Dr. BAUER BELA - MEMENTO MEDICAL SĂTMĂREAN - ZILELEL MEDICALE SĂTMĂRENE 3-5 X.2O13 VIDEO

GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ

GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ - Dr Bauer Bela

GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ

     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DR.BAUER BÉLA - SZATMÁRNÉMETI 2O1O-

 

 

 

 

-AMIT NEM TUDOK ELHALLGATNI.-

 

 

Ezt a 2oo újságcikkből összeállitott munkát azoknak az anyukáknak irtam,akiknek nincs internetes hozzáférhetőségi lehetőségük.Mindezt egy gyermekgondozási rovat keretein belül akartuk megoldani –részemről teljesen dijmentesen.Megtörtént a megállapodás de nem az én emberi gyarlóságom miatt ez finoman is szólva a mély magyarérzelmű

vezetők döntése miatt a megállapodást visszamondták. Mondjon itéletet az olvasó!

 

 

 

A GYERMEKGONDOZÁS ÚJRAÉRTÉKELÉSÉNEK

AKTUALITÁSA

 

 

 

Az irásaim célja egy , folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánlani napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.

Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi.Valahol a mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.

Másrészt, a mai szülők egészségügyi kulturáját tekintetbe véve, és a nívós tömegkomunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.

Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések, elkerülése végett, amik olykor ártalmasak is lehetnek, igyekszünk olyan irásokat közreadni, amiknek szélesebb információs az alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerüsithető adattára van.

Nagyon nehéz tanácsot adni egy szülőnek, hogy mit tegyen és mit ne, a saját gyermekének gondozása,nevelése kapcsán. Másrészt észlelhetjük a különbségeket is, az eltérő irányzatú szülői-kézikönyvek ellentmondásai között amelyek olykor akár félreérthetőek lehetnek.

A gyermeket nevelő szülők általában kialakitják saját nevelési koncepciójukat, amelyek sokkal jobbak és természetesebbek lehetnek, bármilyen segédkönyvnél.Jómagam véleménye az, hogy minden tanács annyit ér, amennyit elfogadnak és hasznosítanak belőle.

Tudatában vagyok annak, hogy k0zlem;nyeim, éppen úgy mint megannyi m's, az idő martalékává válik. Nem azzal az igénnyel állitottam össze ezt a munkát, hogy vetekedjek a mai kor megszámlálhatatlan ilyen témájú kiadványával. Úgy érzem, hogy az 54 év gyermekgyógyászati gyakorlatával, szelektiv készségével a tarisznyámban és ugyannakkor felvértezve a modern gyermekgyógyászat újszerű tudományos vetületeivel, igénybevéve minden lehető és erre a témakörre vonatkozó forrásanyagot, igyekeztem összegyűjteni és közhasznúvá tenni , sok munkával, jószándékkal ezt mindenki számára.

. Ez a munka közhasznú célt szolgál főként a tájékozatlan, sokszor magukra utalt anyukáknak. A jómagam hozzájárulása a munka tartalmi részének a 60%-át adja ki,ennek a kiadványnak..A többi az arra érdemes információs anyagok szelektiv felhaszn'l's'nak javára irható amit főként a szatmár megyei magyar anyanyelvű de minden magyar nyelven olvasó édesanyának ajánlom olyan tisztelettel és megbecsüléssel, amit csak egy anya kaphat.

A csecsemőgondozás teljesen új, a modern világ igényeihez adaptált elvárásokat tár elénk, amiknek meg kell felelnünk.

A kisdedek, iskoláskoruak szellemi fejlettségi foka, viselkedési és magatartási formái, a csodálatosan rövid idő alatt elsajátitott szellemi és társadalmi élményanyag minden szakembert a gyermekhálózatban nagy feladatok elé állít.

Ugyanakkor megjelentek a káros magatartási, zavarok, a túlterhelt gyermek kórtana a modern kor leselkedő mondhatnám gyilkos veszélyei /etilizmus, dohányzás, drogok használata/ amelyek eggyüttvéve mind hozzátartoznak mindennapi félelemeinkhez, és orvosi gyakorlatunkhoz.

Átalakult a gyermekbetegségek jellege – már nem a fertőző betegségek szedik milliós áldozataikat, hanem a malignus úgymond "rossz-betegségek" aratnak,az emberi lét történelmi és társadalmi változásaiból eredő nyavalyákkal – pl. immunhiányos kórképek.

Próbálok egy szelektív felfogású munkát tárni önök elé amit úgy gondolom hogy nem lehet kellőképpen rendszerezni, de mégis választ próbál adni a gyermekgondozás mai kihívásaira.

 

 

 

 

INDEX

 

 

 

1-A DROGOK HÁLÓJÁBAN

2-SZÜLŐI NEVELÉSI STILUSOK

3-A HELYTELEN ANTIBIOTIKUM KEZELÉSEKRŐL

4-A PENIC ILLIN A MANDULAGYULLADÁS SZUVERÉN GYÓGYSZERE

5-A KRÓNIKUS HASI FÁDALMAK ÉRTÉKELÉSE GYERMEKKORBAN.

6-SZOPTATÁS- GYAKORLATI SZEMPONTOK 

7- A SZOPTATÁSI KÉSZSÉG HIÁNYA

8-LÉGUTI MEGBETEGEDÉSEK A TÉLI SZEZONBAN

9-A HÁLA ÉRZELMI VETÜLETEITŐL

1o-HOL AZ EGÉSZSÉGES HATÁR A T,V NÉZÉSBEN

11-S.OS TÁPSZERPÓLÁS- MIT TEGYEK-

12-LÁZGÖRCS.

13-FEGYELMEZÉS-BŰNTETÉS-

-14-TÉVES ÉS JOGOS AGGODALMAK

15- A SZÜLŐK NEVELÉSI HIBÁI

16-ORVOSI ETIKA AKTUALITÁSAI

17-BÁRÁNYHIMLŐ-KANYARÓ-MUMPSZ-RÓZSAHIMLŐ

18-VELESZÜLETETT SZIVZÖREJEK

19-AZ ELKÉNYESZTETÉS OKAI

2o-VELESZÜLETETT CSIPŐFICAM

21-A KÉSLELTETETT BESZÉDFEJLŐDÉS

22--A DACKORSZAK ISMÉRVEI

23-HA A GYERMEK NEM ESZIK.

24-AZ ANYATEJ NÖVELÉSE.

25-VÉRSZEGÉNYSÉG GYERMEKKORBAN

26-VEGETARIANIZMUS A GYERMEKNÉL

27-ISKOLAÉRETTSÉG

28-AZ EREDMÉNYES ISKOLAI TELJESITMÉNY FELTÉTELEI

29-EGY FONTOS ALKATI RENDELLENESSÉGRŐL

3o-AZ ELHÚZÓDÓ KÖHÖGÉSEKRŐL GYERMEKKORBA

31-LÉGUTI IDEGENTEST

32-VÉLETLEN MÉRGEZÉSEK.

33- NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET A GYERMEKNÉL

34-HORKOL A GYERMEK.

35-VELESZÜLETETT VASTAGBÉLTÁGULAT

36-FIMÓZIS.

37-MÁJGYULLADÁS

38-GYERMEKKORI ELHIZÁS-TÉLI VESZÉLYEK

39-A HASFÁJÓS CSECSEMŐ

4o-GYERMEKKORI FEJFÁJÁS

41- GYERMEKKORI NYAKI DUZZANAT OKAI

42-A GYERMEKKORI CUKORBETEGSÉG

43-GYAKORIBB NEVELÉSI HIBÁK.-

44-TEJALLERGIA-VAGY-TEJCUKOR ÉRZÉKENYSÉG

45-ORRVÉRZÉS

46-A SZÉKREKEDÉS
47-MONGOLFOLT

48-A JUTALMAZÁS KÉRDÉSKÖRE

49-AZ AUTIZMUSRÓL

5o-GYAKORI TÁPLÁLÁSI HIBÁK

51-HA A GYERMEK AZ IKREK JEGYÉBEN SZÜLETETT

52-ARCÜREG GYULLADÁS

53- ÉLŐSKÖDŐK A KEDVENCEKBEN-PARAZITÓZISOK

54-HASHÁRTYAGYULLADÁS-ELHANYAGOLTVAKBÉLGYULLADÁS KÖVETKEZMÉNYE

55-AVIZSÉRV
56-A SZÉKÜRITÉS ZAVARAI GYERMEKKORBAN

57-AZ ÖVSÖMÖR

58-MOZGÁSFEJLŐDÉS

59-MIGRÉNES FEJFÁJÁS-

6o-A VÉRKÖPÉS LEHETSÉGES OKAI-

61-HASMENÉSEK-ROTAVIRUS FERTŐZÉS-

62-SÁNTITÁS-PERTHES KÓR

63-NYITOTT GERINC

64-MIKOR GONDOLJUNK-ROSSZ- BETEGSÉGRE

65-KERÉKPÁROS BALESETEK

66-LÚDTALP A GYERMEKKORBAN.

67-GYERMEKKORI ÉGÉS

68-A NEURASZTHÉNIÁS ALKAT GYERMEKNÉL

69-HIPERAKTIV KISDED

7o-BAKTÉRIUM FERTŐZÉSEK

71-HA VISZKET A BABA BŐRE-

72- -A PATTANÁSRÓL

73 HERPES VIRUS FERTŐZÉS

74-BŐR ÉS KÖRÖM GOMBÁSODÁS GYERMEKKORBAN

75-RÖVIDLÁTÁS-TÁVOLLÁTÁS

76-GYERMEKFOGÁSZAT

77-FOGSZABÁLYOZÁS-

78-MI A KÜLÖNBSÉG A TOROK ÉS MANDULAGYULLADÁS KÖZÖTT.-

79-NEM STRESSZ VÁLTJA KI AZ ÉJJELI ÁGYBAVIZELÉST

8o-VELESZÜLETETT ÉS SZERZET HUGYUTI MEGBETEGEDÉSEK

81-AZ ECZÉMÁTÓL A SZÉNANÁTHÁIG

82-AZ EGÉSZSÉGES CSECSEMŐ FEJLŐDÉSE

83-A MANDULAGYULLADÁS

84-FIGYELJEN A GYERMEKE LÁTÁSÁRA

85-A PUBERTÁS PSYCHÉS PROBLÉMÁI

86-FEJTETÜ-RÜH.

87-BULIMIA

88-EGÉSZSÉGES REGGELI GYERMEKEKNEK

89-A HORDOZÓKENDŐRÖL

9o-VIZI BALESETEK GYERMEKKORBAN.

91-A VÉDELMET NYÚJTÓ ANYATEJ

92-TÁPLÁLKOZÁS TERHESSÉG IDEJÉN.

93-SZŰRŐVIZSGŐLATOK KORCSOPORTONKÉNT

94-HOGYAN KÉSZÜLHETÜNK FEL AZ ÉLŐSKÖDŐK TÁMADÁSAIRA

95-GYRMRKKORBAN GYAKORI A VESEKŐ

96-BÉLELZÁRÓDÁS

97-GYÖTRŐDÉSEK

98-TUBERKULÓZIS

99-PELENKÁS ISKOLÁSOK

1oo-NEM LEHET ELÉG KORÁN KEZDENI A FOGÁPOLÁST.

1o1-GYERMEKKORI AGRESSIÓ ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

1o2-ÓTVAR

1o3-SKARLÁT

1o4-MÉRFÖLDKÖVEK A GYERMEK FEJLŐDÉSÉBEN

1o5-LELKI ZAVAROK GYERMEKKORBAN

1o6-SZÜLŐ ÉS GYERMEK KÖZÖTT LÉVŐ BENSŐSÉGES KAPCSOLAT

1o7-TANULD MEG ÚJRAÉLESZTENI A GZERMEKET

1o8-A GYERMEKBÜNÖZÉS

1o9-ALKOHOLIZMUS-DOHÁNYZÁS

11o-A –TIC-

111-ÖRÖKBEFOGADÁS

112-AZ ASZTMA

113-AZ EPILEPSZIA

114-AZ ÚJJSZÜLÖTT VÉRZÉSES MEGBETEGEDÉSE

115-JÓ SZÜLŐ-ROSSZ SZÜLŐ

116-SZOPTATÁS AHOGY NEKED TETSZIK.

117-TÖLCSÉRMELL-MŰTÉT-

118-ÚJJSZÜLÖTT GONDOZÁS

119-UTAZÁS A BABÁVAL

12o-VÉRES SZÉKLET

121-AZ ISKOLAI KÖRNYEZET ZAVARÓ HATÁSA

122-KÖHÖGÉS

123-A-CUCLI-

124- A TOXINOK ÉS A CSECSEMŐTÁPLÁLÁS

125-AZ APÁK SZEREPE A GYERMEKNEVELÉSBEN

126-BAKTERIÁLIS BŐRBETEGSÉGEK

127-VIRUSOS SZEMÖLCS

128-VAN E KÖTELEZŐ IDŐHATÁR A HOZZÁTÁPLÁLÁSRA

129-GYERMEKEK AZ AUTÓBAN

13o-GYERMEKORVOS NÉLKÜL

131-A KÖTŐDÉS

132-A TEJPORKÉSZITMÉNYEKRŐL VALÓ TUDNIVALÓK

133-NYÁRI BŐRBAJOK A CSECSEMŐNÉL

134-MIT KELL TUDNI A HÁNYÁSRÓL

135-CSECSEMŐKORI TOXICOZIS

136-JÁRVÁNYOS GYERMEKBÉNULÁS.

137-MIOR KEZDHETJÜK A BILIRE SZOKTATÁST

138-A LÁBGOMBÁRÓL

139-A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK BŐRJELENSÉGEI

14o-NEHÉZSÉGEK A CSALÁDBAN-HIPERAKTIV GYERMEK

141-A CSALÁD MINT A SZERETET ISKOLÁJA

142-AZ ELSŐ HETEK

143-NEM ÉRTÜNK EGYET A NEVELÉSBEN

144-EGYEDÜL

145-ÉTELMÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE

146-GYERMEKBALESETEK ELLÁTÁSA

147-KISGYEREKKORI MÉRGEZÉSEK

148-GYÖTRELMEK

149-FOGZÁSI TÜNETEK-TÜNETMENTES FOGZÁS

15o-SZABÁLYTALAN FOGZÁS.

151-LELENCEK-LELENCHÁZAK

152-GYERMEKKÓRHÁZAK

153-SZÜLŐI ÖRÖMÖK

154-A SZÜLŐI FELÜGYELET KÖZÖS GYAKORLÁSA

155-SZŰRŐVIZSGÁLATOK KORCSOPORTONKÉNT

156-MÉRJÜK VAGY NE A BABÁT

157-SZOPTATÁS AZ ANYÁK DILEMMÁJA

158-NEM KÖVETENDŐ TANÁCSOK A SZOPTATÁSNÁL.

159-OTTHON SZÜLJÜNK VAGY A KÓRHÁZBAN

16o-ÁTALAKULÜ KAPCSOLATOK

161-OLYAN FURCSÁKAT CSINÁL A BABÁM

162-HALLÁSPROBLÉMÁRA GYANAKODHATUNK

163-KULLANCS A GYERMEKBEN

164-HOGYAN HASZNÁLD A FELVESZ VAGY LETESZ MÓDSZERT

165-A HASMENÉSEK KEZELÉSE

166-a CSECSEMŐKORI FOGZÁS 7 TÜNETE

167-HOGYAN SZOKTASSAM ÉJJELIRE

168-CSALÁNKIÜTÉS

169-A CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEK ÖNÁLLÓSODÁSA

17o-TUD MÁR ÜLNI A BABA

171-MIKOR LEGYEN SZOBATISZTA

172-KISGYERMEKES ANYÁK INTERNETES FÜGGŐSÉGE

173-A MINTAGYEREK

174-PROBLÉMÁK SZŰLÉS UTÁN SZOPTATÁS ALATT

175-MÁRLEG SZERINT ESZIK

176-MIŐRT HADJÁK ABBA LEGTÖBBEN A SZOPTATÁST

177-A KIS CSELES

178-MOZGÁSFEJLŐDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG.

179-AZ ELSŐ LÉPÉSEKRŐL

18o-HOGYAN TANUL MEG JÁRNI

181-AZ ÉRTEMI FEJLŐDÉS

182-MIKOR LEGYEN SZOBATISZTA

183-TUD E MÁR ÜLNI A BABA

184-BABA BETEGSÉG ÉS NAPIREND

185-ÉJSZAKAI GONDOK

186-TÉVHITEK A KEVÉS ANYATEJJEL KAPCSOLATBAN

187-AZ ELHIZÁS KISBABA KORBAN KEZDŐDIK

188-SZOPTATÁSI GONDOK-A MELL ÁPOLÁSA ÉS BETEGSÉGEI.

189-ÉHSÉGSZTÁJK

19o-HISZTI A VÉGKIMELÜLÉSIG

191-OLYAN VAGYOK MINT A SZÜLEIM

192-AZ ÉJJELI ÁGYBAVIZELÉSRŐL GYERMEKKORBAN

193-A BETEG GYERMEK ÁPOLÁSA

194-SZIVZÖREJEK GYERMEKKORBAN

195-ALSÓ HUGYUTI FERTŐZÉSEK GYERMEKKORBAN

Í96-FELSŐ HUGYUTI FERTŐZÉSEK

197-SCOLIÓZIS.

198-AGYHÁRTYAGYULLADÁS-AGYVELŐGYULLADÁS GYERMEKKORBAN

199-DOWN-KÓR

2oo-AGYDAGANATOK GYERMEKKORBAN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MELLÉKLETEK-

I- A GYERMEK TESTI ÉS SZELLEMI FEJLŐDÉSÉNEK MUTATÓI

ANTROPOMETRIA

A súly és magasság viszonyítva az életkorhoz

 

ÉLETKOR

SÚLY

MAGASSÁG

FIÚK

LÁNYOK

FIÚK

LÁNYOK

1 év

10,05

9,75

75,2

74,2

2 év

12,56

12,99

87,5

86,6

3 év

14,61

14,42

96,2

95,7

4 év

16,51

16,42

103,4

103,2

5 évi

18,37

18,37

108,7

109,1

6 év

21,91

21,09

117,5

115,9

7 év

24,54

23,68

124,1

122,3

8 év

27,26

26,35

130,0

128,0

9 év

29,94

28,94

135,5

132,9

10 év

32,61

31,89

140,3

138,6

11 év

35,20

35,74

144,2

144,7

12 év

38,28

39,74

149,6

151,9

13 év

42,18

44,95

155,0

157,1

14 év

48,81

49,19

162,7

159,6

15 év

54,48

51,48

167,8

161,1

16 év

58,83

53,07

171,6

162,2

17 év

61,78

54,02

173,7

162,5

18 év

63,5

54,39

174,5

162,5

 

A csecsemő optimális súlyának a kiszámítása

-         a csecsemő az első 4 hónapban 750 gramot gyarapodik havonta

-         a második 4 hónapban 500 gramot gyarapszik súlyban.havonta

-         a harmadi 4 hónapban pedig 250 gramot havonta.

 

Óvakodjunk attól hogy túl mereven ítéljük meg a csecsemő súlybeli fejlődését.Természetesen ezek a megszokott középértékek. Egyesek más számítási módot használnak, pl. az optimális súlyfejlődés 600 gram az első 6 hónapban, míg a második 6 hónapbra 500 gyamot számítanak havonként. A csecsemő súlybeli fejlődésének a szempontjai a valóságban nem matematikai képletek alapján történik mert vannak eltérések pluszban vagy minuszban a gyermek egyéni, genetikai tárházát tekintetbe véve vagy más egyéni adottságai alapján Mégis úgy itéljük meg hogy ezek a számítások vagy számok jó tájékozódást nyújtanak a testsúly kiszámítására.

Az 1 éven felüli gyermek optimális testsúlyának a kiszámitására a következő képletet használjuk:

 

X = M + (2 x n) ,

 

M - a gyermek súlya 1 éves korban, az "n" életkor években.

A testsúly – testhossz-testfelület kiszámítása

Testsúly - G

G = X + 500 x N

X - születési súly, N - aktuális életkor

Testhossz az első ½ évben - L

L' = I + 2,5 x N

I - testhossz a születéskor, N - aktuális életkor hónapokban..

Testhossz a második félévben

L'' = I + 1,5 * N

I - testhossz születéskor, N-aktuális életkor hónapokban

A testfelület viszonyítva a testsúlyhoz az első évben

0,15 négyzetméter 2 kg súlyra

0,25 négyzetméter 5 kg súlyra

0,45 négyzetméter 10 kg súlyra

 


A természetesen táplált csecsemők napi növekedése

 

IDŐSZAK

NAPI NÖVEKEDÉS GRAMOKBAN

0 - 4 nap

30 gram

5 - 12 nap

26-28 gram

13 - 20 nap

20-24 gram

21 – 36 nap

16-18 gram

37 - 52 nap

10-15 gram

Hossznövekedés a gyermekkorban

Újjszülött-52 cm

Az első életévben 2 cm a havi növekedés.

-         1 éves korban 75 cm.

-         2 - 3 éves korban a növekedési ritmus 1o cm.ani,

-         4 - 10 éves korban a növekedési ritmus 5-6 cm.

Az első 10 évben nincsen különbség a fiúk és leányok között a növekedési ritmust tekintve.

A leányoknál 10-12 éves kor között a növekedési ritmus nagyobb, általában 9 cm.

A fiúk ezt a ritmust 2 évvel később érik el-/10-10,5/

 

A HOSSZNÖVEKEDÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK A FORMULÁJA:

TESTHOSSZ = 5 x AZ ÉVEK SZÁMA + 8O

Súly és hossznövekedés 1 éves korig – NELSON

 

FIÚK

ÉLETKOR

LÁNYOK

SÚLY/kg

HOSSZ/cm

SÚLY/kg

HOSSZ/cm

3,4

50,6

Szüléskor

3,2

50,2

4,2

54,0

1 hónap

4,2

53,5

4,9

57,00

2 hónap

4,8

55,5

5,7

60,4

3 hónap

5,6

59,5

6,4

63,5

4 hónap

6,2

61,3

7,0

64,7

5 hónap

6,8

63,2

7,6

66,4

6 hónap

7,3

65,2

8,1

68,0

7 hónap

7,8

67,0

8,6

69,8

8 hónap

8,2

68,5

9,1

71,2

9 hónap

8,7

70,1

9,4

72,6

10 hónap

9,1

71,6

9,9

74,0

11 hónap

9,4

73,0

10,1

75,2

12 hónap

9,8

74,2

A testfelület értékei csecsemőkorban

Testfelület egy 3 KG csecsemőnél: 20 dm2

Testfelület egy 6 kg csecsemőnél: 30 dm2

Testfelület egy 9 KG csecsemőnél: 40 dm2

Testfelület egy 12 KG csecsemőnél: 50 dm2

Fejkörfogat a csecsemőnél és a kisgyermeknél (cm-ben)

 

ÉLETKOR

FIÚK

LÁNYOK

Születéskor

35,3-1,2

34,7-1,0

3 hónap

40,9-1,2

40,0-1,2

6 hónap

43,9-1,0

42,8-1,2

9 hónap

46,0-1,0

44,6-1,2

1 év

47,3-1,1

45,8-1,3

1,5 év

48,7-1,1

47,1-1,2

2 év

49,7-1,2

48,1-1,4

3 év

50,4-1,20

49,3-1,3

4 év

51,0-1,2

49,9-1,3

5 év

51,3-1,2

50,3-1,3

 

FRANK számítása szerint:

FEJKÖRFOGAT = testhosz : 2 + 9

A Mellkas körfogata születéstől 1 éves korig

 

AZ ÚJSZÜLÖTTNÉL

31 cm

1 hónap

34 cm

2 hónap

36 cm

3 hónap

37 cm

4 hónap

38 cm

5 hónap

39 cm

6 hónap

40 cm

7 hónap

41 cm

8 hónap

42 cm

9 hónap

43 cm

10-11 hónap

44 cm

12 hónap

45 cm

 

Mellkas körtérfogat 2 évtől 20 éves korig

 

ÉLETKOR

FIÚK

LÁNYOK

ÉLETKOR

FIÚK

LÁNYOK

1 év

45

45

11

63

66

2 év

47

47

12

65

64

3 év

49

49

13

66

67

4 év

51

51

14

70

72

6 év

53

53

15

73

78

7 év

55

55

16

80

79

8 év

57

57

17

82

80

9 év

59

59

18

84

 

10 év

61

60

20

 

 

A LÁTÁS FEJLŐDÉSE CSECSEMŐKNÉL

SZÜLETÉSKOR

A látás funkciója létezik de még nem teljesedett ki.

A fényérzékenység az újszülöttnél jelen van – ami megállapítható a fénybehetásokra – fotomotor reflex. A fényhatásra bekövetkező – pislogás, vagy az erős fényhatásra bekövetkező szembezárás.

Látási reflex észlelése egy diszkrét fényforrás hatására.

 

AZ ELSŐ HÓNAPBAN

A fixáló reflex fénystimulálásra.

 

1-2 HÓNAPOS KORBAN

Megjelenik a – követési reflex – általában egy olyan tárgyra ami mozog.

 

2-3 HÓNAPOS KORBAN

Mindkét szem elmozdul konjugált mozgással az elmozduló tárgy irányába.

 

4-5 HÓNAPOS KORBAN

A konjugáló reflex állandó jelenléte.

A látás és egy tárgy megragadása állandóváválik,és koordonáltan folyik le.

A fixáló, követő és convergáló reflex bizonyitják a binoculáris látás kifejlődését 6 hónapos korra.

 

A mély látás kb 6 hónapos korban jelenik meg.

Az intermittáló strabizmus,ami a kifejezője egy enyhe inkordinációnak élettaninak tekinthető 3-4 hónapig.

Mindennemü strabizmus,kancsalság ami állandó jellegü 4 hónap előtt kórosnak számit. A kancsalság időszakos megjelenése is kezelést igényel.


A HALLÁS FEJLŐDÉSE CSECSEMŐKNÉL

A HALLÁSFUNKCIÓ VIZSGÁLATA.

Egy egyedüli tesztvizsgálat, nem garancia a normális hallásfukciónak. A vizsgálatot meg kell ismételni az egész gyermekkor lefolyása folyamán.

A helyes beszéd kialakulása, a beszéd kifejlődése a megfelelő korban azt bizonyitja hogy a hallószerv működése normális.

A hallás tesztelése újszülöttnél is elvégezhető.

A csecsemő reagálása nagyon különböző lehet.

 

A klasszikus MORO reflex.

A tájékozódási reflex a fej vagy a szem fordítása a zaj irányába.

A cochleo-palpebrális reflex a szemhéjak rövid kontrakciója.

A motorikus lokalizált reflexek a végtagokon.

Grimaszok, kontrakciók, részlegesek az arcon, nyugtalanság, sírás, felrettenés, globális neurológiai tünetek.

Ami nagyon lényes a reakciók gyors megjelenése – válaszreakciók.

 

Süketség gyanújelei

4 hónapos korig nagyon kevés tünetet észlelünk.

Inkább a szülők veszik észre, főként azok, akiknek tapasztalatuk van a következő tüneteket: a gyermek nagyon csendes, nem reagál a zajokra, de élénken reagál az érintésekre, vibrációkra.

9 hónapos korban

ORIENTATIV TESZTEK - nevén hívni a gyermeket/először suttogva, zenélő játékok, hangos zajt csinálni, fütyűlni, becsapni az ajtót stb.

Két éves kor után mindennemű beszédzavar.

A FOGZÁS KRONOLÓGIAI IDŐRENDJE

A FOG

ÁTMENETI FOGAK-HÓNAPOKBAN

ÁLLANDÓ FOGAK-ÉVEKBEN

Felső maxiláris

Alsó maxilaris

Felső maxiláris

Alsó maxiláris

Közpső metsző

6-12

5-10

6-8

6-8

Szélső metsző

8-13

7-16

7-9

7-9

Szemfogak

16-22

16-23

10-12

9-12

Molaris 1

11-18

11-18

9-11

9-11

Moláris 2

20-33

20-31

10-12

10-13

Moláris 3

-

-

5-7

5-7

Moláris 4

-

-

12-14

12-13

Moláris 5

-

-

17-30

17-30

 

-         A fogak normális megjelenése széles határidőben történik.

-         Az átmeneti fogak száma 20.

-         A véleges fogak száma 32.

-         A 12-14 éves korban a gyermeknek 28 foga van.

PSYCHO-MOTOROS FEJLŐDÉS AZ ELSŐ 18 HÓNAPBAN

-         1-1,5 hónap: nézelődik

-         1,5-5 hónap: 90 fokban képes tartani a fejet

-         1-5 hónap: spontán mosolyog

-         1,5-4 hónapban: hangosan nevet

-         2-4 hónap: követi a tárgyakat tekintetével

-         2-5 hónap: egyik oldalára fordul

-         2-5 hónap: nézi a kezeit

-         2-5 hónap: gagyog

-         3,5-6 hónap: egy felkinált tárgyat megfog

-         4-6 hónap: nyújtja a kezét

-         4-7 hónap: kinyújtja a kezét és megfog egy tárgyat

-         6-12 hónap: hangokat utánoz

-         6,5-10 hónap: megismeri a személyket

-         6,5-16 hónap: felül

-         9-16hónap: segítséggel feláll

-         10-17 hónap: segitséggel megindul járni

-         11-19hónap: egyedül feláll

-         10-17 hónap: elindul egyedül

 


A MEMÓRIA ÉS TÁJÉKOZÓDÁS FEJLŐDÉSE A GYERMEKEKNÉL

ÉLETKOR

AZ EMLÉKEZŐKÉPESSÉG

3 hónap

néhány perc

1 év

körülbelül 2 hét

2 év

néhány hónap

4 év

1 év

4 éven felül

állandó ha nem jön közbe memória zavar

 

A MEMÓRIA MAXIMÁLIS PERIÓDUSAI

12-15 év anyagi-szerkezeti dolgok

serdülőkor formák és modelek

későbben gondolat, tartalom

 

EGYÉNI MEMEÓRIA - 2 éves kor után

TÁJÉKOZÓDÁS

2 éves kor a térbeni tájékozódás kezdete

4 éves kor az időbeni tájékozódás kezdete

6-7 éves kor tájékozódás napok és hetekben

9-10 éves kor tájékozódás hónapokban vagy években

[FANCONI]

 


APGAR - SCOR

JEGY

SZÍV FREKVENCIA

LÉGZÉS

IZOMTÓNUS

NASALIS KETÉTER

A BŐRTAKARÓ SZINE

0

hiányzik

Nem lélegzik

Tónus nélkül

hiányzik

Sápadt-szürkés

1

100 alatt

bradiaritmiás

Behajlitott végtagok

grimászok

Livid végtagok

2

100 felett

100 felett

Erős sirás

Tüsszent-köhög

Vörös szin

SZÍV FREKVENCIA A GYERMEKEKNÉL

ÉLETKOR

MINIMÁLIS FREKVENCIA

MAXIMÁLIS FREKVENCIA

Újszülött

80

160

3 hónap

120

200

1 év

100

180

8 év

65

120

12 év

60

110

 

Újszülött

140-150 frekvencia

6-hónap

130 frekvencia

1 év

125 frekvencia

2 év

120 frekvencia

4 év

100 frekvencia

8 év

90 frekvencia

12 év

85 frekvencia

 


A HUGYHÓLYAG KAPACITÁSA GYERMEKEKNÉL

Újszülött

50 cm3

1 hónap

62-74 cm3

3 hónap

110-115 cm3

7 hónap

120-196 cm3

1 év

195-283 cm3

1-3 év

248-409 cm3

7-8 év

505-841 cm3

9-10 év

575-936 cm3

12-13 év

840-1240 cm3

A VIZELETÜRíTÉS GYAKORISÁGA – 24 ÓRA

2-3 év 10 vizeletürités 24 /óra alatt

4-6 éves kor között 6-7

7-10 év között 4-5

11-14 éves kor között 3 vizeletürítés

A VIZELET SÜRÜSÉGE-DENSzITÁSA

6 év 1006-1010

2-8 év között 1008-1016

8-15 év között 1020-1022

LÉGZÉSRITMUS FREKVENCIÁJA

Újszülött

45-55 /perc

Első 3 hónap

40-45 - idem

Első év végén

35 - idem

2 év

32 - idem

3 év

30 - idem

5 év

27 - idem

11 év

24 - idem

Felnőtt

15-16 - idem

KALÓRIA SZÜGSÉGLET GYERMEKKORBAN

Első héten

40-60 kcal/kg-24 óra

Első trimeszter

100-130-kcal/kr 24 óra

Második trimeszter

100-110 kcal/kg 24 óra

Harmadik trimeszter

90-100 kcal/kg 24 óra

Negyedik trimeszter

80-90 kcal/kg 24 óra

1-6 év

80-100 kcal/kg 24 óra

6-12 év

60-80 kcal/kg 24 óra

NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET A CSECSEMŐKNÉL

A mindennapi orvosi tevékenységem során meggyőződtem arról hogy kevés szülő tudott értékelhető adtokat adni e gyermek székletéről,annak formai fizikai jellemzőiről.Pedig ez a tény nagy segitséget nyujthat a vizsgáló orvosnak abban az esetben ha egy emésztőrenszeri megbetegedésről van

Az alábbiakban igyekszem leirni csecsemőkortol kezdve a normális és kóros székletek jellemzőit egyeseket képes illuszttrációval.

A magzat béltartalma a – zöldesfekete – Meconium vagy a magzatszurok. Epét,enzimeket, hámsejteket a bélcsatornába kiválasztott nyálka maradványait tartalmazza. Első üritése néha már a magzatvizbe következik be. A mecónium ürítés megállapítása fontos – ha 24 belül nem észleljük, fejlődési rendellenesség lehetősége vetődik fel.

A táplálás megindulásával – néhány napos átmenet után – megjelenik a női illetve tehéntej táplálásra jellemző széklet.

A normális széklet

A szopós csecsemő naponként 2-4-szer ürít aranysárga, kenőcsös kissé savanykás szagu székletet. Előfordulat hogy zsirosabb anyatej esetén vagy konsztitucionális okokból naponta csak egyszer, esetleg másnaponta van székelés, vagy az átlagosnaál 1-3-mal gyakoribb a székürítés. Ha csecsemő általános állapotát mindez nem befolyásolja normális állapotnak kell tekinteni.

A mesterséges táplálék a tápanyagok mennyiségi és minőségi összetételének megfelelően megváltoztatja a csecsemő székletének konzisztenciájának ,szinét,szagát és mennyiségét.Ez abból adódik hogy a fő tápanyagok jellenzően hatnak a bél kémiai minőségére, egyes szines tápanyagok/főzelék/pedig megtartják eredeti vagy ahhoz közelálló szinüket.

Így a krisztaloid szénhidrátok az erjedéses folyamatokat,a fehérjék a rothadást fokozzák, mig a zsirok a túlsúlyban lévő folyamatot erősitik.

Ezért normális összetételü mesterséges táplálékon tartott csecsemő, formált, kissé bűzösebb, barna szinű és az anyatejnél nagyobb mennyiségű székletet ürit, naponta 1-3 alkalommal.

A széklet színében, konzisztenciájában elég gyakoriak az eltérések. Előfordulnak hígabb vagy darabosabb, zöldes, kissé nyálkás székletek is – ez nem rendellenes – 4-6 hét után gyakori a székrekedés amikor is csak 2-3 naponként van széklet. Nem kezelendő. Egy év után a felnőttéhez hasonló székletet ürít a gyermek.

A kóros széklet

Ha a táplálékok krisztalloid szénhidrát irányába tolódik el, vagy fehérje és zsír hiány mutatkozik/liszttartalom/savanyú vegyhatású, erjedéses habos székletet ürít a csecsemő/4-6 alkalommal/ami a glutealis tájékot felmarja, gomba telepedésére teremt lehetőséget. Ha eltúlzott a fehérje és zsírbevitel/tejártalom/a főzelék túlzott dusítása sajttal, túróval, tojással, húspéppel/a rothadásos bűzös széklet bogyószerüvé válik, és az úgynevezett –alkáli szappan – keletkezik amit a csecsemő ritkán ürit. Igen jellemző lesz a pelenkáról leguruló/kecske széklet/, miközben a vizelet csipős, ammónia szagú.

Hasmenéses széklet

Mennyiségi szempontból jellemző a mennyiség megnő, az ürítés gyakoribb függően az eset súlyosságától és megváltozik a külleme – hol, vizes, nyálkás, nyálkás-gennyes, véres, véresen erezett/entro-invaziv széklet/. A jelentős mennyiségű zsírt tartalmazó széklet lebeg az éjjeliben a víz felszínén.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

GYÓGYSZERADAGOLÁS A GYERMEKEKNÉL

ÉLETKOR ÉVEKBEN

A FELNŐTTADAG-HÁNYADA

1 | 12

1 | 10

1 | 2

1 | 5

1

1 | 4

3

1 | 3

7,5

1 | 2

AZ ANYATEJBE ÁTMENŐ GYÓGYSZEREK

Megnevezés

I

II

III

Calmante-antipiretice

 

 

 

- codeină

-

 

- paracetamol

-

 

+

- salicilaţi

-

+

+

Antihelmintice

 

 

 

- piperazin

+

 

 

- senna

 

+

+

Antiacide

 

 

+

Hányáscsillapitók

 

 

 

Gyulladáscsökkentők

 

 

 

- indometacin

 

 

 

- aranysók

+

 

 

- salicilatátok

+

+

 

Antiulcerózus szerek

 

 

 

- antgonisti H2

 

 

 

- sucralfate

 

+

+

Antibiotikumok és chenoterapeutikumok

 

 

 

- clorocid

+

 

 

- tetraciclinek

+

 

 

- aminoglicozidök

 

+

 

- klion

 

+

 

- nevigramon

 

+

 

- sulfamidok

 

+

 

- nitrofurantoin

 

 

+

- cefalosporinok

 

 

+

- eritromicin

 

 

+

- penicilinek

 

 

+

Véralvadásgátlók

 

 

 

- varfarin

 

 

+

- heparin

 

 

+

Antikoagulánsok

 

 

 

- carbamazepin

 

 

+

- barbiturice

 

+

 

- fenitoina

 

+

+

- valproat

 

 

 

Antidepresziv szerek

 

 

- inhibitorok MAO

 

+

 

- antidep-triciclice

 

+

 

Gombaellenes szerek

 

 

+

Antihisztaninukumok

 

 

 

- cromoglicat

 

+

 

Vérnyomáscsökkentő

 

 

 

- inhibitorirok ACE

 

+

 

- beta-blockánsok

 

 

+

- CA-blokánsok

 

+

 

- methildopa

 

 

+

Malária ellenes szere

 

 

 

- dapson preparate

+

 

 

Migrén ellenes szerek

 

 

 

- ergotamin

+

 

 


SZŰRŐVIZSGÁLATOK KORCSOPORTONKÉNT

0-4 napos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére

-         testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és értékelése

-         ideggyógyászati vizsgálat

-         csípőficam szűrése

-         érzékszervek működésének vizsgálata körében a hallás és a látás vizsgálata

-         veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata.

 

1, 3 és 6 hónapos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,

-         mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,

-         idegrendszer vizsgálata,

-         rejtettheréjűség vizsgálata,

-         a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,

-         érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás)

-         testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.

 

A gyermek 1 éves kora után – életkor-csoportonként – a következő megelőző ellátásokat lehet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe venni.

 

1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat,

-         idegrendszer vizsgálata

-         rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig,

-         herék vizsgálata évente,

-         testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,

-         a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,

-         érzékszervek működésének vizsgálata,

-         beszédfejlődés vizsgálata,

-         mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),

-         vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,

-         korai fogászati szűrés és gondozás.

 

6 és 18 éves kor között l igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat,

-         a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele,

-         az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,

-         pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1-A DROGOK HÁLÓJÁBAN

 

A drogok kipróbálásának leggyakoribb indoka a kíváncsiság. Problémák, gondok elviselése, elfedése, feszültségek levezetése, csoporthoz tartozás vágya, unalom - mind-mind szerepet játszhatnak a kíváncsiság mellett az első drog megtapasztalásában.

Az a tinédzser, aki megszokja, hogy mindennapi konfliktusait, aktuális boldogtalanságát valamilyen szerrel ideig-óráig meg lehet szüntetni, könnyen rendszeres fogyasztóvá vagy akár drogfüggővé válhat.

UNALOMŰZŐ PIRULÁK

Tibor családja látszólag összetartozónak mutatkozott. Kívülálló nem érzékelte azt a nyomasztó, szótlan egymás mellett élést, amely jellemezte hétköznapjaikat. Apja elfoglalt vállalkozó, esténként későn ért haza, munkába, újságokba, tévénézésbe temetkezve leplezte közönyét. Édesanyja régen letett már arról, hogy az évekkel ezelőtt kiürült házasságát megmentse. A két gyerek, Tibor és nővére élte saját középiskolás életét.

Tibort egyik ismerőse vitte el egy diszkóba. Rosszkedve volt, az ismerős fiú rábeszélte egy kis "hangulatjavítóra". Szíve majd kiugrott a helyéről, de remekül érezte magát, soha ilyen földobott, elengedett nem volt, soha nem tudott ilyen lazán táncolni, ismerkedni. Attól kezdve minden hétvégén eljárt. Gyűjtötte a pénzt, hogy megvegye a "gyorsító" tablettákat. Hétfőnként fáradtan, karikás szemmel, sápadtan ült az iskolában. Figyelni nehezen tudott, várta a hétvégi megkönnyebbülést. Egyik este úgy gondolta, megduplázza az adagot. Mikor rosszul lett, barátai mentőt hívtak. Szülei a toxikológián értesültek fiúk túladagolásáról.

AZ ELSŐ – SZER – A CIGI

Nagyfokú feszültségek, elviselhetetlen és senkivel nem megosztható kudarcok, családi problémák, krízisek, magányosság vezetik a serdülőt a "pillanatnyi megkönynyebbülés" ezen útja felé.
Az első "szer" leggyakrabban a
cigaretta. Felnőttnek látszani, társak előtt vagánynak mutatkozni sok-sok tizenéves vágya. A dohányzó szülők gyermekei, korábban és nagyobb gyakorisággal válnak maguk is dohányzóvá. A második "szer" rendszerint az alkohol. Ez a társadalmilag elfogadott és legális "drog" kéznél van, és könnyen beszerezhető. Középiskolai kirándulások gyakori szereplője. A valódi drogok közül az első általában kenderszármazék vagy valamelyik stimuláló szer, az egzisztenciálisan rosszabb helyzetben lévő fiataloknál az olcsóbb szerves oldószer.

Az egyszeri kipróbálást alkalmi használat követheti, amelyből esetenként rendszeres drogfogyasztás, majd függőség lesz. A szülők sokszor mit sem sejtenek arról, hogy gyermekük drogokat használ, és csak a toxikológián döbbenhetnek rá a riasztó valóságra.

KUDARCOSAN EGYEDÜL

Hedvig sokáig olyan szeretett volna lenni, mint a szülei. Okos, ügyes, sikeres, mindig kész válaszokkal, magabiztos fellépéssel. Otthon állandóan kritizálták tanulmányi eredményeit, megkérdőjelezték képességeit. Kisiskolás volt, amikor szülei elváltak. Kevés idő, kevés valódi figyelem maradt reá, mindkét szülő inkább pénzzel és tárgyakkal igyekezett az elmaradt beszélgetéseket pótolni. Magányos, kudarcot kudarcra halmozó lány lett. A fogadóórákon soha sem védte meg senki, nagyra törő tervein gúnyosan mosolyogtak a felnőttek.

Egyik legsötétebb hangulatában hívta meg ismerőse egy különös társaságba. Mindenki nagyon kedves volt, figyeltek rá, törődtek vele. Közben mákfőzetet iszogattak. Hedvig sokáig nem akarta kipróbálni, de a társaság nagyon fontos volt neki, családpótlékot jelentett számára. Így azután gyengült ellenállása, és maga is megtapasztalta a kudarcok, a világ konfliktusainak, gondjainak ilyen oldását. Egyik reggel édesanyja nem tudta ébreszteni a leányt. A gyomormosás, az infúziók hamar segítettek a testi felépülésben. A lelki regenerálódáshoz hosszabb és gyötrelmes út vezethet.

A lélek is károsodik

A kíváncsiságból vagy társak hatására kipróbált drog okozta önfeledt megkönnyebbülés, mint a konfliktusok lehetséges megoldása rögzülhet a tapasztalatban. Még veszélyesebb, hogy a fiatal csoportot, családszerű, szoros társaságot is találhat magának.
A pubertáskorban a rendszeres droghasználat lélektani károsodásokat is okoz. A fejlődés megrekedhet a gyermekkor egocentrikus szintjén, a tinédzser kerülni fogja a kihívásokat, követelményeket, minden olyan helyzetet, amely erőfeszítést kívánna tőle. Irreális fantáziavilág alakul ki, amely segít abban, hogy elkerülje a kamasz a valósággal való szembenézést. Gyakran a jövőre vonatkozó tervek is messze elszakadtak a realitástól, mint ahogy nagyon sok droghasználó fiatal gondolja, hogy ő bármikor segítség nélkül abba tudná hagyni, és ezzel altatja el függősége miatti rossz érzéseit.

Figyelmeztető jelek

László történelemórán lett rosszul. Már napok óta észlelték társai, hogy különösen sápadt, szürkés az arcszíne. Szinte nem is látszottak a pupillái, keze erősen remegett, amikor a kölcsönkért radírért nyúlt. Csendes, közönyös gyerek volt, csak az utóbbi hónapokban fordul elő néha, hogy beszédesebb, közvetlenebb lett.
Aznap éppen a római császárokról magyarázott a tanár, amikor László kiesett a padból. Utána ijesztően rángatózni kezdett, mire a mentők megérkeztek, már lecsillapodott a rohama. Az egész osztály megdöbbent, amikor a mentőorvos megkérdezte, tudnak-e a fiú kábítószer-fogyasztásáról. Így utólag mindenkinek eszébe jutott valami.

VESZÉLYEZTETETT SERDÜLŐK

A drogfogyasztás jelei sokszor csak utólag állnak össze. A teljesítmény megváltozása, az elhanyagoltabbá váló külső, a rapszodikus hangulatváltások, a visszahúzódás, nagyon szűk vagy éppen túlságosan is tág pupillák, időnként eufória, csapongó gondolatok, szürkés, sápadt bőrszín, tűszúrásnyomok az alkaron, érdektelenség a környezetben zajló eseményekkel szemben.
A társadalom "drogorientált", elfogadott dolog nyugtatót,
altatót, fájdalomcsillapítót szedni. A zaklatott családok, az elváltak, a konfliktusokat soha meg nem beszélők, a gyermeket partnernek nem tekintők, a túlzottan egyeduralomra törők mind-mind veszélyt jelenthetnek. Az ilyen serdülő sem stabil mintával, sem elégséges önbizalommal, sem támaszt jelentő háttérrel nem rendelkezvén könnyű sikereket és kielégülést fog keresni.

A drogfogyasztás elleni védelem a gyermekkorban alapozódhat meg. Biztonságot nyújtó, de elengedni és önállósodni is hagyó családi háttér, az önbizalom fölépülésének segítése, eredményes konfliktusmegoldások modelljei, nyílt, közvetlen érintkezés, őszinte kapcsolat a szülő és a gyermek között, védelmet jelenthet a későbbiekben. Így nagyobb biztonsággal elkerülhető az alkohol, a gyógyszerek mértéktelen fogyasztása, illetve a drogok használata. Az ilyen környezetben felnőtt gyerekek a csoportnyomásnak sincsenek kiszolgáltatva, jól tudnak ellenállni a kísértéseknek, képesek megküzdeni a sikerekért, és elérni azokat.

 

 

 

 

 

 

 

2-SZÜLŐI NEVELÉSI STILUSOK

 

 

Meleg –engedékeny nevelői stílus

 A meghatározásban a "meleg" jelző, nem a kritika nélküli, túlóvó szülői viselkedést jelenti, mint ahogy az "engedékeny" sem a korlátok és tiltások nélküli szülői magatartást.

Vannak szabályok és a megszegésükért helytelenítés, feddés jár, azonban a szabályok nem merevek, hanem szükségszerű és rugalmas normák, nem nehezednek a gyerekre, nem válnak cselekedeteinek akadályává. A gyermek sosem fordul szüleihez hiába sem érzelmi, sem intellektuális igényeivel, vagyis a "szeress" és a "beszélgess velem" jelzéseire mindig kap a szülőktől választ.

Az a gyerek, aki ilyen légkörben nő fel, pozitívan fordul a világ felé: aktív, becsvágyó és barátságos, gondolkodása gyors, kreatív, érdeklődő, cselekedeteivel aktív részese a világnak. Sosem kételkedik abban, hogy szeretik, ez a szeretet azonban sosem korlátja cselekedeteinek.

Megfigyelték, hogy ebben a légkörben felnövő gyerekek agresszívabbak, ennek oka a biztonságérzés és a szigorú büntetés hiánya, nem pedig az önálló cselekvés akadályoztatása miatt van. Ezek a gyerekek megvédik magukat és álláspontjukat, ezért nehezebben kezelhetők, mint a más nevelői beállítódásban nevelkedők. Ez azonban bőségesen megtérül, mert barátságosabbak, könnyen alakítanak ki kapcsolatot a felnőttekkel és a gyerekekkel, bíznak önmagukban, kiegyensúlyozottak, kedvesek. Az agresszió, ami tapasztalható, a megfelelő feltételek esetén egészséges bátorsággá fejlődik.

Kutatók megfigyelték, hogy a meleg-engedékeny miliőben felnövő gyerekek szerepjátékaik során sokkal gyakrabban játszottak felnőtt babával, mint a többiek. Ez a megfigyelés azért fontos, mert a szerepjáték során a gyerekek a felnőtt viselkedési mintákat sajátítják el, építik be személyiségükbe, viselkedésükbe, így a felnőttekkel való azonosulás ezeknél a gyerekeknél a legintenzívebb.

 
Meleg – korlátozó nevelői stílus

 Ebbe a szülőtípusba elsősorban a túlóvó, túlszerető, túlgondozó szülő tartozik, aki nem engedi önállósodni gyermekét. Ő az, aki szigorúan csak júliusban –augusztusban engedélyez egy-egy fagylaltot, a sapkát csak májusban lehet levenni, a homokba belemenni csak játszóruhában lehet.

Ezeknél a szülőknél a gyermek nyílt agressziója szigorúan tiltott. Mivel minden szülő korlátokat állít a gyerek elé, amivel akadályozza a cselekedeteiben, a gyerekek időnként haragszanak a szüleikre. Ennek a haragnak esetenként eltérő módon, de megnyilvánulásai is vannak. Az előbb ismertetett meleg-engedékeny nevelői stílusnál a gyermek kifejezheti agresszióját, nem büntetést kap érte, hanem a szülők a megbeszélésre törekednek az esetek nagyobb részében. A meleg korlátozó nevelői stílusban a családon belüli agressziónak szigorú büntetése van (gyermeknek szülők felé, testvéreknek egymás felé megnyilvánuló agressziója). Így a gyermek kénytelen magában tartani –befelé fordítani – ellenséges érzéseit, ami szorongáshoz vezet. Előfordul, hogy csak a családon belüli agresszió tiltott, az osztálytársak felé megnyilvánuló nem ("milyen bátran, férfiasan viselkedik a gyerek, megvédi önmagát"). Ez a gyerek tehát az otthoni "tiltott" indulatait is a társaival szemben vezeti le, aminek következménye előre látható: a sok agresszív megnyilvánulás előbb-utóbb visszajut a szülőkhöz, akik szigorúan büntetnek. A gyermeknek ismét csak tiltott az indulatainak, agressziójának levezetése, megint "kénytelen" önmagában tartani, ami tovább erősítheti a szorongásukat. Ezek a gyereke előbb-utóbb jól viselkednek az iskolában, jól tanulnak, erősen iskolacentrikusak lesznek, ők azok, akik még akkor is jól viselkednek, ha a tanár nincs az osztályban. Magatartásuk és gondolkodásuk érősen szabálykövető, kevéssé kreatívak, mindig illedelmesek, egy kicsit visszahúzódók, félszegek.

A szülői szeretet, a melegség rendszerint elejét veszi annak, hogy a korlátozások túlzottan ránehezedjenek a gyerekre, komolyabb problémát okozva.

Szintén a kutatások eredménye, hogy a meleg – korlátozó nevelői stílusban felnövő lányok jobban tűrik ezt a szülői magatartást mint a fiúk, mivel kevesebb szorongásos tünetet mutatnak.

Hideg-engedékeny nevelői stílus

Ez a nevelői stílust is segíti a gyermeki agresszió kibontakozását, mégpedig azért, mert a szülő elutasítja a gyermek közeledési – függőségi – igényét, ugyanakkor időnként már-már nemtörődöm módon engedékeny. A gyermek függőségi igényének elutasítása mögött gyakran a gyermekkel szembeni ellenszenv húzódik meg. A szülő valamilyen ok miatt nem tudja elfogadni gyermekét, így annak közeledési igényére elutasítóan reagál (ez az elutasítás tudattalan is lehet!). A gyermekben ez az érzelmi, fizikai elutasítás szeparációs szorongást idéz elő. Ráadásul ezt a nevelői stílust folytató szülő időnként – mintegy önmaga igazolására – nyilvánosan bünteti gyermekét.

A szülő érzelmi elutasítása a gyermeket attól a lehetőségtől is megfosztja, hogy azonosuljon a szülővel, elfogadja, kövesse, először annak viselkedését, a későbbiekben pedig értékrendjét. A szülői elutasítás előbb-utóbb a gyermekből is elutasítást vált ki, mindennel szemben, ami a szülőtől ered. Ez érthető, ha arra gondolunk, hogy a gyermek alapvető szükséglete maradt kielégítetlenül. A gyermek viselkedésében egyre gyakrabban nyilvánulnak meg az agresszív elemek, amik a szülő engedékenysége miatt teret is kapnak. Az így felnövekvő gyermekek serdülőkorukra erőteljes függőségi szorongást mutatnak, rossz lesz a kapcsolatuk a szüleikkel, nem fordulnak hozzájuk tanácsért, problémáikat nem beszélik meg velük. Ezek a gyermekek, fiatalok kapcsolati igényeiket máshol próbálják kielégíteni, ami könnyen sodorhatóvá teszi őket, könnyen kerülhetnek a társadalom számára nem kívánatos körökbe.


Hideg- korlátozó nevelői stílus

Ez a nevelői stílus annyiban különbözik az előzőtől, hogy a gyermek elutasítása mellé erőteljes korlátok társulnak. A szülő ellenérzéseire (amelyek fizikai büntetésben, a gyermekkel való kapcsolat minimalizálásában nyilvánulnak meg) a gyerek ebben az esetben is agresszióval reagál, csakhogy ezt az agressziót a szülő keményen bünteti. A szülő elutasító magatartása itt is gyakran rejtett: a felszínen azt hangoztatja, mennyi mindent tesz a gyermekért, ellátja, dolgozik rá, stb., miközben a gyermek érzelmi igényei kielégítetlenül maradnak, csak korlátokkal találkozik. Ezek a szülői "üzenetek" a gyermek számára érthetetlenek, bűntudatot érez, hiszen "hálátlan", ugyanakkor agressziót is átél, mert csak a szülei által állított akadályokat látja maga körül. Ez az agresszió, mivel a világ felé nem nyilvánulhat meg, befelé fordul, súlyos zavarok, különféle testi-lelki bajok alakulnak ki, amelyek az idő múlásával egyre komolyabbá válnak, a személyiség torzulását, a felnőttekkel/emberekkel szembeni bizalom hiányát okozva.

 

 

3-A HELYTELEN ANTIBIOTIKUM KEZELÉSEKRŐL

 

 

 

A korai közösségi élettel járó gyakori léguti fertőzések következtében már kisgyermekkorban igen gyakoriak az antibiotikumokkal való kezelések száma.Számos esetben a szülők orvosi javallat nélkül,saját kezdeményezésre adják gyermeküknek az antibiotikumokat.A gyógyszeripar érdekelt a mind ujjabb és ujabb készitmények piacra vitelére.Az ember már felismerési zavarokban szenved,csak kapkodja a fejét a –cilinek- inváziójának korszakában.

A rosszmájuság gyanujának elkerülése végett, azt el kell mondani hogy nagy részük nagyhatékonyságu,és eredményes kezelésre alkalmas.

Az őszinte szakemberek azonban kimondják, hogy nagy a valószinüsége annak,hogy a megismételt antibiotikum adagolás is hozzájárul az immunitás kialakulásának a gátlásához.Ez az egyik oka annak is hogy már kisgyermekkorban több megnövekedett mandulát észlelünk mint régebben,és következményképpen több a mandulakivétel kisértése..

A mi gyermekkorunk idején még nagyon korlátolt lehetőségek álltak a kezelő orvos rendelkezésére./lázcsillapitók,szulfatiazol készitmények stb/Számos gyermekkori megbetegedéseknél állt az orvos tehetetlenül a sokszor halálos kimenetelü fertőzéseknél,és tétlenül nézte végig egy ártatalan lény elmulását.

Az antibiotikumok felfedezése mindmáig utólérhetetlen vivmánya az orvostudománynak-De minden csoda három napig tart,a kórokozó bakteriumok is kezdték kialakitani a számunkra is bonyolult védekező mechanizmusaikat-Ellenállnak bizonyos antibiotikumoknak,amik aztán hatástalanná válhatnak, hovatovább mind nagyobb számban.Ezt figyelembe véve a kezelő orvos eleinte az adagokat emelte, majd később mind ujjab és ujjab antibiotikum származékokat alkalmaz a mindennapi ténykedésben..De lassan bekövetkezik az ördögi körforgás végterméke is-nagyon sok kórokozó válik ellenállóvá és eggyuttal hatástalanná is, az adott kórképek kezelésében amelyeknél addig hatásos volt.

Ma már sok gyakorlati és elméleti tudásra van szükség , hogy

el tudjunk igazodni ebben az előre nem látható kavalkádban.

A gyakorló orvoslás egyik nagyon nagy problémája,az antibiotikum kezelésekkel történő visszaélés, leküzdése a mindennapi gyógyitó tevékenységben. Nem elég az egyes antibiotikumok mellékhatásait megelőzni. A nagy púp a hátunkon,a visszaélés az antibiotikumokkal,a mind hatékonyabb készitményekre való törekvés,ami sok ellentmondásos helyzetet teremthet egy betegség lefolyásában..

Sokan vagyunk részesei ennek a folyamatnak,ugyanakkor felelősei is.Megkezdve a kutatóktól,a gyártók,a versenyszféra,forgalmazók,orvosok,

betegek,szülők mindmegannyian lelkiismereti rangra kell emeljük ezt a kérdést.

Ki kell azért hangsúlyoznom azt a tényt hogy az antibiotikumos kezelés elsőszámu felelőse –A GYÓGYITÓ ORVOS-

Nem tisztem ezt a nagy felelősséget és az ezzel járó hibahatárokat elemezni.

Jómagam mint gyakorló gyermekorvos a szülők,a környezet gyakoribb gondatlanságból vagy tájékozatlanságból elkövetett hibáiról szeretnék szólni és néhány gyakorlati tanácsot adni ami, az antibiotikum kezelést illeti.

1-Az antibiotikumkezelést az orvos a helyes diagnózis feláálitása után irja fel-

-nem adagolunk antibiotikumot –vaktában-bármilyen természetü lázas betegség leküzdédére/mert például a szomszéd gyermekének is ezt irták fel,vagy egy más betegség alkalmával jól hatott

-az antibiotikum kezelésnél nagy hiba a láz=fertőzés-antibiotikum kezelés séma alkalmazása.

-az orvosi előirás szerint be kell tartani a kezelés ritmusát,az előirt adagot a kezelés tartamát

-a szülőnek kötelessége informálni az orvost 24-48 óra után a beteg gyermek állapotának az alakulásáról

2-Nem kezdünk kezelést saját ötleteinkre támaszkodva,lázas fertőző megbetegedéseknél,gennygyülemeknél amig azok nincsenek sebészileg ellátva/pl-megnyitva/

3-A szügséges bacteriológiai próbák elvégzése nélkül

4-Nem adagolunk antibiotikumokat saját kezdeményezésből,enyhe lázas betegségeknél amik ágynyugalomra és egyerü tüneti kezelésre meggyógyulnak

5-Ne tegyünk próbálkozásokat az antibiotikumok cserélgetésére/hátha jobb lessz !hátha jobban használ!

6-ne adagoljunk antibiotikumot megelőzésképpen/pl egy egyszerü hülésnél a mandula gyulladás vagy tüdőgyulladás megelőzésére

7-Az orvos nem irhat fel antibiotikumot a szülők befolyása alapján

 

4-A PENICILLIN A MANDULAGYULLADÁS SZUVERÉN GYÓGYSZERE.

 

 

Ha valaki megkérdezné Tőlem hogy az orvosi gyógyitó

tevékenység eredményessége szempontjából milyen határkövet jelölnék meg az orvostörténelemben következőt válaszolnám-egy FLEMMING/a penicilin felfedezője/előtti és az Ő utáni korszakot.De talán tovább mennék,véleményem szerint szerint az emberiség történetének egyik legáldásosabb felfedezése volt.53 év tapasztalatával a tarsolyomban és kb 6o-7o évvel a felfedezés után még mindig azt kell mondanom hogy a penicillin a gyermekgyógyászat kezelési arzenáljában még mindig megőrizte kizárólagos helyét bizonyos betegségek kezelésében és még mindig Ő az antibiotikumok-Édesanyja-

Az elmúlt évben jelent egy dolgozatom-Szatmár város kórházainak a története 13oo-tól kezdve.Ehhez a dolgozathoz gyűjtöttem dokumentációs anyagot és megrenditő adatokat olvastam-a 18-dik század elején egy skárlát járvány következtében 487 gyermek halt meg szatmár megyében.A gyermekhalál mindig utánozhatatlan döbbenetként hat,és ha ehhez az emberi,orvosi tehetetlenség dermesztő érzése is társul a kép érzelmi vetülete még drámaiabb.

Annak idején FLEMMING egy kis szuterén helységben jutott a nagy felfedezésre.Jóformán még kezelni sem tudta ezt a orvostudományban szinte egyedülálló felfedezést-Görög származásu felesége-menedzselte-és védte az akkor is létező-cápák-rohamától a különben is szerény,lelkiismeretes,titulusok nélküli gyakorló orvost.Egy-Isteni szikra- és már a következő évben a –penészgomba kivonatával-már egy súlyos fertőzéksekben szenvedő, elveszetnek itélt angol harci pilótát mentett meg 1o ezer egység penicillinnel Egyiptomban.

A kétkedők,irigyek,álnokok hada kénytelen kelletlen le kellet tegye a zászlót és meg kellet hajoljon a kissé félszeg de emberségében egydülállót alkotó orvos előtt.Sajnos a szellemi hitványság –csúcsán-ülők már lassan a nevét is elfelejtik,helyébe eszement érdemtelenek kerülnek.

Mint serdülő középiskolás én még megértem az –antibiotikum éra-előtti időszakot-amikor a fekete szinü vöröskereszttel jelölt lovas mentők hangos csengetéssel szatmár poros utcáin szálitották a skárlátos gyerekeket-Az illető házra vörös cédulát ragasztottak a tiltó járványtani szöveggel.Akkor még csak aszpirin.szulfamidok,hashajtók és kámfor sziverősitők szerepeltek a gyógyitó listákon.

A felfedezés engem már mint első éves orvostannhalgatót talát..Értelmileg,szakmailag és érzelmileg a felfedezés végigkisérte egész pályámat.A-penicilin diadalutját-értem meg és amikor katasztrofális,kétségbeejtő helyzetekben volt mihez folyamodjak és mindig megbizható támaszt kaptam,a beteg gyermek felépült,mindig eszembe jutott egy –EMBER- a maga orvosi szerénységével és azzal a páratlan szellemi felvillanással ami csak századokban vagy évezredekben adatik meg valakinek.

6o év elteltével a penicilin még mindig szuverén antibiotikum egyes megbetegedések kezelésében.Az orvosi rendelőkben szinte napi megbetegedés a tüszős mandula gyulladás.Ennek egyedülálló megbizható gyógyszere a penicilin-/ha tüszős mandulagyulladás nincs kellőképpen kikezelve bekövetkezhetnek a szövődmények.a helyi vagy általános szövődmények,a második betegsé-vesegyulladás,rheumás láz stb.

Egységes álláspont a tüszős mandulagyulladás kezelésében mindmáig az hogy a penicilin a betegség –elektiv-gyógyszere és ezt az álláspontot az orvosnak,valamint a szülőnek is el kell fogadnia.

Ha ettől eltérünk a következő következményekkel számolhatunk-

-bekövetkezhet a második betegség ami a mandulagyulladás következménye,ez lehet vesegyulladás,vagy heveny reumás láz.

-a kórokozó a vérbe hatol és szeptikémiát okoz

-meg kell emliteni a következő szomszédos limfás szervek szövődményeit-

-mandula körüli tályog-a hátsó garatfali tályog-vagy az életveszélyt okozó mély nyaki tályog,ezek a lehetőségek ma már sokkal ritkábbak,de előfordulnak a helytelen kezelések következtében.

A gyakoribb változat az amikor az injekciós kezelés elkerülése végett,főként a szülők befolyására széles hatókörü antibiotikumokat adogolnak, szájon keresztül jó borsos árat fizetve érte..

Ezek nem specifikus kezelések-a kórképet ideig-óráig elaltatják,a gyermek állapota javul,lassan leláztalanodik-de sápadtabb,kedvetlenettebb marad,étvágytalanabb egyszóval sokkal elhuzódóbb és bizonytalanabb a gyermek gyógyulása.Zavaró körülmény az orvosnak az is hogy a garat kóros elváltozásai gyógyultnak látszanak,de az áll-alatti nyirokcsomók megnagyobbodása és fájdalmassága –árulkodó tünetek lehetnek egy lezajlott és nem kellőképpen kikezelt gyennyes mandulagyulladásra.

Ilyen esetekben a gyermek 2-3 napos penicilin kezelés után szinte

-kivirul-

Máskor a helytelen kezelés egy gyennyes góc állapotát tartósitja,krónikussá válhat aminek a mandula műtéti eltávolitása a következmény-Mindezek vonatkoznak a garat és torok mandula gyennyes gyulladásaira is.

Egyébként a penicilin szuverén gyógyszer a skárlát,ótvar /impetigó/

gócos vesegyulladás,a tüdőgyulladások és agyhártya gyulladások egyes formáinál.

Tehát ne bacsüljük le a penicilint a számos iparilag túlreklámozott széles hatáskörü,drága,ugymond –csodatevő-antibiotiotikumokkal szemben.

Használjuk a érzékenység kizárása után szakszerüen és bizalommal a penicillint.

 

 

 

 

5-A KRÓNIKUS HASI FÁDALMAK ÉRTÉKELÉSE

GYERMEKKORBAN.-

 

Számos gyermeknél akiket rendelésre hoznak,a hasi fájdalmak visszatérő jellegüek.Az úgymond hasfájós gyermekeket sokszor elmarasztalják hogy

-kényeskednek-és környezetük is elhanygolja a gyermek panaszait.Pedig a gyermek valóban szenved és panaszainak reális de nem felfedezett hasüri okai vannak-

A gyermek nem tudja panaszait értékelhetően elmondani úgy hogy annak teljesen meggyőző ereje legyen,a hasi fájdalmakat pedig nem tudja

olyan pontosan körűlhatárolni mint egy felnőtt.Ebben a helyzetben a gyakorló orvos is nehéz helyzet elé van állitva-Igen sok alkalommal tanácstalanul áll egy-egy eset előtt-Bélféregnek minősitve a fájdalmak eredőjét,többszörös eredménytelen féregűző kezelést irnak elő,ami nem mindig ártalmatlan-Mások, számos esetben vakbéleltávolitást eszközölnek a beteg gyermeknél.

A krónikus hasi panaszok gyakoriságát szemléltető statisztikai adatok az anglo-xaxon irodalomban kimutatták hogy minden tizedik gyermek visszatérő hasi fájdalmakról panaszkodik.Tehát a szakirodalmi berkekben

égetővé vált a kérdés az okok tisztázását illetően.

Nyilvánvalóvá vállt hogy a német MORO által leirt –Köldökkólika-csak egyes esetekben állja meg a helyét/a 4-5 éves, általában elkényeztetett

gyermekeknél köldökkörüli erős hasfájásra panaszkodik a gyermek,amivel inkább a környezetét zsarolja.

Az 195o-6o-as években APLEY amerikai gyermekgyógyász 15-2o% ban azt állitja hogy a fájdalmaknak szervi bántalom áll a hátterében.MALAFOSS francia szerző a szervi részvételt ettől magasabbnak itéli és 35-4o % -ra itéli.

MONDOR neves francia sebész emlitte egyik betegét aki a következőket nyilatkozta-Én kis gyermekkoromtól kezdve- eszek,szenvedek és hányok-Ennek a 45 éves betegnek, egy gyermekkora óta nem felfedezett patkóbél felődési rendellenesség okozta a panaszait.Több esetben, egy műtét vagy boncolás mutatja ki az okát.egy egész életen át tartó szenvedésnek.

Jómagam 25 éven át foglalkoztam ezzel a nehéz fejezetével a gyermekgyógyászatnak.A vizsgált.gyermekek száma ezren felül volt.

A szakmai tevékenységem során nagyon zavart, hogy egyes esetekben az ilyen természetü panaszokat képtelen voltam megnyugtatóan orvosolni-Rendre hozták a gyermekeket hogy fáj a hasuk.ha megkérdeztem hogy hol-a kis paciens a tenyerét a hasára tette és azt mondta hogy- itt-Ilyenkor lettem aztán –totál káros-mert itt van előttem a hasüreg a sok hasüri szervvel-hol kezdjem, milyen vizsgálatokat végezzek el stb.

Hosszas tájékozódás és tépelődés után igyekeztem olyan kivizsgálási rendszert bevezetni ebbe a szövevényes patológiába/főként a szelektiv radiológiai vizsgálatokat kiváló radiológus kollégámmal aki elhagyott bennünket-Dr.Lőrinczy Dengeziccsel/aminek segitségével el tudtunk igazodni ebben a nehezen hozzáférhető fejezetben-pl-az epehólyag, patkóbél,hasnyálmirigy fejlődési redellenességei amelyek,nem járnak aggasztó klinikai tünetekkel.A fekély betegség,a patkóbél gyulladásos megbetgedései,az epehólyag veleszületett elváltozásai és más természetü kórképek.

Ilyen előzmények után mint a tudomány történelemben megannyiszor szügségszerüvé vált egy új részágazatnak a gyermek-gasztro-enterologiának a megjelenése.Ennek a feladata hogy a gyermekkori visszatérő fájdalmainak okaival is foglalkozzon és ebben a szövevényes,bonyolult rendszerben igyekezzen céltudatos kutató munkával rendet teremteni.A meglévő kivizsgálási lehetőségek kiegészitéseképpen ujakat kell bevezetni,mindez érvényes a vese és kiválasztó rendszerre is..

A gyermek-gasztroenterologia mindmáig még gyermekcipőben jár,egyrészt a szegényes kivizsgálási eszköztára miatt,másrészt az elhivatott szakemberhiány miatt.Ez a disciplina szerintem mégis egyike azoknak amik kötelezően perspektivusak.

A szülőknek ezeket a hasi panaszokat a helyén kell értékelni.Nem szabad a kérdést azzal elintézni hogy nyafogós a gyermek,vagy kényeskedik,

esetleg válogatós.El kell kerülni azt is hogy az állandó hasfájós gyermek konfliktus helyzetet tartson fenn akár a családban akár az iskolában.

De akkor feltevődik a kérdés,milyen esetekben forduljon egy szakintézethez a szülő.

Megfigyeléseink szerint a következő esetekben-

1-Ha a hasi fájdalmak tartama körülbelül 1-4 év-minden kezelés ellenére.

2-Ha a fájdalmakat a gyermek mindig ugyanazon a ponton jelzi

3-Azokban az esetekben amikor a fájdalomhoz a következő emésztőrendszeri tünetek társulnak-hasi puffadás,hangos felböfögés,gyakran megismétlődő hányinger,hányás/olykor csillapithatatlan jelleggel,az étvágy csökkenése egészen a teljes étvágytalanságig,lepedékes nyelv,bűzös lehellet,

egyes esetekben hasmenés,migrénes fejfájás,az iskolai teljesitmény csökkenése,álmatlanság,magatartási és viselkedési zavarok.

4-Amikor a gyermek még a legszórakoztatóbb játékokat is abba hadja,mert az éhségérzete megvan,asztalhoz ül de néhány falat elfogyasztása után teltségérzésről panaszkodik, amihez fájdalom és szubiektiv hányinger érzés társul. A szülők sokszor felületesen itélik meg ezeket a tüneteket..

5-A hányásnak olykor csillapithatatlan jellege van-ilyenkor főként 1o éves kor után nélkülözhetetlen egy igen kompetens radiologiai

kivizsgálás.

6-A szülőknek meg kell figyelni a hasi fájdalom értékelésénél a következőket-a fájdalom intensitása-erőssége,ami lehet az enyhe és olykor kibirhatatlanság határai között,a fájdalmas időszakok ismétlődéseinek periódusai,a fájdalom összefüggésének a táplálékfogyasztással vagy az evéssel.

Megpróbáltam összegezni a visszatérő hasi fájdalmak igen nehéz fejezetének a kérdéskörét egy rövid történelmi áttekintéssel,valamint felhivni a szülők figyelmét azokra a tünetekre amiknek észlelésénél.megfelelő,profil értékü szakellátást kell igényelni.

 

 

6-SZOPTATÁS- GYAKORLATI SZEMPONTOK 

 

 Az anyatej mennyiségének növelése

Sok anya kíváncsi arra, vajon honnan tudhatja meg, hogy csecsemője elegendő tejet fogyaszt-e, és aggódik amiatt, hogy képes lesz-e a csecsemője igényének megfelelő tejmennyiséget termelni. A tejtermelés folyamatának elmagyarázása reméljük, megnyugtatóan hat majd Önre.

A tej mennyisége a csecsemő hatékony és gyakori szopásától függ. Amikor mellre teszi a csecsemőt, a szopás hatására az anya agyalapi mirigyéből két hormon: oxytocin és prolaktin szabadul fel.

A prolaktint tekintik a tejtermelő hormonnak. Minél gyakrabban és hatékonyabban szopik a csecsemő, annál több prolaktin szabadul fel, és annál több tej képződik. Ha csecsemőjének több tejre van szüksége, mint amennyit Ön termel, akkor szoptassa gyakrabban és hatékonyabban, ezáltal a tej mennyisége emelkedni fog.

A másik hormon, az oxytocin, összehúzódásokat idéz elő a mellben, ami a tejet a tejcsatornákon keresztül az emlőbimbó felé továbbítja, és ezúton jut hozzá a csecsemő az anyatejhez. Ezt a tejkilövellési folyamatot "let-down" reflexnek nevezik. Sok anya bizsergést érez a mellében röviddel azután, hogy a szoptatást megkezdte.

A tejképződés kitűnő példa a kereslet-kínálat elvének működésére. Kezdetben az Ön szervezete nem tudja, hogy csecsemőjének mennyi tejre van szüksége. Azáltal, hogy gyakrabban szoptatja csecsemőjét, az Ön szervezete automatikusan alkalmazkodik, és a tejképződés a csecsemő igényeinek megfelelően alakul.

A szoptatás gyakorlati elemei

  1. Általában az újjszülöttet nem tesszük mellre 12 óra előtt és nem később 24 óránál..
  2. A tapasztalat azt mutataja hogy az érett jó vitalitásu újjszülöttetel lehet várni 24 órát/főként a többször szülő anyáknál.
  3. A kis súlyal született újszülőtteket ,akik aluszékonya,gyengébb a vitalitásuk már 12 óra után mellre kell tenni.
  4. A csecsemő kialakitja a szopási tapasztalatát már 2-3 nap után de egyeseknek szükségük van akér több napra is.
  5. A koraszülötteknél be kell tartani a 24 órát.

 

A szopás dinamikája

  1. Kezdetben 3 óránként szoptat az anyuka/pl. 6,9,12,3,6,9/ azzal a megjegyzéssel hogy ezt a szoptatási sémát nem lehet rigiden alkalmazni.Általában arra törekszünk hogy a szoptatások közötti szünet ne legyen kissebb 3 óránál és ne haladja meg a 4 órát.
  2. A súlyalatti születetteket még mellre lehet tenni 0 órakor/éjfél/
  3. Jól indokolt esetekben a szopások száma lehet akár 8-10 /24 óra/
  4. A szopások legkissebb száma az a mennyiség ami mellet a tejelválasztás,a gyermek kiegyensúlyozottsága,jókedve,fizikai fejlődése kifogástalan..
  5. Sok vita folyik manapság – a szabad szoptatásról-/self-demanded feeding schedule/. A metódus nem újszerű/50-60 évvel ezelőtt a metódus megszokott volt. De úgy gondolom hogy a metódus nem lehet helytálló-főként a bioritmusok kialakitása miatt./alvás-ébrenlét,a táplálás ritmusa stb/Ezek végső fokon az élettani perspektivikus történések meghatározói.
  6. 6-A szopás időtartama 5-10 perc amely idő alatt a csecsemő kiszopja az anyatej 2/3 részét,a többi maradék mennyiséget a /1/3/ a hátralévő 15-20 perc alatt.A szopás ideje nem célszerü hogy 20 percnél tovább tartson.

A szoptatással előforduló hibák az anya részéről

  1. A szoptató anya nem helyezi az egész mellbimbót a csecsemő szájába-
  2. Nem távolitja el a mellet a csecsemő orrnyilásától.
  3. A gyermek feje szopás közben hátraesik ..
  4. A csecsemő fejét kell közeliteni a mellbimbóhoz,ellenkező esetben kialakul egy úgynevezett-keresési/Rooting-reflex/ami állandósulhat.
  5. Az anyának aki szoptat ne legyen más elfoglalsága a szoptatás alatt.
  6. Általában a szoptatás egy mellből történik.Ha a szoptatás két mellből történik,feltétlenül szükséges a mellet kiüriteni a szopás után.

javallatok a terhes anya táplálkozására

  1. A kalória többlet ne haladja meg a 20-25 %.
  2. Ez a kalóriatöbblet ne tartalmazzon nehezen emészhető táplálékokat,hanem-állati fehérjével,vitaminokkal,microelementekkel,tejjel,tejtermékekkel,fehér husokkal,tojással,gyümölcsökkel,salátafélékkel..
  3. A terhes anya ne hizzon meg mértéken felül/csökkentse le a lisztnemüeket és zsírféléket a táplálékai közül.
  4. Az egész terhesség alatt szedjen D és C vitamint.
  5. Tartsa magától távol a transzplacentáris toxikus anyagokat-/altatók,nyugtatók,nikotin,,alkohol stb/
  6. Tilosak a hormon tartalmú készítmények
  7. Kötelezően kezelni kell a vérszegénység bármilyen formáját.

A természetes táplálás nehézségei

  1. Az anya részéről – az anya nemtörődése

-         a szoptatás képtelensége/hipogalactia-agalactia/

-         a mell és a mellbimbó anatómiai elváltozásai amik lehetetlenné teszik a szopást.

-         az anya betegségei amelyek veszélyeztetik a csecsemő egészségi állapotát.

  1. A csecsemő részéről

-         A lusta csecsemő-aki elégtelenül szopik

-         A kényelmes csecsemő aki elégtelenül szopik

-         A neurótikus csecsemő.

A természetesen táplált csecsemő napi súlygyarapodása

Heti -periódusok

Napi súlygyarapodás.

0 - 4 nap

30 gram

5 - 12 nap

26-28 gram

13 - 20 nap

20-24 gram

21 - 36 nap

16-18 gram

37 - 52 nap

10-15 gram

7-A SZOPTATÁSI KÉSZSÉG HIÁNYA.

 

 

Azért beszélek erről a kérdésről mert még manapság is ezzel kell a legtöbbet foglalkoznunk.Vannak esetek amikor az anya nem akar szoptatni-mert vagy nem ismeri,illetve lebecsüli a természetes táplálás fontosságát,és figyelmen kivül hagyja a mesterséges táplálás veszélyeit,vagy pedig valamilyen személyes okból /kényelmesség,hiúság stb/nem akar eleget tenni anyai kötelességének.Megjegyzem hogy ez a jelenség az utóbbi időben már lényegesen ritkábban fordul elő.Régebben amikor a szülési szabadság két hónapra terjedt,gyakran hallottuk az ellenvetést,hogy –arra a rövid időre,amig az anya otthon maradhat nem érdemes a szoptatást eröltetni-Ma már természetesen ezt a kifogást nem lehet felhozni,de azért arra még mindig változatlanul kevesebben vannak hogy a szoptatási idő tartamát a meghosszabitott szabadsághoz időarányosan betartsák.

A nehézségek már a tejelválasztás kezdetén mutatkoznak-a mellrehelyezés nem megy pontosan,az anya türelmetlen,nem segit,és a nehézségek láttán azonnal a mesterséges táplálást sürgeti.

Egészen más a helyzet ,ha az anya –akar-,de valamilyen okból nem tud szoptatani.Psichés alkata szerint másként reagál erre az –aggályos-és másként az –indolens anya-

Az –aggályos-anya szorongással,kissebrendűségiérzéssel van tele.Rendszerint már úgy érzi hogy nem tud megfelelni anyai kötelességének,s ezt az érzést nem egyszer még a környezete is fokozza.A sok gond és aggodalom természetesen nem használ a tejelválasztásnak,s a következmény az lesz,hogy-minnél jobban akar az anya szoptatni,annál kevésbbé képes rá.-

Az –indolens-anya ezzel szemben közömbösen veszi tudomásul hogy nincs elég teje,nem is igyekszik elsajátitani és végrehajtani azokat a módszereket amelyektől a tejelválasztás fokozódása várható.Örömmel hallja és követi a hozzátáplálásra vonatkozó sokszor avatatlan tanácsokat.

Ezek az anyák nem tartoznak okvetlen a hanyag,nemtörődöm emberek csoportjába,csak éppen kevésbbé odaadóak és szeretik a személyes lekötöttséget nem igénylő megoldásokat,vagy csupán arról van szó,hogy nem ismerik a szoptatáshoz fűződő előnyőket,és környezetüktől helytelen tájékoztatást kapnak erről.

Nyilvánvaló hogy ez az a terület,ahol az orvos/és a védőnő/a legtöbbet teheti a helyzet megjavitására.Az aggályos anya megnyugtatása,a kellő időben és megfelelő psichés alátámasztás után rendelt –tejelválasztó-szer,a tecknikai nehézségek leküzdésére vonatkozó tanácsok,vagy végső esetben a célszerüen beállitott hozzátáplálás az amely segiti az anyát a szoptatás kielégitő végrehajtásában.vagy legalább abban,hogy a meglévő tejmennyiség a szorongás,az aggodalom és a kapkodás miatt el ne vesszen.

Az indolens anya esetében is fordulatot hozhat a megfelelő orvosi fellépés-a jóakaratu és barátságos erély,a türelmes felvilágositás stb-Meg kell értetni hogy minden megnyert hónap,sőt hét döntő fontosságu.A legrosszabb esetben is arra kell törekedni,hogy legalább az első 2 hónapban maradjon meg a kizárólagos szoptatás,és csak 2-2 ½ hónapos korában kezdődjék meg a fokozatos elválasztás.olyan tempóban ahogy azt az anya körülményei feltétlenül szükségessé teszik.

Az orvos feladata nem merülhet ki abban,hogy tanácsokat ad a szoptatás általános szabályaire/időtartam,mennyiség stb/és a többit az anyára bizza.Ha igazán irányitani akarja a csecsemő sorsát,ismernie kell az anya és gyermek testi és lelki tulajdonságait,környezetét,a felvetődő egyéni problémákat,és tanácsait ahhoz kell szabnia.

Nem túlzás azt mondani,hogy az anya és csecsemővédelem felelős vezetőinek munkáját és hozzáállását nagyrészt le lehet mérni a természetes táplálás jelző számain.

 

8-LÉGUTI MEGBETEGEDÉSEK A TÉLI SZEZONBAN.

nátha, felső légúti hurut

Legtöbbször vírusok okozzák. Legenyhébb formája ebben a korban is a nátha. Hasonlóan az újszülöttkorihoz, ilyenkor is inkább kellemetlenségével, mint veszélyességével tűnik ki.

Néha akár magas lázzal is kezdődhet, mely rendszerint 1-2 nap alatt megszűnik. Ekkor is igaz, hogy ha 10-14 nap alatt nem szűnik meg, illetve az orrváladék színe sárgászöld lesz, akkor valószínű a szövődmény fellépése. Ilyenkor feltétlenül mutassák meg gyermekorvosnak a csecsemőt.

Mi a teendő a náthás csecsemővel?

Feltétlenül meg kell próbálni az orrjáratokat időnként szabaddá tenni. Erre a célra ebben a korban egyre jobb szolgálatot tesznek a különböző orrszívók. Ez önmagában azonban nem elegendő, ezért, hasonlóan az újszülöttekhez, ilyenkor is célszerű, és mint később látni fogják, szükséges is az orrcsepp használat. Természetesen ekkor is főleg az étkezések előtt jó csöppenteni. A cseppentés előtt is, és utána néhány perc múlva jó használni az orrszívót. Célszerű az orrnyílás körül kipirosodott bőrt egy kis babakrémmel bekenni.

Ezeket az eljárásokat minden normális csecsemő utálja és igen nagy ellenállást fejt ki, hogy meghiúsítsa próbálkozásainkat. Nem szabad azonban meghátrálnunk, mert így a nagyobb bajoktól mentjük meg őket.

Gyakorlati tanács: ha nincs segítség, aki ezeknél a tortúráknál lefogja a babát, akkor jó módszer, hogy egy fürdőlepedőbe csavarjuk a csecsemőt a nyakától a lábáig és így nem tud a kezével védekezni. Nagyon sokszor megütköznek ilyen kegyetlenség javaslatának a hallatán az anyukák, de higgyék el, hogy egy középfülgyulladás sokkal nagyobb szenvedéssel jár a beteg csecsemő számára, s a dobhártya felszúrásakor sem fogja készségesen tartani a fejét.

Látni fogják a gyerek felnevelése során, hogy sokszor kell ilyen és ehhez hasonló, látszólag kegyetlen dolgot elkövetnünk a sokkal rosszabb elkerülése érdekében.

Ha olyan életkorban van már a csecsemő, hogy narancslevet is iszik, akkor célszerű kicsit több alkalommal itatni vele (C-vitamin tartalma miatt), ha kisebb, akkor jó szolgálatot tehet a C-vitamin gyógyszer formájában történő adása. Természetesen, ha lázzal indult a nátha, akkor amíg lázas, lázkúpot is kell adni!

Szabad-e levegőre menni a náthás csecsemővel?

Ha nincs láza és egyéb, később említendő, szövődményre sincs gyanú, akkor nemcsak hogy szabad, de kifejezetten előnyös is! Azt fogják tapasztalni, hogy a friss levegőn sokkal könnyebben tud lélegezni az orrán keresztül, s ha még egy kis nap is éri az arcát, biztos hogy 1-2 nappal hamarabb gyógyul meg.

 A nátha szövődményei.

Bár sokszor - kórokozóktól függően - a náthával párhuzamosan vagy akár előbb is jelentkezhet a garatgyulladás, egyes náthák e nélkül is kezdődhetnek. Máskor viszont csak néhány napos nátha után kezdődik a krákogás, a köhögés, mely jelzi, hogy a garat is beteg. A beteg nyálkahártyán könnyebben telepednek meg baktériumok is. Ilyenkor, ha az orrváladék gennyessé (sárgászölddé) válik, kialakul a gennyes orrmandula-gyulladás. Náthánál az orrmandula még nagyobbra duzzad, és a hátsó garatfalon folyamatosan lecsorgó gennyes váladék ingerli a garatot, gyakori köhögést vált ki, s fertőzi a lejjebb található légutakat.

A megnagyobbodott orrmandula, még ha nem is fertőződik, másodlagosan egyéb veszélyes következményeket is okoz. Az ilyen csecsemő vagy később a kisded kénytelen a száján keresztül venni a levegőt, aminek az a következménye, hogy elmarad az orr párásító, melegítő és szűrő hatása. Ezért a torok- és garatnyálkahártya kiszárad, a száraz nyálkahártya közvetlenül találkozik a beáramló porral, kórokozókkal, ez krónikus gyulladáshoz, gyakori garat- és légcsőgyulladáshoz vezet. A szájlégzés miatt a gyermek - miután állandóan nyitva van a szája - ostoba arckifejezést vesz fel, kitéve ezzel magát később a korántsem tapintatos társak gúnyolódásának. dobüregből, ott felszaporodhat, tovább rontva a hallást, a pangó váladék pedig mindig hajlamos a bakteriális felülfertőződésre.

9-A HÁLA ÉRZELMI VETÜLETEITŐL.

 

 

Az emberi hála magasztos és megrenditő példái az életem folyamán végigkisértek és mély érzelmi vontkozásaival,társadalmi formáival szebbé tették előttem az emberi lét értelmét,a hivatásérzésem tudatosabbá válását.Nagyon sok megnyilvánulásával találkoztam a megmentett életekért,egy idejében nyújtott segitőkéz melegéért vagy éppen egy drámai helyzet feloldásáértt folyó küzdelem megvivásáért.Sok gyermekkorban kezelt betegemtől még ma is kapok egy-egy pár köszönő sort.Az egyik paciensem 16 éve emlékezik meg rólam minden évben születés és névnapom alkalmával..

.Gyermekkoromban a szülők iránt érzett hála határtalan erkölcsisége,az arra érdemes emberek segitő készsége iránt érzett megbecsülés ,olykor a szent kötelességek sorába iratott meg, ezért is foglalkoztatott egész életem folyamán..

A hála igazi társadalmi jellege, egy mély erkölcsiségü érték volt,amit nem a pénz/vagy legalább is elsősorban nem a pénz/határozott meg.A hálátlan –semmi-emberek akkor is léteztek de kevesen voltak, és a környezet a tásadalom amolyan erkölcsön kivüli kategóriába sorolta őket

Ma ez napjainkban már jócskán megvátozott-az érzelmi sivárság a mindenekelőtti – én-,a védtelenné vált erkölcsiség,a szülők magárautaltsága vagy kiszolgáltatott sorsban hagyása,az öregek iránti mindennap megnyilvánuló tiszteletlenség már egy pár évtizede előre vetitette ennek a társadalmi,emberi ,erkölcsi értéknek a mély hanyatlását.

A hivatásom velejárója volt hosszú évtizedeken át ennek a folyamatnak az értékelése és érzékelése a mindennapi emberi sorsokban,hiszen mint orvos sokszor a legbensőbb lelki intimitásokba is beavattak a betegeim.Az ember amikor nagyon beteg vagy a végső elszámolásra készül az utolsó mentsvárának az orvosnak mondja el életének legfájóbb lelki gondjait.

Talán ez a tény igazol, hogy irjak én is az elszámolás jogán néhány szót erröl a témáról.

Nincsenek bizonyitékaim hogy a példa amit leirok egy anglo-saxon modern mondavilág szüleménye vagy egy autentikus történelmi tény.A maga nemében egy döbbenetesen szép történés ami a közelmúlt összefüggéseit,összefonódásait tárja elénk a hála jelképrendszerével és valódi nemes vonásaival.

A történet egy FLEMMING nevezetü szegény skót farmerről szól.

Flemming egy napon munkája közben,segélykiáltást hallott egy közeli mocsár irányából.Eldobta a szerszámait és azonnal a láphoz szaladt.Egy vergődő ,rémült fiut talált ott aki derékig elmerülve a fekete iszapban,kiáltozva próbálta kiszabaditani magát.A farmer megmentette a fiút a hosszú borzalmas haláltusától.

Másnap egy diszes hintó gördült a skót szegényes portájára.Egy elegáns nemes ember szállt ki belőle és a megmentett fiú apjaként mutatakozott be.

-Szeretném megfizetni neked mondta- hogy megmentetted a fiam életét.Nem fogadok el fizetséget azért amit tettem,-válaszolta a skót farmer és egy legyintéssel elutasitotta az ajánlatot.Ekkor a farmer saját fia jelent meg a család viskójának az ajtajában.

Ez a Te fiad-kérdezte a nemes ember.Igen válaszolt büszkén a farmer.Akkor eggyezzünk meg-Hadd biztositsam neki azt az oktatást,amit az én fiam fog kapni.Ha a gyermek olyan mint az apja,akkor bizonyosan olyan ember lessz belőle,akire mind a ketten büszkék leszünk.

-Igy is lett.

Flemming fia a legjobb iskolákba járt és amikor eljött az ideje diplomát szerzett a S.T.-MARY- kórház orvosi karán Londonban,majd nemsokára a világ egyik leghiresebb embere és az emberiség egyik legnagyobb jótevőjeként ismerték meg a nevét-Ő VOLT A KIVÁLÓ SIR ALEXANDER FLEMMING a penicilin feltalálója.

Évekkel később,ugyanannak a nemes embernek a fia ,aki megmenekült a mocsárból tüdőgyulladást kapott-És akkor mi mentette meg az életét ?-A penicillin-

Hogy hivták a nemes embert-LORD RANDOLPH CHURCHILL-És a fiát-SIR WINSTON CHURCHILL.

A közmondás úgy tartja-kölcsönkenyér visszajár.-De amit itt leirtam az nem kölcsönkenyér hanem az emberi hála szent szava-

Erre ma már nagyon kevés ember képes vagy hajlandó.

Jómagam az életben mindig úgy dolgoztam mintha nem lenne szügségem pénzre,és úgy szerettem az embereket mintha sohasem bántottak volna meg.Mindig úgy végeztem a gyógyitó munkámat mintha senki sem tudná vagy látná.

Számomra a hála mindig egy nagy lelki öröm és ünnep volt.

A –HÁLA – az a legszebb elejtett szó vagy leirt mondat egyike emberi létünkben,amit közölhetsz egy olyan emberrel aki akár ismeretlenül is segitett rajtad a sorsod egy adott nagy megpróbáltatásának pillanatában.

Igazán hálás ember csak gazdag lelkületü ember lehet, aki értékelni tudja az emberi segitő tett szándékát és minőségét.

1o-

 

 

 

 

1o-HOL AZ EGÉSZSÉGES HATÁR A T,V NÉZÉSBEN

 

 

 

Sok szülő úgy gondolja, mivel ő gyerekkorában annyit nézte a TV-t, amennyit akarta, és szerinte ennek nem volt különösebben rossz hatása, ezért feltételezi, hogy az ő gyermekeinek sem lesz kárára a TV nézés.

Aki így gondolkozik, az nem veszi figyelembe, hogy az 50-es, 60-as és 70-es években gyökeresen más természetű műsorok voltak láthatók. Kijelenthetjük, hogy a mai szülők építő, családközpontú műsorokon nőttek fel, amelyek a hagyományos keresztény értékrendet helyezték előtérbe. A műsorok legrosszabb esetben is csak néhány finoman kétértelmű helyzetet vagy egyszerű bolondozást tartalmaztak.

Napjainkban azonban a legnépszerűbb ifjúsági és családi műsorokban is megtalálható több-kevesebb szabad szerelem, istenkáromlás, közönséges vicc, valamint család- és keresztényellenes jelenet. Okkultizmus, erőszak és önkényeztető materializmus szintén nagy százalékban található a kínálatban. A józan megfontoltság és óvatosság tehát fontosabb, mint valaha.

Mindenképp meg kell azonban jegyezni, hogy bár a műsorok valóban sok mindenért felelősek,de nem csak rossz dolgok láthatók a TV-ben. Inkább a túlzottan sok TV nézés és a szülők gyakori gondatlansága okolható a szomorú eredményekért. Nem szándékunk, hogy elriasszuk olvasóinkat a TV-től. Éppen ellenkezőleg sok újszerű, kreatív ötletet adunk közre, hogyan tarthatjuk féken és hogyan fordíthatjuk a család javára ezt az értékes kommunikációs eszközt. A kordában tartott TV jó szövetséges!

De mivel a 2 és 11 év közötti gyermekek átlagosan heti 27 órát tévéznek szinte felügyelet nélkül; mivel a gyerekek a tévézésen kívül csak az alvással töltenek több időt és mivel a legtöbb szülő nem is tudja, hogy a mai média milyen gondatlanul bánik gyermekével!Gondolkodjunk el az alábbi problémák gyermekeinkre való hatásairól.

ERŐSZAK ÉS AGRESSZÍV VISELKEDÉS

TANÁROK ÉS OKTATÓFILMEK

A SZEX ÉS A SZEXUALITÁS FÉLRECSÚSZOTT NÉZETE

TESTSÚLYPROBLÉMÁK

REKLÁMOK

FANTÁZIAJÁTÉK

.A CSALÁDDAL TÖLTÖTT IDŐ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ

 

 

 

 

 

 

11-S.O.S-TÁPSZERPÓTLÁS- MIT TEGYEK

 

 

 

Ez a cikk most nem arról fog szólni, mit tegyél, ha kevés a tejed és tápszerpótlásra van szükség, hogyan szoktasd le róla a babát, hanem arról, mi a teendő, ha a baba tápszerpótlást kap az anyatej mellett, milyen problémák merülhetnek fel, hogyan lehet ezt az állapotot fenntartani, mire kell figyelni.

Mikor van szükség tápszerpótlásra? Tápszerpótlásra akkor van szükség, ha az anyukának van teje, tud szoptatni, de a tej a babának nem elég. Ilyenkor a szoptatások után kiegészítésként cumisüvegből tápszert lehet adni a babának. Ez történhet minden étkezésnél, vagy csak a késő délutáni esti szoptatások után, amikor már kevésnek bizonyul az anyatej.

Mennyi legyen a tápszer? A tápszerpótlás nehézsége, hogy nagyon nehéz eltalálni, pontosan mennyi tápszer is kerüljön az üvegbe. Anyatejes táplálásnál idővel beáll a kereslet-kínálat aránya, így nincs szükség méregetésre, a csak tápszeres táplálásnál pedig az orvos ajánlása és a gyermek súlya alapján meg lehet állapítani a szükséges mennyiséget. Pótlásnál azonban hol több hol kevesebb tápszer fogy, ezért az első időszakban még nehéz eltalálni a mennyiséget, később tapasztalati alapon lehet változtatni ezen attól függően, mikor mennyi fogyott. Anyatejes csecsemőknél általában reggel több este kevesebb az anyatej mennyisége, ezért a pótlás mennyisége is estefelé nőni fog.

Hosszútávon mi várható? A legtöbb esetben a tápszerpótlásra addig van szükség, ameddig meg nem kezdődik a hozzátáplálás és a kicsi nem kezd el akkor mennyiséget enni a kanalas ételekből, amivel már felváltható a tápszer.A szoptatást a hozzátáplálás mellett meg lehet tartani, az új ételek a tápszert váltsák le, tehát semmiképpen ne a szoptatást hagyjuk el az új ételek javára.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Tápszeres babáknál általában már 5 hónapos kortól javasolják a hozzátáplálás megkezdését, anyatejes babáknál azonban csak fél éves kor után: de mi a helyzet a vegyesen táplált kicsikkel? Náluk is érdemes kivárni a 6 hónapos kort, azonban ha szeretnéd megismertetni a kanállal, a tápszeres étkezéseket 5 hónapos kortól ki lehet váltani a korának megfelelő tejpépes étkezéssel.

Milyen a baba széklete? Ha az anyatej mellett tápszert is kap a baba, akkor a széklete sűrűbb lesz és inkább a tápszeres babákéhoz hasonló. Éppen ezért ők naponta kakilnak még akkor is, amikor az anyatejes babák egy része már csak néhány naponta kakil.

Kell-e teáztatni? A csak tápszerrel táplált babákat kell külön is itatni, mert a tápszer nem oltja a szomjat, a hozzátáplált babáknál azonban az anyatej szomjoltó is egyben, ezért külön cumisüvegezésre nincs szükség.

Kettes tápszer? Fél éves kor előtt nem szükséges áttérni a 4-6 hónapos kortól már ajánlott kettes tápszerekre pótlás esetén, fél éves korig és még azon túl is kaphatja a kicsi az induló egyes tápszert, amit fokozatosan lecserélhettek a gyümölcsökre, főzelékekre. Ha már mást is eszik szoptatás után, nincs szükség többé tápszerre, tehát teljesen el lehet hagyni, de legkésőbb 8 hónapos kor után, amikor már tejtermékeket is kaphat a kicsi.

Elapad-e a tejem? Ha a pótlás miatt nem hagyod abba a szoptatást, hanem minden alkalommal következetesen mellre teszed a babát, akkor itt is kialakul a kereslet-kínálat egyensúlya és hosszasan szoptathatsz. Számos anyukáról tudok, aki az első 6 hónapban pótlást adott, de azután még másfél-2 éves korig is szoptatott, tehát ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a tej teljesen el fog apadni. Akkor apad el, ha egy-egy alkalmat kihagysz a szoptatásból, ha néha inkább csak tápszert adsz, mert az kényelmesebb, ha folyton aggodalmaskodsz a pótlás miatt vagy ha nem csak etetésekkor, hanem egyéb alkalmakkor is cumisüvegből eteted a babát (így könnyen cumizavaros lesz)

 

 

 

 

 

 

 

 

12-LÁZGÖRCS.

 

 

A "lázgörcs" és a láz kapcsolata

 A lázgörcs – a gyermekkori görcsös állapotok leggyakoribb formája – általában a gyermek betegségének kezdetén, a lázasodási szakaszban lép fel. A 3 hónap és 5 év közötti korosztály 2-4%-át érinti e betegség. A gyermek ilyenkor elveszíti eszméletét, szeme fennakad, az arca ellilulhat, elszürkülhet (mivel a légzőszervi izmok is görcsben vannak). Leggyakrabban 18-24 hónapos kor között fordul elő. Az esetek kb. egyharmadában a lázgörcs ismétlődik, az ismétlődésnek egyéves kor alatt nagyobb a valószínűsége. Fiúgyermekeknél gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál.

 

Az utóbbi évek vizsgálatai derítették ki, hogy a láz nem oka, csak kísérője a görcsnek. A görcs kialakulásában bizonyos vírusfertőzések és egyéni érzékenység, talán ma még nem ismert genetikai meghatározottság és nem a láz vagy annak mértéke játszik szerepet. A lázgörcs nem okoz agysérülést, és nem növeli az epilepszia kialakulásának kockázatát sem.

 

Mi a teendő lázgörcs esetén?

 

A lázgörcs észlelésekor biztosítani kell a gyermek szabad légútjait, és biztonságos helyre kell fektetni, hogy ne sérüljön meg. Ruházatát célszerű meglazítani, amennyire lehetséges, kitakarni. A görcs, bármennyire is ijesztő, általában pár perc alatt spontán szűnik.Lázcsillapítás szükséges, de nem lehet agresszív. Az eszméletlen és/vagy görcsölő gyermek szájába tilos gyógyszert tenni, mert az a légutakba kerülve fulladást idézhet elő! A gyógyszeres lázcsillapítás kúppal történhet. A testhőmérséklet csökkentésére a gyógyszeres kezelést kiegészíthetjük állott vizes borogatással is. A lázgörcsöt követően minden esetben meg kell vizsgálni a gyermeket.

 

Megelőzhető-e a lázgörcsMivel spontán szűnő, jóindulatú állapotról van szó, ami ritkán jelentkezik, megelőző kezelés általában nem szükséges. Lázcsillapítással, mivel nem a láz okozza a betegséget, nem előzhetjük meg a "lázgörcs" kialakulását. Értelmetlen és káros már a hőemelkedés alatt lázcsillapítót adni az egyszer már görcsölt gyermeknek. Ugyanilyen hatástalan, ha folyamatos lázcsillapítást alkalmazunk minden lázas betegség során. A korábban alkalmazott nyugtatót (phenobarbital) tartalmazó kúpok csak akkor előzik meg a görcsöt, ha már jó néhány kúpot megkapott a beteg, ekkorra azonban már olyan mellékhatások jelentkezhetnek, ami miatt ezen kúpok alkalmazása nem javasolható (aluszékonyság, imbolygó járás, stb.).A lázgörcs az ún. alkalmi görcsök egyik formája a gyermekkorban. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben szervi - agyi - károsodást nem lehet a háttérben kimutatni. Ebbe a csoportba tartoznak még egyébként a mérgek, gyógyszerek által, a különböző hormonális és anyagcserezavarok következtében kialakult görcsök is. A lázas görcsroham ezek közül a leggyakoribb gyermekkorban. Kialakulásában szerepet játszhatnak a lázat okozó bakteriális toxinok vérbe kerülése, szöveti oxigénhiány, keringészavar, a láz miatt kialakuló anyagcsere változások, magas hőmérséklet, és az előbbiek miatt kialakuló agyszövet duzzanat. A lázgörcs leggyakrabban 3 hótól 5 éves korig észlelhető. Nemegyszer családi halmozódás fordul elő. A görcs tipikus esetben 38 °C feletti láznál jelentkezik. Az egyszeri lázgörcsnek nincs következménye, nem okoz maradandó károsodást. Olyan esetekben azonban, amikor a lázgörcs már 38 °C alatt is jelentkezik, gyakran ismétlődik, hosszú ideig tart (extrém, ellátatlan esetben óránál tovább) már okozhat agykárosodást. Ajánlott a kisgyermeket megmutatni gyermek neurológusnak, aki eldönti, hogy az egyszeri lázgörcs után szükséges-e kivizsgálás (labor, szemészet, EEG), ill. ellátja a szülőket megfelelő tanáccsal, ill. görcsoldó (végbélbe adagolható) gyógyszerrel. Ez utóbbi könnyen, biztonságosan és igen eredményesen alkalmazható. Kétségtelen, hogy a lázgörcsös betegeinket többnyire a rendelőben (ahová a szülő rohan be a gyerekkel), vagy otthonában mi gyermekorvosok, ill. az éjszakai ügyelet látja el. Ezután, szükség esetén, de nem mindig, inkább a komplikáltabbnak tűnő esetekben kórházba utaljuk a gyermeket.

 

 

 13-FEGYELMEZÉS-BŰNTETÉS-

 

 

Amikor a szülő büntetést ad a gyerekének, akkor annak nem kívánatos viselkedését próbálja szankcionálni. Ezzel a módszerrel is csak egyetlen probléma van, az, hogy nagyon sok feltételnek kell megfelelni, hogy sikeres legyen, kezdve attól, hogy a helytelen viselkedést mindig büntetni kell, a büntetésnek azonnal követnie kell a rossz magatartást, nem lehet a gyereket más előtt büntetni, itt is ügyelni kell, hogy a helytelen viselkedés semmilyen körülmények között ne jutalmazódjon, végül a büntetésnek nem szabad túlságosan nagynak lenni. Könnyen belátható, hogy ezek a feltételek is csak nehezen teljesíthetők.

 Marad a kérdés, hogy mit lehet tenni? Thomas Gordon – akinek Tanítsd gyermeked önfegyelemre című könyve alapján készült a fenti összefoglaló is – a következőket javasolja: ahelyett, hogy un. Te-üzeneteket küldenénk (ezek olyanok, amelyek a másikról szólnak, pl. "ügyes voltál, hogy elrakodtál "rossz voltál, amiért nem hagytál beszélgetni délután) próbálkozzunk az Én-üzenetekkel, vagyis fogalmazzuk meg, hogy nekünk mit jelent, milyen érzést okozott a gyerek viselkedése: "nagyon jólesett, hogy elrakodtál, mert fáradt voltam, amikor hazaértem", vagy "nagyon kellemetlen volt nekem, amiért minduntalan félbeszakítottál, nem tudtam figyelni sem rád, sem a …. nénire). Érezhető a különbség, ugye?

 Ennek a módszernek a megtanulása nem könnyű, mivel a Te-üzenetekre vagyunk ráállva, ugyanis ezeket sokkal könnyebb elküldeni a másiknak. Az Én-üzenetek tudatosságot igényelnek s azt, hogy odafigyeljünk saját érzéseinkre, ezek ugyanis az én-üzenetek alapjai.

Gordon sokféle módszert ajánl, amivel elkerülhetők a büntetés és a jutalmazás már ismertetett csapdái. Próbáljuk kitalálni, mire van szüksége a gyereknek (ezt főleg csecsemőkorban kell alkalmazni, de később is szükség lehet rá!), aztán próbáljunk megegyezni a gyerekkel, vagyis "kössünk üzletet", módosítsuk a környezetet, hogy lehetőleg minél kevesebbet kelljen a gyereket korlátozni, ezzel a nem kívánatos viselkedés bekövetkezésének esélyét is csökkentjük. Nagyon fontos, hogy a felnőtt azonosítani tudja azt a helyzetet, érzést, ami az ingerültséget, az elkeseredést kiváltotta belőle, s azt mondja el a gyereknek. Vagyis lényeges, hogy a gyerek ne csak a következménnyel találkozzon, hanem az okkal is, ne csak azt lássa, hogy anya mérges, ideges, hanem azt is, hogy mi vezetett ide.

 Természetesen a gyereknek is vannak szükségletei, amiket szeretne kielégíteni, ezért vannak esetek, amikor az Én-üzenetek hatástalanok. Ekkor próbáljunk meg odafigyelni a gyerek kívánságaira, keressünk közösen megoldásokat a problémára (saját élmény, amikor a fiam nem akart egyedül elaludni, megkérdeztem tőle, mire lenne szüksége, hogy el tudjon aludni egyedül is, s ő azt mondta, egy kis fényre. Bekapcsoltuk a kislámpát, Ő pedig 10 perc múlva már aludt).

 Végül szeretnék kitérni még egy, általam fontosnak tartott gondolatra. Mint ahogy különbözőek vagyunk személyiségünkben is, úgy különbözőek vagyunk nevelési stílusunkban is. Nagyon lényeges, hogy személyiségünkkel, nevelési stílusunkkal összhangban legyenek kommunikációs aktusaink is. A gyereknevelésben van néhány – általam fontosnak tartott elem, amelyek a kérdésekre adott válaszaimban is minduntalan visszatérnek: a gyerek őszinte szeretete, a türelem, a következetesség és a viselkedésünk hitelessége.

Mindehhez önismeretre van szükség, saját magunk és nevelési stílusunk ismeretére. A következő összefoglaló a nevelési stílusokat szeretné megismertetni az olvasókkal.

 

-14-TÉVES ÉS JOGOS AGGODALMAK

 

 

Sok anya úgy gondolja, teje nem elegendő annak ellenére, hogy nincs problémája a tejképződéssel. Aggódnak azon jelek miatt, melyeknek más az oka, illetve nem ismerik fel azokat a tényezőket, amelyek egy szopós csecsemőre jellemzőek. Semmi gond nem lehet a tejtermeléssel, ha a csecsemő jól fejlődik, sok vizeletes és székletes pelenkája van, sőt még akkor sem, ha Ön a következőket tapasztalja:

Csecsemője nagyon gyakran szopik. Sok csecsemő gyakrabban igényli a szopást és az anya közelségét. Gondoljon arra, hogy a gyakori szoptatás biztosítja az elegendő tejmennyiséget, és nem a tej hiányának a jele.

Csecsemője éhesnek látszik a szoptatások után. Az anyatej gyorsabban emésztődik, mint a tápszer, nem terheli meg a csecsemő éretlen emésztőrendszerét, ily módon gyakrabban kell szoptatni, mint a mesterségesen táplált csecsemőket.

Csecsemője hirtelen gyakrabban, és/vagy hosszabb ideig szopik. Azok a csecsemők, akik újszülöttként aluszékonyak, sokszor hirtelen meggondolják magukat, és gyakrabban kezdenek szopni. A csecsemőkre jellemző, az ún. hirtelen növekedési szakasz (kéthetes, hathetes, három hónapos kor körül). Ezen időszakok alatt általában gyakrabban szopnak, hogy a szükségletnek megfelelően emelkedjen az anyatej mennyisége.

Csecsemője hirtelen kevesebb ideig szopik, akár csak öt-tíz percig mellenként. Sokkal könnyebben és gyorsabban képes kiszívni a tejet a mellből most, hogy már gyakorlottabbá vált a szopásban.

Csecsemője nyűgös. Sok csecsemőnek van minden nap egy nyűgös időszaka, körülbelül a nap ugyanazon időszakában. Néhány csecsemő az idő nagy részében nyűgös. A nyűgösségnek az éhségen túl több oka is lehet, de gyakran ez nem ismerhető fel. Ha úgy tűnik, hogy a szoptatás nem segít, próbálkozzon azzal, hogy bepólyázza egy könnyű takaróba, megváltoztatja a helyzetét, sétál vele vagy ringatja. Ne felejtse el, bármi legyen is a csecsemő nyűgösségének oka leggyakrabban a dajkálás nyújtotta biztonságérzetre vágyik.

A melléből csak kicsit, vagy egyáltalán nem csepeg a tej. A tejcsepegés nincs kapcsolatban a tejképződéssel. Valószínűleg azt fogja tapasztalni, hogy ha a tejképződés beindult, és a csecsemő igényeihez alkalmazkodik, akkor a szoptatások közötti tejcsepegés megszűnik.

A melle hirtelen puhának tűnik. Ez akkor következik be, ha a tejképződés a csecsemő igényéhez alakult, és a kezdeti túltelítődés alábbhagyott.

Soha nem érzi a "let-down" reflexet vagy a tejkilövellési reflex érzése nem olyan erős, mint régebben volt. Ez idővel bekövetkezik. Sok anya egyáltalán nem érzi, de felismerése megtanulható, ha megfigyeli a csecsemő szopását és nyelését.

AMIKOR AZ AGGODALMAK JOGOSAK

Ha úgy tűnik, hogy a tejképződés nem felel meg a csecsemő igényeinek, akkor fontos meghatározni, hogy mi az, ami megzavarja a tejképződést, és a tej mennyiségének csökkenését okozza.

Pótlások. A cumisüvegből való tápszer, gyümölcslé vagy víz adása az első hetekben, még ha csak alkalomszerűen is, gyakran akadályozza az anyatej képződését. A pótlás eltelíti a csecsemőt, és emiatt hosszabb idő múlva szopik, ezért csökken a szopások száma. Minél több tápszert kap naponta, annál kevesebb tejet képez az anya a következő napon. A hozzátáplálás nem emeli, hanem csökkenti a tejképződést.

A csecsemő helytelen mellretétele. A csecsemőnek az oldalán kell feküdnie, egész testének az Ön testével szemben. Ne kelljen elfordítania a fejét ahhoz, hogy elérje az Ön mellét. A hatékony szopás érdekében a csecsemőnek nagyra kell nyitnia a száját, mielőtt az anya gyorsan a mellre helyezné, hogy ajkát összezárva a bimbóudvarból a lehető legnagyobb területre harapjon rá.

Bimbó-cumi zavar. A csecsemőt megzavarhatja bármilyen cumi használata, a cumi eltérő szopási módot kíván. Ha a csecsemő nem szopja helyesen a mellet, akkor nem lesz képes úgy stimulálni azt, hogy elegendő tej képződjön.

A nyugtató cumi. Sok csecsemő hajlandó kielégíteni szopási igényeit cumival, amely jelentős mértékben lecsökkentheti a szopási időt és akadályozza az igény szerinti tejképződést.

Bimbóvédők. A bimbóvédő csökkenti az agyhoz vezető impulzusok számát, melyek eredetileg az emlőbimbó közvetlen szopásakor keletkeznek. A tejkilövellés és a tejképződés lelassulhat, amely közvetlenül befolyásolja az egyes szopások alkalmával elfogyasztott tejmennyiséget.

Időhöz kötött szoptatás. Az óra szerinti táplálás akadályozza a kereslet-kínálat elvén működő tejképződést. A megfelelő mennyiség úgy biztosítható, ha a csecsemő akkor szopik, amikor éhségét jelzi.

Nyugodt, álmos csecsemő. Néhány csecsemő az idő zömét alvással tölti és csak ritkán, rövid ideig szopik. Ha ez jellemző az Ön csecsemőjére, valamint nem gyarapszik, nincs elég vizeletes és székletes pelenkája, akkor fontos, hogy rendszeresen felébressze és finoman próbálja legalább minden két órában megszoptatni.
Amíg a csecsemő meg nem tanulja azt, hogy elegendő mennyiséget egyen, addig Önnek kell eldöntenie, hogy milyen gyakran szopjon.

Az etetés időtartama. A hosszú szoptatási idő maximum (20-25 perc) segíthet a megfelelő tejmennyiség biztosításában és abban, hogy csecsemője elegendő, kalóriadús ún. utótejet kapjon. A táplálási idő lerövidítése megakadályozza, hogy a tejtermelés a csecsemő igényeinek megfelelően növekedjen.

Egyszerre csak egy mellből történő szoptatás. Miután a tejtermelés kialakult, sok anya szívesebben szoptat egyszerre csak az egyik melléből. Azonban ha azt szeretné, hogy több teje legyen, szoptasson mindkét melléből. Az a csecsemő, amelyik csak az egyik oldalról szopik, kevesebb tejhez jut egy-egy alkalommal, egyúttal a mellek is kevesebb ingert kapnak.

 

 

15- A SZÜLŐK NEVELÉSI HIBÁI 

 

A szülők nevelési hibáinak megítélése és valós hatása függ a mindenkori kulturális feltételektől, a felnőtti élettel kapcsolatos követelményektől. Míg a korábbi évtizedekben elsősorban a túlzott szigor és a merev követelmények voltak a szülői nevelés leggyakoribb torzulásai, ma a kontroll és a korlátozás hiánya tekinthető jellegzetes problémának. Ez összefügg az antipedagógiai irányzatokból fakadó liberális nevelési elvek térhódításával ( a gyermek teljes egyenlősége, a szülői tekintély kiiktatása). Bírálók szerint a gyermeki függőség részben ideológiai, részben társadalmi körülmények miatti felszámolása negatív következményekkel jár: a középkorhoz hasonlóan megszűnik a gyermekkor, mint különleges életkori szakasz, a felnőttvilág védelmező, támasznyújtó szerepe csökken. A korlátlan engedékenység egyes megnyilvánulásainak ártó következményeit kísérleti adatok támasztják alá: a kisgyermekkori agresszivitással szembeni anyai engedékenység szerepet játszik az agresszív viselkedés fennmaradásában.  

A mai leggyakoribb nevelési hibák közé tartozik 

- a túlvédő magatartás,
- a következetlenség,
- a túlzott teljesítményelvűség.

 A túlvédő magatartás melynek során a szülő arra törekszik, hogy kiküszöböljön a gyermek életéből minden konfliktusforrást, lelki vagy fizikai nehézséget. Gyakran tapasztalható a gyermek túlöltöztetése, túletetése, a korlátozás hiánya a konfliktusok kerülése érdekében. A túlvédés kapcsolódhat az anyagi javakkal való túlzott elhalmozással, amit a szülők alkalmanként az érzelmi elhanyagolásért való kárpótlásnak tekintenek. Következményei közé tartozik a gyermek csökkent ellenálló és megküzdő képessége, a szorongás és az önálló cselekvés, döntés megnehezített volta.

 A szülő következetlensége a gyermek viselkedésének megítélésében és értékelésében illetve saját elveiben azt okozhatja, hogy a gyermekben nem alakulnak ki az erkölcsi ítéletalakítás támpontjai, gyanakvóvá és bizalmatlanná válhat az egész felnőtt világgal szemben. A szülői nevelés következetlenségében szerepet jártszik a társadalmi értékek és intézmények hitelvesztése is.

 A nevelésben megnyilvánuló túlzott teljesítményelvűség következtében a szülők a gyerek képességeinek, teherbírásának reális felmérése nélkül egyre fiatalabb korban kényszerítik bele a gyereket a formális képzésbe (idegen nyelv tanulás, versenysport, sorozatos felvételi vizsgák). Néhány sikeres eset mellett gyakran ellenállás alakulhat ki a gyermekekben mindennemű teljesítménnyel szemben, önértékelésükben zavarok keletkezhetnek a sikertelenségük miatt.

16-ORVOSI ETIKA AKTUALITÁSAI

 

 

A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték ugyan a töténelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerüen alkalmazkodniuk kellett a töténelem folyamán kialakult új gzdasági,tárasadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainban is hatalmas léptekkel haladnak előre.

Egy dolog nem változott-a beteg ember akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt.Ez az ember ugyanúgy igényli a segitséget fájdalmaiknak enyhitésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást.Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alaposan megvizsgálják,meghallgssák panaszait.Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig.-és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélytkérő szavak.

Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.

A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre képes.Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyitási határértékei.A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-

1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,tekintélyelvüségét a gyógyászatban.Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.

2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klsszikus medicina örökértékü szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analizisekre-

3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak

4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás az orvosokkal szemben mind igényesebb lessz.

5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást-megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.

Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-

1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika,valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre,amelyekben az alkalmazott rendszerek,amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintü ellátást biztositottak a betegeknekA mai ellátási realitások már azt vetitik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat.A beteg aki sorsát bizza ránk,és hisz bennünk nem tekinhető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.

Az első és legfontosabb feladt még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélyteleniteni-hanem megőrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.

2-Vitathatatlan hogy az egészség megörzése mindig egyik legfontosabb törekvése volt az emberiségnek.Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kivánalmai közé tartozott.

Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet idiferens a közvélemény számára.

A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre

odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-

3-A mai orvosi gyakorlatban már elengedhetetlen a csapatmunka,az interklinikus jól szervezett konszultáció,valamint a kollégák munkájának,becsületesen szerzett érdemeiknek az elismerése.

Történelmileg a –medicina hőskorának vége van-az egyedüllét a szakmában ma már bizonytalanságot is rejteget.Az önteltség,a túl nagy biztonsága súlyosabb kórképeknél visszüthet.Nagy elődeink tapasztalata és tanácsa az hogy ezen kritériumok figyelmen kivül hagyásáért már sokan drágán fizettek.

4-A társadalom megbecsülését az orvosnak kell kiérdemelni-

Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.Ez bennünk tudatosult és sokan igy is élünk.De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia , egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak.Az utóbbi időben az volt a pláne hogy ki tud nagyobbat rugni belénk-Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az összes társadalmi nyomorát az egészségügyre ruházták.-Nézzük meg kórházainkat, ,azoknak felszereltségi állapotát a gyógyszerellátást.Csak azutóbbi 2 évben 3ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind mind kiválóan megállja a helyét.

 

17-BÁRÁNYHIMLŐ-KANYARÓ-MUMPSZ-RÓZSAHIMLŐ

 

 

Szinte minden ember élete folyamán legalább egyszer átesik ezen betegségek egyikén. De miért kapjuk el és hogyan lehet őket kezelni?

BÁRÁNYHIMLŐ

Rendszerint enyhe szervi tünetekkel kezdődő akut vírusbetegség, amelyet hamarosan kiütések követnek (maculák, papulák és vesiculák). A betegség vége a pörkösödés.

A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus okozza. A varicella, a kanyaróhoz hasonlóan, nagyon ragályos fertőző betegség.
A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, elsősorban a kiütések megjelenésekor. A szokásos lappangási ideje 14-16 nap, de a megfertőződött egyén 10-21 napig még fertőzöttnek számít. A beteg az utolsó pörk kialakulásáig fertőz.

Panaszok és tünetek

Enyhe fejfájás, mérsékelt láz, rossz közérzet jelentkezhet a fertőződést követően 11-15 nappal. A kezdeti kiütéseket gyakran gyorsan elhalványuló bőrpír kíséri. Súlyos esetekben a kiütések ellepik a testet, más esetekben az arc és a végtagok viszonylag megkíméltek. Ha csak néhány kiütés jelentkezik, akkor azok rendszerint a törzs felső részén láthatók. A nyálkahártyákon fekélyes elváltozások alakulhatnak ki.
A bárányhimlő gyermekkorban rendszerint jóindulatú lefolyású. Ugyanakkor súlyos, akár halálos is lehet felnőttekben, és azokban a betegekben, akik csökkent T sejtes immunválasztással rendelkeznek.

Kezelés

Az enyhe eseteket csak tünetileg kell kezelni. A viszketés rendkívül kínzó lehet, ezért enyhítésére, valamint a felülfertőződést és hegesedést okozó vakarózás megelőzésére, nedves borogatás alkalmazható. Súlyos esetekben, orvosi utasításra gyógyszer alkalmazása szükséges.
RUBEOLA-RÓZSAHIMLŐ

A rubeola rendszerint enyhe tünetekkel járó kiütéses fertőző betegség.

A betegséget cseppfertőzés, vagy szoros kontaktus útján terjedő RNS vírus okozza. A beteg a kiütések megjelenése előtt 1 héttel már fertőz. A fertőzőképesség 1 héttel a kiütések elhalványulása után múlik el. A rubeola kevésbé fertőző, mint a kanyaró, ezért sokan nem esnek át a betegségen gyermekkorban, így a fiatal felnőtt nők mintegy 10-15%-a fogékony rá. Sok esetben téves diagnózis születik, vagy a betegség olyan enyhe lefolyású, hogy észre sem veszik. Tavasszal rendszertelen időközökben járványosan fordul elő; nagy járványok 6-8 évenként fordulnak elő. A természetes fertőzést követően életre szóló immunitás alakul ki.

Panaszok és tünetek

Gyermekekben rossz közérzet, esetleg láz, fejfájás, ízületi fájdalom jellemzi; serdülőkben és felnőttekben e tünetek nagyon enyhék, vagy hiányoznak. A tipikus kiütés megjelenése után már valószínűsíthető a rubeola.
A kiütés hasonló a kanyaróban megfigyelhetőhöz, de kevésbé kiterjedt és gyorsabban elhalványul. Az arcon és a nyakon jelenik meg először. Majd gyorsan ráterjed a törzsre és a végtagokra. A kiütések kezdetekor a skarlátra jellemző bőrvörösség jelenhet meg, elsősorban az arcon. Halvány rózsaszínű, foltszerű kiütések jelennek meg a szájpadláson, majd vöröses színűvé válva átterjednek a torokra. A garat kezdetben vörös, de nem fájdalmas. A kiütés rendszerint 3 napig tart.

Kezelése

A rubeola védőoltással megelőzhető. A betegség alig, vagy nem igényel kezelést.

MUMPSZ-FÜLTŐMIRIGYGYULLADÁS-

Akut, ragályos, generalizált vírusbetegség, amely általában a nyálmirigyek fájdalmas megduzzadásával jár.

A kórokozó cseppfertőzéssel, vagy a fertőzött nyállal érintkezett tárgyak útján terjed. A vírus valószínűleg a szájon keresztül jut be a szervezetbe. A vírus a nyálmirigyek duzzanata alatt (általában 5-9 napig), sőt azt megelőzően már 1-6 nappal megtalálható a nyálban. Kevésbé ragályos betegség, mint a kanyaró és a bárányhimlő. A leggyakrabban a tél végén és kora tavasszal fordul elő. Bár a betegség minden életkorban előfordulhat, leggyakrabban mégis az 5-15 éves gyermekek között találkozunk vele. Két éves kor alatt ritkán fordul elő, az 1 éves kor alatti csecsemők immunisak a mumpsszal szemben. A betegség egyszeri átvészelése rendszerint életre szóló védettséget vált ki, még akkor is, ha csak az egyik nyálmirigy duzzadt meg. Az esetek 25-30%-a klinikailag tünetmentes formában zajlik.

Panaszok és tünetek

14-24 napos lappangási idő után a betegség borzongással, fejfájással, étvágytalansággal, rossz közérzettel és enyhe hőemelkedéssel kezdődik. A tünetek 12-24 óráig is eltartanak, mielőtt a nyálmirigyek érintettsége feltűnne. A legkorábbi tünete a rágási és nyelési fájdalom, különösen savanyú folyadékok fogyasztásakor. Nyálmirigyduzzanat és láz kíséri.

Megelőzés
A beteget el kell különíteni mindaddig, míg a mirigyek duzzanata meg nem szűnik.

Kezelés

A kezelés tüneti. A folyékony diéta megkíméli a beteget a rágással járó fájdalomtól. A savanyú anyagok szintén kellemetlen érzést válthatnak ki, ezért kerülendők. A fejfájás és az általános rossz közérzet fájdalomcsillapítókkal csökkenthető.

KANYARÓ

Heveny, igen ragályos betegség, melyre láz, köhögés, nátha, kötőhártya-gyulladás, a száj és ajak nyálkahártyáján foltok és a bőrön terjedő göbös-foltos kiütések jellemzők.

A kanyaró kórokozója egy paramyoxivírus, mely a betegség bevezető vagy korai kiütéses szakában lévő beteg orrából, torkából és szájából a levegőbe szóródó apró cseppekkel fertőz. Ritkaság, hogy nem fertőzött személy vagy tárgy révén közvetve fertőzzön. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt 2-4 nappal kezdődik és az akut időszakban megmarad. Mire a kiütések elmúlnak, az orr és a torok váladékaiból eltűnik a vírus. A kiütések utáni enyhe hámlás idején már nem fertőz a beteg.

Panaszok és tünetek


Szabályos esetben a kanyaró 7-14 napos lappangási idő után lázzal, hurutos tünetekkel, száraz köhögéssel és kötőhártya-gyulladással kezdődik. A kórjelző Koplik foltok 2-4 nap múlva jelennek meg általában az őrlőfoggal szembeni szájnyálkahártyán. Torokgyulladás és a gége, a légcső, és a hörgők nyálkahártyájának gyulladása következhet be.
A jellegzetes bőrkiütés az első tünetek után 3-5 nappal jelenik meg, általában 1-2 nappal a Koplik foltok megjelenése után.

Megelőzés

Beszerezhető az élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltóanyag, mely ugyanolyan hosszan tartó védettséget biztosít az oltásra fogékony egyénekben, mint a kanyaró betegség.

Kezelés


A kezelés tüneti. A betegeket óvni kell a streptococcus fertőzésektől.

 

 

 

 

18-VELESZÜLETETT SZIVZÖREJEK

 

 

 

 

A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat vált ki a szülőkben, természetesen joggal. A szivzörej is ilyen gyanújel. Ez a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgál az orvos.A szívzörej erősségét 1/6-tól 6/6-ig jelölik, ahol az 1/6 a leggyengébben hallható hangot jelenti. Ha betegség gyanúja merül fel, részletes kardiológiai vizsgálatot, EKG-t ill. szívultrahang-ot végezhet a gyermekkardiológusMár az újszülött osztályon, az első vizsgálatok alkalmával hallhatnak a kisbabánál szívzörejt. Ez az első egy-két napon normális is lehet, hiszen a magzati életben szükséges erek nem mindig záródnak be hamar. Ha azonban 1-2 nap múltán is hallunk zörejt, vagy a zörej jellege szívbetegségre gyanús, feltétlenül gyermekkardiológusnak kell megmutatni a gyermeket, hiszen ilyenkor felmerül a szívhiba.Sokszor ártalmatlan a szivzörej. gyermekek viszonylag nagy százalékánál találhatunk ártalmatlan szívzörejt. Ez kb. a gyermekek 60 százaléka. Ezekről nyilvánvalóan csak a vizsgálat után lehet megmondani, hogy nincs mögöttük szervi betegség.Jellemző rájuk, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, szépen fejlődik nem fáradékony. A szívciklus első felében hallhatóak, és halkak. Felüléskor halkulnak, vagy akár el is tűnhetnek.Ilyen esetekben a kardiológus a vizsgálat után megnyugtatja a szülőket, és időnként ellenőrző vizsgálatra rendeli a gyermeket. Ezek a szívzörejek kicsit hangosabbak akkor, ha a gyermek náthás, vagy ha vérszegény. Sokszor a korábban nem hallott zörej ilyenkor válik hallhatóvá.A gyermek növekedésével eltűnhetnek ezek a zörejek, de ez nem mindenkinél következik be. Aggodalomra azonban ekkor sincs ok, a gyermek normális életet élhet, sportolhat.Rikábban szivbetegséget jelez. Mik a tünetek? Szerencsére ritkábban de szívbetegséget is jelez a szív felett hallható oda nem illő hang. Tapasztalt, sokat vizsgáló kardiológusok füle olyan érzékeny, hogy már a hallgatózással is többnyire pontos diagnózist tudnak mondani..Kinőhető a szivzörej.?"

Nem maradhatnak el természetesen a műszeres vizsgálatok. A kóros szívzörejek többségükben hangosabbak, hosszabbak, felüléskor nem tűnnekel, még hangosodhatnak is, a szívciklus első, vagy második felében hallhatóak de akár a teljes szívciklust is kitöltheA szívbeteg kisbaba nehezen szopik, nem fejlődik, szopáskor elfárad, szaporán nehezen lélegzik, bőrszíne szürkéskékes, sápadt.Ha ilyet észlelünk a gyermeken és még nem voltunk kardiológusnál, azonnal vigyük orvoshoz. A kis csecsemők nagyon hamar rossz állapotba kerülhetnek.Műtéti megoldással a legtöbb szívhiba ma már orvosolható

Veleszületett szívhibák

A szívfejlődési rendellenességek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül hogy kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat.

Remélhetőleg azonban a szívhiba gyanúját már a szülészeti intézményben, vagy korai hazaadásnál az otthoni első gyermekorvosi vizsgálatok során felvetik, megtörténik a vizsgálat, és a gyermek nem kerül ilyen helyzetbe.

Ma már a legtöbb veleszületett szívhibát műtéttel lehet orvosolni. A műtét időpontját a gyermekkardiológus javasolja. Vannak olyan veleszületett szívfejlődési rendellenességek is, amelyek maguktól, műtét nélkül gyógyulnak

2o-.

 

 

 

19-AZ ELKÉNYESZTETÉS OKAI-

 

 

Az elkényeztetés leggyakoribb az első gyermeknél-valamennyien közel járunk ahhoz hogy első grerekünket alaposan elkényeztessük.A legtöbb ember számára Ő a világon a legcsodálatosabb játékszer.Ha a férfiaknak rögeszméjévé válhat egy új kocsi,a nőknek egy szép bunda,nem csoda,hogy az újszülött kisbaba a szülők minden gondolatát betölti.De sokszor nem csak erről az örömteli érzésrél van szó.

A szülők hajlamosak arra,hogy mindazokat a reményeket és félelmeket,amelyeket saját magukkal kapcsolatban éreztek,átvigyék lelkükből lelkedzett elsőszülöttükre.

Az elkényeztetésben közrejátszik az aggódás is,hogy kizáróan Ők felelősek egy tehetetlen kis lény biztonságáért és boldogságáért.Amikor sir akkor a szülők azt érzik hogy tenniök kell valamit.A második gyermeknél már több tapasztalattal és arányértékkel rendelkeznek,tudják hogy időnként saját érdekében meg kell tagadni bizonyos dolgokat a gyermektől.Már nem éreznek bűntudatot,ha néha meg kell keményiteniük szivüket.

Egyes szülőkben több a hajlam arra,hogy elkényeztessék a gyermeküket.Pl-ha túl sokat kell várniuk az első gyermekre,és attól félnek hogy több már nem lehet-ha nam biznak eléggé magukban,s a gyerektől várják hogy megvalósitsa mindazt,ami nekik az életben nem sikerült,eközben pedig a gyermek rabszolgájává válnak.

Könnyebben elkényeztetik gyereküket azon szülők,akik örökbe fogadták a gyereket,és úgy érzik hogy csak emberfeletti teljesitményekkel tudják bebizonyitani,hogy eleget tesznek a szülői feladatnak.Ide tartoznak azok a szülők is,aki pszichológiát,betegápolást hallgattak az egyetemen vagy valamilyen iskolán,az orvosok, és azok akik hivatásszerüen dolgoznak hasonló területeken/gyermekkórház,bölcsőde,ovoda/mert bizonyitani akarnak.Sokszor nehezebb annak aki az elméletet tudja.Sokszor nehezebb annak aki az elméletet tudja!!!

Hajlamos az elkényeztetésre az a szülő is ,aki szégyelli,ha valamiért megharagszik a gyermekére,és azzal akarja helyrehozni a dolgot,hogy inkább mindent megad neki,amit csak akar-meg az a szülő aki valamiféle bűntudatot érez ha sirni hallja gyermekét.

Bármilyen ok is rejlik mögötte,ezek a szülők mind kicsit tulságosan készek arra,hogy feláldozzák saját kényelmüket és jogaikat,hoyg megadjanak mindent amit Ő kiván.Ebből még nem lenne semmi baj,ha Ő vagyis a kisbaba,tudná hogy mit kell kivánnia.De még nem tudja,mi a jó neki.A természtében az ösztöneiben van,hogy a szülőktől várja a biztos irányitást és ez meg is nyugtatja Őt.

Ha a szülők nem következetesek,a gyermekben is bizonytalanság támad..Ha aggódva felveszik valahányszor nyűgös-mintha valami szörnyű történne,ha az ágyában hagynák-egy idő után a gyermek is úgy érzi hogy ez valóban szörnyü lenne.

Minnél inkább engednek a kivánságainak,annál követelődzőbb lesz.A túlzott engedékenység mindig arra készteti a másik felet-bármilyen koru is-hogy fölébe kerekedjék az engedékenyebbnek.

 

2o-VELESZÜLETETT CSIPŐFICAM

 

Rövid leírás

A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben. Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.

Előfordulás

A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0,5-2%. Tehát 1000 élve született gyerek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúkban.

Okok

A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba farfekvéses születése tovább ronthatja.

Tünetek

A magzati időszakban végzett ultrahang ebből a szempontból ma még nem megbízható, a csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban kezdődhet. Kezdetben valójában nincs még ficam, az csak akkor jön létre, ha a gyermek elkezdi terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd.

Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára zavaró tünetek sem. Ortopédiai vizsgálatkor ún. kattanó csípő észlelhető: a combcsont fejecse a gyermek combjának szétfeszítésekor elmozdul a csípőízületből, kattanó hang mellett. Megfigyelhető, hogy a csecsemők végtagjai nem egyenlő hosszúak, a combon található ráncok nem egyformák és a gyermek a kóros oldalt kevésbé mozgatja. A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul, megjelenik a jellegzetes kacsázó járás. Idősebb korban az életkorhoz képest korábban jelentkeznek az ízület kóros elváltozásai. Felnőttkorban, a csípőficam tünetei a sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális az ún. Trendelenburg-tünet, amikor az egyik lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül.

Kórlefolyás

Az időben felismert és helyesen kezelt enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat. A műtét is megszünteti az elváltozást. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos elváltozások miatt a gyermek mozgáskorlátozottá válhat. A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre (artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprotézis beültetése oldhatja meg a mozgászavart.

A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.

Diagnózis

Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett röntgenfelvételt és ultrahangvizsgálatot csináltathat. A korai felismerésnek megvannak a maga módszerei, de ez nem mindig könnyű, kivált enyhe esetben. Az újszülött vizsgálatához alapvetően hozzá tartozik csípőízületének megvizsgálása is. A korai felismerésre azért kell törekedni, mert az eredmények annál jobbak, minél korábban veszik a bajt kezelésbe. Gyanújel a comb- és farredők részaránytalansága és az érintett oldali láb látszólagos megrövidülése. A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Gyakorlott kézben jó bizonyíték a csípőízület mozgathatóságának vizsgálata. Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség. Ma már ultrahanggal is lehet vizsgálni a csípőízületet, igen megbízható módszer, emellett teljesen veszélytelen.

 

Kezelés, megelőzés

A veleszületett csípőficam megelőzésében, korai felismerésében rendkívül fontos a szervezett szűrővizsgálat. A betegséget a születéskor és a későbbi alapos felülvizsgálatok során fel lehet ismerni.
Terpesztett csípőtartású speciális pelenkázás - rugi-bugyival - a csípőficam megelőző módszere. Ha a gyanú igazolódik, azonnal terpesztett csípőtartás (speciális pelenkázás, ortopédiai készülék, Pavlik-kengyel, néha gipszkötés) javasolt, amelyet helyes, ha ortopéd szakorvos ellenőriz. Ma már a korai, nem túlságosan megterhelő kezeléssel (terpesznadrág és tornáztatás) a később súlyossá válható csípőficam sokszor megelőzhető. A babák ezt hamar megszokják, hiszen ilyenkor még a mozgásban nem akadályozza őket. Ha a szülők elhanyagolják a kezelést, bizony előfordulhat, hogy a kisgyermeknél már csak a műtét segít. Ez azonban nem nyújt tökéletes eredményt, nem beszélve a hegről és a fájdalmakról. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van szükség műtétre.

Hasznos tudnivalók

Minden újszülöttet látnia kell gyermek ortopéd szakorvosnak, hogy az állapotot időben kimutassák. Minden újszülöttnél ajánlott a szabad csípőmozgás biztosítása (angolpólya használata).
A gyermekkorban a megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelről is gondoskodni kell, ugyanis 20-25 éves korra alakul ki a csúcscsonttömeg. Az optimális csúcscsonttömeg kialakulása ugyanis éppen olyan fontos, mint a felnőttkori csonttömegvesztés. A táplálékkiegészítők mellett megfelelő mennyiségű és minőségű tej- és tejtermék fogyasztása is ajánlott.

Szűrővizsgálat nagyon fontos:

·                     az elsőre kerüljön sor közvetlenül a gyerek megszületése után a másodikra 3-4-hetes korban -a harmadikra 3-4 hónapos korban.

E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak.

 

 

 

 

 

 

 

21-A KÉSLELTETETT BESZÉDFEJLŐDÉS.

 

 

A beszéd megtanulásához a gyermeknek példaképre és beszédkésztetésre van szüksége-e két tényezőből következik,hogy értelmileg jól fejlett,agykárosodás nélküli gyermekek beszédtanulása is késhet az átlaghoz képest.

Mint minden fejlődési zavar,a beszédé is átmeneti jellegü lehet-az akadályok kiiktatásával az elmaradást a gyermekek gyorsan behozhatják.A –gügyögés-és az úgynevezett- egyszavas mondat-mint fejlődési fázis-legtöbbször megkülönböztethető-egyeseknél azonban alig jönnek felszinre,hanem bizonyos lappangási idő után egy nyelvtanilag helyesnek mondható,,kifejezés gazdag nyelvezet bontakozik ki.

A –félénkséggel- társult gyengébb beszédkésztetés,lefokozott utánzási hajlam,kontaktus szegénység,-amelyek a fejlődés tempóját késleltetik-gyakran utólag derithetők ki.Néha a szülők részéről is kimutatható a késleltetett beszédfejlődés.

Enyhébb agyi károsodásokban a lassult beszédfejlődés izolált tünetként jelentkezhetik,ugyanúgy, mint értelmileg jól fejlett,de magukbafordult gyermekeknél.

Ezért van szükség részletes neurológiai és psychologiai teszt-vizsgálatra.amelyel egyébb tünetek is kiderithetők.-a kórelőzményből az örökletességre-a tesztekből esetleg szervi idegrenszeri megbetegedésre lehet következtetni.

Minden gyermeki beszédzavarban a halláskészség is tisztázandó.

A viselkedés megfigyelésével,továbbá az intelligentia-tesztekkel többnyire tisztázható,hogy a későn érés izolált ttüneteiről,vagy az egész személyiséget érintő fejlődési visszamaradás részjelenségéről van szó.

A késleltetett beszédfejlődést legalább az óvódába kerülés előtt fel kell ismerni,mert a szülőket is mozgósitó korai kezeléssel többnyire siker érhető el.Speciális óvodákban és iskolákban a gyermekorvos,logopédus és a gyermekpsychiáter eggyüttesen érhet el jó eredményt.

A legfontosabb beszédzavarok-

-A –selypités-bizonyos hangok,főleg mássalhangzók képzésének a zavara.A beiskolázás után is tartó selypités mögött örökletesség/ikerpároknál észlelt azonos zavar/vagy korai agykárosodás is szerepelhet.

-A-pöszités- az –s-sz- és-z-kiejtésének a hibája.Okai között-a fogazat szabálytalansága,a nyelv célszerütlen alaphelyzete,a kilégzés orron keresztül való kiáramlása jöhet szóba.Ha a gyermek szellemileg ép,a kezelést a logopédusnak mielőbb el kell kezdeni-spontán javulásra nem lehet számitani.-az ilyen gyermek selypitésének kórjóslata jó.

-A-dadogás-többnyire neurótikus jellegü beszéd coordinátiós zavar-néha enyhe agyi károsodás lehet,sőt egyes esetekben az örökletes tényező is kimutatható.Igy a dadogás az esetek egyrészében,mindenképpen organikus hátterü beszédfejlődési zavarként értékelendő.

-A-hadarás-a beszédfolyamat cél és szabály nélküli felgyorsulása,amelyben a szavak tagolása elmosódik-a gyermekek szóvégeket és mondatrészeket mellőznek,kifejezéseket esetleg nem találnak-a beszéd egészében dallamtalan és alig érthető lehet,bár az érintett erről spontán alig vesz tudomást.Fokozott figyelemmel és koncentrálással könnyebben lehet korrigálni.

-A-siketnémaság-veleszületett vagy csecsemőkorban kialakult siketség következtében beállt beszédképtelenség,amely a hallásnak a beszéd-funkció elsajátitásában játszott döntő szerepét bizonyitja.A siketnémaság az összpsychés fejlődést súlyosan gátolja.Veleszületettnek tekinthetőek a fejlődészavarok-szülési sérülések következményei-.csecsemőkorban a meningitis epidémica-Egéves kor után egyes szokványos gyermekbetegségekhez társuló középfülszövődmények.-Kezelése szakember feladata.

 

 

 

-

22--A DACKORSZAK ISMÉRVEI-

 

 

 

 

 

A dackorszak életkori sajátosság, s az első ilyen időszakot a gyermek két-három éves korában éljük meg. Ha belegondolunk, ez érthető a gyermek részéről, hiszen amíg nem tudott beszélni, főként sírással fejezte ki, ha valamit el akart érni, vagy tudatni a környezetével. Azt is megszokta, hogy ezzel kivívta a figyelmet. Két-három éves korukra megtanulnak ugyan beszélni, de még gyér a szókincsük, idegen számukra, hogy szavakkal értessék meg magukat. Ehhez időre van szükség. A legtöbb szülőnek fejtörést okoz, mit is tegyen, ha a kicsire rájön a hiszti. Keressük a legjobb megoldást, amely minden gyermeknél más, és nincs aranyszabály. A védőnő minél kevesebb tiltást javasol. Ami megengedhető, arra ne mondjunk nemet, s ha mégis muszáj, kerüljük a "nem" szót. Tapasztalat, hogy a szülők túl gyakran, és általában indokolatlanul is használják a "nem szabad" kifejezést, amivel felesleges korlátokat állítunk, a gyermek pedig nem érti, és még kíváncsibbá teszi a tiltás.
- Inkább tereljük el a gondolatait, kössük le a figyelmét mással, vagy magyarázzuk meg, hogy amit akar, hogyan lenne megengedhető, vagy értessük meg vele az ő nyelvén a mi szempontunkat. Akkor nincs mivel dacolni. Semmiképpen ne ragaszkodjunk elképzelt nevelési elveinkhez, a szüleinktől hozott mintákhoz, hiszen gyermekünk egyéniség, okosabb, ha megismerjük, és terelgetjük őt – vélekedik a védőnő.
A gyermek személyisége akkor fejlődik egészségesen, ha kellő figyelmet kap, ha azt érzi, hogy ő ugyanolyan fontos, mint a többi családtag. Ennek ellenére adódhatnak helyzetek, amikor ideig-óráig háttérbe szorul – mondjuk, vendégek vannak nálunk, vagy dolgozunk -, és mindenáron szeretné elérni, hogy vele foglalkozzanak. S ha ezt nem sikerül elérnie, jön a hiszti.
Ebben az esetben hatásosnak bizonyulhat, ha hagyjuk, hogy kitombolja magát. A gyerek bevet majd mindent: gurgulázva zokog, szívszorítóan sír, tombol, és földhöz veri magát. Hatásos lehet, ha ilyenkor magára hagyjuk, és magunkat megerősítve kibírjuk, amíg lecsillapodik. Megdöbbenve tapasztaljuk majd, hogy amint rájön, hogy ez az út nem vezet eredményre, abbahagyja, és mosolyogva előjön egy labdával, vagy az ölünkbe ül. Akkor viszont figyeljünk rá, játsszunk vele egy kicsit, hogy rögződjön benne az élmény, amely szerint a hiszti helyett célravezetőbb a békés út. Ez a felismerés és minta hasznos lehet számára a későbbi életében, az első lépés két értékes tulajdonság: az önuralom és az empátia kialakulása felé.

A szülők számára is fontos, hogy leszoktassuk a gyermeket a hisztiről, hiszen ha ezzel eléri, amit akar, rendszeresen - útközben, villamoson, üzletben, vendégségben – alkalmazza majd, amely rendkívül kellemetlen. Láthatunk ilyet nap mint nap az utcán vagy éppen más helyen, s mivel minden szem rájuk szegeződik, a szülő is elveszíti türelmét, kiabál, ráver a fenekére, fenyegetően bánik vele. Ettől a gyerek még jobban sír, és még dacosabbá válik. Éppen ezért tanácsosabb, ha gyermekünket otthon neveljük, s akkor elkerülhetjük az ilyen helyzeteket, amelyek egyébként a kicsinek is megrázóak.
S ne higgyük, hogy ha a gyermek elérni a négy-öt éves kort, akkor elfelejthetjük a dackorszakokat, mivel a tinédzserkor tartogat még számunkra lázadó, dacos időszakot. S a tanácsolható recept ebben a korban is, hogy ne vegyük fel a kesztyűt, őrizzük meg nyugalmunkat, forduljunk

figyelemmel és türelemmel a gyermek felé még akkor is, ha ez látszólag nem is hoz eredményt. Később hálás lesz érte, és emlékezik majd rá A dackorszakban lévő gyermek sokszoraz orvosi vizsgálat alkalmával egy cirkuszi mutatványhoz hasonlitható.Az egészségügyi személyzettől kezdve az összes jelenlévő csaladtagokkal hol szórakoztató hol groteszk jellegü egyedi jellegü mutatvényt rögtönöz a gyermek megnyugtatására-Ő jómaga még hangosabban üvölt akaratlanul kiüritve a várótermet is.

Szeretett és mélyen tisztelt profeszorom,tanitómesterem PROF DR.SZENTKIRÁLYI ISTVÁN ilyenkor a következő tanácsot adta-távolits elmindenkit a rendelőből,mert ha a gyermeknek nincs egy.eggyütérző támasza,megszeppen,elhallgat és lehetővé válik az orvosi vizsgálat elvégzése.De előadódhat az a lehetőség is hogy a –süvölvény-egész gyermekkorára elkerili a rendelőnek a környékét környékét is.

 

 

 

 

23-HA A GYERMEK NEM ESZIK.

 

 

A rossz evő gyerek őrületbe kergeti a szüleit, s olyan intézkedésekre kényszeríti őket, amelyek aztán végérvényesen elveszik a kedvét az evéstől.

Zoli 2 éves és egész nap nem eszik semmit. Mindaddig, míg apukája délután 5-kor haza jön. Aztán mindketten beülnek a kocsiba (a garázsban) és ott elfogyasztják a vacsorájukat. Éva egyéves és minden étkezést kihagy. Csak a játszótéren vagy a kocsijában hajlandó perecet ropogtatni vagy virslit és banánt majszolni. Ezenkívül semmit sem hajlandó enni.



Mit egyen, ha már nem szopik?

A probléma mindig az első életév végén kezdődik, amikor a szoptatás és a cumisüvegek egyszerű ideje lejár. A gyermek (még) nem szereti a felkínált ételt, vagy éppen jön a foga, esetleg most hevert ki valamilyen betegséget - sok oka lehet, ha nem akar enni.

A gyermekorvos szerint gyakran nincs is oka az étvágytalanságnak. A gyermek egyszerűen kevesebbet eszik, mint amennyit az anyuka elvár, s ez a mamát annyira nyomasztja, hogy az étkezések során kérlelhetetlenné válik, veszekszik, és még inkább evésre unszolja a csemetét. A gyermek ilyenkor azonban azt tanulja meg, hogy az egyébként kedves és türelmes mama étkezéskor hátrányára megváltozik. Az apróság ilyenkor természetesen már egyáltalán nem akar enni, s végül elkezd félni az étkezésektől.


Az a bizonyos ördögi kör

Kialakul egy ördögi kör: a gyerek egyre kevesebbet eszik, a mama pedig egyre feszültebbé válik. Attól tart, hogy csemetéjénél valamilyen egészségkárosodás alakulhat ki, hogy vitamin- és fehérjehiánya lesz. Ha pedig egyébként is egy törékeny, könnyű súlyú gyerekről van szó, a szülők már-már azt hiszik, éhen halhat.

Kétségbeesésükben mindenféle trükköt találnak ki. Kis falatokat helyeznek el a lakásban, hiszen a gyerekük csak titokban, s csak étkezések között eszik. Az apróság legabszurdabb kívánságait is teljesítik, csak hogy egyen. Ismerünk olyan gyereket, aki csak akkor evett, ha meleg fürdővízbe ülhetett.

S az anyukák akár négy ételt is elkészítenek egymás után, a tejbegríztől a melegszendvicsen és a virslin át egészen a burgonyafelfújtig, csak hogy gyermekük valamelyikből vegyen egy falatot. Természetesen sikertelenül: a gyerek kiskirály módján ül az asztalnál, és szorosan összezárt szájjal élvezi a hatalmát.


Az anya kudarca?

Az anyában a legellentétesebb érzelmek tornyosulnak, amelyek minden étkezés alkalmával újra és újra megerősödnek: aggodalom a gyermek iránt, sértődöttség érzése az állandó visszautasítás miatt, félelem a következő étkezéstől, düh a hatalmi harc miatt, amit nem tud megnyerni.

A problémát gyakran a nagymama jelenléte is tovább szítja, aki a meggyőződés hangján állítja: "Az én gyerekeim egy falatot sem hagytak a tányérjukon!" De a szomszédasszony is tovább ronthat a helyzeten, akinek az egyéves pufók arcú csemetéje húsdarabokkal telepúpozott tányér zöldségleveseket nyel el.

És a papa sem segít éppen, ha könnyedén megállapítja, hogy a mamának határozottabbnak kellene lennie. Mindezek eredményeként nem csoda, ha az anya úgy érzi, kudarcot vallott. Sokan panaszkodnak arra, hogy már mindent megpróbáltak, s egyszerűen nem tudják, hogyan tovább. Anyukák! Aggodalomra semmi ok! Egy egészséges gyerek nem hal éhen.


Hagyjunk fel a rituálékkal!

Sok anya attól fél, hogy gyermeke valamilyen krónikus betegségben szenved, ezért nem eszik. Félelmük azonban általában alaptalan. A gyermekorvos mégis azt ajánlja, hogy vizsgáltassák meg a gyereket egy orvossal. A beteges étvágytalanság általában más tünetekkel jár együtt: a gyermeknek hasmenése van vagy hány, elesettnek érzi magát, nem játszik vidáman, s gyakran egyszerűen betegnek néz ki. Ha azonban egy gyerek sovány, de vidám, egészséges és eleven, úgy nincs ok az aggodalomra még akkor sem, ha hosszabb ideig alig eszik valamit.

- A megoldás első lépése az, hogy azonnal feladunk minden abszurd rituálét és a gyermek minden, evéssel kapcsolatos különjogát. Új szabályokat vezetünk be, például, hogy van napi három-négy étkezés, s azokat az asztalnál kell elfogyasztani. Az étkezések között nincs evés, s nincs olyan ital sem, ami kalóriát tartalmaz, a tejről nem is beszélve. Mert egy pohár tej vagy limonádé teljesen elveheti az étvágyat. Vizet vagy édesítetlen teát bármikor ihat a gyermek, amennyit csak szeretne.

- Az első napokban természetesen előfordulhat, hogy a gyerek délben nem eszik semmit, s nem sokára éhes lesz. Ilyenkor előrehozhatjuk egy kicsit a következő étkezést. Közben azonban ne kapjon a gyermek semmit, hiszen csak így alakulhat ki az étvágya, s csak így tanulhatja meg, hogy étkezni az asztalnál szokás. Az evés igazából jó dolog. Az a gyermek, akinek már egyáltalán nincs kedve enni, megfeledkezett az evés öröméről, ezért most újra meg kell tanulnia azt.

- Ha a gyerek egyetlen falatot sem hajlandó enni, akkor jobb, ha közönyösen reagálunk, s egyszerűen elpakoljuk a tányérját. Ha azonban a kis lurkó csak egy kanálnyit eszik is, dicsérjük meg kedvesen, anélkül, hogy túlzásokba esnénk: "Ez bizony nagyon ügyes volt."

- Mindig csak keveset tegyünk a gyerek tányérjára, inkább még egy kicsit kevesebbet is, mint amennyit előreláthatólag meg fog enni. Az asztalnál való hosszadalmas csücsülés nemhogy ösztönözné, sokkal inkább elveszi a kedvét a következő étkezéstől.


Vezessünk be új szabályt!

A kedvenc étel helyett ajánljunk többfajta finomságot. Vagy adjuk neki azt, amit a család többi tagja is fogyaszt. Másrészt viszont soha ne kényszerítsük, hogy olyat egyen, amit nem szeret. A legjobb megoldás tehát, ha a gyermeknek megfelelő ételek közül többfélét teszünk az asztalra, amelyből ő aztán választhat. Ha ezekből egyáltalán nem akar semmit, akkor mást se kaphasson!




Háború az asztalnál

Ha az étvágytalanságnak nincsenek fizikai okai, akkor az általában lelki terhelést jelez. Nem más, mint a gyermek segélykiáltása. Ne engedjük, hogy a felőrlő asztali jelenetek hatalmi harccá váljanak! Vegyünk mély levegőt, felejtsük el az evést és próbáljunk utat találni gyermekünkhöz! Mert ha egyszer mindkét fél megmakacsolta magát, szinte lehetetlen egymáshoz közelíteni, s így az étkezési probléma is állandósulhat.



- Hasfájás nélkül: A rengeteg csokoládé, a nehéz és zsíros sültkrumpli, a szénsavas limonádé bizony jól megterheli a gyerek gyomrát: a zsír sokáig időzik a gyomorban, a szénsav pedig az erjedési folyamatoknak kedvez. A krémes torták helyett kínáljuk a gyerekeket inkább finom gyümölcstortával. A friss gyümölcsök, a tejtermékek és a pikáns aprósütemények ízletesek és nem terhelik meg a gyerekeket. Marad a játékra is energiájuk.


 

24-AZ ANYATEJ NÖVELÉSE.

 

 

Sok kezdő anya stresszel az anyatej miatt. Nem elég a tej, mi van ha elapad, már nem feszül úgy a mellem, esténként sír a baba, biztos éhes és ehhez hasonló érzések kavarodnak a legtöbb anyában az első hónapok során. És valóban, ha körülnézel és beszélgetsz a többi anyukával, azt a következtetést vonhatod le, hogy a tej elapadása reális félelem. Pedig nem az, csak sokan "elrontják" a természetes folyamatot, beavatkoznak mesterségesen (pl. tápszert adnak) és akkor valóban elapad a tej. Ha megfigyeled ezeket a történeteket, akkor a legtöbb mindig egy növekedési ugrással kezdődik (pl.hallottál már ilyet: 6 hetes-2 hónapos koráig volt csak elég tejem, 4 hónapos kora után pótlás kellett…stb) Ha pedig elkezdi valaki a tápszert és utána nem törekszik az elhagyására, akkor bizony a baba a cumit fogja választani, nem az anyatejet, ebben biztos lehetsz. (Azért nem kell megdolgozni annyira, a cici csak hobbi lesz neki. Innen pedig egyenes út vezet vezet a tej elapadásához. ) A következő bejegyzésben lesz szó azokról a jelekről, amik arra utalnak, hogy kevés a tej. Az alábbiakban azokat a praktikákat gyűjtöttem össze, amivel növelni lehet a tejmennyiséget, ha tényleg kevés. Ezek alkalmazására általában növekedési ugrás, illetve elkezdett tápszeres hozzátáplálás elhagyása céljából lehet szükség.

Többet kell szoptatni a babát. A fejéssel átütő sikert nem lehet elérni: ui. ha szopik a baba, akkor folyamatosan termelődik az anyatej (ha üres a cici akkor is), ha fejsz, csak a maradékot tudod lefejni. Természetesen a maradék tej lefejése hasznos lehet, de ha csak 10-20 ml jön, akkor azzal már nem érdemes kínlódni. A cici a babához fog adaptálódni, nem a mellszívóhoz. A természet csodálatos, ha többet szopik a baba, akkor több tej fog termelődni legközelebb a ciciben. A baba szopása a leghatékonyabb tejhozam növelő módszer. Hidd el, mégha túl egyszerűnek tűnik is.

Minden szoptatás előtt igyál (előtte 10-15 perccel egy pohár vizet), ha szükséges közben is tejet is biztos ki tudja szopni. Majd 2 óra, 2,5 óra múlva újra szoptatsz a másik mellből és ugyanezt eljátszod akkor is. Ha nagyon nem elég a tej, ami az egyik mellben van, akkor átmenetileg lehet mindkét mellel megkínálni a babát egy szoptatás alkalmával is. De ilyenkor mindig figyelj arra, hogy a következő szoptatásnál azt a mellet kapja, amiből utoljára szopott, hogy onnan is jól kiszívhassa a zsíros tejet.. Ha nem így teszel, akkor le fogsz apadni. De ezt csak szükség esetén alkalmazd és csak néhány napig.

Mellbimbó bizgerálása, ezzel a szoptatást imitálod. Állítólag, ha szoptatás előtt 10 percig a baba nézése közben ezt csinálod, akkor több tejed lesz.

 

lehet inni. De napközben is figyelj a megfelelő folyadék bevitelre, most ez nagyon fontos!

Legyél nyugodt és laza.
Olyan testhelyzetben szoptass, ami kényelmes neked hosszú időn át. Lazíts, hangolódj rá a babára. (én pl. fekve szerettem szoptatni)

A tejserkentő bogyók és tea segíthetenek valamennyit, csak sajnos folyamatosan használva a hatásuk csökken.. Mellettük nagyon fontos a rendes, változatos táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel. Pihenés és nyugalom.

2 órán belül ne váltogasd a melled. Pl. megszoptatod, mikor megunja, utána böfizteted, majd pl. 20 perc múlva újra visszateszed ugyanarra a mellre, így a zsírosabb

  KISMAMÁKNAK KÖTELEZŐ! Legfontosabb számodra, hogy babád nemcsak makkegészséges, de okos és boldog is legyen? Szakembertől és nem anyukáktól szeretnéd megtanulni a csecsemőgondozást? Nem tudod eldönteni a számtalan babás oldalon olvasott cikkről, hogy melyik íródott tudományos és melyik hiedelem (netán kitaláció) alapon? Nem tudsz elmenni csecsemőgondozó tanfolyamra? Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszoltál, akkor meg kell keresned a megfelelő hirforrás lehetőségét.

Örömteli hír, hogy a szoptatás reneszánszát éljük! Az elmúlt 20-30 év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az anyatej nem helyettesíthető egyetlen mesterséges tápanyaggal sem. Összetétele ugyanis – a gyermek igényeihez alkalmazkodva – folyamatosan változik, minden pillanatban tökéletes, hiszen tartalmazza mindazt, amire a baba szervezetének éppen szüksége van.

Az anyatej egyértelműen erősíti a baba immunrendszerét, védi a fertőzésektől, sőt csökkenti az allergiás hajlamot is. Könnyen emészthető, óvja a bélrendszert, és segíti az egészséges bélflóra kialakulását. Az anyatejben lévő lipideknek és proteineknek fertőzés- és gyulladáscsökkentő hatásuk van.

A szoptatás az anyának is jó, hozzájárul a harmonikus anya-gyermek kapcsolat kialakulásához, a tejtermelés fokozott kalóriaigénye pedig segít mielőbb visszanyernie korábbi alakját. Tudományos kutatások megállapították, hogy már néhány hónapos szoptatás is csökkenti a mellrák kockázatát.

 

 

 

25-VÉRSZEGÉNYSÉG GYERMEKKORBAN

 

 

A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható.

A vérszegénység (anémia) a szervezet normál működésű összes vörösvértestszámának és az ehhez kapcsolódó paraméterek, például a hemoglobinszint-csökkenését jelenti.

A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződő mag nélküli alkotóelemek, melyek a szervezet oxigén és szén-dioxid szállítását végzik. Központjukban található a hemoglobin nevű molekula, mely egy fehérje-vas komplexből áll. Ez köti meg a tüdőnk által belélegzett oxigént, majd elviszi azt a vér útján minden szervünkhöz és a szervekből, sejtekből a szén-dioxidot felveszi és elszállítja a tüdőbe, ahol kilélegezzük.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Csökkenhet a vörösvértestszám, ha nem képződik belőle elegendő vagy elveszítjük, illetve idő előtt elpusztul. Ezt okozhatják például a vörösvértest veleszületett betegségei, fertőzések, gyógyszerhatás, vas-, B12 vitaminhiány, illetve daganatos betegségek.

Nagyobb mennyiségű vagy hosszabb időn át tartó kisebb mennyiségű vérveszteség miatt is kialakulhat vérszegénység, például egy nagyobb baleset kapcsán vagy például olyan lányoknál, akiknek a menstruációs ciklusa szabálytalan és akár 2 hétig is eltart, illetve ha a havi vérzés nagyon bőséges.

A vérszegénység hátterében mindazonáltal leggyakrabban a vashiányos anémia áll. Gyermekeink, amíg el nem érik a felnőttkort egyfolytában növekednek, nő a testsúlyuk, a testmagasságuk, egyszóval gyarapodnak. Ez a növekedés a csecsemő- illetve a serdülőkorban a legkifejezettebb. Ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet sok esetben nem tud lépést tartani és ezért vérszegénység alakulhat ki.

Ehhez hozzájárulhat, hogy gyermekeink sajnos gyakran egyoldalúan táplálkoznak, sokszor hiába próbálkozunk többféle ételt adni nekik, ők nem mindig fogadják el, sok kicsinek idegenek az ízek, az ételek külleme, színe, így inkább egy bevált ételből akarnak csak enni. Ez sajnos különösen, ha vasszegény ételeket fogyasztanak szintén vérszegénység kialakulásához vezethet.

A különböző táplálékfelszívódási zavarral rendelkező gyermekeknél nem csak a táplálék, de a vas bélrendszerből való felszívása is zavart lehet, mely vérszegénység kialakulásához vezethet.

A negyedik ok a vérvesztés lehet. Itt nem csak a látható, nagy mennyiségű vérzésre kell gondolni, hanem a rejtett vérzéseket is figyelembe kell venni. Ilyen rejtett vagy úgynevezett okkult vérezgetés alakulhat ki tejallergiás gyerekeknél. Tejallergiás kicsiknél ugyanis a vastagbél begyullad és a haspuffadás, hasmenés mellett véres székletürítés is jelentkezhet.

Ilyenkor sokszor annyira kevés vér távozik a széklettel, hogy az szabad szemmel nem látható, csak egy idő után a gyermek sápadtsága hívja fel a figyelmet a kicsi vérszegénységére és a rejtett vérezgetés lehetőségére.

A gyermekeknél az is speciális helyzetet teremt, hogy a vörösvértest normál száma a különböző életkorokban eltérő. Újszülött korban az élet első napjaiban ez a szám általában igen magas, majd fokozatos csökkenése alakul ki létrehozva egy fiziológiás csecsemőkori vérszegénységet. Ez általában az élet 2-3. hónapja között szokott kialakulni, mely spontán rendeződik. Aztán a vörösvértestszám fokozatosan, lassan a serdülőkor végére eléri a felnőttkori normál értéket.

A vashiányos vérszegénység rizikótényezői:

·                     Vegetáriánus étkezés,

·                     bőséges menstruáció,

·                     túlzott tejfogyasztás

A vérszegénység tünetei

Mivel a vörösvértest  központi szerepet játszik az egész szervezetben, így tünetei is sokrétűek. Csecsemőknél, kisdedeknél a szellemi-, mozgásfejlődés meglassulását okozhatja, súlyosabb esetben a kicsi testsúlya stagnál, majd csökken. Nagyobb gyerekeknél fáradékonyság, fizikai teljesítőképességük csökkenése, nyűgösség, sápadtság, szédülgetés, fejfájás, ingerlékenység, a gondolkodás zavara, étvágytalanság tapasztalható.

Jelentkezhet a szájzugok berepedezése, nyelési nehezítettség, a körmök kanálszerűen kivájtak lehetnek, fertőzésekkel szemben fokozott lehet a hajlam, súlyosabb esetben ájulás, szaporább szívdobogás is felléphet.

Kezelési lehetőségek

Ha a vérszegénység kis fokú, akkor gyógyszeres kezelésre nincs szükség, ilyenkor vasdús étkezés elegendő lehet. Csecsemőkorban erre legjobb az anyatej, mely fél éves korig fedezi a baba szervezete számára szükséges vas mennyiségét.

Ha a baba már nincs anyatejes tápláláson, akkor vassal dúsított tápszerek adhatóak. Fél éves kortól vörös húsok, máj, zöldfőzelékek, 10 hónapos kortól tojássárgája adhatók. 1 éves kortól vassal dúsított gabonamagvak, 3 éves kor felett áfonya, szeder adhatóak, melyek kiváló vasforrást biztosítanak a szervezet számára.

Ha az eredmények gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé, akkor vaspótló készítményt kell szedni fólsavval kiegészítve. A gyógyszereket folyamatosan kell adni a gyermeknek, általában 2 hónapi kezelés után

kontroll vérkép segítségével lehet megállapítani, hogy a kezelés mennyire volt eredményes, kell e még folytatni vagy sem.

Ritka esetekben a vasat injekció formájában kell pótolni, nagyon súlyos esetben vér adására kerülhet sor. Természetesen, ha a kórelőzmény során felmerül a rejtett vérzés lehetősége, akkor annak megfelelően vizsgálják és kezelik a gyereket.

Megelőzés

Változatos étkezéssel, ha a gyermek egyoldalúan táplálkozik vitaminok adásával. Ma már több vassal dúsított vitaminkészítmény kapható. Törekedni kell a minél tovább tartó anyatejes táplálásra illetve 1 éves kor alatt semmi esetre se fogyasszon a kicsi tejet. Egy éves kor felett pedig

 

 

 

 

 

 

 

26-VEGETARIANIZMUS A GYERMEKNÉL

 

 

 

A vegetarianizmus táplálkozási magatartás, vegetáriánus módon való tápálkozás. Ez a táplákozási mód, mely szerint főként növényi táplálékot fogyasztanak, több életmódban fordul elő.

Egy belga szakfolyóirat szerint a gyermekek és fiatal felnőttek növekvő száma, akik vegetáriánusan táplálkoznak, különböző vegetáriánus étkezési szokásokkal konfrontáltat bennünket. Ez az egész szigorútól az inkább laza vegetáriánizmusig terjed. Fokozatok vannak tehát és különbséget teszünk pszeudo-vegetáriánizmus, tényleges vegetáriánizmus és szigorú vagy extrém vegetáriánizmus között.

A pszeudo-vegetáriánusok között találjuk a félig vegetáriánusokat, akik nem esznek ugyan sertés- és marhahúst, de szárnyast, halat, tejterméket és tojást igen. Ezzel szemben a pszeudo-vegetáriánusok nem esznek sem húst, sem szárnyast, de növényi táplálékot, halat, tejterméket és tojást igen. A tényleges vegetáriánusok nem fogyasztanak állati eredetű fehérjét, nem esznek húst, szárnyast és halat sem, de tejterméket és tojást igen.

A harmadik csoportban találhatók a szigorú, vagy extrém vegetáriánusok. Ők csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak.
A vegtáriánus elv igen szigorú alkalmazása fokozza az egészségi kockázatokat. Élelmiszereink részben életfontosságú tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket szervezetünk maga nem tud előállítani. Ha ezek a tápanyagok nem, vagy nem kielégítő mennyiségben fordulnak elő az étkezésben, az egészségkárosodáshoz vezethet. Normális módon ezeket a tápanyagokat a hús, szárnyas, hal és a tejtermékek tartalmazzák.

Kiegyenlített táplálkozással és célzott menüválasztással a pszeudo-vegetáriánusok megfelelő tápanyagmennyiséget fogyaszthatnak anélkül, hogy a normális testi és lelki állapot kibillenne az egyensúlyából.

A tényleges vegetáriánusok vashiányban szenvedhetnek, mert a szervezet a vasat a zöldségből és gyümölcsből kevésbé és nem olyan jól veszi fel, mint az állati élelmiszerekből. Ezért elegendő gyümölcsöt és zöldséget kell enniük, mert ezek C-vitaminja elősegíti a növényi táplálékokból a vas felvételét.

A kizárólagos növényi táplálkozásból B12-vitamin és vashiány keletkezhet- mindkettő elengedhetetlen a vérképzéshez és a szövetek regenerálódásához-, B2-vitamin hiány (riboflavin, a sejtlégzéshez), D-vitamin és kalciumhiány (elengedhetetlen a csontképzéshez és a fogakhoz). A szigorú vegetáriánizmus (akik sem tejterméket, sem tojást nem fogyasztanak) súlyos egészségkárosodást okozhat.

Vegetáriánizmus és gyermekek:

Az extrém vegetáriánizmus gyermekek számára egyáltalán nem ajánlatos, a táplálkozási szakemberek szerint a gyermekeknek komplett táplálást kell kapniuk, azaz húst, tojást és tejterméket , vagy kiegészítő tápanyagokat. A kalcium és a D-vitamin hiánya problémákat okozhat a csontok és fogak fejlődésében (pl. angolkór).

A B12-vitamin és a vas hiánya vérszegénységet, tanulási nehézségeket, az értelmi fejlődés zavarait okozhatja. A tej, a tojás és a hal kitűnő B12-források. A gyermekeknek és csecsemőknek vegetáriánus táplálás esetén feltétlenül vitaminpótlást kell kapniuk. Az energiahiány és a túl kevés fehérje ezen kívül növekedési zavarokat idézhet elő. Ezek az kockázatok kizárhatók, ha az anya hosszabb ideig szoptatja gyermekét, vagy szója tejet is használ. Különösen ügyelni kell a B12- , D-vitamin és a kalcium tartalomra

 

 

.27-ISKOLAÉRETTSÉG

 

 

 

 

Gyorsuló világunkban egyre sokasodnak a feladatok és mind kevesebb az idő. A szülők is egyre kevésbé érnek rá arra, hogy megfelelően foglalkozzanak gyermekükkel. Pedig a gyermek a legjobban szervezett és vezetett gyermekközösségek bölcsődék, óvodák és iskolák - mellett sem tudja nélkülözni az állandó szülői gondoskodást, az otthon szeretetteljes családias légkörét.

A szülőknek különösen fontos a szerepük az iskolára való felkészítésben. Ez nem könnyű feladat. Ehhez mindenekelőtt minél alaposabban meg kell ismerni gyermekük magaviseletét meghatározó testi-lelki sajátosságokat kisgyermekkoruktól kezdve. Csak így lehet segíteni személyiségük kibontakoztatását s megfelelni a nevelésükhöz szükséges feladatoknak. A szülőknek ki kell venni részüket az iskolás életformára való megfelelő áttérés biztosításában. Ez a tevékenység nem korlátozódhat közvetlenül az iskolába lépés előtti hónapokra. A felkészítésnek folyamatosnak kell lennie - és miként a gyermek nevelésének is - szinte a születés pillanatától kell megkezdődnie.

AZ ISKOLÁRA VALÓ ALKALMASSÁG

Az iskolás életkor legfőbb jellemzője – az óvodás korhoz viszonyítva – az akaratlagos folyamatok előtérbe helyezése. Ilyenkor a gyermek már egyre inkább uralkodni tud ösztönein, érzelmein, nagy mozgásvágyán, stb. Erre szüksége is van, mivel az iskolás életkorban már a tanulás a legfőbb tevékenységi forma, nem pedig a játék, mint az óvodásoknál. Az iskolai tanulás nemcsak megfelelő értelmi képességet igényel, hanem mindenekelőtt megfelelő alkalmazkodást az új követelményekhez, akaratlagos beilleszkedést az iskolai környezetbe, munkába. A gyermek csak akkor képes minderre, ha biológiai és pszichikai szempontból – testileg és szellemileg – életkorának megfelelően fejlett.

Az iskolára való alkalmasság feltételezi a megfelelő testi fejlettséget, a jó pszichésstátust, a szociális és mentális érettséget. Ezen belül elvárja, hogy a tanulás sikerességét leginkább befolyásoló ún. "totális érzékelő apparátus" – az észlelési (a látás, a hallás, a tapintás), a mozgásos, és az ezeket kísérő beszéd struktura épségét. Az iskolára való alkalmasság egyik legfontosabb összetevője a szociális érettség.

MIT ÉRTÜNK EZ ALATT?

A gyermek megtanulja szabályozni a folyamatokat. Míg a csecsemő, a kisgyermek ki van szolgáltatva a külvilágnak, a gyermek, ahogy növekszik, egyre kevésbé függ ettől, egyre inkább saját akarata szerint tudja kielégíteni vágyait. Önállósul, nemet mond, próbálgatja erejét, kialakítja saját határait. Viselkedésében felfedezhetjük a szülők hanghordozását, gesztusait. Játéka egy idő után eljut a szabálytudatot feltételező társasjátékig. Egyre szebben, érthetőbben fejezi ki magát, eltűnnek a kisgyermekes beszéd jellemzői, a selypesség, a pöszeség. Egyre jobb logikai készséggel, egyre több ismerettel kezd rendelkezni. Képes már hosszabb ideig odafigyelni valamire, elmélyülten végigcsinálni valamit, amit elkezdett, még akkor is, ha nem olyan érdekes. Örül a sikernek, nem tereli el minden a figyelmét. Ezáltal kialakul a feladattudata, a feladattartása és munkaérettsége. Képes a társaival együttműködni, elviselni azt is, ha más van a középpontban. Készségesen válaszol, ha a felnőtt kérdez tőle. Érdeklődik a betűk, a számok világa iránt, várja az iskolát. Az iskolaérett gyermek kb. 10-15 perces aktív figyelemre képes, azaz eddig tud akaratlagosan koncentrálni valamire. Az érdeklődés mellett az aktív figyelem, a tudatos odafordulás a legfontosabb feltétele minden új ismeretszerzésnek.

E nélkül nem volna lehetséges a tanulás

 

 

 

 

28-AZ EREDMÉNYES ISKOLAI TELJESITMÉNY FELTÉTELEI

 

 

 

 

 

Az eredményes iskolai teljesítmény feltétele tehát az akaratlagos figyelmen és fegyelmen alapuló bevésés, és a logikai összefüggésekre is támaszkodni tudó felidézés és emlékezés. Az iskolai alkalmasság megítélésénél fontos szerepet játszik a gyermek testi állapota. Azt a gyermeket tartjuk testileg alkalmasnak az iskolára, akinek testmagassága és testsúlya egy bizonyos határ fölé emelkedik, kb. 110 cm magas és 18-20 kg. A gyermek alkata pedig magán viseli az ún. iskolás életmódra szóló alakváltás jegyeit, vagyis teste megnyúlik, elveszti kisgyermekes formáját. Az alkatilag kistermetű, vékony csontozatú gyermek pszichológiai szempontból iskolaérett lehet, de beiskolázása azért érdemel megfontolást, mivel testi fejletlensége miatt kortársainál általában fáradékonyabb, hamarabb megbetegszik. Tapasztalati tény, hogy a jó értelmi és szociális alkalmazkodó képesség mellett, a testi fejletlenség jelentős hátrányt jelent az iskolai terhelés elviselésében. Az esetenként előadódó egészségügyi problémák tisztázásához beiskolázás előtt célszerű a gyermek szakorvos véleményét kémi.

A tanuláshoz megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség szükséges. Az értelmi képesség lényegében abból áll, hogy a gyermek a konkrét szemléletes tapasztalatok síkjától eljut az emlékképekkel, majd elvont fogalmakkal való műveletek végzésének szintjére. A 6 éves, értelmileg megfelelően fejlett gyermek általában még képekben, képszerűen gondolkodik, de már megteszi az első lépéseket az elvont gondolkodás felé. Felismeri, hogy az egész részekből áll, részekre bontható, és a részekből össze lehet állítani az egészet. Ez a képesség alapvetően fontos az olvasás-írás és számolás tanulásnál, mivel csak ennek a készségnek a birtokában tanítható meg a gyermek arra, hogy a szavak betűkből állnak, s a számok bonthatók és összeadhatók. Az értelmi képesség magában foglalja még a gyermek tudását, ismereteit, tapasztalatait, amit önmagával kapcsolatban vagy, szűkebb és tágabb környezetéről eddig megtapasztalt, megtanult. A gondolkodás fejlettsége feltételezi, hogy a gyermek felfedezi a dolgokban a lényeges elemeket, felismeri a dolgok közötti oksági összefüggéseket és következtetéseket.

Fokozott figyelmet szentelünk a statikai funkcióknak, a mozgásszervek működésének, különös tekintettel a mozgás összerendezettségre. Az ún. nagymozgásnak járás, futás, ugrás, stb.) harmonikusnak, összerendezettnek kell lennie.. A harmonikus, összerendezett finommozgás az író-rajzoló tevékenység egyik meghatározója. Azoka gyermekek, akik jól bánnak a papírral, ceruzával, ecsettel, ollóval, stb. nagy valószínűséggel szépen fognak majd írni a füzetben is. Mindehhez fontos az, hogy iskolakezdésre kialakuljon a jobb vagy a balkezesség..

 

29-EGY FONTOS ALKATI RENDELLENESSÉGRŐL

 

 

 

A mindennapi gyermekgyógyászati gyakorlatban,nagyon gyakran találkozunk olyan gyermekekkel akik gyakran betegszenek meg felső léguti megbetegedésekben.Alig lábalnak ki a a garatgyürü egyik fertőzéséből rövid idő után egy másikba betegszenek meg.Minden ilyen megbetegedés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét és fokozza a fogékonyságot egy elkövetkezendő másik fertőzésre.Erről a tényről még ma is elég keveset beszélnek a gyermekgyógyászati gyakorlatban.

A megbetegedések az esetek döntő többségében a garat-gyűrű anatómiai

képleteire vonatkoznak/garat,garatmandula,

torok mandula,gége és légcsőhurutok valamint az ellátási terület-

hez tartozó nyirokcsomók gyulladása.

Gyakorlott gyermekgyógyász már az első alkalommal

felismeri ezeknek a gyermekeknek az alkati sajátosságait.Általában -szőke,kék szemü és fehér bőrü gyermekekről van szó akiket-vitrin gyerek-jelzővel is illetnek,mert ha csak a szél megfujja, megbetegszenek.Ezek azok a gyermekek akik nem birják a közösségek mostoha epidemiológiai körülményeit.Minden lehető

betegséget megkapnak és azokat aztán hazahordozzák a családi

környezetbe/estleg a kis testvérnek.A franciák a család-epidemiológiai terroristáinak is nevezik szegénykéket.Egy adott pillanatban már egy gócfertőzés jeleit észleljük a megismételt és lappangó jellegü fertőzések miatt./hőemelkedés,sápadtság,izzadás,

étvágytalanság,a megszokott vitalitás csökkenése.

Lévén hogy a láz általában a vezető tünet a rosszúl berögzött szokások miatt a gyermek sokszor megismételt anti-

biotikumos kezelésben részesül ennek az összes nem kivánt mel-

lékhatásával.Sokszor a számos injekciós kezeléstől neurótikussá válik a gyermek.

Az orvosi irodalomban ez az alkati, funkcionális és családi rendellenesség elnevezése-limfás diathésis-és az oka mindmáig ismeretlen.A diathesis elnevezés még Hippocratestől

származik aki ezzel akarta jelezni hogy minden egyén különböző-

képpen reagál a külső noxákra./fertőző,bakteriális,virusos,allergiás,

A klasszikus német gyermekgyógyászati irodalom sokat fog-

lalkozott ezzel az alkati rendellenességgel, mig a mai modern anglo-saxon irodalom alig emliti.Pedig egy nagyon is létező valóság, főként mióta az urbanizáció ilyen roham léptekkel alakul,és a közösségi kényszerhelyzetek nagy problémákat okoznak a fiataloknak.

A limfás alkati anomáliáknak néhány közös vonásáról-

-igen gyakori a gyermekeknél

-tulzott reagálása a szervezetnek a külső noxák hatására

-a családi öröklési hajlam

-a garatgyürü gyakori és ismétlődő megbetegedései

-minden tünet a pubertáskorig megszünik.

A kezelésnél két fő szempont érvényesül-

1-A nagyon körültekintő antibiotikum kezelés a garatgyűrű megbetegedáseinél-amig lehetséges ne használjunk antibiotikumot

2-A garatmandula és torok mandula kivételénél szigoruan betartani a műtét abszolut,relativ vagy kontraindikációit-a gyermek-

gyógyásszal, csapatmunkában..

3-Heliomarin/tengerparti/és immunmoduláló kezelés 3-4 éven

keresztül

4-A tulzott sulytöbblett elkerülése,a zsirok minimális fogyasztása

5-Levegő-napfény,szervezett mozgás /sport/

 

 

 

 

 

-

 

 

3O-AZ ELHÚZÓDÓ KÖHÖGÉSEKRŐL GYERMEKKORBAN-

 

 

 

 

 

Az elhuzódó lefolyásu légcsőhurutoknak számos oka lehet,amiknek elemzése szakágazati feladat.Én jelen pillanatban a legyakrabban előforduló,okokról beszélnék-

1-Az orrmellék üregek és arc üregek krónikus gyulladása éltal fenntartott légcsőhurutok.

Az orrmelléküregek az orr körüli csontok barlangjai.Mindegyik üreg kis nyiláson keresztül összeköttetésben áll az orr-üreggel.Az arcüregek az arccsontokban vannak,a homloküregek a homlokcsontban,éppen a szemöldök fölött.Az arcüregek és a belső orrjárat feletti üregek már kisgyermekkorban is elég fejlettek ahhoz,hogy gyulladás jöhessen létre bennük.A homloküregek csak fokozatosan fejlődnek ki 6 éves kor után.Ha erős és hosszan tartó gyulladás van az orrban,a fertőzés átterjedhet ezekbe az üregekbe is.A melléküreg-gyulladások rendszerint tovább tartanak mint az egyszerü nátha,mivel az üregek zártabbak és igy nem tudnak olyan jól kitisztulni.A melléküregek gyulladása sokszor egészen enyhe,és csak abban nyilvánul meg,hogy az orr hátsó részéből genny szivárog a torokba.Ez az esetek többségében kellemetlen kinzó köhögést tart fenn,rendszerint este,amikor a gyermek lefekszik,vagy reggel,felkelés után.

Sajnos a gyermekgyógyászati irodalom elég nehezen barátkozott meg a mellék-üregek megbetegedéseivel és annak a következményes állapotaival mint például a szóbanforgó elhuzódó légcsőhurutok.Tehát az egyik fontos lépés a hosszantartó makacs köhö-géseknél a garatmandula és orr-melléküregrendszer fertőzésének a kizárása

szakorvosi szinten.

Ha ez nem történik meg és nem gondolunk erre a lehetőségre

a melléküregrendszer gyulladása krónikussá válik,a többi nem kivánt szövődménnyel.A krónikus arcüreg gyulladás tünettana nem hasonlit a felnőttek hasonló megbetegedéséhez-Mintha egy elhúzódó orr-nyálka huruttal állnánk szemben.Ami mégis föl kell hivja a figyelmünket az a bő,gennyes orrváladék tartós jelenléte/a gyermek sok zsebkendőt piszkit/az orr szinte állandó bedugulása-ami a téli hónapokban fokozottabb-a megváltozott hang /orrhangból beszél/a hosszantartó köhögés,és más általános tünetek mint-étvágytalanság,izzadás,fáradékonyság,láz vagy hőemelkedés és a nyaki nyirokcsomók duzzanata.Csak az egyik orrnyilásból ürülő gennyes váladék,jellemző tünetnek tekinthető az arcüreg-gyulladásokat illetően.A biztos diganózis felállitása és a kezelés a szakorvos feladata

2-A garatmandulák gyulladásának a szerepéről a hosszantartó légcsőhurutok fenntartásában előző irasaimban már részletesen beszéltem.

A hosszantartó köhögéseknek sok más természetü oka is lehet ami már a szakorvosok feladatköre./a felső és alsó légutak valamint a tüdő sokrétü megbetegedésére utal.

Minden gyermekgyógyásznak számolni kell azzal a ténnyel hogy ezek a/ leszálló-szatelit/ ártalmatlannak tünő légcsőcsőhurutok ha tartós,hosszu lefolyásuak, egy adott pillanatban átterjedhetnek a légcsöveket körülvevő tüdőszövetre.Ez a helyzet már komolyabb oevosi problémákat vethet fel.

 

 

31-LÉGUTI IDEGENTEST

 

 

 

 

 

Légzési akadályt képeznek, de elzárhatnak egyes hörgőket, tüdolégtelenséget (atelectasia), majd másodlagos fertozés útján gyulladást, tályogot hozhatnak létre a tüdoben.

Idegentest belégzésére kell gondolni, ha váratlanul, láz nélkül makacs ingerköhögés, nehézlégzés, elkékülés jelentkezik. Röntgenvizsgálat, hörgotükrözés.Valóban a torkán akadhat valakinek a falat? Mi teendő, ha valaki fulladozik, s úgy tűnik, a légúti akadály miatt nem kap levegőt?

A levegő útja

A levegő a szervezetbe két módon juthat be, az orr-, illetve a szájnyíláson keresztül. A két üreg a garatban egyesül, ami egyúttal a légutak és a táplálék útjának kereszteződési helye is. Míg a garatig a szájüreg előrébb, az orrüreg hátrébb helyezkedik el, addig a garatot követően a légcső lesz elől, míg a nyelőcső hátul. Így tehát a táplálék és a levegő útja kereszteződik. A helyes irányt a gégefedő fogja biztosítani, amely nyeléskor zárul, így a táplálék a nyelőcsőbe kerül, míg légvételkor nyitva van, így a levegő a légcsőbe áramlik. Félrenyeléskor a táplálék a tápcsatorna helyett a légcsőbe kerül. A légutak legszűkebb része a hangrés, általában itt szorul meg az idegen anyag.

A légút elzáródás tünetei

A légutak elzáródásának belső és külső oka egyaránt lehet. A gyors és szakszerű beavatkozás életmentő. A félrenyelés aránylag gyakran előforduló probléma, főleg kisgyermekek és idősek körében. A légúti akadály szűkíti, vagy akár azonnal elzárja a levegő útját. A beteg megpróbál köhögni, torkához kap, kezdetben sípolva veszi és fújja ki a levegőt, 1-2 perc múlva egyáltalán nem tud lélegezni. Félrenyelés során a beteg nem kerül rögtön a földre, nem ájul el, hiszen oxigén nélkül 1-2 percet kibírunk, éppen ellenkezőleg, küzdeni próbál. Ha nem tudja kiköhögni az akadályt jelentő idegen anyagot, akkor csak a gyors és hatékony külső segítség mentheti meg.

Légúti akadály eltávolítása gyermekeknél

Gyermekeknél (3-4 éves korig) a Heimlich-féle műfogás nem alkalmazható. A légúti akadály eltávolítására több lehetőség is van. Először próbáljuk kézzel eltávolítani az idegentestet. Sikertelenség esetén csecsemőnél a gyermeket bal alkarunkra fektetve a csecsemő arcát a kezünkben tartva jobb kézzel háti ütéseket alkalmazunk ötször egymást követően. Sikertelenség esetén lélegeztetést próbálunk. Csecsemőnél nagyobb gyermek esetén amennyiben kézzel nem sikerült eltávolítani a fuldoklást okozó anyagot, fektessük a beteget hason ülő helyzetünkben a combunkra, ezt követően háti ütéseket alkalmazunk.

Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

Elhúzódó esetben - akár a mentők kiérkezése előtt - a beteg eszméletlenné válhat. Amennyiben műfogással a légúti idegentest nem távolítható el, akkor eszközzel (laringoszkóp) fel kell tárni a hangrést, és speciális idegentest-fogóval lehet kivenni. Szükség esetén a minden mentőautóban megtalálható váladékszívó készülék segítségével tisztíthatók tovább a légutak. Az idegentest beékelődése és egyéb módon való eltávolítási nehézsége esetén felmerül a helyszíni gégemetszés lehetősége. Az idegentestek döntően a hangrésbe szorulnak be, gégemetszés során a gégeporc, tehát a hangszálak alatt kerül sor a bőr, illetve a porcok közötti szalagok bemetszésére. Így a levegő számára áramlási lehetőség nyílik meg, melyet eszközzel lehet biztosítani.

Utolsó lehetőségként meg kell kezdeni a beteg újraélesztését. Ugyanis meg van arra az esély, hogy lélegeztetéssel mélyebbre juttathatjuk az idegen testet, így felszabadul az egyik tüdőfél és lehetőség nyílik a légvételre.

 

 

32-VÉLETLEN MÉRGEZÉSEK.

 

 

A gyermekek vannak leginkább veszélyben
A gyermekek, természetükből adódóan, felfedezők. Életük tele van felfedezésre váró érzéssel. Ez a természetes kíváncsiság néha bajba sodorhatja őket. A véletlenszerű mérgezés az egyik legnagyobb veszély, főleg az 5 év alattiak számára.
Fontos megjegyezni, hogy a kisebbek az új tárgyakkal szájukba véve ismerkednek meg. Az etetés jelenti számukra a fő élményforrást, így természetes, hogy amint valami újjal találkoznak, megnézik, milyen lehet az íze. Ha ilyenkor rossz dolog kerül a szájba, komoly, vagy akár halálos kimenetelű mérgezés is kialakulhat.

Bár a legtöbb esetben a méreg nem halálos, a gyermekkórházak belgyógyászati vagy toxikológiai osztályain sok gyermeket kezelnek véletlen mérgezést követően.
A mérgezés bármikor és bárhol – így otthon, rokonlátogatáskor, szünidőben, utazás közben, vagy vendégváráskor is előfordulhat.
Ugyan a gyermekkori mérgezések nagy része véletlenül történik, mégis megelőzhetőek. Természetesen nem tarthatjuk a szemünket a nap minden órájában gyermekünkön, de pontosan ezért fontos a védekezés azokban a pillanatokban, amikor nincs a szemünk előtt – akár egy másodpercre is.

Néhány veszélyes tárgy
Sok, a mindennapos használatban lévő háztartási tárgyról nem is gondolnánk, hogy veszélyesek.
A súlyos mérgezést okozó cikkek között szerepelnek gyógyszerek (beleértve a vény nélkül kaphatóakat, így a paracetamol tartalmú megfázás elleni készítményeket), több krém és kenőcs, vitaminok, tisztítószerek, kertészeti szerek, kozmetikumok, parfümök, alkoholok, autóval kapcsolatos vegyszerek és a cigarettacikkek is.
A védekezés legjobb formája, ha gondoskodunk arról, hogy a gyermek ne érhesse el a mérgező szereket. Mindenkinek saját felelőssége, hogy csökkentse az esélyét, hogy a gyermekek mérgezést kapjanak, akár saját, akár látogatókba érkezettekről van szó. A megelőzés mindössze néhány percet vesz igénybe, és a legtöbb esetben semmibe sem kerül.

Mit tehetünk mi?
• Ellenőrizzünk le minden szobát mérgek után kutatva. Még a hálót és a nappalit is fésüljük át.
• Vásárlás és használat után azonnal pakoljunk el minden mérgező anyagot.
• Ha a telefon csöng, miközben mérgező természetű anyaggal dolgozunk, vigyük azt magunkkal a telefonhoz.
Ha a közelünkben van ilyen anyag, sose fordítsunk hátat a gyermekünknek.
• Tartsuk a mérgező anyagokat elérhetetlen, nem látható és elzárható helyen. Szereljünk fel gyermekbiztos zárat azokra a helyekre, ahol gyógyszereket, piperecikkeket, háztartási tisztítószereket és kertészeti vegyszereket tartunk.
• Kérjünk gyermekbiztos zárral ellátott orvosságot és háztartási vegyszereket az eladóktól.
• A mérgező anyagokat tartsuk eredeti tárolójukban és távol az élelmiszerektől.
• Mindig olvassuk el a csomagoláson található címkéket.
• Tegyünk különbséget gyógyszerek és más anyagok között. Ne nevezzük azokat szörpnek, nyalókának, cukorkának – ezzel is bátorítva a gyermeket, hogy bevegye azokat.
• Saját gyógyszereinket se tartsuk látható helyen.
• Kézitáskánkat is tároljuk gyermekeink számára elérhetetlen helyen és sose legyen benne egy napi dózisnál nagyobb adag gyógyszereinkből.
• Váljunk meg a régi, lejárt gyógyszerektől és mérgező anyagoktól.

 

 

 

 

 

 

 

 

33- NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET A

GYERMEKNÉL

 

 

 

A mindennapi orvosi tevékenységem során meggyőződtem arról hogy kevés szülő tudott értékelhető adtokat adni e gyermek székletéről,annak formai fizikai jellemzőiről.Pedig ez a tény nagy segitséget nyujthat a vizsgáló orvosnak abban az esetben ha egy emésztőrenszeri megbetegedésről van

Az alábbiakban igyekszem leirni csecsemőkortol kezdve a normális és kóros székletek jellemzőit egyeseket képes illuszttrációval.

 

1-A magzat béltartalma a –zöldesfekete –Meconium-vagy a magzatszurok.Epét,enzimeket,hámsejteket,a bélcsatornába kiválasztott nyálka maradványait tartalmazza.Első üritése néha már a magzatvizbe következik be.A mecónium ürités megállapitása fontos-ha 24 belül nem észleljük,fejlődési rendellenesség lehetősége vetődik fel.

A táplálás megindulásával-néhány napos átmenet után-megjelenik a női illetve tehéntej táplálásra jellemző széklet.

A NORMÁLIS SZÉKLET-

A szopós csecsemő naponként2-4 –szer ürit aranysárga, kenőcsös kissé savanykás szagu székletet.Előfordulat hogy zsirosabb anyatej esetén vagy konsztitucionális okokból naponta csak egyszer ,esetleg másnapontavan székelás,vagy az átlagosnaál 1-3-mal gyakoribb a székürütés. Ha csecsemő általános állapotát mindez nem befolyásolja normális állapotnak kell tekinteni.

A mesterséges táplálék a tápanyagok mennyiségi és minőségi

összetételének megfelelően megváltoztatja a csecsemő székletének konzisztenciájának ,szinét,szagát és mennyiségét.Ez abból adódik hogy a fő tápanyagok jellenzően hatnak a bél kémiai minőségére, egyes szines tápanyagok/főzelék/pedig megtartják eredeti vagy ahhoz közelálló szinüket.

Igy a krisztaloid szénhidrátok az erjedéses folyamatokat,a fehérjék a rothadást fokozzák,mig a zsirok a tulsulyban lévő folyamatot erősitik.

Ezért normális összetételü mesterséges táplálékon tartott csecsemő,formált,kissé bűzösebb,barna szinü és az anyatejesnél nagyobb mennyiségü székletet ürit,naponta 1-3 alkalommal.

A széklet szinében,konzisztenciájában elég gyakoriak az eltérések.Előfordulnak higabb vagy darabosabb,zöldes,kissé nyálkás székletek is-ez nem rendellenes-4-6 hét után gyakori a székrekedés amikor is cak 2-3 naponként van széklet.Nem kezelendő.-Egy év után a felnőttáhez hasonló székletet ürit a gyermek.

-A KÓROS SZÉKLET-

 

Ha a táplálékok krisztalloid szénhidrát irányába tolódik el,vagy fehérje és zsir hiény mutatkozik/lisztártalom/savanyú vegyhatásu,erjedéses habos székletet ürit a csecsemő/4-6 alkalommal/ami a glutealis tájékot felmarja,gomba telepedésére teremt lehetőséget.Ha eltulzott a fehérje és zsirbevitel/tejártalom/a főzelék tulzott dusitása sajttal,túrüval,tojással,huspéppel/a rothadásos bűzös széklet bogyószerüvé válik,és az ugynevezett –alkáli szappan –keletkezikamit a csecsemő ritkán ürit.Igen jellemző lesz a pelenkéról leguruló/kecske széklet/,miközben a vizelet csipős,ammónia szagu.

A –HASMENÉSES SZÉKLET-JELLEMZŐI-

-Mennyiségi szempontból jellemző a mennyiség megnő,az ürités gyakoribb függően az eset sulyosságától és megváltozik a külleme-hol,vizes,nyálkás,nyálkás-gennyes,véres,véresen erezett/entro-invaziv széklet/A jelentős mennyiségü zsirt tartalmazó széklet-lebeg az éjjeliben a viz felszinén.

A hasmenéses székletre jellenző a végbélkörüli gyulladása a bőrnek.

 

-

 

 

34-HORKOL A GYERMEK.

 

 

Nagyon gyakori probléma gyermekkorban a horkolás. Sokan nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Előfordul, hogy annyira nem veszik komolyan a problémát a szülők, hogy nem is említik az orvosnak, csak direkt rákérdezésre. Ez természetesen nem a szülő hibája, hiszen ő nem tudhatja, hogy milyen veszélyekkel járhat a gyermekkori horkolás. Sokan úgy gondolják, hogy apa is horkol, ezért ez " családi vonás".

Sok esetben valóban ártalmatlan a dolog, van olyan helyzet, azonban amikor a horkolás hátterében komoly betegség áll. Ez pedig az alvási apnoe betegség. Ebben az esetben a gyermek horkolásának oka az, hogy alvás alatt a légutakat valami elzárja, ezért nehezebben, súlyosabb esetben egyáltalán nem jut levegő a tüdőbe, agyba, szívbe több másodpercen keresztül. Ilyenkor a gyermek küzd a levegőért, fokozottan dolgoznak a mellkasi-, hasi légzési segédizmok, majd egy nagy horkantással oldódik az elzáródás, és kezdődik minden elölről. A gyerekek nem alszanak jól, hiszen egész éjjel dolgoznak, próbálnak levegőhöz jutni, amit gyakran a szülők észre sem vesznek, hiszen mindez csak éjszaka történik, amikor mindenki alszik. Amit a szülők láthatnak, az inkább a rossz éjszaka következménye, a nappali fáradtság, fejfájás, aluszékonyság., sok esetben figyelemzavar, hyperaktivitás, tanulási, beilleszkedési problémák.

Azt, hogy a horkolás jó indulatú, vagy mögötte alvászavar áll fenn, azt kivizsgálás nélkül nem tudjuk eldönteni, mivel a tünetek nagyon hasonlóak. Mindkét esetben hangos horkolás a vezető tünet, ezen kívül a betegség gyanúját felveti, ha a gyermeknek kihagy a légzése, szokatlan testhelyzetben alszik, bepisil éjszaka, illetve, ha az éjszakai tünetek mellett nappal álmos, fáradékony, vagy éppen ellenkezőleg, hyperaktív, figyelmetlen, és nagyon gyakran vannak felső légúti megbetegedései.

Ha a szülő ehhez hasonló panaszokat észlel gyermekénél, mindenképpen orvoshoz kell fordulnia, mégpedig ha lehetősége van rá, akkor alvás diagnosztikában jártas szakember segítségét kell kikérnie. A betegek kórházunkban részletes fizikális vizsgálat után éjszakai alvásvizsgálaton esnek át, amelynek során mérjük a vér oxigénszintjét, a mellkasi, hasi mozgást, a szívfrekvenciát, és a levegő áramlását az orron keresztül. Ezzel a vizsgálattal objektíven meg tudjuk állapítani, hogy valóban vannak-e gyermeknek légzéskimaradásai, ezeket elzáródás okozza, vagy centrális, agyi működészavar, valamit, hogy milyen mértékben esik le az oxigénszintje a betegeknek éjjel.

Ha tisztáztuk a tünetek okait, és valóban fennáll a betegség, akkor meg kell keresnünk az elzáródás okát. Az esetek nagy részében ez az orr-és a torokmandula megnagyobbodása. Bár ezt az állapotot nem szokták nagyon súlyosnak tartani, mégis fel kell rá hívni a figyelmet, hogy kezelés nélkül bizony súlyos szövődményhez vezethet! Ritkábban egyéb okai vannak az apnoéknek, mint az allergiás orrnyálkahártya duzzanat, nagy nyelv, gége rendellenességek stb. Mindezek a fül-orr-gégészeti vizsgálaton kiderülnek fennáll a betegség, akkor keressük az okot.

Végül szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy ha egy gyermek horkol, az nem  fiziológiás állapot. Ez a betegség kezelés nélkül magas vérnyomáshoz, szív- és tüdőbetegséghez, valamint súlyos esetben felnőttkori hirtelen halálhoz is vezethet. Ezért tartom fontosnak a horkoló gyermekek kivizsgálását, és ha kell kezelését.

 

 

 

 

35-VELESZÜLETT VASTAGBÉLTÁGULAT

 

 

 

 

 

HIRSCHPRUNG BETEGSÉG

A székrekedés gyermekkorban gyakran eloforduló probléma, általában hibás, rostokban szegény étrendre és kevés folyadékbevitelre vezetheto vissza. Vannak azonban ritkább kórképek, amelyek szintén székrekedéshez vezetnek, de súlyosabbak, mint az egyszeru étrendhiba. Ilyen a Hirchprung-kór.

8A Hirschprung-kór vagy másik nevén congenitalis megacolon (veleszületett vastagbéltágulat) oka a vastagbél veleszületett beidegzési zavara. Ezt azt eredményezi, hogy az említett bélszakasz nem tudja megfeleloen továbbítani tartalmát, és az ott az felhalmozódik.

 

SzÉkrekedés

A mozgásszegény életmód, az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás illetve bizonyos alapbetegségek megléte mind-mind hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához. Részletesen a székrekedés okairólAz idegfonatok hiánya a vastagbél teljes hosszán elofordulhat, de leggyakrabban - 80 százalékban - a végbél és a szigmabél szakaszon, tehát a legutolsó vastagbélszakaszon fordul elo. 5000 újszülött közül egy születik ilyen rendellenességgel.

 

A Hirschprung-kór tünetei

Már újszülöttkorban feltunhet, hogy a kisbaba nehezen és késon ürít magzatszurkot, sot súlyos esetben már újszülöttkorban bélelzáródás tünetei jelentkezhetnek.

Amennyiben nem okoz ilyen súlyos képet a betegség, azt veszik észre a szülok, hogy a gyermek ritkán ürít székletet, és hasa nagyon felpuffad. A székrekedést hasmenések váltják fel. Ez azonban nem valódi hasmenés. A pangó bélsár feletti hígabb béltartalom a székletrögök mellett kifolyik, és folytonos székletcsorgást eredményezhet. Ezt nézik tévesen hasmenésnek.

Diagnózis

Képalkotó vizsgálatok során a tágult beleket rajzolja ki a röntgenfelvétel. Speciális vizsgálattal a bélben kialakuló nyomásértékek megmérhetok és ebbol a gasztoenterológus következtetni tud a betegség fennállására. A végso diagnózist a gyanús vastagbélszakaszból vett szövettani minta vizsgálati eredménye alapján mondhatjuk ki. Itt látszik, hogy nincsenek meg a normális idegi elemek a bélszakaszban.

E mellett valódi hasmenés is létre jöhet, mert a pangó béltartalom kedvez a kórokozó baktériumok felszaporodásának. Ez súlyos állapotba sodorhatja a gyermeket.

A betegségben szenvedo gyermekek krónikus hasi fájdalomról panaszkodnak, fejlodésük elmarad. A bél extrém módon kitágulhat, és a fala nagyon elvékonyodhat. Az elvékonyodott bélfalon keresztül kórokozó baktériumok bekerülhetnek a véráramba is, ami életveszélyes állapotot válthat ki.

 

A Hirschprung-kóros gyermek vizsgálatakor az orvos a hasban tapintja a székletrögöket és e mellett a végbél üres. Ez valamint a gyermek eloredomborodó hasa, vékony végtagjai és sápadtabb bore hívja fel a szülo által elmondott tüneteken kívül a betegség gyanújára a figyelmet.

 

Hogyan kezelheto a betegség?

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Gyermekbetegségek: Mikor forduljunk orvoshoz?

A székrekedés okai

Tévhitek a gyermekgyógyászatban

A kezdo szülok 10 leggyakoribb hibája

Hasznos-e a babaúszás? Érvek és ellenérvek

Miért van hasmenése a kisbabámnak? A betegség kezelése sebészi. Attól függoen, hogy mekkora bélszakaszra terjed ki az idegfonatok hiánya, a sebész eldönti, hogy mekkora szakaszt és hogyan kell eltávolítani. Ezen mutétek célja az, hogy a kóros bélszakaszt eltávolítsák, és így helyreálljon a bél normális muködése.

Mivel az esetek nagyobb részében csak kis vastagbélszakaszt érint a betegség nem kell sok területet kimetszeni. Komplikáltabb mutétet végeznek nagyobb területre kiterjedo idegelem hiánynál. Itt természetesen a késobbi problémák is gyakorobbak lehetnek.

Amennyiben a betegséget elég korán felismerik és kezelik a betegek legnagyobb részében jó a kórjóslat. A székletürítés rendezodik. Természetesen ezeknél a gyermekeknél érdemes figyelni a rostdús, székletet lazító étrend követésére és a megfelelo folyadék bevitelére a késobbiekben is. Ebben a gondozást végzo gyermek-gasztroenterológus van a szülok segítségéreTévhitek a gyermekgyógyászatban

 

 

 

 

 

36-FIMÓZIS.

 

-

Veleszületett fitymaszűkület

A fityma igen szűk és csőszerű, vizeléskor a fitymazsák ballonszerűen felfújódik, a vizelet vékony sugárban ürül. A plasztikai műtét elvégzése a szobatisztaság kialakulása környékén javasolt. A here és burkainak vizenyője (Congenitalis hydrokele) E terület nyirokérelvezetési apparátusa kb. l 2 éves korig nem alakul ki igazán, illetve nem működik optimálisan. Amennyiben egyéves korig nem szívódik fel a vizenyő vagy hirtelen nagyfokú feszülés alakulna ki, műtéti korrekció javasolt.

Le nem szállt here (Retentio testis)

Egyéves korig csak ellenőrzés javasolt. Ezt követően hormonkezeléssel próbálják meg a herét rávenni, hogy szálljon le az őt megillető helyre, a herezacskóba. Kétéves kor után, sikertelenség esetén, műtét javasolt, ami megoldható hagyományos, nyílt feltárásos, illetve laparoszkópiás módszerrel. A here levitele a herezacskóba még csak a termikus (hőmérsékleti) tényezőket biztosítja a here működéséhez. Az esetleg társuló heremellékhere fúziós zavarokat, amelyek nemzőképtelenséget okozhatnak, később, a tizennyolcadik év tájékán andrológus szakorvosnak illik tisztáznia.

A here vagy függelékének csavarodása (Torsio)

Hirtelen jelentkező herefájdalmak esetén, amikor a herezacskó duzzadtabb, bőre vérbővebb, tapintata fájdalmassá válik, akut herére, torzióra gondolhatunk. Az azonos oldali here magasabban áll! Gyermekekben általában a here függeléke (a Morgagnitest) szokott megcsavarodni gyakrabban, nem maga a here kocsánya. A mellékheregyulladás ebben a korban igencsak ritka, de a tünetek hasonlóak lehetnek. Ez a betegség sürgősségi ellátási igényel, a késlekedés a here elvesztésével járhat!



Vesekövek Érdemes megjegyezni, hogy a kisgyermek a köves fájdalmakat általában a has közepére lokalizálja, a köldök tájékára, szemben a felnőttel, akinek deréktáji fájdalmai az alhasba, a combok, illetve a genitálék felé sugároznak. Gyakori vizelési ingerről sem számolnak be a gyermekek. Lehet, hogy csak a vérvizelés hívja fel a figyelmet a betegségre. Urológiai vizsgálóeljárásokkal (vizeletellenőrzés, ultrahangvizsgálat, kontrasztanyagos vesefestés, illetve komputertomográfia) egyértelműen felállítható a diagnózis.

Gyermekekben a kalciumoxalátkő gyakoribb, mint a cisztinkő. A kisebb köveket, illetve a vesehomokot a beteg bő folyadékbevitelre, egyidejűleg adott vizelethajtók és görcsoldók hatására "megszülheti", a nagyobbakat viszont el kell távolítani. Az öntvényszerű, korall alakú kövektől a pácienst csak feltárásból lehet megszabadítani. A közepes méretű kövek megszüntetésében speciális, ultrahangvezérelt kőzúzó gépek állnak segítségünkre. Gyermekeknél ez a beavatkozás altatásban történik

 

 

37-MÁJGYULLADÁS GYERMEKKORBAN

 

 

A májgyulladás (hepatitisz) a máj, csaknem mindig hepatitisz B vírussal történő fertőzése. Az Egyesült Államokban az újszülött hepatitisz B fertőzésének a forrása rendszerint a fertőzött anya. A baba általában nem a terhesség során, hanem a szülés alatt fertőződik, mert a vírus nem jut át könnyen a méhlepénybe. Az anyától szülés után szerzett fertőzés ritka.

Tünetek és kórisme

A legtöbb hepatitisz B vírussal fertőzött újszülöttnek idült májgyulladása alakul ki (krónikus hepatitisz), amely általában fiatal felnőttkorig tünetmentes. A fertőzés azonban súlyos: a fertőzött betegek negyede végül májbetegségben hal meg. Olykor egyes gyermekek mája megnagyobbodik, a hasüregben folyadék halmozódik fel (ez az állapot a hasvíz, aszcitesz) és a vér bilirubinszintje megemelkedik, ami sárgasághoz vezet.

Kórjóslat és kezelés

A hosszú távú prognózis nem tisztázott. Az újszülöttkorban szerzett hepatitisz B fertőzés megnöveli a májbetegségek kialakulásának veszélyét a későbbi életkorokban, így gyakoribb lesz az idült aktív májgyulladás, a májzsugor és a májrák.

A terhes nők hepatitisz B vírus szűrését rutinszerűen végzik. A magzat általában a szülésig nem fertőződik, így a fertőzött édesanya gyermekének hepatitisz B immunglobulin injekciót lehet adni a születés után 24 órán belül, a fertőzés kialakulása előtt. Ez a kezelés átmeneti védettséget nyújt, ugyanekkor a babát hepatitisz B elleni védőoltással is beoltják a hosszú távú védettség elérése céljából.

A szoptatás jelentősen nem növeli meg a hepatitisz B fertőzés veszélyét, különösen ha az újszülött mind immunglobulint, mind védőoltást is kapott. Ha azonban az emlőbimbók berepedtek vagy az anyának egyéb, emlőt érintő betegsége van, a szoptatás során a hepatitisz B vírus átterjedhet a gyermekre.A tünetmentes idült májgyulladásos újszülötteket nem kezelik. A májgyulladás tüneteinek jelentkezése esetén tüneti kezelést nyújtanak. ül elvégezhető

 

 

. 38-GYERMEKKORI ELHIZÁS-TÉLI VESZÉLYEK

 

A tél tipikusan az az évszak, amikor jobban oda kell figyelnünk gyermekeink táplálkozására.

A rossz idő négy fal közé zárja őket, ezért nem mozognak eleget, ráadásul a Mikulásra kapott rengeteg csoki vagy a karácsonyi édességdömping csak tetézi a problémát, amelynek neve: elhízás.

Az utóbbi 30 évben egyre több a túlsúlyos gyerek a fejlett világban. Bár hazánk a középmezőnybe tartozik, az elhízás nálunk is nagy gondot okoz: míg a 1970-es években csak a gyermekek 8 százaléka volt kövér, ma már ez a szám 12-18 százalékra emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek csak az iskolai testnevelés órákon mozognak, szabadidejüket a tévé és a számítógép előtt töltik. A másik ok, hogy - szüleikkel együtt - kevésbé tápláló, kalóriadús ételt fogyasztanak.

Az elhízás a gyerekek esetében sem pusztán esztétikai probléma, a betegségnek súlyos szövődményei vannak. Magas vérnyomás, légzési problémák, diabétesz, szív- és érrendszeri megbetegedések, ortopédiai elváltozások (lúdtalp, gerincferdülés, rossz testtartás) és pszichiátriai zavarok is felléphetnek a túlsúlyos gyerekeknél, a serdülő lányoknál, ezen felül menstruációs zavarokat is okozhat a kövérség.

Mi a megoldás? Igaz ugyan, hogy a zsírok energiatartalma nagy (9,3 kcal/g), ám a zsiradékot ennek ellenére semmiképpen sem szabad száműzni a gyerekek étrendjéből, ugyanis fontos szerepe van többek között a zsírban oldódó A, D, E vitaminok felszívódásában és a növekedésben. Az azonban fontos, hogy milyen zsírból készítjük az ételt.

Az állati eredetű zsiradékok helyett érdemes növényit használni a főzésnél, és vitamin hozzáadásával készült, értékes növényi olajtartalmú margarint kenni a gyerekek szendvicsére. A helyes táplálkozás mellett nagyon fontos a mozgás is. Mutassunk jó példát: menjük a gyerekekkel szánkózni, korcsolyázni, hóembert építeni. Ezzel nemcsak az ő, de saját magunk egészségségéért is sokat teszünk!

-

39-A HASFÁJÓS CSECSEMŐ

 

 

A csecsemő a sírásával jelzi, ha valami gondja-baja van. Eleinte fejtörést okoz a szülőnek, hogy mi lehet a sírás oka, egy idő múltán azonban elég biztosan eltalálja. Másképp sír ugyanis a kicsi, ha fáj valamije, mint amikor nem tud elaludni, vagy éppenséggel azt szeretné, hogy foglalkozzanak vele. Habár a felmérések során a csecsemőknek csupán a 10–30 százalékát találták hasfájósnak, olyan apróság még nem született, aki a hasa miatt sohasem zendített rá.

Ha korog a gyomrunk, vagy ha degeszre esszük magunkat, nekünk, felnőtteknek is kellemetlen érzésünk támad. Nem lehet tehát meglepődni azon, hogy hasonló ok miatt a csecsemő sem érez másképp. Csakhogy míg a felnőtt uralkodik magán, hiszen tudja, hogy evéssel az éhség csillapítható, egy kis várakozás után pedig a jóllakás miatt kidomborodó és feszülő has "megenyhül", kellő tapasztalat híján a csecsemő nem ennyire belátó. Ô csak azt tudja, pontosabban érzi, hogy az éhségtől és a jóllakástól egyaránt hasfájása van, s ez ellen sürgősen tenni kell. Minthogy neki erre nincsen módja, sírással figyelmezteti a környezetében levőket arra, hogy cselekedjenek. Az esetek java részében a szülő orvosolni tudja a bajt, így orvosi tanácsra csak akkor szorul rá, ha a próbálkozása eredménytelen marad. Hasfájást ugyanis olyan betegségek is okozhatnak, amelyek kezelésre szorulnak.

Levegőnyelés, gázképződés
Folyadékiváskor és a megrágott étel lenyelésekor is levegő jut a gyomorba, amelytől büfögéssel szabadulunk meg. Erre különösen a szénsavas italok ivása után kényszerülünk rá, de kiadós étkezés után is van benne részünk (ezt Ázsia bizonyos részein értékelik a vendéglátók). A csecsemők kivétel nélkül hajlamosak arra, hogy szopáskor vagy cumizáskor levegőt nyeljenek, ezért etetés vagy itatás után (sőt, elhúzódó szopás esetén közben is) ajánlatos megbüfiztetni őket. Ehhez a felültetés is megfelelő póz, ám a szülők többnyire a vállukhoz emelik a csöppséget, s úgy szabadul meg a gyomrát telítő-feszítő levegőtől, nemegyszer egy kis étel vagy ital kíséretében. Azt a csecsemőt, aki rendszeresen "levegősen" eszik vagy iszik, a legjobb ülve etetni-itatni (ehhez a szája alatt megtörő cumisüvegek is forgalomban vannak), mert ilyenkor a lenyelt levegő szinte nyomban visszakívánkozik a tápcsatornából.
Nagyon kellemetlen és fájdalmas lehet az is, amikor a belekben megszorulnak a szelek. Ilyenkor az a teendő, hogy a tovahaladásukat és a kiürülésüket elősegítsük. Minthogy a kiscsecsemő még nem tud forgolódni, erről a szülőnek kell gondoskodnia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátra vagy hasra fordítás egyaránt eredményre vezethet. Még jobb azonban, ha ez idő alatt a gyermek kézben van, nagyjából vízszintes testhelyzetben. Ha ilyenkor egy kicsit rázogatják is, az előmozdíthatja a gáznak a bélben való előrehaladását. Bevált módszer a hanyatt fekvő csecsemő hastájékának enyhe maszírozása, valamint az is, ha a lábait gyengéden többször a hasa felé nyomjuk vagy körözünk velük. A hasüregi nyomás fokozódása ugyanis áttevődik a belekre, s megmozdítja a bennük elakadt kisebb-nagyobb gázgyülemet.
A szülőnek természetesen arra is figyelnie kell, hogy rendben van-e csecsemőjének a széklete, mert a szorulásosság is közrejátszhat abban, hogy a belekben képződő gáz nem képes annak rendje-módja szerint kiürülni. Erre különösen akkor kell számítani, amikor a csecsemő már szilárd ételeket, azaz vegyes kosztot kap, mert abban több a gázképző anyag, mint az anyatejben (persze, rendes emésztés esetén).
Allergia, felszívódási zavar
Amiről eddig szóltunk, az nem betegségre utal. A csecsemőnek azonban olyan hasfájást okozó bajai is lehetnek, amelyeket okvetlenül kezelni kell. Első helyen a gyomor-bél rendszeri fertőzéseket említjük meg, amelyek görcsös hasi fájdalmat idézhetnek elő.Minthogy ezekkel rendszerint kórházba kerül a gyermek, a hasfájás enyhítése, megszüntetése is az egészségügyi személyzet feladata. Baktériumos fertőzésekről lévén szó, természetesen antibiotikumot kap a csecsemő, s mihelyt a kórokozó megsemmisül, s ezzel a fertőzés megszűnik, a hasfájástól is megszabadul a kis beteg.
Étkezés utáni hasfájással és sírással reagálhat a csecsemő arra is, ha az étel valamelyik összetevőjére allergiás.

Éretlen idegrendszer
A tejjel kapcsolatban -a cukrot (a tejcukrot vagy laktózt), amely kémiailag két egyszerű cukorból (szőlőcukorból, azaz glükózból, valamint galaktózból) áll. Az enzimhiánnyal vagy -hibával születő gyermek már csecsemőkorában hasfájással (is) reagálhat arra, hogy a szervezete nem tud mit kezdeni a galaktózzal vagy magával a laktózzal. De hasonló a helyzet akkor is, amikor a liszt sikérjében levő egyik összetevő a bajkeltő tényező. Ez nemcsak a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elő, hanem haspuffadás, hasmenés és hasfájás is származhat belőle. Ilyenkor – miként a táplálkozási allergia és a felszívódási zavarok egyéb eseteiben is – az a megoldás, ha a csecsemő étrendjéből kihagyják a tünetet keltő anyagot.
Minthogy a hasfájós kiscsecsemők java része a gyakori sírást nem számítva teljesen egészséges, tehát rendesen eszik és gyarapszik, az ő bajukat több orvos is a központi idegrendszer éretlenségével hozza kapcsolatba. Emellett az szól, hogy a görcsös (kólikás) hasfájás és sírás már a születés után elkezdődhet, s három-négy hónapos kor után magától megszűnik. Ez idő alatt ugyanis az idegrendszernek a bélműködést is szabályozó része olyan fejlődésen megy át, amely elengedhetetlen a tápcsatorna szabályos mozgásához, következésképp a gyomor- és béltartalom rendes továbbításához. Addig azonban a sírás is súlyosbítja a bajt, mert a csecsemő emiatt is sok levegőt nyel, s ha azt nem büfögi fel, növeli a bélgáz mennyiségét, s fájdalmasabbá teszi a has feszülését.
Az a szülő jár el tehát a saját nyugalma érdekében is helyesen, aki minden lehetséges módon igyekszik megszüntetni a hasfájást és a sírást (e kettőnek az ördögi körét, hiszen – mint láttuk – a hasfájás sírást, a sírás pedig hasfájást idézhet elő). Ehhez a csecsemő hasfájását csillapító fogásokat bemutató képeinkkel is segítséget kívánunk

 

 

 

4O-GYERMEKKORI FEJFÁJÁS

 

A fejfájás viszonylag gyakori panasz a gyermekkorban.
Megközelítésénél, értékelésénél első lépcső a fejfájás jellegének, gyakoriságának, lokalizációjának, jelentkezése idejének - napszak, évszak -, netán különböző programokhoz való kapcsolódásának vizsgálata. Egyáltalán, a fejfájás önálló panasz-e vagy egyéb betegségre utaló jelek/tünetek mellé társul? Befolyásolja-e a gyermek tevékenységét, vagy csak mintegy bejelenti
azt?
Ugyancsak az első körben kell vizsgálnunk, hogy a családban van-e fejfájós. 

Különbséget kell tenni akut, hirtelen fellépő, és a krónikus (már régóta fennálló) fejfájás között. Gyakorlatilag minden akut - fertőző, lázzal járó - légúti, de akár pl. a bélrendszert érintő betegséghez társulhat. Ez esetben az alapbetegség gyógyulásával ez a panasz is megszűnik. Krónikus, elhúzódó, egyéb általános tünetekkel is társuló fejfájásnál gondolnunk kell általános belgyógyászati okokra: pl. vérszegénység, krónikus vesebetegség, elsődleges illetve másodlagos - egyéb betegséghez társuló - magas vérnyomás, hormonális betegségek, stb.
Ugyancsak fejfájást okozhatnak a melléküregek - arcüreg, nagyobb gyermeknél a homloküreg - gyulladásai is. Ekkor rendesen lázat, légúti hurutos tüneteket is észlelhetünk.
Szemészeti okok, fel nem ismert fénytörési hibák is járhatnak fejfájással, továbbá ehhez vezethet, ha a gyermek nem hordja a számára egyébként szükséges szemüveget.
A fejfájás lehet súlyos, a központi idegrendszert érintő betegségek figyelem-felhívó, vagy kísérő tünete is. Ekkor is jelentkezhet hirtelen, ekkor inkább akut betegségek: központi idegrendszeri gyulladások, ér eredetű megbetegedések (vérzések, bár ezek ritkák gyermekkorban). Ezzel szemben a lassan kialakuló, de fokozatosan romló, kínzó fejfájás jelezheti a központi idegrendszer térszűkítő megbetegedéseit.
Adott esetben igen súlyos, görcsös, kínzó fejfájást okoz a gyermekkorban is előforduló migrén.
Ritkábban, de kell gondolnunk különböző ortopédiai rendellenességek, tartási zavarok, illetve a fej-nyaki izmok tónus-eloszlási zavarai következtében kialakuló fejfájásra is.
Fejfájáshoz vezetnek a fej kisebb-nagyobb, továbbá ritkán a gerinc sérülései, pl. típusosan az agyrázkódás.

A szervi (organikus) betegségek mellett - talán azoknál nagyobb arányban - okozhatnak fejfájást különböző pszichés, lélektani zavarok, problémák. Ide számos ok sorolható: pl.  környezeti ártalom, lelki megterhelés, érzelmi zavarok, különböző konfliktus-helyzetek stb. Sokszor az egyébként meglevő szervi betegségek mellé társuló lélektani tényezők váltanak ki fejfájást, tehát a két ok együttes hatásával is számolhatunk.
Azonban először a szervi okokat kell kizárnunk, és csak ezután szabad a pszichés eredetre gondolnunk. Ekkor a kivizsgálás, kezelés során az orvos, a gyermek illetve szüleinek megfelelő együttműködésén túl ajánlatos pszichológus segítségét is igénybe venni.

Tehát a fejfájás minden esetben megfelelő kivizsgálást igénylő panasz illetve tünet. Kivizsgálásánál az általános gyermekorvosi vizsgálat mellett több társszakma segítéségét kell igénybe venni: laboratórium, röntgen, ideggyógyász, szemész, gégész, pszichológus. Az, hogy szimpla, banális, az csak a kivizsgálás után dönthető el. A vizsgálatok, a diagnózis felállítása után a megfelelő módon kezelni, orvosolni kell, hogy a gyermek közérzetét, jóllétét helyreállítsuk, biztosítsuk.
Véleményem szerint lehet és kell fájdalmat csillapítani. Azt, hogy ezt milyen módszerrel, milyen gyógyszerrel végezzük, az már más kérdés, és jobbára csak a megfelelő kivizsgálás után dönthető el. Ugyancsak ezután dönthetjük el, hogy megelőző kezelést, vagy alkalmi gyógyszerelést választunk.
Önálló fejfájás ambulanciák - tudomásom szerint - jobbára a felnőtt ellátásban vannak. Azonban a gyermek-ideggyógyászati szakrendeléseken ilyen panaszokkal foglalkoznak, néhány helyen akár önálló rendelés formájában.
Azonban - mint megítélésem szerint mindenben - első vizsgáló, ellátó a pácienst (és a családot) jól ismerő gyermekorvos kell, hogy legyen. Azután a továbbiakat ő szervezi meg.

41- GYERMEKKORI NYAKI DUZZANAT OKAI

 

 

 

 

Kisgyermekek fül- orr- gégészeti vizsgálata során gyakran találkozunk nyaki duzzanattal, mely vagy valamilyen más betegség részjelensége, vagy pedig maga a kezelendő megbetegedés. Sőt, sokszor a szülők eleve az esetleg riasztóan megduzzadt nyak miatt kérik a gyermekük vizsgálatát. Ilyenkor legtöbbször fertőzés következtében, másodlagosan megduzzadt nyirokcsomókat találunk, de sok egyéb betegség is okozhat körülírt megnagyobbodást a nyakon. A különböző lehetséges kórképek közül néha nehéz kideríteni a duzzanat mögött álló betegséget. Szerencsére a fizikális vizsgálat mellett számos egyéb lehetőség van arra, hogy közelebb jussunk a diagnózishoz. Például az alapos kikérdezés nagyon sokat számít, hiszen ha a szülők elmondása szerint a duzzanat gyorsan alakult ki, és láz is kíséri, akkor nagy eséllyel fertőzéses eredetű betegséggel állunk szemben. Számít a beteg kora is, mivel fél éves kor alatt sokkal gyakrabban fejlődési rendellenességek okoznak nyaki duzzanatot, afölött elsősorban fertőzéses eredetűek. Ezen kívül még képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, CT, stb.), laborvizsgálatok, vagy cytológiai (szövettani) vizsgálat is segítik a diagnózis felállítását.

 

A következőkben egy összefoglalás következik a nyaki duzzanatot okozó betegségekről, röviden azok jellemzőiről:

 

Fertőzéses eredetű nyirokcsomó duzzanatok:

Fél éves kor felett ez a leggyakoribb oka a nyaki duzzanatnak. Általában más panasz is van (torokfájás, orrdugulás, köhögés, stb.), láz, elesettség is kíséri, és a duzzanat gyorsan, órák vagy 1-2 nap alatt alakul ki.A nyirokcsomó elhelyezkedéséből már lehet következtetni az elsődleges fertőzés helyére. Például fog eredetű gyulladások inkább az állkapocs alatti, középső nyaki, az orrmandula gyulladása a fejbiccentő izom mögötti nyirokcsomók megnagyobbodását tudja okozni.A fertőzést különféle kórokozók okozhatják:

 

Vírus okozta nyirokcsomó gyulladás:

- Felső légúti vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. rhinovírus, adenovírus, enterovírus)Típusos gyermekkori vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. mumpsz, kanyaró, rubeola, varicella)- Mononulcleosis infectiosa, CMV fertőzés--HIV

 

Baktérium okozta nyirokcsomó gyulladás:

- Nem specifikus gyulladás (ált. streptococcusok, staphylococcusok)

- Gennyes gyulladás

- Specifikus gyulladás (TBC vagy más mycobacterium, tularaemia, actinomycosis)

 

 

Veleszületett eltérések, fejlődési rendellenességek:

 

- A medialis nyaki cysta: Az embrionális korban meglévő pajzsmirigy és nyelvgyök közti összeköttetés nem fejlődik vissza, szinte pontosan a nyak középvonalában, hol kisebb hol nagyobb duzzanat képében jelentkező elváltozás. Sebészileg lehet megszűntetni, a nyelvcsont egy részének eltávolításával.

- Ér- vagy nyirokér fejlődési rendellenességek: Sokszor már születéskor látszik, mint nagy nyaki duzzanat, de legkésőbb 2 éves korra szinte biztosan felismerésre kerül. Különböző típusú erek mintegy gomolyagot alkotva okozzák a nyaki eltérést. Szelektíven az erekbe juttatott, érelzáródást okozó anyagokkal lehet gyógyítani, vagy sebészi megoldás is szóba jöhet, bár sokszor nem igényel beavatkozást. Ha nem az erek, hanem a nyirokrendszer zavara áll fenn, úgy fokozatosan egyre jobban megduzzad a nyak, akár a mellkas szintjéig is leérhet a folyamat. Felülfertőzés esetén hirtelen még nagyobbra nő az elváltozás. Műtéti megoldást igényel.

 

 

Jóindulatú daganatok:

 

- Haemangioma (jóindulatú érdaganat). Gyorsan nő, általában fél éves kor előtt diagnosztizálásra kerül, és legtöbbször évek alatt spontán, kezelés nélkül is visszafejlődik.

- Lipoma (jóindulatú zsírdaganat). Gyermekkorban ritka elváltozás

- Teratoma: Az egyedfejlődés során rossz helyre vándorolt sejtek alkotják. Kezelés nélkül néha rosszindulatúvá válhat.

 

Rosszindulatú daganatok:

A felnőttekkel ellentétben a laphámrák gyermekkorban rendkívül ritka.

 

- Lymphomák: Az immunrendszerből kiinduló daganatok. Messze a leggyakoribbak gyermekkorban. Nem sebészi a kezelésük, hanem elsősorban kemoterápia.

- Rhabdomyosarcoma (izom eredetű daganat): Gyorsan terjed, ezért önmagában ritkán elég a sebészi eltávolítás, kiegészítő kezelés, kemoterápia, sugárkezelés is szükséges.

- Neuroblastoma (nyaki idegek sejtjeiből kiinduló daganat): Kezelése hasonló, mint a rhabdomyosarcomáé.

- Nasopharyngealis carcinoma: Az orrgaratban kialakuló, vegyes sejteket tartalmazó daganat.

- Egyéb daganatok

 

 

 

 

42-A GYERMEKKORI CUKORBETEGSÉG.-

 

A gyermekkorban leginkább az I. típusú diabétesz fordul elő, bár napjainkban megfigyelhető az a trend is, hogy a II. típusú diabétesz megjelenése egyre korábbra tehető.( A serdülőkorban megjelenő nem inzulinfüggő diabéteszt a szakemberek külön névvel is ellátták, ez a MODY, NIDDY.)
Magyarországon 1000 gyermekből 1,3 szenved diabéteszben, a legtöbb új megbetegedés a 3-5 éves és 10-13 éves korosztályból kerül ki, de bármely életkorban jelentkezhet.
Kialakulásában öröklött tényezőkön kívül  bizonyos környezeti hatásoknak is szerepük van, például vírusfertőzések, korai tehéntej alapú táplálás, mérgező vegyi anyagok. Ezek hatására a szervezet önmaga ellen fordul, és saját hasnyálmirigyében az inzulintermelő ún. béta sejteket elpusztítja. Ennek következtében a szervezetben inzulinhiány alakul ki. Az inzulin a cukor sejtekbe jutásáért és sejtekben tartásáért felelős hormon. Hiányában a májban fokozódik a tárolt cukor felszabadulása, valamint aminosavakból cukor képzése. Az izomszövetben fehérjebontás indul meg, mindezek hatására a vércukorszint emelkedik. Legszemléletesebben úgy képzelhetjük el, mintha sejtjeink egy ablakon keresztül néznének egy roskadásig terített asztalt, de nem férhetnek hozzá, tehát "terített asztal mellett éheznek".

A betegség tünetei

Mivel a vér cukortartalma emelkedik, ez a vizeletben ürülő cukor megjelenését okozza. Ez nagy mennyiségű víz  és ion elvesztését okozza. Ebből adódnak az észlelt tünetek, a nagyfokú vizeletürítés és szomjúságérzet. Előfordulhat éjszakai ágybavizelés is. Az elvesztett vízmennyiség miatt hetek alatt kialakuló fogyás jelentkezik. A folyadékvesztés vérnyomáscsökkenést okoz, ez az oka a szédülésnek, gyengeségnek, fáradékonyságnak. A kialakuló anyagcserezavar étvágytalanságot, hányingert és hányást okoz, ez a tünetek további súlyosbodását okozza. Megjelenik a lehelet acetonra jellegzetes szaga. Kezelés nélkül a folyamat nem áll meg, hanem súlyos anyagcserezavar, kóma alakul ki. Éppen ezért igen fontos a korai felismerés; ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk sokat iszik, sokat pisil, és fogy, sürgősen vigyük el gyermekorvosunkhoz. A betegség a vércukorszint mérésével, valamint a vizelet cukor és aceton mérésével diagnosztizálható.

Kezelés, gondozás

Ha a gyanú beigazolódik, a friss cukorbeteg kórházba kerül, ahol először infúzió és inzulin adásával rendezni kell az anyagcserét. Ezután kerül sor a betanításra. A gyermekek szüleikkel együtt megtanulják a gyermekkori cukorbetegség kezelésének két alappillérét, az inzulin adagolását valamint a diétát. Az inzulint injekció formájában kell a szervezetbe juttatni, de szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak a különböző adagoló tollak. Életkor, együttműködési készség és egyéb megfontolások alapján napi 2-4 alkalommal kell az inzulint a bőr alá juttatni. A napi 4 alkalommal használt inzulin közelíti meg legjobban a természetes inzulinszintet, (intenzifikált terápia), de ez igényel a legtöbb odafigyelést, és persze szúrást is. Minden beteg kap egy vércukormérő készüléket, amellyel az inzulinbeadás előtt ellenőriznie kell vércukorszintjét. Vércukorszint állandó ellenőrzése nélkül nem képzelhető el a korrekt kezelés, hiszen az csak egy vakrepüléshez hasonlítana. A testre szabott diéta általában napi hatszori, a gyermek nemének, életkorának, testsúlyának, fizikai aktivitásának megfelelő mennyiségű és összetételű étrend. Legfontosabb tudnivaló, hogy azokat az élelmiszereket, amelyek kristálycukrot, porcukrot és mézet tartalmaznak, nem szabad fogyasztani. Megengedett azonban a gyümölcscukor, a tejcukor és a keményítő, természetesen a napi megengedett adagon belül. Ezen felül azonban rengeteg tudnivaló van, amit a családnak el kell sajátítani, hiszen ők fogják otthon számolni a bevitt szénhidrát illetve kalória mennyiségét. Egy idő után már ránézésre is meg fogják tudni becsülni a feltálalt étel szénhidrát és kalóriatartalmát. Fontos annak az elsajátítása is, hogy milyen tünetekkel jár a vércukorszint hirtelen csökkenése, a "hipózás", hiszen ekkor azonnali beavatkozásra van szükség. Ugyanis amennyiben a beteg gyermeknél éhségérzet jelentkezik szédüléssel, kettős látással, verejtékezéssel, szapora szívveréssel, az arc kipirulásával, remegéssel, zsibbadással  illetve egyensúlyzavarokkal, megváltozott viselkedéssel, agresszivitással vagy a felsoroltak valamelyikével, ez a vércukor hirtelen csökkenésének a jele, és azonnal szőlőcukrot, kockacukrot kell enni vagy egy pohár tejet kell inni. Amennyiben a beteg már eszméletlen, itatni nem szabad, azonnal mentőt kell hívni.

Amikor a gyermeknek és családjának a diabétesszel szembesülniük kell, a legnehezebb a betegség elfogadása. Hiszen a diagnózis döntő változást, szabályok és tiltások sorát hozza életükbe. Mindez rengeteg munkájába kerül mind a kis betegnek, mind szüleinek. Azonban a betegség megismerése, kiismerése az egyetlen út a  gyermek életének normális kerékvágányba tereléséhez és a harmonikus családi élethez. A szabályok betartásával a modern inzulinoknak és az orvostudomány mai állásának köszönhetően a diabéteszes gyermekek is teljes életet élhetnek, és a szövődmények kialakulása is megelőzhető vagy legalábbis kialakulásuk valószínűsége erősen csökkenthető. Igen fontos azonban, hogy a szülő is és a gyermek is pontosan tisztában legyen a kezeléssel és diétával, hiszen a gondozás célja hogy ismerjék meg betegségüket és ezzel kapcsolatosan önálló döntéseket hozzanak az egészségesek vércukorértékeit megközelítő állapot elérése és a szövődmények elkerülése érdekében.

Életmódi tanácsok

A mozgásra, fizikai tevékenységre a gyermekeknek a fejlődésük biztosítása érdekében is feltétlenül szükségük van. Amikor a testmozgásnak a gyermek szervezetére gyakorolt hatását jól megismertük, az iskolai testnevelés alól nem kell felmenteni, kortársaihoz hasonlóan akár versenyszerűen is sportolhat.
Helyes, ha az iskolába való visszamenetel előtt tájékoztatjuk az osztályfőnököt a betegségről, az akut hipoglikémia tüneteiről, és elhárításának mikéntjéről. Az iskolai menzán való étkezés nem javasolt.
A diabéteszes pályaválasztását korán el kell kezdeni. Sok pálya közül választhatnak, de van olyan is, amit rendeletek tiltanak, és olyan is ami a beteg érdekében nem javasolható. Olyan pályát válasszunk, ami nem fokozza a szövődmények kockázatát, pl. édesiparban lehetőleg ne; amelynek időbeosztása lehetővé teszi az inzulinadagolást; és amelynek végzése során az esetleges rosszullét nem jár súlyos következménnyel.
Manapság a modern terápia nincs hatással a gyermekek serdülésére. A serdülés azonban hatással van a betegségre, emeli az inzulinigényt, az életmódbeli rendszertelenségek, a betegséggel szembeni ellenállás fokozottabban lép fel. Lányok esetében komolyan oda kell figyelni a fogamzásgátlásra, ugyanis a diabéteszes nő nem kívánt és nem tervezett terhessége mind az anya, mind a magzat fokozott veszélyeztetettségével jár. Már a tervezett terhesség előtt erre szakosodott centrumban kell jelentkezni, ahol a diabéteszes kismama terhességét gondozzák.
Speciális cukorbetegeknek szervezett táborok léteznek. Itt a gyermekek nyaralás közben mélyíthetik ismereteiket, a gyakorlati tapasztalatokat sorstársak adják át egymásnak, amit gyakran jobban elfogadnak mint az egészségügyi személyzet tanácsait.
Igen fontos a lábon kialakuló fertőzések, sérülések kezelése, mert ezek tünetmentesen maradva olyan súlyos problémákat idézhetnek elő, amik a láb elvesztését vonhatják maguk után. A diabéteszes láb szindróma megelőzése érdekében a cukorbeteg lehetőleg naponta áztassa lábát 35 fokos vízben, ne használjon szárító fürdőszereket. Gyulladás, kis ulkusz fennállása esetén antiszeptikus oldatos lábáztatás javasolt, ezután fontos a láb szárazra törlése, dörzsölés nélkül. Ne használjunk szúró, éles eszközöket, pl. ollót a pedikűrnél, habkő használata ajánlott. A diabéteszes ne járjon mezítláb. Természetes anyagú zokni vagy harisnya állandó viselése fontos, kényelmes cipővel.

Összefoglalásképp elmondható, hogy a diabéteszesek komplex, teljes embert és különböző szakdolgozókat (orvos, nővér, szakasszisztens, pszichológus, dietetikus) érintő gondozásának célja, hogy a beteg gyermekek egészséges kortársaikkal megegyező életet élhessenek a szövődmények kialakulásának minimalizálása mellett.

 

 

 

43-GYAKORIBB NEVELÉSI HIBÁK.-

 

 

 

 

 

Mivel elsősorban a szülők képezik a csecsemő és kisgyermek környezetét,az ártalmak túlnyomó része a szülők hibás magatartásában keresendő.Mind a szeretet megnyilvánulásának helytelen formái,túlzásai,mind a szeretethiány nemkivánatos következményekkel jár.Az anya túlzott engedékenysége,félénksége a vezetés hiánya,esetén az a gyermek,akinek minden vágya teljesül,aki tilalommal soha nem találkozik,hamarosan uralkodni kezd az egész családon.A gyermek mind követelőbb lesz,és ha túlméretezett igényeit nem teljesitik,és észreveszi hogy kegyes hangulata milyen központi kérdése a családnak,hatalmi eszközként használja az étvágytalanságot,a székürités megtagadását,a dührohamot.A második harmadik évben amúgy is olyan szivesen használt-nem- szó állandóvá vállhat.

Lévén hogy az orvos-szülő komunikációjának elég ritka témája ez a kérdés/időhiány miatt is/az alábbiakban felsorolok egynéhánygyakorlati gondolatot.

-A túlzott védeni akarás-Az ilyen szülők azonnal felveszik a gyermeket,ha sir,etetik,öltöztetik,fürösztik messze azon a koron túl,mikor már önállóságra kellene szoknia.Örök a gond, hogy a gyermek nem eszik eleget,ezért túltömik az elhizásig,félelmükben hogy meghül túlöltöztetik,állandóan orvoshoz vonszolják-a túleröltetéstől úgy óvják hogy az iskolai feladatokat is ők oldják meg a gyermek helyett.E gyermekek gyenge akaratú emberré,esetleg-képzelt beteggé- válhatnak-mások

fellázadnak,agreszivak,kibirhatatlanok lesznek.A szeretet túladagolásával kapcsolatos szülői magatartás különlegesen gyakori –egyke-gyermek és idősebb szülők esetében.

-A szeretethiány-A gyermekben amúgy is –még jó körülmények közt is kifejlődhet hogy elveszti vagy elvesztette a szülők szeretetét,és igen nehézzé válik a helyzet,ha valóban nem kivántnak érzi magát.Nem kivánt lehet az olyan gyermek,akinek szülői túl fiatalok,éretlenek a családalapitás kötelezettségeinek teljesitésére.Nem kivánt a szülők életformáját zavaró terhességből eredő és a szülők várakozásának nem megfelelő képességü gyermek.A szülők szeretetében csalódott gyermek elveszti biztoságérzését,tájékozódását az-én- és az ellenségesként megismert külvilág között.

-A túlzott keménység-A szülő sokszor túlságosan ambiciózus,túl követelő.Ez hibás magatartás,mert teljesithetetlen az az igény, hogy minden tekintetben mintagyermeket neveljenek a szülők.Hibás ha az anya mindent eltilt,mindent kifogásol,mindent büntet,ha a gyermeknek egy derüs,könnyed perce sem marad,ha nem játszhat,szórakozhat életkora igényeinek megfele-

lően.E téren-mint esetleges ártalmi tényező-gyakran az apa mint autokrata jelenik meg a szinen túlméretezett szigorral,tekintéllyel.Nagy hiba ha s szülők nem veszik tekintetbe a gyermek psichés fejlődési fázisait-azaz ha a fiatalabb gyermektől olyat várnak,követelnek,amit csak a későbbi fejlődés hozhat meg.

-az örökös lebecsülő összehasonlitás-a jobb képeségekkel rendelkező gyermekkel,estleg testvérrel,és az a törekvés,hogy szerényebb adottságu gyermekből indokolatlan és eredménytelen büntetésekkel kiváló teljesitményeket sajtoljanak ki.Az önbecsülésében sértett vagy agyonhajszolt gyermekben –az elégtelenségérzés,valamint félelem reakciók,gátlások,dac és gyülölet,érzését kelthetik.

Reakciók egész sora fejlődhet ki.Mivel a gyermek arra a meggyőződésre jut,hogy bármit tesz,sikerre,elismerésre,szeretetre megértésre és békességre úgy sincs esélye,mert a felnőtt csak azért van hogy kifogásoljon, büntesse,,nemegyszer betegségbe menekül.Éjjeli ágybavizelés,a székelés kontroljának a zavarai,fejfájás/migrén/hányás.hasi fájdalmak stb.jelentkezhetnek a feszült gyermekben.A későbbi korban e gyermekek fellázadhatnak,a szülők a vezetők domináló és meg nem értő magatartása ellen,ami a fiatalkori bűnözés egyik oka is lehet.

A szülői vezetés helyes eszköze a gyermek eggyütműködésének a megnyerése,ambiciójának és jó irányu érdeklődéseinek kiépitése.A gyermeket meg kell dicsérni,ha jó,ás nem szabad dicsérni,csodálni,imádni ha rossz.A korhoz a –botláshoz- mért –büntetés legyen azonnali,ne maradjon el,mert következetes viselkedés révén társitja a gyermek a hibát és a büntetést.A –megjavult- gyermeket a szülő rögtön fogadja vissza a szeretetébe,és ne térjen vissza állandóan a hibákra,botlásokra.Talán nem túl nagy hiba,harag nélkül és ritkán alkalmazva,egy-kettőt a kibirhatatlan kis –bűnöző-fenekére verni,de a jobbik eszköz a következetes vezetés.A büntetés,fegyelmezés eszközei a későbbi korban bizonyos szórakozások,kimenők stb rövid és belátható ideig tartó megvonása.

-Az ingerszegény környezet.-A szülők tompasága,tudatlansága,nemtörődömsége még jó adottságu gyermekben is meglassitja a szellemi fejlődést az értelem kibontakozását.Az elhanyagolt,ingerszegény környezetben növekvő gyermek azonfelül különös magatartásokat vehet fel-sztereotip mozgások,öklöndözés,étvágytalanság stb.Ha a szülők idegesek,feszültek,akkor inkább túl sok a behatás illetve inger ahhoz hogy a nyugodt fejlődés biztositva legyen..Sokkal tragikusabb és a családon belül sokszor megoldhatatlan a helyzet alkoholista,bűnöző az imbecilitás határán álló szülők esetén.Igen nehéz a –széteső családi élet-,egymást gyűlölő,veszekedőlő szülők gyermekeinek a helyes nevelése

44-TEJALLERGIA-VAGY-TEJCUKOR ÉRZÉKENYSÉG

 

 

Gyakran tévesztik össze a tehéntej-allergiát a tejcukor-érzékenységgel. Tejallergia gyanújával jelentkeznek, mert a gyermekeknél, pl. elhúzódó hasmenést követően az addig panaszt, tünetet nem okozó tej hányást, haspuffadást, hasi fájdalmat, híg, vizes hasmenést okoz. Tejtermékektől, főleg savanyú tejkészítményektől ilyen panaszt nem észlelnek. Ezekben az esetekben nem tehéntej-érzékenység, hanem tejcukorbontási zavar okozza a panaszokat. Míg a tehéntej-allergia a tehéntejfehérjére adott kóros immunválasz következménye, addig a tejcukor-érzékenység, a tejcukorbontó enzim csökkent működésének a következménye. Ilyen esetekben elegendő a tejcukorbevitelt csökkenteni, vagyis a tejet megvonni a gyermek étrendjéből, de tejtermékeket (sajt, joghurt, kefir stb.) tűrőképességének megfelelően fogyaszthat.

A tehéntejben található fehérjék, ásványi anyagok (pl. kalcium) nagyon fontos tápanyagok, elsősorban a fejlődő szervezet számára. Nemzetközi statisztikai adatok szerint azonban az egyéves kor alatti gyermekek 2-5 százalékában számítani lehet tehéntej-allergia kialakulására.

Csecsemőkorban, elsősorban az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló képessége éretlen, így nem képes "megbirkózni" a számára idegen fehérjékkel, melyek átjutva a bélfalon különböző immunológiai reakciókat indítanak el, melyek következménye az allergiás tünetek kialakulása lesz. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására.

A tünetek

A tehéntej-allergia tünetei rendkívül változatosak. Az ún. korai tünetek, melyek a tehéntej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek gyakran súlyosak, ijesztőek, néha a gyermek életét is veszélyeztetik (hányás, bőrkiütés, hasmenés, véres székürítés viszketés, gégevizenyő, mely fulladást okozhat). A késői tünetek, mint gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütés, vagy a súlyfejlődés lelassulása napokkal, hetekkel a tehéntej étrendbe történő bevezetését követően jelentkezhetnek.

Tehéntej-érzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek. Bőrpróba vagy vérvizsgálatok klinikai tünetek hiányában, pozitív esetben sem bizonyítják, klinikai tünetek mellett negatív eredmény esetén pedig nem zárják ki az allergiát.

Megelőzés, kezelés

Minden betegség esetén a leghatékonyabb gyógymód a betegség megelőzése. Tehéntej-allergiánál ennek leghatásosabb módja a minél tovább történő szoptatás. A Magyar Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium az élet első hat hónapjában anyatejes táplálást javasol. Amennyiben valamilyen oknál fogva az anyatej nem elegendő, vagy a szoptatás akadályozott, akkor a csecsemő számára könnyen emészthető, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszer javasolható.

Ha már kialakult a tehéntej-allergia, a kezelése elvileg egyszerű. A gyermek étrendjéből a tehéntej, illetve a tejtermékek és minden tehéntejfehérjét tartalmazó étel megvonandó. Tej helyett a megfelelő kalória- és tápanyagszükséglet biztosítására speciális gyógytápszerek adhatók. Tejtermékek helyett féléves kor felett elsősorban húsok (szárnyasok) ajánlottak. Marha- vagy borjúhús (rokon fehérje a tehéntejfehérjével) azonban nem javasolt.

Nem csak a tehén

Tévhit, hogy a kecsketejet, juhtejet a tehéntej-allergiában szenvedők fogyaszthatják. Mindkét állat tejének fehérje-összetétele hasonló a tehéntejéhez, ezért ugyanúgy allergizálhat. Ritka esetben az anya által elfogyasztott táplálék, pl. tehéntejfehérje átjuthatnak a csecsemőbe az anyatejjel, és allergiás betegséget okozhatnak. Ebben az esetben is fontos a szoptatás, de az allergiát kiváltó táplálékot az anya étrendjéből kell megvonni és nem a csecsemőt az anyatejtől megfosztani. A tehéntej-allergia korhoz kötött betegség, a betegek 90 százaléka allergiáját 3 éves korra "kinövi", mindössze 10%-ban lehet számítani az allergia későbbi életkorra való elhúzódásával.Ahhoz, hogy egy kezelési program sikeres legyen, sokat kell tenniük mind a szülőknek, mind a testvéreknek. Ha a folyamatba az egész családot bevonjuk, az nem pusztán a gyermek fejlődése szempontjából rendkívül hasznos, hanem az egész család életére, egymás elfogadására is hatással van.

 

 

 

45-ORRVÉRZÉS

Okai

A háttérben lévő okok közül gyermekkorban az orrpiszkálás miatti orrnyálkahártya-sérülés a leggyakoribb.

Előfordul, hogy kezeletlen szénanátha esetén az állandó orrviszketés miatti gyakori orrdörzsölés vezet orrvérzéshez (ezt a mozdulatot találóan allergiás szalutálásnak írják le az orvosi irodalomban).

Tompa sérülés is eredményezheti, például esés következtében. Orrvérzésre hajlamosíthat még téli időszakban a levegő alacsony páratartalma, különösen a száraz, fűtött lakásokban.

Gyakori felső légúti hurutok, bakteriális vagy vírus eredetű náthák, anatómiai eltérések (jelentős orrsövényferdülés, ritkán orrpolipok) szintén sérülékenyebbé teszik az orrnyálkahártyát.

Visszatérő egyoldali orrvérzés és orrdugulás esetén mindig fel kell hogy merüljön egy esetleges orrüregi idegentest lehetősége - ez szinte bármi lehet, amit a kisgyerekek el tudnak érni: babszem, gyöngy, apró játékdarabok stb. Tulajdonképpen szerencse, hogy ezek a tárgyak még az orrban fent tudnak akadni, mert a légutak alsóbb szakaszaiban súlyos gyulladást, akár életveszélyes légzési akadályt tudnak okozni.

Az ismétlődő gyermekkori orrvérzés hátterében kevésbé gyakran véralvadási zavarok állnak, melyek laborvizsgálatok révén derülhetnek ki. Jelentős, nehezen kontrollálható orr eredetű vérzéseket okoznak az egyébként igen ritka rosszindulatú daganatok, érfejlődési rendellenességek is.

Mit tehetünk otthon, ha gyermekünk orrából vér szivárog?

Ha nyilvánvalóan nem történt sérülés, baleset, megpróbálhatjuk az orrcimpákat 5 percig összeszorítva tartani, ami kisebb vérzések esetén eredményes lehet. Ha van otthon kereskedelmi forgalomban kapható orrcseppünk, melyet orrdugulás ellen vagy nátha idején szoktunk használni, csepegtessünk belőle egy összecsavart vattára és azt helyezzük be az orrba.

A gyermeket ne fektessük le, mert a vízszintes állapot tévesen azt az illúziót kelti, hogy elállt a vérzés, miközben a hátracsorgó vért folyamatosan nyelnie kell - és ez később hányáshoz is vezethet. Inkább hajtsuk a fejet előre - így jobban meg tudjuk ítélni a vérzés erősségét is - illetve látjuk, elállt-e. Ha 5-10 percnyi próbálkozás eredménytelen, a vérzés nem szűnik vagy ismét elkezdődik, inkább kérjünk orvosi segítséget.

A vizsgálat

A rendelőben vizsgálat történik, mely kiterjed nem csak az orra, hanem a fülre és a torokra is. (Ezt minél kisebb a gyermek, általában annál rosszabbul viseli el.)

A vérrögöket óvatos orrfújatással vagy szívóval tudjuk eltávolítani. A vérzés helyét az orrspekulum segítségével keressük, mely segít feltágítani az orrbemenetet, hogy jobban lássunk. Endoszkóp is segítségünkre van szükség esetén - ez egy olyan vékony, pálcaszerű nagyító eszköz, mely fényt sugároz, és rajta keresztül vizsgálva a rejtetten elhelyezkedő vérzésforrásokat is meg lehet találni.

Ha megvan a vérző terület, helyileg edzőszereket alkalmazhatunk. Ez néhány másodperces ecsetelést jelent, mely a felületesebb, enyhe nyálkahártyavérzéseket jól szünteti, és néhány hetes szünet után ismételhető.

Erősebb vérzésnél úgynevezett elektromos kauterezésre is sor kerülhet, mely gyors és tartós eredményt szokott adni, de kisebb gyermekeknél az együttműködés nehézsége miatt nehezebben kivitelezhető. Ilyenkor a vérző eret egy csipesszel "megpörköljük", anélkül, hogy a környező ép szöveteket károsítanánk. Természetesen ilyenkor is törekszünk a lehető legnagyobb fájdalommentességre; érzéstelenítő oldattal átitatott vattákat helyezünk az orrba a beavatkozás előtt. Sikeres eljárás után átmenetileg kenőcsős vatta kerül az orrba, hogy a nyálkahártya gyógyulását elősegítsük.

Szerencsére az olyan orrvérzés, mely a fenti módszerekkel nem kontrollálható, gyermekkorban ritka. Mégis sor kerülhet bizonyos esetekben az orr gézcsíkokkal való kitamponálására, mely a nyálkahártya nyomásával fejti ki közvetlen vérzéscsillapító hatását.

Ilyenkor és minden olyan esetben, amikor ismétlődő erős orrvérzés történt, kórházi megfigyelés, kivizsgálás és kezelés szükséges. Laborvizsgálattal megállapítható a vérvesztés mértéke, illetve keressük az egyéb orrvérzésre hajlamosító állapotokat.

Az orrvérzés megelőzésében segíthet a szoba megfelelő páratartalmának beállítása, az esetleges allergiás állapotok és nátha kezelése, ismert anatómiai eltérés esetén annak megfelelő időben végzett műtéti korrekciója.

A gyógyszertárban kapható sótartalmú folyadékok, illetve az orrnyálkahártya regenerációját elősegít

46-A SZÉKREKEDÉS

 

A székrekedés nemcsak zavaró tüneteket (puffadást, kellemetlen leheletet, stb.) okoz, hanem rizikótényezőt jelent komoly betegségek, köztük a bélrák megjelenésére nézve is.

A székrekedés nemcsak zavaró tüneteket (puffadást, kellemetlen leheletet, stb.) okoz, hanem rizikótényezőt jelent komoly betegségek, köztük a bélrák megjelenésére nézve is. A szorulás házi kezelésére nagyanyáink idejében még a szilvalekvár volt az általánosan elterjedt megoldás, ma viszont már egyre többen élnek különböző hashajtók alkalmazásával.

A székrekedés meghatározása
A heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó székletürítést, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér, székrekedésként diagnosztizálják. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 % vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak kb. 60 %. Minél kisebb a széklet víztartalma, annál kevésbé tud formálódni, és a végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel, ismételt haspréssel lehet eltávolítani, ami akár átmeneti vérkeringési elégtelenséget is előidézhet.
Az idült székrekedés mögött sok esetben valamiféle betegség áll, ilyenkor másodlagos székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet anyagcsere-, vagy hormonális jellegű (pl. pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség), vastagbél eredetű (pl. sérvek, szűkületek, végbélberepedés), idegi ok (pl. gerincsérülés, agyi erek betegségei).  Mindezzel összefüggésben gyakran különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek a székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más néven alkati székrekedésről beszélünk.

Nehézségek a bölcsőtől kezdve

A bél renyheségével már egészen kis korban is találkozhatunk. Ha a székrekedés a születést követően állandósul, az az ún. Hirschsprung-betegségnek a gyanúját veti fel. Erre a ritka kórra jellemző, hogy a bél idegellátásának elégtelensége miatt a salakanyagokat továbbító mozgás koordináltsága nem megfelelő, ezért a bél nagyra tágul, a hasat előredomborítja, s így a széklet kiürülése akadályozott. Vannak szülők, akik a nagyobb vastartalmú csecsemőtápszerről azért térnek át alacsonyabb vastartalmúra, mert úgy gondolják, hogy kisbabájuk rendszertelen székletürítése a vassal van összefüggésben. Tudni kell azonban, hogy csecsemőknél természetes az is, ha nincs naponta székletük. A vas egyes esetekben ugyan hozzájárulhat a székrekedéshez, de mindemellett a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

Gyermekkori székrekedésnél gyakori, hogy a szobatisztaságra szoktatás rossz módszerei, és szülők rapszodikus életmódjához igazodó alvási és táplálkozási szokások okoznak problémát. Ezért már gyermekkorban nagyon fontos a rendszeres napi ritmusra, a közel azonos időpontokban történő étkezésre, alvásra, és a székletürítési rutinra szoktatás. A székrekedés megelőzésére legjobb módszer a sok folyadék és a kellő mennyiségű rostanyag (teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcs, zöldség) fogyasztása, amelyek fellazítják a székletet és megkönnyítik annak kiürítését. Nem árt tudni, hogy a túl sok fehérje, kakaó, csokoládé fogyasztása könnyen szorulást eredményezhet. A rendszeres testmozgás a belek vérellátását javítva hozzájárul azok egészségének megőrzéséhez, ezért mozogjunk minél többet együtt gyermekeinkkel!
A megszokottól eltérő körülmények között, közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába, táborba) kerülve nem ritkán tapasztalható, hogy a gyerekek halogatják,  otthonra tartogatják a "nagy dolgot", ami könnyen kiindulópontja lehet a székrekedésnek. A közegészségügyi szempontokon túl különösen fontos ezért, hogy a gyermekintézmények a mellékhelyiségeikben megteremtsék és fenntartsák a megfelelő higiénés feltételeket, hogy a gyermekekben idővel feloldódjon a gátlás, és természetes legyen számukra, hogy már a székelési inger jelentkezésekor használják a toalettet. 

A szokás hatalma
Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat érzékenyen a változásokra, hanem a felnőtteké is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a megszokott "menetrend". Az új viszonyok között is törekedjünk azonban arra, hogy a megszokott idő körül alkalmat, és megfelelő körülményeket teremtsünk a székletürítésre, mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen elmulasztjuk az ideális időpontot, ami számos nehézséget vonhat maga után.
Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek. A rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentőleg hat a belekre. Bár a bélműködésre nézve a nikotin inkább gátol, van, akinél a székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik, és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után.  A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat.

47-MONGOLFOLT

Csecsemõkoromban szüleim elszörnyedve észlelték, hogy a keresztcsontom fölött nagy, kék folt éktelenkedik. Rohantak velem az orvosokhoz, de azok nem találtak semmi alapot az önvádhoz, miszerint odaüthettek volna valamihez, s egy életre megnyomoríthattak - kutya bajom se volt. Végül egyikük, aki járatos volt az antropológiában, fényt derített a rejtélyre, mondván, hogy ez a mongolid rasszhoz tartozó újszülötteknél szinte általánosan elterjedt jelenség, az úgynevezett mongolfolt. Nem kell törõdni vele, magától eltûnik. Így is lett, mire az eszem nyiladozni kezdett, már az emléke se maradt volna, ha apám el nem meséli, hogy s mint derült fény arra, hogy Dzsingisz kán népének vére csörgedezik ereinkben, különösképpen pedig az enyémben, hiszen amúgy a rokonságunkban senki más nem dicsekedhetett effajta õsi örökséggel.
Apám jó okkal kapcsolta össze az ügyet Dzsingisz kán nevével, hiszen ennek tündöklése árnyékba borította azt a tényt, hogy régi magyar nemesi családból származván, csak valami botrányos malõr következtében kerülhetett e vér az ereinkbe, meg a kék folt a fenekem fölé. Fontos húzás volt ez, hiszen az ok legeslegjobb esetben is nemi erõszak lehetett, s azt akkoriban az úri köztudat "megbecstelenítésként" - azaz a nõi becsület elvesztéseként - tartotta számon.
A bolha a fülembe lett ültetve, s amikor úgy tízéves fejjel a könyvtárunkban rábukkantam Harold Lamb Dzsingisz khán, a világ császára címû történelmi bestsellerére, menten azonosultam a kamasz Temudzsinnal, aki kecskebõr ruhában, cserzett bõrmentében, vállán -átvetett lándzsával és íjjal egymaga vágott neki a Góbi sivatag homokviharának, hogy családja ellopott nyolc lovát visszaszerezze, s aztán Dzsingiszként Kijevtõl, Perzsián át, Kínáig meghódította a fél világot. Naná, hogy sokkalta vonzóbb volt Temudzsinnak lenni egy ténylegesen létezett kék folt jogán, mint tragikus pofájú utolsó mohikánnak, akivé kortársaim képzelhették magukat azon az alapon, hogy az utcasarkon felszedett galambtollakat tûztek a fülük mögé.
    S ezzel ugyebár, ahogyan ma mondják, "más" lettem. Nem olyan, mint a többi, az egyszerû vagy legfeljebb némi besenyõ beütéssel keveredett magyarok, akik közül senki nem ült a kínai császárok trónusán. Nem lehetett nem másnak lennem, hiszen más voltam, kék folttal a fenekemen jöttem a világra. S ilyenformán nekem már akkor volt identitásom, amikor még senki nem tudta, hogy az mi a fene. Méghozzá kettõ is, hiszen ez a "másság" egyáltalán nem zavarta a magyarságtudatomat. Tudtam én Subotáj lenni, aki Mohamed sahot tizenkét országán keresztül kergette, mígnem egy elhagyott szigeten belehalt a futásba, de Ugron érsek páncéljába is bele tudtam bújni, aki a mohi csatában utolsó leheletéig védte IV. Béla királyunkat a kutyafejû tatárok ellen. Az utóbbi annál is könnyebben ment, minthogy családi legendáink szerint íródeák õsünk is a mongol betörés idején szerzett érdemeiért kapott nemességet. A kamaszoknak egyébként sokkalta súlyosabb gond a másodfokú egyenletek megoldása, mint a kettõs identitás.
Volt egyéb bajom is, semhogy effajta hülyeségekkel foglalkozzam. Eszembe nem jutott volna nosztalgiázás okából lótejet és fõtt birkaszemeket követelni az asztalra a családi ünnepeken, annál is kevésbé, minthogy a honi étkekbõl is szerényen jutott a negyvenes-ötvenes években. Itt éltem, az itteni kultúrában nõttem fel és abban gondolkodtam, "a Szûz Mária országának" vallásából ábrándultam ki, úttörõ ifivezetõ koromban a magyar nemesi címert cipeltem le a pincesarokba, késõbb itt tettek az utcára az állásomból, s aztán magyar lexikonokat, folyóiratokat szerkesztettem, magyar könyveket írtam, Magyarországért lelkesedtem és dühöngtem. Ha román, tót, sváb, zsidó vagy cigány származású lettem volna, akkor is magyar lettem volna.
   
Persze, az a kék folt is ott virított azért a lelkem fenekén. Amikor iskolatársam, Kara Gyurka a hatvanas évek derekán nekiállt, hogy létrehozza A mongol irodalom kistükrét, igencsak különleges vonzalommal csatlakoztam vállalkozásához, s költöttem magyarrá például a velem egykorú Dendev fia Pürevdzsordzs Mongol vagyok címû versét:

 

  48-A JUTALMAZÁS KÉRDÉSKÖRE

           

 

 

Minden szülő kedves, jól viselkedő, udvarias, később jó tanuló gyereket szeretne. A gyerekek nagy részében ezen

adottságok fellelhetők, a szülők kezében pedig ott az eszköz: a nevelés.

A szülők fegyelmezési, tekintélytartási sikertelensége közvetlenül vagy áttételesen, egyre többször jelenik meg. Általában kétféle módon próbáljuk gyermekünknél elérni azt, hogy megfelelően viselkedjenek, ez a dicséret (mondhatjuk úgy is, hogy jutalmazás) és a büntetés. 
A jutalmazás a kívánt dolog elérését helyezi kilátásba, míg a büntetés egy nagyon nem kívánt élményt vetít előre.
A büntetés alapja a félelem. A félelemnek két alapformája van, a fizikai fájdalomtól és a szeparációtól (elkülönítéstől) való félelem. A szülők büntetéseik során e két félelem valamelyikét idézik fel. A büntetésnek mind a két formája önmagában eredménytelen.

A szeretetteljes, odafigyelő, elfogadó szülői gondoskodás a gyermek alapvető igényét elégíti ki testi-lelki szinten. Ez az igény a kötődés igénye. Amikor az anya megfelelően reagál gyermeke igényeire, akkor a gyermekben a biztonságérzet mellett az a vágy is kialakul, hogy azonosuljon anyjával, olyanná váljon, mint ő. Később a kör bővül, az anya mellé más, a gyermek számára fontos személyek is belépnek azok körébe, akiktől a gyermek viselkedési elemeket vesz át (legelőször az apa, később a pedagógusok, még később  a kortárs csoport tagjai). Az alap azonban mindig a szülő-gyermek kapcsolat.
Ez az azonosulási tendencia meghatározott nevelői stílushoz kötődik, s később a lelkiismeret kialakulásához, a társadalom normáinak az elfogadásához vezet. 
Annak a szülőnek, akinek a gyermekében ez az azonosulási tendencia kialakult, még egy eszköze lett, amivel fegyelmezheti gyermekét, ez a szeretet elvesztésétől való félelem. Fontos hangsúlyozni, hogy a szeretet elvesztésétől való félelem kihasználása, mint nevelési eljárás könnyen veszélyessé válhat. Akkor érhetnek el eredményt a szülők, ha azt a hatást hangsúlyozzák, amit a gyermek helytelen viselkedése saját érzelmeikre gyakorolt.

Már pontosan ismerik azokat a "technológiákat", technikákat, amelyek hatásossá teszik egyik vagy másik módszert.  
 A kutatások azt mutatják, hogy a jutalmazás csak akkor hatásos, ha közvetlenül a kívánt viselkedést követi. Ráadásul eleinte minden alkalommal adagolni kell a jutalmat, később már elég csak véletlenszerűen adni. Ezzel együtt biztosítani kell azt is, hogy a nem kívánt viselkedés sose kapjon megerősítést valamilyen jutalom révén. Ez a viselkedésmódosítás rendkívül időigényes folyamat, nagyon kevés, megkockáztatom, hogy szinte egyetlen szülő sem tudja megvalósítani azt, hogy minden feltételnek megfeleljen. A jutalmazással való viselkedésmódosításnak buktatói is vannak: a jutalmak elveszíthetik értéküket (általában akkor kell ezzel számolnunk, ha túl távolinak tűnik a jutalom, pl. "ha jó leszel, a Mikulás hoz neked sok ajándékot", mondjuk már októberben). Vannak olyan esetek is, amikor a felnőttek számára el nem fogadható viselkedés a gyereknek beválik (pl. amikor a gyerek bohóckodik, amivel mindenki figyelmét magára tereli – az pedig, hogy a figyelem középpontjába került, jutalom lehet a számára). Aztán van olyan eset is, főleg akkor, amikor a gyerekek már nagyobbak, hogy saját maguk is meg tudják szerezni a jutalmat (pl. egyedül elmennek moziba). Előfordulhat az is, amikor az elfogadható viselkedést nem követi jutalom (ez törvényszerű, hiszen a gyereket nem lehet folytonosan "szemmel tartani"). A folytonos dicséret eredményeként a gyerek egy idő után csak a jutalomért hajlandó bármit is tenni, s ha elmarad a jutalom, a gyerek úgy érzi, hogy valamit mégsem tett helyesen. A jutalom megvonása büntetésként élhető át, míg a túl gyakori jutalom önmaga hatását gyengíti.

Nagyon sokszor előfordul az a szülői megoldás is, hogy az elismerő szavak mellé bírálat is kapcsolódik, vagyis "duplafenekű" a dicséret ("látod, milyen ügyes voltál, miért nem tudsz mindig így viselkedni?"). Ezzel a szülő azt szeretné elérni, hogy gyermeke jobban teljesítsen, vagy jobban viselkedjen, azonban nem biztos, hogy ez a módszer eredményes. A gyerekek, már egészen kicsi korban "kihallják" a bíráló szavakat, tisztában vannak azzal, hogy az elhangzott dicséret valóbája bírálat. Azok a szülők, akik túlságosan gyakran alkalmazzák ezt a módszert, hiteltelenné válnak gyermekeik előtt, az igazi dicséret is hatástalan marad.

Gyakran hangzanak el dicsérő szavak akkor is, amikor a gyerek teljesítménye vagy viselkedése a "nem az igazi, de valami alakul" szintjén van, s a szülő szándékai szerint ösztönözni szeretné a gyereket a jobb viselkedésre, a jobb eredmény elérésére. A gyerek legtöbbször tudja, hogy az elismerés és a teljesítménye nem áll arányban egymással. Ebben az esetben a szülők két következménnyel számolhatnak: egyrészt csökkenhet a gyerek igyekezete, hogy legközelebb jobban megfeleljen az elvárásoknak, hiszen a jutalmat kisebb teljesítményre is megkapta, másrészt, - ez főleg a nagyobbaknál fordul elő – gondolhatják úgy is, hogy a szülők nem látják tisztán a helyzetet, nem tudnak reálisak lenni. Ez pedig a kommunikáció gátjává válhat szülő és gyermek között. A dicséret fokozhatja a testvérek közötti rivalizálást és versengést is. Amikor az egyik gyereket megdicsérik, a másikat pedig nem, az utóbbiban joggal keletkezhet harag, irigység, bosszúság a másik iránt. Amennyiben messzebbre tekintünk, a gyakran dicsért gyerek a későbbiekben "függővé" válhat a szüleitől, vagyis amikor már elvárnánk tőle, hogy önállóan cselekedjék, akkor sem lesz képes rá, mert mindig a szülői egyetértésre, jóváhagyásra várnak.

49-AZ AUTIZMUSRÓL

 

 

Az autizmus egész életen át tartó, a korai gyermekkorban megjelenő fejlődési rendellenesség. Hatással van a személy kommunikációs képességeire, aki emiatt kevésbé tud a többi emberrel a megszokott módon kapcsolatokat létesíteni, barátságokat kialakítani, nehezére eshet érzelmeit kifejezni, illetve mások érzelmeit fogadni és érteni. A tünetegyüttes hivatalos neve Autista Spektrumzavar (Autistic Spectrum Disorder, ASD), mivel a szimptómák tünetek egészen sokfélék és súlyosak is lehetnek. Gyerekek között elterjedtebb betegség, mint a rák, a cisztás fibrózis és a független szklerózis együttvéve. Minden 250. csecsemő rendelkezik autista spektrumzavarral. A betegség átlagosan négy-ötször több fiút, mint lányt érint.

Meglehet, hogy a család csak nagyon lassan fedezi fel, hogy a gyermek autista, s ez a folyamat mindannyiuk számára igen nehéz lehet. A rendellenesség nem mindig ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezik, egyes gyerekeknél hamarabb, másoknál később. Azonban ahogy idősebbé válnak, egyre jobban reagálnak a különböző helyzetekre és emberekre, és egyre jobban élvezik a többi gyerekekkel való érintkezést, játékot. Az autista gyerekek számára is fontos az, hogy barátaik legyenek, és hogy szeretetet kapjanak a számukra kedves emberektől.

Azonban vannak gyerekek, akik távolságtartóak és zárkózottak maradnak, s azt a benyomást keltik, mintha nem lennének tudatában fizikai környezetüknek. Az ő számukra igazán nehéz szükségleteiket elmondani vagy kifejezni. Hajlamosak szokatlan, repetitív viselkedésre. Súlyosabb esetekben egyes gyerekek egyáltalán nem beszélnek. Az ő számukra, úgy tűnik, a többiek egyáltalán nem léteznek, a közösségi helyzetek felé nem mutatnak érdeklődést. Ezek az autizmus legfőbb ismertetőjegyei.

Az autizmussal rendelkező gyerekeknél igen eltérő tünetek jelentkezhetnek, amelyek súlyossága is rendszerint más a különböző gyerekek esetében. Viszont mindannyiukra igaz, hogy nehézségeik vannak a kommunikáció, a társas interakciók területén, lassabban tanulják meg az anyanyelvüket, illetve bizonyos esetekben sohasem kezdenek el beszélni. Szintén jellemző, hogy érdeklődési körük, kedvelt tevékenységeik száma viszonylag korlátozott. Az autista gyerekeknek csak egy része mutat súlyos tüneteket, ők egész életükben speciális gondozásra szorulnak.

Ugyanakkor az autizmus enyhébb formájával rendelkező, például Asperger-szindrómás gyerekek értelmi-megismerő (kognitív) és kommunikációs fejlődése nem sokkal lassabb az átlagosnál. Noha a társas interakciók terén hátrányban vannak, de a legtöbb területen életkoruknak megfelelő ütemben fejlődnek. Az intelligencia tesztek is megerősítik, hogy értelmi képességeik átlagosak, vagy akár az átlagosnál jobbak. Az Asperger-szindrómás gyerekek jelentős része képes normális iskolába járni, felnőttként pedig önálló életet élni és dolgozni. Vannak azonban olyan gyerekek is, akiknek speciális iskolára, illetve felnőttként is segítségre van szükségük.

Az autizmus tünetei igen sokfélék és eltérően súlyosak, ezért gyakran nehezen lehet azokat felismerni. Gyakran a szülők csak későn fedezik fel a problémát, és sokáig nem fordulnak orvoshoz vagy egészségügyi szakemberhez, csak amikor a gyermek viselkedése már komoly nehézségeket jelent. Ez pedig hatással van a diagnózisra, illetve arra, hogy mennyire lehet javítani a gyermek állapotán. Ha a betegséget nem fedezik fel, és nem kezelik, az negatív hatással lehet nem pusztán a gyermek fejlődésére, hanem a család életére is.

Noha még mindig nem ismertek az autizmus pontos okai, illetve nem létezik biztos kezelési mód, de a korai diagnózis és beavatkozás nagyon is hasznos az érintett gyerekek számára. Ezáltal lehetővé válik, hogy a gyermek a szükségletei szempontjából ideális fejlesztési, viselkedési és oktatási programokban vegyen részt. Például egy speciális nevelési program segíthet a tünetek csökkentésében, a viselkedés fejlesztésében. Ezzel nem pusztán a gyermek élete válik könnyebbé, hanem a szülőké, testvéreké, hozzátartozóké. Hiszen minden esetben az autizmus komoly terhet jelent az egész család számára.

Az autizmus kezelése során gyakori a gyógyszerek alkalmazása. Noha magát a betegséget nem lehet gyógyítani, de ezen az úton a tünetek egy részét meg lehet szüntetni, a gyerek viselkedési problémáit kezelni. Ugyanakkor a gyógyszereket tekintve sok még a feltáratlan terület, és bizonyos gyógyszerek mellékhatásokat okoznak. Emiatt az orvosok jelentős része csak súlyosabb eseteknél ír fel gyógyszereket

 

5O-GYAKORI TÁPLÁLÁSI HIBÁK

 

 

 

 

 

Minden sírásra etetés a válasz: Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik.
Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.

Unszolás, túletetés: A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), a kínált étel maga vagy annak illata, stb. Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele. Ha éhes enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.

Túl korán kezdjük a hozzátáplálást: Az anyatej vagy annak hiányában a tápszer 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét, akkor, ha abból megissza a megfelelő, azaz a napi 8 dl-1 l közötti mennyiséget. 6 hónapos kortól bőven elég elkezdeni a hozzátáplálást. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej mennyisége 5-8 dl-re csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala. 1 éves korra érjük el a napi 5 dl tejalapú ital fogyasztását, amikor a napi 4-5 étkezés már főként főzelékekből, húsokból, gyümölcsökből áll.

Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem. (Fontos! A mai tápszerek energiatartalma a korábbiaknál jóval alacsonyabb, ugyanis az Európai Unió 2006-os rendelete szigorúan meghatározza az egyes tápanyagok minimális és maximális mennyiségét. Ennek köszönhetően a tápszer összetétele minden másnál közelebb áll az anyatejéhez. Így az általánosítás, hogy a tápszeres baba elhízik, ma már nem igaz! )

Felesleges nassolás: A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes. Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára gejl ízt.

Mi történik, ha már "elrontottuk" a gyere-ket?
 

A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk.

Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolnivalók, stb.) ami nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk.

A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására.

Már kis korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot.

Ha nem megfelelően táplálunk, bizony meg van az esélye a gyermekkori elhízásnak. Gyakori probléma a nagy súllyal született (4500 g) csecsemőknél, hogy a szülő náluk is szeretné elérni 1 éves korra a születési súly megháromszorozását. Egy nagy babának is bőven elegendő 1 éves korra a 9-10 kg. Figyeljük meg, hogy az ekkora babák maguktól általában lassabban, de ugyanúgy fejlődnek, mint a kisebbek. Ezen a szülő, nagyszülő ne akarjon változtatni.  

 

51-HA A GYERMEK AZ IKREK JEGYÉBEN SZÜLETETT

.

 

 

Tudjuk, hogy a kisgyermeket minden érdekli, ami csak történik körülötte, de ha az Ikrek jegyében született, csaknem mindenkin túltesz kíváncsiságával. Igyekszik mihamarabb kapcsolatba kerülni a körülötte élőkkel. Erős közlésvágya miatt általában korán elkezd beszélni, és hogy megtudhassa, mi van a kiságyon-pelenkázón túl, többnyire gyorsan és ügyesen megtanul helyet változtatni is. Szereti, ha sétálni viszik, ha változatos helyszíneken tájékozódhat arról, milyen is a világ; örömmel szerez új ismerősöket.

Élénk figyelemmel kíséri a körülötte zajló eseményeket, és rendkívüli mértékben igényli a társaságot. Amit lát és hall, azt a későbbiekben javarészt rögtön tovább is adja, mivel igen lényeges számára, hogy az aktualitásokról ő tájékoztathassa elsőként környezetét. Érdemes már akkor is sokat beszélni hozzá, amikor ő maga még csupán mimikával és hangokkal képes visszajelezni.
Mozgékonyságából adódóan nevelése sok türelmet és odafigyelést kíván. Fontos, hogy nap mint nap biztosítsuk számára a megfelelő mozgáslehetőséget és levegőzést, különben nem lehet vele bírni. A rendszeres tevékenységekre, a szokásrendszer elfogadására elég nehezen vehetjük rá, ám éppen azért, mert igencsak könnyen motiválható, az Ikrek-gyermek számára nagyon fontos a jó napirend kialakítása.

Mindig gondoskodni kell arról, hogy eleget pihenjen, mivel a sok élmény intenzív befogadása és feldolgozása során hajlamos túlfárasztani magát. Elalvás előtt teremtsünk körülötte nyugodt körülményeket, és türelmesen, nyugodtan várjuk ki, amíg lassan lecsendesedik.
Étkezései nem zajlanak feltétlenül mintaszerűen. Inkább többször eszik keveset, mint egyszerre sokat, és ha már elégnek találja, nem táplálkozik tovább. Önállóbb korában meg-megfeledkezhet arról, hogy a neki csomagolt uzsonnát elfogyassza, hiszen mindig történik körülötte valami érdekes dolog, amiből semmiképpen sem akar kimaradni.
Játékait viszonylag hamar megunhatja, ezért pénztárcakímélő megoldásként ajánlatos olyasfajta eszközöket beszerezni számára, melyek variálhatók vagy mozgáshoz köthetők.

Amint az Ikrek-szülött nagyobbacska lesz, szülei megtapasztalhatják, hogy a kitartás és a rendszeretet nem tartozik legfőbb erényei közé. Egyszerre több dologba is belefog, közülük sokat félbehagy, hogy máris új kaland után nézhessen. Nem árt biztatni, hogy lehetőleg fejezze be, amit elkezdett, vagy legalábbis számolja fel megkezdett tevékenységét (rakja el a széthajigált játékokat, ruhákat). A példamutatás természetesen jelentősen megerősítheti az ilyesféle nevelő szándékú kérést.
A gyermekközösségekbe többnyire jól beilleszkedik, sok barátot szerez, igaz, váltogatja is őket. Bár a hangyaszorgalom távol áll tőle, gyors felfogásának köszönhetően nemigen akad problémája a tanulással. Az alapos, elmélyült ismeretszerzés helyett sokkal szívesebben választja az információk könnyed felcsipegetését, ez pedig hajlamossá teheti a felületességre is..

Növekedése során, mint mindenki más, az Ikrek-gyermek is egyre gyakrabban kerül önálló döntéshelyzetbe. Ez pedig nem ritkán problémát jelent számára, ugyanis egy-egy lépés mellett és ellen egyaránt rengeteg racionális, logikus érvet képes kiagyalni. Végül aztán az önmagával folytatott belső vitába belefáradva fejest ugrik az eseményekbe, vagy ha teheti, halogató technikát választ. Mindez épp olyan erőteljesen kihathat kapcsolatai alakítására, mint pályaválasztására.
Felnőttként javarészt emberközeli, mozgékonyságot és jó kommunikációs készséget kívánó területen bukkan fel. Jól megállja a helyét kereskedelmi, újságírói, szállítmányozási, utaztatási pályán, de tolmácsként, tanárként vagy menedzserként is boldogul.

Ha Ön személyre szóló, írásos babahoroszkópot, illetve családi horoszkópot szeretne készíttetni, "Horoszkóp" jeligére írhat az 1255 Budapest, Pf.: 244. címre. Szükséges adatok: születési hely, év, hó, nap, óra, perc, továbbá lakcím és telefonszám, hogy az asztrológus az elemzés feltételeiről részletes tájékoztatást nyújthasson.

 

52-ARCÜREG GYULLADÁS

 

Az orrmelléküregek gyulladásai

Általános jellemzők

Az orrmelléküregeinek gyulladás nagyon gyakori megbetegedés. Úgy becsülik, hogy a közép-európai népesség kb. 5%-a szenved krónikus arcüreggyulladásban.

 

Klinikailag leggyakrabban - felnőtteknél - az arcüreg (sinusitis maxillaris) érintett, majd a rostasejtek (ethmoditis), a homloküreg (sinusitis frontalis) és az iköböl (sinusitis shenoidalis) következnek. Gyermekeknél a rostasejtek gyulladása áll az első helyen.

Ha több arcüreg betegszik meg, polysinusitisről, ha valamennyi, pansinusitisről (egy- vagy kétoldali) beszélünk.

Az arcüreg gyulladás kialakulásának leggyakoribb formája, amikor az orrfőüreg betegsége terjed rá az arcüregre. Elvileg minden egyszerű nátha esetén megbetegszik az arcüreg nyálkahártyája is ("kísérő arcüreg-gyulladás"), legtöbbször azonban klinikai tünetek nem jelentkeznek.

A gyulladást vírusok, és baktériumok hozzák létre, de nagyon gyakran kevert fertőzésről van szó, amihez gombás fertőzés is társulhat. A lefolyást részben immunológiai faktorok (allergia, anergia), részben a kórokozók (virulencia) és a védekező rendszer közti kölcsönhatás módja szabja meg.

Az arcüreg-gyulladások kiindulási pontját speciálisan fogbetegség (10%) (gyökércsúcs-granuloma) is képezheti. Elsősorban a 2. kisőrlő és az 1. őrlő fogak betegségéről van szó. A kórokozók többnyire anaerobok, emiatt a sebváladék jellegzetesen bűzös. A beteg fog eltávolítása nélkül nem képzelhető el az arcüreg gyógyulása.

Fürdő- vagy uszoda-sinusitisről beszélünk, amikor úszás ill. búvárkodás után alakul ki az akut arcüreggyulladás. A vízbe merülés alkalmával, a vízzel kórokozók jutnak az orrfőüregbe ill. a melléküregekbe. A klór irritáló hatása is közrejátszik ennek a kórképnek a kialakulásban.

A kórokozó fajtájától, virulenciájától, a szervezet általános állapotától és az immunológiai reakció milyenségétől függően az arcüregben először hurutos állapot jön létre, ami létrehozza a vizenyős vagy a nyákos arcüreggyulladást. Ha a pangó váladék felülfertőződik, akkor az arcüreggyulladás gennyes formája alakul ki.

A kevert formák előfordulása sem ritka. Az arcüregben létrejövő kóros elváltozások a gyulladás időtartamától is függnek: A lefolyás szerint megkülönböztetünk akut (szubakut) és krónikus arcüreg-gyulladást.

Legjellegzetesebb tünetek a fejfájás és az arcfájdalom. Jellemző, hogy a fájdalom lehajláskor, emeléskor, köhögéskor, stb., tehát amikor az arcüregekben fokozódik a nyomás, erősebbé válik.

Akut arcüreg-gyulladásnál a fájdalom sokkal erősebb, mint a krónikus formánál. A krónikus arcüreg-gyulladásnál a fájdalom akár teljesen hiányozhat is. A melléküreg-fájdalomra jellemző továbbá, hogy a nyomásérzés a koponyában és/vagy a koponya elülső részén jelentkezik, ami szúró, fúró, pulzáló fájdalom érzet. 

Akut gyulladás esetén az érintett melléküreg fölött általában nyomási és kopogtatási érzékenységet figyelhetünk meg (arcüregeknél = az arcon, a fogak felett. Homloküreg gyulladásnál = a homlok tájék érzékeny; Rostasejt gyulladásnál = az orrfelőli szemzug nyomás érzékeny.

Az iköböl gyulladása esetén típusosan a tarkótájon, halántéktájon, ill. fej közepén jelentkezik a fájdalom.

Orr válladékozás:

A féloldali nátha - főleg felnőttek esetében - mindig gyanús arcüreg-gyulladásra! A váladék lehet színtelen és különböző viszkozitású. Kezdetben csak dugul az orrunk.

Ezt követően bő vízszerrű orrváladék jelentkezik.  Ha a folyamat tovább romlik, akkor a váladék besűrűsödik, nyúlós üveges fejér színűvé változik. Ez a nyálkahártyában elhelyezkedő kehely sejtek fokozott működése és elszaporodása miatt jön létre.

Ha az orrváladék baktériummal fertőződik, akkor elszíneződik, gennyes, sárga, zöldes, véresen festényezett lesz. Gyakran a váladék törmelékes, többnyire szagtalan, ritkábban bűzös (ilyenkor fog eredetű gyulladásra kell gondolni!).

A gennycsorgás nemcsak előrefelé, de - elsősorban a hátsó melléküregek gyulladása esetén - hátrafelé a garat fele is észlelhető.  Ez gyakran ingerköhögést hozhat létre. A gennycsorgást lokalizálva, a kivezető nyílások helyéből következtethetünk a megbetegedett melléküregre.

Gyakori tünet a gátolt orrlégzés. Agátolt orrlégzés lehet változó, vagy állandó. Egyoldali orrlégzés-gátoltság esetén mindig gondolni kell az arcüreg-gyulladásra. A gátolt orrlégzés miatt igen gyakori a horkolás. A horkolás további tünetekhez és betegségekhez vezethet.

A duzzadt orrnyálkahártya miatt nem ritkák a szaglászavarok. Fog eredetű arcüreg gyulladás esetén kóros szag érzet is jelentkezhet.

Az orrból kifolyó váladék elsősorban gyermekeknél orrbemeneti ekcémát hozhat létre. Az arcüreg-gyulladáshoz gyakran társulhat kötőhártya gyulladás is. A köhögés, rekedtség és/vagy a bronchitis a mélyebb légutak megbetegedésére utal.

Az általános tünetek közül leggyakoribb a levertség, kedvetlenség. Láz csak akkor fordul elő, ha általános fertőzöttségről van szó, ill. kezdődő szövődmények jelentkeznek. 
 

 Diagnózis felállításához az orr vizsgálata szükséges. A leggyakoribb vizsgálati eljárások az orr közvetlen vizsgálata, orr-endoscopia, Röntgen-vizsgálat, Computer Tomographia (CT), ultrahang-diagnosztika, szondázás, ill. punkció és arcüreg öblítés, az orrváladék bakteriológiai vizsgálata, próbafeltárás és szövetkimetszés.

Az arcüreg gyulladások gyógyszeres kezelésének alapelvei:

a.) Akut arcüreg gyulladás: Naponta többször nyálkahártya lohasztó orrcseppeket, spray-ket adunk, elsősorban az arcüregi nyílások felszabadításának célzatával.  Gyakran a nyálkahártya lohasztó szereket átitatott vatta-tampon segítségével juttatjuk az orrba.

Hasznos a helyi meleg alkalmazása (rövidhullám, infralámpa, solux lámpa). Ha a meleget nem érzi a beteg jó hatásúnak, hideg alkalmazása is megkísérelhető. A betegség kezdetén, ha a betegnek még nincs láza, izzasztó pakolások, forró fürdő jó hatású lehet. Rossz közérzet esetén ágynyugalom javasolt. Láz esetén az antibiotikumot lehetőleg csak célzottan adjunk.

 

 b.) Subakut arcüreg gyulladás. Ha egy héten belül a fenti kezelésre nem következik be javulás, szóba jön az arcüreg felszúrása és kiöblítése, esetleg az antibiogramnak megfelelő antibiotikummal történő átmosása. A lefolyástól függően injekcióban is adható antibiotikum. Egyébként az előzőekben ajánlott kezelést is folytatni kell.

c.) Krónikus arcüreg gyulladás. Öblítésekkel lehet megkísérelni a gyógyítást. Állandó katéter (főleg gyermekek esetén) megkönnyíti a kezelést. Amennyiben 6-10 öblítésnek nincs tartós eredménye, műtétileg kell a melléküreget kitakarítani.  Allergiás komponens esetén a kezelést antiallergiás kezeléssel kell kiegészíteni 


.

53- ÉLŐSKÖDŐK A KEDVENCEKBEN-PARAZITÓZISOK

ÉLŐSKÖDŐK A KEDVENCEKBEN

Sokan hiszik azt bizonyos betegségekrol, hogy velük nem fordulhat elo. Ilyenek a zoonózisok, a paraziták okozta, állatról emberre terjedo betegségek is: kevesen ismerik a valós veszélyt, ami pedig mindenkit, még az állatot nem tartókat is fenyeget.

Vadon élo és ház körül tartott állatok, legyenek azok nagyvadak, haszonállatok, rágcsálók, kutyák, macskák, madarak, baromfik vagy egyebek, egyaránt számtalan parazitát hordoznak szervezetükben. Ez igaz a házi kedvencek esetében is: bizony, még a kényén nevelt, plüsskuckóban tartott, samponnal fürdetett, pántlikás kiscica vagy selyempincsi is "otthont adhat" a legkülönbözobb bélférgeknek. Természetesen nem az állattartásról, netán a társállatról való lemondás a megoldás, hanem az, hogy mindenki ismerje ezt a veszélyforrást, és mindent tegyen meg az elkerülésére, amit állatgyógyászati segédlettel illetve megfelelo higiénia betartásával, elovigyázatossággal lehetséges.

A veszélyt felismerni, a szükséges ismereteket a köztudatban elterjeszteni annál is nehezebb, mivel a bélférgesség a húsevo háziállatokban nem okoz nagy, látványos megbetegedést. A legtöbb állat, különösen a felnott példányok gyakorlatilag tünetmentes hordozók lehetnek. Ennek oka, hogy az élosködo nem "legyozni" akarja a gazdaállatát, hanem sokáig akar táplálékforrásán élosködni. A féreg azonban nem specifikus gazdába kerülve - ilyen az ember is - igen heves és sokszor nem gyógyítható szövodményeket produkál. Ráadásul a húsevo állatok bélférgeit nagyon nehéz az emberi szervezetbol kihajtani.Gyermekkori balesetek és megelozésük

. PARAZITÁK

Számos parazita (élősködő) a gyomor-bélrendszerben él, innen veszi fel az emberi szervezet elől a táplálékot, de lehet pl. a hajas fejbőrön is. Fejletlen országokban gyakoribbak a parazitás fertőzések, de a turizmus, a légiközlekedés fejlődésével, megjelenésükkel hazánkban is számolni kell. Gyógyításuk speciális infektológiai szakismeretet igényel.

E betegségeknél is a legjobb megoldás a megelőzés, a higiénes rendszabályok pontos betartása. A bélrendszerben élő paraziták kimutatása az egy órán belüli friss székletből lehetséges csak, antibiotikumok, savkötők, kontrasztanyagok, hashajtók a paraziták kimutatását hetekre lehetetlenné teszik.

AMOEBIASIS

A legismertebb protozoonózis - embert károsító egysejtű okozta betegség. A bélben élő parazita hasmenés okozója lehet. Megelőzésének legfontosabb módja, hogy evésre alkalmas anyagok széklettel ne érintkezzenek. Székletvizsgálatra a teljes gyógyulás megállapításához még hat hónappal a vélt gyógyulás után is szükség van.

Gyógyszerei vénykötelesek: enyhe esetben iodakinol, metronidazol (Klion, Supplin), tinidazol (Tinidazole), súlyosabb esetben dehidroemetin, chloroquin (Delagil), doxiciklin (Vibramycin, Tenutan, Microdox, Huma-Doxylin, Doxypharm, Doxyhexal, Doxycyclin-Chinoin, Doxycyclin AL, Doxycyclin Stada), eritromicin (Eryc, Erythrotop)

GIARDIASIS

Ostoros egysejtű, a Giardia lamblia okozza. Ez a parazita puffadással, felszívódási zavarokkal járó bélbetegséget okozhat. Kimutatása székletből, epéből szondával lehetséges. Széklettel terjed. Gyógyszere a vényköteles metronidazol (Klion, Supplin), valamint a tinidazol (Tinidazole). Ez utóbbit az USA-ban nem ismerik. Nálunk viszont az ott használatos furazolidon nincs forgalomban.

BÉLFÉRGESÉG

A paraziták másik nagy csoportja a bélférgek. Az orsógiliszta hasi fájdalom, hasmenés okozója lehet, bélvérzést, vérszegénységet, fogyást idézhet elő, ilyen panaszoknál gondoljunk rá. A mebendazol (nálunk Vermox néven ismert) az erre hatásos gyógyszer, vényköteles.

A szalagférgek okozta bélférgesség fordul még elő gyakran hazánkban, gyógyszere a levamisol (nálunk Decaris néven van forgalomban). Megfelelő higiénés rendszabályokkal a férgesség is megelőzhető.

TRICHOMONAS

A Trichomonas okozta hüvely- és húgycsőgyulladásról, amelyet szintén protozoon hoz létre, ejtünk néhány szót. Gyógyszerei a metronidazol és a tinidazol (Klion, Supplin illetve az utóbbi Tinidazole néven vannak forgalomban), vénykötelesek. Nagyon fontos azt tudni, hogy kezelésekor a partner együttes kezelésére is kerüljön sor, mert egymásnak visszaadhatják a partnerek a fertőzést (ping-pong fertőzés). A gyógyszer mellékhatása a fémes szájíz, nyelvgyulladás, hányinger, sötétebb vizelet. A kúra alatt alkoholt fogyasztani tilos. Májbetegek, véralvadásgátlót szedők, terhesek csak fokozott óvatossággal használják.

  • seje, ha bélése műbőr vagy fordítva, a láb nem szellőzik.
  • Lehetőleg ne legyünk egész nap ugyanabban a lábbeliben. Nyáron járjunk sokat mezítláb, ahol csak lehet.
  • Fürdés után gondosan töröljük meg a lábat, különös tekintettel a lábujjak közötti területre.
  • A száraz, hámló szaruréteget rendszeresen távolítsuk el.
  • Használjunk gombaellenes fertőtlenítő szereket a láb és a cipők fertőtlenítésére. Vegyük igénybe az izzadós lábra használható lábdezodoráló készítményeket.
  • Fürdőkben, nedves helyeken, idegen helyen használjunk saját papucsot, cipőt.

 

 

 

54-HASHÁRTYAGYULLADÁS-ELHANYAGOLT VAKBÉLGYULLADÁS KÖVETKEZMÉNYE

 

 

Tünetek. Láz, nagy elesettség, hányás, hasfájdalom. A hasfal feszes, nagyon nyomásérzékeny. Az arc beesett, a szemek elárkoltak, az orr kihegyezett.

 

Gyógyítás. Átfúródásos hashártyagyulladás esetén mutét: az eloidézo okot meg kell szüntetni, és a genny levezetését hasfali csövön keresztül biztosítani. Eroteljes shock-ellenes és antibiotikus-kezelést vezetnek be.

 

APENDICITISZ. 

Tisztelt Szülők!

Gyermeküknél műtétet tervezünk, amelyhez  szükséges a beleegyezésük. Döntésükhöz szeretnénk segítséget nyújtani az alábbi tájékoztatóval, amelyből megismerhetik a betegséget, a beavatkozás módját, jelentőségét és következményeit valamint a szóba jöhető szövődményeket és kockázatot.

Az elvégzett vizsgálatok alapján gyermeküknek nagy valószínűséggel heveny féregnyúlvány-gyulladása van.

A betegségről

A heveny féregnyúlvány-gyulladás a leggyakoribb, jellemzően 3-4 éves kor felett előforduló gyermekkori akut hasi megbetegedés, amely gyorsan súlyosbodik, ezért sürgős sebészeti beavatkozást igényel. Fiatalabb gyermekeknél felismerése nehéz, a betegség lefolyása sokkal gyorsabb és gyakrabban alakulnak ki a szövődmények. Az első órákban még általában nem állapítható meg teljes biztonsággal, de a folyamat előrehaladtával már 12-24 óra elteltével jobban felismerhetővé válik. A súlyosbodó gyulladás 24-48 óra elteltével már a féregnyúlvány átfúródásához vezethet, amelynek a következménye hashártyagyulladás vagy tályogképződés a hasüregben. A kórlefolyást azonban számos (pl. életkori, anatómiai) tényező is befolyásolja, emiatt az átlagtól eltérő gyorsabb és hevesebb lefolyás éppúgy előfordul, mint lassabb és tünetszegényebb.

A kezelés célja és a műtéti javallat

Kezelés nélkül a betegség az életet veszélyezteti. A kezelés célja a gyulladt féregnyúlvány eltávolítása, előrehaladott esetben a már kialakult szövődmények kezelésével kiegészítve. A féregnyúlvány-gyulladás diagnózisa egyenlő a sürgős műtéttel, melyet azonban megfelelő műtéti előkészítésnek kell megelőznie (a beteget műtétre alkalmas állapotba kell hozni, ez esetenként több órába is telhet).

Lehetséges kezelési eljárások

·        gyanú esetén kórházi osztályon megfigyelés szükséges

·        amennyiben a betegség igazolódik vagy nem zárható ki egyértelműen, a műtét elvégzése indolt

·        a műtét során a gyulladt féregnyúlvány eltávolításra kerül, szükség szerint kiegészítve az érintett terület biztonsági csövezésével

·        előrehaladott esetben előfordulhat, hogy az átlyukadt, tályogban ülő féregnyúlvány eltávolítása technikailag nem kivihető. Ilyenkor átmeneti megoldásként a tályog külvilág felé történő csövezése történik, és a féregnyúlvány eltávolítására a folyamat megnyugvása után, hetekkel később kerül sor

·        a beteg féregnyúlvány körüli "letokolódás" (védő lobgát) ritkán tályogképződés nélkül is kialakulhat. Ilyenkor kivételesen előfordulhat, hogy a sebész - indokolt esetben - szoros kórházi megfigyelés és antibiotikus kezelés mellett a műtétet későbbi (alacsonyabb kockázattal járó) időpontra halasztja.

A betegre háruló kockázatok

Valamely beavatkozás abszolút kockázatmentességét egyetlen orvos sem garantálhatja Általában műtéti kockázatnak az eredménytelenség illetve az olyan szövődmények valószínűségét nevezzük, amelyek a szakmai szabályok betartása mellett is előállhatnak, bekövetkeztük előre nem látható és teljes biztonsággal nem védhető ki. Értelemszerű, hogy ezekért a sebészt nem terheli felelősség, ezt a (minimális) kockázatot a betegnek kell vállalnia, amikor beleegyezést ad a műtéthez. Ilyen kockázati tényezők pl. a szokatlan anatómiai viszonyok, más társuló betegség vagy kóros állapot, a szervezet szokatlan reakciója a műtét során felhasznált anyagokra illetve magára a műtéti beavatkozásra, nem sterilitási hibából fakadó ún. endogén fertőzés, megfelelő tanúsítvány ellenére előforduló anyaghiba. Mindezek a mindennapi gyakorlatban vérzés, utóvérzés, véletlen sérülés, belső varratelégtelenség, varratkilökődés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar, a várttól elmaradó gyógyeredmény illetve késői szövődmények (pl. hegesedés vagy hasüregi műtétek utáni bélösszenövések talaján kialakuló működési zavar) formájában jelentkezhetnek, de ezek statisztikai gyakorisága messze elmarad a műtét nélkül bekövetkező állapotromlás valószínűségéhez képest. Tudni kell, hogy heveny féregnyúlvány-gyulladás esetén annál nagyobb a szövődmények valószínűsége, minél előrehaladottabb a lobos folyamat, vagyis minél később kerül a beteg műtétre, különösen:

·        korai szövődményként bélműködési zavar (ún. "bélhűdés"), hashártyagyulladás, általános fertőzés ("vérmérgezés", szepszis), elhúzódó lázas állapot, tályogképződés, sebgennyedés, sipolyozás a hasfalon keresztül.

·        késői szövődményként fonalkilökődés a sebvonalból, összenövések miatti bélelzáródás.

 

55-A VIZSÉRV

 

Eredet:
A neve onnan ered, hogy a sérvtömlőben bél helyett csak tiszta folyadék van.

Megahtározás:
Anatomiailag a lágyéksérvhez hasonlít, azaz a processus vaginalis peritonei nem záródik el és a lemezei között folyadék halmozódik fel (1.kép)

Osztályozás, típusok:
Az elhelyezkedésétől és alakjától függően megkülönböztetünk ún. kommunikáló, testicularis, funicularis hydrocelét.
A kommunikáló típus egy a hasüreggel közlekedő szárral bír , és a herét általában körbeveszi. Jellemzője ,hogy megnyomva a benne lévő folyadékot a hasüregbe visszapumpálhatjuk.
A testicularis tipusnak valószínűleg a kommunikáló szára már elzáródott és csak a herét öleli körül. Nem kisebbíthető meg.
A funicularis tipus a funiculusban tapintható valahol önálló hólyagként.Gyakran a sérvkapuban ül és azt kitöltve esetleg kizárt sérv gyanuját keltheti.

Patomechanizmus:
Koraszülötteknél ,de gyakran érett újszülöttek herezacskójában is tapintahtó kommunikáló hydrocelét észlelünk.Ezek az esetek legnagyobb részében néhány hónap alatt felszívódnak,és semmiféle károsodást nem okoznak.Amennyiben a felszívódás nem történik meg a a hydrocele térfoglalása miatt a heréhez húzódó ereket comprimálja és hereathrophiához vezethet.
Későbbi életkorban megjelenő hydrocele általában valamilyen köhögéssel járó banalis felső léguti infectió vagy eneteristis után jeletkezik. Valószínűleg a processus vaginalis ezen esetekben sem zárodott el teljesen és az átlagosnál nagyobb hasprés (sok köhögés) vagy több szabad hasűri folyadék (enteritis, vagy hydrocephalus ventriculo-peritonealias shunt) miatt hirtelen feltelődik.

Panaszok, anamnézis:
Panaszokat csak ritkán okoz. Extrém nagyra is nőhet.Feszülése viszont csecsemőkorban is gyakori fájdalmas sírást ,nyugtalanságot okozhat. A szülők többnyire észreveszik és tapintják a scrotumban.

Általános vizsgálatok:
Fizikális vizsgálattal könnyen diagnosztizálható. Jellemző, hogy a scrotumon kékesen áttünik.(Gyakran trauma következtében kialakult haematomának gondolják.)

Célzott vizsgálatok:
Ha tapintással nehezen különíthető el a sérvtől, akkor érdemes egy pupillalámpával átvilágítani.A hydrocele átvilágítható, míg a sérv nem, bár ez a vizsgálat nem minden esetben megbízható.

Diferenciáldiagnosztika
Különösen fontos az elkülönítés 1 éves kor alatt, mert a hydrocelét ilyenkor nem operáljuk meg, a lágyéksérvet pedig igen. Nehéz lehet a sérvkapuban ülő funicularis hydrocele és a kizárt sérv elkülönítése.Az utóbbinál azért több általános panasz is van. ( fájdalom, nyugtalanság,hányás,)

Kezelés:
Ha a vízsérv másfél-két éves korig nem szívódik fel műtét indokolt. Egy éves kor alatt műtétet csak akkor végzünk, ha a hydrocele kifejezetten feszül és panaszt okoz.
A műtét:
A gyermekkori hydrocele műtéti megoldása eltér a felnőttkoritól. Gyermekkorban mindig lágyéktáji behatolásból tárjuk fel a funiculust. A hydrocele communicáló szárát kipreparáljuk (2 kép) , átvájuk aláöltjük.A hydrocele distalis tömlőjét hosszirányban a heréig felhasítjuk.Nem kell az egész tömlőt eltávolítani. Néha Winkelman szerint kifordítjuk.A felnőttekben scrotalis behatolásból hydrocelezsákot hasítják fel és fordítják ki,de itt közlekedő szárat általában már nem találnak ezért nem is keresnek.A hyrocele punctiója hatástalan és a ductus deferens sérülés veszélye miatt tilos is.

Komplikációk:
A műtét után a herezacskó beduzzadhat,recidíva kb. 1-2%-ban fordulhat elő.

56-A SZÉKÜRITÉS ZAVARAI GYERMEKKORBAN

-HASMENÉS-SZÉKREKEDÉS.

 

 

széklet, hasmenés, székürítés, zavarai, reflexműködés, bélfertőzés

Kisgyermekkorban, bár néha mellékesnek tűnik, sok olyan probléma merül fel, amely a székeléssel összefügg.

A bélrendszer féregszerű mozgását, a bélfal összehúzódását ellazulását automatikus módon működő idegsejtek, idegdúcok és rostok szabályozzák. A mechanizmus célja, hogy a tápanyagokat is tartalmazó emésztőnedvekkel keveredett béltartalmat a bélműködés továbbítsa. Ennek során az értékesíthető, átalakított és hasznosítható anyagok a bélbolyhok bonyolult működésével felszívódnak, a salakanyag pedig tovább passzálódik.

A béltartalom székletté formálása a vastagbélben történik, majd annak eltávolítása a végbélműködés utolsó fázisa lesz. Normális körülmények között szakaszos, periodikus, tudatos ingert kiváltó jelzés vezeti be a székletürítés folyamatát. A tudatos kontroll az idegrendszer, illetve az agyi reflex-funkciók fejlődésével alakul ki. Egészséges viszonyok mellett a székürítés naponta egy alkalommal következik be a csecsemőkor után, de két-három naponként jelentkező széklet sem mondható biztosan kórosnak. A reflexműködés kialakításával elérhető, hogy a nap azonos időpontjában következzen be a székelés. A béltartalom salakanyagának mennyisége, milyensége és az ürítés gyakorisága több tényezőtől függ.

Ilyenek:

  • A táplálék összetétele, emészthetősége, folyadéktartalma határozza meg a normális vagy kóros székürítés mivoltát.
  • Gyulladást okozó bélbetegségek hasmenést okoznak.
  • Székrekedéshez vezetnek egyes pszichés zavarok, veleszületett organikus bélbeidegzési hibák, és szerzett bél, illetve végbél körüli betegségek.
  • Táplálkozással, táplálékkal kapcsolatos zavarok okai:

Sajnos, manapság egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyermekek éheznek, és a kényszerű szomjazás is a széklet besűrűsödését, székrekedést okoz. A bélműködést jelentősen csökkentik egyes táplálékféleségek, például kakaó, csokoládé, banán, füge, mákos ételek. A szorulás mellett hasi görcsök, puffadás, rossz közérzet lehet jellemzője a bélműködés zavarának. Ilyenkor a széklet tömegesebb, keményebb, amely az ürítés során fájdalmat okozhat. A fájdalomtól való félelem a széklet visszatartását váltja ki. Fokozódhat a funkciózavar, ha a felhalmozódott bélsárrögök föltágítják a vastagbeleket. A pangó széklet erjedésnek indul, ezért híg, túlfolyásos "hasmenéses" bűzös ürülés észlelhető, a fehérnemű gyakran szennyezett lesz.

A bél nyálkahártyájának gyulladását kiváltó bakteriális kórokozók (bélfertőzések) vérhas, kolera, szalmonella, romló vagy romlott ételekben lévő baktériumok, vagy azok mérgező anyagai súlyos hasmenést okoznak, ezért jelentős folyadékveszteség következik be, és a szervezet kiszárad. Hasmenések során a 34 éves korú gyermekeknél a lazább nyálkahártya miatt előfordulhat a nyálkahártya előesés, amely riasztó képet mutat.

A székrekedést okozhatják például a túl korai és szigorú tisztaságra szoktatás, ilyenkor az ürítés akaratlagos vagy tudató módon gátolt. A dackorszakban is előfordulhat hasonló jelenség, ezzel kapcsolatban lehet még az a tény, hogy a fiatalabb testvérrel való foglalkozás féltékenységet vált ki és szorulást eredményez. Székrekedést okoznak különféle organikus kórképek. Ilyenek a bélmozgásért felelős beidegződési rendszer betegségei, például az idegsejtek fejletlensége vagy hiánya.

Ez súlyos kórfolyamat, amely már az újszülöttkorban is megnyilvánul. Amennyiben kisebb bélszakaszra terjed ki a beidegzési hiba, a későbbi életkorban a passzázs zavar makacs székszorulásra vezet. Ezen esetekben sebészi beavatkozás nem kerülhető el. A végbéltájék berepedése, sipolyjárat kialakulása, a környék gyulladásos folyamatai a fennálló betegségek időszakára a széklet visszatartását eredményezi.

A tartósabb székszorulás, a széklet felhalmozódása a vastagbelekben a vénás rendszer pangását okozhatja, és ezzel az aranyeres csomók létrejöttét segíti elő. Tehát, ha a szülő gyermekénél tartós székelési panaszokat tapasztal, vagy a szorulás igen jellemző tüneteit észleli, célszerű, ha igénybe veszi az orvosi, sebészorvosi segítséget, hogy a szükséges megoldás kellő időben történjen, így elkerülhetők a későbbi komoly következménye

 

 

57-AZ ÖVSÖMÖR



 

Az övsömör (herpes zoster) és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével a fertőzés újra aktivizálódhat mindannyiunk szervezetében. A gerincoszlop melletti idegdúcokban ott marad a vírus, amely később a fájdalmas kiütések kiváltója.

 

Az első tünet általában égő érzés, zsibbadás, viszketés vagy szúró fájdalom, mely rendszerint a törzsön vagy az arcon jelentkezik, de mindig csak az egyik oldalon. Időnként előfordulhat láz és általános gyengeség is. Néhány nappal később csoportosan előforduló kiütések lépnek fel, melyekből tiszta, folyadéktartalmú hólyagok keletkeznek.

 

Később tartalmuk zavaros lesz, majd ezt követően a hólyagok megnyílnak és pörkösödni kezdenek. Néhány beteg csak enyhe bizsergést érez, míg mások súlyos és intenzív fájdalmat panaszolnak. Amikor néhány nap vagy néhány hét múlva a var leesik a hólyagokról megszűnik a fájdalom, s a betegek többsége szövődmények nélkül meggyógyul.

 

Az övsömör különösen súlyos lefolyású lehet gyenge immunrendszerű betegeknél, akikben a vírus a belső szervekbe juthat és tüdő,- valamint agyi betegséget okozhat. Másoknál fájdalmas utóhatások, ún. postherpetikus neuralgiák jelentkezhetnek. Ez általában idősebb betegeknél jelentkezik, s hónapokig vagy igen ritkán, évekig ta

 

 58-MOZGÁSFEJLŐDÉS-EGYÉNI FEJLŐDÉSI RITMUS

 

 

 

A mozgásfejlődés nem ítélhető meg azonosan a gyermekeknél, nagyok az egyéni különbségek. Vannak lassabban és gyorsabban fejlődő gyermekek.

A mozgásfejlődés látványos, gyakori, hogy életkorhoz kötik a felnőttek az elvárásaikat.

Nehezen türtőztetik magukat a felnőttek, minél nagyobb mértékű a mozgásfejlődésben a csecsemő lemaradása, annál erőteljesebben segít.

Ennek során a lassabban fejlődő gyermek elveszti mozgáskedvét, egyre kevesebb örömet talál benne.

Ügyetlenné, bizonytalan mozgásúvá válik, ez kitolódik a későbbi, sőt a felnőtt évekre is.

Ok - okozati összekeverés, később utalnak rá, hogy már csecsemő korában is ügyetlen volt, lassan fejlődött.

A felnőttnek nem az a feladata, hogy új formákba tegye, vagy lépegettesse, segítséggel mozgassa a gyermeket.  Úgy kell a gyermekek napját megszervezni, hogy aktív tevékenységgel töltse egész napját. A mozgáskedv fenntartásához fontos, hogy biztonságba érezze magát, számíthasson arra, hogy jelzéseire figyelnek. A megfelelő tárgyi feltételek, az elegendő hely, megfelelő célszerű ruházat is nagyon fontos.  Hozzájárul a mozgáskedv fenntartásához a felnőtt öröme, de még öröme kifejezésével se késztesse a csecsemőt, kisgyermeket a hosszabb gyakorlásra, többszöri próbálkozásra.

Időt és lehetőséget kell biztosítanunk a saját mozgásfejlettségi szintjén az önálló, aktív tevékenységre, begyakorolhatja a mozgásformákat, nagyon hamar behozza a lemaradását.

Mozgás szerepe a személyiségfejlődésben: a kompetencia kialakulása szempontjából nagyon fontos.  Sikerélményhez vezet, ha egy mozgásformát önmaga vesz fel, tudja, hogy mire képes, meddig tud elmenni. Saját belső késztetése, hogy a környező világ ingerére új, magasabb helyzetbe kerüljön.  Nő a figyelme, megtanul figyelni mozgására, összerendezésre, megtanulja használni a testét, hogyan tudja szabályozni mozgását.

A mozgás révén megtanulja saját testét, énjét, így jut térélményhez, mozgással ismeri meg a környező teret, és ebben önmagát.

Az önállósodás élményét adja, ő ér el valamit, azt a tárgyat, ami érdekli, nem kiszolgáltatott a felnőttnek, kompetens.

saját mozgástempóját követve halad a fejlődésben, kisebb kudarcokat él át, a kicsi kudarcok révén sajátítja el a  kudarc feldolgozását, elsajátítja a kudarcképességet, megtanul a sikerért dolgozni, akarja, kitartóan gyakorolja, a gyakorlás közbeni sikertelenséget önmaga feldolgozza, újra próbálkozik mindaddig, amíg a sikert el nem éri. Így biztonságban tanulja meg a mozgásformákat.

A tárgyi feltételek: kényelmes, külön fekhely, hempergő, terasz, kert, homokozó, pancsoló, terméskővel kirakott terület, füves rész.

Mozgásfejlesztő eszközök, ruházat, pelenkázat, cipő, papucs.

Játékszerek, amelyek változatos tevékenységre serkentik.

59-MIGRÉNES FEJFÁJÁS-

 

 

 

 

 

 

Mindenkinek fáj a feje legalább egyszer életében. Van, aki nem ilyen szerencsés. Könnyű kimondani, hogy fáj a fejünk. Hogy tenni tudjunk ellene, fontos jellemezni: hol, hogyan, milyen gyakran, mennyi ideig tart, van-e bevezető vagy kísérő tünet, kiváltja-e valami?Előfordulási gyakorisága az élettartam folyamán 9-10010. Gyermekkorban is jelentkezhet, azonban a betegek 90%-ában 25-35 év között alakul ki először, és a nőkben kétszer olyan gyakori, mint a férfiakban. Jellegzetessége, hogy visszatérő fejfájásrohamok formájában jelentkezik.

Az egyes rohamok szakaszai:
1 ) bevezető szak: fáradtság, levertség, ingerlékenység, tompultság vagy indokolatlan jókedv jellemzi.
2) előjel: egyik vagy mindkét szem látóterében vakító fények, csillámló cikk-cakk vonalak, szikralátás vagy látótérkiesés alakul ki.
3) fejfájás: rendszerint féloldali, görcsös, lüktető, hasogató fájdalom, melyhez hányinger, hányás csatlakozik és a hang, a fény, a szag, a beteget zavarja, fizikai munkavégzés az állapotát súlyosbítja.
4) lábadozás: a fejfájás elmúltával még erőteljes fáradtságérzés, kimerültségérzés jelentkezik, amely azonban egyre csökken és hamarosan a szokott egészségi áIlapotába tér vissza a beteg.

Migrénes romhamot kiváltó tényezők:  

-          fogamzásgátló tabletták
- időjárási frontok (légnyomásváltozás)
- banán, narancs
- érlelt, sárga sajtok
- magas kakaóvaj-tartalmú csokoládé
- élelmiszer-tartósító szerek
- szagok, illatok
- kínai konyha
- szardínia
- vörösbor
- alváshiány
- stressz
- menstruáció

6O-A VÉRKÖPÉS LEHETSÉGES OKAI-

-           

-           

-           

-          Emésztőrendszer. A gyomor- bélrendszerből eredő vérzést haematemesisnek nevezzük. Ebben az esetben hányással, nagyobb mennyiségű vér ürülhet, illetve olyan kórkép állhat a hátterében, amely sürgős orvosi beavatkozást tesz szükségessé.

-          Szív- és érrendszer. Gyakran állhatnak véres köpet hátterében veleszületett vagy szerzett szív- és érrendszeri betegségek (aorta tágulat repedése, bal kamra elégtelenség, billentyűhibák). A szívbetegek jelentős része egy életen át alvadásgátló terápiában részesül, melyet szorosan kellene ellenőrizni, a megfelelő táplálkozást, illetve egyéb gyógyszerekkel való kölcsönhatást figyelembe kellene venni ahhoz, hogy a vérben ne alakuljon ki valamilyen szintű túladagolás.

-          Hematológiai problémák, vérzékenység. Gyakran csak a nem megfelelően beállított vérhígító gyógyszerek okoznak fokozott vérzékenység által véres köpetet. Ilyenkor egy apró nyálkahártya-sérülés is elég.  Vannak olyan gyógyszerek, amelyek fokozzák a vérzékenységet, vagy csökkentik a trombocyták számát, mely szintén a vérzést segíti elő.

-          Kóros vérzéshajlam. Ritka okok egyike lehet, de kiváltó ok nélküli, hosszantartó tünet esetén gondolni kell a kóros vérzéshajlamra is, melynek alapvető oka lehet valamilyen érrendszeri defektus vagy alvadási folyamat egyik jelentős faktorának defektusa. (II, VII, X, IX alvadási faktorok hiánya).

-          Vizsgálatok következménye. Bizonyos vizsgálómódszerek, mint hörgőtükrözés, tüdő tű-mintavétel (transthoracalis vagy transbronchialis biopsia), vagy gyomortükrözés után, vagy terápiás kezelés, mint vérrög oldás során (fibrinolízis) is jelentkezhet véres köpet.

-          Autoimmun betegségek. Gyakran járnak tüdőérintettséggel is, így bizonyos esetekben véres köpet is jelentkezhet pl.: SLE, Wegener granulomatosis, Goodpasture szindróma, Schönlein– Henoch purpura, antiphospholipid szindróma esetén.

-           

 

 

61-HASMENÉSEK-ROTAVIRUS FERTŐZÉS-

 

 

 

A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben. Külön kiemelendő a Salmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul.


A vírusok (Rotavírus, Adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslészerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is.

A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek (protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz, talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran igen enyhék, haspuffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak, azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat.

A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taeniak), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés.

Hosszú antibiotikum kezelés mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést okozva.

A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók. Parazitafertőzés gyanúja esetén a széklet mikroszkópos vizsgálta segítségével állítható fel a diagnózis.

A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz, ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang, esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet.

 

62-SÁNTITÁS-PERTHES KÓR-

 

 

A betegség földrajzi előfordulása nagyon érdekes: a mérsékelt övön kívül más éghajlati területen nemigen fordul elő. Fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányoknál

A Perthes-kór lényege, hogy a combcsont fejének vérellátása zavart szenved, aminek következtében az elhal, és a combcsont fejének deformálódása alakul ki. A vérellátási zavart leggyakrabban sérülés, trauma okozza, vagy valamely lázas betegséget követő, immunológiai alapon kialakuló ízületi hártya gyulladás. Fokozottan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknél felsőlégúti hurutos megbetegedés után átmeneti csípőízület gyulladás alakul ki.

Mik a legyakoribb tünetek?

Leggyakrabban a szülők, barátok, óvónénik vagy tanárok észlelik a hetek vagy hónapok óta fennálló sántítását vagy más jellegű furcsa járásmódját, amely nem folyamatos: egyszer észlelhető, egyszer nem. A gyermek fájdalmat jelezhet a csípőjében, a combjában vagy a térdében, de a fájdalom jelenléte nem törvényszerű. Ritkább esetben a gyermek heveny, nagyfokú csípőízületi fájdalmat érez, és ezért kerül az orvos látókörébe.

A fizikális vizsgálat során az orvos különböző testhelyzetekben, eltérő mozdulatok végrehajtása közben megfigyeli a gyermek járását, mozgását. Előrehaladott esetben kórjelző a beteg oldali izomzat sorvadása.

Elengedhetetlen a csípőízület röntgenfelvétele, amelyen a betegség radiológiai jelei általában jól felismerhetők. A tüneteket akkor is komolyan kell venni, ha azok banálisnak tűnnek. Mivel a betegség tünetei hol előjönnek, hol elmúlnak, negatív eredmény esetén az orvosi vizsgálat megismétlése szükséges egy későbbi időpontban.

Hogyan kezelhető a Perthes-kór?

A kezelés korai diagnózis esetén pihenés és fizikai kímélet, az alsó végtag mozgatásának minimalizálása. Szükség esetén az iskolai torna alóli felmentés is szóba jön. Előrehaladott esetben műtétre kerül sor, amelyet 4-6 hétig medencegipsz viselése, majd gyógytorna és átlagosan 6-12 hétig járássegítő, tehermentesítő eszköz (mankó) használata követ.

Az időben felismert és kezelt Perthes-kór nyom nélkül gyógyul, egyébként csípőízületi korlátozottság maradhat vissza. A műtét az érintett végtagot 0,5-1 cm-rel megrövidíti, ám ez a különbség a gyermekkor végére általában megszűnik. Nagyon fontos, hogy a növekedés végéig a gyermek rendszeres ellenőrzése szükséges a maradandó mozgásnehezítettség elhárítása végett.

 

63-NYITOTT GERINC.

 

A gerincvelo – a magzati életben fejlodése folyamán – a velolemezbol velocsové alakul. Ha ez a fejlodés zavart, a záródás tökéletlen és a velocso egyes részei nyitva maradnak. A záródási zavar különbözo súlyosságú lehet.

·                     A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn, és egy vagy több csigolyaív nyitva maradását lehet a röntgenfelvételen megállapítani. Leggyakrabban az 5. deréktáji csigolyán fordul elo és csak ritkán okoz panaszt. Esetlegesen némileg korlátozottabb a gerinc elore-hátra hajlítása, többet fáj az érintett dereka, mint átlagos esetben ez be szokott következni. A problémát jelezheti, ha sokáig fennmarad a gyermeknél az éjszakai "bepisilés", vagy kb. 10-12 éves korában túlzottan "kivájt" alakúvá válik a talpa. Ezeknek a tüneteknek az észlelésekor röntgenfelvétellel lehet kimutatni a csigolyaívek nyitottságát. – A súlyosabb eseteket jelento gerincvelosérv (meningomyelokele) ismertetése a 7. pont alatt olvasható!

·                     Kezelés, terápia: javasolt a nagyobb súlyok, terhek cipelésének elkerülése, hirtelen törzsfordulatok, bokatorna, esetleg betét a cipoben, a jobb bokaterhelés miatt.Végtagredukciós fejlodési rendellenességek, szerzett végtaghiányok

·                     dysmelia: olyan gyujtofogalom, amely kifejezi a teljes vagy részleges végtaghiány, illetve -többletrészt

·                     kiváltó ok: lehet örökletes vagy a magzat fejlodését valamilyen kórok károsítja, ez esetben veleszületett, vagy traumás történés miatt szerzett, és különbözo mértéku végtagérintettség következhet be (pl. 1 kézen lévo ujjöszszenövéstol a totális 4 végtag hiányáig)

·                     tünet: születéskor látható állapot, amelyhez társulhat valamilyen belszervi megbetegedés is, pl. veleszületett szívfejlodési rendellenesség – a csökkent testfelszín miatt megváltozik a keringés, a szervezet hoháztartása, izzadékonyabbak, nagyobb a folyadékfelvételi igényük – a nagyobb terhelésnek kitett végtagcsonkok borfelülete érzékenyebb, sérülékenyebb, a "használat" miatt érdesebb lehet

·                     kezelés, terápia: végtaghiány mértékétol függoen a minél önállóbban végezheto funkciók elérése érdekében különbözo muvégtagokkal való ellátás (felso végtag hiánya esetén: muvégtag, vagy olyan csonkra felveheto segédeszköz, amelyhez különbözo eszközök – pl. kanál, ceruza, olló stb. – illesztheto, továbbá alsó végtag hiánya esetén muláb, vagy mulábak – fontos a muvégtagok fel- és levételének tanítása, illetve a használatuk tanítása – egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, csonkok aktív tornája, praktikus mozgások tanítása károsak azok a mozgások, amelyek a meglévo izületeket túlterhelik, illetve a sérült oldal, testrész inaktivitása

 

 

 

64-MIKOR GONDOLJUNK-ROSSZ- BETEGSÉGRE

 

 

A háziorvos munkája során a több tízezer vizsgálatból összesen kb. 4-5 alkalommal fordul elő, hogy gyermekkori leukémiát vagy malignus daganatos betegséget kell felismernie.

A leggyakoribb tünetek a malignus folyamat lokalizációjától függően változnak.

Leukémiák figyelemfelkeltő tüneteként előfordulhat sápadtság, bőrvérzés, tapintható nyirokcsomó, máj- és lépmegnagyobbodás, elhúzódó súlyos infekció. Gyanújelek esetén a vérkenet legtöbb esetben eligazítást ad.

A szolid tumorok közül agytumorra elsősorban a mással nem magyarázható magatartásváltozás, a tanulási eredmények romlása, fejfájás, látásromlás (szemüveggel nem korrigálható), hányinger, reggeli hányás, szédülés, járásbizonytalanság utalnak, melyek általában azonnali kórházi kivizsgálást, neurológiai konzíliumot és lehetőség szerinti MR vizsgálatot igényelnek.

Gyakran elkésve merül fel 2 éves kor alatt fellépő retinoblastoma, amelyre a pupillában megjelenő szürkés visszfény (leukocoria, macskaszemtünet) vagy hirtelen keletkező strabismus esetén kell gondolni.

Tapasztalatunk alapján nagyon fontos külön kiemelni a ritka, elsősorban a tizenéves korban jelentkező csonttumorokat, melyeknél olykor több mint 1 éves anamnézis előzi meg a végleges diagnózist. Főként a magas növésű lányoknál és fiúknál jelentkező aszimmetrikus _ valamely végtagra, gyakran csípőre, vagy gerincre lokalizálódó -fájdalomkor nem szabad elfeledkezni a lehetőségéről. Gyakran észleljük, hogy az alapellátásban növekedési fájdalomként diagnosztizálják, s akár több hónapig különböző kenőcsökkel, fájdalomcsillapítókkal kezelik minimális diagnosztikai lépések (pl.: RTG) nélkül. Irányadó lehet, ha a gyermek éjszaka alvás közben is felébred a fájdalomra, vagy ha a fájdalom tartósan, ismételten fennáll. Mindenképpen indokolt 1 hónapon túl fennálló panaszok esetén RTG felvétel készítése az adott csontról vagy régióról.

A többi szolid tumor esetében a tapintható terime, csontvelői áttét esetén az elégtelen vérképzés jelei irányadók lehetnek.

Összefoglalva: a kivizsgálás legfontosabb szempontja, hogy minden esetben gondolni kell malignus daganatos betegség lehetőségére, és alapos gyanú esetén a részletes kivizsgálást valamelyik központban kell elvégezni.

·                     a másodikra 3-4-hetes korban;

·                     a harmadikra 3-4 hónapos korban.

E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben talá

 

 

65-KERÉKPÁROS BALESETEK

 

 

Örvendetes módon a kerékpáros turizmus növekvő tendenciát mutat, szinte valamennyi kerékpárkölcsönzőben lehet gyereküléses kerékpárt beszerezni. Akár biciklis ülésben, akár saját kerékpáron közlekedik gyermekünk, nem árt néhány dologgal tisztában lennünk.

Milyen kerékpárülést válasszunk? Az elmúlt tíz évben rohamosan nőtt azon családok száma, ahol már egész kisgyermekkortól biciklizéshez szoktatják a gyermeket. Nem mindegy azonban, hogyan! Kerékpáros ülésbe csak olyan gyermeket ültessünk, aki már stabilan ül, meg tudja tartani magát. A biciklis ülések közül mindenképp olyat válasszunk, amely a vázra szerelhető - azaz nem a csomagtartóra. Egyrészt ez stabilabb, másrészt rugalmas, így nem terheli a gyerek gerincét. Szintén nagyon fontos szempont, hogy az ülés megfelelő védelmet biztosítson a küllők ellen. Kisgyermekek körében nagyon gyakori az úgynevezett "küllős baleset", ami akkor következik be, amikor a gyermek lába védelem hiányában beszorul a küllők közé. Amellett, hogy súlyos lábsérülést szenvedhet, a kerék hirtelen blokkolása miatt szinte biztos az esés. A gyerekülések egy részénél ez oldalfallal, másikuknál a lábak rögzítési lehetőségével van megoldva. Az ülés biztonsági övét mindig állítsuk a megfelelő méretre

Gyermek a biciklis ülésben Gyermekünk ülését mindig a mi ülésünk mögé szereljük, soha ne a kormányra, előre. Egyszer se feledkezzünk meg a bukósisakról! Gondoljunk bele: az ülésbe rögzített gyermek egy esetleges eleséskor tehetetlenül csapódik a földre! Ha fejét semmi sem védi, súlyos sérüléseket szenvedhet. Sok kórházba járást kerülhetnénk el, ha például szánkózás közben is hozzá szoktatnánk porontyunkat a fejvédő sisakhoz.

Minél kisebb egy gyermek, annál nagyobb a fej/test arány, és gyengébb a nyak. Ennek következtében a fej tehetetlensége megnő, illetve nő a gerincvelői idegek sérülésének esélye, melyek a csontszövettel ellentétben nem vagy csak részben regenerálódnak. A megfelelő méretű és helyesen rögzített sisak megléte nagyon fontos, ugyanis a kisgyermekek körében nagyon magas a súlyos kerékpáros fejsérülések száma.

A legkényelmesebb gyermekülés sem alkalmas arra, hogy hosszú ideig utaztassuk gyermekünket. Maximum háromszor egyórányi biciklizés javasolt naponta. Kerékpáros túráink során vegyük figyelembe, hogy útitársunk nem végez fizikai munkát, a menetszél is hűtheti, így kellően öltöztessük fel. Nyáron a napelleni védelemről is gondoskodjunk!
Az idei évtől közúton, lakott területen kívül kötelező a fényvisszaverő mellény használata!

Óvodások a kerékpáron Az óvodáskorú gyermekek többsége már önállóan képes kétkerekű biciklit hajtani, a veszély felmérésére azonban még alkalmatlan, a közlekedési szabályokat sem ismeri, ezért ne engedjük az utcára egyedül kerekezni. A KRESZ szabályainak ismerete mellett szoktassuk hozzá a kerékpár - lámpák, fényvisszaverők - megfelelő műszaki állapotának ellenőrzéséhez is. Tanítani természetesen a legjobban úgy lehet, ha jó példát mutatunk: bukósisakot viselünk, nem megyünk át a pirosban, körültekintően közlekedünk.
A leggyakoribb balesetek csupán horzsolással járnak, ezek alapos fertőtlenítése elkerülhetetlen. Mélyebb sérüléseknél az orvos mérlegeli a tetanusz elleni védőoltást, hisz a kórokozó baktérium a poros, talajjal szennyezett felületeken él és súlyos betegséget okoz. A tetanuszoltás a legutóbbi ajánlások szerint nem egy, hanem öt (egyesek szerint tíz) évig jó. Ez praktikusan azt jelenti, hogy gyermekkorban nagyon ritkán kell emlékeztetőt adni, mert az alapimmunizálásban megkapják az emlékeztetőt.

A súlyos sérülthöz hívjanak mentőt!

 

 

66-LÚDTALP A GYERMEKKORBAN.

 

A láb statikai betegsége, boltozatos szerkezetének hiánya vagy csökkenése. Tüneteket általában felnőttkorban okoz, de kialakulása kisgyermekkorban kezdődik.

Az egészséges láb szerkezetéről tudni kell hogy, három ponton támaszkodik a talajon: a sarokcsonton, valamint a nagy- és kislábujj tövénél lévő lábközépcsontok fején. Ezeket a csontokat köti össze a boltozatos szerkezet, ami a hosszanti (külső és belső talpszél íve) és a keresztboltozatból (öt lábközépcsont fején átmenő haránt ív) áll. Ez a szerkezet csak 1-2 éves korban kezd kialakulni állás, illetve járás hatására, és normális esetben 4-5 éves korra fejlődik ki. A boltozatos szerkezetet a láb talpi részén elhelyezkedő, illetve oda futó szalagok és izmok tarják meg.
Nem megfelelő cipő rendszeres viselése, túlsúly, szülőktől örökölt hajlam, mozgásszegény életmód esetén a boltozatok fokozatosan elveszíthetik íves szerkezetüket és lelapulnak, a boka lesüllyed és a sarokcsont álló helyzetben bedől.
Legfontosabb a MEGELŐZÉSlasszunk megfelelő cipőt gyermekünk számára! Hasznos a rendszeres játékos lábtorna, ami a boltozatos szerkezetet kialakító izmok erősítését szolgálja és az egyenetlen, rugalmas talajon való mezítláb járás.
Lúdtalpbetét gyermekkorban nem ajánlott, hiszen passzívan alátámasztja a talpat, ezáltal pont azokat az izmokat gyengíti, amelyek a boltozatos szerkezet kialakításáért felelősek.

Milyen a megfelelő cipő?

Erős kérge legyen, ami függőleges helyzetben tartja a sarkat, és nem engedi bedőlni azt. Helytelen a kéreg nélküli szandál hordása kisgyermekkorban!
A cipő pár mm-rel legyen hosszabb, mint a gyermek lába, elülső része, pedig legyen elég magas és széles. így lehetősége van ujjait terpeszteni, illetve hajlítani - szabadon mozgatni őket a cipőben.
Talpa ne legyen túl puha, de túl kemény se, hogy tudja követni járáskor a láb gördítését.
Belül legyen lapos, ne legyen benne harántemelő!
Anyaga biztosítsa a láb megfelelő szellőzését

.

 

67-GYERMEKKORI ÉGÉS

 

 

Égéses, forrázásos balesetek főként a háztartásban fordulnak elő, közülük gyermekkorban az utóbbi a gyakoribb. Súlyosságuk változó, az enyhébbtől az életveszélyesig. Sok közülük elkerülhető lenne odafigyeléssel, a biztonságos környezet megteremtésével.

Legfontosabb a megelőzés!

A gyermekek és az idősebbek gyakrabban szenvednek égési sérüléseket. A gyerekek veszélyérzete kisebb, és ők ügyetlenebbek is, mint a felnőttek. A háztartásokban gyakoribb a forrázás. A kisgyermek megpróbálja nyújtózva elérni az asztalon, pulton lévő forró italt, véletlenül magára önti, vagy forró kamillás inhalálás közben ráborul a kamillatea. Az is előfordulhat, hogy túl közel hajol és belélegzi a forró gőzt, így akár a légutakban is kialakulhat égési sérülés. Az sem ritka, hogy a forró levessel siető anyuka kicsinyében megbotlik és ráönti, de a gyerekek által elérhető forróvízcsap is okozhat súlyos forrázást.


Az égési sérülések fő veszélyforrásai a gázfőző lapja, a grillező mellett hagyott forró fémeszközök, de ebbe a kategóriába sorolható a vasaló is. Az olajsütők forró olaja nagyon súlyos égési sérüléseket okoz. Sajnos nem egy eset ismert, amikor a napon felejtett csecsemő szenvedett súlyos égési sérülését! Ezek mellett nem ritkák az elektromosság és a vegyszerek okozta bőrsérülések sem.

 

 

68-A NEURASZTHÉNIÁS ALKAT GYERMEKNÉL

 

 

 

 

 

Már az 1900-as években a gyermekgyógyászati könyvekben emlitést tesznek az alkati elemekről a neurozisos gyermekeknél.A neurosis előfordulhat már gyermekeknél és talán sokkal gyakrabban mint ahogy gondolnánk.

Főként napjainkban amikor a gyermekre ható külső ingerek tömege

annyira igénybe veszi a fejlődésben lévő érzékeny idegenrenszert,a média rendszerek bizarr ráhatásaival,az elektrónikus információs rendszerek kiméletlen és sokszor ártalmas ráhatásaival,a teljesitmény orientált oktatási modelek bevezetésével és igénybevételével,a rendszertelen táplálás, mozgásszegény életmód folytatásával –stb és még hosszanlehetne sorolni az okokat.

A gyermekkori neurózisra való hajlam, az esetek döntő többségében öröklékenység alapján fejlődik ki.Ez a tény teremti meg a hajlamot arra hogy már aránylag szerényebb intenzitásu ingerek kiváltsák a neurótikus állapotot.Manapság ezen külső ingereket bőven szolgáltatja a –milieu-amiben a gyermek él és amiben növekedik.A neurótikus családi környezet az ami alakitja a gyermek első benyomásait és nevelési kulturáját.

A helytelen nevelés már csecsemőkorban megnyilvánulhat.főleg a gyermek figyelmének korai sokirányu felkeltésében,az állandó foglalkoztatásban,majd a 2-6 éves korban oly módon,hogy a gyermek ahelyett,hogy hasonlókoru egészséges idegrendszerü gyermekekkel játszana, állandóan a felnőttek körében tartózkodik,azok gondolkodásmódját sajátitja el,korán szerez nem megfelelő ismereteket vagy szokásokat.Tehát mindent csak idejében.!Mondanám én.Ilyenkor a szülők is felteszik a kérdést-HOGY FÉR KI MINDEZ EBBŐL A SÜVÖLVÉNYBŐL-És mondom én is hogy joggal.

Az ily módon nevelt gyermek előbb utóbb azt érzi hogy ő egy –Értékes gyermek-vagy nevezhetjük nevén/elkényesztetett valaki.Ő szellemileg korán foglalkoztatott és következésképpen nagyon nehezen tud beilleszkedni az iskolai élet körülmányeinek a kereteibe.Viselkedési problémák állnak elő-nem elég figyelmes,engedetlen,pontatlan,öntörvényü.

Ha mindezek még fokozódnak-magánórákra kényszeritik,zenét,nyelveket kell tanuljon akkor még erőteljesebben kiteljesedik a kép-

Különösen szembeötlő a helytelen nevelés káros hatása az egyetlen gyermekeken,a –császárkodó-kis zsarnokokon-akik képesek rémuralom alatt tartani az egész családot,sőt még a szélesebben vett környezetüket is.

A neurózisok tünetei gyermekkorban elsősorban a fokozott ingerlékenységből és a rendellenesen gyors szellemi kimerülésből tevődnek össze.Egyszóval az iskolai teljesitmény romlása következik be.Egyes esetekben már kisdedkorban indokolatlan dühkitöréseket produkálnak.A szellemi élet terén nem minden esetben észlelünk zavarokat.A neurópáthiás gyermek,alkati stigmákkal rendelkező,szellemileg erősen igénybevett gyermekeken mutatkozak, ezek főként az iskolai élet folyamán.Ide sorolhatjuk az emlékező tehetség gyengülését,a megfigyelő képesség a szellemi ténykedés kitartásának a gyengülése a hasonlókoru társaikhoz viszonyitva.-Ilyen esetekben talán a magántanulások nem hogy javitanának hanem rontanak a helyzeten.Jellemző lehet a fejfájás,szédülés és elég gyakran az alvászavar.

Meg kell emliteni hogy az ilyen alkatu gyermekek,már csecsemőkorban/neupáthiás csecsemő/megnyilvánulhatnak és a következő tünetek észlelése kapcsán fel kell figyelni ezekre.pl-nehezen alszanak el,a legkissebb külső ingerekre felébrednek és azonnal hangos,élénk sirással reagálnak,étvágyuk nagyon szeszélyes,nehezebben fejlődnek,rendkivül élénken reagálnak a környezetük minden mozzanatára,úgy jár a szemük mint az asztalfiók,a hajuk rendszerint csomósan az égnek áll stbegyszóval ahogy mondani szokták a nagyszülők –egy kicsit frászosak-

Az alvási zavarnak egyik sajátságos alakja az úgynevezett-éjszkai felriadás,Főleg a 3-6 év között de idősebb gyermekeknél is ész-lelhető.Éjjel többnyire az elalvást követő első órákban a gyermek,rémült arccal,esetleg hangos kiabálás közepette felriad,ágyában felül és sokszor félrebeszél.Csak nagynehezen egy negyed vagy fél óra után sikerül a gyermeket megnyugtatni,az éjtszaka hátralévő részében nyugodtan elalszik,és reggel semmire nem emlékszik.

Az emésztőszervek részéről gyakori az étvágytalanság ,hányinger,hányás,főleg reggel iskolába menetel előtt és azokon a napokon mikor nem tetsző órái vannak.Gyakori a psichogen eredetü hasfájás,/köldökkólika/olykor a csillapithatatlan hányás.

A szivérrendszer részéről-gyakori elpirulás,elsápadás, szivdobogás, szivritmuszavarok, enyhe vérnyomás emelkedés, dadogás, éjtszakai ágybavizelés.

A fennt emlitett tünetek észlelése, természetesen támogatja a kórjelzésünket,csak nem szabad elfelednünk,hogy mindezen tüneteket más természetü betegségek esetén is fellelhetjük.Ez a tény arra kötelez bennünket hogy kellő szakmai alapossággal kizárjuk azokat a betegségeket amiknek a téves besorolása a neurasthéniás-csoportba súlyos szakmai tévedésekhez vezetnének.

A neurózisos gyermek sorsa és gyógyulási kilátásai függ az idegi terheltség súlyosságától és a környezettől amiben a gyermek nevelkedik.Kezelésüket tekintve elsősorban,gyermekpsihiátriai,psichologiai és pedagógiai szempontok érvényesülnek.Mindenekelőtt a rendezett családi környezet,gondoskodás,figyelés a gyermekünk mindennapi gondjaira,de mindezen syempontokat félretéve a gyermeket megillető szeretetre,amit Ő mindennap kell érezzen.

 

 

 

 

 

 

 

69-HIPERAKTIV KISDED

 

 

 

 

Kövesd nyomon gyermeked fejlődését hétről hétre 4 éves korig? Az egyetlen magyar nyelvű hírlevél, ami a baba születésétől 4 éves korig segít nyomon követni a kicsi testi és lelki fejlődését hétről hétre e-mailbenfeb

Divat mostanában emlegetni azt, hogy vannak hiperaktív gyerekek is. Csakhogy számos félreértés van ezzel kapcsolatban: a baba sok furcsaságot csinál, ami nekünk ijesztőnek tűnhet, amint pedig elkezd mozogni és felfedezni a világot, gyakran túlságosan is "hiper"-aktívnak tűnhet, aggodalomra azonban semmi ok.

A hiperaktivitás fő tünetei az állandó mozgásigény, a figyelemzavar, a koncentráció hiánya, a türelmetlenség. Ilyen értelemben a legtöbb csecsemő hiperaktívnak tekinthető, mert állandóan keresi az ingereket, mindenre odafigyel, úgy szívja be magába az információkat, mint egy szivacs, amit pedig ebből a szülő lát az az, hogy a baba állandóan nyüzsög, jön-megy a lakásban, és minden játékkal csak rövid ideig játszik, aztán megy tovább.

Totyogó korra ez csak még rosszabb lesz, a kicsi egész nap rohangál, pakol, látszólag nem tudja lekötni magát. Csakhogy a hiperaktivitás diagnózisát nem lehet 5-6 éves kor előtt felállítani, ennek pedig az az oka, hogy ezt a fajta hiperaktivitást, amit a kisgyerekeknél láthatunk, szépen kinövik a kicsik.

Vannak veleszületetten nyüzsgőbb gyerekek, akik kezdettől nehezebben kötik le magukat, nagyobb a mozgásigényük, de még rájuk sem mondhatjuk azt, hogy hiperaktívak. Gyakran ennek a megítélése a szülőn is múlik: van, akit annyira lefáraszt a kicsi állandó nyüzsgése, hogy a saját fáradtságából kifolyólag súlyosabbnak ítéli meg azt, mint amilyen. A másik gond az összehasonlítás: ha az ismerőseid gyerekei a "csendben eljátszik magában" típusú babák közé tartoznak, míg a tiéd nyüzsgőbb típus, akkor bizony megijedhetsz ettől a különbségtől – de ez még nem hiperaktivitás.

A hiperaktivitásra gyakran mondják azt, hogy a modern kor "betegsége" (valójában nem betegség, hanem veleszületett adottság). Ez annyiban igaz, hogy a modern kor rossz szokásai felerősíthetik a gyerekben ezeket a vonásokat. Éppen ezért már egészen kicsi korban oda lehet figyelni az alábbiakra:

1. Sok inger Sok családban állandóan megy a tévé, szól a zene vagy valamilyen "háttérzaj", túl sok inger éri a babát már egészen kicsi korától fogva, amit az idegrendszere nehezen tud feldolgozni, ezért ezek a babák már kisebb korukban is rossz alvók, napközben is nyugtalanok, türelmetlenek lehetnek.

2. Sok játék Emellett a gyerekektől sokan elvárják, hogy kössék le magukat a játékokkal, és (habár egy kisbaba egészen egyszerű tárgyakkal is remekül elvan) zenélő, csillogó, mozgó csodákat adnak nekik e célból.

3. Kevés mozgás A felnőttek többsége mozgásszegény életmódot folytat és ezt adja tovább a gyerekeknek is. Kezdetben még természetes, hogy a babát mindennap sétálni visszük (sokan már ezt is megspórolják és csak kiteszik az erkélyre aludni, vagy elviszik bevásárolni, autózni és úgy gondolják, ez elég friss levegőnek), 3-4 éves korban legkésőbb azonban ez is elmarad – miközben a gyerekek mozgásigénye változatlan. Nem csoda hát, hogy a lakásban bentrekedt totyogó egész nap unatkozik, nem köti le magát semmivel. Valójában a gyerekeknek sok mozgásra van szükségük a szabad levegőn és nagyon fontos, hogy ebben legyen szabadon mozgás, szaladgálás is, de fontos a sport is, mert ez segít a test megismerésében, a szabályok megtanulásában, a koncentrálni nem tudó gyereket is megtanítja összpontosítani. Egészen kicsiknél még a szabad mozgás legyen előtérben, szaladgáljanak, mászókázzanak, azonban 4-5 éves kortól már lehet sportolni is járni a gyerekekkel (az úszás pedig még ennél is korábban elkezdhető). A hiperaktív gyerekeknél különösen jó hatású lehet valamilyen csapatsport, mert itt megtanulja kontrollálni magát és közben másokra is odafigyelni.

4. Rossz beidegződések Az odafigyelést, a koncentrációt is meg lehet tanulni. Sajnos sok családban az a szokás, hogy a gyereket leültetik a tévé elé, hogy "nyugton maradjon", illetve amikor a szülőknek valamilyen dolga van, akkor kitalálnak a gyereknek valamilyen programot, amivel elfoglalhatja magát arra az időre, vagy pedig közlik vele, hogy "foglald el magad valamivel". A gyermek ettől szabályosan megtanul unatkozni, mert a program legtöbbször csak a tévézés, mert előre megmondják mit csináljon, nem neki kell gondolkodnia rajta és mert a "foglald el magad" – típusú helyzetekből kiérződik a szemrehányás, tehát egyedül játszani rossz

 

 

7O-BAKTÉRIUM FERTŐZÉSEK

 

 

 

 

 

A tapasztalatok szerint borünket gyakran fertozik meg kórokozó baktériumok, vírusok és gombák.

A baktériumok közül – a fontossági és gyakorisági sorrendet mellozve – elsoként a torokgyíkot (diftériát) kelto korinebaktériumot (Corynebacterium diphtheriae) említjük meg, amely a bor sérülésén át támadva bordiftériát (gyulladást, fekélyt, sejtelhalást) okoz. Rokona, a C. minutissimum felszíni borfertozést idéz elo, amelyre viszketés és vörösesbarna borszínváltozás jellemzo, de a Wood-szuron átbocsátott ultraibolya fényben narancsvörös színben fluoreszkál a fertozött bor. A C. tenuis pedig a hónaljbeli szortüszoket támadja meg, s apró göböket hoz létre, míg a szorszálakon szagot árasztó fekete, sárgásfehér vagy vöröses lerakódás figyelheto meg.

A bor felületi sérülésén át támadó Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyogenes enyhébb esetben ótvart okoz, amelyre az arcon, a karokon vagy a lábakon kialakuló apró, gennyes hólyagok jellemzok, de elofordul a fekélyes ótvar is, amely többnyire a láb borének a betegsége. Minthogy a fertozött bor viszket, vakarással a kórokozó terjesztheto.

Igen gyakori borbaj a szortüszogyulladás, a kelés (furunkulus) és agresszívabb válfaja, a bor alatt létrejövo mély gennyedés vagy darázsfészek (karbunkulus). A fo kórokozójuk sztafilokokkusz, de az angol szóhasználatban forró dézsás szortüszogyulladásnak nevezett formát, amelyben a rossz higiéniájú fürdoalkalmatosság játszik közre, jobbára pszeudomonász okozza. Szortüszogyulladásban apró, sárgás hólyagok jelennek meg a haj- és/vagy a szorszálak tövén, s minthogy ezek a borfüggelékek károsodnak, könnyen kihúzhatóvá válnak. A kelés többnyire a súrlódásnak kitett helyeken (az arcon, az orr és a fül környékén, a nyakon, a mellkason és a faron) alakul ki, s megérése után elhalt sejteket tartalmazó gennyes-véres váladék ürül belole. A jobbára a középkorú és idos férfiak nyakán támadó darázsfészek nemcsak fájdalmas, hanem levertséggel és akár lázzal is társulhat.

Könnyen összetévesztheto a keléssel a hónalji, az ágyéki, valamint a nemi szerv és a végbélnyílás táji verejtékmirigyek gennyes gyulladása (orvosi nevén: hidradenitisz szuppurativa), amely nemcsak fájdalmas, hanem váladékozik is.

A napjainkban már nem gyakori orbáncot foleg a Streptococcus pyogenes okozza. Míg régebben a láb (a lábujjak közének berepedése) volt a fertozés fo helye, addig manapság foleg az arcon, ritkábban a karon fordul elo ez a betegség. A fertozött bor kipirul, feszül, meleggé, kissé duzzadttá és égeto érzésuvé válik, s hólyagok jelenhetnek meg rajta. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak. Az orbánc rossz közérzettel, fejfájással és hidegrázással kezdodik, s 39–40 Celsius-fokig emelkedhet a láz. Habár a baj az esetek egy részében négy–hét nap alatt magától is kezd elmúlni, az orvos rendelte antibiotikum gyorsítja a gyógyulási folyamatot.

A bor cellulitisznek nevezett felületi, tovaterjedo, heveny gyulladását leggyakrabban a Streptococcus pyogenes okozza, de a Staphylococcus aureus, a Haemophilus influenzae, az Escherichia coli, a Pseudomonas aeruginosa, a Pasteurella multocida, az Aeromonas hydrophila és a Vibrio vulnificus is eloidézheti. A megfertozodött bor kipirul, meleg, vizenyos és fájdalmas, s hólyagok jelenhetnek meg rajta. Mindezekhez a környéki nyirokcsomók duzzanata, általános tünetként pedig fejfájás, hidegrázás és láz társulhat.

A himlot okozó poxvírus, valamint a himlooltáshoz használt vakciniavírus keltette bortünet már a múlté, mert Földünk himlomentes, következésképp oltani sem kell ellene. A tehén togyérol az emberre átjutó parapoxvírus ellenben napjainkban is lencsényi-borsónyi, kerek vagy ovális, kékesvörös csomót (tehenészcsomót) idézhet elo a fejok ujjainak vagy kezének a háti és tenyéri felszínén, amely nem vagy alig fáj, s körülbelül két hét alatt magától elmúlik. Szintén poxvírus a kórokozója a molluszkum kontagiozum nevu szemölcsszeru hámszaporulatnak, amely kizárólag az ember fertozo betegsége (lásd az ábrát). Fénylo, fehér, félgömbszeru borgöbök jellemzok rá, amelyeknek a közepe egy kissé besüllyed. A java részük hat–kilenc hónap alatt magától is elmúlik, míg a makacs göböket az orvos eltávolítja.

Hámsejtekben élosködo papillomavírus marasztalható el a jobbára a kézen és az arcon megjeleno szemölcsért, amely a bor fertozéses eredetu, általában jóindulatú, daganatszeru képzodménye, valamint a hegyes függölyért, amely a külso nemi szerven és a végbél környékén létrejövo, a borfelszínnel rendszerint kocsányszeru nyéllel kapcsolatban levo, szövodmény nélkül fájdalmatlan növedék. Az orvos az eltávolításukkal vagy az elpusztításukkal szabadítja meg tolük a beteget.

A bor gyakori vírusos fertozése a herpeszvírusos "egyszeru" herpesz, amely foleg az ajkon, az arcon és a nemi szerven fordul elo, valamint az övsömör, amelyben csoportosan jelennek meg hólyagok a test bármelyik részén, s rossz közérzet, étvágytalanság, hidegrázás, láz és fájdalom társul hozzá. Mindkét herpeszes betegség rendszerint magától is meggyógyul, de jó hatású lehet a különbözo helyi kezelés is.

A gombás borfertozéseket, amelyek közül némelyek a gyakoriságuk miatt népbetegségek, ezúttal csak megemlítjük, ugyanis ebben a lapszámunkban külön cikkben szólunk róluk

 

 

71-HA VISZKET A BABA BŐRE-

 

 

Allergiás ekcéma

Az allergiás megbetegedések gyakorisága az utóbbi két évtizedben megsokszorozódott. Szakemberek szerinte ebben a kézzelfogható kórélettani, anatómiai folyamatok mellett a civilizált nyugati életmód elterjedése jelentos szerepet játszik. Az ekcémás boru gyerekek számára az életmód változtatása tehát kulcsfontosságú…

Régen nem csupán a megbetegedések száma, de súlyossága sem volt ilyen mértéku. Ma nem ritka, hogy a csecsemoket már a születést követo néhány héten belül tetotol talpig ellepi az elviselhetetlenül viszketo és nedvezo kiütés.

Ilyenkor jogosan felmerül az emberben a kérdés, hogy örökölheto-e a betegség? Az allergiára való hajlam annál erosebb, minél több más családtag érintett. Ha mindkét szülo és az egyik testvér valamilyen allergiás betegségben szenved, akkor a gyereknek 90% esélye van, hogy túl érzékeny, ekcémás vagy asztmás lesz.

Az allergiás ekcéma jellemzoi

Neurodermitiszre hajlamosító tényezok:

a család rossz táplálkozási szokásai (sok cukor, fehér liszt, adalékszerek, készételek...)

ezáltal kialakuló hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok)

antibiotikumok és lázcsillapitók túl gyakori és indokolatlan szedése

tartós mérgezettségi állapot (táplálék, öltözék, háztartás, lakás...)

más allergiák (pollenek, atkák...)

 

A NEURODERMITISZ MEGJELENÉSI FORMÁI, TÜNETEI:

tejótvar (enyhébb csecsemokori forma foleg a fejteton)

hajlítófelszíni ekcéma (kicsiknél gyakran nedvezo, viszketo)

prurigoforma (inkább bemélyedo, vöröses, kerek, makacs foltok)

lichenifikált ekcéma (kiszáradt, felrepedezett, inkább idosebb gyerekeknél)

 

 

JAVASOLT DIÉTA

A diéta nem minden, de nélküle nem lesz jobb a betegség!

A neurodermitisz mögött a legtöbb (de nem minden) esetben élelmiszer-túlérzékenység (allergia) húzódik meg. Ezért a terápia egyik alappillére az allergének elhagyása. A legegyszerubben és legbiztosabban elvégezheto teszt (és egyben terápia) az elhagyásos diéta.

Ezt a diétát nagyon következetesen, körültekintoen és figyelmesen, éberen kell végezni, különben téves következtetéseket vonhatunk le belole. Jó, ha ehhez érto orvossal is konzultálunk megkezdése elott.

 

EXTRA TIPPEK

Ne féljünk attól, hogy az elhagyási kísérlet idején hiánytünetek lépnek fel a gyerekeknél, mert a bázisdiéta erre a rövid idore biztosítja a kello tápanyagokat! Hosszabb ideig tartó elhagyás esetén beszélje meg az orvossal, hogy biztosítsa a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kello mennyiségét!

Minden megszorítás ellenére az evés okozzon örömet! Ne azt állítsuk elotérbe, amit nem szabad, hanem, amit szabad!

 

 

 

72-HERPES VIRUS FERTŐZÉS

 

A mai tudásunk szerint a herpes simplex vírusnak (HSV) 8 alcsoportja létezik, amelyek emberben betegséget okozhatnak. Ezek közül két fajta a legelterjedtebb: a HSV I és a HSV II altípusok.

Az I. típusú herpesz fertozés a borön (ajakherpesz, erpes labialis) és nyálkahártyákon (szájüregi herpesz, ingivostomatitis herpetica) elentkezik. A II. típus a nemiszerveket érinti.

A klinikai kép alapján elkülöníthetünk elsodleges és ismétlodo fertozéseket. A HSV I. esetében az elsodleges fertozés általában már a kora gyermekkorban megtörténik. HSV II. esetén az elsodleges fertozodés a nemi élet során alakul ki fertozott egyénnel történt érintkezést követoen.

A herpes simplex vírus okozta megbetegedésre jellemzo, hogy a fertozodést követoen körülbelül 4-7 nap múlva jelentkeznek az elso tünetek viszketés, égo fájdalom formájában. Ezt követoen vörös folt jelenik meg, majd kialakulnak a jellegzetes apró, fájdalmas hólyagocskák. Kezdetben a hólyagok tartalma víztiszta színu Az ido elorehaladtával bennékük zavarossá válik, majd kifakadnak és fekélyek alakulnak ki helyükön.

A betegség kivizsgálása

A herpes gyanúja a jellegzetes tünetek alapján merül fel. Fontos a gondos fizikális vizsgálat, mely genitális herpes esetén noknél a hüvely és a méhnyak colposcopos vizsgálatát is magában foglalja. A pontos diagnózis a hólyagkaparékból nyert minta speciális laboratóriumi vizsgálatával biztonsággal felállítható.

A fekélyek fájdalmasak és általában 7-14 nap alatt heg nélkül gyógyulnak. A betegség lefolyása során a helyi nyirokcsomók (nyaki, illetve lágyéki) általában megnagyobbodnak és fájdalmassá válnak.

Az I. típusú herpes fertozés esetén a hólyagok az ajkakon, illetve a szájnyálkahártyán jelentkeznek. Sokszor ezek olyan fájdalmasak, hogy még a táplálkozást is megnehezítik.

Gyakori a másodlagos felülfertozodés baktériumokkal, mely súlyosbítja a betegséget. Igen súlyos lehet a gyermekkori ekcémában szenvedo kisgyermekek fertozése, ebben az esetben az egész testfelszínen megjelenhetnek hólyagocskák.

A herpes genitalis a nemi szerveket, a végbélnyílás körüli bort és a környezo területeket ériti. A fertozés igen kellemetlen tünetekkel járhat. Az elváltozások férfiakban a hímvesszo bármely részén elofordulhatnak. Noknél leginkább a szeméremtesten fordulnak elo a hólyagocskák, de a hüvelyre és a méhnyakra is ráterjedhetnek.