi volt, ami igazán bevált, amiből a legtöbbet tanultunk, és szedjük a jó dolgokat egy csokorba.
Biztos sokaknak földereng gyermekkorából a "rend és fegyelem" kettős fogalma, vagy. az idősek tisztelete, a szép beszéd az iskolai szépkiejtési és szavaló versenyek, erdei kirándulások, ahol a természet szépségeiben gyönyörködhettünk, vagy a sportrendezvények izgalma.
A szülőknek is roppant nehéz a dolguk, ugyanis a "NAGY DEMOKRÁCIA" csak a jogokat szirénázza a KÖTELESSÉGEKET NEM, VAGY ALIG!
A gyermeknevelés "szakma", amit bizony meg kell tanulnunk, ismereteket szerezni, rengeteget olvasni, mindig fejleszteni tudásunkat! Tudom ajánlani a Mérei-V.Bálint: Gyermeklélektan és Benjamin Spock: Csecsemőgondozás-gyermeknevelés című könyveket.,vvagy ha úgy tetszik a világhálón megtalálható gyermekgondozási munkáimat is./kérem ne itéljék szerénytelenségnek,csak miután átolvasták.
Miért is kell
eme, vagy ezekhez hasonló könyveket olvasni, lexikális
tudásra szert tenni?
Gondoljunk csak bele, hányan mondják felelőtlenül: mi is
felnőttünk valahogy!
Számomra az is megdöbbentő, hogy például a család által vásárolt TV többoldalas használati útmutatóját azonnal elolvassák, böngészik, miként használják, mit kell tenni, hogy ezt vagy azt kapjuk.Viszont születendő gyermekünk világra jövetele előtt kevesek folytatnak tanulmányokat, s azt is az internetről teszik. Ami jobb mint a semmi, azonban az ott fellelhető információk sokasága téves,és rossz is lehet.
Okosodó gyermekek Elmélkedjünk el azon is, hogy amíg mondjuk a mai fejlődő világban, például a konditeremben személyi edző, csapatoknál sportpszihológus, dietetikus és még számos szakember dolgozik azon, hogy fejlődésünk maximális és kiegyensúlyozott legyen, addig rengetegen arra sem méltatják gyermeküket, hogy megkérdezzék mi volt a suliban. Amíg régen szégyen volt a bukás addig ma 300 ipari tanulóból 200 bukik több tantárgyból!
A gyerekek nem ilyen buták!
Rá kell ébrednünk a legfontosabb feladatra: a TANÁR ÉS SZÜLŐ célja egy: SIKERES GYEREK.
Sajnos manapság olyan helyzetek adódnak elő amikor céltudatosan a szülőt, gyereket, tanárt egymásnak ugrasszák.!!!
Semmi mást nem kell tenni, mint a legnézettebb csatornán "jogokkal felvértezett önálló személyiségként" flegma, arogáns, tiszteletlen kamaszokat példaképpé formálni barátok közt. Aztán másnap az iskolai szünetben máris le lehet mérni az "injekció" hatását. Gátlástalan és tiszteletet nyomaiban sem hordozó, olyan alpári beszéd hallható, hogy az döbbenetes! Bizony még a szülőkről is úgy nyilatkoznak, és olyan stílusban hogy a bicska kinyílik a zsebben.
Ha pedig a tanár rászól, hogy: - Gyermekem, miért beszélsz így a szüleidről? Jön azzal a "sunggal" vissza a válasz: mi köze hozzá, demokrácia van nem?
Ha behívjuk a szülőt, nem számon kéri a gyermekét , hanem nekiesik a tanárnak, hogy hogy mert rászólni, hisz lelke is van a gyereknek.
: Azért van a
tanár, azért fizetik hogy oldja meg a szemtelen gyerek szájalását!!
Van egy japánban dolgozó kollegám, aki arról mesél,hogy ott ismeretlen fogalom
a tiszteletlenség, az egész családra szégyenfolt kerülhet egy dúrva kifejezés
miatt.
Szóval: a SZÜLŐNEK-TANÁRNAK ÖSSZE KELL FOGNI!!! A szülő NEVELJE, a tanár TANÍTSA a gyermeket, és ha kell segítsen nevelni! Ha eddig eljutunk, és otthonról rendszerető, tisztelettudó gyermeket küldünk az iskolába, akkor a tanár viszont a teljes tanítási időben taníthatja, okosíthatja gyermekünk!!! Ezek alapján már elkezdhetjük, hogyan is kellene nevelni életünk fő művét a gyermekünket.
Dr. Bauer Bela
- A SZÜLŐK NEVELÉSI HIBÁI
A szülők nevelési hibáinak megítélése és valós hatása függ a mindenkori kulturális feltételektől, a felnőtti élettel kapcsolatos követelményektől. Míg a korábbi évtizedekben elsősorban a túlzott szigor és a merev követelmények voltak a szülői nevelés leggyakoribb torzulásai, ma a kontroll és a korlátozás hiánya tekinthető jellegzetes problémának.
Ez összefügg a liberális nevelési elvek térhódításával ( a gyermek teljes egyenlősége, a szülői tekintély kiiktatása). Bírálók szerint a gyermeki függőség, részben társadalmi körülmények miatti felszámolása negatív következményekkel jár: a középkorhoz hasonlóan megszűnik a gyermekkor, mint különleges életkori szakasz, a felnőttvilág védelmező, támasznyújtó szerepe csökken. A korlátlan engedékenység egyes megnyilvánulásainak ártó következményeit kísérleti adatok támasztják alá: A kisgyermekkori agresszivitással szembeni anyai engedékenység szerepet játszik az agresszív viselkedés fennmaradásában.
A mai leggyakoribb nevelési hibák közé tartozik
-
a túlvédő magatartás,
- a következetlenség,
- a túlzott teljesítményelvűség.
A túlvédő magatartás melynek során a szülő arra törekszik, hogy kiküszöböljön a gyermek életéből minden konfliktusforrást, lelki vagy fizikai nehézséget. Gyakran tapasztalható a gyermek túlöltöztetése, túletetése, a korlátozás hiánya a konfliktusok kerülése érdekében. A túlvédés kapcsolódhat az anyagi javakkal való túlzott elhalmozással, amit a szülők alkalmanként az érzelmi elhanyagolásért való kárpótlásnak tekintenek. Következményei közé tartozik a gyermek csökkent ellenálló és megküzdő képessége, a szorongás és az önálló cselekvés, döntés megnehezített volta.
A szülő következetlensége a gyermek viselkedésének megítélésében és értékelésében illetve saját elveiben azt okozhatja, hogy a gyermekben nem alakulnak ki az erkölcsi ítéletalakítás támpontjai, gyanakvóvá és bizalmatlanná válhat az egész felnőtt világgal szemben. A szülői nevelés következetlenségében szerepet jártszik a társadalmi értékek és intézmények hitelvesztése is.
A nevelésben megnyilvánuló túlzott teljesítményelvűség következtében a szülők a gyerek képességeinek, teherbírásának reális felmérése nélkül egyre fiatalabb korban kényszerítik bele a gyereket a formális képzésbe (idegen nyelv tanulás, versenysport, sorozatos felvételi vizsgák). Néhány sikeres eset mellett gyakran ellenállás alakulhat ki a gyermekekben mindennemű teljesítménnyel szemben, önértékelésükben zavarok keletkezhetnek a sikertelenségük miatt.
Dr. Bauer Bela
Az alábbiakban olvasható gondolatok nem újak és nem forradalmiak. Mindig voltak bölcs és figyelmes emberek minden kultúrában, akik hirdették a gyermekek szocializálásnak erőszakmentes módszereit. de a jótanácsukat a legtöbbször nem vették figyelembe, vagy elutasították és az ebből adódó károk az emberiség számára felbecsülhetetlenek.
"Amikor majd a gyermeket szeretettel és nem félelemmel nevelik, akkor fog az emberiség igazságban és nem erőszakban élni. Amíg a gyereket a nevelő fenyegetése és az apa botja vezérli, addig az emberiséget a rendőr gumibotja, és a börtön félelme kiséri.
Ma nem találunk olyan tudományos közleményt, amely támogatná a gyermekek verését. Ez a vélemény, amelyet az elmeszakértők és gyermek-fejlődéslélektan szakértők és más kapcsolódó területek szakértői is osztanak, évtizedek alatt fejlődött ki és már évszázadokkal ezelőtt is létezett. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek hívei a gyermekek fizikai büntetésének, ahogy az is hamis állítás lenne, hogy nincsenek hívei az asszonyok fizikai büntetésének. Mindkét gyakorlat elterjedt, és azok az emberek, akik másokat megütnek, általában azt hiszik, jogosan, igazolható okkal cselekszenek.
Tartós hatás a gyerekekre
Minden felnőtt által a gyerek ellen elkövetett erőszakos tett, akármilyen rövid és szelíd, élethosszig tartó érzelmi sebhelyet hagy. Bizonyos értelemben ezt személyes tapasztalatunkból is alátámaszthatjuk. Legtöbben elismerjük, hogy a legélénkebb és legkellemetlenebb gyerekkori emlékeink a szüleink által történt sértések voltak. Vannak, akik annyira kellemetlennek találják az ilyen emlékeket, hogy úgy tesznek, mintha mellékesek lettek volna, sőt, viccesek. Megfigyelhetjük, hogy amikor említik, mit tettek velük, mosolyognak. A szégyentől, nem az örömtől mosolyognak. A jelenbeli fájdalom elleni védelem érdekében a múltbeli érzéseket elleplezik. Abból a célból, hogy tagadják és minimalizálják a gyerekverés veszélyeit, sok gyerekverőt hallunk, amint úgy érvelnek: "A verés az még nem gyermek-bántalmazás." Vagy: "Egy kis pöckölés a popsira nem ártott még senkinek." Csakhogy tévednek.
A jólértesült szülők elismerik, hogy a gyerekverés veszélyes méreg. Nem származik belőle jó és nagyon kockázatos. De néhány szülő megkérdezi majd: "Hogy mondhatod, hogy felelős szülő vagy, ha nem kapod el a gyereket, mielőtt át akar rohanni a forgalomban a túlsó oldalra, ha nem náspángolod el jól, hogy megemlegesse, milyen veszélyes az úttesten szaladgálni?"
A tény viszont az, hogy a veréstől a gyerek olyan hatalmas érzelmi zurzavarba kerül, amitől sokkal nehezebben jegyzi meg a tanulságot, amit a szülő belé akar vésni. Az a bizonyos "jó kis elnáspángolás" nem csökkenti a felnőtt haragját és nem javítja a gyerek viselkedését. A gyerekverő felnőttek általában még dühösebbek lesznek, a megvert gyerek pedig még rosszabbul viselkedik majd. Nem azt tanulják meg, hogy a teherautók és a kocsik veszélyesek. Hanem azt, hogy a felnőttek, akiktől függenek, veszélyesek.
Elvesztett bizalom
Az elnáspángolt gyerek nem képes a szülőt a szeretet, védelem és kényelem forrásának tekinteni, melyek minden gyermek egészséges fejlődése szempontjából létfontosságúak. A gyermek szemében a szülő veszély és fájdalom forrásává válik. A félelem, a sértettség és a bizalmatlanság a náspángolás eredményei, s ezek aláássák a gyerek kötődési érzéseit az életében legfontosabb felnőttekhez. Az így elárult gyerek, mint az olyan, akit nem táplálnak megfelelően élelelemmel, melegséggel, pihenéssel, nem fog a lehető legjobb módon éretté válni.
Fenyegetések
Vannak szülők, akik ritkán náspángolnak, vagy
egyáltalán nem vernek, de rendszeresen szörnyu dolgokkal
fenyegetőznek. "Ha nem vagy hajlandó csendben maradni, amíg
telefonálok, egy nagy tuvel bevarrom a szádat!", vagy "Jobb, ha
vigyázol, különben valaki majd levágja az ujjadat. Ez történik a rossz
kisgyerekekkel, akik olyasmihez nyúlnak, amihez nem szabad." Van,
akinek könnyebb így kezelni a gyerekeket, legalábbis ideiglenesen.
Először, amíg a gyerekek elhiszik a felnőtt fenyegetéseit, félelemből engedelmeskednek. Hamarosan azonban megtanulnak csalni és hazugsággal elkerülni a hitük szerint rájuk váró szörnyu büntetéseket. Később, ahogy felfedezik ,hogy ezek üres fenygeetések, arra a (helyes) következtetésre jutnak, hogy a valaha bizalommal szemlélt felnőttek nem megbízhatóak.
Erő
A verés azt tanítja a gyerekeknek, hogy az emberek
közti kapcsolat alapja az erő, és az nyer, aki
erősebb. Minél gyakrabban vernek valakit, annál valószínubb, hogy olyan
felnőtt lesz, aki a többiekkel nem ésszel és jó példával próbál bánni,
hanem erővel. Milyen embert írunk le így? Ilyen a családverő,
erőszakos "vadállat". Ilyen a szexmániás erőszaktevő.
Ilyen az asszonyverő. A csaló, a szélhámos, a bunöző: ezek mind ilyen
emberek. És ilyenek a gyávák és az erősökön élősködők, akik
másoktól nyerik erejüket,, éppen a felsorolt erőszakosaktól.
Házasságbeli erőszak és
verés
Az esetek legnagyobb számában az olyan férjek és asszonyok, akiknek kapcsolatában szerepe van az erőszaknak, a gyerekeikkel is erőszakosak. Az ilyen szülőket biztosan erőszakkal nevelték kiskorukban, vagy láttak másokat megverve, fenyegetve.
A bántalmazó és bántalmazott házastársak, akik verik a gyerekeiket, olyan bántalmazókat és áldozatokat nevelnek, amilyenek ők maguk. A gyerekek azt tanulják meg a szüleik példáján, hogy a csalódás feszültségének levezetése, az egyet-nem-értés kifejezése, a tekintély kifejezése egy náluk kisebb és gyengébb valakinek a bántásával lehetséges. Ezt az elvet látják minden alkalommal, amikor szüleik verekednek és harcolnak, és mindig, amikor a fizikai büntetések elszenvedőiként vesznek részt e folyamatban.
Azt tanulják meg, hogy amint elég nagyok és erősek lesznek, másokat is azzal fognak ellenőrizni, hogy fenyegetik vagy bántják őket. Megtanulják, hogy az rendben van, hogy férj és feleség veri egymást és rendben van, hogy felnőttek gyerekeket vernek.
Ha az olyan gyerekek, akiknek személyisége erőszakos háztartásban alakult ki, felnőnek és saját gyermekeket nevelnek, nagyon nehéznek találják majd a saját maguk által tapasztalt viselkedésekből kilépni. Olyan technikákat fognak alkalmazni, amivel őket nevelték és valószínuleg továbbviszik az erőszak ciklusát, bántják majd ártatlan gyerekeiket. Amikor a verés eltunik majd a családok életéből, akkor elkezd majd eltünni a többi visszaélés is. Nem előbb.
ŐSZINTÉN A VERÉSRŐL-MÁSODIK RÉSZ-
Eszkaláció
Fizikai sebek és gyermek-halálesetek a gondviselők
által alkalmazott fizikai büntetések szélsőséges esetei, következményei. A néha egészen borzalmas tettek elkövetői általában azzal
magyarázzák tettüket, hogy a gyerek rossz viselkedése kiprovokálta a
büntetést és az eredmény véletlen vagy nem szándékos volt.
Sok csecsemő, aki évente "kiesik a bölcsőből", "legurul a lépcsőn", vagy értehetetlen okból "megszunt lélegezni" valójában a nem-véletlen halálesetek sorát növelné, ha ismernénk az igazságot. Néha az áldozatot vádolják a baleset miatt, "sérülékeny a bőre", "kétbalkezes", "nem volt hajlandó egy helyben állni a büntetés alatt, emiatt érte el az övcsat az ajkát."
A náspángolók gyakran azzal vigasztalják magukat és hallgatóikat, hogy ők sohasem haragból vernek. Ez a hazugság elrejteni akarja a valódi ösztönzőt: a haragot. A legtöbb gyerekverő rászokik az erőszakra és a haragra, mert ez azonnali levezetést jelent a feszültségének és csalódásának - és nem azért használják, mert ez hatékony módja a gyerekek "javításának". Mivel a harag, ha hagyjuk, ösztönösen egyre fokozódik, nincsen mérsékelt mód a gyerekverésre.
Szexuális zaklatás és verés
A náspángolt gyerekek a testüket nem tekintik a saját személyes tulajdonuknak. A verés arra a gondolatra vezeti rá őket, hogy elfogadják, a felnőtteknek van hatalmuk a testük felett, s joguk van fájdalom okozására is. A hátsójukon való megveretés azt tanítja, hogy a nemi jellegu területeket is a felnőttek birtokolják. Az a gyerek, akit hétfőn megvernek, nem fog tudni "nemet" mondani kedden egy nemi zaklatónak. Azok az emberek, akik gyerekeket zaklatnak szexuálisan, tudják ezt. Olyan gyerekeket zaklatnak, akiket úgy neveltek, hogy "engedelmeskedj, különben�" és az ilyen gyerekek könnyu prédájává válnak a nemi erőszaknak is.
Fenékverés és nemi
fejlődés
A fenékverés éretlen szexuális érzéseket is generálhat egyes gyerekekben. Nincs hatalmuk ezek felett az érzések felett, s nem is értik, mi történik velük ilyenkor. Egyes gyerekek számára kialakul az a tragikus összefüggés, amely összeköti a fájdalmat, a megaláztatást és a nemi izgalmat, s ez egész életükben végigkíséri őket. Lehet, hogy megházasodnak, családjuk lesz, felelős állásban vannak a közösségben és nem is látszik rajtuk semmilyen érzelmi sérülés, mégis titokban kínozza őket a szégyen olyan igényeik miatt, amely miatt néha kényszeresen prostituáltakhoz fordulnak, akiket náspángolnak vagy akiktől fenékverésben lehet részük. A pornó-biznisz virágzó üzletággá alakította az ilyen boldogtalan egyének igényeinek kiszolgálását. Az orvostudomány már régen bebizonyította, hogy a gyerekkori fenékverés és a későbbi nem-szabályos nemi vágyak és viselkedések összefüggenek. Már ez is elég ok lehet arra, hogy ne verjük a gyerekünket.
A fenékverés fizikai veszélyei
A fenék területén mélyen bent van a sciatikus ideg, a test legnagyobb idegpályája. Egy erős fenékre történő ütés, különösen olyan eszközzel, mint egy darab fa, vérzést okozhat az ideg körüli izmokban, esetleg meg is sérti és ezáltal az érintett láb is sérülhet. A nagyon finom farokcsont a gerinc alján szintén megsérülhet a gyermekverés közben. Amikor a gyereket ráveszik, hogy hajoljon le az ütéshez, a nemi szervük is megsérülhet. A kórházi személyzetnek gyakran jelentenek erőszakos büntetések hatására megsérült nemiszervet vagy farokcsont-elmozdulást. Vannak emberek, akik a gyermekek fenekének verését azzal próbálják igazolni, hogy Isten vagy a Természet ezt a testrészt kifejezetten náspángolásra teremtette. Ez az állítás értelmetlen. Az emberi test egyetlen része sem teremtetett erőszak céljára.
Fizikai veszélyek a kézreütésnél
A gyerek keze különösen sérülékeny, mert inai, idegei, izületei és erei közel vannak a bőrhöz, s nincs alatta védő hájszövet. A kisebb gyerekek kezét megütni különösen veszélyes, mert a csontok növekedő szintje ha megsérül, a kéz eltorzul, vagy használatában sérül. A gyerek kezének ütése törést, kificamodást és korai csontritkulást okozhat.
Rázás
A rázás a gyereknek vakságot, csigolyatörést,
agykárosodást vagy akár halált is okozhat.
Otthoni verés és iskolai
teljesítmény
A legtöbb tanár tanusíthatja, hogy azoknak a gyerekeknek van bajuk a viselkedésükkel az iskolában, akiket a leginkább bántalmaznak otthon. Az elnáspángolt gyerekek arra szoknak rá, hogy ugyanilyen túlzó rossz bánásmóddal fordulnak feléjük majd a külvilág tekintélyszemélyei is. Sok ilyen gyereknek az otthoni csatamező kiterjed az iskolára is. Emiatt tanulmányaikban nem haladnak, kimaradnak az iskolából, konfliktusba kerülnek az ifjúságvédelemmel, és később a büntetésvégrehajtással. Kísérleteket tesznek, hogy pajzsot emeljenek maguk és az ellenségesnek, kényelemhiányosnak érzett külvilág közé, és természetesen a hasonló gondokkal küzdő gyerekek társaságában kötnek ki. "A szüeim és a tanáraim nem értenek meg - csak a haverok.", mondják. És jó okuk van ezt hinni. Ez az egyik oka az utcai gengek kialakulásának, és ez nagyon vonzó a náspángolással, ütlegeléssel, megalázással, fenyegetéssel, sértésekkel, állandó kritikával, ésszerutlen korlátozásokkal, érzelmi és fizikai elhanyagolással nevelt és körülvett, önérzetükben sérült gyerekeknek.
Nem kell meglepődnünk azon, ha sok fiatal annyira elutasítja a felnőtt világot, amennyira tapasztalja, hogy az is elutasítja őt. Azon sem kell meglepődni, ha a kamaszok, akiket erőszakban neveltek, amint képesek, maguk is az erőszakhoz folyamodnak. Gyakran a fiatalok azt hiszik, az agresszivitás a túléléshez elengedhetetlen és emiatt balesetek vagy katasztrófák éruk őket. Tömött börtöneink bizonyítékok erre.
Náspángolás, dohányzás, ivás
és drogok
A náspángolás megalázó, leértékelő tapasztalat. A megvert gyerek nemcsak az ütéseket kapja meg, hanem az üzenetét is: "Értéktelen vagy. Elutasítalak." Ez az üzenet nagyon erősen befolyásolja a gyerek fejlődő személyiségét. Öngyülöletet sugall. Előbb vagy utóbb minden gyerek találkozik olyan anyagokkal, amelyek azonnali felszabadulást kínálnak az értéktelenség és elutasítottság érzése alól.
Verés és bűnözés
Mindenki ismeri a társadalmi bajok listáját, amelyek a bunözői magatartás gyökerei: a szegénység, a kirekesztés, a családok felbomlása, a kábítószerek, a bandák, és a halálos fegyverek könnyu elérhetősége. És világos, hogy a fenti lista mindegyike hozzájárul az erőszakhoz és a bunözéshez. De egy kulcselemet nem szoktunk említeni: s ez a verés.
Kimutatta, hogy azok a szülők, akik képtelenek a gyerekeiket nyugodtan, kedvesen és türelmesen kezelni, hanem ehelyett fenyegetéssel és fizikai büntetéssel akarnak hatni, gyakran agresszív, támadó stílusú gyerekeket nevelnek ki. Minél szigorúbb a korai félrekezelés, annál rosszabb az eredmény.. Azoknak a szülőknek, akik azt akarják, hogy gyerekük sose lássa, milyen a börtön belülről, egyszerü az üzenet: soha ne üsd mega gyereket!
Verés, rasszizmus és kollektív
gyulölet
A verés a gyereket haraggal tölti fel és bosszú szomjat ébreszt.de a visszacsapás szinte sosem közvetlenül jelentkezik. A legkeményebben vert gyerekek sem ütnek vissza azokra többnyire, akik bántják őket. Ehelyett valószínubb, hogy a képzeletükben keresnek olyanokat, akik felé a haragjukat biztonságosan kifejezhetik, fantázia-ellenségeket fognak kergetni. Néha a kistestvér vagy a háziállat lesz az áldozat. A népszeru szórakoztatók is szívesen kiszolgálják uszítással, gúnnyal ezt a szükségletet. Ahogy a gyerekek felnőnek és a közösségük előítéleteinek befolyása alá kerülnek, a haragjukat könnyedén lehet a közösen elfogadott bunbakok felé irányítani. A gyulölet-kultuszok és a szélsőséges politikai irányzatok tárt karokkal várják őket, s lehetőséget nyújtanak a képzeletet valóra váltani. Minden nemzedékben túl sokan ráharapnak a kínálatra. Az ő viselkedésük a náspángoló hagyomány legrosszabb eredménye.
Verés az iskolában
A fejlett világban az iskolai verés teljesen eltunt. Az európai országokban és sok fejlődő országban törvény tiltja A legtöbb állam megtiltja az iskolai testi büntetést és az olyan államokban, ahol nem tiltják, az iskolai körzetek tiltják meg bölcsen a káros gyakorlatot.
Mit tehetnének a felvilágosult, felelős szülőtársak?
Ha értesülünk róla, hogy az iskolabusz fékje vagy gumija hibás, nem engedjük arra a buszra a gyerekünket és követelnénk az iskolai illetékeseket, hogy azonnal oldják meg a problémát. Ha értesülnénk róla, hogy a levegő-csövek az iskolánkban azbeszttal vannak bélelve, azonnal eltávolítanánk onnan a gyerekünket és a többi szülőt is figyelmeztetnénk a veszélyre.
A testi fenyítés nem különbözik ettől. Nagyon veszélyes és a közösségben minden értelmes embernek egységesen fel kéne lépnie ellene.
Szülőként jogunk van az ismert veszélyektől megvédeni a gyerekünket. Tájékoztassuk a helyi közoktatási hatóságot, hogy senkinek nincs joga a gyerekünket veszélyeknek kitenni az iskolában.
Verés és agyi fejlődés
A korai gyemekkorban az agy gyorsabban fejlődik, mint a test bármely más szerve. 5 éves korra az agy eléri a felnőtt agysúly 90%-át és 7 éves korra teljesen kifejlődik. Emiatt a kisgyerekkor nagyon érzékeny periódus az agyfejlődés terén.
A fájdalom és a félelem stresszt okoz a veréskor és ez hátrányosan befolyásolhatja a gyermeki agy fejlődését. Pontosan ez az az időszak, amikor nagyon rugalmas és sérülékeny a gyerek és ilyenkor kapnak gyakran testi fenyítést. Az eredmény: a természetes, egészséges agyi fejlődés megtörik és élethossziglani visszafordíthatatlan sérülések következhetnek be.
MIT MOND A SZAKÉRTŐ?
"Minden testi fenyítés vagy "náspángolás" erőszakosan megtámadja egy emberi lény teljességét, integritását. A hatás örökre megmarad az áldozat lelkében és személyiségének megbocsátást nem ismerő részévé alakul: hatalmas csalódás, mely ellenségessé teszi őket és később a mások elleni erőszak formáivá alakul. Minél hamarabb, minél többen megértjük, hogy a gyerekek irányába a szeretet és a kedvesség az egyetlen alkalmas viselkedés. A gyerek ezáltal válik olyan kedves emberré,amilyent maga is megtapasztalt.."
Dr. Bauer Bela
Sokan hiszik azt bizonyos betegségekről, hogy velük ez nem fordulhat elő. Ilyenek a paraziták okozta, állatról emberre terjedő betegségek is: Kevesen ismerik a valós veszélyt, ami pedig mindenkit, még az állatot nem tartókat is fenyeget.
Vadon élo és ház körül tartott állatok, legyenek azok nagyvadak, haszonállatok, rágcsálók, kutyák, macskák, madarak, baromfik vagy egyebek, egyaránt számtalan parazitát hordoznak szervezetükben. Ez igaz a házi kedvencek esetében is: bizony, még a kényén nevelt, plüsskuckóban tartott, samponnal fürdetett, pántlikás kiscica vagy selyempincsi is "otthont adhat" a legkülönbözobb bélférgeknek. Természetesen nem az állattartásról, netán a társállatról való lemondás a megoldás, hanem az, hogy mindenki ismerje ezt a veszélyforrást, és mindent tegyen meg az elkerülésére, amit állatgyógyászati segédlettel illetve megfelelo higiénia betartásával, elovigyázatossággal lehetséges.
A veszélyt felismerni, a szükséges ismereteket a köztudatban elterjeszteni annál is nehezebb, mivel a bélférgesség a húsevő háziállatokban nem okoz nagy, látványos megbetegedést. A legtöbb állat, különösen a felnőtt példányok gyakorlatilag tünetmentes hordozók lehetnek. Ennek oka, hogy az élosködő nem "legyőzni" akarja a gazdaállatát, hanem sokáig akar táplálékforrásán élősködni. A féreg azonban nem specifikus gazdába kerülve - ilyen az ember is - igen heves és sokszor nem gyógyítható szövődményeket produkál. Ráadásul a húsevő állatok bélférgeit nagyon nehéz az emberi szervezetből kihajtani.
Noha a legtöbben csak nagyobb gyerekeknél foglalkoznak a kullancs-témával, bizony már az egészen kicsiket is megtámadhatja a kullancs, akár a babakocsiban ülve is! Összeszedtem mindent, amit kullancsokkal kapcsolatban tudni érdemes.
Mi is az a kullancs?
Tájainkon kétféle kullancsfaj létezik, közönséges és kutyakullancs. A kullancsok 1-4 mm közötti nagyságú rovarok, és mivel szemük nincsen (legalábbis az emberre veszélyes fajoknak), ezért a hőkibocsátást, a szén-monoxid kibocsátást és a szagokat követve találnak rá “áldozatukra”. Többségében a nedves, nyirkos aljnövényzetben szeretnek élni, innen másznak rá áldozatukra, ritkábbak azok a fajok, amik a fáról (általában max. 1,5 méter magasból) pottyannak le. Éppen ezért fényes, napos, száraz helyen nem kell tartani a fűről a gyermekre átmászó kullancstól, inkább erdőben, tartósan nyirkos, árnyas helyeken
A kullancs úgy támad, hogy először végigmászik az áldozatán megfelelő behatolási pontot keresve, majd 4-6 órán át először a nyiroknedvet szívja és csak ezután kezdi el a vért szívni. Általában ott támad, ahol puhább a bőr, leggyakrabban a testhajlatokban, nyakon, hónaljban stb.
Fertőzésveszély!
A kullancs különféle fertőzéseket terjeszt, amelyek közül néhány veszélyes az emberre, ezek közül a legsúlyosabb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ez utóbbi ellen már van védőoltás, az előbbi ellen azonban nincs, éppen ezért nagyon fontos, hogy a kullancsot szakszerűen távolítsuk el, különben a teljes béltartalmát a bőr alá ürítheti, és így fertőzheti meg a gyereket!
Nem szabad
- hegyes tárggyal (pl. tűvel) eltávolítani
- csavargatni
- kapargatni
- dörzsölni
- nyomkodni
Nem gond, ha a kullancs feje eltávolítás után a bőr alatt marad, nem kell piszkálni, mert néhány nap alatt a szervezet kilöki magából.
Ehelyett használjunk kullancs eltávolító csipeszt, vagy ennek híján erős cérnát:
Mikortól támad?
A kullancsok már február végétől megjelennek a kertekben és egészen október végéig előfordulnak. Magyarországon jelenleg Budapest és Pest megye a leginkább fertőzött vidék, emellett a Dunántúl bizonyos területein lehet még sok kullancs felbukkanására számítani.
Megelőzés
Krém 6 hónapos kortól használhatunk gyermekeknek való kullancs elleni krémet (Protect márkájú), ez szúnyog ellen is véd. Tudni kell, hogy a krém csak 2-3 órán át hatásos, ezért érdemes az öltözködéssel is távoltartani a kullancsokat: erdőben a nadrágszárat a zokni alá gyűrni, magasan végződő felsőt adni a gyerekekre.
Kullancs elleni védőoltás
Az oltás csak a vírusos agyvelő és agyhártyagyulladás ellen véd, a Lyme-kór ellen nem, ez utóbbi azonban antibiotikumos kezeléssel
gyógyítható.
A kullancsenchephalitis elleni oltást 1 éves kor után lehet beadni. Az
első oltási csomag 1 hónap alatt két oltásból áll, majd 1 év múlva
ismételni kell, utána pedig 3 évente kell emlékeztető oltást adni. Az
oltás nem jelenti azt, hogy a kullancs nem mehet be a bőr alá, hanem azt,
hogy nem fertőz meg a vírussal, tehát még így is ki kell szedni a kullancsokat
a bőr alól. Az oltás bármikor beadható az év folyamán, de a
legpraktikusabb februárban a kullancsszenzon kezdete előtt beadni.
Ha kerted van… és sokat játszanak kint a gyerekek a fűben, akkor csökkenthető a kullancsok száma, ha ősszel összegerebléyzed és elégeted az avart, a kullancsok ugyanis ez alatt telelnek át. Nyáron a rendszeres fűnyírással és a levágott fű elégetésével csökkenthető a kullancs előfordulása a kertben. Ha kiirthatatlannak látszik a kertből a kullancs, vagy sok a nagy árnyas fa, bokor a kertben, akkor érdemes kihívni egy rovarirtó céget.
A Lyme-kór
A kullancsok által leggyakrabban terjesztett betegség a Lyme-kór. Ha legalább 72 órát a gyermekben volt a kullancs, akkor 100%, hogy
átadta a fertőzést a kicsinek, ezért nagyon fontos kirándulás után
azonnal ellenőrzést végezni (én minden este átnézem őket a nyári
időszakban, mert felénk sok a kullancs).
A Lyme-kór első tünete a csípés helyén jelentkező piros folt,
majd étvágytalanság, fáradékonyság, görcsök jelentkeznek. Gyerekeknél gyakran
tünet a fülcimpán jelentkező vörös csomó. Amennyiben a
tüneteket észleled a gyereken, azonnal orvoshoz kell fordulni,
praktikus, ha egyből kullancs-ambulanciát
keresel meg, mert a Lyme-kór antibiotikumokkal gyógyítható, kezelés
híján azonban súlyos rendellenességek léphetnek fel!
MEGKÉSETT ÜZENET PÁSKÁNDI GÉZÁNAK.!
Üzenjük Neked mi,szatmárhegyiek.a –kék szilvafák-birodalmából,szatmáriak a város pereméről a stilusteremtő stilustalanság még létező képviselőin kersztül,a lapos de rangos város porában poroszkálókkal, a barokk kripták néma lakóival eggyüt,hogy magunkénak tudunk és tartunk,-hogy szellemi hagyatékod.életműved megfelelő helyre kerül Szatmár és az erdélyi magyarság történelmében,az egyetemes magyar irodalomtörténetben.
A szülők becsapták a gyermekeiket a saját céljaik miatt, amikor a TV-t egy állandó és kényelmes dadának tették meg."
Sok szülő úgy gondolja, mivel ő gyerekkorában annyit nézte a TV-t, amennyit akarta, és szerinte ennek nem volt különösebben rossz hatása, ezért feltételezi, hogy az ő gyermekeinek sem lesz kárára a TV nézés. Aki így gondolkozik, az nem veszi figyelembe, hogy az 50-es, 60-as és 70-es években gyökeresen más természetű műsorok voltak láthatók. Kijelenthetjük, hogy a mai szülők építő,kulturált, családközpontú műsorokon nőttek fel,. A műsorok legrosszabb esetben is csak néhány finoman kétértelmű helyzetet vagy egyszerű bolondozást tartalmaztakKövetkezésképpen az ujraértéklés elmaradhatatlan,meg kell beszélni a mértéktelen és válogatásnélküli televiziózás ártalmait és a háttérértékelések eredményeit a televiziózás és az agresszió valamint a televiziózás és szorongás összefüggéseit.Ezekre a realitásokra már nagyon sokan hivták fel a szülők figyelmét főként megelőzés céljából.
Az alábbiakban tovább bővül a kör, lássuk, milyen ártalmai lehetnek még a nem megfelelő műsorválasztásnak!
A tévéműsorokat vizsgálva arra is fény derült, hogy a televíziós öngyilkossági hírek és az öngyilkosságról szóló ismeretterjesztő előadások, valamint az öngyilkosságról szóló speciális történetek sugárzását követően az öngyilkosságok aránya a serdülőknél jelentős emelkedést mutatott, míg a felnőtteknél ez nem volt megfigyelhető. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy a serdülők sokkal szuggesztibilisebbek a divat és az utánzás szempontjából, mint a felnőttek.
Érdekes adat az is, hogy a serdülőkorúak között a lányok sokkal inkább hajlamosak a divat utánzására, mint a fiúk. Feltehető azonban az is, hogy elsősorban az öngyilkosságra veszélyeztetett fiatalok - akiknek alacsony a tűrőképessége, depressziósok - reagálnak ilyen egyértelműen. Mintegy az ötletet kapják meg az öngyilkosság elkövetésének módjához.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy kerülni ajánlatos minden olyan műsort, ami fokozhatja fiataljainkban azt az érzést, hogy az "öngyilkosság" is egy megoldás a problémákkal való szembesüléskor egy nagyobb csalódás esetén.
Közismert az is, hogy napjainkban a gyermekeket és a serdülőket jóval több szexuális vonzatú inger éri a külvilágból, mint bármikor ezelőtt. Azt is jól tudjuk, hogy ezek az ingerek a gyermek intellektuális és érzelmi feldolgozóképességét erősen meghaladhatják, ami miatt még a normális nemi kapcsolat is torz formában raktározódhat a gyermek gondolatvilágában.
A pornográf irodalom- és filmélmények a gyermekben a szexualitást a szeretet helyett az agresszióval kapcsolhatják össze, és így a nemi aktus csupán technikai kérdéssé süllyedhet, vagy rosszabb esetben az agresszív érzelemmel összekapcsolódva félelemkeltő borzalommá, vagy az erőszak egyfajta kiélési módjává válhat a képzeletükben. Ezenkívül egy-egy filmben látott szexuális tevékenység bevésődhet, rögzülhet, mely különféle szexuális perverziókhoz vezethet.
Számos tanulmány bizonyítja továbbá azt is, hogy a tömegkommunikáció és persze elsősorban a televízió jelentős hatással bírhat a nemi szerepekre való felkészítésben is. Ugyancsak a tévét okolják egyes kutatók a gyermekek olvasási eredményeinek hanyatlásáért és a koncentráció gyengeségéért. A tévé műsorainak irama hatással lehet a sokat tévéző gyermekek tanulási szokásaira.
Külön megjegyzést érdemel a reklámok, hirdetések hatása. Az óvodáskorúak különösen fogékonyak a reklámokra, mivel a lényeget tekintve nem értik, így könnyen lehet rájuk hatni. Bár az iskoláskorúak már egyre jobban megértik a reklámok lényegét, a legtöbben továbbra is feltételezik, hogy a reklámok pontos információkat közölnek.
A filmek és a különböző adások szereplőinek a viselkedése is befolyásolja a tévéző gyermekek attitűdjeit. Gondoljunk csak a főszereplők alkoholfogyasztására, autóvezetési stílusára, öltözködésére stb.
Veszélyeztetettek a nem jó értelmi képességű gyermekek is, ha válogatás nélkül televízióznak, és ha a különböző műsorokat felnőtt segítsége nélkül nézik. Mivel az összefüggések megértésére kevésbé képesek, felszínes emlékmorzsáik és a túlzott tévézés feszültségfokozó hatása miatt magatartászavart mutathatnak, ami még nehezebbé teszi az amúgy is problémás beilleszkedésüket a gyermekcsoportokba.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a túlzott tévézés fizikálisan passzív elfoglaltság, önmagában egészségtelen, mert elvonja a gyermekeket a mozgásos tevékenységektől, melyekre pedig az egészséges fejlődéshez feltétlenül szükség lenne.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tévé előtt ülő gyermek körülveszi magát különböző tálkákkal, amelyekben valószínűbb, hogy cukor, csokoládé vagy sütemény van, mint inkább gyümölcs lenne, akkor a negatív hatás megduplázódik. A fentiekben a masszív és válogatás nélküli televíziózás negatív hatásaira szerettem volna felhívni a szülők és a pedagógusok figyelmét, persze a teljesség igénye nélkül.
A televíziózás kedvezőtlen hatásai csökkenthetők, ha a gyermekek kevesebb időt töltenek a tévé előtt, és csak az életkoruknak megfelelő programokat nézik meg.
És bár jelen irásom a tévézés ártalmait vette nagyító alá, szeretném hangsúlyozni, hogy azért a televízió természetesen megfelelő műsorválogatás mellett igen hasznos lehet a gyermekek érzelmi és értelmi fejlődése szempontjából.
A gyermekekkel szembeni erőszak az elmúlt években egyre nagyobb nyilvánosságot kapott. Megjelenési formái különbözőek voltak, de bizonyos volt, hogy beszélni kell erről a problémáról, mert az "amit nem látunk az nincs", ebben az esetben SEM igaz. A gyermekbántalmazás létező jelenség, amire oda kell figyelnünk!
Elsősorban fontos kérdés, mit takar a gyermekbántalmazás, a gyermekekkel szembeni erőszak fogalma?
: A gyermeken akkor követnek el erőszakot, ha az adott időpontban, az adott kultúra számára elfogadhatatlan a gyermekkel való bánásmód. Fontos szempontok ezek, hiszen nem csak a különböző országokban bánnak különbözőképpen a gyermekekkel, hanem még egy országon, sőt településen belül is igen eltérő magatartási szubkultúrák és felfogások léteznek a tekintetben, hogy mi számít a gyermek elleni erőszaknak. A normák változnak is az idők során, a testi fenyítést ma már egyre kevésbé tekintik a nevelés velejárójának, pedig 100 évvel ezelőtti angol kultúrában a szülők maguk részéről még elfogadhatónak találták a gyermek erőszakkal való nevelését.
"Még mindig nyitott kérdés, hogy vajon hány szülő szereti a gyermekét. A gyerekek ellen elkövetett kegyetlenségekről szóló híradások a legutóbbi két évezred nyugati történelméből, a fizikaitól a lelki erőszakig, a gondatlanságtól és a puszta birtokolni vágyástól a szadizmusig, olyannnyira sokkolóak, hogy az ember hajlamos azt hinni, hogy a szerető szülők inkább kivételesek, mint általánosak. A gyermekek esetében többféle bántalmazás több fajtájáról is beszélhetünk: lelki, fizikai, szexuális bántalmazásról. Az elhanyagolás fogalma is idesorolható. A lelki, fizikai, szexuális bántalmazásnál a fő probléma, hogy a gyermek ellen elkövetnek valamilyen erőszakot. Az elhanyagolásnál éppen ellenkezőleg történik: valamit nem tesznek meg a gyermek gondozói, például hiányzik a gyermek felé irányuló szeretet, elmarad a gondozás, táplálás, vagy éppen a gyermek életéhez, fejlődéséhez szükséges tárgyi feltételek hiányoznak.
Ebből következően a gyermeket megfosztják jogaitól és szükségletei kielégítésétől, ami gyermeki és emberi jogaiból adódik.
A fizikai erőszak a "leglátványosabb", ebben az esetben a gyermek testén jól látható az erőszak, bántalmazás jele, de a viselkedésén, magatartásán is érezhető. Ideges, retteg, szorong, minden zajra megijed, zárkózottá válik. A fizikai erőszak különböző előfordulását tapasztalhatjuk: csonttörések, égések és forrázások, nem baleseti sérülés, mérgezések, fojtogatások. Amikor az erőszaknak látható jelei vannak, akkor a környezet reagálhat és segítséget nyújthat a bántalmazott gyermeknek, akár hatósági eljáráshoz folyamodva is. Gyermekekkel, gyermekvédelemben, egészségügyben (orvosok, védőnők) dolgozó felnőtteknek pedig kötelességük reagálni ezekre a jelekre. Gyakran megtörténik, hogy a környezet a bántalmazásnak szem-, fültanúja, a gyermek megpróbáltatásait látja, mégsem nyújt segítséget. Nehéz az első lépéseket megtenni.
A lelki bántalmazás is érezhető a gyermek viselkedésén, magatartásán. Nehezebben bizonyítható, mint a testi bántalmazás, mert ennek külső jelei nincsenek.
. Néha viszont jól megállapítható következményei vannak külső jelekben is: növekedés zavarok, a gyermek jellegzetes testalkatú alacsoy termetében mutatkozhat meg. Az emocionális (érzelmi) erőszak egyik, egyre gyakrabban említett és felismert formája az ún. Münchausen-szindróma, amelyben a szülők a gyermeket nem létező betegség tüneteinek mutatására, tehát beteg-szerep eljátszására kényszerítik.
"Szexuális erőszak:- Szexuális erőszak, visszaélés történik, ha a függő helyzetben élő, eltartott és még szükségképpen éretlen gyermek, serdülő olyan nemi jellegű tevékenységben vesz részt, vagy kénytelen részt venni, amit - tájékozatlanságánál fogva - nem ért meg és nem lát át a kellő mértékig, és ami sérti a családi szerepekhez fűződő társadalmi tabukat, tilalmakat. A szexuális erőszak megnyilvánulhat a szokatlan simogatástól a maszturbáláson át és közösülésig
. Gyakran pornográf képek (fénykép, film, videó) készítésében való részvételre kényszerítenek gyermeket. Előfordul az erőszak kiterjesztése a család más tagjaira is..
A gyermeket egyszerre több fajta erőszak is érheti, általában a bántalmazás komplex módon történik, tehát ha valaki szexuális erőszak áldozata, az lelki és fizikai erőszak áldozata is egyben. Az erőszakot elkövető két fajtáját különböztethetjük meg az aktív elkövetőt, aki bántja a gyermeket és sérülést okoz neki, illetve a passzív elkövetőt, aki nem védi meg a gyermeket az őt ütlegelő, szexuálisan zaklató személytől, de ide sorolható az elhanyagolás kategóriája is.
ÖSSZEGZÉSKÉNT- :
Gyakran hallani a mondatot "Szörnyű dolog a gyermekek bántalmazása, de az én családommal ez nem történhet meg."
Felteszem a kérdést: tényleg nem történik meg, vagy nem akarja látni, hogy megtörténik és ezáltal nem is történik meg, mert "amit nem látok az nincs".
GYERMEKKORI AGRESSZIÓ ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
A gyermek erőszakos, agresszív viselkedését minden életkorban komolyan kell venni.
A szülőket és a gyerekkel egyéb kapcsolatban álló felnőtteket, noha aggodalommal tölti el az effajta viselkedés, gyakran elintézik az egészet azzal a reménnyel, hogy a gyerek majd úgyis kinövi azt. Pedig a gyermek erőszakos viselkedését - bármely életkorban jelentkezik is - komolyan kell venni. Sosem szabad hagyni, mondván, hogy "Hadd eressze ki a gőzt!"
Az erőszakos viselkedés kinyilvánítási formája nagyon széles skálán mozoghat: dühkitörések, testi erőszak, harc, fenyegetés, mások bántalmazására irányuló (ideértve a gyilkos gondolatokat is), fegyverhasználat, állatok iránti kegyetlenség, tiltott tűzrakás, szándékos károkozás, vandalizmus.
Az agresszív magatartás rizikófaktorai
FIGYELMEZTETŐ JELEK
Azok a gyerekek, akiknél több rizikófaktor is jelen van, valamint az alábbi tüneteket produkálja, nagyobb figyelmet érdemelnek:
- intenzív harag,
- gyakori dühkitörések,
- nagyfokú érzékenység,
- könnyen frusztrálhatóság.
Számos kutatás bizonyította, hogy az erőszakos viselkedést különböző dolgok komplex együtthatása váltja ki. Ezek a következőek:
- korábbi agresszív viselkedés erősödése
- fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává válás,
- családi vagy egyéb közösségben történő erőszak megtapasztalása,
- genetikai hajlam,
- média által közvetített erőszak,
- alkohol- vagy droghasználat,
- szociálisan, gazdaságilag hátrányos családi háttér (szegénység, munkanélküliség, válás, a távoli család támogatásának elvesztése, egyedülálló szülő),
- fejsérülésből adódó agykárosodás.
MI A TEEENDŐ?
Természetesen az a legjobb, ha mielőbb szakembert hívunk segítségül. A korai kezelés sokat segíthet, melynek fő célja, hogy megtanítsa a gyermeknek, hogyan kezelheti a haragját a megfelelő módon, hogyan fejezheti ki csalódottságát, frusztrációját, illetve hogy ráébressze a gyereket arra, hogy felelős tetteiért és vállalnia kell annak következményeit.
MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉGEK
Kutatások kimutatták, hogy a legtöbb agresszív viselkedési mód mértéke csökken, amennyiben a fenti rizikófaktorok száma: a hevessége is csökken, vagy kiiktatódik.
A legfontosabb teendő, hogy a lehető legkevesebbre minimalizáljuk azokat az erőszakos hatásokat, melyek gyermekeinket érhetik, legyen szó az otthoni vagy iskolai környezetről, vagy a média hatásairól. Mindannyian tudjuk, hogy az erőszak erőszakot szül.
Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek elleni erőszak megelőzésére, a szexuális felvilágosításra, a gyermekkori agresszió minél korábbi kezelésére, a gyermekek által nézett TV/ video/mozifilmek ellenőrzésére, megfelelő életkori kategóriába sorolására.
A MÉDIA HATÁSAI
Közismert tény, hogy a gyerekek a legtöbbet az őket ért hatásokból tanulnak,mindazt utánozzák amit látnak, még akkor is, ha az inger képernyőről érkezik.
Felmérések igazolták, hogy az elmúlt 30 évben, a televízióban és mozivásznon megjelenő agresszív jelenetek számával arányosan növekszik a fiatalok által elkövetett erőszakos cselekedetek száma. Az erőszakos filmek azt a képet sugallják a gyerekeknek, hogy ez a viselkedés teljesen elfogadott, sőt, szükségszerű, esetenként pedig jó mulatság.
A pszichológusok egyetértenek abban, minél több agresszív filmet néznek a gyerekek, annál inkább hozzászoknak az erőszak látványához, egyre kevésbé érinti meg őket a halál fogalma, s válnak ők is egyre erőszakosabbá. Ezt támasztja alá az a kutatás is, mely kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik 10 éves koruk környékén sok erőszakos hatásnak voltak kitéve, felnőttkorban 150%-kal gyakrabban követtek el valamiféle bűnesetet, mint azok, akiket megpróbáltak megóvni a különféle agresszióktól.
Minden szülő és tanár fontos feladata, hogy megóvja a gyerekeket az agresszív filmek hatásaitól, felhívja a gyerekek figyelmét az erőszakos filmek veszélyeire és azok nézése helyett más, izgalmas és szórakoztató szabadidős elfoglaltság lehetőségét biztosítsa. Hiszen senki sem szeretné, hogy gyermekéből agresszív felnőtt váljon!
ELÖLJÁRÓBAN-
Ezeknek az ártalmaknak a szenvedő alanya minden esetben a gyermek.Az ártalmas környezet ténye mellett nem mehet el a gyermekorvos mert Ő nem csak A Hippocrateszi esküt tette le hanem fel kell esküdjön a gyermek jogainak a védelmére is.Ezek megvédésére minden törvényes eszközt fel kell használjon.
Az anyai elutasítás az elhanyagoló nevelés, a nevelési apátia, mely során a szülő bár érzelmileg a gyermek mellett áll, mégsem törődik megfelelően a gyermek életvitelével, nem irányítja tevékenységeit. Ezek a gyerekek a saját maguk útján járnak, túlságosan nagy szabadságot kapnak és hiányoznak számukra a minták és korlátok. Az elhanyagoló nevelés körébe tartozik a gyermek háttérbe szorítása a testvérekkel szemben. Általában ez sem tudatosan történik meg a szülők részéről, viszont a fejlődés során szintén nagyon erős neurotizáló tényező lehet a testvérféltékenység.
A szülők mellett igen fontos szerepet játszanak a testvérek is a gyermekek szociális fejlődésében. A gyermek számára a testvér érkezése megzavarhatja a már kialakult anya – gyerek kapcsolatot, hiszen megváltozik az érzelmi légkör, lecsökken a gyermekre fordított idő. Jó családi légkörben, ahol a szülők nem szolgáltatnak okot a rivalizációra, nagyon előnyös a gyermek számára, ha van testvére. Lehetővé teszi az alkalmazkodást a különböző helyzetekben, a különböző nemű testvérek esetén elősegíti a másneműekkel való kapcsolat kialakítását is. A gyermek az újszülött testvérre általában még nem féltékeny, hiszen egyértelmű a gyermeknek saját testi fölénye. A gyermek később sem a testvérre lesz féltékeny, hanem arra, hogy az édesanya figyelmét elvonja a kistestvér, vele kevesebb időt tud tölteni és ilyenkor igyekszik akár azzal is felhívni magára a figyelmet, hogy rosszalkodik. Az igazi féltékenység és rivalizáció akkor kezdődik el amikor a kisebb testvér már képes lesz elvenni a játékokat, önállósulni kezd. Ekkor indul meg egy pozíció harc, egyfajta rivalizáció, melyben azonban a gyermek olyan társas viselkedési formákat tanul meg, melyek segítségével később a kortárscsoportokban sokkal jobban fog boldogulni. Ha a szülők nem erőltetik a kisebb testvér szeretetét, akkor az általában magától is kialakul, illetve ha bevonják a nagyobb testvért a kisebb gondozásába, közben mesélnek neki arról, hogy milyen volt ő csecsemőkorában, akkor a rivalizáció és a féltékenység kikerülhető. Az „igazi, szociálisnak is nevezhető kapcsolat akkor kezd a testvérek között kialakulni, amikor már az egyik elérte az iskolást kort” (Ebben az időszakban nagyon gyakoriak a veszekedések, hangos szóváltások, de gyorsak a kibékülések is, és ha a szülők ezekbe a konfliktusokba nem avatkoznak bele, akkor a gyerekek megtanulnak nyerni és veszíteni, elsajátítanak konfliktus megoldási módokat. A testvérhelyzet azokban az esetekben okoz problémát és vált ki magatartászavarokat, ha a szülők valamelyik gyermeket előnyösebb helyzetbe hozzák, erősítik a testvérek közötti rivalizációt, nem veszik figyelembe az egyedi eltéréseket, nem tartják tiszteletben az egyéniségüket a gyermekeknek
A rejtett elutasításnál sokkal gyakoribb anya magatartás a túlzott aggodalmaskodás a gyermek iránt. Az ilyen anya nagyfokú szorongást érez, mely a gyermek növekedését végigkíséri. Vizsgálatok szerint gyakran ennek a magatartástípusnak a hátterében is az ellenséges indulatok húzódnak meg, mivel az édesanya számára a gyermek nagyon sok problémát és feladatot okoz. Ezen ellenséges érzések miatt kialakul benne egy bűntudat, ami aggodalom formájában jelenik meg nála. Ez a fajta magatartás azért veszélyes, mert az anya a szorongásával feszültséget sugároz a gyermeke felé, mely így állandóan frusztrálja a gyermeket. Ez az anyai magatartás leginkább az első gyermek születésénél jelentkezik, a későbbiek folyamán a már meglévő tapasztalat is segíti az anyát.
Súlyos környezeti ártalom a rossz családi légkör, a félelemkeltő, durva, merev szigorú szülői magatartás, a szeretet megvonása, amely során nem tud kialakulni a gyermek biztonságérzete, nem alakulhat ki megfelelően az értelmi és erkölcsi fejlődés alapja sem. A szülők igen gyakran tagadják maguk és a környezet előtt is, hogy nem szeretik gyermeküket, a nem megfelelő bánásmódot sokkal inkább gyermekük rosszaságával és annak hibáival indokolják. Ez ad okot a szülők számára arra, hogy eltiltják a játékoktól, szidást, fenyegetést kap a gyerek és megvonják szeretetüket is. A gyermekben azonban az érzelmek viszzautasítása különböző pszichikus mechanizmusokat indít el, próbál állandóan a szülők kedvében járni, mindig arra koncentrál, hogy nekik megfeleljen, így másra már nem tud figyelni. Másik lehetséges reakció, hogy törekszik arra a gyermek, hogy a figyelmet bármi áron magára irányítsa. Ez lehet bohóckodás, rosszaság is, az a fontos számára, hogy figyeljenek rá, még akkor is ha büntetést kap. Igen súlyos reakció erre a helyzetre, ha a gyermek továbbadja a feszültséget, társaival, más felnőttekkel szemben lesz ellenséges, agresszív, rombolni, kegyetlenkedni kezd
Az alkoholista, deviáns, mentális betegségben szenvedő szülők is nagyon károsan hatnak gyermek fejlődésére. A deviáns család nem tudja biztosítani a gyermek számára a társadalmi stabilitást, de az anyagi szükségleteket sem. A szülők kiszámíthatatlan viselkedése pedig állandóan bizonytalanságban és nyugtalanságban tartja a gyermeket. Ezekben a családokban jellemző, hogy hol túlságosan is kényeztetik a gyereket, esetenként ajándékokkal próbálják kárpótolni az elmaradt szeretetet, hol pedig dühösen, esetleg kegyetlenül bánnak velük. Ehhez párosul még az is, hogy a gyermeket az iskolában és egyéb környezetében is negatívan ítélik meg a családi helyzete miatt. A gyermeket ez bizalmatlanná, visszahúzódóvá teszi, állandósítja benne a szorongást. Alkoholista családokban gyakran előfordul az is, hogy a szülők alkoholos befolyás alatt a gyermeket is itatatják, a gyermek szervezete érzékennyé válik az alkoholra, személyiségfejlődése károsodik.
A túlzott szigorú nevelési módszer is igen károsan hat a gyermek fejlődésére. A szülők a gyermek elé teljesíthetetlen, irreális követelményeket támasztanak, állandóan ellenőrizgetik, utasítgatják őt, rendszeresen csak a hibáikat hangoztatják, hiányzik a dicséret, az elismerés. A szülők ezekben az esetekben arra törekednek, hogy a gyermek tisztelje őket, hogy fennmaradjon a szülői tekintély. A gyermek minden önálló véleményét, kezdeményezését és kritikáját szigorúan megtorolják, megvonják a szeretetet, esetleg testileg is bántalmazzák. Ennek a nevelési stílusnak az ellenkezője az elkényeztető nevelés, mely során a szülők nem kívánják meg a gyerektől azokat a feladatokat, melyeket képességei és életkora szerint elvárhatnának tőle, általában elvégeznek helyette minden feladatot segítik és óvják azokban a helyzetekben is, amikor arra nincsen objektív indok. Ezek a szülők féltik a gyermekeiket, nem engedik őket barátkozni sem, viszont a hibáik felett szemet hunynak, túlságosan is sokat dicsérik őket, akkor is ha olyan dolgot végeznek el, ami életkorukban már elvárható lenne. Mindkét nevelési stílus kórosan befolyásolja a gyermek személyiségfejlődését, azonban a legveszélyesebb ennek a kettőnek a váltogatása. Ez a következetlen nevelés, melyet a követelmények labilitása és váltogatása jellemez. A szülő hangulatától függ, hogy egy adott cselekedetet elismer vagy éppen büntet. Általában a szülő elsődleges nevelési módja az elhanyagolás, és amikor a bűntudat már nagyon erőssé válik nála, akkor minden figyelmével a gyermek fel fordul és vagy túlzott szigorral vagy pedig éppen túlzott engedékenységgel viszonyul felé.
A túlzott szigor vagy az elkényeztetés a gyermek önállóságát veszélyezteti, csökkenti a realitáshoz való alkalmazkodást, a stabilitáshoz és a biztonsághoz való érzését. Az elhanyagoló nevelés következtében önbizalomhiány, depresszív állapot, befolyásolhatóság alakul ki. Az elhanyagoló nevelés következtében a gyermek korán önállósodik, olyan társaságot és helyzeteket keres, amiben sikerélménye lehet. Ez pedig elindíthatja egy deviáns karrier felé.
A viszonylag jó családi körülmények között élő gyermekeknél is bekövetkezhetnek sérülések. Az egyik ilyen gyakori szituáció a szülők válása, vagy a kapcsolat megromlása. Az szülők egymás közötti viszályai a gyermekben igen mély érzelmi válságot idéznek elő. A szülők iránt érzett bizalom, szeretet ezekben az estekben gyakran haraggá, indulattá alakul át. A gyermek ezekben az esetekben dekoncentráltá válik, nem csak magatartása, hanem tanulmányi eredményei és társas viszonyai is megromlanak.
Fontos esemény a gyermek iskolába lépése, mely az önállósodásnak egy igen kitüntetett szakasza. Ha ebben az időszakban a szülők nehezítik vagy gátolják a gyermek önállósodását illetve leválási törekvéseit, akkor az negatívan hat a gyermek fejlődésére.
Dr.Bauer-Kismama-blog
A gyermekek látását újszülött korban szűrik teljeskörűen és kötelezően, ezután legközelebb iskoláskorban.Személyes véleményem egybehangzik a gyermekgyógyázok többségének a véleményével- a két szűrővizsgálat elegtélen.
Bár az iskolai szűrővizsgálatok hatékonyak, a közben lévő időről sem lenne szabad elfeledkezni! Tudják-e a szülők, hogy gyermekük látását rendszeresen kellene ellenőrizni, már akkor is, amikor nem mutatkozik meg a probléma a gyengébb iskolai eredményekben, fáradékonyságban?
A látást ellenőrizni kell születéskor, majd a szem fejlődését egy éves és három éves korban, valamint az iskola előtt és az iskoláskor alatt is.
Ma már több betegség jól kezelhető és megelőzhető, de például a tompalátóság csak akkor gyógyítható, ha a gyermek 6 éves kora előtt felismerjük, és foglalkozunk vele!"
Javítani kell tehát az első néhány év szemészeti szűrésén. Ekkor kell felismerni a szem fejlődési rendellenességeit, a veleszületett, valamint a korai életkorban kialakuló öröklődő szembetegségeket, gyulladásokat, a súlyosabb fénytörési hibákat, a kancsalságot és tompalátóságot.
Maga a szülő is észrevehet néhány rendellenességet. Az alábbiakban néhány egyszerű módszert mutatunk be:
Figyeljen arra is, hogy:
Iskolásként néhány hét alatt kiderülhet, hogy a kisdiák nem lát jól, de az is lehet, hogy csak hónapok múltán jönnek rá, hogy a tanulási gondok hátterében látási problémák állnak. Számos eltérés akkor kezelhető a legjobban, ha nagyon pici korban észreveszik.
. Számos eltérés pedig csak akkor kezelhető, ha a lehető legkisebb korban felfedezik.
Miért nem jelzi a gyerek hogy
nem jól lát?
A gyerekkor
egyik nagy csodája a bámulatos alkalmazkodóképesség. Ez
egyrészt jó, másrészt megakadályozza, hogy a gyerekeknél korán
kiderüljön, hogy probléma van a látásukkal
Vizsgálatok
csecsemőkortól.
Hat hónapos kortól egyéves korig terjedő időszakban nagyon fontos szűréseket lehet elvégezni. Ilyenkor a szakemberek trükkös tesztek segítségével értékelik a látásélességet, a szem fénytörő képességét, mozgékonyságát, a két szem összehangolt működését, valamint a szemek általános egészségi állapotát. Ezek alapján szűrik ki a szem különféle betegségeit, többek közt a gyenge látásélességet, a két szem nem összehangolt működését, a kancsalságot és a tompalátástKésőbbi életkorokban maga a szülő is felfigyelhet arra, hogy valami baj van a gyerek szemével.
Tünetek, amelyek észlelésekor szemészorvoshoz kell fordulni:
- kerüli a közelre
nézést, minél távolabb igyekszik tartani magától a tárgyakat
- éppen ellenkezőleg: a távoli tárgyakat, személyeket nem ismeri fel
- úgy fordítja a fejét, hogy csak az egyik szemével lássa a tárgyat
- gyakran fáj a feje, szédül, fáradt,mindennemü huzamosabb ideig tartó fejfájásnál kötelező a szemészeti vizsgálat elvégzése
- napközben is dörzsöli a szemét
- mellényúl a felé nyújtott tárgyaknak, játékoknak
- állandóan vagy időnként kancsalít
- a pupilla területében furcsa visszfény látható.
Már egy akármilyen jellegü nyirokcsomó észlelésénél a szülők pánikba esnek,habár ezeknek csak egy elenyésző része okozhat gondot a mindennapi orvosi gyakorlatban.
A limfatikus szövet relativ tultengése 1o-14 éves korban éri el csúcspontját.Érthető,hogy gyermekkorban a gyulladásos limfatikus reakció gyorsabb és kifejezettebb,mint felnőttkorban.Ezeket a szempontokat figyelembe véve,a szülőknek igen gyakran okoz gondot,nyugtalanságot a gyakori nyirokcsomó megnagyobbodás.Ezek a gondok főként a rosszindulatú,súlyos lefolyásu betegségek esetleges gyanujára vonatkoznak.
Újjszülött korban mindennemü tapintható nyirokcsomó kóros.A 2 életévben egészséges gyermekeknél is több mint 9o%-ban lehet nyirokmirigyet-főleg a nyaki területen-tapintani.Ezek a teljesen puha,fájdalmatlan nyirokcsomók elérhetik aaz 1 cm átmérőt is anélkül,hogy a gyulladás legcsekélyebb jelét mutatnák.,bár kétségtelenül összefügghetnek valamilyen helyi vagy általános jóindulatu fertőzéssel,és jelenlétük ezeknek egy átmeneti megnyilvánulása.
A nyaki nyirokmirigy duzzanat a mandulagyulladás leggyakoribb kisérője-Kifejlődhet a mandulagyulladás közben,de esetleg 1-2 héttel később is.Ha a mirigyek annyira duzzadtak hogy anyakon kidagadnak,vagy ha a láz eléri a 39 fokot,akkor feltétlen orvoshoz kell fordulni.Egyes esetekben gyógyszeres kezelésre van szügség és ezt akkor jó minnél hamarabb elkezdeni.A nyaki mirigyek megnagyobbodása hetekig sőt hónapokig is eltarthat,még a gyulladás lezajlása után is.Más okból is létrejöhet nyirokcsomóduzzanat-pl-gennyes fog,fejbőrfertőzések,és egyes fertőző megbetegedések-pl rubeola.Ezért az ilyen elváltozást mindig meg kell mutatni az orvosnak.Abban az esetben ha az orvos más betegséget nem állapit meg az enyhe mirgyduzzanattal nem kell törődmi.
A kóros nyirokcsomó-duzzanat az esetek többségében gyulladásos eredetü.Ezekben az esetekben a nyirok-mirigy duzzanat lehet az immunválasz része,vagy a helyi folyamat közvetlen résztvecvője.Egyes esetekben lehet egy rosszindulatu megbetegedés egyik tünete is.
Jellegét illetően lehet a nyirokcsomó gyulladás-heveny egyoldali fertőzés,avagy kétoldali jelleggel,de lehet általános úgymond/generalizált /megnagyobbodásról is szó-
A heveny nyirokcsomógyulladások diagnózisában leginkább a kórokozó tisztázása jelenthet problémát.Célzott vagy vakon végzett széles spektrumu antibiotikum kezelés megoldja a kérdést.Sookkal nehezebb vagy körülményesebb a krónikus nyirokmirigy megnagyobbodások eredetének a felismerése,ami többirányu felkészültséget és sokoldalu eggyüttmüködést igényel.
A mindennapi orvosi gyakorlatban azt észleltem hogy kétségkivül vannak gyermekek,akik már a korai csecsemőkorban neuropáthiás magatartást,produkálnak.Ilyen voltam én is.Az összes szomszédokat éjtszaka is talpon tartottam állandó üvöltésemmel.Édesanyám bevallása szerint már közel állt ahhos hogy a mosófazékba fojtson.
Az ilyen tipusu gyermekek,nyugtalanok,sirósak,aerophagok,hasgörcseik vannak,nem esznek,nehezen alszanak el,könnyen felriadnak,dührohamokat produkálnak,egyszóval nehezen kezelhetők.Más gyermekekben túlméretezett félelmi reakciókat látunk,megint mások tulburensek-kiszámithatatlanok,labilis kedélyállapotuak,állandóan izegnek-mozognak,nincs kitartásuk semmiféle játékhoz vagy tevékenységhez.Mindezekkel szemben vannak gyermekek,akik elképesztő családi környezetben is meglepően csekély psychés károsodást szenvednek el.
A következőkben azokat a magatartási zavarokat foglalom össze, melyek gyakoriságuk miatt az orvos és szülő mindennapos gondjaihoz tartoznak.
A dührohamok. A második életévben jelentkeznek,többnyire túlzottan engedékeny szülők gyermekeiben.Ha a szülők végül is kénytelenek valamilyen lehetetlen kérést megtagadni,a gyermek görcsösen sir,megüti a szülőt,földre veti magát,nem lehet megnyugtatni.Súlyos esetekben akár gége-görcs is előfordulhat,a légzés kimarad,a gyermek elkékül és mindezeket –rángügörcs is követheti.Egyes esetekben EEG-vizsgálatra és hosszabb megfigyelésre van szügség,mert a roham olyan súlyos,hogy az epilepszia lehetősége is felmerül.A dührohamokat nem lehet további engedékenységgel elkerülni,de a szülőknek nem szabad a kétségbeesett néző szerepét vállalnia.A következetes magatartás a legjobb megelőzés.Súlyosabb esetekben környezetváltozásra esetleg átmeneti gyógyszeres kezelésre is szügség lehet.
Masturbáció. Leányokban már a csecsemő,illetve kisgyermekkorban jelentkezhet.A tünettan jellegzetes,a gyermek lefekvéskor görcsösen, esetleg ritmusosan,összeszoritja combjait,egy idő mulva izgalmi állapotba kerül,izzad,kipirul,majd-elalél-A szülők gyakran görcsről beszélnek és csak a részletesebb klinikai elemzés fedi fel a valódi tényállást..Az okok között beszélhetünk-gyermekkori folyásról,cérnagiliszta jelenlétéről,túl szük ruha izgató hatásáról ami majd megszokássá válik.
Kisfiuknál is előfordul.Pszichés alapja mindkét nemben a kellő foglalkoztatás hiánya is lehet,mmindenesetre szakértelemmel végzett pszichés feltárást igényel,és ennek eredményéhez igazodik a kezelés.Kellő foglalkoztatás,a figyelem elterelése eredményes szokott lenni.
A kisgyermekkori masturbációbol nem lehet felnőttkorban jelentkező féktelen nemi ösztönökre következtetni.
A kamaszkori átmeneti-önkielégülés-vagy –onania-szinte fiziológiás jelenségnek tekintendő.A gyermek ijesztgetése félelmetes késői következményekkel helytelen eljárás.A megértő bánásmód eredményesebb.Igyekezni kell a gyermek érdeklődését,elfoglaltságát más irányba terelni.Jót tesz a sportolás,a szabad levegő.
Tic-A tis ugyanazon izomcsoportokban fellépő,stereotyp,megismétlődő,az akarattól függetlenül jelentkező mozgás.A figyelem ráirányitásakor,és izgatott állapotban fokozódik,alváskor szünik.Különböző formában jelentkezik-homlokráncolás,pislogás,vállránditás,fejcsóválás,köhécselés,ismételt sóhajtozás.A pszichés okai nem találhatók meg túl könnyen.Régi konfliktusok,félelmi és agressziós feszültségek szerepelhetnek.A tic fixált,régóta tartó formáinak kezelését szakemberre kell bizni.
Beszédzavarok. Beszédzavarok igen gyakoriak gyermekkorban.A beszéd nagymérvü- késése-hallászavarral,szellemi visszamaradással lehet kapcsolatban.-Dyzarthriás-beszéd/taglalt,töredezett/a központi idegrendszer megbetegedésére utal-A MUTISMUS-már beszédképes gyermek makacs hallgatása-korai környezeti károsodás,félelmi reakciók következménye lehet.Érzékeny,depressziv alaphangulatú gyermekben alakul ki.A-DADOGÁS- már a 3-4 évben kezdődhet.E gátlásos jelenség sokszor csupán átmeneti,de fixálódhat.Kezelásáre ilyen esetekben csak logopéd szakember hivatott.

IDEGEN TŐLEM A HIVALKODÁS,DE AZ ALKOTÓ MUNKÁÉRT KIÉRDEMELT ELISMERÉS
MINDIG MÉLTÓSÁGTELJES ÉRZÉSVILÁGOT TEREMT.
Dr. Bauer Bela
A beszéd megtanulásához a gyermeknek példaképre és beszédkésztetésre van szüksége –, e két tényezőből következik, hogy értelmileg jól fejlett, agykárosodás nélküli gyermekek beszédtanulása is késhet az átlaghoz képest.
Mint minden fejlődési zavar,a beszédé is átmeneti jellegü lehet-az akadályok kiiktatásával az elmaradást a gyermekek gyorsan behozhatják.A –gügyögés-és az úgynevezett- egyszavas mondat-mint fejlődési fázis-legtöbbször megkülönböztethető-egyeseknél azonban alig jönnek felszinre,hanem bizonyos lappangási idő után egy nyelvtanilag helyesnek mondható,,kifejezés gazdag nyelvezet bontakozik ki.
A félénkséggel társult gyengébb beszédkésztetés,lefokozott utánzási hajlam,kontaktus szegénység,-amelyek a fejlődés tempóját késleltetik-gyakran utólag derithetők ki.Néha a szülők részéről is kimutatható a késleltetett beszédfejlődés.
Enyhébb agyi károsodásokban a lassult beszédfejlődés izolált tünetként jelentkezhetik,ugyanúgy, mint értelmileg jól fejlett,de magukbafordult gyermekeknél.
Ezért van szükség részletes neurológiai és psychologiai teszt-vizsgálatra.amelyel egyébb tünetek is kiderithetők.-a kórelőzményből az örökletességre-a tesztekből esetleg szervi idegrenszeri megbetegedésre lehet következtetni.
Minden gyermeki beszédzavarban a halláskészség is tisztázandó.
A viselkedés megfigyelésével,továbbá az intelligentia-tesztekkel többnyire tisztázható,hogy a későn érés izolált ttüneteiről,vagy az egész személyiséget érintő fejlődési visszamaradás részjelenségéről van szó.
A késleltetett beszédfejlődést legalább az óvódába kerülés előtt fel kell ismerni,mert a szülőket is mozgósitó korai kezeléssel többnyire siker érhető el.Speciális óvodákban és iskolákban a gyermekorvos,logopédus és a gyermekpsychiáter eggyüttesen érhet el jó eredményt.
A legfontosabb beszédzavarok-
A selypítés bizonyos hangok,főleg mássalhangzók képzésének a zavara.A beiskolázás után is tartó selypités mögött örökletesség/ikerpároknál észlelt azonos zavar/vagy korai agykárosodás is szerepelhet.
A pöszítés az –s-sz- és-z-kiejtésének a hibája.Okai között-a fogazat szabálytalansága,a nyelv célszerütlen alaphelyzete,a kilégzés orron keresztül való kiáramlása jöhet szóba.Ha a gyermek szellemileg ép,a kezelést a logopédusnak mielőbb el kell kezdeni-spontán javulásra nem lehet számitani.-az ilyen gyermek selypitésének kórjóslata jó.
A dadogás többnyire neurótikus jellegü beszéd coordinátiós zavar-néha enyhe agyi károsodás lehet,sőt számos esetben az örökletes tényező is kimutatható.Igy a dadogás az esetek egyrészében,mindenképpen organikus hátterü beszédfejlődési zavarként értékelendő.
A hadarás a beszédfolyamat cél és szabály nélküli felgyorsulása,amelyben a szavak tagolása elmosódik-a gyermekek szóvégeket és mondatrészeket mellőznek,kifejezéseket esetleg nem találnak-a beszéd egészében dallamtalan és alig érthető lehet,bár az érintett erről spontán alig vesz tudomást.Fokozott figyelemmel és koncentrálással könnyebben lehet korrigálni.
A siketnémaság veleszületett vagy csecsemőkorban kialakult siketség következtében beállt beszédképtelenség,amely a hallásnak a beszéd-funkció elsajátitásában játszott döntő szerepét bizonyitja.A siketnémaság az összpsychés fejlődést súlyosan gátolja.Veleszületettnek tekinthetőek a fejlődészavarok-szülési sérülések következményei-.csecsemőkorban a meningitis epidémica-Egéves kor után egyes szokványos gyermekbetegségekhez társuló középfülszövődmények.-Kezelése szakember feladata.

A LAUDÁCIÓ VÉGSZAVAI A PÁPAI PÁRIZ FERENC ÉLETMŰDIJ ÁTVÉTELÉNÉL-AZ
ALAPITVÁNY ELNÖKÉNEK SZAVAI A KÖVETKEZŐZŐKÉPPEN HANGZOTTAK--DR.BAUER
BÉLA A HAZAI GYERMEKGYÓGYÁSZAT JELES KÉPVISELŐJE AZ 53 ÉVES KITARTÓ
GYÓGYITÓ, TUDOMÁNYOS ÉS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖREGBITETTE A MAROSVÁSÁRHELYI
ORVOSI ISKOLA ELISMERÉSÉT.
Sokan emlékezhetünk arra a megvető és undorodó arckifejezésre, ami egyes felnőttek, pláne tanárok arcára ült ki, mikor rágózáson kaptak gyerekkorunkban. De vajon kell-e ettől az arckifejezéstől tartaniuk a mai gyerekeknek? Az elmúlt évek találmánya a cukormentes rágógumi úgy tűnik, helyet kap a napi fogápolási rítusban. De vajon joggal?Úgy gondolom hogy helyes a tényeket más megvilágitásban is ismerni,főként a kisseb gyermekek korcsoportjainál.
Egy határozott-NEM-el válaszolok mindezt alátámasztva azzal az érveléssel hogy, aki már látott gyermeket megfulni a rágógumi légutakba való beszippantásától az helyesli az álláspontomat.Sajnos én számos ilyen tragédiának voltam a szemlélője.Egy –babszemet- igen de egy ilyen nyulékony anyagot egyszerüen nem tudják eltávolitani a légutakból.Nem acceptálom azokat az érveket sem amik –fogápolási szempontokra hivatkoznak..-A fogápolás nagyon fontos aktus a gyermek életében, de azt olyan módon kell végezni hogy elkerüljük egy előrevetithető dráma bekövetkezését..
Egy Brazíliában, közel ezerötszáz gyereken elvégzett kutatás szerint az étkezések után történő 20 perces rágózás ( persze cukormentesen) helyre állítja a szájban lévő sav-bázis egyensúlyt, aminek köszönhetően a megfigyelt két esztendő alatt, majd tíz százalékkal csökkent a fogszuvasodás mértéke, a hiányzó és tömött fogak száma. A kutatók ezt jelentős pozitív hatásként értékelték. Más tanulmányok azt is kimutatták, hogy rágózás alatt javul az agy vérkeringése, csökken a stressz, az agresszió és persze a nassolás is. Akad olyan gyermekorvos, aki egyenesen azt javasolja a szülőknek, hogy inkább rágót adjanak édesség helyett gyermeküknek, ha jutalmazásra kerül a sor. Persze a rágózásnak ellenzői is akadnak fogorvosi berkekben, igaz csak elvétve. Amerikai vizsgálat szerint, ha túl sokat rágózunk nagyobb a fogínygyulladás és más fogágybetegségek kockázata. Az ideális időtartam 5-20 perc. De vajjon gondoltak-e ezen tényeken kivül arra a tényre is hogy a rágó légutakba való behatolása azonnali fulladást okozhat.Kerüljék a rágókat főként a kis korcsoportu gyermekeknél.!!!
A keletkező kis seb önmagában nem komolyabb sérülés, de a támadó rovar mérgének vagy kórokozok behatolásának lehet a helye. Abban az esetben ha a gyermek általános állapota a csipés után romlik-egyes lágyrészek megdagadnak,eszméletzavar,nehézlégzás,fulladás vagy bármilyen más tünetet /ami nem helyi vonatkozásu/észlelünk azonnal a kórházba kell vinni a gyermeket
Az embert is megtámadó, hazánkban élő rovarok kettős, fogószerű szájukkal marják meg, vagy potrohuk fullánkjával, illetve tőrszerű, szúró-szívó szájszervükkel szúrják meg az embert..
A rovaroktól származó csipések, marások fajtái:
- marás, méreganyag nélkül. Így már a futrinka, a csibor és annak lárvája.
- marás, méreggel. A pókok és a százlábúak a harapófogaikkal átvezetett méreggel teszik fájdalmassá a marásukat. szúrás, méreggel. A méhek és darazsak komoly veszélyt jelenthetnek az emberre. A méhek háromágú fullánkja végén visszahajló horgok vannak, ezért visszahúzásakor beleszakadnak a bőrbe. A fullánkban méregcsatorna található, azon kersztül ürül a valamelyest a csörgőkígyó mérgéhez hasonló, krotoxint tartalmazó méhméreg a sebbe. Kb 500 csípés az arra nem érzékenyeknél is halált okoz. Hasonló a darázs csípése, de ez esetben a fullánk nem szakad bele a sebbe. A lódarázs csípései halált is okozhatnak, különösen az arra érzékeny egyéneknél. Erős fájdalmat okozhatnak a rablópoloskák.
- vérszívás. A bökőlégy fájdalmas sebet ejt a bőrön melyből vér szivárog hosszabb időn keresztül. Gennyesztő kórokozókat és akár lépfenét is terjesztenek. A böglyök csak ritkán szívnak embervért. A leggyakrabban a szúnyogokkal gyűlik meg a bajunk. Valamennyi szúnyogfajra jellemző a vérszívás, de csak a nőstények táplálkoznak vérrel, a hímek növényi nedvekkel élnek. Ellenük szúnyogriasztó, szúnyogpusztító szereket használhatunk.
A mérges szúrást, marást helyi fájdalom, bőrpír és duzzanat kíséri. Alkalmanként létrejöhet távoli duzzanat is, sőt több csípés vagy túlérzékenység esetén bekövetkezhet hányás, hasmenés, izzadás, görcsök. Kezelésére általában elegendő a tüneti kezelés, melyhez használható fertőtlenítőszer, összehúzó szer, oxidálószer.
A méreg utólag már nem közömbösíthető, de hideg borogatás, hintőpor, kloroformos bedörzsölés enyhíti a fájdalmat. Napjainkban már kapható kifejezetten e célra kikísérletezett gyógyhatású készítmény is..
Dr. Bauer Bela0 comments
Sajnos egyre több gyereknek rossz a tartása és sokuk szenved gerincelváltozásoktól is. Az szakorvosok gyakran észlelik már iskolás-, sőt óvodáskorban is a gerincelváltozásokat.
A gerincelváltozások következő fajait különböztetjük meg:
Lapos hátról beszélünk, amikor az élettani görbületek elsimulnak. A gerinc elveszti normális, S alakú görbületébol eredo rugószeru funkcióját, mellyel tompítja a ráható hirtelen erőbehatásokat (például ugráskor, futáskor), és kivédi a gerinc károsodását.
Ennek ellenkezoje a fokozottabb görbület kialakulása. Lehet a háti és az ágyéki szakaszon egyaránt, vagy csak a háton - ez a domború hát, vagy csak az ágyékon - ez a nyerges hát.
Ezektől a viszonylag „jóindulatú” - tornával, úszással általában javítható - tartási rendellenségektol el kell különíteni a serdülokorban észlelheto kóros gerincgörbületet. Ez a gerinc háti szakaszán figyelheto meg, de az ágyéki gerincszakaszra is kiterjedhet. Az elváltozást serdülőkori görbehátnak vagy - elso leírója után - Scheuermann-betegségnek nevezik. Régebben tanoncbetegségnek is hívták, mert főleg nehéz fizikai munkát végző fiatalokon észlelték az elváltozást. Azonban nemcsak fizikai megterhelés, hanem örökletes tényezok is befolyásolják kialakulását, így igen elterjedt gerincbetegség. Egyes szerzok szerint a lakosság 4-6 százalékát érinti, mások 25-30 százalékról számolnak be.
A betegség három stádiuma:
I. 10 éven aluliaknál rossz tartással kezdődik, nagyrészt fájdalommentesen.
II. 12-17 éves kor között zajlik le. Az érintettek általában fáradtságérzésrol panaszkodnak. Ez a napi megterhelés folyamán délutánra fokozódik. Bizonytalan fájdalmak is jelentkeznek már ilyenkor, leggyakrabban a lapockák közötti területen, illetve a keresztcsont táján. A fokozott görbületü háti szakasznak bekövetkezhet az elmerevedése. A röntgenfelvételen jól látható, hogy az ezen a területen lévo csigolyák alakja megváltozik, előrefelé megnyúlnak, elülső részük elkeskenyedik.
III. Ez a stádium a 18. életév táján alakul ki. A növekedés befejezodése idején jut a beteg ebbe a stádiumba, amely végigkíséri egész élete folyamán. A harmadik stádiumban jelentkeznek a gerincpanaszok. A háti izomzat kifejezett fájdalma mellett elofordul, hogy a nyakizom szélén vagy a lapockák között érez a beteg fájdalmat. A panaszok nagyobb testi megeröltetés után fokozódnak, de gyakran ülő foglalkozásnál is előfordul. Nyaki, válltáji, akár isiászos (azaz alsó végtagba sugárzó) fájdalommal is jelentkezhet.
KEZELÉS:
A betegség kezdetén az elso stádiumban, amikor csak a gyermek rossz tartása a fő panasz, elégséges lehet a deformitás fokozódásának megakadályozása, illetve csökkentése gyógytorna és sport (úszás, kosárlabda) segítségével.
Ez a betegség második szakaszában önmagában már nem elég. Ilyenkor szükség van a fájdalom megszüntetésére, a merev izomzat fellazítására. Gyógytorna mellett a manuálterápia is fontos lehet. Kezelni kell a csigolyákat - javítani a mozgásukat -, és az izmok lazítása is rendkívül jó hatású. Scheuermann-betegségnél (körülbelül 20 százalékban) a gerinc oldalirányú görbületét is észlelhetjük a háti szakaszon. Ilyenkor fontos megvizsgálni a fejízületeket, ugyanis ezen ízületek mozgásbeszukülése kihat az egyensúlyszerv muködésére is.
Nagyon fontos, hogy minden gerincdeformitásban szenvedő gyermeknél elvégezzük a vizsgálatot, mely után a blokkolt - tehát csökkent mozgású - ízületek bemozgatásával elejét vehetjük a súlyosabb elváltozások kialakulásának, illetve csökkenthetjük a már meglévo deformitásokat.
Súlyosabb esetekben - akárcsak a gerincferdülés kezelésében is - szükség lehet fűző viselésére. A legmodernebb fűzők egyedi gipszmintavétel alapján készülnek. A fűző állítható, így a görbület nagysága fokozatosan csökkenthető és követi a növekedést is. Éppen ezért igen rövid idő alatt látványos javulás érhető el. A fűző viselése diszkrét, akár egy pólóval is eltakarható. Általános mozgásokat nem korlátoz, sőt bizonyos hobbisportok a fűző viselésével is végezhetok.. A fűző viselése mellett elengedhetetlen a napi gyógytorna végzése, melyet célszerű gyógytornász felügyeletével begyakorolni.
A tél tipikusan az az évszak, amikor jobban oda kell figyelnünk gyermekeink táplálkozására,mert az esetleges súlytöbblet károsan befolyásolja a betegség későbbi alakulását..
A családi élet zavarainak előnytelen hatása a gyermek fejlődéséremár túlhangsúlyozottnak tünik.A legtöbb elhagyott gyermek sorsáért a házasságot nem kötött ún.leányanyát teszik felelőssé,pedig őt már legtöbbször már elhagyta a gyermek apja,tehát az elhagyásban mindkét szülő vétkes.
Ez természetesen nem menti a leányanya felelősségét,éppúgy,mint élethelyzetének átérezhető nehézsége,szégyene,vagy azon vágya sem,,hogy új életet kezdhessen.Az ilyen anyák jó része meg is tartaná gyermekét,ha kellő és jóindulatu felvilágositást kapna,mellőzve a moralizálást,ami csak fokozhatná bűntudatát.A jó psychológiai klima az anyát érettebb állásfoglalásra késztethetné,akár gyermekének felnevelését,akár mások általi örökbefogadásának előkészitését illetően.
A midenkori társadalom előnyösebb helyzetet biztosit,a házasságon kivül született gyermekeknek e téren-az állami gondozásba vétellel.-
A gyermekanyák gyakran csupán gyenge és felületes társas kapcsolatokat létesithetnek,egyedül érzik megukat,igy valójában egy szerethető lényre vágyva akarják a terhességet és a gyermeket.Többek szerint e fiatalok átlagos intellektusuk mellet nem kellően érzik az illendőség határait,impulzivek,kiszámithatatlan reactiókra hajlanak,jelentős részüknél csökkent csökkent érzelmi és affectiv fejlettségüek.
Házasságon kivül született gyermekek vizsgálatai kiemelik,hogy az apák közül alig tötődik némelyik természetes sarjával.215 eset közül csupán egynél találtakmegfelelő apa-gyermek érzelmi kapcsolatot.de az anyák fele sem törődik gyermekével,hanem elhagyja,,többnyire még a 6. életéve előtt.Később annak 8-1o éves korában egyes anyák újból közeledni próbálnak gyermekükhöz,de a 215 anya közül csupán 12 % nevelte fel szülöttét 15 életévig.A gyermekek mintegy harmada vagy egynegyede marad meg azonos családi kötelékben,mig a többségük három-négy izben és helyet változtat,mielőtt végleg otthonra talál.
Az ilyen gyermekek nemcsak az apa hiánya miatt élnek előnytelen családi körben,hanem az illegitim helyzet az anyára még külön terhet ró-az anya a bizonytalanság miatt többnyire szorongó,de az élet valós nehézségei vagy a környezet előitéletei is arra késztetik,hogy fokozott,szinte egyedül birtokló szeretettel forduljon gyermeke felé.
A gyermekben is érzelmi düh dúlhat,társai mint-fattyút-kirekeszhetik maguk közül,érzi helyzete hátrányosságát,igy anyja felé durva ellenségességgel fordulhat,mig ismeretlen apját eszményitve túlbecsülheti.
Az anyák jelentős része nem hadja el gyermekét,látogatja az otthonban is,meg-megajándékozza,igérgeti,hogy rövidesen magához veszi,végül mégis otthagyja az állam gondozásában,amikor már az örökbeadás idején túljutottak.Ezek az ún.késői elhagyások az anya és a gyermek sorsát egyaránt megnehezitik.
A felnőtt korban ezekben a gyermekekben nagy a szeretetigény, de partnerválasztásaikban nem sikeresek, kritikusak, túlkövetelőek, féltékenyek.
Soraikban elég gyakori a reaktiv deprsszió,nemi életük a túl gátlásosság vagy gátlástalanság felé hajlik.
Egész életükben a szeretethiány hegeit hordják magukon-az átlagosnál jóval több házasságon kivüli gyermek származik tőlük.
Iskoláskoromban találkoztam érzékelhetően a vérmérséklet megnyilvánulásaival,és csupán annyit rögzitettem hogy egyesek lobbanékonyabbak voltak,mindig ők ütöttek először/szangvinilus/-mások elmélkedők,álmodozók voltak és ők kapták a pofonokat és rugásokat/melankólikusak/-mások hangosak voltak-nagydumások általában jól evő alacsonyabb-köpcös- alkat/kolerikus/ismét mások tojtak rá mindenre-akár esett akár fújt/flegmatikusa.Mint gyakorló gyermekorvos jobban kezdtem figyelni a gyermekek-vérmérsékletére és néhány gondolattal kiegésziteni ezt a létező jelenséget.
A vérmérséklet-típusokhoz fontos embertani megfigyelések kötődnek, melyeket az orvoslásban és a pedagógiában is gyümölcsöztethetünk. Olyan alkati sajátosságok lelki kifejeződésének kell tekintenünk ezeket, melyek esélyt vagy veszélyt jelentenek az illető személyiségének kibontakoztatásához. Esélyt, amennyiben az ember uralkodó vérmérséklete által megszabott különleges adottságával képes bölcsen élni, veszélyt, ha olyan egyoldalúvá válik általa, hogy lelki alkatának rabja lesz, és így a társadalmi életben hajótörést szenved. Mivel gyermekkorban az alkati sajátosságok bizonyos fokig még változékonyak, egy olyan rendkívül hálás terület áll rendelkezésünkre, ahol pedagógiai eszközökkel terápiás hatásokat érhetünk el. Az a célunk, hogy az ÉNt egyre fogékonyabbá tegyük önmaga iránt, és harmonizáljuk az egyoldalú hajlamokat.
Hogyan jön létre a vérmérséklet? Az emberi szervezetben három halmazállapot működik: a szilárd, a cseppfolyós és a légnemű, a meleggel, mint negyedik elemmel együtt. Ezek keveredése, eloszlása jelentős befolyást gyakorol egészében az életre, tehát az egészségre és az érzelemvilágra is. HA alkatilag pl. a szilárd sajátosságok kerülnek túlsúlyba, az illető nagyrészt nehézkes és örömtelen lesz. Ám ha a test légnemű alkotóelemei az élénkebbek, akkor derű és jókedv jellemzi. A helyes táplálkozással való foglalkozás, mint egészséges életmódra nevelés, a pedagógia és az orvoslás sajátos határterülete - kiváló terep lehet ezen testalkotó elemek helyes keverésére, amely által íly módon is a harmonikus személyiség kialakítását segíthetjük elő.
Most nézzük a vérmérsékleteket!
A kolerikusban a hő elem kerül túlsúlyba, ez könnyen fölgyülemlik benne, és ezáltal úgy tűnik, mintha mindig egy kicsit nyomás alatt lenne. Történelmi prototípusa Napóleon. Zömök, határozott, dinamikus, könnyen lelkesedik, igazságszerető, céltudatos, de ha ez visszájára fordul, makacs lesz, nincs tekintettel másokra, tombol, csapkod.
A levegő elem jellemzi a szangvinikust. Karcsú, könnyű, finom csontfelépítésű. Nyitott, minden iránt érdeklődik, befogadó, nem haragtartó, barátkozó. Örökmozgó, de könnyen túlpörgeti magát. Izgalmas, szókimondó, szórakoztató. Akkor válhat veszélyessé, ha kedvező tulajdonságai felszínességbe csapnak át, és "minden lében kanál" lesz.
A flegmatikusok között találjuk az ideális anyákat és tanárokat. Az emberi közösségek nem léteznének az ő türelmük, állhatatosságuk, kiegyensúlyozottságuk nélkül. A nyugalom azonban unalommá, a szokásszeretetté, pedantériává válhat. A flegmatikus arányos, harmónikus testalkatú, mindaddig, amíg az ételek iránti vonzódása folytán ki nem gömbölyödik. Negatív tulajdonságai miatt a köznyelv halvérűnek nevezi.
A melankolikus fiatalként úgy érzi, gyakran nem értik meg és nem ismerik el, szenved az érzéketlen környezetben. Felnőttkorban mélyreható gondolkodása és együttérző képessége kerül előtérbe. A melankólia akkor lehet veszélyes, ha mindent magára vonatkoztat, és előtérbe kerül az önsajnálat, az akadékoskodó kritizálási mánia, vagy ha igazságérzete irigykedő összehasonlításba fordul. Alkatilag többnyire karcsú, magas növésűek, ami gyakran társul általános kötőszöveti gyengeséggel, mely még kifejezettebbé teszi azt a benyomást, hogy "lógatják az orrukat".
A temperamentumokkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység célja a harmonizálás, tehát az Én-tevékenység erősítése kell legyen. A gyermeknek lehetőséget kell nyújtanunk arra, hogy megtanulhasson vérmérsékletével bánni, hogy azon Én-je irányításával uralkodni tudjon. Az egyoldalú temperamentum harmonizálása sohasem uniformizálást jelent, sokkal inkább a vele valótudatos bánásmód elsajátítását kell alatta érteni.
Összefoglalva: melankolikusan kellene gondolkodni, a szemlélődést flegmatikusan kellene gyakorolni, az élet szépségei iránt a szangvinikus nyitottság felelne meg, a tetterő pedig kolerikus módon működhetne igazán gyümölcsözően. Mindezekhez az alapot egy emberre méretezett táplálkozással teremthetjük meg
Heveny csalánkiütésnél a kellemetlen és viszkető pirosodás az allergénnel való találkozás után azonnal fellép.A heveny csalánkiütés és angioödéma az ételallergia legfontosabb tünete, gyakran az anafilaxiás sokk részét képezi.
A tünetek intenzitása változatos.
Enyhe
formájában néhány, a bőrön elszórtan elhelyezkedő, néhány centiméter
átmérőjű, rózsaszínű, erősen viszkető csalángöb
jelenik meg.
Súlyosabb esetben az ödéma olyan mértékű, hogy az ereket összenyomja, így
nem rózsaszínű, hanem porcelánszínű csalánkiütések
jelentkeznek.
Ha a kialakuló ödéma a laza, bőr alatti tüneteket is érinti, akkor
torzító duzzanatok jelenhetnek meg a test bármely részén (leggyakrabban az
arcon, szemhéjakon, ajkakon, kézfejen).
A tünetek néhány órán, rendszerint egy napon belül elmúlnak, majd később kiújulhatnak. Mivel súlyos esetben a csalánkiütésen és duzzanaton kívül fulladásérzés és eszméletvesztés is bekövetkezhet, ezért csalánkiütés esetén (gyógyszer hiányában) azonnal forduljunk orvoshoz.
Ha a csalánkiütés jelenségét ajak-, szem-, nyelv-, arc-, végtag- vagy egyéb testtáj duzzadása kíséri, azonnal forduljunk orvoshoz!
Amennyiben a duzzanat a gégét is érinti, akadályozottá válhat a légzés.
Kiváltó tényezők heveny csalánkiütés esetén:
- valamilyen élelmiszer, alkohol, koffein
- rovarcsípés (méh, darázs)
- valamely fizikai tényező: napfény, hideg, meleg, nyomás, rezgés
- gyógyszer (pl. penicillin, antibiotikum, láz- és fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő)
- a bőrrel érintkező kontakt allergének (illatszer, vegyszer, fém, kozmetikum, selyem)
A csalánkiütés megjelenésekor próbáljuk kitalálni, hogy a lehetséges
kiváltó tényezők közül mi okozhatta a tünetet. Ha
ételallergiára gyanakszunk, gondoljuk át, hogy mit ettünk vagy ittunk
aznap, ami nem mindennapos az étrendünkben.
Érdemes feljegyezni a csalánkiütés napján fogyasztott összes ételt, italt,
gyógyszert, és összehasonlítani az esetleg legközelebb megjelenő
csalánkiütés napján fogyasztott élelmiszerekkel.
Ha beazonosítottuk a kiváltó tényezőt, a jövőben mindenképpen
kerüljük a fogyasztását.
A fizikai allergia során az allergiás tünetek valamilyen fizikai
ingerre, például hidegre, napfényre, hőre vagy apró sérülésre adott
válaszként jelennek meg.
A fizikai allergia leggyakoribb tünetei a viszketés, foltok és csalánkiütés.
Néhány embernél a tüdő légutai beszűkülnek, és a légzés nehézzé
válik.
Hidegallergia esetén hideg víz vagy hideg levegő hatására a beteg bőre
csalánkiütéses, ödémás lesz. Ritkán pontszerű bevérzések és fekélyek is
kialakulhatnak a végtagokon.
Sokaknál a hideg víz elfogyasztása is gondokat okozhat, megduzzadhat a
nyelv, az ajak, a garatnyálkahártya. Jégkockát a karra helyezve a hidegallergia
könnyen azonosítható, a beteg bőre percek alatt csalánkiütéses lesz.
Súlyos esetben már 15-17 fokos víz is kiválthatja a reakciót.
A hidegallergia elmúlhat, de gyógyszeres kezelésre van szükség.
Dr. Bauer Bela
Amikor döntés születik a császárról, kevés orvos gondol arra, milyen lelki hatást fog mindez gyakorolni a kismamára, aki esetleg papás, természetes, beavatkozásoktól mentes szülésre, élete egyik legfontosabb eseményére készült. Sok nő egy életen át készül az anyaságra, a szülésre, s aztán egyszer csak a műtőben találja magát, ahol ő maga semmit sem tehet a baba megszületéséért. Persze sok anya és baba köszönheti az életét ennek a műtéti eljárásnak.
Benne talán csak évek múlva válik egyre kínzóbbá az űr, ami az elmaradt szülésélmény helyén tátong. Ez akkor is így történhet, ha életmentő császármetszésre került sor. Hosszasan tépelődik a miérteken: mi lett volna, ha csak később megyek be a kórházba, amikor már valóban megindult a szülés? Mi lett volna, ha összeszedem magam, és nem adom fel? Sok anya fogalmazza meg, hogy a császármetszés során elveszítette kapcsolatát korábbi önmagával vagy a gyermekével. Bűntudata van, mert félbehagyott valamit. Nem élhette át azt a diadalmas szülés utáni állapotot, hogy minket ettől kezdve semmi baj nem érhet, hiszen sikerült! Nem bizonyosodhatott meg arról, hogy vannak olyan, önmaga előtt is rejtett erőtartalékai, amelyek átsegítik a nehéz helyzeteken.
A császármetszés is lehet jó szülésélmény, és szükségszerű, valamint a hüvelyi szülés is válhat rossz élménnyé, traumává. De a jó születés – szülésélmény hiánya a magzatnak és az anyának egyaránt okozhat traumát. A császármetszés a sebészi beavatkozáson túl, jelentős emocionális élményt is okoz, ami negatív szülésélmény estén negatív érzelmeket generálhat. Ebben az esetben „két percen” belül változik meg minden, ezért mindkettőjüknek hiányzik a megváltozott létbe való átmenet élménye. Az anyának a gyermek anyjává válása, és hogy a szülés megtapasztalása nyomán már nem lehet kislány, a gyermeknek: saját erejének megismerése a szűk szülőcsatornával szemben, amit leküzd. Nincs átmenet, nincs folyamat, amelyben a magzat önmagát annak részeseként élhetné meg. Minden, vagy semmi hatás éri őt. Ráadásul, sok kórházban csak huszonnégy óra múlva kapja meg az anya babáját.. Az újszülöttek az első néhány órában nagyon élénkek, íntenzívek, figyelmesek, készek a kapcsolatfelvételre. Kimaradhat az a csodálatos, közvetlen születés utáni fázis, és a kötődést elősegítő időszak, amikor a mama hasára teszik újszülöttét, megnézheti, megérintheti őt, a baba pedig hallja az anya szívverését. Ezen ingerek összessége segíti a születéskor az újszülöttben a stresszhormonok normalizálódását, melynek szintje ilyenkor megemelkedik. Nehéz folytatás, nehéz kezdés után! Lehet, hogy a baba iránti szeretet nem ott, a műtét alatt születik meg, amikor egy pillanatra odatartják a mama feje mellé, hanem csak napokkal, esetleg hetekkel később, hiszen a vajúdás és szülés által kiváltott hormonális és lelki átalakulásokat nem lehet csak úgy varázsszóra előidézni. Sok nő, akinek császármetszése volt, megfogalmazza, hogy olyan érzése van, hogy a babát csak kölcsönkapta volna. Nehezen kötődnek, úgy érzik nem rendes anyák. A baba és a mama elkülönítése, a szülés utáni kötődési folyamat megzavarása további nehézségeket szülhet, ám mindez nem törvényszerű. Ezekben az úgynevezett elszeparált helyzeteket megélt csecsemőknél igazoltan gyakoribb a túlzó, vagy mértéktelen sírás, a szoptatási, illetve táplálási nehézség, alvászavar, kólika. Ha a nő bizalommal teli érzelmi támogatást kap, a kötődés iránti aggodalom fokozatosan helyet ad a baba iránti örömnek.
Az elmaradt ölelés és ismerkedés pótolható, a kötődés kialakítható! Ennek egyik legjobb eszköze a babamasszázs. Legkésőbb otthon vetkőztessük le a babát, és fektessük meztelen hasunkra, miközben egy puha takaróval betakarjuk. Megtapasztalhatjuk finom kis bőrének érintését, ő pedig az ölelő melegséget és az ismerős szívdobbanásokat. Tapasztalni fogjuk, hogy elkezdi keresni a mellbimbót, és ha késve is, egyszer csak találkozni fog a tekintetük. A baba életének első napjaiban vezesse az anyai ösztön, ölelje, ringassa, cirógassa gyermekét. A kicsi hamarosan felnő a masszázshoz, így ebben a szakaszban a szeretet és a bizalmat adhatjuk át érintésünkkel.
A császármetszést követő lábadozás alatt feküdjünk sokat kisbabánkkal, és kezdjük el masszírozni. A császármetszéssel világra jött babák általában hajlamosabbak a letargiára, ezért is fontos a masszázs, mely megadja gyermekünknek a szükséges stimulálást
Heveny csalánkiütésnél a kellemetlen és viszkető pirosodás az allergénnel való találkozás után azonnal fellép.A heveny csalánkiütés és angioödéma az ételallergia legfontosabb tünete, gyakran az anafilaxiás sokk részét képezi.
A tünetek intenzitása változatos.
Enyhe
formájában néhány, a bőrön elszórtan elhelyezkedő, néhány centiméter
átmérőjű, rózsaszínű, erősen viszkető csalángöb
jelenik meg.
Súlyosabb esetben az ödéma olyan mértékű, hogy az ereket összenyomja, így
nem rózsaszínű, hanem porcelánszínű csalánkiütések
jelentkeznek.
Ha a kialakuló ödéma a laza, bőr alatti tüneteket is érinti, akkor
torzító duzzanatok jelenhetnek meg a test bármely részén (leggyakrabban az
arcon, szemhéjakon, ajkakon, kézfejen).
A tünetek néhány órán, rendszerint egy napon belül elmúlnak, majd később kiújulhatnak. Mivel súlyos esetben a csalánkiütésen és duzzanaton kívül fulladásérzés és eszméletvesztés is bekövetkezhet, ezért csalánkiütés esetén (gyógyszer hiányában) azonnal forduljunk orvoshoz.
Ha a csalánkiütés jelenségét ajak-, szem-, nyelv-, arc-, végtag- vagy egyéb testtáj duzzadása kíséri, azonnal forduljunk orvoshoz!
Amennyiben a duzzanat a gégét is érinti, akadályozottá válhat a légzés.
Kiváltó tényezők heveny csalánkiütés esetén:
- valamilyen élelmiszer, alkohol, koffein
- rovarcsípés (méh, darázs)
- valamely fizikai tényező: napfény, hideg, meleg, nyomás, rezgés
- gyógyszer (pl. penicillin, antibiotikum, láz- és fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő)
- a bőrrel érintkező kontakt allergének (illatszer, vegyszer, fém, kozmetikum, selyem)
A csalánkiütés megjelenésekor próbáljuk kitalálni, hogy a lehetséges
kiváltó tényezők közül mi okozhatta a tünetet. Ha
ételallergiára gyanakszunk, gondoljuk át, hogy mit ettünk vagy ittunk
aznap, ami nem mindennapos az étrendünkben.
Érdemes feljegyezni a csalánkiütés napján fogyasztott összes ételt, italt,
gyógyszert, és összehasonlítani az esetleg legközelebb megjelenő
csalánkiütés napján fogyasztott élelmiszerekkel.
Ha beazonosítottuk a kiváltó tényezőt, a jövőben mindenképpen kerüljük
a fogyasztását.
A fizikai allergia során az allergiás tünetek valamilyen fizikai
ingerre, például hidegre, napfényre, hőre vagy apró sérülésre adott
válaszként jelennek meg.
A fizikai allergia leggyakoribb tünetei a viszketés, foltok és csalánkiütés.
Néhány embernél a tüdő légutai beszűkülnek, és a légzés nehézzé
válik.
Hidegallergia esetén hideg víz vagy hideg levegő hatására a beteg bőre
csalánkiütéses, ödémás lesz. Ritkán pontszerű bevérzések és fekélyek is
kialakulhatnak a végtagokon.
Sokaknál a hideg víz elfogyasztása is gondokat okozhat, megduzzadhat a
nyelv, az ajak, a garatnyálkahártya. Jégkockát a karra helyezve a hidegallergia
könnyen azonosítható, a beteg bőre percek alatt csalánkiütéses lesz.
Súlyos esetben már 15-17 fokos víz is kiválthatja a reakciót.
A hidegallergia elmúlhat, de gyógyszeres kezelésre van szükség.
Séta a babával babakocsiban, vagy totyogó gyermekkel séta a parkban, mindenkinek jót tesz,de bizonyos feltételeket figyelembe kell venni,amiket az alábbiakban leirok.
Jó a szülőnek, mert kikapcsolódást biztosít, feltöltődhet energiával a jó levegőn, nagyokat szippantva abból, ugyanakkor pihentető is lehet. A kicsiknek is jó szórakozást jelent, nem beszélve a séta tanító jellegéről, azaz így is segíthetjük értelmi fejlődését. A jó levegőn eltöltött idő meghozhatja a baba étvágyát, és igen jótékony hatással van az alvására is, kisebbeknél akár a séta alatt, nagyobbaknál pedig utána.Kötelezőnek tartom hogy ezek a séták tömegtől távoleső helyeken történjenek,ellenkező esetben más virustörzsekkel felülfertőződhet vagy újrafertőződhet a baba.
Újszülötteknél először érdemes otthon, fokozatosan hozzászoktatni a kinti levegőhöz (10-14 nap). Ha ez megtörtént, akkor jöhet a séta a szabadban. Fontos, hogy télen rétegesen öltöztessük fel a babát, mert a rétegek között maradt levegő szigetel, és ha esetleg mégis melege lenne, le tudjunk venni róla egy ruhadarabot. Csecsemők estében a legpraktikusabb a bundazsák. A babakocsiba, ha alulról nem elég bélelt, érdemes gyapjú derékaljat tenni, így onnan is védve van a hidegtől. A sapka is elengedhetetlen, célszerű egy cérnasapka fölé egy vastagabb kissapkát húzni a baba fejére. A kezét is védeni kell a hidegtől, erre legmegfelelőbb a bundazsák kesztyű része. Jó egy kis takarót is betenni a babakocsiba, a bundazsák fölé.
Ha mínusz fokok vannak, érdemesebb kisebb időtartalomra kimenni a levegőre, esetleg többször egy nap, és nem egy alkalommal hosszabb ideig kint tartózkodni. 0 fok feletti hőmérséklet esetén 1-2 órát nyugodtan kint lehet tölteni a babával, de közben mindig nézzük meg, hogy a csecsemő nem fázik- e, vagy nincs túlöltöztetve. A szája és orra elé nem ajánlott pelenkát, vagy kendőt tenni, mert a kilélegzett levegő megfagy, és az érintkezik a baba arcával.
Ha nagyon hideg, szeles az idő lehetőleg tekintsünk el a baba szabad levegőre való vitelétől. Ügyelni kell arra is, hogy a babakocsit lehetőleg szélvédett helyen toljuk, és ha süt a nap, inkább az utca naposabbik oldalán közlekedjünk.
A nedves, párás levegőre is figyelni kell, hiszen ez jobban hűt, mint az ugyanilyen hőmérsékletű száraz levegő,jómagam ilyenkor nem ajánlom a sétát..
6 hónapos kor feletti babáknál, ha már ücsörög a babakocsiban, de még nem megy, bundazsákot, vagy kezeslábas bundazsákot adhatunk rá.
Alá harisnyanadrágot is húzhatunk a lábára. Itt is fontos, hogy a babakocsit, ha szükséges, alulról gyapjú derékaljjal béleljük ki, és a babakocsi lábzsákját is használhatjuk nagy hidegben. A sál, sapka, kesztyű elengedhetetlen, sapkából viszont már elég csak egy vastagabb. Anyaguk puha, kellemes színes legyen, hogy a babák is szívesen viseljék.
Totyogó kisgyermekek legpraktikusabb téli öltözéke az overall, ami alá még tudunk öltöztetni, és nem csúszik le a derekáról. Fontos a megfelelő lábbeli, mely akkor jó, ha meleg, vízálló, és könnyen fel lehet adni. Téli cipőből legalább egy számmal nagyobbat érdemes venni, mert a szűk cipőben, akármilyen meleg is a bélése kihűl a láb, mert nem tud mozogni. Totyogó kisgyermekek nagyon élvezik a havat, ezért különösen fontos vízhatlan nadrág, vízálló cipő beszerzése. Náluk havas, esős időben fokozottabban figyelni kell a ruha átnedvesedésére, átázására. Az átnedvesedett ruhát minél előbb vegyük le a babáról, és adjunk rá szárazat, hogy elkerüljük a megfázást. Már szobatiszta gyermeknél a legpraktikusabb a kétrészes overáll. Ha útközben pisilnie kell, nem kell a hidegben teljesen levetkőztetni. A totyogó gyermekek sokat mozognak, így rájuk kevesebb ruhát célszerű adni, mint egy babakocsiban ücsörgő babára. De a réteges öltöztetés , sál, sapka és kesztyű viselése náluk is szükséges.
Dr. Bauer Bela
-LÉGUTI MEGBETEGEDÉSEK A TÉLI SZEZONBAN.
A nátha,a felső légúti hurutos megbetegedések gyermekkorban általában enyhe lefolyásu betegségek,de olykor ijesztő szövődményeket is okozhatnak.Minden lázas gyermeket orvosi vizsgálatnak kell alávetni.A betegség folyamán a következőkre kell figyelnünk-a gyermek általános állapota,étvágya,lázgörbéje,a köhögés jellegének az alakulása,az orrváladék minősége,a gyermek éjtszakai nyugalma.
nátha, felső légúti hurut
Legtöbbször vírusok okozzák. Legenyhébb formája ebben a korban is a nátha. Hasonlóan az újszülöttkorihoz, ilyenkor is inkább kellemetlenségével, mint veszélyességével tűnik ki.
Néha akár magas lázzal is kezdődhet, mely rendszerint 1-2 nap alatt megszűnik. Ekkor is igaz, hogy ha 10-14 nap alatt nem szűnik meg, illetve az orrváladék színe sárgászöld lesz, akkor valószínű a szövődmény fellépése. Ilyenkor feltétlenül mutassák meg gyermekorvosnak a csecsemőt.
Mi a teendő a náthás csecsemővel?
Feltétlenül meg kell próbálni az orrjáratokat időnként szabaddá tenni. Erre a célra ebben a korban egyre jobb szolgálatot tesznek a különböző orrszívók. Ez önmagában azonban nem elegendő, ezért, hasonlóan az újszülöttekhez, ilyenkor is célszerű, és mint később látni fogják, szükséges is az orrcsepp használat. Természetesen ekkor is főleg az étkezések előtt jó csöppenteni. A cseppentés előtt is, és utána néhány perc múlva jó használni az orrszívót. Célszerű az orrnyílás körül kipirosodott bőrt egy kis babakrémmel bekenni.
Ezeket az eljárásokat minden normális csecsemő utálja és igen nagy ellenállást fejt ki, hogy meghiúsítsa próbálkozásainkat. Nem szabad azonban meghátrálnunk, mert így a nagyobb bajoktól mentjük meg őket.
Gyakorlati tanács: ha nincs segítség, aki ezeknél a tortúráknál lefogja a babát, akkor jó módszer, hogy egy fürdőlepedőbe csavarjuk a csecsemőt a nyakától a lábáig és így nem tud a kezével védekezni. Nagyon sokszor megütköznek ilyen kegyetlenség javaslatának a hallatán az anyukák, de higgyék el, hogy egy középfülgyulladás sokkal nagyobb szenvedéssel jár a beteg csecsemő számára, s a dobhártya felszúrásakor sem fogja készségesen tartani a fejét.
Látni fogják a gyerek felnevelése során, hogy sokszor kell ilyen és ehhez hasonló, látszólag kegyetlen dolgot elkövetnünk a sokkal rosszabb elkerülése érdekében.
Ha olyan életkorban van már a csecsemő, hogy narancslevet is iszik, akkor célszerű kicsit több alkalommal itatni vele (C-vitamin tartalma miatt), ha kisebb, akkor jó szolgálatot tehet a C-vitamin gyógyszer formájában történő adása. Természetesen, ha lázzal indult a nátha, akkor amíg lázas, lázkúpot is kell adni!
Szabad-e levegőre menni a náthás csecsemővel?
Ha nincs láza és egyéb, később említendő, szövődményre sincs gyanú, akkor nemcsak hogy szabad, de kifejezetten előnyös is! Azt fogják tapasztalni, hogy a friss levegőn sokkal könnyebben tud lélegezni az orrán keresztül, s ha még egy kis nap is éri az arcát, biztos hogy 1-2 nappal hamarabb gyógyul meg.
A nátha szövődményei.
Bár sokszor - kórokozóktól függően - a náthával párhuzamosan vagy akár előbb is jelentkezhet a garatgyulladás, egyes náthák e nélkül is kezdődhetnek. Máskor viszont csak néhány napos nátha után kezdődik a krákogás, a köhögés, mely jelzi, hogy a garat is beteg. A beteg nyálkahártyán könnyebben telepednek meg baktériumok is. Ilyenkor, ha az orrváladék gennyessé (sárgászölddé) válik, kialakul a gennyes orrmandula-gyulladás. Náthánál az orrmandula még nagyobbra duzzad, és a hátsó garatfalon folyamatosan lecsorgó gennyes váladék ingerli a garatot, gyakori köhögést vált ki, s fertőzi a lejjebb található légutakat.
A megnagyobbodott orrmandula, még ha nem is fertőződik, másodlagosan egyéb veszélyes következményeket is okoz. Az ilyen csecsemő vagy később a kisded kénytelen a száján keresztül venni a levegőt, aminek az a következménye, hogy elmarad az orr párásító, melegítő és szűrő hatása. Ezért a torok- és garatnyálkahártya kiszárad, a száraz nyálkahártya közvetlenül találkozik a beáramló porral, kórokozókkal, ez krónikus gyulladáshoz, gyakori garat- és légcsőgyulladáshoz vezet. A szájlégzés miatt a gyermek - miután állandóan nyitva van a szája - ostoba arckifejezést vesz fel, kitéve ezzel magát később a korántsem tapintatos társak gúnyolódásának. dobüregből, ott felszaporodhat, tovább rontva a hallást, a pangó váladék pedig mindig hajlamos a bakteriális felülfertőződésre.
Dr. Bauer Bela

AZ IDEI XVIII-DIK CSALÁDI ORVOSI TOVÁBBKÉPZŐ
RENDEZVÉNYEN-SZÉKELYUDVARHELYEN A RENDEZŐK A RÉSZTVEVŐK FIGYELMÉBE
AJÁNLJÁK-KIVÁLÓ MINŐSITÉSSEL A VILÁGHÁLÓN LÉVŐ SZAKMUNKÁIMAT.NAGY
ELISMERÉSNEK ÉRZEM-HISZEN AZ EGÉSZ SZÉKELYFÖL ORVOSAI/HARGITA-KOVÁSZNA-MAROS
MEGYE/VESZNEK RÉSZT EZEN A TUDOMÁNYOS NEMZETKÖZI KONFERENCIÁN.
Egyre több a "problémás" gyerek a szakemberek szerint, és bár azonnal nem lehet mindegyiküket hiperaktívnak bélyegezni, mert egyszerűen nem mind azok, ugyanolyan nehéz megtanulni bánni velük, mint tényleg beteg társaikkal. A szülő azonban nem adhatja fel, mert csak ő segíthet ilyen esetben.
A gyerekekkel foglalkozó szakemberek szerint egyre több az olyan óvodás és iskolás, aki másként, vagy nehezebben kezelhető, akivel problémák vannak, aki más, mint a többiek, egyszóval valami miatt kilóg a sorból. Igaz, most épp itt a vakáció, az iskolai harcok nyugvópontra kerülnek egy időre, de a szülőknek mindegy, hogy nyár vagy tél van: körülöttük mindig ott nyüzsögnek égetnivaló vagy problémás gyerekeik.
Nem hiperaktív, csak eleven
. Ha nem foglalkozunk vele állandóan, ha nem történik mindig valami, elkezdi piszkálni a testvérét, nem találja a helyét. Minden rendben volna, jó eszű, vidám kissrác, választékos a szókincse, de a játékok alig kötik le kis időre..
Magatartási problémák, figyelem- és koncentrációs zavarok, fejlesztésre
szoruló részképességek, nyughatatlanság, túlérzékenység, agresszivitás, sajátos
nevelési igény, extrém aktivitás - mind olyan gondok, amikbe sok szülő
bicskája beletörik. Hiába
vetik be legjobb tudásukat, vagy hallgatnak ösztöneikre, sokszor képtelenek
megoldást találni. És most nem a beteg
gyerekekről beszélünk, hanem az egészséges, de az átlagtól eltérően
működő srácokról, lányokról - és persze szüleikről. Őket
mindjárt az elején két nagyobb
csoportba sorolhatjuk. Az elsőt azok teszik ki, akik
önmaguk generálják gyermekeik problémáit - vagy mert ők is
problémás felnőttek, vagy mert éretlen személyiségükkel nem
megfelelően kezelik a helyzetet, hogy szülőkké váltak. A másik
csoportot azok képezik, akik értetlenül állnak nehezen kezelhető fiuk
vagy lányuk előtt, főleg mert nagyobb gyerekükkel semmi gond nem
volt - másrészt próbálják felvenni a kesztyűt, de a gyerekről rendre
visszapattannak.
"A legfontosabb, hogy elkülönítsük az eleven, impulzív gyerekeket azoktól, akik hiperaktívak, tehát egy betegség elszenvedői. Sajnos manapság a köznyelv részévé vált, hogy minden "rossz" gyerekre ráaggatják ezt a címkét. De a főként otthon izgága-nyugtalan gyerekek problémái származhatnak nevelési hibákból is. " -. Ezért ha felmerül a szülőkben, hogy a gyerek nem átlagos, mert állandóan rá kell figyelni, hogy több energiát, törődést és más nevelési módszereket igényel testvéreinél, hogy szociális kapcsolataiban rendre konfliktusokba keveredik, panaszkodnak rá a pedagógusok, akkor a felkeresett pszichológus első dolga, hogy felmérje a családot. Ám sokszor a szakemberek sincsenek könnyű helyzetben a modern kori tünetáradattal, ezért a diagnózis felállítása is rejthet magában bakikat.
OKOLHATÓ A SZÜLŐ A GYERMEK VISELKEDÉSZAVARÁÉRT.?
"Volt, aki a gyereket hiperaktívnak nevezte, más autisztikus jegyeket fedezett fel nála, a tanító nénije viszont azt mondta: csak eltérő fejlődésű a gyerekünk, akit ha jól kezelünk és megfelelően fejlesztünk, kinövi majd a furcsa, néha idegesítő dolgait. Tehát arra jutottunk, nem bélyegezzük meg, csupán azt mondjuk, más, mint a többi gyerek" -. "Néha az is sokat segít, ha az anya és az apa elfogadja saját gyerekük tőlük nagyon eltérő személyiségjegyeit. Ugyanis néha nincs is nevén nevezhető probléma a háttérben, csupán abból adódnak a nézeteltérések, hogy igencsak különbözik a habitusuk, természetük" - mondja a pszichológus.
Amilyen a szülő, olyan a gyerek?
Míg egyesekkel minden simán és problémamentesen megy, addig ezekkel a gyerekekkel mindig történik valami, és sűrűn okoznak gondterhelt arckifejezést a szüleiknek. A szülők sorsa pedig az, hogy nemcsak magával a gyerekkel vívnak rengeteg harcot, hanem a környezetével is.. Évek óta pszichológushoz járunk vele, mert tisztában vagyunk azzal, hogy kiváló észbeli képességei ellenére viselkedésbeli problémái vannak. Sokszor velünk is elviselhetetlenül viselkedik, ami megkeseríti a kapcsolatunkat.
"A gyerekkel való terápiás foglalkozás első lépése a
szülőkkel való egyéni beszélgetés, mely során a szakember megismeri
életüket, problémáikat, gyermekükkel és egymással való kapcsolatukat. Gyakran már egy alapos, őszinte beszélgetés is sokat jelenthet, hiszen sok felnőttnek - ha párkapcsolatban is él -, nincs kivel
megbeszélje a problémákat.. Azokban a családokban, ahol a nagytestvér
szinte mintagyerek, a második,
vagy a harmadik gyerek viszont fekete bárány? A szülők ilyenkor
különböző stációkon mehetnek keresztül.
Először elkeseredve keresik a választ arra, hogy miért pont az ő
gyerekük ilyen kezelhetetlenül égetnivaló, majd segítséget kérnek
(szerencsére ma már sokan, sok helyen nyújtják a kezüket). Aztán ha
elégedetlenek a gyerek változásával, egymás családjában keresik a
bűnbakot: vajon kire üthetett az utód, végül pedig a rengeteg
energiát felemésztő helyzetet saját nevelési kudarcukként könyvelik el.
- Előfordul, hogy csak a gyerek személyiségét nehéz elfogadni olyan
családokban, ahol teljesen más a szülők attitűdje. Azonban
bármilyen embert próbáló feladat egy-egy ilyen öntörvényű kisfiú vagy
kislány anyukájának vagy apukájának lenni, a leglényegesebb, hogy a keserű pillanatok
ellenére se felejtsük el őket szeretni. Mivel mi
vagyunk a nagyobbak és bölcsebbek, nekünk kell megtalálnunk a kulcsot
hozzájuk, és szidalmazás, büntetés helyett kreatív nevelést alkalmaznunk.
Jó ötlet lehet például, felkeresni egy pszichológust,vagy esetleg
egyszerűen csak olyan tevékenységet találni a gyereknek, amiben ha
kiteljesedik, olyan lesz, mintha kicserélték volna.
Dr. Bauer Bela
-A SZÉKREKEDÉS
A természetesen
táplált csecsemő székrekedése egy ártalmatlan állapot ami magától
helyrejön csak ilyen esetekben a türelem nélkülözhetetlen.Ha 4-6 napos a
gyermek székrekedése akkor –besegitünk neki egy enyhe hashajtóval de semmi
képpen hosszantartó adagolással mert az csak renyhébbé teszi a
bélműködést,és makacsabbá a székrekedést. Igy járnak el sokan az
anyatejjel táplált csecsemők esetében is amikor a bepánikolt
szülők,hőmérőtöl.szappanos beöntésig-glicerin kúptól a paraffin
olajig mindent megpróbálnak ,számos esetben hatástalanul.
Visszaemlékszem hogy a székrekedés házi kezelésére nagyanyáink idejében még a
szilvalekvár vagy az aszaltszilva leves volt az általánosan elterjedt megoldás,
ma viszont már egyre többen élnek különböző hashajtók alkalmazásával.Nem
találkoztam még olyan esettel amikor ne távozott volna el a –bélsár-természetes
uton a gyermekből.Legyünk figyelmesek nehogy a számos beavatkozási
lehetőséggel élve elhamarkodva,rontsunk a gyermek helyzetén.
.
A székrekedés
meghatározása
A heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó
székletürítést, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér, székrekedésként
diagnosztizálják. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 %
vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak
kb. 60 %. Minél kisebb a széklet víztartalma, annál kevésbé tud
formálódni, és a végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet
már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel, ismételt haspréssel lehet
eltávolítani, ami akár átmeneti vérkeringési elégtelenséget is előidézhet.
A szákrekedés oka lehet valamilyen betegség , ilyenkor másodlagos
székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet anyagcsere-, vagy hormonális
jellegű (pl. pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség),
vastagbél eredetű (pl. sérvek, szűkületek, végbélberepedés), idegi ok
(pl. gerincsérülés, agyi erek betegségei). Mindezzel összefüggésben gyakran
különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás
elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki
székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek a
székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más
néven alkati székrekedésről beszélünk.
Nehézségek a bölcsőtől kezdve
A bél renyheségével már egészen kis korban is találkozhatunk. Ha a székrekedés a születést követően állandósul, az az ún. Hirschsprung-betegségnek a gyanúját veti fel. Erre a ritka kórra jellemző, hogy a bél idegellátásának elégtelensége miatt a salakanyagokat továbbító mozgás koordináltsága nem megfelelő, ezért a bél nagyra tágul, a hasat előredomborítja, s így a széklet kiürülése akadályozott. Vannak szülők, akik a nagyobb vastartalmú csecsemőtápszerről azért térnek át alacsonyabb vastartalmúra, mert úgy gondolják, hogy kisbabájuk rendszertelen székletürítése a vassal van összefüggésben. Tudni kell azonban, hogy csecsemőknél természetes az is, ha nincs naponta székletük. A vas egyes esetekben ugyan hozzájárulhat a székrekedéshez, de mindemellett a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen.
Gyermekkori
székrekedésnél gyakori, hogy a
szobatisztaságra szoktatás rossz módszerei, és
szülők rapszodikus életmódjához igazodó alvási és táplálkozási szokások
okoznak problémát. Ezért már gyermekkorban nagyon fontos a rendszeres napi
ritmusra, a közel azonos időpontokban történő étkezésre, alvásra,
és a székletürítési rutinra szoktatás. A székrekedés megelőzésére legjobb módszer a sok
folyadék és a kellő mennyiségű rostanyag (teljes kiőrlésű
gabonafélék, gyümölcs, zöldség)
fogyasztása, amelyek fellazítják a székletet és
megkönnyítik annak kiürítését. Nem árt tudni, hogy a túl sok fehérje, kakaó,
csokoládé fogyasztása könnyen szorulást eredményezhet. A rendszeres testmozgás
a belek vérellátását javítva hozzájárul azok egészségének megőrzéséhez, ezért
mozogjunk minél többet együtt gyermekeinkkel!
A megszokottól eltérő körülmények között, közösségbe (bölcsődébe,
óvodába, iskolába, táborba) kerülve nem ritkán tapasztalható, hogy a
gyerekek halogatják, otthonra tartogatják a „nagy dolgot”, ami
könnyen kiindulópontja lehet a székrekedésnek. A közegészségügyi szempontokon
túl különösen fontos ezért, hogy a gyermekintézmények a mellékhelyiségeikben
megteremtsék és fenntartsák a megfelelő higiénés feltételeket, hogy a
gyermekekben idővel feloldódjon a gátlás, és természetes legyen számukra,
hogy már a székelési inger jelentkezésekor használják a toalettet.
A szokás hatalma
Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat érzékenyen a változásokra, hanem a
felnőtteké is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a megszokott
„menetrend”. Az új viszonyok között is törekedjünk azonban arra, hogy a
megszokott idő körül alkalmat, és megfelelő körülményeket teremtsünk
a székletürítésre, mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen elmulasztjuk az
ideális időpontot, ami számos nehézséget vonhat maga után.
Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk
megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek. A
rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés
ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentőleg
hat a belekre. Bár a bélműködésre nézve a nikotin inkább gátol,
van, akinél a székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik,
és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után. A drasztikus,
helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén
nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat.
Dr. Bauer Bela
A rossz evő gyerek őrületbe kergeti a szüleit, s olyan intézkedésekre kényszeríti őket, amelyek aztán végérvényesen elveszik a kedvét az evéstől.
Ha a gyerekek nem akarnak enni, szüleik a
legelképesztőbb ötleteket és rituálékat találják ki, hogy mégis rábírják
az apróságot néhány falat zöldség vagy egy-egy kanál püré elfogyasztására. A jó
étvágyú gyerekek szülei el sem tudják képzelni, micsoda feszültség és nyomás
lesz úrrá a "rossz evő" gyerekek szülein, elsősorban az
anyukákon.
Mit egyen, ha már nem szopik?
A probléma mindig az első életév végén kezdődik, amikor a szoptatás és a cumisüvegek egyszerű ideje lejár. A gyermek (még) nem szereti a felkínált ételt, vagy éppen jön a foga, esetleg most hevert ki valamilyen betegséget - sok oka lehet, ha nem akar enni.
A gyermekorvos szerint gyakran nincs is oka az étvágytalanságnak. A gyermek egyszerűen kevesebbet eszik, mint amennyit az anyuka elvár, s ez a mamát annyira nyomasztja, hogy az étkezések során kérlelhetetlenné válik, veszekszik, és még inkább evésre unszolja a csemetét. A gyermek ilyenkor azonban azt tanulja meg, hogy az egyébként kedves és türelmes mama étkezéskor hátrányára megváltozik. Az apróság ilyenkor természetesen már egyáltalán nem akar enni, s végül elkezd félni az étkezésektől.
Az a bizonyos ördögi kör
Kialakul egy
ördögi kör: a gyerek egyre kevesebbet eszik, a mama pedig egyre feszültebbé
válik. Attól tart, hogy csemetéjénél valamilyen
egészségkárosodás alakulhat ki, hogy vitamin- és fehérjehiánya lesz. Ha pedig
egyébként is egy törékeny, könnyű súlyú gyerekről van szó, a
szülők már-már azt hiszik, éhen halhat.
Kétségbeesésükben mindenféle trükköt találnak ki. Kis falatokat
helyeznek el a lakásban, hiszen a gyerekük csak titokban, s csak étkezések
között eszik. Az apróság legabszurdabb kívánságait is teljesítik, csak
hogy egyen. Ismerünk olyan gyereket, aki csak akkor evett, ha meleg
fürdővízbe ülhetett.
S az anyukák akár négy ételt is elkészítenek egymás után, a tejbegríztől a melegszendvicsen és a virslin át egészen a burgonyafelfújtig, csak hogy gyermekük valamelyikből vegyen egy falatot. Természetesen sikertelenül: a gyerek kiskirály módján ül az asztalnál, és szorosan összezárt szájjal élvezi a hatalmát.
Az anya kudarca?
Az anyában a legellentétesebb érzelmek tornyosulnak, amelyek minden étkezés alkalmával újra és újra megerősödnek: aggodalom a gyermek iránt, sértődöttség érzése az állandó visszautasítás miatt, félelem a következő étkezéstől, düh a hatalmi harc miatt, amit nem tud megnyerni.
A problémát gyakran a nagymama jelenléte is tovább szítja, aki a meggyőződés hangján állítja: "Az én gyerekeim egy falatot sem hagytak a tányérjukon!" De a szomszédasszony is tovább ronthat a helyzeten, akinek az egyéves pufók arcú csemetéje húsdarabokkal telepúpozott tányér zöldségleveseket nyel el.
És a papa sem segít éppen, ha könnyedén megállapítja, hogy a mamának határozottabbnak kellene lennie. Mindezek eredményeként nem csoda, ha az anya úgy érzi, kudarcot vallott. Sokan panaszkodnak arra, hogy már mindent megpróbáltak, s egyszerűen nem tudják, hogyan tovább. Anyukák! Aggodalomra semmi ok! Egy egészséges gyerek nem hal éhen.
Hagyjunk fel a rituálékkal!
Sok anya attól fél, hogy gyermeke valamilyen krónikus betegségben szenved, ezért nem eszik. Félelmük azonban általában alaptalan. A gyermekorvos mégis azt ajánlja, hogy vizsgáltassák meg a gyereket egy orvossal. A beteges étvágytalanság általában más tünetekkel jár együtt: a gyermeknek hasmenése van vagy hány, elesettnek érzi magát, nem játszik vidáman, s gyakran egyszerűen betegnek néz ki. Ha azonban egy gyerek sovány, de vidám, egészséges és eleven, úgy nincs ok az aggodalomra még akkor sem, ha hosszabb ideig alig eszik valamit.
A megoldás első lépése az, hogy azonnal feladunk minden abszurd rituálét és a gyermek minden, evéssel kapcsolatos különjogát. Új szabályokat vezetünk be, például, hogy van napi három-négy étkezés, s azokat az asztalnál kell elfogyasztani. Az étkezések között nincs evés, s nincs olyan ital sem, ami kalóriát tartalmaz, a tejről nem is beszélve. Mert egy pohár tej vagy limonádé teljesen elveheti az étvágyat. Vizet vagy édesítetlen teát bármikor ihat a gyermek, amennyit csak szeretne.
Az első napokban természetesen előfordulhat, hogy a gyerek délben nem eszik semmit, s nem sokára éhes lesz. Ilyenkor előrehozhatjuk egy kicsit a következő étkezést. Közben azonban ne kapjon a gyermek semmit, hiszen csak így alakulhat ki az étvágya, s csak így tanulhatja meg, hogy étkezni az asztalnál szokás. Az evés igazából jó dolog. Az a gyermek, akinek már egyáltalán nincs kedve enni, megfeledkezett az evés öröméről, ezért most újra meg kell tanulnia azt.
Ha a gyerek egyetlen falatot sem hajlandó enni, akkor jobb, ha közönyösen reagálunk, s egyszerűen elpakoljuk a tányérját. Ha azonban a kis lurkó csak egy kanálnyit eszik is, dicsérjük meg kedvesen, anélkül, hogy túlzásokba esnénk: "Ez bizony nagyon ügyes volt.
Mindig csak keveset tegyünk a gyerek tányérjára, inkább még egy kicsit kevesebbet is, mint amennyit előreláthatólag meg fog enni. Az asztalnál való hosszadalmas csücsülés nemhogy ösztönözné, sokkal inkább elveszi a kedvét a következő étkezéstől.
Vezessünk be új szabályt!
A kedvenc étel helyett ajánljunk többfajta finomságot.
Vagy adjuk neki azt, amit a család többi tagja is fogyaszt. Másrészt viszont
soha ne kényszerítsük, hogy olyat egyen, amit nem szeret. A legjobb
megoldás tehát, ha a gyermeknek megfelelő ételek közül többfélét
teszünk az asztalra, amelyből ő aztán választhat. Ha
ezekből egyáltalán nem akar semmit, akkor mást se kaphasson!
Kondíciójavító diéta
sovány gyerekeknek Az étvágytalan, túlságosan
törékeny gyereknek olyan ételekre van szüksége, amelyek mind kalóriában, mind
tápanyagokban igen gazdagok: adjunk pl. a tésztájához
plusz egy kiskanál csíraolajat, a szószokat zabpehellyel,. A tejszínnel
dúsított krémes zöldségleves, az élesztőpehellyel gazdagított friss
tejturmix, a rágcsáláshoz kínált szárított gyümölcs, a nassolásra alkalmas tej-
és túrókészítmények szinte minden gyereknek ízlenek, s emellett kiváló
kondíciójavítók is.
Háború az asztalnál Ha az étvágytalanságnak nincsenek fizikai
okai, akkor az általában lelki terhelést jelez. Nem más, mint a gyermek
segélykiáltása. Ne engedjük,
hogy a felőrlő asztali jelenetek hatalmi harccá váljanak! Vegyünk mély levegőt, felejtsük el az evést és próbáljunk utat
találni gyermekünkhöz! Mert ha egyszer mindkét fél megmakacsolta magát, szinte lehetetlen egymáshoz közelíteni, s így az étkezési probléma is
állandósulhat.
Tippek
Étvágygerjesztő szabad levegő: Ha a gyerek naponta legalább
egyszer rendesen kitombolhatja magát, s fölpörgeti az anyagcseréjét, közben
jól kifárad a friss levegőn, biztosan jó étvágya lesz.
"Reggeli-müzli: Sok gyerek nem tartja túlságosan izgalmas dolognak az evést. S ha emellett még törékeny és sovány is, egy reggeli müzlivel segíthetünk neki, amely sok energiával, vitaminnal és ásványianyaggal látja el őt mindjárt a nap kezdetén..
Inkább többször: Legyen inkább többször köztes étkezés, minthogy naponta háromszor "egyhegynyi" ételt kelljen a gyerekbe belediktálni. A gyerekeknek kicsi a gyomra és kicsi a szája, pedig többször kell enniük, mint nekünk nagyoknak. A túl nagy porció el is riasztja őket.
Ezzel ellentétben a kis adagok, amelyeknél még repetázni is lehet -
felmérések szerint - növelik az étvágyat. Egy egészséges, friss
tejtermékekből készült finom desszert pedig kedvet is ad az evéshez. A
napi öt-hat tudatosan megtervezett étkezés ideálisnak mondható: tartalmas
müzli, meleg étkezés zöldségekkel és kevés hússal, és a gyümölcs és a
tejtermékek sem maradhatnak el.
Hasfájás nélkül: A rengeteg csokoládé, a nehéz és zsíros sültkrumpli, a szénsavas
limonádé bizony jól megterheli a gyerek gyomrát: a zsír sokáig időzik a
gyomorban, a szénsav pedig az erjedési folyamatoknak kedvez. A krémes torták
helyett kínáljuk a gyerekeket inkább finom gyümölcstortával. A friss
gyümölcsök, a tejtermékek és a pikáns aprósütemények ízletesek és nem terhelik
meg a gyerekeket. Marad a játékra is energiájuk.
Színes büfé: A szigorúan vett "tortázás" helyett, ami sem a
mamának, sem a gyerekeknek nem okoz nagy örömet, készíthetünk egy kis
svédasztalt, ahol az apróságok kiszolgálhatják magukat. Így a
játékidőt sem kell megkurtítani, a gyerekek pedig akkor esznek, amikor
kedvük van hozzá. A gyümölcssaláta mellett az uborkával, sajttal, színes
zöldségekkel megrakott kis szendvicskék, falatkák, friss tejtermékek, joghurtok
ízlenek a kis édesszájúaknak és egészséges módon elégítik ki édesség utáni
vágyukat.
A készülődés öröme: Gyermekünk már az előkészületekben is segíthet. Gondoljunk ki
közösen játékokat, és a menüt is közösen állítsuk össze. A bevásárlás együtt
több örömet okoz, s gyermekünk barátai ízlését és kedvenc ételeit is jobban
ismeri. Engedjük, hogy a kis házigazda önálló feladatokat is elláthasson:
megterítheti és díszítheti az asztalt, és ha tudja, a gyümölcssalátát is
összevághatja. Csak a születésnapi torta maradjon meglepetés!
Dr. Bauer Bela
A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben. Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.
A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0,5-2%. Tehát 1000 élve született gyerek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúkban.
Okok A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba farfekvéses születése tovább ronthatja.
TünetekA magzati időszakban végzett ultrahang ebből a szempontból ma
még nem megbízható, a csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban
kezdődhet. Kezdetben valójában nincs még ficam, az csak akkor jön
létre, ha a gyermek elkezdi terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd.
Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára
zavaró tünetek sem. Ortopédiai vizsgálatkor ún. kattanó csípő
észlelhető: a combcsont fejecse a gyermek combjának szétfeszítésekor
elmozdul a csípőízületből, kattanó hang mellett. Megfigyelhető,
hogy a csecsemők végtagjai nem egyenlő hosszúak, a combon
található ráncok nem egyformák és a gyermek a kóros oldalt kevésbé mozgatja.
A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul, megjelenik a jellegzetes kacsázó járás. Idősebb korban az életkorhoz képest korábban jelentkeznek az
ízület kóros elváltozásai. Felnőttkorban, a csípőficam tünetei
a sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális
az ún. Trendelenburg-tünet, amikor az egyik lábon állva a másik oldali far
lejjebb kerül.
A betegség lefolyása Az időben felismert és helyesen kezelt enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat. A műtét is megszünteti az elváltozást. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos elváltozások miatt a gyermek mozgáskorlátozottá válhat. A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre (artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprot
ézis beültetése
oldhatja meg a mozgászavart.
A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg
spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a
csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.
A diagnózisról.Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett röntgenfelvételt és ultrahangvizsgálatot csináltathat. A korai felismerésnek megvannak a maga módszerei, de ez nem mindig könnyű, kivált enyhe esetben. Az újszülött vizsgálatához alapvetően hozzá tartozik csípőízületének megvizsgálása is. A korai felismerésre azért kell törekedni, mert az eredmények annál jobbak, minél korábban veszik a bajt kezelésbe. Gyanújel a comb- és farredők részaránytalansága és az érintett oldali láb látszólagos megrövidülése. A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Gyakorlott kézben jó bizonyíték a csípőízület mozgathatóságának vizsgálata. Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség. Ma már ultrahanggal is lehet vizsgálni a csípőízületet, igen megbízható módszer, emellett teljesen veszélytelen.
A kezelésről és megelőzésrőlA veleszületett csípőficam megelőzésében, korai
felismerésében rendkívül fontos a szervezett szűrővizsgálat. A
betegséget a születéskor és a későbbi alapos felülvizsgálatok során fel
lehet ismerni.
Terpesztett csípőtartású speciális pelenkázás - rugi-bugyival - a
csípőficam megelőző módszere. Ha a gyanú igazolódik, azonnal
terpesztett csípőtartás (speciális pelenkázás, ortopédiai készülék,
Pavlik-kengyel, néha gipszkötés) javasolt, amelyet helyes, ha ortopéd
szakorvos ellenőriz. Ma már a korai, nem túlságosan megterhelő
kezeléssel (terpesznadrág és tornáztatás) a később súlyossá válható
csípőficam sokszor megelőzhető. A babák ezt hamar megszokják,
hiszen ilyenkor még a mozgásban nem akadályozza őket. Ha a szülők elhanyagolják a kezelést,
bizony előfordulhat, hogy a kisgyermeknél már csak a műtét segít. Ez azonban nem nyújt tökéletes eredményt, nem beszélve a hegről
és a fájdalmakról. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van szükség
műtétre.
Hasznos tudnivalók
Minden újszülöttet látnia kell gyermek ortopéd
szakorvosnak, hogy az állapotot időben kimutassák.
Minden újszülöttnél ajánlott a szabad csípőmozgás biztosítása (angolpólya
használata).
A gyermekkorban a megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelről is
gondoskodni kell, ugyanis 20-25 éves korra alakul ki a csúcscsonttömeg. Az
optimális csúcscsonttömeg kialakulása ugyanis éppen olyan fontos, mint a
felnőttkori csonttömegvesztés. A táplálékkiegészítők mellett
megfelelő mennyiségű és minőségű tej- és tejtermék
fogyasztása is ajánlott.
SzŰrővizsgálat nagyon fontos:
· az elsőre kerüljön sor közvetlenül a gyerek megszületése után;
· a másodikra 3-4-hetes korban;
· a harmadikra 3-4 hónapos korban.
E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak.
Divat mostanában emlegetni azt, hogy vannak hiperaktív gyerekek is. Csakhogy számos félreértés van ezzel kapcsolatban: a baba sok furcsaságot csinál, ami nekünk ijesztőnek tűnhet, amint pedig elkezd mozogni és felfedezni a világot, gyakran túlságosan is “hiper”-aktívnak tűnhet, aggodalomra azonban semmi ok.
A hiperaktivitás fő tünetei az állandó mozgásigény, a figyelemzavar, a koncentráció hiánya, a türelmetlenség. Ilyen értelemben a legtöbb csecsemő hiperaktívnak tekinthető, mert állandóan keresi az ingereket, mindenre odafigyel, úgy szívja be magába az információkat, mint egy szivacs, amit pedig ebből a szülő lát az az, hogy a baba állandóan nyüzsög, jön-megy a lakásban, és minden játékkal csak rövid ideig játszik, aztán megy tovább.
Totyogó korra ez csak még rosszabb lesz, a kicsi egész nap rohangál, pakol, látszólag nem tudja lekötni magát. Csakhogy a hiperaktivitás diagnózisát nem lehet 5-6 éves kor előtt felállítani, ennek pedig az az oka, hogy ezt a fajta hiperaktivitást, amit a kisgyerekeknél láthatunk, szépen kinövik a kicsik.
Vannak veleszületetten nyüzsgőbb gyerekek, akik kezdettől nehezebben kötik le magukat, nagyobb a mozgásigényük, de még rájuk sem mondhatjuk azt, hogy hiperaktívak. Gyakran ennek a megítélése a szülőn is múlik: van, akit annyira lefáraszt a kicsi állandó nyüzsgése, hogy a saját fáradtságából kifolyólag súlyosabbnak ítéli meg azt, mint amilyen. A másik gond az összehasonlítás: ha az ismerőseid gyerekei a “csendben eljátszik magában” típusú babák közé tartoznak, míg a tiéd nyüzsgőbb típus, akkor bizony megijedhetsz ettől a különbségtől – de ez még nem hiperaktivitás.
A hiperaktivitásra gyakran mondják azt, hogy a modern kor “betegsége” (valójában nem betegség, hanem veleszületett adottság). Ez annyiban igaz, hogy a modern kor rossz szokásai felerősíthetik a gyerekben ezeket a vonásokat. Éppen ezért már egészen kicsi korban oda lehet figyelni az alábbiakra:
1. Sok inger Sok családban állandóan megy a tévé, szól a zene vagy valamilyen “háttérzaj”, túl sok inger éri a babát már egészen kicsi korától fogva, amit az idegrendszere nehezen tud feldolgozni, ezért ezek a babák már kisebb korukban is rossz alvók, napközben is nyugtalanok, türelmetlenek lehetnek.
2. Sok játék Emellett a gyerekektől sokan elvárják, hogy kössék le magukat a játékokkal, és (habár egy kisbaba egészen egyszerű tárgyakkal is remekül elvan) zenélő, csillogó, mozgó csodákat adnak nekik e célból.
3. Kevés mozgás A felnőttek többsége mozgásszegény életmódot folytat és ezt adja tovább a gyerekeknek is. Kezdetben még természetes, hogy a babát mindennap sétálni visszük (sokan már ezt is megspórolják és csak kiteszik az erkélyre aludni, vagy elviszik bevásárolni, autózni és úgy gondolják, ez elég friss levegőnek), 3-4 éves korban legkésőbb azonban ez is elmarad – miközben a gyerekek mozgásigénye változatlan. Nem csoda hát, hogy a lakásban bentrekedt totyogó egész nap unatkozik, nem köti le magát semmivel. Valójában a gyerekeknek sok mozgásra van szükségük a szabad levegőn és nagyon fontos, hogy ebben legyen szabadon mozgás, szaladgálás is, de fontos a sport is, mert ez segít a test megismerésében, a szabályok megtanulásában, a koncentrálni nem tudó gyereket is megtanítja összpontosítani. Egészen kicsiknél még a szabad mozgás legyen előtérben, szaladgáljanak, mászókázzanak, azonban 4-5 éves kortól már lehet sportolni is járni a gyerekekkel (az úszás pedig még ennél is korábban elkezdhető). A hiperaktív gyerekeknél különösen jó hatású lehet valamilyen csapatsport, mert itt megtanulja kontrollálni magát és közben másokra is odafigyelni.
4. Rossz beidegződések Az odafigyelést, a koncentrációt is meg lehet tanulni. Sajnos sok családban az a szokás, hogy a gyereket leültetik a tévé elé, hogy “nyugton maradjon”, illetve amikor a szülőknek valamilyen dolga van, akkor kitalálnak a gyereknek valamilyen programot, amivel elfoglalhatja magát arra az időre, vagy pedig közlik vele, hogy “foglald el magad valamivel”. A gyermek ettől szabályosan megtanul unatkozni, mert a program legtöbbször csak a tévézés, mert előre megmondják mit csináljon, nem neki kell gondolkodnia rajta és mert a “foglald el magad” – típusú helyzetekből kiérződik a szemrehányás, tehát egyedül játszani rossz.
Dr. Bauer Bela
MÁRCIUS
Az ismert gyermekkori allergiás megbetegedésekkel kapcsolatban a rendelőmben az érintett szülők gyakran tették fel a kérdést az allergiás betegségek távlati kilátásaival kapcsolatban-Doktor Úr-igaz-e hogy a gyermekem kinőheti ezt a betegséget..A válaszom az esetek döntő többségében igenlő volt.De az is fennáll hogy amig a gyermek tünetmentesen fog élni a –veleszületett allergiás hajlam megmaradhat és alábbiakban felsorolt érveket esetenként figyelembe kell venni
A csecsemő- és gyermekkorban szerzett klasszikus allergiás betegségek (pl. atópiás ekcéma, ételallergia, szénanátha, gyermekkori asztma) a gyermek növekedésével (az immunrendszerük fejlődésével) többnyire megszűnnek. A tünetmentesség nem jár feltétlenül az alapbetegség eltűnésével (pl. asztma esetén a betegek negyedénél az illető húszas-harmincas éveiben visszaesés következhet be).
Aki gyermekkorban
asztmás volt, kerülje a dohányzást, füstös helyiséget,
kerülje a hideg levegőn végzett megerőltető testmozgást, kerülje
az allergénekkel dolgozó munkahelyet (fafeldolgozás, pékség, laboratórium),
fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt.
Akinek már volt ekcémája, fokozottan ügyeljen a kozmetikumokra és
szappanokra (használjon hipoallergén termékeket). A gyerekek egy része szigorú
diétával idővel toleránssá válik az ételallergének iránt (a tej-, tojás-
és szójaallergia megszűnhet, de a hal- és földimogyoróallergia általában
megmarad).
A felnőttkorban kezdődő allergia általában nem múlik el. Minél később válik valaki allergiássá, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt valaha kinövi. A beteg állapota azonban rendszerint nem súlyosbodik a kezdetihez képest, ha a lehetőség szerint környezetét allergénmentesen tartja.
Ételérzékenység esetén, ha az allergiát okozó élelmiszert kiiktatjuk az étrendből, általában a tünetek teljesen elmúlnak. Ezután az élelmiszert ne fogyasszuk, vagy csak mértékkel! A probléma bármikor visszatérhet.
Akinél előfordult már az anafilaxiás sokknak nevezett életveszélyes allergiás reakció, annak egész életében számítania kell kialakulására!
Az alábbiakban mondanivalóim inkább gyakorlatiasak, mint tudományosak szeretnének lenni. Akkor leszek velük elégedett, ha a beteg gyermekkel a megfelelő orvosnál jelentkeznek a panaszai megoldása végett.Évtizedeket felölelő orvosi gyakorlatom feljogosit arra hogy kijelentsem hogy az allergiás kórképek ilyen léptékü elterjedése közvetlen összefüggésben van az élelmiszeripar ,gyógyszeripar,környezetkárositó ipari tevékenységekkel-/kémiai.radioactiv,textil,ápoló szépitő szerek stb/és nem utlsósorban az urbanizációval mint össztársadalmi jelenséggel.
-Légutak-
Itt említeném meg ismét, hogy allergológiai szempontból a szemgolyót kívülről és folytatódva a szemhéjat belülről borító vékony hártya - a kötőhártya - is a légutakhoz tartozik, azokkal együtt, hasonló módon betegszik meg.
Szénanátha - vízszerű, makacs - hetekig tartó -, vagy gyakran visszatérő orrfolyás, ami láz nélkül, orrdugulással, tüsszögési rohamokkal orrviszketéssel jelentkezik. Megnyilvánulhat csak krákogásban, garat viszketésben, csak orrdugulásban, állandó orrpiszkálásban - a viszketés miatt. A panaszos gyakran orrhangú, csak a száján veszi a levegőt. Gyermekkorban a kép kísértetiesen hasonlít az orrmandula megnagyobbodásra. Ritkábban ugyan, de néha még a hallás is romolhat.
Kötőhártya-gyulladás - könnyezéssel, szem-viszketéssel, idegentest érzéssel - "por ment a szemembe" - szemhéj duzzanattal, kötőhártyának az eresedésével (ami szemfehérje, az inhártya miatt jól látható), fényérzékenységgel jelentkezik, láz és gennyes szemváladék nélkül. Időbeli lefolyása a szénanáthával azonos - idült - hetekig tartó -, vagy visszatérő.
Hörgi asthma - náthás, tüsszögős bevezető panaszok után száraz köhögés, nehézlégzés, majd az esetek nagy részében szabad füllel is hallhatóvá váló légzés, a kilégzés megnyúlása, nehezítettsége, másképp fogalmazva a belégzés "megrövidülése" észlelhető. Meghatározó tünet a fulladás, a légszomj. A panaszok láz nélkül jelentkeznek általában.
Jellemző mindhárom betegségfélére, hogy az év betegre jellemző adott szakában jelentkezik, az asthmára pedig, hogy az adott szezonon belül is rohamokban okoz panaszokat, sokszor csak éjszaka vagy a hajnali órákban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentkezhet allergiás betegség egész évben fennálló panaszokkal, ill. a fenti tüneteket nem mindig allergia váltja ki. Pl. a hörgi asthma eseteinek kb. harmada nem allergiás eredetű, valamint tartós szemgyulladást, tartós náthát számos más ok is fenntarthat
-Bőr-.
Immunológiai, allergológiai jelentősége felértékelődött az utóbbi években. Önálló immunszervként is emlegetik a bőrt, annyira speciális reakciók játszódnak le benne.
Csalánkiütés (urticaria) - legtipikusabb, legközismertebb formája az allergiának. Lényege a piros, viszkető udvarban ülő "csalángöbcse". Mérete kb. fél centis átmérőtől, 1-2 pöttytől, az egész testet beborító vörös, duzzadt, összefolyó nagy jelenségig igen változó. Szélsőséges formája, amikor a folyamat a bőr mélyebb rétegében kezdődik és nem annyira a pirosság, mint inkább a duzzanat, a feszítő fájdalom a jellemző. Teljesen deformálódhat pl. a kéz, vagy a láb nem fér a cipőbe stb.. Ritka előfordulás amikor a gége és környéke duzzad be. Ez az utóbbi állapot értelemszerűen életveszélyes.
Ekcéma (Atopiás dermatitis) -. A legkevésbé tipikus az allergia szempontjából és a legtöbbet vitatott kórkép. Létrejöttében azonban az allergia szerepe egyre inkább elismert. Valószínüleg nem egyenlő mértékben az egyes gyermekeknél, de egyik, panaszokat fokozó, kiváltó tényező. Jellemző rá a száraz, repedezett, megvastagodott bőr, ami általában erősen hámlik. Fellobbanás esetén vérbővé válik, nedvedzeni szokott, és akár fájdalmas is. Gyakori, hogy csecsemőknél az orcákon, később kisded kortól a könyök és térdhajlatban, csuklón észlelhető. De van teljes testet borító formája is. Bármely életkorban nehézzé tudja tenni az életet.
-Bélrendszer-
Beleink űrtere is inkább a külvilághoz tartozik. A csecsemő a bélrendszerén keresztül kerül kapcsolatba legintenzívebben, legközvetlenebbül nagy menyiségű, idegen szerves anyaggal.
Hasmenés, hasfájás, táplálék felszívódási zavar - a tünetcsoport immunológiailag - biokémiailag igen különféle okokból alakulhat ki. (A három említet típus közül csak a második a tipikusan allergiás probléma.)
Talán leggyakoribb formája egy enzim hiánya. Ebben az esetben a tejben lévő értékes szénhidrátot a tejcukrot - ami úgynevezett diszaharid, azaz két cukor alegységből épül fel - nem tudja a beteg emészteni, két alegységre hasítani, azaz felszívódásra alkalmassá tenni a hasító enzim - laktáz - hiányában. A bélben maradó fölös szénhidrát felelős a panaszokért. Ez természetesen nem allergiás kórkép, de a tünetek hasonlósága miatt itt meg kell említeni.
Ritkábban más kettős cukrot bontó enzim hiánya is hasonló panaszokat okozhat.
Tipikus allergiás probléma a tehéntej-fehérje túlérzékenység okozta hasmenés. Ennek legsúlyosabb formája, amikor a bélpanaszok bélvérzésig fokozódnak, társulva ekzemával és légúti panaszokkal.
Szintén itt kell megemlíteni - bár immunológiai szempontból nem a jellegzetes allergiás betegségek közé tartozik - a lisztérzékenységet más néven a cöliákiát. Kezelés szempontjábol mindhárom esetben a diéta a meghatározó, azaz a betegséget okozó anyagot tudatosan kerülni kell. A fenti kórképek a gondot nem csak azzal jelentik, hogy kellemetlenséget okoz a gyakori székletürítés, hanem elsősorban a szervezet fejlődése lelassul, megáll, sőt fogyás is jelentkezhet az elégtelen emésztés, felszívódás miatt haszontalanul kiürült, elvesztett tápanyagok miatt.
FEBRUAR
A húgyúti fertőzések gyermekkorban a második leggyakrabban előforduló bakteriális fertőzések. Ezek közé soroljuk a húgyhólyaggyulladást és a vesemedence gyulladását.Ezen fertőzések,felfedezése és kezelése a gyermek jövőjét meghatározó tényezői lehetnek.Elhanyagolása a korai veseelégtelenség egyik legfőbb oka.A gyermekgondozás egyik legfőbb feladatának tartom a megelőzést, a fertőzés felfedezését és szakszerű kezelését.
A gyermekkori alsó húgyúti fertőzéseken a hólyag és a húgycső fertőzés talaján kialakult gyulladását értjük. Ezek a betegségek nem ritkák, leányoknál lényegesebben gyakrabban jelentkezik az anatómiai viszonyokból adódó különbségek, elsősorban a rövidebb húgycső miatt. Az eltérő kezelés illetve a szükséges vizsgálatok teszik indokolttá, hogy a megkülönböztessük a felnőttkori esetektől. Jellemző tünetei a gyakori vizelési inger, fájdalmas, nehézkes, időnként csípő vizelés. Kezelésében elsősorban az antibiotikum jönnek szóba a bőséges folyadékbevitel mellett.
A gyermekkori fertőzések között a légúti, az emésztőrendszeri betegségek után a harmadik helyen állnak az alsó húgyúti fertőzések. Korábban hólyaghurutról (cystitis) illetve vesemedence gyulladásról (pyelonephritis), ehelyett ma inkább az alsó és felső húgyúti fertőzés felosztást használjuk. Elsősorban leánygyermekeknél fordul elő. Ennek oka a női nemi szervek, illetve a húgycső szerkezetében keresendő. A fiúk húgycsöve lényegesen hosszabb, normálisan több szűkület is található rajta. A lányok húgycsöve ezzel szemben rövid, így a kórokozók veleszületett hajlam, vagy nem megfelelő higiénés viszonyok mellett könnyedén feljuthatnak a hólyagba.
Okok.
A gyulladás lehet felszálló eredetű, amikor a kórokozó a húgycsőnyílás felől jut a hólyagba, és lehet pangásos eredetű, amikor a vizelet ürülése akadályba ütközik szűkület,fejlődési rendellenességek, húgyúti kő, ritkán daganat miatt, vagy ha a hólyag falának kiboltosulásában egyenetlenségénél az áramlás lelassul. Ilyenkor a baktériumok kitapadhatnak, és könnyedén szaporodva gyulladásos reakciókat válthatnak ki. A háttérben legtöbbször baktériumok állnak, közülük a leggyakrabban a bélben, székletben normálisan is előforduló Escherichia coli nevű bacilus tenyészthető ki a betegek vizeletéből. Az E. coli fertőzésre való fokozott hajlam örökölhető is lehet. A baktériumok mellett vírusok és gombák is lehetnek a baj okozói, ezek azonban általában valamilyen veleszületett vagy szerzett immunrendszeri gyengeség esetén tudnak fertőzést okozni.
Az alsó húgyúti fertőzés tünetei általában helyi jellegűek. Leggyakrabban a sűrűbb, nehézkes, időnként kifejezetten fájdalmas, csípő vizeléssel kezdődik a betegség. Gyermekkorban hőemelkedés is előfordulhat egyéb enyhe általános tünetek, bágyadtság, étvágytalanság mellett. A kisebb gyermekek, csecsemők természetesen nem tudják a panaszaikat megfogalmazni, náluk a nyűgösség, a vizelet normálistól eltérő színe, illetve erősebb, kellemetlenebb szaga/igen fontos tünet/ lehet a húgyúti fertőzés jele. Sokszor - nagyobbaknál is - a szemmel láthatóan véres vizelet az egyetlen tünet. A fenti tünetek megjelenésekor elkezdett megfelelő kezelés a betegséget 1-2 nap alatt általában meggyógyítja. Nem kezelt esetben vagy fejlődési rendellenesség talaján kialakult fertőzés esetén krónikus gyulladás alakulhat ki.
Gyermekkorban a fenti, sokszor egyértelműnek látszó tünetek esetén is célszerű kérni vizeletvizsgálatot. A vizelet-üledékben átlagos esetben ilyenkor sok baktériumot, fehérvérsejteket, vörösvértesteket látnak. Ha van mód tenyésztésre, ezt is el kell végezni, fontos, hogy még az antibiotikum kezelés megkezdése előtt. Az antibiotikumok ugyanis a bakteriológiai tenyésztést jelentősen befolyásolják, az így kapott, főleg negatív lelet értékelhetetlen. A vizsgálatok célja, hogy az alsó és felső húgyúti fertőzéseket (lásd ilyen címszó alatt) biztonsággal el lehessen különíteni, és az esetleges fejlődési rendellenességeket kiszűrjék. Képalkotó vizsgálatok, főként a hasi ultrahang csak visszatérő esetben, kisebb gyermekeknél, csecsemőknél, főleg fiúknál jön szóba. Ezzel a vizsgálattal a hólyag fala, egyenetlensége, az esetleges kövek és kiboltosulások észlelhetők. Az ilyen, nem egyértelmű, jelentős vizeleteltérésekkel járó kórképeknél a vérvétel is segít a diagnózis felállításában. A gyulladásos paraméterek, úgy mint vörösvértest-süllyedés (leleteken általában We), C-reaktív-protein-szint (CRP) és a fehérvérsejtszám (Fvs) emelkedése esetén valószínűbb a komolyabb kezelést igénylő felső húgyúti fertőzés.
A kezelést mindig orvos rendeli el, az esetek zömében antibiotikumra vagy húgyúti fertőtlenítő gyógyszerekre van szüksége a kis páciensnek. Emellett rendkívül fontos a fokozott folyadékbevitel. A betegség jól gyógyítható.
Megelőzésében szerepet játszhat a felvilágosító nevelés, a jó szoktatás. A megfelelő higiénével számos betegséget meg lehetne előzni. A leánygyermekeknél fontos tudni, hogy a popsit elölről hátrafelé kell törölni, és minél nagyobb terpeszben pisiljenek. Strandolás után célszerű a vizes fürdőruhát alapos mosakodás után szárazra cserélni. Visszatérő esetekben mindenképpen javasolható, hogy a habos melegvizes esti fürdés helyett a szülők térjenek át a gyermek lezuhanyozásra.
A serdülőkorú lányoknál a szexuális felvilágosításba kell belecsempészni a nemi aktus higiénés vonatkozásait. A nemi úton terjedő betegségek ismertetése, a gumióvszer propagálása mellett javasolható, hogy minden aktus előtt és után tisztálkodással egybekötve, menjenek el pisilni.
Ha a háziorvos vizeletvizsgálatot rendel el, tudni kell a vizelet helyes gyűjtésének módját. Számos felesleges kezelés lenne megelőzhető, ha vizelet-mintavételt alapos, fertőtlenítő lemosás előzné meg. A lemosás nélkül végzett vizeletvizsgálatokat nem lehet értékelni, hiszen a bőrről, a nyálkahártyáról számos baktérium, illetve gennysejt - az elpusztult fehérvérsejt - és egyéb szennyeződés kerülhet a mintába. Fontos továbbá, hogy a pisiltetés után a vizelet minél előbb - lehetőleg hűtve - jusson el az illetékes laboratóriumba. A sokáig tárolt vizelet helyes diagnózis felállítására alkalmatlan
Dr.Bauer-Kismama-blog-
Dr. Bauer Bela
-A KRÓNIKUS HASI FÁDALMAK ÉRTÉKELÉSE
GYERMEKKORBAN.-
Számos gyermeknél akiket rendelésre hoznak,a hasi fájdalmak visszatérő jellegüek.Az úgymond hasfájós gyermekeket sokszor elmarasztalják hogy-kényeskednek-és környezetük is elhanygolja a gyermek panaszait.Pedig a gyermek valóban szenved és panaszainak reális de nem felfedezett hasüri okai lehetnek vagy vannak-
A gyermek nem tudja panaszait értékelhetően elmondani úgy hogy annak teljesen meggyőző ereje legyen,a hasi fájdalmakat pedig nem tudja olyan pontosan körűlhatárolni mint egy felnőtt.Ebben a helyzetben a gyakorló orvos is nehéz helyzet elé van állitva-Igen sok alkalommal tanácstalanul áll egy-egy eset előtt-Bélféregnek minősitve a fájdalmak eredőjét,többszörös eredménytelen féregűző kezelést irnak elő,ami nem mindig ártalmatlan-Mások, számos esetben vakbéleltávolitást eszközölnek a beteg gyermeknél.
A krónikus hasi panaszok gyakoriságát szemléltető statisztikai adatok az anglo-xaxon irodalomban kimutatták hogy minden tizedik gyermek visszatérő hasi fájdalmakról panaszkodik.Tehát a szakirodalmi berkekben égetővé vált a kérdés az okok tisztázását illetően.
Nyilvánvalóvá vállt hogy a német MORO által leirt –Köldökkólika-csak egyes esetekben állja meg a helyét/a 4-5 éves koru, általában elkényeztetett
gyermekeknél köldökkörüli erős hasfájásra panaszkodik a gyermek,amivel inkább a környezetét zsarolja.
Az 195o-6o-as években APLEY amerikai gyermekgyógyász 15-2o% ban azt állitja hogy a fájdalmaknak szervi bántalom áll a hátterében.MALAFOSS francia szerző a szervi részvételt ettől magasabbnak itéli és 35-4o % -ra itéli.
MONDOR neves francia sebész emlitte egyik betegét aki a következőket nyilatkozta-Én kis gyermekkoromtól kezdve- eszek,szenvedek és hányok-Ennek a 45 éves betegnek, egy gyermekkora óta nem felfedezett patkóbél felődési rendellenesség okozta a panaszait.Több esetben, egy műtét vagy boncolás mutatja ki az okát.egy egész életen át tartó szenvedésnek.Jómagam 25 éven át foglalkoztam ezzel a nehéz fejezetével a gyermekgyógyászatnak kutató munka jelleggel.A vizsgált.gyermekek száma ezren felül volt.
A szakmai tevékenységem során nagyon zavart, hogy egyes esetekben az ilyen természetü panaszokat képtelen voltam megnyugtatóan orvosolni-Rendre hozták a gyermekeket hogy fáj a hasuk.ha megkérdeztem hogy hol-a kis paciens a tenyerét a hasára tette és azt mondta hogy- itt-Ilyenkor lettem aztán –totál káros-mert itt van előttem a hasüreg a sok hasüri szervvel-hol kezdjem, milyen vizsgálatokat végezzek el stb.
Hosszas tájékozódás és tépelődés után igyekeztem olyan kivizsgálási rendszert bevezetni ebbe a szövevényes patológiába/főként a szelektiv radiológiai vizsgálatokat kiváló radiológus kollégámmal aki elhagyott bennünket-Dr.Lőrinczy Dengeziccsel/aminek segitségével el tudtunk igazodni ebben a nehezen hozzáférhető fejezetben-pl-az epehólyag, patkóbél,hasnyálmirigy fejlődési redellenességei amelyek,nem járnak aggasztó klinikai tünetekkel.A fekély betegség,a patkóbél gyulladásos megbetgedései,az epehólyag veleszületett elváltozásai és más természetü kórképek.
Ilyen előzmények után mint a tudomány történelemben megannyiszor szügségszerüvé vált egy új részágazatnak a gyermek-gasztro-enterologiának a megjelenése.Ennek a feladata hogy a gyermekkori visszatérő hasi fájdalmainak okaival is foglalkozzon. kutató munkával rendet teremteni.A meglévő kivizsgálási lehetőségek kiegészitéseképpen ujakat kell bevezetni,mindez érvényes a vese és kiválasztó rendszerre is..
.
A szülőknek ezeket a hasi panaszokat a helyükön kell értékelni.Nem szabad a kérdést azzal elintézni hogy nyafogós a gyermek,vagy kényeskedik,esetleg válogatós.El kell kerülni azt is hogy az állandó hasfájós gyermek konfliktus helyzetet tartson fenn akár a családban akár az iskolában.
De akkor feltevődik a kérdés,milyen esetekben forduljon egy szakintézethez a szülő.
Megfigyeléseim szerint a következő esetekben-
1-Ha a hasi fájdalmak tartama körülbelül 1-4 év-minden kezelés ellenére.
2-Ha a fájdalmakat a gyermek mindig ugyanazon a ponton jelzi
3-Azokban az esetekben amikor a fájdalomhoz a következő emésztőrendszeri tünetek társulnak-hasi puffadás,hangos felböfögés,gyakran megismétlődő hányinger,hányás/olykor csillapithatatlan jelleggel,az étvágy csökkenése egészen a teljes étvágytalanságig,lepedékes nyelv,bűzös lehellet,
egyes esetekben hasmenés,migrénes fejfájás,az iskolai teljesitmény csökkenése,álmatlanság,magatartási és viselkedési zavarok.
4-Amikor a gyermek még a legszórakoztatóbb játékokat is abba hadja,mert az éhségérzete megvan,asztalhoz ül de néhány falat elfogyasztása után teltségérzésről panaszkodik, amihez fájdalom és szubiektiv hányinger érzés társul. A szülők sokszor felületesen itélik meg ezeket a tüneteket..
5-A hányásnak olykor csillapithatatlan jellege van-ilyenkor főként 1o éves kor után nélkülözhetetlen egy igen kompetens radiologiai
kivizsgálás.
6-A szülőknek meg kell figyelni a hasi fájdalom értékelésénél a következőket-a fájdalom intensitása-erőssége,ami lehet az enyhe és olykor kibirhatatlanság határai között,a fájdalmas időszakok ismétlődéseinek periódusai,a fájdalom összefüggésének a táplálékfogyasztással vagy az evéssel.
Megpróbáltam összegezni a visszatérő hasi fájdalmak igen nehéz fejezetének a kérdéskörét egy rövid történelmi áttekintéssel,valamint felhivni a szülők figyelmét azokra a tünetekre amiknek észlelésénél.megfelelő,profil értékü szakellátást kell igényelni.
EGY FONTOS ALKATI RENDELLENESSÉGRŐL
A mindennapi gyermekgyógyászati gyakorlatban,nagyon gyakran találkozunk olyan gyermekekkel akik gyakran betegszenek meg felső léguti megbetegedésekben.Alig lábalnak ki a a garatgyürü egyik fertőzéséből rövid idő után egy másikba betegszenek meg.Minden ilyen megbetegedés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét és fokozza a fogékonyságot egy elkövetkezendő másik fertőzésre.Erről a tényről még ma is elég keveset beszélnek a gyermekgyógyászati gyakorlatban.
A megbetegedések az esetek döntő többségében a garat-gyűrű anatómiai
képleteire vonatkoznak/garat,garatmandula,torok mandula,gége és légcsőhurutok valamint az ellátási területhez tartozó nyirokcsomók gyulladása.
Gyakorlott gyermekgyógyász már az első alkalommal felismeri ezeknek a gyermekeknek az alkati sajátosságait.Általában -szőke,kék szemü és fehér bőrü gyermekekről van szó akiket-vitrin gyerek-jelzővel is illetnek,mert ha csak a szél megfujja, megbetegszenek.Ezek azok a gyermekek akik nem birják a közösségek mostoha epidemiológiai körülményeit.Minden lehető betegséget megkapnak és azokat aztán hazahordozzák a családi környezetbe/estleg a kis testvérnek.A franciák a család-epidemiológiai terroristáinak is nevezik szegénykéket.Egy adott pillanatban már egy gócfertőzés jeleit észleljük a megismételt és lappangó jellegü fertőzések
miatt./hőemelkedés,sápadtság,izzadás,étvágytalanság,a megszokott vitalitás csökkenése.
Lévén hogy a láz általában a vezető tünet a rosszúl berögzött szokások miatt a gyermek sokszor megismételt antibiotikumos kezelésben részesül ennek az összes nem kivánt mellékhatásával.Sokszor a számos injekciós kezeléstől neurótikussá válik a gyermek.
Az orvosi irodalomban ez az alkati, funkcionális és családi rendellenesség elnevezése-limfás diathésis-és az oka mindmáig ismeretlen.A diathesis elnevezés még Hippocratestől származik, aki ezzel akarta jelezni hogy minden egyén különböző-
képpen reagál a külső noxákra./fertőző,bakteriális,virusos,allergiás,
A klasszikus német gyermekgyógyászati irodalom sokat foglalkozott ezzel az alkati rendellenességgel, mig a mai modern anglo-saxon irodalom alig emliti.Pedig egy nagyon is létező valóság, főként mióta az urbanizáció ilyen rohamléptekkel alakul,és a közösségi kényszerhelyzetek is nagy problémákat okoznak a fiataloknak.
A limfás alkati anomáliáknak néhány közös vonásáról-
-igen gyakori a gyermekeknél
-túlzott reagálása a szervezetnek a külső noxák hatására
-a családi öröklési hajlam
-a garatgyürü gyakori és ismétlődő megbetegedései
-minden tünet a pubertáskorig megszünik.
A kezelésnél két fő szempont érvényesül-
1-A nagyon körültekintő antibiotikum kezelés a garatgyűrű megbetegedáseinél-amig lehetséges ne használjunk antibiotikumot
2-A garatmandula és torok mandula kivételénél szigoruan betartani a műtét abszolut,relativ vagy kontraindikációit-a gyermekgyógyásszal, csapatmunkában..
3-Heliomarin/tengerparti/és immunmoduláló kezelés 3-4 éven
keresztül
4-A tulzott sulytöbblett elkerülése,a zsirok minimális fogyasztása
5-Levegő-napfény,szervezett mozgás /sport/
Dr.Bauer-Kismama-blog-
Dr. Bauer Bela
A régebbi gyermekgyógyászati szakkönyvekben a beteg gyermek gondozásának és ápolásának nagy figyelmet, olykor külön fejezetet szenteltek.Nem volt véletlen ez az álláspont hiszem a gyógyszeres kezelési lehetőségek meglehetősen korlátoltak voltak.Manapság már visszaélünk a hatékony gyógyszerek adta lehetőségekkel és elhanyogoljuk a gondozás elsődleges szerepét,ami még ma is a gyógyulás egyik legfontosabb előfeltétele.
Végiglapozva ezeket a könyveket az 1890-es évektől napjainkig /német, francia, angol, magyar ,román amerikai neves szerzők/ a következő tényeket észleltem:
- az 1950-es évekig a beteg gyermek ápolásának és gondozásának
- elsődleges szerepe volt.Pl- ágynyugalom,táplálás,lázcsillapitás,megfelelő esetekben a diétás étrend betartása stb.
- az utóbbi 60 évben, ami tulajdoképpen egybeesik az antibiotikumok és azoknak hovatovább mind szélesebb skálájának a használatával,amit a szülők és sajnos nem ritkán a kezelő orvosok is túlbecsülnek a kezelési folyamatban, az egyszerű elemi gondozási szabályok rovására. Ez így igaz a modern gyermekgyógyászati szakkönyvekre is. Így történnek meg azok az esetek is hogy a beteg gyermeket egy nagyhatékonyságu antibiotikum szedése közben,a kötelező ágynyugalom helyett iskolába küldik azzal indokolva a dolgot hogy a gyermek nehogy lemaradjon iskolai teljesitménye szempontjából. Kérem én tisztelettel hogy higgyék el ezt nekem mint idős gyermekorvosnak. A felnőtteket persze kiirják és igény szerint kalapkúrát is végeznek, jó meleg ágyban.
- a szügségszerü információs lehetőségek hiányában, amivel a fiatal szülők nagyrésze már eggyüt él,hozzájárulhatnak, ennek az állapotnak a súlyosbitásához,Fogadjuk feltételekkel a közölt információkat./internetes doktor-a családi környezet okoskái./
- AZ ÁGY MELEGE A LEGJOBB ANTIBIOTIKUM-állitom mindmáig is-Természetesen indokolt esetekben orvosi megfigyelés alatt az antibiotikum kezelés szükségszerüsége nem vitatható.Egy ép immunkészlettel ellátott gyermek 10 éves korig 30-35 alkalommal betegszik meg felső légúti megbetegedésekben. Ha mindezeket antibiotikumokkal kezelnénk, felnőttkorban sokkal nehezebben küzdene meg a beteg a súlyosabb fertőzésekkel.
Az orvosi kezelési ténykedés terén,tehát nem szabad elhanyagolni elődeink bizonyitott bőlcseségét.Különben kitesszük gyermekeinket a szövődmények bekövetkezésének.
A megoldások egyszerűek és hozzáférhetőek bármilyen helyen és bármilyen környezetben:
1. Felső légúti megbetegedésekben - lefolyás általában 8-12 nap.
- teljes ágynyugalom 48-72 óráig
- szabad mozgás és foglalkozás a lakásban 3-4 nap
- a megfelelő meteorológiai helyzetben a külső környethez való szoktatás -2-3 napig
- mindeközben óvni a gyermeket a hideg folyadékok
- fogyasztásától,hőmérséklet ingadozásoktól,beteg látogatóktól.
- megfelelő folyadékmennyiség fogyasztása-/meleg tea /, a hőmérséklet ellenőrzése-reggel 7-9 óra, délután 5-7
- a kezelő orvos informálása a gyermek állapotáról
- a lábbadozási időben még kimélni kell a gyermeket
- legalább 6-7 napig
2. Az emésztőrendszeri megbetegedések-hasmenések-
- a diétás kezelés kötelező betartása-enélkül nagyon
- csökken a gyógyulási esély,a betegség elhuzódóvá válik.a gyermek fizikai állapota leromlik
- a kezelésnek 3 szakasza van:
· 1-a hidrikus vagy folyadék pótlás,a fertőzött béltartalom kiüritésének a szakasza tartama 8-24 óra
· 2-az átmeneti étrend-a tartama a bél fertőzés sulyosságától függ-általában 3-4 nap
· 3-Az újratáplálás szakasza-fokozatos visszatérés a kornak megfelelő étrendre.
A DIÉTA GYAKORLATI RÉSZÉNEK AZ IRÁNYITÁSA AZ ORVOS FELADATA
Dr.Bauer-Kismama-blog
Dr. Bauer Bela
Az évek folyamán hovatovább az lett az érzésem, hogy számos anyuka nehezen dolgozza fel azokat a változásokat, amivel az anyaság jár. A legtöbb családban az anyuka kicsit magára van hagyva, de legalábbis a kicsivel kapcsolatos felelősség az ő vállát nyomja és bizony nehezen feldolgozható helyzetbe hozza, akár depresszióba is sodorhatja őt.Mindez még rendezett családi körülmények között is.A történések sorrendje a következő-
Amikor a baba megszületik, a legtöbb családban még pár napot otthonmarad az apa is, néhány hétig a családtagok is gyakran jönnek látogatóba, segítenek, aztán lecseng ez a mozgalmas időszak és az anyuka általában magára marad a kicsivel.
Apa dolgozik,elfoglalt ember főként ha felelősségteljes a munkaköre. A kismama pedig a baba tempójában éli mindennapjait. A személyiségétől és a körülményektől is nagyban függ, mennyire viseli meg ez az időszak. A körülötte levők gyakran azt sugallják, hogy mindenben a kicsihez kell alkalmazkodni, ezért sok anyuka inkább nem megy sehova, teljesen háttérbe szorítja magát a kicsi igényei mögé, miközben idővel joggal, szenvedni kezd ettől a helyzettől.
Tapasztalatom szerint a környezet a korábbi tapasztalatok, élmények is nagyban meghatározzák, hogyan éli át az anya ezt a megváltozott élethelyzetet.
A körülmények sokat számítanak. A gond általában az, hogy az anya magára marad a problémákkal, elbizonytalanodik, a kérdéseit nem tudja kinek feltenni, ezért a kicsivel kapcsolatos gondokat egyre nagyobbnak és nehezen megoldhatónak látja. A panszokból olykor kiderül, hogy az anyuka egész nap valami a kicsivel kapcsolatos kevésbé jelentős probléma okán tépelődik és ezért rossz anyának érzi magát (pl. válogatós, csak kézben akar ellenni). Azt is sokszor látom, hogy az anyák úgy érzik, ők tehetnek a kicsik furcsa viselkedéséről vagy a rossz szokásairól – ez részben egyébként így is szokott lenni, de ezek a rossz szokások, furcsaságok épp olyan hamar múlnak el, mint ahogy jönnek, ezért nem érdemes ezen rágódni, emiatt tépelődni.
Ha vannak társak és sorstársak, akikkel lehet beszélni, akiktől lehet kérdezni az segíthet átlendülni a nehezebb időszakokon. Fontos az is, hogy merjünk társaságba járni, programokat szervezni, kimozdulni a babával is. Nyugodtan kisétálhatunk a játszótérre a fél éves babával is, remekül el fog nézelődni, mi meg közben beszélgethetünk a többi anyukával.
El lehet menni kirándulni hét közben is más
anyukákkal, barátokkal közösen is, nem kell a hétvégét megvárni vele, amikor
családilag neki tudunk indulni.
És még az sem szükséges, hogy túlságosan messzire menjünk: nyugodtan tehetünk
nagy sétákat másokkal közösen és felfedezhetjük a környék érdekességeit
gyalogszerrel több órás séták során is (a fogyókúrának is jót fog tenni) A
lényeg, hogy legyenek céljaink, élményeink a babán kívül is, ő pedig
élvezni fogja a változatos környezetet, az élményeket, sokat tanul ebből.
Nem utolsósorban: ha kialvatlan vagy, a séta a friss levegőn sokat segít,
hogy levezesd a feszültséget és frissen tartson.
Aki eleve hajlamos a depresszióra, az többszörösen veszélyeztetett ebben az időszakban, neki különösen fontos, hogy most ne maradjon magára, változatos programja és hétköznapjai legyenek.
A fő gond az, hogy még, ha a család melletted áll is, a kicsivel
kapcsolatos felelősség az anya vállát nyomja. Mindenki
ad mindenféle okos tanácsot, de a végső döntéseket neked kell meghozni,
és ezt nehéz feldolgozni: Jól döntöttem? Nem okozok valamilyen végzetes
hibát? Nem rontok el valamit a kicsiben?
Jó hír, hogy nem tudod elrontani Ha a babát szeretetteljes légkör veszi
körül, akkor nem lesz semmi baja attól, mert 2 éves koráig nem eszi meg a
zöldborsót, egyszer végső kétségbeesésedben sírni hagytad, vagy mert 20
hónaposan leszoktattad az éjjeli szopiról. Fontos, hogy tudjunk a fejünkkel
gondolkodni, de ugyanannyira fontos gyermeknevelési kérdésekben a szívünket
is bevonni a végső döntések meghozatalába.
Dr.Bauer-Kismama-blog
Szatmáron a –hidontúlon- nevelkedtem ,udvaros,kertes ,családi házban..Mindennapos részese voltam a levegő,napfény áldásos hatásának és a mozgás gyermekkori örömeinek.Annak idején nem voltak tömbházak,nem ismertük az antibiotikumokat.Ha egy évben egyszer,kétszer- meghültünk-ágyba dugtak bennünket,fórró teát itattak velünk,aspirint,vagy piramidont kaptunk-kiizzadtunk- és 3-4 napig pocoltunk a a tollpihés dunna alatt..Igy érlelődött a mi immunrendszerünk.Jött az urbanizáció a betonketrecekkel és azoknak a kelletlen járványtani hatásaival és ma már a H1N1 virus halálthozó kaszásként sétál közöttünk válogatva áldozatait. Majdnem egy évszázad távlatából tekintve gyökeresen megváltozott az emberi patológia-
Más időket élünk manapság- a korai közösségi élettel járó gyakori léguti fertőzések következtében már kisgyermekkorban igen gyakori az antibiotikumokkal való kezelések száma.Számos esetben a szülők orvosi javallat nélkül,saját kezdeményezésre adják gyermeküknek az antibiotikumokat. A gyógyszeripar érdekelt a mind újjabb és újabb készitmények piacra vitelére.Az ember már felismerési zavarokban szenved,csak kapkodja a fejét a „cilinek” inváziójának korszakában.
A rosszmájuság gyanújának elkerülése végett, azt el kell mondani hogy nagy részük nagyhatékonyságú, és eredményes,életmentő,.szakavatott kezekben.
Az őszinte szakemberek azonban kimondják, hogy nagy a valószinüsége annak,hogy a megismételt antibiotikum adagolás is hozzájárul az immunitás kialakulásának a gátlásához.Ez az egyik oka annak is hogy már kisgyermekkorban több megnövekedett mandulát észlelünk mint régebben,és következményképpen nagyobb a mandulakivétel kisértése..
A mi gyermekkorunk idején még nagyon korlátolt lehetőségek álltak a kezelő orvos rendelkezésére./lázcsillapitók,szulfatiazol készitmények stb/ Számos gyermekkori megbetegedéseknél állt az orvos tehetetlenül a sokszor halálos kimenetelü fertőzéseknél,és tétlenül nézte végig egy ártatalan lény elmulását.
Az antibiotikumok felfedezése mindmáig utólérhetetlen vivmánya az orvostudománynak-De minden csoda három napig tart,a kórokozó bakteriumok is kezdték kialakitani a számunkra is bonyolult védekező mechanizmusaikat-Ellenállnak bizonyos antibiotikumoknak,amik aztán hatástalanná válhatnak, hovatovább mind nagyobb számban.Ezt figyelembe véve a kezelő orvos eleinte az adagokat emelte, majd később mind újabb és újabb antibiotikum származékokat alkalmaz a mindennapi ténykedésben..De lassan bekövetkezik az ördögi körforgás végterméke is-nagyon sok kórokozó válik ellenállóvá és eggyúttal hatástalanná is, az adott kórképek kezelésében amelyeknél addig hatásos volt.
Ma már sok gyakorlati és elméleti tudásra van szükség , hogy el tudjunk igazodni ebben az előre nem látható kavalkádban.
A gyakorló orvoslás egyik nagyon nagy problémája,az antibiotikum kezelésekkel történő visszaélés, leküzdése a mindennapi gyógyitó tevékenységben. ig Nem elég az egyes antibiotikumok mellékhatásait megelőzni. A nagy púp a hátunkon,a visszaélés az antibiotikumokkal,a mind hatékonyabb készitményekre való törekvés,ami sok ellentmondásos helyzetet teremthet egy betegség lefolyásában..
Sokan vagyunk részesei ennek a folyamatnak,ugyanakkor felelősei is. Kutatóktól,a gyártók,aversenyszféra,forgalmazók,orvosok,betegek,szülők,mindmegannyian lelkiismereti rangra kell emeljük ezt a kérdést.
Ki kell azért hangsúlyoznom azt a tényt hogy az antibiotikumos kezelés elsőszámu felelőse „A GYÓGYITÓ ORVOS”.
Nem tisztem ezt a nagy felelősséget és az ezzel járó hibahatárokat elemezni.
Jómagam mint gyakorló gyermekorvos a szülők,a környezet gyakoribb gondatlanságból vagy tájékozatlanságból elkövetett hibáiról szeretnék szólni és néhány gyakorlati tanácsot adni ami, az antibiotikum kezelést illeti:
1. Az antibiotikumkezelést az orvos a helyes diagnózis feláállítása után javasolja
- nem adagolunk antibiotikumot – vaktában-bármilyen természetü lázas betegség leküzdédére/mert például a szomszéd gyermekének is ezt irták fel,vagy egy más betegség alkalmával jól hatott
- az antibiotikum kezelésnél nagy hiba a „láz = fertőzés = antibiotikum kezelési” séma alkalmazása.
- az orvosi előirás szerint, be kell tartani a kezelés ritmusát,az előirt adagot, a kezelés tartamát
- a szülőnek kötelessége informálni az orvost 24-48 óra után a beteg gyermek állapotának az alakulásáról
2. Nem kezdünk kezelést saját ötleteinkre támaszkodva,lázas fertőző megbetegedéseknél,gennygyülemeknél amig azok nincsenek sebészileg ellátva/pl-megnyitva/
3. A szügséges bacteriológiai próbák elvégzése nélkül
4. Nem adagolunk antibiotikumokat saját kezdeményezésből,enyhe lázas betegségeknél amik ágynyugalomra és egyerü tüneti kezelésre meggyógyulnak
5. Ne tegyünk próbálkozásokat az antibiotikumok cserélgetésére/hátha jobb lessz !hátha jobban használ!
6. Ne adagoljunk antibiotikumot megelőzésképpen/pl egy egyszerü hülésnél a mandula gyulladás vagy tüdőgyulladás megelőzésére
7. Az orvos nem irhat fel antibiotikumot a szülők befolyása alapján
Dr.Bauer-Kismama-blog-
-AZ ÉRDEKLŐDŐK FIGYELMÉBE.-!!!
Dr.Bauer-Kismama-blog-
Előszó_
A ma embere már érzékelhetően igényes szelektiv felfogásban éli az életét.Erre kötelezi a rohanó életmód,a mindenből a jobbat igénylő magatartás.
Kulturális adattára és gondolkodásmódja is igy alakul.Kevés embernek van ideje elolvasni egy terjedelmes irodalmi munkát,vagy a közélet bármilyen nem kellőképpen rendszerezett irását.
Szigorúan célratörő gyakorlati emberek lettünk, akik a saját és az övéivel kapcsolatos feladatait-/ megkezdve a mindennapi kenyértől a tájékoztatás mindennapi szellemiségéig/ igényli ezt a magatartást.
Ez fog végbemenni a tudományágakban is –ahol a terjedelmes –tufózus-alkotások helyett,a rövid,könnyen áttekinthető,aktuális,és abszolut konkrét munkák fognak érvényesülni.
Tehát a mi szellemi életünk, nélkülözhetetlen kelléktára lett a mindennapi céltudtos analizis-szintézis gondolkodásmód.
Mindezeket ilyen konkrét fogalmazásban lehetne bemutatni-vannak-
-fontos-fontosabb-legfontosabb köznapi dolgok
-értékes-értékesebb-legértésebb alkotások
-érthető-érthetőbb-legérthetőbb kiejtett szó vagy beszéd
-érdekes-kevésbbé érdekes-érdektelen-irások-stb
A blog-omon megpróbálom a személyes gyermekgyógyászati élményanyagomat ebben a szellemben-szemelvényekben bemutatni,a érdelődők elé tárni,hetenként 1-2 irásban
Igyekszem-röviden,áttekinthetően és a gyakorlati megoldásokat nem nélkülözve tárgyalni az általam erre kijelölt életszerü gyermekorvosi kérdéseket.
Nagy előnye a munkámnak hogy értékes FOTO illusztrációval van füszerezve amikhez közérthető magyarázatok kapcsolódnak.Ilyenszerü munkával nem talákoztam a gyermekgondozási kiadványokban.
Hátránya a munkámnak hogy a keresés nehézkesebb de a nagyszámu látogatók bizonyitják azt hogy kellő technikai ismeretekkel minden témakör hozzáférhető.
Ez a kiadvány a közös,könnyen hozzáférhető egészségügyi,gyermeknevelési szintjének emelését szolgálja.
Ezuttal is köszönöm a kiváló kollégáimnak nagytapasztalatu egészségügyi,gyermekhálózati társszerzőimnek,érdektelen hozzájárulősát egy ilyen nemes munka elvégzéséhez.
-
- Dr.Bauer Béla.
Dr. Bauer Bela
-A PENICILLIN A MANDULAGYULLADÁS SZUVERÉN GYÓGYSZERE.
Ha valaki megkérdezné tőlem hogy az orvosi gyógyitó tevékenység eredményessége szempontjából milyen határkövet jelölnék meg az orvostörténelemben, következőt válaszolnám-egy FLEMMING/a penicilin felfedezője/előtti és az azutáni korszakot.De talán tovább mennék,véleményem szerint az emberiség történetének egyik legáldásosabb felfedezése volt.53 év tapasztalatával a tarsolyomban és kb 6o-7o évvel a felfedezés után még mindig azt kell mondanom hogy a penicillin a gyermekgyógyászat kezelési arzenáljában még mindig megőrizte kizárólagos helyét bizonyos betegségek kezelésében és még ma is az antibiotikumok-Édesanyja-
Az elmúlt évben jelent egy dolgozatom-Szatmár város kórházainak a története 13oo-tól kezdve.Ehhez a dolgozathoz gyűjtöttem dokumentációs anyagot és megrenditő adatokat olvastam-a 18-dik század elején egy skárlát járvány következtében 487 gyermek halt meg szatmár megyében.A gyermekhalál mindig utánozhatatlan döbbenetként hat,és ha ehhez az emberi,orvosi tehetetlenség dermesztő érzése is társul a kép érzelmi vetülete még drámaiabb.
Annak idején FLEMMING egy kis szuterén helységben jutott a nagy felfedezésre.Jóformán még kezelni sem tudta ezt a orvostudományban szinte egyedülálló felfedezést-Görög származásu felesége-menedzselte-és védte az akkor is létező-cápák-rohamától a különben is szerény,lelkiismeretes,titulusok nélküli gyakorló orvost.Egy-Isteni szikra- és már a következő évben a –penészgomba kivonatával-már egy súlyos fertőzéksekben szenvedő, elveszetnek itélt angol harci pilótát mentett meg 1o ezer egység penicillinnel Egyiptomban.
A kétkedők,irigyek,álnokok hada kénytelen kelletlen le kellet tegye a zászlót és meg kellet hajoljon a kissé félszeg de emberségében egydülállót alkotó orvos előtt.Sajnos a szellemi hitványság –csúcsán-ülők már lassan a nevét is elfelejtik,helyébe eszement érdemtelenek kerülnek.
Mint serdülő középiskolás én még megértem az –antibiotikum éra-előtti időszakot-amikor a fekete szinü vöröskereszttel jelölt lovas mentők hangos csengetéssel szatmár poros utcáin szálitották a skárlátos gyerekeket-Az illető házra vörös cédulát ragasztottak a tiltó járványtani szöveggel.Akkor még csak aszpirin.szulfamidok,hashajtók és kámfor sziverősitők szerepeltek a gyógyitó listákon.
A felfedezés engem már mint első éves orvostannhalgatót talát..Értelmileg,szakmailag és érzelmileg a felfedezés végigkisérte egész pályámat.A-penicilin diadalutját-értem meg. Katasztrofális,kétségbeejtő helyzetekben volt mihez folyamodjak és mindig megbizható támaszt kaptam,a beteg gyermek felépült,Ilyenkor mindig eszembe jutott egy –EMBER- a maga orvosi szerénységével és azzal a páratlan szellemi felvillanással ami csak századokban vagy évezredekben adatik meg valakinek.
6o év elteltével a penicilin még mindig szuverén antibiotikum egyes megbetegedések kezelésében.Az orvosi rendelőkben szinte napi megbetegedés a tüszős mandula gyulladás.Ennek egyedülálló megbizható gyógyszere a penicilin-/ha tüszős mandulagyulladás nincs kellőképpen kikezelve bekövetkezhetnek a szövődmények.a helyi vagy általános szövődmények,a második betegség-vesegyulladás,rheumás láz stb.
Egységes álláspont a tüszős mandulagyulladás kezelésében mindmáig az hogy a penicilin a betegség –elektiv-gyógyszere és ezt az álláspontot az orvosnak,valamint a szülőnek is el kell fogadnia.Mikor Hollandiában voltam egy klinikai tapasztalatcserén és közhasznu problémákról értekeztünk a kollégámmal a következőket mondta-Hollandiában már nem létezik a rheumás láz mert következetesen penicilin injekcióval kezelik a gennyes mandula gyulladást.
Ha ettől eltérünk a következő következményekkel számolhatunk-
-bekövetkezhet a második betegség ami a mandulagyulladás következménye,ez lehet vesegyulladás,vagy heveny reumás láz.
-a kórokozó a vérbe hatol és szeptikémiát okoz
- de meg kell emliteni a következő szomszédos limfás szervek szövődményeit is.
-mandula körüli tályog-a hátsó garatfali tályog-vagy az életveszélyt okozó mély nyaki tályog,ezek a lehetőségek ma már sokkal ritkábbak,de előfordulnak a helytelen kezelések következtében.
A gyakoribb változat az amikor az injekciós kezelés elkerülése végett,főként a szülők befolyására széles hatókörü antibiotikumokat adogolnak, szájon keresztül jó borsos árat fizetve érte..
Ezek nem specifikus kezelések-a kórképet ideig-óráig elaltatják,a gyermek állapota javul,lassan leláztalanodik-de sápadtabb,kedvetlenettebb marad,étvágytalanabb egyszóval sokkal elhuzódóbb és bizonytalanabb a gyermek gyógyulása.Zavaró körülmény az orvosnak az is hogy a garat kóros elváltozásai gyógyultnak látszanak,de az áll-alatti nyirokcsomók megnagyobbodása és fájdalmassága –árulkodó tünetek lehetnek egy lezajlott és nem kellőképpen kikezelt gyennyes mandulagyulladásra.
Ilyen esetekben a gyermek 2-3 napos penicilin kezelés után szinte-kivirul-
Máskor a helytelen kezelés egy gyennyes góc állapotát tartósitja,krónikussá válhat a betegség, aminek a mandula műtéti eltávolitása lehet a következménye-Mindezek vonatkoznak a garat és torok mandula gyennyes gyulladásaira is.
Egyébként a penicilin szuverén gyógyszer a skárlát,ótvar /impetigó/gócos vesegyulladás,a tüdőgyulladások és agyhártya gyulladások egyes formáinál.
Tehát ne bacsüljük le a penicilint a számos iparilag túlreklámozott széles hatáskörü,drága,úgymond –csodatevő-antibiotiotikumokkal szemben.
Használjuk a érzékenység kizárása után szakszerüen és bizalommal a penicillint az orvosi előirás szerint..
Dr.Bauer-Kismama-blog-
Dr. Bauer Bela
Életünk egyik legnagyobb feladata az oktatás, amely sok évet, pénzt és energiát vesz igénybe. Fiataljaink számára az erkölcsi értékek átadására is nagyobb gondot kellene fordítani, hogy derék és becsületes állampolgárokká váljanak, törődjenek a közjóval és hozzá akarjanak járulni a társadalom építéséhez. Az iskolák, tantervek és a tanárok fizetéséért való aggályoskodások közepette sajnos egy dolgot nem vesznek figyelembe - nevezetesen hogy a család a gyermek legelső iskolája. A család az az iskola, ahol nemcsak az élet legelső dolgait tanuljuk meg, hanem a legfontosabbakat is.
Személyiségünk által vagyunk egyediek. Érdeklődési körünk, tehetségünk, szenvedélyeink, képességeink, álmaink és életcéljaink... tesznek azzá minket, akik vagyunk. Ahogy a körülöttünk lévő világot értelmezzük, ahogy a többiekhez viszonyulunk, mindezek személyiségünk funkciói. A gyermek-pszichológusok gyakran rámutatnak arra, hogy mire iskolába kezdünk járni, személyiségünk javarésze már iskola. kialakult... abban az iskolában, amit családnak hívunk.
A leglényegesebb dolog, amit egy gyermek megtanul a családiskolában a szeretet. A gyermeket nem a szeretetről tanítják,. a szeretet túl elvont az ilyesmihez. Mégis a gyermek megtanulja a szeretet-kapcsolatok mibenlétét.
Megerősítem azt az igazságot, hogy a szeretetet nem tanítjuk, hanem mintaképül szolgálunk másoknak. Szeretet mindennapi példáival. Ösztönösen tudjuk, hogy példaadással mutatunk tiszteletet és bizalmat, kommunikációt és megosztást, megbocsátást és határozottságot. Próbáld csak meghatározni valakinek mi a szépség, valakinek, akinek fogalma sincs erről. Beszélhetsz világosan az alakról vagy formáról, színekről és kontrasztról, mozgásról és anyagról, de csak ha a valódi életből vett példákat hozol fel, akkor válik érthetővé mi is a szépség.
Ugyanígy van ez a szeretettel is. A költők már évszázadokon keresztül megénekelték a szeretetet, olyan verseket vetettek papírra, melyeket még ma is idézünk egymásnak, amikor kifutunk saját szavainkból. Nem könnyű dolog meghatározni a szeretetet. Csak számtalan kifejezései által ismerjük.Két képesség alkotja a szeretet és a családi élet magját, melyeket érdemes közelebbről is szemügyre venni, mégpedig a befogadás és az elengedés.
Befogadás:Már tanui voltunk mi történik amikor az újszülöttet hazahozzák a kórházból? Az a sok figyelmesség, amivel elárasztják a csecsemőt mindenkit féltékennyé tud tenni! Valójában gyakran itt kezdődik a testvérek közötti vetélkedés, ha megjelenik egy másik gyerek is annak, aki azelőtt kizárólag magáénak tudhatta apját és anyját. . De a befogadó képessége itt nem ér véget, hanem folytatódik a család további életén keresztül, lehetnek azok a növekedő gyermek kicsi barátai, majd később a barátok és barátnők, akikkel szeret együtt lenni, vagy az az egyetlen barát, akit házastársuknak terveznek – mindezek befogadása a családi szeretet kifejezése. A befogadás művészete (és ez valóban művészet) nem csak étel és ital biztosítása, hanem inkább a képesség a másik befogadására otthonunkba és a szívünkbe. A másikat befogadjuk anélkül hogy lehengerelnénk.
Elengedés: Amilyen fontos a befogadás művészete, ugyanolyan az elengedésé. Az a gyanúm az emberek többségének ez utóbbi a nehezebb, bár az élet ugyanannyi alkalmat kínál ennek gyakorlására is. Gondolj csak családodban azokra az időkre, amikor bele kell nyugodnod, hogy “kislányod” már nem kicsi többé, és nagyon erélyesen kiáll függetlensége mellett. Gondolj csak arra a napra, amikor fiad elmegy az egyetemre, és azok társaságában látod elmenni, akik ezentúl sokkal többet lesznek majd vele együtt, mint te. Gondolj csak gyereked esküvőjére, ahol sokkal jobban félsz a kockázatoktól, mint a fiad vagy a lányod!
Kismama-blog
A DROGOK ÚTVESZTŐJÉBEN
Sem az én mindennapi orvosi gyakorlatomban, sem a szülők aggodalmai között a gyermeknevelésben, ezelőtt 2-3 évtizeddel nem volt napirenden a gyermektársadalomban ez az önpusztitó dráma. Sajnos a mindennapok többi vétkes nyavalyája mellet ez a- felmérésre kötelező jelenség- is megjelent mindennapi gondjaink kelléktárában. Alattomosan csempészte be magát égető, bántalmaink közé.Ezért szolgálnék röviden néhány tanáccsal a szülőknek a bajok korai felismerésének célzatával.
A drogok kipróbálásának leggyakoribb indoka a kíváncsiság. Problémák, gondok elviselése, elfedése, feszültségek levezetése, csoporthoz tartozás vágya, unalom - mind-mind szerepet játszhatnak a kíváncsiság mellett az első drog megtapasztalásában.
Az a tinédzser, aki megszokja, hogy mindennapi konfliktusait, aktuális boldogtalanságát valamilyen szerrel ideig-óráig meg lehet szüntetni, könnyen rendszeres fogyasztóvá vagy akár drogfüggővé válhat.
UNALOMŰZŐ PIRULÁK
K.S. 15 éves diák
családja látszólag összetartozónak mutatkozott.A kívülálló nem érzékelte azt a
nyomasztó, szótlan egymás mellett élést, amely jellemezte hétköznapjaikat. Apja
elfoglalt vállalkozó, esténként későn ért haza, munkába,
újságokba,tévénézésbe temetkezve leplezte közönyét,megromlott házasságát.
A fiatal diákfiút, egyik ismerőse vitte el egy diszkóba. Rosszkedve volt,
az ismerős fiú rábeszélte egy kis "hangulatjavítóra". Szíve majd
kiugrott a helyéről, de remekül érezte magát, soha ilyen földobott,
elengedett nem volt, soha nem tudott ilyen lazán táncolni, ismerkedni. Attól
kezdve minden hétvégén eljárt. Gyűjtötte a pénzt, hogy megvegye a "gyorsító"
tablettákat. Hétfőnként fáradtan, karikás szemmel, sápadtan ült az
iskolában. Figyelni nehezen tudott, várta a hétvégi megkönnyebbülést. Egyik
este úgy gondolta, megduplázza az adagot. Mikor rosszul lett, barátai
mentőt hívtak. Szülei a toxikológián értesültek fiúk túladagolásáról.
AZ ELSŐ – SZER – A CIGI. A MÁSODIK AZ ALKOHOL
Nagyfokú
feszültségek, elviselhetetlen és senkivel nem megosztható kudarcok, családi
problémák, krízisek, magányosság vezetik a serdülőt a "pillanatnyi
megkönynyebbülés"felé..
Az első "szer" leggyakrabban a cigaretta. Felnőttnek
látszani, társak előtt vagánynak mutatkozni sok-sok tizenéves vágya.
A dohányzó szülők gyermekei, korábban és nagyobb gyakorisággal válnak
maguk is dohányzóvá. A második "szer" rendszerint az alkohol. Ez a
társadalmilag elfogadott és legális "drog" kéznél van, és könnyen
beszerezhető. Középiskolai kirándulások gyakori szereplője. A
valódi drogok közül az első általában kenderszármazék vagy valamelyik
stimuláló szer, az egzisztenciálisan rosszabb helyzetben lévő fiataloknál
az olcsóbb szerves oldószer.
Az egyszeri kipróbálást alkalmi használat követheti, amelyből
esetenként rendszeres drogfogyasztás, majd függőség lesz. A
szülők sokszor mit sem sejtenek arról, hogy gyermekük drogokat használ, és
csak a toxikológián döbbenhetnek rá a riasztó valóságra.
KUDARCOSAN EGYEDÜL
A gyermek sokáig olyan szeretne lenni mint a szülei Okos, ügyes, sikeres, mindig kész válaszokkal, magabiztos fellépéssel.De ha otthon csak állandóan kritizálták tanulmányi eredményeit, megkérdőjelezték képességeit már elbizonytalanodik.. Kevés idő, kevés valódi figyelem marad reá,vagy mindkét szülő inkább pénzzel és tárgyakkal igyekszik az elmaradt beszélgetéseket pótolni,a gyermek magányos marad,kudarcot,kudarcra halmoz.. Ez az első lépés ami minden szülőt arra kell hogy késztessen hogy a tükörbe nézzen.
A lélek is károsodik
A kíváncsiságból
vagy társak hatására kipróbált drog okozta önfeledt megkönnyebbülés, mint a
konfliktusok lehetséges megoldása rögzülhet a tapasztalatban. Még veszélyesebb,
hogy a fiatal csoportot, családszerű, szoros társaságot is találhat
magának.
A pubertáskorban a rendszeres droghasználat lélektani károsodásokat is okoz. A
fejlődés megrekedhet a gyermekkor egocentrikus szintjén, a tinédzser
kerülni fogja a kihívásokat, követelményeket, minden olyan helyzetet, amely
erőfeszítést kívánna tőle. Irreális fantáziavilág alakul ki, amely
segít abban, hogy elkerülje a kamasz a valósággal való szembenézést. Gyakran a
jövőre vonatkozó tervek is messze elszakadnak a realitástól, mint ahogy
nagyon sok droghasználó fiatal gondolja, hogy ő bármikor segítség nélkül
abba tudná hagyni, és ezzel altatja el függősége miatti rossz érzéseit.
Figyelmeztető jelek
.A betegek különösen sápadt,szürkés az arcszine.A pupillái szinte nem is látszanak,keze remeg.Viselkedése lényegesen megváltozik.Túladagolás esetén,elveszti eszméletét,rángatózni kezd..
VESZÉLYEZTETETT SERDÜLŐK
A drogfogyasztás
jelei sokszor csak utólag állnak össze. A teljesítmény megváltozása, az
elhanyagoltabbá váló külső, a rapszodikus hangulatváltások, a
visszahúzódás, nagyon szűk vagy éppen túlságosan is tág pupillák,
időnként eufória, csapongó gondolatok, szürkés, sápadt bőrszín,
tűszúrásnyomok az alkaron, érdektelenség mindmegannyi értékelendőtünetek.
A társadalom "drogorientált", elfogadott dolog nyugtatót,
altatót, fájdalomcsillapítót szedni. A zaklatott családok, az elváltak, a
konfliktusokat soha meg nem beszélők, a gyermeket partnernek nem
tekintők, a túlzottan egyeduralomra törők mind-mind veszélyt
jelenthetnek. Az ilyen serdülő sem stabil mintával, sem elégséges
önbizalommal, sem támaszt jelentő háttérrel nem rendelkezvén könnyű
sikereket és kielégülést fog keresni.
A drogfogyasztás elleni védelem a gyermekkorban alapozódhat meg. Biztonságot nyújtó, de elengedni és önállósodni is hagyó családi háttér, az önbizalom fölépülésének segítése, eredményes konfliktusmegoldások modelljei, nyílt, közvetlen érintkezés, őszinte kapcsolat a szülő és a gyermek között, védelmet jelenthet a későbbiekben. Így nagyobb biztonsággal elkerülhető az alkohol, a gyógyszerek mértéktelen fogyasztása, illetve a drogok használata. Az ilyen környezetben felnőtt gyerekek a csoportnyomásnak sincsenek kiszolgáltatva, jól tudnak ellenállni a kísértéseknek, képesek megküzdeni a sikerekért, és elérni azokat.
--A DACKORSZAK ISMÉRVEI-
A dackorszak életkori sajátosság, s az első
ilyen időszakot a gyermek két-három éves korában éljük meg.Olykor a
gyermeknevelés egy nehéz periódusa ami kiboritja a gyermek környezetét,az
állandó tiltakozó-NEM-el. Ha belegondolunk, ez érthető a gyermek
részéről, hiszen amíg nem tudott beszélni, főként sírással fejezte
ki, ha valamit el akart érni, vagy tudatni a környezetével. Azt is megszokta, hogy ezzel kivívta a figyelmet. Két-három éves korukra megtanulnak ugyan beszélni,
de még gyér a szókincsük, idegen számukra, hogy szavakkal értessék meg magukat.
Ehhez időre van szükség. A legtöbb szülőnek fejtörést okoz, mit is tegyen, ha a kicsire rájön a hiszti. Keressük a legjobb megoldást, amely minden gyermeknél más, és nincs aranyszabály. Jómagam a minnél kevesebb tiltást
javasolom. Ami megengedhető, arra ne
mondjunk nemet,
s ha mégis muszáj, kerüljük a „nem” szót. Tapasztalat, hogy a szülők túl
gyakran, és általában indokolatlanul is használják a „nem szabad” kifejezést,
amivel felesleges korlátokat állítunk, a gyermek pedig nem érti, és még kíváncsibbá teszi a tiltás.
- Inkább tereljük el a gondolatait,
kössük le a figyelmét mással, vagy magyarázzuk meg, hogy amit akar, hogyan
lenne megengedhető, vagy értessük meg vele az ő nyelvén a mi szempontunkat. Akkor nincs mivel dacolni. Semmiképpen ne
ragaszkodjunk elképzelt nevelési elveinkhez, a szüleinktől hozott
mintákhoz, hiszen gyermekünk egyéniség, okosabb, ha megismerjük, és terelgetjük
őt –az általa is elfogadott kis ösvényén..
A gyermek személyisége akkor
fejlődik egészségesen, ha kellő figyelmet kap, ha azt érzi, hogy
ő ugyanolyan fontos, mint a többi családtag. Ennek ellenére adódhatnak
helyzetek, amikor ideig-óráig háttérbe szorul – mondjuk, vendégek vannak
nálunk, vagy dolgozunk -, és mindenáron szeretné elérni, hogy vele
foglalkozzanak. S ha ezt nem sikerül elérnie, jön a hiszti.
Ebben az esetben hatásosnak bizonyulhat,
ha hagyjuk, hogy kitombolja magát. A gyerek bevet majd mindent: gurgulázva zokog, szívszorítóan sír,
tombol, és földhöz veri magát. Hatásos lehet, ha ilyenkor magára
hagyjuk, és magunkat megerősítve kibírjuk, amíg lecsillapodik. Megdöbbenve tapasztaljuk majd, hogy amint rájön,
hogy ez az út nem vezet eredményre, abbahagyja, és mosolyogva előjön egy
labdával, vagy az ölünkbe ül. Akkor viszont figyeljünk rá, játsszunk vele egy
kicsit, hogy rögződjön benne az élmény, amely szerint a hiszti
helyett célravezetőbb a békés út. Ez a felismerés és minta hasznos lehet számára a későbbi
életében, az első lépés két értékes tulajdonság: az önuralom és az empátia
kialakulása felé.
A
szülők számára is fontos, hogy leszoktassuk
a gyermeket a hisztiről, hiszen ha ezzel eléri,
amit akar, rendszeresen - útközben, villamoson, üzletben, vendégségben – alkalmazza majd,
amely rendkívül kellemetlen. Láthatunk ilyet nap mint nap az utcán vagy éppen
más helyen, s mivel minden szem rájuk szegeződik, a szülő is elveszíti türelmét, kiabál, ráver a fenekére,
fenyegetően bánik vele, és még da cosab. Ettől a gyerek még jobban
sírósabbá válik. Éppen ezért tanácsosabb, ha gyermekünket otthon neveljük, s
akkor elkerülhetjük az ilyen helyzeteket, amelyek egyébként a kicsinek is
megrázóak.
S ne higgyük, hogy ha a gyermek elérni
a négy-öt éves kort, akkor elfelejthetjük a dackorszakokat, mivel a
tinédzserkor tartogat még számunkra lázadó, dacos időszakot. S a tanácsolható recept ebben a korban is, hogy
ne vegyük fel a kesztyűt, őrizzük meg nyugalmunkat, forduljunk figyelemmel és türelemmel a gyermek felé még akkor
is, ha ez látszólag nem is hoz eredményt. Később hálás lesz érte, és
emlékezik majd rá A dackorszakban lévő gyermek sokszor az orvosi vizsgálat
alkalmával egy cirkuszi mutatványhoz hasonlitható.Az egészségügyi
személyzettől kezdve az összes jelenlévő csaladtagokkal hol
szórakoztató hol groteszk jellegü egyedi jellegü mutatvényt rögtönöz a gyermek
megnyugtatására-Ő jómaga még hangosabban üvölt akaratlanul kiüritve
a várótermet is.
Szeretett és mélyen tisztelt profeszorom,tanitómesterem PROF DR.SZENTKIRÁLYI ISTVÁN ilyenkor a következő tanácsot adta-távolits elmindenkit a rendelőből,mert ha a gyermeknek nincs egy.eggyütérző támasza,megszeppen,elhallgat és lehetővé válik az orvosi vizsgálat elvégzése.De előadódhat az a lehetőség is hogy a –süvölvény-egész gyermekkorára elkerüli a rendelőnek a környékét is.
VISELKEDÉSI GÉN KÓDEX
MOTTÓ-Gyermekgyógyászként volt alkalmam végigkisérni számos emberi sors alakulását , a zsenge gyermekkortól kezdve,a felnőttkorig,egyszersmind a szellemiségük jellemük,viselkedési módjuk alakulását a közösségekben amikben éltek.
A XXI-dik század embere ha valamit ad magára, be kell tekintsen a saját és mások genetikai kelléktárába.Ezt a kelléktárat tapasztalatom szerint,alakitani lehet,de alapvetően megváltoztatni nem.A hajlamok ,nemcsak az orvos- genetikailag jól látható és érzékelhető kórképekre jellemzők, hanem a szellemiség,lelkiség úgy mint a - a jó vagy rosszindulat,agreszivitás,irigység avagy a segiteni akarás,a szeretet,az erkölcsi limitek betartása,a jellem,gerincesség.stb-
Az hogy kivel állsz szembe az életed folyamán –egy hiszékeny naiv örökös prédájával a társadalomnak-vagy egy –mindenre fittyethányó,öncélu,fondorlatos rókával,vagy éhes farkassal-már a kezdetben szükséges körülhatárolni.
-Annak idején amikor valakinél hosszasan vagy megismétlődően egy-egy rossztulajdonság mindúntig visszatért,a környezete azt mondta-hogy benne van a vérében- vagy ilyen volt már kicsi korában is és nem tudtam kiverni belőle a rosszat mondják a szülők.Ezeket a létező -viselkedési modeleket- már századokra,évezredekre visszamenően kibölcselkedte az emberi társadalom. A szeretetet árasztó és szeretetre méltó ember az marad egész életében,ugyanúgy mint ahogy a másokat bármimódon megröviditők széles tábora.
A genetikai csomag alján még rosszabbizü, dolgokat is lehet találni-ami már anyagilag és erkölcsileg is ártalmas a közösségekre.
.Hajlamosak vagyunk arra hogy a gének-ilyen jellegü vonatkozásait/ a jó,kiváló,életrevaló/ csak bizonyos kategóriáju embercsoportok-történelmi kellékének tekintsük-Pedig a mindennap becsapott,áthazudott emberek bölcsesége, sok esetben döntőbb, az emberi eggyütlét szabványrenszerét tudtosan kijátszó, köntösök mögé rejtőzött-álnokhad-bűneinél.
Mint kezdő gyermekorvos nem akartam hinni a determinizmus kitételeiben.Azt vallottam hogy a pedagógia,a környezet megoldhatja az esetek többségében, az ilyen jellegü problémákat.
Hosszú emberi és orvosi tapaszatalatom abban a hitben győzköd már manapság,hogy minden egyén magán hordja a –genetikai védjegyét vagy emblémáját-viselkedési,magatartási vagy akár erkölcsi kódexében.
Úgy gondolom hogy egyedül a céltudatos alkotás és munka, esetleg egy nagyon feddhetetlen iskolai és családi környezet tartós hatása alakithat,modulálhat egy személy társadalmi viszonyulási alapjain.
Azzal a célzattal vetettem papirra ezt a néhány gondolatot,hogy ezeket felidézve életünkben sok kellemetlenségen és lelki kényszer-
szerhelyzeten tudunk átlépni, ezen ma is létező tények ismeretében.
HOGYAN VÁLLTAM GYERMEKGYÓGYÁSSZÁ.-
SZEMELVÉNY AZ-ALKOTÁS KÉNYSZERE-CIMŰ IRÁSOMBÓL
A megszokott pályaválasztási kódexben manapság már kevés az előre elhatározott hivatástudat,A konjunkturális anyagi vonatkozások állnak az előtérben-a kezdettől fogva a kapaszkodási kényszer határozza meg egy egyén szellemi tudatosságát,magatartását a társadalomban
,viselkedését,felfogását emberi létének az értelméről. Egyszóval hovatovább mind kevesebb az elhivatott,pedagógus,orvos,mérnök stb
Egyik kedves keresztfiam aki németországban végezte a repülő-mérnöki akadémiát jelen pillanatban az Egyesült Államokban képviseli cégét –a következőket irja-
-Itt is megvan a megosztottság a déli feketebőrüek és az északi –yenkyk-között-Minden utcasarkon 6-7 templom vagy imaházvan –DE AZ ISTEN MÉGIS A DOLLÁR.-
Ez a szellem már régen átterjedt európára is. A pályaválasztás tudatossága vagy tudatositása egy fiatalban az egyéni élményanyag hiányában nehéz feladat-Az az álhatatosság hogy egy hivatást vagy foglalkozást egy életen keresztül mindennapi elkötelezettséggel,szerető szellemi és fizikai affinititással végezzél kevés embernek jut sorsrészül.
A kor teremtette kényszerhelyzetek pl-hogy manapság már két vagy esetleg több egymástól távolálló disciplinában kell diplomát szerezni a megélhetési lehetőség biztositására tartalékol.
Jómagam nem lettem volna semmi-vagy senki-Engem egyáltalán nem emésztett a jövőm,igaz hogy ez a könnyed sportos.cikis életmód a szülői ház biztonsága és védelme alatt volt igy.Egyedüli erényem a rámbizott feladatok pontos és maradéktalam elvégzése volt beleértve a tanulást is.
Kissebb koromban cipész szerettem volna lenni-mindez azért mert nagyon megbarátkoztam a cipész Petrucz Feri bácsival-aki mindent tudott és mindehhez értett és mindezek, fejében még egy élő idomitott fekete csókája is volt piros sipkával-no meg –stiglince-és minden olyan kellék ami egy gyermeknek vonzó lehetett.De a kenetteljes,settenkedő szövegét is –csiptem-amivel magához kecsegtetett kifejezve azt hogy az én vélemé-
nyemet is számba veszi
Mint minden mélyen hivő vallásos asszony édesanyám papi hivatást szánt nekem.De amikor már tánciskolába jártam-Csipler tánctanárnőhöz-és az ottani torténéseim szemelvényeimről beszéltem Neki jó érzékkel lemondott ezen igényeiről.
Nagyon sokat szavaltam elemi iskolában és középiskolában
de a szini pályára sem éreztem semminemü vonzalmat.Olyam simi-semmi féle emberke voltam.Szüleim mégis annyi év kitűnő tanulmányi eredménye után nagyon szerették volna, ha valami felsőiskolai képesitést szerzek.Igy aztán hozzácsapódtam minden felkészülés nélkül Ponner Jancsihoz és Lenkey Ernőhöz és elmentem velük felvételezni a Temesvári Műegyetem –gépészmérnöki karára,ahonnan természetesen kirugtak.A két mindmáig jó barátom akikkel mentem, kiváló életpályát futottak be/Ponner János a Hamburgi Műegyetem profeszora,mig Lenkey Ernő a Békási vizierőmü épitésének vezető főmérnöke-majd Svédországban egyes hidrotechnikai létesitmények megalkotója volt./Különben mindketten matematikai zsenik voltak./
Hova tovább-Édesanyám kijelentette hogy egy veszekedett garast sem költ rám és éppen csak hogy egy kis-köménymag-levest kapok a házában ha nem emberelem meg magamat. Azonnal dolgozni kellett mennem a Szatmári bőrgyárba-Itt aztán a –dörzsölt jópénzü timárok társaságába kerültem. Ez a környezet sok gondot okozott szegény anyámnak.A kikapós élet hajnalig tartó csapongásai gondterheltté tették -mindig megvárt-megkérdezte hogy nem e vagyok éhes és minden zokszó nélkül lefektetett,akár egy óra erejéig is, de a megszokott időben felkeltett reggelit adott és elküldött munkába azzal a jelszóval/ha férfi voltál éjtszaka légy férfi nappal is./
Aztán egy barátom -akivel eggyütt dolgoztunk egy épitkezési vállalatnál mint napszámosok, és ismerte kvalitásaimat is, javasolta hogy menjek felvételizni a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetemre.Ha már költenek rád az –öregek –ne menj olyan szakra ahol egész életedben üres járatban vagy.Én orvosira ? /hullák,vér,halál,mindennap, csak az emberi szenvedéssel és elmúlással foglalkozni/Ez nem az én esetem.!!
Ismét édesanyámé volt a döntő szó-a következőket mondta-az orvosi pálya az egyik legnemesebb hivatás. A társadalomban,minden hivatásnak,foglalkozásnak megvan az érzelmi vagy fizikai elviselhetőségi foka.Habár igy is nehéz lessz a családnak de ezt az áldozatot vállaljuk-ha nem, menj vissza a bőrgyárba az-argentin marhabőröket –sérolni-/tisztitani-
Döntöttem-négy hónapig készültem a felvételi vizsgára,ami a végén sikerült.Édesanyámnak azután hogy világra hozott, ez volt a második legnagyobb öröme.Annyira már ismert, hogy ahova kerültem addigi életem folyamán mindig tisztességgel láttam el a feladataimat.Az egyetem általános orvosi karára vettek fel,de figyelembe véve hogy a gyermekgyógyászati kar akkor alakult-4o hallgatót az általános karról áttettek a gyermekgyógyászati karra anélkül hogy megkérdeztek volna bennünket./Ezek természetesen a társadalmilag terhelt háttérrelt rendelkezők voltak-nem KISZ tagok,kispol-
gári származásuak,politikailag terhelt multtal rendelkewzők-stb.
IGY LETTEM GYERMEKGYÓGYÁSZ JELÖLT-Isten nyugosztalja egy politruk kollégám aki magyarba települt át-egy erdélyi szenvedő orvos sorsát ecsetelő irásában-leirta hogy sikerült-úgymond átpakolni a gyermekgyógyá-
szatra bennünket.Isten nyugosztalja gyarlóságaival eggyütt.
Tehát nem voltam elhivatott gyermekgyógyász.A kezdet kezdetén nem is volt még alkalmam beillesszkedni abba a hangulatba amit egy eleven.élő,gyermekkórterem hangulata sugároz feléd.Az a kedves nyüzsgés körülötted amikor reggel megjelensz közöttük és savanyú cukorkát osztogatsz nekik.
Eleinte csak a bonctermek néma csöndje és miért ne mondjam ki –irtózata jutott az első és másodéves hallgató koromban osztályrészül.
Szikárarcu anatómusok,biokémikusok,fizikusok vettek körül szűkszavú,rigid,élettelen de igen fontos tudományos tényekkel.
Mint ahogy történni szokott , mindenki kap egy mentőövet élete folyamán.Az elkötelezettség amit az egyetemi környezet alakitott ki bennem,a hivatástudat a segiteniakarás embertársaimon a továbbiakban midjobban erősitette a választásom helyességét és legyőzte a kezdeti kételyeimet,fenntartásaimat
-EMLÉKEZÉS-
AZOKRÓL A KOLLÉGÁKRÓL AKIK MEGHATÁROZÓAK VOLTAK HIVATÁSOM MÉLTÓ GYAKORLÁSÁBAN.
78-dik életévemben,amiből 54 évet a mai napig is a legcsodálatosabb biológiai lény a-gyermek-egészségének gondozásában töltöttem el nehezen vettem kezembe a tollat.
Hiteszegett,megfáradt,-társadalmunk valószinü hogy nem tart igényt az elmult 5o-6o év orvos egyéniségeinek a megismerésére.
A kimércélt, emberi gyarlóságaiktól eltekintve mindannyian hithü gyógyitók voltak,fegyelmezett életuttal,szerintem nehezen utólérhető szakmaisággal,szines, kulturált személyiségekkel.
Az –Ő- idejükben volt a szatmári egészségügy aranykora-Ők a Kárpátmedence északi csücskének egészségügyi fellegvárának avatták a szatmári akkori megyei kórházat.-Hatalmas tudásuk és tapasztalatuk ide vonzotta a környező tartományok betegeit-
Úgy gondolom hogy nagyon kevesen vagyunk azok akik tanui voltunk ennek a korszaknakEgész életpályámon ezeknek a kollégáknak akartam megfelelni.Folyamatosan,szemtelenül és nagy áhitattal loptam tőlük a szakmát.Egy-egy mondásuk,mozdulatuk naponként felötlenek bennem,és a nem kevés-nehéz orvosi döntések-a nehezen elviselhető,olykor előadódó drámákban úgy érzem hogy láthatatlanul mellettem állnak.Szentimentálisnak tűnő, de valós a megfogalmazás.
Ők voltak azok akiknek kezéből soha nem hiányzott a szakfolyóirat,vagy a szakkönyv,akik között nemes versengés folyt.hogy kinek jelenik meg több közleménye a hazai vagy külföldi szakfolyóiratokban,ki mutat be értékesebb tudományos dolgozatokat
Amikor a szakma finomabb értékeit kezdtem kóstolgatni,jóleső érzés volt Róluk hallani elismerő,méltató véleményeket a hazai vagy nemzetközi tudományos értekezleteken.Amig téb-tábló egyetemista voltam a kórházban -UBORKÁNAK-becézgettek a későbbiekben,munkatársuk,kollégájuk és egyesek gyermekeinek és unokáinak kezelő orvosa lettem.Valahol el kellet kezdeni.
Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosipályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal eggyütt..Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk és nem foglalkozok az árnyoldalak részletezésével,mert úgy vélem hogy a méltatlanságok, emberi gyarlóságaink is velünk eggyütt távoznak a beláthatatlanba
Amit az alábbiakban leirok, semmi köze a fejezet ciméhez.Ez egy gyermekkori átélés ami egyedi lehet az ember életében amit esetleg csak későbbi időben tud a maga értékrendjébe sorolni.Az én életemben ilyen volt DR.LÜKŐ BÉLA temetése amelyen 6 éves koromban voltam jelen a szüleimmel.Abban az időben, amikor egy számottevő ember meghalt,főként ha sokat tett a közösségért amiben élt,azt elkisérte a helység apraja-nagyja az utolsó útjára.Édesanyámat DR:LÜKŐ BÉLA kezelte ,de különben is ott volt a helyünk a mindenkori magyar anyanyelvüeknek ennek az- emberi legendának- a temetésén.Nem voltam életemnek abban a korcsoportjában hogy fel tudjam mérni emberi értékskáláját annak akit mély részvéttel és nagy szomorusággal kisértünk ki a vasuton túli református temetőbe.De az a hatalmas feketébe öltözött tömeg,már akkor mélyen emlékezetembe vésődött.Ahogy hazafelé mentünk a temetésről a szüleim azt mondták hogy-ott volt a fél Szatmár a temetésen.Ez igy volt igaz.Az akkori román nyelvü lapok is 12-15 ezer emberről irtak,mert voltak akik még a környező falvakból is bejöttek hogy elkisérjék utolsó útjára kiváló és önfeláldozó orvosukat.Igen Ő önfeláldozó,önelégető szellemiségü ember volt aki életének 56-dik évében,szegényen,üres zsebbel hagyta itt a földi létet, betegeit,akikért a biológiai tűrőképeeségein messze túlmenően teljesitette hivatásának mindennemü ténykedését.Ő volt századának –orvos-apostola-
Hála a sorsnak hogy DR.SZABÓ JÓZSEF,kollégám és barátom,nem hagyta az enyészet martalékává válni életművét,példáját,tisztességét
és megirta az orvostörténelmi szempontból is rendkivül értékes monográfiáját.
Mély tisztelettel és szeretettel emlékezek DR.SZERÉMY MARGIT-ra aki a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem szemészeti klinikájának volt a vezetője-én már akkor a tanitványa,később a sors a politika, bünös kényszerhelyzeteinek folytán itt SZATMÁRON-kollégája, osztályvezetői minőségben,és unokáinak kezelő orvosa.
Pedáns,fegyelmezett,preciz klinikus volt és ezért egyike a példaképeimnek.Útálta a handa-bandázó áltudományoskodó munkatársakat és sokszor egy szemvillanásából lehetett észlelni hogy a vele szemben álló személyre kár az időt pocsékolni és azonnal ott is hagyott csapot-papot.Amikor először igényelte a segitségemet a beteg unokájához,majdnem úgy drukkoltam mint amikor szemészetből vizsgáztam nála az egyetemen.Tőmondatokban kérdezett és ilymódon várta a válaszokat is.
A kórházi élet nehéz kihivásai,a méltánytalanságokkal való iszap-birkózás még hatványozattabban voltak jelen az orvostársadalomban mint napjainkban.Lévén hogy már egy jónéhány éve volt alkalma felmérni az értékelhető képességeimet,és észlelte evődéseimet,feloldódott,/ de egyéni stilusát nem feladva/ a megoldásokat mindig dolgok keményebb oldaláról kezdte minősiteni, a férfiak döntő többségét meghazudtolva.Jólesett és bátoritott hogy magam mögött tudtam,és adott helyzetekben egy olyan egyéniséghez folyamodhattam tanácsért aki előttem példaértékü volt.
Amikor egy orvos kollégájának,orvostudományi tárgyu könyvet ajándékoz az mindig a tisztelet és elismerés jelképe.Amikor egy tanitómester teszi ezt –az minden feltételt kizáróan KITÜNTETÉS-
Ezt kaptam én DR:SZERÉMY MARGIT tanárnőtöl,aki egyik alkalommal amikor az unokája beteg volt a következő szavakkal nyujtott át egy vaskos kötetet-Béla kedves, ez BAGINSZKY-gyermekgyógyászati könyve,német nyelven,2ooo oldalon ami már 19o5-ben megérte a 8-dik kiadatását-Úgy hiszem magánál jó kezekben lessz.-Szakmai létem egyik legnagyobb elismerésének tartom ezt az ajándékot.
A másik kiválósága szatmár megye orvostörténelmének DR:MITARU MIRCEA-osztályvezető főorvos a bőrgyógyászaton,aki egyetemi karriert áldozott fel a kolozsvári klinikán, ahol a tanszékvezető hely várományosa volt.Kiváló szakember,a tudományos munkáért mindent feláldozó,az azt müvelő kollégák tisztelője volt.Ilyen minőségben a gyermek és bőrgyóygászat határfelületein mozgó kórképekről számos tudományos közleményünk volt.Egyesek önhitt/meg lett volna rá az oka/távolság tartó
embernek tartották,pedig távolról se volt igy.Mint két gyermekének kezelő orvosa sokat megfordultam a házukban,és mindvégig meghitt baráti beszélgetéseket folytattunk mind amellett hogy kemény román ember volt.
A francia orvosi iskola követője volt,igen kiváló irodalmi tájékozottsággal francia nyelven.Ő juttatott hozzá a bőrgyógyászati világirodalom egyik bibliájához a –DEGOS-által szerkesztett-mise en jour-tankönyvhöz.
Tőle kaptam dedikálva nevemre azt a német kiadásu gyermekgyógyászati tankönyvet-/M.PFAUNDLER-Kinderheilkunde/ amit AXENTE IANCU a kolozsvári gyermekklinika vezetője forditott román nyelvre és oktatta belőle a hallgatókat-
DR.GÓZNER ALEXA-LEXI-a mindenkori sebészek tudora,a marosvásárhelyi sebészeti klinika- nagy reménysége-akit szintén a politikai ármány –űzött szatmárra,a megye lakosságának és környékének nagy szerencséjére.Egy kicsit svábok voltunk mindketten-/ő károlyi –én erdődi/Olyan sebész volt aki mindig tudta hogy mi a baj és mit kell tenni,de soha nem volt túl biztos magában ,mindig kivárta a kellő időt,és főként sohasem hivalkodott.Impozáns délceg alkatával,komoly, határozott fellépésével már eleve bizalmat keltett a környezetében,főként a betegeiben.
Egész erdélyből igényelték a segitségét.
Sebész generációk nevelkedtek mellette,kiváló értelmi képességkkel és –sebész kézzel-de senki nem tudta utólérni a –sebészi scharm-ját.
Korai nyugdijazásával, ami a sötét emberi rosszindulat szüleménye volt,bünösnek nevezhetők ,akik megfosztották szatmár megye lakosságát egy ilyen léptékü embertől, aki életeerejével és szakmai tudásával még nagyon sok emberi életet megmenthetett volna meg.Jelen pillanatban Németországban él, 92 évesen kitünő fizikai és szellemi állapotban-Amikor nyugdijba küldték találkoztam vele és a következőket mondta,nagyon szomoruan-tudod Béla amikor a sebészi kést kivették a kezedből akkor szakmailag halott vagy.Te mint gyermekgyógyász egy sztetoszkóppal a nyakadban még ezt a sötét világot is átvészelheted.35-4o éves tapasztalattal a tarsolyomban olyan diagnózisokat tett az asztalomra, amiről nem szégyenlem bevallani de jó ideig rágódnom kellett.ÁLDJA MEG AZ ISTEN AMIT AZ ORVOSTUDOMÁNY ILYEN LÉPTÉKÜ GYAKORLÁSÁÉRT TETT.
DR:BOLGÁR DEZSŐ-a radiológiai osztály vezető főorvosa,a Debreceni Belgyógyászati Klinika adjunktusa volt.Főként a magyar szaklapokban jelentek meg közleményei.Az Ő müködése idején még nem voltam osztályvezető főorvos.De akkor már a doktorátus utolsó akkordjait rögzitettem.Az osztályos beteganyag,az igen terjedelmes pacienturám kellő léptékü lehetőséget adott az eggyüttmüködésre,Kiváló radiológus hirében állt,igy aztán még a marosvásáhelyi egyetemre is meghivták ahol tudományos előadást tartott amin én is résztvettem, és büszke voltam hogy szatmári az előadó.
Nyugdijazásakor nekem ajándékozta a JOHN.CAFFEY-PEDITRIC X-RAY DIAGNOSIS-2 kötetes világhirü gyermekradiológiai könyvét a következő dedikációval-
Dr.BAUER BÉLÁNAK szeretettel........
-Korán keltél hogy arass,nagyon szép amit cselekedtél
-De az emberi létnek határai is vannak
-Ezután már csak az a szép,aminek mindketten örültök.
DR:LŐRINCZY DENGEZICS radiológus főorvos kivételes képességü radiológus,barát,pótolhatatlan tudományos munkatárs,akivel hosszú éveken át minden reggel leolvastuk az aznapi filmeket,megbeszéltük az éppen aktuális teendőinket a tudományos és klinikai kutatómunkában.Elképzelhetetlen ambicióval tisztázta a legapróbb értékelhető radiologiai elváltozásokat.
Magas klinikai képzettsége is hozzásegitett a nagyon nehezen tisztázható
kórképek megoldásához.Nem kimélte magát-totális radiológiát végzett- még akár a sugárveszélyben is.Különleges mondhatni veleszületett képessége volt a fekete-fehér kontraszt elkülönitésére.Mert ahogy Ő mondta, vannak akik néznek de nem látnak –A kegyetlen élet elsodorta majd elragadta tőlünk.
A marosvásárhelyi iskola egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akár hazai vagy nemzetközi szinten.Ő volt az első szatmári orvos akinek tudományos közleményét leközölte a legrangosabb angol orvosi szaklap a –LANCET-
Tudományos érdeklődése a radiológia minden ágát felölelte.Számos közös közleményünk jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.Az áttelepülése után ő alapitotta meg Vácon-Magyarországon a C.T. központot.
Legyen áldott az emléke.
Voltak olyan osztályai a szatmári megyei kórháznak amelyek bővelkedtek a kiváló szakemberekben,Ilyen volt a sebészeti osztály amit DR:PERŢA BAZIL sebész főorvos vezetett,kiváló szakértelemmel.Mielött szatmárra jött a kolozsvári sebészeti klinika adjunktusa volt.Én annak idején egyetemista voltam/4-dik éves/ kórházi gyakorlatot végeztünk a sebészeten.A mindennapi ténykedést, irásban kellet összegezni./ milyen beavatkozásokat végeztünk vagy aszisztáltunk/.A gyakorlati füzetbe 1o-es osztályzatot kaptam Dr.PERTA főorvos úrtól,ezt bemutatva Prof MÁTYÁS MÁTYÁSNAK a világhirü sebésznek és egyetemi profeszoromnak, a következőket mondta-ezt a minősitést nagyon nagyra értékelem mert azt aki ezt itt aláirta a Kolozsvári Sebészti Klinika vezető professzora cimétől fosztották meg a semmirekellők..Egy másik kiváló sebész akinek sokat asszisztáltan a műtétein DR.ANTAL BUBI aki itt szatmáron kezdte sebészi pályafutását.Olyan tehetsége volt a sebészethez hogy már itt nálunk az első vonalban dolgozott.Kivándorolt Izraelbe ahol fulmináns szakmai karriert futott be.Rövid időn belül a Haifai sebészeti klinika vezető profeszora lett és sok dicsérő visszajelzést kaptunk róla,betegeitől.
Volt egy nagyon vallásos zsidó orvos, aki Párisban végezte a tanulmányait és a szatmári T.B.C. kórház igazgató főorvosa volt.-Dr.DEUTSCH MÁRTON.Abban az időben a gyermek T.B.C.még komoly problémákat okozott a gyakorlatban és akkor bontogatta a szárnyait a gyermek –pneumonológia.Ez a két szakfelület határozta meg a szakmai eggyütmüködésünket.Kiváló szakember,mondhatnán tudós volt,aki érdektelenül szórta a tudását az arra érdemeseknek.Nagy tiszteletnek örvendett a zsidóság köreiben.Ha valaki hazalátogatott az Egyesült Államokból-nála szállt meg.Közel laktunk egymáshoz a központban és számtalan esetben hosszantartó esti sétákon találkoztunk.Rendkivül kulturált,informált és utólérhetetlen élményanyaggal rendelkező,bölcs ember volt,sok sok szenvedéssel a tarsolyában.Lestem minden szavát mert őszinte volt és sugárzott belőle a jóindulat.Igy az évtizedek távlatából megitélve az értéket, amit tőle kaptam,felbecsülhtetlennek tartom.
Negyed éves orvostanhallgató voltam,édesanyám súlyos szivbeteg voltés DR.REICH IZIDOR szivspecialista kezelte.Tanulmányait Bécsben a WENCKEBACH klinikán végezte.Annak idején a legfontosabb sziverősitő gyógyszer a Strophantin volt amit vénába kellet beadni.A baj az volt hogy a mamának nem volt olyan vénarendszere ami könnyen hozzáférhető lett volna.Sokat szenvedett amig találtak nála egy megfelelő eret.Megkértem Reich főorvos urat hogy mint negyedéves orvostanhalgató sajátitsam el az osztályán az intravénás kezelési módot.Egy hónap gyakorlat után megkért a főorvos úr hogy az egész osztályon én végezzem el az intrvénás strophantin kezeléseket-természetesen otthon az édesanyámét is
Meg kell emlitenem DR:VIDA IONA-t a fül-orr-gégészet osztályvezető főorvosát. aki első éves egyetemista koromtól ismert.követett és akinek a véleményére, ami mindig szűkszavú de bölcs volt, mindig hallgattam.Olykor a- nem szól szám nem fáj fejem-érzését keltette bennem ,de az idő Őt igazolta.Szigoruan a szakmájával foglalkozott,kiváló felkészültséggel,és maradéktalan szakmai fegyelemmel.4o éven keresztül müködtünk eggyüt a legteljesebb összhangban.Számottevő tudományos tudományos munkát végzett.Sokat tett a szatmári egészségügyért mint kórházigazgató és megyei egészségügyi igazgató.
Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosipályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal eggyütt..Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk. Nem foglalkozok életünkaz árnyoldalainak részletezésével,mert úgy vélem hogy a méltatlanságok, emberi gyarlóságaink is velünk eggyütt távoznak a beláthatatlanba.
Igy aztán még azzal a pótlékkal, amit mint kosárlabda játékos az első osztályu-Nemzeti Bajnokságban kaptam és természetesen a családom a sokszor nagy áldozatokat igénylő segitségével szerény és tisztességes keretek között elvégeztem az egyetemet.
Dr. Bauer Bela
A SZENT JÓZSEF-GYERMEKREHABILITÁCIÓS KÖZPONT LÉTREHOZÁSA.
1991-ben Nagyméltóságu és Főtisztelendő REIZER PÁL,aki egy kiváló szellemiségü,kulturált ember volt,és Szatmár megye püspöke,személyesen felkért hogy legyek segitségére mint orvosi szakmai és szervezési projektvezető egy olyan intézmény létrehozásában amelyik a sérült gyermekek korai rehabilitációjával foglalkozik.Megjegyzem hogy ez lett később az első ilyen jellegü létesimény Romániaban,sőt Kelet-európának ezen a részén.Az anyagi alapot a Német Gazdasági Miniszterium és a FREIBUR-gi CARITASZ-finanszirozta,majdnem 1 milió német márka költséggel.
Abban az időben/a változás után/ a szatmári városi kórház választott igazgatója és osztályvezető főorvosa voltam ami rengeteg gonddal és mondanom se kell hatalmas felelősséggel járt,de ez a felkérés olyan méltányosan kitüntető és szivhezszóló volt hogy azonnal elfogadtam,
Még abban az esztendőben ünnepélyes keretek között megtörtént
az alapkőletétel amit a Püspök Úr cerebrált ,és hozzákezdtünk az intézet tervezéséhez a Freiburgi Karitász központ szakembereivel,valamint a helyi karitász által megnevezett tervező csoporttal élükön a Megyei Tervező Intézet vezetőjével,jó barátommal FLORESCU RADU tervező mérnökkel,aki ma Hollandiában él.,és AMIK GÁBORRAL a helyi caritas gazdasági igazgatójával.
A munkálatok három ezstendeig tartottak,aminek utána is kulcsrakészen átadtuk az intézményt,amelynek rövid ideig a vezetője is voltam.
ide
Annak idején a ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ-1994-ben/május 31-én az alábbiakat közölte az intézmény épitésével kapcsolatban.-
“Épitőtelep a szatmárnémeti Dsida Jenő utcában.A bejáratnál táblák jelzik a leendő objektumot,a beruházót,a tervezőt,a kivitelezőt.Úgy mint Németországban szokás.Még egy év sem telt el hogy REIZER püspök ÚR a német gazdasági miniszterium és a Caritász magas rangu képviselőivel letették az alapkövet,már pirosban áll az eredeti kiképzésü épületgyüttes.
A szakemberek most a belső terek kialakitásán dolgoznak valamint a leendő
terápiás felszerelések helyét készitik elő.Nem vitás októberre átadhatják helyüket a szerelőknek,aztán az esztendő-fordulón megkezdheti működését a Szent József Rehabilitációs Központ.Schupler Tibor atya,a szatmári Caritas igazgatója megdicsérheti nem csak az épitőket,de Amik Gábor ügyvezetőt és persze Dr.Bauer Béla gyermekgyógyász főorvost aki napi gyógyitó munkája mellet,karitativ munkában végzi az orvosi projekt-tel járó gondokat.,felvigyáz hogy a gyógyászat szempontjaiból minden a megfelelő helyére kerüljön.Vele tekintem meg az épitkezést,s már első szavából kitünik,hogy alaposan ismeri a legapróbb részleteket is és várakozással tekint az intézet megnyitása elé.
Mert nem akármilyen intézetről van szó,a maga nemében páratlan nem csak Romániában hanem az egész térségben.Ezért is irunk róla jó előre,nem várva meg az átadást,hogy érintett olvasóink időben kellő információhoz jussanak, s az elkövetkező hónapokban,hetekben már dönthessenek szándékaikról.
A Szent József Rehabilitációs Központ ugyanis a szellemi és mozgássérült gyermekek rekuperációs intézete lessz.De még ezzel sem mondtuk ki a lényeget,mert csecsemők és kisgyermekek rehabilitációjáról van szó.Ez a jelleg az új és szokatlan az intézet jellegét tekintve,
Mint megannyi más bajban,itt is a leghatékonyabb segitség a legjobb időben jött segitő kéz,ami megelőzi a nagyobb bajt a kezdeti súlyosbodását
Ám ezt a segitséget csak akkor adhatjuk,ha időben rendelkezésünkre áll a szügséges diagnózis,ha elvégezzük a kellő vizsgálatokat és nem várjuk hogy majd a gyermek –kinövi-a betegséget,a sérülést mondja Bauer doktor.
Abban is újszerü ez az intézmény,hogy nem –kórház-jellegü,hanem járóbeteg profilu.Nyitott intézmény ahol a szakemberek a szülőkkel eggyüt,velük szorosan eggyütműködve végzik a rehabilitációs tevékenységet.
Az induló intézménynek két nagyobb részlege lessz-a diagnosztikai és a rehabilitációs részleg mindkettő a legkorszerübb technikával felszerelve.Több féle szakorvos teljesit szolgálatot illetve ál majd a gyermekek rendelkezésére-igy gyermekgyógyász,gyermek-neurospichiater,pszichológus,szemész,logopédus,ortopéd,balneo-fizioterápiás szakember.A rehabilitációs részlegen-gyógytornász,psichopedagógus,ergo és hidroterápiás szakember irányitja majd a gyógyitást.A hidroterápiás részleg előreláthatóan a szatmári termál-vizes strand részlegén lessz megszervezve.Külön szolgálat fog működni az otthoni gyógyitás biztositására.-Ez a Romániai Magyar Szó-Sike Lajos riportjának a kivonata.-
Meg kell jegyeznem hogy nagyon nehéz volt megoldani a szakszemélyzet verbuválását mert ilyen jellegü intézmény nem működott az országban,következményképpen ilyen irányu szakképzés sem folyt.Amit személyes érdemnek tartok hogy sikerült a végén kb egy 2o személyes-Team-mel németországba menni,és neves intézményekben mint pl-
Freiburg,Passau,Darmstadt,Landau,Stuttgart-i rehabilitációs intézetekben
az induláshoz a megfelelő előképzést megszerezni,
HIT-REMÉNY ÉS SZERETET-
-Ezen gondolatokkal nyitja meg kapuit a Szent József Rehabilitációs Központ,azok részére,akik nehéz magukra utaltságukban igénylik beteg
gyermekük részére szolgáltatásainkat.
Számos jószádéku,önzetlen,értelmes ember munkájának gyümölcseként született meg ez a nemzetközi mércével is mérhető,modern intézmény.
Jellegét,működési koncepcióját tekintve európai értékrendü,első és egyedi létesitmény nálunk az országban.
A kathólikus egyház,a kathólikus hivek nemzetközi segitőkészsé-
gének állandó és időtálló példájaként fog állni városunkban ez a létesitmény.
Az uttörő munka kezdeti nehézségei,-gyermekbetegségei-egy bizonyos ideig még érzékelhetők lesznek tevékenységünkben,de reméljük,hogy akik igénylik segitségünket,értékelni fogják jóhiszemü szakmai munkánkat.
A szakmai tevékenység lényege a betegség,a sérült állapot korai felismerése,korai kezelése és csapatszellemben való gyógyitása-minden szülő tevőleges eggyütműködésével.
Felhivjuk aszülők figyelmét arra is,hogy a kezelés az esetek döntő többségében hosszantartó,türelmet és kitartást igényel.Természtesnek tartjuk azt is,hogy eggyüttműködünk a többi hasonló profilu egészségügyi egységgel.
Február 6-tól kezdve várjuk azon szülők jelentkezését akik gyermeküket/o-6 év közötti korcsoport/kezeltetni óhajtják intézményünkben.
Dr.BAUER BÉLA
gyermekgyógyász főorvos
az orvostudományok doktora
-HÁLA A KÖSZÖNETÉRT-
Székelyföldről járt nálam az elektrónikus posta.Egy nagytiszteletü ember-Székelyudvarhely Főesperes,plébánosa Mátyás Károly tisztelt meg köszönő soraival azon tettemért hogy eljuttattam a hiveihez a Gyermekgondozási Tanácsok cimű kiadványomat.Különben a tettemet kötelességemnek tartottam.De azért ezek az igazán elevált sorok-úgy megmelengettek a szent ünnepek alkalmával.
Idézem a Főesperes Úr sorait.
Dr. Bauer Béla, gyermekgyógyász, főorvos, orvostudományok doktora,
a Pápai Páriz Ferenc életműdíj viselője
Szatmárnémeti
Tisztelt Főorvos Úr!
Bár személyesen nem ismerhetem Önt, mégis igen nagy hálával tartozom a jó Istennek, hogy Dr. Balla Árpád ny. kórház-igazgató, főorvos úr elbeszélése alapján értékes tájékoztatásban részesülhettem Önről.
Engedje meg Főorvos Úr, hogy gratuláljak eddigi emberi erőt meghaladó és felülmúló tevékenységéért, valamint a kutatásai során magasra szökellő tudományos munkáiban elért sikereiért, eredményeiért.
Köszönöm a gyermekgondozási tanácsokat tartalmazó CD lemezeket. Főleg azt, hogy egy nagyobb mennyiséggel ajándékozott meg bennünket. Mivel nem szeretnénk, hogy arra nem érdemes személyekhez kerüljenek a nevezett anyagot tartalmazó lemezek, ezért a mérlegeléseink alapján úgy döntöttünk, hogy karácsonyi ajándékként adjuk át az arra kijelölt anyukáknak ill. szülőknek.
Kegyelmet ajándékozó, áldott adventi szent időt és kegyelmekben gazdag, szent karácsonyi ünnepeket kívánok!
Őszinte tisztelője,
Mátyás Károly
főesperes-plébános
Ezen nagyon megtisztelő és őszinte sorok,érlelték meg bennem,hogy idézzek eddigi munkáimból néhány gondolatot a
MINDENNAPI GYÖTRELMEIM
Kiemelt részlet az-ALKOTÁS KÉNYSZERE-cimű irásomból
- Az egész szakmai életemen át egy állandó,mindennapos feszültségi-állapotban éltem ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kisérjen esetleg egész életemen keresztül a büntudat,lelkisimeterfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek szenvedést okozzak.
Emiatt a feszültség miatt nem tudtan felszabadultan,örvendeni semmiféle szakmai elismerésnek vagy sikernek-
Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének.Én az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő
nehézségeimről,elfedett gondolataimról irok egy néhány sort amiket egy életen keresztül magammal hordoztam és amik a gyermekorvosi hivatásommal vannak kapcsolatban.
-Minden orvos az életéből 4-5 évet ügyeletben tölt el amikor is 24 órán át benn van a kórházban és ellátja a sürgősségi eseteket.Az ügyelet a mi fogalomkörünkben egyenlő a –Fehér éjtszakákkal-amikor is nem annyira a fizikai megterhelés,a talponállás vagy szaladgálás szolgáltat ki a türésküszöb kénye-kedvének,hanem azok a betegek akik katasztrófális állapotban kerülnek a kórházba.-és az orvosi lelkismeretünket,felelősségünket,küzdel-
münket teszi próbára egy emberi élet megmentéséért,vivott küzdelemben.
-Ilyenkor mindig élet-halál harc folyik aminek te vagy a főszereplője-
Te vagy a döntéshozó és a megfellebezhetelen felelős is egyben, egy emberi lét fölött.Ezek a helyzetek amikor a döntés a tennivalóról, sokszor néhány másodperc,és egyedül vagy,és nem kapsz még egy jelzésértékü segitséget sem-magyarul mondva élet-halál ura vagy.A döntéshozatalban benne van minden szakmai élményanyagod,eddig elsajátitott tudásod,higgadtságod,az hogy önuralmad,minden mozdulatod, biztonságérzetet sugározzon minden résztvevő felé,a beteg szenvedő,könyörgő tekintete és sorolhatnám tovább,
.Ilyen esetekben az egész gyermekgyógyászati kezelés egy sajátos értelmi és lelkiismereti aktus.Ezeket a döntéseket mindig gyötrődve de határozottan kell meghozni.Szerencsére ezek az esetek ma már rendkivül ritkák.A nehéz gyötrelmes helyzetekben fontos a kiváló csapatmunka.Az én kollégáim mind kiváló szakemberek voltak, akiknek értelmi énje és emberi méltósága volt a gyermekgyógyászat.A felelős szakmai munka tette őket ilyenné.Ez talán minden szakmai sikernek az egyik legfontosabb alappillére
-Az várakozás idegtépő feszültsége, a javulás első tüneteinek
megjelenése-a gyermekeknél az első szavak,szemnyitás vagy hajnal felé az
első mosoly a gyermek arcán ami kisimitja az összeráncolt homlokokat-a hangulat hogy ismét győzött az élet,és a sziv koszorus-erek is kitágulnak,és a verejtékező homlokok is kisimulnak.
Én ezért a –kimondhatatlan nagy felelősségtudatért-tartom a hivatásomat a társadalom legelső vonalába itélendőnek egy erkölcsileg felelős társadalomban.
A statisztkailag kimutattott korábbi halálozás az orvosoknál a fehér éjtszakák közvetlen eredője.
Hidjék el kedves olvasóim szeretni és tisztelni kell az igaz és
lelkiismeretes orvosokat,mert sajnos manapság csak akkor ismerik el a munkájukat amikor saját maguk szembesülnek a drámai helyzetekkel.
Dr. Bauer Bela
JANUÁR
PAMFLETEK
-STAZA DUODENALĂ-1-
BAZA FIZIOPATOLOGICĂ ÎN AFECŢIUNILE SEGMENTULUI
DUODENO-VEZICULO-PANCREATIC LA COPIL.
Dr.BAUER BÉLA
FIGYELEM-!!!
Ez a körülbelül 5o oldalnyi munkám, gazdag ikonográfiával a WWW.Conexiuni medicalesm-web lapon lévő anyagaim között található meg-
SATU-MARE
2O11
Ijesztő, de teljesen normális jelenség a mozgásfejlődésben, amikor a baba, aki egyszer már megtanult valamit, képes megcsinálni, hirtelen abbahagyja és nem csinálja többet. Ilyenkor az anyuka elgondolkodik: vajon, most elfelejtette a baba, vagy pedig nem is tudta igazán? Akkor most tudja már ezt vagy sem? Hiszen nem használja…
Általában úgy szokott kinézni ez az eset, hogy a baba néhányszor átfordul vagy az oldalára fordul, de nem érdekli többé a dolog, ezért néhány hétig nem csinálja. Kigyakorolja, nem eléggé érdekes számára, ezért egy darabig nem használja. De azt már bebizonyította, hogy képes rá, ezért kipipálhatod a listán, hogy ezt már tudja.
Az is előfordulhat, hogy valami csak véletlenül sikerül neki, pl. egyszer át tud fordulni, mert a súlya átlökte a holtponton, de utána egy darabig nem tudja megint produkálni.
Olyan is előfordulhat, hogy hirtelen hízik egy nagyobbat, ezért a már megtanult mozgás a nehezére eshet és néhány hétig megint gyakorolnia kell, hogy ugyanazt képes legyen produkálni, ezért fordulhat elő az, hogy egyik héten még képes átfordulni, aztán pár hétig nem csinálja.
De mi a helyzet a többi mozgásformával?
A legtöbbször ez a jelenség fél éves kor előtt jelentkezik, ez az időszak ugyanis még nem az intenzív mozgásfejlődésről szól, kevésbé egyértelműen következnek egymás után a lépések, azonban a haladás iránya egyértelmű: ahhoz, hogy később kúszni tudjon, először meg kell erősödnie a nyakizmainak hasonfekvésben, ezután a karizmainak (szintén hasonfekvésben a saját súlyát tartva), az árfordulás nem kell a kúszáshoz, tehát lehet, hogy hamarabb tud a baba kúszni, mint átfordulni, vagy a kettő szinte egyszerre jelentkezik.
Gyakori, hogy a kúszásból azonnal megtanul felkapaszkodni és felállni a baba, míg mászni csak 1-2 héttel később kezd el, de ennek sincs jelentősége, ez nem azt jelenti, hogy kimaradna a mászás. Az ülés viszont várathat magára, mert a kicsi számára egy adott időszakban mindig egy adott mozgásforma a legérdekesebb, ezt gyakorolja, fejleszti tökélyre és csak akkor vált a következőre, ha az előzőt már eleget gyakorolta, ezért előfordulhat, hogy megtanul felülni, de nem érdekli eléggé, ezért csak ritkán használja ezt a tudását, vagy egyszer-kétszer feláll, de az adott pillanatban a kúszás vagy a mászás gyakorlása érdekesebb a számára, ezért néhány hétig nem áll fel megint.
“Katasztrófa mi van nálunk mostanában. A 9 hónapos fiam mindent megszerez, mindent ki akar próbálni, ha elveszem tőle, visít. Egész nap a nyomában kell lenni. Normális egyáltalán, hogy ezt. Mit tegyek?” – kérdezte tőlem egy elkeseredett anyuka a minap. Ha neked is hasonló problémáid vannak, ha úgy érzed a lakásotok kész csatatér és állandó veszélyforrás a gyerkőc számára, akkor ez az írás neked szól!
Először is nyugodj meg, a
gyermeked rendeltetésszerűen működik
Nagyjából
3-4 hónapos kor tájékán a babák idegrendszere “Bekapcs” állapotba kerül,
hirtelen mindenre fogékony lesz, válogatás nélkül és csak tömi-tömi magába a
rengeteg információt. Gondolj bele, ő még semmit nem tud a világról…
Mindent most kell megismernie, megtapasztalnia! A fényeket, a szagokat, az
ízeket, a színeket, a zajokat, a zenét, az arcokat, a szavakat, a szokásokat,
mindent-mindent!!!
Ezzel szemben mi arra kényszerítjük őket, hogy
néha legyenek nyugton, sőt még arra is rávetemedünk, hogy néha alvásra
bírjuk őket, felháborító
Visszatérve a fenti témára: 6-7 hónapos koráig a baba vágyakozva nézi a világot, de még csak korlátozott mértékben tud hozzájutni az érdekes tárgyakhoz, amiket lát maga körül. Fél éves kor környékére már nagyon unja a nézelődést, és sokat unatkozik, illetve mérgelődik, amiért nem tud még odamenni és közelebbről is tanulmányozni dolgokat. Ez az a korszak, amikor önmagában a nézelődés, a játék egyhelyben nem köti le a baba figyelmét, unatkozik, sokat nyűgösködik és valahogy semmi sem jó neki. Kevesebbet is alszik, mint eddig, este egyre nehezebb elaltatni, és napközben is gyakran rövidebbeket alszik.
Abban a pillanatban azonban, hogy elkezd kúszni, ez megváltozik. Végre önállóan is szemügyre veheti a világot! Egyszerre csak azt veszed észre, hogy akár fél órát is elmászkál a lakásban és persze mindent meg is kóstol, amit megszerez (számára még a kóstolgatás is a megtapasztalás része, mindenről meg kell nézni, ehető-e). Amit a biztonsága érdekében tehetsz az az, hogy számára elérhetetlen helyekre teszed el a vegyszereket, kozmetikumokat, az apró tárgyakat, amiket lenyelhet (még ennek ellenére is előfordulhatnak meglepetések, a fiam 8 hónaposan lenyelt egy katicabogarat, ami a szobában sétálgatott)
A biztonsági intézkedéseknél gondolkodj kicsit előre: ha pl. az egyik héten még nem éri el a kicsi a legfelső fiókot, ahol a késeket tartod, 1-2 hét múlva már simán elérheti, ha még nem tudja kinyitni a szekrényajtót, 1-2 hét múlva már rá fog jönni hogyan kell. Az egyetlen biztos módszer: néhány szekrényt gyerekzárral felszerelni és oda rejteni a veszélyes dolgokat, valamint nagyon magasra, szekrény tetejére pakolni őket, vagy mindent betenni a kamrába.
Amikor már nemcsak kúszik-mászik, hanem fel is áll, folyton veszélyben lesznek az elektromos készülékek is: a távirányító, a telefon, a DVD, a videó, a TV, a hi-fi mind górcső alá kerülnek..
A “nem” szót 1 éves kor alatt még nem értik, tehát felesleges tiltani bármit is, mint ahogyan kézre csapni sem szabad. 1 éves kor előtt ezért a legjobb módszer az “akadálymentesítés”, azaz tüntess el mindent, ami veszélyes lehet, vagy amiben kárt tehet.
Amikor elkezd a kicsi közlekedni a lakásban a másik gond az szokott lenni, hogy mindig a nyomában kell lenned, ezért nem tudsz a házimunkával foglalkozni. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet meg tudd oldani, érdemes arra az időre, amíg nem tudsz odafigyelni rá, járókába tenni vagy pedig gyerekrácsot szerelni az egyik szobára és addig inkább ott hagyni. Ez akkor is jól jöhet, ha éppen ki kell szaladnod a postáshoz, vagy más vonja el a figyelmedet, hiszen nem lehetsz mindig a kicsi nyomában.
Amikor már feláll és totyog, újabb veszélyforrások lépnek be a képbe: az asztalsarkok és az éles bútorok, amikben megütheti magát. Érdemes úgy tologatni a bútorokat a lakásban, hogy ne kelljen folyton valamit kerülgetnie a kicsinek, emellett az éles sarkokra szereljetek élvédőt. A többi, az hogy gyakran elesik és megüti magát, korántsem olyan veszélyes, ezen a korszakon minden baba átmegy. Ha nagyon beüti a fejét vagy a szemét éri ütés, akkor mindenképpen forduljatok orvoshoz, de többségében ezek az esések kevésbé veszélyesek, mint amilyennek látszanak.
Nehéz időszak az, amikor már fel tud állni, de még nem tud visszaülni, és egyszerűen csak elvágódik, ilyenkor érdemes mögé egy szivacsot tenni, amíg álldogál, így nem üti meg magát.
Mivel a kicsi nagyon kíváncsi és szeret pakolászni, érdemes néhány dobozt megpakolni érdekes, de ártalmatlan tárgyakkal és a lakás különféle pontjain elhelyezni, így kedvére pakolászhat, kutathat a kincsek között és kevésbé akarja majd a nagyi kristályvázáját megszerezni. A konyhában a legalsó fiókot is kiutalhatod neki, néhány fakanállal, műanyag edényekkel, szívószálakkal, habverővel kibélelve remekül elszórakozhat vele A fiókok húzásával kezdetben gond szokott lenni, nincs olyan baba, aki legalább egyszer ne csípné oda a kezét, de ha többször is megmutatod neki, hogyan kell csinálni, hova ne tegye a kezét, akkor meg fogja tanulni használni majd.
Régebben úgy tartották, a baba szinte teljesen ösztönlény, és valójában amíg nem beszélt, addig öntudatlan lénynek gondolták. Egyszer egy idős nénivel beszélgettem és ő mondta, hogy a 2 éves gyerek még “nem tudja mit csinál”. Manapság már tudjuk, hogy az értelmi fejlődés nagyon hamar elkezdődik és az anyák többsége megtapasztalja, mennyi mindent tud egy alig néhány hónapos baba.
Az értelem fejlődésének első fontos állomása az első mosoly megjelenése 3-6 hetes kor között valamikor. A baba kifigyeli a mosolyt, kipróbálja új tudományát, és ha pozitív reakciót kap (visszamosolyognak rá), akkor szorgalmasan gyakorolja új tudományát, mint a kapcsolatteremtés új, izgalmas eszközét.
A második élethónapban (4-8 hetes kor között) felismeri azt is, hogy a hangjának változtatásával is tudja befolyásolni környezetét: másként sír, ha éhes, ha unatkozik, ha álmos stb. Ha a megfelelő reakciót kapja, azaz az történik, ami miatt sírt, akkor a kifejezési skálája tovább differenciálódik, egyre pontosabban közli velünk, mit szeretne és egyre ritkábban sír (ilyenkor az anya már gyakran a csecsemő mimikájából felismeri, mi a probléma és még azelőtt cselekszik, mielőtt a baba sírni kezdene). Azok a babák, akik viszont szünet nélkül és szinte mindig egyformán sírnak, általában félreértés áldozatai: a szülők mindegyik féle sírásra ugyanúgy reagálnak (pl. mindig felveszik, ringatják), vagy nem elégítik ki a kéréseit megfelelő módon (altatni akarják, ha éhes, megetetik, ha álmos).
3-4 hónapos kor között a kicsi elkezd ismerkedni a tárgyakkal. Már eddig is szívesen nézelődött, lenyűgözték a mozgó dolgok, a kontrasztos képek, figurák, de a harmadik élethónapban már szeretné meg is érinteni ezeket. Általában 3 hónapos korban már próbál a baba a tárgyak után nyúlni. Ösztönözzük hát sikerélményekkel: lógassunk fel számára elérhető távolságba tárgyakat, amiket hintáztathat, zörgethet – nagyon fogja élvezni.
5-6 hónapos kor között különleges felfedezést tesz: észreveszi a kezét és felismeri, hogy az az ő része. Először csak nézegeti, aztán elkezd vele játszani is. Sőt, hamarosan a lábával is. Ebben a korban jellemző, hogy a kicsi állandóan leveszi a zokniját (azt hiszi, az a lába része), rágja a lábujjait. Ez a testkép-felismerési folyamat nagyon fontos szakasza és szükséges a következő fontos fejlődési időszakba való átlépéshez.
Abban a pillanatban ugyanis, hogy a baba megismeri saját testrészeit, elkezd úgy igazán játszani: ami érdekli, azt szeretné, elérni, megszerezni.
7-8 hónapos kortól kezdve egyre fontosabb számára, hogy egyik helyről a másikra jusson el, csak azért, hogy megszerezzen tárgyakat. A kúszásból hamar megtanul felülni, és innentől kezdve új dimenzióban látja a világot. Ehhez az új látásmódhoz hozzá kell edződnie az idegrendszerének is, ezért átmenetileg nyűgösebb lehet.
A kúszás, majd a mászás révén új élményekre tesz szert, és gyakorlatilag nincs kedve leállni, ezért az etetés és a pihenés nagy nehézségekbe ütközhet: egész egyszerűen nem tud megülni egy pillanatra, amíg megeteted, és ellazulni annyira, hogy el tudjon aludni. Az etetést érdemes úgy szervezni, hogy kedvére mozoghasson közben, ehessen egyedül is, így érdekesebb lesz az ő számára is, és többet eszik majd. Az elalváshoz ráhangolódásra és nyugodt körülményekre van szüksége, valamint egy olyan rutinra, ami nemcsak szokásokból áll (tehát nem elég ugyanúgy csinálni a dolgokat minden nap), hanem segít neki kikapcsolni, ellazulni.
8 hónapos kortól olyan rohamos ütemben fejlődik, hogy szinte alig tudod vele tartani az iramot. Mindent kipróbál, mindent megszerez és ha nem sikerül valami, akkor hangosan reklamál, segítséget kér. 10-12 hónaposan már megjelennek az első szavak is. Kezdetben főneveket mond csak, olyanokat, amik fontosak neki: anya, apa, cica (a kisebbik fiam első szava a kacsa volt)
Miután 1 éves korában járni kezd, az érdeklődése is bővülni kezd: szívesen nézeget könyveket, szeret építőkockából építeni, mondókákat, meséket hallgatni, képeket nézegetni.
2 éves koráig látványosan fejlődnek szellemi képességei. Egyre több szót mond, és a bonyolultabb összefüggéseket, feladatokat is megérti. Már megkérhetjük kisebb, 1 tagú feladatokra (pl. tedd a kisautókat a dobozba), 2 éves kor táján pedig már a 2 tagból álló feladatokat is képes megjegyezni és megcsinálni (pl. menj a fürdőszobába és moss kezet).
Egyre inkább érti a logikai összefüggéseket is, pl. a ha…akkor mondatokat (pl. “ha nem eszed meg az ebédet, nem játszhatsz a kisautóval”). Lehetnek olyan időszakok, amikor folyton kérdez “mi ez? mi az?”
3 éves kor körül ezt felváltja a “miért?” korszak. Ebben a korban nagyon érdeklik a világ történései, néha egészen mély értelmű kérdéseket kell neki elmagyarázni (pl. miért állnak autók a ház előtt? hova mennek az emberek a villamossal? hova folyik le a víz a fürdőkádból?)
-LELKI ZAVAROK GYERMEKKORBAN.
Szülők, illetve pedagógusok részéről egyre gyakrabban elhangzó panasz, hogy a mai gyermekek teljesen mások, mint az elmúlt évtizedekben voltak. Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy mind gyakrabban fordulnak elő lelki zavarok már kisgyermekkorban is...
A lelki betegségek kialakulásának számos oka lehet. Sokszor veleszületett genetikai rendellenességről van szó, de nagy szerepet játszik a rossz családi környezet is. A központi idegrendszer érése és fejlődése a születés után még néhány évig folytatódik. Ez a folyamat nagyban meghatározza nemcsak a gyermek különféle képességeinek és készségeinek, hanem a pszichés állapotának alakulását is.
A pszichés fejlődés sajátos zavarai
1. A beszéd és a beszélt nyelv zavarai
A kifejező beszéd zavara esetén már négyéves kor körül feltűnik, hogy a gyermek nem tud tárgyakat megnevezni, szókincse hiányos, nyelvtani szabályokat az életkorához képest elmaradva alkalmaz. A beszédmegértési zavarnál a gyermek nem érti a beszélt szöveget, egyszerű kifejezéseket is értetlenül fogad. A zavarokat legkésőbb az iskolába menés előtt fel kell ismerni, és a gyermeket logopédiai kezelésben, speciális fejlesztésben kell részesíteni.
2. Iskolai készségek zavarai
Diszlexia: Az iskolai kudarcok hátterében gyakran a fejlődési diszlexia áll. Ez az olvasási és nyelvi készség elsajátításának nagymértékű
nehézségét jelenti. Jellegzetes tünet az olvasás folyamán a betűk vagy a
hangok kihagyása, hangok vagy szavak felcserélése vagy értelmetlen hangzók
beillesztése, az olvasás irányának megváltoztatása, a visszafelé olvasás.
Diszgráfia: A betegségben szenvedő gyermek írására a rövid-hosszú
magánhangzók, kettős mássalhangzók felcserélése, a kis- és nagybetűk
tévesztése a legjellemzőbb. Az iskolai készségek zavaraival
küszködő gyermekek gyakran igyekeznek elkerülni a tanulási feladatokat
igénylő helyzeteket. A gyógyításban a hiányzó készségek több éven
át tartó fejlesztésére van szükség. Fontos, hogy a
család és az iskola felismerje a zavart, és támogassa a gyermeke. A
gyógyszeres kezelések önmagukban nem hatásosak.
A pszichés fejlődés átható zavarai, Autizmus
A fogyatékosság alapját képező fejlődési zavar a központi idegrendszer olyan területeit érinti, amelyeknek elsősorban a társas kapcsolatok, a kommunikáció kialakításában van szerepük. A betegség kialakulásában gyakori a genetikai háttér: az autista gyermekek testvéreinél a betegség előfordulása 50-szer olyan gyakori, mint az általános népességben. Már az első életévben feltűnik a gőgicsélés elmaradása, később a szóhasználat esetlenné válik (ha egyáltalán kialakul a beszéd), magára hagyva a gyermek akár órákig is elmerül az öncélú játékában anélkül, hogy a külvilágról tudomást venne. A szokásos rutin megzavarása dühkitöréseket idéz elő nála. Nem alakul ki szoros érzelmi kapcsolat a szülőkhöz, később képtelenek barátságot kötni, feltűnő az esetlenségük, ügyetlenségük a társadalmi helyzetekben, s ennek következtében serdülő-, illetve felnőttkorban nem tudnak párkapcsolatot kialakítani. A beszélni tudó, normális értelmi képességű autista gyermekek megfelelő támogatással felnőtt korukra bizonyos önállóságot is elérhetnek.
A hiperkinetikus zavar
A tünetek egyik csoportja a figyelem hiányából adódik. Az ilyen tanulók képtelenek figyelni az órán, úgy tesznek, mintha nem hallanák, ha szólnak hozzájuk, gyakran félbehagyják az elvégzendő feladatot, feledékenyek, szétszórtak, kerülik a gondolkodást igénylő teendőket, kis dolgok miatt is könnyen dühbe jönnek. A másik csoportba a motoros nyugtalanság, illetve az impulzivitás tartozik. Az ilyen gyermek izeg-mozog, nem tud hosszan ülve maradni, állandóan rohan, ugrál, képtelen csendben lenni, túl sokat beszél, gyakran félbeszakít másokat. Enyhébb esetekben elegendő a szülőnek és a pedagógusnak a gyermek sajátosságaihoz illeszkedő nevelési módszerekre való felkészítése. Súlyosabb esetekben szükséges lehet gyógyszeres kezelés is
. -VIRUSOS SZEMÖLCS
A szemölcsök kezelése elsősorban bőrgyógyászati feladat. A drogériákban kapható szemölcsírtó készítmények csak ideiglenesen csökkentik a szemölcs méretét, nem jelentenek végleges megoldást.
A vírusos szemölcs (közönséges szemölcs/a bőr vírusos eredetű fertőző betegsége. A betegség kialakulását elősegíti a bőrön lévő sérülés (ez lehet szinte láthatatlan is), az immunrendszer gyengült állapota. Jellemzője a fertőzésnek, hogy vakarással tovább fertőzhető a bőr, újabb szemölcsök alakulhatnak ki.
A szemölcsök jellegzetes életkori eloszlást mutatnak. Csecsemő- és kora gyermekkorban ritkán fordulnak elő, gyakoriságuk iskoláskorban nő. Leggyakoribbak 16-20 éves korban, ezt követően előfordulásuk csökken.Szemölcsök kialakulására hajlamosít a körömrágás (sérülések keletkeznek). A fokozott izzadás, bokasüllyedés, a láb deformitásai a talpi szemölcs kialakulását segítik elő.
Előfordulásuk a testen
Kondilóma
Meg kell említeni a nemi területeken kialakuló szemölcsöt, az úgynevezett kondilómát (függöly). Jellemzője, hogy a felszínből előemelkedő bőrszínű elváltozás, mely 1-2 mm-től extrém esetben több cm-ig terjedő nagyságú lehet. Jelentősége abban áll, hogy szerepét feltételezik a nemi szerveken kialakuló rosszindulatú daganatok kialakulásában.
A talpi szemölcsök kör alakúak, felületük durva. A talpra nehezedő nyomás miatt mélyen beágyazódnak a talp felületébe, s gyakran nagyon fájdalmasak. Ha felszínüket lekaparjuk, sötét pontok válnak láthatóvá. Előfordul, hogy nem egyesével, hanem csoportosan számos szemölcs kiterjedt, több cm-es lapszerű nagy gócot alkot (ún. mozaikszemölcs).
A talpi felszínen kívül szemölcsök főként a kézháton, ritkábban az arcon, térden, illetve más testtájon fordulhatnak elő. Általában 1-5 mm átmérőjű, előemelkedő, elszarusodott felszínű, tömött tapintatú, szurkált felszínű, többnyire fájdalmatlan elváltozások. Gyulladást nem okoznak, csak akkor fájnak, ha berepednek.
A körömlemez alá is terjedő szemölcsök (körömrágás hajlamosít rá) viszont fájdalmasak és kezelésük is nehezebb.
Eltávolítás, gyógyulás
A szemölcsök kezelése elsősorban bőrgyógyászati feladat. A drogériákban kapható szemölcsirtó készítmények csak ideiglenesen csökkentik a szemölcs méretét, nem jelentenek végleges megoldást.
Teljes gyógyulás csak az eltávolítás után várható. Az eltávolítás történhet helyi érzéstelenítésben éles kanállal, elektromos késsel, lézerrel. Manapság a legoptimálisabb módszer a fagyasztásos szemölcseltávolítás, melynek során speciális eszközzel a szemölcsöt megfagyaszják, melynek hatására az elemelkedik a bőrfelszínről, s néhány nap alatt leszárad. További előnye, hogy a fagyasztás hatására nő a bőr helyi immunvédelme, ezzel segíti a gyógyulást és megakadályozhatja az egyébként gyakori kiújulást.
A tenyéri, talpi szemölcsökre alkalmazható speciális puhító kötés, melyek után a felpuhult elváltozás könnyebben eltávolítható. A helyi kezelések mellé immunerősítő gyógyszerkészítmények is szedhetők.
A fejletlen országokban a mesterséges táplálásra való áttérés egész tragédiákat okozott.
Jelen pillanatban a fejlett országokban megkülönböztetett figyelmet forditanak a természetes táplálásnak főként azért mert megerősiti a kapcsolatot az anya és gyermek között.
Az aktuális, legújabb kutatások mégegyszer megerősitk hogy egyetlen ipari tejkészitmény sem tudja biológiai értékben helyettesiteni az anyatejet.Ennek ellenére a természetesen táplált csecsemőnél is számolni kell egy sor nehézséggel ami kompromit-tálhatja a természetes táplálás sikerét.
A gyermek kíváncsi a környező világra. Látni, hallani, érezni, megfogni akarja mindazt, ami elé tárul. Igazán megérezni akkor tudja, ha a saját tapasztalatai, élményei sokrétűek, hosszas és többféle megközelítésűek, azaz gyakorolhatók, kipróbálhatók. Ezekkel az érezhető információkkal, amelyek a test különböző területeiről érkeznek, tanul tájékozódni a gyermek. Még pontosabban az agyat trenírozza a testéből és a külvilágból érkező érzékletek feldolgozására, összehangolására. Ez a tudás valamennyi további ismeretszerzés alapja.
Kisgyermekkorban készül fel az agy számos olyan feladatra, amelyet majd iskoláskorban kell elvégeznie. Nem is gondolná az ember, hogy a kúszás, a mászás, a pörgés, hintázás hiánya évekkel később milyen komoly tanulási és viselkedésbeli gondokat okozhat! A különböző mozgások közül a mászásnak van kiemelkedő szerepe, hiszen a váltott kéz-láb mozgás hiányában zavar jelentkezhet az agyféltekék szinkronizációjában.
A kisgyerekből akkor lesz, lehet egészséges, értelmes felnőtt, ha megfelelő ingerek érik megfelelő életkorban. Szakértők megfigyelései alapján egyre gyakoribb, hogy a szülők túlféltés miatt vagy a kényelemre hivatkozva kevés mozgásteret biztosítanak a gyermeknek. Emiatt a kicsi kevesebbet mászik, szalad, forog, ugrik, kapaszkodik. Ha a babánál kimarad a kúszás, ülés, a gyermek mászás nélkül egyből feláll, akkor később más területeken lehetnek problémái. Ezért nagyon fontos, hogy megpróbáljuk rávenni a gyereket a négykézláb való járásra. A kéz-láb koordináció begyakorlása nagyon fontos mivel az agyi kapcsolatok ingerek hatására alakulnak ki, fejlődnek, főleg a mozgás, a térbeli tájékozódás ösztönzi az agyat tanulásra.
Ahhoz, hogy megfelelő ingerek érhessék már csecsemőkortól a kisgyereket, lehetőleg kemény felületű mozgásteret kell neki biztosítani. Ha sokat van szűk helyen, például kiságyban, járókában, akkor a mozgásfejlődéséből könnyen kimaradhat a kúszás, mászás, gurulás, ellenben a szűk tér és a kapaszkodók jelenléte túlzottan korai állásra késztetheti.
Hagyjuk hát a gyermeket szabadon mozogni, engedjük, hogy megismerje testének, képességeinek határát, lehetőségeit. Teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy különböző mozgásformákkal ismerkedhessen meg, hiszen így növelhetjük önbizalmát, mozgása ügyesedni, koordinálódni fog. Az egyensúlyérzéket a koncentrációs képességet fejleszti.
Foglalkozzunk a mozgáskészség fejlesztésével
A szülők nagyon egyszerű módszerekkel is sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agyfejlődését serkentsék. Kétéves korig az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége a gyereknek, hintázásra, mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapására, gurítására, egyensúlyozásra.
Ha csak a játszótérben gondolkodunk, például a trambulin, a különböző hidak-gerendák, a mászóalagút, a hintarács, a hatalmas labda, a tüskés korong, a hintaló, a billenő palló, karikák, egy forgató tölcsér és a kis labdák minden izmot megmozgatnak és minden agyterületre hatással vannak.
.
A tudatos mozgásfejlesztés kisgyermekkorban – ezalatt értjük a 9 hónapos kisbabát és az óvodáskorú gyermeket is – azért kiemelten fontos, mert a gyermek megismeri saját testét, képesség válik testrészei mozgásának irányítására, kialakul a mozgáskoordináció. Ugyanakkor erősödik az izomzata, hajlékonysága és ruganyossága, fejlődik a térben való tájékozódása, és felesleges energiája is levezetődik. Fejlődik az egyensúlyérzet, kialakul a testkép, fejlődik a mozgások indításának és megállításának kontrollja. A gerincoszlop, az izmok és az ízületek megerősítésének hatásárajavul a testtartása, és nem utolsó sorban örömöt okoz neki.
Ezzel a fejlődés esélyétől foszthatjuk meg csemeténket! Hagyjuk inkább induljon felfedező útjára. A mozgás ugyanis, az intellektuális fejlődésen kívül a gyermek önállóságát is elősegíti. Az aktív kezdeményezőkészség a fejlődés rugója. A leválás, vagyis a gyermek önállósodása az első akaratlagos mozgással kezdődik, valamennyi új ismeretet mozgásához és teste érzékeléséhez kapcsol. Az önálló mozgás gyakorlásával felismeri képességei mértékét, saját mozgásának következményeit, a mozgások sikeressége táplálja az önbizalmat és nem utolsó sorban indukálja a beszéd fejlődését.
De ne felejtsük el, hogy gyermekünk még nem
tud beszélni és nem is érti a verbális instrukciók, felszólitások lényegét. Inkább hagyjuk őket próbálkozni! Ez számukra a kompetencia
átélését jelenti, az önállóság kezdetét.
A döntés a felelősségvállalás nélkülözhetetlen velejárója. Egyre
szimpatikusabb az a megoldás, amikor a szenzomotoros érés érdekében tudatosan
kikészített eszközök között szabadon választhatnak a gyermekek, kombinálhatnak
és kísérletezhetnek az eszközökkel, a mozgássorokkal, kiélhetik kreativitásukat.
Ez lenne életkori sajátosságaiknak egyik legfontosabb megnyilvánulása.
Adjuk meg a gyermek számára azt a
nagyszerű érzést, hogy maguk találhatják ki a megoldásokat....
Adjuk meg a lehetőséget a
gyermeknek a változatos mozgásformákhoz és az önálló felfedezésekhez!

MÉG A PÁLYÁM KEZDETÉN IS ELÉG GYAKRAN TALÁLKOZTAM EZZEL A DRÁMAI LEFOLYÁSU
BETEGSÉGGEL,AMINEK A HALÁLOZÁSI MUTATÓ SZÁMA IGEN MAGAS VOLT.NAPJAINKBAN A
KÖTELEZŐ OLTÁSOK BEVEZETÉSE UTÁN TELJESEN ELTÜNT A GYERMEKBETEGSÉGEK
ARZENÁLJÁBÓL.
Külön kell beszélni azokról a fertőző gyermekbetegségekről, amelyek megelőzésére védőoltással védekezünk. Ezek a gyermekbetegségek nagyon ritkán fordulnak elő egy-egy oltásból kimaradt gyermeknél. Kötelező védőoltásban részesülnek a csecsemők a következő fertőzőbetegségek megelőzésére: kanyaró, rubeola, szamárköhögés, diftéria, tetanus.
A másik csoportba tartoznak a mai napig megbetegedéssel járó fertőző gyermekbetegségek: bárányhimlő, skarlát, háromnapos láz. Röviden a már ritkán előforduló oltással megelőzhető fertőző betegségekről.
KANYARÓ
Hurutos tünetekkel járó, foltos bőrpír jellemzi. A kiütést korpázó hámlás követi. Amíg nem volt védőoltás, a fogékonyság csak nem általános volt. A megbetegedés után védettség alakult ki. Gyakoriak voltak a szövődmények: középfülgyulladás, tüdőgyulladás, gégehurut, lázgörcs. A védőoltás bevezetés óta nem kell számolni a megbetegedéssel.
A fertőző betegségek csaknem mindig magas lázzal járnak, amit a legkisebbeknél a legegyszerűbben a végbélben mérünk.
Rubeola
Vírus okozta, heveny fertőző betegség. Enyhe általános tünetekkel
járó. Ehhez társul a testszerte jelentkező kiütés, és a nyakon
jelentkező nyirokcsomó-duzzanatok. A rubeola enyhe fertőző
betegség, jelentősége igazából a fertőződő terhes nők
magzatainak veszélyeztetettsége miatt. Az oltás bevezetése óta nem kell
számolni ezzel a megbetegedéssel.
Szamárköhögés
Fertőző betegség. Rohamokban jelentkező, görcsös köhögés
jellemzi. Védőoltás bevezetése óta csak nagyon ritkán fordul elő.
A következő fertőző gyermekbetegségek megelőzésére nem adunk oltást:
Bárányhimlő
Erősen fertőző vírusbetegség, láz kíséretében jelentkező
hólyagos kiütés jellemzi. A betegség rendkívül ragályos, a fogékonyság
általánosnak mondható. Újszülöttek ritkán betegszenek meg, de veleszületett
immunitásra nem lehet számítani. A fertőzés cseppfertőzés útján,
levegőn keresztül történik. Bárányhimlős beteg rövid jelenléte a
közös helyiségekben elkerülhetetlenné teszi a fogékonyak fertőzését. A
lappangási idő 14-21 nap, ami annyit jelent, hogy gyermekünk, ha
bárányhimlős gyerekkel találkozott, 14-21 nap múlva kapja el a betegséget,
amely már 1-2 nappal a hólyagok megjelenése előtt fertőz. A
fertőzőképesség mindaddig tart, amíg a hólyagok után kialakult pörkök
le nem estek. Ha tudjuk, hogy gyermekünk bárányhimlős gyermekkel találkozott,
10-11 napig nyugodtan vihetjük gyermekközösségbe, de a 12. naptól már számítani
lehet rá, hogy fertőzi a környezetét. A bőreltérés az arcon, a hajas
fejbőrön, a törzsön szokott kezdődni, de röviddel utána megjelenik az
egész testen. Eleinte gombostűfejnyi, lencsényi piros képletek, ekkor még
a biztos diagnózis nehéz, hacsak nem tudjuk biztonsággal, hogy a gyerek
bárányhimlőssel találkozott. A gombostűfejnyi, bőrből
kiemelkedő bőreltérések csakhamar víztiszta bennékű hólyagokká
változnak, közepük kicsit behúzódott, ekkor a kiütések jellegzetesen a
bárányhimlőre utalnak. A kis hólyagok bennéke ezután zavarossá válik,
később barnás-fekete pörkök fedik, melyek 1-2 hét alatt hegképződés
nélkül leválnak. A kiütések viszketnek, ezért a gyerek vakaróznak, nyugtalanok.
A hólyagok a száj nyálkahártyáján is megjelenhetnek, és ezáltal
étvágytalanságot okoznak. Vigyáznunk kell, hogy a gyermek ne vakarja el a
himlős pattanást, mert az az erősebb vakarás után esetlegesen heggel
gyógyulhat. Láz általában csak az első héten fordul elő. A beszáradás
és a lelökődés időszakában a gyermek láztalan, jól érzi magát. Ritka
szövődmény a tüdőgyulladás, és a másodlagos gennykeltők által
okozott bőrfertőzés.
Teendő: Az első héten ágynyugalomra van szükség, addig, amíg a beteg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg. A kiütés szárazon kezelendő, ha viszket a gyermek teste, hintőporozzuk be. A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani. Szövődmény esetén a gyermekorvos utasítása esetén kell eljárni. A betegség lezajlása után életre szóló immunitás marad vissza.Ha a szülő meg akarja előzni a beteséget, megteheti, hiszen védőoltás ma már a bárányhimlő ellen is létezik www.baranyhimlo.hu.
Skarlát (vörheny)
A skarlát akut
fertőző betegség, melyet a Streptococcus baktérium okoz.
Jellemzői: Magas láz, fejfájás, rendszerint hányás kíséretében
jelentkező kifejezetten vörös torok, majd testszerte finom pontozott
bőrpír jelenik meg. Cseppfertőzés és érintkezés útján terjed. A beteg
gyermek addig fertőz, amíg a Streptococcus baktérium kimutatható a torok
váladékából.
A betegség lefolyása: Lappangási ideje 2-5 nap. Az előbb említett tünetek hirtelen jelentkeznek. A torok nagyon jellegzetes "skarlátvörös", a mandulákon tüszők jelenhetnek meg. A nyelv vastagon bevont, szélei nyers vörösek, a nyelvbimbók erősen duzzadtak, ún. málnanyelv alakul ki. A kiütések 24-48 órával első megjelenésük után jelentkeznek a legerősebben. A finom, sűrű, pontozott pír, mely távolabbról nézve összefolyó "skarlátvörös" színt ad, a nyakon, a mellen, a hason jelenik meg először, majd ellepi az egész testet. A kiütés a hajlatokban a legsötétebb, és ott látható a legtovább. A láz 4-5 nap múlva oldódik, a közérzet javul.
Szövődmények: Főleg régebben, a penicillinnel nem kezelt betegeknél fordult elő. Általában a 3. héten jelennek meg. Régen a nem kezelt esetekben gyakori volt a súlyos középfülgyulladás, ami néha süketséget okozott, szív- és vesebetegség is előfordult. Amióta a betegséget penicillin-származékkal kezeljük, szövődmények ritkán fordulnak elő. Régen a nem kezelt esetekben életre szóló immunitás alakult ki, de amióta penicillin-származékkal kezelik a betegséget több ízben is elkapható.
Háromnapos láz
Vírus okozta
fertőző, kiütéssel járó betegség, mely három napos lázas szakot
követően a láz megszűnésekor jelenik meg. A betegség
cseppfertőzéssel terjed, a fogékonyság nem nagy. Hat hónapostól a 3 éves
korig gyakori gyermekbetegség. 1-2 éves kor közt a leggyakoribb. A betegség lezajlását
tartós immunitás követi.
Szövődmény: A magas láz alatt néha lázas görcs jelentkezik.
Külön kell beszélni azokról a fertőző gyermekbetegségekről, amelyek megelőzésére védőoltással védekezünk. Ezek a gyermekbetegségek nagyon ritkán fordulnak elő egy-egy oltásból kimaradt gyermeknél. Kötelező védőoltásban részesülnek a csecsemők a következő fertőzőbetegségek megelőzésére: kanyaró, rubeola, szamárköhögés, diftéria, tetanus.
A másik csoportba tartoznak a mai napig megbetegedéssel járó fertőző gyermekbetegségek: bárányhimlő, skarlát, háromnapos láz. Röviden a már ritkán előforduló oltással megelőzhető fertőző betegségekről.
KANYARÓ
Hurutos tünetekkel járó, foltos bőrpír jellemzi. A kiütést korpázó hámlás követi. Amíg nem volt védőoltás, a fogékonyság csak nem általános volt. A megbetegedés után védettség alakult ki. Gyakoriak voltak a szövődmények: középfülgyulladás, tüdőgyulladás, gégehurut, lázgörcs. A védőoltás bevezetés óta nem kell számolni a megbetegedéssel.
A fertőző betegségek csaknem mindig magas lázzal járnak, amit a legkisebbeknél a legegyszerűbben a végbélben mérünk.
Rubeola
Vírus okozta, heveny fertőző betegség. Enyhe általános tünetekkel
járó. Ehhez társul a testszerte jelentkező kiütés, és a nyakon
jelentkező nyirokcsomó-duzzanatok. A rubeola enyhe fertőző
betegség, jelentősége igazából a fertőződő terhes nők
magzatainak veszélyeztetettsége miatt. Az oltás bevezetése óta nem kell
számolni ezzel a megbetegedéssel.
Szamárköhögés
Fertőző betegség. Rohamokban jelentkező, görcsös köhögés
jellemzi. Védőoltás bevezetése óta csak nagyon ritkán fordul elő.
A következő fertőző gyermekbetegségek megelőzésére nem adunk oltást:
Bárányhimlő
Erősen fertőző vírusbetegség, láz kíséretében jelentkező
hólyagos kiütés jellemzi. A betegség rendkívül ragályos, a fogékonyság
általánosnak mondható. Újszülöttek ritkán betegszenek meg, de veleszületett
immunitásra nem lehet számítani. A fertőzés cseppfertőzés útján,
levegőn keresztül történik. Bárányhimlős beteg rövid jelenléte a
közös helyiségekben elkerülhetetlenné teszi a fogékonyak fertőzését. A
lappangási idő 14-21 nap, ami annyit jelent, hogy gyermekünk, ha
bárányhimlős gyerekkel találkozott, 14-21 nap múlva kapja el a betegséget,
amely már 1-2 nappal a hólyagok megjelenése előtt fertőz. A
fertőzőképesség mindaddig tart, amíg a hólyagok után kialakult pörkök
le nem estek. Ha tudjuk, hogy gyermekünk bárányhimlős gyermekkel
találkozott, 10-11 napig nyugodtan vihetjük gyermekközösségbe, de a 12. naptól
már számítani lehet rá, hogy fertőzi a környezetét. A bőreltérés az
arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön szokott kezdődni, de röviddel
utána megjelenik az egész testen. Eleinte gombostűfejnyi, lencsényi piros
képletek, ekkor még a biztos diagnózis nehéz, hacsak nem tudjuk biztonsággal,
hogy a gyerek bárányhimlőssel találkozott. A gombostűfejnyi,
bőrből kiemelkedő bőreltérések csakhamar víztiszta
bennékű hólyagokká változnak, közepük kicsit behúzódott, ekkor a kiütések
jellegzetesen a bárányhimlőre utalnak. A kis hólyagok bennéke ezután
zavarossá válik, később barnás-fekete pörkök fedik, melyek 1-2 hét alatt
hegképződés nélkül leválnak. A kiütések viszketnek, ezért a gyerek
vakaróznak, nyugtalanok. A hólyagok a száj nyálkahártyáján is megjelenhetnek,
és ezáltal étvágytalanságot okoznak. Vigyáznunk kell, hogy a gyermek ne vakarja
el a himlős pattanást, mert az az erősebb vakarás után esetlegesen
heggel gyógyulhat. Láz általában csak az első héten fordul elő. A
beszáradás és a lelökődés időszakában a gyermek láztalan, jól érzi
magát. Ritka szövődmény a tüdőgyulladás, és a másodlagos
gennykeltők által okozott bőrfertőzés.
Teendő: Az első héten ágynyugalomra van szükség, addig, amíg a beteg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg. A kiütés szárazon kezelendő, ha viszket a gyermek teste, hintőporozzuk be. A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani. Szövődmény esetén a gyermekorvos utasítása esetén kell eljárni. A betegség lezajlása után életre szóló immunitás marad vissza.Ha a szülő meg akarja előzni a beteséget, megteheti, hiszen védőoltás ma már a bárányhimlő ellen is létezik www.baranyhimlo.hu.
Skarlát (vörheny)
A skarlát akut
fertőző betegség, melyet a Streptococcus baktérium okoz.
Jellemzői: Magas láz, fejfájás, rendszerint hányás kíséretében
jelentkező kifejezetten vörös torok, majd testszerte finom pontozott
bőrpír jelenik meg. Cseppfertőzés és érintkezés útján terjed. A beteg
gyermek addig fertőz, amíg a Streptococcus baktérium kimutatható a torok
váladékából.
A betegség lefolyása: Lappangási ideje 2-5 nap. Az előbb említett tünetek hirtelen jelentkeznek. A torok nagyon jellegzetes "skarlátvörös", a mandulákon tüszők jelenhetnek meg. A nyelv vastagon bevont, szélei nyers vörösek, a nyelvbimbók erősen duzzadtak, ún. málnanyelv alakul ki. A kiütések 24-48 órával első megjelenésük után jelentkeznek a legerősebben. A finom, sűrű, pontozott pír, mely távolabbról nézve összefolyó "skarlátvörös" színt ad, a nyakon, a mellen, a hason jelenik meg először, majd ellepi az egész testet. A kiütés a hajlatokban a legsötétebb, és ott látható a legtovább. A láz 4-5 nap múlva oldódik, a közérzet javul.
Szövődmények: Főleg régebben, a penicillinnel nem kezelt betegeknél fordult elő. Általában a 3. héten jelennek meg. Régen a nem kezelt esetekben gyakori volt a súlyos középfülgyulladás, ami néha süketséget okozott, szív- és vesebetegség is előfordult. Amióta a betegséget penicillin-származékkal kezeljük, szövődmények ritkán fordulnak elő. Régen a nem kezelt esetekben életre szóló immunitás alakult ki, de amióta penicillin-származékkal kezelik a betegséget több ízben is elkapható.
Háromnapos láz
Vírus okozta
fertőző, kiütéssel járó betegség, mely három napos lázas szakot
követően a láz megszűnésekor jelenik meg. A betegség
cseppfertőzéssel terjed, a fogékonyság nem nagy. Hat hónapostól a 3 éves
korig gyakori gyermekbetegség. 1-2 éves kor közt a leggyakoribb. A betegség
lezajlását tartós immunitás követi.
Szövődmény: A magas láz alatt néha lázas görcs jelentkezik.
-PREMIERE ÎN LITERATURA PEDIATRICĂ-
EDITATE DE DR.BAUER BÉLA
MEDIC PRIMAR PEDIATRU
DOCTOR ÎN MEDICINĂ
1-PEDIATRIA ÎN SCHEME-2OO7-Primul tratat de pediatrie editat
electronic,în limba romînă
2-BLITZ DIAGNOSTIC ÎN PEDIATRIE-2oo8-tipărit şi editat
electronic,în limba romînă.
3-ATLAS DE PEDIATRIE- 2o1o-cu iconografie clinică şi radiologică-
-editat electronic în limba romînă.85o de poze.
4-GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK KÖZHASZNU
GYŰJTEMÉNYE—2OO8-editat electronic,în limba maghiară--998de
Pagini.
5-BÖNGÉSZŐ-GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK-2OO6-editat
electronic,în limba maghiară-42o de pagini-
LUCRĂRI ORIGINALE ÎN TEMATICA GASTROENTEROLOGIEI
PEDIATRICE.
1.-Suboccluzie duodenală intermitentă la copil-Studiul clinic şi
radiologic.
2.-Patologia abdominală cronică la copil.
3.-Explorarea segmentară a aparatului digestiv-în patologia abdominală
cronică la copil.
4.-Duodenită cronică postlambliatică la copil.-Duodenite cronice
Sechelare după infestaţii masive şi de durata cu giardia lamblia.
Menţiune-Toate materiale prezentate mai sus inşirate se pot consulta –ÎN EXTENZO- pe Internet –W.W.W.dr.bauer bela.ro-sau
-blog.bauer bela-Aştept cu respect obsevaţiile Dvs

GYERMEKKORI BŐRBETEGSÉG.RENDSZERINT AZ ARCON JELENTKEZIK,DE BÁRHOL ELŐFORDULHAT..NEDVEDZÉS,HÁMFOSZTOTTSÁG,PÖRKKÉPZŐDÉS JELLEMZI .TARTÓS
FENNÁLLÁS ESETÉN VESEGYULLADÁST OKOZHAT.
A gyermek kíváncsi a környező világra. Látni, hallani, érezni, megfogni akarja mindazt, ami elé tárul. Igazán megérezni akkor tudja, ha a saját tapasztalatai, élményei sokrétűek, hosszas és többféle megközelítésűek, azaz gyakorolhatók, kipróbálhatók. Ezekkel az érezhető információkkal, amelyek a test különböző területeiről érkeznek, tanul tájékozódni a gyermek. Még pontosabban az agyat trenírozza a testéből és a külvilágból érkező érzékletek feldolgozására, összehangolására. Ez a tudás valamennyi további ismeretszerzés alapja.
Kisgyermekkorban készül fel az agy számos olyan feladatra, amelyet majd iskoláskorban kell elvégeznie. Nem is gondolná az ember, hogy a kúszás, a mászás, a pörgés, hintázás hiánya évekkel később milyen komoly tanulási és viselkedésbeli gondokat okozhat! A különböző mozgások közül a mászásnak van kiemelkedő szerepe, hiszen a váltott kéz-láb mozgás hiányában zavar jelentkezhet az agyféltekék szinkronizációjában.
A kisgyerekből akkor lesz, lehet egészséges, értelmes felnőtt, ha megfelelő ingerek érik megfelelő életkorban. Szakértők megfigyelései alapján egyre gyakoribb, hogy a szülők túlféltés miatt vagy a kényelemre hivatkozva kevés mozgásteret biztosítanak a gyermeknek. Emiatt a kicsi kevesebbet mászik, szalad, forog, ugrik, kapaszkodik. Ha a babánál kimarad a kúszás, ülés, a gyermek mászás nélkül egyből feláll, akkor később más területeken lehetnek problémái. Ezért nagyon fontos, hogy megpróbáljuk rávenni a gyereket a négykézláb való járásra. A kéz-láb koordináció begyakorlása nagyon fontos mivel az agyi kapcsolatok ingerek hatására alakulnak ki, fejlődnek, főleg a mozgás, a térbeli tájékozódás ösztönzi az agyat tanulásra.
Ahhoz, hogy megfelelő ingerek érhessék már csecsemőkortól a kisgyereket, lehetőleg kemény felületű mozgásteret kell neki biztosítani. Ha sokat van szűk helyen, például kiságyban, járókában, akkor a mozgásfejlődéséből könnyen kimaradhat a kúszás, mászás, gurulás, ellenben a szűk tér és a kapaszkodók jelenléte túlzottan korai állásra késztetheti.
Hagyjuk hát a gyermeket szabadon mozogni, engedjük, hogy megismerje testének, képességeinek határát, lehetőségeit. Teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy különböző mozgásformákkal ismerkedhessen meg, hiszen így növelhetjük önbizalmát, mozgása ügyesedni, koordinálódni fog. Az egyensúlyérzéket a koncentrációs képességet fejleszti.
Foglalkozzunk a mozgáskészség fejlesztésével
A szülők nagyon egyszerű módszerekkel is sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agyfejlődését serkentsék. Kétéves korig az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége a gyereknek, hintázásra, mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapására, gurítására, egyensúlyozásra.
Ha csak a játszótérben gondolkodunk, például a trambulin, a különböző hidak-gerendák, a mászóalagút, a hintarács, a hatalmas labda, a tüskés korong, a hintaló, a billenő palló, karikák, egy forgató tölcsér és a kis labdák minden izmot megmozgatnak és minden agyterületre hatással vannak.
.
A tudatos mozgásfejlesztés kisgyermekkorban – ezalatt értjük a 9 hónapos kisbabát és az óvodáskorú gyermeket is – azért kiemelten fontos, mert a gyermek megismeri saját testét, képesség válik testrészei mozgásának irányítására, kialakul a mozgáskoordináció. Ugyanakkor erősödik az izomzata, hajlékonysága és ruganyossága, fejlődik a térben való tájékozódása, és felesleges energiája is levezetődik. Fejlődik az egyensúlyérzet, kialakul a testkép, fejlődik a mozgások indításának és megállításának kontrollja. A gerincoszlop, az izmok és az ízületek megerősítésének hatásárajavul a testtartása, és nem utolsó sorban örömöt okoz neki.
Ezzel a fejlődés esélyétől foszthatjuk meg csemeténket! Hagyjuk inkább induljon felfedező útjára. A mozgás ugyanis, az intellektuális fejlődésen kívül a gyermek önállóságát is elősegíti. Az aktív kezdeményezőkészség a fejlődés rugója. A leválás, vagyis a gyermek önállósodása az első akaratlagos mozgással kezdődik, valamennyi új ismeretet mozgásához és teste érzékeléséhez kapcsol. Az önálló mozgás gyakorlásával felismeri képességei mértékét, saját mozgásának következményeit, a mozgások sikeressége táplálja az önbizalmat és nem utolsó sorban indukálja a beszéd fejlődését.
De ne felejtsük el, hogy gyermekünk még nem
tud beszélni és nem is érti a verbális instrukciók, felszólitások lényegét. Inkább hagyjuk őket próbálkozni! Ez számukra a kompetencia
átélését jelenti, az önállóság kezdetét.
A döntés a felelősségvállalás nélkülözhetetlen velejárója. Egyre
szimpatikusabb az a megoldás, amikor a szenzomotoros érés érdekében tudatosan
kikészített eszközök között szabadon választhatnak a gyermekek, kombinálhatnak
és kísérletezhetnek az eszközökkel, a mozgássorokkal, kiélhetik
kreativitásukat. Ez lenne életkori sajátosságaiknak egyik legfontosabb
megnyilvánulása.
Adjuk meg a gyermek számára azt a
nagyszerű érzést, hogy maguk találhatják ki a megoldásokat....
Adjuk meg a lehetőséget a
gyermeknek a változatos mozgásformákhoz és az önálló felfedezésekhez!
A gyermekek vannak leginkább veszélyben
A gyermekek, természetükből adódóan, felfedezők. Életük tele van felfedezésre váró érzéssel. Ez a természetes kíváncsiság néha bajba sodorhatja őket. A véletlenszerű mérgezés az egyik legnagyobb veszély, főleg az 5 év alattiak számára.
Fontos megjegyezni, hogy a kisebbek az új tárgyakkal szájukba véve ismerkednek meg. Az etetés jelenti számukra a fő élményforrást, így természetes, hogy amint valami újjal találkoznak, megnézik, milyen lehet az íze. Ha ilyenkor rossz dolog kerül a szájba, komoly, vagy akár halálos kimenetelű mérgezés is kialakulhat.
Bár a legtöbb
esetben a méreg nem halálos, a gyermekkórházak belgyógyászati vagy toxikológiai
osztályain sok gyermeket kezelnek véletlen mérgezést követően.
A mérgezés bármikor és bárhol – így otthon, rokonlátogatáskor, szünidőben, utazás közben,
vagy vendégváráskor is előfordulhat.
Ugyan a gyermekkori mérgezések nagy része véletlenül történik, mégis megelőzhetőek. Természetesen nem tarthatjuk a szemünket a nap minden órájában gyermekünkön, de pontosan ezért fontos a védekezés azokban a pillanatokban, amikor nincs a szemünk előtt – akár egy másodpercre is.
Néhány veszélyes tárgy
Sok, a mindennapos használatban lévő háztartási tárgyról nem is gondolnánk, hogy veszélyesek.
A súlyos mérgezést okozó cikkek között szerepelnek gyógyszerek (beleértve a vény nélkül kaphatóakat, így a paracetamol tartalmú megfázás elleni készítményeket), több krém és kenőcs, vitaminok, tisztítószerek, kertészeti szerek, kozmetikumok, parfümök, alkoholok, autóval kapcsolatos vegyszerek és a cigarettacikkek is.
A védekezés legjobb formája, ha gondoskodunk arról, hogy a gyermek ne érhesse el a mérgező szereket. Mindenkinek saját felelőssége, hogy csökkentse az esélyét, hogy a gyermekek mérgezést kapjanak, akár saját, akár látogatókba érkezettekről van szó. A megelőzés mindössze néhány percet vesz igénybe, és a legtöbb esetben semmibe sem kerül.
Mit tehetünk mi?
Míg régebben csak a közétkeztetésben előforduló szalmonella fertőzésekről hallottunk, az utóbbi időben megnőtt a családi háztartásokban előforduló esetek száma. Különösen veszélyes időszak a nyári nagy meleg, utazások, nyaralások időszaka. Nézzük, mit tehetünk a megelőzés érdekében!
Ételünkbe a szalmonella baktériumok több úton is bejuthatnak. Elsősorban a kórokozót tartalmazó nyersanyagokból: a szalmonella baktérium a baromfihúsban, a tojás külső héján és a belsejében található meg. Bekerülhet az ételbe az előkészítés, főzés, mosogatás során használt, szalmonellával szennyeződött eszközökről, vagy az ételt készítő kezéről, ruhájáról. Az ételekben aztán a szalmonellák gyorsan elszaporodnak, ha a környezeti feltételek (pl. hőmérséklet) kedvezőek.
A szalmonella-fertőzés tipikus
tünetei: a kórokozóval szennyezett élelmiszer
fogyasztása után 6-48 órával fellépő
magas láz, hidegrázás, gyakori vizes hasmenés, hányinger, hányás, hasi görcsök,
fej és végtagfájdalom.
A hatásos megelőzéshez, néhány alapvető fontosságú szabályt kell otthon betartani az élelmiszer tárolása, elkészítése során:
A legfontosabb, hogy élelmiszert csak megbízható helyről szerezzünk be. A tojások közül a fertőtlenítetteket vásároljuk.
Az ételeket alaposan süssük, főzzük meg és mielőbb fogyasszuk el. A langyos ételek kiváló táptalajul szolgálnak a baktériumok elszaporodásához.
A romlandó ételeket – például a süteményeket, majonézes készítményeket – hűtőszekrényben tároljuk, az újra fogyasztani kívánt főtt ételeket pedig tálalás előtt újra forraljuk fel.
Csecsemőknek minden ételt frissen készítsünk.
A fémdobozos konzerveket felnyitás után ne tároljuk a dobozukban.
A nyersanyagot – például a csirkehúst – és a készételt ne tároljuk egymás mellett. Fontos pl., hogy nyers csirke leve ne csöpögjön rá a korábban hűtőszekrénybe tett kész ételekre.
Külön vágódeszkát és kést használjunk a különféle nyersanyagokhoz, és mindent alaposan, folyóvízzel mossunk el. Ügyeljünk a konyha tisztántartására, az ételek megfelelő tárolására.
A konyhai előkészítő-munkák közben gyakran mossunk kezet.
A tojást minden esetben mossuk le közvetlen felhasználás előtt bő folyóvízzel.
A tojás belsejében lévő
szalmonella-baktériumok ellen csak a magas hőmérsékleten történő
sütés,
főzés védhet meg. A tyúktojást a forrástól számítva 7-9 percig, a
kacsa- és libatojást 20 percig kell főzni.
Feltörés után a tojást azonnal fel kell dolgozni.
A nyári meleg közeledtével már ne készítsünk friss tojásból majonézt, hidegtál- készítményeket. Egy napnál tovább még hűtőben se tároljunk nyáron majonézes salátákat.
A süteményeken lévő tojáshabot forró sütőben süssük világosbarnára.
Kirándulásra, strandra ne vigyünk könnyen romló alapanyagokból (tojás, felvágott, majonéz, főtt hús stb.) készülő szendvicseket, falatkákat, és csak megbízható helyen vásároljunk ételt magunknak.
Ha már megtörtént a baj, minden esetben azonnal forduljunk orvoshoz, és ne öngyógyítással próbálkozzunk! Különösen gyermekeknél fontos ez, mert náluk a hasmenés és a hányás könnyebben vezet kiszáradáshoz.

KÉT FONTOS ESEMÉNY A GYERMEK MOZGÁSFEJLŐDÉSÉBEN-AZ ÜLÉS 6-7 HÓNAPOS
KORBEN-AZ ÁLLÁS 9-12-HÓNAPOS KORBAN.
Bármilyen egészséges is vagy, a terhességtől valószínüleg fáradtnak és betegnek érzed majd magad. Ezek a tünetek rendszerint alábbhagynak az első trimeszter után, de tarthatnak tovább is, vagy eltünhetnek, hogy később újra megjelenjenek. Ez azoknak a hormonváltozásoknak a következménye, amelyeknek szintje megemelkedik az első trimeszter során. A legjobb mód a hányinger megelőzésére az, ha gyomrod soha nem túl üres. Egyél keveset és gyakran, olyan ételeket válassz, amelyek lassan szabadítják fel az energiát, mint a szárított gyümölcsök, mogyoró vagy szárított keksz. Igyál rendszeresen vizet, mert a kiszáradás rosszabbítja a tüneteket. Viselj laza ruhát, ami lehetővé teszi a bőröd lélegzését, és hűvösen tart. Figyelj a testedre, szundíts egyet napközben, ha lehet, vagy aludj, amikor hazamész a munkából. Próbálj ki egyszerű relaxációs technikákat, mint a masszázs, reflexológia vagy a jóga - ezek segítenek a stresszoldásban. Relaxálnak téged, hogy éjszaka jól alhass és fokozzák az energiaszintedet hosszú távon.
Mit kellene ennem a terhesség során ?
A terhesség alatti egészséges étkezés fitten tart és biztosítja, hogy a babád a legjobb táplálékokat kapja a növekedéshez és fejlődéshez. Nem kell speciális kúrát kezdened, de ügyelned kell rá, hogy különböző ételeket egyensúlyban fogyassz minden nap ahhoz, hogy az összes olyan tápanyagot bevidd, amire neked és a babádnak szüksége van.
Egyél bőven gyümölcsöt és zöldséget minden nap.
A gyümölcs és zöldség biztosítja azokat a vitaminokat és ásványi sókat, amire szükséged van, tovább azokat a rostokat, amik segítenek az emésztésben és megelőzik a székrekedést. Enyhén főzd meg őket, vagy egyed őket nyersen, hogy a leghasznosabb legyen. A fagyasztott zöldségek is jól megőrzik a vitamintartalmukat.
Tej, sajt joghurt.
A tejtermékek kalciumot és egyéb fontos, neked és a babád egészséges fejődésének egyeránt szükséges tápanyagokat biztosítanak.
Kenyér, burgonya, rizs, tészta és reggeli gabonapelyhek.
A kenyér és gabonafélék nagy szerepet játszanak a kiegyensúlyozott étrendben, fontos forrásai a vitaminoknak és rostoknak. Egyél teljes kiőrlésű kenyeret és gabonapelyheket, amikor teheted.
Kerüld a túl sok cukros ételt.
Az édességek, csokoládé, torták és édeskekszek, az édes szénsavas italok sok kalóriát és kevés egészséges tápanyagot tartalmaznak. Hozzájárulnak a fogszúvasodás kockázatához is.
Csökkentsd a zsíros ételek mennyiségét.
Bár valamennyi zsír lényeges az étrendedben, legtöbben jóval többet eszünk belőle, mint amire szükségünk van. A zsír kalóriatartalma magas, fokozhatja a szívbeteség kockázatát. Keresd a kis zsírtatalmú ételeket. Vegyél sovány húst és grillezd a sütés helyett, az egészségesebb megoldás érdekében.
Külön
figyelmet kell fordítani bizonyos ételekre a terhesség során.
Némelyeket a legjobb elkerülni, vagy csak bizonyos óvintézkedések megtétele
után fogyasztani, hogy védd magad és a babát.
A tojást gondosan kell elkészíteni, amíg a fehérje és sárgája szilárddá nem válik. Ezzel megelőzhető a szalmonella és élelmiszermérgezés kockázata.
Kerülj minden fajta pástétomot és érett lágy sajtot, mint a brie vagy camambert, továbbá a kecske és birka sajtokat és márványos sajtot a liszteria fertőzés kockázat miatt.
Kerüld a túl sok koffeint tartalmazó italokat, mint a kávé, tea és kóla. Igyál vizet vagy gyümölcslevet egészségesebb megoldásként.
Kerüld a májat és májkészítményeket, mint a pástétom, májashurka, mert ezekben sok A vitamin van. A túl sok A vitamin káros lehet a babádra. A tej legyen pasztőrözött vagy UHT tej, amiben a káros csírákat már elpusztították.
A magaddal való törődés azt jelenti, ügyelsz arra, hogy fitt és aktív legyél a terhesség alatt. Például a séta és úszás kiváló tevékenységek, megkönnyítik számodra, hogy megbírkózz változó alakoddal és súlyoddal - illetve, hogy visszanyerd az alakodat a szülés után. Tartsd meg a normál napi fizikai tevékenységeidet vagy gyakorlataidat: sportot, táncot, vagy csak sétát a boltba és vissza, ameddig csak kényelmesnek érzed. Ne fáraszd ki magadat, ne feledd, le kell lassítanod, ahogy a terhességed előrehalad, vagy ha az orvosod ezt tanácsolja. Ha kétségeid vannak, fordulj az orvosodhoz, vagy a bábához.
Tornagyakorlatok egy fittebb terhességért.
Ha tornázni jársz, figyelj rá, hogy az oktatód megfelelően szakképzett legyen és tudja, hogy terhes vagy, ill. mennyire előrehaladott a terhességed. Számos olyan gyakorlat van, amit megpróbálhatsz beilleszteni a napi rutinodba, és segít egészséges maradni a terhesség alatt.
A lábfej gyakorlatok javíthatják a vérkeringést, lábgörcsöket és a duzzadt bokát. Próbáld meg a lábfejedet mindkét irányban forgatni, vagy a lábfejedet behajlítani és fel-le feszíteni erősen 30 alkalommal.
A medencefenék gyakorlatok segítenek erősíteni a medenceizmokat, melyek terhelés alatt állnak a terhesség során. A gyenge medencefenék izmok az okai a szivárgó húgyhólyagnak, amitől néhány nő szenved a terhesség után. Ezt a gyakorlatot bárhol végezheted: zárd össze a fenekedet, mintha székletmozgást próbálnál megelőzni. Ugyanakkor húzd be a vaginádat és a húgycsövedet, mintha vizeletfolyást próbálnál megállítani. Tartsd meg ezeket az izomokat így, ameddig tudod, majd pihentess. Próbáld megint, ismételt meg legalább tízszer egymás után, naponta ötször.
A szülési terv kitűzi, mit szeretnél, hogy történjen a szülés alatt és utána. Ha megbeszéled a szülési tervedet a bábával, lehetőséged lesz kérdéseket feltenni, és további információkat szerezni. Segít a bábának is megérteni a Te érzéseidet és kívánságaidat. A szülési terved teljesen egyénre szabottan a tiéd - nincs egyetlen helyes mód sem szülésnél! Készen kell állnod szülési terved megváltoztatására, ha a szülés körülményei megkövetelik azt. Az alábbi kérdések vázolnak néhány olyan kérdést, amit át kell gondolnod, ezek lehetnek szülési terved alapjai. - Kit akarsz magad mellett a szülés alatt?
Van valamilyen sajátos helyzet, amiben lenni akarsz a szülés közben?
Akarsz fájdalomcsillapítást? Ha igen, milyen típust szeretnél kipróbálni?
Van más módszer, amit alkalmazni szeretnél, mely segíthet megbirkózni a szüléssel, mint pl. masszázs vagy meleg fürdő?
Milyen különleges lehetőségek állnak rendelkezésre ott, ahol a gyerekedet szülni fogod? Pl. szülőmedence/szülőszék/töltött párnák.
Akarod, hogy a babát egyből a hasadra tegyék, vagy mosdassák meg előbb?
Hogyan kívánod táplálni a babádat?
Van valami, amihez úgy érzed, további segítség kellhet?
Bár minden vérzést ki kell vizsgálni, nem mindig jelenti azt, hogy valami baj van. A vérzés gyakoribb az első három hónapban, mint a később a terhesség alatt, és hacsak nem erős és hasi görcsök nem kísérik, rendszerint nem tekintik problémának. Enyhe pecsételő vérzés számos okból előfordulhat:
Beágyazódási vérzés léphet fel, amikor a megtemékenyült petesejt a méhhez rögzül.
Áttöréses vérzés léphet fel abban az időben, amikor a havivérzésed esedékes lett volna.
Méhlepény vérzés is gyakori és a terhesség korai hetei alatt fordul elő, amikor a tested túl sok méhlepényt termel és pici darabok leválnak.
Minden pecsételő vérzést meg kell említeni az orvosodnak vagy a bábának. Ha vérzésed erős, vagy hastáji fájdalom kíséri, azonnal menj el az orvosodhoz, vagy a kórházba.
Sokan aggódnak amiatt, hogy biztonságos-e a szex a terhesség során, ám nincs ok, amiért ne lehetne folytatni a szexet végig egy normál terhesség alatt, ha akarod. Az egyedüli problémák, amik arra késztethetik az orvosodat, hogy eltanácsoljon a szextől, ha volt korábbi vetélésed, vagy fennáll a lehetőség rá, volt koraszülésed, megmagyarázhatatlan vaginális vérzésed van, vagy szivárog a magzatvíz. Egyéb okok, amik miatt esetleg kerülnöd kell a szexet az, ha a méhlepényed nagyon alacsonyan fekszik, vagy elégtelen méhnyakad van. Ha kétségeid vannak, hogy biztonságos-e a szex, fordulj az orvosodhoz.

RÉGEBBEN-SUSZTERMELLNEK IS NEVEZTÉK.HA OLYAN MÉRTÉKÜ HOGY AKADÁLYOZZA A
MELLKASI SZERVEK MŰKÖDÉSÉT KORREKCIÓS MŰTÉTET KELL VÉGEZNI.
A gyermeksebészet utóbbi évtizedeinek legnagyszerűbb újításaként tartja számon dr. Kálmán Attila egyetemi tanársegéd azt a műtéti eljárást, amelyet az országban elsők között az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán alkalmaztak az ezredfordulón. Azóta évente 40-50 tölcsérmell korrekciót végeznek minimál invazív technikával.
A hagyományos tölcsérmellkas-korrekció nagyjából ötven éve terjedt el a világon. A széles elülső mellkasfali feltárással, annak stabilitásának megbontásával járó, két és fél-három órás operáció azonban nagy vérveszteséggel, komoly megterheléssel járt – . – Az említettek miatt csak a legsúlyosabb deformitásokat operáltuk. Holott nagyon sok olyan gyerek volt, akiket zavart az enyhébb fokú elváltozás is, s az egészséges lelki fejlődésük érdekében indokolt lett volna a korrekció. Mégsem vállalkozhattunk erre, mert a műtéti heg gyakran csúnyább képet mutatott, mint az eredeti deformitás és a műtét kockázata, az általa okozott megterhelés aránytalanul nagy lett volna.
Ezt a szakmai dilemmát oldotta meg Donald Nuss amerikai gyermeksebész új eljárása, amelyet – tízévnyi előkészítő munka után – 1998-ban publikált. Az általa kidolgozott módszer pár esztendő múltán világszerte népszerűvé vált, természetes, hogy felkeltette a klinikán dolgozó gyermeksebészek érdeklődését is.
Plasztikminta alapján Az új eljárás egyik nagy előnye – mint hallottuk –, hogy szükségtelen az elülső mellkasfal megbontása. Csupán kétoldalt, a középső hónaljvonalban ejtenek 3-4 centis metszést – ezeken keresztül vezetik be a lemezt, mely kiemeli a besüppedt szegycsontot és azt a mellkasfal átépüléséig megtartja. A lemezt két-két és fél év után távolítják el. A műtétet a mellüregbe vezetett optika segítségével, annak ellenőrzése mellett végzik. A mellkasfalon oldalt elhelyezkedő kis hegek alig láthatóak a műtétet követően. De még ennél is fontosabb szempont, hogy mivel a deformitás korrigálásához szükségtelen csontot, bordát, porcot vágni, így nem kell számolni a mellkasfal későbbi elmerevedésével – mint a hagyományos operációnál –, hanem megmarad annak integritása, tágulékonysága. Summa summarum: sokkal kisebb a műtéti kockázat és a beteg megterhelése, jobb az eredmény Ezért most már azokat az enyhébb fokú deformitásokat is korrigálhatják, amelyek csak esztétikai, ennélfogva pszichés gondokat okoztak a gyerekeknél. Páciens pedig akad bőven.
Újítások terjesztői
Igen gyakori az ilyen jellegű deformitás. Szimmetrikus deformitás esetén a legideálisabb 10-15 éves korban elvégezni a beavatkozást. De nagyon sok olyan fiatal felnőtt van, akiket gyerekkorukban megoperáltunk volna, ha akkor ismerjük ezt az eljárást. Ezért most utólag végezzük el a korrekciós műtétet, mert még 20 éves kor körül is ki lehet emelni a szimmetrikusan besüppedt szegycsontot. Amennyiben viszont kifejezetten aszimmetrikus az elváltozás, akkor jobb hamarabb elvégezni a beavatkozást.
Napjaink modern világában gyakran minden eddiginél nagyobb távolságokat teszünk meg. A gyermekkel való együtt utazás kihívást jelenthet, de egy kis tervezéssel Ön és gyermeke is élvezetes és gondtalan utazások részese lehet úton, vonaton, repülőn.
Amikor gyermekével utazik, ne feledje a következőket:
Sok légitársaság, autóbusz-társaság és vasúttársaság meg fogja engedni gyermeke ingyenes utazását, ha nem foglalja el mások helyét, és az Ön ölében ül az utazás során. Bár ez ideális megoldás rövid kirándulások esetén, hosszabb utaknál gyermeke nem tud majd pihenni, és körbe szeretne fordulni. Bizonyos esetekben a gyermek akár lefeküdni és aludni is szeretne, és ha már elaludt, Ön akarja majd biztosítani, hogy álma zavartalan legyen.
Egy kiegészítő ülés beszerzése vagy az utazásnak a közlekedés figyelembe vételével történő megtervezése a legegyszerűbb megoldás, és kiküszöböli a teljes árú menetjegy kockázatát, és Önnek rengeteg helye marad a kényelmes üléshez, a gyerekszoba mozgatásához és fáradtság esetén az alváshoz.
Repülővel utazva nélkülözhetetlen egy baba utazótáska. Az utazótáska mindent kéz közelben tart, így mindig kéznél van a pelenka, a ruha, a játék és az ennivaló, és a legtöbb utazótáska külön szennyeszsákot is tartalmaz a használt pelenkák és piszkos ruhák számára.
A babakocsi-utazótáska könnyebbé, biztonságosabbá és kényelmesebbé teszi a babakocsis utazást. A babakocsis utazótáska lehetővé teszi a babakocsi biztonságos rögzítését átszálláshoz az összes mozgó alkatrész, kerék és fogantyú biztonságos elhelyezésével, amíg Ön elfoglalja helyét az utastérben.
A célállomás elérése után egyszerűen vegye ki a babakocsit az utazótáskából, és Ön és gyermeke máris ismét mozgásképes.
A csecsemők és gyerekek állandóan éhesek, ezért rövid és hosszabb utazásokra is fontos, hogy vigyen magával ennivalót. A kabinszemélyzet általában segít Önnek az étel és az üvegek felmelegítésében.
Felnőttként hozzászoktunk az utazáshoz, de a gyerekek számára az utazás fárasztó lehet, és az első életévekben néha traumatikus élményt jelent. Gyermeke ideje nagy részét családi környezetben tölti, például otthon, a babakocsiban vagy a gyerekágyban.
Ha az utazásra magával viszi gyermeke kedvenc játékait, ezzel elősegíti, hogy gyermeke a családi fészek biztonságával szokjon hozzá az új környezethez.
Amikor gyermekével utazik, sok időt kell szánnia a bejelentkezésre az indulás előtt.
A legtöbb légitársaság a kisebb gyermekekkel utazó szülőket hívja először a fedélzetre, és ha a légi kísérőszemélyzet tud arról, hogy Ön a gyermekével utazik, akkor gyakran Ön lehet az első a fedélzeten.
A gyermekkel való utazás azt is jelenti, hogy Ön bizonyosan számos olyan gyermek utazási holmival közlekedik, amely más utasokat feltarthat, ezért amikor megérkezik a célállomásra, hagyja, hogy a többi utas szálljon le előbb a repülőről, buszról vagy vonatról.
A láb statikai betegsége, boltozatos szerkezetének hiánya vagy csökkenése. Tüneteket általában felnőttkorban okoz, de kialakulása kisgyermekkorban kezdődik.
Az egészséges láb szerkezetéről tudni kell hogy, három
ponton támaszkodik a talajon: a sarokcsonton, valamint a nagy- és kislábujj
tövénél lévő lábközépcsontok fején. Ezeket a csontokat köti össze a
boltozatos szerkezet, ami a hosszanti (külső és belső talpszél íve)
és a keresztboltozatból (öt lábközépcsont fején átmenő haránt ív) áll. Ez
a szerkezet csak 1-2 éves korban kezd kialakulni állás, illetve járás hatására,
és normális esetben 4-5 éves korra fejlődik ki. A boltozatos szerkezetet a
láb talpi részén elhelyezkedő, illetve oda futó szalagok és izmok tarják
meg.
Nem megfelelő cipő rendszeres viselése, túlsúly, szülőktől
örökölt hajlam, mozgásszegény életmód esetén a boltozatok fokozatosan
elveszíthetik íves szerkezetüket és lelapulnak, a boka lesüllyed és a
sarokcsont álló helyzetben bedől.
Legfontosabb a MEGELŐZÉSlasszunk megfelelő
cipőt gyermekünk számára! Hasznos a rendszeres játékos lábtorna, ami a
boltozatos szerkezetet kialakító izmok erősítését szolgálja és az
egyenetlen, rugalmas talajon való mezítláb járás.
Lúdtalpbetét gyermekkorban nem ajánlott, hiszen passzívan alátámasztja a
talpat, ezáltal pont azokat az izmokat gyengíti, amelyek a boltozatos szerkezet
kialakításáért felelősek.
Milyen a megfelelő cipő?
Erős kérge legyen, ami függőleges helyzetben tartja
a sarkat, és nem engedi bedőlni azt. Helytelen a kéreg nélküli szandál
hordása kisgyermekkorban!
A cipő pár mm-rel legyen hosszabb, mint a gyermek lába, elülső része,
pedig legyen elég magas és széles. így lehetősége van ujjait terpeszteni,
illetve hajlítani - szabadon mozgatni őket a cipőben.
Talpa ne legyen túl puha, de túl kemény se, hogy tudja követni járáskor a láb
gördítését.
Belül legyen lapos, ne legyen benne harántemelő!
Anyaga biztosítsa a láb megfelelő szellőzését.

AZ ÉLÉNKVÖRÖS SZINÜ-SKÁRLÁTOS MÁLNANYELV-IGEN JELLEMZŐ TÜNETE A
BETEGSÉGNEK.
Ennek a szónak még ma is mágikus
hatása van. Valahányszor
kiejtem a számon, hogy a gyereknek skarlátja van, a szülő rémülten a szája
elé kapja a kezét, és felkiált. Pedig teljesen indokolatlan a pánik, csak egy
szokványos fertőző betegség.
A skarlát onnan kapta a nevét, hogy a beteg bőre – elsősorban az
arcán és a hajlatokban, a has alsó részén – pirossá válik. Ha ezeket a
területeket közelebbről megnézzük, látjuk, hogy nem összefüggő pírról
van szó, hanem apró, tűszúrásszerű pöttyöcskék folynak össze, adják a
skarlátvörös színt.
TÜNETEK
A betegség általában hirtelen, magas lázzal, hányással kezdődik. A mandulák megduzzadnak, fájdalmassá válnak, gennyes felrakódások, tüszők jelennek meg rajtuk. A szájba tekintve más is feltűnik: a nyálkahártyán apró piros pöttyöcskék láthatók, a nyelvet fehér lepedék borítja, és a szélein látszik, hogy a nyelv ízlelőbimbói megduzzadtak, élénk pirossá váltak.
Ez a skarlát jellegzetes tünete, amelyet málnanyelvnek neveznek. Az arc is kipirul, ám az orr és a száj környéke halvány marad. A törzsön megjelennek a jellegzetes pontszerű kiütések, amelyek, ha megnyomjuk őket, elhalványodnak (így különböztethetők meg a bevérzésektől, amelyek nyomás után is megmaradnak). A skarlát hasonlít a tüszős mandulagyulladásra, csak éppen jellegzetes bőrkiütés, szájnyálkahártyapöttyök és málnanyelv kíséri.
Ma már elmondhatjuk, hogy a skarlát nem is több, nem is veszélyesebb az amúgy gyakori mandulagennyesedésnél. Ez a „megszelídülés” az antibiotikumnak köszönhető, amellyel kezeljük, a penicillinnek.
A penicillinkúra hosszú ideig, tíz napig tart, tovább, mint azt más betegségeknél, más gyógyszereknél megszoktuk. Az antibiotikumos kezelésnek köszönhetően a
hajdanán úgy rettegett szövődmények gyakorlatilag megszűntek: a
reumás láz, a szív-belhártyagyulladás, a vese- és az ízületi gyulladás már a
múlté. Eltörölték a hivatalos fertőzési
óvintézkedéseket is: a kötelező lakásfertőtlenítést és a hasonló
procedúrákat.
A skarláton szinte valamennyi
gyerek átesik, mivel meglehetősen könnyen,
cseppfertőzés útján terjed. Van, aki többször is. Az antibiotikus kezelés
egyetlen hátránya ugyanis, hogy a szervezet nem szerez teljes védettséget a
betegség átvészelése után. A felnőttek már nem kapják el a betegséget,
mert addigra már kifejlődik immunitásuk a skarlát baktériumaival A lappangási idő meglehetősen rövid általában kettő-négy nap, : általában kettő-négy nap,
maximum egy hét. A gyerekközösségekben, óvodákban, bölcsődékben ezért tart
a zárlat hét napig. Ez idő alatt csak azok a gyerekek járhatnak be,
akik akkor is jelen voltak, amikor a skarlát felütötte a fejét.
Régebben a skarlátos gyerekek társai úgynevezett megelőző
kezelésben részesültek, azaz kis adagban pár napig penicillint kaptak. Ezt
ma már nem tartjuk jó megoldásnak, mert az így előkezelt gyerekeknél a
betegség tünetei jóval enyhébbek, esetleg észre sem veszik őket, ezért
elmarad a teljes dózisú, biztonsággal gyógyító antibiotikum-kezelés, s ez a
szövődmények szempontjából is veszélyes lehet.
Ne rémüldözzünk, ha gyermekünk skarlátos lesz, mert ez a betegség ma már nem az a rettegett mumus, mint hajdanán volt. De ne feledjük: csak akkor bízhatunk a maradéktalan gyógyulásban, ha a penicillint az előírt tíz napig adjuk, és szigorúan betartjuk az orvos utasításait!
A skarlátot magyarul vörhenynek hívják. Az oltásoknak köszönhetően a régen oly rettegett, gyakran halálos kórok többsége gyakorlatilag eltűnt: nincs ma már (legalábbis nálunk és a fejlett országokban) többek között torokgyík, járványos gyermekbénulás, szamárköhögés; eltűnőben van a kanyaró, a mumpsz és a rubeoa is. Két olyan klasszikus kiütéses, „pöttyös” betegség maradt, amelyiken gyakorlatilag mindenki átesik: az egyik a bárányhimlő, a másik a skarlát.
Az egyik leggyakoribb fertozo gyermekbetegség, de kötelezo védooltása nincs.
A cseppfertozéssel terjedo betegséget a varicella nevu vírus okozza.
Tünetei: - étvágytalanság,gyengeség,hasfájás,jellegzetes kiütések.
- jellegzetes kiütések, melyek test szerte (hajas fejbor, tenyér, talp) megjelennek, de nem egyszerre. A kiütések a következoképpen alakulnak ki.
Eloször néhány apró piros folt jelenik meg, amelyek egymás után kiemelkednek a borbol, végül kialakulnak a hólyagok, amelyek eleinte víztiszta folyadékkal teltek, majd gennyessé válnak. Végül ezek a hólyagok behúzódnak, pörkösödnek és lehullnak. Helyük egy ideig megmarad, majd teljesen begyógyul.
Átvészelése életre szóló immunitással jár.
Lappangási ideje 14-21 nap, de a beteg már fertoz a kiütések megjelenése elott 1-2 nappal. Ápolása: nagyon fontos, hogy ne hagyjuk, hogy gyermekünk elvakarja a hólyagokat, sebeket! A vakarással nem csak a fertozést terjesztheti tovább, de a sebek hegesedéssel gyógyulhatnak, amik élete végéig megmaradhatnak.
A viszketést mentolos hintoporral és mentolos keno folyadékkal lehet enyhíteni.
A gyermek kezére ilyenkor célszeru cérna kesztyut húzni és a körmeit rövidre vágni. Kezei és a ruhái mindig legyenek tiszták. A gyermek kezét naponta 3-4-szer
Szappanos vízben alaposan mossuk meg. Fürdés után a gyerek borét ne dörzsöljük a törölközovel, hanem csak ittasuk fel a nedvességet a testérol.
Bárányhimlo gyanúja esetén jobb a gyerekorvost házhoz hívni, hogy a rendeloben ne fertozzön tovább a gyermek.
Megelozése: A gyermek védooltást kaphat mely nem kötelezo, de tartós immunitás kialakítására alkalmas.
Illetve passzív immunizációval mely speciális immunglobinnal oldható meg.
A védooltás 8 hónapos kortól adható. 12 éves korig egy oltás 13 éves kor felett két oltás szükséges a 100%-os védettség eléréséhez. Oltással 15 -20 nap alatt alakul ki a védettség.
Dr. Bauer Bela
, Az egész világon elterjedt igen ragályos fertőzőbetegség, amelyre lázas, hurutos bevezető
szakasz és az azt követő kiütéses fázisjellemző.
Előfordulás
A fertőzésnek kitett fogékony emberek közül csaknem mindenki megkapja a betegséget. Egyegy járvány alatt a gyermekközösségekben a betegségen át nem esett, fertőzésnek kitett gyermekek több mint 90 %-a megbetegszik. Mindezek alapján érthető, hogy – védőoltás nélkül - a népesség nagy része átesik a betegségen 5-10 éves életkorban. A kanyaró egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden egyes gyermek számára kötelező a kanyaró elleni védőoltás, ez a betegség is szinte teljesen eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból. A vírus a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. Több fázisban egyre nagyobb mennyiségű kanyaróvírus kerül a véráramba, a kórokozók elárasztják az egész szervezetet.
Tünetek, kórlefolyás
Klasszikus formájában a kanyaró egy 9-11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés jelentkezhet. Az ezt követő 4-5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártya-tünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.
A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2-3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. 4-5 napos fennállás után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró nem okoz maradandó hegképződést. A láz a kiütéses szakban végig magas marad, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg.
A kanyaró elleni védőoltás a kötelező oltások közé tartozik. Trivalens, azaz háromkomponensű oltást alkalmaznak, amellyel egyidejűleg immunizálnak a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Láz fordulhat elő az oltás utáni 6. naptól kezdődően, a 8-10. nap táján pedig néhány kiütés jelenhet meg. Magyarországon a 15. hónapot betöltött kisdedek oltandók. Emlékeztető oltást a 11 évesek kapnak az általános iskola 6. osztályában. Elmaradt oltás bármely életkorban pótolható! Az oltás nem adható be akut lázas betegség esetén, fertőző betegség lappangási időszakában, károsodott immunrendszer, immunszuppresszív kezelés, terhesség esetén. A HIV/AIDS azonban nem képez ellenjavallatot.
Kezelés
Hatékony vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre. Szövődmény nélküli esetben a tünetek kezelése szükséges: láz- és köhögéscsillapítás, sok folyadék fogyasztása, ágynyugalom.
Arról, hogy a csecsemő a modernkori hiedelmekkel szemben képes kontrollálni a záróizmait, mégpedig az ellazításukat. Az eldobható pelenka világában erre a legtöbben csak legyintenek, hogy butaság, de mégsem az. Ha a babát kicsi korától kezdve rászoktatjuk arra, hogy a dolgát ne véletlenszerűen a pelenkába végezze, hanem egy bizonyos testhelyzetben egy bilibe (illetve bili gyanánt használt bármiféle alkalmatosságba), akkor gyorsan megtanulja a testhelyzetet összekötni az ürítés eseményével.
A testhelyzet mellett egy hangjelzést is használunk, ami szintén segít az asszociáció kialakításában. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a babát pl. guggoló helyzetben tartjuk — egy-egy kezünk a két combján, a háta a mi hasunkra simul —, a bili fölé tartjuk, azt mondjuk, hogy “psssss”, mire a baba pisil és/vagy kakil egyet. Ahogy nő a baba, a pisilést és a kakilást szét lehet választani. Ha ezt napjában elég gyakran megtesszük, akkor a babának úgymond nem marad semmije, amit a pelenkába ereszthetne, hanem száraz marad. A gyakorlatban ezt persze nem könnyű tökéletesen kivitelezni, hiszen főleg a kicsi babák rengetegszer pisilnek keveset, és sokan igen gyakran kakálnak. De ahogy nőnek, ez lassan átvált ritkább de nagyobb mennyiségekbe.
Miről nincs szó?
Nincs szó erőltetett biliztetésről a szó "hagyományossá" vált értelmében. Nincsenek elvárások, szemrehányások, büntetések. Egyszerűen felajánlunk egy lehetőséget, amelyet a baba elfogad, ha kedve van. Ha nem, akkor nem. Később újra próbálhatjuk.
Szobatisztaság?
Azt hiszem sok gyermekpszichológus gyomra összeugrik a bababiliztetés hallatán. Egyrészt azért, mert nekik is azt tanították, hogy 2-3 éves kora előtt a gyermeknek sem a záróizmai, sem a lelke nincsen felkészülve a tudatos ürítésre. Másrészt pedig azért, mert ugye a szobatisztaság nem azt jelenti, hogy gyorsan a baba alá dugjuk a bilit, amikor látjuk, hogy elkezdi végezni a dolgát.
Az első dolgot illetően tévednek. Lehet, hogy nincsenek teljesen kifejlődve a záróizmok, és a visszatartás még nem lehetséges, de az ellazítás működik. Bárki kipróbálhatja otthon, és látni fogja, hogy a baba képes ellazítani a záróizmokat. A lelki éretlenség kérdése sem ilyen egyértelmű: rengeteg baba van, akik gyakorlatilag problémamentesen válik tudatosan szobatisztává a bababiliztetés módszerével, akár már 1,5 éves korban. Tény viszont, hogy szintén sok babánál fordulnak elő átmeneti ún. sztrájk időszakok - nem tudjuk mindig pontosan, hogy ezek honnan erednek.
A második dologgal egyetértek: a szobatisztasághoz több kell, mint egy szimpla asszociációs kondicionálás. Nem is állítja senki, hogy a biliztetett babák szobatiszták ebben az értelemben. Viszont igenis elvégzik a dolgukat, ha segítünk nekik a testhelyzettel/hangjelzéssel. Ebből aztán fokozatosan kialakul a valódi tudatosság, belenőnek abba, hogy a bili mire való, tudják, mi az, hogy pisi, kaka. Sokaknál viszonylag fennakadásmentesen zajlik a dolog, és szép lassan áttérnek a félig tudatosból a teljesen tudatos fázisba, amely már valós szobatisztaság. Van, aki 16 hónaposan mindig jelez, ha kell neki, illetve magától bilire ül és oda végzi a dolgát. Van, aki két éves, mire maga kezd jelezni, de segítséggel (emlékeztetéssel) egész nap száraz marad. És van, aki bár tudatában van az ürítésnek, akár hónapokon át „sztrájkol”, és csak a saját maga választotta helyszíneken és időpontokban végzi a dolgát. A módszer célja nem az, hogy versenyezzünk, hogy ki lesz előbb szobatiszta. Egyszerűen csak az elejétől kihasználjuk azt, amit a baba tud, a többi pedig ebből alakul ki.
Miért csinálja a baba?
Sok babánál megfigyelhető, hogy szívesebben is végzik a dolgukat így bilibe, mint pelenkába, főleg a kakálást. Vannak babák, akiknek mindegy, pelenka vagy bili. A könyvekben/fórumokon gyakran azt olvasni, hogy a baba ösztönösen nem szeret a magára piszkítani. Nálunk ez például nem volt érzékelhető. Aztán vannak babák, akik hordozókendőben nem pisilnek be, nálunk ez sem volt így. Talán ez is felhígult, mióta a természetes szelekció takarékra került az orvostudomány/technológia stb. eredményeképp.
A 4-5 hónapos csecsemők néha különösen szeretnének részt venni az étkezésben, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy felkészültek a szilárd ételek fogyasztására – leggyakrabban ezt csak az a fejlődési szükséglet vezérli, hogy azt tegyék, amit mások csinálnak. A kutatások azt mutatják, hogy sok egészségügyi előnye van annak, ha minden kisbaba hozzátáplálásának megkezdését legalább hat hónapos korig késleltetjük, nemcsak azokét, akik még nem érdeklődnek az étkezéseink iránt.
Sok módja van annak, hogy kisbabánk számára lehetővé tegyük az étkezéseken való részvételt anélkül, hogy szilárd táplálékkal kezdenénk etetni őt:
Hagyjuk, hogy a családdal üljön az asztalnál – ölben, pótszékben, vagy etetőszékben.
Adjunk a babának egy pohár vizet, vagy lefejt tejet. A kicsi szórakoztathatja magát étkezés alatt, miközben megismerkedik a pohár használatával. 30-90 ml víz elegendő lesz (gyakran egész napra). Sok anya csak vizet használ, vagy egy kevés anyatejet, nehogy elvesztegesse a „folyékony aranyat”, miközben gyermeke a pohár használatát tanulja.
Ajánlja fel a babának, hogy igyon az Ön poharából közvetlenül, vagy szívószállal. Még akkor is, ha a baba még nem jött rá a szívószál használatának módjára, tehet egy szívószálat a vízbe, befoghatja a tetejét az egyik ujjával, felszívva ezzel egy pár cseppnyi vizet, és a szívószál alsó végéből megitathatja a kicsit a vízzel (vegye el az ujját a szál felső végéről, ha az alsó már a gyerek szájában van).
Adjon a babának kanalat, poharat, tálat és más biztonságos evőeszközöket, hogy játszhasson azokkal étkezés alatt.
Adjon a kicsinek egy jégkockát (ha az alakja és a mérete biztonságos a számára), vagy jégdarabkákat, hogy játszhasson velük.
Adjon gyermekének anyatejből készített fagylaltot, vagy kásás, fagyott anyatejet, hogy megehesse kanállal.
border=0
v:shapes="BLOGGER_PHOTO_ID_5606866706838359922">
AZ EREDMÉNYES ISKOLAI TELJESITMÉNY FELTÉTELEI
Véleményem szerint a gyermek testi állapota fontos szerepet játszik az iskolai alkalmatosság megitélésénél,természetesen az akaratlagos figyelmen és fegyelmen alapuló bevésés, és a logikai összefüggésekre való támaszkodás mellett.
Azt a gyermeket tartjuk testileg alkalmasnak az iskolára, akinek testmagassága és testsúlya egy bizonyos határ fölé emelkedik, kb. 110 cm magas és 18-20 kg. A gyermek alkata pedig magán viseli az ún. iskolás életmódra szóló alakváltás jegyeit, vagyis teste megnyúlik, elveszti kisgyermekes formáját. Az alkatilag kistermetű, vékony csontozatú gyermek pszichológiai szempontból iskolaérett lehet, de beiskolázása azért érdemel megfontolást, mivel testi fejletlensége miatt kortársainál általában fáradékonyabb, hamarabb megbetegszik. Tapasztalati tény, hogy a jó értelmi és szociális alkalmazkodó képesség mellett, a testi fejletlenség jelentős hátrányt jelent az iskolai terhelés elviselésében. Az esetenként előadódó egészségügyi problémák tisztázásához beiskolázás előtt célszerű a gyermek szakorvos véleményét kémi.
A tanuláshoz megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség szükséges. Az értelmi képesség lényegében abból áll, hogy a gyermek a konkrét szemléletes tapasztalatok síkjától eljut az emlékképekkel, majd elvont fogalmakkal való műveletek végzésének szintjére. A 6 éves, értelmileg megfelelően fejlett gyermek általában még képekben, képszerűen gondolkodik, de már megteszi az első lépéseket az elvont gondolkodás felé. Felismeri, hogy az egész részekből áll, részekre bontható, és a részekből össze lehet állítani az egészet. Ez a képesség alapvetően fontos az olvasás-írás és számolás tanulásnál, mivel csak ennek a készségnek a birtokában tanítható meg a gyermek arra, hogy a szavak betűkből állnak, s a számok bonthatók és összeadhatók. Az értelmi képesség magában foglalja még a gyermek tudását, ismereteit, tapasztalatait, amit önmagával kapcsolatban vagy, szűkebb és tágabb környezetéről eddig megtapasztalt, megtanult. A gondolkodás fejlettsége feltételezi, hogy a gyermek felfedezi a dolgokban a lényeges elemeket, felismeri a dolgok közötti oksági összefüggéseket és következtetéseket.
Fokozott figyelmet szentelünk a statikai funkcióknak, a mozgásszervek működésének, különös tekintettel a mozgás összerendezettségre. Az ún. nagymozgásnak járás, futás, ugrás, stb.) harmonikusnak, összerendezettnek kell lennie.. A harmonikus, összerendezett finommozgás az író-rajzoló tevékenység egyik meghatározója. Azoka gyermekek, akik jól bánnak a papírral, ceruzával, ecsettel, ollóval, stb. nagy valószínűséggel szépen fognak majd írni a füzetben is. Mindehhez fontos az, hogy iskolakezdésre kialakuljon a jobb vagy a balkezesség.
.Dr.Bauer-Kismama-blog
Ha úgy tűnik, hogy a tejképződés nem felel meg a csecsemő igényeinek, akkor fontos meghatározni, hogy mi az, ami megzavarja a tejképződést, és a tej mennyiségének csökkenését okozza.
Pótlások. A cumisüvegből való tápszer, gyümölcslé vagy víz adása az első hetekben, még ha csak alkalomszerűen is, gyakran akadályozza az anyatej képződését. A pótlás eltelíti a csecsemőt, és emiatt hosszabb idő múlva szopik, ezért csökken a szopások száma. Minél több tápszert kap naponta, annál kevesebb tejet képez az anya a következő napon. A hozzátáplálás nem emeli, hanem csökkenti a tejképződést.
A csecsemő helytelen mellretétele. A csecsemőnek az oldalán kell feküdnie, egész testének az Ön testével szemben. Ne kelljen elfordítania a fejét ahhoz, hogy elérje az Ön mellét. A hatékony szopás érdekében a csecsemőnek nagyra kell nyitnia a száját, mielőtt az anya gyorsan a mellre helyezné, hogy ajkát összezárva a bimbóudvarból a lehető legnagyobb területre harapjon rá.
Bimbó-cumi zavar. A csecsemőt megzavarhatja bármilyen cumi használata, a cumi eltérő szopási módot kíván. Ha a csecsemő nem szopja helyesen a mellet, akkor nem lesz képes úgy stimulálni azt, hogy elegendő tej képződjön.
A nyugtató cumi. Sok csecsemő hajlandó kielégíteni szopási igényeit cumival, amely jelentős mértékben lecsökkentheti a szopási időt és akadályozza az igény szerinti tejképződést.
Bimbóvédők. A bimbóvédő csökkenti az agyhoz vezető impulzusok számát, melyek eredetileg az emlőbimbó közvetlen szopásakor keletkeznek. A tejkilövellés és a tejképződés lelassulhat, amely közvetlenül befolyásolja az egyes szopások alkalmával elfogyasztott tejmennyiséget.
Időhöz kötött szoptatás. Az óra szerinti táplálás akadályozza a kereslet-kínálat elvén működő tejképződést. A megfelelő mennyiség úgy biztosítható, ha a csecsemő akkor szopik, amikor éhségét jelzi.
Nyugodt, álmos csecsemő. Néhány
csecsemő az idő zömét alvással tölti és csak ritkán, rövid ideig
szopik. Ha ez jellemző az Ön csecsemőjére, valamint nem gyarapszik,
nincs elég vizeletes és székletes pelenkája, akkor fontos, hogy rendszeresen
felébressze és finoman próbálja legalább minden két órában megszoptatni.
Amíg a csecsemő meg nem tanulja azt, hogy elegendő mennyiséget egyen,
addig Önnek kell eldöntenie, hogy milyen gyakran szopjon.
Az etetés időtartama. A hosszú szoptatási idő maximum (20-25 perc) segíthet a megfelelő tejmennyiség biztosításában és abban, hogy csecsemője elegendő, kalóriadús ún. utótejet kapjon. A táplálási idő lerövidítése megakadályozza, hogy a tejtermelés a csecsemő igényeinek megfelelően növekedjen.
Egyszerre csak egy mellből történő szoptatás. Miután a tejtermelés kialakult, sok anya szívesebben szoptat egyszerre csak az egyik melléből. Azonban ha azt szeretné, hogy több teje legyen, szoptasson mindkét melléből. Az a csecsemő, amelyik csak az egyik oldalról szopik, kevesebb tejhez jut egy-egy alkalommal, egyúttal a mellek is kevesebb ingert kapnak.
border=0
v:shapes="BLOGGER_PHOTO_ID_5606869277290254130">
Sok anya úgy gondolja, teje nem elegendő annak ellenére, hogy nincs problémája a tejképződéssel. Aggódnak azon jelek miatt, melyeknek más az oka, illetve nem ismerik fel azokat a tényezőket, amelyek egy szopós csecsemőre jellemzőek. Semmi gond nem lehet a tejtermeléssel, ha a csecsemő jól fejlődik, sok vizeletes és székletes pelenkája van, sőt még akkor sem, ha Ön a következőket tapasztalja:
Csecsemője nagyon gyakran szopik. Sok csecsemő gyakrabban igényli a szopást és az anya közelségét. Gondoljon arra, hogy a gyakori szoptatás biztosítja az elegendő tejmennyiséget, és nem a tej hiányának a jele.
Csecsemője éhesnek látszik a szoptatások után. Az anyatej gyorsabban emésztődik, mint a tápszer, nem terheli meg a csecsemő éretlen emésztőrendszerét, ily módon gyakrabban kell szoptatni, mint a mesterségesen táplált csecsemőket.
Csecsemője hirtelen gyakrabban, és/vagy hosszabb ideig szopik. Azok a csecsemők, akik újszülöttként aluszékonyak, sokszor hirtelen meggondolják magukat, és gyakrabban kezdenek szopni. A csecsemőkre jellemző, az ún. hirtelen növekedési szakasz (kéthetes, hathetes, három hónapos kor körül). Ezen időszakok alatt általában gyakrabban szopnak, hogy a szükségletnek megfelelően emelkedjen az anyatej mennyisége.
Csecsemője hirtelen kevesebb ideig szopik, akár csak öt-tíz percig mellenként. Sokkal könnyebben és gyorsabban képes kiszívni a tejet a mellből most, hogy már gyakorlottabbá vált a szopásban.
Csecsemője nyűgös. Sok csecsemőnek van minden nap egy nyűgös időszaka, körülbelül a nap ugyanazon időszakában. Néhány csecsemő az idő nagy részében nyűgös. A nyűgösségnek az éhségen túl több oka is lehet, de gyakran ez nem ismerhető fel. Ha úgy tűnik, hogy a szoptatás nem segít, próbálkozzon azzal, hogy bepólyázza egy könnyű takaróba, megváltoztatja a helyzetét, sétál vele vagy ringatja. Ne felejtse el, bármi legyen is a csecsemő nyűgösségének oka leggyakrabban a dajkálás nyújtotta biztonságérzetre vágyik.
A melléből csak kicsit, vagy egyáltalán nem csepeg a tej. A tejcsepegés nincs kapcsolatban a tejképződéssel. Valószínűleg azt fogja tapasztalni, hogy ha a tejképződés beindult, és a csecsemő igényeihez alkalmazkodik, akkor a szoptatások közötti tejcsepegés megszűnik.
A melle hirtelen puhának tűnik. Ez akkor következik be, ha a tejképződés a csecsemő igényéhez alakult, és a kezdeti túltelítődés alábbhagyott.
Nem érzi a vagy a tejkilövellési reflexet,vagy érzése nem olyan erős, mint régebben volt. Ez idővel bekövetkezik. Sok anya egyáltalán nem érzi, de felismerése megtanulható, ha megfigyeli a csecsemő szopását és nyelését.
border=0
v:shapes="BLOGGER_PHOTO_ID_5606872060379444194">
Dr. Bauer Bela
A fejletlen országokban a mesterséges táplálásra való áttérés egész tragédiákat okozott.
Jelen pillanatban a fejlett országokban megkülönböztetett figyelmet forditanak a természetes táplálásnak főként azért mert megerősiti a kapcsolatot az anya és gyermek között.
Az aktuális, legújabb kutatások mégegyszer megerősitk hogy egyetlen ipari tejkészitmény sem tudja biológiai értékben helyettesiteni az anyatejet.Ennek ellenére a természetesen táplált csecsemőnél is számolni kell egy sor nehézséggel ami kompromit-tálhatja a természetes táplálás sikerét.
Várandósság idején még inkább oda kell figyelnünknünk arra, mit eszünk. A legfontosabbak: kerüljük az alkoholt, a magas koffeintartalmú italokat és a nyers húsokat és fogyasszunk sok-sok zöldséget, gyümölcsöt.
Várandóssága idején ne diétázzon, különben fennáll a veszélye, hogy a gyermeke nem kap meg minden szükséges tápanyagot!
Minden étkezés során fogyasszon gyümölcsöt és zöldséget, lehetőleg napjában ötször. Egy pohár tiszta (frissen csavart, vagy 100 százalékos) gyümölcslé pótol egy adagot.
Napi kalóriaigényének körülbelül felét pótolja szénhidráttal: teljes kiőrlésű gabonatermékekkel, -kenyerekkel, rizzsel, burgonyával, tésztákkal, melyek rostanyagaival megelőzhető a székrekedés.
Egy héten lehetőleg kétszer fogyasszon kövér tengeri halat: lazacot, makrélát vagy heringet! Ezek a halak olyan zsírsavakat tartalmaznak, melyek fontosak a baba fejlődése szempontjából. A tengeri lazac és a tőkehal különösen egészséges, ugyanis jódban gazdag mindkét faj.
Napi két-három fehérjében gazdag étkezéssel könnyen fedezheti fehérjeigényét. A fehérjegazdag menüből nem hiányozhat a hús, hal, szárnyasok, tejtermékek és a tojás sem. Itt egy ideális adag: gabonapehely, 85 g vörös hús vagy szárnyas, 150 g hal vagy 125 g hüvelyes.
Bánjon óvatosan a zsírokkal és az olajokkal, állati eredetű zsír helyett használjon növényi olajat (pl. repce- vagy olívaolajat)! 80-100 gramm zsíradék bőségesen elegendő naponta, hisz ne feledje, a tejtermékekben, húsokban, édességekben, rágcsálnivalókban is van zsír.
Egy héten egyszer egyen hüvelyeseket: a lencse, a borsó vagy a bab amilyen sok ásványi anyagot tartalmaz, legalább olyan sok rostot is. Jó kiegészítői a húsoknak, gabonaféléknek.
A folsav nélkülözhetetlen a sejtosztódás folyamatához, így a gyermek növekedéséhez is. Megtalálható a sötétzöld zöldségekben: a brokkoliban, a spenótban, a zöldbabban, jégsalátában, de a hüvelyesekben is, például a zöldborsóban vagy a csicseriborsóban is.
Az egészséges csontok kialakulásáért, fejlődéséért elengedhetetlen fontosságú, hogy a baba megfelelő mennyiségű kalciumot kapjon anyjától: naponta kétszer-háromszor egyen zsírszegény tejből készült termékeket: sovány túrót, sajtot, joghurtot.
Ne igyon alkoholt, mert ezzel kockáztatja, hogy a gyermek valamilyen fogyatékossággal jön a világra, sőt a terhességet is veszélyezteti! Ha nem tudja letenni a poharat, kérjen tanácsot szakértőtől, forduljon orvoshoz!
Ha ébredés után nem érzi jól magát, még az ágyban fogyasszon el egy szelet kenyeret vagy egy kétszersültet egy csésze teával vagy egy pohár tejjel. Kisebb étkezések segítenek Önnek, hogy jobb legyen a napja.
Kerülje a nyers vagy nem kellően főtt húsokat, mert ezek miatt fennáll a fertőzésveszély, például a toxoplazmózis: olyan parazitafertőzés, mely a méhlepényen át fertőzi az újszülöttet, megtámadhatja az agyat, a szemet, az izmokat, sőt halvaszületéshez is vezethet.
Ne igyon kezeletlen tejet, s kerülje az abból készült termékeket is, mert ezek lisztéria baktériumot tartalmazhatnak, mely át tud haladni a méhlepényen és korai terhességnél még vetélést is okozhat. Keménysajtok, pasztőrözött, kezelt tejből készített termékek nyugodtan fogyaszthatók.
Tartózkodjon az erős, magas koffeintartalmú italok (feketetea, zöld tea, kávé, kóla) fogyasztásától! Két-három csésze kávé, öt-hat csésze tea naponta még belefér. Kerülje a kinintartalmú italokat (pl.: tonik, keserűcitrom), nagyobb mennyiségű kinin ugyanis egészségügyi problémát okozhat a magzatnál.
Ha naponta ötször-hatszor étkezik, ossza el egyenletesen a tápanyagbevitelt, fontos a napi többszöri melegétel.
border=0
v:shapes="BLOGGER_PHOTO_ID_5606874620092294818">
Ugyan, nem nagy dolog mondja számos orvos a rendelőkben !! Valóban, egy-egy pötty az egész. Mégis, igen kellemetlen jelenség a szájban. Ha netán egyszerre több kis fekély is megjelenik, az evést és a beszédet is rettentő fájdalmassá teheti. A legrosszabb, ha rendszeresen kiújul...
HONNAN LEHET TUDNI, HOGY AFTA?
Az afta apró, hólyagszerű, fehéres színű, fekélyes seb, ami rendszerint 7-14 napon keresztül okoz kellemetlenséget, azután lassacskán magától meggyógyul. A kisebbek 1 mm átmérőjűek, de vannak nagyobbak is, sőt beszámoltak 3 cm-es átmérőjű aftás fekélyről is.
Az afta elnevezés görög szóból származik, és annyit tesz: égni, hiszen égő fájdalmat okozó hámsérülésről van szó az ínyen, a nyelven, az ajkakon, a lágy szájpadláson, a szájfenéken, illetve bárhol a szájüregben és a szájnyálkahártyán. Megjelenésekor csupán kellemetlen enyhén fájdalmas érzés tapasztalható, pár napra rá a kicsi hólyagok kifakadnak. A kialakult fekély érintésre szúró, égő érzést kelt, olykor heves fájdalmat okoz. A keletkezés helyétől függően a nyelést is fájdalmassá teheti, még sima víz vagy nyál nyelésekor is. Olykor a mindennapi táplálkozást is meghiúsíthatja, kínná teheti az egyszerű hangképzést és beszédet.
Ha a szájüregben egyszerre több helyen is fellép az apró gyulladás, akkor szájpenésznek) nevezik. Az afta megjelenése rossz általános közérzettel, levertséggel, fejfájással járhat, gyakran kellemetlen szájszag kíséri.Az esetleg kimutatható okának megállapitása,szakorvoa feladata.
A kisebb fekélyek néhány nap vagy egy-két hét alatt hámosodással gyógyulnak, a nagyobbaknak ennél több időre van szüksége.
border=0
v:shapes="BLOGGER_PHOTO_ID_5606877263378470466">
Az övsömör (herpes zoster) és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével a fertőzés újra aktivizálódhat mindannyiunk szervezetében. A gerincoszlop melletti idegdúcokban ott marad a vírus, amely később a fájdalmas kiütések kiváltója.
Az első tünet általában égő érzés, zsibbadás, viszketés vagy szúró fájdalom, mely rendszerint a törzsön vagy az arcon jelentkezik, de mindig csak az egyik oldalon. Időnként előfordulhat láz és általános gyengeség is. Néhány nappal később csoportosan előforduló kiütések lépnek fel, melyekből tiszta, folyadéktartalmú hólyagok keletkeznek.
Később tartalmuk zavaros lesz, majd ezt követően a hólyagok megnyílnak és pörkösödni kezdenek. Néhány beteg csak enyhe bizsergést érez, míg mások súlyos és intenzív fájdalmat panaszolnak. Amikor néhány nap vagy néhány hét múlva a var leesik a hólyagokról megszűnik a fájdalom, s a betegek többsége szövődmények nélkül meggyógyul.
Az övsömör különösen súlyos lefolyású lehet gyenge immunrendszerű betegeknél, akikben a vírus a belső szervekbe juthat és tüdő,- valamint agyi betegséget okozhat. Másoknál fájdalmas utóhatások, ún. postherpetikus neuralgiák jelentkezhetnek. Ez általában idősebb betegeknél jelentkezik, s hónapokig vagy igen ritkán, évekig tarthat
alma-, őszibarack-, meggy lé, majd a pépje.
- 7 hónapos kortól adható a banán, körte
- 8 hónapos kortól kiwi, citrusfélék, paradicsom nyersen, szőlő.
- 1 éves kor után javasoltak az apró magvas gyümölcsök/ eper, málna, ribizli/, sárgabarack, dinnye.
A gyümölcsöket mindig frissen elkészítve adjuk a csecsemőknek.
burgonya sárgarépa, sütőtök.
- 7. hónapos kortól: cukkíni, saláta, tök, cékla, paradicsom, fehérrépa, spenót.
- 8. hónapos kortól: zöldborsó, zöldbab átpasszírozva, karfiol, karalábé, kelkáposzta, brokkoli, sóska.
- 2 éves kor után ajánljuk: A száraz hüvelyeseket /lencse, szárazbab, sárgaborsó, fejtőbab/, valamint a fejes káposztát és a gombát.
- Naponta frissen készítsük a főzeléket.
- A zöldségeket kevés, sótlan vízben főzzük és a főzőlevet is felhasználjuk.
- 8. hó után zöldfűszerekkel ízesíthetünk /petrezselyem, kapor, zellerlevél/.
- A sűrítéshez burgonyát használunk.
- 7 hónapos kortól margarint vagy olajat, valamint állati fehérjeként először baromfi mellet /sótlan vízben megfőzve
- 8 hónapos kortól reszelt sajtot és túrót,
- 9. hótól borjúhúst, sovány sertés- és marhahúst,
- 10. hónaptól főtt tojássárgáját,
- 11. hónaptól szálkamentes főtt halat tehetünk a főzelékekbe.
- 6. hónap után bevezetésre kerülhetnek a gluténmentes tejpépek , önálló étkezésként vagy gyümölccsel keverve.
- 8 hónapos kortól adhatunk rágnivalónak kiflit, kenyeret, és rizses zöldségpüréket .
- 1 éves kor után kerül bevezetésre a tehéntej, kefír, joghurt, pudingok, tejföl és a tojásfehérje.
Kisded (1-3 év) táplálás alapelvei:
- napi 5x-i étkezés
- legalább 1x főzelék, feltéttel
- naponta fél liternyi tej vagy tejtermék
- naponta friss gyümölcs és zöldségféle
- folyadék pótlás csapvízzel vagy baba vízzel
A sok tea, gyümölcslé, az étkezések közötti nassolás és édességevés étvágyromboló hatású.
A fogak egészsége érdekében minél előbb, a csecsemőkor vége felé szoktassuk a babát a darabos ételekre.
Az első évben a baba növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje, melyből a csont, az izom és az agy építőkövei származnak. A babáknak arányaiban 2-3-szor több fehérjét kell elfogyasztaniuk, mint a felnőtteknek. Ezt elsősorban az anyatej (tápszer), a húsok és a tejtermékek biztosítják.
A fehérje nem más, mint a szervezet építőköve. A baba számára az anyatej, a tejtermékek, a húsok, tojásfehérje, a halak, bizonyos zöldségek, gabonafélék a fehérje források. A baba fehérje igénye mindig a korától és aktuális súlyától függ. Általánosságban igaz, hogy az első életévben a legnagyobb a fehérjeigény.
6 hónapos kor alatt
A babát kizárólagosan anyatejjel tápláljuk. Ebben a korban napi kb. 8 dl-1,2 l anyatejet eszik meg a pici, amely kb. 8-12g fehérjét tartalmaz, így biztosítja a megfelelő fejlődést. Anyatejes táplálás hiányában a tápszer az, ami biztosítja a babának ebben a korban a fehérjét. Tehéntejet vagy más állati eredetű tejet szigorúan tilos adni a babának 1 éves kor alatt, mert nagyon megterhelő az emésztőrendszere számára.
6 hónapos kor után
Húsok
8-9 hónapos kortól kezdhetjük bevezetni a baba étrendjébe a húsokat. A nyers hús fehérjetartalma átlagosan 20%, ennek jelentős része teljes-értékű fehérje, vagyis tökéletesen hasznosul.
A fehérje összetétele és környezete ugyanis meghatározza, hogy a szervezet milyen mértékben tudja a fehérjét hasznosítani. Ezért nem fedezhető teljes mértékben csak növényekből a szervezet fehérjeigénye: bár a hüvelyesekben is nagy mennyiségű fehérje található, azonban ez a növényi rostok között helyezkedik el, ami jelentősen csökkenti a hasznosulását.
Kezdetben étkezésenként kb. 10-20g hús az adag.
Csirkehús: Könnyű, fehér hús, könnyen emészthető, ez az első, amit
a baba étrendjébe bevezetünk.
Pulykahús: Szintén fehér hús, könnyen emészthető, de még
kevesebb a zsírtartalma, mint a csirkehúsé.
Marhahús: Vörös hús, szívós, rágós magas kötőszövet tartalma miatt. Főként B-vitaminokat tartalmaz, kiváló vasforrás. 1 éves kor körül érdemes bevezetni, szívóssága miatt mindenképp darált formában.
Sertéshús: A marhahúshoz hasonlóan B-vitaminokban és vasban igen gazdag, viszont
zsírosabb húsfajta. Érdemes a soványabb húsrészeket, pl. combot választani az
első kínáláskor.
Hal: Kiváló telítetlen zsírsav forrás, mely hozzájárul az agy,
retina és idegrendszer fejlődéséhez. 1 éves kor után szabad csak a bab
étrendjébe bevezetni.
Májak: A máj az egyik legkiválóbb vasforrásunk, ezen kívül a zsírban oldódó vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitaminok) is elsősorban a máj tartalmazza. Ha tehetjük, minél fiatalabb állat máját használjuk fel. Hetente egyszer adjunk belőle a hússal megegyező mennyiségben.
Tejtermékek
A joghurt és a kefir bevezetése 8-9 hónapos korban javasolt, majd 10-12 hónapos kortól adunk először túrót és sajtokat. A tehéntej, bolti tej, illetve minden állati eredetű tej adása 1 éves kor alatt szigorúan tilos.
A tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára. Fehérje tartalmukban hasonlítanak az anyatejhez, azonban összetételük más, így nagy mennyiségben nem adhatóak a babáknak: a kefir vagy joghurt egy adagja 50-80g, a túróé 30g.
Anyatej
Mindent összeadva, ha naponta egyszer adunk a babánknak joghurtot és kétszer húst, akkor összesen még csak 7,1 g fehérjét adtunk neki a 11-12g-os igényéhez képest. Ezért van szükség arra, hogy a babát lehetőleg 1 éves koráig szoptassuk. Mert ebben a korban még mindig az anyatej, illetve annak hiányában a tápszer biztosítja a baba fehérje igényének legalább az egyharmadát (amennyiben naponta 2x eszik a baba húst és egyszer 1 kis pohár joghurtot).
Napi ajánlott mennyiségek 9-12 hónapos korban:
anyatej 5-8 dl
tápszer 5-8 dl
húsok 10-20 g
kefir, joghurt 50-80 ml
tehéntúró 30 g
sajt 10-15 g
Az élet első 6 hónapjában a csecsemők leg ideálisabb tápláléka az anyatej.
Az anyatej mennyiségi, és minőségi összetételében a csecsemő igényeinek megfelelően változik, így biztosítva az optimális fejlődést.
A szoptatás gyakoriságát tekintve helyes az első hetekben a 3-óránkénti mellre tétel is, de a kívánság szerinti szoptatás is elfogadott. Utóbbi esetben a csecsemő 1-2 héten belül magától áttér a napi 7-9 alkalomra.
A szakirodalom szerint optimálisan az elfogyasztott anyatej mennyisége naponta 150-170 ml/testsúly kg.( Pl.: egy 3000 g-os babának napi adagja 450 ml körül van. A 450 ml-t elosztjuk az étkezések számával, akkor megkapjuk az egyszeri adagot. )
Az anyatej hiánya vagy csökkent mennyisége esetén a tápszerek adása válhat szükségessé, mely kifejezetten gyermek szakorvos javaslatára történhet. A pótlás lehetőleg pohárból, vagy kanállal történjen, hogy a baba ne szokjon le a szopásról.
Szükség esetén a folyadékpótlás forralt, lehűtött vízzel történjenKizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél a hozzátáplálást 6 hónapos kor után már indokolt
fokozatosan kis mennyiséggel egyszerre csak egy féle étellel délelőtti órákban elkezdeni
border=0 v:shapes="BLOGGER_PHOTO_ID_5606903940852547122">
A fáradtság és feszültség gátolhatja a tejkilövellési reflexet, ami elégtelen tejképződéshez vezet. A nap folyamán gyakran fordítson időt pihenésre, különösen a szoptatások alkalmával.
Az erősen dohányos anyák esetében azt tapasztalták, hogy csecsemőik gyorsabban fejlődnek, ha az anyák teljes mértékben abbahagyják a dohányzást. A tablettás fogamzásgátlás csökkentheti a tejképződést és megváltoztathatja az anyatej tápértékét. A szoptató anya ne szedjen fogamzásgátló tablettát. A hormontartalmú, méhen belüli fogamzásgátló eszköz szintén hasonló hatást fejt ki.
A legtöbb gyógyszert biztonságosan szedheti a szoptató anya, azonban néhány közülük befolyásolhatja a tejtermelést csakúgy, mint a csecsemő egészségét. Ha az orvos Önnek gyógyszert ír fel, feltétlenül említse meg, hogy szoptat.
Néha az anya egészségügyi problémája befolyásolhatja a tejképződést és a csecsemő súlyfejlődését.
Ha bármilyen egészségügyi problémája van vagy bármilyen gyógyszert szed, ellenőriztesse orvosával, hogy lehet-e bármiféle hatással a szoptatásra.
A szoptatás megemeli a folyadékigényét, mivel a tejképződéshez az Ön szervezetének többletfolyadékra van szüksége. Igyon 6-8 pohár folyadékot naponta, ahogyan a természetes szomjúságérzete diktálja. Ha a vizelete sötétsárga színű és kevés, Ön kevesebbet iszik, mint amennyi szükséges. Fontos az is, hogy mit iszik. A víz és a nem édesített gyümölcslé a legjobb választás.
A szegényes táplálkozás feszültséget és fáradtságot okozhat. Rontja a közérzetet és a tejképződés csökkenéséhez vezethet. Alakítson ki vagy állítsa vissza jó étkezési szokásait. Sok anya inkább naponta hatszor eszik kevesebbet, mint háromszor sokat. A helyes táplálkozás és a többszöri étkezés megtérül. Egyen friss gyümölcsöt, salátát, zöldséget, húst, sajtot, diót és halat. Kerülje a gyenge tápértékű ételeket (édességek, keksz, cukorka, stb.).
Kerüljön mindenfajata pépes ételt, a vizet és a gyümölcslét! Ha csecsemője tápszeres hozzátáplálást kap, ne akarja azonnal abbahagyni, hanem fokozatosan csökkentse az adagot olyan mértékben, ahogyan az Ön tejtermelése nő. Szükséges a vizeletes és székletes pelenkákat is figyelni, hogy biztos legyen abban, csecsemője elegendőt eszik-e. Szükséges megbeszélni a gyermekorvossal is, hogy a csecsemő tápszeradagjait csökkenti.
Egyen változatos ételeket lehetőleg természetes állapotukban, minél kevésbé feldolgozva! Minden szoptatáskor próbáljon inni egy pohár vizet vagy gyümölcslevet!
A tejképződés gyorsabb, ha lazítani és pihenni tud. Néhány napig csak a lehető legkevesebb teendőt ütemezze be! A szükségtelen feladatokat próbálja kiiktatni! Szundítson csecsemőjével olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehet, a lazításhoz próbáljon meg meleg fürdőt venni, lágy zenét hallgatni, tornázni vagy bármit, ami Önnek jól esik. Naponta legalább néhány percre tegyen valami olyan különlegeset, ami kellemes Önnek.
Sokkal hatékonyabb és könnyebb lesz a művelet!
Tejkilövellő reflex működésének elősegítése
A tejáramlás serkentése
Masszírozza meg a tejtermelő mirigyeket és csatornákat!
Kezdje a mell felső részén! Nyomjon határozottan a mellkas felé! Körkörösen mozgassa az ujjait a mell egy pontján!
Néhány pillanat múlva helyezze ujjait a mell egy következő pontjára!
Körkörös masszírozó mozdulatokkal közeledjen a bimbóudvarhoz!
Ez hasonlít a mell önvizsgálatánál használt mozdulathoz.
Simítsa a mell felületét könnyű csiklandozó mozdulatokkal fentről a bimbó felé!
Folytassa ezt a simogató mozdulatot az egész mellfelületen a mellkastól a mellbimbó felé!
Ez segíti az ellazulást és serkenti a tejkilövellő reflexet.
Előre hajolva rázogassa meg a melleit, hogy a nehézségi erő segítse a tejkilövellést!
GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKAI ÉS KÉPES DIAGNOSZTIKA.internet-www.DR.BAUERBELA-BLOG.BAUERBELA
GYERMEKGYOGYÁSZATI, KLINIKAI ÉS KÉPES ÚTMUTATÓ
MOTTÓ
Ha ezen munka segítségével csak egy gyermek életét sikerül megmenteni már megérte az áldozatos munkát.
Dr. BAUER Béla
gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora.
A román nyelvű kiadvány címe:
DIAGNOGNOSTIC CLINIC ŞI IMAGINISTIC ÎN PEDIATRIE
ISMERTETŐ
Az igényes szakmunka 280 oldal terjedelmű, 17 fejezetet és 409 vázlatot tartalmazó CD-kiadvány körülbelül 1000 képes ikonográfiával. Az első ilyen jellegű elektronikus orvosi szakmunka az országban.
A kiadvány aktualitása és előnyei a következők:
1. Teljes igényű és leülepített szakmai áttekintést ad a gyermekgyógyászat klasszikus és mai,tudományos és gyakorlati adattárából.
2. Egy számítógépbe betáplálva azonnali információkat nyújt/1-2 másodperc/ olyan részletkérdésekről, amelyekhez csak időigényes és fáradtságos dokumentációs munka után juthatunk hozzá./CTRL lenyomva + 1 bal egérklikk a tartalomjegyzékben óhajtott címre/
Napjainkban, amikor a gyermekgyógyászati képzés nem kap méltó rangot a felsőoktatásban (megszűntek a gyermekgyógyászati karok az orvostudományi intézetekben) a végzős orvosok, saját hibájukon kívül nem kellően leülepített gyermekgyógyászati ismeretekkel kezdenek hivatásuk felelősségteljes gyakorlásához. Úgy gondolom hogy ez a munka hiánypótló lehet a mindennapi gyermekgyógyászati ténykedésben.
A CD-ben foglaltak szakmailag, életszerűen a mindennapi orvosi gyakorlat igényeit figyelembe véve, steril szakmai eszmefutásokat nélkülözve szolgátat információkat, szinoptikus táblázatok, vagy rendszerezett felsorolások formájában a gyakorló orvosnak és rajta keresztül a szülőknek a gyermek aktuális fizikai és szellemi fejlettségi állapotáról, valamint a betegségnek a jellegéről vagy milyenségéről, a gyógyulás kilátásairól.
A kiadvány gyakorlati hatásfoka a számítógéppel rendelkező orvosi rendelőkben lesz mérhető. A megfelelő fejezeteket mindvégig lehet időszerűsíteni, kiegészíteni vagy kiiktatni egyes részeket vagy fejezeteket, mindezeket a felhasználó orvos gondolkodásmódjához modulálni a szakmai élményanyag az egyéni elméleti és gyakorlati felkészültség függvényében. A szerző ilyen értelemben teljes mozgásteret engedélyez a felhasználónak. Ez az elektronikus kiadvány ha illetékes, érdeklődő kézbe kerül, sokáig él és használható és az esetek többségében egy egész szakmai karrieren elkísérhet, természetesen az elmaradhatatlan szakmai időszerűsítésekkel.
TARTALMILAG a 17 fejezet a következő problémákkal foglalkozik:
- a gyermek fizikai, szellemi és érzékszerveinek fejlettségi foka
- a helyes kórtörténet, a beteg gyermek vizsgálatának a metodológiája
- a részletes gyermekgyógyászati szemiológia, a 56 főbb tünetcsoporttal
- a gyermekbetegségek főbb tüneteinek vagy tünetcsoportjainak az értékelése korcsoportok szerint (újszülött, csecsemő, kisded, iskolás gyermek)
- a diagnózis vagy kórisme felállításának a rendszertana
- a diagnosztikai tévedések megelőzésének lehetőségei
- a gyermekgyógyászatban gyakrabban előforduló betegségek
- ritkább gyermekgyógyászati kórképek
- a sebészeti vonatkozású gyermekbetegségek műtéti kezelési időpontjának
- optimális időpontja
- szindromatologia
- a sokat vitatott antibiotikum kezelés ésszerű alapjai
- a csecsemő és gyermektáplálás időszerű kérdései
- gyermekkori oltások naptára, formái, javallatai és ellenjavallatai
- a csecsemőgondozás sarkalatos szervezési problémái,és szakmai tartalma
- fontosabb laboratóriumi adatok gyermekkori rendszertana
- aktuális orvos etikai kérdések
A kiadvány DOKUMENTACIÓS FORRÁSAI rendkívül gazdagok:
- a klasszikus német gyermekgyógyászati irodalom forrás anyagától kezdve,szerepelnek a angol-amerikai,francia ,román,magyar szerzők örökértékű munkái. Mindezeket a bevezetőben nominalizálva felsoroltam.
- ugyancsak említésre méltó a világ legrangosabb gyermekgyógyászati folyóiratainak szintézisei adott témákban-/lásd bevezető/
- nem elhanyagolható a szerző személyes 53 éves szakmai élményanyaga (szakmai minősítő tanfolyamok,továbbképzések a hazai és külföldi rangos gyermekgyógyászati intézményekben, doktorátusi tézis anyaga, közlemények a hazai és külföldi szaklapokban) és nem utolsó sorban egy emberöltő a beteg gyermek szolgálatában.
A kiadvány egy külön fejezete a „BLITZ diagnózis a gyermekkorban”. Az ebben foglalt 403 tétel hozzásegítheti a gyakorló orvost hogy az első benyomás alapján egy prezumptív vagy előzetes diagnózist mondjon a szülőknek. Az orvosi hivatás „ősrégi” problémája a gyógyító tevékenység kapcsán, a beteggel való első találkozás alkalmával nagy valószínűséggel kórismét mondjál, ennek az aktusnak a sikere, mindig tiszteletet és elismerést vált ki a hozzátartozóból.
A „RADIOLÓGIAI IMAGINISZTIKA” című fejezet rendszerekbe foglalt ikonográfiát tartalmaz 433 felvétellel, és a szükséges radiológiai szemiológiai leírással.
„GYERMEKGYÓGYÁSZAT KÉPEKBEN” tulajdonképpen a gyermekbetegségek egy 550 képanyagon való atlasz-szerű megjelenítése főként azon kollégák számára jelenthet értéket, akiket egy-egy vizuális jelenség vagy élmény egész életükön át elkísér vagy esetleg emlékeztet.
TISZTELT KOLLÉGÁK ÉS KOLLÉGANŐK!
53 évvel a tarsolyomban a mindennapi tépelődések árnyékában, ami még napjainkban sem megértett közös sorsunk, írtam meg ezt a munkát, nagyon jó szívvel és őszinte segíteni akarással. Főként azoknak a segítségére akik egy sztetoszkóppal a nyakukba aggatva kell megküzdjenek a gyermekkellátás sűrűjében, az első vonalban. Fogadjátok megértéssel és szeretettel ezt a törekvést.
Tisztelettel,
Dr. Bauer Béla
Szatmárnémeti, 2011 Április
DIAGNOSTICUL CLINIC ŞI IMAGINISTIC ÎN PEDIATRIE
Dacă se salvează viaţa unui singur copil datorită acestei lucrări, a meritat deja efortul depus.
Dr. BAUER Béla
Medic primar pediatru Doctor în medicină

A SÚLYOSABB GENNYES MANDULAGYULLADÁS OLYKOR A DIFTÉRIÁHOZ HASONLÓ KÉPET
MUTATHAT.iLYEN ESTEKBEN A SZAKEMBERHEZ KELL FORDULNI.
SZABÁLYTALAN FOGZÁS
A “Nagykönyvben” meg van írva, milyen sorrendben kellene kibújnia a baba fogacskáinak, sok csecsemő mégis más sorrendet választ. Szabályos fogzásra nincs recept, és a legtöbb esetben nem is kell aggódni miatta. Most leírjuk, mely esetekben érdemes mégis orvoshoz fordulni.
A fogzással kapcsolatban kétféle probléma merülhet
fel:
Időbeli eltérések: ha túl korán (már 2-3 hónaposan) vagy túl későn (10-12 hónaposan) érkezik az első fogacska
Sorrendbeli eltérések: nem a könyvek által leírt sorrendben nőnek a fogak.
Az időbeli eltérések egyáltalán nem adnak okot aggodalomra. Persze a
szájhagyományban számos olyan tévhit él, mint például, hogy ha túl korán (fél
éves kor előtt) jönnek az első fogak, akkor rossz foga lesz a
gyereknek, hamar kilyukad. Még indoklás is van ehhez a hiedelemhez, miszerint:
nincs idejük a fogaknak kellő mennyiségű anyagot, kalciumot stb.
magukba építeni. Itt és most ez a tévhit megcáfolható: a fogacskák még magzati
korban fejlődnek ki, a kalcium még akkor beépül és a baba mindig annyi
kalciumot vesz magához az anyaméhben, amennyire szüksége van, ergo ha van
kalciumhiány, akkor az az anyánál lép fel, mert a magzat mindent elvesz
magának.
Ha nem akarjuk, hogy romoljanak a pici fogai, ne adjunk neki édes
italokat (tea, cukrozott gyümölcslevek, szörpök, instant bébiteák) és már az
első fogacskától kezdve tisztítsuk a fogait. Kezdetben elég egy pelenka
sarkával minden nap áttörölgetni a pici fogakat, emellett adjunk neki rágókát,
mert azzal is tisztítja, erősíti a fogait.
A késői
fogzás D-vitamin hiány miatt is lehet, de ez az
eset igen gyakori (pláne, hogy manapság alapból szedni kell a piciknek a
D-vitamint). Orvoshoz a
késői fogzással akkor kell fordulni, ha 1 éves korig nem jött ki egyetlen
fogacska sem.
Az eltérő sorrend szerinti fogzás legtöbbször úgy
szokott jelentkezni, hogy az alsó két metszőfog után nem a felső két
metszőfog érkezik, hanem a két szélső (kettes) alsó vagy felső
metsző. Ez teljesen ártalmatlan dolog, gondot csak akkor okozhat, ha
kijönnek a kettesek, utána pedig az egyesek szabálytalanul nőnek ki
mellette. Ilyen esetben mutassuk meg a fogakat orvosnak.
Természetesen fogszabályzásra még nem lesz szükség, de ő meg tudja
mondani, milyen további teendőink legyenek (pl. a szabálytalanul egymás
mellett levő fogacskákat másként kell tisztítani).
A fogzásról érdemes tudni, hogy sok babánál bizonyos fogak teljesen tünetmentesen (vagy csak minimális tünetekkel jönnek ki), más fogakat meg jobban megszenvednek. Előfordulhat, hogy a kicsit egyáltalán nem viseli meg a fogzás, amíg csak az első néhány fogacska bújik, később meg problémákat okoz, de fordítva is lehet.
Még a legnyugodtabb babánál is gondot okozhat, amikor a hátsó őrlőfogak (nagyőrlők és kisőrlők) jönnek, illetve amikor a szemfogak bújnak ki. Ilyenkor általában napokkal hamarabb véres és duzzadt lehet a pici ínye, akár a pofija is megdagadhat és nem ritka a kisebb hőemelkedés sem.
A csecsemők többsége nem olyan szerencsés és már az első fogacskák megjelenése is tüneteket okozhat náluk. Akár már 2-3 hónapos korban is megkezdődhet a nyálzás, sok esetben a nyál a fogzás körüli időszakban kicsípi a baba pofiját. Lazább lehet a széklet is és megfigyelhető, hogy abban a néhány napban, ameddig a fogacska áttöri az ínyt, gyakrabban kipirosodik a kicsi bőre, akár ki is sebesedhet.
A SZIVZÖREJ a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgál A szívzörej erősségét 1/6-tól 6/6-ig jelölik, ahol az 1/6 a leggyengébben hallható hangot jelenti. Ha betegség gyanúja merül fel, részletes kardiológiai vizsgálatot, EKG-t ill. szívultrahang-ot végezhet a gyermekkardiológus Már az újszülött osztályon, az első vizsgálatok alkalmával hallhatnak a kisbabánál szívzörejt. Ez az első egy-két napon normális is lehet, hiszen a magzati életben szükséges erek nem mindig záródnak be hamar. Ha azonban 1-2 nap múltán is hallunk zörejt, vagy a zörej jellege szívbetegségre gyanús, feltétlenül gyermekkardiológusnak kell megmutatni a gyermeket, hiszen ilyenkor felmerül a szivhiba.
Sokszor ártalmatlan a szívzörej A gyermekek viszonylag nagy százalékánál találhatunk ártalmatlan szívzörejt. Ez kb. a gyermekek 60 százaléka. Ezekről nyilvánvalóan csak a vizsgálat után lehet megmondani, hogy nincs mögöttük betegség.Jellemző rájuk, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, szépen fejlődik nem fáradékony. A szívciklus első felében hallhatóak, és halkak. Felüléskor halkulnak, vagy akár el is tűnhetnek.Ilyen esetekben a kardiológus a vizsgálat után megnyugtatja a szülőket, és időnként ellenőrző vizsgálatra rendeli a gyermeket. Ezek a szívzörejek kicsit hangosabbak akkor, ha a gyermek náthás, vagy ha vérszegény. Sokszor a korábban nem hallott zörej ilyenkor válik hallhatóvá.A gyermek növekedésével eltűnhetnek ezek a zörejek, de ez nem mindenkinél következik be. Aggodalomra azonban ekkor sincs ok, a gyermek normális életet élhet, sportolhat.Ritkábban szívbetegséget jelez - Mik a tünetek?Szerencsére ritkábban de szívbetegséget is jelez a szív felett hallható oda nem illő hang. Tapasztalt, sokat vizsgáló kardiológusok füle olyan érzékeny, hogy már a hallgatózással is többnyire pontos diagnózist tudnak mondani.
Kinőhető a szívzörej"Tizennyolc éves vagyok, a napokban elmentem orvoshoz fáradékonyságom miatt. Elküldött vérvételre, és észrevette azt is, hogy szívzörej megéllapitésa esetén.nem maradhatnak el természetesen a műszeres vizsgálatok. szívzörejek többségükben hangosabbak, hosszabbak, felüléskor nem tűnnek el, A kóros még hangosodhatnak is, a szívciklus első, vagy második felében hallhatóak de akár a teljes szívciklust is kitölthetik.A szívbeteg kisbaba nehezen szopik, nem fejlődik, szopáskor elfárad, szaporán nehezen lélegzik, bőrszíne szürkéskékes, sápadt.Ha ilyet észlelünk a gyermeken és még nem volt kardiológusnál, azonnal vigyük orvoshoz. A kis csecsemők nagyon hamar rossz állapotba kerülhetnek.Műtéti megoldással a legtöbb szívhiba ma már orvosolható Veleszületett szívhibákA szívfejlődési rendellenességek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül, kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat.
Veleszületett szívhibák
Remélhetőleg azonban a szívhiba gyanúját már a szülészeti intézményben, vagy korai hazaadásnál az otthoni első gyermekorvosi vizsgálatok során felvetik, megtörténik a vizsgálat, és a gyermek nem kerül ilyen helyzetbe. Ma már a legtöbb veleszületett szívhibát műtéttel lehet orvosolni. A műtét időpontját a gyermekkardiológus javasolja. Vannak olyan veleszületett szívfejlődési rendellenességek is, amelyek maguktól, műtét nélkül gyógyulnak. Nagyobb gyermeknél is jelentkezhetnek a tünetek
• A szívritmusszabályozó (pacemaker)
• A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai
Ha csecsemőkorban nem derül ki, hogy a gyermek szívfejlődési rendellenességgel született akkor a tünetek nagyobb gyermekeknél is jelentkezhetnek. Fejlődési lemaradás - alacsony növés, soványság - fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, kékes-szürkés bőrszín lehetnek a figyelemfelhívó jelek. Előfordul az is, hogy más betegségek szövődményeként alakul ki szívzörej, a szív megbetegedését jelezve. Ezért a korábban nem hallott újonnan megjelent zörejt mindig nagyon komolyan kell venni, és mihamarabb gyermekkardiológus szakorvosi vizsgálatra kell menni.
Dr.Bauer-Kismama-blog-
Az évzáró napján tört el a könyöke
A vakáció beköszöntével
nemcsak a kellemes nyári élmények, de a gyermekeket ért balesetek száma is
megszaporodik. A fenti megállapítást a kórházi statisztika is alátámasztja, a
szünidő óta jó pár törést és zúzódást kellett már helyrehozniuk az
orvosoknak.
A gyereknek nincsen veszélyérzete: nem számol azzal, hogy bajjal is
végződhet, ha magasról ugrik a mélybe
Vannak
jellegzetes nyári balesetek
- A nyári időszakban érzékelhetően
megnövekszik az úgynevezett gyerekbalesetek száma, nálunk 10-20 százalékkal
több ilyenkor a zúzódás, a ficam és a törés A legtöbb gyermek bringázás,
görkorizás közben, a játszótéren vagy a társasházak tövében lévő porolón
csimpaszkodva sérül meg. A zúzódásokon és ficamokon túl, a csukló- és
felkartörések a legjellemzőbb sérülések, utóbbiak rendszerint
műtéttel végződnek. Szerencsére a fiatalok jóval hamarabb gyógyulnak,
mint a felnőttek, így ha nincs komplikáció, 3-4 nap után haza is
térhetnek.
A nyári szünidő, a gyerekekre szakadt hatalmas szabadidő miatt, tipikusan az az időszak, amikor a szülőknek, nevelőknek még fokozottabban kell figyelni, hiszen a túlzott felszabadultság komoly veszélybe is sodorhatja a fiatalokat.
Nem titok, hogy a közlekedés az egyik ilyen
veszélyforrás, a statisztikák szerint balesetek következtében több gyermek
hal meg a világon évente, mint az összes betegségben együttvéve. Bár a balesetmegelőzési
propagandának köszönhetően a tragédiák száma évről évre csökken, az
áldozatok között mégis növekszik azoknak a száma, akik kerékpáron vagy gyalog
szenvedik el a szerencsétlenségeket.
Utóbbiak tükrében még sajnálatosabb a hazai KRESZ hiányossága, ami szerint a
fiatalkorúakat sem kötelezik védősisak viseletére. Svédországban mások a
szabályok, ott például kiskorú veszélyeztetése miatt eljárást is indíthatnak
a szülők ellen, ha a gyermek védőfelszerelés nélkül teker az utcán.
Az első teendő
Az első teendő a legnehezebbnek tűnő feladat: próbáljunk megnyugodni. Ez nemcsak azért szükséges, mert higgadtan jobb az ítélőképességünk, nyugodtabban átgondoljuk, hogyan segítsünk, hanem azért is, mert ha a gyermek látja rajtunk, hogy pánikba estünk, ő is ezt teszi. Még erősebb sírásba kezd, esetleg eltitkol dolgokat. A vészhelyzetek közös jellemzője, hogy igazán hatékony segítséget csak akkor nyújthatunk, ha bátran és határozottan cselekszünk. Miközben a gyermeket próbáljuk megnyugtatni, mérjük fel a helyszínt, van-e további baleseti forrás, biztonságban vagyunk-e? Mérlegeljük, észlelünk-e a gyereken életveszélyes állapotra utaló jeleket! Ilyen lehet az erős vérzés, a nagyobb sérülés, a fuldoklás, a szokatlan bőrszín. Ezek függvényében döntsük el, hogy azonnal beavatkozunk, vagy előbb a megnyugtatásra fektetjük a hangsúlyt. Csendes, de határozott hangon beszéljünk, legyünk őszinték, és röviden magyarázzuk el, mi történt. Ne bagatellizáljuk el a helyzetet, de ne is túlozzunk!
Kisebb bajok
Általánosságban elmondható, hogy a síró gyermek feltehetően nincs akkora veszélyben, mint az, aki csendben van, és ingerekre kevésbé reagál. A kisebb vérzések, horzsolások hamar kezelhetők, a végtagok alakjának elváltozása, a jelentősebb vérömleny, az erős fájdalom azonban mindig orvosi vizsgálatot kíván. Ha sikerült kiderítenünk, mi történt, akkor se feledkezzünk meg a gyermek testének átvizsgálásáról. Nézzük meg alaposan és óvatosan nyomkodjuk végig a testét, folyamatosan kérdezve, fáj-e, mit érez. A légzésszám is hamar rendeződhet, ha sikerült megnyugtatnunk a sérültet. Előfordulhat, hogy komolyabb a baj, és a sérült tudatzavarát helytelenül nyugodt viselkedésnek gondoljuk. Nem szabad elhanyagolni az időnkénti visszakérdezést, a megfigyelést! Súlyos sérültet nem szabad magára hagyni. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább forduljunk orvoshoz!
Veszélyes állapotok
Veszélyes állapotra utal, ha a gyermeknek nincs légzése (a mellkason nem figyelhető meg légző mozgás), nehéz a légzése, nagyobb sérülése van, folyamatos vagy lüktető vérzés lép fel, lilásszürke színű a teste, sápadt, verejtékes, zavart, eszméletlen vagy rángógörcsei vannak. Ezek esetén nem elég orvoshoz fordulni vagy mentőt hívni, mert az állapot gyorsan súlyosbodhat. Ennek megakadályozására hatékony beavatkozásra van szükség.-Újraélesztés.
Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének felmérésében 32 ezer anyát kérdeztek ki a szoptatás körülményeiről. A kutatás bebizonyította, hogy a szoptatással kapcsolatos hiányos ismeretek és a megfelelő tanácsok hiánya miatt kénytelen sok anya abbahagyni idő előtt a szoptatást.
A szoptatás nem nehéz dolog, mégis sok anyának nehezen megy, ami egyértelműen a környezetből érkező rossz tanácsok és hatások következménye. A kísérletben résztvevő nők 30%-a el sem kezdte a szoptatást, 4% már az első héten abbahagyta, 13%-uk pedig 4 hétnél rövidebb ideig szoptatott.
Az anyák többsége az szoptatás abbahagyásának indokaként az alábbiakat említette: kevés volt a tej, a baba nehezen szopott, nem ízlett neki a tej, a szoptatás fájdalmas volt, a mellbimbók fájtak és kisebesedtek.
Mindezek olyan indokok, amelyek megfelelő tájékoztatással kiküszöbölhetőek lettek volna, hiszen az első hetekben valóban fájdalmasabb a szoptatás, de erre fel lehet készülni, a kisebesedett mellbimbókat kezelni lehet. Az első napokban valóban kevesebb a tej, de a gyakoribb szoptatástól gyarapodni kezd, a “nem ízlett a babának a tej” pedig tévhit, ami abból adódhat, hogy a kicsi az első napokban még nehezebben, lassabban szopik, gyakran elengedi az anyamellet, illetve, ha hozzátáplálják cumisüvegből, akkor cumizavar alakul ki, ami szintén megnehezíti a szoptatást.
A felmérés adatai szerint nagyobb arányban hagyják abba a szoptatást a dohányosok és a másodlagos dohányfüstnek kitett édesanyák, a fiatalok, az egyedülálló anyák, a középiskolánál alacsonyabb végzettségűek és azok, akiknek a babája az átlagosnál kisebb súllyal született.
Hogyan bírom majd a szülés utáni első pár hetet?
Bár nagyon izgalmas, amikor kezdesz megismerkedni kisbabáddal, sok szülőt elrettent a felelősség. Ebben az első pár hétben, rájössz, rengeteg tanulnivalód van és mindent egyszerre kéne megtanulnod. Összeállítottunk néhány szempontot, hogy segítsünk megbirkózni ezekkel a drámai változásokkal:
Koncentráld az energiáidat a babádra és a családra. Próbálj meg nem aggódni minden másért is és ne érezd magad bűnösnek. A babák nagyon időigényesek.
Nyugodtan kérj sok segítséget a partneredtől, anyádtól, vagy barátaidtól, mert ez leveszi rólad a nyomás egy részét az első pár hét során. Ha nincs sok segítséged, próbálj meg csatlakozni egy helyi anya- és babavédő csoporthoz, mert sokszor a saját kisbabával rendelkező emberek a legsegítőkészebbek, ugyanis ők tudják, milyen is ez igazából.
Szabd meg a napirendet a családnak és a barátaidnak. Ha fáradt vagy, szólj a látogatóknak, jöjjenek vissza később.
Tarts készletet olyan tápláló falatokból, mint gyümölcs, tej és teljes kiőrlésű kenyér, amiket megehetsz főzés nélkül.
Gyakorolj be olyan relaxációs technikákat, mint a jóga, és aludj, amikor csak kisbabád megengedi.
Ne feledd, ez az időszak kemény munka, de könnyebbé válik, amint több önbizalmat szedsz össze, és megismered, mi válik be nálad és kisbabádnál De mindenekelőtt minden törekvés az anyatejes téplélás optimális körülményeinek biztositását célozza.
Hiába veted be a legszuperebb altatási trükköket, hiába tanítod jó szokásokra a babát lehetnek olyan korszakok, amikor kénytelen vagy éjszakázni miatta. Például, ha beteg vagy ha egyszerre két gyerek beteg. Ilyenkor viszont túl kell valahogy élni a következő napot, erre mondok most néhány tippet.
Először is: ha nem tudsz éjjel aludni, akkor ne akarj napközben szuperháziasszony lenni. Hagyd a mosott ruhát másra és használj ki minden lehetőséget a pihenésre. Ha pl. a gyerek beteg és lázas, akkor próbálj meg te is aludni egyet, amikor ő alszik napközben, de legalábbis feküdj le egy fél órára pihenni.
Másodszor: ha kávézol, akkor ilyenkor egész nap csak kávét innál, ami nem igazán jó, különösen, ha még szoptatsz. Szoptatás mellett legfeljebb 3 kávéval be kell érned, mert a koffein az anyatejbe is átkerül és máris garantált a következő éberen töltött éjszaka. Próbálj meg koffeinmentes kávét inni inkább, ha már annyira kívánod a kávét. Gyümöcsteát is ihatsz sokat, ezzel is elűzheted az állandó koffeinéhséget.
Harmadszor: jót tesz ilyenkor, ha a vérkeringésedet felpezsdíted, ez felfrissít. Váltott hideg-meleg zuhannyal oldhatod ezt meg, vagy pedig testmozgással (pl. guggolj 10-20-at, vagy végezz karkörzéseket)
Negyedszer: ilyenkor az ember szénhidrátdús ételeket kíván vagy legszívesebben egész nap enne. Ha nem akarsz 2 kilót felszedni egyetlen nap alatt, akkor próbálj meg süti és csoki helyett gyümölcsöt enni, ugyanis ez is sok szénhidrátot tartalmaz.
Ötödször: a legrosszabb, ha egész nap otthon ülsz és nyalogatod a sebeidet. Ha van rá mód, akkor menjetek el sétálni, ha láztalan a kicsi, akkor nyugodtan sétálhattok fél-1 órát, ez felfrissít majd.
Az elárvult ha nem talál szülőhelyetteseket,elhagyott gyermeknek számit.Az a gyermek akinek egyik szülője megmaradt,gyakran felveszi annak a viselkedési módját,ennek ellenére a reactiói különböznek,aszerint, hogy azonos nemü szülőt vesztett-e el,maradtak-e vele korban egyező testvérei,előzőleg hogyan viszonyult az elhunyt szülőhöz.
A gyermek-életkora fontos-amikor árvaságra jut-7 éves kor előtt lényegében a szülő elvesztésének minimális jelentősége lehet,főleg ha kellő szülőhellyettest sikerül találnia.A 7-1o éves gyermek már jobban felfogja az őt ért szerencsétlenséget,annak helyrehozhatatlansága gátlásokat eredményezhet,vagy a gyermek az elviselhetetle valóság elöl álomvilágba menkülhet,estleg előbbi boldog gyermekkorát idézve,vagy később nyugtalanitó kóros szinezetü fantáziélásba kezd.A 1o évet betöltött gyermekneka szülő elvesztésére való reakciója,már közel áll a hasonló sorsu felnőttéhez.A közvetlen reakciót,az emocionális tényezőt a hosszú időtartamu hatást külön kell értékelni minden gyermeknél.Erre azért van szügség,mert a fiatalabb gyermek-gyászreactiója-hiányos és fogalmi készsége miatt –a halál lényegének véglegességét és okát nem tudja felfogni.Emiatt úgy érzi hogy a szülő bármikor visszatérhet.Ezt a hitet olykor a felnőttek is alátámasztják.
Egyes gyermekek az –elhagyatottság-érzésével reagálnak a szülők elvesztésére.Érzelmi ürességgel,,kétségbeeséssel járhat,megrendül a gyermek előbbi biztonságérzete,,azon tépelődhetik,hogy ő maga vagy a család egyébb tagjai nem halhatnak-e meg szintén.Az ilyen gyermek vágyálmaiban gyakran az elhunyt szülővel való újraeggyütélés lehetősége merül fel,tehát a halált nem fogadja el véglegesnek.
A gyász-reactiók közvetlen jelentkezése csak a gyermekek egy részénél nyilvánul meg az elvárt hosszantartó sirásban,más gyermekeken csupán mély szomoruság látszik.De az emlitett hiányánál többnyire megtalálhatók az érzelmi-schck –hatásnak egyébb jelei.-mint pl-izgatottság,indokolatlan nevetgélés,regressziv vviselkedésmódok farkasétvágy,beszékelés stb
Az ellenkező nemü szülő halála néha az elhunyt szemálynek túlzott idealizálását eredményezi,ami dühkitörés vezethet,ha ellenkező véleményt hall.
Számitásba kell venni azonban azt is hogy a családi gyász további kellemetlen sorsváltozásokkal jár eggyüt,igy mostoha szülő megjelenésével,intézetbe adással stb-Az egyedül maradt szülő újabb házassága további problémákat szülhet.
A-mostoha anyának-különösen nehéz helyzete lehet az árván maradt leányokkal szemben,akik az anya halála utá,apjukat ki akarják maguknak sajátitani.A-mostoha apát-a gyermekek általában jobban elfogadják,mert az anya jobban kifejezésre juttathatja,hogy szeretetét továbbra is megőrizte gyermekével szemben,néha a fiúk mégis úgy reagálhatnak,mint a lányuk mostohaanyjukkal szemben.A nehézségeket néha egy idősebb leánytestvér áthidalja,a nála fiatalabbakat támogatva.

A NYAKI NYIROKCSOMÓK MEGNAGYOBBODÁSÁNAK SZÁMOS OKA LEHET.A DÖNTŐ
TÖBBSÉGÜK KÖNNYEN KEZELHETŐ GYULLADÁSOS EREDETÜ,DE SZÁMOLNI KELL EGY
ESETLEGES ROSSZINDULATU BETEGSÉGGEL IS./MINT JELEN ESETBEN EGY HODGKIN
BETEGSÉGGEL.
Csecsemők és kisgyermekek esetén a legjobb módszer a végbélben történo lázmérés.
Ekkor a csecsemot fektessük a hátára. A lábait emeljük fel és a higanyos homérot, amely be van krémezve, vezessük a végbélbe. A homérot csak addig tartsuk bent amíg a higanyszál mozog. Láz esetén általában 1 perc alatt „felszalad” a homéro.
Homérozés alatt elofordulhat székletelési inger, illetve székletürítés ezért célszeru kicsit oldalt elhelyezkedni gyermekünktol nehogy „baleset történjen”.
A végbélben mért homérsékletbol 0,5 C o –ot le kell vonni, mivel azt a zsír és az izomzat melege növeli meg.
Nagyobb gyermek esetén a hőmérő higanyos végét a hónaljába helyezve mérjük a homérsékletet. A homérséklet mérésekor ne hagyjuk magára a gyermeket, ha szükséges, akkor tartsuk közbe a karját. Ezzel a módszerrel kb. 5 -10 percig tart a homérozés.
Az eloző két módszeren kívül lehet még homérsékletet a fülben és a borön is mérni. A fülhoméro nem minden esetben ad pontos eredményt, mert ha a gyermek az adott oldalon feküdt, amelyben a homérsékletet megmértük akkor más eredményt mutat, illetve ha az elem lemerüloben van a méromuszerben.
Mikor beszélünk lázról?
37-38 C o közötti homérséklet esetén hoemelkedésrol beszélünk, de a lázgörcsre hajlamos gyerek esetén már 37,5 C o homérséklet már lázra utal, és el kell kezdeni a lázcsillapítását.
Kimondott lázas állapotról akkor beszélünk, ha a gyermek homérséklete a 38 C o-ot eléri, illetve meghaladja.
- kipirult arc -meleg tapintatú bor-száraz bor, száraz cserepes
- lepedékes nyelv
- izzadás
- hidegrázás
- verejtékezés
A fogzással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, gyakran még az orvosok is azt állítják, hogy semmilyen tünetet nem okoz, vagy hogy semmit nem lehet tenni ellene. Ezzel szemben a gyakorló anyukák pontosan látják, hogyan változik meg a baba viselkedése, amikor jön a foga. Nézzük hát mik a legjellemzőbb tünetek és hogyan lehet segíteni rajtuk!
1. Nyálzás. A fokozott nyálzás akár már 3 hónapos korban is elkezdődhet. Sok babánál odáig fajul, hogy éjszaka szétáztatja az ágyát, napközben a ruháját, amikor pedig már bújik ki a fogacska, a nyál kimarja a szája környékét, a pofiját. A nyálzást csillapítani nem lehet, de ha folyton átnedvesíti a ruháját, tegyél a nyakába egy gumis aljú előkét, hogy ne kelljen folyton átöltöztetni. A homeopátiában az erősen nyálzó babák alkati szere a Mercurius Solubilis D6, ebből akár 5-10 percenként 1-1 golyócskát lehet adni, naponta maximum 10 adagot: ez enyhíti a fogzás alatti nyűgösséget, fájdalmat.
2. Állandó rágás. Ha a baba mindent megrág (nem mindent a szájába vesz, ami egy természetes jelenség ebben az életkorban), folyamatosan az ínyét masszírozza, akkor biztosan lehetünk a fogzás tényében. Érdemes neki rágókát, hűtőrágókát adni, vagy ha ez nem tetszik, akkor kiflivéggel, kenyérhéjjal, esetleg háztartási kekszel próbálkozhatunk, ezeket csak lassan tudja megrágni, viszont hosszasan erősíti rajta az ínyét, ami nemcsak a fájdalmat enyhíti, hanem elő is segíti a fogacska kibújását.
3.
Laza széklet. A fogzás járhat lazább széklettel, de
sohasem vizes hasmenéssel! Ebben az esetben betegségre kell gyanakodni. A
lazább széklet a fog kibújása körüli napokban kicsípheti a popsit, ezért
ilyenkor érdemes gyakrabban pelust váltani és gondosan krémezni a popsit. A
hasmenéssel járó fogzást három féle homeopátiás szer is segíthet leküzdeni:
A Kreosotum D30 azoknak a babáknak való, akiknél a hasmenés mellett fokozott
nyugtalanság, duzzadt kékes-vörös íny tapasztalható. A baba csak kézben
nyugszik meg. A széklet bűzös, és kimarja a kicsi popsiját. Négyóránként
2-3 golyót adhatunk neki. A Rheum D30 akkor jó megoldás, ha a baba széklete
savanyú szagú és kicsípi a popsit, a csecsemő nyugtalan, nyűgös. Napi
3 alkalommal 2-3 golyót adhatunk neki. Az Aconit D30 azoknak a babáknak válik
be, akik belázasodnak, székletük zöldes-vizes, nyugtalanul sír, sokat iszik.
Melegre rosszabbodik az állapota, friss levegőre, valamint egy nagy alvás
után javul. Félóránként 1-1 golyócskát adhatunk a kicsinek, max. naponta 6-8
adagot.
4. Duzzadt íny. Ez jellemző tünet lehet, de az első fogacskáknál általában még nem lehet látni. A felső metszőfogaknál már előfordulhat, hogy megduzzad az íny, a legjellemzőbb azonban a kisőrlők, nagyőrlők és szemfogak előbújásakor.
5. Kifehéredett íny. Az íny kifehéredése már a fog áttörése előtt hetekkel is jelentkezhet. Az “igazi” kifehéredés azonban, amikor jól láthatóan megjelenik a fogacska fehér széle az íny alatt, csak az áttörés előtt közvetlenül szokott megjelenni.
6. Rosszul alszik. A fájdalmasan húzódó íny megzavarhatja a kicsi alvását. Egy fog kibújása gyakran hetekig is elhúzódhat, így akár több hétig is zavarhatja a csecsemő alvását a fogzás. Nappal és elalvás előtt érdemes megfelelően kiválasztott és adagolt homeopátiás szerekkel segíteni a babán. Különösen a szemfogak és az őrlőfogak áttörése járhat nagy fájdalommal, ekkor fájdalomcsillapítóval enyhíthetünk a tüneteken (Panadol Baby, Nurofen, Germicid kúp).
7. Nyűgös A baba napokig nyűgös lehet napközben is a fogzás miatt. Ez teljesen természetes. Gondolj csak bele, amikor fáj a fogad, neked sincsen felhőtlenül jó kedved. Ilyenkor többféle módon segíthetünk a babán: a megfelelő homeopátiás szereket napközben is adagolhatjuk, be lehet vetni a Dentinox gélt, rágókát vagy más rágnivalót, illetve fájdalomcsillapítót is.
A fogfejlődés első jelei már a méhen belüli élet hatodik hetében megtalálhatók, a tizedik héten a foglécen már felül és alul tíz-tíz hámcsomó van, amelyekből a húsz tejfog fejlődése indul.
A fogelőretörés a hatodik és a harmincadik hónap között várható, általában a két alsó középső, majd a két felső középső metsző bújik ki először, ezt követik az oldalsó metszők. Így a csecsemőknek egyéves korukra hat-nyolc foguk van. A huszadik és harmincadik hónap között a kisőrlők és a szemfog előbújását követi a nagyőrlők megjelenése. A harmincadik hónapra kialakul a zárt tejfogsor. Először a metszőfogak esnekáldozatul.
A fogzás időpontjának különösebb jelentősége nincs, az átlaghoz képest nagy egyéni különbségek fordulnak elő. Nagyon ritkán megtörténhet, hogy az újszülött foggal jön világra. Az alsó egyes fogakat szoktuk ilyenkor látni, ezek azonban igen gyenge zománccal rendelkeznek, hamar kihullanak. Néha előfordul, hogy szopási nehézséget okoznak és szükséges lehet eltávolításuk.
Ezzel szemben az elhúzódó fogáttörés okaként öröklött hajlam, D-vitamin-hiány, táplálkozási zavar szerepelhet. Mikor kell a fogzásra gondolnunk?
Az első fogak általában könnyen kibújnak, figyelemfelhívó jel a duzzadt fogíny, a feltűnő nyálzás, valamint hogy sokat rágcsál a baba. A később kibújó első őrlőfogak érkezését már igazi fájdalom kísérheti, melyre a feltűnő nyugtalanság hívja fel a figyelmet. A láz, a hasmenés nem a fogzás velejárója, különböző betegségek tünetei lehetnek, melyekkel érdemes orvoshoz fordulni. Ugyanakkor ismert, hogy lázas állapotban az anyagcsere fokozódása révén gyorsabban törnek át a fogak. A fogíny dörzsölésével, helyi ecsetelővel (Dentinox), esetleg fájdalomcsillapítóval (Panadol szirup) enyhíthetjük a panaszokat.
A fogazatnak rágó, harapó és esztétikai szerepe van. Rágni már a fogínyükkel kezdenek a babák, azokkal az első mozdulatokkal, amellyel kezüket, illetve játékaikat a szájukba veszik. Fontos, hogy már hat hónapos kor előtt, tehát már az első fogak megjelenését megelőzően rágásra serkentsük a csecsemőket (például játék rágókkal). Az első fogak áttörését követően fokozott figyelem szükséges, mert a majszolás, szopogatás mellett már harapásra is képes, a leharapott falatot pedig könnyen félrenyelheti. A tejfogakat, éppen úgy, mint a maradandó fogakat, gondozni kell. A tejfogak legjobb védelme a rágásra szoktatás. A csecsemőt kezdetben étkezésen kívül erre a célra kifejlesztett játék rágóka segítségével késztethetjük rágásra. Az első rágnivaló!
A fogszuvasodás a tejfogakat is érinti, kezdetben a négy felső metszőn láthatjuk olyan csecsemőknél és kisdedeknél, akik napközben vigasztalásként folyamatosan cukortartalmú teát, gyümölcslevet, cukros cumit kaptak. A szuvasodás folyamata a fogíny közelében kezdődik, elpusztítja a zománcot, a tejfog szerkezetéből adódóan a folyamat néhány hét alatt a mélybe terjed, majd a fogkorona letörik, és a fogínyből alig kilátszó fekete csonkok hívják fel a szülők figyelmét a helytelen szoktatásra, melyen ha nem változtatnak, a folyamat tovaterjed az őrlőfogakra is.
Mi lesz a tejfogpusztulás következménye?
Rágás hiányában emésztési zavar léphet fel, illetve a maradandó fogak ferdén, rendetlenül bújnak majd elő. Ezért van óriási jelentősége a megelőzésnek, mely kezdetben a rágásra szoktatást, a cukortartalmú üdítők helyett forrázott víz adását, később a szájöblítés tanítását foglalja magában. Gyermekünk egészséges fogazatának lehetősége a mi kezünkben van, mindennapjainkban is gondoljunk erre!
A fogzás az egyik legvitatottabb téma a kismamák körében, és legalább annyi tény terjed a fórumokban és a játszótéri pletykavonalon, mint amennyi tévhit kap szárnyra. Ha viszont eloszlatjuk ezeket a tévhiteket, akkor sikerül majd felismerni a valódi fogzást és hatékonyan kezelni azt.
1. A fogzás addig tart, ameddig az egész fog ki nem bújik A fogzás nagyjából 5 hónapos kortól (van, akinél előbb, van akinél korábban kezdődik) folyamatosan tart. A fogzás kellemetlen tünetei általában a fog áttöréséig tartanak. Amikor már áttört a fog hegye, utána már csak növöget a fog, ez már nem fájdalmas.
2. A fog áttörése csak 1-2 nap, ő meg már hetek óta nyűgös
A fogzás és a fog áttörése két különböző dolog. 1-1 fogacska áttörése 4-7
napig tarthat, azonban a fogzás gyakorlatilag 5 hónapos kortól 12-14 hónapos
korig folyamatosan. 1 éves kor után már valóban csak a fogak áttörése körüli
időszak (néhány nap) szokott problémát okozni, addig azonban a baba
gyakorlatilag folyamatosan fogzik. Ha megfigyeled, már 3-4-5 hónaposan
folyamatosan hátul és a szemfogaknál is rágcsál, az ínyének ez a része is meg
van duzzadva, pedig a szemfogak és a hátsó fogak csak 18-20 hónaposan bújnak
ki. Ez azért van, mert a fogzás folyamata nem úgy történik, hogy azon a helyen
duzzad meg a kicsi ínye, ahol a következő fogacska ki fog jönni, hanem
nagyjából 5 hónapos kortól folyamatosan meg van duzzadva az íny, hol egyik hol
másik helyen. Általában amikor az egyik helyen jön a fogacska, más helyen is
érzékennyé válik az íny, mert azon a részen is készülődik a fog. Ez teszi
lehetővé, hogy az őrlőfogak, amiknek méretük folytán sok
idő kell az áttöréshez, 1 éves kor után gyorsabban kibújhassanak. A fogzás
maga tehát gyakorlatilag 6-8 hónapon át tart, lehetnek benne rövidebb szünetek
1-1 fog áttörése után, de összességében valóban hetekig tartó nyűgösséget,
alvászavart okozhat.
3. A fogzás lázat okozhat A fogzás lázat nem okozhat, hőemelkedést viszont igen. A fogzás alatt viszont a kicsi szervezete kevésbé ellenálló a különféle vírusokkal szemben, így könnyebben lebetegszik. Jó hír azonban, hogy lázas állapotban gyorsabban bújnak ki a fogacskák.
4. A fogzás nem befolyásolja az alvást. Aki ilyet mond, annak még nem volt gyereke… A fogacska áttörése meglehetősen kellemetlen, ezért álmából felébresztheti a babát, nehezebb elalvást okozhat. Gondoljunk csak bele: mi sem tudunk elaludni, ha fáj a fogunk…
5. “Adtam neki fájdalomcsillapítót, de nem hatott, lehet, hogy nem is
fogzik?”
A fogzás nemcsak fájdalommal jár, hanem általános nyűgösséget is okoz, így
elképzelhető, hogy önmagában a fájdalomcsillapító nem hat, a fájdalom
ugyan egy időre elmúlik, de a rossz közérzet megmarad.
6. “Nincs megduzzadva az ínye, biztosan nem fogzik” Az első metszőfogak áttörésénél nem szokott annyira megduzzadni az íny, gyakran csak kifehéredik, majd az áttörés előtt néhány nappal megjelenik a jellegzetes kis fehér csík az íny tetején. A kisőrlőknél és nagyőrlőknél, valamint a szemfogak áttörésekor valóban megduzzad az íny, a teteje véres is lehet, ezt azonban nehezebb észrevenni, mert nehéz odaáig belátni a kicsi szájába.
7. Ha folyamatosan adom neki a fájdalomcsillapítót, biztosan jobban fog
majd aludni
Fájdalomcsillapítót nem szabad folyamatosan adni a babának! A paracetamol és
ibuprofen tartalmú készítményeket (Nurofen, babyPanadol) maximum 4 napig szabad
egyfolytában adni és akkor is csak napi 4 alkalommal, mert kikészíti a kicsi
gyomrát! Megelőzésként soha ne adjunk gyógyszert, tehát ne azért kapjon a
baba fájdalomcsillapítót, vagy homeopátiás szert, hogy éjszaka ne ébredjen fel,
hanem csak akkor adjuk neki, ha volt annak előjele a nap folyamán, hogy a
kicsi fogzik (nyálzás, nyűgösség, állandó rágcsálás, étvágytalanság,
kifehéredett íny). Ebben az esetben azonban napközben is adjunk neki
gyógyszert. A fájdalomcsillapítók helyett én a homeopátiás szereket javaslom. A
legteljeskörűbb szer a Viburcol kúp, ami fájdalom- és lázcsillapító is
egyben, de lehet alkati szereket is használni.
SZABÁLYTALAN FOGZÁS
A “Nagykönyvben” meg van írva, milyen sorrendben kellene kibújnia a baba fogacskáinak, sok csecsemő mégis más sorrendet választ. Szabályos fogzásra nincs recept, és a legtöbb esetben nem is kell aggódni miatta. Most leírjuk, mely esetekben érdemes mégis orvoshoz fordulni.
A fogzással kapcsolatban kétféle probléma merülhet
fel:
Időbeli eltérések: ha túl korán (már 2-3 hónaposan) vagy túl későn (10-12 hónaposan) érkezik az első fogacska
Sorrendbeli eltérések: nem a könyvek által leírt sorrendben nőnek a fogak.
Az időbeli eltérések egyáltalán nem adnak okot aggodalomra. Persze a szájhagyományban
számos olyan tévhit él, mint például, hogy ha túl korán (fél éves kor
előtt) jönnek az első fogak, akkor rossz foga lesz a gyereknek, hamar
kilyukad. Még indoklás is van ehhez a hiedelemhez, miszerint: nincs idejük a
fogaknak kellő mennyiségű anyagot, kalciumot stb. magukba építeni.
Itt és most ez a tévhit megcáfolható: a fogacskák még magzati korban
fejlődnek ki, a kalcium még akkor beépül és a baba mindig annyi kalciumot
vesz magához az anyaméhben, amennyire szüksége van, ergo ha van kalciumhiány,
akkor az az anyánál lép fel, mert a magzat mindent elvesz magának.
Ha nem akarjuk, hogy romoljanak a pici fogai, ne adjunk neki édes
italokat (tea, cukrozott gyümölcslevek, szörpök, instant bébiteák) és már az
első fogacskától kezdve tisztítsuk a fogait. Kezdetben elég egy pelenka
sarkával minden nap áttörölgetni a pici fogakat, emellett adjunk neki rágókát,
mert azzal is tisztítja, erősíti a fogait.
A késői
fogzás D-vitamin hiány miatt is lehet, de ez az
eset igen gyakori (pláne, hogy manapság alapból szedni kell a piciknek a
D-vitamint). Orvoshoz a
késői fogzással akkor kell fordulni, ha 1 éves korig nem jött ki egyetlen
fogacska sem.
Az eltérő sorrend szerinti fogzás legtöbbször úgy
szokott jelentkezni, hogy az alsó két metszőfog után nem a felső két
metszőfog érkezik, hanem a két szélső (kettes) alsó vagy felső
metsző. Ez teljesen ártalmatlan dolog, gondot csak akkor okozhat, ha
kijönnek a kettesek, utána pedig az egyesek szabálytalanul nőnek ki
mellette. Ilyen esetben mutassuk meg a fogakat orvosnak.
Természetesen fogszabályzásra még nem lesz szükség, de ő meg tudja
mondani, milyen további teendőink legyenek (pl. a szabálytalanul egymás
mellett levő fogacskákat másként kell tisztítani).
A fogzásról érdemes tudni, hogy sok babánál bizonyos fogak teljesen tünetmentesen (vagy csak minimális tünetekkel jönnek ki), más fogakat meg jobban megszenvednek. Előfordulhat, hogy a kicsit egyáltalán nem viseli meg a fogzás, amíg csak az első néhány fogacska bújik, később meg problémákat okoz, de fordítva is lehet.
Még a legnyugodtabb babánál is gondot okozhat, amikor a hátsó őrlőfogak (nagyőrlők és kisőrlők) jönnek, illetve amikor a szemfogak bújnak ki. Ilyenkor általában napokkal hamarabb véres és duzzadt lehet a pici ínye, akár a pofija is megdagadhat és nem ritka a kisebb hőemelkedés sem.
A csecsemők többsége nem olyan szerencsés és már az első fogacskák megjelenése is tüneteket okozhat náluk. Akár már 2-3 hónapos korban is megkezdődhet a nyálzás, sok esetben a nyál a fogzás körüli időszakban kicsípi a baba pofiját. Lazább lehet a széklet is és megfigyelhető, hogy abban a néhány napban, ameddig a fogacska áttöri az ínyt, gyakrabban kipirosodik a kicsi bőre, akár ki is sebesedhet.

VELESZÜLETETT PIKKELYSÖMÖR EGY 8 ÉVES FIÚGYERMEKNÉL
A pikkelysömör,
orvosi nevén psoriasis (ejtsd: pszoriázis) öröklött hajlamon alapuló, idült, nem fertozo borbetegség.
A betegség gyakori, 100 emberből átlag 2 szenved pikkelysömörben. Bármely életkorban elofordulhat, az esetek fele serdülő illetve fiatal felnőttkorban kezdodik. Ugyanakkor nem ritka a gyermek-, sot csecsemokorban kezdodo pikkelysömörös megbetegedés. A típusos tünetek - makacs, vörös, beszurt, pikkelyesen hámló bőrgyulladás elsosorban a térdek könyökök, bokák felett illetve a hajas fejbőrön - mellett gyermekkorban gyakori a nem típusos tünetek fellépte is, mely megnehezíti a betegség felismerését a nem szakorvos számára. Csecsemőkorban leggyakrabban a pelenkás terület makacs, hagyományos kezelésre nem gyógyuló, élénkvörös, éles széllel elhatárolódó gyulladása (pelenkapsoriasis), valamint a hajlatok (hónalj, köldök - és a hajas fejbőr, megbetegedése képében jelentkezik. Gyermekkorban is gyakoriak a hajas fejbor tünetek, jellemzo továbbá a testszerte, foként a törzsön elszórtan megjelenő 0,5-2 cm átmérőjü pikkelyesen hámló, gyakran enyhén viszkető tünetek megjelenése
Szerencsére mind gyermek-, mind felnottkorban igen ritkán fordulnak elő a súlyos, néha egész testfelületet érinto, vagy ízületi gyulladással járó formák
A pikkelysömör öröklött hajlamon alapszik, gyakran mutat családi halmozódást, de sem megjelenésének valószínusége, sem a tünetek súlyossága nem számolható elore, azaz nem feltétlenül jelenik meg az utódok mindegyikében, sot generációkat "ugorhat", vagy elofordul, hogy a családban csak oldalágon (pl. unokatestvér, nagybácsi) találunk pikkelysömörös rokont. Természetesen az is elofordul, hogy a beteg családjában senkinek sincs pikkelysömörös betegsége.
A betegség lefolyása idült, a kezelésekkel tünetmentességet lehet elérni, de véglegesen nem gyógyítható. Ismeretesek olyan ún. provokáló tényezok, melyek a tüneteket rontják, ezek ismerte és lehetséges elkerülése fontos. Ilyenek a fizikai sérülés, melynek helyén gyakran alakul ki típusos pikkelysömörös bőrjelenség, a hurutos ill. bakteriális fertőzések, melyek leginkább szóródó bőrtüneteket provokálnak, az elhúzódó stressz és egyéb negatív pszichés tényezok, a hormonális változások, a túlsúlyosság. A betegség kezelési módja függ a tünetek elhelyezkedésétől, súlyosságától, a beteg életkorától. A kezelés beállítása bőrgyógyász szakorvosi feladat.
Alapvető és minden pikkelysömörös számára kiemelkedően fontos az általános bőrápolás, a bőr szárazsága, gombás bőrfertőzések (pl. hajlati kipállás), seborrhoeás bor (zsíros arcbor, korpázó, zsíros haj) ugyanis mind rontják a pikkelysömörös tüneteket. Fontos tehát a bor megfelelő tisztítása, hidratálása, seborrhoeás bőrpanaszok esetén annak bőrgyógyászati kezelése.
A pikkelysömör kezelésében leggyakrabban különbözo hatóanyagtartalmú (salicyl, steroid, kátrány, dithranol) hámlasztó, gyulladáscsökkento, gyullasztó külsoleges készítményeket alkalmazunk, gyakran kombinációban. Nem újkeletu, de napjainkban reneszánszát élo, és az új modern készülékek birtokában igen hatékony és biztonságos kezelési módszer a fényterápia. Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy a pikkelysömör bár nem gyógyítható, de megfelelo, egyénre szabott kezeléssel jól karbantartható bőrbetegség, melynek gondozásához bőrgyógyász szakorvosra valamint az orvos és beteg jó együttmuködésére van szükség.
A szép fogazat amellett, hogy egészséget, magabiztosságot sugároz, önbizalmat is ad! A hibátlan mosoly „megszerzéséhez" fogszabályozó kezeléseket vehetünk igénybe.
A fogszabályozás a fogorvoslás külön területét képezi, speciális felkészültséget kíván a szakorvosoktól. A fogszabályozást hiba lenne a kozmetológiai kezelések közé sorolni, hiszen az esztétikus megjelenés kialakítása mellett fontos a fogtorlódások, fogak közötti hézagok, a megdőlt fogak, valamint az állcsontok rendellenes helyzetének kezelése, hiszen ezek mind-mind szerepet játszanak a jó harapás, s a tiszta beszéd elérésében.
De mi is valójában a fogszabályozás? Elsősorban megelőzés, a fogmegtartás egyik módja, hiszen csak a szabályos fogsort lehet könnyen tisztítani, így érhető el a tökéletes szájhigiénia. A „kusza" fogazatban könnyebben megtapad a lepedék, ami a nem megfelelő rágás hiányában befolyásolja a fogak öntisztulását, ezért könnyebben alakul ki fogszuvasodás, s fogágybetegség. Csak megfelelően álló, jól záródó fogsor esetében kerülhető el az egyes fogak túlterhelése, valamint az állkapocsizületi problémák jelentkezése. Más betegségekhez is vezethet a nem megfelelő harapás, a rágási zavarok emésztőszervi panaszokat, különböző fejfájásokat is okozhatnak.
A fogszabályozás célja a fogazat zavartalan működésének elérése, a fogak esztétikus elrendezése, valamint élethossziglani megtartása. A fogszabályozó kezelés kezdete előtt a paciensnek meg kell tanulnia, hogyan tartsa tökéletesen tisztán fogait, s kezeltetnie kell a már meglévő szuvasodásait - s ha van -, fogágybetegségét is. Csak ép fogazattal lehet belekezdeni a kezelésbe, melynek első lépéseként felmérik, milyen típusú fogszabályozóra is van szüksége a paciensnek. Ezután lenyomatot vesznek az alsó és felső fogsorról, mely alapul szolgál a minták elkészítéséhez. Szükséges még egy panoráma röntgenkép, egy oldalirányú koponyafelvétel, valamint digitális arc- és szájfotók. A fogszabályozó készülékkel enyhe, folyamatos nyomást gyakorolnak a szabálytalan fogakra, így az idővel képes a fogat visszairányítani a fogsorba. A kezelés során kivehető vagy rögzített fogszabályozó kerülhet alkalmazásra,
a rögzített fogszabályozó a paciens igényének megfelelően készülhet fémből, illetve más esztétikus anyagból.
A rögzített fogszabályozó készüléknél egy-egy dróttartó sínt ragasztanak a fogakra, majd a sínben végigfektetnek egy speciális drótot, amit rögzítenek. A drót erőt fejti ki a kiálló fogakra, s azokat elmozdítja a kívánt irányba.
A kivehető fogszabályozó készüléket minden napszakban a lehető leghosszabb ideig javasolt viselni, működési elve megegyezik a rögzített fogszabályozó készülékével, ám nem annyira hatásos, ezért legtöbbször kisebb mértékű rendellenességeknél alkalmazzák.
Akár kivehető fogszabályozó készülékkel, akár felragasztott, rögzített fogszabályozóval látják el a pácienst, minden esetben ismertetik a készülék viselésével kapcsolatos tudnivalókat, de elmagyarázzák a helyes fogmosási technikákat is.
Aranyszabály - ha szükséges -, a fogszabályozást nem lehet elég korán kezdeni. A szakma régen túllépett azon az állásponton, hogy csak maradandó fogazatnál alkalmazható az eljárás. A rendellenességek kezelése kivehető készülékkel már 3-14 éves korban elkezdődhet, ilyenkor elsősorban az állcsontok növekedését, az alsó és felső állcsont egymáshoz való helyzetét szabályozzák. Ha mégsem születik meg a várt eredmény, akkor 14 éves kor után a hatásosabb, rögzített készülékre válthatnak. Sok minden befolyásolhatja a fogszabályozás időtartamát, de általában kivehető készülékekkel 2-5, rögzített készülékekkel 1-2 év szükséges a megfelelő eredmény eléréséhez.
De nem mindig csak a szándék határozza meg a fogszabályozás elkezdését, bizonyos sérülések, műtétek után felnőtt korban is szükségszerű lehet a beavatkozás. A fogszabályozási eszközök és technikák fejlődésének köszönhetően ma már bármilyen életkorban elkezdhető a fogszabályozás, s bár természetesen figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, de kijelenthető: a beavatkozásnak nincs felső korhatára!
A kisbabák számára az a legjobb, ha hat hónapos korukig csak anyatejet kapnak, s még további fél évig ez az értékes, tápláló, élő és éltető anyag marad fő táplálékuk
Nehézségek a szoptatás elsé időszakában.
Noha ebben az írásban főként a nehézségeket, problémákat, leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttük csokorba, mégsem volna jó, ha az olvasottakat úgy értelmeznéd, hogy szoptatni szörnyen bonyolult és kockázatos. Éppen ellenkezőleg: szoptatni nagyon kényelmes, szórakoztató és szívet melengető! Abban szeretnénk segíteni neked, hogy a felmerülő problémákra mindig olyan megoldásokat találhass, amelyek összhangban vannak a természetes táplálással.
Érzékeny kisebesedő mellbimbó
Az első gyereknél még nincs felkészülve a mell a szopás igen erőteljes fizikai igénybevételére. Szopás közben a baba nyelve úgy súrolhatja a mellbimbót, akár egy finom kis smirgli, és ez bizony néhány nap múlva komolyan fájhat. Az a legfontosabb, hogy kezdettől fogva helyesen tedd mellre a babát. Ha jól kapja be a mellbimbót, kicsi az esélye annak, hogy sérülést okozzon. Szopás után hagyd csupaszon a melled, a baba nyálát és az anyatejet ne töröld le róla, hanem hagyd rászáradni, mert mindkettő tartalmaz sebgyógyító összetevőket. Az egész nap melltartóba és szoptatósbetétekbe csomagolt mellek nem levegőznek kellőképpen, elhúzódik a gyógyulás, a sérülések pedig felülfertőződhetnek.
A kezdeti mellbimbó-érzékenység csupán átmeneti jellegű (három nap-két hét), ám amíg fáj, esetleg vérzik a mellbimbó, addig nagyon kellemetlen. A pici seb vérezhet, beleragadhat a melltartóba, a nedvszívó melltartóbetétbe és fájdalmas, ha bármi hozzáér, ami súrolhatja. Ilyen esetben jelent segítséget a két részből álló, a kellő szellőzés érdekében lyukacsos mellkagyló, amely megakadályozza, hogy a bimbó bármihez is hozzáérjen. Csak akkor viseld átmenetileg, ha muszáj felöltöznöd. A sebgyógyulást akkor segíted, ha a melledet fedetlenül hagyod, és anyatejjel kened be a bimbót.
A felsebesedett mellbimbót nem szabad és egyébként sem kell szappannal mosni és fertőtleníteni, mert ez szinte lehetetlenné teszi a gyógyulást. A szappanos lemosás ugyanis eltávolítja a mellbimbó Montgomery-mirigyeinek váladékát, azt a természetes balzsamot, amely a mellbimbót puhán tartja, óvja a felázástól és segíti a kisebb sérülések gyógyulását. A szoptatás előtti langyos vizes lemosás, sőt, a későbbiekben a rendes napi tisztálkodás bőven elegendő.
Ha a babának szájpenész fertőzése van, a mellbimbót is kezelni kell, mert felsebesedett állapotban könnyen behatolhatnak a kórokozók, és csúnya mellgyulladást vagy elhúzódó sebgyulladást, gombás fertőzést okoznak. Ebben az esetben indokolt lehet a szappanos mosás.
Amíg a sebek begyógyulnak, szoptass alkalmanként viszonylag rövidebb ideig, például csak tíz-tíz percig mindkét mellből. Csak a komfortszopást korlátozd egy ideig, ha muszáj.
Ha az első
hét elteltével sem javul vagy éppen rosszabbodik a sebesedés, vagy rögtön az első napokban súlyos sérülés alakul ki,
feltétlenül kérj segítséget tapasztalt szakembertől. A fájdalom nem tartós velejárója a
szoptatásnak! A gyógyulni nem akaró, fájdalmas sebek
oka sokféle lehet. Íme a leggyakoribbak:
Ha a baba nyelve le van nőve, nem tudja eléggé kinyújtani, és nem
képes körülölelni a bimbót. Helyette a szájpadláshoz szorítja, ettől lesz
sebes.
Ha a baba cumizavaros, ugyanúgy akar mellből szopni, mint a
cumisüvegből: nem kapja be eléggé, ínyével rászorít, nyelvecskéjével
kifelé löki a bimbót. Kerüld a
cumihasználatot!
Próbálj javítani a szoptatási testhelyzeten, a
szopástechnikán. Fekve nem lehet minden mellformával
jól szoptatni. Ülve talán jobban tudsz segíteni a kezeddel.
Ha elfertőződnek a kezdetben csupán jelentéktelen sérülések,
viszketést, váladékozást, fokozódó fájdalmat tapasztalsz. A sérülés
mellgyulladás kiindulópontja is lehet!
Mit NE tegyél ha
kisebesedett a mellbimbód.?
Ne használj
szoptatás közben bimbóvédőt, mert rossz szopási technikához vezethet, és
meghosszabbodik a mellbimbó alkalmazkodási ideje is. A
fájdalom bimbóvédő akalmazása mellett is jelentkezik. Használata nem
gyorsítja a gyógyulást. Ha csecsemő megszokta a bimbóvédőt,
nehezen szokik vissza a csupasz mellre.
A hámosító kenőcsök használatát mellőzd. Hatásukra pörkös
sebfelület képződik, amely a szopások során újból és újból bereped. Az
egyszerű mellbimbókenőcs nem gyógyít, hiszen nem képes megszüntetni
az okot, ami a sebesedést létrehozta.
A szoptatást sebes mellbimbók
esetén sem célszerű abbahagyni, mert így csak
elhúzódik az az időszak, amely alatt a mell megszokja az újfajta ingert.
A babát vérző mellbimbóval is szabad szoptatni, de feltétlenül meg kell
keresni az okát, hogy miért sebes a bimbó, miért nem gyógyul?
Kezdődő
mellgyulladás
A szoptatással összefüggő, közkeletű
rémtörténetek közé tartozik a mellgyulladással járó borzalmak ecsetelése
(például: fel kell vágni, nem lehet szoptatni, muszáj fejni a gyulladt
mellből stb.). A súlyos mellgyulladás szerencsére nem egyik pillanatról a
másikra jelentkezik, ezért, ha idejében észreveszed, hogy baj van, jó eséllyel
elkerülheted.
A tejbelövellés időszakában, azaz a szülést követő 2-4. napon
az enyhe hőemelkedés (max. 38°C hónaljban) és a mellek feszülése,
megduzzadása természetes jelenség. Ilyenkor semmi más teendő nincs, mint
az újszülött igény szerinti, vagyis gyakori szoptatása úgy, hogy a baba ne csak
a mellbimbót, hanem az udvarát is bekapja. Így ugyanis kisebb a sérülések
keletkezésének valószínűsége. Ezekben a napokban nem célszerű
melltartót hordani, mert megnyomhatják a melleket, s így elzáródhatnak a
tejcsatornák. Az elzáródott csatornában pangani kezd a tej, fájdalmas csomó
alakul ki, s ez az egyik lehetséges oka a gyulladásnak. Tegyél meleg
pakolást a mellekre vagy borítsd be szétzúzott káposztalevelekből
készített borogatással. Változtass a szoptatási testhelyzeteden, például
úgy tedd mellre a babát, hogy a hónod alá veszed vagy a hasadra fekteted.
Engedd szabadjára a fantáziádat! Miközben szopik, finoman masszírozd azt a
részt, ahol a csomót érzed.
A szoptatás egész időszaka alatt kerüld a túltelítődést! Ha a baba hirtelen átalussza az éjszakát, kénytelen leszel egy kis tejet lefejni, mert a feszülés hatására csökkenhet a termelődés és tejpangás, majd gyulladás alakulhat ki.
Súlyos mellgyulladás.
Gyulladás alakulhat ki fertőzés következtében is. Ha a mellbimbón sérülések keletkeztek (rossz szoptatási testhelyzet, túl erős szívóerőre állított fejőgép, érzékeny mellbimbók miatt), ezeken keresztül kórokozók juthatnak a mellbe, s igen hamar magas lázzal (39°C felett) járó gyulladást, fájdalmas feszülést okoznak. Kívülről a kérdéses helyen piros csík vagy folt látható. Jellemzőek az influenzaszerű tünetek: végtagfájdalom, elesettségérzés. Mit tehetsz ilyenkor?
Az érintett mellet ne sanyargasd fejéssel, hanem minden szoptatáskor erre helyezd rá először a babát. Szoptass olyan testhelyzetben, amelyből a gyulladt rész könnyebben ürül. (Pl. fogd a hónod alá a babát kispárnával alátámasztva).
A gyulladás lezajlása után fokozatosan térj vissza az eredeti, váltott melles szoptatási technikára. Ez azért fontos, mert a beteg mellben sokkal több tej termelődik, mivel mindig ebből kezdted a szoptatást.
A
magas láz többnyire fertőzés jele, de vannak nők, akik az erős
túltelítődésre is közel 40 fokos lázzal reagálnak. Az orvos
antibiotikum szedését javasolhatja, ez valószínűleg 24 óra alatt
megszünteti a panaszokat, ha valóban fertőzésről volt szó, ám a
szedést az orvos által előírt ideig kell folytatni. Fontos, hogy olyan
orvost találj, aki támogatja a szoptatást, és elegendő tapasztalattal
rendelkezik a mellgyulladással kapcsolatosan.
Sokan még ma is a szoptatás
abbahagyását és fejést javasolnak. Ez a probléma
súlyosbodásához vezethet. A gyógyszerszedés ideje alatt a szoptatást nem kell
abbahagyni, sőt, még fontosabb, hogy a beteg mellből ürüljön a tej.
Igen ritkán, de előfordul, hogy a csecsemő visszautasítja a beteg
mellet. Ilyenkor a gyógyulásig szükséges lehet a kíméletes fejés. Ez
azonban nem olyan hatékony, mint a szopás, ezért újra és újra kísérletezz a
szoptatással, éppen a gyorsabb gyógyulás érdekében. A gyógyszerszedés önmagában
nem oldja meg a problémát, csak a rendszeres tejürítéssel együtt!
Mellgyulladás esetén fontos az ágynyugalom és a szoptatás zavartalansága. Arra a néhány napra, amíg fekszel, szerezz segítséget otthonra.
A gyulladás, túltelítődés hatására csökkenhet a tejtermelődés, átmenetileg kevés lehet a babának. Általában nem kell pótlást adni neki, gyakoribb szoptatással két-három nap múlva megint lesz elegendő tej, és baba is behozza a lemaradását.
Lapos vagy befeléforduló mellbimbó.
Önmagában egyik
sem akadálya a szoptatásnak, bár elképzelhető, hogy kezdetben több
nehézséggel kerülsz szembe. A legfontosabb, hogy
szülés után rögtön próbáld megszoptatni a babát és gyakran tedd mellre még a
tejbelövellés előtt. A túltelítődött mellből már nehezebben
tudja megtanulni gyermeked a szopást.!
Semmiképp se használj kezdettől fogva bimbóvédőt, ez csak a
legutolsó lehetőség legyen, amihez akkor nyúlsz, amikor már másképp nem
boldogultok. Kerüld a cumi, a cumisüveg használatát, hiszen a gumi
szopóka nagyon más, mint a Te mellbimbód alakja.
Bimbóvédő.
A korszerű, vékony, szilikonból készült bimbóvédők használata nem,
vagy csak alig csökkenti a tejmennyiséget. Ha szükséged van erre a
segédeszközre, olyat válassz, amely pillangó alakú, hogy a baba orra a
melledhez érhessen és érezhesse az illatát. Különböző méretekben
létezik, legjobb, ha a mellbimbód mérete alapján te választasz.
A bimbóvédő a
következő esetekben lehet hasznos:
Segíthet a cumizavaros babák mellre
szoktatásában. Hasonló anyagú és alakú, mint a cumi, ezért az a baba is
megszoptatható így, aki idegenkedik a csupasz mellbimbótól, mert sokáig nem
szophatott.
Ha a baba ismételt, gyakori kísérletek után sem tudja rendesen bekapni a
bimbót, meg lehet próbálni bimbóvédővel.
Ha hasznosnak érzed, és úgy gondolod, így jobb szoptatni, bátran használhatod
akár egy éven keresztül is. Gondosan ügyelj a tisztán tartására és néha prób
A hirtelen kialakuló herefájdalom hátterében legtöbbször gyermekurológiai ellátást igénylő elváltozás van.
A baj
megállapításakor azonban nem egyszer nehéz feladat elé kerül az orvos, mivel
több kórkép is hasonló panaszokkal, tünetekkel jár, és sokszor a radiológiai
vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat, a herekeringés úgynevezett Color
Doppler-vizsgálata) eredményének birtokában is nehéz tisztázni a háttérben
rejlő okot.
Ezek a panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek,
ugyanakkor a gyermek kora segítségünkre lehet abban, hogy mely betegségre
gondoljunk. A tünetek közül az első a fájdalom szokott lenni.
Nehézséget jelenthet a diagnosztizálás (és a gyógykezelés megkezdése)
szempontjából, hogy olykor a gyermek későn jelzi szüleinek panaszait,
tüneteit. Néha a már megbetegedett herét ért kisebb ütés, rúgás kapcsán derül
ki a fájdalom, és a fiú és családja úgy gondolja, hogy a "baleset"
károsította a herét, pedig csak így vált ismertté a hereelváltozás. Más
esetben - különösen serdülőknél - az érzékeny lelkű fiú szégyelli,
hogy nemi szervi betegsége van, ezért nem szól szüleinek vagy az
iskolaorvosnak, és bízik abban, hogy kezelés nélkül is megszűnnek
panaszai. Ez sajnos a
gyógyítás lehetőségeit sokszor hátrányosan befolyásolja, mert egyes
kórképek esetén nemcsak a napok, hanem szinte az órák is számítanak.
Milyen tünetek szokták kísérni a herefájdalmat?
A tünetek általában azonosak a leggyakrabban
előforduló kórképekben: a here és mellékhere fájdalma,
nyomásérzékenység, a herezacskó egyik felének duzzanata, a herezacskó
bőrének pírja, duzzanata. A fájdalom néha oly heves, hogy a
vizsgálat (tapintás) alkalmával a gyermek az orvos kezét ellöki, nem engedi
meg, hogy megtapintsa a herét. A duzzanat, a bőrpír mértéke is változó
lehet - a kisfokú duzzanattól egészen az olyan hatalmas méretet
öltő elváltozásig, hogy már járni is alig tud a megnagyobbodott here miatt
a gyermek.
Milyen betegségek okozzák a
hevenyen kialakuló herefájdalmat? Leggyakrabban három
kórkép valamelyike húzódik meg a panasz mögött:
A here kocsánycsavarodása.
A herefüggelék kocsánycsavarodása.
Heveny mellékhere-gyulladás.
Ez a kórkép, melyben a panaszok fellépte után haladéktalanul szükséges az orvosi beavatkozás. A gyorsaság itt sorsdöntő lehet a here életképességének megmentése szempontjából. A here kocsánycsavarodása serdülőkben gyakrabban, 10 éves kor alatt ritkán fordul elő. Úgy jön létre, hogy a herét függesztő képletek lazák, ennek következtében a here a herezacskóban meg tud fordulni. A herekocsányban lévő erek leszorítódnak, a vérkeringés a herében megszűnik. A here elhalása megelőzhető, ha a műtét késedelem nélkül, időben megtörténik. Ennek során a herét eredeti helyzetébe visszafordítjuk, és ebben az állapotban rögzítjük, nehogy ismét csavarodás történhessen. Sajnos, ha a beteg késve jelentkezik, és a here már elhalt, azt el kell távolítanunk. Az ellenoldali herén megelőző jelleggel végzendő kisebb műtétet (a here rögzítése) is ajánljuk ilyenkor a szülőknek, mert a megfigyelések szerint a csavarodásra való hajlam a másik oldalon is megvan. Ezért rendkívül fontos annak biztosítása, hogy ne fordulhasson elő ugyanilyen kórkép a másik herén. Meg kell még említeni azt is, hogy ez a jelenség nemcsak serdülőkorban, hanem újszülötteknél is előfordulhat, és ilyenkor akár egynapos babánál is elvégezzük a műtétet.
A herefüggelék kocsánycsavarodása
Ez a betegség az, amelyik a felsorolt három kórkép közül viszonylag kedvezőbb lefolyású, és a következményeket tekintve kisebb veszélyt rejt magában. A herefüggelék a here felső pólusához csatlakozó, kb. 0,5-1 cm hosszúságú, 1-2 mm széles képlet, melynek élettani jelentősége nincs, de megtekeredése esetén igen fájdalmassá válik, és a tünetek, panaszok a megtévesztésig utánozhatják a herekocsány-csavarodás képét. Eltávolítása kis megterhelést jelentő műtét, és a gyermek már másnap gyógyultan távozik a kórházból.
Heveny mellékhere-gyulladás
A heveny mellékhere-gyulladás bakteriális
fertőződés következtében jön létre, elsősorban serdülőkben. A fent leírt tünetek kísérik, melyekhez általában láz is
csatlakozik. A duzzanat igen nagyfokú. A kezelés: szigorú ágynyugalom,
borogatás, széles spektrumú antibiotikum adása. Az ágynyugalom a teljes
gyógyulásig szükséges, mert ha a mellékhere-gyulladás nem gyógyul teljesen,
hegesedés révén az ondóutak elzáródása következhet be.
Összefoglalva:
Igen lényeges tehát, hogy
herefájdalom esetén haladéktalanul gyermekurológiai vizsgálatra vigyék el a
gyermeket, hogy az ellátás időben megtörténhessen.
A vizsgálatra éhgyomorral kell jelentkezni, hiszen lehetséges, hogy azonnali
műtét végzése válik szükségessé. Ha a gyermek időben kerül
műtétre, joggal bízhatunk abban, hogy a sikeres műtéttel a here
életképessége megmenthető, és ezzel a teljes gyógyulás biztosítható.
A hozzátáplálás és a szoptatás során is előfordulhatnak olyan esetek, amikor habár van mit enni, a baba átmenetileg mégsem eszik vagy nem eszik eleget. Ez nagyon ijesztő állapot, de szerencsére mindig meg lehet találni a háttérben húzódó okokat. Ilyen eseteket gyűjtöttem össze most.
1. Van tej, de nem szopik eleget a baba
Amikor van tej, jól szopik a baba, majd hirtelen egyik napról a másikra elkezdi ritkábban kérni a cicit, kevesebbet eszik egy-egy alkalommal, rángatózik és sír szopizás közben, vagy nagyon hamar végez az evéssel, annak többféle ok lehet a hátterében.
1) Ha ritkábban szopizik, annak vagy az az oka, hogy nem igényli már olyan gyakran a szopit (pl. áttér a 3 óránkénti evésről a 4 óránkénti evésre), vagy -ez 4-6 hónapos kor között fordulhat elő- már annyira érdekli a külvilág, hogy nincs türelme a szopizáshoz.
2) Rángatja a cicit, sír szoptatás közben: egészen kis korban (2 hónapos kor előtt) ennek a hasfájás az oka, de az is állhat a háttérben, hogy túl sok a tej, ezért mindig kicsúszik a szájából a cici, ha ezt tapasztalod, evés előtt fejj ki kézzel néhány cseppet és töröld le száraz pelussal a bimbót, hogy ne csússzon3) Hamar végez az evéssel: ez általában 5-6 hónapos kortól kezd gyakorivá válni. Egyrészt már hatékonyabban szopizik a baba, ezért 10 perc is elég neki, másrészt annyira érdekelheti a világ, hogy szopi helyett inkább nézelődik. Segíthet, ha fekve félhomályban szoptatod.
A szopási sztrájk hátterében számos más dolog is állhat, például torokfájás, fülfájás, vagy fogzás.
2. Hirtelen
kevesebbet eszik
Ha már kanalazgat a baba és hirtelen elutasítja az ételt, annak gyakran a fogzás az oka. Ez általában átmeneti, legfeljebb egy hétig tartó időszak, amikor csak kevesebb szilárd ételt fogad el, esetleg csak az anyatejet/tápszert fogadja csak el a baba.
Ha elkezd türelmetlenkedni evés közben, nem fogadja el a kanalas ételeket, gyakran az áll a háttérben, hogy a kicsi nem szereti az etetőszéket, nem bír nyugton maradni benne. Ilyenkor segíthet, ha olyan ételeket kap túlnyomórészt, amiket maga csipegethet fel kézzel, mert ez leköti a figyelmét, valamint ha nincs lekötve, hanem kisszékről kisasztalnál eszik.
Átmeneti étvágytalanságot okozhat a fülfájás, torokfájás, megfázás is. Gyakran betegségek után is átmenetileg elmehet a kicsi étvágya, mert a fájós torokkal megevett falatok kellemetlen élményt okoztak a kicsinek. Ilyenkor türelmesnek kell lenni és elfogadni, hogy néhány napig csak folyékony vagy nagyon pépes ételt fogad el a kicsi, majd a tünetek múltán vissza lehet térni fokozatosan a darabosabb ételekre.
Se szeri, se száma azoknak a bevált tejserkentő tippeknek, amiket az anyukák adnak egymásnak, vagy amiket nagymamáktól, anyósoktól és szomszédoktól hallhatsz. Ezeknek és valóságalapjuknak jártam most utána.
Almalé, baracklé Sok anyuka esküszik rá, hogy a gyümölcslevektől több tejük lesz, ez azonban nem igaz. A több folyadékbevitel tényleg számít, azonban a gyümölcslevek tele vannak cukorral, úgyhogy ettől inkább csak hízni fog az anyuka, mint hogy a tejmennyisége nőjön.
Napi 1 liter Laktoherb tea A tejserkentő teákkal kapcsolatban az egyik elterjedt nézet, hogy napi 1 litert kell elkészíteni belőle és azt meginni, ez azonban nem így van: naponta 2×2dl az ajánlott mennyiség. Az 1 literes kiszerelés legfeljebb a megnövekedett folyadékbevitel miatt lehet praktikus, de nem “csinál” több tejet, mint a 2×2 dl-es verzió.
Már a szülés után meg kell kezdeni a tejserkentő tea fogyasztását, különben nem lesz elég tejed – mondják néhányan, ez azonban nem igaz. Elegendő akkor inni a teát, ha valóban csökkenni kezd a tejmennyiség és akkor is csak addig, amíg nem növekszik meg ismét a kívánt mértékre.
A szoptatós teát állandóan kell inni Ez nem igaz, csak addig kell inni, amíg nem nő meg a tejmennyiség megint, utána abba lehet hagyni.
Süti A tejtermeléshez szénhidrátra van szükség, ezért sokan úgy gondolják, süti fogyasztásával lehet növelni a tejmennyiséget, ez azonban nem igaz, ha kevés a tejed, gyakrabban kell szoptatni, a tej ugyanis a mellet ért inger hatására termelődik.
Túrós tészta A sütihez hasonlóan a túrós tészta fogyasztást is sokan ajánlják, ennek azonban semmilyen tudományos alapja nincs.
Tojásleves, köményleves Anyáink, nagyanyáink idejében a leveseket tartották mindenhatónak szoptatás témában, és valóban: a levesektől több tejed lehet, de csak azért, mert több folyadékot fogyasztasz, nem pedig a leves miatt.
Tej Mivel tejserkentésről van szó, ezért mi sem tűnik egyszerűen, mint hogy több tejet fogyasszunk a szoptatás alatt, ennek azonban semmi valóságalapja nincs. Aki persze szereti, nyugodtan ihatja a tejet, de önmagában ettől nem lesz több teje.
Forrásvíz Nem egyszer hallottam már, hogy nem mindegy, milyen vizet iszunk szoptatás alatt, mert a forrásvíz a legjobb, ez azonban nem igaz, a megnövekedett folyadékigényt ásványvízzel vagy éppen gyümölcsteával is ugyanolyan jól lehet pótolni.
Joghurt Hasonlóan a tejhez, a joghurttól sem lesz több tejed, viszont az emésztésnek jót tesz és csökkentheti a szülés utáni aranyeres panaszokat, ezért ajánlott a fogyasztása.
Csoki Igazi szénhidrátbomba, amitől jobb kedved lesz ugyan, de több tejed nem, úgyhogy csak emiatt nem kell enned.

A RÜH EGYIK JELLEMZŐ TÜNETE HOGY AZ BŐRELVÁLTOZÁSOK MEGJELENNEK A
NEMISZERVEKEN.
Vajon szemünk fénye néhány hónaposan valóban képes csak azért felkelni az éjszaka közepén, mert megszokta? Ugye így leírva nem is tűnik annyira valószínűnek?
Pedig hány anyuka jut arra a következtetésre, hogy márpedig az ő babája azért kel fel, mert “megszokta” a felkelést. Sok minden benne van ebben a (teljesen téves) következtetésben:
- a saját magunkkal kapcsolatos félelmeink: “Jó anya vagyok?” “Biztosan nem én rontottam el valamit?”
- a másoktól hallott félinformációk: “Ennyi idősen már nem kéne ennie.” “Az én fiam 1 hónaposan már átaludta az éjszakát.”
- a baba iránti aggódás: “Biztosan nem éhezik?” “Biztos, nincs semmi baja?”
A gond csak az, hogy az igazság nincs benne ebben a félelemben: a baba ugyanis nem azért kel fel, mert megszokta a felkelést és nem is azért, mert felkeléskor mindig cicit kap. Ennek a folyamatnak a megértéséhez azonban ismernünk kell a baba alvási ciklusát: egy újszülött alvási ciklusa 45 perces, ami meglehetősen felületes, ez az alvási ciklus hétről hétre egyre nő, 3-4 hónapos korban már 60 perces.
Mikor is kel fel a baba éjjel enni? Újszülött korban általában 3 óránként, tehát 4×45 percenként, ami 3-4 hónapos kor között nő 4 órás időközökre, tehát 4×60 percre (most már érted, honnan származik az a “szabály”, hogy az újszülöttnek 3, a 3 hónaposnak 4 óránként kell ennie).
Egészen addig, amíg a baba csak anyatejet eszik és ez a fő tápláléka, éjjel teljesen normális, ha 3-4 óránként felkel enni, függetlenül attól mennyi idős és hány kiló (attól, hogy fél évesen 9 kiló, még lehet éjjel éhes, ezek a dolgok nem függnek össze egymással).
Gond akkor van, ha nem 3-4 óránként ébred éjjel, hanem gyakrabban, de ilyenkor sem a szoptatás a “bűnös”. A baba alvásciklusának végén ugyanis a mélyalvás után 10 perc felszínes alvás következik, ha ilyenkor valami megzavarja felébred, segítséget kér, majd visszaalszik. Nagyon fontos rész a “segítséget kér”. Az anyák ugyanis szeretik praktikusan intézni a dolgokat: ha a baba megébred, akkor ugyanúgy reagálnak rá minden esetben és ez az a pont, ahol elrontják!!!
Ha ugyanis a babának a foga fáj, megijedt az utcáról beszűrődő kutyaugatástól vagy a saját mozgása ébresztette fel, akkor nem minden esetben szoptatásra van szüksége. Persze ideig-óráig ez segít, a baba visszaalszik, majd 1-2 óra múlva megint felriad, mert a probléma valódi okát nem szüntettük meg.
Felesleges tehát minden eszközzel leszoktatni a szoptatásról, hátha akkor majd jól alszik, mert ez nem segít. Viszont amikor megébred és fogalmad sincs, mi a baja, teljesen eszköztelen leszel, nem tudod, hogyan altasd vissza. Éppen ezért azt javaslom, először azt próbáld megfejteni, miért ébred fel éjszaka. Ennek konrét oka kell, hogy legyen, a legtöbb esetben pofonegyszerű:
- éhes,
- fogzik (a nappali nyálzás és a “mindent a szájába tömködés” ennek biztos jele)
- fáj a hasa (pl. ha most kezdtétek a hozzátáplálást, ha nincs még 10 hetes, ha új ételt kapott, vagy te ettél új ételt)
- a saját mozgására ébred (ha mostanában tanult meg átfordulni/kúszni/mászni/felállni vagy járni),
- túl mozgalmasak a napjai
- szeparációs szorongás (ha már elmúlt 8 hónapos és nappal is láthatóan “anyásabb”, mint eddig)
- fülfájás, torokfájás, bedugult orr, reflux – ezek nagyon gyakori okai még az alvászavaroknak
Az a régi városi legendát pedig, ami szerint az anyatejes babák rosszul alszanak, tessék elfelejteni, ez ugyanis csak abból származik, hogy 20-30 évvel ezelőtt még kevesebben szoptattak, hamarabb hozzátápláltak és a babákat hagyták sírni éjjel, ha nem aludtak, így tényleg: a nem anyatejes babák jól aludtak – ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenkezője is igaz…
Az idő előtti pubertás egyre növekvő problémát jelent az egész világon. Miközben egyesek az hormonrendszert felborító környezetszennyezést és a növényi ösztrogéneket gyanúsítják ezért, az orvosi szakma teljesen normális jelenségnek könyveli el a dolgot.
A gyerekekből idő előtt lesz kamasz
Miközben úgy hittük, hogy a lányok 11, 12, 13 éves korban lépnek a pubertás állapotába, addig az orvostudomány mai állása szerint teljesen normálisnak számít, ha egy kis törékeny nyolcéves már menstruál. Az első havi vérzés ideje egyre előrébb tolódik a nyugati országokban. Ma az első menstruáció ideje 12 éves kor alatt van. És sok lánynál ez még ennél is korábban kezdődik. Nagy-Britanniában például a tízéves lányok fele már menstruál.
Valami nagyon furcsa dolog történik a lányainkkal. Hisz bizonyosan nem normális jelenség az, hogy egy nyolcévest a hormonjai vészes sebességgel repítenek a kamaszkorba.
Elképzelni az elképzelhetetlent
Nehéz dolog manapság a kislányokat kislányként megőrizni. A táncoló tini sztárok arra ösztönzik a kis fruskákat, hogy idősebbnek akarjanak látszani a koruknál. És ha a szülök aggodalma nem elég, amiért kislányuk köldökékszert vagy felsőtestet alig takaró topot visel, bizonyosan tovább fokozódik ez az aggodalom, ha a duzzadó mellbimbókat vagy a fanszőrzet megjelenését észreveszik.
Manapság az olyan országokban, mint az USA, Ausztrália, Nagy-Britannia, a nyolcéves lányok egyhatoda nagy sebességgel közeledik a kamaszkor felé. Ez az egész világon így van. Ez az arány egy generációval korábban csak egyszázadnyi volt!
A korai pubertás nem csak lányoknál tapasztalt jelenség, a fiúkat szintén érinti. Egy amerikai lapban publikált tanulmány szerint az amerikai fiúk korábban érnek, mint egy évtizeddel ezelőtt. Például Nagy-Britanniában a nyolcéves fiúk 1/14-énél már jelen van a fanszőrzet, míg régebben ez az arány csak 1/150 volt.
Egy 1997-ben készült tanulmány alapjaiban rázta meg az orvostársadalmat. A 17 ezer lányon végzett tanulmány szerint a korai pubertás még korábban kezdődik, mint az írott megfigyelések sejtetni engedték. A mellek növekedése vagy a fanszőrzet megjelenése az afroamerikai lányok 27 százalékánál már hétéves korban mutatkozott, míg ez az arány kaukázusi rasszhoz tartozó lányok körében 7% volt. Nyolcéves korban már minden hetedik fehér lány és minden második afroamerikai lány a pubertás korba lép. Ennél is döbbenetesebb volt, hogy már hároméves korban is jelentkeznek a fenti tünetek az afroamerikai lányok 3 és a fehérbőrű lányok 1 százalékánál.
Nyugtalanító testi és lelki változások
A másodlagos nemi jelleg megjelenése a lányoknál jelentős esemény, mely komoly testi és lelki változások kezdetét jelzi. Ez sok tudóst és orvost nyugtalanít. Már nemcsak aggasztó trendről, hanem nagyon komoly népegészségügyi problémáról van szó. Sok kislány még azelőtt szembesül sok nyomasztó tünettel, mielőtt kinőtt volna a babázás korából. Kedélyhullámzás, hormonális változás, korai szexuális érdeklődés zavarhatja meg a gyermekkort. Ezeknek a kislányoknak megnövekszik az esélyük a korai terhességre. Alkoholizmusra, dohányzásra, alacsonyabb IQ-ra és öngyilkosságra is nagyobb az esélyük. A fiuknál a korai pubertás erőszakos viselkedésben, tanulási gondokban, drog- és alkoholhasználatban nyilvánulhat meg.
De a legsúlyosabb következmény az emlőrákra és a petevezetékrákra való megnövekedett esély a klimax után..
A csendes invázió
A korai pubertás megnöveli az esélyt a későbbi mellrákra. Minél hamarabb válik valaki nemileg éretté, annál tovább lesznek kitéve káros külső vagy belső hatásnak a mellszövetei.
A szakértők tanácstalanul állnak a probléma előtt. Képtelenség azt gondolni, hogy a korai pubertás a jobb táplálkozás eredménye, mint azt sok tudós állítja. A jelenség egyik oka talán a gyermekkori elhízás lehet. 1960 óta az elhízott gyermekek száma megduplázódott az USA-ban. A gyermekkori elhízás világjelenség lett.
De vajon csak a kényelmes életmód és a gyorséttermi étkezés okolható a korai nemi érésért? Úgy tűnik, nem.
Környezeti ártalmak
Vajon a születés előtti környezeti ártalmaknak is lehet szerepük
Valóban a környezetszennyezés a legbűnösebb az egész dologban. Az említett vegyi szennyezések az egész világon jelen vannak – élelmiszerben, vízben, levegőben egyaránt. A Puerto Ricó-i adatok segített jobban megérteni az egész jelenséget. Az elmúlt húsz évben ugyanis Puerto Ricóban volt a világon a legmagasabb arányú a korai emlőnövekedés. Kétéves kisgyermekeknél is előfordult. Több okot is felsoroltak magyarázatként. Először is, ezeknek a gyermekeknek a többsége szójaalapú tápszeren nőtt fel. A Lancet magazin 1997-es tanulmánya szerint a szójában ösztrogénhez hasonló természetes anyag van jelen. A szójás tápszeren élő csecsemők vérében a normális ösztrogénszint 13-20 ezerszer volt nagyobb mértékű a normálisnál.
Egy másik magyarázat a ftalátokat okolta. Úgy találták, hogy a korai pubertás jeleit mutató kisgyerekek 68 százalékánál ennek a vegyi anyagnak a szintje magasabb volt. A ftalátok az iparban hétköznapinak számító adalékanyagok, rugalmassá teszik a műanyagot, miközben az erős és tartós marad. Jelen vannak építőanyagokban, élelmiszerek csomagolásában, játékokban és más gyermekeknek szánt termékekben, orvosi műszerekben, cipőtalpakban, medencékben, füzetborítókban, hajspray-kben és parfümökben..”
.
A hormonháztartást zavaró szerek szép csendben ellepték a világot, és felborítják gyermekeink egészséges hormonrendszerét a környezetből a testbe kerülő toxinok, hormonkezelt haszonállatok, vegyszerekbe csomagolt táplálék formájában. Az emberiség egész történetében még nem volt ily magas a hormonszennyezés. Ez a folyamat már a méhen belül elkezdődik. Gyermekeinkben életük folyamán fokozatosan gyűlik össze a sok szennyező anyag, és csak később vesszük észre a sokfajta köntösben megjelenő problémát: rák, allergiák, viselkedési zavarok, tanulási nehézségek, terméketlenség – mindezekért a környezeti ártalom okolható.
Hormonok a táplálékláncban
Az USA élelmiszer-biztonsági hivatala 1995-ben engedélyezte a marhatenyésztés során hormonális növekedésserkentők használatát. E lépés nyomán a tejtermékek egész sora és a közönséges bolti marhahús lett a legveszélyesebb termék az emberi hormonrendszer egyensúlyára nézve. Ezen gyakorlat egészségkárosító volta már régóta jól ismert. Tudjuk, hogy rákot okozhat és felboríthatja a hormonháztartást. De hogy a nőket érinti leginkább emlőrák formájában, arra csak nemrég derült fény.
Mindamellett a nem biotenyésztésű csirkék és egyéb haszonállatok sem mentesek a vegyszerektől, ezek fogyasztásával is kerülnek testünkbe rovarirtó szerből, trágyából és gyógyszeripari termékekből származó maradványok.
Ami a halfogyasztást illeti, egyre nehezebb szennyezéstől mentes halat találni. Az édesvízi halak a legszennyezettebb élelmiszereinkké váltak.
A külső fül gyulladását általában vírusok vagy gombák okozzák. Leggyakrabban nyáron, fürdőzésre alkalmas időben, a strandszezon idején fordul elő. Írásunkban olvashatnak még a középfülgyulladásról, a fülbe került idegen tárgyakról, és a fülbevalókról is.
Az uszodában összeszedett fülgyulladás igen kellemetlen, általában a Pseudomonas aeruginosa nevű baktérium és az Aspergillus gomba okozza, tünetei a következők:
- viszketés,
- fájdalom,
- fülfolyás,
- a hallójárat a legtöbb esetben érzékeny,
- nyomásra fájdalom jelentkezik.
Általában antibiotikumos fülcseppeket írnak fel, melyet a fül orvos által végzett tisztítása után naponta többször is használni kell. Akinek érzékeny a füle, az uszodában használjon füldugót.
Súlyosabb esetben alakul ki a középfülgyulladás
A megfázás után a középfülgyulladás (otitis media) a leggyakoribb gyermekkori betegség. 3 éves koráig a legtöbb gyermeknek volt már középfülgyulladása, ami sok esetben újra visszatér. A középfülgyulladás felnőtt korban is előfordulhat, de inkább gyermekkori betegség. A tünetek felismerése és a fül fertőzöttségének korai azonosítása igen fontos a betegség komoly szövődményeinek, például halláskárosodás és egyéb problémák, elkerülése érdekében. A gyulladás általában akkor kezdődik, amikor vírusos vagy bakteriális fertőzés okozta torokgyulladás, nátha vagy más légzőszervi betegségek továbbterjednek a középfül irányába.
Tünetei:
- szokatlan érzékenység,
- alvászavarok,
- a fül(ek) húzogatása, nyomkodása, piszkálása,
- láz,
- a fül váladékozása,
- érzéketlenség a halk hangok iránt vagy hallási nehézségekre utaló jelek, mint
például ha a gyermek túl közel ül a televízióhoz, vagy figyelmetlen,
- fájdalom,
- szövődményekre utaló jelek lehetnek: fülzúgás, szédülés, hányinger,
hányás.
Fülvizsgálat
A fül vizsgálatára fülpanaszok miatt, illetve a szokásos ellenőrzés részeként kerülhet sor. Az orvos az otoszkóp nevű eszközzel néz a fülbe, hogy a külső fül, illetve a dobhártya esetleges rendellenességeit felfedezze. Az eljárás rendszerint fájdalmatlan, de ha a fül a fertőzés miatt érzékenyebb, akkor kellemetlennek fogja találni. A nagyobb gyermekek fülét álló helyzetben is meg tudják vizsgálni, a kisgyermeket vagy a csecsemőt azonban ültessük az ölünkbe, fejét szorítsuk a mellünkhöz, hogy megnyugodjon, és ne ránthassa el a fülét.
A fülfájás csillapítása
A fájdalmat enyhítheti a fül alá tett, törülközőbe csavart meleg vizes palack vagy elektromos hőpárna, illetve a jól ismert meleg só (A lábosban felmelegített sót tegye vászonzacskóba, és jól bugyolálja be ruhadarabokba, úgy tegye a fülre. Vigyázat! A forró só égési sérüléseket okozhat, ha nem vigyázunk.)
Soha semmit se rakjon a fülébe
(vattát se!), mert ez esetleg súlyosbíthatja a bajt.
Ne feledje, hogy a fájdalom csökkenése önmagában nem gyógyítja meg a
háttérben húzódó betegséget. Mindig
ki kell kérnie orvosa tanácsát, főleg ha a fájdalom tartós.
A fülfájásokat - eredetüktől függetlenül - általában hatékonyan enyhítik a fájdalomcsillapítók. A fertőzéses eredetű fülfájásra általában antibiotikumos kezelést alkalmaznak.
A fülbe került idegen tárgyak
A kisgyermekeknél gyakran előfordul, hogy apró tárgyakat, például gyöngyöt vagy babszemet gyömöszölnek a fülükbe. Ha ilyesmit észlel, csak akkor próbálkozzon a fülbe dugott tárgy eltávolításával, ha az nagyon közel van a külső hallójárat elejéhez, és egészen biztos abban, hogy nem fog sérülést okozni a külső hallójárat hámján vagy a dobhártyán. Ha bármilyen kétsége támad, forduljon orvosához, vagy vigye gyermekét a legközelebbi kórház baleseti ambulanciájára.
A fülbe került rovarok
A fülbe került rovart úgy távolíthatja el biztonságosan, ha a fülbe nagyon óvatosan langyos vizet önt. Közben a fülcimpát húzza hátra és fölfelé, így kiegyenesíti a hallójáratot. Még egyszerűbb, ha hanyatt fekszik a fürdőkádban, és fülét a vízbe meríti. Ha a rovar mindennek ellenére is a fülben marad, forduljon minél hamarabb orvosához!
A fülbelövés
Sokan viselnek fülbevalót. Ha helyesen végzik, a füllyukasztás tökéletesen veszélytelen és fájdalmatlan beavatkozás, de kellő hozzáértés nélkül végezve kellemetlenségekhez, fertőzéshez vezethet. Forduljon megbízható kozmetikushoz, s kérdezze meg, milyen módszert használ; legelterjedtebb az úgynevezett ”fülbelövés” és a helyi érzéstelenítésben, speciális tűvel végzett lyukasztás. Ellenőrizze a helyiség tisztaságát és az eszközök sterilitását. A lyukasztás utáni első hetekben csak arany fülbevalót viseljen, és a fülcimpáit naponta kétszer enyhén szappanos vízzel mossa meg. Ne lyukasztassa ki a fülét akkor, ha a fülkagylót vagy annak környezetét érintő valamilyen bőrbetegsége van. Ha a lyukasztás után valamelyik fülcimpája gyulladását vagy gennyesedését észlelné, forduljon orvosához.
Az elmúlt hetekben annyiszor jött elő ez a kérdés, hogy nem tudom szó nélkül hagyni: sok anyuka eteti mérleg szerint a babáját és aggódik azon, hogy szerinte nem eszik papírforma szerint, kevesebbet eszik, többet eszik, vagy nem minden étkezésnél eszik ugyanannyit. Itt az ideje hát összefoglalni a mérlegeléssel kapcsolatos tudnivalókat.
Meddig mérjük?
Szerintem mérlegelésre addig van szükség, ameddig még nincs rutinod a szoptatásban és nem ismered a babát, nem tudod megállapítani, vajon eleget evett-e. Legkésőbb 3 hónaposan abbahagyhatod a mérlegelést, mert innentől kezdve több gondot okoz, mint amennyi haszna van és ilyenkor már a baba annyit mozog, hogy ez meghamisíthatja a végeredményt: akár 50-70 gramm különbséget is mutathat a mérleg, ha mozog rajta a baba mérés közben!
3 hónapos korára már ismered a babát, tudod, mikor jókedvű, elégedett. Ha kiegyensúlyozott, mosolygós, legalább 10 percig szopizik, naponta 5-6 pisis pelusa van (a kaki ilyenkor már nem számít, akár hetente 1x is kakilhat), akkor biztosan nem kell aggódnod miatta.
Fél éves kor után a hozzátáplálás mellett már végképp nem érdemes mérni a szopikat, ilyenkor már a sok mozgás és az egyéb ételek miatt végképp hamis eredmények születhetnek, hiszen a szilárd ételeket lassabban emészti meg.
Amíg még mérlegelsz…
Ha minden evés előtt és után méred a babát, akkor tudnod kell,
hogy reggel általában sokkal többet eszik a baba, mint estefelé. Reggel és
délelőtt fogynak a legnagyobb adagok, ebédre valamivel kevesebb, délután
még kevesebb, este pedig egészen kevés, ugyanis a tej ilyenkor laktatóbb és
zsírosabb (te sem eszel a pacalból akkora adagot, mint a salátából
). A
mell változásai is ezt a folyamatot követik, ezért van, hogy estére kevésbé
telt a mell. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a baba este éhen marad.
Hivatalosan egy újszülöttnek testsúlykilogrammonként 150 grammot kéne ennie naponta. Ez azonban az életkor előrehaladtával csökken, hiszen a baba is hízik! Tehát egy 7 kilós 3-4 hónaposnak elvileg 100-120 grammot kell ennie testsúlykilogrammonként, tehát kb. 700-750 ml-t. Fél éves korban kb. 1 litert esznek a babák, de akkor sincs gond, ha ennél kevesebbet eszik a csecsemő, ha egyébként nyugodt, kiegyensúlyozott, nem éhes és eleget pisil.
Tehát meg lehet nyugodni, az, hogy este keveset eszik a baba, nem azt jelenti, hogy éppen elapadni készül a tejed.
Amire számíts mindenképpen előre az a növekedési ugrás 4 hetes és 3 hónapos korban, ez mindig riadalmat szokott kelteni, mert látszólag mindig éhes a baba, de ha 2-3 napig gyakrabban szoptatsz, akkor megoldódik a helyzet.

A PUBERTÁSKORI ÁTÁLLITÓDÁSI FOLYAMATOK HAJLAMOSITANAK AZ
ELHIZÁSRA.-hASZNÁLJUK A MÉRLEGET EBBEN AZ IDŐSZAKBAN,MERT SZINTE
ÉSZREVÉTLENÜL ELHIZIK A GYERMEK.
A gyermekkorban leginkább az I. típusú diabétesz fordul elő, bár napjainkban megfigyelhető az a trend is, hogy a II. típusú diabétesz megjelenése egyre korábbra tehető.( A serdülőkorban megjelenő nem inzulinfüggő diabéteszt a szakemberek külön névvel is ellátták, ez a MODY, NIDDY.)
A statisztikák szerint 1000 gyermekből
1,3 szenved diabéteszben, a legtöbb új megbetegedés a 3-5 éves és 10-13 éves
korosztályból kerül ki, de bármely életkorban jelentkezhet.
Kialakulásában öröklött tényezőkön kívül bizonyos
környezeti hatásoknak is szerepük van, például vírusfertőzések, korai
tehéntej alapú táplálás, mérgező vegyi anyagok.
Ezek hatására a szervezet önmaga ellen fordul, és saját hasnyálmirigyében az
inzulintermelő ún. béta sejteket elpusztítja. Ennek következtében a
szervezetben inzulinhiány
alakul ki. Az inzulin a cukor sejtekbe jutásáért és
sejtekben tartásáért felelős hormon. Hiányában a májban fokozódik a tárolt
cukor felszabadulása, valamint aminosavakból cukor képzése.
A betegség tünetei
Mivel a vér cukortartalma emelkedik, ez a vizeletben ürülő cukor megjelenését okozza. Ez nagy mennyiségű víz és ion elvesztését okozza. Ebből adódnak az észlelt tünetek, a nagyfokú vizeletürítés és szomjúságérzet. Előfordulhat éjszakai ágybavizelés is. Az elvesztett vízmennyiség miatt hetek alatt kialakuló fogyás jelentkezik. A folyadékvesztés vérnyomáscsökkenést okoz, ez az oka a szédülésnek, gyengeségnek, fáradékonyságnak. A kialakuló anyagcserezavar étvágytalanságot, hányingert és hányást okoz, ez a tünetek további súlyosbodását okozza. Megjelenik a lehelet acetonra jellegzetes szaga. Kezelés nélkül a folyamat nem áll meg, hanem súlyos anyagcserezavar, kóma alakul ki. Éppen ezért igen fontos a korai felismerés; ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk sokat iszik, sokat pisil, és fogy, sürgősen vigyük el gyermekorvosunkhoz. A betegség a vércukorszint mérésével, valamint a vizelet cukor és aceton mérésével diagnosztizálható.
Ha a gyanú beigazolódik, a friss cukorbeteg kórházba kerül, ahol először infúzió és inzulin adásával rendezni kell az anyagcserét. Ezután kerül sor a betanításra. A gyermekek szüleikkel együtt megtanulják a gyermekkori cukorbetegség kezelésének két alappillérét, az inzulin adagolását valamint a diétát. Az inzulint injekció formájában kell a szervezetbe juttatni, de szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak a különböző adagoló tollak. Életkor, együttműködési készség és egyéb megfontolások alapján napi 2-4 alkalommal kell az inzulint a bőr alá juttatni. A napi 4 alkalommal használt inzulin közelíti meg legjobban a természetes inzulinszintet, (intenzifikált terápia), de ez igényel a legtöbb odafigyelést, és persze szúrást is. Minden beteg kap egy vércukormérő készüléket, amellyel az inzulinbeadás előtt ellenőriznie kell vércukorszintjét. Vércukorszint állandó ellenőrzése nélkül nem képzelhető el a korrekt kezelés, hiszen az csak egy vakrepüléshez hasonlítana.
A testre szabott diéta általában napi hatszori, a gyermek nemének, életkorának, testsúlyának, fizikai aktivitásának megfelelő mennyiségű és összetételű étrend. Legfontosabb tudnivaló, hogy azokat az élelmiszereket, amelyek kristálycukrot, porcukrot és mézet tartalmaznak, nem szabad fogyasztani. Megengedett azonban a gyümölcscukor, a tejcukor és a keményítő, természetesen a napi megengedett adagon belül. Ezen felül azonban rengeteg tudnivaló van, amit a családnak el kell sajátítani, hiszen ők fogják otthon számolni a bevitt szénhidrát illetve kalória mennyiségét. Egy idő után már ránézésre is meg fogják tudni becsülni a feltálalt étel szénhidrát és kalóriatartalmát. Fontos annak az elsajátítása is, hogy milyen tünetekkel jár a vércukorszint hirtelen csökkenése, a "hipózás", hiszen ekkor azonnali beavatkozásra van szükség. Ugyanis amennyiben a beteg gyermeknél éhségérzet jelentkezik szédüléssel, kettős látással, verejtékezéssel, szapora szívveréssel, az arc kipirulásával, remegéssel, zsibbadással illetve egyensúlyzavarokkal, megváltozott viselkedéssel, agresszivitással vagy a felsoroltak valamelyikével, ez a vércukor hirtelen csökkenésének a jele, és azonnal szőlőcukrot, kockacukrot kell enni vagy egy pohár tejet kell inni. Amennyiben a beteg már eszméletlen, itatni nem szabad, azonnal mentőt kell hívni.
Amikor a gyermeknek és családjának a diabétesszel szembesülniük kell, a legnehezebb a betegség elfogadása. Hiszen a diagnózis döntő változást, szabályok és tiltások sorát hozza életükbe. Mindez rengeteg munkájába kerül mind a kis betegnek, mind szüleinek. Azonban a betegség megismerése, kiismerése az egyetlen út a gyermek életének normális kerékvágányba tereléséhez és a harmonikus családi élethez. A szabályok betartásával a modern inzulinoknak és az orvostudomány mai állásának köszönhetően a diabéteszes gyermekek is teljes életet élhetnek, és a szövődmények kialakulása is megelőzhető vagy legalábbis kialakulásuk valószínűsége erősen csökkenthető. Igen fontos azonban, hogy a szülő is és a gyermek is pontosan tisztában legyen a kezeléssel és diétával, hiszen a gondozás célja hogy ismerjék meg betegségüket és ezzel kapcsolatosan önálló döntéseket hozzanak az egészségesek vércukorértékeit megközelítő állapot elérése és a szövődmények elkerülése érdekében.
A mozgásra, fizikai tevékenységre a gyermekeknek a fejlődésük biztosítása érdekében is feltétlenül szükségük van. Amikor a testmozgásnak a gyermek szervezetére gyakorolt hatását jól megismertük, az iskolai testnevelés alól nem kell felmenteni, kortársaihoz hasonlóan akár versenyszerűen is sportolhat. Helyes, ha az iskolába való visszamenetel előtt tájékoztatjuk az osztályfőnököt a betegségről, az akut hipoglikémia tüneteiről, és elhárításának mikéntjéről. Az iskolai menzán való étkezés nem javasolt. A diabéteszes pályaválasztását korán el kell kezdeni. Sok pálya közül választhatnak, de van olyan is, amit rendeletek tiltanak, és olyan is ami a beteg érdekében nem javasolható.
Olyan pályát válasszunk, ami nem fokozza a szövődmények kockázatát, pl.
édesiparban lehetőleg ne; amelynek időbeosztása lehetővé teszi
az inzulinadagolást; és amelynek végzése során az esetleges rosszullét nem jár
súlyos következménnyel.
Manapság a modern terápia
nincs hatással a gyermekek serdülésére. A serdülés
azonban hatással van a betegségre, emeli az inzulinigényt, az életmódbeli
rendszertelenségek, a betegséggel szembeni ellenállás fokozottabban lép fel.
Lányok esetében komolyan oda kell figyelni a fogamzásgátlásra, ugyanis a
diabéteszes nő nem kívánt és nem tervezett terhessége mind az anya,
mind a magzat fokozott veszélyeztetettségével jár. Már a tervezett
terhesség előtt erre szakosodott centrumban kell jelentkezni, ahol a
diabéteszes kismama terhességét gondozzák. Speciális cukorbetegeknek
szervezett táborok léteznek. Itt a gyermekek nyaralás közben mélyíthetik
ismereteiket, a gyakorlati tapasztalatokat sorstársak adják át egymásnak, amit
gyakran jobban elfogadnak mint az egészségügyi személyzet tanácsait. Igen fontos
a lábon kialakuló fertőzések, sérülések kezelése, mert ezek tünetmentesen
maradva olyan súlyos problémákat idézhetnek elő, amik a láb elvesztését
vonhatják maguk után. A diabéteszes láb szindróma megelőzése érdekében
a cukorbeteg lehetőleg naponta áztassa lábát 35 fokos vízben, ne
használjon szárító fürdőszereket. Gyulladás, kis ulkusz fennállása esetén
antiszeptikus oldatos lábáztatás javasolt, ezután fontos a láb szárazra
törlése, dörzsölés nélkül. Ne használjunk szúró, éles eszközöket, pl. ollót
a pedikűrnél, habkő használata ajánlott. A diabéteszes ne járjon
mezítláb. Természetes anyagú zokni vagy harisnya állandó viselése fontos,
kényelmes cipővel.
Összefoglalásképp elmondható, hogy a diabéteszesek komplex, teljes embert és különböző szakdolgozókat (orvos, nővér, szakasszisztens, pszichológus, dietetikus) érintő gondozásának célja, hogy a beteg gyermekek egészséges kortársaikkal megegyező életet élhessenek a szövődmények kialakulásának minimalizálása mellett.

JÓL ÉRZÉKELHETŐ MEGNAGYOBBODÁSA A BALOLDALI FÜLTŐMIRIGYNEK,AMI
KISSÉ ELEMELI A FÜLKAGYLÓ ALSÓ HARMADÁT.PUHA,TÉSZTA TAPINTATU ÉS LEFEDI AZ
ÁLLKAPOCS SZÖGLETET.
Rövid leírás
(másnéven: járványos fültőmirigy-gyulladás, parotitis epidemica)
A mumpsz egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek.
A betegség
szinte teljesen eltünt amióta minden egyes gyermek számára kötelező az
oltás.
A világ olyan részeiről, ahol nem alkalmaznak kötelezően
védőoltást, elmondható, hogy a mumpsz általánosan elterjedt gyermekkori
fertőző betegség, amely az esetek többségében a fültőmirigy és a
többi nyálmirigy egy- vagy kétoldali fájdalmas duzzanatával jár.
Kórokozója a Paramyxovirus parotitidis egy RNS-vírus, a
Paramyxoviridae-családba tartozik. Egyetlen szerotípusa (fajtája) ismert.
Előfordulás
A mumpsz-vírus kizárólag emberi megbetegedést okoz. Cseppfertőzéssel terjed. Kifejezetten ragályos, a fertőzésnek kitett fogékony emberek 40-50%-a megkapja. A betegség lappangási ideje 18-21 nap.
A nem oltott területeken különösen gyakori a 2-12 éves gyermekek között, de
későbbi életkorban is előfordulhat. A Föld sűrűn lakott
területein fordul elő leginkább a betegség, gyakoriságának maximumát télen
és tavasszal éri el. Nagyobb járványok jellemzően 7-8 évente fordulnak
elő. Lezajlott betegség után a védettség egész életre szól. Az újszülöttek
az anyai immunitás által védettek.
Tünetek, kórlefolyás
A betegség tünetei közül a legismertebb a fültő körüli fájdalom és duzzanat. A fültőmirigy, majd más nyálmirigyek (nyelv alatti mirigyek, állkapocs alatti mirigyek) is duzzadtak lesznek, nyomásra és spontán is fájdalmasak. A duzzanat jól látható, a beteg gyermek arca jellegzetesen telt, gömbölyű formát vesz fel.
A láz általában nem magas. A beteg fejfájásra, torokfájásra, általános gyengeségre panaszkodik.A mumpsz jóindulatú betegség, általában 1-2 hét alatt spontán lezajlik, de ritkán szövődmények léphetnek fel. A pubertáskoron túl a férfiak megbetegedéséhez gyakran társul egy- vagy kétoldali heregyulladás (orchitis), mely nemzőképtelenséget okozhat. Idegrendszeri szövődményei - nem gennyes, magától gyógyuló agyhártyagyulladás - ugyan gyakoriak, de általában nem súlyosak. Ritkább szövődménye a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis).
A védőoltás a szövődmények elkerülése végett indokolt.
Diagnózis
A fizikális vizsgálat, azaz a beteg megtekintése, a fültőmirigy tájékának vizsgálata az egyéb említett tünetek számbavétele mellett általában elegendő a diagnózis felállítására.
Pontos diagnózist
természetesen a mumpsz-fertőzést igazoló laboratóriumi vizsgálat ad. Idegrendszeri
szövődmény esetén további speciális agyvíz-vizsgálatra lehet szükség.
A mikrobiológiai vizsgálatra szintén szövődmények esetén kerülhet sor
az egyéb betegségektől való elkülönítés érdekében. A vírus majomvese-szövettenyészet
segítségével különíthető el és mutatható ki a nyálból, vérből,
agyvízből és vizeletből.
Kezelés
A járványos fültőmirigy-gyulladásnak specifikus gyógyszere nincs. A gyulladás és a fájdalom enyhítésére hideg- és melegborogatás váltogatása lehet jótékony hatású. Egyéb gyógyszeres kezelések a fájdalom- és gyulladáscsökkentés, a láz enyhítésében lehetnek csak hasznosak. Szteroid gyulladásgátlók alkalmazására csak súlyos szövődmények, például meningo-encephalitis esetén kerül sor.
Megelőzés
Trivalens, azaz háromkomponensű oltás, amellyel egyidejűleg immunizálnak a mumpsz, a kanyaró és a rubeola ellen. Az oltás nem adható be akut lázas betegség esetén, fertőző betegség lappangási időszakában, károsodott immunrendszer, immunszuppresszív kezelés, terhesség esetén. A HIV/AIDS azonban nem képez ellenjavallatot.
Gyógyulási esélyek
A betegek többsége magától gyógyul. A pubertáskoron túl lévő férfiaknál előforduló heregyulladás meddőséget okozó hatásáról korábban már szóltunk. Az idegrendszeri szövődmények legtöbbször enyhék, igen ritkán azonban az agyvelő-agyhártya gyulladás lehet súlyos, sőt, halálos is. Előfordul, hogy ez a meningo-encephalitis maradványtünetek hátrahagyásával gyógyul. Más szövődmények mint a hasnyálmirigy-gyulladás vagy nőknél a petefészek-gyulladás többnyire nem okoz tartós egészségkárosodást. A betegség lezajlása után életre szóló védettség marad vissza.
Hasznos tudnivalók
Amint a bevezetőben említettük, a kötelező védőoltás eredményeként a gyermekeknél előforduló nyaki duzzanat hátterében a legritkább esetben szerepel a mumpsz mint kóroki tényező. Számos vírus- és bakteriális fertőzés okozhatja a nyaki, az állkapocs alatti nyirokcsomók változó mértékű, olykor fájdalmas duzzanatát. Ritkán előfordulhat a fültőmirigy vagy más nyálmirigy kivezető csövének elzáródása nyálkő következtében. Ekkor kifejezetten erős fájdalom hívhatja fel a figyelmet a betegségre. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a vérképző rendszer, illetve a nyirokrendszer rosszindulatú daganatai is jelentkezhetnek nyaki, fül alatti duzzanat formájában. Fontos tehát, hogy "mumpsz-szerű" duzzanat esetén a gyermeket mindenképpen vizsgálja meg kezelőorvosa, és ő döntsön a további teendőkről
Mindazonáltal nagyon fontos, hogy szükségtelenül, saját érdekében is, semmilyen gyógyszert ne szedjen a szoptató anya.
Ha orvos ír föl számodra gyógyszert, mindenképpen tudasd vele, hogy szoptatsz, s hogy ennek folytatása mennyire fontos számodra! Három dolgot kell fontolóra venni, amikor a szoptató anyának gyógyszerre van szüksége: Ártalmas-e a gyógyszer a baba számára? Az elválasztás ártalmas lesz-e az anya vagy gyermek számára? Mik az alternatívák?
Mielőtt gyógyszert írna fel egy szoptató anyának, a legtöbb orvos - elővigyázatosságból - ragaszkodik az elválasztáshoz. A valóság azonban az, hogy kevés gyógyszer bizonyult a babára nézve ártalmasnak. A hirtelen elválasztás traumát jelent az anyának és a babának egyaránt. Az anya mellei fájdalmasan megduzzadhatnak, ami magában hordozza egy mellgyulladás kockázatát. Mindez csak tetézi a problémát, amire eredetileg a gyógyszert javasolták. Az anya-gyermek kapcsolat is kárt szenved. A baba igényelnek kielégítése nehéz, vagy szinte lehetetlenné válik, sokszor teljesen vigasztalhatatlan lesz a kicsi. Egyéb okokból is kerülendő még az időleges elválasztás is.
Azok a babák, akiknek családjában örökletesen előfordul az allergia, asztmásokká vagy ekcémásokká válhatnak a tehéntej, illetve a tápszer hatására. Ráadásul a baba nem élvezheti tovább azoknak az anyatejben lévő immunológiai faktoroknak az előnyeit, amelyek védelmet nyújtanak számos olyan betegséggel szemben, amelyekre a kisgyermekek különösen fogékonyak. Olyan ellenanyagok ezek, amelyek sok esetben meggátolhatják, hogy a gyermek az anya betegségét elkapja.
Az orvosok többségének az a tapasztalata, hogy ha egy bizonyos gyógyszer kockázatot jelenthet a baba számára, általában helyettesíthető olyan szerrel, amely kevesebb vagy semmi kockázatot nem hordoz. Ha egy gyógyszer szoptatott babára gyakorolt hatása kevéssé ismert, általában helyettesíthető olyannal, amelyről már több információ áll rendelkezésre. Lehetséges továbbá a kezelés módosítása illetve elhalasztása, míg a baba idősebb nem lesz.
Egyre több kutatás folyik a gyógyszerekről, illetve azoknak a szoptatásra gyakorolt hatásáról. Ha bármilyen kérdés merül fel egy gyógyszer biztonságosságáról a szoptatott babára nézve, célszerű olyan személy tanácsát kikérni, aki ismeri a gyógyszert, és ugyanakkor a szoptatást is támogatja. A Függelékben számos kézikönyvet felsorolunk, amelyekben a gyógyszerek szoptatásra gyakorolt hatásáról található információ. A LLL vezető is nyújthat segítséget vagy pontos információforráshoz irányít.
Ha az orvos ragaszkodik egy bizonyos gyógyszerhez és a baba elválasztását javasolja, célszerű a gyermek orvosához fordulni. Egy gyermekorvos sokkal inkább tisztában lehet a gyógyszereknek a szoptatott babára gyakorolt hatásaival.
Örömteli hír,
hogy a szoptatás reneszánszát éljük! Az elmúlt 20-30 év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az anyatej nem helyettesíthető egyetlen mesterséges tápanyaggal sem. Összetétele ugyanis – a gyermek igényeihez alkalmazkodva – folyamatosan változik, minden pillanatban tökéletes, hiszen tartalmazza mindazt, amire a baba szervezetének éppen szüksége van.
Az anyatej egyértelműen erősíti a baba immunrendszerét, védi a fertőzésektől, sőt csökkenti az allergiás hajlamot is. Könnyen emészthető, óvja a bélrendszert, és segíti az egészséges bélflóra kialakulását. Az anyatejben lévő lipideknek és proteineknek fertőzés- és gyulladáscsökkentő hatásuk van.
A szoptatás az anyának is jó, hozzájárul a harmonikus anya-gyermek kapcsolat kialakulásához, a tejtermelés fokozott kalóriaigénye pedig segít mielőbb visszanyernie korábbi alakját. Tudományos kutatások megállapították, hogy már néhány hónapos szoptatás is csökkenti a mellrák kockázatát.
Bármilyen furcsa, a szoptató anya étrendje nincs hatással az anyatej legfontosabb összetevőire (fehérje, zsír, tejcukor, kalcium), mivel hiányos táplálkozás esetén ezeket saját szervezetéből vonja el. A további alkotórészek tartalmát (zsírsavak, vitaminok, nyomelemek) azonban már befolyásolja a kismama menűje. Alultáplált anyák teje kevesebb kalóriát tartalmaz, míg a szigorúan vegetáriánusok teje B-vitaminban szegény.
A helyesen táplálkozók babája egészségesebb összetételű anyatejet kap. Bizonyos ételek-italok (pl. szénsavas üdítők, puffasztó zöldségek, füstölt ételek, erős fűszerek, koffein tartalmú italok, alkohol) fogyasztása nem ajánlott, mert emésztési zavarokat, hasfájást, görcsöket, nyugtalanságot okozhat a babának még akkor is, ha a mama nem tapasztal ilyen tüneteket (ide sorolhatjuk a nikotint is).
Alapvető fontosságú a megnövekedett folyadékszükséglet kielégítése. Népgyógyászati tapasztalatok alapján, néhány növénynek tejelválasztást fokozó hatást tulajdonítanak, ezért ezeket tejszaporító teák alkotórészeként használják. Ilyenek elsősorban az édeskömény, az ánizs, és esetenként a kömény termése, valamint a koriander és a kapor herbája. Legtöbb készítmény az édeskömény és/vagy ánizstermést kamillavirágzattal, esetleg csipkehússal, citromfűlevéllel, csalánlevéllel egészíti ki.
.Az American Academy of Pediatrics szervezet ajánlása szerint a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejes táplálás ajánlott, majd – hozzátáplálás mellett – a szoptatás minimum 1 éves korig javasolt, de érdemes tudnunk, hogy akár már 2 hónapos szoptatás is jelentős előnyökkel jár.
Kutatási eredmények igazolják, hogy az anyatejes csecsemőkből nyugodtabb, okosabb gyermekek lesznek, kevésbé híznak el, csontjaik erősebbek, kisebb a valószínűsége a cukorbetegség kialakulásának. Emellett a szoptatás növeli az anya oxytocin hormon szintjét, ami segíti a méh szülés utáni visszahúzódását, így lerövidülhet a gyermekágyi vérzés időtartama, sőt a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázata is csökken.
A gyermek szomatikus (testi), mentális (értelmi), motoros (mozgás), érzelmi, érzékszervi és beszédfejlődésének nyomon követése a szülők, gyermeket gondozó személyek, védőnők és gyermekorvosok nagyon fontos feladata, hiszen károsodás esetén a korrekció annál sikeresebb, minél korábban kezdődik el.
Minden gyermek fejlődése egyéni, de többé-kevésbé követi az átlagos fejlődés következőkben leírt menetét. A szülőket gyakran aggodalommal tölti el, ha gyermekük fejlődése elmarad a környezetükben lévő hasonló korú gyermekek, esetleg idősebb gyermekük hasonló életkorban mutatott fejlődésétől.
- Bőre halvány rózsaszínű, lehetnek rajta kiütések, allergiás foltok, anyajegyek. A bőr turgora (feszessége) jó, amit a bőr alatti kötőszövet zsír- és folyadéktartalma határoz meg.
- Izomtónusa jó, vagyis az izmai nincsenek sem megfeszítve, sem petyhüdt állapotban.
- Arckifejezése nyugodt, érdeklődő, mosolygós.
- Pulzusszáma 120-140/perc.
- Testhőmérséklete 36,5-37,5 °C. Hőszabályozása labilis, ezért ügyelni kell a megfelelő öltöztetésre. Túlöltöztetés esetén a gyermeken melegkiütések jelennek meg, melyek a levetkőztetés után maguktól megszűnnek. A gyermek hőmérsékletét a tarkóján tudjuk ellenőrizni a kezünkkel, mert végtagjai gyakran hidegek még akkor is, ha egyébként nem fázik. Testhőmérsékletét leggyorsabban és legbiztonságosabban a végbelében tudjuk megmérni, s lázát hűtőborogatással, hűtőfürdővel ill. kúppal tudjuk csillapítani.
- Alvásigénye 20-21 óra. Alvás közben keveset mozog, izmait nem feszíti meg.
- Keveset sír, sírása egyre differenciáltabbá válik.
- Az első hónapban hossza átlagosan 5 cm-rel nő, a másodikban pedig 3 cm-rel.
- Testtömege az első félévben átlagosan 600 g-mal emelkedik havonta.
1-2 hetes kor: Izmai feszesek, kezét a feje mellett tartja behajlítva, öklét zárva tartja. Fejét meg kell támasztanunk, mikor felemeljük, mert nem tudja egyedül megtartani. Fekvő helyzetben fejét egy oldalon tartja. A hátára fektetett csecsemő korán kezd figyelni, reagál a hangokra és a zajra.
1 hónapos kor: kezeit még mindig ökölbe szorítva tartja, de
szeretetteljes gondozás közben elengedett, kevésbé feszíti meg magát. Szopása
koordinálttá, étkezése pedig rendszeresebbé válik. Hőszabályozása javul.
Rövid ideig már nézi a tárgyakat és szemével követi is azokat.
Elsősorban sírással kommunikál környezetével. Az anya hamar felismeri, hogy a különböző sírásokkal mit jelez a csecsemő, s erre megfelelő és erre megfelelő választ ad. Ezzel a csecsemő cél nélküli sírásainak száma csökken, s hamar megtanulja, hogyan érje el célját sírással. Fájdalom, kellemetlen érzés esetén könnyekkel sír.
6 hetes kor: Már várja az etetést, mikor felveszik. Megfigyelhető a
szemek konvergenciája (együtt mozgása), mely a látás javulását eredményezi.
Szopás közben már nyitva van a szeme és az anya arcát nézi.
2. hónapos kor: Jobban örül a személyeknek, mint a tárgyaknak.
Elhallgat, ha emberi hangot hall. Az arcformákat hosszabb ideig nézi, mint más
formákat. A mosolygását már emberi arc váltja ki. Ez a szociális mosoly, melyet
az agy érése, a látás javulása és a megfelelő külső környezet vált
ki. Kezdi érzékelni az őt gondozó személy hangulatváltozásait.
Hason fekve fejét megpróbálja felemelni. Amennyiben nem tartjuk pólyában, akkor
előfordulhat, hogy oldaláról a hátára gördül. Végtagjait még mindig
egyszerre mozgatja, mert még nem képes a koordinált mozgásra. Amikor a kezébe
akad valami, akkor megfogja, de nem néz oda és tudatosan nem is nyúl dolgokért.
Ha keze a látóterébe kerül, akkor nézegeti. Szemével és fejével követi a
hangot. Kinyitja a száját, ha ajkaihoz kanalat érintünk. Noha ekkor még a
legtöbb csecsemő szopik, hiszen 6 hónapos korig a kizárólagos
anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemőnek, de azért a
különböző ízeket képes megkülönböztetni, és a felnőttekhez hasonlóan
más-más arckifejezéseket produkál az ízekre. Alvással töltött ideje csökken
Dr. Bauer Bela

EZ AZ -ÉGNEKÁLLÓ-HAJTINCS,RIADT TEKINTET,A LEGKISSEBB ZAJRA VALÓ
FELRIADÁS,SZOMSZÉDIJESZTŐ SIRÁS,MINDEN SZEMÉLYNEK VAGY TÁRGYNAK AZ ÉLÉNK
KÖVETÉSE,NYUGTALAN ALVÁS,SZESZÉLYES ÉTVÁGY-MINDEZEK A TÜNETEK JELLEMZŐEK
EGY CSECSEMŐ NEUROPATHIÁS ALKATÁRA.

EGY 9 HÓNAPOS CSECSEMŐ-NEUPATHIÁS ALKATU-AKI SZÁJÁBA DUGOTT
ÚJJAL,NYELVÉNEK FORGATÁSÁVAL ÉS A HASPRÉS FOKOZÁSÁVAL FELÖKLENDEZI A BEVITT
TÁPLÁLÉKOT,EZT EGY IDEIG A SZÁJÁBA TARTJA,MAJD EGY RÉSZÉT KIKÖPI A MÁSIKAT MEG
LENYELI-a SZAKIRODALOMBAN EZT A FOLYAMATOT NEUROPATHIÁS
-KÉRŐDZÉSNEK-NEVEZIK.ELHANYAGOLT ESETEKBEN SORVADÁSHOZ VEZETHET.KÜLÖNBEN A
GYERMEK FIZIMISKÁJA IS OLYAN -KIS FRÁSZOS-
MINDENNAPI GYÖTRELMEINK
Az egész szakmai létünk egy mehatározója volt az állandó,mindennapos feszültségi-állapot ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kisérjen esetleg egész életünkön keresztül a ,lelkisimeterfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek életre szóló szenvedést okoztunk.
Emiatt a feszültség miatt nem tudtunk felszabadultan ör-vendeni semmiféle szakmai elismerésnek vagy sikernek.
Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének.Én az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő nehézségeinkről,elfedett gondolatainkról irok egy néhány sort amiket egy életen keresztül magunkkal hordoztunk és amik az orvosi hivatásunkkal vannak kapcsolatban.
-Minden orvos az életéből 4-5 évet ügyeletben tölt el, amikor is 24 órán át benn van a kórházban és ellátja a sürgősségi eseteket.Az ügyelet a mi fogalomkörünkben egyenlő a –Fehér éjtszakákkal-amikor is nem a fizikai megterhelés,az igénybevétel szolgáltat ki bennünket annyira a türésküszöb kénye-kedvének,hanem azok a betegek akik katasztrófális állapotban kerülnek a kórházba.-és az orvosi lelkiismeretünket,felelőségünket
küzdelmünket teszi próbára egy emberi élet megmenté-
séért,vivott küzdelemben
-Ilyenkor mindig élet-halál harc folyik aminek te vagy a főszereplője-
Te vagy a döntéshozó és a megfellebezhetelen felelős is egyben, egy emberi lét fölött.Ezek a helyzetek amikor a döntés tennivalóiról, sokszor néhány másodperc már meghatározó.. Egyedül vagy,és nem kapsz még egy jelzésértékü segitséget sem-magyarul mondva élet-halál ura vagy a szó, a felelősség drámai értelmében..A döntéshoza-
talban benne van minden szakmai élményanyagod,eddig elsajátitott tudásod,higgadtságod,önuralmad,az hogy minden mozdulatod, biztonságérzetet sugározzon minden résztvevő felé,a gyermek szenvedő, tekintete és sorolhatnám igy tovább.
-Az várakozás idegtépő feszültsége, a javulás első tüneteinek megjelenése-a gyermeknél az első szavak,szem-
nyitás, vagy hajnal felé az első mosoly ami már kisimitja az összeráncolt homlokokat-a hangulat hogy ismét győzött az élet,és a sziv koszorus-erek is kitágulnak.
Én ezért a –kimondhatatlan nagy felelősségtudatért-tartom a hivatásunkat a legelsők vonalába itélendőnek egy erkölcsileg felelős, becsületes és tiszta itélőképességü társadalomban.
A statisztkailag kimutattott korai halálozás az orvosoknál a fehér éjtszakák közvetlen eredője.
Részlet a –Sorstársak a sorstalanságban.-cimű irásomból.
Dr. Bauer Bela
A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat vált ki a szülőkben, természetesen joggal. A szívzörej is ilyen gyanújel.
A SZIVZÖREJ a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgál A szívzörej erősségét 1/6-tól 6/6-ig jelölik, ahol az 1/6 a leggyengébben hallható hangot jelenti. Ha betegség gyanúja merül fel, részletes kardiológiai vizsgálatot, EKG-t ill. szívultrahang-ot végezhet a gyermekkardiológus Már az újszülött osztályon, az első vizsgálatok alkalmával hallhatnak a kisbabánál szívzörejt. Ez az első egy-két napon normális is lehet, hiszen a magzati életben szükséges erek nem mindig záródnak be hamar. Ha azonban 1-2 nap múltán is hallunk zörejt, vagy a zörej jellege szívbetegségre gyanús, feltétlenül gyermekkardiológusnak kell megmutatni a gyermeket, hiszen ilyenkor felmerül a szivhiba.
Sokszor ártalmatlan a szívzörej A gyermekek viszonylag nagy százalékánál találhatunk ártalmatlan szívzörejt. Ez kb. a gyermekek 60 százaléka. Ezekről nyilvánvalóan csak a vizsgálat után lehet megmondani, hogy nincs mögöttük betegség.Jellemző rájuk, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, szépen fejlődik nem fáradékony. A szívciklus első felében hallhatóak, és halkak. Felüléskor halkulnak, vagy akár el is tűnhetnek.Ilyen esetekben a kardiológus a vizsgálat után megnyugtatja a szülőket, és időnként ellenőrző vizsgálatra rendeli a gyermeket. Ezek a szívzörejek kicsit hangosabbak akkor, ha a gyermek náthás, vagy ha vérszegény. Sokszor a korábban nem hallott zörej ilyenkor válik hallhatóvá.A gyermek növekedésével eltűnhetnek ezek a zörejek, de ez nem mindenkinél következik be. Aggodalomra azonban ekkor sincs ok, a gyermek normális életet élhet, sportolhat.Ritkábban szívbetegséget jelez - Mik a tünetek?Szerencsére ritkábban de szívbetegséget is jelez a szív felett hallható oda nem illő hang. Tapasztalt, sokat vizsgáló kardiológusok füle olyan érzékeny, hogy már a hallgatózással is többnyire pontos diagnózist tudnak mondani.
Kinőhető a szívzörej"Tizennyolc éves vagyok, a napokban elmentem orvoshoz fáradékonyságom miatt. Elküldött vérvételre, és észrevette azt is, hogy szívzörej megéllapitésa esetén.nem maradhatnak el természetesen a műszeres vizsgálatok. szívzörejek többségükben hangosabbak, hosszabbak, felüléskor nem tűnnek el, A kóros még hangosodhatnak is, a szívciklus első, vagy második felében hallhatóak de akár a teljes szívciklust is kitölthetik.A szívbeteg kisbaba nehezen szopik, nem fejlődik, szopáskor elfárad, szaporán nehezen lélegzik, bőrszíne szürkéskékes, sápadt.Ha ilyet észlelünk a gyermeken és még nem volt kardiológusnál, azonnal vigyük orvoshoz. A kis csecsemők nagyon hamar rossz állapotba kerülhetnek.Műtéti megoldással a legtöbb szívhiba ma már orvosolható Veleszületett szívhibákA szívfejlődési rendellenességek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül, kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat.
Veleszületett szívhibák
Remélhetőleg azonban a szívhiba gyanúját már a szülészeti intézményben, vagy korai hazaadásnál az otthoni első gyermekorvosi vizsgálatok során felvetik, megtörténik a vizsgálat, és a gyermek nem kerül ilyen helyzetbe. Ma már a legtöbb veleszületett szívhibát műtéttel lehet orvosolni. A műtét időpontját a gyermekkardiológus javasolja. Vannak olyan veleszületett szívfejlődési rendellenességek is, amelyek maguktól, műtét nélkül gyógyulnak. Nagyobb gyermeknél is jelentkezhetnek a tünetek
• A szívglikozidok
• A szívritmusszabályozó (pacemaker)
• A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai
Ha csecsemőkorban nem derül ki, hogy a gyermek szívfejlődési rendellenességgel született akkor a tünetek nagyobb gyermekeknél is jelentkezhetnek. Fejlődési lemaradás - alacsony növés, soványság - fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, kékes-szürkés bőrszín lehetnek a figyelemfelhívó jelek. Előfordul az is, hogy más betegségek szövődményeként alakul ki szívzörej, a szív megbetegedését jelezve. Ezért a korábban nem hallott újonnan megjelent zörejt mindig nagyon komolyan kell venni, és mihamarabb gyermekkardiológus szakorvosi vizsgálatra kell menni.
Dr.Bauer-Kismama-blog-
Az ultrahang a 70-es évek elején terjedt el az orvosi gyakorlatban. Napjainkban igen gyakran használt vizsgálati módszer, hiszen semmilyen kellemetlenséget, vagy kockázatot nem jelent a páciens számára.Sajnos a megfelelő tájékoetatás hiányában számosan visszaélnek ennek a vizsgálatnak a javallataival.Ez nem egy mindent tudó vizsgálati módszer,és a beteg azt gondolja hogyha az U-V vizsgálat nem mutat ki semmiféle elváltozást akkor –makkegészségesek vagyunk-Ettől még lehet más veszélyes szervi betegségünk ami más komoly következményekkel járhat.
Nem jár sugárterheléssel sem, ezért szükség esetén többször is ismételhető. Alapvizsgálat, melyet az orvosok a képalkotó módszerek közül általában elsőként alkalmaznak.
Szervezetünk különbözo szövetei jól vezetik az ultrahangot, azonban az egyes szervek vezetoképessége különbözo. Ha az ultrahang elér egy szervet, akkor egy része visszaverodik, másik része továbbhalad. A vizsgálófej elektromos kristályokat tartalmaz, és ezek segítségével ultrahang hullámokat állít elo, valamint képes a szövetek felületérol visszavert hullámok felvételére is. A jobb képminoség érdekében az emberi test és a vizsgálófej közé zselés anyagot kell juttatni.
A fej egy számítógéphez van kötve, így a vizsgáló rögtön látja az eltéréseket, nem kell napokat, heteket várni az eredményre. A különféle szervekhez - has, méh, herék - eltéro vizsgálófejek használatosak, melyek felbontó- és áthatolóképessége a célnak megfeleloen különbözo.
Hol használható az ultrahang?
Az ultrahangot általában a hasi-, illetve kismedencei szervek vizsgálatára használják, jól megítélheto segítségével a vese, a máj, a lép, a hasnyálmirigy, a nagyobb erek, az epehólyag, és az esetlegesen megnagyobbodott nyirokcsomók. A vizsgálat során kimutathatók daganatok, ciszták, fejlodési rendellenességek, epe- és vesekövek, valamint az általuk okozott elzáródás.
Lehetoség van arra is, hogy bizonyos testüregekbe az erre a célra kialakított, speciális vizsgálófejet vezessen be az orvos. Az urológusok például gyakran használják a végbélbe vezetve a prosztata vizsgálatára (transzrektális ultrahang), prosztatarák diagnosztizálására, a daganat nagyságának megítélésére. Szintén urológusok végzik a húgyhólyag belso felületének ultrahangos vizsgálatát (intravezikális ultrahang).
Az ultrahang a nogyógyászatban
A nogyógyászok munkája is elképzelhetetlen lenne ultrahang nélkül, hiszen a terhesség folyamán így követik nyomon a magzat érettségét, méhen belüli elhelyezkedését, méreteinek változását, valamint így állapítják meg a nemét, és hogy nincs-e valamilyen fejlodési rendellenessége. A terhesség fennállásának bizonyítására leghamarabb a terhesség 16-17. napján van lehetoség a hüvelybe bevezetett vizsgálófej segítségével (transzvaginális ultrahang).
Az ultrahang egyéb felhasználása
Az ultrahang-vizsgálat nem csak diagnózis felállítására, vagy feltételezésére alkalmas, hanem ultrahangvezérlés segítségével különféle beavatkozásokat is el lehet végezni. Így egy gyanús szövetből mintát - biopsziát - lehet venni, cisztákat, vagy a hasüregben lévo folyadékot lehet leszívni.
Color-doppler. Néhány éve elterjedt egy speciális ultrahangtechnika, a color-doppler, mely segítségével nemcsak a szervek anatómiája, hanem a vérellátása is vizsgálható. Megállapítható, hogy egy adott területen jó irányú-e a keringés, milyen az erek átméroje, van-e szukület, elzáródás. Ezt a módszert kiterjedten alkalmazzák trombózisok diagnosztizálására, a nyaki erek szukületének kimutatására is.
Echocardiographia. A szív vizsgálatában is nélkülözhetetlen az ultrahang - echocardiographia -, melyet a mellkason, bizonyos esetekben a nyelocsövön keresztül végeznek. A szívultrahang az EKG és a laborvizsgálatok mellett jelenleg a legfontosabb kardiológiai vizsgálómódszer. A vizsgáló az ultrahang segítségével vizsgálni tudja a szív és a környezetében lévo nagy erek - aorta, vénák - anatómiáját, a billentyuk muködését, a szívüregek tágasságát,
Gyomor- és béltükrözés.
Az endoszkópos vizsgálatok nagyon nagy segítséget jelentenek az orvosok számára a gyomor-bél rendszer betegségeinek felismerésében. Az endoszkópia során vékony vizsgálófejet vezetnek be a nyelocsövön keresztül a gyomorba (gastroscopia), vagy még lejjebb a vékonybélbe. A colonoscopia a vastagbél, a rectoscopia a végbél tükrözéses vizsgálatát jelenti. A gyomortükrözés elott 8-12 órával nem szabad enni, a vastagbéltükrözés elott pedig hashajtást, valamint ha szükséges, beöntést végeznek. A vizsgált testüreget feltöltik levegovel, amely kissé kellemetlen lehet. Az így felfedezett daganatokból minta is veheto, a kisebb polipokat el lehet távolítani, ha pedig valahol vérzés van, azt meg lehet szüntetni.

A NEM KEZELT RACHITISZEK,A MEGELŐZŐ KEZELÉST NEM FOLYTATÓ
ESETEKNÉL,ILYEN CSONTELVÁLTOZÁSOK FORDULHATNAK ELŐ-KÖVETKEZÉSKÉPPEN
TARTSUK BE A MEGELŐZŐ KEZELÉSEK KÖTELEZŐ ELŐIRÁSAIT.
A rahitis D-vitamin hiány okozta, általános betegség, melyet klinikailag elsősorban a csontrendszer elváltozásai, kóréllettanilag a C- és P-anyagcsere zavara jellemez.
Az angolkór elnevezésre Anglia iparvárosaiban észlelt hajdani nagy gyakorisága adott okot. Első leírása is a XVII-dik századbeli Angliából ered. Jelentőségét az adja meg, hogy súlyosabb esetekben zavart a fejlődás-növekedés, és maradandó csontdeformitások és keletkezhetnek. Hajlamosít továbbá elhúzódó légúti fertőzésekre, valamint tetániás görcsökre és igy közvetlen befolyásolhatja a csecsemő életkilátásait.
A rahitisra hajlamositó tényezők régóta ismertek. Ez a növekvő szervezet betegsége. Gyakori a mérsékelt égöv iparvárosaiban, ritkább falun, évszaki betegség, télen, tavasszal gyakoribb. Az utóbbi megfigyelések a napfény hiányára utalnak, mint oki tényezőre. Szerepelnek alimentáris tényezők is gyakoribb mesterségesen tápláltakban ritka a sarkvidéken, ahol a hal népeledel, és ezzel egyezően régen tudják hogy a csukamájolaj adasával a betegség megelőzhető. Az értékes régi megfigyelések e hosszú sorát közös nevezőre hozta a D-vitamin szerepének felismerése a rachitis kelekezésében.
Ma már az orvosi gyakorlatban egyre ritkábban találkozunk a betegség kiteljesedett képével,annak köszönhetően hogy a megelőző kezelést minden szinten kötelezően betartják.
Gyakorlati kérdésnek tartom mégis a jól észrevehető csontrenszeri tünetek ismertetését,lévén hogy még azért találkozunk elhanyagolt vagy nem kezelt esetekkel,másrészt a rachitis különlegesebb,más kórtani eredetü formáival.
A rachitis csontelváltozásai
Az egyes csontok növekedési intenzitásának, illetve terheléseinek megfelelően,minden életkorban más és más csontelváltozások állnak az előtérben.
A koponyán találjuk a legkorábbi, a 2-3 hónapban megjelenő elváltozást, amely abból áll hogy a nyakszirti/occipitális/csont ujjunkkal mint a kaucsuklabda benyomható. A tarkótáj erős izzadása is már korai,az anyának is feltünő jelenség.A továbbiakban a koponya azon része,melyben a csecsemő szivesebben fekszik, ellaposodhat és a fej aszimmetrikussá válhat. A szövetburjánzás folytán a szemöldök felett megvastagszik a csont./olimpusi homlok/ Egyes esetekben létrejöhet a négyszögü koponya. A fogzás gyakran késik és szabálytalan lehet.
A mellkason, a bordák csont porc határain duzzanatok keletkeznek ezek alkotják jól tapinthatóan,sőt láthatóan az összes bordákon végighúzódva a – rachitises olvasót -. Komolyabb következményekkel is járnak, mert kedvezőtlenül befolyásolják a légzési aktust. A mellkas gyakoribb deformitásai-a mellkas kétoldalról benyomódik, a szegycsont előreugrik/tyúkmell/, alsó részen a rekeszizom húzó hatása folytán harántbarázda látható.
A gerincoszlop. Ha a csecsemőt idő előtt ültetgetik a gerinc különboző ferdüléseknek van kitéve. A gerincoszlop nyomása a medencére és ez az úgynevezett –szűkmedencéhez-vezethet,mely később nehézséget okozhat a szülésnél.
A végtagokon már korán feltünnek a hosszú csövescsontok végeinek a duzzanatai, különösen a csulókon és bokákon. Később amikor a gyermek már járni kezd, a deformitások egész sora fejlődhet ki a végtagokon. O-láb, X-láb, elgörbült lábszárcsontok, zöldgalytörésekkel.
Az emlitett deformitások súlyos esetben szánalmas benyomást keltenek, amit tetéz a beteg sápadt arcszine és a rachitises pókhas, amely az izmok lazaságának a következménye.
A rachitis azonban nem csak csontbetegség, lazák, petyhüdtek az izmok, szalagok, izületek, gyakori a székrekedés a vérszegénység. A lép és máj megnagyobbodhatnak, elhúzódnak és ismétlődnek a felső léguti hurutok Elhanyagolt súlyos csontelváltozások törpe növést is okozhatnak, és nyomorékká tehetik a gyermeket.
Kedves szülők-mindezen sorokat nem azzal a céllal írtam le hogy emotív helyzetet teremtsek a családban. Ha az orvos által előirt megelőző kezelést betartjuk ilyen elváltozásokra nem kerülhet sor. Megnyugatatásukra elmondom hogy az utóbbi 20 évben rendkívül ritkán találkoztam ilyen esetekkel.
.
A laringitisz / laryngitis/ gégegyulladást jelent.
Gyermekkorban több formáját különböztetjük meg, ezek a következők: 1.: heveny, spasztikus laringitisz, 2.:heveny fertőzéses gégegyulladás, 3. heveny epiglottitisz, 4.:heveny gége-légcső-hörgőgyulladás.
E négyféle betegséget szokták közös néven "krup"-nak hívni. / / A leggyakoribb a heveny spasztikus laringitisz, ami sokszor enyhe vírusinfekció miatt jelentkezik, de a háttérben állhat allergia is, még pszichés tényezők is. Gyakran megelőzi enyhe nátha, vagy köhögés, majd éjjel, hirtelen "befullad" a gyermek. Belégzése nehezített, köhögési hangja nagyon rekedt, viszont a beszédhang változatlan, vagy alig rekedt. A gyermek izgatott a fulladás miatt, ezért még jobban fullad. Magától is megszűnik vagy aznap éjjel, vagy még egy-két éjszaka visszatér egyre enyhébb tünetekkel és így múlik el. Kiújulásra hajlamos kórkép. Azért kell orvosnak látnia az állapotot, mert 6-7 féle betegség ismert, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.
A heveny, fertőzés miatti laringitisz oka vírus, vagy bakteriális fertőzés, esetleg izgató anyagok belégzése. Torokgyulladással, rekedtséggel, köhögéssel jár, fokozatosan alakulnak ki a tünetek / tehát nem éjjel hirtelen/, néha társul légcső, vagy hörgőgyulladás is hozzá, mégis enyhe betegségnek tartjuk. / kivéve a diftériás krupot/.
A harmadik kórkép a heveny epiglottitisz. Ez a legsúlyosabb formája a krupnak. 3-7 életév között szokott előfordulni, magas láz, nyugtalanság, félrenyelés, sápadtság, majd a nehézlégzés okozta fulladás miatt a bőr szürkesége jellemzi, a gyermek nyugtalan, nyála folyik, rekedt, érces hangon köhög, ezt természetesen kórházban gyógyítják meg.
A negyedik kórkép a heveny gége-légcső-hörgőgyulladás/laringo-trracheo-bronchitisz/ ami vírusfertőzés miatt jön létre és pár napos felsőléguti hurut előzi meg. Rekedt köhögés, belégzéskor fulladás, /ez egyre fokozódik és éjjel kifejezettebb/ után már kilégzéskor is fullad a gyermek, nyugtalan, magas a láza, a tüdeje fölött a gyermekorvos zörejeket hall. A croup kezelésében a legfontosabb a beteg megnyugtatása és a párásítás / gőzölés/Nincs arra vonatkozó szabály, hogy mit kell tenni.
Lehet
alkalmazni hideg párát is, meleg párát is.Általában meg lehet
figyelni, hogy melyik jobb a beteg gyermeknek, melyik mellett érzi magát
jobban. A gyógyszeres kezelés a gyermekorvos feladata
Amennyiben meghülés, vírus infekció az ok, akkor ezt nemigen tudja megelőzni. Az első, a heveny spasztikus laringitisz egyáltalán nem előzhető meg, vissza-visszatér, majd "kinövi" a gyermek. Viszont ilyenkor csak éjjel vannak tünetek, nappal szinte semmi panasz nincs, nyugodtan viheti levegőre a gyermeket. Vannak olyan laringitiszes gyermekek, akiknél az éjjeli croup száraz hidegre csökken, megszűnik /például télen mire felöltöztetik és ügyeletre viszik, addígra nem fullad/A croup-os gyermek szüleinek ezt a gyermekorvosok elmagyarázzák és otthon általában van antihisztamin és kálcium amit a párásítás mellett a szülő elkezdhet adni a tünmetek első jelentkezésekor abban az adagban, amit a gyermekorvos kiszámolt.

ÚJSZÜLÖTT KORBAN A GYERMEK NEM TUDJA TARTANI A FEJÉT

HÁROM HÓNAPOS KORBAN-HASRAFORDUL ÉS EMELI A FEJÉT

HAT HÓNAPOS KORBAN VIDÁMAN ÜL.

EGY ÉVES KORBAN MÁR ÁLL ÉS TOGYOG
Mindenkit biztatunk: bár a visszafertőződés elkerülése végett nagy körültekintésre van szükség, a lábgomba bőrgyógyász szakember segítségével teljesen kiirtható. Sajnos a lábgombásodás népbetegségnek számít, ezért se szeri, se száma azoknak a módszereknek, amelyekkel az emberek házilag próbálkoznak. Igaz ugyan, hogy a gombák makacs jószágok, és kiirtásukhoz nem kis türelem meg kitartás szükségeltetik, de sikertelenségünknek nem csak "ők" az okai. Az is lehet, hogy nem a megfelelő gyógymódot választottuk.
Kiket fenyeget a lábgomba
A bőrtípustól nem függ, hogy ki hajlamos a lábgombásodásra, az immunrendszertől és a szervezet általános egészségi állapotától azonban igen. Így például a gyenge immunrendszer, az immunszupresszáló kezelések, az AIDS hajlamosíthatnak, ahogy köztudott az is, hogy a cukorbetegek is könnyebben fertőződnek, ill. nehezebben szabadulnak meg lábgombájuktól. Az izzadós lábúaknál könnyebben telepszenek meg betolakodók. Leginkább azoknak kell számolniuk a fertőződés veszélyével, akik gyakran fordulnak meg fürdőhelyeken, strandon, szaunákban, nyilvános helyeken lévő zuhanyzókban. Ritkábban mások által használt cipőn és papucson keresztül is terjedhet a gomba. Ezért nem biztos, hogy annyira jó az a hazai viszonyok között egyre terjedő, eredetileg a lakótelepi padlószőnyeges lakásokból elindult szokás, amikor a vendégnek illik levennie a cipőjét, és cserébe a háziak udvariasan vendégpapucsot kínálnak föl neki. Az utóbbi időben megfigyelhettük, hogy kisgyermekek lába a lakótelepi padlószőnyegtől is fertőződhet.
A FERTŐZÉS KÓROKOZÓI, TÜNETEI
Az először a talpon vagy a lábujjak közötti területen megjelenő gombásodásért három gombaféle, a fonalas gombák (dermatophyton gombák)valamely penészgomba vagy a sarjadzó gomba (pl. candida) okolható. A gombák a nedves, meleg, sötét környezetet kedvelik, így érthető, hogy szívesen telepednek meg a cipőbe bújtatott, esetleg izzadó lábon. A tüneteket tekintve elég hasonló jelei vannak mindhárom gomba jelenlétének. Bőrpír, jellemző viszketés, hólyagocskák jelennek meg a bőrön. A széli részeken terjed a gombásodás, a fertőzött terület közepén némi javulás is észlelhető az idő előrehaladtával. Sokszor a lábujjak között "kipállás" figyelmeztet a gombák jelenlétére. Előfordulhat, hogy a talp bőrén és a talpszéleken száraz, kissé pikkelyesen hámlóbőr látható, amely alatt a bőr kissé vöröses. Ezt a jelenséget hívják a bőrgyógyászok "mokaszinlábnak". Akik tehát ilyen tüneteket észlelnek, forduljanak bőrgyógyászhoz, aki az okokat a célzott kezelés érdekében tisztázhatja. Fény derülhet a tüneteket okozó allergiákra, vagy esetleges súlyosbító tényezőkre, mint pl. vérellátási zavarokra, ill. egyéb okokra is.
KEZELÉS
A lábgomba minden esetben kitartó kezelést igényel. Normál esetben két héten át, napi kétszeri kezelés eredményre vezethet, de ha az említett immunrendszeri gyengeség vagy cukorbetegség áll fönn, akkor több időre van szükség. Természetesen a visszafertőződést minden lehetséges módszerrel meg kell akadályozni. Valamennyi hordott cipőt az orvos által előírt kezelés megkezdésével egy időben fertőtleníteni kell. A sportcipőket fertőtlenítő mosószerrel kell kimosni, a bőrcipőket pedig 10%-os formalinoldattal kell kezelni. A formalin használata után a cipőket alaposan ki kell szellőztetni, nehogy ezt követően a gomba helyett vagy mellett a formalinérzékenység miatt kialakult tünetek okozzanak további panaszokat. A cipők fertőtlenítését két héttel később, illetve a gomba elleni kezelés végén meg kell ismételni.
HA MÁR A KÖRÖM IS GOMBÁSODIK
Általában az amúgy meglévő, kezeletlen lábgomba terjed rá a körömre. Természetesen ilyenkor már sokkal makacsabb, és nehezebb tőle megszabadulni, ugyanis a körömlemezből a gomba csak a lenövés ütemében távolítható el. A nagylábujj nő a leglassabban: napi 0,05 mm-es napi teljesítménnyel bizony 7-8 hónapig is eltart, mire a fertőzött körömlemez utolsó darabkájától is megszabadulhat az ember. Az idősebbeknél a köröm még ennél is lassabban nő.
Tünetek: A körömlemez megvastagodik és elszíneződik. Ha a fertőzést
sarjadzó gombák okozzák, akkor a gombás fertőzés a körömágy felől
indul. Erre a típusra az AIDS-es betegek hajlamosak(bal oldali kép).A fonalas
gombák a köröm szabad széle felől indítják támadásukat, a megvastagodott
körömlemez sárgásan színeződik el.
A penészgombák sötétzöldes, feketés elszíneződést okoznak, a körömlemez
alatt pedig törmelék képződik (jobb oldali kép). Az ebből vett
kaparékból lehet kitenyészteni a gombát, ami a célzott kezeléshez
elengedhetetlen.
Kezelés: A külső kezelés is olyan hosszú ideig tart, amilyen hosszú idő a köröm lenövéséhez szükséges, de hozzá kell tennünk, hogy a külsőleg alkalmazandó szerek használata a köröm gombás fertőzésének csak kezdeti stádiumában elegendő. Rendszerint a szisztémás, gyógyszeres kezelés nem spórolható meg. A korábbi gyógyszerekhez képest, amelyek a májra és a vérképző-szervekre gyakorolt hatásuk miatt havonta elvégzendő májfunkció és vérképlelet mellett voltak csak alkalmazhatók, a ma forgalomban lévő, szájon át vehető gyógyszereknek sokkal kevesebb a mellékhatása. Bár különösen a májbetegeknél a körültekintés indokolt, nem szükséges havi rendszerességgel elvégeztetni a korábban szokásos laborvizsgálatokat, tehát a kezelés jelentősen leegyszerűsödött. A megfelelő gyógyszer kiválasztásához viszont mindenképpen ki kell tenyészteni a kórokozót.
MEGELŐZÉS
A legtöbben bizonyára tudják, talán mégsem haszontalan ismételten hangsúlyozni a megelőzés fontosságát és módszereit, amelyeket az egy fertőzésen már túlesetteknek, illetve valamely hajlamosító tényező miatt veszélyeztetettebbeknek különösen érdemes megszívlelniük.
A cipő megválasztásánál is lényeges, hogy ne legyen túl meleg, különösen nyáron lehetőleg jól szellőzzön.
Évről évre romlik a kisiskolások egészségi, fittségi állapota. A legújabb felmérések szerint az ország legszegényebb megyéiben a hat-tíz évesek 20-25 százaléka alultáplált, sőt éhezik. Manapság már a szenvedélybetegségek és a szorongásos lelki betegségek áldozatai is az egyre fiatalabb korosztályból kerülnek ki.
A hat-tíz éves kisiskolások között a korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a sovány, ugyanakkor a túlsúlyos gyerekek aránya is –Sokan nem reggeliznek, nem vacsoráznak, sőt hét végén is alig kapnak enni. Táplálékukat döntően az iskolai étkeztetés biztosítja. Pedig nagyon fontos lenne minden gyermek számára a megfelelő mennyiségű és minőségű étel. Jelenleg a korosztály 62 százaléka étkezik csak az iskolában. A fennmaradó másik nagy csoport alig fogyaszt főtt ételt. A zöldségeket, főzelékféléket nem eszik meg, mert nem ismerik, nincsenek hozzászokva. Helyette az iskolai büfékben csipszet, csokoládét és kólát tízóraiznak.
A 2003-as felmérésekhez képest tovább emelkedett a túlsúlyos gyerekek aránya is, akiknél már a magas vérnyomás is kimutatható. A fittségi vizsgálatok alapján, míg az óvodások 80-90 százalékban teljesítik a korukhoz mérten elvárható szintet, az arány a kisiskoláskor végére már alig 50 százalék. A gyermekek mozgásigénye – és lehetősége – lecsökkent, nem ritka a napi két-három órányi tévézés és számítógép előtti ücsörgés. Új jelenség, hogy egyre több szülő az iskola kapujáig viszi kocsival a gyerekét. A helyzetet súlyosbítja, hogy az eleve rossz izomzatú kisiskolások már első osztálytól súlyos táskákat cipelnek, s az iskolapadok kialakítása sem kedvez testi fejlődésüknek. A beiskolázástól az alsó tagozat végére másfélszeresére nő a tartási rendellenességek, háromszorosára a gerincferdülésesek aránya. Gyógytestnevelésre, gyógyúszásra csak az iskolák töredékében van lehetőség – ebben is nagyok a régiók közti különbségek. Lúdtalpas a gyerekek 20-25 százaléka. Keveset gyalogolnak, a cipőik általában rosszak, a jó cipők ugyanis drágák. A fénytörési hibával küzdő szemüveges gyermekek száma az alsó tagozat végére megkétszereződik. Ebben a tantermek rossz megvilágítása is szerepet játszik. A szemüvegek cseréjének gyakorisága többnyire a szülők anyagi lehetőségeitől függ. Folyamatosan emelkedik a különböző allergiás betegségben – asztmában, szénanáthában, ekcémában – szenvedők aránya.
A megelőzésben nagy a szülők és az iskola felelőssége. Manapság a családon belül leselkedik a legtöbb veszély a gyerekekre –Ennek oka az, hogy a fiatal édesanyák, édesapák egyszerűen nincsenek felkészülve a szülői szerepekre és az ezzel járó felelősségre. Minden igyekezetük ellenére gyakran tanácstalanok, szoronganak, és ez a gyermek lelki fejlődésére is rossz hatással van. Később aztán az iskolába kerülve jönnek az újabb megterhelések. Régóta szorgalmazzák, hogy a gyermekek egészséges fejlődése – és nem utolsósorban az esélyegyenlőség megteremtése – érdekében vezessék be a skandináv országok gyakorlatát. Ott ugyanis minden gyermeknek biztosított az iskolában a nyelvi, zenei képzésen túl a sportolási lehetőség is. Mindenki kap reggelit és ebédet, tehát elő sem fordulhat, hogy valaki éhezzen. Nálunk ezt az elképzelést drágának tartják, pedig a hazai termékeknek is kitűnő piaca lenne az iskolai közétkeztetés, amely naponta csaknem ötmillió gyermek egészséges fejlődéséről gondoskodhatna.
Fordult a kocka
Pár évvel ezelőtt, ha valakinek a gyermekére kimondták, hogy iskolaéretlen, akkor ezt súlyos sértésként, megbélyegzésként élték át a szülők. Hosszas meggyőzés kellett ahhoz, hogy elfogadják: egyévi várakozás jót fog tenni a gyereknek, jobban meg tud birkózni az iskolai követelményekkel. A tankötelezettség új meghatározása (májusig betöltött hat év) és a szemléletváltozás miatt most már a szülők többsége inkább azt szeretné, hogy a lehető legtovább az óvodában maradhasson a gyermeke. Most, az új tanév kezdetén az első osztályba lépők átlagos életkora már a hét évhez közelít.

MONILIA GOMBAFERTŐZÉS A KÉZ UJJAI KÖZÖTT
|
ÉLETKOR |
SÚLY |
MAGASSÁG |
||
|
FIÚK |
LÁNYOK |
FIÚK |
LÁNYOK |
|
|
1 év |
10,05 |
9,75 |
75,2 |
74,2 |
|
2 év |
12,56 |
12,99 |
87,5 |
86,6 |
|
3 év |
14,61 |
14,42 |
96,2 |
95,7 |
|
4 év |
16,51 |
16,42 |
103,4 |
103,2 |
|
5 évi |
18,37 |
18,37 |
108,7 |
109,1 |
|
6 év |
21,91 |
21,09 |
117,5 |
115,9 |
|
7 év |
24,54 |
23,68 |
124,1 |
122,3 |
|
8 év |
27,26 |
26,35 |
130,0 |
128,0 |
|
9 év |
29,94 |
28,94 |
135,5 |
132,9 |
|
10 év |
32,61 |
31,89 |
140,3 |
138,6 |
|
11 év |
35,20 |
35,74 |
144,2 |
144,7 |
|
12 év |
38,28 |
39,74 |
149,6 |
151,9 |
|
13 év |
42,18 |
44,95 |
155,0 |
157,1 |
|
14 év |
48,81 |
49,19 |
162,7 |
159,6 |
|
15 év |
54,48 |
51,48 |
167,8 |
161,1 |
|
16 év |
58,83 |
53,07 |
171,6 |
162,2 |
|
17 év |
61,78 |
54,02 |
173,7 |
162,5 |
|
18 év |
63,5 |
54,39 |
174,5 |
162,5 |
- a csecsemő az első 4 hónapban 750 gramot gyarapodik havonta
- a második 4 hónapban 500 gramot gyarapszik súlyban.havonta
- a harmadi 4 hónapban pedig 250 gramot havonta.
Óvakodjunk attól hogy túl mereven ítéljük meg a csecsemő súlybeli fejlődését.Természetesen ezek a megszokott középértékek. Egyesek más számítási módot használnak, pl. az optimális súlyfejlődés 600 gram az első 6 hónapban, míg a második 6 hónapbra 500 gyamot számítanak havonként. A csecsemő súlybeli fejlődésének a szempontjai a valóságban nem matematikai képletek alapján történik mert vannak eltérések pluszban vagy minuszban a gyermek egyéni, genetikai tárházát tekintetbe véve vagy más egyéni adottságai alapján Mégis úgy itéljük meg hogy ezek a számítások vagy számok jó tájékozódást nyújtanak a testsúly kiszámítására.
Az 1 éven felüli gyermek optimális testsúlyának a kiszámitására a következő képletet használjuk:
X = M + (2 x n) ,
M - a gyermek súlya 1 éves korban, az “n” életkor években.
Testsúly - G
G = X + 500 x N
X - születési súly, N - aktuális életkor
Testhossz az első ˝ évben - L
L’ = I + 2,5 x N
I - testhossz a születéskor, N - aktuális életkor hónapokban..
Testhossz a második félévben
L’’ = I + 1,5 * N
I - testhossz születéskor, N-aktuális életkor hónapokban
A testfelület viszonyítva a testsúlyhoz az első évben
0,15 négyzetméter 2 kg súlyra
0,25 négyzetméter 5 kg súlyra
0,45 négyzetméter 10 kg súlyra
|
IDŐSZAK |
NAPI NÖVEKEDÉS GRAMOKBAN |
|
0 - 4 nap |
30 gram |
|
5 - 12 nap |
26-28 gram |
|
13 - 20 nap |
20-24 gram |
|
21 – 36 nap |
16-18 gram |
|
37 - 52 nap |
10-15 gram |
Újjszülött-52 cm
Az első életévben 2 cm a havi növekedés.
- 1 éves korban 75 cm.
- 2 - 3 éves korban a növekedési ritmus 1o cm.ani,
- 4 - 10 éves korban a növekedési ritmus 5-6 cm.
Az első 10 évben nincsen különbség a fiúk és leányok között a növekedési ritmust tekintve.
A leányoknál 10-12 éves kor között a növekedési ritmus nagyobb, általában 9 cm.
A fiúk ezt a ritmust 2 évvel később érik el-/10-10,5/
A HOSSZNÖVEKEDÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK A FORMULÁJA:
TESTHOSSZ = 5 x AZ ÉVEK SZÁMA + 8O
|
FIÚK |
ÉLETKOR |
LÁNYOK |
||
|
SÚLY/kg |
HOSSZ/cm |
SÚLY/kg |
HOSSZ/cm |
|
|
3,4 |
50,6 |
Szüléskor |
3,2 |
50,2 |
|
4,2 |
54,0 |
1 hónap |
4,2 |
53,5 |
|
4,9 |
57,00 |
2 hónap |
4,8 |
55,5 |
|
5,7 |
60,4 |
3 hónap |
5,6 |
59,5 |
|
6,4 |
63,5 |
4 hónap |
6,2 |
61,3 |
|
7,0 |
64,7 |
5 hónap |
6,8 |
63,2 |
|
7,6 |
66,4 |
6 hónap |
7,3 |
65,2 |
|
8,1 |
68,0 |
7 hónap |
7,8 |
67,0 |
|
8,6 |
69,8 |
8 hónap |
8,2 |
68,5 |
|
9,1 |
71,2 |
9 hónap |
8,7 |
70,1 |
|
9,4 |
72,6 |
10 hónap |
9,1 |
71,6 |
|
9,9 |
74,0 |
11 hónap |
9,4 |
73,0 |
|
10,1 |
75,2 |
12 hónap |
9,8 |
74,2 |
Testfelület egy 3 KG csecsemőnél: 20 dm2
Testfelület egy 6 kg csecsemőnél: 30 dm2
Testfelület egy 9 KG csecsemőnél: 40 dm2
Testfelület egy 12 KG csecsemőnél: 50 dm2
|
ÉLETKOR |
FIÚK |
LÁNYOK |
|
Születéskor |
35,3-1,2 |
34,7-1,0 |
|
3 hónap |
40,9-1,2 |
40,0-1,2 |
|
6 hónap |
43,9-1,0 |
42,8-1,2 |
|
9 hónap |
46,0-1,0 |
44,6-1,2 |
|
1 év |
47,3-1,1 |
45,8-1,3 |
|
1,5 év |
48,7-1,1 |
47,1-1,2 |
|
2 év |
49,7-1,2 |
48,1-1,4 |
|
3 év |
50,4-1,20 |
49,3-1,3 |
|
4 év |
51,0-1,2 |
49,9-1,3 |
|
5 év |
51,3-1,2 |
50,3-1,3 |
FRANK számítása szerint:
FEJKÖRFOGAT = testhosz : 2 + 9
|
AZ ÚJSZÜLÖTTNÉL |
31 cm |
|
1 hónap |
34 cm |
|
2 hónap |
36 cm |
|
3 hónap |
37 cm |
|
4 hónap |
38 cm |
|
5 hónap |
39 cm |
|
6 hónap |
40 cm |
|
7 hónap |
41 cm |
|
8 hónap |
42 cm |
|
9 hónap |
43 cm |
|
10-11 hónap |
44 cm |
|
12 hónap |
45 cm |
|
ÉLETKOR |
FIÚK |
LÁNYOK |
ÉLETKOR |
FIÚK |
LÁNYOK |
|
1 év |
45 |
45 |
11 |
63 |
66 |
|
2 év |
47 |
47 |
12 |
65 |
64 |
|
3 év |
49 |
49 |
13 |
66 |
67 |
|
4 év |
51 |
51 |
14 |
70 |
72 |
|
6 év |
53 |
53 |
15 |
73 |
78 |
|
7 év |
55 |
55 |
16 |
80 |
79 |
|
8 év |
57 |
57 |
17 |
82 |
80 |
|
9 év |
59 |
59 |
18 |
84 |
|
|
10 év |
61 |
60 |
20 |
|
|
SZÜLETÉSKOR
A látás funkciója létezik de még nem teljesedett ki.
A fényérzékenység az újszülöttnél jelen van – ami megállapítható a fénybehetásokra – fotomotor reflex. A fényhatásra bekövetkező – pislogás, vagy az erős fényhatásra bekövetkező szembezárás.
Látási reflex észlelése egy diszkrét fényforrás hatására.
AZ ELSŐ HÓNAPBAN
A fixáló reflex fénystimulálásra.
1-2 HÓNAPOS KORBAN
Megjelenik a – követési reflex – általában egy olyan tárgyra ami mozog.
2-3 HÓNAPOS KORBAN
Mindkét szem elmozdul konjugált mozgással az elmozduló tárgy irányába.
4-5 HÓNAPOS KORBAN
A konjugáló reflex állandó jelenléte.
A látás és egy tárgy megragadása állandóváválik,és koordonáltan folyik le.
A fixáló, követő és convergáló reflex bizonyitják a binoculáris látás kifejlődését 6 hónapos korra.
A mély látás kb 6 hónapos korban jelenik meg.
Az intermittáló strabizmus,ami a kifejezője egy enyhe inkordinációnak élettaninak tekinthető 3-4 hónapig.
Mindennemü strabizmus,kancsalság ami állandó jellegü 4 hónap előtt kórosnak számit. A kancsalság időszakos megjelenése is kezelést igényel.
A HALLÁSFUNKCIÓ VIZSGÁLATA.
Egy egyedüli tesztvizsgálat, nem garancia a normális hallásfukciónak. A vizsgálatot meg kell ismételni az egész gyermekkor lefolyása folyamán.
A helyes beszéd kialakulása, a beszéd kifejlődése a megfelelő korban azt bizonyitja hogy a hallószerv működése normális.
A hallás tesztelése újszülöttnél is elvégezhető.
A csecsemő reagálása nagyon különböző lehet.
A klasszikus MORO reflex.
A tájékozódási reflex a fej vagy a szem fordítása a zaj irányába.
A cochleo-palpebrális reflex a szemhéjak rövid kontrakciója.
A motorikus lokalizált reflexek a végtagokon.
Grimaszok, kontrakciók, részlegesek az arcon, nyugtalanság, sírás, felrettenés, globális neurológiai tünetek.
Ami nagyon lényes a reakciók gyors megjelenése – válaszreakciók.
Süketség gyanújelei
4 hónapos korig nagyon kevés tünetet észlelünk.
Inkább a szülők veszik észre, főként azok, akiknek tapasztalatuk van a következő tüneteket: a gyermek nagyon csendes, nem reagál a zajokra, de élénken reagál az érintésekre, vibrációkra.
9 hónapos korban
ORIENTATIV TESZTEK - nevén hívni a gyermeket/először suttogva, zenélő játékok, hangos zajt csinálni, fütyűlni, becsapni az ajtót stb.
Két éves kor után mindennemű beszédzavar.
|
A FOG |
ÁTMENETI FOGAK-HÓNAPOKBAN |
ÁLLANDÓ FOGAK-ÉVEKBEN |
||
|
Felső maxiláris |
Alsó maxilaris |
Felső maxiláris |
Alsó maxiláris |
|
|
Közpső metsző |
6-12 |
5-10 |
6-8 |
6-8 |
|
Szélső metsző |
8-13 |
7-16 |
7-9 |
7-9 |
|
Szemfogak |
16-22 |
16-23 |
10-12 |
9-12 |
|
Molaris 1 |
11-18 |
11-18 |
9-11 |
9-11 |
|
Moláris 2 |
20-33 |
20-31 |
10-12 |
10-13 |
|
Moláris 3 |
- |
- |
5-7 |
5-7 |
|
Moláris 4 |
- |
- |
12-14 |
12-13 |
|
Moláris 5 |
- |
- |
17-30 |
17-30 |
- A fogak normális megjelenése széles határidőben történik.
- Az átmeneti fogak száma 20.
- A véleges fogak száma 32.
- A 12-14 éves korban a gyermeknek 28 foga van.
- 1-1,5 hónap: nézelődik
- 1,5-5 hónap: 90 fokban képes tartani a fejet
- 1-5 hónap: spontán mosolyog
- 1,5-4 hónapban: hangosan nevet
- 2-4 hónap: követi a tárgyakat tekintetével
- 2-5 hónap: egyik oldalára fordul
- 2-5 hónap: nézi a kezeit
- 2-5 hónap: gagyog
- 3,5-6 hónap: egy felkinált tárgyat megfog
- 4-6 hónap: nyújtja a kezét
- 4-7 hónap: kinyújtja a kezét és megfog egy tárgyat
- 6-12 hónap: hangokat utánoz
- 6,5-10 hónap: megismeri a személyket
- 6,5-16 hónap: felül
- 9-16hónap: segítséggel feláll
- 10-17 hónap: segitséggel megindul járni
- 11-19hónap: egyedül feláll
- 10-17 hónap: elindul egyedül
|
ÉLETKOR |
AZ EMLÉKEZŐKÉPESSÉG |
|
3 hónap |
néhány perc |
|
1 év |
körülbelül 2 hét |
|
2 év |
néhány hónap |
|
4 év |
1 év |
|
4 éven felül |
állandó ha nem jön közbe memória zavar |
A MEMÓRIA MAXIMÁLIS PERIÓDUSAI
12-15 év anyagi-szerkezeti dolgok
serdülőkor formák és modelek
későbben gondolat, tartalom
EGYÉNI MEMEÓRIA - 2 éves kor után
TÁJÉKOZÓDÁS
2 éves kor a térbeni tájékozódás kezdete
4 éves kor az időbeni tájékozódás kezdete
6-7 éves kor tájékozódás napok és hetekben
9-10 éves kor tájékozódás hónapokban vagy években
[FANCONI]
|
JEGY |
SZÍV FREKVENCIA |
LÉGZÉS |
IZOMTÓNUS |
NASALIS KETÉTER |
A BŐRTAKARÓ SZINE |
|
0 |
hiányzik |
Nem lélegzik |
Tónus nélkül |
hiányzik |
Sápadt-szürkés |
|
1 |
100 alatt |
bradiaritmiás |
Behajlitott végtagok |
grimászok |
Livid végtagok |
|
2 |
100 felett |
100 felett |
Erős sirás |
Tüsszent-köhög |
Vörös szin |
|
ÉLETKOR |
MINIMÁLIS FREKVENCIA |
MAXIMÁLIS FREKVENCIA |
|
Újszülött |
80 |
160 |
|
3 hónap |
120 |
200 |
|
1 év |
100 |
180 |
|
8 év |
65 |
120 |
|
12 év |
60 |
110 |
|
Újszülött |
140-150 frekvencia |
|
6-hónap |
130 frekvencia |
|
1 év |
125 frekvencia |
|
2 év |
120 frekvencia |
|
4 év |
100 frekvencia |
|
8 év |
90 frekvencia |
|
12 év |
85 frekvencia |
|
Újszülött |
50 cm3 |
|
1 hónap |
62-74 cm3 |
|
3 hónap |
110-115 cm3 |
|
7 hónap |
120-196 cm3 |
|
1 év |
195-283 cm3 |
|
1-3 év |
248-409 cm3 |
|
7-8 év |
505-841 cm3 |
|
9-10 év |
575-936 cm3 |
|
12-13 év |
840-1240 cm3 |
2-3 év 10 vizeletürités 24 /óra alatt
4-6 éves kor között 6-7
7-10 év között 4-5
11-14 éves kor között 3 vizeletürítés
6 év 1006-1010
2-8 év között 1008-1016
8-15 év között 1020-1022
|
Újszülött |
45-55 /perc |
|
Első 3 hónap |
40-45 - idem |
|
Első év végén |
35 - idem |
|
2 év |
32 - idem |
|
3 év |
30 - idem |
|
5 év |
27 - idem |
|
11 év |
24 - idem |
|
Felnőtt |
15-16 - idem |
|
Első héten |
40-60 kcal/kg-24 óra |
|
Első trimeszter |
100-130-kcal/kr 24 óra |
|
Második trimeszter |
100-110 kcal/kg 24 óra |
|
Harmadik trimeszter |
90-100 kcal/kg 24 óra |
|
Negyedik trimeszter |
80-90 kcal/kg 24 óra |
|
1-6 év |
80-100 kcal/kg 24 óra |
|
6-12 év |
60-80 kcal/kg 24 óra |
A mindennapi orvosi tevékenységem során meggyőződtem arról hogy kevés szülő tudott értékelhető adtokat adni e gyermek székletéről,annak formai fizikai jellemzőiről.Pedig ez a tény nagy segitséget nyujthat a vizsgáló orvosnak abban az esetben ha egy emésztőrenszeri megbetegedésről van
Az alábbiakban igyekszem leirni csecsemőkortol kezdve a normális és kóros székletek jellemzőit egyeseket képes illuszttrációval.
A magzat béltartalma a – zöldesfekete – Meconium vagy a magzatszurok. Epét,enzimeket, hámsejteket a bélcsatornába kiválasztott nyálka maradványait tartalmazza. Első üritése néha már a magzatvizbe következik be. A mecónium ürítés megállapítása fontos – ha 24 belül nem észleljük, fejlődési rendellenesség lehetősége vetődik fel.
A táplálás megindulásával – néhány napos átmenet után – megjelenik a női illetve tehéntej táplálásra jellemző széklet.
A szopós csecsemő naponként 2-4-szer ürít aranysárga, kenőcsös kissé savanykás szagu székletet. Előfordulat hogy zsirosabb anyatej esetén vagy konsztitucionális okokból naponta csak egyszer, esetleg másnaponta van székelés, vagy az átlagosnaál 1-3-mal gyakoribb a székürítés. Ha csecsemő általános állapotát mindez nem befolyásolja normális állapotnak kell tekinteni.
A mesterséges táplálék a tápanyagok mennyiségi és minőségi összetételének megfelelően megváltoztatja a csecsemő székletének konzisztenciájának ,szinét,szagát és mennyiségét.Ez abból adódik hogy a fő tápanyagok jellenzően hatnak a bél kémiai minőségére, egyes szines tápanyagok/főzelék/pedig megtartják eredeti vagy ahhoz közelálló szinüket.
Így a krisztaloid szénhidrátok az erjedéses folyamatokat,a fehérjék a rothadást fokozzák, mig a zsirok a túlsúlyban lévő folyamatot erősitik.
Ezért normális összetételü mesterséges táplálékon tartott csecsemő, formált, kissé bűzösebb, barna szinű és az anyatejnél nagyobb mennyiségű székletet ürit, naponta 1-3 alkalommal.
A széklet színében, konzisztenciájában elég gyakoriak az eltérések. Előfordulnak hígabb vagy darabosabb, zöldes, kissé nyálkás székletek is – ez nem rendellenes – 4-6 hét után gyakori a székrekedés amikor is csak 2-3 naponként van széklet. Nem kezelendő. Egy év után a felnőttéhez hasonló székletet ürít a gyermek.
Ha a táplálékok krisztalloid szénhidrát irányába tolódik el, vagy fehérje és zsír hiány mutatkozik/liszttartalom/savanyú vegyhatású, erjedéses habos székletet ürít a csecsemő/4-6 alkalommal/ami a glutealis tájékot felmarja, gomba telepedésére teremt lehetőséget. Ha eltúlzott a fehérje és zsírbevitel/tejártalom/a főzelék túlzott dusítása sajttal, túróval, tojással, húspéppel/a rothadásos bűzös széklet bogyószerüvé válik, és az úgynevezett –alkáli szappan – keletkezik amit a csecsemő ritkán ürit. Igen jellemző lesz a pelenkáról leguruló/kecske széklet/, miközben a vizelet csipős, ammónia szagú.
Mennyiségi szempontból jellemző a mennyiség megnő, az ürítés gyakoribb függően az eset súlyosságától és megváltozik a külleme – hol, vizes, nyálkás, nyálkás-gennyes, véres, véresen erezett/entro-invaziv széklet/. A jelentős mennyiségű zsírt tartalmazó széklet lebeg az éjjeliben a víz felszínén.
|
ÉLETKOR ÉVEKBEN |
A FELNŐTTADAG-HÁNYADA |
|
1 | 12 |
1 | 10 |
|
1 | 2 |
1 | 5 |
|
1 |
1 | 4 |
|
3 |
1 | 3 |
|
7,5 |
1 | 2 |
Rövid leírás (másnéven: myopia, hypermetropia):
Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva, az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.
Ha a szem össztörőereje kisebb vagy a tengelye rövidebb, akkor túllátó (hypermetropiás), ha a törőereje nagyobb vagy a tengelye hosszabb, rövidlátó (myopiás). A harmadik fénytörési hiba az astigmatizmus, amikor a szem törőereje az egyes tengelyekben különböző. A szem törőerejét az eléje helyezett konvex (domború) üveggel növelni, konkáv (homorú) üveggel, pedig csökkenteni lehet.
Túllátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem, ha a szem burkain át tudnának hatolni, mögötte találkoznának. Az ideghártyán csak a természetben elő nem forduló, összetartó sugarak egyesülnének. A távollátó szemnek valós távolpontja nincsen, virtuális távolpontja a szem mögé esik.
Rövidlátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak az ideghártya síkja előtt egyesülnek. A rövidlátó szem ideghártyáján csak széttérő fénysugarak adnak éles képet, amelyek egy véges távolságban lévő pontból ún. távolpontból indulnak ki.
Előfordulás
A túllátás a lakosság 50%-át érinti. Rövidlátó a lakosság 10%-a.
Okok
Túllátás
Az esetek többségében az ilyen betegek szemgolyója kisebb, tehát a tengelye rövidebb (tengely-hypermetropia). Néha a törőerő gyengébb (törési hypermetropia), például lehet a szaruhártya vagy a lencse laposabb, illetve hiányozhat a fénysugarak útjából a lencse baleset vagy műtét miatt. Az újszülöttek is hypermetropiások (átlagosan 2,4 D), melynek mértéke az első életévben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedésével. Sok szem normál fénytörésűvé válik, de a lakosság 50%-a hypermetropiás marad.
Rövidlátás
A myopia oka vagy az, hogy erősebb a szem fénytörése (törési myopia), mert a fénytörő közegek (szaruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb, vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye (tengelymyopia
A rövidlátás tényének a megállapitása valamint ennek kezelése szakorvosi feladat.
LÉNYEGE:
Többféle szempontból lehet az alkoholizmus
diagnózisát felállítani. Részben az elfogyasztott alkohol mennyiségét szokták
tekintetbe venni, ez rendszeresen napi 100 g-nál több alkoholt jelent, amit 4
üveg sör tartalmaz. Az ital minősége nem számít. Másrészt szervi
károsodások fennállása szól alkoholizmus mellett. A legfontosabb azonban
valószínűleg a pszichológiai szempont: eszerint az tekinthető
alkoholistának, akinek az emberi kapcsolatait alapvetően az ivás határozza
meg. Itt a házastársra, gyermekekre, szülőkre, barátokra gondolok.
OK:
A betegségnek soha nem csak egyetlen oka van, és az okok elsősorban a
beteg személyiségében és környezetében lelhetők fel. Gyakran van szó a beteg problémákkal szembeni gyenge megküzdő
képességéről, néha csak titkolt kisebbrendűségi érzéséről. Kora
gyermekkori lelki sérülések, a szülőkkel fennállt kapcsolat is
szerepet játszhatnak a betegés kialakulásában. A beteg közvetlen környezete,
pl. házastársa, szülei is akaratuk ellenére csaknem mindig hozzájárulnak az
alkoholizmus kialakulásához és fennmaradásához. Tehát az egész család betegségéről
van szó.
TÜNETEK:
A rendszeres ivás, a részegség tünetei általánosan
ismertek. A krónikus alkoholfogyasztás tünetei kiülnek a beteg
arcára, és már messziről felismerhetőek. Másrészt a
szövődményként kialakuló szervi betegségek tünetei színezik a képet.
Az alkoholizmus tüneteihez tartozik a család életének a ziláltsága, az
anyagi körülmények romlása.
SZÖVŐDMÉNYEK:
Szervi
szövődmények: a szellemi képességek hanyatlása,
elbutulás. Impotencia. Krónikus gyomorhurut, fogyás, gyomor és
nyelőcső vérzés. Erős tartós hasi fájdalommal jár a krónikus
hasnyálmirigy gyulladás. Az alkoholbetegek leggyakoribb haláloka a májzsugorodás. Gyakoriak a balesetek. Nem szervi szövődmények, ám annál
fontosabbak: az emberi kapcsolatok elsivárosodása, a házasság felbomlása,
munkaképesség elveszítése, elszegényedés, elmagányosodás. Rossz esetben
gyermekeinek súlyos pszichés károsítása, ami a jövő generációban veti el a
bajok magvát.
KEZELÉS:
A beteg és kezelése
nagyon nehéz, előrehaladott esetben szinte reménytelen. Csak az
alkoholbeteg nagyon erős gyógyulni akarásával lehet sikert elérni. Csak ritkán sikerül a betegnek önerejéből, elhatározás útján
véget vetni az italozásnak, pedig általában a beteg környezete erre számít és a
beteg is erre tesz ígéretet. Ma már a siker esélye növelhető, ha a
beteg pszichológus, vagy orvos szakszerű segítségét veszi igénybe.
Tovább növeli a siker valószínűségét, ha a család is tud segíteni a
gyógyulásban és együtt vesznek igénybe valamilyen pszichoterápiás
lehetőséget.
Sok anya hajlamos az enyhébb tüneteket, mint láz, hasmenés vagy hányás a fogzásnak tulajdonítani, holott nincs összefüggés – ezt bizonyította be egy ausztrál kutatás.
Az ausztrál kutatók, 6-24 hónapos kor közötti csecsemőket figyeltek meg hónapokon keresztül és naponta lejegyezték tüneteiket, figyelték a fogak áttörését, illetve kikérdezték a szüleiket. A felmérés eredményei szerint a legtöbb szülő az enyhébb tünetek okaként a fogzást jelölte meg, azonban a tünetek és a fogak áttörése között csak az esetek töredékében volt kapcsolat. A szülők 24%-a gondolta úgy, hogy a 38 fok feletti lázat fogzás okozhatja, sőt 10% még a 39 fok feletti lázat is ezzel okolta.
A fogzás tüneteként a felmérésben résztvevő szülők még az alábbiakat említették:
Fájdalom 67%
Érzékenység 71%
Alvászavarok 71%
Túlpörgés 57%
Piros arc 76%
Láz 48%
Pelenkakiütés 52%
Nagyon ragaszkodó a kicsi 52%
Orrfolyás 43%
Meglazult széklet 33%
Szagos vizelet 33%
Kiütések 10%
A kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy az enyhébb, látszólag ok nélküli tüneteket nem szabad csak a fogzásra fogni, mert sok esetben vírusfertőzés vagy más betegség áll a háttérben, mint az a kutatás során is kiderült.
GYAKORLATI SZEMPONTOK A SZOPTATÁSNÁL
Az anyatej mennyiségének növelése
Sok anya kíváncsi arra, vajon honnan tudhatja meg, hogy csecsemője elegendő tejet fogyaszt-e, és aggódik amiatt, hogy képes lesz-e a csecsemője igényének megfelelő tejmennyiséget termelni. A tejtermelés folyamatának elmagyarázása reméljük, megnyugtatóan hat majd Önre.
A tej mennyisége a csecsemő hatékony és gyakori szopásától függ. Amikor mellre teszi a csecsemőt, a szopás hatására az anya agyalapi mirigyéből két hormon: oxytocin és prolaktin szabadul fel.
A prolaktint tekintik a tejtermelő hormonnak. Minél gyakrabban és hatékonyabban szopik a csecsemő, annál több prolaktin szabadul fel, és annál több tej képződik. Ha csecsemőjének több tejre van szüksége, mint amennyit Ön termel, akkor szoptassa gyakrabban és hatékonyabban, ezáltal a tej mennyisége emelkedni fog.
A másik hormon, az oxytocin, összehúzódásokat idéz elő a mellben, ami a tejet a tejcsatornákon keresztül az emlőbimbó felé továbbítja, és ezúton jut hozzá a csecsemő az anyatejhez. Ezt a tejkilövellési folyamatot „let-down” reflexnek nevezik. Sok anya bizsergést érez a mellében röviddel azután, hogy a szoptatást megkezdte.
A tejképződés kitűnő példa a kereslet-kínálat elvének működésére. Kezdetben az Ön szervezete nem tudja, hogy csecsemőjének mennyi tejre van szüksége. Azáltal, hogy gyakrabban szoptatja csecsemőjét, az Ön szervezete automatikusan alkalmazkodik, és a tejképződés a csecsemő igényeinek megfelelően alakul.

AZ ANGOLKÓR EGYIK JELLEGZETES TÜNETE A BORDÁK PORC ÉS CSONTOS TALÁLKOZÁSÁNÁL
KIALAKULÓ GÖBCSÉK.EZEN A KÉPEN JÓL KIVEHETŐ A JOBB OLDALI MELLKASFELEN
KIALAKULT -RÓZSAFŰZÉRSZERÜ ALAKZAT.
Rendkívüli 2 hét következik most a Kismamablog életében: kutatásokról, illetve kutatási eredményekről fogok beszámolni, mégpedig olyanokról, amik az anyukák vagy a babák életét közvetlenül is érintik. Elsőként egy, a szülés utáni depressziót vizsgáló felmérésről szeretnék beszámolni.
Az anyák 14%-a szenved szülés utáni depresszióban, ami többféle kórképet foglal magában. A “klasszikus”kép a szülés utáni 3.-4. napon jelentkezik és legfeljebb 2 hónapig tart, a hirtelen bekövetkező hormonális és életmód-beli változások, a kialvatlanság, a szülés utáni fáradtság és stressz, valamint a felelősséggel való szembesülés együttesen okozzák ezt az állapotot.
A másik típusú depresszió az első évben jelentkezik, általában a szülés után 3-4 hónappal, ez levertséggel, hangulatváltozásokkal, a baba túlgondozásával vagy elhanyagolásával jár.
Jellemzően azoknál jelentkeznek ezek a tünetek, akik már a gyermekvállalás előtt is hajlamosak voltak a hangulatingadozásokra és a depresszióra, illetve akik a gyermeknevelést teljesítményként élik meg.
Dr. Cindy-Lee Dennis, kanadai orvoskutató felmérésében olyan önkéntes anyák vettek részt, akik maguk már átestek a szülés utáni depresszión. Ők hívták fel rendszeresen szülés után az anyákat. Azok az anyukák, akik ilyen lelkisegélyben vettek részt feleakkora mértékben (azaz 7%-ban) lettek depressziósok.
Egy másik kísérletben a terhességi depresszió felismerésére és kezelésére szakosodott védőnők látogatták heti rendszerességgel az anyákat. Azok az anyukák, akiket felkészült védőnő látogatott, nem csak alacsonyabb mértékben lettek.
Az évzáró napján tört el a könyöke
A vakáció beköszöntével
nemcsak a kellemes nyári élmények, de a gyermekeket ért balesetek száma is
megszaporodik. A fenti megállapítást a kórházi statisztika is alátámasztja, a
szünidő óta jó pár törést és zúzódást kellett már helyrehozniuk az
orvosoknak.
A gyereknek nincsen veszélyérzete: nem számol azzal, hogy bajjal is
végződhet, ha magasról ugrik a mélybe
Vannak
jellegzetes nyári balesetek
- A nyári időszakban érzékelhetően megnövekszik
az úgynevezett gyerekbalesetek száma, nálunk 10-20 százalékkal több ilyenkor a
zúzódás, a ficam és a törés A legtöbb gyermek bringázás, görkorizás
közben, a játszótéren vagy a társasházak tövében lévő porolón
csimpaszkodva sérül meg. A zúzódásokon és ficamokon túl, a csukló- és
felkartörések a legjellemzőbb sérülések, utóbbiak rendszerint
műtéttel végződnek. Szerencsére a fiatalok jóval hamarabb gyógyulnak,
mint a felnőttek, így ha nincs komplikáció, 3-4 nap után haza is
térhetnek.
A nyári szünidő, a gyerekekre szakadt hatalmas szabadidő miatt, tipikusan az az időszak, amikor a szülőknek, nevelőknek még fokozottabban kell figyelni, hiszen a túlzott felszabadultság komoly veszélybe is sodorhatja a fiatalokat.
Nem titok, hogy a közlekedés az egyik ilyen
veszélyforrás, a statisztikák szerint balesetek következtében több gyermek
hal meg a világon évente, mint az összes betegségben együttvéve. Bár a
balesetmegelőzési propagandának köszönhetően a tragédiák száma
évről évre csökken, az áldozatok között mégis növekszik azoknak a száma,
akik kerékpáron vagy gyalog szenvedik el a szerencsétlenségeket.
Utóbbiak tükrében még sajnálatosabb a hazai KRESZ hiányossága, ami szerint a
fiatalkorúakat sem kötelezik védősisak viseletére. Svédországban mások a
szabályok, ott például kiskorú veszélyeztetése miatt eljárást is indíthatnak
a szülők ellen, ha a gyermek védőfelszerelés nélkül teker az utcán.
Az első teendő
Az első teendő a legnehezebbnek tűnő feladat: próbáljunk megnyugodni. Ez nemcsak azért szükséges, mert higgadtan jobb az ítélőképességünk, nyugodtabban átgondoljuk, hogyan segítsünk, hanem azért is, mert ha a gyermek látja rajtunk, hogy pánikba estünk, ő is ezt teszi. Még erősebb sírásba kezd, esetleg eltitkol dolgokat. A vészhelyzetek közös jellemzője, hogy igazán hatékony segítséget csak akkor nyújthatunk, ha bátran és határozottan cselekszünk. Miközben a gyermeket próbáljuk megnyugtatni, mérjük fel a helyszínt, van-e további baleseti forrás, biztonságban vagyunk-e? Mérlegeljük, észlelünk-e a gyereken életveszélyes állapotra utaló jeleket! Ilyen lehet az erős vérzés, a nagyobb sérülés, a fuldoklás, a szokatlan bőrszín. Ezek függvényében döntsük el, hogy azonnal beavatkozunk, vagy előbb a megnyugtatásra fektetjük a hangsúlyt. Csendes, de határozott hangon beszéljünk, legyünk őszinték, és röviden magyarázzuk el, mi történt. Ne bagatellizáljuk el a helyzetet, de ne is túlozzunk!
Kisebb bajok
Általánosságban elmondható, hogy a síró gyermek feltehetően nincs akkora veszélyben, mint az, aki csendben van, és ingerekre kevésbé reagál. A kisebb vérzések, horzsolások hamar kezelhetők, a végtagok alakjának elváltozása, a jelentősebb vérömleny, az erős fájdalom azonban mindig orvosi vizsgálatot kíván. Ha sikerült kiderítenünk, mi történt, akkor se feledkezzünk meg a gyermek testének átvizsgálásáról. Nézzük meg alaposan és óvatosan nyomkodjuk végig a testét, folyamatosan kérdezve, fáj-e, mit érez. A légzésszám is hamar rendeződhet, ha sikerült megnyugtatnunk a sérültet. Előfordulhat, hogy komolyabb a baj, és a sérült tudatzavarát helytelenül nyugodt viselkedésnek gondoljuk. Nem szabad elhanyagolni az időnkénti visszakérdezést, a megfigyelést! Súlyos sérültet nem szabad magára hagyni. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább forduljunk orvoshoz!
Veszélyes állapotok
Veszélyes állapotra utal, ha a gyermeknek nincs légzése (a mellkason nem figyelhető meg légző mozgás), nehéz a légzése, nagyobb sérülése van, folyamatos vagy lüktető vérzés lép fel, lilásszürke színű a teste, sápadt, verejtékes, zavart, eszméletlen vagy rángógörcsei vannak. Ezek esetén nem elég orvoshoz fordulni vagy mentőt hívni, mert az állapot gyorsan súlyosbodhat. Ennek megakadályozására hatékony beavatkozásra van szükség.-Újraélesztés.
A betegség földrajzi előfordulása nagyon érdekes: a mérsékelt övön kívül más éghajlati területen nemigen fordul elő. Fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányoknál
A Perthes-kór lényege, hogy a combcsont fejének vérellátása zavart szenved, aminek következtében az elhal, és a combcsont fejének deformálódása alakul ki. A vérellátási zavart leggyakrabban sérülés, trauma okozza, vagy valamely lázas betegséget követő, immunológiai alapon kialakuló ízületi hártya gyulladás. Fokozottan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknél felsőlégúti hurutos megbetegedés után átmeneti csípőízület gyulladás alakul ki.
Leggyakrabban a szülők, barátok, óvónénik vagy tanárok észlelik a hetek vagy hónapok óta fennálló sántítását vagy más jellegű furcsa járásmódját, amely nem folyamatos: egyszer észlelhető, egyszer nem. A gyermek fájdalmat jelezhet a csípőjében, a combjában vagy a térdében, de a fájdalom jelenléte nem törvényszerű. Ritkább esetben a gyermek heveny, nagyfokú csípőízületi fájdalmat érez, és ezért kerül az orvos látókörébe.
A vizsgálat során az orvos különböző testhelyzetekben, eltérő mozdulatok végrehajtása közben megfigyeli a gyermek járását, mozgását. Előrehaladott esetben kórjelző a beteg oldali izomzat sorvadása.
Elengedhetetlen a csípőízület röntgenfelvétele, amelyen a betegség radiológiai jelei általában jól felismerhetők. A tüneteket akkor is komolyan kell venni, ha azok banálisnak tűnnek. Mivel a betegség tünetei hol előjönnek, hol elmúlnak, negatív eredmény esetén az orvosi vizsgálat megismétlése szükséges egy későbbi időpontban.
A kezelés korai diagnózis esetén pihenés és fizikai kímélet, az alsó végtag mozgatásának minimalizálása. Szükség esetén az iskolai torna alóli felmentés is szóba jön. Előrehaladott esetben műtétre kerül sor, amelyet 4-6 hétig medencegipsz viselése, majd gyógytorna és átlagosan 6-12 hétig járássegítő, tehermentesítő eszköz (mankó) használata követ.
Az időben felismert és kezelt Perthes-kór nyom nélkül gyógyul, egyébként csípőízületi korlátozottság maradhat vissza. A műtét az érintett végtagot 0,5-1 cm-rel megrövidíti, ám ez a különbség a gyermekkor végére általában megszűnik. Nagyon fontos, hogy a növekedés végéig a gyermek rendszeres ellenőrzése szükséges a maradandó mozgásnehezítettség elhárítása végett.

A GARAT ÉS A SZÁJNYÁLKAHÁRTYA VIRUSOS FERTŐZÉSE/COXACKIE VIRUS/AMI
ELEINTE NYELÉSI FÁJDALOMMAL,LÁZZAL,ROSSZ KÖZÉRZETTEL,HÓLYAGOS ÉS FEKÉLYES
ELVÁLTOZÁSOKKAL JÁR FŐKÉNT A GARATIVEN.
A tüdogyulladás (pneumonia) a tüdo és a légzorendszer betegsége. Jellemzo rá a légzőhólyagocskák gyulladásos izzadmánnyal való telítődése. Leggyakrabban bakteriális fertozés okozza, ritkán vírus, gomba, vagy más parazita, maró gozök, gázok vagy egyéb tüdősérülés is okozhatja.
Tünetek
Levegovételre, köhögésre fokozódó oldalszúrás, gyors, nehéz vagy fájdalmas légzés. Láz, verejtékezés, köhögés, majd köpet ürítése, izzadás. A tüdogyulladásos beteg általában igen fáradt, levert, közérzete rossz. Súlyos formájában szapora pulzus, felületes, kapkodó légzés, szederjes nyálkahártyák, alacsony vérnyomás.
A tüdo felett hóropogásra, szörtyögésre emlékezteto hang hallható, a normál légzési hangok pedig gyengék. A vérképben többnyire jelentosen megemelkedik a fehérvérsejtek száma. Biztos diagnózist a mellkas röntgenfelvétele adhat.
Kezelése
A tüdogyulladás kezelésében fontos az ágynyugalom, a lázcsillapítás, a köhögés csillapítása. Baktérium ellenes kezelést szoktak alakalmazni, ami a vírusos formára hatástalan, de a szövodmények kialakulását akadályozza.
Újszülöttkori anoxia
Az anoxia a szervezet oxigénhiányos állapota. Az ember szervei az oxigénhiányra különbözo mértékben érzékenyek. Leghamarabb a központi idegrendszer sínyli meg az oxigén hiányát. Négy-hat percig tartó anoxia már a központi idegrendszer egész életre kiható károsodásához, hosszabb ideig tartó, pedig muködésképtelenséghez, azaz halálhoz vezet.
Születés utáni anoxia vagy azért támad, mert a légzés nem indul meg (elsodleges anoxia), vagy a már megindult légzés kimarad, illetve szabálytalanná, elégtelenné válik (másodlagos anoxia). Oka lehet a légzoközpont éretlensége vagy károsodása a magzati anoxia vagy agyvérzés kapcsán.
Légzésképtelenséget okozhat a légutak eltömöszölodése magzatvízzel, hüvelyi váladékkal, vérrel. Anoxia jöhet létre, ha a tüdohólyagocskák nem nyílnak ki (atelectasia = légtelenség) vagy hyalin-membrán betegség esetében is, amely érett újszülötteken ritka, koraszülötteken gyakoribb.
TÜNETEK: az újszülött a születés után nem kezd el lélegezni, nem sír fel. A légzés megindul ugyan, de gyér, erotlen, kihagyó. A bor színe kékes vagy sápadt. Livid asphyxiáról beszéltek (kék álhalál), ha csak a légzés volt elégtelen, de a szívmuködés jó volt, míg algid asphyxiáról (fehér álhalál), ha a légzési zavarhoz vérkeringési is csatlakozott.
Az izomzat tónusa algid asphyxiában csökkent, sot teljesen petyhüdt lehet, de súlyos anoxia esetében egyes izomcsoportokra vagy az egész testre kiterjedo rángógörcs (eclampsia) is észlelheto. Míg az egészséges újszülött fájdalomingerekre sírással reagál, az anoxiás legfeljebb arcfintorral vagy egyáltalában nem. Hosszabb ideig tartó anoxia a szívmuködést is károsítja, a pulzusszám csökken, a pulzus tapinthatatlanná válik, súlyos esetben már a szívhangok sem hallhatók.
Az újszülött állapotának megítélésére jól használható az Apgar-féle osztályozás. A vizsgálatot a születés utáni elso percben végzik; ha a pontszám 8 alatt van, 5, 10, 15, 20 perc múlva újabb ellenorzésre van szükség.
Kezelés: ha az újszülött nem lélegzik, az elso teendo a légutak kitisztítása motorral muködo nyálszívó segítségével; mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni. Célszeru a belélegzett levego oxigéntartalmát egy ideig megfeleloen emelni; iv. nátriumbikarbonát-oldatot kell adni; külso szívmasszázs.
A legismertebb és leggyakoribb a szénanátha, helyesebben az allergiás nátha. a lakosság 15%-a küzd vele, a világon mindenhol 10-30% közötti a lakosság érintettsége.
A szénanátha tünetei az orrviszketés, tüsszögés, orrváladékozás és -dugulás nehezített orrlégzéssel, melyekhez szempanaszok, viszketés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, ödéma, szempirosság társulhatnak.
A SZÉNANÁTHA ÉS AZ ALLERGÉNEK
.
A betegek egy részénél az allergiás nátha csak szezonálisan jelentkezik, mivel az allergén is csak bizonyos időszakonként található meg a környezetben, mint pl. a pollenek. A lakásban található allergének viszont egész évben gondot okoznak.
Allergia évszaktól függetlenül egy fedél alatt élhetünk különbözo penészgombákkal. A lakásban ezért ne legyen régi, málló, elszínezodött tapéta. A virágcserép fala, és a virágföld is kedvezo élohely az allergén spórájú penészeknek. A virágokat rendszeresen ültessük át friss földbe, és új cserepeket használjunk, vagy - ha nincs más megoldás, inkább mondjunk le róluk.
A penészgomba-spórák a természetben szezonálisan fordulnak elo, elsosorban osszel, illetve eso utáni szeles idoben. A szezonális allergiákat azonban többnyire pollen okozza.
Az allergia diagnózisa
Az elsődleges cél az allergia okának kiderítése, melyre legalkalmasabb a bőrpróba. Már előtte kikérdezik azonban a beteget, illetve kisgyermeknél a szülőket, mikor szokott jelentkezni az allergia. (Sokan megfigyelik, hogy nyárfa pelyhének megjelenésekor kezd tüsszögni az allergiás. Nos, ekkor biztosan lehet tudni, hogy az ekkor virágzó pázsitfüvekre allergiás a beteg, mivel a nyárfa pelyhe nem lélegezhető be, és nem is jellemzo allergén.)
Kezelés
Elso teendo az allergének kerülése. A tollallergia könnyebben kiküszöbölheto, de a pollenek elől elmenekülni már nem olyan könnyu. A kezelésnek alapvetoen két formája és célja van, az egyik a tünetek kialakulásának megelozése, a másik a már kialakult tünetek kezelése.
A légúti allergiáknál többnyire valamely nyálkahártya idült - több hónapig, de legalább több hétig tartó - gyulladásáról van szó, ezért a kezelés során gyulladáscsökkentoket alkalmaznak.
A tüneti kezelésnél a különbözo orrcseppek és spray-k nagyon jók. Lehetoleg korán, még az allergén szezonja elott el kell kezdeni adagolni a szemtünetek kialakulásának megelozésére kifejlesztett készítményeket.
Az allergén ismeretében a megelozo kezelés egyik nagyon hatékony formája az allergia mérséklésére irányuló, ún. hiposzenzibilizáció, amelyrol érdemes tudni, hogy gyermekeknél sokkal hatékonyabb, mint késobb, felnott korban.
A kezeletlen szénanátha gyakran asztmává alakulhat, de a kisgyermekek ismételten eloforduló, lázmentes légúti megbetegedéseinek a hátterében is állhat valamilyen allergiás reakció, foként, ha még három éves kora után is visszatér. A legkisebbek asztmájának hátterében az esetek 90%-ában szintén valamilyen allergiás ok keres
k gyógyítására és a betegségek megelozésére

AZ ÁLLALATTI NYIROKCSOMÓK GYULLADÁSA GYAKORI KÓRKÉP A GYERMEKKORBAN.A
NYIROKSZÖVETEK TÚLTENGÉSE,VALAMINT A NYIROKUTAK GAZDAG KÖZLEKEDÉSE A GYAKORI
FELSŐ LÉGUTI MEGBETEGEDÉSEK OKOZZÁK EZEKET ASZÖVŐDMÉNYEKET.A KÉPEN
BAL OLDALON EGY IGEN KIFEJEZETT DUZZANAT LÁTHATÓ.
Néhány gyógyszer ellenjavallt szoptató anyák számára. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia kiadványában közzéteszi mindazoknak a gyógyszereknek a listáját, amelyeket biztonsággal szedhet az anya a szoptatás ideje alatt illetve amelyek ellenjavalltak.
Ha radioaktív anyagot használnak vizsgálati célra, szükségszerű a szoptatás időleges felfüggesztése, mivel ezek az anyagok megjelennek az anyatejben, és veszélyt jelentenek a gyermekre nézve. A radioaktív anyag típusától függően eltérő a szoptatás felfüggesztésének időszaka. Beszéld meg ezt orvosoddal, és közöld vele, hogy számodra legelőnyösebb az az anyag lenne, mely mielőbb lehetővé teszi a szoptatást. Az orvos, vagy a kezelést vezető röntgen asszisztens adhat tanácsot abban, hogy mikor biztonságos a szoptatás újrakezdése. Közben a tej kifejése segít a radioaktív anyagok mielőbbi kiürülésében.
Előfordul, hogy a kezelésre használt radioaktív anyagok hosszabb elválasztást tesznek szükségessé. Sok anya hónapokig fejte és öntötte ki tejét, hogy miután a radioaktív anyagok kiürültek, újra kezdhesse a szoptatást. A kemoterápia (erős, rákellenes szerek alkalmazása) veszélyes a szoptatott babára. Ha kemoterápiára van szükség, az elválasztás mindig szükséges.
Győződj meg róla, hogy az orvos tudatában van annak, hogy szoptatsz, mielőtt gyógyszert írna fel számodra! Ha a gyógyszert felíró orvosnak kétségei vannak az adott gyógyszer babára gyakorolt hatását illetően, többnyire segít, ha kikéred a gyermekorvos tanácsát. Ha olyan orvosságot kell szedned, amely aggodalomra adhat okot, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia javaslata az, hogy a szoptatás azonnali megszakítása helyett figyeld a baba reakcióját.
Tic névvel a gyors,önkéntelen,de coordinált mozgást jelöljük,amely szabálytalan időközökben,egyes működésileg összetartozó izomcsoportokban ismétlődik.Ez az oka annak,hogy gyakran önállósult kifejező mozgásokként érthető,motorikus megnyilvánulásként fogják fel.Főleg a fej és a váll területén jelentkeznek-izgalmak hatására fokozottabban-mig alvás alatt szünetelnek.
Akaratlagosan egyes gyermekeknél csupán rövid időre lehet elnyomni őket.A Ticek a 7-12 éveseknél a leggyakoribbak,és a fiúknál nagyobb számban.A pubertás után e kóros mozgások előfordulása csökken.
Enyhébb megnyilvánulásként pislogás vagy a fej hirtelen oldalra forditása jelentkezhet,esetleg homlokráncolással kisérve.
Súlyosabb alakjaiban szimatolásos,csücsöritő mozgások mutatkoznak,az arcizomzat eltorzulhat a hangadás artikulatlanná válik,sőt az izgalom a vállöv és felkar izomzatára is kiterjedhet.Az ilyen esetek hátterében kényszerállapotok is kiderithetők.
Gyakran egyébb neurótikus tünetek előzik meg a ticek megjelenését.Az esetek többségében tehát psychogén a bántalom-
A kóros mozgás néha célszerü izomtevékenységből fejlődik ki,pl-a szem kötőhártyájának a gyulladása kapcsán kialakuló- pislogás-ból,vagy hirtelen olyan fejmozdulatból,melynek célja a szembe lógó haj eltávolitása lenne-ezek a tic reflexes formái,
Hasonló mozgások egyszerü leutánzása is okozhatja a családi tünethalmozódást.
Az ilyen jellegü mozgások fokozott stress-helyzetben is jelentkezhetnek,-igy az iskola kezdetén ha psychogen külön terhelés nem bizonyitható,úgy az alkati hajlam vagy kora gyermekkori agykárosodás állhat a háttérben.Néha a szülői becsvágy okozta túlzott kivánalmak,a testvérekkel való versengeni akarás,vagy szigorú moralizáló nevelés derithető ki.
A súlyosabb esetekben kimutatható a-psychés fejlődés torzulása—nehezen nevelhetőséggel,bevizeléssel,beszékeléssel eggyüt.ilyenkor környezeti ártalmak –a szülők érdektelensége,elmekórtani esetek a családban-vagy a mostoha szülők durvasága mutatható ki.Az ilyen gyermekek többsége kényszer neurótikus irányba fejlődik,agressziójukat ellenszenvüket , képtelenek más módon levezetni.
Ezek a gyermekek könnyen társaik gúnyolódásai –céltábláivá válhatnak-A szülők indokolatlan szigora-orvosi tanács ellenére-hozzásegithet a kóros szokáshoz-a ticek megnyilvánulása gyakran a gyermek-néma tiltakozását-fejezi ki..Súlyos esetekben az iskola látogatása lehetetlenné válik.
A betegség felismerése a körülmények és a tünetfejlődés ismeretében könnyen felállitható.ehhez a családban előforduló kényszeres vonások is hozzásegitenek,a tic kifejező jellege pedig közvetlenül a confliktusra utalhat.
Az alvás alatt is ismétlődő kóros mozgások szervi megbegetedés mellet szólnak.-A szervi hátteret célszerü vizsgálatokkal kizárni.
A könnyebb esetek –kezelése-a szülők nevelésmódjának a javitásával-ami esetleg a gyermek pihentetésével és enyhe nyugtatókátmeneti adásával egészitenek ki-többnyire eredményes-Jó hogyha a gyermeket a mozgások akaratlagos elnyomására rá tudjuk birni a sikert azonnal jutalmazva.Ha a kóros mozgások helye változó,a gyermek korához illő psychoterápiát ajánlunk.Szükség lehet a gyermek átmeneti elhelyezésére,feszültségmentes környezetbe.
A sorrend a következő:
Gyümölcsök:
alma-, őszibarack-, meggy lé, majd a pépje.
- 7 hónapos kortól adható a banán, körte
- 8 hónapos kortól kiwi, citrusfélék, paradicsom nyersen, szőlő.
- 1 éves kor után javasoltak az apró magvas gyümölcsök/ eper, málna, ribizli/, sárgabarack, dinnye.
A gyümölcsöket mindig frissen elkészítve adjuk a csecsemőknek.
Zöldségpüré:
burgonya sárgarépa, sütőtök.
- 7. hónapos kortól: cukkíni, saláta, tök, cékla, paradicsom, fehérrépa, spenót.
- 8. hónapos kortól: zöldborsó, zöldbab átpasszírozva, karfiol, karalábé, kelkáposzta, brokkoli, sóska.
- 2 éves kor után ajánljuk: A száraz hüvelyeseket /lencse, szárazbab, sárgaborsó, fejtőbab/, valamint a fejes káposztát és a gombát.
- Naponta frissen készítsük a főzeléket.
- A zöldségeket kevés, sótlan vízben főzzük és a főzőlevet is felhasználjuk.
- 8. hó után zöldfűszerekkel ízesíthetünk /petrezselyem, kapor, zellerlevél/.
- A sűrítéshez burgonyát használunk.
Dúsítás, komplettálás:
- 7 hónapos kortól margarint vagy olajat, valamint állati fehérjeként először baromfi mellet /sótlan vízben megfőzve
- 8 hónapos kortól reszelt sajtot és túrót,
- 9. hótól borjúhúst, sovány sertés- és marhahúst,
- 10. hónaptól főtt tojássárgáját,
- 11. hónaptól szálkamentes főtt halat tehetünk a főzelékekbe.
Kiegészítő táplálékok:
- 6. hónap után bevezetésre kerülhetnek a gluténmentes tejpépek , önálló étkezésként vagy gyümölccsel keverve.
- 8 hónapos kortól adhatunk rágnivalónak kiflit, kenyeret, és rizses zöldségpüréket .
- 1 éves kor után kerül bevezetésre a tehéntej, kefír, joghurt, pudingok, tejföl és a tojásfehérje.
Kisded (1-3 év) táplálás alapelvei:
- napi 5x-i étkezés
- legalább 1x főzelék, feltéttel
- naponta fél liternyi tej vagy tejtermék
- naponta friss gyümölcs és zöldségféle
- folyadék pótlás csapvízzel vagy baba vízzel
A sok tea, gyümölcslé, az étkezések közötti nassolás és édességevés étvágyromboló hatású.
A fogak egészsége érdekében minél előbb, a csecsemőkor vége felé szoktassuk a babát a darabos ételekre.
A lázcsillapítást ezzel a módszerrel is elkezdhetjük, illetve a gyógyszeres lázcsillapítás kiegészítoje lehet. Formái a hutoborogatás illetve a hutofürdo.
38 Co feletti láznál a hutoborogatás a következok szerint történhet.
Langyos vizes ruhát helyezhetjük a 2 csuklóra és a 2 bokára, valamint a törzsre vagy csak a mellkasra Itt most a törzsborogatást mutatnánk be.
4 db pelenkára vagy törölközore lesz szükségünk.
Az egyiket állott vagy hideg vízbe mártjuk majd kicsavarva és megfelelo nagyságúra hajtva a másik ruhára, helyezzük. Ezek után a kettot egyszerre helyezzük a gyerekre úgy, hogy a száraz ruha tovább érjen, mint a nedves.
A hólyagot a száraz ruhával védjük a felfázás ellen.
A másik két ruha a csere lesz, mert a borogatást 10-15 percenként cserélgetni kell, de ha hamarabb szükséges akkor cseréljük le azt.
A borogatás végeztével a gyereket töröljük szárazra, borét bekenhetjük, vagy hintoporozhatjuk és öltöztessük fel meleg ruhába. Mérjük ismételten meg a homérsékletét és fektessük le.
39Co felett ajánlatos a hutofürdo alkalmazása
A fürdokádba engedjünk a gyerek testhomérsékletének megfelelo vizet és ültessük bele a gyermeket.
A fürdovíz homérsékletét hidegvíz hozzáadásával csökkentsük 30-28-26 Co -ra
A hideg vizet a gyermek elkerülésével engedjük a kádba.
A fürdés 5-10 percnél tovább ne tartson.
Fürdés után a gyermeket töröljük szárazra, öltöztessük fel és fektessük le.
A homérsékletét szintén ellenorizzük visszaméréssel.
Ha a homérséklet nem csökkent, akkor hidegborogatást tehetünk a gyerekre.
Egyes lázcsillapítók vény nélkül is kaphatók de nagyon fontos a javasolt adagolás betartása.
Gyereknél a leggyakrabban alkalmazható lázcsillapítók az alábbiak:
PARACETAMOL KÉSZÍTMÉNYEK
- Panadol juniot,baby és infant susp
- Rubophen kúp
- Paracetamol kúp
Ezek a szerek 6 óránként adhatók vagyis maximum 4x naponta!!
Adagolásuk:
- 3-12 hó 50-150 mg
- 1-5 év 150-200 mg
- 6-12 év 200-500 mg
AMIDASOPHEN ÉS SZÁRMAZÉKAI:
- Amidasophenum kúp
- Germicid kúp
- Germicid-c kúp
- (nyugtatót tartalmaz)
1 kúp = 100 mg
Adagolásuk:
- 0-3 hó 3x1/2 kúp/nap
- 3-12 hó 3x1 kúp/nap
- 1 évtől 5x1 kúp/nap
Ezek a gyógyszerek az alkalmazásuk során pirosra színezhetik a vizeletet
SZALICILSAV ÉS SZÁRMAZÉKAI:
- Aspyrin drg
- Kalmopyrin tbl
- ASS pezsgo tbl
Adagolásuk:
- 3 éves kor elott ezek nem alkalmazhatóak
- 3 -6 év 3x100 mg/nap.
- 6-14 év 3x200 mg/nap
Az algopyrint otthoni lázcsillapításra lehet alkalmazni.
Minden lázas gyereknél nagyon fontos a folyadék pótlás.
Gyakran kis mennyiségekkel ittasuk a gyereket, illetve ha szopik, gyakran
A bélelzáródás a
belek táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciójának megszűnése. Két
fő csoportját ismerjük, ezek a mechanikus ileusz és a paralitikus ileusz.
Amennyiben az elzáródás csak részleges, szubileuszról beszélünk A mechanikus
ileusz a bélcső átmérőjének oly mértékű beszűkülése, ami a
táplálék és salakanyagok továbbítását lehetetlenné teszi. Az elzáródás lehet
teljes (komplett ileusz) vagy részleges (parciális ileusz).
A paralitikus ileusz a bélizmok bénulására vezethető vissza. Ez olykor
reflexesen következik be, pl. hasi műtétek után, máskor a beleket
beidegző idegek hiánya (pl. Hirschprung-betegség) vagy a bél ereinek
elzáródása (vaszkuláris ileusz) miatt jön létre.
A gyakoriságra vonatkozóan nincsenek adatok, mert az elzáródások egy része spontán is megoldódhat, másrészt az ileusz nem önálló betegség, hanem számos betegség súlyos, életveszélyes következménye.
bélcsatorna több szakaszból álló, izmos
falú, akaratunktól függetlenül aktív, féregszerű (perisztaltikus) mozgást
végző szerv. Elzáródását okozhatja a bél üregén belül elhelyezkedő
akadály (obstrukciós ileusz), de megtörténhet az is, hogy a belet kívülről
éri valamilyen mechanikai hatás, például kívülről nyomja a bélfalat valami
(kompressziós ileusz).
A mechanikus ileusz bekövetkezhet a bélcsatorna üregének elzáródása (obstrukciós
ileusz) vagy a bél összenyomatása (kompressziós ileusz) formájában.
Az obstrukciós ileusz leggyakoribb oka a daganat, bizonyos gyulladások a bélfal
zsákszerű kiöblösödéseinek (divertikulum) gyulladása, idegentestek (pl. a
bélcsatorna legszűkebb szakaszán, a Bauchin-billentyűnél
felhalmozódott szőlőmagok, cseresznyemagok, narancshéj vagy egyéb
növényi rostok, óriás bélférgek, stb.)
A kompressziós ileusz leggyakoribb oka az előzetes műtétek, hashártya-gyulladások,
visszamaradt hashártya-összenövések, melyek mintegy hurokba foglalhatják az
egyes bélkacsokat (strangulációs ileusz). A kompressziós ileuszok másik gyakori
formája a bélkacs sérvkapun történő kizáródása. Egyéb külső
kompresszió (hasi daganatok, terhesség, stb.) jellemzően nem okoz bélelzáródást.
A viszonylag szabadon mozgó vakbélkacs saját tengelye körüli megfordulását
értjük szorosabb értelemben bélcsavarodás (volvulus) alatt. Hétköznapi értelemben bélcsavarodásként szokás
emlegetni pl. a strangulációs ileuszt is. Csak gyermekkorban fordul elő
két, egymást követő bélszakasz egymásba csúszása, az invagináció. Heves
hasi panaszok mellett jellemző lehet a véres székletürítés is. Az
invaginációk egy része spontán is megoldódik.
A paralitikus ileusz reflexes formájának pontos mechanizmusa nem ismert.
Hasi műtét után a bél átmeneti bénulása szokványos jelenség.
Kialakulásában a hashártya húzogatása által kiváltott reflex és
elektrolitzavarok is közrejátszhatnak. A vaszkuláris ileusz okai megegyeznek az
érelzáródás okaival (pl. tromboembólia, érelmeszesedés, stb).
A bélelzáródás az akut hasi katasztrófák körébe tartozik. Klasszikus tünetei: (1) heves hasi fájdalom, izomvédekezés (defense, e: defanz) a has betapintásakor, (2) puffadás (meteorizmus), (3) hányás (4) székrekedés. Ez utóbbi csak a későbbi időszakban jelentkezik, jellemzően a fájdalommal és hányással kezdődik a bélelzáródás. Minél magasabban történik a bélcsatorna elzáródása, annál jobban dominált a fájdalom és a hányás. Ezzel ellentétben a vastagbél-végbéltáji elzáródásoknál a bélgázok felszaporodása (meteorizmus) és a székletürítés megszűnése jellemzőbb.
A bélelzáródás előtti része heves izommozgásokkal próbálja leküzdeni az akadályokat. Ez a has meghallgatásával is észlelhető, erős bélkorgás formájában. Később a kompenzáló izommozgás kimerül, a has "elcsendesedik". Az elzáródás előtti részben jelentős mennyiségű folyadék, só és béltartalom gyűlik össze. A jelentős folyadék- és sóvesztés keringési elégtelenséghez a fokozódó béltartalom a bélfal kilyukadásához (perforáció) vezet. A törvényszerűen bekövetkező hashártya-gyulladás szepszist és tovább fokozódó keringési elégtelenséghez vezet a hashártyafelszín gyulladásos izzadmány képzése révén. Kezeletlen esetben a beteg rendkívüli fájdalmak között, shockos állapotban hal meg. A bélelzáródás végső szakaszában előfordulhat a bélsár hányás formájában történő ürítése.
A heveny hasi katasztrófa diagnózisának
felállítása, a kórelőzmény, a tünetek és a lelet alapján nem nehéz. Olykor
szükség lehet egyéb vizsgálatokra is.
Hasi röntgenvizsgálat alkalmával a block feletti
tágult bélszakaszban jól látható a gázok felszaporodása és a folyadékszintek. A
bélcsatorna perforációja esetén a máj és a rekeszizom között levegő
jelenik meg, mely röntgennel jól látható.
Az "akut has"
önmagában is azonnali műtétet tesz szükségessé. A pontos diagnózis
felállítása is leggyakrabban a has megnyitását követően történik. Sokan hibának tartják pontos diagnózissal az elzáródás helyének
meghatározására fordított időt, ha a has megnyitását a sebész már
eldöntötte.
A bélelzáródás annál könnyebben gyógyítható, minél koraibb az orvosi beavatkozás. Hasi fájdalom, hányás esetén nem szabad késlekedni az orvosi ellátással különösen akkor, ha már volt hasi műtétje, esetleg bélelzáródásra hajlamosító betegsége ismert.

EBBEN AZ ESETBEN A GYERMEK ÉDESAPJA ÁLTAL BEHURCOLT NEMI BETEGSÉG AZ
EREDŐJE ENNEK A CSÚNYA GENNYES-KÖTŐHÁRTYAGYULLADÁSNAK/GONORRHOEA-KANKÓ-TRIPPER/
A fejtetű vagy másnéven hajtetű, emberen élő obligát ektoparazita. Szárnyatlan, vérszívó rovar, mely teljes életciklusát az emberi hajban tölti, és petéit, az úgynevezett serkéket is ide rakja. Csak az emberben képes tartósan fennmaradni, természetes körülmények között állatokat nem fertőz
Azonos fajba tartozik a ruhatetűvel Korábban külön fajként, de manapság inkább alfajként kezelik őket, mint a jelen szócikkben is. Egyforma kinézetűek, csak alapos mikroszkópi mérésekkel lehet apró morfológiai eltéréseket találni köztük. A fő különbség az, hogy a fejtetű az emberi hajban él és nem hordoz fertőző betegségeket, a ruhatetű pedig az emberi ruházat belső felületén él és fertőző betegségeket terjeszthet.
Eredet
A fejtetű és ruhatetű legközelebbi rokona a csimpánzon élő Pediculus schaeffi, tehát minden jel szerint fajunk kialakulása óta folyamatosan együtt élünk velük. Együttélésünk egyik hétköznapi motívuma a fésű feltalálása és mindennapi használata. Az ősi (ókori) fésűk fogazatának méretezése is jelzi, hogy ezeket a tetvek eltávolítására használták. Molekuláris genetikai bizonyítékok szerint az első fejtetű/ruhatetű elkülönülés mintegy 100 000 éve történt, ez körülbelül egybeesik az emberi ruházkodás első megjelenésével. Az orvosi szaknyelv az emberi tetvességet pediculosisnak nevezi
EGYEDFEJLŐDÉS
Kikelés után a lárva a kifejlett állatokhoz hasonló életmódot él, és egyedfejlődése során háromszor vedlik. A levedlett kültakaró kihullik az ember hajából. Legkevesebb 8-9 nap kell a teljes kifejlődéshez, de kedvezőtlenebb körülmények között ennél több (12-24 nap). A nőstény fejtetű napi 3-4 petét rak. Mintegy 4 héten át aktív, és ezalatt összesen 50-150 utódot hoz létre.
ELTERJEDÉS, ELŐFORDULÁS
Leggyakrabban az óvodás és iskolás (4-13 éves) korosztályban fordul elő. Terjedésre leggyakrabban akkor kerül sor, mikor a gyerekek közel hajolnak egymáshoz és a hajuk összeér, de fertőzhetnek közösen használt törülközők vagy fésűk által is. A lányok gyakrabban fertőződnek, valószínűleg azért, mert hosszabb a hajuk. Az USAban évente 6–12 millió embert kezelnek fejtetvességgel, főként gyermekeket. Más fejlett országokból (például Izrael, Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztrália) is magas fertőzöttségi arányokat említenek. A fejlődő országokben előfordulása a gyerekek körében közönséges. [13][14]
ÉLETMÓD ÉS VISELKEDÉS]
Vérszíváskor a tetű nyálával alvadásgátló anyagot juttat a sebbe. A vérszívás sokáig tarthat, ha közben az állatot nem zavarják meg. Eközben sötétvörös ürüléket képez, mely kipotyog az emberi hajból
Szemben a ruhatetűvel, a fejtetű nem terjeszt mikrobiális kórokozókat.
Bár fejtetvek a hajas fejbőr bármely részén előfordulhatnak, de különösen a fülek mögötti és a tarkó környéki hajban élnek, és serkéiket is főként ide rakják. Kerülik a fényt. A fejtetves gyerekek is elsősorban arról ismerhetők fel, hogy füleik mögött a hajban szúnyogcsípésre emlékeztető, viszkető szívásnyomok vannak, melyeket gyakran vakarnak.
VÉDEKEZÉS
A fertőzést korábban a fej kopaszra borotválásával szüntették meg. Ma rovarölő hatóanyagot tartalmazó samponokkal irtják, ezt gyakran sűrű fogazatú tetűfésű használatával egészítik ki
A fejtetű vagy másnéven hajtetű, emberen élő obligát ektoparazita. Szárnyatlan, vérszívó rovar, mely teljes életciklusát az emberi hajban tölti, és petéit, az úgynevezett serkéket is ide rakja. Csak az emberben képes tartósan fennmaradni, természetes körülmények között állatokat nem fertőz
Azonos fajba tartozik a ruhatetűvel Korábban külön fajként, de manapság inkább alfajként kezelik őket, mint a jelen szócikkben is. Egyforma kinézetűek, csak alapos mikroszkópi mérésekkel lehet apró morfológiai eltéréseket találni köztük. A fő különbség az, hogy a fejtetű az emberi hajban él és nem hordoz fertőző betegségeket, a ruhatetű pedig az emberi ruházat belső felületén él és fertőző betegségeket terjeszthet.
Eredet
A fejtetű és ruhatetű legközelebbi rokona a csimpánzon élő Pediculus schaeffi, tehát minden jel szerint fajunk kialakulása óta folyamatosan együtt élünk velük. Együttélésünk egyik hétköznapi motívuma a fésű feltalálása és mindennapi használata. Az ősi (ókori) fésűk fogazatának méretezése is jelzi, hogy ezeket a tetvek eltávolítására használták. Molekuláris genetikai bizonyítékok szerint az első fejtetű/ruhatetű elkülönülés mintegy 100 000 éve történt, ez körülbelül egybeesik az emberi ruházkodás első megjelenésével. Az orvosi szaknyelv az emberi tetvességet pediculosisnak nevezi
EGYEDFEJLŐDÉS
Kikelés után a lárva a kifejlett állatokhoz hasonló életmódot él, és egyedfejlődése során háromszor vedlik. A levedlett kültakaró kihullik az ember hajából. Legkevesebb 8-9 nap kell a teljes kifejlődéshez, de kedvezőtlenebb körülmények között ennél több (12-24 nap). A nőstény fejtetű napi 3-4 petét rak. Mintegy 4 héten át aktív, és ezalatt összesen 50-150 utódot hoz létre.
ELTERJEDÉS, ELŐFORDULÁS
Leggyakrabban az óvodás és iskolás (4-13 éves) korosztályban fordul elő. Terjedésre leggyakrabban akkor kerül sor, mikor a gyerekek közel hajolnak egymáshoz és a hajuk összeér, de fertőzhetnek közösen használt törülközők vagy fésűk által is. A lányok gyakrabban fertőződnek, valószínűleg azért, mert hosszabb a hajuk. Az USAban évente 6–12 millió embert kezelnek fejtetvességgel, főként gyermekeket. Más fejlett országokból (például Izrael, Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztrália) is magas fertőzöttségi arányokat említenek. A fejlődő országokben előfordulása a gyerekek körében közönséges. [13][14]
ÉLETMÓD ÉS VISELKEDÉS]
Vérszíváskor a tetű nyálával alvadásgátló anyagot juttat a sebbe. A vérszívás sokáig tarthat, ha közben az állatot nem zavarják meg. Eközben sötétvörös ürüléket képez, mely kipotyog az emberi hajból
Szemben a ruhatetűvel, a fejtetű nem terjeszt mikrobiális kórokozókat.
Bár fejtetvek a hajas fejbőr bármely részén előfordulhatnak, de különösen a fülek mögötti és a tarkó környéki hajban élnek, és serkéiket is főként ide rakják. Kerülik a fényt. A fejtetves gyerekek is elsősorban arról ismerhetők fel, hogy füleik mögött a hajban szúnyogcsípésre emlékeztető, viszkető szívásnyomok vannak, melyeket gyakran vakarnak.
VÉDEKEZÉS
A fertőzést korábban a fej kopaszra borotválásával szüntették meg. Ma rovarölő hatóanyagot tartalmazó samponokkal irtják, ezt gyakran sűrű fogazatú tetűfésű használatával egészítik ki
A babának még nincs hasizma, ezért nem várhatod el tőle, hogy hasizomból fel tud ülni, az ehhez szükséges izomzat csak 1-1,5 éves kor között lesz elég ahhoz, hogy a kicsi izomból felüljön. A hasizom a kúszástól és a mászástól fejlődik igazán, tehát amikor ezeken még nem esett túl, semmiképpen nem tud hasizomból felülni.
Helyette viszont már 5-6 hónaposan megfogja az ujjadat és kézzel fel tudja húzni magát, legalábbis próbálkozik felhúzni magát. A következő fázis az önálló felülésben az, amikor már elkezd kúszni-mászni és a négykézlábas helyzetből képes magát ülő helyzetbe tornászni, illetve térdelésből lehuppanni.
Külön történet az, hogyan tanul meg állásból leülni. Ez a nagyon egyszerűnek tűnő mozdulat neki korántsem annyira egyértelmű: előbb tud felállni, mint felállásból leülni, ezért az állás első öröme után jöhet az aggodalom, mert az első napokban bizony a kicsi meglehetősen nagyokat huppanhat vagy akár hanyatt is vágódhat. Szerencsére pár nap alatt maga is rájön a lecsücsülés trükkjére, innentől kezdve nincs gond.
Ha a baba szépen tartja már a fejét, akkor 3-4 hónapos kor körül már 150 fokban döntött babahordozóban vagy babafotelben is ülhet, illetve vannak olyan etetőszékek is, amiket meg lehet ilyen szögben dönteni, teljesen ültetni viszont még nem lehet.
6 hónapos kor körül már gond nélkül lehet megtámasztva ültetni, de még mindig nem derékszögben, annál kicsit nagyobb szögben, és jól megtámasztva. A babakocsiban fél évesen még ne ültesd fel teljesen, de 120 fokban döntve már nézelődhet.
6-7 hónapos kor között a baba már tud úgy ülni, hogy a két kezén támaszkodik, ez azonban hosszú távon nem egészséges testhelyzet, ezért csak akkor engedd neki, ha ő maga húzta fel magát ebbe a pozícióba.
Ha már ügyesen kúszik vagy mászik és feláll, akkor a babakocsiban is felültetheted, általában ekkorra már ő maga is felhúzza magát benne, ebből kiderül, hogy már érett rá
Megtámasztás nélkül ülni nagyjából 10 hónaposan tud, de ez nem kőbe vésett szabály, mert ez nagyban összefügg azzal, mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Azok a babák, akik később kezdenek csak kúszni-mászni, általában később tudnak támaszték nélkül ülni.
Amíg nem tud magától felülni (értsd: kúszásból vagy mászásból áttornászni magát ülő helyzetbe, vagy kézzel felhúzni magát), addig nem szabad huzamosabb ideig támaszték nélkül ültetni.
Amikor még csak a kezén támaszkodva ül, akkor sem szabad ültetni. Ilyenkor látszik, hogy a háta idővel meggörbül, ahogy ücsörög és ez nagyon megterheli a gerincét.
Ha túl sokat ülteted a babát, az jelentősen lassíthatja a mozgásfejlődését is, mert ülve remekül elfoglalja magát a nézelődéssel, játékkal és ez nem ösztönzi helyváltoztatásra.
A fél év alatti babákat semmiképpen nem szabad ültetni, legfeljebb 150 fokig döntve fektetni. A hosszas ülve babakocsiztatás különösen káros lehet, mert itt nem csak hosszasan fárasztó pózban van a kicsi, hanem a zötyögés miatt további terhelés is éri.
Nátha, felső és alsó légúti hurut, influenza
A náthát vírusok okozzák és 5-7 nap alatt magától meggyógyul. A közönséges vírusos náthát nem lehet gyógyítani, a gyógyszerek csak a tüneteket gyógyítják. A nátha tünetei: orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, torokfájás, köhögés, hörgováladék pangás.
Az influenzát is vírus okozza, de rendszerint súlyosabb, mint a nátha. Az influenzában általában több ember betegszik meg a téli hónapokban egyszerre. Az influenza tünetei: láz, esetleg hidegrázás, ízületi és izomfájdalom, általános rossz közérzet, általában csekélyebb orrfolyás, mint a náthánál, száraz köhögés.
Láz és fájdalom gyakran kíséri a náthát vagy az influenzát. A láz a szervezet egyik védekezési módja a fertozés leküzdésére. A láz megemeli a normális testhomérsékletet, és ezzel barátságtalanná teszi a környezetet a baktériumok és vírusok számára. Sajnos a legtöbb baktérium és vírus alkalmazkodott, és nem zavarja a magasabb testhomérséklet. A magas láz rendszerint jelzi, hogy súlyosabb betegségrol van szó, mint a nátha vagy az influenza. Ha a gyermeknek magas láza van, orvost kell hívni. Végtagfájdalom nem gyakori a náthánál, inkább influenzára jellemzo.
A náthát több, mint 100 vírustörzs okozza, ezért védooltás nincs, az influenza vírustörzsek ellen azonban van védooltás, de nem ad védettséget mindegyik törzs ellen, a vírus nagyfokú változékonysága miatt.
Attól függoen, hogy melyik vírus okozta a fertozést, milyen a vírus fertozoképessége, virulenciája és milyen a szervezet ellenállóképessége, kondíciója, könnyebb vagy súlyos általános gyulladás fejlodik ki. Kisgyermekek, idosebb emberek, idült tüdobetegségekben, vagy orrmelléküreg-gyulladásban szenvedoknél igen gyakran szövodmények lépnek fel. Az orr és a garat gyulladása ráterjedhet a hörgok nyálkahártyájára, sot magára a tüdore is.
A nátha és az influenza tünetei rendszerint egy hét alatt elmúlnak. Ha a tünetek változatlanok, vagy az alábbiak közül bármelyiket észleljük, orvost kell hívni: duzzadt nyaki nyirokcsomók, nagyon fájós torok, vagy nyelési nehézség, fülfájás, súlyos orrmelléküreg fájdalom, vagy nyomásérzékenység, állandó magas láz, súlyos, állandó fejfájás, légszomj, légzésre fokozódó mellkasi fájdalom, sárga, zöld vagy rozsdaszínu köpet esetén.
A nátha orrfolyást okozhat. Az orrfolyás akkor keletkezik, amikor a szervezet a hisztamint szabadítja fel, hogy védekezzen a vírusok ellen. A tiszta, híg váladék, az orrfolyás állandó és igen zavaró lehet. A váladék elszínezodése (általában sárga, fehér, vagy zöld színu), baktérium által okozott fertozést jelezhet. A nátha és az allergiák az erek kitágulását és az orrnyálkahártya és az orrmelléküregek nyálkahártyájának duzzadását okozhatja. Ez a duzzanat okozza az orrmelléküregek feszülésének és az orrdugulásnak a tüneteit. Az orrcseppek használatával a melléküreggyulladás megelozheto. Ha a felso légúti fertozés kapcsán eros fejfájás lép fel, mindig gondolni kell orrmelléküreg gyulladás lehetoségére is. Általában, ha egy hétnél tovább tart a lázas szak, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert elofordulhat, hogy szövodmény tartja fenn a lázat. Sárgás-zöld köpet bakteriális fertozésre utal.
Mivel a közönséges náthát okozó vírusok ellen speciális szerünk nincsen, lázcsillapító, hurutoldó, esetleg orrcsepp adására a kellemetlen tünetek rendszerint egy-két nap alatt megszunnek. A helyi kezelésre használt szerek: helyi érösszehúzó hatásúak, helyi gyulladáscsökkentok, helyi antihisztaminok (allergia elleni szerek) lehetnek.
Közösségben eloforduló légúti hurutos betegségek
A nyári meleg napok elmúltával, az osz, majd a tél beköszöntével gyakoribbakká válnak a közösségbe járó gyermekek légúti betegségei. Ha az éjszakák a nappalokhoz képest már hidegek, ha a kicsik hosszabb ideig üldögélnek játék közben a hideg, nedves homokban, ha szeles hidegre vált az ido, elobb-utóbb megjelenik a torokgyulladás, a nátha, esetleg makacsabb arcüreggyulladás, köhögéssel járó hörghurut, sokak réme a kruppos köhögés és a középfülgyulladás.
A közösségbe járó köhögo, tüsszögo gyermekek egymást fertozik, a gyógyulás pedig legtöbbször hosszadalmas folyamat és a betegség egy ido múlva ismét visszatér. A szervezet muködésének harmonizálása, saját öngyógyító eroinek mozgósítása, az immunrendszer erosítése révén a természetes alapú, gyógyhatású készítmények is lehetoséget kínálnak az akut betegségek gyógyítására és a betegsége

FIATALCSECSEMŐKORBAN JELENIK MEG A HAJAS FEJBŐRÖN MINT
SÁRGÁS,KISSÉ ZSIROS TAPINTATU,NAGY LEMEZEKBEN,PIKKELYEKBEN HÁMLÓ VASKOS
FELRAKÓDÁS.A BŐR A FELRAKÓDÁS ALATT KIVÖRÖSÖDÖTT DE CSAK KEVÉSBBÉ
NEDVEDZŐ.
A tejöblök kiürítése
Helyezze a hüvelykujját és a két ujját először kb. kettő-négy cm-re a mellbimbó köré.
Használja ezt a mértékegységet útmutatóként; ez nem esik egybe szükségszerűen a mellbimbó udvarának külső határával, mivel annak mérete más minden nőnél.
Helyezze hüvelykujja begyét a mellbimbó fölé, és az ujjbegyeket a mellbimbó alá, C betűt formálva a kezével, ahogy ezt az ábra mutatja!
Figyelje meg, az ujjak a tejöblök felett helyezkednek el!
Ne fogja körbe a mellet!
Húzza egyenesen a mellkas felé.
Az ujjak zártak legyenek.
Nagy mell esetén először emelje meg a mellet, aztán húzza hátrafelé!
Végezzen sodró mozdulatokat előre az ujjaival, mintha egyszerre akarna ujjlenyomatokat készíteni.
Sodró mozgása összepréseli és kiüríti a tejöblöket anélkül, hogy a mell állományát megsértené.
Figyelje meg a hüvelykujj és a többi ujj körmének mozgását az ábrán!
Ismételje ritmikusan e mozdulatokat, hogy kiürítse a tejöblöket!
Ujjlehelyezés, húzás, sodrás, ujjlehelyezés, húzás, sodrás ...
Járja körbe a hüvelykujj és az ujjak helyzetének változtatásával, hogy az összes tejöblöt kiüríthesse. Használja mindkét kezét a fejéshez.! Ezek az ábrák a jobb mellen végzett kézmozdulatokat mutatják.
Ne préselje a mellet! Ez kisebesedést okozhat!
Ne húzza kifelé a mellbimbót és a mellet! Ez szövetroncsolást okozhat!
Ne csúsztassa kezeit mellen! Ez a bőr kidörzsöl
A betegség:
A coeliakia –
magyarul lisztérzékenység – egy olyan autoimmun betegség, amelynél a szervezet
valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját
szöveteit, így egy egész életen át tartó glutén intoleranciát jelent.
A betegség kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek egy speciális
fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa,
búza, rozs, zab) található, károsító hatását a vékonybél proximális szakaszában
(ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján fejti
ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a
nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és
ásványi anyagok felszívódását.
A coeliakia esetén az autoimmun reakciót a glutén fogyasztása tartja fenn, ám
gluténmentes diétával a betegség tünetei teljesen megszüntethetők. A
diétát azonban élethosszig folytatni kell, mert ha újra glutén kerül a
szervezetbe, a betegség ismét aktivizálódik.
A lényeg tehát, hogy sose hallgassunk a kedves rokonokra, barátokra, ismerősökre. Akármennyire is kínálgatják, hogy egyél egy kicsit, a kicsitől csak nem lesz bajod.. csak azt az ételt szabad megenni, amiben biztosak vagyunk, hogy gluténmentes
Végül a legfontosabb tévhit az, hogy a betegség kinőhető. Olvastam már olyan lisztérzékenyről, aki 10-20 évnyi diéta után abbahagyta a gluténmentes étkezést, tekintve, hogy elmúltak a tünetek. Minthogy a gluténmentes élelmiszer a mi gyógyszerünk, persze, hogy elmúltak a tünetei a diétától, de sosem szabad abbahagyni. Ez sajna életünk végéig tartó állapot, legalábbis a tudomány mai állása szerint
Gluténmentes termékek - hol tudsz vásárolni és enni?
A legfőbb ellátó bolt a Budapest XIII. kerületében található Az alap
tudnivaló, hogy a következőket tilos fogyasztani:
- árpa és árpa eredetű termékek,
- búza és búza eredetű termékek,
- rozs és rozs eredetű termékek,
- tönköly (tönkölybúza) és őrleményei,
- zab és zab eredetű termékek,
- a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból
készült termék,
- a fenti magok pelyhesített változata,
- gluténliszt
- maláta
Mit is jelent az
"eredetű" megjegyzés: liszt, korpa, dara, csíra, csíra olaj,
keményítő, módosított keményítő. A keményítő esetében
gluténmentesnek minősül, ha gluténmentes növényből készül, mint a
kukorica, burgonya, rizs. (A búzakeményítő is lehet gluténmentes, mert
"gluténmentes termékek előállításához kizárólag a 0,3%-ot nem
meghaladó fehérjetartalmú búzakeményítő használható fel.")
Gluténmentes jelzés: áthúzott búzakalász jel, vagy szöveges felirat.
Tételesen:
- A rizs, krumpli és kukorica minden formában. Ezeket felhasználva
készítik tulajdonképp a speciális liszteket, tésztákat, péksüteményeket..
Vannak spec. lisztek, amik ezeket vegyítik (pl. coelipan liszt, mantler liszt),
de lehet külön-külön is kapni pl. kukoricalisztet, rizslisztet.
- Kenyérfélék, péksütemények, tészták: amaránt, burgonya, guarmag, hajdina,
köles, kukorica, sárgaborsó, rizs, szója, tápióka, szentjánoskenyérmag alapú
lisztekből készült élelmiszerek; gluténmentes kenyérporokból,
süteményporokból készült ételek.
- Tejtermékek: a tej, túró, tejföl, kefir általában gluténmentesek (de
mindig meg kell róla bizonyosodni!!). A különböző desszerteknél már sokkal
inkább vigyázni kell, leginkább a gyártó cégek által kiadott listák és a
hivatalos kiadvány alapján lehet tudni (Magyar Táplálékallergia és
Táplálékintolerancia Adatbank). Természetesen ha a termék csomagolásán
feltüntetik a hivatalos gluténmentes jelzést (áthúzott búzakalász), vagy
feliratot, akkor is ehető.
- Húsok, húskészítmények: Aki hasonlóképp szereti a húst, mint én, az
nagyon örül, hogy bármiféle húst lehet alkalmazni a diétában. (Ha pl.
étteremben eszem nagy ritkán, a grillezett natúr hús+rizs/zöldség a
mentőöv.)
Ebben a csoportban a húskészítmények, mint pl. májkrém, konzervek, pástétomok
jelentenek kockázatot. Ezek esetében is csak a garantáltan gluténmentes
termékek fogyaszthatók: terméken feltüntetett jelzés vagy a listák alapján.
- Zöldség, gyümölcs: ezek szabadon fogyaszthatók (kivétel: zöldalma).
Itt csak arra kell vigyázni, hogy ha főzeléket vagy mártást készítünk
belőlük, a sűrítés gluténmentes liszttel vagy keményítővel
történjen.
- Tojás: ő is fogyasztható bármilyen formában :)
- Zsír, olaj, olajos magvak: ezek is fogyaszthatók (kivétel a búzacsíra
olaj).
- Lekvár, méz, kristálycukor: általában ezek is gluténmentesek. (A
cukornál a barnacukor úgy tudom már nem biztos, így ezt pl. én nem szoktam
használni.)
- Édességek: talán ez a legrosszabb gluténszempontból. Elég kevés biztos
pont van, bár a behozott termékek választéka egyre bővül (főként a
Táplálékallergia Centrum boltjában), és azzal is nő az ehető termékek
száma, hogy most már törvény szerint meg kell jeleníteni a gyártóknak az összes
összetevőt.
Ami pl. nekünk mentőövet jelentett sokáig, a pöttyös túrórudi, ezt
bármikor bárhol megkapja az ember. Nem egyszer mentett meg az éhhaláltól :)
- Ásványvíz, üdítő: többségük fogyasztható, de meglepő
dolgokat tudnak művelni egyes gyártók, úgyhogy mindenképp javasolt az
összetevőket elolvasni. Sajnos előfordul, hogy gabonarostot vagy más
gluténtartalmú hozzávalót találunk az üdítőkben is.
- Alkohol: habár én nem vagyok nagy ivós, jó tudni, hogy ami biztos,
hogy gluténmentes, az a bor és pezsgő (én legfőképp a sangriát
részesítem előnyben). Az összes többi ital esetén általában vm számunkra
nem kedves gabona az alap, így ezt a kettőt lehet biztonsággal. Ezen kívül
a Táplálékallergia Centrumban most már azt hiszem kapható gluténmentes kukoricasör,
ha esetleg valaki nagyon nem bírja ennélkül :)
- Élesztő: Mivel leginkább úgy egyszerű a gluténmentes élet,
hogy az ember elkészíti saját magának a kenyeret, édességeket, az élesztő
egy fontos dologgá válik. Én most rászoktam a Haas termékekre, mert a DrOetker
termékek többször vita tárgya voltak, a Haas termékeken viszont ott virít a
"gluténmentes" felirat. Használható még a Budafoki friss és száraz
élesztő.
Nagyon fontos tudni, hogy a gyártók listája folyamatosan változik, mivel
a gyártósorok és gyártási körülmények, illetve a termékik is folyton változnak.
Így sajna időnként rá kell nézni vagy az oldalára, hogy
meggyőződjünk róla, még mindig ugyanazokat ehetjük-e, és lett-e
időközben új terméket. Most már egyre több cég felteszi a saját honlapjára
is az allergéninfókat), de az előbbi oldalakon az a jó, hogy
összegyűjti ezeket az adatokat egy helyre, így nem kell külön-külön
kutatgatni a listákat.
Az egyesület honlapján a "Mit ehetek?" menüpontban lehet infókat
találni, illetve az élelmiszerallergia oldalon egy egyszerű regisztráció
után elérhetők a listák.

AZ ELSŐ HÁROM HÓNAP BETEGSÉGE,FŐKÉNT AZ ANYATEJJEL TÁPLÁLT
CSECSEMŐKNÉL FORDUL ELŐ.FEJKOSZMÓVAL,SZENNYES,SÁRGA PIKKELYESEN HÁMLÓ
BŐRFELRAKÓDÁSSAL KEZDŐDIK.A GYULLADÁS CSAKHAMAR RÁTERJED AZ
ARCRA,FARPOFÁKRA MAJD SÚLYOS ESETBEN AZ EGÉSZ TESTRE.a BŐR
KIVÖRÖSÖDÖTT,OEDEMÁS,PIKKELYESEN LEMEZESEN HÁMLIK.
Folyadékiváskor és a megrágott étel lenyelésekor is levegő jut a gyomorba, amelytől büfögéssel szabadulunk meg. Erre különösen a szénsavas italok ivása után kényszerülünk rá, de kiadós étkezés után is van benne részünk (ezt Ázsia bizonyos részein értékelik a vendéglátók).
A csecsemők kivétel nélkül hajlamosak arra, hogy szopáskor vagy cumizáskor levegőt nyeljenek, ezért etetés vagy itatás után (sőt, elhúzódó szopás esetén közben is) ajánlatos megbüfiztetni őket. Ehhez a felültetés is megfelelő póz, ám a szülők többnyire a vállukhoz emelik a csöppséget, s úgy szabadul meg a gyomrát telítő-feszítő levegőtől, nemegyszer egy kis étel vagy ital kíséretében. Azt a csecsemőt, aki rendszeresen „levegősen” eszik vagy iszik, a legjobb ülve etetni-itatni (ehhez a szája alatt megtörő cumisüvegek is forgalomban vannak), mert ilyenkor a lenyelt levegő szinte nyomban visszakívánkozik a tápcsatornából.
Nagyon kellemetlen és fájdalmas lehet az is, amikor a belekben megszorulnak a szelek. Ilyenkor az a teendő, hogy a tovahaladásukat és a kiürülésüket elősegítsük. Minthogy a kiscsecsemő még nem tud forgolódni, erről a szülőnek kell gondoskodnia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátra vagy hasra fordítás egyaránt eredményre vezethet. Még jobb azonban, ha ez idő alatt a gyermek kézben van, nagyjából vízszintes testhelyzetben. Ha ilyenkor egy kicsit rázogatják is, az előmozdíthatja a gáznak a bélben való előrehaladását.
Bevált módszer a hanyatt fekvő csecsemő hastájékának enyhe maszszírozása, valamint az is, ha a lábait gyengéden többször a hasa felé nyomjuk vagy körözünk velük. A hasüregi nyomás fokozódása ugyanis áttevődik a belekre, s megmozdítja a bennük elakadt kisebb-nagyobb gázgyülemet.
A szülőnek természetesen arra is figyelnie kell, hogy rendben van-e csecsemőjének a széklete, mert a szorulásosság is közrejátszhat abban, hogy a belekben képződő gáz nem képes annak rendje-módja szerint kiürülni. Erre különösen akkor kell számítani, amikor a csecsemő már szilárd ételeket, azaz vegyes kosztot kap, mert abban több a gázképző anyag, mint az anyatejben (persze, rendes emésztés esetén
A fájdalom lehet éles vagy tompa, időszakos vagy folyamatos, lüktető vagy egyenletes, jelentkezhet egy helyen vagy mindenütt. Bizonyos fájdalmakat nagyon nehéz szavakkal leírni. A fájdalom intenzitása változhat az egészen csekélytől a tűrhetetlenig. Laboratóriumi vizsgálattal nem lehet kimutatni sem a fájdalom súlyosságát, sem a jelenlétét.
Az orvosnak ki kell kérdeznie a beteget a fájdalmáról, hogy teljesen megérthesse annak jellegzetességeit. Néha 0-tól (nincs) 10-ig (nagyon eros) terjedo pontrendszert használnak segítségként a fájdalom leírására. A gyermekeknél arcokat ábrázoló rajzok sorozata - a mosolygóstól kezdve a homlokráncolón át a síróig - szolgálja ugyanezt a célt.
Az orvos minden esetben megpróbálja meghatározni a fájdalom fizikai és lelki okát is. Sok idült betegség (mint például a rák, az ízületi gyulladás vagy a sarlósejtes vérszegénység) és heveny kór (mint például a sebek, az égések, az izomszakadások, a csonttörések, a ficamok, a féregnyúlvány gyulladás, a veseko vagy a szívroham) fájdalmat okoz. Még a lelki betegségek (mint például a depresszió vagy a szorongás) is okozhatnak fájdalmat, amit lelki eredetu (pszichogén) fájdalomnak nevezük. A lelki tényezok miatt a fizikai sérülések okozta fájdalmat is nagyobb vagy kisebb intenzitással érzi a beteg. Az orvosnak ezekkel a lehetoségekkel számolnia kell.
Az orvosnak figyelembe kell vennie a fájdalom heveny vagy idült voltát. A heveny fájdalom hirtelen kezdodik és rendszerint nem tart hosszú ideig. Ha súlyos, okozhat szapora szívritmust, szapora légzést, emelkedett vérnyomást, verejtékezést és tágult pupillákat. Az idült fájdalom hetektol hónapokig tart. Az idült (krónikus) jelleg rendszerint olyan fájdalmat jelöl, amely több, mint egy hónappal tovább tart, mint ahogy a betegség vagy sérülés lefolyása indokolná; máskor hónapokon, éveken át vissza-visszatér, vagy pedig hosszantartó betegségekhez (pl. rák) kapcsolódik. Az idült fájdalom általában nem érinti a szívmuködés ritmusát, a légzés szaporaságát, a vérnyomást vagy a pupillák tágasságát. Ellenben alvászavarokat, étvágytalanságot, székrekedést, fogyást, a szexuális aktivitás csökkenését és depressziót okoz.

A KIPÁLLOT,GYULLADT BŐRFELÜLETEN NEM RITKA A GOMBÁS
FELEÜLFERTŐZÉS-/CANDIDA ALBICANS/

A HAJLATOKBAN,AZ ÖSSZEFEKVŐ BŐRTERÜLETEKEN MÁR FIATAL CSECSEMŐKORBAN
LÁTHATÓ NEDVEDZŐ KIPÁLLÁS,BŐRGYULLADÁS.OKA A HIÁNYOS
TISZTÁNTARTÁS,VEREJTÉK,SZÉKLET ÉS VIZELET IZGATÓ HATÁSA.
Gyermekkorban ugyanazon inkontinenciaformák előfordulnak, mint felnőttkorban, szerencsére ritkábban, és a kiváltó okuk általában különböző.
A gyermekkori bevizelések közül az enuresis nocturna a leggyakoribb tünet, melynek sokféle oka lehetAz életkor előrehaladásával spontán is csökken a száma, de az általános iskola első osztályosai között még 16%-ban előfordul. Ez nagyon nagy szám, minden hatodik gyermek. Gyakrabban fordul elő fiúknál, elsőszülött gyermeknél, rossz szociális körülmények között élőknél, s ha a felmenőknél már előfordult. Több formája ismert. Primer az enuresis, ha születésétől fogva, alvás közben ágyba vizel a gyermek. Szekunder, ha legalább hat hónapi száraz éjszaka után jelentkezik az ágybavizelés. Monoszimptómás az enuresis, ha az éjszakai ágybavizelésen kívül egyéb panasza, tünete nincs a betegnek. Poliszimptómás az enuresis, ha egyéb tünet is párosul az éjszakai bevizeléshez. Ilyenek lehetnek a nappali gyakori vizelés, sürgető, parancsoló vizelési késztetés, nappali vizeletcsepegés, recidiváló húgyúti fertőzések, nehéz vizelés, tapintható hólyag stb. A szekunder enuresis esetiben az anamnézis már körvonalazza a valószínű kiváltó okot, mely célzott kezeléssel megszüntethető, s így a szekunder enuresis nocturna gyógyítható. A pszichés eredet ebben a csoportban gyakori, óvodai, iskolai, családi konfliktusok állhatnak a háttérben. Gyakori húgyúti fertőzés és egyéb szerzett betegségek következtében jelentkező ágybavizelés. A szekunder enuresis nocturna bármely életkorban jelentkezik, azonnal vizsgálni majd célzottan kezelni kell. Gyógyulási aránya jó. A primer monosymptomás enuresis nocturna a leggyakoribb bevizelési forma gyermekkorban... A célzott kezelésen kívül antikolinerg gyógyszerek adásával jó eredményt lehet elérni. Az enuresis nocturna harmadik csoportjában semmilyen kiváltó okot sem lehet kimutatni. Ezen esetekben a kondicionáló tréningek javasoltak., vagy elnyomja, vagy fölébred, s a WC-be vizel. Amennyiben mindezen kezelések nem hoznak eredményt, többféle korábban alkalmazott gyógyszer is adható, illetve pszichoterápia is lehetséges. Felnőttkorra csak 1 százalékuknak marad meg az ágybavizelése.
A nappali bevizelési panaszok közül a sürgető vizelési késztetéshez társuló inkontinencia a leggyakoribb. Az első vizelési inger annyira erős, sürgető, hogy a gyermek nem tudja elnyomni, és bepisil. Ilyenkor a gyermek viselkedésére az jellemző, hogy toporog, összeszorítja a lábait, kezét a combjai közé szorítja, esetleg leguggol, és ráül a sarkára. Így összenyomva a húgycsövét, megpróbálja megakadályozni a bepisilést, legtöbbször eredménytelenül.
Több-kevesebb vizelet ürül, de esetenként az egész hólyagtartalom. Oka leggyakrabban instabil hólyagműködés. A korábban említetteken kívüli húgyúti kövesség, hypercalciuria is állhat a háttérben, de a térszűkítő folyamatot mindig ki kell zárni. Az instabil detrusorműködés szerepet játszik a recidiváló húgyúti fertőzésekben, a vesicoureteralis refluxok kialakulásában.
A stresszinkontinencia elsősorban kövér kislányoknál fordul elő. Húgycső- és hólyagzáródási rendellenességek esetén is károsodik a záróizomzat. Az elcsepegés vizelési inger nélkül jelentkezik köhögéskor, nevetéskor, ugrálás kapcsán, lépcsőn járáskor, vagy különböző tárgyak emelése során. Az elcsepegés általában kisebb mennyiségű, sohasem az egész hólyagtartalom ürül ki. A gátizomzat erősítésén kívül szimpatomimetikumok erősítik a záróizmot.
A nevetés kapcsán jelentkező pár csepp vizeletvesztés a stresszinkontinencia csoportjába tartozik, míg ha nevetés hatására komplett vizelési reflex váltódik ki, s a teljes húgyhólyag tartalmát kiüríti a gyermek, akkor ennek patomechanizmusa az instabil hólyagműködésnek felel meg, s kezelése is ugyanaz.
A fiúknál a fitymaszűkület hasonló panaszokat okozhat.
A gyermekek vizelési panaszait sokszor félrediagnosztizálják. Ez krónikus urogenitalis húgyúti gyulladásokhoz vezethet, melynek a fejlődő szervezetre nagyon káros, akár életre szóló szövődményei lehetnek. Ezért fontos a pontos diagnózis és a célzott kezelés.
A szülés utáni első hat hetet gyermekágynak nevezzük, ez az édesanya regenerálódásának időszaka. Nagyanyáinknak még szigorú ágynyugalmat javasoltak - ma már ezt is másképpen látjuk.
A szoptatás az első hat hónapban általában természetes fogamzásgátlást is jelent, illetve a méh visszahúzódását és regenerálódását is segíti.
A szülés után - egészséges állapotban - a nemi szervek elég gyorsan visszanyerik eredeti formájukat. A hormonális változások, az anyatej - elválasztás beindulását és a szoptatást segítő hormonok hatással vannak a peteérésre, így befolyásolva a ciklusos vérzést és a peteérés elmaradását. A méhösszehúzódást érzékeli az anyuka, amikor szoptatás közben alhasi görcsöket tapasztal.
A párok maguk döntik el, hogy szülés után mikor kezdik újra szexuális életüket, de szülést követő negyedik - hatodik héten ajánlott az előzetes nőgyógyászati ellenőrző vizsgálat. Ha az édesanyának a szülés után panaszai vannak (lázas, hüvelyből vérzik, gátsebe begyulladt, stb.), akkor azonnal forduljon orvoshoz!
A gyermekágyas időszakban az édesanyának kíméletes életvitelre van szüksége. Különösen az első gyermek érkezésekor az első hetek folyamatos készenléti állapotban telnek. A baba minden rezzenésére, hangjára, mozdulatára odafigyel az egész család.
A mamának ki kell használni pihenésre, lazításra a baba alvással
eltöltött idejét.
Az anyukák az édesapák segítsége mellett családtagok, barátok,
ismerősök támogatását is vegyék igénybe. A szoptató édesanya
egészséges életmódjához megfelelő tápanyagbevitelre és folyadékpótlásra
van szükség. Gyakori panasz, hogy alig van ideje az édesanyának a saját
tisztálkodására, testápolására. A
kezdetektől sokat segít a rendszeresség, például a baba fürdetésének
ideje, a levegőztetés, a séták, a háztartási teendők idő - és
személyi beosztása.
A gyermekágyas időszak első látogatói várhatóan a
nagyszülők, akik jó szándékkal, segítőkészen közelednek unokájukhoz
és a családhoz. A további látogatókat, rokonokat, barátokat, ismerősöket
az újszülött egy hónapos kora után fogadjuk!
Ha megoldható, a vendégek
akkor is kevés időt töltsenek a kicsi közelében, hogy ne zavarják a
nyugalmát.
Nagyon fontos az édesanya és az édesapa lelki megerősítése. Fel kell dolgozniuk azt a csodálatos élményt, hogy gyermekük született, és ezzel megváltozik a család élete. A középpontba a gyerek kerül, minden őérte van.
A felelősségtudat nyomasztó hatású is lehet, a fáradtság elkeseredést idézhet elő. Jó szülője leszek-e a gyermekemnek? Jól szoptatom-e, elegendő-e a tejem? Miért sír? Miért alszik annyit?
Csupa aggódó kérdés, amelyhez elérhető szakember szükséges. Ő nem más, mint a körzeti védőnő, aki a gyermekágyas időszakban hetente (szükség esetén gyakrabban) látogatja a családot. Figyelemmel kíséri a csecsemő fejlődését, az anya állapotát, a család helyzetét. Megerősít, megnyugtat, tanácsot ad, ami éppen szükséges. A védőnő segít a rendszeres életritmus megszervezésében, hogy az édesanyának a babája mellett önmagára és a párjára is jusson ideje.
Tájékoztatja az anyukát azokról a módszerekről, amelyekkel jobban megismerhetik gyermekük jelzéseit, viselkedését, és azokról a lehetőségekről, amelyek a lakókörnyezetben elérhetők.

A GARATMANDULÁK MEGNAGYOBBODÁSA ZAVARJA AZ ORRLÉGZÉST ÉS ENNEK A KÖZVETLEN
EREDŐJE AZ ARC ESZTÉTIKÁJÁNAK ILYEN JELLEGÜ MEGVÁLTOZÁSA.A GYERMEKEK
NYITOTT SZÁJJAL LÉLEGZENEK,ROSSZUL ALSZANAK,HORKOLNAK,GYAKRAN A
MEGISMÉTLŐDŐ KÖZÉPFÜLGYULLADÁSOK HALLÁSZAVAROKAT OKOZHATNAK A
GYERMEKNEK.AZ ISKOLAI EREDMÉNYEK IS ROMLANAK,MERT AZ ÖRÖKKÉ ÁLMOS,FÁRADT
ESETLEG NAGYOTHALLÓ GYERMEK FIGYELMETLEN.
AZ ÁLLANDÓAN NYITOTT SZÁJ,AZ ÁLMOSSÁG,FÁRADTSÁG JELLEMZŐ,ÉS KISSÉ
BAMBA KIFEJEZÉSÜVÉ TESZI AZ ARCOT.
A középfülgyulladás, vagy orvosi nyelven otitis media, heveny és idült formában fordul elő. A heveny leggyakoribb gyerekkorban, de a felnőttek betegsége is. Legtöbbször a felső légutak meghűléséhez társul, és a váladék vagy az orrgaratból a fülkürtön át jut a dobüregbe (fertőzés esetén), vagy helytelen orrfújás közben, amikor mindkét orrnyílást fújás közben egyszerre elzárták.
Lázzal, hirtelen fellépő erős fülfájással, halláscsökkenéssel és általános rossz közérzettel jár. Ha a dobhártya átlyukad, fülfolyás is bekövetkezhet. Ilyenkor a fájdalom rendszerint hirtelen csökken, mert a gennynek a középfülből való elfolyása megszünteti a dobhártya feszülését. Ezért szúrták fel régebben nagyon gyakran gyerekeknél a dobhártyát, hogy a gennynek utat nyissanak.
Az így készített bemetszés gyorsan gyógyul, teljesen összeforr, és nincs az a veszély, mint spontán áttörésnél, hogy végleges nyílás marad a dobhártyán. A heveny középfülgyulladás az időben kezdett antibiotikus kezelés, a fül melegen tartása, orrcseppek és a meghűlés gyógyszerei, és esetleg a dobhártya bemetszése mellett napok, hetek alatt teljesen meggyógyul. Azt se felejtsük el, hogy nagymamáink ilyenkor sokszor kövirózsa nedvével átitatott vattát dugtak vagy meleg sót tettek a fülünkbe.
A fülkürt idült gyulladása vagy az orrgarat mandula
túltengése tartós halláscsökkenést és nem ritkán visszatérő
középfülgyulladást okozhat. Teljes gyógyulást ilyen
esetben csak az oki kezelés, vagyis
az orrgaratmandula eltávolítása, esetleg orrműtét
eredményezhet.
Krónikus középfülgyulladás súlyosabb fertőzés vagy a szervezet gyengébb ellenálló
képessége esetén jelentkezhet. A heveny fellobbanásoktól, a nagyothallástól
és esetleg kisfokú állandó fülfolyástól eltekintve rendszerint nem okoz
panaszokat, de sokszor műtétre és rendszeres szakorvosi
ellenőrzésre szorul, mert a hosszan tartó gyulladás elpusztíthatja a
hallócsontocskákat vagy más szövődmény alakulhat ki.
A fülfájás értékelésében nagy jelentősége van a beteg életkorának, mert míg csecsemő- és kisgyerekkorban a baktériumok és vírusok okozta heveny középfülgyulladás az egyik leggyakoribb oka a fülfájásnak, addig a felnőttek fülfájdalmát leginkább a külső hallójárat gyulladása okozza.
A gyermekkori fülfertőzések kiindulópontja a garat, az arc- és orrüreg, az orrmandulák fertőződése, ahonnan a kórokozók a fülkürtön átjutnak a középfülbe, általában mindkét oldalra egyszerre, míg a felnőttkori folyamatok többnyire egy oldalra lokalizálódnak.
A gyakori gyermekkori
középfülgyulladás számtalan hajlamosító tényezővel magyarázható.
· Csecsemő- és kisgyerekkorban, még „éretlen” az immunrendszer, sok kórokozó ismeretlen a szervezet számára, ezért kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek.
· A szezonálisan nagyobb számban előforduló légúti kórokozók könnyebben okoznak kisebb helyi járványokat a gyerekközösségekben.
· A gyakoribb fülfertőzések hátterében anatómiai ok is állhat, mivel rövid és szűk a fülkürt a gyerek kis testméretei miatt, ezért a garatban kialakuló fertőzésekből könnyebben jutnak át a kórokozók, gyakrabban zárul el ez a nyomáskiegyenlítést biztosító járat.
· Az elégtelen orrfújás miatti váladékpangás kedvez a kórokozók felszaporodásának, a nagyobb orrmandula könnyen fertőződik és duzzad még nagyobbra, meggátolva ezzel az orrlégzést. A szájon át való légzés kiszárítja a garatot, amivel lényegesen csökken nyálkahártyájának ellenállása a baktérium okozta fertőzésekkel szemben.
· Egyéb hajlamosító tényezők: a szoptatás hiánya, a fekve etetés, a cumi használata, a dohányfüst, a korai közösségbe való járás a gyakoribb vírusfertőzések miatt, fejlődési rendellenességek a fejen és a légutakban, a vas- és a D-vitamin-hiány, a nem megfelelő táplálás, de örökletes hajlamot is feltételeznek, különösen igazolja ezt az egy családban lévő esetek halmozódása.
A fülfájás
másik gyakori oka, főként a felnőttek
körében a külső hallójárat gyulladása, az otitis externa. A külső
hallójárat egy viszonylag szűk, mélyre nyúló, hámmal fedett, testmeleg
üreg, ami a dobhártyáig tart, felületét a faggyúmirigyek váladékukkal zsírosan,
nedvesen tartják, ezzel is megakadályozzák, hogy itt baktériumok szaporodjanak
fel. Könnyen sérül, akár a tisztogatás során is.
Felesleges a tisztogatás,
mivel az úgynevezett fülzsír kifelé sodródik, tehát öntisztuló a hallójárat. A kereskedelemben kapható fültisztítók csak a fülkagyló tisztítására
szolgálnak, mert a legtöbb olyan, hogy inkább befelé nyomjuk vele a váladékot,
ami, ha a dobhártyára szárad, fájdalmas és rontja a hallást is.
Akiknek kissé több a
fülzsírjuk, vagy hajlamosak a „füldugók” kialakulására,
azoknak javasolható, hogy hetente 2-3-szor csepegtessenek 1-2 csepp
paraffinolajat a fülükbe, és a tisztítást bízzák szakemberre. A felázott
bőr ellenálló képessége csökken, kedvez a baktériumok, a gombák
elszaporodásának. Ezt még fokozhatják a lúgos kozmetikai szerek, vagy az
uszodavíz fertőtlenítésére használt szerek is. Akülső hallójárat
védhető a fürdés, az úszás előtt alkalmazott paraffinolajjal, az
egyéni lenyomat alapján készített füldugóval, valamint az uszoda után
alkalmazott ötszázalékos ecetes vizes cseppel is.
A már kialakult hallójárat-gyulladást fül-orr-gégész kezelje, mert csak a szakember tudja eldönteni, hogy mi a kórokozó, mert más kezelés szükséges a baktériumok ellen, más a gombák ellen, vagy ekcéma esetén..
Ha a fülfájásnak nem találjuk
az okát a fülben, akkor a fej és a nyak alapos
vizsgálatára van szükség. Ki kell zárni fogbetegséget,
arcüreg-gyulladást, fertőzést a garatban, a mandulákon, a nyelven, az
állkapocsban, az álkapocs ízületében, a nyálmirigyekben. Lehet a
betegnek herpes zostere, vagy daganat okozta nyomás is kiválthatja a
fülfájdalmat. Légúti
fertőzésekre utaló tüneteket keres először az orvos, de a
körültekintő vizsgálat nem maradhat el akkor sem, ha ilyen tünetet talál,
mert éppen egy vírusfertőzés kapcsán derülhet fény valamilyen más
betegségre is.
Az orr- és garatüreg betegségei.
A légzés „szuszogó”-vá válik, az orrból kezdetben átlátszó, híg, nyálkás váladék csurog, a gyermek tüsszög, esetleg köhög is. Csecsemőkorban a nátha szopási nehézséget okoz. A betegség ráterjedhet az alsóbb légutakra, de a középfülgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás sem ritka szövődmény.
Gyógyítás. Tüneti szerek használata, lázcsillapítók, C-vitamin és bőséges folyadékellátás, ephedrines orrcsepp
Ha az idült nátha a garatmandula- vagy a melléküreg-gyulladás következménye, csak a garatmandula eltávolításától, illetve a melléküreg-gyulladás gyógyításától várhatunk eredményt.
Az arcüreg és a rostasejtek, kivételesen a homloküreg nyálkahártyájának gyulladása orr-garat-hurut szövődményeként szokott jelentkezni. Kórokozói rendszerint gennykeltő baktériumok.
Tünetek. Láz, fejfájás, gennyes orrfolyás; a homlok-, illetve arcüregre gyakorolt nyomás fájdalmas.
Terápia. Antibiotikumokkal, punctióval és öblítéssel, továbbá sollux besugárzással szokták kezelni.
A torokban és garatban található nyirokszervek gyulladása duzzanattal jár, beszűkítik a torkot. Megjelenési formáit tekintve lehet egyszerű hurutos gyulladás, lehetnek apró hólyagocskák a torokban; gyulladt tüszők elgennyedhetnek, ilyenkor sárga pettyeket láthatunk a mandulákon: tüszős mandulagyulladás.
Rendszerint hirtelen, magas lázzal, hányással, torokfájással kezdődik. A torok gyulladását gyakran kíséri a nyaki nyirokcsomók duzzanata. Szövődményei nyaki nyirokcsomó-gyulladás, mandula körüli tályog lehetnek.
Terápia. A kórokozótól függ. Vírus-anginák terápiájában tüneti szereket: láz- és fájdalomcsillapítókat alkalmazunk. A baktériumos fertőzéseket szulfonamidokkal vagy antibiotikumokkal kezeljük..
Veleszületett stridor (horkoló-sípoló belégzés). Oka a gégefedő porcának puhasága, a gégenyálkahártya lazasága lehet. Kezelést nem igényel, a csecsemőkor végére magától elmúlik. Jelentősége az, hogy a gégehurut az ilyen csecsemőkön súlyosabb formában szokott lezajlani.
Légúti kórokozók hatására támadhat. A gégenyálkahártyája vérbő, duzzadt lesz, néha gennyes, pörkös, fibrines váladék termelődik (croup). A gyulladás a gégéről a légcső és a hörgők nyálkahártyájára is ráterjedhet. A betegség gyakran orr-garat-huruthoz csatlakozik. A gyermek lázas, köhögése fokozódik, izgatottá, majd egyre inkább öblössé, ugató jellegűvé válik. Ha a gyulladás a hangszalagokat is érinti, a gyermek rekedt lesz. A betegség súlyosabb formáiban megjelennek a légzés nehezítettségének tünetei.
Terápia. A gyermeket nyugalomba helyezzük, hogy oxigénigénye minél kisebb legyen. A belégzett levegő oxigéntartalmát növeljük. Bőséges folyadékellátás, belégzett levegő nedvességtartalmának növelése.
Gyógyszerként széles hatósugarú antibiotikumot és a gyulladást mérséklő kortikoszteroidot szoktunk adni. Ha szükséges, a szív munkáját strophanthinnal támogatjuk. Súlyosabb esetekben szükségessé válhat a váladék leszívása. Ha a légzés elégtelensége fenyeget, légcsőmetszést hajtanak végre, és a légcsőn készített nyílásba csövet (kanül) helyeznek.
A gége hangszalagok alatti területének gyulladása, amely
valószínűleg allergiás alapon támad. A betegség többnyire hirtelen,
éjszaka kezdődik. A gyermek köhögni kezd, köhögése ugatóvá válik, majd
stridoros, nehezített belégzés jelentkezik. A hang nem rekedt.
Gyógyításában antiallergiás szerek (Suprastin, Sandosten, Pipolphen)
alkalmazása.
Rendszerint heveny felsőlégúti huruthoz csatlakozik. Tünetei a láz, köhögés, változó súlyosságú közérzeti zavar, étvágytalanság. Kezdetben száraz köhögés kínozza, később a köhögés egyre több váladékot hoz fel. A betegség általában egy hét alatt lezajlik.
Terápia. Láz- és köhögéscsillapító szereket, köptetőket adunk, bőséges folyadék és C-vitamin ellátás mellett. Súlyosabb esetekben antibiotikumokat is igénybe veszünk.
Bronchiectasia a hörgők kóros tágulata, amely lehet körülírt vagy kiterjedt. Okai lehetnek a hörgők falát tönkretevő szerzett betegségek.
Tünetei. Makacs, hónapokig, évekig tartó, bő váladékot felhozó köhögés, azonos területen ismétlődő tüdőgyulladás.
Terápia. Láz esetén a légúti váladékból kitenyésztett kórokozó érzékenységének megfelelő antibiotikumot adunk, hogy a heveny gyulladást megszüntessük. Légzési gyakorlatok jó hatásúak. Megfelelő tüdőrész műtéti eltávolítása.
Légzési akadályt képeznek, de elzárhatnak egyes hörgőket, tüdőlégtelenséget (atelectasia), majd másodlagos fertőzés útján gyulladást, tályogot hozhatnak létre a tüdőben.Idegentest belégzésére kell gondolni, ha váratlanul, láz nélkül makacs ingerköhögés, nehézlégzés, elkékülés jelentkezik. Röntgenvizsgálat, hörgőtükrözés.
Gócos tüdőgyulladás: a
bronchopneumonia. Gócokban jelentkezik, az alveolusokat izzadmány tölti ki.
Súlyossága a gócok számától, sűrűségétől függ.
Inkább nagyobb gyermek betegsége a lebenyes tüdőgyulladás (pneumonia
lobaris). Kórokozója rendszerint a Pneumococcus. A gyulladás egy egész
tüdőlebenyre kiterjed, és az alveolusokat izzadmány tölti ki.
Tünetek:
1. Láz: különösen baktériumos tüdőgyulladások esetén
2. Köhögés
3. Nehézlégzés
4. A bőr színe változó lehet. Lebenyes tüdőgyulladásban az arc
kezdetben (néha csak a beteg oldalon) kipirul, más esetekben a bőr sápadt,
és ha a légzés vagy a keringés elégtelenné válik, cyanosis jelenik meg.
5. Oldalszúrásról a lebenyes tüdőgyulladásban szenvedő, nagyobb
gyermekek panaszkodnak.
6. Vérkeringési zavar inkább csecsemőkben, kisgyermekekben szokott
jelentkezni: a pulzus igen szaporává válik, a has megpuffad, a máj
megnagyobbodik, cyanosis jelentkezik.
7. Idegrendszeri tünetek: csecsemőkben a magas láz, valamint a keringési
légzési zavar miatt keletkező agy anoxia miatt előfordulhat
eclampsia.
A tüdőgyulladás fizikális vizsgálattal, röntgenvizsgálattal pontosan
megállapítható.
Kezelés:
1. Oki terápia: antibiotikum
2. A tüneti kezelés
a)
Lázcsillapítás gyógyszeresen vagy igen magas láz esetén
hűtőborogatással.
b) A lázas, szaporán légző gyermek folyadékigénye megnő, ezt ki kell
elégíteni; ha lehet szájon át, ha nem lehet, infúzióval. Infúzió alkalmazásakor
vigyázni kell arra, hogy a szükségesnél több folyadékkal a szív amúgy is
nehezített munkáját tovább ne terheljük.
c) Ha a gázcsere elégtelenné válik, a belégzett levegő oxigéntartalmát megfelelően
emeljük.
d) A szív munkáját, ha szükséges, Digoxinnal, illetve Isolaniddal támogatjuk.
e) A pneumoniás gyermek igen gondos ápolást és megfigyelést igényel. Tápláléka
legyen könnyen emészthető, csak annyi, amennyit a gyermek szívesen
elfogad.

PEMPHIGOID NEONATORUM-PEMFIGUSZ-A BŐRÖN KÜLÖNBÖZŐ NAGYSÁGU
RÁNCOS FALU,SÁRGÁS,KISSÉ ZAVAROS RAGACSOS FOLYADÉKKAL TÖLTÖTT HÓLYAGOK KELETKEZNEK-CSAKHAMAR
MEGPATTANNAK TARTALMUK KIFOLYIK ÉS ELŐTÜNIK A HÁMFOSZTOTT ,NEDVEZŐ
ALAPJUK.
Az anyáról a magzatra átterjedő fertőző betegségek közül egyesek (syphilis, vírusos májgyulladás, herpes-vírus-fertőzés, cytomegalia, stb.) megbetegíthetik a magzat máját, és az epekiválasztás és –lefolyás zavarát.
Az újszülött fertőző betegségei:
Kórokozója sarjadzó gomba: Candida albicans. A fertőzés különösen intézetben születettek között gyakori. A száj nyálkahártyáján fehér felrakódásokat látunk, amelyeket nehéz letörölni. Könnyen összetéveszthető a tejmaradékkal, ez azonban könnyen letörölhető. Lázat, fájdalmat okoz.
Gyógyítás. A szájnyálkahártyát hármasfestékkel bekenjük. Gyakran használják a naponta többszöri borax-glicerines ecsetelést vagy szájba cseppentést is. Egészséges újszülött hamar, néhány nap alatt gyógyul.
Az újszülött székletében gyakran csakhamar megjelenik a Candida albicans gomba; leggyakrabban a végbélnyílás környékén telepszik meg, ahol a széklet, vizelet áztatja a bőrt. Színes gombostűfejnyi, lencsényi, éles szélű, hámgallérral szegélyezett rózsaszínű vagy pirosas foltocskákat látunk. Kezelésére hármasfestéket, borax-tartalmú kenőcsöt, vagy makacsabb esetben Fungifen-oldatos ecsetelést használnak.
Staphylococcus aureus okozta bőrfertőzés. A bőrön különböző nagyságú, ráncos falú, sárgás, kissé zavaros, ragacsos folyadékkal töltött hólyagok keletkeznek; csakhamar megpattannak, tartalmuk kifolyik, és előtűnik hámfosztott, nedvedző alapjuk. Súlyosabb esetekben nagy, összefüggő területeken válik le a hám, és a bőrtünetekhez láz, bágyadtság, étvágytalanság és sepsis is csatlakozik. Ezt a súlyosabb formát Ritter-kórnak is nevezik.
Enyhébb esetben helyi kezeléssel próbálkozunk. A hólyagok tetejét alkoholos vattával lecsípjük, majd alapjukat hármasfestékkel vagy merkurokróm-oldattal beecseteljük. A tovaterjedés megakadályozására célszerű az újszülöttet Sterogenol-oldatban fürdetni. A hólyagtartalomból kitenyésztett kórokozó érzékenységének megfelelő antibiotikus terápiát is alkalmazunk.
A köldöksebben leggyakrabban gennykeltők tapadnak meg. A fertőzés legenyhébb formája a nedvező köldök. Ha
elhanyagolják, vagy a kórokozó nagyon virulens, súlyos, gennyes gyulladás, vagy
köldök körüli lob támadhat. Az ilyen betegség könnyen sepsishez
(köldök-sepsis) vezethet. A köldökfertőzés sajátos formája a köldökgomba.
Kezelés. A nedvedző köldököt szárazon tartjuk, és
hexachlorophenes hintőporral szórjuk be. Helyi kezelés mellett
belsőleg is adunk antibiotikumot. A köldökgombát lápisz-pálcával
megérintjük.
Az újszülött fertőzései könnyen sepsishez vezethetnek. Az újszülött bágyadttá, étvágytalanná válik. Hányás, hasmenés jelentkezhet. Lehet lázas, de újszülöttkorban a sepsis egyébként igen jellemző tünete: a láz elmaradhat. Ha az állapot súlyosbodik, sárgaság, bőrvérzések jelennek meg.
Gyógyítás. Lehetőleg a kitenyésztett kórokozó érzékenységének megfelelő antibiotikumot (Penicillin, Ampicillin, Gentamycin, Ceporin) használunk.
Ma már ritkán fordul elő a régen veszélyes szemkankó. Kórokozója a Neisseria gonorrhoeae. A betegség régen gyakorta vaksággal végződött, ezért vezették be a kötelező ezüstacetátos szembecseppentést (Credé-féle szemcsepp).
Fejlődési rendellenességnek a szervezet azon alaki vagy működésbeli hibáit nevezzük, amelyek a méhen belüli fejlődés során keletkeztek.
Méhen belüli fejlődési zavart keltő (teratogen) ártalmak lehetnek: az anya fertőző betegségei (elsősorban a rubeola, de más betegségek is), az anya szervezetébe kerülő kémiai anyagok, gyógyszerek, hormonok vagy azok hiánya.
Nyúlajak és farkastorok
Nyúlajakról beszélünk, ha a felső ajkon a középvonalhoz közel, azzal párhuzamos hasadékot találunk; farkastoroknak nevezzük, ha a szájpadláson nyílirányú hasadék van, és így a szájüreg és az orrüreg egymással közlekedik.
A nyúlajkat három hónapos korban, a farkastorkot másfél-két éves korban kísérlik meg műtéttel zárni.
Rendszerint a gerinc ágyéki-keresztcsonti szakaszán fordul elő. A
csigolyaívek nem záródnak és a nyíláson át agyhártya- és gerincvelőrészlet
türemkedik elő.
Az alsó végtagok a hordó dongájához hasonlóan a középvonal felé görbültek. A görbület az alsó végtag valamennyi csontjára és izületére kiterjed.
A tápcsatorna bármely szakaszán előfordulhat. A nyelőcső atresiája gyakran nyelőcső-légcső-sipollyal párosul. Az ilyen újszülött nem tud nyelni, itatási vagy szoptatási kísérletkor a folyadék visszafolyik, illetve sipoly esetén a légcsőbe kerülve köhögést, fuldoklást, elkékülést okoz.
A veleszületett bélelzáródásra és végbélelzáródásra az élet első napjaiban
makacs hányás, haspuffadás hívja fel a figyelmet.

FEJDAGANAT-AZÁLTAL KELETKEZIK HOGY A MÉHSZÁJ IZOMZATA A FEJRE RÁFESZÜL
ÉS IGY A MÁR MEGSZÜLETETT FEJRÉSZ BŐRÉBEN A KERINGÉS AKADÁLYOZÁSÁVAL
PANGÁST,VIZENYŐT OKOZ. A KOPONYACSONTOK HATÁRAIN TÚLTERJED,TÉSZTA
TAPINTATU ÉS NÉHÁNY NAP ALATT MAGÁTÓL FELSZIVÓDIK.
a szervezet oxigénhiányos állapota. Az ember szervei az oxigénhiányra különböző mértékben érzékenyek. Leghamarabb a központi idegrendszer sínyli meg az oxigén hiányát. Négy-hat percig tartó anoxia már a központi idegrendszer egész életre kiható károsodásához, hosszabb ideig tartó, pedig működésképtelenséghez, azaz halálhoz vezet.
Születés utáni anoxia vagy azért támad, mert a légzés nem indul meg (elsődleges anoxia), vagy a már megindult légzés kimarad, illetve szabálytalanná, elégtelenné válik (másodlagos anoxia). Oka lehet a légzőközpont éretlensége vagy károsodása a magzati anoxia vagy agyvérzés kapcsán. Légzésképtelenséget okozhat a légutak eltömöszölődése magzatvízzel, hüvelyi váladékkal, vérrel. Anoxia jöhet létre, ha a tüdőhólyagocskák nem nyílnak ki (atelectasia = légtelenség) vagy hyalin-membrán betegség esetében is, amely érett újszülötteken ritka, koraszülötteken gyakoribb. Tünetek: az újszülött a születés után nem kezd el lélegezni, nem sír fel. A légzés megindul ugyan, de gyér, erőtlen, kihagyó. A bőr színe kékes vagy sápadt. Livid asphyxiáról beszéltek (kék álhalál), ha csak a légzés volt elégtelen, de a szívműködés jó volt, míg algid asphyxiáról (fehér álhalál), ha a légzési zavarhoz vérkeringési is csatlakozott.
Az izomzat tónusa algid asphyxiában csökkent, sőt teljesen petyhüdt lehet, de súlyos anoxia esetében egyes izomcsoportokra vagy az egész testre kiterjedő rángógörcs (eclampsia) is észlelhető. Míg az egészséges újszülött fájdalomingerekre sírással reagál, az anoxiás legfeljebb arcfintorral vagy egyáltalában nem. Hosszabb ideig tartó anoxia a szívműködést is károsítja, a pulzusszám csökken, a pulzus tapinthatatlanná válik, súlyos esetben már a szívhangok sem hallhatók.
Az újszülött állapotának megítélésére jól használható az Apgar-féle osztályozás. A vizsgálatot a születés utáni első percben végzik; ha a pontszám 8 alatt van, 5, 10, 15, 20 perc múlva újabb ellenőrzésre van szükség.
Kezelés: ha az újszülött nem lélegzik, az első teendő a légutak kitisztítása motorral működő nyálszívó segítségével; mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni. Célszerű a belélegzett levegő oxigéntartalmát egy ideig megfelelően emelni; iv. nátriumbikarbonát-oldatot kell adni; külső szívmasszázs.
Fejdaganat (caput succedaneum): azáltal keletkezik, hogy a méhszáj izomzata a fejre ráfeszül és így a már megszületett fejrész bőrében a keringés akadályozásával pangást, vizenyőt okoz. A koponyacsontok határain túl terjed, tészta tapintatú és néhány nap alatt magától felszívódik.
A csontrendszer sérülései között leggyakoribb a kulcscsonttörés. Gyakran észrevétlen marad, mert fájdalmat ritkán okoz; kezelést nem igényel, magától gyógyul. Ritkább a felkarcsont, illetve a combcsont törése. A törött végtag nyugalomba helyezésével, nyújtásáéval általában 3 hét alatt gyógyul.
A koponyacsont is sérülhet eszközös szülészeti beavatkozások esetén. A koponyacsont benyomódása, törése vérzésekkel társulhat.
A környéki idegek sérülése az általuk beidegzett izomcsoportok bénulásához vezet. Fogós szülések után szokott előfordulni az arcidegbénulás. Ritkán maradandó; többnyire magától, néhány hét alatt gyógyul. A karidegfonat sérülése a váll és a felkar (felkar típus), vagy az alkar és a kéz bénulásához (alsó típus) vezet.
Az újszülöttkori vérzékenység egyik oka az, hogy a máj részben a K-vitamin hiánya, részben még éretlen működése miatt kevés protrombint termel, ami a véralvadás egyik nélkülözhetetlen tényezője. További ok az újszülött hajszálereinek szakadékonysága. Vérzések különböző szervekben keletkezhetnek, és így jelentőségük is különböző. A fejbiccentő izom vérömlenye az izomnak születés közben történő erőszakos megnyújtására keletkezik. A vérömleny később szervül, hegesedik, az izom megrövidül és ez ferde fejtartáshoz (torticollis) vezethet. Feji vérdaganat (cephalhaematoma externum) keletkezhet a koponya külső felszínén azáltal, hogy valamelyik koponyacsont és a csonthártya közti erek a szülés alatt elszakadnak. Súlyosabb tünetekkel és következményekkel jár a koponyaűri vérzés (cephalhaematoma internum). Vérzés bárhol előfordulhat a koponyán belül: az agyburkok alatt, között; az agy állományában; az agykamrákban. A vérzés helyétől és kiterjedésétől függően változó tünetek keletkeznek. Az újszülött aluszékony; szopni, nyelni nem akar. Sírása nyöszörgő, időnként élesen felsikolthat. Légzése kihagyó, szabálytalan lehet, sőt teljesen kimaradhat (apnoe). Egyes izomcsoportokra vagy az egész testre kiterjedő tonsos-clonusos görcsök (eclampsia) és bénulások tarkíthatják a klinikai képet. A vérzés az újszülöttek egy részében halálhoz vezet, vagy tartós idegrendszeri károsodást okozhat, más esetekben nyom nélkül felszívódhat. A bélcsatorna vérzése (melaena neonatorum) a 2-4. napon szokott bekövetkezni. Az újszülött székletében friss, részben emésztett vér van, és vérhányás is jelentkezhet.
Sárgaság (icterus) keletkezik, ha a vér, és ezáltal a szövetek epefesték-tartalma megnő. Kórosnak tartjuk, ha a harmadik életnapnál hamarabb jelentkezik, a szokásosnál erősebb, vagy a 2. élethét után is fennáll. A sárgaság erősségéről pontosan a szérum epefesték-tartalmának mennyiségi meghatározása útján tájékozódhatunk.
Újszülöttkori haemolytikus betegség- Icterus haemolyticus neonatorum
Rh-összeférhetetlenség (inkompatibilitás) olyankor fordul elő, amikor az anyag Rh-negatív vértípusú, a magzat pedig apjától Rh-pozitív vértípus-sajátságot örököl. A betegség lényege az, hogy az anyában (esetleg már az első terhességből származó) Rh-pozitív magzat, vagy Rh-pozitív vértranszfúzió hatására termelődött ellenanyagok feloldják a magzat Rh-pozitív vörösvértesteit. A kiszabaduló nagymennyiségű vérfesték epefestékké alakul, ezt azonban az újszülött mája nem tudja gyorsan kiválasztani, így mennyisége a vérben megszaporodik: sárgaság keletkezik.
Gyógyítás. Az Rh-összeférhetetlenség okozta haemolytikus betegség gyógyítható, ha kellő időben beavatkozunk, és a sárgaság okozta idegrendszeri károsodások kivédhetők. A szérum-epefesték bizonyos szintje vércserét tesz szükségessé.
Fejlődési rendellenesség, amelynek lényege, hogy az epeutak rosszul fejlődtek, és nincs az epének a májból a bél felé lefolyása.

-ÖVSÖMÖR EGY HAT ÉVES LEÁNYKÁNÁL-TIPIKUS MEGJELENÉSI HELY.
Gyakran hallom -általában 3-7 hónapos közötti gyerekek anyukájától-, hogy a baba 100% figyelmet követel tőlük. Egyáltalán nem akar aludni, nappal egyáltalán nincs el egyedül és ez teljesen kikészíti az anyukát. Mi állhat az ilyen problémák hátterében?
A legtöbbször alapos kikérdezés során kiderül, hogy a baba napközben 30 perceket alszik, és 10-10 percekre elfoglalja magát azért, de aztán unatkozni kezd. Jó hír, hogy ez így normális!
Egy néhány hónapos csecsemőtől még nem várható el, hogy 10 percnél tovább elmélyüljön a játékban (még másfél évesen sem tudnak ennél tovább egy dologra koncentrálni). Van azonban egy nagy különbség a másfél évesek és a 4 hónaposok között: hogy az előbbiek, ha megunták az egyik játékot, el tudnak menni a következő játékért. A baj az, hogy 3 hónaposan még nagyon érdekes a világ egyhelyben ülve, de 6-7 hónaposan már nagyon unalmas.
És ez így van rendjén! Ez az unalom az a hasznos mozgatórugó, ami ösztönzi a babát arra, hogy megtanuljon kúszni, aztán pedig mászni. És abban a pillanatban, hogy el tud jutni az egyik játéktól a másikig, az állandó unatkozást mintha elfújták volna!
De mit lehet tenni addig? Levélben kérdezte az egyik anyuka, mi a teendő, ha a baba nem nagyon akar aludni (ez természetes ebben a korban: egyre kevesebbet alszik napközben a baba, mert nem fárad le eléggé és a legtöbb anyuka beleesik abba a hibába, hogy aggódik a gyerek alvásmennyisége miatt, ezért folyton elaltatja, a fáradtság legkisebb jelére is, ezért a baba még kevesebbet alszik és az ördögi kör bezárul…) A levelemet itt olvashatjátok: “Mivel még csak 4 hónapos viszonylag könnyen meg tudod neki tanítani, hogy magától elaludjon, illetve elfoglalja magát napközben.
A lényeg a napirendben rejlik, illetve a napirendi
dolgok sorrendjében. Reggel felkelés után etesd meg,
aztán alapos büfizés után tedd le játszani olyan játékokkal, amiket gond nélkül
el tud érni, tud használni (pl. babatornászó, ha nem szeret hason lenni), vagy
ha már hason is elvan, akkor nyomogatós játékok stb.
Ebben a korban max. 10 percet lesz el magában, utána elkezd unatkozni, ekkor
menj oda, játsz vele 10 percet, aztán adjál neki egészen új játékokat, amikkel
megint ellesz egy 10 percet. Ha megint elunta magát vidd át másik szobába,
játszatok ott közösen, utána megint 10 percig magában. Ha már nem akar egyedül
lenni, vidd oda ahol épp vagy, a konyhába vidd ki magaddal hordozóban, miközben
a dolgodat végzed, beszélj hozzá, adj a kezébe érdekes konyhai eszközöket, vond
be a teregetésbe (ezt nagyon szeretik nézni a babák)
Ebben a korban kb. 2 óra ébrenlét után fárad el úgy igazán a baba. Csak akkor tedd le aludni, amikor nagyon álmos. Ne altasd el az álmosság első jeleire, mert akkor rövid idő után fel fog ébredni. Ebben a korban napi háromszor 30-90 perc közti alvás az átlag. Ennél többet napközben ne várj tőle. A 30 perc sem gond, ha kipihenten, jókedvűen kel fel a baba és a 2 óra sem, ha ez nem megy az éjjeli alvás kárára, aminek a mértéke ebben a korban 10-12 óra lehet.
Te döntöd el, hogy cicin altatod vagy nem, a cicin
altatásnak is megvannak a maga előnyei, pláne, amikor már örökmozgó a baba
és nem akar elaludni.
De ha meg akarod tanítani egyedül elaludni, annak megvan az az előnye,
hogy ha felkel éjjel, akkor nem fog sírni, nem fog téged felébreszteni, hanem
szépen visszaalszik magától.”
A középfülgyulladás, vagy orvosi nyelven otitis media, heveny és idült formában fordul elő. A heveny leggyakoribb gyerekkorban, de a felnőttek betegsége is. Legtöbbször a felső légutak meghűléséhez társul, és a váladék vagy az orrgaratból a fülkürtön át jut a dobüregbe (fertőzés esetén), vagy helytelen orrfújás közben, amikor mindkét orrnyílást fújás közben egyszerre elzárták.
Lázzal, hirtelen fellépő erős fülfájással, halláscsökkenéssel és általános rossz közérzettel jár. Ha a dobhártya átlyukad, fülfolyás is bekövetkezhet. Ilyenkor a fájdalom rendszerint hirtelen csökken, mert a gennynek a középfülből való elfolyása megszünteti a dobhártya feszülését. Ezért szúrták fel régebben nagyon gyakran gyerekeknél a dobhártyát, hogy a gennynek utat nyissanak.
Az így készített bemetszés gyorsan gyógyul, teljesen összeforr, és nincs az a veszély, mint spontán áttörésnél, hogy végleges nyílás marad a dobhártyán. A heveny középfülgyulladás az időben kezdett antibiotikus kezelés, a fül melegen tartása, orrcseppek és a meghűlés gyógyszerei, és esetleg a dobhártya bemetszése mellett napok, hetek alatt teljesen meggyógyul. Azt se felejtsük el, hogy nagymamáink ilyenkor sokszor kövirózsa nedvével átitatott vattát dugtak vagy meleg sót tettek a fülünkbe.
A fülkürt idült gyulladása vagy az orrgarat mandula
túltengése tartós halláscsökkenést és nem ritkán visszatérő
középfülgyulladást okozhat. Teljes gyógyulást ilyen
esetben csak az oki kezelés, vagyis
az orrgaratmandula eltávolítása, esetleg orrműtét
eredményezhet.
Krónikus középfülgyulladás súlyosabb fertőzés vagy a szervezet gyengébb ellenálló
képessége esetén jelentkezhet. A heveny fellobbanásoktól, a nagyothallástól
és esetleg kisfokú állandó fülfolyástól eltekintve rendszerint nem okoz
panaszokat, de sokszor műtétre és rendszeres szakorvosi
ellenőrzésre szorul, mert a hosszan tartó gyulladás elpusztíthatja a
hallócsontocskákat vagy más szövődmény alakulhat ki.
A fülfájás értékelésében nagy jelentősége van a beteg életkorának, mert míg csecsemő- és kisgyerekkorban a baktériumok és vírusok okozta heveny középfülgyulladás az egyik leggyakoribb oka a fülfájásnak, addig a felnőttek fülfájdalmát leginkább a külső hallójárat gyulladása okozza.
A gyermekkori fülfertőzések kiindulópontja a garat, az arc- és orrüreg, az orrmandulák fertőződése, ahonnan a kórokozók a fülkürtön átjutnak a középfülbe, általában mindkét oldalra egyszerre, míg a felnőttkori folyamatok többnyire egy oldalra lokalizálódnak.
A gyakori gyermekkori
középfülgyulladás számtalan hajlamosító tényezővel magyarázható.
· Csecsemő- és kisgyerekkorban, még „éretlen” az immunrendszer, sok kórokozó ismeretlen a szervezet számára, ezért kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek.
· A szezonálisan nagyobb számban előforduló légúti kórokozók könnyebben okoznak kisebb helyi járványokat a gyerekközösségekben.
· A gyakoribb fülfertőzések hátterében anatómiai ok is állhat, mivel rövid és szűk a fülkürt a gyerek kis testméretei miatt, ezért a garatban kialakuló fertőzésekből könnyebben jutnak át a kórokozók, gyakrabban zárul el ez a nyomáskiegyenlítést biztosító járat.
· Az elégtelen orrfújás miatti váladékpangás kedvez a kórokozók felszaporodásának, a nagyobb orrmandula könnyen fertőződik és duzzad még nagyobbra, meggátolva ezzel az orrlégzést. A szájon át való légzés kiszárítja a garatot, amivel lényegesen csökken nyálkahártyájának ellenállása a baktérium okozta fertőzésekkel szemben.
· Egyéb hajlamosító tényezők: a szoptatás hiánya, a fekve etetés, a cumi használata, a dohányfüst, a korai közösségbe való járás a gyakoribb vírusfertőzések miatt, fejlődési rendellenességek a fejen és a légutakban, a vas- és a D-vitamin-hiány, a nem megfelelő táplálás, de örökletes hajlamot is feltételeznek, különösen igazolja ezt az egy családban lévő esetek halmozódása.
A fülfájás
másik gyakori oka, főként a felnőttek
körében a külső hallójárat gyulladása, az otitis externa. A külső
hallójárat egy viszonylag szűk, mélyre nyúló, hámmal fedett, testmeleg
üreg, ami a dobhártyáig tart, felületét a faggyúmirigyek váladékukkal zsírosan,
nedvesen tartják, ezzel is megakadályozzák, hogy itt baktériumok szaporodjanak
fel. Könnyen sérül, akár a tisztogatás során is.
Felesleges a tisztogatás,
mivel az úgynevezett fülzsír kifelé sodródik, tehát öntisztuló a hallójárat. A kereskedelemben kapható fültisztítók csak a fülkagyló tisztítására
szolgálnak, mert a legtöbb olyan, hogy inkább befelé nyomjuk vele a váladékot,
ami, ha a dobhártyára szárad, fájdalmas és rontja a hallást is.
Akiknek kissé több a
fülzsírjuk, vagy hajlamosak a „füldugók” kialakulására,
azoknak javasolható, hogy hetente 2-3-szor csepegtessenek 1-2 csepp
paraffinolajat a fülükbe, és a tisztítást bízzák szakemberre. A felázott
bőr ellenálló képessége csökken, kedvez a baktériumok, a gombák elszaporodásának.
Ezt még fokozhatják a lúgos kozmetikai szerek, vagy az uszodavíz
fertőtlenítésére használt szerek is. Akülső hallójárat
védhető a fürdés, az úszás előtt alkalmazott paraffinolajjal, az
egyéni lenyomat alapján készített füldugóval, valamint az uszoda után
alkalmazott ötszázalékos ecetes vizes cseppel is.
A már kialakult hallójárat-gyulladást fül-orr-gégész kezelje, mert csak a szakember tudja eldönteni, hogy mi a kórokozó, mert más kezelés szükséges a baktériumok ellen, más a gombák ellen, vagy ekcéma esetén..
Ha a fülfájásnak nem találjuk
az okát a fülben, akkor a fej és a nyak alapos
vizsgálatára van szükség. Ki kell zárni fogbetegséget,
arcüreg-gyulladást, fertőzést a garatban, a mandulákon, a nyelven, az
állkapocsban, az álkapocs ízületében, a nyálmirigyekben. Lehet a
betegnek herpes zostere, vagy daganat okozta nyomás is kiválthatja a
fülfájdalmat. Légúti
fertőzésekre utaló tüneteket keres először az orvos, de a
körültekintő vizsgálat nem maradhat el akkor sem, ha ilyen tünetet talál,
mert éppen egy vírusfertőzés kapcsán derülhet fény valamilyen más
betegségre is.
Életkori jellegzetességek:
Csecsemők és az óvodáskorú kisgyermekek appendicitiszének fontosságát kiemeli, hogy a 3-4 éves kor alatt a betegek 60-80%-a a féregnyúlvány átlyukadásával, hashártyagyulladással kerül műtétre.A mortalitás is sokkal magasabb, mint a későbbi életkorban
A betegség felismerését nehezíti, hogy ebben a korcsoportban a féregnyúlvány gyulladása ritkább, tünetei nem jellemzőek, s így hajlamosak vagyunk az igen gyakori banális légúti infekcióra, lymphadenitis mesenterialisra stb. gondolni .gyulladás gyorsabban alakul ki (a féregnyúlvány falában több a lymphoid elem, valamint a rövid momentum nem képes a gyulladást lokalizálni)
Tünettani sajátosságok:
- jellemző az arc kifejezett pirossága
- betegek korán étvágytalanokká válnak
- hányás korán jelentkezik, gyakran epetartalmú
- hasi fájdalom nehezen lokalizálható
- hasi distensio/feszesség/ korán alakul ki
- kisgyermeknek hamar csökken a vizelete
Kezelési sajátosságok:
- ajánlatos az orron keresztül a gyomorba korán tartós szondát bevezetni
- fokozott figyelem a sav-bázis háztartás és az elektrolitek rendezésére
- széles spektrumú antibiotikum adása
Differenciáldiagnosztikai jellegzetességek:
- lymphadenitis mesenterialis: felső légúti infekciókat gyakran kíséri a hasi nyirokcsomók reaktív gyulladása
- acut gastroenteritis: általában láz kíséri, a hasi fájdalom diffúz, a has itt is distendált, hányás és hasmenés azonban gyakroicsecsemő- és óvodáskori hasfájások egyéb gyakori okaiha az appendectomia során a féregnyúlvány nem magyarázza a tünetek ultrahang végzése ajánlatos a gyakori gyermekkori urológiai anomália kizárására, ill. Meckel-diverticulitis lehetőségére is gondolni kell
Kezelés:
Gyanú esetén csak folyadék, gondos obszervációha a féregnyúlvány korábban már perforált, körülírt periappendicularis tályogüreg és rögzített conglomeratum alakult ki, nem szabad erőltetni a féregnyúlvány eltávolítását: oncotomia a választandó eljárás, majd néhány hét múlva, az infiltrátum eltűnését követően, ajánlatos az appendectomia elvégzéseiv.) adása javasolt.
Szövődmények: 5-10%
- sebgennyedés:
- bélelzáródásstrangulatiós általában a 6-7. postop. naptól kezdődően
- tályog (Douglas-üregben, subphrenicus, máj alatt, esetleg a mesenterium lemezei között): műtétet követően 7-10 nappal kialakuló lázas állapot
A blfertőzések a csecsemő- és gyermekkori megbetegedések között világszerte az első helyeken állnak. Előfordulásuk reális méreteiről azonban az adatok csak hozzávetőlegesek, mivel a bejelentések száma csupán töredéke a valódi értéknek a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt.
Az iparilag fejlett országokban a hasmenéses epizódok számát évente 2–5 körülinek becsülik. Ezek a kedvezőbb körülmények között élőket is megviselik, kórházi kezelést tehetnek szükségessé, iskolából, munkából való kimaradással járnak, és anyagi kárt okoznak családi, valamint társadalmi szinten egyaránt. A kórképek halálozása azonban az egészségesebb életviszonyok eredményeképpen, valamint a terápiás lehetőségek birtokában a korábbiakhoz képest sokat javult, elenyészően csekély lett.
Súlyosabb a helyzet a fejlődő országokban, ahol a Föld lakosságának mintegy kétharmada él. Itt az enterális infekciók a morbiditási és a halálozási számok kialakításában kiemelkedő szerepet játszanak, a csecsemők 10–15%-a hasmenéses betegség következtében hal meg. A halálozás mintegy 500-szor nagyobb a fejlett országokhoz képest.
OKOK
A bélfertőzések kórokozóinak köre az utóbbi időkben jelentősen bővült. A klasszikus mikrobák mellett (salmonellák, shigellák, staphylococcus, giardia, entamoeba, V. cholerae) a diagnosztika fejlődésével, számos új ágens került felismerésre
Számos új ismerettel rendelkezünk a bélfertőzések kórtanát illetően is.
Az alábbiakban a legfontosabbakról teszek emlitést.
Salmonellosis
Az emberi patológiában szerepet játszó salmonellák száma 2200 feletti. Általában generalizált fertőzést, hastifuszhoz hasonló kórképet okoznak. Előfordulásuk, közegészségügyi jelentőségük a higiénés viszonyok javulásával jelentősen csökkent. Különösen súlyos, szinte kizárólag szeptikus kórképet hoznak létre, szerencsére ritkán, az egyes állatokhoz adaptálódott salmonellák. A legnépesebb az úgy nevezett nem adaptálódott salmonellák csoportja. Az ide tartozó típusok közül a S. enteritidis, a S. typhimurium a leggyakoribb, de sok más is szerepelhet kórokozóként. A nem adaptálódott salmonellák elsősorban étellel, ritkábban vízzel szóródnak és gastroenteritist okoznak. A betegség toxinhatásra vezethető vissza, vizes, nyálkás hasmenéssel, hányással, lázzal jár. Nem ritka az invazív bélfalkárosodás, melyre véres széklet megjelenése utal. Immunológiailag károsodott egyénekben (alkoholizmus, diabetes, tumor, hematológiai alapbetegség, gyógyszeres immunoszuppresszió, AIDS, idős kor, stb.), valamint újszülöttekben és csecsemőkorban bármely típusú salmonella bakteriaemiát, sepsist, meningitist okozhat.
A salmonellák a fejlettebb országokban a leggyakoribb bakteriális, enterális ágensek, a nyilvántartott bélinfekciók mintegy 55%-a hazánkban is salmonella fertőzés.
E. coli fertőzések
Az enterális fertőzéseket okozó E. coli törzsek, patogenitásukat illetően öt fő csoportba oszthatók: enterotoxi-cus, enteropathogen, enteroinvazív, enterohaemorrhagiás és enteroaggregatív E. coli változatok különböztethetők meg.
Enteropatogén E. coli („dyspepsia coli”). A fertőzésre laza, vizes, hal- vagy spermaszagú széklet gyakori ürítése jellemző, gyorsan kialakuló toxikus állapottal. A korábbi években kiterjedt intézeti járványokat okozott, amelyekben igen sok koraszülött és fiatal csecsemő halt meg. A baktérium az 1990-es évek eleje óta szinte teljesen eltűnt, ennek oka ismeretlen.
Enteroinvazív E. coli A kórtana a vérhashoz hasonló, a bélnyálkahártyába hatolva, gyulladásos, vérzéses folyamatot okoz..
Shigellák-VÉRHAS
A betegség főbb tünetei a láz, a kínzó SZÉKELÉSI INGER, a gyakori, véres-nyálkás széklet, súlyos általános állapot Hazai előfordulása határozottan csökken.
Vírusfertőzések
A hasmenések etiológiájában a virális eredetet 70% körülinek becsülik. Közöttük a rotavírus jelentősége a legnagyobb. A bélbolyhok károsítása révén vezet hasmenéshez, különösen gyakori és súlyos a csecsemők és a kisdedek megbetegedése. A magas lázzal kezdődő hányás és hasmenés igen gyorsan torkollik súlyos exsiccosisba, majd toxi-cus állapotba.Egy későbbi fejezetben bővebben irok róla.
Más hasmenést okozó kórokozók is számba vehetők de ezeknek kideritése a szakemberek feladata.
Amoebiasis- Campylobacter jejuni- Helicobacter pylori- Yersiniosis Staphylococcus aureus- Kolera- Bacillus cereus,- Clostridium perfringens- Giardia lamblia

A KITERJEDT,ELHANYAGOLT ÓTVAR/IMPETIGO /MINDEN ESETBEN IJESZTŐ HATÁSSAL
VAN A SZÜLŐKRE.A FENTI ESET A FÜLKAGYLÓ ÉS A KÜLSŐ HALLÓJÁRAT
MEGBETEGEDÉSÉT ÁBRÁZOLJA.A SZÁMOS ÉS SOKSZOR HOSSZANTARTÓ HELYI KEZELÉSEK
HELYET INKÁBB AJÁNLOM AZ 5-6 NAPIG TARTÓ PENECILLIN KEZELÉST INJEKCIÓ
FORMÁJÁBAN.
Közvetlenül a baba születése után, amikor a pocakukra fektetik az édesanyáknak, de legkésőbb az első két órában tegyük mellre, meglátjuk, szopni fog. Ez a korai bevésődés jó hatással lesz a későbbi sikeres szoptatásra.
A természet úgy rendezte el a dolgokat, hogy az időben megszületett babák egy bizonyos tartalékkal jönnek a világra, ami kitart addig, amíg beindul a tejterme-lődés.
Ezzel a tartalékkal segít gazdálkodni az előtej (kolosztrum), ami számos védő- anyaga mellett olyan anyagot is tartalmaz, ami erősen csökkenti a folyadék- kiválasztást, megakadályozva ezzel a baba kiszáradását.
A kiszáradás jelei: a baba szája belülről is száraz, acetonos a lehelete. Ekkor adjunk neki kiskanállal cukros vizet. Tápszerre és cumisüvegre nincs szükség!
A koraszülött babákat speciális összetételű anyatej védi, ezért az ő szoptatásuk kiemelten fontos! (A tejtermelődés a 16-17. héten kezdődik, tehát minden kora-szülött baba anyukájának beindulhat a tejelválasztása!) Nincs az a tápszer vagy gyógyszer, ami felérne az anyatej minőségével! Amennyiben elkülönítetten helyezik el koraszülött babánkat, gyakori fejéssel indítsuk be a tejelválasztást, és amint van mit adni a kicsinek, ragaszkodjunk hozzá, hogy édesanyja tejével táplálják!
A tej mihamarabbi beindulását a gyakori mellre tétellel érhetjük el. Ez akár kétóránkénti szoptatást jelenthet mindkét mellből. Az első 12 órában minden-képpen szoptassuk meg gyermekünket (ha erre nincs lehetőség, fejjünk)! Ha nem vagyunk egy szobában elhelyezve kisbabánkkal, mindenképpen ragaszkodjunk a gyakori szoptatáshoz, akár éjszaka is - ez törvény adta jogunk, amiben semmilyen kórházi gyakorlat nem akadályozhat meg. Ha e téren gondjaink lennének a személyzettel, fontoljuk meg a korábbi hazatérés lehetőségét, ill. keressük a kapcsolatot a kórház betegjogi képviselőjével.
Amíg nem indul be a tej, ne arra gondoljunk, minek tegyem mellre, hiszen nincs mit szopnia (ami egyébként nem is igaz, hiszen az a kis mennyiségű, de annál értékesebb előtej aranyat ér), mert pontosan a mellbimbó gyakori ingerlésétől lesz elég tejünk.
Amikor belövell a tej, legyünk résen, és néhány óránként vizsgáljuk meg mindkét mellünket, nem keményedett-e be nagyon, nem képződtek-e benne csomók. Amint ilyet tapasztalunk, tegyünk rá meleg borogatást, valamilyen hidegen sajtolt olajjal (legjobb a mandula, annak nincs illata) finoman meg is massszírozhatjuk a bekeményedett, csomós területet, majd fejjük le a "felesleget" (amíg meg- könnyebbülést nem érzünk), tegyük a lefejt tejet a hűtőbe, és 12 órán belül fagyasszuk le! Erre a célra leginkább a kifőzött jégkockatartó felel meg. A lefa-gyasztott kockákat azután időponttal ellátott zacskóban 6 hónapig tárolhatjuk a mélyhűtőben, ill. használhatjuk fel pl. az első főzelékek ízesítésére. Ne ijedjünk meg, ha a lefagyasztott és később felolvasztott tej kissé bizarrul néz ki, nincs semmi baja!
Ha a pangó tejtől begyulladna a mellünk, a gyulladt mellből szoptassunk gyakrabban, és kérjük szakember segítségét
A kisebesedett mellbimbót legjobban az anyatej gyógyítja. Szoptatás után hagyjuk rászáradni, ami rajta van, és minél többet levegőztessük! Hasznos lehet ilyenkor a bimbókiemelő (ez egy lyukakkal ellátott műanyag félgömb, amit, ha a melltartóba helyezünk, megakadályozhatjuk, hogy mellbimbónk bármivel is érintkezzen, ezzel fájdalmat okozva). Figyeljünk arra is, hogy a baba helyesen szopjon, azaz a teljes bimbóudvart bekapja. Ekkor mellbimbónk a lágy szájpadlásával érintkezik, ami nem okoz olyan mértékű súrlódást, mintha csak maga a mellbimbó kerülne a szájába. Megnyugtatásul: a szoptatással járó "megterheléshez" hamarosan hozzászokik mellünk érzékeny bőrfelülete.
A kisbabák leghamarabb az illatáról ismerik meg édesanyjukat, ezért kerüljük az illatosított tisztítószereket mellünk ápolására. A meleg vizes lemosás teljesen megfelel, ha túlzottan kiszáradna, egy kis mandulaolajjal táplálhatjuk bőrünket.
Az előző évtizedek gyakorlatával ellentétben az első hónapokban éjszaka is szoptassunk, ha a baba ezt igényli! Egy újszülött gyomra aránytalanul kisebb, mint egy felnőtté, így nem tud sok táplálékot felvenni egyszerre. Az anyatej a legkönnyebben megemészthető számára, így a kis pocak hamar ki is ürül, ezért indokolt a napi 6-8 szoptatás.
Az ún. élettani sárgaságot a vércsere - vagyis az anya vérének átalakulása "baba-vérré" - okozza. A 3.-5. nap között felszabaduló bilirubin nevű anyag felszaporo-dik a baba testében sárgaságot és aluszékonyságot okozva. Ez az állapot hozzátar-tozik egy egészséges csecsemő fejlődéséhez, és ha elég gyakran, legalább négy óránként megszoptatjuk, néhány napon belül elmúlik. Ha súlyosabbá válik a baba állapota, kék fénnyel lehet segíteni. Ez alatt bármilyen kék színű fény értendő, pl. egy gyárilag kékre festett izzót teszünk egy lámpába, de az ég kék sugarai is gyógyító hatásúak.
A tejkiválasztás a kereslet-kínálat törvénye alapján működik. Minél gyakrabban szopik a baba, annál több tej termelődik. A kezdeti különbség (túl sok vagy túl kevés tej) egy-két hét alatt kiegyenlítődik. A baba fejlődése során is változik a tápanyagszükséglete, ezért pl. a harmadik hónap körül jellemző megnövekedett igény során sem kell rögtön tápszerhez nyúlnunk, jobb néhány nap türelmi időt hagyni magunknak, többet pihenni, feküdni, addig újra a szükséges mennyiségű tej termelődik . Fontos azt is tudni, hogy a szoptatás utáni sírás nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem elég a babának a tej. Lehet, hogy túl sok levegőt nyelt, túl hirtelen telt meg a kis gyomra, vagy máris hasfájás gyötri. Nem minden sírás szól az éhségről, ezért érdemes a két órát megvárni egy-egy szoptatás között.
Ha nem elég a tej, pihenjünk többet, próbáljunk minél nyugodtabbak lenni (képzeljük magunkat egy olyan helyre, ahol valamikor nagyon jól éreztük magunkat, vagy ahová nagyon vágyunk, hallgassunk szép zenét, egy masszírozás is sokat segíthet, a gondjainkat - ha ideiglenesen is - rakjuk át mások vállára), és szoptassunk (ha erre nincs lehetőség, fejjünk) minél gyakrabban, tehát legalább egyszer éjszaka is! A tej termelődését az elfogyasztott folyadék mennyisége is gyarapítja, ezért gondoskodjunk megfelelő mennyiségű innivalóról, de lehetőleg tartózkodjunk a kávétól, a cukros, szénsavas üdítőitaloktól és az alkoholos italoktól. Jól jönnek ilyenkor a finom levesek
Jó tudni, hogy az anyatej a szoptatás előtt és alatt képződik. (A mell keménysége vagy puhasága nem ad mérvadó információt a tej mennyiségéről!) A szoptatáshoz teremtsünk magunknak nyugodt és kényelmes feltételeket (legjobb bekucorogni egy puha, meleg sarokba sok párnával), próbálkozzunk többféle szoptatási helyzettel, amíg megtaláljuk a legideálisabbat, és csak a babánkra figyeljünk.
A cumi és cumisüveg károsan hat az egészségesen kifejlődött szopási reflexre, azt is eredményezheti, hogy a baba nem akar többet édesanyja melléből szopni! Ezért nagyon fontoljuk meg használatukat! Cumisüveg helyett a pohárból vagy kiskanállal való etetést, gyógyszerbeadást javasoljuk, cumi helyett pedig a körömmel lefelé tartott kisujjunkat ajánljuk, amíg a baba nem találja meg a saját ujját, ami legkésőbb a 6.-8. hét között esedékes. Akinek ez ügyben kétségei támadnának, olvassa el a Kismama 2003. áprilisi számában található e témában írt cikket.
Hagyjuk, hogy babánk határozza meg az étkezések idejét és hosszát, hogy ne csak az előtejből (opálos fényű, áttetsző, leveshez hasonló, édes, szomjoltó), hanem az ún. hátsó tejből (fehér-sárgás színű, a főételhez hasonló, fehérjedús, tápláló) is részesüljön. Ez főleg a két mellből való szoptatás esetén fontos.
Kisbabánk a szoptatások alkalmával nemcsak anyatejet vesz magához, hanem a bennünk levő érzéseket, gondolatokat is "magába szívja". Ezért ez idő alatt lehetőleg harmonikus és szép dolgok legyenek körülöttünk és bennünk!
Az anyatej elegendő mértékben és a baba számára legideálisabb formában mindent tartalmaz a D és K vitaminon kívül. Tehát azzal tehetjük érte a legtöbbet, ha egészségesen, kiegyensúlyozottan étkezünk. Hat hónapos korig semmiféle hozzátáplálás (ide értendő a teáztatás is!) nem szükséges. Sőt! Például az almapüré savas kémhatásával akadályozza a vasfelvételt az anyatejből. Nyári időszakban, amikor nagyobb a folyadékszükséglet, szoptassunk gyakrabban!
Tanuljunk meg fejni, mert bármikor szükségünk lehet rá!
A szoptatás teljes ideje alatt tartsuk melegen karunkat, mert itt fut végig a mellhez tartozó energiavonal (meridián).
A hozzátáplálást a 7. hónaptól kezdődően a déli szoptatás után kezdhetjük meg. Egy-két kiskanálnyi kóstoltatással kezdjük, és hogy babánk megszokja az új ízeket, egy héten keresztül csak egyféle étellel kísérletezzünk! Ha továbbra is csak anyatejet hajlandó magához venni, ne essünk kétségbe! Az anyatej még ekkor is teljes értékű táplálék a számára,
HASMENÉS-ROTAVIRUS FERTŐZÉS-
A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben. Külön kiemelendő a Salmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul.
A vírusok (Rotavírus,
Adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon
akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést
követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű
vizes, rizslészerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő
fertőzések gyakran társulhatnak hányással is.A rotavirus fertőzésekre
igen jellemző a kezelésre befolyáslhatatlan hasmenés és az igen gyorsan
kialakuló folyadékvesztéses állapot ami igen lerontja a gyermek általános
állapotát.
A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is
szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek
(protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a
fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés
terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz,
talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran
igen enyhék, haspuffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak,
azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat.
A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taeniak), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés.
Hosszú antibiotikum kezelés
mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja
a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel
szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést
okozva.
A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi
kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is
fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és
fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések
esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során
egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből
gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók.
diagnózis.
A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen
eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz,
ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A
tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is
jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A
kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang,
esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés
(colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet.

A -MICRSPORIASIS-NAK NEVEZETT GOMBA IGEN FERTŐZŐ KÜLÖNÖSEN A
KÖZÖSSÉGEKBEN-JELLEMZŐI-A HAJ 3-4 CM ÁTMÉRŐJÜ,KÖRKÖRÖS ALAKZATBAN
KIHULLIK-A FEJBŐB KIS FEHÉR SZINÜ PIKKELYEKBEN HÁMLIK ÉS A MEGMARADÓ RITKA
HAJ TÖREDEZETT,FAKÓ SZINÜ.

A VELESZÜLETETT VASTAGBÉLTÁGULAT EGY SÚLYOS,ELHANYAGOLT ESETE.
JÓL KIVEHETŐ A FENTI KÉPEN A NAGYVOLUMENÜ,ELŐDOMBORODÓ HAS,ÉS AVÉKONY
VÉGTAGOK.
VELESZÜLETT VASTAGBÉLTÁGULAT
A székrekedés gyermekkorban gyakran eloforduló probléma, általában hibás, rostokban szegény étrendre és kevés folyadékbevitelre vezetheto vissza. Vannak azonban ritkább kórképek, amelyek szintén székrekedéshez vezetnek, de súlyosabbak, mint az egyszeru étrendhiba. Ilyen a veleszületett vastagbéltágulat. / Hirchprung-kór./
A veleszületett vastagbéltágulat oka a vastagbél veleszületett beidegzési zavara. Ezt azt eredményezi, hogy az említett bélszakasz nem tudja megfeleloen továbbítani tartalmát, és az ott az felhalmozódik.
SzÉkrekedés
A mozgásszegény életmód, az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás illetve bizonyos alapbetegségek megléte mind-mind hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához. Részletesen a székrekedés okairólAz idegfonatok hiánya a vastagbél teljes hosszán előfordulhat, de leggyakrabban - 80 százalékban - a végbél és a szigmabél szakaszon, tehát a legutolsó vastagbélszakaszon fordul elo. 5000 újszülött közül egy születik ilyen rendellenességgel.
tünetei
Már újszülöttkorban feltünhet, hogy a kisbaba nehezen és későn ürít magzatszurkot, sőt súlyos esetben már újszülöttkorban bélelzáródás tünetei jelentkezhetnek.
Amennyiben nem okoz ilyen súlyos képet a betegség, azt veszik észre a szülok, hogy a gyermek ritkán ürít székletet, és hasa nagyon felpuffad. A székrekedést hasmenések váltják fel. Ez azonban nem valódi hasmenés. A pangó bélsár feletti hígabb béltartalom a székletrögök mellett kifolyik, és folytonos székletcsorgást eredményezhet. Ezt nézik tévesen hasmenésnek.
Diagnózis
Képalkotó vizsgálatok során a tágult beleket rajzolja ki a röntgenfelvétel. Speciális vizsgálattal a bélben kialakuló nyomásértékek megmérhetok és ebbol a gasztoenterológus következtetni tud a betegség fennállására. A végso diagnózist a gyanús vastagbélszakaszból vett szövettani minta vizsgálati eredménye alapján mondhatjuk ki. Itt látszik, hogy nincsenek meg a normális idegi elemek a bélszakaszban.
E mellett valódi hasmenés is létre jöhet, mert a pangó béltartalom kedvez a kórokozó baktériumok felszaporodásának. Ez súlyos állapotba sodorhatja a gyermeket.
A betegségben szenvedő gyermekek krónikus hasi fájdalomról panaszkodnak, fejlődésük elmarad. A bél extrém módon kitágulhat, és a fala nagyon elvékonyodhat. Az elvékonyodott bélfalon keresztül kórokozó baktériumok bekerülhetnek a véráramba is, ami életveszélyes állapotot válthat ki.
A Hirschprung-kóros gyermek vizsgálatakor az orvos a hasban tapintja a székletrögöket és e mellett a végbél üres. Ez valamint a gyermek eloredomborodó hasa, vékony végtagjai és sápadtabb bőre hívja fel a szülé által elmondott tüneteken kívül a betegség gyanújára a figyelmet.
Hogyan kezelheto a betegség?
Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt
• Gyermekbetegségek: Mikor forduljunk orvoshoz?
• A székrekedés okai
• Tévhitek a gyermekgyógyászatban
• A kezdo szülok 10 leggyakoribb hibája
• Hasznos-e a babaúszás? Érvek és ellenérvek
• Miért van hasmenése a kisbabámnak? A betegség kezelése sebészi. Attól függoen, hogy mekkora bélszakaszra terjed ki az idegfonatok hiánya, a sebész eldönti, hogy mekkora szakaszt és hogyan kell eltávolítani. Ezen mutétek célja az, hogy a kóros bélszakaszt eltávolítsák, és így helyreálljon a bél normális muködése.
Mivel az esetek nagyobb részében csak kis vastagbélszakaszt érint a betegség nem kell sok területet kimetszeni. Komplikáltabb mutétet végeznek nagyobb területre kiterjedo idegelem hiánynál. Itt természetesen a későbbi problémák is gyakorobbak lehetnek.
Amennyiben a betegséget elég korán felismerik és kezelik a betegek legnagyobb részében jó a kórjóslat. A székletürítés rendezodik. Természetesen ezeknél a gyermekeknél érdemes figyelni a rostdús, székletet lazító étrend követésére és a megfelelo folyadék bevitelére a késobbiekben is. Ebben a gondozást végzo gyermek-gasztroenterológus van a szülok segítségére
-
Veleszületett
fitymaszűkület
A fityma igen szűk és csőszerű, vizeléskor a fitymazsák
ballonszerűen felfújódik, a vizelet vékony sugárban ürül. A plasztikai
műtét elvégzése a szobatisztaság kialakulása környékén javasolt.
A here és burkainak vizenyője /Vizsérv/
E terület nyirokérelvezetési apparátusa kb. l
2 éves korig nem alakul ki igazán, illetve nem működik optimálisan.
Amennyiben egyéves korig nem szívódik fel a vizenyő vagy hirtelen nagyfokú
feszülés alakulna ki, műtéti korrekció javasolt.
Le nem szállt here
Egyéves korig csak ellenőrzés javasolt. Ezt követően hormonkezeléssel
próbálják meg a herét rávenni, hogy szálljon le az őt megillető
helyre, a herezacskóba. Kétéves kor után, sikertelenség esetén, műtét
javasolt, ami megoldható hagyományos, nyílt feltárásos, illetve laparoszkópiás
módszerrel. A here levitele a herezacskóba még csak a termikus
(hőmérsékleti) tényezőket biztosítja a here működéséhez. Az
esetleg társuló heremellékhere fúziós zavarokat, amelyek
nemzőképtelenséget okozhatnak, később, a tizennyolcadik év tájékán
andrológus szakorvosnak illik tisztáznia.
A here vagy függelékének csavarodása
Hirtelen jelentkező herefájdalmak esetén, amikor a herezacskó
duzzadtabb, bőre vérbővebb, tapintata fájdalmassá válik, akut herére,
torzióra gondolhatunk. Az azonos oldali here magasabban áll! Gyermekekben általában
a here függeléke (a Morgagnitest) szokott megcsavarodni gyakrabban, nem maga a
here kocsánya. A mellékheregyulladás ebben a korban igencsak ritka, de a
tünetek hasonlóak lehetnek. Ez a betegség sürgősségi ellátási igényel, a
késlekedés a here elvesztésével járhat!
Vesekövek
Érdemes megjegyezni, hogy a kisgyermek a köves
fájdalmakat általában a has közepére lokalizálja, a köldök tájékára, szemben a
felnőttel, akinek deréktáji fájdalmai az alhasba, a combok, illetve a
genitálék felé sugároznak. Gyakori vizelési ingerről sem számolnak be a
gyermekek. Lehet, hogy csak a vérvizelés hívja fel a figyelmet a betegségre.
Urológiai vizsgálóeljárásokkal (vizeletellenőrzés, ultrahangvizsgálat,
kontrasztanyagos vesefestés, illetve komputertomográfia) egyértelműen
felállítható a diagnózis.
Gyermekekben a kalciumoxalátkő gyakoribb, mint a cisztinkő. A kisebb
köveket, illetve a vesehomokot a beteg bő folyadékbevitelre,
egyidejűleg adott vizelethajtók és görcsoldók hatására „megszülheti”, a
nagyobbakat viszont el kell távolítani. Az öntvényszerű, korall alakú
kövektől a pácienst csak feltárásból lehet megszabadítani. A közepes
méretű kövek megszüntetésében speciális, ultrahangvezérelt kőzúzó
gépek állnak segítségünkre. Gyermekeknél ez a beavatkozás altatásban történik
A GYERMEKKORI SÉRVEKRŐL
Képalkotó vizsgálatok elvégzése mivel a diagnózis rendszerint egyszerű fizikális vizsgálattal felállítható, végzésük nem kötelező. Differenciáldiagnosztikai nehézség vagy szövődmény esetén azonban segíthetnek a megítélésben.
A kezelés célja a lágyéksérv megszüntetése, lehetőleg a sérvkizáródás kialakulása előtt. Amennyiben a lágyéksérv diagnózisát felállítottuk és a sérv könnyen reponálható (háziorvos, gyermekgyógyász, sebészeti vagy gyermeksebészeti szakrendelő) a beteg olyan fekvőbeteg intézetbe utalandó, ahol a sebészi kezelés lehetősége biztosított. A műtétet tanácsos lehetőség szerint rövid időn belül elvégezni a kizáródás veszélye miatt. Sérvkizáródás esetén a beteg azonnal intézetbe utalandó.
Minden lágyéki ill. herezsák sérv sebészi kezelést igényel.(1 éves kor felett a nagyságát változtató (kommunikáló) hydrocele/vizsérv/ azonos megítélés alá esik)
Életkornak megfelelő szakápolás, testsúly és testhőmérséklet mérés vérvétel, vénás kapcsolat, kísérő betegségek terápiás beállítása.
• Elektív műtét esetén: szájon át bevitel felfüggesztése 4 órával a műtét előtt. Az általános higiénés előkészítésen túlmenő speciális teendők egészséges gyermeknél nem szükségesek.
• Kizáródás esetén – szemben a felnőttkori kizáródással – manuális repozíció sikeresen megkísérelhető az megfelelő szakfeltételek megléte esetén:
Ki kell emelnünk a gyermekkori köldöksérveket, melyek általában veleszületettek, a sérvkapu (az a nyílás, melyen keresztül a sérv kitüremkedik) kicsiny, ujjbegy számára átjárhatóA sérv kialakulásának feltételeit olyan, az ember anatómiai felépítéséből adódó nyílások teremtik meg, ahol normálisan erek, izmok, idegek, vagy egyéb képletek hagyják csak el a hasüreget. Szintén sérv képződésére hajlamosítanak a hasfal szerzett gyengeségei, melyek gyakorlatilag a műtétek után keletkező hegek.
A köldöknél kúp alakú, egy-két cm-nél nem nagyobb kiemelkedés látható, mely nyomásra könnyen eltűnik. Ezek a kicsiny sérvek spontán gyógyulásra hajlamosak, az első hónapokban maguktól is záródhatnak sok esetben, ha a gyermek nem sír, erőlködik sokat.
Az első 2 évben konzervatívan (műtét nélkül) is meg lehet próbálkozni kezelésükkel, öntapadó ragtapasszal ragasztva le a köldököt, mely a sérvet visszatartja, lehetőséget ad megfelelő heg kialakulására.
Épp ezért két éves korig műtétjük csak fokozódó méret, vagy kifejezett panaszok esetén indokolt. Ennél idősebb gyermekeknél spontán gyógyulás már nem várható, sebészi korrekció szükséges.
A műtétet általános érzéstelenítésben szokták végezni, mely során a köldök alatt félkör alakú ívelt metszést ejtenek, majd óvatosan felpreparálják a köldök bőrét. A sérvtömlőt kipreparálják, nyakánál megnyitják, eltávolítják.
Ezt követően a hasfali nyílást néhány csomós öltéssel zárják. A bőrt szépen visszafektetik a műtéti területre, egy-két öltéssel fixálhatják is, majd a bőr sebét finom fonállal zárják. A felépülés gyors, szövődmény gyakorlatilag nem fordul elő

A HAEMOPHILIA EGY EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ VÉRALVADÁSI BETEGSÉG-A BETEGSÉGRE
JELLEMZŐ HOGY A LEGKISEBB TRAUMÁRA JELENTKEZŐ,A TRAUMA NAGYSÁGÁVAL
ARÁNYBAN NEM ÁLLÓ KITERJEDT ELHÚZÓDÓ VÉRÜMLENYT OKOZ.A BEMUTATOTT KÉPEN EGY 12
ÉVES GYERMEK MELLKASI
BEVÉRZÉSE LÁTHATÓ.
Egyesek szerint a csecsemő első életéve a bizalom vagy a bizalmatlanság kialakulásáról szól.
Azok, akiknek alapvető szükségleteiről gondoskodnak, megtanulnak bízni gondozóikban,és a világban . Akik nem részesülnek kielégítő gondoskodásban. azok bizalmatlanná válnak a világban A csecsemő attól függően tartja a világot biztonságosnak vagy sem, hogy az anya viselkedése mennyire felel meg a szükségleteinek. A szükségletek kielégítése tehát nemcsak a csecsemő túlélése, hanem lelki egészsége szempontjából is alapvető fontosságú. A csecsemőkorban átélt gondoskodás az ember egész életre szóló lelki útravalója.
Ritkán merül fel a kérdés, hogy melyek is valójában ezek a szükségletek. Többnyire a táplálék iránti igényt tartják a legfontosabbnak (lásd Freudnál az első életév mint orális szakasz), de nincs vita a meleg, a mozgás, a társas együttlét és a pihenés iránti igények kulcsszerepéről sem. Egy szükséglet azonban ritkán kerül szóba: az ürítés. Gyakran az ürítést nem is mint szükségletet, hanem elsajátítandó és kontrollálandó készséget értelmezzük - de vajon biztos ez?
Vírusfertozés esetén ne adjunk antibiotikumot!
Baktérium ellen jó
Az antibiotikum szedése főleg lázas fertőzés esetén javasolt, melyet baktérium okoz, kevert vírusos és bakteriális fertőzés esetében, krónikus betegségben például vese-, szív- és egyéb betegségben szenvedő lázas gyermeknél, amikor a másodlagos bakteriális felülfertozodést akarjuk elkerülni.
Vírusos fertozés esetén értelmetlen antibiotikumot adni, mert ez a gyógyszer vírusokra hatástalan. Sajnos ennek ellenére sok szülő úgy gondolja, hogy csak az antibiotikum gyógyszer, ha azt nem ír fel az orvos, akkor az rossz orvos. Sokan nem tudják, hogy az antibiotikumok adásának nem csak haszna, de veszélye is van.
Egy részrol a szervezet természetes immunmuködését, védekezoképességét is ki kell aknázni, nem szabad, hogy egy szervezetet mindig csak a gyógyszerek gyógyítsanak meg (természetesen itt nem a súlyos immunbeteg és egyéb beteg gyermekekrol van szó), más részrol a baktériumok okosak. Képesek alkalmazkodni az antibiotikumokhoz és a korábban alkalmazott antibiotikum ami megölte az adott kórokozót késobb az ugyanolyan típusú baktériumokra hatástalan lesz. Ezt nevezzük rezisztens baktériumoknak.
Sajnos ezek száma egyre nő és az orvostudománynak, a kutatóorvosoknak és a gyógyszergyáraknak nagy küzdelmet jelent ez. Gondoljunk bele, hogy egy tüdőgyulladás mely most reagál egy egyszerubb antibiotikomra a rezisztens baktériumtörzsek hatására már csak egyre erosebb gyógyszerek hatására fog meggyógyulni és az antibiotikumok fajtáinak száma is véges.
Ritkán, de nem egyszer jön a szülo, hogy "volt otthon antibiotikum, elkezdtem adni a gyereknek. Rá volt írva a dobozra, hogy 3x1, én adtam neki 1-et ma, meg tegnap is 1-et." És mikor rákérdezünk, hogy tetszik tudni mit csinál az antibiotikum? "Hát persze, gyulladáscsökkento." - feleli. Mi itt a nagy hiba? Egyrészrol az antibiotikumok nem csökkentik a gyulladást, azok a fent említetteknek megfeleloen baktériumok ellen ható szerek.
Ugyanakkor egy gyereknek antibiotikumot elkezdeni adni orvos nélkül nagy felelotlenség. Hiszen minden betegségnek megvan a maga tünete. Sokféle baktérium létezik és azok ellen különbözo antibiotikumok hatnak. Ha a szülo pont egy olyan gyógyszert indított ami az adott baktérium ellen hatástalan, akkor belesodorhatja a gyereket egy súlyos fertozésbe. Ha pedig egy vírusfertozésre indította a szülo az antibiotikumot, akkor feleslegesen terhelte a gyermek szervezetét.
Figyelni kell az adagolásra, bízzunk az orvosban
Az antibiotikumoknál, mint minden gyógyszer esetében pontosan meg van adva, hogy hányszor kell adni naponta. Ezzel érheto el, hogy a szervezetben, a véráramban egy közel azonos koncentrációban legyen jelen a gyógyszer és így tudja leküzdeni a fertozést. Ha ez a vérszint nincsen meg, akkor a baktérium rezisztencia kialakulását segítjük elo. Éppen ezért, ha a 3x1 napi adag helyett a szülo csak 1x1 tablettát adott a gyereknek az nem csak hatástalan, de káros is.
A másik gond, hogy ha 1 hónapon belül kétszer ugyanolyan hatóanyagú antibiotikumot kap a gyermek, amit a szülo sokszor nem tud, akkor az ismét a baktériumrezisztencia kialakulását segíti elo.
A következő veszélye az antibiotikum terápia otthoni elindításának, hogy vannak olyan vírusfertozések (például az Ebstein-Barr vírus okozta fertozés), amikor bizonyos típusú antibiotikumok adásával nagyon csúnya borkiütések megjelenését érhetjük el.
A másik komoly gond az antibiotikumok egy csoportjával, hogy sajnos nem csak a kóros baktériumokat, hanem a normál bélflóránk egy részét is elpusztítják, ezáltal ha nem jelzi ezt orvos az adott szülo felé, akkor a gyermek súlyos hasmenést kaphat. Ez egy amúgy is vékony gyengébb gyermek esetében akár kórházi kezelést tehet szükségessé.
Tehát bízzuk gyermekünket az orvosra, ne indítsunk el antibiotikum kezelést saját szakállunkra, hiszen házunkat se mi építjük fel szaksegítség nélkül, hogy aztán ránk omoljon.
A gyermekeket nemileg bántalmazó elitéltek áldozatainak kora egyesek szerint 43.78 %-ban 14 éven aluli,de zömmel pubertás előtti korbeliek vannak közöttük.A paedophilia-fokozatai a dédelgető simogatáson keresztül a megerőszakolásig terjedhetnek.A bűnözők életkora a serdülőétől az aggastyánig változhat-a serdülők a partner nemét is véletlenszerüen választják meg,a differenciálatlan nemi magatartásnak megfelelően,a durvább erőszak is ritka,éppúgy mint az öregeknél,akik főleg exhibeálára és simogatásra szoritkoznak.
Egy statisztika szerint 16o nemi erőszak miatt elitélt felnőttnél,súlyos családi terheltséget és az átlagnál alacsonyabb életszintet,gyakoribb házaaságon kivüli származást tudott kimutatni náluk.Más vizsgálók az elitéltek között-4%,psychopatát-36% neurótikust-21% oligofrent-és 12% krónikus alkoholistát talált.
Sajátos eredményt adott maguknak az áldozatoknak a vizsgálata-többségük kusza családi légkörben élt,erkölcsileg hiányos nevelést kapott,szorongásos,szeretet nélküli környezetben nőtt fel.
Szerencsáre ez a –laza morális nevelés csökkenti a megerőszakoltak ppsychés traumáját.-az érintett leányokban alig jelentkezik bűntudatérzés saját szerepükre vonatkozóan,inkább ellenségesség nyilvénul meg az összes felnőttekkel szemben.
Az áldozatok jövőjét tekintve a korábban sérültekben kevesebb psychés rendellenesség marad vissza,mig ez a serdülőknél már az estek felében következményként olyan társadalom ellenes megnyilvánulások jelentkezhetnek, mint lopás, elkóborlás, hazudozások stb.Az utóhatás és a gyermekek további fejlődése szempontjából az erőszak tényén kivül lényeges az is,hogy –az egész ügy tárgyalása milyen légkörben zajlott-milyen változásokat eredményezett az áldozatok életében.-egyeseket például intézetekben helyeznel el,ahol más természetü aberrációknak vannak kitéve.
A vérfertőzés ősi törvények,tabuk tiltják a legtöbb társadadlomban.ma ez főleg csupán egyes országokban,primitiv,elmaradott agrárvidékeken fordul elő.alacsony értelmü népesség körében.Fejlettebb társadalomban megmarad családi titoknak.
A leggyakoribb alakja az apa-leány nemi kapcsolat amelyet régebben az apa személyisége felől itéltek meg,ma inkább az egész érdekelt háromszöget vizsgálják,tehát a leány aktiv vagy passiv szerepét és az anya gyakran hallgatólagos-belenyugvó magatartását is számba véve. Az apát gyakramn szellemileg elmaradottnak, degeneráltnak, alkoholistának tüntetik fel,vagy izolálódási hajlamát családja és az egész társadalom felé.Más apák kifejezetten- konformisták-de lányukkal való sexuális kapcsolatot természetes joguknak tekintik,amely lehetőséget ad nekik hogy gyermeküket-kiméletesen-bevezessék a sexuális életbe.
Két apa tipust lehet elkülöniteni-az egyik a feleségét akarja leányával helyettesiteni,nemi életük mellett házastársira emlékeztető,érzelmi szorosabb kapcsolatot alakitva ki-a másik tipus kevesebb romantikával ki akarja elégiteni nemi vágyait,kihasználv gyermeke függő viszonyát.
Több vérfertőző apa közeledését leányához a feleség hidegsége váltja ki.Néha a feleség-érezve saját házastársi képtelenségét-önmaga segiti elő az apa-leány kóros kapcsolat alakulását.
Igen gyakori a mostoha-apa erőszakos nemi kapcsolatteremtése 14 év alatti leányával-ezen esetekben az anya házassága megmentése érdekében –szemet huny-a történtek felett.
Elég gyakori hogy a gyermek lép fel vádlóként a szülőkkel,tanárokkal,szomszédokkal vagy akár képzelt személyekkel szemben.Néha e vádaskodások mögött csupán-éberálmodozás és mesélőhajlam- szerepel,máskor azonban leplezett agresszió kiélése a fontos a felnőttekkel szemben,aki felé viszonzatlan szeretettel fordult,vagy ez valamivel felkeltette féltékenységlt.
Ellentétben a népi felfogással,a gyermek szájából nem mindig az igazságot halljuk A gyermekek elleni bűntettek különösen felháboritóak,de éppen ezért kell gondosan mérlegelni az elmondottakat.Szellemesen jegyzi meg az egyik gyermek psychiáter-hogy
I. Alapvető megfontolások Minden olyan fekvőbeteg intézet, ahol legalább I szintű (gyermeksebész szakkonzílium) gyermeksebészeti tevékenység folyik Kívánatos, hogy minden 6 évesnél fiatalabb beteg legalább ilyen szintű háttér mellett kerüljön kivizsgálásra és műtétre.
Lágyéksérv: lágyékcsatorna a nyitott sérvtömlő keresztül hasüregi szerv (bél, cseplesz, petefészek, méhkürt) előesése a lágyéki régióba, illetve fiúknál a herezacskóba, lányoknál a nagyajkakba.
Ha az előesett sérvtartalom nem kerül vissza a hasüregbe, szűk sérvkapu esetén sérvkizáródás jöhet létre, amely a kiszorult sérvtartalom leszorítása miatt bélelzáródáshoz illetve keringési zavar talaján nekrózishoz (sőt, a here vérellátási zavara miatt herekárosodáshoz is) vezethet, ezért sürgős sebészi beavatkozást (repozíció illetve szükség esetén műtét) igényel.
A komplett és inkomplett sérvre szinonimaként használatos veleszületett és szerzett jelzők félreérthetők, mert a gyermekkori lágyéksérvek fejlődéstanilag 99%-ban veleszületettek, függetlenül azok elhelyezkedési voltától. /herezacskó-lágyékcsatorna/
A veleszületett lágyéksérvek genetikai eredete nem bizonyított, de a familiáris halmozódás ismert tény. A here leszállása szorosan összefügg a sérvek kialakulásával. Az intrauterin életben magasan a hashártya mögött fejlődő here a 4-5. hónapban kezdődő leszállása során a 8-9. hónapban áthalad a lágyékcsatornán, és a hashártyát zsákszerű járatként maga előtt türemítve süllyed a herezacskóba. A járat here és hasüreg közötti része részben vagy teljesen elzáródik. Az elzáródás elmaradásával sérv ill. vizsérv változatos formái alakulnak ki, gyakran egymással kombinálódva
Panaszok / Tünetek
Vezető tünet a hol megjelenő, hol eltűnő, általában fájdalmatlan elődomborodás a lágyéki régióban ill. herezacskóban, leányokban a nagyajkak mentén. Az elődomborodás megjelenését hasprés, köhögés vagy sírás provokálhatja. A sérvtartalom többnyire könnyen reponálható, máskor nyugalomban, fektetésre (alváskor) spontán eltűnik.
A lágyéksérvek fő veszélye a kizáródás. Az összes sérvkizáródás 30 %-a az első három élethónapban és több mint fele az 1. életévben alakul ki. A csecsemőkori ileusok 71 %-áért a lágyéksérv kizáródása a felelős. A koraszülöttekben és intrauterin sorvadt újszülöttekben a bélelhalás veszélye 2-4-szer nagyobb, mint érett újszülöttekben. Csecsemőkorban már a rövid ideig tartó sérvkizáródás is a here vaszkuláris károsodásához vezethet, ez később a here sorvadsását okozhatja
A sérvkizáródás klinikai tünetei életkoronként változnak. Kis csecsemőkben nyugtalanság, hányás, haspuffadás a korai jelek. A csecsemőkori esetek több mint 1/3-ában a sérvkizáródás lehet a lágyéksérv első klinikai jele.
Nagyobb gyermekek lágyéktáji vagy alhasi fájdalomra panaszkodnak, a feszesen domborodó sérvnek megfelelően. 6–8 órás sérvkizáródás esetén már a bélelhalás klinikai jelei dominálhatnak: ismétlődő hányások, véres széklet, hasi izomvédekezés. Ovariális kizáródást ritkán, szinte kizárólag csecsemőkorban látunk, ezek az esetek tünetszegényebbek.
A gyermekkor leggyakoribb, sebészi kezelést igénylő állapota a veleszületett lágyéksérv, amellyel túlnyomórészt csecsemő és kisdedkorban találkozunk. Előfordulási gyakorisága a 14 év alatti gyermekpopulációban 1 - 3 %.
A kórelőzmény adatai, a klinikai kép, valamint az esetek többségében észlelhető lágyéktáji elődomborodás, terime alapján a sérv ill. vizsérv diagnózis felállítható. Ezek elkülönítése azért fontos, mert míg a fennálló lágyéksérv mindig sebészi kezelést igényel, míg újszülött-, és csecsemőkori vízsérvek esetén várakozás célszerű, tekintettel a jó eséllyel bekövetkező regresszióra. Egyszerű, de jó módszer a pupillalámpával történő átvilágítás: a vizsérv átvilágítható, a sérvtartalom nem.
Fizikális vizsgálatkor nem mindig észleljük a sérvet, de tömegesebb funiculus, a lágyékcsatornába vezetett ujjunk végén hasprésre (sírásra) „ütődés” gyakran észlelhető. Kis lágyéksérvek, különösen csecsemőkorban hosszú időre „eltűnhetnek”, azonban rendszerint előbb-utóbb újból megjelennek.
Újszülött-, csecsemőkori nyugtalanság, sírás, hányás, bukás esetén az inguinalis régiók (külső sérvkapu) mindig megvizsgálandók, mert kis lágyéksérvek - különösen pasztózuss babákon –könnyen elnézhetők

VELESZÜLETETT,ÖRÖKLETES ANYAGCSEREZAVAR/AMINOSAVAK INTERMEDIER
ANYAGCSERÉJÉBEN/A BETEGSÉG HORDOZÓI FEHÉRBŐRÜEK,HAJUK VILÁGOSSZŐKE A
PIGMENTHIÁNYOS SZIVÁRVÁNYHÁRTYÁN,ÁTTÜNIK A VÖRÖSES ÉRHÁRTYA.

A FOLYADÉKVESZTÉS SÚLYOSSÁGA FELMÉRHETŐ A HASI BÖRREDŐ VIZSGÁLATA
ALAPJÁN-
-ENYHE FORMA-A MEGEMELT BŐRREDŐ RÖVID IDŐN BELÜL ELSIMUL
-kÖZEPES FORMA-A BŐRREDŐ LASSAN SIMUL EL
-SÚLYOS FORMA-A BŐRREDŐ NEM SIMUL EL,ÁLLANDÓ JELLEGÜ MARAD,MINT
AHOGYAN A MELLÉKELT KÉP IS ÁBRÁZOLJA
Az enterális fertőzések kezelése
A terápia három fő tényezője a só- és folyadékpótlás, az antibiotikus kezelés, valamint a diéta. A só– és folyadékterápia
A folyadékvesztés a homeosztázis megbontásával súlyosan zavarja az élettani folyamatokat, és ezzel veszélyezteti az életet. Első helyen álló feladat ezért a só- és folyadékvesztés megelőzése, a már megbomlott viszonyok helyreállítása, valamint a normalizált állapot fenntartása.
Első lépés a veszteség mérvének megállapítása, az akut súlyvesztés, valamint a betegvizsgálat adatai alapján. Enyhe exszikkációban a testtömeg csökkenése nem haladja meg a 4–5%-ot, a klinikai állapot alig mutat eltérést. A folyadékhiány 40–50 ml/kg. Közepesen súlyos exszikkációban a súlycsökkenés elérheti a 9%-ot, amikor már súlyos állapotra utaló klinikai jelek is látható (mélyen ülő szemek, riadt tekintet, szapora, acidotikus légzés, rossz turgor, száraz nyálkahártyák, szapora pulzus, csökkenő vérnyomás, zavartság, nyugtalanság stb.). A folyadékveszteség 60–90 ml/kg. Súlyosnak kell minősíteni a helyzetet, ha a testtömeg 10%-kal vagy ennél nagyobb mértékben csökkent. Ekkor a keringési elégtelenség tünetei szembeötlőek: hűvös, livid végtagok, filiformis pulzus, csökkent vérnyomás, a vesefiltráció leáll. A turgor igen rossz („mosónő ujj”, „csont-bőr ember”). A nyálkahártyák szárazak, a beteg afoniás, légzése az acidozis következtében magas, nagy kitérésű. Csecsemő-, kisdedkorban a láz magas lehet és az idegrendszeri károsodottság jelei is észlelhetők (eszméletzavar, görcsök). A folyadékveszteség ebben az állapotban 100–110 ml/kg körüli.
Folyadékpótlásra két lehetőség áll rendelkezésre: a per os, itatásos módszer, illetve az intravénás folyadékbevitel. Előbbi az enyhe és kellő elővigyázattal a középsúlyos esetekben alkalmazható. A súlyosnak minősített exszikkációban kizárólag az intravénás folyadékpótlás jöhet szóba, intézeti körülmények között.
A szájon keresztüli pótlás céljaira, gyermekek részére a gyógyszertári, magisztrális készítmény a „Sal ad rehydrationem pro parvulis” (NaCl: 0.9 g, Na citr: 3.0 g, KCl: 1.9 g, glükóz: 25 g) kiválóan alkalmas. Nagyobb gyermekek és felnőttek kezelésében a „Sal ad rehydrationem” (NaCl : 3.5 g, Na citr: 3.0 g, KCl: 1.5 g, glukóz: 20 g) alkalmazandó. A sókeveréket 1 liter csapvízben kell feloldani. Az oldat hőmérsékletét 10–15 °C-ra célszerű beállítani a hányinger-csillapítás érdekében. Az elfogyasztandó folyadék mennyiségét az aktuális szükséglet szabja meg. Az ivást szorgalmazni kell, a sóoldat mellett „szabad víz”, gyümölcslé, tetszés szerinti mennyiségben adható. Amennyiben az állapot a kezelés kezdetekor már súlyos vagy a per os itatás valamilyen okból nem látszik megnyugtatónak, a beteget kórházba kell szállítani.
Antibiotikus kezelés
Az antibiotikus kezelés kellő mérlegelés alapján, célzottan végzendő, rutinszerű, minden hasmenés esetében való alkalmazása nemcsak felesleges, hanem veszélyes és káros is.
Indokolt az antibiotikum adása: lázzal járó salmonellosisban, emellett a csecsemők, az öregek, az immunológiailag károsodottak salmonella betegségében. Dysenteria syndromában, bármely életkorban, hastífuszban, paratífuszban, giardiasisban, amoebás dysenteriában.
Mérlegelendő az antibiotikus kezelés: yersiniosis, valamint Campylobacter jejuni fertőzés súlyosabb formáiban, enterotoxikus és enteropathogen E. coli fertőzésekben, kolerában, az „utazási betegség” súlyosabb formájában.
Felesleges antibiotikumot adni az alábbi esetekben: salmonellosis gastroenteritica, étel toxico-infekció, bakteriológiailag negatív enterális esetek, virális enteritisek. Tünetmentes ürítés megszüntetésére, profilaxis céljára és bármely bakteriális bélfertőzés enyhe eseteiben.
Ambuláns kezelésben is alkalmazható készítmények: ampicillin, amoxicillin, TMP-SMX (shigella, salmonella, EIEC); metronidazol, furazolidon (giardia, amoeba); neomycin, gentamycin (EPEC); aminoglycosidok (yersinia, campylobacter). Az antibakteriális terápia részletesebb tárgyalása meghaladja e közlemény kereteit. Az aktuális rezisztencia viszonyoknak is megfelelő, adekvát terápia beállításáról a kézikönyvek, és az időről-időre megjelenő, praktikus zsebkönyvek adnak útmutatást.
Diétás kezelés
A diéta jelentősége az enterális infekció kezelésében a korábbiakhoz képest sokat csökkent. A táplálást bármely életkorban, csak a legsúlyosabb esetekben, és rövid időre szokás felfüggeszteni. A szoptatást folytatni kell, a mesterségesen táplált csecsemő, illetve kisded is legfeljebb néhány óráig koplal, majd könnyen emészthető, zsírszegény ételt kaphat.
Otthoni vagy kórházi kezelés
A kérdés eldöntése a háziorvos igen fontos feladata, amihez számos tényezőt kell figyelembe venni. Ha a széklet vizes és nagytömegű, a csecsemők és kisdedek esetében célszerű a kórházi megfigyelés és ellátás. A korra jellemző, nagyfokú hidrolabilitás miatt ugyanis néhány óra alatt kritikus helyzet alakulhat ki, különösen akkor, ha a p.o. folyadékpótlás nem sikeres, akár a beteg visszautasító magatartása miatt, akár a hányások fokozódása következtében.
A konkrét szakmai szempontok mellett a döntést számos, nem szakmai jellegű körülmény is befolyásolja. Kérdés, hogy az orvos mennyi idő múlva látja ismét a hányó, hasmenéses beteget. Biztosnak látszik-e az utasítások végrehajtása; a beteg ellátását végzők képesek-e a kórfolyamat esetleges romlását kellő időben észlelni; várható-e, hogy a szükségessé váló intézkedéseket megteszik. Milyenek a környezeti körülmények és lehetőségek a szakellátás további biztosításához (közlekedés, telefon, kórház távolsága stb.).

HÁROM ÉVES HODGKIN KÓROS LEÁNYKÁNÁL A BETEGSÉGRE JELLEMZŐ MÉRETEIBEN IS
NAGYKITERJEDÉSÜ NYIROKCSOMÓ PLAKETT LÁTHATÓ A KÉPEN.
Szövettanilag jellegzetes, ún. Hodgkin-sejteket tartalmazó szövetburjánzás, jellegzetesen a nyirokcsomókból kiindulva. A sejtek nyirokcsomó-területrol nyirokcsomó-területre haladva terjednek viszonylag sokáig, kizárólag a nyirokrendszerre korlátozódva.
Diagnosztikus feltételek
Szövettani vizsgálattal igazolni kell a Hodgkin-kór tényét, meg kell határozni a szövettani típusát, klinikai vizsgálatokkal kell megállapítani a betegség kiterjedtségét, azaz a betegség stádiumát. Elvégzik a megnagyobbodott, kóros nyirokcsomó feltárásos mintavételét (biopszia) és az így kapott szövetminta részletes kórszövettani vizsgálatát. A betegség stádium-megállapítása kétirányú mellkasi röntgenfelvétellel, mellkasi és hasi CT-vel, hasi ultrahangvizsgálattal történik.
Anamnézis és klinikai kép
Jellegzetesen a nyakon a kulcscsont felett növekvő, tömött, fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat, melyhez a mellüreg középső részén (mediastinum) nyirokcsomó-megnagyobbodás is társulhat. Ha a nyirokcsomó-megnagyobbodáshoz egyéb tünet, jel nem társul, akkor "A" betegségrol, amennyiben láz, fogyás, éjszakai izzadás is jelentkezik, akkor "B" betegségrol beszélünk.
Kezelési irányelvek
Hodgkin-kórban a sebészi kezelés általában csak a szövetmintavételre (biopszia) korlátozódik. Gyermekkorban a növekvő, fejlodo szervezet a sugárkezelés késoi mellékhatásaira fokozottabban érzékeny, ezért a kezelés elsosorban gyógyszeres.
A kemoterápia (kombinált gyógyszeres kezelés) intenzitása és a kombinációban alkalmazott gyógyszerek fajtája a betegség stádiuma szerint változik, de korai esetekben is alkalmazzák azokat. A betegség kiújulásakor a késoi mellékhatásokra, a hormonális muködési, növekedési és fejlodési zavarokra, a második daganat elofordulására kell figyelemmel lenni.
Óvodáskor és alsóbb osztályok
A pszichoszexuális fejlődés áttekintése során észleljük, hogy az első néhány életév meghatározó jelentőségű. Ebből következik, hogy a tervszerű nemi nevelést is a legkorábbi életévekben kell kezdeni. Ez ugyan leginkább a családra tartozik, a gyermek erős anyához-kötődése folytán, de már a bölcsödének is szerepe lehet benne. Mindenesetre számolnunk kell azzal, hogy az óvodába lépő gyermek már rendelkezik a nemi identitás és szerep alapstruktúrájával.
Az óvodai nemi nevelés tehát semmiképpen sem túl korai, és szakszerűen végezve semmiképpen sem káros. Ellenkezőleg: alkalmas arra, hogy ebben a későbbi fejlődést erősen befolyásoló életszakaszban az egész pszichoszexuális fejlődésnek pozitiv irányt adjon és ellensúlyozza a családi nemi nevelés esetleges hibáit, hiányosságait. Hatékonyságának legfőbb feltétele: meleg érzelmi kapcsolat kialakítása minden gyermekkel. Csak így érhető el, hogy a kisgyermek azonosulni tudjon az óvónővel, s ezáltal interiorizálja annak magatartási módozatait. A verbális közléseknek eleinte elég alárendelt jelentőségük van; a tanulás túlnyomórészt azonosulás, empátia és metakommunikáció segítségével történik. Az óvodai szexuális nevelés módszerei:
1. Konzultációk a gyermekekről a szülővel (s esetleg az orvossal);
2. ennek megfelelően kialakított, egyéni bánásmód és foglalkozás;
3. a spontán kérdések megválaszolása;
4. beszélgetések kezdeményezése és
5. szerepjátékok szervezése.
A szülőkkel folytatott konzultáció minden gyermek esetében indokolt, hiszen a gyermek megismeréséhez hozzátartozik a szülők és a családi körülmények ismerete. Különösen indokolt ez akkor, ha a gyermek viselkedése éppen a pszichoszexuális fejlettség szempontjából problematikus (pl. makacsul a másik nemhez tartozónak érzi magát). Egyes problematikus esetekben, pl., ha a gyermek feltűnően maszturbál az óvodában, érdemes konzultálni nem csak a szülővel, hanem a pszichológussal is. Ez szerencsére ritka. Gyakori viszont, hogy az óvodások spontán kérdései között megnyilvánul a szexuális kíváncsiság. Az ilyen kérdések két fő típusa:
1. Mi a különbség a fiúk és a lányok között?
2. Hogyan lesz a kisbaba?
De sok más formában is felmerülhetnek hasonló kérdések (pl. „Miért olyan nagy a hasa annak a néninek?”, vagy „Miért nem tudnak a lányok állva pisilni?” stb.) Fontos, hogy a gyermekek elfogulatlan, kiváncsi kérdéseire a válasz sohase legyen kitérő vagy félrevezető (pl. gólyamese), hanem valósághű, de a gyermekek értelmi szintjének megfelelő. Vagyis kicsit leegyszerűsítő és nem túl részletes. A kisbabák eredetét illetően pl. beszélhetünk a szülők hasában termő „fél-magocskákról”, amelyek, ha találkoznak, elkezd nőni a kisbaba az anyuka hasában; aztán, ha már nem fér el ott, akkor kibújik az anyuka lába közötti nyíláson stb.
A gyerekeknek 6 éves korig folyamatosan változik az ízlésük. Ennek megfelelően kisgyermekkorban meglehetősen hektikus a gyerkőc ízlése, egyes ételeket hetekig eszik, aztán meg egyáltalán nem. Ezalatt a mi célunk ne az legyen, hogy mindent megetessünk vele, hanem, hogy a nagy szélsőségektől tartsuk távol, egyen minél változatosabban, egészségesebben és helyes szokásokat alakítson ki. Mindezt a dackorszak kellős közepén megvalósítani nagy kihívás, de nem lehetetlen
A fő szabály, hogy ne erőltessünk semmit, az evés legyen öröm és élmény a kicsi számára. Hagyjuk érvényesülni az ízlését, de ne mindenáron.
Főként 2 éves kor körül szokott előfordulni, hogy a gyerkőc áll a hűtőnél és üvölt, ha nem kapja meg az általa kigondolt ételt. Az anyukák meg belesétálnak a csapdába és odaadják neki, “legalább eszik a gyerek (és nem üvölt)”-alapon. Szerintem nincs benne semmi probléma, ha a gyerek kiválasztja magának az ételt (mondjuk uzsonnára, tízóraira), vagy ha megéhezik két étkezés között (ha annyit szaladgálnék, mint ő én is megéheznék), de ha folyamatosan mindig ugyanazt a nem túl egészséges ételt akarja enni (csoki, édesség, chips), azellen fel kell lépni, mégpedig megvonásos alapon. Egész egyszerűen nem kell olyan ételt venni néhány hétig és kész. Az első két alkalommal még meg kell majd neki magyarázni, hogy nincs, elfogyott, de meg fogja érteni és elfelejti.
Ami a válogatást illeti. Nem gond, ha nem akar megenni egy ételt, vagy ha néhány napig csak egyfélét akar enni, de a “Petike csak a levest eszi meg tésztával” típusú szélsőségeket nem szabad hagyni elszabadulni. Mindenütt előfordul, hogy pár napig vannak kedvenc ételek, de folyamatosan meg kell kináljuk őket mással is, és ha valami nagy szélsőséget látunk, akkor hagyjuk, hogy elfogyjon az adott dolog és nem adjuk többet.
Az nem gond, ha egy gyerek nem eszi meg pl. a paradicsomot, nem szabad erőltetni, mert idővel majd megkóstolja és megeszi. Az idénygyümölcsök, -zöldségek esetében pl. ez mindig így szokott lenni: az évszak elején még furcsa nekik a meggy, a cseresznye, a barack, aztán idővel mégis elfogadják.
A leges-legfontosabb, hogy mutassatok jó példát! Ha mi sosem eszünk gyümölcsöt, akkor a kicsi sem fogja megenni, míg ha mi mindennap esszük, akkor idővel ő is kíváncsi lesz és megkóstolja.
AZ ŐSZINTE BARÁTSÁGOK AZ URNÁKAT IS TÚLÉLIK
Azoknak szeretném néhány gondolatomat leirni, akik a 1965-ös évektől kezdődően a Szatmárnémeti magyar értelmiség egy csoportját vagy rétegét alkották,gondolkodásban, szellemiségben,alkotókészségben,hasonló értékrendet képviseltek olyan időkben amelyekben az egysikú-fanatizált értelmiségi modeltől eltérni eredendő bűn volt.
A fiatal férfinépség a -csontos dobozából-kibuggyanó értelmi és
érzelmi töltetével nem tudott mit kezdeni, a kor nagyon szigoru eszközeivel behatárolt életterében.Lehetetlen volt retorzió nélkül kitörni a történelmi idő szoritó markából és hol, zsiványságokkal-hajnalig tartó vitákkal a Tabac-ban-szeretett barátunknál Molnár Misunál és az azt követő nótaestekkel a –Tivoliban-Tojással-/becenév/ a világtalan cigányprimással,és a korunkhozhoz kötődő –bocsánatos bűnökkel- töltötte az estéit, az árgus-szemü-kopók diszkisérete mellett
A dinom-dánom közepette mindig elhangzott egy-egy a sárga major vagy németi csibésznyelv szókészletéből egy izes,de mindenki által ismert szó amiből mindenki értett.Ez tulajdonképpen egy –politikai tolvajnyelv volt ami csak meghatározott dobhártyákon hatolt át.Mindezeket természetesen megelőzte a –Lepoloskázás-/lehallgatók asztalok és székek alatt./.
Iratlan szabályainkkal,csupán az együvétartozás,a szolidaritás,a történelmileg nemes önzetlen,mindenkor segitőkész életreszóló barátságok
alapjait ápoltuk.
Az erkölcsi öntisztulás és öntisztitás állandó jelenléte távoltartotta tőlünk a kishitüséget a megalkuvást és mindazt ami emberileg erkölcsileg kivetendő-A vélemény különbségek amik a viták hevében olykor felfokozottak voltak,nem zavarták a szellemi harmóniát,nem ejtettek sebet senki érzelmi énjén.
Egy kiegyensúlyozott társadalmi értékitélet jellemzett bennünket.egy –standard-demokrácia szellemisége,szélsőségek nélkül,de mély –főhajtással úgy a polgári mint a baloldali értékek előtt.
A bohém hangulat,a sziporkázó elmék villanásai,olykor napokig mosolyra fakasztottak bennünket és felritkitották azt a szellemi ködfágylat ami bennünket körülvett.
Ez a szellem és életmód meghatározóan vonzott bennünket és szellemisége emberi értékei, tenyerükön hordoztak egész életünk folyamán.Szerettük és tiszteltük egymást és főként el tudtuk nézni egymás emberi gyarlóságait.
Sok barátunkat elvesztettük,mások eltávoztak az országból mert igy hozta a sors,,egyesek az erdélyi magyarság kiválóivá lettek-de mi a –végváriak-hogy mindannyian eggyüt élünk szellemiségünkben,barátságunk emlékét őrizve és mindezt leirva a fiatalok okulására,hogy a szeretet a hit az igaz baráság nem veszhet el az –újra meg újra feltupirozott eszement politikai,társadalmi habrangy elméletek között.
Ezek voltunk MI a –TABAK kávéház mondhatni állandó lakói.-Molnár Misu hol fizető,hol hitelben fogyasztó vendégei. -Döntő többségünkben szatmári KÖLCSEI-sek.
-KATONA DANI-HELMECZI DÖME-GYÖNGYÖSI GÁBOR_TOMPA PUFI-KÁHÁN GÉZA-BOÉR FERENC-BAUER BÉLA-LAPKA TIBOR-
PANEK JÓZSEF-KÖLLŐ BÉLA-TÖRÖK ISTVÁN-KISS JÓZSEFés tudatosan hagytam utóljára PÁSKÁNDI GÉZÁT.-meggyötört hitünk és sorsunk szavakba vésett mentorát.
Tehát az Erdélyi Magyar szinjátszás kiválóságaitól kezdve,a KOSSUTH dijas drámairóig és a többiek akik hittel és méltósággal szolgálták a maguk szintjén Szatmár társadalmát.
Mindig szeretettel vártuk GÉZÁT hogy szűlővárosába közénk megtérjen,éreztük és megéltük zsenialitását.Tanui voltunk mindannyian nyugtalanságának,és számunkra nem mindig áttekinthető de később beigazolódott nagy igazságainak.Mindezekért elnéztük neki a zsenik autentikus rigolyáit-amik különben nem voltak sértőek számunkra.
A Mi életünk,életútunk egy-Kölcseis-hagyomány töredéke amit úgy igyekeztünk ápolni hogy halála után megalakitottuk a –PÁSKÁNDI GÉZA BARÁTI TÁRSASÁGOT-mert úgy éreztük hogy ez jelképe lessz mindannyiunk önbecsülésének,szellemiségének és hovatartozásának,de főként egy egyedülálló szellemi hagyaték ápolásának.
A Szatmárhegyi magyarok –tisztességé-vé vált, Géza kultusza
Ez lett és ez is marad PÁSKÁNDI GÉZA-örökös Pantheonja/mert a mai emberi társadalomnak nagyon rövid a a memóriája-csak a –Diktátorokra-emlékszik-De a Szatmárhegyieknek születésüktől az emlékezésük végezetéig Ő lett a nemzethez füződő kitörölhetetlen szimbóluma.Sajnos az idő vasfogai gondolom a –nagyokat szándékosan keményebben örlő szándékkal-Gézát is jólnevelt álnoksággal a lassan feledésbe menők közé szeretnék sorolni-Adja az Úr hogy ne igy legyen és ne legyen igazam
Szolgáljon ez a néhány gondolat az elkövetkezendő időkben,életünk és lényünk igazolására-megfelelő követőkre találva.
Részlet az-Alkotás kényszere-cimü irásomból.
A fehérvérsejtek éretlen alakjainak daganatszeru burjánzását nevezzük. A gyermekkori daganatos betegségek közül a leggyakoribbak.Napjainkban már nem olyan lesújtók a betegség kilátásai,egyre több a gyógyult eset egyszóval jobbak az életkilátások.
TÜNETEK: Kezdődhet hirtelen, lázzal, necrotizáló tonsillitisszel, sápadtsággal, bőrvérzésekkel. Máskor lassabban alakulnak ki a tünetek, fáradékonysággal, csontfájdalmakkal, sápadtsággal. Néha a nyirokcsomók és a fültomirigy duzzanatát észlelhetjük. A diagnózist a vér és a csontvelo sejtjeinek vizsgálata biztosítja.
Gyógyítás. A kezelés célja, hogy a kóros leukémiás sejteket elpusztítsuk; cytostatikus sugarat használnak. Az alkalmazott szerek jelentősen gyengítik a leukémiás gyermekek amúgy is rosszul muködő védekező (immun) apparátusát, ezért a gyermekeket különös gonddal kell a fertozésektől óvni.
A leukémia szó jelentése: fehérvéruség. A rák azon fajtáit nevezik így, amelyek a csontvelo vérképzo szöveteiben keletkeznek, abban a szivacsos anyagban, amely kitölti a csöves csontokat, és a fehérvérsejteket termeli. A fehérvérsejtek számának rohamos emelkedésével és abnormális sejtalakok megjelenésével járó betegség, amikor a fehérvérsejtek nem képesek ellátni szokásos feladatukat a fertőzések leküzdésében. Amikor a leukémiás sejtek megjelennek a csontvelőben, az egészséges vörösvérsejtek, vérlemezkék és fehérvérsejtek termelodése csökken. A normális sejtek számának csökkenése miatt tünetek jelentkeznek. Az alacsony fehérvérsejtszám fáradékonyságot és sápadtságot okoz. A vérlemezkék alacsony száma vérzékenységet okozhat. Az egészséges fehérvérsejtek számának csökkenése következtében fokozódik a hajlam a fertozo betegségekre. Ilyenkor általában egy-két hete tartó lázas állapotot követoen sápadtság, fáradékonyság jelentkezik, és az elvégzett vérképvizsgálat veti fel a leukémia lehetoségét. Idonként lábfájás is szerepelhet a tünetek között, de a nyirokcsomó-duzzanat, lép- és májnagyobbodás és a testszerte jelentkezo borvérzés is a betegségre utaló jelek közé tartozik.
AKUT LIMFOBLASZTOS LEUKÉMIA (ALL) :
Az ALL a leggyakoribb gyerekkori daganat. A leukémiás gyerekek megközelítoleg 75%-a szenved a betegségben. Az akut limfoblasztos leukémia olyan betegség, amelyben) a szervezet túl sok éretlen fehérvérsejtet (ún. limfocitát termel. A limfociták normális esetben teljesen kifejlodnek és a szervezetet védo sejtek lesznek. Az ALL-ben a limfociták éretlenek maradnak és túlságosan elszaporodnak. Számuk meghaladja az egészséges fehérvérsejtekét (amelyek harcolnak a fertőzések ellen), a vörösvérsejtekét (amelyek az oxigént szállítják a test különbözo részeibe) és a vérlemezkékét (ún. trombocitákét), amelyek megállítják a vérzést. Az ALL gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat, és gyorsan kifejlődhet.
A BETEGSÉG KEZELÉSE
Az ALL a legjobban gyógyítható gyermekkori daganatok közé sorolható. Kezelését már a diagnózist követo napokban el kell kezdeni, és hatékony támogató kezelésre is szükség van. A cél valamennyi rákos sejt elpusztítása, amilyen gyorsan csak lehetséges. A kezelés alapja a kemoterápia, különbözo gyógyszerek összehangolt alkalmazásával. Néhány esetben a koponya sugárkezelésére is sor kerül.
Csontvelo-átültetést (transzplantáció) általában akkor alkalmaznak, ha a gyermek visszaesik. Általános esetben a kezelés különbözo fázisokra osztható: bevezeto szakasz, a központi idegrendszerre irányuló megelozés, megszilárdítás, késleltetett megerosítés, fenntartó kezelés. A bevezeto szakasz a kezelés legintenzívebb része. A gyermek három-négy különbözo kemoterápiás gyógyszert kap. Ebben a szakaszban a gyermekek 95%-a teljes remisszióba kerül, azaz visszafejlodnek a betegség legjellegzetesebb tünetei. A gyermekek esetében legtöbbször nem jelennek meg leukémiás sejtek a gerincveloben.
Régebben a központi idegrendszerre ható gyógyszerek és/vagy sugárterápia alkalmazását megelőzően többször alakultak ki áttétek az agyban. Mivel létezik egy természetes gát, amely megakadályozza, hogy a kemoterápiás szerek bejussanak a központi idegrendszerbe és elpusztítsák az ott rejtozködo ráksejteket, a gyógyszereket közvetlenül a gerincvelo-folyadékba juttatják.
A bevezeto szakasz után különbözo gyógyszerek kombinációját alkalmazzák, hogy a visszaesést megakadályozzák. A fenntartó kezelés alatt alacsony dózisú gyógyszeres terápiát alkalmaznak, hogy elpusztítsák a fennmaradó ráksejteket. Ez az adag kevésbé mérgezo (toxikus) és könnyebben elviselheto, mint a bevezeto és a megelozo szakasz gyógyszerei.
Az orbánc
A gyakori bakteriális betegségek közül a legsúlyosabb az orbánc. Többnyire hirtelen fellépő hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdődik. Az érintett bőrterület megduzzad, feszessé, vörössé válik, a környező ép bőrterülettől élesen elhatárolódik. A fertőzés a nyirokutakon lángnyelvszerűen terjed, a környéki nyirokcsomó fájdalmasan megnagyobbodik. Legtöbbször az alsóvégtagon (behatolási kapu lábujjközi gombás fertőzés lehet) vagy az arcon alakul ki (fertőzőforrás sokszor a beteg garatflórája). Egyes betegek valamilyen immunhiány miatt hajlamosak az újabb és újabb orbáncos megbetegedésre, amelynek következménye a nyirokutak teljes elzáródása és az érintett terület tartós oedemája, megvastagodása lehet.
Évtizedekkel ezelőtt az orbánc veszedelmes megbetegedésnek számított, a halálos kimenetel sem volt ritka. Ma a modern antibiotikumok birtokában a gyógyítás általában nem jelent gondot. Cukorbetegség, idős kor esetén a gyógyulás több időt vesz igénybe.
Vér jelenléte a székletben minden esetben kóros. Ha vér a tápcsatorna felső szakaszából (szájüreg, nyelőcső, fogak) kerül a székletbe, akkor a vérfesték, a haemoglobin megemésztése miatt a széklet színe feketére változik, ezért szurokszékletnek nevezzük.
Ha a széklet felületén vagy benne
elkeveredve friss vér látható, az a tápcsatorna alsó szakaszából (végbél, vastagbél) származik. A teljesség igénye nélkül néhány
betegség ill. állapot, amely véres széklettel járhat: szájüregi vérzés (pl. mechanikus
sérülés miatt), gyomorfekély, Crohn-betegség, fekélyes vastagbél gyulladás,
tehéntej fehérje allergia, a végbél tájék berepedése ), baktériumok
(salmonella, shigella, campylobacter) által okozott hasmenés, dysenteria.
A véres széklettel járó megbetegedések között vannak olyanok, amelyek csak
nagyobb gyerekeknél, illetve felnőtteknél fordulnak elő. Ilyen,
pl. az aranyér, amivel ezért most részletesebben nem is foglalkozunk. Ha a
szülő véres széklettel találkozik, a jelenséget mindig komolyan kell venni,
és azonnal gyermekorvoshoz kell fordulni.
A vérhas fertőző megbetegedés, melyet
speciális kórokozó, a "Shigella" okoz. A vastagbél,
fekélyképződéssel járó gyulladása láz, gennyes, véres, nyálkás széklet
jellemzi hasmenés formájában. A betegség szájon át vagy a széklettel terjed. A
fertőzés bekövetkezhet közvetlen érintkezéssel, mosatlan gyümölcs, fehérnemű,
edény révén. A beteg gyermek környezetében nagyon fontos a fokozott tisztaság,
a gyakori kézmosás betartása.
A bél, gyulladásos
betegsége-fekélyes vastagbél gyulladás " főleg ez a
betegség jár véres széklettel, a vastagbél gyulladásos
fekélyképződéssel járó idült megbetegedése. Részletesebben ezzel a
betegséggel nem foglalkozunk, mivel a betegség ritkán kezdődik a 8. életév
előtt.
A végbélnyílás
és nyálkahártyája vérző fájdalommal járó berepedéseit
rendszerint a székrekedés, a nagyon kemény széklet okozza. A gyermek a fájdalom
miatt nem mer székelni, emiatt a széklet még keményebbé válik, és nehezíti a
seb gyógyulását.
A bélpolip rendszerint
nyélen ülő babnyi vagy annál kisebb vérzékeny képlet. Székelés után friss
vér ürülése, a székelés befejezése után hívja fel rá a figyelmet. Nagyobb
gyerekeknél sűrűbben fordul elő, mint a fiatal
gyermekkorban.
A béltartalom ürülésének elakadásával kapcsolatos
tünetcsoport a bélelzáródás.
A bélelzáródásnak sok oka lehet. Ezek közül gyakori a bél üregét belülről
elzáró tényező (besűrűsödött széklet, súlyos esetben daganat
stb.), de lehet külső tényező is: kívülről elszoríthatják a
belet megnagyobbodott nyirokcsomók, összenövések, daganatok. Ehhez a
betegségcsoporthoz tartozik az úgynevezett bélcsavarodás is. Máskor a bél
üregének elzáródása úgy alakul ki, hogy a bél saját magába betüremkedve
zárja el a béltartalom útját, ez az úgynevezett "invagináció". Életveszélyes
állapot, a korai diagnózis sorsdöntő. A bélelzáródást megelőző
első tünet a véres széklet lehet. Az invagináció az esetek nagyobb
részében, ha jelentkezik, akkor az első két életéven belül következik be.
A kezdeti tünetek jellemzően a teljes jólétből hirtelen heves görcsös
hasi fájdalmak jelentkeznek. A görcsök egy idő múlva enyhülnek, majd újra visszatérnek.
Néhány óra múlva véres nyálkás széklet jelentkezik.
Természetesen orvosi segítségre
van szükség.

A FONTOS AZ HOGY A SÉRV TÖBBNYIRE SPONTÁN RENDEZŐDIK.HA A SÉRV NAGY,
NÉHA SEGIT HA A SÉRVET REPONÁLJUK ÉS A KÉT OLDALÁN REDŐBE EMELT BŐRT
ÖSSZEHÚZVA LEUKOPLASZTTAL LERAGASZTJUK.A KÖTÉST NÉHÁNY NAPONKÉNT CSERÉLJÜK.AZ
ELSŐ ÉV UTÁN FENNÁLLÓ SÉRVET OPERÁLJUK.

A BOKA KÖRÜL ÉLÉNKVÖRÖS KITERJEDT VIZENYŐS DUZZANAT AMI NAGYON
FÁJDALMAS ÉS MAGAS LÁZZAL JÁR
Az orbánc
A gyakori bakteriális betegségek közül a legsúlyosabb az orbánc. Többnyire hirtelen fellépő hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdődik. Az érintett bőrterület megduzzad, feszessé, vörössé válik, a környező ép bőrterülettől élesen elhatárolódik. A fertőzés a nyirokutakon lángnyelvszerűen terjed, a környéki nyirokcsomó fájdalmasan megnagyobbodik. Legtöbbször az alsóvégtagon (behatolási kapu lábujjközi gombás fertőzés lehet) vagy az arcon alakul ki (fertőzőforrás sokszor a beteg garatflórája). Egyes betegek valamilyen immunhiány miatt hajlamosak az újabb és újabb orbáncos megbetegedésre, amelynek következménye a nyirokutak teljes elzáródása és az érintett terület tartós oedemája, megvastagodása lehet.
Évtizedekkel ezelőtt az orbánc veszedelmes megbetegedésnek számított, a halálos kimenetel sem volt ritka. Ma a modern antibiotikumok birtokában a gyógyítás általában nem jelent gondot. Cukorbetegség, idős kor esetén a gyógyulás több időt vesz igénybe.
A veseköves roham valaha a középkorú felnotteket sújtotta, ám a szakorvosok megfigyelése szerint mind több gyerek jelenik meg a rendelésen efféle panaszokkal. Amerikai szakértok megfigyelései szerint régebben legfeljebb havonta találkoztak a jelenséggel, ma pedig hetenként érkezik vesegörcstol szenvedő gyerek a rendelésekre.
A gyermekgyógyászok figyelmét a közelmúltban a kínai melaminnal szennyezett tejet fogyasztó gyerekek esete hívta fel a problémára. A melamin ugyanis vesekövet, majd súlyos veseelégtelenséget okoz. A tejbe kevert anyag a vesecsatornákat eltömték, és sok gyerek halálát okozták.
Az amerikai szakorvosok az intézetekben figyelték meg a mind gyakoribb veseköves panaszok elofordulását, noha a tápszerekben melamin nem fordult elo. Nagyszabású kutatás kezdodött a vesekövek okának tisztázására, és hamar egyértelmuvé vált, hogy a legfontosabb tényezo nem más, mint a fölösleges konyhasó.
A szakemberek szerint a társadalom két végén élők: a gyerekek és az idos emberek általában nem isznak eleget, nem fogyasztanak annyi vizet, amennyire szervezetük biztonságos muködéséhez szükségük volna. Mind a gyerekek, mind az öregek hajlamosak arra, hogy megfeledkezzenek a rendszeres folyadékfelvételről.
A vizsgálatok egyértelmuen igazolták, hogy a mai táplálkozásban a só mennyisége jelentosen megnott. Nem csak a sós ropogtatnivalók, hanem a gyorséttermek szinte valamennyi terméke túlságosan sok konyhasót tartalmaz. Ráadásul például a McDonald's ételei New Yorkban 46 százalékkal sósabbak, mint Londonban vagy Párizsban.
Szinte minden készételt elsózottnak találtak a szendvicskrémektol a zacskós levesekig. Külön fölhívták a figyelmet a sportitalokra - mint például a Gatorade -, melyek fogyasztása a gyerekközösségekben hatalmas divat lett, akkor is, amikor semmiféle, kemény sportteljesítmény miatt nincs szükség külön sópótlásra.
A vesekő 40-65 százaléka akkor keletkezik, amikor oxalátok kapcsolódnak a vizeletben kálciumhoz, de nem ritkák a kálcium-foszfát- és a húgysavkövek sem. A két legfontosabb hajlamosító tényezo a kevés folyadék és túlságosan sok só fogyasztása, mert így növekszik az oxalátok és a kálcium mennyisége a vizeletben.
Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a gyakori, híg székürítés több, mint 2 hétig tart. Míg akut betegségnél a fertőzéses eredet a leggyakoribb, a tartós hasmenés okai szerteágazóak lehetnek, részletes kivizsgálást igényelnek.
A széklet típusa alapján a hasmenés lehet vékony- vagy vastagbél eredetű. Míg előbbi esetén vizes, nagy mennyiségű, esetleg emésztetlen ételmaradékot tartalmazó a széklet, utóbbi esetben kis mennyiségű, véres vagy nyákos székürítés a jellemző.
A krónikus hasmenés kivizsgálása
A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2-kilégzési-teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba.
Irritábilis bél szindróma:
A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak
az irritábilis bél szindróma.
Funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatok szervi
eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének zavara illetve a
megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz fokozza.
Jellemzője a kórképnek a hosszú hónapok óta fennálló, lényegében
változatlan panaszok és a riasztó tünetek (vérzés, hányás, testsúlyvesztés,
láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek) hiánya.
Fertőzések: Ritkábban előforduló kórokozók (baktériumok, paraziták, gombák, vírusok) okozhatnak elhúzódó hasmenést. Erre hajlamosít az immunrendszer gyengesége, trópusi utazás vagy állatokkal való gyakori kontaktus (állattartás, vadászat, házi kedvencek). Igazolására a szokásos széklet-baktérium tenyésztés mellett a vizsgálat kiterjesztése gomba és parazita irányba segíthet.
Emésztési zavar okozta hasmenés: Ebben az esetben a béltraktusba jutott
étel lebontása nem teljes, így a vastagbélbe jutott emésztetlen tápanyagokat a
bélflórát alkotó baktériumok bontják gázképződés és gyakori székürítés
jelentkezése mellett.
Ilyen hasmenés alakulhat ki, ha a hasnyálmirirgy nem termel elég
emésztőenzimet, gyomoreltávolítást követően vagy epesav-vesztés
miatt.Hasonló mechanizmussal okoz hasmenést a laktóz-intolerancia is.
Idült gyulladásos bélbetegségek: Ebbe a csoportba a Crohn-betegség és a
colitis ulcerosa tartozik. Míg a Crohn-betegség főként hasi fájdalommal és
hasmenéssel, esetleg végbél körüli sipolyokkal járhat, a colitis ulcerosa
elsősorban véres hasmenéssel jelentkezik.
Mindkét betegség leggyakrabban a huszas-harmincas életévekben kezdődik,
aktív szakok és nyugalmi periódusok váltakozásával jár.
Lisztérzékenység (coeliakia): A gabonafehérjék közé tartozó gliadinra adott túlérzékenységi reakció, melynek következtében bélboholy-sorvadás, felszívódási zavar alakul ki. Igazolására vérvétel illetve gyomortükrözés során nyert vékonybél-biopszia alkalmas. Gluténmentes diéta mellett a betegek teljesen panaszmentesek.
Vastagbél-polyp vagy vastagbél-rák: A nagyobb polypok fokozott nyáktermelés révén, a rosszindulatú folyamatok a béllumen beszűkítésével paradox módon okozhatnak hasmenéses tüneteket (a szűkület fölött pangó széklet csak elfolyósodva juthat tovább).
Hormonális okok: Pajzsmirigy-túlműködés, carcinoid-szindroma, hormontermelő daganatos folyamatok szintén okozhatnak hosszan fennálló hasmenést.
Ételallergia: Általában egyéb allergiás megbetegedésék kíséretében jelentkezik (légzőszervi- vagy bőrtünetek). A hét leggyakoribb allergén a tojás, a hal, a szója, a mogyoró, a rák, a kagyló, a liszt.
Egyéb ritka okok: 1.,Whipple-kór: Fertőzéses
eredetű, lázzal, hasi fájdalommal, hasmenéssel járó kórkép, mely
vékonybél-biopsziával igazolható.
2., Amyloidosis, Kollagén- és microscopos colitis: krónikus
hasmenéssel járó kórképek, melyen vastagbél-tükrözés és biopsiás mintavétel
alapján diagnosztizá

JELLEMZŐ ARCKIFEJEZÉS EGY 7 ÉVES HYSTERIÁS LEÁNYKÁNÁL.-FELTÁRHATŐK
A HYSTERIÁS KARAKTER JELLEMZŐ VONÁSAI.
-A FOKOZOTT ÉRVÉNYESÜLÉSI VÁGY ÉS A PSZICHÉ SÉRÜLÉKENYSÉGE.-AZ ILYEN GYERMEKEK
RENDSZERINT TÖBB FIGYELMET KIVÁNNAK KÖRNYEZETÜK RÉSZÉRŐL,MINT AMENNYI A
JOGOS OSZTÁLYRÉSZÜK.-ÉRVÉNYESÜLÉSI VÁGYUK EGYRÉSZT A FENN LEIRT SZOMATIKUS
MEGNYILVÁNULÁSAIKBAN,BETEGSÉGEKBEN NYER KIFEJEZÉST,MÁSRÉSZT KISZÁMITHATATLAN
MAGATARTÁSUKBAN KÖRNYEZETÜKKEL SZEMBEN.HATÁSKELTÉS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNETEKET
TANÁLNAK KI,SZINÉSZKEDNEK,ESETLEG ALAPTALANUL RÁGALMAZZÁK KÖRNYEZETÜKET.
· jellemzés: a növekedési porc fejlodési zavara, jelenleg 18 formája ismert, különbözo öröklodésmenettel
· kiváltó ok: porcon belüli csontosodási zavar – a porcképzodés zavara: a magzati életben kezdodik és törpenövéssel jár, már születéskor felismerheto a betegség
· a jellegzetes törpenövés tünetei, megnyilvánulásai: a végtagok (foleg a kar és a comb) rövidek a törzshöz viszonyítva, nagy fej, lapos orr, a széles orrgyök sajátos arckifejezést ad.
· kezelésük, terápiájuk: jelenleg végeznek hosszabbító mutéteket, aminek eredményeként kb. 10-20 cm növekedés várható, a lábszárat és a combot is növesztik, e beavatkozás a könnyebb társadalmi beilleszkedést, a könnyebb szocializációt (munkavállalást, közlekedést, társas kapcsolatok építését, önellátás minél nagyobb fokát) szolgálja, de nem minden esetben eredményes – fontos továbbá az izületi deformitások megelozése, légzotorna, egyensúlyfejlesztés, praktikus, önellátási mozgások tanítása
· megjegyzés: aktívan muködik a „Kis emberek” szövetsége, amely megpróbálja „egybegyujteni” az érintetteket.
Még hogy gyermekkori infarktus nem létezik! Való igaz, nem éppen a kicsik jellegzetes betegsége a koszorúerek trombózisa, elzáródása, és az ennek következtében kialakuló szívizomelhalás.
. Ezek kétségtelenül orvosi ritkaságok - de azért előfordulnak. Ritkán, de baj lehet. Vigyázni kell a szívre - időben és rendszeresen kell ellenőriztetni. Még gyermekkorban is.
De hát az orvostudományban, mint tudjuk, nincs lehetetlen. Az alábbiakban olyan érdekes - szerencsére ritka - érbetegségekről lesz szó, melyek súlyosabb formái bizony a felnőttek infarktusára emlékeztető tüneteket okoznak.
Rossz csatornázás
A koszorúerek finom hálója egy bonyolult és rendkívül sérülékeny szerkezetet alkot. Minden egyes fő- és mellékcsatornájának megvan a maga feladata, a maga vérellátási területe. Mint a szervezet méhen belüli kifejlődése során annyi mindenben, az emberi test már e hálózat kiépítésénél is követhet el szarvashibát. Magyarán, a koszorúereknek is lehetnek veleszületett rendellenességei, de mint a bevezetőnkben már említettük, szerencsére ritkán. Előfordulhat, hogy a két fő koszorúér közül az egyik, a bal nem az aortából (a szívből kilépő legnagyobb verőérből) ered, hanem a kisvérkört ellátó, a tüdőbe menő másik fontos érből, az artéria pulmonalisból. A jobb koszorúérrel sosincs baj, az az aorta kezdeti szakaszából indul és normálisan is fut le, oszlik kisebb ágakra, és látja el vérrel a szív jobb felét. Ez, a három felfedezőjéről Bland-White-Garland szindrómának nevezett kór a méhen belül még nem okoz bajt. Ám a megszületést követően a szívüregben úgy alakulnak a nyomásviszonyok, hogy a kórosan eredő bal ér nem képes elegendő vért passzírozni a szívizmot ellátó kis erekbe. Ennek következtében - már csecsemőkorban - tönkremehet, elhalhat a szív ezen ér által vérrel rosszul ellátott szakasza.
Diagnózis érfestéssel
E súlyos betegség tünetei nem látványosak - és ezért bizony gyakran rosszul vagy későn állítják fel a diagnózist. Nem egyszerű e betegséget felfedezni, mert a szív vizsgálata, hallgatódzása nem elég informatív, és bár a mellkasröntgen és az EKG-vizsgálat valamivel közelebb visz, de még az ultrahanggal sem olyan könnyű pontosan megállapítani a bajt. Néha csak a katéteres, érfestéses eljárások segítségével lehet felállítani a pontos diagnózist. Ráadásul, ha kis számban is, az orvosi szakirodalomban az évek során ismertettek számtalan más fajta koszorúér fejlődési rendellenességet, így például a közös törzzsel eredő bal és jobb koszorúér ágakat, az egyik oldali, ki sem fejlődött szíveret, a rendellenes lefutású koszorúereket. Ezek mind hasonló tünetekkel (is) járhatnak. És hogy még komplikáltabb legyen a helyzet, a koszorúerek eltérései összefonódhatnak más szívhibákkal, billentyű-rendellenességekkel, a szívüregek kóros anatómiájával. Ezeket gyógyítani sem könnyű. Először is időben fel kell ismerni a kórt, még mielőtt a vérellátási zavar miatt jóvátehetetlenül sérül a szív. Ezt követően bonyolult érsebészeti eljárásokkal próbálkoznak, váltakozó sikerrel.
Öröklődő és szerzett
Bár kétségtelenül nem tartozik szorosan a gyermekkori koszorúér betegségek témájához, de nem hagyhatók figyelmen kívül a különböző öröklődő és szerzett zsír-anyagcserezavarok sem. A kóros vérzsír értékekről számtalan vizsgálat során bebizonyosodott, hogy már gyermek- és kora felnőttkorban felelőssé tehetők a korai érelmeszesedésért és annak következményeiért, a magas vérnyomásért és a szívinfarktusért. Fiatal felnőttkorban infarktuson átesett szülők gyermekeit vizsgálták nagy számban, és kiderült, hogy az ő vérükben jelentős százalékban magasabb bizonyos kockázatot jelentő zsírfajták koncentrációja. Egyes vérzési és alvadási zavarok is hajlamosítanak trombózisképződésre.
Sokan arra kíváncsiak, hogy a szülő miként segítheti gyermeke lelki fejlődését. Szerettünk volna választ kapni arra: hogyan érhetjük el, hogy szemünk fénye nyugodt, kiegyensúlyozott és boldog legyen, és mit tehetünk akkor, ha letörtnek látjuk. Nehéz általánosságban megmondani azt, mit tegyünk és mit ne a gyermeknevelés kapcsán.
Bár lehet látni különbségeket és különböző irányzatokat a
szülői „kézikönyvek” kapcsán, a sokadik gyermeket nevelő szülők
általában kialakítják saját nevelési koncepciójukat, ami sokkal jobb és
természetesebb bármilyen segédkönyvnél. A szülők
rájönnek, hogy nem tudják, és nem is célravezető a kicsi összes kívánságát
teljesíteni, sok esetben elvárásokat kell közvetíteniük a gyermek felé.
Érdemes áttekinteni, hogy az egyes készségek-fejlődési tényezők
alakulásánál milyen szülői hozzáállásra van szükség, hogyan mikor
érdemes követelményeket támasztani, mikor inkább engedni, mire figyeljünk. A fejlődés szempontjából
legfontosabb tényező a biztonságos kötődés, ennek mentén alakul a
gyermek személyisége. Készségei, képességei, mint például- önállóság-
alkalmazkodás, önkontroll-ennek talaján fejlődik.
Korai kötődés biztonsága mindent megalapoz.
Ahhoz hogy egy szülő elvárásokat támasszon, fontos a biztonságon, bizalmon alapuló kapcsolat.
Ennek gyökerei korábbra nyúlnak vissza. Fontos ebben az anya terhessége, a korai születés körüli időszak, az újszülött és csecsemőkor. Ebben a korai szakaszban alakul ki a kötődés alapja és minősége. Az első életév –mint pótolhatatlan periódus - fontosságát -ennek kapcsán számos kutatás bizonyítja. Ezért feltétlenül fontos hogy ebben az időszakban az anya a gyermek számára maximálisan hozzáférhető legyen, nemcsak fizikailag, érzelmileg is. Ez a biztonságos kapcsolat nem csak a gyermek számára fontos. Általában ha ez a korai időszak megfelelően alakul, a szülő is magabiztossá válik, egyensúlyt tud teremteni követelmény és engedékenység közt. Emiatt nagyon fontos a pszichológiai vizsgálat kapcsán az anyával való beszélgetés a terhességéről, a korai időszakról, első élményeiről. Sokszor ha ez az időszak valamiért nehéz volt, vagy traumatikus, az zavarokat okozhat a szülő gyermek kapcsolatban a későbbiek folyamán is.
A túlféltés és túlzott szigor is zavarokat okozhat.
Ha a kora gyermekkorban nem alakul ki egy biztonságon alapuló kötődés-úgymond az anya nem érzi gyermeke igényeit, ez sok problémához vezethet a követelés-engedékenység dimenziójában is. Kialakulhat egy túlzottan féltő, úgynevezett „túl óvó” szülői magatartás, illetve ennek az ellenkezője, a hidegség és a túlzott elvárások. Mindkettő okozhat komoly pszichés zavarokat. Sokat lehet olvasni a sajtóban a gyermekbántalmazás káros hatásairól, viszont a túlóvásról, a túl óvó szülői magatartásról kevés szó esik.
Pedig a túlzott féltés már a korai időszakban is akadálya lehet az egészséges fejlődésnek: az anya nem engedi eléggé gyermekét, hogy felfedezze a világot, a legkisebb dolog esetén felkapja, magához szorítja, nem hagyja, hogy tapasztalatot szerezzen. Ennek hiánya gátolja a megfelelő mozgás és észlelés fejlődését is. Valamint komoly szorongásokat okozhat a gyermekben.
Önállóság fokozatosan alakul
A kicsi mindig tanul valami új dolgot, napról napra fejlődik. Az első évben az újabb és újabb mozgáselemek jelentenek számára örömet, valamint a hangadás és a beszéd. Élvezi, hogy ő is tud dolgokat mozgatni, működtetni, csörgetni, pörgetni. Egy idő után elveszi tőlünk a kanalat, egyedül eszik, majd iszik. Besegít az öltöztetésben, majd azt is önállóan kezdi csinálni. Engedjük a gyermeket önállóan tevékenykedni, nem baj, ha eleinte még nem megy, és evésnél a szája mellé vagy netán a földre kerül az étel, avagy a zokni felemás lesz. Mindig dicsérjük meg, ha valamit egyedül próbál csinálni, még akkor is, ha ezzel több gondot okoz, mint segítséget. Később az iskolai években könnyebben megszokja majd, hogy sok helyzetben önmagára lesz utalva.
Önállóság az iskolában – visszaesés – a fejlődésben
Lényeges, hogy alsó tagozatban álljunk a gyermek mellett, segítsük őt. Sok gyermekben még nem alakul ki első osztályban a kötelességtudat, az önállóság. Például, nem érzi, hogy meg kell írni a leckét, be kell pakolni a táskát. Segítsünk neki, de lassanként érvényesíthetjük az elvárásunkat, hogy ezt egyedül kell csinálni Ha a gyermek ezeket már egyszer megtanulta, fontos, hogy várjuk is el, ne próbáljuk helyette megcsinálni. Más dolog, ha a gyermek beteg lesz, vagy valami más probléma merül fel a családban. Ilyenkor a már megszerzett képességek, funkciók „visszaeshetnek”, a már öltözni tudó gyermek nem akar egyedül öltözni, vagy az önállóan evő kicsit újra etetni kell. Okozhat ilyet a testvér születése is. Ilyenkor ne erőltessük az önállóságot, ha tartósan fennáll ez az állapot, forduljunk szakemberhez.
Késleltetés képessége.
Az anya optimális esetben az első időben teljes személyiségével ráhangolódik a babájára. Szinte átérzi ő is a kicsi szükségleteit, átveszi a baba érzéseit. Tudja mikor éhes, szomjas, álmos. Azonnal képes reagálni is ezekre a szükségletekre, szoptatással, ringatással. Később a gyermek megtapasztalja, hogy vágyai, szükségletei nem elégülnek ki azonnal.
Minél kisebb a gyermek, annál kevésbé képes vágyait késleltetni. ez már jobban megy. Óvodáskorban meg tudja már várni az asztalnál, amíg szülei is leülnek enni, vagy társai az oviban. Könnyebben megérti, hogy el kell jönnie a játszótérről, ha a családnak éppen fontos programja van. Ha több gyermek van a családban, nem okoz problémát az egyensúly megtalálása, a gyermek kénytelen kivárni sorát, nincs lehetőségünk mindenben azonnal ugrani.
Az egyedüli gyerekeknél nehéz megtalálni az egyensúlyt, sokszor a szülők túlságosan kiszolgálják, körülugrálják a gyermeket. Megszokta, hogy addig játszik, amíg kedve van, minden szabadidőnket hozzá igazítjuk. Nehéz lesz elfogadnia később az elvárásokat, vágyai késleltetését egy cél érdekében. Ugyanakkor az ellenkezője sem jó, ha gyermek túlszabályozott, túl sok vágyát kénytelen feladni, nem elégülnek ki alapvető szükségletei. Ez súlyos pszichés zavart okozhat. Fontos, hogy találjuk meg az egyensúlyt, ne várjunk el túl sokat. Iskolás korra már képesnek kell lennie arra a gyermeknek, hogy a számára kellemes játéktevékenységet felváltsa a kötelezettségre, a feladatra. Ez az iskolaérettség fontos kritériuma. Óvodában egy foglalkozás erejéig tud felhagyni a szabad játékkal, nagy szüksége van még erre, a játék fontos öröm és fejlődési forrás.
Alkalmazkodás fontossága – én és a másik.
Akinek testvére van, könnyebben megtanulja az alkalmazkodást, a határokat. Tudja, nem szabad a másikat felébreszteni, szétdobálni a másik gyermek játékait, holmijait, alkalmazkodni a kell a másikhoz. Ezt legkésőbb az óvodában elsajátítják a gyermekek a közösségbe kerüléskor. Ha már előbb tapasztalja ezt a családjában, nagy könnyebbség lehet.
Óvodáskor előtt is fontos hogy vigyük közösségbe, játszóházba, játszótérre. Itt érezheti társas együttlét örömeit, és természetesen a hátrányait is, elvehetik a játékát, szétrombolhatják a várát. Fontosak ezek a korai tapasztalatok, átéli a gyermek a saját és mások határait.
Követelmények – rugalmasság
Fontos, hogy az ésszerű követelményekkel ne az iskolában, óvodában találkozzon először gyermekünk. Korábban is nyugodtan elvárhatunk gyermekünktől jónéhány dolgot.
Szabály lehet az is például, hogy egy kétéves üljön le az asztalhoz, miközben eszik, és hogy este le kell feküdni, előtte pedig fürdeni kell. Sok szülő fél elvárásokat támasztani a gyermekkel szemben. Nem is egy szülő szokta mesélni- csak egy gyakori példát említve, hogy szaladgál gyermeke után a szendviccsel, hogy ne kelljen abbahagynia a játékot a reggeli miatt. Sokan nem mernek, vagy nem akarnak határokat szabni. Pedig a határtalanság, túlzott engedékenység nemcsak a szülőnek kellemetlen, de a gyermek is frusztrált lesz ettől, szinte provokálni fogja, hogy szabjunk már gátat viselkedésének. ”Egészen elmegy a tűrőképességem határáig” – mesélik a szülők ilyenkor. Ha ez nem sikerül neki, agresszívvá is válhat. Többször is tapasztalhatunk gyermekkori agressziót azoknál a gyermekeknél, ahol nincsenek értelmes korlátok.
Az a fontos hogy mindig alkalmazkodjunk a fejlődési szükségletekhez. Például ne várjuk el túl hamar az önálló öltözést, ha még erre nem érett. A túl korai elvárások e téren is sok pszichológiai zavar alapját képezik.
Önkontroll – felettes ÉN
Az önkontroll, kontrollfunkciók alakulása terén a legfontosabb a két éves kor körüli időszak, a szobatisztaság kérdése.
Egyik gyakori szülői elvárás a korai szobatisztaság. Érdemes hagyni, hogy a saját fejlődési ütemében alakuljon ki a bili vagy WC használat. Ez az időszak kihathat a későbbi személyiségfejlődésre, az önkontroll kialakulására. Minél jobban alkalmazkodunk a gyermek sajátosságaihoz, fejlődési ritmusához, annál gördülékenyebb lesz a fejlődési folyamat. A túlzott szülői kontroll ebben a korban különösen káros hatással van a személyiségfejlődésre.
Az érettségnek megfelelő elvárások
Ha mindig az érettségének megfelelő elvárásokat támasztunk felé, örömmel igyekszik ennek megfelelni, örül, ha megdicsérjük, sikerélményeket szerez. Bevonhatjuk otthon is a kisebb háztartási munkákba, segíthet a terítésbe, megöntözheti a virágokat. Később adhatunk neki olyan feladatot, ami csak az övé.
Fontos a
következetesség, de véleményem szerint ennél is fontosabb a rugalmasság. Ha azt
látjuk, hogy valami nincs rendben, tudjuk átértékelni az általunk alkotott
szabályokat.
Mint szülők merjünk önkritikát gyakorolni. Ne várjunk el olyat, amit
magunk nem teszünk meg, fontos a példamutatás.
A túlzott szabályozás ahhoz vezethet, hogy nem alakul ki az önkontroll, mindig azt várja, hogy mások mondják meg, mit csinál. Gond általában ezekkel a gyermekekkel akkor van, ha hirtelen kikerül a gyermek a szülői szigor alól.
Megoldás a psychológusnál
Általában nem azzal az indokkal keresik fel a szakembert a szülők, hogy ők kíváncsiak erre vagy arra a nevelési kérdésre. Legtöbbször jelentkezik egy tünet, például az alvászavar.
Később derülhet ki, hogy a tünet hátterében egy adott szülői
magtartás, viszonyulás, érzelem áll. Például ilyen
lehet a túlzott aggódás, túlóvó magatartás.
Ilyen esetekben az anyával közösen visszatérünk a korai anya-gyerek
kapcsolatra, ,megbeszéljük, átértékeljük azokat a történéseket, ami ezt a
túlzott féltést okozza. Sokszor ezek az események az anya számára sem könnyen
felidézhetőek, hosszú időre van szükség a teljeskörű
emlékezéshez.
.
Túlzott szigorral és büntetéssel nem sokra megyünk.Ha a gyermek szeretetben, biztonságban nő fel, képes lesz arra, hogy többé - kevésbé meg tudjon felelni környezete elvárásainak. A túlzott szigorral, a büntetésekkel nem érhetünk el semmit, csak annyit, hogy a gyermek félni fog, elkerülő lesz. Ezen kívül súlyos lelki sérülések, pszichés zavarok alakulnak ki. A biztonságosan kötődő kiegyensúlyozott szülő gyermek kapcsolatban a pozitív megerősítésé a főszerep. Természetesen fejezzük ki nemtetszésünket és beszéljük meg gyermekünkkel, ha nem vagyunk elégedettek, vagy éppen többet várunk tőle. Ilyenkor lényeges hogy pontosan emeljük ki, mi nem tetszik nekünk, és ne az egész viselkedését általánosságban értékeljük le. A tárgyak megvételével vagy megvonásával történő jutalmazást, büntetést nem tartom szerencsésnek, mert a belső indíttatást csökkenti, illetve meg is szüntetheti, a külső megerősítésé, jutalomé lesz a főszerep. Minél kisebb a gyermek, annál károsabb ez, hisz a kicsikben még erős a motiváció a világ megismerésére, a megfelelésre, a tudásra, tevékenységre, felesleges erről átirányítani a figyelmét például egy jó bizonyítvány esetén megkapott biciklire.
Összességében
elmondató, hogy a szülői viszonyulás, nevelés
kapcsán az egyensúly a legfontosabb, és hogy mindig alkalmazkodjunk egyrészt a
gyermek fejlődési igényeihez, másrészt az aktuális történésekhez. Fontosak
az ésszerű határok és korlátok. Ez akkor valósítható meg, ha kialakul egy
biztonságos kötődés kora gyermekkorban, ami később kiegyensúlyozott
szülő gyermek kapcsolattá alakul.

A SZAMÁRKÖHOGÉS SÚLYOS FORMÁIBAN AZ ERŐSEBB KÖHÖGÉSI ROHAMOK
ALKALMÁVAL, ORRVÉRZÉS ÉS A SZEM KÖTŐHÁRTYÁJÁNAK A BEVÉRZÉSE IS
ELŐFORDUL AMINT AZT A BEMUTATOTT KÉP IS IGAZOLJA.
GONDOLATOK A GYERMEKEK JOGAINAK VÉDELMÉRŐL .
A klasszikus német és francia gyermekgyógyászati irodalmat visszalapozva,újra és újra elénktárul az a tény-hogy a gyermek az nem egy- kis felnőtt-Tehát egészségügyi ellátás
szempontjából sokszor egészen más klinikai, szervezési formák érvényesülnek mint a felnőttek egészségügyi hálózatában.Az jszülött,csecsemő,kisded betegségei,merőben,
külömböznek úgy a kórképek körülirt formái,a lefolyás,kezelés és gyógyulási kilátások
tekintetében.
Úgy gondolom hogy ennek a ténynek a megértése még csak nem is kulturális igényü kérdés.A mi generációnk tanuja volt egy önnáló gyermekhálózati rendszer műkö-
désének.Ez magában foglalta az erre a célra kiképzett gyermekorvosokat,védőnőket akik az első vonalban küzdöttek az igen magas csecsemőhalandóság leküzdéséért./egy időben Romániában volt a legmagasabb a csecsemőhalandóság Európában./
Emlékezünk azokra az időkre, amikor havi rendszerességgel az orvosi tanácsadási
rendeléseken –megmérték a babát hogy rendesen,normálisan fejlődik-e-a gyermekorvos megvizsgálta hogy a legutóbbi rendelés után nem adódott e valami kóros rendellenesség.
Rendszeresen vizsgálták a látás, hallásélességet az estleges nehezebben felfedezhető fejlődési rendellenességeket stb.PFAUNDLER neves német gyermekgyógyász mondta-Ha egészséges gyermeket akarsz nevelni akkor 1 éves korig minden hónapban alaposan vizsgáltsd meg gyermekedet-utána 3 éves korig minden 3 hónapban.-
A gyermekhálózat létrejötte nem a véletlen szüleménye volt.E mögött egy egész
társadalmi,történelmi igény és törekvés állt.
A sokat hangoztatott-gyermekvédelmi jogok-keretein belül visszatérhetnénk ahhoz az elvhez hogy a gyermekeknek –preferenciális joguk van-az őket megillető.
magasszintü ellátáshoz.Vonatkozik ez a megfelelő szellemi és szomatikus fejlődésre.
de ugyanúgy a megelőzésre és a veleszületett egyre nagyobbszámu fejlődési rendelle-
nességek megoldására is.Vajjon a többi preferenciális orvosi ellátás létrehozásánál,nem-e előbb a gyermekhálózat létjogosulásának fenntartására kellett volna gondolni.
A gyermekhálózat megszüntetésénél az egyes Europai országok példájára hivatkoztak az éppen aktuális politikai trendek funkcionárusai.De vajjon el lehet e felejteni azt a1oo-15o év lemaradást anyagiakban,egészségügyi kulturális deficitben.
Egész társadalmunk felelős ennek a ténynek az elfogadásáért-és a szemérmetlen szem-
hunyoritásért.
Fogadják el tőlem mint tanutól aki átélte és részese volt ennek a történelmi idő-
szaknak amit 4 részre taglalnék..
1-Az a történelmi időszak amire jellemző volt a –háromgenerációs-eggyütélés,kevés volt az orvos,a kismamáknak a tanácsadást,a nagymamák,dédik,sógor,
komasszonyok adták.A gyermekhalandóságban Európa szégyenei voltunk.
2-A felvilágosodás kora –amikor a tömegjellegü fertőző betegségek leküzdése és a fokozódó csecsemő halál ellen küzdött a társadalom jobbik része.Ebben az időben jelentek meg a –Bábák-akik sokat segitettek az új életek istápolásában.Ők voltak a kor-FŐORVOSAI-Velük még jómagam vitába keveredtem az idejétmult magatartásuk miatt.
3.-Szatmár városában 1936-ban még nem volt kórházi ágy a gyermekek részére.A
4o-es években francia és német mintára megindult a-VÉDŐNŐVÉR-képzés .A védőnővérek a terhesség kezdetétől tanácsokkal látták el az anyukákat még a gyermeknevelés egyes területein is.
Az ORVOSTUDOMÁNYI INTÉZETEKBEN-GYERMEKGYÓGYÁSZATI KAROK
ALAKULTAK 4 évig tartó képzéssel.Az innen kikerült gyermekgyógyászok irányitották a területi gyermekhálózatokat.Jómagam a Szatmár-megyei egyik hálózat vezető főorvosa voltam.
Ez volt a gyermekellátás –FÉNYKORA-romániában.
4-199ö-ben megszütették a GYERMEKORVOSI EGYETEMEKET-A gyermekek ellátását a családi orvosok végzik.Az egyetemi képzési idejük
talán 1 év.A gyermekhálózat mint önálló szervezeti egység megszünt,financiális okokra
hivatkozva..
Önökre bizom,alkossanak véleményt mindannyian és zárják magukba.
0-4 napos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:
- teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére
- testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és értékelése
- ideggyógyászati vizsgálat
- csípőficam szűrése
- érzékszervek működésének vizsgálata körében a hallás és a látás vizsgálata
- veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata.
1, 3 és 6 hónapos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:
- teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,
- mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,
- idegrendszer vizsgálata,
- rejtettheréjűség vizsgálata,
- a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,
- érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás)
- testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.
A gyermek 1 éves kora után – életkor-csoportonként – a következő megelőző ellátásokat lehet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe venni.
1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente igénybe vehető szűrővizsgálatok:
- teljes fizikális vizsgálat,
- idegrendszer vizsgálata
- rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig,
- herék vizsgálata évente,
- testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,
- a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
- érzékszervek működésének vizsgálata,
- beszédfejlődés vizsgálata,
- mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),
- vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,
- korai fogászati szűrés és gondozás.
6 és 18 éves kor között l igénybe vehető szűrővizsgálatok:
- teljes fizikális vizsgálat,
- a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele,
- az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,
- pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól,
KEDVES
ANYUKÁK-EZEKET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ ÉGÉSI HEGGEKET
CSAK MEGELŐZNI LEHET.TEGYÜNK MEG MINDEN ÓVINTÉZKEDÉST AZ ELKERÜLÉSÜKRE.
A jó hallás alapvetoen szükséges feltétele a gyermek értelmi- és beszédfejlodésének. A hallássérült gyermek fokozatosan elmarad kortársaitól kommunikációs képességeiben, és nem tud részt venni a társas érintkezésben, játékokban. Nehézségbe ütközik számára a tanulás, és amennyiben késik hallásproblémájának felismerése, éveket veszíthet az iskolai képzés során. A hallássérült gyermek beszéde korához képest visszamarad, nem tart lépést a szokott fejlodési tempóval. A meglassult beszédfejlodésu gyermek hallását ezért mindig meg kell mérni.
Természetesen már igen korán, akár csecsemokorban is észlelheti a szülo, hogy gyermeke nem reagál a hangokra, zajokra. Az óvónők, tanárok véleménye is nagyon fontos, mert előfordulhat, hogy a fegyelmezetlen, hangoskodó, nem figyelő vagy egyszeruen "rossznak" titulált gyermeknek halláscsökkenése van! A tanulásban való lemaradás egyik oka is lehet hallásprobléma.
Lényeges tehát, hogy minden gyanús esetben el kell végezni a kornak megfelelo hallásméréseket - ezek olyan vizsgálatok, melyek nem a gyermek visszajelzésein alapulnak, hanem önmagukban is tájékoztatást adnak a hallásküszöbrol, vagyis "objektívnek" tekinthetok.
Ki kell szurni azokat a gyermekeket, akiknek halláscsökkenése másodlagosan jön létre, például a fülkürt muködést rontó, megnagyobbodott orrmandula révén. Az idült vagy rendszeresen visszatéro középfülgyulladás szintén gyakori oka a gyermekkori halláscsökkenésnek. Ezek az állapotok a megfelelo mutét(ek) elvégzésével gyógyíthatók, és az esetek többségében a hallás helyreállítható.
A hallás idegi struktúráinak károsodásai többnyire sajnos nem javíthatók mutéttel. Ilyenkor a megfeleloen kiválasztott és beállított hallókészülék segíthet a gyermeknek a közel normális hallásélmény elérésében. Azért is fontos a halláscsökkenés korai felismerése, mert minél fiatalabb a gyermek, annál jobban "munkára fogható" az agya, és a halláshoz feltétlenül szükséges idegi kapcsolatok könnyebben alakulnak ki.
Elvileg tehát minél korábban szükséges a hallókészülék használata a hallássérült gyermeknél, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy 6-8 hónapos kor elott nehéz a megfelelo készülék kiválasztása, viseltetése. Általában a közepes vagy nagyfokú halláscsökkenés esetén javasolt a hallókészülékkel való ellátás, de ha a beszédfejlodésben zavar tapasztalható, akkor a kisfokú halláscsökkenésnél is indokolt lehet. Gyakran kétoldali készüléket kap a gyermek, a térhallás céljából.
A hallókészülékek többsége a hangot levegőrezgések segítségével a külső- és középfül összetett mechanikai rendszerén - a hallójáraton, a dobhártyán és a hallócsont-láncolaton - keresztül juttatja be a belso fülbe, ahol a hang idegi impulzusokká való átalakítása történik. Vannak olyan fejlődési rendellenességek, amelyekben a hallójárat és a középfül csak részben, vagy egyáltalán nem alakul ki, ilyenkor a "hagyományos" hallókészülékek nem alkalmazhatók. Helyettük a koponyacsontokba ültetett, a levegő rezgéseit (a hangot) a csontba vezető készüléket kap a gyermek.).
Azoknál a gyermeknél, akik a belsőfül betegsége miatt hallanak rosszul vagy éppen "süketek", egy olyan mutétet végezhető el (ha az előzetes kivizsgálás alapján a beteg erre alkalmas), amellyel a hallókészülék egy része a belsofülbe kerül bevezetésre, ugyanakkor egy külso, bor feletti jelfeldolgozó része is van - így muködik az úgynevezett cochleáris implantátum.
Bármilyen készüléket kap is a hallássérült gyermek, ez rá és szüleire nézve is komoly kihívást jelent és sok türelmet igényel gyermektől, szülőtől és kezelőorvostól egyaránt. A rendszeres kontroll alapvető, és gyakran szükséges a készülék "újrahangolása". Csak így remélhetó, hogy a kis páciensek teljes életet fognak élni új "fülükkel".
Általános tudnivalók
A komputertomográfia (a gyakorlatban csak CT-nek mondják, rövidítése a computertomography angol szóból ered) olyan összetett, röntgensugarat és a komputertechnikát felhasználó képalkotó módszer, amelynek segítségével a testünk belsejéről bárhonnan és bármilyen mélységben készíthetők metszeti képek. A gyakorlatban valamennyi szerv-szervrendszer diagnosztikájában használatos, olyan esetekben, amikor más módszerrel nem állapítható meg a pontos diagnózis, illetve az pontosításra szorul.
· Jellemzés: olyan veleszületett fejlődési rendellenesség, amelyben a lábfejek deformitása a hordódongához hasonló alakú – általában kétoldali az érintettség – nemcsak önállóan fordulhat elo, hanem más betegségekkel együtt is megjelenhet (pl. arthrogryposis)
· Kiváltó ok: lehet pl. méhen belüli fekvési rendellenesség miatt (ezek az esetek könnyebben kezelhetők, javíthatók) – illetve feltételezett, hogy a láb fejlodése a magzati életben valamilyen ok miatt zavart szenved, visszamarad
· Tünet: a lábfej „lóg”, a talpak „egymás felé néznek”, a külso bokacsontok szinte a talajt érintik (ebben az állapotban járásképtelenek lennének) – a lábfej deformitásán túl a lábszárak is rövidebbek lehetnek, a lábszárak izomzata vékonyabb, fejletlenebb
· Kezelés, terápia: a születés pillanatától apró izületi korrigálásokkal körkörös gipszkötést alkalmaznak, hogy a „normál” lábfejállást elérjék, ha ez nem vezet eredményre, 3-4 hónapos korban már mutéti korrekció lehetséges, akár több mutétre is sor kerülhet a további években, hogy járóképes lehessen – általában kisebb lesz a lábfejük az érintetteknek, mint „normál” esetben – fontos a gyógytorna a láb mozgásainak gyakorlására, izomerosítésre.
Az agyat és a gerincvelőt védő burkok képezik az agyhártyát. Különböző rétegei között folyadék – liquor – kering amelyben elszaporodhatnak a kórokozók. Az agyhártyagyulladás – meningitis – a lágyagyhártyák lobos folyamata. A kiváltó kórokozók lehetnek baktériumok, de lehetnek vírusok vagy gombák is. A kórokozók a véráram útján vagy az agy közelében zajló gyulladás átterjedésével juthatnak el az agyhártyákhoz.
A gyulladás következtében a hártyák megduzzadnak és több folyadékot termelnek. A csontos koponyaűr merevsége miatt a nyomás a korlátozott térfogat miatt megnövekszik, s ez erős fejfájást okoz, ami a gerinc mozgatásakor, különösen előrehajláskor fokozódik. A fő veszélyt az okozza, hogy a betegség közvetlenül az agy mellett van, s könnyen átterjedhet az agy felé, ami néhány óra alatt a halálhoz vezethet. Több fajtája ismert:
A főbb panaszok – erős fejfájás, fényérzékenység, tarkómerevség, esetleg láz és hányás – órák alatt kialakulhatnak. Súlyos esetekben tudatzavar, eszméletlenség és a tünetek hirtelen felerősödése jelentkezhet. Gyermekeknél e tünetek helyett gyakran hasi fájdalmak kerülnek előtérbe, görcsrohamokkal. A fejfájás pedig kanyaró és mumpsz esetén hasonlóan érzékelhető mint az agyhártyagyulladáskor. A csecsemőknél előfordul, hogy csak nyelési nehézség és aluszékonyság jelzi a betegséget.
Ezért fontos, hogy minden ismeretlen eredetű, hányással kísért betegség, illetve hirtelen kialakult láz esetén meg kell vizsgálni, hogy előrehajláskor nem jelentkezik-e a fejfájás.
A gyermekeknél fokozottan kell figyelni, hogy valamilyen fertőző betegség szövődményeként nem kell-e számolnunk az agyhártyagyulladással. Ha a betegség során fényérzékenységgel, nyakmerevséggel járó erős fejfájást tapasztalunk, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Az agyhártyagyulladást kórházban kell megfigyelni és kezelni. Bakteriális eredet esetén az antibiotikumos kezelés segít. A vírusos eredetű betegségnél a beteget gondosan ápolni kell és türelmesen várni, hogy a szervezet felülkerekedjen a betegségen.
Lassan vége a tanévnek, kint tombol a május, és gyerekeink alig várják, hogy az iskolai táblára végre ráírhassák csupa nagybetűvel:...
Kapcsolódó betegségek: Védőoltások, Lyme-kór
A globális felmelegedés nemcsak elősegíti a különböző vérszívók szaporodását, de egyes..
A Down-kór olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es
kromoszóma triszómiája okoz (kettő helyett három 21-es kromoszómája van).
Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítoen minden 700 csecsemoből 1 születne ezzel a betegséggel. A súlyos szellemi fogyatékosságok
leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb
fizikális problémákat, szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb. is
okoz.
JELLEMZOI : -ízületek nagyfokú lazasága.
-az arc érdeklődés nélküli.
-a száj többnyire nyitott.
-barázdált nyelv, ami általában kilóg a szájból.
-a fülek is gyakran rendellenesek.
-az ujjak rövidek, szélesek és tömpék, a combcsont rövidebb.
-értelmi visszamaradottság
-nagyon kedvesek, mosolygósak, barátságosak ragaszkodók.
ÉLETKILÁTÁSUK :
-szívük állapota a döntő, mivel gyakori a súlyos szívelégtelenség.
-régen 85%-uk sem érte meg az iskolás kort.
-ma már 50%-uknak jó az életkilátásuk.
A Down-kór gyakorisága az anyai életkor előre haladtával növekszik,
ezért a 35 év feletti várandósoknál rutinszeruen végzik a magzat kromoszóma-vizsgálatát.
Ez a vizsgálat magzatvízbol vagy chorionból történik, azonban ez a módszer a
várandósok 1-2 %-ában spontán vetélést okozhat.
Jelenleg a Down-kórosok döntő többségét a 35 éven aluli várandósok
szülik, mivel náluk nem végeznek magzati kromoszómavizsgálatot. Ennek két oka
van, a magas költség, illetve, hogy a magas vetélési kockázattal szemben náluk
viszonylag kis eséllyel születik a gyerek károsodottan.
A magzati diagnosztika fejlodése ellenére nem csökken az élveszületett Down-kóros gyermekek aránya. A statisztikai gyakoriság emelkedésének hátterében többféle ok együttesen húzódik meg, s nincsen szó valamilyen titokzatos jelenségrol, eddig ismeretlen kórokozóról . Az előfordulási gyakoriság emelkedése sokban függ a jelentési fegyelem erosödésétol is.A statisztikai képre természetesen kihat az is, hogyan fejlodött a Down-kór magzati diagnosztikájának minősége. A 70-es évekbol jószerivel csak a rendellenességgel született gyerekek adatait ismerhettük, nem vizsgálták, így nem is tudható, hogy például a vetélések hány százalékáért volt felelos a kór.
Az egyik, ma használatos elojelző vizsgálatot, a terhesség 16. hetében
esedékes anyai szérum AFP-t csak a 80-as évektol kezdték
bevezetni, s kezdetben csak azoknál az anyáknál alkalmazták, akiknek korábban
velőcsozáródási rendellenességgel született gyermekük. Ez azt jelenti,
hogy az alacsony AFP-érték alig több mint tíz éve veti fel a Down-kór gyanúját,
és sarkall további vizsgálatokra. A másik, egyre inkább elterjedt, a kór
szurésére használt vizsgálatot csak 1997-99-től alkalmazzák: ekkortól
állnak rendelkezésre országos méretekben olyan, finomabb eltéréseket is
láthatóvá tevo ultrahang-berendezések, melyekkel a magzati nyaki redő vastagságát
mérik, illetve újabban az orrcsont hiányát észlelhetik.
A szakemberek között teljes az összhang, hogy kutatni és alkalmazni kellene
minden új, a kromoszóma-rendellenességre figyelmezteto markervizsgálatot és
ezek kombinációit.
Ezen szűrővizsgálat tehát a
quartett-teszt:
- az alfa-fetoprotein (AFP)
-az egyik a noi nemihormon (ösztriol)
-a lepényhormon egyik frakciója (human choriogonin: HCG béta egysége)
-inhibin hormon
Ezen hormonok szintjének megállapítása alapján ma már lehetőség van
arra, hogy - az anya kérésére, életkortól függetlenül - kb 90 %-os biztonsággal
kiszűrjék a Down kórt.
Tehát összefoglalva ez a veszélytelen
vérvizsgálat azon terheseknek ajánlott, aki :
• 35 évnél fiatalabb, de szeretné biztosan ( kb 90 % ) kizárni a betegséget.
• 35 évnél idősebb, de nem kíván amniocentézist ( invasiv beavatkozás, kb 1%-os
vetélés kockázat ) elvégeztetni.
Fontos ismét kiemelni, hogy ez egy kb. 90 %-os biztonságot adó szűrövizsgálat.
Amennyiben ez a vizsgálat vagy más tények felvetik a Down kór lehetőségét,
akkor annak biztos kizárása vagy igazolása CSAK AMNIOCENTÉZISSEL lehetséges.
Természetesen a 16. héten elvégzett AFP vizsgálatot, a nyaki redő szűrését, az életkor (>35 év ) vagy más orvosi ok miatt végzett amniocentésist az OEP finanszírozza, tehát az ingyenes.
Szinte már a kór felfedezésével egy időben nyilvánvaló vált, hogy e
kromoszóma-rendellenesség gyakorisága az anyai életkor emelkedésével növekszik.
Nálunk is érzékelheto világjelenség, hogy a nok egyre idosebb korban
vállalnak (vagy vállalnak újra) gyermeket, ami önmagában is növeli a
Down-szindróma kialakulásának arányát. A statisztikai növekedésbe
feltételezhetoen belejátszik még a meddőség-kezelés, illetve
asszisztált reprodukciós eljárások elterjedése, továbbá a térítésmentes
próbálkozások számának növelése. Mire a meddoség tényére fény derül, s az
kezelések, eljárások sikerrel járnak, az anya igencsak kifut az optimálisnak
mondható idobol, a vágyott és végre létrejött terhesség idejére az anyák
átlagos életkora 32,5 év.
Ami a kockázat növekedését illeti: míg 20 éves korban 1664-bol
egy gyereknél várható a rendellenesség megjelenése, addig a 30
éveseknél 1022 gyerekbol egynél. A 35 éves anyáknak
már azzal kell számolnia, hogy minden 368. baba betegen születik, 38 évesen pedig
az arány már 1/157. Ezért van az, hogy a hazai eloírások szerint
a 35 év feletti terheseknél minden alkalommal, még negatív elozetes leletek
esetén is felajánlják a genetikai tanácsadás és a 20 terhességi hétig
elvégezheto kromoszómavizsgálat lehetőségét, amely önkéntes, s az anya
döntésén múlik, él-e vele. A magzatvízbol
vagy lepénybol vett minta vizsgálata már nem a kockázatot jelzi, hanem a
rendellenességet mutatja ki.
Mint láttuk, megfejtheto és nagyrészt magyarázható, miért emelkedett a
Down-kór előfordulási gyakorisága az országos statisztikában. Az azonban
aligha értheto, hogy a diagnosztika fejlodése, a genetikai tanácsadó hálózat
muködése ellenére miért nem emelkedik évek óta a magzati korban kiszurt esetek
aránya. Másképpen: miért nem csökken a Down-kórral (meglepetés szeruen)
megszületo gyermekek száma Kétségtelen, hogy a 80-as évekhez képest a
magzati diagnosztikával kiszurt esetek aránya javult, ám még sosem érte el
legalább az 50 százalékot. A fiatalabb
anyákra háruló kisebb figyelem is oka lehet annak, hogy a
statisztikák szerint a 35 éven felüli nok szülik a Down-kórosok 30%-át, a
70%-ukat viszont a 35 éven aluli, fiatalabb anyák hozzák világra.
A szakemberek nem győzik
hangsúlyozni, hogy a vizsgálatokon való részvétel önkéntes, s még
negatív szurővizsgálati lelet mellett is születhet beteg gyerek, ezért
visszautasítják a feltételezést, hogy minden Down-kóros csecsemő egy-egy
diagnosztikai muhibát jelent. Egyes esetekben, (feltételezhetően éppen
a határesetekben) bizonyára tetten érhető lehet valamilyen, akár
muszaki, akár emberi eredetu hiba, de olyan történeteket is hallani, amikor
a terhes nő az, aki nem tesz eleget pontosan az orvos utasításainak.
Azt is az anyának kell eldöntenie, mitől
fél jobban: a vizsgálat fájdalmától és kockázatától vagy attól, hogy betegen
születik a gyerek. Fordított esetrol is említhetok példák, mint
némely szülészek fogalmaznak: az anyai sejtést mindig komolyan kell venni. A
negatív leleteket begyűjtő, mégis, a speciális vizsgálatokat
kikövetelo anyukák jelentos hányadánál valóban megtalálták a rendellenességet.
Egy nemrégen készült kérdoíves vizsgálat ugyanakkor azt bizonyította, hogy
sok, Down-kóros gyermeknek éltet adó anya nem vett részt a vizsgálatokon, vagy
nem emlékezett rá, ami arra utal, hogy nem lehetett eléggé
figyelemfelkeltő és elgondolkoztató a kór veszélyeinek, esélyeinek és
következményeinek bemutatása..

A KÉT TÉRDIZÜLET ASZIMETRIÁJA JELZŐ ÉRTÉKÜ LEHET MINT GYANUJEL, A TÖBBI
TÜNETETTEL KIEGÉSZITVE.-/RÖVIDEBB VÉGTAG-A COMBREDŐK ASZIMETRIÁJA,A
MOZGÁSKÉSZSÉG CSÖKKENÉSE,AZ ORTOLANI TÜNET STB.
A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben. Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.
A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0,5-2%. Tehát 1000 élve született gyerek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúkban.
Okok
A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba farfekvéses születése tovább ronthatja.
A magzati időszakban végzett ultrahang
ebből a szempontból ma még nem megbízható, a
csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban kezdődhet. Kezdetben
valójában nincs még ficam, az csak akkor jön létre, ha a gyermek elkezdi
terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd.
Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára
zavaró tünetek sem. Ortopédiai vizsgálatkor ún. kattanó csípő
észlelhető: a combcsont fejecse a gyermek combjának szétfeszítésekor
elmozdul a csípőízületből, kattanó hang mellett.
Megfigyelhető, hogy a csecsemők végtagjai nem egyenlő
hosszúak, a combon található ráncok nem egyformák és a gyermek a kóros
oldalt kevésbé mozgatja. A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul,
megjelenik a jellegzetes
kacsázó járás. Idősebb korban az életkorhoz
képest korábban jelentkeznek az ízület kóros elváltozásai. Felnőttkorban,
a csípőficam tünetei a sántítás, mozgásbeszűkülés,
csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális az ún. Trendelenburg-tünet, amikor
az egyik lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül.
Az időben felismert és helyesen kezelt
enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat.
A műtét is megszünteti az elváltozást. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos
elváltozások miatt a gyermek mozgáskorlátozottá válhat.
A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre
(artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprotézis beültetése oldhatja
meg a mozgászavart.
A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg
spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a
csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.
Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett röntgenfelvételt és ultrahangvizsgálatot csináltathat. A korai felismerésnek megvannak a maga módszerei, de ez nem mindig könnyű, kivált enyhe esetben. Az újszülött vizsgálatához alapvetően hozzá tartozik csípőízületének megvizsgálása is. A korai felismerésre azért kell törekedni, mert az eredmények annál jobbak, minél korábban veszik a bajt kezelésbe. Gyanújel a comb- és farredők részaránytalansága és az érintett oldali láb látszólagos megrövidülése. A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Gyakorlott kézben jó bizonyíték a csípőízület mozgathatóságának vizsgálata. Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség. Ma már ultrahanggal is lehet vizsgálni a csípőízületet, igen megbízható módszer, emellett teljesen veszélytelen.
A veleszületett
csípőficam megelőzésében, korai felismerésében rendkívül fontos a szervezett
szűrővizsgálat. A betegséget a születéskor
és a későbbi alapos felülvizsgálatok során fel lehet ismerni.
Terpesztett csípőtartású
speciális pelenkázás - rugi-bugyival - a
csípőficam megelőző módszere. Ha a gyanú igazolódik, azonnal
terpesztett csípőtartás (speciális pelenkázás, ortopédiai készülék,
Pavlik-kengyel, néha gipszkötés) javasolt, amelyet helyes, ha ortopéd
szakorvos ellenőriz. Ma már a korai, nem túlságosan megterhelő kezeléssel (terpesznadrág és tornáztatás) a később súlyossá válható csípőficam sokszor
megelőzhető. A babák ezt hamar megszokják, hiszen ilyenkor még a
mozgásban nem akadályozza őket. Ha a szülők elhanyagolják a kezelést, bizony előfordulhat,
hogy a kisgyermeknél már csak a műtét segít. Ez
azonban nem nyújt tökéletes eredményt, nem beszélve a hegről és a
fájdalmakról. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van szükség
műtétre.
Minden újszülöttet
látnia kell gyermek ortopéd szakorvosnak, hogy az
állapotot időben kimutassák. Minden újszülöttnél ajánlott a szabad
csípőmozgás biztosítása (angolpólya használata).
A gyermekkorban a megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelről is
gondoskodni kell, ugyanis 20-25 éves korra alakul ki a csúcscsonttömeg. Az
optimális csúcscsonttömeg kialakulása ugyanis éppen olyan fontos, mint a
felnőttkori csonttömegvesztés. A táplálékkiegészítők mellett
megfelelő mennyiségű és minőségű tej- és tejtermék
fogyasztása is ajánlott.
Szűrővizsgálat
nagyon fontos:
· az elsőre kerüljön sor közvetlenül a gyerek megszületése után a másodikra 3-4-hetes korban -a harmadikra 3-4 hónapos korban.
E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak.
-TEJALLERGIA-VAGY-TEJCUKOR ÉRZÉKENYSÉG
Gyakran tévesztik össze a tehéntej-allergiát a tejcukor-érzékenységgel. Tejallergia gyanújával jelentkeznek, mert a gyermekeknél, pl. elhúzódó hasmenést követően az addig panaszt, tünetet nem okozó tej hányást, haspuffadást, hasi fájdalmat, híg, vizes hasmenést okoz. Tejtermékektől, főleg savanyú tejkészítményektől ilyen panaszt nem észlelnek. Ezekben az esetekben nem tehéntej-érzékenység, hanem tejcukor bontási zavar okozza a panaszokat. Míg a tehéntej-allergia a tehéntejfehérjére adott kóros immunválasz következménye, addig a tejcukor-érzékenység, a tejcukorbontó enzim csökkent működésének a következménye. Ilyen esetekben elegendő a tejcukorbevitelt csökkenteni, vagyis a tejet megvonni a gyermek étrendjéből, de tejtermékeket (sajt, joghurt, kefir stb.) tűrőképességének megfelelően fogyaszthat.
A tehéntejben található fehérjék, ásványi anyagok (pl. kalcium) nagyon fontos tápanyagok, elsősorban a fejlődő szervezet számára. Nemzetközi statisztikai adatok szerint azonban az egyéves kor alatti gyermekek 2-5 százalékában számítani lehet tehéntej-allergia kialakulására.
Csecsemőkorban, elsősorban az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló képessége éretlen, így nem képes "megbirkózni" a számára idegen fehérjékkel, melyek átjutva a bélfalon különböző immunológiai reakciókat indítanak el, melyek következménye az allergiás tünetek kialakulása lesz. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására.
A tünetek
A tehéntej-allergia tünetei rendkívül változatosak. Az ún. korai tünetek, melyek a tehéntej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek gyakran súlyosak, ijesztőek, néha a gyermek életét is veszélyeztetik (hányás, bőrkiütés, hasmenés, véres székürítés viszketés, gégevizenyő, mely fulladást okozhat). A késői tünetek, mint gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütés, vagy a súlyfejlődés lelassulása napokkal, hetekkel a tehéntej étrendbe történő bevezetését követően jelentkezhetnek.
Tehéntej-érzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek. Bőrpróba vagy vérvizsgálatok klinikai tünetek hiányában, pozitív esetben sem bizonyítják, klinikai tünetek mellett negatív eredmény esetén pedig nem zárják ki az allergiát.
Megelőzés, kezelés
Minden betegség esetén a leghatékonyabb gyógymód a betegség megelőzése. Tehéntej-allergiánál ennek leghatásosabb módja a minél tovább történő szoptatás.. Amennyiben valamilyen oknál fogva az anyatej nem elegendő, vagy a szoptatás akadályozott, akkor a csecsemő számára könnyen emészthető, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszer javasolható.
Ha már kialakult a tehéntej-allergia, a kezelése elvileg egyszerű. A gyermek étrendjéből a tehéntej, illetve a tejtermékek és minden tehéntejfehérjét tartalmazó étel megvonandó. Tej helyett a megfelelő kalória- és tápanyagszükséglet biztosítására speciális gyógytápszerek adhatók. Tejtermékek helyett féléves kor felett elsősorban húsok (szárnyasok) ajánlottak. Marha- vagy borjúhús (rokon fehérje a tehéntejfehérjével) azonban nem javasolt.
Nem csak a tehén
Tévhit, hogy a kecsketejet, juhtejet a tehéntej-allergiában szenvedők fogyaszthatják. Mindkét állat tejének fehérje-összetétele hasonló a tehéntejéhez, ezért ugyanúgy allergizálhat. Ritka esetben az anya által elfogyasztott táplálék, pl. tehéntejfehérje átjuthatnak a csecsemőbe az anyatejjel, és allergiás betegséget okozhatnak. Ebben az esetben is fontos a szoptatás, de az allergiát kiváltó táplálékot az anya étrendjéből kell megvonni és nem a csecsemőt az anyatejtől megfosztani. A tehéntej-allergia korhoz kötött betegség, a betegek 90 százaléka allergiáját 3 éves korra "kinövi", mindössze 10%-ban lehet számítani az allergia későbbi életkorra való elhúzódásával.Ahhoz, hogy egy kezelési program sikeres legyen, sokat kell tenniük mind a szülőknek, mind a testvéreknek. Ha a folyamatba az egész családot bevonjuk, az nem pusztán a gyermek fejlődése szempontjából rendkívül hasznos, hanem az egész család életére, egymás elfogadására is hatással van.
A bulímia falási
rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt
igen nagy mennyiségű étel - jellemzően édesség - elfogyasztására
képes. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezet,
amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott
fizikai aktivitással él. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési
kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és
önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között
eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló
életén. Így például a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból
vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket többnyire
visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta.
A bulimia nervosát 1979-ben fogadták el, mint önálló, pszichoszomatikus
betegséget.
A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a.
A bulimia nervosa okai lényegében ismeretlenek. Alapos pszichiátriai feltárás mellett mindig fellelhető valamilyes személyiségzavar, gyermekkorban elszenvedett traumák, szeretet utáni vágy, magány, önértékelési zavarok. Genetikai eredet nem valószínűsíthető. A karcsúság vágya, mely rendellenes étkezési szokásokat eredményez, csak részben ad magyarázatot. Ezek inkább csak elindítói a folyamatnak. Az önértékelési zavar lehet az elsődleges, melyben a beteg önmaga elviselésére képtelen. A bulímia jelentkezésekor a folyamat önfenntartóvá válik. A beteg attól való félelme, hogy érzései kicsúsznak az ellenőrzése alól, súlyosbítja a bulímiát, mely az egész személyiségen eluralkodhat. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos.
A bulimia nervosa valójában három különböző betegség, melynek legjellemzőbb közös tünetei a betegség rövid leírásában találhatók. Jellemző továbbá a testsúlycsökkentő módszerek fokozott és halmozott használata: önhánytatás, hashajtó, vízhajtó szedése, intenzív testedzés, koplalás. A falásrohamok hetente több alkalommal, legalább három hónapon keresztül jelentkeznek. Az önhánytatások következményeként kophat a fogzománc, a fültőmirigy megnagyobbodhat, a nyelőcső nyálkahártyája begyulladhat. A hányás és a hasmenés következménye lehet a vér káliumszintjének esése is, ami szívritmuszavart idézhet elő.
A veleszületett betegségek közt sajnos még mindig akad olyan, amelynél a diagnózis felállítása egyet jelent a halálos ítélettel. 20-25 éve még e rettegett kórok közé sorolták a mukoviszcidózist is. Mára a helyzet lényegesen megváltozott.
A mukoviszcidózisban - más néven cisztás fibrózisban - a szervezet úgynevezett külső elválasztású mirigyei betegednek meg - tehát azok, amelyek váladékukat kivezető csöveken át a külvilágba vagy valamely belső szerv, például a belek üregébe ürítik. Számos ilyen mirigyünk van. A legnagyobb közülük a hasnyálmirigy, amely emésztő enzimeket termel, de a tüdőben, a hörgők falában, a bőrben és a szaporodást szolgáló belső nemi szervekben is nagy számban találhatók ilyenek. A károsodás lényege, hogy a kiválasztott váladékok túl sűrűk, így eltömesztik a járatokat, és nem tudnak akadálytalanul kiürülni. Nem irodalmi ritkaságról van szó, hisz a betegség körülbelül minden 2500 közül egy újszülöttet érint. Érdekes rasszbeli különbségeket mutat, mert leggyakrabban fehér bőrűeknél alakul ki. Afrikaiaknál lényegesen ritkább - ázsiaiaknál szinte nem is létezik. Előfordulási gyakorisága a két nemben megközelítőleg egyforma. A betegségért az egyik kromoszóma rendellenes génje a felelős. Ezt a hibás gént a lakosság mintegy 5 százaléka - tehát minden 20. ember! - hordozza magában. A betegség azonban csak akkor alakul ki, ha két ilyen hibás gén találkozik. A mukoviszcidózis számos szervet érint. A leglényegesebb következményei az emésztő- és légzőszervek elváltozásainak vannak.
Örökös köhögés
A kis hörgőkben termelődő váladéknak döntő szerepe van abban, hogy a levegővel bejutó kórokozók ne telepedhessenek meg a tüdőben, és ne válthassanak ki gyulladást. Ha azonban ez a váladék túl sűrű, a baktériumok nem ürülnek ki azonnal, így könnyen elszaporodhatnak. A mukoviszcidózisos babák tüdeje születéskor még normális, idővel azonban szinte törvényszerűen fellépnek kisebb-nagyobb légzési problémák. A tüdők érintettségének legállandóbb jele a hosszas, kínzó köhögés. Kezdetben ez száraz, erős, szaggatott, később "felszakadozó", nedves jellegűvé válik. Ezzel párhuzamosan a köpet is zöldes, gennyes lesz. A nagyobb gyerekek reggelenként szinte mindig köhögéssel kezdik a napot. A nap folyamán azután ez enyhül, de bármilyen erősebb mozgás, fizikai megterhelés hatására ismét fokozódik.
A cisztás fibrózisos gyermekeknél gyakran alakul ki hörghurut, tüdőgyulladás, sőt, asztmás nehézlégzés is. A gyógyulás nehéz, elhúzódó, és szinte mindig visszamarad a tüdőben valami szövődmény: a hörgőcskék falában rostok rakódnak le, a léghólyagok összeesnek, a tüdő finom szövete deformálódik, rugalmassága csökken. Mindezek következtében idővel a légcsere is akadozik, s mindez persze kihat a szívre, a vérkeringésre is.
A
mucoviszcidózisban szenvedőknél nemcsak a hörgőváladék, de az
emésztőnedvek is kórosan besűrűsödnek. A tüdőproblémák mellett ez a másik olyan
gond, amely megkeseríti a betegségben szenvedő gyerekek és felnőttek
életét. A legsúlyosabb esetekben mindjárt a
születéskor baj van, mert a baba nem bírja kiüríteni a székletét. A méhen
belül termelődő széklet ugyanis annyira besűrűsödik, hogy
teljesen elzárja a beleket. A bélzáródás életveszélyes állapot,
előbb-utóbb a bélfal kilyukadásához (perforációhoz) vagy bélcsavarodáshoz
vezet.
Az időben elvégzett orvosi beavatkozás szerencsére megmenti a babák életét. Ám ezzel még nem zárul le a problémák sorozata. Igaz, hogy a mucoviszcidózisos csecsemőknek csak körülbelül 10 százalékában alakul ki újszülöttkori bélelzáródás, de a többieknél is, rendszerint 6-8 hetes korban jellegzetes emésztési zavarok lépnek fel. Az első tünet rendszerint az szokott lenni, hogy a csecsemők nem híznak tovább, esetleg fogynak is. A háttérben az emésztőnedvek döntő hányadát termelő hasnyálmirigy károsodása áll. Az általa termelődő enzimek összetétele nem megfelelő, nem képes megemészteni a bélrendszerbe jutó ételt, a túl sűrű váladék pedig magára a hasnyálmirigyre is károsan hat. A kellően ki nem ürülő, pangó nedvek ugyanis tönkreteszik a mirigy szöveteit, rostok szaporodnak fel, ciszták (apró üregek) alakulnak ki benne - innen is származik a cisztás fibrózis elnevezés. A hasnyálmirigy tehát elégtelenül működik, ezért a nem kellően megemésztett táplálék nem képes megfelelően felszívódni a bélcsatornából. Ennek az lesz a legfeltűnőbb következménye, hogy a mukoviszcidózisos gyerek gyakran ürít nagy mennyiségű székletet. Ez a széklet meglehetősen bűzös, és fényesen csillog a fel nem szívódott zsírtól. Mivel a táplálék egy része a bélcsatornából emésztetlenül kiürül, a gyerekek soványak, rosszul fejlődnek, annak ellenére, hogy jó étvággyal és sokat esznek. Hasuk a nagy mennyiségben termelődő bélgázoktól puffadt, elődomborodik. Sápadtak és vérszegények, mert a vérképzéshez szükséges vas és egyéb nyomelem nem szívódik fel. Ugyanilyen okok miatt vitaminhiánnyal is számolnunk kell. Nem ritka a végbél előesése sem, ilyenkor a végbél egy szakaszának nyálkahártyája kitüremkedik a végbélnyílásból.
A mukoviszcidózisos betegek besűrűsödött verejtékének összetétele is kóros - lényegesen nagyobb a sótartalma. Ezt a szülők is gyakran észreveszik, amikor gyermeküket puszilgatják. Ezen alapul egyébként a betegség diagnózisa, a verejtékteszt is. Ha a jellegzetes légúti és emésztési tünetek cisztás fibrózis gyanúját vetik fel, egy alkarra ragasztott szűrőpapír segítségével verejtéket nyernek a gyerektől, melynek összetételét laboratóriumi analízisnek vetik alá. Ha a klórtartalom magas, a betegnek mukoviszcidózisa van. A verejték magas sótartalma egyébként számos veszélyt rejt magában: ezek a gyerekek ugyanis izzadáskor több sót - nátriumkloridot - veszítenek. Ennek következtében könnyebben kiszáradnak egészséges társaiknál. Erre nagyon oda kell figyelni, és az elvesztett sót időben pótolni
A veleszületett betegségek közt sajnos még mindig akad olyan, amelynél a diagnózis felállítása egyet jelent a halálos ítélettel. 20-25 éve még e rettegett kórok közé sorolták a mukoviszcidózist is. Mára a helyzet lényegesen megváltozott.
A mukoviszcidózisban - más néven cisztás fibrózisban - a szervezet úgynevezett külső elválasztású mirigyei betegednek meg - tehát azok, amelyek váladékukat kivezető csöveken át a külvilágba vagy valamely belső szerv, például a belek üregébe ürítik. Számos ilyen mirigyünk van. A legnagyobb közülük a hasnyálmirigy, amely emésztő enzimeket termel, de a tüdőben, a hörgők falában, a bőrben és a szaporodást szolgáló belső nemi szervekben is nagy számban találhatók ilyenek. A károsodás lényege, hogy a kiválasztott váladékok túl sűrűk, így eltömesztik a járatokat, és nem tudnak akadálytalanul kiürülni. Nem irodalmi ritkaságról van szó, hisz a betegség körülbelül minden 2500 közül egy újszülöttet érint. Érdekes rasszbeli különbségeket mutat, mert leggyakrabban fehér bőrűeknél alakul ki. Afrikaiaknál lényegesen ritkább - ázsiaiaknál szinte nem is létezik. Előfordulási gyakorisága a két nemben megközelítőleg egyforma. A betegségért az egyik kromoszóma rendellenes génje a felelős. Ezt a hibás gént a lakosság mintegy 5 százaléka - tehát minden 20. ember! - hordozza magában. A betegség azonban csak akkor alakul ki, ha két ilyen hibás gén találkozik. A mukoviszcidózis számos szervet érint. A leglényegesebb következményei az emésztő- és légzőszervek elváltozásainak vannak.
Örökös köhögés
A kis hörgőkben termelődő váladéknak döntő szerepe van abban, hogy a levegővel bejutó kórokozók ne telepedhessenek meg a tüdőben, és ne válthassanak ki gyulladást. Ha azonban ez a váladék túl sűrű, a baktériumok nem ürülnek ki azonnal, így könnyen elszaporodhatnak. A mukoviszcidózisos babák tüdeje születéskor még normális, idővel azonban szinte törvényszerűen fellépnek kisebb-nagyobb légzési problémák. A tüdők érintettségének legállandóbb jele a hosszas, kínzó köhögés. Kezdetben ez száraz, erős, szaggatott, később "felszakadozó", nedves jellegűvé válik. Ezzel párhuzamosan a köpet is zöldes, gennyes lesz. A nagyobb gyerekek reggelenként szinte mindig köhögéssel kezdik a napot. A nap folyamán azután ez enyhül, de bármilyen erősebb mozgás, fizikai megterhelés hatására ismét fokozódik.
A cisztás fibrózisos gyermekeknél gyakran alakul ki hörghurut, tüdőgyulladás, sőt, asztmás nehézlégzés is. A gyógyulás nehéz, elhúzódó, és szinte mindig visszamarad a tüdőben valami szövődmény: a hörgőcskék falában rostok rakódnak le, a léghólyagok összeesnek, a tüdő finom szövete deformálódik, rugalmassága csökken. Mindezek következtében idővel a légcsere is akadozik, s mindez persze kihat a szívre, a vérkeringésre is.
A
mucoviszcidózisban szenvedőknél nemcsak a hörgőváladék, de az
emésztőnedvek is kórosan besűrűsödnek. A tüdőproblémák mellett ez a másik olyan
gond, amely megkeseríti a betegségben szenvedő gyerekek és felnőttek
életét. A legsúlyosabb esetekben mindjárt a
születéskor baj van, mert a baba nem bírja kiüríteni a székletét. A méhen
belül termelődő széklet ugyanis annyira besűrűsödik, hogy
teljesen elzárja a beleket. A bélzáródás életveszélyes állapot,
előbb-utóbb a bélfal kilyukadásához (perforációhoz) vagy bélcsavarodáshoz
vezet.
Az időben elvégzett orvosi beavatkozás szerencsére megmenti a babák életét. Ám ezzel még nem zárul le a problémák sorozata. Igaz, hogy a mucoviszcidózisos csecsemőknek csak körülbelül 10 százalékában alakul ki újszülöttkori bélelzáródás, de a többieknél is, rendszerint 6-8 hetes korban jellegzetes emésztési zavarok lépnek fel. Az első tünet rendszerint az szokott lenni, hogy a csecsemők nem híznak tovább, esetleg fogynak is. A háttérben az emésztőnedvek döntő hányadát termelő hasnyálmirigy károsodása áll. Az általa termelődő enzimek összetétele nem megfelelő, nem képes megemészteni a bélrendszerbe jutó ételt, a túl sűrű váladék pedig magára a hasnyálmirigyre is károsan hat. A kellően ki nem ürülő, pangó nedvek ugyanis tönkreteszik a mirigy szöveteit, rostok szaporodnak fel, ciszták (apró üregek) alakulnak ki benne - innen is származik a cisztás fibrózis elnevezés. A hasnyálmirigy tehát elégtelenül működik, ezért a nem kellően megemésztett táplálék nem képes megfelelően felszívódni a bélcsatornából. Ennek az lesz a legfeltűnőbb következménye, hogy a mukoviszcidózisos gyerek gyakran ürít nagy mennyiségű székletet. Ez a széklet meglehetősen bűzös, és fényesen csillog a fel nem szívódott zsírtól. Mivel a táplálék egy része a bélcsatornából emésztetlenül kiürül, a gyerekek soványak, rosszul fejlődnek, annak ellenére, hogy jó étvággyal és sokat esznek. Hasuk a nagy mennyiségben termelődő bélgázoktól puffadt, elődomborodik. Sápadtak és vérszegények, mert a vérképzéshez szükséges vas és egyéb nyomelem nem szívódik fel. Ugyanilyen okok miatt vitaminhiánnyal is számolnunk kell. Nem ritka a végbél előesése sem, ilyenkor a végbél egy szakaszának nyálkahártyája kitüremkedik a végbélnyílásból.
A mukoviszcidózisos betegek besűrűsödött verejtékének összetétele is kóros - lényegesen nagyobb a sótartalma. Ezt a szülők is gyakran észreveszik, amikor gyermeküket puszilgatják. Ezen alapul egyébként a betegség diagnózisa, a verejtékteszt is. Ha a jellegzetes légúti és emésztési tünetek cisztás fibrózis gyanúját vetik fel, egy alkarra ragasztott szűrőpapír segítségével verejtéket nyernek a gyerektől, melynek összetételét laboratóriumi analízisnek vetik alá. Ha a klórtartalom magas, a betegnek mukoviszcidózisa van. A verejték magas sótartalma egyébként számos veszélyt rejt magában: ezek a gyerekek ugyanis izzadáskor több sót - nátriumkloridot - veszítenek. Ennek következtében könnyebben kiszáradnak egészséges társaiknál. Erre nagyon oda kell figyelni, és az elvesztett sót időben pótolni
A veleszületett betegségek közt sajnos még mindig akad olyan, amelynél a diagnózis felállítása egyet jelent a halálos ítélettel. 20-25 éve még e rettegett kórok közé sorolták a mukoviszcidózist is. Mára a helyzet lényegesen megváltozott.
A mukoviszcidózisban - más néven cisztás fibrózisban - a szervezet úgynevezett külső elválasztású mirigyei betegednek meg - tehát azok, amelyek váladékukat kivezető csöveken át a külvilágba vagy valamely belső szerv, például a belek üregébe ürítik. Számos ilyen mirigyünk van. A legnagyobb közülük a hasnyálmirigy, amely emésztő enzimeket termel, de a tüdőben, a hörgők falában, a bőrben és a szaporodást szolgáló belső nemi szervekben is nagy számban találhatók ilyenek. A károsodás lényege, hogy a kiválasztott váladékok túl sűrűk, így eltömesztik a járatokat, és nem tudnak akadálytalanul kiürülni. Nem irodalmi ritkaságról van szó, hisz a betegség körülbelül minden 2500 közül egy újszülöttet érint. Érdekes rasszbeli különbségeket mutat, mert leggyakrabban fehér bőrűeknél alakul ki. Afrikaiaknál lényegesen ritkább - ázsiaiaknál szinte nem is létezik. Előfordulási gyakorisága a két nemben megközelítőleg egyforma. A betegségért az egyik kromoszóma rendellenes génje a felelős. Ezt a hibás gént a lakosság mintegy 5 százaléka - tehát minden 20. ember! - hordozza magában. A betegség azonban csak akkor alakul ki, ha két ilyen hibás gén találkozik. A mukoviszcidózis számos szervet érint. A leglényegesebb következményei az emésztő- és légzőszervek elváltozásainak vannak.
Örökös köhögés
A kis hörgőkben termelődő váladéknak döntő szerepe van abban, hogy a levegővel bejutó kórokozók ne telepedhessenek meg a tüdőben, és ne válthassanak ki gyulladást. Ha azonban ez a váladék túl sűrű, a baktériumok nem ürülnek ki azonnal, így könnyen elszaporodhatnak. A mukoviszcidózisos babák tüdeje születéskor még normális, idővel azonban szinte törvényszerűen fellépnek kisebb-nagyobb légzési problémák. A tüdők érintettségének legállandóbb jele a hosszas, kínzó köhögés. Kezdetben ez száraz, erős, szaggatott, később "felszakadozó", nedves jellegűvé válik. Ezzel párhuzamosan a köpet is zöldes, gennyes lesz. A nagyobb gyerekek reggelenként szinte mindig köhögéssel kezdik a napot. A nap folyamán azután ez enyhül, de bármilyen erősebb mozgás, fizikai megterhelés hatására ismét fokozódik.
A cisztás fibrózisos gyermekeknél gyakran alakul ki hörghurut, tüdőgyulladás, sőt, asztmás nehézlégzés is. A gyógyulás nehéz, elhúzódó, és szinte mindig visszamarad a tüdőben valami szövődmény: a hörgőcskék falában rostok rakódnak le, a léghólyagok összeesnek, a tüdő finom szövete deformálódik, rugalmassága csökken. Mindezek következtében idővel a légcsere is akadozik, s mindez persze kihat a szívre, a vérkeringésre is.
A
mucoviszcidózisban szenvedőknél nemcsak a hörgőváladék, de az
emésztőnedvek is kórosan besűrűsödnek. A tüdőproblémák mellett ez a másik olyan
gond, amely megkeseríti a betegségben szenvedő gyerekek és felnőttek
életét. A legsúlyosabb esetekben mindjárt a
születéskor baj van, mert a baba nem bírja kiüríteni a székletét. A méhen
belül termelődő széklet ugyanis annyira besűrűsödik, hogy
teljesen elzárja a beleket. A bélzáródás életveszélyes állapot,
előbb-utóbb a bélfal kilyukadásához (perforációhoz) vagy bélcsavarodáshoz
vezet.
Az időben elvégzett orvosi beavatkozás szerencsére megmenti a babák életét. Ám ezzel még nem zárul le a problémák sorozata. Igaz, hogy a mucoviszcidózisos csecsemőknek csak körülbelül 10 százalékában alakul ki újszülöttkori bélelzáródás, de a többieknél is, rendszerint 6-8 hetes korban jellegzetes emésztési zavarok lépnek fel. Az első tünet rendszerint az szokott lenni, hogy a csecsemők nem híznak tovább, esetleg fogynak is. A háttérben az emésztőnedvek döntő hányadát termelő hasnyálmirigy károsodása áll. Az általa termelődő enzimek összetétele nem megfelelő, nem képes megemészteni a bélrendszerbe jutó ételt, a túl sűrű váladék pedig magára a hasnyálmirigyre is károsan hat. A kellően ki nem ürülő, pangó nedvek ugyanis tönkreteszik a mirigy szöveteit, rostok szaporodnak fel, ciszták (apró üregek) alakulnak ki benne - innen is származik a cisztás fibrózis elnevezés. A hasnyálmirigy tehát elégtelenül működik, ezért a nem kellően megemésztett táplálék nem képes megfelelően felszívódni a bélcsatornából. Ennek az lesz a legfeltűnőbb következménye, hogy a mukoviszcidózisos gyerek gyakran ürít nagy mennyiségű székletet. Ez a széklet meglehetősen bűzös, és fényesen csillog a fel nem szívódott zsírtól. Mivel a táplálék egy része a bélcsatornából emésztetlenül kiürül, a gyerekek soványak, rosszul fejlődnek, annak ellenére, hogy jó étvággyal és sokat esznek. Hasuk a nagy mennyiségben termelődő bélgázoktól puffadt, elődomborodik. Sápadtak és vérszegények, mert a vérképzéshez szükséges vas és egyéb nyomelem nem szívódik fel. Ugyanilyen okok miatt vitaminhiánnyal is számolnunk kell. Nem ritka a végbél előesése sem, ilyenkor a végbél egy szakaszának nyálkahártyája kitüremkedik a végbélnyílásból.
A mukoviszcidózisos betegek besűrűsödött verejtékének összetétele is kóros - lényegesen nagyobb a sótartalma. Ezt a szülők is gyakran észreveszik, amikor gyermeküket puszilgatják. Ezen alapul egyébként a betegség diagnózisa, a verejtékteszt is. Ha a jellegzetes légúti és emésztési tünetek cisztás fibrózis gyanúját vetik fel, egy alkarra ragasztott szűrőpapír segítségével verejtéket nyernek a gyerektől, melynek összetételét laboratóriumi analízisnek vetik alá. Ha a klórtartalom magas, a betegnek mukoviszcidózisa van. A verejték magas sótartalma egyébként számos veszélyt rejt magában: ezek a gyerekek ugyanis izzadáskor több sót - nátriumkloridot - veszítenek. Ennek következtében könnyebben kiszáradnak egészséges társaiknál. Erre nagyon oda kell figyelni, és az elvesztett sót időben pótolni

A KISGYERMEKKORBAN GYAKORI A CSALÁNKIÜTÉSSEL ROKON ALLERGIÁS
BŐRJELENSÉG.A TÖRZSÖN ÉS A VÉGTAGOKON ERŐSEN VISZKETŐ KEMÉNY
GÖBCSÉK,NÉHA LENCSÉNYI HÓLYAGOK FORMÁJÁBAN JELENTKEZIK.HÓLYAGOS FORMÁJA
ELSŐ, PILLANTÁSRA A BÁRÁNYHIMLŐ GYANUJÁT KELTHETI DE A STROPHULUS
SOHASEM JELENIK MEG A HAJAS FEJBŐRÖN VAGY A SZÁJBAN ÉS LÁZZAL SEM
JÁR.HASONLÓ ELVÁLTOZÁS A PRURIGÓ MELYNÉL A VISZKETŐ GÖBÖK KISSEBBEK ÉS
FŐLEG A VÉGTAG FESZITŐ OLDALÁN LÁTHATÓK.A GYAKORLÓ ORVOS SZINTE NAPONTA
TALÁLKOZIK EZEKKEL AZ ALLERGIÁS BŐRELVÁTOZÁSOKKAL.

IGEN GYAKORI BŐRALLERGIÁS JELENSÉG HASONLÓAN A CSALÁNKIÜTÉSHEZ ÉS A
STOPHULUSZHOZ.AMINT MÁR EMLITETTEM A VÉGTAGOK FESZITŐ OLDALAIN
JELENTKEZŐ IGEN VISZKETŐ APRÓ GÖBCSÉK.HÓLYAGKÉPZÉS NINCS.
“Mikor pedig felkeltem, hogy megszoptassam az én gyermekem, ímé megholt” (Biblia, Királyok Könyve) (2)
Évezredek óta számtalan esetben találkoztak a szülők ezzel a biblikus időkből ismert, tragikus jelenséggel. A gyermekével közös ágyban alvó, elhalt csecsemő tragédiája a salamoni idők története. Őszintén szembenézve azonban a rideg ténnyel, elmondható, a csecsemőkori hirtelen halál oka máig is ismeretlen. A szindróma definíciója interpretáció így szól:
“A BÖLCSŐHALÁL olyan, látszólag egészséges csecsemőknél előforduló hirtelen halál, akiknél semmiféle kóros klinikai tünetet nem észleltek, amikor elalváskor ágyba tették őket. A halál közvetlen oka nem deríthető fel, sem az anamnesztikus adatok, sem a kórbonctani leletek alapján.”A definíció szerint tehát érthető a nehézség; egy olyan jelenség megelőzésére vállalkozunk, ahol a kórfolyamat lényege még nem ismert számunkra. Ugyanakkor számos adatot gyűjtöttünk össze a SIDS-szel kapcsolatosan, amik a gyakoriságra és a rizikófaktorokra vonatkoznak. Ezek a gyakorló orvos számára jól hasznosíthatóak a napi munka során.
Előfordulásuk világszerte jól ismert jelenség, elnevezési különbségei ellenére. Ugyanakkor a gyakoriságra vonatkozó adatok ellentmondásosak, még adott országon belül is nagy különbségek adódhatnak. Ennek több oka is lehet. A különböző országokban élő etnikumoknak más és más lehet a genetikai adottsága, de a szocio-kulturális szokásaik is különbözhetnek. Egyes népek, népcsoportok között a boncolás tilos, így a halálesetek kivizsgálása sem elégséges.
Összességében a gyakorisága az élveszületettekre számolva 1-3‰ , ezen belül Európában 1-2‰.
Megelőzési lehetőségek
A rizikóbabák szűrése centrumban feltétlenül szükséges
KÉT SZEMPONT AMI KÖTELEZŐ
1 - A hygienás követelmények szigoru betartása
2 - A tehéntej adaptálása a csecsemő igényeihez
EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK:
1 - a tej legyen friss és ne tartalmazzon tartósitó szereket és legyen felhassználva 24 óra alatt
2 - ne tartalmazzon fertőző baktérium csirákat vagy azok a megengedett határon belűl legyenek
3 - a zsirtsartalma érje el a 3 % -ot
A TEHÉNTEJ KÉMIAI ÖSSZETEVŐI
|
|
Fehérje |
Zsirok |
Szénhidrátok |
Ásványi sók |
|
ANYATEJ |
1,2 |
3,8 |
7,0 |
0,2 |
|
TEHÉNTEJ |
3,5 |
3,0 |
4,8 |
0,7 |
KALÓRIA ÉRTÉK
- Anyatej - 70 kalória
- Tehéntej - 60 kalória
Figyelembe kell venni a tehéntej megasabb fehérje tartalmát, éppen ezért higitani kell, és a szinhidrátokkal pedig gazdagitani szükséges.
TEJHIGÍTÁSOK A TEHÉNTEJJEL TÁPLÁLT CSECSEMŐKNÉL
- 1/2 higitás -5 % cukor+2,5% rizslé-1 hónapos korig lehet adni-Kalória értéke-6o
- 2/3 higitás-5 % cukor+2 % liszt-5 hónapos korig-Kalória érték-68
- 3/4 higitás-5% cukor+2,5 % rizslé-Kalória érték-68
- Tehéntej higitás nélkül 6-8 hónap után
Természetesen az utóbbi évtizedek hatékony, a szoptatást joggal támogató világméretű egészségügyi programjai ellenére is a csecsemők egy része különböző okokból az élet első félévében nem anyatejet, hanem mesterséges táplálást, csecsemőtápszert kap. E készítmények többsége ma már nagymértékben megközelíti az anyatej összetételét, nem azonos értékű azonban vele. Bár a tápszerek alapanyaga általában tehéntej, anyatej hiányában mégsem maga a tehéntej, hanem az életkornak megfelelő anyatej-helyettesítő, az ún. ,,első tápszer" jelenti a választandó táplálási megoldást - A hat hónapos kor után az addig szoptatott csecsemő, illetve az első hetektől kezdve mindjárt tápszerrel etetett csecsemő esetében is választás elé kerül a szülő: melyik a legmegfelelőbb tejpor? - A tehéntejjel történő csecsemőtáplálási módszert a mai korszerű dietetikai és kórélettani ismeretek fényében nem javasolhatjukSZEMÉLYES VÉLEMÉNYEM AZ HOGY A MAI GYERMEKGYÓGYÁSZATI IRODALOM ELRETTENTŐ MAGATARTÁSA A TEHÉNTEJTŐL IGAZSÁGTALAN-HISZEM MI ÉS ELŐDEINK NAGYON SOKAN EZEN NEVELKEDTÜNK.Évezredes történelmi háttere van a tehéntejjel való táplálásnak.Rigid és tudománytalan lenne az álláspontom ha nem vetnék számot a teheéntej allergia és a tejcukor intoleracia irányába.De 54 év szakmai tapasztalatom alapján állithatom hogy ezek meglehetősen ritka kórképek.Kiváló tápszereink majdnem olyan biztonságot nyujtanak a szülőknek mint az anyatej.Ellenben azt is tudomásul kell venni hogy a –borsos-áru tőpszerek a mi keleti világunkban és a világ más részein nem mindenkinek válnak hozzáférhetővé-Mi lesz a sorsuk ezeknek a gyermekeknek-GONDOLKOZZUNK EL RAJTA HOGY NEM-E VÁLUNK RÉSZESEIVÉ EGY OLYAN TUDATOS PROPAGANDÁNAK AMIT A TEJPORIPAR AD A GYERMEKGYÓGYÁSZOK SZÁJÁBA,MÁR CSAK AZÉRT IS MERT A KÜLÖNBÖZŐ TEJIPARI KÉSZITMÉNYEK IS OKOZHATNAK HALÁLOS KIMENETELÜ MÉRGEZÉSEKET-LÁSD A TÖMEGES MELANIN MÉRGEZÉSEKET../dr.BAUER BÉLA./ Helyette világszerte elérhetővé váltak az ún. ,,elválasztási" (,,follow-on milk") tápszerek, melyek átmenetet jelentenek a szoptatás (a korai, első tápszeres táplálás) és a szilárd ételek bevezetése között. A 4-9 hónapos kor között adható ,,második" tápszert az ennél idősebb korúak számára kifejlesztett ,,harmadik" tápszer, népszerű nevén ,,juniortej" követheti. Egyes országokban e tápszerek adását 12-15 hónapos korig ajánlják, Szlovákiában a Gyermekorvosok Társasága 3 éves korig javasolja használatukat. Bár a hazai gyógyszertárakban egyre bővül a választék, a hazai gyermekgyógyászok és gyermekszakorvosok három gyártó termékeit ajánlják: a Nestlé, a Nutricia és a Heinz tápszercsaládotTehéntej-allergia vagy tejcukor-érzékenység?
.
Csecsemőként, főleg az első hat hónapban, még nem megfelelő a szervezet ellenálló képessége, ezáltal nem biztos, hogy képes megbirkózni az idegen fehérjékkel. Ennek következtében allergiás tünetek alakulhatnak ki.
Az élet első hat hónapjában feltétlenül szükséges és javasolt az anyatejes táplálás, hiszen ez a megelőzés egyik leghatásosabb módja. Amennyiben a szoptatás nem megoldható, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszert kell az étrendbe bevezetni,de ne utasitsuk teljesen a tehéntejet sem mert az egész emberiség ezen nevelkedett fel az anyatej hiányában.Jó tudomásom szerint a jóminőségü tehéntej történelmi idők óta a gyermekek alaptápláléka volt..
Tehéntej-érzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek.
Vanília fagyi, tojás, húsfélék. A nyári hőségben félünk ezektől az ételektől - jogosan. A szalmonella baktérium ugyanis az effélékből kerül leggyakrabban a szervezetünkbe. Az irtózat leküzdhető, de csak úgy, ha tisztában vagyunk a szalmonella néhány alapvető sajátosságával.
A szalmonellózis a legelterjedtebb zoonózisokhoz (emberre is terjedő állatbetegségekhez) tartozik. A Salmonellák okozta fertőzések, a hasmenéssel járó emberi megbetegedések gyakoriság szempontjából Európa-szerte az első helyen állnak, így nálunk is szinte állandó közegészségügyi gondot jelentenek. Hiába tudunk róla mindent, mégis minden nyáron sok áldozatot szed - elsősorban a gyerekek és az idősek közül, mivel ők a legfogékonyabbak a fertőzésre. Ennek az az oka, hogy a makacs bacilusnak kedvez a nedves és meleg, valamint a közétkeztetés - például a táborokban. Ráadásul sok a magára hagyott lurkó, aki ebéd után elfeledi visszatenni a hűtőbe az ételt.
Leggyakoribb forrásai és terjesztői manapság az állati eredetű alapanyagok (baromfi- és egyéb húsok, tej és tejtermékek, tojás), valamint az ürülékkel szennyezett, mosatlanul fogyasztott zöldségek, gyümölcsök, de a megnőtt tengerparti utazások miatt ma már meg kell említenünk más élelmiszerek alapanyagait is (belsőségek, halak, kagylók, rákok). A bélsárral szennyezett tojás szerepe a fertőzöttség terjesztésében igen nagy, mert a tojáshéjon megtelepedő kórokozók a tojás belsejébe jutva a szikanyagban jelentősen elszaporodnak. A terjesztésben még az ételízesítők, fűszerek is szerepet játszanak, nem beszélve az ivóvízről. Az emberi szalmonellózisok több mint fele baromfi eredetű.
A fertőzés során elszaporodnak az ételben a mikrobák. A fertőzésért a fő felelős, számos más ok mellett, az élelmiszer, de emberről emberre is terjed a betegség.
A kevés vizet tartalmazó élelmiszerekben (száraz tészta, tojáspor) is hosszú ideig képesek elélni a szalmonella baktériumok. Ugyanakkor a főzést megelőző előkészítés során az asztalon heverő nyers zöldségre szállhat vagy mászhat egy fertőzött bogár, rákerülhet a ruhánkra is a bacilus, és a szalmonellával fertőzött mosogatószivacs is "jó vivőanyag".
A szalmonella baktériumok szeretik a minél melegebb, és minél nedvesebb levegőt, ezért fő ellenségük a hűtőszekrény, no meg a kellő higiénés feltételek. A tévhittel ellentétben a hűtés hatására (5 Celsius fokig) nem pusztulnak el a baktériumok, csupán kevésbé szaporodnak.
TÜNETEK ÉS ELŐFORDULÁS
A szalmonella baktériummal fertőzött étel elfogyasztása után hat-negyvennyolc órával, magas láz, hidegrázás, hasi görcs, hányinger lép föl, esetenként végtagfájdalom. S hogy ne szenvedhessen a beteg az ágyában forgolódva, a szükség gyakran az árnyékszékre küldi. Nem mindenki betegszik meg azonban ugyanannyi mikrobától. Befolyásoló tényezők lehetnek: általános egészségi állapot, életkor és a baktérium típusa. Főleg a közétkeztetésben (vállalati étterem, iskolai konyha, vendéglő) fordul elő a szalmonella bacilusok megtelepedése. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a háztartásokat is épp oly veszély fenyegeti a jobb higiénés körülmények ellenére is. Gondoljon csak a nagy családi banzájokra, ahol az elfoglalt háziasszony azt se tudja, kinek a kedvében járjon, miközben kint felejti az ízletes koktél hozzávalóját, a tejszínt.
A MEGELŐZÉS PIROSBETŰS SZABÁLYAI:
A szalmonella baktérium leginkább a tojás héján és belsejében, valamint a baromfihúsban érzi jól magát. Ezért ne legyen rest lefertőtleníteni a tojásokat, lehetőleg még mielőtt a hűtőbe tenné, ne a felhasználás előtt!
A nyers hús leve soha ne csöpögjön le, mert így megfertőzheti az alatta vagy mellette lévő élelmiszert. Csomagolja be, és tartsa az alsó polcon!
A rágós, véres steak hazája nem véletlenül a hűvös Anglia. Kiváló lehetőséget teremtünk tehát a mikrobáknak, ha nem sütjük át rendesen a húst. Ez a szabály a tojásra is vonatkozik. A közepes tojás hét perc alatt fő "biztonságosra", a tükörtojást süsse meg mindkét oldalán!
Jó, ha tudja, hogy a szalmonella nem marad életképes a savas kémhatású ételféleségekben, magyarán a savanyított ételekben.
Tartsa tisztán az evőeszközt. Sokszor ugyanis a baktériumok nem a nyersanyaggal, hanem az edényekkel, kanalakkal kerülnek az ételbe.
Minden étkezés és főzés előtt mosson kezet, minél melegebb vízsugárban, akkor is, ha ez a nyári hőségben nem esik olyan jól!
A nyers hús előkészítése után a vágódeszkát, kést, húsdarálót azonnal mosogassa el!
Néhány étel különös óvatosságot igényel: krémes sütemények, máglyarakás, madártej, majonézes saláták stb.
A nyers zöldséget mindig alaposan meg kell mosni, és a hűtőben célszerű az alsó fiókban, elkülönítve tartani.
A háziállatok lehetőleg ne menjenek a konyhába, ha mégis olykor-olykor belopódznak, az ne főzés közben történjen.
A mosogatót, a csöpögtetőt és a feldolgozóasztalt, fertőtlenítse minden héten egyszer. Persze ne feledkezzen meg a folyamatos tisztításról se!
A megmaradt falatokat azonnal a hűtőszekrénybe kell tenni, és az újramelegítésnél föl kell forralni az ételt.

tÉVHIT AZ HOGYA PIKKELYSÖMÖR A GYERMEKEKNÉL NEM FORDUL ELŐ.MEGJELENÉSE 2-3
ÉVES KORRA TEHETŐ. ÉSZLELTEM MÁR 3 HÓNAPOS CSECSEMŐNÉL IS..MÉG MA IS
TISZTÁZATLAN EREDETÜ KÓRKÉP.jELLEMZŐ HOGY FOLTOK.PLAKARDOK ALAKJÁBAN
JELENIK MEG.JÓL KÖRÜLHATÁROLT KEREK,OVALIS ,SZÜRKÉSFEHÉR MAGÁTÓL HÁMLÓ
ALAKZATOK KÉPÉBEN.JELLEGZETES AZ ELHELYEZKEDÉSÜK/KÖNYÖK,TÉRD,HAJAS
FEJBŐR,DE ELŐFORDULHAT A TEST BÁRMELY RÁSZÁN.
A betegségek ideje alatt a gyermekek étvágya romlik, így az evést ne is nagyon eroltessük. Mindig csak annyi ételt egyen a gyermek amennyi neki jólesik.
A táplálkozásból fellépo hiányt pótoljuk a gyakori folyadékbevitellel. Naponta többször itassuk meg a gyereket teával, cukros limonádéval. A folyadékbevitelt ne korlátozzuk, mert a gyermek úgyis csak annyit iszik amennyit, kíván.
A gyermek még kevésbé igényli a szilárd táplálékot láz, torokfájás, nyálmirigyduzzanat illetve fültirigy-gyulladás esetén. Gondoljunk bele, hogy ilyen megbetegedések esetén nekünk felnőtteknek sem esik jól a szilárd táplálék rágása és annak a lenyelése.
Ha a gyermek szopik, akkor a gyerek igénye szerint gyakran tegyük mellre és szoptassuk meg. Egyszerre nem fog sokat szopni, mert hamar elfárad mivel a szervezete legyengült a betegség miatt.
Amikor a gyermekünk elkezd enni ne a „nehéz” táplálékokkal kezdjük rögtön az etetését, hanem a könnyen emésztheto vitamindús ételeket részesítsük elonyben.
Láz esetén még fontosabb odafigyelni, hogy gyermekünk vitamindús és kalóriadús táplálékot fogyasszon (pl. gyümölcslevek, tej és tejtermékek).
A gyerek étvágyát betegség alatt nagyban befolyásolják az antibiotikumok és az egyéb gyógyszerek. Antibiotikumos kezelés alatt a gyereknek adjunk joghurtot, aludttejet, hogy a bélcsatorna normál flóráját megtartsuk.
Lázcsillapitás.
A gyermek lázát nagyon fontos csillapítani. Már az orvos megérkezése előtt el kell kezdeni vagy mielott az orvosi rendelobe vinnénk.
A lázcsillapítást 39 C o fölött kell elkezdeni.

A -ZABOLA/ANGULUS INFECTIOSUS ORIS/MÁR GYERMEKKOROMBAN JÓL ISMERT FOGALOM
VOLT A-TE ZABOLÁS KÖLYÖK-CIMZETÜ MEGSZÓLITÁSTÓL.EGY HÁMHIÁNYOS ELVÁLTOZÁSA
MINDKÉT SZÁJZUGNAK,AMIT EGY STREPTOCOCCUS NEVÜ BAKTÉRIUM OKOZHAT/ILYENKOR EGY
SÁRGÁS PÖRKÖS FELRAKÓDÁS IS JELEN VAN.HA AZ ELVÁLTOZÁS GOMBÁS EREDETÜ EREDETÜ A
FELRAKÓDÁS HIÁNYZIK.

HYPOSPADIASIS-HUGYUTI FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉG-LÉNYEGE-A
HUGYCSŐNYILÁS RENDELLENESEN ,A MAKK ALSÓ RÉSZÉN HELYEZKEDIK EL.HA A
RENDELLENESSÉG EGYUTTAL SZŰK KIVEZETŐ NYILÁSSAL IS JÁR MIELŐBBI
MŰTÉTRE VAN SZÜKSÉG
Az urogenitális szervrendszer bonyolult fejlődéséből adódóan gyakori a többszörös komplikált rekonstrukciós, a természetes állapot helyreállítását célzó műtéti megoldást igénylő betegek száma.
Az eredményes gyógyítás alapvető feltétele az elváltozások kellő időben történő felismerésre. Ebben igen nagy szerepe van a színvonalas családorvosi ellátásnak, de nem elhanyagolható a szülők felelőssége sem. Tapasztalataink szerint a jól képzett házi gyermekorvosok korán felismerve és helyesen értékelve a nem mindig feltűnő jeleket, kellő időben irányítják kis betegeiket a szakambulanciára. Ezzel megadják az esélyt, hogy korszerű diagnosztikus lehetőségeinkkel élve megválasszuk a legkedvezőbb terápiát, ezzel a teljes gyógyulást elérhessük..
Javasolom a szülőknek, hogy már újszülött kortól figyeljék a csecsemők vizelését. Az egészséges fiú és kislány csecsemők ívelten, legalább gyufaszálnyi vastagságban ürítik vizeletüket. Amennyiben csak csöpögtetnek, azonnal szakvizsgálatra kell hozni, mert igen súlyos megbetegedés lehet a háttérben. Külön figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a herék már újszülött korban a herezacskóban legyenek. Amennyiben valamelyik hiányát észlelik, szakorvosi vizsgálat szükséges. Másfél éves kor körül gyógyszeres kezelést kezdünk. Ennek eredménytelensége esetében a here műtéti úton történő lehozatalának legkedvezőbb időpontja két éves korban van. Élettanilag, születéskor a fityma a makkhoz sejtesen letapadt. Amennyiben a külső húgycsőnyílás szabadon van, a letapadás oldásával nem kell sietni. A veleszületetten hosszú és szűk fityma vizelési nehézséget okozhat, műtéti megoldásáról szakambulanciánkon döntünk. A gondos szülő azt gondolja, hogy jót tesz gyermekének, ha a külső nemi szerveket szappannal, samponnal mossa, nem figyelve arra, hogy a lúgos környezet kedvező feltételeket teremt a baktériumok elszaporodásához. Leghasznosabb ezen területek rendszeres kamillás, vagy hypermangános lemosása.
A különböző hasi fájdalmak hátterében általában nem urológiai megbetegedés áll. Ezt azonban csak kivizsgálás után lehet egyértelműen kimondani, mert sok súlyos, műtétet igénylő vese-megbetegedés nem jár heveny görcsökkel. A típusos derék-, vesetáji görcsös fájdalom, vérvizelés hátterében gyermekkorban is köves megbetegedést találunk. Az igazolt kövek jórészét ma már porlasztással lehet eltávolítani. Az egyéb tünettel nem kísért vérvizelés sürgős urológiai kivizsgálást tesz szükségessé, mert hátterében fejlődési rendellenesség, esetleg daganat állhat. Műtéteinket részben hagyományos nyitott beavatkozással végezzük, de lehetőségünk van, kellő indikáció mellett a kisebb megterhelést jelentő műszeres beavatkozások elvégzésére is. Ilyenkor csak a műszert vezetjük a műtéti területhez.
A húgycső és a hímvessző záródási zavarai (hypospadiasis, epispadiasis) több lépcsős plasztikai műtéttel korrigálhatók. A beavatkozások elkezdésének időpontja 3-4 éves kor körül a legkedvezőbb. Tekintettel arra, hogy mind a veseüregi, mind a húgycsőplasztikák során a vizeletet a műtéti területről 10-12 napig el kell vezetni, az operált betegek különböző katéter viselésre kényszerülnek. Ezen idő alatt kis betegeink kórházi ágyhoz kötöttek. Erre a nagyobb gyermekeket, előzetes megbeszélés után felkészíteni a szülő feladata. A gyógyulást megkönnyíti, hogy ilyenkor a szülő napközben, az egészségügyi előírások betartásával (fehér köpeny, lábzsák), a kórteremben gyermekével együtt lehet.
Szakambulancián gyakran találkozhatunk éjszakai ágybavizeléssel vagy egyéb vizelési panasszal jelentkező kis betegekkel is. Amennyiben az alvás közbeni bevizelés más tünettel (genny- vagy baktériumürítéssel) nem jár, abban az esetben a kivizsgálás 5 éves kor körül célszerű. Rendelkezünk a vizelés jellegének megállapítására szolgáló legkorszerűbb eszközrendszerrel.
A fityma a makk védelmére alakult ki az egyedfejlődés során, hiszen a négykézláb járó, vadászó, fára mászó őseink fedetlen teste számos külső hatásnak volt kitéve.
Azóta azonban eltelt harmincezer év, a férfiember felegyenesedett, testét ruha fedi, így mára a fityma elvileg elvesztette lényegi funkcióját. A körülmetélés pontos eredete és a szokás kialakulása nem teljesen világos, de a kutatók feltevései szerint az első körülmetélések körülbelül a jégkorszak utánra tehetők, és főleg a meleg éghajlatú területeken terjedt el (Afrikában, a Közel-keleten, Ausztráliában, Közép- és Dél-Amerikában), ahol a férfiak az átlagosnál nagyobb fitymával rendelkeztek. Az ősi kultúrákban a fityma eltávolítása különböző vallási, illetve a termékenységgel összefüggő hiedelmekkel volt magyarázható.
Az ősi kultúrák közül az egyiptomiak hagyták ránk a legtöbb leírást a körülmetélés folyamatáról. Az ebben az időben keletkezett életképek, domborművek mind körülmetélt férfiakat ábrázolnak, és az épségben maradt múmiák is a szokás általános voltáról tanúskodnak. A körülmetélés a férfivá válást jelképezte, és kultúráktól függően komoly szertartási keretek között hajtották végre, általában érzéstelenítés nélkül. A műveletet mindig egy erre szakosodott ember végezte (a zsidóknál például a 'mohel'), aki a kezével jól előrehúzta a fitymát, kijelölte a makk helyét, hogy az ne sérülhessen, és egy nagyon éles késsel ( helyenként kővel) lecsapta a bőrkét. Ezután a fityma maradék részét visszagyűrték, és összetapasztották.
A zsidó vallási hagyomány szerint a körülmetélés Isten és a zsidók szövetségének jele, ám kutatók valószínűsítik, hogy egy vallásivá lett praktikus szokásról van szó. A meleg sivatagi, illetve nedves területeken ugyanis a fityma alatt könnyen megült a piszok, és gyakoriak voltak a gyulladások. A muszlimoknál a körülmetélés legalább akkora jelentőséggel bír, mint a zsidóknál. Az iszlám szent városaiba például körülmetéletlen férfi be sem teheti a lábát. Azokat a férfiakat pedig, akik együtt estek át a körülmetélési szertartáson, egy életre szóló, elszakíthatatlan kapocs köti össze.
A zsidókkal és a muszlimokkal ellentétben a görögök és a rómaiak a körülmetélést egyenesen barbárságnak tartották. A görögök a sportversenyeken, illetve a fürdőkben mindig fedetlen testtel jelentek meg, és rossz modorra vallott, ha valakinek kilátszott a makkja. Az első keresztények a zsidó vallásnak megfelelően körülmetéltek voltak, a kereszténység azonban hamar elszakadt a zsidó gyökerektől, és a görög-római hagyományokat követte. A népvándorlás során érkező népek - így a magyarok is -, már a körülmetélést el nem ismerő kereszténységet vették át. Egyedül a kopt egyház tartotta meg a körülmetélés és a keresztelés együttes szokását. A nyugati civilizációkban a körülmetélés csak mint zsidó vallási szokás, és mint fitymaszűkület megelőzésére végzett műtét volt ismert, csak a XIX. század közepétől kezdte vizsgálni az orvostudomány a beavatkozás fontosságát a nemi higiénia szempontjából.
A világháborúk tovább erősítették terjedését, hiszen a harctéri állapotok nem tették lehetővé az alapos tisztálkodást, 1945-re pedig - a háborús tapasztalatok hatására - a körülmetélés szinte teljesen általános lett Amerikában, Kanadában és Ausztráliában. Napjainkban a a zsidóknál és a muzulmánoknál továbbra is kötelező, míg Ausztráliában és Afrikában - ahol a férfitársadalom 75%-a körülmetélt - még mindig létezik a férfivá avatási szertartás részeként, sokszor ünnepséggel egybekötve. Ami a nyugati és a nyugatiasodó társadalmakat illeti, a körülmetélés kezd egyre jobban elterjedni. A kelet-ázsiai országokban - mint például Kína, Japán, Vietnám -, ahol a serdülőkor után, az amúgy is rövid fitymát mindig hátrahúzzák, szintén kezd divatba jönni a körülmetélés.
A körülmetélés azon kényes és vitatott témák közé tartozik manapság, melynek hátterében pszichológiai, szociológiai, vallási, politikai és kulturális erők húzódnak meg. Ennek tükrében, bár igyekszünk racionálisan kezelni a kérdést, a kulturális és vallási nyomoktól, esetleges előítéletektől szabadulni nemigen tudunk, csupán viszonylag objektív egészségügyi tényeket ismerünk.
A körülmetéléssel elkerülhető a makk gyulladása, a fityma nem akadályozza a vizelet szabad áramlását, s kimutatták azt is, hogy a körülmetélt férfiak kevésbé hajlamosak a péniszrákra (penile cancer). Ugandában, ahol a lakosság többsége nem körülmetélt, a péniszrák a leggyakoribb halálozási ok a férfiak körében. Az afrikai országokban végzett AIDS-kutatások során arra a megdöbbentő eredményre is fény derült, hogy a körülmetélt férfiak sokkal kevésbé vannak kitéve a heteroszexuális viszonyból eredő HIV-fertőzésnek és egyéb szexuális úton terjedő betegségeknek (pl. szifilisz). A körülmetélés pozitív vonatkozásai mellett ugyanakkor számos kísérlet és kutatás világít rá a hátrányos következményekre.
Hogy a körülmetélésnek milyen hatása van a szexuális életre, nehéz kideríteni, kutatásokat itthon nem, csak külföldön végeztek a témában. Fontos megemlíteni, hogy csakis azok a férfiak tudnak beszámolni a körülmetéléssel járó negatív (vagy pozitív) hatásokról, akiknek fitymáját felnőKörülmetélt vagy sima?
Hogy a körülmetélésnek milyen hatása van a szexuális életre, nehéz kideríteni, kutatásokat itthon nem, csak külföldön végeztek a témában. Fontos megemlíteni, hogy csakis azok a férfiak tudnak beszámolni a körülmetéléssel járó negatív (vagy pozitív) hatásokról, akiknek fitymáját felnőttkorban távolították el, s azt is, hogy az alább olvasható eredmények semmiképp sem egyetemes érvényűek. A British Journal of Urology egy riportja alapján egyes kutatások arra mutatnak rá, hogy a körülmetéléssel a hímvesszőn található erogén szöveteknek több mint a felét eltávolítják. A fityma ugyanis egy olyan különleges felület, amely a maximális szexuális érzékenységhez szükséges idegekkel van behálózva.
A folyóirat egy másik számában körülmetélt férfiakat kérdeztek meg állapotukról. A kiértékelés során fizikai, pszichikai és szexuális panaszok hosszú listája született meg. Sokan a hímvessző érzéketlenségéről számoltak be, míg mások egyéb szexuális zavarokról. A Journal of Sex Research öt, felnőtt korban körülmetélt férfit szólaltatott meg, akik szintén a hímvessző érzékenységének elvesztésétől szenvednek. A gyermekkorban körülmetélt férfiak hasonló panaszokat nem tudnak felemlegetni, de nagy általánosságban az a tapasztalat, hogy szexuális életük esetleges problémái nem erre vezethetők vissza, tehát valószínűleg a megszokás az, ami dominál.

A FEJBICCENTŐ IZOM ROSTJAINAK A BESZAKADÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYKÉPPEN
BEVÉRZÉSE A SZŰLÉS ALKALMÁVAL.AZ IZOM KÖZEPE TÁJÁN MOGYORÓNYI DUZZANAT
TAPINTHATÓ.A KÉSŐBBIEKBEN NÉHA A NYAK FERDE TARTÁSÁT OKZHATJA.A FEJ A
BETEG OLDAL FELÉ HAJLIK,AZ ÁLL AZ ELLENKEZŐ OLDAL FELÉ ROTÁL,AMINT EZ A
FENTI KÉPEN IS LÁTHATÓ.
-
Veleszületett
fitymaszűkület
A fityma igen szűk és csőszerű, vizeléskor a fitymazsák
ballonszerűen felfújódik, a vizelet vékony sugárban ürül. A plasztikai
műtét elvégzése a szobatisztaság kialakulása környékén javasolt. A here és burkainak vizenyője (Congenitalis
hydrokele) E terület nyirokérelvezetési apparátusa kb. l 2 éves korig nem
alakul ki igazán, illetve nem működik optimálisan. Amennyiben egyéves
korig nem szívódik fel a vizenyő vagy hirtelen nagyfokú feszülés alakulna
ki, műtéti korrekció javasolt.
Le nem szállt here (Retentio
testis)
Egyéves korig csak ellenőrzés javasolt. Ezt követően
hormonkezeléssel próbálják meg a herét rávenni, hogy szálljon le az őt
megillető helyre, a herezacskóba. Kétéves kor után, sikertelenség esetén,
műtét javasolt, ami megoldható hagyományos, nyílt feltárásos, illetve
laparoszkópiás módszerrel. A here levitele a herezacskóba még csak a termikus
(hőmérsékleti) tényezőket biztosítja a here működéséhez. Az
esetleg társuló heremellékhere fúziós zavarokat, amelyek
nemzőképtelenséget okozhatnak, később, a tizennyolcadik év tájékán
andrológus szakorvosnak illik tisztáznia.
A here vagy függelékének csavarodása
(Torsio)
Hirtelen jelentkező herefájdalmak esetén, amikor a herezacskó
duzzadtabb, bőre vérbővebb, tapintata fájdalmassá válik, akut herére,
torzióra gondolhatunk. Az azonos oldali here magasabban áll! Gyermekekben
általában a here függeléke szokott megcsavarodni gyakrabban, nem maga a here
kocsánya. A mellékheregyulladás
ebben a korban igencsak ritka, de a tünetek hasonlóak lehetnek. Ez a betegség sürgősségi ellátási
igényel, a késlekedés a here elvesztésével járhat!
Vesekövek Érdemes
megjegyezni, hogy a kisgyermek a köves fájdalmakat általában a has közepére
lokalizálja, a köldök tájékára, szemben a felnőttel, akinek deréktáji
fájdalmai az alhasba, a combok, illetve a genitálék felé sugároznak. Gyakori
vizelési ingerről sem számolnak be a gyermekek. Lehet, hogy csak a
vérvizelés hívja fel a figyelmet a betegségre. Urológiai vizsgálóeljárásokkal
(vizeletellenőrzés, ultrahangvizsgálat, kontrasztanyagos vesefestés,
illetve komputertomográfia) egyértelműen felállítható a diagnózis.
Gyermekekben a kalciumoxalátkő gyakoribb, mint a cisztinkő. A kisebb köveket, illetve a vesehomokot a
beteg bő folyadékbevitelre, egyidejűleg adott vizelethajtók és
görcsoldók hatására „megszülheti”, a nagyobbakat viszont el kell távolítani.
Az öntvényszerű, korall alakú kövektől a pácienst csak feltárásból
lehet megszabadítani. A közepes méretű kövek megszüntetésében
speciális, ultrahangvezérelt kőzúzó gépek állnak segítségünkre.
Gyermekeknél ez a beavatkozás altatásban történik

AZ ÖVSÖMÖR KLASSZIKUS MEGJELENÉSI HELYE A MELLKASFAL. A BEMUTATOTT KÉPEN EGY
RENDELLENES MEGJELENÉSI FORMÁT-A JOBB OLDALI SZEMZUGOT MUTATOM BE.

A -HEALTH-MEDICIN CATALOG OF COUNTERS COUNTOMAT-INTERNETES ORVOSI
SZAKÁGAZATA AZ ELEKTRONIKUS STATISZTIKAI FELMÉRÉS ALAPJÁN A WEB LAPOM ÉS BLOGOM
LÁTOGATOTTSÁGI ÉS MINŐSÉGI EREDMÉNYEI ALAPJÁN AZ IGEN NAGYSZÁMU NEMZETKÖZI
MEZŐNYBEN A MÁSODIK HELYET FOGLALOM EL.A SZAKEMBEREK VÉLEMÉNYE ALAPJÁN EGY
KIVÉTELESEN MEGBECSÜLENDŐ EREDMÉNY AZ EGÉSZ INTERNETES VILÁGBAN .
NEMZETKÖZI MÉRETEIT TEKINTVE IS.
Ha a kóros családi egyensúly fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik családtag “rossz”, beteg vagy megőrül, akkor az egész stabilitást szolgáló szabályrendszer és kommunikációs séma káros.
A
tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy ha a család kóros kommunikációs
mintái és szabályai megváltoznak, változás áll be.
A mentális, illetve magatartási zavarok gyakran összefonódnak, és nem
egyszer megtalálhatók egy személyben, vagy egy család különböző
tagjainál “szétosztva: “A mi családunk normális, harmonikus, rendes család,
és nincs más probléma, csak a gyerek vagy egy másik családtag betegsége.” A
fő mozgató erő a félelem. Ezért mindenáron el kell kerülni, hogy a
konfliktus nyíltan megfogalmazódjon, “a feszültség, a konfrontáció csak bajt
okozhat”.
Gyakori, hogy éppen a veszekedő vagy verekedő családban felnőtt gyermekek határozzák el, hogy az ő családjukban “békesség és harmónia” fog uralkodni. A konfliktustabu jelensége az, hogy a család bizonyos tagjai között a konfliktus lehetőségének még a feltételezése is tilos: a szülők pl. nagyon ügyelnek arra, hogy a gyerekeknek eszükbe se jusson, hogy köztük viszály lehet. A konfliktustabunak azonban ára van: ha a házastársak között a feszültség nagyobb a megengedettnél, a feszültség áthelyeződhet a gyermekekre.
A konfliktus kitörésének megelőzésére szolgáló elkenések, leszerelések vagy más konfliktuskerülő technikák változatosak. Az élet valamennyi megnyilvánulása a konfliktuskerülés eszközévé válhat akkor, ha erre a célra használják: a munka, tévénézés, viccelődés, evés, társasághívás, alkoholfogyasztás stb. Konfliktusleszerelő szerepe lehet a fejfájásnak, rosszullétnek, egyéb testi tüneteknek. Más formák: a figyelemelterelés és a többszörös félbeszakítás. A konfliktuskerülés legveszedelmesebb módszere a gyermek bevonása a konfliktusba, illetve a konfliktus “megoldása” a gyermek segítségével. Pl. azokat a házastársakat, akik nem tudnak egymással jól kommunikálni, “egyesíti” a gyermekkel való törődés.
Az egészséges fejlődés biztosítéka, hogy a házastársak a házastársi, a szülők a szülői és a gyermekek a gyermeki alrendszerhez tartozzanak, vagyis hogy a családban a különböző szerepek ne cserélődjenek fel. Pl. ha az anya rendszeresen a fiával beszéli meg az apa gyengeségeit, ez a “férjszerep” a gyermek fejlődésének akadályává válik, számára terhet és függőséget fog jelenteni. A gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő esetében gyakrabban fordul elő szerepváltás. Ha az egyedül maradt szülő magánélete megszűnik, könnyen bekövetkezhet, hogy gyermekét vagy valamelyiket a gyermekek közül partnerként igényli.
Amikor a gyermek serdülő- vagy felnőttkorba kerül, és az önállósodás veszélye fenyeget, akkor a szülő a gyermekével való “partnerségi” kapcsolatot úgy tarthatja fent, ha nem engedi “felnőni”.
Normális körülmények között a határvonalak jellege változik a család életperiódusainak megfelelően: pl. pici gyermek esetén az anya–gyermek összefonódás. Az elmosódott határvonalak erősítik az együvé tartozás, a védettség érzését, de nehezítik a családtagok autonómiájának a kialakulását.. Mindenki pontosan tudja, hogy mit érez, vagy mit gondol a másik, és ez a beszélgetési sémákban is megmutatkozik: gyakran beszélnek a másik helyett, válaszolnak helyette, és mindig mindent megmagyaráznak. Nem azt mondják: “bosszant, hogy elfelejtettél cukrot venni”, hanem: “sohasem gondolsz a többiekre”. A telefonbeszélgetéstől a levélig minden közügy, és nem alakulhat ki magánügy. Az “Egyél még!, Jól öltözz fel!, Hol voltál?, Hová mész?, Mikor jössz haza?, Miért jössz ilyen későn?” szövegek az összefonódott családokban változatlanul ismétlődnek akkor is, amikor a gyermek már nagy, vagy akár felnőtt, sőt maga is szülő. A betegség még erősebb törődési reakciókat vált ki.
Merev határvonalak esetén a család védő funkciója korlátozott, a kommunikáció nehéz, és a családtagok korai önállóságra kényszerülnek. Az ilyen laza kapcsolatú család gyakran akkor sem reagál, amikor szükség lenne rá. Pl. a felnőtteknek nem tűnik fel, hogy a gyermek nem ment iskolába, vagy rosszkedvű, lázas, nem eszik stb. Sokszor igen erős inger kell ahhoz, hogy a család védő funkcióját aktivizálja, és figyelmét felkeltse: pl. asztmás roham, öngyilkossági kísérlet,
A család egészséges fejlődésének az alapja a házastársak közti kapcsolat működése. Ha az egyik fél úgy érzi, hogy alulmarad a kapcsolatban, akkor támaszt nyerhet pl. az orvosban – ha “tüneteket” ajánl fel neki –, vagy megerősítést és megértést kaphat egy szeretőtől.
Az “egyensúly”
helyreállítására szolgáló szövetséges lehet azonban a gyermek is. Az egyik szülő és az egyik gyermek, vagy mindkét szülő
és egy-egy gyermek között tartós koalíció (összejátszás vagy együttes illúzió jelensége),
illetve koalíciók
alakulhatnak ki. Ilyenkor a különböző
koalíciókba bevont testvérek közötti kapcsolat alapvetően rossz lesz, és a “kiválasztott”
gyermek izolálódik testvéreitől. A gyermek bevonásának a házastársi
konfliktusba két másik formája is van: Az egyik hogy
a házastársak között látszólag egyetértés van, de valójában csak a gyermekek
gondja köti össze őket: pl. miután a gyermek kigyógyul asztmás
rohamaiból, a szülők elválnak. A másik esetben a házastársak közti
konfliktus következtében a gyermeket mindkét szülő felszólítja, hogy
álljon mellé a másikkal szemben. A gyermeknek pedig állandóan döntenie kell, hogy
melyik szülő mellé álljon, de bárhogyan dönt is, szembekerül a másik
szülővel.
A konfliktuskerülés
igénye társadalmi norma is. A “jól alkalmazkodó”
családok ezt a normát is közvetítik. A társadalom kedvezően értékeli és
megerősíti a konfliktuskerülő magatartástMi a fontosabb: a társadalmi beilleszkedés
vagy az egyéniség kiteljesítése-a kérdés nyitva marad.
A veseköves roham valaha a középkorú felnőtteket sújtotta, ám a szakorvosok megfigyelése szerint mind több gyerek jelenik meg a rendelésen efféle panaszokkal. Amerikai szakértok megfigyelései szerint régebben legfeljebb havonta találkoztak a jelenséggel, ma pedig hetenként érkezik vesegörcstol szenvedő gyerek a rendelésekre.
A gyermekgyógyászok figyelmét a közelmúltban a kínai melaminnal szennyezett tejet fogyasztó gyerekek esete hívta fel a problémára. A melamin ugyanis vesekövet, majd súlyos veseelégtelenséget okoz. A tejbe kevert anyag a vesecsatornákat eltömték, és sok gyerek halálát okozták.
Az amerikai szakorvosok az intézetekben figyelték meg a mind gyakoribb veseköves panaszok elofordulását, noha a tápszerekben melamin nem fordult elo. Nagyszabású kutatás kezdodött a vesekövek okának tisztázására, és hamar egyértelmuvé vált, hogy a legfontosabb tényezo nem más, mint a fölösleges konyhasó.
A szakemberek szerint a társadalom két végén élők: a gyerekek és az idos emberek általában nem isznak eleget, nem fogyasztanak annyi vizet, amennyire szervezetük biztonságos muködéséhez szükségük volna. Mind a gyerekek, mind az öregek hajlamosak arra, hogy megfeledkezzenek a rendszeres folyadékfelvételről.
A vizsgálatok egyértelmuen igazolták, hogy a mai táplálkozásban a só mennyisége jelentosen megnott. Nem csak a sós ropogtatnivalók, hanem a gyorséttermek szinte valamennyi terméke túlságosan sok konyhasót tartalmaz. Ráadásul például a McDonald's ételei New Yorkban 46 százalékkal sósabbak, mint Londonban vagy Párizsban.
Szinte minden készételt elsózottnak találtak a szendvicskrémektol a zacskós levesekig. Külön fölhívták a figyelmet a sportitalokra - mint például a Gatorade -, melyek fogyasztása a gyerekközösségekben hatalmas divat lett, akkor is, amikor semmiféle, kemény sportteljesítmény miatt nincs szükség külön sópótlásra.
A vesekő 40-65 százaléka akkor keletkezik, amikor oxalátok kapcsolódnak a vizeletben kálciumhoz, de nem ritkák a kálcium-foszfát- és a húgysavkövek sem. A két legfontosabb hajlamosító tényezo a kevés folyadék és túlságosan sok só fogyasztása, mert így növekszik az oxalátok és a kálcium mennyisége a vizeletben.

A FERTŐZŐ MIRIGYLÁZ NEM RITKA MEGBETEGEDÉS A GYERMEKKORBEN.KEZDETI
SZAKÁBAN DIAGNOSZTIKAI NEHÉZSÉGET OKOZHAT A LEUKÉMIÁVAL
KAOPCSOLATBAN.JELLEMZŐ TÜNET A LÁZAS LEFOLYÁSU
-MIRIGYDUZZANAT/NYAKI,LÁGYÉKTÁJI,HÓNALJI/VALAMINT A LÉPNAGYOBBODÁS.A BEMUTATOTT
KÉP -NAGY NYAKI MIRIGYDUZZANAT MONONUCLEOSISBAN.
Ha korog a gyomrunk, vagy ha degeszre esszük magunkat, nekünk, felnőtteknek is kellemetlen érzésünk támad. Nem lehet tehát meglepődni azon, hogy hasonló ok miatt a csecsemő sem érez másképp. Csakhogy míg a felnőtt uralkodik magán, hiszen tudja, hogy evéssel az éhség csillapítható, egy kis várakozás után pedig a jóllakás miatt kidomborodó és feszülő has „megenyhül”, kellő tapasztalat híján a csecsemő nem ennyire belátó. Ô csak azt tudja, pontosabban érzi, hogy az éhségtől és a jóllakástól egyaránt hasfájása van, s ez ellen sürgősen tenni kell. Minthogy neki erre nincsen módja, sírással figyelmezteti a környezetében levőket arra, hogy cselekedjenek. Az esetek java részében a szülő orvosolni tudja a bajt, így orvosi tanácsra csak akkor szorul rá, ha a próbálkozása eredménytelen marad. Hasfájást ugyanis olyan betegségek is okozhatnak, amelyek kezelésre szorulnak.
Levegőnyelés, gázképződés
Folyadékiváskor és a megrágott étel lenyelésekor is levegő jut a
gyomorba, amelytől büfögéssel szabadulunk meg. Erre különösen a
szénsavas italok ivása után kényszerülünk rá, de kiadós étkezés után is van
benne részünk (ezt Ázsia bizonyos részein értékelik a vendéglátók). A
csecsemők kivétel nélkül hajlamosak arra, hogy szopáskor vagy cumizáskor
levegőt nyeljenek, ezért etetés vagy itatás után (sőt, elhúzódó
szopás esetén közben is) ajánlatos megbüfiztetni őket. Ehhez a
felültetés is megfelelő póz, ám a szülők többnyire a vállukhoz emelik
a csöppséget, s úgy szabadul meg a gyomrát telítő-feszítő
levegőtől, nemegyszer egy kis étel vagy ital kíséretében. Azt a
csecsemőt, aki
rendszeresen „levegősen” eszik vagy iszik, a legjobb ülve etetni-itatni (ehhez a szája alatt megtörő cumisüvegek is forgalomban vannak),
mert ilyenkor a lenyelt levegő szinte nyomban visszakívánkozik a
tápcsatornából.
Nagyon kellemetlen és fájdalmas lehet az is, amikor a belekben megszorulnak a szelek. Ilyenkor az a teendő, hogy a tovahaladásukat és a kiürülésüket
elősegítsük. Minthogy a kiscsecsemő még nem tud forgolódni,
erről a szülőnek kell gondoskodnia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy
a hátra vagy hasra fordítás egyaránt eredményre vezethet. Még jobb
azonban, ha ez idő alatt a gyermek kézben van, nagyjából vízszintes
testhelyzetben. Ha ilyenkor egy kicsit rázogatják is, az előmozdíthatja a
gáznak a bélben való előrehaladását. Bevált módszer a hanyatt fekvő
csecsemő hastájékának enyhe maszírozása, valamint az is, ha a lábait
gyengéden többször a hasa felé nyomjuk vagy körözünk velük. A hasüregi
nyomás fokozódása ugyanis áttevődik a belekre, s megmozdítja a bennük
elakadt kisebb-nagyobb gázgyülemet.
A szülőnek természetesen arra is figyelnie kell, hogy rendben van-e csecsemőjének a széklete, mert a szorulásosság is közrejátszhat abban,
hogy a belekben képződő gáz nem képes annak rendje-módja szerint
kiürülni. Erre különösen akkor kell számítani, amikor a csecsemő már
szilárd ételeket, azaz vegyes kosztot kap, mert abban több a gázképző
anyag, mint az anyatejben (persze, rendes emésztés esetén).
Allergia,
felszívódási zavar
Amiről eddig szóltunk, az nem betegségre utal. A csecsemőnek azonban olyan hasfájást okozó bajai is
lehetnek, amelyeket okvetlenül kezelni kell. Első helyen a gyomor-bél rendszeri fertőzéseket említjük
meg, amelyek görcsös hasi fájdalmat idézhetnek elő.Minthogy ezekkel
rendszerint kórházba kerül a gyermek, a hasfájás enyhítése, megszüntetése is az
egészségügyi személyzet feladata. Baktériumos fertőzésekről lévén
szó, természetesen antibiotikumot kap a csecsemő, s mihelyt a kórokozó
megsemmisül, s ezzel a fertőzés megszűnik, a hasfájástól is
megszabadul a kis beteg.
Étkezés utáni hasfájással és sírással reagálhat a
csecsemő arra is, ha az étel valamelyik összetevőjére allergiás.
Éretlen
idegrendszer
A tejjel kapcsolatban -a cukrot (a tejcukrot vagy
laktózt), amely kémiailag két egyszerű cukorból (szőlőcukorból,
azaz glükózból, valamint galaktózból) áll. Az
enzimhiánnyal vagy -hibával születő gyermek már csecsemőkorában
hasfájással (is) reagálhat arra, hogy a szervezete nem tud mit kezdeni a
galaktózzal vagy magával a laktózzal. De hasonló a helyzet akkor is,
amikor a liszt sikérjében levő egyik
összetevő a bajkeltő tényező. Ez nemcsak a bél
nyálkahártyájának károsodását idézi elő, hanem haspuffadás, hasmenés és
hasfájás is származhat belőle. Ilyenkor – miként a táplálkozási allergia
és a felszívódási zavarok egyéb eseteiben is – az a megoldás, ha a
csecsemő étrendjéből kihagyják a tünetet keltő anyagot.
Minthogy a hasfájós kiscsecsemők java része a
gyakori sírást nem számítva teljesen egészséges, tehát rendesen eszik és
gyarapszik, az ő bajukat több orvos is a központi idegrendszer
éretlenségével hozza kapcsolatba. Emellett az szól, hogy a görcsös
(kólikás) hasfájás és sírás már a születés után elkezdődhet, s három-négy
hónapos kor után magától megszűnik. Ez
idő alatt ugyanis az idegrendszernek a bélműködést is szabályozó
része olyan fejlődésen megy át, amely elengedhetetlen a tápcsatorna
szabályos mozgásához, következésképp a gyomor- és béltartalom rendes
továbbításához. Addig azonban a sírás is súlyosbítja a bajt, mert a
csecsemő emiatt is sok levegőt nyel, s ha azt nem büfögi fel, növeli
a bélgáz mennyiségét, s fájdalmasabbá teszi a has feszülését.
Az a szülő jár
el tehát a saját nyugalma érdekében is helyesen, aki minden lehetséges módon
igyekszik megszüntetni a hasfájást és a sírást (e kettőnek az ördögi
körét, hiszen – mint láttuk – a hasfájás sírást, a sírás pedig hasfájást
idézhet elő).

A NEM FELISMERT VAGY NEM KEZELT SKÁRLÁT, A TENYEREK ÉS TALPAK A KÉPEN
LÁTHATÓ HÁMLÁSÁVAL JÁRHAT.
A VIZSÉRV
Eredet:
A neve onnan ered, hogy a sérvtömlőben bél
helyett csak tiszta folyadék van.
Megahtározás:
Anatomiailag a lágyéksérvhez hasonlít, azaz a
processus vaginalis peritonei nem záródik el és a lemezei között folyadék
halmozódik fel (1.kép)
Osztályozás,
típusok:
Az elhelyezkedésétől és alakjától függően megkülönböztetünk ún.
kommunikáló, here, és hereszár hydrocelét.
A kommunikáló típus egy a hasüreggel közlekedő szárral bír , és a herét
általában körbeveszi. Jellemzője ,hogy megnyomva a benne lévő
folyadékot a hasüregbe visszapumpálhatjuk.
A testicularis tipusnak valószínűleg a kommunikáló szára már elzáródott
és csak a herét öleli körül. Nem kisebbíthető meg.
a hereszár-tipus a funiculusban tapintható valahol önálló
hólyagként.Gyakran a sérvkapuban ül és azt kitöltve esetleg kizárt sérv
gyanuját keltheti.
Koraszülötteknél ,de gyakran érett újszülöttek
herezacskójában is tapintahtó kommunikáló hydrocelét észlelünk.Ezek
az esetek legnagyobb részében néhány hónap alatt felszívódnak,és semmiféle
károsodást nem okoznakKésőbbi életkorban megjelenő hydrocele
általában valamilyen köhögéssel járó banalis felső léguti infectió vagy
eneteristis után jeletkezik.
Panaszok, anamnézis:
Panaszokat csak ritkán okoz. Extrém nagyra
is nőhet.Feszülése viszont csecsemőkorban is gyakori fájdalmas sírást
,nyugtalanságot okozhat. A szülők többnyire észreveszik és tapintják a
herezacskóban.
Általános
vizsgálatok:
Fizikális vizsgálattal könnyen
diagnosztizálható. Jellemző, hogy a scrotumon kékesen áttünik.(Gyakran
trauma következtében kialakult haematomának gondolják.)
Célzott vizsgálatok:
Ha tapintással nehezen különíthető el a sérvtől, akkor érdemes egy
pupillalámpával átvilágítani.A hydrocele átvilágítható, míg a sérv nem, bár ez
a vizsgálat nem minden esetben megbízható.
Különösen fontos az
elkülönítés 1 éves kor alatt, mert a hydrocelét
ilyenkor hydrocele és a kizárt sérv elkülönítése.Az utóbbinál azért több
általános panasz is van. ( fájdalom, nyugtalanság,hányás,)
Kezelés:
Ha a vízsérv másfél-két
éves korig nem szívódik fel műtét indokolt. Egy
éves kor alatt műtétet csak akkor végzünk, ha a hydrocele kifejezetten
feszül és panaszt okoz.
A műtét:
A gyermekkori hydrocele műtéti megoldása eltér
a felnőttkoritól. Gyermekkorban mindig lágyéktáji
behatolásból tárjuk fel a funiculust
Komplikációk:
A műtét után a herezacskó beduzzadhat,recidíva
kb. 1-2%-ban fordulhat elő.
Mivel a gyermekek vénája
sokkal vékonyabb a felnőttekénél, a gyermekgyógyászati rendeléseken különös gonddal járnak el a
vérvétel során, és általában gyakorlottabb munkatárs végzi a gyermekek
vérvételét. Két évnél idősebb gyermekek esetében rendszerint a
könyökhajlat egyik vénáját szúrják meg. Néhány hasznos tanács ilyen alkalmakra:
– Győződjön meg róla, követni akarja-e
a gyermek a vérvételt: az egyik legalapvetőbb
tennivaló, hogy meggyőződjünk róla, nézni akarja-e a gyermek, mi
történik a vérvétel során. Néhány gyermek látni akarja; mások inkább
félrenéznek. Ha a gyermek nem akarja látni, hogyan történik a vérvétel,
keressen valamit, amivel lekötheti figyelmét, például egy magukkal
hozott könyvet (pl. színes, hajtogatós képeskönyvet), vagy énekeljék el a
gyermek kedvenc dalát. Meg is kérdezheti a gyermeket: „Látni szeretnéd, mit
csinál a nővérke, vagy inkább nézegessük addig ezt a képeskönyvet?”
– Játsszák el: előzőleg
próbáljanak meg otthon kis szerepjátékokat játszani. Kérje meg a
gyermeket: „Most mutasd meg, hogyan ülsz nyugodtan, most hogy hogyan
fészkelődsz, most megint mutasd meg, hogy kell nyugodtan ülni.” Az ilyen
szerepjátékok eredményeként a gyermek tudatosíthatja, hogy ura testének, s
képes uralkodni magán, és esetenként még büszke is lesz e képességére.
– Készítse fel a gyermeket a fájdalomra is: a szülők már jóval a vérvétel előtt beszéljenek a gyermekkel, s készítsék fel rá, mi fog történni. Nyugodtan mondják meg a gyermeknek, hogy egy picit fájni fog, de nagyon gyorsan túlesnek az egészen és a fájdalom is elmúlik. Mielőtt a rendelőbe lépnek, mondják el a gyermeknek, kiket fog benn látni (fehér köpenyes embereket), és hogy ezek az emberek mit fognak csinálni. Fontos, hogy a gyermeknek reális elképzelése legyen arról, mi vár rá. Nyugodtan bevallhatják neki, hogy a vérvétel még a felnőttek számára is kellemetlen. Kerüljék viszont az olyasféle bátorítást, mint „Legyél most jó kisfiú” – az ilyesmi szégyenérzetet válthat ki belőle.
– Maradjon a gyermekkel: a gyermek számára nagyon fontos, hogy a szülő végig a gyermek
mellett maradjon a vérvétel során. Úgy kell elhelyezkednie, hogy betöltse a
gyermek látómezejének nagy részét; így könnyen lekötheti a gyermek figyelmét és
megnyugtathatja.
– Számoljanak háromig, és fújják el a fájdalmat:
a pszichológusok szerint az egyik leghatásosabb módszer, ha a fájdalmat
a gyermek elfújja; a fújást megelőző levegővétel feltölti, és
lazán tartja a vénát, s ezzel könnyíti a vérvételt, s a gyermek számára mind
fizikailag, mind mentálisan segítséget jelent. Akár a gyermek maga számol
háromig, akár megkérnek rá valakit (a szülőt vagy a nővért), a
gyermek úgy érezheti, ellenőrzése alatt tarthatja az eseményeket. Ha a
gyermek maga számol, lelkileg fel tud készülni, mielőtt elhangzik az
utolsó szám. Másrészt így az is kevésbé valószínű, hogy a vérvételt
végző személy túl hamar a vénába döfné a tűt.
– Ne feltételezze, hogy csak az ujjbegyből vesznek vért: a tapasztalatok szerint a szülők tévesen gyakran azt mondják gyermeküknek, hogy csak az ujjbegyükből vesznek vért. Amikor aztán a gyermek azt látja, hogy egészen más történik vele, ideges lesz. A legtöbb vizsgálat nagyobb mennyiségű vérmintát igényel, ami csak vénából nyerhető, hajszálerekből nem. A biztonság kedvéért kérdezzen utána, hogy ujjbegyből történő vérvétel elégséges-e gyermeke számára; mindenképpen győződjön meg róla, hol fogják megszúrni, hiszen csak így nyugtathatja meg valóban gyermekét.
Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a gyakori, híg székürítés több, mint 2 hétig tart. Míg akut betegségnél a fertőzéses eredet a leggyakoribb, a tartós hasmenés okai szerteágazóak lehetnek, részletes kivizsgálást igényelnek.
A széklet típusa alapján a hasmenés lehet vékony- vagy vastagbél eredetű. Míg előbbi esetén vizes, nagy mennyiségű, esetleg emésztetlen ételmaradékot tartalmazó a széklet, utóbbi esetben kis mennyiségű, véres vagy nyákos székürítés a jellemző.
A krónikus hasmenés kivizsgálása
A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2-kilégzési-teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba.
Irritábilis bél szindróma:
A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak
az irritábilis bél szindróma.
Funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatok szervi
eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének zavara illetve a
megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz fokozza.
Jellemzője a kórképnek a hosszú hónapok óta fennálló, lényegében
változatlan panaszok és a riasztó tünetek (vérzés, hányás, testsúlyvesztés,
láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek) hiánya.
Fertőzések: Ritkábban előforduló kórokozók (baktériumok, paraziták, gombák, vírusok) okozhatnak elhúzódó hasmenést. Erre hajlamosít az immunrendszer gyengesége, trópusi utazás vagy állatokkal való gyakori kontaktus (állattartás, vadászat, házi kedvencek). Igazolására a szokásos széklet-baktérium tenyésztés mellett a vizsgálat kiterjesztése gomba és parazita irányba segíthet.
Emésztési zavar okozta hasmenés: Ebben az esetben a béltraktusba jutott
étel lebontása nem teljes, így a vastagbélbe jutott emésztetlen tápanyagokat a
bélflórát alkotó baktériumok bontják gázképződés és gyakori székürítés
jelentkezése mellett.
Ilyen hasmenés alakulhat ki, ha a hasnyálmirirgy nem termel elég
emésztőenzimet, gyomoreltávolítást követően vagy epesav-vesztés
miatt.Hasonló mechanizmussal okoz hasmenést a laktóz-intolerancia is.
Idült gyulladásos bélbetegségek: Ebbe a csoportba a Crohn-betegség és a
colitis ulcerosa tartozik. Míg a Crohn-betegség főként hasi fájdalommal és
hasmenéssel, esetleg végbél körüli sipolyokkal járhat, a colitis ulcerosa
elsősorban véres hasmenéssel jelentkezik.
Mindkét betegség leggyakrabban a huszas-harmincas életévekben kezdődik,
aktív szakok és nyugalmi periódusok váltakozásával jár.
Lisztérzékenység (coeliakia): A gabonafehérjék közé tartozó gliadinra adott túlérzékenységi reakció, melynek következtében bélboholy-sorvadás, felszívódási zavar alakul ki. Igazolására vérvétel illetve gyomortükrözés során nyert vékonybél-biopszia alkalmas. Gluténmentes diéta mellett a betegek teljesen panaszmentesek.
Vastagbél-polyp vagy vastagbél-rák: A nagyobb polypok fokozott nyáktermelés révén, a rosszindulatú folyamatok a béllumen beszűkítésével paradox módon okozhatnak hasmenéses tüneteket (a szűkület fölött pangó széklet csak elfolyósodva juthat tovább).
Hormonális okok: Pajzsmirigy-túlműködés, carcinoid-szindroma, hormontermelő daganatos folyamatok szintén okozhatnak hosszan fennálló hasmenést.
Ételallergia: Általában egyéb allergiás megbetegedésék kíséretében jelentkezik (légzőszervi- vagy bőrtünetek). A hét leggyakoribb allergén a tojás, a hal, a szója, a mogyoró, a rák, a kagyló, a liszt.
Egyéb ritka okok: 1.,Whipple-kór: Fertőzéses
eredetű, lázzal, hasi fájdalommal, hasmenéssel járó kórkép, mely
vékonybél-biopsziával igazolható.
2., Amyloidosis, Kollagén- és microscopos colitis: krónikus
hasmenéssel járó kórképek, melyen vastagbél-tükrözés és biopsiás mintavétel alapján
diagnosztizálhatók

A GYERMEKKORI KRÓNIKUS REUMÁS ELVÁLTOZÁSOK A KÉZ KIS IZÜLETEIN.ORSÓ ALAKU
UJJAK
-MIKOR GONDOLJUNK-ROSSZ- BETEGSÉGRE
A háziorvos munkája során a több tízezer vizsgálatból összesen kb. 4-5 alkalommal fordul elő, hogy gyermekkori leukémiát vagy malignus daganatos betegséget kell felismernie.
A leggyakoribb tünetek a malignus folyamat lokalizációjától függően változnak.
Leukémiák figyelemfelkeltő tüneteként előfordulhat sápadtság, bőrvérzés, tapintható nyirokcsomó, máj- és lépmegnagyobbodás, elhúzódó súlyos infekció. Gyanújelek esetén a vérkenet legtöbb esetben eligazítást ad.
A szolid tumorok közül agytumorra elsősorban a mással nem magyarázható magatartásváltozás, a tanulási eredmények romlása, fejfájás, látásromlás (szemüveggel nem korrigálható), hányinger, reggeli hányás, szédülés, járásbizonytalanság utalnak, melyek általában azonnali kórházi kivizsgálást, neurológiai konzíliumot és lehetőség szerinti MR vizsgálatot igényelnek.
Gyakran elkésve merül fel 2 éves kor alatt fellépő retinoblastoma, amelyre a pupillában megjelenő szürkés visszfény (leukocoria, macskaszemtünet) vagy hirtelen keletkező strabismus esetén kell gondolni.
Tapasztalatunk alapján nagyon fontos külön kiemelni a ritka, elsősorban a tizenéves korban jelentkező csonttumorokat, melyeknél olykor több mint 1 éves anamnézis előzi meg a végleges diagnózist. Főként a magas növésű lányoknál és fiúknál jelentkező aszimmetrikus _ valamely végtagra, gyakran csípőre, vagy gerincre lokalizálódó -fájdalomkor nem szabad elfeledkezni a lehetőségéről. Gyakran észleljük, hogy az alapellátásban növekedési fájdalomként diagnosztizálják, s akár több hónapig különböző kenőcsökkel, fájdalomcsillapítókkal kezelik minimális diagnosztikai lépések (pl.: RTG) nélkül. Irányadó lehet, ha a gyermek éjszaka alvás közben is felébred a fájdalomra, vagy ha a fájdalom tartósan, ismételten fennáll. Mindenképpen indokolt 1 hónapon túl fennálló panaszok esetén RTG felvétel készítése az adott csontról vagy régióról.
A többi szolid tumor esetében a tapintható terime, csontvelői áttét esetén az elégtelen vérképzés jelei irányadók lehetnek.
Összefoglalva: a kivizsgálás legfontosabb szempontja, hogy minden esetben gondolni kell malignus daganatos betegség lehetőségére, és alapos gyanú esetén a részletes kivizsgálást valamelyik központban kell elvégezni.
A betegségek ideje alatt a gyermekek étvágya romlik, így az evést ne is nagyon eroltessük. Mindig csak annyi ételt egyen a gyermek amennyi neki jólesik.
A táplálkozásból fellépo hiányt pótoljuk a gyakori folyadékbevitellel. Naponta többször itassuk meg a gyereket teával, cukros limonádéval. A folyadékbevitelt ne korlátozzuk, mert a gyermek úgyis csak annyit iszik amennyit, kíván.
A gyermek még kevésbé igényli a szilárd táplálékot láz, torokfájás, nyálmirigyduzzanat illetve fültirigy-gyulladás esetén. Gondoljunk bele, hogy ilyen megbetegedések esetén nekünk felnőtteknek sem esik jól a szilárd táplálék rágása és annak a lenyelése.
Ha a gyermek szopik, akkor a gyerek igénye szerint gyakran tegyük mellre és szoptassuk meg. Egyszerre nem fog sokat szopni, mert hamar elfárad mivel a szervezete legyengült a betegség miatt.
Amikor a gyermekünk elkezd enni ne a „nehéz” táplálékokkal kezdjük rögtön az etetését, hanem a könnyen emésztheto vitamindús ételeket részesítsük elonyben.
Láz esetén még fontosabb odafigyelni, hogy gyermekünk vitamindús és kalóriadús táplálékot fogyasszon (pl. gyümölcslevek, tej és tejtermékek).
A gyerek étvágyát betegség alatt nagyban befolyásolják az antibiotikumok és az egyéb gyógyszerek. Antibiotikumos kezelés alatt a gyereknek adjunk joghurtot, aludttejet, hogy a bélcsatorna normál flóráját megtartsuk.
Lázcsillapitás.
A gyermek lázát nagyon fontos csillapítani. Már az orvos megérkezése előtt el kell kezdeni vagy mielott az orvosi rendelobe vinnénk.
A lázcsillapítást 39 C o fölött kell elkezdeni.

A MEGISMÉTLŐDŐ NEHÉZLÉGZÉSI ROHAMOK A MELLKAS MINDKÉTOLDALI
BEHUZÓDÁSÁT IDÉZTÉK ELŐ.
Ahhoz, hogy tudd, hol áll gyermeked a járástanulás folyamatában, és szükséges-e segítséget kérned, érdemes tudnod, milyen lépéseken megy keresztül a kicsi, mire megtanul járni.
A járás tanulás folyamata kb. így néz ki:
Amíg nem következik be a következő lépcsőfok, addig nem fog magától járni, mert ehhez kell az előző tudás megszerzése is. Hiába tud már felállni kapaszkodva, az nem jelenti azt, hogy le is tud ülni. Hiába tud a bútorok mentén kapaszkodva járni, az nem azt jelenti, hogy már képes rá önállóan is. A sok gyakorlás, lépegetés, kapaszkodás teszi lehetővé, hogy kialakuljon az egyensúlyérzéke, hogy megszokja a különféle terepeket, padlókat, ehhez pedig – nincs mese – sok önálló gyakorlásra van szükség.
Tudni kell azt is, hogy neki még nem elég fejlettek a láb- és a combizmai, sőt a talpizmainak is most kell kialakulniuk, ezért is fontos, hogy a maga tempójában fejlődjék, mert így akkor lép át egy-egy új fázisba, amikor már valóban képes rá.
Ez a baba még nem tud magától felállni kapaszkodó nélkül, de jól egyensúlyoz és képes lépegetni önállóan:
Amikor feláll a baba, kezdetét veszi egy egészen új időszak az anyukák életében: a balesetek időszaka. Első körben ugyanis a baba nem tud leülni az állásból, ezért folyton elesik. Utána már le tud ülni, de mászik, mindenhol feláll és beveri a fejét. Aztán elindul a saját lábán a lakásban és mindennek nekimegy, folyton megbotlik stb. A legtöbb anyuka aggódva figyeli ezt a sok balesetet: nem lesz valami baja a kicsinek?
Szerencsére a babák még nagyon rugalmasak, ezért nagyobb esésektől sem ütik meg annyira magukat, mint mi felnőttek. Persze kellemetlen a sok esés, de ez a tanulási folyamat része. Nagyobb kárt okozol azzal, ha állandóan a nyomában vagy és a széltől is óvod, mert így lassabban tanulja meg, hogyan tud maga biztonsággal közlekedni.
Néhány biztonsági tanácsot érdemes figyelembe venni: Az éles sarkú bútorokat (pl asztal) igyekezz eltüntetni vagy biztonságossá tenni (pl élvédővel). Vehettek gyerekrácsot is a szobára, hogy tudjon mozogni, de ne kelljen mindig a nyomában lenni, egy szobát csináljatok meg úgy, hogy kicsi legyen az esés veszélye (bútorok a szoba szélére kerüljenek, veszélyes tárgyakat eltenni, ne legyenek szintkülönbségek (pl. lépcső) a szobában, és a sok kicsi szőnyeg sem praktikus. Jól jöhet a habtapi szőnyeg is a padlóra, mert azon nem üti meg magát, ha elesik.
Úgy alakítsátok ki a szobáját, hogy ne kelljen folyton a nyomában lenni, ha ott mozog.
Amikor már járni tanul, valószínűleg nem lesz már kedve a
járókában játszani, de azért nem kell teljesen eltenni a járókát, mert jól jöhet, ha a postáshoz kell kimenned a kapuba vagy más miatt
kell a kicsit pár percre magára hagynod
)
Ha már nagyon fáradt, akkor próbáld meg egy helyben tartani, mert ilyenkor már kevésbé figyel oda és többet esik el. Olvassatok mesét, nézegessetek képeskönyvet, mondókázzatok, amíg pihen egy kicsit.
Az esések általában ijesztőek, de a többségük ártalmatlan. Amire oda kell figyelni az a fejsérülések, ha nagyon beüti a fejét, akkor érdemes mihamarabb orvosnak megmutatni, illetve a szemsérülések, még ha szemmel láthatóan nem is sérült a szeme, de beütötte, akkor is látnia kell gyermekszemésznek, mert lehetnek rajta sérülések. Ha eséskor a fogából törik le egy darabka, érdemes megmutatni gyerekfogásznak, mert a törött fogacska sérült vége felsebezheti a kicsi nyelvét.

A SZEMÜREGET KITÖLTŐ AGYDAGANAT EGY 9 ÉVES GYERMEKNÉL-/NEUROBLASZTOMA/
-AGYDAGANATOK A GYERMEKKORBAN
Az agydaganat hasonlóan a többi szervben jelentkező tumorokhoz jó- vagy rosszindulatú agyi szövetburjánzás, amelyek lehetnek elsődlegesek, ezek az agy illetve burkainak sejtjeiből származnak, vagy pedig másodlagosak, melyek más szervekből kiinduló daganatok. Ezek az áttétek vagy metasztázisok rosszindulatúak.
Az agydaganat bármely életkorban jelentkezhet. Bizonyos daganatok inkább meghatározott életkorban vagy lokalizációban jelennek meg. Nőknél és férfiaknál minden fajta agydaganat egyaránt előfordul, mégis az egyes daganatok gyakorisága jelentősen különbözhet. Idősek körében bizonyos típusok sűrűbben fordulnak elő, ugyan így gyermekeknél is.
Agydaganat gyanúja merül fel, ha koponyaűri nyomásfokozódás tünetei és idegrendszeri góctünetek észlelhetők vagy epilepsziás roham jelentkezik. A fejfájás gyakran az első tünet, de a legtöbb fejfájás hátterében nem agydaganat áll. A tumor okozta fejfájás idővel egyre gyakrabban tér vissza, míg végül állandósul. Az agyi tumorok személyiségváltozást is okozhatnak. Gyakori tünet még a szédülés, egyensúly- és koordinációs zavar. A koponyaűri nyomásfokozódás hatására hányinger, hányás, levertség, kábultság is jelentkezhet. A daganat elhelyezkedésétől függően okozhat kar-, láb- és féloldali gyengeséget, illetve bénulást is. Egyes daganatok érzés- és beszédzavart is okozhatnak. A klinikai lefolyásra jellemző a panaszok és tünetek előrehaladása, fokozódása, súlyosbodása. Átmeneti javulás ugyan lehetséges, de lényeges és tartós javulás a tünetekben nem szokott bekövetkezni, és összességében a klinikai képet mégis a tünetek fokozódó súlyosbodása jellemzi.
Összegezve az agytumorok egyrészt, olyan tüneteket okoznak, amelyek a kialakulási helyükön lévő agyi funkció károsításából származik, majd növekedésükkel a zárt koponyában teret foglalnak és távolabbi funkciók is károsodnak.
Néhány elsődleges agydaganat szövettani típus jellegzetességei, a teljesség igénye nélkül:
Az agyállomány sejtjeinek daganatai:
Az agyburkok daganatai:
Az agydaganatok kezelése-Az agydaganatok kezelés nélkül végzetes kimenetelüek.A kezelésben az alapvető a műtét,a gamma-sugársebészet,de olykor sugárkezelésre éskemoterápiára is szükség lehet.Az agztumorok műtétje a localizációtól függően jelenthet kisseb vagy nagyobb kockázatot.Bizonyos elhelyez-kedésü tumorok műtéti kezelése nagy szakértelmet,tapasztalatot igényel.A műtétet a modern mikrosebészet szabályai szerint,operációs mikroszkóppal végzik.
NYITOTT GERINC.
A gerincvelő – a magzati életben fejlődése folyamán – a velőlemezből velőcsővé alakul. Ha ez a fejlodés zavart, a záródás tökéletlen és a velőcső egyes részei nyitva maradnak. A záródási zavar különböző súlyosságú lehet.
· A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn, és egy vagy több csigolyaív nyitva maradását lehet a röntgenfelvételen megállapítani. Leggyakrabban az 5. deréktáji csigolyán fordul elő és csak ritkán okoz panaszt. Esetlegesen némileg korlátozottabb a gerinc előre-hátra hajlítása, többet fáj az érintett dereka, mint átlagos esetben ez be szokott következni. A problémát jelezheti, ha sokáig fennmarad a gyermeknél az éjszakai „bepisilés”, vagy kb. 10-12 éves korában túlzottan „kivájt” alakúvá válik a talpa. Ezeknek a tüneteknek az észlelésekor röntgenfelvétellel lehet kimutatni a csigolyaívek nyitottságát. – A súlyosabb eseteket jelentő gerincvelősérv (meningomyelokele) ismertetése a szakkönyvekbe olovashatók.!
· Kezelés, terápia: javasolt a nagyobb súlyok, terhek cipelésének elkerülése, hirtelen törzsfordulatok, bokatorna, esetleg betét a cipoben, a jobb bokaterhelés miatt.
· Végtagredukciós fejlődési rendellenességek, szerzett végtaghiányok
· dysmelia: olyan gyujtőfogalom, amely kifejezi a teljes vagy részleges végtaghiány, illetve -többletrészt
· kiváltó ok: lehet örökletes vagy a magzat fejlodését valamilyen kórok károsítja, ez esetben veleszületett, vagy traumás történés miatt szerzett, és különbözo mértéku végtagérintettség következhet be (pl. 1 kézen lévő ujjöszszenövéstől a totális 4 végtag hiányáig)
· tünet: születéskor látható állapot, amelyhez társulhat valamilyen belszervi megbetegedés is, pl. veleszületett szívfejlődési rendellenesség – a csökkent testfelszín miatt megváltozik a keringés, a szervezet hőháztartása, izzadékonyabbak, nagyobb a folyadékfelvételi igényük – a nagyobb terhelésnek kitett végtagcsonkok bőrfelülete érzékenyebb, sérülékenyebb, a „használat” miatt érdesebb lehet
· kezelés, terápia: végtaghiány mértékétol függoen a minél önállóbban végezheto funkciók elérése érdekében különbözo muvégtagokkal való ellátás (felso végtag hiánya esetén: muvégtag, vagy olyan csonkra felveheto segédeszköz, amelyhez különbözo eszközök – pl. kanál, ceruza, olló stb. – illesztheto, továbbá alsó végtag hiánya esetén muláb, vagy mulábak – fontos a muvégtagok fel- és levételének tanítása, illetve a használatuk tanítása – egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, csonkok aktív tornája, praktikus mozgások tanítása károsak azok a mozgások, amelyek a meglévő izületeket túlterhelik, illetve a sérült oldal, testrész inaktivitása
-MIKOR GONDOLJUNK-ROSSZ- BETEGSÉGRE
A háziorvos munkája során a több tízezer vizsgálatból összesen kb. 4-5 alkalommal fordul elő, hogy gyermekkori leukémiát vagy malignus daganatos betegséget kell felismernie.
A leggyakoribb tünetek a malignus folyamat lokalizációjától függően változnak.
Leukémiák figyelemfelkeltő tüneteként előfordulhat sápadtság, bőrvérzés, tapintható nyirokcsomó, máj- és lépmegnagyobbodás, elhúzódó súlyos infekció. Gyanújelek esetén a vérkenet legtöbb esetben eligazítást ad.
A szolid tumorok közül agytumorra elsősorban a mással nem magyarázható magatartásváltozás, a tanulási eredmények romlása, fejfájás, látásromlás (szemüveggel nem korrigálható), hányinger, reggeli hányás, szédülés, járásbizonytalanság utalnak, melyek általában azonnali kórházi kivizsgálást, neurológiai konzíliumot és lehetőség szerinti MR vizsgálatot igényelnek.
Gyakran elkésve merül fel 2 éves kor alatt fellépő retinoblastoma, amelyre a pupillában megjelenő szürkés visszfény (leukocoria, macskaszemtünet) vagy hirtelen keletkező strabismus esetén kell gondolni.
Tapasztalatunk alapján nagyon fontos külön kiemelni a ritka, elsősorban a tizenéves korban jelentkező csonttumorokat, melyeknél olykor több mint 1 éves anamnézis előzi meg a végleges diagnózist. Főként a magas növésű lányoknál és fiúknál jelentkező aszimmetrikus _ valamely végtagra, gyakran csípőre, vagy gerincre lokalizálódó -fájdalomkor nem szabad elfeledkezni a lehetőségéről. Gyakran észleljük, hogy az alapellátásban növekedési fájdalomként diagnosztizálják, s akár több hónapig különböző kenőcsökkel, fájdalomcsillapítókkal kezelik minimális diagnosztikai lépések (pl.: RTG) nélkül. Irányadó lehet, ha a gyermek éjszaka alvás közben is felébred a fájdalomra, vagy ha a fájdalom tartósan, ismételten fennáll. Mindenképpen indokolt 1 hónapon túl fennálló panaszok esetén RTG felvétel készítése az adott csontról vagy régióról.
A többi szolid tumor esetében a tapintható terime, csontvelői áttét esetén az elégtelen vérképzés jelei irányadók lehetnek.
Összefoglalva: a kivizsgálás legfontosabb szempontja, hogy minden esetben gondolni kell malignus daganatos betegség lehetőségére, és alapos gyanú esetén a részletes kivizsgálást valamelyik központban kell elvégezni.

A KOPONYA HOMLOKI RÉSZÉN ELŐDOMBORODÓ AGYSÉRVTÖMLŐ AMI SEBÉSZILEG
MEGOLDÁST NYERT ENNÉL A 9 ÉVES FIUGYERMEKNÉL.
· jellemzés: a bénulás miatt az izmok ernyedtek, tónustalanok, „nincs parancsuk” a muködésre, és miután nem használja oket a beteg, gyengülnek, sorvadnak
· kiváltó ok: fejlodési rendellenesség következtében a magzati életben a gerincoszlop a háti oldalon egy szakaszon nyitva marad (meningokele) – súlyosabb esetben a gerincveloburkokon kívül az idegszövet szabadon van a testfelszínen = nyílt meningomyelokele (gerincvelosérv)
· tünetek: bénulnak a motoros – az érzo (szenzoros) – a belso szervek (vegetatív) funkciói, teljes vagy részleges lehet a bénulás, amely különbözo mértékben érintheti a motoros-szenzoros-vegetatív funkciókat – hydrocephalus (az agyvíz kórosan felszaporodik az agykamrákban: vízfejuség) – vizelet- és széklettartási és ürítési zavar (inkontinencia) is társulhat a kórképhez
· tünetek: a motoros bénulás mértékétol függoen a járóképes állapotoktól a teljes járásképtelenségig lehetnek elofordulások – a „nem mozgatható izomállomány” miatt következményesen izületi deformitások, kontraktúrák alakulhatnak ki: csípokben-térdekben hajlított helyzet, a lábfejek „lógnak”, gerincdeformitás (scoliosis) is kialakulhat
· tünetek: érzéskiesés miatt az állandó nyomásnak, súrlódásnak kitett testfelületeken decubitusok (felfekvés, sebes a borszövet, rosszabb esetben az izomszövetre is terjedhet) keletkezhetnek, amelyek a borszövet rossz keringési viszonyai miatt csak nehezen és hosszú ido alatt gyógyulnak
· kezelés, terápia: az élet elso 24 órájában zárni kell a sérvet – a hydrocephalus kezelésére schunt-öt („szelep”) ültetnek be az agyvíz hasüregbe történo elvezetésére – állandó, rendszeres gyógytorna szükséges az izületi deformitások elkerülésére, izomerosítésre, praktikus mozgások tanítására – esetleg különbözo korrekciós ortopédiai mutétekre lesz szükség a kialakult deformitások korrigálására – különbözo segédeszközöket viselhetnek: járógép, fuzo v. kerekesszékkel közlekednek – vizelet- székeletürítés tanítása rendszeres idoközönként (pl. katéterrel 3 óránként), rostdús étkezéssel – állandó szakorvosi felügyelet, kontrollvizsgálatok: foleg ortopédorvos, urológus szakorvos
· káros minden olyan mozgás, ami a gerincet túlzottan igénybe veszi, pl. nyújtások, tartós függések, terhelések (nagy súlyok emelése) – súrlódással járó mozgások, hohatások.
-AZ AUTIZMUSRÓL ![]()
Az autizmus egész életen át tartó, a korai gyermekkorban megjelenő fejlődési rendellenesség. Hatással van a személy kommunikációs képességeire, aki emiatt kevésbé tud a többi emberrel a megszokott módon kapcsolatokat létesíteni, barátságokat kialakítani, nehezére eshet érzelmeit kifejezni, illetve mások érzelmeit fogadni és érteni.. Gyerekek között elterjedtebb betegség, mint a rák, a cisztás fibrózis és a független szklerózis együttvéve. Minden 250. csecsemő rendelkezik autista spektrumzavarral. A betegség átlagosan négy-ötször több fiút, mint lányt érint.
Meglehet, hogy a család csak nagyon lassan fedezi fel, hogy a gyermek autista, s ez a folyamat mindannyiuk számára igen nehéz lehet. A rendellenesség nem mindig ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezik, egyes gyerekeknél hamarabb, másoknál később. Azonban ahogy idősebbé válnak, egyre jobban reagálnak a különböző helyzetekre és emberekre, és egyre jobban élvezik a többi gyerekekkel való érintkezést, játékot. Az autista gyerekek számára is fontos az, hogy barátaik legyenek, és hogy szeretetet kapjanak a számukra kedves emberektől.
Azonban vannak gyerekek, akik távolságtartóak és zárkózottak maradnak, s azt a benyomást keltik, mintha nem lennének tudatában fizikai környezetüknek. Az ő számukra igazán nehéz szükségleteiket elmondani vagy kifejezni. Hajlamosak szokatlan, repetitív viselkedésre. Súlyosabb esetekben egyes gyerekek egyáltalán nem beszélnek. Az ő számukra, úgy tűnik, a többiek egyáltalán nem léteznek, a közösségi helyzetek felé nem mutatnak érdeklődést. Ezek az autizmus legfőbb ismertetőjegyei.
Az autizmussal rendelkező gyerekeknél igen eltérő tünetek jelentkezhetnek, amelyek súlyossága is rendszerint más a különböző gyerekek esetében. Viszont mindannyiukra igaz, hogy nehézségeik vannak a kommunikáció, a társas interakciók területén, lassabban tanulják meg az anyanyelvüket, illetve bizonyos esetekben sohasem kezdenek el beszélni. Szintén jellemző, hogy érdeklődési körük, kedvelt tevékenységeik száma viszonylag korlátozott. Az autista gyerekeknek csak egy része mutat súlyos tüneteket, ők egész életükben speciális gondozásra szorulnak.
Ugyanakkor az autizmus enyhébb formájával rendelkező, gyerekek értelmi-megismerő (kognitív) és kommunikációs fejlődése nem sokkal lassabb az átlagosnál. Noha a társas interakciók terén hátrányban vannak, de a legtöbb területen életkoruknak megfelelő ütemben fejlődnek. Az intelligencia tesztek is megerősítik, hogy értelmi képességeik átlagosak, vagy akár az átlagosnál jobbak. Az Asperger-szindrómás gyerekek jelentős része képes normális iskolába járni, felnőttként pedig önálló életet élni és dolgozni. Vannak azonban olyan gyerekek is, akiknek speciális iskolára, illetve felnőttként is segítségre van szükségük.
Az autizmus tünetei igen sokfélék és eltérően súlyosak, ezért gyakran nehezen lehet azokat felismerni. Gyakran a szülők csak későn fedezik fel a problémát, és sokáig nem fordulnak orvoshoz vagy egészségügyi szakemberhez, csak amikor a gyermek viselkedése már komoly nehézségeket jelent. Ez pedig hatással van a diagnózisra, illetve arra, hogy mennyire lehet javítani a gyermek állapotán. Ha a betegséget nem fedezik fel, és nem kezelik, az negatív hatással lehet nem pusztán a gyermek fejlődésére, hanem a család életére is.
Noha még mindig nem ismertek az autizmus pontos okai, illetve nem létezik biztos kezelési mód, de a korai diagnózis és beavatkozás nagyon is hasznos az érintett gyerekek számára. Ezáltal lehetővé válik, hogy a gyermek a szükségletei szempontjából ideális fejlesztési, viselkedési és oktatási programokban vegyen részt. Például egy speciális nevelési program segíthet a tünetek csökkentésében, a viselkedés fejlesztésében. Ezzel nem pusztán a gyermek élete válik könnyebbé, hanem a szülőké, testvéreké, hozzátartozóké. Hiszen minden esetben az autizmus komoly terhet jelent az egész család számára.
Az autizmus kezelése során gyakori a gyógyszerek alkalmazása. Noha magát a betegséget nem lehet gyógyítani, de ezen az úton a tünetek egy részét meg lehet szüntetni, a gyerek viselkedési problémáit kezelni. Ugyanakkor a gyógyszereket tekintve sok még a feltáratlan terület, és bizonyos gyógyszerek mellékhatásokat okoznak. Emiatt az orvosok jelentős része csak súlyosabb eseteknél ír fel gyógyszereket

EGYES PUBERTÁSKORI FIÚKNÁL FÁJDALMAS EMLŐDUZZANATOT ÉSZLELÜNK.EZ A
HORMONÁLIS RENDSZER ÁTÁLLITÓDÁSÁVAL KAPCSOLATOS.NEM IGÉNYEL KEZELÉST-MAGÁTÓL
VISSZAHÚZÓDIK.
endett.

ELEKTROMOS AGENS ÁLTAL OKOZOTT ÉGÉSI SEB EGY HÁROM ÉVES LEÁNYKÁNÁL-KEDVES
ANYUKÁK-PILLANATOK ALATT TÖRTÉNIK A BAJ
Minden esetben, amikor egy anyatejen élő kisbaba cumisüvegből pótlást kap vagy játszócumit (akármilyen kis mértékben is) és megváltoznak a szopizási szokásai, gondolni kell a cumizavarra.
Ilyenkor gyakran csak annyit veszünk észre, hogy a baba nem úgy szopizik, mint szokott: beveszi-kiköpi az anyamellet, szopizás után sebes lesz a mell, vagy fájdalmas nyoma marad, néhány szívás után kiköpi a mellet és sírni kezd, tekergőzik a mellen, rángatja stb. – ezek mind lehetnek a cumizavar jelei is.
A cumizavar gyakran már egészen kis korban jelentkezik, de ugyanúgy jelentkezhet fél évesen is, és akár a hozzátáplálás megkezdése után is! Az is előfordulhat, hogy egyszer már sikerült megszabadulni a problémától, de később ismét előjönnek a problémák.
A cumizavar lényege, hogy szoptatáskor a baba nyelve a mellbimbót a szájpadlásához nyomja, mintegy körülöleli és szabadon folyni hagyja a tejet. Ezzel szemben, amikor cumisüvegből szopizik a baba, a tej útját el kell zárni a nyelvével, különben nem tudná olyan tempóban nyelni. Az anyamell és a cumisüveg közötti különbség a babának gondot okoz (a játszócumival ugyanez a helyzet).
Cumizavar esetén érdemes a pótlást cumisüveg helyett néhány napig más módon adni (kanálból, fecskendőből, vagy az SNS Szoptanít készülék segítségével), így a baba elfelejti a helytelen szopási technikát és könnyebben elfogadja megint az anyamellet is.
CARACTERELE FEŢEI IN PATOLOGIA COPILULUI
-Tonusul musculaturii feţei,morfologia ,topografia nasului şi a ochilor,particularitatea privirii,culoarea pielii
în multe cazuri furnizează elemente evocatoare din punct de vedere patologic-si diagnostic
1-FACIES TOXIC
-starea generală alterată,ochii incercănaţi,infundaţi în orbite,privire în indepărtare,care cere sprijin sau
ajutor
2-FACIES ABDOMINAL
-bolnav grav,ochii incercănaţi,infundaţi în orbită,nasul ascutit,faţă palidă,limba incărcată
3-RISUS SARDONICUS
-fruntea încrăţită,ochii semideschis,,,trismus
4-FACIES IN TETANIE
-musculatura feţei in stare de hipertonie/clonus/-globul ocular prezintă mişcare de rotaţie
5-FACIES ADENOIDEAN
-gura intredeschisă,mimică fără tonus muscular,faţă de copil tîmpit
6-FACIES ÎN HIDROCEFALIE
-fruntea proeminentă,disproporţie-craniu facial si cerebral,cornea albă,semnul apusului de soare
7-FACIES ÎN HIPOTIREOIDIE
-sărac în mimică,macroglosie,hipertelorism,nas în şea,păr uscat fragil,faţa de cretin
8-FACIES DE LUNĂ PLINĂ
-fată rotundă,plină,palidă,gît scurt,/ CUSCHING,tratamente cu corticosteroizii,diabet zaharat
-incorect echilibrat-sindromul MAURIAC-nu se confundă cu parotidită epidemiică sau
edemul din adenopatii inflamatorii submandibulară
9-FACIES DIN PAREZA FACIALĂ PERIFERICĂ
-în partea neafectată faţa este netedă,fanta palpebrală crescută,dilatată, este mai pronuntat la plîns,vorbire,inchidere de ochii,stringere de dintii,pe partea contralaterală-
imobilitatea palpebrei,nu se semnalează creţirea fruntii
-în caz de formă CENTRALĂ,fruntea si musculatura periorbitală este intactă
10-FACIES ACROMICRIAN
-in cadrul formelor de nanism hipofizar
-nasul,maxilla,mandibula slab sau hipodesvoltate-craniu feţei mai mic decît cel al calotei
11-SINDROMUL FĂT ETILIC CONGENITAL
-fantă palpebrală redusă,cu caracter antomongoloid,cu ptoză caracteristică,epicantus,micrognatie
maxilă hipolplasică,eventual microcefalie,buzele subtiri
12-SINDROMUL DOWN
-fanta palpebrală,ferde,kifele allo,epicantus,nas în sea,hipoplasie mandibulară,limbă ascutită
permanent intre buze
13-GARGOLOISM
-megacephalie sub forma de canoe,fruntea lată proeminentă,nas lat turtit în sea,hipertelorism
buze groase,limba voluminoasă,gingiile hipertrofice
14-FACIES RENAL
-in sindromul nefrotic,paloarea foarte marcată ,edemul apropw în intregime ănchide fanta palpebrală
15-FACIES ÎN PIEMII
-paloare foarte marcată,subicter,săac în mimică,ochii incercănati,fata indiferentă de mediu
16-FACIES ÎN ANEMII
-paloare marcată,buzele usor cianotice,privire obosită,urechi albi,unghiile albe
17-FACIES ÎN HIPERTOFIE DE PILOR
-fruntea încrăţită,smoc de păr,privire supărată,la plîns pielea de culoare roşie intens
18-FACIES ÎN ENCEFALITE
-nemişcat,fată de mască,sialore din gură intredeschisă,ptoza palpebrală uni sau bilaterală
pareză facială,eventual anisocorie
19-FACIES SCARLATINOZA
-fata rosie intens cu paloare periorală,limbă de smeură
20-FACIES DIN TUSEA CONVULSIVĂ
-fata umflată,palpebra inferioară ingroşată,edematoasă,eventual hemoragii conjunctivale
/in timpul accesului-vasele cervicale proeminente,limba scoasă,ochii protrusionati/
21-FACIES DIN RUJEOLĂ
-faţa cu exentheme maculo-papuloase edemaţiate,umflate,conjunctivele hiperemice,
lăcrimare,rinoree abundentă,fotofobie
-
PLÎNSUL SUGARULUI-
Plînsul la sugar este un fnomen obisnuit,de multe ori si dorit -de exemplu după nastere
-ABSENTA PLÎNSULUI
-prematuritate
-traumatism cranio-cerebral
-atelectazie,crdiopatii grave congenitale
-hemoragie intracraniană-Cri-cephalique
-TONALITATEA PLÎNSULUI SE SCIMBĂ
-modificare de confort
-modificarea stării generale
-PLÎNSUL SUGARULUI ALINTAT
-plînge fără lacrimi
-î-şi întăreşte plînsul,la sesizarea unor mişcări în jurul ei
-PLÎNS DE -FOAME-
-plîns caracterizat prin scoaterea unei OA_OA_OA
-PLÎNS CAUZAT DE AEROFAGIE
-după actul alimentaţiei cu aproximativ 1/2-1 oră-prin tipete puternice care se
Calmează după pus sau culcat pe burtă-enteralgie-
-PLÎNS CU TONALITATE de TÎPĂT
-scimbare de scutec
-scutec neconform aplicat,cu riduri
-PLÎNS LA DURERE PUTERNICĂ
-plîns cu -i- sau e-/otită medie acută,abcese,colici abdominale puternice
-PLÎNS PUTERNIC -PERIODIC DE DURATĂ
-invaginaţie intestinală
-PLÎNS cu voce groasă -adîncă
-Boala lui LANGDON-DOWN
-PLÎNS RĂGUSIT
-adenoidită,laringita,abces retrofaringean
-AFONIE
-laringită subglotică-croup-pseudocroup
-RĂGUSEALĂ INSTALATĂ BRUSC
-ingerare de corp străin
Vajon szemünk fénye néhány hónaposan valóban képes csak azért felkelni az éjszaka közepén, mert megszokta? Ugye így leírva nem is tűnik annyira valószínűnek?
Pedig hány anyuka jut arra a következtetésre, hogy márpedig az ő babája azért kel fel, mert “megszokta” a felkelést. Sok minden benne van ebben a (teljesen téves) következtetésben:
- a saját magunkkal kapcsolatos félelmeink: “Jó anya vagyok?” “Biztosan nem én rontottam el valamit?”
- a másoktól hallott félinformációk: “Ennyi idősen már nem kéne ennie.” “Az én fiam 1 hónaposan már átaludta az éjszakát.”
- a baba iránti aggódás: “Biztosan nem éhezik?” “Biztos, nincs semmi baja?”
A gond csak az, hogy az igazság nincs benne ebben a félelemben: a baba ugyanis nem azért kel fel, mert megszokta a felkelést és nem is azért, mert felkeléskor mindig cicit kap. Ennek a folyamatnak a megértéséhez azonban ismernünk kell a baba alvási ciklusát: egy újszülött alvási ciklusa 45 perces, ami meglehetősen felületes, ez az alvási ciklus hétről hétre egyre nő, 3-4 hónapos korban már 60 perces.
Mikor is kel fel a baba éjjel enni? Újszülött korban általában 3 óránként, tehát 4×45 percenként, ami 3-4 hónapos kor között nő 4 órás időközökre, tehát 4×60 percre (most már érted, honnan származik az a “szabály”, hogy az újszülöttnek 3, a 3 hónaposnak 4 óránként kell ennie).
Egészen addig, amíg a baba csak anyatejet eszik és ez a fő tápláléka, éjjel teljesen normális, ha 3-4 óránként felkel enni, függetlenül attól mennyi idős és hány kiló (attól, hogy fél évesen 9 kiló, még lehet éjjel éhes, ezek a dolgok nem függnek össze egymással).
Gond akkor van, ha nem 3-4 óránként ébred éjjel, hanem gyakrabban, de ilyenkor sem a szoptatás a “bűnös”. A baba alvásciklusának végén ugyanis a mélyalvás után 10 perc felszínes alvás következik, ha ilyenkor valami megzavarja felébred, segítséget kér, majd visszaalszik. Nagyon fontos rész a “segítséget kér”. Az anyák ugyanis szeretik praktikusan intézni a dolgokat: ha a baba megébred, akkor ugyanúgy reagálnak rá minden esetben és ez az a pont, ahol elrontják!!!
Ha ugyanis a babának a foga fáj, megijedt az utcáról beszűrődő kutyaugatástól vagy a saját mozgása ébresztette fel, akkor nem minden esetben szoptatásra van szüksége. Persze ideig-óráig ez segít, a baba visszaalszik, majd 1-2 óra múlva megint felriad, mert a probléma valódi okát nem szüntettük meg.
Felesleges tehát minden eszközzel leszoktatni a szoptatásról, hátha akkor majd jól alszik, mert ez nem segít. Viszont amikor megébred és fogalmad sincs, mi a baja, teljesen eszköztelen leszel, nem tudod, hogyan altasd vissza. Éppen ezért azt javaslom, először azt próbáld megfejteni, miért ébred fel éjszaka. Ennek konrét oka kell, hogy legyen, a legtöbb esetben pofonegyszerű:
- éhes,
- fogzik (a nappali nyálzás és a “mindent a szájába tömködés” ennek biztos jele)
- fáj a hasa (pl. ha most kezdtétek a hozzátáplálást, ha nincs még 10 hetes, ha új ételt kapott, vagy te ettél új ételt)
- a saját mozgására ébred (ha mostanában tanult meg átfordulni/kúszni/mászni/felállni vagy járni),
- túl mozgalmasak a napjai
- szeparációs szorongás (ha már elmúlt 8 hónapos és nappal is láthatóan “anyásabb”, mint eddig)
- fülfájás, torokfájás, bedugult orr, reflux – ezek nagyon gyakori okai még az alvászavaroknak
Az a régi városi legendát pedig, ami szerint az anyatejes babák rosszul alszanak, tessék elfelejteni, ez ugyanis csak abból származik, hogy 20-30 évvel ezelőtt még kevesebben szoptattak, hamarabb hozzátápláltak és a babákat hagyták sírni éjjel, ha nem aludtak, így tényleg: a nem anyatejes babák jól aludtak – ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenkezője is igaz…

A VESEBETEG GYERMEKEKRE JELLEMZŐ, ÖDÉMÁS PÖFETEG ARC-AZ ELVÁLTOZÁST
FŐKÉNT A SZEMHÉJAK NAGYFOKU DUZZADÁSA URALJA.
Gyakran elfelejtjük a mozgásfejlődés körüli nagy hajszában, hogy a baba szinte izomzat nélkül jön a világra. Na, nem teljesen, hiszen a legszükségesebb izomzattal rendelkezik, ez az életbenmaradás feltétele, de a helyváltoztatáshoz, a mászáshoz, járáshoz szükséges izomzat nincs meg, ez menet közben fejlődik ki és egyáltalán nem magától.
De nem bizony: a baba a saját mozgásával maga fejleszti ki az izomzatát, mint ahogyan az edzőtermekben az emberek egyes izomcsoportokat a megfelelő gépekkel fejlesztenek, úgy a baba is maga “gyúr”, dolgozik azon, hogy a számára szükséges izmok fejlődjenek.
Elsőként a nyakizmok fejlesztéséért kell megdolgoznia, hiszen ahhoz, hogy lásson valamit a körülötte levő világból, fel kell emelnie a fejét. Nincs egyszerű dolga, hiszen a feje a testéhez képest sokkal nagyobb, de idővel győz a kíváncsiság és függőleges helyzetben képes egyenesen tartani a fejét, majd pedig képes lesz hasonfekvő helyzetben is megemelni azt.
Ha már a fejét meg tudja emelni, akkor a karizmok fejlesztése következik, hiszen hason fekve csak a fejedet megemelve nem látsz annyit, mint ha a kezeddel is tudod emelni magad. A karizmok és a kézügyesség hanyatt fekve is fejlődik, ha a baba maga elé nyúlva emelgeti a kezét, játszik, azonban hason fekve egészen más részeket “mozgat meg” a kicsi. 4-5 hónaposan már képes a karján megtartani magát, de ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy mindjárt kúszni is fog, hiszen ahhoz lábizmokra és a kéz-láb összehangolt működésére is szükség van, ezért kell néhány hónap gyakorlás ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan kúszni.
A legtöbb baba számára a kúszás a körbe-körbe kúszással kezdődik és nem minden baba kezd el szabályos “kommandós” stílusban kúszni, néhányan megmaradnak a körbe-körbe forgásnál (hason) vagy pedig hernyószerűen kúsznak a lábuk helyett a teljes testükkel a kezükre támaszkodva. Mindez azonban jó alapot ad a mászásnak, hiszen ezáltal fejlődik a hátizom, a karizom és a lábizmok olyan szintre, hogy a kicsi képes legyen mászni.
A mászás során tovább fejlődik a láb izomzata és megerősödik a hát is, amire a járásnál lesz nagy szükség. Amikor a kicsi elsőként feláll, sokan gondolják azt, hogy most hamarosan járni is fog, pedig kell néhány hónap álldogálás, és kapaszkodva sétálgatás ahhoz, hogy a kicsi lábizmai, idegrendszere, egyensúlyérzéke a kellő szintre kifejlődjön és -ami nagyon fontos- az egyensúlyozáshoz szükséges talpizomzata is elég fejlett legyen az önálló járáshoz.
Éppen ezért fontos, hogy amíg nem jár segítség nélkül a baba, addig mezítláb gyakorolhasson, mert ez segít a talpizomzat megfelelő fejlődésében, és később is váltogassuk a mezítlábas és a cipős járást, tehát mindkettőben legyen része a lábának, így fejlődhet optimális ütemben a lába. Egyenetlen, természetes terepen pl. fűben nyugodtan lehet mezítláb, a lakásban megoszlanak a vélemények a cipő viseléséről, van, aki azt tanácsolja, mivel egyenletes a terep, inkább jó minőségű cipőben legyen, de van aki szerint inkább mezítláb vagy zokniban legyen a lakásban, főként, ha máshol nincs lehetősége mezítláb lenni, például mert tél van és nem tud a fűben szaladgálni.
A járás kezdete után sem mondhatjuk azt, hogy
már minden izomzat kifejlődött, hiszen számos izomcsoport ekkor indul
igazán fejlődésnek. A hasizmok pl. csak 2-3 éves korra
fejlődnek olyan szintre, hogy a kicsi hanyattfekvésből fel tudjon
ülni, holott sok anyuka már 8-10 hónapos korban azért aggódik, mert
féloldalasan, a kezére támaszkodva ül fel a baba. Hát ezért ![]()
Egészen kicsi korban az izomzat egyenletes fejlődésében sokat segíthet a babaúszás, hiszen itt a fizikai/gravitációs korlátok elvesztésével kedvére mozoghat minden irányban a baba, megvan a mozgás szabadsága, amit még a “szárazföldön” nem tapasztalhat meg, ezért egységesen fejlődnek az izmai és a mozgásfejlődése is gyorsabb lehet.
A lábizmok fejlesztésében segíthet még a rugós hinta, amiben egészen attól kezdve ugrálhat a baba, hogy képes megtámasztva megülni (5-6 hónapos kortól). Fejleszti az egyensúlyérzéket is és a lábizmai is erősebbek lesznek tőle

BÁRMILYEN BŐRVÉRZÉST ÉSZLELÜNK A GYERMEK TESTFELÜLETÉN AZONNAL
FORDULJUNK ORVOSHOZ./AKÁR PONTSZERÜ-BOLHACSIPÉSHEZ HASONLÓ-AKÁR FOLTSZERÜ.iLYEN
ESETEKBEN MINDIG KI KELL ZÁRNI AZ EGYIK LEGÁDÁZABB BAKTÉRIUMMAL A
MENINGOCOCCUSSZAL TÖRTÉNŐ FERTŐZÉST.
Hepatitisz A-val
megfertőződni sajnos könnyebb, mint ezeket a sorokat elolvasni. A fertőzés szájon át terjed, jellemzően a nem
megfelelő minőségű víz és étel útján, de saját piszkos
kezünkről is bejuthat a vírus a szervezetünkbe.
Fertőzött környezetben ugyanis számtalan módja van annak, hogy
érintkezésbe kerüljünk a vírussal, akkor pedig már csak annyi kell, hogy a
szánkhoz nyúljunk, és kész a baj – elég, ha csak ímmel-ámmal mossuk meg
kezünket étkezés előtt (feltéve, hogy a kézmosóvizünk tiszta), vagy épp
fogkefénk sörtéit igazgatjuk meg piszkos kézzel.
Az ivó- és mosdóvíz a
fertőzés egyik legfőbb veszélyforrása. Igen,
a mosdóvíz is – hiszen ha a tisztálkodásra használt víz maga is fertőzés
forrása, a kör bezárul… De arra is kevesen gondolnának, hogy még egy nyári
estén a hűsítő koktélban csillanó jégkocka, vagy egy gombóc fagylalt
is veszélyt jelenthet, mivel a vírus a fagypont alatti hőmérsékleten is
virgonc – és fertőzőképes marad.
Az ételek közül
elsősorban a nyers zöldségektől,
gyümölcsöktől, és általában minden nyersen készített, vagy nem
kellőképpen átsütött-átfőtt ínyencségtől kell óvakodnunk. Az
emberi ürülékkel trágyázott növényi eledelek különösen nagy veszélyt
jelentenek. Sokunk bánatára a „tiltott gyümölcsök” körébe tartoznak a
tenger gyümölcsei, különösen a kagylók is, főként ha a part menti
vizekből származnak. Ezek az apró (de annál ízletesebb) élőlények
ugyanis a tengervizet átszűrve táplálkoznak, annak minden
szennyeződését, így a hepatitisz A vírust is magukba gyűjtve.
Talán örökre elmegy a kedvünk a mediterrán kisvendéglők specialitásaitól,
ha megtudjuk: a Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka hepatitisz
A-val fertőzött! Megfelelő ideig magas hőfokon tartva ugyan
a vírus elpusztul, de a séf minden bizonnyal nehezményezné, ha
szakácsművészetét percenkénti hőmérőzéssel kívánnánk
ellenőrizni…
A hepatitisz A fertőzés
alattomos természetének másik megnyilvánulása, hogy bár a tünetek akár csak hetekkel később
jelentkeznek azon, aki megfertőződött, (ha jelentkeznek egyáltalán,
gyermekkorban ugyanis gyakran minden külső jel nélkül zajlik le a
betegség), az illető széklete azonban ezalatt az idő alatt is
fertőz. Nem kellően higiénikus környezetben ez a betegség gyors
elterjedésének egyik legfőbb oka

AZ AJKAK JELLEMZŐ MEGDUZZADÁSA,A SZEMRÉS BESZŰKÜLÉSÉVEL
Gyakran elfelejtjük a mozgásfejlődés körüli nagy hajszában, hogy a baba szinte izomzat nélkül jön a világra. Na, nem teljesen, hiszen a legszükségesebb izomzattal rendelkezik, ez az életbenmaradás feltétele, de a helyváltoztatáshoz, a mászáshoz, járáshoz szükséges izomzat nincs meg, ez menet közben fejlődik ki és egyáltalán nem magától.
De nem bizony: a baba a saját mozgásával maga fejleszti ki az izomzatát, mint ahogyan az edzőtermekben az emberek egyes izomcsoportokat a megfelelő gépekkel fejlesztenek, úgy a baba is maga “gyúr”, dolgozik azon, hogy a számára szükséges izmok fejlődjenek.
Elsőként a nyakizmok fejlesztéséért kell megdolgoznia, hiszen ahhoz, hogy lásson valamit a körülötte levő világból, fel kell emelnie a fejét. Nincs egyszerű dolga, hiszen a feje a testéhez képest sokkal nagyobb, de idővel győz a kíváncsiság és függőleges helyzetben képes egyenesen tartani a fejét, majd pedig képes lesz hasonfekvő helyzetben is megemelni azt.
Ha már a fejét meg tudja emelni, akkor a karizmok fejlesztése következik, hiszen hason fekve csak a fejedet megemelve nem látsz annyit, mint ha a kezeddel is tudod emelni magad. A karizmok és a kézügyesség hanyatt fekve is fejlődik, ha a baba maga elé nyúlva emelgeti a kezét, játszik, azonban hason fekve egészen más részeket “mozgat meg” a kicsi. 4-5 hónaposan már képes a karján megtartani magát, de ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy mindjárt kúszni is fog, hiszen ahhoz lábizmokra és a kéz-láb összehangolt működésére is szükség van, ezért kell néhány hónap gyakorlás ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan kúszni.
A legtöbb baba számára a kúszás a körbe-körbe kúszással kezdődik és nem minden baba kezd el szabályos “kommandós” stílusban kúszni, néhányan megmaradnak a körbe-körbe forgásnál (hason) vagy pedig hernyószerűen kúsznak a lábuk helyett a teljes testükkel a kezükre támaszkodva. Mindez azonban jó alapot ad a mászásnak, hiszen ezáltal fejlődik a hátizom, a karizom és a lábizmok olyan szintre, hogy a kicsi képes legyen mászni.
A mászás során tovább fejlődik a láb izomzata és megerősödik a hát is, amire a járásnál lesz nagy szükség. Amikor a kicsi elsőként feláll, sokan gondolják azt, hogy most hamarosan járni is fog, pedig kell néhány hónap álldogálás, és kapaszkodva sétálgatás ahhoz, hogy a kicsi lábizmai, idegrendszere, egyensúlyérzéke a kellő szintre kifejlődjön és -ami nagyon fontos- az egyensúlyozáshoz szükséges talpizomzata is elég fejlett legyen az önálló járáshoz.
Éppen ezért fontos, hogy amíg nem jár segítség nélkül a baba, addig mezítláb gyakorolhasson, mert ez segít a talpizomzat megfelelő fejlődésében, és később is váltogassuk a mezítlábas és a cipős járást, tehát mindkettőben legyen része a lábának, így fejlődhet optimális ütemben a lába. Egyenetlen, természetes terepen pl. fűben nyugodtan lehet mezítláb, a lakásban megoszlanak a vélemények a cipő viseléséről, van, aki azt tanácsolja, mivel egyenletes a terep, inkább jó minőségű cipőben legyen, de van aki szerint inkább mezítláb vagy zokniban legyen a lakásban, főként, ha máshol nincs lehetősége mezítláb lenni, például mert tél van és nem tud a fűben szaladgálni.
A járás kezdete után sem mondhatjuk azt, hogy
már minden izomzat kifejlődött, hiszen számos izomcsoport ekkor indul
igazán fejlődésnek. A hasizmok pl. csak 2-3 éves korra
fejlődnek olyan szintre, hogy a kicsi hanyattfekvésből fel tudjon
ülni, holott sok anyuka már 8-10 hónapos korban azért aggódik, mert
féloldalasan, a kezére támaszkodva ül fel a baba. Hát ezért ![]()
Egészen kicsi korban az izomzat egyenletes fejlődésében sokat segíthet a babaúszás, hiszen itt a fizikai/gravitációs korlátok elvesztésével kedvére mozoghat minden irányban a baba, megvan a mozgás szabadsága, amit még a “szárazföldön” nem tapasztalhat meg, ezért egységesen fejlődnek az izmai és a mozgásfejlődése is gyorsabb lehet.
A lábizmok fejlesztésében segíthet még a rugós hinta, amiben egészen attól kezdve ugrálhat a baba, hogy képes megtámasztva megülni (5-6 hónapos kortól). Fejleszti az egyensúlyérzéket is és a lábizmai is erősebbek lesznek tőle

KITERJEDT HÁMLÓ PLAKÁRDOK A GYERMEK ARCÁN.
Tünetek: A végbélnyílás körüli bőr viszketése változó intenzitású, az egyszerű égető érzéstől, amit a beteg székelés közben tapasztal, egészen az elviselhetetlen és állandó viszketésekig terjedhet.
Okok: A viszketés oka sokszor a bőridegek működési zavara, ami irritációban nyilvánul meg. A kiváltó okok közé tartozhatnak az aranyerek, a végbélnyálkahártya fekélyei, egyes gyógyszerek (pl. bőrre kent érzéstelenítő) és tisztálkodási szerek (pl. szappanok) iránti túlérzékenységi reakciók, a bőr befülledése a túl szoros harisnyanadrág vagy fehérnemű miatt, bélférgek, végbélsipoly, egyes bőrgyulladások, a végbél előesése (prolapsus), idült bőrgyulladás, a végbélnyílás körüli bőr pikkelysömöre vagy sérülései, vérszegénység (anémia), valamint a tisztálkodás elhanyagolása a végbélnyílás környékén.
Kezelés: A végbél körüli bőr ujjal történő vizsgálatával (tapintás) és végbéltükrözéssel az orvos eldönti, hogy a bőr megsérült-e vagy sem. Attól függetlenül, hogy szükséges-e speciális kezelés, mindig fontos a végbélnyílás környékének tisztán tartása.
Tünetek: A végbél és a végbélnyílás közelében elhelyezkedő tályog duzzanattal, bőrpírral, nyomásérzékenységgel jár, heves égető fájdalmat okoz, ami különösen járás közben fokozódik. Az égető fájdalom akkor is jelentkezik, amikor a beteg ül vagy éppen székel.
Okok: A tályog körülírt szöveti gennygyülem, amely a szomszédos szövetekre is ráterjedhet. A tályogot a végbél és a végbélnyílás körüli térben kialakult bakteriális fertőzés okozza. Az idegen testeknek (baktériumok, vírusok stb.) a vérbe vagy egy helyi szövetbe történt behatolására reagálva, a fehérvérsejtek a kórokozó környékére vándorolnak, hogy leküzdjék a támadást. A gyulladás, a láz, a fáradtság, a betegség érzése mind az immunrendszer védekezési reakciójának jelei. A védekező reakció eredménye a tályog. A végbélnyílás körül a tályog kialakulását elősegítheti egy metszett seb vagy egy nem megfelelően kikezelt végbélsipoly elfertőződése, melyek befertőződtek, vagy akár egy közönséges bőrkiütés is, amit elhanyagoltak vagy nem megfelelően kezeltek.
Kezelés: Soha semmiféle tályogot nem szabad elhanyagolni, különösen nem ezen a kényes testtájékon. A kezelés során az orvos megtisztítja és fertőtleníti a végbélnyílás körüli bőrt, bemetszéssel kiüríti a tályogüreg tartalmát, majd ismét helyi fertőtlenítést alkalmaz. Néha antibiotikumokat is rendel kenőcs és/vagy szájon át szedhető gyógyszer formájában.
Tünetek: A külső aranyérben (a végbélnyílás záróizmai alatti) szenvedő beteg viszketést vagy égető érzést észlel a végbélnyílás tájékán járás közben, valamint székelés során a záróizmok gyenge összehúzódását tapasztalja. Néha vérzések is előfordulnak. Ha az aranyerek a végbélnyílás előtti csatorna felett helyezkednek el, folyamatosan gyulladásban vannak, a fájdalmak és a vérzések súlyosabbak. Szövődményként kialakulhat: vérszegénység (anémia) az ismétlődő vérzések következtében, rendkívül fájdalmas visszérrögösödés vagy a végbél nyálkahártyájának előesése (prolapsus ani).
Okok: Az aranyér a végbél és a végbélnyílás vénáinak kifejezett, körülírt tágulata, ami kialakulhat az elhízottság, az ismételt terhességek, a székelés közbeni erőlködések, krónikus székrekedés, vastagbélgyulladás, hasmenések és májgyulladást követő vénás pangás következtében. Kialakulása összefügghet örökletességgel, az ülő foglalkozással és életmóddal, hashajtók túlzott szedésével.
Kezelés: Bármilyen eredetű is legyen a véres széklet, feltétlenül szükséges az orvosi vizsgálat ahhoz, hogy kizárják a vérzés más lehetséges okait, például a végbél és a végbélnyílás daganatos betegségét. Az aranyér kezelése valójában olyan intézkedések együtteséből áll, mint a táplálkozási szokások megváltoztatása, a székrekedés kiküszöbölése, kemény ülőalkalmatosság használata, ülőfürdő, tornagyakorlatok végzése, helyileg alkalmazható kenőcsök és egyéb gyógyszerek alkalmazása a vérkeringés javítására. Súlyosabb esetekben az aranyerek egy speciális anyagot tartalmazó injekció segítségével elzárhatók (szklerotizáció), ami egy kellemetlen, de viszonylag egyszerű beavatkozás. Végső esetben sebészeti megoldáshoz is lehet folyamodni. A nagy belső aranyereket gumigyűrűvel szorítják el. Szóba jöhet még elektromos árammal, infravörös fénnyel vagy lézerrel történő kezelése is.
Tünetek: A beteg erőteljes fájdalmat érez székelés közben, ami a székletürítést rendkívül kínossá és rettegetté teszi. A fájdalom és a vérzés néhány percig vagy több óráig is tarthat, majd a következő székelésig alábbhagy.
Okok: A végbél berepedése a végbélnyílást borító nyálkahártya sérülése vagy fekélye. A sérülés a végbélzáróizom görcsét váltja ki, ami gátolja a fekély begyógyulását. Hajlamosító tényező a kemény és tömeges széklet, a székletben található idegen test, ami a nyálkahártyán sérüléseket ejthet.
Kezelés: A tünetek jelentkezésekor orvosi vizsgálat ajánlatos. A gyógyuláshoz a táplálkozás módosítása nélkülözhetetlen. Olyan táplálékokat kell fogyasztani, amelyek elegendő élemi rostot tartalmaznak ahhoz, hogy a széklet kellően lágy legyen, és így ürítéskor ne feszítse nagyon a végbél sérült nyálkahártyáját. Fontos a bőséges folyadékbevitel is. Székletlágyítók és síkosító kúpok használata is segít. A székelés utáni 10-15 perces forró ülőfürdő csillapítja a kellemetlen érzést, és fokozza a helyi vérkeringést, ami elősegíti a gyógyulást. Az orvosok ügyelnek arra is, hogy beöntésekkel eltávolítsák a vastagbél különböző szakaszaiban pangó székletmaradványokat. Valójában minden székelés újabb berepedést okozhat és ismét felszakadhat a seb. A végbélnyílást különösen gondosan kell tisztítani, hogy a fertőzés minden veszélyét kiküszöböljük. Súlyosabb esetekben sebészeti beavatkozásra kerül sor.

JELLEMZŐ HOGY A VÁLLAK KÖZÉPEN ÖSSZEÉRNEK.
A fürdetés egy nagyszerű családi esemény, és a legmeghittebb gondozási tevékenységek egyike. A higiénia szempontján túl, a rendszeresség és a csecsemő napirendjének kialakításában is fontos szerepet játszik. Ilyenkor együtt lehet a család, és remek program gyermek és felnőtt számára egyaránt.
Születéskor a köldökzsinór elvágása után egy úgynevezett köldökcsonk keletkezik, amely az idő előre haladtával összeszárad és leesik. Ez attól függően, kinek kisebb, vagy nagyobb a köldökgyűrűje, kb.1-1,5 héten belül leesik, és 1-2 héten belül teljesen begyógyul. A küldök sebet tisztán, és szárazon kell tartani, nehogy fertőződjék. Ha szárazon tartjuk, a varr a teljes gyógyulásáig fedi, és védi. Semmiféle bekötést, leragasztást nem igényel. Éppen ezért, míg a köldökcsonk nem esett le, a kádban csak annyi víz legyen, mely háton fekvő helyzetben a hasát nem lepi el.
Ha bármilyen elváltozást tapasztalnál a köldök kezelése során, pl. köldök körüli pirosság, bűzös váladék, gomba alakú vadhús képződmény, akkor azt haladéktalanul meg kell mutatni a gyermekorvosnak.
Mindezeket a házi gyermekorvos írja föl receptre, de magasabb térítés ellenében recept nélkül is kiválthatod a gyógyszertárban.
Vannak, akik az alkohol helyett pl. a Betadint javasolják köldökellátáshoz, mert az nem szárít. Én a 70 % - os alkoholt szoktam ajánlani, és éppen a szárító hatás elkerülése végett fültisztító pálcikára téve, csak a köldökcsonkot, illetve alatta. Így elkerülhető a csonk melletti terület alkohollal történő feláztatása, és a bőr kiszáradása.
Milyen gyakorisággal
Ha még nem esett le a köldökcsonk, a köldökellátást célszerű minden pelenkázás alkalmával elvégezni, de minimum 4 – 5x / nap. Ha már leesett, elegendő kb.3x / nap, addig míg, már nem váladékozik a seb, és tisztításkor nem látható váladék, vagy vér a fültisztító pálcikán.
Ezen a képen az újszülött köldökcsonkja ugyan már leesett, de jól látható a technika: hüvelyk és mutató ujjunkkal finoman széthúzzuk a köldököt, és az alkoholba mártott pálcikával kitöröljük. Ha még nem esett le a csonk, akkor azt óvatosan kicsit megemelve, alatta kitisztítjuk a sebet. Minden törlésnél új fültisztító pálcikát mártunk bele az alkoholba, és ezt a műveletet mindaddig ismételjük, míg a pálcikán törlés után nem marad sem vér, sem váladék.
AZ ÚJSZÜLÖTT FÜRDETÉSE, FÜRDETÉSI FOGÁSOK
Fontos
a fürdés előtti olajozás: ez megvédi a bőrt a kiszáradástól, ápol és
tisztít.
Az újszülöttek bőre általában száraz, később pedig a megjelenő
mély hajlatok és ráncok tisztán tartása érdekében lehet szükség olajozásra.
Inkább gyógyszertári napraforgó olajat használjunk, mert az nem tartalmaz
különböző illatanyagokat, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki az arra
érzékeny babáknál. Az olajozást fürdetés előtt, pamut vattával végezzük.
Minden területhez új vattapamacsot használjunk. Ügyeljünk arra, hogy a csúszós
babát is biztonsággal tudjuk tartani. Ennek legjobb módja, ha háton fekve bal
alkarunkra fektetjük, miközben átkulcsoljuk a bal vállát a mutató és
hüvelykujjunkkal. Így a másik kezünk szabadon. Amikor beteszed babád a kádba,
biztosan fogd őt. Ha a legkisebb bizonytalanság is van kezeidben, ő
megérzi, és sírással fog reagálni rá. A képen látható fogás nagyon biztonságos,
és kényelmes mind a babád, mind a te számodra.
Kivitelezés:
Egyik kezeddel fogd át a vállövét, míg fejecskéje az alkarodon nyugszik. A másik, szabad kezeddel meg tudod őt fürdetni.
Hasra fordítás a vállöv átfogásával.
Vetkőztetés előtt tegyük tele először a kádat hideg vízzel, majd ehhez adjuk a melegvizet. A víz hőmérséklet 34-36°C legyen. A víz hőmérsékletét karunkkal ellenőrizzük. Aki bizonytalan a hőmérséklet megítélésében, használjon hőmérőt. Gyengéden tegyük a babát a fürdővízbe, a fejét és a hátát karunkkal alátámasztva. Másik kezünkkel lemossuk a babát, kezdve az arcával, szemétől lefelé haladó mozdulattal. A szabad kezünket használva szappanozzuk be. Vigyázzunk, ne kerüljön szappan a baba szemébe! Szappan helyett használhatunk babafürdetőt is. A hajlatokat még a kádba tevés előtt a pakolón olajos vattával töröljük meg, majd a fürdővízzel tisztítsuk meg a ráncokat. Amikor végeztünk a fürdetéssel, emeljük ki a babát a kádból és tegyük bele egy meleg flotír törölközőbe, ami alatt egy tetra pelenka anyagából készült fürdőlepedő van. Így a tetra anyag hamar felszívja a baba bőréről a nedvességet, és azt kivéve alóla még mindig ott van a száraz flotír törülköző, amivel betakargatjuk, míg a tisztálkodási műveleteket be nem fejezzük.
Ha már emeli a fejét a baba és rugdalózni kezdett, a fürdetést is élvezni fogja. Ahelyett hogy testét megfeszítve tartaná, elkezdi élvezni, ahogy a teste a vízben lebeg, és ettől könnyűnek, erősnek, szabadnak érzi magát. Mire három hónapos lesz, a fürdetés válhat a baba egyik kedvencévé. Ha tényleg azzá vált, hagyjunk rá jó sok időt, had élvezze ki minden percét. Legjobb az esti etetés előtt fürdetni a babát, ha hosszan pancsolhat, rugdalózhat, jobban előkészül az éjszakai alvásra.
A baba hajápolása is hozzátartozik a fürdetési teendők közé, de nem a mindennapiakhoz. Általában hetente egyszer, kétszer elegendő a csecsemő haját megmosni. Abban az esetben, ha babánk izzadékony,vagy nagyon meleg van kint, lehet gyakrabban is hajat mosni.
A koszmo a fejbőr enyhe szeborreás elváltozása. Az okozza, hogy a bőr túl sok faggyút termel, a fejen pörköt képez, és így izgathatja azt. Előfordulása az első pár hónapban gyakori. A fejbőrön méz sárga pörköcskék jelennek meg.
Kezelése:
Fürdetés előtt kb.20 perccel, kenjük be olajos vattával a csecsemő fejét, a hajas fejbőrét, ott, ahol a lerakódás látható. Majd húzzunk rá egy cérnasapkát, és hagyjuk így a fürdetésig. Fürdésnél mossuk meg a haját, sokat segíthet, ha koszmo elleni samponnal tesszük ezt, és a haj megtörlése után fésűvel eltávolíthatjuk a koszmot, vagy nagy részét. Ezt a műveletet másnap is meg kell ismételni, mindaddig, míg teljesen el nem tűnik a hajas fejbőrről ez a lerakódás. (Általában pár nap.) Figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne puha bébi hajkefét használjunk erre a célra, hanem egy kicsit keményebb fogú fésűt. A hajas fejbőr fésülése közben a kutacsok területén óvatosan kell haladni
A szemet a folyamatosan termelődő könny tisztán tartja. Ezért az egészséges szemmel nincs teendő, nem kell semmit csepegtetni bele.
Azonban bizonyos esetekben előfordulhat a szem váladékozása és könnyezése. Sok csecsemő szemében pár napos korban enyhe gyulladás tünetei jelentkeznek, mely a szem váladékozásában nyilvánul meg. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a szemtől az orrba vezető könnyelvezető csatorna az éretlenség miatt még nem nyílt meg teljesen. Kezelésre nincs szükség, általában magától is kitisztul. Ha huzamosabb ideig fennáll ez a probléma, konzultálni kell a gyermekorvossal, aki valószínűleg szemész szakorvoshoz irányítja a csecsemőt, könnycsatorna átfújásra.
A szem váladékozása előfordulhat még, bakteriális vagy vírusos fertőzés következtében. A szem nyálkahártyája begyullad, és váladékozás látható a szemzugban, vagy akár ébredéskor a szempillák szinte összeragadnak a váladéktól, és nehezen nyithatók. Ebben az esetben feltétlen szemész orvoshoz kell fordulni, aki szemcseppekkel gyorsan és hatékonyan tudja kezelni a szem kötőhártya gyulladását.
Szem váladéktól való megtisztítása:
Langyos kamillás főzetbe megnedvesített steril vattával, határozott de óvatos mozdulattal kitöröljük a váladékot, a külső szemzugtól indulva a belső felé, azaz az orrgyök felé. Aztán váltott vattával megismételjük a műveletet, mindaddig, míg nem lesz a szem váladéktól mentes.
Ha odaérinted a vattát babád külső szemzugához, ő reflexszerűen be fogja csukni a szemét, és már indíthatod is a mozdulatot. Fontos, hogy közben biztosan fogd a babád fejét, nehogy közben elkapja, és véletlenül belekapj a szemébe.
Az arc tisztítása során elegendő, hogy ha eleinte egy langyos vizes vattával áttörölgeted, később a fürdető vízzel lemosod.
A baba körmét akkor a legkönnyebb levágni, mikor alszik. Használhatsz hozzá körömvágó csipeszt, vagy legömbölyített körömvágó ollót. Lényeg, hogy az csak a babáé legyen, más ne használja. Újszülött korban gyakran „vízszintesen hasad” a babák körme, így könnyebben kikarmolhatják magukat, ezért érdemes a sarkos széleket levágni, vagy kis zoknit húzni alvás közben a kezére.
Mindkettő olyan szerv, mely önmagát tisztítja, ezért soha ne akarjunk föltolni, vagy belenyomni valamit azokba.
Az orrüreg belső nyálkahártyáját láthatatlan apró csillók fedik, ezek állandó mozgásukkal a váladékot és az esetleg bekerült porszemcséket az orr elülső részébe juttatják. A váladék, az orr bemeneténél lévő nagyobb szőrszálakon gyűlik össze. Ez csiklandozza a baba orrát, és vagy kitüsszenti, vagy kidörzsöli.
Orrüreg tisztítása:
Fürdetés során kicsit be lehet nedvesíteni az orrüreg nyílását, és a törülköző, vagy a pelenka sarkával könnyen ki lehet törölni a baba orrából a beszáradt váladékot. Csak szükség esetén használjuk a fültisztító pálcikát az orrjáratok tisztítására. Beszáradt váladék esetén, előbb annak fellazításáról kell gondoskodni, pl. tengervizes oldat orrjáratba juttatásával, majd a már fellazított orrváladékot el tudjuk távolítani a fent leírt módszer valamelyikével.
A fülzsír, a fülkagyló bőr által kiválasztott természetes anyag. Védi a fület a fertőzéstől, és megakadályozza, hogy por, vagy homok kerüljön a dobhártya közelébe. Némelyik csecsemő fülében több fülzsír termelődik, mint másokéban, de ezzel nincs különösebb teendő.
Fül tisztítása:
A fül tisztításánál csak a fülkagyló, és a hallójárat bemenetét szabad tisztítani, beljebb nem. Tisztításhoz célszerű a pelenka anyagból készült fürdőlepedő csücskét alkalmazni, és azzal kitörölni az esetleges váladékot a fülkagyló külső részéből. Fültisztító pálcikával lehetőleg ne használjunk, mert azzal csak befelé toljuk a fülzsírt, vagy megsérthetjük a dobhártyát, ha a baba közben véletlenül elkapja a fejét. Ha valaki mégis ragaszkodik a fültisztító pálcikához, akkor mindenképpen a legömbölyített végűt javasolom.
Alapvető szabály, a törlőkendő helyes használata. Mindig fentről lefelé, a végbél felé történjen a széklet és a vizelet letörlése a genitális tájékról. Kislányok tisztálkodásánál a szeméremrésbe benyúlni nem szabad, fiúgyermek estén pedig a fityma visszahúzását az első életévben mellőzni célszerű. Annak állapotát, hátrahúzhatóságát a gyermekorvos figyelemmel kíséri. A szennyeződés eltávolítása után popsi krémmel bekenjük a baba bőrét, melyet vékony rétegben viszünk fel. Egyszerre hintőport, és krémet használni nem szabad, mert e kettő keveréke összecsomósodik, és kidörzsöli a baba bőrét. Ajánlatos ezen a területen inkább csak popsi krémet használni, mely védi a baba bőrét a széklet és vizelet által okozott felmaródástól.
LÚGMÉRGEZÉS
A háztartásban használatos számos tisztítószer lúgos vegyi hatású.
A lúgok szövetekre jutva szövetelhalást okozhatnak.
Ha a gyerek megtalálja a tisztítószert, akkor megihatja, magára öntheti, szemébe kerülhet.
Tünetei: a lúg elfogyasztása során a nyálkahártya felmaródik nyelőcső-gyomor fájdalom, jelentkezik, nyelési esetleg légzési nehézség lép fel hányás, hányinger kíséretével. A nyál és a száj nyálkahártya síkos tapintású.
3%-nál töményebb lúg ivása esetén nyelőcső-felmaródás és szövetelhalás alakul ki
20%-nál töményebb lúg lenyelése halálos lehet.
A bőrre kerülve vöröses elváltozást, égő érzést vált ki.
A szembe kerülve látászavart vérbőséget és könnyezést vélt ki.
Teendők: a gyereket NE HÁNYTASSUK! ,mert a lúg hánytatás esetén vissza felé még egyszer végigmarná a tápcsatornát.
A gyerekkel itassunk 1-2 korty vizet, hogy lássuk biztosan jól, nyel-e majd utána itassuk meg tejjel. A tej bevonja a nyálkahártyát, és ha mégis hányna a gyerek, akkor csökkenti a további károsodás veszélyét.
Ha a lúg a hátára került, akkor a ruháját vegyük le, és tiszta vízzel mossuk le.
A szembe került lúgot 20-30 percig bő vízzel öblögessük.
Minden esetben az ellátás közben hívjuk ki a mentőket.
SAVMÉRGEZÉS
Erős savak is megtalálhatóak a háztartásban ezek a vízkőoldószerek illetve a 20%-os ecet. A sav helyi maró hatást fejt ki a bőrön és a nyálkahártyán.
Tünetei: lenyelés esetén a fájdalom a szájüregben, garatban, nyelőcsőben és a gyomorban lép fel. A felmaródás helyén pörkök láthatók.
Nehezített nyelés és véres hányás alakulhat ki.
Ha a sav belélegzés útján került a szervezetbe, akkor nehezített légzés és gégeduzzanat jön létre.
Szembe kerülés esetén könnyezés vérbőség alakul ki égő szúró fájdalom kíséretébe.
Bőrrel érintkezve a sav vöröses elváltozást, fájdalmat és maró égő érzést okoz.
Teendő: LÚGGAL NE PRÓBÁLJUK SEMLEGESÍTENI a SAVAT!!!
Lenyelt sav esetén NE HÁNYTASSUK, hanem itt is nyelési próbaként itassunk pár korty vizet, majd 1-2 dl tejet.
Légútba került sav esetén szüntessük meg a további belégzést, és a gyereket helyezzük félig ülő helyzetbe, lehetőleg ablaknál, hogy friss levegőt tudjon belélegezni.
A szembe jutott savat 10-15 percen keresztül mossuk bő vízzel:
Ha a sav a ruhára került, akkor azt minél hamarabb távolítsuk el a felmart bőrt, pedig minimum 15 percig bő vízzel mossuk le.
Minden esetben az első ellátás után a gyermeket szállítsuk mielőbb orvoshoz.
Bőrt ért sérülés esetén sebészeti vagy égési osztályra kell szállítani.
Légúti károsodás esetén gégészet intenzív osztály, a szembe jutott szer esetén szemészetre kell szállítani.
Lenyelés esetén belgyógyászatra illetve intenzív osztályra kell eljutatni a gyermeket.
Az illetékes orvoshoz el kell vinnünk azt a szert is, ami a sérülést okozta.
Dr. Bauer Bela
|
BETEGSÉG |
ÉLETKOR |
BETEGSÉG |
|
|
Nyulajak |
3 hónap |
Több újj |
3-6 hónapi |
|
Farkastorok |
1,5-2 év |
Összenőt újj |
5-7 év |
|
Fülkagyló rendellenesség |
4-5 év |
Csipőizületi ficam |
2 év |
|
Nyaki fisztula |
2-3 év |
A pulmonáris főér szükülete |
6-12 év |
|
Nyitott gernchasadék |
6 hónap |
Tetrada Fallot |
3-6 év |
|
Sérvek |
3 hónap |
Canal arterial peresistent |
2-12 év |
|
Rekeszizom-sérv |
3-6 hónap |
Aorta istmus szűkűlet |
3-12 év |
|
Rejtettheréjüség |
6-8 év |
Szivpitvar hiány |
6-12 év |
|
Fimózis |
6 hónap |
Szikamrai sövény hiány |
6-12 év |
|
Hipospadiasis |
3-4 hónap |
Tölcsérmell |
15 év |
|
Hugyhólyag ektópia |
2-3 év |
|
|
|
Hirschsprung betegség |
3-6 hónap |
||
Mottó: A csecsemőgondozás a fürdetéssel kezdődik és végződik.
Az élő szervezetet külső takaró veszi körül. Ezt az ember esetében bőrnek hívjuk. Az élő szervezetek megismerése vezetett oda, hogy ma már tudjuk a bőr nem csak egy egyszerű burok, hanem egy többszörös funkcióval rendelkező szervünk. Mindezekkel együtt az egyik legfontosabb feladata, hogy védőgátat képezzen a külvilág és a belső szervek között.
A bőr az élet folyamán ugyan olyan átalakuláson megy keresztül, mint más szerveink, fejlődik, növekszik, érik, stb. Így a megszületett újszülött bőre teljesen más, mint a mienk. Gondoljuk el, hogy a magzati élet során folyamatosan vízben ázik. Ugye mindenki maga előtt látja saját bőrét, amikor tartósan víz hatásának teszi ki. A magzat esetében ekkor a védelmet az un. magzatmáz biztosítja, amely egy egészen különleges összetételű „kenőcs” mely utánozhatatlan a kémia számára.
A megszületés után még egy ideig megmarad a bőrvédő magzatmáz hatása, de a folyamatos mosás lassan lekoptatja, ezért a bőrünk állandó ápolásra, gondozásra szorul.
Milyen is egy baba bőre? Miben különbözik a felnőtt bőrtől? Az újszülöttnek mind a fölső, elszáradó hám rétege, mind az alatt elhelyezkedő kötőszövet puhább, vékonyabb, lazábban kapcsolódik egymáshoz és az alatta elhelyezkedő rétegekhez. Ennek következtében sérülékenyebb. A verejték és faggyúmirigyek működése még szintén nem tökéletes. Ugyancsak különbséget mutat a víz és zsírtartalom, azaz több vizet és kevesebb zsírt tartalmaz. Mindezek következtében sérülékenyebb, fogékonyabb a fertőzésekre, külső behatolásokra.
Amennyiben a védelmi funkció gyengül és a külső, ártó behatások erősödnek hámsérülés, majd fertőződés jön létre, egyre súlyosabb elváltozásokat okozva. A védelmi funkció gyengülésének első mozzanata, amikor a bőr felületén lévő film réteg eltűnik. Ennek legfőbb ellensége a szappan. Tehát nem szabad mosakodni? De igen, csak meg kell választanunk a megfelelő szert hozzá.
Mi jellemzi a megfelelő mosdató, fürdető szert? Természetesen elsődlegesen a megfelelő tisztító hatás. Nagyon fontos az, hogy a mosdató, fürdető szer rendelkezzen úgynevezett visszazsírzó és vízfelvételt elősegítő hatással. Ezt lehet elérni a kettő az egyben szappanokkal, utánzsírzó, ápoló krémekkel.
Milyen összetevők azok, amelyek ezt a hatást biztosítják? Elsődlegesen a természetes, bőrbarát olajok, mint pl. a pálmaolaj, kukoricacsíra olaj. Nagyon fontos összetevők a különböző vitaminok, elsődlegesen az A és E vitamin.
A fentiek alapján a csecsemő, kisded bőrápolásáról, mosdatásáról a következőket lehet elmondani:
A csecsemő, kisded bőre érzékenyebb, mint a felnőtté, ezért elsődlegesen a kimondottan számukra készített szereket alkalmazzuk.
A készítmények természetes anyagokat, vitaminokat tartalmazzanak, lehetőség szerint ne főzött szappanokat.
Pótolják az elvesztett olajokat, vizet.
Ne irritálják a baba nyálkahártyáját, azaz szemét sem.
Ne tartalmazzanak olyan összetevőket, amelyek lenyelése súlyos tüneteket okozhat.
A csecsemőket, kisdedeket naponta egyszer fürdessük meg, melynek során eltávolítjuk a kezdetben nem meglévő, majd később sokszorosan fölszedett szennyeződést.
A fejét, álláspontom szerint, nem jó naponta mosni, mert elősegíti a fejbőr kiszáradását, amely a kellemetlen koszmó kialakulásának táptalaja lehet. Én elegendőnek tartom a heti maximum 2 – szeri mosást.
A bőr ápolásakor mindig használjunk ápoló krémeket, a csecsemőkori fejmosásnál, pedig olajos lemosást.
Manapság egyre több kiváló készítmény kapható, amely megfelel a fenti elvárásoknak.
Dr. Bauer Bela
EGYES TÖRÉSEK ELLÁTÁSA:
FELKARCSONT TÖRÉS esetén a kart egy háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz úgy, hogy a könyök behajlítva legyen a mellkas előtt. Rugalmas gézzel is rögzíthetjük így a kart.
ALKARTÖRÉSNÉL az egész alkart fektessük egy háromszögletű kendőbe és kössük fel a sérült nyakába.
COMBCSONT TÖRÉSKOR a sérült nem tudja a nyújtott lábát felemelni.
Biztosítsunk mozdulatlanságot úgy, hogy a tört végtagot támasszuk meg oldalról pokróccal, kabáttal. Hívjuk ki a mentőket.
LÁBSZÁRTÖRÉS: A lábszár két csontból áll szárkapocscsontból és a sípcsontból.
Mindkettő esetén bokatáji duzzanat is létrejöhet.
A mentők kiérkezéséig támasszuk meg a végtagot a talált helyzetben és a cipőt, zoknit, harisnyát távolítsuk el. Nyílt törés esetén a sebet lássuk el. A sebszéleket fertőtlenítsük 70%-os alkohollal vagy betadinnal majd steril gézlappal fedjük.
KOPONYATÖRÉS: lásd előző részben a forgolódás veszélyei címszó alatt.
GERINCTÖRÉS gyanújakor a gyereket hagyjuk a talált helyzetben. NE MOZGASSUK, mert nagyobb kárt tehetünk benne. Hívjunk mentőt.
A KULCSCSONT ÉS A LAPOCKATÖRÉSNEK szinte megegyeznek a tünetei, vagyis az érintett oldalon a karját nem vagy csak nehezen tudja mozgatni. A sérült oldalon lévő felkart háromszögletű kendővel rögzítsük a törzshöz.
Hívjuk, ki a mentőket vagy vigyük a traumatológiára (baleseti sebészetre)
MINDEGYIK TÖRÉS ELLÁTÁSÁNÁL a CÉL az HOGY a TÖRT VÉGEK ELMOZDULÁSÁT MEGAKADÁLYOZZUK:
A törések kezelése a tört csontok külső (gipsz, műanyag rögzítőkötés) vagy belső (csavar, lemez) stabil rögzítése. A csonttörés gyógyulási ideje kb. 6 hét, de a törés típusától is függ.
A gyógyulás hosszú időt vehet igénybe, akár hónapokat is.
A betegség gyakori, 100 emberbol átlag 2 szenved pikkelysömörben. Bármely életkorban elofordulhat, az esetek fele serdülő illetve fiatal felnőttkorban kezdődik. Ugyanakkor nem ritka a gyermek-, sot csecsemokorban kezdődő pikkelysömörös megbetegedés.
A típusos tünetek - makacs, vörös, beszurt, pikkelyesen hámló bőrgyulladás elsősorban a térdek könyökök, bokák felett illetve a hajas fejbőrön - mellett gyermekkorban gyakori a nem típusos tünetek fellépte is, mely megnehezíti a betegség felismerését a nem szakorvos számára.
Csecsemőkorban leggyakrabban a pelenkás terület makacs, hagyományos kezelésre nem gyógyuló, élénkvörös, éles széllel elhatárolódó gyulladása (pelenkapsoriasis), valamint a hajlatok (hónalj, köldök - psoriasis inversa) és a hajas fejbőr (psoriasis capitis, corona psoriatica) megbetegedése képében jelentkezik. Gyermekkorban is gyakoriak a hajas fejbőr tünetek, jellemző továbbá a testszerte, főként a törzsön elszórtan megjeleno 0,5-2 cm átméroju pikkelyesen hámló, gyakran enyhén viszkető tünetek megjelenése (psoriasis guttata).
Szerencsére mind gyermek-, mind felnőttkorban igen ritkán fordulnak elő a súlyos, néha egész testfelületet érintő, vagy ízületi gyulladással járó formák (psoriasis pustulosa, erythroderma psoriatica, arthropathia psoriatica).
A pikkelysömör öröklött hajlamon alapszik, gyakran mutat családi halmozódást, de sem megjelenésének valószínusége, sem a tünetek súlyossága nem számolható előre, azaz nem feltétlenül jelenik meg az utódok mindegyikében, sőt generációkat "ugorhat", vagy előfordul, hogy a családban csak oldalágon (pl. unokatestvér, nagybácsi) találunk pikkelysömörös rokont. Természetesen az is előfordul, hogy a beteg családjában senkinek sincs pikkelysömörös betegsége. Ez a betegség bonyolult, úgynevezett poligénes öröklodésével magyarázható. A betegség lefolyása idült, a kezelésekkel tünetmentességet lehet elérni, de véglegesen nem gyógyítható.
Ismeretesek olyan ún. provokáló tényezők, melyek a tüneteket rontják, ezek ismerte és lehetséges elkerülése fontos. Ilyenek a fizikai sérülés, melynek helyén gyakran alakul ki típusos pikkelysömörös bőrjelenség, a hurutos ill. bakteriális fertőzések, melyek leginkább szóródó bőrtüneteket provokálnak, az elhúzódó stressz és egyéb negatív pszichés tényezők, a hormonális változások, a túlsúlyosság. A betegség kezelési módja függ a tünetek elhelyezkedésétől, súlyosságától, a beteg életkorától. A kezelés beállítása bőrgyógyász szakorvosi feladat.
Alapvető és minden pikkelysömörös számára kiemelkedően fontos az általános bőrápolás, a bőr szárazsága, gombás bőrfertőzések (pl. hajlati kipállás), seborrhoeás bőr (zsíros arcbor, korpázó, zsíros haj) ugyanis mind rontják a pikkelysömörös tüneteket. Fontos tehát a bőr megfelelo tisztítása, hidratálása, seborrhoeás bőrpanaszok esetén annak borgyógyászati kezelése.
A pikkelysömör kezelésében leggyakrabban különböző hatóanyagtartalmú (salicyl, steroid, kátrány, dithranol) hámlasztó, gyulladáscsökkentő, gyullasztó külsoleges készítményeket alkalmazunk, gyakran kombinációban. Nem újkeletu, de napjainkban reneszánszát élő, és az új modern készülékek birtokában igen hatékony és biztonságos kezelési módszer a fényterápia. Alkalmazzák önmagában vagy fényérzékenyíto kezeléssel együtt.. Belső gyógyszeres kezelésre csak ritka válogatott esetekben van szükség, minden esetben szoros orvosi kontroll mellett.
Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy a pikkelysömör bár nem gyógyítható, de megfelelő, egyénre szabott kezeléssel jól karbantartható bőrbetegség, melynek gondozásához bőrgyógyász szakorvosra valamint az orvos és beteg jó együttmuködésére van szükség.
A gyermekgyógyászat története elválaszthatatlan a gyermeki sors alakulásától a történelem folyamán. A régmúlt időkben a gyermek nem élvezte olyan mértékben a társadalom gondoskodását, védelmét, mint manapság. A nem kívánt, házasságon kivül született vagy beteg csecsemőket a szülők-büntetőjogi következmények nélkül-nemegyszer kitették a piactérre, a templomba, a szabadba.
D
Fordulatot hozott a gyermekgyógyászat fejlődésében az első önnálló gyermekkórházlétesitése Párizsban 18o2-ben..Eddig az időpontig a csecsemők és gyermekek-sokszor százágyas osztályokon-eggyüt feküdtek a felnőttekkel.A 3o-as években Szentpétervár, Bécs, Budapest /1839/, majd később London, Stockholm, Philadeplhia, követte a párizsi példát. E kórházak azonban a hiányos diétás és hygiénés ismeretek és rossz elkülönitési viszonyok miatt nem feleltek meg céljuknak.A felvett csecsemőkhalálozása még a mult század végén is nemegyszer 70 % ért el.
És mégis e lelencházakban és szerény kórházakban fektették le a századfordulótól kezdve a korszerü gyermekgyógyászat alapjait.Egymás után jelennek meg az egyes betegségek klasszikus leirásai,és a betegségeket igyekeznek kórbonctani,majd bakteriológiai,a kémia,az élettan fejlődésével-etiológiai illetve kórélttani alapokre helyezni.A kutatás a klinikai észlelésből indul ki-leirják és elhatárolják az egyes kórképeket,azután ezeknek az okait és megelőzését igyekeznek megoldani,természettu- dományos alapon.
E század elejének nagy vivmánya a tejhigiéne és a kórházi steril körülmények/aszepsis/ alapvető javitása,valamint a csecsemő-tanácsadás jelentőségének a felismerése volt.Ezek az ismeretek és az állandóan tökéletesedő védőoltások,valamint a vitaminok felfedezése alapozták meg a megelőző gyermekorvoslást.
A fokozatosan tökélesedő megelőző munka,az egyes betegségek tisztázása és az ezen ismeretekre felépitett gyógyitás-pla folyadékterápia kidolgozása,majd az antibiotikumok alkalmazása-azok a főbb tényezők,amelyek lehetővé tették korunk,egyik legszebb teljesiményét,a csecsemőhalálozás csökkentését a század eleji számok mintegy egy huszadára.
A hajdani pusztitó tömegbetegségek,a bélhurut,a fertőző betegségek a sorvadás alapvető problémáinak a megoldását követően a kutatás ujabb súlypontjai alakulhattak ki.Ezek pl-a neonatológia/újszülöttkori ellátás/melynek szép eredményei vannak a szülés körüli károsodások kórélletanának tisztázásában és kivédésében.
Mig a régebbi gyermekgyógyászat elsősorban a szomatikus megbetegedésekkel foglalkozott,addig az utóbbi évtizedekben mindjobban értékelték a psyché normális fejlődésének és épségének a jelentőségét is.Felismerték a psychés tényezők szerepét a szomatikus megbetegedésekben,
További fontos irányzat a –rehabilitáció-problémaköre,mely azt tüzi ki céljául,hogy idegrenszeri vagy egyéb szervi kárositottak életfeltételeit megjavitsa,illetve elviselhetővé tegye-
A gyermekgyógyászat nagy eredményeinek elérésében fontos szerepet játszott az egyén,a társadalom az állam és az egész emberiség fokozott felelősségérzete és mind növekvőbb áldozatkészsége a gyermekek vonatkozásában.
Szatmáron 1936-ban kaptak kórházi ágyat a gyermekek.Midaddig a gyermekellátás otthoni sokszor mostoha körülmények között történt-ennek a következménye az igen magas gyermekhalandóság volt.

A TÖLCSÉRMELLKAS RÉSZE LEHET EGYÉBB FEJLŐDÉSI RENDELLENESÉGNEK
IS.KÜLÖNBÖZŐ SÚLYOSSÁGU FORMÁI VANNAK,AZ EGÉSZEN ENYHE A SÚLYOSABB A
MELLKASI SZERVEK MŰKÖDÉSÉT AKADÁLYOZÓ VÁLTOZATOKIG.
A HATÁRESETEK MŰTÉTI ELBIRÁLÁSÁNÁL AZ UTÓBBI ÉVTIZEDEKBEN A KORREKCIÓS
MŰTÉTEK BIZTONSÁGOSAN VÉGEZHETŐK ÉS A GYERMEK ÚGY ESZTÉTIKAILAG MINT
FUNKCIONÁLISAN TELJES MÉRTÉKBEN HELYREJÖN..
SZÉNMONOXID MÉRGEZÉS
A szénmonoxid színtelen, szagtalan és a levegőnél könnyebb gáz. Nem tökéletes égéskor keletkezik. A falakon könnyen átdiffundál, így a ház más helységeiben is okozhat mérgezést. Mivel a légutakat nem izgatja, könnyen belélegezhető. A vérben sokkal erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vérfesték), mint az oxigén, így az oxigén ellátás romlik.
A MÉRGEZÉS TÜNETEI:
- lüktető fejfájás
- szédülés
- hányinger-hányás
- zavartság
- fulladásérzés
- izomgyengeség
- ájulás
- görcsrohamok (az o2 hiány miatt)
- légzésbénulás
Teendők: mielőtt bemennénk a helységbe valamilyen anyagot (pólót, textilt, zsebkendő) tegyünk a szájunkra a gázt zárjuk el és a mérgezettet, azonnal vigyük ki a szabad levegőre, és helyezzük stabil oldalfekvő helyzetbe
Mivel a robbanásveszély is fennállhat, NE gyújtsunk, se, tűzet se villanyt!
Hívjuk ki a mentőket és a tűzoltókat.

A GYERMEKKORBAN A KRÓNIKUS IZÜLETI GYULLADÁS JELLEGZETES KISIZÜLETI
ELVÁLTOZÁSOKAT OKOZ.A KÉZ UJJAIN AZ-ORSÓSZERÜ-MEGVASTAGODÁSOK,VALAMINT AZ UJJAK
DEFORMITÁSAI ÉSZLELHETŐK
A kéz krónikus reumája
Az ízületek gennyes gyulladásban is megbetegedhetnek. Történhet ez az ízületi tok sérülésével járó nyílt törések kapcsán is. Máskor a szervezetben található gennyes gócból jutnak el a baktériumok az ízületekbe. A gennyes gyulladás rövid idő alatt is súlyosan károsítja az ízületi felszíneket, majd csontvelő-gyulladással folytatódhat. A gennyes gyulladás, jellemzően egy ízület (leggyakrabban a térdízület) megbetegedése.
A gyermekkorban (6-12 év között) előforduló reumás láz a streptococcus-fertőzések (gennyes torokgyulladás, skarlát, stb.) után átlagosan 20 nappal jelentkezik. A kórokozó testfehérjéi a szervezet védekezésként termelt ellenanyagaival mérgező immunkomplexeket alkotnak, melyek a szív minden rétegében, a nagyízületekben, sőt az agyhártyákon is gyulladásos folyamatot váltanak ki. Az ízületi fájdalom jellemzően egyik ízületről a másikra vándorol. Az ízületi gyulladások főként a könyök-, térd-, boka- és csuklóízületeket érintik.
Í , A krónikus izületi gyulladáselsősorban a kéz és láb kisízületeit és az ízületek körülvevő kötőszöveteket támadja meg, de ritkán más szerveket is megtámadhat. Az első, heveny fázisában az ízületek és az ízületeket körülvevő szövetek duzzadtak, fájdalmasak, vizenyősek, rajtuk erős bőrpír látható. Az ízület mozgása korlátozott, különösen a végtagok megpihenését követően. A betegség idültté válásával az ízületi felszínek pusztulnak, az ízületi tokban és az azt körülvevő kötőszövetes rendszerben súlyos mozgáskorlátozottságot, sőt az ízületek, ujjak deformitását eredményezi. Az ujjak jellemzően kifelé, a kisujjak felé görbülnek. A tünetek átmeneti gyógyulására az első öt évben van esély. 15-20 év elteltével a betegek 10 százaléka súlyosan rokkanttá válik, a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek elvégzése is komoly nehézségekkel jár.
Pusztuló porcok
Az ízületi porckopás (artrózis) az ízületi felszínek degeneratív (szövetpusztulásos) folyamata. Az életkor előrehaladtával szinte mindenkinél kialakul legalább néhány ízületen. A porcok degenerációja mechanikus hatásra következik be. Erre hajlamosít az ízületi folyadék termelésének csökkenése, az ízületek egyenetlen terhelése (például gerincferdülés kapcsán), az ízületi felszín korábbi sérülése, felszín-egyenetlensége. Az ellapuló porcok szélein madárcsőrszerű képződmények (oszteofiták) keletkeznek, hasonlóan a gyertyák szélén lecsordulni készülő faggyúcsepphez. A gerincben az oszteofiták összenyomhatják a gerincvelőből kilépő fő idegtörzseket. Máskor az elmeszesedett oszteofiták leszakadnak, és szabadon mozognak az ízületi térben, ezeket hívják "ízületi egereknek". Ezek az ízületi mozgások hirtelen gátlását képesek kiváltani, mely rendkívül súlyos fájdalommal jár. Az artrózis folyamán fájdalmas fellángolások - steril gyulladások - és tünetszegény periódusok váltogatják egymást. Idővel az ízületi felszín pusztulása a mozgásképesség jelentős beszűkülésével jár, ami teljes rokkantságot eredményezhet
Dr. Bauer Bela
Újjszülött-52 cm
Az első életévben 2 cm a havi növekedés.
- 1 éves korban 75 cm.
- 2 - 3 éves korban a növekedési ritmus 1o cm.ani,
- 4 - 10 éves korban a növekedési ritmus 5-6 cm.
Az első 10 évben nincsen különbség a fiúk és leányok között a növekedési ritmust tekintve.
A leányoknál 10-12 éves kor között a növekedési ritmus nagyobb, általában 9 cm.
A fiúk ezt a ritmust 2 évvel később érik el-/10-10,5/
A HOSSZNÖVEKEDÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK A FORMULÁJA:
TESTHOSSZ = 5 x AZ ÉVEK SZÁMA + 8O
A GYERMEKGONDOZÁS ÚJRAÉRTÉKELÉSÉNEK
AKTUALITÁSA
Az irásaim célja egy , folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánlani napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.
Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi.Valahol a mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.
Másrészt, a mai szülők egészségügyi kulturáját tekintetbe véve, és a nívós tömegkomunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.
Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések, elkerülése végett, amik olykor ártalmasak is lehetnek, igyekszünk olyan irásokat közreadni, amiknek szélesebb információs az alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerüsithető adattára van.
Nagyon nehéz tanácsot adni egy szülőnek, hogy mit tegyen és mit ne, a saját gyermekének gondozása,nevelése kapcsán. Másrészt észlelhetjük a különbségeket is, az eltérő irányzatú szülői-kézikönyvek ellentmondásai között amelyek olykor akár félreérthetőek lehetnek.
A gyermeket nevelő szülők általában kialakitják saját nevelési koncepciójukat, amelyek sokkal jobbak és természetesebbek lehetnek, bármilyen segédkönyvnél.Jómagam véleménye az, hogy minden tanács annyit ér, amennyit elfogadnak és hasznosítanak belőle.
Tudatában vagyok annak, hogy k0zlem;nyeim, éppen úgy mint megannyi m’s, az idő martalékává válik. Nem azzal az igénnyel állitottam össze ezt a munkát, hogy vetekedjek a mai kor megszámlálhatatlan ilyen témájú kiadványával. Úgy érzem, hogy az 54 év gyermekgyógyászati gyakorlatával, szelektiv készségével a tarisznyámban és ugyannakkor felvértezve a modern gyermekgyógyászat újszerű tudományos vetületeivel, igénybevéve minden lehető és erre a témakörre vonatkozó forrásanyagot, igyekeztem összegyűjteni és közhasznúvá tenni , sok munkával, jószándékkal ezt mindenki számára.
. Ez a munka közhasznú célt szolgál főként a tájékozatlan, sokszor magukra utalt anyukáknak. A jómagam hozzájárulása a munka tartalmi részének a 60%-át adja ki,ennek a kiadványnak..A többi az arra érdemes információs anyagok szelektiv felhaszn’l’s’nak javára irható amit főként a szatmár megyei magyar anyanyelvű de minden magyar nyelven olvasó édesanyának ajánlom olyan tisztelettel és megbecsüléssel, amit csak egy anya kaphat.
A csecsemőgondozás teljesen új, a modern világ igényeihez adaptált elvárásokat tár elénk, amiknek meg kell felelnünk.
A kisdedek, iskoláskoruak szellemi fejlettségi foka, viselkedési és magatartási formái, a csodálatosan rövid idő alatt elsajátitott szellemi és társadalmi élményanyag minden szakembert a gyermekhálózatban nagy feladatok elé állít.
Ugyanakkor megjelentek a káros magatartási, zavarok, a túlterhelt gyermek kórtana a modern kor leselkedő mondhatnám gyilkos veszélyei /etilizmus, dohányzás, drogok használata/ amelyek eggyüttvéve mind hozzátartoznak mindennapi félelemeinkhez, és orvosi gyakorlatunkhoz.
Átalakult a gyermekbetegségek jellege – már nem a fertőző betegségek szedik milliós áldozataikat, hanem a malignus úgymond „rossz-betegségek” aratnak,az emberi lét történelmi és társadalmi változásaiból eredő nyavalyákkal – pl. immunhiányos kórképek.
Próbálok egy szelektív felfogású munkát tárni önök elé amit úgy gondolom hogy nem lehet kellőképpen rendszerezni, de mégis választ próbál adni a gyermekgondozás mai kihívásaira.

A HÖRGTÁGULATOT CSAK RADIOLÓGIAI VIZSGÁLATTAL LEHET KIMUTATNI.MEGVANNAK
UGYAN A KLINIKAI GYANUJELEK AMIKET AZ ALÁBBIAKBAN LEIROK,DE AMINT A FENTI RADIOLÓGIAI
KÉP ÁBRÁZOLJA A JOBB TÜDŐ ALSÓ SZEGMENTJÉBEN KITERJEDT HÖRGTÁGULATOT
FEDEZTÜNK FEL.AMIT A SZÜLŐKNEK TUDNI KELL-A MEGISMÉTLŐDŐ
TÜDŐGYULLADÁSOK A TÜDŐNEK UGYANAZON A RÉSZÉN ARRA KÖTELEZNEK
BENNÜNKET HOGY ELVÉGEZZÜK A KÖTELEZŐ BRONCHOGRÁFIAI VIZSGÁLATOKAT.
Bronchiectasia a hörgők kóros tágulata, amely lehet körülírt vagy kiterjedt. Okai lehetnek a hörgők falát tönkretevő szerzett betegségek,vagy akár veleszületett eredet.
Tünetei. Makacs, hónapokig, évekig tartó, bo váladékot felhozó köhögés, azonos területen ismétlodo tüdogyulladás.
Terápia. Láz esetén a légúti váladékból kitenyésztett kórokozó érzékenységének megfelelő antibiotikumot adunk, hogy a heveny gyulladást megszüntessük. Légzési gyakorlatok jó hatásúak. Megfelelő tüdorész műtéti eltávolítása.
|
ÉLETKOR |
AZ EMLÉKEZŐKÉPESSÉG |
|
3 hónap |
néhány perc |
|
1 év |
körülbelül 2 hét |
|
2 év |
néhány hónap |
|
4 év |
1 év |
|
4 éven felül |
állandó ha nem jön közbe memória zavar |
A MEMÓRIA MAXIMÁLIS PERIÓDUSAI
12-15 év anyagi-szerkezeti dolgok
serdülőkor formák és modelek
későbben gondolat, tartalom
EGYÉNI MEMEÓRIA - 2 éves kor után
TÁJÉKOZÓDÁS
2 éves kor a térbeni tájékozódás kezdete
4 éves kor az időbeni tájékozódás kezdete
6-7 éves kor tájékozódás napok és hetekben
9-10 éves kor tájékozódás hónapokban vagy években
[FANCONI]
A válások legszomorúbb oldala, amikor a szülők azon vitatkoznak, melyiküknél helyezze el a gyermeküket a bíróság. Cikkünk áttekinti, milyen szempontokat vesz figyelembe a bírói gyakorlat a döntés során. Foglalkozunk a gyermekelhelyezés későbbi megváltoztatásának lehetőségével is.
A családjogi törvény valamint az egyéb családjogi jogszabályok elsődleges feladata a család, illetve ezen belül elsősorban a gyermek védelme. Bizonyos, manapság "trendi" bulvárvélekedésekkel szemben ugyanis a társadalom alapegysége a család, amely biztosítja azt a környezetet, amelyben megteremthetők a gyermek születésének, felnevelésének legkedvezőbb feltételei. A család széthullását éppen ezért leginkább a gyermek sínyli meg.
A gyermekelhelyezési perek a legcsúnyább bírósági ügyek közé tartoznak, ahol valódi igazságot nem is kereshetnek az egymással perlekedő felek, hiszen ezzel a lehetetlent kérnék számon a bíróságtól. A bíróság ugyanis a szülők szétválása, megegyezésre képtelensége miatt a per "tárgya", a gyermek szempontjából csak rossz megoldások közül választhat, s meg kell találnia azt, amelyik a lehető legjobban szolgálja a gyermek érdekét.
A bírói gyakorlat kimunkálta azokat a szempontokat, amelyek alapján dönteni lehet a gyermek elhelyezéséről. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be, segítségül hívva a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban kiadott 17. számú Irányelvét.
A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Mindez megköveteli, hogy a bíróság a gyermek életét érintő minden körülményt feltárjon. Ezekben a perekben egyébként kötelező mindkét szülőt meghallgatni. Ez alól csak az elháríthatatlan akadály jelent kivételt.
Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez
- a környezettanulmány,
- a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye,
- megfelelő esetekben a pszichológiai szakvélemény.
Az utóbbi beszerzése a Legfelsőbb Bíróság szerint különösen akkor indokolt, ha a kellő alapossággal felderített tényállás alapján - az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel - várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elősegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes döntést.
A gyermekelhelyezés során - a gyermek korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni a gyermek véleményét is. A bírói gyakorlat szerint a gyermek akkor tekinthető az ítélőképessége birtokában levőnek, ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét.
Általános szabály, hogy indokolt esetben - így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri - meg kell hallgatni a gyermeket. A meghallgatás szakértő útján is lehetséges (a gyakorlatban ez az elterjedt forma). A gyermek közvetlen meghallgatásának ugyanis csak akkor van értelme, ha a gyermek életkora, illetve - amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet - érettsége ezt lehetővé teszi. (A bíróság előtti megjelenés a felnőttek számára is stresszhelyzetet teremt, hát még egy gyermeknek.)
- A szülők megegyezésének hiányában - a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. A döntéshez a bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.
Nemegyszer mindkét szülő egyaránt képes és alkalmas a gyermek nevelésére, körülményeik, személyi tulajdonságaik erre megfelelőek. A gyermeket azonban - ha a házasságot a bíróság felbontja - csak egyiküknél lehet elhelyezni. Ebben a helyzetben a körülményekben fennálló kis különbség is döntő lehet a gyermek elhelyezésénél.
A bizonyítás során feltárt körülményeket együttesen kell mérlegelni. Nem szabad egyes kiragadott körülményeket túlértékelni, más szempontokat pedig figyelmen kívül hagyni. Ez ugyanis akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A családjogi törvény . szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti. Ilyen veszélyeztetésnek minősül például, ha a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy - mint "megértő" szülő - eltűri a gyermek szabados életvitelét.
A döntés során azonban a bíróságnak arra is tekintettel kell lennie, hogy a családjogi törvény szerint a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet, ha az fontos okból érdekében áll.
A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.
Az, hogy a gyermek elhelyezésénél irányadó összes körülményt fel kell tárni, és azokat együttesen kell mérlegelni, nem mond ellent annak, hogy a gyermek életét érintő egyes körülményeknek egyes konkrét esetekben különösen nagy jelentőségük lehet. A bírói gyakorlat a következő szempontokat ítéli ilyennek.
"A gyermeknek az anyja mellett a helye", tartja a mondás. Közismert tény azonban, hogy - a kétkeresős családmodell következtében - a nők túlnyomó része keresőfoglalkozást folytat. Ennek folytán a családon belüli hagyományos munkamegosztás lényegesen megváltozott. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sérti a házastársi egyenjogúságot, ha az egyik házastárs a másikra hárítja a háztartási teendőket, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatokat.
A bírói gyakorlat szerint az a házastárs - akár férfi, akár nő -, aki az említett kötelezettségek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, a gyermek életkorától és nemétől függetlenül, egyenlő feltételekkel igényelheti, hogy a gyermeket nála helyezze el a bíróság. Agyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen tanúsított magatartás mérlegelésével hozható olyan döntés, amely a gyermek érdekét szolgálja.
Önmagában a gyermek nemének és életkorának nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményével összefüggésben értékelhető. Ez különösen azzal kapcsolatban bír jelentőséggel, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget.
A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Emiatt a gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet.
Ezzel kapcsolatban nem a lakóhelynek, hanem a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak van elsődleges jelentősége. A Legfelsőbb Bíróság irányelve szerint az, hogy a gyermek megmaradhasson az egészséges fejlődését elősegítő addigi környezetében, olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között kiemelten kell értékelni. Cél, hogy a gyermeket megkíméljék az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól.
Az állandóság, a megszokott környezet sem lehet persze kizárólagos rendezési elv. Adott esetben ugyanis éppen a gyermek érdekében kell megváltoztatni a gyermek környezetét.
A bírósági határozat alapján a gyermeket kiadni köteles szülő súlyosan vét a gyermek érdekei ellen, ha a gyermeket visszatartja magánál. Az ilyen - akár erőszakkal, akár más jogellenes magatartással - teremtett vagy fenntartott helyzet általában még akkor sem adhat alapot az állandóság - mint a gyermek elhelyezésénél figyelembe veendő körülmény - döntő súlyú értékelésére, ha ez az állapot hosszú ideje áll fenn.
A bírói gyakorlat szerint a gyermeknevelésre való alkalmatlanságra utal, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a szülőnek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülőhöz kerül, a fogadó szülőnek pedig kötelessége elősegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülővel, megfelelő kapcsolatot tarthat fenn.
Súlyosan esik a szülő terhére, ha - szembeszegülve a bírósági határozattal - különböző eszközökkel (akár új perek ismétlődő indításával) akarja megakadályozni, hogy a gyermek a másik szülőhöz kerüljön. Az ilyen szülő alaptalanul bízik abban, hogy - az állandóság szempontjára tekintettel - a gyermek végül is nála marad.
A bíróságnak ilyenkor alkalmaznia kell mindazokat a jogi eszközöket, amelyek meggátolják bármelyik szülő erőszakos, önkényeskedő, a bírósági határozat kijátszására irányuló magatartását. Itt említjük meg, hogy ha valamelyik szülő jogellenesen, önkényesen viszi el a gyermeket a másik szülőtől, megfelelő rendelkezéssel (például ideiglenes intézkedéssel - ezzel kapcsolatban lásd a 44. oldalt!) olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jogszerűen eljáró szülő érvényt szerezhessen jogainak.
A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elő a gyermeknél. Különösen így van ez akkor, ha a szülők válása miatt a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. Minthogy a testvérek közössége jelentős kötőerő, a gyermek elhelyezésénél a bíróság általában arra törekszik, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt maradjanak. Ha ugyanis a testvérek közösen élik át a házasság felbomlását, kevésbé sérülnek a szülők szétválása miatti traumától. Abírói gyakorlat ennek megfelelően az, hogy ha mindkét szülőnél egyformán kedvezőek is a feltételek, csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni.
Természetesen nem minden családban kötődnek erősen egymáshoz a gyermekek. Ennek oka lehetnek például
- a testvérek közötti jelentős korkülönbség,
- az egymástól eltérő adottságok, érdeklődési körök, igények.
Mindez gyengítheti a testvérek ragaszkodását egymáshoz. Az is előfordulhat, hogy a gyermeket valamelyik szülőhöz olyan mély érzelmi kötődés fűzheti, amely erősebb a testvéri szeretetnél. Különösen a serdülőkorú gyermek kívánsága nem hagyható figyelmen kívül még akkor sem, ha tizennegyedik életévét nem töltötte be.
A testvérek közötti kapcsolatot gyengítő körülmény lehet az is, egyikük az egyik, másikuk a másik szülőnél él már hosszabb ideje, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag már megvalósul.
Ilyen esetekben a bíróság a szülők megállapodásának hiányában vagy erre irányuló kérésükre is határozhat úgy, hogy a gyermekeket megosztva helyezi el a szülőknél.
A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és kötelesek támogatni egymást. A bírói gyakorlat szerint a házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető körülmény a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.
Persze ahhoz, hogy ebben a nehéz kérdésben a bíróság állást tudjon foglalni, fel kell deríteni a perben, hogy milyen előzmények vezettek az életközösség megszakadására. Ha ugyanis a visszamaradó házastárs szeretet nélküli, tűrhetetlen magatartásával, netán tettlegességgel vagy esetleg a házastárs számára elviselhetetlen más magatartással (pl. sorozatos megaláztatás, megszégyenítés, kíméletlen önzés) maga idézte elő a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szülőnek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgálhat - az összes körülmények körében terhére mérlegelendő - bizonyítékul.
Egyértelmű a bírói gyakorlat abban, hogy amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő és környezete alkalmas, a gyermek más személynél általában - kivételes körülmények hiányában - nem helyezhető el. Előfordulhat azonban, hogy a gyermek érdekeit veszélyezteti, ha bármelyik szülőnél helyezi el a gyermeket a bíróság. Ilyen esetben a bíróság - a kereset és az esetleges viszontkereset elutasítása mellett, erre irányuló külön kereseti kérelem nélkül - harmadik személynél is elhelyezheti a gyermeket. Ennek feltétele azonban, hogy ez a személy maga is kéri a nála való elhelyezést.
A fentiekből világos, hogy a nagyszülőnek vagy más személynek arra hivatkozása, hogy jobb anyagi körülmények között él, jobb nevelési feltételeket tud biztosítani, mint a szülő, egymagában nem szolgálhat alapul arra, hogy nála helyezze el a gyermeket a bíróság.
A Legfelsőbb Bíróság azon az állásponton van, hogy az önzetlenül végzett, kizárólag a gyermek iránti szeretetből fakadó többletmunka értékes segítséget nyújt ugyan a gyermek egészséges, gondos neveléséhez, s a rokoni szeretet gazdagítja a gyermek életét, amiért a gyermek és szülei is hálával tartoznak, de a segítségnyújtás nem járhat azzal a következménnyel, hogy a gyermeket valamelyik szülőjétől elidegenítsék. Különösen nem járhat azzal, hogy egymagában ezen a címen kellő alappal lehessen kérni a gyermek elhelyezését a gondozásában eddig részt vett személynél.
Egészen más a helyzet azonban akkor, ha - akár körülményeinél, akár személyi tulajdonságainál fogva - a szülők egyike sem alkalmas a gyermek nevelésére. Ilyenkor szükség van arra, hogy a gyermeket harmadik személynél helyezze el a bíróság. Ebben az esetben leginkább a közeli rokonok közül választható ki a gyermek gondozására alkalmas személy. A döntés során előnyben kell részesíteni azt a nagyszülőt vagy más személyt, aki addig is bizonyította, hogy alkalmas a gyermek nevelésére, és továbbra is szívesen vállalja a gyermek gondozását.
Előfordul, hogy a gyermeket azért nem lehet egyik szülőnél sem elhelyezni, mert a szülők közötti gyűlölködés miatt egyikük sem képes a gyermeket a nélkül nevelni, hogy szembe ne fordítsa a másik szülővel. Ilyen kivételes esetben is indokolt lehet, hogy a bíróság harmadik személynél helyezze el a gyermeket. A döntésnél persze tekintettel kell lenni arra is, hogy a harmadik személy pártatlan tud-e maradni a szülők vitájában, képes-e elősegíteni, hogy a gyermekkel mindkét szülő kapcsolata élő maradjon.
A harmadik személynél történő elhelyezés esetén ezt a személyt a kiskorú gyámjául kell rendelni. A gyámrendeléssel kapcsolatos eljárás lefolytatása érdekében a bíróság megküldi a gyermekelhelyezésről szóló jogerős ítélet kiadmányát a harmadik személy lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak.
Ha sem szülő, sem pedig harmadik személy nincs, akinél a gyermek elhelyezhető, és a kiskorú érdekében állami gondozás látszik indokoltnak, a bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ha a szülői felügyelet megszüntetése is indokolt, a bíróság hivatalból is dönthet erről.
A családjogi törvény. szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatását - két éven belül, illetőleg a határidő letelte után is - csak abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
Az említett törvényi rendelkezés alkalmazásánál a körülmények lényeges megváltozását a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni. Nem elég tehát a körülmények lényeges megváltozása, hanem azt is vizsgálni kell, hogy az elhelyezés megváltoztatása szolgálja-e a gyermek érdekét. Lényeges körülményváltozás lehet például az elvált házastárs új házasságkötése, lakáshelyzetének rendeződése, anyagi viszonyainak javulása.
Ha a szülők az életközösség megszakadása után peren kívül megállapodtak a gyermek elhelyezésében, és a megállapodásnak megfelelően a gyermeket a szülő huzamosan gondozta, az ellene indított - gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pernek minősülő - per csak akkor vezethet sikerre, ha a jogszabály által megkívánt kettős feltétel fennáll.
Mindennek azért van nagy jelentősége, mert előfordul, hogy az a szülő, aki közvetlenül nem maga neveli a gyermeket, a másik fél zaklatására használja fel a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indításának lehetőségét. A Legfelsőbb Bíróság szerint a szülő gyakran éppen azzal bizonyítja a gyermek nevelésére való alkalmatlanságát, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt sorozatosan - nemegyszer rövid időközökkel - egymás után indított perekkel nyugtalanítja a gyermeket megfelelően gondozó szülőt, és zavarja a gyermek neveléséhez elengedhetetlenül szükséges nyugodt légkört. Az ilyen törekvés nincs tekintettel a gyermek érdekeire, ezért bírósági védelmet nem kaphat.
Ugyanígy kell megítélni azt a szülőt is, aki tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy az alól kibújni igyekezett, s aki csak a másik szülő által ellene indított tartási perben támaszt igényt arra, hogy a bíróság a gyermeket nála helyezze el.
A gyermekelhelyezéssel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés az is, hogy miként kell értékelni annak a szülőnek az új házasságkötését, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A gyermek életében is kedvező fejlemény lehet szülőjének új házasságkötése, ha az új házastárs a gyermek nevelésére képes és alkalmas olyan személy, akitől kellő erkölcsi, anyagi támogatásban részesülhet, s aki a közös otthonban nyugodt légkört képes biztosítani.
Ugyanakkor az új házastárs gyermeknevelésre alkalmatlansága, a gyermekkel szembeni ellenszenve, a környezet olyan alakulása, melyben a gyermek nyugodt, egészséges fejlődésének feltételei nincsenek biztosítva, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását eredményezheti.
A bírói gyakorlat szerint tehát a szülő új házasságkötése önmagában nem elegendő ok a gyermekelhelyezés megváltoztatására. Erre akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a szülő új házasságkötésével kialakult új környezetre tekintettel az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
A fentebb mondottak arra az esetre is vonatkoznak, amikor az új házasság következtében a családban mostohagyermekek nevelkednek együtt. Önmagában ez a körülmény sem ok az elhelyezés megváltoztatására, hiszen a mostohagyermekek között kialakuló egészséges kapcsolat még kedvező is lehet a gyermekek számára. Az elhelyezés megváltoztatása válhat viszont szükségessé akkor, ha a mostohatestvérek között olyan tartósan rossz kapcsolat alakul ki, amelyre tekintettel ez az intézkedés szolgálja a gyermek érdekét.
Abban az esetben, amikor a szülők a gyermek elhelyezéséről egyezséget kötöttek, és utóbb az egyik szülő pert indít a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt, gondosan vizsgálni kell, hogy
- letelt-e a perindításra vonatkozó, már említett határidő, illetőleg
- a körülmények változása folytán a megállapodás valóban súlyosan sérti-e valamelyik fél érdekét,
- az egyezség megváltoztatása a gyermek érdekét szolgálja-e, továbbá
- valóban megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták.
A Legfelsőbb Bíróság irányelve szerint a bírósági tárgyalás gondos előkészítésével érhető el, hogy a veszélyeztetett gyermek azonnali bírósági segítséget kapjon elhelyezése megváltoztatásához, de az is, hogy kitűnjék, vajon nem alaptalan perlésről van-e szó. Ha igen, akkor a jól előkészített első tárgyaláson indokolt befejezni a pert a kereset érdemi elutasításával. Ezáltal a lehető legrövidebbre lehet csökkenteni azt az időt, amely alatt a gyermeket megfelelően tartó szülő zaklatása fennáll.
A szülők általában maguk tudják rendezni a gyermek elhelyezésének és további nevelésének kérdését. Az ilyen megállapodás az úgynevezett közös megegyezéses házasságfelbontás egyik feltétele is. Az egyezség önmagában üdvös, hiszen arról tanúskodik, hogy a szülők még beszélnek egymással, s valószínűleg képesek felülemelkedni egyéni sérelmeiken. * Az egyezség lehetősége azonban nem biztosít korlátlan szabadságot a szülők számára a döntésben. Olyan megoldást kell ugyanis választaniuk, amely a legjobban biztosítja a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését. A Legfelsőbb Bíróság szóhasználatával a gyermek elhelyezése ezért nem lehet a rossz értelemben vett alku tárgya. Amennyiben a gyermek elhelyezésére vonatkozó szülői egyezség nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt nem hagyhatja jóvá.
A jóváhagyás megtagadása sem járhat azonban azzal, hogy a gyermek elhelyezése megoldatlan maradjon. Éppen ezért a bíróság ilyenkor a gyermek elhelyezésére irányuló kereseti kérelem hiányában is hivatalból dönthet a kérdésben. * A házastársaknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy milyen egyezséget kötnek egymással, mert a bíróság által jóváhagyott egyezségük köti őket, annak olyan a hatálya, mint az ítéletnek. Ráadásul az egyezség megváltoztatását a jóváhagyástól számított két éven belül - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni a bíróságtól, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. Az elhelyezés megváltoztatására később is általában csak kivételesen, szigorú feltételek mellett kerülhet sor. * A mondottak miatt a bíróság az egyezség jóváhagyása előtt figyelmezteti a feleket, hogy megegyezésüknél ne legyenek ki nem mondott, titkos fenntartásaik, ne vezesse őket már eleve olyan szándék, hogy később majd - egy új perben - a gyermekelhelyezés megváltoztatását kérik.
A házastársak kötelessége a család, a házasság védelme, mindketten kötelesek biztosítani a családban élő gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket. Mindkét szülőnek egyaránt joga és kötelessége e célok elérésének elősegítése. Ez következik a Csjt.-nek abból a rendelkezéséből is, amely szerint a házastársak jogai és kötelességei egyenlőek, a házasfeleknek közösen kell dönteniük a házasélet ügyeiben. Aszülők - eltérő megállapodásuk vagy a bíróság ellentétes döntése hiányában - a szülői felügyeletet is együttesen gyakorolják, tekintet nélkül arra, hogy együtt élnek-e vagy sem.
Előjogok tehát egyik házastársat sem illetik meg. Az egyenjogúság alapján egyaránt felelősek a gyermek ellátásáért, a neveléssel kapcsolatos feladatok teljesítéséért, valamint a családon belüli munkák elvégzéséért. A családi közösség fenntartása, a gyermek nevelésének legmegfelelőbb légkör kialakítása és megőrzése mindkét házastárs feladata.
Cél a házasság megmentése
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a család egységének megbomlása a gyermek életét megzavarja, bizonytalanságot, válságot idézhet elő, egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését. A gyermek ugyanis legtöbbször továbbra is mindkét szülőjével, teljes családban szeretne élni. Joggal várható el ezért a szülőktől, hogy múló érzelemváltozások, meggondolatlan kalandok, fellobbanó indulatok, hirtelen támadt összetűzések nyomán kialakult helyzet hatása alatt ne bontsák meg a család egységét.
Mindezekre figyelemmel a bíróságnak a gyermekelhelyezés során vizsgálnia kell, hogy van-e remény a család egységének helyreállítására. Ez főként akkor járhat eredménnyel, ha mindkét szülő őszintén ragaszkodik a gyermekéhez, és a bíróság békítő tevékenységét a szülők közvetlen környezete is támogatja
A Legfelsőbb Bíróság intenciója alapján a bíróságnak arra kell törekednie, hogy erősítse a gyermek sorsáért való szülői felelősségérzetet. Ennek érdekében fel kell tárnia a felek előtt a család szétesésének hátrányos következményeit. Erre a házassági bontóper bármely szakában sor kerülhet. A bíróságnak rá kell irányítania a felek figyelmét a házastársi kapcsolat, a család, a szülő és a gyermek közötti viszony emberi oldalaira, e kapcsolat sokoldalú, érzelemgazdagító, az emberi életet kiteljesítő szerepére. Ezeknek és más körülményeknek a bemutatásával a bíróság a feleket arra a meggondolásra késztetheti, hogy gyermekük érdekében - de saját érdekükben is - kíséreljék meg a családi életük helyreállítását.
Időhúzás vagy gyors döntés?
Atárgyalás vezetése során a bíróságnak gondot kell fordítania arra, hogy a felek közötti ellentétek ne mélyüljenek tovább. A békítést minden esetben újra meg kell kísérelnie, ha az eredményt ígér. Ennek érdekében akár a tárgyalási határnapok közötti időtartamot is meghosszabbíthatja, ha ettől valóban eredmény várható. Ilyenkor azonban - szükség esetén - ideiglenes intézkedéssel rendelkeznie kell a gyermek elhelyezéséről és tartásáról. Más esetben viszont a gyermek érdeke azt kívánhatja, hogy az elhelyezés iránt indított per gyorsan fejeződjék be, és a határozat végrehajtása is haladéktalanul megtörténjék.
Menteni a menthetőt
Ha a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és a házasság fenntartása a gyermek érdekét sem szolgálja, arra kell törekedni, hogy a házassági életközösség megszakítása, a házassági kötelék felbontása ne járjon azzal a következménnyel, hogy a gyermek bármelyik szülőjétől érzelmileg elszakad.
Amennyiben mindkét szülő egyaránt alkalmas a gyermek nevelésére, különösen elvárható tőlük, hogy szoros, meghitt kapcsolat kiépítését segítsék elő mindkét szülő és a gyermek között, s ezzel is csökkentsék a gyermeknél a válás okozta megrázkódtatást.
A szülőknek természetesen tekintettel kell lenniük arra is, hogy a gyermek önálló személyiség, akinek elképzelései, vágyai, érzései vannak. E személyiség kedvező irányba fejlődése pedig nagymértékben függ a szülők magatartásától.
A Legfelsőbb Bíróság irányelve rámutat arra, hogy a házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért. Ezt támasztja alá a Csjt.-nek az a rendelkezése, amely szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a különélő szülőnek pedig joga és kötelezettsége, hogy kapcsolatot tartson a gyermekével, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
A házasság felbontása ennélfogva nem járhat azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse. Mind a szülőnek, mind a gyermeknek törekednie kell a szülő-gyermek kapcsolat fenntartására, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét, és különösen az élet sorsfordulóinál, tanulmányai megválasztásában, az életre való felkészülésében számíthat a segítségükre.
A szülő ellen nevelés
Az, hogy a gyermeket a bíróság az egyik szülőnél helyezi el, nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, s fenntartsa a gyermekével való meghitt viszonyt. Éppen ezért a bírói gyakorlat szerint a gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja. A gyermek érzésvilágára ez károsan és kiszámíthatatlanul hat, s az is bekövetkezhet, hogy a gyermek szembefordul mindkét szülőjével. A szülőnek az említett mélyen elítélendő magatartása károsan befolyásolja a gyermek fejlődését, és alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére. Végső soron az ilyen szülői magatartás a gyermek elhelyezésének a megváltoztatására is vezethet.
Ez persze a másik oldalról is igaz. Az a szülő ugyanis, akinél nincs a gyermek elhelyezve, a gyermekkel való kapcsolattartást nem használhatja fel a gyermeket tartó szülő vagy a vele lakó hozzátartozó elleni hangulatkeltésre, olyan remények táplálására, hogy nála a gyermek kedvezőbb helyzetben lenne. A szülőknek kölcsönösen a gyermek érdekében kell cselekedniük
LEGTÖBBSZÖR 1O-16 ,ÉVES MAGAS NÖVÉSÜ
SERDÜLŐKNÉL JELENTKEZIK.A FIÚK ÉS LÁNYOK
EGYENLŐ MÉRTÉKBEN BETEGSZENEK MEG.LÉNYEGE A CSIGOLYATESTEK FELSŐ ÉS
ALSÓ ZÁRÓLEMEZÉNEK A ZAVARA.SOKÁIG TÜNETMENTES LEHET.AZ ELSŐ JEL AZ HOGY
AZ ÉRINTETT GERINCSZAKASZ ÜTÖGETÉSRE FÁJ,EGYRE MEREVEBBÉ
VÁLIK,ELŐREHAJOLVA A GYERMEK NEM TUD HOMORITANI.KÉSŐBB HÁTI KIFÓZIS
ALAKUKHAT KI.ELSŐSORBAN A SZÜLŐNEK,GYERMEKORVOSNAK,ISKOLAORVOSNAK VAN
FONTOS SZEREPE A FELISMERÉSBEN.A KEZELÉS ORTOPÉDIAI FELADAT.
1 éves korig vannak ajánlott adagok a kisgyerekek táplálására, ezt követően azonban már nincsenek előre meghatározott adagok, ezért bajban van az a szülő, aki szeretné megtudni, hogy vajon a másfél évese nem eszik-e túl keveset vagy éppen túl sokat. A gyerekek ráadásul sokféle hóborttal állhatnak elő ebben a korban, elkezdenek válogatni és furcsa szokásokat alakítanak ki, ami még bonyolultabbá teszi a helyzetet.
Mennyit kéne ennie?
1 éves kor után más jóval kisebb az egy testsúlykilogrammra jutó táplálékmennyiség mértéke és változatosan eszik a kicsi, sokfélét, ezért inkább azt lehet megmondani, melyik típusú táplálékból mennyi a napi ajánlott mennyiség:
-
Gabonafélékből (kenyér, kifli stb.) 50 gramm
- Tejből legfeljebb 5 dl
- Sajtból és tejtermékekből 50 gramm
- Főzelékből 200 gramm,
- Gyümölcsből 300 gramm,
- Húsból 30 gramm,
- Szénhidrátból (pl. krumpli, rizs) 50 gramm
Emellett fontos, hogy testsúlykilogrammonként 100 ml folyadékot igyon (ebbe beletartozik, a leves, víz, tea, gyümölcslé és a tej is)
Hogyan kéne híznia?
1 éves kor után rengeteget mozognak a kicsik, ezért gyakorlatilag “ledolgozzák”, amit megesznek. A hízás ezért nem igazán egyenletes, inkább szakaszos. Tehát előfordulhat, hogy hónapokig nem hízik semmit, aztán hirtelen felszed fél kilót, ez teljesen normális. Ekkor a dundi kisbabából kisgyerek válik, de az is előfordulhat, hogy a korábban lassabban hízó babának megjön az étvágya és kicsivel hurkásabb lesz, mint korábban.
Ebben a korban már a baba határozza meg, mennyit és mit eszik. Nem szabad erőltetni az evést és teret kell engedni az egyéni ízlésének is, bizonyos határok között persze. Előfordul, hogy néhány napig étvágytalanabb, vagy egyoldalúbban étkezik (pl. csak gyümölcsöt, vagy csak tejterméket kér) és az sem rendkívüli, ha szétválogatja az ételeket és pl. nem eszik kenyeret, csak húst magában. Ez önmagában nem probléma. Amire figyelni kell, hogy hagyjuk minél többet magától, önállóan enni a kicsit, együnk mi is vele, alakítsuk ki a szokásait, például azt, hogy leülve eszünk, türelmesen, nem szaladgálunk közben stb. Ha a kicsinek jó élményei fűződnek az evéshez, ha nem erőtetünk semmit, de teret engedünk a természetes kíváncsiságának, akkor egészséges ízlése fejlődik majd ki.
Fontos, hogy jó példát mutassunk, ha ugyanis te soha nem eszel gyümölcsöt-zöldséget, akkor a kicsitől sem várhatod el ugyanezt, ezért fontos, hogy együtt egyetek, mert így utánozni fog téged.
A babamasszázs évezredes hagyománya Indiából származik. Az ősi kultúrákban anyáról gyermekre szállt a masszázs tudománya. Az édesanyák a világ minden pontján ösztönösen tudják, hogy a babáknak szükségük van az ölelésre, a ringatásra, a szeretetteljes érintésre.
A masszázs olyan kommunikáció, amely szavak nélkül is képes érzelmeket, nyugalmat, szeretetet közvetíteni, és egyes társadalmakban a csecsemőgondozás hagyományának részét képezi.
Sok olyan ősi családi szokás létezik, melytől a „fejlődés” érdekében a XX. század elején elfordultunk, de fontosságát a modern tudomány újra felfedezte, és ennek köszönhetően újra visszatérhet életünkbe.
Az érintés egész életünk során rendkívüli fontossággal bír, végigkíséri emberi kapcsolatainkat.
A szeretetteljes masszázs az egyik legnagyobb ajándék, amelyben a szülőnek és gyermekének része lehet.
Számos kísérlet, megfigyelés, és kutatás bizonyítja a masszázs csodálatos hatásait, eredményeit. A babamasszázs sokkal többet jelent a kicsinek a puszta testi örömnél vagy a fizikailag érzékelhető pozitív hatásoknál. Segít megőrizni egészségét, testi-lelki jólétét. A szülőnek pedig erősíti az önbizalmát, az anyai érzéseit. Az apák pedig lehetőséget kapnak arra, hogy babájukat masszírozva közelebb kerüljenek gyermekük szívéhez, ezzel elmélyíthessék a köztük kialakuló kötődést.
A babamasszázs a fizikálisan kifejtett előnyein keresztül stimulálja a bőrt, a légző keringési rendszert, a nyirokkeringési rendszert, javítja a vérkeringést, az emésztést, segíti az immunrendszer működését, az érzék-szervek és az izomrendszer fejlődését.
Segít a stressz-oldásban, ellazulásban, a feszültségek levezetésében, a fájdalmas emlékek enyhítésében.
A masszírozott babák a betegségekkel szemben ellenállóbbak, kiegyensúlyozot-tabbak, nyugodtabbak, éber állapotban aktívabb a figyelmük és érdeklődőbbek. Kevesebbet sírnak, könnyebben alszanak el és alvásuk minősége is javul. A súlygyarapodásuk és fejlődésük kiegyensúlyozottabb.
A bőr- és szemkontaktuson, az érintésen, a baba jelzéseinek megértésén, a kölcsönös tiszteleten és a boldogság érzésén keresztül a baba és gondozottja közti kötődés elmélyül.
A masszázs oxitocin termelő hatása által az anya tovább és könyebben képes anyatejjel táplálni gyermekét. A csecsemőmasszázsnak negatív hatása nincs, a szeretetteli masszázs olyan természetes, mint az anyatejes táplálás, vagy a természet-ben a levegő és a víz.
Hagyja, hogy párja egyre jobban bevonhassa gyermekük nevelésébe! A babamasszázs megvalósítására.
„Valahányszor megmasszíroznak egy csecsemőt, a világ egy kicsivel jobb hellyé válik, és a férfiak nem maradhatnak ki ebből!”
A masszázs csodálatos élmény a szülőknek és a csecsemőnek egyaránt, s mindannyiuk számára mérhetetlenül hasznos. A kisbaba megtanulja, hogy az apukája is gyengédséggel és szeretettel tudja megérinteni nem csak az anyukája, és hogy az apa is olyan személy, akire számíthat fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítésében. A masszázs lehet a legmegfelelőbb módja annak, hogy az apa és a kisbaba is kapcsolatban maradjanak egymással, közel kerüljenek egymáshoz, hiszen a szoros kapocs, a kötődés nem csak az anya és gyermeke között kell, hogy kialakuljon.
Milyen életkorban és milyen gyakran végezhető a masszázs
A babamasszázs, mint szeretgető érintés, már újszülött kortól elkezdhető.
Ha nem is tudatosan, de minden anya és apa természetes késztetése, hogy megismerje csecsemőjét.
Általában a 2-3 hónapos korban történő kezdést ajánlják (ebben az életkorban alkalmazható a leghatékonyabban a masszázs.
A gyermek növekedésének megfelelően, a kúszó-mászó, tipegő, és kisgyermekkorban a mozdulatok változtatásával a masszázs tovább folytatható.
A masszázs születéstől végigkiséri egész életünket egészen a felnőtt korig ás, mindennapos cselekvéseink része lehet.
A babamasszázs akkor a leghatékonyabb, ha rendszeresen, a kicsi igényeinek megfelelően végezzük.
A csecsemőmasszázs oktatóink mindenkinek egyénileg segítenek a masszázs legmegfelelőbb időpontjának megtalálásában.
Lázas konvulzió:
Az egészséges kisgyermekek 5 %-ának életében fordul elő. A jelenlegi gyakorlat szerint, ezen gyerekek nagy része kórházi felvételre kerül, mivel a betegség ijesztő tünetekkel jár. Tapasztalataink szerint a legtöbb esetben ambuláns körülmények között hatékonyabban kezelhető ez a betegség és megelőzhető a következő roham. Ennek az a feltétele, hogy széleskörű felvilágosítás történjen mind a szülők, mind a beteget elsőként ellátó szakemberek részére.
Ismeretlen eredetű eszméletvesztések differenciál diagnózisa
Az eszméletvesztés alatt különböző súlyosságú hirtelen kialakuló tudatzavart értünk, melynek számos kiváltó oka van. A klinikai kép gyakran nagyon ijesztő, annak ellenére, hogy a háttérben gyakran egészen banális okok állhatnak.
Az eszméletvesztéssel, elvágódással járó rohamszerű eszméletzavarokat a kiváltó ok alapján 3 nagy csoportra oszthatjuk: idegrendszeri eredetű, szív és keringési betegségekkel kapcsolatos, illetve pszichogén eredetű eszméletzavarok.
Epilepsziás betegek kivizsgálása, kezelése, gondozása :
Az epilepszia betegség természetéből adódóan az ambuláns betegellátás szerepel a legnagyobb súllyal ebben a betegpopulációban. A hazai gyakorlattal szemben (ahol az első rohamot követően a betegek többségét fekvőbeteg gyógyintézetbe utalják kivizsgálásra, roham recidíva esetén ismét kórházba kerülnek gyógyszerbeállításra stb.) az epilepsziás betegek többsége kizárólag ambuláns keretek között is igen jól kivizsgálható, kezelhető és kontrollálható.
Egyéb gyermekneurológiai kórképek
- Diszfáziák és megkésett beszédfejlődés
- Eltérő fejlődést mutató csecsemők és kisdedek vizsgálata
- Csecsemő- és kisdedkori egyéb problémák (alvás, étkezés, magatartás)
- Tanulási problémák, figyelemzavar óvodás és kisiskolás korban

A KÖLDÖKSEB GYÓGYULÁSÁBAN, BEHÁMOSODÁSÁBAN ELŐFORDULÓ KISEBB
ZAVAR A NEDVEZŐ KÖLDÖK- 1O NAPON TÚL IS SAVÓS,KISSÉ VÉRES VÁLADÉK SZIVÁROG
A KÖLDÖKBŐL.A NEDVEZŐ KÖLDÖK MÉLYÉN NÉHA TÚLSARJADZÁS FOLYTÁN
GOMBAFEJSZERÜ GRANULÓMA LÁTHATÓ.A NEDVEZŐ KÖLDÖKÖT ALKOHOLLAL
KITISZTTITJUK,MAJD ANTIBIOTIKUM TARTALMU HINTŐPORRAL SZÁRAZON KEZELJÜK.A
GRANULÓMÁT LÁPISZRUDDAL ÉRINTJÜK.
SEBEK ÉS ELLÁTÁSUK
Sebnek nevezzük, ha a bőr a nyálkahártya illetve az alattuk található szövetek folytonossága külső behatásra megszakad. A sebeket keletkezési mechanizmusuk szerint osztályozzuk. Ennek alapján a seb lehet:
VÁGOTT SEB: ék alakú éles eszköz hoz létre. A sebszélek élesek a szövetroncsolódás minimális a fájdalom kicsi a vérzés nagy.
HORZSOLT SEB: a bőr felületével párhuzamos behatás okozza Pl. földön való csúszás. Ilyenkor a bőr felületi rétegei érintettek. A vérzés kicsi.
ZÚZOTT SEB: tompa erőhatásra kialakuló seb. A vérzés kicsi a szövetroncsolódás nagy.
SZÚRT SEB: hegyes eszköz okozta sérülés. A nem kellően elzárt kések, ollók, hegyes eszközök okozzák. A sebtátongás kicsi a látható vérzés kicsi, de testtájtól függően a belső vérzés nagy lehet.
HARAPOTT SEB: ezt emberi és állati harapás is okozhatja. Az emberi harapást okozhatja testvér, óvodatárs. Az állati harapás közül leggyakoribb a kutya és macskaharapás. A sebtátongás változó a fertőzés veszélye nagy.
LŐTT SEB: sajnos ezt is meg kell említeni, mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyereket lőtt sérüléssel viszik kórházba. Lőtt sérülésnél a vérzés többnyire a szövetek között történik a vérzés erőssége változó és a fájdalom erőssége is a lövedék súlyos szervsérüléseket, okozhat.
SEB JELLEMZŐI: A vérzés történhet a külvilág felé vagy a szövetek közé.
A fájdalom minden sebnél változó nagyságú.
A seb keletkezése folyamán sebtátongás alakul ki, ami azt jelenti, hogy a seb szélei eltávolodnak egymástól ez által a sebbe korokozók, juthatnak be így kialakulhat a sebfertőzés.
ELLÁTÁS: a sebkörnyéket sebbenzinnel vagy betadinnal tisztítsuk meg úgy, hogy a sebszéltől távolodó mozdulatokkal 1-2 cm széles sávban bekenjük. A sebre helyezzük a steril gézlapot, melyet gézpólyával vagy ragtapasszal rögzítünk.
Ha idegen test került a sebbe azt, csak akkor szabad eltávolítani, ha kézzel vagy eszközzel könnyen kiemelhető és így újabb sérülést nem okoz.
Ha az idegen testet nem tudjuk eltávolítani, vagy feltehetőleg eret tamponál akkor a tárgyat gézzel körül, kell pólyálni majd rögzíteni.
MEGELŐZÉS. Nem minden sebet tudunk megelőzni. Amit igen arra figyeljünk.
Megelőzhetjük a vágott vagy szúrt sebet úgy, hogy a késeket, ollókat és egyéb hegyes tárgyakat kellő magasságba rakjuk, illetve fiókokat biztonsági zárral látjuk el, amit a gyerek nem tud kinyitni.
Ezen kívül a lőtt sebet is meg tudjuk előzni, ha a pisztolyokat, puskákat kulccsal zárható dobozban tartjuk és a kulcsot mindig magunknál, tartjuk. Valamint a gyerek ne lássa, hogy a dobozt hova tesszük.
Segít-e a cucli, ha nyűgös a baba?
Ha a csecsemő időnként nyűgös, sokszor teljesen meg lehet nyugtatni, ha cuclit adunk a szájába. Valószínű, hogy ilyenkor a szopás hat megnyugtatólag a rossz közérzetre, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a cucli szopása foglakoztatja a babát. A mérges, sírós időszaknak és a hasfájásnak rendszerint 3 hónapos korra vége, azután tehát nincs szükség cumira.
A helyesen alkalmazott cumival megelőzhető-e az ujjszopás?
Azok a csecsemők, akiknek rendszeresen cumit tesznek a szájukba az első Ha a csecsemő az első 3 hónapban rendszeresen szopja az ujját, akkor 3, 4 vagy 5 éves koráig, sőt esetleg még tovább is szopja majd. hónapokban, általában nem szopják az ujjukat később. A tapasztalat szerint a legtöbb cumit szopó csecsemő 3-4 hónapos kora után minden további nélkül le tud szokni róla. Az addig szívesen szopott cuclit kiköpik, ha a szájukba tesszük. A másik előnye, hogy cumizástól sokkal kevésbé valószínű, hogy ferdén nőnek a fogak, mint az ujjszopástól. Az anyák néha nem szívesen kezdik, máskor nem szívesen hagyják abba a cumi használatát. Sok esetben, amikor hasznos lenne a cumi, a mamák nem szívesen használják, vagy pedig olyan későn kezdik, hogy a baba már nem hajlandó cumizni. A másik probléma, hogy az anya, aki sikeresen használta a cumit, amikor a baba nyűgös, hasfájós volt, annyira híve lett, hogy folyton bedugja a kicsi szájába.
Ha a picinek 5, 6, 7 hónapos korában is szájába adjuk a
cumit, úgy megszokja, hogy egy-, másfél éves kora előtt biztos nem is mond
le róla.
A cucliszopás a
csecsemő szopási ösztönének kielégítését segíti elő. A 3-4 hónapos babánál azonban csökkeni kezd ez a szopási igény. Sok
csecsemő ki is köpi ilyenkor már a cumit, elég neki az a szopás mennyiség,
amit az egyes étkezések nyújtanak. Ha a baba nem akar megválni kedvenc
cumijától, akkor nem helyes erővel elvenni tőle. Viszont jól teszi a
mama, ha oda sem adja. A csecsemők
körülbelül 50%-a egyáltalán nem is tesz kísérletet arra, hogy az ujját szopja, illetve csak időnként, s akkor is rövid ideig. Ezekben
az esetekben nincs mit megelőzni. Ha etetések után mindig keresi szájával
az öklét vagy az ujját, és ha sikerül véletlenül bekapnia, és mohón szopja, akkor érdemes cumit adni a szájába. Ha a baba már
heteken, hónapokon át hozzászokott az ujjszopáshoz, valószínű, hogy kiköpi
a cumit.
Jó tanácsok
a A cumit akkor ésszerű odaadni a babának, amikor keresgélni kezd szájával. Az első hónapokban a kisbaba a nap nagy részében alszik, csak etetés előtt és után van ébren, tehát cumira nincs is szükség. Ha ébren van nyugodtan odaadhatjuk neki. Fontos viszont, hogy vegyük ki a cumit a szájából, ha látjuk, hogy álmos, de legalábbis, amikor már elaludt. Ha hozzászokik, hogy benne van a szájába a cumi alvás közben is, könnyen felébredhet, ha kiesik a szájából, és akkor aztán keservesen sírni kezd, amíg vissza nem kapja. Ez egy éjszaka tízszer is előfordulhat, főleg, amikor már hasra is tud fordulni a baba. Vége a család éjszakai nyugalmának. Ne kössük a cumit szalagon a baba nyakába, ebből nagy baj lehet! Ha a csecsemőnek már több foga van, ki tud egy darabot harapni belőle, és meg is fulladhat. Ezért ne várjuk meg, míg a cumi öreg, agyonrágott lesz, hanem vegyünk helyette újat. A szilikoncumik használata elsősorban a baba 6-8 hónapos koráig javasolt. Az első tejfogak jelentkezése után ajánlott áttérni a gumicumikra. Ellenőrizzük rendszeresen a szilikoncumi állagát. Ha behasadt, haladéktalanul cseréljük ki. A baba ragaszkodik a megszokott cumijához és nélküle könnyen nyugtalanná lesz. Hosszabb utazásnál, nyaralásnál legyünk előrelátóak és vigyünk magunkkal többet is a kedvenc cumifajtából.

GONDATLANUL,ROSSZUL ÁPOLT CSECSEMŐNÉL HASONLÓ KÜLLEMÜ KÉPET KAPUNK.A
NYAKSZIRTI TÁJÉKON SZÁMOS TÁLYOG KELETKEZIK AMIKET SORBA MEG KELL NYITNI ÉS A
SEBELLÁTÁST ELVÉGEZNI.MAI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT EZZEL A KÉPPEL MÁR NAGYON RITKÁN
TALÁLKOZUNK.
Újra és újra felmerül a kérdés, érdemes-e a felvesz-letesz módszert alkalmazni, valamint mikor érdemes, ezért most összefoglalom, mikor lehet és mikor nem lehet használni ezt a módszert a baba altatására.
A felvesz-letesz módszer lényege, hogy a baba megtanuljon magától elaludni. Önmagában ez nem csodamódszer, tehát az, hogy néha csinálod, vagy egyszer kipróbáltad még nem vezet eredményre, csak a következetes alkalmazása. A lényeg itt az, hogy a baba, akit korábban segítséggel (ringatva, hordozva, ölben, babakocsiban, cicin stb.) altattál el, megtanuljon önállóan a saját ágyában elaludni, illetve, ha felébred visszaaludni.
Mielőtt azonban ezt megtanítanád neki, meg kell bizonyosodnod róla, hogy az alvászavarok oka valóban az, hogy nem tud önállóan aludni, tehát először meg kell tenned minden annak érdekében, hogy megszünjenek azok az okok, amik miatt a baba felébred (pl. fogzás, éhség stb.). Ha már mindent megtettél ezek ellen és még mindig megvannak az alvászavarok (éjjel 3 óránál gyakrabban felkel, nappal nem tud elaludni, holott fáradt), akkor alkalmazhatod ezt a módszert, ami a következőképpen néz ki:
Ha már nagyon álmos, lefekvés előtt kicsit dédelgesd meg, annyira, hogy ellazuljon, de ne altasd el teljesen. Ha már félig alszik, akkor tedd le a kiságyba, ha sír, vedd ki, nyugtasd meg, ha ellazult, megint tedd vissza és így tovább, amíg el nem alszik. Az elején még nehezen fog menni, akár 1-1,5 óra is eltelhet, amíg el nem alszik, de napról napra jobb lesz. A lényeg, hogy minden egyes altatásnál következetesen ugyanazt csináld.
1) Ha nappali alvásból felriadt Ilyenkor hiába teszed újra vissza, csak még hangosabban sír, ettől nem nyugszik meg. Ismered azt az érzést, amikor éjjel felriadsz, és fáj a fejed, szédelegsz? Amikor ő felriad az alvásból még fáradtan, akkor ugyanezt érzi. Ilyenkor jobb, ha felveszed, dédelgeted, megnyugtatod, vagy lefekteted a nagyágyra és melléfeküdve próbálod visszaaltatni, ha úgy gondolod még álmos.
2) Alkalmilag. Ez nem altatási módszer, tehát alkalmilag nem használható, hogy ha máshogy nem megy, akkor talán majd így elalszik a baba. Ha úgy gondolod, hogy azért nehéz az altatás, mert nem tud egyedül elaludni a baba, akkor bevezetheted a módszert, de következetesen, minden egyes altatásnál ezt használd, hogy megtanulja, hogyan kell elaludni. Ha néha kiságyba, néha babakocsiban, néha az autóban alszik, akkor nehezebben fog menni az önálló alvásra szoktatás.
3) Ha még túl kicsi. Egészen kicsi, néhány hetes babáknál egyáltalán nem szabad alkalmazni, náluk nincs szó “rossz szokásról”, ha ők sírnak, akkor segíteni kell nekik. Fél éves kor előtt, ha már kizártad a zavaró tényezőket, nem fogzik, nem éhes, nem fáj a hasa stb., vagy kezelted őket, akkor meg lehet tanítani a babát egyedül elaludni, ez azonban nem azt jelenti, hogy hagyd sírni, sem azt, hogy mostantól leteszed a kiságyba és mindig minden segítség nélkül aludni fog. A babának kell idő az ellazuláshoz is, ezt neked kell megteremtened neki: lefekvés előtt dédelgesd, ringasd, majd ha már félálomban van, akkor tedd le a kiságyba, ha sír, simogasd a hátát, susogj neki, amíg el nem alszik.
4) Ha már túl nagy 1 éves kor után már csak nehezen alkalmazható a felvesz-letesz módszer. Próbálkozni még lehet vele másfél éves korig, de számolnod kell vele, hogy ilyenkor már nagyon makacs a gyermek és ragaszkodik a szokásaihoz, ezért akár 2 órás huzavona is kialakulhat az altatásból az első napokban. Ha jól emlékszem, a Tracy Hogg által leírt esettanulmányban a 14 hónapos kislányt egy éjszaka alatt 100-nál többször kellett kivenni és visszatenni az ágyba első alkalommal, tehát ez ebben a korban már csak erős idegzetűeknek ajánlott.

A KISGYERMEK MINDEN ELÉRHETŐ TÁRGYAT,AMIVEL KEZDETBEN CSAK JÁTSZIK
ELŐBB,UTÓBB LENYEL,ESETLEG ASPIRÁL.E TÁRGYAK,MINT A FENTI KÉPEN LÁTJUK
IGEN VÁLTOZATOSAK-/PÉNZ,CSATTOK,CSAVAROK,RAJZSZÖGEK./A BEÉKELŐDÖTT
IDEGENTEST NYELÉSI PANASZOKAT,HÁNYÁST,ESETLEG FÁJDALMAT,KÖHÖGÉST, NÉHA CYANÓZIST
OKOZ..NEM VESZÉLYTELEN-FELSÉRTHETI A NYELŐCSÖVET,FEKÉLYT,HEGESEDÉST
OKOZHAT.AZONNALI RÖNTGENVIZSGÁLATOT KELL VÉGEZNI-HA EZ NEM HOZ EREDMÉNYT,MIVEL
AZ IDEGENTEST NEM AD ÁRNYÉKOT,A TOVÁBBI ELLÁTÁS AZ ORR-FÜL-GÉGÉSZ SZAKORVOS
FELADATA,AKI HA SZÜKSÉGESNEK TARTJA ESZKÖZÖS VIZSGÁLATOT VÉGEZ./ENDOSZKÓPIA/

A KANYARÓS ARCRA JELLEMZŐ TÜNETEK-AZ ARC BEDAGADT,AZ ORÜREG
VÁLADÉKOS,FÉNYKERÜLŐ GYULLADT SZEMKÖTŐHÁRTYÁVAL,NÁTHÁVAL,NAGYFOLTU
KANYARÓS KIÜTÉSEKKEL AZ ARCON.KEVESET EMLITIK A NYELVEN ÉSZLELHETŐ
ELVÁLTOZÁSOKAT-VÖRÖS ALAPON AZ EGÉSZ NYELV FELÜLETÉRE ÜLEPEDETT FEHÉR SZINÜ
FOLTOKAT LEHET ÉSZLELNI VÁLTAKOZÓ NAGYSÁGBAN.
Sokakban ellenérzést kelt, ha a baba egy ágyban alszik a szüleivel, mások el sem tudják képzelni, hogy ne érezzék a meleg kis testet maguk mellett. Nos, mindkét változat mellett és ellen is szólnak érvek.
Ha a baba külön ágyban, netán rögtön külön szobában alszik a szülőktől, akkor nem kell megbolygatni a felnőttek eddig megszokott alvási szokásait. Arra azonban készülj fel, hogy az első hetekben-hónapokban éjjelenként többször is fel kell majd kelned a picihez, és ilyenkor nem biztos, hogy jól fog esni, ha át kell tapogatóznod a másik szobába. Jó, ha a baba a saját ágyában alszik, mert ezt szokja meg, és nappal sem okoz majd problémát az egyedül alvás, valamint nem kell majd aggódnod később sem amiatt, hogy leesik az ágyról. Ha külön ágyban alszotok, nem zavarjátok egymást az éjszakai forgolódással. Sok szülő számolt be arról, hogy gyermeke azóta aludta át az éjszakát, amióta külön szobában helyezte el őt.
Az együtt alvásnak is megvannak a hasznos oldalai. Kutatások igazolták, hogy azoknál a csecsemőknél, akik az édesanyjuk mellett aludtak, kevesebbszer fordult elő a hirtelen bölcsőhalál, mint a kiságyban alvó társaiknál. A picik ugyanis ösztönösen felveszik az édesanyjuk lélegzésének a ritmusát, így nem történik meg, hogy a legmélyebb álom közepette leáll a légzésük.
Az együtt alvás azt is jelenti, hogy az éjjeli szoptatásokhoz nem kell felkelned az ágyból, sőt még felébredned sem szükséges, ahogy a babának sem. Félálomban felkínálod neki a melledet, ő pedig újra álomba szenderedik, mielőtt valójában felébredt volna. Ilyen módon elkerülheted, hogy egy esetleges átaludt éjszaka alatt begyulladjon a melled. A reggeli együtt ébredés vidámsága pedig csodálatos élményekkel ajándékozza meg az egész családot!
Figyelem! Csak abban az esetben válaszd az együtt alvást, ha elég nagy az ágyatok! Még így is nagyon ügyeljetek arra, nehogy véletlenül ráfeküdjetek a picire!
Vannak, akik szerint az egyetlen garantáltan bevált alvástanítási módszer az, ha a babát beteszed a kiságyába, és magára hagyod. Sír majd ugyan 1-2 (vagy akár több) órát, de aztán egészen biztos, hogy elalszik, és a sírós órák száma napról napra rövidülni fog. Magam is úgy vélem, hogy ezzel a módszerrel a kisbaba elsajátítja az egyedül elalvás képességét, hiszen természetes, hogy a kimerült test és lélek egy idő után álomba zuhan. Azt azonban senki nem tudhatja, hogy eközben mit él át az apróság, milyen félelemnek, stressznek van kitéve, mennyire rögződik benne az elhagyatottság érzése, és ez milyen maradandó károkat okoz a lelkében.
Jól aludni csak nyugodt, lecsendesedett lelkiállapotban lehet, egy csecsemőnek pedig ehhez szüksége van egy általa szeretett felnőtt megnyugtató közelségére. A kiegyensúlyozott, boldog élethez szükséges bizalom, a másik emberbe vetett hit, de még az eltávolodás bátorsága is ebben a korban alakul ki. Most alapozzuk meg, mégpedig azzal, hogy a gyermekünk kéréseire reagálunk, segélykiáltására válaszolunk. Ezért semmiképpen sem tartom jó módszernek, a hosszú órákon át tartó sírni hagyást. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy néhány percre sem hagyhatjuk magára a kicsit. De amint a sírása átment álmos nyafogásból keserves zokogásba, menjünk be hozzá és nyugtassuk meg! Így fogja megtanulni azt, hogy bármi történjék is, mellette vagyunk, nyugodtan elaludhat, mert, ha baj van, úgyis azonnal visszajövünk hozzá.
Nehezen tudnám megszámolni, hány anyuka mesélt már arról, hogy az egészen pici, néhány napos vagy hetes babának citromlevet vagy narancslevet adott pl. csuklás ellen. Pedig, amilyen gonddal és körültekintéssel kezdik el sokan a hozzátáplálást, olyan gondatlanul adnak citrusféléket az arra még egyáltalán nem érett babának. Mikor és milyen citrusfélét adhatunk a kicsiknek?
A citrusfélékről az él a köztudatban, hogy egészségesek, ezért nagyon szeretik őket a szülők a babának adni, mert tele van vitaminnal. Csakhogy amilyen egészséges, épp annyi problémát is okozhat.
Kezdjük rögtön azzal a tévhittel, hogy a csuklásra citromot kell adni! Valóban: a citrom ízétől annyira meglepődhet a baba, hogy elmúlik a csuklás, csakhogy ezt bármi mással is elérhetjük. Például adj neki kiskanálban anyatejet vagy forralt vizet. Ha már 4 hónapos elmúlt, játssz vele kukucska játékot! Ha még egészen kicsi és hasfájós, adhatsz neki egy kiskanál Gripe Watert, vagy édeskömény-teát, annak a kellemetlen íze is van olyan hatással, mint a citrom.
Minden déligyümölcs bevezetésénél alapszabály, hogy csak fokozatosan vezessük be őket, azaz első nap csak a levéből egy kiskanállal kaphat, második nap egy picit többet, harmadik nap még többet. Ha hasmenés, kiütések, hasfájás jelentkezik, akkor azonnal abba kell hagyni a déligyümölcs adását és 1-2 hónapot várni vele.
Ha a baba allergiára hajlamos, akkor nyugodtan várhatunk a déligyümölcsökkel akár 1 éves korig is.
7 hónapos kor alatt egyáltalán ne adjunk citrusféléket, mert hasfájást, emésztési zavarokat, allergiát okozhatnak!
7 hónapos kortól adható mandarin, citrom
8 hónapos kortól adható narancs
Másfél éves kortól adható grapefruit

A RÓZSAHIMLŐ KIÜTÉSEI MINDIG AZ ARCON A HAJAS FEJBŐRÖN JELENNEK
MEG ELŐSZÖR,FÁJDALMAS NYAKSZIRTTÁJI ÉS FŰL MÖGÖTTI NYIROKCSOMÓK
KISÉRETÉBEN.A KIÜTÉSEK MÁR EGY NAP ALATT ELBORITJÁK AZ EGÉSZ TESTET, HALVÁNY
RÓZSASZINÜEK,NAGYOBBAK A SKÁRLÁT DE KISSEBBEK A KANYARÓ KIÜTÉSEITŐL.AZ
ARCON A KIÜTÉSEK ÖSSZFOLYHATNAK AMINT AZT A BEMUTATOTT KÉP IS MUTATJA.

RITKÁN ELŐFORDULÓ ÉGÉSI SÉRÜLÉS, AMIBE VALÓSZINÜ HOGY EGY ALLARGIÁS
TÉNYEZŐ IS BESEGITETT.

197O MÁJUSÁBAN PUSZTITÓ ÁRVIZ ZUDULT SZATMÁR VÁROSÁRA ÉS A KÖRNYEZŐ
FALVAKRA.AHOGYAN KITÜNIK A TÖTÉNELMI ADATOKBÓL EMBEREMLÉKEZET ÓTA NEM ÉRT MEG
ILYEN KATASZTRÓFÁT SZATMÁR MEGYE
. Pápai Páriz Ferenc rendkívül széleskörű irodalmi, nyelvészeti, történelmi és teológiai tevékenységet fejtett ki.
Hírét leginkább magyarnyelvű orvosi műve: a „PAX CORPORIS, azaz az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről, s azoknak orvoslásának módjairól való tracta, melyet mind élő tudós tanítóinak szájokból, mind a régieknek tudós írásokból mind pedig a sok betegek körül való tapasztalásaiból summáson összeszedett és sok ügyefogyott szegényeknek hasznokra, mennyire lehetett értelmesen, világosan magyar nyelven kiadott”.
Ez a műve 1690-ben jelent meg nyomtatásban Kolozsvárott. Páriz a bevezetésben a következőket írta: “Nem akartam én itt az ebben tudósoknak értelmeket megfogni, nem is azoknak írom, hanem a házi cselédes gazdáknak, s gazdasszonyoknak, és az igye fogyott szegényeknek, kiknek nincsen mindenkor keze ügyében értelmes orvos: kiváltképpen falukon, ahol hamarébb talál segédet a beteg barom, mint a beteg ember”.
|
ÉLETKOR |
FIÚK |
LÁNYOK |
|
Születéskor |
35,3-1,2 |
34,7-1,0 |
|
3 hónap |
40,9-1,2 |
40,0-1,2 |
|
6 hónap |
43,9-1,0 |
42,8-1,2 |
|
9 hónap |
46,0-1,0 |
44,6-1,2 |
|
1 év |
47,3-1,1 |
45,8-1,3 |
|
1,5 év |
48,7-1,1 |
47,1-1,2 |
|
2 év |
49,7-1,2 |
48,1-1,4 |
|
3 év |
50,4-1,20 |
49,3-1,3 |
|
4 év |
51,0-1,2 |
49,9-1,3 |
|
5 év |
51,3-1,2 |
50,3-1,3 |
FRANK számítása szerint:
FEJKÖRFOGAT = testhosz : 2 + 9
|
Első héten |
40-60 kcal/kg-24 óra |
|
Első trimeszter |
100-130-kcal/kr 24 óra |
|
Második trimeszter |
100-110 kcal/kg 24 óra |
|
Harmadik trimeszter |
90-100 kcal/kg 24 óra |
|
Negyedik trimeszter |
80-90 kcal/kg 24 óra |
|
1-6 év |
80-100 kcal/kg 24 óra |
|
6-12 év |
60-80 kcal/kg 24 óra |
Nem kenyerem amit a következendőkben leirok de úgy gondolom hogy a hosszú pályafutásom alatt megélt ilyen jellegü tájékoztatásra úgy a szülőnek mint a gyermeknek szügsége van. Ez a –gyermeki jogvédelem jogosit fel arra hogy egy kissé többet időzzek el ennél a fejezetnél.
Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről minden olyan védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A kiskorú gyermek szülei a gyermekük védelmével és a gyermekükről való gondoskodással kapcsolatos feladataikat elsősorban a szülői felügyelet körében látják el. A szülői felügyeleti jog magában foglalja, hogy a szülőnek joga - és egyúttal kötelessége is - a kiskorú gyermek gondozása, nevelése, a gyermek vagyonának a kezelése, valamint a gyermek törvényes képviselete. Szintén a szülői felügyelet részét képezi a szülőknek az a jogosultsága, hogy gyermekük részére gyámot nevezhetnek, illetve kizárhatnak egyes személyeket a gyámság viseléséből .
A szülői felügyeletet a gyermek születésétől kezdődően kizárólag a gyermek érdekeinek megfelelően lehet gyakorolni. Az ítélőképességük birtokában lévő gyermekeknek ezért azt is biztosítani kell, hogy a sorsukat érintő döntések meghozatalakor (például iskolaválasztás vagy az életpálya kijelölése esetén) véleményt nyilváníthassanak és ezt a véleményt korukra, érettségükre tekintettel a szülőknek mindig figyelembe kell venni.
A törvény,megpróbálja általánosságban körülírni, hogy a szülőnek és a gyermeknek milyen jogai és kötelezettsége van a gondozás és nevelés területén. A szülői felügyeletet gyakorló szülőknek kötelességük, hogy gyermekeiket gondozzák, gondoskodjanak az eltartásukról és elősegítsék testi, szellemi, értelmi és erkölcsi fejlődésüket. A gyermekek viszont kötelesek a szüleiknek engedelmeskedni és irántuk tisztelettel viseltetni, valamint támogatniuk kell a szüleik gyermekneveléssel kapcsolatos fáradozásait is. A gondozás és nevelés körébe tartoznak a gyermek sorsát lényegesen érintő kérdések is.
A jogok és kötelezettségek részletesebb meghatározására a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóság dönt amikor kimondja, hogy a szülőnek a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos kötelezettsége (illetve a gyermek joga) egyebek mellett, hogy:
- gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást biztosítsa
- gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztassa, azokkal kapcsolatos véleményét figyelembe vegye;
- gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adjon,
- együttműködjön a gyermeke ellátásában közreműködő szervekkel és személyekkel.
A gyermek kötelezettségei sincsenek tételesen felsorolva, a törvényben rögzítettek szerint a gyermeki kötelességek közé tartozik, hogy:
- gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön;
- képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének;
- tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.
A kiskorú gyermek sorsát lényegesen érintő egyik kérdés a gyermek családi és utónevének a meghatározása és megváltoztatása, amely kérdésben még a különélő szülő is gyakorolhatja jogait.
A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti, de a gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet. A szülőknek a gyermek utónevét a születéstől számított 30 napon belül kell bejelenteniük az illetékes anyakönyvvezetőnél, ha erre nem kerül sor, a gyermek születését anyakönyvezik és megkeresik a gyámhivatalt az utónév megállapítása végett.
A születési anyakönyv kiállítása során az az illetékes anyakönyvvezető, akinek a működési területén a gyermek született. Román állampolgár külföldön történt születését a fővárosi főjegyző anyakönyvezi .
A kiskorú gyermek születési családi és utónevének a megváltoztatását kizárólag a gyermek törvényes képviselője kérheti. A kérelmet az állandó lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell benyújtani, és az eljárásért 10000 forint illetéket kell fizetni.
Abban az esetben, ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának lehetne tekinteni, a gyermek az anya családi nevét fogja viselni egészen addig, amíg a születési anyakönyvbe egy ún. képzelt apát nem jegyeznek be. Erre akkor kerülhet sor, ha az anya ezt kéri a gyámhivataltól, illetve - ez irányú kérelem hiányában - a gyermek harmadik életévének betöltésekor. A gyámhivatal ilyenkor az anya legközelebbi anyai ági férfi felmenőjének a családi nevét állapítja meg a gyermek neveként. Az anya azonban azt is kérheti, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viselje vagy egy általa megjelölt más nevet kapjon. Az utóbbi esetben azonban csak olyan név választható, ami más személy jogos érdekeit nem sérti, és persze az a gyermekre nézve sem sérelmes.

A PUBERTÁSKORI FAGYUMIRIGYGYULLADÁS/AKNE VULGARIS/AZ ARC,MELL ÉS
HÁTBŐRÉN A PUBERTÁS IDEJÉN JELENTKEZŐ ACNÉ.aLAPJA A PUBERTÁSKOR
ÁTKA-A COMEDÓ AVAGY MITTESSER-AZ ELDUGULT FEGYUMIRIGYBEN VISSZATARTOTT
FAGYUTÖMEG KÖRÜL A BAKTÉRIUMOK GYULLADÁST OKOZNAK.
Azok a koraszülöttek, akiknek születési súlya nem haladja meg a 2500gr-ot. Alsó határ 500-600 gr. Könnyen kapnak fertőzéseket.
Koraszülést előidéző tényezők:
- anya betegségei (pl fertőzések)
- alkati adottság
- anya elégtelen táplálkozása
- pszichés megrázkódtatás
- anyai sérülések (baleset kapcsán)
- szülőutak rendellenessége, ikerterhesség
Koraszülöttek anatómiai tulajdonságai:
- testsúly: 2500 gr alatt
- hossza: 40-48 cm
- fejük aránytalanul nagy, a testhossz 1/3-át teszi ki
- törzs rövid, fejletlen végtagok
- körmük nem éri el az ujjbegyet, nem szarusodott el
- bőrük színe vörös, testük nagy részét pehelyszőr fedi
- fiúk heréje gyakran a hasüregben van
- lányoknál a nagyajkak nincsenek kifejlődve
- bőr alatti zsírszövet hiányzik
Koraszülött élettani tulajdonságai:
- fejletlen a légzőrközpont, gyakoribbak a légzési nehézségek
- gyakori a keringési elégtelenség
- hőszabályozásuk labilis
- gyakran hiányoznak az életfontosságú reflexek (nyelési, szopási stb.)
- hajlamosak a vérzésekre a májmúködésük elégtelensége miatt
- élettani sárgaságuk súlyosabb, hosszabb ideig tart
- fiziológiai súlyvesztésük nagyobb, mint az érett újszülötteké
- fogékonyabbak a betegségekre, gyakoriak:
· tüdőgyulladás
· fertőzéses hasmenés
· vérszegénység
· angol kór (csontok fejletlensége)
Koraszülöttek ellátása:
Újszülött intenzív centrumokban szülessenek (prenatális intézmények).
- minden beavatkozást a sterilitás maximális betartásával kell végezni (köldökfertőtlenítés is)
- inkubátorok megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat kell biztosítani
- táplálást a szülést követő 12-14 órával kezdik meg. Előtte ellenőrzik a nyelési reflexet. 2 óránként etetik őket.
- fertőzésektől védeni kell
- 2300 gr elérésekor általában hazaadják a babát

AZ ÁRTLMATLAN,MAGÁTÓL MULANDÓ,VIRUSOS ERDEDETÜ
BŐRBETEGSÉG,ELSŐSORBAN GYERMEKEKET FERTŐZ.TÖBBES SZÁMU,ELSZÓRT
VAGY CSOPORTOKBA RENDEZŐDŐ,KÖLESNYI
-BORSSZEMNYI,ÉLESHATÁRU,FÉLGÖMBSZERÜEN KIEMELKEDŐ,TESTSZINÜ KISSÉ
KIEMELKEDŐ KISSÉ CSILLOGÓ GÖBCSÉK,KÖZEPÜKÖN KÖLDÖKSZERÜ
BEHÚZÓDÁDSSAL.A BEMUTATOTT KÉPEN A BAL SZEMZUGBAN LÁTHATÓK EZEK AZ
ELVÁLTOZÁSOK.
GYERMEKEK BIZALMÁNAK ELNYERÉSE.
A verbális komunikáció kialakulása után már több teret nyerünk a kapcsolatteremtés lehetőségeit tekintve.Ha már meg tudjuk kérdezni a gyermeket hogy kit szeret a legjobban,vannak e barátai,szokott e verekedni,van kis kutyája vagy macskája,szereti e a lekváros derelyét és ezekre megyőző választ kapunk ez még egy lépés egy előlegezet barátság érdekében.
A kisseb korcsoportu gyermekek a tapasztalatom szerint nagyon hiuak
és főként a leánykák/no lámcsak milyen korán kezdik/akik egyenesben értékelik a dicséretet-pl-milyen szép kék a szemed,milyen szép a fülbevalód,vagy a blúzod stb-Ők ilyenkor végignéznek megukon és diadalittasan rádmosolyognak.
A nagyobb gyermekekkel úgy beszélek mint egy felnőttel.Egyéni
személyes véleményüket kérem a mindennapi családi vagy iskolai történésekről.Ezekre a kérdéskre meglepő tájékozottsággal és naiv őszinteséggel válaszolnak.Olykor olyan intimitásokat mondanak el amikért már majdnem pirokodnom kell a szülők előtt.Ez az Ő önérzetének a győzelme-mert neki otthon mindig azt mondják –hogy Te gyermek vagy nem értesz és ne szólj bele.Számomra mindig felejthetetlen marad az a –diadalittas tekintet amit a szülők felé irányitanak és ezzel közlik velük –hogy látjátok Ez emberi módon beszélt velem.
De mindenek előtt a nagy titok az egészben a-SZERETET-amit közvetiteni tudsz a gyermek felé-egy szelid hang,egy kedves simogatás vagy érdeklődés az Ő kis alakuló élettükkel kapcsolatban.
Az hogy egy ilyen alapokon felépitett kapcsolat kialakuljon számos esetben többszöri próbálkozást igényel,de megéri a türelmet mert –életre
szóló barátságok szövődnek egy emberpalántával.
Ebbe a folyamatba kell beépülnie a szülők józan pedagógiai hozzá-
Járulásuknak és nem kényszerfenyegetésekkel elidegeniteni a gyermeket azz orvosi rendelőktől azzal a motivációval hogy ha nem eszed ezt...vagy amazt akkor injekciót kapsz vagy viszünk ahhoz a csunya öreg orvoshoz.Otthon ha az orvos megérdemli beszéljünk róla érdemlegesen mert ez megnyugtató a gyerme részére is.
Az orvosok közül sokan idegenkednek attól,hogy egyes ,a csecsemő táplálásával kapcsolatos részletkérdésekkel,technikai problémákkal foglalkozzanak,pedig sokszor ezeken áll vagy bukik a táplálás sikere.
Az alábbiakban igyekszem összefoglalni azokat a –tanácsokat amelyket az orvos ebben a vonatkozásban az anyának adhat.
Fontos hogy a – védőnő –, aki a tanácsadásban az orvos legfőbb munkatársa, segítse Őt a helyes módszerek elterjesztésében.
A legfontosabb-metodikai-tanácsaink a következőképpen hangozhatnak.
A csecsemőt gondos tisztába tevés,és kézmosás után karra véve etessük.Háton fekvő helyzetben etetni helytelen,mert veszélyes/aspiráció/és mert mechanikussá teszi a táplálási aktust. A csecsemőt etető személy helyezkedjék el kényelmesen,és tartsa úgy a csecsemőt hogy ne fáradjon ki az étkezés alatt. Készitsünk oda minden szükségest.és barátságosan néhány kedves szó kiséretében kezdjük meg az etetést.
Törekedni kell arra ,hogy a csecsemő az étkezés egész ideje alatt figyelmes és aktiv legyen, minél előbb vegyen részt ő maga is a táplálás minden egyes mozzanatában. Természetesen ezt csak akkor érhetjük,el ha az őt etető személy szintén a csecsemőre összpontositja figyelmét.-Etessünk lehetőleg kanállal. Vigyázzunk hogy a kanál ne tévedjen a – nyelv alá – vagy hátratartott fej esetén-ne ütközzék a szájpadlásba.
Egyenletes tempóban,folyamatosan, ritmikusan, ne túl gyorsan, de ne is akadozva végezzük a kanalazást.
Szopókás üvegből etetni helytelen, bár ez kényelmes és talán gyorsabb eljárás is-mégis a kanálnak biztositumk előnyt, mert az nevel-önállóságra-, aktivitásra és ennek segiségével a csecsemő egyszer és mindekorra elsajátitja az étkezési technikát.Tanácsos minnél korábban rászoktatni a csecsemőt arra hogy pohárból és csészéből igyék.. már 3-4 hónapos csecsemő is megtanul kispohárból inni, ha szerettel, türelemmel tanitják rá.
Tartsuk szem előtt, hogy a csecsemő evés iránti érdeklődésének felkeltése,aktivitásának a fejlesztése,vezet a korai önnálló evéshez, és ez háritja el a passzivitás,a táplálkozási indolencia kifejlődését, amely látszólagos vagy valóságos étvágytalanság képében jelentkezik.
.Engedjük,hogy a csecsemő 5-8 hónapos korában vagy általában amikor erre késznek mutatkozik,kanalát,poharát megfogja és segitsen.Ha eközben egyik-másik próbálkozása balsikerrel jár is,és ennek következtében inge piszkos lesz,ne tekintsük ezt szerencsétlenségnek.A türelmes és szeretteljes tanitómunka meghozza gyümölcsét-az evés a csecsemő számára ösztönkielégülés és élvezet forrása marad,
A szülő soha ne fojtsa el a csecsemő –kezdeményezését-hanem erősitse, fejlessze azt. Különben a darabos ételek beiktatásakor,mutatkozik meg a gyermek önállóságának nagy előnye.A kifőtt répa és burgonya szelet, kenyér, keksz vagy almagerezd kitűnő alkalmat ad a csecsemő táplálkozási és rágási készségének fejlesztésére.
Ügyeljünk arra hogy az étkezés ne zavarja meg a csecsemő alvását. Ha néha ˝ vagy ľ órát késik az étkezés,abból még nem lesz rendszertelenség.
Amig etetünk-semmi mással ne foglalkozzunk.hanem figyeljük a csecsemőt-épitsünk ki vele személyi és érzelmi kapcsolatot.
Ha a csecsemő súlygörbéje ellaposodik,és a különben élénk,jókedvügyermek alig várja,hogy hozzák a táplálékot, az étkezés után pedig tovább nyitogatja a száját,sir és mintegy követeli az ételt akkor gondolnunk kell arra hogy növelni kell az adagot.
Ha több tápszert készitünk,mint amennyit a csecsemő szivesen megeszik-a maradékot ki kell önteni-semmi estre sem szabad félretenni.
A tápszereket testhőmérsékletre melegitve adjuk.
|
JEGY |
SZÍV FREKVENCIA |
LÉGZÉS |
IZOMTÓNUS |
NASALIS KETÉTER |
A BŐRTAKARÓ SZINE |
|
0 |
hiányzik |
Nem lélegzik |
Tónus nélkül |
hiányzik |
Sápadt-szürkés |
|
1 |
100 alatt |
bradiaritmiás |
Behajlitott végtagok |
grimászok |
Livid végtagok |
|
2 |
100 felett |
100 felett |
Erős sirás |
Tüsszent-köhög |
Vörös szin |

A -PAPILLÓMA-JÓINDULATU SZEMÖLCSÖS DAGANAT.MELLBIMBÓ ALAKZATU A
FELSZINBŐL MEREDEKEN VAGY GÖMBSZERÜEN KIEMELKEDŐ,SZÉLESSÉGBEN ÉS
MAGASSÁGBAN EGYFORMA MÉRETÜ KÖLESNYI BORSÓSZEMNYI KIEMELKEDÉS.

ENYHE ESETBEN A KÖLDÖK NEDVEDZÉSÉBEN,GENNYES GYULLADÁSÁBAN NYILVÁNUL
MEG.LEGGYAKORIBB A KÖLDÖK KÖRÜLI BŐR PIRJA ÉS DUZZANATA,AMIT SÚLYOBBODÁS
ESETÉN A KÖLDÖKKÖRÜLI HASFALRÉSZ ERŐS.VIZENYŐS DUZZANATA KISÉR.EZ
ELVEZETHET A HASFALI TÁLYOGKÉPZŐDÉSHEZ VAGY SZEPTIKUS ÁLLAPOTHOZ.
A köldöksebben leggyakrabban gennykeltők tapadnak meg. A fertőzés legenyhébb formája a nedvezo köldök. Ha elhanyagolják, vagy a kórokozó nagyon virulens, súlyos, gennyes gyulladás, vagy köldök körüli lob támadhat. Az ilyen betegség könnyen sepsishez (köldök-sepsis) vezethet. A köldökfertőzés sajátos formája a köldökgomba.
Kezelés. A nedvedzo köldököt szárazon tartjuk, és hexachlorophenes hintoporral szórjuk be. Helyi kezelés mellett belsőleg is adunk antibiotikumot. A köldökgombát lápisz-pálcával megérintjük.
Hordozni mindig jó! Magadhoz közel tartani gyermeked, csodálatos. Odabújik, szinte belesimul a kendőbe, eggyé válik, anya és gyermeke… Ő megnyugszik, te megnyugszol.
Ő veled van minden mozdulatodban, te nyugodtan teheted a dolgodat. Mindketten megkapjátok ezzel azt, amit szeretnétek! Bármit csinálhatsz, ő jól érzi magát rajtad, puha melegben, a kendő védelmében te jelented a biztonságot számára. Ahogy jössz – mész, babád a hasadon, csípődön, vagy a hátadon együtt mozog veled. „Érzi az anyai test melegét, szervezetében működésbe lépnek a szeretet hormonok, melynek hatására elárasztja a szeretet a nyugalom és a harmónia érzése. Nem sír, nem szorong, hanem ellenkezőleg, növekvő önbizalommal és növekvő kíváncsisággal fordul a világ felé, melyben élnie adatott.” (Dr. Ransburg Jenő) Ez a kendő varázslatos hatása…
Eleinte bölcsőtartásban vagy fekvőhordozásban, később pedig lehet elől ültetett, zsebes keresztezett, kenguru, vagy csípőn csavart pozícióban hordozni babádat. A kendőben hordozott babáknak szinte hangját sem lehet hallani. Gyermeked megnyugszik mozgásod ritmusától.
Kimutatták, hogy a babák motoros, érzelmi és értelmi fejlődésük is stimulálva van a hordozókendőben ért ringató, vesztibuláris ingerek révén.
Már a várandósság alatt kialakul a magzatban egy ősi biztonságérzet, amit szülés után tovább tudunk erősíteni, például azzal, hogy közvetlenül születés után az anya mellkasára helyezzük őt, még a köldökzsinór elvágása előtt. Erre a korai kötődésre épül a későbbi kötődés, amely erősen meghatározza az anya – gyermek kapcsolat milyenségét. A hordozás is egyik fontos feltétele lehet ennek a kötődésnek, melynek hatására tovább erősődhet és szorosabbá válhat kapcsolatod a babáddal. A kisgyermekeknek igényük van a kötődésre, és a biztonságérzetre. Ennek kielégítése az egészséges személyiségfejlődés feltétele, melynek egyik eszköze lehet a hordozókendőben való hordozás.
Általában azok a mamák, akik hordozókendőben hordozzák babáikat, derűsebbek, mosolygósabbak. Ennek nemcsak lelki okai vannak, hanem gyakorlati is. Például így könnyebben el lehet végezni adott estben a házimunkát, megkönnyíti a bevásárlást, a tömegközlekedésről nem is beszélve. Nagy előny, hogy az anya mindkét keze szabad, nem kell leemelni a buszról gyermekestül a babakocsit, és nem kell átvergődni babakocsival a járdán parkoló autók mellett. Szerencsés abban az esetben is, ha nagyobb testvérrel együtt készül az édesanya kimozdulni otthonról. Egyszerűen és könnyen lehet vele közlekedni.
Nagyobb gyermek hordozása estén a biztonságérzeten túl izgalmat is jelenthet a gyermek számára. Otthon a mindennapi munkavégzés lehet izgalmas, az utcán pedig az ottani történések, emberek nyújthatnak felfedeznivalót a kendőben csücsülő kisgyermek számára. Ő a világot magasról látja, nem kell alulról fölnéznie, szinte szemmagasságban van minden. Így nincs olyan érzése, hogy kicsi, és egyedül van. Ha a sok információ láttán – hallatán elfárad, csak befészkeli magát a kendőbe, el tud aludni, egy melegen szerető ember közelségében. Megfigyelések bizonyították azt is, hogy a kendőben hordozás nem árt a csecsemő csontozata fejlődésének, sőt elősegíti azt. A kendőben való hordozás megfelel a csecsemő testtartásának, mert a kendő odasimul a baba testéhez, és nem kényszeríti őt egy természetellenes pozícióba. A hordozókendő alkalmazkodik a gyermek testi fejlődéséhez.
MEGÉRTE- 36.148 LÁTOGATÓ-
HAT HÓNAP ALATT
Amikor 73 éves fejjel az internet tanulás –kálváriáját jártam, jómagam sem gondoltam hogy megengedi Nekem az Úr hogy olyan tallérokat tegyek még a köz asztalára amiket az alábbiakban közölni fogok.Tulajdonképpen én sem vettem komolyan az egész elektrónikus ügyet már csak azért sem mert, a környezetem is dicsérte a humorérzékemet egy ilyen vállalkozás hallatán.Egyszóval megmo-
solyogtak egyesek leplezetlenül a szemembe a jobb érzésüek a hátam mögött.
Nem tudhatta senki hogy nekem az egész szakmai létem vágyálma volt a tudományos kommunikáció technikai feltételeinak a megteremtése-Vettem egy-OLIVETTI-kis irógépet és egy-ZENIT-fényképezőgépet-megtanultam a gépirást és fényképezést amatör szinten azzal a céllal, hogy tudomására hozzam a környezetemnek azt amit egy egész szakmai létem alatt felhalmoztam-tudásban,tapasztalatban .
Aztán jött a döntő momentum ami megérlelte bennem az elhatározást hogy ily módon is segithetek embertársaimnak.Egy édesanya akinek két fiát-padludkás- koruktól kezeltem és aki nagy emberi tisztességet érdemelt mint anya mint házastárs,az egyik gyermeke vizsgálata alkalmával látta, hogy-bütykölök-a számitógépen egy tudományos munkát, ésa következő megjegyzést tette-Kedves Doktor úr ne gyötörje magát a mai társadalom nem nagyon értékeli az ilyen jellegü törekvéseit,talán még a kollégáit is csak korlátozott mértékben,de azért kötelességem hozzátenni anyai minőségemben a következőket- –HA MÁR CSAK EGY GYERMEK ÉLETÉT SIKERÜL MEGMENTENIE A MUNKÁJÁVAL MÁR AKKOR IS MEGÉRTE A FÁRADTSÁGOT-
Ez volt az érzelmi döntő momentum,ez az emberi áldozatkészség abszolut leegyeszrüsitése egy lét védelmére.
- 1-1,5 hónap: nézelődik
- 1,5-5 hónap: 90 fokban képes tartani a fejet
- 1-5 hónap: spontán mosolyog
- 1,5-4 hónapban: hangosan nevet
- 2-4 hónap: követi a tárgyakat tekintetével
- 2-5 hónap: egyik oldalára fordul
- 2-5 hónap: nézi a kezeit
- 2-5 hónap: gagyog
- 3,5-6 hónap: egy felkinált tárgyat megfog
- 4-6 hónap: nyújtja a kezét
- 4-7 hónap: kinyújtja a kezét és megfog egy tárgyat
- 6-12 hónap: hangokat utánoz
- 6,5-10 hónap: megismeri a személyket
- 6,5-16 hónap: felül
- 9-16hónap: segítséggel feláll
- 10-17 hónap: segitséggel megindul járni
- 11-19hónap: egyedül feláll
- 10-17 hónap: elindul egyedül

AZ EKZEMA ÁLTALÁBAN AZ ARCON KEZDŐDIK,RÁTERJED A HAJAS FEJBŐRRE,A
FÜLEKRE,NYAKRA,RITKÁBBAN A TÖRZSRE VAGY VÉGTAGOKRA.AZ EGÉSZ TESTRE
KITERJEDŐ EKZEMA RITKA.KEZDETBEN ERŐSEN VISZKETŐ VÖRÖS GÖBÖK
JELENNEK MEG,EZUTÁN VÖRÖS ÖSSZEFEKVŐ NEDVEZŐ BŐRTERÜLETEK ALAKULNAK
KI.A KISZIVÁRGÓ SAVÓS SOKSZOR VÉRESEN FESTENYEZETT VÁLADÉK,SÁRGÁSVÖRÖS RÉTEGET
KÉPEZ A BŐRÖN.AZ EKZEMA EZEN FORMÁJA LEGINKÁBB TÚLTÁPLÁLT CSECSEMŐKÖN
FORDUL ELŐ.SOVÁNY GYERMEKBEN INKÁBB GYAKORIBB A TESTSZERTE
KIFEJLŐDŐ SZÁRAZ,SZINTÉN ERŐSEN VISZKETŐ GÖBÖS AZ EGÉSZ
BŐRFELÜLETRE KITERJEDŐ EKZEMA.
Sok kérdést kapok mostanában a beszédfejlődéssel kapcsolatban, ezért megpróbálom összefoglalni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
A legtöbb aggodalom azzal kapcsolatos, hogy 1 éves korban vajon ki kell-e mondani az első szavakat és másfél éves korban kötelező-e már beszélni a babának.
Nagyon nagy eltérések vannak ebben a korban a gyerekek beszédfejlődése között. Általánosságban elmondható, hogy általában a lányok hamarabb beszélnek, mint a fiúk és már kisebb korban változatosan fejezik ki magukat (persze mindig vannak kivételek, akik erősítik a szabályt). A másik jól megfigyelhető statisztikai adat, hogy a második gyerek mindig hamarabb beszél, mint az első, hiszen rá kevesebb figyelem jut, mint az egykékre, ezért kénytelen hamarabb kifejezni magát.
Fontos tudnod, hogy a beszédfejlődés több fokozatból áll és nemcsak a nyelvi elemeket kell figyelnünk, hanem azt is, hogy milyen egyéb módokon fejezi még ki magát a baba, valamint mennyire érti meg a hallott szöveget:
1. Valamikor 3-4 hónapos kor táján a baba elkezdi felfedezni a saját hangját, gurgulázik, gagyarászik, élvezi a saját hangját, és ezt egyre tökéletesebb formára fejleszti.
2. 8-10 hónapos kor között szívesen ismételget egyes szótagokat (pl. dádádádá, bábábábá)
3. 1 éves kor körül megjelenik az első szó vagy szótöredék, ami már hasonlít az általunk használt szavak valamelyikére (baba, mama, apa, anya, nem: ezek szoktak lenni a leggyakrabban előforduló első szavak. Gyakran nagyon oda kell figyelnünk rá, hogy megértsük ezeket az első szavacskákat, nem biztos, hogy tökéletes tisztasággal fogja őket kimondani a baba.
4. Az első szavacskák nagyon látványosak, a beszédfejlődés szempontjából azonban sokkal lényegesebb, mennyire érti meg a beszédünket a baba. Ebben a korban már sok mindent megért és az egyszerűbb, egy tevékenységből álló utasításokat már végre is hajtja (pl. tedd fel a macit a polcra)
5. 1-2 éves kor között 3 fejlődési irány létezik:
1)
a beszédes babák közé általában lányok tartoznak,
ők azok, akik innentől kezdve szépen beszélnek, használják a
szavakat, ismétlik, amit mondunk nekik
2) a babanyelven beszélő babák általában
nagyon bőszavúak, lelkesen magyaráznak, de a beszédük nagy része
babanyelv, gagyarászás, amiben fokozatosan egyre bővülő
mértékben jelennek meg az “értelmes” szavak is.
3) a megfontoltabb babák addig nem használnak 1-1
új szót, amíg ki nem tudják rendesen mondani viszont kézzel-lábbal
jól ki tudják fejezni magukat.
Emellett a beszédfejlődés útjai is különfélék lehetnek 1-2 éves kor között:
Mikor kell aggódni?
Eddig csak nyugtattam, ezért most elmondom azt is, mikor van ok az aggodalomra. Az anyukák fő aggálya az szokott lenni, hogy vajon elég ingert kap-e a baba, eleget fejlesztik-e, és gyakori, hogy az anyuka mindent megtesz, énekel, mondókázik, mesél a kicsinek, mégis későn kezd csak beszélni a gyerkőc. Az a helyzet, hogy a sok mese, mondóka, ének mindenképpen hatással van a kicsire, fejleszti a szókincsét, érleli benne a beszédfejlődéshez szükséges alapkészségeket még akkor is, ha nincsen azonnali látványos hatása.
Leggyakrabban hallásproblémák, szellemi fogyatékosság vagy autizmus állnak a nem megfelelő beszédfejlődés hátterében.
Hallásproblémára gyanakodhatunk,
Mindenképpen számításba kell venni a hallásproblémát, ha a baba koraszülött volt, születése után súlyos fertőzésen esett át, születéskor oxigénhiányos állapotba került, ha a családban előfordult bármilyen hallásprobléma, illetve ha a kicsi hajlamos a középfülgyulladásra.
Gyanú esetén mindenképpen érdemes alaposan kivizsgáltatni a kicsit először a gyermekorvossal, majd szakorvossal is.
Szellemi fogyaték vagy autizmus esetén a következők kelthetnek gyanút:
(az autizmusnak emellett jele lehet, ha a kicsi mindig harmadik személyben beszél magáról és kényszeresen csinál bizonyos dolgokat, pl. mindig ugyanoda kell mindent visszatenni, ugyanúgy kell az evésnek, fürdésnek stb. történni, a napirend nem változhat, különben a gyerek dührohamot kap)
.
vízfejuség, hidrokefalusz
Oka, hogy az agyban termelődő agyvíz nem tud az agykamrákból elfolyni a gerinc felé, s az állandóan termelődő folyadék felszaporodik, feszíti az agykamrákat, azok kitágulnak, eleinte - a még (már a méhen belül is) nyitott koponyavarratok miatt - a koponya tágulásával az agyállomány még csak mérsékeltebben károsodik, de ha a koponya elcsontosodott, már csak az agyállomány összenyomásával, ezáltal tönkremenetele árán tud tovább növekedni az agykamra.
A feszítő erő hatására a koponya aránytalanul megnőhet. A kezeletlen esetekben sokszor csak az alapvető életfunkciók maradnak meg, az agykéreg elsorvad, a szellemi muködés leáll. A leggyakoribb oka: a méhen belül szerzett fertozés vagy szülési sérülésként kialakult újszülöttkori agyvérzés miatt létrejött elfolyási akadály. Szerencsére ma már a modern idegsebészet az évekkel ezelott még reménytelennek számító esetekben is teljes gyógyulást tud elérni. Nagyon fontos tehát, hogy az idegsebész idejében lássa a gyanús eseteket, s így például szelep beültetésével és annak állandó ellenőrzésével tökéletesen gyógyítható az elváltozás. A gyanút felkeltheti laikusok számára is az, ha a fej gyorsabban nő, mint az egyéb testrészek.

AZ ÓTVAR/IMPETIGO CONTAGIOSA/IGEN GYAKORI MEGBETEGEDÉS A
KISGYERMEKKORBAN.BAKTERIÁLIS FERTŐZÉS AMIT A STREPTOCOCCUS ÉS RITKÁBBAN A
STAPHILOCOCCUS OKOZHAT.AZ UTÓBBIT AZ JELLEMZI HOGY A BETEGSÉG KEZDETÉN BUZA
VAGY BORSÓ NAGYSÁGU HÓLYAGOK JELENNEK MEG A GYERMEK ARCÁN AMIK MÁS
BETEGSÉGEKKEL TÉVESZTHETŐK ÖSSZE.
Vagy az arra hajlandóság röviddel a szűlés után is kiderülhet/Ortolani tünet/
A csipőizületi ficam korai felismerésének a jelentősége.
A szűrővizsgálatot helyes,ha 3 hónapos kor előtt végzik el-/Ekográfiás szürés/
A gyermekorvos javaslata alapján szükség esetén ortopéd szakorvos is megvizsgálja a gyermeket és ha a betegség gyanuja beigazolódik megfelelő kezelést ir elő.
A csipőficam többnyire leányoknál fordul elő, ezért azok vizsgálatára még nagyobb gondot kell forditani.
Az orvos a csipőizületet alkotó csontok elégtelen fejlődésének legkisseb gyanuja esetén is a kezelés valamilyen formáját javasolja,mert nem szabad egy kis kényelmetlenség miatt a súlyos állapot kifejlődésének kockázatát vállalni.
Ha tehát a kisbabára az orvos azt mondta hogy kezelésre van szükség,semmi esetre sem vigyük a gyermeket orvostól orvoshoz azzal a feltételezéssel,hogy hátha mégsincs baja .
A kezelés /különleges pelenkázási mód – Pavlik hám,Frejka párna – a kisbaba számára nem jelent különös kényelmetlenséget, legfeljebb néhány napig kissé nyugtalanabb, tehát nem lesz semmi baj, ha történetesen esetleg egészséges gyermeket- kezelünk, viszont ha a baba valóban beteg, a kezelés elmúlasztása rendkívűl súlyos állapotot idézhet elő.
Legkésőbb három hónapos korban vigyük a csecsemőt csipőficam-megelőző vizsgálatra.
Folyadékiváskor és a megrágott étel lenyelésekor is levegő jut a gyomorba, amelytől büfögéssel szabadulunk meg. Erre különösen a szénsavas italok ivása után kényszerülünk rá, de kiadós étkezés után is van benne részünk (ezt Ázsia bizonyos részein értékelik a vendéglátók).
A csecsemők kivétel nélkül hajlamosak arra, hogy szopáskor vagy cumizáskor levegőt nyeljenek, ezért etetés vagy itatás után (sőt, elhúzódó szopás esetén közben is) ajánlatos megbüfiztetni őket. Ehhez a felültetés is megfelelő póz, ám a szülők többnyire a vállukhoz emelik a csöppséget, s úgy szabadul meg a gyomrát telítő-feszítő levegőtől, nemegyszer egy kis étel vagy ital kíséretében. Azt a csecsemőt, aki rendszeresen „levegősen” eszik vagy iszik, a legjobb ülve etetni-itatni (ehhez a szája alatt megtörő cumisüvegek is forgalomban vannak), mert ilyenkor a lenyelt levegő szinte nyomban visszakívánkozik a tápcsatornából.
Nagyon kellemetlen és fájdalmas lehet az is, amikor a belekben
megszorulnak a szelek. Ilyenkor az a teendő, hogy
a tovahaladásukat és a kiürülésüket elősegítsük. Minthogy a
kiscsecsemő még nem tud forgolódni, erről a szülőnek kell
gondoskodnia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátra vagy hasra
fordítás egyaránt eredményre vezethet. Még jobb azonban, ha ez idő alatt a gyermek
kézben van, nagyjából vízszintes testhelyzetben. Ha ilyenkor egy kicsit
rázogatják is, az előmozdíthatja a gáznak a bélben való
előrehaladását. Bevált módszer a hanyatt
fekvő csecsemő hastájékának enyhe masz-
szírozása, valamint az is, ha a lábait gyengéden többször a hasa felé nyomjuk
vagy körözünk velük. A hasüregi nyomás fokozódása ugyanis áttevődik a
belekre, s megmozdítja a bennük elakadt kisebb-nagyobb gázgyülemet.
A szülőnek természetesen arra is figyelnie kell, hogy rendben van-e csecsemőjének a széklete, mert a szorulásosság is közrejátszhat abban, hogy a belekben képződő gáz nem képes annak rendje-módja szerint kiürülni. Erre különösen akkor kell számítani, amikor a csecsemő már szilárd ételeket, azaz vegyes kosztot kap, mert abban több a gázképző anyag, mint az anyatejben (persze, rendes emésztés esetén
A Wellstart
International és a LINKAGES Project egy közös szakirodalmi
áttekintést adott ki arról, hogy „egészséges, időre született
csecsemők esetében melyek a fejlődésbeli-biológiai jelei annak, hogy
a baba megérett arra, hogy a kizárólagos szopásról áttérjen a kiegészítő
táplálékok fogyasztására”. (1) A szerzők a következőket mondták:
„Az összefoglaló célja nem azoknak az egészségügyi következményeknek a számbavétele,
amelyek abból adódnak, hogy a csecsemő bizonyos életkorában abbahagyták a
kizárólagos szoptatását, hanem sokkal inkább annak a
biológiai/fejlődésbeli felkészültségnek a felmérése, ami ehhez a bonyolult
folyamathoz szükséges. Négy folyamatot, vagy funkciót választottak ki és
foglaltak bele a kutatásba: gyomor-bélrendszeri, immunológiai, orális motoros
és az anyai reprodukciós folyamatokat, amelyek kapcsolatban állnak a szoptatás
folytatásával és a tejellátással. ”
A következőkben ennek az összefoglalónak néhány következtetését
olvashatják:
„Így a körülbelül hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás lehetőséget ad arra, hogy a csecsemő az egyik legesendőbb életszakaszában fokozott immunológiai védelemben részesüljön, és kevésbé legyen kitéve a kórokozóknak. Ez pedig lehetővé teszi, hogy azt az energiát és azokat a tápanyagokat, amelyeket máskülönben immunválaszokra fordítana a csecsemő, más növekedési és fejlődési folyamatokban hasznosítsa.”
„Ezek a klinikai beszámolók arra utalnak, hogy az egészséges, időre született csecsemők 6-8 hónapos koruk előtt nincsenek azon a fejlődési fokon, hogy készek lennének a szopásról a szívásra áttérni, vagy arra, hogy pépes illetve szilárd ételeket fogyasszanak a folyadék mellett.”
„A száj motoros funkciójának, valamint az immun- és bélrendszernek a fejlődésével illetve az anyai reprodukció biológiájával kapcsolatos elérhető információk fényében a szakemberekből álló kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb időre született csecsemő számára a hathónapos vagy esetleg egy kicsivel idősebb életkor az a legkedvezőbb időpont, amikor abbahagyhatja a kizárólagos anyatejfogyasztást, és elkezdhetjük a kiegészítő ételek bevezetését. A kutatócsoport tagjai azt is feltételezik, hogy a megfelelő érettséget biztosító folyamatok egymást erősítik.”
„A kutatók megegyeztek abban, hogy a rendelkezésre álló információk alapján valamint annak tükrében, hogy nincs semmi bizonyíték arra, hogy ez káros lenne akár az egészséges csecsemőre, akár az anyára nézve, nincs semmi okunk arra következtetni, hogy a kizárólagos szoptatást ne kellene folytatni hat hónapig.”
A 4-5 hónapos csecsemők néha különösen szeretnének részt venni az étkezésben, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy felkészültek a szilárd ételek fogyasztására – leggyakrabban ezt csak az a fejlődési szükséglet vezérli, hogy azt tegyék, amit mások csinálnak. A kutatások azt mutatják, hogy sok egészségügyi előnye van annak, ha minden kisbaba hozzátáplálásának megkezdését legalább hat hónapos korig késleltetjük, nemcsak azokét, akik még nem érdeklődnek az étkezéseink iránt.
Sok módja van annak, hogy kisbabánk számára lehetővé tegyük az étkezéseken való részvételt anélkül, hogy szilárd táplálékkal kezdenénk etetni őt:
Hagyjuk, hogy a családdal üljön az asztalnál – ölben, pótszékben, vagy etetőszékben.
Adjunk a babának egy pohár vizet, vagy lefejt tejet. A kicsi szórakoztathatja magát étkezés alatt, miközben megismerkedik a pohár használatával. 30-90 ml víz elegendő lesz (gyakran egész napra). Sok anya csak vizet használ, vagy egy kevés anyatejet, nehogy elvesztegesse a „folyékony aranyat”, miközben gyermeke a pohár használatát tanulja.
Ajánlja fel a babának, hogy igyon az Ön poharából közvetlenül, vagy szívószállal. Még akkor is, ha a baba még nem jött rá a szívószál használatának módjára, tehet egy szívószálat a vízbe, befoghatja a tetejét az egyik ujjával, felszívva ezzel egy pár cseppnyi vizet, és a szívószál alsó végéből megitathatja a kicsit a vízzel (vegye el az ujját a szál felső végéről, ha az alsó már a gyerek szájában van).
Adjon a babának kanalat, poharat, tálat és más biztonságos evőeszközöket, hogy játszhasson azokkal étkezés alatt.
Adjon a kicsinek egy jégkockát (ha az alakja és a mérete biztonságos a számára), vagy jégdarabkákat, hogy játszhasson velük.
Adjon gyermekének anyatejből készített fagylaltot, vagy kásás, fagyott anyatejet, hogy megehesse kanállal.
Sok mítosz és idejétmúlt információ kering arról, hogyan állapíthatjuk meg, hogy felkészült-e már gyermekünk a szilárd ételek fogyasztására.
Az, hogy gyermeke elért egy bizonyos súlyt, vagy megduplázta születési súlyát (vagy akármennyi is a súlya), még nem jelenti azt, hogy automatikusan kész lesz a szilárd táplálék fogyasztására, főleg abban az esetben, ha még nincs hat hónapos.
Az
Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia / WHO javaslata, hogy a szilárd
ételek bevezetését hat hónapos korban, vagy még később kezdjük el, nem
tesz kivételt a nehezebb csecsemőkkel sem. Az a kutatás, amit én láttam
arról, hogy milyen előnyökkel jár, ha hat hónapos korban, vagy később
kezdjük el a szilárd ételek bevezetését, minden csecsemőre egyaránt
vonatkozik, súlyuktól függetlenül.
Az emésztőrendszer érettsége és a csecsemő általános
fejlődése jelenti a különbséget, nem a baba súlya.
Nagyon érdekes, hogy a nagyméretű babák és a kisméretű babák
édesanyját egyformán a hozzátáplálás megkezdésére szokták biztatni. Gyakran
hangzik el két különböző és egymásnak teljesen ellentmondó vélemény
ugyanannak az embernek a szájából!
Az indoklás, hogy miért kellene bevezetni a szilárd táplálékokat különböző lehet:
Van, hogy az édesanyának azt mondják, hogy mivel a babája nagy, képtelen lesz elég tejet termelni a számára. Ez a megállapítás nem igazán állja meg a helyét – szinte minden anya képes annyi tejet termelni, hogy akár ikreket is szoptathatna kizárólagosan, sőt hármas ikreket is. Ha igény szerint engedi szopizni a babáját, teste elég tejet termel majd a számára.
Más anyáknak azt mondják, hogy a kisbaba túl sokat eszik, ezért az anyának csökkentenie kell a táplálékfelvételét azzal, hogy korlátozza a szoptatást, és/vagy elkezdi a hozzátáplálást. Egyáltalán SEMMI bizonyítéka nincs annak, hogy egy nagysúlyú szoptatott baba gyerek- vagy felnőttkorában is nagy lesz, és a szoptatás korlátozása veszélyes lehet egy csecsemő számára.
Egy másik gyakran hangoztatott ok a hozzátáplálás megkezdésére az, hogy a baba túl kicsi. Szerintem ennek a javaslatnak aztán igazán nincs semmi értelme! Ha grammról grammra összehasonlítjuk, az anyatejnek magasabb az energiatartalma, mint a legtöbb biztonságos babaételnek, és jelentősen több tápanyagot tartalmaz, mint bármely más szilárd étel, amivel csecsemőket etethetnénk. Hozzátehetjük, hogy a szilárd ételek bevezetése nagy valószínűséggel csökkenti annak a tejnek a mennyiségét, amennyit gyermeke magához vesz, ahelyett, hogy növelné az összes bevitt mennyiséget. Egy valóban lassan gyarapodó kisbaba számára az egyik első ajánlás az, hogy csökkentse a szilárd táplálék mennyiségét, vagy hagyja el azt, és szoptasson gyakrabban.
Egy további oka annak, hogy a hozzátáplálás megkezdését javasolják, az, hogy „az anyatej nem tartalmaz vasat”. Az anyatejnek valóban alacsonyabb a vastartalma, mint a tápszernek, de az anyatej vastartalma sokkal jobban felszívódik a kisbaba bélrendszeréből, mint a tápszerben levő vas. A tápszerrel táplált csecsemők vesztenek is vasat azokon a mikroszkópikus sérüléseken keresztül, melyek a tehéntej romboló hatása miatt keletkeznek a beleikben. A szoptatott babák nem veszítik el a vasat. Valamikor az első hat hónap után (sok baba számára sokkal később) a legtöbb csecsemőnek szüksége lesz az anyatejen kívül más vasforrásra is. Ehhez többnyire kis mennyiségű szilárd ételből is hozzá lehet jutni.
Az a népszerű hit, hogy a szilárd étellel való etetés segíti a csecsemőt abban, hogy végigaludja az éjszakát, teljesen alaptalan.
Ez szintén egy olyan mítosz, amelyet a megfelelően fejlődő, egészséges csecsemőkre vonatkozó kutatás nem támaszt alá.
Természetesen vannak időhatárok a szilárd ételek bevezetésének megkezdésére, de ezek csecsemőről csecsemőre változnak.
Valamikor (általában hat-nyolc hónapos kor között) a kisbaba eléri azt a fejlődési szintet, amikor már alkalmas az egyéb ételek elfogyasztására (képes ülni, rágni, ételt felcsippenteni, stb.). Körülbelül ugyanebben a korban válik az emésztőrendszere fiziológiailag éretté a sokféle étel feldolgozására. Ezen a ponton a legtöbb csecsemő kész és akar enni (még akkor is, ha csak ritkán és kis mennyiségeket).
A szülőknek néha azt mondják, hogy a babának el kell kezdenie a szilárd ételek fogyasztását hat (vagy nyolc, vagy tíz) hónapos korára, máskülönben problémája lesz az olyan ételek elfogadásával és elfogyasztásával, amelyeket rágni kell. Ez a „korlátozott időhatárokról” szóló elképzelés széles körben elterjedt, de nem bizonyított.
Nem találtam olyan kutatási adatot, amely azt bizonyítaná, hogy létezne ilyen időkorlát a szilárd ételek bevezetésével kapcsolatban megfelelően fejlődő, egészséges gyermekek esetében. Úgy tűnik, van némi bizonyíték arra, hogy a hosszasan csövön át táplált, vagy fejlődésükben komolyan elmaradott csecsemők esetében adódhatnak problémák az evés megtanulásával, ha nem kapnak lehetőséget a szilárd ételek fogyasztásának gyakorlására hat és tíz hónapos koruk között. Megkérdeztem az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól egy ismerősömet, aki beszéd- és nyelvpatológus. Sok fiatal gyerekkel dolgozott már, akiknek evési problémái voltak, többek közt fejlődési elmaradások és rágási problémák. Azt mondta, nem tud semmi olyan okra gondolni, ami miatt a szilárd táplálék bevezetésének késleltetése táplálkozási problémákat okozna, és hogy azoknak a gyermekeknek a problémái, akikkel ő dolgozott, általában születésükkor, vagy nem sokkal később keletkeztek. Ezen gyermekek közül egynek sem a hozzátáplálás megkezdésének késleltetése okozta az evési problémát.

A PUBERTÁSKORBAN FŐKÉNT LEÁNYOKNÁL ELŐFORDULÓ,ÁTMENETI VÉGTAG
KERINGÉSI ELÉGTELENSÉGBEN NYILVÁNUL MEG. JELLENZŐ -A KEZEK-AZ UJJAK KÉKES
LILÁS ELSZINEZŐDÉSE,SOKSZOR VILÁGOSABB FOLTOKKAL.A KEZEK HIDEGEK ÉS
NEDVESEK.A HIDEG ÉVSZAKBAN AZ ALSÓ VÉGTAGON FAGYÁS JELEI MUTATKOZHATNAK.A
LEGTÖBB ESETBEN ÁRTALMATLAN JELLEGÜ ELVÁLTOZÁS,A FELNŐTT KORRA MAGÁTÓL
MEGOLDÓDIK
A kizárólagos szoptatás hat hónapos korig elegendő a legtöbb kisbaba egészséges fejlődéséhez. Néha azonban adódnak olyan helyzetek, amikor pótlásra van szükség, bár sokkal ritkábban, mint gondolnánk.
Mikor kell pótlást adni?
Pótlás szoptatás közben
Pótlás szoptatás helyett
Biztosan elég a tej az első két héten, ha…
A cumisüveg és a cumi annyira hozzánőtt a csecsemőkorról alkotott képhez, hogy sokan el sem tudják képzelni nélkülük egy baba fölnevelését. A szoptatási tanácsadók már régóta hangoztatják: bármilyen cumi használata megzavarhatja a csecsemőt, eltérítheti őt a szopástól. A legérzékenyebb időszak ebből a szempontból az első négy-hat hét. Mégis az első napokban fordul elő leggyakrabban, hogy pótlást adnak az újszülöttnek. Ez többnyire indokolatlan, és a tapasztalatok szerint – jó kórházi gyakorlat, értő, figyelmes szoptatási tanácsadás mellett – elkerülhető lenne. Az újszülöttek kis hányadánál valóban szükség van pótlásra. Ám sem a szülészeten, sem otthon nem lenne szabad cumisüvegből etetni az apróságokat. Az volna a legelőnyösebb, ha a szoptatással egy időben és olyan módszerrel adnánk a kiegészítést, ami nem zavarja meg szopási technikáját.
Mikor kell pótlást adni?
– Kis súlyú koraszülötteknek abban az esetben, ha a lefejt hátsó, zsírdús tej az orvos megítélése szerint nem biztosít megfelelő gyarapodást.
– Olyan fejlődési rendellenességek esetén, amelyek lehetetlenné teszik a hatékony szopást.
– Ha átmenetileg az anya egészségi állapota miatt ütközik akadályba a szoptatás. Ebben a nehéz időszakban is a saját anya vagy más, szoptató anya teje a legjobb. Ha megszűnt az akadály, vissza lehet térni a teljes szoptatásra.
– Néha jó szoptatási gyakorlat mellett is előfordulhat, hogy kevés a tej. A túlságosan sárga kicsi például alig érdeklődik a szopás iránt, pedig az anyatej lenne a legjobb gyógyszer a sárgaság ellen.
– Ha a gyermek elveszti testsúlyának nyolc százalékát, valószínűleg pótlást kell kapnia (sokszor néhány milliliternyi is elég), lehetőleg a saját anyja tejét. Néhány nap „lustálkodás” után a legtöbb baba visszanyeri élénkségét, a pótlást el lehet hagyni.
– Ha az újszülöttnek hirtelen leesik a vércukorszintje, az agy nem jut táplálékhoz. Az úgynevezett hipoglikémiás állapot azt a babát fenyegeti, aki túl korán vagy a kelleténél kisebb súllyal jött világra. A cukorbeteg anyák kisbabáinak is esélyük van arra, hogy hirtelen lezuhanjon a vércukorszintjük. Jelei: erőtlenség, láz, remegés, elkékült ajkak, mozgásroham. Ennek megítélése mindig a neonatológus gyermekgyógyász feladata. A veszélyeztetett kisbabák esetében még nagyobb szükség van a szülés utáni korai mellretételre és a nagyon gyakori szoptatásra. Ha még ez sem lenne elég, glükóztartalmú infúziót vagy pótlást kell adni a kicsinek. A kiegészítésre ilyenkor is csak néhány napig van szükség.
– Előfordulhat az is, hogy a kisbaba nem szopik hatékonyan. Ezt a kelleténél nagyobb súlyesésből, valamint a széklet, vizelet mennyiségéből és minőségéből állapíthatjuk meg. Ha igény szerinti szoptatás során sem jut elég tejhez a baba, ellenőrizni kell, hogy jól kapja-e be a mellet, megfelelő-e a szoptatás testhelyzet, működik-e a tejleadó reflex. Amíg ki nem alakul a helyes szoptatási gyakorlat, pótlást kell adni a babának.
Pótlás szoptatás
közben
A hozzátáplálásnak nem szabad hátrányosan befolyásolnia a szoptatást. Ha a kisbaba képes szopni és hajlandó is erre, csak a hatékonysággal vagy a tej mennyiségével van baj, sokat segíthetnek a következő eszközök. Ez a segédeszköz az anya nyakába akasztható műanyag flakonból és három különböző vastagságú, vékony, lágy műanyag csőből áll. A palackból kivezető cső végét a mellbimbó felső részére kell helyezni úgy, hogy a cső ne érjen túl a bimbón. A csövet bőrbarát ragasztószalaggal rögzíthetjük a mellen. Így, miközben a kicsi szopik, addig a csövön át is kap táplálékot. Az eszköz használatát csökkent tejtermelés, lassú súlynövekedés, helytelen szopási technika esetén javasolják. Nagyon jól alkalmazható akkor, ha az anya egyszer már abbahagyta a szoptatást, gyerekét mégis szeretné mellből táplálni. Ígéretes segédeszköz örökbefogadó anyák számára. Ha megfelelően adagoljuk a pótlást, akkor a Szoptanít használata során megindul és fokozódik a tejtermelés. Néhány hét alatt visszatérhetünk segítségével a teljes szoptatáshoz.
– Hasonló hatást érhetünk el azzal, ha hatos méretű etetőszondát húzunk rá egy 10-20 milliliteres fecskendő végére, és azon át adagoljuk a pótlást szoptatás közben. Akkor csúsztatjuk a szonda végét a baba szájába, ha már rákapott a mellre, és szívja.
– Egy másik olcsó, ám hatékony módszer szerint az anya háromóránként szoptat, éjjel is, nappal is. Egy órával a csak anyamellből való szopás után újra mellre teszik a gyereket, de most úgy, hogy a mellre rögzített vékony szondán át kiegészítést is kap. A szopáshoz szükséges energia attól függ, hogy az anya milyen magasra tartja a csészét, amelyben a szonda másik vége található. Így a gyerek huszonnégy óra alatt tizenhat alkalommal szopik, ebből nyolcszor segédeszközzel. A pótlás mennyiségét fokozatosan csökkentik, ahogy az anyatej mennyisége nő. A legtöbb esetben két hét alatt vissza lehet térni a teljes szoptatáshoz, addig naponta ellenőrzik a baba súlyát.
A vékony csövet, szondát tartalmazó etetési segédeszközök sterilizálására
fokozottan kell ügyelni.
Pótlás szoptatás
helyett
Előfordulhat, hogy átmeneti távollét, betegség vagy a kisbaba szopási, nyelési nehézségei miatt van szükség pótlásra. A kanalas etetés hátránya, hogy lassú, és gyakorlatot igényel. Tartsuk szinte függőleges helyzetben a babát, és nagyon kicsi adagonként adjuk neki a tejet.
Bármilyen pohár alkalmas újszülött etetésére. A legjobb az a fajta,
amelynek kifelé hajlik a széle. Ma már kapható vékony műanyagból
készült, mércével ellátott, formatervezett, eldobható babapohár is.
Pohárból való etetésnél is az a lényeg, hogy mindig egészen kicsi adagokat
juttassunk a baba szájához. A tejet ne öntsük, inkább várjuk meg, míg a
csecsemő magától kiissza a felkínált cseppeket Az
volna a természetes, ha abban az esetben, amikor pótlásra szorul a baba, már a
szülészeti osztályon felajánlanák valamelyik módszert, és cumisüveget csak az
anya külön kérésére használnának. Így a problémákkal küzdő gyerekek is jó
esélyt kapnának a szopásra.
Mindenki szereti a saját gyermekét, s azt is elvárja tőle, hogy ő is szeresse felmenőit. A baba szeret és tud tanulni, akár szavak nélkül is. De hogyan tanítsuk babánkat a szeretetre?
Simogassuk a babát, majd az ő kezével, lábával simogattassuk vissza a saját arcunkat, kezünket. Tegyük a kis kezét, lábát a fejünkre. Amikor megpusziljuk, érintsük meg a baba ajkaival is az arcunkat, és szavakkal is erősítsük meg a viszonzást és örömkeltést: fedetlen, csupasz felsőtestünkre fektessük rá a picit.
Orrunkkal is érintsük meg az arcát, hasát, hátát, és dörzsöljük finoman hozzá. Ugyanúgy az ő orra is érintse arcunkat. Finoman a nyelvünkkel is megcsiklandozhatjuk fülét, orrát, arcát. Ha ő is kinyújtja nyelvét, tegyük arcunkhoz. Utánozzunk állathangokat: sziszeghetünk, vakkanthatunk, horkanhatunk...természetesen csak óvatosan, nem túl nagy hangerővel.
Fütyüljünk, berregjünk, miközben az arcához, kezéhez érintjük az arcunkat. Bohóckodjunk, grimaszoljunk, kacsintgassunk: ismerjen meg minél több jelbeszédet, hogy utánozhassa azokat.
Gyömöszöljük, táncoljunk, tornázzunk vele.
Lovagoltassuk a térdünkön, mellkasunkon, hátunkon, vegyük a nyakunkba. Vannak szülők, akik előszeretettel dobálják a levegőbe a picit, ám ezzel legyünk óvatosak.
Az együttfürdés kellemes érzetet, meghitt hangulatot kelthet. Megoszlanak a vélemények az együtt és különalvás tekintetében. Az mindenképpen előnyös, ha a baba külön szobában és ágyban alszik, a szülők is pihentebben ébrednek.
Ám adjuk meg a lehetőséget, hogy ébredéskor lássa a családtagjait - kicsit magunk közé vesszük - így egyenrangú partnerként kezeljük. Ne hagyjuk, hogy másoknak fájdalmat okozzon, mert ami elsőre jópofa cselekedetnek tűnik, az később rossz szokássá válik, amennyiben nem tesszük helyre. Amikor hisztizik, harap, engedetlen, azt is hozzuk a tudtára.
Az éneklés szerepe egyre fontosabbá válik, altatódalok, népdalok, gyermekdalok gyakori ismételgetése, megnyugvást, kötődést és akár egy elalvás előtti rituálét is megerősíthet.
Gyermeküknél műtétet tervezünk, amelyhez szükséges a beleegyezésük. Döntésükhöz szeretnénk segítséget nyújtani az alábbi tájékoztatóval, amelyből megismerhetik a betegséget, a beavatkozás módját, jelentőségét és következményeit valamint a szóba jöhető szövődményeket és kockázatot.
Az elvégzett vizsgálatok alapján gyermeküknek epekövessége van.
Az epe sókban gazdag emésztőnedv, melyet a máj termel. Az epe étkezések között az epehólyagban tárolódik, ahonnan étkezéskor az epevezetéken keresztül a nyombélbe ürül. Az epekő sókicsapódás útján jön létre, az esetek túlnyomó többségében az epehólyagban. Kőképződésre számos tényező hajlamosíthat (pl étrend, gyógyszerek, alkat, életkor, újszülöttkori mesterséges táplálás, vérképzőszervi betegség), melyek megszűntével - belgyógyászati kezelés mellett - előfordulhat a kő feloldódása is.
Az epekő számos szövődmény forrása lehet, ezek közül gyermekkorban leginkább kettővel kell számolni:
1. gyakoribb az epevezetékbe sodródó kő által okozott epeútelzáródás, melynek veszélyes (akár életveszélyes) következménye lehet a sárgaság és a hasnyálmirigy gyulladás.
2. ritkább az epehólyag gyulladás.
A műtéti kezelés célja általában az epekő okozta szövődmények megelőzése. A műtétet általában választott időben, szövődménymentes állapotban végezzük. Az esetleg kialakuló szövődmények a korszerű endoszkópos eljárásoknak és antibiotikumoknak köszönhetően az esetek többségében belgyógyászatilag elháríthatók, ezért sürgős műtétre csak ritkán, a belgyógyászati kezelés eredménytelensége esetén kerül sor. A műtéti javallatot tehát általában a tartósan meglévő, szövődmény kockázatával járó epekő jelenti. Lényeges, hogy nem csak a köveket, hanem az epehólyagot is el kell távolítani, minthogy a kőképződés szinte kizárólag itt történik. Ha a műtét során szövődmény elhárítására is kényszerülünk, akkor a köves epehólyag eltávolítása mellett más beavatkozásokra (epeút megnyitás és helyreállítás, epeútszájadék plasztika, az epeelfolyás külső vagy belső elterelése) is sor kerülhet.
Mindezek történhetnek nyílt (hagyományos) és laparoszkópos (minimálinvazív) úton egyaránt.
Valamely beavatkozás abszolút kockázatmentességét egyetlen orvos sem garantálhatja.
Általában műtéti kockázatnak az eredménytelenség illetve az olyan szövődmények valószínűségét nevezzük, amelyek a szakmai szabályok betartása mellett is előállhatnak, bekövetkeztük előre nem látható és teljes biztonsággal nem védhető ki. Értelemszerű, hogy ezekért a sebészt nem terheli felelősség, ezt a (minimális) kockázatot a betegnek kell vállalnia, amikor beleegyezést ad a műtéthez. Ilyen kockázati tényezők pl. a szokatlan anatómiai viszonyok, más társuló betegség vagy kóros állapot, a szervezet szokatlan reakciója a műtét során felhasznált anyagokra illetve magára a műtéti beavatkozásra, nem sterilitási hibából fakadó ún. endogén fertőzés, megfelelő tanúsítvány ellenére előforduló anyaghiba. Mindezek a mindennapi gyakorlatban vérzés, utóvérzés, véletlen sérülés, belső varratelégtelenség, varratkilökődés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar, viszér-gyulladás vagy rögösödés, a várttól elmaradó gyógyeredmény illetve késői szövődmények (pl. hegesedés vagy hasüregi műtétek utáni bélösszenövések talaján kialakuló működési zavar) formájában jelentkezhetnek, de ezek statisztikai gyakorisága messze elmarad a műtét nélkül bekövetkező állapotromlás valószínűségéhez képest.
A fenti általános meggondolásokon túlmenően epehólyag műtéteknél az alábbi szövődmények fordulhatnak elő: az epevezeték és az epehólyag lefutásában és vérellátásában igen sok az anatómiai variáció, ezért epeműtéteknél gyakoribb az ér és epeútsérülés, amelyek egy részében esetleg újabb műtétre is sor kerülhet. Ugyancsak előfordulhat – különösen sok apró kő esetén - , hogy a műtét során az epevezetékbe sodródó kő elzáródást okoz. Ez a műtét utáni napokban végzendő belgyógyászati (endoszkópos) beavatkozással rendszerint elhárítható, csak ritkán, ennek sikertelensége esetén kell újabb műtétet végezni.
Laparoszkópos műtét esetén az eszközök bevezetése során melléksérülés (bél vagy nagyér sérülés) lehetőségével (1%) kell számolni, és előfordulhat, hogy váratlan helyzet esetén a műtétet csak nyílt úton lehet befejezni.
Szövődményes esetben a műtéti előkészítés része a szövődmény belgyógyászati elhárítására tett kísérlet, mely általában sikeres. A szükséges vizsgálatok, a műtét időpontja, az előkészítés és az altatás mikéntje - mint minden altatásban végzendő műtétnél - az altatóorvos véleményétől is függenek.
Minden műtét előtt alapos fürdés, hajmosás szükséges. A hosszú hajat ajánlatos összefogni, a körmöket rövidre kell vágni. A beteg órát vagy ékszert nem viselhet a műtőben. A gyermek a műtét előtti napon déltől már csak folyadékot fogyaszthat, emellett a vastagbél beöntéssel vagy hashajtással való kiürítéséről is célszerű gondoskodni, különösen laparoszkópos műtét esetén. A beteg a műtőbe üres gyomorral, vénabiztosítással, infúzióval kerül.
A beteg a műtőből a gyomrot tehermentesítő orrszondával illetve a műtéti területet a hasfalon keresztül tehermentesítő dréncsővel érkezik az osztályra.
Szövődménymentes állapotban végzett epekő műtétek után másnaptól a beteg teázhat, és az orrszonda eltávolítása után másod-harmadnapon kezdheti az étkezést. A hasfali dréncsövet (ha nincs epeszivárgás) a 2-3. napon távolítjuk el. Szövődményes epeműtéteknél gyakran az epeutakat is tehermentesíteni kell dréncsővel, ennek az eltávolítása azonban (sok tényezőtől függően) egy héten belül nem várható.
A műtét után (ahogyan előtte is) hosszabb ideig zsírszegény, fűszermentes, ún. epekímélő diéta tartása javasolt, emellett célszerű a szokásos 3 főétkezést 5 alkalomra elosztani a változatlan mennyiségben termelődő, de folyamatosan ürülő epe emésztőkapacitásának a lekötésére.
Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy még megfelelő javallat mellett kifogástalanul végrehajtott műtéteknél is a betegek egy részénél visszamaradhatnak elsősorban az étkezéssel összefüggő pan

A NEM KEZELT,SÚLYOSABB,KITERJEDTEBB ÓTVARNÁL,A VESEGYULLADÁS
SZÖVŐDMÉNYE LÉPHET FEL.NAPJAINKBAN MÁR NAGYON RITKÁN TALÁLKOZUNK EZZEL A
KÓRTANI JELENSÉGGEL.A BEMUTATOTT KÉPEN A KITERJEDT BŐRELVÁLTOZÁSOK MELLET
KIVEHETŐ A BEDAGADT SZEM/ÖDÉMA/AMI A VESEBÁNTALOMNAK EGYIK VEZETŐ
TÜNETE.
Összefoglalás
A húgyúti fejlődési rendellenességek korai felismerésében, megítélésében az elmúlt években jelentős előrelépés és szemléletváltozás történt. Az ultrahangvizsgálatok elterjedése, nem utolsósorban a magzati (intrauterin) életkorban elősegítette ezen anomáliák korai detektálását. Az anomáliák fő típusait, a klinikai tüneteket valamint a diagnosztikát taglalom ebben az irásban.A sebészi beavatkozásokról, esetleges műtét szükségességéről többnyire gyermekgyógyászból, gyermek-nefrológusból, radiológusból, valamint gyermeksebészből álló teamek döntenek. A műtétet követő gondozás a komplex kezelés fontos részét képezi.
Bevezetés
A vizeletképző és -elvezető rendszer fejlődési rendellenességei a gyermekurológiai, gyermeknefrológiai ellátás igen fontos részét képezik. Az elmúlt évtized(ek)ben a jelentős szemléletváltozás, a diagnosztikus lehetőségek fejlődése azt eredményezte, hogy ezen betegségek nagy része időben kerül felismerésre, és a kezelés _ mely gyakran sebészi _, gyógyulást eredményez. A gyógyulás azt jelenti, hogy a húgyúti szervmegtartó műtétekkel a meglévő veseműködés megőrizhető. Az évtizedekkel korábban olyan gyakori nefrektómia _ a működésképtelen vese eltávolítása _, vagy a sokat emlegetett veseelégtelenség (end stage renal failure) elkerülhető. Statisztikai adatok alapján a vese (vesék) megtartására napjainkban tízszer nagyobb az esély, mint 20 éve volt. A hasi ultrahang- és vizeletszűrések jelentősége a húgyúti anomáliák felismerésében vitathatatlan.
Mikor gondoljunk urológiai anomáliákra?
1. • Ha a magzati ultrahangvizsgálattal felmerült a vizeletképző-rendszer kóros tágassága. Gyakorlott vizsgáló számára nem okoz nehézséget a hydronephrosis, a nagy húgyhólyag, a rendellenes helyzetű vagy cisztás vese felismerése az újszülöttkorban.. Születés után a neonatológus, a csecsemőgyógyász, a radiológus, a nefrológus illetve a gyermeksebész mérlegelés után döntenek ezen állapotok további sorsáról (gondozás vagy műtéti kezelés). A pontosabb diagnózis és megfelelő kezelés miatt kívánatos, hogy az ilyen szülések (születések) olyan helyen történjenek meg, ahol ezen szakemberek kellő időben képesek az adekvát döntés meghozatalára.
2. • Ismétlődő, nem specifikus klinikai tünetek a csecsemő- és kisgyermekkorban, melyek döntően nem urológiai anomáliára is utalnak: ismétlődő (ismeretlen?) lázas állapotok, haspuffadás, elhúzódó icterus a neonatalis periódusban lelassult súlyfejlődés, étvágytalanság, hasban tapintható terime (vese vagy indokolatlanul telt húgyhólyag). A mai „Liberós világban" gyakran nem veszik észre a szülők, hogy a pelenka alig vagy ritkán nedves, mely a hólyag ürülési zavarának igen fontos és korai tünete lehet.
3. • Húgyúti betegségekre utaló klinikai tünetek. Gennyes vagy véres vizelés, bacteriuria. A vesetáji fájdalom inkább a késői gyermekkorban illetve serdülőkorban jelentkező hydronephrosisra jellemző. Esetenként a magas vérnyomás veti fel a sebészileg is korrigálható húgyúti anomália lehetőségét. Fiúknál a széles vizeletsugár hiánya, fájdalmas, akadozó, erőlködő vizelés _ a dysuria _ többnyire igen súlyos, kétoldali vesekárosodást fenntartó húgycső-anomáliákra utalhatnak (billentyű).
4. • Saját beteganyagunk utánvizsgálataiból is tudjuk, hogy az újszülöttkorban negatív eredményű hasi ultrahang és/vagy vizeletszűrés nem abszolút értékű. A felső húgyúti urológiai rendellenességek közel 20_25%-a csak a későbbi élethónapokban okoz klinikai tüneteket. Esetleges UH szűrés (pl. csípő vagy hasi) során merül fel a húgyúti rendellenesség a teljesen panasz- és tünetmentes gyermekbenKívánatos lenne a hasi ultrahang vizsgálat kiterjesztése az 1_3 éves korosztályra (évenkénti ismétléssel),

A GONORHOEÁS FERTŐZÉS RITKÁN FORDUL ELŐ CSECSEMŐKORBAN.EREDETE A
KÖRNYEZETBŐL VALÓ FERTŐZÉSRE VEZETHETŐ
VISSZA..HOSSZANTARTÓ,TISZTÁZATLAN EREDETÜ FOLYÁSOKNÁL GONDOLUNK RÁ.A KÉPEN A
VULVÁBÓL ÜRÜLŐ GENNYES VÁLADÉK LÁTSZIK
Ha a háziorvos vizeletvizsgálatot rendel el, tudni kell a vizelet helyes gyűjtésének módját. Számos felesleges kezelés lenne megelőzhető, ha vizelet-mintavételt alapos, fertőtlenítő lemosás előzné meg. A lemosás nélkül végzett vizeletvizsgálatokat nem lehet értékelni, hiszen a bőrről, a nyálkahártyáról számos baktérium, illetve gennysejt - az elpusztult fehérvérsejt - és egyéb szennyeződés kerülhet a mintába. Fontos továbbá, hogy a pisiltetés után a vizelet minél előbb - lehetőleg hűtve - jusson el az illetékes laboratóriumba. A sokáig tárolt vizelet helyes diagnózis felállítására alkalmatlan

JELLEGZETES KLINIKAI KÉP-NYITOTT SZÁJ,SÜLLYESZTETT ALSÓ
ÁLLKAPOCS,KIDÜLLEDŐ SZEMEK,KESKENY ORR,ORRHANGU BESZÉD,SÁPADT ARC,KISSÉ
STUPID ARCKIFEJEZÉS,NAGYOTHALLÁS,NYUGTALAN ALVÁS,HORKOLÓ LÉGZÉS.GYAKORI A
VISSZATÉRŐ KÖZÉPFÜLGYULLADÁS ÉS ARCÜREG GYULLADÁS.FOEDULJUNK IDEJÉBEN
FÜL-ORR-GÉGÉSZ SZAKORVOSHOZ.
Sok édesanya aggódik amiatt, hogy kisgyermeke vitaminhiányban szenved.A vitaminok a szervezet létfontosságú összetevői, az anyagcserefolyamatok mozgatórugói. Természetesen igaz ez a kisgyermekeknél is. A vitaminok közös jellemzője, hogy a szervezet teljességükben nem képes őket szintetizálni, legfeljebb előanyagaikból átalakítani. Ezért rendszeres bevitelükről a táplálkozással kell gondoskodni.
Igen sok szülő fél attól, hogy gyermeke vitaminhiányos lesz, és nem kevés pénzt költ gyógyszertárakban az egyre divatosabb multivitamin készítményekre.
De kinek, és mikor van szüksége vitaminokra? A szoptatott csecsemő az anyatejjel a D- és a K-vitaminon kívül mindent megkap, feltéve, ha édesanyja nem beteg, nem diétázik, nem fogyókúrázik, illetve nem hódol a különböző reformkonyhák étrendi előírásainak. az utóbbi esetben ásványianyag- és B12-vitaminhiány is felléphet. Ez esetben az édesanyának van szüksége gyógyszeres pótlásra, mert így az anyatej már megfelelő vitaminforrást biztosít.
A mesterségesen, azaz tápszerrel táplált csecsemő külön vitaminpótlást nem igényel, hiszen a tápszereket úgy állítják össze, hogy azok a baba adott életkorának feleljenek meg a vitamin-összetétel szempontjából is. Ha a baba legalább 750 ml tápszert kap, akkor külön vitamint nem kell adni neki. Más a helyzet, ha valamilyen betegség miatt kevesebbet eszik. Még az egyszerűnek mondott nátha is elveszi az étvágyat, nem is beszélve egy komoly, légúti fertőzésről, kiszáradással járó bélhurutról, következményes felszívódási zavarról vagy rendszer- betegségről. Ekkor alapos számítások után, célzottan kell megszervezni a pótlást.
A nagyobb babák már változatosan étkeznek, hiszen egyéves korukban étrendjük csaknem azonos a többi
családtagéval. Ha a nagyobb csecsemők, kisdedek életkoruknak
megfelelően, változatosan táplálkoznak, akkor vitaminhiánnyal
betegségek után ugyancsak számolni kell. Igaz ugyan, hogy a bolti tej
egy-két összetevőben szegényesebb, és a vitaminok felszívódását csökkenti,
de a ma elérhető pluszjelzésű babatejek megfelelő ellátást
nyújtanak. Más a helyzet a tartós betegségek esetében, amikor is az orvos
speciális étrendet javasol. Ekkor könnyen áteshetünk a ló túloldalára.
Más jellegű a probléma a
nem beteg, válogatós, nassoló, úgynevezett "étvágytalan" babákkal. Aki naphosszat teát iszik, ropit vagy Túró Rudit falatozgat kevéske
csokoládé kíséretében, az valóban elesik a zöldség- és gyümölcsfélék
fogyasztásának előnyeitől és könnyen vitaminhiányossá válhat. Ha nekik multivitaminokat veszünk, beszéljük meg annak
adagolását a családorvossal, mert nemcsak a zsírban, hanem a vízben oldódó
vitaminok halmozott bevitele is betegséghez, túladagolási tünetekhez vezethet.
A vitaminokra a fejlődő szervezetnek nagy szüksége van, különösen
betegségek után. a rendszeres multivitamin-fogyasztás azonban veszélyeket is rejthet
magában, példáját adva annak, hogy a jóból is megárt a sok!
Nyomban a születés után gyakran hánynak az újszülöttek, ha sok magzatvizet nyeltek.
Méhen belül bekövetkezett betegségek, fejlődési rendellenességek is okozhatnak születés után jelentkező hányást.
A szülés alatt bekövetkezett idegrendszeri sérülés is előidézhet hányást. A fejlődési rendellenességek közül leggyakrabban az emésztőrendszer elváltozásai, szűkületei okozhatnak hányást.
Az élet első napjaiban a belekben megszorult magzatszurok is gyakran okoz tartós hányást.
Az újszülött kori hányás első tünete lehet anyagcsere-betegség. Az újszülött kori fertőzések szinte elmaradhatatlan tünete a hányás.
Az újszülöttkori fertőzések szinte elmaradhatatlan tünete a hányás.
A csecsemők könnyen hánynak, minél fiatalabbak, annál inkább. Jelentéktelen okok is válthatnak ki hányást csecsemőkorban.
A szopás és etetések körüli technikai hibák és sajátosságok okoznak a leggyakrabban hányást, illetve bukást csecsemőkorban.
A bukás nem hányás, inkább a táplálék visszaköpése. Sokszor hányhat, illetve bukhat egy csecsemő, ha túl sokat evett, ha evés után sokat sír. Ezek a hányások alkalomszerűek, nem befolyásolják a csecsemőt a fejlődésben. Ezek mellett is jókedvű, jól hízik.
A csecsemőkori betegségek sorozata hányással járhat.
Jó általános állapotú, más tüneteket nem produkáló csecsemőnél előfordulhat hányás túletetés, rendszertelen táplálás, táplálékundor, erős sírás, öklendezés, akár toroknézés, illetve szájon át való gyógyszeradás miatt.
Egyéb tünetekkel, illetve az általános állapot rosszabbodásával járva hányást okozhatnak fertőzések, azok közül is leggyakrabban bélhurutok, felső légúti hurutok, középfülgyulladások, húgyúti fertőzések.
Hányással járnak mérgezések, koponyasérülések, agyrázkódás, gyomorrontás, bélelzáródás, sérvkizáródás, allergiás folyamat, például tehéntej-érzékenység. Krónikus hányással járnak krónikus fertőzések.
Krónikus hányással jár csecsemőkorban a gyomorszájszűkület, ilyenkor a jó étvány és a megfelelő etetés mellett sem hízik a csecsemő. Krónikus hányást észlelünk anyagcsere-betegségeknél is, sokszor első jele, tünete lehet az agynyomás-fokozódásnak is.
Körömágygyulladás
A heveny körömágygyulladást szintén staphylococcusok okozzák. Sérülés, vagy a bőr felázása elősegíti a kórokozó behatolását és a körömágy fájdalmas duzzanatát. Antibioticum tartalmú párakötés mellett többnyire belsőleg is szükséges gyógyszert adni.
Munkája során több orvos tapasztalja, hogy a gyermekek kezelésével kapcsolatban számos tévhit létezik.
Az egyik legnagyobb ilyen az antibiotikumok körül van. Megtörtént esetekrol számolunk be, melyek segítségével talán elkerülhetoek lesznek a tévedések.
Az antibiotikum a baktériumok szaporodását gátló vagy azokat elpusztító gyógyszer. Szedésüknek jótékony hatásuk mellett hátrányuk is van éppen ezért az orvos mindig alaposan átgondolja mielott felírná receptre.Az antibiotikum szedése foleg lázas fertozés esetén javasolt, melyet baktérium okoz, kevert vírusos és bakteriális fertozés esetében, krónikus betegségben például vese-, szív- és egyéb betegségben szenvedo lázas gyermeknél, amikor a másodlagos bakteriális felülfertozodést akarjuk elkerülni.
Vírusfertozés esetén ne adjunk antibiotikumot!
Vírusos fertozés esetén értelmetlen antibiotikumot adni, mert ez a gyógyszer vírusokra hatástalan. Sajnos ennek ellenére sok szülo úgy gondolja, hogy csak az antibiotikum gyógyszer, ha azt nem ír fel az orvos, akkor az rossz orvos. Sokan nem tudják, hogy az antibiotikumok adásának nem csak haszna, de veszélye is van.
Egy részrol a szervezet természetes immunmuködését, védekezoképességét is ki kell aknázni, nem szabad, hogy egy szervezetet mindig csak a gyógyszerek gyógyítsanak meg (természetesen itt nem a súlyos immunbeteg és egyéb beteg gyermekekrol van szó), más részrol a baktériumok okosak. Képesek alkalmazkodni az antibiotikumokhoz és a korábban alkalmazott antibiotikum ami megölte az adott kórokozót késobb az ugyanolyan típusú baktériumokra hatástalan lesz. Ezt nevezzük rezisztens baktériumoknak.
Sajnos ezek száma egyre no és az orvostudománynak, a kutatóorvosoknak és a gyógyszergyáraknak nagy küzdelmet jelent ez. Gondoljunk bele, hogy egy tüdogyulladás mely most reagál egy egyszerubb antibiotikomra a rezisztens baktériumtörzsek hatására már csak egyre erosebb gyógyszerek hatására fog meggyógyulni és az antibiotikumok fajtáinak száma is véges.
Ritkán, de nem egyszer jön a szülo, hogy "volt otthon antibiotikum, elkezdtem adni a gyereknek. Rá volt írva a dobozra, hogy 3x1, én adtam neki 1-et ma, meg tegnap is 1-et." És mikor rákérdezünk, hogy tetszik tudni mit csinál az antibiotikum? "Hát persze, gyulladáscsökkento." - feleli. Mi itt a nagy hiba? Egyrészrol az antibiotikumok nem csökkentik a gyulladást, azok a fent említetteknek megfeleloen baktériumok ellen ható szerek.
Ugyanakkor egy gyereknek antibiotikumot elkezdeni adni orvos nélkül nagy felelotlenség. Hiszen minden betegségnek megvan a maga tünete. Sokféle baktérium létezik és azok ellen különbözo antibiotikumok hatnak. Ha a szülo pont egy olyan gyógyszert indított ami az adott baktérium ellen hatástalan, akkor belesodorhatja a gyereket egy súlyos fertozésbe. Ha pedig egy vírusfertozésre indította a szülo az antibiotikumot, akkor feleslegesen terhelte a gyermek szervezetét.
Figyelni kell az adagolásra, bízzunk az orvosban
Az antibiotikumoknál, mint minden gyógyszer esetében pontosan meg van adva, hogy hányszor kell adni naponta. Ezzel érhető el, hogy a szervezetben, a véráramban egy közel azonos koncentrációban legyen jelen a gyógyszer és így tudja leküzdeni a fertozést. Ha ez a vérszint nincsen meg, akkor a baktérium rezisztencia kialakulását segítjük elo. Éppen ezért, ha a 3x1 napi adag helyett a szülo csak 1x1 tablettát adott a gyereknek az nem csak hatástalan, de káros is.
A másik gond, hogy ha 1 hónapon belül kétszer ugyanolyan hatóanyagú antibiotikumot kap a gyermek, amit a szülo sokszor nem tud, akkor az ismét a baktériumrezisztencia kialakulását segíti elo.
A következő veszélye az antibiotikum terápia otthoni elindításának, hogy vannak olyan vírusfertozések (például az Ebstein-Barr vírus okozta fertozés), amikor bizonyos típusú antibiotikumok adásával nagyon csúnya borkiütések megjelenését érhetjük el.
A másik komoly gond az antibiotikumok egy csoportjával, hogy sajnos nem csak a kóros baktériumokat, hanem a normál bélflóránk egy részét is elpusztítják, ezáltal ha nem jelzi ezt orvos az adott szülo felé, akkor a gyermek súlyos hasmenést kaphat. Ez egy amúgy is vékony gyengébb gyermek esetében akár kórházi kezelést tehet szükségessé.
Tehát bízzuk gyermekünket az orvosra, ne indítsunk el antibiotikum kezelést saját szakállunkra, hiszen házunkat se mi építjük fel szaksegítség nélkül, hogy aztán ránk omoljon.

A KOPONYATÖRÉSEK EGYIK JELLEGZETES TÜNETE A SZEMÜREGEK BEVÉRZÉSE

A KOPONYATRAUMA UTÁN MEGJELENŐ FÜL MÖGÖTTI VÉRALÁFUTÁS LEHET A
SZIKLACSONT TÖRÉSÉNEK AZ EGYIK GYANUJELE.
Az Ascaris lumbricoides a legnagyobb bélféreg (orsógiliszta), mely az emberi belekben élősködik. A kifejlett hímek 15-30 cm hosszúak és 0,3-0,8 cm átmérőjűek, és hasi irányban görbülő farkuk van; a kifejlett nőstények 20-35 cm hosszúak és 0,5 cm átmérőjűek.
A kifejlett férgek a vékonybél üregeiben élnek. A nőstény megközelítőleg 200 ezer petét rak naponta, melyek a széklettel terjednek. A meg nem termékenyített peték lenyelve sem fertőzőek. A megtermékenyített peték embrióvá alakulnak és a környezeti feltételektől függően (optimális eset: nedves, meleg, árnyékos talaj) 18 naptól néhány hétig terjedő időszakban fertőzővé válnak. A fertőző peték lenyelése után a lárvák kikelnek megtámadják a bél nyálkahártyáját, majd először a portális keringési rendszeren, aztán a nagyvérkörön keresztül a tüdőbe szállítódnak. A tüdőben a lárvák tovább fejlődnek (10-14 napig), áthatolnak a tüdő léghólyagok falán, s a légcsövön keresztül a torokba jutnak, majd lenyelődnek. A vékonybelet elérve kifejlett féreggé válnak. Egy kifejlett nősténynek 2-3 hónapra van szüksége a fertőző pete lenyelésétől a petézésig. A kifejlett giliszta 1-2 évig élhet.
A leggyakoribb emberi bélféreg fertőzés. Az egész világon elterjedt. Colon-hydroterápiával hatásosan eltávolíthatók a bélférgek
.
Az Enterobius vermicularis bélféreg (korábban Oxyuris vermicularis) emberi végbélgilisztaként is ismert. (A kifejlett nőstények 8-13 mm-esek, a kifejlett hímek 2-5 mm-esek.) Az embert tekintik az E. vermicularis egyedüli hordozójának.
A peték a végbélnyílás körüli (perianális) redőkbe települnek. Önfertőzés történik, ha a perianális terület vakarása után a kezünkkel fertőzött petéket juttatunk a szánkhoz. Emberről emberre történő átvitel szennyezett ruhán vagy ágyneműn keresztül következik be. Fertőzés szerezhető úgy is, ha a környezetünkben olyan felületekkel érintkezünk, melyek végbélgiliszta petéivel szennyezettek (pl. függönyök, szőnyegek). Kis számú pete a levegőbe is kerülhet és belélegezhető. A fertőzött peték lenyelését követően a lárvák a vékonybélben kelnek ki, és a kifejlett férgek a vastagbélbe települnek. A fertőzött peték lenyelése és a kifejlett nőstények petézése közti időintervallum körülbelül egy hónap. A kifejlett férgek élettartama kb. két hónap. A peteérett nőstények éjszakánként a végbélen kívülre vándorolnak és a végbélnyílás körüli (perianális) redőkbe lepetéznek. Optimális feltételek mellett a petében lévő lárvák 4-6 óra alatt kifejlődnek (a peték fertőzővé válnak).
Világszerte előfurdilhat. A fertőzések gyakoribbak iskolás- és óvodáskorú gyermekeknél, ill. zsúfolt körülmények között élőknél. A végbélgiliszta-fertőzés szokványosabb mérsékelt éghajlatú országokban, mint trópusi helyeken. Az USA-ban ez a leggyakoribb bélféreg betegség (a fertőzöttek számát 40 millióra becsülik
A KEZELÉST AZ ORVOS IRÁNYITJA.

A BŐR HIPERELASZTICITÁSA/CUTIS LAXA/KROMOSZÓMA VAGY GENETETIKAI
BETEGSÉGEK EGYIK TÜNETE LEHET.HA ÉSZLELJÜK GYERMEKÜNKÖN FORDULJUNK ORVOSHOZ
VELE.
A szülők szerepe rendkívül fontos a gyerekek étkezési szokásainak kialakításában. Ha meghízik egy gyerek, az a szülő felelőssége. Naponta tennünk kell a család és a gyerekek egészségéért, mert a gyerekkorban megtanult megfelelő életmód adja meg a hosszú, egészséges élet alapját.
Felejtsük el a diéta szót, mondjuk és próbáljuk ki helyette az egészséges táplálkozást, meg a rendszeres testmozgást. Unalmasan hangzik? Lehet, de csak így őrizhetjük meg a gyerekek egészségét és testsúlyát.
Ne akarjuk egyik napról a másikra megreformálni a
gyermek életét és étrendjét, apró trükkökkel próbáljuk rávenni az egészséges
ételek elfogadására.
Mi az egészséges?
A répa mindenképpen
egészséges, különösen a nyulaknak. Miért van vajon
az, hogy az egészséges táplálkozásról mindenkinek az ízetlen saláták jutnak az
eszébe? Pedig ennél sokkal színesebb a paletta: gyümölcsök végtelen mennyiségben, zöldségek, gabonafélék
(rizs, köles, bulgur), tésztafélék, sovány húsok, halak, tejtermékek, és igen,
zsírokat is tartalmaz, mert erre is szüksége van a szervezetünknek,
főként jó minőségű olaj vagy vaj formájában. Ezek az ételfajták
tartalmazzák mindazokat a vitaminokat, amire a gyerekeknek és tulajdonképpen a
felnőtteknek is szükségük van.
De az tény, hogy az egészséges táplálkozásba nem
férnek bele a legmagasabb kalóriájú ételek, így például a jégkrém, a sajtburger
és a mozizós cuccok – vagy csak nagyon ritkán. Nem kell örökre elfelejteni
azokat, de nem is lehet felnőni rajtuk. Legyünk szigorúak, heti
egy alkalomnál többször ne ehessen a – főleg túlsúlyos – gyerek
gyorsétteremben.
Muszáj tanulni Nagyon nehéz úgy
egészséges ételeket főzni, hogy magunk sem vagyunk tisztában az egészséges
táplálkozás alapelveivel. Az is tény, hogy olyan korban élünk, amikor az evés
sokkal nagyobb jelentőséget kapott, mint korábban, hiszen minden földi jót
el akarnak nekünk adni. De enni és táplálkozni – két különböző dolog.
Ehhez viszont meg kell ismerkedni szervezetünk működésével, a
tápanyagokkal, az arányokkal, az egészséges főzési technikákkal.
Lássuk be, elég fontos kérdés, hogy milyen
minőségű ételeket eszünk, mivel építjük vagy romboljuk a
szervezetünket.
Nassoljon gyümölcsöt Egy banán, egy narancs, egy alma, pláne apróra vágva és összekeverve,
telitalálat. Tegyen hozzá néhány szem diót, egy kis kókuszt és kész is a pazar
gyümölcssaláta. Még csak nem is drága, viszont laktatóbb, mint egy csoki a
büféből.
Mi van a tányéromon? A legjobb módja az
egészséges táplálkozás rögös útjára való rálépésnek, ha mindig ügyelünk arra,
hogy a tányérunk felét zöldségek töltsék meg. A másik felét osszuk ketté: az
egyik negyedre fehérje, azaz hús, tojás, bab kerüljön, a maradékra pedig
szénhidrát, vagyis rizs, tészta, krumpli. Ha pizzát eszik a család, kérjenek
fejenként egy szeletet, és egyenek hozzá egy doboz salátát.
Ne zárjunk ki egyetlen ételt sem Nagyon
rossz ötlet tinikorban kiiktatni bizonyos ételeket. Az egészségnek sem tesz
jót, és fura viszonyba kerülhet a gyerek az ételekkel, ha egyes fajtákat
bűnösnek kiáltunk ki. Nem szabad, hogy félelemmel vagy haraggal gondoljon
az ételekre. Amúgy is reménytelen dolog kontrollálni, mit eszik a gyerek, ezért
partneri együttműködésre van szükség, érezze, hogy megbízunk benne, nem
kell eltitkolnia, ha néha elcsalja a diétáját. De másnap akkor vissza kell
fognia magát.
A mozgás nélkülözhetetlen. Nincs annál szomorúbb látvány, mint amikor a gyerekek, akiknek
lételemük kellene, hogy legyen a mozgás, képtelenek intenzívebb testmozgásra,
annyira eltunyulnak. A szülő feladata, hogy beépítse a gyerek életébe a
mozgást. Ha nem is példamutatással, legalább azzal, hogy szán rá pénzt,
időt, és elviszi a gyereket sportfoglalkozásokra.
Sportoljon együtt a család! A szülő
feladata, hogy korlátozza azt az időt, amit a gyerek a tévé és a
számítógép előtt tölt. Válasszanak olyan sportot, amit együtt is
végezhetnek. A legjobb a kerékpározás, az úszás, a túrázás, a tánc, alakítsanak
a szomszédokkal vagy az osztálytársakkal focicsapatot, és hetente kétszer
focizzanak. Ne teljen el úgy hétvége, hogy nem töltöttek el időt a
szabadban, akár kertészkedéssel, sétával, kirándulással. Nem kell bonyolítani,
irány a legközelebbi erdő, sportpálya. Ha törekszik az egészséges életmódra,
ha megválogatja az ételeit, ha rendszeresen mozog, akkor az ön gyermeke ezt a
példát látja.
Kedves Szülő!
Ha ön kövér, ha mindig az alakjáról és a súlyáról beszél, de nem tesz érte semmit, mert egészségtelen ételeket eszik, és órákat tölt tévézéssel, lustálkodással, akkor az ön gyermeke is ezt a példát fogja követni.
HASZNOS TANÁCSOK KÖVÉR SZÜLŐK GYERMEKEINEK
1. Mit igyon a gyerek? A túlsúlyos
gyerekek esetében sürgősen el kell felejteni a cukros, szénsavas
üdítőket. Helyette vissza kell szoktatni a gyerekeket a vízre, a
gyümölcsteára, a jeges teákat úgyis imádják, a cukrot helyettesítsük
természetes édesítővel, mézzel vagy sztíviával. A gyümölcslevekkel is
érdemes csínján bánni, keressük az alacsony kalóriatartalmú verziókat. Egy 30
kiló feletti gyereknek is meg kell inni naponta legalább 1 liter folyadékot.
A gyerekek gyakran
összekeverik a szomjúságot az éhséggel. Aki elegendő folyadékot iszik, az
nem tömi egész nap a hasát.
2. Szerettessük meg a levest! A
zöldségben gazdag levesek (a tészta felesleges) rostban gazdagok, félig
megtelítik a gyomrot, és ami a legfontosabb, egészséges, nem hizlaló
táplálékkal. Aki eszik levest, már nem tud annyit enni a második fogásból.
3. Készítsük együtt az ételt Talán
nagyobb lesz a gyerek érdeklődése a zöldségek, gyümölcsök iránt, ha együtt
készítik el a salátát vagy a gyümölcssalátát. A gyümölcssalátához adjunk
zsírszegény joghurtot, egy kiskanál müzlit, így a ropogós ínyencség biztosan
kedvére lesz a gyereknek.
4. Mi legyen az édességekkel? Nehéz
kérdés. Semmi esetre se tiltsa el a gyereket az édességektől, inkább
ismertesse meg kalóriaszegény verzióikkal, mint például a diétás pudingok, a
light jégkrémek. Ha van ideje és kedve sütni, keressen az interneten
energiaszegény, cukormentes sütirecepteket.
5. Ne tartson otthon nassokat! Soha ne
tároljon otthon édességeket, mert el fognak fogyni. Legyen a hűtőben
zsírszegény joghurt, sajt, saláta, gyümölcs. Csak ezekből lehessen
válogatni. Mindig legyen az asztalon friss gyümölcs, fogyasszák együtt, a jó
példa ragadós.
6. Kenyérfélék Ismertesse meg a
gyerekkel a barna, teljes őrlésű, magvas kenyereket, elsőre nem
biztos, hogy fog tetszeni, de hátha sikerül. Süssenek otthon együtt egészséges
kenyeret, nem akkora fáradtság, mint hinnénk, és óriási élmény lesz az egész családnak.
7. Rendszeres étkezés A reggeli vagy a
vacsora, illetve a hétvégi ebédek legyenek biztos pontok a család életében.
Együtt, egy jót beszélgetve, mindenkinek jobban esik az étel, még a zöldségek
is.
8. A reggeli kihagyhatatlan Szoktassa rá a gyereket, hogy reggelizzen. Teljes őrlésű kenyeret, nem cukrozott müzlit (jól meg kell nézni!) tejjel, gyümölccsel. Aki reggelizik, sokkal energikusabb a nap folyamán, és kevesebbet is eszik, nem szabad, hogy a vacsora legyen a legbőségesebb étkezés.
9. Gyorséttermek? Érdemes kerülni, amíg
lehet, úgyis eljön az idő, amikor a kortárs társasággal bemegy. Nincs
annál lehangolóbb, mint amikor a vasárnapi ebéd hamburger és sült krumpli az
óvodás, kisiskolás gyereknek.
10. Ne étellel jutalmazzunk! A jó viselkedés jutalma soha ne csokoládé legyen, és a büntetés se az édesség megvonása. Az érzelmeinket szóban vagy simogatással, öleléssel fejezzük ki, ne édességet tömjünk a gyerekbe.
11. Ne erőltessük az evést
Fogadjuk el, ha a gyerek azt mondja, nem éhes. A gyerek étvágya nagyon hullámzó,
könnyen megnő, könnyen csökken. Emiatt felesleges aggódni, egy egészséges
kis kamasz nagyon jól érzi, mire van szüksége. Viszont, ha a kóros soványságra
utaló evési zavarokat fedezünk fel a lányoknál, sürgősen forduljunk
pszichológushoz.
Miért egyszerűbb
helyesen táplálkozni, mint állandóan diétázni?
A szigorú diétázás
egyáltalán nem ajánlott 18 év alatt. Mivel a szervezet még sok szempontból
fejlődésben van, így szakszerűen és hatásosan diétázni, főleg
nagyon nagy túlsúllyal, mindenképpen orvosi felügyelet alatt ajánlott. Ha
nagyon elhízott a gyerek, akkor elkerülhetetlen egy szigorú táplálkozási rend
kialakítása és betartása, persze ehhez a szülők felelősségteljes
hozzáállása és segítsége is nélkülözhetetlen.
Minden radikális tinidiéta maga után vonja a csontsűrűség
csökkenését, ami majd később fog gondot okozni, csontritkulás formájában.
12 és 17 év között szilárdul meg a csontok 90 százaléka, így ez az időszak
egyáltalán nem alkalmas arra, hogy megvonjuk a szervezettől a kalciumot, a
D-vitamint, amelyek lényegesek a csontok növekedéséhez. A durva, éhezéses
gyermekdiéták hallatlanul nagy károkat okozhatnak a serdülő lányok
szervezetében. Felborul a menstruációs ciklusuk, szélsőséges esetekben a
méh sem fejlődik ki rendesen, ami lehetetlenné teszi a későbbi
gyermekvállalást. Persze ki gondol erre 14 évesen, amikor csak olyan sovány
szeretne lenni, mint a topmodellek.
A szigorú diéta során nem jut a szervezetbe elegendő folsav és vas, ami
pedig vérszegénységhez vezethet. Ez rontja mind a fizikai, mind a szellemi
tevékenységet, ennek következtében leromlik a tanulmányi eredmény is.

JOBBOLDALI KONVERGÁLÓ KANCSALSÁG SIKERES MŰTÉTI KORREKCIÓJA
A szakemberek szerint az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma, ami nem feltétlenül az értelmi képességek gyengeségére vezethető vissza. Egyre több a diszlexiás gyerek és felnőtt. Tudják Önök azt, hogy a diszlexiások zsenik is lehetnek?
Mi is az a diszlexia?
Híres emberek, akik valamiben hasonlítanak egymásra, valami közös bennük: Andersen, a híres mese író, Roden, a csodálatos munkáiról híres szobrász, Edison, a villanykörte és a fonográf feltalálója, Churchill a kiemelkedő angol politikus, Chusing, a világhírű orvoskutató, agysebész és író, Einstein, a XX. sz. legnagyobb tudósa, Elvström, világbajnok vitorlásversenyző, Tom Cruise a híres amerikai színész, mind, mind írási-olvasási gondokkal küzdöttek az iskolában, azaz diszlexiások voltak. Michael Faraday beszédzavarokkal és helyesírási nehézségekkel küzdött, problémája volt a matematikával és megbízhatatlan volt a memóriája. Yeats a költő is egyértelműen diszlexiás volt. Még felnőtten is mindig bocsánatot kellett kérnie írása miatt, és a helyesírása is igen gyenge volt. Pablo Picasso-t értelmi fogyatékosnak tartották, pedig nála is a tanulási zavarok okozták az iskolai kudarcokat.
A diszlexia (diszlexia) gyűjtőfogalom, mely olyan rendellenességeket takar, melyek következtében egyes gyerekek, akik egyébként átlagos vagy átlag feletti intellektussal rendelkeznek, feltehetően valamiféle organikus probléma folytán, rendkívül nehezen tanulnak meg olvasni, írni. A diszlexia elnevezés használatos az olvasás elsajátításának zavarára, de már maga a szó is sokkal szélesebb fogalomra utal. A kifejezés ugyanis két tagból áll, az egyik a görög eredetű "disz", amely nehézséget jelöl, a másik a "lexia" a szintén görög eredetű "lexis" szóból, amely "szavakat, beszédet" jelent. Tehát szó szerint is a szavakkal kapcsolatos zavarról van szó, de ma már tudjuk, hogy a diszlexia ennél még összetettebb jelenség.
Két fő csoportja van:
A-. olvasás, írás, számolás, nyelv ismerete(mind megértés, mind kifejezés területén)
diszlexia: - izolált olvasási nehézség
diszortográfia: - a helyesírási zavarok nehézsége
diszgráfia: - az írás nehézsége
diszkalkulia: -a számolás nehézsége, számolási zavar
B- kitartás, szervezőkészség, az impulzivitás ellenőrzése, társadalmi alkalmazkodóképesség, mozgáskoordináció megtanulása
. A fejlődési diszlexia a születéstől a halálig tartó „szerkezeti” és „működési” másság, mely minden fejlesztés ellenére makacs maradványtünetekben jelzi létét felnőtt korban is, s nem "múlik el" a kisiskolás kor végével. Általában olyan gyermekről derülhet ki, hogy valamilyen tanulási nehézséggel küzd, akiről elmondható, hogy értelmi képességeihez mérten alul teljesít mind az iskolában, vagy akár már az óvodában is. Általában elfogadott a 8%-15%, vannak, akik szerint csak, mint egy 5%-a az arányuk, bár számuk ma is ismeretlen. Leggyakoribb a diszlexia, a nyelvi fejlődés, a figyelem-és motoros koordináció zavara. Esetenként azonban halmozódik. Szerencsére a tanulási nehézség enyhe formái sokkal gyakoribbak, mint a súlyosak. Az érintetteknek, mint egy 2%-ánál kell utóbbival számolni. Arányaiban, a fiúknál háromszor gyakoribb előfordulása, mint a lányoknál. A tanulási nehézség, minden szociális rétegben egyaránt előfordul.
Az olvasás során a gyermekek nagy része nehézségekkel küzd. Betűt tévesztenek, akadoznak, nehezen olvasnak össze. Ezek a hibák azonban átmenetiek, első osztályban meg is szűnnek. Vannak azonban gyermekek, akik nem tudnak túljutni a problémás időszakon, a szokásos korrepetálással sem. Értelmi képességük, az olvasástanulásba fektetett munka nem indokolná, mégis lényegesen elmaradnak az olvasás és helyesírás követelményszintjétől. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvasási, írási nehézséget tekintünk diszlexiának. Sokszor találkozunk olyan számadatokkal, amik a diszlexiások 20—30% előfordulási arányáról szólnak. A valóságban ez a százalékos arány jóval kevesebb. Minden iskolában vannak olyan tanulók, akik nehezebben tanulnak meg olvasni az átlagosnál, ez azonban nem egyértelműen diszlexiára utaló tény. Társaikhoz képest való elmaradásuknak több oka is lehet, pl. sok hiányzás az olvasástanulás időszakában, a gyermek képességeinek nem megfelelő olvasástanítási módszer. Csakis teljes körű vizsgálattal, differenciáldiagnózissal bizonyosodhatunk meg arról, valóban diszlexiás-e a gyermek.
Összegezve tehát a diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó – intelligenciaszinttől független – olvasási és helyesírási gyengeséget jelent. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok állhatnak.
HA A GYERMEK:
gyenge írás, olvasás, helyesírás terén,
bizonyos nyelvi feladatokbeli problémákat mutat,
tér-irány zavar (jobb-bal tévesztés) mutatkozik,
gyenge az emlékezete,
szekvencialitással problémái vannak,
diszlexia előfordul a családjában,
mindemellett átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkezik,
akkor valószínűleg diszlexiás.
A középsúlyos és enyhe esetekre sokszor nem is figyelnek fel. Komoly tanulási, magatartás-, sőt idegrendszeri, egészségügyi panaszok gondos elemzése során derül ki, hogy a gyermek diszlexiával küzd, s ez vált az aktuális panaszok előidézőjévé. Amennyiben nem ismerjük a pontos tüneteket, nem ítélhetünk reálisan, sőt gyakran igazságtalan megítélés születik a gyermekekkel szemben. Nemegyszer halljuk szülőktől, pedagógusoktól: "Na akarná, tudná" vagy "Ha odafigyelne, tudná". Ezek a téves következtetések elsősorban tájékozatlanságból adódnak. Miután nincs kellő információ a diszlexiát illetően, esetleg a probléma nincs is diagnosztizálva, természetes, hogy a laikus arra következtet, a gyermek csupán aktuálisan figyelmetlen, így a többi nehézség mellett még bűntudatot is ébreszt benne.
A diagnózis sokszor pontatlan, hiszen az enyhe esetektől a súlyosakig igen széles a skála, előfordul, hogy egy gyenge olvasóra vagy egy megértési, illetve észlelési zavarral küszködőre is ráfogják, hogy diszlexiás. Ezen túl a vizsgáló személyén, a gyermek tanárának véleményén, az iskola elvárásain, toleranciáján is rendkívül sok múlik, hol húzzák meg a határt a még elfogadható olvasás és a diszlexia között. A megfelelő szakember (neurológus, logopédus, konduktor, szomatopedagógus, pszichológus) által történő komplex vizsgálat adja a legbiztosabb és legprecízebb eredményt. Hatékony terápia kizárólag erre épülhet.
A gyermekek általában iskolai panaszokkal kerülnek logopédus elé: figyelmük szétszórt, magatartásuk infantilis, hosszabb utasításokat nehezen értenek, nehezen tanulnak összefüggő szöveget. Ilyen esetekben felmerül a diszlexia gyanúja. Elsőként arról kell meggyőződnünk, hogy kialakultak-e a gyermekben az olvasás-írás helyes elsajátításához szükséges adottságok. A vizsgálat és a diagnózis felállítása után mielőbb kezdődjön meg a gyermekek logopédus és mozgásszakember által történő komplex fejlesztése. A komplexitás hiánya esetén az eredményesség megkérdőjeleződik. .
Az óvodás gyermek gyakran nem is fogja fel, hogy jelentősége van annak, hogy balról jobbra fordul-e az a lemásolt ábra, szám, vagy jobbról balra. Hiszen a kisvonatnál és a babakocsinál is mindegy, merről merre tolja. Szoktatni kell őt (játékosan!) ahhoz, hogy a kockából, kártyából, képekből kirakott sorok is mindig egy irányba (balról jobbra) haladjanak. Miután ezek a tünetek már az óvoda idején szembetűnők lehetnek, érdemes odafigyelni, hiszen minél előbb észrevesszük a problémát, és megfelelő terápiában részesítjük a gyermeket, annál inkább jobb eredményeket érhetünk el.
Iskolaválasztás diszlexia-veszélyeztetett gyermekeknél
Amennyiben az óvoda során felmerült a diszlexia-veszélyeztetettség esélye, illetve a gyermek diszlexia prevenciós terápiára járt, beiskolázás előtt komplex vizsgálat és szakértői vélemény alapján dönthetünk a gyermeknek leginkább megfelelő iskola kiválasztásában.

SCHEUERMANN FÉLE BETEGSÉG-LEGTÖBBSZÖR 1O-16 ÉVES,MAGAS NÖVÉSÜ FIATALOKON
JELENTKEZIK.A FIÚK ÉS LÁNYOK EGYENLŐ MÉRTÉKBEN BETEGSZENEK MEG.LÉNYEGE A
CSIGOLYA TESTEK FELSŐ ÉS ALSÓ ZÁRÓLEMEZÉNEK A CSONTOSODÁSÁBAN
BEKÖVETKEZŐ ZAVAR.E MIATT A CSIGOLYATEST ELŐRE VALÓ KESKANYEDVE
ÉKALAKUVÁ VÁLIK-MEGVÁLTOZTATVA A GERINCOSZLOP ALAKTANÁT.A FELVÉTELEKEN LÁTSZIK
A GÖRBE HÁT-ÉS A CSIGOLYATEST HÁROMSZÖGÜ ALAKJA.
A várandós kismamák legtöbbje nagy várakozással és boldogsággal várja megszületendő gyermekét.
A szülés után azonban - különösen első gyermek esetében - új, és merőben más élet kezdődik, s aki erre nem készült fel, nehéz, feszültségekkel terhes időket élhet át.
Az újszülöttel járó feladatok kizökkentik az anyát megszokott életritmusából, és egy sor addigi szokásának a feladását követelik. .
Sok kismama azonban megrémül attól a felelősségtől, amely a gyermekáldással jár. Nehezen fogadja el, hogy a korábbi életét fel kell adnia ahhoz, hogy egy új elkezdődhessen. Ennek érdekében még kell békélnie azzal a gondolattal, hogy a saját szükségleteit alá kell rendelnie a babáénak. Amelyik kismama elviselhetetlennek érzi ezt az újfajta valóságot, elmenekül előle, elengedi magát, és a környezetére hagyja a feladatokat. Ennek a helyzetnek a kialakulásban szerepet játszhat a kialvatlanság is.
„Álomlaboratóriumi vizsgálatokból tudjuk, hogy az éjszakai álmok döntő fontosságúak lelki egészségünk számára. Ha a vizsgált személyt laboratóriumi körülmények között akadályozzák az álmodásban úgy, hogy a mély alvás szakaszában felébresztik, legkésőbb egy hét múlva nyitott szemmel is álomképeket kezd látni. Ez azt jelenti, hogy az éjjel meg nem élt álmok a nappali tudatba törnek, hiszen az álmok lelkünk működésének fontos üzenetközvetítő tényezői.” Ezt a jelenséget szinte minden szoptatós kismama ismeri, hiszen a pici rendszeres időközönként kiköveteli a magáét, és éjjel akár többször is felsír. Így az anyát nem engedi hosszan aludni, és hozzájutni az álomszakaszok élvezetéhez. Úgy vélik, egy anya minél inkább önkéntesen és készségesen fogadja az új beáradását az életébe, annál hamarabb ad ez a tapasztalat erőt, és megnöveli a teherbíró képességét is. „Még az olyan megpróbáltatások is, mint a nyugodt alvás sokszori megzavarása, kevésbé hatnak fenyegetően, ha tudatosan és önként, mint alvásböjtöt fogadjuk el.”
A kórokozó felfedezése és a betegség epidemiológiája:
1983-ban spirális alakú baktériumok jelenlétét észlelték gastritises betegek gyomornyálkahártya felszínén (1). A baktériumokat néhány jellemzojük alapján ekkor még Campylobacter pylorinak nevezték.Későbben rájöttek hogy nem Campylobacter, hanem egy különálló baktériumfaj, amely ettol kezdve a Helicobacter pylori (H.pylori) nevet kapta. Maga a baktérium, illetve a kórokozócsoport már több mint 100 éve ismert.
Jelenleg úgy tudjuk, hogy a H. pylori csak emberrol-emberre terjed, állati vagy egyéb természeti reservoárt eddig nem találtak. Az epidemiológiai elemzések szerint a fertőzés útja feco-orális, és általában a kora gyermekkorban megtörténik.
Minél hosszabb ugyanis a baktériumhordozás idotartama, annál nagyobb a késobbi gyomor és duodenum nyálkahártya elváltozások kockázata.
A H. pylori kimutatása:
A H. pylori fertozés kimutatására szolgáló módszereknek a célokat tekintve három feladatnak is meg kell felelniük:
Epidemiológiai célú vizsgálatok tünet- és panaszmentes egyénekben.
Az infekció kimutatása egy konkrét, bizonyítottan fennálló kórképben (ulcus, A H. pylori elleni eradikációs kezelés eredményének vizsgálata.
A diagnosztika módszerei két csoportba oszthatók:
Invazív vizsgálatok, melyek a biopsziás minták vizsgálatával végezhetok el.
Non-invazív eljárások, melyekhez nem szükséges endoscopia és biopsziás minta
A klinikai gyakorlat számára általános alapelv, hogy nem indokolt a diagnosztikus teszt, ha a pozitivitás kimutatását nem követi eradikációs kezelés
A H. pylori eradikáció indikációi:
A H. pylori eradikációjának indikációs köre a kórokozó pathogenetikai szerepére vonatkozó ismeretek fejlodésével együtt változik, bővül..
A szakemberek emiatt is indokoltnak látták az ismeretek rendszerezését.).
A H. pylori fertozés kezelése:
Az ideális H. pylori eradikációs kezelés egyszeru, mellékhatás mentes, 100 százalékos hatékonyságú és olcsó lenne, jelenleg ilyen szer(ek) nem áll(nak) rendelkezésre. A H. pylori fertozés kiirtása ma, kombinált antibiotikus kezeléssel az esetek 90 százalékában biztosítható. Sikeres az eradikáció, ha a H. pylori kimutatására szolgáló teszt(ek) a kezelés befejezése után 4 vagy több héttel is negatív eredményt mutatnak. Sikeres H. pylori eradikáció után az újrafertozodés a fejlett országokban és hazánkban is 1-3 százalék.
A rendelkezésre álló sémák közül azt válasszuk, amely a terület ismert metronidazol és clarithromycin érzékenysége alapján várhatóan a leghatásosabb.
A FEKÉLYBETEGSÉG TÜNETTANA.GYERMEKEKNÉL.
Tünetei nem olyan jellegzetesek mint a felnőttkorban-Általában a visszatérő hasüri fájdalmek egyrészt ,másrészt a következő diszpepsziás pananszok hivják fel a gyakorló orvos figyelmét a betegségre.Személyes megfigyelésem hogy az éjtszaka folyamán a gyermeket álmából felébresztő fájdalom jellemző a gyermekkori fekély betegségre.
Kivonat egy román nyelven leközölt szakdolgozatomból.
Mikor gondoljunk gyermekkorban malignus daganatos betegségre?
A háziorvos munkája során a több tízezer vizsgálatból összesen kb. 4-5 alkalommal fordul elő, hogy gyermekkori leukémiát vagy malignus daganatos betegséget kell felismernie.
A leggyakoribb tünetek a malignus folyamat lokalizációjától függően változnak.
Leukémiák figyelemfelkeltő tüneteként előfordulhat sápadtság, bőrvérzés, tapintható nyirokcsomó, máj- és lépmegnagyobbodás, elhúzódó súlyos infekció. Gyanújelek esetén a vérkenet legtöbb esetben eligazítást ad.
A szolid tumorok közül agytumorra elsősorban a mással nem magyarázható magatartásváltozás, a tanulási eredmények romlása, fejfájás, látásromlás (szemüveggel nem korrigálható), hányinger, reggeli hányás, szédülés, járásbizonytalanság utalnak, melyek általában azonnali kórházi kivizsgálást, neurológiai konzíliumot és lehetőség szerinti MR vizsgálatot igényelnek.
Gyakran elkésve merül fel 2 éves kor alatt fellépő retinoblastoma, amelyre a pupillában megjelenő szürkés visszfény (leukocoria, macskaszemtünet) vagy hirtelen keletkező strabismus esetén kell gondolni.
Tapasztalatunk alapján nagyon fontos külön kiemelni a ritka, elsősorban a tizenéves korban jelentkező csonttumorokat, melyeknél olykor több mint 1 éves anamnézis előzi meg a végleges diagnózist. Főként a magas növésű lányoknál és fiúknál jelentkező aszimmetrikus _ valamely végtagra, gyakran csípőre, vagy gerincre lokalizálódó -fájdalomkor nem szabad elfeledkezni a lehetőségéről. Gyakran észleljük, hogy az alapellátásban növekedési fájdalomként diagnosztizálják, s akár több hónapig különböző kenőcsökkel, fájdalomcsillapítókkal kezelik minimális diagnosztikai lépések (pl.: RTG) nélkül. Irányadó lehet, ha a gyermek éjszaka alvás közben is felébred a fájdalomra, vagy ha a fájdalom tartósan, ismételten fennáll. Mindenképpen indokolt 1 hónapon túl fennálló panaszok esetén RTG felvétel készítése az adott csontról vagy régióról.
A többi szolid tumor esetében a tapintható terime, csontvelői áttét esetén az elégtelen vérképzés jelei irányadók lehetnek.
Összefoglalva: a kivizsgálás legfontosabb szempontja, hogy minden esetben gondolni kell malignus daganatos betegség lehetőségére, és alapos gyanú esetén a részletes kivizsgálást valamelyik központban kell elvégezni.

LÁSD A RÉSZLETES LEIRÁST A KÖVETKEZŐ ANYAGBAN/MOZGÁSSÉRÜLT GYERMEK/A
GYERMEK CSAK ÚGY TUD FELÁLLNI -HA SAJÁT TESTÉN FELKAPASZKODIK/
Minden eset, minden probléma, minden ember egyedi, a kezelésüknek, ellátásuknak is egyedi módon, egyénre szabottan kell megvalósulnia!
Az idegen – elsosorban latin – nyelvu kifejezések (diagnózisok, kórformák, betegségek) magyarázata vagy a köznapi szóhasználatban ismertebb magyar megfelelo zárójelben, közvetlenül az idegen szó után olvasható. Továbbá olyan megoldás is elofordul, hogy a köznapi szóhasználatban ismert kórforma, diagnózis, betegségmegnevezés idegen nyelvu – elsosorban latin – megfeleloje zárójelben olvasható, közvetlenül a szó után.
Mozgáskorlátozottságról akkor beszélhetünk, ha a csont-, az izületi, az izom- vagy az idegrendszer bármely részének sérülése vagy hiánya miatt az egyén mozgásos tevékenységei végérvényesen, maradandóan megváltoznak.
(Megjegyzés: „mozgássérülés” – „mozgáskorlátozottság” – „mozgásfogyatékosság” – egymásnak megfelelo fogalmak annyiban, hogy a különbözo szakirodalmakban hol az egyik, hol a másik formával találkozhatunk. Az Egészségügyi Világszervezet – WHO – a „fogyatékosság” fogalmát röviden a következoképpen értelmezi: a humán [emberi] funkciók zavara, akadályozottsága, azaz az ember normális érzékelo, mozgási vagy értelmi funkcióihoz szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiánya.)
Tartós, maradandó mozgásos állapotváltozás az egyén életének bármely szakaszában felléphet! Lehet veleszületett (azaz: a méhen belüli életben, a fejlodo magzatot éri valamilyen „trauma” – vagy a szülés közben történik valami „rendellenesség” – illetve az újszülöttet éri olyan betegség, amely a fenti állapotváltozást okozza/okozhatja) vagy a késobbi életkorban szerzett állapotváltozás.
Mozgássérülés, mozgáskorlátozottság sokféle ok miatt alakulhat ki. Kiváltó kórok lehet pl.:
· genetikai eredetu,
· gyulladásos folyamat következtében, amelyet leggyakrabban valamilyen vírusosfertozés okoz,
· anyagcserezavar,
· daganatos megbetegedés stb.
Fontos elkülöníteni a „mozgásszervi megbetegedés”-eket a „mozgássérülés”-ektol, a „mozgáskorlátozottság”-októl. A „mozgásszervi megbetegedések” átmeneti állapotot jelentenek, ugyanis különbözo gyógyító eljárásokkal (orvosi gyógymódok, gyógyszeres kezelések, terápiás eljárások: fizikoterápia, gyógytorna stb.) megszüntethetok, míg a „mozgáskorlátozottság”-ok a különbözo gyógyító eljárásokkal befolyásolhatók, „javíthatók”, de a kialakult mozgásállapot nem szüntetheto meg.
ARTTROGRYPOSIS
· az izomzat és a kötoszövet veleszületett fejlodési rendellenessége, izomhiányok is elofordulhatnak
· kiváltó ok lehet pl.: méh fejlodési rendellenessége, ami miatt „szukebb a tér” a fejlodo magzat számára – vagy genetikai eredet is lehet a háttérben
· nem progresszív jellegu, de a korrigált izületi állások hajlamosak a visszadeformálódásra
· tünetek: általában mind a négy végtag érintett, az izületi kontúrok elmosódottak, a végtagok vékonyak, hengerszeruek, gyengült az izomero, az érintett izületek mozgáspályája minden irányban beszukült, azaz izületi merevség jellemzi
· súlyos izületi deformitásokkal (alaki rendellenesség), kontraktúrákkal (izomrövidülés, zsugorodás) születik a gyermek, amelyeket orvosi javaslatra mutéttel korrigálnak, korrigálhatnak
· a leggyakrabban eloforduló izületi deformitások a következok lehetnek: felso végtagok: vállak „eloreesnek”, könyökök nyújtott helyzetben, csuklók hajlítva, az ujjakban szinte nincs ero – alsó végtagok: csípokben hajlítás, terpesztés, térdekben hajlított és nyújtott helyzet egyaránt elofordulhat, bokákban a leggyakoribb a dongaláb deformitás (talpak egymás felé néznek)
· a mutétek elsosorban funkciójavítást szolgálnak, pl. mindkét könyök nyújtott helyzetben van, nem tudja behajlítani, tehát nem éri el a száját, a haját stb., ezért a mutéttel ezen próbálnak segíteni,
· kezelésük, terápiájuk során fontosak azok a korrekciós mutétek, amelyek a szabadabb, önállóbb mozgások elérését biztosítják, továbbá a meglévo izmok, izületi mozgáspályák megorzése, erosítése, légzotorna, egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, mindennapos praktikus mozgások, önellátási tevékenységek tanítása, szükség szerinti gyógyászati segédeszközzel való ellátás (lehet: járógép, járókeret, kerekesszék stb.)
· káros: a deformitások fokozását jelento mozgások, ill. az egyensúlyi helyzet elvesztését kiváltó mozdulatok, ugyanis az esetek többségében, ha a felso végtag is érintett, nem tudnak esés közben „kitámasztani”.
Korai agykárosodás következtében kialakult mozgászavarok
· olyan pszichoszenzomotoros zavar, amely a fejlodés korai idoszakában károsítja a még „éretlen” idegrendszert – a megbetegedést ez az egyszeri, maradandó károsodás okozza, és a sérülés helyétol, súlyosságától, a bekövetkezés idejétol függoen a megnyilvánuló, megfigyelheto tünetek, illetve a tünetek halmozódása és variációi igen változó, nagyon egyedi elofordulásokat mutatnak
· a vezeto tünet a motoros funkciók sérülése: a mozgásos akadályozottság veszélyezteti a gyermek személyiségének, értelmi funkcióinak fejlodését, mert akadályozott a kommunikációban, az észlelési, megismerési folyamatokban és a mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésben
· motoros funkciózavar lehet: spasztikus („görcsös”) – athetotikus („túlmozgásos”) – ataxiás („ügyetlen mozgású”) – rigiditásos („merev”) – tremoros („remegos”) – illetve „kevert”, azaz az elozoek bármelyikének bármilyen „összetételu” kombinációja, variációja
· kiterjedés szerint: monoplégia (1 alsó végtag) – paraplégia (2 alsó végtag) – hemiplégia (azonos oldali alsó és felso végtag) – triplégia (2 alsó + 1 felso végtag) – quadriplégia = tetraplégia (4 végtag érintett): diplégia (2 alsó végtag érintettebb) dupla hemiplégia (2 felso végtag érintettebb) bilaterális hemiplégia (egyik testfél érintettebb)
· társuló fogyatékosságok a mozgássérülés mellett a következok lehetnek: beszéd – értelem – percepciós készségek (látás, hallás) – epilepszia – alkalmazkodási és viselkedési zavarok stb.
· a korai agykárosodás nem állítja meg és nem is késlelteti az agy fejlodését, hanem eltorzítja, kóros irányba tereli, azaz a fejlodés a „normál úttól” eltéro lesz: abnormális, kóros izomtónus, az izomtevékenységek, mozgások koordinációjának zavara (ez súlyosan zavarhatja a testtartást, a különbözo helyzetekben való egyensúlyozást vagy egyáltalán a mozdulatok, mozgások kivitelezését), abnormális testtartási reflexek jellemzik.
· miután a probléma rendkívül összetett, így ellátásuk, rehabilitálásuk is komplex feladatot ró a szakemberekre – mozgásállapot tekintetében a megbízhatóan, önállóan közlekedo, önmagát ellátni tudó esettol a teljes ellátásra, kiszolgálásra szoruló állapotokig rendkívül sokféle (ahány sérült személy, annyi egyedi eset!) mozgásállapot fordulhat elo
· kezelés, terápia: rendszeres, állandó gyógytorna (nyújtó, lazító mozgások, célzott izomerosítés) – praktikus mozgások tanítása – segédeszközzel való ellátás (állapottól és az elérendo funkciótól függoen szinte bármilyen segédeszköz szóba jöhet), segédeszközök használatának tanítása – gyógypedagógiai foglalkozások a különbözo részképesség-zavarok kezelésére, fejlesztésre – állandó és rendszeres szakorvosi felügyelet, kontroll: ortopéd szakorvos, neurológus (pl. epilepszia esetén), belgyógyász – ortopéd mutétek lehetségesek az élet különbözo szakaszaiban, amelyek a kialakult deformitások korrigálását szolgálják, de az alapmegbetegedést nem tudják kezelni sem, gyógyítani sem (ilyen lehet pl.: Achilles-ín hosszabbítása, hogy le tudja tenni a sarkát – térdhajlító izmok „átvágása”, hogy ki tudja nyújtani a térdét – csípo hajlító-közelíto izmok „átvágása”, hogy nyújtani és terpeszteni tudja a combjait stb.
· alapvetoen káros: a spasztikus (görcsös) tónusrendellenességet fokozó mozgások, egyensúlyvesztést jelento mozgások, súlyosabb alsóvégtag-érintettség esetén a futás, az ép testrészek túleroltetése, míg a sérült testrészek inaktívak, elesés veszélyét rejto mozgások stb.
· Jellemzés: a növekedési porc fejlodési zavara, jelenleg 18 formája ismert, különbözo öröklodésmenettel
· kiváltó ok: porcon belüli csontosodási zavar – a porcképzodés zavara: a magzati életben kezdodik és törpenövéssel jár, már születéskor felismerheto a betegség
· a jellegzetes törpenövés tünetei, megnyilvánulásai: a végtagok (foleg a kar és a comb) rövidek a törzshöz viszonyítva, nagy fej, lapos orr, a széles orrgyök sajátos arckifejezést ad.
· kezelésük, terápiájuk: jelenleg végeznek hosszabbító mutéteket, aminek eredményeként kb. 10-20 cm növekedés várható, a lábszárat és a combot is növesztik, e beavatkozás a könnyebb társadalmi beilleszkedést, a könnyebb szocializációt (munkavállalást, közlekedést, társas kapcsolatok építését, önellátás minél nagyobb fokát) szolgálja, de nem minden esetben eredményes – fontos továbbá az izületi deformitások megelozése, légzotorna, egyensúlyfejlesztés, praktikus, önellátási mozgások tanítása
· megjegyzés: aktívan muködik a „Kis emberek” szövetsége, amely megpróbálja „egybegyujteni” az érintetteket.
· Jellemzés: olyan veleszületett fejlodési rendellenesség, amelyben a lábfejek deformitása a hordódongához hasonló alakú – általában kétoldali az érintettség – nemcsak önállóan fordulhat elo, hanem más betegségekkel együtt is megjelenhet (pl. arthrogryposis)
· kiváltó ok: lehet pl. méhen belüli fekvési rendellenesség miatt (ezek az esetek könnyebben kezelhetok, javíthatók) – illetve feltételezett, hogy a láb fejlodése a magzati életben valamilyen ok miatt zavart szenved, visszamarad
· tünet: a lábfej „lóg”, a talpak „egymás felé néznek”, a külso bokacsontok szinte a talajt érintik (ebben az állapotban járásképtelenek lennének) – a lábfej deformitásán túl a lábszárak is rövidebbek lehetnek, a lábszárak izomzata vékonyabb, fejletlenebb
· kezelés, terápia: a születés pillanatától apró izületi korrigálásokkal körkörös gipszkötést alkalmaznak, hogy a „normál” lábfejállást elérjék, ha ez nem vezet eredményre, 3-4 hónapos korban már mutéti korrekció lehetséges, akár több mutétre is sor kerülhet a további években, hogy járóképes lehessen – általában kisebb lesz a lábfejük az érintetteknek, mint „normál” esetben – fontos a gyógytorna a láb mozgásainak gyakorlására, izomerosítésre.
· Jellemzés: izomeredetu neuromuscularis progresszív izomdisztrófiák – a gyengülési folyamatot az izomszövet fokozatos zsír- és kötoszövetté alakulása okozza
· kiváltó ok: genetikailag meghatározott a vázizomzat progresszív gyengülése, a kóros elváltozás az izomállományban van – a jellemzo tünetek, a betegség lefolyása és az öröklodés alapján több forma különítheto el, közülük az egyik legrosszabb prognózisú a korai gyermekkorban kezdodo, X-kromoszómához kötött (anyák a hordozók, a fiúgyermekek betegszenek meg) Duchenne típusú Distrophia Musculorum Proressiva (DMP).
· tünetek: kb. 3-4 éves korukban fáradékonyabbak lesznek, ügyetlenebb lesz a járásuk, nehezebben megy a lépcsojárás, indokolatlanul elesnek – elkezdenek lábujjhegyen járni, nagyobb terpeszben, megnagyobbodik a „vádlijuk” – a járóképes gyermek 10-12 éves korára kerekesszékbe kényszerül – késobb elektromos kerekesszékkel lesz önállóan helyváltoztató, de önellátási tevékenységeiben segítségre fog szorulni – a folyamat feltartóztathatatlanul halad elore, s ha a légzo- és szívizmokat is eléri, sajnos igen korai életkorban – 16-20 évesen – elveszítjük oket
· kezelés, terápia: nagyon fontos az állandó, rendszeres, kíméletes, nem kifárasztó aktív torna, illetve az izületek átmozgatása, légzotorna, a „vízi” foglalkozások, ugyanis a vízben a víz felhajtóerejének segítségével még tovább tud önálló mozgásokat végezni, mint „szárazföldön” – légzéstámogatás, ha ez szükségessé válik – rendszeres orvosi kontroll: ideggyógyász, pulmonológus (légzéskapacitás vizsgálata), kardiológus (rendszeres EKG ellenorzés) – miután megélik folyamatos gyengülésüket, nagyon fontos, hogy tudjunk számukra olyan elfoglaltságokat találni, amelyet boldogan, önállóan végezhetnek, amiben sikeresek (ehhez ismerni kell a gyermek személyiségét, érdeklodését) – fontos lehet úgy a gyermek, mint a család pszichés megsegítése
· egyformán káros az izomzat túlterhelése megerolteto vagy kitartó mozgásokkal, de a passzivitás, azaz a „nem mozgás” is legalább annyira ártalmas – mindkét esetben gyorsabb az állapotromlás.
· Jellemzés: a bénulás miatt az izmok ernyedtek, tónustalanok, „nincs parancsuk” a muködésre, és miután nem használja oket a beteg, gyengülnek, sorvadnak
· kiváltó ok: fejlodési rendellenesség következtében a magzati életben a gerincoszlop a háti oldalon egy szakaszon nyitva marad (meningokele) – súlyosabb esetben a gerincveloburkokon kívül az idegszövet szabadon van a testfelszínen = nyílt meningomyelokele (gerincvelosérv)
· tünetek: bénulnak a motoros – az érzo (szenzoros) – a belso szervek (vegetatív) funkciói, teljes vagy részleges lehet a bénulás, amely különbözo mértékben érintheti a motoros-szenzoros-vegetatív funkciókat – hydrocephalus (az agyvíz kórosan felszaporodik az agykamrákban: vízfejuség) – vizelet- és széklettartási és ürítési zavar (inkontinencia) is társulhat a kórképhez
· tünetek: a motoros bénulás mértékétol függoen a járóképes állapotoktól a teljes járásképtelenségig lehetnek elofordulások – a „nem mozgatható izomállomány” miatt következményesen izületi deformitások, kontraktúrák alakulhatnak ki: csípokben-térdekben hajlított helyzet, a lábfejek „lógnak”, gerincdeformitás (scoliosis) is kialakulhat
· tünetek: érzéskiesés miatt az állandó nyomásnak, súrlódásnak kitett testfelületeken decubitusok (felfekvés, sebes a borszövet, rosszabb esetben az izomszövetre is terjedhet) keletkezhetnek, amelyek a borszövet rossz keringési viszonyai miatt csak nehezen és hosszú ido alatt gyógyulnak
· kezelés, terápia: az élet elso 24 órájában zárni kell a sérvet – a hydrocephalus kezelésére schunt-öt („szelep”) ültetnek be az agyvíz hasüregbe történo elvezetésére – állandó, rendszeres gyógytorna szükséges az izületi deformitások elkerülésére, izomerosítésre, praktikus mozgások tanítására – esetleg különbözo korrekciós ortopédiai mutétekre lesz szükség a kialakult deformitások korrigálására – különbözo segédeszközöket viselhetnek: járógép, fuzo v. kerekesszékkel közlekednek – vizelet- székeletürítés tanítása rendszeres idoközönként (pl. katéterrel 3 óránként), rostdús étkezéssel – állandó szakorvosi felügyelet, kontrollvizsgálatok: foleg ortopédorvos, urológus szakorvos
· káros minden olyan mozgás, ami a gerincet túlzottan igénybe veszi, pl. nyújtások, tartós függések, terhelések (nagy súlyok emelése) – súrlódással járó mozgások, hohatások.
· attól függoen, hogy a trauma a gerincvelot milyen magasságban érintette, a beidegzésnek megfelelo totális vagy részleges motoros–szenzoros és vegetatív bénulás következhet be, spasztikus (görcsös) tünetekkel, azaz az izmokban különbözo rángások, remegéses jelenségek léphetnek fel vagy érzelmi jelenségek miatt, vagy bizonyos izületi helyzetekben – vizelet- és székletinkontinencia lehet – általában kerekesszékes életuek lesznek
· ha a gerincvelo minél magasabb területén következett be a sérülés, annál több segítségre szorul mindennapos tevékenységei során, de ha a deréktájon (lumbális vagy sacralis szakasz) érintett a gerincvelo, jó törzsizomfunkciók maradnak, bár kerekesszékkel közlekednek az érintettek, de a felso végtagok ereje és mozgása megtartott lehet
· kezelésük, terápiájuk során a „meningokele” betegség ismertetésénél leírtak érvényesek!
· Jellemzés: kötoszövetes csontfejlodés zavara, jellemzo a csontok kóros törékenysége és a sclera (szem fehérje) kék elszínezodése – fennállhat születéskor, de késobb is kialakulhat
· kiváltó ok: különbözo öröklodésmenet lehet
· jellemzo tünetek: a csontok vékonyak, törékenyek, a csöves csontok feje is vékony, rajtuk gyógyult törések, deformitások láthatók, a csigolyák laposak. – Rosszabb kimenetelu változat esetén csökkent a csontváz mésztartalma, mikrotörések nyomai figyelhetok meg röntgenfelvételeken, borük vékony, fogfejlodési zavar is lehet, továbbá pontszeru bevérzések figyelhetok meg a borön, izületi lazaság jellemzo, gyakori a gerincdeformitás, scoliosis
· a súlyos esetek már a méhen belüli életben is számtalan törést szenvedhetnek, születés után a törött és rossz helyzetben gyógyult csontok extrém módon deformálódhatnak, továbbá a csontok mésztartalma folyamatosan ürül, ami tovább növeli a csonttörés esélyét
· kezelés, terápia: a törések, illetve a kialakuló tengelydeformitások miatt számtalan esetben korrekciós mutéti beavatkozásokra van szükség – kíméletes gyógytorna, légzotorna, illetve az úszás javasolt – alapvetoen nagyon kell vigyázni rájuk, és tudatosítani bennük, hogy milyen és mennyi kockázatot vállalhatnak mindennapi életükben.
· A gerincvelo – a magzati életben fejlodése folyamán – a velolemezbol velocsové alakul. Ha ez a fejlodés zavart, a záródás tökéletlen és a velocso egyes részei nyitva maradnak. A záródási zavar különbözo súlyosságú lehet.
· A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn, és egy vagy több csigolyaív nyitva maradását lehet a röntgenfelvételen megállapítani. Leggyakrabban az 5. deréktáji csigolyán fordul elo és csak ritkán okoz panaszt. Esetlegesen némileg korlátozottabb a gerinc elore-hátra hajlítása, többet fáj az érintett dereka, mint átlagos esetben ez be szokott következni. A problémát jelezheti, ha sokáig fennmarad a gyermeknél az éjszakai „bepisilés”, vagy kb. 10-12 éves korában túlzottan „kivájt” alakúvá válik a talpa. Ezeknek a tüneteknek az észlelésekor röntgenfelvétellel lehet kimutatni a csigolyaívek nyitottságát. – A súlyosabb eseteket jelento gerincvelosérv (meningomyelokele) ismertetése a 7. pont alatt olvasható!
· Kezelés, terápia: javasolt a nagyobb súlyok, terhek cipelésének elkerülése, hirtelen törzsfordulatok, bokatorna, esetleg betét a cipoben, a jobb bokaterhelés miatt.Végtagredukciós fejlodési rendellenességek, szerzett végtaghiányok
· dysmelia: olyan gyujtofogalom, amely kifejezi a teljes vagy részleges végtaghiány, illetve -többletrészt
· kiváltó ok: lehet örökletes vagy a magzat fejlodését valamilyen kórok károsítja, ez esetben veleszületett, vagy traumás történés miatt szerzett, és különbözo mértéku végtagérintettség következhet be (pl. 1 kézen lévo ujjöszszenövéstol a totális 4 végtag hiányáig)
· tünet: születéskor látható állapot, amelyhez társulhat valamilyen belszervi megbetegedés is, pl. veleszületett szívfejlodési rendellenesség – a csökkent testfelszín miatt megváltozik a keringés, a szervezet hoháztartása, izzadékonyabbak, nagyobb a folyadékfelvételi igényük – a nagyobb terhelésnek kitett végtagcsonkok borfelülete érzékenyebb, sérülékenyebb, a „használat” miatt érdesebb lehet
· kezelés, terápia: végtaghiány mértékétol függoen a minél önállóbban végezheto funkciók elérése érdekében különbözo muvégtagokkal való ellátás (felso végtag hiánya esetén: muvégtag, vagy olyan csonkra felveheto segédeszköz, amelyhez különbözo eszközök – pl. kanál, ceruza, olló stb. – illesztheto, továbbá alsó végtag hiánya esetén muláb, vagy mulábak – fontos a muvégtagok fel- és levételének tanítása, illetve a használatuk tanítása – egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, csonkok aktív tornája, praktikus mozgások tanítása
károsak azok a mozgások, amelyek a meglévo izületeket túlterhelik, illetve a sérült oldal, testrész inaktivitása tások azt mutatják, hogy
A csigolyaízületek közötti porckopás, a spondylosis a gerinc bármely szakaszán megjelenhet.
Legsúlyosabb tüneteket mégis a nyaki és az ágyéki szakaszon okoz. A betegség lényege az artrózis. Az előzőekben leírt madárcsőrszerű oszteofiták itt is megjelennek. A csigolyák közötti rések beszűkülése és az oszteofiták a nyaki szakaszon a karidegfonatot, az ágyéki szakaszon az ülőideg-fonatot képesek összenyomni. A karidegfonat összenyomása az ujjakba sugárzó gyöki fájdalmakat, érzés- és mozgáskieséseket okozhat. Hasonló folyamat következik be az ülőidegfonat összenyomásakor (ischiás-szindróma).
Ha idegösszenyomódás nem jön ugyan létre, de jelentős és bénító erejű a derékfájdalom, lumbágóról beszélünk. A fájdalom mechanizmusa nem teljesen tisztázott, minden bizonnyal a csigolyákat összetartó szalagok és ízületi tokok steril gyulladásáról van szó.
A csigolyatestek közötti porckorongok külső gyűrűje idővel degenerálódhat, és a porckorong belső részében lévő kocsonyás anyag a rostok között sérvet képez, mely közvetlenül is összenyomhatja a kilépő ideggyököket és isiászt okoz.
AZ ISCHÁS-SZINRDÓMÁT A CSIGOLYATEST MÁS BETEGSÉGEIIS ELŐIDÉZHETIK ÉPPEN EZÉRT TANÁCSOS A SZAKORVOSVÉLEMÉNYÉT KIKÉRNI.
A csontok nagyon fontos feladatot töltenek be szervezetünk működésében. Védelmet jelentő vázat alkotnak a belső szervek számára és nemcsak megtartják testünket, de az ízületek és inak révén összeköttetésben állnak az izmokkal, lehetővé téve a mozgást.
A test egész súlyát hordozó, nagy megterhelésnek kitett láb rengeteg panasz forrásává válhat. Elváltozásai gyakran valamely ízületi betegség következményei, különösen vonatkozik ez a térdben, a csípőben és a hát tájékán jelentkező panaszokra.
A veleszületett torzulások (dongaláb, lábujjak rendellenes helyzete stb.) legtöbbször a növekedés folyamán korrigálhatók (pl. lúdtalpbetét, ortopédcipő, műtéti megoldások). Az alsó végtag olyan torzulásai, mint az X-láb (a két térd túl közel esik egymáshoz) és az O-láb (a két térd túlságosan távol esik egymástól) is gyakran a lábfej torzulásainak következménye. Az O-láb nagyon gyakran megfigyelhető a totyogó kisgyerekeken, de 18 hónapos korra általában magától megjavul. Ha fennmarad, érdemes orvoshoz fordulni, mert valószínűleg angolkór vagy a sípcsont torzulásával járó betegség (Blount-betegség) áll a háttérben. Az X-láb még súlyos esetben is általában 9 éves korra javul, ha nem, sebészi beavatkozásra kerülhet sor.
Lúdtalp vagy bokasüllyedés esetén eltűnik a talp természetes hosszanti íve. Ennek ellentéte a túlságosan ívelt lábfej. E torzulások méretre készült lúdtalpbetéttel csökkenthetők vagy teljes mértékben helyrehozhatók. A kalapácsujj a lábujj ízületeinek nem gyulladásos eredetű elváltozása, leginkább sebészeti úton korrigálható.
Hogyan állapítja meg az orvos a törést?
Teljes körű, kétirányú röntgenfelvétel készül, különös tekintettel a törés helye körüli ízületekre. Ezzel lehetővé válik a törés súlyosságának megítélése, a megfelelő gyógyeljárás kiválasztása és a beavatkozás módjának meghatározása, amely garantálja a törött csontvégek illeszkedését és összecsontosodását.
A csonttörés általában baleset következménye. Ha csak egy csont törik el és a lágyszövetek, a bőr nem sérül, akkor zárt vagy egyszerű törésről beszélhetünk. Nyílt vagy összetett a törés, ha a törött csont fölött seb keletkezik. Ha a csontszövet folytonossági hiánya teljes, akkor a törés komplett, ellenkező esetben inkomplett. Az inkomplett törések különösen gyakoriak gyermekeknél: csak a csont kérgi része törik el, ezt nevezik zöldág-törésnek. Egyszerre több csont sérülését halmozott törésnek nevezzük. Egyszerűbb töréseknél a csont helyreigazítása után elég gipszkötéssel rögzíteni a sérült testrészt. Bonyolultabb esetben (pl. nyílt törés, időskori combnyaktörés stb.) sebészi úton, szögekkel megerősített lemez behelyezésével vagy fémprotézis ideiglenes beültetésével kell segíteni a csontképződést. A rögzítést biztosító gipszkötés ilyenkor is szükséges. A csontok általában 4 hét 2 hónap alatt forrnak össze, ha a törés egyszerű és szövődménymentes. A csontosodási folyamatot elősegítő ideiglenesen beültetett anyagokat a protézist kivéve általában a behelyezéstől számított egy-másfél év elteltével lehet eltávolítani.
A törések gyógyulása alatt kontroll radiológiai felvételeket készítenek, így ellenőrzik az újonnan képződő csontszövet minőségét.
Mindkét betegség a D-vitaminhiánnyal van összefüggésben, mely gyerekkorban jellegzetes csontelváltozásokkal járó angolkórt okoz, felnőtteknél pedig a szabályosan kifejlett csontok elváltozásait, különféle torzulásokat és a meglágyult" csonton kóros nem baleseti eredetű törést is.
Az angolkór három hónapos és kétéves kor között alakul ki a nem anyatejjel, hanem felfőzött tehéntejjel táplált csecsemőknél. A betegség a hiányos táplálkozás, a D-vitamin pótlásának elmaradása vagy felszívódási zavara következményeként jelentkezik, és első jele, hogy a kisgyermek nem akar felállni. Lágyult csontocskái nem bírják el a testsúlyát, a felállás fájdalmat okozhat neki. A D-vitaminhiány okozta elváltozás a szervezet összes csontját érinti: a koponyacsontot a fogak szabálytalan növekedésével, a mellüreget a szegycsont kidomborodásával (tyúkmell) és a bordákon a porcok és csontok határának orsó alakú megvastagodásával (rachitiszes gyöngysor).
Jellemző a gerincferdülés és a végtagok is torzulnak. A gyermek növekedési időszakának végére nem éri el egy átlagos felnőtt magasságát. A csontrendellenességekhez hányingerrel, hasmenéssel, felfúvódással, fogyással járó emésztési zavarok is társulnak.
A betegség lefolyása gyermekenként változó, a növekedés során bekövetkezhet a csontelváltozások részleges javulása. A kezelés lényege a szükséges D-vitamin nagy adagban történő bejuttatása a beteg szervezetébe, a kiegyensúlyozott táplálkozás bevezetése és a korrekciós gyógytorna. Napjainkban a megelőzés jellemző, ezért a fejlett ipari országokban csak elvétve fordul elő az angolkór.
A csontlágyulás több kutató szerint az angolkór felnőttkori formája. A helytelen táplálkozás és a D-vitamin képződésben szerepet játszó napozás hiánya befolyásolják létrejöttét. A csont fokozatosan elveszti ásványi anyag (pl. kalcium, foszfor) tartalmát és emiatt tartását, keménységét is. Leggyakrabban a medencecsont érintett. A fájdalmat, a járási nehézséget, a testmagasság csökkenését (a beteg akár néhány centimétert is veszíthet a magasságából), a csont töréseit és torzulásait emésztési zavarok kísérhetik csakúgy, mint az angolkór esetében. A kezelés a D-vitamin pótlásából, a táplálkozás módosításából és gyógytornából áll.
Az üvegcsontbetegség (osteogenesis imperfecta) öröklődő betegség. Az ebben szenvedők csontjai lényegesen könnyebben törnek mint normális esetben, bár e törések gyorsan gyógyulnak. A betegség esetenként nagyon különböző lefolyású: azok a gyermekek, akik már az anyaméhben töréseket szenvednek, többnyire rövid életkilátásúak. Ha a betegség később jelentkezik, az érintettek magas kort megérhetnek, rendszerint deformálódott csontokkal. Ötvenéves kor felett a betegek a csontok elhasználódásából adódó panaszoktól szenvednek.
A csontvelőgyulladás (oszteomielitisz) fertőzés következménye, leggyakoribb kórokozója a Staphylococcus aureus. A betegség következtében a csontok lágy belső része, a csontvelő megduzzad, de a csont merev fala a szövet terjedését behatárolja, ezért a velőben lévő erek összenyomódnak. A csont vérellátása csökken és meg is szűnhet, megfelelő vérellátás nélkül a csont egy része elhalhat. A csontvelőgyulladás lényegében a gyermekek és a serdülőkorúak betegsége (főleg a láb- és karcsontok végénél alakul ki), de a csigolyák fertőzése előfordulhat felnőtteknél is (a kábítószeresek és a művesével kezeltek különösen veszélyeztetettek).
A betegnél az általános egészségi állapot gyors romlása figyelhető meg, melyet kibírhatatlan csontfájdalom, a gyulladt terület duzzanata és láz kísér. Fontos az antibiotikus kezelés mielőbbi elkezdése és az érintett testrész pihentetése.
A tályogot olykor sebészi beavatkozással kell a csontból eltávolítani, vagy meg kell nyitni és a fertőző váladékot dréncsővel elvezetni.
A csontgyulladás (oszteitisz) a csont tömött vagy kéregállományának fertőző kórokozó miatti gyulladása, bár előfordulhat a szivacsos csontállományban is. A csontgennyesedéssel (flegmoné) járó heveny lefolyású csontgyulladás néha létre jöhet fertőző betegségek szövődményeként is.
A csontritkulás (oszteoporózis) a csontszövet szerves és szervetlen állományának azonos arányú, kiterjedt csökkenése, mely a nőknél a menopauza (változás kora) után következik be, azonban az idősödő férfiakat sem kíméli. Ez az oka az idősek körében igen gyakori combnyak- és a csuklótörésnek, valamint a csigolyák összecsúszása miatt a normál hátgörbület fokozódásának (púp) és a testmagasság néhány centiméteres csökkenésének. A fájdalom a gerincoszlop alsó háti és felső ágyéki csigolyáiban jelentkezik, és ágyba is kényszerítheti a beteget.

AZ ORVOSTUDOMÁNY JELESEINEK MUNKÁJA NYOMÁN -MA MÁR NEM TALÁLKOZUNK ILYEN
KÓRKÉPEKKEL-A KÉPEN LÁHATÓ GYERMEK EGY IGEN SÚLYOS DIFTÉRIÁBAN SZENVED.JÓMAGAM
SAJNOS MÉG TANUJA VOLTAM AZ ILYEN
DRÁMÁKNAK.KEDVES ANYUKÁK VIGYÜK RENDSZERESEN OLTÁSRA A GYERMEKEINKET,ÉS
BECSÜLJÜK MEG ORVOSAINKAT.

A JÁRVÁNYOS GYERMEKBÉNULÁS KÖVETKEZMÉNYE EZ A SZÁJZUG BÉNULÁS.NAGY EMBERI ÉS
CSALÁDI DRÁMÁKAT ÉLTÜNK MEG ANNAK IDEJÉN.ÉLETERŐS SZÉP GYERMEKEK MARADTAK
BÉNÁN MIND A NÉGY VÉGTAGJUKRA,EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA-FACIÁLIS PARÉZIS
ESETÉN,MŰHIBA NEM A A HEINE-MEDIN BETEGSÉGRE GONDOLNI.HA EZT NEM
TUDTAD,BIZTOS BUKÁS VOLT KELEMEN PROFESSZOR ÚR VÁSÁRHELYI KLINIKÁJÁN.
EBBEN A DRÁMAI HELYZETBEN JÖTT KÉT EMBER SABIN,ÉS FELDMAN. AKIK SZÁMTALAN A
GYERMEKNEK A SZÁMA ,AKIKNEK VAGY AZ ÉLETÉT,VAGY EGY NYOMORULT LÉT KILÁTÁSAIT
SZABTÁK MEG.

EZ A LEÁNYKA BÉNA MARADT EGÉSZ ÉLETÉBEN MIND A NÉGY VÉGTAGJÁRA-EMELJÜK MÉLTÓ
RANGJÁRA AZ ORVOSTUDOMÁNYT.

HOSSZÚ IDEIG SZEDTE AZ ÁLDOZATAIT A HIMLŐ AMIG NEM JÖTT EGY ÖNFELÁLDOZÓ
ORVOS,AKIT-JENNER-NEK HIVTAK ÉS KIDOLGOZTA A HIMLŐ ELLENI OLTÁS
METODOLÓGIÁJÁT.SOKSZOR FELTESZEM MAGAMBAN A KÉRDÉST MIÉRT NEM EZEKAT AZ
EMBEREKET ÜNNEPLI AZ EMBERISÉG,ÉS MIÉRT CSAK SZTÁROKAT,CELEBEKET,POLITIKUSOKAT
ÉS A SOK TÁRSADALMI ÁMOKFUTÓT.JENNER,FLEMMING ÉS SABIN NÉLKÜL-KATYÓRA-PUSZTULT
VOLNA AZ EGÉSZ EMBERISÉG.
Az elmúlt évszázadokban egy anyának eszébe sem jutott, hogy megfossza gyermekét az anyatej áldásától, és önként lemondjon gyermeke szoptatásáról. Inkább szégyennek számított, ha egy nő nem volt képes táplálni gyermekét. Ilyenkor más asszonyok felesleges anyatejére szorultak, s a gyermekeket tejtestvéreknek is hívták. Ma már más a helyzet, sok nő fél attól, hogy a szoptatás tönkreteszi a mellét. Ezért a védőnők és a gyermekorvosok nem győznek eleget beszélni, cikkezni a szoptatás fontosságáról.
Az anyatej a legtermészetesebb és egyben legtökéletesebb táplálék, biztosítja a csecsemő számára az egészséges fejlődéhez szükséges összes tápanyagot. Ugyanez nem mondható el a mesterségesen előállított tápszerektől, amelyekből hiányozhatnak, és hiányoznak is létfontosságú anyagok. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat a baba egészségségére nézve, és számtalan betegség forrása lehet. Mivel a tápszereket nem a megfelelő tápanyagokból állítják össze, a gyermek később hajlamos lesz a kóros elhízásra. Egy vizsgálat megállapítása szerint a tápszerrel táplált hathetes csecsemők hatvan, míg a szoptatott babáknak tizenkilenc százaléka volt túlsúlyos. A túlzott fehérjefogyasztás ugyanis rendkívül megterheli a veséket, így a gyermek szerveztében a szokásosnál több folyadék halmozódik fel. S ez gyors elhízáshoz vezet.
Mivel
az anyatej olyan egyedülálló anyagokat tartalmaz, amelyek meggátolják a
baktériumok és vírusok fejlődését, a babáknak természetes védelmet nyújt
számos allergiás és fertőző betegséggel szemben. Nem kevésbé
elhanyagolható a lélektani szempont sem, hiszen a szoptatás alatt kialakul az
anya és a gyermek közötti kötődés, amely döntő szerepet játszik a
baba érzelmi fejlődésében. A gyermekorvosok egybehangzó véleménye szerint,
több asszony szoptatná gyermekét, ha tudatában lenne annak a csodálatos
kapcsolatnak, amely így alakul ki anya és gyermeke között.
Sok kezdő anyukának okoz gondot, hogy mennyi ideig szoptassa a babát. A
harminc éves gyermekorvosi tapasztalattal rendelkező Dr. Robert S.
Mendelsohn szerint a csecsemő mellenként körülbelül négy perc alatt
fogyasztja el az elérhető tejmennyiség nyolcvan-kilencven százalékát. Mégis
tanácsos hosszabb ideig szoptatni, mivel ez serkenti a tejképződést.
Előfordul, hogy a kicsi jóllakott, és elalszik szoptatás közben.
Ilyenkor hagyjuk a mellen, mert ez érzelmi szempontból nagyon fontos. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy hányszor etessük a babákat. Mendelsohn szerint egy nap akár a húszat is elérheti a szoptatások száma. Mások azt ajánlják, hogy ahányszor csak igényli, míg van, akik a rendszerességre esküsznek.
Megfontolandó tanács lehet az is, hogy két-három hónapos kortól szépen lassan szoktassuk le kicsit az éjszakai evésről, mivel a gyomornak is szüksége van pihenésre. Ezt úgy érhetjük el, ha az utolsó esti, és a reggeli első szoptatás között fokozatosan tágítjuk az időt. A cél az, hogy a gyermek végigaludja az éjszakát.
Az anya, aki nem szoptatja gyermekét, önmagát és a kicsit is megfosztja az egyik legszebb emberi élménytől. Megfontolandók tehát a természetes születés atyjának tartott Dr. Grantly Dick-Read szavai: „Az újszülöttnek csak három igénye van: a melegség, amelyet anyja karjaiban talál meg, a táplálék, amelyet az anyai mell biztosít számára, és a biztonságtudat, amelyet anyja jelenléte jelent.

A FRENULUM LINGUAENEK A NYELVCSÚCSHOZ KÖZELI TAPADÁSA,RÖVIDSÉGE
AKADÁLYOZHATJA A NYELV MOZGÁSÁT.RENDSZERINT NÉHÁNY HÓNAP ALATT MAGÁTÓL
MEGHOSSZABODIK,EZÉRT,TOVÁBBÁ A VÉRZÉS ÉS FERTŐZÉSEK VESZÉLYE MIATT
MŰTÉTI ÁTVÁGÁSÁT NEM HELYES 8-1O HÓNAPOS KOR ELŐTT ELVÉGEZNI
1. A MEGBETEGEDETT SZERV SZERINT
2. AZ ALLERGÉN ANYAG BEHATOLÁSIKAPUJA SZERINT
A meghatározások inkább gyakorlatiasak, mint tudományosak szeretnének lenni. Akkor leszek velük elégedett, ha a beteg a megfelelő orvosnál jelentkezik a panaszaival, nem akkor, ha a kollégák szigorú zsürijén csont nélkül átjut.
Itt említeném meg ismét, hogy allergológiai szempontból a szemgolyót kívülről és folytatódva a szemhéjat belülről borító vékony hártya - a kötőhártya - is a légutakhoz tartozik, azokkal együtt, hasonló módon betegszik meg.
Szénanátha - vízszerű, makacs - hetekig tartó -, vagy gyakran visszatérő orrfolyás, ami láz nélkül, orrdugulással, tüsszögési rohamokkal orrviszketéssel jelentkezik. Megnyilvánulhat csak krákogásban, garat viszketésben, csak orrdugulásban, állandó orrpiszkálásban - a viszketés miatt. A panaszos gyakran orrhangú, csak a száján veszi a levegőt. Gyermekkorban a kép kísértetiesen hasonlít az orrmandula megnagyobbodásra. Ritkábban ugyan, de néha még a hallás is romolhat.
Kötőhártya-gyulladás - könnyezéssel, szem-viszketéssel, idegentest érzéssel - "por ment a szemembe" - szemhéj duzzanattal, kötőhártyának az eresedésével (ami szemfehérje, az inhártya miatt jól látható), fényérzékenységgel jelentkezik, láz és gennyes szemváladék nélkül. Időbeli lefolyása a szénanáthával azonos - idült - hetekig tartó -, vagy visszatérő.
Hörgi asthma - náthás, tüsszögős bevezető panaszok után száraz köhögés, nehézlégzés, majd az esetek nagy részében szabad füllel is hallhatóvá váló légzés, a kilégzés megnyúlása, nehezítettsége, másképp fogalmazva a belégzés "megrövidülése" észlelhető. Meghatározó tünet a fulladás, a légszomj. A panaszok láz nélkül jelentkeznek általában.
Jellemző mindhárom betegségfélére, hogy az év betegre jellemző adott szakában jelentkezik, az asthmára pedig, hogy az adott szezonon belül is rohamokban okoz panaszokat, sokszor csak éjszaka vagy a hajnali órákban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentkezhet allergiás betegség egész évben fennálló panaszokkal, ill. a fenti tüneteket nem mindig allergia váltja ki. Pl. a hörgi asthma eseteinek kb. harmada nem allergiás eredetű, valamint tartós szemgyulladást, tartós náthát számos más ok is fenntarthat.
Immunológiai, allergológiai jelentősége felértékelődött az utóbbi években. Önálló immunszervként is emlegetik a bőrt, annyira speciális reakciók játszódnak le benne.
Csalánkiütés (urticaria) - legtipikusabb, legközismertebb formája az allergiának. Lényege a piros, viszkető udvarban ülő "csalángöbcse". Mérete kb. fél centis átmérőtől, 1-2 pöttytől, az egész testet beborító vörös, duzzadt, összefolyó nagy jelenségig igen változó. Szélsőséges formája, amikor a folyamat a bőr mélyebb rétegében kezdődik és nem annyira a pirosság, mint inkább a duzzanat, a feszítő fájdalom a jellemző. Teljesen deformálódhat pl. a kéz, vagy a láb nem fér a cipőbe stb.. Ritka előfordulás amikor a gége és környéke duzzad be. Ez az utóbbi állapot értelemszerűen életveszélyes.
Ekcéma (Atopiás dermatitis) - Magyar legpontosabb neve a sömör, de az ekcéma is létjogosultságot nyert már a köznyelvben. A legkevésbé tipikus az allergia szempontjából és a legtöbbet vitatott kórkép. Létrejöttében azonban az allergia szerepe egyre inkább elismert. Valószínüleg nem egyenlő mértékben az egyes embereknél, de egyik, panaszokat fokozó, kiváltó tényező. Jellemző rá a száraz, repedezett, megvastagodott bőr, ami általában erősen hámlik. Fellobbanás esetén vérbővé válik, nedvedzeni szokott, és akár fájdalmas is. Gyakori, hogy csecsemőknél az orcákon, később kisded kortól a könyök és térdhajlatban, csuklón észlelhető. De van teljes testet borító formája is. Bármely életkorban nehézzé tudja tenni az életet.
Beleink űrtere is inkább a külvilághoz tartozik. A csecsemő a bélrendszerén keresztül kerül kapcsolatba legintenzívebben, legközvetlenebbül nagy menyiségű, idegen szerves anyaggal.
Hasmenés, hasfájás, táplálék felszívódási zavar - a tünetcsoport immunológiailag - biokémiailag igen különféle okokból alakulhat ki. (A három említet típus közül csak a második a tipikusan allergiás probléma.)
Talán leggyakoribb formája egy enzim hiánya. Ebben az esetben a tejben lévő értékes szénhidrátot a tejcukrot - ami úgynevezett diszaharid, azaz két cukor alegységből épül fel - nem tudja a beteg emészteni, két alegységre hasítani, azaz felszívódásra alkalmassá tenni a hasító enzim - laktáz - hiányában. A bélben maradó fölös szénhidrát felelős a panaszokért. Ez természetesen nem allergiás kórkép, de a tünetek hasonlósága miatt itt meg kell említeni.
Ritkábban más kettős cukrot bontó enzim hiánya is hasonló panaszokat okozhat.
Tipikus allergiás probléma a tehéntej-fehérje túlérzékenység okozta hasmenés. Ennek legsúlyosabb formája, amikor a bélpanaszok bélvérzésig fokozódnak, társulva ekzemával és légúti panaszokkal.
Szintén itt kell megemlíteni - bár immunológiai szempontból nem a jellegzetes allergiás betegségek közé tartozik - a lisztérzékenységet más néven a cöliákiát. Kezelés szempontjábol mindhárom esetben a diéta a meghatározó, azaz a betegséget okozó anyagot tudatosan kerülni kell. A fenti kórképek a gondot nem csak azzal jelentik, hogy kellemetlenséget okoz a gyakori székletürítés, hanem elsősorban a szervezet fejlődése lelassul, megáll, sőt fogyás is jelentkezhet az elégtelen emésztés, felszívódás miatt haszontalanul kiürült, elvesztett tápanyagok miatt.
Ezek a fogalmak elképzelésem szerint azért szükségesek, mert az orvossal találkozó beteg sokszor hallja őket, nem mindig van idő pontos magyarázatuk megadására.
Inhalativ allergia - belégzés utján: a panaszok a légutak felületére, nyálkahártyájára jutó olyan anyagok hatására jönnak létre amelyekre a szervezet érzékennyé vált, szenzibilizálódott.
Ezek közül a legismertebb a virápor, más néven pollen. Ez a növények hím szaporító anyaga. Benne található a hím ivarsejt és segédsejtek, valamint tápanyag a sejtosztódáshoz.
Értelemszerűen addig okoznak panaszokat az arra érzékeny embereknek, míg nagy számban a levegőben megtalálhatóak - tehát virágzás idején. Sajnos a gyakran allergiát okozó növények szinte összeesküdtek az ember ellen. A legkorábban virágzó mogyoró, és az októberig panaszokat okozó parlagfű között az igen erősen allergizáló növények egymást váltják, folytonosan egymásba ér a virágzási idejük. Így februártól október végéig gondot okozhatnak pollenjükkel.
Közismert szintén a házipor atka allergizáló hatása. Nem maga az élőlény okoz panaszokat, hanem elporló testanyagai és különösen a széklete. Ezt a finom port beszippantva az orrba - nátha, a tüdő mélyébe jutva - asthmás fulladás jöhet létre.
Penészgombák levegőbe kerülő szaporítótestei elsősorban asthmás fulladást tudnak okozni.
Ismert még az állati szőrök, különösen a macskaszőr ilyen jellegű hatása, de tudni kell, hogy az állatok váladékai bizonyítottan, saját atkái pedig nagy valószínűséggel okozhatnak panaszokat az allergiás embernek.
Inhalatív allergének szezonja:
|
január |
atka, (fertőző betegségek) |
|
február |
fa virágpor, (atka) |
|
március |
fa |
|
április |
fa |
|
május |
fű, fa |
|
június |
fű |
|
július |
fű, gyom |
|
augusztus |
gyom, parlagfű, penészgomba |
|
szeptember |
gyom, parlagfű, penészgomba, atka |
|
október |
parlagfű, penészgomba, atka, (fertőző betegségek) |
|
november |
atka, (fertőző betegségek) |
|
december |
atka, (fertőző betegségek) |
Kontakt allergia - felületi érintkezéssel: Jól ismert a fémek - króm, nikkel - a kozmetikai iparban és ízanyagokként használt balzsamok allergiás bőrgyulladást okozó hatása. Karóra fémszíja, vagy csak csatja a csuklón, fülbevaló, nyaklánc, melltartó patentja ahol a bőrt érinti hozhatja létre a jellegzetes reakciót.
Ismert, hogy bizonyos pollen - például a parlagfű virágpora - a bőrre nagy mennyiségben kerülve gyulladást okozhat. Hasonlóan frissen vágott fűben játszó fűallergiás gyermekek bőre gyakran kiütéses lesz. Gyermekláncfű virágjából font koszorú a fejbőr gyulladásos reakcióját okozhatja az arra allergiásnak.
Ételek is okozhatnak hasonló panaszokat. Például a paradicsomra, tojásra erősen allergiásnak nem csak bélpanaszai, testszerte csalánfoltjai, de az ajkai körül - ahol az étellel érintkezett - bőrgyulladása is jelentkezhet.
Ételallergia - bőrtünetek közül csalánkiütést, ekcémát okozhatnak ételek. Itt nem az evés során az ajkakra kerülő ételre gondolok, hanem a bélből felszívódva, testszerte, vagy speciális helyeken jelentkező panaszokra. Hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat válthat ki a bélrendszerben. De ételektől asthmás nehézlégzés is ki tud alakulni.
Méh- és darázssípés allergia - ismételt szúrás után, - olyan emberen, aki érzékennyé válik rá, tehát nem mindenkin - általános szervezeti reakcióval jelentkezik - gyengeség, ájulás, eszméletvesztés, rekedtség, köhögés, fulladás, testszerte kiütések, duzzanat. Azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ahhoz hogy méhcsípés allergiásnak tartsunk valakit nem kell az összes tünetet produkálnia. Elég például csak, hogy testszerte kiütéses lesz, vagy csak nagyfokú gyengesége jelentkezik.
A méh- vagy darázscsípéssel együttjár a megcsípett testtáj fájdalma, duzzanata, pirossága. Önmagában ez azonban nem méhcsípés allergia. Minden csípés után észlelhető.
Gyógyszer allergia - szélsőséges súlyossági határok között - néhány csalánböbcsétől az életveszélyes anaphylaxiás reakcióig - jelentkezhetnek a panaszok. Leggyakrabban allergiát okozó gyógyszer a penicillin és rengeteg újabbnál újabb szintetikus változata. Ritka például az erythromycin allergia. A tévhitek fejezetbe is kerülhetne, hogy az erythromycin okozta hasi panaszok, hányás nem allergiás panasz. Többé kevésbé mindenki észlelheti ezeket a tüneteket ha erythromycint szed.
Az allergia bármely életkorban elkezdődhet így a gyógyszerérzékenység is sokadik beteg-gyógyszer találkozásra is, akár ötven éves korban.
A csecsemő- és gyermekkorban szerzett klasszikus allergiás betegségek (pl. atópiás ekcéma, ételallergia, szénanátha, gyermekkori asztma) a gyermek növekedésével (az immunrendszerük fejlődésével) többnyire megszűnnek. A tünetmentesség nem jár feltétlenül az alapbetegség eltűnésével (pl. asztma esetén a betegek negyedénél az illető húszas-harmincas éveiben visszaesés következhet be).
Aki gyermekkorban
asztmás volt, kerülje a dohányzást, füstös helyiséget, kerülje a hideg
levegőn végzett megerőltető testmozgást, kerülje az
allergénekkel dolgozó munkahelyet (fafeldolgozás, pékség, laboratórium),
fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt.
Akinek már volt ekcémája, fokozottan ügyeljen a kozmetikumokra és szappanokra
(használjon hipoallergén termékeket). A gyerekek egy része szigorú diétával
idővel toleránssá válik az ételallergének iránt (a tej-, tojás- és
szójaallergia megszűnhet, de a hal- és földimogyoróallergia általában
megmarad).
A felnőttkorban kezdődő allergia általában nem múlik el. Minél később válik valaki allergiássá, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt valaha kinövi. A beteg állapota azonban rendszerint nem súlyosbodik a kezdetihez képest, ha a lehetőség szerint környezetét allergénmentesen tartja.
Ételérzékenység esetén, ha az allergiát okozó élelmiszert kiiktatjuk az étrendből, általában a tünetek teljesen elmúlnak. Ezután az élelmiszert ne fogyasszuk, vagy csak mértékkel! A probléma bármikor visszatérhet.
Akinél előfordult már az anafilaxiás sokknak nevezett életveszélyes allergiás reakció, annak egész életében számítania kell kialakulására!

KEDVES ANYUKÁK -NEM KELL ELBORZADNI AMIKOR EZEKET A KÉPEKET SZEMLÉLIK.EZEK A
FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK MA MÁR SZINTE NYOMTALANUL MEGOLDHATÓK ÚGY
ESZTÉTIKAILAG MINT FUNKCIONÁLISAN.A NYULAJK ELÉG GYAKORI FEJLŐDÉSI
RENDELLENESSÉG.A HASADÉK NÉHA CSAK ALIG JELZETT,MÁS ESETBEN VISZONT AZ
ORRBEMENETIG IS TERJEDHET.A NYÚLAJK MÁR HÁROM HÓNAPOS KORTOL OPERÁLHATÓ.A
FARKASTOROK ELŐSZÖR KONZERVATIV KEZELÉSBEN RÉSZESÜL MAJD KÉSŐBBEN
-MÁSFÉL ÉVES KOR TÁJÁN OPERÁLHATÓ.
Gyermekkorban egy perc újraélesztés után hívunk segítséget illetve telefonálunk (hiszen a legfontosabb a hypoxia és a társuló eltérések korrekciója).
1. A gyermek megközelítését a magunk és az áldozat biztonságának maximális figyelembe vételével kell tennünk.
2. A megközelítés után az első teendő a válaszkészség, eszmélet megállapítása. A gyermek figyelmét enyhe ingerekkel és hangos kiáltással vizsgáljuk. Amennyiben nincs válasz, egy hangos kiáltással próbálunk segítséget szerezni, majd a légutak átjárhatóvá tételét végezzük.
3. Eszméletlen állapotban a nyelv, a lágyszájpad és a garat izmainak elernyedése a légút elzáródását okozza, ezt a fej neutrális, enyhén extendált helyzetbe hozásával és az állcsúcs megemelésével tudjuk megszüntetni. A túlzott és az elégtelen extensio egyaránt a légút elzáródásához vezethet, ezért a megfelelő helyzetet próbálkozással találhatjuk meg. Balesetet szenvedett gyermeknél a fej mozgatását nagyon óvatosan, kis mozdulatokkal végezzük.
4. A légutak átjárhatóvá tétele után megvizsgáljuk, hogy a gyermek normálisan légzik-e? Fülünket a gyermek szája előtt tartva figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését, hallgatjuk a levegő áramlását és arcunkon érezzük a légzést. A szabálytalan légvétel illetve a súlyos stridorral kísért légzés egyaránt elégtelen lehet, ezért a normális légzés hiányában befúvásos lélegeztetést kezdünk.
5. Csecsemő esetén szájunkat az arcára helyezve a szájba és az orrba egyszerre fújunk, nagyobb gyermeknél az orrnyílást befogva a szájába, vagy a száját csukva tartva az orrán át végezzük a befúvást. Nyugodt belégzés után mintegy 1,5 másodperc alatt fújunk annyi levegőt a gyermek tüdejébe, hogy normális vagy annál kisebb kitérést érjünk el. Öt befúvást kell végeznünk: ha nem megy, akkor minden kísérlet után a légutak átjárhatóvá tétele érdekében kicsit változtatjuk az extensio fokát, az állkapocs kiemelését. A bevúvások alatt figyeljük, hogy a gyermeknél észleljük-e a keringés klinikai jeleit: mozgás, köhögés, légzés.
6. Ha az öt kísérletből egy sem sikeres, akkor légúti idegentest gyanúja áll fenn, és az ilyenkor ajánlott algoritmus szerint végezzük az újraélesztést (lásd később)-Léguti idegentestek-fejezete-
7. Az öt ellenőrzött és sikeres befúvás után a keringés ellenőrzése következik. Tíz másodperc alatt kell eldönteni, hogy (1) észleljük-e a keringés klinikai jeleit, (2) tapintunk-e pulzust. A pulzus tapintásának helye csecsemőnél, a felkar belső oldalán, egy éves kor után tapintandó a nyakon, a gégétől lateralisan. Alternatívaként a combverőér a lágyékhajlatban is tapintható mindkét korcsoportban.
8. Ha nem észleljük a keringés jeleit és nem tapintunk pulzust illetve a pulzus 60/perc alatt van és ez rossz perifériás keringést eredményez, akkor mellkaskompressziót kezdünk. A kompresszió helye a sternum alsó harmada, melyet a bordaívet tapintva és a processus xyphoideust azonosítva, attól egy ujjnyira cranial felé találunk meg csecsemőnél. Két ujjunkat egymás mellé téve 100/perc frekvenciával végzünk 15 kompressziót, majd két befúvást. A kompresszió a mellkas 1/3 mélységéig történjen, a relaxáció-kompresszió 1:1 arányú legyen.
Légúti idegentest esetén az első kérdés: hatásos vagy már hatástalan-e a köhögés. Előbbi esetben biztatás és ellenőrzés a feladatunk. Ha már hatástalan a köhögés de még eszméletén van a gyermek, akkor a lapockák közé mérünk öt határozott ütést, majd a gyermeket megfordítva egy éves kor felett a köldök és a szegycsont között dorso-cranialis irányba végzünk öt határozott lökést, csecsemőnél a szegycsont alsó végén végzünk kompressziót. Eszméletlenség esetén a fej hátrahajtását végezzük és öt eredménytelen befúvási kísérlet után mellkaskompressziót kezdünk.

A VÉRKÉPZŐ RENDSZER MEGBETEGEDÉSEI-A VÉRLEMEZKÉK CSÖKKENT SZÁMA, ILYEN
FOLTOKBAN MEGJELENŐ BŐRVÉRZÉST OKOZ.MI SZAKNYELVEN-LEOPÁRD
BŐRNEK-NEVEZZÜK-HA ILYEN TÜNETET ÉSZLELÜNK AZONNAL ORVOSHOZ KELL FORDULNI.
Az orr- és garatüreg betegségei
Heveny orr-garat-hurut
A légzés „szuszogó”-vá válik, az orrból kezdetben átlátszó, híg, nyálkás váladék csurog, a gyermek tüsszög, esetleg köhög is. Csecsemokorban a nátha szopási nehézséget okoz. A betegség ráterjedhet az alsóbb légutakra, de a középfülgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás sem ritka szövodmény.
Gyógyítás. Tüneti szerek használata, lázcsillapítók, C-vitamin és boséges folyadékellátás, ephedrines orrcsepp.
Idült nátha
Ha az idült nátha a garatmandula- vagy a melléküreg-gyulladás következménye, csak a garatmandula eltávolításától, illetve a melléküreg-gyulladás gyógyításától várhatunk eredményt.
Az orrmelléküregek gyulladása - Sinusitisek
Az arcüreg és a rostasejtek, kivételesen a homloküreg nyálkahártyájának gyulladása orr-garat-hurut szövodményeként szokott jelentkezni. Kórokozói rendszerint gennykelto baktériumok.
Tünetek. Láz, fejfájás, gennyes orrfolyás; a homlok-, illetve arcüregre gyakorolt nyomás fájdalmas.
Terápia. Antibiotikumokkal, punctióval és öblítéssel, továbbá sollux besugárzással szokták kezelni.
Torokgyulladás
A torokban és garatban található nyirokszervek gyulladása duzzanattal jár, beszukítik a torkot. Megjelenési formáit tekintve lehet egyszeru hurutos gyulladás, lehetnek apró hólyagocskák a torokban; gyulladt tüszok elgennyedhetnek, ilyenkor sárga pettyeket láthatunk a mandulákon: tüszos mandulagyulladás.
Rendszerint hirtelen, magas lázzal, hányással, torokfájással kezdodik. A torok gyulladását gyakran kíséri a nyaki nyirokcsomók duzzanata. Szövodményei nyaki nyirokcsomó-gyulladás, mandula körüli tályog lehetnek.
Terápia. A kórokozótól függ. Vírus-anginák terápiájában tüneti szereket: láz- és fájdalomcsillapítókat alkalmazunk. A baktériumos fertozéseket szulfonamidokkal vagy antibiotikumokkal kezeljük.
A gége, a légcso és a hörgok betegségei
Veleszületett stridor (horkoló-sípoló belégzés). Oka a gégefedo porcának puhasága, a gégenyálkahártya lazasága lehet. Kezelést nem igényel, a csecsemokor végére magától elmúlik. Jelentosége az, hogy a gégehurut az ilyen csecsemokön súlyosabb formában szokott lezajlani.
A gége heveny gyulladása – Laryngitis acuta
Légúti kórokozók hatására támadhat. A gégenyálkahártyája vérbo, duzzadt lesz, néha gennyes, pörkös, fibrines váladék termelodik (croup). A gyulladás a gégérol a légcso és a hörgok nyálkahártyájára is ráterjedhet. A betegség gyakran orr-garat-huruthoz csatlakozik. A gyermek lázas, köhögése fokozódik, izgatottá, majd egyre inkább öblössé, ugató jelleguvé válik. Ha a gyulladás a hangszalagokat is érinti, a gyermek rekedt lesz. A betegség súlyosabb formáiban megjelennek a légzés nehezítettségének tünetei.
Terápia. A gyermeket nyugalomba helyezzük, hogy oxigénigénye minél kisebb legyen. A belégzett levego oxigéntartalmát növeljük. Boséges folyadékellátás, belégzett levego nedvességtartalmának növelése.
Gyógyszerként széles hatósugarú antibiotikumot és a gyulladást mérséklo kortikoszteroidot szoktunk adni. Ha szükséges, a szív munkáját strophanthinnal támogatjuk. Súlyosabb esetekben szükségessé válhat a váladék leszívása. Ha a légzés elégtelensége fenyeget, légcsometszést hajtanak végre, és a légcson készített nyílásba csövet (kanül) helyeznek
Bronchiectasia a hörgok kóros tágulata, amely lehet körülírt vagy kiterjedt. Okai lehetnek a hörgok falát tönkretevo szerzett betegségek.
Tünetei. Makacs, hónapokig, évekig tartó, bo váladékot felhozó köhögés, azonos területen ismétlodo tüdogyulladás.
Terápia. Láz esetén a légúti váladékból kitenyésztett kórokozó érzékenységének megfelelo antibiotikumot adunk, hogy a heveny gyulladást megszüntessük. Légzési gyakorlatok jó hatásúak. Megfelelo tüdorész mutéti eltávolítása.
A gége hangszalagok alatti területének gyulladása, amely valószínuleg allergiás alapon támad. A betegség többnyire hirtelen, éjszaka kezdodik. A gyermek köhögni kezd, köhögése ugatóvá válik, majd stridoros, nehezített belégzés jelentkezik. A hang nem rekedt.
Gyógyításában antiallergiás szerek (Suprastin, Sandosten, Pipolphen) alkalmazása.
Rendszerint heveny felsolégúti huruthoz csatlakozik. Tünetei a láz, köhögés, változó súlyosságú közérzeti zavar, étvágytalanság. Kezdetben száraz köhögés kínozza, késobb a köhögés egyre több váladékot hoz fel. A betegség általában egy hét alatt lezajlik.
Terápia. Láz- és köhögéscsillapító szereket, köptetoket adunk, boséges folyadék és C-vitamin ellátás mellett. Súlyosabb esetekben antibiotikumokat is igényb

A VELESZÜLETETT PAJZSMIRIGYELÉGTELENSÉG EGYIK JELLEMZŐ TÜNETE A -NAGY
NYELV AMI ÁLLANDÓ JELLEGGEL KILÓG A SZÁJBÓL-
Itt a tavasz a kirándulások ideje! Ilyenkor akár babával együtt is nekivágunk a kirándulóhelyeknek és neki is szeretnénk valami finomat a piknikkosárba tenni. De még, ha nem is indulsz kirándulni, csak szeretnél néha rágcsálnivalót adni neki, amivel megtanulhatja az önálló evés és a rágás mikéntjét, akkor is hasznos lehet számodra ez a kis összefoglaló.
1. A régi klasszikusok: kiflicsücsök, kenyérhéj, háztartási keksz, babapiskóta
Szüleink idejében
már 3 hónapos kortól reszelt háztartási kekszet tettek az almába, hogy
laktatóbb legyen, neked azonban nem kell ezt az irányvonalat követned,
sőt… A kekszben sajnos egy csomó E-számos összetevő van, mint ahogyan
a kenyérben, kifliben is mindenféle állagjavító található, ez pedig allergiát
okozhat (pl. a későbbi szénanátha hátterében állhat az, hogy ezek az
anyagok felhalmozódnak a szervezetben). Emellett a fehér lisztes ételek a
gluténérzékenység miatt sem ajánlottak. 9 hónapos kortól lehet ezeket adni, ha
nincs jobb ötleted, de érdemesebb várni velük 1 éves korig.
Fehér lisztes ételek és háztartási keksz helyett teljes kiőrlésű
kiflit és kenyeret (akár otthon is megsüthetitek) és babakekszet adhatsz a
babának. Babapiskótából létezik teljes kiőrlésű és kifejezetten
babáknak ajánlott változat is (hiába a babapiskóta név, nem minden gyártmányú
babapiskóta ajánlott egyértelműen csak a babáknak)
2. Puffasztott gabonák
Akár 6 hónapos kortól (ha meg tudja fogni és képes megrágni), kaphat a kicsi különféle puffasztott gabonákat, pl. kölesgolyót, bulátát, amarantot (ebből lehet kapni fahéjas és almás változatot is). Azért is praktikus étkek ezek, mert elolvadnak a kicsi szájában, így ha nem rágja meg rendesen, akkor sincs baj.
A puffasztott kukoricás változatot csak 8 hónapos kortól lehet adni, mert maga a kukorica is csak ettől kezdve adható.
3. Puffasztott rizs- és búzaszelet
A gabonafalatkáktól különválasztanám a puffasztott rizst és búzát. A puffasztott rizsszelet (pl. Ham-let) könnyen megrágható a babának és már egészen korán lehet adni (a rizs 6 hónapos kortól adható), tehát, amint tud már rágni, a kezébe lehet adni egy fél vagy negyed szeletet.
A búzaszelet csak később, 9 hónapos kortól adható (ha nem gluténallergiás a baba).
Puffasztott rizst lehet külön is kapni, zacskóban (néha csak drogériában sikerül vennem, de néha van a közértben is). Ez azért praktikus, mert a gyümölcsöket táplálóbbá tudod tenni vele. Nagyon finom gyümölcsjoghurttal, gyümölcslével vagy akár paradicsomszósszal keverve is.
4. Kukoricapehely
Lehet kapni natúr kukoricapelyhet (nem a klasszikus cukrozott Corn flakesre gondolok), ami finom, laktató és a kukoricához hasonlóan 8 hónapos kortól adható ropogtatnivaló. Arra vigyázni kell, hogy ehhez már nem árt, ha van néhány foga a babának, mert nehezebb megrágni. Önmagában is csipegetheti, de főzelékbe, gyümölcsbe, gyümölcslébe is tehető (pl. burgonya helyett), így ha kicsit áztatod benne, felpuhul és a fogtalan babák is ehetik.

ILYEN JELLEGÜ GOMBÁS FERTŐZŐDÉSÉVEL A HAJAS FEJBŐRNEK CSAK A
PÁLYÁM KEZDETÉN TALÁLKOZTAM,A NYOMORTANYÁKON ÉLŐ GYERMEKEKNÉL.TEHÁT NEM
KELL MEGIJEDNI A KÉP LÁTTÁN,DE TUDOMÁSUL KELL VENNI HOGY ILYEN IS LÉTEZETT.A
BETEGSÉG KEZELÉS NÉLKÜL BELEPI AZ EGÉSZ FEJTETŐT-PÁNCÉLSZERÜEN BEBORITJA
EGY LEMEZES -SÁRGÁS FELRAKÓDÁSSALA HAJ ELSZINTELENEDIK ÉS SZUKSÉGSZERÜEN
KIHULL, AMIG CSAK A GYERMEK TELJESEN KOPASSZÁ VÁLIK.KEZELÉSE
BŐRGYÓGYÁSZATI FELADAT.
Az immunizáció, a védőoltások általános
elterjedésének eredményeként a gyermekkori fertőző megbetegedések
gyakorisága csökkent – de ha nem immunizálunk folyamatosan a betegségek ismét
visszatérhetnek.
A fertőző betegek ápolása során alapvető feladat a fertőzés
terjedésének megakadályozása – fokozott higiénés rendszabályok, izoláció,
fertőtlenítés. Orvosi gyakorlatom folyamán megváltoztak a
fertőző betegségek előfordulási arányai-Erre szeretném felhivni
a kedves szülők figyelmét az alábbiakban.
Leggyakoribb megbetegedések:
Bárányhimlő (varicella): a Varicella-zoster-vírus által okozott, hólyagos kiütéssel járó fertőző betegség. Lappangási ideje 2-3 hét, átvészelése életre szóló védettséget ad, de később gyakran herpes zoster jelentkezhet, ami a szervezetben maradt vírus jele lehet. A betegeken enyhe általános tünetek mellett gyorsan szaporodó kiütések jelennek meg. A kezdetben foltos kiütés, később göbcsés lesz, majd kialakulnak a hólyagok. A hólyag pörkösödéssel gyógyul, maradandó heget nem hagy. Szövődményként gennyes bőrgyulladás, ritkán pneumonia vagy encephalitis jelentkezhet. Általában jóindulatú betegség, de veszélyt jelent az újszülöttekre, az immunkárosodott vagy immunszupresszív szerekkel kezelt betegekre. Ápolása a bőr fertőtlenítő lemosása és a viszketést csökkentő szerek alkalmazása. Láz esetén gyógyszeres lázcsillapítás. Fontos az ágynyugalom biztosítása, bőséges folyadékpótlás. Nem szükséges bejelenteni, de a beteget izolálni kell.
Rózsahimlő (rubeola): enyhe lefolyású vírusbetegség, amely magzat és újszülött korban súlyos károsodást okozhat. Cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje 2-3 hét. Az enyhe hurutos és általános tünetek után jelennek meg – legelőször az arcon – a lencsényi, rózsaszínű kiütések. Gyorsan terjednek és három nap után el is halványodnak. Átvészelése életre szóló védettséget ad. Kezelése csak tüneti. A betegség bejelentendő. Fontos, hogy ha a terhes fertőződik, magzata maradandó, súlyos károsodásokat szenvedhet.
Bélfertőzés: gyermekközösségekben leggyakrabban a szalmonellózis,vérhas,rotavirus fertőzés fordul elő leggyakrabban. Az amoebiasis és enterobiasis / paraziták/ jelenlétükkel felszívódási zavart okoznak – súlymegállás, fogyás, sápadtság, hányinger, hányás, étvágytalanság, fáradékonyság jelentkezik. Jellemző tünete a főleg éjjel jelentkező végbéltáji viszketés, köldök körüli fájdalom, allergiás bőrelváltozás. Enterális úton terjed, kimutatása a székletből lehetséges. Kezelése féreghajtásból áll és az újrafertőződés elkerüléséből.
Járványos fültőmirigylob (mumps): a mirigyes szervek mumpsvírus okozta heveny gyulladása: Cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje 2-3 hét. Gyakori a betegség tünetmentes átvészelése. Típusos esetben a betegség legfeltűnőbb tünete a fültőmirigy egy vagy ritkábban két oldali, lázzal járó, fájdalmas duzzanata. A duzzadt mirigy felett a bőr ép, nem lobos. Jóindulatú betegség a mumpsvírus okozta savós agyhártyagyulladás, a meningitis a betegség bármely szakában jelentkezhet fejfájással, lázzal, tarkókötöttséggel. Szövődményként serdülő fiúknál heregyulladás is felléphet, lányoknál ritkán petefészek gyulladás, gyakoribb a hasnyálmirigy gyulladása. A mumps kezelése csak tüneti: két hetes ágynyugalom után a betegség minden formája meggyógyul. A fájdalomcsillapításra száraz kötést helyezünk a duzzadt mirigyre, a beteget egyenletes melegben tartjuk. Lázcsillapítást végzünk. Heregyulladás esetén a heréket fel kell polconi és borogatni. A fájdalmas rágás miatt folyékony-pépes ételeket adunk, bőséges folyadék és vitamin bevitel mellett. A betegség bejelentendő, a védőoltásoknak köszönhetően csak szórványos esetek fordulnak elő.
Skarlát-Hatásos noltás nincs ellene igy még zámolni kell vele a mindennapi orvosi ténykedésban.Minden bevezető tünet nélkül,hirtelen,magas lázzal,fejfájással,csaknem mindig hányással és torok fájással kezdődik.A torok erősen belövellt-skarlátvörös-A nyelv vastagon bevont,szélei vörösek a papillák erősen duzzadtak.A kiütés 24-48 órával a kezdet után virágzik ki.Finom sűrű,pontozott pir,mely ttávolabbról nézve összefolyó-skarlátvörös-szint ad a bőrnek.A nyakon,mellen,hason kezdődik.Az arcon jellemzően nincs kiütés.A kiütés a bőr ráncaiban /lágyék,könyök/sötétvörös.
Mirigyláz (mononucleosis infecctiosa): Ebstein-Barr-vírus okozta fertőző betegség. Általában az iskoláskorúak betegsége. Hirtelen, magas láz, lepedékes torokgyulladás, nyirokcsomó duzzanat jellemzi. A gyanút szerológiai vizsgálat igazolja – magas fvs. szám, nagy része szabálytalan magvú monocitoid limfocita, a savóban heterofil antitestek mutathatóak ki. 2-3 hét alatt spontán gyógyul, ritka a szövődmény. Kezelni csak az esetleges másodlagos bakteriális torokgyulladást kell. Fontos az ágynyugalom és májkímélő diéta.
A következő fertőző megbetegedések a hatásos és rendszeres oltások következtében szinte eltünő félben vannak.
Kanyaró (morbilli): felső légúti huruttal, jellegzetes kiütéssel járó, súlyos, akut
vírusbetegség. Lappangási ideje a lázas hurut kezdetéig 10 nap, a kiütések a
14. Napon jelennek meg. Gyakoriak a másodlagos fertőzések.
Magas lázzal, köhögéssel kezdődik, a vizsgálat a felső légutak gyulladását
mutatja. Az első jellemző tünet a pofanyálkahártyán apró fehér foltok
– Koplik foltok – látszanak a betegség 2.-3. napján, majd megjelenek az
első kiütések, rendszerint a fül mögött és onnan terjednek lefelé. A
kiütések borsó nagyságúak, élénkvörösek, kissé livid árnyalatúak, hamarosan
összefolynak. Ezzel egyidőben a beteg láza ismét megemelkedik és kitart a
kiütések elhalványodásáig. A beteg megviselt, étvágytalan, kötőhártya
gyulladása miatt kerüli a fényt. A kezelés csak tüneti. Bejelentendő betegség.
Szamárköhögés (pertussis): a
Perussis-baktérium által okozott, jellegzetes rohamokkal járó fertőző
megbetegedés. Cseppfertőzéssel terjed,
lappangási ideje 7-14 nap, majd egy-két hetes enyhe
hurutos szak vezeti be. A típusos szamárköhögéses roham rövid köhögések
sorozatával hirtelen kezdődik – az egyes köhögések olyan gyorsan követik
egymást, hogy a betegnek nincs ideje a belégzésre, és gyakran elkékül. Ezt a
fullasztó állapotot hosszú belégzés oldja fel, majd máris kezdődik a
következő köhögéssorozat. Három hét után a rohamok oldottabbá, kevésbé kínzóvá válnak.
A pertussis leginkább a fiatal csecsemőket veszélyezteti – a hányadékot
észrevétlenül bármikor aspirálhatják. Szövődményként tüdőgyulladás,
eclampsia léphet fel.
A kötelező védőoltások hatására a betegség igen ritka, lefolyása
jóval enyhébb lefolyású. Kezelése az időben elkezdett antibiotikumok
adása, nyugtatók és köhögéscsillapítók adásából áll. Jó hatású a szabad
levegőn való tartózkodás. Bejelentés kötelezett betegség.mutathatóak ki.
2-3 hét alatt spontán gyógyul, ritka a szövődmény. Kezelni csak az
esetleges másodlagos bakteriális torokgyulladást kell. Fontos az ágynyugalom és
májkímélő diéta.
Torokgyík (diphtheria): a diphtheria-bacilus által okozott heveny fertőző betegség, amely jellegzetes felső légúti gyulladással, valamint a szívet és a környéki idegeket károsító toxikus tünetekkel jár. Cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje 2-6 nap. A lassan kialakuló általános tünetek mellett a mandulákon korán megjelenő szürkésfehér, tapadós, szívós fibrines, bőrszerű lepedék látható. A lepedék gyorsan terjed és megjelennek a toxinhatás tünetei: szívizom-károsodás és perifériás bénulások. Igen ajánlatos minden lepedékkel járó torokgyulladásban elvégezni a torokleoltást. A kezelésben legfontosabb a minél korábban adott antitoxikus savó, antibiotikummal kiegészítve. Nagyon fontos az ágynyugalom, a gondos ápolás és az időben elvégzett intubálás vagy légcsőmetszés. A beteget kórházban kell kezelni, környezetét szűrni kell, és a vírusgazdát is kezelni kell. Bejelentés kötelezett betegség.
A járványos gyermekbénulás teljesen eltünt a fertőző betegségek arzenáljából,holott a szakemberek még mindig beszámolnak egy egy esetről,kizárólag azoknál a gyermekeknél akik nem voltak beoltva.

A KÖLDÖK A TETANUSOS FERTŐZÉS BEHATOLÁSI KAPUJA LEHET.A LEGGYAKORIBB
FORMÁBAN.ELŐBB A FEJ ÉS NYAK IZMAIBAN JELENTKEZNEK,
GÖRCSÖKET.SZÁJZÁRAT,NYELÉSI NEHÉZSÉGET,TARKÓMEREVSÉGET OKOZVA.a MEREV
ARCKIFEJZÉS,A CSUKOTT SZEMEK,A CSÜCSÖRITETT SZÁJ A BEMUTATOTT KÉPEN IS
LÁTHATÓK.KÉSŐBB A GÖRCSÖK A TÖRZS ÉS VÉGTAGOK IZMAIRA IS
RÁTERJEDNEK.nAPJAINKBAN NAGYON RITKÁN TALÁLKOZUNK EZZEL A BETEGSÉGGEL,AKKOR IS
A NAGYON ELHANYAGOLT FALUSI GAZDASÁGOKBÓL SZÁRMAZÓKKAL,VAGY AHOL AZ ÉDESANYA
NEM VOLT TETANUSZ ELLEN BEOLTVA.
Évente kb. 5 millió embert harap meg kutya, leggyakrabban gyermekeket. Ha a kutya gyermeked közelében van, figyelni kell viselkedését, így elkerülhető a baleset.
Évente kb. 5 millió ember szenved el kutyaharapást és leggyakrabban a gyermekek
esnek áldozatául. Ez komoly problémát jelent, tehát nem kell csodálkozni, hogy
gyakran bírósági esetté súlyosbodik a helyzet -, miután a kutya megharapta a
gyermeket; pereskedések; kutyaharapás által előidézett sérülések;
ügyvédspecialista megjelenése, aki az esettel foglalkozik; kutyatulajdonosok,
akiket nem képvisel ügyvéd, esetleg egyáltalán nem ismerik a kutyaharapásra
vonatkozó helyi törvényeket.
A kutyaharapás globális jelenség és három fő szempont
idézi elő: a kutya nincs megfelelően betanítva, a gyerek nem tudja,
hogyan kell viselkedni az állatok társaságában, illetve a szülő vagy a gyermekre
felügyelő személy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel arra
vonatkozólag, hogy miként kell felügyelni egy gyereket kisállat vagy más állat
társaságában.
A gyermekek frusztrációból,
önvédelemből, szorongáskor harapdálnak. A kutyák is ugyanilyen okokból
harapnak, azonban ezek nagyobb sérüléseket okozhatnak. Ha a kutya a gyermek közelében van,
figyelni kell viselkedését, így elkerülhető a baleset.
Az incidenst meg lehet előzni úgy, hogy elvonod, és másra tereled a kutya
figyelmét. A gyermekek viselkedését kisállatok társaságában, már kiskorukban
figyelni kell még akkor is, ha az állat nagyon barátságos; így is meg lehet
előzni a kutyaharapásos baleseteket. Mégiscsak állatokról beszélünk, akik
természetes önvédelmi ösztönnel rendelkeznek, és könnyen zaklatottá válnak.
Sajnálatos módon, ha történik egy
ilyen incidens, leggyakrabban a kutyát okolják a történtekért, és ez sok ezer
olyan esethez vezetett, amikor ügyvéd szolgáltatásait kellett igénybe venni,
hogy a sértett felek megállapodásra jussanak. Jelen pillanatig még nem
találkoztam olyan ügyvéddel, aki olyan kutyát védett volna a bíróságon, akit
megkínozott egy gyermek és ennek következményeként harapta volna meg.
Sok kutyára helytelen módon ráfogják, hogy agresszív vagy kényszeresen harap,
és állatmenhelyre viszik vagy elaltatják. Ez az oka annak, hogy a kutyaharapást
gyakran társítják az „agresszív kutyafajtákkal” és a „kutyatulajdonos hanyag és
gondatlan nevelésével”. A statisztikák azonban mást mutatnak. A legtöbb
harapást olyan kutyák követik el, amelyek azelőtt soha nem haraptak. Ha egy
agresszív kutya elszabadul, és állatokat vagy kisgyermekeket támad meg,
általában a tulajdonos a bűnös, mégis a kutya szenved a
következményektől.
Egyetértünk azzal, hogy sok kutya agresszivitásból harap, azonban ezeket a
kutyákat fiatal koruktól nevelni kell, és folyamatosan figyelni a
viselkedésüket gyermekek és más kisállatok társaságában. Ellenkező esetben
ne tarts otthon kutyát!
A kutyaharapás sok egészségügyi problémát okozhat,
csonttörést, amputálást, fertőzést, veszettséget és váratlanul magas
kezelési számlát.
A kutyaharapásban szakosodott ügyvédek ismerik az erre vonatkozó helyi
törvényeket, és segítséget tudnak nyújtani kártérítés esetén.
Ideális azonban az lenne, ha sikerülne elkerülni az ilyen helyzeteket.
Sok szülő, gyermekük
biztonsága érdekében nem tart otthon kutyát. A 6 év alatti gyermekek
viselkedése viszonylag kiszámíthatatlan. Tudatában kell lenned a ténynek, hogy
nem minden kutya felel meg a gyermeked számára, bármennyire aranyos legyen.
A szakértők többsége nem ajánlja kisgyermekes családba a nagytestű
kutyákat, amelyek nagyon energikusak és sokat ugatnak, vagy az olyan kutyákat,
amelyek a múltban őrző-védő kutyák voltak. Ugyanakkor, sok
kisgyerekes szülőnek problémát jelent az időhiány, tehát nincs elég idejük
arra, hogy a kutyát megfelelően gondozzák és képezzék, hogy folyamatosan
figyeljék, hogyan viselkedik a gyerek és a kutya egymás
társaságában.
Ha úgy látjátok, hogy egyik szülő sem tud elegendő időt szánni a
kutya gondozására, meg se vásároljátok az állatot. Egy gyermek 7 éves kor
előtt nem tud érdemben segíteni a kutyagondozásban.
A megfelelő kort elérő gyerekek sok mindent tanulhatnak egy kutyától.
Megtanulják, mit jelent az együttérzés és az empátia egy másik személy iránt,
mit jelent a szeretet és a türelem. Az egyik legfontosabb pedig, hogy a gyerkekek megtanulnak felelőssé válni.
Időbe telik, amíg a kutya és a gyermek megszokja egymás társaságát, és
ugyanúgy időre van szüksége a kutyának, amíg az új családot a „falkája”
részének tekinti.
A legtöbb kutya félelemből vagy frusztrációból harap,
és figyelmeztetésként általában a gyermek arcát vagy kezét harapja meg.
Ilyenkor leggyakrabban nincs szükség orvosi beavatkozásra.
Ha már egyszer sérülést okozott és kifejleszt egy bizonyos testbeszédet, ami
támadó pozícióra utal (egy gyermek ezt nem érti), olyan helyzet alakul ki, amit
azonnal korrigálni kell.
Mindenekelőtt próbáld megérteni, miért támad a kutya a gyerekre.
Önvédelemből, félelemből vagy látszólag ok nélkül? A kutya
gondolkodását megértve sok balesetet megelőzhetünk. Minél több időt
tölt a kutya egy családnál, annál inkább elfogadja azt a falkája egy részeként.
Minden olyan próbálkozást, amellyel sikeresen meg akarod változtatni a kutya
viselkedését, meg kell előznie a kutya gondolkodásának megértése. A kutya
felfogása szerint a falkában, azaz a családban minden személynek különálló
pozíciója van. A szülőket általában a kutyák falkavezérnek fogadják el. A
kutyák és a kölykök alárendelt szerepet töltenek be. A legtöbb falkában a
kölykök egyenlőek, esetleg enyhén csökkenő sorrendben vannak a
ranglétrán.
Ugyanez a helyzet a kutya és a kisgyerek kapcsolatában
- a kutya szinte testvérének tekinti a gyermeket, akivel játszik. Ezért morog,
ha a gyermek közelít az etető- vagy itatótáljához, a játékaihoz, vagy a
„vezérhez”. Hierarchikus viszonyról beszélünk, amit sajnos sok szülő vagy
kutyatulajdonos nem ért.
Meg kell előzni az ilyen helyzeteket, hogy ne érjünk el ahhoz a ponthoz,
amikor a kutya megharapja a gyermeket és sérüléseket okoz neki. Jobb
megelőzni a kutyaharapást, így el lehet kerülni a drága pereskedéseket is.
A tinédzserek szexualitása egyre korábban ébredezik. Amerikai kutatók most úgy vélik, megtalálták annak genetikai okát, hogy bizonyos fiatalok különösen korán élik át első szexuális aktusukat.
A felmérések tanulsága szerint egy átlag fiatal 17-18 évesen kezd szexuális életet élni. Ehhez képest a felmérést végzők a 14 éves korban vagy azelőtt kezdődő nemi életet számítják "korainak", míg a 22 évesen vagy azután kezdődő szexuális életet "későinek".
– Hamar elbúcsúzhat a szex örömeitől, aki túl korán kezdte. Ez derül ki egy most elkészült kutatásból. Aki 13-14 évesen átesik az első aktuson, az negyvenéves korára könnyebben válhat nemcsak teljesen kiábrándulttá, de nemzőképtelenné is.
Kétszer
nagyobb az esélye, hogy szexuális úton terjedő betegséget kap el
az, aki 13-14 évesen kezd el nemi életet élni. Ezt állapították meg azok az
orvosok, akik 8500 felnőttet kérdeztek és vizsgáltak meg a kutatás során. A
fertőzések pedig gyakran járnak katasztrofális következménnyel: a beteg
elveszítheti nemző- és fogamzó-, vagy akár teljesítőképességét
is.Ezért a maga tudományos valóságában fogom tárgyalnyi a következő
irásomban, azokat a szexuális megbetegedéseket amik esetleg egy egész életre
meghatározzák egy fiatal életét.. Döbbenetes, de az egyes felmérések
szerint kiderül, hogy a 10–13 éves fiatalok 21 százaléka már belekóstolt a
szexbe. Szakemberek szerint ez nem is csoda, hiszen a filmek, a divat, a
reklámok szinte kizárólag a szex körül forognak, erre sarkallják őket.
Pedig a kórokozók mellett más veszély is leselkedik rájuk, amely miatt
negyvenéves korukra búcsút mondhatnak a testiség örömeinek.
A tinik azt hiszik, hogy a szextől lesznek modernek, felnőttek,
szabadok. Pedig legalább 16-18 éves korig várni kellene vele. Akkor már
valamennyire érettek rá, de korábban egészen biztos, hogy nem. Óriási a
veszélye, hogy lelkileg sérülnek, kiábrándulnak, s mire felnőnek,
már nem is találják örömüket benne .Testileg lehet érett egy 13-14 éves
kamasz is, de szellemileg nem.
Azok a fiatalok, akiket egyedül nevelt az anyjuk, jóval korábban kezdtek el szexuális életet élni, mint a többiek. A kategória 63 százaléka élt már át nemi aktust, míg azoknak a tiniknek, akiknek az apja legalább időszakonként a családdal élt, csak 53 százaléka. Az ép családban felnőtt gyerekek csupán 21 százalékának voltak ezirányú tapasztalattai.
A szétesett család kiváltotta stressz jelentősen felgyorsította a gyermekek érési folyamatát. A fiatalok, akik azt élik át, hogy szüleik új partnerekkel randiznak, ők maguk is hamarabb létesítenek párkapcsolatot. Egy másik megközelítés szerint a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek jóval nehezebb csemetéiket és azok baráti körét és tevékenységét ellenőrizni.
Egyesek erősen megkérdőjelezik az említett külső tényezők jelentőségét. sokkal inkább genetikai okokkal próbálja a korai szexuális aktivitást igazolni. Mendle és kollégái összesen ezer 14 év alatti olyan fiatalkorút vont be vizsgálataiba, akik között többen rokonságban álltak, ám különböző családi háttérrel rendelkeztek. A kutatók a tanulmány elkészítése során a fiatalok örökletes tulajdonságait is dokumentálták a társadalmi helyzet, képzettség és vallás mellett. Mindezek után megállapították, hogy a genetikai hasonlóság jóval fontosabb szerepet játszik a korán kezdődő szexuális élet szempontjából, „A szülők esetében vannak ugyanakkor olyan örökletes tulajdonságok, amelyek jelentősen növelik annak az esélyét, hogy gyermekük korábban kezdjenek szexuális életet élni.” ezek közé a tulajdonságok közé olyan tényezők tartoznak, mint az érzékenység, a konfliktuskerülés és a -tűrés, kalandvágy, vagy a kábítószer használatára irányuló hajlam, s ezek mindegyikét a szülőktől kapják csemetéik.
„A génekkel együtt tehát ezt az úgynevezett ’passzív gén-környezet-viszony’, amely a korán kezdett szexuális életért is felelőssé tehető, emeli annak a valószínűségét, hogy a fiatal szülei nem együtt élnek” – állitják egyes kutatók.
Egy nemrég az 'American Journal of Public Health' című szaklapban publikált tanulmány szerint nagyobb az esélyük a későbbi egészségügyi problémák kialakulására azoknak, akik túl korán vagy túl későn kezdik szexuális életüket.
.
Egy 1996-os 8000 felnőtt részvételével készült felmérés adatait alapul véve kiderült, hogy nagyobb az esélyük a szexuális úton terjedő betegségek kialakulására azoknak, akik relatíve korán kezdenek nemi életet élni.
Emellett azonban az is kiderült, hogy a túl későn érők sem járnak jól, náluk ugyanis a potenciazavarok előfordulásának aránya magasabb.
Összegezve a mindennapi tényeket a korai nemi élettel kapcsolatban,tudományos felméréseket azerkölcsi,egészségügyi,psichológiai bántalmak egész soráról,beszélni kellene – az anyai és női méltóság örökértékü hagyományairól is.Erről a mértéktartásról azonban semminemü társadalmi fórumon nem hallunk.Ez az öntörvényü,sok áldozatot követelő jellemvonása századunknak feltartózhatatlanul halad a maga útján és még napjainkban is –tabu-téma.Amint már emlitettem a következő témámk a –Szexuális uton terjedő fertőző betegségek fiataloknál.

A KÜLÖNBÖZŐ OKOK MIATT ELŐIDÉZET VÉRLEMEZKE HIÁNY, A
BŐRFELÜLETEN TESTSZERTE MEGJELENŐ BEVÉRZÉSES FOLTOKAT
IDÉZ ELŐ.AMINT A KÉPEN LÁTHATÓ, A KITERJEDT,SZÁMOS BEVÉRZÉS,EGY
ÚGYMOND-LEOPÁRD BŐRHÖZ HASONLÓ KÉPET MUTAT.ÉSZLELÉSEKOR AZONNAL FORDULJUNK
ORVOSHOZ.
Dr. Bauer Bela
A szexuális életet élő fiatalok fertőző nemi betegségei./első rész/
Nem pánikkeltési célzattal ismertetem ilyen részletesen ezeket a betegségeket,hanem-felkiáltójelként-szánom azoknak a fiataloknak akik visszaélnek az emberi lét örökérvényü,törvényszerü de mértéktartó örömeivel.
A könnyelmű sexuális élet sok veszélyt hordozhat. Pontosan ezért kell átgondoltan és megfontoltan élni, és lehetőség szerint tartózkodni a bizonytalan eredetű, alkalmi kapcsolatoktól, vagy megtenni a megfelelő óvintézkedéseket saját biztonságunk érdekében.
Vannak olyan betegségek, melyeket a szexuálisan átadható betegségek csoportjába sorolunk. Ezek a betegségek szigorúan csak a nemi szervek, illetve vér, testváladékok érintkezésekor adódnak át.
Léteznek olyan kórképek is, melyek szintén okozhatnak nőgyógyászati, illetve urológiai panaszt, de nem tartoznak szorosan ebbe a kategóriába.
A kétféle csoportba sorolható betegségek otthoni elkülönítése a tünetek
alapján nehéz, ezt csak szakember tudja elvégezni. Természetesen a gyógyuláshoz
vezető út is így határozható meg biztonsággal.
Ezért kiemelten fontos, hogy bármilyen panaszotok van, amely a nemi
szerveket, kismedencét, alhasat érinti, mindenképpen keressétek fel a legközelebbi
szakorvost, aki megismerve a tüneteket, megfelelően tudja kezelni a bajt!
Sokszor a legkellemetlenebb tünetek hátterében egészen könnyen gyógyítható ok áll, és néha enyhe tünetek takarhatnak súlyos problémát. Ezért sohasem szabad fél vállról venni a problémát, nem szabad barátnőtől, ismerőstől kapott gyógyszerekkel önhatalmúlag kezelést elkezdeni!
Tünetek
A lányok gyakran éreznek hüvelyi viszkető, égő érzést. Ez gyakran társulhat bő hüvelyváladékozással, folyással. A folyás jelentkezhet önálló tünetként, fájdalom, kellemetlen érzés nélkül is. A váladékozás is sokféle lehet: vízszerű, átlátszó vagy fehéres, inkább túrós jellegű, néha sárgás, zöldes.
Ezekhez a tünetekhez társulhat alhasi, kismedencei fájdalom, lehetnek érzékenyek a petefészkek, a méh vagy a hólyag környéke.
A fiúk hímvesszőjén lehetnek apró piros pontok, lehet fehéres hámlás, előfordulhat a húgycsőből folyás, érezhetnek hímvessző-, here- vagy prosztatatáji fájdalmat.
Van olyan betegség is, amelynek nincsenek ilyen közvetlen tünetei, vagy csak a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek.
Betegségek
A hüvely gyulladásos tünetegyüttesével jelentkező lányoknál leggyakrabban candidiasist (azaz a hüvely gombás eredetű fertőzését), bakteriális vaginózist (azaz a hüvelyben lévő kórokozó baktériumok elszaporodása miatt kialakult gyulladást), trichomoniasist állapítunk meg, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a panaszok hátterében gyakran állhatnak egyéb szexuális úton terjedő betegségek, melyek nagyon veszélyesek lehetnek.
A kifejezetten nemi úton terjedő
betegségek közé soroljuk: Gonorrhea, Chlamydia, Syphilis, Herpes
Vírus, Humán Papillóma Vírus, Hepatitis, HIV (AIDS).
Ugyancsak szexuális úton terjed az élősködő lapostetű, amely
igen kellemetlen tüneteket okoz.
Megelőzés
Elsődleges, hogy alkalmi partnert, illetve bizonytalan kimenetelű szexuális kapcsolatot nem szabad felelőtlenül felvállalni!
Partneredet előbb ismerd meg, beszélgess vele erről a témáról is őszintén!
Ha mégis hirtelen fellángolásból alkalmi kapcsolatba bocsátkozol, feltétlenül gondoskodj a védekezésről. Ilyenkor persze mindenképpen az óvszeres védekezést részesítsd előnyben.
Ha panaszod van, ne késlekedj! Azonnal fordulj szakemberhez, és partneredet se hagyd otthon.
A hüvely gombás fertőzése
Candida fertőzés
A hüvely gombás fertőzése feltehetően
egyidős az emberiséggel, kórokozóját azonban 1849-ben diagnosztizálták
először. A betegség előfordulása jelentősen emelkedik szerte a
világon. A második leggyakoribb genitális fertőzés, évente 8 000 000 új
beteget tartanak nyilván.
A fogamzóképes korú nők 75%-a életében legalább egyszer találkozik a
hüvelyi gombás fertőzéssel, 50% ismételten megfertőződik és
mintegy 20%-a krónikus formába megy át, ami azt jelenti, hogy egy éven
belül 3-4 alkalommal jelentkezik a probléma. Jellemző a tünetmentes
hordozó állapot is, mely a nők 20%-ánál fordul elő.
A Candida az a gomba, mely a női gombás fertőzések több mint
90%-áért felelős. A szervezeten belül megtalálható a szájban, a
tápcsatorna különböző részeiben, így része a bélflórának és sokszor
tünetmentesen, alacsony csíraszámban gyakran a hüvelyflórában is
előfordulhat. Így különböző hatásokra a szervezet saját flórájából
lobbanhat fel a fertőzés, de gyakran a külvilágból is származhat.
Az előfordulás gyakorisága arányosan növekszik a szexuális együttlétek
gyakoriságával és az új partnerek számával. A kórokozók elsősorban
a hüvely nyálkahártyájához tapadnak, innen hatolhatnak a szövetek mélyebb
részeibe.
Bizonyos állapotok fokozzák mind a megtapadás, mind pedig a szövetbe hatolás
előfordulásának az esélyét. Így pl. a
terhesség hajlamosító tényező lehet, de fogamzásgátló tabletták használata vagy ösztrogén kezelés
is vezethet ehhez az állapothoz. Hasonlóan jól hasznosítják a gombák a cukrot, így a cukorbetegek esetében is gyakoribb lehet az
előfordulás. Ide vezet a hüvelyváladék Lactobacillus flórájának gyengülése
vagy elvesztése is. Ezt pl. antibiotikus kezelések is kiválthatják.
Bizonyos esetekben öltözködési szokások, intim higiénés eltérések (hiányos vagy
túlzott mértékű tisztálkodási gyakorlat), helyi allergiás és
túlérzékenységi reakciók szintén szerepet játszhatnak.
Aktiváló tényező lehet továbbá a pszichikai
vagy fizikai stressz, az étrendváltozás,
az életmódváltozás, szoros nadrágok, nejlon fehérneműk viselése, az
elhízás nem megfelelő higiéniával, izzadással párosulva.
A klinikai tünetek tág határok
között változnak. A heveny candidiasis legjellemzőbb tünete a
hirtelen jelentkező, sokszor kínzó szeméremtáji viszketés, mely
azonban nem minden esetben lép fel. A hüvelyi folyás sem jelenik meg minden
esetben. Jellegzetes lehet a fehér, néha sárgás, sűrű túrós
váladék, de ritkábban áttetsző, minimális is lehet. Súlyosabb esetben a
gombás felrakódás átterjedhet a nagyajkakra, illetve a környező
területekre. Ilyenkor járhat vizelési zavarokkal és fájdalmas szexuális
együttléttel is. A klinikai tünetek intenzitása függ a menstruációs ciklustól
is, a menstruációt megelőző időszakban általában fokozódnak a
tünetek, majd a menstruáció végére csökkennek.
Fontos, hogy ha hasonló tüneteket észlel valaki, azonnal forduljon nőgyógyászhoz, mert a betegség magától nem gyógyul meg, és ha az állapot nem romlik, hordozó állapot léphet fel!
A hüvely bakteriális fertőzései
Ezekre a fertőzésekre jellemző, hogy a normál tejsavas környezet
megszűnik, a tejsavas közegben élő savas pH-t fenntartó
laktobacillusok kipusztulnak, helyettük kórokozó baktériumok telepednek meg.
Ezeknek a baktériumoknak egy része szintén előfordulhat alacsony
csíraszámban a hüvelyben vagy akár a végbélben is. Innen előreterjedve
okozza a hüvely fertőzését. Néhányan közülük nem elégednek meg a
hüvelyfertőzéssel, hanem a húgycsövön felfele terjedve megfertőzik a
vizeletet is. Gyakran okoznak ezáltal alhasi fájdalmat is. A
megváltozott hüvelyváladékban könnyen elszaporodnak a kórokozó baktériumok, és
mellettük gyakran létrejönnek egyéb társfertőzések is.
A tünetek igen változatosak lehetnek. A megváltozott hüvelyi folyásnak
kifejezetten kellemetlen szaga van, bár előfordulhat hogy
mennyiségileg, csupán kismértékben szaporodott meg. Ritkábban égő érzés
lehetséges a hüvelyben, mely együtt járhat fájdalmas nemi együttléttel is.
A bakteriális fertőzés mindig magában
rejti a kismedencei fertőzés kialakulásának lehetőségét, ezért, ha
nincs megfelelően kezelve, komoly szövődményekhez vezethet, petefészek-gyulladás,
méhgyulladás, esetleg ebből adódóan meddőség is kialakulhat.
Trichomonas vaginalis
Leggyakrabban nemi úton beszerezhető fertőzés, kivételes esetekben megkapható pl. közös fürdőkben is. Gyakran társul egyéb hüvelyfertőzéssel, tekintettel arra, hogy megváltoztatja a hüvelyi pH értéket. A kórokozója egy kis egysejtű parazita, mely jellegzetes habos, sárgás-zöldes váladékozást okoz. A bőséges váladékozás aztán irritálhatja a szeméremtest bőrét, mely égéshez, viszketéshez vezethet.
Gonorrhoea
E szinte kiveszőben levő szexuálisan
terjedő betegség a szexuális élet szabadabbá válásával ismét reneszánszát
éli. Közismert nevei tripper vagy kankó.
Míg férfiaknál a húgycső gyulladását okozza, mely fájdalommal és
jellegzetes húgycsőfolyással jár, addig a nőknél a tünetek sokkal
szerényebbek. Ebből kifolyólag a
nők sok férfit megfertőzhetnek, míg kiderül a betegségük, valamint
addigra gyakran már a kismedencei gyulladás képét láthatjuk. A
gonorrhoea a méhnyak hámsejtjeit fertőzi meg, ezért alakul ki lassabban
a jellegzetes sárgás-gennyes váladék, viszont ez az anatómiai helyzet elősegíti
a méhűr fertőződését, elsősorban a menstruáció
során nyitottabb méhszáj következtében. Innen már csak egy lépés, hogy a
környezetében levő petevezetékek és petefészkek is megbetegedjenek, és
kialakuljon egy kismedencei gyulladás. Ennek nem megfelelő gyógyítása
különböző szövődmények kialakulását vonja maga után, például a
meddőségét.
A gonorrhoea egyéb szerveket is megbetegíthet, fertőzött
szülőcsatornán való áthaladáskor az újszülöttek szemét, a vér útján
való terjedéskor pedig az ízületeket is megfertőzheti. Súlyos,
extrém esetben akár a teljes szervezetben szétszóródva szepsishez vezethet.
Chlamydia trachomatis
Az utóbbi néhány évtized jelentős
felismerése, hogy ez a kórokozó esetében az egyik leggyakoribb szexuális úton
terjedő fertőző betegség okozója. Lányok esetében
a méh-nyak és a húgycső hámsejtjeibe telepedve kis-medencei gyulladást
okozhat. Fiúk esetében a húgycsőben telepszik meg, és
továbbterjedve mellékhere-, illetve prosztatagyulladást okoz.
Késői szövődményei közül a
meddőség a legfenyegetőbb. Ezért az évenkénti
nőgyógyászati szűrővizsgálat alkalmával érdemes külön figyelmet
áldozni erre a kórokozóra. A betegség szűrésére patikában
megvásárolható teszt is rendelkezésre áll, melynek újdonsága, hogy orvosi
közreműködés nélkül is elvégezhető.
A tünetek rendkívül mérsékeltek, sokszor nem is jelentkeznek, ezért "néma
kórnak" is nevezik a betegséget. Amennyiben alhasi fájdalom,
hüvelyváladékozás, esetleg vizelési panaszok jelentkeznek, gondolni kell a
Chlamydia fertőzés lehetőségére. Az akut panaszok megszüntetésére
hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre, azonban a veszélyes
szövődmények miatt a betegség megelőzése, szűrése az
elsődleges feladat.
Syphilis, vérbaj vagy Lues
Az előző századok rettegett nemi betegsége, melyet napjainkra sikerült visszaszorítanunk és gyógyíthatóvá tennünk.
A hámfelület mikroszkopikus sérülésein kerül be a szervezetbe, és a
behatolás helyén a helyi nyirokcsomók fájdalom nélküli duzzanatát hozza létre.
Ez néhány hét alatt többnyire visszahúzódik, és heggel gyógyul.
Ezt követően egy tünetmentes
időszak jön, majd testszerte a bőrön és a nyálkahártyákon
kiütések jelennek meg, melyeket általános nyirokcsomó-duzzanat, láz, valamint
hajhullás követhet. A bőrkiütések összefolynak és hámlóvá válnak. A beteg
általában ebben az időszakban már orvoshoz kerül. Amennyiben ez mégsem
történik meg, úgy kialakul egy késői
forma, melyben mind a szív és az érrendszer, mind pedig az
idegrendszer véglegesen károsodik.
A terhesség során a baktériumok a magzatba is átjutnak, és annak súlyos
károsodását okozzák, ezért terhessége elején minden nő szűrésen esik
át, mely kimutatja az esetleges korábbi fertőződést.
A szexuális életet élő fiatalok fertőző nemi
betegségei./második rész/
Nem pánikkeltési célzattal ismertetem ilyen részletesen ezeket a betegségeket,hanem-felkiáltójelként-szánom azoknak a fiataloknak akik visszaélnek az emberi lét örökérvényü,törvényszerü de mértéktartó örömeivel
Vírus-okozta szexuálisan terjedő megbetegedések
A vírusok olyan kis genetikaiállomány-részecskék, melyek önálló életre nem képesek, a gazdaszervezet sejtjeibe beépülve szaporodnak és aztán azokat károsítják.
Herpes genitalis
A szájon kialakuló hólyagos elváltozáshoz hasonlóan a herpesvírus a gáttájékon, a hüvelybemenetnél, de a hüvelyben és a méhszájon is előfordulhat.
Fájdalmas hólyagok alakulnak ki, melyek lassan
gyógyulnak, és a tüneteket is nehéz csillapítani. Fontos a szexuális
partner figyelmeztetése, illetve szoros nyomonkövetése is. Az ajak herpes
kezeléséhez hasonlóan, rendelkezünk olyan gyógyszerekkel, melyek valamennyire
meggyorsítják a hólyagok gyógyulását, illetőleg korai gyógykezelés esetén
csökkentik a létrejövő hólyagok számát.
A vírust azonban teljesen kiirtani a
szervezetből nem lehet, de az immunrendszer javításával az akut
tünetek előfordulása visszaszorítható. Ha az immunrendszer bármilyen
okból legyengül, stresszhelyzet lép fel, ez aktiválhatja a hólyagok
kialakulását. Sajnos súlyos esetben a fájdalom és a tünetek olyanok
lehetnek, ami a beteg kórházi kezelését indokolhatja.
HPV (Humán Papilloma Vírus)
Nagyon sok vírus tartozik ebbe a családba,
és az általuk okozott megbetegedések is különbözőek. Ezen víruscsalád
egyes tagjai okozzák a bőrön előforduló szemölcsöket, és ehhez
hasonló elváltozásokat okoznak a gáttájékon, a hüvelyben, illetőleg a
méhszájon. Ezeket nevezzük condylomának, vagy hegyes
függölynek.
A partnert szintén vizsgálatra kell küldeni ilyen jellegű
betegség felismerése esetén, mivel nagy százalékban terjed át a szexuális
együttlét során. Szemölcsszerű
elváltozások jönnek létre, melyek, ha kezeletlenül maradnak,
egyre nagyobbra nőnek, összefolynak és karfiolszerű elváltozást
hoznak létre.
A kis elváltozások speciális oldattal végzett többszöri ecseteléssel
gyógyíthatók, míg az egész nagy elváltozások már csak sebészi úton oldhatók
meg.
Ennek a víruscsaládnak a felismerésére sor kerülhet nőgyógyászati
méhnyakrák szűrések alkalmával.
Egyes tagjairól feltételezzük, hogy szerepük lehet a méhnyak kóros
elváltozásainak a kialakításában. A vírus jelenlétét nagy
százalékban kimutatták a méh-nyak rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben is.
Ennek a betegségnek tünete nincs, sokszor még a méhnyakon okozott elváltozás
esetén sem.
Ezért olyan fontos az évenkénti
nőgyógyászati rákszűrés, mert ez az egyetlen módszer a
vírus kimutatására.
Persze az is igaz, hogy sok esetben a vírus kimutatása mellett semmilyen más
elváltozás nem található. Ilyenkor teendő nincs, azonban az
ellenőrzéseket érdemes gyakrabban elvégezni.
Fontos a méhszájon kialakult kóros állapotok
időben történő felismerése, mert ebben az esetben
szövettani mintavétellel tisztázható a pontos helyzet ami egyben a probléma
végleges megoldását is jelenti.
A férfiak a vírus továbbadásában játszanak
szerepet. Számukra ez a fertőzés nem jár következményekkel. A
nők is csak bizonyos százalékban fogékonyak a vírusra, oly módon, hogy az
feltétlenül megtelepedjen a méhnyak sejtjeiben.
A vírus a szervezetből nem irtható ki, legalábbis egyelőre
nincs olyan gyógyszer, mely erre képes lenne. Ezért
nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres ellenőrzés fontosságát, hiszen
ez az egyetlen lehetőség, mely az aktív szexuális életet élő nőt
megvédheti a komolyabb következményektől.
Hepatitis fertőzések
A fertőző májgyulladás nevű betegség bizonyára mindenki számára ismert.
Azt viszont tudnunk kell, hogy míg az étel által kapható típus könnyen gyógyul és nem jár semmilyen súlyos következménnyel, addig a vér, illetve szexuális úton terjedő B és C típusnak nevezett alfajok életre szóló elváltozást hozhatnak létre a szervezetben.
Régebben a vérátömlesztés útján többen
fertőződtek ezekkel az altípusokkal, de ma már megoldott a
szűrési lehetőség,. A vérrel fertőződés napjainkban leginkább
intravénás kábítószer-élvezők között, illetve pl. nem steril
tűt használó tetoválószalonok által valósulhat meg. A másik út viszont
mindenki előtt nyitva áll, vagyis a
szexuális úton való terjedés. Becslések szerint a fertőzések legalább
40%-a ez utóbbi módon jön létre.
Tudnunk kell, hogy a B és C vírus abban
különbözik, hogy a B kevésbé súlyos és kevésbé gyors májkárosítást hoz létre. A
B altípus ellen létezik védőoltás, amit azok a személyek, akik fokozott
veszélynek vannak kitéve (pl. az egészségügyi dolgozók), automatikusan
megkapnak. Ezzel szemben a C vírus csak nemrégen került a
látóterünkbe. Különösen agresszív altípus, mely ellen nem sok védekezési móddal
rendelkezünk. Néhány év alatt teljesen szétroncsolhatja a májat, és a jelenleg
rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel csupán lassítani tudjuk a betegség
lefolyását.
HIV (Human Immundeficiency Virus)
A vírus a szervezet immunrendszerét károsítja, leblokkolva azoknak a sejteknek a működését, amelyeknek az lenne a feladatuk hogy felismerjék a kórokozókat és az egész szervezetet mozgósítsák ezek elpusztítására.
Ezáltal a szervezet
védtelen marad a különböző fertőzések, illetve a
későbbiekben még kialakuló daganatos megbetegedések ellen is, mert sem a
sejtosztódásokban bekövetkező hibákat nem tudja kijavítani, sem az idegen
betolakodó kórokozókat nem tudja legyőzni.
A betegség kialakulása szakaszokban jön létre.
Először egy, az influenzához hasonló tünetcsoport
lép fel, mely lázzal, hidegrázással, rossz közérzettel, izomfájdalmakkal,
nyirokcsomó-duzzanattal járhat, majd ezek a tünetek maguktól elmúlnak. Ezután
hosszabb tünetmentes időszak következik, majd az előbb említett
általános tünetek visszatérhetnek, kiegészítve bőrtünetekkel, hasmenéssel,
fokozódó fáradékonysággal és laboratóriumi eltérésekkel.
A végső stádiumban lépnek fel azok a fertőző betegségek,
esetleg daganatos elváltozások és idegrendszeri tünetek, melyek ellen a
szervezet már képtelen védekezni, és halálos kimenetelűek lehetnek.
A betegség terjedési módjai megegyeznek a hepatitis fertőzésnél
leírtakkal, és a gyógykezelés sem megoldott,
a betegek élettartamának növelésére és a tünetmentesen töltött időszak javítására
van némi lehetőségünk, de a végkimenetel befolyásolására egyelőre
nincs. Az egyetlen, ami a nemi úton való fertőzéstől
megóvhat, az az óvszerhasználat,
bár Magyarországon a fertőzöttek száma még szerencsére messze van a
nyugat-európai mutatóktól, de sajnos azért folyamatosan emelkedik
Rühösség (Scabies)
A teljesség kedvéért még meg kell említenünk a szintén nemi úton
terjedő scabiest, vagy ismertebb nevén rühöt,
valamint a lapostetvességet, melyek szerencsére ritkán fordulnak elő,
és általában egyéb fertőzésekkel együtt jelentkeznek.
A betegeket általában erős szeméremtesti viszketés viszi
nőgyógyászhoz, ezeket a kis állatkákat speciális
kenőcsökhasználatával lehet kiirtani.

A VELESZÜLETETT SYPHILIS KORAI STÁDIUMÁNAK EGYIK FONTOS TÜNETE -
A TENYEREK BŐRE
VIASZFÉNYÜ,MEGVASTAGODOTT,KIPIROSODOTT,SZALONNÁS ÉS NAGY LEMEZEKBEN HÁMLIK.

A-SYPHILISZES -NYEREGORR-A BETEGSÉG KÉSŐI STÁDIUMÁRA
JELLEMZŐ-A KÉPEN LÁTHATÓ AZ ORRGYÖK NYEREGSZERÜ BESÜPPEDÉSE.

A BETEGSÉGRE JELLEMZŐ A FOGAK ALAKTANA-FÉLHOLD ALAKUAK,VÁJULATOKAT
MUTATÓ,MARADANDÓ METSZŐFOGAK.
A Candida albicans normális bőr- és bélflóránk része. Megtalálható még a légutak és a női nemi szervek nyálkahártyáján. A candidiasisnak nevezett Candida okozta gombás megbetegedések létrejöttéért mindig hajlamosító tényezők felelősek.
A Candida albicans számos kórképet okozhat. A hüvelyi pH-érték-emelkedés a Candida albicans túlzott elszaporodását idézheti elő, ami a vaginális fluornak nevezett hüvelygyulladást okozza. Az anya hüvelyi Candida albicans fertőzése esetén a kórokozó a szülés alatt bekerülhet a baba szájába. Ha az újszülöttek, csecsemők szájnyálkahártyáján apró, fehér felrakódások láthatók piros, gyulladásos udvarral, akkor a szájpenészre (soor) mindenképp gondolni kell. A szájpenészes babák esetén különös figyelmet kell fordítani a pelenkázásra, hiszen a végbél környékén is kialakulhat a gombás fertőzés.
Vannak olyan megbetegedések is, ahol nem egy átmeneti tényező megjelenése okozza a C. albicans elszaporodást, hanem egy súlyosabb alapbetegség hajlamosíthat a candidiasis kialakulására. Legyengült immunrendszer esetén (AIDS), immunszuppresszív szerek alkalmazását követően számolni kell szisztémás gombafertőzések megjelenésére. Az orvosi konzultációval egybekötött gyógyszeres kezelés ilyenkor életmentő lehet.
A betegség okozói:
Eltérnek a vélemények, hogy a betegséget a Candida, vagy egyéb élesztőgomba-fajták okozzák.
A betegség kialakulásának oka sem világos: a gomba elszaporodása okozza az immunrendszer csökkent működését, vagy a szervezet ellenállóképességének csökkenése miatt szaporodnak el a gombák a bélrendszerben.
Candidiasisra akkor kell gyanakodni, ha évek óta krónikusan visszatérő, jellegzetes problémák és tünetek jelentkeznek, amikkel az orvosok a gyógyszeres tüneti kezelésen kívül nem tudnak mit kezdeni (nem történik állapotjavulás), és a hajlamosító tényezők is megvannak, pl. szteroidok, antibiotikumok szedése, cukorbetegség az anamnézisben.
Bőrfertőzés: Ahol a bőr meleg és nedves, a gomba gyulladást válthat ki. A gyulladás vörös folt formájában jelentkezik, mely váladékozhat és viszkethet. A körömágyban elszaporodó Candida fájdalmas duzzanatot okoz és váladékozik. A fertőzött köröm fehér vagy sárgás színű, az ujjtól elemelkedő.
Szájpenész: Sárgásfehér vagy szürkésfehér lepedék a szájüreg belső részén, a szájpadon, a nyelven, néha a garaton, mely nem vagy csak nehezen letörölhető. Csecsemőknél gyakran előfordul.
Hüvelygombásodás: Nagyon gyakori fertőzés. Égő, viszkető érzés mellett túrószerű folyás tapasztalható. A fertőzés ráterjedhet a szeméremtestre.
Nyelőcsőgombásodás: Daganatos betegségben szenvedőknél vagy májzsugorodásban gyakran kialakul. Gyomortükrözéskor látható a nyelőcső falán.
Belső szervek gombás gyulladása: Ha a szervezet védekezőképessége csökken, a Candida szétterjedhet a szervezetben, és gyakorlatilag bármelyik belső szervben okozhat gyulladást. Ezeknek a fertőzéseknek a diagnosztizálása nehéz, kezelése hosszadalmas.
A candidiasis gyógyítása táplálkozással
A candidiasis kezelése komplex terápiát igényel: a gyógyszerek mellett szükséges a bélflóra helyreállítása, a helyes étrend kialakítása. A legfontosabb irányelvek: az étrendből ki kell iktatni minden olyan összetevőt, ami a gomba szaporodását segítheti (magas cukortartalmú élelmiszerek), illetve, ami már eleve tartalmaz gombát (élesztő).
A következő táplálkozási megszorításokkal a Candida albicans okozta megbetegedés létrejötte megelőzhető, illetve a már kialakult állapot súlyossága mérsékelhető:
1-Magas cukortartalmú ételek kiiktatása az étrendből: fehér liszt és az ebből készült pékáruk, csokoládé, sütemény, egyes gyümölcsök (banán), üdítők egy része
2. Gombát tartalmazó ételek elhagyása: élesztő, kefir, egyes sajtok, alkoholtartalmú italok.
3-Gyakran kerülhet penész a következő élelmiszerekbe: földimogyoró, pisztácia, fűszerek, gabona (az ilyen alapanyagból készült lisztnek penészillata van).
Melyek az "értékes" élelmiszerek?
- a gabonafélék közül a barna rizs, a zab, a hajdina, az élesztő nélküli kenyér
- párolt zöldségek
- tejtermékek közül a natúr joghurt, feta sajt, tejföl
- forrásvizek, frissen préselt gyümölcslevek
- szárnyasok (inkább a fehér hús)
Táplálkozástudományi ajánlások szerint a fent felsorolt, teljes értékű, tápanyagokban dús ételek fogyasztása a gombás megbetegedések létrejöttének kockázatát nagymértékben csökkenti.
Dr. Bauer Bela
A
HOSSZANTARTÓ CORTIZON KEZELÉS EGYIK MELLÉKHATÁSA A SZÖRZET KIFEJEZETTEBB
NÖVEKEDÉSE/LANUGO/.eZ A JELENSÉG ELÉFORDULHAT A TESTFELÜLET BÁRMELY RÉSZÉN.
Gyakran csak az első kötelező szemészeti szűréskor (iskolakezdés előtt) derül ki, hogy a gyermek látása nem tökéletes, holott számos panasz (kancsalítás, fejfájás, "hunyorgás", ismétlődő szemgyulladás, stb.) ráirányíthatja a figyelmet a gyermek látáshibáira.
Kik a "veszélyeztetett" csoportba tartozó gyermekek, és mely tünetek esetén indokolt a mielőbbi vizsgálat? Akiknél:
A gyermekkorban előforduló leggyakoribb szemészeti eltérést a fénytörési hibák okozzák. Fénytörési hiba húzódhat meg a gyakori fejfájás, "hunyorgás", elhúzódó,- visszatérő szemgyulladás mögött. Gyakran azonban "csak" a szem nézővonalában beállt változás (kancsalság) hívja fel a figyelmet a fénytörési hibára.
FÉNYTÖRÉSI HIBÁK
A fénytörési hibák 3 fő csoportja:
- távollátás
- rövidlátás
- astigmia
A fénytörés meghatározható:
1. a vizsgált gyerek szeme elé helyezett lencsékkel ( főleg nagyobb gyermeknél),
2. skiaszkópiával: a tágított pupilla területébe vetített fénysugárral,
3. computeres vizsgálattal, ami gyermekek esetén nem mindig megbízható, a szemüveg felírásakor nem célszerű csupán erre hagyatkozni.
A fénytörési hibák javítása történhet
1. szemüveggel,
2. kontaktlencsével (életkor, szemészeti status függvényében javasolt gyermekeknél),
3. lézer, illetve műtét, ami gyermekkorban általában nem javasolt, mivel a gyermekek szeme a növekedés során nagymértékben változik.
TÁVOLLÁTÁS
Akkor beszélünk róla, ha a szem tengelye rövidebb (ez a gyakoribb), vagy a szem törőereje (szaruhártya, szemlencse) gyengébb.
Az újszülöttek rövidebb szemtengellyel jönnek a világra. A gyermek fejlődésével a szemgolyó nő, és 7-8 éves korra éri el a felnőttre jellemző nagyságot, a továbbiakban már csak kismértékben változik.
A távollátás-bizonyos mértékig, a szemlencse törőerejének fokozásával (alkalmazkodás) kijavítható. Kisfokú távollátás ilyen módon való kijavítása tehát normális jelenség (teljes látás, panaszmentesség, jó kétszemes kapcsolat esetén szemüvegviselés nem szükséges).
A túllátás egyes eseteiben azonban előbb időszakos, majd ha a gyermek nem visel szemüveget, akkor állandósuló befelé kancsalítást eredményezhet.
A távollátás mértékétől függően azonban ez az aktív izommunka egyéb panaszokat is okozhat (elhúzódó, nehezen gyógyuló szemhéjgyulladás, látási panaszok, fejfájás). Ezekben az esetekben a szemész által szükség esetén meghatározott esetben a pupillatágítást követően meghatározott domború (+) lencsét a gyermeknek állandóan viselnie kell.
RÖVIDLÁTÁS
Akkor beszélünk róla, ha a szem tengelye hosszabb (ez a gyakoribb), vagy a szem törőereje megnövekedett (a szaruhártya, szemlencse görbülete nagyobb).
A gyakran iskoláskorban kezdődő rövidlátás esetén a gyerek nem látja a táblát, "hunyorogva" nézi a TV-t (tehát távolra rosszul lát), közelre viszont jól lát. Szemüveggel ez a hiba korrigálható. A gyermek növekedésével a fenti értékek nőhetnek, így rendszeres szemészeti kontroll elengedhetetlen. A szemész mindig a lehető leggyengébb korrekciót javasolja.
Ha a gyermek a szemüvegét nem viseli, akkor nem kell igénybe vennie az alkalmazkodást, s ezzel a két szem ezzel járó "összetérítését". Emiatt a tartós közeli munkánál szemei kifáradnak, aminek következtében a két szemét esetleg nem tudja egyszerre használni, kifelé kancsalíthat.
A nagyfokú rövidlátás azonban nemcsak fénytörési hiba, hanem a szemgolyó kitágulása miatt a szem belsejében a látást veszélyeztető elváltozások is keletkezhetnek, ezért rendszeres szemészeti ellenőrzést igényel.
ASTIGMIA
Általában a szaruhártya, néha a lencse görbületi sugarának eltérése miatt nem keletkezik éles kép az ideghártyán. Az astigmia általában veleszületett, a későbbiekben csak kisfokú változást mutat.
Az astigmiát egyesek "szemtengely-ferdülésnek" is nevezik, míg mások a szemtengely-ferdülés alatt általában a kancsalságot értik. E fogalom használata így nem egyértelmű.
A nagyfokú astigmiás gyermek távolra-közelre is gyengébben lát, hunyoroghat, krónikus szemhéjszéli gyulladásos panaszai lehetnek.
A korrigálása ún cylinderes lencsékkel történik. Az astigmia gyakran az előző két fénytörési hibával együtt kombinálva fordul elő.
Előfordulás és okok
A szabályos astigmia leggyakrabban genetikailag kódolt, alkati adottság. Ez a három legfontosabb fénytörési hiba egyike. A rövidlátóság és a túllátóság mellett szintén igen gyakori. Előfordulhat önmagában, valamint az előzőekben említett két másik fénytörési hibával kombinálódva.
A szabálytalan astigmia ezzel szemben általában a szaruhártya valamilyen alapbetegsége kapcsán - elfajulás, csúcsos előboltosulás (keratoconus) -, vagy sérülés, hegesedés, szaruhártya átültetés után alakul ki.
Tünetek és diagnózis
Az astigmia homályos látást, fejfájást, a szem gyors elfáradását okozza. Mind távolra, mind közelre jelentkezhetnek a panaszok, de jellemzően az olvasás, TV-nézés, egyéb finomabb vizuális feladatok a legmegerőltetőbbek.
Gyermekkorban előfordul, hogy a hiba mindaddig rejtve marad, míg a kisgyermek iskolába nem kerül, és a számok, betűk tanulásánál nehézségei nem támadnak.
Gyakori jelenség, hogy csak az egyik szem érintett, a másik szemmel a gyermek tökéletesen lát. Ez egyrészt jó, másrészt viszont a szülő számára nehezen felismerhetővé teszi az állapotot, hiszen a gyermek "mindent lát", "mindent úgy tesz, ahogy a többiek". Ebben az esetben azonban az egyik szem szerepét a másik, egészséges szem veszi át, az astigmiás szem ellustul, azzal a gyermek egyre kevesebbet fixál, és végül az astigmiás szem tompalátóvá válik. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő időben végzett gyermekszemészeti szűréssel az astigmia is felismerhető, és korrigálható.
A diagnózis felállításában többféle szemészeti vizsgáló módszert együttesen alkalmazunk..
A látás szubjektív folyamat. Ezért a refraktométerrel, illetve topográfiával mért adatokat mindig össze kell vetni a betegtől felvett látásélességgel. Szemüveget felírni, kontaktlencsét illeszteni pusztán az objektív eszközökkel bemért dioptria érték alapján nem szabad.
Kezelés
A szabályos astigmia korrigálható szemüveggel, lágy, illetve kemény kontaktlencsével, esetleg lézeres beavatkozással. Azt, hogy a lehetőségek közül melyiket választjuk, a beteg kora, foglalkozása, esetleges egyéb szemészeti betegségei, és anyagi lehetőségei együttesen határozzák meg.
.
Gyermekkorban a szemüveg az elsődlegesen választandó korrekciós lehetőség. Kivételt képez ez alól a féloldali, nagyfokú astigmia, amely szemüveggel a két szem közötti nagy különbség miatt nem jól korrigálható. Ilyen esetben kontaktlencse illesztése, sőt lézeres beavatkozás is szóba jöhet. Az utóbbi két módszert szemüveggel orvosolható esetekben, gyermekkorban mindenképpen kerüljük, mert jelentősen nagyobb a szövődmények aránya, mint felnőtteknél.
Tökéletes látásélesség biztosítható a betegnek kemény kontaktlencsével. A kemény kontaktlencse a plexihez hasonló, merev műanyagból készült, apró gömbhéj-szelet.
Hasznos tudnivalók
Az szabályos astigmia jól korrigálható fénytörési hiba. Amióta a szemüveglencsék csiszolási, sajtolási technikája tökéletesedett, jól felírt szemüveggel az astigmiás beteg is tökéletesen láthat.. Tökéletes látásélesség, látásminőség és vizuális kultúra csak az astigmia megfelelő korrekciójával adható. Ahhoz, hogy egy ember megszeresse az olvasást, a finomabb kézműves munkát, szüksége van a minél tökéletesebb látásra. Ha az astigmia korrekcióját gyermekkorban elmulasztják, felnőttkorban a beteg nehezen fogadja el a megfelelő szemüveget, időnként egyáltalán nem képes már hozzászokni. Ezzel elvész a látás tökéletessé tételének esélye.
KANCSALSÁG
A csecsemők széles, lapos orrgyöke miatt észlelt "látszólagos" kancsalítás miatt gyakran felmerül a szülőkben a kérdés: Kancsal-e a gyermek? Van-e teendő?
Kétséges esetben javasolt felkeresni a rendelőt!
A valódi kancsalság ugyanis nem egyszerűen fénytörési hiba, hanem a két szem együttműködési zavara. A két szem együttműködése tanult, bonyolult reflex, s a tökéletes kiépülésére csak az élet első éveiben van esély.
Ha az egyik szem tartósan kancsal állásban van, akkor tompalátóvá válhat, amelynek gyógyulási esélye a korral együtt csökken. A tompalátás kezelésének lényege a "tompalátó" szemet megtanítjuk látni, ezért – az orvos által meghatározott arányban és módon – a jó látó szem letakarásra kerül.
A kancsalság kezelése összetett, évekig tartó gondozást igényel. A kezelés lépései:
1. szemüvegviselés, a skiaszkópia során mért fénytörési hiba teljes kijavítása, a szemüveg állandó viselése.
2. zárás, takarás: tompalátás esetén a jól látó szem zárása a szemész által meghatározott módon és ideig történik. A szemüveg takarása ilyenkor nem elegendő, mert a gyermek "kiles" alóla. Az ilyenkor alkalmazott bőrre ragasztott zárást csak a megfelelő látásélesség elérése után (annak megtartása érdekében) váltjuk fel a szemüveg takarásával. Váltva kancsalítás esetén – a két szem együttműködésének kialakítása érdekében a szemüveget váltva takarjuk
3. műtét: ha a megfelelő szemüvegviseléssel nem érhető el a szemek párhuzamos állása, akkor az orvos műtétet javasolhat.
4. A kancsalság ellenes műtéttel "csak" a kancsal állás korrigálható, a tompalátás és a fénytörési hiba nem szűntethető meg.
FONTOS! A kancsalság azonban olyan "organikus" betegségek tünete is lehet, mint a daganat, súlyos szemgyulladás, fejlődési rendellenesség, stb. Ezért javasolt a mielőbbi szemészeti vizsgálat.
GYULLADÁSOS MEGBETEGEDÉSEK
KÖTŐHÁRTYA GYULLADÁS
A felnőttkori kötőhártya gyulladáshoz hasonló tünetekkel jár, kialakulásában is alapvetően ugyanazok a kórokozók, (baktériumok, vírusok) tényezők (léghuzat, stb.) játszanak szerepet. Az orvos által felírt szemcsepp, kenőcs előírt használata mellett a fokozott higiénia (kézmosás, saját törülköző, stb.) elengedhetetlen.
Az allergiás kötőhártya gyulladás előfordulása napjainkban egyre gyakoribb, szükséges esetben szemcsepp alkalmazásával a tünetek csökkenthetők.
Az újszülöttek nem javuló kötőhártya gyulladása esetén a veleszületett könnycsatorna elzáródása is felmerül, melynek megoldása szakorvosi feladat.
ÁRPA
A szemhéji mirigyek gyulladása borogatás, szemcsepp, kenőcs előírt módon történő használata mellett általában meggyógyul, és gyermekkorban csak ritkán kerül műtéti megoldásra.
SZÍNTÉVESZTÉS
A pályaválasztást befolyásoló színtévesztés majdnem kizárólag fiúknál fordul elő, örökletes tényezők kapcsán. Hitelt érdemlően vizsgálni általában csak 5-6 éves kor után lehet.
A teljes színvakság ritka, az érintett csak a fehér-fekete színek között tud különbséget tenni.
A részleges színtévesztés lehet veleszületett vagy szerzett. A veleszületett forma a női kromoszómához kötött, így férfiaknál gyakoribb (férfiaknál 8%, nőknél 0,4% az előfordulása.
KORASZÜLÖTTEK LÁTÁSKÁROSODÁSA
A koraszülöttek száma évről-évre nő. Szemészeti ellátásuk a klinikai illetve egyes kórházi centrumokban elkezdődik, és az ezzel foglalkozó központokban végzik az ellenőrzést, illetve a korai szemészeti kezeléseket (lézer, fagyasztás, műtétek)
A koraszülötteknél azonban az átlagosnál több szemészeti eltérés (kancsalság, nagyfokú rövidlátás, ..stb.) várható, ezért a későbbiekben is fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés, még akkor is, ha nem volt náluk a koraszülöttséggel összefüggő kóros érfejlődés.
DAGANATOK
A szem különböző jó-és rosszindulatú daganatai, valamint a szemben kialakuló áttétek szerencsére ritkák, de igen változatos szemészeti tünetek képében jelentkezhetnek.
Ezért feltétlenül szükséges a gyermekek szemészeti vizsgálata, ha a szülő bármilyen szokatlan rendellenességet észlel a gyermekénél.- különösen egyoldali kancsalság, illetve a "Fehér pupilla" ("amaurotikus macskaszem") esetén fontos a szakorvosi vizsgálat. Bizonyos daganatok korai szűrésével ugyanis a - kezelési módszerek fejlődésének köszönhetően a gyermekek szeme, és élete megmenthető lehet. Más, pl. a szemhéjon észlelt "ijesztő kinézetű" daganatok (haemangiomák) azonban akár maguktól, nyom nélkül is visszafejlődhetnek 3-5éves korig.
SÉRÜLÉSEK
A gyerekeknek nincs veszély érzete, nem ismerik fel a tárgyak bizonyos tulajdonságait, melyek súlyos sérüléseket okozhatnak. Vannak speciális sérülések, melyek gyermekkorban gyakrabban fordulnak elő (Hegyes, éles tárgyak – ceruzavég, olló – okozta áthatoló sérülés, illetve a lengő hintavég, hógolyó, ököl által okozott tompa ütés, vagy a maródások, égés
Ezek következménye maradandó látáskárosodás lehet, ezért elengedhetetlen az azonnali szemészeti ellátás. Súlyos sérülések esetén azonban gyakran csak altatásban végezhető a vizsgálat illetve ellátás.
FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK
Veleszületett szürkehályog
A szemlencse veleszületett elszürkülése.
Egy részük "stacioner", tehát a születés után nem változik - ezek általában nem igényelnek műtéti beavatkozást. A látást jelentősen rontó lencsehomályok esetén azonban korai műtét javasolt, hiszen a késedelmes műtét tompalátást okozhat.
Veleszületett zöldhályog
A szülő néha boldogan mutatja, hogy gyermekének "milyen szép nagy szeme van" (Sajnos ilyenkor általában a megemelkedett szemnyomás eredményezi a szemgolyó kóros megtágulását). Ennek gyanúja esetén a gyermeket mielőbb szemészetre kell vinni, ahol a szemnyomást (általában altatásban) megmérjük, és megállapítjuk, vagy kizárjuk a veleszületett zöldhályog tényét. Megoldása műtéti.
GYERMEKGYÓGYÁSZOK KATEKIZMUSA
Miután a gyermekek gyógyitását végzem mind mai napig 54 éven át, volt időm érzékelni és áttekinteni valamint átadni azokat az érzelmi és orvosi,egyénhez kötött emberi tulajdonságokat amiknek egy gyermekorvos meg kell feleljen-Talán megosztanám azokkal akiket érdekel-
1-MINDENEKFELETT ÉS MINDENEKELŐTT A GYERMEK SZERETETE
Egy beteg gyermek alapos,szakszerü és lelkiismeretes vizsgálata sokszor végtelen türelmet,időt és psichologiai affinitást igényel úgy az orvos mint a szülők részéről.Ez a megállapitás elsősorban a kisseb gyermekek korcsoportjára,a gyermek idegrendszeri tipusára,a környezet nevelési kultu-rájára,az orvosi rendelők gyermekbarát környezetére vonatkozik.
1- Mindenek előtt a nagy titok az egészben a-SZERETET-amit közvetiteni tudsz a gyermek felé-egy szelid hang,egy kedves simogatás vagy érdeklődés az Ő kis alakuló élettükkel kapcsolatban. Tapasztalatom szerint az orvos megnyugtató lénye-sokszor fehér köpeny nélkül-hanghordozása,kimélő szelid közeledése,a gyermek valamelyik bőrfelületének vagy a fej enyhe,simogatása már bizalmat kelthet a gyermekben.
Az hogy egy ilyen alapokon felépitett kapcsolat kialakuljon számos esetben többszöri próbálkozást igényel,de megéri a türelmet mert –életre szóló barátságok szövődnek egy emberpalántával.
2-A VÉGTELEN TÜRELEM
Az egyik nagy tanitómesterem a beteg gyermek vizsgálata folyamán az első helyen emlitette a gyermeket vizsgáló orvos –végtelen és határtalan türelmét-a többi igen lényeges szempont mellet mint pl-a kiváló szakmai felkészültség-a helyes orvosi gondolkodásmód és interpretativ készség-a jelenktéktelennek tünő tünetek helyes értékelése-a kórelőzményi adatok helyes felvétele-a gyermek teljes levetkőztetése bármilyen orvosi vizsgálat alkalmával-az eggyütérzés kifejezése a beteg gyermekkel-a vizsgálat legyen mindig alapos,lelkiismeretes és mindez a szülők jelenlétében.
Mint fiatal orvosnak egy kissé eltúlzottnak tünt a –türelem-kérdésének a feltupirozása.De az idő igazol és oktat-Orvosi ténykedésem alatt főként amikor a gyermekhálózatot vezettem akkor észleltem pregnánsabban hogy több türelemmel hatékonyabb lett volna az orvosi ténykedés.Példaértékü tanitómesterem Prof.Dr.Szentkirályi István a következőképpen reagált amikor –egy- süvölvény gomolyag-megjelent a rendelőben-a következőket mormolta alig hallhatóan-NA ITT 2OO-ig KELL SZÁMOLNOM.
Tehát igy vagyunk mi gyermekgyógyászok-hol 1oo-ig,hol 2oo-ig számolunk attól függetlenül hogy milyen a hangulatunk vagy éppen az egészségügyi állapotunk.
3-ÁLDOZATKÉSZSÉG ÉS LEMONDÁS
Talán abból a tényből indulnék ki hogy egy megvizsgált betegért minden felelősség téged terhel,legyen az szakmai,etikai vagy akár jogi vonatkozásu.Ez a köztudatban is jól ismert szempont nagyon nagy felelősséget ró a kezelő orvosra legyen az felnőtt vagy beteg gyermek.Visszaemlékszem hogy amikor mozielőadáson voltunk volt olykor –olykor egy beszólás előadás közben hogy-pl-Grósz doktor urat kérjük az előcsarnokba-
A lemondást az áldozatkészséget azt már az orvosi egyetemen vállaltuk,ami aztán állandósult az egész szakmai tevékenységünk folyamán.
A gyermekgyógyászati gyakorlatnak azonban mégis van egynéhány jellemzője az orvosi sürgősségi ellátás időben való rögzitését tekintve-
A gyermekkorban sokszor elképesztően gyorsan következnek be a szövődmények,vagy kerülnek katasztrófális helyzetbe az életfontosságu szervek müködései.Amikor igényelik a szülők azonnal menni kell igy sokszor elkerülhetjük a sokszor előálló kellemetlen vádaskodásokat vagy elhúzódó jogi elmerasztalásokat..A gyermekpatológia nem olyan igényü mint pl-egy krónikus szivelégtelenségben szenvedő 8o éves beteg-amire egyesek azt mondják 1-2 óra mulva ott leszek.
Főként az újszülött vagy 3-4 hónapos koru csecsemők-ugyancsak az ilyen szempontból ebbe a kategóriába esnek.
A mindenért –aggódó-anyukák akik minden minimális panaszért azonnal orvosi ellátást igényelnek.A hosszú orvosi gyakorlatom arra késztet hogy tekintettel kell lenni az –anyai megérzésre-/instinctio maternis/mert bizony ez nem egyszer beigazolódik.
Ha kiépitett pacienturád van már egy visszautasitott vizsgálat a paciens elvesztéséhez vezethet.
Külön fejezet a –neurótikus környezet-igényeiknek a kielégitése sokszor kevésbbé igazolt esetekben.Ezeknek a megoldása ha elfogadták paciensnek,egyéni elbirálás alá esik.
Megalapozott vagy alapozatlan indokkal igényelt vizsgálatot lássunk el azonnal-mondjunk le életünk egyes kegyes adományairól és –VIZSGÁLJUK MEG A GYEREKET.
4- FELELŐSSÉGTUDAT VÁLLALÁSA ÉS ELVISELÉSE
Az egész szakmai létünk egy mehatározója az állandó,mindennapos feszültségi-állapot ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kisérjen esetleg egész életünkön keresztül a ,lelkisimeterfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek életre szóló szenvedést okoztunk.
Emiatt a feszültség miatt nem tudtunk felszabadultan,örvendeni semmiféle szakmai elismerésnekvagy sikernek-
Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének.Az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő nehézségeinkről,elfedett gondolatainkról irok egy néhány sort, amiket egy életen keresztül magunkkal hordoztunk és amik a orvosi hivatásunkkal vannak kapcsolatban.
4-KÜZDŐKÉPESSÉG A GYERMEKEK PREFERENCIÁLIS ELLÁTÁSÁÉRT ÉS JOGAIKÉRT.-
A sokat hangoztatott-gyermekvédelmi jogok-keretein belül visszatérhetnénk ahhoz az elvhez hogy a gyermekeknek –preferenciális joguk van-az őket megillető.magasszintü ellátáshoz.Vonatkozik ez a megfelelő szellemi és szomatikus fejlődésre.de ugyanúgy a megelőzésre és a veleszületett egyre nagyobbszámu fejlődési rendellenességek megoldására is.Vajjon a többi preferenciális orvosi ellátás létrehozásánál,nem-e előbb a gyermekhálózat létjogosulásának fenntartására kellett volna gondolni.A nagy hiányállapotok az egészségügyben amiknek juttatásaiban tudom és megéltem nagyon nehéz az abszolut igazságos elosztás,de az a véleményem hogy egy szenvedő vagy az elmulás határain lévő gyermek arcát nézni a legdrámaibb történés.Az elég bátortalanul alkuló gyermekvédelmi szervezetek anyagi mozgástere nagyon korlátozott.
Naponként tüntetnek hatalmas mennyiségü és drága propaganda anyagokkal a különböző politikai pártok-botcsinálta szónokokkal,mások anyagi juttatásokért,vagy a kissebségi rendek jogaiért.Tegyem fel a kérdést-LÁTOTT-E VALAKI EGY TÜNTETÉST A GYERMEKEK JOGAIÉRT-
5-KIÁLLÁS A HIVATÁSUNK MÉLTÁNYOSSÁGÁÉRT
Külön hálásak voltunk a tanitómestereinknek hogy a legmélyebb fokon tudatositották bennünk hogy- az orvosi hivatás-,szent és sérthetetlen volt mindvégig a történelem folyamán-függetlenül a hatalmak akár becstelen acsarkodásaitól is -
Az elmult 4o-5o év társadalmi homogenizálása beillesztette az orvosi rendet is egy becézgető,úgymond,egy úgymond-dokizó-dokikám-ozó-kategóriába.-Amikor is az arra éppen anyagi javakat árusitók megengedtek maguknak,1 kg disznóhusért,virtsliért stb
Nevezzenek tisztes nevemen,becenevemen,gúnynevemen-de hivatásom tisztes évezredes nevét hadják meg a maga méltóságában.
6- GYERMEKEK BIZALMÁNAK ELNYERÉSE.
A verbális komunikáció kialakulása után már több teret nyerünk a kapcsolatteremtés lehetőségeit tekintve.Ha már meg tudjuk kérdezni hogy kit szeret a legjobban,vannak e barátai,szokott e verekedni,van kis kutyája vagy macskája,szereti e a lekváros derelyét és ezekre megyőző választ kapunk ez még egylépés egy előlegezet barátság érdekében.
A kisseb korcsoportu gyermekek a tapasztalatom szerint nagyon hiuak
és főként a leánykák/no lámcsak milyen korán kezdik/akik egyenesben értékelik a dicséretet-pl-milyen szép kék a szemed,milyen szép a fülbevalód,vagy a bluzod stb-Ők ilyenkor végignéznek megukon és diadalittasan rádmosolyognak.
A nagyobb gyermekekkel úgy beszélek mint egy felnőttel.Egyéni
személyes véleményüket kérem a mindennapi családi vagy iskolai történésekről.Ezekre a kérdéskre meglepő tájékozottsággal és naiv őszinteséggel válaszolnak.Olykor olyan intimitásokat mondanak el amikért már majdnem pirokodnom kell a szülők előtt.Ez az Ő önérzetének a győzelme-mert neki otthon mindig azt mondják –hogy Te gyermek vagy nem értesz és ne szólj bele.Számomra mindig felejthetetle marad az a –diadalittas tekintet amit a szülők felé irányitanak és ezzel közlik velük –hogy látjátok Ez emberi módon beszélt velem.
De mindenek előtt a nagy titok az egészben a-SZERETET-amit közvetiteni tudsz a gyermek felé-egy szelid hang,egy kedves simogatás vagy érdeklődés az Ő kis alakuló élettükkel kapcsolatban.
Az hogy egy ilyen alapokon felépitett kapcsolat kialakuljon számos esetben többszöri próbálkozást igényel,de megéri a türelmet mert –életre
szóló barátságok szövődnek egy emberpalántával.
Ebbe a folyamatba kell beépülnie a szülők józan pedagógiai hozzá-
Járulásuknak és nem kényszerfenyegetésekkel elidegeniteni a gyermeket azz orvosi rendelőktől azzal a motivációval hogy ha nem eszed ezt...vagy amazt akkor injekciót kapsz vagy viszünk ahhoz a csunya öreg orvoshoz.Otthon ha az orvos megérdemli beszéljünk róla érdemlegesen mert ez megnyugtató a gyerme részére is.
8-A GYERMEKEK VISELKEDÉSI MODELJEINEK AZ ISMERETE
AZ ORVOSI RENDELŐBEN.
Egy gyermek viselkedési modeljeinek az orvosi rendelőkben okai és eredői vannak-A teljesség igényeiéert egy néhányat megemlitenék.
1-A gyermek orvos egyik legnagyobb problémája hogy a kórelőzményi adatokat szülőktől vagy hozzáttartozóktól kapja.A beteg gyermeknek ilyen szempontból nem megbizható az értékitélete.Ugyanigy van ez a kezelési eljárások megbizható teljesitését illetően is.
2-A gyermek szorongása egy olyan környezetben ahol megszokottan idegenekkel találkozik az ő általa –egy ellenségesnek itélt környezetben.
3-Az ismeretlentől való félelem,gátolja az eggyüttmüködési készségét,és a verbális comunikációt.
4-A fájdalomtól való félelem gátolja a klinikai vizsgálat operativ részét
5-A gyermek szomatikus fejlődése,a növekedés azt eredményezi hogy a gyermek úgymond minden pillanatban más biológiai értékrenbe sorolható
6-A gyógyszerek hatástana függ a kortól,a súlytól és az egyes szervek esetle-
leges disfunkcionális állapotától
7-Az orvosnak a szülőknek nagyon figyelmsen kell követni a szubtilis
atipusos klinikai tüneteket
8-Az édesanyák véleményét még ha olykor fárasztó is lehet kötelően meg kell hallgatni,mert-az anyai megérzésnek történelmi hagyományai vannak..
Ez a kölcsönös szülő-orvos összhang és segitőkészség az első
lépés a gyermek gyógyulásának a sikerében
9-ORVOSI PÉLDAKÉPEK
A szakmai pályafutásom során voltak emberek,jobban mondva magas méltóságu szakemberek-gyermekgyógyászok akik különös hatással voltak a gondolkozás módomra,felfogásomra a hivatásom gyakorlásával kapcsolatban.Nagyon tiszteltem azokat akik nemzetközi kitekintéssel is értékelhető eredményeket mutattak fel.Ezek közül azok imprimálódtak a legjobban akiknek- hatalmas szintetizáló képesség- volt a jellemző vonásuk.-
Ezek az emberek be tudtak hatolni az orvostudomány már már uralhatatlan bozótjába és utat vágtak az utánuk következőknek.Megemlitenék néhányat akik szerintem megfellebezhetetlenek a szakmában,és akiket bizalommal követtem.G.FANCONI-R.DEBRE-KERPEL_FRONIUS-GH_GOLDIS-H.BARNETT-SZENTKIRÁLY ISTVÁN
10-AZ ORVOSI ETIKAI SZEMPONTOK UJRAÉRTÉKELÉSE.
.
A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték ugyan a töténelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerüen alkalmazkodniuk kellett a töténelem folyamán kialakult új gazdasági,tárasadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainban is hatalmas léptekkel haladnak előre.
Egy dolog nem változott-a beteg ember- akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt.Ez az ember ugyanúgy igényli a segitséget fájdalmaiknak enyhitésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást.Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alapo-
san megvizsgálják,meghallgssák panaszait.Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig.-és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélytkérő szavak.
Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.
A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre is képes.Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyitási határértékei.A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-
1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,tekintélyelvüségét a gyógyászatban.Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.
2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klsszikus medicina örökértékü szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analizisekre-
3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak
4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás
az orvosok szemben mind igényesebb lessz.
5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást-megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.
Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-
1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott renszerek,amik egy igen jól képzett capat vagy csapatok igen magas szintü ellátást biztositottak.A mai ellátási realitások már azt vetitik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat.A beteg aki sorsát bizza ránk,és hisz bennünk nem tekinhető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.
Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélytelenitni-hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.
2-Vitathatatlan hogy az egészség megőrzése mindig a legfontosabb törekvése volt az emberiségnek..Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kivánalmai közé tartozott.
Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet idiferens a közvélemény számára.
A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre
odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-
11-A CSAPATMUNKA NÉLKÜLÖZHETETLEN VOLTA
A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott renszerek,amik egy igen jól képzett capat vagy csapatok igen magas szintü ellátást biztositottak.A mai ellátási realitások már azt vetitik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat.A beteg aki sorsát bizza ránk,és hisz bennünk nem tekinhető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.
Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélytelenitni-hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.
12-AZ EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS ÉS INFORMÁCIÓ ÚJRAÉRTÉKELÉSE
2o1o-ben kiadtam egy 1ooo oldalas elektrónikus kiadásu könyvet a következő cimmel-Gyermekgondozási tanácsok közhasznu gyűjteménye.A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.
Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi.Valahol a mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.
Másrészt, a mai szülők egészségügyi kulturáját tekintetbe véve, és a nívós tömegkomunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.
Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések,félremagyarázákok elkerülése végett, amik olykor félrevezetőek és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektrónikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerüsithető adattára van.
Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bizott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunk.
13-A TÁRSADALOM MEGBECSÜLÉSÉT AZ ORVOSNAK KELL KIÉRDEMELNI..
Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet idiferens a közvélemény számára.
A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre
odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-
Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.
Ez bennünk tudatosult és sokan igy is élünk.De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia , egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak.Az utóbbi időben az volt a plána hogy ki tud nagyobbat rugni belénk-Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az összes társadalmi nyomorát az egészségügyre ruházta.-Nézzük meg kórházainkat,azoknak felszereltségi állapotát a gyógyszerellátást.Csak azutóbbi 2 évben 3ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind mind kiválóan megállja a helyét.

EZEK A TIPUSU ÉS NAGYSÁGU -ÉRDAGANATOK -MAGUKTÓL ELTÜNNEK.VIGYÁZZUNK HOGY NE
SÉRÜLJÖN.nE FOLYAMODJUNK SEMMIFÉLE KEZELÉSI KISÉRLETHEZ.
A CSECSEMŐ ANYAJEGYEI
A bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok a kis erek ártalmatlan tágulatai, tűzfoltoknak is hívják őket.
Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Az egyoldaliak általában egy életen át megmaradnak.
Hasonló, ám a bőrből puhán, pirosan, kereken előemelkedő, szivacsos, olykor rücskös felszínű képződmények az érdaganatok. Az első év során keletkeznek, és a második évtől kezdve fokozatosan visszafejlődnek. A tejeskávészínű foltok általában csak kevéssé látszanak, néhány centiméteres nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
Ha 4-5-nél több van belőlük, vagy nagy felületet fednek be, mutassuk meg orvosnak. A sötéten pigmentált foltok, egész életen át megmaradnak. Különböző nagyságuk és formájuk miatt nem ítélhetők meg egységesen. Az olyan pigment foltokat, amelyek változnak, nőnek, mutassuk meg szakorvosnak.
GYERMEKGYÓGYÁSZOK KATEKIZMUSA
Miután a gyermekek gyógyitását végzem mind mai napig 54 éven át, volt időm érzékelni és áttekinteni valamint átadni azokat az érzelmi és orvosi,egyénhez kötött emberi tulajdonságokat amiknek egy gyermekorvos meg kell feleljen-Talán megosztanám azokkal akiket érdekel-
1-MINDENEKFELETT ÉS MINDENEKELŐTT A GYERMEK SZERETETE
Egy beteg gyermek alapos,szakszerü és lelkiismeretes vizsgálata sokszor végtelen türelmet,időt és psichologiai affinitást igényel úgy az orvos mint a szülők részéről.Ez a megállapitás elsősorban a kisseb gyermekek korcsoportjára,a gyermek idegrendszeri tipusára,a környezet nevelési kultu-rájára,az orvosi rendelők gyermekbarát környezetére vonatkozik.
1- Mindenek előtt a nagy titok az egészben a-SZERETET-amit közvetiteni tudsz a gyermek felé-egy szelid hang,egy kedves simogatás vagy érdeklődés az Ő kis alakuló élettükkel kapcsolatban. Tapasztalatom szerint az orvos megnyugtató lénye-sokszor fehér köpeny nélkül-hanghordozása,kimélő szelid közeledése,a gyermek valamelyik bőrfelületének vagy a fej enyhe,simogatása már bizalmat kelthet a gyermekben.
Az hogy egy ilyen alapokon felépitett kapcsolat kialakuljon számos esetben többszöri próbálkozást igényel,de megéri a türelmet mert –életre szóló barátságok szövődnek egy emberpalántával.
2-A VÉGTELEN TÜRELEM
Az egyik nagy tanitómesterem a beteg gyermek vizsgálata folyamán az első helyen emlitette a gyermeket vizsgáló orvos –végtelen és határtalan türelmét-a többi igen lényeges szempont mellet mint pl-a kiváló szakmai felkészültség-a helyes orvosi gondolkodásmód és interpretativ készség-a jelenktéktelennek tünő tünetek helyes értékelése-a kórelőzményi adatok helyes felvétele-a gyermek teljes levetkőztetése bármilyen orvosi vizsgálat alkalmával-az eggyütérzés kifejezése a beteg gyermekkel-a vizsgálat legyen mindig alapos,lelkiismeretes és mindez a szülők jelenlétében.
Mint fiatal orvosnak egy kissé eltúlzottnak tünt a –türelem-kérdésének a feltupirozása.De az idő igazol és oktat-Orvosi ténykedésem alatt főként amikor a gyermekhálózatot vezettem akkor észleltem pregnánsabban hogy több türelemmel hatékonyabb lett volna az orvosi ténykedés.Példaértékü tanitómesterem Prof.Dr.Szentkirályi István a következőképpen reagált amikor –egy- süvölvény gomolyag-megjelent a rendelőben-a következőket mormolta alig hallhatóan-NA ITT 2OO-ig KELL SZÁMOLNOM.
Tehát igy vagyunk mi gyermekgyógyászok-hol 1oo-ig,hol 2oo-ig számolunk attól függetlenül hogy milyen a hangulatunk vagy éppen az egészségügyi állapotunk.
3-ÁLDOZATKÉSZSÉG ÉS LEMONDÁS
Talán abból a tényből indulnék ki hogy egy megvizsgált betegért minden felelősség téged terhel,legyen az szakmai,etikai vagy akár jogi vonatkozásu.Ez a köztudatban is jól ismert szempont nagyon nagy felelősséget ró a kezelő orvosra legyen az felnőtt vagy beteg gyermek.Visszaemlékszem hogy amikor mozielőadáson voltunk volt olykor –olykor egy beszólás előadás közben hogy-pl-Grósz doktor urat kérjük az előcsarnokba-
A lemondást az áldozatkészséget azt már az orvosi egyetemen vállaltuk,ami aztán állandósult az egész szakmai tevékenységünk folyamán.
A gyermekgyógyászati gyakorlatnak azonban mégis van egynéhány jellemzője az orvosi sürgősségi ellátás időben való rögzitését tekintve-
A gyermekkorban sokszor elképesztően gyorsan következnek be a szövődmények,vagy kerülnek katasztrófális helyzetbe az életfontosságu szervek müködései.Amikor igényelik a szülők azonnal menni kell igy sokszor elkerülhetjük a sokszor előálló kellemetlen vádaskodásokat vagy elhúzódó jogi elmerasztalásokat..A gyermekpatológia nem olyan igényü mint pl-egy krónikus szivelégtelenségben szenvedő 8o éves beteg-amire egyesek azt mondják 1-2 óra mulva ott leszek.
Főként az újszülött vagy 3-4 hónapos koru csecsemők-ugyancsak az ilyen szempontból ebbe a kategóriába esnek.
A mindenért –aggódó-anyukák akik minden minimális panaszért azonnal orvosi ellátást igényelnek.A hosszú orvosi gyakorlatom arra késztet hogy tekintettel kell lenni az –anyai megérzésre-/instinctio maternis/mert bizony ez nem egyszer beigazolódik.
Ha kiépitett pacienturád van már egy visszautasitott vizsgálat a paciens elvesztéséhez vezethet.
Külön fejezet a –neurótikus környezet-igényeiknek a kielégitése sokszor kevésbbé igazolt esetekben.Ezeknek a megoldása ha elfogadták paciensnek,egyéni elbirálás alá esik.
Megalapozott vagy alapozatlan indokkal igényelt vizsgálatot lássunk el azonnal-mondjunk le életünk egyes kegyes adományairól és –VIZSGÁLJUK MEG A GYEREKET.
4- FELELŐSSÉGTUDAT VÁLLALÁSA ÉS ELVISELÉSE
Az egész szakmai létünk egy mehatározója az állandó,mindennapos feszültségi-állapot ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kisérjen esetleg egész életünkön keresztül a ,lelkisimeterfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek életre szóló szenvedést okoztunk.
Emiatt a feszültség miatt nem tudtunk felszabadultan,örvendeni semmiféle szakmai elismerésnekvagy sikernek-
Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének.Az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő nehézségeinkről,elfedett gondolatainkról irok egy néhány sort, amiket egy életen keresztül magunkkal hordoztunk és amik a orvosi hivatásunkkal vannak kapcsolatban.
4-KÜZDŐKÉPESSÉG A GYERMEKEK PREFERENCIÁLIS ELLÁTÁSÁÉRT ÉS JOGAIKÉRT.-
A sokat hangoztatott-gyermekvédelmi jogok-keretein belül visszatérhetnénk ahhoz az elvhez hogy a gyermekeknek –preferenciális joguk van-az őket megillető.magasszintü ellátáshoz.Vonatkozik ez a megfelelő szellemi és szomatikus fejlődésre.de ugyanúgy a megelőzésre és a veleszületett egyre nagyobbszámu fejlődési rendellenességek megoldására is.Vajjon a többi preferenciális orvosi ellátás létrehozásánál,nem-e előbb a gyermekhálózat létjogosulásának fenntartására kellett volna gondolni.A nagy hiányállapotok az egészségügyben amiknek juttatásaiban tudom és megéltem nagyon nehéz az abszolut igazságos elosztás,de az a véleményem hogy egy szenvedő vagy az elmulás határain lévő gyermek arcát nézni a legdrámaibb történés.Az elég bátortalanul alkuló gyermekvédelmi szervezetek anyagi mozgástere nagyon korlátozott.
Naponként tüntetnek hatalmas mennyiségü és drága propaganda anyagokkal a különböző politikai pártok-botcsinálta szónokokkal,mások anyagi juttatásokért,vagy a kissebségi rendek jogaiért.Tegyem fel a kérdést-LÁTOTT-E VALAKI EGY TÜNTETÉST A GYERMEKEK JOGAIÉRT-
5-KIÁLLÁS A HIVATÁSUNK MÉLTÁNYOSSÁGÁÉRT
Külön hálásak voltunk a tanitómestereinknek hogy a legmélyebb fokon tudatositották bennünk hogy- az orvosi hivatás-,szent és sérthetetlen volt mindvégig a történelem folyamán-függetlenül a hatalmak akár becstelen acsarkodásaitól is -
Az elmult 4o-5o év társadalmi homogenizálása beillesztette az orvosi rendet is egy becézgető,úgymond,egy úgymond-dokizó-dokikám-ozó-kategóriába.-Amikor is az arra éppen anyagi javakat árusitók megengedtek maguknak,1 kg disznóhusért,virtsliért stb
Nevezzenek tisztes nevemen,becenevemen,gúnynevemen-de hivatásom tisztes évezredes nevét hadják meg a maga méltóságában.
6- GYERMEKEK BIZALMÁNAK ELNYERÉSE.
A verbális komunikáció kialakulása után már több teret nyerünk a kapcsolatteremtés lehetőségeit tekintve.Ha már meg tudjuk kérdezni hogy kit szeret a legjobban,vannak e barátai,szokott e verekedni,van kis kutyája vagy macskája,szereti e a lekváros derelyét és ezekre megyőző választ kapunk ez még egylépés egy előlegezet barátság érdekében.
A kisseb korcsoportu gyermekek a tapasztalatom szerint nagyon hiuak
és főként a leánykák/no lámcsak milyen korán kezdik/akik egyenesben értékelik a dicséretet-pl-milyen szép kék a szemed,milyen szép a fülbevalód,vagy a bluzod stb-Ők ilyenkor végignéznek megukon és diadalittasan rádmosolyognak.
A nagyobb gyermekekkel úgy beszélek mint egy felnőttel.Egyéni
személyes véleményüket kérem a mindennapi családi vagy iskolai történésekről.Ezekre a kérdéskre meglepő tájékozottsággal és naiv őszinteséggel válaszolnak.Olykor olyan intimitásokat mondanak el amikért már majdnem pirokodnom kell a szülők előtt.Ez az Ő önérzetének a győzelme-mert neki otthon mindig azt mondják –hogy Te gyermek vagy nem értesz és ne szólj bele.Számomra mindig felejthetetle marad az a –diadalittas tekintet amit a szülők felé irányitanak és ezzel közlik velük –hogy látjátok Ez emberi módon beszélt velem.
De mindenek előtt a nagy titok az egészben a-SZERETET-amit közvetiteni tudsz a gyermek felé-egy szelid hang,egy kedves simogatás vagy érdeklődés az Ő kis alakuló élettükkel kapcsolatban.
Az hogy egy ilyen alapokon felépitett kapcsolat kialakuljon számos esetben többszöri próbálkozást igényel,de megéri a türelmet mert –életre
szóló barátságok szövődnek egy emberpalántával.
Ebbe a folyamatba kell beépülnie a szülők józan pedagógiai hozzá-
Járulásuknak és nem kényszerfenyegetésekkel elidegeniteni a gyermeket azz orvosi rendelőktől azzal a motivációval hogy ha nem eszed ezt...vagy amazt akkor injekciót kapsz vagy viszünk ahhoz a csunya öreg orvoshoz.Otthon ha az orvos megérdemli beszéljünk róla érdemlegesen mert ez megnyugtató a gyerme részére is.
8-A GYERMEKEK VISELKEDÉSI MODELJEINEK AZ ISMERETE
AZ ORVOSI RENDELŐBEN.
Egy gyermek viselkedési modeljeinek az orvosi rendelőkben okai és eredői vannak-A teljesség igényeiéert egy néhányat megemlitenék.
1-A gyermek orvos egyik legnagyobb problémája hogy a kórelőzményi adatokat szülőktől vagy hozzáttartozóktól kapja.A beteg gyermeknek ilyen szempontból nem megbizható az értékitélete.Ugyanigy van ez a kezelési eljárások megbizható teljesitését illetően is.
2-A gyermek szorongása egy olyan környezetben ahol megszokottan idegenekkel találkozik az ő általa –egy ellenségesnek itélt környezetben.
3-Az ismeretlentől való félelem,gátolja az eggyüttmüködési készségét,és a verbális comunikációt.
4-A fájdalomtól való félelem gátolja a klinikai vizsgálat operativ részét
5-A gyermek szomatikus fejlődése,a növekedés azt eredményezi hogy a gyermek úgymond minden pillanatban más biológiai értékrenbe sorolható
6-A gyógyszerek hatástana függ a kortól,a súlytól és az egyes szervek esetle-
leges disfunkcionális állapotától
7-Az orvosnak a szülőknek nagyon figyelmsen kell követni a szubtilis
atipusos klinikai tüneteket
8-Az édesanyák véleményét még ha olykor fárasztó is lehet kötelően meg kell hallgatni,mert-az anyai megérzésnek történelmi hagyományai vannak..
Ez a kölcsönös szülő-orvos összhang és segitőkészség az első
lépés a gyermek gyógyulásának a sikerében
9-ORVOSI PÉLDAKÉPEK
A szakmai pályafutásom során voltak emberek,jobban mondva magas méltóságu szakemberek-gyermekgyógyászok akik különös hatással voltak a gondolkozás módomra,felfogásomra a hivatásom gyakorlásával kapcsolatban.Nagyon tiszteltem azokat akik nemzetközi kitekintéssel is értékelhető eredményeket mutattak fel.Ezek közül azok imprimálódtak a legjobban akiknek- hatalmas szintetizáló képesség- volt a jellemző vonásuk.-
Ezek az emberek be tudtak hatolni az orvostudomány már már uralhatatlan bozótjába és utat vágtak az utánuk következőknek.Megemlitenék néhányat akik szerintem megfellebezhetetlenek a szakmában,és akiket bizalommal követtem.G.FANCONI-R.DEBRE-KERPEL_FRONIUS-GH_GOLDIS-H.BARNETT-SZENTKIRÁLY ISTVÁN
10-AZ ORVOSI ETIKAI SZEMPONTOK UJRAÉRTÉKELÉSE.
.
A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték ugyan a töténelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerüen alkalmazkodniuk kellett a töténelem folyamán kialakult új gazdasági,tárasadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainban is hatalmas léptekkel haladnak előre.
Egy dolog nem változott-a beteg ember- akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt.Ez az ember ugyanúgy igényli a segitséget fájdalmaiknak enyhitésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást.Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alapo-
san megvizsgálják,meghallgssák panaszait.Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig.-és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélytkérő szavak.
Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.
A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre is képes.Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyitási határértékei.A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-
1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,tekintélyelvüségét a gyógyászatban.Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.
2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klsszikus medicina örökértékü szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analizisekre-
3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak
4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás
az orvosok szemben mind igényesebb lessz.
5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást-megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.
Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-
1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott renszerek,amik egy igen jól képzett capat vagy csapatok igen magas szintü ellátást biztositottak.A mai ellátási realitások már azt vetitik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat.A beteg aki sorsát bizza ránk,és hisz bennünk nem tekinhető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.
Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélytelenitni-hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.
2-Vitathatatlan hogy az egészség megőrzése mindig a legfontosabb törekvése volt az emberiségnek..Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kivánalmai közé tartozott.
Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet idiferens a közvélemény számára.
A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre
odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-
11-A CSAPATMUNKA NÉLKÜLÖZHETETLEN VOLTA
A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott renszerek,amik egy igen jól képzett capat vagy csapatok igen magas szintü ellátást biztositottak.A mai ellátási realitások már azt vetitik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat.A beteg aki sorsát bizza ránk,és hisz bennünk nem tekinhető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.
Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélytelenitni-hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.
12-AZ EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS ÉS INFORMÁCIÓ ÚJRAÉRTÉKELÉSE
2o1o-ben kiadtam egy 1ooo oldalas elektrónikus kiadásu könyvet a következő cimmel-Gyermekgondozási tanácsok közhasznu gyűjteménye.A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.
Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi.Valahol a mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.
Másrészt, a mai szülők egészségügyi kulturáját tekintetbe véve, és a nívós tömegkomunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.
Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések,félremagyarázákok elkerülése végett, amik olykor félrevezetőek és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektrónikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerüsithető adattára van.
Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bizott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunk.
13-A TÁRSADALOM MEGBECSÜLÉSÉT AZ ORVOSNAK KELL KIÉRDEMELNI..
Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet idiferens a közvélemény számára.
A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre
odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-
Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.
Ez bennünk tudatosult és sokan igy is élünk.De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia , egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak.Az utóbbi időben az volt a plána hogy ki tud nagyobbat rugni belénk-Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az összes társadalmi nyomorát az egészségügyre ruházta.-Nézzük meg kórházainkat,azoknak felszereltségi állapotát a gyógyszerellátást.Csak azutóbbi 2 évben 3ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind mind kiválóan megállja a helyét.

AZ ILYEN KITERJEDT FORMÁK MÁR IGÉNYESEBB,KÖRÜLTEKINTŐBB GONDOZÁST
IGÉNYELNEK A CSALÁDI KÖRNYEZETBEN,VALAMINT RENDSZERES SZAKORVOSI
MEGFIGYELÉST,ÉS ESETLEG KEZELÉST.

EGY SÉRÜLT,ELHANYAGOLT,BEFERTŐZŐDÖTT BAL ARCFÉLEN
ELHELYEZKEDŐ ÉRDAGANAT LÁTHATÓ A BEMUTATOTT KÉPEN.iJESZTŐ A
LÁTVÁNY,DE MEGNYUGTATOM AZ ANYUKÁKAT HOGYA GYERMEKNÉL EZ A KITERJEDT ELVÁLTOZÁS
SZINTE NYOMTALANUL GYÓGYULT.
A here rendellenességei kicsiknél és nagyobbaknál
A hereproblémák látszólag nem gyermekgyógyászati kérdések. Igazából a férfiak életében van szerepe a szervnek, mely nem más, mint az utódnemzés, pontosabban az ahhoz szükséges ondósejt és a férfihormonok (tesztoszteron és származékaik) előállítása.
HEREGYULLADÁS GYERMEKKORBAN
A here megbetegedésének gyökerei nem ritkán a gyermekkorban keresendőek. Vagy még előbb, ha veleszületett fejlődési rendellenességről van szó.
Ahhoz, hogy megértsük, mi a here szerepe az életünkben, vissza kell kanyarodni, ha nem is az ókori rómaiakig, de legalábbis az emberi élet legkorábbi periódusáig, a megtermékenyítés után időszakig, a méhen belüli történésekhez. Ugyanis igen korán, már a héthetes magzatban elkezdődik a nemi szervek - fiúknál a here és tartozékainak - fejlődése, kialakulása (a gyermek neme még korábban, a hím- és női ivarsejt egyesülésénél, azaz a megtermékenyülésnél eldől). Talán a természet azért fejleszti ki ilyen korán a heréket, azért alakulnak ki hamar és dolgoznak szorgalmasan, hogy férfi nemi hormont termelhessenek, ezzel további lökést adva az elsődleges és másodlagos nemi jelleg méhen belüli és kívüli kialakulásához.
Sérv
Vegyük hát sorra, melyek a leggyakoribb herebántalmak!
Pontosabban lágyéksérv. Lényege, hogy a hasfal veleszületetten gyengébb alsó szakaszán kitüremkedés, úgynevezett sérvkapu alakul ki, amelyen át a hasüregből belső szervek, szövetek kerülhetnek ki, közvetlenül a bőr alá - és ha elég nagyok, tapinthatóakká válnak. Enyhébb esetben csak a hashártya egy darabkája, nagyobb sérvnél egy rövidebb-hoszszabb bélszakasz, here vagy a lányoknál petefészek jut ki az ajtón, akarom mondani a sérvkapun. Ha a sérvtartalom ebben a kapuban, mesterséges kis csatornában továbbjut, "tovább-csúszik", lekerül egészen a herezacskóig, mely igen tágulékony; és bizony a belekerült szövetektől, bélkacstól ijesztően nagyra nőhet.
Érdekes módon a sérv - szerencsére - igen ritkán fáj, a kisbabák nem is szoktak sírni. Nem fájó, de veszélyes állapot ez, hisz a sérv közismert komplikációja a kizáródás.
A kizáródás nem azért veszélyes, mert a kizáródott szövetek, belek nem bírnak visszacsúszni, hanem mert a sérvkapuba szorulva összenyomódnak az erek, és a bél vérellátása elégtelenné válik. A szövetelhalás pedig végső esetben hashártyagyulladáshoz, tehát életveszélyes állapothoz vezet. Ez az életveszély azt jelenti, hogy azonnali beavatkozásra, műtétre van szükség a veszélyeztetett bélszakasz, végső soron az egész szervezet megmentéséhez.
A sérvkizáródás bizony már fáj, és számos tünetet produkál. A helyi elváltozások közé tartozik a herezacskó további növekedése, fájdalmassá válása. Az általános tünetekhez nyugtalanság, székelési zavarok, láz is társul.
A fentiekből világos, hogy a lágyéksérvek jelentős részét, ha kizáródik, ha nem, előbb-utóbb megműtik. Csak éppen nem mindegy, mikor. Ha túl későn, a kizáródás következményei miatt mindenképpen szövődményektől lehet tartani. Tünetmentes esetben pedig nem biztos, hogy kisebb babákat ki kell tenni az (egyébként rutin) operáció megpróbáltatásainak. A beavatkozás pontos idejét kizárólag az orvos hivatott meghatározni, aki sok mindent fog mérlegelni. Két-három hónap alattiaknál, ha van rá módja, vár. De, ismétlem, nem sérvkizáródásnál: ilyenkor késlekedni műhiba. Megnyugtatásul, ma már vészhelyzetben akár egy egykilós babánál is nyugodtan elvégezhető a sérvműtét, a szövődmények rizikója minimális.
Szólni kell itt még egy sérvfajtáról, amely igazából nem sérv, csak
Vízsérv (hidrokele). Úgy néz ki, és ilyenkor a laikus tapintáskor azt is hiszi, hogy a herék lettek nagyobbak. Holott normálisak, csak egy vízszerű folyadék szaporodik fel körülöttük, a herezacskón belül. Fontos ezt az ártalmatlan elváltozást felismerni, hogy megnyugodjunk: cseppet sem veszélyes, és egyéves korra általában magától felszívódik, eltűnik. A legritkább esetben kell megoperálni.
Varikokele, gyulladások, herecsavarodás
A herevéna-tágulat, közismert szakkifejezéssel varikokele a here vénáinak visszérszerű tágulata. Általában nem a csecsemő- és kisdedkor betegsége, leggyakrabban tízévesnél nagyobb gyerekeknél (és persze felnőtteknél) fordul elő. Érdekes módon jóval gyakrabban jelentkezik a bal, mint a jobb oldalon. Ilyenkor a herezacskóban a herétől különálló, elkülöníthető duzzanat tapintható.
Akár a sérvnél, itt sem egyértelmű, mikor mit kell tenni, mert a panaszok a vénatágulat nagyságától függenek. Kis tágulatot a beteg meg sem érez, észre sem veszi, a nagy viszont komoly panaszt, fájdalmat okozhat. Jellegzetes módon a kemény fizikai munka, a megterhelés, de a hosszas ácsorgás is fokozza a vénatágulatot, ezzel a fájdalmat.
A műtét szükségessége és időpontja közösen döntendő el a kezelőorvossal. Általában akkor sem kerülhető el (előbb-utóbb), ha az elváltozás kicsi. Többéves és sok ezer gyermek sorsának tudományos nyomon követéséből egyértelműen kiderült ugyanis, hogy az érintett oldalon csökken az ondósejtek száma és minősége (azaz a spermiumok mozgékonysága).
A heregyulladás kamaszkori elváltozás, és bizony komoly veszélyeket rejt magában: e fájdalmas betegség következtében ugyanis gyorsan tönkremehet, elpusztulhat, hegesedhet a hereszövet, melynek terméketlenség lehet a következménye: soha többé nem lesz képes elegendő ép ondósejtet termelni.
Ez a korábban oly gyakori veszélyforrás - lassan talán csak a tankönyvekben fog szerepelni. De ma még van, ezért kell néhány szót szólni róla.
A mumpsz gyermekkorban általában enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, ám a kamaszkor után, amikor már beindul a spermiumképzés, a megbetegedetteknek körülbelül az egyharmada kétoldali heregyulladást kap. Ez vezethet aztán terméketlenséghez, azaz sokuknak nem lehet gyermekük. A közösülést, a nemi életet egyébként e szövődmény nem akadályozza.
Ha az emberek többsége hallott is heregyulladásról,
a mellékhere-gyulladást kevesen ismerik. Pedig nem is olyan ritka, és nem is olyan veszélytelen fertőzésről van szó.
Tudni kell, hogy a mellékhere a heréhez hozzánőtt apró, félhold alakú, mirigyes szerv, melynek fontos szerepe van a spermiumképzésben.
A mellékhere-gyulladást baktériumok okozzák, és szintén a pubertás után szokott fellépni. Az egyik oldali here fájdalmas duzzanatát láz, rossz közérzet kíséri. Gyakran kell pisilni, és maga a vizelés is fájdalmas. A háttérben mindig valamilyen baktériumfertőzés áll.
Leggyakrabban nemi úton terjed, annyira, hogy a gonorrhoea (tripper) szövődménye is lehet, annak kórokozója fertőzi meg a mellékherét. Időben adott antibiotikumokkal jól kezelhető, nem itt van a baj. Inkább az a probléma, hogy a panaszai összekeverhetőek a herecsavarodás tüneteivel (lásd lejjebb). És ilyenkor megműt(het)ik a beteget - bizony feleslegesen.
Nem szabad várni
Ha valamilyen fejlődési hiba folytán a here nincs jól rögzülve a herezacskóhoz, előfordulhat, hogy megcsavarodik a tengelye körül, és elzáródnak a vérellátását biztosító erek:
ez a herecsavarodás. Kisebb, hat évnél fiatalabb kisfiúk betegsége. Ilyenkor a szülők azzal rohannak az orvoshoz, hogy gyermekük egyik heréje hirtelen megduzzadt, nagyon fájdalmassá vált, hozzá sem lehet érni, annyira érzékeny.
És jó is, ha rohan a szülő, mert ilyenkor a szó szoros érelmében minden perc számít. A megcsavarodott here ugyanis hat óra múlva elhal. Ha nem operálják meg, nem szüntetik meg az ondóvezeték megtekeredését, a csavarástól összenyomódott tápláló erekből nem jut elég vér a herébe és a mellékherébe, így e szervek visszavonhatatlanul tönkremennek, elhalnak.
Ráadásul, ha várnak a műtéttel, az elhalás előbb-utóbb nagyobb bajt (hashártyagyulladást) okoz, és ilyenkor már nemcsak a nemzőképesség, de a gyermek élete is veszélybe kerül. Szóval hirtelen fájdalom plusz hereduzzanat: irány az orvos!
Érdekességképpen megemlítem, hogy a műtét során nemcsak az érintett herét fordítják ("csavarják") viszsza és rögzítik a herezacskóhoz, hanem az ellenoldalit is. Ugyanis a herecsavarodás kétoldali fejlődési rendellenesség része: az ondóvezeték és a végén a here túl "lazán" helyezkedik el a herezacskóban.
Rejtettheréjűség, felhúzódó here
Megszületéskor a fiúk három százalékánál nem tapintható a herezacskóban here. Általában megvan az, csak éppen nem ott, ahol kellene, hanem a hasüregben –
ez a rejtettheréjűség. Néha valóban nem fejlődik ki, de az extrém ritka eset, jóval gyakrabban csak nem "mutatkozik".
A legtöbb elakadás a szűkebb lágyékcsatornában következik be, itt is található meg az "elveszett" here. Ért-hető hát, hogy miért oly gyakori a rejtettheréjűség koraszülötteknél. Minél éretlenebb a baba, annál gyakoribb. Egyéves korig a csatornában rekedt here még magától leszállhat - később már nem.
Nem is szabad sokáig várni rá, mert ha az állandó "testmelegből" nem kerül a here a "hűvösebb" herezacskóba, az ondósejttermelés végzetesen károsodhat. Ha az egyik here már lent van, akkor nincs akkora baj, mert a nemzőképességhez elegendő egyetlen here, de azért valamelyest csökkennek a megtermékenyítő képesség esélyei (és ezzel a megmaradt herével is lehet baj a későbbi évek folyamán). Van még egy oka annak, miért szoktak műtétet javasolni. A rejtettheréjűségben szenvedőknél minimális mértékben ugyan, de megnő a hererák veszélye.
Az sem mindegy, mit érez a gyerek. Ha pechje van, rejtettheréjűsége miatt a társai csúfolják, de ha nem, akkor is pszichológiailag káros hatással lehet rá ez a "testi fogyatékosság".
: Van egy köztes megoldás az injekciós hormonkúra, amelynek hatása kétséges. Mert ha sikerül, és a gyógyszer hatására leszálltak a herék, akkor nem valódi rejtettheréjűsége volt, csak felhúzódó heréje. Előfordul ugyanis, hogy a kisfiúknál a nagyon élénk herevisszahúzó izomreflex (latinul cremaster reflex) miatt csúsznak (átmenetileg) vissza a herék a hasüregbe.
Ez a reflex az állatvilágban a fajfenntartásban igen nagy jelentőségű: túl nagy meleg, hideg vagy más állat támadása esetén az állat elrejti a könynyen sérülő heréit. Egyes gyerekek megőrzik ezt a "csökevényt".

AZ AKNE/FAGYUMIRIGY/SEMATIKUS ÁBRÁZOLÁSA
A 12-24 éves korosztályban ötből négy betegnél alakul ki legalább egyszer aknés megbetegedés. Bár ezt a bőrbetegséget gyakran a kamaszkornak tulajdonítják, bármely életkorban előfordulhat, így nemritkán a 20-30 éves felnőttekben is kialakulhat, sőt 40-50 éves korban is fennállhat.
Az akne egy gyakori bőrbetegség. Jellegzetessége az, hogy a bőrben eltömődnek a pórusok és pattanások jelennek meg. Bár az akne ritkán számít súlyos megbetegedésnek, jelentős érzelmi stresszt okozhat és a bőr hegesedését eredményezheti. Felnőtt nőknél néha enyhe-közepesen súlyos akne alakulhat ki a terhesség során, a menstruációs ciklussal egyes fázisaiban illetve a hormonális fogamzásgátlók szedésekor vagy abbahagyásakor a hormonális változások hatására is. A megfelelő kezeléssel azonban az akne kordában tartható, illetve csökkenthető az akne miatt kialakuló hegesedés is.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Az akne jellegzetesen az arcon, a nyakon, a mellkason, a háton és a vállakon alakul ki, mivel ezeken a területeken van a legtöbb faggyútermelő mirigy. Az akne az alábbi formákat öltheti:
o Zárt comedók. A szőrtüsző nyílását eltömítik az elhalt hámsejtek és a faggyú, emiatt a szőrtüsző kitágul, a szokásosan termelt váladék felgyülemlik.
o Miteszerek (nyílt comedók). Ezek hasonlítanak a zárt comedókhoz, azonban sötétre elszíneződnek és a bőr felszíne felé nyíltak, így a tartalmuk ki tud ürülni.
o Pattanások. A pattanások a bőr felszínéből kiemelkedő pirosas foltok, melyek a szőrtüsző gyulladása vagy fertőzése miatt alakulnak ki.
o Ciszták (tömlők). A ciszták a bőr felszíne alatt található köteges csomók, melyeket mélyen a szőrtüszőben felgyülemlő váladék tölt ki.
Alapjában véve három tényező vezethet az akne kialakulásához. A faggyú túltermelése, az elhalt hámsejtek nem megfelelő hámlása, emiatt a bőr szőrtüszőinek irritációja, illetve a baktériumok elszaporodása.
Akne alakul ki akkor, amikor a szőrtüszőket - a bőr pórusait - elhalt hámsejtek és faggyú tömíti el. Minden szőrtüszőbe belenyílik egy faggyúmirigy. A faggyúmirigy által termelt váladék (a faggyú) egészséges bőr esetén a szőrtüszőn keresztül kijut a bőr felszínére, és itt egy védőbevonatot képez mind a bőrön, mind a hajas fejbőrön. Ha a szervezet fokozott mennyiségű faggyút termel, ez az elhalt hámsejtekkel együtt felgyűlve felhalmozódhat a szőrtüszőben, ott megszilárdulhat, mintegy dugót képezve.
A dugó elzáródási akadályt képez, és a szőrtüsző falának kiboltosulását eredményezheti, így kialakul a zárt comedo. Más esetben a dugó közlekedik a bőrfelszínnel, majd elszíneződik, ezáltal létrehozva a miteszert (nyílt comedo). A bőrfelszínből kiemelkedő fehér közepű piros foltok, a pattanások, akkor alakulnak ki, ha az elzáródott szőrtüszők begyulladnak vagy felülfertőződnek. Mélyen a szőrtüszőben kialakuló elzáródás és gyulladás vezet a bőr mélyén meghúzódó ciszták kialakulásához. A bőr egyéb pórusai - az izzadtságmirigyek kivezetései - általában nem vesznek részt az akne kialakulásában.
Az, hogy mi vezet a fokozott faggyútermeléshez jelenleg még nem egyértelműen tisztázott. Számos tényező, így a hormonok, a baktériumok és bizonyos gyógyszerek illetve genetikai tényezők mind szerepet játszhatnak.
A szervezet hormonális változásai akne kialakulásához vezethetnek, illetve a ronthatják a betegséget.
Ilyen jellegű változás megy végbe:
o tizenéves fiúk és lányok szervezetében;
o a menstruációt megelőző néhány napban a lányok és felnőtt nők esetében;
o terhes nőkben;
o bizonyos gyógyszerek, például a kortizon szedése esetén.
További rizikófaktor lehet:
o a bőr zsíros, olajos hatóanyagokkal való ápolása, bizonyos kozmetikumok használata;
o ha másnak már volt akneja a családban;
o a bőr dörzsölődése, vagy tartós nyomása például telefon, mobil telefon, bukósisak, szoros inggallér vagy hátizsák által.
A mitesszerek nem a mosdatlanság büntetései, sőt a tisztaságmániások túlzott mosakodása, a bőr dörzsölése inkább ront az állapoton. Miután gyakorlatilag mindenkinek kijön kamaszkorban egy-egy pattanása, ismernünk kell az ilyenkor helyes tisztálkodást.
Tény, hogy a nyílt mitesszerekben sötét
pontokként megülő faggyú és elhalt bőrrészecskék mellé a napi por is berakódik, és a kitágult
szőrtüsző-nyílásokat ki kell tisztítani, de nem mindegy, hogy
ki és hogyan. A napi mosakodás alkalmával ezeket nem kell bolygatni.
Amit viszont tehetünk: Naponta kétszer érdemes
megmosni az arcot valamilyen bőrbarát, lehetőleg illatszermentes, nem
allergizáló, bőrközeli, 5,5-ös pH-jú tisztítószerrel. A lúgos szappan a bőrfelület túlzott zsírtalanítása révén
végső soron fokozza a faggyútermelést, és mellesleg a faggyúmirigyek
kivezető járatának elzáródásában sem ártatlan. Helyette arctisztító tej
és tisztítókrém vagy lúgmentes lemosógél is ajánlott. A simogató
mozdulatokkal felvitt lemosó szereket langyos vízzel öblítsük le.
Nyilván nem mondtunk sok újat, ez a mindennapi arcmosás receptje. A lemosó
felvitelekor a vattapamaccsal kerülni kell az erőteljes dörzsölést.
Minden erős nyomás, dörzsölés csak terjeszti a gyulladást azáltal,
hogy eloszlatja, bejuttatja a kórokozókat a mitesszerekbe.
Ha az arcbőr megizzad, iktassunk be egy ráadás öblítést langyos vízzel.
Ne engedjük, hogy a haj az arcba lógjon. Óvjuk a bőrünket az erős hidegtől, melegtől, a
tűző napsütéstől.
Csalódást kell okoznunk annak, aki abban
reménykedett, hogy ha beszünteti a csokievést és lemond a sós mogyoróról,
eltűnnek a pattanásai. Nincs rá bizonyíték, hogy bizonyos ételek kihoznák
a pattanásokat, ha csak nem valami ételallergiáról vagy gombás
fertőzésről van szó. Ez esetben viszont a kezelés is más. A napfény
és friss levegő kedvezően hat a pattanásokra, mert a mérsékelt
napfény visszaszorítja a faggyútermelést - mondják sokan. Nos, ez is inkább
csak fél igazság. Ha ugyanis eleget sétálnánk nappal a friss levegőn,
akkor ez elég is volna. Bőrünket
kifejezetten napoztatni vagy szoláriumoztatni nem szükséges, sőt káros is
lehet. A napfény csökkenti ugyan a faggyútermelést, de
később, pl. ősszel a tünetek kiújulnak.
Nem kizárt, hogy a pattanás néhány nap alatt magától elmúlik, de ha nem, akkor
érdemes kezelésbe venni.
Akne
Általában nem
tanácsos a pattanást kinyomni, különösen, ha mélyen van. Mégis, valljuk be, hiába a jótanács, - "Bízzuk inkább
szakemberre!" - nehéz megállni, hogy ne nyomjuk ki, ne piszkáljuk. Hiszen
nem lehet minden bibircsókkal kozmetikushoz rohanni, mikor úgy kínálják
magukat, hogy...Ha már
hozzányúlunk akkor helyesen!
A mitesszerek közül házilag kinyomni csak a fekete közepű, nyíltakat volna
szabad, a fehér közepűeket csak kivételes esetben.
Mivel azonban ezek zártak, nem mindig pattannak ki, erőltetni pedig tilos.
A bőr letisztítása után, mintha inhalálnánk, ki kell gőzölni a
bőrt, amitől a pórusok kinyílnak. A kinyomkodás után (Ujjbeggyel,
a körmök ne vájjanak bele a bőrbe felsebesítve azt!) alkoholos
fertőtlenítő, pórusösszehúzó hatású oldattal töröljük le a
bőrfelületet. Utána jól alkalmazhatók a faggyúmirigy-működést
szabályzó, pórusösszehúzó gyógykozmetikumok, krémek is. A műveletet az
egész arcon bőven elég
egy hónapban egyszer végezni. Ha ennél gyakrabban
"nyúzzuk" a bőrt a tisztítással és főleg pórusösszehúzó
szerek nélkül, akkor bár mitesszermentes, de hosszú távon tág pórusú maradhat,
ami könnyebben eltömődik és nem esztétikus.
Nagyanyáink módszereivel
a pattanások kezelésénél csínján kell bánni, mert
némelyik a bőr túlszárításával végül pont az ellenkezőjét éri el, a
fokozott faggyútermelést és az állapot rosszabbodását.
Először is minél kevesebb kozmetikum az
érintett területeken, annál jobb, természetesen a speciális ápoló
vagy gyógykozmetikumok kivételek. Arcápoláshoz vizes alapú fényvédő és
hidratáló krémeket használjunk. A zsíros és olajos krémek eltömik a bőr
pórusait, ezért kerülendők.
A nappali ápolás célja a hidratálás mellett a bőr fénylését
csökkentő (ún. mattosító) hatóanyagok felvitele. A fényvédelem azért fontos, hogy a gyulladt
pattanások területén ne pigmentálódjon a bőr.
Ha szükséges sminkelni, a folyékony hidratáló
alapozó és a színezett nappali krém a megfelelő, mert a por- és
kőpúder eltömheti a pórusokat.
A szaruréteg túltengésének ellensúlyozására, hámlasztó készítményeket,
valamint szárító pasztát, rázófolyadékot tehetünk a pattanásokra, általában
éjszakára. Az erősen hámlasztó készítmények, a bőr természetes
fényvédelmét biztosító szaruréteg vékonyításával a fényérzékenység fokozódását
idézhetik elő. Azonkívül az A-vitamin származékait tartalmazó krémek
kifejezetten fényérzékenyítő hatásúak is, ezért is fontos, hogy kizárólag
éjszakára kenjük föl őket. Ezeket ne vigyük fel a teljes
bőrfelszínre, mert túlzott kiszáradást vagy irritációt okozhatnak.
Kamaszkorban jó eredményeket lehet elérni a
többnyire recept nélkül kapható, külsőleg alkalmazandó szerekkel. Nem
mindegy, hogy csak a pattanásra, vagy az egész bőrfelületre kell
alkalmazni a kedvező hatás érdekében. Akkor is, ha az akne javul, és az
eredetileg érintett terület csökken!
Ha egyedül már nem boldogulunk a pattanásokkal, 2 hónap elteltével sem javul semmi, netán rosszabbodik, nem kerülhetjük el a bőrgyógyászt. Ugyancsak ez a helyzet, ha nagyon zavaró a jelenlétük, ha bőrünk hajlamos a hegesedésre, vagy ha a pattanások fájdalmasak. Noha az akne mindennapos jelenség, mégis jobb, ha a diagnózis után az orvos dönti el, hogy csupán kozmetikusi, orvosi segítségre vagy mindkettőre szükségünk van.
o

RITKA FOMÁJA AZ AKNE-NAK-HEGESEDÉSEKKEL GYÓGYULHAT-BŐRGYÓGVÁSZATI
KEZELÉST IGÉNYEL.

AZ AKNE PUBERTÁSKORI ALAKJA-A MITESZEREK KIADÓS NYOMOGATÁSA UTÁN
Dr. Bauer Bela

MEGJEGYZÉS- A GENITALIS SZERVEK HERPES VIRUS FERTŐZÉSE A FELNŐTT
KORRA JELEMZŐ.VALÓSZINÜ HOGYA A KÉPEN BEMUTATOTT KISDED A
SZÜLŐKTŐL FERTŐZŐDÖTT
A mai tudásunk szerint a herpes simplex vírusnak (HSV) 8 alcsoportja létezik, amelyek emberben betegséget okozhatnak. Ezek közül két fajta a legelterjedtebb: a HSV I és a HSV II altípusok.
Az I. típusú herpesz fertozés a borön (ajakherpesz, Herpes labialis) és nyálkahártyákon (szájüregi herpesz, ingivostomatitis herpetica) elentkezik.
A II. típus a nemiszerveket érinti.
A klinikai kép alapján elkülöníthetünk elsődleges és ismétlődő fertőzéseket. A HSV I. esetében az elsődleges fertozés általában már a kora gyermekkorban megtörténik. HSV II. esetén az elsődleges fertozodés a nemi élet során alakul ki fertőzött egyénnel történt érintkezést követően,de előfordulhat bármely életkorban-direkt érintkezés alkalmával..
A herpes simplex vírus okozta megbetegedésre jellemző, hogy a fertőződést követően körülbelül 4-7 nap múlva jelentkeznek az első tünetek viszketés, égő fájdalom formájában. Ezt követően vörös folt jelenik meg, majd kialakulnak a jellegzetes apró, fájdalmas hólyagocskák. Kezdetben a hólyagok tartalma víztiszta színü Az idő előrehaladtával bennékük zavarossá válik, majd kifakadnak és fekélyek alakulnak ki helyükön.
A betegség kivizsgálása
A herpes gyanúja a jellegzetes tünetek alapján merül fel. Fontos a gondos fizikális vizsgálat, mely genitális herpes esetén nőknél a hüvely és a méhnyak colposcopos vizsgálatát is magában foglalja. A pontos diagnózis a hólyagkaparékból nyert minta speciális laboratóriumi vizsgálatával biztonsággal felállítható.
A fekélyek fájdalmasak és általában 7-14 nap alatt heg nélkül gyógyulnak. A betegség lefolyása során a helyi nyirokcsomók (nyaki, illetve lágyéki) általában megnagyobbodnak és fájdalmassá válnak.
Az I. típusú herpes fertozés esetén a hólyagok az ajkakon, illetve a szájnyálkahártyán jelentkeznek. Sokszor ezek olyan fájdalmasak, hogy még a táplálkozást is megnehezítik.
Gyakori a másodlagos felülfertőződés baktériumokkal, mely súlyosbítja a betegséget. Igen súlyos lehet a gyermekkori ekcémában szenvedő kisgyermekek fertozése, ebben az esetben az egész testfelszínen megjelenhetnek hólyagocskák.
A herpes genitalis a nemi szerveket, a végbélnyílás körüli bőrt és a környezo területeket ériti. A fertőzés igen kellemetlen tünetekkel járhat. Az elváltozások férfiakban a hímvesszo bármely részén elofordulhatnak. Noknél leginkább a szeméremtesten fordulnak elo a hólyagocskák, de a hüvelyre és a méhnyakra is ráterjedhetnek.
Egyes esetekben a fertőzés a húgycsövet is érintheti, melyre vizeléskor jelentkezo heves fájdalom hívhatja fel a figyelmet..
A HS vírusok további jellegzetessége, hogy legyengült immunrendszeru betegek (immundeficiensek, pl.: HIV-fertozött, leukémiás stb.) fertozései súlyosabb lefolyásúak és a test egyéb részeire is ráterjednek. A terápiára gyengén reagálnak és akár hetekig is fennállhatnak.
A FERTOZÉS KEZELÉSE
Általános szabály, hogy a kezelés akkor hatásos, ha minél hamarabb elkezdodik. A kezelés szájon át szedheto, illetve ajakherpesz esetén helyi vírusellenes készítmények (pl.: acyclovir, famcyclovir) alkalmazásából áll.
A fekélyek megjelenése után helyi kezelésként fertőtleníto hatású szereket is alkalmazhatunk a tünetek enyhítésére. Immnuhiányos betegekben, kiterjedt fertőzés esetén a vírusellenes szer adása a legtöbb esetben csak intravénásan ha

RUBEOLÁHOZ HASONLÓ KIÜTÉSEK A FELSŐ ÉS ALSÓ VÉGTAG BŐRFELÜLETÉN-A
TENYEREK ÉS TALPAK VALAMINT AZ UJJAK ÉLÉNK VÖRÖS SZINE.
Az elmúlt hetekben gyakran olvashattunk, hallhattunk az enterovírusok okozta fertőzésekről, a legutóbbi híradások a kínai gyermekek körében zajló járványról (eneterovírus-71) számoltak be.
Az enterovírusok - amelyek egyidősek lehetnek az emberiséggel - a bélrendszerben megtelepedő vírusok egyik csoportja. Számos gyakori és jelentős emberi megbetegedésért felelősek, változatos klinikai képet mutatva.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Az enterovírusok több alcsoportokba sorolhatók:
o Coxsackie-vírusok - nevüket a New York állambeli Coxsackie városáról kapták, ahol a vírust először mutatták ki 1948-ban.
o Echovírusok - kezdetben nem volt ismert, hogy bármilyen állati vagy emberi betegséget okoznának ezek az emberi bélhámból izolálható kórokozók, ezt sugallja elnevezésük is (enteralis cytopathogen human orphan [árva] vírus).
o Enterovírus 68-71 típusok - az 1970 óta az újonnan felfedezett enterovírus típusokat az évszámok alapján osztályozzák.
o Poliovírusok - a járványos gyermekbénulás kórokozói.
o Nem-polio enterovírusok - A járványos gyermekbénulást okozó poliovírusoktól történő elkülönítés céljából, a többi alcsoportot összefoglalóan nem-polio enterovírusnak nevezzük.
Az emberi megbetegedést okozó enterovírusok egyetlen hordozója maga az ember. A vírusok, bár megfertőzik a gyomor-bélrendszert, de tartósan nem telepednek meg benne. Emberek között cseppfertőzéssel és székletkenődéssel ("piszkos kéz") terjednek. A vírusok leggyakrabban nyáron és ősszel fertőznek.
A nagy népsűrűségű, rossz szociális színvonalon élő népességben a fertőzés gyakrabban és fiatalabb életkorban következik be.
Poliovírusok, járványos gyermekbénulás. Világszerte - így hazánkban is - a polio-vakcinák az életkorhoz kötött, kötelező védőoltások közé tartoznak, térségünkben poliovírus okozta járvánnyal számolni nem kell.
Echovírus. Az echovírus-fertőzések túlnyomó többsége tünetmentesen zajlik le. Tünetes esetekben hasonlítanak a coxsackie-vírus-fertőzések tüneteihez.
Coxsackie-vírusok. A coxsackie-vírusok okozta kórképek és tünetek az alábbiak lehetnek:
o Hólyagos garatgyulladás (herpangina). Általános felső légúti hurutos tünetek mellett hólyagcsák jelennek meg a garatíven és a lágy szájpadon.
o "Nyári nátha."
o Fájdalmas mellhártyagyulladás. Jellemző a rohamokban jelentkező, a mellkasra és a has felső részére lokalizálódó fájdalom. A beteg lázas, sápadt és erősen izzad - súlyos beteg benyomását kelti.
o Vírusos agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás. Jellemző tünetek a láz, a hányás, fejfájás, tarkó merevség, kifejezett izomfájdalom.
o Szívizomgyulladás. Újszülött- és csecsemőkorban kialakuló, coxsackie-vírus okozta szívizomgyulladás halálozási aránya nagy. Amennyiben a beteg túléli a fertőzést, akkor a gyermek maradványtünetek nélkül gyógyulhat.
o Bőrtünetek. Rózsahimlőhöz hasonló kiütések jelentkezhetnek a bőrön, és a szájnyálkahártyán. A kéz-láb-száj szindrómában a szájnyálkahártyán, a tenyéren és a lábfejen hólyagos bőrkiütések alakulnak ki.
o Gyomor- és bélhurut.
o Vérzéses szemkötőhártya-gyulladás.
o Here-, mellékhere-gyulladás, heveny vesegyulladás.
68-71 típusok vérzéses szemkötőhártya-gyulladást, agyhártya-, és agyvelőgyulladást, kéz-láb-száj betegséget okoznak.
A korábban lezajlott, jelentősebb enterovírus 68-71 járványok számos sajátossággal rendelkeztek.
A poliovírusokon kívül az egyéb enterovírusok ellen nem rendelkezünk aktív immunizálást biztosító védőoltással. A közegészségügyi intézkedések segítenek korlátozni a fertőzés terjedését.

A COXACKIE VIRUSFERTŐZÉS EGYIK JELLEGZETES KÓRKÉPE-A
-HERPANGINA-ÁLTALÁNOS FELSŐ LÉGUTI HURUTOS TÜNETEK MELLET,HÓLYAGOCSKÁK
JELENNEK MEG A GARATIVEN ÉS A LÁGYSZÁJPADON.

A MANDULAGYULLADÁS EGYIK SZÖVŐDMÉNYE A MANDULATÁLYOG.A BEMUTATOTT KÉPEN
JÓL ÉSZLELHETŐ A BAL OLDALI MANDULA ERŐS BEDOMBORODÁSA A GARATÜREGBE.

HEVENY MANDULAGYULLADÁS.BIKAVADITÓAN -VÖRÖS TOROK-MINDKÉT MANDULA
FELSZINÉN,FEHÉR SZINEZETÜ FELRAKÓDÁSOK
Mandulás kérdések
- Hogyan készüljünk fel a műtétre?
Beszéljünk róla már egy-két héttel a várható időpont előtt, de soha ne ijesztgessünk. Mondjuk el, hogy ébrenlétben semmi fájdalmas dolgot nem tesznek, műtét előtt pedig bátorság-orvosságot adnak. Iskoláskor előtt feltétlenül együtt feküdjünk be a kórházba. Fontos, hogy ébredéskor maradjon nyugodt a szülő, mert ha sír, a pánikhangulatot biztosan átragasztja a gyerekre.
-,Régebben csak bódították a gyermeket, úgy gyorsabb volt a műtét. Miért kell most altatni?
Az altatás biztonságosabbá teszi a beavatkozást, időt enged a műtéti terület méretének pontos meghatározására, és megakadályozza, hogy vér juthasson a légutakba.
- Ébredés után krupp-roham törhet a gyerekre. Ezt nem lehet valahogy elkerülni?
Ez ritka szövődmény, akkor alakulhat ki, ha a tubus behelyezésekor megsérül a gége felszíne, és emiatt megdagad a nyálkahártya. Fontos, hogy hozzáértő, gyermekaltatásban járatos altatóorvos működjék közre a műtétben.
- Miért nem lehet a műtét után hamarabb hazamenni?
Az első napon nem ritka a vérzés és a hányás, amit csak kórházi körülmények között lehet biztonságosan kezelni. Gyerek mandulaműtéténél nem biztonságos az "egynapos sebészet".
- Mit jelent, hogy "visszanőtt" a mandula?
A műtéti területen visszamaradó nyirokelemek burjánzásba kezdenek, és új szövet alakul ki, ami épp úgy működik, mint az eredeti - és sajnos rendszerint ugyanazokat a tüneteket is okozza. A torokmandula tokban helyezkedik el, ezért könnyű teljes mértékben eltávolítani. Az orrmandulának viszont nincs tokja, könnyen bent maradhat néhány szaporodásra hajlamos darabka. Ennek esélye az endoszkóp használata óta kicsi. Minél idősebb a gyerek, annál kevésbé valószínű, hogy a mandula "visszanő". Előfordulhat, hogy a "visszanőtt" mandulát újra ki kell venni.
- Miért veszik ki automatikusan az orrmandulát is, ha valójában csak a torokmandula eltávolítása indokolt?
Ha a torokmandula eltűnik, az összes kórokozó az orrmandulára marad, ami szinte biztos, hogy az orrmandula megnagyobbodását, megbetegedését okozza majd. Az is igaz, hogy a torokmandula betegségekor többnyire az orrmandula is érintett, míg ez fordítva nem mindig van így.
- Mit jelent a leleten olvasható AST és a CRP rövidítés?
Az AST az antistreptolizin titer. A magas AST érték már átélt sorozatos Streptococcus fertőzésekre utal. A CRP-szint vizsgálata az éppen zajló bakteriális fertőzés kimutatására szolgál.
- Mi a lehetséges veszélye az indokolatlan mandulaműtétnek?
A mandula fontos szerepet játszik a kórokozók feltartóztatásában, legyőzésében. Előfordulhat, hogy mandulaműtét után annak a gyereknek, akinél eddig csak torokgyulladások, arcüreggyulladások fordultak elő, mandulaműtét után már leszálló fertőzésekkel: hörghuruttal és tüdőgyulladással is meg kell küzdenie.
Dr. Bauer Bela

A SZEMFEHÉRJE SÁRGA SZINÜ ELSZINEZŐDÉSE JELLEMZŐ TÜNET.
A májgyulladás vagy hepatitisz (hepatitis) a máj heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.[1]
A vírushepatitiszek a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (például fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).
A hepatitis B fertőzés világszerte elterjedt, jelenleg a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal a Föld teljes lakosságából. Ezekből mintegy 360 millió beteg krónikus hepatitis B fertőzésben szenved, amely komoly rizikófaktor: a krónikus hepatitis B talaján ugyanis májzsugor és májrák alakulhat ki. Évente körülbelül 500-700 ezer haláleset történik a hepatitis B vírusfertőzés következtében, holott ez a betegség védőoltással hatékonyan megelőzhető.
A hepatitis B kötelező védőoltás, 1999 óta minden 14 éves serdülő számára..
A vírus igen magas fertőzőképességgel bír, vérrel és testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet.
1992-ben, az Egészségügyi Világgyűlés (WHA-World Health Assembly) az összes tagországára vonatkozó határozatot fogadott el, miszerint "integrálni kell az olyan új, költséghatékony oltóanyagokat, mint például a hepatitis B elleni vakcina, a nemzeti immunizációs programokba minden országban, ahol ez keresztülvihető.” 1992-ben a WHO fő célnak tűzte ki, hogy a hepatitis B elleni oltóanyagot a világ összes országában kötelező oltásként vezessék be. Ez a cél máig nem valósult meg. A tervek szerint 2010-re szeretnék a világ országainak 90%-ában elérni, hogy ez megtörténjen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint kétmilliárd olyan ember él a világon, aki megfertőződött hepatitis B-vel valamikor az élete során. Ebből 350 millió esetben krónikussá válik a betegség. Európa lakosságának 2-20%-a fertőződött már a vírussal, és mivel a fertőzés mintegy 10%-ban krónikussá válik, a B-vírus okozta krónikus hepatitis, májzsugorodás és májrák aránya Európában 0,2 – 2%. Az ázsiai, afrikai, délamerikai lakosság között az előfordulás ennek tízszerese is. A fertőzést annak ellenére nem sikerült eddig teljes mértékben eradikálni, hogy több uniós országban is kötelező a hepatitis B elleni védőoltás. Európában évente egymillió ember fertőződik meg újonnan a súlyos betegséggel és jelenleg mintegy 14 millió krónikus hepatitis B fertőzött él a régióban. A hepatitis B betegek tízszer annyian vannak, mint a HIV fertőzöttek és kétszer annyian, mint a hepatitis C fertőzöttek. A legtöbb új fertőzést 100.000 lakosra számítva 2005-ben Izlandon regisztrálták, de az élbolyban található Bulgária, Törökország, Franciaország és Ausztria is.
. A hepatitis vírusok közül a hepatitis B jelenti a legnagyobb problémát a világon, hiszen a 10. vezető haláloknak számít. Mindenki az AIDS-től retteg, pedig a hepatitis B vírus 10-100 fertőzőbb, mint a HIV (AIDS kórokozójaA kötelező oltásnak köszönhetően száz alatti számra csökkent az évenkénti hepatitis B fertőződések száma
A hepatitis B egy olyan vírusos fertőző betegség, amely a májat támadja meg és akut valamint krónikus betegséget is okozhat.
o Körülbelül kétmilliárd olyan ember él a Földön, akiket már megfertőzött a hepatitis B vírus.
o A gyermekkorban hepatitis B vírussal fertőzöttek 25%-a felnőttkorban krónikus hepatitis következményeként kialakuló májzsugorban vagy májrákban hal meg
o A hepatitis B vírus fertőzőképessége 10x nagyobb, mint AIDS-et okozó HIV-é
o A hepatitis B vírus fokozott munkaköri veszélyt jelent az egészségügyi dolgozók számára
o A hepatitis B ellen már rendelkezésre áll biztonságos és hatásos oltóanyag. A vakcina 1982 óta elérhető, és 95%-ban hatásos a hepatitis B fertőzés ellen. Ez volt az első olyan oltóanyag, amellyel rákos megbetegedést lehetett megelőzni.
A hepatitis B vírus néhány héttel a fertőzés után alakítja ki tipikus tüneteit: sárga bőr és szemfehérje, sötét vizelet, erős fáradtság és levertség, hasüregi fájdalom, ízületi fájdalmak, étvágytalanság. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is jelentkezhetnek. A hepatitis B fertőzés krónikussá is válhat bizonyos esetekben..
A hepatitis B vírus igen fertőzőképes: elsősorban vérrel és különböző testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések, de lehet a betegség átvivője fertőzött olló és borotva, piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr. Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán
A heveny májgyulladás tipikus tünetei: a bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése, sötét vizelet, fáradtság és levertség, hasi panaszok. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokig, vagy évekig is fennmaradhatnak.
A krónikus hepatitis esetében a felismerés a legfontosabb, mivel a kezelésre számos módszer áll ma rendelkezésre. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az esetek nagyobb részében élethosszig tartó gyógyszeres kezelés szükséges, mely nyilvánvalóan nem a legjobb megoldás. A legjobb megoldás ennél a betegségnél is a megelőzés.
A hepatitis B fertőzött gyermekek különösen veszélyeztetett csoportnak számítanak. Azoknál a gyermekeknél, akik egyéves koruk előtt fertőződnek a vírussal, 90%-ban krónikussá válik a fertőzés. Az egy és négyéves korosztály esetében ugyanez az arányszám 30-50% között mozog, míg az ennél idősebb fertőzött gyermekek egynegyede számolhat krónikus hepatitis B betegséggel. A felnőttek 90%-a azonban sikeresen átvészeli a hepatitis B fertőzést, körülbelül a betegek 10 százalékánál alakul ki krónikus betegség.
A fertőzés legbiztosabb megelőzése a hepatitis B elleni oltóanyag. A hepatitis B elleni vakcinából két adag szükséges ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki.
Különösen fontos a véradók, vérkészítmények, sejt-, szövet-, szervdonorok, terhes nők szűrővizsgálata, a kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása és ellenőrzése, az egészségügyi dolgozók oktatása. Javasolt a hepatitisz B elleni védőoltás (aktív immunizálás) egészségügyi dolgozók, művese kezelésben részesülő betegek, vérzékenyek, és szexuális magatartásuk miatt fokozott fertőzési veszélynek kitett személyek, intravénás kábítószer-élvezők számára, továbbá azon külföldi országokba utazóknak, ahol a hepatitis B előfordulása jelentős.
Hepatitis C okozta hepatocelluláris karcinóma
A hepatitis C-vírussal mintegy 170 millió ember fertőzött világszerte.
A vírus csak a hepatitis B jelenlétében szaporodik, a betegség csak egyidejű fertőzés esetén. Más néven Delta-vírus. A véráram útján terjed a vírus, főleg a trópusi területeken. A fejlett országokban a kábítószer élvezők, a vérzékenységben szenvedők, és a vércserén átesettek között fordul elő.. A kezelés a profilaxis -megegyezik a hepatitis B-jével. A krónikus Delta- hepatitis interferon igen nagy adagjaira is csak részlegesen reagál.

1-A FOGINY TUBERKULÓTIKUS FERTŐZÉSE-BEHATOLÁSI KAPU-PRIMER
FERTŐZÉS.
2-AMINEK A KÖVETKEZMÉNYE A NYAKI NYIROKCSOMÓK KÉTOLDALI MEGNAGYOBBODÁSA.
A tuberkulózis,-B.C.G. oltás-
Emlékeztető-A közelmúlt emberi társadalmának egyik emésztő egészségügyi gondja a tuberkulózis volt,mint a évszazados emberi
nyomor következménye. Megszámlalhatatlan emberi életet követelt ez a kór.
Amióta KOCH felfedezte a tuberculózis bacilusát,a kutatókemberfeletti munkát végeztek a hatásos oltóanyag kidolgozására,valamint a megfelelő gyógyszerek feltalálására és alkalmazására.
Hogy milyen hatalmas lépés volt ez az orvostörténelemben csak azok tudják értékelni a maga töténelmi valójában akik átélték ennek a betegségnek a virágkorát-Pályám kezdetén egy bányaközpontban találkoztam ezzel a még akkor tömegjellegü,pusztitó rémmel.A fiatal bányászok között ez volt a vezető halálok.Akkor még csak a temetéseken elhangzott –bányász himnusz-akkordjai emlékeztettek a tuberkulózis elleni küzdelem mindennapi kötelességeire.
Később amikor már a szatmári-Lükő Béla-kórház gyermekosztályán találkoztam a tuberkulózisban szenvedő gyermekek kegyetlen olykor halálos kimenetelü kórképeivel még rettenetesebbé vált számomra ez a betegség.A sokszor halálos kimenetelü agyhártyagyulladás ,a hashártya és mellhártya gyulladásokáltal okozott folyadékgyülemek leszivása mindennapi szomoru élményanyagommá vállt.
A tuberkulózis a nyomor az éhinség megbetegedése.
Ameddig és ahol ez létezik –ott még él a tuberculózis melegágya-
Tehát ez még nem egy eltünt, elfelejtett kórkép.
A tuberculózis a világ egyik legtöbb halált okozó betegsége. Ma már létezik rá gyógymód, ám még mindig több mint 2 milliárd embert fertőzött meg a betegséget okozó Mycobacterium tuberculosis bacilus.
Az esetek döntő többségében a bacilus a tüdőt támadja meg, de az sem számít kuriózumnak, ha a betegség a nyirok-, a keringési, esetleg a központi idegrendszeren jelentkezik. Európában a lakosság szaporodását arányaiban nem követte a betegek száma, az alacsonyabb életszínvonalon élő lakosok között (akár a fővárosban is) a mai napig sok tébécés beteget találni.
Mivel az esetek nagy részében a tüdő a központilag érintett szerv, a legtöbb tünet is a tüdő működésében jelentkezik:mell-, illetve hátfájás;vér felköhögése;többhetes köhögési rohamok.
Emellett tapasztalható még láz, borzongás, izzadás, különösen alvás közben, étvágytalanság, fogyás, sápadtság és gyakori fáradtság.
A betegség felismerésében kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek.
Hogyan kapható el a tbc?
A tbc elsősorban cseppfertőzéssel terjed, tehát a köhögés, a köpködés, a tüsszentés, a nyállal való érintkezés (csókolózás, szex, táplálkozás) mind veszélyt jelenthetnek. Ezenkívül a fertőzött tárgyak is veszélyesek. De a fertőzött szoptató anya is átadhatja gyermekének, mint ahogy szervátültetéssel is terjedhet. A betegek általában azokat fertőzik meg, akikkel szinte naponta találkoznak, hiszen a fertőzéshez többszöri találkozás szükséges a bacilussal. Kivételt jelentek azok, akiknek az immunrendszere legyengült (a HIV-fertőzöttek például különösen veszélyeztetettek: a világban élő 40 millió HIV/AIDS fertőzött egyharmada egyben tébécés is, ráadásul néhány hónappal az után, hogy elkapta a betegséget, meg is hal).
A baktérium, miután belélegezték, megtelepszik a tüdőben, majd amint az immunrendszer gyengül, fertőz, és a vérrel a test bármely területére eljuthat – a vesékbe, az agyba, a gerincbe –, ám ott nem fertőz.
A gümőkor nem csak a
felnőttekben fordul elo. A
gyermek életének elso két évében nagy a hajlam arra, hogy a korokozó az egész
szervezetében elterjedjen.
A gyermek a fertozést megkaphatja embertől és tehéntől egyaránt
.A mi generációnk még végigélte a tuberkulózis minden klinikai válfaját,nem kevás esetben azoknzk a drámai kimenetelével -
Megelőzés: gyerekeknél a TBC –s betegek száma nagyon lecsökkent köszönhetően a kötelező védooltásnak (BCG) amit 0-6 hetes korban kapnak az újszülöttek általában az újszülött osztály elhagyása előtt.
A BCG oltásban részesült csecsemők oltási helyét 6 hónapos korban ellenőrizni kell. Ha az oltás helyén beszűrődés vagy heg nem látható az oltást meg kell ismételni.
A felnőtteken is végeznek bizonyos idoközönként TBC szurést így kisebb az esélye, hogy elkapják.
Régen a TBC Európa-szerte elterjedt, sok áldozatot követelő fertőző betegség volt. Legismertebb formája a tüdőtuberkulózis, kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis azonban minden szervet képes megbetegíteni.
A védőoltás
bevezetésének, a tüdőgondozó hálózat megszervezésének, a szociális helyzet
javulásának, az állattartás kontrolljának köszönhetően, nagyméretű
járványokkal nem kell számolni.
2004-ben a WHO Európai Régiójának 52 országa közül 51 országból összesen 414
163 TBC megbetegedést jelentettek, A hazai csecsemő kori oltási rend
szükségessé teszi a gyermekek/serdülőkorúak tuberkulózisának fokozott
monitorozását és az eddigieknél is szigorúbb kontaktvédelmet (beteggel való
érintkezés), a veszélyeztetett és fertőzött fiatalok megelőző
kezelését. A gyermekeken (14 éves kor alatt) előforduló tbc-s
megbetegedéseket egyéni klinikai- járványügyi elemzésnek kell alávetni.
A BCG-vakcinát 80 éve alkalmazzák a tuberkulózis megelőzésére. Valószínűleg ez a legtöbbször alkalmazott védőoltás a világon. A számítások szerint 1921 óta mintegy 4 milliárd adagot adtak be, és napjainkban is világszerte évente 100 millió körüli újszülött kap BCG-oltást, elsősorban a WHO Expanded Programme of Immunization (EPI) keretében..
A gyermekkori tuberkulózis kiemelkedően kedvező alakulása-
-elsősorban
az újszülöttek teljes körű BCG vakcinációjának az eredménye.
A BCG-vakcinációval a fertőzést követően
kialakuló, ú.n. gyermek-típusú "primér" tuberkulózist és annak
korai generalizációját (miliáris tbc,agyhártyagyulladást lehet megelőzni. A
BCG-vakcinációnak nincs másodlagos hatása, azaz nem befolyásolja az ú.n.
felnőtt típusú, "postprimér" tuberkulózis kialakulását (kavernás
tüdő tbc).
Az oltás a Bacillus Calmette et Guerin rövidítésből kapta a nevét.
Az élet
első napjaiban szigorúan a bőr rétegei közé (intracutan) adott igen
csekély mennyiségű (0.05 ml) oltóanyag bejuttatása után hetekkel
(hónapokkal) sárgásan elszíneződő göbcse jelenik meg. Az
immunológiai reakció eredményeként az elsajtosodott szövet kiürül, pörkkel
fedett seb hetekig észlelhető. A var általában 2-5 hónapon belül
leesik és helyén 2-10 mm átmérőjű felületi heg marad. Mindig a bal
felkaron kell keresni az oltás helyét! Ezt a szabályos oltási reakciót a
háziorvos ellenőrzi, oltási reakció hiányában az oltást 6-12 hónapos kor
között megismétli.
Amennyiben borsónyinál nagyobb duzzanat keletkezik,
esetleg a hónalj alatti nyirokcsomó duzzanata is észlelhető,
feltételezhető, hogy az oltóanyag a bőr mélyebb rétegeibe került,
vagy a szükségesnél több volt a befecskendezett mennyiség. A nem kívánt
reakció különösebb kezelést nem igényel, szárazon tartása és védelme a
mechanikai irritációtól (dörzsölés) elegendő. Igen ritkán a hónalj
alatti nyirokcsomó extrém mértékű duzzanata miatt sebészi feltárás
szükséges.
Gyakorta tapasztalható, hogy a BCG reakció körül vérbő, hámló, esetenként hólyagos kiütés keletkezik, mely jelenség az immunológiai reakcióval összefüggésben zajlik, Nyugtató, hidratáló krém gyorsíthatja a folyamat múlását. BCG oltással egy időben vagy szabad időközzel bármilyen oltás adható, de oltásra a bal felkart 3 hónapig nem lehet használni!
§ Akut lázas betegség
§ Immunológiai károsodás (veleszületett, kemoterápia után szerzett, HIV pozitív anya gyermeke, terhelő családi kórtörténet, pl.: veleszületett immunhiány)
Koraszülöttek oltása stabil belgyógyászati állapotban testsúlytól függetlenül elvégezhető!
Dr. Bauer B

-EGY HÁROM ÉVES LEÁNYKA BAL ARCFÉLTEKÉNEK A BŐRÉRE TELEPÜLŐ
T.B.C-ÉS FERTŐZÉS
Dr. Bauer Bela
Az elmúlt tíz évben számos olyan tanulmány látott napvilágot, mely a televíziózás gyermekekre gyakorolt hatásával foglalkozott. A legkülönbözőbb gyermekkori zavarok kialakulásában - például a gyengébb olvasási teljesítmény, a rosszabb problémamegoldó képesség, vagy a falánkság és a rossz testi kondíció esetében - játszik szerepet a kutatók szerint a TV előtt eltöltött idő. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen programot néz a gyerek. Az erőszakos műsorok például csökkentik a gyermekek érzékenységét mások fájdalma és szenvedése iránt. Ezek a filmek a világot félelmetesebbé, a kicsik viselkedését agresszívabbá teszik. A legújabb kutatások szerint a televíziózás és a gyermekkori alvászavarok között is lehet összefüggés.
Minden szülő fontosnak tartja, hogy gyermeke éjszaka kipihenhesse magát. A gyermekkori alvászavart nehéz nem észrevenni, és mindig aggodalmat vált ki a szülőkből. A megfelelő mennyiségű alvás minden életkorban fontos, és ha a gyerek vagy akár tinédzser nem alszik eleget, az meglátszik a családi, baráti kapcsolatain ugyanúgy, mint az iskolai vagy sport teljesítményén. Kisgyermekeknél leggyakrabban azt tapasztaljuk, hogy nem akarnak lefeküdni, felkelnek az éjszaka közepén, de a rémálmok vagy az alvajárás sem ritka. Iskolás korra ezek a zavarok többnyire rendeződnek, különösen akkor, ha a szülők segítenek a gyermeküknek a helyes alvási szokások kialakításában. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő mennyiségű, pihentető alvást gyermekeink TV nézési szokásainak felülvizsgálatával is elősegíthetjük.
A gyermek alvásigénye életkorától és temperamentumától függ. Attól például, hogy milyen hamar alszik el, milyen gyakran ébred fel éjszaka és mennyire könnyen alszik vissza. E tekintetben eltérések lehetnek, de az mindenesetre biztos, hogy a kialvatlanság, ugyanúgy, mint a felnőtteknél, megnehezíti az élet feladataival való megbirkózást. Az alábbiakban azokról a szempontokról lesz szó, melyek a gyermek alvását a különböző életkorokban befolyásolják.
A tipegő és a bölcsis korú gyermek alvásigénye naponta 10-12 óra. Ennek ellenére gyakran azt tapasztaljuk, hogy a kicsi, bár álmos, harcol a lefektetés ellen. Nem szeretne elszakadni a szüleitől, és újonnan nyert önállóságát sem szívesen adja fel. Sok családban a TV nézés válik ennek a harcnak a terepévé. Már az egészen kicsi gyerekeknél is előfordul, hogy a délutáni alvás helyett inkább rajzfilmet akarnak nézni. Este, amikor a szülők vagy a nagyobb testvérek még megnézhetnek egy műsort, ő is egyenlő bánásmódot követelhet. Ez veszekedéshez, dührohamokhoz vezet, ami miatt azután az alvás is nyugtalanná válik.
A gyermekek ebben az életkorban kezdenek önállóbbá válni. Megtanulnak járni, beszélni, egyedül esznek és öltözködnek, elsajátítják a szobatisztaságot. A növekvő önállósság azonban a szorongás mértékét is növeli. A lefekvés miatti aggodalom, sírás, riadt éjszakai felriadás mind-mind a megnövekedett szorongás következményei. Ezek a nehézségek súlyosbodhatnak, ha a gyerek harsány, félelmetes, megrázó műsorokat néz a televízióban, még akkor is, ha ezt a délelőtt folyamán tette. Még az ismeretterjesztőnek szánt filmek is zavarbaejtő, nyugtalanító hatással lehetnek egy ilyen kicsi gyerekre.
Amikor egy szülő, a legjobb szándékkal, síró gyermekét kiveszi az ágyból és leülteti a TV elé, öntudatlanul is hozzájárul az alvási nehézségek kialakulásához. Az a gyerek, aki hozzászokik, hogy a TV hangjaira aludjon el, nem tanulja meg önmagát álomba ringatni.
Az óvodás korú gyermek számára különösen fontos az esti lefekvési ceremónia. A vacsora, fürdés, mesemondás a bejósolhatóság biztonságát adja, ami megkönnyíti az ébrenlétből az alvásba, a szülőkkel való együttlétből a magányba való átmenetet. Ráadásul ez az idő egy különleges családi együttlét lehetőségét is nyújtja. Ha azonban a lefekvés szokásos menetének a TV nézés is része, a közös beszélgetés, a családtagok közvetlen kommunikációja gyakran csorbát szenved.
Az óvodások különösen gyakran álmodnak rosszat. A rémálmok leggyakrabban a mély alvás REM (gyors szemmozgást mutató) fázisában jelentkeznek. Bár a rossz álmok kialakulásának mechanizmusa még nincs teljesen feltérképezve, annyi bizonyos, hogy a jelenség összefüggésbe hozható a Tv nézéssel. A rémálmok tartalmában gyakran tetten érhető egy-egy korábban nézett film. Ha az álomban felbukkanó képek és jelenetek különösen intenzívek és felkavaróak, az is lehet, hogy a gyerek már egyáltalán nem tud visszaaludni.
Az iskolás korba lépve a legtöbb kisgyermekkori alvási probléma megszűnik. Az ilyen korú gyerekek könnyen és gyorsan elalszanak, alvásuk nyugodt, folyamatos. Ilyenkorra már az is kiderülhet, hogy inkább hajnali pacsirta vagy éjszakai bagoly típusúak-e. Az alvásigény területén is nagyobb különbségek mutatkozhatnak; kinek több, kinek kevesebb pihenésre van szüksége. Ezekben az években nem annyira az elalvás, mint a lámpaoltás időpontjának betartása tűnik nehéznek. A lefekvés idejét gyakran valamilyen TV műsor miatt szeretnék eltolni. Ha a család együtt tévézik, akkor a gyerek már csak azért is szeretne részt venni, mert így tovább maradhat szüleivel, és több odafigyelést csikarhat ki. Az egész napi munkától fáradt szülőnek ez a megoldás kényelmesnek tűnhet. Sajnos az sem ritka, hogy a szülők megengedik, hogy a gyerek addig nézze a TV-t, amíg el nem szenderedik előtte.
Az iskolás gyereket persze nem kell a kisebbekkel együtt, az igényeihez képest túl korán lefektetni, de ebben a korban is fontos arra odafigyelni, hogy kellő mennyiségű alvásban legyen része. A kialvatlanság koncentrációs zavarhoz, irritáltsághoz, fegyelmezetlenséghez vezethet. Az is előfordul, hogy valaki óra alatt elalszik.
A fáradt gyerek agresszívvá, kötözködővé is válhat, teljesítménye leromlik. Kutatók azt sem tartják kizártnak, hogy a hiperaktív viselkedés hátterében is állhat kialvatlanság.
Serdülőkorban a probléma gyakran úgy jelentkezik, hogy kaphat-e a gyerek saját TV-t a szobájába. Ez a legritkábban esetben jó ötlet. A tévénézés zavarja a leckeírást, olvasást, minden más hobbijellegű tevékenységet. Ezen kívül elszigeteli a fiatalt a család többi tagjától, és ha a tévénézés mennyiségét a serdülőnek magának kell szabályoznia, akkor az alvással töltött időt is biztosan megrövidíti. A késő esti vitaműsorok nem nyújtanak annyi ismeretet, mint amekkora veszteség a kellő mennyiségű alvás hiánya. Ennek ellenére számos középiskolás bekapcsolt tévé mellett alszik el. Sokuk számára az éjszakai tévénézés szokássá válik. Természetes biológiai alvás-ébrenlét ritmusuk alárendelődik tévénézési szokásaiknak; éjjel fent vannak, és reggel elkésnek az iskolából.
Ahhoz tehát, hogy gyermekünk alvása kielégítő legyen, felül kell vizsgálnunk televíziózási szokásainkat is. Korlátozni kell a képernyő előtt töltött időt, és oda kell figyelni rá, hogy a gyerek lehetőleg mindig egy felnőttel együtt nézze a műsort. Ha valami félelmetesnek tűnik, a gyereket meg kell kímélni tőle. A gyerek életkorától függetlenül, a lefekvés menete állandó, biztonságos és megnyugtató kell hogy legyen. Használjuk ki ezt az időt a közvetlen családi együttlétre, kommunikációra. Ilyenkor lehetőség nyílik arra, hogy mindenki elmesélje, mi történt vele a nap folyamán, a gyerek beszámolhat róla, hogy mi nyugtalanítja. Az idősebb gyermekeket bíztassuk arra, hogy olvassanak elalvás előtt. A tévénézés vagy a videojáték csak kivételesen legyen az esti program része.
Gyermekeink kielégítő alvását tehát úgy segíthetjük elő a legjobban, ha az olvasás, társas együttlét, fantázia játékok, sportolás és a tévénézés helyes arányának létrehozására törekszünk az életében. A kipihent gyerek azután frissen, jó hangulatúan ébred, és sikeresebben küzd meg a gyermeki lét megannyi kihívásával.

A TETANUSZBAN AZ ARCIZMOK FOKOZOTT TÓNUSA JELLEGZETES,MOSOLYRA
EMLÉKEZTETŐ FINTORRA KÉNYSZERITI A BETEG GYERMEK ARCÁT-RISUS SARDONICUS.
Dr. Bauer Bela
A csípés helyén a bőr kipirosodik, a bőr feszül, fájdalmas lesz. Néha a méhcsípés hatására allergiás reakció lép fel, viszkető, csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások jönnek létre szerte a testen. Az allergiás folyamat érintheti a gégét is: a gyermek nehezen veszi a levegőt, rekedt, majd a légutak elzáródhatnak. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni illetve mentőt hívni, a segítség érkezéséig ha lehet cortizont vagy kalciumot adjunk a gyermeknek. A méhcsípésre allergiás gyermekeknek a gyógyszerüket mindig maguknál kell hordani, és méhcsípés esetén be kell nekik adni.

A HEMOFILIÁS VÉRZÉSEK LEGGYAKORIBB HELYE A TÉRDIZÜLET.ITT A
MEGISMÉTLŐDŐ BEVÉRZÉSEK MARADANDÓ ELVÁLTOZÁSOKAT OKOZNAK,AMINEK A
KÖVETKEZMÉNYE A MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG.A BEMUTATOTT KÉPEN JÓL KIVEHETŐ A
BETEG GYERMEK BAL TÉRDÉNEK AZ ELVÁLTOZÁSA.
A hemofília tünetei
A hemofília gyanúja akkor merül fel, ha betegségre utaló klinikai tünetek jelentkeznek, vagy ha a családban már volt hemofíliás rokon. A betegség meglétét laboratóriumi vizsgálattal lehet igazolni vagy kizárni. A trombocita szám és a vérlemezkék működését jelző vérzési idő a hemofíliában normális. A véralvadási hibára az ún. aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) megnyúlása utal, ami mind a VIII., mind a IX. faktor hiányát jelzi.
Az A- és a B-hemofília a tünetek alapján nem különíthető el egymástól. A hemofília súlyosságát a hiányzó VIII-as vagy a IX-es véralvadási faktor szintjének mértéke határozza meg, ennek alapján beszélhetünk súlyos fokú (<1%), középsúlyos (2-5%) és enyhe fokú hemofíliáról (5-40%). A betegek kb. 2/3-a tartozik a súlyos kategóriába. A súlyosság egy családon belül azonos marad: így, ha a családban korábban enyhe hemofília fordult elő, akkor az öröklődik tovább. A beteg faktorszintje élete során nem változik.
A hemofília fő tünete a vérzés - elsősorban az ízületi- és izomvérzés - ami nem erősebb, mint általában az egészségeseké, csak hosszabb ideig tart. Jellemző a hemofíliára az utóvérzés, ami azt jelenti, hogy sérülés (pl. foghúzás) után a vérzés átmeneti csillapodás után erőteljesen újraindul. Ennek az a magyarázata, hogy hemofíliában a véralvadás elemei közül az elsődleges vérzéscsillapításhoz szükséges erek és trombociták működése normális. A sérülést követően keletkező labilis véralvadék képes a vérzés átmeneti csillapítására, azonban ez a laza véralvadék hamar lebomlik, így a vérzés újraindul. Mivel a hemofíliásnál az elsődleges véralvadás rendszere megfelelően működik, a közhiedelemmel ellentétben nem áll fenn annak a veszélye, hogy a beteg rögtön elvérzik, ha véletlenül megvágja magát.
Súlyos fokú hemofíliásoknál az első tünetek többnyire a születés utáni első életévben jelentkeznek. Születéskor ritkán előfordulhat vérömleny a fejen, vagy köldökvérzés, illetve agyvérzés. Az a jellemző azonban, hogy az első vérzések csecsemő- és kisgyermekkorban - az első, izomba kapott védőoltást követően, valamint amikor a gyermek járni tanul - jelentkeznek. Hamarabb ismerik fel a betegséget, ha a családban már előfordult hemofília. Mérsékelten súlyos formáknál a betegség később, többnyire valamilyen műtéti beavatkozás során derül ki.
A hemofíliára elsősorban az ízületben történő vérzés jellemző. Lényege, hogy az ízület üregébe az ízületi hártya (szinóvium) ereiből vér kerül. Az ízület megtelik vérrel, megduzzad, meleggé és fájdalmassá válik.
A belső vérzések által okozott feszítő nyomás miatt a hemofíliát az egyik legfájdalmasabb betegségnek tekinti az orvostudomány.
Az ismétlődő bevérzések az ízületi hártya krónikus gyulladását okozzák (szinovitisz), ami az ízületi hártya burjánzásához, majd pusztulásához, az ízületi rés beszűküléséhez, a porc pusztulásához, csontciszták keletkezéséhez, az ízület mozgáskorlátozottságához, a környező izmok sorvadásához vezet. Az így kialakult visszafordíthatatlan ízületi elváltozás a krónikus hemofíliás artropátia. Valamennyi ízület érintett lehet, leggyakoribbak a térd, könyök, boka, csípő, csukló és vállizületek bevérzései. Súlyos fokú hemofíliás betegeknél az ízületi vérzéseket többnyire nem előzi meg sérülés, azok spontán alakulnak ki.
Az évtizedeken át tartó ismételt ízületi bevérzések hatására a beteg idővel súlyos fokú mozgáskorlátozottá válik, lerokkan, bottal járni vagy tolókocsiba kényszerül. A folyamat kizárólag a gyerekkorban elkezdett preventív kezelésként adott rendszeres faktorpótlással (profilaxissal) előzhető meg.
Az izomvérzések valamennyi izmot érinthetik, de leggyakoribbak a lábszár, alkar és csípőízületi izmok bevérzései. Az izomrostok közti vérzés hatására az izomrostok és az erek összenyomódnak, az izom vérellátásának csökkenése az izomszövet pusztulásához, az idegek nyomása bénuláshoz vezethet. A légúti izmok vérzése a légutak összenyomása miatt fulladást okozhat. A nem megfelelően kezelt, ismétlődő vérzésekből nagy, letokolt vérömleny, az ún. hemofíliás pszeudotumor alakulhat ki.
A belső szervi vérzések közül a húgy-ivarrendszer vérzése ijesztő vérvizelést okoz, ami vesekőszerű fájdalommal járhat. A gyomor- és bélrendszer vérzéseinél többnyire valamilyen egyéb, szervi ok áll a háttérben. A központi idegrendszeri, agyállományi vérzés életveszélyes állapot, rendszerint trauma következménye. Hemofíliás betegnél a fejet ért ütést mindig nagyon komolyan kell venni, még akkor is, ha akutan nincsenek klinikai (neurológiai) tünetek!
Dr. Bauer Bela

A MEGISMÉTLŐDŐ TÉRDIZÜLETI BEVÉRZÉSEK AZ IZÜLETI HÁRTYA
BURJÁNZÁSÁHOZ,MAJD PUSZTULÁSÁHOZ,AZ IZÜLETI RÉS BESZÜKÜLÉSÉHEZ,A PORC
PUSZTULÁSÁHOZ VEZET.EZEK AZ ELVÁLTOZÁSOK MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁGOT,ÉS A
KÖRNYEZŐ IZOMZAT SORVADÁSÁT IDÉZIK ELŐ.

A RADIOLÓGIAI KÉP A JOBB TÜDŐMEZŐ ALSÓ HARMADÁBAN/NÉZD A PIROS
NYIL IRÁNYÁT/EGY KITERJEDT ÁRNYÉKOT MUTAT.
Gyermekkorban a légúti fertőzések igen gyakoriak, ritkábban fordul elő, hogy a fennálló légúti fertőzés szövődménye tüdőgyulladás lehet.
Ha
a gyermekben tüdőgyulladás alakul ki, a betegség jelei és tünetei az
életkorától függnek, valamint a kórokozó típusától (tehát hogy baktérium vagy
vírus), és a kialakult fertőzés súlyossági fokától is.
A gyermekkori tüdőgyulladás legjellemzőbb jele a köhögés és a gyorsabb légzés. A
gyermek jelezheti, hogy légzési nehézséggel küzd pl. az orrjáratok égő
érzése, ún. kilégzési szörtyzörej, és a hasi- és nyakizmok kisegítő
mozgása a belégzés alkalmával.
Egyéb általánosabb jelek és
tünetek: általános elesettség érzése, nyugtalanság,
irritabilitás, láz, fejfájás. Esetenként kialakulhat hasi fájdalom, hányinger,
hányás (főként a köhögést követően). Mellkasi fájdalom is
előfordulhat, de ez ritkább, mint a felnőttkori tüdőgyulladás
esetén.
Az orvosi diagnózis alapjai: a tünetek, a gyermek fizikális vizsgálata és a
mellkasröntgen.
A baktériumok által okozott tüdőgyulladás általában csak egy
tüdőlebenyt érint. A gyermekkor bármelyik szakaszában kialakulhat,
és gyorsan fejlődik. Jellemző rá a kiugróan magas láz, és az ún.
produktív köhögés, tehát a köpet jelenléte, bár igen sok gyermek inkább lenyeli
azt, minthogy felköhögné.
A leggyakoribb kórokozó ezekben a gyermekkori esetekben a Streptococcus pneumoniae, (v. pneumococcus), leginkább csecsemő- és
kisgyermekkorban fordul elő. Kezelése valamely penicillin-típusú
antibiotikummal történik.
A vírusos tüdőgyulladás talán a leggyakoribb, és a gyermekkor bármely
szakaszában, talán gyakoribb a csecsemőkorban, és az iskolakezdés
előtti életkorban.
A vírusos tüdőgyulladás – ellentétben a bakteriális eredetűvel –
nem korlátozódik egy tüdőlebenyre, hanem a tüdő teljes állományára
kiterjed. A tünetek változóak, attól függően, hogy a betegség
hirtelen, vagy fokozatosan alakul ki, és lázas állapot kíséri-e a betegség
kifejlődését.
Ebben az esetben – természetesen – az
antibiotikumok nem használnak. A javulás magától következik be, néhány nap,
vagy néhány hét múlva. A legtöbb gyermeken a köhögés a
fertőzést követően még több hétig is eltarthat.
Ez a kórokozó a leggyakoribb az iskoláskorban és fiatal felnőttkorban
előforduló tüdőgyulladások esetén, csecsemő- és kisgyermekkorban
ritkább. Zárt közösségekben nem ritka, pl. családokban, bentlakásos
iskolákban.
Klasszikus esetben a Mycoplasma-fertőzés fokozatosan alakul ki, jellemző tünetei torokfájás, meghűléses tünetek,
nem túl magas láz és általános elesettségérzés. A fertőzés fennállása
alatt a köhögés egyre romlik, a gyermeken légzészavar alakulhat ki. A
diagnózist segíti a mellkasröntgen és a vérkép vizsgálata.
Kezelésében az
antibiotikumok használatosak aminek részleteit az orvos állapitja meg.
Dr. Bauer Bela
A tüdőgyulladás nincs korhoz kötve, hiszen elsősorban vírusok, baktériumok, ritkább esetben pedig gombák okozzák, melyek bárkit megbetegíthetnek. Idősebb, illetve gyermekkorban gyakori szövődménye a felső légúti betegségeknek, ugyancsak gyakran támadja meg a meggyengült immunrendszerű és az ágyban fekvő betegeket.
A tüdőgyulladás érintheti csak egyes tüdőlebenyeket, de mindkét tüdőt is, a tüdőszövet gyulladása mellett pedig kialakulhat hörgő-, légcső- vagy léghólyaggyulladás is. Ezt a betegséget régóta ismeri az orvostudomány, így kezelése szakszerű és gyors – általában néhány hét alatt, szövődménymentesen lezajlik, de ha nem diagnosztizálják, és nem kezelik, mindennek ellenére akár halállal is végződhet.
A tüdőgyulladás fajtái és veszélyességi foka
A leggyakoribb az úgynevezett közösségi tüdőgyulladás. Ezt vírusok, baktériumok okozzák, és a leghétköznapibb helyen is megkaphatja az ember. A legtöbb beteg gyorsan orvoshoz fordul vele, és a kezelés szinte mindig eredményes és gyors.
A kórházi tüdőgyulladás a több napos, hetes kórházi tartózkodás során alakul ki. Kezelése már nehezebb, az antibiotikumos kúra lassabban hat, ennek oka egyrészt az erősebb vírustámadás, másrészt a meggyengült célszervezet.
A legveszélyesebb fajtája mesterséges lélegeztetés során kapható el, viszonylag ritkán fordul elő. Nagyon nehéz kikezelni, és sok esetben végződik a beteg halálával.
Sűrűn előfordul a lábon kihordott tüdőgyulladás, amikor a beteg nem fordul orvoshoz és nem tesz semmit azért, hogy a tüneteket megszüntesse. Általában enyhe lefolyású, a panaszok sok esetben maguktól is elmúlnak.
A tüdőgyulladás tünetei
A tüdőgyulladás igen egyértelmű tünetekkel jelentkezik, ennek köszönhetően csak nagyon ritka esetben kezelik félre.
Ha viszont a tünetek nem elég erősek, a beteg hajlamos elmulasztani az orvoslátogatást, abban bízva, hogy csak egy kis megfázásról van szó. Ilyenkor a tüdőgyulladás lábon kihordott tüdőgyulladássá válik, ilyenkor egyaránt fennáll a lassú gyógyulás és a súlyosbodó szövődmények kialakulásának kockázata.
Miért veszélyes, ha nem fordulsz orvoshoz?
Ha a tünetek enyhék, a betegség magától is elmúlhat, akkor miért kell mégis minden esetben orvoshoz fordulni?
Ha valakinél tüdőgyulladást állapítanak meg, a gyógyszerek szedését addig írja elő az orvos, amíg a tünetek teljesen el nem múlnak. De ez a gyógyulásnak csak a tünetmentesítési fázisa, a tüdő tényleges regenerálódása ekkor kezdődik, és sokkal hosszabb időt vesz igénybe.
Ha kihagyod a szakszerű kezelést, a teljes gyógyulás még lassabb, a betegség szinte biztosan kiújul. És minden egyes tüdőgyulladás az előzőnél erősebb formában jelentkezik! Így a kezdeti „ártalmatlan”, lábon kihordott gyulladásból több fordulóval egészen a kórházi kezelésig is eljuthatsz.

AHOGYAN AZ ELŐZŐKBEN BEMUTATTAM A LYME KÓR EGY EGYEDI
BŐRELVÁLTOZÁSÁT,AMI A BETEGSÉG LEGGYAKORIBB
VÁLTOZATA.EZEN A KÉPEN LÁTHATJUK HOGY A JELLEMZŐ BŐRELVÁTOZÁSOK
MEGLENHETNEK AZ EGÉSZ TESTFELÜLETEN.
Dr. Bauer Bela
A gyermekkori nyelvelsajátításról-tévhitek-
.
A tipikusan fejlődő gyerekek akkor is megtanulják a környezetükben élő felnőttek nyelvét, ha arra nem tanítják őket; persze ehhez az kell, hogy ezek az emberek beszéljenek, de nem muszáj pont a kicsikhez beszélniük. Ebből következik, hogy kicsink mondatait nem kell kényszeresen javítgatni sem. A nyelvelsajátításban fontos szerepet játszik a gyakoriság: ha a gyerek sokszor hallja a megfelelő formákat, előbb-utóbb maga is azokat fogja használni, de ez nem feltétlenül következik be egyik pillanatról a másikra. A nehezebb szabályokat, rendhagyó alakok ragozását, stb. akár 7-8 évesen is eltéveszthetik a gyerekek, erre vonatkozóan számos kísérleti adat áll rendelkezésre.Az, hogy valami nem szükséges, még nem jelenti azt, hogy nem is jön olykor jól. A változatos nyelvi ingerek mindenképpen elősegítik a beszédfejlődést, mint azt a következő tévhittel kapcsolatban látni fogjuk!
A dajkanyelv, vagy modern kifejezéssel „gyermek felé irányuló beszéd” számos egymástól meglehetősen különböző kultúrában megtalálhatóNem nélkülözhetetlen a dajkanyelv a nyelvelsajátításhoz, de számos jótékony hatása van. A kicsik jobban odafigyelnek rá –
)
Ha úgy beszélünk a kicsikkel, ahogy az jól esik nekünk, és ügyelünk arra, hogy változatos beszédhelyzetekbe kerülhessenek, akkor nem kell aggódnunk. Ha mégis valamilyen probléma jelentkezik, akkor érdemes lehet szakemberhez fordulni, de a legtöbb esetben maga a nyelvelsajátítás nem igényel különleges intézkedéseket a szülőtől. (A nyelvi zavarok pedig gyakran családi halmozódást mutatnak, úgyhogy az érintetteket nem feltétlenül érik teljesen váratlanul.)
Ez az elképzelés tapasztalati úton nagyon könnyen megcáfolható: például az USA-ban nagy számban örökbe fogadott kínai és afrikai árvák természetesen az amerikai angolt beszélik anyanyelvükként, mindennemű akcentus nélkül. Mégis újra meg újra előkerül ez a tévhit, legutóbb épp a politikában, amikor a magyarok nyelvi rokonságát genetikai vizsgálatokkal javasolták kutatni. Mi lehet ennek az oka?
Maga az „anyanyelv” szó kissé félrevezető, hiszen a nyelvet nem csak az anyától lehet megtanulni, hanem bárkitől, aki maga is tudja – habár az kétségtelen, hogy a gyerekek általában az anyjuktól hallják/látják a legtöbbet. De ez még nem ok a rendszeres félreértésre.. A fehér középosztálybeli neveltetésű Barack Obama annyira magas presztízsű dialektust beszél, hogy a választási kampányban egyesek ezért is támadták, mondván, hogy nem is „igazi” fekete!
Habár a nyelvelsajátítás alapjai genetikailag meghatározottak, ez nem jelenti azt, hogy „magától” zajlana. Ha nincsenek nyelvi ingerek, nem következik be. A fentebbiekből adódik, hogy a gyerek anyanyelvének semmilyen része sem létezik a szervezetében magában – és az is rendkívül vitatott, hogy az elsajátításhoz szükséges szabályok mennyiben adottak előre. Az kétségtelen, hogy minden beszélt nyelvnek vannak közös tulajdonságai, de abban sincsen egyetértés, hogy pontosan melyek azok, és mi a hasonlóságok forrása: az agyműködés általánosságban, a testfelépítésünk, környezetünk, valamilyen genetikailag kódolt „nyelvi modul” az agyban, vagy ezeknek a tényezőknek valamilyen kombinációja. Manapság a kutatók – főleg ha a neurológiai háttérrel is foglalkoznak – egyre kevésbé gondolják úgy, hogy minél több alkotóelem „előrehuzalozott” lenne. Az agyat igen nagy mértékben a tapasztalat és fejlődés formálja, a nyelvtan-gén és hasonlók megtalálására irányuló próbálkozások kudarcot vallottak.
Számos legenda létezik olyan uralkodókról, akik az ősnyelvet keresve úgy neveltettek fel gyerekeket, hogy azokat semmilyen beszédinger ne érje. Héberül szólaltak meg a kisdedek? Vagy éppen frígül? A királyok, császárok rendszerint az aktuális ideológia szerint elvárt nyelvet kapták „eredményül”: ez is arra mutat, hogy ezek csak mondák és nem rejtőzött mögöttük valóságos kísérlet (szerencsére!). A valóság ezzel szemben az, hogy aki nem találkozik beszéddel, bizony nem tanulja meg maga sem. A természetben felnőtt farkasgyerekekről már korábban írtunk, de ide tartoznak még sajnos azok a hallássérült gyerekek is, akiknek későn észlelik vagy nem megfelelően kezelik érzékszervi problémáit.
A szénanátha egyre gyakoribbá válik, napjainkban .A lakosság 20-40 százaléka szenved valamilyen allergiás betegségben. Szénanátha már gyermekkorban is jelentkezhet, kialakulását csecsemőkortól kezdődően számos panasz előre jelezheti.
Az allergiás betegség a
szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagra, allergénre, ami egészséges
emberben nem okoz semmilyen reakciót. A betegség genetikailag meghatározott, de
külső körülmények játszanak szerepet abban, milyen erősségben,
formában jelentkezik tünetekkel.
Az allergiás betegségek klinikai megnyilvánulása
rendszerint életkorok szerint megoszlást mutat. Csecsemő-és
kisdedkorban főként atópiás bőrbetegségekkel találkozunk. A
szénanátha megjelenése inkább a késő óvodáskor-iskoláskorra
tehető, míg az allergiás asztma nagyobb gyermekeknél, fiatal
felnőtteknél jelenik meg. Sajnos a betegségek követhetik egymást, így
az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában
kezelést, sokszor lesz szénanáthás és szerencsétlen esetben később asztmás
- Allergiás menetelésnek nevezzük a betegségek életkor szerinti, egymás utáni
megjelenését. Ma sem tudjuk pontosan, melyik gyermek lesz asztmás felnőtt, és melyik
problémás bőrű csecsemőből lesz szénanáthás kisiskolás.
Mindenesetre a bőrproblémák felhívhatják a figyelmet gyermekünk allergiás
hajlamára.
Óvodás korban sokszor csak elhúzódó fülgyulladások, orrmandulaműtét után is fennálló savós középfülgyulladások hívják fel a figyelmet az allergiás állapotra. Az elhúzódó felső légúti betegségek, szem-orrviszketés, kínzó orrdugulás, reggeli tüsszögések azonban már felkeltik a gyanút, ilyen esetekben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
A pollenek helyi koncentráltságáról tájékozódjon pollenjelentésünk segítségével!
A szénanátha igazolására 3-4 éves kortól végezhető a bőrteszt. Ekkor különböző allergéneket juttatunk - cseppentünk - az alkar bőrére, majd egy speciális kis toll segítségével megkarcoljuk alatta a bőrt. 20 perc múlva leolvasható az eredmény. Kisebb gyermekeknél, vagy akik nem tűrik el a karcolást, vérvétellel lehet meghatározni, hogy mire allergiás a gyermek. Igazi szénanáthával 3-4 éves kor alatt csak ritkán találkozhatunk, ekkor még inkább ételallergének okoznak akár felső légúti tüneteket.
Középfülgyulladás
Sajnos
minden orrdugulással, orrváladékozással járó állapot - így a szénanátha is -
okozhat szövődményt, így középfülgyulladást, orrmelléküreg-gyulladást,
hörghurutot. A szénanátha kezelésének kézenfekvő módja lenne az allergén
kerülése vagy minimalizálása. Ezért
fontos tudnunk, milyen pollenre érzékeny a gyermekünk. Célszerű a
kritikus időszakban, magas pollenszám esetén keveset tartózkodni a
szabadban, gyakran, akár naponta hajat mosni, autóban felhúzott ablak mellett
utazni, napszemüveget viselni, nyaralásokat előre ennek függvényében
tervezni.
Fontos az orrüreg naponta többszöri sóoldattal történő átöblítése,
hiszen nem mindegy, mennyi pollen kerül a nyálkahártyára. Léteznek
különböző orrkenőcsök, melyek megakadályozzák a pollenek az orrba
jutását. Nagyon jó hatású a megbízható és korrekt sóbarlang-terápia.
A kezeléstől a tünetek
megszűnéséig
Sok esetben azonban mindez kevésnek bizonyul, ekkor kényszerülünk helyileg ható különböző orrspray-k, szemcseppek használatára, illetve gyógyszerek szedésére. Ezeknek a beállítása, meghatározása, életkor szerinti pontos adagolása szakorvos feladata! A napjainkban forgalomban lévő készítményekkel sokszor teljes tünetmentességet tudunk elérni.
Sajnos
a mai tudásunk szerint az allergia nem gyógyítható, csak
kezelhető betegség. Bizonyos válogatott esetekben azonban már
végezhető un. specifikus immunterápia már gyermekkorban is.
A kezelés lényege, hogy hosszú
idő, (3-5 év) alatt fokozatosan érzéketlenné tesszük a szervezetet az
allergénre. Ezzel a módszerrel tartós - akár több évtizedes vagy akár
végleges - tünetmentesség érhető el, és az allergiás betegség súlyos
szövődménye, az asztma is megelőzhető.
A gyógykezelés mellett környezetünk védelme,
a leggyakoribb és legsúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása
mindannyiunk személyes feladata és felelőssége gyermekeink érdekében.

A BEMUTATOTT KÉPEN EGY KÉT ÉVES LEÁNYGYERMEKRŐL VAN SZÓ,AKINEK EGY
JOBBOLDALI EMLŐDUZZANATA VAN MÁR SZÜLETÉSÉTŐL KEZDVE.A TUDOMÁNY MAI
ÁLLÁSA SZERINT EGY BONYOLULT HORMONÖSSZEFÜGGÉS ALAPJÁN.KÉT ÉVES KORBAN NINCS
KORAI PUBERTÁS,TEHÁT JELEN ESETBEN SEM SZÁMOLTAM EZZEL.EGY TAPASZTALT
ENDOKRINOLÓGUS SZAKEMBER MEGNYUTATOTT BENNÜNKET HOGY AZ ÁLLAPOT MAGÁTÓL RENDEZŐDIK
1-2 ÉVEN BELÜL.iGY IS LETT.
Dr. Bauer Bela
Allergiás ekcéma
Az allergiás megbetegedések gyakorisága az utóbbi két évtizedben megsokszorozódott. Szakemberek szerinte ebben a kézzelfogható kórélettani, anatómiai folyamatok mellett a civilizált nyugati életmód elterjedése jelentős szerepet játszik. Az ekcémás bőrű gyerekek számára az életmód változtatása tehát kulcsfontosságú…
Régen nem csupán a megbetegedések száma, de súlyossága sem volt ilyen mértékű. Ma nem ritka, hogy a csecsemőket már a születést követő néhány héten belül tetőtől talpig ellepi az elviselhetetlenül viszkető és nedvező kiütés.
Ilyenkor jogosan felmerül az emberben a kérdés, hogy örökölhető-e a betegség? Az allergiára való hajlam annál erősebb, minél több más családtag érintett. Ha mindkét szülő és az egyik testvér valamilyen allergiás betegségben szenved, akkor a gyereknek 90% esélye van, hogy túl érzékeny, ekcémás vagy asztmás lesz.
Hajlamosító tényezők:
A megjelenési formái, tünetei:
A betegséget el kell különíteni:
Figyelem!
Allergiás tünetek nem csak a bőrön, de a szervezet különböző területein is jelentkezhetnek; tehát ezekre is érdemes külön figyelni!
Gyakran olyan élelmiszerekben rejlenek az allergének, melyeket sűrűn (és szívesen) fogyasztunk.
Ha egy allergiás gyermek valamit nem szeret megenni-meginni (pl. tejet), utálkozik tőle, vagy akár émelyegni kezd, az allergia jele is lehet.
Amit a gyermek ma még elvisel, azt lehet, hogy holnap már nem bírja.
Javasolt diéta
A diéta nem minden, de nélküle nem lesz jobb a betegség!
A neurodermitisz mögött a legtöbb (de nem minden) esetben élelmiszer-túlérzékenység (allergia) húzódik meg. Ezért a terápia egyik alappillére az allergének elhagyása. A legegyszerűbben és legbiztosabban elvégezhető teszt (és egyben terápia) az elhagyásos diéta.
Ezt a diétát nagyon következetesen, körültekintően és figyelmesen, éberen kell végezni, különben téves következtetéseket vonhatunk le belőle. Jó, ha ehhez értő orvossal is konzultálunk megkezdése előtt.
Extra tippek
Ne féljünk attól, hogy az elhagyási kísérlet idején hiánytünetek lépnek fel a gyerekeknél, mert a bázisdiéta erre a rövid időre biztosítja a kellő tápanyagokat! Hosszabb ideig tartó elhagyás esetén beszélje meg az orvossal, hogy biztosítsa a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kellő mennyiségét!
Minden megszorítás ellenére az evés okozzon örömet! Ne azt állítsuk előtérbe, amit nem szabad, hanem, amit szabad!
Az elhagyásos diéta megvalósítása
Két hétre (nagyobbaknál négy hétre) vezessünk be bázisdiétát! Ez krumplit, rizst, brokkolit, cukkinit, csicsókát, cukorborsót, csicseriborsót, ásvány- vagy forrásvizet tartalmaz. Ettől a bőrtünete néhány nap alatt javul. Ha beállt a nyugalmi állapot, elkezdhetjük egyik élelmiszert a másik után kipróbálni, és az étrendet apránként bővíteni. Új élelmiszert csak akkor vegyünk hozzá, ha az előző 2 napig nem okozott rosszabbodást. Ha az új ételtől rosszabbodik a bőr, hagyjuk el újra, és várjuk meg, míg ismét megnyugszik. Csak ezután adjunk valami mást.
Fontos!
A kihagyási fázis után valamely élelmiszer újrabevezetésénél heves reakció alakulhat ki, ami akár keringési sokkhoz is vezethet. Ez azonban többnyire csak az epernél, tejnél, tojásnál és csonthéjasoknál várható. Ezért ezek tesztelése előtt kérdezzék meg orvosukat, és mindenképp dörzsöljék be a gyermek alkarja, vagy szája körüli bőrét, mielőtt újra enni adnak belőle. Ha a bőr bevörösödik, viszket, okvetlen kerüljék az étel etetését!
A tesztelésnek vannak más módjai is aminek elvégzését már a szakember javasol.
Ha ki tudtuk szűrni, hogy a gyerek bőre jelenleg mire reagál, akkor ezt az élelmiszert vagy anyagot egy időre teljesen kerülni kell, amíg a szervezet „el nem felejti”. Ez általában néhány (2-4) hónapot jelent. Csak a tej, tojás, citrusfélék, csonthéjasok, cukor, édességek fogyasztását kell kerülni akár egy-két évig is.
Fontos, hogy a szülő mutasson jó példát! A gyermek ne érezze, hogy megkülönböztetjük.
A csecsemőknél fontos, hogy a szoptató anya tudatában legyen: amit saját maga megeszik, az néhány óra múlva megjelenik a tejben. Tehát rá is ugyanazok az étkezési szabályok vonatkoznak, mint a babára!
A bőr ápolása
A bőrön megjelenő tünetek csupán a mélyben zajló folyamat (jéghegy) csúcsát jelentik. Tehát pusztán a bőr kezelésével nem jutunk eredményre. Ezért a kortizontartalmú kenőcsök elhagyása után újra fellobbannak a tünetek, ha nincs kísérő terápia.
A belső és alkati kezeléshez hozzátartozik az immunrendszer általános harmonizálása és erősítése, a bélflóra rendezése, a hiányzó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek pótlása, a homeopátiás kezelés és a sajátvér-terápia.
. Az asztmához hasonlóan a stessz oldása – kineziológiával, autogén tréninggel, vagy akár pszichoterápiás módszerekkel – döntő fontosságú lehet a sokszor végkimerülésig feszült család számára.
A gyulladás mértékétől és időbeli lefolyásától függően heveny, kevésbé heveny és idült állapotot különböztethetünk meg. Minél nedvezőbb, fájdalmasabb, duzzadtabb, melegebb a bőr, annál hevenyebb a gyulladás.
A heveny szakaszra érvényes alapszabály, hogy nedveset a nedvesre. Ám vigyázni kell, mert a víz fellazítja a bőrt, mely száradás után túlságosan kiszárad. Tehát a hosszas áztatás (kádfürdő) nem jó. Különösen vigyázni kell a habfürdőkkel! Inkább csak szénsavmentes ásványvizes, desztillált vizes vagy napraforgó-olajos kendővel tisztítgassuk le a baba bőrét. A nagyon nedvező helyeken zsíros-nedves pakolást alkalmazhatunk.
Ezeket zsurlófű, zsálya, árvácska vagy fekete tea főzetébe itatott pamut kendővel készítsük. A párolgás kellemesen hűti a bőrt. Ha tovább rajta hagyjuk, vékony rétegben kenjünk alá semleges, adalékmentes alapkrémet a kiszáradás megelőzésére.
Ebben a szakaszban azonban a lehető legkevesebb krémet, kenőcsöt használjuk, mert ezek is összeférhetetlenek lehetnek, és néha nehéz megállapítani, nem súlyosbítják-e a tüneteket.
Viszketés esetén ajánlott
A nyújtás, húzás, nyomás, simítás, kereszt benyomása körömmel, csípés, ütögetés mind jó alternatívák vakarás helyett. Ám vakarókockát is használhat a kicsi (ez bőrrel bevont fakocka).
A kevésbé heveny, szárazabb szakaszban a kissé szárító hatású, talkumos rázókeverékek jönnek szóba, különösen éjszakára. Ezek is kellemesen hűtenek, a vastag zsírréteg (kenőcs) alatt azonban felgyűlne a viszketést fokozó anyag. A kenőcsök és krémek alkalmazásánál fontos, hogy kitapasztaljuk, melyik is tesz jót a bőrnek, általános érvényű receptek nincsenek. Ám ne is váltogassuk őket túl gyakran próbálkozás címén! A kamilla-, körömvirág-, aloe- és orbáncfű-tartalmú készítmények nem ajánlottak. Konkrét recepteket „A nagy gyermek-kalauz” című könyvben is találhatnak.
Az idült, szárazon repedező formánál a zsírosabb kenőcsök ajánlhatók, melyekhez néhány százalék hámlasztó húgysavat, acetilszalicilsavat is lehet tenni.
Mindhárom szakaszban alkalmazhatunk 10-15 perces fürdőt úgy, hogy a fenti teák főzetéből 1 liternyit hozzáöntünk a fürdővízhez. A bőr zsírrétegét azzal védhetjük, ha 1 dl napraforgó- vagy olívaolajat langyos vízzel félig töltött üvegben addig rázunk, míg tejszerű nem lesz, és ezt a fürdővizhez tesszük. Ezenkívül az éjszakai krémpakolások is jótékony hatásúak, s megakadályozzák a vakarást.
Jó tanács
Dr. Bauer Bela

VELESZÜLETETT GOLYVA-AZ OK A SZÜLŐANYA ELÉGTELEN JÓDFOGYASZTÁSA A
TERHESSÉG ALATT.
Pajzsmirigy-betegségek
A pajzsmirigy két lebenye a nyakon, a gége ún. pajzsporcai alatt, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el, a két lebenyt elől-alul egy kis híd köti össze. Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár teljes terjedelmében, akár göbös formában.
Az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkent hormontermeléssel. Ez a megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapinthatóvá is válhat, és - a mirigy elhelyezkedése folytán - a légcsövet nyomhatja, függőleges lefutásából kitérítheti, illetve szűkítheti is. A pajzsmirigy nagyságának, anatómiai elváltozásainak a pontos kiderítésére az ultrahang-, illetve az izotópvizsgálat ad lehetőséget.
Működés
A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatainak, az energiaforgalomnak és a hőszabályozásnak legfontosabb tényezői. Az anyagcserét fokozó hatásuk révén növelik az oxigén felhasználását is. Emelkedik a zsírok és fehérjék lebontása, a cukorraktárakból fokozzák a kiáramlást, ezáltal a vércukorszintet is emelik. Az idegrendszer normális tevékenysége is jelenlétükhöz kötött. Fiatalkorban elengedhetetlenül szükségesek a normális testi és szellemi fejlődéshez.
A teljes terjedelemben való megnagyobbodás
A hormonok jódot tartalmaznak. Az ivóvíz és táplálék útján a szervezetbe kerülő jódból előbb egy, majd két, három és négy jódatomot tartalmazó vegyület épül fel, és a két utóbbi az aktív hormon.. A bevitt jód mennyisége is befolyásolja a hormontermelést.
Fokozott hormontermelés
A túlműködés leggyakoribb oka az - autoimmun eredetű - pajzsmirigyhormon-termelés fokozódása (hyperthyreosis). Az ok a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi mirigy TSH termelése nő meg..).
Exophtalmus
Hasonlóan fokozott termelésre utaló tüneteket okozhat az olyan ún. göbös pajzsmirigy-megnagyobbodás ("göbös strúma"), amikor a kialakuló körülírt elváltozás akár extrém nagy mennyiségű hormont termel.
A betegben jelentkező tünetek - a hormonhatásnak megfelelően - igen sokrétűek: fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző- és -vezető rendszerének zavarai, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés. A keringés sebessége nő, magas vérnyomás is jelentkezhet Jellegzetes tünet lehet a szemgolyók kidülledése, amely, ha kisfokú, csak csillogóvá, nagyobbá teszi a szemet,
Emelkedhet a testhőmérséklet, a betegek a meleget rosszul tűrik. A pszichés nyugtalanság, érzelmi labilitás miatt sokszor a beteg környezete hívhatja fel a a kezelőorvos figyelmét, hogy "valami nincs rendben".
Csökkent hormontermelés
Tüneteiben különbözik az újszülött- csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező csökkent pajzsmirigyműködés (hypothyreosis) a felnőttkoritól. A fiatalkorban jelentkező zavarok oka lehet jódhiány vagy genetikai zavar, és jellegzetes tünete a szellemi és testi fejlődés nagyfokú elmaradása (kretenizmus
Mixödéma
Meglassult testi mozgás és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság. A testsúlynövekedésben elsősorban a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó és ott megkötődő különleges vizenyő (mixödéma) játszik szerepet. A vérképzés zavara miatt vérszegénység léphet fel, ez tovább ronthatja az amúgy is jelentkező étvágytalanságot, gyengeséget. Lassul a szívműködés, a beteg fizikai terhelhetősége csökken, a hideg hőmérsékletet nagyon rosszul tűri.
Kretén
A felsorolt jellegzetes tünetek természetesen a betegség súlyossági fokától függően nem mindig és nem azonos fokban jelentkeznek
Kezelés
A fokozott működés helyrehozására többféle lehetőségünk is kínálkozik, és a betegség pontos okának kiderítése, a tünetek súlyossága és a beteg életkora egyaránt mérlegelendő a kezelés megválasztásánál. A fokozott hormonkiáramlás csökkentésére rendelkezésünkre áll a gyógyszeres gátló kezelés, a izotóppal történő működéscsökkentés és a műtét.
Néhány szempont a választáshoz:
• Az önálló működésű, gyógyszerrel nehezen befolyásolható és túlműködő göbök esetén műtét jön szóba. Ugyanez a választás, ha a pajzsmirigy megnagyobbodása elnyomja és/vagy beszűkíti a légcsövet és/vagy a nyelőcsövet.
• Műtét mellett kell döntenünk, ha a diagnosztikus tevékenység során (például a pajzsmirigyből vékony tűvel nyert anyag szövettani-sejttani vizsgálatával) rosszindulatú elváltozás gyanúja merült fel. (Ez egyaránt előfordulhat a túl- és a csökkent működésnél is.)
• A gyógyszeres kezelés hónapokig tart, és megköveteli az orvos és beteg rendszeres és folyamatos kapcsolatát. (Ahogyan ez persze minden idült betegség kezelésénél követelmény!)
A hypothyreosis kezelésénél is külön kell tárgyalnunk a csecsemő- és gyermekkori betegséget. Itt a legfontosabb a megelőzés (jódhiányos területeken a megfelelő jódpótlás akár a konyhasóban, akár egyéb módon), mert a kialakult kretenizmus gyógyítása már nem sok sikerrel kecsegtet. Ha nem jódhiány, hanem egyéb - genetikai - tényezők állnak a hypothyreosis hátterében, döntő a korai diagnózis, és a megfelelő hormonpótlás (szubsztitúció).
A
JÓDHIÁNY MIATT KIALAKULÓ ÁLLAPOT,AMIRE FŐKÉNT A SZELLEMI ELMARADOTTSÁG A
JELLEMZŐ- A KÉPEN LÁTHATÓ GYERMEK IS EGY OLYAN FÖLDRAJZI TERÜLETRŐL
SZÁRMAZIK AHOL AZ IVÓVIZNEK NAGYON ALACSONY A JÓDSZINTJE.

A PAJZSMIRIGY TÚLTENGÉSÉNEK/BASEDOW KÓR/JELLEGZETES TÜNETE LEHET AZ
-EXOPHTALMUS-/A SZEMGOLYÓK KIDÜLLEDÉSE,AMI HA KISFOKU CSAK CSILLOGÓVÁ,NAGYOBBÁ
TESZI A SZEMET,DE A KÉSŐBBIEKBEN MÁR IJESZTŐ ARCKIFEJEZÉST KÖLCSÖNÖZ
A GYERMEKNEK ÉS VESZÉLYEZTETI A LÁTÁST IS.
Komoly szívbetegséget okozhat felnőttkorban, ha valaki mozgásszegény életmódot folytat gyermekként - figyelmeztetnek svéd szakemberek.
A malmöi Skane Egyetemi Kórház szakemberei 223 gyermeket vontak be a tanulmányukba. A résztvevők átlagosan tíz év alattiak voltak. Az eredmények szerint a napközben legkevesebbet mozgó gyerekeknél jóval magasabb testzsír százalékot és nyugalmi pulzusszámot észleltek, mint a legtöbbet mozgó társaiknak. A szakemberek szerint különösen a lányok kockáztatják jövőbeli egészségüket, ha nem sportolnak rendszeresen fiatalkorukban.
A vizsgálatba bevont fiúk naponta átlagosan 45, míg a lányok 35 percet töltöttek testmozgással. Ebből a fiúknál 15, a lányoknál 11 perc volt az erőteljes sportolással töltött idő. A lányoknak magasabb volt a testzsír százalékuk, mint a fiúknak: előbbieknél 22,6, utóbbiaknál 16,2 százalékot mértek a szakemberek.
Az Acta Paediatrica című folyóiratban megjelent tanulmány vezetője, elmondta, azt nem tudják meghatározni, hogy ezek az eltérések mennyiben vezethetőek vissza a nemi-, illetve testmozgásbeli különbségekre. Az eredmények azonban egyértelmű figyelmeztetésként szolgálnak a mozgásszegény életmódot folytató gyerekek szüleinek.
"Közismert, hogy a felnőttkori mozgásszegény életmód egy sor betegséggel és halálokkal van összefüggésben. Tanulmányunk rámutat a gyermekkori fizikai inaktivitás, valamint a későbbiekben szív- és érrendszeri betegséget okozó tényezők kialakulása közötti összefüggésre" - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: nem gyermekkori szívbetegségről van szó, hanem a mozgásszegény életmód miatt ebben az életszakaszban alakulhatnak ki olyan tényezők, amelyek a későbbiekben komoly betegségeket okozhatnak.
"Korábbi tanulmányok már bebizonyították, hogy a rendszeres testmozgásnak minden életszakaszban megvannak a jótékony hatásai. Gyermekkorban a későbbi betegségek kialakulása ellen is véd, fejleszti az iskolai teljesítőképességet, a mentális egészséget és összességében a közérzetet". "Ez a tanulmány újra megerősíti a gyermekkorban előírt, napi egyórás aktív testmozgás szükségességét" - tette hozzá.

TIPIKUS LÚDTALP-A LÁBBOLTOZAT TELJES ELTÜNÉSE
A láb statikai betegsége, boltozatos
szerkezetének hiánya vagy csökkenése.
Tüneteket általában felnőttkorban okoz, de kialakulása kisgyermekkorban
kezdődik.
Az egészséges láb szerkezetéről tudni kell
hogy, három ponton támaszkodik a talajon: a sarokcsonton, valamint a nagy- és
kislábujj tövénél lévő lábközépcsontok fején. Ezeket a csontokat köti
össze a boltozatos szerkezet, ami a hosszanti (külső és belső
talpszél íve) és a keresztboltozatból (öt lábközépcsont fején átmenő
haránt ív) áll. Ez a szerkezet csak 1-2 éves korban kezd kialakulni állás,
illetve járás hatására, és normális esetben 4-5 éves korra fejlődik ki. A
boltozatos szerkezetet a láb talpi részén elhelyezkedő, illetve oda futó
szalagok és izmok tarják meg.
Nem megfelelő cipő
rendszeres viselése, túlsúly, szülőktől örökölt hajlam, mozgásszegény
életmód esetén a boltozatok fokozatosan elveszíthetik íves szerkezetüket és
lelapulnak, a boka lesüllyed és a sarokcsont álló helyzetben bedől.
Legfontosabb a MEGELŐZÉS
Válasszunk megfelelő cipőt gyermekünk számára! Hasznos a
rendszeres játékos lábtorna, ami a boltozatos szerkezetet kialakító izmok
erősítését szolgálja és az egyenetlen, rugalmas talajon való mezítláb
járás.
Lúdtalpbetét gyermekkorban nem ajánlott, hiszen passzívan alátámasztja a
talpat, ezáltal pont azokat az izmokat gyengíti, amelyek a boltozatos szerkezet
kialakításáért felelősek.
Milyen a megfelelő cipő?
Erős kérge legyen, ami
függőleges helyzetben tartja a sarkat, és nem engedi bedőlni azt. Helytelen
a kéreg nélküli szandál hordása kisgyermekkorban!
A cipő pár mm-rel legyen hosszabb, mint a gyermek lába, elülső
része, pedig legyen elég magas és széles. így lehetősége van ujjait
terpeszteni, illetve hajlítani - szabadon mozgatni őket a cipőben.
Talpa ne legyen túl puha, de túl kemény se, hogy tudja követni járáskor a
láb gördítését.
Belül legyen lapos, ne legyen benne harántemelő!
Anyaga biztosítsa a láb megfelelő szellőzésé

NORMÁLIS LÁB,LÁBBOLTOZAT HÁTULNÉZETBEN.
Az óvodában nemcsak jó élményekkel gazdagodhat a gyermek: számos kellemetlen betegséget is hazavihet.
Amikor a gyerek oviba kerül, óhatatlanul ki van téve a fertőző betegségek veszélyének. A fiatal szervezet ekkor még kezdetleges védelemmel rendelkezik, hiszen csak az otthoni kórokozókkal találkozott: ellenük van felfegyverkezve. Az óvoda tehát nemcsak a tanulás világába vezeti be a porontyokat, de itt készül fel szervezetük is a komoly megpróbáltatásokra, és az első betegségek leküzdésével alakul ki immunrendszerük védekezőképessége.
Ezért van, hogy a fertőző gyerekbetegségeket is jobb, ha idejében megkapja, de akkor sem kell kétségbeesned, ha egy vírus dönti ágynak pár napig az ovi fél népességét.
Vannak azonban kellemetlenebb veszélyek, is, melyek nem egy árulkodó tüsszentéssel indítanak járványt. A fertőző bőrbetegségek sokkal nehezebben gyógyíthatóak, mint a nátha, de érintés útján annál könnyebben terjednek, és többnyire az óvodás korú gyermekek között ütik fel a fejüket.
A bőrgombásodást a tinea
nevű gomba okozza. Bár nem súlyos betegség, rendkívül fertőző,
tehát pillanatok alatt megfertőzheti az összes gyereket, ha az első
betegeket nem különítik el minél hamarabb a többiektől.
A gomba okozta kiütés hasonlít egy céltábla
közepéhez, hiszen egy gyűrű alakú terület, melynek a közepe
világosabb színű. A bőrgombát nem pusztán emberi
érintkezés, de a fertőzött gyermekek által érintett tárgyak közvetítésével
is elkaphatják a többiek. Ebben a korosztályban a fejbőr gombás
megbetegedése a leggyakoribb, ami a kis közösségben futótűzként terjedhet.
A kórokozónak kimondottan kedveznek a meleg, párás fürdőszobák, de akár
háziállatok is átterjeszthetik az emberre.
Ha az oviban felüti fejét a kellemetlen betegség, mihamarabb vidd orvoshoz gyermeked. A kivizsgálás fájdalommentes, hiszen csak egy kis bőrkaparékra van szükség, amit a laborban mikroszkóppal megfigyelnek. Amennyiben találhatóak gombaspórák a hámsejtek között, többféle gombaölő krémet is felírhat gyermekednek az orvos.
Kenegesd a beteg bőrfelületet két-három héten át naponta kétszer, de, ha ennek hatására nem tapasztalsz javulást, vidd vissza a kicsit az orvoshoz. Amennyiben hatástalannak bizonyulnak a krémek, intenzívebb gyógyszeres kezelésre is lehetőség van. Emellett azonban fontos, hogy gyrmeked ne tartózkodjon hosszabb ideig nedves helyen, fürdés után pedig alaposan törölközzön meg. Tisztálkodási szereit még csak véletlenül se használja közösen a többiekkel, különben ők is elkaphatják a betegséget.
A fejtetvesség, bár nem klasszikus értelemben vett betegség, rendkívül ragályos, és óvodások körében igen gyakran jelentkezik járványszerűen. Gyorsan és könnyen terjed egyik gyerekről a másikra, hiszen az apró élősködő érintkezéskor átmászik. Fontos, hogy a fejtetű nem tud repülni vagy ugrani, így azok a gyerekek fertőződnek meg leghamarabb, akik szeretnek egymás közelében lenni. Egy fejtetű kisebb, mint egy gyufa feje, de még látható. A fejbőrt csípi meg, és a kifolyó vérrel táplálkozik: nincs jelentősége, hogy a haj mennyire tiszta, illetve annak sem, hogy hosszú vagy rövid. Az élősködő kedveli a meleget, ezért a fejbőrhöz minél közelebb igyekszik megtelepedni, a hajszálak tövébe kapaszkodva.
Mivel a fejtetű könnyen terjed
kontaktus révén, ha valamelyik családtag érintetté válik, célszerű a teljes családot kezelni, illetve azokat is, akik még kapcsolatba kerülhettek a
gyermekkel. A gyógyszertárban vényre és vény nélkül is kapható
tetűirtó szer - ezt célszerű használni. Vannak
olyan speciális fésűk, melyek segítségével a fejtetveket és
petéiket, vagyis a serkéket egyaránt el tudod távolítani a kicsi
fejbőréről.
Ehhez finom mozdulatokra van szükség, és a haj nem
lehet kócos, úgyhogy a fésülködés előtt használj bőségesen
hajbalzsamot, amikor megmosod csemetéd haját. Emellett
nem árt, ha a fésülést rovarölőt tartalmazó halolajjal végzed,
ami garantálja, hogy végleg megszabaduljon gyermeked az
élősködőktől.
Az ótvar gyakori, fertőzés
okozta bőrbetegség, ami főként gyerekkorban fordul elő. Mivel
érintés útján terjed, az óvodákban és az iskola alsó tagozatában időnként
járványos méreteket ölthet. A baktériumok a sérült hámszöveten, vágásokon,
horzsolásokon keresztül könnyebben fertőznek.
Rendszerint a száj és az orr környékén jelenik meg egy kis bőrpír, majd
ezen a területen később igen sok hólyag fejlődik ki. Néha az egész testen szétterjed. Mivel az
ótvart okozó baktérium főleg sebekben telepszik meg, az ekcémás
gyerekek veszélyeztetettebbek, a bőrbetegség miatt ugyanis szinte
mindig találhatóak apróbb sebek a testükön.
Ha gyermeked megbetegszik, feltétlenül el kell különíteni a többiektől, és egészen addig nem mehet társaságba, amíg teljesen meg nem gyógyul. Fontos, hogy azt is megelőzd, hogy gyermeked testén testén tovább terjedjen a betegség: tisztítsd rendszeresen a beteg bőrfelületet. Mivel azonban bakteriális fertőzésről van szó, az orvos a terjedés megelőzése mellett valószínűleg baktériumölő kezelést is javasol majd.
A Staphylococcus aurenus okozta betegséget kenőccsel is kezelheted, de súlyosabb esetekben antibiotikumra is szükség lehet. A gyógyszer mellett nem árt, ha időnként antibiotikumos szappannal is lemosod az érintett bőrfelületet, majd nedves borogatással enyhítheted a tüneteket. Ha szeretnéd elkerülni, hogy gyermeked újra megfertőződjön, a gyógyulást követően fokozottan ügyelj a higiéniás körülményeire: gondoskodj róla, hogy az oviban is mindig friss tisztasági csomagja legyen.

A LEGGYAKORIBB CSECSEMŐKORI BŐRBETEGSÉG.A VIZELET ÉS A SZÉKLET
IZGATÓ HATÁSA,A PELENKA NEDVES BŐRT ÉRŐ DÖRZSÖLÉSE,A BŐR
KIPIROSODÁSÁHOZ,FELMARÓDÁSÁHOZ VEZET.
Az egészséges újszülött bőre lágy, bársonyos, lilásvörös. Gyakran látszik bőrükön valamilyen eltérés. Ezek nem betegségek, de nagy riadalmat keltenek a szülőkben.
Újszülöttek arcán a
serdülőkéhez hasonló gennyes pattanások jelenhetnek meg, melyet
hormonhatás okozza, egy hónap alatt magától is meggyógyul.
Nedves meleg környezetben a verejtékmirigyek éretlensége miatt minden újszülött
és csecsemő hajlamos verejtékmirigy-gyulladásra.
Az arcon, a háton és a popsin apró hólyagocskák, piros foltok látszanak.
Megelőzősére megfelelő hőmérséklet biztosítása,
szellős, laza ruházat javasolt. A kiütéseket hintőporral lehet
beszórni.
A pelenkakiütés a
leggyakoribb csecsemőkori bőrbetegség. A vizelet és széklet izgató
hatása, a pelenka nedves bőrt érő dörzsölése a bőr
kipirosodásához, felmaródásához vezet. A gombák és baktériumok is elszaporodnak
ezen a területen. Kezelésében eldobható pelenkák használata javasolt
gyakori cserével. Megfelelő, naponta többszöri gyógykenőcsös kezelés
és mosakodó krémes tisztítás segít.
A gyermekkori
ekcéma miatt jelentkeznek legtöbben gyermek-bőrgyógyászati
rendelésen. A veleszületett hajlamon alapuló, gyakran visszatérő
bőrgyulladás, főleg arcon, fejen, hajlatokban fordul elő. A
bőr testszerte száraz, és nagyon viszket az ép bőrfelület is.
Az ekcémás területek baktériumokkal, vírusokkal is
felülfertőződhetnek, hólyagossá, majd pörkössé válhatnak. Az
ekcémás gyerekek egy részének étel- és légúti allergiás panaszai is vannak,
gyanú esetén kivizsgálására van lehetőség.
Az anyatejes táplálás
jelentős az ekcéma megelőzésében.
Az ekcéma kezelése nehéz feladat,
legfontosabb a száraz, viszkető bőr rendszeres ápolása. Mosakodó
krémmel, fürdőolajjal gyors fürdés, utána zsírozó kenőccsel szükséges
bekenni a bőrt, majd a bőrgyógyász által felírt gyógykenőcsöt
kell használni a problémás területre. A viszketést belsőleg adott szerrel
csillapítjuk.
Mi árt az ekcémás betegnek?
A gyapjú, moher és műszálas anyagokból készült ruhanemű viselése, télen a lakás száraz levegője fokozza a bőrviszketést. A háziállatok szőrét, a cigaretta füstöt és a poratkát ki kell iktatni a közvetlen környezetből. A stressz is provokálja a viszketést. Néhány étel, mint például a tej, tojás, hal, dió, mogyoró, paradicsom, citrusfélék is ronthatják a bőr állapotát. Javasolt a panaszt okozó étel elhagyása az étrendből.
Gyakori kérdés, hogv mikor növi
ki a gyermek az ekcémát. 75%-ban serdülőkor körül kinövik,
azoknál, akik légúti allergiában is szenvednek, ez az arány rosszabb.
Az ótvart baktériumok
okozzák, a bőrön bárhol előfordulhat. Vörös folt, majd hólyag,
aztán nedvedző, pörkös seb keletkezik, mely gyorsan terjed tovább. Erősen fertőz. Kezelése
fertőtlenítő oldatos borogatás, pörkeltávolítás, majd az orvos által
felírt ecsetelő és krém naponta többszöri alkalmazása. A gyógyulási
idő 7-10 nap. Kiterjedt esetben belső, antibiotikus kezelésre is
szükség lehet.
A rühes fertőzést atka
okozza. Éjszakai kínzó viszketéssel jár. A hason, a kéz- és
lábujjak között, a tenyéren és a talpon kis hólyagok, csomók, vakarás-nyomok
jelzik a rühatka jelenlétét. A javasolt szerrel az utasításnak
megfelelően kell a kezelést több alkalommal elvégezni. Ezután a
bőrt a teljes gyógyulásig gyógykrémmel kell kezelni. A viszketés
csillapítása is fontos. A betegség fertőz, ezért a tünetmentes családtagokat
is le kell kezelni, a ruhaneműket és ágyneműket ki kell mosni, át
kell vasalni.
Rovarok, legyek, szúnyogok csípése után erősen
viszkető csomók, hólyagok keletkeznek a bőrön, számuk egyre
szaporodik. A gyermek érzékennyé válhat a rovar nyálára, és ez okozhat
újabb és újabb kiütést, ami hosszú ideig elhúzódhat. Kezelésére
belsőleg alkalmazott viszketéscsillapító, helyileg borogatás, ill.
nyugtató, fertőtlenítő kenőcs javasolt.
A Naevus flammeus vagy
tűzfolt az arcon, fejbőrön vagy a háton jelentkezhet. A
bőrből nem emelkedik ki, de ha nagyobb kiterjedésű esztétikikai
problémát okozhat. Ha féloldali és nagy kiterjedésű, a fejbőr
egyharmadára is kiterjed, gyermekgyógyászati kivizsgálás is javasolt. A kisebb
elváltozások nagy része magától felszívódik.
A Haemangioma vagy éranyajegyek leggyakoribb formája születéskor piros foltként látható, legtöbbször a fejen, végtagokon jelenik meg. Néhány hónap múlva gyors növekedésnek indulhat. Málnaszerűen dudorossá válhat, majd lassú visszafejlődés indul meg. 6-7 éves kor körül teljesen el is tűnhet. Amennyiben mérete a fél cm-t meghaladja, mindenképpen mutassuk meg gyermekorvosnak, gyermekbőrgyógyásznak. A testnyílások közelében lévő éranyajegy fagyasztásos vagy lézerkezelése javasolt.
Dr. Bauer Bela

ÚJSZÜLÖTTEK ARCÁN A SERDÜLŐKÉHEZ HASONLÓAN GENNYES PATTANÁSOK
JELENHETNEK MEG,AMELYEKET HORMONHATÁS OKOZ,EGY HÓNAP ALATT MAGÁTÓL IS
MEGGYÓGYUL.

KÖZÖSSÉGET LÁTOGATÓ FIÚGYERMEK NEMISZERVÉN JELLEGZETES RÜHATKÁS
BŐRELVÁTOZÁSOK.
Az újszülöttek - egy hónapos korig - jobb, ha csak levegőznek. Általában kéthetes kortól javasolható a rendszeres levegőztetés.
Természetesen nyári időszakban nem a legmelegebb déli időpontra essék a séta ideje.
Ilyenkor mindig figyeljünk a kellő öltözetre, ne legyen túlöltöztetve a baba, ne izzadjon, de azért kis ruhácska mindig legyen rajta. Fejére nyári sapkát adjunk.
Az első 1o hónapban
nem javasolható a csecsemő strandoltatása, fürdetése.
Későbbiek során a piciknek legyen saját kis
medencéje - akár egy műanyag lavór is megteszi -, ebbe töltsünk
kellemesen meleg, tiszta vizet, s ha néhány vízi játék is belekerül, az aztán
maga a boldogság.
Ezeket a "medencéket" szerencsére magunkkal is vihetjük a strandra vagy bármilyen nyílt víz mellé. A kis kádat ne tegyük sohase a tűző napra, inkább félárnyékba. S ne feledjük: magas faktorszámú napozókrémmel, olajjal kenjük be a testüket. Fejükön legyen kis fehér sapka.
Azokat a csecsemőket, akik még nem tudnak biztosan ülni, csak rövidebb időre tegyük be a "medencébe", méghozzá jó óvatosan. A nagyobbacskák már hosszabb időt is elfürdőzhetnek.
A standokon vannak gyermekmedencék, ezek különböző méretűek, egész sekélyek vagy fokozatosan mélyülők, de előfordul, hogy nagyobb gyermekeknek van csak medence.
Nehéz korhatárt
szabni arra, hogy mennyi idős korban kezdhetik a fürdőzést a kicsik. Ez függ a víz hőfokától, tisztaságától. Mindig vigyázzunk arra,
hogy a víz, bár gyermekmedencéről van szó, a gyermek magasságához
viszonyítva mély lehet. Sohase hagyjunk még a nagyobb gyerekeket, azaz a már
"jól járókat" sem felügyelet nélkül. Mint
gyakorlő gyermekorvos fel kell hivjam a szülők figyelmét arra a
tényre,hogy a strandok a nyári virusos betegségek járványtani melegágyai,és a
bazinok számos esetben a bőrbetegségek eredői.Tehát a gyermek
mindenképpen járványtanilag exponált helyzetben van.!!!
A strandok mellett ott vannak a nyílt vizek, tavak,
folyók, tengerek. Ezekben pici babákat fürdetni nem ideális, de esetleg kicsit
megmárthatjuk őket úgy, hogy a
felmelegedett testüket nehogy hirtelen érje a hideg. Vigyázzunk
arra, hogy ne nyeljen a vízből! A kicsiket gumimatracon vagy gumicsónakban soha, egy másodpercre se
engedjük el!
Fontos tudni, hogy mire
fektetjük a gyermeket. Alapszabály: mindig tegyünk
alájuk valamit, pokrócot vagy lepedőt, az egész pici babákat pedig
rövidebb időre a babakocsiban is hagyhatjuk. De ezekre az
alkalmatosságokra is rámászhatnak a bogarak, és megcsíphetik a még védekezni
sem tudó piciket.
Előfordul sok kicsi, egymás melletti kiütés,
melyet pl. okozhat hangya vagy más élősdi.. Van, amikor a csípés nagyon
megdagad, duzzadt, meleg, élénkpiros. Különösen kifejezett csípésnyomokat
hagynak maguk után a vízpartok lakói közül a szúnyogok.
Ha egy szúnyog véletlenül a szemhéján találja megcsípni áldozatát, már csak azt vesszük észre, hogy szegény babánk a szemét sem tudja kinyitni. Általában ez csak az egyik szemen fordul elő
, A kötőhártya-gyulladás, mely nyáron a strandolási idényben szintén elég gyakori. A kellemetlen jelenségeket bekenhetjük recept nélkül is kapható Fenistil géllel vagy akár Burow kenőccsel.
Erőteljes
viszketés, duzzadtság esetén alkalmazhatunk valamilyen allergiaellenes szert,
de ezt már csak orvosi javaslatra.
Vigyáznunk kell a már
csúszó-mászó picire, nehogy valamilyen eldobott éles tárgyba, esetleg növénybe
vagy pl. kagylóba lépjenek. Ha mégis előfordul,
fontos, hogy minél hamarabb tisztítsuk ki a sebet.
Lényeges, hogy a melegben itassuk a gyereket.
De a limonádé vagy a tea ne legyen se meleg, és soha ne legyen túl hideg.
Nehogy beteggé tegyük a babát, s elrontsuk az ő és a mi nyaralásunkat!

RÉGEBBEN A SZÁJZUG VAGY AZ AJKAK ILYENSZERÜ ELVÁLTOZÁSÁT TÁPLÁLKOZÁSI
KIHÁGÁSSAL HOZTÁK ÖSSZEFÜGGÉSBE./CSÖMÖR/MA MÁR TUDJUK HOGY A HERPES VIRUS EGYIK
MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁJA.
A fejfájásra érdemes kellő figyelmet fordítani. Ha nem múlik, vissza-vissza tér, érdemes kivizsgáltatni orvossal.
Mikor kiderül, hogy „semmit sem találtak”, ami miatt kialakulhatott, felvetődik a gyanú, hogy lelki okai vannak a fejfájásnak.
A legegyszerűbb azt megfigyelni, hogy mikor alakul ki a fejfájás, milyen helyzetekben?
A más szakemberek által ajánlott fejfájásnapló valóban hasznos eszköz arra, hogy rájöjjünk a gyermek fejfájásának az okára. A fejfájásnapló vezetését a nagyobb gyermektől nyugodtan elvárhatjuk, a kisebbét vezesse a szülő.
Mit írjunk bele?
Érdemes megtippelni az okot: „Ha lenne egy lelki oka a fejfájásomnak, mi lenne az?”
A lelki okok és a fejfájás közötti kapcsolatok feltárása után nagyon hasznos, ha a szülő megbeszéli a lehetséges megoldási lehetőségeket a gyermekével.
Érdemes kitérni arra, hogyan kezelje a gyermek a stresszt?
A szülőnek milyen működő stresszkezelő módszerei vannak?
Hogyan taníthatja meg ezeket a gyermekének?
A fejfájásnak a hátterében jó eséllyel állnak olyan okok, melyeknek a megoldása nehézségekbe ütközik a gyermek számára.
Miért?
Mert a gondok nap,mint nap foglalkoztatják őt.
Mert nem biztos, hogy a fejfájás és az (esetleges) iskolai, tanulási nehézségek közötti összefüggést megtalálja a gyermek.
Amennyiben tudja is magáról, hogy stresszes, szorong vagy valami rendszeresen nyomasztja őt, esetleg nem is ismer hatékony megoldást, vagy nem mer hinni abban, hogy bármi is változhat körülötte.
A fejfájás lelki okainak megtalálásához elsőrangú feladat a szakemberekhez mfordulni/gyermek-psychiater,psychológus.az Emellett a fejfájás kezelése ezen szakemberek segítségével nagyon sikeres akár a tüneti, akár a végleges megoldások oldaláról, a lelki okok megtalálásáról és oldásáról közelítjük meg a
Dr. Bauer Bela0
comments ![]()
A mindennapi pedagógiai munka során komoly gondot jelent a pedagógus számára a különlegesen tehetséges gyerekekkel való foglalkozás. A nemzetközi szakirodalomban tallózva áttekintést nyerünk arról, hogy kik sorolhatók a kimagaslóan tehetséges gyerekek körébe, és ezt milyen ismérvek alapján lehet eldönteni. Arra is választ kapunk, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a kimagasló tehetség kialakulásában. Olyan vizsgálatokat is végeztek, amelyek kísérletet tettek annak meghatározására, hogy miben mások a kiemelkedően tehetséges gyerekek, illetve miként ítélik meg saját helyzetüket a közösségen belül. Arra is választ ad, hogy milyen nehézségeket jelent ezeknek a gyerekeknek az iskolai keretek közötti nevelése, fejlesztése.
A tapasztalatok szerint a nevelési-oktatási intézmények kétféle tanulóval nem tudnak igazán mit kezdeni: a nagyon tehetségesekkel és a nagyon gyenge képességűekkel. Egyrészt – persze – legtöbbször azzal sincsenek tisztában, hogy mitől mások ezek a gyerekek, mint a többiek, másrészt eszközeik sincsenek a velük való adekvát foglalkozáshoz. Érdemes azonban e témában is tallózni a nemzetközi szakirodalomban; sok helyütt ugyanis már nagyon sok mindent megtudunk róluk!
A meghatározások sokfélesége is jelzi, hogy komplex jelenségről van szó. Az egyik enciklopédikus összeállítás például a tehetséges gyerek definiálásakor különbséget tesz a tulajdonságorientált, valamint az eredményre orientáló modellek között. A tulajdonságorientált megközelítés szerint a különleges tehetségű tanulók nemcsak magas színvonalú teljesítményre képesek, hanem intellektuális kreativitással, speciális elméleti és vezetői képességekkel is rendelkeznek.
Ezek a gyerekek kiemelkedő adottságuknak köszönhetően magas szintű teljesítményre képesek, és ennek megfelelően kiváló eredményeket is produkál(hat)nak, elsősorban a következő területeken:
Ugyancsak a tehetséget meghatározó tényezők jellemzőit kutatták és az eredmények, meghatározó jelentőségűnek tekintett – elemeket mutattak-:
Ezek a tényezők azonban – hívják fel a figyelmet a gyermekre –de pusztán önmagukban még nem alkalmasak a tehetség meghatározására, Azt meg lehet magyarázni, miért tartunk egyes gyerekeket tehetségeseknek, másokat pedig nem.
Természetesen az elmúlt évtizedek során – mint annyi másban – a tehetség megítélésében is észrevehető változások történtek mégis több évtizedet kellett várni, hogy a szakmában általánossá váljék az a nézet, mely szerint a tehetség nem egydimenziós adottság, hanem olyan többdimenziós és többtényezős jelenség, amelyben a veleszületett intelligenciának ugyanúgy meghatározó szerepe van, mint a szocializációs folyamat bizonyos elemeinek.
Arról, hogy a különleges tehetséggel kapcsolatban pusztán veleszületett jelenségről van-e szó, vagy valamiképpen szerephez jutnak benne a családi vagy egyéb környezeti tényezők is, rengeteg vita folyt és – bizonyos értelemben – folyik még ma is, de a témával foglalkozók többsége lényegében arra a következtetésre jutott, hogy mindkettőnek szerepe van benne, legfeljebb az arányok tekintetében vannak-lehetnek eltérések közöttük.
A tehetség kialakulásában szerepet játszó környezeti elemek sorában érdemes megnézni azt is, hogy milyen szerepe lehet ebben a folyamatban – például – a családnak!
Az egyik kutató határozottan azt állítja, hogy nagy jelentősége van e téren a gyermek családon belüli pozíciójának; az ő megfigyelései szerint ugyanis sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a család elsőszülött gyermeke lesz különlegesen tehetséges, mint hogy ugyanannak a családnak a második, esetleg sokadik gyermeke.
Vajon az újdonsült szülők első gyermekükre való – ha csak átmeneti – intenzív odafigyelésének, megfelelési szándékának ekkora jelentősége lenne?) De a tehetség kialakulásában szerepe van – mondják – a megfelelő tanulói környezetnek is, amely feltételezi, egyebek között, az erre speciálisan felkészített pedagógusok közreműködését is.
Vannak persze olyan elemek, melyeket a szakemberek egy része a tehetséges gyermekek esetében különösen fontosnak tart beépíteni a nevelési folyamatba: ilyen például a bölcsesség kialakulása. „Az oktatás egyik meghatározó célja ugyanis az hogy az érintett a tanulókat felkészítse a sikeres és elégedett életre.
Mások-e, mint a többiek, s ha igen, miben mások? – Ez a probléma foglalkoztatta azokat a szerzőket is, akik nyolcadik osztályos tanulókat hasonlítottak össze egymással. Avizsgálatok végén a tehetséges és az átlagos nyolcadikosoknak három csoportját különítették el a szociális, érzelmi és magatartásbeli különbségek alapján.
Legérdekesebb tapasztalatuk az volt, hogy az első két csoportba tartozó gyerekek társaiknál jobban felismerték saját szociális, érzelmi viszonyaikat és fejlettségüket, kevesebb viselkedési problémájuk volt, és szociális izolációs vagy érzelmi nehézségeik sem voltak.
. A szakemberek megállapitásai szerint nyolc olyan jellemző tulajdonság jelenik meg, természetesen egyénenként változó arányban, amely általában mindegyikükben megvan:
Ez a lista szintén eloszlatni látszik azt a feltételezést, mely szerint a nagyon tehetséges tanulókat társaik rendszerint kiközösítik maguk közül, illetve, hogy ők lennének azok, akik nem is kívánnak – legalább valamilyen szinten – a környezetükbe beilleszkedni.
Sok esetben valóban nem könnyű a nagyon tehetséges gyerekekkel együttműködni az iskolában. Különösen nehéznek mondják ezt a kisiskolások esetében, az általános iskola alsóbb osztályaiban. Ha ugyanis a pedagógusok ugyanannyit követelnek tőlük, mint amennyit az átlagtól, akkor ezek a gyerekek rendszeresen alulteljesítenek, ami egyrészt óriási pazarlás, másrészt könnyen elvezethet a tehetséges gyerekek elszürküléséhez. Ezért a szakirodalom mindenképpen a tehetséges gyerekekkel való külön foglalkozások szükségességét hangsúlyozza. „A tehetséges és különleges adottságokkal rendelkező tanulókat adottságaiknak megfelelő oktatásban kell részesíteni, illetve speciális iskolákat vagy osztályokat kell számukra kialakítani… Amennyiben nem sikerül a tehetségeseket speciális osztályokban vagy iskolákban tanítani – legalább napi kétórányi, teljesen egyénre szabott, külön foglalkozást kell számukra biztosítani, ahol az adottságaiknak megfelelő tárgyakkal és témákkal az ő szintjüknek megfelelően tudnak dolgozni.
A különleges tehetségekkel való foglalkozásnak sok egyéb formája is létezik. Ilyen – például – a korábbi beiskolázás, az osztályfokozatokat rugalmasan kezelő alapszintű oktatás gyakorlata, a „szombati iskolák”, a klub- és a tanterven kívüli foglalkozások rendszere, iskolán kívüli programok (könyvtárakban, múzeumokban, zenekaroknál) és külön kollégiumi foglalkozások szervezése, valamint nyári kurzusok ajánlata. Sokan nagy reményeket fűznek a tehetséges gyerekek számára létesített iskola előtti nevelési intézmények működtetéséhez, illetve a gyerekek személyes fejlődését irányító mentori rendszer kiépítéséhez is.
Mivel a szakemberek többsége egyetért abban, hogy a tehetséges gyerekek ügyének megnyugtató megoldása nem képzelhető el a szülők és a szociális környezet közreműködése nélkül, láthatóan e téren is egyre nagyobb szerephez jutnak az érdekelt feleket összefogó különféle nonprofit szerveződések.”.
. A megbizott szervezetek a - tervezet kidolgozói- azonban a stratégiai területek körvonalazásakor – teljesen tudatosan – a különleges tehetségek kialakításának tizennégy területét is felsorolták. Érdemes áttekinteni ezt a listát, mert a tehetségekkel való bánásmód speciális eszközeit is megtalálhatjuk benne:
Még a különleges tehetségekkel való foglalkozást sem lehet kiemelni az oktatási rendszer egészéből és minden más kérdéstől függetlenül kezelendő jelenségnek tekinteni! Ha még hozzávesszük ehhez azt is, hogy különleges tehetségű gyerekek az alulteljesítők között is találhatók23, még tovább szélesedik az érintettek köre.
Anyának lenni egyetlen korban sem volt egyszerű feladat, de azokban az időkben, amikor a nő elsőrendű és rangú feladata a gyermekszülés volt, talán egyértelműbb volt a feladatok megoszlása. A mai, megváltozott körülmények között az anyaság csak egy női szerep a sok közül.
Jelen társadalmunkban egyre több tényező befolyásolja a gyermek vállalására irányuló döntést. Számtalan lehetőségét ismertek már a régebbi kultúrák is a szaporodásról való lemondásnak, kezdve a szexuális absztinenciától a magzatelhajtáson keresztül a csecsemőgyilkosságig.
Az embernek választási lehetősége van, hogy nehézségek esetén a saját vagy a gyermeke túlélését biztosítja-e. A gazdasági- társadalmi-kulturális feltételek sokasága, valamint az egyén döntési szabadsága befolyásolja a gyermekvállalást.
Az emberek abban bíznak, hogy később is születhet gyermekük, ezért gazdasági válság esetén tömegesen halasztják el a gyermekszülést.
A nyugati kultúrákban a az eddigi történelemben eddig ismeretlen jólét ellenére a gyermekvállalások száma folyamatosan csökken. Azokban a családokban, amelyek vállalnak gyermeket, a gyermekszülések időpontja tendenciózusan egyre későbbre tolódik.
A szülők tele vannak ambivalens érzésekkel, az értékrend változását mutatja, hogy egyszerre van jelen a valóságban a rajongás a gyermekért, valamint a gyermekekkel szembeni tartózkodó érzések és magatartások.
A szülői gondoskodás nem automatizmus, a gyermekeink iránt érzett szeretetet és gyengédséget a biológiai alapok mellett az adott társadalmi feltételek befolyásolják.
Már 4-5 éves gyerekek is használnak dajkanyelvet, ha náluk kisebb gyermekekkel találkoznak. A felnőttek többsége számára örömet okoz, ha fizikailag gondoskodhat egy kisgyermekről, s a kisgyermek sírása erős aktivitásserkentő a környezete számára.
A kisgyermekekre való gyors ráhangolódás különösen jellemző a nőkre. A nőkkel vele születik az utódgondozás késztetése: felismerik saját csecsemőjük illatát, s sajátos anyai készenlét állapotában vannak. Néhány napos újszülöttjük hangját képesek az anyák felismerni. Az anyák mindig úgy tartják a csecsemőjüket, hogy annak feje a bal oldalukra essen, az anya szívének közelébe. A férfiak általában a hóna alatt fogják meg a gyermeket, s a magasba, az arcuk elé emelik őket.
A csecsemők meghatározott hangon hívójeleket küldenek az anyának, aki álmából is képes felriadni, ha ezt a hívójelet nem hallja, de ez nem tudatosul benne, s azt sem tudja, miért ébredt fel.
Sztereotíp anyai viselkedésminta az is, hogy az anyák már akkor ismételgetnek bizonyos mozdulatokat, arckifejezéseket, gesztusokat, szavakat, amikor a csecsemő még képtelen az utánzásra.
A nyugati társadalmakban a férfiak egyre nagyobb szerepet vállalnak a gyermekgondozásban és a gyermeknevelésben, de az anyák megkülönböztetett szerepe a gyermek első életéveiben megmarad. Megfigyelhető, hogy mindkét szülő jelenlétében is az anyához fordul a kisgyermek, ha valami frusztráció éri. Az anyák és az apák viselkedésében jellegzetes különbségek mutatkoznak az egész gyermeknevelés során, és ez így is van rendjén, hiszen a szülők viselkedése magában hordozza azt a társadalmi jel- és normarendszert, amelyben a család él.
Előfordul, hogy az anyák valamilyen okból idegenkednek a csecsemőjüktől, elhanyagolják a gyermeküket. Ilyen jelek észlelése a környezet nagyfokú segítségét igényli, az anyát fokozatosan lehet hozzászoktatni a csecsemőhöz, erősíteni a kapcsolatot.
A csecsemő gyámoltalansága egy valódi biológiai korlát, amelyet a felnőtteknek figyelembe kell venni. Ugyanakkor a csecsemő aktívan részt vesz a kapcsolatok alakításában.
A csecsemő hosszú ideig tökéletesen kiszolgáltatott. Nem tud anyja testébe kapaszkodni, ezért fontos, hogy az anya különféle testre köthető hordozókba téve testi közelségbe tartsa a kisbabáját.
Az ember gyermeke mesterséges világba születik, és az első éveiben nem a fizikai, természeti, hanem ehhez az ember által megteremtett mesterséges világhoz tanul meg alkalmazkodni.
.
Az első hetekben rengeteg interakció alakul ki az anya és gyermeke között.
Rendkívül fontos az első hetektől az anya és gyermeke közötti szemtől szembe kommunikáció, amikor csak nézik egymást teljes arccal egymás felé fordulva. Amikor az anya beszél a csecsemőjéhez, a kicsi abbahagyja a gagyogást, s figyeli az anyját.
A csecsemő kb. féléves korától érzékenyen reagál a felnőtti viselkedésre, ha az anya egy vidám periódus után komoly, kifejezéstelen arccal néz a csecsemőre, a baba nyugtalanná válik, sírva fakad, elfordul.
Gyermekeink érzéseit és igényeit sem csecsemőkorban, sem kisgyermekkorban nem könnyű megérteni, és nem könnyű kiszolgálni. Serdülő korban pedig majdnem lehetetlen. A legjobb szülők is elbizonytalanodnak időnként, és tehetetlennek érzik magukat. Ha kérdéseid vagy kétségeid támadtak, kérdezd meg a szakembert akinek tapasztalata és kellő elméleti ismerete van.
Dr. Bauer Bela
MINDEN FÖLDRÉSZRŐL-69 ORSZÁGBÓL-A VILÁG 2OOO VÁROSÁBÓL-45.OOO LÁTOGATÓ-ORVOSKOLLÉGÁK ÉS GYERMEKET NEVELŐ ÉDESANYÁK TISZTELTÉK MEG WEB LAPOMAT ÉRDEKLŐDÉSÜKKEL 2O1O DECEMBER HAVÁVAL KEZDŐDŐEN. –
TISZTELETTEL KÖSZÖNÖM !!
DR.BAUER BÉLA
A gyermekkori dühkitörés egy olyan, nem tervezett, nem szándékos kifejeződése a dühnek, ami gyakran fizikai vagy szóbeli kirohanással is jár. Nem célja a figyelemfelkeltés, ahogy azt sokan gondolják. Egy dühkitörés alatt a gyermekek tipikusan sírnak, ordítanak, és csapkodják kezüket-lábukat. Általában fél-két percig tartanak, és a roham elején a legintenzívebbek.
Néha a dühkitörések tovább tartanak, és agresszívebb viselkedésformák is kapcsolódnak hozzá, például verekedés, harapás, vagy csípés. Ha az ilyen viselkedésformák kerülnek előtérbe, akkor felmerül, hogy viselkedészavar vagy más betegség áll a háttérben.
A gyermekkori dühkitörések 1-4 éves kor között a leggyakoribbak, de bármilyen életkorban, akár felnőtteknél is láthatunk ilyesmit.
Normális,hogy a gyermekemnek dühkitörései
vannak?
A gyermekkori dühkitörések gyakoriak, az 1-4 éves gyermekek körülbelül 80
%-ánál megjelennek. A két évesek 20 %-a, a négy évesek 10 %-a naponta mutat
dühkitöréseket.
Miért vannak ezek a dührohamok?
A dühroham egy normális és várható reakció olyan helyzetekben, ha valami
megakadályozza a gyermeket az önállóság megszerzésében vagy egy képesség
megtanulásában.
Például kiválthatja az, hogy a kicsi
frusztrálttá válik, miközben megpróbál begombolni egy inget, vagy aludni
küldik, pedig fenn akar még maradni.
Néhány gyermeknél gyakrabban jelentkeznek dührohamok, mint másoknál. Az
ilyen tendenciát elősegíti a fáradtság, a gyermek életkora és
fejlődési stádiuma, temperamentuma, a környezetben élőkre
nehezedő stressz, és az esetleg fennálló viselkedési vagy fejlődési
rendellenességek (pl. figyelemhiányos hiperaktivitás, autizmus).
Gyakrabban jelentkeznek a dührohamok, ha a szülők túl intenzíven reagálnak ezekre a kitörésekre, vagy engednek a gyermek követelésének.
Hogy lehet
kezelni a dührohamokat?
Ha nem törődünk a rohamokkal, és segítünk gyermekünknek
kezelni és kifejezni a benne felgyűlő haragot és frusztrációt, azzal
hatékonyan megelőzhetjük ezt a viselkedést. Érdemes arra is
odafigyelni, hogy mi váltja ki a rohamokat, mert így még azelőtt
cselekedhetünk, hogy a gyermek érzelmei olyan magasra hágnak, hogy már nem
tudja kezelni őket.
Ha a dührohamok még három éves korban is gyakoriak, folyamodhatunk a sarokba állítás módszeréhez. Az ilyen típusú nevelési eszköz kiragadja a gyermeket a frusztrációt okozó szituációból, lehetőséget ad arra, hogy megnyugodjon, és megtanítja, hogy a dühroham nem elfogadható viselkedésmód.
Ez legjobban azoknál a gyermekeknél működik, akik már megértik, hogy miért kapják a büntetést.
Ki fogja
nőni a gyermek a dührohamokat?
A legtöbb gyermek fokozatosan megtanulja egészségesen kezelni azokat az
érzelmeket, amelyek az elején a dührohamok kialakulásához vezettek. Azok,
akiknél még négy éves kor felett is fennállnak ezek a rohamok, külső
segítséget is igényelhetnek.
Az iskolában is megjelenő dührohamok
általában más problémákra utalnak, például tanulási vagy beilleszkedési
nehézségekre.
Mikor vigyem el az orvoshoz a gyermeket?
Ha négy éves kor felett is gyakoriak a dührohamot
Ha nehézséget okoz a dührohamok kezelése, például attól fél, hogy kárt tesz a gyermekében
Ha bizonytalan a dührohamokkal kapcsolatban
Ha négy éves kor felett is gyakoriak a dührohamok Ha a rohamok kapcsán erőszakos viselkedés is megjelenik, ami másokat is veszélyeztethet

A FELSŐ SZEMHÉJ EGY VAGY KÉTOLDALI VELESZÜLETETT
MOZGÁSKÉPTELENSÉGE-PTÓZISA-A SZEMHÉJ LEGGYAKORIBB FEJLŐDÉSI
RENELLENESÉGE-ELŐFORDULHAT MÁS JELLEGÜ FEJLŐDÉSI RENELLENESSÉGEK
KISÉRŐ TÜNETEKÉNT..A MIELŐBBI SEBÉSZI MEGOLDÁS NAGYON FONTOS MERT AZ
ESZTÉTIKAI SZEMPONTOKTÓL ELTEKINTVE BIZTOSITJA MINDKÉT SZEM LÁTÁSI FUNKCIÓINAK
NORMÁLIS ALAKULÁSÁT
Dr. Bauer Bela
LOGOPÉDIA
Gyermeke egészsége minden szülő számára a
legfontosabb. Óvjuk őket a legkisebb megfázástól, sérüléstől is.
Mégis megannyi szülőnek kell megbarátkoznia a gondolattal, hogy gyermeke
problémákkal küszködik, esetleg fogyatékos.
Irásaimban olvashatnak az ismertebb gyermekkori problémákról és a
gyógymódokból is összegyűjtöttünk néhányat, külföldi tapasztalatok
alapján.
A
gyermekbetegségek egy fontos területe a nyelvi
és beszédhibák, ezek ugyanis különböző, a háttérben
meghúzódó súlyosabb problémák szövődményeként is kialakulhatnak. Éppen
ezért fontos, hogy részletesebben is megismerkedjünk velük.
Az okok lehetnek bizonyos észlelési zavarok, hallás- ill. látáskárosodás,
fejlődési problémák, ezek közül is leginkább a gyenge szájmotorika
(fejleszthető például szappanbuborék-fújással), de családi okokra,
vagy egy nem megfelelő gyermek-szülő viszonyra is
visszavezethetők. Ilyenkor a logopédiát hívhatjuk segítségül, amellyel a
kezelések során javítható a kiejtés, az artikuláció, elősegíthető
a folyamatos beszéd.
Egy
háziorvos bármikor könnyedén felismer egy ilyen problémát, de nem árt, ha a
szülő is tisztában van velük, vegyük tehát sorra őket!
Leggyakoribb mindközül a diszlália,
mikor a gyermek azokat a hangokat, melyeket nem tud kiejteni, egy másikkal
helyettesíti, vagy egész egyszerűen elhagyja őket.
Hasonló a diszgrammatizmus, ilyenkor egész szavak és mondatrészek maradnak ki és az alkalmazott nyelvtan sem helyes.
Gyakori probléma a hadarás, ez esetben a gyermek elharap bizonyos szavakat és végződéseket.
Nyelvelsajátítási zavarokról beszélünk, ha gyermekünk nem
képes kifejezni, amit közölni szeretne, szókincse nem felel meg a korának és
ezt a hibáját sokszor sajátos módszerekkel igyekszik véka alá rejteni (mutogat,
hirtelen témát vált, stb.).
Ha hangokat, szórészleteket többször ismétel, míg
sikerül kimondania a szót, akkor a gyermek dadog. Ha ez hat hónapnál
tovább tart, akár krónikus is lehet. Sokat segíthet azonban, ha a szülő
ilyen esetben is türelmesen végighallgatja mondandóját, és nem utasítja arra,
hogy inkább lassabban beszéljen, vagy próbálja meg előre végiggondolni,
mit akar mondani.
Az sz-hangok hibás kiejtése pöszeségre utal,
mely az új fogak kinövése után magától is elmúlhat, sok logopédus ezen okból
kifolyólag csak ennek megtörténtével kezdi el a kezelést. További logopédus
által kezelhető hibák, a selypítés (s-hangok hibás kiejtése, a raccsolás
(r-hiba), az orrhangzós beszéd és a nyelvlökéses nyelés.
Ilyenkor is érdemes először a háziorvost felkeresni, aki akár
személyesen is elvégezheti a szükséges hallásvizsgálatot, ugyanis valamiféle halláskárosodás is állhat a háttérben.
A gyermek talán képes lenne kimondani a szavakat, ha azokat jól hallaná.
Négy éves korig ezek a problémák normálisak, ám ha később is
fennállnak, érdemes felkeresni egy szakembert.
Dr. Bauer Bela
A krupp-Gégeszükület
Ijesztő tünetekkel járó gyermekbetegség
„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik
Mit tehetünk kruppos roham esetén?
A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására. Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.
Ha a krupp tüneteit észleljük, a gyermekünk megnyugtatása az azonnali feladat. A kis beteg érzi, hogy nehezebb a levegővétel, megijed, sír, és ez önmagában súlyosbíthatja a fulladást. Fontos, hogy a szülő igyekezzen megőrizni a nyugalmát, ne essen pánikba, mert az értelemszerűen átragad a gyermekre és ront az állapotán. A következő lépés a légutak hűtése: kellő öltöztetés után ki kell nyitni az ablakot, sőt, ki is lehet menni az udvarra, erkélyre, utcára. A szabad levegő percek alatt csökkentheti a nehézlégzés súlyosságát. Szervezzük meg, hogy a gyermek mielőbb eljusson a háziorvoshoz vagy az ügyeletes gyermekorvoshoz.
Készüljünk fel arra, hogy csecsemőkorban, illetve kifejezett tünetek esetén kórházi bennfekvés is szükséges és tapasztalt előre látó orvosok szerint kötelező. .
A kórházi kezelés bázisa is a nyugtatás, a felesleges beavatkozások kerülése. Az elmúlt századokban a hideg pára volt a kezelés alapja, de hatékonyságára csak gyenge bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az inhalátorokkal azonban hatékony gyulladás- és vizenyőcsökkentő gyógyszerek is belélegeztethetők. A betegeknek kórházi körülmények között szisztémásan, szájon át, kúp, tabletta vagy injekció formájában bejuttatható szteroidot adnak. Tudnunk kell, hogy adekvát kezelés mellett is szükségessé válhat intenzív osztályos ellátás, gépi lélegeztetés.
Kockázatok – mit kerüljünk?
Sajnos a krupp nem megelőzhető betegség. A családi halmozódás arra utal, hogy a gyakoriságot genetikai faktorok is befolyásolják. A szennyezett, dohányfüstös levegő folyamatos légúti gyulladást okoz, az ilyen környezetben nagyobb a kockázat a krupp kialakulására. Tegyünk meg mindent azért, hogy gyermekünk a lehetőségeknek megfelelő, tiszta, inkább hűvös (20-22 °C), páradús környezetben tartózkodjon, aludjon. Ipartelepek közelében a krónikus légzőszervi betegségek halmozódása mellett krupp is gyakrabban léphet fel.
A
SZAKEMBEREK TÖBBSÉGE ÚGY ITÉLI MEG, HOGY A JÓDHIÁNY MELLETT A HORMONÁLIS
ÁTÁLLITÓDÁSNAK IS SZEREPE VAN.
Gyermekeink életkorukból fakadóan
óvatlanok, nem ismerik fel a testi
épségüket és szemüket veszélyeztető helyzeteket, tárgyakat, ezért
gyakoriak gyermekkorban a szem sérülései.
A szem nagyon érzékeny szervünk. Már az is nagy fájdalmat okozhat
gyermekünknek, ha szappan, vagy homokszem kerül bele.
Fontos, hogy szemsérülés esetén se veszítsük el
lélekjelenlétünket.
Próbáljuk meg tisztázni, mi történt, mi került a gyermek szemébe, mi ütötte meg
és mekkora erővel.
Az orvos a sérülés jellegétől függően látja el a sérülést.
A vérző sebeket kitisztítja és egyes esetekben speciális sebtapasszal vagy öltésekkel rögzíti.
Ha maró hatású vegyi anyag került a szembe, szemcseppel érzésteleníti és alaposan kimossa a szemet.
A szemhez szorosan tapadó, vagy beágyazódott idegentestet érzéstelenítés után eltávolítja nedves vattapálcával, csipesszel, vagy kibillenti helyéről egy speciális eszközzel. Az apró idegentestek eltávolítását egy réslámpa nevű eszköz vagy nagyító segítségével végzi el.
Az elsősegélynyújtás után, ha a gyermek életkora lehetővé teszi, ellenőrzi a gyermek látását is.
LEVÉLVÁLTÁS KÉT BARÁT KÖZÖTT
Személyes és intim a tartalom..De az érzelem és a gondolatvilág nagyszerüsége,megengedi hogy túllépjek ezeken a korlátokon,még ebben az előitéleteken bővelkedő világban is. Leirjam azt az érzésvilágot ami közöttünk szatmári barátok között létezik mindmáig, és ami az urnákig is elkisér.
Kedves Béla!
Rábukkantam, majd hajnali négy óráig olvastam életrajzi írásodat. Emlékek áradatát fakasztotta...
Ha részletezném,Te is hajnalig olvashatnád levelem...
Ime, a példa - a ritka, a nagyszerű -, hogyan lehet szűlőföldön, mi több, szülővárosban rendkívűli életművet építeni, többszörösen sajátos-hátrányos körűlmények között - ha az ISKOLA, a CSALÁD ( a gének) működésbe hozzák az értékteremtés kényszerét.
Hajnali álmaimba Szatmáron jártam, csikasz koromban... Képek villantak szeszélyesen: Vakító napfényben, vakító kék ég alatt battyogtam Gimnáziumunktól haza, a Hunyadi uccába... Találkára vártam a Villanyóra alatt... Csólentett ettem a Tivoliban Rög József tanár urral, és Tojás húzta a Hallgatót... De átmentem a Vashídon is, horgászni a túloldali hídlábnál... Antal Péter letolt, mert korcsolyával cipőimen űltem az órán (felkötöttem a Hudorát,hogy szünetbe ne vesztegessem az időt)...
Feleségem aggódott:Milyen sokáig alszom?!... Időnként belesett,mert beszéltem álmaiban. De nem riasztott, mert nem pörőltem - mint máskor -, hanem mosolyogtam - mint ritkán.
Folytatom a Bauer-kúrát.
Köszönöm, Doktor Úr!
baráti ölelés, és minden...
Dehel Gábor.
KEDVES GABI
Ennyi öröm egycsomóba,ilyen meleg baráti kézfogás és ölelés csak szerető,igaz emberi érzésvilágban létezik.Elismerő soraid hozzásegitenek ahhoz hogy utoljára még megkapaszkodjak ebben a rohadt,öntörvényü világban.Igy még senki nem törölte le életem munkájának ,veritékét a homlokomról.Mi a –végváriak itt szülőföldünkön vágyunk egy kis simogatásra és főként a véreinktől egy elismrő szóra.Te egy mondatban fogalmaztad meg egész létem tartalmát és értelmét.-Keresztes sorsunkat- csak –Mi-tudjuk ilyen mély emberi bensőséggel megfogalmazni,és szavakba önteni.
Köszönöm és ölellek
Béla
SZATMÁRNÉMETI-2O11-MÁRCIUS 15-ÉN-!!!!!
Dr. Bauer Bela
Ma már szerencsére senki nem kérdőjelezi meg a szoptatás jelentőségét, sőt, egyre több szakorvos és a pszichológus hívja fel a figyelmet arra, hogy miért alapvető fontosságú az ember életében. Az anyatej, mint táplálék a legtökéletesebb, a szoptatási szituáció, az anya-gyerek kapcsolat és így az egészséges pszichés fejlődés megalapozója.
A csecsemőkor talán legfontosabb tapasztalata, hogy a világ, amibe születtünk, nem fenyegető, hanem biztonságos hely. Ezt az élményt az anya tudja biztosítani gyermeke számára avval, hogy gyermeke negatív érzéseire, a gyermek sírásása megnyugtató viselkedéssel reagál. Az első életévben az anya-gyerek kapcsolat alakulása következtében alakul ki az ősbizalom, amely a későbbi emberi kapcsolatok alakulását is befolyásolja. A méhen belüli életben már kialakul az anya és gyermeke közötti kapcsolat, a magzat megismeri anyja hangját, szívhangját. Születése után a karba vétel és a ringatás ezért olyan megnyugtató és jó hatású a baba fizikai és lelki állapotára. Mellre téve a csecsemők megnyugszanak, biztonságban érzik magukat.
A táplálásban fontos a megfelelő minőségű és összetételű tápanyagok adása, de ugyanilyen fontos a szoptatás vagy etetés során a gyermekkel a meghitt, intim kapcsolat fenntartása
. A szoptatással kapcsolatos mítoszok, tévhitek mindig is erősen befolyásolták az anyai szereppel történő elégedettséget. Ma újra előtérbe kerültek azok a nézetek, hogy minél tovább szoptat az anya, a gyermek fejlődése annál zavartalanabb,és ez a tény. azoknál az anyáknál okozhat belső konfliktust, akik - önhibájukon kívül -néhány hónap elteltével már nem tudnak szoptatni. A bűntudat szorongóvá teheti az anyát, és ez csökkentheti kiegyensúlyozottságát, ami az anyai szerepre is kihat.
Függetlenül attól, hogy az anya mellből vagy cumisüvegből etet, az etetés biztosítja a gyermek számára az anyával való érzelmi biztonság megélését. A cumisüvegből való etetésnél is fontos a szoptatási helyzet megteremtése! Ezek az alkalmak újra és újra megerősítik a biztonságos érzelmi kötődést. Ha az anya és a gyermek jól egymásra hangolódtak, az anya jól érzékeli a gyermek jelzéseit, és megfelelő módon reagál rájuk.
Ha az
első életévben az anya valóban a gyermekére tud koncentrálni, etetéskor nem
mással beszélget, nem a tévét nézi, akkor az anyai szerep magabiztossága is
kialakul, mert látja gyermeke egészséges testi és lelki fejlődését.
Egy éves korig jó lenne, ha minden anya
kizárólag a gyermekneveléssel tudna foglalkozni, mert ez a korszak meghatározza
a gyermek későbbi testi-lelki fejlődést.
Tévhit, hogy ha a gyermek már úgysem szopik,
akkor mindegy, hogy ki eteti (például ezt is a bébiszitterre lehet bízni).
Kétségtelen, hogy korunkban az anyákra nagyobb terhek nehezednek annak következtében, hogy minden szerepükben egyszerre szeretnének helytállni. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy az anya - bár gyermeke még nem érte el az egy éves kort - már dolgozik, miközben abban az illúzióban ringatja magát, hogy gyermekét neveli. (Pl.: otthon dolgozik, de egész nap a bébiszitter gondozza a gyermeket) Ennél sokkal jobb megoldás, hogy egyéves koráig a gyermekgondozás feladatának szenteli magát. Ez az együtt töltött idő később megtérül, mert ekkora már kialakult és megalapozódott a harmonikus anya-gyerek kapcsolat, a gyermek oldaláról kialakult egy ősbizalom. Egy olyan nyitottság a világ felé, ami az egészséges fejlődés alapköve.
A táplálkozás alapvetően örömteli
tevékenység, ám gyakran pont az étkezéssel kapcsolatban
alakítanak ki a szülők helytelen magatartásmintákat. Ha csak a
"mama kedvéért" eszik egy falatot, akkor kialakulhat a rosszul evő gyerek, vagy, amikor a gyerek minden panaszára az etetés a válasz,
akkor éppen az ellenkezője, a minden problémát
evéssel "gyógyító" gyerek. Ezek a későbbi
táplálkozási zavarok megalapozói.
Az anyai táplálás tehát testi és
lelki dolog is egyben. A táplálék minősége meghatározza az egészséges
testi fejlődést, és ahogyan az anya a táplálást végzi, az meghatározza a
gyermek személyiségfejlődését.-átvéve-
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az érdeklődés az evészavarok, az anorexia nervosa, a bulimia és az obesitas (kóros elhízás) iránt. A probléma súlya miatt nem lehet elégszer ismételni e betegségek jellegzetességeit. Az étkezési zavarban szenvedők – bár sokan titkolják, vagy nem ismerik fel betegségüket – egyre nagyobb számban keresik fel a szakembereket.
Az evészavarok jellegzetesen a fiatal lányok betegségei, az anorexia nervosa általában 12-18 éves korban, a bulimia nervosa pedig jellemzően 17-25 éves korban kezdődik. Az ingatag önbizalmú, önállósodásra törekvő, de a szülő közelségét is igénylő serdülő gyakran képtelenné válik lelki történéseinek és külső kapcsolatainak kontrollálására. Ilyen esetben a kontrollt saját testére, az ételre, az evésre helyezheti át.
Az anorexia nervosa alaptünetei:
A testi tünetek közé tartozik a száraz bőr, a gyakori hajhullás, emésztési zavarok, alacsony vérnyomás, szívritmuszavarok… Amennyiben a serdülőkor kezdete előtt lép fel a betegség, a gyermek nemi érése lelassul, menstruációja nem jelentkezik.
Hogyan ismerjük fel az anorexiát?
A betegség gyakran úgy indul, hogy az esetleg enyhén túlsúlyos fiatal lány fogyókúrázni kezd, majd a fogyókúrát folytatja az ideális testsúly elérése után is. A fogyókúra gondolata gyakran a családtagok vagy kortársak – néha ártalmatlannak vélt – megjegyzéseinek hatására születik meg. Az utóbbi évek kutatásai szerint az anorexiára hajlamosak számára a csökkent kalóriabevitel, az éhség nem kellemetlen, hanem éppen ellenkezőleg, eufóriához hasonló érzésük lesz, fegyelmezettnek, sikeresnek érzik magukat, gyönyörűséggel tölti el őket egyre fokozódó soványságuk.
Az anorexiások egyik csoportja szigorúan korlátozza a bevitt kalóriát, ez korlátozó típusú betegcsoport. A másik csoport tagjai a koplalási időszakot falási rohamokkal, önhánytatással, hashajtással, illetve vízhajtással váltogatják, ezt bulimiás típusnak nevezzük.
A bulimia
A bulimia nervosa alaptünetei:
A túlzott mértékű, önkínzó jellegű testmozgás (torna, futás) mindkét alcsoportra jellemző, sőt, a túlzott testmozgás az anorexia nervosa esetén a fogyást megelőző tünet lehet.
Mi segíthet elkülöníteni a bulimiát?
Jellemzően a serdülőkor vége felé, a fiatal felnőttkorban kezdődik (17-25 évesen). Labilis, depresszív, szorongó fiatal nők betegsége, akik falásrohamaikat titkolják.
A falási epizódok naponta többször is felléphetnek, rövid ideig tartanak.
A hánytatás, vízhajtózás néha extrém mértékű lehet, az eseményeket mindenképpen bűntudat, szégyenérzet követi, önértékelésüket tovább rontva.
Létezik a bulimia nervosának egy enyhébb változata is, a túlevéses zavar vagy kényszerevés. Erre falásrohamok jellemzőek, de súlycsökkentő beavatkozások nélkül, s a betegek általában túlsúlyosak.
Ezen a ponton érintkezik a bulimia és az elhízás. Elsősorban kövér nők között találkozunk gyakran olyan páciensekkel, akikre a hangulati labilitás mellett a kényszeres, sokszor kontrollálhatatlan farkaséhség jellemző, főként édességekre, valamint a falási rohamok.
Az étkezési zavarok kialakulásának hátterében az örökletes tényezők, biológiai sérülékenység mellett mindig megtalálható a kora gyermekkori anya-gyermek kapcsolat zavara és kórosan működő családi rendszer. Nem elhanyagolhatók a szociokulturális hatások sem. Különösen veszélyeztetettek azok a csoportok, ahol a karcsúság vagy az alacsony testsúly szigorú követelmény: táncosok, manökenek, modellek, zsokék, bizonyos sportolók (hosszútávfutók).
Meg kell említeni még egy sajátos kórképet, a férfiak inverz anorexia nervosáját, amelyben a testképzavar fordított. Az izmos, általában testépítő férfiak túl soványnak tartják magukat, sőt, félnek, hogy kinevetik őket soványságuk miatt.
Az étkezési zavarok kezelhetőségei
Az anorexia, bulimia, elhízottság egyazon spektrum részjelenségei. Ezek között az étkezési zavarok között több a rokonság, mint a különbség, ezért célszerű ezeket a betegségeket együtt kezelni. Az étkezési zavarok kezelése – ha azt is figyelembe vesszük, hogy gyakran társulnak depresszióhoz, kényszerbetegséghez – összetett, mindenképpen felkészült szakemberre váró feladat.
Súlyos lefogyás esetén a testsúly helyreállítása a terápia kezdeti célja, melyben extrém mértékű, az életet veszélyeztető fogyás esetén szerepe lehet a szondával történő táplálásnak is. Az antidepresszáns, elsősorban a szerotoninrendszerre ható gyógyszerek elsősorban a gyakran társuló depresszív tünetek esetén hatékonyak.
A pszichoterápiás módszerek közül eredményesen alkalmazhatóak a viselkedés- és kognitív terápiák, hipnoterápiák, kreatív és mozgásterápiák, illetve a csoportterápia.
A családterápia 18 éves kor alatti betegek esetében gyakorlatilag elengedhetetlen. Segítséget nyújt a családterápia a tünetek kialakulásában szerepet játszó családi diszfunkciók korrekciójában. A kezelés hatására megerősödhetnek a szülői és gyermeki alrendszerek, csökkenhet az erős ellenállás a változással szemben, képessé válhatnak szembenézni konfliktusaikkal.
Az étkezési zavarok a súlyos pszichiátriai betegségek közé tartoznak. A krónikus beteggé válás éppúgy jellemző, mint – különösen az anorexia nerosza esetében – a magas halálozási arány. Terápiás sikert a korai felismerés mellett a jól megválasztott, gyakran kombinált gyógyszeres és pszichoterápiás módszerektől remélhetünk.
Dr. Bauer Bela
Az ivóvíz sok olyan anyagot tartalmaz, amelyre szüksége van az emberi szervezetnek. Ilyen anyagok a megfelelő mennyiségű fluor, jód, ásványi sók. Vannak olyan anyagok azonban, amelyeknek csak minimális - egészségügyi határérték alatti - mennyiségben, vagy egyáltalán nem lehetnek jelen. Ilyenek pl. a szulfid, ammónium, arzén, nehézfémek, növényvédő szerek, stb.
Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát. Csecsemőkben okozza az ún. kék betegséget (methaemoglobinaemia).
Mi az a methaemoglobinaemia
Az ivóvíz okozta mérgezések közül első helyen kell említeni az ún. csecsemőkori szerzett methaemoglobinaemiát.
Régebben úgy gondolták, hogy a betegség nem függ külső környezeti tényezőktől. Később azonban rájöttek, hogy olyan 1-3 hónapos csecsemőkön fordul elő, akiket mesterségesen tápláltak, vagy az anyatejet, amit táplálékul kaptak, olyan kútvízzel hígították, amelynek jelentős a nitrát-tartalma, emellett néha tartalmazott olyan baktériumokat is, amelyek a nitrát átalakítására képesek de az emberi szervezetre nem jelentenek veszélyt.
A betegség a következőképpen alakul ki
A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és patkóbelében (a vékonybélnek közvetlenül a gyomor után következő szakasza) és felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (haemoglobint) ún. methaemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására.
Miért elsősorban az élet három hónapjában alakul ki ez a betegség?
Ennek három oka ismert.
A betegség tünetei
A tünetek jellegzetesek: a kisbaba először látszólag teljesen jól van, majd hirtelen kékes-lilás színűvé (cianotikussá) válik a bőre (mint amikor a hideg vízben régóta lubickoló kisgyerek szája is elszíneződik a fázás miatt, ez azonban ártalmatlan jelenség) és a bőr elszineződéséve együtt jár a légzési nehezítettség. Ez az ún. kék csecsemő (blue baby) szindróma. Súlyosabb esetekben azonnali orvosi beavatkozás nélkül a kórkép fulladásos halállal végződhet.
Ma már azonban a vezetékes víz elterjedése folytán ritkán fordul elő megbetegedés. Míg 1976 és 1988 között több, mint 1600 megbetegedés volt 24 halálesettel, a 90-es évek végén a megbetegedések száma 10 alá csökkent országosan és haláleset nem fordult elő.
Kezelés
Az orvos a tünetek észlelésekor egy ún. metilénkék nevű folyadékot vagy nagy mennyiségű aszkorbinsavat (C vitamint) ad a csecsemőnek vénás injekció formájában. Ezután a tünetek drámai gyorsasággal megszűnnek.
Minden ivóvíz tartalmazhat nitrátot?
Ahol a lakásokban be van vezetve a vezetékes ivóvíz, ott az anyukák nyugodtan adhatják kisbabájuknak a vizet, mivel a szolgáltató vízmű rendszeresen vizsgálja az ivóvíz minőségét.
Probléma csak ott adódhat, ahol saját fúrt illetve ásott kút van, ezek akutak közel vannak a a W.C-hez és amelyet nem ellenőriznek rendszeresen. Ilyen esetben, ha kisbabát várunk, még a terhesgondozás ideje alatt meg kell határozni a tej hígítására szánt ivóvíz nitrát-tartalmát. Ilyen problémával a körzeti védőnőhöz kell fordulni, aki segít levenni a kismamának a vízmintát, az ÁNTSZ vízvizsgáló laboratóriuma pedig megvizsgálja azt. Az eredményről a kismama értesítést kap.
Amennyiben a kút nitrát-tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket, nem alkalmas a csecsemő táplálására. A víz forralása csak a baktériumokat pusztítja el, ezzel ellentétben nem távolítja el a nitrátot, sőt, a víz bepárlásával még növelheti is a nitrát-tartalmat!
A csecsemő számára készített tápszer, tea vagy bármilyen más víztartalmú étel elkészítéséhez kizárólag külön erre a célra kapható zacskós vagy palackos víz, vagy amennyiben ez elérhető, úgy ellenőrzött minőségű hálózati ivóvíz használható.
Az utóbbi évtizedekben nagyon megnőtt a mozgásszervi megbetegedések száma a gyerekek körében is: mintegy háromnegyedüknél fordul elő valamilyen ortopédiai probléma.
Ezeknek egy része öröklött, de a legtöbb mozgásszegény életmód, illetve környezeti tényezők okozta civilizációs betegség. A gyermekük egészségéért küzdő szülők egyes tévhitektől és a gyermek dacosságától szorongatva gyakran nehezen találják meg a gyógyuláshoz vezető utat.
Csípőficam
Csípő-rendellenesség 1000 gyerekből
5–10-nél fordul elő. Gyakoribb lányoknál, farfekvésben, ikerterhességnél,
és azoknál, akiknek az édesanyjuk is érintett. A valódi csípőficam (amikor
a combfej egyáltalán nincs a helyén) ritka, elterjedtebb az instabil csípő
és a diszplázia (ilyenkor a combfej a laza ízületi tok, illetve a túl sekély
vápa miatt könnyen kimozdítható). Gyanús, ha a baba két lába nem egyforma
hosszú, a popsi és a combok ráncai aszimmetrikusak, vagy ha a kicsi az egyik
lábát kevésbé mozgatja.
Magyarországon közvetlenül a születés után, majd 1 hónapos, illetve 3 hónapos
kor körül szűrnek. Ez általában a csípő tornásztatásából, szükség
esetén ultrahangból és röntgenvizsgálatból is áll. Enyhe esetekben
elegendő néhány hónapig terpeszpelenkát vagy úgynevezett ruginadrágot
hordani, ezek a kicsik százszázalékosan meg szoktak gyógyulni. A későn
felismert, illetve súlyos ficamoknál Pavlik-kengyelt alkalmazunk, ezt
hónapokig-évekig kell viselni, és a gyerekek elég rosszul bírják, mert csak esetlenül
tudnak benne mozogni. A gondos szűrés jóvoltából ma már csak ritkán, a
nagyon későn felismert esetekben kerül sor műtétre, legtöbbször
azonban ez már nem állítja vissza a teljes egészséget.
Dongaláb
Ez a jellegzetes, veleszületett fejlődési rendellenesség már
születéskor felismerhető: a két lábfej befelé fordul, a két talp egymás
felé néz. A lábszárak általában rövidek, izomzatuk fejletlen. A kezelés már a
szülészeti osztályon megkezdődik: tornásztatással, valamint a láb
ismételt gipszelésével az eltérés fokozatosan korrigálható. Amennyiben a
torna és a gipszkezelés nem vezet eredményre, műtét javasolt. A helyesen
kezelt gyerekek nagy kínlódás árán bár, de szépen rendbe szoktak jönni.
Gerincferdülés
Gerincferdülésnek (scoliosis) a gerinc
oldalirányú elhajlását nevezzük. Az igen gyakori probléma az iskolai
szűrővizsgálatok adatai alapján a serdülők mintegy 15%-át
érinti. Fő oka a mozgásszegény életmód (egész napos tanulás, ülés a
tévé előtt vagy a számítógépnél), ilyenkor ugyanis a gyenge hátizomzat nem
tud lépést tartani a test gyors növekedésével.
A gerincferdülés kezelésének alapja a mozgás: különösen fontos a hátizmokat
erősítő gyógytorna és a rendszeres úszás (az iskolai tornaóra alóli
felmentés indokolatlan). Súlyosabb esetekben műanyag fűző,
úgynevezett korzett egész napos viselése szükséges, a kifejezett deformitással
járó, légzési és vérkeringési problémákat okozó gerincferdülés esetén pedig
műtéti megoldás jön szóba.
A hanyag tartás az az állapot, amikor a csontok még rendben vannak: a gyerek ki
tudná húzni magát, csak valahogy mindig elfelejti. A rábeszélés nem szokott
eredményre vezetni, csak az edzés segít.
Scheuermann-kór
A serdülők közel 10%-át érintő betegség a csigolyák ismeretlen eredetű csontosodási zavara. A csigolyák ék alakban deformálódnak, emiatt a háti gerincgörbület fokozódik és merevvé válik. Kezdeti tünete a fáradékonyság, később hátfájás léphet fel. A Scheuermann-kór kezelésének alapja a hátizmok megerősítése gerinctornával és úszással (a versenyszerűen végzett, gerincet terhelő sportok viszont kerülendők). Súlyos esetekben fűző viselése, illetve műtét jön szóba.
Lúdtalp
A láb boltíves szerkezete 1-2 éves korban, a járás során
alakul ki. Ha a boltozatokat tartó szalagok és izmok meggyengülnek, a talp
lelapul, és bokasüllyedés, közismertebb nevén lúdtalp alakul ki. Ebben
szerepet játszhat az elhízás, a nem megfelelő cipő viselése, illetve
a még járni nem tudó gyerek járásra késztetése. A lúdtalp fájdalommal jár,
melyet a gyerek szabálytalan lábtartással próbál elkerülni. Ettől
később térd- és csípőpanaszok alakulhatnak ki.
A lúdtalp megelőzésének és kezelésének lényege a lábboltozatot tartó izmok
megerősítése. Kiválóan edzi a talpizmokat, ha a kis lúdtalpas
lábujjhegyen, sarkon, a talpa külső élén jár, golyókat és ceruzákat fogdos
meg a lábujjaival, valamint mezítláb sétál egyenetlen talajon, például füvön.
Fontos továbbá olyan cipőt viselni, amely a sarkat megfelelő
helyzetben tartja. A lúdtalpbetét azonban a lábizomzat tehermentesítése révén
további izomgyengülést okoz, így többet árt, mint használ
Az újszülötteknél gyakran előforduló élettani vagy fiziológiás sárgaság (icterus) ártalmatlan jelenség. Egészséges, nem koraszülött babáknál általában a szülés utáni 2-3. napon kezdődik, a 4. napon tetőzik és néhány napon belül magától meg is szűnik.
A fiziológiai sárgaság kialakulásának okai között több tényező játszik közre. Magzati korban a babának több vörösvértestre van szüksége az oxigén megfelelő szállításához, hogy az anyai vér oxigénjét fel tudja használni. Ezek a vörösvértestek más típusú hemoglobint tartalmaznak (Hemoglobin F), mint amire a születés utáni keringési viszonyok között szükségünk van. A magzati vérfesték jobban köti az oxigént, és könnyebben adja át azt a szöveteknek.
A születés után, az első lélegzetvételtől kezdve azonban a baba tüdejének át kell vennie a méhlepény szerepét, s az elhasznált vér szállításának külön kell válnia a friss, oxigéndús levegő szállításától. Innentől kezdve a babának kevesebb oxigénszállító molekulára lesz szüksége, és a vörösvértesteknek át kell alakulniuk a "kinti viszonyokhoz".
A magzati vörösvértestek elpusztulnak, helyettük újak termelődnek. A lebomló vörösvértestek piros festékanyagának (a hemoglobinnak) lebomlási terméke, a bilirubin nevű sárga festékanyag a sárgaság okozója.
A bilirubint a májban keletkezett enzimek bontják le, és a szervezetből részben kiürül, részben újra felhasználódik. Ha az enzimek nem működnek megfelelően, vagyis több bilirubin termelődik, illetve kevesebb ürül, a szervezet egyensúlya megbomlik, és a normálisnál több bilirubin marad a vérben. Bizonyos szint után a szemfehérjén, illetve a bőrön megjelenik a sárga szín - innen a hétköznapi elnevezés.
A sárgaság létrejöttét elősegítő tényezők közül a legfontosabb a vércsoport-összeférhetetlenség, illetve az Rh vércsoport okozta eltérés anya és gyermeke között (Rh negatív anyának Rh pozitív magzata). Ezek kiszűrésére ma már komoly vizsgálatokat végeznek.
Az élettani sárgaság kezelése
Az élettani vagy fiziológiás sárgaság, mint említettük, teljesen normális jelenség. Ebben az esetben a bilirubin-szint általában nem emelkedik 12 - 15,7 mg/dl fölé, és sokszor egyáltalán nincs szükség külső beavatkozásra, kezelésre. Elég lehet, ha a kismama minél előbb megkezdheti a szoptatást, és az előtej (kolosztrum) fehérje- és kalóriatartalma elegendő segítség a kicsi szervezetének az új egyensúly kialakításához. Ha azonban a baba nagyon fáradékony, nehéz felébreszteni, esik a súlya, nem jut elég folyadékhoz, vagy bilirubin szintjének emelkedése meghaladja a fiziológiás szintet, szükség lehet a kezelésre.
A bilirubin lebontásához speciális hullámhosszúságú fényre van szükség, ezért alkalmaznak a kórházakban úgynevezett kék fényt. Erre általában - kórháztól függően - 15 vagy 17 mg/dl bilirubin-érték fölött kerül sor, de egyes szakemberek 20 mg/dl-ig sem tartják kórosnak az értéket, időre született, egészséges csecsemők esetében. A kórházi kék fény nem ártalmas, nem károsítja a szemet, bár a babák szemét a szemgyulladás elkerülése érdekében legtöbbször letakarják.
Az anyatejes sárgaság
A sárgaság másik fajtája az elhúzódó, vagy más néven anyatejes sárgaság, amely során 10-12 hétig is fennállhat a magas bilirubin-érték. Pontos okát még ma sem ismerik, feltételezések szerint ezen esetekben az anya teje olyan hormont, zsírsavat, egyéb anyagot tartalmaz, amely miatt a bilirubin kiürülés helyett újból a véráramba kerül. Megfigyelések szerint ez elsősorban azoknál a babáknál fordul elő, akik csak később, 3-4 napos korukban találkozhattak először az anyatejjel, s így kevesebb előtejhez jutottak. Régebben azt tanácsolták a kismamáknak, 2-3 napra szakítsák meg a szoptatást, de ma már ezt a módszert nem tartják sem indokoltnak, sem hatékonynak - és a mamáknak is elég sok nehézséggel járna. Az elhúzódó sárgaság önmagában az amúgy egészséges babáknál semmiféle szövődményhez nem vezethet.
A sárgaság harmadik fajtája
Nagyon ritka esetben előfordulhat, hogy a bilirubin-érték a születés
napjától kezdve kórosan magas, illetve rohamosan emelkedik. Ezt legtöbbször a
vércsoport-összeférhetetlenség, vagy valamilyen anyagcsere-betegség, esetleg
egy súlyosabb fertőzés okozza. A kórosan magas értékű bilirubin az
agyba jutva roncsolhatja az idegsejteket, ezért van szükség további
vizsgálatokra, hogy oki kezeléssel gyors állapotjavulást érhessünk el
(fertőzéskor antibiotikumos kezelésre). Amennyiben sem a folyadékpótlás
(infúzió), sem a kék fény nem segít, és az értékek nem kezdenek csökkenni,
vércserére is sor kerülhet. Ilyenkor a baba vérét normális
bilirubin-értékű vérsavóra és felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó
vörösvértestekre cserélik.
Ál-sárgaság
Találkozhatunk viszont egyfajta ál-sárgasággal még a csecsemőkorban; ha túlzásba visszük a karotin tartalmú ételek (sütőtök, répa, narancs) fogyasztását. Arról ismerhető fel, hogy ebben az esetben a szemfehérje soha nem sárgul be, inkább csak az arc, a kézfej és a talpak. Ne ijedjünk meg - kezelést nem igényel a baba, mindössze a fenti ételeket csökkentsük egy időre az étrendjében.
Anyának lenni egyetlen korban sem volt egyszerű feladat, de azokban az időkben, amikor a nő elsőrendű és rangú feladata a gyermekszülés volt, talán egyértelműbb volt a feladatok megoszlása. A mai, megváltozott körülmények között az anyaság csak egy női szerep a sok közül.
Jelen társadalmunkban egyre több tényező befolyásolja a gyermek vállalására irányuló döntést. Számtalan lehetőségét ismertek már a régebbi kultúrák is a szaporodásról való lemondásnak, kezdve a szexuális absztinenciától a magzatelhajtáson keresztül a csecsemőgyilkosságig.
Az embernek választási lehetősége van, hogy nehézségek esetén a saját vagy a gyermeke túlélését biztosítja-e. A gazdasági- társadalmi-kulturális feltételek sokasága, valamint az egyén döntési szabadsága befolyásolja a gyermekvállalást.
Az emberek abban bíznak, hogy később is születhet gyermekük, ezért gazdasági válság esetén tömegesen halasztják el a gyermekszülést.
A nyugati kultúrákban a az eddigi történelemben eddig ismeretlen jólét ellenére a gyermekvállalások száma folyamatosan csökken. Azokban a családokban, amelyek vállalnak gyermeket, a gyermekszülések időpontja tendenciózusan egyre későbbre tolódik.
A szülők tele vannak ambivalens érzésekkel, az értékrend változását mutatja, hogy egyszerre van jelen a valóságban a rajongás a gyermekért, valamint a gyermekekkel szembeni tartózkodó érzések és magatartások.
A szülői gondoskodás nem automatizmus, a gyermekeink iránt érzett szeretetet és gyengédséget a biológiai alapok mellett az adott társadalmi feltételek befolyásolják.
Már 4-5 éves gyerekek is használnak dajkanyelvet, ha náluk kisebb gyermekekkel találkoznak. A felnőttek többsége számára örömet okoz, ha fizikailag gondoskodhat egy kisgyermekről, s a kisgyermek sírása erős aktivitásserkentő a környezete számára.
A kisgyermekekre való gyors ráhangolódás különösen jellemző a nőkre. A nőkkel vele születik az utódgondozás késztetése: felismerik saját csecsemőjük illatát, s sajátos anyai készenlét állapotában vannak. Néhány napos újszülöttjük hangját képesek az anyák felismerni. Az anyák mindig úgy tartják a csecsemőjüket, hogy annak feje a bal oldalukra essen, az anya szívének közelébe. A férfiak általában a hóna alatt fogják meg a gyermeket, s a magasba, az arcuk elé emelik őket.
A csecsemők meghatározott hangon hívójeleket küldenek az anyának, aki álmából is képes felriadni, ha ezt a hívójelet nem hallja, de ez nem tudatosul benne, s azt sem tudja, miért ébredt fel.
Sztereotíp anyai viselkedésminta az is, hogy az anyák már akkor ismételgetnek bizonyos mozdulatokat, arckifejezéseket, gesztusokat, szavakat, amikor a csecsemő még képtelen az utánzásra.
A nyugati társadalmakban a férfiak egyre nagyobb szerepet vállalnak a gyermekgondozásban és a gyermeknevelésben, de az anyák megkülönböztetett szerepe a gyermek első életéveiben megmarad. Megfigyelhető, hogy mindkét szülő jelenlétében is az anyához fordul a kisgyermek, ha valami frusztráció éri. Az anyák és az apák viselkedésében jellegzetes különbségek mutatkoznak az egész gyermeknevelés során, és ez így is van rendjén, hiszen a szülők viselkedése magában hordozza azt a társadalmi jel- és normarendszert, amelyben a család él.
Előfordul, hogy az anyák valamilyen okból idegenkednek a csecsemőjüktől, elhanyagolják a gyermeküket. Ilyen jelek észlelése a környezet nagyfokú segítségét igényli, az anyát fokozatosan lehet hozzászoktatni a csecsemőhöz, erősíteni a kapcsolatot.
A csecsemő gyámoltalansága egy valódi biológiai korlát, amelyet a felnőtteknek figyelembe kell venni. Ugyanakkor a csecsemő aktívan részt vesz a kapcsolatok alakításában.
A csecsemő hosszú ideig tökéletesen kiszolgáltatott. Nem tud anyja testébe kapaszkodni, ezért fontos, hogy az anya különféle testre köthető hordozókba téve testi közelségbe tartsa a kisbabáját.
Az ember gyermeke mesterséges világba születik, és az első éveiben nem a fizikai, természeti, hanem ehhez az ember által megteremtett mesterséges világhoz tanul meg alkalmazkodni.
.
Az első hetekben rengeteg interakció alakul ki az anya és gyermeke között.
Rendkívül fontos az első hetektől az anya és gyermeke közötti szemtől szembe kommunikáció, amikor csak nézik egymást teljes arccal egymás felé fordulva. Amikor az anya beszél a csecsemőjéhez, a kicsi abbahagyja a gagyogást, s figyeli az anyját.
A csecsemő kb. féléves korától érzékenyen reagál a felnőtti viselkedésre, ha az anya egy vidám periódus után komoly, kifejezéstelen arccal néz a csecsemőre, a baba nyugtalanná válik, sírva fakad, elfordul.
Gyermekeink érzéseit és igényeit sem csecsemőkorban, sem kisgyermekkorban nem könnyű megérteni, és nem könnyű kiszolgálni. Serdülő korban pedig majdnem lehetetlen. A legjobb szülők is elbizonytalanodnak időnként, és tehetetlennek érzik magukat. Ha kérdéseid vagy kétségeid támadtak, kérdezd meg a szakembert akinek tapasztalata és kellő elméleti ismerete van.

A BÁRÁNYHIMLŐ KIÜTÉSEI ,MÉG HA FELÜLFRTŐZÖTTEK IS,NYOMTALANUL
GYÓGYULNAK
Pubertás, azaz serdülőkor. Sok tizenéves teszi fel magának ebben az életkorban a kérdést: "Normálisan fejlődöm?" Sokszor a szülők is bizonytalanok egy korábban, vagy később fejlődő gyermek láttán abban, hogy mi az ami belefér a normál variánsba, és mikor kell orvoshoz fordulni.
A pubertás az az életszakasz, amikor kialakulnak a másodlagos nemi jelek, és a szervezet felkészül az utódok létrehozására. Ez nem csak testi, hanem lelki változások összessége is, jelen cikkben a fizikai jellemzőkről lesz szó.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
A serdülés normálisan fiúkban 9-14 éve között, lányokban 8-13 éves kor között zajlik le. Az agyban található biológiai óra ekkor beindul, és az ennek hatására egyre fokozódó mértékben termelődő nemi hormonok kialakítják a jellegzetes testi változásokat. A serdülés normális lefolyásához azonban, nem csak a nemi hormonok szükségesek, szerepet játszanak pl. a pajzsmirigyhormonok, növekedési hormon és a mellékvese kéreg hormonjai is.
Fiúkban a here nagyságát egy fából készült, különböző méretű golyókból álló eszköz segítségével határozzák meg, összehasonlítással.
A serdülőkor, nem csak a nemi jelleg kialakulását hozza magával, hanem jelentős növekedés is megfigyelhető. A fiúkban a legerőteljesebb növekedés átlagosan 13,5 éves korban figyelhető meg, a lányok pedig 11,5 évesen nőnek a legtöbbet. Ezért is tűnnek kicsinek a lányok mellett a hasonló korú fiúk ebben az életszakaszban.
Fiúkban a serdülés előrehaladtával az izmok egyre jobban fejlődnek, kialakul a férfias testalkat. A hang mélyebbé válik, ami a férfi nemi hormon hatására bekövetkező gégefő megnagyobbodás következménye. Az első spontán magömlés Magyarországon, átlagosan 14 éves kor előtt következik be.
Lányok esetében a serdülőkori felgyorsult növekedés a másodlagos nemi jelleg kialakulása előtt kezdődik meg, és a menses megjelenése után már csak átlag 5 cm-es növekedéssel lehet számolnunk. Változnak a testarányok is, a lányokban a testzsír arány megnövekszik, kerekebb lesz a csípő, nőiesebbek a testkontúrok.
Ultrahangos vizsgálatokkal követhető a méh és a petefészkek fejlődése, majd átlagosan 12,5 évesen jelentkezik az elő menses.
A serdülés lefolyása eltérhet az itt leírtaktól.
Korai nemi érésről lányokban akkor beszélünk, ha a pubertás jelei 8 éves kor előtt jelentkeznek, fiúkban ez a határ 9 év.
Előfordul, hogy az egyes testi változások csak önmagukban jelentkeznek, például izoláltan láthatunk emlőnövekedést, szeméremszőrzet megjelenést esetleg vérzést tapasztalhatunk serdületlen kislányoknál.
Kialakulhat olyan eset is, amikor korai életkorban a serdülés összes stádiuma megjelenik. Ezekben az esetekben ráadásul a fejlődés a normálisnál nem csak hamarabb jelentkezik, hanem gyorsabban is lezajlik.
Miért is baj ez? Egyrészt lehet, hogy komoly betegség váltja ki a korai serdülést. Másrészt a nemi hormonok hatására az elején még gyorsan növő gyermek hamarabb befejezi a növekedést, így végeredményként alacsony marad. Harmadik szempontként az ilyen gyermek pszichésen nem érett még, így a testi változások jelentőségét nem fogja fel igazán, ezért bűnözők áldozatává válhat.
Ilyen problémák kivizsgálása gyermekendokrinológus feladata. Amennyiben szükség van kezelésre, ma már rendelkezésre áll olyan készítmény, amivel a kórosan hamar jelentkező pubertás leállítható, majd a megfelelő életkorban újra beindítható.
Problémaként jelentkezhet a pubertás késése is. Mivel ezek a gyerekek kortársaiknál jelentősen elmaradnak a testi fejlettség tekintetében, komoly pszichés következményekkel is kell számolni. Fiúknál 14 éves, lányoknál 13 éves korig sem kezdődő serdülés esetén beszélhetünk késői serdülésről.
Kórosnak tekintjük azt is, ha a fiú ugyan elkezdett serdülni, de ennek kezdete után 5 évvel még nem jutott el a Tanner-féle 5. stádiumig, illetve a lány a menses megjelenéséig. Okai lehetnek komoly, hormonális vagy genetikai zavarra visszavezethető bajok, de előfordulhat az úgynevezett alkati késői serdülés.
Utóbbit láthatjuk túlterhelt gyermeksportolóknál, vagy rossz szociális helyzetben levő gyerekeknél esetleg krónikus betegség következményeként. A kivizsgálás és pontos elkülönítés szakember feladata.
A nemi érés stádiumait az orvosok egy skála segítségével határozzák meg. Ez az úgynevezett Tanner-féle táblázat. Ez alapján jól behatárolható, hogy a gyermek melyik serdülési fázisban tart.
A) A szeméremszőrzet alapján, mindkét nemben (jele:P):
1. stádium: nincs szőrzet
2. stádium: a hímvessző (penis) bázisán enyhén pigmentált finom, pár szál szőrzet, lányoknál ugyanez elsősorban a nagyajkak mentén;
3. stádium: a szeméremdomb felé terjedő erősebb, göndörebb szőrzet;
4. stádium: felnőtt típusú szőrzet, amely azonban még nem terjed a has és a comb irányába a fiúknál, a comb irányába a lányoknál;
5. stádium: felnőttkori állapot.
B) A nemi szervek alapján, fiúknál (jele:G):
6. stádium: serdülés előtti állapot;
7. stádium: a herezacskó és a here megnövekedett, a scrotum pigmentált, a hímvessző nagysága változatlan. A here térfogata (T) ml-ben kifejezve pubertas előtt 4 ml alatt van.
8. stádium: a pénisz kezdetben hosszban, majd vastagságban is nő;
9. stádium: a penis növekedése mellett kifejezett a makk vastagodása;
10. stádium: felnőttkori állapot.
C) Az emlő alapján, lányoknál (Jele: B):
11. stádium: nincs emlőduzzanat;
12. stádium: a bimbóudvar átmérője megnagyobbodik, mögötte felszaporodó mirigyes állomány észlelhető;
13. stádium: a zsírszövet állománya nő, a mirigyszövet tovább fejlődik;
14. stádium: a bimbóudvar és az emlőbimbó kiemelkedik az emlő kontúrjából;
15. stádium: csak az emlőbimbó emelkedik ki az emlő kontúrjából.
Forrás- Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus)
Bölcsi vagy nem bölcsi? Ez azon kérdések egyike, amelyek egy idő után óhatatlanul felmerülnek a legtöbb kisgyerekes családban, és ha nincs egy bármikor bevethető nagymamánk, ami sajnos manapság ritka, mint a fehér holló, vagy egy megbízható, állandó bébiszitterünk, akit hosszú távon finanszírozni is tudunk, a válasz többnyire borítékolhatóan a bölcsi lesz.
Ebben az esetben a szülő végigjárja a potenciális intézményeket, terepszemlét tart, beszél a gondozókkal, mérlegel, dönt, beírat és beszoktat, majd miután mindent elrendezett, elégedetten hátradől, nem is sejtve, hogy ezzel egy új fejezet kezdődik az életében: a bölcsődei betegségek korszaka.
A gyermekorvosok ajánlása szerint kétéves korig nem ajánlott az állandó közösségbe járás, a még fejletlen immunrendszerű gyerekek között problémás időszakokban akár hónapokig elhúzódhat a felépülés. Hiszen nemcsak egymás között adják-veszik a betegségeket, de adott esetben a szülő, szülők is beszállnak az össznépi „játékba”, egy-egy körre hazacipelve, kisebb-nagyobb testvéreknek is átadva a vírusokat. Arról nem is beszélve, hogy a betegségek nem kímélik a bölcsőde alkalmazottait sem, márpedig nem kell mondanom, milyen fennakadást tud okozni, ha ők kidőlnek a sorból. Még viszonylag szerencsés helyzetben vannak azok a családok, ahol a nagyobb gyerek által megutaztatott betegségek miatt a kisebb már valamelyest megerősödött, védett immunrendszerrel kezdi a közösségi létet, de az első (vagy egy)gyerekes szülők sajnos hamar megismerik az a kálváriát, aminek következtében 1-2 hét bölcsiben töltött időszak után esetenként ugyannyi táppénzen töltött idő jön.
Persze rögtön felmerül a kérdés: Mit is keres tulajdonképpen beteg gyerek a közösségben? Miért viszi el a szülő, ha tudja, és miért engedi a gondozó, ha látja? Hiszen egy náthás, váladékozó orrú, lázas, levert, rosszulléttel küzdő gyereket a tapasztalt szem gyorsan felismer. Természetesen az sem egyszerű kérdés, kinek a feladata eldönteni, hogy milyen állapotban van a gyerek. Mert bár az óvónő hazaküldheti az általa betegnek ítélt gyereket, de ha másnap visszahozza az anyukája egy (bármilyen úton megszerzett) orvosi igazolással, miszerint a gyerek mehet közösségbe, már nincs joga eltávolítani egészséges társai környezetéből. És hogy miért viszi el a szülő? Nos, sajnos erre egyszerű a válasz: sokan érzik veszélyben az állásukat, hiszen valljuk be, egyáltalán nem jó pont a munkahelyeken egy kisgyerek, aki ráadásul állandóan betegeskedik. Az anyukák, apukák nagy része egyszerűen nem engedheti meg magának azt a „luxust”, hogy, ha csak nem nagy a baj, napokig otthon maradjon a gyerekkel, főnökeink rosszul tolerálják, hogy gyakrabban látogatjuk az ilyen-olyan szakrendelőket, mint a munkahelyünket. Ilyenkor inkább jönnek a tüneti kezelések és remény, hogy ez vagy az hatásos lehet, hogy a gyerek minél előbb meggyógyul.
De, bár a szempontok érthetőek, ez nem jelenthet felmentést, hiszen ezzel a döntéssel nemcsak a többi szülővel tolunk ki, akik valószínűleg szintén elkötelezettek a saját munkahelyük felé, de mi magunk generáljuk is a véget nem érő folyamatot, ami újabb és újabb megbetegedéseket jelent, egyre késleltetve ezzel saját gyerekünk felépülését is. Sajnos van rá példa, hogy a szülő még a bölcsi, ovi előterében is köptetővel, lázcsillapítóval tömi a gyereket, hogy be tudjon menni a munkahelyére. Pedig a beteg gyerek elesett és gyámoltalan, nem társai között „szenvedve” van a helye, hanem az otthoni fészek melegében kellene pihennie és gyógyulnia, de nem teheti, mert alkalomadtán szülő döntött helyette. Nagy a felelősségünk tehát és nehéz megtalálni a határt, ahol még tiszta lelkiismerettel visszük be a gyereket egészséges társai közé.
.
A gyermekek töretlen testi-lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás, sportolás.
Előnyei nem csupán a fiatal szervezet egészséges fejlődésének biztosításában, valamennyi szerv és szervrendszer – légzés, vérkeringés, anyagcsere, mozgatórendszer – optimális működésében, de a környezeti, vagy egyéb okok miatt létrejövő stresszek könnyebb elviselésében, kedvezőbb szociális beilleszkedésben és egy egészséges önbizalom kialakulásában is megmutatkoznak.
Napjaink betegségi statisztikái, a halálozási adatok arra utalnak, hogy már nem a fertőző, hanem a krónikus betegségek vették át a vezető szerepet, ugyanakkor számos adat meggyőzően bizonyítja, hogy ezen betegségek megelőzésében a fizikailag aktív életmódnak igen nagy szerepe van. Tudjuk azt is, hogy rendszeres testmozgást végző gyermekek és serdülők között egyértelműen kevesebb anyagcsere betegség - elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavar - fordul elő, valamint azt is, hogy aktív gyermekekből sokkal inkább válik aktív felnőtt, mint fordítva, vagyis ezek a rendszeres test- edzést végző, sportoló gyermekekből, serdülőkből kevésbé lesz mozgásszegény élet- módot folytató felnőtt. A gyermekek és serdülők körében biztosított és serkentett testedzés, sportolás jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt, de akár időskorban is. Sajnálatos tény ezzel szemben, hogy különböző felmérések némileg eltérő adatai szerint is világ- jelenségnek tekinthető, hogy mindkét nemben és minden életkorban csak a népesség 20-30 %-a végez megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgást. Mi okozhatja a 6 - 18 éves korosztályban is tapasztalható mozgásszegénységet?
Miért nem sportolnak a fiatalok?
Az életkor előrehaladtával egyre inkább mozgásszegénnyé váló életmód hátterében gyermekkorban és serdülőkorban több okot is feltételezhetünk:
- az iskolai követelmények növekedése a tanulásra szánt idő növekedésével jár, ez pedig annak a szabadidőnek a rovására megy, amelyben játszani, sportolni kellene, a „grundok", vagy egyéb játék lehetőséget biztosító szabad területek fokozatos megszünése,
a különböző elektronikus játékok, számítógépek, videók olcsóbbá válása,
a testnevelési órák változó színvonala, ami nem mindig segíti elő a mozgás, sportolás megkedvelését, a sportklubok, szakosztályok eredménykényszere, ami nem teszi lehetővé csak az igazán tehetséges, sokat ígérő gyermekekkel való foglalkozást, illetve a kevésbé tehetségesek esetében szülőkre komoly anyagi terheket ró.
Mindezek eredményeként napjainkban a fiatalok szívesebben töltik idejüket TV né- zéssel, videojátékokkal, vagy a komputer elött ülve semmint sporttal, testmozgás- sal.
A mozgásszegény életmód társulva a helytelen - magas kalória, zsír és cukor tartalmú - étrenddel biztosan vezet a már korai gyermekkorban kialakuló elhízáshoz, cukorbetegséghez, zsíranyagcsere zavarokhoz, esetleg magasvérnyomás betegséghez. Meggyőző adatok bizonyítják, hogy ez a korai rokkantsághoz, vagy akár halálozás- hoz is vezető kórkép megelőzhető lenne, illetve kialakulása esetén kezelhető a meg- felelően adagolt testmozgással és az egészséges étrenddel.
Rendszeres testmozgás, sportolás hatása a gyermekkorban
Általánosságban leszögezhető, hogy a rendszeres testmozgásnak, fizikai aktivitásnak a gyermek- és serdülőkorban hasonlóan kedvező élettani hatásai vannak, mint felnőttek esetében.
Mindazonáltal kétségtelen hogy a gyermekkori fejlődés, testtömeg növekedése és az érési folyamatok következményeként a gyermekkor és a serdülés mégis bizonyos sajá- tosságot jelentenek a fizikai aktivitás és a szervezet vonatkozásában.
A maximális oxigén felvétel az életkor előrehaladtával párhuzamosan novekszik, fiúknál gyorsabban, mint lányok esetében, ennek következtében nő az aerob állóképesség is. Az anaerob állóképesség - vagyis amikor a fizikai aktivitást, mozgást biztositó energiaszolgáltató folyamatok oxigén felhasználása nélkül történnek - szintén növekszik, sőt a gyermekek szervezete jobban elviseli a nagy intenzitású, igen rövid ideig történő terhelés hatására fellépő tejsav felszaporodást, mint a felnőtteké. Figyelembe kell venni viszont, hogy a gyermekek hőszabályozása más, mint a felnőtteké Gyermekeknél a szomjúság érzete is kevésbe jelentkezik, ezért a testmozgás köz- ben fellépő verejtékezés következményeként történő folyadék vesztés a szervezet, illetve egyes szervek működését károsan befolyásolja, de a testhőmérséklet emelkedéséve együtt akár egészséget veszélyeztető állapot alakulhat ki. A gyermekek fejlődése igen különböző lehet, ezért csak általánosságban mondható, hogy korai gyermekkorban, óvodában a gyermekek a gyors növekedés szakában vannak, ilyen- kor alapmozgásokat sajátítanak el, mint például futás, ugrás, rúgás, dobás. A 6-12 éves korig tartó szakaszban a finomabb mozgás koordináció alakul ki, ebben a korban javasol- ni lehet minél többféle sporttevékenység kipróbálását, s ezt követően 12 éves kor fölött ajánlható egy adott sportágra való specializáció a gyermek tehetségétől és kedvétől füg- gően. Mikor ajánlatos, illetve mikor szükséges sportorvosi vizsgálat gyermekek esetében?

LÁTHATÓ AZ ÉLÉNKVÖRÖS FELHÓLYAGZOTT FÜLKAGYLÓ.MINDEZ EGY TARTÓS NAPOZÁS
EREDMÉNYE.LEGYÜNK FIGYELMESEK ÉS KIMÉLJÜK MEG GYERMEKEINKET AZ ILYEN JELLEGÜ
BALESETEKTŐL.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az érdeklődés az evészavarok, az anorexia nervosa, a bulimia és az obesitas (kóros elhízás) iránt. A probléma súlya miatt nem lehet elégszer ismételni e betegségek jellegzetességeit. Az étkezési zavarban szenvedők – bár sokan titkolják, vagy nem ismerik fel betegségüket – egyre nagyobb számban keresik fel a szakembereket.
Az evészavarok jellegzetesen a fiatal lányok betegségei, az anorexia nervosa általában 12-18 éves korban, a bulimia nervosa pedig jellemzően 17-25 éves korban kezdődik. Az ingatag önbizalmú, önállósodásra törekvő, de a szülő közelségét is igénylő serdülő gyakran képtelenné válik lelki történéseinek és külső kapcsolatainak kontrollálására. Ilyen esetben a kontrollt saját testére, az ételre, az evésre helyezheti át.
Az anorexia nervosa alaptünetei:
A testi tünetek közé tartozik a száraz bőr, a gyakori hajhullás, emésztési zavarok, alacsony vérnyomás, szívritmuszavarok… Amennyiben a serdülőkor kezdete előtt lép fel a betegség, a gyermek nemi érése lelassul, menstruációja nem jelentkezik.
Hogyan ismerjük fel az anorexiát?
A betegség gyakran úgy indul, hogy az esetleg enyhén túlsúlyos fiatal lány fogyókúrázni kezd, majd a fogyókúrát folytatja az ideális testsúly elérése után is. A fogyókúra gondolata gyakran a családtagok vagy kortársak – néha ártalmatlannak vélt – megjegyzéseinek hatására születik meg. Az utóbbi évek kutatásai szerint az anorexiára hajlamosak számára a csökkent kalóriabevitel, az éhség nem kellemetlen, hanem éppen ellenkezőleg, eufóriához hasonló érzésük lesz, fegyelmezettnek, sikeresnek érzik magukat, gyönyörűséggel tölti el őket egyre fokozódó soványságuk.
Az anorexiások egyik csoportja szigorúan korlátozza a bevitt kalóriát, ez korlátozó típusú betegcsoport. A másik csoport tagjai a koplalási időszakot falási rohamokkal, önhánytatással, hashajtással, illetve vízhajtással váltogatják, ezt bulimiás típusnak nevezzük.
A bulimia
A bulimia nervosa alaptünetei:
A túlzott mértékű, önkínzó jellegű testmozgás (torna, futás) mindkét alcsoportra jellemző, sőt, a túlzott testmozgás az anorexia nervosa esetén a fogyást megelőző tünet lehet.
Mi segíthet elkülöníteni a bulimiát?
Jellemzően a serdülőkor vége felé, a fiatal felnőttkorban kezdődik (17-25 évesen). Labilis, depresszív, szorongó fiatal nők betegsége, akik falásrohamaikat titkolják.
A falási epizódok naponta többször is felléphetnek, rövid ideig tartanak.
A hánytatás, vízhajtózás néha extrém mértékű lehet, az eseményeket mindenképpen bűntudat, szégyenérzet követi, önértékelésüket tovább rontva.
Létezik a bulimia nervosának egy enyhébb változata is, a túlevéses zavar vagy kényszerevés. Erre falásrohamok jellemzőek, de súlycsökkentő beavatkozások nélkül, s a betegek általában túlsúlyosak.
Ezen a ponton érintkezik a bulimia és az elhízás. Elsősorban kövér nők között találkozunk gyakran olyan páciensekkel, akikre a hangulati labilitás mellett a kényszeres, sokszor kontrollálhatatlan farkaséhség jellemző, főként édességekre, valamint a falási rohamok.
Az étkezési zavarok kialakulásának hátterében az örökletes tényezők, biológiai sérülékenység mellett mindig megtalálható a kora gyermekkori anya-gyermek kapcsolat zavara és kórosan működő családi rendszer. Nem elhanyagolhatók a szociokulturális hatások sem. Különösen veszélyeztetettek azok a csoportok, ahol a karcsúság vagy az alacsony testsúly szigorú követelmény: táncosok, manökenek, modellek, zsokék, bizonyos sportolók (hosszútávfutók).
Meg kell említeni még egy sajátos kórképet, a férfiak inverz anorexia nervosáját, amelyben a testképzavar fordított. Az izmos, általában testépítő férfiak túl soványnak tartják magukat, sőt, félnek, hogy kinevetik őket soványságuk miatt.
Az étkezési zavarok kezelhetőségei
Az anorexia, bulimia, elhízottság egyazon spektrum részjelenségei. Ezek között az étkezési zavarok között több a rokonság, mint a különbség, ezért célszerű ezeket a betegségeket együtt kezelni. Az étkezési zavarok kezelése – ha azt is figyelembe vesszük, hogy gyakran társulnak depresszióhoz, kényszerbetegséghez – összetett, mindenképpen felkészült szakemberre váró feladat.
Súlyos lefogyás esetén a testsúly helyreállítása a terápia kezdeti célja, melyben extrém mértékű, az életet veszélyeztető fogyás esetén szerepe lehet a szondával történő táplálásnak is. Az antidepresszáns, elsősorban a szerotoninrendszerre ható gyógyszerek elsősorban a gyakran társuló depresszív tünetek esetén hatékonyak.
A pszichoterápiás módszerek közül eredményesen alkalmazhatóak a viselkedés- és kognitív terápiák, hipnoterápiák, kreatív és mozgásterápiák, illetve a csoportterápia.
A családterápia 18 éves kor alatti betegek esetében gyakorlatilag elengedhetetlen. Segítséget nyújt a családterápia a tünetek kialakulásában szerepet játszó családi diszfunkciók korrekciójában. A kezelés hatására megerősödhetnek a szülői és gyermeki alrendszerek, csökkenhet az erős ellenállás a változással szemben, képessé válhatnak szembenézni konfliktusaikkal.
Az étkezési zavarok a súlyos pszichiátriai betegségek közé tartoznak. A krónikus beteggé válás éppúgy jellemző, mint – különösen az anorexia nerosza esetében – a magas halálozási arány. Terápiás sikert a korai felismerés mellett a jól megválasztott, gyakran kombinált gyógyszeres és pszichoterápiás módszerektől remélhetünk.
Dr. Bauer Bela

GÖMBÖLYDED,JÓÉTVÁGYU GYERMEKEK ARCÁN JELENIK MEG EZ AZ EKCEMÁHOZ HASONLÓ
BŐRELVÁLTOZÁS.lEHET AZ ATÓPIÁS EKCEMÁNAK A BEVEZETŐ TÜNETE.MAGÁTÓL IS
HELYREJÖN ÉS NYOMTALANUL GYÓGYUL EZ.A LYMPHATIKUS RENDSZER EGYIK ALKATI
MEGJELENÉSI FORMÁJA.

A TELJESEN LEROMLOTT GYEERMEK,DOHÁNYZCSKÓ ALAKU ÜLEPPEL A KÉP A DIAGNÓZIS
MEGÁLLAPITÁSA ELŐTT KÉSZÜLT..MELLETTE UGYANAZ A GYERMEK A HELYES DIÉTA
FEGYELMEZETT BETARTÁSA UTÁN.
Aki többet akar tudni a lisztérzékenységről.
|
MIBŐL ÉS HOGYAN KÉSZÍTSÜNK ÉTELT? |
Történelmi háttér.
A lisztérzékenység tüneteit először egy Aretaiosz nevű görög orvos írta le
Kr. után az I. században. Tőle származik a betegség elnevezése: coeliakia. A
coeliac görögül hasat jelent. 1888-ban Samuel Gee már pontosan leírta a kórkép
jellemzőit. Az előre domborodó hasat vékony végtagokkal, az idült hasmenést.
Felismerték a kutatók, hogy az életben maradás kapcsolatban van a diétával. A
döntő felfedezést ebben a vonatkozásban a holland Van Dicke tette, aki
megfigyelte, hogy a háború idején, amikor kevés vagy nincs kenyér, a coeliakia
jóval ritkább, s a beteg gyerekek tünetei megszűnnek. Azonban a háború után
ismét növekszik a betegség előfordulása.
A következő fontos dátum 1950. Ekkor tették közzé először, hogy a betegség
előidézője a gabonaneműekben található fehérjének, a gluténnek egyik frakciója,
a gliadin.
A gabonák és a belőlük készült ételek már régóta az emberi táplálkozás alapját
jelentik. Kedvező a tápanyagösszetételük, magas az élvezeti értékük. A könnyen
hozzáférhető táplálékok közé sorolhatók; fogyasztói áruk viszonylag mérsékelt,
ezért manapság is az étrendünk bázisát adják. Talán éppen emiatt, a mindennapi
étrendből való kényszerű kihagyásuk jelentősen megváltoztatja, a gyakorlatban
nehezebbé teszi az étrend összeállítását.
A gabonákat bizony el kell kerülni, ha a bennük található egyik
fehérjeösszetevő (glutén) a vékonybél nyálkahártyájának elváltozását okozza.
A glutén okozta megbetegedést az orvosi gyakorlatban coeliakiának, a köznyelvben egyszerűen lisztérzékenységnek nevezik. A toxikus károsító hatás következményeként zavart szenved a tápanyagok felszívódása, mely különféle tünetekben és egyes laboratóriumi értékek eltérésében nyilvánul meg.
Coeliakia, avagy a gluténnel szembeni túlérzékenység
A lisztérzékenységet egy allergiás megbetegedésnek tartjuk, melynek kialakulásában környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Európában és Kanadában gyakori, míg Afrikában és Keleten nem ismerik a kórképet, vagy igen ritkán találkoznak vele. A betegség bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban egy- és kétéves kor között, amikor a gabonákat bevezetik a gyermek étrendjébe. A betegség kialakulásának kockázata tovább nő, ha a cereáliákat a gyermek egyéves kora előtt vezették be. Ezért a betegség megelőzése szempontjából nagyon fontos, hogy a csecsemők étrendjébe csak féléves koruk után kerüljenek liszttartalmú ételek. Addig a főzelékféléket burgonyával ajánlatos sűríteni, vagy gluténmentes bébiételekkel kell táplálni a csecsemőt.
A betegség tünetei a glutén étrendbe illesztése után mintegy fél-egy évvel
jelentkeznek.
A lisztérzékenység gyanúja akkor merül fel az orvosban, ha a kellő minőségű és mennyiségű táplálék fogyasztása mellett a gyermek nem fejlődik, testtömege nem gyarapszik. A klinikai tünetek is jellegzetesek lehetnek: a periodikusan jelentkező vagy idült hasmenés, zsíros székletürítés, görcsös hasi fájdalom, puffadás. A kialakult túlérzékenység miatt a vékonybél bélbolyhai - melyek a felszívódásban játszanak jelentős szerepet - elsorvadnak; ennek következtében pedig lehetetlenné válik a tápanyagok felszívódása. Laboratóriumi vizsgálattal a lisztérzékenységre jellemző ellenanyag mutatható ki a vérből.
A diagnózist azonban csak a vékonybél nyálkahártyájából vett minta szövettani vizsgálata után mondják ki.
További tünetek:
A legfontosabb a felszívódási zavar következtében kialakuló tápanyaghiány.
A hiányállapot jelei: vashiányos
vérszegénység, fehérjehiány, fogyás, fáradékonyság, erőtlenség. Jelentkezhet
csontfájdalom, a végtagokban zsibbadás, növekedésbeli elmaradás.
A típusos malabszorpciós (elégtelen felszívódás) tünetekkel és súlyos
vékonybélsorvadással járó ún. manifeszt coeliakiában szenvedők mellett azonban
magas azon betegek száma, akikben klinikailag lappangva, tünetmentesen (nincs
hasmenés vagy zsíros széklet) zajlik a lisztérzékenység. A betegek ezen
csoportjában a bélrendszeri tünetek nem észlelhetők, de a vérben
lisztérzékenységre specifikus ellenanyagok mutathatók ki.
Kezelés:
A kezelés lényege a glutén kiiktatása az
étrendből. A speciális diétával a nyálkahártya-károsodás
visszafordítható. A betegség tünetei megszűnnek, a keringő auto-ellenanyagok
eltűnnek. A gondosan összeállított étrend révén a szervezet számára szükséges
tápanyag biztosítható, mely kiemelten fontos a fejlődésben lévő gyermekek
számára.
Gluténterhelésre azonban aktiválódnak a klinikai tünetek, és az
auto-ellenanyagok is megjelennek a keringésben. A diétakezelés azért is fontos,
mert a nem diétázó betegekben bizonyos béldaganatok gyakoribbak.
Teljesen gluténmentes diéta tartása szükséges, mivel csekély mennyiségű
glutén fogyasztása mellett is károsodnak a vékonybélben a bélbolyhok,
lehetetlenné téve a tápanyagok felszívódását!
|
MIT SZABAD ÉS MIT NEM? |
Fontos tudatosítani, hogy a
diéta életre szóló, akkor sem hagyható abba, ha a tünetek megszűnnek, a gyermek
jól fejlődik.
A legkisebb mennyiségben sem
fogyasztható búza-, árpa-, rozs- vagy zabtartalmú élelmiszer.
Érdemes tudni, hogy a 2%-nál kisebb mennyiségben előforduló adalékanyagok
feltüntetése nem kötelező. Ezért, ha nincs feltüntetve egy élelmiszeren, hogy
van búzakeményítő- vagy búzaliszttartalma, nem azt jelenti, hogy nem is
tartalmaz. Mindig meg kell győződni arról, hogy a megvásárolni kívánt termék
nem tartalmaz glutént. Tejtermékek,
húsipari készítmények előállítása során gyakran használnak glutént tartalmazó
adalékanyagokat, mindig gondolni kell ennek lehetőségére! A lisztérzékenyek
számára készült élelmiszereket vagy ''gluténmentes, gliadinmentes,
lisztérzékenyek, coeliakiások is fogyaszthatják'' felirattal látják el, vagy
áthúzott búzakalász ábrával jelölik.
Glutént tartalmaznak a következő
termékek:
- búza és búza eredetű termékek,
- rozs és rozs eredetű termékek,
- árpa és árpa eredetű termékek,
- zab és zab eredetű termékek,
- tönköly (tönkölybúza) és őrleményei,
- a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült
termék,
- a fenti magok pelyhesített változata,
- gluténliszt.
A ''búza és búza eredetű
termékek'' a következők: búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra,
búzacsíraolaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált
búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer. Glutént
tartalmaznak a rozs, árpa, zab és tönköly, valamint az ezek keresztezésével
előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg
termékek, valamint a maláta és malátakivonat.
A gluténmentes kifejezés azt
jelenti, hogy a termék gyártása során a felsorolt anyagok egyike sem
került a termékbe. A gyártás és csomagolás során a terméknek a fenti anyagokkal
való szennyeződése kizárható.
|
ÉLELMISZEREK ÉS ÉLELMIANYAGOK HELYE A DIÉTÁBAN |
Kenyér, péksütemények:
TILOS: búza, árpa, rozs és zab alapú kenyerek, péksütemények,
tészták, kekszek, aprósütemények, sós aprósütemények.
Fogyaszthatók: rizs, kukorica, burgonya,
szója, sárgaborsó alapú lisztekből készült élelmiszerek, gluténmentes
kenyérporokból, süteményporokból készült ételek (pl. Coelipán, Barbara
termékcsalád, Emese termékcsalád).
Tej, tejtermékek:
Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, túró, kefir, tejföl), míg a
tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek) tartalmazhatnak
glutént, ezért összetételüket ellenőrizni kell. Csak abban az esetben
ajánlottak fogyasztásra, ha feltüntették a csomagoláson, hogy gluténmentesek,
vagy a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban regisztrálva
vannak.
Húsok, húskészítmények:
A tőkehúsok szabadon fogyaszthatóak, míg a húskészítmények közül csak a
garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Általában tartalmaznak
glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. (Egyes húsipari
készítmények gyártója garantálja a termék gluténmentességét. Ezen termékek
megnevezését a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank tájékoztató
füzetében találhatjuk meg.)
Zöldség- és gyümölcsfélék, szárazhüvelyesek:
szabadon fogyaszthatók. Ételkészítésnél gluténmentes lisztet szabad csak
felhasználni!
Tojás: szabadon fogyasztható.
Rizs: szabadon fogyasztható. A
lisztérzékeny beteg diétájának összeállításakor alapvető élelmi anyag lehet a
burgonya mellett.
Zsírok, olajok, olajos magvak:
fogyasztásuk megengedett, mivel nem tartalmaznak búzafehérjét, kivéve a
búzacsíraolaj.
Egyéb élelmiszerek: A külföldi
bébiételeknél a címkén fel vannak tüntetve az alkotóelemek, onnan lehet
tájékozódni.
Az ételízesítők, instant kávé és
kakaóporok, pudingok, ketchupok tartalmazhatnak glutént!
A liszt helyett alkalmazott gabonaipari termékeket mindig elkülönítetten
tároljuk (további írásos jelzéssel is elláthatjuk), mert a tévedés komoly
következményekkel jár!
|
Jó tudni! 100 g búzaliszt helyettesíthető: 100 g kukoricaliszttel, 95 g finom kukoricadarával, 90 g rizsliszttel, 75 g durva kukoricadarával. |
További jó tanácsok:
- A gluténmentes liszt vagy dara használatakor több sütőport vagy élesztőt
kell a tésztához adni, mintha búzalisztet használnánk.
- A gluténmentes lisztből készült kekszek, teasütemények jobb ízűek lesznek,
ha kisebb méretben készítjük el azokat.
- A kenyereket, tésztákat inkább alacsonyabb hőfokon, de hosszabb ideig
süssük. Így ízletesebbek.
A Down-kór a leggyakrabban előforduló
kromoszóma-rendellenesség.
Államilag csak a 35 év feletti nőknél kötelező a Down-szűrés,
pedig a fiatalabbakat is fenyegeti a kór. Egy új vizsgálat lehetővé teszi
a veszélyeztetettek 95 százalékos biztonságú kiszűrését.
A Down-kór a betegségre jellemző küllemmel járó
értelmi fogyatékosságot okoz. A
sérültek nagyjából 40 százalékának szívrendellenessége, további 15
százalékuknak másfajta testi rendellenessége is lehet. A Down-kórosok egy része
képes független életet élni, de többségük gondozásra szorul.
A Down-kóros terhességek körülbelül 30 százaléka
spontán vetéléssel végződik. A megszületettek nagy többsége –
90 százaléka – ma már túléli az első, kritikus évet. A betegség
gyakorisága korábban 0,12 százalék volt, 800 születésre esett egy
Down-kór. Az elmúlt években emelkedett a gyakoriságuk, elérte
a 0,17 százalékot.
„A terhes nő életkora befolyásolja a
kromoszóma-rendellenességek előfordulásának gyakoriságát” –
magyarázzák nőgyógyászok, a Medical Center Down-szűrő centrum
munkatársa. „Az életkor előrehaladásával a Down-kór kockázata
növekszik. A felismerés alapján a 35 évnél idősebb hölgyek számára felajánlott,
és többnyire elvégzett vizsgálat azt eredményezi, hogy ma több Down-kóros
gyermek születik a fiatalabb, nem
vizsgált korosztályból, mint az idősebb csoportból.”
A centrumban úgynevezett kombinált szűrést végeznek, a
terhesség 11–13. hetében. A hagyományos vizsgálatoktól eltérően ők nemcsak
ultrahanggal, hanem vérvétellel is szűrik a kórt. „Minden
terhességnek van kockázata” – folytatja a szakember. „Mi előbb egy
kockázatelemzést csinálunk, majd ebből megállapítjuk, hogy a terhességnek
milyen veszélyei lehetnek.”
Rendszerint csak a 35 év felettieknél végeznek ultrahangvizsgálatot.
Ők tartoznak a veszélyeztetett kategóriába., azonban egy 25 éves
terhes nő is lehet veszélyeztetett. Ugyanakkor az is
előfordulhat, hogy egy 40 éves leendő anyuka terhessége semmilyen
kockázattal nem jár. A centrum éppen ezért tűzte zászlajára, hogy
a kockázatelemzés után derülhet csak ki, szükség van-e magzati
kromoszómavizsgálatra. Megnézik az anya korát, a magzat nyaka mögötti folyadék
mennyiségét (a nyaki redő, a Down-kórosok nagy részénél vastagabb)
illetve, hogy a magzatnak van-e orrcsontja (jellemzően a betegségben
szenvedőknél ez hiányzik).
„A vizsgálat végeredménye egy
arányszám, amely meghatározza a Down-kór kockázatát. Ennek
ismeretében lehet eldönteni, hogy kell-e további vizsgálatot végezni. A Medical
Centerben használt módszerrel azonban 95 százalékos biztonsággal lehet
megtalálni a kóros eseteket.

EGY IGEN NAGYSZÁMU KIÜTÉSSEL JÁRÓ-BÁRÉNYHIMLŐ/VERICELLE/ESET.A KÉPEN
LÁTHATÓK A PÖRKÖK LEVÁLÁSA UTÁNI FOLTOCSKÁK AZ ARCOBŐRÖN.MEJEGYZENDŐ
HOGY EZEK NEM HAGYNAK MARADANDÓ NYOMOKAT A BŐRFELÜLETEKEN.
A viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 °C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlős gyermekek a viszketős hólyagok miatt igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre is alig kivehető a sok hólyag miatt.
A kiütések jellegzetesek.
Először színes gombostűfejnyi foltok (makulák), majd göbcsék (papulák) észlehetők, amelyeken többnyire egy napon belül megjelennek a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikulák). A hólyagok testszerte mindenütt, a hajas fejbőrön, a törzsön, a tenyéren, a talpon, sőt, még a nyálkahártyákon, például a szájban is megjelenhetnek. A szerencsések átvészelik pár tucat hólyaggal, de 4-500 bőrjelenség sem ritka. A vezikulák belseje két-három napon belül megzavarosodik, gennyessé válik (pusztula), közepe behúzódik, majd pörkké szárad. A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, de maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak.
A tudatos fogyás nélküli, nagyobb mértékű súlyveszteség különböző betegségeknek lehet a tünete.
Okai:
A legkülönbözőbb betegségek lehetnek a hátterében.
Kialakulhat pszichés hatásra, stresszes élethelyzetben, gyakran serdülőkorban, mint az [anorexia nervosa]?. A pszichoszomatikus betegségek közül a leggyakoribb a depresszió, mely testsúlycsökkenéssel, apátiával jelentkezik.
Sokszor az emésztőtraktus betegségei állhatnak a hátterében. Gyomor- bélrendszeri, máj, hasnyálmirigy betegségek okozhatják.
A rosszindulatú daganatok egyik általános jele lehet a tartós, lassú fogyás, étvágytalanság, fáradtság, esetleg hőemelkedés, láz mellett.
Fertőzés esetén is kialakulhat, sokszor a bélrendszerben élősködő paraziták okozzák.
Cukorbetegség jellemzően fiatal korban okoz hirtelen testsúlyvesztést, melyet szomjúságérzés, a vizelet mennyiségének jelentős növekedése kísér.
Az alkohol mértéktelen fogyasztása egy idő után több más szerv károsítása mellett jelentős testsúlycsökkenést okozhat.
A pajzsmirigy egyes működési zavaraiban aktivitása fokozódik és a szervezet hirtelen a tartalékait felhasználja. A fogyás mellett szaporább pulzus, ingerlékenység, izzadékonyság jellemzi.
Felismerése:
Mivel nem mindenki méri súlyát rendszeresen, más jelekből is észrevehető egy idő után a fogyás. A ruhák bővebbek lesznek, az arc beesetté, ráncossá válik.
Ha a fogyás nem szándékos, mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges.

A-PATTANÁS- AKNÉ-MITESZER-COMÉDÓ-A KAMASZKORI FAGYUMIRIGY TÚLTENGÉS
KÖVETKEZMÉNYEI.AZ ELVÁLTOZÁSOK FŐKÉNT AZ ARCON ÉS A MELLKAS ELÜLSŐ
FALÁN JELENTKEZNEK.
A gyerekek éjjeli légzéskimaradását a megnagyobbodott orr- vagy torokmandula okozza, és gyakran jár ágybavizeléssel. A probléma azonban az esetek felében megszűnik, miután a szervet kioperálták a gyermekből.
Egy kutatásban 417 gyermek és fiatal vett részt, akik
életkora 5-18 év volt. Közülük minden második, főleg a lányok számoltak
be a mandulaműtétet követően a tünet megszűnéséről. Azok
között, akiknél a probléma továbbra is fennállt, sok volt a koraszülött, az
elhízott, vagy olyan, akinek már előfordult a családjában hasonló eset.
"Az éjjeli légzéskimaradás gyakran okoz ágybavizelést, amely a mandula
eltávolításával orvosolható." – mondta el Dr. Yegappan Lakshmanan, a
Michigani Gyermekkórház gyermekurológus szakorvosa, és hozzátette, hogy a
jelenségnek három fő oka lehet: vesebaj,
hólyagproblémák és alvási nehézségek.
Kutatásuk csak ez utóbbira terjedt ki. Mivel azonban az okok gyakran igen
összetettek, minden gyermek esetében egyéni terápiát kell alkalmazni.
"A műtétnek valóban lehetnek
másodlagos pozitív hatásai is, de én azért nem rohannék azonnal kivetetni ágyba
vizelő gyermekem manduláját. Az ilyesmit először a fül-orr-gégésznek
kell látnia." A tanulmány szerzői nem vették figyelembe, hogy bármilyen
alvászavar vezethet ilyen tünetekhez. "Ha gyermekünkön ezt tapasztaljuk,
figyeljük meg az alvási szokásait, és azt, rendszeresen vesz-e
levegőt." – tanácsolja.
Mások leszögezték hogy a légzéskimaradással minden esetben
ágybavizelés jár, azonban nem csak ez okozhatja a problémát.
Személyes megjegyzés.-
Az éjjeli ágybavizelésnek nagyon szerteágazó okai vannak.Kezelése számot kell vessen ezen okok milyenségével.Személyes véleményem az hogy nem szabad a dolgokat leegyszerüsitene egy egyszerü mandulatkivételre mert ennek nem mindig beláthatóak a következményei.
Azért emlitem meg a probléma gyakorlati vonatkozásait mert-nem minden arany ami fénylik
.Feltételesen amiért az ötlet amerikai szakemberektől származik nem biztos az
hogy az jogerőssé válik a gyermekgyógyászati tudományban.

IMMUNRENSZER IDE -IMMUNRENDSZER ODA ,TUDOM ÉN MIT KELL CSINÁLNI OKOSKÁIM.!!!
Ellenállóképesség
A biológiai folyamatok, amelyek megvédenek minket a káros behatásokkal szemben, nagyon komplexek, mivel védekező rendszerünk felépítésében, egyes szervek, mint a máj, vagy a lép, a garatmandulák, vagy pedig a vakbél is részt vesz. A vérben a sejtek egész serege cirkulál, a káros szándékú behatolókat felkutatják, azonosítják és megsemmisítik.
Az immunrendszer mindig igyekszik alkalmazkodni az ellenséges környezethez és folyamatosan tanul. Bizonyos betegségekkel szemben, mint az u.n. .gyermekbetegségek. már egyszeri fertőzés után védettekké válunk.
Védőoltásokkal is el lehet érni, hogy az immunrendszer bizonyos kórokozókra emlékezzék és a megfelelő speciális ellenanyagokat készenlétben tartsa.
Még az immunrendszer .erődítmény. is törékennyé válhat. Ha az összetett folyamatok egy helyén zavar keletkezik, ez a gyengeség gyorsan átterjed az egész immunrendszerre. Ilyen esetben a kórokozók részére már gyerekjáték eljutni a szervezet érzékeny területeire. És mielőtt valaki felocsúdna, a hívatlan vendégek torokkaparással, folyó orral, fejfájással vagy lázzal tudatják jelenlétüket.
Mivel a szervezet saját védelmi rendszere eleinte egyáltalán nem teszi szükségessé gyógyszerek alkalmazását, a legjobb, amit tehetünk, hogy hozzájárulunk az immunrendszer erősítéséhez, mielőtt a betegség kitörne.
A sport a legjobb orvosság
Ha az ember rest, az immunrendszer is megadja magát. A rendszeres mozgás, amely a vérkeringést mozgásba hozza, az összes testi sejtet vitalizálja és erősíti az immunrendszert.
A friss levegő támogatjaa légzőrendszer ellenállóképességét..
A stressz és az idegi megterhelések is eltűnnek egy jó sporttevékenység után.
A pozitív kedélyállapot az immunrendszert is felpezsdíti.
A túl nagy becsvágyat, ami a szervezet regenerációs erőit túlerőlteti, a sport pozitív hatásai ellenkező irányba fordíthatják. A szervezet nem képes arra, hogy máról holnapra atlétikai csúcsteljesítményt nyújtson.
Az edzés alatt a megterhelést lépésről lépésre kell növelni, hogy ne mindjárt a kezdetben kelljen meghűléssel ágynak esni. Az aktívan sportoló embereknek ezért gondot kell fordítaniuk arra, hogy olyan élelmiszereket és létfontosságú anyagokat fogyasszanak, amelyek a fizikai teljesítőképesség magas követelményeinek megfelelnek.
Segítsen immunrendszerének és az majd segíteni fog Önnek
A meghűlést nem egyedül az alacsony hőmérséklet, hanem kórokozók okozzák. A lehűléskor az immunrendszer is szenved, mert a lehűlés a szervezetben az összes folyamatra hátrányos hatású.
A fertőzések ellen ezért hatásos védelmet jelent az időjárásnak megfelelő öltözködés. A vírusok és baktériumok behatolási kapuként előnyben részesítik a légutak nyálkahártyáit.
Ha az orr nyálkahártyája a fűtés miatt olyan szárazzá válik, mint a pergamenpapír, akkor a mikroorganizmusok behatolásával szembeni ellenálló képessége csökken. A tüdőhörgőcskék nyálkahártyája is szenved a rossz levegőtől, a portól, a koromtól, és elsősorban a cigaretta-füsttől. A levegőben lévő szennyeződések ezen felül még a bronchusokban lévő csillószőröket is károsítják, amelyeknek normális esetben az a feladatuk, hogy a károsító anyagokat és a kórokozókat felfogják és kitessékeljék.
A stresszt és a megterheléseket az immunrendszer is megérzi. Ha saját energiatartalékainkat lefogyasztjuk, az ellenálló képességünk is meggyengül. Ezért a megviselt idegállapothoz többnyire még egy fertőzés is társul. Legkésőbb ekkor kényszerít minket a szervezetünk arra, hogy egy fokozattal visszakapcsoljunk.
Azért, hogy ez ne következzék be, az lenne a legjobb, ha időben felismernénk szervezetünk . túl nagy stresszre utaló . figyelmeztető jelzéseit és megtennénk a megfelelő ellenintézkedéseket.
Vitaminok és az ellenálló képesség
Savazzuk le a kórokozókat: a C-vitamin széles körben arról ismert, hogy a szervezetet felvértezi a fertőzésekkel szemben, mert az immunrendszer sejtjeit mozgósítja és a baktériumok elleni harcot támogatja. A napi egy pohár narancslé elfogyasztása is érdemben hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez.
A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, számos gyümölcsben és zöldségben megtalálható. A kivi, paprika mellett ide tartozik, pl. a krumpli is, amely szintén jó C-vitamin szállítónak tekintendő. A C-vitamint sok más létfontosságú anyag támogatja. Az A-vitaminnal és az E-vitaminnal együtt. megvédik a sejteket az agresszív károsító anyagok és az anyagcsere salakanyagainak hatásaitól. Így a szervezet természetes ellenálló képessége fennmarad. Egyidejűleg a vitaminokra a legkülönbözőbb fázisokban is szükség van az immunsejtek mobilizálásához.
A B-vitamin csoport központi szerepet játszik az anyagcserében és a sejtek ellátásában. Ebből az immunsejtek is hasznot húznak. Különösen a folsav nincs jelen kielégítő mennyiségben a napi táplálékban. E miatt a vegetáriánusoknak nincs megfelelő B12-vitamin forrásuk.
A magnézium, a szelén és a cink az immunrendszer falósejtjeinek aktivitását növelik, a kórokozókat megsemmisítik. A szelén antioxidánsként is működik a szabad gyökökkel szemben és támogatja a mérgező nehézfémek kiválasztását. A cink javítja az emlékezősejtek teljesítményét, amelyekkel az immunrendszer hosszútávon megvédi magát a kórokozók ismétlődő támadásaitól.
Sok gyümölcs és zöldségfajta élénk színével étvágygerjesztőként hat. Ezek a színezőanyagok egyidejűleg segítik a szervezetet az immunrendszer támogatásában. A karotinoidok és a flavonoidok semlegesítik a szabad gyököket és védik a testsejteket
Tippek az ellenálló képesség erősítéséhez:
· A friss levegő nedvesíti a nyálkahártyát és így ellenállóbbá teszi a jelentkező kórokozókkal szemben. Ezért sportoljon a szabadban vagy rendszeresen sétáljon a természetben.
· Ha a szervezetünk nincs megfelelően védve a hideggel szemben, gyorsan megfázunk. A meleg zokni és egy sál immunrendszerünket is támogatja.
· Stressz esetén szervezetünk számos funkcióját takarékra kapcsolja, így az immunrendszert is. Gyakrabban pihentesse testét.lelkét, hogy immunrendszerét erősítse.
· A cigarettafüst az immunrendszert az elviselhetőség határáig terheli. A kórokozóknak és csíráknak így már könnyű a dolguk. Próbáljon leszokni a dohányzásról.
· A kiegyensúlyozott táplálkozás, amely a szervezetet minden vitaminnal és életfontosságú anyaggal ellátja a legjobb profilaxis a megbetegedésekkel szemben.
Dr. Bauer Bela

GYÓGYSZERADAGOLÁS UTÁNI TOXIKUS BŐRKIÜTÉSEK.
Különösen a kezdő szülők „betegsége”, hogy ha gyermekük kicsit is meghűl, ágyúval lőnek verébre: erősebb gyógyszert választanak, mint amit az a kis köhögés, orrfolyás indokolttá tenne. Pedig türelemmel, figyelemmel és egyszerű, kíméletes gyógymódokkal könnyen megszüntethetnék a bajt.
A túlzottan aggódó szülő fél betegnek látni gyermekét, ezért ha köhögni, tüsszögni látja, máris komolyabb gyógyszerhez nyúl. Mert mindjárt a legrosszabbra, erős vírusos fertőzésre gondol, s bedobja a népszerű antibiotikum,esetleg szteroid készítményeket. Ezek a tabletták és inhaláló szerek kétségtelenül hamar megállítják az orrfolyást és tüsszögést, de hosszú távon igen kockázatos az alkalmazásuk – főként, ha gyakran élnek velük.
Fiatal korban ugyanis nagyobb az ilyen készítmények szövődményeinek előfordulási esélye. Az antibiotikumok használatával kaocsolatban: nem véletlen, hogy az orvosok csak a legvégső esetben írják föl ezeket.
A gyermekbetegségek által kiváltott túlzott szülői reakciókra legújabban egy kanadai kutatás hívta föl a figyelmet. Ennek során azt vizsgálták, hogyan gyógyítható a hét év alatti gyermekek enyhe légúti zavarokkal járó megbetegedése. Kiderült: nincs számottevő különbség a placebo szerekkel kezelt és a szteroidokat használó gyerekek között a gyógyulás tekintetében. Vagyis adott estben a kamillavirágos inhalálás, a citromos, mézes tea és a pihenés is meghozhatja a teljes gyógyulást!
A kutatók szerint mindez nem jelenti azt, hogy nem kell gyógyszeresen kezelni a megfázásokat, és hangsúlyozzák: legjobb, ha a szülő az enyhe tünetekkel járó betegségek kezelését is a házorvossal együttműködve végzi.
Dr. Bauer Bela

VÉGBÉLKÖRÜLI SÖTÉT BŐRELSZINEZŐDÉS,AMI A MELLÉKVESEKÉREG
MEGBETEGEDÉSÉRE UTAL.
Biztos veled is megesett már, hogy valakiről ránézésre tudtad, hogy beteg, pedig egy szóval sem említette a tüneteit. Tudd meg, melyik bőrhiba mit jelent!
A bőr elváltozásai nem feltétlenül a bőr betegségét jelentik, sokszor egyéb szervi problémák állnak a háttérben. Fontos tudni, hogy amíg nem szűnik meg a kiváltó ok, a bőrtünetek sem múlhatnak el. Csokorba gyűjtöttük a legfőbb jelzéseket, amiket jobb, ha te sem hagysz figyelmen kívül!
Az itt leírtak természetesen nem helyettesítik a szakember által felállított diagnózist. Ha hosszú ideje fennálló bőrtüneteid (is) vannak, azt javasoljuk, fordulj orvoshoz, hiszen az egészséged nem játék!
Miért kopaszodnak egyes gyerekek!
Felfedezték azt a gént, amely a
gyermekkori kopaszodás ritka, de aggasztó formáját okozza. Az
áttörés újabb lendületet adhat a hajhullás elleni küzdelemnek.
Az APCDD1 elnevezésű gén kulcsszerepet játszik az örökletes
gyermekkori kopaszság kialakulásában, amely fokozatos hajhullást vált ki fiatal
gyermekkortól kezdve. A hajtüszők zsugorodni és keskenyedni kezdenek,
melynek következtében a koponyán lévő vastag hajat vékony, gyenge haj
váltja fel.
A gént több pakisztáni és olasz család, gén csoportjának tanulmányozásával
sikerült kideriteni.Ezekben a családokban a kopaszság más generációk óta jelen
van.
A kutatást vezető Angela Christiano, a New York-i Columbia Egyetem Orvostudományi Központ bőrgyógyász professzora lehűtötte a kopasz férfiak lelkesedését, akik úgy vélték, hogy az eredményeknek köszönhetően látótávolságba került a hajnövesztés új gyógyszerének kifejlesztése.
A bőrgyógyász szakember elmagyarázta, hogy a férfias típusú kopaszság szintén a hajtüszők zsugorodásával jár, de a folyamat összetettebb, és nem lehet közvetlenül összehasonlítani az örökletes gyermekkori kopaszsággal. Christiano azonban úgy véli, az új eredmények mégis rendkívül nagy jelentőséggel bírnak az alapkutatások szempontjából.

EZ A GYERMEK 9 ÉVES KORÁRA TELJESEN KOPASZ LETT-BOROTVÁLT FEJ-
A dohányzás következményei (egészségi vonatkozások)

EGY 1 ÉVES GYERMEK HASFALÁN A KÖLDÖK FELETT ELHELYEZKEDŐ ÉRDAGANAT.
A csecsemőkori haemangióma az erek, kapillárisok rendellenes fejlődése, amolyan érdaganat, amely általában jóindulatú és minden esetben fájdalmatlan. Kialakulásának oka a mai napig ismeretlen (bizonyítottan nem örökletes), ezért megelőzni sem tudjuk.
A haemangióma egy jól körülhatárolható piros vagy lilás folt a bőrön, amely megjelenhet az arcon, háton, végtagokon, vagy nemi szerveken, de köröm alatt is gyakori. Méretét tekintve fél millimétetestől, akár egy fél csecsemőarcnyi is lehet. Megjelenhet a bőr felszínén (kapilláris haemangióma) vagy mélyen a bőr felszíne alatt (cavernosus haemangioma), esetleg mindkettő egyszerre, vagy a kettő keveréke.
Ezek az érdaganatok a szüléskor csak pici piros foltnak látszanak, de 4-6
hónapos korig gyorsan növekedhetnek, szeder formájúra duzzadhatnak. Ezt
követően a burjánzás lelassul, majd 8 hónapos korig a piros folotok
növekedése teljesen megáll. 6 éves korra az esetek 99%-ban elmúlnak ezek a
foltok, csak nagyon ritka esetben kell a 10 éves kort megvárni.
A kapilláris haemangióma nyom nélkül felszívódik. A felszívódás folyamatának kezdetét az érdaganat felszínén megjelenő fehéres foltok mutatják. A cavernous haemangióma látható bőrelváltozást hagy maga után. Amennyiben ez az elváltozás zavaró, indokot adhat plasztikai sebészeti beavatkozásra.
Szükség esetén lézeres kezeléssel lelassítható, megállítható a növekedés folyamata. A nagy méretű cavernosus haemangiómát szteroid tablettákkal vagy injekcióval kezelik, néhány esetben, amikor pl. a daganat nyomja a szemet, beszűkíti a légcsatornát, torzítja az arcot vagy gyakran megsérül, szükség lehet sebészeti beavatkozásra is. Ezért fokozottan veszélyes, ha az érdaganat az arcon vagy a tenyéren található.Sérülése esetén fokozott vérzés mutatkozik, amelyet elállítani nagyon nehéz. Ha megsérülne, gézlapot vagy zsebkendőt nyomjunk rá szorosan, amíg a vérzés el nem áll. A vérzés elálltával, a gyógyulás befejeződésével a haemangióma eredeti formáját visszanyeri.
Dr. Bauer Bela

KÉT ÉVES KORBAN NYILVÁNVALÓAN LÁTSZIK HOGY MILYEN SZÉPEN SZIGETESEDIK EL A
FOLT.
Az
a szülő, aki 1-3 éves korú gyermeket nevel, biztosan találkozott már -
elsősorban a játszótéren - azzal a jelenséggel, hogy csemetéje egy
bizonyos játék, vagy tárgy miatt konfliktusba keveredett egy másik gyermekkel.
Észrevesszük-e egyáltalán ezeket és ha igen, hogyan reagáljunk rá? Mikor kell,
és mikor nem kell beleavatkozni?
Már szinte megszoktuk, hogy aki motorral vagy babakocsival érkezik,
vagy egy játék babát, kisautót, vagy labdát hoz a játszótérre, annak
használatára bőven akad vevő. Hiszen a másik játéka mindig
érdekesebb, mint a mienk, és hiába van kismotorunk nekünk is otthon, olyan
biztosan nincs, mint a másik gyermeknek.
Ahogy gyakran esik szó a fizikai, értelmi, érzelmi fejlődésről, ne
felejtsük el, hogy a társas viselkedést is meg kell tanulni a gyermeknek.
Nagyon fontos azt is szem előtt tartanunk, hogy a gyermekünk
kiegyensúlyozott, egészségesen szocializált, a társadalomba könnyen
beilleszkedő viselkedésének elsajátításáért is felelősek vagyunk.
Jó végre beszélgetni a játszótéren, gyermekfoglalkozáson találkozni egymással,
de fél szemünk mindig a gyerkőcön legyen. Ha probléma
nélkül cserélnek játékot, vagy adják oda egymásnak, amit a másik elvesz, vagy
esetleg már elkér, akkor természetesen hagyjuk szó nélkül őket és örüljünk,
hogy már kapcsolatba lépnek egymással és milyen ügyesen megoldják. Ha viszont elindul a huzavona, vagy
különösen, ha az egyik elkezd kiabálni, vagy sírni, azonnal közbe kell
lépnünk. Ha a mi gyermekünk az, aki
kérés nélkül elvette a másik játékát ezzel neki szomorúságot okozva,
nyomatékosan és határozottan mondjuk el neki, hogy kérés nélkül nem
veszünk el semmit, és adja vissza a másik gyermeknek, hiszen
megbántotta őt.
A „kérés” fogalmát már
attól kezdve kötelességünk tanítani a gyermeknek, mihelyt odahoz
nekünk valamilyen tárgyat. Lehet ezt játékosan, mondókaszerűen is
gyakorolni otthon: kérem-köszönöm-tessék, illetve: „megnézhetem?”,
„játszhatok vele”? stb.
Ma divatos olyan mértékben
szabadon nevelni, hogy egyáltalán nem szólunk bele ezekbe a szituációkba.
Ezzel azonban azt érjük el, hogy gyermekünket ki fogják közösíteni az óvodában,
iskolában, menekülni fognak tőle a társai, és komoly magatartási problémái
adódnak.
Figyeljünk oda gyermekeinkre
és segítsük őket abban, hogy kialakuljanak bennük a társas együttélés
helyes normái, hogy később bárhol, bármilyen körülmények között megállják
a helyüket, és boldogok legyenek!
Dr. Bauer Bela
Dr. Bauer Bela

IGY KEZDŐDIK-EGY NAGYKANÁLLAL!!!
AZ ELHIZÁS MEGELŐZÉSE GYERMEKEKNÉL
|
Az elhízás ellen harcol Amerika, de Európában és hazánkban is egyre aggasztóbb jelenségekről számolnak be az orvosok, tanárok.
Ilyen a gyerekkori elhízás rohamos
növekedése is.
Amerikai felmérések szerint a 8-18 év közötti gyerekek több időt (44,5
óra) töltenek el számítógép, televízió és videó-játékok előtt, mint
amennyit más egyéb tevékenységre fordítanak, kivéve az alvást. Amerikában a
6-11 éves gyerekek 30,3%-a túlsúlyos és 15,5%-a elhízott. Ha ezt a kettőt
összeadjuk, akkor félelmetes arányszámot kapunk, annál is inkább, mivel ez egy
2006-os eredmény, amit az American Obesity Association tett közzé, és azóta
csak romlás történt ezen a téren.
Azt is megállapították, hogy a
kettes-típusú cukorbetegség is jelentősen nőtt a gyerekek között az
utóbbi tíz évben, ami nem meglepő, hiszen az elhízás és ez a betegség
összefügg.
Az említett amerikai szervezet minden alkalmat megragad, hogy felhívja a
szülők figyelmét, hogyan vehetik fel a harcot az elhízás ellen, gyermekeik
egészségének védelmében.
A gyerekkori elhízás mértéke a TV-nézéssel töltött idő tartamával egyenesen arányos.
Ha egy gyerek az elhízás
kockázatával rendelkezik, ez maga után vonja a magas rossz koleszterin szintet,
magas vérnyomást, kettes-típusú cukorbetegséget, és beilleszkedési, pszichés
problémákat is.
Az elhízás megelőzésében jelentős szerepet játszhat a
TV-nézés,
számítógép-használat idejének csökkentése. Jó, ha a szülők figyelik
gyermekük BMI indexét, mert ha ebben változás áll be, akkor ez biztosan
összefüggésben áll a kalória-bevitel mértékével is, és nem csak a fizikai aktivitással.
Az iskoláskorba még nem lépő gyerekek, akik több mint két órát
töltenek el TV-nézéssel, nagyobb valószínűséggel válnak túlsúlyossá, mint
azok, akiknek szülei a minimálisra korlátozzák ezt az időt.
Tinédzserek és felnőttek esetében is felmérések
bizonyították, hogy a képernyő előtti ülés idejének csökkentése
nagyon jó módszer az elhízás csökkentésében.
Sok gyermek esetében már az is jelentősen csökkenti testsúlyukat, ha csak
a TV előtt töltött időt csökkentik, ugyanis a nassolás sokszor összekapcsolódik
ezzel a tevékenységgel.
Ha csak egy órával növekedik a TV-nézéssel töltött idő naponta, akkor az
édesített üdítők fogyasztása is nő, és a napi teljes felhasznált
érték 46,3 kalóriával nő. Bár ezt sokan nem tartják elrettentőnek,
mert nem veszik figyelembe, hogy folyamatosan összeadódik a kalória.
A gyerekkori fizikai aktivitás hiánya összefügg a
felnőttkori elhízással és anyagcsere-betegségekkel.
Megdöbbentő, hogy az 5-17 éves, túlsúlyos gyerekek 70%-a már legalább egy
kockázati faktorral rendelkezik szívbetegség kialakulásának tekintetében, ide
értve a megemelkedett rossz koleszterin szintet, magas vérnyomást,
megemelkedett inzulin szintet. Ezek a tényezők vezetnek a magas
vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, agyi katasztrófához, daganatos megbetegedésekhez.
Az elhízott gyerekek nagyobb valószínűséggel küzdenek később ízületi,
alvási, pszichológiai, beilleszkedési problémákkal. Hibás lesz önértékelésük,
megbélyegzetteknek érzik magukat.
Amerikában mélyíti a problémát a testnevelés órák alacsony száma.
Az iskolai büfék kínálatának ellenőrzésével, dietetikusok termékajánlásaival
sokat lehetne javítani a gyermekek táplálkozásának minőségén.
Az amerikai iskolák étkezdéinek
és büféinek,
automatáinak kínálatában nagyon sok az egészségre káros tartósított, kész, vagy
fékész élelmiszer, a cukros, szánsavas üdítő.
A családi minta is meghatározó, az elhízott
szülők gyermekei nagy valószínűséggel magasabb BMI értékkel
rendelkeznek, nagyobb a testzsír százalékuk,
Az elhízott gyerekek arról számolnak be, hogy
hangulatuknak megfelelően táplálkoznak, és általában nagyon
szeretik az édességeket, csokikat, cukrokat.
A TV-néző gyerekek szív, érrendszeri, légzőszervi
kapacitása is alacsonyabb.
Egy
és négy év közötti gyerekek körében végzett felmérés alapján állapították meg,
ha egy gyereknek TV van a saját szobájában, akkor ez még növeli az elhízás
veszélyét, mivel legalább 4,8 órával nő a TV, videó nézésre szánt
idő.
Tv-nézés közben az anyagcsere-folyamat lassúbb, mint pihenés
közben.
Magyarországon
végzett felmérést Dr. Kovács Viktória Anna. Tanulmányát, amit 2009-ben a
Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudományi Doktori Iskola keretében tett
közzé, szülők és tanárok számára nagyon hasznos megállapításokat
tartalmaz.
Elhízott gyermekek számára kidolgozott egy 15 hetes edzésprogramot, és ennek
hatását vizsgálta a szív-, érrendszeri kockázati tényezőkre nézve. A 15
hetes program elteltével ugyan a BMI átlaga nem változott, de nőtt a
résztvevők izomtömege, csökkent a derék-körfogat, javult az állóképesség.
A szív, érrendszeri kockázati tényezők
is kedvezően változtak. Felére csökkent a magas vérnyomás, az emelkedett
triglicerid-szint, az alhasi elhízás, a metabolikus szindróma, csökkent a rossz
koleszterin szint.
Figyelmeztető adat, hogy a terhelés-élettani vizsgálatok alapján, a 7-15
éves tanulók több mint harmada nagyon gyenge vagy gyenge állóképességű.
Jó, kiváló és extra teljesítményt, csak a résztvevők 16,6%-a ért el. A
gyerekek 99,5%-nak heti 2 testnvelés-órája volt.
A vizsgálatban résztvevők hétköznap
átlagosan 2,2 órát, hétvégén 3,6 órát töltöttek számítógép vagy TV előtt.
A normál súlyú gyerekek hétköznap és hétvégén is kevesebb időt töltenek el
ezekkel a tevékenységekkel, mint az elhízottak.
Nagyon szomorú tény, hogy a gyerekek 21,3%-a nem fogyaszt rendszeresen
reggelit, és ezek aránya az életkorral nőtt. A nem reggelizők között
nagyobb volt az elhízás és az alhasi elhízás.
A lányok közül minden nyolcadik, a fiúk közül minden ötödik elmondta, hogy nem
eszik naponta legalább egyszer zöldséget, gyümölcsöt.
A gyerekek 63,3%-a naponta fogyaszt cukros, szénsavas üdítőt. A 15 évesek
már naponta fél litert is elfogyasztottak.
.
Ha nem sajnáljuk az időt és fáradságot, hogy megfelelő
minőségű ételeket kapjanak, és nem feledkezünk meg a reggeli fontosságáról.
Ha odafigyelünk, és ha kell, korlátozzuk a TV-nézésre, videó játékokra szánt
időt.
Ha példát mutatunk mindezekben.

A GYENGÉN FEJLETT GYERMEKEK HASMENÉSE ESETÉN A FOLYADÉKVESZTESÉG KIALAKULÁSA
GYORSABB ÉS SÚLYOSABB.LEFOLYÁSU.
Hasmenés alatt a széklet állagának lazábbá, gyakran folyékonnyá válását értjük. A naponta többszöri, formált székletürítést nem tekintjük hasmenésnek, ha mellette panasz nincs, akkor nem is kóros.
A hasmenéses széklet kialakulásnak oka minden esetben a
széklet víztartalmának megnövekedése; többféle mechanizmusa és számos oka van. A hasmenéses széklet minden esetben figyelmet érdemel; a
hátterében lehetséges jelentéktelen táplálási/táplálkozási hiba és bonyolult
kivizsgálást és kezelést igénylő komoly betegség is. Néhány napig
tartó, kisebb hasmenés minden gyereknél
előfordulhat, de hosszú ideig
fennálló vagy rossz általános állapottal járó
hasmenés mindig orvosi vizsgálatot indokol.
A hasmenéssel járó betegségeket (kissé önkényesen) két nagy
csoportra lehet osztani: fertőzéses
jellegű és nem
fertőzéses jellegű betegségek. Utóbbiakról a cikk második
felében olvashatnak.
A hasmenés leggyakoribb oka valamilyen fertőző
ágens által okozott betegség és fordítva is igaz: csecsemő- és
gyermekkorban az egyik leggyakoribb oka az orvosi vizsgálatoknak a hasmenés.
A leggyakoribb kórokozók:
Gyermekek között leggyakrabban a rotavírus, a salmonella és a campylobacter okoz hasmenést.
A rotavírus a légutakon keresztül, tárgyak, a kéz közvetítésével kerül a szervezetbe, a legtöbb betegség az őszi, téli és kora tavaszi hónapokban fordul elő.
A salmonellát és a
campylobactert csaknem mindig élelmiszer közvetíti;
vezető szerepe van ebben csirkéből/tyúkból és a tojásból készült, nem
kellően hőkezelt ételeknek. A klinikai kép alapján a kórokozóra
legtöbbször nem lehet következtetni. A kórokozó kimutatásához a széklet
mikrobiológiai vizsgálata szükséges.
Fertőzéses esetekben a hasmenés oka az, hogy a gyulladt
bélnyálkahártyán keresztül az elfogyasztott víz nem tud kellő mértékben
felszívódni, sőt a gyulladás kórélettani folyamataiból adódóan a bél
aktívan folyadékot választ ki, ezért a széklet víztartalma fokozódik. Ha a
folyadékfogyasztás a vízveszteséggel nem tud lépést tartani, kiszáradásos állapot (exsiccosis) alakul ki. A hasmenéses széklettel (és a hányással is) a folyadékvesztésen túl
ionizált ásványi sókat is veszít a szervezet. Ezek közül a legnagyobb
gyakorlati jelentősége a nátrium (Na) és kálium (K) elvesztésének van.
Ritka esetben a szervezet sav-bázis-háztartása is felborul, vagyis savas
irányba tolódik el.
A hasmenés nemcsak tünet, hanem a szervezet
védekező reakciója is. A bél üregében található
élő és elpusztult kórokozók, azok mérgező anyagcsere termékei,
méreganyagai (toxinjai) - melyek a betegség kiváltásában és fenntartásában
meghatározó szerepet játszanak - nagy mennyiségben távoznak a híg
széklettel.
A fertőzéses
jellegű hasmenéses betegségek kezelésének lényege
az elvesztett folyadék és ásványi sók visszapótlása. Nagyfokú
folyadékvesztés és/vagy elégtelen folyadékfogyasztás esetén infúziót kell adni.
Az infúziókezelés indokoltságának megállapítása és megtervezése orvosi
feladat. Ha a gyermek jól itatható, az elfogyasztott folyadékot nem
hányja ki, akkor a kis és közepes fokú folyadékvesztés itatással is
rendezhető. Erre a célra a legmegfelelőbbek a szénsavmentes ásványvíz és a tea. A
gyümölcslevek, üdítők magas cukortartalmánál fogva kevésbé alkalmasak. Az
itatott folyadékot célszerű lehűteni (a langyos folyadéknak
önmagában is hányingerkeltő hatása lehet). Egyszerre kevés folyadékkal, de
gyakran kínáljuk a gyermeket. Az ásványi sók pótlására több, gyógyszertárban
készített ill. gyári készítmény is rendelkezésre áll.
Ún. hasfogó vagy székletfogó gyógyszert ma már nem alkalmazunk. Ezek közül a gyógyszerek közül egyeseknek a hatása azon alapszik, hogy a bélmozgásokat jelentősen lelassítják, a belekből az ott található híg széklet nem távozik, a belekben pang, lehetőséget biztosítva ezzel a kórokozók szaporodásához és toxinjaik felszívódásához (ld. fent). Ezért az ilyen jellegű gyógyszerek adása a fertőzéses hasmenéses betegségek kezelésében szigorúan tilos.
Egyes gyümölcsök, zöldségek a hasmenéses széklet víztartalmát képesek megkötni, ezért adásuk ajánlott. Ezek a hámozott, reszelt alma és a répa.
. Nagyobb gyerekeknél a ropi fogyasztása a nátrium, a banáné pedig a kálium visszapótlását segíti. Banán adásakor (a káliumforgalom sajátosságai miatt) ügyelni kell arra, hogy a gyermeknek legyen kellő mennyiségű vizelete. A vizelet hiánya hasmenéses betegségekben a súlyos kiszáradás jele, ilyenkor a gyermeknek kórházi ellátásra van szüksége.!!!
A diétával kapcsolatban megoszlanak vélemények; egyes szakemberek nem javasolnak diétát hasmenéses betegség ideje alatt.
Nem követ el hibát az a szülő, aki a hasmenés ideje alatt tejet, ill. tejterméket nem ad a gyermekének, mivel a tejcukor bontását végző enzim a hasmenés ideje alatt - és bizonyos ideig utána - nem működik teljes értékűen, helyettük könnyen emészthető, ízletes ételeket ad.
Javasoltak
- a sós vízben főtt burgonya, rizs,
- csirkehús (utóbbit teflon edényben zsír és olaj nélkül át is lehet sütni),
- pirított péksütemények.
Kerülendők
-a zsírban sütött csipszek,
- a magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök.
A szoptatott
hasmenéses csecsemők anyatejes táplálását nem szabad felfüggeszteni. A
tápszerre állított csecsemők hasmenéses betegségük alatt speciális
gyógytápszerrel etethetők.!!!
Fertőzéses jellegű hasmenéses betegségekben antibiotikum adása
legtöbbször felesleges. Az antibiotikum adásának szükségességét eldönteni
orvosi feladat.
Az összes idetartozó betegség ismertetése röviden nem lehetséges és nem is szükséges, de a legfontosabbakat sorra vesszük. Leggyakrabban az egyes ételek alkotórészeinek elégtelen emésztése, ételallergia, nem fertőző jellegű idült bélgyulladás, endokrin betegség tünete lehet a hasmenés. Ezekben a betegségekben jelentkező hasmenés lehet véres jellegű.
Laktóz intolerancia: a tejben lévő cukor, a tejcukor bontásának az elégtelensége. A bontást végző enzim, a laktáz a bélbolyhok felületén található. Ha szervezet elégtelen mennyiségben képez laktázt, akkor a táplálékkal a szervezetbe került tejcukor nem teljes mennyiségében bomlik le. A tejcukor elbontatlan része a vizet magához vonzza, az elégtelen bontás következtében gázok képződnek; haspuffadás, hasmenés alakul ki. Ezt a betegséget - helytelenül - tejcukor allergiának is szokták nevezni, valójában nem allergiás jellegű betegség. Tejcukormentes étrend betartásával kezelendő, néhány év után a gyermekek "kinőhetik".
Tehéntej fehérje allergia: a tejben lévő fehérjére, illetve annak egyes részeire adott
allergiás reakció. Ebben az esetben a tehéntej fehérjéje allergénként viselkedik.
Hasmenésen kívül bőrtünetek (ekcéma), légúti tünetek (obstruktív
jellegű bronchitis) lehetséges. Tehéntejfehérje-mentes étrend tartásával
kezelendő. Néhány év után a gyermekek "kinőhetik".
Nem fertőző jellegű, idült (krónikus) gyulladásos bélbetegségek:
két betegség tartozik ebbe a csoportba, a szerzője után Crohn-betegségnek
nevezett bélgyulladás (ez esetben a "krónikus" és a szerzői név
csak véletlen egybeesés) és a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa.
A hasmenés ezeknek a betegségeknek csak egyik tünete, számos más szervet
érintő elváltozás is jelentkezhet hasmenéssel. A Crohn-betegség és a
colitis ulcerosa diagnosztizálása és kezelése nagyon bonyolult, többféle
szakorvos bevonását és együttműködését igénylő feladat.
Endokrin betegségek: a pajzsmirigy kóros túlműködése, a
hyperthyreosis is okozhat hasmenést.

-NAGYON SOKSZOR A VÉGTAGOK FESZITŐ OLDALÁN,CSAKNEM SZIMMETRIKUSAN,A
KIÜTÉSEK ELÉRHETIK A COMB ÉS FARPOFÁK BŐRFELÜLETÉT IS.
Nagy riadalmat okozó, az esetek döntő többségében mégsem okoz súlyos problémát a kis erek gyulladásos betegsége, a Henoch-Schönlein purpura.A betegség több szervet érintő tarka tüneteivel jogosan kelthet félelmet a szülőben és jelenthet meglepetést az orvosnak is.
Az emberi érrendszer felosztható nagy, közepes és
kis erekre, ez utóbbiakat érinti a Henoch-Schönlein purpura, amely a
leggyakoribb gyermekkori érgyulladás. A betegség nem ritka, fiúkban, lányokban
egyaránt előfordulhat, fiúkban talán sűrűbben, többnyire 4 éves
kor fölött. Első leírói ― egy XIX. századi belgyógyász, Schönlein és
egy fiatalabb gyermekgyógyász honfitársa, Henoch ― után a mai napig így
jelölik ezt a betegséget a szakirodalomban.
A betegséget a hajszálerek allergiás immunreakció
miatt fellépő gyulladása okozza, ezért az úgynevezett autoimmun betegségek
közé sorolják. Ez azt jelenti, hogy a szervezet immunfolyamatai „tévúton járva”
a sajátot is idegennek vélik.
Tünetek
Leggyakrabban felsőlégúti betegségeket (mandulagyulladás, arcüreggyulladás) követően, amikor már a hurut gyógyulni látszik, fájdalmas bokaízület-duzzanat jelentkezik. Néhány nappal később jellegzetes bőrelváltozásokat látunk, ugyanis a hajszálerek gyulladása miatt az érfalak áteresztőképessége kórosan megnövekszik. Az érfalban a már említett allergiás reakció indul el ekkor.
A bőrvérzések hirtelen jelennek meg, nagyon sokszor a láb feszítő oldalán, csaknem szimmetrikusan, ezek elérhetik a comb és a fartájék bőrét is.
A bevérzések kezdetben kicsik, gombostűfejnyi, lencsényi méretűek, de hajlamosak növekedni, és akár tenyérnyi összefolyó elváltozásokat eredményezhetnek.
A riadalmat tovább fokozza, hogy a vesekapillárisok
károsodása miatt a vizelet színe is megváltozik, a jelentkező vérvizelés következtében.
Szakember számára a kórkép
felismerése ilyenkor legtöbbször már nem jelent problémát, bár a betegségek sokszor „nem ismerik” a
szakirodalmat, és sajátos sorrendben vagy tünetekkel is kezdődhetnek,
ilyenkor a diagnózis nehéz. Előfordul, hogy nagyon heves hasfájás az
első tünet, amelyet még véres széklet megjelenése is tetéz, és bár ez nem
mindig társul feltűnő bőrvérzéssel, a popsi bőrének
vizsgálata helyes irányba terelheti a kórismét, így sebészet helyett a kórház
belgyógyászati osztálya felé kell venni az irányt.
Igaz, hogy a kórkép
ijesztő lehet, de szerencsére az esetek igen jelentős többségében
(97%) jó és spontán gyógyhajlamú; ágynyugalom, és szoros ruházat, például zokni kizárásával
1–2 hét alatt meggyógyul. Az esetek kis százalékában vese- és központi
idegrendszeri érintettség is előfordul, de a korrekt intézeti kezelés mellett
még ezek az esetek is jó prognózisúak.
Előfordulhat-e
a betegség visszatérése? Igen, és sajnos, nem lehet
megjósolni, hogy ki lesz az, akinél akár többször is, sőt hetekkel
később ismét kiújul ez a kórság.
A betegség lefolyása kapcsán megkülönböztetett
figyelmet kell forditani a vese működésére.
A skarlát, a mumpsz,kanyaró,bányhimlő és társai, felnőttkorban is megkaphatók és komolyabb szövődményekhez vezethetnek...
Bárányhimlő
A varicsella, azaz bárányhimlő nagyon ragályos fertőző betegség, amely jellegzetes viszkető, kicsi, kiemelkedő, hólyagos vagy varral fedett foltokból álló kiütésekkel jár. A beteg a tünetek megjelenése után a legfertőzőbb, és egészen addig fertőz, míg az utolsó hólyagok be nem varasodnak.
A bárányhimlőn átesett egyén védettséget szerez, és többször nem kaphatja meg a betegséget. A vírus azonban az eredeti fertőzés után a szervezetben marad, és néha a későbbi élet során újból működésbe lép, övsömört okozva.
Tünetek A legtöbb betegnek csak a bőrén és a szájában vannak sebei, a vírus azonban olykor megfertőzi a tüdőt, az agyat, a szívet vagy az ízületeket. A felnőtteknél is ez a súlyosabb változat a gyakoribb. A tüdő fertőződése köhögést és nehezített légzést okoz. Az agy fertőződése, az agyvelőgyulladás, kevésbé gyakori; bizonytalan járással, szédüléssel, zavartsággal és görcsrohamokkal jár. A szív fertőzése néha szívzörejt eredményez, az ízületek megbetegedése pedig ízületi fájdalmakat okoz.
Kezelés Az egyébként egészséges gyermekek szinte gond nélkül felépülnek a bárányhimlőből, náluk elég csupán a tüneteket kezelni a bőrre tett párakötéssel és gyakoribb mosakodással. Felnőtteknél azonban általában súlyosabb lefolyású a betegség, százezer esetből harmincszor akár halálos kimenetelű lehet. Serdülőkor után már vírusellenes készítményeket célszerű használni. Ezeket a betegség kezdetétől számított huszonnégy órán belül kell beadni, hogy hatékonyak legyenek, és megelőzhessék a súlyos szövődményeket.
Kanyaró
A bárányhimlőhöz hasonlóan a kanyaró is erősen ragályos vírusfertőzés, amely különböző tünetekkel és jellegzetes kiütésekkel jelentkezik. Megjelenése felnőtteknél ritkább, mint gyermekeknél, de ugyanolyan súlyos.
Tünetek A kiütések megjelenése előtti három-öt napban a betegség náthaszerű tünetekkel jelentkezik: orrfolyás, rekedtség, tüsszentés, köhögés kínozza a beteget. Emellett étvágytalanság, bágyadtság, az esti órákban hőemelkedés alakul ki. Egy-két nappal a kiütések megjelenése előtt a lágyszájpadon és a száj belső felületén piros foltok jelennek meg. Ezután a kiütés először az arcon, majd a törzsön alakul ki, innen terjed át az egész testre. A foltok egy idő után élénk színűek lesznek, megduzzadnak, előfordul, hogy összeérnek. A kiütések megjelenésével párhuzamosan súlyosbodik a többi tünet. A láz felszökhet 39 fok fölé is, a beteg nagyon gyenge lesz. Öt-hat nap múlva a kiütések halványulnak, a láz gyorsan csökken, elindul a bőr hámlása. Szövődményként hasmenés, bőrvérzések társulhatnak a betegséghez, illetve a legyengült immunrendszert baktériumok támadhatják meg, ilyenkor tüdőgyulladás léphet fel.
Kezelés A betegnek pihennie kell, el kell kerülnie az erős fényt és ágyban kell maradnia, amíg a láz tart. A magas lázat lázcsillapítókkal és langyos vizes szivaccsal lehet mérsékelni.
A köhögést bármilyen vény nélkül kapható szerrel kezelhetjük. A kanyaróra nem létezik gyógyszer. Az antibiotikumok nem használnak, mert ez egy vírusos betegség, de hasznosak, ha baktérium okozta fülgyulladás vagy tüdőgyulladás komplikálja a betegség lefolyását.
Mumpsz
A nyálmirigyek fájdalmas megnagyobbodását, a fültőmirigy-gyulladást szintén ragályos vírusfertőzés okozza. Ám a betegség, elsősorban felnőtteknél, megtámadja a heréket, az agyat és a hasnyálmirigyet is.
A mumpsz kevésbé ragályos, mint a bárányhimlő, de közösségekben szinte egész évben előfordulhat, főleg ha védettséggel nem rendelkezők vannak együtt. A mumpsz-vírus egyszeri fertőzése általában életre szóló védettséget nyújt.
Tünetek Gyermekeknél hidegrázással, fejfájással, rossz közérzettel és alacsony lázzal kezdődik a betegség. Ezeket a tüneteket fél-egy napon belül a nyálmirigyek duzzanata követi. A serdülőkor után fertőződő férfiak mintegy húsz százalékánál egyik vagy mindkét here is begyullad, ami erős fájdalommal jár. Gyógyulás után az érintett here kisebb lehet. Ha mindkét here károsodik, akár terméketlenség is előfordulhat. A mumpsz a betegek egytizedénél agyi szövődményt okoz. Ez fejfájással, nyakmerevséggel, kábultsággal, eszméletvesztéssel vagy görcsrohamokkal jár. A legtöbben teljesen meggyógyulnak, de néha idegi vagy agyi károsodás maradhat vissza: idegi eredetű süketség, arcizombénulás, melyek általában a test egyik oldalát érintik. A hasnyálmirigy-gyulladás a fertőzés első hetének vége felé alakulhat ki. Ez hasi fájdalmat, hányingert és hányást okoz. A tünetek körülbelül egy hét alatt elmúlnak, a beteg teljesen felépül.
Kezelés A gyermekek általában gond nélkül felépülnek. Ha kialakult a betegség, elég megvárni, míg a mumpsz lezajlik. A kevés rágást igénylő, kevésbé savas ételek kevesebb kellemetlenséggel járnak. A fejfájás fájdalomcsillapítóval enyhíthető. Heregyulladásban szenvedőknek ágynyugalomra van szüksége. A herezacskót fel lehet kötni rugalmas kötéssel vagy a combok között ragasztószalaggal. A fájdalom jegeléssel csillapítható.
Rózsahimlő
A rubeola enyhe tünetekkel, ízületi fájdalommal és kiütéssel járó ragályos vírusfertőzés. Általában enyhe gyermekkori fertőzés, melynek azonban súlyos következményei lehetnek, ha terhes nők kapják el: magzati vetéléshez, halvaszületéshez vagy súlyos károsodásokhoz vezethet.
Tünetek Enyhe láz, fejfájás, vörös szemek, torokfájás, orrfolyás jelentkezik a betegség kezdetén. Gomdostűfejnyi vagy lencsényi, rózsaszínű kiütések akkor jelennek meg, ha a láz alábbhagy. Megjelenésük az arcon kezdődik, majd onnan terjed a test többi része felé. A kiütéses időszak néhány órától néhány napig tarthat. Nyirokcsomó-duzzanat, jellemzően a fül mögött, a tarkón, a nyak hátsó részén észlelhető. Idősebb nőknél és lányoknál jellemző tünet az ízületi gyulladás és fájdalom. Ritka esetben középfülgyulladás is kialakulhat.
Kezelés A gyermekkori oltási rend része a rózsahimlő elleni védőoltás. A betegségen átesett személy védettséget szerez, és többé nem kaphatja meg azt. A legtöbb gyermek kezelés nélkül teljesen felépül. Felnőtteknél azonban célszerű antibiotikumos kezelést adni a szövődmények megelőzésére. Ha a gyermek a terhesség első három hónapjában, az anyaméhben fertőződött meg, többszörös fejlődési rendellenesség várható, így további vizsgálatok szükségesek ennek kiszűrésére.
Skarlát
A skarlát, régies nevén vörheny, az egyik leggyakoribb gyermekkori fertőző betegség. Igen ragályos, főképp közösségben terjed. Típusosan az óvodás- és az iskoláskor betegsége, de felnőttek is megfertőződhetnek. Sajnos, ellentétben a fertőző gyermekbetegségek többségével, a skarlátot többször is el lehet kapni, mivel nem alakul ki életre szóló védettség ellene. A kórokozó egy baktérium, mely kiütést okozó anyagot termel. A behatolási kapu az esetek többségében a torok, ritkábban valamilyen seb (például bárányhimlő hege), de akár a nemi szervek nyálkahártyája is lehet.
Tünetek A betegség általában torokfájdalommal és magas lázzal (38-39°) jelentkezik. A nyelven az első napokban fehér lepedék látható, később élénkpirossá válik – ezt málnanyelvnek is nevezik. A torok jellegzetesen skarlátvörös, a mandulákon gennyes tüszők jelenhetnek meg. A betegség 2-3. napján alakulnak ki a legjellemzőbb elváltozások, amire a betegség régebbi elnevezése (vörheny) is utal: a bőrön vörös, bársonyos kiütések jelennek meg. Ez elsősorban a törzsön alakul ki, és kifejezetten a hajlatokban, valamint a nyomásnak kitett helyeken. A verejtékmirigyek kivezető csöveinek elzáródása miatt a bőr tapintása gyakorta dörzspapírra emlékeztet. A száj körül nem látható ilyen elváltozás, a kifejezett sápadtság miatt ezt „tejszakállnak” nevezik. A kiütések nem viszketnek.
A gennyesedéssel járó szövődmények közé tartozik a mandulák környékén kialakuló tályog, az orrmelléküregek gyulladása, a középfülgyulladás és a tüdőgyulladás. Ritkán a kórokozó szétszóródik a szervezetben, ezt nevezik szepszisnek. A szövődményekre az elhúzódó, illetve az ismételten jelentkező lázas állapot hívja fel a figyelmet. A késői szövődmények a betegség 14-21. napján jelentkeznek. Ilyenkor a kórokozó már nem található meg a szervezetben, a tünetek kialakulásában immunológiai okok játszanak szerepet. Ilyen utóbetegség lehet a szívizomgyulladás, aminek következtében súlyos, életre szóló szívbetegség is kialakulhat. Kifejlődhet vesegyulladás is, mely szintén hosszú távú következményekkel járhat. A skarlát veszélyes következménye lehet a reumás-ízületi betegség is. Szerencsére az antibiotikus kezelés bevezetése óta a késői szövődmények kialakulása nagyon ritka.
Kezelés A skarlátos gyermek sokszor gyógyszer nélkül is felépülhet, de a gyógyulás meglehetősen hosszú és ilyenkor gyakran jár szövődményekkel. A kiütések 6-9 napon belül elmúlnak, ezt főleg a tenyerek és a talpak lemezes hámlása követi. A betegek kezelés nélkül 3-5 nap után láztalanná válnak, majd egy héten belül meggyógyulnak.
A közhiedelemmel ellentétben a betegséget többször is el lehet kapni. Régebben, amikor még nem alkalmaztak antibiotikus kezelést a skarlát gyógyításában, a betegség hosszabb és súlyosabb elfolyású volt, így akár életre szóló immunitás is kialakulhatott. Napjainkban viszont a gyorsabb és szövődménymentesebb gyógyulás ára az, hogy tartós védelem nem alakul ki. A skarlát antibiotikummal jól gyógyítható. Szerencsére a kórokozó érzékeny a penicillinre, mely kevés mellékhatása és alacsony ára miatt igen jól alkalmazható gyógyszer a skarlát gyógyításában. Penicillinérzékeny betegeknek más, hasonlóan hatékony antibiotikum adható. A kezelés megkezdését követő 12-24 órában a panaszok mérséklődnek, a beteg néhány nap alatt teljesen meggyógyul. Nagyon lényeges, hogy a késői szövődmények elkerülése érdekében a kezelést tíz napig folytatni kell.
A Kawasaki-szindróma
A Kawasaki-betegség az erek falában okoz gyulladást. Oka ismeretlen, de az adatok vírusra vagy más fertőző kórokozóra utalnak.

NEM CSAK A PUBERTÁSKORI HAJLAM HANEM A ROSSZ TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK IS
VEZETNEK AZ ILYENMÉRVÜ ELHIZÁSHOS.
A gyerekkori elhízás különösen veszélyes, mivel az ekkor felszedett kilókat később, saját akaratából sokkal nehezebben tudja leadni csemetéd. Az első években ráadásul a te felelősséged, hogy milyen étrendhez szoktatod utódodat, így testsúlyának gyarapodása is rajtad múlik.Később ez nemcsak egészségügyi problémákhoz vezethet, de a kövér gyerekek életét társaik csúfolódó megjegyzései is igencsak megkeseríthetik. Neveld egészséges életmódra gyermeked, hogy később se legyen problémája a makacs kilókkal!
![]()
Az elhízásért már egészen fiatal korban is
- a leggyakrabban
a rossz táplálkozási szokások tehetők felelőssé. Sok
családban ugyanis szomjoltónak nem is ismerik a vizet, hanem helyette
szénsavas italokat és cukorban gazdag, rostos üdítőket fogyasztanak, így a
gyerek szinte észrevétlenül veszi fel a szervezet számára szükségtelen
kalóriákat. Ne feledd, hogy gyermeked a te szokásaidat tekinti kiindulópontnak,
ha tehát otthon nem ismerkedik meg az egészséges életmód alapvető
kellékeivel, később nem fog magától átállni azokra.
Gyakori hiba lehet az is, ha a napköziből hazaérkező
gyerkőcnek még egyszer adsz ebédet, a fejlődésben
lévő szervezet ugyanis nem igényel kétszer annyi ételt, csak a
megfelelő tápanyagokra van szüksége.
Ügyelj arra, hogy a sok különóra mellett is jusson idő a mozgásra! Ez nem
elhanyagolható, ugyanis a kevés sport szinte egyenes úton vezet a gyarapodó
kilók felé.
Az elhízás hátterében sokszor genetikai
tényezők, azaz kövérségre hajlamosító családi adottságok
állnak. A túlsúlyos gyermeknek gyakran egyik vagy mindkét szülője, illetve
nagyszülei is kövérek. Sok szülő azt feltételezi, hogy a gyerek
hormonzavar következtében elhízott, pedig a közhiedelemmel ellentétben ilyen
csak ritkán szokott előfordulni. Valódi hormonbetegségre csak akkor kell
gondolnod, ha a kövér gyerkőc, aki normális esetben magasabb is
kortársainál, alacsony termetű.
Az elhízott kisgyermek plusz
kilói miatt ügyetlenebbül mozog,
ezért társai legtöbbször csúfolják is, így egyre kevesebbet fog mozogni, ami
csak az újabb kilók felszedésének kedvez. Lelki sérülései miatt visszahúzódóvá
vagy éppenséggel agresszívvá, nehezen kezelhetővé válik, és - mivel társai
között kevés sikerélményhez jut - legfőbb öröme az evés marad. Így aztán
az ördögi kör bezárul, és a kilók csak tovább szaporodnak. Ami pedig kezdetben
még csak szépséghibának tűnt, felnőttkorra, sőt, néha már
serdülőkorra is egyéb betegségek kiindulópontja lehet.
A kövérséget ugyanis gyakran kíséri magas vérnyomás,
megzavart cukoranyagcsere, melyből idővel valódi cukorbetegség is
kifejlődhet. A kövér gyerekeknél azonban sok esetben a zsíranyagcsere is
károsodik, aminek következtében akár már fiatal felnőttkorban
jelentősen növekedhet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A
többletsúly terhe alatt az ízületek és a gerincoszlop is károsodhat, és súlyos
esetben a máj működése is romlik annak elzsírosodása miatt.
Amennyiben az orvosi vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy gyermeked túlsúlyát nem betegség okozza, hanem a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód áll a háttérben, következhet a legnehezebb feladat: a kezelés. Nagyon sok szülő ezt kezdetben úgy képzeli el, hogy az orvos majd felír egy tablettát, amitől a gyermek lefogy. Sajnos ez még felnőttkorban sem így működik, hiszen az a néhány szer, ami regisztrálva van, nem teljesen biztonságos, gyermekekre tehát még nagyobb kockázatot jelent.
Marad tehát a sokkal nehezebb
feladat, a fogyókúrás diéta, illetve a mozgásszegény életmód megváltoztatása. Egy gyermek esetében mindig szem előtt kell
tartanod, hogy a diéta ne legyen túl szigorú, egyrészt, mert különben biztosan
bűnözni fog, másrészt, mert a fejlődő gyermeki szervezetnek
bizonyos mennyiségű tápanyagra mindenképp szüksége van. Orvosi, illetve
élettani szempontból sokkal elfogadhatóbb, ha egy túlsúlyos gyerek lassan, de
egyenletesen ad le kilóiból, mint az, ha hirtelen fogy sokat, ezt ugyanis
többnyire visszahízás követi, vagy ritkán veszélyesen kóros fogyásba, vagyis
anorexiába csaphat át.
Ne tiltsd el a gyerkőcöt az édességektől
sem teljesen, de ilyet csak különös alkalmakkor, ünnepnapokon vagy
családi összejövetelek alkalmával kínálj neki, és akkor is csak mértékkel. Ne
igyon édes italokat és üdítőket, helyettük szomjoltónak mindenképpen
vizet, ásványvizet, gyümölcsteát vagy frissen facsart gyümölcslevet fogyasszon.
Ha azonban azt szeretnéd, hogy gyermeked fogyjon is, és nemcsak a további plusz kilóktól akarod megóvni, az sem mindegy, hogyan főzöl. A húsokat grillezve, fedő alatt párolva és ne szaftos pörköltként tálald. A burgonyát főzve, nem pedig olajban sütve, a zöldségeket pedig nyersen vagy párolva add neki. Felvágottként egészségesebb a baromfipárizsi, mint a zsírban gazdag kolbász vagy szalámi. Ajánlott továbbá a virsli és a joghurt fogyasztása is. A gyümölcsök közül az alma mellett elsősorban a déligyümölcsök jó fogyókúrás finomságok. A sós rágcsálnivalók szintén a tiltólistát gazdagítják: ropogtatnivaló helyett inkább tegyél ki gyümölcsöt az asztalra!
A sok mozgás legalább olyan fontos, mint a helyes táplálkozás. Gyakran ráadásul nem is idő hiányában mozognak keveset a gyerekek, egyszerűen csak inkább tévét néznek ahelyett, hogy elmennének biciklizni vagy focizni.
A hétvégi családi mozidélutánok helyett szervezz kirándulásokat, menjetek el közösen biciklizni, és hétköznap is gondoskodj róla, hogy gyermeked eljárjon úszni, vagy valamilyen más, rendszeres testmozgást végezzen. Ha már fiatalon természetes számára az egészséges életmód, később se lesz gondja a kilókkal!

A GYERMEKKOR EGYIK KÓROS ELHIZÁSI FORMÁJÁT EGY ENDOKRINOLOGIAI BETEGSÉG
OKOZZA/A CUSCHING BETEGSÉG/A NAGYFOKU ELHIZÁS MELLET JELLEMZŐ AZ
ÚGYNEVEZETT-HOLDVILÁG ARC.-
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elhízás a legfontosabb járvány a pestis óta, ami ráadásul számos többletköltséget is ró az államháztartásra és az egészségügyi rendszerre. Újabb kutatásokra van azonban szükség, mert kiderült, hogy az egészséges életmód önmagában nem elegendő a túlsúlyosság megelőzésére. A kövér emberek számos súlyos betegségre hajlamosabbak, mint a normál testsúlyúak, úgy mint cukorbetegség, szív-és érrendszeri megbetegedések, ízületi gyulladás, mellrák és vastagbélrák.
A WHO becslései szerint 2015-re az egész világon 2,3 milliárd felnőtt
lesz túlsúlyos és 700 millió elhízott. Az 5 éves kor alatti túlsúlyos gyerekek
számát 2015-re mintegy 20 millióra becsülik.
Az elhízás és a túlsúlyosság komoly egészségügyi következményekkel jár, a
kockázatok a testtömegindex növekedésével fokozatosan nőnek. A
megnövekedett testtömeg index kockázati faktor a Szív- és érrendszeri
betegségek (főként a szívbetegségek és a stroke), a cukorbetegség, a
csont- és izomrendszeri megbetegedések, ízületi gyulladás, több daganattípus
esetén, mint a méhtestrák, mellrák, vastagbélrák. A gyermekkori elhízás
pedig összességében növeli a korai halál és a felnőttkori rokkantság
kockázatát.
Egy nemzetközi kezdeményezés keretében mintegy 11 országban indítják el azt
a 3 éves kutatási programot, melynek célja, hogy a tudósok és a döntéshozók
számra teljesen világossá váljon, hogyan válnak egészséges emberek elhízottá és
túlsúlyossá. A kutatást és a tanulmányt elismert nemzetközi tudósbizottság
felügyeli. A program 11 uniós ország részvételével zajlik majd,
országonként 3-4 egyetem, mintegy 7 ezer gyermek- és felnőtt önkéntes
résztvevő bevonásával.
A kiválasztott pácienseket a
gyermekgyógyászatban és belgyógyászatban jártas egyetemi professzorok veszik
majd kezelésbe. A vizsgálat során a felnőtteket 3, a
gyermekeket 6 havonta fogják vizsgálni. A vizsgálatok tartalmaznak EKG-t,
vérvételt és testzsírszázalék-kalkulációt, mely után egy 18 kérdéses
kérdőívet kell majd kitölteniük az életminőségükről, az
életvitelükről és a fizikai aktivitásukról. A
programot minden egyes európai országban 3 havonta prezentálni fogják a
kutatási programban részt vevő gyermekek szüleinek és a felnőtt
résztvevőknek. Az okok feltárása
mellett készül egy átfogó adatbank is, melynek célja, hogy a döntéshozókat
olyan javaslatokkal lássa el, aminek segítségével felvehetik a harcot a
globális "járvánnyal."
Az öt legfontosabb egészségügyi rizikófaktor kiiktatása révén sok millió idő előtti elhalálozást lehetne megelőzni, a várható élettartam pedig globálisan csaknem öt évvel emelkedne - derül ki a genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet legújabb jelentéséből.
A gyermekkori
alultápláltság, a védekezés nélküli nemi érintkezés, az alkohol, a rossz
higiéniás körülmények, valamint a magas vérnyomás miatt következik be
az évenkénti 60 millió idő előtti elhalálozások negyede a világon A
tehetősebb országokban viszont a túlsúlyosság és az elhízás okoz még
nagyobb gondot. A túlsúlyosság számlájára több haláleset írandó, mint
az alultápláltságéra.
"A világnak nagyon komoly, széles körben
elterjedt egészségügyi kockázati tényezőkkel kell szembenéznie" -
hangsúlyozza a WHO amely a 24 legkomolyabb rizikófaktort elemezte. Ilyen a magas vérnyomás, amely
világszerte a halálesetek 13 százalékáért felelős, a dohányzás (9
százalék), magas
vércukorértékek (6 százalék), mozgásszegény életmód (6
százalék), valamint a túlsúlyosság és az elhízás (5 százalék). Ezek a tényezők növelik a krónikus
betegségek, valamint olyan gyilkos kórok kialakulásának valószínűségét,
mint a szívbetegségek, a diabétesz és a rosszindulatú daganatok. Ezek
minden országot, minden jövedelmi csoportot sújtanak - emeli ki a WHO.
Az elhízás járványos terjedése miatt az új, amerikai egészségügyi reformnak fontos része lehet a kövérséghez vezető tényezők megadóztatása. A legújabb statisztika szerint 1977 és 2002 között valamennyi korcsoportban megduplázódott a kalóriadús, erősen cukrozott üdítőitalok fogyasztása. Azt is kiszámolták, hogy a gyerekek átlagosan 172 kalóriát, a felnőttek 175 kalóriát vesznek magukhoz ebben a formában naponta, ami hosszú távon igen egészségtelen. Az egészségügyi közgazdászok számításai szerint a cukortartalomtól függő javasolt fogyasztási adó 15-20 százalékos áremelkedéssel járna. Ez már az első évben csaknem 15 milliárd dollárnyi adóbevétel-növekedést jelentene az Egyesült Államokban.
Az
Egészségügyi Világszervezet szerint a kockázati tényezők felismerésével
olyan egészségügyi stratégiákat lehet kidolgozni, amely révén a legszélesebb
körben és költségérzékeny módon lehet javítani a lakosság egészségügyi
állapotán.
"A lakosság egészségügyi állapotának javulásával ennek haszna
megsokszorozódik. A betegségek jelentette terhek csökkenésével a szegény
országokban növekszenek a bevételek, s ezeket az egészségügyi ellátásban
lévő aránytalanságok felszámolására lehet fordítani" - hangsúlyozza a
jelentés.
Ám míg korábban az olyan súlyos rizikófaktorokat, mint a dohányzás,
túlsúlyosság, elhízás általában a gazdagabb országok átkának tartották,
újabban ezek következményeinek háromnegyede már a szegény és fejlődő
országokban jelentkezik.
"Az egészségügyi rizikófaktorok átmeneti stádiumban vannak: a
lakosság öregszik annak köszönhetően, hogy leküzdöttük a fertőző
betegségeket, ugyanakkor változik a fizikai aktivitás, az étkezési,
alkoholfogyasztási és dohányzási szokások" - emeli ki a jelentés.
A WHO a 2004-es, azaz a legújabb elérhető megbetegedési és halálozási
statisztikák alapján kimutatta, miként "globalizálódik" az
egészség. Ennek alapján a szervezet arra figyelmeztet, hogy a
fejlődő országoknak kétféle megbetegedési és halálozási kockázattal
kell szembenéznie.
"Ezek az országok mindmáig szenvednek a szegénységtől, az
alultápláltságtól, a lakosság egészségi állapotára kihat a védekezés nélküli
nemi érintkezés, a szennyezett víz és a rossz higiéniás körülmények. Ugyanakkor
már éreztetik hatásukat azok az étrendi kockázati tényezők is, amelyek
magas vérnyomáshoz, magas koleszterinszinthez és elhízáshoz vezetnek" -
emeli ki a jelentés.
A WHO szerint, amennyiben 2004-ben a jelentésben szereplő kockázati
tényezők nem léteztek volna, a világ lakosságának várható
élettartama csaknem egy évtizeddel magasabb lenne.
Az albinizmus igen ritka, öröklött megbetegedés, melyben nincs, vagy alig van jelen melanintermelés. Az emberi bőr különböző árnyalatáért és színéért a barna pigment, a melanin felelős. A melanin nélkül a bőr sápadt fehér lenne, a rózsaszín különböző árnyalataival, amely a bőrön átfolyó vér mennyiségétől függ. A fehérbőrű emberek kevés melanint termelnek; a sötétebb bőrűek mérsékelt mennyiségben; a nagyon sötét bőrűek pedig nagy mennyiségben termelnek melanint. A teljes festékhiányban szenvedőknek egyáltalán nincsen melanintermelésük.
Az albinizmus a világon bárhol, bármely rasszban előfordulhat.
Akkor alakul ki, amikor valamilyen genetikai defektus miatt a szervezet nem
képes melanin termelésére, mely a hajunk, bőrünk és szemünk színét adja.
Az 1-es típusú albinizmusban a melanintermelés hiánya fordul elő genetikai
defektus miatt. A 2-es típusú albinizmus az úgynevezett ‘P’ gén defektusa miatt
alakul ki. Az ilyen betegek születésekor még enyhe bőrszín
észlelhető.
Az albinizmus legsúlyosabb formája a szemet és a bőrt egyszerre
érintő forma. Az ilyen betegek haja, bőre fehér, szemük rózsaszín,
mellé látási zavarok társulnak.
Ritkább típusa az albinizmusnak az ún. ‘ocular’ albinizmus (OA), mely csak a
szemeket érinti. A beteg bőre és szemszíne normális, és csak szemvizsgálat
mutatja ki, hogy a szemben nincsen melanintermelés. Hermansky-Pudlak szindróma
(HPS) az albinizmus olyan formája, melyhez vérzési zavarok, tüdő- és
bélbetegségek társulhatnak.
Jellegzetes tünetei vannak, mely alapján igen könnyű felismerni. A teljes
festékhiányban szenvedők (albínók) haja fehér, bőre sápadt, szeme
rózsaszín vagy halványkék. Az albinizmus egyes típusaiban az alábbi tünetek is
jelen vannak: kancsalság, fényérzékenység, akaratlan szemmozgás (nystagmus),
látászavar (esetleg funkcionális vakság). Mivel a melanin védi a bőrt a
napsugaraktól, az albínók hajlamosak a leégésre, ezáltal pedig a bőr
rosszindulatú daganatos megbetegedésére. Pár percig tartó tűző
napsugárzás is komoly leégést okozhat náluk.
Az orvos felállíthatja az albinizmus diagnózisát a tünetek alapján. Emellett
genetikai vizsgálat ill. egy egyszerű szemvizsgálat az, mellyel a betegség
kimutatható.
Az albinizmus gyógyíthatatlan betegség. Cél a tünetek enyhítése, és a
megfelelő életmód kialakítása.
Az albinizmusban szenvedők a veszélyeket úgy csökkenthetik minimálisra, ha
nem tartózkodnak a napon, napszemüveget viselnek, és a legmagasabb
fényvédő faktorú naptejet használják, de még a naptej alkalmazásakor sem
tehetik ki magukat hosszabb ideig tartó erős napfény hatásának.
Hajhullás-Kopaszság-Hajbetegségek.
A hajunk sok mindent elárul szervezetünk állapotáról. Az intő jeleket ugyanúgy komolyan kell vennünk, mint testünk más részein, hiszen gyakran komolyabb gondok húzódnak meg a háttérben. Hogy időben észrevegyük a tüneteket, vegyük sorra a leggyakoribb hajbetegségek jellemzőit!
A hajhullás
A hajgyógyászat, különbséget tesz a hajhullás és a kopaszodás között. Hajhullás az, amikor rövid időszak alatt megsokszorozódik az egészséges hajvesztés, kopaszságról viszont akkor beszélünk, ha ritkás területek, tar felületek alakulnak ki, akár komolyabb, észlelhető hajhullás nélkül. Ez lehet a fejtetőn, kis foltokban jelentkező, vagy akár a teljes testfelületet érintő hajzat- és szőrzetvesztés is.
Fontos tudni, hogy a hajhagymának három életszakasza van. Az első az, amikor él a hajhagyma, a második, amikor éppen elhal, a harmadik szakasz, amikor kifordul a fejbőrből és kihullik.
Kialakulása, kiváltó okai
A hajhullás kiváltó okai gyakran belső eredetűek. A szervezetben fennálló gyulladás, rosszindulatú szervi elváltozás, magas lázzal járó betegség, gyógyszerek mellékhatása, cukorbetegség, nőgyógyászati probléma, hormonrendszeri változás (pl.: a fogamzásgátló tabletta szedése, elhagyása) állhat a háttérben.
A sötét bőrű, déli típusú emberekre sokkal inkább jellemző a hajhullás, mint a gyengébb, kevesebb szőrzettel rendelkező északiakra. Tájainkon keveredett a két típus, így majdnem mindenki a génjeiben hordozza a lehetőséget a kopaszságra.
Fogantatásunk pillanatában kódolva van hajunk
szerkezete, sűrűsége, vastagsága, de életünk szint minden
szakaszában előfordulnak hajlamosító tényezők.
Már a születés után egy-két hónappal is találkozhatunk egy jellegzetes
fejbőrelváltozással, a koszmóval,
amely a fejtető enyhe, ártalmatlan elváltozása
Gyermekkorban a veleszületett hajlamtól és klinikai formáktól,a gombás fertőzéseken keresztül egészen a rosszindulatu betgségek. kezelésénél alkalmazott gyógyszerek okozhatnak hajhullást.
Serdülőkorban már megjelenhet a
hajhullás. Ez az a kor, amikor rendkívül nagy hormonváltozások mennek végbe
a szervezetben. A lányoknál mindehhez még hozzáadódik a menstruációs ciklus
is, amely a kezdeti időszakban gyakran rendszertelen.
A terhesség alatt ugyan nem jellemző a
hajhullás, sőt, ilyenkor sokaknak meg is erősödik a haja,
ámde a szülést követően, a szoptatás idején természetes a hajhullás
körülbelül a gyermek 6 hónapos koráig.
A kiváltó okok között előkelő helyet foglal el a munkával járó stressz. Ha egy nőnek nap mint nap stresszhelyzeteket kell megoldania, szervezete nekilát férfihormonokat termelni, hogy napi feladatai elláthassa. Ilyenkor könnyen kialakulhat az androgén hormon eredetű kopaszodás, az „üzletasszony kopaszodás”.
A női hajhullás és kopaszodás a változókor tünetei mellé is társulhat, amikor a hormonok újabb változásokon mennek keresztül. Ebben az időszakban gyakran pánikhangulat uralkodik el a nőkön, ami mindig pusztítást végez a szervezetben, így akár a haj is elveszíthető.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy a túlzásba vitt fogyókúra következménye is lehet hajhullás, hiszen ilyenkor a létszükséglethez kellő vitaminokból, fehérjékből nem kap eleget a szervezet.
Összességében elmondhatjuk, hogy életünk folyamán a hajunk reagál minden, a szervezetünkben lejátszódó folyamatra, változásra, az egészséget érintő hatásokra.
Hajhullás-Kopaszság-Hajbetegségek.
A hajunk sok mindent elárul szervezetünk állapotáról. Az intő jeleket ugyanúgy komolyan kell vennünk, mint testünk más részein, hiszen gyakran komolyabb gondok húzódnak meg a háttérben. Hogy időben észrevegyük a tüneteket, vegyük sorra a leggyakoribb hajbetegségek jellemzőit!
A hajhullás
A hajgyógyászat, különbséget tesz a hajhullás és a kopaszodás között. Hajhullás az, amikor rövid időszak alatt megsokszorozódik az egészséges hajvesztés, kopaszságról viszont akkor beszélünk, ha ritkás területek, tar felületek alakulnak ki, akár komolyabb, észlelhető hajhullás nélkül. Ez lehet a fejtetőn, kis foltokban jelentkező, vagy akár a teljes testfelületet érintő hajzat- és szőrzetvesztés is.
Fontos tudni, hogy a hajhagymának három életszakasza van. Az első az, amikor él a hajhagyma, a második, amikor éppen elhal, a harmadik szakasz, amikor kifordul a fejbőrből és kihullik.
Kialakulása, kiváltó okai
A hajhullás kiváltó okai gyakran belső eredetűek. A szervezetben fennálló gyulladás, rosszindulatú szervi elváltozás, magas lázzal járó betegség, gyógyszerek mellékhatása, cukorbetegség, nőgyógyászati probléma, hormonrendszeri változás (pl.: a fogamzásgátló tabletta szedése, elhagyása) állhat a háttérben.
A sötét bőrű, déli típusú emberekre sokkal inkább jellemző a hajhullás, mint a gyengébb, kevesebb szőrzettel rendelkező északiakra. Tájainkon keveredett a két típus, így majdnem mindenki a génjeiben hordozza a lehetőséget a kopaszságra.
Fogantatásunk pillanatában kódolva van hajunk
szerkezete, sűrűsége, vastagsága, de életünk szint minden
szakaszában előfordulnak hajlamosító tényezők.
Már a születés után egy-két hónappal is találkozhatunk egy jellegzetes
fejbőrelváltozással, a koszmóval,
amely a fejtető enyhe, ártalmatlan elváltozása
Gyermekkorban a veleszületett hajlamtól és klinikai formáktól,a gombás fertőzéseken keresztül egészen a rosszindulatu betgségek. kezelésénél alkalmazott gyógyszerek okozhatnak hajhullást.
Serdülőkorban már megjelenhet a
hajhullás. Ez az a kor, amikor rendkívül nagy hormonváltozások mennek végbe
a szervezetben. A lányoknál mindehhez még hozzáadódik a menstruációs ciklus
is, amely a kezdeti időszakban gyakran rendszertelen.
A terhesség alatt ugyan nem jellemző a
hajhullás, sőt, ilyenkor sokaknak meg is erősödik a haja,
ámde a szülést követően, a szoptatás idején természetes a hajhullás
körülbelül a gyermek 6 hónapos koráig.
A kiváltó okok között előkelő helyet foglal el a munkával járó stressz. Ha egy nőnek nap mint nap stresszhelyzeteket kell megoldania, szervezete nekilát férfihormonokat termelni, hogy napi feladatai elláthassa. Ilyenkor könnyen kialakulhat az androgén hormon eredetű kopaszodás, az „üzletasszony kopaszodás”.
A női hajhullás és kopaszodás a változókor tünetei mellé is társulhat, amikor a hormonok újabb változásokon mennek keresztül. Ebben az időszakban gyakran pánikhangulat uralkodik el a nőkön, ami mindig pusztítást végez a szervezetben, így akár a haj is elveszíthető.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy a túlzásba vitt fogyókúra következménye is lehet hajhullás, hiszen ilyenkor a létszükséglethez kellő vitaminokból, fehérjékből nem kap eleget a szervezet.
Összességében elmondhatjuk, hogy életünk folyamán a hajunk reagál minden, a szervezetünkben lejátszódó folyamatra, változásra, az egészséget érintő hatásokra.
TUDATHASADÁS
Az emberek a skizofréniát általában rejtélyes betegségnek tartják, mert laikusként keveset tudnak róla. Pedig e betegségben szenved a népesség egy százaléka, és sok híresség, többek között John Nash, Nobel-díjas matematikus és Csontváry is skizofrén volt. A skizofrénia súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot.Gyermekkorban ritkaságszerü a betegség ennek ellenére nagyon fontos a korai felfedezése.
Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen: öröklődés, idegfejlődési zavarok és környezeti hatások játszhatnak szerepet kialakulásában.
- A betegség jellemzően a serdülőkor és 30 éves kor között alakul ki. A betegek többségénél, hetvenöt százalékánál, már kamaszkorban jelentkeznek a skizofrénia jelei. A betegség gyakorisága férfiaknál és nőknél egyaránt egy százalék körüli, a férfiaknál általában fiatalabb életkorban jelentkezik először.
Általában a beteg egész életét végigkíséri, bár gyógyszeresen jól kezelhető.
A tünetek felismerése nagyon nehéz:
- a betegség a gondolkodás, az észlelés és az érzelmi reakciók jellegzetes megváltozásával jár, így az egész személyiség „átváltozását” vonja maga után, ami súlyos hatással van az érintett alkalmazkodóképességére, társas kapcsolataira.
- A betegek gyakran meghökkentő, váratlan cselekedetekkel reagálnak a külvilág ingereire, így a társadalom jelentős részét elzárkózásra késztetik
A skizofrénia mint elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik, azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik. A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom.
A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik.
A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.
A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget. Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak.
A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.
Miután skizofréniaszerű tüneteket egyéb belgyógyászati, ideggyógyászati betegségek, nem skizofrén érzelemzavarok, gyógyszerhatások, kábítószer, alkoholos állapotok is okozhatnak, a gyanús beteget teljes körű kivizsgálásban részesítik, amelyhez többek között fizikális, neurológiai (szemmozgás, mozgászavarok, beszéd vizsgálata), vérkép-, EEG-, EKG-, CT-vizsgálat tartozik.
Ezek a vizsgálatok annál inkább lényegesek, mert az idült skizofrén betegeknél gyakoriak az egyéb belső szervi megbetegedések is, amelyeket ugyancsak kezelni kell.
A neuropszichológiai vizsgálatokkal, tesztekkel jellegzetes figyelemzavarokat, egyéb gondolkodást érintő rendellenességeket lehet kimutatni.
Amilyen sokféle formája van a skizofréniának, olyan különböző lehet a betegség prognózisa is.
A skizofréniához gyakran társul alkoholizmus, dohányzás és öngyilkossági hajlam. A betegek tizenöt-húsz százalékánál ez a közvetlen halálok.
Ha a betegek megkapják a megfelelő gyógyszeres kezelést és szociális gondoskodást, nagyobb az esélyük, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A visszaesések megakadályozása érdekében a betegek többségének folyamatos gyógyszeres kezelésre van szüksége, ami egyúttal rendszeres orvos-beteg kapcsolatot is megkövetel. A kezelés sikertelenségének egyik fő oka a beteg részéről a terápiás együttműködésre való készség hiánya. Ha a skizofrén beteg elutasítja a gyógyszer szedését, akkor állapotában az esetek nagy százalékában romlás következik be, ami óhatatlanul a beteg visszaesését jelentheti.
A gyógyszeres kezelés elhagyásának időtartamával arányosan növekszik a visszaesés rizikója. A visszaesés következménye pedig nemcsak a családi és gondozói terhek növekedését, hanem a kórházi, egészségügyi források mind nagyobb mértékű igénybevételét is jelenti.
Dr. Bauer Bela
A különböző egészségügyi szervezetek régóta – az elmúlt évtizedben különösen – egyre erőteljesebb propagandát fejtenek ki világszerte az anyatejes táplálás népszerűsítése érdekében.. Az anyatej nemcsak pénztakarékosabb eszköze a babák táplálásának, hanem a szoptatással a kicsik megfelelő mentális-érzelmi fejlődése is jobban elősegíthető.
A szoptatásnak már
eddig is sokféle előnye bizonyított volt. A WHO – az ENSZ egyaránt azt
javasolja, hogy a csecsemőket legalább négy, de inkább hat hónapos korig
kizárólag anyatejjel kell táplálni, s az első életév során az anyatej
mindvégig a baba étrendjének meghatározó eleme maradjon.
Élettani hatások
Az anyatej a legegészségesebb táplálék a csecsemő
számára, féléves korig minden szükséges tápanyagot tartalmaz, amelyek könnyedén
felszívódnak, és beépülnek a szervezetbe.
A szoptatott csecsemők körében jóval ritkábban tapasztalható fertőzéses megbetegedés, hasmenés, elhízás, fogszuvasodás, fogfejlődési rendellenességek, allergiás reakciók, cukorbetegség.
Az anyatej tiszta, baktériummentes,
élő, fagocitózisra (sejtfalásra) képes fehérvérsejteket tartalmaz, azaz
olyanokat, amelyek elpusztítják a kisbaba szervezetében a kórokozók egy részét.
A benne lévő immunanyagok védelmet nyújtanak a fertőzésekkel szemben,
így a szoptatott csecsemők immunrendszere jobb, mint mesterségesen táplált
társaiké, a náluk jelentkező betegségek enyhébb lefolyásúak, gyorsabban gyógyulnak.
Olyannyira tökéletesen működik ez a mechanizmus, hogy az édesanya
fertőzéses megbetegedése esetén az anyatejben a fertőzés ellen
termelődő anyagok is megjelennek, s így a kisbaba nem kapja el a
betegséget.
Sokan gondolják azt, hogy az anyatej nem tartalmaz elegendő vasat,
s emiatt vérszegény lesz a csecsemő. A korai hozzátáplálást javasló
orvosok ezért régebben már néhány hetes kortól kezdve a gyümölcsök és zöldségek
bevezetését ajánlották.
A kutatások azonban nem igazolták ezt a feltételezést, sőt
inkább az ellenkezőjét: az anyatej bármilyen más táplálékféleségnél
optimálisabban hasznosul a csecsemő szervezetében.
Az anyatej vastartalmának biológiai hozzáférhetősége például ötven
százalékos, ez az érték a tápszerekben hét, a csecsemőknek adott gabonatermékekben
pedig csupán négy százalék. Az anyatej kalciumtartalmának hetvenöt százaléka
felszívódik a csecsemő szervezetében, a tehéntejalapú tápszerének viszont
csak ötven százaléka.
Az anyatej mint
antiallergiás táplálék
A gyermek – különösen a kisbaba – nem kicsinyített felnőtt, vagyis a füle,
tüdeje, gyomra nem csupán kisebb, hanem egészen más, táplálására tehát nagy
gondot kell fordítani. A tápszerek alapanyagául használt tehéntej- vagy
szójafehérjére allergiás lehet a gyerek. Az allergiát az élet első
hónapjaiban egyetlen kanál tápszer elfogyasztása is kiválthatja, mivel az
újszülött szervezete még nem alkalmas az idegen fehérjék befogadására. Az
allergia tünetei nem az első alkalommal jelentkeznek, hanem a második,
harmadik "találkozáskor". Gyakori tünet a kiütés, a hasmenés,
puffadás, idült légúti betegség, asztma, ekcéma, állandó betegeskedés, valamint
a testi fejlődés elmaradása a felszívódás zavara miatt. A
tehéntej-allergiás gyermekek száma igen magas. A betegségből csak
szigorúan betartott, legalább egy-két éves diétával lehet kigyógyulni, emellett
a későbbi allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata is nagyobb.
IQ-hatás?
Orvosi vizsgálatok azt is
kimutatták, hogy a csecsemőkorukban anyatejjel táplált gyermekek
intelligensebbek anyatejet nélkülöző társaiknál.
Egy amerikai kutatócsoport a gyerekek intelligenciaszintjét, társadalmi
beilleszkedési szokásait, valamint a különféle kihívásokra adott
válaszreakcióit elemezte. A kutatók állítása
szerint 5,3 ponttal volt magasabb az "anyatejes" gyerekek
intelligenciahányadosa a "tápszeresekénél". A vizsgálati
eredmények összefüggnek azzal a ténnyel is, hogy a
megfelelő tápanyagokon kívül a babáknak ugyanolyan mértékben szükségük van
a stabil érzelmi háttérre is, pontosabban arra, hogy a kezdetektől fogva
megfelelő kapcsolatuk alakuljon ki az édesanyjukkal – az
anyaméhen belül, majd azon kívül is. A szoptatás köztudottan egy olyan meghitt, kedves közelséget
képes teremteni anya és gyermeke között, amely elősegíti a kicsik
megfelelő személyiségfejlődését, sőt fizikai gyarapodását is.
Tetemes költségek
A szoptatás támogatása komoly anyagi hasznot is
hozhatna az országban. Évente számottevő összeget fordit a
társadalombiztosítás tápszerfinanszírozásra,vagy az anyatejre különösen
rászoruló újszülöttek gyűjtött anyatejjel való ellátására. Ugyanakkor az
anyatej "előállítási költsége" minimális: kb. napi 500 kalória
plusz táplálékbevitelt igényel.
Világszerte az a tapasztalat, hogy a csecsemőtáplálási cikkek kereskedelmi propagandája negatív hatással van a szoptatás elterjedésére és időtartamára. A
tápszerek előállítása, porítása igen magas hőmérsékletet, így
rengeteg elektromos energiát követel. A bébiételek csomagolása hulladékhegyeket
termel. Az USA-ban egy év alatt felhasznált tápszeres dobozokból másfélszer
körberakhatnánk az Egyenlítőt... A tápszeres tápláláshoz
nélkülözhetetlen cumik és cumisüvegek pedig
olyan anyagokból készülnek, amelyek egyáltalán nem, vagy csak hosszú évek alatt
bomlanak le.
Az anyatejnek mind
nagyobb propagandát kellene kapnia, és ez nem kizárólag az egészségügy
feladata. Nyugaton az önszerveződő csoportok lényegesen nagyobb
sikereket értek el a szoptatás népszerűsítésében, mint az egészségügyi
szervek.. Többnyire az édesanyák tájékozatlansága
miatt alakul ki az a helyzet, hogy a szoptatás sokuknál sikertelen. Ebben az
esetben hasznos lehet tanácsot kérni tapasztalt anyukáktól,egészségügyi
szakszemélyzettől..
A TINEDZSEREKRŐL
Ahogyan az egész világon, nekünk is szembesülnünk kell a fiatalkorúak korai szexuális partnerkapcsolataival, a nem kívánt terhességek gyakori előfordulásával, a napjainkban ismét növekvő nemi úton terjedő betegségekkel és nemi szervi gyulladásos betegségek növekvő számával, annak ellenére, hogy egyre korszerűbb fogamzásgátló módszereket ismerünk és a szexuális nevelésnek is nagyobb teret szentelünk.
A személyiségfejlődés általában lemarad a biológiai érettség mögött. A testi érettség ezért még semmi esetre sem jelenti azt, hogy az illető lelkileg is felkészült a nemi-kapcsolat létesítésére. Lelki érettség nélkül pedig szinte lehetetlen a nagy elvárások és a valódi lehetőségek közötti összhangot megtalálni. Különösen igaz ez az érzelmeiben és önértékelésében meglehetősen labilis és szélsőségesen változó serdülőknél.
A mind korábban jelentkező biológiai érés és az egyre inkább kitolódó társadalmi érettség között húzódó nagy életkori eltérés is indokolja a téma fontosságát, aktualitását.
Jelentős különbségek vannak nemenként a fejlődésben. A fiúk és a lányok biológiai és pszichológiai érése eltérően alakul. A fiúknál a serdülés kezdetétől feltámadó szexuális energiák közvetlenek és a férfi nemi szervekre irányulnak. A 13 éves lányokban feléledő erotika azonban egész más úton indul el. Érésük csak a serdülőkor végére fejeződik be. Ez alatt a női nemi szervek a biológiai értelemben vett szex iránt szinte érzéketlenek maradnak. Ezért a természet gondoskodott arról, hogy a fiatal lányok természetes ellenszenvvel viseltessenek a nemi aktus iránt. Ugyanakkor szexuális vágyaik ugyanolyan intenzívek lehetnek, mint a fiúknál.
A tizenéves női erotika elemei: vágyakozás a szeretetre, arra, hogy szeressék őket, csókolgatásra és a simogatásra, kedves szerető szavakra, szexuális fantáziákra, és időnként gondolnak a terhességre és az anyaságra. A fiúkkal ellentétben azonban a lányok szexuális erotikája nem kapcsolódik össze elválaszthatatlanul a nemi aktussal.
A tizenéves lányok ellenérzése a nemi aktussal szemben arra szolgál, hogy időt adjon a nemiség érzelmi és lelki természetének megerősödésére. Az érzelmek és a szex lelki oldalának átélése révén mind a fiúk, mind a lányok megtanulják, hogy a szexualitásnak és a partnernek rendkívül nagy jelentősége van.
Miért fontos a megfelelő felvilágosítás?
A nem megfelelő szexuális felvilágosítás következtében a fiatalok arra a következtetésre juthatnak, hogy „ha ezt tanítják nekünk, akkor nyilván azt akarják, hogy kezdjük el a nemi életet”.
Normális körülmények között a tizenévesek inkább a plátói kapcsolatokra hajlanak.
Az, hogy napjainkban mégis sokan közülük aktív nemi életet élnek, az alábbi okokra vezethető vissza:
1. Bizonyítani akarják, hogy már felnőttek
2. Felül akarják múlni az idősebb testvéreket, barátokat
3. Presztízst akarnak szerezni maguknak iskolatársaik előtt azzal, hogy már nemi életet élnek, - az iskola hallgatólagos beleegyezésével
4. „Vissza akarnak vágni” szüleiknek, akiket azzal vádolnak, hogy korlátozzák a függetlenségüket
5. Naponta érik őket olyan hatások a médiaműsorok, újságok, a mozifilmek és egyéb információforrások révén, amely azt erősíti bennük, hogy lemaradnak valamiről, ha nem a bemutatott mintákat követik.
A korai szexuális kapcsolatok pszichológiai kockázatai
A hétköznapi, szülői gondolkodás – helyesen - azt a kívánalmat fogalmazza meg, hogy a fiatal „tudjon önmagára is meg a másikra is vigyázni”. „Vigyázni”, ez azt jelentené, hogy ne essen se testi, se lelki kár.
A korán elkezdett szexuális együttlétek nemcsak a nem kívánt terhesség veszélyét hordozzák magukban, hanem gondot okozhatnak a nemi-öröm elérésében is. Egy felmérés szerint a szeretkezést 18. év előtt megkezdő lányok 50%-a rossz emlékként idézte fel az első együttlétet, míg akik ennél később kezdtek szeretkezni, azoknak csak a 34%-a. Akik elsietik első szeretkezéseiket, azok később is gyakrabban panaszkodnak a szeretkezést kísérő öröm elmaradásáról. Mindezek oka ismert. Túl korainak kell ítélni a szeretkezést, ha a fiatal személyisége erre felkészületlen, éretlen.
A lelki érettség ugyanis feltételezi a párkapcsolathoz szükséges alkalmazkodó képesség kialakulását, az érzékenységet, és nyitottságot. Bizonyosan szerepet játszhat e tapasztalatban az is, hogy az első szeretkezésre ritkán kerül sor alkalmas körülmények között. A félelem a leleplezéstől, meg másoktól, tartós gátlásokat okozhat. A szeretkezés mély és kölcsönös vonzalom nélkül gyakorta nemcsak örömtelen, de még taszító is lehet. Mindez pedig rányomhatja bélyegét a későbbi szexuális élményekre is. A nők többsége egyébként is csak harminc éves kora körül jut el a nemiség örömeinek teljes megéléséhez.
A pszicho-szexuális érettség valójában a sikeres személyiségfejlődés eredménye, felnőtt létállapot, kialakult identitástudattal (ki vagyok?, mi vagyok?), stabil önértékeléssel, érték és normarendszerrel, a szülőkről való érzelmi leválással, heteroszexuális intimitás teremtésének képességével.
Serdülőkorban (14-18 év) mindez még kialakulatlan, instabil. Az egyéni különbségek a személyiség érettsége terén igen nagyok. Minél messzebb van még az érettség ideálnormájától a serdülő, annál több kockázattal jár számára a szexuális kapcsolat. A gyakorlatban a családi normák, (vagy norma hiányok) hatása érvényesül,- még akkor is ha a legtöbb információt a serdülők egymástól szerzik be.
Nem mondhatjuk azt, hogy addig ne menjen vízbe az ember, amíg meg nem tanult úszni. Így azt sem mondhatjuk, hogy a serdülő ne éljen szexuális életet. Fontos lenne azonban, hogy mindenkinek öröm legyen és későbbi szép emlék szexuális életének kezdeti szakasza. Mint minden értékes és fontos dologra, a szexuális életre is érdemes felkészülni. Ebben a felkészülésben szerepe van bizonyos lelki kockázatok ismeretének is.
1. Amikor gyermekes (intimitás nélküli) kíváncsiság visz a szexuális kapcsolatba. Ha rosszul sül el a dolog, komoly lelki sérüléseket adhatnak a felek egymásnak, hiszen egy gyermekien önző alapállásban vannak, csak kapni akarnak, nincsenek tekintettel a másik fél érzelmi szükségleteire, nem értékelik igazán egymást. Gyakori az ön-idealizálás (én vagyok a superman, én vagyok a szuper nő), és a másik fél leértékelése (csak egy csaj, csak egy srác).
2. Amikor külső, inadekvát, idegen szempontok visznek valakit a szexbe: a divat, a barátok, a korosztály megítélése. (Más előtt vágok fel arra, hogy felszedtem egy csajt, egy srácot. Meg akarom mutatni másnak, hogy én milyen jó vagyok, - vagy a riválisoknak, hogy ők milyen rosszak). - Általában rossz sül ki a dologból, hiszen a kapcsolat hazugság, képmutatás és önzés pillérjeire épül.
3. Amikor gyermeki biztonságkeresés, kapaszkodás (dependencia szükséglet) hajt valakit a szexbe. – Akkor bizony nagyon kiszolgáltatottá válik. Lelke mélyén igazából ideális anyát, vagy apát keres, (legtöbbször idősebb is a partner), a szexet nem is igazán élvezi, a kapcsolatban nagyon sérülékeny.
A megelőzés elvei
A szexualitással kapcsolatos információk számos csatornán keresztül jutnak el a fiatalokhoz. A serdülőkorú tanulók között végzett vizsgálat az alábbiak szerint jelölte meg az információforrások sorrendjét: édesanya (lányok), barátok (fiúk), média, védőnők, tanárok.
A régebbi adatfelvételek során hasonló sorrendet lehetett tapasztalni, de érdemes megemlíteni, hogy a lányok inkább a személyes, míg a fiúk a személytelen információforrásokat (rádió, televízió, újságok) részesítették előnyben.
A felnőtt társadalom tagjai (szülők, nevelők, egészségügyi szakemberek) akkor teszik jól, ha nem a tiltásra helyezik a hangsúlyt, hanem a nemi érintkezéssel járó szexuális aktivitás késleltetésére (ami nem feltétlenül teljes szexuális inaktivitást jelent), a felelős, biztonságos szexre, az intimitás és az érzelem teli kapcsolatok jelentőségének és szépségének elfogadtatására.
A korszerű prevenció ma már sokkal inkább az egészséges életvitelt erősítő környezeti és személyiségtényezőkre helyezi a hangsúlyt, mintsem a kockáztató magatartással járó veszélyek túlhangsúlyozására. Hiszen a serdülés hatalmas energiaforrás, a partnerkapcsolatok pedig ebben az életkorban – azon túl, hogy nagyon fontos szerepet játszanak a felnőtté válásban – a serdülők közérzetének, aktuális jólétének is fontos meghatározói.
A prevenció szempontjából fontos, hogy a szülők törekedjenek gyermekük baráti körének és szabadidejének ellenőrzésére. Annak érdekében, hogy a gyermek ezt a kontrollt még serdülőkorban is elfogadja, a korai életkorban kell a megfelelő kapcsolatot kialakítani, és a gyermeket a felelős döntés képességére nevelni.
A társadalomnak (benne az iskolának) is óriási szerepe és felelőssége lenne a vonzó, kalandos és minden fiatal számára elérhető szabadidős és sportlehetőségek megteremtésében, mert ezek hiányában marad az utca, a bevásárlóközpontok, a játéktermek és a diszkók világa.
Különösen ott probléma ez, ahol a szülők a szociálisan deprivált társadalmi kategóriába tartoznak, és nem tudnak gyermekeiknek színvonalasabb lehetőségeket nyújtani.
Közös felelősségünk (család, iskola, egészségügy, média), hogy a serdülőkorú fiatalokat képessé tegyük a reproduciós egészségükkel kapcsolatos önálló, felelős döntéshozatalra.

A BEMUTATOTT KÉPEN EGY GYERMEK KEZEI LÁTHATÓK,AKI HAT RENDKIVÜL RÖVID UJJAL
UJJAL SZÜLETETT.kÜLÖNBÖZŐ GENETIKAI BÁNTALMAKNAK A KISÉRŐ JELENSÉGE.
Fejtraumát szenvedett gyermekeknél bizzuk a szakemberekre
a CT-vizsgálat elvégzéséneka javallatát.
Ha lenne megbízható klinikai döntési szabály, amellyel a fejtraumát szenvedett gyermekek közül azonosítani lehetne a szövődmények szempontjából csekély kockázatú gyermekeket, el lehetne kerülni a feleslegesen elvégzett CT-vizsgálatok által okozott a sugárterhelés egy részét.
Most Észak-Amerika több központjában végeztek vizsgálatot, amelybe enyhe fejtraumát szenvedett több mint 40 ezer gyermeket vontak be, és külön elemezték a kétévesnél fiatalabb és az idősebb gyermekeket.
Szövődményes fejsérülésnek tekintették, ha halált okozott, vagy több mint 24 órányi intubáció vagy legalább hároméjszakányi kórházi kezelés vált szükségessé. A betegek egyik csoportjának adatait összegezve meghatározták (külön-külön a két korcsoportban) azokat az ismérveket, amelyek esetén feleslegesnek lehetett minősíteni a CT-vel való további kivizsgálást.
A jó minőségű, igen nagy betegszámú, sok különböző helyszín adatai alapján következetes eredményeket szolgáltató vizsgálat nem hagy kétséget a következtetések érvényességével kapcsolatban. Legalábbis abban, hogy kiket nem érdemes CT-vel vizsgálni.
Azt, hogy melyik fejsérült gyermekeket kell CT-re küldeni, ebben a tanulmányban nem elemezték. A tapasztalt neurológus, traumatológus, gyermekgyógyász vagy más, ilyen betegekkel foglalkozó szakemberek saját gyakorlatuk alapján sokszor döntenek a képalkotó vizsgálat mellőzése mellett, és ezt a gyakorlatot a vizsgálat eredményei sem érintik, mivel nem elemezték a CT-vizsgálat elmaradásának következményeit.
Most pedig következzen a CT-vizsgálat szükségtelenségét indokoló szabályrendszer:
2 évesnél fiatalabb gyermekek esetében:
Normális mentális status
Nincs fejbőr-haematoma (kivéve a frontalis haematomát)
Eszméletvesztés <5 másodpercig
A sérülés mechanizmusa nem súlyos
Nincs tapintható koponyatörés
Normális viselkedés
2 évesnél idősebb gyermekek esetében:
Normális mentális status
Nem történt eszméletvesztés
Nem történt hányás
A sérülés mechanizmusa nem súlyos
Nincsenek jelen koponyaalapi törés jelei
Normális viselkedés

KEDVES ANYUKÁK-TUDOM HOGY EZ A KÉP SEM ÖRÖMÉLMÉNYSZERÜ LÁTVÁNY.A BEMUTATOTT
ESET AZ ÖSSZES LÁBUJJAK ÖSSZENÖVÉSÉT ÁBRÁZOLJA.EZ A FEJLŐDÉSI
RENDELLENESSÉG SEBÉSZI UTON KORRIGÁLHATÓ.DE FELTESZEM A KÉRDÉST??HA EZEK
ELKERÜLHETŐK A KÜLÖNBÖZŐ TOXIKUS ANYAGOK FOGYASZTÁSA,HASZNÁLATA
RÉVÉN/DOHÁNYZÁS,ALKOHOL,DROGOK,RENSZERTELEN TÁPLÁLKOZÁS,SZERTELEN NEMI ÉLET
-AKKOR MIÉRT NE VÁLASSZUK EZT AZ UTAT.
Korpásodás esetén a hajas fejbőrön gyulladás alakul ki, amely
meggyorsítja a fejbőr felső hámrétegének leválását, így szemmel
láthatóvá válik a fejbőrön, illetve a hajszálak tövén a korpának nevezett
levált szaruréteg.
A hajas fejbőr hasonló tulajdonságokkal bír, mint a test többi bőrfelülete, az elöregedett, elhalt hámsejteket folyamatosan újak váltják fel, helyet adva így az újaknak. Amennyiben a bőr hámlásának ritmusa normális, nem alakul ki túlzott sejtelhalás, és így a hámlás szinte észrevehetetlen. Az egészséges fejbőr háromhetenként újul meg, és a leváló hámsejtek láthatatlanul kicsik.
Száraz korpásodás esetén a faggyútermelődés nem kóros, a fejbőr nem zsíros, így a korpa nem tapad a hajhoz. Ilyenkor a haj legtöbbször száraz, fénytelen, könnyen letörik, igen nehezen fésülhető. Hátterében genetikai tényezőkön kívül helytelen táplálkozás, B-vitamin hiány, fejbőr megfázása, vegyi anyagok (pl. hajfesték, szőkítő anyagok) károsító hatása, kevés folyadékbevitel, stressz, legyengült általános állapot állhat.
Zsíros korpásodás esetén a fokozott faggyútermelés miatt a leváló hámsejtek összetapadnak és nehezen távolíthatóak el a fejbőrről. Ezt a típusú korpásodást szaknyelven seborrhoea capitisnek nevezzük.Ezt a betegséget hormonok által kiváltott fokozott faggyútermelés okozza.A túltermelődött faggyúban elszaporodik a pityrosporum ovalénak nevezett gomba, mely normálisan is minden ember fejbőrén megtalálható, ám normális körülmények esetén tüneteket nem okoz.
Egy gombaféleség a / pityrosporum ovale/ elszaporodásakor gyulladásos folyamat indul be, mert a fejbőr hámsejtjeit fokozott osztódásra, elszarusodásra készteti, mely később a fokozott faggyú miatt nehezen eltávolítható korpaként jelentkezik.
Anyai hormonok hatásra már a csecsemők fejbőrén, általában az első hónap végére vastag, sárgásbarna felrakódás, koszmó alakulhat ki, mely a seborrhoea capitis csecsemőkori formája. Ilyenkor a babáknál gyakran 8-10 hónapos korig is megfigyelhető a zsíros korpa.
Majd pubertáskorban kezdődik el újra a fejbőr seborrhoeája, ami a huszonévesek csaknem 60 %-át érinti. A férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél. Kezelés nélkül általában az ötvenes évektől kezdenek el enyhülni a tünetek.
A korpásodást véglegesen megszűntetni nem lehet, mert a korpásodás hátterében genetikai tényezők is állnak, ill. bár a gombák szaporodását gátolhatjuk, de véglegesen nem lehet őket kiírtani, mert hasonlóan a bélflórában élő baktériumokhoz, ezek a gombák a normál hajas fejbőr állandó szereplői.
Száraz korpásodás esetén fontos, hogy két hajmosás között legalább három nap teljen el, mert a bőr természetes védelmét a samponnal gyengítjük, és 48 óra alatt áll helyre az eredeti állapota.
A korpás haj megelőzésére gyakori hajmosáshoz kímélő, a bőr PH értékének megfelelő sampon használata ajánlott, mellyel meggátolható a korpa kialakulását elősegítő kórokozók elszaporodása. Ugyanezt a célt szolgálja a hajmosást követően vízben oldott savas hidratáló folyadék alkalmazása.
Zsíros korpásodás esetén nagyon jó hatású a szalicilsavat és ként tartalmazó olaj éjszakára történő alkalmazása (bemasszírozása és sapkával vagy kendővel történő befedése), majd reggel kénes samponnal történő hajmosás.
A bőrgyulladás megakadályozására lokális cortizon oldatok alkalmazhatók, melyeket sokszor kombinálnak hámlasztó hatású szalicilsavval (pl. Diprosalic oldat). A gombák szaporodásának megakadályozására gombaellenes hatású samponokat alkalmazhatunk (pl. Nizoral, Sebiprox).

EZ A KITERJEDT PIGMENTZAVAR A GYERMEK BŐRÉN EGY MELLÉKVESEKÉREG
BETEGSÉGÉNEK A KÖVETKEZMÉNYE.
Dr. Bauer Bela
Depresszió és szorongásos zavarok gyermek- és serdülőkorban
.
A gyermek felnövekedése során a bánat, szomorúság, félelem és a szorongás érzelmeinek átélése és kifejeződése is változik, fejlődik. Gyermekek és serdülők emocionális zavarait és betegségeit elsősorban ennek a fejlődésnek aspektusából kell értékelnünk és kezelnünk. A jellegzetesen gyermek- és serdülőkorban előforduló érzelmi zavarokat és azokat a pszichiátriai szindrómákat és betegségeket, amelyek gyermekkorban is kezdődhetnek különböző diagnosztikai kategóriák között találjuk meg.
A mindennapi gyermekpszichiátriai gyakorlatban a depressziós, szorongásos és egyéb mentális zavarokat gyakran nehéz pontos kórtani egységekbe sorolni, a gyermekkori problémákat elsősorban a különböző zavarok együttes előfordulása jellemzi. A terápia a bajba került gyermek problémáinak komplex támogatását, a szülő és a tágabb szociális környezet figyelembevételét is igényli.
A depresszió és a szorongásos zavarok előfordulásának gyakoriságáról az iskoláskor előtti időszakban bizonytalan adataink vannak.
Preadoleszcenseknél egyes vizsgálatok szerint 10-15%-ban fordul elő depressziós hangulat, de legfeljebb 2%-nál diagnosztizálható klinikai kritériumoknak megfelelő depresszív zavar.
Az affektív kórképek serdülés után gyakoribbá válnak, az eredetileg nagyjából azonos fiú-lány arány a lányok magasabb morbiditásának irányába megváltozik.
Hasonló eredményeket mutatnak a szorongással kapcsolatos vizsgálatok is: az iskoláskor előtt 2-3%-os prevalenciát átmeneti csökkenés követ, majd a serdülőkorban - elsősorban lányoknál - a gyakoriság jelentősen emelkedik. Egyes vizsgálatok a különböző szorongásos betegségek prevalenciáját a felnőtt populációval közel azonos 7-9%-os gyakoriságra becsülik.
A szorongásos és depresszív szindrómák kialakulásában genetikai, alkati, élettörténeti és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak.
Míg egyes kórformák kialakulásában elsősorban genetikusan meghatározott sérülékenységnek (obszessziv zavar, pánikbetegség, depresszió), más esetekben inkább a kóros tanulási folyamatoknak (fóbiák) vagy környezeti tényezőknek, veszteségnek, bántalmazottságnak tulajdonítunk nagyobb jelentőséget.
Az emocionális zavarok kialakulása, súlyossága és kimenetele nagymértékben függ a gyermek megküzdési, valamint az utóbbi időkben egyre intenzívebben kutatott egyedi védô (protektív) tényezők jelenlététől.
Depressziós tünetek, szindrómák és betegségek
Csecsemő és kisgyermekkorban a depressziós tünetek elsősorban apátia, ingerlékenység, alvás- és táplálkozási zavarok formájában jelentkeznek. A gyermek kimutatható szomatikus betegségi ok nélkül is jelentősen elmaradhat a növekedésben és fejlődésben A gondozó személy elvesztése a már kialakult kötődés után a csecsemő . sajátos depresszióját idézheti elő.
A középső gyermekkorban szorongásos és depresszív tünetek keverednek, gyakoriak a szomatikus panaszok, jellegzetes tünet az unatkozás, a játékra való képtelenség érzése. Agresszivitás és iskolai teljesítményromlás, koncentrációs nehézségek jelentkezhetnek.
Óvodáskorban a genitális manipulációk felerősödhetnek, ágybavizelés, tic-tünetek léphetnek fel.
A serdülők depressziós tünetei már inkább hasonlítanak a felnőttekéhez, halálvágy, szuicid gondolatok, önvádlások, reménytelenség érzés is jelentkezhet.
Gyermekkorban a depresszió gyakran társul szorongásos zavarokkal, viselkedészavarral, szomatizációs betegségekkel, táplálkozási zavarokkal.
.
A testvér-féltékenységi zavart is itt említjük meg, mivel a kistestvér születését követő viselkedésváltozás elsôsorban a családon belüli pozíció megváltozására, a szülôi figyelem elvesztésére vezethetô vissza.
A testvérrel szembeni ellenséges magatartást indulatkitörések, oppozíciós zavarok, szorongás, boldogtalanság is kísérheti.stresszhelyzetre fellépő alkalmazkodási zavarok, depressziós epizódok, enyhe, közepes és súlyos visszatérő depressziós betegség egyaránt előfordulhat gyermekkorban. Megjelenési formái, tünetei az életkori sajátosságát is figyelembe véve felismerhetőek.
A súlyosabb depressziók gyermekkorban ritkák.
A serdülőkor előtt előfordulásuk vitatott. A depresszív fázisban a hangulati tünetek súlyossága, napszaki ingadozása, esetenként agitáltság és jelentős aktivitás csökkenés mutatkozik, téveszmék és hallucinációk ritkán jelentkeznek.
A mániás fázist gátlástalanság, izgatottság és irritabilitás, csökkent alvásigény jellemzi. A családi anamnézisben többnyire az affektív betegségek halmozódását találjuk.
A gyermek- és serdülőkori öngyilkosságoknak, illetve öngyilkossági kísérleteknek csupán egy része vezethető vissza depresszív megbetegedésre.
Serdülőknél öngyilkossági gondolatok gyakran jelentkeznek, de a szuicidális viselkedés kialakulásában a lelki problémák mellett a konfliktusmegoldó és veszélyfelmérő képesség hiányának, a családi vagy szubkulturális minta követésének is jelentősége van.
Szorongásos tünetek, szindrómák és betegségek
A normál gyermeki fejlődést életkor-specifikus szorongásos jelenségek kísérik. Csecsemőnél a 6-8 hónapos korban megjelenő idegenfélelem", kisgyermekkorban bizonyos gyermeki fóbiák, majd az iskoláskorúak teljesítmény-szorongása, vagy a serdülőkor bűntudati vagy hipochondriás jellegű félelmei átmeneti jelenségek, amelyeket csak akkor diagnosztizálhatunk betegségként, ha intenzitásukban vagy időtartamukban túlhaladják az életkori határokat.
A szorongások ellen a gyermek különböző módon védekezhet.
A védekezés leggyakoribb formája a viselkedés regressziója, amikor életkoránál éretlenebb viselkedési formák jelentkeznek, és ez a környezet részéről fokozott védelmi magatartást vált ki. Szorongásos és depresszív állapotokban egyaránt előfordul, hogy a gyermek az éppen elért fejlődési eredményét elveszíti, így a már szobatiszta gyermek újra enuretikus lesz, ujjszopás és egyéb, már túlhaladott gyermeki szokásai felerősödnek, beszédének hangsúlya és grammatikája megváltozik. Ugyancsak a szorongás kivédését szolgálhatják különböző kényszeres ceremóniák, ellenőrző vagy számolási rituálék.
Emocionális zavarok
. A kutatások szerint a gyermekkori emocionális-neurotikus tünetek nem feltétlenül folytatódnak a felnőtt korban. A tünetek a normál fejlődéshez tartozó szorongások felerősödött, túlzott megnyilvánulásai, a zavarok feltehetően a felnőtt neurotikus megbetegedéseknél jobbak a gyógykilátásk..
A csoportban szorongásos zavar, a gyermekkori fóbia és a szociális szorongásos zavar valamint, a testvérféltékenység szerepelnek.
A szeparációs szorongásos zavar a szülőtől, gondozótól való elszakadás miatti túlzott félelem, tiltakozás, kétségbeesés, amely a szeparációs szorongás normál fejlődési szakaszán túl, bármely életkorban kialakulhat és a gyermek adaptív funkcióit nagymértékben beszűkítheti. A gyermeket a szülővel vagy önmagával kapcsolatos irreális félelmek gyötrik, nem mer iskolába menni, fél este elaludni, mivel ez is egyfajta szeparációt jelenthet a szülőtől.
A szociális szorongásos zavar diagnózisában feltétel, hogy a tünetek már 6 éves kor előtt erőteljesen jelentkeznek. A gyermek számára minden idegen", ismeretlen helyzet elviselhetetlennek tűnik, ezeket az alkalmakat messzemenően kerüli (korábbi megfogalmazásokban ezért elkerülő" zavarként is szerepel), csak a családon belül vagy ismerős környezetben érzi magát biztonságban.
Szeparációs vagy egyéb szorongásos zavar, depresszió is lehet az oka az iskolafóbiának.
Az iskola látogatásának elutasítása többnyire fokozatosan alakul ki, néha ezt a gyermek szomatikus betegsége vagy iskolaszünet előzi meg. A félelem gyakran szomatizációs tünetek formájában jelentkezik, máskor a gyermek nyíltan tiltakozik a szülőtől való elszakadás ellen.

AZ ILYEN SÚLYOS FORMÁK MÁR AZ ORVOS ÁLTAL ELŐIRT ANTIBIOTIKUS KEZELÉST
FELTÉTELEZIK
A hozzátáplálás megkezdése 6 hónapos kor után sok szülőnek fejtörést okoz.
Egy felméréséből kiderült, hogy idehaza az édesanyák jelentős része túl korán ad tejet a 6 és 12 hónap közötti gyermekének. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a gyermek későbbi egészségének megóvása érdekében az édesanyák késleltetessék a tejtermékek bevezetését, mivel ezzel megelőzhetők lennének olyan gyermekkorban kialakuló táplálkozási problémák, mint a túlsúly, vagy a cukorbetegség.
A végzett felmérések eredményeként a 9 hónaposnál fiatalabb csecsemők közel fele (48%) már rendszeresen kap valamilyen tejterméket (joghurtot, túrót, sajtot, kefirt), a 6-7 hónapos babák közül minden ötödik natúr joghurtot (21%), és minden negyedik sajtot (24%). Pedig a tejtermékeket legfeljebb csak a baba 7 hónapos korától ajánlott bevezetni, és akkor is csak igen kis mennyiségben, például főzelékhez keverve.
Önálló fogyasztását a szakemberek csak 10 hónapos kor után javasolják
Dr. Bauer Bela
EGY AZ EGYBEN-A KUTATÓ MUNKÁMRÓL.
A klinikus kutató, rendszerint olyan beteganyagon dolgozik,ami a klasszikus,megszokott patológiába sorolható.Ez meglehetősen számbelileg igen nagy terjedelmü.Nyilvánvaló hogy ezen beteganyag keretein belül,számos még a tisztázatlan eredetü kórkép,vagy a kórképen belül egyes klinikai problémák,gyakorlati megoldást igényelnek.Itt elsősorban nem a bonyolult eszköztáras vizsgálatokra gondolok,hanem a nagy beteganyagon történő megfigyelésekre.A mai orvosi gyakorlatban már átestünk a ló másik oldalára ugyanis-a modern medicina annyira elmerült az eszközös vizsgálatokba hogy a klinikai vizsgálat évszázados elemeit nem elemzik kellő figyelemmel a gyakorló orvosok-.Pedig minden klinikai kutatónak betegcentrikusnak kell lennie mert véleményem szerint ha nincs kellő szakmai élményanyaga képtelen autentikus kutató munkát végezni. A félreértések elkerülése végett ki kell hangsulyoznom, hogy az alapkutatási ágakra ez a vélemény nem vonatkozik.
A kutatásban, főként vidéken ,fennáll az a veszély,hogy a tudományos kutató, lerágott csontot vesz elő-ez elég megalázó helyzet, Teljesen ujat alkotni pedig rendkivűl nehéz.De a becsületes,kitartó orvosi ténykedés része lehet egy olyan időtálló eredeti, tudományos alkotásnak ami realis értéket képvisel az orvostudományban.
Sajnos még napjainkban is elég gyakran találkozunk az ismétlés vagy –áltudomány jelenségével még a nagynevü szaklapokban is-
Természetesen egy eredeti megközelitési szempont hozhat újat egy nem új problémában is-de a medicina egy rendkivül konkrét tudomány,amelynek leülepitet évszázados klinikai,diagnosztikai és terapiás értékei vannak.Ilyen értelemben nagyon nehéz valami maradandót beirni az aranykönyvbe.Jómagam igy értelmezem az elmondottakat.Fenntartom azért is mert tanui vagyunk sajnos a mai napig is olyan jelenségnek amikor egy 192o-as években elhagyott kutatási területet-medikális,gazdasági vagy tudományos szempontból értéktelennek minősitett kutatási programot felkarolnak,kissé feltupirozzák,és ezzel máris kutatást végeztek.
Klinikai kutatásaim mintegy 3o évre nyulnak vissza.Témája a visszatérő hasi fájdalmak okainak tisztázása a gyermekkorbam.A járóbeteg rendelésen ahol akkor dolgoztam sok szakmai gondot okoztak a tisztázatlan eredetü hasi fájdalmaknak a betegeimnél.-Miután már számtalan féregűző kezelésen estek át,a vakbelüket is eltávolitották,a gyermekek panaszai továbbra is fennálltak.Mások psichogen alapon fennálló hasi fájdalomnak-azaz köldökkólikának tulajdonitották ezeket a panaszokat és elmarasztalták a gyermeket hogy-kényes-nyafogós stb.-Hovatovább mind jobban megerősitést nyert, hogy ezen fájdalmakmak jórészének/kb 3o%/szervi elváltozási alapja van.A feltételezésektől a bizonyitás erejéig hosszu utat kellet megtenni-Kiváló kollégámmal és felejthetetlen barátommal /aki egy eminens radiologus volt/Dr.Lőrinczy Dengeziccsel-a patkóbél-epehólyag-hasnyálmirigy megbetegedéseinek a szerepével kezdtünk el foglalkozni a visszatérő hasi fájdalmak okai között.
Jómagam mint belgyógyász ezen szervek megbetegedésének a tünettanával biológiai elváltozásaival foglalkoztam főként,majd mindketten a finomabb radiologiai technikák bevezetésével a gyermekeknél /a gyomor-bélrendszer szimultám radiologiai vizsgálata,a patkóbél szelektiv radiologiai vizsgálatai-hipotóniás duodenográfia,szondával vagy farmakodinámiás anyagokkal-
Az eredmények meglepően biztatóak voltak.Sikerült kimutatani olyan kórképeket amelyek nem voltak ismeretesek a gyermekgyógyászti irodalomban/pl-a patkóbél átmeneti elzáródása ami a gyermekek csillapithatatlan hányásaira hasonlitott-a patkóbél atrófiás gyulladása a hosszantartó és kezeletlen lamblia fertőzés következménye vol,és egyáltalán a szemléletváltás a krónikus hasi fájdalom diagnosztikai megjelölésétől-a gyermekkori hasi szervek krónikus megbetegedéséig../
A kb 1ooo megvizsgált gyermek közül 213 –nál észleltünk elváltozásokat-főként veleszületett fejlődési rendellenességeket,fekélyes,
gyulladásos,daganatos elváltozásokat. .
Ekkor már tudtuk hogy határozottan szügség van arra a kutató munkára amihez hozzákezdtünk.1977-ben ebben a témakörben védtem meg doktorátusi disszertációmat-a következő bizottság előtt-
1-Prof.Dr.Docens COJOCARU AUREL-Bukarest-a bizottság elnöke
2-Prof.Dr..MIHALCA EUGENIA-a Kolozsvári Gyermekklinika vezetője
3-Prof Dr.KREPSZ IVÁN A Marosvásárhelyi Radilógiai intézet vezetője
4-Prof.Dr.PUSKÁS GYÖRGY-akadémikus –érdemes profeszor-a Marosvá-
Sárhelyi Gyermeklinika vezetője
5-Dr.Sc.INDIG BIANKA a Marosvásárhelyi Gyermekklinike előadó tanára.
-A DOKTORÁTUSI TÉZIS VÉLEMÉNYEZÉSE-
-A doktorátusi tézis teljesen új felfogásban,a gyermekgyógyászati irodalomtól merőben eltérően-újszerüen tárgyalja a krónikus hasi fájdalmak okait a gyermekkorban.
-Helyesnek tartja, hogy a szerző figyelembe véve a hovatovább mind gyakrabban kimutatott, kimutataható szervi okokat és nem a krónikus fájdalmas hasi fájdalmak szindrómájáról beszél,hanem bevezeti-a krónikus hasi szervi eredetü patológia-elnevezést a gyermekgyógyászatban-
-A tézis statisztikai feldolgozásából kitünik hogy a krónikus hasi panaszok eredője 3o-35 %-a szervi okokra tehető-
-Ugyancsak kitűnik hogy a krónikus hasi szervi megbetegedések hátterében 55-6o%-ban a patkóbél,epehólyag,hasnyálmirigy megbetegedései állnak.
-Eredeti és hasznos szelektiv radiológiai vizsgálati módszereket vezet be a duodeno-veziculo-pancreatikus segment kivizsgálásánál-a gyomor-béltraktus szimultán radiológiai vizsgálata/barium passzázs+colecistografia/
hipotoniás duodenográfia-szondával vagy farmakodinámiás anyagokkal,a duodenum nyálkahártyájának szelektiv vékonyréteges báriumos vizsgálata-
-Javasolja az emésztőrendszer kivizsgálási módjait a gyermekgyógyászatban,-szegmentfelosztásban-pl-kardio-gasztro-ezofago-frenikus szegment-Duodeno-veziculo-pankeatikus szegment-Ileo-cekális szegment-Colo-anoretális szegment-amivel a bizottság egyöntetüen egyetértett.
-Teljesen új,önálló klinikai entitásokat ir le először a gyermekgyógyászti irodalomban/intermittáló duodenális sztenózis,a poszlambliatikus sechecheláris krónikus duodenitiszek a gyermekeknél-
-Dr.Bauer Béla kutatásainak eredménye egy gyakorló klinikus több évtizedes hatalmas tapasztalattal és világirodalmi áttekintéssel,kiváló és kitartó tudományos készséggel,szorgalommal.és fedhetetlen kutatói erkölcsiséggel végzett munka..A kutató mindvégig szemelőtt tartotta a kutatásainak gyakorlati vonatkozásait.
A bizottság javasolja a nyomtatott formában való kiadatását./Monográfia/

A KIS SETTENKEDŐ-AZÉRT NEM OLYAN KOMOLY A DOLOG,KÉRLEK BENNETEKET NE
HANYAGOLJATOK EL HISZ JÁTÉK AZ EGÉSZ.
A macskakarmolási betegség macskáról emberre terjedő fertőzés. Jellemzően az állat karmolása vagy harapása nyomán kialakuló sérülés a behatolási kapu. Ennek helyén is keletkezhetnek bőrtünetek, de a betegség jellemző tünetei - az esetleg lázzal, fejfájással kísért nyirokcsomó-megnagyobbodás - hetekkel később jelentkeznek. A betegség rendszerint kezelés nélkül is meggyógyul. Súlyos forma az immunrendszer károsodása esetén, például HIV-fertőzöttekben alakulhat ki.
A betegség kórokozója a Bartonella henselae nevű baktérium. A baktérium a macskákban gyakran kimutatható. Az Amerikai Egyesült Államokban a házimacskák mintegy 40%-ának vérében megtalálható, anélkül, hogy az állatokban tüneteket okozna. A fertőzőforrás általában 1 év alatti, fiatal állat, gyakran bolhás, kóbormacska. Párásabb, melegebb éghajlaton több a baktériumot hordozó macska. A betegséget állatról emberre a bolha nem terjeszti, de szerepe lehet a macskapopuláció fertőzöttségének fenntartásában. Más háziállatokkal kapcsolatban nem írták le a betegséget. A betegség emberben bármilyen életkorban előfordulhat, de gyermekekben és fiatal felnőttekben gyakoribb. A megbetegedéseknek szezonális jellegük van, inkább az év második felében fordulnak elő. Férfiak valamivel gyakrabban betegszenek meg.
A baktérium behatolási kapuja a
macska karmolása vagy harapása által okozott seb. A behatolási
kapu környékén 3-10 nap múlva dudor vagy fekély jelenhet meg, mely hetekig
fennmaradhat. A betegségre jellemző nyirokcsomó-megnagyobbodás a
regionális nyirokcsomókat érinti, azokat, ahová az érintett terület nyirokerei
befutnak. Karon levő karmolás esetén a hónalj és a nyak nyirokcsomói
nagyobbodhatnak meg, míg ha a behatolási kapu a lábon van, a lágyékhajlatban
jelentkeznek a csomók. A megnagyobbodott nyirokcsomók a betegek döntő
többségében egyetlen régiót érintenek. Rendszerint tömöttek és fájdalmasak. A
betegek egy részében általános, fertőzésre utaló tünetek is felléphetnek,
mint pl. fejfájás, láz. A nyirokcsomó-megnagyobbodás hónapokig fennállhat,
majd magától megszűnik, de az esetek körülbelül egyötödében 6 hónapon túl
is megfigyelhető. Az érintett nyirokcsomók gennyes beolvadása ritkán
fordul elő.
A betegség néha túlterjed a regionális
nyirokcsomókon, okozhat megmagyarázhatatlan lázas állapotot. Ritkán
agyvelőgyulladás vagy a hasi nyirokcsomók érintettsége miatt kialakuló,
ún. heveny hasi kórkép is kialakulhat.
Immunkárosodott egyénekben (pl. HIV-fertőzöttek) a baktérium eláraszthatja
a szervezetet, súlyos kórképet okozva.
A betegség ép
immunrendszerű egyénekben kezelés nélkül is elmúlik. Jelentősége abban áll, hogy a kórisme felállítása során
ki kell zárni más, nyirokcsomó-megnagyobbodással járó kórképeket.
Nyirokcsomó-megnagyobbodással járhatnak egyéb, kezelést igénylő
fertőző betegségek is, mint a tbc vagy egyéb állatról emberre
terjedő fertőzések, mint a brucellosis vagy a tularémia.
Nyirokcsomókba daganatok is adhatnak áttéteket, illetve megnagyobbodásukat a
nyirokrendszer daganatai (Hodgkin-kór, limfómák) is okozhatják.
A diagnózis elsősorban a klinikai tüneteken
alapszik. Segít a felismerésben, ha megtalálják a behatolási kaput, és
ha annak környékén még felismerhető a kezdeti elváltozás, a dudor vagy a
fekély. A laboratóriumi eltérések a kezdeti szakaszban
baktériumfertőzésre jellemzőek lehetnek, a betegség gyorsult
vérsüllyedéssel és emelkedett fehérvérsejt-számmal jár. Típusos esetekben
ennyi elegendő is lehet a diagnózishoz. Kétes esetekben a betegek
véréből a baktérium elleni antitest kimutatása segíthet. Olykor szükség
lehet a nyirokcsomó kivételére és szövettani feldolgozására. A nyirokcsomó
eltérései macskakarmolási betegségben nem specifikusak, de a szövettan
alapján lehet legkönnyebben kizárni a daganatos betegséget. A kórokozó speciális
festéssel mutatható ki az érintett csomókból. Erre ritkán van szükség a
diagnózishoz.
A betegség egyénenként
egészséges személyekben rendszerint kezelés nélkül is megszűnik, és
antibiotikus kezeléssel sem változik a betegség lefolyása. Antibiotikum
szedése akkor szükséges, ha a betegség túlterjed a regionális nyirokcsomókon,
ha az általános tünetek súlyosak, vagy ha beteg immunkárosodott. A kórokozó
többféle antibiotikumra is érzékeny, de a gyógyszert hosszan (4-6 hétig) kell szedni
a gyógyuláshoz.
A macskák bolhamentesítése segíthet a macskapopuláció
átfertőzöttségének csökkentésében. Macskánkkal
való játszás során ne engedjük az állatot karmolni, harapni. Ha mégis
megtörténik, a sebet azonnal fertőtlenítsük.
Ép immunrendszer esetén a betegség kezelés nélkül meggyógyul, és nem hajlamos kiújulásra. Immunkárosodott személyek betegsége a hosszan tartó antibiotikus kezelésre rendszerint jól reagál. Ilyenkor a betegség ritkán bár, de kiújulhat.
Dr. Bauer Bela

A BEMUTATOTT KÉPEN AZ ÁLLON EGY VÖRÖS SZINÜ GÖBCSE/BEHETOLÁSI KAPU,A
KARMOLÁS HELYE/ ÉS AZ ÁLALATTI NYIROKCSOMÓK DUZZANATA LÁTHATÓ-AZ ELVÁLTOZÁS
HETEKIG VAGY ESETLEG HÓNAPOKIG TARTHAT.NYOMATALANUL ÉS KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL
GYÓGYUL.
Gondolatok a felnövekvő nemzedékről
Több évtized távlatából szemlélve azt látni, hogy hazánk ifjúságának erkölcsi fejlődése úgy általában egészségesnek mondható.
A felnövekvő nemzedék nagyobb része kötelességének megfelelően tevékenykedik (tanul, dolgozik, alkot stb.) a szebb, boldogabb jövőért. Olyan országban szeretne élni, ahol messzemenően érvényesül a hazafias szellemmel átitatott demokrácia, a társadalmi szolidaritás, a közösségi érzés. Ahol a polgárok tisztelik, becsülik, készségesen segítik egymást és nemcsak fogékonyak a jó iránt, hanem cselekszik is azt.
Ugyanakkor ifjúságunk sajnos nem jelentéktelen részének fejlődését nem egészen ezek a morális felfogások hatják át.
Életfelfogásukra kihívó magatartásukból lehet leginkább következtetni. Egyszerűen kifejezve: nem tudnak viselkedni. Olykor annyira tiszteletlenek a felnőttekkel szemben, hogy az már kirívó durvaságnak minősíthető. Kulturált magatartásra nyilvánvalóan nincs szüksége a remetének, de hát az emberek nem Robinson módjára elszigetelten egymástól elszakítva élnek, hanem kisebb-nagyobb közösségben. Ez pedig azzal a követelménnyel jár, hogy legyen mindenki tekintettel a környezetére, viselkedjen úgy, hogy azzal másokat ne zavarjon, ne botránkoztasson meg. A fiatalok viselkedése nemcsak magukat minősíti, hanem a szülők neveléséről is képet alkot. Saját magát becsüli meg az ember azzal, ha másokat becsül.
Sajnálatosan fellazult a fiúk és leányok egymáshoz való viszonya is: szabados lett. Elszomorító jelenségek ugyan ezek, de önmagukban még nem adnak okot az aggodalomra, mert a kulturált viselkedés megtanulható, és ha az fogékony közösségre talál.
Lényegesen nagyobb problémát jelentenek a társadalom számára azok a fiatalok, akik már az erkölcsi romlás útjára léptek és sajnos, egyre többen vannak ilyenek. Az iskola padjait elhagyva, pláne kiszabadulva a családi kötelékből is, zabolátlanokká válnak, önállóságukban bízva máris élni szeretnék sajátságos, romantikusnak tűnő világukat.
Majd elengedve magukat élik� kisbetűs napjaikat, folytatják azt, amit az előző nap abbahagytak , amennyiben ehhez anyagi fedezetük is van. Mi tagadás, sokan pl. munkanélküliségük következtében a nihilizmus követői lesznek, s e hamis, demoralizáló tant elfogadva elvesztik józan ítélőképességüket, gátlástalanokká válnak.
Mottójuk: Egyél, igyál, szórakozz, habzsold az életet. Akik eljutnak az erkölcsi züllés ilyen fokáig, azoknál a bűntudat értelmezése többnyire már csak frázis. Elszakadva családjuktól, korábbi barátaiktól, a perifériára kerülnek ahol, ha megtapadnak, áldozatai lehetnek demoralizált életüknek. Ebből a környezetből kijutni már rendkívül nehéz, de még nem reménytelen! A kábítószer-fogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a serdülőkori terhesség, a nemi betegségek és a depresszió statisztikai adatai lesújtóak.
Ezek előrebocsátása után megpróbálom feltárni azokat a valós és vélt okokat, amelyeknek, szerintem, szerepük van, illetve lehet a felnövekvő nemzedék morális lazaságában.
Felszínre hozataluk talán a problémák megoldására is utalhat, mintegy prevencióként. Természetesen, mint minden az életben, ez esetben is az okok, vagyis a jelenségek valahogyan kapcsolódnak egymáshoz, így additív hatással lehetnek egymásra. (Taglalásuk akár önálló tanulmány is lehetne.) Én az okok keresését csupán (?) azon területre korlátozom, amelynek úgy vélem leginkább meghatározó szerepe van az ifjúság erkölcsi magatartásának és személyiségének formálásában: a családra.
A gyermek első élményeit a szülői házban szerzi. Amit ott, a szülőktől lát és hall, az indítja el jellemének fejlődését, az hat érdeklődésére a tágabb környezete iránt. A szülő gyermek viszony feltétlenül befolyásolja a gyermek, az ifjú otthonon kívüli viselkedését, magatartását. Válhat belőle erkölcsös és lehet inkorrekt magatartású ember.
A nevelés során gyermekeinkhez, főleg kicsi korukban legyen akár fiúról vagy leányról szó , nem annyira anyagi természetű dolgok révén, mint inkább lelki kapcsolat által férkőzhetünk. Így tudhatja meg a gyermek, hogy számára az apja és az anyja nemcsak szülőt, hanem legjobb, legbizalmasabb barátot, barátnőt jelent. Megértő magatartást tanúsítva osztozkodnak egymás örömében és bánatában.
Az a kívánatos, ha a szülők arra törekednek, hogy gyermekeik problémái a kiscsaládban oldódjanak meg. Legyen a kezük mindig kinyújtva feléjük. A szülőknek úgy kell szárnyaik alatt tartani csemetéiket, hogy az otthon, a meghitt családi ház számukra olyan családi fészket jelentsen, ahová bármikor szeretetért, vigasztalásért kopogtatás nélkül betérhetnek, hisz a szülői szeretet határtalan: semmi mással nem pótolható.
Az alábbiakat is bár mindenki tudja, mégis újfent mondani kell: neveljék a szülők gyermekeiket becsületre, tiszteletre, szeretetre, szerénységre és hazáját szerető állampolgárrá. Kísérjék odaadó figyelemmel viselkedésüket, személyiségük alakulását. Ne engedjék letérni az erkölcsös útról, ne hagyják őket céltalanul poroszkálni. Értessék meg velük, hogy amitől féltve óvják, az a tilalomfa nem más, mint messzemenő jóindulatú, szülői intelem.
A családi munkamegosztásban a gyermek is okvetlen vegye ki részét, de olyan feladatokat osszunk rá, melyeknek elvégzése számára sikerélményt és ne kényszermunkát jelentsen. Tudatosítani kell a gyermekkel már kicsi korában, hogy a családi közösségnek ő is fontos tagja, s a napi feladatokból neki is részesedni kell. A diák elsődleges feladata mégis a tanulás legyen.
Ne fukarkodjon a szülő a dicsérettel, és tartson mértéket a korholásban. Ne zsarnokoskodjon. Próbáljon a felnőtt korú gyermekével még inkább tárgyilagos és megértő lenni, mert nem biztos, hogy esetenként neki, a szülőnek van igaza. Meggondolatlan ítéletekkel és minősítésekkel talán örökre kedvét szegheti a szülő attól, amit a gyermek kedvvel csinál. Ne erőltesse egyik szülő sem megrögzött szokását, elvét, hitét a gyermekére, engedje meg, hogy azokban a gyermek, az ifjú alakítson véleményt, és övé legyen a döntés joga.
Tartózkodjon főleg a gyermekkorúaknál a kettős neveléstől. Ha a családi és az iskolai nevelés szelleme találkozik, jellemes fiatalok nőnek fel a családban. Olyan kulturált viselkedéshez szoktassuk gyermekeinket, amelynek ismerete egyre nélkülözhetetlenebb lesz a civilizált társadalomban.
Fokozatosan rá kell nevelni a gyermeket a munka becsületére. Mélyrehatóan tudatosítsuk velük, hogy a munka olyan célszerű (termelő, alkotó) tevékenység, amely nélkül társadalom nem létezhet. Szokja meg az ifjú, hogy a körülötte zajló eseményeknek nem lehet senki sem csupán passzív szemlélője, mert az életben mindennek ára van.
Rendkívül károsan hat a családon belüli gyermeknevelésre a létért, a biztonságos megélhetésért folyó túlfeszített munka az ún. látástól vakulásig tartó elfoglaltság, hajsza. Miközben a rossz anyagi helyzetben élő, tengődő családokban (sajnos, nagyon sokan vannak) a szülők a létfenntartás naponkénti gondjainak megoldásán fáradoznak, aközben akaratlanul háttérbe szorul gyermekeikkel való foglalkozásuk. Mert, ugyebár, élni mégiscsak kell! Az ilyen szociális körülmények között élő család gyermeknevelési problémájának alapvető okai nyilvánvalóan nem a családban keresendők, hanem azon kívül: talán valahol fent (Elemzése messzire vezetne.)
Vannak viszont szülők, akiknek lenne ugyan idejük a gyermeknevelésre, mégis felelőtlenségből elhanyagolják azt.
Részükről a gyermek otthoni nevelése kizárólag szülőkre tartozó magánügy. Nos, úgy érzem, ebben a kérdésben már sokkal nehezebb egyértelműen állást foglalni, noha lényegében véve igazuk van. De szerintem csakis addig lehet az, amíg nevelésük a gyermek erkölcsi romlására nem utal, amíg másokat vele meg nem botránkoztat, s amíg a társadalomra az veszélyt nem jelent.
Az ilyen szülők sajnos, nem tekintik felemelő érzésnek a gyermeknevelést, nem éreznek kötelességet a társadalommal szemben a felnövő gyermekeik sorsáért, azok jövőjéért. Ezek okai már döntően a családban találhatók. Végeredményben, ahol a gyermek kiskorától kezdve folyton lelketlenséget észlel, hogyan várhatja el bárki is tőle, hogy eközben erkölcsös úton járjon: paradoxon.
A felnövekvő nemzedék morális nevelésének másik meghatározóan fontos bázisa az iskola , akár az alma materig.
Már gyermekkorban helyes megelőzni az aranyeret
Szülőként, ismerve a bajok forrását számos betegségtől megóvhatjuk gyermekünket, az örökletes betegségek ellen a táplálkozás és életvitel tudatos alakításával védekezhetünk.
Az aranyér betegség jó példa arra, hogy a megelőzés milyen fontos szerepet játszhat egy betegég elkerülésében. Az aranyeres panaszok civilizációs betegségnek tekinthetők, - a felnőtt lakosság közel 40 százalékát érintő probléma -, hiszen kialakulásukban számos olyan tényező játszik szerepet, melyek napjainkban jellemzőek.
Fájdalmas tünetek
Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, melyek az előrehaladottsági állapottól függően, viszkethetnek, kitüremkedhetnek, begyulladhatnak, vérezhetnek, néha vérrög képződhet bennük, és ilyenkor rendkívül fájdalmassá válnak. Kialakulásukban az örökletes tényezők mellett szerepet játszik a vénás elfolyás nehezítettsége a fokozott hasüregi nyomás miatt (például székrekedés, nehéz súlyok emelése, nők esetében a terhesség), ülő munka, elhízás, mozgáshiány, rostszegény táplálkozás.
A már kialakult aranyeres csomók kezelése állapottól függően lehet konzervatív vagyis életmódviteli, illetve gyógyszeres, vagy sebészi. Fontos tudni, hogy az aranyeres tünetek, elsősorban a vérzés számos egyéb megbetegedés, például a végbélrák tünete is lehet, így nem szűnő panaszok esetén mindenképpen forduljon szakorvoshoz.
Szabályozott napi ritmus
Az aranyér megjelenésében jelentős szerepet játszik az örökletes kötőszöveti gyengeség, így amennyiben a családban előfordult aranyeres betegség, már gyermekkortól kezdődően fokozottan kell ügyelni a megelőzésére. Ennek érdekében törekednünk kell egy olyan napi ritmus kialakítására, melyben a székletűrítés mindig azonos időben történik, így elkerülhetjük, hogy a széklet visszatartásával székrekedés alakuljon ki. Már gyermekkortól kezdődően figyeljünk a helyes higiéniás szabályok elsajátítására. Székletűrítés után alaposan mossuk meg az altestet, vagy ha ez nem mindig megoldható, használjunk nedves törlőkendőt.
A rendszeres testmozgás véd az elhízás ellen is. A rendszeresen, nehéz súlyokkal végzett sportok azonban kerülendők, mivel a hasűri nyomás fokozása révén aranyér betegségre hajlamosíthatnak.
Megelőző étrend
A helyes táplálkozással, főként a rostban gazdag ételek fogyasztásával illetve a nagyon fűszeres ételek kerülésével megelőzhető a székrekedés. Ajánlott korpás kenyerek, kekszek, lenmag, szezámmag, kukorica, brokkoli, alma, mazsola, szőlő, savanyú káposzta, friss zöldségek fogyasztása. Csokoládé, alma, banán fogyasztása csak mértékkel ajánlott. Reggel egy csésze tejbe, joghurtba beáztatott müzli már kialakult aranyeres panaszok esetén is javasolt. A bő folyadékbevitel a széklet lazításával szintén védő hatású a székrekedés ellen. A kávé és az alkoholos italok fogyasztása ellenben kerülendő.
Természetesen a gyermekeket egészséges ételek elfogyasztására csábítani nem mindig könnyű feladat, azonban a következetesség, példamutatás, az összefüggések elmagyarázása, vagy sokszor csak egy kis szülői találékonyság biztosan eredményre vezet és gyermekünk javát szolgálja.

EURÓPÁBAN A RENDSZERES MEGELŐZÉS EREDMÉNYEKÉNT MÁR RENDKIVÜL RITKÁN
TALÁLKOZUNK EZZEL A BETEGSÉGGEL.EGY PÁR ÉVTIZEDDEL EZELŐTT A MI ORVOSGENERÁCIÓNK
MÉG MEG KELLET KÜZDJÖN VELE.AZ ÚJSZÜLÖTT KORI TETANUSZNAK VAN EGY IGEN
JELLEGZETES TÜTNETE.EZ ABBAN NYILVÁNUL MEG-HOGY KIFEJLŐDIK AZ EGÉSZ TEST
MEREVSÉGE A HÁTIZMOK GÖRCSÖS ÖSSZEHÚZÓDÁSA MIATT BEKÖVETKEZIK A JELLEGZETES
-MEREVGÖRCS-A BEMUTATOTT KÉPEN LÁTHATÓ HOGY A GYERMEK CSAK A SARKÁN ÉS A
KOPONYÁJÁN TÁMASZKODIK ÉS AZ EGÉSZ TESTE IVSZERÜEN RÖGZÜL.
Dr. Bauer Bela

HA A KÖLDÖK ANATÓMIAI KÉPLETEINEK A ZÁRÓDÁSA NEM KÖVETKEZIK BE
ÉS PÁR MILIMÉTERNÉL NAGYOBB A NYILÁS, A HASÜRI NYOMÁS
FOKOZÓDÁSÁVAL/SIRÁS,ERÖLKÖDÉS/A HASÜRI SZERVEK BEPRÉSELŐDHETNEK EBBE A
TÉRBE,.EZT NEVEZZÜK A SÉRV KIZÁRÓDÁSÁNAK.HA A NYOMÁS MEGSZÜNTE UTÁN EZEK A
KIZÁRÓDOTT SZERVEK NEM CSÚSZNAK VISSZA A HASÜREGBE-SEBÉSZI BEAVATKOZÁSRA VAN
SZÜKSÉG.
KÖLDÖKSÉRV CSECSEMŐKNÉL
Igen gyakori születési rendellenesség a veleszületett köldöksérv.
A látható elváltozás a köldökcsonk leesése után válik szembetűnővé. A köldöknél egy kis, ujjbegynyi kidudorodást, vagy bemélyedést észlelnek a szülők, mely a csecsemő sírásával erőlködésével még nagyobbá, vagy feszesebbé válik.
Ezen
elváltozás oka,
hogy a méhen belüli életben itt helyezkedik el a köldökzsinór, melyben a
placentával /méhlepény/összekötő erek vannak, biztosítva a magzat
táplálását, illetve az elhasznált vér visszavezetését az anyai szervezet felé.
Ezek az erek a hasfal két felének közepén egy nyíláson lépnek át. Ez a nyílás a
hasfal fejlődése során olyan szorossá válik, hogy a megszületéskor még
meglévő pár milliméteres kis hézag a köldökcsonk bőrének
hegesedésével el is tűnik. Ha ez a záródás nem jön létre, vagy pár
milliméternél nagyobb, akkor a bőr alatt közvetlen a hashártya és ez alatt
a hasüri szervek helyezkednek el.
Így a hasi nyomás fokozódásával (sírás, erőlködés) a hasüri szervek, pl.
belek, ebbe a kis nyílásba bepréselődhetnek. Ezt nevezzük a sérv
kizáródásának. Ha a nyomás megszűnte után ezek a kizáródott szervek nem
csúsznak vissza a hasüregbe, sürgős segítségre van szükség.
Mivel ez nagy fájdalommal jár, a gyerek nyugtalan, sír és egyre tömöttebb,
érintésre fájdalmas csomót észlelünk.
Mit
tehetnek ilyenkor a szülők? Meg lehet
próbálni a gyerek nyugtatását (szoptatás, cumi) és meleg vízben megfürdetni,
hogy a hasfal próbáljon ellazulni. Amennyiben ezek rövid idő elteltével
nem vezetnek a csomó „felpuhulására” akkor azonnal orvoshoz kell
fordulni!
Ennél a betegségnél ez azonnali műtéti beavatkozást jelent, mely
altatásban történik és igen rövid, kicsiny sebészi beavatkozás. Az időfaktor a
döntő!
Megnyugtatásul el kell mondani, hogy ez igen kis százalékban fordul elő a veleszületett köldöksérveknél!
A legtöbb esetben ez a kicsiny hasfali nyílás a hasfal
erősödésével már 1 éves korig záródik.
Ha óvodás korig ez nem történik meg és
növekszik az elváltozás, érdemes felkeresni gyereksebészt, a műtét
elvégzése mérlegelendő.
Vannak gyerekorvosok, akik még a ragtapaszos
megoldást javasolják a szülőknek (a köldökbe kicsiny gézcsomót
helyezve a hasfal bőrén tőle jobbra és balra hosszanti redőket
emelünk, ezeket ragtapasszal összehúzzuk a géz felett).
Ma
már nem nagyon javasoljuk ezt a megoldást, mert nem hoz
jobb eredményt, mint a spontán záródás és kimarja a hasfal bőrét a
ragtapasz, bármely fajtáját alkalmazzuk is.
Végezetül
összegezve,
olyan veleszületett elváltozásról beszélünk, mely
90%-ban spontán záródik, de a szülőnek rendszeresen figyelni kell a
változást.
Dr. Bauer Bela
AKIK ÖRÖK HÁLÁRA KÖTELEZTEK- TANITÓIM,TANÁRAIM-
A kissebbségi lét mindenkit és mindenhol érint vagy olykor megvisel,még gyermekkorban is.
Valaki azért mindig bedobja a mentőövet hogy partra vergődjél.
Egy szigoru,szerető,az életednek tartalmat követelő, család,egy felekezeti iskola a maga történelmi erkölcseivel,rendjével,az autentikus értékek felismerésével,gondozásával és nem utolsó sorban azzal hogy a teljesitményed örömélményéhez juttat már gyermekkorodban.Kötelez arra hogy tarsolyodban kell hordoznod a –ketyegő órát-egy egész életeden át , hogy becsülettel,tisztakezü munkával,egyenes gerinccel, épitkezz a predestinációd kiteljesitéséért-
Az Én életemben ez volt az Ötvös utcai Római Katólikus Püspöki Fiu Népiskola –szerzetes álkendős pedagógus papjaival./DE LA SALLE SZENT JÁNOS REND./Úgy érzem hogy itt éltem meg, emberi létem legnyugodtabb és legigazságosabb napjait.Oktatóim,tanitóim, méltóságteljesen végezték a kötelességüket és megjegyzem hogy kiváló pedagógiai érzékkel.
Alkotásra,munkára neveltek.Amikor téb-tábló, semmittevő, emberekkel találkozok úgy érzem hogy az Ő nevükben jogos az ellenszenvem vagy akár a felhábordásom,mert egész életemben csak a tőlük elsajátitott igazakat kerestem az alkotó becsületes munkát,és csak bennük volt meg a feltétlen bizalmam.
A-PÁZMÁNY PÉTER-Királyi Katólikus Főgimnáziumban folytattam
tanulmányaimat,kiváló tanári karral.pedagógiai vezéregyéniségekkel,de már részemről érezhetően itt-ott-amott olykor társadalmi méltánytalanságokkal.
Ezekkel már keményen meg kellet kűzdeni hogy becsületesen kivivott
eredményeim értékrendje talpon maradjon.-Az akkori magyar pedagógia rendszer, a rendkivüli értékeivel természetesen érintetlen maradt a fennt megemlitett kis emberi gyarlóságoktól eltekinve-Akkor is léteztek a főméltóságok mint ahogy ma is léteznek, a Trójai lóbol kisepert pénzhatalmasságok.-de egy bizonyos hogy az önbizalommal társult tehetség és munka előbb utóbb érvényesült.
Annak idején Dr.LŐRINCZI LAJOS kanonok úr volt a gimnázium igazgatója aki látván a kimagasló eredményeimet, egy szerény sorsu gyermek talponmaradási küzdelmét,arra kért hogy ministráljak neki a mindennapi reggeli szentmiséjén ami reggel 7 órakor volt a KÁLVÁRIA templomban.A szentmise befejezése után minden reggel felvitt a lakására/a gimnázium épületében/és VELE egy asztalnál reggeliztünk.Részemre ez egy NYILAS MISI legszebb álmának a kiteljesedése volt.Abban az időben ez a tény az egész intézetben példátlan elismerést jelentett.
Mindvégig kitűnő eleőmenetelü tanuló voltam –ugy mond FEKETE BETÜS:-az intézet évvégi évkönyvében.Olykor év végén 1oo pengő pénzjutalmat kaptam amiből annak idején 3 öltöny ruhára tellet.
-De a tehetség ,a munka szent volt ezen intézmények tudattárában- és ezek ellen véteni, bünnek számittatot
.Ugyanez a szellem folytatódott az –Állami Magyar Fiuliceumban-de a világháboru,bombázások a szovjet pedagógiai modelek beépitése az oktatásba már változtatott az iskolai lét meghitt csendjén.A hagyományaink.intézeteink szellemisége megmaradt hála a hithű tanári karnak akik éppen olyan tisztességgel neveltek bennünnket az érettségi vizsgánkig.
Vitathatatlan hogy a társadalmi fellazulás mindenféle válfaja itt már érzékelhető volt../rend,fegyelem,a teljesitmény mindenek feletti elveinek a sérelme, már bontogatta a szárnyait.
Az ifjuság számára kellemes szabadosság,már a felületesség árnyékát vetitette elénk.-aminek résztvevői voltunk közöttük én is.
Ezek az intézmények határozták meg emberi
sorsomat,világszemléletemet és a társadalmi eggyütlét törvényeinek maradéktalan betartását.De mindenekelőtt a családom,az emberi példamutatással,a kiméletlen történelmi idők és kényszerü sorsok alázattal és tisztességgel való elviselésével-és nem utolsó sorban a szeretettel, ami mindennapjaimat tette szebbé és boldogabbá.
Véleményem szerint manapság, a generációs probléma az elsősorban a kitartó és következetes munka a teljesitményszint megitéléséből ered.Az értelem,az ész, az intuitiv készség,a gyors és értelmes reagálás az éppen adódó problémák megoldására elengedhetetlen,de a kitartó szorgalom és munka időben, mindig teret nyer a veleszületett adottságokkal.Tehát a család,a munka a meginhatatlan jellem az amit egy gyermek, egy fiatal, magával hozhat egy családból egy iskolából,azért is mert a 6-8 éves gyermek jellemformálása hatalmas felelősség ebben az életkorban.Ennek az életkornak a pedagógiai minősége vitathatatlanul kihat az egyén későbbi életére,ahogy az enyémre is döntő hatással volt.
A krónikus hasmenés kivizsgálása
A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), , gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel)valamint ha szükséges radiológiai vizsgálatok jönnek szóba.
Irritábilis bél szindróma: A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak az irritábilis bél szindróma.
Funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a
vizsgálatok szervi eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének
zavara illetve a megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz
fokozza.
Jellemzője a kórképnek a hosszú hónapok óta fennálló, lényegében
változatlan panaszok és a riasztó tünetek (vérzés, hányás, testsúlyvesztés,
láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek) hiánya.
Fertőzések: Ritkábban előforduló kórokozók (baktériumok, paraziták, gombák, vírusok) okozhatnak elhúzódó hasmenést. Erre hajlamosít az immunrendszer gyengesége, trópusi utazás vagy állatokkal való gyakori kontaktus (állattartás, vadászat, házi kedvencek). Igazolására a szokásos széklet-baktérium tenyésztés mellett a vizsgálat kiterjesztése gomba és parazita irányba segíthet.
Emésztési zavar okozta hasmenés: Ebben az esetben a béltraktusba jutott
étel lebontása nem teljes, így a vastagbélbe jutott emésztetlen tápanyagokat a
bélflórát alkotó baktériumok bontják gázképződés és gyakori székürítés
jelentkezése mellett.
Ilyen hasmenés alakulhat ki, ha a hasnyálmirirgy nem termel elég
emésztőenzimet, gyomoreltávolítást követően vagy epesav-vesztés
miatt.Hasonló mechanizmussal okoz hasmenést a laktóz-intolerancia is.
Idült gyulladásos bélbetegségek: Ebbe a csoportba a Crohn-betegség és a
colitis ulcerosa tartozik. Míg a Crohn-betegség főként hasi fájdalommal és
hasmenéssel, esetleg végbél körüli sipolyokkal járhat, a colitis ulcerosa
elsősorban véres hasmenéssel jelentkezik.
Mindkét betegség leggyakrabban a huszas-harmincas életévekben kezdődik,
aktív szakok és nyugalmi periódusok váltakozásával jár.
Lisztérzékenység (coeliakia): A gabonafehérjék közé tartozó gliadinra adott túlérzékenységi reakció, melynek következtében bélboholy-sorvadás, felszívódási zavar alakul ki. Igazolására vérvétel illetve gyomortükrözés során nyert vékonybél-biopszia alkalmas. Gluténmentes diéta mellett a betegek teljesen panaszmentesek.
Vastagbél-polyp: A nagyobb polypok fokozott nyáktermelés révén, a rosszindulatú folyamatok a béllumen beszűkítésével paradox módon okozhatnak hasmenéses tüneteket (a szűkület fölött pangó széklet csak elfolyósodva juthat tovább).
Hormonális okok: Pajzsmirigy-túlműködés, hormontermelő daganatos folyamatok szintén okozhatnak hosszan fennálló hasmenést.
Ételallergia: Általában egyéb allergiás megbetegedésék kíséretében jelentkezik (légzőszervi- vagy bőrtünetek). A hét leggyakoribb allergén a tojás, a hal, a szója, a mogyoró, a rák, a kagyló, a liszt.
Egyéb
ritka okok: 1.,Whipple-kór:
Fertőzéses eredetű, lázzal, hasi fájdalommal, hasmenéssel járó
kórkép, mely vékonybél-biopsziával igazolható.
2., Amyloidosis, Kollagén- és microscopos colitis: krónikus
hasmenéssel járó kórképek, melyen vastagbél-tükrözés és biopsiás mintavétel
alapján diagnosztizálhatók

HAEMOPHILIÁS GYERMEK ,AKINEK AZ ALAPBETEGSÉG KÖVETKEZTÉBEN AZ EGÉSZ JOBB
ARCFELÉN EGY KITERJEDT VÉRÖMLENY JÖTT LÉTRE
Fennmaradtak mintegy 2000 éves feljegyzések vérzékeny betegekről, akiknél sérülés, vágás, orrvérzés, foghúzás, ínysérülés halálos kimenetelű vérzéshez vezetett. Ma már jól ismerjük a különböző kórképek öröklődését, sőt a hibás alvadási faktorgént is.
A leggyakoribb veleszületett, örökletes vérzékenység betegség,amely a vérlemezkék/trombociták/veleszületett csökkent száma vagy müködészavarán alapján
. Legtöbbször ismétlődő, elhúzódó orr- és/vagy szájnyálkahártya-vérzés, elhúzódó, erős menstruációs vérzés, ill. műtétek kapcsán észlelt vérzés jellemzi.
Gyakori a haemophilia A és B is,
mindkettő nemhez kötötten öröklődik, vagyis egy beteg
férfi fiúgyermeke vagy egészséges vagy beteg lehet, leánya pedig egészséges
vagy hordozó, így ez utóbbi esetben csak a következő generációban várható
a vérzékenység jelentkezése: a hordozó nő továbbadhatja a hibás gént
fiúgyermekének, aki beteg lesz. A haemophiliák esetén gyermekkorban a sérülések
vagy műtétekkel kapcsolatban jelentkező elhúzódó vérzések mellett a
betegség súlyos formájában leginkább spontán ízületi és izomközti bevérzések
fordulnak elő, nem ritka a vesevérzés, de ritkábban más belső szervi
vérzések (gyomor- bélrendszeri, idegrendszeri) is előfordulhatnak.
Sokszor területi orvos utalja be a kis beteget, máskor a szülők maguk
fordulnak a kórházhoz valamilyen panasszal, de gyakori az is, hogy műtéti
utóvérzés vagy valamilyen sebészeti beavatkozás előtt rutinszerűen
végzett laboratóriumi vizsgálat kóros eredménye teszi szükségessé a
kivizsgálást.
Már az első izomba
adott injekció, legtöbbször védőoltás után a comb megduzzadhat - akár elszíneződés nélkül
-, a csecsemő fájdalmat jelez, végtagját kevesebbet mozgatja, elhanyagolt
esetben a térd- és csípőizület nyújtása is akadályozottá válhat.
Fogzáskor elhúzódó fogínyvérzés jelentkezhet,
ami napokig, ill. a fog teljes kibújásáig is tarthat.
Később a kúszni-mászni kezdő
csecsemő térdízülete, könyöke megduzzadhat bevérzés miatt, ill.
kiterjedt bőr alatti vérzés alakulhat ki kis ütésre, egyszerű
nyomásra - pl. ha a gyermek ráfekszik valamilyen játékra (építőkockára,
kisautóra stb.). A járástanulás időszakában gyakori a fej beütése, a nyelv
elharapása is.
Később, bármely
életkorban észlelhetnek hosszantartó orr- vagy fogínyvérzést, serdülő
leányoknál elhúzódó menzeszt, s ezek kifejezett
vérszegénység kialakulásához is vezethetnek hosszabb idő után.
Az orrvérzés gyermekkorban elég sűrűn
előforduló panasz. Ennek azonban legtöbbször helyi oka van: az
orrnyálkahártya kiszárad, s megreped egy felületes, tágult kis ér; máskor a
kisgyermek piszkálja az orrát, s így okoz magának sérülést, vagy éppen
vírusfertőzés, nátha miatt véressé válik az orrváladék. Helyi ok esetén
legtöbbször ugyanaz az orrfél vérzik, ami helyes vérzéscsillapítás (az
orrszárnyak összeszorítása 5-10 percig) mellett gyorsan megszűnik. Az
orrvérzés helyi okának kizárására fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges.
Újszülött korban
viszonylag ritkán merül fel a veleszületett vérzékenység gyanúja, de
feltétlenül gondolni kell rá, ha az újszülött gyorsan vérszegénnyé válik, a
fejbőr alatti vérzés (cephalhaematoma) hatalmassá növekszik, ha az
egyébként egészségesnek tűnő fiatal csecsemő elhúzódóan vérzik a
vérételi helyekről.
Előfordul, hogy egy családban tudnak arról,
hogy vérzékeny beteg van vagy volt. Ilyenkor fontos, hogy már az
első védőoltás beadása (2 hónapos kor) előtt megtörténjen a
kivizsgálás: vérzékeny-e a csecsemő? Sőt, már a gyermekvállalás
előtt érdemes tisztázni, hogy a haemophiliás családból származó fiatal
nő hordozó-e, továbbörökítheti-e ezt a betegséget.
Fontos, hogy olyan hozzátartozó kísérje a
gyermekeket, aki a családban előforduló betegségekről, főleg
vérzéses panaszokról (igazolt vérzékenység, súlyos műtéti vérzés -
utóvérzés, terhességek és szülések kimenetele stb.) pontos felvilágosítást tud
adni. Nagyon fontos, hogy az ezzel
kapcsolatos zárójelentéseket, vizsgálati eredményeket is magukkal hozzák. Ha a
gyermeknek vannak ilyen orvosi leletei (korábbi vizsgálatokról,
műtétekről), azok bemutatása is szükséges

A BŐRFELÜLETEN MEGJELENŐ BEVÉRZÉSEKNEK SZÁMOS OKÁT
ISMERJÜK./VELESZÜLETETT,FERTŐZÉSES,TOXIKUS,ROSSZINDULATU
BETEGSÉGEK/IDÉZHETIK ELŐ.DÖNTŐ TÖBBSÉGÜK A
VÉRLEMEZKÉK/TROMBOCITÁK/SZÁMBELI CSÖKKENÉSÉN VAGY MŰKÖDÉSBELI
HIÁNYOSSÁGAIN ALAPSZIK.BÁRMILYEN TERMÉSZETÜ BŐRVÉRZÉST ÉSZLELÜNK
GYERMEKÜNK TESTFELÜLETÉN,AZONNAL ORVOSHOZ KELL FORDULNUNK.
Dr. Bauer Bela
-ÖNELSZÁMOLÁS
Az alábbi soroknak nem tiszte egy önéletrajzi számvetés ami a nagy nyilvánosság , szemforgató esetleg mosolygó, jó vagy rosszindulatának legyen a céltáblája.Nem is irodalmi jellegü magamutogatás,hiszen stilusa,nyelvezete,szerkesztési módja olykor az amatörizmus csiklandozó érzését keltheti egyesekben.
Akit esetleg érdekel ha elolvassa, vegye úgy hogy egy valaki rászánta magát arra hogy felmérje, hogyan használta hogyan gazdálkodott,adott történelmi körülmények között/helyben,időben és lehetőségekben/a génjeivel.Egyesek azt fogják mondani olvasván ezen sorokat, hogy ez már az abszurd fogalmak határait súrolja.
Szerintem pedig ez egyértelmüen egyszerü.A XXI-dik század embere ha valamit ad magára, be kell tekintsen a genetikai kelléktárába.Ezt kelléktárat alakitani lehet de alapvetően megváltoztatni nem.A hajlamok ,nemcsak a kimutatható orvos- genetikai kórképekre jellemzők, hanem a szellemiség,lelkiség úgymint a tehetség a jó vagy rosszindulat,a segiteni akarás,a szeretet,az erkölcsi limitek,a jellem,gerincesség.Hogy ki leszel –hiszékeny örökös prédája a társadalomnak-avagy –mindenre fittyet hányó,öncélu,fondorlatos rókája--Annak idején amikor valakinél hosszasan vagy megismétlődően egy-egy rossztulajdonság minduntig visszatért viselkedésében,magatartásában,a környezete azt mondta-hogy benne van a vérében-Mindezt már századokra,évezredekre visszamenően kibölcselkedte az emberi társadalom.
A genetikai csomag alján még rosszabbizü,sőt pajzánabb dolgokat is lehet találni-ami már anyagilag és erkölcsileg is ártalmas a közösségekre.Hajlamosak vagyunk arra hogy a gének-ilyen jellegü vonatkozásait/ az a jó,kiváló,életrevaló/ csak bizonyos kategóriáju embercsoportok-történelmi kellékének tekintsük-Pedig a mindennap becsapott,áthazudott emberek bölcsesége, sok esetben döntőbb,mint az emberi eggyütlét szabványrenszerét tudtosan kijátszó, köntösei mögé rejtőzött-álnokhad-bűnei-
Mint kezdő gyermekorvos nem akartam elhinni a determinizmus kitételeit.Azt vallottam hogy a pedagógia,a környezet megoldhatja az esetek többségében, az ilyen jellegü problémákat.
Hosszú emberi és orvosi tapaszatalatom abban a hitben győzköd már manapság,hogy minden egyén magán hordja a –genetikai
védjegyét vagy emblémáját-
Egyedül a céltudatos alkotás és munka, és esetleg egy nagyon feddhetetlen környezet tartós hatása alakithat,modulálhat egy személyt.
Amikor egy súlyos infarktus alkalmával öt éjtszaka néztem az intensiv osztály fehér menyezetét-lebegtetve-kilátásaimat,ebben az esetleg utolsó szoritásában földi létemnek, gondoltam arra hogy hogyan gazdálkodtam átörökitett génjeimmel gondolatban,szóban és cselekedetben.-Nem ildomos úgy meghalni,hogy ne tudjuk –miért éltünk-
Dr. Bauer Bela

AZ-ERITRAZMA-ELNEVEZÁSÜ GOMBÁS MEGBETEGEDÉS TÖBBNYIRE A SERDÜLŐK C.M
GOMBA OKOZTA,JÓINDULATU FELSZINES BŐRFERTŐZÉSE.lEGGYAKRABBAN AZ
ÖSSZEFEKVŐ BŐRFELÜLETEKEN/COMB,LÁGYÉKHAJLAT,HÓNALJ/MUTATKOZIK,ÉLESEN
ELHATÁROLT,BARNÁS VÖRÖS,ENYHÉN HÁMLÜ FOLTOK FORMÁJÁBAN.
Dr. Bauer Bela

A HÓNALJSZÖRZETBEN MEGTELEPEDETT FEJTETÜ TENYÉSZET
A Pediatrics című gyermekgyógyászati folyóirat egyik számában megjelent tanulmány, amelynek szerzői vezető amerikai gyermekgyógyászok, összefoglalja mindazokat a kutatási eredményeket, amelyek a csecsemőtáplálás és az allergia megelőzésének összefüggéseit vizsgálják. A tanulmány fényében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felülvizsgálja korábbi ajánlását, miszerint az erősen allergizáló ételek bevezetésével ajánlatos várni a gyermek 1 (egyes esetekben 2 ill. 3) éves koráig. Továbbra is fenntartják azonban azt az ajánlást, hogy a csecsemőket édesanyjuk kizárólagosan szoptassa az első 4-6 hónapban (a WHO ajánlása hat hónap!).
A tanulmány összefoglalása:
Nyilvánvaló, hogy a nem megfelelően megtervezett tanulmányok és/vagy a hiányos adatok korlátozzák annak lehetőségét, hogy határozott következtetéseket vonjunk le az allergia diéta segítségével történő megelőzésének bizonyos aspektusaival kapcsolatban. Néhány esetben, amelyekkel kapcsolatban elégtelenek a kutatási eredmények (a várandósság és a szoptatás alatt folytatott diéta hatása, bizonyos kiegészítő élelmiszerek bevezetésének időzítése), a bizonyított hatékonyság hiánya nem jelenti azt, hogy az elképzelés megdőlt. Sőt, inkább arról van szó, hogy több tanulmányra lenne szükség az allergia szempontjából pozitív vagy negatív hatások meghatározására. A következő megállapítások az eddigi kutatások eredményeit foglalják össze, amelyek korrekt értelmezése csak a fenti korlátok figyelembevételével lehetséges.
Ennek az áttekintésnek alapján
most úgy tűnik, hogy a szilárd ételek bevezetésével kapcsolatos korábban
javasolt óvatosság talán felesleges. Mindez nem jelenti
az eddig javasolt hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás felülbírálatát.
Hiszen az Egészségügyi Világszervezet javaslatának, miszerint a
csecsemők kizárólagosan szopjanak életük első hat hónapjában, majd
pedig – megfelelő kiegészítő táplálás mellett - folytatódjék a
szoptatás kétéves korig vagy azon túl, nem csak az allergia
megelőzése szempontjából van jelentősége.
A túl korán megkezdett
hozzátáplálás – amellett, hogy rontja a tápanyagok felszívódását,
vashiányhoz és gyakoribb fül- ill. tüdőgyulladáshoz vezethet – azzal a
veszéllyel is jár, hogy az anyatej mennyisége csökkenni kezd, így a
szoptatási időszak túl korai befejezését okozhatja. Márpedig
ennek negatív hatásai vannak mind a kisbabára, mind az édesanyára.
Dr. Bauer Bela
Egészséges, kiegyensúlyozott, harmonikus élet mindannyiunk elemi szükséglete. A test, a szellem harmonizálása a rendszeres testmozgással megvalósul. Ezzel szemben egy beteg ember semminek sem tud igazán örülni. Egészséges-e az a gyermek, aki napi 6-8, vagy még több órán keresztül egy helyben ül, miközben testmozgásra nem fordít időt? Felnőtt korában milyen mozgás igénye lesz annak, akinek ez korábban nem alakult ki? Meddig tudja így megőrizni egészségét?
A szomorú statisztikák magukért beszélnek:
A fenti statisztika olyan generáció szomorú adatait mutatja, amelyik még nem a számítógép és a televízió előtt töltötte gyermekkorát, hanem rendszeres testmozgással.
Ebben nyújtunk segítséget úgy, hogy már 7 éves gyermek kortól meghatározzuk a várható felnőtt kori testmagasságot, testalkat típust, erősíthetőséget, hízékonyságot, optimális testtömeget, terhelhetőséget.
Ezek alapján segítjük a sportágválasztást.
Gyorsan változó világunkban fontossá vált az eredmények minél optimálisabb idő és energia ráfordítással történő elérése. Akár hobbi-, akár élsportoló valaki, a teljesítmény-, a terhelés-, és az edzésoptimalizálási megoldásainkkal közelebb visszük céljaihoz. A tartós sikerélményhez vezető utat mutatjuk meg. Hogyan? Úgy, hogy az egyén egyedi fizikai adottságaihoz ajánlunk mozgásformát, segítjük az ideális sportágválasztást, ezen belül pedig a számára legoptimálisabb terhelést is meghatározzuk, annak érdekében, hogy a testmozgás bármely formája tartósan örömöt okozzon.
Tanácsot adunk:
- egyénre szabott mozgásformára- sportágválasztásra,
- egyénre szabott életmódra,
-s hogy mit sportoljon a gyerek.
1. Mi az a 7 dolog, amelyet tudhatsz a
gyermekedről?
- hogy milyen tanuló,
- hogy milyen a magatartása,
- hogy mi a kedvenc elfoglaltsága,
- hogy kik a barátai,
- hogy jelenleg mekkora a magassága,
- hogy milyen a súlya,
- hogy szeret-e mozogni
2. és mi az a 7 dolog, amelyet biztosan
nem tudsz a gyermekedről?
- hogy milyen magas lesz felnőttként,
- hogy milyen a várható testalkata,
- hogy milyen az erősíthetősége,
- hogyan táplálkozzon, ami alkatának megfelel,
- hogy mit érdemes mozognia, sportolnia,
- hogy milyen életmódra van szüksége,
- hogy mit tegyen ennek eléréséért
3. Mi az a 7 dolog, amelyet csinálnunk
kell
Megállapítjuk sportantropometriai méréssel a gyermek:
- testösszetételét,
- testalkatát,
- optimális testtömegét,
- terhelhetőségét,
- várható felnőttkori testmagasságát,
- tanácsot adunk egyénre szabott mozgásformára- sportágválasztásra,
- egyénre szabott életmódra.
.
:
Már az 1-3 éves gyerekek is egészségtelenül táplálkoznak: háromból egy kicsi nem jut megfelelő mennyiségű vashoz
A szakmai társaságok által készíttetett felmérés alapját városi reprezentatív minta képezi, az 1-3 éves kisgyermekek étkezését táplálkozási naplók segítségével vizsgálták. Ezekből kiderült, hogy ma a szülők a gyereket kis felnőttként kezelik, akit saját étrendjükhöz hasonlóan táplálnak.
Ezzel
két probléma is van: egyrészt a gyerek még fejlődő szervezet, másra
van szüksége, mint egy felnőttnek; másrészt a felnőtt lakosság
alapvetően egészségtelenül táplálkozik, így a kicsiket is már jó korán
rossz útra terelik.
Vashiány már gyerekkorban
A kutatások szerint az 1-3 éves gyermekek táplálkozásával az egyik
legnagyobb probléma, hogy hiányzik belőle a
szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vas. A kicsik több mint 80
százaléka nem kapja meg a napi szükséges 8 mg mennyiséget, sőt háromból
egy gyermek táplálkozása vashiányos, azaz ennyien kapnak az ajánlott kritikus
alsó határértéknél is kevesebb vasat. A vashiány azért súlyos probléma,
mert befolyásolja a szellemi fejlődést, viselkedési zavarokat okozhat, ami
összeadódva később rossz iskolai teljesítményhez is vezethet. "A
csecsemő- illetve kisdedkori vashiány megelőzésére az egyetlen
megoldás a vasban dús étkezés"
Vasban gazdag ételek
Nagyanyáink korában országszerte elterjedt
szokás volt, hogy vasszeget szúrtak a savanyú almába, majd egy idő múlva a
szeget kivéve, a vasas almát fogyasztották. Ilyenkor az almasav és a
vas reakcióba lépett, erjedés indult be, és még tejsav is keletkezett. A
vasas almát sápkórra, vagyis vérszegénységre ajánlották, valamint a
kisgyerekek is hozzájutottak ily módon a szükséges mennyiségű ásványi
anyaghoz. A gyerekorvos társaság szerint ma már a
tudomány túllépett ezeken a régi praktikákon, azt ajánlják, hogy a vasat nagy
mennyiségben tartalmazó zöldségek és húsok mellett kínáljunk a kicsiknek vassal
dúsított élelmiszereket is.
Figyelembe kell azonban venni, hogy a
köztudottan sok vasat tartalmazó növényekből (például spenót, brokkoli,
lencse) magas rosttartalmuk miatt kevés vas szívódik fel, ezért óriási
mennyiségeket kellene elfogyasztani belőlük a vasszükséglet
biztosításához. A felszívódás már hatékonyabb az állati eredetű
élelmiszerek (vörös hús, máj, baromfi, hal) esetében.
Óvatosan a tehéntejjel kisgyerekkorban!
A szakemberek szerint kisgyerekkorban kiemelten fontos még a tejalapú
táplálás. A tehéntejben viszont nagyon kevés a vas.
Az ajánlottnál négyszer több sót esznek a kicsik
Az 1-3 éves korcsoportu gyermekek a só szükségletüknek a
négyszeresét fogyasztják. A felvágottféleségek valamint a a kenyér és más
természetü élelmiszerek amiket a felnőttek fogyasztanak sóban igen
gazdagok.”-3 éves kor körül a gyermekek is unyanezeket az ételeket fogyasztják.
A magas nátriumfogyasztás pedig zöld út a
későbbi magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri megbetegedések
kialakulásához.
Hozzáadott cukorból is sokat kapnak a gyerekek.
A kutatás szerint szinte nincs olyan 1-3 éves gyerek, aki a vizsgált 3 nap alatt ne evett volna édességet, sőt közel 70 százalékuk naponta legalább 2 alkalommal is kapott valamilyen cukrozott élelmiszert. A gyermekorvos társaság a felmérést látva úgy döntött, átfogó felvilágosító program indításával próbál segíteni az édesanyáknak és a szakembereknek.
Az anyatejben megjelenő toxinok kérdésének tárgyalását azért tartom fontosnak, mert néhány havonta, szinte óramű pontossággal, újra és újra felvetődik ez a téma a médiában. A hírek rémületet keltenek a várandós nők körében, ezzel eltántorítva őket a szoptatástól, és sok már szoptató anyát a szoptatás befejezésére késztetnek. Az újságírók szemmel láthatóan nem tudják, hogyan kellene ezt a kérdést jól kezelni. Néhányukat minden bizonnyal saját korábbi tapasztalataik motiválnak („az én kisbabám nem szopott és mégis jól van”), amelyeket teherként cipelnek, és így találnak lehetőséget arra, hogy igazolják az „általuk választott csecsemőtáplálási módot” a szoptatás pártolóival szemben. Ez persze szakszerűtlen, de nem lehet megállítani őket. Mások pusztán csak próbálkoznak, hogy valamilyen szenzációt jelentessenek meg, anélkül, hogy felfognák, mit is tesznek ezzel.
Nem értik, vagy nem akarják érteni például azt sem, hogy az anyatejben előforduló toxinokról beszélve és a tápszert majdnem ugyan olyan jó alternatívának feltüntetve mennyit ártanak a szoptatásnak.
Miért is vannak ilyen tanulmányok, amelyek az anyatejben lévő toxinokat vizsgálják? A modern világban az anyatej állapota körül kialakult pánik úgy jelenik meg, mintha mindenki azért próbálná ezt tanulmányozni, mert az anyatej annyira szennyezett. A valódi ok azonban az, hogy az anyatej könnyen hozzáférhető, igen egyszerűen nyerhető humán váladék, ezért foglalkozik vele olyan sok tanulmány, nem azért, mert a kutatók különösebben aggódnának az állapota miatt.
Nem, semmiképpen sem! Csak azért, mert a tápszergyártó cégek néhány évente az általuk gyártott tápszerhez új alkotórészt adnak - amelyet ugyan már évek óta felismertünk az anyatejben, de addig ők tagadták, hogy annak bármilyen fontossága lenne - ez nem jelenti azt, hogy az „új és továbbfejlesztett” tápszer olyan lenne, mint az anyatej. Néhány esetben a tápszert fejlesztik ugyan, de emlékezhetünk rá, hogy korábban az „új és továbbfejlesztett” verzió megjelenése előtt is azt mondták, hogy „majdnem olyan, mint az anyatej”., mint az anyatej” kijelentést követi a „hozzáadtunk x anyagot és így még inkább olyan, mint az anyatej” állítás - és ez így megy már a XIX. századtól fogva.
Az igazság a következő:
Ez azt jelenti, hogy a tápszert gyógyszernek kellene tekintenünk, amely, ha jól meggondoljuk, pontosan az is. Egy normál folyadékot, az anyatejet helyettesíti. Csak nagyon felületesen tekintve olyan, mint amit helyettesít. A tápszerek rövid, közép és hosszú távú mellékhatásai jól ismertek, és ezek néha elég súlyosak és irreverzibilisek. A tápszer alkalmanként szükséges ill. ritka esetben életmentő lehet – csakúgy, mint a gyógyszerek.
A gyógyszerek - ahogyan a gyógyszertan professzorom tanította nekünk az orvosi egyetemen – mérgek vagy toxinok, amelyek jótékony mellékhatással bírnak. Mennyi bölcsesség van ebben a kijelentésben! Amikor egy anya úgy dönt, hogy anyatej helyett mesterséges tejjel táplálja a babáját, nem tudja elkerülni azt a problémát, hogy a babát toxinokkal terhelje.
Zavarba ejtő, hogy mennyire engedékenyek vagyunk a tápszerekkel szemben! Egyetlen, az anyatejben talált toxinokról hírt hozó újságcikkben vagy televíziós műsorban sem olvashatunk vagy hallhatunk a tápszerben lévő toxinokról. A toxinok ott vannak a tápszerben is. Földünk egészen a Sarkvidékekig szennyezett, miért éppen a tápszer ne lenne az? A tápszer tele van nehézfémekkel - beleértve természetesen az ólmot is – sokkal nagyobb mennyiségben, mint az anyatej. És miért ne lehetnének jelen a növényvédőszerek a tápszerben? Végül is azon a vidéken, ahol a szarvasmarhákat tenyésztik, permetezik a mezőket. És ahol a szóját termesztik ott is permeteznek! Érdekes, hogy erről az újságokban soha nem lehet olvasni!
Nem, nem jók, de a szoptatás segít csökkenteni a káros hatásaikat. Íme néhány tény:
Aki szoptatja a kisbabáját, a világon a lehető legjobbat teszi érte mindenféle tekintetben! A szoptatás környezetbarát dolog. A tápszer szennyezi a környezetet. Az a tény, hogy szennyeződések vannak az anyatejben hasonlatos ahhoz a szituációhoz, amikor kanárit visznek a szénbányákba. Kellene aggódnunk azért, amit a bolygónkkal teszünk, de nem lenne szabad, hogy ez oda vezessen, hogy az anyákat a mesterséges táplálásra buzdítsuk!
Az anyatejben megjelenő toxinok kérdésének tárgyalását azért tartom fontosnak, mert néhány havonta, szinte óramű pontossággal, újra és újra felvetődik ez a téma a médiában. A hírek rémületet keltenek a várandós nők körében, ezzel eltántorítva őket a szoptatástól, és sok már szoptató anyát a szoptatás befejezésére késztetnek. Az újságírók szemmel láthatóan nem tudják, hogyan kellene ezt a kérdést jól kezelni. Néhányukat minden bizonnyal saját korábbi tapasztalataik motiválnak („az én kisbabám nem szopott és mégis jól van”), amelyeket teherként cipelnek, és így találnak lehetőséget arra, hogy igazolják az „általuk választott csecsemőtáplálási módot” a szoptatás pártolóival szemben. Ez persze szakszerűtlen, de nem lehet megállítani őket. Mások pusztán csak próbálkoznak, hogy valamilyen szenzációt jelentessenek meg, anélkül, hogy felfognák, mit is tesznek ezzel.
Nem értik, vagy nem akarják érteni például azt sem, hogy az anyatejben előforduló toxinokról beszélve és a tápszert majdnem ugyan olyan jó alternatívának feltüntetve mennyit ártanak a szoptatásnak.
Miért is vannak ilyen tanulmányok, amelyek az anyatejben lévő toxinokat vizsgálják? A modern világban az anyatej állapota körül kialakult pánik úgy jelenik meg, mintha mindenki azért próbálná ezt tanulmányozni, mert az anyatej annyira szennyezett. A valódi ok azonban az, hogy az anyatej könnyen hozzáférhető, igen egyszerűen nyerhető humán váladék, ezért foglalkozik vele olyan sok tanulmány, nem azért, mert a kutatók különösebben aggódnának az állapota miatt.
Nem, semmiképpen sem! Csak azért, mert a tápszergyártó cégek néhány évente az általuk gyártott tápszerhez új alkotórészt adnak - amelyet ugyan már évek óta felismertünk az anyatejben, de addig ők tagadták, hogy annak bármilyen fontossága lenne - ez nem jelenti azt, hogy az „új és továbbfejlesztett” tápszer olyan lenne, mint az anyatej. Néhány esetben a tápszert fejlesztik ugyan, de emlékezhetünk rá, hogy korábban az „új és továbbfejlesztett” verzió megjelenése előtt is azt mondták, hogy „majdnem olyan, mint az anyatej”., mint az anyatej” kijelentést követi a „hozzáadtunk x anyagot és így még inkább olyan, mint az anyatej” állítás - és ez így megy már a XIX. századtól fogva.
Az igazság a következő:
Ez azt jelenti, hogy a tápszert gyógyszernek kellene tekintenünk, amely, ha jól meggondoljuk, pontosan az is. Egy normál folyadékot, az anyatejet helyettesíti. Csak nagyon felületesen tekintve olyan, mint amit helyettesít. A tápszerek rövid, közép és hosszú távú mellékhatásai jól ismertek, és ezek néha elég súlyosak és irreverzibilisek. A tápszer alkalmanként szükséges ill. ritka esetben életmentő lehet – csakúgy, mint a gyógyszerek.
A gyógyszerek - ahogyan a gyógyszertan professzorom tanította nekünk az orvosi egyetemen – mérgek vagy toxinok, amelyek jótékony mellékhatással bírnak. Mennyi bölcsesség van ebben a kijelentésben! Amikor egy anya úgy dönt, hogy anyatej helyett mesterséges tejjel táplálja a babáját, nem tudja elkerülni azt a problémát, hogy a babát toxinokkal terhelje.
Zavarba ejtő, hogy mennyire engedékenyek vagyunk a tápszerekkel szemben! Egyetlen, az anyatejben talált toxinokról hírt hozó újságcikkben vagy televíziós műsorban sem olvashatunk vagy hallhatunk a tápszerben lévő toxinokról. A toxinok ott vannak a tápszerben is. Földünk egészen a Sarkvidékekig szennyezett, miért éppen a tápszer ne lenne az? A tápszer tele van nehézfémekkel - beleértve természetesen az ólmot is – sokkal nagyobb mennyiségben, mint az anyatej. És miért ne lehetnének jelen a növényvédőszerek a tápszerben? Végül is azon a vidéken, ahol a szarvasmarhákat tenyésztik, permetezik a mezőket. És ahol a szóját termesztik ott is permeteznek! Érdekes, hogy erről az újságokban soha nem lehet olvasni!
Nem, nem jók, de a szoptatás segít csökkenteni a káros hatásaikat. Íme néhány tény:
Aki szoptatja a kisbabáját, a világon a lehető legjobbat teszi érte mindenféle tekintetben! A szoptatás környezetbarát dolog. A tápszer szennyezi a környezetet. Az a tény, hogy szennyeződések vannak az anyatejben hasonlatos ahhoz a szituációhoz, amikor kanárit visznek a szénbányákba. Kellene aggódnunk azért, amit a bolygónkkal teszünk, de nem lenne szabad, hogy ez oda vezessen, hogy az anyákat a mesterséges táplálásra buzdítsuk!
Dr. Bauer Bela

A KÉZHÁTON,UJJAK HÁTÁN,RITKÁBBAN A TESTFELSZIN BÁRMELY SZAKASZÁN MAGÁNOSAN
VAGY CSOPORTOSAN JELENTKEZŐ,ISMERETLEN SARJSZÖVETKÉPZÉS.sPONTÁN MÓDON
ELHEGESEDIK.

AZ -ÓTVAR SÚLYOSABB FORMÁJÁNAK TARTJÁK.KEZDETI BŐRTÜNETEI UGYANAZOK
MINT AZ ÓTVARNAK-DE A KÉSŐBBIEKBAN MÉLYEBBEN BEÁGYAZÓDIK A SZÖVETEKBE.
OLYKOR PIGMENTÁCIÓVAL VAGY HEGGEL GYÓGYUL.
A TÁRSADALOM MEGBECSÜLÉSÉT AZ ORVOSNAK KELL KIÉRDEMELNI..
Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet indiferens a közvélemény számára.
A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigorú tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre
odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-
Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.
Ez bennünk tudatosult és sokan igy is élünk.De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia , egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak.Az utóbbi időben az volt a –pláne- hogy ki tud nagyobbat rugni belénk-Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az egész társadalmi
lét nyomorát az egészségügyre ruházta.-Nézzük meg kórházainkat,azoknak felszereltségi állapotát a gyógyszerellátást.Csak azutóbbi 4 évben 8ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind mind kiválóan megállja a helyét.
Dr. Bauer Bela
Minden szakcikkben azt olvashatod manapság, nem baj ha nem eszik a pici, ha jókedvű és szépen fejlődik, akkor nincs semmi gond.
Ez igaz, de azért nem nyugtat meg bennünket anyákat, főleg, ha hónapok óta nem hízik és kezdenek tünedezni a fodrocskák a combiról. Azért egy hasmenéses fertőzésnek nádszálkisasszonyként nekivágni, nem túl bíztató, persze ne fessük az ördögöt a falra. Nincs mese néha trükközni kell.
Nem kell megijedni, a kicsiknél vannak olyan korszakok, amikor pl.
Szerencsére túlélik ezeket az időszakokat az anyukák is, bár kétségtelen nekik nehezebb. Bízzál gyermekedben és hidd el, ha nem rontod el (nem adsz neki műkajákat, cukorkákat…), akkor ő még érzi, hogy mire van szüksége a kis szervezetének és nem is biztos, hogy trükköznöd kell, elég, ha türelmes vagy.
Mindez azért orvosi megfigyelés alatt történjen.!!!
Dr. Bauer Bela
Ahhoz, hogy erre választ adjunk, tudni kell, mi okozza a gyermekkori felső- és alsó légúti betegségeket. Azaz, mi az alapvető különbség a tüszős mandulagyulladás és a toroklob, a gennyes középfülgyulladás, gennyes arcüreggyulladás és dobüregi, arcüregi váladék felszaporodás, a tüdőgyulladás és a hörghurut kialakulásában? Mitől lesz náthás, kruppos a gyermek?
Ha beteg gyermekét az aggódó szülő orvoshoz viszi, elmaradhatatlan kérdés; mi okozza? Erre az ártalmatlannak tűnő kérdésre az orvosi alapismereteken kívül nagy szüksége van a szakembernek a szülő megfigyelésére, körültekintő beszámolójára.
Régi professzoraink azt tanították, a helyesen felvett anamnézis – kórtörténet – tálcán kínálja számunkra a diagnózist (azaz kórismét).
Mivel az orvos és a szülő célja azonos, azaz segíteni akarnak a beteg gyermeken, nyilvánvaló, hogy együtt kell működniük. Segíteniük kell egymásnak! Az egyik első útravaló egy medikus számára a „mindenekelőtt ne árts” elv elsajátítása. Gyakorló orvosként számtalan helyzetben kiderül, milyen nehéz ezt a legjobb szándék mellett is betartani. Mivel a szülőnek tudnia kell, mit vár el az orvos tőle segítség gyanánt, meg kell tanítunk – a remélhetőleg minden orvos számára egyértelmű -, laikusok számára némelykor „ködös” fogalmakat.
Az első életévben majdnem minden gyermek átesik lázas betegségen, mely legtöbbször légúti fertőzés következménye, amit az esetek jelentős részében vírusok okoznak. Manapság 100 lázas gyermek közül átlagosan csak 10 gyermeknek van baktérium okozta betegsége, legalább 60 gyermek kap azonban antibiotikum kezelést, feleslegesen.
Körülbelül 50 éve ismerjük az antibiotikumokat, melyekkel a korábban retteget, leggyakrabban halálhoz vezető fertőzéseket gyógyítani tudtuk. (tüdőgyulladás, vérhas, hastífusz…) Mára azonban sikerült elérni, hogy az antibiotikumok zöme hatástalan, és miközben folyamatosan növekszik az ellenálló ( rezisztens ) baktériumok száma, az új antibiotikumok fejlesztésének határához értünk. A legnagyobb igyekezettel sem sikerül új, hatékony gyógyszercsoportot létrehozni. Ma már minden évben hal meg gyermek olyan fertőzésben, amit olyan baktérium okoz, amely a rendelkezésre álló antibiotikumok mindegyikére rezisztens.
Közös érdekünk tehát, hogy ne éljünk vissza a természet adta lehetőséggel, ne használjuk „túl” az antibiotikumokat, mert a túlzott felhasználás az alapvető oka annak, hogy hatásukat vesztették.
A felesleges kezelés és a sikertelen antibiotikum kezelés áldozatai pedig a gyermekeink! Hiába gondolja az orvos, hogy helyesen cselekszik, ha a szülő elvárásának eleget téve receptet ír, hiába gondolja a szülő, hogy akkor van biztonságban a gyermeke, ha antibiotikumot kap, miközben nagy veszélybe sodorják a gyermeket felesleges kezeléssel!
A kórokozók két nagy csoportjával, a baktériumokkal és vírusokkal kell leggyakrabban küzdenünk. A betegségek bakteriális illetve virális eredetének elkülönítése a kezelés szempontjából döntő jelentőségű, mivel a gyermekkori baktériumfertőzések esetén az antibiotikum hasznos, vírusfertőzés esetén hasztalan, sokszor veszélyes lehet.
A baktérium fertőzésben szenvedő gyermekek többnyire nem gyógyulnak meg maguktól és antibiotikum nélkül sok esetben súlyos betegség alakulhat ki.
Feleslegesen, vírusfertőzésben adott antibiotikum viszont elősegíti a rezisztens baktériumok kialakulását azáltal, hogy a hasznos, velünk élő, az antibiotikumra érzékeny baktériumokat kipusztítva megfelelő életteret enged a rezisztens törzsek szaporodásának..
Folytonos dilemmánk, hogy egyfelől a bakteriális fertőzések gyors felismerése és antibiotikum kezelése életet menthet, másfelől az antibiotikumok túlzott és felesleges használata teret enged az antibiotikumra nem-érzékeny baktériumok elszaporodásának.
Ez a tény, egy többnyire magától
meggyógyuló gennyes középfülgyulladás vagy torokgyulladás esetén nem okozna
nagy veszteséget, de gondoljunk az életet veszélyeztető
véráramfertőzésekre! Drámai következménye lehet annak, hogy hiába
lövöldözzük ki az egész fegyvertárat, az ellenség páncélja áttörhetetlen, a
gyermek élete veszélybe kerülhet korábbi túlbuzgóságunk miatt!
Igencsak meg kell gondolnunk, hogy legnagyobb igyekezetünkkel küzdve a
fertőzéssel, helyesen használjuk a lehetőségeinket. Csak akkor és arra lőjünk, aki a valódi
ellenség!
A kóreredet felderítéséhez elsősorban fizikális eszközöket kell igénybe venni, melynek alapja a szülő gondos, tényszerű beszámolója, a beteg alapos (ismételt) vizsgálata, valamint orvosi és szülői tapasztalatunk mellett annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy a gyermekkori lázzal járó betegségek 90%-át vírus okozza!
A közösségbe járó gyermekek évente 10-12 alkalommal betegszenek meg, többnyire télen. Ezek a betegségek csaknem mindig vírusfertőzés következményei: nátha orrdugulással és orrfolyással, öblös köhögéssel járó hörghurut, nehézlégzést okozó hörgőcskehurut. Gyakori a vírus okozta gége- és légcsőgyulladás, közismert nevén a krupp. A cseppfertőzéssel, légáramlattal terjedő légúti vírusfertőzéseket zömében az RS vírus, rhino-, adenovírus, parainfluenza- és influenzavírusok okozzák.
Többnyire nem tehetünk semmit a vírusok ellen.
Az antibiotikumok hatástalanok, ezért nem segítik elő a gyógyulást! Felesleges használatuk, mint már tudjuk, veszélyes!
Jó hír, hogy ezen vírusbetegségek maguktól, gyógyszerek nélkül
elmúlnak.
És a baktériumtól mindig félnünk kell? Természetesen nem! A velünk
élő baktériumok nagyrészt nem veszélyesek számunkra. Mindkét fél számára
előnyös ez az együttélés. A baktériumok megfelelő életteret kapnak az
embertől, akinek egész bélcsatornáját milliárdszámban népesítik be,
cserébe segítenek az emésztésben, és létezésükkel távol tartják az ember
számára veszélyes, kórokozó baktériumokat.
Ne felejtsük el, a vírusok soha nem ilyen békések, ha jönnek, betegséget okoznak!
Igen, de
hogyan?
Ne járjon a gyermek közösségbe? Jó megoldásnak
tűnik, de akkor a szülő nem tud dolgozni, nem beszélve arról, hogy a
család is közösségnek számít, ebben a kisközösségben is bekövetkezik a
betegségek terjedése. Tömjük vitaminnal, gyógynövénykészítményekkel,
homeopátiás szerekkel a gyermeket, hogy ellenállóbb legyen? A vitaminok és a
gyógyhatású szerek korlátlan, véletlenszerű, túlzott használata ugyanúgy
veszélyes, mint a betegség alatt túladagolt gyulladáscsökkentők,
lázcsillapítók mértéktelen használata.
A védekezés, megelőzés jól bevált, biztos módja a védőoltások alkalmazása.
Az, hogy manapság nem kell rettegnünk a torokgyíktól,
szamárköhögéstől, az a 40 éve rendszeresen alkalmazott csecsemőkori
oltásoknak köszönhető. 10 évvel ezelőtt a leggyakoribb gennyes
agyhártyagyulladás és bakteriális légúti kórokozó H.influenzae "b"
baktérium volt. A rendszeresen alkalmazott védőoltásnak köszönhetően
nem kell számolnunk ezzel a kórokozóval.
A légúti betegségek zömét azonban nem
tudjuk védőoltással kivédeni. Tudjuk, hogy a legtöbb légúti
betegséget a vírusok okozzák. Vírusok milliárdjait üríti a beteg, ugyanakkor
néhány vírus elegendő a fertőzéshez. A légúti vírusbetegségek
megelőzési lehetősége nagyon korlátozott, de létezik oltás az influenza vírus ellen, amit már 6
hónapos kortól lehetséges igénybe venni, hogy hatékonyan tudjuk elkerülni a
szezonális influenza megbetegedést. A koraszülöttek és fiatal csecsemők
rettegett hörgőcske gyulladását és vírusos tüdőgyulladását okozó RS
vírus ellen korlátozott számban áll védőoltás rendelkezésünkre, kizárólag
a koraszülött csecsemők számára.
A napszúrást többnyire közvetlen napsugárzás okozza, ami az agyhártya ingerléséhez vezet. Ez gyakran együtt jár az agy megduzzadásával és az agyi nyomás emelkedésével. Különösen nagy veszélyt jelent a napszúrás a csecsemőkre, főleg akkor, ha a kis fejük vagy nyakuk fedetlenül ki van téve a napsugaraknak.
o A hosszú autózások, melyek során a nap közvetlenül éri az alvó csecsemőt.
o Ha a kisbaba nyáron fedetlen fővel játszik, vagy a vízben vagy a strandon pancsol.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
A napszúrás tünetei gyakran csak órákkal később jelentkeznek.
o Az étel elutasítása, hányás
o Éles sírás
o A baba fejecskéje kivörösödik és meleg
o Láz
o Esetleg eszméletvesztés
Csecsemőket minden esetben azonnal orvoshoz kell vinni!
Ezen kívül még csecsemők és nagyobb gyerekek esetén is a következőket kell tennie:
o A gyermeket vigye hűvös, árnyékos helyiségbe
o Fektesse le a gyermeket, úgy hogy feje és felsőteste kb. 30 fokos szögben megemelkedjen
o Helyezzen hideg borogatást a kicsi homlokára
o Nyugtassa meg a gyermeket, és ne hagyja magára!
Ha néhány percen belül nem javul a gyermek állapota, nem piheni ki magát, és rosszabbodik az állapota, szokatlanul viselkedik vagy elveszíti az eszméletét, azonnal hívjon mentőt!
Hogy védjük meg gyermekeinket a nap káros sugaraitól?
A csecsemőket semmilyen körülmények között nem szabad napoztatni, és a gyerekek is csak a megfelelő óvintézkedések mellett tartózkodhatnak a napon.
A gyerekek szeretnek sok időt a szabadban tölteni! Ezért különösen fontos, hogy kellő figyelmet szenteljen gyermekei bőrének védelmére a napsugarak káros hatásaival szemben.
Az egy évnél fiatalabb csecsemőket sosem szabad kitenni közvetlen napsugárzásnak. A kisbaba számára keressen egy árnyékos helyet, és az árnyékban is helyezzen fölé napernyőt, vagy rögzítsen egy esernyőt a babakocsi fölé. Hogy védjük meg gyermekeinket a nap káros sugaraitól?>>
Dr. Bauer Bela
A szoptatás és a fogak egészsége
A kizárólagos szoptatás a gyermek táplálásának leginkább előnyben részesített módja az élet első hat hónapjában, az első és második életévben is tovább folytatott szoptatás pedig számos előnyt biztosít az anya és a csecsemő számára.
Mind Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP – American Academy of Pediatrics), mind pedig az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia (ADA - American Academy of Pediatric Dentistry) kiemelt célja, hogy elősegítsék a gyermekek optimális egészségfejlődését.
A csecsemőknél és kisgyermekeknél megjelenő fogszuvasodás olyan problémakör, amely egyaránt foglalkoztatja a gyermekorvosokat és a gyermekfogászatra szakosodott fogorvosokat is. A gyermekek fogszuvasodását vizsgálva egyértelmű összefüggés fedezhető fel nem megfelelő cumisüveg-használat (amikor a gyermek a cumisüveget huzamosan használja, egész nap a szájában tartja és lefekvéskor az ágyba viszi magával) és a felső metszőfogak sima felületén kezdődő szuvasodás fokozott előfordulása között.
Ezt többféleképpen, , cumisüveg-szuvasodásnak vagy kora-gyermekkori fogszuvasodásnak is nevezik. Ugyanakkor, ha a szoptatásról beszélünk, a kapcsolat nem ismerhető fel ilyen tisztán. Az elmúlt 20 évben nagy vita folyt arról, hogy a korlátozás nélküli éjjeli szoptatás vagy éppen a 12 hónapnál tovább tartó szoptatás szintúgy okozhat kora-gyermekkori fogszuvasodást, mint a cumisüveg használata. A kapcsolódó szakirodalom áttekintése segít a probléma jobb megértésében.
A kora-gyermekkori fogszuvasodás oka a gyermek táplálásához használt folyadékokban lévő cukor erjedése, amit a szájban lévő baktériumok idéznek elő. Bizonyított tény, hogy a "streptococcus mutans" baktérium koncentrációja sokkal magasabb a fogszuvasodástól szenvedő csecsemők és gyermekek a szájában, mint azokéban, akiknek nem szuvasak a fogaik. A "streptococcus mutans" baktériumot elsősorban az anyák adják át a gyermeküknek. Leginkább az olyan anyák érintettek, akiknek magas a "streptococcus mutans" szintjük és maguknak is volt vagy van szuvas foguk.
Emellett más genetikai tényezők is vannak, amik fogszuvasodásra hajlamossá tehetik a csecsemőt. A felnőttek fogszuvasodását vizsgáló kutatások szerint a nyálban található egyes összetevők képesek védelmet biztosítani. Ezek a faktorok csökkentik a baktériumok koncentrációját és megtapadását a fog felületén, illetve szabályozzák a plakk Ph-értékét, hogy meggátolják a fogzománc megrongálódását. Ezeknek az anyagoknak a hiánya összefüggésben áll a fogszuvasodás gyakoribb előfordulásával. A kora-gyermekkori fogszuvasodás előfordulása szignifikáns kapcsolatot mutat az etnikai, kulturális és szocioökonómiai helyzettel is.
Az üvegből etetett és szoptatott babákat összehasonlító tanulmányok szerint az üvegből etetett babáknál összességében gyakrabban fordul elő a fogszuvasodás.
Ezt annak a számlájára írják, hogy a babák maguk tartják a cumisüveget, illetve, hogy alváskor az ágyukba is magukkal vihetik a tejjel vagy gyümölcslével töltött üveget. Mindazonáltal, a „cucli-szuvasodás” olyan babáknál is megjelenik, akiket kizárólag szoptatással táplálnak. Hogyan lehetséges ez?
Azok a csecsemők, akik az édesanyjukkal alszanak és egész éjjel szopnak, erősebben ki vannak téve a kora-gyermekkori fogszuvasodás kockázatának. Az aktív szopás során a kisbaba szájában a mellbimbó a lágy- és a kemény szájpadlás találkozásánál helyezkedik el, a nyelv kitölti a szájüreget és nyelés után nagyon kevés, ha egyáltalán valamennyi tej marad ott.
Fontos arra is gondolni, hogy nappali etetések mellett az egyes, egymástól elkülönülő éjjeli szoptatások nélkülözhetetlenek az első hónapokban ahhoz, hogy jól működjön a tejkiválasztás és biztosított legyen a kisbaba megfelelő fejlődése
Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy igaz, hogy egyes szoptatott babáknak van kora-gyermekkori fogszuvasodásuk. Mégis, a szoptatást magát nem kell abbahagyni, hogy elkerüljük a későbbi szuvasodást.
A következő lépések ajánlottak:
• A mellről szoptatás, mint a csecsemőtáplálás legelőnyösebb módja
• Kizárólagos szoptatás az első 6 hónapban, és további szoptatás megfelelő szilárd táplálékkal kiegészítve az első életév második felében és a második életévben is.
• Megfelelő figyelem a szájhigiéniára, már a fogzás kezdetétől
• Korai fogorvosi ellenőrzés azoknál a csecsemőknél, akiknek családjában van fogszuvasodás (6-12 hónapos korban), majd rendszeres kontroll
• Soha ne engedjük meg a babának, hogy maga tartsa a cumisüveget
• Soha ne engedjük meg a babának, hogy vízen kívül bármi mást tartalmazó cumisüveggel feküdjön az ágyba.
• A fogorvosi vizsgálatokat azoknál a babáknál, akiknek családjában nincs fogszuvasodás 12 hónapos korban kell megkezdeni.
• Az éjszakai szoptatás ne legyen folyamatos, a babát el kell venni a melltől, amikor befejezte a táplálkozást.
• Ügyeljünk arra, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű fluorhoz juss
A méz ideális táplálék és immunerősitő a gyermekkorban
Figyelem!
A virágpor az arra érzékeny személyeknél allergiás reakciót válthat ki.
Első fogyasztása előtt érdemes allergiatesztet végezni: kevés
virágport néhány csepp vízzel összekeverni, majd azt a csukló belső
részére kenni. Amennyiben a bőrfelület kipirosodik, biztosan tudhatjuk,
hogy pollen-érzékenyek vagyunk.
Míg a serdülőkor egy normális állapot és nem betegség, különböző betegségek megelőzésére és betegségek is első pillanatra látszik a pubertás alatt. Bizonyos feltételek mellett potenciálisan összefüggésbe hozható a pubertás közé:
* Pattanás: Akne egy gyulladás a faggyúmirigyek és a szőrtüszők a bőr, ami a legerősebben az arcon. A hormonális változások pubertás kialakulásához vezethet az akne sok serdülő fiúk és lányok.
* Gynecomastia: Gynecomastia kifejezés leírására használt bővítése a férfi mell. A hormonális változások a pubertás okozhat átmeneti gynecomastia rendes fiúk, hogy általában tart hat- 18 hónap. Pubertás gynecomastia történik egy átlagos életkora 13 A fiúk és sérti akár fele normális kamasz fiúk.
* Vérszegénység: A normál pubertás progresszió férfiaknál jár növeli a ferritin (vas) és hemoglobin koncentrációja a vérben, de ez a növekedés nem figyelhető nőknél. Serdülő lányok inkább kevesebbet fogyasztanak, vas-tartalmú ételek, mint a fiúk, és ez a, kombinált vér veszteséget menstruációs vérzés, elhelyezheti serdülő lányok veszélyeztetettek a vérszegénység.
* Nemi úton terjedő betegségek (Szexuális úton terjedő betegségek): Ha tizenéves vált szexuálisan aktív serdülőkorban, esetükben nagy a kockázata a HIV és más nemi úton terjedő fertőzések.
* Gerincferdülés: Mivel a gyors növekedés serdülőkorban, gerincferdülés (rendellenes görbület a gerinc) lehet rosszabb.
* Látászavarok: Rövidlátás (myopia) magas előfordulási gyakorisága a pubertás alatt, mert a növekedés az axiális átmérője a szem.
* Váz-és izomrendszeri sérülések: Serdülők lehet különösen hajlamosak váz-és izomrendszeri sérülések a növekedési kilövellés, és a növekedés során az izmok tömege. Mivel a csontok növekedését általában megelőzi a teljes csont mineralizáció, serdülők veszélyben vannak törések. Is, mivel a növekedés a végtagok rendszerint előtt bekövetkező növekedés a csomagtartóban, Egyes ízületek lehet balra egy korlátozott körét, a mozgás, amely növeli a kockázatot a rándulások és törzsek.
* Diszfunkcionális méhvérzés: Lányok, akik a közelmúltban kezdtek menstruálni esetleg szabálytalan, meghosszabbított, vagy erős menstruációs vérzés. Anovulációs (Nem peteérése) a leggyakoribb oka a rendellenes menstruációs vérzés serdülő lányok.
Dr. Bauer Bela
A szoptatás és a fogak egészsége
A kizárólagos szoptatás a gyermek táplálásának leginkább előnyben részesített módja az élet első hat hónapjában, az első és második életévben is tovább folytatott szoptatás pedig számos előnyt biztosít az anya és a csecsemő számára.
Mind Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP – American Academy of Pediatrics), mind pedig az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia (ADA - American Academy of Pediatric Dentistry) kiemelt célja, hogy elősegítsék a gyermekek optimális egészségfejlődését.
A csecsemőknél és kisgyermekeknél megjelenő fogszuvasodás olyan problémakör, amely egyaránt foglalkoztatja a gyermekorvosokat és a gyermekfogászatra szakosodott fogorvosokat is. A gyermekek fogszuvasodását vizsgálva egyértelmű összefüggés fedezhető fel nem megfelelő cumisüveg-használat (amikor a gyermek a cumisüveget huzamosan használja, egész nap a szájában tartja és lefekvéskor az ágyba viszi magával) és a felső metszőfogak sima felületén kezdődő szuvasodás fokozott előfordulása között.
Ezt többféleképpen, , cumisüveg-szuvasodásnak vagy kora-gyermekkori fogszuvasodásnak is nevezik. Ugyanakkor, ha a szoptatásról beszélünk, a kapcsolat nem ismerhető fel ilyen tisztán. Az elmúlt 20 évben nagy vita folyt arról, hogy a korlátozás nélküli éjjeli szoptatás vagy éppen a 12 hónapnál tovább tartó szoptatás szintúgy okozhat kora-gyermekkori fogszuvasodást, mint a cumisüveg használata. A kapcsolódó szakirodalom áttekintése segít a probléma jobb megértésében.
A kora-gyermekkori fogszuvasodás oka a gyermek táplálásához használt folyadékokban lévő cukor erjedése, amit a szájban lévő baktériumok idéznek elő. Bizonyított tény, hogy a "streptococcus mutans" baktérium koncentrációja sokkal magasabb a fogszuvasodástól szenvedő csecsemők és gyermekek a szájában, mint azokéban, akiknek nem szuvasak a fogaik. A "streptococcus mutans" baktériumot elsősorban az anyák adják át a gyermeküknek. Leginkább az olyan anyák érintettek, akiknek magas a "streptococcus mutans" szintjük és maguknak is volt vagy van szuvas foguk.
Emellett más genetikai tényezők is vannak, amik fogszuvasodásra hajlamossá tehetik a csecsemőt. A felnőttek fogszuvasodását vizsgáló kutatások szerint a nyálban található egyes összetevők képesek védelmet biztosítani. Ezek a faktorok csökkentik a baktériumok koncentrációját és megtapadását a fog felületén, illetve szabályozzák a plakk Ph-értékét, hogy meggátolják a fogzománc megrongálódását. Ezeknek az anyagoknak a hiánya összefüggésben áll a fogszuvasodás gyakoribb előfordulásával. A kora-gyermekkori fogszuvasodás előfordulása szignifikáns kapcsolatot mutat az etnikai, kulturális és szocioökonómiai helyzettel is.
Az üvegből etetett és szoptatott babákat összehasonlító tanulmányok szerint az üvegből etetett babáknál összességében gyakrabban fordul elő a fogszuvasodás.
Ezt annak a számlájára írják, hogy a babák maguk tartják a cumisüveget, illetve, hogy alváskor az ágyukba is magukkal vihetik a tejjel vagy gyümölcslével töltött üveget. Mindazonáltal, a „cucli-szuvasodás” olyan babáknál is megjelenik, akiket kizárólag szoptatással táplálnak. Hogyan lehetséges ez?
Azok a csecsemők, akik az édesanyjukkal alszanak és egész éjjel szopnak, erősebben ki vannak téve a kora-gyermekkori fogszuvasodás kockázatának. Az aktív szopás során a kisbaba szájában a mellbimbó a lágy- és a kemény szájpadlás találkozásánál helyezkedik el, a nyelv kitölti a szájüreget és nyelés után nagyon kevés, ha egyáltalán valamennyi tej marad ott.
Fontos arra is gondolni, hogy nappali etetések mellett az egyes, egymástól elkülönülő éjjeli szoptatások nélkülözhetetlenek az első hónapokban ahhoz, hogy jól működjön a tejkiválasztás és biztosított legyen a kisbaba megfelelő fejlődése
Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy igaz, hogy egyes szoptatott babáknak van kora-gyermekkori fogszuvasodásuk. Mégis, a szoptatást magát nem kell abbahagyni, hogy elkerüljük a későbbi szuvasodást.
A következő lépések ajánlottak:
• A mellről szoptatás, mint a csecsemőtáplálás legelőnyösebb módja
• Kizárólagos szoptatás az első 6 hónapban, és további szoptatás megfelelő szilárd táplálékkal kiegészítve az első életév második felében és a második életévben is.
• Megfelelő figyelem a szájhigiéniára, már a fogzás kezdetétől
• Korai fogorvosi ellenőrzés azoknál a csecsemőknél, akiknek családjában van fogszuvasodás (6-12 hónapos korban), majd rendszeres kontroll
• Soha ne engedjük meg a babának, hogy maga tartsa a cumisüveget
• Soha ne engedjük meg a babának, hogy vízen kívül bármi mást tartalmazó cumisüveggel feküdjön az ágyba.
• A fogorvosi vizsgálatokat azoknál a babáknál, akiknek családjában nincs fogszuvasodás 12 hónapos korban kell megkezdeni.
• Az éjszakai szoptatás ne legyen folyamatos, a babát el kell venni a melltől, amikor befejezte a táplálkozást.
• Ügyeljünk arra, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű flu

TÖBBNYIRE AZ ALSZÁRAKON,A SIPCSONT FELETT,RITKÁBBAN A COMBOKON A FARTÁJAKON
JELENNEK MEG,1-3 CM ÁTMÉRŐJÜ,CSAK ENYHÉN FÁJDALMAS,OVÁLIS VAGY KEREK
KEMÉNY,VÖRÖS CSOMÓK,AMELYEK SZINE ELŐBB LILÁSAN,MAJD BARNÁSAN
ELSZINEZŐDIK.ÁLTALÁBAN CSOPORTOSAN TALÁLHATÓK,3-6 HÉTIG UJABBAK
JELENTKEZNEK,MAJD FOKOZATOSAN ELTÜNNEK.ALLERGIÁSNAK TARTOTT KÜLÖNBÖZŐ
BETEGSÉGEKBEN-PL-REUMÁS LÁZ,TUBERCULÓZIS,COLLAGENÓZISOK,STREPTOCOCCUS
FERTŐZÉSEK KISÉRŐ BŐRTÜNETEI.
A kis hazudós
Következetesség, önmagunkkal szembeni őszinteség az alapja annak, hogy a gyerek ne váljon hazudozóvá, bár napjaink értékrendjében az igazmondás nem dobogós helyen áll. Ha fontosnak tartjuk, tanítsuk meg, mintakövetéssel erre a gyereket is.
Először definiáljuk, kinek mit jelent a hazugság, mert a fantáziálás nem egyenlő azzal. A kisebb füllentés sem sorolható ide. Sokszor előfordul, hogy amire vágyunk, azt valóságként fogalmazzuk meg. Vágyunk valamire és azt mondjuk, van nekünk olyan.
Volt valaki, aki vágyott egy kistestvérre és miután nem lett, azt kezdte mindenkinek mesélni, hogy kistestvére született. Ezt nevezzük vágyfantáziának. Nagy hibát vétünk, ha ez esetben gyerekünket hazugnak nevezzük. Egy számára vágyott de nem rajta múló dolgot oldott meg ő a gyermeki fantázia eszközével.
Érdemes a megbélyegző "hazug" helyett azon elgondolkodni, vajon mért van annyira szüksége egy testvérre, hogy fantáziájában teremt egyet magának, ezzel vállalva a lebukás szégyenteljes veszélyét is.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Sokszor a szülő tanítja meg a gyereket a hazugságra, mert észre se veszi, hogy nem mond igazat, vagy önmagával szemben kevéssé szigorú. A gyerekét viszont csak hibátlannak tudná elfogadni. Olyan pedig nem létezik...
Vannak olyan hazugságok, amelyeknek célja a félrevezetés, a következmények megúszása.
Ilyenkor érdemes átbeszélni a gyerekkel az egész történetet. Volt-e, van-e oka félni tőlünk? Megtanítottuk e arra, hogyan kell vállalni a következményeket?
Hazug párkapcsolatban a gyerek mintakövetéssel sajátítja el sok mindennel együtt ezt is. Önmagunkban nem vesszük észre, benne igen. Őt könnyebb büntetni, mint önmagunkkal szembesülni.
Következetesség, önmagunkkal szembeni őszinteség az alapja annak, hogy a gyerek ne váljon hazudozóvá, bár napjaink értékrendjében az igazmondás nem dobogós helyen áll.Ez nem mentség, nem magyarázat, de tény. Ha fontosnak tartjuk, tanítsuk meg, mintakövetéssel erre a gyereket is.
A kegyes és kedves hazugságokat soha ne tévesszük össze a félrevezetéssel.
Dr. Bauer Bela

AZÉRT EZT AZ ASZTALON LÉVŐ HUSOS MAKARÓNIT MÉG BEGYÖMÖSZÖLÖM.!!!
ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI.
AMIKOR 2O1O.ÁPRILIS 22 -ÉN ÁTVETTEM A PÁPAI PÁRIZ ÉLETMŰDIJAT EMBERI ÉS ORVOSI HITEM MÉLTÁNYOLÁ-
SÁÉRT ÚGY ÉREZTEM HOGY KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ.
NEM HONTÁRSAIM, HANEM IGAZSÁGOS ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET IDÉZTEM, ÉLETEM ÉRTÉKEINEK ÉS ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA.
DE MEGFEBBEZHETETLEN ITÉLETET MONDOTT EZ ALATT A 8 HÓNAP ALATT AZ AZ 5O.OOO ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL,74 ORSZÁGÁBÓL ÉS 23OO VÁROSÁBÓL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZIRÁNT A 6OOO OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI ÉS GYERMEGONDOZÁSI MUNKÁM IRÁNT , AMELYET TISZTESSÉGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A VILÁGHÁLÓRA,MEGGYŐZVE EZZEL AZ ÁRGUS SZEMÜ HITETLENEK KÉTELYEIT IS.
TISZTELETTEL MEGKÖSZÖNÖM LÁTOGATÓIM ÉRDEKLŐDÉSÉT ÉS BIZALMÁT AKIK NAPONTA 23O-25O-EN KLIKKELTEK A LAPOMRA.
SZATMÁRNÉMETI-2O11-JULIUS 3O-ÁN.
-
DR.BAUER BÉLA.
Őszinteség- Füllentés-Nagyotmondás
Közismert, hogy az őszinteségre való nevelésnek leghatásosabb eszköze a jó példa.
A gyermek az erre vonatkozó ismereteit, tapasztalatait legelőször a családi fészekben szerzi. Amit ott lát és hall, az mélyen rögződik benne, azzal indul jellemének fejlődése, az hat viselkedésére, és hatással lesz majdani környezetére. Ezért kell a gyermeknek olyan családi légkörben nevelkednie, ahol a szülők megértőek, érzéseiket, gondolataikat nyíltan, kertelés nélkül és híven közlik mind egymással, mind másokkal való érintkezéskor. Nem hallgatnak el egymás előtt semmit, legyen az jó vagy rossz esemény. Nem kétszínűek, nem csapják be (tudatosan) egymást.
Ilyen jól összehangolt életközösség példáit látván, azt hiszi a gyermek, hogy szülei hozzá is így fognak viszonyulni, sőt mások magatartása sem lesz tettetett megnyilatkozása az érzelemnek. Amit nap mint nap tapasztal maga körül, azt természetesnek veszi, mert még nincs fogalma arról, hogy más családokban mennyire más lehet az élet, hiszen az emberek nemcsak felfogásuk, magatartásuk, hanem életvitelük szerint is rendkívül különbözőek. Érzéseit, gondolatait a gyermek nyíltan, kertelés nélkül és híven közli másokkal. Még nem kétszínű.
Amint az iskolai tanulmányok miatt a gyermek körül az ún. zárt családi rend fellazul, s a gyermek belekóstol a kisbetűs életbe, egyre inkább vegyes érzelmek keletkeznek benne, mert nem olyan tisztának érzi az emberek magatartását, mint amilyet otthon, a szüleitől látott.
Ekkor kezd megrendülni a hite a szülői őszinteségben. De azért még bízik szüleiben, és mivel az otthoni életvitel szerinte nem változott, mégiscsak a szülők maradnak számára példaképek.
Az otthonon kívüli környezetében is még aszerint gondolkodik és cselekszik. Még nyílt, nincs titkolnivalója, nem akar senkit becsapni, nincs miért hazudnia, de ha valami mégis lenne, otthon elmondja, mert jól tudja, hogy szülei ezt okvetlenül elvárják tőle.
Környezetének csábításait mindaddig fenntartással fogadja vagy elveti, amíg azokról a szüleivel nem beszélget. Nos, ettől kezdve már előfordulnak olyan esetek, amikor a gyermek és a szülő(k) valamilyen dolog megítélésében nem ért(enek) egyet. Például a szülő elvet valami olyat, amelyben egyébként a gyermek kedvét lelné. Ez ugyan a gyermeknek nem tetszik, de naiv felfogásban még elfogadja a szülői véleménykülönbséget, akár a tiltást is, bár az ilyen látszólagos egyetértés már magában rejti a szülő és gyermek közötti konfliktus valószínűségét.
Amikor mi, szülők, azt hisszük, hogy mindent megteszünk gyermekünk őszinte jellemre formálása érdekében, valami elkerüli a figyelmünket, nevezetesen az, hogy olykor-olykor akarva-akaratlanul mást mondunk csemeténknek, mint a valóság. Egyszerű példák: a szülők nagy többsége talán akkor követi el az első hibát az őszinteség iránti nevelésben, amikor gyermekét orvoshoz kell vinnie, mondjuk oltásra, injekcióra vagy valamilyen rutinvizsgálatra. Bár ők tudják, hogy ezek az orvosi beavatkozások nem (teljesen) érzéstelenek, mégis egyre hajtogatják: Ne félj, kicsikém, a doktor bácsi nem fog veled mást csinálni, csak megvizsgál. Ennek hallatán a gyanútlan gyermek, aki még abszolút bízik a szüleiben, nyugodtan viseli a felvezetést, mígnem egyszer csak szúrást érez, amely talán nem is lett volna fájdalmas, ha erre a beavatkozásra otthon érzelmileg felkészítik.
A gyermek szorongása, amikor el kell mennie az orvoshoz, egy olyan folyamat, amely a gyermek tudatának fejlődésével együtt fokozatosan jelentkezik. A legtöbb baba kb. egyéves koráig nem bánja, ha orvoshoz viszik. Mivel nem tudják előre, mikor kapnak kötelező védőoltást, ezért más miatt ellenkeznek. Lehet, nem szeretik, ha levetkőztetjük őket, vagy nem szeretik a vizsgálóasztalt. A szülőknek kell figyelni arra, hogy mi lehet az, ami zavarhatja kicsinyüket az orvos környezetében, hogy lehet elterelni arról a baba figyelmét. Az orvosnál legtöbb problémát az injekciók és más szúrások okozzák. Egy injekció beadása ma már olyan gyorsan és fájdalommentesen történik, hogy nem szükséges erről elterelni a baba figyelmét, lehet viszont valami másra, ottani tárgyra irányítani. A gyermek felkészítése kb. 3 éves korig pl. így hangozzon: Elmegyünk meglátogatni a doktor bácsit/nénit, hogy megnézze egészséges vagy-e... (Minél kisebb a gyermek, annál rövidebb legyen az előkészítési idő, és a lehető legközelebb essen a vizsgálat idejéhez.)
Azáltal, hogy a szülő nem mondott igazat, nehéz helyzetbe hozta magát és a gyermekét. Ugyanis a gyermek ezután már akkor sem fog igazából bízni pl. az édesanyjában, ha valóban csak egyszerű vizsgálatra kell majd vinnie. A további következmény: a gyermek félni fog az orvostól, attól, akit tulajdonképpen szeretnie kellene, hiszen a gyógyításán fáradozik. Mi több, csalódik a szüleiben, amiért nem mondtak neki igazat, amiért, úgymond, becsapták. (Bizonyos helyzetekben erről lehet beszélni a gyermekkel!).
Ennél még gyakoribb téves nevelési mód, amikor a szülők a fegyelmezés kapcsán gyermeküket mumussal ijesztgetik. Ez esetben bizony már nemcsak a szülők őszinteségének hitele, hanem a gyermek egészséges fejlődése is kockán forog. A szörnyekkel, félelmetesnek látszó személyekkel, dolgokkal való ijesztgetés megrázkódtatást válthat ki a gyermeki lélekben. Némelyikük örökre felejthetetlen marad, akárcsak egyik-másik orvosi beavatkozásra való visszaemlékezés.
Többekben felmerült már a kérdés: a hazugság örökölhető betegsége-e a gyermeknek? Ez így természetesen nem igaz. Az viszont igaz, hogy a gyermek nem véletlenül hazudik vagy füllent. Két oka van: egy belső és egy külső. Ez utóbbi eset az, amikor a gyermek otthon, óvodában, iskolában történt valamilyen helytelen cselekedete folytán szembekerül a szülőkkel vagy másokkal. Nos, ha ez sorozatossá válik, a gyermek otthon megtorlást kap érte. Egy idő után azonban a gyermeknél az ellentmondás kényszere és félelemreflexe lép fel. Határozottan tagadni fog. Így a megtorló személy, többnyire a szülő, anélkül, hogy akarta volna, rákényszerítette a gyermekét arra, hogy ne az igazságot vallja, hanem hazudjon. Belső okok akkor játszanak szerepet, amikor a gyermek szellemi képessége jóval az átlag fölött van, tág fantáziával, képzelőerővel rendelkezik. Ennek birtokában úgy ad elő dolgokat, mintha azok valósak lettek volna, akárcsak Háry János. Miután a mese a valóság és a képzetek humoros, illetve kedves keveréke, tetszik a közönségnek. A gyermek is örül, aki a siker élményét részben füllentésével, jópofa módra szerezte meg magának.
Most már tudatosan mozgatja képzelőtehetségét, így mondandójában a valóságelemek mind kevesebb részt kapnak, s a gyermek, ha kell, ha nem, valótlan dolgokat állít. Amikor pedig külső okok is rákényszerítik a gyermeket az ilyenfajta hazugságra, a nagyot mondás sikerében bízva, szemrebbenés nélkül hazudik, sőt ha a helyzet úgy kívánja, ezt teljes komolysággal teszi. Kihúzza magát, és határozottan állítja a képzelet szülte történetének valóságát.
Noha tisztában vagyunk vele, hogy ilyenfajta valótlansággal (amelyen olykor magunk is jókat nevetünk) a gyermek nem mond igazat, mégse tekintsük tettét szó szoros értelembe vett hazugságnak, mert motivációja nem tudatos megtévesztés, hanem rögtönzött füllentés. Ez egy lehetőség arra, hogy társaságban a gyermek is aktivizálhassa magát, füllentése valószínűsíthetőségével figyelemre méltóvá váljék. A nagyotmondás a gyermeki évek velejárója, hajdan valamennyiünkkel is megtörtént. Figyeljünk rá, mert tehetséget is rejthet magában
A gyakorlat szerint a hazudozást nem veréssel
lehet gyógyítani. Ellenszéruma az őszinteségre való nevelés, amely hosszú
és következetes tevékenység. A neveléshez a szülőknek kell jó
példával szolgálni. Mondjunk pl. ilyet és ehhez hasonlót a gyermeknek:
Tudjuk rólad, hogy te szeretsz nagyokat lódítani, vagy ilyet, hogy Hazudós
vagy, ami bizony nagyon csúnya tulajdonság. Enélkül sokkal rendesebb
gyermek lennél, jobban szeretnének az emberek. A gyermek ezt elhiszi, s ha
nem részesül megtorlásban, erről meg is győződik, s lassan leszokik
a füllentésről, a nagyotmondásról.
Gyakori, szülőt bosszantó jelenség, amikor a
gyermek felesel, visszabeszél. De mielőtt helyben hagynánk a
szülői rosszallást, nézzük meg, mi is az, hogy visszabeszél, hogy övé
az utolsó szó.
Ha bennünket, felnőtteket igazságtalan bírálat ér, helyben hagyjuk, nem tiltakozunk ellene? Nem mondjuk meg véleményünket, amely olykor szöges ellentétben áll azzal, amit más mond? Kitartóan védjük a magunk álláspontját oly mértékben, hogy miénk legyen az utolsó szó. S ez így van rendjén, ha valóban igazunk van.
A gyermek s az ifjú esetében is hasonló a helyzet, hisz ők is védik a maguk vélt igazát. Persze, vannak olyan gyermekek, akik a legkörültekintőbben alkalmazott szülői kijelentésekkel vagy kívánságokkal is szembekerülnek, feleselnek. Talán tudják, hogy nincs igazuk, és mégis. Ez különösen korai gyermekkorban szokásos magatartás. A kisgyermek szívesen mond ellent szüleinek, próbálja érvényesíteni akaratát. Ez természetes jelenség, az önállósodás irányába hat: a dac egyik formája.
A feleselés tulajdonképpen következmény, amely gyermekkorban még gyógyítható. Azt mondjuk az ilyen gyermekre és felnőttre, hogy izgága (kötekedő, akadékoskodó, nyugtalan természetű). Az ilyen gyermek viselkedésének normalizálásához igen nagy türelem kell, amelyet szeretet és nyugodt, családias légkör jellemez. Ha ez megvalósul, a gyermek viselkedésében eltűnik ez a gyakran bosszantó szépséghiba.
Szerintem az őszinteségre való nevelés alapfeltétele, hogy a családban olyan szellemi és lelki kapcsolat létesüljön, amelyet meghitt baráti viszony jellemez. Ilyen kontaktusban tudhatja meg a gyermek, hogy számára az apja és az anyja nemcsak szülőt jelent, hanem legbizalmasabb barátot is. Az őszinteségre való neveléshez a következő gyakorlatias javaslatom van: kisebb hibák, vétkek őszinte bevallása esetén ne büntessünk, sőt első esetben súlyosnak tartott vétekkor se büntessük a gyermeket. De járjon büntetés kisebb hibák elkövetéséért, amennyiben azok sorozatosan ismétlődnek. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az őszinteség ne minősüljön büntetésnek, tekintsük azt megbánásnak. Ilyenkor persze feltétlenül mutassunk rá, hogy azért nem kap gyermekünk büntetést, illetve azért kap enyhébbet, mert megnyilatkozása őszinte volt.
Hiba lenne viszont, ha őszinteség esetén soha nem kapna dorgálást a gyermek, hiszen rájönne, hogy nem is olyan nagy baj valamilyen rendellenességet (bűnt) elkövetni, ha annak ára csupán az őszinteség, a töredelmes bevallás. Ugyanis az ilyen őszinteségnek a morális értéke hasonló lenne a hazugsághoz, hiszen valójában mindkettőt az motiválja, hogy a gyermek mentesülni akar az esetleges fizikai büntetéstől.

SZÜLŐI GONDATLANSÁG KÖVETKEZMÉNYE.AZ ÁTGONDOLATLAN TÉLI SÉTÁK A
SZABADBAN,HIDEG,ZUZMORÁS IDŐBEN A FEDETLEN TESTRÉSZEK KÁROSODHATNAK.A
BEMUTATOTT KÉPEN EGY 1O HÓNAPOS CSECSEMŐN A FAGYÁS JELEI LÁTHATÓK-
ERŐSEN VÖRÖS-LILÁS SZINÜ ARCBŐR-A KÉZFEJ,UJJAK ERŐSEN MEGDAGADTAK
ÉS ÉLÉNKVÖRÖS SZINÜEK.
A „csak azért se”, „nem csinálom”, „nem megyek” sokak számára ismerős magatartás, és rengeteg bosszúságot okoz nemcsak a szülők, de a tágabb környezet számára is. Az ilyen gyerek allergiás a felszólító módra: ha kérünk valamit, a botrány előre borítékolható.
Fontos tudni, hogy van olyan életkor, például a kamaszkor, amikor az ellenállás teljesen természetes, sőt szükségszerű. Bár a „normális” lázadás is próbára teszi a szülők türelmét, a folyamat mederben tartható. A meleg, következetes, biztonságos kereteket támasztó és támogató légkör elegendő szabadságot biztosít a fiatalnak, akinek, ha baja van, nem kell attól félnie, hogy egyedül marad a problémájával.
Amikor már szemet szúr a viselkedés
Honnan tudhatja a szülő, hogy a gyerek viselkedése belül esik az elfogadható lázadás határán, és mikor kell külső segítségért folyamodnia? Miből látjuk, hogy a gyerek ellenszegülése nem tudható be az életkori sajátosságoknak, hogy viselkedése valódi problémát jelez?
Hol a határ – a viselkedési problémáról bővebben
A viselkedési zavar a megfelelő viselkedési kontroll állandósult hiánya, vagyis a szociális normák és szabályok betartására való képtelenség. Ez a leggyakrabban felismert gyermekkori pszichiátriai probléma, azaz ebben az esetben jutnak el leginkább a fiatalok pszichiáter szakemberhez.
Három, egymást részben átfedő viselkedésről van itt szó: valamilyen tekintély elleni ellenszegülés, agresszív, illetve antiszociális viselkedés, amellyel a gyerek megsérti más emberek jogait, tulajdonát vagy személyét. Önmagában egyik jelenség sem jelent betegséget. Az engedetlen és destruktív viselkedés része a normális fejlődésnek – mint például a kamaszkor ilyen megnyilvánulásai –, diagnózist akkor állítanak fel, ha ez a viselkedés egyrészt extrém, másrészt tartósan fennáll.
A viselkedészavar leggyakrabban előforduló tünetei
Iskolapadban
Ezeken a tüneteken túl, a viselkedési zavar markánsan megjelenik az iskolai viselkedésben és a tanulásban egyaránt. Gyakori a rossz teljesítmény, ami a jegyekben és az órai munkában is megmutatkozik, illetve gyakran fennállnak egyéb tanulási zavarok. A viselkedési zavaros gyerekek egyharmadánál előfordul olvasási zavar. Vagy megfordítva: az olvasási zavarokkal rendelkező gyerekek egyharmadánál tapasztalnak viselkedészavart. A viselkedési zavar és az olvasási zavar közötti kapcsolatnak három oka lehet. Lehetséges, hogy az egyik váltja ki a másikat: vagyis a viselkedési zavar gátolja a tanulást, vagy az olvasási zavar miatti frusztráció vezet a bomlasztó viselkedéshez. De az is lehet, hogy egy harmadik tényező – például a hiperaktivitás vagy a negatív szülői bánásmód – okozza mindkét problémát.
Társak között
A bomlasztó gyerekek gyakran népszerűtlenek társaik körében, és nincsenek tartós barátaik. Valljuk be őszintén: ki szeretne olyan valakivel barátkozni, aki állandóan lesöpri a holmiját a padról, elveszi az uzsonnáját vagy megalázza. Az érintett gyerekek többségének egyértelműen gyengék a társas készségeik.
Mi húzódhat meg a háttérben?
A viselkedési zavar gyakran halmozódik a családban, és – a többi gyerekkori pszichiátriai betegséghez hasonlóan – a közös környezetnek arányosan nagyobb befolyása van ezek kialakulására és fennmaradására, mint a közös géneknek.
. Azok a csecsemők, akiket a nehéz temperamentum típusba soroltak be, később gyakrabban küszködnek agresszivitási problémákkal.
Ami a lélektani folyamatokat illeti, a viselkedési zavaros gyerekek sokkal gyakrabban fogják fel a semleges tetteket ellenségesnek. A társas készségeik általában hiányosak, az önbecsülésük gyakran alacsonyabb társaikénál.
Családban rejlő okok
Előfordul, hogy a szülők szintén pszichiátriai megbetegedéssel küzdenek, esetleg bűnözők. A gyereknevelési gyakorlatuk nem megfelelő; kevesebb a törődés, a meleg és empatikus viszonyulás, ezzel szemben megjelenik a durva, bántalmazó, agresszív, elhanyagoló és következetlen magatartás a gyerek irányába.
Az a gyerek, aki a figyelmet úgy tudja kivívni, hogy bomlaszt és agresszív, annak a szidás is jutalom értékű lehet. Így az a figyelem, amit szüleitől, pedagógusaitól kap akkor, amikor a viselkedése nem megfelelő, elősegíti, hogy a viselkedés fennmaradjon. Ez az ördögi kör nehezíti a megfelelő segítségnyújtást.
Mi a teendő?
Amennyiben szülőként bizonytalan, mindenképpen keressen fel egy szakembert (nevelési tanácsadó, ifjúsági pszichiátriai osztályok és ambulanciák, szociális intézmények klinikai gyermek szakpszichológusai), hiszen az időben nyújtott megfelelő segítség később már bepótolhatatlan.
:

A KÉPEN JÓL LÁTHATÓ A VÖRÖS ALAPON FELHÓLYAGZÓ ÉS ERŐSEN HÁMLÓ
BŐRFELÜLET A GYEREK VÁLLÁN.
Dr. Bauer Bela

AZ ELSŐ TÜNET- AZ ARCON JELENIK MEG-NAGY PIROS,KÉSŐBBEN LILÁS
SZINEZETÜ-PILLANGÓ-FORMÁJU ALAKBAN.A KIÜTÉS KIMÉLI AZ ORRKÖRÜLI ÉS AZ
AJAK RÉSZEKET.A GYERMEK ARCA ÚGY NÉZ KI MINTHA/MEGPOFOZTÁK- VOLNA.EGY-KÉT NAPON
FŐLEG A VÉGTAGOK FESZITŐ OLDALAIN NAGY GIRLANDOS BŐRPIR A
TÖRZSÖN PEDIG RÓZSAHIMLŐHÖZ HASONLÓ KIÜTÉSEK JELENNEK MEG.
Az „ötödik betegség” elnevezés a klasszikus, gyermekkorban előforduló kiütéses betegségek listájában ötödik helyre utal.Habár elég ritkán diagnosztizálják ezt az elterjedt gyermekkori fertőző betegséget,előfordulása jelentős a gyermekpatológiában.
Az eritema infekciózum vagy ötödik betegség (további elterjedt nevei: pillangóvírus, lepkehimlő) egy főként kisgyermekeket érintő vírusfertőzés, mely általában 7-10 napig tart, és többnyire nem igényel kezelést. A tünetek jelentkezésekor a beteg általában már nem fertőző
A betegség számos formáját az eritrovírus (előző néven parvovírus B19) okozza. A betegség ismert nevei utalnak a szimptómák formájára, melyek lepke alakú foltokban jelentkeznek először a beteg arcán. (megpofozott arc),
Az arcpír a legjellemzőbb kezdeti tünet gyermekeknél, mely néha széterjed az orr és a száj köré is. Az arcpír mellett gyakran kialakul vörös kiütés a teljes testen, melyből a leggyakoribb a karés a láb feszitő oldalain. A kiütés általában 7-10 napig tart, néhány esetben 2-3 hétig is, és általában nem igényel kezelést. A páciensek általában már nem fertőznek akkor, amikor a kiütések megjelennek. A tinédzserek és felnőttek esetén ízületi fájdalmak jelentkezhetnek a csukló, térdek, bokák, ujjak és vállak környékén. A betegség általában enyhe lefolyású, és kezelés nélkül elmúlik Előfordulnak azonban súlyosabb tünetek a rizikócsoportok esetén:
A betegség főként cseppfertőzéssel terjed de fertőzött vérrel való érintkezés is továbbíthatja. A lappangási ideje általában 4-21 nap, mely egyben a fertőző időszak is. A betegek a legfertőzőbbek a tünetek kialakulása előtt. Általában kisikolások, tanárok, ápolók és gyermekeiket gondozó anyák a leggyakoribb fertőzöttek. A tünetek kialakulásokor a fertőzés esélye alacsony, ezért a tünetekkel rendelkező személyek elkülönítése nem szükséges.
Bár szinte minden életkorban elkapható a leggyakoribban az öt és tizenöt év közötti korosztályra jellemző A felnőttkor elérésekor általában a lakosság fele immunis a betegségre egy korábbi fertőzésnek köszönhetően A fertőzések általában bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban fordulnak elő.

A BETEGSÉGRE JELLEMZŐ BŐRTÜNETEK-GYŰRŰ ÉS GIRLANDSZERÜ
BŐRPIR,FŐKÉNT A VÉGTAGOKON.
Sok anyuka panaszkodik arról, hogy nem eszik vagy nem alszik rendesen a kisgyermeke. Ilyenkor vajon felmerül a kérdés az édesanyákban, hogy a kicsi egyáltalán éhes-e vagy kellően elfáradt-e?
A csecsemők és kisgyerekek egészséges
fejlődésének egyik fontos feltétele a szabad levegőn való
tartózkodás. Így előfordulhat, hogy egy kiadós séta a szabadban megoldja
az evés-alvás problémát.
Egy fejlődő szervezetnek naponta minimum 1-2 órát a szabadban kell
töltenie, hiszen a friss levegőn való tartózkodás már önmagában
étvágyfokozó. A nagyobbaknak pedig a szabadban kitárul a mozgásterük, így
kifutkározhatják magukat. Egy szabad levegőn elfáradt baba vagy kisgyermek
éhesebb lesz, altatni is könnyebben lehet majd, mint azokat a gyerekeket, akik
az egész napot a szobában töltik.
Nem jó kifogás az, hogy a baba nehezen
tűri a téli öltözködést, és emiatt az édesanya inkább lemond a
sétáról. A tavasz beköszöntével pedig minden baba és mama napirendjébe
könnyen beilleszthető a napi minimum 1-2 óra séta.
![]()
Az első 6 hónapban a kisbabánk testsúlya és
testhossza változik a leglátványosabban, a második félévben pedig a mozgása.
Mindkét korszakban a fejlődés alapja a jó minőségű táplálék.
Ahhoz, hogy ez a hihetetlen mértékű testi változás megvalósuljon, a szülőknek kell biztosítaniuk a legfontosabb két
feltételt. Az első feltétel
a mozgáshoz szükséges biztonságos és egészséges környezet, többek között a
szabad levegőn eltöltött aktív idő. A szabad levegő oxigénben
dúsabb, mint a szobáé.
A pici szervezetében gyorsítja az anyagcserét, levegőcserét, így a szabad levegőn
mozgó gyermekünk hamarabb lesz éhes. A másik feltétel pedig nem más, mint hogy
olyan tápanyagokkal látjuk el a piciny szervezetet, melyből fel tudja
építeni saját sejtjeit, szöveteit, szerveit. Többek között ezért is fontos,
hogy önmagához mérten egy „jól evő” babánk legyen. A tudatos, aktív
mozgás kivitelezéséhez három szervrendszer összehangolt működésére van
szükség: a csontrendszer, az izomrendszer és az idegrendszer (mely a mozgások
összerendezettségéért felel).
.
Ahhoz, hogy a baba tudatosan működtesse
izmait, fejlett idegrendszerre van szüksége. Az idegrendszer
segítségével tudja a fejben elgondolt mozgást kivitelezni. Az első hat
hónapban annyira intenzív az agy növekedése, hogy azok az ártalmak (pl. energia
és tápanyaghiány), melyek a későbbiekben nem okoznak maradandó
elváltozást, ebben a gyorsan fejlődő időszakban viszont
károsodáshoz vezethetnek.
Az idegrendszer növekedéséhez és működéséhez
szintén fehérjére, szénhidrátra, zsiradékra, ásványi anyagokra (pl. különösen
vasra) és vitaminokra (pl. E-, B-vitaminra) van szüksége. Ennek
alapján a szülőkben felmerülhetnek gyakorlati kérdések: miből és
mennyit is adjunk enni és inni a gyermekünknek, hány órát tartózkodjuk a szabad
levegőn annak érdekében, hogy biztosítsuk számára a megfelelő testi
és mozgásbeli fejlődést az első évben?
![]()
A csontok és az izmok a méretbeli növekedésükhöz
szükséges tápanyagot és a mozgáshoz szükséges energiát is a táplálékból nyerik.
Ha a baba nem kapja meg a megfelelő mennyiségű és minőségű
tápanyagot, az nem csak közvetlenül a testmagasság és a testsúly növekedésének
megállásához illetve csökkenéséhez vezet, hanem közvetetten a mozgás
fejlődésére is kihatással van.
Az agy a megszületés utáni első évben még
sokat fejlődik, a születéskor tömege körülbelül 350g, majd a gyermek 1
éves korára megközelíti a 850g-ot. Ehhez a hihetetlen mértékű
növekedéshez jó minőségű fehérjére van szüksége. Ezért is
fontos az anyatej, vagy annak hiánya esetén a tápszer, mert a baba ebből a
táplálékból nyeri a fehérjét.
- minimum napi 1-2 órát töltsön a baba a
szabadban (időjárástól függően) - igénytől függően naponta
5-6 alkalommal etessük meg (a többször kisebb mennyiség jobban hasznosul, mint
a ritkábban több)
- a naponta elfogyasztott ételek
mennyisége az egyéni szükséglethez igazodjanak (ez függ a kortól, a
testsúlytól, a napi mozgásaktivitástól, érdemes a védőnővel
megbeszélni)
- 6 hónapos korig kizárólag anyatejet kapjon a
csecsemő (az energia-, a tápanyag- és a folyadékszükségletét is
fedezi, sőt hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavat is
tartalmaz (többek között az intellektuális fejlődést is elősegíti)
- a második félévben kb. 5-8 dl anyatejet kapjon
naponta (attól függően változik, hogy 5 dl vagy 8 dl a megfelelő,
hogy milyen egyéb ételekből milyen mennyiséget kap a pici, a hozzátáplálás
kezdetén, amikor még szinte csak kóstolgat a csecsemő, addig
nagyobb mennyiségre van szüksége anyatejből, mint amikor már egy teljes
adag húsos főzeléket is megeszik)
- amennyiben nincs elegendő anyatej, tápszert
kapjon a csecsemő és ne bolti dobozos tejet, piacon beszerezhető
tehén- vagy kecsketejet (a tápszerben a növekedéshez szükséges
főbb tápanyagok mind megtalálhatók például könnyen emészthető
fehérje, jó minőségű zsiradék, szénhidrát (tejcukor és keményítő
formájában), ásványi anyagok, vitaminok és bizonyos tápszerek még
hosszúszénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak is vannak)
- 9 hónapos kort követően naponta kapjon
hússal kiegészített főzeléket (a húsok nagyon jó fehérje- és vasforrások.
A fehérje a növekedéshez, a csontok, az izmok, az agy fejlődéséhez
nélkülözhetetlen.)
- friss gyümölcs 6 hónapos kort követően naponta
adható (kiváló vitamin-, ásványi anyag- és rostforrás)
- natúr tejtermékeket ha van anyatej csak 8-9
hónapos kortól kóstoltassunk a babával, nagyobb mennyiséggel csak 10 hónapos
kor után kínáljuk (a tejtermékeknek sajnos túl magas a fehérje és
ásványi anyag tartalmuk, pedig kiváló kalciumforrások lehetnének)
A magatartászavarok megjelenési formái és okai igen változatosak lehetnek.
Oka lehet közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, mint például a hipermotilitás esetében.
Kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval.
Okozhatja a családi szocializáció problémája, mint például: a nem megfelelő anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hospitalizáció stb.
Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelőek, a többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített minták: például életvitelszerű bűnözés a családban.
Problémát okozhat, főleg kamaszkorban a kortársak egymásra gyakorolt negatív hatása, amikor "rossz társaságba" keveredik a gyerek.
Szintén okai lehetnek a magatartási problémáknak az osztályközösségben kialakuló csoportdinamikai jelenségek, mint például a bűnbakképzés vagy az ellenállás.
Karaktervonásokból
adódó beilleszkedési nehézségek
A gyerekek meghatározott karaktervonásokkal születnek, melyek a környezet és
tapasztalatok hatására némiképp módosulhatnak, de lényegileg lassan változnak
A "nehéz gyerekek" lassan alkalmazkodnak az új helyzethez, alacsony az ingerküszöbük, nagy intenzitású reakciókat adnak, magas az aktivitás szintjük és nehezen alakul ki a biológiai ritmusuk. Egy "nehéz" gyerek az iskolában gátlástalanul üvölt, ha elkeseredik, dühében őrjöng, és ha vidám akkor kontrollálhatatlan. Az iskolai programban történő legapróbb változás is kiborítja és munkaképtelenné teszi. Ő mindig alkalmatlan időben akar enni vagy WC-re menni.
Szociális izoláció
A gyerekek többsége jár óvodába, de nem mindenki. Sokan be vannak íratva, de gyakori betegségek, a kistestvér születése miatt vagy egyéb okokból a gyerek többet van otthon, mint óvodában. Vannak gyerekek, akiknek nincs testvérük, és vannak akiket egy szülő nevel. Sok család nem tartja a kapcsolatot a rokonsággal, sok helyen a szülők elfoglaltsága miatt nem tartanak baráti kapcsolatokat. Ezek a gyerekek a legtöbb időt szüleik társaságában töltik. A szülőkkel vannak otthon, a szülők szervezik a programokat, a szülők viszik őket a játszótérre és a szülők oldják meg a gyerek konfliktusait, ha mégis kapcsolatba lépne a gyerek valakivel.Ezek a gyerekek az iskolában kerülnek először olyan helyzetbe, amikor nem tudják kiharcolni az otthonmaradást és nincs ott a szülő, hogy a problémáját elrendezze helyette.
Alulszocializált gyerek
Ebben az esetben egyszerű azt mondani, hogy a szülő elhanyagolja a gyerekét és sajnos van ilyen. Az esetek többségében azonban nem egészen ez a helyzet. Sok esetben a szülő törődik a gyerekkel a maga módján, de pl. nagyon nehéz életfeltételek között él a család és a megélhetés gondjai kötik le a szülő erejét, különösen ha sok gyerek is van.. Ezek a gyerekek nem követik az udvariasság szabályait. Nem köszönnek, nem kérnek, gyakran impulzívak és önfejűek. Vélt sérelmeiket azonnal megtorolják, sokszor csúnyán beszélnek, nem disztingválnak, társaikat megfélemlítik, dominanciájuk érvényesítése miatt gyakran keverednek verekedésbe.
A traumán átesett és/vagy
érzelemzavarban szenvedő gyerek
Az ilyen gyerek sokféle tünetet produkálhat, pl. bepisil, esetleg bekakil, tikkel, szorong, fóbiája van, kényszer-rögeszmés tüneteket mutat, gyakran fáj a feje, hasa, általában rosszkedvű, lehangolt vagy ellenkezőleg motorosan nagyon nyugtalan, órán elálmodozik, teljesítménye hullámzó, nem igazán érdekli a tanulás, tehernek érzi, fáradságra panaszkodik.
Az észlelési zavarban vagy
részképességzavarban szenvedő gyerek
A részképességzavarban szenvedő gyerekek többsége úgy kezdi az iskolát
mint társaik. Problémáik az idő előrehaladtával fokozatosan alakulnak
ki és válnak egyre súlyosabbá. Pl. lelkesen elkezdenek olvasni tanulni, és
bár egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az eredmények, a sikerek csak
nem következnek be. Minél értelmesebb a gyerek, annál hamarabb észreveszi, hogy
sokkal nagyobb energia befektetés mellett is egyre jobban lemarad társaitól, a
szülők és a pedagógus is csak szidják és büntetik. Ekkor kezd a gyerek
az iskolában bohóckodni és otthon egyre nagyobb ellenállást tanúsítani a
tanulással szemben. Ilyenkor persze, azt mondják neki, hogy ez azért van, mert
ő nem jól csinálta. Egy idő után elkeseredik, becsapva érzi magát,
dühöng és minden módon meg fogja tagadni a munkát. Hogy ez milyen személyiség
romboló hatású talán nem kell külön elmondani.
Nagyon sok értelmes, tehetséges ember kedve ment el a tanulástól egész életére
ilyen tapasztalatok hatására.
Figyelemzavar, mozgászavar,
tanulászavar
A mozgásos nyugtalanságot, hiperaktivitást, figyelemzavart a szakirodalom sokféle elnevezéssel jelöli. Az angol nyelvű szakirodalomban többnyire hiperaktivitással társuló figyelemzavarról beszélnek. Ezek a gyerekek nagyon értelmesek, sok pozitív tulajdonsággal rendelkeznek. Többségük normál általános iskolai feltételek mellett tanítható, de a pedagógus akkor lesz igazán eredményes, ha ismeri és tudomásul veszi a gyerek problémáját.
Oppoziciós zavar (kihívó ellenkezés)
Jellemzője a tartósan negativisztikus, ellenkező, támadó ellenséges, provokatív és indulatos viselkedés. Ebbe a csoportba 10 éven aluli gyerekek tartoznak, akik garázda, agresszív vagy disszociális viselkedés extrémebb formáit nem követik el.
Nagy vonalakban ezek azok a viselkedési problémák, melyek a leggyakrabban jelentkeznek a kisiskolásoknál és a pedagógus számára nehézséget jelenthetnek. A felsoroltak között vannak olyanok melyek egy életre kihatnak pl. karaktervonások, mások hosszú évekre előre jelzik a problémát . A fent ismertetett tünetcsoportok mindegyike rendezhető. Erre annál több esély van, minél előbb kerül a gyerek szakemberhez. A pontos diagnózis határozza meg a beavatkozás, a segítségadás módját.
Dr. Bauer Bela
A komplikációk, melyek egészséges
embereket is érinthetnek, az összes eset 10 százalékában jelentkeznek
kialakulásuk életkortól és élethelyzettől függ.
Ha gyermekvállalás előtt nem szerzett védelmet a kismama, akkor
már közösségbe járó gyermeke fertőzheti meg a terhesség
alatt. A bárányhimlő vírusa a placentán át a magzatba jut, ilyenkor az
első trimeszterben spontán vetélés, halvaszülés, valamint az első 20
hétben 2-3 %-ban veleszületett gyógyíthatatlan bárányhimlő
szindróma fordulhat elő. Ez szellemi károsodást, epilepsziát
okozó, idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel, súlyos látás zavarral
járó szemproblémákkal, végtagfejlődési rendellenességeket jár.
Újszülöttkori bárányhimlő akkor fordul elő, ha
az anya a szülést megelőző napokban fertőződik ilyenkor a
csecsemők 30%-a nem éli túl a megbetegedést.
Gyermekkorban is előfordulnak szövődmények, a
megbetegedés előtt egészséges gyermekekben:
A komplikációk 8-30 %-ban az idegrendszert érintik, mivel ezek főleg egészségesekben jelentkeznek, több száz egészséges, gyermeket ápolnak intenzív osztályon évente a bárányhimlő idegrendszeri komplikációja miatt. Ha minden gyerek megkapná a bárányhimlő elleni védőoltást a központi idegrendszeri vírusos megbetegedések 29 % megelőzhető lenne.
A komplikációk egy része a kiütést követően jelentkezik – kisagyi ataxia (1-2 hétig tartó járás-egyensúly zavar), encephalitis (agyvelőgyulladás), de még egy évvel a bárányhimlőt követően is jelentkezhetnek komplikációk.
A vírus a fertőzés szakaszában a véráram útján az érzőideg dúcokba jut, ahonnan az immunrendszer legyengülése után, például idős korban (vagy immunrendszert gyengítő orvosi kezelés kapcsán) aktiválódhat és a súlyos fájdalommal járó övsömör nevű megbetegedést okozhatja.
Az idegrendszeri komplikációkon kívül tüdőgyulladás, a bőr és az izületek súlyos gennyes fertőzése, szepszis, immunrendszer legyengülése is kialakulhat.
. A bárányhimlő egészséges gyermekeknél is súlyos, életveszélyes szövődményeket okozhat. Leggyakoribbak a bakteriás szövődmények, melyek főként immunkompetens kisdedeket sújtanak.
A bőrsebek gennykeltő baktériumokkal felülfertőződhetnek, és ez a szövődmény bőrgennyedést, hólyagos ótvart vagy magas lázzal és hidegrázással járó orbáncot okozhat. Súlyosabb esetben a fertőzés a bőr alatti szövetekre is ráterjed, izom- és csontgyulladást okozva.
Súlyos szövődmény a vírus okozta tüdőgyulladás, mely főleg felnőttekben, újszülöttekben vagy immunhiányos emberekben fordulhat elő. A vírus által legyengített, ágyban fekvő emberek tüdejét baktériumok is megtámadhatják és kialakulhat a bakteriális tüdőgyulladás.
A bárányhimlő leggyakoribb idegrendszeri komplikációja a kisagyi gyulladás. Ez a komplikáció a mozgás összerendezettségének megszűnésével, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben tapasztalt remegéssel, illetve beszédzavarral, hányingerrel, hányással jár. A riasztó jelek ellenére általában jóindulatú, minden beavatkozás nélkül is 2-3 hét alatt gyógyuló betegségről van szó.
Ritka, de annál veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás. Ezer esetből egyszer lép fel, a betegség vége felé vagy a gyógyulás után 1-2 héttel. Az agyvelőgyulladás fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okozhat, s bár lehet halálos, a felépülés esélye általában jó.
A Reye-szindróma ritka, de súlyos májkárosodással és agyvelőbántalommal járó szövődmény. Csaknem mindig 18 éven aluliakban lép fel, és 3-8 nappal a kiütések megjelenése után kezdődik. A nagyon ritkán előforduló, de gyakran halálos tünetegyüttes akkor alakulhat ki, ha bárányhimlős vagy influenzás kisgyermek lázcsillapítás céljára aspirin tartalmú lázcsillapítót kap.
Szív-, máj- és ízületi gyulladás is előfordulhat mint komplikáció.
Dr. Bauer Bela
A gyerekek gyakran részesítik előnyben az cukros üdítőket és édes italokat, azonban ezek nem javasoltak gyermekkorban, túlzott fogyasztásuk pedig komoly problémákat - elhízást, anyagcsere-zavarokat, szívbetegséget és cukorbetegséget - okozhatnak.
Az édes, cukrozott italok közé tartoznak
a szénsavas üdítőitalok, az energiaitalok, ízesített ásványvizek, valamint sportitalok, amelyeket megvásárolunk vagy házilag készítünk el. Ezek mind cukrot tartalmaznak, amelyek a gyümölcsökben természetes módon megtalálhatók, ám az üdítők készítésekor nagyon koncentrálttá válnak, sok esetben pedig az egészségre káros édesítőszerekkel vannak helyettesítve.
Az anyatej, valamint a tehéntej, szintén tartalmaz egy laktóz nevezetű cukrot (tejcukor), mégsem tekintik őket édes italoknak. A tej fontos a gyermek számára, mivel megtalálható benne az egészséges csontokhoz szükséges kalcium és más alapvető, fejlődéshez nélkülözhetetlen tápanyagok.
A gyerekeknek nincs szükségük üdítőkre, sem más édes italokra ahhoz, hogy egészséges és kiegyensúlyozott étrendjük legyen. Ha mégis bevonod őket a gyermek étrendjébe, korlátozd azt napi egy pohárra. Az üdítők lecsökkentik az étrendben található tápanyagok minőségét, és a gyerekek hamar rászoknak a fogyasztásukra.
Sok üdítőital készül friss gyümölcsből, ezért könnyű azt hinni róla, hogy egy természetes és egészséges italról van szó, tele vitaminnal.
Tudnunk kell azonban, hogy gyerekeknek például csak egy fél narancsra van szükségük ahhoz, hogy bevigyék a szervezetükbe a napi C-vitamin adagjukat, egy pohár üdítőhöz viszont 3-4 narancsból készül. Ösztönözd a gyermeket inkább arra, hogy friss gyümölcsöt egyen üdítőitalok fogyasztása helyett.
A gyümölcsfogyasztás előnyei:
• Rostokat tartalmaz és megelőzi a székrekedést;
• Hosszú ideig kielégíti az étvágyat, és megakadályozza a súlygyarapodást;
• Segít a hámozó és rágóképesség kifejlesztésében;
• Megtanítja a gyerekeket a különböző színekre, ízekre és anyagokra.
Az anyatej a legjobb ital a csecsemők és az újszülöttek számára. Az csecsemőket - lehetőség szerint - az első 6 hónapban kizárólag anyatejjel kellene táplálni. A 12 hónaposnál kisebb gyerekek számára az anyatej vagy a tápszer jelenti az elsődleges italt. 12 hónapos kor után a tehéntej is megoldás ,, ekkor már a gyermek számára szükséges tejadag lecsökkent. Bár a tehéntej fontos kalciumtartalma miatt, túlzott fogyasztása étvágycsökkenéshez vezet, ezért csupán napi három pohár javasolt.
Lehet, hogy számunkra meglepő, de babáknak és a nagyobb gyerekeknek a víz a kedvenc italuk, tehát a nap folyamán ösztönözd vízfogyasztásukat. Számukra a mesterségesen édesített gyümölcslevek nem javasoltak, mivel könnyen hozzászoknak az üdítőitalok fogyasztásához.
Dr. Bauer Bela
A gyermekek nyolcvan százalékánál előforduló élettani dadogás tünetei 2-3 éves korban lépnek fel, mikor a beszédfejlődés a mondatokban való kifejezésnél tart.
Oka lehet, hogy a kicsi gyorsabban szeretne beszélni, mint ahogyan azt motorosan képes kivitelezni. A szókincs fejletlensége is kiváltó tényező: a gyermek nem tudja a megfelelő szót aktivizálni, ezért ismételgeti az utolsót.
A gyermek szűkebb és tágabb
környezetének viszonyulása döntő fontosságú. Ő ugyanis nem veszi
észre a megakadásait, a környezete hívja fel rá a figyelmét. Ha többször rászólnak
vagy javítgatják, akkor egyre görcsösebben fog ügyelni a beszédére, és
előbb-utóbb ténylegesen dadogóvá válik. Viselkedésünkkel, hozzáállásunkkal tehát megelőzhetjük, illetve elmélyíthetjük az igazi dadogást.
Ez a probléma a
beszédelsajátítási folyamat velejárójának tekinthető. Természetes
körülmények között mintegy 6-9 hónap alatt lezajlik, és magától elmúlik.
· Soha ne mondjuk azt a gyermekünkről, hogy dadog, még akkor sem, amikor a csöppség látszólag nem figyel ránk, mert például játszik. A gyermek jelenlétében senki ne hozza szóba azt, hogy aznap miként beszélt a csemete.
· Arra is ügyelnünk kell, hogy se a mimikánkkal, se a gesztusainkkal ne áruljuk el a gyermek beszédével kapcsolatos kétségeinket.
· Ne javítsuk az akadozva, ismételgetve kiejtett szót, mondatot. Mivel a kicsi szeretne szüleinek megfelelni, igyekezni fog „jobban” beszélni, így az érzelmi feszültség izomfeszültséggé alakul, amely könnyen vezet a valódi tónusos dadogásig.
· Ne produkáltassuk vendégek, rokonok jelenlétében. Hiszen ilyenkor idegességében feszültebbé, szorongóbbá válik, ezért esetleg sokkal rosszabbul teljesít, mint máskor.
· Hagyjuk meg az apróságnak a spontán elbeszélés örömét, annyit mondjon el, amennyit ő szeretne. Ne váljon kötelezővé beszámolni az óvodában történtekről.
· Sose szakítsuk félbe, legyünk türelmesek. Hagyjunk neki elegendő időt, hogy nyugodtan kibeszélhesse magát. Ne siettessük, mivel ezzel is csak növeljük a szorongását.
· Fokozottan figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne legyen hangos jelenetek tanúja, melyek félelmet keltenek benne, és mint minden más izgalom, ez is kihathat a beszédére.
· Ne legyen túlságosan emelt az otthoni beszédtónus. Állandó figyelmeztetés helyett hangerőnkkel is mutassunk megfelelő példát. Ha egy mód van rá, ne legyen beszédhibás a kicsi környezetében, hisz a rossz beszédpélda nem utánozandó.
· Ne fárasszuk túl sem szellemileg, sem fizikailag a csemetét, gondoskodjunk a nyugodt alvásról, a pihenésről és a rendszeres napirendről.
Gyermekünk számára utánzásra alkalmas, nyugodt, halk,
dallamos, tiszta beszédpéldával járjunk elöl. Ha azt észleljük, hogy megakad,
ismételjük el az általa elmondottakat természetes, de kissé más formában. Ha
fáradtnak látjuk, kevesebbet beszéltessük. Amikor nyugtalan, sír, kiabál,
nyugtassuk meg, ne legyünk vele idegesek.
Próbáljuk meg az otthoni bábozzást, mivel a dadogó
gyermek jobban beszél, amikor szerepet alakít.
Ilyenkor kijátszhatja a vágyait, szorongásait, figyelmük pedig elterelődik
a beszédről. De énekléskor is tisztábbak a szavai, ezenkívül gyarapodik
a szókincse és fejlődik a ritmusérzéke. Ezért ajánlott gyakorta
énekelni gyermekünkkel, ezt összeköthetjünk testmozgással, tánccal is.
Nézzünk sok képeskönyvet és mesefilmet a
csemeténkkel. A szókincs
bővítése hosszadalmas feladat, egy szó ugyanis 40-50 ismétlés után épül be
a gyermek passzív szókincsébe, vagyis csupán megérti, de még nem használja.
Az aktivizáláshoz még ennél is többszöri utánamondás szükséges. Egy-egy alkalommal csak 2-3 új szóval terheljük a kicsit.
Igyekezzünk minél több sikerélményben, elismerésben részesíteni, fokozzuk az
önbizalmát!
Próbáljuk növelni a biztonságérzetét, például úgy, hogy mellé ülünk, és így
hallgatjuk őt végig. Oldjuk fel a napi feszültséget a gyerekben.
Erre különösen alkalmas az
esti mese, amelynek sosem szabad elmaradnia. Igen jó
hatású lehet, ha a napi eseményeket úgy meséljük el, mintha az mással történt
volna. Törekedjünk távol tartani a félelmet, szorongást keltő
helyzetektől. Ha
mindezek ellenére gyermekünk beszédhibája állandósul, ne próbáljuk meg magunk
korrigálni, hanem inkább forduljunk szakemberhez.
Nagyon nehéz tanácsot adni egy szülőnek, hogy mit tegyen és mit ne, a saját gyermekének gondozása,nevelése kapcsán. Másrészt észlelhetjük a különbségeket is, az eltérő irányzatú szülői-kézikönyvek ellentmondásai között amelyek olykor akár félreérthetőek lehetnek.
A gyermeket nevelő szülők általában kialakitják saját nevelési koncepciójukat, amelyek sokkal jobbak és természetesebbek lehetnek, bármilyen segédkönyvnél.
Jómagam véleménye az, hogy minden tanács annyit ér, amennyit elfogadnak és hasznosítanak belőle.
1. Adj gyermekednek
folyamatos, állandó, személyes gondoskodást! Ez éppen olyan fontos, mint az
élelem!
2. Adj nagylelkűen gyermekeidnek idődből és
megértésedből! Játssz velük, olvass nekik többet, mint amennyit általában
a családban szoktak!
3. Gondoskodj állandóan újabb és újabb tapasztalatokról,
és mesélj hozzá, beszélgess vele sokat! Így születésétől kezdve
részesítheted az anyanyelv változatos fordulataiban.
4. Bíztasd, hogy sokféle módon játsszék egyedül és más gyerekekkel is,
kutasson, fedezzen fel, konstruáljon, utánozzon és alkosson!
5. Többször és többet dicsérd az erőfeszítéseit, mint a
teljesítményét!
6. Egyre fokozódó mértékben kívánj gyermekeidtől
felelősségtudatot! Teremts olyan körülményeket, hogy a feladatok teljesítéséhez
minden erejét össze kelljen szednie, összes képességeit latba kelljen vetnie!
7. Emlékezz rá, hogy minden gyermek sajátos tulajdonságokkal
rendelkező egyszeri, egyedi személyiség. Így az, ami kedvező az
egyiknek, nem biztos, hogy jó a másiknak.
8. Műveld magad annyira, hogy észrevehesd gyermekeidben a
temperamentumának és életkorának megfelelő vonásokat, és az azoktól
eltérő jelenségeket!
9. Sose fenyegesd gyermekeidet azzal, hogy nem fogod szeretni, vagy
túladsz rajta! Elítélheted viselkedését, de sose érezze úgy, hogy őt
ítéled el!
10. Gyermeked nem kérte, hogy megszülethessék, ez a Te akaratod volt.
Csak a vele való mindennapos törődés, jó érzelmi kapcsolat hozza
létre nála a szülő iránti hálás szeretetet.

MANAPSÁG MÁR NEM TALÁLKOZUNK EZZEL A KÉPPEL.RÉGEBBEN AL ELHANYAGOLT,NEM
SZAKSZERÜEN KEZELT PATTANÁSOK HAGYTAK ILYEN MARADANDÓ NYOMOKAT A PATTANÁSOS
ARCBŐRÖN.EZT NEVEZTÉK -RÜCSKÖS-ARCBŐRNEK.
Dr. Bauer Bela
|
Vagy csak jobban, mint a másik szülő? Vannak nagy igazságok és még nagyobb mítoszok... Pedig az anyjához való viszony életre szólóan meghatározza a gyermek személyiségét.
Jól működő, boldog családból többnyire kiegyensúlyozott emberek kerülnek ki, míg a zaklatott vagy rideg háttér bizalmatlanná, befelé fordulóvá teszi az utódokat. Ezt tudjuk.
A magatartáskutatás viszonylag új területe az anya-gyerek kapcsolat, illetve a kapcsolat következményeinek vizsgálata. Utánanéztünk, mi lehet igazság és mi csak mítosz.
Mítosz. Valójában a csecsemővel való törődés hívja elő, hiszen az újszülött hamar felismeri anyja arcán az öröm, a harag, a szomorúság, a meglepetés, a félelem és az undor jeleit, és reagál azokra. A hathetes kisbaba és anyja viszonyának minősége tudományos módszerekkel mérhető.
Állami gondozottaknál figyelték meg: a gyerek korán megtanulja, hogy az ide-oda való intézeti helyezgetésekkel újra és újra elszakítják szeretett gondozójától. Ezért inkább meg sem kedvel senkit, nehogy ismét csalódás érje.
A bizalmatlan, kötődésre képtelen ember magányos, rosszul érzi magát. Egy jól működő családban a gyerek tudja: a szülő indulatát, hangos szavát is szeretet, aggódás gerjeszti.
Óriási csapda a kérdés: karrier vagy gyerek? Pedig egyre több a menedzser típusú házaspár: idő híján anyagi javakkal próbálják pótolni a szeretetet, a törődést.
A szülői és házastársi szerep viszonylag könnyen összehangolható. Szülőként és munkavállalóként már nehezebb helytállni. Amit elmulasztanak megadni a gyereknek kétéves koráig, az később nem pótolható. Igaz, a szakmai előmenetelt is fiatalon kell megalapozni. Nők életében gyakori ez a szerepkonfliktus.
A gyermek, ha akar valamit, elvárja, hogy teljesítsék. Már rendelkezésére állnak a szavak és a gesztusok, valamint a helyváltoztatás egyre stabilabb képessége. Ezen eszközök segítségével követeli céljai megvalósítását. Ilyenkor mondja először a felnőtt világ, hogy nem fogad szót!
Mielőtt rendetlennek neveznénk a gyereket, nézzünk körül, mi milyenek vagyunk! Kényszeresen precízek, tisztaságmániásak, vagy épp ellenkezőleg, semmilyen követhető rendet nem alakítottunk ki, amihez a gyerek tartani tudná magát.
A kisgyerek könnyen és szívesen elpakol maga után, számára ez érdekes játék lehet, ha ezt együtt tesszük, ha ez jó hangulatban zajlik, és ha azt látja, hogy a szülők is ezt a mintát mutatják.
Az egészen kicsi korban elkezdett rendrakó-játék a játékrepertoár részévé válik és a gyerek élvezetesen, megteszi. Észre se veszi, hogy ez feladat, kötelesség. Lényeg, hogy mint mindenben, ebben is következetesek legyünk.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Az iskoláskorú gyermeket is meg kell tanítani arra, hogyan kell a dolgai között rendet tartani. Ha ez a fázis kimarad, és csak követeljük tőle a rendet, a gyermek előbb utóbb ellenáll.
A rendetlen felnőtt általában rendetlen gyerek is volt. Ezért fontos, hogy a szülő pozitív példaként legyen jelen a gyermek mindennapi életében.
Legyen a rendrakás egy, a sok izgalmas és érdekes játék közül, ahogyan a híres nevelőnő, Mary Poppins tanította!
.
Vannak olyan szülők, akiknek lehetetlen megfelelni! Ahol nem szabad a szőnyegrojtot büntetlenül összeborzolni, ahol azonnal le kell venni a cipőt, amint belépünk az ajtón, ahol minden pillanatban kezet, szájat kell mosni, ahol minden második szó az, hogy "fúj! kakás!", ott olyan igényeket támasztanak a gyerekkel szemben, amelyet ő képtelen teljesíteni.
Ha a szülő kedvéért mégis megteszi, nehéz megfelelési kényszernek a terhét tesszük a vállára. Ez a későbbiekben szorongásos, kényszeres tüneteket is okozhat.

AZ ARCON A LEGJELLEMZŐBBEK AZ ELVÁLTOZÁSOK.-A PILLANGÓ ALAKZATBAN
MEGJELENŐ BŐRPIR AMI MEGKIMÉLI AZ ORRKÖRÜLI TERÜLETET,VALAMINT AZ
AJAKRÉSZT A BETEGSÉG ELSŐ TÜNETE.A KIÜTÉSEK TESTFELÜLETEN IS
ÉSZLELHETŐK , HABÁR EZEN A FELVÉTEN ALAKTANILAG NEM ÉRTÉKELHETŐK.AZ
VISZONT KIVEHETŐ HOGY A GYERMEK ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTA KITŰNŐ ÉS
BIGÉZIK AZ EGÉSZ BETEGSÉGRE.
Dr. Bauer Bela
A gyermekek temperamentumáról eddig is úgy tartották, hogy öröklött dolog, most azonban egy kanadai kutatócsoport bebizonyította, hogy valóban az.
A temperamentumot az agy frontális lebenye szabályozza. Ha a bal oldali lebeny az aktívabb, a gyermek kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb, ha a jobb oldali, akkor könnyebben kijön a sodrából és nehezebben nyugszik meg.
A McMaster Egyetem kutatói azonban most azt is kiderítették, hogy a DRD4 nevű gén összefüggésben áll a temperamentummal. Azok a gyerekek, akik a gén rövidebb változatával rendelkeztek, nyugodtabbak voltak, míg a hosszabb változattal rendelkezők nyugtalanabbak voltak, kevésbé tudtak odafigyelni és nehezen nyugodtak meg.
A Psychological Science c. magazinban közzétett felmérés adatai tudományosan is bizonyítják azokat a korábbi kutatásokat, amik bizonyították, hogy az ingerkereső, nyugtalanabb típusú szülők gyermekei is ingerkeresők lesznek
“De mit csináljak, ha a gyermekem a nyugtalanabb fajtába tartozik?” – merülhet fel benned a kérdés teljesen jogosan.
Először is: ha tudatosul benned és elfogadod, hogy a gyermeked belevaló típus, akkor képes leszel elfogadni ezt a helyzetet – ez már önmagában sokat segíthet, hiszen nem azon fogsz rágódni, vajon mit rontottál el, amiért ilyen nyüzsgős a babád, vajon mi baja lehet.
Másodszor: ha temperamentumosabb a gyermeked, akkor ennek megfelelően kell őt kezelned. Sok mozgás, sokféle változatos program a lakáson belül és kívül is, sok idő a szabad levegőn – ez kielégíti az állandó ingerkereső adottságát. Valamint nála nagyon fontos a határozott napirend, a jól körvonalazott szabályok az életében, a kiegyensúlyozott, következetes, rendszeres élet ahhoz, hogy ne legyen sírós, később pedig hisztis és elviselhetetlenül akaratos.
Mivel ő nyugodt társaival ellentétben kevésbé tudja a napirendjét szabályozni, ezért szükség van rá, hogy te segíts neki ebben, különben rendszertelen lesz az élete és alvászavarok léphetnek fel.
Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz, akkor vedd tudomásul ezeket a tényeket.

A KÉPEN LÁTHATÓ ELVÁLTOZÁS NEM-ZABOLA,HANEM EGY ÉRETLEN ZÖLD ALMA
ELFOGYASZTÁSA UTÁN ELŐÁLLÓ SZÁJZUG KÖRÜLI BŐRGYULLADÁS.
Dr. Bauer Bela
(
Nemzetközi adatok szerint a Föld fejlett országainak lakói között sokakat kínoznak különböző mozgásszervi betegségek. A leggyakoribbak az ízületi porcelváltozások (5-10%). A sorban következő a csontritkulás (10%), majd a különböző ízületi gyulladásos betegségek (1,5%).
Nemzetközi egészségügyi vizsgálatok megállapították: életük során az emberek 95 százalékának van valamilyen – hosszabb-rövidebb ideig tartó – ízületi panasza. A szakemberek adatai szerint a krónikus ízületi gyulladásban szenvedők általában 10 évvel rövidebb ideig élnek, mint egészséges embertársaik. A gazdaságilag fejlett országokban az állami egészségügyi költségvetés 1-1,25 százalékát fordítják a mozgásszervi betegek gyógyítására, rehabilitálására. Nagy-Britanniában például csupán a csontritkulás miatt bekövetkezett gerinc- és combnyaktörések kezelésére évente csaknem 700 millió fontot költenek.
A reumatológusok szerint a különféle mozgásszervi betegségek megelőzésére már a gyermek- és serdülőkorban szükség volna.
A felnőtt ember testalkatát a genetikai tényezők mellett a gyermekkori életmód határozza meg. A mozgáshiány nemcsak az ízületek, az izmok, a csontrendszer egészséges fejlődését akadályozza meg, hanem a szív és a légzőszervek teljesítőképességének alakulását is rossz irányba befolyásolja.
Gyenge gerinc, satnya izomzat
A gyermekek, a kamaszok többsége napjainkban pusztán a töredékét használja ki fizikai teljesítőképességének. Testük terhelése minimálisnak tekinthető. A játék, a sport, a futás, a fára mászás helyett legtöbbjük a számítógépet, a televíziót, a videót részesíti előnyben, pedig energiájukból sokkal több mozgásra telne.
A mai gyerekek sokkal magasabbra nőnek, mint egykor apáik, nagyapáik. Hosszabb lesz a gerincük, a karjuk, nagyobb terhelés jut az ízületeikre. A hosszabb végtagok, a magasabb test mozgatásához erőteljesebb izomzatra volna szükség. Amennyiben a testet tartó izmok gyengék, hamar elfáradnak, és képtelenek a gerincet megfelelő helyzetben megtartani. A gyenge izmok hamar túlterhelődnek, görcsös összehúzódással, fájdalomérzettel, általános fáradtságérzettel jelzik a gondot. A gyerekek, fiatalok között gyakori tünet a gerincferdülés. Sok közöttük a derékfájós, a rossz tartású is.
Edzett test, fél egészség
A test fejlett izomzatának fontos szerepe van az ízületek, a gerinc tehermentesítésében is. Az edzett embernek ritkábban sérülnek az ízületei, rándul meg a gerince. A sport, a mozgás okozta fokozatos terhelésre szükségük lenne a fejlődő ízületeknek is, hiszen porcszerkezetük ennek segítségével erősödhetne, alakulhatna. Serdülőkorban kellene kialakulnia a test megfelelő nagyságú csonttömegének is.
A csont- és izomrendszer, az ízületek egészséges fejlődését elősegíti a rendszeres iskolai és családi sport. Már óvodáskorban célszerű a gyerekeket arra nevelni, hogy mindennapjaik szerves része legyen a mozgás, a test kondíciójának javítása, a kedvtelésből űzött sportolás.
Vajon jól csinálom? Nem követek el hibát? És ha elkövetek, hogyan fogom kijavítani? Ki tudom javítani egyáltalán? Nem okozok maradandó lelki károsodást a gyermekemnek azzal, amit teszek, vagy azzal, amit időnként gondolok? Húsz év múlva, felnőttként, mit fog a fejemhez vágni? Mit rontok el? Mit csinálok rosszul? És van a gyereknevelésben olyan, amit jól csinálok?
Szülőként valószínűleg mindannyiunk fejében megfordultak már egyszer-kétszer ilyen, vagy ehhez hasonló kérdések. Amikor felmerülnek bennünk, egy darabig még rágódunk rajtuk, mit is tudnánk rá válaszolni. Akadnak olyan kérdések is, amelyek elég gyakoriak, néha egész kis belső párbeszédet, vagy akár saját „házi” prédikációt tarthatunk magunknak. Hogyan csinálhatnám jól, vagy még jobban, de legalábbis úgy, hogy a legkevesebbet ártsak, és a legtöbbet használjak a gyermekemnek a neveléssel.
Titkon (vagy bevallottan), mindannyian szeretnénk a legtöbbet kihozni a gyermekünkből, amit csak lehet és ő is enged. Hogy amikor felnő, nyugodt szívvel dőlhessünk hátra: mindent megtettünk, ami lehetséges volt, és mindent megadtunk, amire képesek voltunk. Mindent megkapott tőlünk, amire szüksége volt.
De ez sokszor nem is olyan egyszerű, mint hinnénk. Sőt!
Valószínűleg mindannyiunkat, akik szülők vagyunk, vagy szülővé váltunk, foglalkoztattak már hasonló kérdések: vajon elég jó szülő vagyok? Vajon képes vagyok mindent megadni a gyermekemnek, amire szüksége van? Vajon tudom egyáltalán pontosan, hogy neki mire van szüksége, és én azt adom neki?
Ezeket a kérdéseket a mai változó, gyorsuló, stresszel terhelt világunkban egyáltalán nem olyan egyszerű megválaszolni.
Szülőnek lenni hogyan is lehetne egyszerű? Honnan tudhatnánk ma, hogy 10 vagy 20 év múlva hogyan változik meg a világ körülöttünk? Mi lesz az akkori értékrend, mi szerint fognak élni a fiatalok, vagy akár mi magunk is? Mik lesznek az akkor divatos, vagy keresett szakmák, milyen lesz az emberek érdeklődése? Egyáltalán, mire készítsük fel a gyermekünket, milyen világban fog felnőttként élni, és mi fogja jelenteni számára a kapaszkodót, a biztos pontot abban a világban?
Talán könnyebb lehetett szülőnek lenni az elmúlt évszázadokban. Ott voltak a hagyományok, a szokások, amik szerint a gyereket nevelni kellett, és a nagycsalád, amely meghatározta mindezeket. Nem nagyon volt szükség egyéni gondolatokra, vagy érzésekre a gyermeknevelés terén. Mindent úgy csináltunk, mint az elődeink sok száz éven át. Biztonságban voltunk. És mi a helyzet manapság?
Ma, amikor már nem befolyásolnak minket a hagyományok, kikérjük magunknak, hogy úgy neveljük a gyermekeinket, mint elődeink sok száz éven át, vagy akár csak a szüleink neveltek minket. Sokkal szabadabbak lettünk. Szabadabbak, változatosabbak és sokszínűbbek az elveink, egyéni elképzeléseink és módszereink vannak. De attól, hogy végre nem kell követnünk az évszázados hagyományokat, vajon boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá vált szülőnek lenni?
A „gyermekneveléshez mindenki ért”. Mindenkinek megvannak a maga elképzelései, ötletei, hogyan lehet jól, vagy még jobban csinálni. Mit kell tenni egy gyerekkel, mikor így vagy úgy viselkedik, mit kell neki mondani, és hogyan. Mit mikor kell neki elmondani, és mit kell előle elhallgatnunk. Mitől kell megvédenünk őt, és mire kell rávennünk, hogy megtegye. Mi az, ami egy gyerek számára kötelező, lehetséges, vagy tiltott.
A gyerekneveléshez értenek a könyvek, tévéműsorok, tudósok és híres emberek, az óvó- és tanítónők, a szomszédaink, de még gyermektelen rokonaink egész sora is kiváló ezen a „szakterületen”. Valakinek mindig van egy okos ötlete, egy szellemes (és persze kivitelezhetetlen) jó tanácsa.
Soha annyi kért, vagy kéretlen gyermeknevelési tanács, praktika, fortély nem röpködött a levegőben a gyerekneveléssel kapcsolatban, mint mostanában. Épp ezért talán soha nem érezhették magukat olyan biztonságban a szülők, mint manapság…
Amint a hollandiai De Sionsberg Kórház gyermekorvosa elmondta, a lázcsillapítás gyakorlata tudományos ismeretek helyett a láztól való indokolatlan félelmen alapul.
A lázzal kapcsolatos orvosi ismeretek az 1980-as évek elejére alapvetően megváltoztak. Hasznos kórélettani szerepe az infekciókkal szembeni immunreakció során bizonyítást nyert és általánosan elfogadottá vált. Egyre nyilvánvalóbbá vált az utóbbi évtizedekben, hogy a láz 40–41 oC-ig nem okoz klinikailag értékelhető károsodást. A láz csillapítás nélkül spontán nem emelkedik 41,7 oC fölé, s csillapításával nem előzhető meg a lázgörcs.
A lázfóbiáról, azaz a láztól való indokolatlan rettegésről számos publikáció látott napvilágot rangos szaklapokban egy külön kutatási területet nyitva meg, mely azt vizsgálja, miért félnek betegek és orvosok, ápolók a láztól.
A világ országaiban eltérő módon és sebességgel reagáltak a lázzal kapcsolatos ismeretek megváltozására. Míg például Hollandiában azonnal cselekedtek és 10 év alatt elérték, hogy a fizikális lázcsillapítás feledésbe merült, és a szakdolgozók, orvosok mára már a korszerű ismereteknek megfelelő lázcsillapítási elveket vallják s ennek megfelelően a lakosság lázzal kapcsolatos magatartása is gyökeresen megváltozott, addig Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban még ma is jelentős erőkkel folyik a küzdelem a lázfóbia ellen, s a világ egy jelentős részén szinte semmi nem változott.
Evidenciák a lázcsillapítással kapcsolatban
1. Az infekció okozta láz, ellentétben a hőpangással vagy a malignus hyperpyrexiával alapvetően hasznos élettani folyamat.
2. A magas láz (41 oC-ig) biztosan nem okoz agykárosodást, halált vagy szöveti károsodást.
3. A lázcsillapítással nem előzhető meg a lázgörcs. A lázgörcs ártalmatlan, helyesen kezelve nem okoz károsodást.
4. A fenobarbitál tartós adagolásával a lázgörcs esélye csökkenthető, de mellékhatásai miatt nem javasolt.
5. A fizikális lázcsillapítás nem hatásosabb a gyógyszeresnél. Hatásmechanizmusa alapján (hőelvonás a termosztát átállítása nélkül) nem logikus, sőt esetleg káros választás.
6. A fizikális lázcsillapítást a gyermekek többsége kellemetlennek, sőt rettenetesnek tartja.
7. A paracetamol és az ibuprofen viszonylag biztonságos, hatásos lázcsillapító. Túladagolás esetén az előbbi akár halálos májkárosodást, az utóbbi vesekárosodást okozhat.
8. Bár kombinált alkalmazásuk valamivel hatásosabb, egyes publikációk alapján a mellékhatások veszélye megnő, ezért nem javasolt.
9. Az amidazophen-származékok hatásos lázcsillapítók, viszont életveszélyes mellékhatásuk miatt (agranulocitózis) annak ritkasága ellenére sem javasoltak, és a világ több vezető országában kivonták őket a forgalomból.
10. A szalicilátok hatásos lázcsillapítók, de varicella és valószínűleg más vírusos betegségek esetén 12 év alattiaknál alkalmazva szerepet játszanak a Reye-szindróma kialakulásában. Ezért nem, vagy csak 12–14 év felett javasolhatók.
11. Elképzelhető, hogy a lázas delíriumot nem a láz, hanem a lázcsillapító okozza.
12. Elképzelhető, hogy szeptikus sokkban a lázcsillapítás rontja a túlélést.
13. A lázzal, lázcsillapítással kapcsolatos tévhitek fenntartásában az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak jelentős a szerepe.
Korszerű lázcsillapítási ajánlások
A láz hasznos, ezért nem kell csillapítani.
A láz rossz közérzetet okozhat, járhat fájdalommal, itatási nehézséggel. Ezen esetekben lázcsillapítás céljából elsősorban paracetamol adható, másodsorban ibuprofen.
A fizikális lázcsillapítás nem ajánlott, sőt kellemetlen volta miatt ellenjavallt.
A láz jelentkezése önmagában az esetek többségében nem indokolja az azonnali orvoshoz fordulást.
Orvos felkeresése javasolt, ha a gyermek lázas és:
• 3-6 hónaposnál fiatalabb csecsemő;
• Erős fejfájása, tarkómerevsége van, vagy ha a fény zavarja;
• Légzése nehezített, fullad;
• Nem iszik;
• Folyamatosan hány;
• Aluszékony vagy zavart;
• Heves fájdalma van;
• Bőrén vörös-lila foltok, vérzések vagy kiütések jelentkeznek;
• Nem javulnak az enyhe tünetei 48 óra után sem.
Lázgörcs esetén a legfontosabb a szülők megnyugtatása és informálása. Ismételt lázgörcs esetén, amely több mint 5 percig tart, diazepam adandó rektálisan, mely ismételhető. Sem fizikális, sem gyógyszeres lázcsillapítás nem indokolt, nem javasolt.
Saját véleményem az hogy a lázfóbiáról le kell mondanunk,de amig a tudomány bővebb megfigyelési adatokkal rendelkezik – a lázas gyermeket vizsgálja meg az orvos.-A láz csillapitásában a paracetamol és az ibuprofén megtartja létjogosultságát.

ELŐSZÖR MINT APRÓ PIGMENTFOLTOK JELENNEK MEG A BŐRÖN.JÓL
KÖRÜLHATÁROLTAK,BARNÁS VAGY FEKETE SZINÜEK,MEGJELENHETNEK BÁRMELY TESRÉSZEN.A
ROSSZINDULATU ÁTALAKULÁS JELEI A KÖVETKEZŐK-A GYORS NÖVEKEDÉS,JOBBAN
KIEMELKEDIK A BŐRFELÜLETBŐL,ESETLEG KIFEKÉLYESEDIK.ILYEN ESETEKBEN
AZONNAL ORVOSHOZ KELL FORDULNI
Dr. Bauer Bela
A HALLÁS HIÁNYA
Örökölt siketség
A genetikai eredetű siketség
gyakorisága hozzávetőleg 1: 2000. A siketség örökletes okai folyamatosan
gyarapodnak, az elmúlt harminc évben gyakorlatilag megháromszorozódtak
(jelenleg három csecsemőkori siketség közül egy genetikai okokra
vezethető vissza).
Nagy bizonyossággal feltételezhető azonban, hogy az ilyen arányú növekedés számottevő része nem a tényleges növekedésnek, hanem sokkal inkább a felismerést segítő módszerek fejlődésének és a különböző tünetcsoportok megismerésének tulajdonítható.
Az örökölt siketség az alábbi csoportokra bontható:
Szerzett siketség: a szerzett siketségnek három fajtája különböztethető meg.
Születés előtti siketség: a praenatális siketség okai elsősorban a várandósság ideje alatt bekövetkezett fertőzésekben (rubeola, a citomegalovírus által okozott fertőzések, toxoplazmózis, AIDS, stb.) keresendők. Ezentúl, bizonyos gyógyszerek (a szalicilátok, a kinin és szintetikus változatai, az aminoglikozid antibiotikumok, egyes vizelethajtó szerek) alkalmazása és bódítószerek (a kokain és az alkohol) fogyasztása is bizonyítottan károsítja a magzat hallórendszerét.
A terhességi patológiához kapcsolódó egyes betegségek, pl. a terhességi gesztózis és veseelégtelenség szintén okozhatnak magzati károsodást előidéző körülményeket, melyek közvetetten halláskárosodást eredményeznek.
Születés közben szerzett siketség: a perinatális siketség leggyakoribb okai az oxigénhiány(1) és és az újszülöttkori sárgaság(2). A levegővétel hiánya vagy elégtelensége a születés pillanatában oxigénhiányt idézhet elő, amely gyakorta nagyon komoly helyi és általános következményekkel jár. A fellépő károsodás elsősorban az oxigénhiány mértékétől és időtartamától függ. Az újszülöttkori sárgaság (megemelkedett bilirubinszint miatt megváltozott bőrszín és nyálkahártya) élettani jelenség, amely csupán kevés alkalommal válik patológiai szempontból súlyos esetté (újszülöttkori hemoliás megbetegedés), amikor az agyvelőben egyszerre van jelen a bilirubin és egy veszélyes neurotoxikus hatású anyag.
Az utóbbi években tapasztalható volt, hogy az újszülöttek intenzív ellátását végző központok gyarapodásával jelentősen javult a fokozottan veszélyeztetett újszülöttek túlélési aránya, azonban ezzel együttjár az is, hogy a siketség kialakulásának valószínűsége is növekszik.
Születés utáni siketség: a postnatális, vagyis a csecsemő- illetve kisgyermekkorban szerzett siketség leggyakoribb oka a mumpsz szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás. A belső fület egyaránt megtámadhatják specifikus (mumpsz, rubeola) vagy aspecifikus vírusok. A rubeolavírus rendszerint enyhétől súlyos fokúig terjedő kétoldali hallásvesztést, míg a fültőgyulladás egyoldali siketséget okoz. Ezeken kívül, különböző mechanikus traumák is előidézhetik a születés után szerzett siketség kialakulását.

NEM TISZTÁZOTT EREDEDETÜ BŐRBETEGSÉG.AZ ARCON MEGJELENŐ,VÖRÖS
ALAPON ,FELSZINES HÁMLÁSSAL JÁRÓ KRÓNIKUS BŐRBETEGSÉG./PITIRIAZIS RUBRA
PILARIS/KEZELÉSE SZAKEMBER FELADATA.
Dr. Bauer Bela
A táplálkozás megváltozása, a légszennyezettség, a dohányfüst, a szőnyegpadló, a légkondicionálás mind elősegítik az allergiás eredetű betegségek, így az asztma kialakulását. A későbbi asztma megjelenésében nagy szerepet játszik az anyatejes táplálás korai megszüntetése is. Nagyobb gyerekeknél is sokat tehetünk az asztma megelőzéséért, karbantartásáért.
Az asztmás betegeknél olyan
ingerek - házipor, virágpollen, állati szőr, füst, hideg levegő,
fizikai terhelés, izgalom - hatására szűkülnek a légutak, amelyek
egészséges embereknél nem okoznak gondot. Az asztmás rohamban a hörgők
simaizomzata összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya a gyulladás
következtében megduzzad, és fokozott nyáktermelés indul, így a légutak
jelentős mértékben beszűkülnek. A beteg ennek hatására
erőteljesebben próbál, illetve kényszerül lélegezni - magyarázza a
betegség lényegét Somogyi Éva, a Budai Allergiaközpont gyermek
tüdőgyógyásza.
A tünetek súlyosságukat tekintve különbözőek lehetnek. Néhány asztmás
beteg alkalmanként jelentkező rövid, enyhe nehézlégzési epizódtól
eltekintve többnyire tünetmentes. Mások szinte állandóan köhögnek, sípolva
veszik a levegőt, és súlyos rohamokat élnek át. A roham kezdődhet
hirtelen, sípoló légzéssel, köhögéssel, nehézlégzéssel, más esetekben a
rosszullét lassan alakul ki. A legtöbb asztmás megfelelő kezeléssel a
súlyos rohamból is teljesen felépül.
Allergiás hajlam a háttérben
Meg kell különböztetnünk az allergiás és a nem-allergiás asztmát. Amennyiben
allergiás hajlam vagy más allergiás betegség fennáll, feltehető, hogy
allergiás asztmával állunk szemben. Gyermekkorban a betegek többsége ebbe a
csoportba sorolható.
Az allergiás bőrteszt elvégzése, értékelése segíthet az asztmás tüneteket
előidéző allergének kimutatásában. A kiváltó tényező
megállapításával és ezek kerülésével a rosszullétek többnyire
megelőzhetők. A leggyakoribb lakáson belüli allergének: a
házipor-atkák, penészgombák, a toll, az állati szőrök. - hangsúlyozza a
szakértő.
Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő
allergiás betegségek (szénanátha, ekcéma, ételallergia), vagyis nyilvánvaló a
genetikai meghatározottság. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás
hajlam öröklődik.
A szülők és a testvérek atópiás betegsége (megváltozott reakciója bizonyos
ingerekkel szemben) erősen megnöveli annak kockázatát, hogy a gyermek
asztmás legyen. Gyakorlatilag, ha mindkét szülő allergiás asztmától
szenved, a gyermeknek 60-80 százalékos esélye van a betegségre.
A genetika fejlődése azzal kecsegtetett, hogy előbb-utóbb megtaláljuk
az "asztma-gént". Kiderült azonban, hogy nem egy asztma-gén létezik,
hanem nagyon sok. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához,
kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka annak is, hogy
nagy különbségek vannak az asztma tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és a
kezelésében.
Mi lesz később?
Öt éves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés
("megfázás") során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek,
ez az úgynevezett asztmás hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, folyamatos
megfigyelést igényel, nem szabad arra alapozni, hogy "majd kinövi".
A gyermekkori asztmások egy része felnőtt korra valóban "kinövi"
a betegséget. Ez az enyhe betegek 70 százalékára igaz, ám akiknél megmaradnak a
tünetek, azok felnőttkorban is asztmások maradnak. A gyermekkorban súlyos
tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70 százalék marad
felnőtt korra is asztmás.
Az asztmás betegség alakulásában 14 éves korig jelentős eltérés van a
nemek arányában is, a fiú-lány arány 2:1. Később ez a különbség
eltűnik, mert a serdülő- és fiatal felnőttkorban
kezdődő asztma nőknél gyakoribb. A szakszerű kezelés
azonban minden életkorban elengedhetetlen, hiszen a kezeletlen asztma súlyos
szövődményekhez vezethet.
Nemzetközi aktualitások
Egy dán egyetem kutatást végzett arról, hogyan befolyásolja az asztma a
gyerekek testi állapotát és egészségét. Az eredmények egyértelműek voltak:
az asztmás gyerekek kevésbé voltak fittek, magasabb volt a testzsír-százalékuk,
és többen voltak közülük elhízottak, mint egészséges társaik.
Minél magasabb volt a mért testzsír-arány, annál alacsonyabb volt a gyerekek
napi aktivitása és annál kevesebb időt töltöttek erőteljes mozgással.
Az asztmás csoportban pedig az derült ki, hogy minél nagyobb a gyerekek
állóképessége és minél többet mozognak aktívan, annál inkább kézben tartható a
betegség. Az elhízást pedig mindenképpen ajánlatos megelőzni, hiszen a
túlsúlyos gyerekek egyértelműen kevésbé aktívak, mint a normál súlyú
társaik, ez pedig tovább rontja állóképességüket és egészségi állapotukat.
A St. Louis-i egyetem kutatói vizsgálatukban azt mérték fel, melyek azok az
egyre súlyosbodó jelek, amelyeket már észrevesznek a szülők, és mikor,
hogyan kezdik meg az asztma roham csillapítását. A megkérdezett 101 szülő
különböző előzetes jelekről számolt be, közülük 23-an azonban
úgy beszéltek az asztma későbbi, komoly tüneteiről (nehézlégzés vagy
a légzési segédizmok használata levegővételhez), mintha azok korai,
figyelmeztető jelek lettek volna.
A legtöbb szülő akkor kezdte el a kezelést, amikor felfigyelt a
levegő kapkodására (54 százalék) és a zihálásra (25 százalék). A
szülők 92 százaléka hörgőtágító gyógyszert adott, 17 százalékuk
szájon át szedhető szteroidot, és csak nyolc százalékuk kezelte gyermekét
inhalációs szteroiddal.
Vagyis, bár a szülők le tudják írni az asztmás roham figyelmeztető
jeleit, többségük csak akkor lép közbe, amikor a panaszok súlyosbodnak, és csak
ritkán alkalmazzák az inhalációs szteroidokat, azaz a megelőző
kezelést. A szülők egy része későn kezdi az akut hörgőtágítók
adását, holott a hatásos beavatkozás a megelőző terápián és
kellő időben megkezdett akut rohamoldó szakszerű alkalmazásán
múlik.
Bár a fenti címszavakat mindhiába kerestem egészségügyi szakkönyvekben, mégis egy csokorba lehet gyűjteni sok olyan eseményt, amelyek a decemberi ünnepek alatt gyermekeinket „sújthatják”.
Talán egy-két nagyszülő
emlékszik már csak arra, hogy gyermekkorában csupán néhány alma, dió, egy-egy
szaloncukor került ajándékként az ablakba kitett, kifényesített kis
cipőjébe, csizmácskájába. A mai gyermekek többségéhez egy hét alatt
többször is ellátogat a Mikulás bácsi. Ajándékot oszt a bölcsődében,
óvodában, iskolában, az anyuka, apuka munkahelyén, nagyszülőknél és
otthon. Ilyenkor az ajándékok zöme édesség. A sok csokimikulással, szaloncukorral, legkülönbözőbb
édességekkel roskadásig teli az ünnepi asztal, az ablakok köze. Bizony kevés
szülő az, aki meg tudja állni, hogy gyermekének ne engedje meg, hogy
annyit egyen a szemet-szájat gyönyörködtető, a gyomrot viszont
megterhelő finomságokból, amennyit csak akar.
És ilyenkor jöhetnek a „bajok”. Kisebb-nagyobb
fokú, hasi görcsös fájdalom, hányás, haspuffadás,hasmenés ami miatt már a
szülő a gyermekorvost keresi. Esetleg ijedtében sokszor feleslegesen a
gyermeksebészeten köt ki, holott a mértékletes édesség fogyasztással ezek a
panaszok elkerülhetők lehettek volna.
A Mikulás elmúltával rövidesen
már a Karácsony-várás izgalma keríti hatalmába a felnőttet, gyermeket
egyaránt. Ez a két, vagy több napos ünnep, és a hozzá kapcsolódó téli szünet, a
szülők esetleges szabadságával együtt többféle olyan eseményt is hozhat,
amire mint „ünnepi gyermekbetegségre” nem árt gondolni.De igy van ez a születés és névnapok alkalmával is.
Kezdjük a készülődéssel, a sütéssel, főzéssel.
Sokszor az ünnepi ételek készítésében a kisebb-nagyobb gyermek is szeretne
részt venni, segíteni. Nagyon helyesen, be is kell vonni őket a segítésbe,
de életkoruknak megfelelően, kellő felügyelettel végezzék ezt. A dió feltörésénél elsősorban a diót, és ne az
ujjacskáját ütögesse. A forró étel közelébe ne engedjük az apróságot; sajnos
többször találkoztunk már csúnya forrázásokkal, törzset, kezet, arcot ért égési
sérülésekkel, konyhai balesetekből eredően. Ilyenkor az azonnali
hideg vizes hűtés, és a minél sürgősebb orvosi ellátás a megoldás.
A karácsonyfa előkészítése, díszítése több családnál közös öröm, néha a nagyobb gyerekek segítségével történik. A tartó talprészbe való bevágásánál a vágóeszköz sérüléseket okozhat, a fenyőtű a tenyérbe fúródhat. Elérkezik a Szenteste, a Karácsony fénypontja. Gyertyagyújtás. Bár legtöbb helyen elektromos gyertyaizzó fűzér adja a feldíszített fa ünnepi megvilágítását, sokfelé a hagyományos viaszgyertya lobogó lángja emeli az ünnep hangulatának meghittségét. Személyes élményem, amikor évekkel ezelőtt kétségbeesett szülők gyermekéhez kellett szaladnom, mert a kétéves Lacika az égő gyertyákkal díszített karácsonyfát magára rántotta.
Az ünnepi asztal örömeinél is
érhetnek a kellemes meglepetések mellett kellemetlenek is. Amikor nem
kellő elővigyázatossággal történik a halételek fogyasztása, a
gyermekeknél halszálka fúródhat a garatba. Ez nem egyszer okozott már riadalmat, és tette tönkre az ünnep
meghittségét. Ugyanígy veszélyes lehet a szárnyasok
apró csontjainak félrenyelése is. Minél kisebb, fiatalabb
gyermekről van szó, annál fontosabb a felnőttek odafigyelése.
Az ünnepi ételek kavalkádjában előfordulhat az is, hogy eddig nem tapasztalt ételallergiás reakciók (kiütés,
ajak-, szembedagadás) jelentkezhetnek. Ilyenkor is az orvosi
segítség a megoldás, a „gyanús” étel azonnali kiiktatása mellett. Természetesen a finomságok túlzásba vitt fogyasztása, az
édességek habzsolása, a legkülönbözőbb ínycsiklandozó sütemények szinte
ellenállhatatlan csábítása, a hagyományos beigli kóstolgatása, otthon és vendégségben az emésztő szervrendszer
megterhelését, ebből eredő panaszokat okozhat.
A gyermekeknek adott karácsonyi
ajándékokról orvosi szempontból csak annyit, hogy az mindig az adott életkornak
megfelelő legyen. Kellett már sebészetre vinni olyan hároméves kisfiút,
akinek a játékautó rugója az ujját átfúrta, s mivel az otthoni barkácseszközök segítségével sem sikerült az
autójától a kezét megszabadítani, a sebész először az autót, majd a rugót
eltávolítva kezdhetett az ujjacska sebellátásához.
A téli szünet nagy szabadságában – persze ha fehér a Karácsony és az azt
követő napok – vidáman hógolyóznak, síelnek, szánkóznak a gyermekek,
kicsik és nagyok. Minden, pillanatnyilag
jelentéktelennek tűnő sérülésre komolyan oda kell figyelni, mert a
későbbiek során, esetleg néhány nap múlva súlyosabb elváltozások
jelentkezhetnek. Ilyenek pl. a bokazúzódás (törés?), fejsérülés (agyrázkódás?)
stb.
Itt az év utolsó napja, a Szilveszter, az Óév
búcsúztatója. Vendégség, vendégeskedés, „lazább” viselkedés, evés-ivás, jó
hangulat. Talán a gyermekeinkre figyelés is kissé „lazább”. Így történhetett
meg, hogy a másfél éves Mónika légutaiba került sós
mogyorót csak heroikus gégészeti beavatkozással sikerült eltávolítani,
s a kétségbeesett szülők a kórházi folyosón, a műtő előtt
kívánhattak egymásnak boldog új évet, és örülhettek, hogy gyermekük az új év
első perceiben már újra szabadon lélegezhet. Az év első napján a
vendégeket kísérték ki Norbert szülei. A jókívánságok és a búcsúzkodás után a
szobába visszatérve döbbenten tapasztalták, hogy az
ilyenkor szokásos(?) köszöntések likőrös poharai teljesen üresek, pedig az
előbb még mind a négy pohár félig tele volt. A két és fél éves
fiú az asztalnál békésen játszott a szalvétákkal.
A likőrszagú gyerekkel a szülők a kórházi ügyeletre rohantak, ahol
kimosták a gyomrát, majd hazatérve nevetve-bosszankodva vették észre az
asztalon azt a tócsát, amelyet a kisfiú a poharakból kiöntögetett italokból
készített. Ez az év számukra „jól” kezdődött.
Ez a néhány kis történet bemutatja
azt, hogy szemünk fénye, a gyermek – legyen bármilyen korú – szeretetünk
mellett milyen sok gondosságot, odafigyelést kíván. Kerüljük el, előzzük
meg az ünnepi „gyermekbetegségeket”, baleseteket, hogy az ünnep valóban
felhőtlen, örömteljes legyen kicsinek, nagynak egyaránt.
Átvéve-dr.Sopp Csaba
Egészségesen eszik a gyerek? E kérdés parázs vitákat válthat ki a családban a közös étkezéseknél. A tapasztalatok szerint a szülők parancsaikkal, illetve tiltásaikkal - ha egyáltalán sikerül valamilyen hatást kiváltaniuk - éppen az ellenkezőjét érik el annak, mint ami kívánatos lenne. Mi tehát a megoldás?
Hogyan kell összeállítani az iskolások napi
étrendjét táplálkozástudományi szempontból?
A javasolt arányok ugyanazok, mint a felnőtteknél, azaz kb. 10 százalék
fehérje, 30 százalék zsír és 60 százalék szénhidrát.
Hányszor étkezzenek az
iskolások?
A tápanyagoknak egyenletesen kell eloszlania a nap
folyamán, a legideálisabb tehát az öt kisebb étkezés. Lényeges, hogy figyelembe
vegyük a gyermekek gyors anyagcseréjét. Talán itt követik el a szülők a
legtöbb hibát.
A gyerekek egy része nem akar reggelizni. Mit adjunk akkor nekik
tízóraira?
Sokszor pedig azért nem hajlandóak reggelizni,
mert a reggeli kapkodás elveszi az étvágyukat. Ha a harmonikus
körülmények megteremtése sem segít, akkor valószínűleg a korai órákban még
alacsony vérnyomásuk tehető felelőssé az étvágytalanságért. Ebben az esetben a tízórai különösen fontossá válik,
hiszen az első két étkezésnek kell fedeznie az egész napi energiabevitel
mintegy egyharmadát. A "bliccelőknek"
ajánlatos tehát valamilyen tejterméket, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű
lisztből készült kenyeret csomagolni sajttal. A szülőknek azonban
újra és újra meg kell próbálniuk a reggeli vonzóbbá tételével rávenni a
gyereket az evésre. Kerüljön az asztalra
kakaó, különféle tejtermékek, például gyümölcsjoghurt, müzlivariációk
gyümölccsel és olajos magvakkal, teljes kiőrlésű lisztből
készült pékáru, gyümölcs, tejbegríz vagy zabpehelykása. A fantáziánkra van
bízva, hogyan tesszük ízletesebbé az egészséges ennivalókat. Miért ne tehetnénk
egyszer a sajtot egy szelet fehér és egy szelet barna kenyér közé?
Mi a teendő túlsúly esetén?
Egyre több gyereknél okoz problémát a
túlsúly és a nem megfelelő koleszterinszint. Mit tehetünk ellene? Többnyire a szülők
példája nyomán alakul ki a gyerekekben, hogy mit szeretnek, és mit nem, hiszen
ők határozzák meg, hogy mi kerüljön az asztalra. A kicsik
kedvezőtlen irányú fejlődése a túlzott húsfogyasztásból és ezáltal a
túl magas zsírbevitelből adódik. Másrészt a manapság oly divatos
karcsúságideál, melynek elérésére esetleg az édesanya is törekszik. Ez nagymértékben
befolyásolhatja az étkezési szokásokat. A szülőknek tehát először is
saját étrendjüket kell felülvizsgálniuk, és megfelelően átalakítaniuk
ahhoz, hogy hatékonyan szembeszállhassanak a gyermekeik fejlődésében
tapasztalható negatív tendenciákkal!
Egészséges-e a tej?
Mértékkel igen, mivel a mi kultúránkban ez a
legfontosabb kalcium- és D-vitamin-forrás. Ez a vitamin pedig
nélkülözhetetlen a csontok egészséges növekedése szempontjából. A tejellenes
felfogás az ázsiai kultúra hatására alakult ki. Ott azonban a tej és a
tejtermékek helyett egyéb alapvető élelmiszerek, mint például a fermentált
szójatermékek fedezik a kalciumszükségletet. Tejintolerancia
vagy tejallergia maximum a gyerekek 5 százalékánál fordul csak
elő,következésképpen ne vonjuk el a jó minőségü,egészséges állatttól
származó tehéntejet.Őseink is ezen nevelkedtek fel.Ellene vagyok a
tehéntej fogyasztása körül kialakitott hysteriának.
Mit tegyünk az édességmániással?
Nemegyszer ez is csak tanult viselkedési
forma. Néha-néha egy kis édesség még nem okoz különösebb gondot. Amennyiben
azonban a gyerek rendszeresen, csupán unalmában nassol, vagy mert vigasztalásra
és nagyobb figyelemre lenne szüksége, a helyzet
problematikus. Ilyenkor először is a lelki igényeit kell
kielégíteni. A szülők feladata tehát, hogy többet foglalkozzanak
csemetéjükkel, másrészt pedig a kísértést olyan minimálisra csökkentsék,
amennyire csak lehet. Azaz ne vegyenek
édességet, ne vigyék el magukkal a gyereket vásárolni, és mindenekelőtt
kínáljanak fel neki valamilyen más alternatívát. A pénzt inkább finom, édes
gyümölcsre vagy müzliszeletre költsék.
A gyerekek és a gyors éttermek
A sült kolbászt, a virslit, a hamburgert és a
hasonlókat nem tízóraira vagy uzsonnára, hanem többnyire főétkezésként
fogyasztják a gyerekek. Időnként - ha elkerülhetetlen -
megengedhetjük nekik. De ne higgyük, hogy ezzel hosszú távon megoldhatjuk a
gyerekek étkeztetését. Ezek az ennivalók
tulajdonképpen nem alkalmasak a gyermekek táplálására, hiszen túlságosan
húsközpontúak, tehát egyoldalúak. Csak egyet tehetünk.
Újra és újra meg kell próbálnunk ízletesen elkészített ételekkel, például
főzelékekkel, rakott és párolt zöldségekkel, rizottóval, friss salátákkal
és sajttal rászoktatni őket a vitamindús táplálkozásra.
Kényszer nélkül, gazdag fantáziával,
kedvcsinálással és kísérletező kedvvel és legfőképpen a
saját példánkkal az "egészséges ételeket" vonzóbbá lehet tenni a
gyermekek számára. A zsúrokon
a szokásos szalámis és sonkás szendvics helyett változatos formákra vágott
nyers gyümölcsökkel, tarka salátákkal vagy mutatós zöldségfogásokkal várjuk a
vendégeket. Készítsünk saját kis veteményeskertet, ahol a gyerekek ültethetnek,
kapálhatnak, figyelhetik a növények fejlődését és leszüretelhetik a
termést. Sajnos ez a városban nehezen megoldható.
Ösztönzőleg hathat rájuk azonban, ha
magunkkal visszük őket a piacra, ahol is felhívjuk figyelmüket az
élelmiszerek sokféleségére. Mindenesetre ha a mama vagy a papa sosem
eszik gyümölcsöt, vagy nem rágcsál nyers zöldséget, a gyerekeket sem tudják rászoktatni
a nyers kosztra.
Engedjünk választani?
Ez csak akkor működik, ha a választék elég
nagy, különben aránytalanságokhoz vezet. Számos kísérletből
tudjuk, hogy a kicsik, amennyiben az élelmiszerek óriási kínálatával
találják szembe magukat, jó érzékkel válogatják ki a kiegyensúlyozott étrendhez
szükséges ennivalókat. Otthon azonban ez nehezen valósítható meg. Hasznosabbnak bizonyul a heti étrend közös
összeállítása, amikor is a család minden tagja elmondhatja
kívánságait.
Mennyit és mit igyanak a gyerekek?
Mindig akkor igyanak, amikor szomjasak.
Naponta 1,5-2 l folyadék elegendő.
Az ivást nem szabad nekik megtiltani, és nem szabad őket leszoktatni a sok ivásról. A legmegfelelőbb a víz, az ásványvíz, a hígított gyümölcslé vagy a tea különféle változatai.
Nem tanácsos limonádéval vagy szénsavas
üdítőitalokkal kínálni őket, hiszen az nem más, mint cukros víz.
Így a gyerek állandóan folyékony édességet vesz magához. Az édesség után ismét
csak édességet kíván majd a szervezete. Ez alól a light termékek sem kivételek.
Lehetnek-e a gyerekek vegetáriánusok?
A gyerekek általában akkor vegetáriánusok,
ha a szülők is azok.
A kamaszoknál azonban néha egészen másról van szó. Náluk ez a lázadás egyik formája, mellyel a szülőktől való elhatárolódásukat kívánják kifejezni.
Amennyiben az étrendből nemcsak a húst, hanem a tejtermékeket, a halat és a tojást is teljesen kiiktatjuk, valóságos táplálkozástudósnak kell lennünk ahhoz, hogy gyermekünk ne szenvedjen hiányt semmiféle tápanyagban. Az egészséges növekedéshez ugyanis kalciumra és fehérjékre van szükség.
Rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás esetén kiegyensúlyozott teljes értékű táplálkozás mellett nem baj, ha a gyerek egyáltalán nem vagy csak ritkán fogyaszt húst.
Elképzelhető, hogy valaki örömmel tanul?
Elérhető, hogy a gyerekek jókedvvel menjenek iskolába és az órákon szorongás helyett a felfedezés kellemes izgalmát, éljék át?
A tanulási nehézségek leggyakoribb oka a teljesítménnyel kapcsolatos szorongás és az iskolához, tanuláshoz kötődő stressz. A tanulás ösztöntevékenység. Kielégítése - más ösztöntevékenységekhez hasonlóan - örömérzéssel jár. Ha ez eltűnik biztosak, lehetünk benne, hogy valami nagy baj van.
Sokszor
már szülőként megalapozzuk a gyermek teljesítménnyel, tanulással
kapcsolatos ellenérzéseit.
A legjobb
szándéktól vezérelve egészen fiatal korukban - az óvodában, vagy még
előtte - erőltetjük a különböző intellektuális teljesítményeket.
Gyermekünk jövőbeni biztos boldogulását egyengetve, már az óvodás kor elérése előtt igyekszünk rávenni hosszú versek megtanulására.
Akkor
érzünk elégedettséget, ha már az iskolába lépése előtt megtanul írni,
olvasni. Sajnos legjobb szándékaink ellenére is többet ártunk, mint használunk!
A verstanulás, az írás-olvasás legalább annyira függvénye az idegrendszer
érettségének, mint a gyakorlásnak.
Hiába gyakorolja
erejét megfeszítve a feladatokat, nem vagy csak nagyon lassan halad és közben
folyamatosan szembesülnie kell azzal, hogy a szülei valami olyasmit várnak
tőle, amire ő nem képes.
Ez
aztán nagyon mély sebeket ejt a gyerekek amúgy is törékeny lelkivilágában.
Az
ilyen gyerekek nemhogy kedvet nem éreznek a tanulás vagy az iskola láttán,
hanem esetleg kifejezetten szoronganak, vagy igyekeznek elkerülni ezt a
helyzetet. Stratégiákat alakítanak ki az iskolával, tanulással kapcsolatos
helyzetek elkerülésére: megjelennek a tanulási zavarok.
Persze
az ideális az lenne, ha senkinek nem kellene stresszel szembenéznie a tanulás
vagy az iskolába járás során. Természetesen ez lehetetlen, hiszen még a legjobb
szándék ellenére is becsúszhatnak stresszt keltő helyzetek.
Mindenkinek - szülőnek, gyereknek, pedagógusnak egyaránt - lehet rossz napja. Szerencsére léteznek stresszoldó eljárások, amelyekkel csökkenthetők vagy akár teljesen meg is szüntethetők az iskolával, tanulással kapcsolatos ellenérzések.
Minden szülő követ el hibákat. Bizonyára mindenkinek egy egész listája van arról, amit szerinte a szülei rosszul csináltak. Senki sem tökéletes, különösen nem az újdonsült szülők!
Ha tisztában van a leggyakrabban elkövetett hibákkal, illetve azzal, hogyan kerülheti el őket, talán könnyebb lesz a szülőszerepbe beleszokni.
1. Pánik minden „apróság” miatt
Sok újdonsült szülő hajlamos túlreagálni minden egyes tejvisszabukást, hányást vagy egyéb dolgot, s sajnos a gyermekre átragad az ő szorongásuk. Sok szülő szinte elvesztegeti mindazt az örömet, melyet gyermeke életének első éve tartogat, azzal, hogy örökösen aggódik: Túl sokat kakil vagy túl keveset? Túl sokat büfizik vagy normális mennyiséget? Túl sokat eszik vagy keveset? Túl sokat sír vagy csak eleget?
Szakértők szerint az efféle túlzott aggódás megakadályozza a spontaneitást és a gyermeknevelés élvezetétől foszt meg. A csecsemők különben is sokkal rugalmasabbak, mint amennyire azt általában a szülők hiszik vagy hagyják nekik.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Nagyon sok szülő úgy gondolja,
hogy legfőbb feladatainak egyike, hogy elérje, a gyermeke sose sírjon. Ennek oka, hogy a sírást azzal társítjuk, hogy valamit rosszul
csináltunk, elrontottunk, és mindenképpen helyre akarjuk azt hozni. Ilyenkor
megfeledkezünk arról, hogy a csecsemők a sírással kommunikálnak. A sírás
egyszerűen része a csecsemőkornak. Attól még, hogy tiszta a
pelenkájuk vagy éppen teli a pocakjuk, még képesek úgy sírni, mintha a karjukat
tépnék.
Azonban ha a sírás tovább tart, mint egy óra, lázzal és/vagy hányással jár,
azonnal hívjon orvost!
Hiba vagy csak hibás feltevés? Szakértők szerint a szoptatott csecsemők is képesek átaludni az éjszakát. Egyszerűen csak hibás feltevés, hogy az anyatej nem elég kalóriadús, ezért sok szülő ébreszti fel (éjszaka is) gyermekét csak azért, hogy megetesse. Elfelejtik, hogy a csecsemő, ha éhes, magától is enni kér. Sokkal gyümölcsözőbb az egész család számára, ha hagyjuk a gyereket aludni.
A bukás és hányás közötti legnagyobb különbség azok gyakoriságában, nem pedig erősségében van. A tejvisszabukás is képes az egész szobát beteríteni. A hányás viszont gyakoriságában mutatkozik meg. Ha erről van szó, 30-45 percenként jelentkezik, etetéstől függetlenül.
A gyermek életének első három hónapjában minden 38 °C feletti láz életveszélyes lehet. Ez alól csak az kivétel, ami 24 órával a védőoltás beadása után jelentkezik. A szülők nagy többsége elintézi azzal, hogy a gyereknek talán melege van, vagy egy kis lázcsillapítóval. Elfelejtik - talán sajnálatból -, hogy a csecsemőt hűteni kell. Egy újszülött immunrendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy egy fertőzést magától legyűrjön.
Bárki, aki próbálta, tudja, hogy a gyermekülés beállítása külön tudomány. Ha nem biztos a dolgában, kérjen segítséget, a bababolt eladói minden bizonnyal készségesen állnak a rendelkezésére. Ne feledje, gyermeke életéről van szó!
Sok szülő nem is gondol gyermeke fogaira vagy szájhigéniás nevelésére egészen addig, amíg már szinte késő. Nem lehet elég korán elkezdeni a megfelelő fogápolásra tanítást:
§ Soha ne hagyja, hogy gyermeke az ágyban cumisüveget szopogatva nyugtassa magát! Ez növeli a későbbi fogszuvasodás kockázatát, hiszen a fogcsírák már embriókorban kialakulnak.
§ Nedves gézzel törölje át a baba ínyét, s az első fogak megjelenésétől használjanak külön erre kifejlesztett gumisörtéjű babafogkefét.
§ Biztosítsa, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű fluoridhoz jusson! Természetes módon megtalálható a vízben, és segít a fogszuvasodás kialakulásának megelőzésében.
Házasságon belül vagy együttmaradni, nagyon fontos, mikor az embernek gyermeke születik. Ne feledjük, hogy a párkapcsolaton belül adódó problémák egy gyermek születésével megsokszorozódnak. A baba rengeteg időt és energiát követel, így nehéz a régi meghittséget fenntartani, esetleges problémákat elsimítani.
Mindenképpen próbáljanak időt szakítani egymásra, hogy továbbra is valódi pár maradhassanak, hiszen csak így válhatnak igazi családdá!
Már egy három hónapos baba is érezi környezetében a feszültséget. Amennyiben vitája támad partnerével, tegye fel magának a kérdést: Ez mennyire lehet a gyermekem számára riasztó?
Mindenképpen vizsgálja meg magában vitáik gyakoriságát és intenzitását. Az apróbb nézeteltérések egy párkapcsolat természetes velejárói, ám ha a felek elfojtják érzelmeiket, az pontosan olyan feszültséget teremt és olyan káros, mint az állandó veszekedések.
Az egyik leggyakoribb hiba, melyet az újdonsült szülők elkövetnek, hogy minden tanácsot ki akarnak próbálni, mindenkinek meg szeretnének felelni. Legyen óvatos abban, kihez, vagy milyen forráshoz fordul tanácsért! Kérdezze gyermekorvosát, vagy böngésszen orvosi-egészségügyi tanácsadással foglalkozó weblapokat!
A hiszti helyes és helytelen kezelése, avagy ne jutalmazd a hisztit!
Talán már mindenki
találkozott olyan gyermekkel, aki boltban, bevásárlóközpontban kitartó
hisztivel követelt valamit, amit a szülei nem akartak neki megvenni. Aztán a
legtöbben, figyelve a történteket, azt láthattuk, hogy a gyermek akkor
nyugodott meg, amikor azt megkapta. Mennyire vagyunk felelősek az effajta
szituációkért? Hol botlunk meg a nevelésben, hogy akár ide is eljuthatunk?
Senkinek sem hiányoznak az összehúzott szemöldökök, a csóváló fejek, a
gúnyos megjegyzések a boltban egy ilyen eset után. Hogyan előzzük meg?
Nem direkt csinálja, nem emlékszik a tiltásra!
A saját - dackorszakba
lépett - gyermeketeknél már biztos tapasztalták, hogy a büntetést mintha nem
értené, vagy elfelejtené, hogy bizonyos dolgokat előző nap
megtiltottunk neki. A jutalmazásra, dicséretre viszont egész másként reagál,
örül neki, büszke lesz, és érdekes módon akár még másnap is emlékszik rá.
Hát igen, így van ez, ugyanis két éves kor alatt a büntetést még
gyakorlatilag nem értik, és természetesen nem megjátsszák, hanem nem is
emlékeznek rá. Ezért tapasztaljuk gyakran, hogy ugyanazt megismétli
számtalanszor – a megismerés, kíváncsiság hajtja – és akár mosolyog is, ha
rászólunk. Ebben az esetben a legjobb, ha higgadtan, de határozottan és
nyomatékosan a szemébe nézve elmagyarázzuk neki türelmesen, hogy miért nem
engedjük azt meg, és segítünk neki más elfoglaltságot találni.
Dicsérd minél többet!
A dicséret végtelenül fontos
a gyermekek életében, a pozitív megerősítés elengedhetetlen feltétele
annak, hogy gyermekünk lelkileg kiegyensúlyozott legyen. Számtalan
lehetőségünk van észrevenni ezeket a lehetőségeket, ne legyünk restek
szem előtt tartani. Dicséret jár azért, ha szót fogad, ha szépen eszik,
ha segít elpakolni a játékokat, ha ügyesen beveszi a gyógyszert, ha sikerül a
bilibe produkálni, ha megkérjük valami szívességre és megteszi, és így tovább.
Ha jutalmazod a hisztit, egyre rosszabb lesz!
A gond akkor van, ha ő ezeket a hétköznapi
természetes történéseket megtagadja, nem akarja teljesíteni, és mi úgy
reagálunk, hogy ajándékot ígérünk neki.
Például:
- ha beveszed a gyógyszert, kapsz egy ajándékot
- ha elpakolod a játékokat, lesz egy meglepetésem a számodra
- ha belekakilsz a bilibe, kapsz egy túrórúdit
Ez tudjuk, hogy a könnyebbik megoldás, és ez által a boldognak tűnő
aprónép, mint a kisangyal teljesíti azt, amit előtte hosszú könyörgés,
rémisztő hiszti előzött meg.
De itt indul
el a lavina. Ugyanis rájön arra, hogy ha hisztizik,
utána – gyengeségünk okán – ajándékot kap. Rájön arra is, ha szeretne valamit a
boltban, mert hát miért ne szeretne, ez teljesen természetes, egy kiadós
hiszti után a szülő úgyse bírja tovább az égő jelenetet, és megveszi
neki. Ez ördögi kör, ugyanis innen ez már egyre
rosszabb lehet, ugyanis a hisztik gyakoribbá és hosszabbá válhatnak, a
követelőzés magas fokot érhet el. Sose felejtsük el, ha megadjuk
magunkat, akkor a gyermek szemében mi leszünk a szuperek, a nagylelkűek,
ő pedig határtalanul boldog lesz. DE mindez csupán rövid ideig tarthat,
hiszen így szépen lassan a fejünkre nő, és átveszi az irányítást,
elveszíthetjük a tiszteletét.
Mit tegyünk?
- dicsérjük
minél többet egészen pici korától kezdve
- a természetes szituációkért ne ígérjünk ajándékot, hiszen azok
természetes történései a mindennapoknak
- beszéljük meg vele, hogy miért megyünk a boltba, mit fogunk vásárolni,
és hivatkozzunk erre, ha elkezd követelőzni
- tudatosítsuk magunkban, hogy egy ilyen ajándékozás, illetve egy boltbéli
kívánság teljesítése már lavinát indíthat
- ha hisztizik a boltban, maradjunk nyugodtak, kapcsoljuk ki a külvilág
jelzéseit, és várjuk meg türelmesen, amíg befejezi
Jutalmazd csak úgy!
Természetesen
mindez nem azt jelenti, hogy csak ünnepnapokon helyes ajándékozni a gyermeket,
sőt, hiszen ez is egy szeretet kifejezés számára.
Csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogyan lehet elcsúszni a jutalmazás
által a nevelésben.
Tehát néha lehet venni valamit a gyerkőcnek a boltban, csak úgy, és nem
akkor, ha ő kéri: "veszek neked egy túrórúdit, örülnél neki?"
Vagy pedig, ha valami különös eseményen büszkék voltunk rá, meg lehet
őt ajándékozni: "nagyon ügyes voltál az orvosnál, büszke vagyok
rád, hogy nem sírtál, gyere veszünk egy fagyit". Helytelen viszont az,
hogy: "ha jól viselkedsz az orvosnál, veszek neked egy fagyit."
Továbbra is hangsúlyozom, hogy feltétel nélkül szeressék a gyermeküket és
legyenek nagyon következetesek a nevelésben, mert csak így lehetnek majd boldog
felnőttek.

TAPASZTALATAIM SZERINT, A GYERMEKKORI AGRESSZIÓT A
FELNŐTTEK/ANYÁK,OVÓNŐK PEDAGÓGUSOK / NEM VESZIK ELÉGGÉ KOMOLYAN.NEM
LENNE SZABAD LEGYINTENI,HOGY-MAJD KINÖVI-,VAGY AZ ELLENKEZŐJÉT
TENNI-AGRESSZIÓVAL VÁLASZOLNI ADOTT ESETBEN,HISZEN AZ AGRESSZIÓ,AGRESSZIÓT
SZÜL.!!!
AZ ÉN ELEKTRÓNIKUS KALANDOM
Csodálatos dolog az amikor egy kattintással jelzik a kollégák, a tudományos fórumok,az anyukák hogy szükségük van a munkádra,úgy ismeretlenül, csupán a leirt tények minősége alapján.Az alkalom hogy kiteregedheted és hasznosithatod azt, amit értéknek tekintenek benned,és amiket sokszor mellőztek vagy lebecsültek az illetéktelenek.
Ez egy becsületes alkotó munka története,és ami két Web lapon található meg./www.dr.bauerbela.ro és a-Blog.bauer bela.ro.
Most amikor a 8o-dik évem küszöbén állok, nem mertem még álmodni sem hogy mindaz a verjtékesen felhalmozott gondolatadattár és megteremtett irás/ 6ooo oldalon/ azok kezébe kerülhet akik értéknek tekintik és felhasználják mindennapi segitő imáikban és ténykedésükben a gyermekgondozási és gyermekgyógyászati gyakorlatban.
Ezek az-- átokra teremtett szürke verébtársaim- és a sors ajándékozott meg ezzel a lehetőséggel-az Internettel- hogy most tizenkét év kemény munkájával az egész szakmai rend tudomására hozzam azt a szerény értéket,amiért egy egész életet áldoztam,és megfellebbezhetetlen módon tárjam a kétkedők elé is.
Most már megnyugodtam,már nem vivom az ármányok elleni csatákat,az érdemtelenek elmarasztaló acsarkodásait.Abszolut igazolt tényekkel bizonyitottam.
Már nem biráskodik felettem a kissebbségi voltom minden nyomorusága,minden fala, amiről mindig kötelezően vissza kellett pattannom.
Az alkotás szelleme most már szabadon leng, igazolva azt a tényt hogy-a nem ismert, érinthető és érzékelhető személyekről szól az alkotott érték minősége- hanem a szabadon szárnyaló gondlatokról,a hivatástudat feddhetetlen.embertszolgáló.erkölcsileg tiszta emberi ténykedéseiről.
Vállalom 8 hónap után mindenki előtt, azt a nagyképüséget hogy Én ma magamat ünneplem,.
De megünnepeltek azok az embertásaim akik azzal hogy a világ minden tájáról visszajaleztek hogy nem volt hiábavaló az a 6ooo oldalnyi közlemény ami a világhálón közkézen forog és naponta 2oo-22o látogató tisztel meg már hosszu hónapok óta a Web lapomon és ami a GOOGLE KERESŐ NEMZETKÖZI ORVOSI KATALÓGUSÁBAN, A MEGTISZTELŐ MÁSODIK HELYRE SOROL A LÁTOGATÓK SZÁMÁT,ÉS A KÖZÖLT ANYAGOK TARTALMÁT ILLETŐEN.
Maga a tény hogy főként az orvosi rendünk látogatói jelezték hogy értéknek tartják a törekvéseimet és elvégzett munkámat,csak úgy ismeretlenül mindennemü –strófa-kisérete nélkül.
A gyógyitó munkám után ezt tartom életem legnagyobb teljesitményének.
Uram hálát adok érte.!!!
Amikor 73 éves fejjel az internet tanulás –kálváriáját jártam, jómagam sem gondoltam hogy megengedi Nekem az Úr hogy olyan tallérokat tegyek még a köz asztalára amiket az alábbiakban közölni fogok.Tulajdonképpen én sem vettem komolyan az egész elektrónikus ügyet, már csak azért sem mert, a környezetem is dicsérte a humorérzékemet egy ilyen vállalkozás hallatán.Egyszóval megmo-
solyogtak egyesek leplezetlenül a szemembe, a jobb érzésüek a hátam mögött.
Nem tudhatta senki hogy nekem az egész szakmai létem vágyálma volt a tudományos kommunikáció technikai feltételeinak a megteremtése-Vettem egy-OLIVETTI- irógépet és egy-ZENIT-fényképezőgépet-megtanultam a gépirást és fényképezést amatör szinten azzal a céllal, hogy tudomására hozzam a környezetemnek azt amit egy egész szakmai létem alatt felhalmoztam-tudásban,tapasztalatban .
Aztán jött a döntő momentum ami megérlelte bennem az elhatározást hogy ily módon is segithetek embertársaimnak.Egy édesanya akinek két fiát-padludkás- koruktól kezeltem és aki nagy emberi tisztességet érdemelt mint anya, mint házastárs,az egyik gyermeke vizsgálata alkalmával látta, hogy-bütykölök-a számitógépen egy tudományos munkát, és a következő megjegyzést tette-Kedves Doktor úr ne gyötörje magát a mai társadalom nem nagyon értékeli az ilyen jellegü törekvéseit,talán még a kollégáit is csak korlátozott mértékben,de azért kötelességem hozzátenni anyai minőségemben a következőket- –HA MÁR CSAK EGY GYERMEK ÉLETÉT SIKERÜL MEGMENTENIE A MUNKÁJÁVAL MÁR AKKOR IS MEGÉRTE A FÁRADTSÁGOT-
Ez volt az érzelmi döntő momentum,ez az emberi áldozatkészség abszolut leegyeszrüsitése egy lét védelmére.
Hatalmas és áldozatos munkát végeztem amit csak az tud felmérni akinek ilyen élményanyaga van.Úgy érzem hogy áldás kiséri mindennapi munkámat és ezért boldog vagyok.
És végezni fogom amig megbecsülendő,hasznos gondolatokkal szolgálhatok anyáknak,kollégáknak,minden érdeklődőnek.
Másrészt,éreztem azoknak a hosszú évtizedeknek a gyermekgyógyászatba vetett hitét,önfeláldozó munkáját,nem teljesen kiteljesedett segiteni akarását amit még el kell végeznem.
-Nehéz szivvel álltam egy ilyen jellegü és nemzetközi horderejü megmérettetés elé, mert egy negativ jelzésü sikertelenség erősen rányomta volna bélyegét az eddigi létem,konok munkájára.
Mindennemü törekvésem az volt hogy hasznára legyek irásaimmal az arra igényt tartó kollégáimnak,az édesanyáknak gyermekük nevelésében,gondozásában,valamint arról is hogy hogyan éltem meg ezen -rusnya világ-fondorlatait-mindezt kevés örömmel és több keserüséggel
Úgy érzem mégis megérte-a sors- megágyazta nyugalmamat-a statisztikai mutatók ilyen mérvü kivételes értékei emelték az országban a szakmai tisztességemet,és megerősitettek a nemzetközi gyermekgyógyászati szakirodalom érdemleges alkotóinak az adattárában.
AMIKET LEIROK ÉLETEM ÉRDEMLEGES ESEMÉNYEI VOLTAK.ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI.
A CSALÁDOMNAK ÉS FÖLDIEIMNEK SZÓL EZ A RÖVID IRÁS, AKIKNEK EREDŐJE ÉS ELSZÁMOLÓJA VAGYOK. KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ, AMI MINDEN EMBERI GYARLÓSÁG ELLENÉRE A MEGÉRDEMELT RANGJÁRA EMELI EMBERI ÉS ORVOSI TÉNYKEDÉSEMET.
AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSTÁRSADALOM ELISMERTE EGY KÜZDELMES ÉLET EREDMÉNYEIT AZZAL HOGY A PÁPAI PÁRIZ FERENC ÉLETMÜDIJAT NEKEM ITÉLTE A 2O1O –es ÉVBEN.
IGAZSÁGOS, ÉRTÉKRENDÜ ÉS ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET IDÉZEM, ÉLETEM ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA ÉS KINYILVÁNITÁSÁRA.
DE 8 HÓNAP ALATT ITÉLETET MONDOTT /2O1O DECEMBER 6 ÉS 2O11 AUGUSZTUS 6-IKA KÖZÖTT/ AZ AZ 52.OOO-NYI ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL,73 ORSZÁGÁBÓL ÉS 2248 VÁROSÁBÓL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZIRÁNT A 6OOO OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI MUNKÁM IRÁNT, AMELYET TISZTESSÉGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A VILÁGHÁLÓN.
SZATMÁRNÉMETI-2O11-AUGUSZTUS 6-ÁN..
Web lap-WWW.dr.bauerbela.ro
blog.bauer bela.ro
W.W.W.conexiuni medicale.ro-
pagină personală-dr.Bauer Béla
FÖLDTÁJAK-ORSZÁGOK-VÁROSOK-LÁTOGATÓK.
Nyolc hónappal a Web lapom működésének beinditása után
a következőket regisztrálták az infermatikai statisztikai rendszerek-
WEB LAPOM STATISZTIKAI ADATAI 8 HÓNAP UTÁN
2O1O-DECEMBER 6 ÉS 2O11 AUGUSZTUS 6 KÖZÖTT
A VILÁGHÁLÓRA FELTETT SZAKMUNKÁK OLDALSZÁMA-
6123
1-LÁTOGATÓK SZÁMA 51991
2-ORSZÁGOK SZÁMA 73
3-VILÁGVÁROSOK SZÁMA 1o62
4-HAZAI VÁROSOK SZÁMA 419
5-MAGYAR VÁROSOK SZÁMA 76o
6-VÁROSOK ÖSSZESEN 2241
7 –BUDAPEST 5432
8-BUKAREST 4612
9-LÁTOGATOTTSÁG 24ÓRA ALATT 217
LÁTOGATÓK FÖLDRÉSZEK SZERINT Európa-Amerika-Kanada-Dél-Amerika-Afrika Ázsia-Délkelet Ázsia-Közelkelet
.
Amikor a sorsom úgy hozta, hogy egy súlyos infarktus alkalmával öt éjtszaka néztem az intensiv osztály fehér menyezetét-lebegtetve-kilátásaimat,ebben az esetleg utolsó szoritásában földi létemnek, gondoltam arra hogy hogyan gazdálkodtam átörökitett génjeimmel gondolatban,szóban és cselekedetben.-Nem ildomos úgy meghalni,hogy ne tudjuk –miért éltünk-
Egy jó barátom és kollégám Dr.Puskás József aki, az első látogatóim közé tartozott a kórházban a következőket mondta –hát kis pajtás mostani helyzetedben nem nagyon pengetném a garasaimat ,de egy tanácsot tudok adni –ha most a lábad közé ejted a fejed erősen számolhatsz a fehér lepedő csendjével.
Ezen jó tanács után önszorgalomból elsajátitottam a számitógépes ismereteket,a szöveg és képes technikák ismérveit,valamint vettem egy-Nikon-elektrónikus fényképezőgépet és hozzákezdtem a még hátralévő feladataim elvégzéséhez.
Az már való tény hogy az egész környezetemet hosszantartó-turbulens-állapotban tartottam a hülye kérdéseimmel.De megtanultam, és köszönöm mindenkinek aki egy percet,pillanatot áldozott rám.
Következtek a magambafordult,állhatatos munkával eltelt napok./napi 12-14 óra kemény szellemi munkával/
Kellett legyen bennem annyi akarat és önbizalom hogy felkapaszkodjak a Ring-szoritó sarkában ahogyan ezt az életem folyamán többször megtettem.
Egyetlen célom volt, hogy amit magammal hoztam,és az irdatlan következetes munkámmal szereztem,az ÚR áldó kezeivel még továbbitsam a hivatásom törekvéseit azoknak, akik ezt igénylik.
Amilyen mértékben talpraálltam egy nemeslelkü,nagyon sok áldozatra képes ember/a hitesem/segitségével,csak az alkotási kényszer és annak módjai lebegtek előttem.Nehezen elhihető de mégis kiméletlen átélt történés volt az, hogy az enyéimtől,itt a szatmáriaktól nem kaptam meg a megérdemelt jó szót.De hát ez a végjátékban már mellékes,habár megvisel
hitedben és szellemiségedben.
Nem az önmutogatás kényszere a pályafutásom alkonyán,hanem életem harmóniájának és tisztességes elszámolásának a gondja kényszeritette ki belőlem,hogy a hivatásomnak szentelt érdemleges és kézzelfogható tények felmérését végezzem el, elektrónikus eszköztárral ,életem alkotó munkájáról.
.
Mindennemü alkotó munkának, kell legyen egy elfogadható,értékelhető
háttere amit a szűkebb szakmai vagy a társadalom tisztességes rétegének kötelezően el kell magyarázni-Ezt teljesitem én az alábbiakban.
Miért irtam minedezen munkáimat teszik fel egyesek a kérdést?
Az elsők érvek között talán az egyetemi gyermekgyógyásati fakultások megszüntetését emliteném.Az általános orvosképzésben a gyermekgyógyászáti oktatás elégtelenné vállt úgy időben mint tartalomban.A kezdő orvosok úgy a gyakorlati mint az elméleti sőt a dokumentációs lehetőségeket is tekintve meglehetősen egy előnytelen hely-zetből indulnak el a nagyon felelősségteljes munkájuk gyakorlásában..Egy diagnosztikai összhangzattanu munka amit jómagam a köz rendelkezésére ajánlottam elektronikus kiadásban,egy olyan helyzetben amikor a családi orvosi rendelőket most látták el Lap-topokkal-egy kattintás reményével nagy segitséget kaphatnak.Még ma is átérzem a pályakezdés emócióinak minden mozzanatát,és úgy éreztem mindig hogy szolidáris maradok ezekkel a kollégáimmal.
Vannak általános követelmények amik közül megemliteném
-a megbizhatóságot,minőséget és közérthetőséget
-a szavahihetőséget és tudományos hitelességet
--a mindenki által való hozzáférhetőséget
- a szakmai jelleg gyakorlati szempontjainak a prioritásait
-és mindenekelőt a leszélesebbkörü tájékozódás vagy
tájékoztatás igényeinek való megfelelést
Mielőtt a Web oldalamat létrehoztam,a körülbelül 4ooo oldalnyi anyagot, rendszereznem kellet azokat orvosi vonatkozásu,gyermekgondozási
és gyermekvédelmi ,valamint közéleti problémákra.
Tulajdonképpen az egész szakmai pályfutásom papirra vetett munkája fellelhető de főként, az utóbbi 8-1o évben már kellő tapasztalattal és nagyon nehéz, kemény munkával végeztem el ezt a feladatot.
hasznosithatod azt, amit értéknek tekintenek benned,és amiket sokszor mellőztek vagy lebecsültek az illetéktelenek.
Ez a egy becsületes alkotó munka története,és ami két Web lapon található meg./www.dr.bauerbela.ro és a-www,conexiunimedicalesm.ro –saját rovat-/
2010 December 6-án inditották útjára az egyéni WEB lapomat,azzal a céllal hogy azt a szerény tenyeres-talpas munkámat
az orvosi gyakorlattal kapcsolatban,legyen lehetőségem közölni másokkal is.
A sok kétkedésre, ami bennem élt,a számottevés a köz előtt,az elfogadás ténye a saját rendem képviselői által úgy hazai mint nemzetközi szinten,nehéz volt kivárni a választ..
.
Mindennemü törekvésem az volt hogy hasznára legyek irásaimmal az arra igényt tartó kollégáimnak,az édesanyáknak gyermekük nevelésében,gondozásában,valamint arról is hogy hogyan éltem meg ezen -rusnya világ-fondorlatait-mindezt kevés örömmel és több keserüséggel.,és kevés őszinte baráttal.
A Web lapom egyik nagy előnye hogy sikerült egy kalap alá
hoznom a gyermekgyógyászati tudomány,a gyermekgondozás és egy erdélyi magyar örömeit és gondjait.
Néhányat megemlitek-
-a gyermekgyógyászati hivatás ismérveit egy egyedülálló elektrónikus szerkesztésü könyvben , elsőnek az országban.
GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKAI ÉS KÉPES DIAGNOSZTIKA.internet-www.Conexiuni medicale
GYERMEKGYOGYÁSZATI, KLINIKAI ÉS KÉPES ÚTMUTATÓ
MOTTÓ
Ha ezen munka segítségével csak egy gyermek életét sikerül megmenteni már megérte az áldozatos munkát.
Dr. BAUER Béla
gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora.
A román nyelvű kiadvány címe:
DIAGNOGNOSTIC CLINIC ŞI IMAGINISTIC ÎN PEDIATRIE
ISMERTETŐ
Az igényes szakmunka 280 oldal terjedelmű, 17 fejezetet és 409 vázlatot tartalmazó CD-kiadvány körülbelül 1000 képes ikonográfiával. Az első ilyen jellegű elektronikus orvosi szakmunka az országban.
A kiadvány aktualitása és előnyei a következők:
1. Teljes igényű és leülepített szakmai áttekintést ad a gyermekgyógyászat klasszikus és mai,tudományos és gyakorlati adattárából.
2. Egy számítógépbe betáplálva azonnali információkat nyújt/1-2 másodperc/ olyan részletkérdésekről, amelyekhez csak időigényes és fáradtságos dokumentációs munka után juthatunk hozzá./CTRL lenyomva + 1 bal egérklikk a tartalomjegyzékben óhajtott címre/
Napjainkban, amikor a gyermekgyógyászati képzés nem kap méltó rangot a felsőoktatásban (megszűntek a gyermekgyógyászati karok az orvostudományi intézetekben) a végzős orvosok, saját hibájukon kívül nem kellően leülepített gyermekgyógyászati ismeretekkel kezdenek hivatásuk felelősségteljes gyakorlásához. Úgy gondolom hogy ez a munka hiánypótló lehet a mindennapi gyermekgyógyászati ténykedésben.
A CD-ben foglaltak szakmailag, életszerűen a mindennapi orvosi gyakorlat igényeit figyelembe véve, steril szakmai eszmefutásokat nélkülözve szolgátat információkat, szinoptikus táblázatok, vagy rendszerezett felsorolások formájában a gyakorló orvosnak és rajta keresztül a szülőknek a gyermek aktuális fizikai és szellemi fejlettségi állapotáról, valamint a betegségnek a jellegéről vagy milyenségéről, a gyógyulás kilátásairól.
A kiadvány gyakorlati hatásfoka a számítógéppel rendelkező orvosi rendelőkben lesz mérhető. A megfelelő fejezeteket mindvégig lehet időszerűsíteni, kiegészíteni vagy kiiktatni egyes részeket vagy fejezeteket, mindezeket a felhasználó orvos gondolkodásmódjához modulálni a szakmai élményanyag az egyéni elméleti és gyakorlati felkészültség függvényében. A szerző ilyen értelemben teljes mozgásteret engedélyez a felhasználónak. Ez az elektronikus kiadvány ha illetékes, érdeklődő kézbe kerül, sokáig él és használható és az esetek többségében egy egész szakmai karrieren elkísérhet, természetesen az elmaradhatatlan szakmai időszerűsítésekkel.
TARTALMILAG a 17 fejezet a következő problémákkal foglalkozik:
- a gyermek fizikai, szellemi és érzékszerveinek fejlettségi foka
- a helyes kórtörténet, a beteg gyermek vizsgálatának a metodológiája
- a részletes gyermekgyógyászati szemiológia, a 56 főbb tünetcsoporttal
- a gyermekbetegségek főbb tüneteinek vagy tünetcsoportjainak az értékelése korcsoportok szerint (újszülött, csecsemő, kisded, iskolás gyermek)
- a diagnózis vagy kórisme felállításának a rendszertana
- a diagnosztikai tévedések megelőzésének lehetőségei
- a gyermekgyógyászatban gyakrabban előforduló betegségek
- ritkább gyermekgyógyászati kórképek
- a sebészeti vonatkozású gyermekbetegségek műtéti kezelési időpontjának
- optimális időpontja
- szindromatologia
- a sokat vitatott antibiotikum kezelés ésszerű alapjai
- a csecsemő és gyermektáplálás időszerű kérdései
- gyermekkori oltások naptára, formái, javallatai és ellenjavallatai
- a csecsemőgondozás sarkalatos szervezési problémái,és szakmai tartalma
- fontosabb laboratóriumi adatok gyermekkori rendszertana
- aktuális orvos etikai kérdések
A kiadvány DOKUMENTACIÓS FORRÁSAI rendkívül gazdagok:
- a klasszikus német gyermekgyógyászati irodalom forrás anyagától kezdve,szerepelnek a angol-amerikai,francia ,román,magyar szerzők örökértékű munkái. Mindezeket a bevezetőben nominalizálva felsoroltam.
- ugyancsak említésre méltó a világ legrangosabb gyermekgyógyászati folyóiratainak szintézisei adott témákban-/lásd bevezető/
- nem elhanyagolható a szerző személyes 53 éves szakmai élményanyaga (szakmai minősítő tanfolyamok,továbbképzések a hazai és külföldi rangos gyermekgyógyászati intézményekben, doktorátusi tézis anyaga, közlemények a hazai és külföldi szaklapokban) és nem utolsó sorban egy emberöltő a beteg gyermek szolgálatában.
A kiadvány egy külön fejezete a „BLITZ diagnózis a gyermekkorban”. Az ebben foglalt 403 tétel hozzásegítheti a gyakorló orvost hogy az első benyomás alapján egy prezumptív vagy előzetes diagnózist mondjon a szülőknek. Az orvosi hivatás „ősrégi” problémája a gyógyító tevékenység kapcsán, a beteggel való első találkozás alkalmával nagy valószínűséggel kórismét mondjál, ennek az aktusnak a sikere, mindig tiszteletet és elismerést vált ki a hozzátartozóból.
A „RADIOLÓGIAI IMAGINISZTIKA” című fejezet rendszerekbe foglalt ikonográfiát tartalmaz 433 felvétellel, és a szükséges radiológiai szemiológiai leírással.
„GYERMEKGYÓGYÁSZAT KÉPEKBEN” tulajdonképpen a gyermekbetegségek egy 550 képanyagon való atlasz-szerű megjelenítése főként azon kollégák számára jelenthet értéket, akiket egy-egy vizuális jelenség vagy élmény egész életükön át elkísér vagy esetleg emlékeztet.
TISZTELT KOLLÉGÁK ÉS KOLLÉGANŐK!
53 évvel a tarsolyomban a mindennapi tépelődések árnyékában, ami még napjainkban sem megértett közös sorsunk, írtam meg ezt a munkát, nagyon jó szívvel és őszinte segíteni akarással. Főként azoknak a segítségére akik egy sztetoszkóppal a nyakukba aggatva kell megküzdjenek a gyermekkellátás sűrűjében, az első vonalban. Fogadjátok megértéssel és szeretettel ezt a törekvést.
Tisztelettel,
Dr. Bauer Béla
Szatmárnémeti, 2009 Január
2.GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK KÖZHASZNU GYŰJTEMÉNYE-internet-világháló-www.Conexiuni medicale -997 oldal-
MOTIVÁCIÓ-A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.
Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi.Valahol a mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.
Másrészt, a mai szülők egészségügyi kulturáját tekintetbe véve, és a nívós tömegkomunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.
Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések,félremagyarázákok elkerülése végett, amik olykor félrevezetőek és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektrónikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerüsithető adattára van.
Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bizott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunK,ami a maga nemében minden fejezetét magába foglalja a gyermekgyógyászat mai adattárának,és mindez egy kattintással hozzáférhetővé válik minden érdeklődő számára.
-3 –Gyermekgyógyászati Atlasz-ami kb-1ooo felvételt tartalmaz az oldal megnyitása után rögtön a nemzetközi gyermek-
gyógyász közösség figyelmének az előterébe került és nagyon sok érdeklődőt vonzott a lapomra a világ minden tájáról/13213 látogató
-4-A –Blitz diagnózis a gyermekkorban/diagnózis az első látásra / az orvos elődeink és saját tapasztalatunk összegzése fél mondatokban de határozottan állitom hogy értékes klinikai megfigyelések-
kel.Ilyen jellegü kiadvánnyal nem találkoztam a mai gyarmakgyógyászati irodalomban.
-5–Klinikai tanulmányok-sokrétü, számos kutatásaimmal összefüggő de más irodalmi ccsemegét is tartalmazó munka, ami szakmai élményanyag minőségét tekintve hozzájárulhat az orvosi szemlélet személyszerinti kialakitásához.
Ugyancsak ezen a lapon jelentettem meg három gyermekgondozási
munkámat-1-Gyermekgondozási tanácsok közhasznu gyűjteményét-12oo
a Gyermekgondozási Böngészőt 4oo oldal/valamint –Képes Kismama-Blog-15oo oldal. Az első 8 hónapban 76o magyarországi városból és helységből látogatták az anyák ezt a kiadványt.DE meg kell emlitenem a kárpátmedenceianyukákat/Szerbia.Szlovénia.Horvátország,Ausztria,Szlovákia.Pománia,Ukrajna,Moldova és az egész világon sokszor kényszerből elvádorolt anyukákat is akik 73 orsszágból vették igénybe irásaimat
á használták gyermekeik gyógyitása érdekében.-A három kiadvány -kb- 3ooo oldal.Nagyon büszke vagyok erre a három munkámra,elsősorban nem azért mert 6 évig dolgoztam rajtuk-hanem sikerült közös lapra tenni az orvosi,védőnövéri és szülői teendőket elméleti és gyakorlati sikon és nem utolsósorban hogy magukrautalt kis magyar közösségnek tudtam segitő kezet nyujtani..
Ez orvosi létem egy nagy,felejthetetlen érzelmi megélése- Nagy öröm tölt el és boldog vagyok hogy megirtam és hosszantartó értéket alkottam az édesanyáknak,családoknak olykor a sors által rájukszabott nehéz helyzetükben.
A –Közéleti irások-ezek már a közelmúlt és jelenlegi gyarlóságainkról, a barátokról,Páskándi Gézáról Szatmárról, szülővárosomról,modortalan de igaz irodalmi próbálkozásaimról és életem értelmének elszámolásáról szólnakSzerintem annak a néhány irásnak amit közöltem van egy közös jellemvonása-igazak és történelmileg autentikusak
. Engem nem kényeztettek el a földieim elismréseikkel,mikor a sorsom éppen árnyas oldalára vetődött, nem védtek,nem vigasztaltak.
Mindig inkább az ejtőernyősöket magasztalták,propagálták,vagy az ügyeskedő,habverős kollégáimat istápolták.
Egész pályafutásom alatt csak a kimondott tagadhatatlan és méltányos szakmunkámra volt szügség.aA teljesitményemet valahogy mindig máshol ismerték el,és megfelelő módon értékelték.A magam erejéből érvényesültem és ezt a tényt értékmérő emberek felismerték és jutalmazták.Ez a tény itt a szülővárosomban egy körmöm alatti fájdalmas tüske volt,amit bevallom nehezen viseltem.
Amikor 2o1o április 22-én 7oo kollégám előtt olvasták a –Laudációt-életem munkájáról,végigvonult előttem egy érzelmi és mégis reális áttekintés életutamról, megkezdve a génjeimtől amiket kölcsön adott a lét, hogy majd jó kamattal behajtsa rajtam az adományt.Az adomány és visszatérités közötti idő amit már én uraltam-elsősorban a kitartó hiteles munkámmal,felelősségtudattal,a gondolattal hogy minden reménytelennek tűnő helyzetben az egyetlen visszatérő már,már morbid gondolatom az volt-hogy utoljára még megkapaszkodok-Ez a kimondhatalanul vérmes remény, amit édesanyám sujkolt belém-hogy életemnek ez az egyedüli lehetséges értelme és méltányos fohásza.
Igy csepegtettem nap mint nap a cseppeimet a tengerbe-az Értől az Óceánig.,hogy a végén megnyugvással álljak ki és boritsam az asztalra
ha nem is szegényes de egyszerü jövedékemet.Úgy hiszem hogy a teremben lévő kollégáimnak nem kell ecsetelnem az társadalom gyarlóbb felének álnokságait,a történelmi időszakok hol feléledő,hol virágzó hitványainak szertelen rosszindulatát. Ők ugyanezeket megélték.
Hiszem, hogy mi valamennyien részben vagy egészben tovább tudtuk örökíteni az orvoslás Pápai Páriz Ferenc által megfogalmazott erényeit, azaz: „az egészséges tudomány, a tökéletes lelkiismeretesség, a hűséges szorgalom és a hiánytalan jóakarat” példáját, melynek hiányai nemcsak rendünk, hanem egész világunk fennállását veszélyeztethetik.
Nagy elődeink ezen gonlatait szem előtt tartva igyekeztünk megőrizni méltóságukat és tartalmi hallhatatlanságukat
. Itéltessék meg a munkám értéke azok által, akiknek bármilyen természetü javára szolgál.!!
.
A KÖZÖLT ADATOK 2O11 AUGUSZTUS 6-IG SZÓLNAK
A gyermeknevelés nem csak a gyerekről szól, hanem rólunk szülőkről is. Neked is erőt kell venned magadon, ha célt akarsz érni valamilyen gyermeknevelési kérdésben és ez bizony fájdalmas dolog. Elhatározod, hogy holnaptól márpedig a kiságyban kell aludni “Őfelségének” – de váratlanul megsajnálod. Aztán pedig magadat ostorozod, amiért megint feladtad. Milyen láthatatlan akadályok állnak az utadba ilyenkor és mit tehetsz ellenük?
1. Komfortzóna
Ez a kis galád mindent megtesz, hogy egy helyben tartson téged, legyen szó akár fogyókúráról, akár gyermeknevelésről. Amikor például diétázni és sportolni kezdesz, ő az, aki egy átkoplalt nap után azt súgja a füledbe, hogy most dupla annyit kéne enned, hogy ezt ellensúlyozni tudd. És ő tesz keresztbe a gyereknevelésnél is. Elhatározod, hogy holnaptól nem cipeled a babát addig, amíg el nem alszik, hanem a kiságyba teszed le aludni. Azonban abban a pillanatban, hogy leteszed a kiságyba és a kicsi sírni kezd, arra gondolsz, mennyivel egyszerűbb volt cipelni, úgy legalább csendben volt – és inkább megint felveszed és cipeled.
A komfortzóna az a szint, az a szokásrendszer, ami már beállt és amit (hogyha változtatni szeretnél az életedben) át kell törnöd.
A gyermek érkezése a családba sok változással jár, ilyenkor alaposan elmozdul a komfortzóna és mihamarabb szeretnénk szokásokat kialakítani, kezelni a helyzetet, ezért kialakítjuk azt, ami az adott pillanatban a legkényelmesebbnek tűnik.
Például
-azt, hogy mindig kézben van a baba, mert amíg nagyon pici, addig így érzi jól magát. -Vagy azt, hogy elalvás előtt cipeljük, mert ettől nyugszik meg.
-Vagy azt a képet, hogy ő rossz evő, mert az első időkben lassan evett és lassan hízott, ezért állandóan a baba etetése körül forog a nap, mert “ő ilyen problémás típus” – holott lehet, hogy egyáltalán nem problémás, csak beleneveltük, hogy az.
A baba sokkal gyorsabban változik, mint ahogyan a mi komfortzónánk követni tudja. Ezért maradnak meg az első idők szokásai még hónapokkal később is, mert mi tartjuk meg őket, mi tápláljuk őket, mi szoktatjuk hozzá a kicsit. Ugyanígy hozzászoktathatnánk más szokásokhoz is, de a változtatás már nehezebbnek tűnik, mert ahhoz túl kéne lépni a komfortzónán.
2. Türelmetlenség
Sok szülő úgy gondolkodik a gyereknevelésről, mint bűvésztrükkök összességéről: “mutassatok nekem egy módszert, amivel elérhetném, hogy…” – és várják a csodát, a megoldást arra, hogy a gyerek aludjon, ne hisztizzen, szépen egyen stb.
Csakhogy a nemalvás, a hiszti, a csúnya evés mind egy-egy korábbi folyamat eredménye, először ezt kell feltárni, majd pedig a gyereket lépésenként megtanítani arra, hogyan kéne viselkednie, mit kéne csinálnia.
A tanulás hosszú folyamat. Úszni sem lehet varázsütésre megtanulni: sok gyakorlás, kitartás és egy jó edző szükséges ahhoz, hogy ne csak a vízen tudj fennmaradni, hanem szabályosan, hatékonyan ússzál és még élvezd is a mozgást.
3. “Nem vagyok jó anya”-szindróma
A megfelelési kényszer igazi “női baj”, amit a legtöbb anya átél. Él benne egy kép arról, milyen a jó anya és ennek a képnek szeretne maximálisan megfelelni. Ebbe a szerepbe egyetlen dolog “csúnyít bele” a baba, aki nem egy kép, hanem maga a valóság és ő a saját útját járja: akkor sír, amikor éhes, akkor alszik Ha a fejedben élő “szuperanya-kép” azt súgja el, amikor álmos, akkor nyafog, amikor unatkozik stb., hogy a baba akkor boldog, ha csendben van, akkor mindent megteszel majd, hogy ne sírjon. Ha a “szuperanyád” önfeláldozó, mártír típus, akkor te is erre törekszel majd – és közben nagyon szenvedsz, mert a gyermeked mintha nem lenne összhangban a magadról alkotott képpel.
Gyakran vannak tehát olyan helyzetek, amikor nem a babával van baj, hanem velünk és magunkat kell “megnevelni”, nekünk kell magunkon változtatni ahhoz, hogy eredményt érjünk el a gyerekkel kapcsolatos kérdésekben. És ez a magunkon végzett munka sajnos sokkal fájdalmasabb, mint trükköket bevetni, amiktől a baba végre elhallgat.
Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz gondolkozz a leirt tanácsokon.

A VÁLÁS MINDIG KÉT FELNŐTT EMBER KUDARCA.!!!
A SZENVEDŐ ALANY MINDIG AZ ÁRTATLAN GYERMEK !!!
.
Amikor a szülők elválnak, rengeteg dologgal kell szembenézniük. Természetesen szeretnék a gyerekeket megóvni a lelki sérüléstől, amennyire csak lehet. De vajon tudják, mi számít a legtöbbet ilyenkor a gyereknek?
Egy amerikai weboldal már több mint húsz éve ad lehetőséget gyerekeknek arra, hogy kifejezhessék és megvitathassák a szüleik válásával kapcsolatos problémáikat. Az ő hozzászólásaik alapján osztjuk meg most az öt leggyakoribb dolgot, ami ilyenkor aggasztja a gyerekeket.
Ez a leggyakoribb szívfájdalma minden gyereknek a válás időszakában. És mivel a gyerekek maguk mondják ezt leggyakrabban, ebből is jól látszik, hogy a későbbi nehézségeiknek ez az elsődleges oka. A gyereknek leginkább biztonságos környezetre van szüksége, és amikor a saját szüleit, látja veszekedni, azzal az egészmikrovilága alapjaiban rendül meg. Innentől megszűnik a biztonságos környezet, magányosnak és bizonytalannak érzi magát. Ha nem tudtok civilizáltan kommunikálni egymással, legalább arra figyeljetek oda, hogy olyankor beszéljétek meg a dolgokat, amikor gyerek nincs jelen.
Minden gyerek genetikusan és lelkileg is kötődik mindkét szülőjéhez. Ha negatív dolgokat hall az anyjáról vagy az apjáról a másik szülőtől, elkezdi megszemélyesíteni ezeket a tulajdonságokat, és teljesen összezavarodik. Ő mindkét szülőjét szereti, és ha az egyikről rosszat hall, akkor vagy a kritizált szülő, vagy a másik szülő rossz lesz a fejében. Márpedig ez komoly belső konfliktusokhoz vezethet nála, és a vége megint az lesz, hogy egyedül érzi magát.
A gyerek nem kém, és semmi esetre sem szabad őt hírszerzőnek felhasználni. Ennek az lesz az eredménye, hogy végül semmit nem mond el neked, mert attól fél, hogy a másik szülőnek okoz rosszat ezzel. A legrosszabb dolog, ami egy gyerekkel történhet az, ha már abban sem biztos, kinek mit szabad mondani. Így ne tegyél, és nem mondj neki olyat, amit nem szeretnél, hogy a másik szülő megtudjon, és ugyanígy ne kérdezősködj a másik oldalról se.
Nyilvánvalóan a szülők hozzák meg a főbb döntéseket egy gyerek életében. Ugyanakkor az ilyen drasztikus változások következtében a gyerek úgy érzi, teljesen elvesztette az irányítást a saját élete fölött, hiszen olyan döntéseket hoznak meg helyette, amit ő nem szeretett volna. Hagyj meg neki a korának megfelelően olyan dolgokat, amikben ő maga hozhat döntést. Ez lehet a szobája falának a színe, valami új karácsonyi hagyomány, a másik szülő meglátogatásának a rendje, vagy egy sport, egy hobbi, amit űzni szeretne. Legyen neki is választása bizonyos dolgokban, akkor sokkal magabiztosabbnak fogja érezni magát.
A szülőknek rengeteg problémája támad, amint válni kezdenek. Mivel főleg a saját bajaikkal vannak elfoglalva, ennek a levét a gyerekek isszák meg. Érzelmi kitöréseknek lesznek szemtanúi, nem foglalkoznak velük annyit, és mindent meg kell érteniük, „mint a felnőtteknek”. Nem igazán szeretnek a gyerekek ilyen áron hirtelen felnőtté válni. Ügyelj a szülői szerepre és kötelességekre, és ha lehet, próbálj még egy kicsit több időt tölteni a gyerekeddel. Amennyire csak megy, igyekezz kiegyensúlyozott és stabil lenni, ne borítsd fel a napirendet, és ne bőgj a gyerek előtt. Szüksége van rád, most még jobban, mint eddig.
Ha oda tudsz figyelni, hogy megfogadd ezeket a tanácsokat, sokat segíthetsz a gyereknek, hogy minimális lelki sérülésekkel ússzák meg a válást. Ráadásul ebből rengeteget tanul meg a gyereked, és bár a válás sohasem jó, meg lehet találni benne azokat a dolgokat, amikkel a gyerek és a szülő is bölcsebben, erősebben jön ki az egészből.
Nem fenyegeti a viselkedés- és érzelmi zavarok veszélye azokat a gyerekeket, akik két évesen még nem beszélnek, derült ki egy új kutatásból.
Az egyéb téren elmaradást nem mutató, megkésett beszédfejlődésű gyermekek mutathatnak enyhe viselkedési vagy érzelmi problémákat két évesen, de ezek eltűnnek, amint a beszédben beérik kortársaikat. "
A szülőket nagyon aggaszthatja, ha gyermekük nem beszél úgy, mint a többiek. Az eredményeink szerint azonban nem kell aggódni amiatt, hogy a két évesen még nem beszélő gyermek később nyelvi és pszichés zavarokkal küzd majd.” – mondják az utóbbi kutatások vezetői.
A gyermekek mintegy 18 százalékánál mutatkozik a kifejező nyelv megkésett fejlődése. A kifejező nyelv a beszédet jelenti, a nyelvi befogadás képessége pedig azt, hogy megérti a beszédet és a gesztusokat. A legtöbb esetben ezek a gyerekek végül beérik kortársaikat, de eddig nem lehetett biztosan tudni, hogy a kifejezőképesség késlekedése később okoz-e bármilyen zavart. Ennek kiderítésére Whitehouse és munkatársai 1 600 gyermek szüleit kérték meg, hogy töltsék ki a Nyelvi Fejlődési Tesztet, melyből kiderült, hogy 142 gyermek kezdett későn beszélni. A gyerekeket 17 éven át követték nyomon, ez idő alatt öt nyelvi és pszichoszociális felmérést végeztek rajtuk, minden második vagy harmadik évben.
A megkésett beszédfejlődésű gyerekeknél két évesen viselkedési és érzelmi zavarok jelentkeztek, Whitehouse-ék szerint azért, mert frusztrálta a kicsiket, hogy nem tudnak kommunikálni. A problémák megszűntek, amint elérték a normál fejlettségi szintet, és más területeken nem mutattak elmaradást. "A legjobb, amit a szülő tehet, ha ingergazdag környezetet biztosít gyermekének a nyelvi fejlődéshez. Ez azt jelenti, hogy le kell ülni velük játszani, beszélni hozzájuk, olvasni nekik, kommunikálni az ő szintjükön.” – javasolta Whitehouse.
„Az eredmények bíztatóak a szülők számára. A beszédfejlődés késlekedése gyakran eltűnik az iskola megkezdésére. A megkésett fejlődés pedig nem rejti magában a későbbi érzelmi és viselkedési zavarok kockázatát.” Tájékoztatásul íme, a gyermeki beszédfejlődés néhány mérföldköve:
|
|
Egy az Oxfordi Egyetemen készült kutatás szerint már négy hónap anyatejes táplálás is majdnem egy harmadával csökkenti annak a kockázatát, hogy a gyermek később rossz magaviseletűvé váljék.
Az egyetem kutatásából kiderült, hogy a tápszeren nevelkedett gyermekek 16 százalékának voltak különböző viselkedési problémái, például szorongás és hiperaktivitás, ami több mint duplája a legalább négy hónapig anyatejjel táplált csecsemők körében tapasztalt aránynak. Ha a társadalmi és gazdasági hátteret, valamint más tényezőket is beleszámítjuk, a viselkedési zavarok a szoptatásnak köszönhető kockázatcsökkenése ötéves korban 30 százalék volt.
Az újdonsült édesanyáknak általában azt javasolják, hogy az első hat hónapban táplálják anyatejjel csecsemőjüket, mert ezzel védelmet nyújthatnak számukra a gyomorfertőzések, a mellkasi fertőzések, az asztma, az ekcéma és az allergia ellen. A szoptatás ráadásul az édesanya szempontjából is jár egészségügyi előnyökkel.
Az Archives of Disease in Childhood szaklapban megjelent, 9500 édesanyát és csecsemőt vizsgáló tanulmány vezetője, úgy véli, az eredmények egyik lehetséges oka az édesanyák és gyermekük között fennálló szorosabb interakció, és a fiatalabb kortól kezdődő testi kontaktus lehet. A kutatás során a szülőknek kiadott kérdőívek segítségével vizsgálták a gyermekek viselkedését ötéves korukban. Az eredmények alapján a tápszeres gyermekek 16 százaléka, és az anyatejes gyermekek 6 százaléka esetében kaptak viselkedési zavarokra utaló válaszokat.
A kutatók elmondják- az nem egyértelmű, hogy az eltérés az anyatej azon összetevőinek köszönhető, amelyek a tápszerekből hiányoznak, esetleg a szoptatás során az anya és a csecsemő között kialakuló szoros kontaktusnak. Egy biztos, a viselkedési zavarok alacsonyabb gyakoriságát is az anyatejes táplálás lehetséges előnyei közé sorolhatjuk.

LEGDYAKRABBAN A MAGAS FEHÉRJEVESZTÉSES
VESEMEGBETEGEDÉSEKBEN/NEFRÓZISBAN/JELLEMZŐ A
VESÉS-ARCKARAKTER-JELLEMZŐ A FELTÜNŐEN SÁPADT ,PÜFFEDT ARC ÉS A
NAGYFOKU,A SZEMRÉST SZINTE ELTÜNTETŐ ÖDÉMA.A BEMUTATOTT KÉPEKEN A
VESEBETEGSÉG HEVENY SZAKASZÁBAN,VALAMINT A KEZELÉST KÖVETŐ GYÓGYULÁS UTÁNI
ÁLLAPOTOT LÁTJUK.
SIKE LAJOS-SZATMÁRI BESZÉLGETÉSEK-21 INTERJÚ NEVES SZATMÁRIAKKAL.
Sike Lajos kiváló tollú újságiró, az utóbbi két év beszélgetéseit 21 neves szatmári személlyel füzte egy kötetbe.Ezek a beszélgetések az Új Magyar Szó országos napilap hétvégi-Szinkép-mellékletében,valamint az Erdélyi Riport folyóirat hasábjain jelentek meg.
-Csupa civil emberrel,egyetlen politikus nincs köztük ami csak növeli hitelességüket,hangsúlyozza ki az iró és hozzáfűzi hogy bár különböző területeken dolgoznak több minden nagyon is összeköti őket.Elsősorban hogy kreativabbak,és jobban teljesitenek,cselekvően szeretik városukat és közösségüket.Széchenyivel szólva,nem száj-hanem –tett hazafiak !!!
A szerző mélyen megtisztelt azzal hogy engem is ezen kiváló emberek közé sorolt.
AZ ASZTALRA TETT TALLÉROK cimű bevezető soraiban a következőképpen méltat szerző-
Bauer Béla főorvos azt vallja,hogy életének értelme az az 54 év amit a beteg gyermekek gyógyitásáért végzett.
Lehet vidéken is tudományos tevékenységet folytatni egy orvosnak?csupán elhatározás kérdése,válaszolhatnánk gyermekgyógzász interju alanyunk példájából kiindulva,aki az elmult 53 év során Szatmárnémetiben tette ezt sikerrel
Tudományos eredményeiért szakmai pályafutása során, számos elismerést,kitüntetést kapott,de a legjobban annak Pápai Páriz Ferenc-dijnak örül amelyet a mult év április 22 –én vett át és amit a Pápai Páriz Ferenc Alapitvány Kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Tanácsa itélt oda neki.
Miért ez a dij a legbecsesebb?
Egyrészt mert az életem összteljesitményének az elismerése,és magas szintü Orvosi és Tudományos fórumok által itéltetett nekem,másrészt azért mert olyan 18 ember vehette át eddig ezt a dijat, akik az erdélyi magyar orvostársadalom legkiválóbb emberei közé tartoznak.Ezek jórészt orvos profeszorok,akadémikusok,profeszor emerituszok mint pl-Csőgör Lajos,Módy Jenő,Feszt György,Gyergyai Ferenc-hogy csak egy néhányat emlitsek.Gondolom hogy nem egy elhanyagolható tény egy ilyen névsorba feliratkozni.Szatmár megyéből ez még senkinek sem sikerült.
Nem ám.A LAUDÁCIÓBAN az olvasható,hogy 53 év lelkismeretes szakmai,kitartó tudományos munkásságáért,gazdag szakirodalmi és közéleti tevékenységéért itélték önnek ezt a dijat,amihez ezuton is gratulálunk.
Köszönöm a méltatást de mondjon itéletet az olvasó is.
Szatmárnémeti 2o11-junius 28-án.
Dr.Bauer Béla.

A BÜFI KEZELÉSÉBEN ALKALMAZOTT MÓDSZER-AZ ÁLL ALÁTÁMASZTÁSA ETETÉS UTÁN.
Az édesanyák többsége aggódva figyeli gyermeke súlygyarapodását. Eleget hízik-e a pici, megfelelő-e a súlyfejlődése? Csecsemőkorban gyakori panasz az étkezések után jelentkező bukás, mely tovább fokozhatja aggódásukat. Az esetek többségében átmeneti panaszról van szó, azonban fontos ismernünk, mit tehetünk a tünetek enyhítésének érdekében, illetve mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz.
Természetes jelenség
Étkezés során az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja –. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése – vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak.
A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Azért büfiztetik a babákat etetés után, hogy a sok lenyelt levegő ne feszítse túl a gyomrot, rontva a nyelőcső-záróizom záró funkcióját. Attól függően, hogy az anyatej vagy tápszer mennyi ideig volt a gyomorban, egészen folyékony állapotban, vagy – később – túrós csapadék formájában jöhet vissza a szájba, illetve köpheti ki a kis csecsemő. Ez az első hónapokban szinte természetes dolog, amíg a baba csak kis mennyiséget bukik vissza, és fejlődése normális. A kis mennyiség nagyjából az etetés után 5-10 percig jelentkező, két-három kortynak megfelelő táplálékot jelent. A bukások egyik gyakori és igen egyszerű magyarázata, ha a gyermek túlette magát, ilyen esetekben, egyszerűen csak a felesleget büfizi fel.
Megfelelő súlygyarapodás
A gyakori bukások láttán az édesanyák könnyen elbizonytalanodhatnak, vajon eleget eszik-e a pici, megfelelő ütemben fejlődik-e. Napjainkban már a kisgyermekes háztartások többségében található csecsemőmérleg, melynek segítségével otthon is ellenőrizhetjük a gyermek gyarapodását. Ez egyrészt nagy segítség, hiszen így könnyen nyomon követhetjük a kicsi súlyfejlődését, azonban sok esetben fokozhatja is az édesanyák aggódását.
Amennyiben napi egy alkalommal, esetleg az esti fürdetéssel összekötve rendszeresen mérjük a gyermeket, s így havi kb. 400-500 gramm súlygyarapodást tapasztalunk, nyugodtak lehetünk, gyermekünk megfelelően fejlődik. Természetesen a súlygyarapodás az első időszakban intenzívebb, és bizonyos hatásokra – időjárás-változás, fogzás – a gyermek súlynövekedése átmenetileg lelassulhat, ha azonban féléves korára eléri születési súlya kétszeresét, nincs ok aggodalomra.
Intő jelek csecsemőkor reflux irányában
A bukások gyakorisága nagyjából a gyermek féléves korára fokozatosan csökken. Egyrészt ez időre a gyomor záróizma megerősödik, másrészt a gyermek ennyi idősen már felül, így kevesebb időt tölt fekve, mely szintén bukást eredményezhetett. Ezek mellett a hozzátáplálás során bevezetett sűrűbb táplálékoknak is köszönhető a kevesebb visszabukott étel.
Ha azonban az etetés során a csecsemő fejét hátraszegi, fájdalmasan sír, rendszeresen nagyobb mennyiség jön vissza a gyomorból, illetve a gyermek súlyfejlődése is jelentős elmaradást mutat, akkor már reflux betegségről beszélünk, és a baba orvosi segítségre szorul. Intő jel lehet, ha a gyermeknem csak az étkezéseket követő 5-10 percben, de akár egy órával később is rendszeresen bukik.
Vizsgálatok csecsemőkor reflux gyanújakor
A tünetek kivizsgálása minden esetben fontos. Egyrészt az orvosi vizsgálatot követően, amennyiben az orvos semmilyen rendellenességet nem állapít meg, az édesanyák megnyugodhatnak, illetve tanácsokat kaphatnak, melyekkel csökkenthetők a tünetek.
Másrészt feltárulhatnak a gyakori bukás hátterében meghúzódó olyan egyéb súlyos betegségek is, mint például a gyomorszáj szűkülete. Ez a betegség 4–7 hetes fiúk körében fordul elő, kezelése sebészeti beavatkozást igényel. A súlyfejlődés elmaradásának más okai is lehetnek, melyek közül az egyik legegyszerűbb, ha a tápszert nem megfelelően (pl. túl hígra) készítik el.
A csecsemőkori reflux kezelése
A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, úgynevezett AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott. A gyermeket naponta többször, kisebb mennyiségekkel tápláljuk, s az étkezéseket követő fél órában lehetőleg ne fektessük le. Javasolni lehet, hogy az ágy fejrészét emeljék meg, hogy a felső testfél fekvő helyzetben kicsit magasabban legyen. Ez is segíthet a refluxos panaszok csökkentésében, megszüntetésében. Ha ezek a módszerek nem bizonyulnak eredményesnek, akkor jön szóba a gyógyszeres kezelés. A babák refluxa általában fél-egyéves korra megszűnik. Jelenlegi ismereteink szerint a refluxot megelőzni nem lehet, családi hajlam mutatkozik ebben a betegségben is.
Fontos a korai diagnózis
A reflux pontos diagnózisa a komolyabb szövődmények elkerüléséhez is szükséges. A nem kezelt betegség a későbbi életkorokban kiválthat köhögést, sípoló légzést, orrfolyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat. A nyelőcső nyálkahártyának felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomorszájszűkület alakulhat ki. A reflux során visszajövő levegő böfögést, a savas gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat, a szájba kerülő savas gyomortartalom pedig hosszú időn át hatva akár a fogzománcot is kikezdheti.
Ha azonban az etetés során a csecsemő fejét hátraszegi, fájdalmasan sír, rendszeresen nagyobb mennyiség jön vissza a gyomorból, illetve a gyermek súlyfejlődése is jelentős elmaradást mutat, akkor már reflux betegségről beszélünk, és a baba orvosi segítségre szorul. Intő jel lehet, ha a gyermek nem csak az étkezéseket követő 5-10 percben, de akár egy órával később is rendszeresen bukik.
Miért sántít a gyermek?
A szülő figyeljen az első jelekre
A megfogható sérülés nélkül, gyermekeknél jelentkező sántítás gyakran riadalmat kelt a szülőkben, máskor kézlegyintéssel intézzük el a panaszt. „Biztosan nő a lába” – mondják sokan. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű
A sántítás gyakran látszólag minden előzmény nélkül jelentkezik, és a minimális „biccentéstől” a teljes járásképtelenségig terjedhet. Érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a tünet súlyossága sokszor nincs összefüggésben az elváltozás veszélyességével. Tehát laikus számára ijesztő járásképtelenséget okozhat olyan szokványos, átmeneti csípőízületi gyulladás, ami szinte spontán, két-három nap alatt gyógyulhat, ugyanakkor minimális „biccentés”, úgynevezett furcsa járás oka komoly csípőízületi betegség is lehet.
A szokványos, átmeneti csípőízületi gyulladás szinte spontán gyógyulhat. Jelentkezhet a gyulladás a csípőízületben gyermekkori reumás betegség első jeleként vagy bakteriális fertőzés okozta súlyos, gennyes folyamatként, ezért jobb, ha rövid időn belül ortopéd szakorvos is látja a gyermeket.
Az átmeneti csípőízületi gyulladáshoz nagyon hasonlít a Perthes betegség kezdete. Ez is olyan csípőelváltozás, ami eleinte terhelésre jelentkező, majd múló combfájdalommal, kímélő jellegű sántítással, minimális ízületi mozgásbeszűküléssel jár. Időben felismerve megelőzhető vagy csökkenthető a maradandó ízületi károsodás.
Ugyancsak komoly deformitás alakulhat ki a nem traumás eredetű, serdülőkori combfejelcsúszás után is. A betegség hátterében a kamaszkor hormonális változásai állnak. A combfejelcsúszás akut formája súlyos, a combnyaktöréshez hasonló állapot. A gyermeket általában mentő szállítja be a kórházba. A betegség nem akut formájában eleinte csak terhelésre jelentkező, de spontán múló fájdalom és enyhe sántítás a panasz. Ilyenkor a combcsontfej a növekedési porc zónájában lassan, fokozatosan csúszik le alapjáról, mint a fejtetőről tarkóra tolt sapka. Mindkét esetben elhalhat az elmozdult fejrész, ha vérellátása megszűnik, a tápláló erek elszakadása miatt. Ezért serdülőkori enyhe, de ismétlődő, bizonytalan comb- és csípőtáji fájdalom miatt is ajánlott minél hamarabb orvoshoz menni! Az érintett végtagot ne engedjük terhelni, amíg a panasz oka nem tisztázódik!
Gyakori térdpanaszt okoz a pubertáskor előtti, pubertáskorban kezdődő, inkább csak kellemetlen, mint veszélyes elváltozás, a térdkalács alatt, a sípcsonton elöl elhelyezkedő kiemelkedés, az úgynevezett Schlatter–Osgood betegség. A csont itt fájdalmas, a fájdalom miatt a sántítás kímélő jellegű. A gyermek általában intenzíven sportol, de lehet túlsúlyos is, és a fájdalom miatt nehezen tud térdelni, lépcsőn járni vagy futni. A panasz oka átmeneti csontosodási rendellenesség, mely előbb-utóbb gyógyul, a gyermek fizikai aktivitásának csökkenésével rendszerint panaszmentessé válik.
Nem kisebb jelentőségűek az előbbieknél a lábszár, a bokatáj, a lábfej betegségei, ezek közül is a mindenki által ismert lúdtalp.
Azt már kevesebben tudják, hogy a láb statikai egyensúlyának megbomlása derék- és térdfájdalmakat is okozhat, és ezzel együtt változó mértékű járászavar jelentkezhet.
Említést érdemel még, hogy járászavar, sántítás pszichológiai okokból is kialakulhat. A magatartásbeli, lelki okokra visszavezethető pszichés ízületi mozgáskorlátozottságok, járászavarok a helyes diagnózis felállításában is problémát jelenthetnek.
Az eddig felsoroltakból bizonyára érzékelhető: sok oka lehet annak, ha sántít a gyerek. Éppen ezért ne nyugodjunk meg, és intézzük el azzal, hogy lábai „biztosan növekedés miatt” fájnak. Járjunk utána a dolognak, mert a panasz hátterében esetleg komoly betegség is lehet.
- Milyen mértékű a gyermekbűnözés
- A 14−18 év közötti bűnelkövetők száma az utóbbi években, ha kismértékben is, de csökkent; az ismertté vált, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma éves szinten közel harmincezer. A 14 év alattiak jelenleg nem büntethetők, az általuk elkövetett és napvilágra kerülő bűnesetek száma évente 2500-3000 között van.
- Milyen családból jönnek a fiatalkorú bűnözők?
- A teljes 14−18 év közöttiek adatbázisának feldolgozása alapján azt találták, hogy a fiúk 60 százalékának, a lányok 45 százalékának átlagos családi háttere van, 23-25 százalékuk csonka családból való, azaz elvált szülők gyermeke, vagy egyedül nevelte özvegy szülője. Elgondolkodtató statisztikai adat, hogy amíg a fiatalkorú bűnelkövető fiúk 13 százaléka a bűnelkövetés időpontjában egyik szülőjével sem élt, a lányoknál ez az arány a 35 százalékot is meghaladja.
- Melyek a fiatalok által leggyakrabban elkövetett bűncselekmények?
- A vagyon elleniek. Ezt követik a közrend elleni, majd a személy elleni bűncselekmények. Igen sajnálatos, hogy az utóbbi időben, majdnem minden évben előfordul, hogy 14 év alatti gyermek követ el emberölést.
- Emlékezetes eset
- Mindegyik eset megrázó. Talán a legemlékezetesebb az első szakértői esetem volt,mondja egy igazságügyi elmeszakértő akit kirendeltek egy 14 és fél éves fiú mellé, aki ellen emberölési kísérlet volt a vád. Megdöbbentő volt a bűncselekmény értelmetlensége: a fiatal fiú társaival megtámadott egy hasonlókorú fiút, csupán azért, hogy pár értéktárgyát megszerezze. A sértettet több késszúrás érte, élete csupán a szerencsén múlt.
- Mi a sorsuk a bírósági ítélet után?
- Személyi szabadságot korlátozó intézkedésre az esetek mintegy tíz százalékában kerül sor. A többség büntetése felfüggesztett szabadságvesztés, javító-nevelő intézeti elhelyezés vagy pénzbírság. A nemzetközi statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fiatalkori bűnelkövetés az esetek nagyobbik hányadában szoros összefüggésben van az elkövető mentális állapotával és a család funkcionális problémáival. Sajnos a hazai gyakorlatban nem kap hangsúlyt a bűnelkövető gyermekek pszichés állapotának felmérése és megsegítése, de a családok figyelemmel kíséréséről, megsegítéséről sem tudok, holott erre kidolgozott módszerek vannak.
- Mit lehetne tenni, hogy csökkenjen a gyermekbűnözés?
- A nemzetközi statisztikák azt igazolják, hogy az elkövetők 60-70 százalékának legalább egy olyan pszichés betegsége van, ami összefüggést mutat a bűnelkövetővé válással. Ha a betegséget még a bűncselekmény után sem kezelik, akkor nem várható, hogy az elkövető ne essen vissza. A mostaninál sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni általában a fiatalok mentális problémáinak felismerésére és gyógyítására. Nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a bűnelkövető fiataloknál a leggyakrabban oppozíciós magatartászavar fordul elő, amire a legjellemzőbb az állandó vitatkozás, ellenkezés, mások hibáztatása, a felelősség alóli kibújás, a nevelési eszközökkel szembeni ellenállás. A második leggyakoribb probléma a kezeletlen hiperaktivitás. A magatartásbeli eltérések korán, 6-7 éves korban felismerhetők, és a komplex kezelésben az egész családot be kell vonni gyermekpszichiáter, pszichológus, fejlesztő pedagógus és szükség esetén további szakemberek összehangolt munkájával.
- Mit eredményezhet a büntethetőségi korhatár leszállítása 12 évre?
- A büntethetőségi korhatár megállapítása politikai döntés és politikai felelősség. Számtalan érvet fel lehet sorolni pro és kontra. Véleményem szerint ez az intézkedés nem fog jelentős változást hozni az elkövetők szempontjából.
- Európa más országában is előfordul, hogy 12 év a büntethetőségi korhatár?
- A legtöbb európai országban 10−14 év között van a büntethetőség alsó életkori határa, de például Svájcban 10, Írországban 7 éves kortól bíróság elé állítják a gyermeket, Angliában pedig nincs korhatárhoz kötve a bűncselekmény büntethetősége. Még egyszer hangsúlyozom, nem a korhatár megállapítása a fontos, hanem az, hogy mi történik azokkal, akik bűncselekményt követnek el, és mit teszünk azért, hogy ne kövessenek el bűncselekményt.
- A tankötelezettség 18 évről 15 évre történő leszállítása hatással lehet a fiatalkorú bűnözésre?
- Tudomásunk szerint ez még csak egy tervezett intézkedési csomag része lenne. Ha el tudjuk fogadni azt, hogy a bűnelkövetés ellen hatékony eszköz a nevelés, aminek színtere többek között az iskola, az iskolalátogatási kötelezettség korhatárának leszállítása ezen a téren is kockázati faktort jelenthet. A nevelés időkeretének csökkenésével annak hatékonysága is mérséklődni fog. Ezzel együtt pedig vélhetően jelentősen megnő a munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó pályakezdők száma. A munkanélküliség és az alacsony iskolázottság pedig szoros összefüggést mutat a bűnözővé válással.
Vajon tényleg csak a verés az, ami bizonyítottan rossz hatással van hosszú távon a gyerekek fejlődésére? Nem. Vannak más nevelési hibák is, amelyekkel úgy okozunk traumát a gyereknek, hogy talán nem is tudunk róla - és amelyekkel akár egész felnőttkori életét meghatározhatjuk.
Korábban azt tartották, a verésnek csak azok a
formái vannak rossz hatással a gyermekekre, amelyeknél a fenyítés fizikai
fájdalommal jár.
Ma már több követéses vizsgálat tér ki arra, hogy a jelképes
"fenekelés" is képes maradandó károsodásokat okozni, ha az
rendszeres. Tanulási nehézségeket, szorongásra, depresszióra való fokozott
hajlamot figyeltek meg ezekben az esetekben. Ám a
verésen kívül létezik még számos nevelési hiba és
szülői attitűd, amely hosszú távon kimutatható lelki károsodásokat
okozhat, és amelyről a
szülők nem is gondolnák, hogy károsak.
Eltávolodás, hiányos kapcsolattartás
Ha a szülő és a gyerek közötti kötődés
alapvető szükséglete sérül, ha a szülő keveset van a gyerekkel,
elhagyja, vagy akár önhibáján kívül elszakad tőle, esetleg túl korán lép
hátra - vagy túl nagyot lép - azzal a szándékkal, hogy önállóságra
nevelje a gyereket, akkor azzal azt érheti el, hogy a gyermek
felnőttkorban nehezen fog mély kapcsolatokat kialakítani attól való
félelmében, hogy az, akit ő szeret, szerethet, úgyis el fogja hagyni.
A kötődés hiánya miatti traumát átélt
gyerekek felnőttkorukban gyakran az egyik romboló kapcsolatból
rohannak a másikba, rossz mintákat követnek, amelyek
miatt nem képesek valódi kötődést kialakítani. Sőt, ma már azt is
tudjuk, hogy ezek a gyerekek nehezebben birkóznak meg a stresszel is.
Túlzott féltés, támogatás, törődés
Meglepő kijelentés, de a túlzásba vitt törődés, a túlféltés,
az önálló cselekedetek háttérbe szorítása szintén káros lehet a kisgyermekeknek.
Jellemző példa erre a
hozzáállásra, amikor a gyermekre még akkor is az édesanyja adja a kabátját,
amikor már ő maga is képes lenne erre, vagy éppen még akkor is ő
eteti, amikor már igénye lenne az önálló evőeszköz-használatra. A felnőttkori önállóság hiányában játszik szerepet az is, ha olyan családi légkörben nő fel a gyerek, amelyben
az egyéni, önálló, családon kívüli teljesítményt nem értékelikAz
ilyen környezetben élő gyermekekre felnőttként jellemző a
gyámoltalanság, nagyfokú függés a szülőktől - lásd "anyuka kedvence"
jelenség -, illetve párkapcsolataikban nehezen tartják be a határokat:
előfordulhat, hogy sokszor párjukra akaszkodnak és hagyatkoznak, akiben
egyfajta pótlékot keresnek, valakit, aki mellett nem kell önállónak lenni.
Az önállóság hiánya szintén gátolhatja az egyént az egészséges kapcsolatok
kialakításában, és megnehezíti beilleszkedését a társadalomba.
Túlzott engedékenység, a kelleténél
nagyobb szabadság
Több kutatás is kimutatta már, hogy a gyermekek egészséges lelki
fejlődéséhez nagyon fontos a határok
felállítása. Manapság a "nevelés" szinte
szitokszóvá vált, vélhetően a sokáig uralkodó, poroszosan szigorú elvek
miatt - csakhogy a nevelés nem egyenlő a vasszigorral. Azok a
gyerekek, akiknek mindent megengedtek, minden kívánságuk azonnal teljesült,
ugyanúgy agresszív és frusztrált felnőttekké válhatnak, mint akiket
szigorúan fogtak, hiszen nem fogják tudni értelmezni a társadalmi korlátokat. Mivel
gyerekkorukban mindent azonnal megkaptak, így azt várják, hogy vágyaik azonnal
teljesüljenek.
Az ilyen hozzáállással nevelt gyerekek később akár
felsőbbrendűnek, különleges kiváltságokkal rendelkezőnek is
gondolhatják magukat, és mindenről úgy vélekedhetnek, hogy az nekik jár.
Az ilyen gyerekek esetében szinte borítékolva
vannak a későbbi főnökkel való konfliktusok is.
Túlzott elvárások
Vannak, akik képtelenek ellazulni, folyamatos
teljesítménykényszerben élnek, akár az egészségük árán is
inkább ragaszkodnak a teljesítményhez, minden más értéket elnyom bennük, hogy mindig a tökéletességre törekednek. Olyan
emberek sajátja ez a hozzáállás, akiknek gyermekkorukban is központi szerepe
volt a teljesítménynek, a szeretet feltétele
volt a helyes viselkedés, kötelességteljesítés.
A játéknak is szigorú szabályai voltak
- szépen játssz a babával, ne vetkőztesd le, nem menj ki a vonalból -,
helytelen viselkedés esetén előfordult a gyermek mások előtti
nyilvános megszégyenítése. Ezek az emberek sokszor képtelenek az önfeledt boldogságra, a
felszabadult élvezetre, hiszen kötelességtudatuk nem enged teret ezeknek az
érzéseknek.
Ha az orvosok még boncolás után sem tudják a halál pontos okát megállapítani, valamint a családi kórelőzmények és a korábbi vizsgálatok eredményeiből sem lehet következtetni a halált kiváltó okra, a titokzatos bölcsőhalál kerül a képbe
Minden egy évnél fiatalabb gyermek ki van téve a bölcsőhalál) veszélyeinek. Egy gyermek érintett, ha:
A legtöbb bölcsőhalál hat hónapnál fiatalabb csecsemőknél tapasztalható.
Egy német statisztika szerint a legnagyobb az előfordulás a harmadik hónapban. Erősen csökkenő számban ugyan, de vannak esetek a 7-12. hónapban is. Bárhol megtörténhet, nem feltétlen bölcsőben. Általában alvás közben éri a halál a csecsemőket, esete tíz és reggel tíz óra között. A kockázat a fiúgyermekek és az ikrek esetében, valamint az alacsony születési súlyúak körében nagyobb. Kutatások szerint télen gyakoribb, egy tiroli statisztika szerint azonban február-március hónapokban van a csúcs, és egy kisebb július-augusztus táján.
Ezer csecsemőből hármat érint
A világ népességében a hirtelen csecsemőhalál átlagos előfordulási aránya körülbelül 3 ezrelék, ami azt jelenti, hogy ezer csecsemőből hármat érint. Habár a titokzatos gyermekhalálozások száma riasztó lehet, a tény az, hogy a bölcsőhalál még mindig relatíve ritkán fordul elő, és az esetek száma csökken – 1991 óta, előfordulási szintje az Egyesült Királyságban 70 százalékkal mérséklődött. Jelenleg évente körülbelül 350 csecsemő hal meg ebben az országban váratlanul, minden előzmény nélkül. Kaliforniában hozzávetőlegesen minden kétezredik csecsemő hal meg hirtelen. A hazai adatok a szakemberek szerint a világátlaghoz képest igen jók:
Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?
Nincs lehetőség a bölcsőhalál megelőzésére. Bár a hirtelen halálról egy szülő sem szeret elgondolkodni, az alábbi általános szabályok alkalmazásával sikeresen csökkenthető a kockázat:
Ne altassuk hason a gyermeket!
Ez az egyik legfontosabb betartandó feladat az aggódó szülő számára. A kitámasztott oldalt alvás is jobb, mint a hason fektetés, de a legjobb, ha a hátára tesszük a gyermeket. Az elemzések szerint a bölcsőhalál kockázatát megduplázza az, aki hason altatja a gyermekét.
Ne dohányozzunk!
Ne dohányozzunk a terhesség alatt, és másnak se engedjük a baba közelében. A dohányfüst négyezernél is több kémiai anyagot tartalmaz, melyből félszáz rákkeltő hatású, és több mint száz bizonyítottan mérgező. Legtöbbjük a másodlagos dohányfüstben jóval nagyobb koncentrátumban fordul elő, mint a füstszűrőn keresztül beszívott füstben. Fokozottan veszélyes a gyermekek számára: ha a terhes anya dohányzik, megnöveli csemetéjének esélyét a légzőszervi megbetegedésekre, a visszatérő fülfájdalmakra és az asztmarohamokra. Lassítja a méhen belüli fejlődést, kis születési súlyt eredményezhet, ezáltal növeli a bölcsőhalál lehetőségét.
Használjunk tömör, egyenletes felületet alvásra!
Számos tanulmány hozta összefüggésbe a puha felületet és a megnövekedett bölcsőhalál kockázatot. Gyermekünket mindig tömör, egyenletes, ám tiszta és megfelelő matracon vagy felületen altassuk, párna nélkül.
Kerüljük a gyermek túlöltöztetését!
A túl meleg szoba, a túl sok vagy felesleges ágynemű, amely akár a gyermek fejét is betakarhatja, szintén növelik a kockázatot. A szoba hőmérsékletét tartsuk kellemes hőmérsékleten, nagyjából 18 Celsius-fokon. Amennyiben izzadást, lázkiütést, gyors légzést és nyugtalanságot észlelünk, a baba haja nedves, feje meleg, minden bizonnyal túlmelegedett vagy lázas. Hasán vagy nyakán ellenőrizzük hőmérsékletét, ne a végtagjain, hiszen azok általában hidegek.
Alváshoz használjunk könnyű ágyneműt, valamint kifejezetten gyermekeknek készült hálózsákot. Ne adjunk lehetőséget olyan szintű fészkelődésre, mely során a lába a fejrésznél, míg a feje a kiságy másik végében köt ki. A takaró ne érjen tovább a baba vállainál, ügyeljünk, hogy semmilyen felesleges pokróc, játék, kendő, vagy ruhanemű ne legyen a kiságyban. Ha a babának melege van, vegyük le róla a takarót, ha fázik, tegyünk rá még egyet. Ám semmiképpen ne óvjuk a hideg ellen nagypárnával, steppelt takarókkal, pehelypaplannal, dunnával.
Adjunk cuclit a gyereknek!
A cucli és a cumi megnevezéseket gyakran használjuk egymás szinonimájaként, azonban lényeges használati különbség van a két tárgy között. Míg a cucli olyan szopóka, ami a csecsemő megnyugtatását szolgálja azáltal, hogy szopásigényét elégíti ki, addig a cumi nem más, mint a csecsemőtáplálás olykor nélkülözhetetlen kelléke, a cumisüveg pótolhatatlan alkatrésze.
Egy amerikai tanulmány szerint a bölcsőhalál kockázata 90 százalékkal csökkenthető, ha cuclit adunk az aludni készülő csemetének. Az eredményeket olyan kutatás támasztja alá, mely során 185 hirtelen bekövetkezett halálesetet hasonlítottak össze a szakértők 312 egészséges gyermek adataival. Angol szakértők üdvözölték a kutatást, azonban leszögezték: a tanulmány igazán aprócska. A Brit Orvosi Folyóirat cikke szerint a cucli segítségével elkerülhető a csecsemők légzésének megakadása. Kiemelték, hogy így a cucli segítségével elősegíthető a légutak fejlődése. Az angol Bölcsőhalál Alapítvány ajánlása szerint, ha a gyermek cuclihoz szokott, a legjobb, amit tehetünk, ha nem szoktatjuk le róla egyéves kora előtt. Két másik kutatás azt mutatta, hogy a cucliztatás abbahagyásával újra növelhető a bölcsőhalál kockázata. Fontos megjegyezni, hogy a cuclit soha ne kenjük be édességgel. Az anyatejes táplálást követően várjunk egy hónapot a bevezetéssel. A gyermeket egyéves korától azonban érdemes leszoktatni róla. Kutatások szerint az anyatejjel szoptatott csecsemők kevésbé vannak kitéve a bölcsőhalálnak.
A csecsemő rendszeres vizsgálata
A szükséges védőoltásokat időben megkapó csecsemőknél alacsonyabb a kockázata a bölcsőhalálnak. Ha csecsemőnk gyengélkedik, haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget.
A közös ágy segít csökkenteni a bölcsőhalál kockázatát?
Néhány szakértő úgy véli, hogy az együtt alvás (amikor csecsemője az anyja ágyában alszik) mérsékli a bölcsőhalál kockázatát. Ez a kijelentés olyan tanulmányokon alapszik, melyek azt mutatják, hogy az együtt alvás megváltoztatja a csecsemő alvásmintáját (könnyebbé teszi), és lehetővé teszi az anyák számára, hogy gyorsabban reagáljanak csecsemőik légzésének és mozdulatainak változásaira. De nincs olyan kutatás, amely bizonyítaná, hogy a közös ágy csökkenti a bölcsőhalál kockázatát; és egy nemrég készült tanulmány azt mutatja, hogy egy nyolchetesnél fiatalabb csecsemővel való együtt alvás valójában növeli a kockázatot.
Az Alapítvány a Gyermekhalál Tanulmányozására szervezet azt javasolja, hogy az első hat hónap alatt a csecsemők éjszaka a szülők ágya mellé állított bölcsőben aludjanak.
A legjobb tanács: beszéljünk a védőnővel a közös ágyhasználatról, és soha ne aludjon gyermekével, amennyiben gyakran él kábítószerekkel vagy iszik alkoholt. A csecsemővel a kanapén való szundikálás szintén növeli a bölcsőhalál kockázati tényezőjét, tehát ajánlatos egy elkülönített bölcsőbe vagy pihenőszékbe tenni, amennyiben álmosnak érzi magát.
Segíthet az alvásfigyelő vagy speciális bölcsőmatrac?
A bölcsőhalál elkerülésére tett reménytelen erőfeszítéseknek adnak új értelmet a modern technológiák és a korszerű matracok. A Tokiói Egyetem által hat évvel ezelőtt kifejlesztett okos bölcső 384 érzékelőt tartalmaz, melyek segítségével a szülő folyamatosan ellenőrizheti gyermekének lélegzését. A szerkezet analizálja a beérkező adatokat, így időben képes figyelmeztető jelt adni, ha a gyermek veszélyben van – állítják a kutatók.
Nincs kézzelfogható bizonyíték, ami támogatná ezen termékek használatát. Némely elektronikus (csecsemőhöz csatlakoztatható) alvásfigyelő hanggal figyelmeztethet, ha a csecsemőnek leáll a légzése, de nincsen olyan kutatás, ami alátámasztaná, hogy ezen figyelőeszközök segítenek megelőzni a bölcsőhalált. Az orvos általában akkor javasolja egy ilyen készülék beszerzését, ha a csecsemőnek volt már életveszélyes légzési problémája vagy fennáll más kockázati tényező.
- szokták mondani, és ez igaz bőrbetegségek szempontjából is.
A csecsemő- és a gyerekbőr sérülékenyebb, nagyobb a víztartalma, ezért hólyagképződésre hajlamos, fejletlen a védekezőképessége, ezért pedig a fertőzésekre fogékonyabb. A testsúlyhoz képes nagy a testfelület, így a bőrről való felszívódás is fokozottabb, mérgezésekhez vezethet.
Az egészséges, de főleg a beteg gyermekbőrt kíméletesen kell tisztítani, az erre alkalmas szerekkel és módszerekkel, bőrgyógyászat szempontjából, jól meg kell ismerkedni.
A hirtelen jelentkező bőrtünetek hátterében álló problémák oki kezelése, gyermek esetében, gyors sikerre, míg a tüneteket elfedő kezelés elhúzódó betegséghez vezethet. A krónikus bőrbetegségek korrekt bőrgyógyászati kezelése a gyermek szenvedéseit enyhíti, és segít a környezetéhez való sikeres alkalmazkodásban. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy a bőrbeteg gyermek hozzáértő gyermek bőrgyógyász kezekbe kerüljön.
A csecsemő általános állapotáról, érettségéről és tápláltságáról a bőre színe, hőmérséklete, lágysága, bársonyossága, a hámlás és a bőrt alátámasztó zsírszövet mennyisége ad fontos információt, nem csupán általánosan, de bőrgyógyászat szempontjából is. Viszonylag gyakoriak a bőrbetegségek: a staphylococcusok és a Candida albicrans okozta bőrfertőzések, , az ekcéma, a seborrhoeás bőrgyulladás, a, a pelenkás terület bőrgyulladásai, ill. a veleszületett betegségek jelei is megmutatkoznak. Az anya terhesség alatti fertőzései, betegségei, az autoimmun folyamatok is okoznak bőrtüneteket. A születéskor észlelhető anyajegyek – fajtájuktól függően – gyermek bőrgyógyász által gondozandóak.
A kötelező oltásokat egyre több szülő egészíti ki a nálunk is elérhető újabb oltásokkal, ezért a fertőző gyermekbetegségek gyakorisága feltehetőleg csökkeni fog (pl. bárányhimlő).
A bőrfertőzések a közösségekben terjednek, az ótvar ezért manapság is igen gyakori, gyermek bőrgyógyászati segítséggel, jól kivitelezett helyi kezeléssel sokszor megkímélhető a gyerek az antibiotikus kúrától. A vírusos szemölcs uszodákban, tornacsarnokokban fertőzi meg a gyerekeket, ill. az otthon közösen használt manikűrolló a családtagokat. Az uszodaszemölcs (molluscum contagiosum) gyakorisága miatt érdemel külön említést. Sajnos igazán hatékony, gyógymód nem ismert, a vírusos szemölcs esetében legkevesebb fájdalommal annak eltávolítása jár, mely kizárólag gyermek bőrgyógyászat által végezhető. A kiterjedt fertőzést gyakran csak altatásban, vagy bódításban elvégzett műtét oldja meg, melyet gyermek bőrgyógyász végezhet.
A gombafertőzések közül a szőrös kedvenc háziállatok által terjesztett microsporiasis elhanyagolt állapotban a bőr, esetenként a hajas fejbőr mélyebb rétegeit is érintve, hosszan tartó gyógyszeres kezelést igényel.
Az ekcéma a csecsemőkorihoz képest megváltoztatja jellemzőit, ekkorra már inkább a végtagok hajlatait érinti, a csuklókat, kiterjedt formában akár az egész testfelületet, gyakori a bakteriális felülfertőződés, mely megfelelő bőrgyógyászati kezeléssel, valamint gyakori kontrollal kezelhető, illetve a felülfertőződés megelőzhető.
6-7 éves korban észlelik a szülők a hirtelen megszaporodó anyajegyeket, különösen, ha ezek nem egyformának tűnnek, fontos bőrgyógyászat segítségével a feltérképezésük, és a gondozásba vétel. A krónikus bőrbetegségek (pl. lichen, pikkelysömör), az autoimmun betegségek (pl. gyermekkori dermatomyositis) ebben a korban mutathatja első jeleit. A korai felismerés és a helyes bőrgyógyászati kezelés lényegesen javítja a gyermekek életminőségét.
A nemi érés időszaka sok megpróbáltatást zúdít a serdülőkre betegség is ezek közül való, tekintve, hogy a jeleit az arcukon viselik. Az akne betegség sokszor okoz súlyos psychés problémákat. Ez az állapot a serdülőkor elmúltával meg is szűnik, de az addig tartó szenvedés, és az eredményezett bőrállapot feltétlenül az időben elkezdett bőrgyógyászati kezelést indokolja. Sokszor ez nem egyszerű feladat, hosszú és zökkenőmentes együttműködést igényel, mind a szülő, mind a gyerek, valamint a bőrgyógyász szakorvos részéről, és nem pihenhetünk meg féleredmények felett. A gyulladt, ún. conglobált jelenségek maradó hegeket hagynak hátra, melyek a későbbiekben is csak költséges és fájdalmas eljárásokkal enyhíthetőek, el nem mulaszthatóak.
A nagyszámú, szabálytalan anyajegyet viselő fiatalok rendszeresen – 3 havonta – ellenőrizendők, hogy a rosszindulatúság útján elindult pigmentált jelenségeket, bőrgyógyászat által kiszűrhessük.
A bőrgyógyászati szempontból kiválasztott jelenségeket digitális fotódokumentációval rögzítve, az ellenőrzések során összehasonlítva tudjuk a gyanús jeleket észrevenni, és ezzel a sebészeti eltávolítás egyértelmű javaslatát felállítani. Ezen műtétek után kötelezően szövettani feldolgozás következik, melynek eredménye a gyermek egyéb egészségügyi dokumentációjához csatolandó és megőrizendő.
A hajzat részleges vagy teljes elvesztése is érthető módon súlyosan érinti bármely életkorban lévő gyereket, de a serdülőket a párválasztásban is akadályozza. Az okok kiderítése, a hatékony bőrgyógyászati kezelés megválasztása mindezekért rendkívül fontos.
Allergiás állapotok, betegségek az életkor előre haladtával kontakt allergiákkal egészülnek ki, így pl. a fémérzékenységgel, mely a bizsut, szegecselt ruhákat viselőknek okoznak heves viszketést, vagy az illatanyag érzékenységgel, melyek mosakodó szerekben, izzadság gátlókban, illatszerekben vannak jelen.
A heveny csalánkiütés csecsemőkortól előfordul, a fertőzések, a gyógyszerek és bizonyos élelmiszerek is kiválthatják, a versenyszerűen sportoló fiatalok részére a fizikai okok által kiváltott urticaria sokszor csak életmód-változtatással oldható meg.
Az allergiás megbetegedéseket szintén nem érdemes csupán tüneti szempontból kezelni, a kiváltó okok felderítésében a bőrgyógyászat által alkalmazott eszközök lehetnek a páciensek segítségére.

KÜLÖNÁLLÓ,GYÖNGYSZERÜ,BŐRSZINÜ,FÉLGÖMB FORMÁJU,1-5 MM ÁTMÉRŐJÜ
GÖBCSÉK,KÖZÉPEN KÖLDÖKKEL,AMELYBŐL SAJTOS ANYAG PRÉSELHETŐ KI.BÁRHOL
LEHETNEK,DE ELŐSZERETETTEL AZ ARCON,NYAKON,HÓNALJBAN,COMBOKON FORDULNAK
ELŐ.
Sokan panaszkodnak, hogy gyermekük nehezen teremt kapcsolatot, és nehezen oldódik fel akár kortársai társaságában is. Szeretne együtt lenni másokkal, viszont mindenkitől fél. A többiek játékát félrehúzódva figyeli, nem mer kezdeményezni, nem képes legyőzni szorongásait.
A gyermek félénksége különösen akkor gátló hatású, ha mások előtt kell bizonyítania. Az ilyen gyermeknek a többiekhez képest kevés az önbizalma, fél a kudarctól, s ezért bátortalan. A félénkség kialakulásának egyik oka az aggályoskodó, túlzottan féltő, óvó nevelés, mely megakadályozza a gyermek autonómiájának kialakulását, meggátolja az önállóságra irányuló késztetéseket.
A szülő ezt szinte észre sem veszi, sőt a bátortalan kisgyermeket még inkább óvni kezdi, még több mindent helyette tesz meg, helyette kezdeményez.
Ilyen hatások mellett a gyermek önbizalma, biztonságérzete, autonómiája nem alakulhat ki. De az ezzel ellentétes szülői bánásmód is ugyanezt eredményezi. Ez pedig a gyermektől túl sokat követelő, kevés sikerélményt nyújtó, gátlások kialakítását eredményező, teljesítményorientált szülői mentalitás.
Az a gyermek, aki kevés dicsérettel, elismeréssel, a szülők állandó nevelési nyomásainak van kitéve, kedvét veszti; nem kezdeményez, „nekem úgysem sikerülhet” – gondolja.
Ám vigyázat, a gátlásos gyermeket nem szabad összetéveszteni azzal, aki szeret egyedül játszani, és nem igényli a társak jelenlétét. Ez személyiségtípus vagy szülői minta kérdése. Az ilyen „magának való” gyermeket ne kényszerítsük erőszakosan a többiekkel való együttlétre.
Hogyan segíthet a szülő?
Pontosabban, hogyan előzheti meg a gátlásosság kialakulását?
1- Mindenekelőtt engedje meg, hogy kisgyermeke szabadon cselekedhessen, dönthessen, kipróbálhasson dolgokat.
2- Ne legyen türelmetlen egy-egy teljesítmény elérésénél!
3- Hagyja, hogy szabadon próbálkozhasson!
4- Ne távolítson el minden akadályt gyermeke elől, hadd tanulja meg leküzdeni őket!
5-Mutassa ki örömét, ha valami sikerült neki! Örüljenek együtt a sikerének!
6- Sokszor biztassa, bátorítsa őt a további cselekvésekre: „Jól van, ügyes vagy. Csináld tovább!”
7- Ne fukarkodjon a dicséretekkel, elismeréssel! u Kerülje a lekezelő kijelentéseket, mint pl. „Ezt te még nem tudod!” vagy „Ehhez még kicsi vagy!”
8- Időben biztosítsa gyermeke számára a kortársakkal való együttlétet. A játszótér jó alkalom erre, majd később az anya-gyerek csoportok, a játszóházak, aztán az óvoda.
9-Hívjon meg más gyermekeket az otthonába, és engedje, hogy gyermeke is meglátogathasson másokat.
1o- De ne feledje: hároméves kor alatt a szülői jelenlét növeli a gyermek biztonságát, még akkor is, ha látszólag tudomást sem vesz a szülőről!
A tapasztalataink alapján a szülők gyakran nem tájékozottak a gyermekeiket érintő kérdésekben. Bizonytalanok a számukra megoldhatatlannak tűnő problémák valódiságában, nehézségekkel küzdenek, nem tudják mikor és kinek a segítségét vegyék igénybe. Nem is beszélve arról, ha szülő esetleg sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. - Mivel nincs két egyforma gyerek, ezért szerintünk mindegyik ilyen!
Milyen
esetekben érdemes a szakemberhez fordulni?
Természetesen, ha a szülő bármikor úgy érzi, hogy bizonytalan gyermeke fejlődését illetően, forduljon szakemberhez. Ha a szakember nem talál semmilyen eltérést, az megnyugtató, ha azonban a gyermek fejlesztésre szorulna, fontos a korai diagnózis.
A gyakorlati élet mindennapjaiban hasznosítható technikákkal szeretnék segíteni..
Ötleteket meríthetnek a szülők az otthoni foglalkozásról, tornáztatásról és arról, hogy jó fejlesztőjátékot lehet szinte bármiből csinálni. Ugyanakkor mindegyik játék fejleszt is egyben, hiszen a gyerekek számára a játék egy alapvető tanulási folyamat. Ezért gondoljuk fontos kérdésnek: mivel és hogyan "játszanak" akár az egészen kis babák is?
Eddigi munkánk során leggyakrabban felmerült kérdések:

ÉSZLELÉSE ESETÉN AZONNAL ORVOSHOZ KELL FORDULNI.NAGYON RÖVID IDŐN BELÜL
TÁLYOGGÁ ALAKULHAT.iLYENKOR MEG KELL NYITNI ÉS MASSZIV ANTIBIOTIKUM KEZELÉST
ALKALMAZNI.
Oldhatók a tanulás, tanítás során keletkezett pszichés gátlások?
Elképzelhető, hogy valaki örömmel tanul? Elérhető, hogy a gyerekek jókedvvel menjenek iskolába és az órákon szorongás helyett a felfedezés kellemes izgalmát éljék át?
A tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka a teljesítménnyel kapcsolatos szorongás és az iskolához, tanuláshoz kötődő stressz.
A tanulás ösztöntevékenység. Kielégítése - más ösztöntevékenységekhez hasonlóan - örömérzéssel jár(pl.: evés, ivás, ürítés, játék...stb). Ha ez eltűnik biztosak lehetünk benne, hogy valami nagy baj van. Gondoljanak csak arra, hogyha a gyerekünk nem örömmel lát neki az étkezésnek, hanem ellenkezik, szorong, nem hajlandó enni rögtön kétségbe esünk, és szakemberhez fordulunk. Nem kellene ennek másképp lennie a tanulás esetében sem.
Sokszor már szülőként megalapozzuk a gyermek teljesítménnyel, tanulással kapcsolatos ellenérzéseit. A legjobb szándéktól vezérelve egészen fiatal korukban - az óvodában, vagy még előtte - erőltetjük a különböző intellektuális teljesítményeket. Gyermekünk jövőbeni biztos boldogulását egyengetve, már az óvodás kor elérése előtt idegen nyelveket tanítunk, igyekszünk rávenni hosszú versek megtanulására. Akkor érzünk elégedettséget, ha már az iskolába lépése előtt megtanul írni, olvasni. Sajnos legjobb szándékaink ellenére is többet ártunk mint használunk. A verstanulás, az írás-olvasás legalább annyira függvénye az idegrendszer érettségének, mint a gyakorlásnak.
Túl korai gyakoroltatásuk rengeteg kudarcélményt, meg nem felelés érzetet okoz a gyerek számára. Hiába gyakorolja erejét megfeszítve a feladatokat, nem vagy csak nagyon lassan halad és közben folyamatosan szembesülnie kell azzal, hogy a szülei valami olyasmit várnak tőle, amire ő nem képes.
Ez aztán nagyon mély sebeket ejt a gyerekek amúgy is törékeny lelkivilágában. Az ilyen gyerekek nemhogy kedvet nem éreznek a tanulás vagy az iskola láttán, hanem esetleg kifejezetten szoronganak, vagy igyekeznek elkerülni ezt a helyzetet. Stratégiákat alakítanak ki az iskolával, tanulással kapcsolatos helyzetek elkerülésére: megjelennek a tanulási zavarok.
Persze az ideális az lenne, ha senkinek nem kellene stresszel szembenéznie a tanulás vagy az iskolába járás során. Természetesen ez lehetetlen, hiszen még a legjobb szándék ellenére is becsúszhatnak stresszt keltő helyzetek. Mindenkinek - szülőnek, gyereknek, pedagógusnak egyaránt - lehet rossz napja. Szerencsére léteznek stresszoldó eljárások, amelyekkel csökkenthetők vagy akár teljesen meg is szüntethetők az iskolával, tanulással kapcsolatos ellenérzések.
Ez egy társadalmi jelenség, melyet az egyén felől nézve viselkedésformának tartjuk; ezért változatos módon jelenik meg.
Akár tiltottak a drogok, akár nem, fogyasztásuk veszélyes, visszaélésre ad alkalmat, de deviancához is vezethet, mert befolyásolja a mentális működést és az ítélőképességet.
A kábítószer-fogyasztás fokozatonkénti kialakulásában három fő állomást különíthető el:
Egy következő folyamatsort is észleltek a függőség kialakulásában: az illegitim szer kipróbálása – alkalmi használat – rekreatív használat – rendszeres használat – ellenőrzött használat – intenzív használat kényszeres használat.
Megfigyelések szerint, az első kábítószer használat kezdetben kellemes élményt okoz; ezért az élmény erőssége, minősége, tartós használata és tartóssága az ajzószer fajtájától s a személy testi-lelki állapotától függ.
A függőség kialakulás után előtérbe kerülnek a negatív érzések, hiánytünetek. A szerek félelmet, szorongást, negatív hallucinációt, testi és lelki fájdalmak „megszüntetésére” szolgálnak már ebben a szakaszban.
Egy 1984-es vizsgálat három modellt különbözet meg:
A drogfüggőség jelei a következők:
A szer használatával pótolható a személyiségbeli hátrányok, kudarcok, az egyedüllét, az „én” bizonytalansága; ugyanakkor az örömszerzés egy erős motivációt jelent. A drogok használata egyfajta kohéziós erőként hat a személyiségre egy darabig, utána a végső hanyatlás fázisa következik be.
Az elmúlt évtizedekben számos felmérés és kutatás összpontosult ennek felkutatására, megtalálására.
A következő személyiségjegyeket fedeztek fel:
Számos felmérés és kutatás kimutatta, hogy a drogfüggőség szorosan összefügg bizonyos mentális zavarokkal, de nem minden esetben pszichiátriai betegségekkel (pl. a szkizofrénia nem jár együtt a drogfogyasztással). Ezek alapján akár azt is ki lehetne jelenti, hogy a drogfogyasztás tulajdonképpen kísérleti öngyógyítás; mert a lelki zavar valamelyik tünetét mérsékeli.
Három fő csoportra oszthatjuk a lelki betegeket:
.Biológiai hatásmódjuk alapján a drogokat főbb csoportokra osztjuk:
A beteg személyisége átalakul, de inkább leépül.
Mindent, számára akár fontos tényezőket, embereket (család, munka, barátok) elhanyagolja, rosszabb esetben kikerüli, elkerüli őket. Érzelmileg beszűkül, ambícióit elfelejti, szellemileg és testileg leépül. Egyetlen célja a következő adag kábítószer meg- illetve beszerzése.
A szenvedélybetegeknek vannak közös jellemvonások. Ezek az alábbiak:
minden gondolatuk csak a drogok körül forog
hozzátartózóikat már nem tartják el → elidegenednek a családtól
elveszítik az otthonukat, becsületüket, hitüket
gyakran keverednek bele szélsőséges szervezetekbe, szektákba
ez a sodródás természetesen a bűncselekmények útjára is terelhetik a fogyasztót pl.sikkasztás, lopás
A szerfüggőség kilenc jellemzőből épül fel, amelyből legalább háromnak meg kell felelnie, hogy a definiálja a függőséget:
.
Még a gyakorlott szakember sem ismeri fel könnyen a szerhasználatot.
Az egyéni jelek leginkább magatartásbeli változásokban nyilvánulnak meg: csökken az érdeklődés, rosszabbodnak a teljesítmények, a tanulási eredmények, gyakoribbá válik az iskola/munka kerülése, romlanak a családon belüli kapcsolatok, megváltoznak a szokások, életmód, erősödik a terv és cél nélküli szabadságra való törekvés, gyakoriak lesznek a kölcsönkérések esetleg a lopások, stb. A magatartás megváltozását érzelmi-motivációs és akarat sajátosságokban bekövetkező módosulások figyelhetőek meg:
A lelki tünetek a fizikai állapot romlása és egyéb testi tünetek kísérik:
A csoportjelek a következők:
Gyanút keltő használati tárgyak:
A betegek egy része kezelhető.
Ez attól függ, hogy milyen régi szenvedély, mely szerhez szokott hozzá, milyen a beteg személyisége. A kezelés rendszerint gyógyszer, ami:
A kezelést mindig pszichoterápiával kell kiegészíteni.
Hangsúlyozni kell, hogy a sikeres kezelés után is a „korábbi” szenvedélybeteg mindig hajlamosabb lesz a visszaesésre, mint aki sohasem szedte a kábítószert. Ezért társadalmi léptékben a megoldás nem a kezelés, hanem
Egyre kritikusabb a gyerekek mentális állapota állapitják meg a szakemberek..
– Valóban
érzékelhető, hogy egyre több magatartászavarokkal küzdő gyerek és
szuicid hajlamú kamasz fordul hozzánk – mondja egy gyermekpszichiáter,
hozzátéve: azt viszont nem tudják, valóban nőtt-e az ilyen gyerekek száma,
vagy csak érzékenyebb lett a társadalom, és többen fordulnak szakemberhez.
Szakemberek szerint a gyerekek nehezebben találnak kapaszkodókat, mint
korábban.
– Sokan magányosak, még azok is, akik teljes családban élnek, nincs egy olyan felnőtt sem körülöttük, aki minta és támasz lehetne számukra – . A szülők jelentős részére ugyanis annyira erős munkahelyi nyomás nehezedik, hogy nem marad sem idejük, sem energiájuk a gyerekekre.
A pszichiáterek szerint az utóbbi időben lett gyakori probléma, hogy a szülők nem tudják kijelölni a határokat a gyerekeknek, nem tudják érvényesíteni az akaratukat. Sok szülő fordul például azért szakemberhez, mert képtelenek megálljt parancsolni az éjszakai számítógépezésnek. Ha ugyanis elzárják a gépet, a gyerekük dührohamot kap. Aztán vannak olyan, 10–12 éves fiú páciensei, akik szerinte éppen a határán vannak annak, hogy „elkezdjék deviáns karrierjüket”. – Vagy most meg tudjuk győzni őket arról, hogy rossz úton járnak, vagy elkallódnak–. A pszichiáterek tapasztalatai szerint a tanárok sem tudnak segítséget nyújtani a szülőknek, mert ugyanolyan fegyelmezési gondokkal küzdenek, mint ők.
– Vannak dolgok, amikre húsz éve még vállat vontunk, most meg iskolai erőszakot, mentális és magatartási zavarokat kiáltunk – mondja egy kriminológus, Egy kutatásban több mint kétezer diák és ezer tanár válaszolt arra, hogy az elmúlt nyolc hónapban voltak-e áldozatai vagy elkövetői valamilyen erőszakos cselekménynek. Bár az adatok szerint nőtt az ilyen esetek száma, a kriminológus figyelmeztet: manapság sokkal alacsonyabb a tűréshatár. Ráadásul a felnőttvilág kettős mércével mér. Miközben a felnőttek között is több a mentális problémákkal küzdő, erőszakos, „viselkedészavaros”, ugyanezeket számon kérik a gyerekeken. –
Ha egy gyerek látja, hogy a felnőttek erőszakkal érvényesítik az érdekeiket, utánozni fogja őket. Aztán emiatt fegyelmezést kap, ami meglehetősen képmutató viselkedés – .
|
ÉLETKOR |
SÚLY |
MAGASSÁG |
||
|
FIÚK |
LÁNYOK |
FIÚK |
LÁNYOK |
|
|
1 év |
10,05 |
9,75 |
75,2 |
74,2 |
|
2 év |
12,56 |
12,99 |
87,5 |
86,6 |
|
3 év |
14,61 |
14,42 |
96,2 |
95,7 |
|
4 év |
16,51 |
16,42 |
103,4 |
103,2 |
|
5 évi |
18,37 |
18,37 |
108,7 |
109,1 |
|
6 év |
21,91 |
21,09 |
117,5 |
115,9 |
|
7 év |
24,54 |
23,68 |
124,1 |
122,3 |
|
8 év |
27,26 |
26,35 |
130,0 |
128,0 |
|
9 év |
29,94 |
28,94 |
135,5 |
132,9 |
|
10 év |
32,61 |
31,89 |
140,3 |
138,6 |
|
11 év |
35,20 |
35,74 |
144,2 |
144,7 |
|
12 év |
38,28 |
39,74 |
149,6 |
151,9 |
|
13 év |
42,18 |
44,95 |
155,0 |
157,1 |
|
14 év |
48,81 |
49,19 |
162,7 |
159,6 |
|
15 év |
54,48 |
51,48 |
167,8 |
161,1 |
|
16 év |
58,83 |
53,07 |
171,6 |
162,2 |
|
17 év |
61,78 |
54,02 |
173,7 |
162,5 |
|
18 év |
63,5 |
54,39 |
174,5 |
162,5 |
- a csecsemő az első 4 hónapban 750 gramot gyarapodik havonta
- a második 4 hónapban 500 gramot gyarapszik súlyban.havonta
- a harmadi 4 hónapban pedig 250 gramot havonta.
Óvakodjunk attól hogy túl mereven ítéljük meg a csecsemő súlybeli fejlődését.Természetesen ezek a megszokott középértékek. Egyesek más számítási módot használnak, pl. az optimális súlyfejlődés 600 gram az első 6 hónapban, míg a második 6 hónapbra 500 gyamot számítanak havonként. A csecsemő súlybeli fejlődésének a szempontjai a valóságban nem matematikai képletek alapján történik mert vannak eltérések pluszban vagy minuszban a gyermek egyéni, genetikai tárházát tekintetbe véve vagy más egyéni adottságai alapján Mégis úgy itéljük meg hogy ezek a számítások vagy számok jó tájékozódást nyújtanak a testsúly kiszámítására.
Az 1 éven felüli gyermek optimális testsúlyának a kiszámitására a következő képletet használjuk:
X = M + (2 x n) ,
M - a gyermek súlya 1 éves korban, az “n” életkor években.
Testsúly - G
G = X + 500 x N
X - születési súly, N - aktuális életkor
Testhossz az első ˝ évben - L
L’ = I + 2,5 x N
I - testhossz a születéskor, N - aktuális életkor hónapokban..
Testhossz a második félévben
L’’ = I + 1,5 * N
I - testhossz születéskor, N-aktuális életkor hónapokban
A testfelület viszonyítva a testsúlyhoz az első évben
0,15 négyzetméter 2 kg súlyra
0,25 négyzetméter 5 kg súlyra
0,45 négyzetméter 10 kg súlyra
|
IDŐSZAK |
NAPI NÖVEKEDÉS GRAMOKBAN |
|
0 - 4 nap |
30 gram |
|
5 - 12 nap |
26-28 gram |
|
13 - 20 nap |
20-24 gram |
|
21 – 36 nap |
16-18 gram |
|
37 - 52 nap |
10-15 gram |
Újjszülött-52 cm
Az első életévben 2 cm a havi növekedés.
- 1 éves korban 75 cm.
- 2 - 3 éves korban a növekedési ritmus 1o cm.ani,
- 4 - 10 éves korban a növekedési ritmus 5-6 cm.
Az első 10 évben nincsen különbség a fiúk és leányok között a növekedési ritmust tekintve.
A leányoknál 10-12 éves kor között a növekedési ritmus nagyobb, általában 9 cm.
A fiúk ezt a ritmust 2 évvel később érik el-/10-10,5/
A HOSSZNÖVEKEDÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK A FORMULÁJA:
TESTHOSSZ = 5 x AZ ÉVEK SZÁMA + 8O
|
FIÚK |
ÉLETKOR |
LÁNYOK |
||
|
SÚLY/kg |
HOSSZ/cm |
SÚLY/kg |
HOSSZ/cm |
|
|
3,4 |
50,6 |
Szüléskor |
3,2 |
50,2 |
|
4,2 |
54,0 |
1 hónap |
4,2 |
53,5 |
|
4,9 |
57,00 |
2 hónap |
4,8 |
55,5 |
|
5,7 |
60,4 |
3 hónap |
5,6 |
59,5 |
|
6,4 |
63,5 |
4 hónap |
6,2 |
61,3 |
|
7,0 |
64,7 |
5 hónap |
6,8 |
63,2 |
|
7,6 |
66,4 |
6 hónap |
7,3 |
65,2 |
|
8,1 |
68,0 |
7 hónap |
7,8 |
67,0 |
|
8,6 |
69,8 |
8 hónap |
8,2 |
68,5 |
|
9,1 |
71,2 |
9 hónap |
8,7 |
70,1 |
|
9,4 |
72,6 |
10 hónap |
9,1 |
71,6 |
|
9,9 |
74,0 |
11 hónap |
9,4 |
73,0 |
|
10,1 |
75,2 |
12 hónap |
9,8 |
74,2 |
Testfelület egy 3 KG csecsemőnél: 20 dm2
Testfelület egy 6 kg csecsemőnél: 30 dm2
Testfelület egy 9 KG csecsemőnél: 40 dm2
Testfelület egy 12 KG csecsemőnél: 50 dm2
|
ÉLETKOR |
FIÚK |
LÁNYOK |
|
Születéskor |
35,3-1,2 |
34,7-1,0 |
|
3 hónap |
40,9-1,2 |
40,0-1,2 |
|
6 hónap |
43,9-1,0 |
42,8-1,2 |
|
9 hónap |
46,0-1,0 |
44,6-1,2 |
|
1 év |
47,3-1,1 |
45,8-1,3 |
|
1,5 év |
48,7-1,1 |
47,1-1,2 |
|
2 év |
49,7-1,2 |
48,1-1,4 |
|
3 év |
50,4-1,20 |
49,3-1,3 |
|
4 év |
51,0-1,2 |
49,9-1,3 |
|
5 év |
51,3-1,2 |
50,3-1,3 |
FRANK számítása szerint:
FEJKÖRFOGAT = testhosz : 2 + 9
|
AZ ÚJSZÜLÖTTNÉL |
31 cm |
|
1 hónap |
34 cm |
|
2 hónap |
36 cm |
|
3 hónap |
37 cm |
|
4 hónap |
38 cm |
|
5 hónap |
39 cm |
|
6 hónap |
40 cm |
|
7 hónap |
41 cm |
|
8 hónap |
42 cm |
|
9 hónap |
43 cm |
|
10-11 hónap |
44 cm |
|
12 hónap |
45 cm |
|
ÉLETKOR |
FIÚK |
LÁNYOK |
ÉLETKOR |
FIÚK |
LÁNYOK |
|
1 év |
45 |
45 |
11 |
63 |
66 |
|
2 év |
47 |
47 |
12 |
65 |
64 |
|
3 év |
49 |
49 |
13 |
66 |
67 |
|
4 év |
51 |
51 |
14 |
70 |
72 |
|
6 év |
53 |
53 |
15 |
73 |
78 |
|
7 év |
55 |
55 |
16 |
80 |
79 |
|
8 év |
57 |
57 |
17 |
82 |
80 |
|
9 év |
59 |
59 |
18 |
84 |
|
|
10 év |
61 |
60 |
20 |
|
|
SZÜLETÉSKOR
A látás funkciója létezik de még nem teljesedett ki.
A fényérzékenység az újszülöttnél jelen van – ami megállapítható a fénybehetásokra – fotomotor reflex. A fényhatásra bekövetkező – pislogás, vagy az erős fényhatásra bekövetkező szembezárás.
Látási reflex észlelése egy diszkrét fényforrás hatására.
AZ ELSŐ HÓNAPBAN
A fixáló reflex fénystimulálásra.
1-2 HÓNAPOS KORBAN
Megjelenik a – követési reflex – általában egy olyan tárgyra ami mozog.
2-3 HÓNAPOS KORBAN
Mindkét szem elmozdul konjugált mozgással az elmozduló tárgy irányába.
4-5 HÓNAPOS KORBAN
A konjugáló reflex állandó jelenléte.
A látás és egy tárgy megragadása állandóváválik,és koordonáltan folyik le.
A fixáló, követő és convergáló reflex bizonyitják a binoculáris látás kifejlődését 6 hónapos korra.
A mély látás kb 6 hónapos korban jelenik meg.
Az intermittáló strabizmus,ami a kifejezője egy enyhe inkordinációnak élettaninak tekinthető 3-4 hónapig.
Mindennemü strabizmus,kancsalság ami állandó jellegü 4 hónap előtt kórosnak számit. A kancsalság időszakos megjelenése is kezelést igényel.
A HALLÁSFUNKCIÓ VIZSGÁLATA.
Egy egyedüli tesztvizsgálat, nem garancia a normális hallásfukciónak. A vizsgálatot meg kell ismételni az egész gyermekkor lefolyása folyamán.
A helyes beszéd kialakulása, a beszéd kifejlődése a megfelelő korban azt bizonyitja hogy a hallószerv működése normális.
A hallás tesztelése újszülöttnél is elvégezhető.
A csecsemő reagálása nagyon különböző lehet.
A klasszikus MORO reflex.
A tájékozódási reflex a fej vagy a szem fordítása a zaj irányába.
A cochleo-palpebrális reflex a szemhéjak rövid kontrakciója.
A motorikus lokalizált reflexek a végtagokon.
Grimaszok, kontrakciók, részlegesek az arcon, nyugtalanság, sírás, felrettenés, globális neurológiai tünetek.
Ami nagyon lényes a reakciók gyors megjelenése – válaszreakciók.
Süketség gyanújelei
4 hónapos korig nagyon kevés tünetet észlelünk.
Inkább a szülők veszik észre, főként azok, akiknek tapasztalatuk van a következő tüneteket: a gyermek nagyon csendes, nem reagál a zajokra, de élénken reagál az érintésekre, vibrációkra.
9 hónapos korban
ORIENTATIV TESZTEK - nevén hívni a gyermeket/először suttogva, zenélő játékok, hangos zajt csinálni, fütyűlni, becsapni az ajtót stb.
Két éves kor után mindennemű beszédzavar.
|
A FOG |
ÁTMENETI FOGAK-HÓNAPOKBAN |
ÁLLANDÓ FOGAK-ÉVEKBEN |
||
|
Felső maxiláris |
Alsó maxilaris |
Felső maxiláris |
Alsó maxiláris |
|
|
Közpső metsző |
6-12 |
5-10 |
6-8 |
6-8 |
|
Szélső metsző |
8-13 |
7-16 |
7-9 |
7-9 |
|
Szemfogak |
16-22 |
16-23 |
10-12 |
9-12 |
|
Molaris 1 |
11-18 |
11-18 |
9-11 |
9-11 |
|
Moláris 2 |
20-33 |
20-31 |
10-12 |
10-13 |
|
Moláris 3 |
- |
- |
5-7 |
5-7 |
|
Moláris 4 |
- |
- |
12-14 |
12-13 |
|
Moláris 5 |
- |
- |
17-30 |
17-30 |
- A fogak normális megjelenése széles határidőben történik.
- Az átmeneti fogak száma 20.
- A véleges fogak száma 32.
- A 12-14 éves korban a gyermeknek 28 foga van.
- 1-1,5 hónap: nézelődik
- 1,5-5 hónap: 90 fokban képes tartani a fejet
- 1-5 hónap: spontán mosolyog
- 1,5-4 hónapban: hangosan nevet
- 2-4 hónap: követi a tárgyakat tekintetével
- 2-5 hónap: egyik oldalára fordul
- 2-5 hónap: nézi a kezeit
- 2-5 hónap: gagyog
- 3,5-6 hónap: egy felkinált tárgyat megfog
- 4-6 hónap: nyújtja a kezét
- 4-7 hónap: kinyújtja a kezét és megfog egy tárgyat
- 6-12 hónap: hangokat utánoz
- 6,5-10 hónap: megismeri a személyket
- 6,5-16 hónap: felül
- 9-16hónap: segítséggel feláll
- 10-17 hónap: segitséggel megindul járni
- 11-19hónap: egyedül feláll
- 10-17 hónap: elindul egyedül
|
ÉLETKOR |
AZ EMLÉKEZŐKÉPESSÉG |
|
3 hónap |
néhány perc |
|
1 év |
körülbelül 2 hét |
|
2 év |
néhány hónap |
|
4 év |
1 év |
|
4 éven felül |
állandó ha nem jön közbe memória zavar |
A MEMÓRIA MAXIMÁLIS PERIÓDUSAI
12-15 év anyagi-szerkezeti dolgok
serdülőkor formák és modelek
későbben gondolat, tartalom
EGYÉNI MEMEÓRIA - 2 éves kor után
TÁJÉKOZÓDÁS
2 éves kor a térbeni tájékozódás kezdete
4 éves kor az időbeni tájékozódás kezdete
6-7 éves kor tájékozódás napok és hetekben
9-10 éves kor tájékozódás hónapokban vagy években
[FANCONI]
|
JEGY |
SZÍV FREKVENCIA |
LÉGZÉS |
IZOMTÓNUS |
NASALIS KETÉTER |
A BŐRTAKARÓ SZINE |
|
0 |
hiányzik |
Nem lélegzik |
Tónus nélkül |
hiányzik |
Sápadt-szürkés |
|
1 |
100 alatt |
bradiaritmiás |
Behajlitott végtagok |
grimászok |
Livid végtagok |
|
2 |
100 felett |
100 felett |
Erős sirás |
Tüsszent-köhög |
Vörös szin |
|
ÉLETKOR |
MINIMÁLIS FREKVENCIA |
MAXIMÁLIS FREKVENCIA |
|
Újszülött |
80 |
160 |
|
3 hónap |
120 |
200 |
|
1 év |
100 |
180 |
|
8 év |
65 |
120 |
|
12 év |
60 |
110 |
|
Újszülött |
140-150 frekvencia |
|
6-hónap |
130 frekvencia |
|
1 év |
125 frekvencia |
|
2 év |
120 frekvencia |
|
4 év |
100 frekvencia |
|
8 év |
90 frekvencia |
|
12 év |
85 frekvencia |
|
Újszülött |
50 cm3 |
|
1 hónap |
62-74 cm3 |
|
3 hónap |
110-115 cm3 |
|
7 hónap |
120-196 cm3 |
|
1 év |
195-283 cm3 |
|
1-3 év |
248-409 cm3 |
|
7-8 év |
505-841 cm3 |
|
9-10 év |
575-936 cm3 |
|
12-13 év |
840-1240 cm3 |
2-3 év 10 vizeletürités 24 /óra alatt
4-6 éves kor között 6-7
7-10 év között 4-5
11-14 éves kor között 3 vizeletürítés
6 év 1006-1010
2-8 év között 1008-1016
8-15 év között 1020-1022
|
Újszülött |
45-55 /perc |
|
Első 3 hónap |
40-45 - idem |
|
Első év végén |
35 - idem |
|
2 év |
32 - idem |
|
3 év |
30 - idem |
|
5 év |
27 - idem |
|
11 év |
24 - idem |
|
Felnőtt |
15-16 - idem |
|
Első héten |
40-60 kcal/kg-24 óra |
|
Első trimeszter |
100-130-kcal/kr 24 óra |
|
Második trimeszter |
100-110 kcal/kg 24 óra |
|
Harmadik trimeszter |
90-100 kcal/kg 24 óra |
|
Negyedik trimeszter |
80-90 kcal/kg 24 óra |
|
1-6 év |
80-100 kcal/kg 24 óra |
|
6-12 év |
60-80 kcal/kg 24 óra |
A mindennapi orvosi tevékenységem során meggyőződtem arról hogy kevés szülő tudott értékelhető adtokat adni e gyermek székletéről,annak formai fizikai jellemzőiről.Pedig ez a tény nagy segitséget nyujthat a vizsgáló orvosnak abban az esetben ha egy emésztőrenszeri megbetegedésről van
Az alábbiakban igyekszem leirni csecsemőkortol kezdve a normális és kóros székletek jellemzőit egyeseket képes illuszttrációval.
A magzat béltartalma a – zöldesfekete – Meconium vagy a magzatszurok. Epét,enzimeket, hámsejteket a bélcsatornába kiválasztott nyálka maradványait tartalmazza. Első üritése néha már a magzatvizbe következik be. A mecónium ürítés megállapítása fontos – ha 24 belül nem észleljük, fejlődési rendellenesség lehetősége vetődik fel.
A táplálás megindulásával – néhány napos átmenet után – megjelenik a női illetve tehéntej táplálásra jellemző széklet.
A szopós csecsemő naponként 2-4-szer ürít aranysárga, kenőcsös kissé savanykás szagu székletet. Előfordulat hogy zsirosabb anyatej esetén vagy konsztitucionális okokból naponta csak egyszer, esetleg másnaponta van székelés, vagy az átlagosnaál 1-3-mal gyakoribb a székürítés. Ha csecsemő általános állapotát mindez nem befolyásolja normális állapotnak kell tekinteni.
A mesterséges táplálék a tápanyagok mennyiségi és minőségi összetételének megfelelően megváltoztatja a csecsemő székletének konzisztenciájának ,szinét,szagát és mennyiségét.Ez abból adódik hogy a fő tápanyagok jellenzően hatnak a bél kémiai minőségére, egyes szines tápanyagok/főzelék/pedig megtartják eredeti vagy ahhoz közelálló szinüket.
Így a krisztaloid szénhidrátok az erjedéses folyamatokat,a fehérjék a rothadást fokozzák, mig a zsirok a túlsúlyban lévő folyamatot erősitik.
Ezért normális összetételü mesterséges táplálékon tartott csecsemő, formált, kissé bűzösebb, barna szinű és az anyatejnél nagyobb mennyiségű székletet ürit, naponta 1-3 alkalommal.
A széklet színében, konzisztenciájában elég gyakoriak az eltérések. Előfordulnak hígabb vagy darabosabb, zöldes, kissé nyálkás székletek is – ez nem rendellenes – 4-6 hét után gyakori a székrekedés amikor is csak 2-3 naponként van széklet. Nem kezelendő. Egy év után a felnőttéhez hasonló székletet ürít a gyermek.
Ha a táplálékok krisztalloid szénhidrát irányába tolódik el, vagy fehérje és zsír hiány mutatkozik/liszttartalom/savanyú vegyhatású, erjedéses habos székletet ürít a csecsemő/4-6 alkalommal/ami a glutealis tájékot felmarja, gomba telepedésére teremt lehetőséget. Ha eltúlzott a fehérje és zsírbevitel/tejártalom/a főzelék túlzott dusítása sajttal, túróval, tojással, húspéppel/a rothadásos bűzös széklet bogyószerüvé válik, és az úgynevezett –alkáli szappan – keletkezik amit a csecsemő ritkán ürit. Igen jellemző lesz a pelenkáról leguruló/kecske széklet/, miközben a vizelet csipős, ammónia szagú.
Mennyiségi szempontból jellemző a mennyiség megnő, az ürítés gyakoribb függően az eset súlyosságától és megváltozik a külleme – hol, vizes, nyálkás, nyálkás-gennyes, véres, véresen erezett/entro-invaziv széklet/. A jelentős mennyiségű zsírt tartalmazó széklet lebeg az éjjeliben a víz felszínén.
|
ÉLETKOR ÉVEKBEN |
A FELNŐTTADAG-HÁNYADA |
|
1 | 12 |
1 | 10 |
|
1 | 2 |
1 | 5 |
|
1 |
1 | 4 |
|
3 |
1 | 3 |
|
7,5 |
1 | 2 |
|
Megnevezés |
I |
II |
III |
|
Calmante-antipiretice |
|
|
|
|
- codeină |
- |
|
|
|
- paracetamol |
- |
|
+ |
|
- salicilaţi |
- |
+ |
+ |
|
Antihelmintice |
|
|
|
|
- piperazin |
+ |
|
|
|
- senna |
|
+ |
+ |
|
Antiacide |
|
|
+ |
|
Hányáscsillapitók |
|
|
|
|
Gyulladáscsökkentők |
|
|
|
|
- indometacin |
|
|
|
|
- aranysók |
+ |
|
|
|
- salicilatátok |
+ |
+ |
|
|
Antiulcerózus szerek |
|
|
|
|
- antgonisti H2 |
|
|
|
|
- sucralfate |
|
+ |
+ |
|
Antibiotikumok és chenoterapeutikumok |
|
|
|
|
- clorocid |
+ |
|
|
|
- tetraciclinek |
+ |
|
|
|
- aminoglicozidök |
|
+ |
|
|
- klion |
|
+ |
|
|
- nevigramon |
|
+ |
|
|
- sulfamidok |
|
+ |
|
|
- nitrofurantoin |
|
|
+ |
|
- cefalosporinok |
|
|
+ |
|
- eritromicin |
|
|
+ |
|
- penicilinek |
|
|
+ |
|
Véralvadásgátlók |
|
|
|
|
- varfarin |
|
|
+ |
|
- heparin |
|
|
+ |
|
Antikoagulánsok |
|
|
|
|
- carbamazepin |
|
|
+ |
|
- barbiturice |
|
+ |
|
|
- fenitoina |
|
+ |
+ |
|
- valproat |
|
|
|
|
Antidepresziv szerek |
|
|
|
|
- inhibitorok MAO |
|
+ |
|
|
- antidep-triciclice |
|
+ |
|
|
Gombaellenes szerek |
|
|
+ |
|
Antihisztaninukumok |
|
|
|
|
- cromoglicat |
|
+ |
|
|
Vérnyomáscsökkentő |
|
|
|
|
- inhibitorirok ACE |
|
+ |
|
|
- beta-blockánsok |
|
|
+ |
|
- CA-blokánsok |
|
+ |
|
|
- methildopa |
|
|
+ |
|
Malária ellenes szere |
|
|
|
|
- dapson preparate |
+ |
|
|
|
Migrén ellenes szerek |
|
|
|
|
- ergotamin |
+ |
|
|
Tetkó, piercing, hajfestés- mindezek sok szülő számára fejfájást okozó tini őrületek, melyről nehéz a lázadó kamasszal higgadtan beszélni. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb tini-mániákat, illetve tippeket adunk, hogyan lehetne lebeszélni róluk csemeténket.
Tetoválni vagy nem tetoválni: A tinik gyakran gondolják úgy, hogy mindenképpen szeretnének tetoválást, ám később örülnek, hogy nem csináltatták meg. Nemcsak a divat, de a testük és a személyiségük is változik. Mindenképpen hangsúlyozzuk ezt, s javasoljunk végleges megoldás helyett (ami egész testre kiterjedő allergiát is okozhat, különösen, ha az illető fémallergiás) ideiglenes tetoválást, mint a lemosható változat vagy a henna festék.
Hívjuk fel gyermekünk figyelmét arra, hogy így sokkal inkább kiélheti a kreativitását, váltogathatja a stílusokat, és 30 éves korában nem kell megbánnia hirtelen kamaszos fellángolását. Ha ez sem győzi meg, próbáljuk rávenni, hogy olyan helyre tetováltasson, amit később eltakarhat.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Piercing: Ha nem sikerül lebeszélnie gyermekét arról, hogy kilyuggassa a testét, semmiképp ne hagyjuk, hogy otthon egyedül, vagy baráti segítséggel tegye. Keressen fel egy professzionálisan is ezzel foglalkozó stúdiót. Ezen kívül mondjuk el neki, hogy a túl sok piercing nemcsak az egészségére lehet veszélyes (allergiás reakciók, gyulladás, ráadásul a nyelvbe és szájba fúrt testékszerek idegi sérüléseket is okozhatnak), hanem a későbbi munkavállalására is. Tudjuk, hogy nem a külső számít, ám a munkaadók többsége még most is hajlamos az első benyomás alapján dönteni.
Hajfestés:
Szerencsére a hajfestés sokkal kevésbé káros, mint a tetoválás vagy a
piercing, ráadásul idővel lenő. A szülők is sokkal
engedékenyebbek, ha hajfestésről van szó. Javasoljuk a kimosható
változatok használatát, illetve mivel a szőkítő festékek égést
okozhatnak a fejbőrön és szembe kerülve, fodrásszal kenessük fel.
A "kényes téma":
A szülőknek le kell ülniük, és nyíltan kell beszélgetni tinédzser korú gyermekükkel a szexualitásról. Meglepően széles az ismeretük, de sokmindenről csak félinformációik vannak. Persze sok szülőnek nehéz teljesen nyitottnak lenni, ha szexről és a szexuális úton terjedő fertőzésekről van szó, de egy őszinte beszélgetés elengedhetetlen.
Természetesen nincsenek szabályok arra, hogyan kell a védekezésről beszélni, hiszen ez családonként más és más módon zajlik. A lényeg az, hogy gyermekünk akármikor tudjon beszélni velünk ezekről a dolgokról, mikor úgy érzi, szüksége van rá.
Naivitás: Mindenki hallott már rémtörténeteket tinikről, akik veszélyes idegenekkel találkoznak az Internet segítségével. Fel kell hívnia gyermeke figyelmét arra, milyen veszélyeket rejthet, ha felteszi a fényképét a netre, és mik azok az adatok, melyeket soha ne adjon meg.
A tinik alapvetően naivak tudnak lenni, de talán óvatosabbak lesznek egy beszélgetés után. Soha ne olvassa el gyermeke e-mailjeit, ha azt szeretné, hogy bízzon Önben. Azonban nyugodtan mondja el neki, ha el akarja olvasni a blogját, hiszen mivel az nyilvános, nem sért vele levéltitkot.
Alkohol és cigaretta: Noha tudja, hogy gyermeke tudja, hogy Ön nem örülne, ha kiderülne, hogy cigarettázik vagy alkoholt fogyaszt, nem árt ezt újból és újból hangsúlyozni. Valamint azt sem, hogy ezek milyen károsak az egészségre, és az ő korukban különben is illegális a használatuk.
A drog megelőzés-amire a megelőző irásomban részltesen kitértem.
Alvás: Még a tiniknek is napi nyolc óra alvásra lenne szükségük, ám jelentős részük ennél jóval kevesebbet alszik. Noha a barátnők előtt titkolják, de a fiúk 90 százalékának csak éjfélig van kimenője, és az igazat megvallva, nincs is oka, hogy tovább maradjanak ki. Szükségük van a megfelelő mennyiségű alvásra. Figyelmeztessük gyermekünket arra is, hogy éjszakára kapcsolja ki a mobiltelefont, az éjszaka érkező üzenetek szintén zavarják a nyugodt pihenést.
Biztonság: Sajnos még a tiniknek is hangsúlyoznunk kell a biztonsági öv használatának fontosságát, illetve beszélgessünk el velük a felelősségteljes autóvezetés kritériumairól.
A nevelési problémák elsősorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. A kisgyerek számára a szülő jelenléte adja a biztonságot, ha nem hallja, ha nem látja, ősi félelem uralkodik el rajta, a kiszolgáltatottság iszonyata.
A sötéttől való félelem egyike az ősi félelmeknek. A sötétben nem tudunk tájékozódni, elveszítjük azokat a fogódzóinkat, amelyek a biztonságunkat jelentik. Nem látjuk az arcokat, a tárgyakat. Magunkra maradunk.
A kisgyerek számára a szülő jelenléte adja a biztonságot, ha nem hallja, ha nem látja, ősi félelem uralkodik el rajta, a kiszolgáltatottság iszonyata. De ahhoz, hogy ez kialakuljon, szükséges az is, hogy a sötéthez társuljék valami rossz élmény.
Ha a pici gyerek álmából ébred éhesen, fázva, és nem látja a "megmentő" arcot, nem hallja a hangot, akkor a sötét élménye is hozzá társul a kellemetlen érzéseihez. Legközelebb a sötét már önmagában kiválthatja, felidézheti az azt előidéző korábbi félelmet is.
A sötét lehet "jóbarát" is
Beindul a fantázia, ami mindig felnagyítja, és tovább torzíthatja a félelmeket. Ilyenkor láthat pl. farkast, rókát a sötétben, később betörőt, gonosz embert, bármit. A gyereket meg lehet tanítani arra, hogy a sötét lehet érdekes is. A diavetítés erre kiválóan alkalmas. Ujjainkkal figurákat formázunk a vásznon. Mesét találunk ki hozzá. Vagy játékosan tapogatunk. Megpróbáljuk kitalálni, mi akadt a kezünkbe.
Sajnos sok szülő észre se veszi, hogy ő maga is ijesztgeti a gyereket a sötéttel, fegyelmezési céllal. Volt olyan gyerek is aki mindig üvölteni kezdett ha lefektették a sötétben. Később kiderült, hogy az utcai fény úgy világította meg a kislámpa kontúrjait, hogy az félelmetes árnyékot vetett. Amikor a lámpa kikerült a szobából,a félelem is megszűnt.
Sok gyerek számára megnyugtató a halvány jelzőfény. Alkalmazzuk bátran.
Dr. Bauer Bela

A HEMOFILIÁRA JELLEMZŐ MEGISMÉTELT TÉRDIZÜLETI BEVÉRZÉSEK OKOZZÁK EZT
AZ UTÓÁLLAPOTOT./ARTRÓZIS/

A KÁCIUMHIÁNY EGYIK JELLEGZETES TÜNETE A-SZÜLÉSZ-KÉZTARTÁS
A kalcium a szervezet legnagyobb mennyiségben jelen lévő nyomeleme. A kalciumhiány nagyon sokarcú hiánybetegség. Ha a vér kalciumszintje alacsony, hipokalcémiáról beszélünk, melynek egészen mások a tünetei, mint a szervezet normális vérkalcium-szint melletti kalciumhiányának.
A
kalcium felszívódását, a vér kalciumszintjét, a kalcium csontokba való
beépülését bonyolult szabályozó mechanizmus irányítja. Ennek
legfontosabb eleme a D-vitamin, mely biológiai aktivitását a májban, vesében és
a bőrben nyeri el – ez utóbbit napfény hatására. A D-vitamin
aktiválódásának láncolatában bárhol hiba történik, kalciumhiány alakul ki. a
vér kalciumszintjének csökkenése azonnali hatásokat eredményez, míg a normális
(kompenzált) hipokalcinózis krónikus betegségek forrása. Ennek alapján
célszerűbb heveny (akut) és idült (krónikus) kalciumhiányról beszélni.
A kalcium részben a szervezet statikai
felépítésének alapeleme (ld. csontváz),
részben az ideg-izom interakció, az izmok aktuális feszültségi állapotának
meghatározója. Az izmok aktuális
feszültségi állapotát végeredményben a sejten belüli kalcium
koncentráció határozza meg. Ennek is bonyolult a szabályozási rendszere,
ismertetése meghaladja jelen kereteinket. Az ideg-izom ingerlékenység vonatkozásában
a kalcium természetes ellenanyaga a magnézium.
A kalcium felszívódásának, vérszintjének és
csontokba való beépülésének legfontosabb szabályozói (a D-vitamin
mellett) a mellékpajzsmirigy által termelt parathormon (PTH) és a
hasnyálmirigy belső elválasztású hormonális rendszere által termelt kalcitonin.
Miként a kalcium a szervezet legnagyobb mennyiségben előforduló nyomeleme,
úgy a hiányállapotai is a leggyakoribbak.
Az Egyesült Államokban a kalciumhiány gyakorisága 44-82% között van. Joggal
feltételezzük, hogy hazánkban sem jobb a helyzet.
• Elégtelen kalciumfelvétel
• Túlzott magnézium-fogyasztás, beleértve a divatos „természetes”
stresszoldókat éppúgy, mint a magnéziumot tartalmazó magnéziumsókat
(„keserűsó”).
• Elégtelen mellékpajzsmirigy működés
• Idült máj- és vesebetegségek (ld.
D-vitamin aktiválódása)
• D-vitaminhiány (gyermekeknél
„angolkór”, felnőttekben csontlágyulás, vagy osteomalacia)
• Epilepszia-elleni gyógyszerek
• Felszívódási zavar (cisztás fibrózis, Crohn-betegség, idült
hasnyálmirigy-gyulladás, stb.)
• Vázizomzat betegségei (rhabdomyolysis,
melynek leggyakoribb oka a lipidcsökkentő sztatinok szedése).
• Fokozott légzés (főként akut
stressz miatt). Ilyenkor nem a vér kalciumszintje, hanem a szabad, azaz
fehérjékhez nem kötött kalcium szintje csökken.
1. Heveny kalciumhiány tünetei:
lábikragörcs, szívritmus-zavarok, epilepsziaszerű rosszullét (tetánia). A
heveny kalciumhiánynak vannak fenyegető tünetei is: a kéz görcse,
melyet a jellegzetes kéztartás miatt „szülészkéz-tartásnak”
is nevezik, az arc és a térdkalács fokozott
reflexe, a térdreflex határainak kitolódása – a térdreflex már a sípcsont
megütésével is kiváltható.
2. Krónikus kalciumhiány
következményei: angolkór (rachitis), csontlágyulás (osteomalacia),
csontritkulás (osteoporosis)
A kalciumhiány lefolyása mindenkor az alapbetegség
függvénye, ezek mindegyikének ismertetése meghaladja kereteinket.
A fokozott vérkalcium-szint egyszerű
laboratóriumi vizsgálattal kimutatható. a diagnózis ennél fontosabb célja az
alapbetegség megnevezése.
Legfontosabb az alapbetegség gyógyítása.
Ez olykor (pl. angolkór esetén) könnyű, máskor szinte kilátástalan (pl.
mellékpajzsmirigyek sérülése golyvaműtét során).
Akut kalciumhiány eseteire intravénásan
adható kalciumkészítmények bármelyik patikában elérhetők. Ezek beadása
felelősségteljes orvosi feladat.
A túlzott légzési tevékenység miatt
bekövetkező vérlúgosodásra visszavezethető tetánia kezelése egyszerű. A beteg orrát 10-30
másodpercre be kell fogni, vagy más módon (akár reklámszatyorral is) a vér
széndioxid túlzott mértékű távozásának megakadályozásával
"csodákat" tehetünk.
Viszont ismert kalciumhiányos betegség esetén ez az eljárás a beteg állapotát
tovább súlyosbíthatja –
ezért célszerű az elsősegélynyújtó kísérleteink mellett azonnali
orvosi segítséget
Ismeretek a logopédiáról
A logopédiai tevékenység fő feladata a beszédindítás, a beszédhibák valamint nyelvi-, kommunikációs zavarok javítása, diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia megelőzése, javítása..
A beszédvizsgálat egyénileg, módszeresen összeállított képsor megnevezésével, utánmondással illetve a spontán beszéd megfigyelésével történik.
A szűrés során lehetősége van a logopédusnak az artikulációs mozgás, a beszédszervek állapotának megfigyelésére, beszédpróbával a hallásállapot felmérésére, a beszéd grammatikai szerkezetének megfigyelésére.
Kezelt problémák:
megkésett
beszédfejlődés, beszédészlelés és megértés zavara
pöszeség
diszlexia-veszélyeztetett gyemekek kezelése
grafomotoros
készségfejlesztés
orrhangzós
beszéd
dadogás
hadarás
diszfónia
olvasási-, írási-, helyesírási-, számolási nehézség
Megkésett beszédfejlődés
"Ha a beszéd 3 éves korig sem indul el, annak ellenére, hogy a gyereknek ép az idegrendszere, ép a hallása, épek a beszédszervei, és beszélő környezetben van."
Oka lehet:
érési folyamat késése
veleszületett hajlam
enyhe nagyotthallás
beszédszervek károsodása (pl.: szájpadhasadék)
kedvezőtlen környezeti hatások
Tünetei:
beszédfejlődés elhúzódása
biztos szó és mondatemlékezet
gyermeknyelvi szavak fennmaradása
általános pöszeség
olvasás-írás elsajátításának lassúbb üteme
enyhe diszlexia
gyengébb verbális teljesítmény
hibás vagy hiányzó raghasználat
Terápia:
tanácsadás a szülők számára a gyermek 3 éves
kora előtt
nonverbális szakasz célja a kommunikáció, beszédkedv felkeltése, a
beszédmegértés fejlesztése, passzív és aktív szókincs fejlesztése
verbális szakasz célja a megértési és megnevezés fejlesztése
A nyelv és beszédfejlesztés mellett a mozgás, gondolkodás, figyelem, emlékezet és egyéb készségek (pl.: téri tájékozódás, testséma, laterialitás, koordináció) fejlesztése is fontos feladat.
A kiejtés tisztaságának zavara, helytelen ejtés. A köznapi elnevezéssel szemben, amely többnyire csak az s, zs, cs és sz, z, c hibás ejtését tartja pöszeségnek. Ide soroljuk a többi mássalhangzó és magánhangzó helytelen ejtését.
A beszédtanulás folyamán pöszeség minden gyermeknél előfordul, de természetesen ezek nem tekinthetők beszédhibának.
Általánosan elfogadott, hogy 5 éves kor körül már szükséges elkezdeni a beszédhibák javítását, ha több hangcsoportra terjed ki rossz hangképzés. Leggyakrabban a s, zs, cs, sz, z, c, r, ny, ty gy, l, k, ö, ü hangokat érinti.
Oka lehet:
lassúbb pszichés fejlődés
megkésett beszédfejlődés
nagyothallás
rendellenes fogsor
központi idegrendszer zavart működése
értelmi fogyatékosság
rossz beszédpélda
nyelv-, ajak és szájpad-rendellenesség
Amennyiben a pöszeséget szervi zavar okozza, szakorvosi segítséget kell igénybe venni. Az életkor növekedésével csökkenő tendenciát mutat.
Logopédiai szempontból lehet:
teljes (diffúz) pöszeség (legalább
10 hangra kiterjedő hibás képzés)
részleges pöszeség (csak 1-2 hangra vagy hangcsoportra terjed ki a hibás
ejtés)
A hibák jellege szerint:
kihagyás (nem ejti az adott hangot)
helyettesítés (pl.: k helyett t)
torzítás (nem a szokásos helyen vagy módon képzi a hangot)
Terápia:
Célja: elsődlegesen az artikulációs zavar
megszüntetése, másodlagosan a társuló pszichés eltérések korrekciója.
1-3 fős (homogén) csoportokban folyik a fejlesztés egyéniesített
foglalkoztatási formában.
Az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. A zárt orrhangzós beszédet csökkent rezonancia jellemzi.
Oka lehet:
elváltozás az orrban (pl.:
orrpolip)
lágyszájpad fokozott működése és ez beszéd közben gátolja a levegő
orrba jutását, de az orrlégzés zavartalan
Tünete:
az m, n, ny ejtésekor nem halljuk a jellegzetes
nazális színezetet,
helyettesítő hangok: b, d, gy
Terápia:
Az orr-szájüreg közötti elzáródás okát sebészeti
eljárással megszüntetik
logopédiai terápia célja a lágyszájpad feszes zárásának lazítása
Nyílt orrhangzós beszéd
A nazális rezonancia a lágyszájpad hiánya vagy renyhesége miatt kórosan megnövekszik.
Oka lehet:
organikus (szájpadhasadék, lágyszájpad rövidülés, hegesedés, bénulás, sérülés)
funkcionális (idegrendszeri sérülés, rossz beszédszokás, nagyothallás,
mandulaműtét után átmenetileg)
Tünetei:
A beszéd formai oldalának jellemzői:
légzés (nem tudja beosztani a levegőt,
mellkasi-hasi légzés aszinkron)
kóros artikuláció (az ajak, nyelv, lágyszájpad izomzatának gyengesége
pöszeséget okoz)
a hallási ellenőrzés nem alakul ki megfelelően
a szopás kiesése miatt az ajak és nyelvizomzat renyhe marad
személyiségfejlődése sérül, magatartási zavarok is felléphetnek
A beszéd tartalmai oldalának jellemzői:
beszédfejlődése késik (első szavak 3 éves korra csúsznak, a mondatok 4-5 éves korra. A
gagyogásba bevont hangok száma és típusa is más).
Terápia:
team munkában (sebész, gyermekgyógyász, genetikus,
neurológus, audiológus, foniáter, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus)
Orvosi terápia - anatómiai viszonyok rendezése
Logopédiai terápia: a harmonikus külső, és a normális hangzók
elérése érdekében átgondolt tervezéssel a gyermek és család megsegítése. Fontos
a szülőknek szóló tanácsadás (szorongásoldás, teendők elmondása,
életút vázolása)
Kevert típusú orrhangzós beszéd: az m, n, ny hangok nazális rezonanciája csökken vagy eltűnik, ugyanakkor az orális hangok nazális hangzásúak lesznek.
"A dadogás kommunikációs zavar. A tünetegyüttesben a légzésre, a hangadásra, a beszéd folyamatosságára és az egész vázizomzatra kiterjedő görcsök jelennek meg. A beszédben a hang- és szótagismétlések, a megakadások, a sajátságos tempóváltások, a szabálytalan szünetek megbontják az anyanyelv természetes harmóniáját. A dadogás hatására a szociális magatartásban, a viselkedésben, illetve a következő neurotikus személyiségjegyekben figyelhető meg: magasabb szorongási szint, befelé fordulás, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, énbizonytalanság, önértékelési zavar. Hátterében örökletesség, kora gyermekkori idegrendszeri sérülések, pszichés tényezők állhatnak."
Élettani dadogás:
"nem folyamatos beszéd"
A 3-4 éves kor a dadogás kialakulása szempontjából kritikus időszak (én-tudat kialakulása, fokozott közlésvágy és a nyelvi ügyetlenség diszkrepanciája, esetleges rossz szülői attitűd). A -nem folyamatos beszéd- valódi dadogássá alakulhat (hajlam, idegrendszeri sérülés, pszichés labilitás, beszédfejlődési késés, motoros ügyetlenség, megzavart anya-gyermek kapcsolat).
A folyamatos beszéd súlyos zavara, öröklött, genetikailag meghatározott zavar (veleszületett beszédgyengeség tünetegyüttese).
Tünetei:
kapkodó légzés
szaggatott beszéd, hangok-szótagok kihagyása
elmosódott kiejtés
a beszédbeli tünetek az olvasásban és az írásban is megjelennek
nyelvi tünetek (diszgrammatizmus, szókincsszegénység)
pszichés tünetek (szűk terjedelmű figyelem jó vagy magas intellektus,
gyenge önkontroll, extrovertált személyiség)
mozgásos ügyetlenség, leginkább baloldali dominancia
gyenge ritmusérzék
Terápia:
Célja a tünetek tudatossá tétele a hadaró aktív bevonásánál. Ki kell alakítani a belső beszéd érettségének adott szintjét.
(hangképzési zavar)
Oka:
szervi (gégefő beidegzésének zavara, hangszálcsomó)
működési zavar (helytelen hanghasználat, túlerőlteti)
"A tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligencia szinttől független olvasási és helyesírási gyengeség."
Alapokok:
anatómiai és funkcionális eltérések
genetikai tényezők
érési gyengeség
környezet (a szülők attitűdje, a gyermeket körülvevő nyelvi
környezet)
Kiváltó tényezők:
téri tájékozódás, dominancia, szerialitás, testséma, hallási-, látási
észlelés, motoros összerendezettség zavara.
Tünetei:
lassú, monoton olvasás, szavak rövidítése,
helyettesítése, nyelvtani hibák
görcsös, nehezen olvasható kézírás, gyenge helyesírás, bizonytalanság az
írásjelek használatában
megkésett beszédfejlődés, makacs pöszeség, szótalálási nehézség
figyelem rövid terjedelmű, könnyen terelődik
emlékezeti, sorozatalkotási nehézségek
önértékelési zavar, kritika iránti érzékenység
A diszlexia-veszélyeztetettség jelei az óvodáskorban:
Az 5-6 éves gyerekek körében már gyakran
teljes biztonsággal kiszűrhető, kik azok, akik veszélyeztetettek az
olvasás, írás tanulása terén.
A kiszűrésnél első szempont a "jósló tünetek"
összegyűjtése, mint pl.:
toxémiás terhesség, hosszan elhúzódó nehéz szülés, oxigén hiányos születés
(köldökzsinór a nyakon), ügyetlen szopó mozgás, erőtlen szopás, rágás
nehézsége, megkésett beszédfejlődés, hosszan elhúzódó makacs pöszeség.
A diszlexia veszélyeztetett gyermekeknél a szűrés elvégzése után az alábbi tünetegyüttessel találkozunk:
egyenlőtlen beszédfejlődés, sivár szókincs, agrammatikus mondatfűzés, zöngétlen mássalhangzók képzése zöngés hangok helyett; gyenge a verbális, vizuális és fonetikus emlékezetük, felsorolásokba belezavarodnak, nehezen tanulnak verset, rossz a beszédhang-megkülönböztető képességük; szótagcserékkel beszélnek (aranyos- anyaros); gyakori a nehezen javítható, tartós pöszeség,rossz a ritmusérzékük, gyakran jellemző az amuzikalitás, nem érzékelik a rövid és hosszú hangok közti időbeli különbségeket;a vizuomotoros koordináció zavara nyilvánul meg abban, hogy a térbeli tájékozódásuk gyenge, alakfelismerésük zavart, relációs szókincsük mögött nincs megfelelő tartalom; rossz az analizáló-szintetizáló képességük, súlyos esetekben fennáll a jelfunkció zavara is; magatartásuk többnyire túlmozgékony, figyelmük dekoncentrált.
Dr. Bauer

A BETEGSÉG EGYIK JELLEMZŐ TÜNETE A -PILLANGÓSZÁRNY-ALAKU VÖRÖSEN
ELSZINEZŐDŐ KÉPLET-AMI FŐKÉNT ARCON ÉS ORRNYERGEN MUTATKOZIK.
SZISZTÉMÁS LUPUSZ ERITEMATOZUSZ (SLE)
Mi ez?
A Szisztémás lupusz eritematozusz (SLE) egy krónikus autoimmun betegség, amely a test különböző szerveit támadhatja meg, különösképpen a bőrt, az ízületeket, a vérképző rendszert és a veséket. Az SLE krónikus betegség, ami azt jelenti, hosszan tartó. Az autoimmun jelentése az, hogy rendellenes az immunrendszer működése és ahelyett, hogy megvédené a szervezetet a baktériumok és vírusok ellen, a beteg saját szöveteit támadja.
Milyen gyakori?
Az SLE ritka betegség, amely egymillió gyermek közül mindössze 5-öt
érint évente. Az SLE megjelenése igen ritka 5 éves kor előtt, és nem
gyakori a serdülőkor előtt sem.
A
termékeny életszakaszukban lévő nők (15-45) a leggyakrabban
érintettek, és ebben a korosztályban az érintett nők és férfiak aránya
9:1. A pubertás kor előtt álló fiatalabb gyermekeknél a fiúk érintettsége
gyakoribb.
Az SLE-t világszerte ismerik. A betegség úgy tűnik gyakoribb az afrikai,
amerikai, ázsiai, latin és a bennszülött amerikai származású gyermekeknél.
Mik a betegség okai?
Az SLE pontos oka nem ismert. Annyit tudunk, hogy az SLE egy autoimmun betegség, amikor is az immunrendszer elveszíti arra való képességét, hogy különbséget tegyen egy idegen behatoló és a beteg saját szövetei, sejtjei között..
Örökletes ez a
betegség? Megelőzhető?
Az SLE nem örökletes betegség, mivel a szülők nem adhatják át
közvetlenül gyermekeiknek. Mindazonáltal a gyermekek örökölnek
bizonyos, mindeddig nem ismert genetikai faktort szüleiktől, amely
fogékonnyá teheti őket az SLE-reMiért
kapta el a gyermekem ezt a betegséget? Megelőzhető?
Fertőző-e a
betegség?
Az SLE nem ragályos, nem terjed emberről emberre, mint egy fertőzés.
Melyek a fő tünetei?
A betegség általában lassan, fokozatosan veszi kezdetét, az újabb és újabb tünetek néhány hét, hónap, vagy akár év leforgása alatt tűnnek fel. A gyermekeket érintő SLE-nél a leggyakoribb kezdeti tünet az általános fáradtságra és rossz közérzetre való panaszkodás .
A legtöbb SLE-s gyermek tartós, vagy váltóláztól szenved, veszít
testsúlyából és étvágya is csökken.
Idővel sok gyermeknél kifejlődnek azok a jellegzetes tünetek,
amelyeket a test számos szervének érintettsége okoz.
Nagyon gyakori a bőr- és nyálkahártya érintettség, amelyek magukba foglalják a különböző kinézetű bőrkiütéseket, fényérzékenységet (ahol a napfény kiütést provokálhat), valamint a száj és az orr nyálkahártyáján kialakuló fekélyeket.
Az érintett gyermekek egy harmadánál-felénél alakul ki a tipikus „pillangószárny" kiütés az orron és az arcon.
Néha az átlagosnál több haj hullik ki (alopecia/kopasz folt), és előfordul, hogy a kezek kipirosodnak, elfehérednek vagy elkékülnek, ha hidegnek vannak kitéve (Raynaud szindróma).
A tünetek magukba foglalhatják a duzzadt, merev ízületeket, izomfájdalmat, vérszegénységet, bőr sérülékenységet , fejfájást, görcsrohamokat és mellkasi fájdalmat.
A vese-érintettség bizonyos fokig minden SLE-s gyermeknél
megtalálható, és az egyik fő meghatározója a betegség hosszútávú
lefolyásának.
A súlyos vese-érintettség leggyakoribb tünete a magas vérnyomás, véres vizelet,
püffedés, különösképpen a lábfejekben, lábakban és a szemhéjon.
Azonos-e a betegség minden gyermek esetében?
Az SLE tünetei széles körben váltakoznak minden egyes esetnél, így tehát minden gyermek betegségprofilja, tüneteinek összessége különböző. Minden eddig leírt tünet akár az SLE kezdeti stádiumában, vagy bármikor a betegség lefolyása alatt felbukkanhat.
Van-e különbség gyermekkori illetve felnőttkori betegség között?
Általánosságban az SLE gyermekkorban és felnőttkorban hasonló. Mindazonáltal, a betegség gyermekeknél gyorsabban változik, és általában a felnőttekénél súlyosabb.
Hogyan lehet megállapítani, diagnosztizálni?
Az SLE diagnosztizálása a panaszok (mint pl. fájdalom), a tünetek (mint pl. láz) és a vizsgálati eredmények együttesén alapszik, miután más betegségek lehetőségét ki lehetett zárni. Az Amerikai Reuma Szövetség orvosai, annak érdekében, hogy az SLE megkülönböztethetővé váljon más betegségektől, felállítottak egy 11 pontos kritériumrendszert, amelyek ha egymással kombináltan vannak jelen, SLE-re utalnak.
Ezen kritériumok pedig:
1) A „pillangószárny" kiütés: vörös kiütések az arcon és
az orrnyergen.
2) Fényérzékenység: a bőr
szélsőséges reakciója a napfényre. Általában csak a napnak közvetlenül
kitett bőr érintett; amit a ruha megóv, az nem.
3) Diszkoid lupusz: pikkelyszerű,
kiálló, érme alakú kiütés ami az arcon, fejbőrön, füleken, mellkason és a
karokon is jelen lehet. Begyógyulásuk után heget hagynak a bőrön.
4) Nyálkahártya fekélyek: kicsiny sebek,
amelyek a száj vagy az orr nyálkahártyáján keletkeznek. Általában
fájdalommentesek, de az orrban lévő fekélyek orrvérzést okozhatnak.
5) Ízületi gyulladás: az SLE-s gyermekek
nagy többségét érinti. Fájdalmat és duzzanatot okoz a kezek, csuklók, könyökök,
térdek, valamint a karok és lábak egyéb ízületeiben is. A fájdalom vándorló
lehet, ami azt jelenti, hogy egyik ízületről a másikra vándorol, valamint
felléphet a test jobb és bal oldalán ugyanazokban az ízületekben is . Az SLE-s
esetekben előforduló ízületi gyulladás általában nem okoz tartós
elváltozásokat, deformitásokat.
6) Pleuritisz: a mellhártya (a
tüdőt körülvevő burok) gyulladása, valamint perikarditisz, azaz
szívburokgyulladás. Ezen érzékeny szövetek gyulladása folyadékgyülemet okozhat
a szív vagy a tüdő körül. A pleuritisz egy sajátos típusú mellkasi
fájdalommal jár, ami lélegzetvételnél erősödik.
7) A vesék érintettsége majdnem az összes SLE-s
gyermeknél megfigyelhető; ez az egészen jelentéktelentől a
nagyon súlyosig minden szinten jelen van. Kezdetben általában tünetmentes és
csak vizeletvizsgálattal lehet felderíteni, valamint a veseműködésre utaló
vérvizsgálattal. A jelentős veseelégtelenségben szenvedő gyermekek
vizelete vért tartalmazhat, és duzzanat, püffedés észlelhető a lábfejeken,
lábakon.
8) A központi idegrendszer érintettsége magába
foglalja a fejfájást, görcsrohamokat és egyéb pszichiátriai
tüneteket, mint például koncentrációzavar, emlékezetzavar, hangulati
ingadozások, depresszió, pszichózis (ez egy súlyos mentális állapot, amikor
gondolkodási- és viselkedészavarok alakulnak ki).
9) A vérsejtek rendellenességei, amit az
autoantitestek okoznak, amelyek a vérsejteket támadják. A vörösvérsejtek
(oxigént szállítanak a tüdőből a test más szerveibe) feloldódásának
és elpusztulásának folyamatát haemolízisnek nevezzük. Ez haemolitikus
anémiát/vérszegénységet okozhat. Ez a pusztulási folyamat lehet lassú, és
relatív gyenge, vagy nagyon gyors, amikor is vészhelyzet állhat elő.
A fehérvérsejtek számának csökkenését leukopeniának hívják, ám ez általában nem
veszélyezteti az SLE-s betegeket.
A trombocitaszám (vérlemezke) csökkenését trombocitopeniának nevezzük. Azok a
gyermekek, akiknél trombocitaszám csökkenés lép fel, sérülékenyek lesznek, a
test különböző részein vérzékenység léphet fel, például az
emésztőrendszerben, a húgy-ivar rendszerben, a méhben, vagy az agyban.
10) Az immunológiai rendellenességek a vérben az
auto antitestek jelenlétét jelentik, ami SLE-re utalhat:
11) Az antinukleáris antitestek (ANA)
olyan autoantitestek, melyek a sejtmag ellen irányulnak. Szinte az összes
SLE-s beteg vérében megtalálhatóak. Mindemellett, egy pozitív ANA lelet
önmagában még nem bizonyíték az SLE-re, mivel ez a teszt más betegségek
esetében is pozitív lehet, sőt, még az egészséges gyermekek körülbelül öt
százalékánál is enyhén pozitív lehet.
Mi a vizsgálatok jelentősége?
A
laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek diagnosztizálni az SLE-t és eldönteni,
hogy melyik belső szerv érintett (ha egyáltalán érintett valamelyik). A
rendszeres vér- és vizeletvizsgálat a betegség aktivitásának és súlyosságának
figyelemmel kísérése szempontjából fontos, valamint azért, hogy megállapítsák,
mennyire jól tűri a beteg a gyógyszereket. Számos laboratóriumi
vizsgálatra van szükség az SLE esetében:
1) A rutin klinikai vizsgálatok
kimutatják az aktív szisztémás betegség több szervre kiterjedő jelenlétét:
A vérsejtsüllyedés (Westergren) és a C-reaktív fehérje (CRP) mindegyike
emelkedett értéket mutat gyulladás esetén. Az SLE esetében a CRP normális is
lehet, mialatt a vérsejtsüllyedés magasabb a normálisnál. A CRP megemelkedett
értéke egyéb járulékos fertőzést jelezhet.
A teljes vérkép fényt deríthet vérszegénységre, valamint alacsony
vérlemezke és fehérvérsejt számra.
A szérum fehérje elektroforézis kimutathatja a megemelkedett gammaglobulin
szintet (fokozott gyulladást) és az albumin szint csökkenését (vese
érintettségét).
A rutin kémiai panelek fényt deríthetnek a vesék érintettségére (szérum
karbamid nitrogén és kreatinin szint emelkedés és elektrolit koncentráció változások),
a májfunkciós tesztek rendellenességeire és az izomenzimek szintjének
emelkedésére, ha izom érintettségről is szó van.
A vizeletvizsgálat nagyon fontos az SLE kezdeti időszakában és az
azt követőekben is, hogy a vesei érintettséget meghatározhassuk. A
legjobb, ha rendszeres időközönként végzik, még akkor is, ha a betegség
nyugalomban van. A vizeletvizsgálat kimutathatja a vesegyulladás különböző
jeleit, mint például a vörösvérsejteket, vagy a túlzottan magas fehérjeürítést.
Néha az SLE-s gyermekeket megkérik, hogy 24 órán keresztül gyűjtsék
vizeletüket. Ennek segítségével a vesék érintettségét korán fel lehet fedezni.
2) Immunológiai tesztek:
Antinukleáris antitestek (ANA) (lásd diagnózis)
A kettős szálú DNS ellenanyagok (lásd diagnózis)
Sm ellenanyag (lásd diagnózis)
Antifoszfolipid antitestek (1-es melléklet)
A vér komplementszintjét mérő laboratóriumi vizsgálatok. A komplement egy Kezelhető-e, van-e rá gyógymód?
Jelenleg nincs oki gyógymód az SLE meggyógyítására, de az SLE-ben szenvedő gyermekek nagy többsége sikeresen kezelhető. A kezelés célja a komplikációk megelőzése, csakúgy, mint a tüneti kezelés.
Milyen kezelések léteznek?
Az SLE tüneteinek többsége a gyulladásra vezethető vissza, ezért a kezelés a gyulladás csökkentésére irányul. Csaknem világszerte négy gyógyszercsoportot használnak az SLE-s gyermekek kezelésére:
A nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket az ízületi gyulladás által okozott fájdalom csökkentésére használják.
A glukokortikoszteroidokat, mint a prednizont vagy prednizolont (mellékvesekéreg hormon tartalmú gyógyszer) a gyulladás csökkentésére és az immunrendszer aktivitásának elnyomására használják. Ezek az SLE fő kezelési módjai.
Milyen mellékhatásai vannak a gyógyszeres terápiának?
A gyógyszerek, amelyeket az SLE kezelésére használnak, nagyon
hatékonyak, mégis, okozhatnak bizonyos mellékhatásokat. (A mellékhatások
részletezését kérjük olvassa el a gyógyszeres terápiáról szóló részben!)
Az szerek olyan mellékhatásokat okozhatnak, mint gyomor-émelygés (ezért ajánlott
őket étkezés után bevenni), bőrbevérzés és ritkán vese- és májfunkció
rendellenességet.
Milyen hosszan tartson a kezelés?
A kezelésnek olyan hosszan kell tartania, amíg a betegség fennáll. Általános nézet, hogy a legtöbb SLE-s gyermek glukokortikoszteroidról való leállása nagy nehézségekbe ütközik a diagnózis utáni első években. Még a hosszú távú, nagyon alacsony dózisú glukokortikoszteroid terápia is minimalizálhatja a fellobbanásokat és ellenőrzés alatt tarthatja a betegséget. A legtöbb beteg számára a legjobb, ha egy alacsony glukokortokoszteroid dózist fenntartanak, semmint hogy a betegség fellobbanását kockáztassák.
Meddig tart ez a betegség?
Az SLE-re a sok évig tartó, hosszadalmas lefolyás jellemző, fellángolások és nyugvó periódusok váltakozásával. Gyakran nagyon nehéz megjósolni, milyen lesz a betegség lefolyása egyes betegeknél..
Milyen a betegség hosszú távú prognózisa?
Az SLE kimenetele drámai fejlődésen ment keresztül a
glukokortikoszteroidok és az immunoszuppresszív szerek korai és szakszerű
használatának megkezdésével. Sok betegnek, akinél az SLE gyermekkorban
kezdődött, jó esélyei vannak. Ugyanakkor a betegség lehet nagyon súlyos és
életveszélyes is, és megmaradhat végig a serdülőkor alatt, sőt
felnőttkorban is.
AZ SLE gyermekkori prognózisa a belső szervi
érintettség súlyosságán múlik. Azok a gyermekek, akiknél jelentős vese,
illetve központi idegrendszeri károsodás lép fel, agresszív kezelést igényelnek
Lehetséges-e a teljes felépülés?
A betegség, ha időben felismerik és megfelelően kezelik már a korai stádiumában, leggyakrabban lecsillapodik és véglegesen megnyugszik. Mindemellett, ahogy már említettük, az SLE előre megjósolhatatlan, krónikus betegség, és akiknél diagnosztizálták, azok a gyermekek normális esetben tartós orvosi felügyelet alatt maradnak és gyógyszerezésük is folytatódik.
.
Mi lesz az iskolával?
Az SLE-s gyermek képes iskolába járni és ez ajánlott is, kivéve a
betegség súlyosan aktív periódusait. Ha nincsen központi idegrendszeri
érintettség, az SLE általában nem befolyásolja a gyermek gondolkodási és
tanulási képességeitSzabad-e sportolni?
Az általános aktivitás korlátozása általában szükségtelen és nem kívánatos. A
gyermeket a betegség nyugalmi időszakában rendszeres tornagyakorlatokra
kell buzdítani. A séta, az úszás, a biciklizés és más aerob mozgások
ajánlottak. Kerülni kell a kifulladásig tartó edzést. A betegség nagyon aktív
időszakai alatt a testedzést ajánlatos visszafogni.
Mi legyen az étrend kérdésével?
Nincs speciális étrend ami az SLE-re gyógymód lenne . Az SLE-s gyermekeknek egészséges, kiegyensúlyozott étkezésekre van szükségük. Ha glukokortikoszteroidokat szednek, alacsony sótartalmú ételeket ajánlott fogyasztaniuk, hogy elkerüljék a magas vérnyomást és alacsony cukortartalmúakat, hogy megelőzzék a cukorbetegség kialakulását és az elhízást. Továbbá kálciumot és D vitamint ajánlatos étrend-kiegészítőként fogyasztani a csontritkulás megelőzése érdekében. Más vitamin készítményről nem bizonyosodott be, hogy hasznos lenne az SLE esetében.
Befolyásolhatja-e az éghajlat a betegség lefolyását?
Köztudott, hogy a napozás újabb bőrelváltozásokat okozhat, valamint az SLE aktivitásának fellobbanásához vezethet. Annak érdekében, hogy ezt a problémát megelőzzük, akkor, amikor a gyermek kint tartózkodik a szabadban, ajánlatos magas faktorszámú napvédőt használni a napnak kitett testrészeken, . Ne felejtsék el, hogy a napvédőt minimum 30 perccel a szabadba menetel előtt vigyék fel a bőrre, hogy beszívódhasson és megszáradjon. Egy napsütéses napon a napvédőt 3 óránként újra fel kell vinni a bőrre. Némely napvédő vízálló is, mégis, fürdés és úszás után tanácsos újra bekenni a bőrt. Az is fontos, hogy a nap ellen védő ruházatot, kiegészítőket viseljen a gyermek, mint például szalmakalap, hosszú ujjú felsőrész – még a felhős napokon is, mert az UV sugarak a felhőkön is könnyedén áthatolnak. Néhány SLE-s gyermek problémákat tapasztal, miután UV sugárzásnak, fluoreszkáló fénynek, halogén lámpa fényének, vagy számítógép monitor fényének volt kitéve. Az UV szűrős ellenző nagyon hasznos a gyermeknek, amikor a monitort használja.
Kaphat-e védőoltásokat a gyermek?
A fertőzés kockázata az SLE-s gyermekeknél megnövekedett,
ezért a fertőzés megelőzése védőoltásokkal különösen fontos.
Amennyiben lehetséges, a gyermeknek a védőoltások szokásos rendjét kell
biztosítani.
Azért
vannak kivételek:
- A súlyos, aktív stádiumban lévő gyermekeknek
nem ajánlatos védőoltást kapniuk.
- Az immunoszuppresszív terápiával, vagy glukokortikoszteroidokkal kezelt
gyermekeknek szintén nem ajánlatos bármilyen élő vírust tartalmazó
védőoltást kapniuk (például kanyaró, mumpsz vagy rubeola elleni oltást,
szájon át adott több vírust tartalmazó vakcinát, vagy bárányhimlő elleni
oltást). A szájon át adott több vírust tartalmazó vakcina azon családtagoknak
is ellenjavallt, akik együtt élnek az imunnoszuppresszív terápiával kezelt
gyermekkel.
- A pneumococcus elleni vakcina adása ajánlatos a lép csökkent működésével
társult SLE-s

ELŐFORDUL HOGY A KEZEK KIPIROSODNAK,KIFEHÉREDNEK,VAGY ELKÉKÜLNEK.
Agresszió az iskolában
Választ kaphatunk arra, milyen csoportdinamika áll az iskolai agresszió hátterében. Milyen megjelenési formáival találkozhatunk az intézményekben?
Az agresszív viselkedés iskolai háttere és formái
Az iskola olyan színtér, ahol az osztályban kialakult helyzetek, nehézségek szeizmográfként jelzik a gyermek vagy a felnőtt kapcsolati problémáit. Ami a kulisszák mögött rejtve marad, kerülőúton, konfliktusok formájában jelenik meg a gyermek környezetében és üzeni, hogy figyelemre és segítségre van szükség.
A magatartászavar, a beilleszkedési nehézségek, kapcsolati konfliktusok jelentik a leggyakoribb problémát az osztályban. Magatartászavar fogalmán olyan viselkedési jellegzetességeket értünk, amelyek zavarják a gyermek alkalmazkodását, mentális fejlődését, iskolai teljesítményét és beilleszkedését az osztályba
A szülő és a pedagógus egyaránt felfigyel a problémára.
A magatartászavar egyik legmarkánsabb megnyilvánulási formája az agresszív viselkedés. A probléma hátterében álló pszichés faktorok közé leggyakrabban önértékelési probléma, kudarcérzékenység, teljesítményszorongás, családi kapcsolati törések, illetve sérült kötődési minták tartozhatnak.
Az agresszió nemcsak a külvilág, társak és tárgyak ellen irányulhat, hanem fordíthatjuk önmagunk ellen is, ebben az esetben auto-agresszióról beszélünk.
A kéz vagdosása, a nyelv, illetve az ajkak harapdálása, a körömrágás, legszélsőségesebb esetben az öngyilkosság az auto-agresszió megnyilvánulási formái. A gyerek például hányingerre, fejfájásra panaszkodik, szédül, fáj a gyomra. Abban az esetben, ha nincs organikus háttere a tüneteknek, pszichoszomatikus tünetekre gyanakodhatunk. Ez az auto-agresszió egyik megjelenési formája, ahogyan az autoimmun betegséget is annak tekinthetjük.
A verbális agresszió közvetlen formája a tanár és a diák részéről egyaránt megjelenik. A diákok ellen irányuló tanári megnyilvánulások könnyedén összekeveredhetnek a nevelési célzatú konstruktív agresszióval. Ha a tanár saját tekintélyét, felsőbbrendűségét kívánja megerősíteni egy fegyelmezési helyzetben, megalázóan viselkedhet a másikkal szemben.
A tanári agresszió verbális megnyilvánulásainak tipikus példái a tanulói teljesítményt értékelő mondatok, amelyek valójában nem a teljesítményt, hanem a gyermeket magát minősítik. Ide tartozik a tanári elvárások letámadásos közlése a hatalmi pozíciót megerősítő rideg, fenyegető stílusban, ami félelmet kelt a diákok körében. Ez főleg a kisebbeknél félelmet, az idősebb korosztálynál dacot és ellenállást válthat ki. Gyakran előfordul, hogy a verbális agresszió célja a tanár részéről, hogy megszabaduljon a gyermektől. Megjegyzéseket zúdít rá, a kapcsolat elmérgesedik és nem marad más hátra, mint a probléma megszüntetése, a gyermek eltávolítása az osztályból.
A közvetlen agresszió leggyakoribb formái a gyermekközösségben a pszichoterror, Az iskolai zaklatás ezen formája fizikai és verbális egyaránt lehet, amikor egy csoport folyamatos és egyre erősödő nyomással igyekszik kirekeszteni azt a csoporttagot, amelyik gyengébb, sebezhetőbb vagy irritálóan más. Ez a másság lehet valamilyen stigma, vagyis fogyatékosság, priusz, kisebbségi lét, illetve önkirekesztés miatt is elkezdődhet a pszichoterror, aminek az áldozat részéről deformitásokat mutató énkép, önértékelési defektusok állnak a hátterében.
A
visszahúzódást gőgnek vélhetik, ezért visszafordíthatatlanul elindul a
folyamat. A pszichoterror a lelki kényszerítés
egyik formájának is tekinthető, amelynek ösztönzője bizonyos egyéni
vagy csoportos célok elérése, amely szinte minden esetben bizonyos rituális,
szertartásszerű elemeket is tartalmaz.
Közvetett vagy
indirekt agresszióról akkor beszélünk, ha az
elutasítás nem nyílt, hanem a kiközösítés úgy történik, hogy az áldozatról
tudomást sem vesznek, nem választják közös játéktevékenységek során, őt
magát nem bántják, de tárgyait megrongálhatják
Az iskolai agresszió szélsőséges, fizikai megnyilvánulási formái a tanárverések és a gyerekek közötti terror. A legveszélyeztetettebb intézmények az agresszió kapcsán a szakiskolák, illetve azok az iskolák, ahol a beiskolázás kötelező az intézmény számára, a halmozottan hátrányos helyzetű, gyenge képességű gyerekeket befogadó intézmények, illetve gyermekotthonok.
Óriási problémát jelentenek az iskola-összevonások nyomán kialakuló helyzetek: új tanárokat, osztálytársakat kényszerítenek a diákokra, akik sok esetben jobban ragaszkodnak korábbi közegükhöz.
Az iskolai tereket is meg kell említenünk, hiszen a zsúfoltság, a személyes tér, az intim szféra hiánya komoly feszültségek forrása A tapasztalati tények azt bizonyítják, hogy a városi gyerekek agresszívabbak, mint a falusiak, aminek vélhetően a városi miliő az oka.
Agresszív magatartás kialakulhat csoportok, egyén és csoport, illetve egyének közötti vonatkozásban. Ez természetesen a diákok és pedagógusok körét egyaránt érinti, a tanárok és gyerekek egymás közötti, illetve egymás ellen megnyilvánuló legváltozatosabb agresszív helyzeteket jelenti
Az uszodavíz hallójáratba kerülésének a következménye hosszan tartó hallójárat gyulladás. Az enyhe és a közepesen súlyos hallójárat-gyulladás kezelése (amely mindig fülorvosi feladat!), a hallójárat alapos kitisztítása után helyileg fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő szerekkel történik – gézcsíkon vagy fülcsepp formájában adva. A hatékony fájdalomcsillapítás alapvető jelentőségű.
otitis externa , hallójárat gyulladás , fülfájás , fájdalmas fül
Antibiotikumok alkalmazására többnyire csak akkor van szükség, ha a bőr gyulladását a környékbeli nyirokcsomók gyulladása is kíséri, de természetesen a társult középfülgyulladás minden formájának kezelése antibiotikumot és magától értetődően fülész szakorvost igényel.
A hallójárati
gyulladások különböző típusai:
1-A hallójárat körülirt gyulladása Jó általános állapot mellett a fülben, fül körül fájdalom lép fel. A külső hallójárat porcos részén (faggyúmirigyek) körülírt, kifejezetten fájdalmas duzzanat jelentkezik. A tragus megnyomása, vagy a fülkagyló húzása fájdalmas. A regionális nyirokcsomók mérsékelten megduzzadnak.
Kezelés: Párakötés, ill. alkoholos gézcsík bevezetése a hallójáratba, amíg a furunkulus meg nem érik, és spontán ki nem ürül. Csak kivételes esetben kell (szakorvosnak) megnyitást és szisztémás antibiotikum-kezelést végezni (nagyon erős fájdalom, elhúzódó lefolyás és/vagy nagyfokú duzzanat esetén).
otitis externa , hallójárat gyulladás , fülfájás , fájdalmas fül
2-Kiterjedt hallójárati gyulladás
A gyulladás akut váladékozó fázisában a külső hallójárat duzzadt, legtöbbször szagos sejt törmelék tölti ki (Gram negatív baktériumokkal és anaerobokkal fertőzött). A hallójárat porcos része fájdalmas, a dobhártya intakt, de a bőr fokozott lelökődése és a hámelhalás miatt nehéz megítélni. Szabad hallójárat esetén a jó hallás és a hangvillavizsgálat eredménye középfülfolyamat ellen szól. Súlyos esetben a regionális fülmögötti nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmasak.
fül duzzanat
A krónikus gyulladásos fázisban a hallójárat tág, a bőr sorvadt (pergamenszerű), száraz epidermis-pikkelyek leválása észlelhető. Kifejezett viszketés jelentkezik, mely a beteget a hallójáratban való manipulációkra indítja. Ez gyakran sérülésekhez vezet, ami kedvező feltételt teremt felülfertőződés, akut bőrgyulladás kialakulására, porchártya gyulladással szövődve, vagy a nélkül.
Kialakulás, hajlamosító
tényezők:
A hallójáratban megrekedt víz a leggyakoribb oka a rendkívül
fájdalmas hallójárat-gyulladásnak. Az igen vékony bőr alatt közvetlenül
helyezkedik el az érzőideg-végződésekben igen gazdag porc-,
illetve csonthártya - éppúgy, mint a sípcsontunknál, és az is nagyon
fáj, amikor focizás közben megrúgják, vagy beütjük Külső- és belső
inger hatások (a hallójárat-bőr folyadék okozta maceratiója, mechanikai és
kémiai károsodás, allergia, cukorbetegség) a hallójárati bőr
rugalmasságának csökkenéséhez, a fülzsír- és faggyúmirigyek sorvadásához és
ezáltal a védő zsírréteg elvesztéséhez vezetnek.
Következmények: a hallójárat bőrének kiszáradása, kémiai
összetételének károsodása, az fertőzésekkel (baktériumok, gombák) szembeni
ellenállás csökkenése.
Diagnósis és differential-dg.:
Tipikus jelek:
A gyulladásos elváltozások a fülkagylóra, a külső
hallójáratra és a regionális nyirokcsomókra localisáltak
Csak ritkán vesz részt a folyamatban a
dobhártya külső és középső rétege
(myringitis)
A középfülben és a csecsnulványban nincsenek kóros elváltozások
Funkcionális károsodások (vezetéses halláskárosodás a külső hallójárat eltömeszelődése következtében) ritkák és nem súlyosak
Fontos az akut középfül gyulladás, a csecsnyúlvány gyulladás, valamint krónikus középfülgyulladás kizárása
A külső fül porc a tragus nyomásérzékenysége hallójárati gyulladás mellett szól
Kezelés: A hallójárat gondos
műszeres kitisztítása, vagy kifecskendezése 37 fokos,
testmeleg vízzel, vagy kamillás oldattal. Nedvező stádiumban naponta
többször fülcseppet kell alkalmazni (szélesspektrumú antibioticum és
corticosteroid kombinációja), súlyos esetben szisztémás antibiotikum-therápia. lyukas dobhártya, fül vérzés,
Az akut gyulladás visszafejlődése után antibiotikum és szteroid
tartalmú kenőcsöket alkalmazunk. Egyes antibiotikumok azonban
allergiás bőrreakciókat válthatnak ki. Ezekben az esetekben 70-80%-os
tiszta alkohol alkalmazása ajánlott; az akut gyulladásos fázisban pl.
alkohollal átitatott finom gézcsíkot lehet a hallójáratba vezetni, mely a
hallójáratot nyitva tartja, levezeti a váladékot, mérsékli a gyulladást. középfülgyulladás középfül gyulladás fülfájás otitis
Megelőzés:
A betegnek elmagyarázzuk, hogy milyen következményekkel járhat, ha a
hallójáratot saját maga, nem mefelelő eszközökkel tisztítja (pl. vattával,
gyufaszállal). Ehelyett rendszeres fülészeti ellenőrzést ajánlunk, melynek
során a szakorvos megtisztítja a hallójáratot a fülzsírtól és a levált hallójárati
bőrtől (jó táptalaj a baktériumok számára), lokálisan
bőrkenőcsöket alkalmaz, melyek zsírozzák a bőrt.
A külsőfül-gyulladás különleges formái
3-A diffúz hallójárati gyulladás baktériumok
okozta különleges formái
Streptococcus-infectio esetén típusos erysipelas alakul ki. Az ún. fürdő- vagy uszoda-otitis esetén (a halogéntartalmú víz macerálja a bőrt, lehetővé teszi a virulens csírák mélyen a szövetekbe való bejutását) többnyire mélyre terjedő phlegmonosus gyulladás alakul ki, porchártya gyulladással, perichondritissel
Panaszok, tünetek:
Vezető tünet a fájdalom. A fülkagyló meghúzásakor vagy a
tragusra gyakorolt nyomás esetén kifejezett fájdalom jelentkezik. A regionális nyirokcsomók
megduzzadnak. A beteg lázas, közérzete rossz.
A phlegmonosus forma a környező szövetekre és szervekre terjedhet
(nyálmirigy, csecsnyúlvány, koponyaalap), kivételes esetben
halántékcsont-osteomyelitis és vérmérgezés is kialakulhat (ún. malignus otitis
externa!).
Csecsemőkön és kisgyermekeken a súlyos otitis externa tejesen elzárhatja a hallójáratot, a retroauricularis nyirokcsomók megduzzadnak, a fülkagyló eláll, pseudomatoiditis képe áll elő.
Kezelés:
Szisztémás antibiotikum kezelés. Helyileg: a hallójárati duzzanat kezelése
70-95%-os alkohol alkalmazásával, helyileg hatásos antibiotikumok.
4-Herpeszes hallójárat gyulladás , Herpes zoster
oticus herpes
A fülkagylón, a külső hallójáratban és néha a dobhártyán is többszörös, multiplex, csoportokba rendeződött herpeses hólyagcsák figyelhetôk meg. Súlyos esetben hallás- és egyensúlyzavarok, arcidegbénulás is jelentkezhet herpes
5-Ekcémás hallójárati gyulladás
ekcéma ekcémás fül
Panaszok, tünetek: fülgyertya
Akut stádium: A hallójárat hámja erősen vérbő, duzzadt, nedvező hólyagocskák képződnek. Később pörkös felrakódás figyelhető meg, a hallójárat-bementben fekélyek, rhagadok keletkeznek. A hallójáratban bűzös törmelék halmozódik fel. Esetenként dobhártya gyulladás is kialakul felületes vadhús, granulatio-képződéssel. ekcéma
Krónikus stádium: A hallójárat bőre elvékonyodott, sorvadt száraz, hámló, Állandó viszketés a jellemző. hallójárati ekcéma ekcema
Megelőzés
• Ússzon a felszínen, így kevesebb
víz megy a fülébe, mint ha a feje a víz alá merül.
• Hagyja békén a fülzsírt – ugyanis menedéket nyújt
a hasznos baktériumoknak, melyek védenek a fertőzés és gyulladás ellen.
• Ha víz ment a fülébe, fél lábra állva (az eldugult
fül oldalának megfelelő lábon) ugráljon, és rázza ki belőle! Ha nem
sikerült, hajszárítóval addig fújjon száraz, mely levegőt a fülbe, míg ki
nem szárad!
• Hallójárati védő dugó használata javasolt, amelyet a
saját fülére pontosan el tudunk készíteni! Különösen a minta után vett, ún.
védő fül illesztékek hatékonyak Ez teljesen lezárja a hallójáratot és
védelmet biztosit, Mivel puha és testbarát anyagból készül így nem okoz
irritációt megelőzhető a gyulladás.
• Mielőtt vízbe megyünk, vékonyabb rétegben bekrémezett vattával
kenjük be a bemenetet
• Kerüljük el a fültisztítók és egyéb hegyes eszközök
használatát, hiszen ilyenkor kisebbfajta sérülések keletkezhetnek, melyek a
baktériumoknak szabad bejárást biztosítanak.
Helyes, ha a fürdési szezon előtt fülésszel
megvizsgáltatjuk magunkat, gyermekünket, és a fülész, amennyiben szükséges,
kitisztítja a fület.
2-Kiterjedt hallójárati gyulladás
A gyulladás akut váladékozó fázisában a külső hallójárat duzzadt, legtöbbször szagos sejt törmelék tölti ki (Gram negatív baktériumokkal és anaerobokkal fertőzött). A hallójárat porcos része fájdalmas, a dobhártya intakt, de a bőr fokozott lelökődése és a hámelhalás miatt nehéz megítélni. Szabad hallójárat esetén a jó hallás és a hangvillavizsgálat eredménye középfülfolyamat ellen szól. Súlyos esetben a regionális fülmögötti nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmasak.
4-Herpeszes hallójárat gyulladás , Herpes zoster oticus herpes
A fülkagylón, a külső hallójáratban és néha a dobhártyán is többszörös, multiplex, csoportokba rendeződött herpeses hólyagcsák figyelhetôk meg. Súlyos esetben hallás- és egyensúlyzavarok, arcidegbénulás is jelentkezhet herpes
Az urológia a szervezet méregtelenítésében fontos szerepet játszó vizelet elválasztó és elvezető rendszer (vese, vesevezeték, húgyhólyag, húgycső), valamint a férfi nemi szervek sebészeti megbetegedéseivel foglalkozik.
Az urogenitális szervrendszer bonyolult fejlődéséből adódóan gyakori a többszörös komplikált rekonstrukciós, a természetes állapot helyreállítását célzó műtéti megoldást igénylő betegek száma.
Az eredményes gyógyítás alapvető feltétele az elváltozások kellő időben történő felismerésre.
Ebben igen nagy szerepe van a színvonalas családorvosi ellátásnak, de nem elhanyagolható a szülők felelőssége sem.
A jól képzett házi gyermekorvosok korán felismerve és helyesen értékelve a nem mindig feltűnő jeleket, kellő időben irányítják kis betegeiket a szakambulanciára. Ezzel megadják az esélyt, hogy korszerű diagnosztikus lehetőségeinkkel élve megválasszuk a legkedvezőbb terápiát, ezzel a teljes gyógyulást elérhessük.
-A VIZELETSUGÁR JELENTŐSÉGE.-
Javasolom a szülőknek, hogy már újszülött kortól figyeljék a csecsemők vizelését. Az egészséges fiú és kislány csecsemők ívelten, legalább gyufaszálnyi vastagságban ürítik vizeletüket. Amennyiben csak csöpögtetnek, azonnal szakvizsgálatra kell hozni, mert igen súlyos megbetegedés lehet a háttérben.
A herék már újszülött korban a herezacskóban legyenek. Amennyiben valamelyik hiányát észlelik, szakorvosi vizsgálat szükséges. Másfél éves kor körül gyógyszeres kezelést kezdünk. Ennek eredménytelensége esetében a here műtéti úton történő lehozatalának legkedvezőbb időpontja két éves korban van.
Élettanilag, születéskor a fityma a makkhoz sejtesen letapadt. Amennyiben a külső húgycsőnyílás szabadon van, a letapadás oldásával nem kell sietni.
A veleszületetten hosszú és szűk fityma vizelési nehézséget okozhat, műtéti megoldásáról szakambulanciánkon döntenek..
A gondos szülő azt gondolja, hogy jót tesz gyermekének, ha a külső nemi szerveket szappannal, samponnal mossa, nem figyelve arra, hogy a lúgos környezet kedvező feltételeket teremt a baktériumok elszaporodásához. Leghasznosabb ezen területek rendszeres kamillás, vagy hypermangános lemosása.
A különböző hasi fájdalmak hátterében általában nem urológiai megbetegedés áll.
Ezt azonban csak kivizsgálás után lehet egyértelműen kimondani, mert sok súlyos, műtétet igénylő vese-megbetegedés nem jár heveny görcsökkel.
A típusos derék-, vesetáji görcsös fájdalom, vérvizelés hátterében gyermekkorban is köves megbetegedést találunk.
Az igazolt kövek jórészét ma már porlasztással lehet eltávolítani.
Az egyéb tünettel nem kísért vérvizelés sürgős urológiai kivizsgálást tesz szükségessé, mert hátterében fejlődési rendellenesség, esetleg daganat állhat. Műtéteket részben hagyományos nyitott beavatkozással végzik, de lehetőség van, kellő indikáció mellett a kisebb megterhelést jelentő műszeres beavatkozások elvégzésére is. Ilyenkor csak a műszert vezetjük a műtéti területhez.
A húgycső és a hímvessző záródási zavarai (hypospadiasis, epispadiasis) több lépcsős plasztikai műtéttel korrigálhatók.
A beavatkozások elkezdésének időpontja 3-4 éves kor körül a legkedvezőbb. Tekintettel arra, hogy mind a veseüregi, mind a húgycsőplasztikák során a vizeletet a műtéti területről 10-12 napig el kell vezetni, az operált betegek különböző katéter viselésre kényszerülnek. Ezen idő alatt kis betegeink kórházi ágyhoz kötöttek. Erre a nagyobb gyermekeket, előzetes megbeszélés után felkészíteni a szülő feladata. A gyógyulást megkönnyíti, hogy ilyenkor a szülő napközben, az egészségügyi előírások betartásával (fehér köpeny, lábzsák), a kórteremben gyermekével együtt lehet.
Az ambulancián gyakran találkozhatunk éjszakai ágybavizeléssel vagy egyéb vizelési panasszal jelentkező kis betegekkel is.
Amennyiben az alvás közbeni bevizelés más tünettel (genny- vagy baktériumürítéssel) nem jár, abban az esetben a kivizsgálás 5 éves kor körül célszerű. Rendelkezünk a vizelés jellegének megállapítására szolgáló legkorszerűbb es

A SZATMÁRI GYERMEKREHABILITÁCIÓS KÖZPONT ORVOSI PROJEKT TERVEZŐJE ÉS
IRÁNYITÓJA VOLTAM,AZ INTÉZMÉNY MEGNYITÁSÁIG -RÖVID IDEIG AZ INTÉZET IGAZGATÓJA
IS.A KÉPEN AZ INTÉZET MEGHIVÓJA LÁTHATÓ A MEGYNYITÁS ALKALMÁVAL.
A tapasztalataink alapján a szülők gyakran nem tájékozottak a gyermekeiket érintő kérdésekben. Bizonytalanok a számukra megoldhatatlannak tűnő problémák valódiságában, nehézségekkel küzdenek, nem tudják mikor és kinek a segítségét vegyék igénybe. Nem is beszélve arról, ha szülő esetleg sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. - Mivel nincs két egyforma gyerek, ezért szerintünk mindegyik ilyen!
Milyen
esetekben érdemes a szakemberhez fordulni?
Természetesen, ha a szülő bármikor úgy érzi, hogy bizonytalan gyermeke fejlődését illetően, forduljon szakemberhez. Ha a szakember nem talál semmilyen eltérést, az megnyugtató, ha azonban a gyermek fejlesztésre szorulna, fontos a korai diagnózis.
A gyakorlati élet mindennapjaiban hasznosítható technikákkal szeretnék segíteni..
Ötleteket meríthetnek a szülők az otthoni foglalkozásról, tornáztatásról és arról, hogy jó fejlesztőjátékot lehet szinte bármiből csinálni. Ugyanakkor mindegyik játék fejleszt is egyben, hiszen a gyerekek számára a játék egy alapvető tanulási folyamat. Ezért gondoljuk fontos kérdésnek: mivel és hogyan "játszanak" akár az egészen kis babák is?
Eddigi munkánk során leggyakrabban felmerült kérdések:
Testsúlya: 3000-3500 gr
Hossza: 50-56 cm
Fejkörfogata: 34-36 cm
Mellkörfogata: 31-34 cm
Vérnyomás: 80/50
Pulzus: 120-140/perc
Légzés: 50-55/perc
Körmök elérik az ujjbegyet. Bőre születéskor vöröses, magzatmáz fedi.
Fiúk: here leszállt a herezacskóba.
Lányok: nagyajkak fedik a kisajkakat.
Sírása erőteljes, egyéni színezetű. Ízérzete, hallása jó. Erőteljes hangokra összerezzen.
Látása: foltokban lát, nem jó.
Veleszületett reflexek:
- fogó
- szopó
- átkaroló
- nyelési
- pille
Azok a koraszülöttek, akiknek születési súlya nem haladja meg a 2500gr-ot. Alsó határ 500-600 gr. Könnyen kapnak fertőzéseket.
Koraszülést előidéző tényezők:
- anya betegségei (pl fertőzések)
- alkati adottság
- anya elégtelen táplálkozása
- pszichés megrázkódtatás
- anyai sérülések (baleset kapcsán)
- szülőutak rendellenessége, ikerterhesség
Koraszülöttek anatómiai tulajdonságai:
- testsúly: 2500 gr alatt
- hossza: 40-48 cm
- fejük aránytalanul nagy, a testhossz 1/3-át teszi ki
- törzs rövid, fejletlen végtagok
- körmük nem éri el az ujjbegyet, nem szarusodott el
- bőrük színe vörös, testük nagy részét pehelyszőr fedi
- fiúk heréje gyakran a hasüregben van
- lányoknál a nagyajkak nincsenek kifejlődve
- bőr alatti zsírszövet hiányzik
Koraszülött élettani tulajdonságai:
- fejletlen a légzőrközpont, gyakoribbak a légzési nehézségek
- gyakori a keringési elégtelenség
- hőszabályozásuk labilis
- gyakran hiányoznak az életfontosságú reflexek (nyelési, szopási stb.)
- hajlamosak a vérzésekre a májmúködésük elégtelensége miatt
- élettani sárgaságuk súlyosabb, hosszabb ideig tart
- fiziológiai súlyvesztésük nagyobb, mint az érett újszülötteké
- fogékonyabbak a betegségekre, gyakoriak:
· tüdőgyulladás
· fertőzéses hasmenés
· vérszegénység
· angol kór (csontok fejletlensége)
Koraszülöttek ellátása:
Újszülött intenzív centrumokban szülessenek (prenatális intézmények).
- minden beavatkozást a sterilitás maximális betartásával kell végezni (köldökfertőtlenítés is)
- inkubátorok megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat kell biztosítani
- táplálást a szülést követő 12-14 órával kezdik meg. Előtte ellenőrzik a nyelési reflexet. 2 óránként etetik őket.
- fertőzésektől védeni kell
- 2300 gr elérésekor általában hazaadják a babát

A GYERMEKKOR GYAKORI, AZ URTIKÁRIÁVAL ROKON ALLERGIÁS JELENSÉG.
-A TÖRZSÖN ÉS A VÉGTAGOKON,VISZKETŐ KEMÉNY GÖBCSÉK,OLYKOR LENCSÉNYI
HÓLYAGOK FORMÁJÁBAN JELENTKEZIKHÓLYAGOS FORMÁJA AZ ELSŐ PILLANTÁSRA A
VARICELLA GYANUJÁT KELTHETI.A STROPHULUS AZONBAN SOHASEM JELENIK MEG A HAJAS
FEJBŐRÖN VAGY A SZÁJNYÉLKAHÉRTYÁN.KINZÓAN VISZKET AMI BEFOLYÁSOLJA A
GYERMEK ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTÁT.

A TERMÁSZET ÉS EMBERI ALKOTÓKÉSZSÉG KÖZÖS CSODÁJA-

HOVATOVÁBB MIND TÖBB GYERMEK ESIK ÁLDOZATÁUL A KUTYÁK AGRESZIVITÁSÁNAK.LÉVÉN
HOGY SZERETJÜK ŐKET,A DRÁMAI BALESETEK MEGELŐZÉSEKÉPPEN SZERETNÉK
NÉHÁNY HASZNOS TANÁCSOT ADNI.
ISMÉTELTEN A KUTYÁK AGRESZIVITÁSÁRÓL-
MINT RIZIKÓ FAKTORRÓL AZ EXPONÁLT GYERMEKEKNÉL
I. Általános ismeretek
Bevezető
.
A kutyák leggyakoribb viselkedési zavara az emberekkel szemben megnyilvánuló agresszió. Az állatorvosi felmérések szerint legalább minden ötödik kutya terhelt valamilyen viselkedészavarral és legalább minden 10. agresszív az emberekkel szemben:
Az agresszió természetes része az állatok viselkedésének és egyáltalán nem könnyű határvonalat húzni, hogy mi az, ami elfogadható és mi nem az? Sok esetben a szituációtól függ, hogy egy viselkedés a helyénvaló vagy sem, máskor pedig jelentős különbség van a véleményt alkotó személyek megítélésében.
Akkor kell az agresszióval (és más viselkedészavarral) foglalkozni, amikor az akadályozza az ember és az állat együttélését. Pl. ha a kutya több ízben idegeneket harap, az a körülményektől függetlenül előbb-utóbb az állat elveszítésével járhat. Még akkor is, ha a harapások abszolút "jogosak" voltak és a tulajdonos ragaszkodik a kutyához
Előfordulás
A kóros (vagyis káros) agresszió minden kutyafajtában, mindkét ivarnál és bármely életkorban előfordulhat, de leginkább a fajtatiszta ebekre és a kifejlett kanokra jellemző.
„Harapós” fajták többek között a német juhászkutya, a cocker és a springer spániel, valamint a csau-csau. A halálos kimenetelű támadások a közepes és a nagy testű, harci, őrző-védő és szánhúzó kutyák körében fordulnak elő, mint a pit bull terrier, a rottweiler, a német juhászkutya, a dobermann, a kaukázusi juhászkutya vagy a szibériai husky. A leggyakrabban kettő vagy több kutya támadása jár halálos következménnyel.
A férfiak és a fiúk kétszer olyan gyakran szenvednek el kutyaharapást, mint a nők és a leányok.
A harapások áldozatainak többsége, mintegy 60 %-a 10 éven aluli, a halálos kimenetelű támadások ennél is nagyobb arányban irányulnak gyermekek ellen. A legtöbb emberharapás előzetes provokálás nélkül történik és a megtámadott személy ismeri a kutyát. Az esetek 55%-ában a saját kutya a támadó, bár ha minden harapást támadásnak veszünk, akkor ez az arány talán még ennél is nagyobb.
Kórokok
A kutyák agressziójának számos oka lehet. Örökletes hajlam, megbetegedések és környezeti hatások is kiválthatják. Ezek diagnosztizálása nehéz feladat. Tekintettel a probléma veszélyességére, felelőtlenségnek tekinthető, ha a szokatlanul agresszív kutya tulajdonosa nem fordul állatorvoshoz. A kóros agresszió örökölhetősége nagy, ezért etikátlan az is, ha a tenyésztők– anyagi vagy más megfontolás miatt - nem selejtezik ki az agresszív tenyészállatokat.elentkező, előzmények nélküli támadások szervi megbetegedés gyanúját keltikA rossz fajtaválasztás az egyik leggyakoribb hiba. Sokan nem tudják felmérni, mivel jár egy a dominanciára hajlamos, nagytestű, őrző-védő vagy szánhúzó kutya vásárlása. Vannak olyanok is, akik azzal idézik elő a problémát, hogy a bűnözési helyzet miatt szándékosan vesznek agresszív ebet vagy „vadítják” a kutyájukat.
A korai szocializáció fogalmával és fontosságával a tenyésztők és a kutyatartók gyakran nincsenek tisztában, pedig a 3-tól 12 (14) hetes korig tartó időszak sorsdöntő lehet.
Az állattartók bizonyos személyiségi jegyei is szerepet játszhatnak. Az ideges, az emocionálisan instabil, a félénk és a fegyelmezetlen emberek kutyái gyakrabban válnak agresszívvé. Kiválthatják a problémát a tartás és a táplálás során elkövetett hibák is, mint a túlzott engedékenység, a kóborlás, a foglalkozás hiánya, a brutális bánásmód (az indokolatlan és a rendszeres büntetés), valamint a rossz táplálás isAz állam és az önkormányzatok felelősségéről ritkán esik szó. Pedig az állattartási kultúra kialakításában, a kutyatartás körülményeinek szabályozásában és a szocilalizációs lehetőségek megteremtésében döntő a jelentőségük. Ugyancsak jelentős a civil (ebtenyésztő, állatvédő) szervezetek hatása is.
Tünetek
A kóros agresszió visszatérő jellegű viselkedészavar és nyilvánvaló tünetekkel jár. Alapformái az offenzív vagy támadó és a defenzív vagy védekező agresszió, mely utóbbi lehet aktív és passzív is. Ezektől eltér a ragadozó agresszió, mert annak eredeti célja a táplálékszerzés.
A jellemző viselkedési tünetek a szőr borzolása, a merev figyelés, a fogvicsorítás, a morgás és a harapás.
Az agresszió alapformái bizonyos viselkedési jelek alapján egymástól elkülöníthetőek:
1. Az offenzív agresszió során a kutya a fejét és a farkát magasan tartja, füleit hegyezi, szájzugai előrehúzottak és az áldozat szemébe néz. Testtartása, járása merev, feszes, morog és a fogát vicsorítja.
2. A defenzív agresszió esetében a kutya a fejét lesunyja, a pupillái tágak, fülét hátracsapja, szájzugait hátrahúzza (szinte vigyorog). Igyekszik meglapulni, remeg és a farkát a hátulsó lábai közé csapja.
3. A ragadozó kutya meglapulva les, nyálzik, farkát csapkodja, lassú léptekkel lopakodva közeledik, majd hirtelen, hang nélkül rohanja le az áldozatát.
.
Gyógykezelés
A kóros agresszió gyógykezelése során a legfontosabb szempont, amit minden esetben figyelembe kell venni, hogy az általában nem múlik el magától és kezeletlenül szinte minden esetben súlyosbodik.
Csak a problémát kiváltó okok körültekintő vizsgálata után, pontos diagnózis birtokában kezelhető eredményesen. A kutyatartók korlátozott anyagi körülményei vagy rossz hozzáállása miatt gyakran az esetek részletes kivizsgálása sem valósítható meg, de törekedni kell rá az eredményesség érdekében. Ugyanakkor tudni kell, hogy néha a leggondosabb kezelés sem hoz eredményt és többnyire nem érhető el teljes vagy végleges gyógyulás, hanem meg kell elégedni azzal, hogy a kutya agressziója mérséklődik vagy biztosan megfékezhető.
A kezelést végző szakember először tájékozódik az előzményekről. Tisztázza, hogy a kutya szülei agresszívek voltak-e? Milyenek voltak a beszerzés körülményei? Hol és hogyan tartják, mivel és ki eteti? Van-e másik kutya a háztartásban? Mikor észlelték először a támadásokat, milyen ingerre, milyen körülmények között? Ki ellen irányul és milyen gyakorisággal jelentkezik az agresszió? Hogyan viselkedik közben a kutya? Vizsgálni kell azt is, hogy milyen a tulajdonos és családtagok viszonya a kutyához, mi a véleményük az esettel kapcsolatban és bíznak-e a kezelés eredményességében? A körülmények vizsgálata gyakran csak a kutya tartási helyén lehet teljes.
A szervi megbetegedések kizárása érdekében az alapos állatorvosi vizsgálat mellett indokolt lehet néhány műszeres és laboratóriumi kiegészítő vizsgálat elvégzése is (vérkép, vérkémia, röntgenvizsgálat, EKG, pajzsmirigy panel, ACTH stimulációs teszt stb.). Ha a kutya embert harapott, megfigyelés alá kell venni, elhullása esetén az agyvelő intézeti vizsgálatát el kell végeztetni a veszettség kizárása céljából.
A kezelési program összeállítása előtt tanácsos pontosan feljegyezni, hogy milyen ingerekre, milyen gyakorisággal, mennyi ideig és milyen súlyossággal jelentkezik az agresszió. Ez lehetőséget ad később a kezelés hatékonyságának megítélésére. A kezelésben a kutyával foglalkozó valamennyi személynek részt kell vennie. A jól megtervezett kezelési program eredményességét tapasztalatok szerint nem befolyásolják a tulajdonos azon személyiségi jegyei (vagyis az idegesség, a félénkség, a kiegyensúlyozatlanság és a fegyelmezetlenség), amelyek a kutya agressziójának kialakulásában szerepet játszottak.
A kezelés kezdetén először a kiváltó okok kiküszöbölésére kell törekedni. Nem csak a megtámadott személyre jelent veszélyt, ha a kutya ismételten harap, hanem a sokszor ismételt káros viselkedés az állat szokásává is válik, így jobban rögzül. Általában hasznos, ha egy ideig nem foglalkozunk a kutyával. Ez a mellőzöttség hiányérzetet, elbizonytalanodást kelt, ezáltal javítja a későbbi kezelés eredményességét. Alapszabály az is, hogy a helytelenül alkalmazott büntetés vagy jutalmazás egyaránt erősítheti az agressziót.
Ha az agresszió hátterében szervi ok áll, annak kiküszöbölése elengedhetetlen. Minden esetben a viselkedés módosítására irányuló nevelési programot kell végrehajtani, ami alapvetően két részből áll. Mivel a különböző kutyáknál eltérő ingerekre és ingerküszöbszinteknél jelentkezik az agresszió, ezért a legfontosabb feladat, hogy a kutya megtanulja nyugodtan elviselni az ingereket, vagyis csökkenteni kell az érzékenységét és meg kell emelni a támadáshoz szükséges ingerek küszöbértéket. A viselkedés módosításának másik része az átnevelés. Ennek során a küszöbértéket meghaladó ingerekre adott választ igyekezünk megváltoztatni. Ez a kutya alapvető engedelmességi kiképzésén, illetve a régebbi ismeretek felelevenítésén alapszik. Ennek célja, hogy a kutya fegyelmezhető, kordában tartható legyen és a tulajdonos által elvárt módon reagáljon, pl. idegen érkezésekor a helyére menjen és ott maradjon. Ha a kutya korábban nem kapott engedelmességi kiképzést, akkor semleges helyen,.
A kan kutyák ivartalanítása az esetek mintegy harmadában az agresszió jelentős csökkenését eredményezi. Bizonyos problémák (a dominanciára törekvés, a más kanokkal szembeni agresszió és a kóborlási vágy) jelentősen mérséklődnek a műtét után
A nevelési programot gyógyszeres kezeléssel is kiegészíthetjük. Egyelőre nem rendelkezünk minden esetben hatékony, abszolút megbízható eljárással. A legtöbb gyógyszer drága és önmagában nem elegendő a probléma megoldásához. Segíthetnek az állat környezetének védelmében és a viselkedés megváltoztatásában, de nem helyettesítik a megbízható elzárást vagy az agresszió csökkentését célzó átnevelési programot.
A kóros agresszió kezelésének legfontosabb alapfeltétele, hogy közben az emberek elleni támadásokat megelőzzük.
Erre több lehetőség is nyílik, ilyen az elzárás, a póráz, és a szájkosár használata. Amennyiben a megbízható védelem nem biztosítható, mert a tulajdonos nem tudja izolálni a kutyát a potenciális áldozatoktól, képtelen megfékezni, szájkosárral ellátni, avagy nem igényli az állat gyógykezelését, illetve a kezelés láthatóan eredménytelen,
akkor az eutanázia, vagyis az állat fájdalommentes végleges elaltatása lehet a végső megoldás. Ez – természetesen – az utolsó a szóba jöhető lehetőségek közül, azonban az emberek védelmében néha meg kell tenni. Különösen a visszatérő, a súlyos és a váratlan támadások jelentkezésekor, a közepesnél nagyobb súlyú kutyák esetén kell megfontolni ezt a lehetőséget. Az ilyen állatok menhelyi elhelyezése csak további problémák forrása.
Megelőzés
Az agresszió megelőzése összetett feladat, amibe be kell vonni minden érintettet. Számtalan elemből áll:
1. Ki kell zárni a viselkedészavarral terhelt állatokat a tenyésztésből.
2. Segíteni kell a megfelelő fajtakiválasztást.
3. Fokozott figyelmet kell fordítani a korai szocializációs időszakra.
4. Meg kell követelni a megfelelő tartási körülményeket és bánásmódot (állatvédelem).
5. El kell végezni a közepes és a nagytestű fajták alapvető engedelmességi kiképzését.
6. Tiltani kell a kóborlást és a kutyák szándékos vadítását.
7. Az őrző-védő, a harci és a szánhúzó kutyákat biztonságosan kell izolálni.
8. Agresszív magatartás észlelésekor alapvető elvárás a környezet, vagyis a potenciális áldozatok védelme, a támadások megelőzése (elzárás, póráz, szájkosár) és a kutya kezeltetése.
9. Fel kell hívni a figyelmet a korai felismerés és az időben megkezdett beavatkozás jelentőségére.
10. Fokozott hangsúlyt kell fektetni a gyermekek védelmére.
A társadalom szintjén alapvetően két lehetőség adódik a beavatkozásra: az ismeretterjesztés és a jogi szabályozás.
Az ismeretterjesztés elsősorban az állatorvosok és az állatvédők, állattenyésztők feladata.
A) Az elektronikus média és az írott sajtó segítségével a fent felsorolt megelőzési feladatok népszerűsíthetőek. A rendelők várójában szóróanyagokkal kell a tulajdonosok figyelmét felhívni a megfelelő fajtakiválasztás jelentőségére, valamint a leggyakoribb viselkedészavarokra (emberekkel szembeni agresszió, kutyákkal szembeni agresszió, félelem stb.) és azok kezelhetőségére, mert sokak számára ez ma még nem természetes.
B) A tenyésztői szervezetekben szakmai továbbképzéseken tudatosítani kell a tenyészállatok kiválasztásának szabályait és a korai szocializáció szerepét. Ezek ismerete nélkülözhetetlen a probléma leküzdésében.
C) A kutyatámadások elleni védekezés oktatását be kell építeni az iskolai, óvodai tananyagba.
Elméleti oktatás és szituációs játékok során kell megismertetni a gyermekeket a teendőkkel:
1. mindig kérdezze meg, szabad-e a kutyát simogatni
2. kerülje a gazdátlan kutyákat
3. ismerős kutyával se játsszon durva játékot
4. ha egy kutya megtámadja, maradjon mozdulatlan és csendben, ne fusson, ne nézzen az állat szemébe és ne próbálja meg elkergetni
5. ha a kutya megnyugszik, próbáljon meg lassan, oldal irányban távolodni
6. ha a kutya ráugrik, tartsa maga elé, ami nála van (táska, kabát, játék stb.) vagy védje az arcát és a nyakát a kezével
7. minden kutyatámadás után kérjen segítséget a felnőttektől (elsősegély, orvosi ellátás, a kutya megtalálása stb.)
Módosítani kell a kutyatartással kapcsolatos jogszabályokat. Mivel széles az agresszióra hajlamos fajták köre, nem lehet további fajták tartásának tilalmával eredményt elérni.
A kutya sokirányú hasznot hajt a társadalom és az egyes emberek számára (őrzés-védelem, vadászat, rendőrségi és határőrségi munka, vakvezetés, életmentés, a városlakók százezreinek rendszeres testmozgása, sokak számára családtag vagy az egyetlen társ stb.), ezért indokolatlan és káros is lehet a kutyatartás korlátozása adminisztratív eszközökkel (ebadó, tiltó ebrendeletek).
De a kutyatartást szabályozni kell, mégpedig oly módon, hogy az a jelenség okainak kiküszöbölésén keresztül érje el a kívánt hatást.
A leginkább javasolható út az állattartók polgári és büntetőjogi felelősségének kiszélesítése. A kutyák támadása gyakran maradandó egészségkárosodást és lelki sérülést is okoz. Mégis ma rendkívül körülményes a kutyájukat kóborolni, másokat veszélyeztetni hagyó tulajdonosokkal szembeni kártérítési igények érvényesítése.
A legnagyobb nevelő hatás és visszatartó erő azzal lenne elérhető, ha az emberek elleni kutyatámadásokról szóló híradásokhoz kapcsolódnának a tetemes kártérítésekről, büntetésekről szóló hírek is.

A KANYARÓNÁL A LAPPANGÁSI IDŐ MÁSODIK
HETÉBEN,LÁZ,NÁTHA,KÖTŐHÁRTYAGYULLADÁS,KÖHÖGÉS JELENTKEZIK.A LÁZ , A
KIÜTÉSEK MEGJELENÉSE ELŐTT ÁTMENETELIG CSÖKKENHET.EBBEN AZ IDŐPONTBAN
KÓRJELZŐ ÉRTÉKÜ TÜNETET TALÁLUNK-A FELLAZULT SZÁJNYÁLKAHÁRTYÁN AZ
ELSŐ PREMOLÁRIS FOGAK
SZINTJÉN,-MÉSZFRÖCCSENÉSSZERÜ-GOMBOSTŰFEJNYI,FEHÉR,PIROS UDVARRAL
KÖRÜLVETT FOLTOK,A KOPLIK FOLTOK JELENNEK MEG-A KOPLIK FOLTOKAT NAGYON GYORSAN
A KIÜTÉSEK KÖVETIK.
TRAGÉDIÁK,AMIKNEK OKAIT MÁR NEM SZABAD MEGKELERÜLNI.
Az öngyilkosság komplex jelensége már több évszázada foglalkoztatja a filozófusokat, teológusokat, szociológusokat és művészeket.
Az öngyilkosság ugyanekkor súlyos közegészségügyi kérdés, hiszen megelőzése és befolyásolása nem egyszerű. A korszerű prevenció tevékenységek egész sorát öleli fel; ide tartozhat például az is, ha egy adott társadalom a lehető legjobb feltételeket próbálja biztosítani a fiatal generáció fejlődéséhez; ha a társadalompolitika szabályozza a környezeti rizikótényezőket; vagy ha a mentális betegségek kezelése magas színvonalú és hatékony. Magától értetődik az is, hogy fontos az e témához kapcsolódó információk széles körű terjesztése és a társadalmi tudatosság fokozása.
Tartalom:
Előszó
Egy alábecsült probléma
Védő faktorok
Rizikófaktorok és kockázatos helyzetek
Hogyan ismerjük fel a lelki szempontból terhelt, és potenciálisan veszélyeztetett diákokat?
Hogyan kezeljük a veszélyeztetett diákokat az iskolában?
Az ajánlások összefoglalása
.
Az öngyilkosság megelőzése
és Információs anyag pedagógusok iskolai dolgozók részére
Az öngyilkosság világszerte egyike az öt legfontosabb haláloknak a 15-19 éves korosztálynál; ezen belül több ország statisztikájában első vagy második helyet foglal el.
A megelőzés ezen oknál fogva, igen lényeges cél, amelynek megvalósítását megkönnyíti az a körülmény, hogy ezen életkori csoport nagy többsége iskolába jár, ahol célzott, szervezett prevenció indítható.
A jelen szóróanyagot elsődlegesen tanárok és más iskolai dolgozók (iskolai tanácsadók, iskolaorvosok, ápolónők, szociális munkások, iskolaszékek tagjai) részére alakították ki. .
Írásomban röviden ismertetem a serdülőkori öngyilkosság problémáját, bemutatom a fő védő és rizikófaktorokat, és útmutatást adok azzal kapcsolatban, hogy a veszélyeztetett gyermekeket miként lehet azonosítani és segíteni.
Elmondható, hogy 15 év alatti gyermekek esetében, a korai serdülőkor előtt az öngyilkosság általában ritka; a 12 év alatti korosztálynál pedig elenyésző gyakoriságú. Mégis, az utóbbi években nyugtalanító tendencia tapasztalható: az arányok növekedése a 15 év alatti, valamint a 15-19 év közti korosztálynál.
Az elkövetés módszerei akár országonként is eltérhetnek; így például néhány térségben a rovarirtók beszedése, másutt viszont a gyógyszermérgezés, a gyorshajtás és a golyó általi halál számít elterjedtnek.
A fiúk általában nagyobb arányban halnak meg öngyilkossági próbálkozásaiktól, mint a lányok, ennek egyik oka, hogy agresszívebb módszerekkel élnek (önakasztás, lőfegyverek, robbanóanyagok). Vannak olyan régiók is, ahol a 15-19 éves serdülő lányok az azonos korú fiúknál gyakrabban halnak önkezű halált; és az utóbbi évtizedben a lányoknál is gyakoribbá váltak az agresszív elkövetési módok.
Megfelelő feltételek esetén, iskolai keretek közt a teammunka a leghatékonyabb módszer az öngyilkosság megelőzésére, ebben egyaránt részt vehetnek a tanárok, az iskolaorvosok és –ápolók, az iskolapszichológusok és a szociális munkások, valamint a közösségben működő segítő szolgálatok szakemberei.
Fontos szem előtt tartani, hogy az öngyilkossági gondolatok alkalomszerű jelentkezése egyáltalán nem utal rendellenességre. Ez a természetes fejlődési folyamat része, amely során a tizenéves egzisztenciális problémákkal foglalkozik, próbálja megérteni élet és halál kérdéseit, értelmet ad saját életének. Kérdőíves vizsgálatok tanúsítják, hogy a gimnázium felsőbb osztályaiban a tanulók mintegy 50 százalékának néha öngyilkossági gondolatai vannak . Ezek „elrendezésében”, átbeszélésében segíthetnek a felnőttek, a tanárok .
Komolyabb veszély, ha a gyermek vagy serdülő szerint az öngyilkosság az egyetlen megoldás az élet nehézségeire. Ilyen esetben, beavatkozás híján súlyos következményekre számíthatunk.
Egy alábecsült probléma
Közismert tény, hogy sokszor szinte lehetetlen megállapítani, egyes elhalálozások (pl. autós ütközések, fulladások, zuhanások, drog túladagolások) hátterében van-e szándékosság, vagy sem.. Egyes szakértők véleménye szerint a statisztikák számos baleset-adata valójában öngyilkossági törekvésről szólhat. Általánosságban igaz, hogy a serdülőkorú fiúk többször követnek el öngyilkosságot, mint az azonos korú lányok.
A próbálkozások aránya azonban ettől eltérő: a lányoknál akár kétszer-háromszor magasabb, mint a fiúknál. Magyarázatként adódik, hogy a nőknek hajlamuk van a depresszióra, de szívesebben is beszélgetnek a problémáikról, és bátrabban kérnek segítséget, ezáltal kisebb valószínűséggel választják a végzetes „megoldást”. A fiúk viszont általánosságban agresszívebb, lobbanékonyabb viselkedésűek, mint a lányok, emellett a szerfogyasztással is többet kísérleteznek, sokszor az önpusztítás pillanatában is illegális anyagok hatása alatt állnak.
Védő faktorok
Az öngyilkosságtól védő faktorok a következők:
Családi élet
jó kapcsolat a családtagokkal
a család támogatása
Kognitív stílus és személyiség
megfelelő szociális készségek
megfelelő önbizalom, a saját képességekbe, teljesítménybe vetett hit
fontos döntések esetén a segítségkérés képessége
nyitottság, érdeklődés más személyek problémakezelése iránt
nyitottság a tudásra, a tapasztalatokra
Kulturális és szociodemográfiai tényezők
szociális integráció (részvétel sport-, vallási, klub jellegű és más tevékenységekben)
kielégítő kapcsolat az iskolatársakkal
kielégítő kapcsolat a tanárokkal és általában a felnőttekkel
fontos személyektől érkező társas támogatás
Rizikófaktorok és kockázatos helyzetek
Bizonyos körülmények fennállása esetén – genetikai, valamint környezeti faktorok okán –egyes családokban nagyobb valószínűséggel jelenik meg öngyilkos viselkedés, mint másokban.
Elemző tanulmányok szerint a gyermek- és serdülőkorúak csoportjában egyes, a következő részben bemutatásra kerülő tényezők és helyzetek gyakran (de nem minden esetben) kapcsolódnak az öngyilkos magatartáshoz.
Emlékeztetnünk kell arra is, hogy a rizikófaktorok és kockázati helyzetek kulturális, politikai és gazdasági tényezők következtében akár országonként, vagy kontinensenként is változhatnak.
Kulturális és szociodemográfiai tényezők
A rossz szocioökonómiai helyzet, az alacsony iskolai végzettség és a családot érintő munkanélküliség egyértelmű kockázatot jelent.
Az őslakos személyek és a bevándorlók gyakran kerülnek ilyen hátrányba; emellett esetükben nemcsak változatos érzelmi zavarokkal és nyelvi nehézségekkel, hanem társas támogatottságuk hiányával, és a társadalmi tevékenységekben való alacsony részvételükkel is számolnunk kell.
Vannak olyan esetek is, amikor a migráció hátterében háborús élmények, esetleg üldöztetés, kínzatás áll – azaz a múlt élményei járulékos terheket jelentenek.
A „kulturálisan más” csoportok esetében intenzív konfliktusforrás az egyéni- és csoportértékek közti ütközés. (Markáns példa erre azon fiatal lányok esete, akik származási országukhoz képest szabadabban nevelkednek; szüleik viszont őrzik az erős konzervatív értékeket.)
A migránsok példája nyilvánvalóvá teszi, hogy minden fiatal személyiség fejlődése szorosan összefonódik az őt befogadó kollektív kulturális hagyománnyal.
A „gyökértelen” gyermekek és serdülők nyilvánvaló identitásproblémákkal küzdhetnek, és a konfliktusmegoldás kulturálisan közismert mintáiban is járatlanok (5). Az átlagnépességhez képest rájuk nézve jóval valószínűbb, hogy egy nehéz helyzetben nem találnak kiutat, így egyedüli menekülésnek az öngyilkosságot látják.
A kulturális másság és a migráció mellett társadalmi szinten a nonkonform magatartás is veszélyeket hordoz. Az átlagostól eltérő szexualitású serdülőket például egyaránt nehezen fogadják el az iskolai közösségben, az osztályban és a családjukban; s emiatt önelfogadási nehézségeik vannak, negatív énképet alakítanak ki. Nemritkán, életükből általánosan hiányoznak az optimális fejlődéshez szükséges támogató, segítő modellek.
Családi élet és negatív élesemények
A zavart családi mintázatok, és a korai életkorban elszenvedett, feldolgozatlan traumák ( erősen befolyásolják a felnövekvő gyermek életét. Az alábbiakban összegezem az öngyilkos gyermekek és serdülők családjának gyakori jellemzőit:
§ a szülők súlyos pszichés zavara (pszichopatológiája, 7), például affektív kórképek általi érintettsége
§ alkohol és drogabúzus, vagy antiszociális viselkedés a családban
§ a családban bekövetkezett korábbi öngyilkosságok, vagy öngyilkossági kísérletek
§ agresszív, bántalmazó magatartás (pl. fizikai, szexuális bántalmazás)
§ a gyermek elhanyagolása, szegényes kapcsolattartás a gyermek nevelését ellátó oktatási intézménnyel
§ sűrűn előforduló házastársi veszekedések; feszültség, agresszivitás
§ gyakori költözés, lakhelyváltás
§ túlságosan magas elvárások, vagy túlságos engedékenység a gyermek iránt
§ a szülő tekintélyvesztése, vagy túlságosan merev, erőszak árán is fenntartott tekintély
§ elutasítást közvetítő, elhanyagolásra utaló negatív érzelmi környezet, amelyben a szülőnek nincs kellő ideje és energiája arra, hogy kielégítse a gyermek érzelmi szükségleteit, és a nehéz helyzetekben mellette álljon
§ családi rigiditás (merevség,8)
§ örökbefogadás
E családi mintázatok gyakran (de nem általánosan!) jellemzik az öndestruktív emberek környezetét. Több probléma együttes fennállása halmozódó veszélyt jelent, amelyet tovább nehezít, hogy az érintettek többsége a családja iránti lojalitástól vezérelve, családon kívüli személytől nehezen kér segítséget.
Személyiségjegyek,és stílus
Egyes személyiségjegyekre egyrészről az a jellemző, hogy serdülőkorban hangsúlyosan kiütköznek, másrészről – főleg pszichés betegségek esetén –összekapcsolódhatnak az önpusztító magatartással. (Természetesen az összefüggés nem törvényszerű!) E tulajdonságok és tényezők a következők:
1. hangulatváltozások
2. düh, agresszív viselkedés
3. antiszocialitás
4. ágálás (acting out)
5. erős impulzivitás, lobbanékonyság
6. ingerlékenység
7. merev gondolkodás, egysíkú megküzdési módok
8. nehézségek esetén gyenge problémamegoldási képesség
9. gyenge realitásérzék
10. saját „képzelt világ” felépítése
11. fantáziák a saját kiválóságról, amelyek időszakosan értéktelenség érzésbe váltanak
12. általános csalódottság érzés
13. apró fizikai sérülések, vagy enyhe lelki terhek hatására is könnyen kiváltódó, erős szorongás
14. önelégültség
15. kisebbségi érzés, bizonytalanság, amelyet a veszélyeztetett a saját kiválóságának hangsúlyozásával, mások elutasításával vagy a társak és felnőttek felé mutatott provokatív viselkedéssel leplezhet
16. bizonytalan szexuális identitás és szexuális orientáció (9)
17. ellentmondásos érzelmekkel terhelt viszony a szülőkkel, más felnőttekkel és a barátokkal
Szükséges hangsúlyozni, hogy bár igen erős az érdeklődés az öngyilkosság a személyiség- és kognitív tényezőkkel való összefüggése iránt, egyes különálló személyiségjegyek hangsúlyos szerepére kevés egyértelmű bizonyíték van.
Pszichiátriai zavarok
A gyermek- és serdülőkori öngyilkosság bizonyos pszichiátriai zavarokban lényegesen gyakrabban fordul elő. A következőkben ezekről a problémákról írunk.
Depresszió
Leggyakrabban a depresszió és az antiszociális viselkedés kombinációját jelölik meg a serdülőkori öngyilkosságot kísérő mentális állapotként .
Több kutatás is megállapította, hogy az öndestruktív serdülők mintegy háromnegyedénél depressziójegyek figyelhetők meg, sőt sokan klinikai szintű tünetektől szenvednek A depressziós tanulók azonban nem feltétlenül lelki segítséget keresnek, hanem inkább fizikai tüneteikkel fordulnak orvoshoz.. Általános panasz lehet náluk a fejfájás, a hasfájás, valamint a lábban és a mellkasban jelentkező lüktető fájdalmak.
A depressziós lányok többnyire visszahúzódóak, csendesek, levertek és passzívak.
Velük ellentétben, a depressziós fiúkat inkább jellemzi a rendbontó, agresszív viselkedés, aminek következtében igen sok figyelmet kapnak tanáraiktól és szüleiktől. Agresszivitásuk következményeként magányossá válhatnak, ami már önmagában is öngyilkossági kockázatot jelez.
Fontos tudni, hogy a depresszió sem az öngyilkossági kísérleteknek, sem pedig az öngyilkossági gondolatok átélésének nem feltétele, és nem is szükségszerű velejárójuk
Szorongásos zavarok
Több tanulmány megerősítette, hogy a szorongásos kórképek és az öngyilkossági kísérletek közt a férfiak esetében egyértelmű, nőknél viszont enyhébb összefüggés mutatkozik. A vonásszorongás és a depresszió egymástól viszonylag függetlenül veszélyeztet, ami azt sugallja, hogy az előbbi problémát önmagában is érdemes vizsgálni és kezelni. A szuicid fiatalokra a pszichoszomatikus betegségek előfordulása szintén jellemző.
Alkohol- és drogabúzus
Az öngyilkosok csoportjában az átlagnépességhez képest fokozottabb előfordulást mutat az alkohol- és drogabúzus: minden negyedik érintett fiatal szereket fogyaszt tettének elkövetése előtt .
Evészavarok
Igen sok serdülőre igaz, hogy elégedetlen a kinézetével, a testképével, ezért sokat foglalkozik az étrend, a diéta kérdésével, sőt akár fogyókúrába is kezd. A serdülő lányok 1-2 százalékánál azonban ez a jelenség annyira extrém mértékű, hogy eléri a klinikai betegség, az anorexia vagy bulimia szintjét. Előbbivel gyakran jár együtt a depresszió, és az öngyilkossági kockázat az átlagnépességhez képest mintegy húszszoros. Újszerű kutatások igazolják, hogy az evészavarok nemcsak lányoknál, hanem fiúknál is jelentkezhetnek.
Pszichotikus betegségek
A szkizofrénia és a mániás-depresszív pszichózis súlyos pszichiátriai zavarok Bár csak kevés gyermeket és serdülőt érintenek, érdemes tudni, hogy ezen állapotokban rendkívül gyakori az öngyilkosság, mint halálok. A legtöbb pszichotikus fiatalnál megjelenik a szerhasználat problémája (erős dohányzás, alkohol- és drogabúzus) is.
Korábbi öngyilkossági kísérletek
Akár érintett pszichiátriai szempontból, akár nem, aki már egyszer próbálkozott az öngyilkosság elkövetésével, hajlamos egy következő krízisben ismételten próbálkozni.
Negatív életesemények, mint az öngyilkosság elkövetését közvetlenül kiváltó tényezők
Az öngyilkos gyermekeknél és serdülőknél világosan kimutatható a fokozott stresszérzékenység (ez részben genetikai eredetű, részben a korai életévekben megélt stresszhatások következménye,, amely a kognitív stílussal és a felsorolt személyiségvonásokkal együttesen hat. A sérültség megnehezíti a negatív életeseményekkel való megfelelő megbirkózást, minek következtében az öngyilkosság sok esetben közvetlen kapcsolatban áll egyes stresszterhes élethelyzetek bekövetkeztével. A túlérzékeny emberből a megpróbáltatások tehetetlenséget, reménytelenséget, kétségbeesést váltanak ki, és öngyilkossági gondolatok hatalmasodhatnak el rajta
A következő stresszor típusokról lehet szó:
családi problémák
elválás a barátoktól, osztálytársaktól, a szerelmi partnertől
érzelmi szempontból jelentős személy halála
szakítás, szerelmi kapcsolat felbomlása
személyközi konfliktusok
fegyelemproblémák, jogi következménnyel járó kihágások, szabálysértések
öndestruktív magatartás, amelyet az egyén a kortárscsoport nyomására, vagy annak elfogadása érdekében tanúsít (destruktív önelfogadás)
iskolai erőszak, viktimizáció
tanulási zavarok, csalódás a saját iskolai teljesítményben
túlságosan, irreálisan magas iskolai, tanári elvárások
munkanélküliség, rossz anyagi körülmények
nem kívánt terhesség és abortusz
HIV-fertőzés, egyéb szexuális úton terjedő betegségek
súlyos fizikai betegségek
természeti katasztrófák
Hogyan ismerjük fel a lelki szempontból terhelt, és potenciálisan veszélyeztetett diákokat?
A lelki terheltség felismerése
A lelki terheltséget általában a gyermek vagy serdülő teljesítményében, viselkedésében vagy óralátogatási szokásaiban bekövetkezett drámai változás jelzi , például a következők:
1. a szokásos tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
2. az iskolai teljesítmény általános romlása
3. a tanórákon felmutatott erőfeszítés csökkenése
4. iskolai rendbontás, deviáns viselkedés
5. ismétlődő igazolatlan hiányzások, iskolakerülés
6. erős dohányzás, alkohollal, könnyű vagy kemény drogokkal való visszaélés
7. összeütközés a rendőrséggel, iskolai erőszak
A felsorolt tényezők ismeretében lehetőségünk van rá, hogy még azelőtt azonosítsuk a mentális és szociális terhektől szenvedő, öngyilkos szándékú fiatalokat, mielőtt ez a gondolatuk cselekvésbe fordulna át.
Az öngyilkossági kockázat becslése
Az öngyilkossági rizikó mérlegelésénél több tényezőt is szem előtt kell tartani, mivel a lelki problémák e típusa rendszerint többdimenziós, többtényezős.
Korábbi öngyilkossági kísérletek
Egyik legjelentősebb kockázati tényező a korábbi öngyilkossági kísérletek előfordulása. A stresszhelyzetbe került fiatalok hajlamosak megismételni a régebbi élethelyzetekben használt problémamegoldási módjaikat – ezen belül az öngyilkossági kísérletet is.
Depresszió
Mint korábban is említettük, a depresszió igen erős rizikót jelent. Amellett, hogy a diagnózist általános orvos vagy gyermekpszichiáter állíthatja fel, e betegség alapvető tüneteit és azok változatosságát a tanároknak és más iskolai szakembereknek is ismerniük kell(ene)..
Serdülőkorban a depressziós, sőt esetenként a szuicid gondolatok már azért is természetesek lehetnek, mert ebben az életkorban fokozottan foglalkoztatnak bennünket a létezés problémái. Érdemes mérlegelni, hogy mennyire intenzíven jelentkeznek, érzelmileg mennyire érintik és mennyi ideig terhelik az egyént, milyen kontextusban bukkannak fel, és el lehet-e róluk terelni a figyelmet. A felsorolt kérdések mentén megkülönböztethetjük a súlyos krízisben levő fiatalokat a természetes fejlődési krízist átélőktől.
A diákok önértékelésének javítása
A jó önértékelés védi a gyermekeket és a serdülőket a mentális terhektől és az elkeseredéstől, stresszhelyzetekben pedig hozzájárul a megfelelő problémakezeléshez. Az önértékelés javítása érdekében többféle technikát lehet alkalmazni, mint például:
§ Hangsúlyozzuk, tudatosítsuk a pozitív élményeket. A múltbéli pozitív tapasztalatok magabiztosságot eredményezhetnek.
§ Ne éljünk nyomásgyakorlással, kényszerrel az egyre jobb teljesítmény érdekében. Kerüljük a szélsőséges perfekcionizmust.
§ A diákok iránti szeretetünket ne csak szóban, hanem tettekkel is közvetítsük, ezzel megerősítve a tanár-diák kapcsolatot.
§ Ne csak elfogadással, de kedves szavakkal is próbáljuk megnyerni a diákok bizalmát. A gyermek jóllétére kedvező hatással van, ha önmagában attól is különlegesnek érzi magát, hogy létezik, él.
Az iskolai agresszió megelőzése
Az iskolai agresszió megelőzése felelős, nehéz feladat. Készségek egész sorát szükséges kiépíteni ahhoz, hogy az oktatási intézményekben intoleranciától mentes, biztonságos légkör uralkodjon.
.
Mit tegyünk, ha megállapítható az öngyilkosság veszélye?
Sok olyan helyzet van, amikor a terhelt gyermekek és serdülők nemcsak lelki, hanem kommunikációs problémákkal is küzdenek; ennek megfelelően a pedagógusok alapvető feladata, hogy párbeszédet kezdeményezzenek velük. Ha ez nem valósul meg, az érintettnél a társas kapcsolatok felbomlásával kell számolnunk, ami a következő veszélyeket hozza magával:
§ A tanár-diák kapcsolaton eluralkodik a hallgatás és a feszültség. A párbeszéd ilyenkor már csak azért is hiányos, mert a felnőtt sokszor attól fél, ha egyáltalán említi a szuicid gondolatokat, ezzel provokálni fog.
§ Rendkívül változatos, ambivalens érzések gerjednek. Érthető módon, ha a pedagógusok szembesülnek tanítványaik önpusztítási szándékával, ez saját, esetlegesen megoldatlan lelki problémáikat is előhívhatja, így a találkozás terhe számukra rendkívül nagy lehet.
§ Direkt vagy indirekt agresszió keletkezhet. Az érintettekkel kapcsolatba kerülő felnőttek terheltség érzése gyakran annyira erős, hogy spontán reakciójuk a nyers (verbális vagy nem verbális) agresszió.
§ Fontos észrevenni, hogy a tanár ebben a zavaros interakcióban nincs egyedül, mégis alapkérdés, hogy ő maga miképpen tudna „jól” kommunikálni. Minden körülmények közt törekedni kell a helyzetnek megfelelő párbeszédre, ennek fő alapja pedig a gyermekek és serdülők identitásának fel- és elismerére, a sokszor rejtett segítségkérés meghallása, fogadása.
Sajátos jellegzetesség az is, hogy az öngyilkosságra készülő gyermekek és serdülők ingadoznak a segítség elfogadása és elutasítása, valamint a halálvágy és az életvágy közt. Viselkedésük ennek megfelelően igen gyorsan válthat segítségkérésről elutasításra, ami a segítő szándékú felnőttet igencsak összezavarja.
Szakorvosi segítség
Ha már tudjuk, hogy öngyilkossági veszély áll fenn, fontos az aktív, határozott, és tekintélyre alapuló beavatkozás. Az érintett fiatalt a legközelebbi általános orvoshoz, gyermekpszichiáterhez, vagy a legközelebbi általános orvoshoz kell vinni..
A veszélyes eszközök eltávolítása
Bármennyire triviálisnak is hat ez az intézkedés, a veszélyes kések, orvosságok, fegyverek, rovarirtók, robbanóanyag készítésére alkalmas anyagok, és más kárt okozó tárgyak elzárása, az otthoni és iskolai környezetből való eltávolítása jó módszer. Természetesen hosszú távon mindez nem megoldás, és nem pótolhatja a szakszerű pszichológiai segítséget.
.
Az ajánlások összefoglalása
Az öngyilkosság sohasem úgy következik be, mint derült égből a villámcsapás. A terhelt diákok környezetüknek figyelmeztető jelzéseket adnak le, és szerencsés módon, ezáltal terepet is felkínálnak az intervenció számára.
Összegzésként ismét felhívjuk a figyelmet a prevenció néhány fontosabb mozzanatára:
Ismerjük fel a személyiségzavarban érintett diákokat, és gondoskodjunk szakszerű segítségről.
Tartsunk fenn közeli tanár-diák kapcsolatot; beszélgessünk a problémákról, az érintetteket kezeljük empátiával, viszonyuljunk hozzájuk segítő szándékkal.
A lehetőségekhez mérten csökkentsük a gyermekekre és fiatalokra nehezedő lelki terheket.
Ismerjük meg, és ismerjük fel (pl. képzések által) az öngyilkossági szándék korai verbális és viselkedéses jelzéseit.
A gyengébb teljesítményű diákoknak nyújtsunk segítséget a tanulásban.
Figyeljünk oda az iskolakerülésre, a csavargásra – ez a magatartás krízisjegy.
Ha szükséges, csökkentsük a lelki betegségekkel járó megbélyegzettség érzést.
Törekedjünk az alkohol- és droghasználat megelőzésére.
Korlátozzuk az önkárosításra alkalmas anyagokhoz való hozzájutás lehetőségét (rovarirtó, fegyverek, gyógyszerek)
A tanárok számára tartsunk, szervezzünk stresszoldó foglalkozásokat
SZÖRNYSZÜLÖTTEK A XXI-DIK SZÁZADBAN
Évente 70.000 gyermek tűnik el Európában, és nagyságrendekkel több az egész világon. Mi lesz velük? És miért nem sikerül felderíteni az ügyeket. Az alábbi cikk a gonoszság olyan világát mutatja be, amit - ha nem lennének kőkemény tények mögötte - el sem hinnénk...
Leginkább a híres F3 autóversenypályáról ismert a Zandvoort nevű tengerparti holland városka, de van aki számára Zandvoort a szörnyűségek szörnyűségét idézi, az úgymond "Zandvoorti ügyet".
Vervloesem Marcel belga magán-nyomozó 1989-ben alapítja meg a "Morkhoven" néven ismert non-profit pedofília-ellenes szervezetet. A következő évben már a szervezet leleplezi egy belga gyermekotthon pornó-filmforgató tevékenységét. A hatóságok először nem akarnak hallani sem róla, de Vervloesem készen áll kitálalni a sajtónak és beindúl az igazságügyi gépezet. Hat év keserves eljárás után azonban, az itélet csak az intézet bezárása lesz...
1992-ben, a Morkhoven szervezet egy nemzetközi pedofil hálózat nyomára ered, amelyről hamarosan kiderül, hogy Portugáliából látja el gyerekekkel a belga pedofil piacot. Hosszú nyomozás után, 1996-ban, egy olyan CD lemez kerül Vervloesem tulajdonába, ami sok rendszeres pedofil "fogyasztó" adatait tartalmazza. A lemez át van adva a belga hatóságoknak, de az ügy el lesz tussolva. Ugyanakkor, Vervloesem segítségét kéri egy berlini házaspár akinek eltűnt a kis gyereke. 1998-ban, a nyomok a holland Zandvoort városhoz vezetnek, ahonnan egy bizonyos Ulrich Gerrit pedofil felvételeket terjeszt. Itt kezdődik a "zandvoorti ügy". Vervloesem felkeresi Ulrich-ot, aki megijed és át ad neki egy CD lemezt amin több száz gyerekkel készített erőszakos felvételek láthatók, valamint számos kompromittáló képek az elkövetőkről. Ulrich Olaszországba menekül, de útközben még felhívja Vervloesem-et és elárulja neki hol rejtett el a lakásán 20 hasonló lemezt. Olaszországban hamarosan Ulrich gyilkosság áldozata lesz...
A Vervloesem által megszerzett 21 "zandvoorti lemezek" közel százezer (!) videó felvételt tartalmaznak több ezer gyerek és csecsemőről (!). Egy interjúban Vervloesem nem csupán megerőszakolt, hanem szögesdrótokkal megkötözött vagy felakasztott, tűzzel-vassal halálra kínzott gyerekekről készült felvételeket is említ. Az egyik lemezen a berlini házaspár felismeri az eltűnt kisfiát... Az Interpol szerint, az ilyen felvételek általában "gyermekpornóra szakosodott rejtett forgató-stúdiókban" vagy cinkos gyermekotthonokban készülnek. Vervloesem szerint Ulrich csupán az egyike volt azoknak, akik egy nemzetközi pedofil-hálózat tagjaiként árulják a portékát. Az Interpol azóta is rendszeresen razziázik a pedofil körökben, de egyrészt mindig csak kishalak vannak letartóztatva, másrészt pedig el van hallgatva, hogy nem csak gyermekpornóról és prostitúcióról szól a pedofil biznisz, hanem sok esetben az elrabolt gyerekek halálra kínzásáról és lemészárlásáról készített videofelvélek ("snuff movie") forgalmazásáról olyan perverz emberek felé, akik hajlandók több tízezer eurót fizetni egy-egy felvételért.
Miután a német házaspár felismerte elrabolt gyerekét az egyik "zandvoorti lemezen", a holland hatósságok nyomozást indítanak, de hamarosan le is állítják. Vervloesem nyilatkozata szerint egy interjúban, az egyik holland nyomozó nem hivatalosan közölte vele, hogy muszáj volt befagyasztani az ügyet miután a nyomok a holland társadalom legfelső rétegéhez is vezettek. A belga hatóságok pedig egyenesen Vervloesem-et tartóztatják le... pornografikus anyag birtoklásért (!). Biztos ami biztos, gyerekek megerőszakolásával is vádolják, hiába vonja vissza több "tanú" a terhelő vallomását, egyikük elismerve azt is, hogy néhány száz eurót kapott a hamis vallomásért. A Morkhoven szervezet irodáját is felforgatja a rendőrség. Gina Bernaer, az egyik női tagja másolatokat küld Svájcba a "zandvoorti lemezek" egy részéről a "Nemzetközi Egyesület a Gyermek Méltóságért" szervezetnek (CIDE - Comité International pour la Dignité de l'Enfant), aki tovább küldi ezeket az Interpolnak de egyébként hallgat. Ekkor, Gina Baerner autójának elromlik a fékje és a nő meghal...
Ezután, a Morkhoven szervezet a belga királyt és a francia kormányt próbálja riasztani. Egyedül a franciák reagálnak és nyomozást indítanak. 2001-ben Vervloesem ideiglenes szabadlábra van helyezve és attól fogva interjúkat ad belga, francia és holland riportereknek, valamint belga és holland televízíó riportokban szerepel, hogy az ügy ne merüljön feledésbe. A francia nyomozás során több, mint negyven francia család fogja felismerni eltűnt gyerekeit a "zandvoorti lemezeken", de "bizonyíték hiányában" az ügy még is le van zárva 2002-ben. 2008-ban pedig a belga hatóságok közlik, hogy "eltűntek" a lemezek a belga dossziéból és nyomban Vervloesem-et négy év börtönre is ítélik. Ekkor, a német testnevelő tanárnő Janett Seemann videó-üzeneteken keresztül próbálja felhívni Angela Merkel és XVI. Benedek pápa figyelmét a "zandvoorti ügyre". Néhány héttel ezután Janett Seemann nyomtalanul eltűnik...
Ma már Vervloesem súlyosan rákbeteg. A hatóságok nem engedélyezik a kórházba szállítását, sőt látogatási, valamint levelezési tilalom is van ellene és a börtöni lelkész sem találkozhat vele. Lehet, hogy már nem is él? Kinek érdekében áll elhallgattatni ezt az embert? Hová vezetnének az általa felgöngyölített szállak? A "Missing Children Europe" szervezet szerint több, mint 70 000 gyerek tűnik el nyomtalanul Európában minden évben. Az UNICEF szerint több, mint három millió gyerek tűnik el nyomtalanul világszerte minden évben.
ÉS MINDENKI HALLGAT ÉS LAPIT !!!
Szerző: WEBBeteg
Várandósság idején még inkább oda kell figyelnünk arra, mit eszünk. A legfontosabbak: kerüljük az alkoholt, a magas koffeintartalmú italokat és a nyers húsokat és fogyasszunk sok-sok zöldséget, gyümölcsöt.
Várandóssága idején ne diétázzon, különben fennáll a veszélye, hogy a gyermeke nem kap meg minden szükséges tápanyagot!
Minden étkezés során fogyasszon gyümölcsöt és zöldséget, lehetőleg napjában ötször. Egy pohár tiszta (frissen csavart, vagy 100 százalékos) gyümölcslé pótol egy adagot.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Napi kalóriaigényének körülbelül felét pótolja szénhidráttal: teljes kiőrlésű gabonatermékekkel, -kenyerekkel, rizzsel, burgonyával, tésztákkal, melyek rostanyagaival megelőzhető a székrekedés.
Egy héten lehetőleg kétszer fogyasszon kövér tengeri halat: lazacot, makrélát vagy heringet! Ezek a halak olyan zsírsavakat tartalmaznak, melyek fontosak a baba fejlődése szempontjából. A tengeri lazac és a tőkehal különösen egészséges, ugyanis jódban gazdag mindkét faj.
Napi két-három fehérjében gazdag étkezéssel könnyen fedezheti fehérjeigényét. A fehérjegazdag menüből nem hiányozhat a hús, hal, szárnyasok, tejtermékek és a tojás sem. Itt egy ideális adag: gabonapehely, 85 g vörös hús vagy szárnyas, 150 g hal vagy 125 g hüvelyes.
Bánjon óvatosan a zsírokkal és az olajokkal, állati eredetű zsír helyett használjon növényi olajat (pl. repce- vagy olívaolajat)! 80-100 gramm zsíradék bőségesen elegendő naponta, hisz ne feledje, a tejtermékekben, húsokban, édességekben, rágcsálnivalókban is van zsír.
Egy héten egyszer egyen hüvelyeseket: a lencse, a borsó vagy a bab amilyen sok ásványi anyagot tartalmaz, legalább olyan sok rostot is. Jó kiegészítői a húsoknak, gabonaféléknek.
A folsav nélkülözhetetlen a sejtosztódás folyamatához, így a gyermek növekedéséhez is. Megtalálható a sötétzöld zöldségekben: a brokkoliban, a spenótban, a zöldbabban, jégsalátában, de a hüvelyesekben is, például a zöldborsóban vagy a csicseriborsóban is.
Az egészséges csontok kialakulásáért, fejlődéséért elengedhetetlen fontosságú, hogy a baba megfelelő mennyiségű kalciumot kapjon anyjától: naponta kétszer-háromszor egyen zsírszegény tejből készült termékeket: sovány túrót, sajtot, joghurtot.
Ne igyon alkoholt, mert ezzel kockáztatja, hogy a gyermek valamilyen fogyatékossággal jön a világra, sőt a terhességet is veszélyezteti! Ha nem tudja letenni a poharat, kérjen tanácsot szakértőtől, forduljon orvoshoz!
Ha ébredés után nem érzi jól magát, még az ágyban fogyasszon el egy szelet kenyeret vagy egy kétszersültet egy csésze teával vagy egy pohár tejjel. Kisebb étkezések segítenek Önnek, hogy jobb legyen a napja.
Kerülje a nyers vagy nem kellően főtt húsokat, mert ezek miatt fennáll a fertőzésveszély, például a toxoplazmózis: olyan parazitafertőzés, mely a méhlepényen át fertőzi az újszülöttet, megtámadhatja az agyat, a szemet, az izmokat, sőt halvaszületéshez is vezethet.
Ne igyon kezeletlen tejet, s kerülje az abból készült termékeket is, mert ezek lisztéria baktériumot tartalmazhatnak, mely át tud haladni a méhlepényen és korai terhességnél még vetélést is okozhat. Keménysajtok, pasztőrözött, kezelt tejből készített termékek nyugodtan fogyaszthatók.
Tartózkodjon az erős, magas koffeintartalmú italok (feketetea, zöld tea, kávé, kóla) fogyasztásától! Két-három csésze kávé, öt-hat csésze tea naponta még belefér. Kerülje a kinintartalmú italokat (pl.: tonik, keserűcitrom), nagyobb mennyiségű kinin ugyanis egészségügyi problémát okozhat a magzatnál.
Ha naponta ötször-hatszor étkezik, ossza el egyenletesen a tápanyagbevitelt, fontos a napi többszöri melegétel.
ÁTVÉVE-(WEBBeteg)

A MENINGOKELE LEGGYAKRABBAN A LUMBOSACRALIS VAGY HÁTI KIVÉTELESEN NYAKI
TÁJON A NYITVAMARADT CSIGOLYA IVEK FELETT ELŐDOMBORODÓ,DIÓNYI,TOJÁSNYI
SOKSZOR RÖVID NYÉLEN FÜGGŐ PUHA,RUGALMAS TAPINTATU ELVÉKONYODOTT
BŐRREL FEDETT KÉPLET.A SÉRVBEN ELHELYEZKEDŐ AGYBUROKBAN AGYVIZ/LIQUOR
TALÁLHATÓ.
MIT KELL TUDNI A FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEKRŐL.-
Mi a fejlődési rendellenesség?
- A magzati élet során kialakuló elváltozás, melyek lehet alaki, működésbeli elváltozás vagy zavar.
A legtöbb fejlődési rendellenesség a terhesség első 3 hónapjában alakul ki. Diagnosztizálásuk történhet terhesség alatt, születéskor, vagy a születést követően. A legnagyobb számban már az első életév előtt megállapítható, hogy a gyermek fejlődési rendellenességgel jött a világra.
A szembetűnő elváltozások ránézéssel, míg a belső szervrendszeri rendellenességek speciális vizsgálatokkal deríthetőek fel. Egyes rendellenességek diagnosztizálása csak a későbbi életévek során lehetséges ( pl: anyagcserezavarok).
Melyek a leggyakoribb fejlődési rendellenességek?
- A veleszületett fejlődési rendellenességeket csoportosítani tudjuk születéskori gyakoriságuk alapján.
Így vannak gyakori fejlődési rendellenességek, melyek általában 1 ezrelékes gyakorisággal, vagy e fölött fordulnak elő (tehát minden 1000 születéskor egyet vagy több ilyen rendellenességet diagnosztizálnak).
Ide 9 rendellenesség sorolható:
- Velőcső-záródási rendellenességek ( nyitott gerinc, agyhiány),
- ajak és/vagy szájpadhasadék,
- kamrai szívsövény rendellenességei, rejtettheréjűség,
- húgycsőnyílási hasadék,
- veleszületett csípőficam,
-veleszületett gyomorzáróizom rendellenesség,
- dongaláb,
- veleszületett lágyéksérv
- Down-szindróma.
Mekkora az esély, hogy a gyermek fejlődési rendellenességgel jön a világra:
- A statisztikai számítások alapján a veleszületett fejlődési rendellenességek 6%-os gyakorisággal fordulnak elő, tehát minden 100 születés során kb 5-6 gyermek valamilyen rendellenességgel születik. -Vannak nők, akiknek a terhességük során nagyobb az esélyük, hogy fejlődési rendellenesség alakuljon ki magzatukban. -Elméletben 35 év fölötti nők esetében nagyobb az esély, hogy a gyermek Down-szindrómával szülessen, de a hatékony terhesség alatti szűrővizsgálatok segítségével ezek nagy arányban felismerhetők.
Azok a nők, akik terhességük alatt, fogyasztanak drogokat, alkoholt, vagy dohányoznak, nagyobb az esélyük hogy gyermeküknél valamilyen rendellenesség alakuljon ki.
Vannak olyan asszonyok, akiknek a családjában már előfordult rendellenességhez hasonlóval születik gyermeke. Hogy többet tudjon sikeres terhessége esélyeiről, keresse fel a területileg illetékes genetikai tanácsadó munkatársait (a tanácsadók címét, elérhetőségét megtalálja az intézmények címszó alatt).
- Az egészséges, rendellenesség nélkül született utódok érdekében Ön is tehet: terhessége alatt nem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt, vagy drogot, ha beszél védőnőjével a terhesség alatt javasolt vitaminkészítményekről, illetve, ha minden nap folsav és B vitamin készítményt fogyaszt.
Nagyobb a fejlődési rendellenességek előfordulási esélye, ha idősebb korban vállalom a terhességemet?
- Azok a nők akik 35 éves korukat követően esnek teherbe, nagyobb eséllyel szülnek fejlődési rendellenességgel gyermeket. A legtöbb esetben ez a Down-szindrómát, vagy szellemi fogyatékosságot jelent.
Szerepet játszanak a rendellenességek kialakulásában genetikai faktorok?
- Igen, vannak rendellenességek, melyek örökletesek. Genetikai alapon kialakuló rendellenességek lehetnek génhibák (sokujjúság), vagy lehetnek kromoszóma ártalmak (szám vagy szerkezeti hiba miatt).
HOGYAN FEGYELMEZZÜK GYERMEKEINKET
A
gyermekbántalmazás nemzetközi megítélése,
- avagy hogyan fegyelmezzük gyermekeinket
„Napi négy ölelés kell a túléléshez,
Nyolc a szinten tartáshoz,
És tizenkettő a gyarapodáshoz”
(Virginia Satir)
1. A testi
fenyítésről általában
A gyermekek testi fenyítése integráns része a
szülő-gyermek kapcsolatnak. A megkérdőjelezhetetlen szülői
erő a mindennapi életben és az azt szabályozó törvényekben évszázadokig
jelen volt, hiszen a bántalmazásukat sokáig a nevelés eszközének tekintették. A
rossz magaviseletű gyermekeket korbácsolással, vagy más testi fenyítéssel
büntették, esetleg kizárták őket az örökségből, vagy kitaszították a
családból.
A gyermekbántalmazás fogalma a
gyermekgyógyászati szakirodalomban régóta ismert.
Az első esetet 1946-ban Caffey amerikai gyermek-röntgenorvos írta le subduralis haematoma és végtagtörések együttes előfordulása kapcsán. Ezek a képek eltértek a baleseteknél megszokott röntgenképektől, és bizonyítást nyert a gyermekbántalmazás ténye.
A megvert gyermek szindróma „ Battered Child Syndrome” elnevezés Henry Kempetől származik
Történelmi.társadalmi
értékelése a gyermekbántalmazásnak.
1. szint: a testi vagy szexuális bántalmazás
(abúzus) létezésének tagadása.
2. szint: a társadalom felfigyel a bántalmazás durvább formáira, a
gyermekverésre.
3. szint: egyre többet foglalkoznak a testi bántalmazással és a figyelem az
elhanyagolt gyermekekre irányul.
4. szint: a társadalom felismeri az érzelmibántalmazás, az elhanyagolás és az
elutasítás, a bűnbakkeresés és az érzelmi depriváció súlyosabb megjelenési
formáit.
5. szint: a társadalom szembesül a szexuálisan zaklatott gyermek súlyos
helyzetével.
6. szint: előtérbe kerül,
hogy az egészséges személyiség fejlődéséhez nemcsak megfelelő
táplálásra, megelőző-gyógyító egészségügyi gondozásra van szükség,
hanem szerető gondoskodásra és érzelmi biztonságra.
A huszadik század közepéig egyértelmű
volt, hogy a gyermekeknek engedelmeskedniük kell szüleiknek, és tiltakozás
nélkül az ő fennhatóságuk alá tartoznak.
A szülők többsége, amikor a
gyermeknevelésről elmélkedik, tulajdonképpen a gyerek irányítására,
illetve fegyelmezésére gondol.
Sok szülő a gyermekei testi fenyítését hatékony, szociálisan elfogadott gyermeknevelési módszernek tekinti. A szülők nem azért ütik gyermekeiket, mert ezt akarják tenni, vagy bántani akarják őket, hanem sokkal inkább azért, mert úgy hiszik, a testi fenyítés pozitív viselkedésmintát tanít gyermekeiknek, és megvédi őket a különböző fenyegetésektől. A szülők gyakran nem ismernek más módot, hogy a gyerekkel való elégedetlenségüket, vagy a saját tehetetlenségüket más módon fejezzék ki.
Ritkán gondolkoznak el
azon, mit érezhet a gyerekük, amikor verést kap, vagy az elkerülhetetlen
pofont várja. A mai szülőkben azonban, a fegyelmezés kérdése
belső konfliktust okoz, mert elveik a szigorúság és az engedékenység
között ingadoznak.
A közvélemény szerint a testi fenyítés a
fegyelmezés és a nevelés szükséges része.
A gyermek a verésből és a pofonokból tanulja meg tisztelni a szüleit. A fizikailag bántalmazott gyerekek helyzetének javításához szükség van az ilyen viselkedésmódok iránti szociális attitűdök megváltoztatására, és arra, hogy a szülők megtanulják ezeknek a negatív hatásait..
A testi fenyítés, mint a
gyermekek fegyelmezésének eszköze, nem fog azonnal eltűnni a szülők
gyermeknevelési repertoárjából. Sőt, amint azt kutatások és
szakértők véleménye is alátámasztja, az állandó és következetes
felvilágosító munka eredményeképpen a szülők hozzáállása és viselkedése
apránként változik csak. A világ, ha lassan is, de változik.
A gyermek bántalmazása és/vagy elhanyagolása (rossz
bánásmód) lehet fizikai, érzelmi, szexuális és egyéb jellegű, és
megvalósulhat aktív (cselekvő) és passzív (elhanyagoló) magatartással, a
gyermeket rossz bánásmód érheti családon belül, illetve családon kívül.
A WHO a gyermekbántalmazást és elhanyagolást népegészségügyi problémának
tekinti, és az egészségügyi szempontok mellett családi és közösségi
tényezőket is figyelembe kell venni.
A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki
sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett
cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja - nem akadályozza meg, illetve nem
jelenti.
Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet, és amely a szülő, vagy más olyan, gondozási-nevelési feladatot gyakorló személy felelősségi körébe tartozik, akiben a gyerek bízik, illetve akivel alá-fölérendeltségi viszonyban van. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri és lehet ismételt esemény. Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére.
Ez magában foglalhatja
annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem
fogadott, nem szeretett, és csak akkor és annyiban elfogadható, amennyiben
valaki másnak a szükségleteihez és igényeihez igazodik. Ugyancsak
tartalmazhat a gyerek korának és fejlettségének meg nem felelő
elvárásokat, olyan helyzeteket, amelyekben a gyermek fél, továbbá fenyegetett,
veszélynek kitett, vagy kizsákmányolt, illetve megvesztegetett.
Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a
gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető
szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat
okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen:
egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos
körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a
gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki , erkölcsi és szociális
fejlődésére. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az
állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének
durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő
erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben..
A gyermekek fegyelmezése az egyes
országokban
Bár az európai intézmények és nemzetközi
szervezetek növekvő érdekeltségének eredményeként születtek javaslatok a
gyermekek ellen irányuló erőszak legyőzésére és gyermekvédelmi normák
felállítására, a testi fenyítés sok országban a mai napig nem törvénybe
ütköző cselekedet.
A gyerekek testi fenyítése azonban egy nagyon
érzékeny, személyes kérdés. A testi fenyítés, és a gyermekekkel szembeni
erőszak megítélése a társadalmak műveltebbé válásával változott meg.
A fegyelmezés és büntetés
körüli vita messze átnyúlik országunk határain, igazi nemzetközi kérdés vált
belőle. Jogszabályokkal nehéz megváltozatni egy kultúra
normarendszerét, és ha mégis sor kerül rá, nehéz eldönteni, hogy a jog melyik
ága foglalkozzon a gyermekek testi fenyítésével.(családi jog, polgárjog,
büntetőjog). Nézzük, hogyan viszonyulnak e kérdéshez egyes országokban.
Az első lépéseket az egyes országok
a gyermekek iskolai fenyítésének tilalma terén tették meg. Az USA-ban az ötven
közül, csak nyolc állam iktatta törvénybe a testi fenyítés teljes betiltását az
iskolákban. Amerikai adatok szerint, a háromévesek 86%-a áldozata a
szülői erőszak valamilyen formájának, az ötévesek 82%-át verik
rendszeresen, az iskolákban a tanulók 3,5%-át verik el évente, 3,1--4 millió
azoknak a gyerekeknek a száma, akiket valamikor életében ököllel ütött már meg
valamelyik szülője.
A megelőzés azért rendkívül nehéz, mert a gyermekbántalmazások és
elhanyagolásuk nagy része nehezen ismerhető fel.
Kínában azok a tanárok, akik kijönnek a sodrukból és kezet emelnek a tanulókra, szintén büntetésre számíthatnak.
Szingapúrban csak
az iskolaigazgatók és az idősebb tanárok vannak felhatalmazva arra, hogy
nádpálcával elverjék a komolyabb iskolai kihágást elkövető, tíz évesnél
idősebb fiúkat, a lányokat azonban ők sem üthetik meg.
Japánban a második világháború
után betiltották a testi fenyítést, de a törvényt gyakran figyelmen kívül
hagyják, inkább a "testi fenyítés mértékének kérdésével" foglalkoznak.
Latin-Amerikában, noha a testi
fenyítés hivatalosan tiltott, némely vidékeken mégis alkalmazzák.
Thaiföldön pedig csak háromnegyed hüvelynél kisebb átmérőjű bottal szabad verést végezni. A legtöbb fejlett országban az iskolás gyermekek fizikai büntetését törvényben tiltják. Lengyelországban 1783-tól tiltják az iskolai testi fenyítést. Maga Anglia 1986-ban vetett véget a testi fenyítésnek, még pedig kizárólag az állami iskolában.
Magyarországon
a közoktatási törvény rendezi a tilalmat 1993-óta.
Jelenleg a világ tizennégy országának jogrendje tilalmazza a gyermekek testi
fenyítését, vallja a zéró tolerancia elvét. (Ausztria 1989; Belgium
2001; Ciprus 1994; Dánia 1997; Finnország 1983; Horvátország 1999; Izrael 2000;
Lettország 1998; Magyarország 2005; Németország 2000; Norvégia, 1987; Skócia
2003; Svédország, 1979;). megelőzése vagy megakadályozása terén.
Az egyik irányvonalat általában családjogi szabályozás jelenti, így
Finnországban a gyermekek jogai átfogó reformja keretében tiltották meg a testi
fenyítést. Minden gyermeknek megértő, biztonságos és szerető
légkörben kell felnőnie, nem lehet velük szemben testi fenyítést
alkalmazni, megalázni, vagy más módon lealacsonyítani őket.
Svédországban a családjogi törvény módosítása szerint a gyermekeket a
személyiségük iránti tisztelettel kell nevelni, és nem lehet testi fenyítést
vagy más megalázó bánásmódot alkalmazni velük szemben.
A gyermeket érintő programok céljai
különösen:
· segítése a fájdalommal, félelemmel,
bűntudattal, szégyennel vagy elszigeteltséggel kapcsolatos érzéseinek
kifejezésében,
· segítése az egészséges önkép, önbecsülés kialakításában,
· segítése az események valós képének kialakításábansegítése egy támogatói
környezet kialakításában,
· közreműködés a biztonságos környezetének és személyes biztonságának
megteremtésében, a családi kapcsolatok megerősítésében;
· közreműködés a gyermek szocializációs és kapcsolatteremtő
képességének fejlesztésében, a konfliktus feloldási módok és düh kezelési
technikák tekintetében.
A bántalmazót érintő programok céljai
különösen:
· az erőszak természetének és hatásának
megértése,
· a családon belüli erőszak jogi rendelkezéseinek megértése,
· az erőszaknak az áldozatokra - beleértve a gyermeket is - gyakorolt
hatásainak megértése;
· a konfliktus feloldás nem erőszakos módjainak elsajátítása.
1981 óta a gyermekek ellen elkövetett erőszak
miatti feljelentések száma nőtt, ahogy mindenütt a világon, a családon
belüli erőszak előtérbe kerülése miatt. A feljelentések
legnagyobb része kisebb jelentőségű bűncselekményre vonatkozik,
ami arra enged következtetni, hogy a veszélyben lévő gyermekekre hamarabb
ráirányul a figyelem, minthogy súlyos sérüléseket szenvednének. A szociális munkások
beavatkozásának eredményeképpen az sem tapasztalható, hogy nagyobb számban
kellett volna kiemelni a gyermekeket a családból.
A gyermekek bántalmazásával foglalkozó
néhány kampány
A közvélemény tájékoztatása kulcsfontosságú
az attitűdök megváltozatásában és következésképpen az emberek viselkedése
szempontjából. A testi fenyítés negatív hatásaira és az alternatív módszerek
ismertetésére összpontosító szociális kampányok nem hoznak azonnali eredményt,
de hatékony eszközei a kívánt változások megvalósításának.
A kampány oktatási eszközei megmutatták, mennyire céltalan, hatástalan és
veszélyes a testi fenyítés. A kampány megvalósulása és a szociológiai
változások felmérése szociológiai mélyinterjúk tárgya volt. A médialefedettség és a médiaüzenetek közönség
általi befogadása azt mutatta, hogy a brit közönség főként a helyi és
regionális sajtóból értesült a gyermeknapi ünnepről és a szervezetek ehhez
kapcsolódó kampányáról (ez az üzenetek 53%-a). 2002 februárja és júliusa
között, de főként májusban a brit média 453 cikket jelentetett meg a
témában.
A kutatás öt fő üzenetcsoportot azonosított, amelyet a felnőtt közönség befogadott:
- a gyerekeket verni rossz és
hatástalan (63%);
- a kormánynak meg kellene reformálnia a gyermekvédelmi törvényt (62%);
- be kell fejezni a gyermekek verését (57%);
- a szülők főként azért verik gyermekeiket, mert tehetetlenek (43%);
- a testi fenyítés alkalmazásának nincs semmi értelme (28%).
A kampányok témaköre
Tisztelj engem, hogy én is tisztelni tudjak másokat.
Bocsáss meg nekem, hogy én is meg tudjak bocsátani másoknak.
Hallgass meg engem, hogy én is meg tudjak hallgatni másokat.
Ne üss meg engem, hogy én se üssek meg másokat.
Ne alázz meg engem, hogy én se alázzak meg másokat.
Beszélj hozzám, hogy én is beszélhessek másokhoz.
Ne nevess ki engem.
Ne tekints engem közömbösnek.
Szeress engem, hogy én is képes legyek szeretni.
Én tőled tanulom az életet.
Zárógondolatként megállapíthatjuk, hogy a
nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy minél szélesebb körben és minél
érthetőbben, ugyanakkor szakszerűen esik szó a gyermekek
bántalmazásáról, annál több jelzés, segélykérés érkezik a hatóságokhoz, vagy a
segítő szervezetekhez, és annál nagyobb remény van a szülői
attitűd megváltoztatására is.
A gyermekek jóléte érdekében nevelésük, gondozásuk során merjünk segítséget
kérni, és merjük a segítséget el is fogadni.
Átvéve-röviditve.-szerzők-DR.Katonáné-Dr Pehr Erika

A GYERMEKKORI KRÓNIKUS TÜDŐ ÉS SZIVBETEGSÉGEK JELLEGZETES KISÉRŐ
TÜNETE.FŐKÉNT A HOSSZAN LEFOLYÓ GYERMEKKORI ASZTMA VAGY A SÚLYOSABB SZIV
FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK KAPCSÁN TALÁLKÖZTUNK EZZEL AZ ELVÁLTOZÁSSAL
AMIT A KRÓNIKUS OXIGÉN HIÁNY IDÉZ ELŐ.
JELLEMZŐ-AZ UJJBEGYEK ERŐS KISZÉLESEDÉSE,MEGVASTAGODÁSA,KÉKES
ELSZINEZŐDÉSE ÉS A KÖRMÖK ÓRAÜVEGSZERÜ FORMÁJA.-AHOGYAN EZ A BEMUTATOTT
KÉPEN LÁTHATÓ.
Azok a szülők, akiknek gyermekük, vagy gyermekeik iskolába járnak, valószínűleg jól tudják – ha máshonnan nem, tapasztalatból –, hogy a közösségbe járó gyerekek gyakran kapnak el különböző gyermekbetegségeket. Jóllehet, a súlyos gyermekbetegségek lehetetlenné teszik az iskolába járást, a gyakori, enyhébb gyermekbetegségek esetében viszont szükségünk lehet némi támpontra, hogy miért és mennyi ideig ne engedjük iskolába gyermekünket.
Előfordulnak olyan esetek, amikor szabad szemmel is látható, hogy
gyermekünk nincs elég jól ahhoz, hogy iskolába menjen, sem ahhoz, hogy
különböző elvárásoknak feleljen meg. Ilyen például, amikor fizikailag
gyengék, fájdalmaik vannak, esetleg fertőző betegségben szenvednek –
utóbbi esetben a többi gyerek megbetegedése miatt is célszerű pihenésre
kényszeríteni csemeténket. Néha azonban túl gyorsan szeretnénk őket
visszaküldeni az iskolába, és nem várjuk meg, míg felépülnek. Íme, néhány
emlékeztető irányelv:
Lázas állapot
A gyermekek ún. normális testhőmérséklete változó lehet,
36,5-37,5 °C közötti hőmérséklet még elfogadhatónak tekinthető,
azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a mérés helye miatti eltéréseket sem!
A fülben, szájban, végbélben mért hőmérsékletek általában 0.5°C-kal
magasabbak, mint a hónaljnál mértek. A gyermek testhőmérsékletét érdemes
akár óránként is ellenőrizni, hiszen az átlagos napi testhőingadozás
0.5°C is lehet. Egyértelmű láznak tekinthető viszont a 38,0°C-os,
illetve az azt meghaladó testhőmérséklet. Lázcsillapítót e fölött az érték
fölött javasolt adni.
Amennyiben gyermeke valóban lázas, tanácsos otthon maradnia. Nagyon magas, vagy
tartós láz esetén kérjen orvosi segítséget!
Mikor mehet iskolába?
Amikor a gyermek láza normális értékekre csökkent és más tünet nem
tapasztalható, másnap bátran mehet iskolába.
Fejfájás
Gyengébb fejfájás okozhat nyugtalanságot vagy fáradtságot, de ezzel nem kell
különösebben foglalkozni. Ha a gyermek az iskola után is fejfájásra
panaszkodik, netán a fájdalom erősödött, feltétlenül konzultáljon a
háziorvossal!
Mikor mehet iskolába?
A gyengébb fejfájás nem indokolja a gyermek hiányzását az iskolából.
Hányás és hasmenés
Enyhe hasfájás esetén nem indokolt a gyermek iskolából való kimaradása.
Erősebb fájdalmak esetén célszerű otthon maradnia és sok folyadékot
fogyasztania. Ha a tünetek nem enyhülnek, vagy épp ellenkezőleg,
súlyosbodnak, netán a fájdalmak görcsössé válnak, feltétlenül konzultáljon
orvosával!
Hasmenéses, hányásos betegségek alatt és a gyógyulás után 4-5 napig javasolt
kerülni a tejfehérjét tartalmazó ételeket, ugyanakkor a probiotikumot
tartalmazó készítményeknek jótékony hatása lehet.
Mikor mehet iskolába?
Az utolsó hányás vagy hasmenést követő 24 óráig még otthoni
pihenés javasolt. Azt követően, ha nincs más tünet, nyugodtan mehet
iskolába.
Köhögés, megfázás vagy torokgyulladás
Ha a gyermek csak időnként köhécsel, vagy kezdődő
torokgyulladásra utaló jelek vannak, de más tünete nincs, akkor nyugodtan mehet
iskolába. Ha viszont felmegy a láza, bágyadt, vagy rázza a hideg, inkább
maradjon otthon és fogyasszon sok folyadékot és C-vitamint. Feltétlenül érdemes
orvosi segítségét kérni, ha a tünetek mellé hányás, vagy sűrű, zöldes
orrváladék társul, vagy ha nyugalmat zavaróvá válik a köhögés.
Mikor mehet iskolába?
24 órával a tünetek megszűnése után, ha jobban érzi magát,
gyermeke visszaülhet az iskolapadba.
Kiütések
Szinte minden gyermek átesik néhány kiütéssel járó (általában)
fertőző betegségen, melyek lefolyása alatt otthoni nyugalomra van
szükség.
Ilyen lehet például a rózsahimlő, mely ellen Magyarországon minden 15
hónapos csecsemőoltást kap, de elvétve mégis előfordulhat. Tünetei
hasonlítanak a felső légúti betegségekre, torokfájással és lázzal is jár.
A kiütések az arcon jelennek meg először, majd lefele haladva a teljes
testen előfordulhatnak. A láz 2-5 nap múlva elmúlik, a kiütések egy héten
belül, nyomtalanul eltűnnek. A gyermekek sokkal jobban viselik ezt a
betegséget, ezért ha a közérzetük nem romlik, bátran haladhatnak a tananyaggal
otthon is.
A bárányhimlő talán a legismertebb kiütéses betegség. A betegség első
tünetei a rossz közérzet, orrfolyás, hőemelkedés, majd láz. Ezután
jelennek meg a kis piros kiütések, melyek néhány óra elteltével hólyagosodni
kezdenek, és erősen viszketnek. Az orvos által felírt hintőpor segít
kezelni a kellemetlen viszketést. Amíg a kiütések teljesen el nem tűnnek,
lehetőleg néhány hétig ne engedjük közösségbe.
Mikor mehet iskolába?
Fertőző betegségekről lévén szó, célszerű megvárni, míg a
kiütések teljesen meggyógyulnak. Nem fertőző kiütések esetén az
első néhány nap után, ha nincs más tünet, elengedhetjük gyermekünket
iskolába.
Bővebb információk:
http://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/192/kiuteses-gyermekkori-betegsegek
Lépjünk kapcsolatba gyermekünk iskolájával
Ha gyermekének otthon kell maradnia, érdemes mihamarabb értesíteni az iskolát a
távolmaradásról. Ezzel elkerülhető, hogy a gyermek hiányzását
igazolatlanként iktassák.
Ellenőrizzük az iskola szabályzatát arra vonatkozóan, elfogadják-e a
szóbeli jelzést, vagy szükség van írásos szülői igazolásra is.
Ha gyermeke nagyon beteg, vagy gyakran hiányzik, előfordulhat, hogy az
iskola orvosi pecséttel ellátott indoklást kér. Ezzel kapcsolatban kérje ki az
iskola irányelveit.
|
|
Az védőoltás elvégzése előtt
gondosan mérlegelni kell, hogy az egyén számára mi jelent nagyobb veszélyt, az
oltás vagy annak elmaradása. A védőoltás ezért orvosi feladat.
A védőoltásoknak vannak általános
ellenjavallatai és vannak olyanok amelyek csak bizonyos vakcinákra és bizonyos
állapotokra vonatkoznak.
Hangsúlyozni kell, hogy abszolút ellenjavallat nincs, hiszen pl. a veszettségre gyanús vagy veszett állat marása utáni védőoltásnak semmiféle ellenjavallata nem lehet.
Ugyanakkor a nem vagy már nem ellenjavallt védőoltást el kell végezni, mert ha egyre több egyén nem részesül védőoltásban, az járványhelyzetet teremthet, és így fertőzési veszélynek éppen azokat tesszük ki, akiket még az oltás reakcióitól vagy szövődményeitől is meg akartunk óvni. Ez azt jelenti, hogy az oltásból kihagyott egyén védelmét (a tetanus kivételével) környezetének immunitása biztosítja.
A védőoltások általános
ellenjavallatai az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a
következők.
Oltások általános ellenjavallatai
1. Lázas
állapot. ( kivétel: pl. veszettség )
2. Immunhiányos
állapot.
3. Súlyos
korábbi oltási szövődmény az adott oltóanyaggal
4. Idegrendszeri
betegség.
5. Terhesség.
6. Túlérzékenység
az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben.
1. Lázas betegség. Jóllehet nincs
bizonyíték arra, hogy a lázas beteg oltása nagyobb gyakorisággal okozna
szövődményt, mint az egészségeseké, a beteget
nem szabad még az oltási reakcióval is terhelni. Ez az ellenjavallat az orvos jogi védelmét is
szolgálja, mert az alapbetegségben bekövetkező - bár az oltástól
független - súlyosbodásért az oltó orvost tehetik felelősség. Ez az
ellenjavallat egyébként is többnyire csak ideiglenes jellegű: a lázas
betegség gyó gyulása után az oltás elvégezhető.
veleszületett immundefektusok,
malignus betegségek (leukaemia, Hodgkin kór,
szolid tumorok),
autoimmun betegségek,
cytosztatikus és/vagy immunoszuppressziv kezelés,
sugárterápia.
Ezek az ellenjavallatok
elsősorban az élő vakcinákra vonatkoznak, de a nem
élő vakcinákkal való oltást is - azok reakciói és esetleges hatástalanságuk
miatt - célszerű kerülni, illetve egy esetleges remisszió idejére
halasztani.
Ez utóbbi különösen érvényes a tetanus elleni
védőoltásra, mert e betegséggel szemben az egyént a környezet immunitása
nem védi.
A fenti szabályok alól azonban vannak
kivételek:
a tünetmentes HIV-pozitívak BCG kivételével
élő vakcinákkal olthatók,
a remisszióban lévő leukaemiás és tumoros gyermekek varicella ellen
olthatók
Számukra ugyanis a természetes fertőzés jóval nagyobb veszélyt
jelent mint az oltás.
3. Súlyos oltási szövődmény
előfordulása az azonos vakcinával végzett korábbi oltás során.
Tapasztalatok szerint ugyanis egy újraoltásnál
hasonló, esetleg súlyosabb szövődményre lehet számítani.
Súlyos oltási reakciónak számít
az anafilaxiás shock,
encephalopathia,
encephalitis,
konvulzió,
thrombocytopenia.
Súlyos reakciónak tekintendők az alábbiak:
nem élő oltóanyagok esetében helyileg
kiterjedt duzzanat és pír az oltás
területén, amely beszűrődött és a comb anterolateralis felszínének
nagyobb
részét, illetve a felkar körfogatának nagyobb részét érintette.
Súlyos általános tünetnek tekintendő
a 39,5oC feletti láz az oltás után 48 órán belül,
anaphylaxia, bronchospasmus, gégeoedema, collapsus,
valamint elhúzódó hozzáférhetetlenség, tudatzavar,
hosszantartó, befolyásolhatatlan, magas hangú sírás 4 óránál hosszabb
időre,
72 órán belül fellépő görcsök vagy encephalopathia.
(Élő vakcinák adása után a tünetek később jelentkezhetnek.)
4. A gyermek idegrendszeri betegségei:
a progresszív idegrendszeri betegségek,
a görcskészség,
a nem kontrollálható epilepsia.
Ez az ellenjavallat csak a pertussis komponens tartalmazó vakcinákra
érvényes, de az oltási terv elkészítésekor célszerű azzal a gyermek-
neurológussal konzultálni, aki a gyermeket kezeli.
5. Terhesség.
Nem abszolút ellenjavallat, de alapszabálynak
fogadható el, hogy terhes nő csak komoly megbetegedési veszély esetén
részesíthető aktív védő- oltásban. Különösen
vonatkozik ez az élő vakcinákkal való immunizálásra.
6. A vakcina valamelyik komponensével
szembeni anafilaxiás típusú
túlérzékenység.
Amennyiben a kó anamnesisben ilyen szerepel az egyén csak előzetes
bőrpróba negativitása esetén oltható.
Oltási intervallumok.
Korábbi védőoltás bizonyos időn belül szintén ellenjavallhat egy másik
az oltást. A kérdésben nincs világszerte egységes álláspont Javasoljuk-
Megjegyezzük, hogy MMR vagy morbilli oltás után 4 hétig a tuberkulin próba nem
értékelhető, mert csakúgy mint a természetes kanyaró után, a korábban
pozitív tuberkulin reakció átmenetileg negatívvá válhat.
Az ellenjavallatok értelmezése gyakori probléma. Az orvosok egy
tekintélyes része nehezen fogadja el, hogy az általános kontraindikációk eddig
szélesen alkalmazott köre jelentősen beszűkült és számos korábbi
körülmény nem tekinthető ellenjavall atnak többé. A korábbi gyakorlatból
és megszokásból eredő aggodalmakat csak alapos szakmai indokokkal lehet és
kell eloszlatni, a korszerűbb szemléletet elfogadtatni.
Az oltási intervallumok is gyakran képeznek problémát. Ezzel kapcsolatosan az az
álláspont, hogy a rutinoltásokban szereplő, élő, attenuált
kórokozókat tartalmazó vírusvakcinák általában egyidejűleg adhatók. Ha
viszont nem együtt kerülnek beadásra , legalább 1 hónapos időközt kell
betartani, különösen fontos ez sárgaláz és BCG oltás esetében! Az inaktivált,
illetve toxoidvakcinák egymás között is, és élő, attenuált vakcinákkal is
együtt adhatók. Nem egyidejű beadás esetén időközt ugyan nem szükség
es tartani, de mégis helyes - az oltott érdekében - az első oltás
reakciójának lezajlását (1-2 hét) kivárni.
Az védőoltás elvégzése előtt
gondosan mérlegelni kell, hogy az egyén számára mi jelent nagyobb veszélyt, az
oltás vagy annak elmaradása. A védőoltás ezért orvosi feladat.
A védőoltásoknak vannak általános
ellenjavallatai és vannak olyanok amelyek csak bizonyos vakcinákra és bizonyos
állapotokra vonatkoznak.
Hangsúlyozni kell, hogy abszolút ellenjavallat nincs, hiszen pl. a veszettségre gyanús vagy veszett állat marása utáni védőoltásnak semmiféle ellenjavallata nem lehet.
Ugyanakkor a nem vagy már nem ellenjavallt védőoltást el kell végezni, mert ha egyre több egyén nem részesül védőoltásban, az járványhelyzetet teremthet, és így fertőzési veszélynek éppen azokat tesszük ki, akiket még az oltás reakcióitól vagy szövődményeitől is meg akartunk óvni. Ez azt jelenti, hogy az oltásból kihagyott egyén védelmét (a tetanus kivételével) környezetének immunitása biztosítja.
A védőoltások általános
ellenjavallatai az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a
következők.
Oltások általános ellenjavallatai
1. Lázas
állapot. ( kivétel: pl. veszettség )
2. Immunhiányos
állapot.
3. Súlyos
korábbi oltási szövődmény az adott oltóanyaggal
4. Idegrendszeri
betegség.
5. Terhesség.
6. Túlérzékenység
az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben.
1. Lázas betegség. Jóllehet nincs bizonyíték arra, hogy a lázas
beteg oltása nagyobb gyakorisággal okozna szövődményt, mint az
egészségeseké, a beteget nem szabad még az oltási
reakcióval is terhelni. Ez az
ellenjavallat az orvos jogi védelmét is szolgálja, mert az
alapbetegségben bekövetkező - bár az oltástól független - súlyosbodásért
az oltó orvost tehetik felelősség. Ez az ellenjavallat egyébként is
többnyire csak ideiglenes jellegű: a lázas betegség gyó gyulása után az
oltás elvégezhető.
2. Immunhiányos állapotok.
veleszületett immundefektusok,
malignus betegségek (leukaemia, Hodgkin
kór, szolid tumorok),
autoimmun betegségek,
cytosztatikus és/vagy immunoszuppressziv kezelés,
sugárterápia.
Ezek az ellenjavallatok
elsősorban az élő vakcinákra vonatkoznak, de a nem
élő vakcinákkal való oltást is - azok reakciói és esetleges
hatástalanságuk miatt - célszerű kerülni, illetve egy esetleges remisszió
idejére halasztani.
Ez utóbbi különösen érvényes a tetanus elleni
védőoltásra, mert e betegséggel szemben az egyént a környezet immunitása
nem védi.
A fenti szabályok alól azonban vannak
kivételek:
a tünetmentes HIV-pozitívak BCG kivételével
élő vakcinákkal olthatók,
a remisszióban lévő leukaemiás és tumoros gyermekek varicella ellen
olthatók
Számukra ugyanis a természetes fertőzés jóval nagyobb veszélyt
jelent mint az oltás.
3. Súlyos oltási szövődmény
előfordulása az azonos vakcinával végzett korábbi oltás során.
Tapasztalatok szerint ugyanis egy újraoltásnál
hasonló, esetleg súlyosabb szövődményre lehet számítani.
Súlyos oltási reakciónak számít
az anafilaxiás shock,
encephalopathia,
encephalitis,
konvulzió,
thrombocytopenia.
Súlyos reakciónak tekintendők az alábbiak:
nem élő oltóanyagok esetében helyileg
kiterjedt duzzanat és pír az oltás
területén, amely beszűrődött és a comb anterolateralis felszínének
nagyobb
részét, illetve a felkar körfogatának nagyobb részét érintette.
Súlyos általános tünetnek tekintendő
a 39,5oC feletti láz az oltás után 48 órán belül,
anaphylaxia, bronchospasmus, gégeoedema, collapsus,
valamint elhúzódó hozzáférhetetlenség, tudatzavar,
hosszantartó, befolyásolhatatlan, magas hangú sírás 4 óránál hosszabb
időre,
72 órán belül fellépő görcsök vagy encephalopathia.
(Élő vakcinák adása után a tünetek később jelentkezhetnek.)
4. A gyermek idegrendszeri betegségei:
a progresszív idegrendszeri betegségek,
a görcskészség,
a nem kontrollálható epilepsia.
Ez az ellenjavallat csak a pertussis komponens tartalmazó vakcinákra
érvényes, de az oltási terv elkészítésekor célszerű azzal a gyermek-
neurológussal konzultálni, aki a gyermeket kezeli.
5. Terhesség.
Nem abszolút ellenjavallat, de alapszabálynak
fogadható el, hogy terhes nő csak komoly megbetegedési veszély esetén
részesíthető aktív védő- oltásban. Különösen
vonatkozik ez az élő vakcinákkal való immunizálásra.
6. A vakcina valamelyik komponensével
szembeni anafilaxiás típusú túlérzékenység.
Amennyiben a kó anamnesisben ilyen szerepel az egyén csak előzetes
bőrpróba negativitása esetén oltható.
Oltási intervallumok.
Korábbi védőoltás bizonyos időn belül szintén ellenjavallhat egy
másik az oltást. A kérdésben nincs világszerte egységes álláspont
Javasoljuk-
Megjegyezzük, hogy MMR vagy morbilli oltás után 4 hétig a tuberkulin próba nem
értékelhető, mert csakúgy mint a természetes kanyaró után, a korábban
pozitív tuberkulin reakció átmenetileg negatívvá válhat.
Az ellenjavallatok értelmezése gyakori probléma. Az orvosok egy
tekintélyes része nehezen fogadja el, hogy az általános kontraindikációk eddig
szélesen alkalmazott köre jelentősen beszűkült és számos korábbi
körülmény nem tekinthető ellenjavall atnak többé. A korábbi gyakorlatból
és megszokásból eredő aggodalmakat csak alapos szakmai indokokkal lehet és
kell eloszlatni, a korszerűbb szemléletet elfogadtatni.
Az oltási intervallumok is gyakran képeznek problémát. Ezzel kapcsolatosan az az
álláspont, hogy a rutinoltásokban szereplő, élő, attenuált
kórokozókat tartalmazó vírusvakcinák általában egyidejűleg adhatók. Ha
viszont nem együtt kerülnek beadásra , legalább 1 hónapos időközt kell
betartani, különösen fontos ez sárgaláz és BCG oltás esetében! Az inaktivált,
illetve toxoidvakcinák egymás között is, és élő, attenuált vakcinákkal is
együtt adhatók. Nem egyidejű beadás esetén időközt ugyan nem szükség
es tartani, de mégis helyes - az oltott érdekében - az első oltás
reakciójának lezajlását (1-2 hét) kivárni.
AMIKOR ROHANNI KELL AZ ORVOSHOZ
Amikor rohanni kell az orvoshoz
A gyermekkori betegségek nagyobb részénél – szerencsére – "van idő" a rendelési idő, az orvosi vizit kivárására. Ám néha szaladni kell: ez jelentheti a tényleges rohanást kórházba, de az ügyelet, súlyosabb esetben akár a mentő kihívását is. Vegyük sorra a legfontosabb vészhelyzeteket.
Légzési nehezítettséggel, fulladással azonnal orvoshoz kell fordulni. A kilégzési nehezítettség asztmás roham, a belégzési nehezítettség krupp, a nyögő légvétel súlyos tüdőgyulladás jele lehet. Ám nem kell orvoshoz szaladni láz, köhögés, orrfolyás esetén, ha a gyermek állapota egyébként jó, itatható és láza csillapítható.
Az “idegen test” tipikus gyermekgyógyászati szakkifejezés. A kisgyermekek gyakran a szájukban tartanak valamit, amit egy hirtelen mozdulat, légvétel miatt könnyen félrenyelnek. Ha az idegen test a gyomorba jut, annak többnyire semmiféle következménye nincs, még a nagyobb tárgyaknak, pénzdaraboknak – de a szétharapott üvegnek sem. Nem is azért kell szaladni – hanem azért, mert nem tudjuk, hogy a gyomorba jutott-e! Lehet, hogy a légcsövön át az egyik oldali főhörgőbe került, amikor csak a tüdő egy részét zárja el. Így hosszú időn át észrevétlen maradhat. Ez mégis életveszélyes helyzet, mert egy köhögési roham kapcsán az idegen test kiugorhat addigi helyéről, és a légcsőben elakadva fulladást okozhat. Tehát idegen test egyenlő rohanás!
A hasfájás külön téma. A gyermekek nagy részének “normálisan” is fájhat a hasa: így fejezhetik ki, hogy székelési vagy szelelési ingerük van. Máskor – igen gyakran – a fájdalom enyhe tünetmentes bélhurut vagy enyhe hasmenés tünete. A baj az, hogy sajnos számos heveny betegség jele is lehet: vakbélgyulladás, bélcsavarodás, bélmegállás (más szavakkal bélhűdés, ileus). Nagyobb bajra akkor van gyanú, ha a hasfájdalom nagyon heves, ha a gyermek lázas, esetleg véres a széklete (vagy véreset hány), rossz az általános állapota (bágyadt, sápadt, rosszkedvű, nem tud felkelni, nem iszik stb.). Azt a jó állapotú gyermeket, aki bejelenti, hogy fáj a hasa, majd befal két szelet tortát és utána elszalad hancúrozni, nem kell azonnal orvoshoz vinni…
Görcsrohamnak nevezzük, ha a gyermek elveszíti az eszméletét és furcsa, rángatózó mozgásokat végez, szeme fennakad, nem lehet vele beszélni, ilyenkor nem is sír. Azonnali ellátást (mentőt) igényel.
Forrás-Dr.Kállay Krisztián
Más a helyzet az ájulással, amely nem igényel feltétlenül sürgős teendőt, különösen akkor nem, ha hirtelen nőtt kamaszgyermeknél lép fel. Főleg, ha az okát is tudjuk, például, hogy hosszas ácsorgás váltotta ki, meleg, zárt helyen. Azért ismeretlen eredetű első ájulást érdemes kivizsgáltatni.
A viselkedészavarokról is beszélnünk kell. Ha a gyermek hirtelen furcsákat tesz vagy mond, félrebeszél vagy érthetetlenül gagyog, forduljunk azonnal orvoshoz.
A hányás is lehet idegrendszeri betegség tünete, gyakrabban azért csak banális fertőzés jele. Ezért, ha csak egyszer fordult elő és a gyerek jól van, akkor otthon figyeljük. Ha az állapota romlik vagy többször hány – szaladjunk.
Végül megemlítünk még egy banális kombinációt. A láz önmagában nem ok a szaladásra. Ugyanígy a kiütés sem. De a kettő együtt igen! Ennek oka az, hogy az utóbbi idők rettegett betegsége, a járványos agyhártyagyulladás is gyakran így kezdődik. Márpedig ilyenkor az első ellátásnak kulcsfontosságú szerep jut.
A balesetek teszik ki a sürgősségi esetek nagy többségét: törések, sérülések, égések. Ilyen esetekben a gyors ellátás tökéletesebb gyógyulást jelent. Azonnal szaladni kell a fej komoly beütése után, még akkor is, ha a gyermek jól van és nem vérzik. Nem ijesztgetésnek szánom, de a következményes agyvérzés lehet “néma” is, vagyis tünetmentes az elején. Ezért az eszméletvesztéssel járó koponyasérülés azonnali indok a szaladásra. (Ez nem csak a balesetekre vonatkozik: bármilyen okból eszméletlen gyermeket azonnal kórházba kell vinni!) A balesetek között kell megemlíteni az áramütést, égést, vízben fuldoklást.
A felsorolás sosem lehet teljes. Alapelv, hogy ha a gyermek általános állapota rossz – vagy nem megítélhető –, mindenképpen forduljunk orvoshoz. A gyakorlott szülő már találkozott a gyermekkori betegségek nagyobb részével, így ezeket nagy biztonsággal ápolni is tudja. Azonban ő is csak akkor vállalja, ha biztos a dolgában. Ha nem – akkor rohanás!-Forrás-Dr.Kállay Krisztián
Posted by Dr. Bauer Bela at 08:35 ![]()
Az antibiotikumok adása elsősorban –
mondhatjuk kizárólag – a baktériumok által okozott fertőzések kezelésében
indokolt. Súlyos bakteriális fertőzéseket is képesek
megszüntetni, mint pl. az agyhártyagyulladás (meningitisz), a
tüdőgyulladás (pneumonia), vagy a vérmérgezés (szepszis).
Sok szülő aggódik, hogy gyermekének túl
gyakran rendel az orvos antibiotikumot. Egyesek azt gondolják, hogy
a gyermek (betegsége) már nem fog reagálni az adott szerre, mások a
mellékhatásoktól félnek inkább. Azt gondolják, hogy több kárt okoznak, mint
amennyi a terápiás haszon.
Megnyugtatásul: az nem valószínű, hogy az antibiotikum ártana a
gyermeknek. Sok esetben tartós, huzamos antibiotikum-adás szükséges (heteken,
hónapokon át), pl. krónikus vesegyulladás, középfülgyulladás, mandulagyulladás
esetén. Ha az antibiotikumokat megfelelő módon és terápiás szemlélettel
alkalmazzák, a legértékesebb gyógyszereink közé tartoznak.
Nem minden fertőző betegség
kezelhető antibiotikummal! Számos vírusfertőzés létezik, a
közönséges megfázástól a vírusos hasmenésekig, amelyek a szervezet saját,
immunvédekező mechanizmusai révén fog meggyógyulni. Ezekre nem hatnak az
antibiotikumok.
Sok esetben, kezdetben nem lehet elkülöníteni, hogy a fertőzés
bakteriális- vagy víruseredetű. Ez jellemző pl. a felső légúti
fertőzésekre. A torokfájás, a köhögés, orrfolyás, fülfájdalom általában
mindennapos tüneteknek számítanak ezekben a kórképekben. A legtöbb gyermek a
közösségbe kerülés időszakában lényegesen többször lesz beteg, mint
korábban, évente akár 6 alkalommal is elkaphatja pl. a felső légúti
fertőzés valamelyik formáját.
Az erről való döntés részben az orvostól függ,
részben pedig a betegtől… A betegség tartama és súlyossága, az
egyéb, esetlegesen kialakuló szövődmények mind-mind befolyásolják a
döntést. Bizonyos esetekben szükség lehet a kórokozó kitenyésztésére is.
Ma már rendkívül széles palettából választhat az
orvos, amikor antibiotikumot rendel. Egyesek csak célzottan, néhány baktériumra
hatnak, mások, az ún. széles spektrumú antibiotikumok viszont számos,
különböző baktériumtörzs elpusztítására képesek. A kezelés
célja mindig az, hogy találjuk meg a célzott terápiát, tehát az adott
baktériumot leghatékonyabban elpusztító antibiotikum típust.
Fontos még, hogy a kezelés teljes előírt időszakát tartsuk be. Tehát
ha a gyermek már 2-3 nap kezelés után jobban érzi magát, ettől még nem
tűnt el szervezetéből valamennyi baktérium, sőt esetleg
kialakulhat másodlagos fertőzés, szövődmény 1-2 héten belül. Soha ne
próbálkozzunk azzal, hogy ha egy másik gyermeknek „hasonló tünetei vannak”, akkor
adjunk neki is ugyanabból az antibiotikumból. Ezzel csak azt érjük el, hogy
egyik gyermek sem kap megfelelő dózisú és időtartamú kezelést!
Természetesen egyik gyógyszer sem mentes a
mellékhatásoktól, ez alól az antibiotikumok sem képeznek kivételt.
Ezzel együtt, a mellékhatások ritkák és enyhék. Leggyakoribb a hasmenés, a
valódi antibiotikum-allergia ritka jelenség, általában csak viszketés,
bőrkiütés formájában jelentkezik.

A BEMUTATOTT KÉPEN LÁTHATÓ HOGYAZ IZMOK GYENGESÉGE MIATT A GYERMEK NAGYON
NEHÉZKESEN A- SAJÁT TESTÉN -FELKAPASZKODVA ÁLL FEL.

GENNYES MELLHÁRTYA GYULLADÁS EGY 5 ÉVES GYERMEKNÉL-A RADIOLÓGIAI FELVÉTELEN
JÓL KIVEHETŐ A JOBB TÜDŐMEZŐ ALSÓ 2/3-ÁBAN ELHELYEZKEDŐ
SÖTÉT ÁRNYÉK AMIT AZ OTT FELGYÜLEMLET GENNYES FOLYADÉKGYÜLEM OKOZ.
Mellhártyagyulladás
A mellhártyagyulladás vagy pleuritis a mellhártya fali lemezének gyulladása, melyet jellegzetes mellkasi fájdalom kísér. A mellhártyagyulladás két típusa a száraz és nedves mellhártyagyulladás. A mellhártyagyulladás lehet önálló, csak a mellhártya lemezeket érintő betegség, vagy más szervek betegségeinek következménye. A mellhártya rétegei között felhalmozódó folyadék, lehet baktérium okozta gyulladás következtében gennyes és vírusfertőzés következtében savós. Mellhártyagyulladás hátterében állhat tumor, immunológiai betegség vagy a mellkasi erek áteresztőképességének megváltozása is.
Bármely életkorban előfordulhat fertőzéses eredetű
mellhártyagyulladás.
A mellhártyagyulladás lehet gennyes jellegű. Gennyes mellhártyagyulladás ritkán jelentkezik önmagában. Általában baktérium okozta tüdőgyulladást kísér, vagy annak szövődményeként alakul ki. A szomszédos gyulladásos szövetekből a mellhártyára kerülnek a kórokozók, és itt megtelepedve gennyes gyulladást hoznak létre. Leggyakoribb kórokozó baktériumok a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae és a Staphylococcusok. A száraz mellhártyagyulladás a mellhártyalemezek folyadékgyülem nélküli gyulladása. Ez a forma szintén ritkán jelentkezik önmagában. Általában tüdőgyulladás, tüdőembólia, tüdőtályog, reumatoid tüdőbetegség, vagy valamilyen vírusfertőzés következtében keletkezik. A betegség eme kórképek szövődményeként jön létre és a legtöbb esetben folyadékgyülem kialakulása követi.
A mellhártyagyulladás jellegzetes tünete a hirtelen fellépő mellkasi,
szúró jellegű, változó mértékű fájdalom, mely a hasba, a karokba,
vagy a vállba sugározhat. Mellhártyagyulladás esetén jellemző tünet a
magas láz, az elesettség, étvágytalanság, a nehézlégzés és rossz az általános
állapot. A betegek légzése általában gyors, kapkodó, felületes. A gyulladt
mellkasfél mozgása a fájdalom miatt korlátozott lehet.
A mellhártyagyulladás lefolyása az enyhétől a halálos kimenetelig
változhat. A vírusos eredetű mellhártyagyulladás többnyire spontán
gyógyul. A gennyes tüdőgyulladással szövődőtt
mellhártyagyulladás életveszélyes lehet. A kóros mellkasi folyadékgyűlem
miatt légzési elégtelenség alakulhat ki, mely intenzív terápiát is igényelhet.
A kórlefolyás ezekben az esetekben a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás
függvénye.
A mellhártyagyulladás oldalán fonendoszkóppal csökkent légzési hangok
hallhatóak. Pleurális dörzszörejek (recsegő, csikorgó, hóropogásszerű
dörzsölő hangok) belégzéskor és kilégzéskor egyaránt előfordulhatnak
A gyulladás, és a folyadék következtében mellhártyalemezek feletti részen
kopogtatva tompulatot találunk. A diagnózis megállapításához a mellkasröntgen
elkészítése is hozzátartozik, melyen az alapbetegség (tüdőgyulladás,
tályog, hörgőrák) jeleit és a mellüregi folyadékot is észlelhetjük . A
kórismézéshez hasznos adalékokkal szolgálhat az EKG is, különösen akkor, ha
szívinfarktus, tüdőembólia vagy pericarditis gyanúja merül fel. Mellkasi
ultrahang vizsgálattal a mellhártyák közötti folyadék mennyiségét is
meghatározhatjuk. A mellhártyalemezek között felszaporodó, és mellkas csapolása
során lebocsátott folyadék mikrobiológiai vizsgálata az eredet feltárásában
segíthet.
A mellhártyagyulladás kezelése két alapvető célt szolgál: a mellkasi
fájdalom enyhítését és az alapbetegség gyógyítását. Az elsőként választott
fájdalomcsillapító gyakran a nem szteroid gyulladáscsökkentők A szteroidok
alkalmazásáról-gyulladáscsökkentés és összenövések gátlása céljából – a
szakirodalmi adatok nem foglalnak egységesen állást. A gyanított kórokozó
alapján, tapasztalati úton antimikrobás vagy parazitaellenes szert adagolnak.
Nagymennyiségű folyadékgyűlem esetén annak lebocsátása, egyszeri
pungálással, vagy tartós szívással szükséges lehet.
A baktériumok okozta tüdőgyulladások közül a Streptococcus pneumoniae és
Haemophilus influenzae fertőzés ellen aktív védőoltás adható, mely
révén a súlyos másodlagos gennyes mellhártyagyulladás egy része is
megelőzhető. Vírusok okozta mellhártya gyulladások közül az influenza
ellen adható védőoltás.
Mellhártyagyulladást követően fontos a légzőtorna. Az alapbetegség
nélküli esetek kis összenövésekkel, de maradéktalanul gyógyulnak.
Gümőkóros mellhártyagyulladás az elsődleges tuberculosis
fertőzés szövődményeként jelentkező mellhártyagyulladás, amely
folyadékgyülem kialakulásával is jár a mellüregben. Ez a folyadék a
minőségét tekintve a vérplazmához hasonlít. A mellhártya tbc-s
megbetegedése mindig az első fertőződés időszakában
jelentkezik, és mindig találunk mellette egyéb szervi tuberkulózisos megbetegedést,
leggyakrabban tüdő tuberculosist.
Szeretne további egészségügyi híreket olvasni? Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre és mi kéthetente eljuttatjuk Önhöz a legújabb információkat!
Forrás: Dr. Kalocsai Krisztina

JELLEGZETES ÉLÉNKVÖRÖS,NAGYON VISZKETŐ ELVÁLTOZÁSOK A CSECSEMŐ
ARCFELÜLETÉN.
Mi az az atópiás dermatitis illetve ekcéma?
Az atópiás
dermatitis veleszületett allergiás hajlamon alakul fejlődik ki (atópia),
visszatérő és idült lefolyású gyakori betegség. Leggyakrabban
csecsemő- vagy kisgyermekkorban kezdődik és általában a
serdülőkorig eltart. Az ekcéma pontos okát nem ismerjük (80%-ban allergiás
eredet, 20%-ban ismeretlen ok), de azt már tudjuk, hogy az ekcémás
fellángolásokat különböző irritáló tényezők (pl. mosószer,
sprődebb ruhanemű, túl hideg, vagy túl meleg, pártartalom
megváltozása, bizonyos élelmiszerek, betegségek, a stressz is kiválthatják. Az
ekcémás bőr abban tér el az egészséges bőrtől, hogy a bőr
felső rétege nem képes ugyanannyi nedvességet tárolni. Ez okozza a
bőr berepedéseit, ami lehetővé teszi, hogy az ekcémát kiváltó
faktorok a bőr mélyebb rétegeibe hatoljanak. Gyakran szerepel szénanátha,
asztma, és vagy ekcéma a családi kórtörténetben.
Az atópiás dermatitis tünetei:
erős viszketés, ezért a gyermek sokat vakarózik, nyugtalan (romlik az óvodai, iskolai magaviselet, figyelme gyengül). A gyermek bőre száraz, repedezett. Csecsemőkben és kisgyermekekben leginkább az arc, a könyök és a térd feletti területek érintettek, nagyobb gyermekekben és felnőttekben a tenyerek, a kézhát, és jellemzően a térdhajlat érintett. Túlzott dörzsölés és vakarás a bőr kisebesedését és felülfertőződését okozhatja. A betegség hullámzó lefolyású: némely betegnek egy-egy fellángolása van összesen, másoknál a bőrtünetek egész felnőttkorukig folyamatosan jelen vannak.
Az atópiás dermatitis viszonylag gyakori betegség, egyes becslések szerint a csecsemők 10%-a szenved ettől az állapottól. Oki kezelése akkor van lehetőség, ha sikerül azonosítani a kiváltó allergént (pl. tehéntej vagy tojás) és a szülőknek sikerül betartani a szigorú diétát. Amennyiben az allergén teljes elkerülése nem lehetséges (pl. háziporatka), akkor a kontaktus lehető legalaposabb kerülése szükséges.
Az atópiás dermatitisben szenvedő gyermek kezelése összetett, folyamatosan alkalmazni kell az un. báziskezelést (bőrápolást) és a fellángolás időszakában specifikus gyulladáscsökkentő kezeléssel kell kiegészíteni.
A bőrápolás során kerüljük az irritáló tényezőket (a kimutatott vagy feltételezett allergéneket), a bőr nedvességtartalmát rendszeresen pótoljuk vissza (hidratáló és zsíros/olajos testápolók használata) és olyan anyagokat használunk a bőr tisztántartására, amik nem szárító hatásúak (fürdetőkenőcs, Balneum Hermal, célszerűbb a zuhanyozás). A gyermek körmeit célszerű rövidre vágni és a gyermeket nem szabad túlöltöztetni, mert az izzadás rontja a tüneteket.
Specifikus és gyulladáscsökkentő kezelés során alkalmazhatunk olyan készítményeket, amik a viszketést csökkentik, kifejezett fellángolás során szükség van a szteroidos kenőcsökre is. Bizonyos esetekben eredmény érhető el immunmoduláns készítmények alkalmazásával is.
Megelőzés és rehabilitáció:
Elsődleges az anyatejes táplálás és a csecsemő bőrének ápolása. Gyakori probléma, hogy a csecsemő bőrápolására nem fordítanak kellő figyelmet, ilyenkor a csecsemő bőre kiszárad, és a száraz bőrön keresztül könnyebben felszívódnak az allergiát okozó anyagok. A másik hibalehetőség, hogy nem megfelelő bőrápoló anyagokat használunk az ápoláshoz.
Ruházat: A túlságosan meleg, szoros, műszálas ruházat kerülendő, mert az izzadás viszketéskeltő hatású. A gyapjú vagy mohair anyagok, durvaszövésű textíliák rontják a bőr állapotát. A testtel érintkező ruhadarabok pamutból készüljenek.
Mosás: Fontos a mosást követő többszöri öblítés, a bőrt izgató mosószermaradványok teljes eltávolítása érdekében. A folyékony mosószerek könnyebben kiöblíthetők, mivel nem tartalmaznak a ruha szövetébe akadó, és ott visszamaradó porszemcséket.
Pszichés vezetés: Az esetleges iskolai hiányzások miatt a többi gyermektől való lemaradás pszichés feszültséget kelt, ami a tünetek további rosszabbodásához vezet.
Szinte naponta találkozunk hasfájós gyermekkel. Leggyakrabban bizonytalan köldök körüli tompa nyomásról számol be a kis beteg.
A különböző hasi panaszok hátterében általában nem urológiai betegség áll, hanem a rossz étkezési szokások, a sok ülés (számítógép, televízió), a kevés fizikai megterhelés, a célirányos sportolás hiánya következtében kialakult bélrenyheség, az idült székrekedés. Ezt azonban csak célzott kivizsgálás után lehet egyértelműen kimondani, mert súlyos, hosszan tartó gyógyszeres kezelést, esetenként komplikált műtéti ellátást igénylő húgyszervi betegség is járhat hasonló tünetekkel. Ezek közé tartozik a húgyúti kövesség is.
Gyermekkorban a kövek okozta tünetek eltérnek a felnőttekben észleltektől. A szülők által jól ismert "vesegörcs", melyet a vizelet pangása, a simaizom kóros összehúzódása hoz létre társuló reflex jelenségekkel és csaknem elviselhetetlen fájdalommal jár, a gyermekekben ritkán észlelhető. 3 éves korig jellemző tünet alig van. A kis beteg nem a vesetájon, hanem a has közepén, leginkább a köldök körül jelzi a fájdalmat. Az uréter alsó szakaszán lévő kis kövekre jellemző gyakori, kínzó vizelési késztetéssel sem találkozunk. Hasfájás, haspuffadás, hányás, esetleg verítékezés áll a tünetek előterében. A társuló vérvizelés felhívja a figyelmet húgyszervi kő jelenlétére.
Napjainkban lehetőség van a gyermekeknek kevés kellemetlenséget, kis megterhelést okozó kivizsgálásra. Rendkívül fontos a diagnosztikus lépések pontos betartása. A fizikális vizsgálatot a vizelet analízise és az UH diagnosztika követi. Indokolt esetben vénásan beadott kontrasztanyaggal kiválasztásos veseröntgen történik. Igazolt kő esetében a szükséges terápiát annak nagysága és elhelyezkedése határozza meg.
Gyermekkorban kövek kialakulását az alábbi tényezők segítik elő:
A felnőtt korban
gyakran előforduló és gyógyszeres kezeléssel oldható húgysavkő gyermekekben
nincs. Így egyértelműen kimondhatjuk, hogy a kis betegekben kialakult kövek közül ma még egyiket
sem lehet feloldani.
Az apró kövek többsége bőséges folyadékfelvétel, sok mozgás,
görcsoldó adására spontán távozik.
A nagyobb, távozásra
nem alkalmas kövek esetében ma már lehetőség van azok
lökéshullámmal történő porlasztására).
A beavatkozás fájdalmatlan, jól együttműködő, nagyobb gyermekekben
érzéstelenítés nélkül végezhető. A kisebbeket altatjuk. A
kőtörmeléket szinte észrevétlenül üríti ki vizeletével a gyermek.
Igen nagyméretű, esetleg
húgyszervi fejlődési rendellenességgel társult ko esetében a teljes
korrekcióhoz elkerülhetetlen lehet a műtéti beavatkozás.
A spontán távozott, vagy egyéb úton eltávolított
húgyúti kövek összetételét részletes kémiai analízissel állapítjuk meg.
A későbbiekben szükséges diétás tanácsokat és életmódi leirásokat ennek
alapján határozzuk meg.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a húgyúti kövek
kialakulása nem eseti jelenség. Az egész szervezetet érintő betegségről
van szó, mely a kőtávozást/eltávolítást követően szoros és rendszeres
gondozást igényel. Ezt a gyermekurológus/nefrológus szoros
együttműködésben végzi a családorvossal.
Forrás-Dr.Nyirádi.P
Orvosi név:
Erythema multiforme
A betegség lényege:
A bőr és a nyálkahártyák szimmetrikus,
bőrpírral, vizenyővel vagy hólyagokkal járó gyulladásos
betegsége.eléggé elterjedt betegség a gyermekkorban is.
A betegség oka:
Sok esetben az eredete ismeretlen:
valószínűleg a jelenségek hátterében allergiás, túlérzékenységi reakció
áll. Ezt okozhatják gyógyszerek (penicillin, szulfonamidok, és barbiturátok),
fertőzések (vírusos és bakteriális betegségek) és egyes védőoltások.
A betegség tünetei:
A betegség hirtelen alakul ki, néhány cm átmérőjű vörös
foltok, majd kiütések és hólyagok jelennek meg. Az elváltozások
megfigyelhetők a kézhátakon, az alkarokon, a térd- és a könyöktájon, a tenyereken,
a fenéktájékon és a nemi szerveken. A jelenségek olykor szimmetrikusan
észlelhetők, gyakran gyűrű szerűek, vagy koncentrikus
körökből állnak, melyek közepe kékes vagy barnásvörös. Az elváltozás néha
viszkethet. A betegnek általában rossz a közérzete, ízületi fájdalom és láz
gyakori panasz.
Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvos a kórtörténet felvétele mellett betegvizsgálatot végez. Egyes
esetekben szövettani vizsgálatra mintavétel is történhet. A teljes
belgyógyászati kivizsgálás során az orvos megtalálni a problémákat okozó
baktériumgócot.
A betegség várható kezelése:
A kiváltó tényezők kerülése ajánlott. A
szedett gyógyszereket abba kell hagyni. Fertőzések esetén
kórokozó ellenes szerek adása javasolt. A panaszokat lehet enyhíteni
rázókeverékek és szteroid tartalmú kenőcsök használatával. Súlyosabb esetben szteroid készítményeket kell szedni. Ha a
betegséget nagyon nagyfokú folyadékvesztés kíséri, infúziók adására is sor
kerül.
Javaslatok:
Kezelőorvosának jelezze, ha
gyógyszertúlérzékenységről tud. A probléma jelentkezésekor ne vegyen be gyógyszert, hanem azonnal
keresse fel orvosát. A gyulladásos elváltozásokat kamillateás
borogatásokkal ajánlott kezelni. Igyon minél többet, hopgy az elvesztett
folyadékot pótolja.
A betegség várható lefolyása:
Ha a kiváltó okot sikerül megszüntetni, az
elváltozások gyorsan elmúlnak. Ellenkező esetben a probléma kiújul.
Labor és diagnosztikai vizsgálatok:
Figyeljünk az evészavarok a jeleire!
A téma aktualitását indokolja, hogy manapság egyre gyakrabban találkozhatunk környezetünkben evészavarokkal. Leginkább fiatal középiskolások körében fordul elő, de már általános iskolás, illetve óvodás korban is megjelenhet.
Mivel ezek a betegségek rendkívül nehezen felismerhetők és gyógyíthatók, gyógyulás után sokszor újra kialakulnak, továbbá a fejlődő szervezetben maradandó károsodáshoz vezethetnek.
Ezért lenne nagyon fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a gyanújelekkel.
Sokszor lelki problémák állnak a hátterében, és maga a betegség egyfajta figyelemfelhívás a gyermek részéről.
Ugyanilyen fontos lenne a már iskolai szinten megvalósuló prevenció, aminek alapját az egészséges táplálkozásra és helyes életmódra való nevelés képezhetné.
1- A gyermekeknél is előforduló súlyos étkezési rendellenességek három fő csoportba sorolhatóak: a normális testtömeg fenntartásának elutasítása (anorexia nervosa),
2- a habzsoló étkezés, majd kitisztító eljárások (bulimia nervosa),
3-és a habzsoló étkezés kitisztítás nélkül, amely elhízáshoz vezet (habzsoló étkezési rendellenesség, túlevés).
Az étkezési zavarok kialakulásának
okai
A már említett
elhízástól való félelem következtében folytatott szélsőséges, alacsony
(napi 500-1000 kcal) energiatartalmú, élettanilag nem kielégítő
divatdiéták következménye lehet egy kórós étkezési szokás kialakulása.
Azoknak az embereknek,
akik önbizalomhiányban szenvednek, és akiket az életben folyamatos
kudarcélmények érnek, az evészavar az önkontroll, az erő egyetlen eszközét
jelenti, az ego uralmát a test fölött.
Gyakran
előfordul, hogy az evészavarok hátterében, lelki, illetve egyéb személyes
problémák állnak (iskolai vagy teljesítményproblémák, párkapcsolati
vagy családi zavarok, női identitászavarok, stb.), ez esetben az evészavar
egyfajta figyelemfelhívást, segélykérést jelent az érintett személy
részéről.
Továbbá az evészavarok
kialakulásához vezethet a külső ingerek (újságok címlapfotói, TV-ben
látott modellek stb.) által kiváltott kóros énkép-, önértékelési zavar.
Az általános iskolások (7-11 évesek) fele nem elégedett a testképével, s mivel
a gyerekeknek valójában "csak" 25%-a túlsúlyos, illetve elhízott, ez
azt jelenti, hogy a gyerekek negyede alaptalan önértékelési problémával küzd,
nem a valóságnak megfelelő képet látja magáról.
Az anorexia nervosa
Kialakulásában
fizikai és lelki tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Lényege az étel
teljes visszautasítása, amely krónikus betegséggé válhat, súlyos szervi
szövődményeket okozva, és végső soron a test teljes leromlásához,
akár halálhoz vezethet.
Különösen
veszélyes a serdülőkori anorexia, amely maradandó csontkárosodást,
akár a növekedés végleges megállását is eredményezheti.
Hogyan ismerheti fel
a szülő, ha gyermeke anorexiában szenved?
-rövid
idő (1-3 hónap) alatt bekövetkezett minimum 15%-os testtömegcsökkenés
-a hirtelen
súlyvesztés következtében egészségtelen megjelenés, sápadt, ráncos, száraz
bőr.
-az elvesztett
zsírszövet, az alapanyagcsere lassulása következtében állandóan fáznak.
-lanugo (sűrűn
növő, puha, vékony szálú, világos), a csecsemőkre jellemző
védő szőrzet megjelenése, amelynek jelenléte a testhőmérséklet
fenntartását segíti
-bő ruhák
viselése a betegség elrejtése céljából, bár igazi betegségtudatuk
nincs, inkább csak attól tartanak, hogy erőszakkal étkezésre kényszerítik
őket
-fokozott, túlzásba
vitt testmozgás
-a családi, közös
étkezések valamilyen indokból eredő kerülése, gondoljuk át,
mikor láttuk utoljára enni
-depresszióba hajló
hangulat
-lányoknál a menstruáció elmaradása
-bár erről nem
feltétlen szerez tudomást a szülő, de ilyenkor a libidó is csökken,
néhányan teljesen aszexuálissá válnak, mindenesetre egy intő jel lehet, ha
eddig volt barátja/barátnője és hirtelen vége szakad a kapcsolat, vagy már
hosszú ideje nincs párkapcsolata.
-tovább nehezítik a
szülő dolgát az interneten fellelhető "Pro-Ana" weboldalak,
amelyeken anorexiás tinédzserek osztják meg érzelmeiket, egymást erősítik,
támogatják, fogyással kapcsolatos tippeket osztanak meg, ill.
csontvázszerű képeket töltenek fel önmagukról, úgy, mint elért sikeres
eredményt
Mi a teendő?
-legelőször
próbáljuk meg rávenni, hogy lehetőleg fehérneműben álljon rá a
mérlegre, erre azért van szükség, mert pontosan tisztában vannak
kóros állapotukkal, (igaz korántsem tartják súlyos, halálos betegségnek), és
többnyire valamilyen manipulációval megpróbálják azt elfedni, pl.: bő,
nehéz ruhák viselésével, ill. plusz súlyok (pl. fém tárgyak) elrejtésével a
ruhában
-mivel az étel elutasítása, megtagadása sokszor
csak egyfajta figyelemfelkeltés, segélykérés, próbáljuk
meg az ennek hátterében álló lelki tényezőket felfedni, és
segítségére lenni
-a testkép zavarának
fennállásáról meggyőződhetünk úgy, hogy megkérjük, testalkatát
hasonlítsa például egy ismert ember testalkatához, vagy rajzolja le, milyennek
látja önmagát
-amennyiben
gyanúnk beigazolódik, feltétlenül kérjük szakemberek (orvos, pszichológus,
dietetikus) segítségét a folyamat visszafordításához.
Inverz anorexia
A testképzavarnak
ezt a fajtáját a női anorexia nervosa fordítottjának tartják.
Ez esetben nem az elhízás, hanem a férfiatlannak vélt túlzott soványság
képe a félelem tárgya. Elsősorban a testépítőkre jellemző
a test összetételére és izomtömegére irányuló túlzott figyelem és speciális
étrend követése, amelyhez gyakran szteroidok fogyasztása is társul.
Hogyan ismerheti fel
a szülő, ha gyermeke inverz anorexiában szenved?
-a testedzés központi
helyet tölt be a serdülő életében,
-a konditeremben
eltöltött idő gyakran a tanulás, társas kapcsolatok rovására megy,
-túlzott figyelem,
érdeklődés az ételek mennyiségi, minőségi összetételére,
-étrend-kiegészítők gyakran mértéktelen
fogyasztása, amelyek hosszú távon szedve komoly egészségi kockázatot
jelentenek, például a fehérjék túlzott bevitele vesekárosodást okozhat,
-amennyiben
szteroidfogyasztással társul, a látható és érzékelhető jelek az alábbiak
lehetnek: agresszív viselkedés, szélsőséges
hangulatingadozások, mitesszer-képződés, testszerte vörös foltok,
kiütések, a szemek sárga elszíneződése, kellemetlen lehelet, stb.
Mi a
teendő?
-bár
észérvekkel nehéz ilyenkor hatni, mégis meg kell próbálni felhívni figyelmét a
túlzott étrendkiegészítő-használat, a mértéktelen fehérjebevitel és a
szteroidfogyasztás következtében fellépő esetleges szervi károsodásokra,
mint a csontritkulás, vesebetegségek, ízületi gyulladások, stb.

A FEJ ÉS NYAK KITERJEDT EKZÉMÁJA EGY 1O HÓNAPOS CSECSEMŐNÉL.
Az ekcéma, melynek a leggyakoribb típusa az atópiás dermatitisz, egy
örökletes bőrbetegség, melyet idült bőrgyulladásnak is neveznek. Az
ekcéma viszkető, kivörösödő, pikkelyesen lehámló bőrrel jár,
amely főleg az arc, a fejbőr, a kéz, a könyök és a térdhajlat
területeken fordul elő.
Az ekcéma már a csecsemőknél felléphet, viszont vannak olyan fajtái, melyeket kezelni lehet. Az erős viszketéssel járó vakaródzás csak ront a helyzeten. Idősebb gyerekeknél az ekcéma már szárazabb, pikkelyszerű. Felnőttkorra a bőr hámlása figyelhető meg.
A viszketés a meghatározó tünet, de az állandó vakarás felkarcolhatja a hámréteget, amely felülfertőződéshez vezethet. A tünetek nagyon különbözőek lehetnek, melyek az alábbiak:
A csecsemőkori ekcéma
A csecsemőknél általában 6-12 hetesen alakul ki az ekcéma az orcájukon, mely vörös foltos kiütésekkel jár. A betegség előrehaladtával ezek a tünetek egyre vörösebbek, illetve a homlokon és a fejbőrön is megjelenek. A baba nyáladzásával járó nedves közeg ronthat az ekcémán.
Bizonyos esetben az ekcéma 2 éves korra elmúlik. De körülbelül az emberek fele, aki ekcémás volt csecsemő korában, az ekcémás lesz felnőtt korában is.
Szeborreás ekcéma
A szeborreás ekcéma az ekcémának egy fajtája, melyet „bölcső sapkának” is neveznek. A csecsemő fejbőrén sárga, zsíros, pikkelyes foltok jelennek meg, mely általában kezelés nélkül 8-12 hónapos korban elmúlik. Ha mégsem, orvoshoz kell fordulni.
A gyermekkori ekcéma
A gyermekek esetében a könyök vagy a térd hajlatába, a szájuk körül, a nyakuk oldalán, a csuklójukon, a karukon és a kezükön kialakulhat az ekcéma. Valószínű, hogy a kiütések az élelmiszer allergiától is lehetnek. Erről meg kell győződni, hogy most élelmiszer- allergiáról vagy ekcémáról van- e szó.
A felnőttkori ekcéma
A felnőttek esetében a viszkető foltok a test bármely pontján előfordulhatnak, de általában a kézen, a könyök és térd hajlataiban, a nyakon, a mellkason, még a szemhéjon is megjelenhetnek. Az ekcémás bőr elszíneződhet és megvastagodhat.
Ha viszkető, vörös foltjaid vannak az említett testtájakon, illetve gennyel teli hólyagjaid, azonnal keresd fel a bőrgyógyászodat.
Az ekcéma diagnózisának az alapja, hogy az orvos felveszi az anamnézisedet, vagyis, megkérdezi, hogy előfordul(t)-e a családodban ekcémás vagy bármilyen allergiás megbetegedés. Aztán megvizsgálja a bőrödön lévő elváltozásokat. Az orvos allergia vizsgálatot is végezhet, illetve bőrkaparékból mikroszkóp alatt kizárhatja a fertőzést.
Ki kaphat ekcémát?
Az ekcéma egy örökletes betegség. Az ekcéma nem fertőző, nem adható át senkinek. Azok körében, akik szénanáthások, allergiások, asztmások, száraz a bőrük, nagyobb az ekcéma előfordulásának esélye. Az allergének között megkülönböztettünk belső és külső allergént. A belső allergén lehet a hús, a dió, a mogyoró, a tej, a tejtermékek, a fűszerek, az eper, a kivi, a citrusfélék, a tojás stb.
A külső allergének közé sorolhatjuk a poratkát, pollent, állati szőrt, penészgombát, mosóport, öblítőt, háztartási vegyszereket, parfümöt, sprayt, szappant stb. Az allergénekre adott túlzott immunválasz gyulladásba hozhatja a bőrt, ami ekcéma kialakulásához vezethet. A bőr felső rétege ellenállóbb és megvédi az alsóbb rétegeket. Ha kiszárad, akkor nem tudja megvédeni a bőr alsóbb rétegeit és a szervezetet a fertőzéstől.
Annak szárad ki hamar a bőre, aki túl sokat mosakszik, vagy a téli fűtéstől és hidegtől, a párás időtől, a nyári légkondicionálótól, a gyakori kézmosástól, a túlzott meleg és levegőzetlen ruhától és a sok napozástól. Ha ezeket kerülöd és megfelelő hidratáló krémet használsz, amely lágyítja a bőrt, akkor talán elkerülöd az ekcéma kialakulásának e kockázati tényezőjét. Lehetőleg illatmentes termékeket használj a fürdéshez, illetve a fürdés helyett válaszd a zuhanyzást. Az érzelmi zavarok és a stressz nem okoz ekcémát, bár a szakemberek régebben ezt feltételezték, hanem súlyosbíthatja a tüneteket.
A szakértők nem tudják pontosan, de úgy vélik, hogy genetikai, környezeti és a bőr tényezőinek a függvénye az ekcéma kialakulása. A hibás immunrendszert is be lehet vonni, amely a bőr gyulladását okozza, még akkor is, ha nincs fertőzés, ami ellen harcolnia kéne.
Ne vakarózz!
Az erős és gyakori vakaródzás eredménye az lehet, hogy felsérted a bőröd, ami felülfertőződhet. Sőt a vakarástól csak még jobban viszketni fog a bőröd. Használj hideg borogatást és viszketést csökkentő hidratáló, nyugtató krémet, illetve gyógyszertári készítményt. A gyermek figyelmét el kell vonni a vakaródzásról.
Az ekcéma kezelése kortikoszteroiddal
A gyógyszertárakban vény nélkül különböző kortikoszteroid tartalmú krémet és kenőcsőt lehet kapni. Azzal kell bekenni a gyulladt bőrfelületet az előírás szerint. Viszont ezeket a szereket nem lehet két éves kor alatt használni a gyerekeknél és nem lehet hét napnál tovább kenegetni, hacsak nem konzultáltál az orvosoddal.
Ha ezek a szerek nem használnak, akkor erősebb kortikoszteroid tartalmú gyógyszerre lehet szükség. Mellékhatásai hosszabb idejű használata esetén a bőr elvékonyodása, fertőzése, terhességi csíkokhoz hasonló elváltozások megjelenése. Ritka esetben, makacs ekcémánál az orvos előírhat szájon át bevehető tablettát, illetve injekciót, amelyek szintén kortikoszteroidot tartalmaznak.
A viszketés enyhítésére különböző vény nélküli és vényköteles készítmények álnak a rendelkezésre, amelyek antihisztamin tartalmúak. Beszéld meg a kezelőorvosoddal, hogy melyik számodra a legjobb.
Az ekcéma kezelése immunmodulátorral
Az immunmodulátorokat tartalmazó vényköteles gyógyszerek megnyugtatják a túlműködő immunrendszert. Az orvosok általában akkor írják elő rövid távú használatát, ha nem reagál a beteg egyetlen más kezelésre sem. Ennek kockázatait és mellékhatásait meg kell beszélni a kezelőorvossal.
A kéz ekcémája
A súlyos kézi ekcéma, amelyen semmilyen kezelés nem használ, kifejlesztettek a kutatok egy új gyógyszert, az alitretinoint. Mellékhatása lehet a fejfájás, száraz, kipirosodott, napra érzékeny bőr. Terhesség alatt nem ajánlott, mert születési rendellenességet okozhat.
Az ekcéma kezelése fényterápiával
Az UV fény előnyös lehet a közepesen súlyos vagy súlyos ekcéma kezelésében, illetve a fényterápiát szokták kombinálni gyógyszeres kezeléssel. De minden esetben az UV-fény káros hatásaival (korai öregedés, bőrszárazság, bőrrák) is számolni kell, ezért beszélj ezekről a bőrgyógyászoddal.
Az ekcéma kezelése gyerekeknél
A vény nélkül kapható kortikoszteroidos készítmények tökéletesen alkalmasak a gyerekek ekcémáinak kezelésére. Viszont az erősebb szerek már nem ajánlottak, mert gátolhatja a gyerekek növekedését. Meg kell beszélni a kezelőorvossal, hogy ő mit javasol.
Az életmódváltás is nagyon fontos. Mindig le kell vágni a gyerek körmét rövidre, és hidratálni a bőrét. Bő ruhát kell rájuk adni, ami tud szellőzni.
Az ekcéma kezelése különféle fürdetővel
A gyógyszertárakban különböző, az ekcéma kezelésére kifejlesztett fürdetővel fürdethető a gyermek. Ezeket a szereket megfelelő hígításban kell beleönteni a fürdető vízbe. De előtte konzultálni kell a bőrgyógyásszal.
Az ekcéma kezelése természetes gyógymódokkal
A kínai gyógyfüvek és oolong tea, a különféle zöldteák, az egyéb gyógynövények mind-mind pozitívan befolyásolhatják az ekcémát. De beszélj az orvosoddal, mielőtt bármilyen gyógynövényhez, vagy kiegészítőhöz nyúlnál. A stressz csökkentésére járj el masszázsra, relaxációra, jógára vagy egyéb testmozgásra!
Az ekcéma és a fertőzés
Majdnem minden embernek megfertőződik, akik ekcémában szenvednek, a Staphyloccocus aureus nevű baktériummal, ellentétben azokkal, akik megfertőződnek e baktériummal, de nem ekcémások. Ők az emberek 5 százalékába tartoznak.
A folytonos viszketés és vakaródzás hatására a hámrétegen keletkezett sérüléseken keresztül ez a korokozó bejuthat a szervezetbe, amely gennyes folyadékkal teli hólyagokat, hámló és vörös foltokat, duzzanatot, lázat okozhat. Ha ilyen tüneteket tapasztalsz, akkor azonnal fordulj orvoshoz.
GYAKORLATI TANÁCSOK ORRVÉRZÉSNÉL
A száraz, meleg időjárás és a szennyezett levegő nagyon megterheli a légutak védelmi rendszerét. Az orrüreg belsejét bélelő nyálkahártya kiszárad, előfordul, hogy megreped, és orrvérzést eredményez. Erre még rásegítenek a gyermekek az orrpiszkálással és a gyakori nátha következtében létrejövő orrnyálkahártya-értágulat is orrvérzésre hajlamosít.
Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzés gyakran előfordul gyermekkorban.
Ellátásához ritkán szükséges orvosi segítség, többnyire néhány perc alatt magától is megszűnik.
A gyermek fül-orr-gégészeti rendelőben „orrvérzős” gyermekkel leginkább akkor találkozunk, amikor, , főként éjszaka jelentkező vérzés miatt tanácsért keresnek fel bennünket a szülők.
Természetesen felvetődik a kérdés: mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzésnek?
Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó.
A gyermekkorban oly gyakori nátha kezdetben kiszárítja az orrnyálkahártyát és a gyulladás az erek szakadékonyságát idézi elő. A gyakori orrvérzések magyarázatát adja egy jellegzetesen kisgyermekkori sajátság, az orrsövény mindkét oldalán lévő, dús érfonat. A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül.
Sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem is váladékozik, csak viszket és gyakori a tüsszögés.
A fertőző betegségek közül a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy az influenza is hasonló tünetekkel kezdődik.
A vérzések általában egyoldalúak.
Kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy műtét után, esetleg vérképzőrendszeri vagy daganatos betegségek kísérő tüneteként jelentkezik. Ilyen orrvérzés viszont szerencsére meglehetősen ritkán fordul elő.
Két-három éves korú gyermekek körében előfordul, hogy az orrvérzés oka az orrban elfekvő idegentest. Ebben az életkorban szokása a gyermekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, szivacsdarabkát dugnak észrevétlenül az orrukba. Az idegentest beékelődése a középső orrjáratba sokáig észrevétlen marad, nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás gyulladást, bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetes, féloldali panaszokat okozva.
A gyulladásos területről erős vérzés indulhat, ami az idegentest körül lévő sarjszövetből táplálkozik, és nehezen szűnik meg magától. A vérzés közepette az idegentest eltávolítása az orvos számára nem mindig egyszerű feladat. Az érintett oldalon arcüreggyulladás alakulhat ki, ami nagyon gyakran okoz elhúzódó köhögést.
A bukdácsoló, járni tanuló kisbaba orrvérzése az orrbemeneti érfonat sérüléséből adódik. Szerencsére többnyire enyhe lefolyású a baj, és magától megszűnik.
Erőteljesebb, nehezebben szűnő vér-zést okozhat nagyobb gyermekeknél az orrpiszkálás. E rossz szokás azért veszélyes, mert a lekapart pörk helyén apró fekély képződik az érfonat felületén, és az erek vastagsága miatt nehezen csillapodó orrvérzést okoz.
Még a spontán szűnő, tehát enyhe lefolyású éjszakai orrvérzések is nagy izgalomban tartják a családot. Különösen akkor, amikor reggel vérfolt van a párnán, és fel sem ébred a vérzésre a gyermek. Ilyenkor a szülők fulladástól tartanak, ami természetesen soha nem következik be, hiszen az erős vérzés felébreszti a gyermeket, ő pedig az egész családot. Mégis igyekeznünk kell a vérzés okát megtalálni és megszüntetni, hiszen a többszöri vérvesztés rontja az ellenálló képességet. Mindenképpen érdemes a panasszal szakorvoshoz fordulni.
Az orrvérzés ellátásához többnyire nem szükséges kórházba szaladni, egy kis gyakorlattal és főként higgadtsággal a probléma megoldható.
Ha a kisgyermek még nem tud ülni, fektessék hasra és fordítsák oldalt a fejét, egy csipet összesodort vattát dugjanak a vérző orrfelébe, és szorítsák rá az orrszárnyat körülbelül öt percig.
Ha a vérzés ezután sem szűnik meg, cseppentsenek orrcseppet a vattára, és ismételjék meg az ötperces nyomást. Így még biztosabb lesz az eredmény.
Kevesen tudják, hogy a nagyobb gyermek orrvérzését ülő helyzetben kell csillapítani.
Sokan hanyatt fektetik a gyermeket, de ezzel a vérzés nem szűnik meg, csak nem látszik!
Háton fekve a vér hátrafolyik, és a gyermek lenyeli, majd kihányja. Ezért tanácsolom a szülőknek, hogy a gyermeket ülő helyzetben, előrehajtott fejjel próbálják – a kicsik ellátásához hasonlóan – elsősegélyben részesíteni. Így pontosan látható, hogy jobb- vagy baloldali-e a vérzés, mert csak azt az oldalt kell leszorítani. A művelet közben a homlokra, tarkóra helyezett vizes borogatás javítja a gyermek közérzetét.
Szerencsére nagyon ritkán fordul elő, főleg baleset kapcsán, hogy eredménytelen a házilagos orrvérzés-csillapítás. Ekkor már valóban kórházi, szak-orvosi kezelést igényel. A sikeres otthoni vérzéscsillapítás után is fontosnak tartom az utólagos vérképellenőrzést és a gond

KARKIFEJTÉS-EXTRACTIÓS SZÜLÉS UTÁNI SÉRÜLÉS KÖVETKEZMÉNYE.TELJESEN
HELYREJÖN.A KÉPEN A BAL KAR KINYUJTOTT ÁLLAPOTBAN,MOZDULATLAN ÁLLAPOTBAN VAN.
NEMSOKÁRA ITT A SZEZON.
A kicsik nagy betegsége: ősztől-télig influenza
.
Az ősz beköszöntével évről évre kell, hogy beszéljünk az influenzáról is. Ez a járványos természetű fertőzés két életkorban – csecsemőkben és idősekben - igen jelentős fertőzés, mivel ebben a két korcsoportban - valamint a krónikus betegségekben szenvedőkben -, jelentős a szövődmények kialakulásának kockázata. A jelen összefoglalásban a gyermekek influenza fertőzésének jellemzőiről és a megelőzés lehetőségeiről lesz szó.
Ez a járványos természetű fertőzés két életkorban – csecsemőkben és idősekben - igen jelentős fertőzés, mivel ebben a két korcsoportban - valamint a krónikus betegségekben szenvedőkben -,
A fertőzés a közösségbe járó (bölcsőde, óvoda, iskola) gyermekek között terjed leggyorsabban, influenzajárvány idején 3 gyermek közül egy biztosan megfertőződik. Összehasonlításképpen a fertőzésveszély a 18 év feletti lakosság esetében 10-ből 1 felnőttre módosul. A gyermekek központi szerepet játszanak az influenza terjedésében egy-egy közösségen belül. Megfigyelték, hogy más gyermekes családhoz viszonyítva azok a családok, ahol iskoláskorú gyermek is van, kétszeresen ki vannak téve az influenza veszélyének. A családok 36 százalékában, ahol a gyermek influenza vírussal fertőződik, legalább egy családtagját továbbfertőzi.
Melyek a tünetei, hogyan ismerhetjük fel?
Az influenza tünetei könnyen megkülönböztethetőek a megfázástól, a szülők mégis gyakran összekeverik a betegségeket. Ismeretek hiányában influenzajárvány idején a vírus futótűzként terjed a családok, iskolák közösségében.
Az influenzát hirtelen fellépő magas láz, köhögés, végtagokban és a hátban érezhető fájdalom, fejfájás és 2-3 hétig tartó kimerültség tünetei jellemzik. A gyermekeknél további tünetként orrfolyás, hányinger és hányás, valamint hasmenés fordulhat elő. Ezzel szemben a megfázás fokozatosan jelentkezik, jellemzője a kaparó vagy gyulladásos torok, orrfolyás, tüsszentés, köhögés és néhány esetben 38C-fok alatti láz.
A gyermekek évente 6-8 alkalommal fáznak meg. Szemben az influenzával a közönséges megfázás esetében a tüneteket gyors felépülés követi.
Hogyan állapítható meg?
Az influenza diagnózisa két pilléren alapul: a jellegzetes klinikai tünetek meglétén, illetve az influenza vírus kimutatásán (a beteg torokváladékából, vagy vérből végzett ellenanyagvizsgálattal).Nálunk jellemzően az influenza a téli időszakban, január második felében ér ide, és általában legfeljebb 6-8 héten át fordul elő járványos formában.
Szövődmények
A csecsemő- és gyermekkori influenzafertőzés is járhat – az idősektől eltérően szerencsére jobb kimenetelű, halálozáshoz csak elvétve vezető - komplikációkkal.
Míg idősekben a tüdőgyulladás a legfontosabb és legsúlyosabb szövődmény, addig a kicsikben az alsó légúti fertőzések mellett a leggyakoribb komplikáció a középfülgyulladás, átlagosan minden negyedik betegben. A középfülgyulladás hallási problémákat okozhat, ami a beszédképesség fejlődésének késleltetéséhez vezethet. Bár a szakirodalomban már sok közlés van arról, milyen fontos lenne az influenza megelőzése a gyermekkorban is, ennek ellenére pl. egy francia tanulmányban átlagosan tíz anyából csupán egy tartott attól, hogy a gyermeke influenza vírussal fertőződik.
Mit tehetünk az influenza ellen?
Az Egészségügyi Világ Szervezet (WHO) létrehozta a Globális Influenza Felügyeleti Hálózatot (Global Influenza Surveillance Network), amelynek feladata az influenzajárványok figyelemmel kísérése és az igen változékony influenza vírusok azonosítása. A Hálózat veszély esetén figyelmezteti az egészségügyi szakembereket, és tájékoztatja a közvéleményt. A WHO munkáját az Európai Influenza Felügyelet (EISS) és a nemzeti influenzafigyelő rendszerek is segítik.
1. Az influenza elleni védőoltás
A védőoltás az influenza elleni harc egyik sarokköve, melyet a WHO, valamint infektológus (fertőző betegségekkel foglalkozó) szakorvosok is ajánlanak minden veszélyeztetett csoport számára.
Van érvényes Módszertani levél az influenzáról, melyben meghatározzák a fokozottan veszélyeztetetteket, azaz az oltandók körét – 6-23 hónaposok, 60 éven felüliek és a krónikus betegségben szenvedők, életkortól függetlenül.
Az oltás kifejlesztésében évről évre a WHO információit használják. Az oltások a hatékonyságát különböző klinikai vizsgálatokkal igazolták.
Ideális az lenne, ha mindenki megkapná a védőoltást, azonban Magyarországon - több európai országhoz hasonlóan - a különösen veszélyeztetettek és a 60 évnél idősebbek juthatnak hozzá ingyenesen.
A kampányok és a WHO ajánlása ellenére a tanulmány megállapítja, hogy a gyermekek nem jutnak hozzá kellő mértékben a védőoltáshoz (Európában az egészséges gyermekek 5 százalékát oltatják be a szülők).
Influenza ellen minden életkorban rendelkezésre állnak – recept ellenében, illetve a háziorvostól térítés nélkül – kapható vakcinák.
2. Vény nélkül kapható készítmények és az antibiotikumok
Influenzaveszélyes időszakban jól megfigyelhető az antibiotikumok és a recept nélkül kapható gyógyszerek (pl.: a köhögéscsillapítók) iránti fokozott kereslet. Azonban az antibiotikumok és a recept nélküli gyógyszerek nem támadják meg a betegség alapvető okát: magát a vírust. Éppen ezért aligha alkalmazhatóak az influenza tüneteinek és a vírus által okozott szövődmények gyógyítására. A sokféle, általában valamilyen fantázianevű, kombinált, a meghűlés tüneteinek gyors javulását ígérő készítménynél figyelni kell arra, majd mindegyik tartalmaz egy hatóanyagot, a paracetamolt, ezért a túladagolás veszélye fennáll.
3. Egyéb gyógyszerkészítmények
Már az 1960-as években a világjárványok eredetének vizsgálata alapján a kutatók tisztában voltak azzal, hogy egy olyan gyógyszer, amely a vírus szaporodásának bármely lépését gátolni tudja, megakadályozhatja, hogy a vírus betegséget okozzon, illetve megrövidítheti a már fennálló betegség időtartamát.
Később a kutatók felismerték azt is, hogy neuraminidáz (az influenza vírus szaporodásában részt vevő enzim) segítsége nélkül a vírusok nem tudnak sejtről-sejtre terjedni. E véletlen felfedezésnek és hosszú kutatómunkának köszönhetően sikerült kifejleszteni az ún. neuraminidáz gátló szereket. A neuraminidáz gátlók az influenza fertőzés lefolyását attól függően befolyásolják, hogy az első tünetek megjelenésétől számítva milyen hamar kezdik el őket alkalmazni.
A nevelési problémák elsősorban magatartási és tanulási tünetekben jelentkeznek. Amikor kialakul gondolkodásában a differenciálás képessége, vagyis megjelenik a felismerés, hogy én és a másik nem egy és ugyanaz a személy, elkezdődik a gyermeknevelés munkásabb, nehezebb része.
A figyelmetlenség oka, mint mindennek, sokféle lehet. A leggyakoribb, amire ritkábban gondolunk, hogy környezetében annyi új inger éri a gyermeket, hogy mindig az újabb köti le. Nem marad ideje arra, hogy egy dologban elmélyedjen, jön a következő, az újabb a szebb, a hangosabb a színesebb a váratlanabb.
Van olyan figyelmetlenség, amelynek a hátterében értelmi (mentális retardáció) probléma állhat, de ezt csak szakember tudja, vizsgálatokkal, hitelesen megállapítani! Sose a szomszéd gyerekhez mérjük a sajátunkét! Ebben az esetben célzott fejlesztéssel, a lemaradástól függően, jelentős javulás, gyógyulás érhető el.
A szorongó gyerek is lehet figyelmetlen. Ebben az esetben is a figyelmetlenség nem ok, hanem az okot elrejtő tünet. A szorongás okainak gyakran nem könnyű feltárásával javulhat és megszűnhet maga a tünet. Ehhez is vegyük igénybe pszichológus segítségét, megéri!
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Gyakran a figyelmetlenség hívja fel a figyelmet valamilyen érzékszervi hiányosságra, pl. hogy a gyerek nem lát vagy nem hall és így nem is ért jól.
Ha családi konfliktus van, ami folyamatos feszültséget tart fenn otthon, akkor a kisgyerek önvédelemből megtanul "helyzeti süket" lenni. Nem akarja hallani, ami körülötte történik meg.
Ugyanilyen okokból előfordulhat "helyzeti vakság" is, amikor nem akarja látni, ami mellette történik Ez esetben is csak szakember tud segíteni.
A tekintélyét, hitelét elveszítő, kusza értékrendű, következetlen szülő ne csodálkozzon, ha gyermeke figyelemzavartól szenved, rosszul tanul, nem halad, lemarad, alvás és evészavartól szenved, hangulata nyomott, viselkedése szorongó vagy éppen agresszív.
A figyelmetlen gyerek esetében gyakran tapasztaljuk, hogy őrán se figyelnek. Azt tehet amit akar, lerázzák, mert az a cél, hogy ne legyen vele gond.
Próbálgat mutatni valamit, közölni valamit, de gépies "aha! aha!" az, amit a figyelem helyett kap cserébe. Ezt persze a szülő nem veszi észre, mert mással van elfoglalva, nem a gyerekével.
Azt persze észreveszi, ha a gyerek nem figyel őrá. Pedig gyakran saját tükörképünk, amit a gyerekünk viselkedésében viszontláthatunk.
A gyermekorvoslás a legrégibb időkig követhető tapasztalati ismeretanyag, a gyermekgyógyászat viszonylag új keletű szaktudomány.
Az élettan és kórtan megfelelő fejlettségi fokán derült ki, hogy az emberpalánta nem miniatűr felnőtt, szövetrendszerének más a só-vízháztartási aránya, eltérőek a táplálkozási igényei, fokozottabban reagál a kiszáradásra, másként viselkedik a fertőző betegségekkel szemben, immunrendszerük kialakulatlansága miatt érzékenyebbek a toxinokra.
Eleink a magas csecsemő- és gyermekhalandóságot szinte “természetesnek” tartották, főleg a fejlődési rendellenességgel születők pusztulását az életképesebb utánpótlás reményében könnyebben vették tudomásul.
A csecsemők sorsa a bábák, illetve a dajkák kezében volt, a kisgyermekeket a felnőttek között gyógyították.
Egészen a 18. század második feléig, amelynek bűvös dátuma az 1764-es esztendő,. Ugyanis ekkor jelent meg Uppsalában a svéd Nil Rosén gyermekgyógyászati műve, a “De morbis infantum” (a szerző egyébként az orvosi végzettséggel botanikusként világhírűvé vált Linné diák - majd tanártársa volt), amelyet rövid idő alatt szinte minden kultúrnyelvre lefordíttattak.
Szerencsés véletlen egybeesés, hogy ugyanakkor hagyta el a genfi nyomdát a nagy francia felvilágosult író J. J. Rousseau „ Émile ” című remeke, az anyatejjel való táplálás máig leghatásosabb propagálója.
Legalábbis a történeti távlatban. Hogy mennyire “nem kullogtunk Európa után”, bizonyíték rá az 1771-es kiadású, első önálló magyar nyelvű gyermekorvosi munka, Csapó József debreceni főorvosnak “A kis gyermekek isputálja”, majd Rosén könyvének nyelvünkre történt átültetése.
A skandináv paediáter nagyhatású összefoglalójától függetlenül Anglia e téren is lépéselőnyben volt. Fothergill beiktatta a nómenklatúrába a scarlatina önálló kórképét, Heberden különválasztotta a varicellát a variolától, Francis Home monográfiát írt a diftériáról, és hát a betetőzés Jenner műve: a veszélytelen vaccinatio bevezetése. Egy év múlva Lenhossék Mihály akkori esztergomi főorvos is sikeres oltásokat végzett, majd a fővárosban Bene Ferenc, Erdélyben pedig Nyulas Ferenc.
A 19. század elején, miként a kórbonctanban és élettanban, illetve a belgyógyászatban és sebészetben, a paediátriában is Párizs vette át a vezető szerepet.
Itt nyílt meg 1802-ben az első európai gyermekkórház, 300-as, tehát, magas ágy-mennyiséggel. Kinevezett igazgatója Jadelot, akit olyan professzorok követtek, mint Trousseau, Billard és Bretonneau. Ez utóbbi a diftéria klasszikus leírója, Trousseau vezette be fuldoklást okozó croup esetén az életmentő légcsőmetszést.
A berlini híres Charité csak 1830-tól rendelkezett önálló gyermekosztállyal.
Azt követte a szentpétervári (1834), aztán 1839-ben Pesten az Ötpacsirta (a Nemzeti Múzeum mögött) utcai 12 ágyas önálló kórház, a kitűnő és sokoldalú Schöpf Ágost vezetésével. A szabadságharc alatt felvette a Schöpf-Merei nevet és a honvédsereg egyik fősebésze lett. Előtte orthopaediát is oktatott. A világosi fegyverletétel után csatlakozott a Kossuth-emigrációhoz, majd Angliában telepedett le, ahol Manchester városában gyermekkórházat alapított. Fiatalon hunyt el, távol hazájától. Pesti osztályát 1849-ben Bókai János, a híres dinasztia első képviselőjére hagyta.
A berlini gyermekosztály későbbi, mint a párizsi, vagy londoni, viszont a német Barez professzor indította meg a “Journal für Kinderkrankheiten” című első paediátriai szakfolyóiratot.
A bécsi gyermekkórház megalapítója is magyarországi születésű volt, K. W. Mauthner személyében. Korszakos művet írt J. von Heine 1860-ban a gyermekbénulásról. Epstein vezette be a gyomormosást a gyermekorvosi gyakorlatba.
Ekkor született meg H. E. Henoch alapvető tankönyve és írta le a róla elnevezett purpurát. A belgyógyász Schönlein professzorral közösen. Német iskolában tanult a dán Harold Hirschprung (a megacolon cong. kórképének tisztázója), a német nevű orosz Rauchfuss (a pleuritisnél észlelhető kopogtatási háromszög egyik névadója) a norvég Axel Johannenssen. A berlini katedrán Henoch méltó utóda Otto Heubner lett, a coeliakia egyik első leírója, a csecsemőtáplálás minőségi fontosságának felismerője, a meningococcus kimutatója a liquorban és a diftéria szérumterápiájának klinikai szorgalmazója.
Tanítványai: Czerny és Finkelstein az ő munkásságát folytatták. Koch láthatóvá tette az egyik legrettegettebb kórokozót, tehetséges munkatársa: Löffler identifikálta a diftéria bacilust, Behring, az első Nobel-díjas orvos bevezette a gyakorlatba az aktív immunizálást. Ha még idevesszük a német nyelvterületen működő, francia nevű Pirquet bécsi professzort, az allergiás percután reakció felismerőjét, a századfordulón a német paediátria meghatározó jellegű.
Francia földön Hutinel a csecsemőkori disztrófia és a szifilisz szaktekintélye, Rousseau után az anyatej legnagyobb propagálója. Budin professzor a só-vízháztartás fontosságának egyik korai felismerője, a mesterséges táplálás pápája, az “Assotiation internationale de Pédiatrie” megszervezője, majd Calmette és Guérin a tbc elleni védőoltás kidolgozója. Angliában Clemens Dukes és Sir Hutchinson a “Lancet” híres hasábjain írta kitűnő tanulmányait (l. Hutchinson-triász!). Amerikában Flexner és a japán Noguchi tenyésztette ki a gyermekbénulás kórokozóját.
A klinikus és a fertőzés folyamatának tisztázásában a svéd Medin is fontos szerepet játszott, így lett századunkra Heine-Medin kór, amelyet azóta a Sabin-cseppekkel sikerült szanálni. Az orosz Nil Filatov kitűnő tankönyvét 100 évvel ezelőtt magyarra is lefordították. Amerikában O’Dwyer az intubáció kidolgozásában, A. Jacobi professzor a gyermekgyógyászok nevelésében játszott meghatározó szerepet. New York-ban a Baby-Hospital tanítványai révén vált világhírűvé.
Jeles USA-beli gyermekgyógyászok voltak még: Francis Huber, Dillon Brown, W. P. Northrup és a kanyaró diagnosztikájából ismert Koplik.
Az olaszoknál Comba, Concetti és Mya neve érdemel említést, az Ibér félszigetiek közül Gomez-Ferrer és Martinezy Vargas.
Hazánkban ifj. Bókai János előbb az O’Dwyer-féle intubáció, majd a Behring-féle szérumterápia meghonosítója. Ő ismerte fel először a felnőttkori övsömör és a gyermekkori varicella közötti kórtani összefüggést, melyet a keresztagglutináció igazolt.
Kitűnő iskolát nevelt: Heim Pál, Szontagh Félix, Bókay Zoltán, Petényi Géza, Gegesi Kiss Pál és Kerpel-Fronius Ödön, valamennyien tanszékvezetők lettek.
A fertőző és alimentáris betegségek megfékezése után ma a daganatok és a genetika a paediátria legfontosabb problémája. Valamint az AIDS, amely kegyetlen fejezetet nyitott a legújabbkori medicina történetében.
AZ ÉN ELEKTRÓNIKUS KALANDOM
Csodálatos dolog az amikor egy kattintással jelzik a kollégák, a tudományos fórumok,az anyukák hogy szükségük van a munkádra,úgy ismeretlenül, csupán a leirt tények minősége alapján.Az alkalom hogy kiteregedheted és hasznosithatod azt, amit értéknek tekintenek benned,és amiket sokszor mellőztek vagy lebecsültek az illetéktelenek.
Ez egy becsületes alkotó munka története,és ami két Web lapon található meg./www.dr.bauerbela.ro és a-Blog.bauer bela.ro.
Most amikor a 8o-dik évem küszöbén állok, nem mertem még álmodni sem hogy mindaz a verjtékesen felhalmozott gondolatadattár és megteremtett irás/ 6ooo oldalon/ azok kezébe kerülhet akik értéknek tekintik és felhasználják mindennapi segitő imáikban és ténykedésükben a gyermekgondozási és gyermekgyógyászati gyakorlatban.
Ezek az-- átokra teremtett szürke verébtársaim- és a sors ajándékozott meg ezzel a lehetőséggel-az Internettel- hogy most tizenkét év kemény munkájával az egész szakmai rend tudomására hozzam azt a szerény értéket,amiért egy egész életet áldoztam,és megfellebbezhetetlen módon tárjam a kétkedők elé is.
Most már megnyugodtam,már nem vivom az ármányok elleni csatákat,az érdemtelenek elmarasztaló acsarkodásait.Abszolut igazolt tényekkel bizonyitottam.
Már nem biráskodik felettem a kissebbségi voltom minden nyomorusága,minden fala, amiről mindig kötelezően vissza kellett pattannom.
Az alkotás szelleme most már szabadon leng, igazolva azt a tényt hogy-a nem ismert, érinthető és érzékelhető személyekről szól az alkotott érték minősége- hanem a szabadon szárnyaló gondlatokról,a hivatástudat feddhetetlen.embertszolgáló.erkölcsileg tiszta emberi ténykedéseiről.
Vállalom 8 hónap után mindenki előtt, azt a nagyképüséget hogy Én ma magamat ünneplem,.
De megünnepeltek azok az embertásaim akik azzal hogy a világ minden tájáról visszajaleztek hogy nem volt hiábavaló az a 6ooo oldalnyi közlemény ami a világhálón közkézen forog és naponta 2oo-22o látogató tisztel meg már hosszu hónapok óta a Web lapomon és ami a GOOGLE KERESŐ NEMZETKÖZI ORVOSI KATALÓGUSÁBAN, A MEGTISZTELŐ MÁSODIK HELYRE SOROL A LÁTOGATÓK SZÁMÁT,ÉS A KÖZÖLT ANYAGOK TARTALMÁT ILLETŐEN.
Maga a tény hogy főként az orvosi rendünk látogatói jelezték hogy értéknek tartják a törekvéseimet és elvégzett munkámat,csak úgy ismeretlenül mindennemü –strófa-kisérete nélkül.
A gyógyitó munkám után ezt tartom életem legnagyobb teljesitményének.
Uram hálát adok érte.!!!
Amikor 73 éves fejjel az internet tanulás –kálváriáját jártam, jómagam sem gondoltam hogy megengedi Nekem az Úr hogy olyan tallérokat tegyek még a köz asztalára amiket az alábbiakban közölni fogok.Tulajdonképpen én sem vettem komolyan az egész elektrónikus ügyet, már csak azért sem mert, a környezetem is dicsérte a humorérzékemet egy ilyen vállalkozás hallatán.Egyszóval megmo-
solyogtak egyesek leplezetlenül a szemembe, a jobb érzésüek a hátam mögött.
Nem tudhatta senki hogy nekem az egész szakmai létem vágyálma volt a tudományos kommunikáció technikai feltételeinak a megteremtése-Vettem egy-OLIVETTI- irógépet és egy-ZENIT-fényképezőgépet-megtanultam a gépirást és fényképezést amatör szinten azzal a céllal, hogy tudomására hozzam a környezetemnek azt amit egy egész szakmai létem alatt felhalmoztam-tudásban,tapasztalatban .
Aztán jött a döntő momentum ami megérlelte bennem az elhatározást hogy ily módon is segithetek embertársaimnak.Egy édesanya akinek két fiát-padludkás- koruktól kezeltem és aki nagy emberi tisztességet érdemelt mint anya, mint házastárs,az egyik gyermeke vizsgálata alkalmával látta, hogy-bütykölök-a számitógépen egy tudományos munkát, és a következő megjegyzést tette-Kedves Doktor úr ne gyötörje magát a mai társadalom nem nagyon értékeli az ilyen jellegü törekvéseit,talán még a kollégáit is csak korlátozott mértékben,de azért kötelességem hozzátenni anyai minőségemben a következőket- –HA MÁR CSAK EGY GYERMEK ÉLETÉT SIKERÜL MEGMENTENIE A MUNKÁJÁVAL MÁR AKKOR IS MEGÉRTE A FÁRADTSÁGOT-
Ez volt az érzelmi döntő momentum,ez az emberi áldozatkészség abszolut leegyeszrüsitése egy lét védelmére.
Hatalmas és áldozatos munkát végeztem amit csak az tud felmérni akinek ilyen élményanyaga van.Úgy érzem hogy áldás kiséri mindennapi munkámat és ezért boldog vagyok.
És végezni fogom amig megbecsülendő,hasznos gondolatokkal szolgálhatok anyáknak,kollégáknak,minden érdeklődőnek.
Másrészt,éreztem azoknak a hosszú évtizedeknek a gyermekgyógyászatba vetett hitét,önfeláldozó munkáját,nem teljesen kiteljesedett segiteni akarását amit még el kell végeznem.
-Nehéz szivvel álltam egy ilyen jellegü és nemzetközi horderejü megmérettetés elé, mert egy negativ jelzésü sikertelenség erősen rányomta volna bélyegét az eddigi létem,konok munkájára.
Mindennemü törekvésem az volt hogy hasznára legyek irásaimmal az arra igényt tartó kollégáimnak,az édesanyáknak gyermekük nevelésében,gondozásában,valamint arról is hogy hogyan éltem meg ezen -rusnya világ-fondorlatait-mindezt kevés örömmel és több keserüséggel
Úgy érzem mégis megérte-a sors- megágyazta nyugalmamat-a statisztikai mutatók ilyen mérvü kivételes értékei emelték az országban a szakmai tisztességemet,és megerősitettek a nemzetközi gyermekgyógyászati szakirodalom érdemleges alkotóinak az adattárában.
AMIKET LEIROK ÉLETEM ÉRDEMLEGES ESEMÉNYEI VOLTAK.ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI.
A CSALÁDOMNAK ÉS FÖLDIEIMNEK SZÓL EZ A RÖVID IRÁS, AKIKNEK EREDŐJE ÉS ELSZÁMOLÓJA VAGYOK. KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ, AMI MINDEN EMBERI GYARLÓSÁG ELLENÉRE A MEGÉRDEMELT RANGJÁRA EMELI EMBERI ÉS ORVOSI TÉNYKEDÉSEMET.
AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSTÁRSADALOM ELISMERTE EGY KÜZDELMES ÉLET EREDMÉNYEIT AZZAL HOGY A PÁPAI PÁRIZ FERENC ÉLETMÜDIJAT NEKEM ITÉLTE A 2O1O –es ÉVBEN.
IGAZSÁGOS, ÉRTÉKRENDÜ ÉS ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET IDÉZEM, ÉLETEM ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA ÉS KINYILVÁNITÁSÁRA.
DE 8 HÓNAP ALATT ITÉLETET MONDOTT /2O1O DECEMBER 6 ÉS 2O11 AUGUSZTUS 6-IKA KÖZÖTT/ AZ AZ 52.OOO-NYI ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL,73 ORSZÁGÁBÓL ÉS 2248 VÁROSÁBÓL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZIRÁNT A 6OOO OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI MUNKÁM IRÁNT, AMELYET TISZTESSÉGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A VILÁGHÁLÓN.
SZATMÁRNÉMETI-2O11-AUGUSZTUS 6-ÁN..
Web lap-WWW.dr.bauerbela.ro
blog.bauer bela.ro
W.W.W.conexiuni medicale.ro-
pagină personală-dr.Bauer Béla
FÖLDTÁJAK-ORSZÁGOK-VÁROSOK-LÁTOGATÓK.
9 hónappal a Web lapom működésének beinditása után
a következőket regisztrálták az infermatikai statisztikai rendszerek-
WEB LAPOM STATISZTIKAI ADATAI 8 HÓNAP UTÁN
2O1O-DECEMBER 6 ÉS 2O11 AUGUSZTUS 6 KÖZÖTT
A VILÁGHÁLÓRA FELTETT SZAKMUNKÁK OLDALSZÁMA-
6523
1-LÁTOGATÓK SZÁMA 62640
2-ORSZÁGOK SZÁMA 79
3-VILÁGVÁROSOK SZÁMA 121O
4-HAZAI VÁROSOK SZÁMA 431
5-MAGYAR VÁROSOK SZÁMA 88O
6-VÁROSOK ÖSSZESEN 2521
7 –BUDAPEST 5432
8-BUKAREST 4612
9-LÁTOGATOTTSÁG 24ÓRA ALATT 232
LÁTOGATÓK FÖLDRÉSZEK SZERINT Európa-Amerika-Kanada-Dél-Amerika-Afrika Ázsia-Délkelet Ázsia-Közelkelet
.
Amikor a sorsom úgy hozta, hogy egy súlyos infarktus alkalmával öt éjtszaka néztem az intensiv osztály fehér menyezetét-lebegtetve-kilátásaimat,ebben az esetleg utolsó szoritásában földi létemnek, gondoltam arra hogy hogyan gazdálkodtam átörökitett génjeimmel gondolatban,szóban és cselekedetben.-Nem ildomos úgy meghalni,hogy ne tudjuk –miért éltünk-
Egy jó barátom és kollégám Dr.Puskás József aki, az első látogatóim közé tartozott a kórházban a következőket mondta –hát kis pajtás mostani helyzetedben nem nagyon pengetném a garasaimat ,de egy tanácsot tudok adni –ha most a lábad közé ejted a fejed erősen számolhatsz a fehér lepedő csendjével.
Ezen jó tanács után önszorgalomból elsajátitottam a számitógépes ismereteket,a szöveg és képes technikák ismérveit,valamint vettem egy-Nikon-elektrónikus fényképezőgépet és hozzákezdtem a még hátralévő feladataim elvégzéséhez.
Az már való tény hogy az egész környezetemet hosszantartó-turbulens-állapotban tartottam a hülye kérdéseimmel.De megtanultam, és köszönöm mindenkinek aki egy percet,pillanatot áldozott rám.
Következtek a magambafordult,állhatatos munkával eltelt napok./napi 12-14 óra kemény szellemi munkával/
Kellett legyen bennem annyi akarat és önbizalom hogy felkapaszkodjak a Ring-szoritó sarkában ahogyan ezt az életem folyamán többször megtettem.
Egyetlen célom volt, hogy amit magammal hoztam,és az irdatlan következetes munkámmal szereztem,az ÚR áldó kezeivel még továbbitsam a hivatásom törekvéseit azoknak, akik ezt igénylik.
Amilyen mértékben talpraálltam egy nemeslelkü,nagyon sok áldozatra képes ember/a hitesem/segitségével,csak az alkotási kényszer és annak módjai lebegtek előttem.Nehezen elhihető de mégis kiméletlen átélt történés volt az, hogy az enyéimtől,itt a szatmáriaktól nem kaptam meg a megérdemelt jó szót.De hát ez a végjátékban már mellékes,habár megvisel
hitedben és szellemiségedben.
Nem az önmutogatás kényszere a pályafutásom alkonyán,hanem életem harmóniájának és tisztességes elszámolásának a gondja kényszeritette ki belőlem,hogy a hivatásomnak szentelt érdemleges és kézzelfogható tények felmérését végezzem el, elektrónikus eszköztárral ,életem alkotó munkájáról.
.
Mindennemü alkotó munkának, kell legyen egy elfogadható,értékelhető
háttere amit a szűkebb szakmai vagy a társadalom tisztességes rétegének kötelezően el kell magyarázni-Ezt teljesitem én az alábbiakban.
Miért irtam minedezen munkáimat teszik fel egyesek a kérdést?
Az elsők érvek között talán az egyetemi gyermekgyógyásati fakultások megszüntetését emliteném.Az általános orvosképzésben a gyermekgyógyászáti oktatás elégtelenné vállt úgy időben mint tartalomban.A kezdő orvosok úgy a gyakorlati mint az elméleti sőt a dokumentációs lehetőségeket is tekintve meglehetősen egy előnytelen hely-zetből indulnak el a nagyon felelősségteljes munkájuk gyakorlásában..Egy diagnosztikai összhangzattanu munka amit jómagam a köz rendelkezésére ajánlottam elektronikus kiadásban,egy olyan helyzetben amikor a családi orvosi rendelőket most látták el Lap-topokkal-egy kattintás reményével nagy segitséget kaphatnak.Még ma is átérzem a pályakezdés emócióinak minden mozzanatát,és úgy éreztem mindig hogy szolidáris maradok ezekkel a kollégáimmal.
Vannak általános követelmények amik közül megemliteném
-a megbizhatóságot,minőséget és közérthetőséget
-a szavahihetőséget és tudományos hitelességet
--a mindenki által való hozzáférhetőséget
- a szakmai jelleg gyakorlati szempontjainak a prioritásait
-és mindenekelőt a leszélesebbkörü tájékozódás vagy
tájékoztatás igényeinek való megfelelést
Mielőtt a Web oldalamat létrehoztam,a körülbelül 4ooo oldalnyi anyagot, rendszereznem kellet azokat orvosi vonatkozásu,gyermekgondozási
és gyermekvédelmi ,valamint közéleti problémákra.
Tulajdonképpen az egész szakmai pályfutásom papirra vetett munkája fellelhető de főként, az utóbbi 8-1o évben már kellő tapasztalattal és nagyon nehéz, kemény munkával végeztem el ezt a feladatot.
.
Ez a egy becsületes alkotó munka története,és ami két Web lapon található meg./www.dr.bauerbela.ro és a-www,conexiunimedicalesm.ro –saját rovat-/
2010 December 6-án inditották útjára az egyéni WEB lapomat,azzal a céllal hogy azt a szerény tenyeres-talpas munkámat
az orvosi gyakorlattal kapcsolatban,legyen lehetőségem közölni másokkal is.
A sok kétkedésre, ami bennem élt,a számottevés a köz előtt,az elfogadás ténye a saját rendem képviselői által úgy hazai mint nemzetközi szinten,nehéz volt kivárni aválaszt..
.
Mindennemü törekvésem az volt hogy hasznára legyek irásaimmal az arra igényt tartó kollégáimnak,az édesanyáknak gyermekük nevelésében,gondozásában,valamint arról is hogy hogyan éltem meg ezen -rusnya világ-fondorlatait-mindezt kevés örömmel és több keserüséggel.,és kevés őszinte baráttal.
A Web lapom egyik nagy előnye hogy sikerült egy kalap alá
hoznom a gyermekgyógyászati tudomány,a gyermekgondozás és egy erdélyi magyar örömeit és gondjait.
Néhányat megemlitek-
-a gyermekgyógyászati hivatás ismérveit egy egyedülálló elektrónikus szerkesztésü könyvben , elsőnek az országban.
GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKAI ÉS KÉPES DIAGNOSZTIKA.internet-www.Conexiuni medicale
GYERMEKGYOGYÁSZATI, KLINIKAI ÉS KÉPES ÚTMUTATÓ
MOTTÓ
Ha ezen munka segítségével csak egy gyermek életét sikerül megmenteni már megérte az áldozatos munkát.
Dr. BAUER Béla
gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora.
A román nyelvű kiadvány címe:
DIAGNOGNOSTIC CLINIC ŞI IMAGINISTIC ÎN PEDIATRIE
ISMERTETŐ
Az igényes szakmunka 280 oldal terjedelmű, 17 fejezetet és 409 vázlatot tartalmazó CD-kiadvány körülbelül 1000 képes ikonográfiával. Az első ilyen jellegű elektronikus orvosi szakmunka az országban.
A kiadvány aktualitása és előnyei a következők:
1. Teljes igényű és leülepített szakmai áttekintést ad a gyermekgyógyászat klasszikus és mai,tudományos és gyakorlati adattárából.
2. Egy számítógépbe betáplálva azonnali információkat nyújt/1-2 másodperc/ olyan részletkérdésekről, amelyekhez csak időigényes és fáradtságos dokumentációs munka után juthatunk hozzá./CTRL lenyomva + 1 bal egérklikk a tartalomjegyzékben óhajtott címre/
Napjainkban, amikor a gyermekgyógyászati képzés nem kap méltó rangot a felsőoktatásban (megszűntek a gyermekgyógyászati karok az orvostudományi intézetekben) a végzős orvosok, saját hibájukon kívül nem kellően leülepített gyermekgyógyászati ismeretekkel kezdenek hivatásuk felelősségteljes gyakorlásához. Úgy gondolom hogy ez a munka hiánypótló lehet a mindennapi gyermekgyógyászati ténykedésben.
A CD-ben foglaltak szakmailag, életszerűen a mindennapi orvosi gyakorlat igényeit figyelembe véve, steril szakmai eszmefutásokat nélkülözve szolgátat információkat, szinoptikus táblázatok, vagy rendszerezett felsorolások formájában a gyakorló orvosnak és rajta keresztül a szülőknek a gyermek aktuális fizikai és szellemi fejlettségi állapotáról, valamint a betegségnek a jellegéről vagy milyenségéről, a gyógyulás kilátásairól.
A kiadvány gyakorlati hatásfoka a számítógéppel rendelkező orvosi rendelőkben lesz mérhető. A megfelelő fejezeteket mindvégig lehet időszerűsíteni, kiegészíteni vagy kiiktatni egyes részeket vagy fejezeteket, mindezeket a felhasználó orvos gondolkodásmódjához modulálni a szakmai élményanyag az egyéni elméleti és gyakorlati felkészültség függvényében. A szerző ilyen értelemben teljes mozgásteret engedélyez a felhasználónak. Ez az elektronikus kiadvány ha illetékes, érdeklődő kézbe kerül, sokáig él és használható és az esetek többségében egy egész szakmai karrieren elkísérhet, természetesen az elmaradhatatlan szakmai időszerűsítésekkel.
TARTALMILAG a 17 fejezet a következő problémákkal foglalkozik:
- a gyermek fizikai, szellemi és érzékszerveinek fejlettségi foka
- a helyes kórtörténet, a beteg gyermek vizsgálatának a metodológiája
- a részletes gyermekgyógyászati szemiológia, a 56 főbb tünetcsoporttal
- a gyermekbetegségek főbb tüneteinek vagy tünetcsoportjainak az értékelése korcsoportok szerint (újszülött, csecsemő, kisded, iskolás gyermek)
- a diagnózis vagy kórisme felállításának a rendszertana
- a diagnosztikai tévedések megelőzésének lehetőségei
- a gyermekgyógyászatban gyakrabban előforduló betegségek
- ritkább gyermekgyógyászati kórképek
- a sebészeti vonatkozású gyermekbetegségek műtéti kezelési időpontjának
- optimális időpontja
- szindromatologia
- a sokat vitatott antibiotikum kezelés ésszerű alapjai
- a csecsemő és gyermektáplálás időszerű kérdései
- gyermekkori oltások naptára, formái, javallatai és ellenjavallatai
- a csecsemőgondozás sarkalatos szervezési problémái,és szakmai tartalma
- fontosabb laboratóriumi adatok gyermekkori rendszertana
- aktuális orvos etikai kérdések
A kiadvány DOKUMENTACIÓS FORRÁSAI rendkívül gazdagok:
- a klasszikus német gyermekgyógyászati irodalom forrás anyagától kezdve,szerepelnek a angol-amerikai,francia ,román,magyar szerzők örökértékű munkái. Mindezeket a bevezetőben nominalizálva felsoroltam.
- ugyancsak említésre méltó a világ legrangosabb gyermekgyógyászati folyóiratainak szintézisei adott témákban-/lásd bevezető/
- nem elhanyagolható a szerző személyes 53 éves szakmai élményanyaga (szakmai minősítő tanfolyamok,továbbképzések a hazai és külföldi rangos gyermekgyógyászati intézményekben, doktorátusi tézis anyaga, közlemények a hazai és külföldi szaklapokban) és nem utolsó sorban egy emberöltő a beteg gyermek szolgálatában.
A kiadvány egy külön fejezete a „BLITZ diagnózis a gyermekkorban”. Az ebben foglalt 403 tétel hozzásegítheti a gyakorló orvost hogy az első benyomás alapján egy prezumptív vagy előzetes diagnózist mondjon a szülőknek. Az orvosi hivatás „ősrégi” problémája a gyógyító tevékenység kapcsán, a beteggel való első találkozás alkalmával nagy valószínűséggel kórismét mondjál, ennek az aktusnak a sikere, mindig tiszteletet és elismerést vált ki a hozzátartozóból.
A „RADIOLÓGIAI IMAGINISZTIKA” című fejezet rendszerekbe foglalt ikonográfiát tartalmaz 433 felvétellel, és a szükséges radiológiai szemiológiai leírással.
„GYERMEKGYÓGYÁSZAT KÉPEKBEN” tulajdonképpen a gyermekbetegségek egy 550 képanyagon való atlasz-szerű megjelenítése főként azon kollégák számára jelenthet értéket, akiket egy-egy vizuális jelenség vagy élmény egész életükön át elkísér vagy esetleg emlékeztet.
TISZTELT KOLLÉGÁK ÉS KOLLÉGANŐK!
53 évvel a tarsolyomban a mindennapi tépelődések árnyékában, ami még napjainkban sem megértett közös sorsunk, írtam meg ezt a munkát, nagyon jó szívvel és őszinte segíteni akarással. Főként azoknak a segítségére akik egy sztetoszkóppal a nyakukba aggatva kell megküzdjenek a gyermekkellátás sűrűjében, az első vonalban. Fogadjátok megértéssel és szeretettel ezt a törekvést.
Tisztelettel,
Dr. Bauer Béla
Szatmárnémeti, 2009 Január
2.GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK KÖZHASZNU GYŰJTEMÉNYE-internet-világháló-www.Conexiuni medicale -997 oldal-
MOTIVÁCIÓ-A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.
Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi.Valahol a mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.
Másrészt, a mai szülők egészségügyi kulturáját tekintetbe véve, és a nívós tömegkomunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.
Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések,félremagyarázákok elkerülése végett, amik olykor félrevezetőek és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektrónikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerüsithető adattára van.
Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bizott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunK,ami a maga nemében minden fejezetét magába foglalja a gyermekgyógyászat mai adattárának,és mindez egy kattintással hozzáférhetővé válik minden érdeklődő számára.
-3 –Gyermekgyógyászati Atlasz-ami kb-1ooo felvételt tartalmaz az oldal megnyitása után rögtön a nemzetközi gyermek-
gyógyász közösség figyelmének az előterébe került és nagyon sok érdeklődőt vonzott a lapomra a világ minden tájáról/13213 látogató
-4-A –Blitz diagnózis a gyermekkorban/diagnózis az első látásra / az orvos elődeink és saját tapasztalatunk összegzése fél mondatokban de határozottan állitom hogy értékes klinikai megfigyelések-
kel.Ilyen jellegü kiadvánnyal nem találkoztam a mai gyarmakgyógyászati irodalomban.
-5–Klinikai tanulmányok-sokrétü, számos kutatásaimmal összefüggő de más irodalmi ccsemegét is tartalmazó munka, ami szakmai élményanyag minőségét tekintve hozzájárulhat az orvosi szemlélet személyszerinti kialakitásához.
Ugyancsak ezen a lapon jelentettem meg három gyermekgondozási
munkámat-1-Gyermekgondozási tanácsok közhasznu gyűjteményét-12oo
a Gyermekgondozási Böngészőt 4oo oldal/valamint –Képes Kismama-Blog-15oo oldal. Az első 8 hónapban 76o magyarországi városból és helységből látogatták az anyák ezt a kiadványt.DE meg kell emlitenem a kárpátmedenceianyukákat/Szerbia.Szlovénia.Horvátország,Ausztria,Szlovákia.Pománia,Ukrajna,Moldova és az egész világon sokszor kényszerből elvádorolt anyukákat is akik 73 örsszágból vették igénybe irásaimat
á használták gyermekeik gyógyitása érdekében.-A három kiadvány -kb- 3ooo oldal.Nagyon büszke vagyok erre a három munkámra,elsősorban nem azért mert 6 évig dolgoztam rajtuk-hanem sikerült közös lapra tenni az orvosi,védőnövéri és szülői teendőket elméleti és gyakorlati sikon és nem utolsósorban hogy magukrautalt kis magyar közösségnek tudtam segitő kezet nyujtani..
Ez orvosi létem egy nagy,felejthetetlen érzelmi megélése- Nagy öröm tölt el és boldog vagyok hogy megirtam és hosszantartó értéket alkottam az édesanyáknak,családoknak olykor a sors által rájukszabott nehéz helyzetükben.
A –Közéleti irások-ezek már a közelmúlt és jelenlegi gyarlóságainkról, a barátokról,Páskándi Gézáról Szatmárról, szülővárosomról,modortalan de igaz irodalmi próbálkozásaimról és életem értelmének elszámolásáról szólnakSzerintem annak a néhány irásnak amit közöltem van egy közös jellemvonása-igazak és történelmileg autentikusak
. Engem nem kényeztettek el a földieim elismréseikkel,mikor a sorsom éppen árnyas oldalára vetődött, nem védtek,nem vigasztaltak.
Mindig inkább az ejtőernyősöket magasztalták,propagálták,vagy az ügyeskedő,habverős kollégáimat istápolták.
Egész pályafutásom alatt csak a kimondott tagadhatatlan és méltányos szakmunkámra volt szügség.aA teljesitményemet valahogy mindig máshol ismerték el,és megfelelő módon értékelték.A magam erejéből érvényesültem és ezt a tényt értékmérő emberek felismerték és jutalmazták.Ez a tény itt a szülővárosomban egy körmöm alatti fájdalmas tüske volt,amit bevallom nehezen viseltem.
Amikor 2o1o április 22-én 7oo kollégám előtt olvasták a –Laudációt-életem munkájáról,végigvonult előttem egy érzelmi és mégis reális áttekintés életutamról, megkezdve a génjeimtől amiket kölcsön adott a lét, hogy majd jó kamattal behajtsa rajtam az adományt.Az adomány és visszatérités közötti idő amit már én uraltam-elsősorban a kitartó hiteles munkámmal,felelősségtudattal,a gondolattal hogy minden reménytelennek tűnő helyzetben az egyetlen visszatérő már,már morbid gondolatom az volt-hogy utoljára még megkapaszkodok-Ez a kimondhatalanul vérmes remény, amit édesanyám sujkolt belém-hogy életemnek ez az egyedüli lehetséges értelme és méltányos fohásza.
Igy csepegtettem nap mint nap a cseppeimet a tengerbe-az Értől az Óceánig.,hogy a végén megnyugvással álljak ki és boritsam az asztalra
ha nem is szegényes de egyszerü jövedékemet.Úgy hiszem hogy a teremben lévő kollégáimnak nem kell ecsetelnem az társadalom gyarlóbb felének álnokságait,a történelmi időszakok hol feléledő,hol virágzó hitványainak szertelen rosszindulatát. Ők ugyanezeket megélték.
Hiszem, hogy mi valamennyien részben vagy egészben tovább tudtuk örökíteni az orvoslás Pápai Páriz Ferenc által megfogalmazott erényeit, azaz: „az egészséges tudomány, a tökéletes lelkiismeretesség, a hűséges szorgalom és a hiánytalan jóakarat” példáját, melynek hiányai nemcsak rendünk, hanem egész világunk fennállását veszélyeztethetik.
Nagy elődeink ezen gonlatait szem előtt tartva igyekeztünk megőrizni méltóságukat és tartalmi hallhatatlanságukat
. Itéltessék meg a munkám értéke azok által, akiknek bármilyen természetü javára szolgál.!!