AZ ALKOTÁS KÉNYSZERE

               

DR. BAUER BÉLA ÖNÉLETRAJZI IRÁSA.

SZATMÁRNÉMETI 2O1O

 

::: Tartalomjegyzék :::

ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI

AMIKOR 2O1O.ÁPRILIS 22 -ÉN ÁTVETTEM A PÁPAI PÁRIZ ÉLETMŰDIJAT EMBERI ÉS ORVOSI HITEM MÉLTÁNYOLÁSÁÉRT, ÚGY ÉREZTEM HOGY KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ.             

                 NEM HONTÁRSAIM, HANEM  IGAZSÁGOS ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET IDÉZTEM, ÉLETEM ÉRTÉKEINEK ÉS ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA.

                                DE MEGFEBBEZHETETLEN  ITÉLETET MONDOTT EZ ALATT AZ EGY ÉV ALATT AZ AZ   1O1.215. ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL,98 ORSZÁGÁBÓL ÉS 3756 VÁROSÁBÓL ÉS HELYSÉGÉBŐL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZ IRÁNT A 7126  OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI ÉS GYERMEGONDOZÁSI  MUNKÁM IRÁNT , AMELYET TISZTESSÉGGEL A SZAKMA BIRÁLÓ  SZEMEI  ELÉ BORITOTTAM A VILÁGHÁLÓRA,MEGGYŐZVE EZZEL AZ ÁRGUS SZEMÜ HITETLENEK KÉTELYEIT IS.

                                                                TISZTELETTEL MEGKÖSZÖNÖM LÁTOGATÓIM ÉRDEKLŐDÉSÉT ÉS BIZALMÁT AKIK OLYKOR NAPONTA 4OO-45O-EN KLIKKELTEK A LAPOMRA.

SZATMÁRNÉMETI-2O11-JULIUS 3O-ÁN.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                DR.BAUER BÉLA.

               

HOGYAN VÁLLTAM GYERMEKGYÓGYÁSSZÁ

 

.

 

                                A megszokott pályaválasztási kódexben manapság már kevés az előre elhatározott hivatástudat,A konjunkturális anyagi vonatkozások állnak az előtérben- kezdettől fogva a kapaszkodási kényszer határozza meg egy egyén szellemi tudatosságát,magatartását a társadalomban

,viselkedését,felfogását emberi létének az értelméről. Egyszóval hovatovább mind kevesebb az elhivatott,pedagógus,orvos,mérnök stb.

 

                                Egyik kedves keresztfiam aki Németországban végezte a repülő-mérnöki akadémiát jelen pillanatban az Egyesült Államokban képviseli cégét –a következőket irja-

-Itt is megvan a megosztottság a déli fekete bőrűek és az északi –yenkik között,Minden utcasarkon 6-7 templom vagy imaház van –DE AZ ISTEN MÉGIS A DOLLÁR.-

                                Ez a szellem már régen átterjedt Európára is. A pályaválasztás tudatossága vagy tudatosítása egy fiatalban az egyéni élményanyag hiányában nehéz feladat Az állhatatosság  hogy egy hivatást vagy foglalkozást egy életen keresztül  mindennapi elkötelezettséggel,szerető szellemi és fizikai affinitással végezzél, kevés embernek jut sorsrészül.

                                A kor teremtette kényszerhelyzetek pl,hogy manapság már két vagy esetleg több egymástól távolálló disciplinában kell diplomát szerezni a megélhetési lehetőség biztosítására, rányomják bélyegüket a hivatáshűség nagyon szép élményére.

                                Jómagam nem lettem volna semmi-vagy senki- Engem egyáltalán nem emésztett a jövőm, igaz hogy ez a könnyed sportos. cikis életmód a szülői ház biztonsága és védelme alatt volt igy.

                                Kisebb koromban cipész szerettem volna lenni-mindez, azért mert én hordoztam a cipőket Petrucz Feri bácsihoz a bányai úti sarki cipészhez-aki mindent tudott és mindenhez értett és mindezek, fejében még egy élő idomított fekete csókája is volt piros sipkával-no meg –stiglice-és minden olyan kellék ami egy gyermeknek vonzó lehetett,abban az életkorban..

                                Mint minden mélyen hivővallásos asszony édesanyám papi hivatást szánt nekem. De amikor már tánciskolába jártam Csipler tánctanárnőhöz-és az ottani történéseim szemelvényeimről beszéltem Neki jó érzékkel lemondott ezen igényeiről,és veszett ügynek könyvelt el.

                                Nagyon sokat szavaltam elemi iskolában és középiskolában

 de a szini pályára nem éreztem semminemű vonzalmat. Olyam simi-semmi féle emberke voltam. Szüleim mégis annyi év kitűnő tanulmányi eredménye után nagyon szerették volna, ha valami felső iskolai képesítést szerzek. Igy aztán hozzácsapódtam minden felkészülés nélkül Ponner Jancsihoz és Lenkey Ernőhöz és elmentem velük felvételezni a Temesvári Műegyetem –gépészmérnöki karára,ahonnan természetesen kirúgtak. A két mindmáig jó barátom akikkel mentem kiváló életpályát futottak be/Ponner János a Hamburgi Műegyetem professzora, mig Lenkey Ernő a Békási vizíerőmü épitésének vezető főmérnöke-majd Svédországban egyes hidrotechnikai létesitmények megalkotója volt./Különben mindketten matematikai zsenik voltak./

                                Egy adott pillanatban,Édesanyám kijelentette hogy egy veszekedett garast sem költ rám és éppen csak hogy egy kis köménymag-levest kapok a házában ha nem emberelem meg magam. Azonnal dolgozni kellett mennem a Szatmári bőr gyárba- Itt aztán a –dörzsölt  tímárok társaságába kerültem és ez a környezet sok gondot okozott szegény anyámnak. A kikapós élet hajnalig tartó csapongásai gondterheltté tették ,mindig megvárt-megkérdezte hogy nem e vagyok éhes és minden zokszó nélkül lefektetett,akár egy óra erejéig is, de a megszokott időben felkeltett reggelit adott és elküldött munkába azzal a jelszóval/ha férfi voltál éjtszaka légy férfi nappal is./

                                Aztán egy barátom akivel együtt dolgoztunk egy építkezési vállalatnál mint napszámosok,  és ismerte kvalitásaimat is, javasolta hogy menjek felvételizni a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetemre. Ha már költenek rád az –öregek –ne menj olyan szakra ahol egész életedben üres járatban vagy. Én orvosira ? /hullák,vér,halál,mindennap, csak az emberi szenvedéssel és elmúlással foglalkozni/Ez nem az én esetem.!!

                                Ismét édesanyámé volt a döntő szó-a következőket mondta az orvosi pálya az egyik legnemesebb hivatás. A társadalomban,minden hivatásnak,foglalkozásnak megvan az érzelmi vagy fizikai elviselhetőségi foka. Habár így is nehéz lesz a családnak de ezt az áldozatot vállaljuk-ha nem, menj vissza a bőrgyárba az-argentin marhabőröket –sérolni-/tisztítani-

                                Döntöttem-négy hónapig készültem a felvételi vizsgára,ami a végén sikerült. Édesanyámnak azután hogy világra hozott, ez volt a második legnagyobb öröme. Annyira már ismert, hogy ahova kerültem addigi életem folyamán mindig tisztességgel láttam el a feladataimat. Az egyetem általános orvosi karára vettek fel,de figyelembe véve hogy a gyermekgyógyászati kar akkor alakult-4o hallgatót az általános karról áttettek a gyermekgyógyászati karra anélkül hogy megkérdeztek volna bennünket./Ezek természetesen a társadalmilag terhelt háttérrelt rendelkezők voltak-nem KISZ tagok,kispolgári származásúak,politikailag terhelt múlttal rendelkezők-stb.

IGY LETTEM GYERMEKGYÓGYÁSZ JELÖLT. Isten nyugosztalja egy politikus kollégám aki magyarba települt át-egy erdélyi szenvedő orvos sorsát ecsetelő írásában leírta hogy sikerült-úgymond átpakolni a gyermekgyógyászatra az osztály idegeneket. Az idegenkedés oka a gyermekgyógyászattól a felelősségteljesebb munka és az anyagi vetület volt.

Isten nyugosztalja vétkeivel együtt.

                                Tehát nem voltam elhivatott gyermekgyógyász. A kezdet kezdetén nem is volt még alkalmam beilleszkedni abba a hangulatba amit egy eleven élő gyermekkórterem hangulata sugároz feléd. Az a kedves nyüzsgés körülötted amikor reggel megjelensz közöttük és savanyú cukorkát osztogatsz nekik.

                                Eleinte csak a bonctermek néma csöndje ,és miért ne mondjam ki –irtózata jutott az első és másodéves hallgató koromban osztályrészül.

                                Szikár arcú anatómusok,biokémikusok,fizikusok vettek körül szűkszavú,rigid,élettelen de igen fontos tudományos tényekkel.

                                Mint ahogy történni szokott , mindenki kap egy mentőövet élete folyamán. Nekem ez, a szavak meggyőző ereje volt. A szavak amiket a Pápai Páriz Életműdij átvétele alkalmával is idéztem és amik Eötvös Józseftől származnak-

                                Idézem –Sorsunkban tőlünk csak egy függ,az hogy a helyet,melyre a végzet által állíttattunk,egészen betöltsük- Ki mást keres,balgatag.

AZ ALKOTÁSVÁGYRÓL

Úgy indultam élet utamon mint minden más fiatal szerettem volna valaki lenni-valamit alkotni ami a nevemhez fűződik- Hosszú évszázados vágya volt ez,mondhatnám az egész emberi társadalomnak-hogy  kiemelkedjen abból a környezetből amiben nevelkedett. Látván és megélvén a mindennapos kenyérharcot, a mindenkori egyszerű sorsú emberek kíméletlen anyagi létküzdelmét a mindennapiért, valamint a társadalom –zseniális alkotóinak- az ívelését a munka az értelem és tehetség mezsgyéjén,ezen emberek soraiból. Ők voltak az emberi történelem nélkülözhetetlen és pótolhatatlan értékei. A fiatal nemzedékek Őket tüzték ki mint jövőjük etalonját. Amikor megkérdeztek bennünket fiatalokat, hogy mik akarunk lenni, kevés kivételtől eltekintve azonnali és határozott válaszokat kaptunk/vagy egy tudós,történelmi alak,tanító,tanár,orvos,egy jó mesterember,gazdag földműves.

                                Ahogyan észlelem a –pénz hatalma megtörte az idealizált állapotot. A pályaválasztás tagadhatatlan teljesítmény orientált,de ez már nem annyira a saját –emberi értékrendjének-a jogos és elvitathatatlan érdemeinek szóljon,hanem a mindennapi közhasználati javak minőségének és luxus kritériumainak feleljenek meg./szebb villa,luxusautók stb/

                                Amint már említettem, a mai lét is arra kötelez hogy több diplomát is szerezz,mert az anyagi függőségi viszonyok erre kényszerítenek. A több diploma már az alkotóerő megosztásának a veszélyét vetíti  elénk. Hány és hány kutató egy egész életet helyezett a társadalom szolgálatába és mindezekért-hálából a minősíthetetlen emberi lét küszöbére taszították

                                Elszemélytelenedtek a kiváló szellemi értékek,az ügyeskedők karmai között vergődnek szellemi és erkölcsi létük nagy ellentmondásaival.

                                Az egyik keresztfiamnak/1o éves/egy gyermeteg rutinkérdést tettem fel-Sanyika mi akarsz te lenni-a válasz határozott és megfellebbezhetetlen

len volt. Szabó  bácsi akarok lenni. Kérdés miért Sanyika? viszontválasz-mert ő tudja hogyan kell pénzt csinálni-.

                                Lehet hogy az elkövetkezendők Sanyikát fogják igazolni mindvégig, amíg nem lesz emberibb arca ennek a világnak.

 

 

 

ÖNELSZÁMOLÁS

Az elkövetkezendő soroknak nem tiszte egy önéletrajzi számvetés ami a nagy nyilvánosság , szemforgató esetleg mosolygó, jó, vagy

rosszmájúságának legyen a céltáblája. Nem is irodalmi jellegű magamutogatás,hiszen stílusa,nyelvezete,szerkesztési módja olykor az amatörizmus  csiklandozó érzését keltheti egyesekben.

                                Akit esetleg érdekel ha kiadásra kerül ez a munka, vegye úgy hogy egy valaki rászánta magát arra  hogy felmérje, hogyan használta hogyan gazdálkodott,adott történelmi körülmények között/helyben,időben és lehetőségekben/a génjeivel. Egyesek azt fogják mondani olvasván ezen sorokat, hogy ez már az abszurd fogalmak határait súrolja.

                                Szerintem pedig ez egyértelműen  egyszerű. A XXI-dik század embere ha valamit ad magára, be kell tekintsen a genetikai kelléktárába. Ezt kelléktárat alakítani lehet de alapvetően  megváltoztatni nem. A hajlamok ,nemcsak a kimutatható orvos- genetikai kórképekre jellemzők, hanem a szellemiség,lelkiség úgymint a tehetség a jó vagy rosszindulat,a segíteni akarás,a szeretet,az erkölcsi limitek,a jellem,gerincesség. Hogy ki leszel –hiszékeny örökös prédája a társadalomnak-avagy –mindenre fittyet hányó,öncélú,fondorlatos rókája--Annak idején amikor valakinél hosszasan vagy megismétlődően egy-egy rossztulajdonság minduntig visszatért,a környezete azt mondta hogy benne van a vérében- Mindezt már századokra,évezredekre visszamenően kibölcselkedte az emberi társadalom.

                                A genetikai csomag alján még  rosszabb ízű, sőt pajzánabb dolgokat is lehet találni ami már anyagilag és erkölcsileg is ártalmas a közösségekre. Hajlamosak vagyunk arra hogy a gének-ilyen jellegű vonatkozásait/ az a jó,kiváló,életrevaló/ csak bizonyos kategóriájú embercsoportok-történelmi kellékének tekintsük. Pedig a mindennap becsapott,áthazudott emberek bölcsessége, sok esetben döntőbb,mint az emberi  együtt lét  szabványrendszerét  tudatosan kijátszó, köntösei mögé rejtőzött álnokhad bűnei-

                                Mint kezdő gyermekorvos nem akartam elhinni a determinizmus kitételeit. Azt vallottam hogy a pedagógia,a környezet megoldhatja az esetek többségében, az ilyen jellegű problémákat.

                                Hosszú emberi és orvosi  tapasztalatom  abban a hitben győzköd már manapság,hogy minden egyén magán hordja a –genetikai

védjegyét vagy emblémáját-

                                Egyedül a céltudatos  alkotás és munka, és esetleg egy nagyon feddhetetlen környezet tartós hatása alakíthat,modulálhat egy személyt.

                                Amikor egy súlyos infarktus alkalmával öt éjszaka néztem az intenzív osztály fehér mennyezetét –lebegtetve –kilátásaimat ,ebben az esetleg  utolsó szorításában  földi létemnek, gondoltam arra hogy hogyan gazdálkodtam átörökített génjeimmel gondolatban,szóban és cselekedetben...Nem  ildomos  úgy meghalni,hogy ne tudjuk –miért éltünk-

                                Ez a munka a családomnak szól,őrizzék ők olyan tisztességgel amilyet megérdemlek

                               

NEHÉZ PRÓFÉTÁNAK LENNI SAJÁT HAZÁDBAN

 

         Meg kellett küzdjek még egy megfellebbezhetetlen ténnyel-mégpedig azzal—hogy senki nem lehet könnyen próféta saját hazájában. Ez egy átkozott embert próbáló mondás azok számára akiknek sorsrészül juttatott. Akiknek beivódott génjeikbe az alkotás bizonyítási kényszere.,A tudat, hogy megfelelj a gyökereid elvárásainak,hogy törzsed erős lesz és magasra nő. A botladozások kegyetlen,kíméletlen útvesszői,a talpra állási megpróbáltatások és végül az újrakezdés és építkezés az alapoktól kezdve. Végül a keserűség hogy a rád szabott,rövid évek során,többször lerombolják,gyermekkori homokváraidat,illetéktelen mocskos kezek és felnőtt fejjel úgy kell alkossál hogy mindezek ellenére kitűzd a zászlót-még ha megfakulva,megszaggatva is,itt saját szülőföldeden.

                                A partraszállók és ejtőernyősök hada mindennemű valótlan titulusokkal,felcicomázva elképesztő gyorsasággal a csúcsra érnek,és igyekeznek elködösíteni mindazt,ami ennek az ezeréves városnak

történelmét,hagyományait és emberi értékeit képviselik.

                                Gyakorlatilag életünk bizonyító értékének ez volt a másik szintere-a lokálpatriotizmus a történelmi igazságkeresés.

             

                                               

                                               

KORAI GYERMEKKOROM KESERGŐI

-SZATMÁRI  GYERMEKOROM

   

   

AZ ÖTVÖS UTCAI RÓMAI KATOLIKUS NÉPISKOLA TANULÓJA

 

                 Itt születtem ebben a városban az eperfás Hegyi úton. A Dohánybeváltó és Unió közötti utcarész egyik épületében aminek már csak hűlt helye van,mert a buldózerek átrendezték a város ezen részét is, a kegyetlen történelmi kényszerek hatása alatt. De mindazonáltal mégis történelmi tulajdonosa vagyok a többi barokk kriptákban nyugvó hontársammal együtt, ennek a rangos de lapos városnak ahogyan ezt Páskándi  Géza fogalmazta meg egyik költeményében.

                A lokálpatriotizmus minden érző embernek a lelki énjéhez tartozik,az emlékezés megszépül még az élet alkonyán is,és bárhová vet a sors ha a Szatmár  elhangzik keresed hogy ki ejtette ki,hogy akár egy szót válts vele,és tudasd vele hogy-te is szatmári vagy.

                Nem az emléktár őrző képességem ellenőrzésére,vagy egy helytörténészeti titulus megszerzésére aspirálok ezzel az írással. A gyermek és ifjúkor érzelmi világának és autentikus történelmi rögzítésére és istápolására szolgálnak ezen sorok egy olyan időszakban,amelyben az a veszély, hogy egyesek teljes odaadással átírnák a szöveget a palatáblán, vagy egyenesen letörölnék azt. Tehát a tisztességtudatom szülővárosom iránt,késztet arra hogy vessem papírra ezen soraimat.

                Amennyi szeretettel készítette el képgyűjteményét  néhai Janitzky Pál barátom és alkotott egyedül álló művet,vagy Ligeti Zsuzsa elektronikus kiadványa alatt és Bartha Gabriella - Lajos  Emese  képgyűjteménye alapján készült,/és amit a szerzők megelőlegezett bizalmát feltételezve felhasználok

,biztos vagyok benne hogy egy célt szolgálunk.

                Nem száraz,olykor nagyon szubjektív történelmi munka készül amit manapság egyik napról a másikra át lehet írni/és élnek is a lehetőséggel/hanem egy halandó,érző,igazat mondani akaró írja majdnem egy egész század emlékképeit. Nagy megtisztelésnek venném ha adott esetekben helyre igazítanának vagy kiegészítenének. véleményeikkel.

                Minden gyermek életét a család,az iskola az őt körülvevő környezet,a kiteljesedő értelem,az érzékelhető-látott és hallott élményanyag rögzíti életének emléktárában.

                Én a saját a kiteljesedő értelmem-a látott és hallott élményanyagom szemszögén keresztül írom le ezeket. az igaz emberi szó szándékával.

Egy szertelen hatalomban a kisebbségi lét,egy világháború egész történelmi terjedelmében,bombázások,hadszíntér,rombolás,utána a vesztesekre mért kíméletlen bosszúállások megszámlálhatatlan sora amik a szemem előtt peregtek le.

      Család csonkítások, deportálások, ,kényszerlakhelyek, olykor végzetes politikai ítéletek mindenkit és mindenhol érintenek  és megviselnek,még a korai gyermekkorban is.

     Ha nincsenek a segítő kezek akik  bedobják a mentőövet hogy partra vergődjél,már ebben a zsenge korban egész életedet az érzelmi és erkölcsi válságok között ingázva éled le.

Az akkori embert próbáló időkben is nagyon fontos volt,hogy egy szigorú,szerető,az életednek tartalmat követelő, család,egy felekezeti iskola a maga történelmi erkölcseivel,rendjével,az autentikus értékek felismerésével,gondozásával és nem utolsó sorban azzal hogy a teljesítményedet örömélményéhez juttatták már gyermekkorodban.

                                Mindez kötelezett arra, hogy tarsolyodban kell hordoznod a –ketyegő órát-egy egész életeden át , hogy becsülettel,tiszta kezű munkával,egyenes gerinccel, építkezz a predestinációd kiteljesítéséért - Meg kell jegyeznem hogy ezek az idők a minden nemű küzdelmek olyan szerzett immunitás fokára késztetnek és egyúttal olyan élményanyagot nyújtanak amikből állandóan okulhatsz.

Amennyi technikai és tudományos csodát, adományozott a sors a mi generációnknak  századunk történelme folyamán, talán ugyanannyival keserítette a felhőtlen gyermekkor örömtárát.

Az egész századunkat végigkísérte az állandó hadilét vagy ahogyan nevezik a hideg háború. Az emberi megpróbáltatások jellege változott csak, és nem  a tartalma. Az ellenpólusok hatalmi harca tovább folyik,a rétegződés kíméletlensége továbbvonul történelmi múltját respektálva. Az izmusok  elméleteivel és főként hazudozásaival vívódók száma talán még növekedett. A csörgősipkás piros orrú, bohócok még jobban tetszelegnek a köztereken hangosan hirdetve hogy itt a mennybemenetel ideje,és ők segítenek ehhez  bennünket. Ez így igaz mert hova-tovább mind többen megyünk a mennybe de először átmenetileg egy 2x1méteres sárga gödörbe.

                                De milyen jó volt hogy ezt nem tudtuk,mindaddig, amíg az emberi fondorlatok nem zavarták meg gyermek és ifjúkorunk harmonikus csendjét még akkor is amikor a bombázások elől az óvóhelyekre menekültünk. De a félelem azért mindig végigkísérte napjainkat-ha nem a bombariadótól de a létbizonytalanságtól vagy a pénz hatalmától rettegve.

                                Emberi jogfosztottságom első momentuma az anyakönyvezetői hivatalban történt amikor is az apám által igényelt Bauer Béla név helyett Bauer Adalbert írtak a keresztlevelembe a hivatalosak,említést sem téve erről apámnak.1931 október 21-től-194o szeptember 5-ig román fennhatóság alatt éltünk elviselve a kisebbségi lét minden nyavalyáját.  Földieím akikkel együtt éltem nem igénylik a részletezést. Megszenvedték !!!!

Azok az évek  amik egy gyermek életében meghatározó értékeket nyújtanak, erre  az időszakra esett. A tudatformálás, anyanyelv tanulása, iskola, olykor a fenyítések és verések már érezhetően keserű élményanyagunkká váltak.

Én  szemtanúja voltam a magyar hadsereg felszabadításának – élükön a fehér lovon a kormányzóval,a szatmári városháza előtt, könnyező tömeggel.

                Úgy hiszem, hogy a román hatalom kitörölhetetlen, mély nyomokat hagyott alakuló gyermeki létem emléktárában, és feltétlenül  nemzeti énemben is lelki fájdalmat, ami egész életemben végigkísért, és arra a cselekvésre késztetett amire a múltam és jelenem kötelezett. Engem sokat vertek vaskesztyűkkel/boxer/,a bandákba verődött betelepített altisztek gyerekei és kamaszai.  A súlyos sérülések  ma is látható nyomokat hagytak az arcomon. Tehát már zsenge gyermekkoromban megtanítatták hogy mi a kisebbségi sors elviselhető és elviselhetetlen adaléka..

                Szüleim a hídon túl a Biky térbe torkolló Thököly utca 18 szám alatt építettek családi házat. Az iskoláskor előtt 7 éves koromig itt éltem ebben a környezetben. A nyáron bokáig érő forró poros és,az őszi sáros utak/akkor még nem ismertük az aszfalt utak semminemű válfaját/jutottak eszembe amikor a minap elmentem a régi házunk előtt.

Amikor a városba mentünk/a központ/az utat minden alkalommal gyalog tettük meg,lévén hogy nem létezett más közlekedési eszköz.

                A szekerek sokszor elakadtak a nagy sárban,rudakkal és hévérekkel kellet kiemelni őket. Ez megtörtént a mentővel is ami egy középkori lovas  postakocsihoz hasonlított egy rápingált vörös szinű. kereszttel.
Az esetek döntő többségében fertőző betegeket szállított/főként skarlátos gyermekeket. A kapura ahonnan elszállították a beteg gyermeket egy sötétvörös cédulát ragasztottak –karantén- felirattal. Ilyenkor mindig megijedtem és nem mertem kimenni az udvarunkból természetesen jó anyám intelmeire is hallgatva.

                Eseménynek számított számunkra az is hogy lestük a Zsadányi úton –mikor jön a ZSUZSI a vicinális vonat ami Oláhgyűrűs és a szatmári Ötvös utcai piac között közlekedett. Sokszor sóvárogva néztük a lapos platformu vagonokon a nagy fonott kosarakban a ránk mosolygó gyümölcsöket a hegyről,erdődről, amikre a vagon szélén  lelógatott lábbal ülő bőszoknyás asszonyok vigyáztak. Ezzel a vonattal –utaztunk mindig az erdődi búcsúra  és a halottak napján a kivilágításra édesapámmal. Ez mindig nagy esemény volt számomra.

                Annak idején a Zsadányi út közepén egy vasúti töltés húzódott a hídfőig.

                A Zsadányi út végén volt a –csődörös kaszárnya-ahonnan annak idején a nyári hónapokban mezítláb vonultak a katonák lőgyakorlatra a céldombhoz a Honvéd utcára. Utánuk hatalmas porfelhő szállt. A román hadsereg hagyományosan ultra elegáns tisztei a vasúti töltésről dirigálták őket-finom francia kölnik illatáradatában.

                A Zsadányi út bal oldalán volt a Farkas Elek 6oo hektáros birodalma meglehetősen sok gazdasági épülettel és zsellérházzal. Ez a hivő katolikus ember hozta létre a Szent Család kápolnát a hídon túli hívek számára. Ebbe a kápolnába alig-alig fértünk be,de a hívek kitartásának köszönhetően ma már egy szép templom hirdeti az elődök elkötelezettségét.

                Anyai ágon a nagy család a sok gyerek kikerekítette egy 6-7 éves gyermek barátkozási igényeit. Minden sekély primitív szerkesztésű játék nagy öröm volt számúnkra. Az én szüleim példaértékű életet éltek,és az alapvető erkölcsi szellemiség tiszteletét hagyták nekünk örökségül. A  család örömei a sok gond és emberi tépelődés közepette is mélyen az emlékezetemben élnek a karácsonyi kántálás,húsvéti öntözés hagyományai.

                Amint már említetten én 9 éves koromig román fennhatóság alatt nevelkedtem. A román adminisztráció tehetősebb rétege a város központi részében telepedett meg.

A mindig katona állam sok alacsonyabb rangú képviselője a mi városrészünkbe kényszeredett. Sugárzott,átsütött rajtuk a gyűlölet. Amíg bennünk napról napra erősödött a félelemérzés és a mindennapi fenyegetettség. Lesötétített ablak mellet hallgattuk a sarki vegyes üzlet tulajdonosánál a Budapesti rádió híreit este 8 órakor.

 

 

A II-DIK VILÁGHÁBORU TÖRTÉNÉSEI SZATMÁRON –GYERMEKSZEMMEL.

               

Előszó

                                 Alábbiakban tiszta érzelmi töltettel megélt és értelmileg kiteljesült  életkoromban történtekről beszélek. A gyermek mondja meg az igazat szól a közmondás és én hozzátenném hogy a valós történelem

 nem mindig a történelem könyvek,vagy történészek privilégiuma.

Szerencsétlen de tanulságos időszaknak tartom életemben az 194o és 1944-es évek időszakát. Ez egybeesett az én 9 és 13 éves korom közötti idővel ami történelmileg lefedte a második világháborút. Ez itt a mi városunkban is pusztulással,szenvedéssel,éhezéssel és emberáldozatokkal járt.

                                Gyermekfejjel,  mint mindennapi átélője az eseményeknek még nem tudtam rendszerezni a történéseket. Most már van egy valós rálátásom mindarra ami velem történt és az alábbiakban rendszerezném őket-

                                -194o-Szeptember 5-ike-Felszabadulásunk a román hatalom uralma alól

                                -1944- Április 4-ikén a német hadsereg elözönli magyar országot és Szatmárnémetibe is bevonulnak.

                                -A zsidóság deportálása

                                -1944-Szeptember hónap a Szovjet hadsereg bevonul Szat-

már városába.

                                -1944-Október havában a román hadsereg elfoglalja Erdődöt ahova mi annakidején a bombázások elöl menekültünk,és a többi sváb községet

                                Akkor történt a magyar kormányzónak a háborúból való kilépésének a sikertelen kísérlete is-

                                -A megtorlások időszaka a magyar és németajkú lakosság ellen.

                                Ez mindössze 4 év megélt magyarságtudat,öröm,csalódás és remény volt alakuló életemben.

                                Tiszteletben tartom az események kronológiáját és igyekszem a fentebb leirt dolgokat  autentikus átéléseim szerint leírni.

                               

Négy év az óhaza kebelén

                                Még egyszer kihangsúlyozom hogy én születésemtől kezdve 194o-ig román fennhatóság alatt éltem. Ezalatt az idő alatt a családunkban volt egy olyan epekedő magyarságtudat és vágy hogy Magyarországon éljünk,hogy megszabaduljunk a kissebségi lét minden terhétől,hogy kitűzzük a nemzeti kokárdát,hogy zokogva énekeljük a magyar himnuszt. Én gyermekfejjel ne legyek kitéve a mindennapi –bozgorozásnak-és veréseknek amiket addig el kellet viselnem.

Hogy ne kelljen lesötétített helységben Király bácsinál hallgatni a Budapesti esti híreket.

                                Megszületett a Bécsi döntés-és bevonult  Szatmárra a várva-várt magyar hadsereg a Honvéd-utcán és a Károlyi úton. A Honvéd utcán vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr vezetésével.

                                Lévén hogy mi a Biky tér környékén laktunk a Károlyi út sarkán-/a katolikus temető mellet/vártuk az első magyar katonák megjelenését.

Áldott emlékű anyám hatalmas virágcsokorral várta az

élete álmát jelentő felszabadulást. Aztán mindannyian a Városháza elé

gyűltünk ahol először láttam a Kormányzó urat fehér lován a hatalmas tömeg között.

                                Nagy volt az örömünk, de a fejünk fölött ott lebegett a még mindig tartó II-dik világháború az összes  anyagi és emberáldozatot követelő igényeivel. Mindent a frontra. Védjük meg szent hazánkat, szólított meg minden magyar érzelmű embert a magyar kormány.

                                A nagy örömbe,üröm is keveredett,aminek szeretett édesapám volt a szenvedő alanya. Már a román fennhatóság alatt 1939-ben kényszermunkára vitték Baszarábiába az úgymond román Maginot vonal erődítményrendszer kiépítéséhez. Rövid idő után a felszabadulás után a magyar hadseregbe sorolták a frontra való előképzésre Szászrégenbe. Majd a német ajkú lakosság deportálása,amitől  nagy szerencsével megszabadult.

                                Édesanyám a Szent Vince irgalmasok intézetében végezte tanulmányait. A megfelelő képesítése alapján alkalmazták a szatmári városi pénzügyi osztályon mint referenst. Egy évi munkaviszony után Mokcsay tanácsos úr a főnöke kitette állásából és a helyére elhozta Budapestről a 18 éves babáját. Tehát az első lépés az anyaországi vezető garnitúra beiktatása volt észak Erdély tartományban.Az ok ha volt, az elbocsálytásnál, a kevés tapasztalat a magyar államadminisztráció és a közjogi rendszer elégtelen ismerete.

                                Tehát egy pár hónap leforgása alatt apám katona,anyám menesztett főtisztviselő volt édes hazánkban.

                                Háború,éhség,családfenntartók nélkül,nem gondoltuk hogy az anyaországiak betelepítése ilyen következményekkel fog járni.

Gyermekkorom egyik rémálma a –borsóliszt-pogácsa/sertéseknek való étel/és a tallózott búza a mezőről válik a táplálékommá. Reggel 5 órakor már sorba kellet állnom 11 éves koromban a 2o deka fekete kenyérért/amit jegyre adtak/ a –Polyák-pékség előtt a Biky téren. Ez volt tehát a háború és az új haza szüleménye az én  életemben.

                                A nagy nyertesei mi ketten voltunk a nővéremmel lévén hogy egy olyan közoktatási rendszerben tanulhattunk mint az európai nívójú magyar oktatási rendszer. Szorgalmamat és képességeimet felismerték,

értékelték és becsületes hivatástudattal,az első siker és örömélményekben részesítettek.

                                Ez a négy év elegendő volt ahhoz hogy egy megfelelő erkölcsi értékrendet segítsenek összerakni az elkövetkezendő évekre is..

                                A jelzések hogy a német birodalom összeomlik,hovatovább

mind erősebb hangot kaptak. Visszavonulóban a német csapatok itt állomásoztak  városunkban. Horthy Miklósnak a kilépését a háborúból megelőzték a románok és megsemmisítették a –Nyilasok. A németek elfoglalták magyar országot. Tisztán emlékszem arra amikor a Károlyi út felől vonultak a temető sarkánál a gépesített egységek. Ez 1944 április 4-én történt és még aznap beszüntették a tanítást az iskolákban. De ekkor már hallható volt a nagy kaliberű ágyuk moraja a hadszíntérről. Közel voltak az oroszok és a németeknek hátat fordító,átpártoló román hadsereg. Keitel német katonai alakulata a Károlyi úti Kolping football pályán/a mai Kaufland áruház helyén/míg egy másik a Pirosberek- ben állomásozott.

 

A bombázások,áldozatok

 

                                Ily módón Szatmár egy háborús katonai stratégiai központtá vált,és egyúttal kíméletlen szőnyegbombázások színhelye.

Életbe léptették a város területén az általános elsötétítést,az óvóhelyek

építését és a statáriumot/ami az elsötétítés alatt történő lopások halálbüntetését vonta maga után/Így aztán Lajos Józsit egy tyúk ellopásáért nyilvánosan felakasztották a szatmári börtön udvarán.

                                Amikor a szirénák megszólaltak mindenkinek azonnal az óvóhelyre kellet vonulni. A mi óvóhelyük Károlyi úti faraktár mellet volt amit a támadások alatt gyújtóbombával felgyújtottak és utána aztán 15-4o méterekre hulltak a bombák és mi a megsemmisülés érzésével vártuk az elmúlást. De megúsztuk.

                                Amikor kibujtunk az amúgy is sérült bunkerből egy olyan mértékű kataklizma képe tárult elénk amit nem lehet elfelejteni. Minden mozgatható tárgy égett-halottak,végtagnélküli sebesültek,kétségbeesett szinte félőrült emberek szaladgáltak. A hatalmas légnyomás/ amit a bomba robbanása okozott/ –stájer lovakat és gépkocsikat dobott a Károlyi út évtizedes eperfáinak a tetejére.

                                Ahogyan olvastam annakidején a Magyar Futárban-angol –Liberator- nehézbombázók és orosz –Stukák-hajtották végre ezt a kíméletlen tömegmészárlást.

                                Nagyon megrendített  amikor láttam hogy eltűnt a vashíd , amin keresztül mindennap jártam az iskolába. Csak az égbemeredő vasdarabok jelezték hogy ott valamikor volt egy híd.A villanytelep a magas gyárkéményével amire nagyapám olyan büszke volt hogy ők építették a föld színével egyenlő volt.A püspöki palota nagy romhalmaza alatta a sok kispappal és a szeretett Kollár Ferenc hittanárommal. Mindenütt csak gyászoló emberek és temetések tárultak elém. Sajnos láttam a zsadányi uti Hősök temetőjének a tömegsírját, a főként pirosbereki német katonák tetemeivel amint behelyezik és mész lével lelocsolják őket.

                                Szatmár városa élhetetlenné vált mindenki elmenekült innen.. A mi családunk Erdődre ment itt hagyva, minden ingóságát és ingatlanát.

                                A légiriadók alkalmával a szirénák hangját erdődön is hallottuk. Sőt ahogyan kezdték a bombázást a robbanások felvillanó fényei félelmet keltően közelinek tűntek. Az éjszakáinkat a várpincében töltöttük ami biztos védelmet nyújtott szinte az egész község lakosságának.

A harcok

                                A magyargéresi erdőben  a németeknek volt egy rejtett repülőterük/döntő többségükben Messerschmidt vadászbombázókkal/,

ahonnan a bevetésekre indultak. A német pilóták nálunk  voltak elszállásolva. A hátsó,vendégszobában aludtak. Nagyon rendes emberek voltak, mindig az volt az első dolguk , hogy a családi képeket maguk elé tették az asztalra. Nagyon meghatott,mert voltak akik a bevetésekről nem tértek vissza és a családi képek ott maradtak árván.

      Családunk aztán a háború végeztéig kinn maradt Erdődön ott éltük meg a román hadsereg bevonulását a helységbe,majd az oroszok rövid harc után elfoglalták szeretett városunkat is. Házunkat aknatalálat érte,jórészt lerombolta. Amikor édesanyámat először bekísértem gyalogosan Szatmárra elszomorító kép tárult elém-a lerombolt házunk-rengeteg ferdeszemű,kirgiz-orosz katonákkal az udvarunkon akik egy förtelmesen koszos üstből merték a csajkájukkal az ételt. Ez a féktelen horda,lopott,rabolt ártatlan nőket becstelenítettek meg. Még órát sem láttak életükben. Amíg ezek el nem vonultak az első fronttal nem volt mit kezdeni se az életünkkel se a szétrombolt javainkkal. Tehát maradtunk erdődön,ahol a román – elevek- garázdálkodtak.

                                Hónapok teltek el amíg hozzá tudtunk kezdeni a helyreállításhoz,a maradék javaink összekuporgatásához és a mások erkölcstelenségének és mindenféle szennyének az eltakarításához.

                               

                                Gyermekfejjel nem értettem azelőtt sem a józan összefüggéseket. Egy részt a diadalittas győzelmi jelentéseket olvastam a –Magyar Futár- ban, másrészt itt Szatmárnémetiben a Thököly utcában ahol laktunk, egyre gyakrabban érkeztek a gyászkeretes táviratok a frontról az elesett katonákról a Nemzet Hőseinek  nyilvánítva  ezeket. Az itt maradt árvák akik között számos pajtásom volt, hosszú ideig őrizték ezeket a táviratokat, csak éppen arra nem kaptak választ senkitől hogy miért éppen a Don-kanyarban és oroszországban kellet odaveszni édesapjuknak.

                                Eközben elvesztettük a háborút , hazánkból nem lett-az Isten kalapja,nemhogy bokréták legyünk rajta. Elvesztettük északerdélyt vele drága városunkat is,a –büdös zsidókat-/6oo.ooo /kivégeztettük-feliratkozva a világtörténelem legkegyetlenebb bűnözői közé,a fegyverünk töltve maradt és Erdély-ország is ,mások  boldogulását szolgálja,mindmáig és még sem gondolkodunk el azon hogy miért.

                                A vesztes háború után,a megtorlások és mély szenvedések,

meghurcoltatások történelmi időszaka következett./éhezés,deportálás,a kényszermunka különböző válfajai,megalázások,hitben,nemzetben, becsületben és nem utolsó sorban féktelen  gyűlöletkeltés a legyőzöttek és azok sarjai iránt.

                                Az emberek nem heverték ki a halmozott félelmeket a hosszantartó hadi állapotot,de mind emellett megkezdődött a helyreállítás a háborús nyomok eltakarítása. Fahidat építettek a lebombázott közhíd helyére,helyrehozták a vasúti hidat lassan beindult az államadminisztráció.

                  Szegénység,nincstelenség,éhezés,sötétség-olajmécses,hideg-fürészporos kályha stb. Hadakozás az élelmiszer spekulánsokkal,azoknak zsaroló törekvéseivel. A mi generációnk 12-13 éves korában nem ismerte a savanyu cukorka izét,csokoládét meg nem is láttunk. Szerencsénkre a gazdák termeltek,hordták a környező községekből a tejet a tej termékeket,

lisztet,majorságot,disznót ,de minden nagyon drága volt-infláció volt és cserekereskedelem folyt

                                Egyszóval 1944 karácsonyát szerény körülmények között megtudtuk ünnepelni.

                                Megindult a tanítás és akkor már harmadikos gimnazista voltam az akkor még létező a Királyi Katolikus Főgimnáziumban

                               

 

 

 

A gyűlölet tetőfoka

 

Még a bombázások előtti időszakban hatalmas zsidó ellenes gyűlöletáradat uralkodott az országban ami aztán a zsidó népesség deportálásával végződött. A katonák szervezett szakaszokban a zsadányi úton énekelték a gyűlölet és félelemkeltő katonadalokat.pl

-Zsidó-Zsidó-jaj te büdös zsidó mit keresel itt, az anyád istenit. Pájesz alatt tetű mászik,ides apád hátizsákban hozta be a Zálit.

.Olyan nagyok voltak az ellentmondások,hogy már gyermek fejjel is feltettem a kérdést a szüleimmel együtt, hogy amíg a szentmisén MERLÁK főtisztelendő úr a felebaráti szeretetről beszél,elítéli a gyűlöletet bármilyen formáját, akkor miért a velem hasonlókorú gyerekek szaladgálnak az utcán ollókkal a kezükben,fogják meg a fekete kalapos zsidó fiukat és vágják le a pájeszukat.

De szemtanúja voltam a BÁTHORY utcai –GETTÓNAK-a várdomb utcai zsidó templomban az elkobzott zsidó holmik válogatásának,sőt a vasútállomáson a szöges dróttal berekesztett vagon ablakoknak is amikből időnként emberi ürülék csorgott. Az ablakban a drótrácson keresztül riadt tekintetű emberek arca jelent meg, és könyörgő tekintettel kértek egy kis ívó vizet. A gesztapós német katonák mindenkit elkergettek a vagonok közeléből. Mindenütt ott díszelgett a végzetes jelszó EIN VOLK-EIN REICH-EIN FÜHRER-/Egy nép- Egy ország- Egy vezér- Még ma is hátborzongató.

                                Kilenc éves korában a gyerek nem időzik el sokat a kérdésfeltevésen,vagy az elfogadható válasz értelmezésén. Ha kérdeztél valamit a látottakkal kapcsolatban, a válasz lakonikus volt-ilyen a világ-

                                Amikor felnőtt koromban megnéztem a haláltáborokat -Auschwitzot,Dachaut-és Buchenwaldot-és az ott látottak emberi rémtetteknek nyomai arra késztettek hogy –A munka szabaddá tesz feliratú kapubejáratnál, a földről egy fehér kavicsot tegyek a zsebembe,annak a jelképéül hogy én sohasem  fogok gyűlölni senkit.

Mindmáig őrzöm- 

 

A család csonkítások korszaka.

                               

Rövid időn belül a háború befejezése után a román állammal megkötött békeszerződés után,/ami tartalékolta a 3oo.ooo ember elhurcolását a –Malenki robotra- oroszországnak az újjá építése  céljából..  Annak idején minden német nevű-fasisztának –volt elkönyvelve. Nem volt szabad németül beszélni,nem volt német iskola,és semminemű intézmény. Az  állambiztonsági szerveket főként a zsidók szervezték élükön a hírhedt a  Weis Miki volt a parancsnok.

A deportáltak 9o % a német ajkú és nevű fiatalok soraiból kerültek ki ,és nem ujjá építő munkára hanem a Donbasz szénbányáiba vitték őket. A mi családunkból 7 fiatalt vittek el akikből négy tért vissza a többi odaveszett. Alig volt olyan család akit ne csonkítottak volna meg. Általában a túlélők 4-5 évet szenvedték végig ezen idők borzalmait. Megjegyzem hogy a román lakosok közül tudomásom szerint senkit nem deportáltak,és a magyarok közül kerültek még a listákra de kisebb mértékben.

                                A család csonkítások másik ördögi módja a tehetősebb vagy gazdagabbemberek/úgymondkulákok,földbirtokosok,kényszerlakhelyekre való szállítása,megkezdve a Duna-deltától,a székelyföld,főként Marosvásárhely. volt a célpont. Ezt itt kivétel nélkül végrehajtották.

                                Ezeknek az embereknek a tulajdonát teljesen elkobozták a virágzó gazdaságukat tönkretették,elrabolták.

                                A hadiárvák,a háborúban elesett családapák árváinak a sorsa,a hadifoglyok akiknek a száma hatalmas volt és Szibériában volt a kínpadjuk még csak említést sem tesz a mai történelem. Jórészük odaveszett a hazatértek meg már rokkant emberek voltak.

                                A politikai foglyok akik már a kimondott szóért is a börtönökben,improvizált pincékben sínylődtek,kevesen élték túl a kegyetlenkedéseket. De meg kell említsem az uralkodó állami szervek

rémtetteit,gyilkosságait is..

                               

Mindezeket a saját családom,rokonságom,barátaim,ismerőseim és hontársaim élettörténetének a mai igazolására írtam le.

 

KÖTŐDÉSEK

                Idestova majdnem egy századnak vagyok  a szemlélője , szülővárosom minden nemű társadalmi,szellemi és erkölcsi értékeinek.

                Elmondhatom hogy a provincializmus senyvesztő gondolkodás-

módjától a sziporkázó, alkotó  elmék közös tárházának mindennemű válfajával találkoztam.

A XVII-XVIII-dik század felsoroltjai között találjuk a következőket, Bakócz Tamás bíboros esztergomi érsek,Batizi András a reformáció egyik leglelkesebb apostola,Földi János orvos természetbúvár,Ilosvai Selymes Péter,epikus énekszerző-Károlyi Gáspára vizsolyi biblia fordítója.

A XIX-dik században a következők,Barna Ferdinánd akadémikus,Biró Lajos,rovartani kutató-Bartók Gábor a református gimnázium igazgatója,Böszörményi Károly,Szatmár polgármestere,Csengeri János mű- fordító, egyetemi tanár,Gáti István az első magyar gyorsírási rendszer képviselője,Hám János,3o évig a szatmári katolikus egyházmegye püspöke,Irsik Ferenc Szatmári kanonok felépítette a Szent József árva házat Kis Gedeon a a Kossuth-kert megalkotója. Kovács István publicista-Széchenyi István barátja,Pap Endre publicista,Petőfi barátja-Szendrey Júlia,Petőfi felesége,elbeszéléseket,verseket ir.

Történelmi személyiségek,egyházfők,híres orvosok,irodalmi jelességek

,tanárok,ügyvédek,és más közéleti hírességek

Az elmúlt hónapban amikor a 6o-dik évi érettségi találkozón vettem részt  visszaemlékszem hogy milyen büszke voltam , hogy földieím a XX-dik század azon  kiemelkedő emberei közé soroltak   akik öregbítették az intézetünk és megyénk hírnevét.

                                Ezek közül csak néhányat említek Antal Péter az intézet példaformáló magyar nyelv és irodalom tanára,Banner Zoltán író,művészet történész,Bretter György,filozófus esszéíró,kritikus, Bura László,tanár,nyelvész,népköltészeti gyűjtő,Dr.Bauer Béla az orvostudományok doktora,nemzetközileg elismert gyermekorvos Czumbel Lajos kanonok,filozófiai író,mű fordító, Csipler Attila-vívó világbajnok,orvos, Dehel Gábor,színművész,Dsida Jenő,költő, Erdős I.Pál,képzőművész, Gellért Sándor,tanár,költő,műfordító Csűry Sándor,nyelvész, Jakabffy

Elemér,nemzetiségpolitikus,helytörténész,költő-Kótai Pál-orvosprofeszor-Krudy Gyula iró,-Krüzselyi Erzsébet ,költő, Lükő Béla sebészorvos-Muhi Sándor festőművész, Panek Zoltán novella és regényíró, Papp/Pop/Aurel rajztanár,festőművész, Páskándi Géza drámaíró, Svéd Sándor operaénekes,Szilágyi Domokos költő,irodalom történész, Tereh Géza tanár,tankönyv író-Zalka Máté a spanyol polgárháború tábornoka és mások. Ahogy a szerző kiemeli nem a teljesség igényével írta ezt a munkát valamint az iskola történetének rövid összefoglalóját-

                                Annak idején már 4o év gyakorló orvosi ténykedés és,nemzetközileg is elismert tudományos és kutató munka állt mögöttem. De talán volt bennem egy érzés hogy vajon méltó voltam –e egy ilyen rangos besorolásra. Mert ez tulajdonképpen Szatmár megyének a XX-dik századi szellemi elitjét tárja az olvasó elé.

                  Emlékezetembe vésődött egy kép ami a város főterét ábrázolja –ahol a kopár városközpont még vásártér volt a XX-dik század elején. Még az én gyermekkoromban is ez volt a kép a szatócsok,kofák, magántermelők kavalkádja között,a mindenféle és mindennemű édességeket zsidó eladó kínálta áruját hangosan .Sárgarigó,kanveréb-jertek ide közelebb,húsz fillér az ára elolvad a szádba. Sátoraikat össze pakoló Zeig anyagból készült vásári szabók a készruhákkal,ünnepi csizmákat készítő –csizmadiák,kalaposok és az utánuk maradó szeméthalmazra még ma is világosan emlékszem,

 

                               

 

A szerdai nap mindig nagyon terhes és mozgalmas nap volt a családban,a piaci bevásárlás napja. A piaci felhozatal nagyon gazdag volt. Gyalog tettük meg az utat és cipeltük a vásárolt termékeket az Ötvös utcai/a régi fogászati poliklinika/utcájából,valamint a régi poliklinika kis utcájából. Szerettem a mamával a piacra járni,de annál kevesebbet cipekedni. Rántani való csirkétől,tömött libáig és pecsenye kacsáig mindent lehetett kapni,és természetesen nem a mai –indián-termékeket. Sok esetben egy 1o kilós liba vagy egy nagyobb dinnye még az étvágyadat is elvette a cipekedés miatt. A libavásárlás külön szertartás volt hogy annyit tapogatták lapogatták szegény jószágokat hogy már jómagam is megsajnáltam őket. A tragédia akkor tetőzött amikor apám volt a soros és ő ment libát vásárolni. A refrén majdnem mindig ugyanaz volt anyám részéről-hát nem tudtál kiválasztani egy valamire való libát-ez a Morzsa/a kutyánk/ fél fogára sem elég.Még a máját sem tapogattad meg....Ilyenkor gondoltam először arra, hogy nem házasodok meg soha.

 

 

 

Aztán egy lépés és ott volt a zsidó korzó ahol az üzletsoron mindent árut megtaláltál és ahol/főként csehszlovákiából és lengyelországból hozták az árut és még déligyümölcs lerakat is volt. A tulajdonosok döntő többsége zsidó származású volt. Megemlítem hogy a század elejei években 13 ezer zsidó,4oo körüli román és a többi 3o.ooo-ig magyar származású lakosa volt a városnak. A magyarok,gazdák,iparosok a zsidók a kereskedelem és pénzügyi világ hozzáértői voltak. A tehetősebb zsidó réteg az uralta majdnem az egész központ kereskedelmét.

A Várdomb utcán a szegényebb zsidók éltek és mint rövidárusok,rőfösök keresték kenyerüket és általában nagycsaládosok voltak. A tulajdonképpeni-zsidó korzó-az –Iparos Otthon ,  /a várdomb utca és Főtér sarka/ és egészen a Spitz Béla textil    nagykereskedő/a mostani ASTÓRIA szálló épülete. Ennél a kereskedőrétegnél észleltem az évezredek folytán kialakult hajlamot erre a foglalkozásra.

Akár két példát is mondhatok, a zsidó kereskedővel egyszerűen nem lehetett összeveszni a feltúrázott vevőt mindig csitítgatta,majd egy ajánlatott neki ily módon nézze aludjunk mindketten 1-2 éjszakát,gondolkodjunk és biztos vagyok benne hogy jól jövünk ki mind ketten vagy-jóanyám télikabátszövet után nézelődött a Spitz Béla üzletében. Ő odajött hozzánk és ajánlotta a közelmúltban lengyel országból hozott árut. Annak idején apám a fronton volt és nem engedhettük meg magunknak az szövet megvásárlását és ezt elmondta Spitz-nek Erre Ő így válaszolt Asszonyom ön az én megbízható kliensem,vigye el az árut mert ilyenhez ritkán jutunk hozzá és amikor lesz pénze kifizeti. Kommentár nélkül.

Az akkor még macskaköves Kazinczy utca a kor jellegzetes urbanisztikai képét mutatta,lovas szekerek  garmadája,lótrágya,semmi nemű közlekedési fegyelem,elegáns hölgyek,keménykalapos urak,szaladgáló csizmadia és szabóinasok, pájeszes zsidó gyerekek,egyenruhás diákok és diáklányok,

vikszolt csizmájú,pörge bajuszú gazdák egészítették ki a képet. Ez az utca is a kereskedők által behálózott rész volt. A vásári napokon szinte lehetetlen volt a közlekedés.

Szatmár dísze a Pannónia szálló és előtte a százados emléktároló szatmári –Korzó-Ez az épület volt a század generációinak a büszkesége. Az előtte vonuló főtér részleg pedig a –Korzó-a szatmári fiatalok majálisa. Ismerkedések, randevúk,nagy szerelmek szülőanyja és helye-

                A vasárnapi- szagos- misék utáni mondhatnám divatparádé,az árnyékot adó fák alól előugráló,kéregető –purdé-haddal.

           Ahogyan a Csipler mama tánciskolájában,minden a cserépkályhától kezdtük a táncot úgy a szövődő szerelmek és drámai szakítások helye a sarki –villanyóra.

           A vasárnap délutáni családi séták a lopkodó szerelmes pillantásokkal. Az esti séták duhaj politikai vitákkal és a kiegyezés a Pannónia nagytermében egy –párizsi-és behűtött sör mellet.

De nem maradhatnak ki a főszereplők-a taxisok,a borbélyok a pincérek akik többszörösen felülmúlták bármely államhatalmi szerv tájékozottságát

                .Mindenről és mindenkiről tudtak mindent. Pákai Janika. Papp Jancsi autóvezetők,Robi a fodrászom és Muresan Lacika a főpincér minden reggel /lévén hogy a poliklinikára vezető utam a korzón történt, ahogyan megláttak közelebb húzódtak hozzám és szinte napszerűen megkérdeztek-hallottad Bécikém?Ömlöttek belőlük a friss hírek. Ma is határozottan állítom hogy a hírszerzés ,a média egy tizedét nem tudta amiket baráti szórakozásképpen nekem elmondtak.

 

A Kir.Kat.Főgímnáziumot PÁZMÁNY PÉTER alapította 1636 szeptember 14-én kelt alapító levéllel. Amikor II Rákóczi Ferenc kiűzte a jezsuitákat Erdély országából az iskola ideiglenesen egy pár évet szünetelt-majd ugyancsak a jezsuiták irányítása alatt ismét megindult a tanítás különböző épületekben-

                                A Magyar Állam Közoktatási minisztere KOTÁL HENRIK budapesti építész mérnököt bízta meg az építéssel,aki 1912 szeptember elsejére el is készítette. Szatmárnémeti legimpozánsabb kétemeletes gimnáziumi épületét.

                                Így kiteljesedett a kárpát medence 4 elemből álló magyar katolikus oktatási bázisa a gimnázium főépülete-a kálvária templom-a jezsuita rendház-és a püspöki konviktus. A szentmiséket a Kálvária templomban hallgattuk és ugyanott tartottuk a lelki-gyakorlatokat 1919 július 14-én a román állam elvette az iskola épületét és még csak magyar nyelvet sem tanítottak. Utána  kommunista rezsim rátette a kezét a jezsuita rendházra majd a püspöki konviktus épületére is./UNIÓ iskola./

                                A Kálvária templom napjaink történéséről úgy hiszem nem kell külön említést tenni,mert ez már .kegyhely foglalás.

                                Ez volt Szatmár megye Püspökségének a történelme folyamán a legnagyobb vesztesége. Ki hatalmazott fel a hívek részéről bárkit,hogy azokat a javakat amiket ők verejtékükkel létrehoztak évszázadokon keresztül, most mások elherdálják,egy szakiskolával történő cserebere keretein belül.

Mélyen tisztelt olvasóim hogy ebben a sokat hangoztatott tolvaj demokráciában,lehetünk demokraták,istenfélők,becsületesek de azért attól óvakodnunk kell hogy agya ment hülyéknek nézzenek bennünket- Itt közlök egy év végi bizonyítványt ami az 1911-12 tanévről szól arról a tanulmányi évről amelyikben Kotál Henrik átadta az épületet.

Hát akkor kik és milyen százados évfordulót ünnepelnek ezekben az épületekben. A román keresztény –ortodox testvéreink az idén is 86o templomot építenek az adófizetők pénzéből köztük az enyémből is,és vajon hányat adtak át más felekezeteknek. Na ezt magyarázzák meg nekem Brüxellben.vagy a Vatikánban.Az ilyenfajta keresztény testvériségből nem kérek mert én átélője és tanúja voltam ennek a századnak.

                                Vannak akik a tisztességes okfejtést,a történelmi igazságokat vagy elhallgatják vagy egyszerűen átlépnek rajta,miközben  hithű és-mindenben kiszolgálói a mindenkori és mindenféle hatalmasságoknak. Lelkük rajta. A hallgatás, a kivárás, a történelmi hamisítások leple alatt,lassan lassan feladjuk legértékesebb földi javainkat/templomainkat,egyházi létesítményeinket lemondva őseink évezredes  munkájáról,harcairól.

A sors már gyermekkoromban segítő kezet nyújtott. Kivételes teljesítményemért,munkámért, kiváló emberek fogták meg a kezemet és nehéz napjainkban mellénk álltak. Így történt ez azon  alkalommal is amikor annak idején Dr.LŐRINCZI LAJOS kanonok úr volt a gimnázium igazgatója aki látván a kimagasló eredményeimet,egybevetve a társadalom krémjének kinyilatkoztatott környezetével, és ebben egy szerény sorsú gyermek talpon maradási küzdelmét,arra kért hogy ministráljak neki a mindennapi reggeli szentmiséjén ami reggel 7 órakor volt a KÁLVÁRIA templomban. A szentmise befejezése után minden reggel felvitt a lakására/a gimnázium épületében/és VELE egy asztalnál reggeliztünk. Részemre ez egy NYILAS MISI legszebb álmának a kiteljesedése volt. Abban az időben ez a tény az egész intézetben példátlan elismerést jelentett.

                Mindvégig kitűnő előmenetelű tanuló voltam úgy mond FEKETE BETÜS:az intézet  évkönyvében. Olykor év végén 1oo pengő pénzjutalmat kaptam amiből annak idején 3 öltöny ruhára tellett.        

                                Ezek az intézmények határozták meg emberi

sorsomat,világszemléletemet és a társadalmi együttlét törvényeinek maradéktalan betartását. De mindenekelőtt a családom,az emberi példamutatással,a kíméletlen történelmi idők és kényszerű sorsok alázattal és tisztességgel való elviselésével-és nem utolsó sorban a szeretettel, ami mindennapjaimat tette szebbé és boldogabbá.

                               

                                                     

A püspöki konviktus jezsuita atyái voltak a mi utánozhatatlan példaképeink,a puritán, magas  szellemiség átörökítői.

A  püspöki konviktus azért jött létre hogy nevelést,ellátást és otthont adjon a Kir.Kat.Főgimnázium tanulóinak,elsősorban a környékbeli falvakból vagy helységekből származóknak. A benne lakó tanulók voltak a –KONVIKTOROK-Az utóbbi években gyakran rendeztünk találkozókat az egyházi főméltóságok részvételével./Szeretett barátom WILLAND FRICI lelkes munkájának köszönhetően./Ezen tanulók  ellátását,nevelését a jezsuita atyák felügyelték. A jezsuita rend szatmári tagjai között kiváló egyéniségek egyesek közülük tudósok voltak. Megemlíteném páter BÁTAY-t,-növény tanász páter IRSIK,páter GODÓ,magiszter SOMMER. Szívvel lélekkel a papi hivatásuk a reájuk bízott fiatalok értelmes életre való nevelése volt. HÁLA NEKIK-

 

A VOLT –KONVIKTOROK-2oo6-

               

A RÓMAI KATÓLIKUS SZÉKESEGYHÁZ

 

A Szatmári Római Katolikus Székesegyház csendje és méltósága bárhol lennék a világon mindig meghatóan megnyugtató lenne számomra. Egy olyan hely ahol mindig volt erőm az Úrral és magammal elbeszélgetve gyarlóságaimat végiggondolni és ugyanakkor erősíteni magamban a hitet,szeretet,méltányosságot, embertársaim iránt. Itt ministráltam Ilosvai

kanonok úrnak,Pakocs Károly kivételes szellemű főpapnak,Dr.Czumbel Lajos püspöki helynöknek és tudósnak,és nem utolsó sorban Dr.Scheff-

ler János mártír püspökünknek.

 

A RÓMAI KATÓLIKUS PÜSPÖKSÉG

                               

 

A legméltóságteljesebb intézmény volt Szatmár megyében. Édesapám állandó alkalmazottja volt a püspökségnek-annak a szabó műhelyében dolgozott. Minden alkalom élmény volt amikor magával vitt a főépületbe.

 

A Szatmári Városi Színháznak nagy hagyományú múltja van. Számos nagynevű színész fordult meg a városban. Igazi kiforrott színház kultúra jellemezte a várost. Apám fiatalkorában nagy színház kedvelő ember volt,állandóan a Mágnás Miska,János Vitéz,Marica Grófnő,Vigözvegy népszerű dalait dúdolta otthon. Ebből következtetem azt a tényt hogy inkább az Operett színházak hagyományos műfaját honosították itt ebben  a polgárosodó városban .Ez a műfaj volt az igény. A klasszikus színjátszás alapjai már régebben lefektették de az jó tudomásom szerint csak az 5o-es években váltották a zenés műfajokat. Egy  nagyon tehetséges és országos hírű társulat valósította meg ezt a fordulatot- Ez már az én generációm volt,akik közül számos személyes barátom volt. /Ács Alajos,Csiki András,Köllő Béla,TörökIstván,Elekes Emma,Török Kati,Diószeghi Iván,Korcsmáros Jenő, Désy Jenő,Boér   Ferenc,Vándor Ferenc és sokan mások akik sok művészi élményanyaggal járultak a város  kulturális életéhez

-A KOSSUTH-SZOBOR-

A Kossuth kert szatmár lakosságának évszázadokon át egy- néppark- szerepét töltötte be. Itt állt a Kossuth szobor-itt emlékeztünk nemzeti ünnepeinkre,itt virradt ránk minden évben a tavasz akkor amikor az évszádos fák már lombba borultak. Sétatér,találkahely,családi vasárnapi szórakozóhely a kisvasúttal,amit egy kis mozdony vontatott. Itt ajándékoztuk az első mézeskalács szívet.

Ez volt gyermekkorunk nagy eseménye. Hála a jóindulatú,szorgos embereknek ma már ismét régi pompájában díszíti városunkat.

A VÁROSI GŐZFŰRDŐ

 

A –ZÁRDA TEMPLOM-ÉS A SZENT VINCE IRGALMASRENDI RENDHÁZ.

Úgy édesanyám mint nővérem itt végezte tanulmányait. Családunk szellemiségének ezekben az épületekben rakták le erkölcsi és emberi értékeit.

                                               

CSALÁDOM

 

                                                Apai ágon az 1736-ban betelepített dél németországi németek /svábok/leszármazottja vagyok. Őseim 18 családdal együtt szekérrel érkeztek Erdődre menekülve a franko-germán háborúk szörnyűségei és nélkülözései  elől,Atyai ükapám ANDREAS BAUER 6 gyermekes  földműves a Károlyi gróf birtokán telepedett le Erdődön.

Ennek a francia-német háborúnak felvonulási területein élve,ezek az emberek, szinte havonként élték meg a lét és a halál borzalmait és anyagi javaiknak teljes megsemmisítését.

               Őket tehát nem hozták,hanem menekültek  és telepedtek le Erdődön,Bélteken,Szakaszon,Szokondon,ahol virágzó sváb községeket alapítottak művelve földjeiket. Ettől a dátumtól kezdve végigvezethető mind a mai napig a családfám a helyi egyházi  dokumentumokban. Tulajdonképpen az –INGOLSTADT környéki genetikai ág, mindvégig itt élte le életét Erdődön-dolgozott,alkotott,és egy mindenki által megbecsült erkölcsi értékrendet képviselt. A váltakozó történelmi hatalmaknak mindig megbízható,értékes munkásai voltak,és ezek a maguk módján ki is használták őket,sőt a kegyetlenkedések amiket alkalmaztak velük szemben egyeseket a halálba kergettek./a második világháború utáni retorziók/

 

                Édesanyámnak-lengyel- családi gyökerei vannak felmenő ágon

anyai nagyapám PODOLÁK GYÖRGY mint lengyel magas építő mester jött erre a vidékre. Az erőteljes ipari építkezések idején./gyárkéményeket építettek,közöttük a Szatmári Villamosművek kéményét is és még egynéhány nagyvárosban/,amit a második világháborúban lebombáztak.. Anyai nagyanyám Juhász Viktória Porcsalmai/Magyarország/kisbirtokos családból származott.

                                -Szatmárnémetiben születtem az akkori  Hegyi úton,becsületes,istenfélő családban. Édesapám Bauer Mátyás kisiparos/úri szabó/édesanyám Podolák Julianna,polgári középiskolát végzett a Szent Vince irgalmasrendieknél-és mint adóhivatali főszámvevő az akkori Magyar Állami Adóhivatalban dolgozott hosszú ideig. Mindketten nagy családban nevelkedtek sok gyermekkel. Apai ágon a szép nagy család gondjai és örömei mellett az örökös átok, a vagyon elosztás hordta be ellentmondásait, a szeretet csendes berkeibe. Így édesapám már 11 éves korában arra kényszerült hogy mesterséget tanuljon egy zsidó urí szabónál Budapesten. Anyai ágon a korán árván maradt, 7 gyermek korai vívódása ,az akkor még nem gyermek és családpótlékos, minden vetületében nyomasztó világban. A nagyobbak dolgoztak és nevelték a kisebbeket. Nem létezett szociális háló,minden épkézláb ember dolgozott a holnapért és a munkának a felemelkedésnek meg volt az ára,de a kiérdemelt tisztessége is. A két családból 16 ember alkotott a maga módján és helyén, abban a közösségben amelyben élt.

A későbbiekben apám családját mint német nemzetiségűeket, megcsonkította a /a román állam által/ –Malenki robotra-oroszországba a szénbányákba hurcolt testvérek kegyetlen sorsa/három testvére veszett oda/                       

                Az édesanyám testvéreit az első világháború/Szent Hazáért a sanyarú sors, vezette a korai elhalálozás mezsgyéire. Itt nyugszanak a Szatmári és Erdődi temetőkben kivétel nélkül,megőrizve a szülőföld nyugalmát és tisztességét.

ÉDESANYÁM

                    

-AZ ENYÉIM NYUGHELYE-           

Jómagam büszke vagyok rájuk mert a nehéz, pusztító idők útvesszőiben a maguk helyén maradtak,teljes emberi,erkölcsi tisztaságban és a törvény mély tiszteletében.

              

                   

ÉDESANYÁM-ILDIKÓ A KERESZTLÁNYOM ÉS ÉN.

Édesanyám következetes,szigorú,már zsenge koromban önállóságra, szorgalmas,kitartó munkára késztető ember volt. Céltudatosan. olykor kíméletlenül teljesítményre nevelt,sokszor lemondatva a gyermekkor apró örömeiről,amit annak idején még nem  mindig tudtam feldolgozni és magamévá tenni. Inkább jártam volna a többi kültelki pajtással halászni a Kubikra,Homoródra,nyulászni,galambászni de nekem mindig és mindenekelőtt  a tanulás volt a fő feladatom. Annyi gondoskodással azért megáldott a sors ,hogy kivegyem én is a részem, habár mértékkel a gyermekkor ezen örömeiből is. Szép emlékeim vannak a kültelki barátaimhoz fűződő eseménydús gyermekkorunkhoz. Mindmáig nagyon nagy szeretettel látjuk viszont egymást. Anyám meggyőzött arról hogy a hasonló sorsú gyermekeknek, egyedüli kiút a felemelkedésre ,a magas színtű teljesítmény. Jómagam ennek mint diák eleget tettem és le sem tudnám irni azt az örömét amikor kimagasló iskolai teljesítményeimért számos elismerésben részesültem/érdemkönyvek,diplomák,pénzjutalmak/

                                Amikor nehéz időket éltünk a vakációimat napszámos munkával töltöttem a szatmári kőműves mestereknél,/maltert és téglát hordva az állásokra/olyannyira hogy a végén már mint segédmunkás dolgoztam. De sokat dolgoztam mint napszámos a vasútnál a pályafenntartásnál..

                                A későbbiekben mint kiváló tanuló,tanáraim ajánlására kisebb diákoknak segítettem a latin és matematika elsajátításában. Mindezekre a mai napig büszke vagyok. mert erkölcsileg ezek vérteztek fel azokra a szerény de valós, teljesítményekre amiket életem során felmutattam.

.

               

                                                     

                               -A CSALÁDOM-                                

   

                                                     

Édesapám,becsületre és hitre nevelt bennünket,kötelességtudó és tartó,

évszázadi karakterű mesterember volt. Tisztelte minden ember méltóságát, ezt tőlünk is megkövetelte,soha nem szólt meg senkit és engem sem fenyített meg egész életem során még egy –tasli- erejéig sem. Amikor büszke volt rám mert nagyon jól tanultam,/vagy valami kiváló elismerést kaptam/ mindig a vállamra tette a kezét és vasárnap úgy mentünk a szentmisére a Zsadányi uti- Szent Család kápolnába./FARKAS ELEK földbirtokos alapította/

NŐVÉREM-FELESÉGEM-KRISZTA ÉS ÉN

               

 

 

 

                              A nővérem MOLNÁR-BAUER MARGIT,nyugalmazott tanítónő,a Sándorhomoki és hosszú ideig a 6-os számú elemi  iskola magyar tagozatán oktatott. Erős magyar szellemiségű ember,főként erdélyi magatartású és felfogású. Családját a hagyományos, családunkra jellemző erkölcsi alapokra építve nevelte. Hivatását mindig méltóssággal,tisztességgel és nemzeti érzésének erős átsugárzásával végezte. Leánya IlDIKÓ,szeretően gondoskodó gyermeke,az én keresztlányom,nyugalmazott orvos asszisztensnő,és férje VASZIL JÓZSEF mérnök példás gondossággal és emberséggel nevelték fel gyermeküket KRISZTINÁT akinek  képességei és ernyedetlen szorgalma már két felsőfokú diploma/informatika –közgazdaságtan/ és a –MASZTERÁT elnyerésében teljesedett ki. A sógorom MOLNÁR FERENC családjáért mindenre kész,szerető családapa és kiváló kereskedelmi szakember sajnos korán elhunyt.

 

                      KRISZTA ÉS FÉRJE LEVENTE-                           -

                            

              KRISZTA ÉDESAPJÁVAL ÉS ÉDESANYJÁVAL                  

                               

                               

               

                -                                                              

                                                                 -EMIKÉM-                                                              

                                                               

                                                                               

 

Személyesen úgy élem meg hogy a szeretet,gondoskodás,együttérzés, az emberi szolidaritás-egyszóval a jólelkűség nagyrészt genetikai adomány és kisebb részben környezeti nevelési ráhatás kérdése.

                                Ez a lelki gazdagság,amit a szeretet és áldozatkészség összetevőjeként érzékelünk az Ő személyiségükben végigkíséri őket egész életükön és egyszerűen nem tudnak mások lenni. Nem tudnak ártani senkinek. Ilyennek ismertem meg egyetemista koromban és ismerem 5o év házasság után a feleségemet DR:BAUER KLIMAI EMILIÁT. Az a mély tisztelet amit akkor éreztem iránta amikor hosszú hónapokon vagy akár  éveken keresztül a súlyos beteg édesanyját,édesapját,az én szeretett apámat saját otthonukban vagy otthonunkban az elmúlásig ápolta,tartotta bennük az egyre fogyó lelki vigaszt,és elvégezte a legintimebb,legelemibb betegellátási munkát is minden gyermeknek példamutató lehet. Legyen bármilyen sikeres a karriered, de ha - egy meggyötört életút után- magadra hagyod  gyötrelmes gondolataikkal a tehetetlen szüleidet a lelkiismeret furdalás mindvégig elkísér,és emészt.

Miután elvégeztük az egyetemet,végigjárta a körorvosi pálya összes buktatóit./Kapninbánya-Vetés-Pálfalva/ Végül is a Szatmári MONDIALA készruha gyár orvosa volt, összesen megszakítás nélkül 3o évig. Emberi tulajdonságaiból eredendően emberközelben,megértéssel kiváló gyakorlati érzékkel látta el nagyon nehéz feladatát. Volt betegei ma is sok szeretettel és hálával üdvözlik ha találkoznak vele. Több szakmai és állami elismerésben volt része.

                           EMIKEANYUKA ÉS MISI                                

                                                       

               

                    -A SELÉNDI CSALÁDI KURIÁNK.-                            

                                                          

               

Édesapja KLIMAI MIHÁLY aki korai gyermekkorban,árván maradt, szlovák származású/békési tót/és ö is nagyon szeretett volna tanulni de már gyermekfejjel önfenntartásra kényszerült.

Kivételes munkabírása és tehetsége,szerencséje, aránylag fiatalon gazdaggá tették.4o.ooo tőke szőlőn gazdálkodott,pincéjében 1o.ooo literes hordók és hosszú lenne elsorolni az összes létező javait. Aztán a történelem úgy alakította hogy –mindent elvettek az illetékesek és az Arad hegyaljai neves birtokosból,virágárus lett az aradi piacon./ibolyát árult 2 lejért/De akinek a vérében van a munka, az alkotásvágy, mindig megkapaszkodik Méhészkedni kezdett és 7 éven belül már 24o család méhecskével dolgozott. Közben a lánya mint –osztályellenség-egyetlen egy lódenkabátban végezte el  az orvosi egyetemet.

                               

            APÓSOM ÉS ANYÓSOM FIATAL KORI KÉPEI                                                      

                                 

Édesanyja egy törékeny éjt –nappallá téve dolgozó német asszony volt,a megtestesült családszeretet és jóság.

Elvitték Malenki robotra-de Földvárról elszöktek. Mint olyan sokan mások megjárták a kulákok kálváriáját. Ennek ellenére teljes odaadással nevelték fel két gyermeküket. Mélyen istenfélő ember volt és annyi alázattal tűrte a történelmileg rászabott megaláztatásokat,olyan békés,szeretetteljes és mindenkit tisztelő lény volt hogy már csak az emlékezete is tiszteletre kötelez.

 SÓGOROM  KERESZTFIUNK-MISIKE-

EGYETLEN IGAZ BARÁTSÁGUNK

Szokondi temetőbe,távoli rokonommal és legbensőségesebb barátunkkal Dr.BAUMGARTNER LUCSIÁVAL kiváló fogorvosnővel látogattunk el a közelmúltban. Családjával,a két keresztfiammal mind amellett hogy Németországban és az Egyesült Államokban élnek,testvéri hűséggel ápoltuk és őriztük évtizedekig ezt a barátságot mindmáig.

                                .

  -EMLÉKOSZLOP-                                                                 A SZOKONDI TEMETŐ

               

A két keresztfiunk Albert és Árpád akik  kivételes módon,hatalmas ambícióval és tehetségükkel, a német társadalom értelmi elitjébe emelkedtek. Büszke vagyok rájuk. Életünk minden napján éreztük szeretetüket és segíteni akarásukat. Én tulajdonképpen sváb testvéreimnek tartom  és minden alkalommal saját családomnak is tekintettem őket. Azt óhajtom hogy majdnem 4o év után maradjon meg a emberi erkölcsisége ennek az igaz őszinte barátságnak.

                 ALBERTTEL ÉS ÁRPIKÁVAL                               -

                                                                                                   

                                               

TANULMÁNYAIM

Vékony,szőke,kékszemű és elálló fülű gyermek voltam,cselekedeteimben meglehetősen  határozott és magabiztos. Nem volt bennem semmi agresszivitás se a családi környezetemben,baráti körben vagy iskolában.

Az osztálytársaim el is kereszteltek-a szende Bauer nevet rám biggyesztve,de a gyermekkori gaztettek alkalmával a gyanúk elkerülése végett a legzsiványabb munkákat velem végeztették el.Pl amikor feleltetés volt,és meg akartuk szakítani az óra folyamatosságát, kenyeret kellett összerágnom vízzel és egy bekiáltás után ami így hangzott –tanító úr a Bauernek rókázni kell,nekem öklendezve a padok között ki kellett szaladnom az osztályból az összerágott tartalmat végigcsorgatva a tanterem kátrányos padlóján. Mindehhez még el is tudtam sápadni.

Az óra megszakadt,mindenki seprűért,takarító asszonyért szaladgált.

A vége az lett hogy a szelídség mellé még a-gyomorbajos jelzőt is rám aggatták. Ezzel beférkőztem a legnehezebben kezelhető osztály-

társak bizalmába is-olyan csávósan, vékony pénzű, de rendes havernek tartottak. Természetesen ezt minden alkalommal meggyóntam Kulcsár tisztelendőnek, aki egy miatyánk,egy üdvözlégy fejében feloldozott.

                                Ahogy visszatekintek a hosszú évek távlatába,főként egy gyermekgyógyász érték ítéletével bebizonyosodik hogy van egy alkati,viselkedési,magatartási determinizmusa mindenkinek. Az egyén és társadalom viszonyrendszerében leginkább az életkor jellemzői nyomják rá bélyegüket egy adott személy jellem formálására. Mert aki annak idején,sunyi,nyalakodó,árulkodó,irigy volt, az kevés kivételtől eltekintve az is maradt.

A nyílt szívű,ragaszkodó,jóban-rosszban együtt érző gyermek ilyennek marad a végletekig. De fordítsuk komolyra a szót.

                                A kisebbségi lét mindenkit és mindenhol érint vagy olykor megvisel,még gyermekkorban is.

Egy szigorú,szerető,az életednek tartalmat követelő, család,egy felekezeti iskola a maga történelmi erkölcseivel,rendjével,az autentikus értékek felismerésével,gondozásával és nem utolsó sorban azzal hogy a teljesítményed örömélményéhez juttat már gyermekkorodban,olyan élményanyaghoz juttat ami egy életre szólhat. Kötelez arra hogy tarsolyodban kell hordoznod a –ketyegő órát-egy egész életeden át , hogy becsülettel,tisztakezű munkával,egyenes gerinccel, építkezz a predestinációd kiteljesítéséért-

Az Én életemben ez volt az Ötvös utcai Római Katolikus Püspöki Fiu Népiskola –szerzetes álkendős pedagógus papjaival./DE LA SALLE SZENT JÁNOS REND./Úgy érzem hogy itt éltem meg, emberi létem legnyugodtabb és legigazságosabb napjait. Oktatóim,tanítóim, méltóságteljesen végezték a kötelességüket és megjegyzem  hogy kiváló pedagógiai érzékkel.

                                Alkotásra,munkára neveltek. Amikor téb -tábló semmittevő emberekkel találkozom úgy érzem hogy az Ő nevükben jogos az ellenszenvem vagy akár a felháborodásom,mert egész életemben csak a tőlük elsajátított igazakat kerestem az alkotó becsületes munkát,és csak bennük volt meg a feltétlen bizalmam.

RÓMAI KATHÓLIKUS ELEMI NÉPISKOLA TANULÓI

             -1938-                   

    

Ez a kép 73 éve készült első elemista korúnkban. A volt osztálytársaim között látható Ponner János is akivel mind máig tartjuk a baráti kapcsolatot,hűséggel és kölcsönös megbecsüléssel.

Zseniális képességeivel és nagy szorgalmával elérte a maximumot –előbb a Bukaresti Politechnikai Intézet professzora,majd a Hamburgi Műegyetem professzora lett Németországban.73 éves igaz barátság.

A továbbiakban. említem a –Pázmány Péter Királyi Katolikus Főgimnáziumot, kiváló tanári karával,pedagógiai értékrendjével,és az úgymond –világi iskolák nyitottságából származó elnézhető és megbocsálytható kis gyarlóságoktól De a tehetség ,a munka szent volt ezen  intézmény tudattárában is- és ezek ellen véteni, bűnnek számitatott. Ugyanez a szellem folytatódott az –Állami Magyar Fiúlíceumban de a társadalmi fellazulás mindenféle válfaja itt már érzékelhető volt../rend,fegyelem,a teljesítmény mindenek feletti elveinek a sérelme, már bontogatta a szárnyait.

Az ifjúság számára kellemes szabadosság,már a felületesség árnyékát vetítette elénk.

                                Ezek az intézmények határozták meg emberi

sorsomat,világszemléletemet és a társadalmi együttlét törvényeinek maradéktalan betartását. De mindenekelőtt a családom,az emberi példamutatással,a kíméletlen történelmi idők és kényszerű sorsok alázattal és tisztességgel való elviselésével.

                                Véleményem szerint manapság, a generációs probléma az elsősorban a kitartó és következetes munka a teljesítményszint megítéléséből ered. Az értelem,az ész, az intuitív készség,a gyors és értelmes reagálás az éppen adódó problémák megoldására  elengedhetetlen,de a kitartó szorgalom és munka időben, mindig teret nyer a veleszületett adottságokkal szemben. Tehát a család,a munka  a meginhatatlan jellem az amit egy gyermek, egy fiatal, magával hozhat egy családból egy iskolából,azért is mert a 6-8 éves gyermek jellemformálása hatalmas felelősség ebben az élet korban. Ennek az életkornak a pedagógiai minősége vitathatatlanul kihat az egyén későbbi életére,ahogy az  enyémre is döntő hatással volt.

.

                               

                                               

 A –PÁZMÁNY PÉTER –KIRÁLYI KATOLIKUS FŐGIMNÁZIUM

NÉHÁNY KORHÜ ISKOLAI EMLÉK A KIRÁLYI KATOLIKUS

  FŐGIMNÁZIUMBÓL

                               

 TANULMÁNYI ÉVKÖNYVEK

                                 

                                    

               

               A KÁLVÁRIÁNK-KÁLVÁRIÁJA                 

                                                                 

Gyermek és iskolás korunk szentélye és első fohásza.-Kitörölhetetlen emléke  katolikus hitünknek és mindannyiunk szívbemarkoló elvesztése.

 

A román keresztény –ortodox testvéreink az idén is 86o templomot építenek az adófizetők pénzéből köztük az enyémből is,és vajon hányat adtak át más felekezetűeknek. Na ezt magyarázzák meg nekem Brüxellben .vagy a Vatikánban. Az ilyenfajta keresztény testvériségből nem kérek mert én átélője és tanúja voltam ennek a századnak.

                                Vannak akik a tisztességes okfejtést,a történelmi igazságokat vagy elhallgatják vagy egyszerűen átlépnek rajta,miközben a megfellebbezhetetlen,hithű és-mindenben kiszolgálói a mindenkori és mindenféle hatalmasságoknak. Lelkük rajta. A hallgatás, a kivárás, a történelmi hamísítások leple alatt,lassan lassan feladjuk legértékesebb földi javainkat/templomainkat,egyházi létesítményeinket lemondva őseink évezredes  munkájáról,harcairól.

 

Külön kell említenem az ÁLLAMI MAGYAR FIULCEUMOT-/a mai KÖLCSEY FERENC KOLLÉGIUM/,az ott eltöltött 5 évet-az intézet szellemiségét a pedagógusok alapvetően humánus és kíváló pedagógiai értékrendjét-

Ennek az iskolának mindig volt egy disztingvált erdélyi magyar szellemisége.

Ez a hangulat átitatta diákságának életfelfogását,függetlenül a kortól,ranglétrától vagy a helytől ahová távoztak a nagyvilágba.

Egyszóval,ŐK a Szatmárnémeti magyar értelmiség egy számottevő rétegét alkották. gondolkodásban. és alkotókészségben.

Hasonló értékrendet képviseltek olyan időkben, amelyekben az egysíkú-fanatizált értelmiségi modelltől eltérni- eredendő bűn volt.    

                                Ez mindmáig az az intézmény amely,íratlan szabályaival  a közös sorsvállalás, a szolidaritás,a történelmileg, nemes,önzetlen.

mindenkor segítőkész egész életre szóló  barátságokat alakította tanulói között.

                                Az erkölcsi öntisztítás és öntisztulás állandó jelenléte, távol tartotta tőlünk  a megalkuvást és mindazt ami emberileg,erkölcsileg kivetendő A véleménykülönbségek amik a viták hevében olykor nagyon felfokozottak voltak, nem zavarták a szellemi harmóniát,nem ejtettek sebet senki érzelmi Én-jén.

                                Egy kiegyensúlyozott társadalmi és erkölcsi értékítélet jellemzett bennünket,egy standard demokrácia szellemisége,szélsőségek nélkül de mély főhajtással mindennemű elvi vagy gondolkodási  értékek előtt.

                                A bohém hangulat,a sziporkázó elmék villanásai,olykor napokig mosolyra fakasztottak bennünket és feloszlatták azt a szellemi –ködfátylat ami bennünket körülvett és amit a történelmi kényszer nekünk szánt. Ezekre mindmáig emlékszünk és ismét átéljük őket.

                Sok barátunkat elvesztettük,mások eltávoztak Erdélyből azért mert úgy alakult a sorsuk,mások az erdélyi magyarság kiválóivá lettek-avagy az egyetemes magyar irodalomtörténet nagyjaivá váltak de mi a végváriak-akik még mindannyian együtt élünk szellemiségünkben, barátságunk emlékét őrizve, és mindezeket leírva a fiatalok okulására,hogy a szeretet a hit és igaz barátság nem veszhet el az-újra meg újra feltupírozott,  esztelen,  politikai .társadalmi  hazug elméletek között .Ez volt az akkori KÖLCSEY-s szellem amit megéltünk és vallottunk iskolatársaimmal és barátaimmal.

HAJSZÁLGYÖKEREK

                                               

DR.BAUER BÉLÁNAK a régi barátsággal

                               

                                                                                Szatmárnémeti 1992 IX 12-én.

                                                                                                DR.BURA LÁSZLÓ-

Újra átélem az 1992-es VÉNDIÁKTALÁKOZÓ napját,amikor Dr.Bura László a Kölcsey Ferenc Főgimnázium nyugalmazott magyar nyelv és irodalom tanára valamint volt igazgatója , mint volt osztálytársnak és barátnak dedikálta a –Hajszálgyökerek című írását.

                                Az elmúlt hónapban amikor a 6o-dik évi érettségi találkozón ismét találkoztunk visszaemlékszem hogy milyen büszke voltam , hogy földieím a XX-dik század azon  kiemelkedő emberek közé soroltak a  akik öregbítették az intézet hírnevét. A felsorolásban olyan nevek mellett szerepelek akik munkájuk és emberi alkotókészségükkel hírnevet szereztek városunknak,megyénknek. Az előbbi fejezetekben részletesen megemlítettem ezeket.  .

                                -

                                Annak idején már 4o év gyakorló orvosi munka,nemzetközileg is elismert tudományos és kutató munka állt mögöttem. De talán volt bennem egy érzés hogy vajon méltó voltam –e egy ilyen rangos besorolásra.

                                Történelmi személyiségek, egyházfők, irodalmi  kiválóságok, orvosok, tanárok, ügyvédek, közéleti hírességek.

. Mert ez tulajdonképpen Szatmár megyének a XX-dik századi szellemi elitje volt.

Nem tudom hogy 78 éves koromban,54 én orvosi ténykedés,tudományos

és kutató munka után a hivatás legmagasabb elismeréseit kivívva érdemleges-e egy ilyen felsorolás közelébe kerülni Úgy gondolom hogy a LAUDÁCIÓ és a CURRICULUM VITAE- ami a Pápai Páriz Fernc díj átadásakor elhangzott segít mindenkinek a döntéshozatalban.

 

                               

Volt osztálytársam, Nagyméltóságú Tempfli József váradi megyéspüspök dedikált művei.

                                                                               

-EGYETEMI ÉVEIM-MAROSVÁSÁRHELY-

                                                               

                                                    

A VÁROSHÁZA

 

 

 

 

 

A MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM

                                               

                                                -

                                               

                                                                                                                                               

AZ ARANYDIPLOMÁM

 

                                Amikor kézhez kaptam az –ORVOSI ARANYDIPLOMÁMAT könny szökött a szemembe,mert most is érzem,mindennap hogy  a szakmámban az orvosi szemlélet,hívatás szeretet,gondolkodásmód a beteg ember sorsáért érzett felelősséget-ettől az iskolától kaptam. Mindig és mindenütt nagyon büszke voltam arra hogy ennek az intézménynek voltam a tanítványa.

Ahogy telt az idő mind tudatosabbá vált bennem hogy nem annyira az előmeneteli jegyek,a tudatos minden részbe behatoló tudás a legfontosabb-hanem az-orvosi szemlélet-amit nem lehet hozzáférhető elemekből összerakni.

Ez sokszor egy elejtet szó,egy elismerő tekintet, egy nagy embernek az arcán,ami azt közvetíti feléd hogy –helyesen gondolkoztál,jól

döntöttél büszke vagyok Rád. Egész szakmai létem alatt az ÉDESANYÁMNAK és NEKIK akartam megfelelni-

                Külön hálás vagyok a tanítómestereimnek, hogy a legmélyebb fokon tudatosították bennünk hogy az –orvosi hivatás,szent és sérthetetlen   ,volt mindig a történelem folyamán-függetlenül a hatalmak akár becstelen acsarkodásaitól Úgy lepergett róluk minden politikai VIGÉC rosszindulata,hogy az részemre imponáló volt,és bizonyító értékű,egész életemre..

                Ezek voltak a mi világhírű professzoraik MÁTYÁS MÁTYÁS,MISKOLCZY DEZSŐ,OBÁL FERENCZ,HARANGHY LÁSZLÓ,SZENTPÉTERY ZSIGMOND,MAROS TIBOR,MÁLNÁSI GÉZA-

SZENTKIRÁLYI ISTVÁN,KÓTAY PÁL és mások.

 KÉT VILÁGHIRÜ TANITÓMESTEREM

Irigylésre méltó dolognak tekintettük ha csak a közelükbe kerülhettünk.

Soha nem voltak kivételezett vagy megvásárolt vizsgák,még csak távolról sem hallottunk róluk. A tudomány és hivatás szentjei voltak. Áldja meg az Isten az emléküket.

                Voltak az egyetemen olyan emberek akik készek voltak bármely pillanatban segítőkezet nyújtani nekem nehéz magamra utaltságomban. Ezen kollégák és barátok Dr.PUSKÁS JÓZSEF Dr.STEFANICS LÁSZLÓ Dr.ZNOROVSZKY TIBOR levették a vállamról az aktuális társadalmi és politikai terhek egy részét,és kenyerüket is megosztották velem.

                Évfolyamtársaim közül barátaim voltak és maradtak amíg éltek és élnek Dr.KÁHÁN GÉZA,Dr.BALLA ÁRPÁD,Dr.GYÖRGY EMIL,Dr.VÉKÁS ZOLTÁN,Dr.KÁDÁR DEZSŐ,Dr.NAGY ZOLTÁN.

A székely színház egyik igen hosszú ideig nagy sikerű előadása volt – LEW TOLSZTOJ Kispolgárok című előadása A főszerepet KOVÁCS GYÖRGY érdemes színész alakította. Az egyik neves monológ szövege így hangzott-emígy szólította meg a kispolgárokat Igen tisztelt kétlábúak-

                                Én a hat év egyetemi tanulmányaim alatt ettől kezdve egy vidám kétlábúnak éreztem magam Elmondom miért-

                                A kispolgári kategória abban az időben olyan félig kinézett csodamadár volt-nem kapott ösztöndíjat,nem volt K.I.SZ.tag,nem szólalhatott meg lényegesebb kérdésekben,nem volt megbízható.

                                Lévén hogy apám kisiparos,édesanyám pénzügyi tisztviselő volt én az igen tisztelt kétlábúak kategóriájába lettem sorolva,ennek a besorolásnak az összes hátrányaival Nem kaptam az otthonba helyet,menza jegyet,stb, sőt első éves koromban az egyik KISZ-es vezető/aki most adta ki

Jobboldali ízű könyvét Csányi Sándor a mindenkori magyar pénzbajnok segítségével magyar honban,leírja hogy ők döntöttek arról hogy az általános karról ahová felvételiztem áthelyezzenek hivatalból a gyermekgyógyászati karra.

Ezt most tudtam meg 78 éves koromban. Felháborított ez az emberi kétéltűség,fel akartam hívni telefonon,de aztán meggondoltam magam.                

Három jó ember, később jó barát megszánt és magukhoz vettek

illegálisan az APOLLO diák otthonba, negyediknek egy improvizált fekvőhelyre  Rövidesen én lettem a mindenesük- Annak idején még  lazább egyetemi élet volt.

                                                Lelkiismeretesen elláttam a komiszionokat-illatos leveleket,virágcsokrokat,finom intim női ruhadarabokat vittem az éppen aktuális barátnőknek. Kenyeret a menzáról,friss francia irodalmi lapokat a sarki lapárustól,cigarettát igényhez mérten stb- De ami mégis belém vésődtek ezen emberek jóságán kívül azok a –pour parle-k, azoknak a színvonala amiket hallottam,és amik merőben eltértek a úgymond –az akkori szódaporos vagy éppen maró lúgos torok öblítéstől Köztük váltam felnőtté,férfivá.

                                Miután bekerültem a MECÉNÁSOK-/vásárhelyi jómódú férfinép/ társaságába és azt is felfedezték jó hangom van végigénekeltem vásárhely összes valamire való vendéglőjét,de lebuját is. Akkor még a –cirmos- szerepe volt nekem leosztva, de később én is bele szoktam a gazdáim –húzásaiba-és a férfi népség jó szokásához híven,karmolni is kezdtem.

                                Én úgy érzem hogy szerettek és becsültek ők mindhárman mert kitartó,szorgalmas és  kitűnő tanulmányi eredményeim voltak. Olykor egy vizsga  előtti éjszakát végigénekeltem nekik akkor amikor a kötelező-nagy műsor –volt. Egy ilyen éjszaka után reggel elmentem vizsgázni. Délben amikor hazajöttem a vizsgáról mindhárman lesték az arcomat. Aztán P.J. megkérdezte Na megbuktál kanfióka és én feleltem, dehogy is buktam 1o-est kaptam- Hosszan néztek rám és következő volt a reagálás –Hogy szorított édesapád annyi szart a csontos dobozodba--Így az ügy le volt zárva-

                                Nehéz évek voltak a szüleimnek, a családomnak, de ugyanúgy nekem is,de becsületes munkát végeztem nem buktam soha,nem volt elmaradt vizsgám és a jegyeim 9o % kiemelkedő osztályzatú volt.

                                Volt egynéhány más természetű elégtételem is-

Lévén hogy se K.I SZ. tag,se párttag nem voltam a hat év alatt  a sors megkímélt az akkori társadalom groteszk,kicsinálós,emberi sorsokat elementáris rosszindulattal kezelő bármilyen ténykedéstől. Szabad voltam mint a madár-a társaim elkönyveltek bohémnak,belenyugodtak hogy ilyen is kell. Nem ártottam,nem szóltam meg senkit,minden társamat tiszteltem és hangsúlyozom hogy ezeket mind visszajelzésként megkaptam. Pedig az 5o-es években ez elég ritka volt.

A én másik szentélyem A SZÉKELY-SZINHÁZ .színpada és a színmű- vészetí -AKADÉMIA kisterme volt ahol arra tartottak érdemesnek hogy  az erdélyi színjátszás nagyjaival együtt szavalhattam az ADY-JÓZSEF ATTILLA,TÓTH ÁRPÁD,ÁPRILY LAJOS verseket a nagynevű szavalóesteken a SZÉKELY_SZINHÁZBAN- és csak én egyedül az Orvostudományi Egyetemről. Még ma is  kísért ez az elszalasztott lehetőség  emléke.

 SIRT A MAROS

                                A marosvásárhelyi orvostudományi egyetemnek az erdélyi magyar társadalom rendkívül széles  és nagyon sokrétű hallgatója volt származásukat,és élményanyagukat illetően. .Egy közös vonás azonban mindenkit jellemzett,  a magyarságtudat. A társadalom politikai gyarlóságai –nevezzük nevén a gyermeket,a kommunizmus hőskorszakának  kíméletlen embert gyötrő,sokszor családi tragédiákhoz vezető cselekedetei belopóztak az egyetem szentélyébe is .Pedig ahogyan jól megfértünk egymással /értem a józanul gondolkodó különböző viselkedési és erkölcsi kelléktárat magukkal hozó kollégák-úgymond származás szerint/mert a politikai foglyok leszármazottaitól kezdve,a Marosvásárhelyre deportált földbirtokosok gyermekei,a székelyföld magára utalt szegényparasztjai,a városi mindennapi gondjaiból élő  középréteg,késői ambíciókkal vívódó kollégák,és az akkori történelmi pillanat-gyönyöreiben lubickoló azonnal élre törő –úgymond –jó elvtársak stb De ebben a vonatkozásban is volt köztünk  egy közös-szüleink és elődeink becsülete és embertársi szeretete-

                                Azoknak  akiknek a nevét ma is olvasom felsorolva, egyes kiadványokban,és akik visszaéltek a sors hatalmával,beletaposva mindannyiunk  amúgy is nehéz,sőt keserű napjaiba talán már a feledés temetőjében van a helyük.

 Többek között hogy nagynevű tanítómestereink egy jó részét igaztalan politikai elmarasztalásokkal vagy emberi gyengeségeikkel, a társadalom szégyentáblájára vonszolják. Vagy a politikai- játszadozók- annak idején/akik erre kaphatók voltak/még ma is egymást marják,vádaskodások-

kal,   a lehető minden alkalommal. Mint egy- circulus vitiosus- sztereotip módon visszatérnek az elvtársakhoz a besúgókhoz,elfeledve azt hogy az esetek döntő többségében ők osztották a lapokat./és még milyen hatalmi harcok árán.!!!/

                                Mert akik vásárhelyre voltak deportálva,politikai elitéltek leszármazottai, kisiparosok,kispolgárok és más kitaszított kategóriák- ŐK HALLGATTAK- mert még a szájukat sem volt bátorságuk kinyitni. Ők állandóan rettegésben éltek-hogy a káder osztály milyen információt kap róluk és mikor kell abbahagyniuk- a minden vágyálmuknak tekintett orvosi pályát.

                                A történelmi származástudat pályáján mindenki tudta hogy ki kapja a szerelést a játszóteret és a játékjogot.

                                Személyes véleményen , hogy az úgymond- SZENVEDÉSEK- VITÁJÁT LE KELL ZÁRNI, ÉS AZ UTOLSÓ SZÁZ MÉTEREN TEKINTSÜNK EL AZ ÁTKOKTÓL.

Már csak azért is mert a gyermekeinknek és unokáinknak nehéz lesz megmagyarázni azt hogy ilyen vagy amolyan kiadványban miért jelent meg a nevük becsmérlő kiegészítésekkel. Adjuk mindenkinek azt a tiszteletet ami mindenkit megillet aki ezt az intézményt elvégezte és beteg gyógyítással foglalkozott,VÉTKEIKNEK MÉG MOST IS TERHELŐ SÚLYÁT NEM ELFELEDVE de kínos elnézéssel tekintsük a múlténak.

                                A z előzőkben jómagam már leírtam hogy kispolgári származású voltam a mindezzel járó jog elégtelenségekkel. Nem voltam KISZ tag úgymond mint  szabadúszó végeztem el az egyetemet. Nem vétettem senkinek mert az élet már akkor megtanított hogy mindannyian egy sorsközösségben élünk, amelyben a jó és rossz,a becsületes és hitvány a profitőr és a szerény  a történelem során kötelezően egyűt élt.  Ha az elmúlás tarisznyájával az oldalunkon,a 2x1 méteres gödör szélén imbolyogva még ma sem tudjuk megérteni a különféle IZMUSOK tartalmát és álnokságait akkor csak magunkra és egymásra vethetünk.

                                Nem voltam politikai –DON HUAN- de ugyanakkor se érzéketlen történelem és társadalmi erkölcs szemlélő.

                                Nagyra becsült Kollégám Dr.NAGY LAJOS-ÉLETÜNK

-KÓR-TÖRTÉNETE című most megjelent /2oo9/könyvében ami az 1956-1959-eseményeiről szól-/a nagy kicsinálások időszaka amikor mindenki rettegett a következőket írja a 9o-dik oldalon idézem-

                                Ott mondta Szakács Dénes bácsi-akinek otthon volt rádiója-hogy a szovjet csapatok  megtámadták Budapestet.

Ebédre érkeztem vissza az Apollóba. Az éppen ebédelő diákok arcáról fájdalom és kétségbeesés tükröződött. Így annál az asztalnál is,amelyiknél én ebédeltem,egy BAUER nevű VI.éves szatmári fiú/nem azonos a brassói Bauer Györgyel,akit a marxista katedrán elhangzott véleménye miatt bebörtönöztek/úgy szidta a szovjet rendszert mint a bokrot. Nem is lett volna baj,tőlem szidhatta volna,de a négyszemélyes diétás asztalnál,velünk ült egy K.M névre hallgató II-od éves-nálunk vagy 1o évvel öregebb munkásfakultásról/küldött ? /asszonyság is./Remélem ,eddig már Gyehenna tüzének lángjai égetik a piszkos besúgót- A továbbiakban aztán elmondja a kolléga hogy később az a nyakába is varrták az asztalnál való beszélgetést,mikor 3 év után zaklatták A karpaszományosok- engem is meghívtak egy néhány cincogtatásra és a figyelmembe ajánlották hogy 6 éves végzős hallgató vagyok,és nagy kár lenne a szüleim annyi áldozata után

eltávolítanának az egyetemről.

                                Édesanyám kért hogy jöjjek haza Szatmárra mert szeretni látni, és beszélni velem. Dr.Anghi Józsi bácsi adott 1 hétre orvosi igazolást.

Anyám a következőket mondta,nem látod hogy az egész világ tunya szemlélője ennek a mély szenvedésnek,meglátod hogy rengeteg áldozattal a mi kis nemzetünk kikaparja a sült gesztenyét a tűzből és a NAGY ZÖLD ASZTALNÁL.ELFOGYASZTJÁK.Idő multával az igazak méltatlanná válnak,az álhősök meg már ott tülekednek a történelem húsos fazekánál. Nem semmisítheted meg az egész családunk 6 éves áldozatát,akár az igazságos de kilátástalan ügyért. Minden racionálisan gondolkodó ember felismerte azt a tényt az akkori mamut hatalommal az acélfogú Szovjetunióval senki nem mer és különböző  testhezálló okokból nem is akar újat húzni. Neki lett igaza. A magyar nemzetet szemérmetlenül magára hagyták,a szenvedés mérhetetlen volt,és rengetegen hiába hozták az egyedülálló és sokszor –szakrális- áldozatot,a magyar nép szent ügye akkor elveszett. Az hazátlanokat befogadták,bennünket hősökké avattak,és mi maradtunk a halottainkkal, és a megalázott szabadság eszméinkkel.

                             

                      Dr.NAGY LAJOS - DEDIKÁLT  KÖNYVE

                               

A-FUNDENI-GYERMEKKLINIKÁVAL ALAKULT KAPCSOLATOM

                               

 GOLDIS AKADÉMIKUS-KÖZÉPEN A SZEMÜVEGGEL

                                                                                A kép jobb szélén állok-

                     

Már az egyetem elvégzése után felvetődött bennem az a kérdés hogy az elkövetkezendő továbbképzéseimet hol fogom végezni és hogy ez az intézmény számomra milyen elvárásoknak kell megfeleljen-A Fővárosi FUNDENI KLINIKÁRA esett a választásom-elsősorban mert az ország legrangosabb egészségügyi intézménye volt,

Meglepett az első továbbképzésem alkalmával a klinika vezető Profeszora így szólt hozzám magyar nyelven-mi újság Erdélyben,barátom. Bennem akkor az az érzés támadt mint egy Daróci vagy egy Sárközi magyar anyanyelvű gyermekben amikor az orvos megkérdezi Tőle hogy mid fáj kispajtás. Mindez azért is mert a román kollégák. sőt főnökeim olykor rosszízű iróniával hívták fel a figyelmem arra, hogy nem uralom teljesen a román nyelvet.

                                Nagyon megkapott ennek a –nagy embernek-a közvetlensége. Az aztán végképp hogy a beteg gyermekek  csapatosan szaladtak a klinika folyosóján utána hogy megkapják a napi savanyu cukor adagjukat-ami minden nap volt a zsebében,/ a főnővér már úgy készítette elő a köpenyét,/

                                Amikor aztán meghallgattam az első előadását a Professzor úrnak,éreztem hogy a sorsom ide kötődik ehhez az intézményhez ehhez az emberhez. Itt töltöttem a szakmai létem egy jó részét. Pedig ez egy egészségügyi nagyüzem volt amitől elvileg idegenkedtem. Amikor az intézetben voltam,minden lehetőséget kihasználtam hogy minél többet tanuljak. Bementem a klinikára délután,vasárnap,ünnepnap mert akkorra már csend volt a klinikán,lezajlott a délelőtti –bájrám-és nyugodtam tudtam tanulmányozni azt a múzeumi beteg anyagot, ami az egész országból itt összegyűlt

                                Később tudtam meg hogy Ő is erdélyi származású- Úgy került a Fundeni klinikára hogy annak az akkori  klinika vezető Professzora Dr.D.NICOLAU,egy tudományos rendezvényen vett részt Nagyváradon és meghallgatta Dr.GOLDIS előadását.. Az előadás után odament hozzá és a következőket mondta ,Te holnap velem jössz Bukarestbe és a FUNDENI klinikán leszel a munkatársam. Akkor még így folyt a szelekció.

                                Az első hat hónapi munka után úgy gondolom hogy felmérte azt  az őszinte törekvést amit a gyermekgyógyászat elsajátításáért éreztem. Őszinte , nyílt,emberi volt velem. Ezek után minden tovább képzésen én voltam a kurzus vezetője. A kollégák akik az egész országból vettek részt ezeken a továbbképzéseken, mind gyakrabban kérdezték-

miféle kapcsolatod miatt vagy te mindig a kurzus főnök-a feleletem az volt hogy kérdezzétek meg a Professzor urat. Különben megjegyzem hogy a fővárosi klinikák vezetői őt sem nézték jó szemmel,mert nem volt Bukaresti.

                                Már kifogástalanul bírtam a román orvosi szaknyelvet,amikor is az összes fővárosi klinikák, és más érdeklődők részvételével a megszokott tudományos havi rendezvényüket STAFF ot rendezték meg. Lévén hogy tudta hogy milyen jellegű tudományos munkán dolgozom,felkért hogy mutassam be a DIÁ kat, azzal a céllal,hogy képviseljem a Fundeni klinikát ezen a rendezvényen Mikor bemutattam Neki a 6o DIÁ-t így szólt hozzám-te mit gondolsz hogy Téged engedni fognak ezek 1 órát beszélni. A rendezvényen ott ült Ő is az első sorban és miután  az első 2o DIÁT bemutattam, intett hogy mutassam be a többit is.

Miután befejeztem arra emlékszem hogy nagyon nagy csend volt-felállt a professzor úr és a terem felé fordulva a következőket mondta Láttátok és hallottátok hogy mi történt itt ma-sziporkázott ennek a szatmári fiúnak a csontos doboza. Gratuláljunk Neki mindannyian.

                                Különben a FUNDENI klinikán körülbelül 2 évet dolgoztam.

 

MUNKAHELYEIM

                                 KAPNIKBÁNYA-ORVOSI RENDELŐ-A REX MEG ÉN                              

                                                               

 

KAPNIKBÁNYA-

           EMBERSÉGEM ÉS ERKÖLCSISÉGEM ÉRLELŐJE

                                                                                               

Az első munkahelyem Kapnikbánya volt. Bányaközpont /kb 5ooo lakossal amiből 23oo a bányaüzem alkalmazottja volt. Egy hegyekkel körülvett völgykatlanba helyezkedett el 11 km hosszan.5 éven keresztül igyekeztem a lehetőségek és emberi helytállásomon keresztül gondozni őket a születéstől az elmúlásig. A férfiak korai halálozása/5o év körül/a szakmai ártalmak miatt/tuberkulózis/ a számtalan bányaszerencsétlenség amík ,gyakran halálos kimenetelűek voltak, mind megannyit átélve az állandó elszámolási kényszer hatása alatt éltem. Minden szerencsétlenséghez le kellet menjek az önkéntes mentőcsapattal a föld fekete sötét rohadt gyomrába, ahonnan soha nem lehetett tudni hogy van-e visszatérés. Elsősegélynyújtás volt a feladatom,azok számára akik vagy bányaomlás,robbanás sérültjei vagy áldozatai voltak.

Ezek a leírhatatlan drámai helyzetek sajnos gyakran megismétlődtek. Olykor amikor beöltözve a mentőtársaim sajátos öltözékébe a tett helyére érkeztünk és megkezdtük a mentési munkálatokat-a karbid lámpa-imbolygó fényénél mindig CRONIN-RÉZTÁBLA A KAPU ALATT című műve jutott eszembe és arra gondoltam hogy a helyzetek amit átéltem sokszor sokkal megrázóbb képet mutattak Ezek az emberek magukban belenyugodtak az elmúlás gondolatába,,kemények,szókimondók szavatartók,értékelték a feléjük nyújtott segítő kéz értékét és rangját Ez a hely volt életem legtanulságosabb iskolája,itt okultam a legtöbbet az emberi küzdelem,becsület,az adott szó kimondott értékéről és a szolidaritás legszebb példáiból.. Tanúja voltam a drámaí emberi sorsoknak, a vigasztalanság határain mozgó kilátástalanságból való kilábalások számos példájának. Sors és jellemformáló volt az életemben ez az élményanyag.

.

                                                                               

 VASÚTI RENDELŐINTÉZET

Versenyvizsgával kerültem be Szatmárra a VASUTI RENDELŐ INTÉZETBE mint gyermekgyógyász,ahol később az intézet igazgatója lettem. Sok továbbképzésen vettem részt ebben az időben, főként fővárosi klinikákon és a helyi tudományos életnek is aktív résztvevője voltam. Itt alakult ki az a pacientúrám ami hosszú évtizedeken,mondhatni nemzedékeken át megtisztelt bizalmával

.

 

GYERMEKGYÓGYÁSZAT  - VASUTI RENDELŐINTÉZET-

                                                                       

MUNKATÁRSAIM A SZATMÁRI VASUTI RENDELŐINTÉZETBŐL-              

Ebben az időben közöltük, Dr.Etédy Jenő radiológus főorvossal a –Az epehólyag és gyomor béltraktus szimultán radiológiai vizsgálatának módszertanát..

                                Ugyanerre az időre tevődik a patkóbél és epehólyag szerepének a kutatása a krónikus hasi fájdalmak kórtanának a gyermekkorban,amit 3o éven át folytattam.

               

             A vasút időtlen idők óta egy túlfűtött nemzeti értékrendű intézmény volt Romániában. A nemzetiségem miatt meglehetősen sok ellentmondásos helyzetet kellett átéljek mint az intézet igazgatója. Aztán egyszer egy évi munkaülésen a kolozsvári igazgatóságon megkérdeztem a résztvevőket, hogy Ők hogyan fogják fel ezt az állapotot- Ők mindannyian fehér báránykák és én egyedül a fekete,mert az Úrnak tudomásom szerint mindannyian egyformán kedvesek vagyunk. Aztán elcsendesedett minden. Kiváló szellemiségű,kulturált és minden pillanatban készek a jó humorú heccek kialakítására jó barátaim voltak,Dr.Czira Árpád és a politikai nézeteiért sokat szenvedet becsületes,igaz román ember Dr.Ciortin Horaţiu- Arra is büszke vagyok hogy mint becsületes embert a vasúti dolgozók is szerettek,és nagyon sokan hozzám fordultak mindennapi gondjaikkal.

                                Miután a gyermekgyógyászati ellátás megszűnt a vasúti hálózatban ,kérésemre áthelyeztek az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó -SZATMÁR VÁROSI RENDELŐINTÉZET- be ahol mint gyermekgyógyász szakorvos dolgoztam 9 évet. A hatalmas beteganyagon nagy tapasztalatra tettem szert,és már egyen rangú félként ismertek el a helyi szakmai elittel.

Ebben az intézetben dolgoztam együtt és alakult ki egy életre szóló barátság Dr.Lőrinczy Dengeziccsel a kiváló radiológussal. Számos szakdolgozatot közöltünk tudományos rendezvényeken és szakfolyóiratokban.

.Nehéz de nagyon tanulságos éveket töltöttem itt,kiváló szakemberek társaságában Nagy volumenű és nagyon változatos beteganyagot tudtam áttekinteni,egyrészt,másrészt a szakmai rutint főleg itt szereztem meg.

 

            

MUNKATÁRSAIM

 A SZATMÁRI GYERMEK POLIKLINIKÁN

 

                               

          DR LÜKŐ BÉLA VÁROSI KÓRHÁZ.

 

-DR.LÜKŐ BÉLA KÓRHÁZ-SZOLGÁLÓJA - ITT ÉLTEM LE AZ ÉLETEMET-

 

Amint már említettem, első éves egyetemista koromtól ebben a kórházban ismerkedtem a kórházi környezet szabályaival,hangulatával és lábatlankodtam a kórtermek sürgés forgásában. Aztán lassan  apró megbízatásokra tartottak alkalmasnak. A sebészek  például  a műtétek befejezése után a,fiákerrel a PANNÓNIA-/most DACIA-/ba hajtattak hogy egy-két pohár sörrel pótolják a folyadékveszteségüket.

Kitüntetésnek számított az hogy engem előre ültettek a kocsis mellé a bakra és velük tarthattam Mindezek fejében végig kellett hallgatnom az összes –nőügyeiket és disznóságaikat-amik nem tagadom nekem is újak voltak,de hát az ember sok mindenbe beletanul.

                                A szakmai munka felelősségteljes,államilag nagyon elismert eredményes és hálás jellegeitől eltekintve sok keserű tapasztalatot éltem át ebben az intézményben,amit már fiatal egyetemista koromban nagyon becsültem A számos becsületes szakmailag kiváló ember közé, becsorogtak az öncélú az orvosi hitvallástól távolálló emberek akiknek az alávaló ténykedése  karpaszományosokkal /államvédelmisek/, nagyon sok keserűséget és fájdalmat okoztak nekem és még számos kollégámnak. Az én esetemben egész életem munkáját vitték vásárra.

Úgy érzem hogy nyilvánosan el kell számoljak a szatmáriaknak hogy azt a kitüntető feladatot amivel megbíztak két ízben is kénytelen voltam feladni,Mindezt a kor jellegtelen,becstelen embereivel szemben akik mögött a legsötétebb erők tömörültek. Egy adott pillanatban azt mondták ha nem engedem azokat a törvénytelenségeket véghezvinni amiket ők akarnak, elmegyógyintézetbe zárnak. Éppen ezért leírom röviden a két lemondásom történetét. Nem írom le név szerint a nevüket a gyermekeikre való tekintettel de a dokumentumokat akárki megtalálhatja nálam,vagy akár az államvédelem  irattárában.

Vigyék magukkal a sírba a bűnt és én meg a fájdalmat amit nekem és sok más embernek okoztak. Nyilvánosan és büntetlenül vétettek az emberi élet ellen./a határon halálra vert embert –tüdőráknak nyilvánítottak egy esetet hogy mentesítsék a gyilkosokat a felelősségre vonástól. A mikor ez tudomásomra jutott/idézem Dr,Szövérfy Attillát-Dr.Szabó Bálintot-Dr.Lőrinczy Dengezicset/lévén hegy egy Gnándt József nevű csanálosi ember volt-tisztázni akartam mint felelős/ demokratikusan választott /igazgató a valós tényeket Ezek után az érintett államhatalmak és a velük ugyancsak bűnös kollégáim-akiket különben én mentettem meg a lincseléstől a 89-es események alatt megindították ellenem a megszokott lelki terror hadjáratot. Egy év alatt különböző improvizált adminisztratív intézkedésekkel megfosztottak az osztályvezetői minőségemtől amit főorvosi titulussal  versenyvizsgán nyertem el és a doktorátusi titulussal a zsebemben,59 éves koromban eltávolítottak az gyermekosztály éléről,holott ezt 7o éves koromig vezethettem volna. .

                                A  karpaszományosoknak  azt üzenem 2o távlatából hogy bocsásson meg Nekik az illetékes,de ne tegye csak akkor ha előbb átnézte a doszárjaikat és pirítsa meg őket a mennyei lángszóróval..

Mint már említettem két ízben voltam a szatmári városi kórház igazgatója. -198o-ban az első alkalommal, az igazgatóságom egybeesett az új megyei kórház átadásával. Ahelyett hogy a létező emberi és anyagi erőforrásokat

összpontosították volna az alapellátási ágazatokban

/sebészet,kardiológia,szülészet

belgyógyászat,gyermekgyógyászat/és a megyei kórházat egy biztonságosan működő sürgősségi intézményként szervezték volna meg,elkezdték a –pecsenye sütögetést-

Párhuzamos osztályokat hoztak létre mindkét kórházban/2 belgyógyászat,2 sebészet,2 szülészet,gyermekgyógyászat stb/ aminek a következménye az lett hogy hurcolták a beteget egyik kórházból a másikba késleltetve az életmentő beavatkozások idejét. A szívosztályt a városi kórház második emeletére tették –felvonó nélkül-/valószínű abból az elgondolásból kiindulva,hogy ha a beteg oda felér,érdemes vele foglalkozni,-/Mindezeket látva és elmondva az egészségügyi miniszternek azt mondtam hogy ez ellenkezik a józan hivatás érzetemmel és lemondtam-

A válasz az volt, hogy teljes mértékben egyet ért velem,de a kórházi struktúrák megállapítása a helyi megyei pártszervezet hatáskörébe tartozik a megyei egészségügyi igazgatóság javaslatára..25 év kellet ahhoz hogy ezt a döbbenetes hibát beismerjék és egyesítsék az illető osztályokat.

 

-DEMOKRATIKUS VÁLSZTÁS BALKÁNI MÓDRA-

A tisztesség kedvéért demokratikus választásokat rendeztek, a mi intézményünkben is. Az 13oo körüli alkalmazott 82 %-ban engem tartott megfelelőnek a Városi Kórház igazgatójának, a második helyen DR:KISS LÁSZLÓ kardiológus szerepelt. .Az eredményt a radiológia hosszú folyosóján hirdette ki a választási bizottság a jelenlévők hangos tetszés nyilvánítása közepette. De a -a VATRA ROMĂNEASCĂ szélsőséges csoport élén a termetes alkatú fertőzős kolléga nővel, hatalmas üvöltésben törtek ki, mégpedig azzal az indokkal hogy ennek az intézetnek nem lehet magyar vezetője.

                Saját élményanyagomban ez volt a román demokrácia első megnyilvánulása amit saját bőrömön érzékeltem- Egy kisebb jellegű babilóni zűrzavar támadt amit Dr.SIMU FLAVIU a választási bizottság elnöke próbált csitítgatni.

Jómagam már kivettem a részem ezekből a –Szép vagy –nagy vagy ROMÁNIA  kórusmozgalmakból/a szatmári vasúti poliklinikán,valamint ugyanebben a kórházban az első igazgatóságom alkalmával. Őszintén szólva a tapasztalatom ismérvei alapján nem is vonzott ez a feladat,lévén hogy én mindig a gyermekgyógyászatra építettem.

                                Ezek után szóhoz juttattak a hivatalosak és Én a következőket mondtam. Nagyon rövid leszek,mióta beteg gyermeket gyógyítok engem se szülő se hozzátartozó nem kérdezett meg hogy mi a nemzetiségem,vallásom vagy világnézetem. Ha önök kollégáim a születendő román demokrácia első napján így reagálnak egy szabad választás eredményére vagy akaratára,nem érdemlik meg hogy egy fikarcnyit is áldozzak az energiámból magukra.

                                Ezek után hátat fordítottam az üvöltő hadnak és hazajöttem. Alig értem haza felhívott Dr.SZERÉMY MARGIT a szemészeti osztály vezető főorvosa-Dr.VIDA IOAN a fül-orr-gégészeti osztály főorvosa-Dr.MITARU MIRCEA a bőrgyógyászati osztály főorvosa és kértek hogy vállaljam el az intézet vezetését. Sőt személyes küldöttként eljött kedves kolléganőm Dr.ZAVADOVSZKY ANA hogy Őt küldték , kérjen meg hogy menjek vissza a közgyűlésre és fogadtam el az igazgatóságot mert bíznak bennem és rám szavaztak, Nagy nehezen- kötélnek –álltam és egy nagyon ínséges sok megpróbáltatással terhelt időben elfogadtam a választás eredményét. Bár ne tettem volna-ma már csak az a 1oo fa emlékeztet az egészre amit a kórház parkjába ültettünk ÁKOSSAL a kórház kertészével. A későbbiekben az események engem igazoltak,amiért nem akartak elvállalni az igazgatóságot.

Hiába volt nekem cowboy szerelésem is, nem adta meg nekem az Úr azt hogy magamra öltsem vagy Isten ments lövöldözzek vele .Én inkább a –kockafülű,báránylelkű JACK szerepét játszottam el akárhányszor az asztalfőre kerültem. Az úgymond forradalom után  miután –elűzték a szennyes derékhadat/akik megjegyzem egy pár hónap alatt megint kibújtak a rejtekhelyeikből és a- karpaszományosok- támogatásával ugyanazokra a helyekre visszakerültek.

 

                                Azokban a zavaros ellentmondásos időkben nagyon sok kollégát,munkatársat,munkást védtem körömszakadtáig,az úgymond vétkesek közül-és egy idő után ezek közül kerültek ki azok, akik már rövid idő alatt hozzákezdtek a sírom ásásához. .Nem akartam elvállalni a megtisztelő feladatot,mert úgy véltem hogy  ugyanazok a szervezési formák,pénzügyi deficites állapotok,a kollégák pecsenyesütögető magatartása és nem utolsó sorban a a közelmúlt sűrű sötét felhői még teljes erejükkel hatottak a közéletre. –Dr.B R szülész –nőgyógyász kolléganőm mondta ki a teljes igazságot-Béla ha te beadtad volna nekik a derekadat,nem rugdosták volna az ülepedet minden nap-és főként nem nyúltak volna a kenyeredhez

Szerencsére határozott természetemnek nem adtam nekik rá sok időt. lemondtam,talán azért is mert egyik napról a másikra túl sok demokrata lett a kommunista államvédelmi besúgókból.

                                Visszatérek a –főtehenész szerepemre-ami örökéletre szóló tanulság volt Ültem az asztalfőnél és követtem hogy változik az arcuk  színe  a Sombréró alatt,hogyan némulnak el a döntő pillanatokban-hogyan válnak pecsenyesütögetőkké az egykori lojalitást és igazságérzetet sugárzó emberek is..

                                Egy igazán becsületes jó kollégám Dr.V. G. bőrgyógyász főorvos aki végigélte a történéseket mondta a következőket AKIT NEM HAGYSZ MEGHALNI –TÉGED PUSZTIT EL .Régi mondás

De én  nem hagytam elpusztulni senkit/lelkük rajta amit vétettek ellenem és mondhatom hogy az Úr vissza adta létem örömét a gyermekgyógyászat gyakorlásában és ennek az elismerésében Erdély országában.

.

                               

                                                 

 

DR.LÜKŐ BÉLA SIREMLÉKE

 

A   SZATMÁRI KÓRHÁZAK RÖVID

TÖRTÉNETE-AZ 13OO-AS ÉVEKTŐL

                                                               

               

DR.LÜKŐ BÉLA MELLSZOBRA A KÓRHÁZ ELŐTT            

RÖVID KIVONAT-

 

Megemlékezésem Dr.Lükő Béláról egy szaklapban angol nyelven

 

 

 

Szatmárnémetiben az első kórházi létesítmények az 1300–as évek körül ismertek, egy a Szamos bal partján, ferences rendi minoriták által pártfogolt és irányított kórház, és egy a Szamos jobb partján, a Németi részben, amit dominikánus szerzetesek tartottak fenn. Miután a  emlitett szerzetesrendeket felszámolták, a XVI. században végbement reformok után a betegellátás az egyházak feladata maradt. Számos fennmaradt dokumentum igazolja, hogy a kor jómódú polgárai gyakorta adakoztak, és a felekezeti rendek is szorgalmasan támogatták e betegellátó létesítményeket. 1742–ben súlyos pestisjárvány pusztított Szatmárnémetiben, ami néhány hónap alatt 1500 áldozatot követelt — ez nagyrészt annak is tulajdonítható, hogy nem tartották be a járvány megelőző intézkedéseket. 37 000 skarlátos megbetegedést jegyeztek fel, ebből,  467 gyermek elhalálozással járt.. A tömeges megbetegedést előidéző fertőző betegségek, a kolera, a tífusz, a bakteriális vérhas, a himlő, szamárköhögés, torokgyík, valóságos tragédiákat okoztak, erősen befolyásolva a  demográfiai mutatókat.

A XVIII. század vége felé jegyzik fel az első patikák létezését azokban a dokumentumokban, amelyek az egyházi alapból történő számlakifizetést tartalmazzák azon gyógyszerekért, amit a fizetésképtelen betegek helyett eszközöltek.

Már a XIX. század elején Szatmár városa komoly orvosi központként jelenik meg. A város 1829–ben megépíti az első városi kórházat, a jelenlegi járványkórház helyén 72 ággyal, majd 1833-ban Hám János püspök elhelyezi a mizeriek kórházának alapkövét, amely több mint egy évszázad alatt működött egyházi felügyelet alatt, egészen az 1948-as államosításig.

Az orvosi ellátás ebben az időben járóbeteg-kezelés formájában történt, magánorvosok, illetve néhány fizetett orvos által. Egyetlen szakorvos sem volt. Aztán 1908-ban a városi kórház a Hunyadi utcán növeli kapacitását, és egy sebészeti osztállyal is bővül. De a sebészeti beavatkozások amatőr szinten, valójában csak ficamok, komplikáció nélküli törések esetében, kizárólag a magánorvosok segítségével történtek, nem lévén szakorvos.

Az első világháború alatt és a két világháború közti idõben a város egy fertőző beteg ellátó központot hoz létre a jelenlegi Dara utcában, de ez valójában a már menthetetlen fertőző betegek elfektetését volt hivatott szolgálni.

A világháború után, 1919-ben a Kereskedelmi Líceum egy szárnyát rendbe tették és ott kórházat rendeztek be. A régi városi kórház épületében pedig bőrgyógyászat és nemibeteg-kezelő központ alakult. (Abban az idõben a nemi betegségek vezettek a megbetegedések számát tekintve).

A szatmárnémeti zsidó közösség 1932–ben saját külön kórházat épít, ez már sokkal modernebb, magánklinikaként működik az államosításig, majd tüdőgondozóvá alakítják.

Az első világháború alatt rövid ideig katonakórház is működött a városban. Az 1914-1918–as évek között a CFR palotában ideiglenes jelleggel működött katonakórház, kizárólag sebészeti osztállyal, a háborús sebesültek számára. Több mint 10 000 különböző nemzetiségű katona (román, magyar, szlovák, lengyel) kapott itt kezelést.

Bár a város lendületesen  fejlődött a második világháború után, a kórházi egységek nagyon nehéz körülmények között folytatták tevékenységüket, a város szegényes költségvetése és az egyházak segítsége mellett. Különösen kiemelt tevékenységük volt a Szent Vince rendi apácáknak, áldozatos munkájuk sokszor végzetes volt egy–egy fertõzõ betegség miatt, amit megkaptak.

A XX. század első felében magánszanatóriumok jelentek meg a megyében, Bikszádon és Bélteken, főleg krónikus légzőszervi és mozgásszervi betegségek kezelésére. 1960-ban épül az első modern poliklinika, több különböző szakrendeléssel. 

Az 1973 as  év nagy fordulatot hozott a szatmárnémeti gyógyászatban, amikor is átadták a megyei kórházat, egy új poliklinikát, mentőállomást, vérközpontot és fogászati szakrendelőt. A kórházi férőhelyek száma 700 ágy volt, az akkori viszonyoknak  teljesen megfelelő, modern felszereltséggel.  Így a kórházi ágyak száma összesen 1300 lett, ami bőven elég volt a lakosság akkori számához.

Sajnos a szervezés nem vette figyelembe a modern gyógyászat egyik fontos követelményét, azt, hogy központosítva legyen a humán erőforrás és a műszaki felszereltség. (Az ügyeletek megszervezése, a sürgősségi beavatkozás lebonyolítása két külön kórházban, a szakorvosok megoszlása, a betegek küldözgetése egyik kórházból a másikba hátráltatta a gyógyulást.)

Végezetül, mint az egykori orvos generáció egyik utolsó mohikánja, aki tanúja volt a XX. századi eseményeknek, engedtessék meg, hogy megemlítsem azoknak a nevét, akik az évek során odaadóan és komoly szakismerettel dolgoztak a szatmárnémeti betegekért. Sokan már nincsenek közöttünk, de annál inkább megérdemlik a megemlékezést és a főhajtást. Annál is inkább, mert napjainkban az orvosok nem kapják meg a társadalomtól az őket megillető elismerést.

Nagyon sok szatmárnémeti orvos neve sokáig megmaradt a köztudatban, közülük igazi legendás hír is volt, mint például dr. Lükõ Béla, a kiváló sebész, európai hírű tudós, aki a katonakórházat vezette 1914-1918 között, 1919-ben pedig a város több nemes szívű polgárával közösen létrehozták a városi kórházat, amelynek közel 20 évig volt igazgatója. Teljes odaadással végezte orvosi és igazgatói munkáját, korai haláláig. 56 évesen távozott, temetésén 1936-ban a város akkori 30 ezres lakosságából 10 ezren kísérték koporsóját. A város akkori román napilapja nekrológot közölt, amiben kiemelte jelentős munkásságát. „A város elvesztette a  legodaadóbb, legemberbarátíbb személyt, szaktekintélyt, aki nemcsak munkájának tekintette a gyógyítást, hanem hivatásának is.” A nekrológ arra is kitér, hogy ez az ember, aki életeket mentett meg szegényen halt meg. Nem törekedett sem anyagi haszonra, de még hírnévre sem, lelke akkor vidult, amikor segíteni tudott a betegeken. Az elismerései azért nem maradtak el, 1921-ben Románia Csillaga érdemrenddel tüntették ki, aztán a Mária Királynõ Keresztjével, 1935-ben a Román Korona Lovagja címet adományozták neki.

De meg kell említeni mindenképpen azok nevét is, akik továbbvitték, fejlesztették a szatmárnémeti gyógyászati ellátást: dr. Demian Vasile belgyógyász, dr. Ardelean Octavian, dr. Pop Alexandru, dr. Kõvári Tibor, dr. Mureşan Alexandru, dr. Schlagetter Gyula.

A XX. század második fele új orvos generációt hoz, valamennyien szaktekintélyek, akikre felnézett a város és az ország is, de sokat határokon túl is ismertek. Sokan írtak szakdolgozatokat,  tudományos értekezleteket tartottak, állandóan fejlesztették szaktudásukat. Valójában egy igazi „ aranycsapat” volt ez, amelynek tagjaira feltétlenül emlékezni kell. Sokan közülük komoly karriert adtak fel azért, hogy itt a városban maradjanak és gyógyítsanak, ugyanakkor sokan kerültek el egyetemi központokba, ahol klinikákon dolgoztak és tanították a jövõ generációját, mint: dr. Perţa Bazil sebész főorvos, aki a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti karon tanított, dr. Barbu Mihai, egyetemi asszisztens Kolozsváron, dr. Szerémy Margit szemész, előadótanár a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, dr. Gózner Elek sebész, előadó a marosvásárhelyi egyetemen, dr. Mitaru Mircea bőrgyógyász előadó a kolozsvári egyetemen, dr. dr. Szerémy Lajos urológus, előadó a marosvásárhelyi egyetemen, dr. Pop Vasile fül-orr-gégész szakorvos, előadó a kolozsvári egyetemen, dr. Bolgár Dezsõ radiológus, aki a debreceni egyetemen tanított.

Mások főorvosi titulussal dolgoztak a szatmárnémeti kórházakban mint gyakorló orvosok, de semmivel sem maradtak el a fennt említett kiválóságoktól: dr. Vida Ioan fül-orr-gégész, dr. Micu Ioan gyermekgyógyász, dr. Barbu Ioan belgyógyász, dr. Deutsch Martin tüdő gyógyász főorvos, aki Párizsban szerzett szakmai diplomát, dr. Reich Izidor szívgyógyász, aki Bécsben tanult, a híres Wenkebach klinika szívosztályán, dr. Mitaru Elena szülész–nőgyógyász főorvos, dr. Rachieru Gheorghe szívgyógyász, dr. Barbul László, a Járványkórház főorvosa, dr. Tarþa Aurel igazgató főorvos, dr. Lõrinczy Dengezics radiológus főorvos, dr. Teichman Iþu labororvos, dr. Barna József fertőző szakorvos, dr. Manu Cornel tüdőgyógyász.

Jómagam ezek között a neves orvosok között tevékenykedtem. A sors jóvoltából tanúja, majd bírája voltam a modern egészségügy fejlődésének. Tanulmányaim megkezdése után azonnal csatlakoztam, ahol lehetett — vakációkban, egyéb alkalmakkor — ezek mellé az emberek mellé, mindenhol ott voltam, ahol valamit tanulni lehetett, megismertem a kórház minden  zegét- zúgát, tanultam, olykor ellestem dolgokat nagy elődöktől. Orvosként nagyon jó csapatban dolgoztam, mint gyermekorvos.

Nyugalmazott főorvosként kötelességemnek éreztem fejet hajtani azok elõtt, akik megalapozták Szatmárnémetiben a modern gyógyászatot

 

  AKIK IGAZAT MONDTAK ÉS CSELEKEDTEK HIVATÁSUNKBAN

            

78-dik életévemben,amiből 54 évet a mai napig is a legcsodálatosabb biológiai lény a gyermekegészségének gondozásában töltöttem el nehezen vettem kezembe a tollat.

                                Hiteszegett,megfáradt,társadalmunk valószínű hogy nem tart igényt az elmúlt 5o-6o év orvos egyéniségeinek a megismerésére.

                                Az elnézhető, emberi gyarlóságaiktól eltekintve mindannyian hithű gyógyítók voltak,fegyelmezett életúttal,szerintem nehezen utolérhető szakmaisággal,színes, kulturált  személyiségekkel.

                                Az –Ő- idejükben volt a szatmári egészségügy aranykora- Ők a kárpát medence északi csücskének egészségügyi fellegvárának avatták a szatmári akkori megyei kórházat. Hatalmas tudásuk és tapasztalatuk ide vonzotta a környező tartományok betegeit-

                                Úgy gondolom hogy nagyon kevesen vagyunk azok akik tanúi voltunk ennek a korszaknak Egész életpályámon családomnak betegeimnek és ezeknek az embereknek akartam megfelelni. Folyamatosan,szemtelenül és nagy áhítattal loptam tőlük a szakmát. Egy-egy mondásuk,mozdulatuk naponként felötlenek bennem,és a nem kevés-nehéz orvosi döntések-a nehezen elviselhető,olykor előadódó drámákban úgy érzem hogy láthatatlanul mellettem állnak. Szentimentálisnak tűnő, de valós a megfogalmazás.

                                Ők voltak azok akiknek kezéből soha nem hiányzott a szakfolyóirat,vagy a szakkönyv. Akik között nemes versengés folyt hogy kinek jelenik meg több közleménye a hazai vagy külföldi szakfolyóiratokban,ki mutat be értékesebb tudományos dolgozatokat

                                Amikor a szakma finomabb értékeit kezdtem kóstolgatni,jóleső érzés volt Róluk hallani elismerő,méltató véleményeket a hazai vagy nemzetközi tudományos értekezleteken.  Amíg nem lettem orvos UBORKÁNAK becézgettek a későbbiekben,munkatársuk,kollégájuk és egyesek gyermekeinek és unokáinak kezelő orvosa lettem.

                                Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosi pályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal együtt .Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk Mindig az volt a felfogásom hogy a-halottról és az orvosról vagy jót,vagy semmit ne beszélj Ezért nem folytatom írásomat,mert úgy vélem hogy a méltatlanságok, emberi gyarlóságaink is velünk együtt távoznak a beláthatatlanba.

                               

ELISMERÉSEK-JELES SZATMÁRI  KOLLÉGÁIMTÓL

 

 

Amit most leírok, semmi köze a fejezet címéhez. Ez egy gyermekkori átélés ami egyedi lehet az ember életében amit esetleg csak későbbi időben tud a maga értékrendjébe sorolni. Az én életemben ilyen volt DR.LÜKŐ BÉLA temetése amelyen 6 éves koromban voltam jelen. Abban az időben, amikor egy számottevő ember meghalt,főként ha sokat tett a közösségért amiben élt,azt elkísérte a helység apraja-nagyja az utolsó útjára. Édesanyámat DR:LÜKŐ BÉLA kezelte ,de különben is ott volt a helyünk a mindenkori magyar anyanyelvűeknek ennek az- emberi legendának- a temetésén. Nem voltam életemnek abban a korcsoportjában hogy fel tudjam mérni emberi értékskáláját annak akit mély részvéttel és nagy szomorúsággal kísértünk ki a vasúton túli református temetőbe. De az a hatalmas feketébe öltözött tömeg,már akkor mélyen emlékezetembe vésődött. Ahogy hazafelé mentünk a temetésről a szüleim azt mondták hogy-ott volt a fél Szatmár a temetésen Ez igy volt igaz. Az akkori román nyelvű lapok is 12-15 ezer emberről írtak,mert voltak akik még a környező falvakból is bejöttek hogy elkisérjék utolsó útjára  kiváló és önfeláldozó orvosukat. Igen Ő önfeláldozó,önelégető szellemiségű ember volt aki életének 56-dik évében,szegényen,üres zsebbel hagyta itt a földi létet, betegeit,akikért a biológiai tűrő képességén messze túlmenően teljesítette hivatásának mindennemű ténykedését. Ő volt századának –orvos-apostola-

Hála a sorsnak hogy DR.SZABÓ JÓZSEF,kollégám és barátom,nem hagyta az enyészet martalékává válni életművét,példáját,tisztességét,példamutatását

és megírta az orvos történelmi szempontból is  rendkívül értékes monográfiáját.

Mély tisztelettel és szeretettel emlékezek DR.SZERÉMY MARGIT-ra aki a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem szemészeti klinikájának volt a vezetője-én már akkor a tanítványa,később a sors a politika, bűnös kényszerhelyzeteinek folytán itt SZATMÁRON-kollégája, osztályvezetői minőségben,és unokáinak kezelő orvosa.

                                                Pedáns,fegyelmezett, klinikus volt és ezért egyike a példaképeimnek. Utálta a mellébeszélő áltudományoskodó munkatársakat és sokszor egy szemvillanásából lehetett észlelni hogy a vele szemben álló személyre kár az időt pocsékolni és azonnal ott is hagyott csapot papot. Amikor először igényelte a segítségemet a beteg unokájához,majdnem úgy drukkoltam mint amikor szemészetből vizsgáztam nála az egyetemen.

Tőmondatokban kérdezett és  hasonló módon várta a válaszokat is.

A kórházi élet nehéz kihívásai,a méltánytalanságokkal való iszap-birkózás még hatványozottabban voltak jelen az orvostársadalomban mint napjainkban. Lévén hogy már egy jó ideje ismert volt alkalma felmérni az értékelhető képességeimet,és észlelte evődéseimet,feloldódott,/ de egyéni stílusát nem feladva/ a megoldásokat mindig dolgok keményebb oldaláról kezdte minősíteni, a férfiak döntő többségét meghazudtolva. Jólesett és bátorított hogy magam mögött tudtam,és adott helyzetekben egy olyan egyéniséghez  folyamodhattam tanácsért aki előttem példa értékű volt.

                                Amikor egy orvos kollégájának,orvostudományi tárgyú könyvet ajándékoz az  mindig a tisztelet és elismerés jelképe. Amikor egy taítómester teszi ezt –az minden feltételt kizáróan KITÜNTETÉS-

Ezt kaptam én DR:SZERÉMY MARGIT tanárnőtől,aki egyik alkalommal amikor az unokája beteg volt a következő szavakkal nyújtott át egy vaskos kötetet-Béla kedves, ez BAGINSZKY gyermekgyógyászati könyve,német nyelven,2ooo oldalon ami már 19o5-ben megérte a 8-dik kiadatását- Úgy hiszem magánál jó kezekben lesz.. Szakmai létem egyik legnagyobb elismerésének tartom ezt az ajándékot.

                                A másik kiválósága Szatmár megye orvos történelmének DR:MITARU MIRCEA osztályvezető főorvos a bőrgyógyászaton,aki egyetemi karriert áldozott fel a kolozsvári klinikán, ahol a tanszékvezető hely várományosa volt. Kiváló szakember,a tudományos munkáért mindent feláldozó,az azt művelő kollégák tisztelője volt. Ilyen minőségben a gyermek és bőr gyógyászat határfelületein mozgó kórképekről számos tudományos közleményünk volt. Egyesek önhitt/meg lett volna rá az oka/távolság tartó

embernek tartották,pedig távolról se volt így. Mint két gyermekének kezelő orvosa sokat megfordultam a házukban,és mindvégig meghitt baráti beszélgetéseket folytattunk mind amellett hogy kemény román ember volt.

A francia orvosi iskola követője volt,igen kiváló irodalmi tájékozottsággal francia nyelven. Ő juttatott hozzá a bőrgyógyászati világirodalom egyik bibliájához a –DEGOS- által szerkesztett-mise en jour- tankönyvhöz.

Tőle kaptam dedikálva nevemre azt a német kiadású gyermekgyógyászati tankönyvet-/M.PFAUNDLER-Kinderheilkunde/ amit AXENTE IANCU a kolozsvári gyermekklinika vezetője forditott román nyelvre és oktatta belőle a hallgatókat-

                                DR.GÓZNER ALEXA-LEXI-a mindenkori sebészek tudora,a marosvásárhelyi sebészeti klinika- nagy reménysége-akit szintén a politikai ármány –űzött ebbe a városba, a megye lakosságának és környékének nagy szerencséjére. Egy kicsit svábok voltunk mindketten-/ő károlyi –én erdődí /Olyan sebész volt aki mindig tudta hogy mi a baj és mit kell tenni,de soha nem volt túl biztos magában ,mindig kivárta a kellő időt,és főként sohasem hivalkodott. Impozáns délceg alkatával,komoly, határozott fellépésével már eleve bizalmat keltett a környezetében,főként a betegeiben.

Egész Erdélyből igényelték a segítségét.

Sebész generációk nevelkedtek mellette,kiváló értelmi képességekkel és –sebész kézzel-de senki nem tudta utolérni a –sebészi scharm-ját.

Korai nyugdíjazásával, ami a sötét emberi rosszindulat szüleménye volt,bűnösnek nevezhetők ,akik megfosztották szatmár megye lakosságát egy ilyen léptékű embertől, aki életerejével és szakmai tudásával még nagyon sok emberi életet megmenthetett volna meg.Jelen pillanatban Németországban él, 92 évesen kitűnő fizikai és szellemi állapotban- Amikor nyugdíjba küldték találkoztam vele és a következőket mondta,nagyon szomoruan,tudod Béla amikor a sebészi kést kivették a kezedből akkor szakmailag halott vagy. Te mint gyermekgyógyász egy sztetoszkóppal a nyakadban még ezt a sötét világot is átvészelheted.35-4o éves tapasztalattal a tarsolyomban olyan diagnózisokat tett az asztalomra, amiről nem szégyellem bevallani de jó ideig rágódnom kellett. ÁLDJA MEG AZ ISTEN AMIT AZ ORVOSTUDOMÁNY ILYEN LÉPTÉKÜ GYAKORLÁSÁÉRT TETT.

                                DR:BOLGÁR DEZSŐ-a radiológiai osztály vezető főorvosa,a Debreceni Belgyógyászati Klinika adjunktusa volt. Főként a magyar szaklapokban jelentek meg közleményei. Az Ő működése idején még nem voltam osztályvezető főorvos. De akkor már a doktorátus utolsó akkordjait rögzítettem. Az osztályos beteganyag,az igen terjedelmes pacientúrám kellő léptékű lehetőséget adott az együtt működésre,Kiváló radiológus hírében állt,igy aztán még a marosvásárhelyi egyetemre is megívták ahol tudományos előadást tartott amin én is részt vettem és büszke voltam hogy szatmári az előadó.

                                Nyugdíjazásakor nekem ajándékozta a JOHN.CAFFEY-PEDITRIC X-RAY DIAGNOSIS-2 kötetes világhírű gyermekradiológiai könyvét a következő dedikációval-

 

                Dr.BAUER BÉLÁNAK szeretettel........

-Korán keltél hogy arass,nagyon szép amit cselekedtél

-De az emberi létnek határai is vannak

-Ezután már csak az a szép,aminek mindketten örültök.

 

                                                DR:LŐRINCZY DENGEZICS radiológus főorvos kivételes képességű radiológus,barát,pótolhatatlan tudományos munkatárs,akivel hosszú éveken át minden reggel leolvastuk az aznapi filmeket,megbeszéltük az éppen aktuális teendőinket a tudományos és klinikai kutatómunkában. Elképzelhetetlen ambícióval tisztázta a legapróbb értékelhető radiológiai elváltozásokat.

Magas klinikai képzettsége is hozzásegített a nagyon nehezen tisztázható

kórképek megoldásához. Nem kímélte magát-totális radiológiát végzett- még akár a sugárveszélyben is. Különleges mondhatni veleszületett képessége volt a fekete-fehér kontraszt elkülönítésére. Mert ahogy Ő mondta, vannak akik néznek de nem látnak –A kegyetlen élet elsodorta majd elragadta tőlünk.

A marosvásárhelyi iskola egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akár hazai vagy nemzetközi szinten. Ő volt az első szatmári orvos akinek tudományos közleményét leközölte a legrangosabb angol orvosi szaklap a –LANCET-

Tudományos érdeklődése a radiológia minden ágát felölelte. Számos közös

közleményünk jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Az áttelepülése után ő alapította meg Vácon-Magyarországon a C.T. központot.

Legyen áldott az emléke.

Voltak olyan osztályai a szatmári megyei kórháznak amelyek bővelkedtek a kiváló szakemberekben,Ilyen volt a sebészeti osztály amit DR:PERŢA BAZIL sebész főorvos vezetett,kiváló szaktudással .Szatmárra jövetele előtt a kolozsvári sebészeti klinika adjunktusa  volt. Én annak idején egyetemista voltam/4-dik éves/ kórházi gyakorlatot végeztünk a sebészeten. A mindennapi ténykedést, írásban kellet összegezni./  milyen beavatkozásokat végeztünk vagy asszisztáltunk/.A gyakorlati füzetbe 1o-es osztályzatot kaptam Dr.PERTA főorvos úrtól,ezt bemutatva Prof MÁTYÁS MÁTYÁSNAK a világhírű sebésznek és egyetemi professzoromnak, a következőket mondta ezt a minősítést nagyon nagyra értékelem mert azt aki ezt itt aláírta a Kolozsvári Sebészti Klinika vezető professzora címétől fosztották meg a semmirekellők.Egy másik kiváló sebész akinek sokat asszisztáltan a műtétein DR:ANTAL BUBI aki itt szatmáron kezdte sebészi pályafutását. Olyan tehetsége volt a sebészethez hogy már itt nálunk az első vonalban dolgozott. Kivándorolt Izraelbe ahol fulmináns  szakmai karriert futott be. Rövid időn belül a Haifai sebészeti klinika vezető professzora lett és sok dicsérő visszajelzést kaptunk róla,betegeitől.

                                Volt egy nagyon vallásos zsidó orvos, aki Párisban végezte a tanulmányait és a szatmári T.B.C. kórház igazgató főorvosa volt.-Dr.DEUTSCH MÁRTON. Abban az időben a gyermek T.B.C .még komoly problémákat okozott a gyakorlatban és akkor bontogatta a szárnyait a gyermek tűdőgyógyászat. Ez a két szakfelület határozta meg a szakmai együttműködésünket. Kiváló szakember,mondhatnám tudós volt,aki érdektelenül szórta a tudását az arra érdemeseknek. Nagy tiszteletnek örvendett a zsidóság köreiben. Ha valaki hazalátogatott az Egyesült Államokból-nála szállt meg. Közel laktunk egymáshoz a központban és számtalan esetben hosszantartó esti sétákon találkoztunk. Rendkívül kulturált,informált és utolérhetetlen élményanyaggal rendelkező,bölcs ember volt,sok sok szenvedéssel a tarsolyában. Lestem minden szavát mert őszinte volt és sugárzott belőle a jóindulat. Így az évtizedek távlatából megítélve az értéket, amit tőle kaptam,felbecsülhetetlennek tartom.

                                Negyed éves orvostanhallgató voltam,édesanyám súlyos szívbeteg volt és DR.REICH IZIDOR szívspecialista kezelte. Tanulmányait Bécsben a WENCKEBACH klinikán végezte. Annak idején a legfontosabb szíverősítő gyógyszer a Strophantin volt amit vénába kellet beadni. A baj az volt hogy a mamának nem volt olyan vénarendszere ami könnyen hozzáférhető lett volna. Sokat szenvedett amíg találtak nála egy megfelelő eret. Megkértem Reich főorvos urat hogy mint negyedéves orvostanhallgató sajátítsam el az osztályán az intravénás kezelési módot. Egy hónap gyakorlat után megkért a főorvos úr hogy az egész osztályon én végezzem el az intravénás strophantin kezeléseket-természetesen otthon az édesanyámét is

                                Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosi

pályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal együtt Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk

Meg kell említenem DR:VIDA IOAN -t a fül-orr-gégészet osztályvezető főorvosát. aki első éves egyetemista koromtól ismert követett és akinek a véleményére, ami mindig szűkszavú de bölcs volt, mindig hallgattam. Olykor a- nem szól szám nem fáj fejem-érzését keltette bennem ,de az idő Őt igazolta. Szigorúan a szakmájával foglalkozott,kiváló felkészültséggel,és maradéktalan szakmai fegyelemmel.4o éven keresztül működtünk együtt a legteljesebb összhangban. Számottevő  tudományos munkát végzett. Sokat tett a szatmári egészségügyért mint kórházigazgató és megyei igazgató.

                 Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosi

pályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal együtt. Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk

Mindig az volt a felfogásom hogy a-halottról és az orvosról vagy jót,vagy semmit ne beszélj- Ezért nem folytatom írásomat,mert a méltatlanságok, emberi gyarlóságaink is velünk együtt távoznak a beláthatatlanba.

 MEGYEI KÓHÁZ SEBÉSZTI OSZTÁLYA-Dr.PERŢA BAZIL ÉS   -  Dr.ANTAL BUBI VEZETÉSÉVEL.

A CARITAS MEDICA-POLIKLINIKA életem legnyugodtabb és legszeretetteljesebb munkahelye immár 16 éve. A második családom ez az intézet.:A megbecsülés,segítőkészség az elismerés munkám iránt a kölcsönös tisztelet légkörében élek A Mindenható megadta ezt a vigaszt,Áldjon az Úr benneteket érte,kedves kollégáim és munkatársaim.

 

FÉNYEK ÉS ÁRNYAK

 

-A HALOTTAK NEM BESZÉLNEK DE AZ ÉLŐ TANUK SEM KONFABULÁLNAK

Amiket ebben a fejezetben leírok azt   NEM BOCSÁJTOM KÖZKÉZRE. Tartalmilag nem bosszúállás,nyavalygás a múltamról,hanem egy- lelki kolonc amit hosszú éveken magammal hordozok mint az erkölcsi terror egyik még ma is élő megnyilvánulását. Úgy érzem hogy nem vihetem magammal az elmúlásba ezt  véghetetlen bűnt, és egy adott pillanatban fel kell tárjam a mások okulására is hogy életük,szakmai létük folyamán számoljanak vele.Számoljanak azzal hogy az emberi becstelenség mindig volt,van és lesz és létük mindennapján  találkozhatnak vele.

 

 

 - A HIVATÁSSAL JÁRÓ NEHÉZSÉGEINK ÉS      GYÖTRELMEINK.

               

                - Az egész szakmai életemen át egy állandó,mindennapos feszültségi-állapotban éltem ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kísérjen esetleg egész életemen keresztül a bűntudat, lelkiismeret furdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek szenvedést okozzak.

Emiatt a feszültség miatt nem tudtam felszabadultan,örvendeni semmiféle szakmai elismerésnek vagy sikernek-

Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének. Én az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő

nehézségeimről,elfedett gondolataimról írok egy néhány sort amiket egy életen keresztül magammal hordoztam és amik a gyermekorvosi hivatásommal vannak kapcsolatban.

                Minden orvos az életéből 4-5 évet ügyeletben tölt el amikor is 24 órán át benn van a kórházban és ellátja a sürgősségi eseteket. Az ügyelet a mi fogalomkörünkben egyenlő a –Fehér éjszakákkal- amikor is nem annyira a fizikai megterhelés,a talponállás vagy szaladgálás szolgáltat ki a tűrésküszöb kénye-kedvének,hanem azok a betegek akik katasztrofális állapotban kerülnek a kórházba és az orvosi lelki ismeretünket,felelősségünket  teszi próbára egy emberi élet megmentéséért,vívott küzdelemben.

                Ilyenkor mindig élet-halál harc folyik aminek te vagy a főszereplője-

Te vagy a döntéshozó és a megfellebbezhetetlen felelős is egyben, egy emberi lét fölött. Ezek a helyzetek amikor a döntés a tennivalóról, sokszor néhány másodperc,és egyedül vagy,és nem kapsz még egy jelzésértékű segítséget sem-magyarul mondva élet-halál ura vagy. A döntéshozatalban benne van minden szakmai élményanyagod,eddig elsajátított tudásod,higgadtságod,az hogy önuralmad,minden mozdulatod, biztonságérzetet sugározzon minden résztvevő felé,a beteg szenvedő,könyörgő tekintete és sorolhatnám tovább,

.Ilyen esetekben az egész gyermekgyógyászati kezelés egy sajátos értelmi és lelkiismereti aktus. Ezeket a döntéseket mindig gyötrődve de határozottan kell meghozni. Szerencsére ezek az esetek ma már rendkívül ritkák. A nehéz gyötrelmes helyzetekben fontos a kiváló csapatmunka. Az én kollégáim mind kiváló szakemberek voltak, akiknek értelmi énje és emberi méltósága volt a gyermekgyógyászat. A felelős szakmai munka tette őket ilyenné. Ez talán minden szakmai sikernek az egyik legfontosabb alappillére

                -Az várakozás idegtépő feszültsége, a javulás első tüneteinek

megjelenése-a gyermekeknél az első szavak,szemnyitás vagy hajnal felé az

első mosoly a gyermek arcán ami eltünteti az összeráncolt homlokokat-a hangulat hogy ismét győzött az élet,és a szív koszorús-erek is kitágulnak,és a verejtékező homlokok is kisimulnak.

                Én ezért a –kimondhatatlan nagy felelősségtudatért tartom a hivatásomat a társadalom legelső vonalába ítélendőnek egy erkölcsileg felelős társadalomban.

                A  korai halálozás az orvosoknál a fehér éjszakák közvetlen eredője. Kedves olvasóim szeretni és tisztelni kell az igaz és

lelkiismeretes orvosokat,mert sajnos manapság csak akkor ismerik el a munkájukat amikor saját maguk szembesülnek a drámai helyzetekkel.

                           

-

MEGÉLT EMBERI DRÁMÁK

                               

                                               

 

                                A  színesfémbánya egyik részlegén 2 bánya munkást betemetett 3 méter ércréteg,de szerencsére a steril kövek nagyobb méretűek voltak úgyhogy egy sekély mennyiségű levegő bejutott hozzájuk.

Jómagam mindig a mentőosztag tagja voltam,minden bánya szerencsétlen-

ségnél.

Azonnal felmértük a helyzetet-oxigént komprimáltunk hogy ne fulladjanak meg.  A mentőosztag tagjai elkezdték az alagút kialakítását/faanyaggal kibélelve a következő omlásveszély elkerülése végett/3 órát tartott amíg az első bányászt elértük. Ekkor mondták hogy bemehetek az alagútba  az első-segélynyújtás megadása végett. Hatalmas félelemben éltem de csak a döntés pillanatáig-utána már csak a tudatos emberi cselekvés érdekelt és semmi más. A szűk alagút miatt csak hason csúszva tudtam elérni őket. Azonnal észleltem hogy mind a ketten eszméletlenek és sokkos állapotban vannak. Morfiumot és keringés támogató gyógyszereket  adtam mindkettőjüknek,és megpróbáltam a hozzám közelebb lévőt lassan megmozdítani de sikertelenül/pedig teljes erőben lévő élsportoló voltam/Akkor kötelet kértem a kintiektől és egy váll-kengyel kötéssel lassan mozgatni majd húzogatni kezdtem ami már sikeres volt. A bányásztársát hasonló módon hoztam ki. Az úgymond vezetők, beleértve a  a mindenhez értő nagy pofájú, politikusok, a bányatröszt vezetőit,munkavédelmi szakemberek körülbelül 1oo méter távolságból figyelték a fejleményeket- A bányacsillével a kül- színre értünk,ahol egy –MOLOTOV teherkocsi várta  a sérülteket-két dróthálós hordággyal. Közben véletlenül arra járt a megyei pártvezetés néhány _VOLGÁ gépkocsija amivel éppen/terepen voltak az illetékesek. Jómagam nagyon kimerülten,kíméletlen kijelentéseket tettem a felső vezetésnek szánva azokat azt reklamálva hogy egy ilyen bányaközpontnak nincs egy mentőkocsija. Megkérdezték hogy ki ez az ember, aki ilyen elmarasztaló kijelentéseket mer tenni. Három bányász odaállt a kocsijuk mellé és a következőket mondták- Ez az ember a MI ORVOSUNK és ne merjék bántani-

Közben a Molotov teherautó megindult lefelé a Budesti úton a bányaközpont felé- Egy 11-12 éves gyermek a Pop Vasile fia, kapaszkodott a kocsiba,nem engedte el azt , zokogott és végül is a köves hegyi útra zuhant-ami egy 13 cm sebet ejtett a gyermek homlokán. Levittem a rendelőbe bevarrtam.

                                25 év eltelte után egy férfi nyit a rendelőmbe,megáll velem szemben és románul megkérdezi-emlékszik e még Rám doktor úr-

Ránéztem és a homlokán láttam azt a hosszú sebheget amit annak idején összevarrtam. Azonnal felismertem és mondtam neki- Te vagy a Pop Vasile fia Kapnikról Ő elmondta hogy bányamérnök Kapnikon és eljött a családja nevében hogy ennyi idő után is még egyszer köszönetet mondjon nekem amit az édesapjáért tettem 25 évvel ezelőtt,ugyancsak közvetítette a másik megmentett bányász köszönetét is. Kedves olvasóm –ha akad majd ilyen-ebben az embertelen világban ez már nem tudomány,kutatás,elismerés,ez már a magas érzelmi sikon mozgó emberi kötelességtudat és hála valós összefonódásának a története.. 

                               

               

                -

               

EGY ANYAHALÁL ÉLŐ ÉS SZENVEDŐ TANUJA

A sors Nekem szánta annak a döbbenetes anyahalálnak az észlelését amit akkor éltem meg amikor egy év januárjában- a 2 méteres hó miatt megszakadt a külvilággal mindennemű  közlekedés a Gutin aljában.  A mentés csak azonnali műtéti beavatkozás eredményképpen születhetett volna meg,de még akkor is csak a lehetőségek szintjén. Tudniillik  a szülő anyának egy méhfal szakadása  volt amiben 45 perc alatt elvérzett és meghalt,minden kétségbeesett beavatkozás mellett is. A végső próbálkozások között,/lévén hogy –univerzális donor vagyok/ még biológiai vérátömlesztést is végeztem és a magamtól levett vért adtam az anyának. Minden hiába volt,tehetetlenül kellet végignéznem az elmúlás fehér rátelepedését az arcára és végighallgatni a könyörgését hogy ne hagyjuk meghalni- A kétségbeesés a kimondhatatlan fájdalom enyhe szavak amit éreztem,azt hogy a pályám kezdetén ezt mérte rám a sors,hogy elrettentsen a hivatásomtól,hogy soha az életben ne tudjam feldolgozni azt az éjszakát hajnal 4 óráig.

                                A kis gyermekágyban- ott volt az árván maradt élet,az egészséges kisbaba.

                                Az apa a bányában dolgozott éjszakai váltásban. A munkatársaim azt javasolták hogy hagyjam el a helységet mert ha megtudja az apa –lévén különben is egy agresszív ember megöl a felindulásában.

                                Úgy döntöttem hogy ott maradok mert a lelkiismeretem tiszta,amit lehetet elvégeztem szakszerűen,tehát nem futamodhatok meg.

                                Életem legnagyobb érzelmi döbbenetét szenvedtem el amikor megérkezett az Apa. Ott álltam egyedül, a halott feleségével és az újszülött

fiával. Soha nem tudtam elképzelni annyi emberi önuralmat amit ez a megviselt arcú,mélyen szenvedő,könny nélküli férfi látványa bevésett az emlékezetembe. Megcsókolta halott felesége arcát,két kezébe fogta a kezét.

Én álltam némán, magamba roskadva és a hosszú hallgatás után elmondtam

hogy mi volt az oka ennek a drámának, amit mindannyian megéltünk,hogy mik voltak a kezelési lehetőségek,hogyan kezeltük az elhunytat. Végighall

gatott majd néhány könnycseppel a szemében ölbe vette a fiát és elment.

Reggel ismét hozzákezdtem a mindennapi munkámhoz,a gyógyításhoz,

de mérhetetlenül megviselve és a helység embereinek fürkésző pillantásai közepette,hogy vajon a mindennapi orvosuk hogy éli át ezt az emberileg méltánytalan és igazságtalan drámát.

A harmadik nap eljött hozzám az apa és megköszönte, amit a felségéért tettem. Elmondta, hogy a szemtanuk-szülésznők mondták el neki minden részletét a kezelésnek. De ez az éjszaka kitörölhetetlen marad emlékezetemben mindvégig amíg élek és felkiáltójelként fog végigvonulni a pályámon, hogy az- ORVOSTUDOMÁNY IS VÉGLETES LEHET AZ ESZKÖZEIBEN és ezzel mindenkor számolni, kell.

 

                                Mindkét drámai történésnek volt egy közös nevezője, olyan emberek részéről, akiket a mindenkori társadalmak a –szürke rendek-kategóriájába sorolnak, a döbbenet határait súroló emberi keménységet, szenvedést uralni képes, a becsület a segíteni akarást intuitív módon megérző a sors hatalmának a tudomásul vétele. De számomra volt még egy kitörölhetetlen tanulság-hogy drámai helyzetekben is él az őszinte emberi hála érzése.

               

 

A HIVATÁSTUDAT TELJESITÉSÉNEK MÉLTÓ ELISMERÉSE.

                AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSTÁRSADALOM

                KIEMELKEDŐ TUDOMÁNYOS KITÜNTETÉSE                    

                                                DR.BAUER  BÉLÁNAK

                                               

 

Az Erdélyi Múzeum Egyesület /az erdélyi magyarság Tudományos Akadémiája/– és a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány egyik fontos megvalósítása a Pápai Páiz Ferenc díj létrehozása, A díjat annak az erdélyi orvostudósnak emlékére alapították, aki az 165o-es években Európában hírnevet szerzett az erdélyi orvostudománynak.

                                Erre a tudósra emlékezve, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Tanácsa és a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány Kuratóriuma, évente a hazai magyar tudományos élet legkiválóbb orvosi személyiségeit tünteti ki. Az eddigieknek  döntő többsége  igen kiváló orvosprofesszor, akadémikus,. professzor emeritus volt.

                                Az idén 2o1o-ben a rangos dijat a szatmári gyermek-gyógyász főorvosnak Dr.Bauer Bélának-az orvostudományok doktorának nyújtották át  kiváló tudományos és kutató munkájáért , az 54 éven át végzett magas szintű gyógyító tevékenységéért,

,valamint a gyermekvédelemben   elért eredményeiért.

                                Emberöltőnyi szatmár megyei gyermeket gyógyított és gondozott eddigi élete mindennapján, példás hűséggel szülőföldje iránt és mély tisztelettel a hivatásának áldozatait vállalva.

                                Az erdélyi magyar orvos közösség azon tagjai közé tartozik, aki következes volt mindvégig abban a meggyőződésében , hogy itt a szülőföldeden kell gyógyítani,segíteni embertársait, és maradandót alkotni az orvostudományban.

                                 Orvosi hivatását alázattal,hivatástudattal és szerénységgel de mindenekelőtt a beteg gyermekek őszinte szeretetével végezte,és végzi mind mai napig.

                                Köszönettel egy élet áldozatos munkájáért.

                                                                               

A WEST KILINIKA MUNKAKÖZÖSSÉGE.

                                               

                                                SZATMÁRNÉMETI -2O1O-MÁJUS  1O-ÉN

SZATMÁRI FRISS ÚJSÁG-2O1O-MÁJUS 1O-Hétfő-XXI..évfolyam -1o7.-5866-dik szám-5 dik oldal.

-új magyar szó-

Országos közéleti napilap-Alapitva 1947-ben,Romániai Magyar Szó cimmel.Bukarest.

VI-évfolyam,2o1./1267/ szám.

2o1o október 15. péntek.

LÉTTALLÉROK –AZ ASZTALON

Bauer Béla  főorvos  azt vallja,hogy életének értelme az az 54 év amit a beteg gyermekek gyógyításáért végzett.

Lehet vidéken is tudományos tevékenységet folytatni egy orvosnak?csupán  elhatározás kérdése,válaszolhatnánk gyermekgyógyász interjú alanyunk példájából kiindulva,aki az elmúlt 53 év során Szatmárnémetiben tette ezt sikerrel

Tudományos eredményeiért szakmai pályafutása során, számos elismerést,kitüntetést kapott,de a legjobban annak Pápai Páriz Ferenc dijnak örül amelyet az idén április 22 –én vett át és amit a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány Kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Tanácsa ítélt oda neki.

SIKE LAJOS.

Miért ez a dij a legbecsesebb?

       Egyrészt mert az életem összteljesítményének az elismerése,és magas szintű Orvosi és Tudományos fórumok által ítéltetett nekem,másrészt azért mert olyan 18 ember vehette át eddig ezt a díjat, akik az erdélyi magyar orvostársadalom legkiválóbb emberei közé tartoznak. Ezek jórészt orvos professzorok,akadémikusok,professzor emeritusok mint pl-Csőgör Lajos,Módy Jenő,Feszt György,Gyergyai Ferenc-hogy csak egy néhányat említsek. Gondolom hogy nem egy elhanyagolható tény egy ilyen névsorba bekerülni  Szatmár megyéből ,ez még senkinek sem sikerült.

                                Nem ám.A LAUDÁCIÓBAN az olvasható,hogy 53 év lelkiismeretes szakmai,kitartó tudományos munkásságáért,gazdag szakirodalmi és közéleti tevékenységéért ítélték önnek ezt a díjat. Ez a megfogalmazás nagyon sok mindenre utal,de ha mégis egyet ki lehetne emelni,melyik lenne az ?

                                Az ötvenből csaknem 3o évet foglalkoztam a gyermekkori visszatérő hasi fájdalmak okainak feltárásával, tudniillik hogy ezek a leggyakoribb panaszok a gyermekkorban, Eredetük mégis a legkevésbé tisztázottak még a mai szakirodalomban is. Hovatovább azért az angolszász irodalomban mind több közlemény jelenik meg ami azt jelzi, hogy a fájdalmak hátterében szervi bántalmak húzódnak meg. Nehezen felejthető barátommal és kiváló kollégámmal Dr.LŐRINCZY DENGEZICCSEL-radiológus főorvossal kezdtünk foglalkozni ennek a rendkívül szétágazó témának a tanulmányozásához,kutatásához.

                                Alapos klinikai elővizsgálatok,szelektív radiológiai vizsgálatok alapján/amiket mintegy 1ooo gyermeken végeztünk el, arra a következtetésre jutottunk hogy a krónikus hasi patológia panasztárát az epehólyag-patkóbél valamint a hasnyálmirigy tartja fent,az esetek 5o-6o %-ban. Ezek lehetnek ennek a három szervnek a fejlődési

rendellenességei,fekélyes,gyulladásos,enzimhiányos,parazitás rosszindulatú megbetegedései is Ezen megbetegedések közül egyesek úgy szerepelnek a gyermekgyógyászati irodalomban mint a mi eredeti leírásaink,amiknek ma már nemzetközi értékelése és tudományos felhasználása van. Én először egy szakmai monográfiában közöltem le megállapításaimat Nagy öröm számomra hogy ma már nem csak itthon hanem külföldön hivatkoznak kutatási eredményeimre.

                A laudációban önről úgy szólnak,mint aki tudományos tevékenységével öregbítette a vásárhelyi orvosi iskola hírnevét,mint az ország egyik jeles gyermekgyógyásza. Nyilván más tudományos munkák is fűződnek nevéhez,de a témánál maradva, mit javasol annak a szülőnek,aki már három négy orvosnál járt csemetéjével,de a gyermek továbbra is hasfájásra panaszkodik.?

                Ebben az esetben ha a gyermek fájdalmai tartósak/6 hónaptól 3-4 évig vagy annál tovább tartanak/a fájdalom arra készteti a gyermeket  hogy még a legszórakoztatóbb tevékenységeket is abba hagyja, lefeküdjön,mindezeknek a panaszoknak kísérőkéjeként emésztőrendszeri panaszok is társulnak- /étvágytalanság,puffadás,hangos felböfögés,hányinger,hányás ami olykor csillapíthatatlan-akkor egy ezekben a problémákban jártas szakorvoshoz kell   fordulni kivizsgálás végett. Mindezt fontosnak tartom mert ekkor még könnyebben gyógyíthatók,operálhatók a fejlődési rendellenességek ilyenkor kevésbé áll fenn a komplikációk veszélye.

                                Az Erdélyi Ki Kicsodában az szerepel, hogy közel 17o tudományos munkának a szerzője. Valamennyi a gyermekgyógyászattal kapcsolatos ?

             Ez így igaz,sőt megemlíteném a a német,francia,angol lapokban megjelent munkáimat is. De megjegyzem hogy akik közelebbről ismernek tudják hogy azért nem vagyok szakbarbár. Dolgozataim javarésze csakugyan a szakterületemmel foglalkozik,ám van köztük más témájú is. Én irtam meg először a szatmári kórházak történetét az 13oo-as évektől kezdődően egészen napjainkig. Több közleményem jelent meg  orvos-etikai témákkal kapcsolatban.

Az ilyesmi egyféle kirándulás,ha úgy tetszik lazítás,mert érdeklődésem fókuszában továbbra is a szakmai dolgok álltak. Csak az utóbbi 7-8 évben közel félszáz  ilyen jellegű dolgozatot közöltem orvosi folyóiratokban.

Ugyanakkor megjelent egy 1ooo oldalas Gyermekgondozási Tanacsadóm amelyből eddig már 3ooo példány fogyott el./Megjegyzem hogy nagyon szivesen fogadták a székelyföldön is. Az átlagember számára is könnyen hozzáférhető ismereteket tartalmaz a családi nevelés,vagy az iskolaérettség problematikájáról,a drog a dohányzás az alkohol káros hatásairól,s nem utolsó sorban a televízió és internet függőségről./egyszóval a gyermek o-tól 16 éves korig tartó problémáiról. Mind azok ellenére, hogy minden tanulmányomat magyar nyelven végeztem- a kezemből került ki az első román nyelven kiadott Gyermekgyógyászati Diagnosztika-elektronikus kiadásban. Ezt a kiadványt nagyon szívesen használják a családi orvosok és a külföldre távozott román származású kollégák-Németország,Kanada,Franciaország,Anglia.

De legalább ilyen kedves gyermekemnek tartom a szatmári katólikus egyház segélyszervezete,a Caritás által létrehozott- Szent József-gyermekrehabilitációs központot,amelynek én voltam az orvosi projekt vezetője néhai nagyméltóságú REIZER PÁL szatmári megyéspüspök megbízásából. Ez az intézet máris nemzetközi hírnévre tett szert.

                                Úgy tudjuk hogy igen értékes szakmai konferenciát szervezett és most is fölöttébb érdekes munkán dolgozik. Vagy már el is készült?

Valóban több nagyobb országos tanácskozásnak vagyok a kezdeményezője és szervezője.  például 1985-ben az országos gyermekgyógyászati konferenciájának a megrendezését bízta rám a Román Akadémia gyermek-gyógyászati részlege itt Szatmárnémetiben-

De beszélhetnék az 1976-os Tanácskozásról,ami a húgyúti fejlődési rend ellenességekről szólt,vagy az Erdélyi Múzeum Egyesület hetedik orvostudományi ülése 1977-ben aminek társszervezője voltam.

Ami pedig a legújabb munkámat illeti az egy Gyermekgyógyászati Atlasz-9oo oldal terjedelemben-már az orvosi kamara elfogadta és ezután következik a Bukaresti központi könyvtár láttamozása- A szatmármegyei és székelyföldi kollégák már várják a megjelenését. Különben ez is felkerül a világhálóra is. Ez egy igen praktikus a mai orvosok igényeinek megfelelő elektronikus kiadvány ami egy kattintással az igényelt ikonográfiai anyagot tárja eléd. Felhasználásánál főként a –vizuális típusú szakemberek vannak érdekelve.

                Helyben vagyunk az orvosok mindig is szerették,sőt művelték az irodalmat,Csehov vagy Németh László nem is akármilyen szinten. Úgy tudjuk,Ön sem csak kacérkodott vele.!Különösen ha arra gondolok hogy rangos versmondó versenyt is nyert,minek okán majdnem elcsábították az orvosiról.

Elsősorban kiváló tanáraimnak köszönhető hogy kezdettől vonzott az irodalom. Már a szatmári Ötvös utcai katolikus népiskolában sokat szavaltattak,aztán az Állami Magyar  Líceumban ,Antal Péter tanár úr,Banner Zoltán barátommal együtt,ahogy akkor nevezték strapaszavaló

nak emelt ki,Ami azt jelentette hogy minden nevezetesebb alkalommal bennünket szólított pódiumra. Később ennek az orvosi egyetemen is hire ment és azt a megtisztelő feladatott kaptam hogy a Székely Színház Ady,József Atilla,Petőfi,Áprily Lajos szavalóesteken felkértek versmondásra.. Egy József Atilla esten az Elégia versét szavaltam a költőnek ,olyan sikerrel hogy a rektor Úr ezt mondta- fel vagy véve fiam a színi akadémiára- Aztán mégis némi töprengés után maradtam az orvosin,hiszem akkor már a harmadik évet végeztem. Olyan hallgatókkal és művészekkel szavaltam mint,Tar Lészló,Lohinszky Lóránd,Szamossy Kornélia,Tanay Bella..-1955-ben a Magyar Autonóm Tartomány szavaló versenyén olyan zsűri tagokkal mint Kovács György,Szabó Ernő/Kossuth díjas,érdemes művész aki aztán előkészített az országos versenyre amit szintén megnyertem A bukaresti országos döntőn Majtényi Erik és Páskándi Géza biztatott..

 

Páskándi Géza azóta is jelen van  életében,az elmúlt években nem egyszer emlékezett nyilvános összejöveteleken is a román nacionalizmus által meghurcolt költőre. s ha nem tévedünk,a Páskándi Géza Baráti Társaság megalapításának a kezdeményezője volt,és azóta is az mindmáig az elnöke.

                                Az ismeretség,sőt a baráti viszony Páskándival,jóval korábbi.= 7 éves kora óta ismerem,attól kezdve,hogy Szatmárhegyről ,szülőhelyéről szatmárnémetibe a Ló kertbe  költöztek ami a Gőzfűrész,Hegyi út,Biky tér/ahol mi laktunk/ szomszéd területe volt a városnak. El-elmentem én is oda a srácokkal focizni,vagy ahogy akkor mondtuk a bőrt rúgni. No meg galambot,nyulat,bugylibicskát csereberélni. Aztán az iskolában tovább mélyült a barátságunk. A fiúlíceumban volt diákirodalmi körünk,Panek Zoltán elnökletével,s tagjai közül megemlíteném Banner Zoltánt,Bretter Gyurkát,Bretter Palit,Szteklács Lászlót,Bauer Bélát,Páskándi Gézát,Czier Tónit,Szabó Józsefet,Darida Györgyöt és másokat. A szatmári színházban előadtuk a Gergely Sándor –Vitézek és Hősök-című színművet amit nagy siker övezet. Én alakítottam benne a –pipogya Kovácsot. Remélem nem imprimálódott semmi a szerepkörből..

                                Ennek a társaságnak a szelleme ma is velem él. Egyértelmű hogy a Kossuth díjas író a csapat legnagyobb személyisége és teljes tisztességemmel vallom hogy Géza autentikus zseni volt. Az iránta való nagy tiszteletből hoztuk létre a nevét viselő Baráti Társaságot.

                                Látok itt a polcon egy kazettát,az van ráírva Emlékezéseim Páskándiról. Említette hogy ebből barátainak szokott ajándékozni. De tudjuk hogy esszéket,pamfleteket is ir.

Egyenlőre csak saját magamnak,főként azért mert olyan mértékben szórakoztatnak a mindenkori izmusok hülyeségei hogy mi szürke verebek újraolvasva is ezeket felszabadultan szórakozunk rajtuk Az alkotás kényszere és Asztalra tett talléraim című köteteim vagy írásaimban összefoglaltam életemet,munkásságomat,gyötrődéseimet. Mások mondjanak róla ítéletet. Azt viszont nyugodt lelkiismerettel állítom hogy mindaz amit tettem és alkottam nem volt áthatva semmiféle magamutogatási kényszertől vagy hiúságtól hanem tisztán a hivatásom megvalósított értékeit tükrözi.

Beszélgetésünk végén elárulhatom az olvasóknak hogy mi rég ismerősök vagyunk,3o-4o éve a gyermekeinket is Ön kezelte,rendszerint egy flaska jó borral háláltuk meg szolgáltatásait. Annál nagyobb volt a meg –lepetésem , amikor megtudtam hogy Bauer doktornak sokkal több szőlője és bora volt,mint az én családomnak.

                Az a bor mégis jól jött,mert lemérhettem,hogy az újságírók vagy az orvosok értenek jobban a borcsináláshoz. Tudtam hogy a maga családjában van Csávossy György híres csombordi iskolájában tanult szakember is,de nekem sincs okom szégyenkezni,mert apám családjának 3ooo tőke szőlője volt,Erdődön,apósomnak pedig negyvenezer,egy kicsit odébb Selénden Arad megyében. . Amikor elvették szegény apósom szőlőjét –ibolyát árult az aradi piacon,de 6 év után már 2oo család méhecskével ismét megkapaszkodott.

Dr.Bauer Béla/1931//,Szatmárnémeti/Mátyás és Julianna gyermeke.

Gyermekgyógyász főorvos az –orvostudományok doktora,Pápai Páriz Ferenc életműdíjas orvos.                                                                 Tanulmányait,szülővárosában,végezte,majd a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tanult mindvégig magyar nyelven. Először Kapnikbányán mint körorvos és bányaorvos,aztán Szatmárnémetiben gyermekgyógyász szakorvos.1972-1995 között a szatmári városi kórház főorvosa,osztályvezetője,valamint  két ízben az intézet igazgatója.198o és 199o –választott igazgató/1995-2o1o-ig A WEST KLINIKA gyermekgyógyász főorvosa. A romániai gyermekellátás jeles képviselője,és tanulmányain,kutatásain keresztül nemzetközileg is ismertté vállt orvos. Számos Európai orvosi központban volt továbbképzésen vagy tapasztalatcserén. Kitartó,következetes szakmai és tudományos tevékenységéért a legmagasabb kitüntetésekkel ismerte el az egészségügyi minisztérium,-pl- Egészségügyi Érdemrend/1984/Egészségüggi Érdemérem két alkalommal/1972.1976/Életműdij-2oo6-Szatmári Megyei Tanács-Pápai Páriz Ferenc Életműdij 2o1o –Szatmár Város 1ooo éves fennállásának gyönyörű emlékplketje.1972.A Szatmármegyei Orvosi Kamra 3 kötetben mintegy 7ooo oldal tudományos munkám anyagát,tartja a honlapján.

                                                               

      

-NÉHÁNY GONDOLATOM A HÁLÁRÓL-

    

                                                Az emberi hála magasztos és megrendítő példái az életem folyamán végigkísértek és mély érzelmi vonatkozásaival,társadalmi formáival szebbé tették előttem az emberi lét értelmét. Gyermekkoromban a szülők iránt érzett hála határtalan erkölcsisége,az arra érdemes emberek segítő készsége iránt érzett megbecsülés és hála,olykor a szent kötelességek sorába íratott meg.

A hála igazi társadalmi jellege, egy mély erkölcsiségű érték volt,amit nem a pénz/vagy legalább is elsősorban nem a pénz/határozott meg.

                A hálátlan –semmi-emberek akkor is léteztek de kevesen voltak és a környezet a társadalom amolyan erkölcsön kívüli kategóriába sorolta őket.

Ma ez napjainkban már jócskán megváltozott- az érzelmi sivárság a mindenekelőtti ÉN,a védtelenné vált erkölcsiség,a szülők magára hagyása vagy kiszolgáltatott sorsban hagyása,az öregek iránti mindennap megnyilvánuló tiszteletlenség már egy pár évtizede előre vetítette ennek a társadalmi,emberi erkölcsi értéknek a mély hanyatlását.

                A hivatásom velejárója volt hosszú évtizedeken ennek a folyamatnak az értékelése és érzékelése a mindennapi emberi sorsokban,hiszen mint orvos sokszor a legbensőbb lelki intimitásokba is beavattak a betegeim. Az ember amikor nagyon beteg vagy a végső elszámolásra készül az utolsó mentsvárának a z orvosnak mondja el életének legfájóbb lelki gondjait.

                Talán ez a tény igazol, hogy írjak én is az elszámolás jogán néhány szót erről a témáról.

                Nincsenek bizonyítékaim hogy a példa amit leírok egy anglo -saxon modern mondavilág szüleménye vagy egy autentikus történelmi tény .A maga nemében egy döbbenetesen szép történés ami a közelmúlt összefüggéseit,összefonódásait tárja elénk a hála jelképrendszerével és valódi nemes vonásaival.

                A történet egy FLEMMING nevezetű szegény skót farmerről szól.

Flemming egy napon munkája közben,segélykiáltást hallott egy közeli mocsár irányából. Eldobta a szerszámait és azonnal a láphoz szaladt. Egy vergődő ,rémült fiút talált ott aki derékig elmerülve a fekete iszapban,kiáltozva próbálta kiszabadítani magát. A farmer megmentette a fiút a hosszú borzalmas haláltusától.

                Másnap egy díszes hintó gördült a skót szegényes portájára. Egy elegáns nemes ember szállt ki belőle és a megmentett fiú apjaként mutatkozott be.

                - Szeretném megfizetni neked mondta- hogy megmentetted a fiam életét. Nem fogadok el fizetséget azért amit tettem, válaszolta a skót farmer és egy legyintéssel elutasította az ajánlatot. Ekkor a farmer saját fia jelent meg a család viskójának az ajtajában.

                                Ez a Te fiad kérdezte a nemes ember. Igen válaszolt büszkén a farmer. Akkor egyezzünk meg Hadd biztosítsam neki azt az oktatást,amit az én fiam fog kapni Ha a gyermek olyan mint az apja,akkor bizonyosan olyan ember lesz belőle,akire mind a ketten büszkék leszünk.

Így is lett. Flemming fia a legjobb iskolákba járt és amikor eljött az ideje diplomát szerzett a S.T.-MARY-s kórház orvosi karán Londonban,majd nemsokára a világ egyik leghíresebb embere és az emberiség egyik legnagyobb jótevőjeként ismerték meg a nevét- Ő VOLT A KIVÁLÓ SIR ALEXANDER FLEMMING a penicillin feltalálója.

                                Évekkel később,ugyanannak a nemes embernek a fia ,aki megmenekült a mocsárból tüdőgyulladást kapott- És akkor mi mentette meg az életét ?-A penicillin-

                                Hogy hívták a nemes embert LORD RANDOLPH CHURCHILL És a fiát- SIR WINSTON CHURCHILL.

                                A közmondás úgy tartja kölcsönkenyér visszajár. De amit itt leírtam az nem kölcsönkenyér hanem az emberi hála szent szava-

                                Erre ma már nagyon kevés ember képes vagy hajlandó.

Jómagam az életben mindig úgy dolgoztam mintha nem lenne szükségem pénzre,és úgy szerettem az embereket mintha sohasem bántottak volna meg. Mindig úgy végeztem a gyógyító munkámat mintha senki sem tudná vagy látná.

                                Számomra a hála mindig egy nagy lelki öröm és ünnep volt.

A –HÁLA – az a legszebb elejtett szó vagy leirt mondat egyike emberi létünkben,amit közölhetsz egy olyan emberrel aki akár ismeretlenül is segített rajtad a sorsod egy adott nagy megpróbáltatásának pillanatában.

                                Igazán hálás ember csak gazdag lelkületű ember lehet, aki értékelni tudja az emberi segítő tett szándékát és minőségét.

ORVOSI ETIKAI SZEMPONTOK ÚJRAÉRTÉKELÉSE.

.              

                 A mai orvosi etika  elvei megőrizték ugyan a történelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerűen alkalmazkodniuk kellett a történelem folyamán kialakult új gazdasági,társadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainkban is hatalmas léptekkel haladnak előre.

                                Egy dolog nem változott-a beteg ember- akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt. Ez az ember ugyanúgy igényli a segítséget fájdalmaiknak enyhítésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást. Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alapo-

san megvizsgálják,meghallgassák panaszait. Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig. és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélyt kérő szavak.

Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.

                                A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre is képes. Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyítási határértékei. A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-

                                1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,tekintélyelvűségét a gyógyászatban. Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.

                                2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klasszikus medicina örök értékű szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analízisekre-

                                3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak

                                4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás

az orvosok szemben mind igényesebb lesz.

                                5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.

                                Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-

1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott rendszerek,amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintű ellátást biztosítottak. A mai ellátási realitások már azt vetítik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani  attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat. A beteg aki sorsát bízza ránk,és hisz bennünk nem tekinthető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.

                                Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélyteleníti hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.

                                2-Vitathatatlan hogy az egészség megőrzése mindig a legfontosabb törekvése volt az emberiségnek. Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kívánalmai közé tartozott.

                                Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztosított a társadalomban az orvosnak .Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege Ezért az orvos nem lehet indifferens a közvélemény számára.

A közvélemény lépésről-lépésre követi az Ő életét,a figyelem középpontjában tartja. Szigorú tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából. Erre a társadalmi értékmérőre odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.

 

PÉLDAKÉPEIM A GYERMEKGYÓGYÁSZATI  TUDOMÁNYBAN

 

                                A szakmai pályafutásom során voltak emberek,jobban mondva magas méltóságú szakemberek-gyermekgyógyászok akik különös hatással voltak a gondolkozás módomra,felfogásomra a hivatásom gyakorlásával kapcsolatban. Nagyon tiszteltem azokat akik nemzetközi kitekintéssel is értékelhető eredményeket mutattak fel. Ezek közül azok imprimálódtak a legjobban akiknek- hatalmas szintetizáló képesség- volt a jellemző vonásuk.

                Ezek az emberek be tudtak hatolni az orvostudomány már már uralhatatlan bozótjába és utat vágtak az utánuk következőknek. Megemlítenék néhányat akik szerintem megfellebbezhetetlenek a szakmában,és akiket bizalommal követtem..

               

                              PROF.DR.FANCONI.G.                                  

                                                               

-Prof.Dr,G,FANCONI-svájci gyermekgyógyász,akinek gyermekgyógyászati könyve még mindig uralja a szakirodalmat,racionális rátekintéssel erre a nehéz orvosi disciplinára.

-Prof.Dr.ROBERT DEBRE az UNIVERSITÉ DU MEDICINE PARIS-

gyermekklinika vezetője,és akinek két kötete –A -mise en jour-technikával kiadva lehetőséget adott arra hogy az aktuális problémák különálló lapokra szerkesztve befűzhetők legyenek az eredeti kiadású könyvbe.

                -Prof.Dr,HENRY BARNETT-Egyesült Államok-akinek szakkönyve 25oo oldalas és mindent leír és mindent tud. a gyermekgyógyászatról.

                -Prof.Dr.KERPEL-FRONIUSZ ÖDÖN a Pécsi klinika volt vezetője és akinek Gyermekgyógyászat cimü könyve számomra még mai napig is egy –IMAKÖNYV-a maga szintetizált adataival és céltudatos sallangmentes fogalmazásával. minden szava igaz.

                -Prof.Dr,G:GOLDIS-a Bukaresti Fundeni gyermekgyógyászati klinika vezetője,aki nem annyira a publicisztikájával,hanem előadásaival és célratörő klinikai affinitásával,logikus dedukcióival lepett meg minden előadásában és létrehozott egy olyan intézetet amelyik a gyermekpatológiának egy valódi múzeuma volt.

                Természetesen közvetlen tanító mestereim Prof Dr.SZENTKIRÁLYI ISTVÁN aki a Szegedi Orvostudományi Egyetem előadója is volt előzőleg és Prof. Dr ,  PUSKÁS GYÖRGY aki a doktorátusom tudományos

Irányítója

.Ők mindannyian a rendíthetetlen fegyelmezett gondolkodásmódra,

,felelősségtudatra,kiváló szakmai áttekintésre oktattak vagy közvetlen módon, vagy írásaikon keresztül. Hálásan köszönöm nekik.

                Ők voltak azok akik megkövetelték,hogy minden tudományos ténykedésnél vagy tudományos programnál előbbre való,azokon a beteg gyermekeken segiteni akik éppen abban a pillanatban fordulnak hozzá

KÖNYVTÁRAM-

DOKUMENTÁCIÓS LEHETŐSÉGEIM AZ ELEKTRÓNIKUS ÉRA                                                                                      ELŐTT-

                                Az én generációm nem álmodott olyan lehetőségekről amelyeket a mai elektronikus dokumentációs lehetőségek nyújtanak egy gyakorló gyermekgyógyásznak. Ezek a lehetőségek ma már felmérhetetlenek és egyúttal felbecsülhetetlenek.

                                Ezért választom el,az elválaszthatatlant,mert az írott része a tudománynak szolgáltatta az alapot az elektronikus rész  kiteljesítéséhez. Hálás vagyok a sorsnak hogy mindkettőt ép alkotó elmével érzékelni tudtam egész orvosi ténykedésem alatt. Az utóbbi években a kiadványaim döntő többsége elektronikus formában jelent meg. Ehhez azonban az országban egy egyedülálló egyéni gyermekgyógyászati könyvtárra volt szükségem amit sok törődéssel,személyes anyagi áldozattal sikerült létrehoznom.

                                Azért állítom hogy egyedülálló,mert tartamilag felöleli a gyermekgyógyászat mint önálló diszciplina létrejöttétől a napjaink vívmányainak tartalmi jegyzékét is. Egyszóval a –KLASSZIKUS NÉMET GYERMEKGYÓGYÁSZATI IRODALOMTÓL-a mai –ANGLO-SAXON

IRODALOM-ig

                                Könyvtáram legértékesebb darabja az A.BAGINSKY 2ooo oldalas gyermekgyógyászati könyve/Lehrbuch der Kinderkrankheiten/amit 19o5-ben adott ki a VERLAG VON S.HIRZEL-LEIPZIG-de feltétlenül meg kell jegyeznem azt hogy ez már 8-dik kiadás./Achte völlig neu durchgearbeitete undverbesserte Auflage/A szerző ezt a müvet tanitómesterének-RUDOLPH VIRCHOW-nak ajánlotta,aki az egyetemes orvostudomány egyik legnagyobb alakja volt.

                                Megkülönböztetett értéket képvisel a könyvtáramban BÓKAY JÁNOS-FLESCH ÁRMIN-BÓKAY ZOLTÁN-A GYERMEKORVOSLÁS

TANKÖNYVE-amit 1921-ben adtak ki és már a harmadik kiadás volt.BÓKAY ebben a könyvben a skarlát betegségről 51 oldalt ir,mert a betegség és szövődményei az antibiotikum éra előtt olyan horderejü volt.

                                A harmadik orvos történelmi könyvAZ ORVOSI JOGTUDOMÁNY-ALFRÉD TAYLOR szerzővel-1869 évi kiadásban.

Az alábbiakban felsorolnám egy részét azoknak a klasszikus német-angol,francia gyermekgyógyászati szakkönyveknek, amik a könyvtáramban vannak.

-Prof.Dr.F.Göppert-Prof.Dr.L.Langstein-192o-Berlin-

-Prof.Dr.Moro-1927-

-Prof.Rominger-Kiel-Prof-Freudenberg-Marburg-Prof.Eckstein-Düsseldorf

 az 1936-os évben.

-Prof.Dr.Lust-Pfaundler-194o-berlin und Wien.11-dik kiadás.

-M.V.Pfaundler-1945-Axente Iancu fordításában-

-Dr.E.Glanzmann-1949-harmadik kiadás-

-Prof.Dr.E.Feer.1952-Jena-Verlag.

-Prof.Dr.Hans Kleinschmidt-1947-7-dik kiadás.

-Prof.Dr.Schaffer-1952-Hamburg.

-Prof.Dr.Henoch-1951-

-G.Fanconi-A.Wallgren-1956.

-Grundler-Seige-4-dik kiadás-196o-

-Prof.Dr.Diechkopf

-Prof.Dr.Dittmer-1981

-H.Ewerbeck

-R.Zuckermann-E.K.G. atlasz.-1957-

-Franz Schmid-Gerhard Weber-Gyermek-Radiológia..München-1955.

-D.Mücke-J.Bartel-Gyermekelektrokárdiográfia –Leipzig-1979.

                Az anglo -saxon eredeti szakkönyveim értéke mindmáig felbecsülhetetlenek egy gyermekgyógyász számára. Ezek a most már mindentudó-enciklopédikus munkák-

-Milton-J.Charlton-Terápiás útmutató-1949-12-dik kiadás

-Shinebourne-Andaeson.198o-Gyermekkardiologia.Oxford University

-Sarah Bundey-Gyermekneurológia és genetika.London-Edinburg-1985.

-Henry Silver-Henry Kempe-Gyermekgyógyászat-1969-California

-Susanne Jackle-Andrea Kulozik-Gyermekgyógyászati Lexikon-1994-

 Baltimor.

-Prof.Dr.med.Wolfgang Forth-Practicum-1944-München.

-Barnett.H-Gyermekgyógyászati tankönyv-1978-Philadelphia-London

-W.E.Nelson-Gyermekgyógyászat-1964-Philadelphia-London-

-Abraham.M.Rudolph-Gyermekgyógyászat-1977-16-dik kiadás

-P.Gilette-Szivritmuszavarok gyermekkorban-San Francisco-1981-

-John Menkes-Gyermekneurológia-

-G.W.Korting.M.D.Gyermekbőrgyógyászati atlasz-Toronto-

-John Graef-Gyermekgyógyászati terapeutika.Boston-198o-

-Harry Shirkey-A gyermekgyógyászati betegségek kezelése-198o-

-Nathan-Oski-Gyermekhaematologia-Philadelphia-London-1974

-Gellis-Kagan-A gyermekbetegségak kezelése.Philadelphia-1978-

-Henry Kempe-Henry Silver-Gyermekbetegségek diagnózisa és

 kezelése.-1972-London

-John Caffey-Gyermekradiológia-II kötet-1978-Chicago-

-Kelalis-King-Gyermek-urológia.II kötet.

-Claude Dupuis-Gyermekardiológia.Flammario-Paris-1981.

-R.Debre-M.Lelong.Gyermekgyógyászat.II kötet-Flammarion-

Unyanúgy szerepelnek a hazai gyermekgyógyászok szakkönyvei a könyvtáramban-Alfred Rusescu-C.C.Contantinescu-Georghe Goldiş-

-Mircea Geormăneanu.-Mircea Maiorescu-Valeriu Popescu-Mircea Nanulescu-A.Chişu- és mások.

A magyar gyermekgyógyászati irodalomból Petényi Géza-Kerpel Fróniusz Ödön.-Gegesi Kispál-Boda Domokos-Schuler Dezső-

                                Jeles gyermekgyógyászati folyóiratoknak voltam az időszakos vagy rendszeres előfizetője-pl-Pediatrics-American Diseases of Children-

Kinderartz-Annales de pediatrie-Archives Francais de Pediatrie-Pediatria Romînă-Gyermekgyógyászat-Gasztro-enterology Baltimor-

                                Állandó documentációs anyagot kaptam díjmentesen a Magyar  Orvosi Dokumentációs központtól és időszakosan az Amerikai Gyermek Dokumentációs központ részéről amit a kivándorolt pacienseim finanszíroztak hálából.

 

 

                                               

                                               

               

 

                                               

                AMIT AZ ELKÖVETKEZENDŐKBEN LEIROK, AZ A CSALÁDOMNAK ÉS FÖLDIEIMNEK SZÓL, AKIKNEK EREDŐJE ÉS ELSZÁMOLÓJA VAGYOK, AZON TALLÉROK SORSÁROL AMIKET TŐLÜK KAPTAM HOGY SÁFÁRKODJAK VELÜK TISZTESSÉGGEL.

                     KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP  ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ, AMI MINDEN EMBERI GYARLÓSÁG ELLENÉRE, A MEGÉRDEMELT RANGJÁRA EMELI MINDENNEMÜ EMBERI ÉS ORVOSI TÉNYKEDÉSEMET.

                     MÉLY HÁLÁVAL TESZEM A HOZOTT TALLÉRAIMAT AZ ASZATALRA HOGY ITÉLTESSÉK MEG ÉLETEM ÉRTELME ÉS MINŐSÉGE.

 

ASZTALRA TETT TALLÉRAIM

 

               

 ORVOSI TÉNYKEDÉSEM KONKRÉT ELLENŐRIHETŐ ELEMEI VAGY MOZZANATAI

                                                                                                               

1-KUTATÁSOK -AZ EPEHÓLYAG-PATKÓBÉL-HASNYÁLMIRIGYSZEREPÉRŐL A GYERMEKKORI ,VISSZATÉRŐ,KRÓNIKUS HASÜRI FÁJDALMAK  FENNTEARTÁSÁBAN.Monográfia-221 oldal+79 oldal ikonográfiai melléklet-5o5 szelektált-bibliográfiai titulus.

Klinikai kutatásaim mintegy 3o évre nyúlnak vissza. Témája a visszatérő hasi fájdalmak okainak tisztázása a gyermekkorban. A járó beteg rendelésen ahol akkor dolgoztam sok szakmai gondot okozott a tisztázatlan eredetű hasi fájdalmaknak a betegeimnél.. Miután már számtalan féregűző kezelésen estek át,a vakbelüket is eltávolították,a gyermekek panaszai továbbra is fennálltak. Mások psichogen alapon fennálló hasi fájdalomnak-azaz köldökkólikának tulajdonították ezeket a panaszokat. Hovatovább mind jobban megerősítést nyert hogy ezen fájdalmaknak jórészének/kb 3o%/szervi elváltozási alapja van. A feltételezésektől a bizonyítás erejéig hosszú utat kellet megtenni- Kiváló kollégámmal és felejthetetlen barátommal /aki egy eminens radiológus volt/Dr.Lőrinczy Dengeziccsel ,a patkóbél,epehólyag,hasnyálmirigy megbetegedéseinek a szerepével kezdtünk el foglalkozni a visszatérő hasi fájdalmak okai között.

Jómagam mint belgyógyász ezen szervek megbetegedésének a tünettanával biológiai elváltozásaival foglalkoztam főként,majd mindketten a finomabb radiológiai technikák bevezetésével a gyermekeknél /a gyomor-bélrendszer szimultán radiológiai vizsgálata,a patkóbél szelektív radiológiai vizsgálatai-hipotóniás duodenográfia ,szondával vagy farmakodinámiás anyagokkal-

                                Az eredmények meglepően biztatóak voltak .Sikerült kimutatni olyan kórképeket amelyek nem voltak ismeretesek a gyermekgyógyászati irodalomban/pl-a patkóbél átmeneti elzáródása ami a gyermekek csillapíthatatlan hányásaira hasonlított-a patkóbél atrófiás gyulladása a hosszantartó és kezeletlen giardia lamblia fertőzés következménye volt./

                                A kb 1ooo megvizsgált gyermek közül 213 –nál észleltünk elváltozásokat-főként veleszületett fejlődési rendellenességeket,fekélyes,gyulladásos,daganatos elváltozásokat.  .

Ekkor már tudtuk hogy határozottan szükség van arra a kutató munkára amihez hozzákezdtünk.1977-ben ebben a témakörben védtem meg doktorátusi disszertációmat-a következő bizottság előtt-

1-Prof.Dr.Docens COJOCARU AUREL-Bukarest-a bizottság elnöke

2-Prof.Dr..MIHALCA EUGENIA-a Kolozsvári Gyermekklinika vezetője

3-Prof Dr.KREPSZ IVÁN A Marosvásárhelyi Radilógiai intézet vezetője

4-Prof.Dr.PUSKÁS GYÖRGY-akadémikus –érdemes profeszor-a Marosvá-

   Sárhelyi Gyermeklinika vezetője

5-Conf-Dr.Sc.INDIG BIANKA a Marosvásárhelyi Gyermekklinike előadó tanára.

-A DOKTORÁTUSI TÉZIS VÉLEMÉNYEZÉSE.-

A disszertáció egy hatalmas gyermekgyógyászati tapasztalat,hosszas klinikai megfigyelés gyümölcse,egy széleskörű klinikai tanulmány és kutatás amit a szerző igen tiszteletreméltó következetességgel,nagy szorgalommal

szorgalommal,feddhetetlen tudományos igényességgel végzett,állandóan szem előtt tartva a kutatás gyakorlati vonatkozásait.

-a téma megválasztása rendkívül aktuális a mindennapi gyermekgyógyászati gyakorlatban,lévén hogy a patkóbél,epehólyag,hasnyálmirigy,központi jelentőségű a gyermek krónikus  emésztőrendszeri megbetegedései között,azonnali vagy későbbi következményekkel. A gyermekgyógyászok figyelmének a felhívása erre a fontos kórtani tényre gyakorlati  szempontból igen jelentős érv a munka megítélésében. Mindamellett hogy nagy a gyakorlati tét, rendkívül kevés figyelmet fordítanak a szakmai berkekben erre a kérdésre.

-a szerző kutatásai bebizonyítják hogy ennek az emésztőrendszeri szegmentnek a korrelatív összefüggései vannak a többi hasi szerv megbetegedéseivel

-a kutatás egy  nagyon igényesen kiválasztott beteganyagon történt./ 213 esetben. /

-a kutatások megállapításai és dedukciói ami a duodenális pangás szerepét

jelölik meg mint egy fontos mozzanatát annak a patogenetikai láncnak és kórélettani folyamatoknak,és ezek  tényszerűen vannak bizonyítva a kísérő klinikai,biológiai és radiológiai elemekkel.

-az új klinikai és radiológiai technikák bevezetése amelyek-premier plan-ban vannak a gyermekgyógyászati tudományban,amelyek kivizsgálási kronológiája rendkívül szisztematizált,javaslandó a gyakorlati gyermekgyógyászat kivizsgálási adattárába jól indokolt esetekben bevezetni.

az ikonográfia olyan színtű,a radiológiai felvételek olyan minőségűek,hogy ezek egy igen komoly illusztratív anyagot képeznek egy modern gyermek gasztro -enterológiai monográfia kiadásához.,amit a bizottság javasol

-A doktorátusi tézis teljesen új felfogásban,a gyermekgyógyászati irodalomtól merőben eltérően újszerűen tárgyalja a krónikus hasi fájdalmak okait a gyermekkorban.

Helyesnek tartja, hogy a szerző figyelembe véve a hovatovább mind gyakrabban kimutatott,vagy kimutatható szervi okokat , nem a krónikus fájdalmas hasi fájdalmak szindrómájáról beszél,hanem bevezeti,a krónikus hasi szervi eredetű patológia-elnevezést a gyermekgyógyászatban-

-A tézis statisztikai feldolgozásából kitűnik hogy a krónikus hasi panaszok eredője 3o-35 %-a szervi okokra tehető-

Ugyancsak kitűnik hogy a krónikus hasi szervi megbetegedések hátterében 55-6o%-ban a patkóbél,epehólyag,hasnyálmirigy megbetegedései állnak.

Eredeti és hasznos szelektív radiológiai vizsgálati módszereket vezet be a duodeno-veziculo-pancreatikus szegment kivizsgálásánál-a gyomor-béltraktus szimultán radiológiai vizsgálata/bárium passzázs+colecistográfia/

Hipotoniás duodenográfia-szondával vagy farmakodinámiás anyagokkal,a duodenum nyálkahártyájának szelektív vékonyréteges báriumos vizsgálata-

Javasolja az emésztőrendszer kivizsgálási módjait a gyermekgyógyászatban,-szegmentfelosztásban-pl-kardio-gasztro-ezofago-frenikus szegment,Duodeno-veziculo-pankeatikus szegment,Ileo-cekális szegment,Colo-anoretális szegment-amivel a bizottság egyöntetűen egyetértett.

Teljesen új,önálló klinikai entitásokat ír  le először a gyermekgyógyászati irodalomban/például-az intermittáló duodenális sztenózis,a posztlambliatikus  krónikus duodenitiszek a gyermekeknél-

                                Dr.BAUER BÉLA kutatásai egy rendkívül jól felkészült szakember háttértudását bizonyítják, elmélyítve a gyermek gasztroen-

terológiai alappal,kivételes analízis és szintézis adottsággal,intuítiv szellemi erővel,becsületes és korrekt kutatói tevékenységgel. de mindenekelőtt egy magas értékű gyermekgyógyász elméleti és gyakorlati képzettséggel.

                                -JAVASOLOM AZ ORVOSTUDOMÁNYOK DOKTORA CIMÉNEK ODAITÉLÉSÉT TELJES MEGGYŐZŐDÉSSEL.

                                                                                Prof.Dr.PUSKÁS GYÖRGY

                                                                                                Akadémikus-

                                                                A Gyermekgyógyászati Klinika Profeszora.

                                                                                Dr.Sc.INDIG BIANKA

                                                                                -egyetemi tanár-

         

 Bár míndvégig gyakorló orvosként dolgozott, tudományos és kutató tevékenysége igen gazdag, ugyanakkor szakmai irodalmi tevékenysége is magas szintű és igen számottevő. Fő kutatási témája a gyakorló orvosi ténykedés egy igen fontos fejezetét öleli fel , nevezetesen a gyermekkori krónikus, visszatérő hasí fájdalmak okainak  tanulmányozása. 1977-ben a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen megszerzi az orvostudomány doktora tudományos fokozatot. Disszertációja  ugyancsak ebből a témakörből készült, „A duodenum – epehólyag – hasnyálmirigy megbetegedéseinek szerepe a gyermekkori visszatérő hasi fájdalmakban.”  Ez irányú kutatásait harminc éven át folytatta, eredményeit egy monográfiában foglalta össze ez által új fejezettel bővítette a gyermek gastroenterológia tudományágát.

Dr.Balla Árpád Dr.Sc.A Pápai Páriz Ferenc alapítvány elnöke.

                               

TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT-2O1O-

EGY ÖRÖMTELI NAP-MIKOR MÁR ALKONYODIK

A Laudáció végszavai a Pápai Páriz Ferenc életműdíj átvételénél. Befejezésképpen meg kell jegyeznem,hogy Dr.Bauer Béla a hazai gyermekgyógyászat jeles képviselője az 53 évi kitartó gyógyító,tudományos és közéleti tevékenységével öregbítette a Marosvásárhelyi Orvosi Iskola elismerését.

                                Eredményes szakmai,tudományos,jeles közéleti tevékenysége és erkölcsi magatartása alapján tiszta szívvel ajánlom a 2o1o-es Pápai Páriz Ferenc díj odaítélését Dr.Bauer Béla főorvosnak.

                                                                                Pápai Páriz Ferenc Alapítvány elnöke

                                                                                     Dr.Med.Balla Árpád Dr.Sc.

Engem nem kényeztettek el a hontársaim elismeréseikkel,mikor a sorsom éppen árnyas oldalára vetődött, nem védtek,nem vigasztaltak. Mindig inkább az ejtőernyősöket magasztalták,propagálták,vagy az ügyeskedő,habverős kollégáimat istápolták. Egész pályafutásom alatt csak a kimondott tagadhatatlan és méltányos szakmunkámra volt szükség. Az én munkámat valahogy mindig máshol ismerték el,és megfelelő módon értékelték. A magam erejéből érvényesültem és ezt a tényt máshol felismerték és jutalmazták. A Web lapomon a világhálón lévő 7ooo oldalnyi orvosi szakmunkáimat egy év alatt 11o.ooo –ren olvasták a világ minden kontinenséről,95 országból,3676 városból és helységből a nap 24 órájából 35o-4oo-an.Ez már nem áltudomány,ezek már nagyon megbecsülendő elismert világirodalmi  szakmai tények  Mindenekelőtt ezért tesz engem boldoggá ez a magas orvosi kitüntetés amit csaknem 8o éves koromban vettem át.

 Amikor 2o1o április 22-én 7oo kollégám előtt olvasták a –Laudációt,életem munkájáról,végigvonult egy érzelmi és mégis reális áttekintés életutamról, megkezdve a génjeimtől amiket kölcsön adott a lét, hogy majd jó kamattal behajtsa rajtam az adományt. Az adomány és visszatérítés közötti idő amit már én uraltam-elsősorban a kitartó hiteles munkámmal,felelősségtudattal,a gondolattal hogy minden reménytelennek tűnő helyzetben az egyetlen visszatérő már,már morbid gondolatom az volt-hogy utoljára még megkapaszkodok- Ez a kimond-

hatatlanul vérmes remény, amit édesanyám sújkolt belém hogy életemnek ez az egyedüli lehetséges értelme és méltányos fohásza.

Igy csepegtettem nap mint nap életem minden érdemi gondolatát  a tengerbe-az Értől az Óceánig.,hogy a végén megnyugvással álljak ki és borítsam az asztalra ha nem is szegényes de egyszerű jövedékemet.

Úgy hiszem hogy a teremben lévő kollégáimnak nem kell ecsetelnem az társadalom gyarlóbb felének álnokságait,a történelmi időszakok hol feléledő,hol virágzó hitványainak szertelen rosszindulatát. Ők ugyanezeket megélték.

 Hiszem, hogy mi valamennyien  részben vagy egészben tovább tudtuk örökíteni az orvoslás Pápai Páriz Ferenc által megfogalmazott erényeit, azaz: „az egészséges tudomány, a tökéletes lelkiismeretesség, a hűséges szorgalom és a hiánytalan jóakarat” példáját, melynek hiányai nemcsak rendünk, hanem egész világunk fennállását veszélyeztethetik.

Nagy elődeink ezen gondolatait szem előtt tartva igyekeztünk megőrizni méltóságukat és tartalmi hallhatatlanságukat.

                               

A PÁPAI PÁRIZ ÉLETMŰDIJ-2O1O

               

ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET ORVOSTUDOMÁNYI KURATÓRIUM

                                                               

                                                               

                                                                               

A DIPLOMA

LAUDÁCIÓ

Dr. Bauer Béla ny. osztályvezető főorvos, az orvostudományok doktora, a 2010-es Pápai Páriz Ferenc díj „emlékérem”átadása alkalmából.            

  1931 október 21-én én Szatmárnémetiben született Északerdély fővárosában. Nős, felesége Bauer Emilia  ny. üzemi főorvos.

          Tanulmányait minden szinten magyar nyelven végezte mindvégig kitűnő eredménnyel. Orvosi tanulmányait  Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem  Gyermekgyógyászati Karán l957-ben végezte.  1957-től 1961-ig gyakorló körorvos  Kapnikbányán . 1962 – 1968 között  gyermekgyógyász szakorvosként  tevékenykedik a Szatmári Vasúti Rendelőintézetben. 1969-1972. a  Szatmárnémeti járó betegrendelő gyermekgyógyász   szakorvosa. 1972-1995. a Városi Kórház gyermekosztályán szakorvos. Időközben, 1976-ban a Bukarestben tartott versenyvizsgán megszerzi a főorvosi címet. Így  1976-tól főorvos, 1978-tól pedig a Szatmári Városi Kórház gyermekosztályának vezető főorvosa és metodológiai vezetője is,  nyugdíjba vonulásáig. Közben 1995- 2009. a  Szatmárnémeti  „Karitasz Medica” járó beteg intézet  gyermekgyógyász főorvosa.

           Szakmai elfoglaltsága mellett számos adminisztratív megbízatásainak is eleget tett, mint a Vasúti Rendelő Intézet- , a Városi Kórház- (1980 és 1990-től), a Szent József gyermek rehabilitációs központ igazgatója .

            Bár mindvégig gyakorló orvosként dolgozott, tudományos tevékenysége igen gazdag, ugyanakkor szakmai irodalmi tevékenysége is számottevő. Fő kutatási témája a gyakorló orvosi ténykedés egy igen fontos fejezetét öleli fel , nevezetesen a gyermekkori krónikus, visszatérő hasűri fájdalmak okainak  tanulmányozása. 1977-ben a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen megszerzi az orvostudomány doktora tudományos fokozatot. Disszertációja  ugyancsak ebből a témakörből készült, „A duodenum – epehólyag – hasnyálmirigy megbetegedéseinek szerepe a gyermekkori visszatérő hasi fájdalmakban.”  Ez irányú kutatásait harminc éven át folytatta, eredményeit egy monográfiában foglalta össze ez által új fejezettel bővítette a gyermek gastroenterológiát. Tudományos tevékenységének eredményeit az említett monográfián kívül 186 bemutatott és nyomtatásban megjelent dolgozatban közölte. Az évek folyamán 103. az in extenso formában  közölt dolgozatok száma, melyek a Kinderartzliche Praxis,  a Kinderartz, Annales de Pediatrie, az Archives  Francaise de Pediatrie,  a Lancet és  hazai, valamint magyar  folyóiratokban jelentek meg.

Ezen kívül jelentősebb gyermekgyógyászati szakmunkákat irt családorvosok számára, mint : A Blitz diagnózis a gyermekgyógyászatban – ami nyomtatásban és elektronikus kiadásban  is megjelent. A Gyermekgyógyászati diagnosztika, valamint a Gyermekgyógyászati klinikai és képes diagnosztikai útmutató, elektronikus formában, utóbbi  a Szatmár Megyei Családorvosok Szövetségének anyagi támogatásával jelent meg, melynek internetes hozzáférhetősége is van. További kiadványai : Gyermekgyógyászat  képekben; Gyermekradiológiai felvételek gyűjteménye; Klinikai tanulmányok gyűjteménye; Szatmár város kórházainak történelme az 1300-as évektől; Az alkotás kényszere – önéletrajzi írás; utóbb a Gyermekgondozási tanácsok közhasznú gyűjteménye – szülök számára jelent meg  elektronikus formába. Irodalomtörténeti írása: Páskándi Géza szatmári évei.

Szakmai ismereteit az évtizedek folyamán  számos szakmai tanfolyamon és tapasztalatcsere formájában gyarapította hazai és külföldi klinikákon. A hazai klinikák közül kiemelendő a Fundeni Gyermekklinika, a Nagyváradi Gyermekklinika, a külföldiek közül az Erlangeni Gyermekklinika (1969), a Nürnbergi Egyesített Klinikák (1969), a Debreceni, Pécsi Gyermekklinika (1970-é 1986),  Züphen –Hollandia (1980) gastroenterológiai   tapasztalatcsere,  a Németországi rehabilitációs kurzus Freiburg – Darmstadt – Landau – Passau- Stuttgart központokban.

Munkássága alatt két országos  jellegű gyermekgyógyászati tudományos ülést szervezett, 1973-ban „A kiválasztó rendszer fejlődési rendellenességeinek korai felismerése” témakörrel és 1985-ben „A gyermekkori duodenum – epeutak , hasnyálmirigy szervi megbetegedéseinek szerepe, a visszatérő, krónikus hasifájdalmak fenntartásában”

Tevékenységének elismeréseképpen több tudományos társaság  tagjává fogadták, úgy mint : A Román  Tudósok Szövetsége , a Román Gyermekgyógyász Társaság , alapító tagja a Szatmári Szentgyörgyi Albert Társaságnak, a Szatmári Kiwanis International klubnak, a Páskándi Géza Baráti Társaságnak, melynek elnöke is. A Magyar Egészségügyi Társaság tagja , valamint a Conexiuni Medicale orvosi folyóirat szerkesztőségének tagja.

Tevékenységének elismeréseképpen  számos kitüntetéssel jutalmazták :

-                      Egészségügyi Minisztérium : Kiváló Egészségügyi munkáért  á 1960 – 1965 .

-                      Szatmár Megyei Tanács Emlékplakett – a város 1000. éves fennállása alkalmából 1972.

-                      Egészségügyi Minisztérium:  Egészségügyi Érdemérem 1976- 1979. 

-                      Egészségügyi Minisztérium:  Egészségügyi Érdemrend  1982.

-                      Szatmár Megyei Tanács : Életműdíj   2006.

-                      Vöröskereszt Elnöksége Bukarest: Jubileumi érdemérem a Vöröskereszt megalakulásának 100.évfordulóján

Befejezésképpen meg kell jegyezzem, hogy Dr. Bauer  Béla a hazai gyermekgyógyászat jeles képviselője  az 53 évi kitartó  gyógyító, tudományos és közéleti tevékenységével öregbítette a Marosvásárhelyi Orvosi Iskola elismerését. Eredményes szakmai, tudományos, jeles közéleti tevékenysége és erkölcsi magatartása alapján tiszta szívvel ajánlom a 2010-es Pápai Páriz Ferenc díj  odaítélését Dr. Bauer Béla főorvosnak.                                        

Székelyudvarhely.2010.április 9.                                                           Balla Árpád                                                                                                                                                        

 

 

 

A Pápai Páriz Ferenc Alapítvány bemutatása

A magyar államiság 1000-ik évfordulója alkalmából,  2000 februárjában létrehozták a Pápai Páriz Ferenc Alapítványt, Erdély hírneves orvostudósa emlékének megörökítésére. Az Alapítvány céljai között szerepel az a szándék, hogy segítséget nyújtsunk az orvosok, gyógyszerészek folyamatos szakmai továbbképzéséhez, továbbá, hogy évente díjazzuk az elismerés jeléül azokat az orvosokat, gyógyszerészeket akik kiváló szakmai és tudományos tevékenységet fejtettek ki. Ennek érdekében Pápai Páriz Ferenc Emlékérmet és kísérő oklevelet létesítettünk, melynek kiosztására (évente l-3 díj) az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztály éves tudományos ülésszakán kerül sor.

Az alapítvány további célja:

- az orvosok folyamatos szakmai továbbképzése érdekében szimpoziumokat, konferenciákat szervez, valamint a továbbképző tanfolyamok szervezését is felvállalja,
- egyéni pályázat alapján anyagi támogatást biztosít a külföldi tudományos üléseken dolgozattal szereplő szakemberek számára,
- a lehetőségekhez mérten ösztöndíjat biztosít azon orvosok számára, akik külföldi intézményekben új orvosi eljárások elsajátítására vállalkoznak,
- az egészségügyi ellátást javító karitatív tevékenységet támogatja.

A támogatás általában pályázati úton, vagy igényléssel nyerhető el. Az Alapítvány nyitott bármely, belföldi és külföldi, természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli vagy természetbeni támogatásával szemben.

Célkitűzéseink szándéka szerint 2004-ben is hozzájárultunk az orvosok folyamatos szakmai továbbképzéséhez: 2004 márciusában megszerveztük a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, melyen 13 előadás hangzott el,.. Ezen konferencia a 2001-2002-2003-ban megszervezett, immár hagyományossá vált továbbképző konferenciák folytatása volt, melyek megítélésünk szerint nagy érdeklődésnek és népszerűségnek örvendenek (a résztvevők száma 200 – 300 között van).

Az anyagi támogatás: 2004-ben is folytattuk az V-éves orvostanhallgató anyagi támogatását, azonkívül egy asszisztens külföldi tanulmányához anyagi támogatást biztosítottunk. Egyéni kérésre az orvosok külföldi tanulmányútjait a szabályzatban jelzett elvek alapján és az anyagi lehetőségeink szerint továbbra is biztosítjuk.

Felhívás: az előzetes programunk szerint 2005 március 18-19-re tervezzük a családorvosi továbbképző megszervezését külföldi és hazai előadókkal, a hagyományunknak megfelelő formában. Szívesen fogadunk témajavaslatokat, mivel célunk, hogy az előadások nagy érdeklődésnek örvendjenek.

PÁPAI PÁRIZ FERENC (Dés, 1649 május 10. – Nagyenyed, 1716 szeptember 10.) Gyulafehérvárott, Marosvásárhelyt és a nagyenyedi kollégiumban tanult. Kiváló előmenetelének elismeréseként 1672-ben külföldi egyetemekre küldték.

Járt Lipcsében, Odera-Frankfurtban, Heidelbetgben, hol bölcseleti doktorrá lett. Baselben orvosdoktori diplomát és a “baseli orvosi kar ülnöke” címet szerzett.

1675-ben visszatért hazájába, egy ideig orvosdoktorként tevékenykedett, Apaffy fejedelem udvari orvosául választotta. 1678-tól élete végéig a nagyenyedi kollégiumban a görög nyelv, bölcselet és természettudomány tanára. Pápai Páriz Ferenc rendkívül széleskörű irodalmi, nyelvészeti, történelmi és teológiai tevékenységet fejtett ki.

Hírét leginkább magyarnyelvű orvosi műve: a „PAX CORPORIS, azaz az emberi testnek belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről, s azoknak orvoslásának módjairól való tracta, melyet mind élő tudós tanítóinak szájokból, mind a régieknek tudós írásokból mind pedig a sok betegek körül való tapasztalásaiból summáson összeszedett és sok ügyefogyott szegényeknek hasznokra, mennyire lehetett értelmesen, világosan magyar nyelven kiadott”.

Ez a műve 1690-ben jelent meg nyomtatásban Kolozsvárott. Páriz a bevezetésben a következőket írta: “Nem akartam én itt az ebben tudósoknak értelmeket megfogni, nem is azoknak írom, hanem a házi cselédes gazdáknak, s gazdasszonyoknak, és az igye fogyott szegényeknek, kiknek nincsen mindenkor keze ügyében értelmes orvos: kiváltképpen falukon, ahol hamarébb talál segédet a beteg barom, mint a beteg ember”.

AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET orvostudományi kuratóriuma

A Pápai Páriz Ferenc Alapítvánnyal együttműködve, szakosztályunk részt vesz a szakmai és tudományos szempontból kiemelkedő, az orvostudomány és annak rokon területein tevékenykedő személyek kitüntetésben.

 

Szakosztályunk tevékenységének gerincét az anyanyelvünkön művelt tudományos tevékenység szervezése, az elért eredmények népszerűsítése, a kiemelkedő tudományos munkák közlésének biztosítása képezi. Alapelvünk a korszerűség és a hagyományápolás ötvözése.

Szakosztályunknak jelenleg mintegy 1200 tagja van.

Tudományos tevékenységünk homlokterében tudományos összejövetelek szervezése áll. Ezeknek egy része a szakosztályon belül működő szakcsoportok és területi csoportok keretében zajlik, megbeszélések és szakmai-tudományos továbbképzők formájában. Legfontosabb rendezvényünk az évente megszervezett Tudományos Ülésszak. A nagy számú (köztük sok neves külföldi) résztvevő és az egyre színvonalasabb dolgozatok bemutatása által, tudományos vándorgyűléseink tudományos és továbbképzési fórumot, ugyanakkor a kapcsolatteremtés és az együvé tartozás érzését tápláló lehetőséget is jelentik. A Romániai Orvoskollégium az utóbbi években kreditpontokkal értékeli rendezvényeinket.

Az ülésszakaink anyagának jelentős részét felölelő és megörökítő folyóiratunk az Orvostudományi Értesítő. A 75. kötettel kezdődően a lapunk évi négy kötetben jelenik meg, számonkénti 750-es példányszámmal. 2003-tól nem csak az évi vándorgyűlésen bemutatott dolgozatok, hanem az EME tagok más tudományos eredményeinek közlésére is lehetőség nyílt. Az Orvostudományi Értesítőt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem referensekkel rendelkező egyetemi folyóiratnak nyilvánította, majd 2003-ban a CNCSIS/CENAPOSS országosan is akkreditálta (2008-2010 B kategória).

Az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya országunkban az egyetlen, rendeltetése szerint anyanyelvünkön orvos- és gyógyszerésztudományt művelő szervezet. Kiváló kapcsolatban állunk a Magyar Egészségügyi Társasággal, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel, a Worldwide Hungarian Medical Academy-vel, a Keresztény Orvosok Szövetségével, a Bolyai Társasággal és a Studium Alapítvánnyal. Az erdélyi magyarnyelvű tudományos kutatás nyilvántartásában és irányításában együttműködünk a MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságával.

Szakosztályunk cselekvő szerepet játszik különböző ösztöndíjpályázatok lebonyolításában, így közvetítésével számos orvos és gyógyszerész részesült szakmai továbbképzésben, illetve jutott tudományos kutatási lehetőséghez. 2008-tól saját alapokból kutatói ösztöndíjat hirdettünk meg.

A székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvánnyal együttműködve, szakosztályunk részt vesz a szakmai és tudományos szempontból kiemelkedő, az orvostudomány és annak rokon területein tevékenykedő személyek kitüntetésben.

Az elmult időszakban következő személyek részesültek Pápai Páriz Ferenc díjban:

Prof. Dr. Csögör Lajos (2000) - a nagy öregek azon nemzedékéhez tartozik, akik létrehozták, fenntartották és nemzetközi hírnevet szereztek a marosvásárhelyi magyar tannyelvű Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek.

Prof. Dr. Módy Jenő (2000) - Marosvásárhely, a Román Orvostudományi Akadémia tagja, töretlen, kitartó tudományos tevékenységéért post mortem részesült az emlékérem és oklevél odaítélésében.

Dr. Csidey József (2000) - Marosvásárhely, gyermekgyógyász főorvos, adjunktus, “kiváló orvos”, Marosvásárhely Díszpolgára, kiváló szakmai, oktatói tevékenységéért.

Prof. Emeritus Dr. Obál Ferenc (2001) - Szeged, a Marosvásárhelyi Egyetemen megszervezte a kórélettani tanszéket melynek tanszékvezető professzora volt, ahol eredményes kutatói tevékenységet fejtett ki, számos fiatal kutatót nevelt.

Prof. Dr. Horváth Endre (2001) - Marosvásárhely, ”érdemes orvos“, szakmai és oktatói tevékenysége töretlen, belgyógyászati iskolát teremtett, kiváló szakembereket nevelt.

Prof. Dr. Feszt György (2002) - Marosvásárhely, a Farmakológiai Tanszék vezető egyetemi tanára, professzor emeritus, kitartó eredményes tudományos és oktatói tevékenységéért az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztály elnökeként és az EME Válastmányi tagjaként kifejtett eredményes munkájáért.

Prof. Dr. Péter Mihály Heinrich (2002) - Marosvásárhely, professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az EME alapító tagja és alelnöke, eredményes és elismert tudományos tevékenysége, valamint több évtizedes oktatói munkájáért.

Prof. Dr. Bocskay István (2003) - Marosvásárhely, a konzervatív fogászati klinika és a fogszövettani laboratórium megalapítója, több évtizedes oktatói munkát fejtett ki. Tudományos tevékenysége elismeréséért, közéleti tevékenységéért (az EME választmányi tagja, az erdélyi Keresztény Orvosok Szövetségének elnöke).

Prof. Dr. Sándor István (2003) - Temesvár, doktor docens, a Román Tudományos Akadémia rendes tagja. A temesvári teratológiai laboratórium megalapítója, embriológiai kutatási módszerei világviszonylatban elismertek. Elismert közéleti személyiség, publicista, több irodalmi mű szerzője. Alapkutatásainak elismeréséért, több évtizedes kiváló szakmai tevékenységéért.

Dr. Balla Árpád, Dr. Sc. (2003) - Székelyudvarhely, gyermekgyógyász főorvos, a MTA köztestületi tagja. Az EME alapító és Választmányi tagja. Eredményes szakmai, növéri-aszisztensi oktatói, tudományszervezöi, közéleti tevékenységéért, valamint a hazai és nemzetközi szinten elismert magnézium kutatási munkásságáért.

Prof. Dr. Gyergyay Ferenc (2004) - Bergisch Gladbach, a MOGYE kórbonctani intézetében kifejtett oktatói, kutatói, valamint több évtizedes tudományos tevékenységéért.

Prof. Dr. Bedő Károly (2004) - Marosvásárhely, a Román Orvosi Akadémia rendes tagja. Több évtizedes oktatói, nevelői, szakmai és tudományos tevékenységéért

Prof.Dr.. Gyergyay Ferenc (2004)- Bergisch Gladbach, a MOGYE kórbonctani intézetében kifejtett oktatói, kutatói, valamint több évtizedes tudományos tevékenységéért.

Prof.Dr. Rácz Gábor (2005) – Marosvásárhely – Pécs , a gyógynövénykutatás nemzetközileg elismert szaktekintélye. A MOGYE a Gyógyszerészeti Kar Dékánja volt 20 évig, Gyógynövényismeret Tanszék professzora, több évtizedes oktatói, szakmai, tudományos tevékenységéért.

Dr.Földes Béla (2005) – Nagyvárad. Lelkiismeretes szakmai, valamint tudományos, tudományos rendezvények szervezőjeként és közéleti tevékenységben elért eredményeiért.

Dr. Szilágyi Tibor előadótanár (2005) – Marosvásárhely. Fiatal kutató, a neurofiziológia területén nemzetközileg elismert eredményeiért, valamint a tudományos közéletben kifejtett tevékenységéért.

Prof Dr.Gyéresi Árpád(2006) Marosvásárhely – a Gyógyszerészeti Kémiai Tanszék professzora, több évtizedes oktatói és szakmai tudományos tevékenységéért.

Prof .Dr.Ferencz László (2007) Marosvásárhely, a belgyógyászat professzora, több évtizedes oktatói, tudományos tevékenységéért, valamint a négy kötetes  „A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve” kiadásáért.

Dr. Pongrátz Antal Sándor  (2007) Marosvásárhely, fogász főorvos, több évtizedes oktatói, tudományos tevékenységéért, valamint tudományszervezői munkásságáért.

Dr.Sipos Emese, gyógyszerész, előadótanár (2008) Marosvásárhely. Oktatói, szakmai, tudományos tevékenységéért, valamint tudományos közéletben kifejtett tevékenységéért.

Dr.Borsa István , főorvos (2008) Csíkszereda. Lelkiismeretes szakmai, valamint elismert tudományos tevékenységéért. Továbbá a tudományos rendezvények előadója és szervezőjeként

Prof Emeritus.Dr.Papp Zoltán-/2oo9/Marosvásárhely-Gyermeklinika

Dr.Bauer Béla,/2o1o/gyermekgyógyász főorvos az Orvostudományok doktora-Szatmárnémeti--jelentős tudományos,kutató munkájáért.,magasszintü gyógyászati tevékenységéért,a gyermekvédelemben elért kimagasló tevékenységéért.

Prof.Dr.Jung János-/2o1o/a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem-kórbonctani intézet vezetője

.                              

 

CURICULUM VITAE-

AZ –ERDÉLYI MUZEUM EGYESÜLET ORVOSI                                                                                                 KURATÓRIUMÁNAK

A -PÁPAI PÁRIZ ALAPITVÁNY KURATÓRIUMÁNAK

Neve-BAUER BÉLA

Születési ideje-1931-Október 21-Szűletési helye -Szatmárnémeti

Családi állapot-nős,felesége Bauer/Klimai/Emilia nyugalmazott üzemi főorvos

Állandó lakhely-44oo37-Sszatmárnémeti/Satu-Mare/Tudor-Vladimirescu utca 2 szám-Szatmár megye-Románia.

Iskolai tanulmányok

-1937-1941-Római Katólikus Népiskola-Szatmárnémeti

-1941-1944-Pázmány Péter Királyi Katólikus Főgimnázium Szatmárnémeti.

-1944-195o-Állami Magyar Fiuliceum-Szatmárnémeti/jelenlegi –Kölcsey Ferenc Kollégium.

-1951-1957-Orvostudományi Egyetem-Gyermekgyógyászati Fakultás-Marosvásárhely..

Munkahelyek és beosztások-

-1957-1961-Kapnikbányai színesfémbánya kitermelés-  orvos Máramaros megye.

-1962-1968-Szatmári Vasuti Rendelőintézet gyermekgyógyász-versenyvizsgával.

-1969-1972-Járóbetegrendelő Intézet Szatmárnémeti-gyermekgyógyász szakorvos-

-1972-1995 Városi Kórház gyermekosztálya-szakorvos-1976-tól versenyvizsgával főorvos-1978-tól osztályvezető főorvos-a gyermekhálózat metodológiai vezetője.

-1995-2oo9 a Karitas  Medica járobeteg intézetének gyermek-

gyógyász főorvosa.

 

Adminisztrativ funkciók-

-,a Vasutí Rendelő Intézet igazgatója-a városi kórház igazgatója 198o-ban először-majd 199o-ben a változás után-demokratikusan választott igazgatója másodszor-a Szent József gyermek rehabilitációs központnak első igazgatója. Egy alakoskodó környezetben egyes esetekben a vezető funkcióim-tiszavirág életűek voltak és lemondtam róluk. Különben is mindig szakma-centrikus voltan és ballasztnak tekintettem ezeket a megbízatásokat.

Szakmai továbbképzés-vizsgák-

-1961-alorvosi versenyvizsga Nagybányán.

-1963-szakorvosi vizsga Bukaresten

-1976-főorvosi vizsga Bukaresten

-1973-doktorátusi felvételi versenyvizsga-Marosvásárhely.

-1977- a doktorátusi tézis megvédése és a cim elnyerése-Marosvásárhely.

Továbbképzések-tanulmányutak,tapasztalatcserék-

-Fundeni klinika-Bukarest-Gyermekkardiológia/1965/6 hónapos kurzus

-Fundeni klinika-Bukarest-Gyermek-Haematologia-Onkologia/1968/

-Fundeni klinika-Bukarest-Kolagenózisok,reumás megbetegedések gyermekkorban./1971/

-Zütphen-Hollandia-tapasztalatcsere-Gyermek gasztro-enterológia/198o/-

-Erlangan-Friedrich Alexander Universitat-Gyermeklinika-Georg Tietze profeszornál-/1969/

-Nürnbergi Egyesitett Klinikák-tapasztalatcsetre -/1969/

-Intenziv kurzus a-sérült gyermekek korai rehabilitációjával kapcsolatban-5 németországi--központban/Freiburg-Darmstadt-Landau-Passau,Stuttgart,/

-Gyermeklinika Pécs-Intenziv ellátás csecsemőkorban/1986/

-Gyermeklinika-Debrecen-Felszivódási zavarok gyermekkorban/197o/

-11 intenzív kurzus a Nagyváradi-Gabriel Curteanu-klinikaia kórházban.

Tudományos tevékenység-

-Fő kutatási témám- A duodenum,epehólyag,hasnyálmirigy szervi megbetegedéseinek a szerepe a gyermekkori visszatérő,krónikus hasi fájdalmakban.

-A 3o évig tartó kutatási eredmények egy 221 oldalas,33 ábrás,71 oldalas ikonográfiás munkában összegeztem-

-Ez a mű egyre több helyen jelenik meg a külföldi kutatások hivatkozási adattárában,főként az –Intermittáló duodenalis suboccluziók klinikai és radiológiai eredeti leírása miatt.

Fontosabb kiadványaim-

-Eredeti és hasznos munkának ítélik meg a –Blitz diagnózis a gyermekgyógyászatban ami nyomtatásban és elektronikus formában is megjelent.

-Gyermekgyógyászati diagnosztika- szinoptikus táblázatok vagy renszerezett felsorolások-főként családi orvosok részére készült munka-elektronikus kiadásban.312 oldalon

-Elsőnek adtam ki az országban elektronikus formában 513 oldalas munkát-Gyermekgyógyászati klinikai és képes diagnosztika –román nyelven-kb 5ooo  kazetta talált gazdára Internetes hozzá férhetőség WWW.CONEXIUNI MEDICALE.RO.A kivándorolt román orvosok körében,nagyon sikeres kiadvány/német angol amerikai,izraeli,kanadai kollégák.

-Gyermekgyógyászat képekben-552 felvétel a gyermekpatoló

giából,

-Gyermekradiológiai felvételek hét szervrenszerben-443-felvétel-elektrónikus román nyelvü kiadvány.

-Gyermekgondozási tanácsok közhasznu gyüjteménye-1ooo oldal magyar nyelvü kiadvány,szülők részére.

-Gyermekgondozási-Böngésző-4oo oldal

-Képes Kismama-Blog-17oo oldal-2 részből álló kiadvány

-Szelektiv-Kismama-Info-456 oldal

-Klinikai tanulmányok-fontosabb leközölt irásaim gyüjteménye -32o oldal.

-Gyermekgyógyászati atlasz-752 oldal-84o felvétel

-Szatmár város kóházainak töténete az 13oo-as évektől

-Az alkotás kényszere-önéletrajzi irás.38o oldal.

-Asztalra tett talléraim-3oo oldal

-Páskándi Géza szatmári évei-Irodalomtörténeti irás.

-Emlékezéseim Páskándiról-21o oldal

-Bányavirágok-Kapnikbánya.

-Szakközlemények-

Bemutatott és nyomtatásban megjelenő munkáimnak száma-168- 1o3 a nyomtatásban. Az utóbbi 1o évben az orvosi folyóiratokban közölt munkáinak száma -41-Rangos külföldi orvosi szaklapokban jelentek meg szerzői vagy társszerzői minőségben közleményeim pl-Kinderartzliche Praxis-Kinderartz-Annales és Archives Francaise de Pediatrie.Lancet-és a hazai és magyar szaklapokban.

Tudományos űlések szervezése-

A kiválasztórendszer fejlődési rendellenességeinek korai felismerése/1973/Szatmárnémeti-Országos részvétel-

-A dudenum-epeutak,hasnyálmirigy szervi megbetegedéseinek a szerepe,a visszatérő,krónikus hasi fájdalmak fenntartásában gyermekeknél./1985/Országos rendezvény-Szatmárnémeti.

-Az E.M.E orvosi szakosztályának a vándorgyűlése-1977 Szarmár- tudományos szervező bizottsági tag.45o résztvevő-

Tudományos  és tásadalmi társaságok-tagság-

-A Román Tudósok Szövetségének tagja

-A Magyar Egészségügyi Tanács tagja

-A Román Gyermekgyógyász Társaság tagja

-A Szentgyörgyi Társaság egyik alapító tagja-

-A –Páskándi Géza Baráti Társaság-alapítója és jelenlegi elnöke

-A –Kiwanis-club egyik alapító tagja szatmáron.

-A –Szatmármegyei Orvosi Kamara választási bizottságának                  elnöke 12 éven át.

-

Kitüntetések-

-Egészségügyi Miniszterium Bukarest-Egészségügyi Érdemrend-1982

-Egészségügyi Miniszterium-Bukarest-Egészségügyi Érdemérem-1979-

-Egészségügyi Miniszterium-Bukarest-Egészségügyi Érdemérem-1976.

-Szatmár Megyei Tanács-Életmüdij-2oo6-

-Vöröskereszt Elnöksége Bukarest-Jubileumi érdemérem a vöröskereszt megalakukásának 1oo-dik évfordulójára.

-Szatmár Megyei Tanács-Emlékplakett-Szatmár város 1ooo fennállásának alkalmából.-1972-

-Egészségügyi Miniszteriun Bukarest.-Kiváló Egészségügyi Munkáért-196o-1965.-

Szerkesztőségi tevékenység

-A-Conexiuni Medicale-orvosi folyóirat szerkesztőségi tagja jelen pillanatban is.

                                                                                                                Dr.BAUER BÉLA

                                                                                                                Gyermekgyógyász főorvos

                                                                                                                Az orvostudományok doktora

SZATMÁRNÉMET-ANNO-2O1O.

-ÖNÉRTÉKELÉS HELYETT-

 

SZAKMAI ÉRTÉKELÉS A WHO,S WHO MEDICAL ROM’N ANGOL ORVOSI ENCIKLOP;DIA,;S AZ ERD;LYI MAGYAR KI KICSODA/2O1O/KÖZÖLT ADATAI ALAPJÁN.

Szatmárnémetiben született,észak Erdély fővárosában,polgári család sarjaként-1931 október 21-én.Erdélyi sorstársaival mindmáig végigtaposta a kissebségi lét ingoványait, de ugyanakkor látta és  megélte mindennap a felemelkedés reményét Emberöltőnyi szatmármegyei gyermeket gyógyított és gondozott eddigi élete mindennapján példás hűséggel szülőföldje iránt.

Tanulmányait minden szinten magyar nyelven végezte mindvégig kitűnő eredménnyel ,amiben nem csak a természeti adottság, hanem a kitartó munka volt a meghatározó és ez, a későbbikben is egész élete folyamán  a lételeme maradt..  Az erdélyi magyar közösségek azon tagjai közé tartozik, akiknek génjeikbe ivódott a bizonyítási kényszer, hogy itt a szülőfőldön kell gyógyítani embertársait és alkotó munkát végezni az orvostudományban,képességei és lehetőségeihez képest. .A tudat hogy megfeleljen gyökerei elvárásainak, ,hogy mindennapi nyavalyáikban segítő kézre találnak benne a vérei és minden más szenvedő ember erősítette benne ,létének meghatározó célját.

                Ezt vallotta és így élt Dr.Bauer Béla a hazai gyermekgyógyászat jeles képviselője.53 év mindennapi gyógyító munkával a tarsolyában megőrizve a marosvásárhelyi orvosi egyetem szellemének a tisztességét , méltányosságát. és alkotásvágyát. bármilyen jelentéktelennek tűnjön is.

                Ugyanennyi. ideje végez tudományos kutató munkát is. A biztatást kapott az első lépések megtételére Prof Dr.Szentkirályi István-tól, akivel társszerzői minőségben  megjelent az első közleménye -A posztdizentériás állapotok kezelése mézzel.

a német nyelvű Kinderaertzliche Praxis című folyóiratban.5o év távlatában  olyan minőségben és kitartással dolgozott, ami úgy a hazai mint a külföldi szakemberek elismerését váltotta ki. Az -Intermittáló duodenális suboccluzió klinikai és radiológiai leírását a gyermekgyógyászati tudományban mint eredeti közleményt ismerik el.

               

-KÖSZÖNŐ SZAVAK A PÁPAI PÁRIZ  ÉLETMŰD DIJ ÁTVEVÉSÉNÉL-

Hivatásom erkölcsiségének és szolgálati rendjének az egyik meghatározó- mottója-Eötvös Józseftől származik-

                                Az Ő gondolataival vérteztük fel magunkat akkor,amikor minden nehézség dacára tettük,amit tennünk kellett,és lehetett,a gyakorló orvoslásban és a tudományos-kutató értékek alkotásában.

                Idézem Eötvös Józsefet. Sorsunkban tőlünk csak egy függ,az hogy a helyet,melyre a végzet által állíttattunk,egészen betöltsük Ki mást keres, balgatag. 

                                Ahhoz hogy –én- most itt állok önök előtt a meghatottság érzésétől  áthatva,nem képezheti csak egy öncélu,eseteleg hivalkodó elismerés, hangulatát.

                                Mindazok a nagyra becsült elődeim, akiknek ilyen alkalmakkor az asztalra számolták a hozott garasukat

/érdemeiket/ azok egy egész generáció tallérait,hozták magukkal. amiket azoktól kaptak akik majdnem egy század alatt tették a tarisznyáinkba útra valónak. Jómagam egy vagyok ezek közül, aki összegyűjtötte adományaikat és mély hálaérzettel igyekeztem jól –sáfárkodni- velük egy igen nemes cél érdekében, elsajátítva a gyógyítás ismérveit.

                                Engemet mint egy amorf agyagdarabot gyúrtak, alakítottak a kezdetben, simítgatva belém a jót,majd amikor lelket és szellemet is leheltek belém megtanítottak a kíméletlen emberi küzdelmek mérhetetlen,  olykor reménytelennek tűnő küzdőtereinek a

szellemiségére./ szüleim és kiváló tanítómestereim.

                                A nehéz történelmi időknek megfelelő leckéket  adtak,és mi  a magunk módján mindannyian hol simább  utakon járva,hol imbolyogva, botladozva, vagy leroskadva a mindenkori terhek alatt Mint erdélyi magyarok mindig kibányásztunk magunkból annyi lelki erőt hogy véghezvigyük a predesztinációnkat,hogy becsülettel megfeleljünk gyökereink elvárásainak.

                                A génjeim díjmentesek voltak,de a munka a kitartás az alkotás sokszor keserű kényszerhelyzetei  már az én érdememnek jegyeztetett.

                                                Hálás vagyok önöknek és köszönöm hogy egy sokszor önnönmagával de főként a történelmi környezetemmel való vívódásaim közepette elvégzett munkámat elismerték és jutalmazták.

KÉZDIVÁSÁRHELY-2O1O-ÁPRILIIS 22-ÉN.

A DIJÁTADÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS HANGULATA ÉS A DIJAZOTT

                SZEMÉLYES ÉRDEMEINEK KÖZMEGITÉLÉSE.

                                                                                                                .-

 

     

                             

A KÉZDIVÁSÁRHELYI VIGADÓ-A DIJ ÁTADÁSÁNAK A HELYE

  -A DIJAZÁSI ELNÖKSÉG-

                                                                               

 

                                           

A DIJÁTADÁS DISZTERME A PÓDIUM

A LAUDÁCIÓ

                                         A DIJ ÁTADÁSA                                                

                                              

                         BENEDEK ELEK MELLSZOBRA A DISZTEREM ELŐTT                                      

                 

                                 

 EGÉSZSÉGÜGYI ÉRDEMREND-1982-

 -MAGAS SZINTÜ SZAKMAI TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓ

TEVÉKENYSÉGÉÉRT.

                                               

SZATMÁRNÉMETI EZER ÉVES VÁROS-EMLÉKÉREM-1972.-

MAGAS ELISMERÉS A –CONEXIUNI MEDICALE-

ORVOSI FOLYÓIRAT ALAPITÁSA ÉS TOVÁBB-FEJLESZTÉSÉÉRT-

A Szatmármegyei Orvosi Kamara valamint a Családi orvosok Szövetsége –DISZOKLEVÉLBEN-ismerte el azt a tevékenységemet amit a fentnevezett orvosi folyóirat kifejlesztése érdekében végeztem a többi lelkes fiatal kollégáimmal. Ez elsősorban abban nyilvánult meg hogy a közölt közlemények számban a legmagasabbak voltak az utóbbi 1o évben. Másrészt mint szerkesztőbizottsági tag alkotó módon hozzájárultam a lap minőségi fejlesztéséhez.

                A –DIPLOMA DE MERIT-a Szatmári Orvosi Napok tudományos ülésszakán adták át 2o1o-október 7-én,ünnepélyes keretek között.De az orvosi kamara megköszönte azt a munkát is amit 12 éven keresztül mint a Szatmármegyei Orvosi Kamara Választási Bizottségénak az elnöke fejtettem ki,és nem utolsó sorban az Orvosi Dokumentációs Központ létrehozásában ismert tevékenységem.

 

                ÉLETMŰDIJ A SZATMÁR MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYBEN VÉGZETT SZOLGÁLATÉRT

  -2OO6-

 

 

 

 

AZ ÉN ELEKTRÓNIKUS KALANDOM

                                Csodálatos dolog az amikor egy kattintással jelzik a kollégák, a tudományos fórumok,az anyukák hogy szükségük van a munkádra,úgy ismeretlenül, csupán a leirt tények minősége alapján. Az alkalom hogy hasznosíthatod azt, amit értéknek tekintenek benned,és amiket sokszor mellőztek vagy lebecsültek az illetéktelenek.

Ez  egy becsületes egész életen tartó alkotó munka története,és ami  két Web lapon található meg./www.dr.bauerbela.ro és a-Blog.bauer bela.ro.

Most amikor a 8o-dik évem küszöbén állok, nem mertem még álmodni sem hogy mindaz a verejtékesen felhalmozott gondolatadattár és  megteremtett irás/ 7ooo oldalon/ azok kezébe kerülhet akik értéknek tekintik és felhasználják mindennapi segítő imáikban és ténykedésükben a gyermekgondozási és gyermekgyógyászati gyakorlatban.

                                Ezek az-- átokra teremtett szürke verébtársaim- és a sors ajándékozott meg ezzel a lehetőséggel-az Internettel- hogy most tizenkét év kemény munkájával az egész szakmai rend tudomására hozzam azt a szerény értéket,amiért egy egész életet áldoztam,és megfellebbezhetetlen módon tárjam a kétkedők elé is.

                                Most már megnyugodtam,már nem vívom az ármányok elleni csatákat,az érdemtelenek elmarasztaló acsarkodásait. Abszolút igazolt tényekkel bizonyítottam.

                                Már nem bíráskodik felettem a kisebbségi voltom minden nyomorúsága,minden fala, amiről mindig kötelezően vissza kellett pattannom.

                                Az alkotás szelleme most már szabadon leng, igazolva azt a tényt hogy-a nem ismert, érinthető és érzékelhető személyekről szól az alkotott érték minősége- hanem a szabadon szárnyaló gondolatokról, a hivatástudat feddhetetlen, embert szolgáló. erkölcsileg tiszta emberi ténykedéseiről.

                                Vállalom egy év  után mindenki előtt, azt a nagyképűséget hogy Én ma magamat ünneplem,.

De megünnepeltek azok az ember társaim akik azzal hogy a világ minden tájáról visszajeleztek hogy nem volt hiábavaló az a 7ooo oldalnyi közlemény ami a világhálón közkézen forog és naponta 35o-4oo látogató tisztel meg már hosszú hónapok óta a Web lapomon és ami a GOOGLE KERESŐ NEMZETKÖZI ORVOSI KATALÓGUSÁBAN, A MEGTISZTELŐ MÁSODIK HELYRE SOROL A LÁTOGATÓK SZÁMÁT,ÉS A KÖZÖLT ANYAGOK TARTALMÁT ILLETŐEN.

                                Maga a tény hogy főként az orvosi rendünk látogatói jelezték hogy értéknek tartják a törekvéseimet és elvégzett munkámat,csak úgy ismeretlenül minden strófa kíséret nélkül.

                                A gyógyító munkám után ezt tartom életem legnagyobb teljesítményének.

                                                Uram hálát adok érte.!!!

Amikor 73 éves fejjel az internet tanulás –kálváriáját jártam, jómagam sem gondoltam hogy megengedi Nekem az Úr hogy olyan tallérokat tegyek még a köz asztalára amiket az alábbiakban közölni fogok. Tulajdonképpen én sem vettem komolyan az egész elektronikus ügyet, már csak azért sem mert, a környezetem is dicsérte a humorérzékemet egy ilyen vállalkozás hallatán. Egyszóval megmosolyogtak.

egyesek leplezetlenül a szemembe, a jobb érzésűek a hátam mögött.                 

Nem tudhatta senki hogy nekem az egész szakmai létem vágyálma volt a tudományos kommunikáció technikai feltételeinek a megteremtése Vettem egy OLIVETTI- írógépet és egy ZENIT fényképezőgépet-megtanultam a gépírást és fényképezést amatőr szinten azzal a céllal, hogy tudomására hozzam a környezetemnek azt amit egy egész szakmai létem alatt felhalmoztam tudásban,tapasztalatban .

                                Aztán jött a döntő momentum ami megérlelte bennem az elhatározást hogy ily módon is segíthetek embertársaimnak. Egy édesanya akinek két fiát padludkás koruktól kezeltem és aki nagy  emberi tisztességet érdemelt mint anya, mint házastárs,az egyik gyermeke vizsgálata alkalmával látta, hogy bütykölök a számítógépen egy tudományos munkát, és a következő megjegyzést tette- Kedves Doktor úr, ne gyötörje magát a mai társadalom nem nagyon értékeli az ilyen jellegű törekvéseit,talán még a kollégáit is csak korlátozott mértékben,de azért kötelességem hozzátenni anyai minőségemben a következőket-  –HA MÁR CSAK EGY GYERMEK ÉLETÉT SIKERÜL MEGMENTENIE A MUNKÁJÁVAL, MÁR AKKOR IS MEGÉRTE A FÁRADTSÁGOT-

                                Ez volt az érzelmi döntő momentum. Hatalmas és áldozatos munkát végeztem amit csak az tud felmérni akinek ilyen élményanyaga van. Ugy érzem hogy áldás kiséri mindennapi munkámat és ezért boldog vagyok.

És végezni fogom amíg megbecsülendő,hasznos gondolatokkal szolgálhatok anyáknak,kollégáknak,minden érdeklődőnek.

Másrészt,éreztem azoknak a hosszú évtizedeknek a gyermekgyógyászatba vetett hitét,önfeláldozó munkáját,nem teljesen kiteljesedett segíteni akarását amit még el kell végeznem.

                                 Nehéz szívvel álltam egy ilyen jellegű és nemzetközi horderejű megmérettetés elé, mert egy negatív jelzésű sikertelenség erősen rányomta volna bélyegét az eddigi létem,konok munkájára.

      Mindennemű törekvésem az volt hogy hasznára legyek irásaimmal az arra igényt tartó kollégáimnak,az édesanyáknak gyermekük nevelésében,gondozásában,valamint arról is hogy hogyan éltem meg ezen -rusnya világfondorlatait-mindezt kevés örömmel és több keserűséggel

Úgy érzem mégis megérte a sors- megágyazta nyugalmamat-a statisztikai mutatók ilyen mérvű kivételes értékei emelték az országban a szakmai tisztességemet,és megerősítették a nemzetközi gyermekgyógyászati szakirodalom érdemleges alkotóinak az adattárában.

AMIKET LEIROK ÉLETEM  ÉRDEMLEGES ESEMÉNYEI VOLTAK.ÖRÖMÖK ÉS KÜZDELMES NAPOK EMLÉKEI.

A CSALÁDOMNAK ÉS FÖLDIEIMNEK SZÓL EZ A RÖVID IRÁS, AKIKNEK EREDŐJE ÉS ELSZÁMOLÓJA VAGYOK.                                                                                       KÜLDETÉSEMNEK ALKONYÁN RÁM VIRRADT EGY SZÉP ÉS IGAZSÁGOS TAVASZ, AMI MINDEN EMBERI GYARLÓSÁG ELLENÉRE A MEGÉRDEMELT  RANGJÁRA EMELI  EMBERI ÉS ORVOSI TÉNYKEDÉSEMET.

AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSTÁRSADALOM ELISMERTE EGY KÜZDELMES ÉLET EREDMÉNYEIT AZZAL HOGY A PÁPAI PÁRIZ FERENC ÉLETMÜDIJAT NEKEM  ITÉLTE A 2O1O –es ÉVBEN.

                 IGAZSÁGOS, ÉRTÉKRENDÜ ÉS ÉRTÉKMÉRŐ EMBEREK ÁLLITOTTAK LÉTEM MÉRLEGÉRE. EZ AZ INDOK AMIÉRT ŐKET IDÉZEM, ÉLETEM  ALKOTÓ RENDJÉNEK ELBIRÁLÁSÁRA ÉS KINYILVÁNITÁSÁRA.

                                DE 1o HÓNAP ALATT ITÉLETET MONDOTT /2O1O DECEMBER 6 ÉS 2O11 október 6-IKA KÖZÖTT/ AZ A 8O.OOO-NYI ORVOS KOLLÉGA,VÉDŐNŐVÉR ÉS ANYUKA IS A VILÁG MINDEN FÖLDRÉSZÉRŐL,9O ORSZÁGÁBÓL ÉS 2248 VÁROSÁBÓL AKI ÉRDEKLŐDÖTT AZIRÁNT A 6OOO OLDALNYI ORVOSTUDOMÁNYI MUNKÁM IRÁNT, AMELYET TISZTESSÉGEL A SZAKMA BIRÁLÓ SZEMEI ELÉ BORITOTTAM A VILÁGHÁLÓN.

                                SZATMÁRNÉMETI-2O11-AUGUSZTUS 6-ÁN..

 

 Web lap-WWW.dr.bauerbela.ro

  blog.bauer bela.ro

  W.W.W.conexiuni medicale.ro-

  pagină personală-dr.Bauer Béla

MÉLTÁNYOS NEMZETKÖZILEG ELISMERT EREDMÁNYEK

 

STATISZTIKAI ADATOK EGY ÉV  UTÁN

Egy évvel a Web lapom működésének beinditása után

a következőket regisztrálták az infermatikai  statisztikai rendszerek-

WEB LAPOM STATISZTIKAI ADATAI EGY ÉV UTÁN

  A VILÁGHÁLÓRA FELTETT SZAKMUNKÁK OLDALSZÁMA

                                                               

  7126

 

 

1-LÁTOGATÓK SZÁMA                              

 

  1o1.215

 

 

2-ORSZÁGOK SZÁMA                                         

 

 98

 

 

3-VILÁGVÁROSOK-HELYSÉGEK SZÁMA                            

 

1842

 

4-HAZAI VÁROSOK HELYSÉGEK SZÁMA                              

 

 536

 

 

5-MAGYAR VÁROSOK HELYSÉGEK SZÁMA                       

 

 1149

 

 

 6-VÁROSOK-HELYSÉGEK ÖSSZESEN                                

 

   3527

 

 

7 –BUDAPEST                                                       

 

 14.6249 egy év után

 

 

8-BUKAREST                                                       

  8832-egy év útán

 

 

1O- LÁTOGATÓK ÁTLAGA  24 ÓRA ALATT

 

 35o-4oo között

 

 

 

 

 

LEGSZÁMOSABB LÁTOGATÓK-ORSZÁGOKBÓL

    SZÁMBÉLI-SORRENDBEN-

                     

 

                            -MAGYARORSZÁG

                                -ROMÁNIA

                                -EGYESŰLT ÁLLAMOK

                                -NÉMETORSZÁG

                             -SZLOVÁKIA

                                -HOLLANDIA

                                -SVÁJC

                                -ANGLIA

                                -YUGOSLAVIA

                                -SPANYOLORSZÁG

                                -FRANCIORSZÁG

                                -OLASZORSZÁG

 

IDEGEN ORSZÁGOK NAPI SZÁMA -1O-13  REGISZTRÉLT ORSZÁG

 

 

LÁTOGATÓK FÖLDRÉSZEK SZERINT

Európa-

Amerika

-Kanada-

Dél-Amerika-

Afrika

 Ázsia-

 Délkelet Ázsia

-Közelkelet

 

 

 

 

-ORSZÁGOS GYERMEKGYÓGYÁSZATI KONFERENCIA--1985-SZATMÁRNÉMETI-

                                                                Amikor 1985-ben bemutatásra került az ország tudományos elitje előtt a dolgozat,a főreferátum amit én tartottam/ - Prof.Dr.RĂZVAN PRIŞCU-a ROMÁN GYERMEKGYÓGYÁSZATI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ELNÖKE a következőket nyilatkozta a mai napon egy új fejezet nyílt meg a gyermek -gasztroenterológiában ami Dr.BAUER és munkatársainak a nevéhez fűződik. A rendezvény ahol elhangzott az a Szatmárnémetiben megrendezett- Országos Gyermekgyógyászati Konferencia-volt mintegy elismerése az addigi kutató munkámnak. Természetesen egy ilyen horderejű tudományos munka adattárát itt egy pár sorban ismertetni lehetetlen.. A Román Orvosi Lexikonban is úttörő munkának értékelik a kutatásaimat a gyermekgyógyászati tudományban..

                                Amint már fentebb említettem kutatási témám, a gyakorló orvosi ténykedésének egy nagyon fontos fejezetét öleli fel nevezetesen a krónikus,visszatérő hasi fájdalmak okainak a tanulmányozása 3o éven keresztül. Nem nyúltam több témához,nem apróztam el magam mert a kezdet kezdetétől tudtam,ha találok egy kutatási témakört és ha azt következetesen véghezviszem az eredmény nem marad el. Tehát nem csak kutatgatni akartam.

 

 

-ORSZÁGOS GYERMEKGYÓGYÁSZATI KONFERENCIA 1985-

                                                AMINEK SZERVEZŐJE VOLTAM-

A résztvevők száma kb-300 szakember volt /egyetemi adjunktusok,főorvosok,szakorvosok az ország minden részéből./ és 49 dolgozatot mutattak be. Nagy öröm volt számomra hogy megrendezhettem ezt a konferenciát és az ország-szakmai krémje előtt én tartottam meg a FŐ-REFERÁTUMOT. Bennem a bizonyítás öröme forrongott-mert hogy lehetsz próféta saját hazádban is, egyrészt és másrészt hogy a többségi nemzet képviselői akarva nem akarva félárbocra eresztették a zászlót az előtt az embert próbáló munka előtt amit elvégeztünk. Édesanyám emléke kisért végig ezen az úton-aki a Szatmári majorból indított az útra a munka és becsület  fanatizmusával.

Boldog voltam hogy nem okoztam NEKI csalódást

Megtiszteltek jelenlétükkel és dolgozatokat mutattak be az ország összes klinikáinak vezető professzorai/Bukarest-/Prof dr.Gh.GOLDIS,akadémikus-Fundeni klinika vezetője. Prof Dr.CHIRIAC GH-Fundeni klinika-Prof.Dr RĂZVAN PRIŞCU-Emilia Irza klinika vezető  profeszora-A Román Gyermekorvosok Társaságának az elnöke.-Kolozsvár-Prof.Dr.VARNA-Profesor Dr.NANULESCU MIRCEA,Prof DR.GROSU MARIA,Prof.Dr.ZOE PAŢIU-Temesvár-/Prof.Dr.LOUIS TURCANU-Marosvásárhely-Prof.Dr PUSKÁS GYÖRGY,Prof Dr.PAPP ZOLTÁN-Prof.Dr.DOMOKOS LAJOS-Iasi-Prof.Dr.TRIFAN:N:/az ország nagv árosainak eminens gyermekgyógyász főorvosaNagyvárad-AradPloiesti-Craiova,Székelyudvarhely-Csikszereda-Resiţa-számos kiváló gyermekgyógyásszal akik ma már átvették a stafétabotot mint-pl Prof Dr.MIU.N.-Prof.Dr-GRIGORESCU-SIDO-prof.Dr.BEMBEA MARIUS-Prof.Dr,SPINEANU.R.-Prof.Dr.CURTEANU.G.

De itt voltak a kiváló képesítésű osztályvezető főorvos kollégáim mint Dr.Angela Costa főorvos-az orvostudományok doktora- Dr.Balla Árpád főorvos az orvostumányok doktora  Dr.Tîrnoveanu.G.făorvos az orvostudományok doktora.

 

 

DR.BALLA ÁRPÁD-DR.PARÁSZKA MIKLÓS-DR BAUER BÉLA

SZÉKELYUDVARHELY-CSIKSZEREDA-SZATMÁR OSZTÁLYVEZETŐI

                                  

    PROF DR.LOUIS ŢURCANU                  PROF.DR. SEBASTIAN NICOLAU             

        GYERMEKKLINIKA  VEZETŐJA                 GYERMEKONKOLÓGIAI INTÉZET                

                       TEMESVÁR                          BUKAREST                                              

Gyermekgyógyászati kiadványaim a világhálón

GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKAI ÉS KÉPES DIAGNOSZTIKA.internet-www.Conexiuni medicale

GYERMEKGYOGYÁSZATI, KLINIKAI ÉS KÉPES ÚTMUTATÓ

                                                                                                MOTTÓ

Ha ezen munka segítségével csak egy gyermek életét sikerül megmenteni már megérte az áldozatos munkát.        

                                                               

Dr. BAUER Béla

gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora.

A román nyelvű kiadvány címe:

DIAGNOGNOSTIC CLINIC ŞI IMAGINISTIC ÎN PEDIATRIE

ISMERTETŐ

 

Az igényes szakmunka 280 oldal terjedelmű, 17 fejezetet és 409 vázlatot tartalmazó CD-kiadvány körülbelül 1000 képes ikonográfiával. Az első ilyen jellegű elektronikus orvosi szakmunka  az országban.

A kiadvány aktualitása és előnyei a következők:

1.                   Teljes igényű és leülepített szakmai áttekintést ad a gyermekgyógyászat klasszikus és mai,tudományos és gyakorlati adattárából.

2.                   Egy számítógépbe betáplálva azonnali információkat nyújt/1-2 másodperc/ olyan részletkérdésekről, amelyekhez csak időigényes és fáradtságos dokumentációs munka után juthatunk hozzá./CTRL lenyomva + 1 bal egérklikk a tartalomjegyzékben óhajtott címre/

Napjainkban, amikor a gyermekgyógyászati képzés nem kap méltó rangot a felsőoktatásban (megszűntek a gyermekgyógyászati karok az orvostudományi intézetekben) a végzős orvosok, saját hibájukon kívül nem kellően leülepített gyermekgyógyászati ismeretekkel kezdenek hivatásuk felelősségteljes gyakorlásához. Úgy gondolom hogy ez a munka hiánypótló lehet a mindennapi gyermekgyógyászati ténykedésben.

A CD-ben foglaltak szakmailag, életszerűen a mindennapi orvosi gyakorlat igényeit figyelembe véve, steril szakmai eszmefutásokat nélkülözve szolgátat információkat, szinoptikus táblázatok, vagy rendszerezett felsorolások formájában a gyakorló orvosnak és rajta keresztül a szülőknek a gyermek aktuális fizikai és szellemi fejlettségi állapotáról, valamint a betegségnek a jellegéről vagy milyenségéről, a gyógyulás kilátásairól.

A kiadvány gyakorlati hatásfoka a számítógéppel rendelkező orvosi rendelőkben lesz mérhető. A megfelelő fejezeteket mindvégig lehet időszerűsíteni, kiegészíteni vagy kiiktatni egyes részeket vagy fejezeteket, mindezeket a felhasználó orvos gondolkodásmódjához modulálni a szakmai élményanyag az egyéni elméleti és gyakorlati felkészültség függvényében. A szerző ilyen értelemben teljes mozgásteret engedélyez a felhasználónak. Ez az elektronikus kiadvány ha illetékes, érdeklődő kézbe kerül, sokáig él és használható és az esetek többségében egy egész szakmai karrieren elkísérhet, természetesen az elmaradhatatlan szakmai időszerűsítésekkel.

TARTALMILAG a 17 fejezet a következő problémákkal foglalkozik:

-                     a gyermek fizikai, szellemi és érzékszerveinek fejlettségi foka

-                     a helyes kórtörténet, a beteg gyermek vizsgálatának a metodológiája

-                     a részletes gyermekgyógyászati szemiológia, a 56 főbb tünetcsoporttal

-                     a gyermekbetegségek főbb tüneteinek vagy tünetcsoportjainak az értékelése korcsoportok szerint (újszülött, csecsemő, kisded, iskolás gyermek)

-                     a diagnózis vagy kórisme felállításának a rendszertana

-                     a diagnosztikai tévedések megelőzésének lehetőségei

-                     a gyermekgyógyászatban gyakrabban előforduló betegségek

-                     ritkább gyermekgyógyászati kórképek

-                     a sebészeti vonatkozású gyermekbetegségek műtéti kezelési időpontjának

-                     optimális időpontja

-                     szindromatologia

-                     a sokat vitatott antibiotikum kezelés ésszerű alapjai

-                     a csecsemő és gyermektáplálás időszerű kérdései

-                     gyermekkori oltások naptára, formái, javallatai és ellenjavallatai

-                     a csecsemőgondozás sarkalatos szervezési problémái,és szakmai tartalma

-                     fontosabb laboratóriumi adatok gyermekkori rendszertana

-                     aktuális orvos etikai kérdések

A kiadvány DOKUMENTACIÓS FORRÁSAI rendkívül gazdagok:

-                     a klasszikus német gyermekgyógyászati irodalom forrás anyagától kezdve,szerepelnek a angol-amerikai,francia ,román,magyar szerzők örökértékű munkái. Mindezeket a bevezetőben nominalizálva felsoroltam.

-                     ugyancsak említésre méltó a világ legrangosabb gyermekgyógyászati folyóiratainak szintézisei adott témákban-/lásd bevezető/

-                     nem elhanyagolható a szerző személyes  53 éves szakmai élményanyaga  (szakmai minősítő tanfolyamok,továbbképzések a hazai és külföldi rangos gyermekgyógyászati intézményekben, doktorátusi tézis anyaga, közlemények a hazai és külföldi szaklapokban) és nem utolsó sorban egy emberöltő a beteg gyermek szolgálatában.                

A kiadvány egy külön fejezete a „BLITZ diagnózis a gyermekkorban”. Az ebben foglalt 403 tétel hozzásegítheti a gyakorló orvost hogy az első benyomás alapján egy prezumptív vagy előzetes diagnózist mondjon a szülőknek. Az orvosi hivatás „ősrégi” problémája a gyógyító tevékenység kapcsán, a beteggel való első találkozás alkalmával nagy valószínűséggel kórismét mondjál, ennek az aktusnak a sikere, mindig tiszteletet és elismerést vált ki a hozzátartozóból.

A „RADIOLÓGIAI IMAGINISZTIKA” című fejezet rendszerekbe foglalt ikonográfiát tartalmaz 433 felvétellel, és a szükséges radiológiai szemiológiai leírással.

„GYERMEKGYÓGYÁSZAT KÉPEKBEN” tulajdonképpen a gyermekbetegségek egy 550 képanyagon való atlasz-szerű megjelenítése főként azon kollégák számára jelenthet értéket, akiket egy-egy vizuális jelenség vagy élmény egész életükön át elkísér vagy esetleg emlékeztet.

 

TISZTELT KOLLÉGÁK ÉS KOLLÉGANŐK!

53 évvel a tarsolyomban a mindennapi tépelődések árnyékában, ami még napjainkban sem megértett közös sorsunk, írtam meg ezt a munkát, nagyon jó szívvel és őszinte segíteni akarással. Főként azoknak a segítségére akik egy sztetoszkóppal a nyakukba aggatva kell megküzdjenek a gyermekellátás sűrűjében, az első vonalban. Fogadjátok megértéssel és szeretettel ezt a törekvést.

 

Tisztelettel,-dr.Bauer Béla

GYERMEKGYÓGYÁSZATI ATLASZ                                                      

A „RADIOLÓGIAI IMAGINISZTIKA” című fejezet rendszerekbe foglalt ikonográfiát tartalmaz 433 felvétellel, és a szükséges radiológiai szemiológiai leírással.

GYERMEKGYÓGYÁSZAT KÉPEKBEN” tulajdonképpen a gyermekbetegségek egy 550 képanyagon való atlasz-szerű megjelenítése főként azon kollégák számára jelenthet értéket, akiket egy-egy vizuális jelenség vagy élmény egész életükön át elkísér vagy esetleg emlékeztet.

                

 „BLITZ diagnózis a gyermekkorban”. Az ebben foglalt 403 tétel hozzásegítheti a gyakorló orvost hogy az első benyomás alapján egy prezumptív vagy előzetes diagnózist mondjon a szülőknek. Az orvosi hivatás „ősrégi” problémája a gyógyító tevékenység kapcsán, a beteggel való első találkozás alkalmával nagy valószínűséggel kórismét mondjál, ennek az aktusnak a sikere, mindig tiszteletet és elismerést vált ki a hozzátartozóból.

3.GYERMEKGONDOZÁSITANÁCSOK KÖZHASZNU         GYŰJTEMÉNYE-internet-világháló www.Conexiuni                                                                                             medicale -997 oldal-

 

 

 

MOTIVÁCIÓ-A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.

Az információs rendszerek mindent elárasztó  özöne,  természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi. Valahol a  mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.

Másrészt, a mai szülők egészségügyi kultúráját tekintetbe véve, és a nívós tömegkommunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.

Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések,félremagyarázások elkerülése végett, amik olykor félrevezetők és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektronikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatos, időszerűsíthetö adattára van.

Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bízott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek  életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunk.

 

 

 

 

Mottó:

Édesanyám emlékére,

Édesanyák hasznára.

 

 

Nagyon nehéz tanácsot adni egy szülőnek, hogy mit tegyen és mit ne, a saját gyermekének gondozása,nevelése kapcsán. Másrészt észlelhetjük a különbségeket is, az eltérő  irányzatú szülői-kézikönyvek ellentmondásai között amelyek olykor akár félreérthetőek lehetnek.

A gyermeket nevelő szülők kialakítják saját nevelési koncepciójukat, amelyek sokkal jobbak és természetesebbek lehetnek, bármilyen segéd könyvnél. Jómagam véleménye az, hogy minden tanács annyit ér, amennyit elfogadnak és hasznosítanak belőle.

Tudatában vagyok annak, hogy ez a könyv, éppen úgy mint megannyi, az idő martalékává válik. Nem azzal az igénnyel állítottam össze ezt a munkát, hogy vetekedjek a mai kor megszámlálhatatlan ilyen témájú kiadványával. Úgy érzem, hogy az 54 év gyermekgyógyászati gyakorlatával, szelektív készségével a tarisznyámban és ugyanakkor felvértezve a modern gyermekgyógyászat újszerű tudományos vetületeivel, igénybe véve minden lehető és erre a témakörre vonatkozó forrásanyagot, igyekeztem összegyűjteni és közhasznúvá tenni érdektelenül és sok munkával,sok jó szándékkal ezt mindenki számára hozzáférhetővé tenni.

Jó reményem van arra hogy a gyermekellátáshoz lelkileg közelállók, szívesen veszik a forrásanyagaik felhasználását ezen nemes cél érdekében a teljesség és hozzáférhetőség kiteljesítése céljából. Ez a munka érdektelen közhasznú célt szolgál főként a tájékozatlan, sokszor magukra utalt anyukáknak. A jómagam hozzájárulása a munka tartalmi részének a 60%-át adja ki,a többi az arra érdemes információs anyag szelektív gyűjteménye ami főként a szatmár megyei magyar anyanyelvű de minden édesanyának ajánlom olyan tisztelettel és megbecsüléssel, amit csak egy anya kaphat. 

Szerkezetileg ez a munka nem követi a klasszikus irányvonalat, tehát nem tárgyalja az A-Z-ig egy körülírt fogalomkör egészét. Igyekeztem szelektív felfogásban összeállítani mondanivalómat. Így például a csecsemő táplálásban már nem időszerű a mesterséges-tehéntejes táplálás részleit ismertetni/hígítások gazdagítások/ egy olyan érában, amikor  nagybiztonságú tejporkészítmények állnak a rendelkezésünkre. Másrészt a természetes táplálása a csecsemőnek – a nagyon nagy örömünkre – ismét aranykorát kezdi élni.

A csecsemőgondozás teljesen új, a modern világ igényeihez adaptált elvárásokat tár elénk, amiknek meg kell felelnünk.

A kisdedek, iskoláskorúak szellemi fejlettségi foka, viselkedési és magatartási formái, a csodálatosan rövid idő alatt elsajátított szellemi és társadalmi élményanyag minden szakembert a gyermekhálózatban nagy feladatok elé állít.

Ugyanakkor megjelentek a káros magatartási, zavarok, a túlterhelt gyermek kórtana a modern kor leselkedő mondhatnám gyilkos veszélyei /etilizmus, dohányzás, drogok használata/ amelyek együtt véve mind hozzátartoznak mindennapi félelmeinkhez,  és orvosi gyakorlatunkhoz.

Átalakult a gyermekbetegségek jellege – már nem a fertőző betegségek szedik milliós áldozataikat, hanem az úgymond „rossz-betegségek” aratnak,az emberi lét történelmi és társadalmi változásaiból eredő nyavalyákkal – pl. immunhiányos kórképek.

Szelektív felfogású munkát teszek az asztalra, amit úgy gondolom hogy nem lehet ebben a felfogásban kellőképpen rendszerezni, de próbál választ adni a gyermekgondozás mai kihívásaira.

JÓZSA KRISZTINA informatikus hozzájárulása az 1ooo oldal rendszerezéséhez,egyes esetekben a szakágazati megoldásokhoz nélkülözhetetlen volt. A felhasználók nevében KÖSZÖNET ÉRTE.

A kiadvány elektronikus formában-CD-997 oldalon XXI fejezetbe foglalva jelent meg.

. 4-KLINIKAI TANULMÁNYOK-internet-világháló-WWW:Conexiuni medicale-36o oldal-

                               

                                Egy 35o oldalas terjedelmű munka,ami kizárólag klinikai tanulmányokkal,eset bemutatásokkal foglalkozik. Kizárólag az orvosi szakfolyóiratokban leközölt munkákat tartalmaz. Felsorolok egynéhányat közülük-

                -1-Klinikai és biológiai tanulmány 156 Leiner-Moussous betegségben szenvedő gyermeken. Tünettan. klinikai formák,szövőd-

mények, eredeti megfigyelések pl miért nem betegszenek meg a cigány

gyermekek ebben a betegségben.

                2-A Gilbert betegség diagnosztikai csapdái-

                3-A gyermekkori apendicitis diagnosztikai nehézségei.

                4-Wisler-Fanconi szindróma-a kolagenózisok előszobája. Klinikai

                    megfigyelések.

                5-A lymphás diathezis klinikai és immunológiai szerepe a                                       Waldayer gyűrű gyermekkori megbetegedéseinél.

                6-Az Erithema exudativum multiforme-Steve Jonhnson                                           pluriorificiális ektodermosis és a Leyll szindrómák                                                             patogenetikai összefüggőségei a gyermekkorban.

                7-A Waardenburg-Klein szindróma klinikai tanulmánya egy 38o-

                    fős süketnéma intézetben-

                8-A gyermekori osteonekrózisok súlyos csontelváltozásainak a                             megelőzése

                9-A Kapnikbányai gyermekek T.B.C. endémiája.

                1o-Policystás vese egy koraszülött ikerpáron- leközölve a                                         LANCET angol folyóiratban.

                11-Egy 4 éves Danbold-Closs szindrómában szenvedő gyermek

                      Eredményes kezelése cink készítményekkel.

                12-Tanulmányok a Turner szindróma csontelváltozásairól.

                13-Az Albright féle betegség csont-fibrózisának kezelési                                             lehetőségei.

                14-Marfan szindróma családi halmozódása/3 eset/-aorta medio                              necrózissal.

GYERMEKGONDOZÁSI KIADVÁNYAIMRÓL

 

 

 

DR. BAUER BÉLA

az orvostudományok doktora

 

GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK

KÖZHASZNÚ GYŰJTEMÉNYE

 

 

 

 

SZATMÁRNÉMETI

2010

MOTIVÁCIÓ

 

A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.

Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi. Valahol a  mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.

Másrészt, a mai szülők egészségügyi kúlturáját tekintetbe véve, és a nívós tömeg kommunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.

Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések,félremagyarázások elkerülése végett, amik olykor félre vezetők és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektronikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerűsíthető adattára van.

Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bizott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek  életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunk

GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ-

 

 

 

                                                   

                                                DR.BAUER BÉLA

                               

                                                -SZATMÁRNÉMETI 2O1O-

                -AMIT NEM TUDOK ELHALLGATNI.-

Ezt a 2oo újságcikkből összeállított munkát azoknak az anyukáknak irtam,akiknek nincs internetes hozzáférhetőségi lehetőségük. Mindezt egy gyermekgondozási rovat keretein belül akartuk megoldani –részemről teljesen díjmentesen. Megtörtént a megállapodás de nem az én emberi gyarlóságom miatt ez finoman is szólva a mély magyar érzelmű vezetők döntése miatt a megállapodást visszamondták. Mondjon ítéletet az olvasó!

 

 

 

         

 

 

PÁPAI PÁRIZ FERENC

 

EMLÉKÉRE

 

KÉPES KISMAMA-BLOG-

 

DR.BAUER BÉLA - SZATMÁRNÉMETI

 

                                     

MOTTO-

Hiszem, hogy mi valamennyien  részben vagy egészben tovább tudtuk örökíteni az orvoslás Pápai Páriz Ferenc által megfogalmazott erényeit, azaz: „az egészséges tudomány, a tökéletes lelkiismeretesség, a hűséges szorgalom és a hiánytalan jóakarat” példáját, melynek hiányai nemcsak rendünk, hanem egész világunk fennállását veszélyeztethetik Nagy elődeink ezen gondolatait szem előtt tartva igyekeztünk megőrizni méltóságukat és tartalmi hallhatatlanságukat

Előszó_

A ma embere már érzékelhetően igényes, szelektív felfogásban éli az életét. Erre kötelezi a rohanó életmód,a mindenből a jobbat- igénylő magatartás.

Kulturális adattára és gondolkodásmódja is így alakul. Kevés embernek van ideje elolvasni egy terjedelmes irodalmi munkát,vagy a közélet bármilyen nem kellőképpen rendszerezett írását.

Szigorúan célratörő gyakorlati emberek lettünk, akik a saját és az övéivel kapcsolatos feladatait-/ megkezdve a mindennapi kenyértől, a tájékoztatás mindennapi szellemiségéig/ igényli ezt a magatartást.

Ez fog végbemenni a tudományágakban is –ahol a terjedelmes alkotások helyett,a rövid,könnyen áttekinthető,aktuális,és abszolút konkrét munkák fognak érvényesülni.

Tehát a mi szellemi életünk, nélkülözhetetlen kelléktára lett a mindennapi céltudatos analízis szintézis gondolkodásmód.

Mindezeket ilyen konkrét fogalmazásban lehetne bemutatni-vannak-

-fontos-fontosabb-legfontosabb köznapi dolgok

-értékes-értékesebb-legértésebb alkotások

-érthető-érthetőbb-legérthetőbb kiejtett szó vagy beszéd

-érdekes-kevésbbé érdekes-érdektelen-irások-stb

A blog - omon megpróbálom a személyes gyermekgyógyászati élményanyagomat ebben a szellemben-szemelvényekben bemutatni,a érdeklődők elé tárni,hetenként 1-2 írásban

Igyekszem röviden,áttekinthetően és a gyakorlati megoldásokat nem nélkülözve tárgyalni az általam erre kijelölt életszerű gyermekorvosi kérdéseket.

Nagy előnye a munkámnak hogy értékes FOTO illusztrációval van fűszerezve amikhez közérthető magyarázatok kapcsolódnak. Ilyenszerű munkával nem találkoztam a gyermekgondozási kiadványokban.

                Hátránya a munkámnak  hogy a keresés nehézkesebb de a nagyszámú látogatók bizonyítják azt, hogy kellő technikai ismeretekkel minden témakör hozzáférhető.

                Ez a kiadvány a közös,könnyen hozzáférhető egészségügyi,gyermeknevelési szintjének emelését szolgálja.

                Ezúttal is köszönöm a kiváló kollégáimnak  nagytapasztalatú egészségügyi,gyermekhálózati társszerzőimnek,érdektelen hozzájárulását egy ilyen nemes munka elvégzéséhez.

-

                                                                                               - Dr.Bauer Béla.

-PROF.DR.KERPEL-FRONIUSZ ÖDÖN EMLÉKÉRE.-

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

 DR.BAUER BÉLA

   -SZATMÁRNÉMETI-

   -2O11-

 

 

ELŐSZÓ-

A gyermekgyógyászat önállósodása óta a magyar gyermekorvosok nemzetközileg is jelentős szerepet játszottak a szakma fejlesztésében. A sok kitűnő szakember közül a nagyvilágban különösen Schöpf-Merei Ágoston, idősebb és ifjabb Bókay János, Heim Pál nevét ismerik, és az orvos történelem nagyjai között emlegetik. Méltán sorolható mögéjük Kerpel-Fronius Ödön, aki századunk harmincas éveitől ötven éven át külföldön az egyik legsikeresebb és legismertebb, hallatlanul népszerű magyar klinikai kutató volt, jelentősen hozzájárult a csecsemőkori só- és vízháztartás zavarainak korszerű kezeléséhez és ezzel a halálozás csökkentéséhez.. Emlékére ajánlom ezt a szerény munkát.

A gyermek gondozás,finomabb,intimebb érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni ebben az munkámban. Különös tekintettel az anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi  összefüggésekre,a gyermek alkati jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés problémáira. De tárgyalok benne és informálok minden aktuális gyakorlati kérdést ami a gyermekneveléssel kapcsolatos.

-FONTOSABB TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEIM

1-A sziliko-tuberculózis klinikai és radiológiai tanulmánya

   a nagybányai bányamedencében.

2-Az endémiás golyva előfordulása a kapnikbányai iskolás

   gyermekeknél-

3-Epifaringealis carcinoma egy 11 éves gyermeknél.

4-Antropometriás felmérések a kapnikbányai gyermekeknél.

5-A tuberkulótikus környezetben élő gyermekek megelőző

   kezelése kapnikbányai iskolás gyermekeknél.

6-A gripés agyvelőgyulladások klinikai és statisztikai feldolgozása

   az 1959-es járvány idején-

7-A szubhepatikus elhelyezkedésű apendicitiszek felismerése..

8-Alkoholos kóma egy 8 éves gyermeknél aki agytályogban is szenvedett-

9-A növekvő szervezet fiziopatológiai aktualitásai.

1o-Utóállapottal gyógyuló aszeptikus oszteo-nekrozisok gyermekkorban.

11-A Pierre-Robin syndróma-eset bemutatás-

12-Familiaris renális glucozuria-3 eset előfordulása ezy családban.

13-Mononukleozis infekcióza-mykótikus anginával komplikálva.

14-A gyermekkori orr-melléküregek gyulladások jelentősége.

15-Heveny vizelet retenció-egy hymen atrezia és hematokolpos

     következményeképpen.

16- Nyaki borda és neuro-vasculáris syndróma.

17.-Familiáris constitucionális obezitás-

18-Multiloculáris máj hidtidózis egy 7 éves gyermeknél.

19-Klippel-Feil syndróma Sprengel variánssal.-7 éves gyermek.

2o-Angioneurotikus ödémák mint bevezető tünet a járványos máj-

      gyulladásnál-

21-A hugyuti fejlődési rendellenességek előfordulása és klinikai tünettana

     az utolsó 1o évben a szatmári városi gyermekosztályon.

22-A MARFAN SYNDRÓMA családi előfordulása./3 eset megfigyelése.

23-LEYLL SYNDRÓMA intravaszkuláris disszeminált koagulópátiával.

24-Ganglioneurinom katecholamin szekretor,mint a krónikus hasmenés

     egyik lehetséges oka.

25-A femoralis QUADRICEPS retrakció okairól.

26-A szimultan radiológiai vizsgálatok szerepe az epehólyag malformativ

     elváltozásainál.

27-Radiológiai metódusok használata a duodeno-veziculo-pankreatis szeg-

     ment megbetegedéseinél.

28-JAFFE_LICHTENSTEIN syndróma-esetbemutató.

29-A GILBERT betegség diagnosztikai  buktatói gyermekkorban.

3o-MAC-CUNE-ALBRIGT sindróma egy 5 éves gyermeknél.

31-A WAARDENBURG-KLEIN szindróma előfordulása egy süketnéma

     intézetben-

32-Aorta medionekrozis a MARFAN szindromában-Bemutatás 3 eset

     családi előfordulása kapcsán.

33-Mezenchimális megbetegedések patogenetikai hasonlósággal-ERYTHEMA EXUDATIVUM MULTIFORME-ECTODERMOSIS PLURIORIFICIALIS/STEVENS-JONHSON-LEYLL SZINDROMA.

34-Diagnosztikai nehézségek a heveny appendicitisnél a gyermekkor-

     Ban.

35-Ambigen tipusu gonad disgenesis egy 11 éves leánynál.

36-ACRODERMATITIS ENTEROPATICA-DANBOLD CLOSS,

     Egy 5 éves gyermeknél.

37-Eritrodermia ichtioziformis-letelis és benignus klinikai forma egy

     Ikerpárnál.

38-Intermittáló duodenális szubokkluzió a gyermeknél.

39-Szecheláris krónikus duodenitiszek hosszantartó giardia lamblia

     infesztációknál.

4o- A gyermekkori visszatérő hasi fájdalmak-és a krónikus hasi szervi

      patológia összefüggései.

41-Renális glucozuria családi előfordulása-Esetbemutatás

42-A NEUROBLASZTOMA korai diganózisának a jelentősége

     gyermekkorban.

43-Monoloculáris hepatikus hidatidozis 2 gyermekkori esete.

44-Perirenális abcessus egy 5 éves gyermeknél.Diagnosztikai nehézségek.

45-Szubacut szklerotizáló panencephalitisz-és egy koponyatrauma által

     okozott tünetek diagnosztikai dilemmái.

46-A limfatikus diatézis szerepe a WALAYER gyűrű megbetegedéseinél.

47-Az aszeptikus oszteonekrozisok-infirmizáló formái gyermekkorban-

48- 153 LEINER-kór klinikai és statisztikai feldolgozása-

49-SZATMÁR város kórházainak tölténelmi adatai 13oo-tól kezdve.

5o-Aktuális orvos etikai kérdések.

51-A WISSLER-FANCONI szindróma –mint a kollagenózisok előszobája.

52-A latero-cervikális és retrofaringeális abcesszus diganosztikai

     problémái gyermekkorban-

53-A duodenum fejlődési rendellenességi gyermekkorban-Klinikai és

     radiológiai tanulmány.

54-A duoenális diszpepszia klinikai tünettana-Tanulmány 213 eset megfi-

     gyelése kapcsán.

55-A duodenum szelektiv radiológiai vizsgálati módszerei a gyerme-

     keknél./szimultán radiológiai vizsgálat-hipotónis duodenográfia,

      szondával,vagy farmakodinámiás anyagokkal-antrenyl,codein/-a duode-

      num nyálkahártyájának vékony réteges vizsgálata báriummal.

56-Az epehólyag veleszületett fejlődési rendellenességeinek klinikai

     tünettana-Klinikai és radiológiai tanulmány-

57-Az emésztőtraktus diferenciált kivizsgálási módszerei/gasztro-ezofago-

     frenikus-duodeno-vezikulo-pankretikus-ileo-cekális és kolo-ano rektális/

58-A csontrenszer anomáliái TURNER szindrómában..

59-Neonatális policistás vese két ikernél.

6o-Tranzitorikus hiperglicemia a gyermekkori mérgezéseknél

61-Acsecsemőkori heveny pneumopátiák fiziopatológiája.

12o tudományos közleményem és 43 bemutatott tudományos dolgozatom van.A közlemények a következő szaklapokban jelentek meg-

-Kinderartz-Kinderartzliche praxis-Annales de Pediatrie-Lancet-Radilogie-Pediatrie-Orvosi Szemle-Magyar Paediater-Gastroenterology-Conexiuni Medicale-

                A fennt felsorolt tudományos közlemények szakmailag szerteágazóak de tartalmazzák az alapkutatásaim teljes terjedelmét is.

GYERMEKGYÓGYÁSZOK KATEKIZMUSA

 

Miután a gyermekek gyógyitását végzem mind mai napig 54 éven át, volt időm érzékelni és áttekinteni valamint átadni azokat az érzelmi és orvosi,egyénhez kötött emberi tulajdonságokat amiknek egy gyermekorvos meg kell feleljen-Talán megosztanám azokkal akiket érdekel-

 

1-MINDENEKFELETT ÉS MINDENEKELŐTT A GYERMEK SZERETETE

Egy beteg gyermek alapos,szakszerű és lelkiismeretes  vizsgálata sokszor végtelen türelmet,időt és psihológiaí affinitást igényel úgy az orvos mint a szülők részéről. Ez a megállapítás  elsősorban a kisseb gyermekek korcsoportjára,a gyermek idegrendszeri típusára,a környezet nevelési kultúrájára,az orvosi rendelők gyermekbarát környezetére vonatkozik.

1- Mindenek előtt a nagy titok az egészben a-SZERETETamít közvetíteni tudsz a gyermek felé-egy szelíd hang,egy kedves simogatás vagy érdeklődés az Ő kis alakuló élettűkkel kapcsolatban. Tapasztalatom szerint az orvos megnyugtató lénye-sokszor fehér köpeny nélkül-hanghordozása,kimélő szelíd közeledése,a gyermek valamelyik bőrfelületének vagy a fej enyhe,simogatása már bizalmat kelthet a gyermekben.

                                Az hogy egy ilyen alapokon felépített kapcsolat kialakuljon számos esetben többszöri próbálkozást igényel,de megéri a türelmet mert –életre szóló barátságok szövődnek egy emberpalántával.

 

 

2-A VÉGTELEN TÜRELEM

               

                Az egyik nagy tanítómesterem a beteg gyermek vizsgálata folyamán az első helyen említette a gyermeket vizsgáló orvos –végtelen és határtalan türelmét-a többi igen lényeges szempont mellet mint pl-a kiváló szakmai felkészültség-a helyes orvosi gondolkodásmód és interpretatív készség-a jelentéktelennek tűnő tünetek helyes értékelése-a kórelőzményi adatok helyes felvétele-a gyermek teljes levetkőztetése bármilyen orvosi vizsgálat alkalmával-az együtt érzés kifejezése a beteg gyermekkel-a vizsgálat legyen mindig alapos,lelkiismeretes és mindez a szülők jelenlétében.

                Mint fiatal orvosnak egy kissé eltúlzottnak tűnt a –türelem-kérdésének a feltupírozása. De az idő igazol és oktat- Orvosi ténykedésem alatt főként amikor a gyermekhálózatot vezettem akkor észleltem pregnánsabban hogy több türelemmel hatékonyabb lett volna az orvosi ténykedés. Példaértékű tanítómesterem Prof.Dr.Szentkirályi István a következőképpen reagált amikor –egy- süvölvény gomolyag-megjelent a rendelőben-a következőket mormolta alig hallhatóan NA ITT 2OO-ig KELL SZÁMOLNOM.

Tehát így vagyunk mi gyermekgyógyászok-hol 1oo-ig,hol 2oo-ig  számolunk attól függetlenül hogy milyen a hangulatunk vagy éppen az egészségügyi állapotunk.

 

 

 

3-ÁLDOZATKÉSZSÉG ÉS LEMONDÁS

 

                                Talán abból a tényből indulnék ki hogy egy megvizsgált betegért minden felelősség téged terhel,legyen az szakmai,etikai vagy akár jogi vonatkozású. Ez a köztudatban is jól ismert szempont nagyon nagy felelősséget ró a kezelő orvosra legyen az felnőtt vagy beteg gyermek. Visszaemlékszem hogy amikor mozielőadáson voltunk volt olykor –olykor egy beszólás előadás közben hogy pl Grósz doktor urat kérjük az előcsarnokba-

                                A lemondást az áldozatkészséget azt már az orvosi egyetemen vállaltuk,ami aztán állandósult az egész szakmai tevékenységünk folyamán.

                                A gyermekgyógyászati gyakorlatnak azonban mégis van egynéhány jellemzője az orvosi sürgősségi ellátás időben való rögzítését tekintve-

                                A gyermekkorban sokszor elképesztően gyorsan következnek be a szövődmények,vagy kerülnek katasztrofális helyzetbe az életfontosságú szervek működései. Amikor igényelik a szülők azonnal menni kell igy sokszor elkerülhetjük a sokszor előálló kellemetlen vádaskodásokat vagy elhúzódó jogi elmarasztalásokat. A gyermekpatológia nem olyan igényű mint pl-egy krónikus szívelégtelenségben szenvedő 8o éves beteg-amire egyesek azt mondják 1-2 óra múlva ott leszek.

                                Főként az újszülött vagy 3-4 hónapos korú csecsemők-ugyancsak az ilyen szempontból ebbe a kategóriába esnek.

                                A mindenért –aggódó-anyukák akik minden minimális panaszért azonnal orvosi ellátást igényelnek. A hosszú orvosi gyakorlatom arra késztet hogy tekintettel kell lenni az –anyai megérzésre-/instinctio maternis/mert bizony ez nem egyszer beigazolódik.

                                Ha kiépített pacientúrád van már egy visszautasított vizsgálat a paciens elvesztéséhez vezethet.

                                Külön fejezet a –neurotikus környezet-igényeiknek a kielégitése sokszor kevésbé igazolt esetekben .Ezeknek a megoldása ha elfogadták paciensnek,egyéni elbírálás alá esik.

Megalapozott vagy alapozatlan indokkal igényelt vizsgálatot lássunk el azonnal mondjunk le életünk egyes kegyes adományairól és –VIZSGÁLJUK MEG A GYEREKET.

 

4- FELELŐSSÉGTUDAT VÁLLALÁSA ÉS ELVISELÉSE

                               

                 Az egész szakmai létünk egy meghatározója  az   állandó,mindennapos feszültségi-állapot ,amelynek oka a felfokozott felelősség tudat ,azért hogy ne kísérjen esetleg egész életünkön keresztül a ,lelkiismeretfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek életre szóló szenvedést okoztunk.

Emiatt a feszültség miatt nem tudtunk felszabadultan,örvendeni semmiféle szakmai elismerésnek vagy sikernek-

              Vannak erkölcsi,emberi,intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének. Az előbbiekben már írtam azokról az önemésztő nehézségeinkről,elfedett gondolatainkról írok  amiket egy életen keresztül magunkkal hordoztunk és amik a orvosi hivatásunkkal vannak kapcsolatban.

               

4-KÜZDŐKÉPESSÉG A GYERMEKEK PREFERENCIÁLIS ELLÁTÁSÁÉRT ÉS JOGAIKÉRT.-

                A sokat hangoztatott-gyermekvédelmi jogok-keretein belül visszatérhetnénk ahhoz az elvhez hogy a gyermekeknek –megkülönböztetett joguk van az őket megillető magas színtű ellátáshoz. Vonatkozik ez a megfelelő szellemi és szomatikus fejlődésre de ugyanúgy a megelőzésre és a veleszületett egyre nagyobb számú fejlődési rendellenességek megoldására is. Vajon a többi preferenciális orvosi ellátás létrehozásánál,nem-e előbb a gyermekhálózat létjogosulásának fenntartására kellett volna gondolni. A nagy hiányállapotok az egészségügyben amiknek juttatásaiban tudom és megéltem nagyon nehéz az abszolút igazságos elosztás,de az a véleményem hogy egy szenvedő vagy az elmúlás határain lévő gyermek arcát nézni a legborzalmasabb történés. Az elég bátortalanul alakuló gyermekvédelmi szervezetek anyagi mozgástere nagyon korlátozott.

                                Naponként tüntetnek hatalmas mennyiségű és drága propaganda anyagokkal  a különböző politikai pártok-botcsinálta szónokokkal,mások anyagi juttatásokért,vagy a kissebségi rendek jogaiért. Tegyem fel a kérdést LÁTOTT-E VALAKI EGY TÜNTETÉST A GYERMEKEK JOGAIÉRT-

 

 

5-KIÁLLÁS A HIVATÁSUNK MÉLTÁNYOSSÁGÁÉRT

                Külön hálásak voltunk a tanítómestereinknek hogy a legmélyebb fokon tudatosították bennünk hogy- az orvosi hivatás-,szent és sérthetetlen  volt mindvégig a történelem folyamán-függetlenül a hatalmak akár becstelen acsarkodásaitól is -

                                Az elmúlt 4o-5o év társadalmi homogenizálása beillesztette az orvosi rendet is egy becézgető,úgymond,egy úgymond,dokizó,kategóriába. Amikor is az arra éppen  anyagi javakat árusítók megengedtek maguknak,1 kg disznóhúsért, virtsliért.

                                Nevezzenek tisztes nevemen,becenevemen,gúnynevemen-de hivatásom tisztes évezredes  nevét hagyják meg a maga méltóságában.

 

 

6- GYERMEKEK BIZALMÁNAK ELNYERÉSE.

                                A verbális kommunikáció kialakulása után már több teret nyerünk a kapcsolatteremtés lehetőségeit tekintve. Ha már meg tudjuk kérdezni hogy kit szeret a legjobban,vannak e barátai,szokott e  verekedni,van kis kutyája vagy macskája,szereti e a lekváros derelyét és ezekre meggyőző választ kapunk ez még egy lépés egy előlegezet barátság érdekében.

                A kisseb korcsoportú gyermekek a tapasztalatom szerint nagyon hiúk

és főként a leánykák/no  lám csak  milyen korán kezdik/akik egyenesben  értékelik a dicséretet pl milyen szép kék a szemed,milyen szép a fülbevalód,vagy a blúzod stb Ők ilyenkor végignéznek magukon és diadalittasan rád mosolyognak.

                A nagyobb gyermekekkel úgy beszélek mint egy felnőttel. Egyéni

személyes véleményüket kérem a mindennapi családi vagy iskolai történésekről. Ezekre a kérdésekre meglepő tájékozottsággal és naiv őszinteséggel válaszolnak. Olykor olyan intimitásokat mondanak el amikért már majdnem pironkodnom kell a szülők előtt. Ez az Ő önérzetének a győzelme-mert neki otthon mindig azt mondják –hogy Te gyermek vagy nem értesz és ne szólj bele .Számomra mindig felejthetetlen marad az a –diadalittas tekintet amit a szülők felé irányítanak és ezzel közlik velük –hogy látjátok Ez emberi módon beszélt velem.

                De mindenek előtt a nagy titok az egészben a-SZERETET-amit közvetíteni tudsz a gyermek felé-egy szelíd hang,egy kedves simogatás vagy érdeklődés az Ő kis alakuló életükkel kapcsolatban.

                Az hogy egy ilyen alapokon felépített kapcsolat kialakuljon számos esetben többszöri próbálkozást igényel,de megéri a türelmet mert –életre

szóló barátságok szövődnek egy emberpalántával.

                Ebbe a folyamatba kell beépülnie a szülők józan pedagógiai hozzá-

Járulásuknak és nem kényszerfenyegetésekkel el idegeníteni a gyermeket az orvosi rendelőktől azzal a motivációval hogy ha nem eszed ezt...vagy amazt akkor injekciót kapsz vagy viszünk ahhoz a csúnya öreg orvoshoz.Otthon ha az orvos megérdemli beszéljünk róla érdemlegesen mert ez megnyugtató a gyermek részére is.

 

 

8-A GYERMEKEK VISELKEDÉSI MODELJEINEK AZ ISMERETE

    AZ ORVOSI RENDELŐBEN.

        

                                 Egy gyermek viselkedési modelljeinek az orvosi rendelőkben okai és eredői vannak A teljesség kedvéért egy néhányat megemlítenék.

                1-A gyermek orvos  egyik legnagyobb problémája hogy a kórelőzményi adatokat szülőktől vagy hozzátartozóktól kapja. A beteg gyermeknek ilyen szempontból nem megbízható az értékítélete. Ugyanígy van ez a kezelési eljárások megbízható teljesítését illetően is.

                2-A gyermek szorongása  egy olyan környezetben ahol megszokottan idegenekkel találkozik az ő általa –egy ellenségesnek itélt környezetben.

                3-Az ismeretlentől való félelem,gátolja az együtt működési készségét,és a verbális kommunikációt.

                4-A fájdalomtól való  félelem gátolja a klinikai vizsgálat operatív részét

                5-A gyermek szomatikus fejlődése,a növekedés azt eredményezi hogy a gyermek úgymond minden pillanatban más biológiai értékrendbe sorolható

                6-A gyógyszerek hatástana függ a kortól,a súlytól és az egyes szervek esetleges disfunkcionális állapotától

                7-Az orvosnak a szülőknek nagyon figyelmesen kell követni a szubtilis atípusos klinikai tüneteket

                8-Az édesanyák véleményét még ha olykor fárasztó is lehet kötelezően meg kell hallgatni,mert-az anyai megérzésnek történelmi hagyományai vannak..

                                Ez a kölcsönös szülő-orvos összhang és segítőkészség az első

lépés a gyermek gyógyulásának a sikerében

 

 

 

9-ORVOSI PÉLDAKÉPEK

                                A szakmai pályafutásom során voltak emberek,jobban mondva magas méltóságú szakemberek-gyermekgyógyászok akik különös hatással voltak a gondolkozás módomra,felfogásomra a hivatásom gyakorlásával kapcsolatban. Nagyon tiszteltem azokat akik nemzetközi kitekintéssel is értékelhető eredményeket mutattak fel. Ezek közül azok imprimálódtak a legjobban akiknek- hatalmas szintetizáló képesség- volt a jellemző vonásuk.-

                Ezek az emberek be tudtak hatolni az orvostudomány már már uralhatatlan bozótjába és utat vágtak az utánuk következőknek. Megemlítenék néhányat akik szerintem megfellebbezhetetlenek a szakmában,és akiket bizalommal követtem.G.FANCONI-R.DEBRE-KERPEL_FRONIUS-GH_GOLDIS-H.BARNETT-SZENTKIRÁLY ISTVÁN

 

 

10-AZ ORVOSI ETIKAI SZEMPONTOK UJRAÉRTÉKELÉSE.

.              

                 A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték ugyan a történelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerűen alkalmazkodniuk kellett a történelem folyamán kialakult új gazdasági,társadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainkban is hatalmas léptekkel haladnak előre.

                                Egy dolog nem változott-a beteg ember- akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt. Ez az ember ugyanúgy igényli a segítséget fájdalmaiknak enyhítésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást .Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alapo-

san megvizsgálják,meghallgassák panaszait. Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélyt kérő szavak.

Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.

                                A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre is képes. Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyítási határértékei. A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-

                                1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét, tekintélyelvűségét a gyógyászatban. Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.

                                2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klasszikus medicina örökértékű szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analizisekre-

                                3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak

                                4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás

az orvosok szemben mind igényesebb lesz.

                                5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.

                                Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-

1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott rendszerek,amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintű ellátást biztosítottak. A mai ellátási realitások már azt vetítik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani  attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat. A beteg aki sorsát bízza ránk,és hisz bennünk nem tekinthető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.

                                Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélytelenítení hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.

                                2-Vitathatatlan hogy az egészség megőrzése mindig a legfontosabb törekvése volt az emberiségnek. Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kívánalmai közé tartozott.

                                Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztosított a társadalomban az orvosnak. Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás lényege Ezért az orvos nem lehet indifferens a közvélemény számára.

A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából- Erre a társadalmi értékmérőre

odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vígyázzon.

 

 

 

11-A CSAPATMUNKA NÉLKÜLÖZHETETLEN VOLTA

                                A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott rendszerek, amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintű ellátást biztosítottak. A mai ellátási realitások már azt vetítik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani  attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat. A beteg aki sorsát bízza ránk,és hisz bennünk nem tekinthető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.

                                Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélytelenítení hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.

 

 

 

 

 

12-AZ EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS ÉS INFORMÁCIÓ ÚJRAÉRTÉKELÉSE

 

2o1o-ben kiadtam egy 1ooo oldalas elektronikus kiadású könyvet a következő címmel Gyermekgondozási tanácsok közhasznú gyűjteménye. A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.

Az információs rendszerek özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi. Valahol a  mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.

Másrészt, a mai szülők egészségügyi kultúráját tekintetbe véve, és a nívós tömegkommunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.

Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések, elkerülése végett, amik olykor félrevezetők és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektronikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatos adattára van.

Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bízott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunk.

 

 

 

 

13-A TÁRSADALOM MEGBECSÜLÉSÉT AZ ORVOSNAK KELL                                                                                        KIÉRDEMELNI..

                               

                                Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztosított a társadalomban az orvosnak. Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás lényege Ezért az orvos nem lehet indifferens a közvélemény számára.

A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja. Szigorú tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából Erre a társadalmi értékmérőre

odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.

 

                                                Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.

Ez bennünk tudatosult és sokan így is élünk. De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia ,  egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak. Az utóbbi időben az volt a pláne hogy ki tud nagyobbat rúgni belénk Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az összes társadalmi nyomorát az egészségügyre ruházta Nézzük meg kórházainkat,azoknak műszereltségí állapotát a gyógyszerellátást .Csak az utóbbi 2 évben 3ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind  kiválóan megállja a helyét.

9-ORVOSI PÉLDAKÉPEK

                                A szakmai pályafutásom során voltak emberek,jobban mondva magas méltóságú szakemberek-gyermekgyógyászok akik különös hatással voltak a gondolkozás módomra,felfogásomra a hivatásom gyakorlásával kapcsolatban. Nagyon tiszteltem azokat akik nemzetközi kitekintéssel is értékelhető eredményeket mutattak fel. Ezek közül azok imprimálódtak a legjobban akiknek- hatalmas szintetizáló képesség- volt a jellemző vonásuk.

                Ezek az emberek be tudtak hatolni az orvostudomány már uralhatatlan bozótjába és utat vágtak az utánuk következőknek. Megemlítenék néhányat akik szerintem megfellebbezhetetlenek a szakmában,és akiket bizalommal követtem.G.FANCONI-R.DEBRE-KERPEL_FRONIUS-GH_GOLDIS-H.BARNETT-SZENTKIRÁLY ISTVÁN

 

 

10-AZ ORVOSI ETIKAI SZEMPONTOK UJRAÉRTÉKELÉSE.

.              

                 A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték ugyan a történelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerűen alkalmazkodniuk kellett a történelem folyamán kialakult új gazdasági,társadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainkban is hatalmas léptekkel haladnak előre.

                                Egy dolog nem változott-a beteg ember- akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt. Ez az ember ugyanúgy igényli a segítséget fájdalmaiknak enyhítésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást .Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alapo

san  megvizsgálják,meghallgassák panaszait. Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélyt kérő szavak.

Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.

                                A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre is képes. Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyítási határértékei. A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-

                                1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,tekintélyelvűségét a gyógyászatban. Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.

                                2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klasszikus medicina örökértékű szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analízisekre

                                3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak

                                4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás

az orvosok szemben mind igényesebb lesz.

                                5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.

                                Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-

1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott rendszerek,amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas színtű ellátást biztosítottak. A mai ellátási realitások már azt vetítik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani  attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat. A beteg aki sorsát bízza ránk,és hisz bennünk nem tekinthető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.

                                Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélyteleníteni hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.

                                2-Vitathatatlan hogy az egészség megőrzése mindig a legfontosabb törekvése volt az emberiségnek.. Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kívánalmai közé tartozott.

                                Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztosított a társadalomban az orvosnak. Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege Ezért az orvos nem lehet indifferens a közvélemény számára.

A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja Szigorú tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából Erre a társadalmi értékmérőre

odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.

 

 

 

11-A CSAPATMUNKA NÉLKÜLÖZHETETLEN VOLTA

                                A beteg embernek a fejlett orvosi technika valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre melyekben az alkalmazott renszerek, amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintű ellátást biztosítottak. A mai ellátási realitások már azt vetítik  elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani  attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat. A beteg aki sorsát bízza ránk,és hisz bennünk nem tekinthető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.

                                Az első és legfontosabb feladat még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélyteleníteni hanem meg kell őrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.

 

 

 

 

 

12-AZ EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS ÉS INFORMÁCIÓ ÚJRAÉRTÉKELÉSE

 

2o1o-ben kiadtam egy 1ooo oldalas elektronikus kiadású könyvet a következő címmel Gyermekgondozási tanácsok közhasznú gyűjteménye. A kiadvány terjedelme és állandó aktualizálásának a lehetősége egy állandó, folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánl napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.

Az információs rendszerek  özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi. Valahol a  mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.

Másrészt, a mai szülők egészségügyi kultúráját tekintetbe véve, és a nívós tömegkommunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.

Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések,félremagyarázások elkerülése végett, amik olykor és ártalmasak lehetnek, igyekszünk egy olyan elektronikus kiadványt közreadni, aminek tágabb információs alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan bővíthető adattára van.

Számos gyermekhálózati munkatárs orvosok, védőnők, akiknek érzelmi énje és emberi tisztessége a reájuk bízott gyermekek sorsa, adták sokszor pályafutásuk szakmai eredményét ehhez a munkához amint ezt mi is tettük. De annak a tudatában is, hogy – egy kattintással – egy adott szükséges, esetleg drámai pillanatban olyan információkhoz juthat mindenki, amelyek  életmentők lehetnek. Ehhez pedig úgy gondolom, hogy mindannyian teljes odaadással és érdektelenül csatlakozunk.

 

 

 

 

13-A TÁRSADALOM MEGBECSÜLÉSÉT AZ ORVOSNAK KELL                                                                                        KIÉRDEMELNI..

                               

                                Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztosított a társadalomban az orvosnak. Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege- Ezért az orvos nem lehet indifferens a közvélemény számára.

A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja. Szigorú tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából Erre a társadalmi értékmérőre

odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.

 

                                                Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.

Ez bennünk tudatosult és sokan így is élünk. De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia ,  egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak. Az utóbbi időben az volt a pláne hogy ki tud nagyobbat rugni belénk- Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az összes társadalmi nyomorát az egészségügyre ruházta. Nézzük meg kórházainkat,azoknak felszereltségí állapotát a gyógyszerellátást. Csak az utóbbi 2 évben 3ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind  kiválóan megállja a helyét.

EGY ORVOS BARÁT KITÖRÖLHETETLEN EMLÉKE

DR.LŐRINCZY DENGEZICSRE LEGJOBB KOLLÉGÁMRA ÉS BARÁTOMRA EMLÉKEZEM. 

                               

                               

   DR.LŐRINCZY DENGEZICS

 RADIOLÓGUS FŐORVOS

                                   

 

                                                                 --1938-2000-

                                November 7-én végakaratának megfelelően a tordai ha-

rangok és a Sors szimfónia kíséretében a budapesti Új temető

szökőkútjába szórták Dr.Lőrinczy Dengezics hamvait.

                Oly hirtelen és oly messze távozott szeretett és tisztelt

kollégánk,hogy sajnos közülünk sokan nem tudtunk méltóan megemlékezni róla. Ma nehéz lélekkel és nagyon szomorúan tesszük

ezt meg,mi szatmári orvoskollégák.

                Dr.Lőrinczy Dengezics,mindannyiunk szeretett Dengéje

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem

egyik legértékesebb tanítványa volt,gondolkodásmódban,tudásban egyik legkifinomultabb képviselőjévé vált,az-Alma Mater-nek.

                Amig közöttünk élt, kulcsembere volt kórházainknak,szakmai véleménye számtalan esetben döntő jellegű volt a nehezen megoldható

esetek szakmai,orvosi értékelésében.

                A radiológiai  diszciplinában Ő volt az,aki a fekte-fehér kontraszt

változatait mesteri módon észrevette,és helyesen értékelte. Ez veleszü

letett adottsága volt. Sok esetben konok következetességgel dolgozott a sugár-veszélyben is azért hogy megbízható értékelést adjon klinikus kollégáinak a kórisme felállításához. Erre csak úgy lehetett képes,

hogy ő maga is komoly klinikai képzettséggel rendelkezett,

                Az általa bevezetett radiológiai vizsgálati módszerek közkinccsé

váltak. Tudományos közleményei jelentek meg a hazai és külföldi szaklapokban. Bármilyen fáradt volt mindig készen állt a tudományos munka végzésére. Hatalmas szakirodalmi tájékozottsága sok esetben mindannyiunk segítségére szolgált. A betegeivel való kapcsolatára a

kölcsönös tisztelet , megbecsülés és az áldozatkészség volt a jellemző.

                Önérzetében és önbecsülésében engesztelhetetlennek ismertük,nem ismerte a megalkuvást ezért olykor nyugtalan volt és szenvedett amit környezete nem mindig vett észre.

A történelem a sors ezelőtt tíz évvel más sorsot szánt Neki,de új helyén és egész életében,ugyanúgy megőrizte szakmai értékeit és emberi méltóságát mint idehaza. Különösen segítőkész volt az innen hozzáfordulók irányában.

                                Emlékezzünk mindannyian méltóan és kegyelettel

                                                               

                                                                DR.LŐRINCZY DENGEZICSRE.

                                                Kollégád és felejthetetlen barátod DR.BAUER  BÉLA.

IRODALOM

EGY MAGYAR VILÁGIRODALMI TITÁN

                                HARMADIK HALÁLA.-

Túl vagyok már a  megbotránkozások,felháborodások sokszor észbontó

igazságtalanságainak a napjain. Végigéltem a szellemi és fizikai tortúrák és fizikai megsemmisítések történelmi drámáit. A hatalmak mindig meggyőztek hogy az igazságot ők birtokolják,és osztogatják.

                De most amikor vásárra viszik a József Attila emlékét  szellemiségét , emberi,nemzeti értékrendjét,a mindannyiunk szenvedő Attilájának a sorsát, akkor már nem apadhat el a szavam.

                A politika és izmusok árnyékában, ez a sorstalan géniusz a szülőföldjén háromszor halt meg,

                Először a gyermeki, emberi fizikai létének és szellemiségének utolérhetetlen gondolatkincstára  kergette az öngyilkosságba,olyan életkorban amikor a kultúrától távolálló generációk,végigböfögték

a magyar sors szellemi álmait.

                Abban az időben végeztem középiskolai tanulmányaimat amikor  az árvalányhajas hatalom betiltotta ADY ENDRE és JÓZSEF ATTILA összes műveit. Tehát ki sem volt szabad nyitni örök értékű alkotásaiknak a lapjait. Tették ezt azzal az indokkal, hogy ADY ENDRE –egy vérbajos –nemi beteg-istentagadó,JÓZSEF ATTILA pedig egy lázító-proletár költő. Így folyt ez hosszú időn keresztül a magyar kultúra és mindannyiunk pótolhatatlan veszteségére. Ez az intézkedés annak idején ATTILA szellemi halálával ért fel.

                                A megkurtított agyú szellemi vigécek,visszaforgatva a történelem kerekét most arra készülnek hogy eltávolítsák a Kossuth térről a magyar nép egy rétegének a jelképes szobrát,ami sorsunkba ivódott-hogy voltunk-vagyunk és leszünk szegények és gazdagok

akiknek legdrágább kincsünk. a kimondott,leirt szép magyar szó. EZ LENNE JÓZSEF ATTILA EMLÉKÉNEK A HALÁLA sorrendben a harmadik amit  az esze ment hatalom agyalt ki.

JÓZSEF ATTILA FELBECSÜLHETETLEN SZIMBÓLUMA-A NEMZETNEK

Szimbólum,jelkép nélkül nincs nemzeti öntudat,emberi méltóság,vagy reménysugár fennmaradásunkhoz. A szimbólum időtálló nemzedékeken átívelő,érzelmileg,erkölcsileg,fenntartó,felemelő erő egy nemzet életében.

                                Ne engedjétek a vandálokat,mert ez a ti emberi méltóságotok utolsó megvédésének a lehetősége.

P,S,A marosvásárhelyi –SZENTGYÖRGYI ALBERT  színi akadémia  rektorának a felkérésére mint az orvostudományi intézet hallgatója egy JÓZSEF ATTILA esten elszavaltam a költő -ELÉGIA- című versét Hosszú időn keresztül készültem erre a nagyon rangos eseményre,amin az erdélyi magyar színjátszás nagyjai is szerepeltek. Sajnos csak ekkor ismertem meg teljesen JÓZSEF ATTILA VILÁGÁT,mondanivalójának ránk szabott minőségét és méreteit.

                                                                                                                DR.BAUER BÉLA

                                                                                                                -gyermekgyógyász főorvos

                                                                                                                -az Orvostudományok Doktora

                                                                                                                -Pápai Páriz Ferenc életmüdijas

                                                                                                                -a Páskándi Géza Baráti Társaság

                                                                                                                - egyikalapitója és elnöke

 Nem voltam elhivatott orvos. Még az érettségi vizsgám letétele után sem éreztem különösebb hivatástudatot.. Vonzott az irodalom, a színművészet/az utóbbi különben végigkísérte és meghatározta a további érdeklődési köröm határait. .Elemi iskolától kezdve sokat szavaltam iskolai rendezvényeken,nemzeti ünnepeken. A Kölcsey  líceumban a Pázmány Péter Katolikus Főgimnáziumban,úgymond –strapa-szavalók voltunk Banner Zoltánnal igen kedves barátommal,későbbi irodalom és művészet történésszel. Egyetemi éveim alatt sem szakadtam el az irodalmi élettől-Számos irodalmi esten szavaltam a Marosvásárhelyi Székely Szinház szavaló estjein a Szentgyörgyi Színiakadémia növendékeivel és művészeível Szamossy Kornélia,Bács Ferenc,Tarr László,Lohinszky Lóránd,Sinka Károly,Palóczy Frigyes,Kocsmáros Jenő/Az akadémia igazgatójától, harmad éves egyetemista koromban az orvosi karon megtisztelő ajánlatot kaptam hogy menjek át a színiakadémiára-ez az ajánlat egészen kivételes értékű volt,ugyanis színi-hallgató barátaim lemarháztak azért mert nem fogadtam el, ezt az egészen kivételes és megtisztelő felkérést. A professzor ÚRVIII  végül is többször meghallgatva a szavalataimat/ADY-JÓZSEF ATTILA-TÓTH ÁRPÁD-PETŐFI szavaló esteken de főként az ELÉGIA-/József Attila verse/ előadása érlelte meg benne az elhatározást az ajánlat megtételére. Édesanyám fél kézből megkontrázta az egészet,hallani sem akart róla hogy otthagyjam az orvosi egyetemet-és tulajdonképpen az Ő véleménye volt a döntő.

                                                                              ADYEMLÉKPLAKETT                                                                                 

                               

                                1954-ben a Magyar Autonóm Tartomány/az egész székelyföld/

szavalóversenyén első helyezést értem el és egyúttal a  jogot is, hogy én képviseljem a tartományt az országos szavalóversenyen- A zsűri tagjai közül csak néhányat említek Szabó Ernő,Kovács György,Hamvay Lucy,Mende Gabi,Csorba András,Tanay Bella-művészek-

                                1955-ben rendezték meg az országos szavaló versenyt a fővárosban/Bukarest/a szakszervezeti székházban. Az országos versenyre Szabó Ernő érdemes művész készített elő egy hónap alatt a Székely Színház egyik kistermében. Megtiszteltek részvételükkel Majtényi Erik és Páskándi Géza költők akik személyesen osztoztak örömömben mert nyertese lettem az országos szavalóversenynek.

Páskándi Géza különben iskolatársam és gyermekkori pajtásom volt.  Majtényi Erik pedig az Ő mentora aki felfedezve tehetségét 16 éves koréban a fővárosba vitte. De mi a továbbiakban is találkoztunk hol,Kolozsváron,Marosvásáhelyen ,Szatmáron,Bukaresten és hosszasan elbeszélgettünk minden alkalommal a közös sorsunkról és egyéni kilátásaimról,barátokról,irodalomról stb.

                                Ilyen minőségemben és érzelmi háttérrel javaslatomra,a volt barátai és osztálytársai hozzájárulásával megalakult a Páskándi Géza Baráti Társaság 2oo2  évben amelynek ma is elnöke vagyok Megjegyzem hogy Géza a karpaszományosok szemében még mindig-fekete bárány –volt és következésképpen az eszmei istápolását nem fogadták az –illetékesek-osztatlan örömmel,demokrácia ide vagy oda. Szatmárhegyen szülőházánál emléktáblát,majd mellszobrot állítottunk emlékére. Ugyanígy a Kölcsey Kollégium épületében is mellszobrot állítottunk Neki mint a iskola volt diákjának. Minden évben megemlékezünk Róla nagy léptékű irodalmi tanácskozások formájában,  A szobrainál pedig ünnepségek keretei között Szatmáron és Szatmárhegyen. Mellékelem a szobor avatások alkalmával elmondott ünnepi beszédeim szövegét,azzal a céllal is hogy elhaló szavainkat ne födémezzék velünk együtt.

A  Romániai Magyar SZó így tudósított az alapításról.

MEGALAKULT a PÁSKÁNDI GÉZA BARÁTI TÁRSASÁG.

                                Dr.Bauer Béla gyermekgyógyász főorvos kezdeményezésére megalakult a PÁSKÁNDI GÉZA BARÁTI TÁRSASÁG,amely a nemrég elhunyt,szatmári származású KOSSUTH díjas író emlékének és szellemiségének ápolását tűzte ki célul. A Társasághoz bárki csatlakozhat,az ország bármely városéból,aki úgy érzi hogy közel állt az elveiért egykor büntetőtáborba hurcolt iróhoz és tenni akar emléke megőrzéséért./Jelentkezni a o61-711447 telefonszámon lehet.A Társaság elnökévé a kezdeményező Bauer doktort választották. Máris készülnek Páskándi Géza születésének 65 évfordulóját megünnepelni amikor is május 16-án Szatmárnémetiben,17-én pedig Szatmárhegyen emlékeznek meg róla,táblával jelölve meg  szatmárhegyi szülőházát. Egyébként már Szatmárhegyen is megalakult az emlékbizottság amelynek helybeli RMDSZ vezetője,Szilágyi Sándor az elnöke,s tagjai közt van Kovács Ferenc református lelkész is.

Megjelent a ROMÁNIAI MAGYAR SZÓBAN-Sike Lajos riportja-1998.Március 23-2659 szám

EMLÉKEZÉSEIM PÁSKÁNDIRÓL

 

ELŐSZÓ HELYETT

Talán nem is lenne ildomos hogy egy akármilyen halandó, a 8o éves kor körül még ha barát is, papírra vessen egy irodalmi torzszüleményt amikor -

                   -egy zseniális korszak, zseniális alkotójáról kell megszólalnia

                   -amikor az alannyal egy negyedszázada nem cserélte ki gondolatait

                   -amikor a skála amin játszani akar nagyon széles-irodalom-történelem,szociálspihológia,haza,nemzetmegmentés,szimbólum,önnya-valygás,társadalmi irónia és más életünkhöz fűződő történések.

                   De mit tehet az ember , ha végzetesen sürget az idő és tarsolyában a kényszerűséggel hogy bizonyos értékeket meg kell őrizni a végtelenségnek-különben veszendővé vállnak. Nagyon kevés már az élő tanú,vagy ezen néhány között aki rögzíteni akar, vagy képes elvégezni egy olyan munkát, ami a te emberi méltóságodat megörökíti. Összegezve tehát ez az én –kényszerhelyzetem-és ezen kívül

                   -hogy a barátság az  tovább él a- kegyetlen urnákban- is.

                   -hogy a szép, de egyben nyomorult emlékezést is, meg kell ismertetni a fiatalokkal,

                   -hogy az irodalomban az abszurd az a műfaj  amiben kifejezheti lelke mélyén olykor elviselhetetlen fájdalmait,a kisember is.

                   -hogy mindennemű nemzettársadat tisztelned kell

                   -hogy évszázados szimbólumot teremts  Szatmárhegynek

                   -hogy örökös Pantheonja maradjon Szatmárhegy az alkotó

Páskándi Gézának, a mai rohadt öntörvényű világban,amiben már falkában támadnak  a tehetségtelen vadak.

Számolok a társadalom szemforgató,magatartásával ami a személyes illetékességemet fogja vitatni ennek a feladatnak az elvégzésére.

                   Ezeknek csak azt üzenem, hogy végezték volna kötelességüket,időben, és tiszta szívvel ahogyan megpróbáltuk ezt a feladatot mi a Géza  barátai elvégezni.

 Dr.Bauer Béla

 

GYERMEKKORI PAJTÁSOM ÉS BARÁTOM PÁSKÁNDI GÉZA

 

 

 

 

Tisztelettel kérem önöket hogy ezen írásomat ne az irodalmi igényesség értékítéletével mérjék,hanem mint a hivatásuk ismérveit gyarapitó kelléktár egy apró de nem elhanyagolható mozzanatát-

Dr.Bauer Béla

Pápai Páriz Ferenc életműdíjas orvos

Az orvostudományok Doktora

A Páskándi Géza Baráti Társaság elnöke.

-PARTIUM-

-SZATMÁRBA KÜLDI HŰ FIA-Részlet-

Mennyi nagy ész s jó szív a szülötted,

Ki vérrel küszködött mennyi csatán!

Ó, Partium ma mennyi a lélek-

puskalövés nélkül is katonád.

 

Páskándi Gézával mindketten 194o szaptember 5-ig román fennhatóság alatt éltünk. Az a pár év, ami egy gyermek életében meghatározó értékeket nyújt, erre a az időszakra esett. A tudatformálás, anyanyelv tanulása, iskola, olykor a fenyítések és verések már érezhetően keserű élményanyagunkká váltak. A születési anyakönyvi kivonatunkban például nem a szülők által igényelt nevet írták a keresztlevelünkbe. Páskándi Géza-helyett PÁSKÁNDI GHEIZA- t. Amikor heccből így szólítottuk, Géza minden alkalommal a mindenszenteket is földre kényszerítő káromlással reagált. Én a Bauer Béla helyett: BAUER ADALBERT nevet kaptam az akkori román kormány belső rendelkezései alapján történő románosítás miatt.

1940 szeptemberében Géza 7 éves volt, jómagam 9 éves. Én szemtanúja voltam a magyar hadsereg felszabadításának – élükön a fehér lovon a kormányzóval.

Úgy hiszem, hogy a román hatalom kitörölhetetlen, mély nyomokat hagyott alakuló gyermeki létünk emléktárában. Feltétlenül Géza nemzeti énjében is lelki fájdalmat hagyott, ami egész életében végigkísérte, és arra a cselekvésre késztette, amire a múltja és jelene kötelezte. Engem sokat vertek – boxerekkel – a betelepített altisztek gyerekei és kamaszai bandákba verődve. A súlyos sérülések ma is látható nyomokat hagytak az arcomon.

16 évet élt Géza Szatmár megyében: 7 évet Szatmárhegyen, 9 évet Szatmár városában. Az elemi iskolai tanulmányait az első osztály után Szatmárnémetiben folytatta. Tudomásom szerint a Hegyi úti népiskolában, mivel szülei a szatmári Lókertben telepedtek le.

Két dolgot szeretnék tisztázni. Az egyikre akkor figyeltem fel, amikor a Kölcsey Kollégium Páskándi szobrának avatásakor elhangzott beszédemet követően, egy magyar nyelv és irodalom tanár (G. István) a következőket mondta szinte elismerőleg: Végre van egy ember, akinek van bátorsága említést tenni a Lókert-ről Géza élettörténetével kapcsolatban. Mellbevágott a kijelentés hiszen Géza negálta vagy szépítgette. Valószínűnek tartom hogy a magyar lakosság egy bizonyos rétege szándékozott osztályosítani Gézát. Azzal tisztában voltam a Hídontúl : az akkori peremvidék – a város társadalma egy bizonyos rétegének, lekicsinylő, nem kimondottan , de Szatmár város kis szegénytelepének számított.

De mi ott születtünk , ott éltünk. A Dohánybeváltó, .a Nagycsaládosok telepe: az Oncsa- és a Gőzfűrész telep, a Kubik, a Lókert, a Biki tér, a Zsadányi úti Kereszt, a Farkas udvar zsellértelepe stb szomszédságában. Tény az, hogy Szatmár város népességének egy jó része itt élt, s nagyon sokan voltak közöttük, akik fizikai munkából tengették életüket (ha egyáltalán volt munkájuk), s általában a sokgyermekes családok voltak. Tehát a közeg, ahol Gézával éltünk, miért jelentene egyáltalán elmarasztaló hátteret vagy szégyelleni való foltot egy zseniális ember élettörténetében ? Meg vagyok győződve, hogy írói élményanyagának háttere a szatmárhegyivel kiegészítve innen is származik. Gyermekgyógyászként mindig tekintetbe veszem a gyermekkor közegének a ráhatásait az alkotó készség hátterének és minőségének a megítélésében. Ez az esetek többségében döntő jelentőségű.

 

A másik említésre méltó kérdésfeltevés az, hogy a román politika főként az oktatást vette kereszttűz alá. Mi már csak román nyelvű óvodába járhattunk. Anyanyelvünk megőrzését csak a felekezeti iskolák biztosították, ahol a magyar oktatásügy rendszertana volt érvényes. Az pedig annak idején virágkorát élte. Így, mindvégig lehetőségünk volt anyanyelvi oktatásban részesülni. Tehát anyanyelvünknek – az ízes szatmári szónak – mindvégig továbbélt a vitalitása és reménye, hogy hosszú ideig ,még a végváriak mindennapi szótárában is méltó helyet foglaljon el.

 

Idézem Gézát egy Panek Zoltánnal készitett interjújából:

Kérdés: ....mit köszönhetsz te annak, hogy épp Szatmár megyében, Károlyi Gáspár és annyi más nagy író szülőföldjén láttad meg a világot ?

Válasz: Beleszámítva apám és anyám beszélt nyelvét, jó földieim ízes szép beszédjét is, s a magam szomjú fogékonyságát – TALÁN MINDENT –

Géza Szatmárhegyen született, az akkori mércével mérve egy egyszerű iparos család sarjaként, egy egyöntetűen református vallási közösségben. A helységben akkor szinte 1oo%-ban magyar népesség lakott. Az elemi iskola első osztályának elvégzése után Szatmárra költöztek a szülei a jobb megélhetés reményében, mert a világ akkor is még az 1933-as világválság gyötrelmes napjait nyögte. A peremvárosi Lókert-ben telepedtek meg. Itt éltek Gézáék 1954-ig, amikor is elköltöztek a Hortobágyi utcába, a város ellenoldali peremvidékére.

Tehát erről az időszakról szól a mi gyermekkori pajtási, majd később őszinte és nyílt emberi barátságunk. Nem célom feltupírozni ezt a közös mozzanatát életünk minőségének igazolására, csak annyival érvelek hogy Géza mindig csak Bécikémnek szólított, még akkor is, ha feltételesen

– nagyon frászos – hangulatban volt. Úgy érzem, hogy mindkettőnk küzdelmes életének és a történelmi vagy más kényszerhelyzeteknek a megvilágításában. ennek a megszólításnak értékelhető emberi háttere volt. Egy alkalommal amikor 1966-ban megjelent a HOLDBUMERÁNG cimű első verses kötete, hazajött Szatmárra – mint fiatal titán –,hogy egy kicsit kirázza a bolhákat az ingéből /a csibész nyelv szóhasználata hagyományos volt/. Mindannyian: a TABAK-osok nagyon örvendtünk a barátunk sikerének. Mi annak idején úgy tudtuk a költő ilyen alkalommal dedikál. Amikor erre kértük kiforgatta a zsebeit és tajtékozva a következőket mondta: Hát nem látjátok, hogy egy veszekedett garasom sincs ?! Igy aztán elmentünk a Hám János utcai könyvesboltba Vele együtt és ott dedikálta vetésének első termését.

Mi volt arra a magyarázat, hogy két gyermek elég nagy távolságról (a Biki tér és a Lókert között) megismerjék egymást és pajtási kapcsolatot alakítsanak ki egymással. Amint már említettem: Szatmár peremvidékén sok gyermek volt. A kisállattenyésztés még sok felnőttnek is az egyedüli szórakozást jelentette. A gyermekek imádtak csereberélni, bugyli-bicskát, galambokat, nyulakat, énekes madarakat Együtt jártak pecázni a Homoródra, fürdeni a Szamos torkolatához, vagy a Kubikra csónakázni a hazulról elcsent mosóteknőkkel. Télen pedig – ereszkedni – szánkóval a vasúti töltésen. Ez egy autonóm gyermektársadalom volt a maga megismételhetetlen örömeivel, nehéz sorsával és egész életen át tartó barátságokkal.

Még 70 év távlatából is boldogan írom le a város peremvidék gyermekeinek a. hangulatát, azt az érzést, amikor mindent a sajátodnak éreztél a rengő aranysárga búzatáblákat, eperfákat a Hegyi úton, vizeket, a bokáig érő nyári poros utak forróságát. az összes gyümölcsöst, a birkózásokat, verekedéseket stb.

 

LÓKERTI NYÁR

Apám fűrészel, jó anyám meg

karcsú kis kórókat kapál -

munkájuk árnyékába búvok-

Ne bánts, verejték ízű nyár!

 

KUBIK ÉS A TENGER

Mosóteknő volt a ladikom,

Azzal úsztam a Kubikon,

a szomorúfűzfák alatt

riogatva a madarat

Tengerész akartam lenni,

tengerre akartam menni,-

s elsüllyedt teknő-ladikom.

Gyermekkorom,Titanikom.

Úgy elsüllyedt hogy száz búvár

se hozza fel ,ha érte jár.

Le az iszapba költözött,

Tündököl a kagylók között.

Ez jutott eszembe akkor,

ötvenhárom májusában

a nagy tengerparton állva,

szürke utazóruhában.

A Fekete tenger zúgott -

S én beteltem életemmel,

A Kubikba mi alászállt,

habján felhozta a tenger

-GALAMBJAIM

- Jaj gyöngy galambjaim, kávészín, bóbítás,-

- az vagyok én most is, tűnődő galambász

- az voltam én mindig - néztem a pörkli kant,

- kitárt szárnyaival a Nap felé rohant

- Jaj vajon a nap-láng mennybéli vidékről

- leperzseli őket az otthonos égről?

- Jaj, vajon a szép kan faducába megtér

- vagy elhódítja az idő s irdatlan tér?

 

Amikor ismét találkoztunk, akkor már az Állami Magyar Fiú líceum tanulói voltunk. Egy intézményé, amelyik nagy irodalmi múlttal rendelkezett. Nagyon szerettem a verset és sokat szavaltam már a Római Katolikus Népiskolában iskolai ünnepségek alkalmával. Visszaemlékszem, hogy Magyarország akkori miniszterelnöke Imrédy Béla látogatása alkalmával a CECILben tartott fogadási ünnepségen, mint negyedik osztályos elemista én szavaltam egy hazafias verset. .Ez annak idején nagyon nagy elismerésnek számított szülővárosomban. Később a líceumban kedves régi barátommal Banner Zoltánnal (irodalom- és művészet történésszel), mint kiváló magyar nyelv tanárunk Antal Péter tanulói sokat szavaltunk iskolai és más rendezvényeken..

 

Annak idején ismertem meg jobban Gézát, aki akkor bontogatta szárnyait egy-egy próbálkozással vagy egy helyi vagy idővel központi lapban. Ebben kapcsolatrendszerben/a nagyobbak közül még Panek Zoltán, Bretter Pál, Bretter Gyurka, Czier Antal, Szabó József/Tiba, Darida György, Szteklács László és a fiatalabb generációk Irodalmi Önképzőkör- ben tevékenykedtünk, aminek lelke, szellemi és összetartó ereje Antal Péter tanár úr volt.

Egy másik közös találkozási pontunk ( függetlenül attól, hogy Géza és közös barátunk: Káhán Géza 2 évvel fiatalabbak voltak tőlem) hazafelé az utunk az iskolai foglalatosság után egy irányba vezetett a Hídontúlra a Várdomb utcán keresztül. Általában négyen jöttünk az iskolából ebbe az irányba: Káhán Géza, Páskándi Géza, Fernczi Miklós és jómagam, a koridős. Ők hárman osztálytársak voltak és nagyon jól megértették egymást. Káhán Géza leragadt a Várdomb utcán, Ferenczi Micu (Szatmár legtehetségesebb labdarugója) a Textil gyárnál, és mi ketten Gézával folytattuk az utunkat a vasúti töltésen a Dohánybeváltó sorompóig. Általában közhelyekről beszélgettünk, galambokról, vagy egy ponyva regény hőséről, símí –semmi dolgokról...

 

Géza minden irodalmi foglalatossága mellet rengeteg ponyva regényt olvasott. Ezeket Bezdeg tanár úr .úgymond kimondottan nagy kéjjel. kobozta el tőle. Olyan esetekben, amikor egy órával rövidebb volt a napja, még mindig a Várdomb utcai Delman ház kapualjában falta a szöveget. Mikor odaértem, abbahagyta és mentünk hazafelé. Gondolom hogy a szülei is tiltották tőle ezeket a füzeteket .Hatalmas ponyvairodalom gyűjteménye volt. Ezekben a füzetekben a cím alatt szerepelt: „Páskándi Géza tulajdona”. Abban az időben Ady és József Attila művei mellett ezek a ponyvák is –index alatt voltak a szemérmes társadalom kultúrigényeinek megfelelően. Zárójelben jegyzem meg, hogy határozott véleményem szerint a ponyvairodalom értékesebb volt a mai szennyirodalomnál. A kor annak idején elítélte, holott ha nem is egy elfogadható irodalmi stílusban, de benne volt a szereplők hite az igazságban, gerincessége, bátorsága, a kis közösségek összetartó ereje. Ezekben az írásokban bennük volt a jó és a rossz fogalmának a becsületes és becstelen elkülönítése, a jogbitorlás elítélése, a magántulajdon tisztelete. a mindennemű tolvajok és rablók példás megbüntetése. Gondolkozzunk el azon, hogy mi történik napjainkban…

 

Szemérmetlenségnek tartanám, ha Gézát a saját értékítéletemmel ruháznám fel. Hazafelé menet ő többször elmondta nekem egy-egy ponyva érdemi tartalmát (hogy például a Jefferson párharcban lelőtte a rabló –Kockafülü Jack-et...)Mindezeket azért írom le, hogy megvédjem őt a még mai napig is tartó –ponyvaregény olvasás – elmarasztalásaitól. Őszintén szólva még ma is inkább megnézek egy western-filmet, mintsem meghallgassak egy erkölcstelen politikus, hazug szövegét…

 

Páskándi Géza szatmárhegyi és szatmári életéről, múltjáról meglehetősen keveset közölt az irodalomtörténet. Tizenhat és fél éves korában a román fővárosba került. Sokat ígérő szárnypróbálgatás után Majtényi Erik fedezte fel tehetségét és az Ő mecenaturája alatt a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapjához, az Ifjúmunkás-hoz került. Az akkor nem volt szégyen, inkább a kivételes tehetség elismerését jelentette. Majtényi maga köré verbuvált több tehetséges irodalmi embert, köztük Gézát is, akiért személyesen jött el Szatmárra, a szűlői hozzájárulás megszerzése végett. A későbbi beszélgetéseink alkalmával elmondta hogy mennyi emberi örömmel segítette és vitte fel maga mellé Kányádi Sándort.

Nagyon fiatal volt (alig múlt 16 éves), amikor elkerült szülőföldjéről, hogy aztán mint tehetséges fiatal költőként hazalátogasson. Nem tisztem, hogy életének értékítéletével foglalkozzam, avagy zsenialitását méltassam az

 

 

egyetemes magyar irodalom történelmi kelléktárat kiegészítve, de felelősségemnek érzem, hogy életének erről a szakaszáról az objektív tények ismeretében azzal a tájékoztatással szolgáljak, amit személyesen Géza korai gyermekkoráról ismerek.

Aztán egy jó időre elváltak útjaink. Ő az irodalomban kereste kivételes képességeinek kiteljesedését, jómagam az orvostudományi egyetemet végeztem Marosvásárhelyen, majd 5 évig a Kapnikbányai Bányaüzemben, mint bányaorvos láttam el feladataimat. Kiss József közös barátunk így ír a nekrológjában /Esztergom/a vele eltöltött fővárosi időkről: Páskándi Gézától nincs dedikált könyvem. Nincs, pedig mindketten a Partium porából vétettünk, szinte egyazon időben koptattuk Bukarest flaszterét, próbálgattuk a magyar szerkesztőségek írógépeit, együtt tanultuk a – többség - nyelvét a Dimboviţa partján közösen álmodtuk a boldogabb jövőt.

Az ötvenes esztendők a fővárosban az Ifjúmunkás, a Romániai Magyar Szó, a Falvak Népe mindmegannyi állomáshelye volt Gézának az alkotás kiformálásában. Aztán kormányrendeletben megszüntették az –Ifjúmunkást, és ő Kolozsvárra került a Filológiára, ami nem nagyon volt ínyére, de mindannyiunk szerencséjére, Termékeny szakasza volt irodalmi tevékenységének.

 

Én Marosvásárhelyen egyetemi éveim alatt sem szakadtam el az irodalmi élettől és Gézától sem. Ahányszor Vásárhelyen járt, minden alkalommal felkeresett. Számos irodalmi esten szavaltam a Marosvásárhelyi Székely Színházban, az Akadémia kistermében a Szentgyörgyi-Sziniakadémia növendékeivel és a Székely Színház művészeivel: Szamossy Kornélia, Bács Ferenc, Tarr László, Lohinszky Lóránd, Sinka Károly, Palóczy Frigyes,Kocsmáros Jenő társaságában. Az Akadémia igazgatójától harmad éves egyetemista koromban az orvosi karon megtisztelő ajánlatot kaptam : menjek át a Színi Akadémiára. Ez az ajánlat egészen kivételes értékű volt, ugyanis színi-hallgató barátaim lemarháztak azért, mert nem fogadtam el ezt az egészen kivételes és megtisztelő felkérést. A professzor úr végül is többször halva a szavalataimat (Ady-, József Attila-, Tóth Árpád-, Petőfi- szavaló-esteken, de főként József Attila Elégia versének előadása érlelte meg benne az elhatározást az ajánlatmegtételére. Édesanyám félkézből megkontrázta az egészet, hallani sem akart róla. Tulajdonképpen az ő véleménye volt a döntő. Amikor ezzel a dilemmával vesződtem, Géza éppen Marosvásáhelyen járt. Találkoztunk és egy - kubai – mellet beszélgettünk az éppen aktuális ajánlatról. Géza, szerintem, nagyon bölcsen a következőket mondta: Bécikém, Te a barátom vagy. Igyekszem Neked becsületesen és őszintén érvelni. A színészi hivatás az nem költészet és nem orvostudomány. A jövőt tekintve a sikernek nagy a kockázata. Ha te 3 évet letalpaltál a medicinán, fejezd be tanulmányaidat, és ha akkor is megmarad a vonzalmad, még lehet belőled kiváló színész is.

 

1954-ben a Magyar Autonóm Tartomány (az egész Székelyföld) szavalóversenyén első helyezést értem el, mint orvostanhallgató és a jogot szereztem arra, hogy én képviseljem a tartományt az országos szavalóversenyen. A zsűri tagjai közül csak néhányat említek: Szabó Ernő Kossuth díjas érdemes művész, Kovács György érdemes művész, Hamvay Lucy, Mende Gabi, Csorba András, Tanay Bella, Tarr Laszló – az erdélyi színjátszás mondhatnám utolérhetetlen alakjai.

1955-ben rendezték meg az országos szavaló versenyt a fővárosban (Bukarest) a szakszervezetek székházában. Az országos versenyre Szabó Ernő érdemes művész, későbbi Kossuth-díjas művész készített elő. A szavaló verseny első helyezette lettem. Megtiszteltek részvételükkel a versenyen Majtényi Erik és Páskándi Géza szülőföldi barátom. Mindketten elismeréssel szóltak elért sikeremről. Különben Majtényi verset szavaltam… Utána elbeszélgettünk a mindennapi gondjainkról.

.Akkor még nem gondoltuk hogy a történelem, a mindenkori hatalom milyen eszköztárakat használ fel az emberi elme megcsúfolására. A kolozsvári –Horrorról csak Kapnikbányán értesültem, ahova kihelyeztek, mint bányaorvost és többek között 2ooo politikai elitéltet segítettem a túlélés reményének a megőrzésében. Mindezt 5 éven keresztül és majdnem minden nap a föld rohasztó, gyilkos fekete gyomrában. Tizenkét év után kerültem haza Szatmárra versenyvizsgával a Vasúti Rendelő Intézetbe. Ott keresett fel Géza rövid idővel a szabadulása után, aztán mind gyakrabban találkoztam vele a többi ”tabakos” társaságában.

 

Szinte minden este foglalt volt az asztalunk és az egykori Pannónia szálló tövében a Tabac Bar-ban. A szatmári Korzó standján mindig találtál egy rövid elfogyasztására hajlandó tagot. Irodalmárok, újságírók, színészek, orvosok, mérnökök, tanárok és minden kategóriájú érdeklődők voltak köztünk. Mondhatnám, így alkottunk egy hagyomány őrző társadalmi önképzőkört.

Páskándi Géza szabadulása előtt és utána is látogatta a társaságunkat. Szabadulása után, igaz eleinte nem teljesen felszabadultan, nem felhőtlen szellemiséggel. A kötetlen régi hangulat az állandó élcelődés, az utánozhatatlan szójátékok, az érzékelhető bizalom a szellemi partnerség szintje különleges eseménnyé avatta a későbbi találkozásokat. Ennek a társaságnak tagja volt Géza is. Bennünk élt szatmári gyermekkorunk minden apró mozzanata, közös szellemi élményanyagunk - a szatmáriság -ínyenckedő, ironikus, élcelődő stílusviselése.

 

Mindig szeretettel vártuk, éreztük és megéltük zsenialitását. Tanúi voltunk mindannyian nyugtalanságának, és számunkra nem mindig áttekinthető, de később beigazolódott nagy igazságainak. Mindezekért elnéztük neki a zsenik autentikus rigolyáit, amik különben nem voltak sértőek számunkra.

 

Aztán egy jó ideig nem adott jelt magáról. Néhány év múlva jelent meg a magyar irodalmi élet elit porondján, immár nagy sikerektől övezve Budapesten, ahova 1974-ben telepedett át. Én akkor már a Szatmári Egyesített Kórház alkalmazottja voltam és a doktorátusi tézisem megvédésére készültem. Két alkalommal voltam rövid ideig a szatmári városi kórház igazgatója és ilyem minőségemben volt alkalmam meggyőződni hogy a magyar intellektualitás fölött még mindig sötét felhők tornyosulnak, még mindig –fekete bárányok vagyunk és azok is maradunk még jó ideig, de az is lehet, hogy végleg. Így megértettem Géza áttelepedését.

 

 

 

 

                PÁSKÁNDI,GÖRGEY,CSÓRI,CSURKA

 

Páskándi Géza a barátom volt, de az emberközelség olyan fokát és mélységét nem értük meg, mint egy olyan valaki, aki napi szinten pengézett - szellemiségével. Elsősorban azért, mert engem nagyon lekötött a hivatásom gyakorlása, a mindennapi beteganyag, ügyeletek, tudományos munka stb. Az az 54 év, amit a betegek ágya mellet töltöttem, egy jó időre szakbarbárrá avatott, mert az egyenlő megítélésemhez, vagy a tudományos munkám elismeréséhez többszörös erőfeszítésre volt szükségem, mint az ejtőernyősöknek

Aki Páskándi Géza bármilyen nemű közelségét, szellemi értékrendjét vallotta magának, még mindig listázott ember volt ebben az országban, elviselvén a rutin megfigyelések és követések még mindig széles skáláját.

Mindezek ellenére, kötelességemnek éreztem a többi pajtásommal együtt, hogy legalább halála után adjuk meg neki a szatmáriak tisztességét és alakitsuk meg a Páskándi Géza Baráti Társaságot-megőrizve az Ő hallhatatlan irói hagyományait.

 

-EMLÉKBESZÉDEIM,MEGEMLÉKEZÉSEIM

-PÁSKÁNDI GÉZA SZOBORAVATÁSA-SZATMÁRHEGY

 

 

Dr.BAUER BÉLA a Páskándi Géza Baráti Társaság elnökének

                                                ünnepi beszéde-

                                                Anno-2oo3-május 16-án-

 

 

Tisztelt Ünneplők,Kedves Vendégeink-

 

                                Számomra ez az emléktábla elévülhetetlen és örök értékű marad- Ennek az eseménynek,érzelmi és erkölcsi kötődése beivódott tudatunkba és visszavonhatatlanul magunkénak valljuk.

Ezen a helyen a szülői háznál tért vissza Páskándi Géza közénk,ez jelentette a kezdetet az ö hagyatékának ápolásához. Ide zarándokoltunk minden évben,hogy emlékezzünk,itt csengett a fülünkbe először a Páskándi verseket szavaló gyermekek üde hangja.

                                Ez lett a Páskándi Gézát szerető és tisztelő Kárpát-medencei magyarok meghitt találkozóhelye.

                                Itt érlelődött az a gondolat és szándék is,hogy mellszobrot állítsunk neki,mert Szatmáhegy,századokra visszatekintő történelmében egyetlen magyar szimbólum lett,helyi társadalmi értékrendjét tekintve.

                                Szimbólum,jelkép nélkül nincs nemzeti öntudat,emberi méltóság vagy reménysugár a fennmaradásunkhoz-a szimbólum-időtálló nemzedékeken átívelő,érzelmileg,erkölcsileg fenntartó,felemelő erő egy közösség életében.

                                Jól eső érzés,hogy mi mindannyian Páskándi Géza barátai és tisztelői,adott történelmi időben és körülmények között felismertük ezt a tényt és igyekeztünk átörökíteni az elkövetkezendőknek hogy ápolják tisztességgel. Áldozatkész emberekkel-közös összefogással-nagy örömünkre mellszobrot avatunk ma Páskándi Géza születésének 7o-dik évében azzal a céllal,hogy elmúlásunk elhaló szavunk ne boritson leplet

emlékére.

                                A mai naptól kezdve Páskándi vigyázó tekintete követ bennünket minden nap,hogy milyen,tisztességben és méltóságban éljük meg mindennapjainkat.

                                Ez lesz Páskándinak legigazabb Panteon-ja,ahol a legtöbb emlékezést és szeretetet kapja időben és hallhatatlanságban. Most már itt van közöttünk a hűséges szülőföldjén.

                                Ezentúl minden évben hitet tesznek a hegyiek,a szobor előtt,arról,hogy hegyi magyarnak mondhatják- az ízes magyar szó nagy játékmesterét-,az igaz embert,aki ebből a vízmosásos,gödrös utcából indult el a szerintünk még most is megfoghatatlan életútjára.

                                A megismétlődő megemlékezések alkalmak lesznek arra is,hogy ne törjön meg az itteni magyarság összetartó ereje,hogy gyermekeik szájából ne apadjon ki az igaz és szép magyar szó.

                                A történelem nagyon ritkán és szűkmarkúan osztja az igazságot,de olykor gyógyírt is nyújthat a népek és nemzetek fájdalmas sérelmeire, köztük a mieinkre is.

                                Most úgy gondoljuk hogy lassan feltisztulnak a láthatárok,

feloldódnak a komor tekintetek,és az arra érdemeseknek hozzáférhető-

vé válik a történelmi igazságtétel,a szabadság a méltányos emberi szolidaritás,alkotókészségen alapuló társadalom. Mindez

belátható időben beteljesedhet,ahogyan ezt Páskándi Géza megálmodta.

                                Kedves Barátaim- Szép és nagy ünnepet ülünk ma

Szatmárhegyen-az örvénylő májusi orgonatengeren-ahogyan ő irta

egyik költeményében.

                                Azok akik ma is iderótták a Csillaghegy és Tükörhegy

ösvényeit/számosan elnehezedett léptekkel/a közelmúlt lelki terhei

vel,de nagy örömmel és megcsillanó fénnyel a szemükben élik meg ezt a

napot. Érzik és tudják azt, hogy Páskándi Géza igazat irt és vallott az

utolsó leheletéig,a csillaghegyiek,mindannyiunk igazát.

                                Függetlenül a hozzájárulás anyagi vagy szellemi értékétől,

köszönetet mondok mindenkinek a Társaság nevében,aki ezt az ügyet szolgálta-legyen felhőtlen és békés-a közös örömünk.

                                Külön köszönetet érdemel vagy köszönet illeti Szatmárhegy polgárait és ezeknek vezetőit,tanácsosait ,akik olykor ellentmondásos helyzetekben is vállalták a felelősséget ezért az ügyért.

                                                                                                                                                                                                                                Köszönet Volosin Györgynek,hogy szívügyének tekintette a

 Páskándi szobrot és meghatározó szerepet vállalt ennek megvalósításában

                                Köszönjük Erdei István művész úrnak,hogy ilyen alkotói léptékben adta vissza Páskándi Géza szellemiségét. PÁSKÁNDI GÉZA

                               

-A KÖLCSEY FERENC KOLLÉGIUMI                                                                                     SZOBORAVATÁSON.

-MEGKÉSETT ÜZENET PÁSKÁNDI GÉZÁHOZ.

                               

               

                Üzenjük Neked mi, szatmárhegyiek a ,–kék szilvafák-birodalmából,szatmáriak a város pereméről a stílusteremtő stílustalanság még létező képviselőin keresztül,a lapos de rangos város porában poroszkálókkal, a barokk kripták néma lakóival eggyüt,hogy magunkénak tudunk és tartunk,- hogy szellemi hagyatékod. életműved megfelelő helyre kerül Szatmár és az erdélyi magyarság történelmében,az egyetemes magyar irodalomtörténetben.

                                Üzentek neked a csíkszeredai székely fiatalok,akik ebben az évben március 15-.én a Te gondolataidat idézték,vallották,mint múltunk,jelenünk és jövőnk egyik szellemi megtestesítőjét,városuk főterén,a Duna televízió közvetítésével az egész erdélyi magyarság előtt.

                                Te, elsősorban a miénk vagy az erdélyi magyaroké. Szenvedéstől és megalázottságtól átitatott sorsunk a Te életutadon ugyanúgy vonul végig,mint a miénken. Ez vértez fel bennünket a holnap küzdelmeire.

                                De üzennek a fő városból és Erdély nagyvárosaiból,azok a kortárs barátok és ismerősök,akiknek nem volt alkalmuk elmondani Neked,hogy a Te elméd,írói hitvallásod,és emberi sorsod,nem tört meg a modern –izmusok-kegyetlen és kíméletlen útvesszőjében-megmaradt az alkotó erkölcsiség feddhetetlen szellemében.

                                Mindannyian megkéstünk üzenetünkkel,megkéstünk, mert emberi gyarlóságunk,hiuságunk, közömbösségünk akadályain nem tudtunk kellő időben túllépni,mert sajnos még ma sem tudjuk kellőképpen megbecsülni és megvédeni szellemi elitünket,mert Kelet-Európa egén a lopakodó sötét árnyak még ma is riogatnak.

                                De hála a sorsnak,hogy ma itt állhatunk mindannyian,a családoddal együtt,hogy méltóan tekintsünk vissza a múltra,és hittel bizakodással a jövőbe.

                                Emlékezésünk nem tartozás- kiegyenlítés,avagy sütkérezés a zsenialitásod,kivívott,elismert fényében,hanem erőmerítés,erőforrás a megmaradásunkhoz szükséges szellemi értékrend kialakításához.

                                Megalakított baráti társaságunk a kegyetlen Idő szülötte,az Időé amely ennyit mért ki Neked.

                                A jövőben ahhoz,hogy szellemed éljen,verseid világítsanak,drámáid életre keljenek,novelláid gondolatokkal gazdagítsanak,már az útókor feladata, különös tekintettel a felnövekvő tehetséges ifjú nemzedékre.

                                A Kölcsey Ferenc Kollégium,amelynek diákja voltál velünk együtt,és ahol ma emlékszobrodat avatjuk,mindannyiunk –alma matere,nagyszerű tanáraival és diákjaival,becsülettel és áldozatkészséggel szolgálja emlékedet, A megrendítően drámai harcot,amit az indulástól a kiteljesedésig vívtál önmagaddal és korunk gátlástalan,hiteszegett világával.

                                Emlékezetünkben most is együtt ülünk a –Tabak- asztalánál, kezedben az elmaradhatatlan cigarettával,amint egy papír szalvétára veted a következőket-

Egyesek élete emésztő gond,míg mások élete gondtalan emésztés. Emésztő gondjaink olykor sokasodnak, segítsen emléked ezek enyhítésében-

                                                                Dr.Bauer Béla

                 A Páskándi Géza Baráti Társaság elnöke

 

 

 

 

SORSTÁRSAK-A SORSTALANSÁGBAN

Az alábbi sorokat Dr.Nagy Béla szeretett és tisztelt kollégám és barátom megemlékezése alkalmával mondtam el a Magyar Egészségügyi Tanács Tudományos ülésszakán 2o1o május 14-én.

Sok magyar anyanyelvű orvos kolléga hallgatta meg és magáénak érezte a tartalmát. Jómagam is úgy érzem hogy ez valahol közös sors és nem csak egyedi. Többen kérték még azok is akik  nem vettek részt ezen a rendezvényen hogy juttassak egy-egy példányt számukra is.Úgy gondoltam hogy ha felteszem a WEB lapomra az óhajnak eleget tudok tenni.

                                                                                                DR.BAUER bÉLA 

                               

Vannak emberek akiket bármilyen munkaterületre sodorjon az élet. beverekedik magukat az élre. Ők azok akik nyughatatlanságukkal olykor,kényelmetlenek,

akiknek pontossága és kitartása idegesítő lehet,hisz gyengeségeinkre,emlékeztetnek,akik nem taktikáznak az életnek nevezett színjátékban,s ha szót kapnak azt mondják amit a közösségi érdek diktál, s nem pedig azt ami a perc, pillanat mint magán személyeknek éppen jó/bb/Ezek az emberek élő felkiáltójelként vonulhatnak végig a közös színtereken, s ki tudnak bányászni magukból  annyi erkölcsi energiát,hogy tartásuk,ne lazuljon el akkor sem, amikor éppen az avatatlanok át akarják sodorni őket, sorsuk árnyékos oldalaira.

                                Vannak emberek akiknek csendes szava  és áldozatkészsége felér mások kemény hangoskodásával

,kikről nézésük, puszta létük hirdeti hogy itt vannak és velük számolni kell. Vannak szóval erős jellemek.

                                Ilyennek éreztem én mindig Dr.NAGY BÉLA barátomat,kollégámat és magyar sorstársamat.

                                Mi mindketten itt születtünk,itt éltük le életünket és mondhatom azt, hogy itt ebben a megyében

hivatásunk mély alázatával istápoltuk anyák és gyerme-

kek bajait megőrizve a végvár magyarjainak tisztes-

ségét

                                Ebben a városban,a kárpátmedence északi csücskének a fővárosában,Szatmárnémetiben, annak idején a -Szabad Királyi Városban- vivtuk meg a magunk sajátosan nehéz küzdelmes napjait.

                                Majdnem száz év távlatából mondhatom hogy már anyáink iskolatársak,barátnők voltak amint erről ez év márciusában tájékoztattál,hogy találtál egy képet kettőjükről és nekem ajándékozod.

                                A kor akkori érzésvilága,erkölcsi rendje,hite

haza és szülőföld szeretete,már akkor beivódott erkölcsi –énünkbe- és végigkísért mindaddig amíg el nem hagytál bennünket,hogy morzsoljuk hátralévő napjainkat,mint nagyanyáink a rózsafüzért.

                                Ők-és mi, még nagy gonddal ápoltuk történel

műnk  ismérveit. Nem tudunk,nem akarunk megszabadulni

ni Tőlük. Mindketten sok más barátunkkal tettünk is ezért.

                               

Mi meg kellett küzdjünk még egy megfellebbezhetetlen ténnyel-mégpedig azzal—hogy senki nem lehet könnyen próféta saját hazájában Ez egy átkozott embert próbáló mondás azok számára akiknek sorsrészül juttatot.

                                Akiknek beivódott- génjeikbe- a bizonyítási kényszer,hogy állandóan érzékelteted,hogy létezel és veled  számolni kell. A tudat, hogy megfelelj a gyökereid elvárásainak,hogy törzsed erős lesz és magasra nő. A botladozások kegyetlen,kíméletlen útvesszői,a talpra állási megpróbáltatások és végül az újrakezdés és építkezés az alapoktól kezdve.

                                Végül a keserűség hogy a rád szabott,rövid évek során,többször lerombolják,gyermekkori homokváraidat,illetéktelen mocskos kezek, és felnőtt fejjel úgy kell alkossál hogy mindezek ellenére kitűzd a zászlót-még ha megfakulva,megszaggatva is,itt saját szülőföldeden.

                                A partraszállók és ejtőernyősök hada minden-

nemü, valótlan titulusokkal,felcicomázva elképesztő gyorsasággal a csúcsra érnek,és igyekeznek elködösíteni mindazt,ami ennek az ezeréves városnak történelmét,

hagyományait és emberi értékeit képviselik.

                                Gyakorlatilag életünk bizonyító értékének ez volt a másik szintere-a lokálpatriotizmus a történelmi igazságkeresés.

                                Valaki azért mindig bedobta a mentőövet-hogy partra vergődjél Egy szerető,életednek tartalmat követelő család,egy  iskola a maga történelmi erkölcseivel  ,rendjével az autentikus értékek felismerésével, gondozásával és nem utolsó sorban hogy

teljesítményed örömélményhez juttat már gyermekkorodban.

                                Ez az iskola, kötelez arra hogy tarsolyodban hordoznod kell a- ketyegő órát- és egy életen át becsülettel ,tisztakezű munkával,egyenes gerinccel,hittel építkezned kell az igényelt predestinációd kiteljesítéséért.

Ez volt Neked a REFORMÁTUS FŐGIMNÁZIUM és Nekem a KIRÁLYI KATÓLIKUS FŐGIMNÁZIUM.és mindkettőnknek az ÁLLAMI MAGYAR FIÚLICE-

UM/a mai KÖLCSEY KOLLÉGIUM-és az ezen intézmények pedagógiai jellegeit még hosszú ideig megörző tanári kar.

               

                                Ennek az iskolának mindig volt egy disztingvált erdélyi magyar szellemisége. Ez a hangulat átitatta diákságának életfelfogását,függetlenül a kortól,ranglétrától vagy a helytől ahová távoztak a nagyvilágba az arra utaltak,ki milyen reménykedéssel vagy kétkedéssel küzdve.

Egyszóval a Szatmárnémeti magyar értelmiség egy számottevő rétegét alkották, gondolkodásban .és alkotókészségben.

Hasonló értékrendet képviseltek olyan időkben amelyekben az egysíkú fanatizált értelmiségi modelltől eltérni- eredendő bűn volt.               

                                Ez mindmáig az az intézmény amely,íratlan szabályaival  az együvé tartozás,a szolidaritás,a történelmileg, nemes ,önzetlen,mindenkor segítőkész életre szóló barátságokat alakította, tanulói között.

                                Az erkölcsi öntisztítás és öntisztulás állandó jelenléte, távol tartotta tőlünk a kishitűséget a megalkuvást és mindazt ami emberileg,erkölcsileg kivetendő- A véleménykülönbségek amik a viták hevében olykor nagyon felfokozottak voltak, nem zavarták a szellemi harmóniát,nem ejtettek sebet senki érzelmi Én-jén.

                                Egy kiegyensúlyozott társadalmi és erkölcsi értékítélet jellemzett bennünket,egy standard demokrácia-szellemisége,szélsőségek nélkül de mély főhajtással minden elvi vagy gondolkodási  éték előtt.

                                A bohém hangulat,a sziporkázó elmék villanásai,olykor napokig mosolyra fakasztottak bennünket és felritkították azt a szellemi ködöt ami bennünket körülvett.

                -Sok barátunkat elvesztettük,mások eltávoztak Erdélyből azért mert úgy alakult a sorsuk,mások az erdélyi magyarság kiválóivá lettek-avagy az egyetemes magyar irodalomtörténet nagyjaivá váltak -de mi a végváriak-akik még mindannyian együtt élünk szellemiségünkben, barátságunk emlékét őrizve, és mindezeket leírva a fiatalok okulására,hogy a szeretet a hit és igaz barátság nem veszhet el az-újra meg újra feltupírozott, esze ment  politikai .társadalmi elméletek között.

                                Ez volt az akkori-KÖLCSEY-s szellem amit megéltünk és vallottunk iskolatársaimmal és barátaimmal,  közöttük Dr.Nagy Bélával is.

                                Amikor kézhez kaptuk az –ORVOSI ARANY

DIPLOMÁNKAT-elérzékenyültünk,mert mi mindennap éreztük, hogy  a hivatásunkban az –orvosi szemlélet,hivatásszeretet,gondolkodásmód,a beteg ember sorsáért érzett felelősséget,ezeket mind ettől az intézménytől kaptuk. Mindig és mindenütt nagyon büszkék voltunk arra hogy ennek az intézménynek voltunk a tanítványai.

Ahogy telt az idő mind tudatosabbá vált bennünk, hogy nem annyira az előmeneteli jegyek,a tudatos minden részbe behatoló tudás a legfontosabb-hanem az-orvosi szemlélet-amit nem lehet hozzáférhető elemekből összerakni.

Ez sokszor egy elejtet szó volt,egy elismerő tekintet, egy nagy embernek,mesternek az arcán,ami azt közvetítette feléd hogy –helyesen gondolkoztál,jól döntöttél büszke vagyok Rád. Ők is büszkék voltak ránk hogy egy akkori nagyon ellentmondásos,mondhatnám ellenségeskedő társadalomban,tanítványaik osztályvezető főorvosok voltak a szatmár megyei kórházban,ami a mi körülményeink között az Eisberg-et jelentette,egy vidéki magyar orvos számára.

                Külön hálásak voltunk a tanítómestereinknek hogy a legmélyebb fokon tudatosították bennünk hogy- az orvosi hivatás-,szent és sérthetetlen  volt mindvégig a történelem folyamán-függetlenül a hatalmak akár becstelen acsarkodásaitól is- Lepergett róluk minden politikai rossz indulat. . Ez a példa számunkra  mindig imponáló és bizonyító értékű volt. Mert ahogy mondták Mi a pokolban is méltányolandó emberek voltunk-de megjegyzem csak akkor ha a hivatásunk magaslatán álltunk.

                                Osztályvezető főorvosok voltunk mindketten,az orvosi ténykedés két olyan nehéz határfelületén, mint az anya és gyermekvédelem.

.Nem cicomáztuk sem szakmai sem tudományos ténykedésünket. Ebből a szempontból mindig az volt a véleményünk, mint minden józan szakembernek Ki Mit tesz le az asztalra-és annak mi a tudományos értékrendje. Emberi értékeinket tiszteltük,büszkék voltunk reájuk-mert tudtuk azt hogy a siker mögött kötelezően a méltányolandó kemény munka áll.

               

               

Az anya és gyermekvédelem-ami mindkettőnk sorsának meghatározójává vált- történelmileg mindig értéktartója volt az emberi társadalomnak. Az emberi  hála érzelmi vonatkozásai  talán érzékelhetőbbek-talán többet halljuk hogy –áldja meg a Jó Isten doktor úr-és talán tovább élnek a generációk emlékezetében azok akik anyákat és gyermekeket gondoznak..

                                Az emberi hála magasztos és megrendítő példái az életünk folyamán,végigkísértek bennünket és mély érzelmi vonatkozásaival,társadalmi formáival szebbé tették előttünk az orvosi,emberi lét értelmét.

                                Mi úgy végeztük orvosi hivatásunkat mintha nem lenne szükségünk anyagiakra,és úgy szerettük az embereket mintha sohasem bántottak volna meg,és mindig úgy végeztük a gyógyító munkánkat  5o éven át mintha azt senki sem tudná vagy látná..

                                Számunkra nagy lelki öröm és  ünnep volt a hála,a legszebb elejtett szó vagy leirt mondat egy megmentett életért. Igazán hálás csak a gazdag lelkületű ember lehet,az aki értékelni tudja a segitő tett szándékát és minőségét.

                                                Legyen közös a hálánk Bélám-mindennemű tetteidért.

                Kollégáid és barátaid nevében-Dr Bauer Béla

LEVELEK

     Íme, a példa  - a ritka, a nagyszerű -, hogyan lehet  szülőföldön,  mi több, szülővárosban   rendkívüli életművet építeni, többszörösen sajátos-hátrányos körülmények között - ha  az ISKOLA, a CSALÁD  ( a gének)  működésbe hozzák   az értékteremtés kényszerét.

     Hajnali álmaimba Szatmáron jártam, csikasz koromban... Képek villantak szeszélyesen: Vakító napfényben, vakító kék ég alatt battyogtam  Gimnáziumunktól haza, a Hunyadi uccába...  Találkára vártam a Villanyóra alatt... Csólentett ettem a Tivoliban Rög József tanár úrral, és Tojás húzta a Hallgatót... De átmentem a Vashídon is, horgászni a túloldali hídlábnál...   Antal Péter letolt, mert korcsolyával cipőimen ültem  az órán  (felkötöttem a Hudorát,hogy szünetbe ne vesztegessem az időt)...

     Feleségem aggódott:Milyen sokáig alszom?!... Időnként belesett,mert beszéltem álmaiban. De nem riasztott, mert nem pöröltem - mint máskor -, hanem mosolyogtam - mint ritkán.

      Folytatom a Bauer-kúrát.

                         Köszönöm, Doktor Úr!

                                    baráti ölelés, és minden...

                                                                                        Dehel Gábor.

Tue, March 9, 2010 4:33:33 PM

A Hamburgi  Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora PONNER JÁNOS volt osztálytársam nagyon őszinte szavakkal fejezte ki elismerését.

 

Mellékelem Profeszor Dr.Ponner János leveleit

 

 

Kedves Emilia és Béla!

Kis késéssel küldöm jókívánságaimat a Nôk napja alkalmából Emiliának.

Nagy élvezettel olvastam Béla magasan szárnyaló, mély szakmai erkölcsöt visszatükröző előszavát nagy munkájához, valamint Dr. Nagy Béla posthumus méltatását. Igen, hát még ilyen orvosok is vannak szerencsére a mai kíméletlen materialista világban. Ez a beállítottságod minden elismerésemet kiérdemli és fényt vet ugyanakkor indirekt volt gimnáziumi tanárjainkra s egész biztosan egyetemi tanárjaitokra is, akiket én sajnos nem ismerhettem. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen, minden vonalon eminens embernek lehettem osztálytársa.

A legutóbbi maileteket „ I sent you flowers“ köszönöm, de nem nyitottam ki, mert rossz tapasztalataim vannak az ilyen típusú „szeretet szolgáltató“ üzérekkel, akik vírusaikkal már átitatták pc-met, vagy ezt éppen átvilágították. Nu cu mine voi snapanii dati dracului!

További jó munkát és jó egészséget kíván régi barátod

János

 

 

HÁLA A KÖSZÖNETÉRT

-HÁLA A KÖSZÖNETÉRT-

Székelyföldről járt nálam az elektronikus posta. Egy nagy tiszteletű ember,Székelyudvarhely Főesperes,plébánosa Mátyás Károly tisztelt meg köszönő soraival azon tettemért hogy eljuttattam a híveihez a Gyermekgondozási Tanácsok című kiadványomat. Különben a tettemet kötelességemnek tartottam. De azért ezek az igazán elevált sorok-úgy megmelengettek a szent ünnepek alkalmával.

Idézem a Főesperes Úr sorait.

Dr. Bauer Béla, gyermekgyógyász, főorvos, orvostudományok doktora,

a Pápai Páriz Ferenc életműdíj viselője

Szatmárnémeti

Tisztelt Főorvos Úr!

Bár személyesen nem ismerhetem Önt, mégis igen nagy hálával tartozom a jó Istennek, hogy Dr. Balla Árpád ny. kórház-igazgató, főorvos úr elbeszélése alapján értékes tájékoztatásban részesülhettem Önről.

Engedje meg Főorvos Úr, hogy gratuláljak eddigi emberi erőt meghaladó és felülmúló tevékenységéért, valamint a kutatásai során magasra szökellő tudományos munkáiban elért sikereiért, eredményeiért.

Köszönöm a gyermekgondozási tanácsokat tartalmazó CD lemezeket. Főleg azt, hogy egy nagyobb mennyiséggel ajándékozott meg bennünket. Mivel nem szeretnénk, hogy arra nem érdemes személyekhez kerüljenek a nevezett anyagot tartalmazó lemezek, ezért a mérlegeléseink alapján úgy döntöttünk, hogy karácsonyi ajándékként adjuk át az arra kijelölt anyukáknak ill. szülőknek.

Kegyelmet ajándékozó, áldott adventi szent időt és kegyelmekben gazdag, szent karácsonyi ünnepeket kívánok!

Őszinte tisztelője,

Mátyás Károly

főesperes-plébános

PAMFLETEK

-BEVEZETŐ A –SZÜRKE VEREBEK-HEZ-

MINDEZEKET CSAK AZÉRT IROM LE,MERT VÉGTELENÜL ÚTÁLOM A POLITIKÁT A HAZUGSÁGOT,ÉS ELVÉGRE  MIÉRT NE DERÜLJÜNK MI IS A SZÜRKE VEREBEK,AZOKON AZ SOSZOR ÁTKOS EMBERI GYARLÓSÁGOKON AMIKET FELISMERÜNK DE KIMONDANI NEM MERÜNK.

               

                               

Hovatovább mind kevesebb tanúja van az elmúlt 5o-6o év történelmének .A fiatalok a szükségszerű élményanyag  hiányában könnyen prédáívá válnak a nagypofájú,hazug prédikátoroknak,és csak álmélkodnak vagy csodálkoznak amikor autentikus idősebb emberektől hallanak a-nagy ámítások okainak a hátteréről.

                                Azt a tényt nagyon helyesen és józanul felmérik hogy az utóbbi század történelme a leggazdagabb egy generációra szabva és mérve olyan eseményekben mint a tömegjellegű fertőző betegségektől a szervátültetésig-az atomkorszak-az információs rendszerek ámulatba ejtő fejlődése-a világűrkutatás-a tudomány és technikai fejlődés mindmegannyi csodája,ennyire nem volt besűrítve egy –két generáció élményanyagába a világtörténelem folyamán.

                                Ezzel egyidejűleg a nyakunkba zúdult ennek az önpusztító,önemésztő kornak minden értelmetlen nyavalyája. Mindez biológiai,eszmei,erkölcsi,intellektuális értelemben.

                                Van az embernek egy olyan megérzése hogy ezek összességükben előrevetítik az –elembertelenedés-vektorait,szinte észrevétlenül de magabiztosan és elkerülhetetlenül.

                                Nem a siker-lényekről akarok szólni/habár róluk is/hanem a halandó,botladozó,esendő emberről, mert az elszámolás pillanatában mindenki azzá válik. Nagyon sok közöttünk az akin végigtaposott ez a kor,akiket megalázott,megcsúfolt- demagógiájával,álnokságaival,bitorló jellegű öncélúságával,gyakran a megsemmisülés mezsgyéjére kényszerített..

                                Az emberi fajt minden történelmi időszakban becserkészték mindenféle agybajos  ideológiával. A népet következetesen a ringispilbe

ültették és a szélhámosok forgatták. Igy aztán kialakul a parlagi ember véleménye is-Ha én kutya lennék,nem tartanék embert.Talán érdemes gondolkodni rajta mert naprakészen szemünk előtt-igaztalan farizeusok szónokolnak,ágálnak összezsarolt pompájukban szinte minden szinten.

Módszeresen alakították a történelmi izmusokat saját képükre és hasonlatosságukra de főként Saját és az Övéik zsebére.

                                Vásárra viszik mindennap a jog a rend az esélyegyenlőség értékeit. Azt a tényt hogy annak idején petróleum-lámpa,vagy gyertyaláng fénye mellett hülyítették az –istenadta népet-de ma amikor már –képernyőkről hintik a gazságot estéről-estére a szemed közé,mezei barmoknak elkönyvelve bennünket ez már arra késztetett hogy valamiként én is tiltakozzam még ha az sugaraiban sütkérezem is. Igy született meg a –Szürke Verebek- elmélkedés a totális társadalmi,szellemi és politikai prostitúcíórol. Leirom ezt az élményanyagot számolva az ellenszenvvel,esetleg gyűlölettel is. De gondolom esetleg egyesek okulására is szolgálhat.

                                                               

                               

OLLÉ-KEZDJÜK-              

                                A 8o-év körül  tengődő,de már jócskán kibelezett és minden elképzelhető agymosáson átesett,a 2 méteres gödör szélén imbolygó még emberi lénynek tűnő formátumokat, ha megkérdezné a- délceg gárda- hogy milyen élményanyagról tudna beszámolni az eltelt 8 x átélt eseményeiről,

meglepően sok mindenről hallanánk.

                Talán számosan arról beszélnének hogy a világtörténelem legeseménydúsabb időszakát élték meg. Meglepetésre nem a technikai csodák ámulatba ejtő vegyes felvágottjával kezdik a felsorolást.

                Kevés kivételtől eltekintve az –IZMUSOK-/feudalizmus-kapitalizmu-

imperializmus-szocializmus-kommunizmus-demokratizmus/az utóbbi kissé kilóg a felsorolás hangzattanából,de tartamilag semmiben vagy alig  különbözik a többitől-/szürke verebein elvégzett gerinc ferdítő, gerinc

moduláló manőverekről, ,a kíméletlen emberi erőszak kimondott vagy beteljesített bűneit vagy rémteteit sorolják fel meggyőző őszinteséggel és olykor az áhítat mezsgyéjén szédelegve említik a –nagy vezetők-erényeit.-AZ ERŐSKEZÜ EMBEREKET-

                                Döbbenetként hat az a tény hogy a közelmúlt hóhérai milyen ellentmondásos megítélések emlékképeiként vetülnek elénk,Egyszóval az egyöntetű úgymond-felhördülés- elmarad és antipátiák és szimpátiák egyvelege övezi a kor bajnok diktátorait/Sztálin,Hitler,Ceasescu hogy csak az európaiakat említsem/.Úgy tűnik hogy az emberi faj egy jó része, még mindig igényli az úgymond- erős kezeket-az agresszió bármilyen változatát magáévá teszi,a retorziók színes eszközeivel. Ezek lennénk mi az élő és működő demokrácia mai emberei EURÓPÁBAN:

                Elmondják azt hogy minden társadalmi szervezési forma élethűen követi a kb- 2ooo-évvel ezelőtti római birodalmi,társadalmi fonákságok élménytárát-következésképpen-

                -kivétel nélkül minden izmus a nép,az istenadta nép javát hirdeti

            és utolérhetetlen sztereotipiával,a demagógia észbontó metodológiá-

                  ját használja csaléteknek

                -kivétel nélkül először a saját és hozzájuk közelállók egyre szélesebb

                  táborának a zsebét tömik –dagadtra-függetlenül a társadalom tűrő-

                  képességétől vagy léptékhatáraitól

          

          -kivétel nélkül az éppen aktuális ideológia vagy hatalom,nyílt vagy

                 leplezett cinkosaiként lopnak vagy helyesebben rabolnak még a

                 a -végső- megoldásoktól sem visszariadva,a tiltakozók egyre fogyó

                  számával szemben.

                 

          -kivétel nélkül létrehozták a rabláshoz , nélkülözhetetlen

                 összefonódásokat a- kíméletlen és fizetett végrehajtókat-fajra

                 felekezetre,nemzetiségre való tekintet nélkül,a                                            hit,erkölcs,család,nemzet fennkölt eszméire hivatkozva

          -kivétel nélkül minden képzeletet felülmúlva betegesen,eszköztáruk-

            legkíméletlenebb fondorlatival ragaszkodtak a hatalomhoz.

         -a HIT helyett a PÉNZ lett a lételemük mondhatnám az –istenük-

          összességükben nem tiszteltek senkit és semmit az egyetemes

                  világlétben öntörvényűen éltek és viszonyultak embertársaikhoz.

          -az ujjfennkelt –demokratizmus- a legerősebb és legeredményesebb

                  erődítményrendszerűk-az elvi kategóriák elkúrvulására ,a javak álcá-

                   vagy nyílt kisajátítására,az erkölcstelenség hátborzongató kóros

                 formáinak a propagálása,a becsületes munkával megszerzett képesités

                 és tudás bármilyen formájának a tagadása,hűbérrendszerben tartása,

            jól bevált sokak részére.

         Tehát jellegükben,változatlanok,de eszközeikben és         kíméletlenségükben minden lételemükben hovatovább                 megátalkodottabbak. Mindez azért mert,  minden ténykedésük              tudatossága elképzelhetetlenül erkölcstelen.

                Néhány szó az erkölcstelenségről a szó kimondott vagy átvitt értelmében.

                Az emberi beleértve a női méltóság hagyománya,illemtára mára             kihalt. Sikk lett az állati ösztönökre épült nemi közeledés                 egyrészt,másrészt nem létezik a becsületes, gerinces ember fogalma.

                                Ahogyan 2ooo évvel ezelőtt a rómaiaknál a templomokban mű-

ködtek bordélyok,úgy a prepubertásos gyermekek kevés kivételtől eltekintve

felnőtteket megszégyenítő pajzán nemi életet élnek,szüleiknek a hallgatóla

gos beleegyezésével. A fajfenntartás nemzeti csődjének a tisztes érdekében

végzik ezt sok esetben a diszkó épületek zugaiban.

Több tízezer gyermek egész életükre szóló megrontásával-a legmodernebb –izmusnak mondott vagy nyilvánított társadalmi forma-az emberi jogok úgymond leple alatt-egy pardon-nal lezárja ezt a döbbenetes fejezetet a jelenkor történelmében- A kéjencek pénzbüntetést kapnak börtön helyett.

                Egyszóval évezredek után is, intenzíven folyik a –nyíltszíni kúrvulás-

A verebek közben megelégednek a trágyadombi dáridózással-a kan verebek,a szemed láttára egyik napról a másikra hamisítják a történelmet, politikusok,ideológusok ás a többi lógusok/azaz lógósok avagy népbutító léhűtők,az éppen uralkodó réteg alsó végcsatornájának tisztítását  végzik utánozhatatlan nyelvfrekvenciával-

                A –gyilok-lassan bocsánatos bűnné válik gyermek öli a szülőt,szülő a gyermeket,testvér a testvért,barát a barátot,iskolatárs az iskolatársat.Mindezt az igazság istenasszonyának és a kan verebek néma és közönyös szemlélődése közepette. Olykor a megtérő gyilkosok még –szentté-is avattatnak ha úgy ítélik meg a hatalmasságok.

Az ugrándozó,.szedegető,csiripelő szaporodó verebek, egyszer

és mindenkorra,gyarló,halandó,megbocsájtásra és elmúlásra váró lények maradnak mindvégig. Illő és megengedett mértékkel sajnálják is őket a kan verebek mert a hideg téli időben a fagyott-lócitrom –mellé még meleg teát is osztogatnak nekik-

                A lopás,fosztogatás zsarolás/ahogy társadalom tudományi szinten becézgetik-a korrupció-/ma is, a legfejlettebb izmus lételemévé vált,

A kan verebek legfelsőbb bölcsei a normalitás társadalmi kellékének ítélik

meg ezen cselekedeteket-egyszersmind attól függően hogy a veréb búza szemmel avagy lócitrommal táplálkozik.

                                A fennkölt és történelmileg visszatérően óhajtott szabadság-

eszmék,ha szemérmesen is de jól megférnek a szégyenletes társadalmi kiszolgáltatottsággal. Törvényi erőre emelkedett a korlátlan csiripelés joga,feltétel csak egy van –mégpedig hogy üres beggyel és ne túl nagy felhajtással,röpködéssel végeztessék. Az illetékes kanverebek árgus szemekkel követik a főugrándozókat és ha kell a- szabadság szent tehene-egy megfelelő méretű lapógyát pottyant az éppen aktuális ügyért csiripelőkre,

-Mindezek után mindenki a fészkére vonul és igyekszik letisztítani az áruló nyomokat a következmények elkerülése végett. Mindenki elégedett-a szürke verebek hogy kiugrálhatták,kicsiripelték magukat,a kanverebek hogy  a fészkükre szálltak az üresbegyűek-és ez így ismétlődik a végletekig ugrálunk,csiripelünk és hazamegyünk. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni hogy olykor szórnak egy-két marokkal a közös magtárból már csak azért is hogy igazolni próbálják utolérhetetlen emberségüket a kíshitüek és profitorok előtt.

                                A verebek között mindenki egyöntetűen vétlen-kivételt képeznek a magtárak körül settenkedő kölykeiknek élelmet csipegetők képeznek.

                Eközben a szürke verebek álmélkodnak,szavaznak,választanak,olykor

hiábavalóan háborognak mert közben mindig lenyeletik velűk a- szőrös hernyót-.Ez igy ismétlődik generácíórol, generációra,évezredeken át-a fontos az hogy a fekete nyakkendős hím ,hovatovább mind silányabb biológiai anyagból legyen gyúrva,alázattal kérem,és legyen annyi értelmi képessége hogy folyamatosan,hosszú ideig és szemrebbenés nélkül tudjon hazudni,imádott népének egy hatékonyabb  hülyítés céljából-

A politikusoknak nevezett-pojácák cirkuszi porondjaikon nap mint nap,új meg új bűvészetmutatványi tárházat tárnak elénk/manapság a tömegkommució megvett és kibérelt eszközein/elhalófélben lévő idegsejtjeinek tárházából,verébbolondító vagy verébriasztó célzattal,sokszor sokszínű és mind fényesebb köntösökbe öltözve,varázssipkával,

autentikus bohócok képében,és megszégyenítően katymatag szövegekkel.

                A VÉN VEREBEK TANÁCSA értelmetlenül ugrándozik-figyelve a kanok tajtékzását és hangoskodását,feltéve magában a kérdést-ezt szánták egy közrendi okos szürke verébnek az új izmus hajnalán-

                Tűnődik a 8 x-es a 2 méteres utolsó kuckójának a szélén vajon megtalálja hanyatló életének értelmét-ilyen körülmények között-  hiszen tanúja volt az emberi tudománytörténet  leggazdagabb időszakának is- a maga lelkesítő és drámai következményeivel.

Az új csodák örömébe üröm is keveredik az alkotás egyűt jár a pusztulással

vagy pusztítással próbára téve és magában hordozva a jelen és eljövendő idők méltó ítéletértékét. Most csak a rövid,lakonikus és egyetemes a válasz-egy fél század alatt rengeteg szűrke veréb pusztult el a tarlókon,a- gomba alaku rettenet következtében. A fekete nyakkendős kanverebek úgynevezett-csomagolt atom porokkal hadonásznak mindegyre többen és többen,és végre egy biztos , a rettegés felsőfokát lebegtetve az amúgy is menedékhelyükre menekült élőlények feje felett,felidézve szodoma és gomora félelmeit.

                                A tömegkommunikáció élén a televízióval eleinte sokaknak hozzáférhető, reményt keltő,emberközeli hír és kulturális értékeket jelentett.

Ma már úgy tűnik hogy az emberi agymosás legszégyenteljesebb eszközévé válik A szegény szürke verebek,csak ülnek-ülnek a képernyő előtt és elhűlve észlelik hogy mindenki hazudik mindenkinek/természetesen jó pénzért-büntetlen cenzúrával, amitől még a világégető diktátorok is pironkodnának Az meg már vitathatatlan hogy mindazokat a jóhiszemű de gyanútlan nézőket –mindenevő barmoknak ítélik meg a kanverebek

                               

-VÁLSÁGBAN A VERÉBHAD-

                    

                                Az égbolton nagy számban és fokozott szárnycsapásokkal keringenek a mezei sasok a NOSTREDAMUS-hivei,a jónak ígérkező verébpecsenye reményében és támadásra készen figyelik a hatalmas,üres pénzeszsákokon kuporgó-hirtelen legebedt kanverebeket. Ezek pedig  réveteg tekintettel,rettegve szemlélik sima szürke fajtársaikat akik kétségbe esve kotorásznak kiürített,kifordított zsebeikben- A csörgő sipkájú , nagytiszteletű,mindentudó,mindenhez értő,mindenható /sajnos/négy tánciskolás politikusok,és a velük albérletben élő- a tollfosztásban jártas résztvevőkkel együtt,riadtan tekintgetnek ők is a  mezei árkok fedezékéből a bepánikolt verébhadra. A szürke verebek érzik hogy ismét szőrös hernyót fognak ebédelni és tollfosztás van a láthatáron. Megint megtépik őket a –REETING táblázat legfelsőbb fokain ágáló kan társaik,a csillagos három ÁÁÁ sok.és szövetségeseik. Ők nem lehet már tudni hányadszor,ismét és ismét,a haladó hagyományokhoz híven jó néhányan fel kell áldozzák magukat a mezei sasoknak abból a célból hogy a tollfosztogatás történelmi győzelmi menete ne szakadjon meg egy pillanatra sem. Ilyen az élet, lélegzenek fel megkönnyebbülten, a kéjenc, kanverebek akik már is megkapták,és ismét megkapták/nem tudom hányadszor a frissen lefosztott toll nagy részét a csörgősipkásoktól.

Egyszer HOPP másszor KOPP- hirdeti az –alibit-az egész csaholó média. Céltudatos ámokfutó képviselői természetesen ők is kiadós mennyiségű pihéért cserébe. De hogy nem veszik észre a rendszeresen megtépett kis –pucér verebek-hogy a –HOPP os kanok már alig várják hogy minél gyorsabban kinőjön a pihe tolluk az arra érdemes új tollfosztásra.

Azon kevesen a kanverebek közül akik akik a KOPP osok sorsára jutottak, azonnal nagy és megbízható erőkkel már idejében elhelyezték az újra elosztás,újra helyezkedés csalétkeit a társadalomban a siker biztos reményében.

 -A CSIRIPELÉSHEZ VALÓ JOG ÉS ANNAK HASZONÉLVEZŐI.-

                                A biológiai lények csiripelő főcsoportjából a verebek a pálmavivők, mert ők csiripelnek a legtöbbet,kevés megszakítással és tegyük hozzá leghiábavalóbban. Sorrendben  a csörgősipkás politikusok következnek akiknek csokorba szedve, már génjeikbe ágyazódott a csiripelés. A két spécium között csupán annyi a különbség hogy amíg az előbbiek önfeledten, ugrándozva,a trágyadombba is bepörögve végzik ezt,és csupán a lócitromból a maradék még emészthető zabszemeket csipegetik sekély örömükben,addig a csörgősipkás prostituáltak jól átgondolt bendőt-növelő szándékkal végzik a csiripelést olykor a tajtékzásig habzó szájjal,a parlamentben.

                Egy alkalommal haladják túl a verebeket-választások alkalmával, amikor kérlelhetetlen harcot vívnak az előmelegített bársonyszékekért a vén verebek tanácsában. Ilyenkor aztán szegény szürke verebek belegabalyodnak abba a sok dicséretbe amivel körültömjénezik őket,Mindezt csak 2-3 hétig-a verébtársadalom összes nemes bájait,nemes vonásait a nyakukba varrják,persze olyan ábrázatokkal ami még egy virtigli vörös hím rókát is megszégyenítene, egy fondorlatos udvarlás közepette.

                Vörös/szociáldemokrata/ és narancs színű/istenfélő konzervatív/ jelmezekben,az eddigi történelem minden elképzelhetetlen átkát egymásra szórva küzdenek az eljövendő hatalomért/börtöntöltelékektől kezdve a klérus felkent szolgáikig-sőt olykor még az ősfoglalkozású volt nemes szüzek is bevetik a bájaikat..

A háttérben mind a két tábor-ezúttal nem zsíros kenyeret és teát osztogat hanem,az alkohol szelektált agybomlasztóit,6 hetes malacokat,halat a deltából,savanyu cukorkára való pénzt,gazdagabb tájakról a testvér kanverebektől színes és elnyűtt ruhákat osztogatnak nagy lendülettel a saját hazugságaik bizonyítása végett. A szerénytelenebbek KÁNAÁNT ígérnek szemrebbenés nélkül, a nyugdíjasoknak szenvedés nélküli mennybemenetelt,a betegeknek kisméretű modern krematóriumokat,a közembernek kevésbé mérgezett táplálékot, hogy valamivel tovább éljenek,és tartsák fenn az úgymond már- régen dermesztően hülye szavazóbázist. A gyermekeknek természetesen egész éven át tartó karácsonyfát nemzeti színű szalagokkal  díszítve. Az óvatosabbak fenéktörlés nélküli egészségügyet, a haldoklóknak pedig azt hogy ellátásukat  egyöntetűen kreolbőrű TANGA BUGYIS személyzet végzi,egészen odáig jutva hogy ezentúl a mandulát sem a szájon keresztül, hanem a végbélen át távolítják el fájdalommentesen. A hangulat olyan, mintha egy elme-intézetből szelídebb fajtájú esze ment csoport szabadult volna ki jótékonysági akció céljából,és a többi futóbolondnak is besegítsenek , azért hogy senki sem maradjon normális drága hazánkban-

                A novemberi hidegben, zuzmorás száraz ágakon ülnek az örökös jog-gyötört puccosok és szemlélik ezt a megkergült, prostituált bandát,. Az évek folyamán  már meggyőződtek hogy a kanverebek úgy is rég kiették a karácsonyi szaloncukorból a csokoládét-és ha túl sokat csiripelnek ezek láttán, tátva maradhat a csőrük,üres marad a begyük,vagy még az is megtörténhet hogy,előreláthatóan ismét tollfosztás lesz. A pörköléstől vagy forrázástól gondolom hogy eltekintenek a kanverebek az amúgy is aktuális energiaválság miatt de legyünk őszinték azért is mert az EURÓPAI-UNIÓBAN –ez nem ildomos cselekedet.

                Igy aztán a nagy többségük tudván mindezt meg sem közelítik a –NAGY HÜLYITÉS DOBOZÁT-/szavazó láda/még csak annyira sem hogy beletojjanak.

                Mennyire igazuk volt-jóformán még le sem zárták az illető dobozokat a vörös narancsszínű kanverebek, együtt egy nagy nemzeti kavalkádban egy utánozhatatlan szép és bájos folklór táncot lejtettek,a köztereken,alkoholos vigyorral az ábrázatukon,fennhangon röhögve az elkövetkező 4 év áldozatainak a keserű sorsán,a fináléban a vörös színűek és narancs színűek összeölelkeznek-elfelejtik egymást –anyját-akiket annyit és annyit emlegettek és kezdik elölről a hazafias- katymatag- beszédeket.

                               

Ami az ígéretek sorsát illeti azokra csupán pár óra alatt lakonikus,rövid és schizoid válaszok születnek,világválság,pénzügyi válság,kilopták az államkasszát,az előző vének tanácsa a hibás mindenért mert örömlányokra , finom italokra,márkás bádog szamarakra/luxus autók/ pazarolták a szürke verebek spórolt pénzét, mert loptak,raboltak és felzabálták a magtárakból a drága búzát.

                De mi- a győztesek- mondják ők, drága nemzettársaink,proletárok és nem proletárok Isten előtt fogadjuk ígéreteinket betartjuk ahogyan azt 4 évenként sohasem teljesítettük , Pedig mindig az imáinkba foglaltuk őket,  a mindenható segedelméért esedezve. Sajnos a rossz lelkek,Lucifer meghitt barátai, tiltakozásúnk ellenére,mindig a mi asztalunkra hordták a finom kendermagot.

                TANULSÁG már a kis puccos verebek is érzik hogy, nagy ívben el kell kerülni a –nagy hülyítések dobozát,használják azt a kanverebek mindennemű ürülékek gyűjtésére,aminek fő felhasználói ők legyenek.

-GENETIKAI VIZSGÁLATOK-FAJTISZTASÁG                                                                                  

                                Bajban van a verébtársadalom,miután a történelem mindmegannyi hóhéra kipróbálta –veréb,pörkölési tehetségét és Nemzeti Pukkadástól- teli hajlamait a történelem  nagy és számos tarlóján elpusztítva a nem kívántakat,majd a mennyekből acél héják által hullatott-mennyei áldásnak álcázva nyakukba dobták az azóta is a –rettegés hatalmát-megjelentek a veréb/avagy// faj-genetikusok.

Ezek már nem azt kutatják hogy ki a szürke házi vagy mezei veréb,vagy sárga rigó, kan veréb,hanem egyáltalán a NEMZETI verebek spéciúmából származik-e vagy nem. Ki akarják deríteni hogy igaz e a verébtársadalom történelme,hogy a tarlókon egy-másra ugrándoztak a fajtalan kan verebek,megtörve ezzel a házi verebek tisztességét avagy faji méltányosságát. Egyszer mindenkorra tudományos választ akarnak kapni hogy ki a közönséges mezei veréb,ki a házi veréb vagy más szóval, ki az igazi fajtiszta hazafi és ki a kamatyolt söpredék-

                                A –VÉN VEREBEK kétkedve fogadták a tudóshad ostromát hiszen ők maguk is jól tudják hogy a széles mezőkön nagy összecsiripelések vagy helyesebben bekeverések folytak De a méltóságteljes nagy –NEMZETI KANVEREBEK akik történelmi,utánozhatatlan,feddhetetlen nemzeti és faji büszkeségükből de főként a veréb társadalomban elfoglalt helyük megköveteli tőlük ezt az igényt,amit aztán kevesen mernek kielégíteni,mert hát közöttük is vannak mindenféle kis Isten teremtményei amiről ők nem tehetnek.

Így tehát megtörténhet hogy  az  illető lény nem is egy igazi nemzeti veréb,hanem egy nemzetrontó fekete kan csóka-

                A vén verebek közben erősen csóválják a fejüket hiszen jól tudják hogy a kan verebek voltak a fő kamatyolók. De a zabi hadnak fajtiszta genetikai bizonyítványuk lesz,mert bizony azt is meg lehet vásárolni manapság. Ők tovább fognak ágálni és nemzeti színű lesz még a köldökük is. Közben hatalmas költségek árán ki fog derülni hogy az angol verebek a délibábos hortobágyrol,a szőke,kék szemű,ép csőrűek afrikából,a hosszúbajszú,nagymellényű,örökösen bölcsek a tajgákról,a tilinkózó,bőgatyások pedig esetleg ugandából származnak.

                                El lehet képzelni hogy manapság amikor már nem lövöldözik le a verebeket a határokon milyen nemes és szórakoztató lesz a bőrszín skála szép,otthonos Európánkban-

                                Az egészben az lelkesít hogy már nem a történelem álnokságain és  kell elmélkedjek hanem a genetikai tudományok pardon -jain.

                                Ebben a válságos időben nem mindegy hogy egy 12o dollár befizetése ellenében,egy igen kétes értékrendű tanulmány ki fogja mutatni azt hogy milyen vörös nyakú sváb,a maga büszkeségétől minden második lépésnél hasra eső magyar,hosszúorrú szlovák drótostót,vagy a hegyekből kényelmesen leballagó,tilinkózó bőgatyás román a szerepel a genetikai grafikonomon.

                Irigylem az elkövetkező generációkat-hogy mi mindenhez fognak ezek hozzájutni még a gonosz szemérmetlen hátsó gondolatok értelmében is Ennek úgyis csak a –SEXUÁLIS INTERNACIONALIZMUS lesz a vége-ugye drága elvtársaim.

-ELKURVULTAK A VEREBEK IS-

                               

Látván a nagy nemzeti örömtanyák egyre szaporodó számát/magyar nevén /kupleráj/  azoknak kifogyhatatlan anyagi forrásait és az általuk nyújtott szelíd tevékenységek előnyeit, minimális kalóriafogyasztással a kis szürke verebek is okultak a lenge lányok mindennemű pajzán kis mókáin. Szinte már ők is megirigyelték ezt a műfajt. Ugrándoznak,hemperegnek az útszéli porban,és ki tudja azt megmondani hogy a keletkezett porfelhőben mi minden történik. Ha meg aztán a média is csak azzal foglalkozik hogy ki kivel avagy mivel mutat be áldozatot, az Ámor oltárán és a kanverebek hogyan csinálnak milliomosokat a mi zsebünkből vagy akár minisztereket is a kis lábátalvető, celebekből lehet konszumnőnek is nevezni /akkor erre már a silányabb kivitelű kanverebek is felhördülnek.

                Ez a jól és biztosan jövedelmező iparág,inséges időkben is/válság/ a REETING táblázat hármon ÁÁÁ csoportjában marad időtlen időkig.

Nem kell hozzá semminemű előtanulmány,nem reklamál senki MERT KI MIT TUD-  alapon a siker  is csak a kliensen múlik,és a szolgáltatási díj is előre fizetendő,A Parfümös kanverebeknek bérletük van állami kasszából,de idővel hovatovább sok bérleti jegy marad meg az illetékesek nagy bánatára. A virgoncabb fiataloknak ma már nincs tandíjmentesség mint MÓRICKA idejében. Ott mindenki fizet szó nélkül,nem úgy mint az adóhivatalban  Nincsen állami támogatás,alapítványok,segélyszervezetek nem tartja senki a markát,ott nem kell mosolyogni,mesélni,hazudni,félrevezetni mert ott minden köldökön alul történik. Ő bánja –Ő szánja a harmadik lábát- sőt kifogás sem lehet hogy a harmadik lábam azért nézi végelgyengülésében a cipője orrát, hogy a bájháborúban annak a nemes idomú lénynek ne fájjon. Manapság a kapanyéltől a selyempaplanig,csupán egy egyéni döntés a karrier titka rászánom magam  az  etye -petyére  avagy nem. Nem szükséges semminemű beruházás sőt ami rajtad van azt is el kell dobálnod,és máris dől a pénz,természetesen az ölőcsirke kategória uborkasalátával-jelentős /formaidomító/ pótdíjazással egészül ki.

A úgymond erkölcsileg-tisztességesebbeknek- kiagyalták a mini-kéjelgést azaz a masszázs szalonokat ahol túl rafinált szolgáltatásban részsülnek. Itt magukat kis történelmi szüzeknek álcázó röpke pillangók,végeznek olyan manővereket amiket a mennyekből kéne filmezni. Adott esetben előbalzsamozást-is végeznek mert akinek erre telik, az már túl van a kamaszkoron,és bizony bármi megtörténhet a nagy passziózás közben.......

                Gyakorlatilag mindenütt gyakorolható,éppen úgy mint a parlamenti munka, a különbség csak az hogy míg az előbbiek legalább aci -nesze alapon dolgoznak és  nem hazudoznak,az utóbbiakat,a csörgősipkásokat még meg sem szabad dugni a kóros hazudozásért..

                A vénebb árvalányhajúak már szakszervezetbe is tömörültek mert bizony a fenséges hivatásukat, nem indexálja egyelőre az állam. Most már azt a kis nyomorult nyugdíjat is csökkentik amiből  egy kis nyári etye-petye akcióra lehetett spórolni ami aztán megint több okból kifolyólag megint nagy rizikó.......

 De ha egyszer ők is kivonulnak a nemi munkások-égisze alatt ,úgy hiszem hogy elsötétül a hősök tere a tömegtől, minden fővárosban-és akkorára már a transzvesztiták és pedofilok is előmerészkednek bűnbarlangjaikból.

                Az –elektrónikus-és –luxus bájleányok akik már több Kamaszutra felsőoktatási képzettséggel rendelkeznek, egyenlőre méltánytalannak tartják a szakszervezetekbe való részvételt-ők még a hatalom begyeskedő

kanverebei-nyelvét húzzák-tettetett műlihegések  közepette és hordják a hírt egyik melegágyból a  másikba mindaddig amíg a kanveréb ki nem bukik a vének tanácsából,és nagy bánatában még az alsó fertálya is bepánikol.

                Már ez az iparág is gyengült az utóbbi időben nálunk,mert az erre kiképzett és genetikai adottságokkal rendelkező kis –begyesek- határokat nem ismerve, inváziót szerveztek az európai gazdagabb mezők  elfoglalására. Százezer számra kínálgatják bájaikat honfí lányaink

,köldökígérő szoknyákban egész Európa nagyvárosaiban. Értesüléseim szerint még –európai támogatást is fognak kapni-

Ahogyan mondani szokták friss élő húst szállítunk a piacra-/ahol amúgyis nagyon nagy a felhozatal/.ezzel is nagymértékben csökken a munkanélküliségi ráta amire, szeretett kormányunk oly gyakran hivatkozik. Felmérve a geográfiai és genetikai alkalmassági vonatkozásokat, félő hogy túl sok lesz az aktív rövid szoknyás-

                Úgy hiszem ebbe is beleszól a világválság mert előbb utóbb beválik a

mondás hogy –szegény ember csak az asszonyt molesztálja Vagy erre mindig megspórolják a pénzt ?.Az is valóság marad időtlen időkig hogy dugni mindenki szeret de dolgozni és meghalni senki-Marx szerint így fog megdőlni az imperializmus. Megtörténhet hogy beválik az állítás  mert a jelenlegi helyzet erre kivételesen meggyőző.

                Kurva világ visz a víz-még a tisztességes verebeket is dilemma elé

állítjuk mi, a teremtés koronái Vagy akkor lesz jó világ ha Ők kerülnek hatalomra-de úgy gondolom hogy az öregeket akkor is az örök vadász mezőkre terelik nagy sietséggel,mert kapálni még igen de arra amire Ők gondolnak semmiképpen,nem képesek.

               

               

-A MEGFELLEBEZHETETLEN IGAZSÁG           

            

                                 A megfellebbezhetetlen igazság kedvéért ki kell mondanunk hogy az a kis ugráló szürke veréb egyetlen emberöltő alatt megváltoztatta az emberi lét minőségét és soha el nem képzelt vívmányaival a tudomány és technika terén új tartalmat-új értelmet adott életünknek. Nyugodtan nevezhetjük az alkotókészség történelmi kiteljesedésének.

                                A mi generációnk haszonélvezője és egyben tanúja is volt en

nek az utolérhetetlen kornak a világtörténelemben

                                -a faekétől a világűr meghódításáig-a holdra szállásig

                                -a tőmegjellegű fertőző megbetegedések embert tizedelő voltától-a szervátültetésig,az emberi életesély lényeges meghosszabbításáig

                                -a petróleum lámpától a szinte minden képzeletet felülmúló

tömegkommunikációs eszköztárig.

                                -egy dologban változatlan maradt az ábra a női nem őskori meztelenkedési vágya- a magamutogatás utánozhatatlan bájaival a kan

Verebek legnagyobb  örömére. De van ennek egy hátulütője is –Ha sokat látod nem kívánod. Hű emberek akkor lesz még a nagy baj,amikor már csak bámészkodni fogtok-

A maga módján mindenki hozzáfűzhetne egyet-mást ezen felsoroláshoz.

és milyen bizarr jövőképeket vázolhatnánk még magunk elé.

                Sajnos már a jelen megrázó képeket vetít elénk-

                -a természeti katasztrófák szinte napi előfordulása,százezrek értelmetlen pusztulásával

                -az immunhiányos megbetegedések megjelenése és gyors terjedése,ami vetekszik immár a középkor sokszor halálos kimenetelű

fertőző megbetegedéseivel,járványaival/kolera,lepra-stb/

                -a tömeg pusztító fegyverek álompénzeket igénylő kifejlesztése amiket természetesen nem szúnyogirtásra fognak használni.

                -az emberi faj ellenőrizhetetlen túlszaporodása-az elosztás elementáris

kényszereivel-az éhség földrajza  hátborzongató adataival

                -az általunk felismert és mégis tudatos környezetszennyezés,a többi biológiai lény az állatvilág semmibevevése,féktelen pusztítása.

                -a mértéktelen nemi ösztönök kiéléséből származó genetikai bántalmak a többi nap mint nap szaporodó noxákkal.

                -a  mindennapi szellemi vagy fizikai erőszak hatalma a józan szabványrendszerek felett-mindez a PÉNZ szerzés kísértetének árnyékában-amihez az igazságszolgáltatás biztosítja a díszkíséretet.

                                Úgy hiszem hogy a történelmi megfogalmazás szerint-egyesek élete emésztő gond míg mások élete gondtalan emésztés végigkíséri az elkövetkezendő generációk sorsát és marad minden úgy ahogy ezt 2ooo

évvel ezelőtt a fekete nyakkendős –kanverebek megbeszélték avagy eldöntötték.

                                A mi feladatunk hogy a 2m-es gödör szélén imbolyogva is

de meg tudjuk fogalmazni egy szürke veréb belátható sorsát még a kiutált patkányok okulására is.

                P.S.         Újraolvasva ezt a pár sort,az elmúlás tarsolyával az oldalamon,

Megrettenek és felteszem magamnak a kérdést vajon ez mind valóság volt.

De úgy gondolom hogy sokan vagyunk hasonló sorsú és felfogású pantalóba öltözött,szürke verebek,és csupán rendszerezni és tudatosítani kell gondolatainkat.

Ha nem a gyermekgyógyászat lenne a hivatásom,a mindennapi pesszimizmus lenne az osztályrészem.

                       

 

 

KÖZÉLETI TÉNYKEDÉSEM

-VÖRÖSKERESZT--ELISMERÉSEK

                                       

Az alábbi elismeréseket a –vöröskereszt-szervezetei által

kaptam , legnagyobb részt Kapnikbányán...Az egymásrautaltság sokszor a kényszerűség tette kötelezővé számunkra az elemi elsősegélynyújtás ismereteinek elsajátítását. Amikor egy bányaszerencsétlenség alkalmával,ahol főként én voltam a legjobban igénybe véve,szinte éreztem hogy a kijelölt mentőcsapat restelli azt hogy nem tudnak többet segíteni.

Egy adott pillanatban ŐK kérték hogy tanítsam őket,mert az ő életük forog kockán. Így aztán a különböző munkahelyeken szívesen, rendszeresen és szorgalmasan jöttek a bányászok ezekre, az elméleti és gyakorlati oktatásokra A drámai helyzetek eggyé kovácsoltak bennünket.

Senkit nem lehetett sokszor felismerni a fekete bányapor és a füsttel belepett arcokból ott csak a céltudatos mozdulatok és a hozzáértő, határozott emberi hang ami döntött Nagyon büszke vagyok ezekre az elismerésekre és főként arra a munkára,emberi szolidaritásra ami ezek mögött van.

 

ÉRDEMÉREM-ARANYFOKOZAT       

                                                -

      1OO ÉVES A  VÖRÖS KERESZT

 

 

 MIT TETTEM A MAGYARSÁGTUDATOM  MEGÖRZÉSÉÉRT

Javaslatomra megalakult a Páskándi Géza Baráti Társaság,ami a minden évben megrendezett megemlékezéseken részvevő kárpát medencei magyarok hagyományos találkozó helye lett.

Ezek a megemlékezések minden alkalommal irodalmi rendezvényeknek is helyet adtak. Minden év május 16 –án a virágzó orgonatengertől átölelve vándoroltunk az emléktáblához majd később a szatmárhegyi szoborhoz hogy áldozzunk Géza életművének.  Minden év mélyen emlékezetünkbe vésődött és minden tavasz új hitet és erőt adott az elkövetkezendőkre. Mindmáig a társaság elnöke vagyok.

                                A Szentgyörgyi Albert társaság alapítói között is ott voltam,számos más kollégával,egészségügyi munkatársakkal és minden más magyar szellemiségű emberrel. Jómagam annak idején a fiatal magyar orvosok továbbképzését vezettem, A Szatmármegye Római Katolikus Püspökség adott helyet ezen továbbképzéseknek. Ez volt a társaság fénykora-aztán következett az elvándorlás olyan méretekben hogy az már második Trianon jeleivel ért fel-tudniillik 1 millió magyar hagyta itt Erdélyt,a drága szülőföldet.

                                1997 május 1-3 között rendeztük meg az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi  Szakosztályának Tudományos ülésszakát,aminek a tudományos szervezője voltam a szatmári orvosok részéről.

                                 A magyar anyanyelvű és kulturájú erdélyi magyar orvosok

5 szekció keretein belül 68 tudományos dolgozatot mutattak be. A résztvevők száma körülbelül 42o volt. Minden mozogni képes kollégánk részvett ezen  rendezvény szervezésében.

A SZENT JÓZSEF-GYERMEKREHABILITÁCIÓS KÖZPONT LÉTREHOZÁSA.

                                1991-ben Nagyméltóságú és Főtisztelendő REIZER PÁL,aki egy kiváló szellemiségű,kulturált ember volt,és Szatmár megye püspöke,személyesen felkért hogy legyek segítségére mint orvosi szakmai és szervezési projektvezető egy olyan intézmény létrehozásában amelyik a sérült gyermekek korai rehabilitációjával foglalkozik. Megjegyzem hogy ez lett később az első ilyen jellegü létesítmény Romániaban,sőt Kelet-európának ezen a részén. Az anyagi alapot a Német Gazdasági Minisztérium és a FREIBUR-gi CARITASZ finanszírozta,majdnem 1 milió német márka költséggel.

                Abban az időben/a változás után/ a szatmári városi kórház választott igazgatója és osztályvezető főorvosa voltam ami  rengeteg gonddal és mondanom se kell hatalmas felelősséggel járt,de ez a felkérés olyan méltányosan kitüntető és szívhez szóló volt hogy azonnal elfogadtam,

                Még abban az esztendőben ünnepélyes keretek között megtörtént

az alapkőletétel amit a Püspök Úr cerebrált ,és hozzákezdtünk az intézet tervezéséhez a Freiburgi Karitász központ szakembereivel,valamint a helyi Karitász által megnevezett tervező csoporttal élükön a Megyei Tervező Intézet vezetőjével,jó barátommal FLORESCU RADU tervező mérnökkel,aki ma Hollandiában él.,és AMIK GÁBORRAL a helyi caritas gazdasági igazgatójával.

                A munkálatok három esztendeig tartottak,aminek utána is kulcsrakészen átadtuk az intézményt,amelynek rövid ideig a vezetője is voltam.

                Annak idején a ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ-1994-ben/május 31-én az alábbiakat közölte az intézmény építésével kapcsolatban.

Építőtelep a szatmárnémeti Dsida Jenő utcában. A bejáratnál táblák jelzik a leendő objektumot,a beruházót,a tervezőt,a kivitelezőt. Úgy mint Németországban szokás. Még egy év sem telt el hogy REIZER püspök ÚR a német gazdasági minisztérium és a Caritász magas rangú képviselőivel letették az alapkövet,már pirosban áll az eredeti kiképzésű épületegyüttes..

A szakemberek most a belső terek kialakításán dolgoznak valamint a leendő

terápiás felszerelések helyét készítik elő. Nem vitás októberre átadhatják helyüket a szerelőknek,aztán az esztendő-fordulón megkezdheti működését a Szent József Rehabilitációs Központ Schuppler Tibor atya,a szatmári Caritas igazgatója megdicsérheti nem csak az építőket,de Amik Gábor ügyvezetőt és persze Dr.Bauer Béla gyermekgyógyász főorvost aki napi gyógyító munkája mellet,karitatív munkában végzi az orvosi projekttel járó gondokat.,felvigyáz hogy a gyógyászat szempontjaiból minden a megfelelő helyére kerüljön. Vele tekintem meg az építkezést,s már első szavából kitűnik,hogy alaposan ismeri a legapróbb részleteket is és várakozással tekint az intézet megnyitása elé.

                Mert nem akármilyen intézetről van szó,a maga nemében páratlan nem csak Romániában hanem az egész térségben. Ezért is írunk róla jó előre,nem várva meg az átadást,hogy érintett olvasóink időben kellő információhoz jussanak, s az elkövetkező hónapokban,hetekben már dönthessenek szándékaikról.

                A Szent József Rehabilitációs Központ ugyanis a szellemi és mozgássérült gyermekek rekuperációs intézete lesz. De még ezzel sem mondtuk ki a lényeget,mert csecsemők és kisgyermekek rehabilitációjáról van szó. Ez a jelleg az új és szokatlan az intézet jellegét tekintve,

                Mint megannyi más bajban,itt is a leghatékonyabb segítség a legjobb időben jött segítő kéz,ami megelőzi a nagyobb bajt a kezdeti súlyosbodását

Ám ezt a segítséget csak akkor adhatjuk,ha időben rendelkezésünkre áll a szükséges diagnózis,ha elvégezzük a kellő vizsgálatokat és nem várjuk hogy majd a gyermek –kinövi- a betegséget,a sérülést mondja Bauer doktor.

                Abban is újszerű ez az intézmény,hogy nem –kórház jellegű,hanem járó beteg jellegű.. Nyitott intézmény ahol a szakemberek a szülőkkel együtt,velük szorosan együtt működve végzik a rehabilitációs tevékenységet.

                Az induló intézménynek két nagyobb részlege lesz a diagnosztikai és a rehabilitációs részleg mindkettő a legkorszerűbb technikával felszerelve. Számos különböző képzettségű szakorvos teljesít szolgálatot illetve ál majd a gyermekek rendelkezésére-így gyermekgyógyász,gyermek-neurospichiater,pszichológus,szemész,logopédus,ortopéd,balneo-fizioterápiás szakember. A rehabilitációs részlegen-gyógytornász, pszicho pedagógus,ergo és hidroterápiás szakember irányítja majd a gyógyítást. A hidroterápiás részleg előreláthatóan a szatmári termál-vizes strand részlegén lesz megszervezve. Külön szolgálat fog működni az otthoni gyógyítás biztosítására. Ez a Romániai Magyar Szó,Sike Lajos riportjának a kivonata.

                Meg kell jegyeznem hogy nagyon nehéz volt megoldani a szakszemélyzet verbuválását mert ilyen jellegű intézmény nem működött az országban,következményképpen ilyen irányú szakképzés sem folyt. Amit személyes érdemnek tartok hogy sikerült a végén kb egy 2o személyes Team mel németországba menni,és neves intézményekben mint pl-

 Freiburg,Passau,Darmstadt,Landau,Stuttgart-i rehabilitációs intézetekben

az induláshoz a megfelelő előképzést megszerezni,

 

HIT-REMÉNY ÉS SZERETET-

Ezen gondolatokkal nyitja meg kapuit a Szent József Rehabilitációs Központ,azok részére,akik nehéz magukra utaltságukban igénylik beteg

gyermekük részére szolgáltatásainkat.

                Számos ,önzetlen,értelmes ember munkájának gyümölcseként született meg ez a nemzetközi mércével is mérhető,modern intézmény.

                Jellegét,működési koncepcióját tekintve európai értékrendü,első és egyedi létesítmény nálunk az országban.

                A katolikus egyház,a katolikus hívek nemzetközi segítő kész-

ségének állandó és időtálló példájaként fog állni városunkban ez a létesítmény.

                Az úttörő munka kezdeti nehézségei,gyermek betegségei-egy bizonyos ideig még érzékelhetők lesznek tevékenységünkben,de reméljük,hogy akik igénylik segítségünket,értékelni fogják jóhiszemű szakmai munkánkat.

                A szakmai tevékenység lényege a betegség,a sérült állapot korai felismerése,korai kezelése és csapatszellemben való gyógyítása-minden szülő tevőleges  együttműködésével.

                Felhívjuk a szülők figyelmét arra is,hogy a kezelés az esetek döntő többségében hosszantartó,türelmet és kitartást igényel. Természetesnek tartjuk azt is,hogy együttműködünk a többi hasonló  egészségügyi egységgel.

                Február 6-tól kezdve várjuk azon szülők jelentkezését akik gyermeküket/o-6 év közötti korcsoport/kezeltetni óhajtják intézményünkben.

                                                                                                                                Dr.BAUER BÉLA

                                                                                                                gyermekgyógyász főorvos

                                                                                                                az orvostudományok doktora

AZ ORVOSI DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁNAK SZORGALMAZÓJA.

                                               

                                Az 1949-5o-es években számos orvos volt a megyei kórházban,akik élénken érdeklődtek az egyre bővülő dokumentációs lehetőségek iránt.Annak idején a mai városi kórház gyűléstermében volt 3-4 szekrényben- egy úgymond könyvtár-1oo-15o kötet szakkönyvel.

Pedig az érdeklődés az orvosi irodalom után sokkal nagyobb volt annakidején.

                                Szügségszerüen belátta a felső egészségügyi  vezetés hogy utat kell nyitni a fejlett nyugati államok szakirodalmának.Mi gyermekgyógyászok nagyon örvendtük a ROBERT DEBRE-MARCEL LELONG két kötetetes-PEDIATRIE-cimű szakkönyvének./francia nyelven/Sokáig ez volt a szakirodalmi hivat kozási alapunk.Aztán jött FANCONI_WALLGREEN-német,mig a NELSON –angol nyelven.

                .Ugyanigy történt a szakfolyóiratokkal is.Olyan nagy volt az igény hogy ezeket a folyóiratokat csak meghatározott rövid időre kölcsönözhettük.

                                Egy nagyon szerencsétlen administrativ intézkedés folytán az orvosi könyvtárat beszuszakolták a fogászati poliklinika két szűk helységébe,ami inkább egy raktárhelység képét idézte elénk.

                                Állandó látogatója voltam a könyvtárnak,szivem ügyének tartottam annak sorsát,és minden törekvésem az volt hogy egy modern orvosi dokumentációs központot hozzunk létre.Ez akkor sikerült amikor engem 199o-ben demokratikus választás útján a városi kór-

ház igazgatójává választottak.Ekkor ugyanis én döndhettem arról

hogy a hatásköröm alá tartozó –VÉRBEGYÜJTŐ KÖZPONT-üresen maradt helységeibe/a mostani Tudor Vladimirescu N-7/létrehozzuk a modern orvosi dokumentációs központot.Elmentem Corodan Octavian

gazdasági igazgatóval az I.P.L.-Bútorgyár kereskedelmi igazgatójához,

gyermekkori barátomhoz Janacsovics Ivánhoz és a mi kórházunk költ-

ségvetési alapjaiból megrendeltük a nagyon,szép és esztétikus butorzatot./3 könyvtárhelység,olvasókkal,vetitő teremmel ,kerekasztal beszélgetésekre alkalmas tágas helységgel-az alagsorban foto és elektronikai laboratóriumot terveztünk,de ezek egyes emberek tunyasága miatt elmaradtak.Meg kell jegyeznem tisztelt kollégámnak

Dr.Fanea Dumitrunak a megyei kórház igazgatójának segitségét is a

közös célunk elérése érdekében.

                               

A SZATMÁRMEGYEI ORVOSI KAMARA VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE 12 ÉVEN ÁT

Az állandó lelkiismereti vivódás volt az eredője annak hogy számos közleményem jelent meg az orvos-etikai témakörben-

Felsorolok egynéhányat-

                -Az orvosi etika és deontológia történelmi és társadalmi adaptációjának a szügségszerüsége az emberi társadalomban.

                -A társadalom magatartásának,megitélésének a jelentősége az orvosi kar iránt.

                -A lelkiismeret,felelősségtudat szerepe az orvosi gyakorlatban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SZATMÁRMEGYEI ORVOSI KAMARA VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE 12 ÉVEN ÁT

-A technikai vivmányok, és a  beteg elszemélytelenitése az egészségügyi ellátásban.

                -A csapatmunka,az interdisciplináris konszilium, az orvoskollégák egymásközötti megbecsülésének a jelentősége az mindennapi orvosi ténykedésben.

                - Orvos-és a közvélemény alakulásának eredői a szakmai ténykedés megitélésében-

                -Az orvos tekintélyének alkotó  elemei.

                -A tudományos munka-az alkotó medicina-szerepe egy gyógyitó orvoséletében-

                -A teljesimény orientált tudományos és gyógyitó munka elismerésének a fontossága.-

                -Az orvosi eszközös vizsgálatok rohamos fejlődése,ezeknek indokolatlan felhasználása –és ennek a jelentősége az orvos-beteg kapcsolatrendszerében.

                -A tudományos kutatás lehetőségei egy nem egyetemi központban dolgozó,gyakorló orvos számára.

                Talán ez volt az oka annak hogy az ORVOSI KAMARA több mint 12 esztendőn át,a választási bizottság elnökévé jelöl-

tek.

 A-SĂNĂTATE-TENISZBÁZIS EGYIK ALAPITÓJA

                                Az egészségügy első tennisz pályái a Kossuth kert és a Faipari iskola tövében voltak.Ki neemlékezne a kis épületre amelyiknek az öltözője inkább egy illemhelyre hasonlitott.De akik látogatták még annak idején a 2-3 pályát kinek ne jutna az eszébe az állandóan zsörtölődő GYURI bácsi aki gyakran fűszerezte beavatkozásait egy izes káromkodással.

Az Egészségügyi Sportegyesület aminek az elnöke voltam 15 évig, volt  egy nagy érdeme szatmár sportéletében.-Egy országos jelentőségü teniszbázis létrehozása- Ezt a szükség sajtolta ki belőlünk.A területet a szamos partján személyes közbenjárásomra kaptuk meg Tincu Józsi bácsitól aki akkor szatmár város első titkára,talpig becsületes és jószándéku ember volt.

                                                Ezekután jónéhány szatmári /akiknek a hozzájárulása döntő jellegüvé vállt a kivitelezésben-Darida Gheorghe,Boitor Alexandu,Borsi Béla,Jenei Imre,Mocanu Sergiu,Bauer Béla,Simon Eugen,Jakab Árpád Hontáu Ioan,Cîrlan Gheorghe, Szentkirályi István,Suciu Pavel,Gergely Ákos/ létrejött a minden igény kielégitő sportlétesitmény.

                                                A továbbiakban hova tovább modernizálódott a bázis.számtalan szatmári gyermek találta meg helyes életmódjának a kialakitását ezen a nyolc teniszpályán.Sok élményanyag,felejhetetlen barátságok szövődtek ezen a helyen.

                                                Külön kell megemlékeznem SIMON EUGEN_ről mindannyiónk szeretet –GENU-járól Aki véleményem szerint a legtöbb áldozatot hozta a szatmári tennisz ssportért.Legyen végtelen a nyugalma.

A mai hálátlan társadalom mindent és mindenkit elfeljt,még a saját egészségét is.Nem nosztalgia de a mi csapatunk azért más volt.

-A HELYI-KIWANIS-CLUB EGYIK ALAPITÓJA

1991 október 1-én számos számottevő szatmári ember részvételével létrehoztuk a –KIWANIS INTERNATIONAL EUROPE-CLUB helyi szervezetét aminek én is alapitó tagja voltam.számos barátommal és ismerősömmel./Nagy Károly,Pécsi Ferenc,Borsi Béla,Bura László,Baranyai Attila,Baranyai Zoltán,Honti András,Leiher Géza,Bányai Ferenc,Erdei Péter,Volosin György,Veres István,Kovács Albert,Baranyai István,bauer, Béla,és mások.A szervezet inkább gyermeksegélyszolgálati,társadalom-

Politikai,gazdasági,üzleti problémákkal foglalkozott a Svájci központi szervezet irányitásával és foglalkozik mindmáig..

                               

                                               

 

                                               

EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐJELÖLT-

A választási kampány végére értünk…

Közösségi és független jelöltjeink is a választók elé tárták programjaikat, közvélemény-kutatások nyomán latolgathattuk az esélyeket. Bizonyítást nyert, hogy ott kell lennünk Brüsszelben, s megalapozott számítások arra is rávilágítanak, hogy az elveken túl kezdôdő valóságban, népességi arányszámunk szerint, egy módon biztosítható közképviseletünk: ha országos szinten már csak a többséggel versengünk, nem egymással. Politikai elemzők sora, állampolgári állásfoglalások tömkelege elvégezte a megmérettetést. Ki találtatik " könnyûnek", nekünk, választóknak kell eldöntenünk vasárnap az urnák elôtt. A józan megfontolás, de a tények megfellebbezhetetlen üzenete egyértelműen azt sugallja: vasárnap tehát nem maradhatunk távol, ne feledjük a realitásokat és hagyományos erdélyi bölcsességet, biztosítsuk az erdélyi közképviseletünket ellátó RMDSZ jelenlétét Brüsszelben.

Kolozsvár, 2007. november 22.

Ábrám Sáuel (ny. lelkipásztor), Ágoston Hugó, Balázs-Bécsi Attila, dr. Bauer Béla, Benedek József, Béres András, Béres Csaba, Biró A. Zoltán, Bura László, Czintos József, Dáné Tibor Kálmán, Fátyol Rudolf, Gaal György, Gálfalvi Zsolt, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötô József, Koós Ferenc, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád, Szabó Bálint, Szabó Zsolt, Szôcs Péter, Thoroczkai Sándor, Tôzsér József, Ungvári Zrínyi Imre, Veres István, Veres Valér.

SZATMÁRHEGY

-

-GYERMEKKORROM VÁGYÁLMA-

                Amikor a római katólikus elemi népiskola tanulója voltam 1941-ben,1o éves koromban nyári  üdülő tábort szerveztek nekünk SzatmárhegyenEgy sikvidéki gyermeknek nagy eseményszámba ment az ,hogyegyáltalán egy gyermektáborba kerül,főként ha az még egy kissé dombos vidéken volt megszervezve.Annak idején a mi gyermekkorunkban mi newm láttunk tengerpartot,bérceket ,és nekünvolta világ vége-nemhogy külföldi utakra vigyenek a szüleink..Ez volt az első ilyen jellegü élményanyagom gyermekkoromban.A Szatmárhegyi Iskola tantermeiben voltunk elszálásolva.

Szabó Jani bácsi volt a szakács aki nagy gőzölgő üstben főzte a mindennapinkat.Ő volt a tábor lelke-szervezte a lepényevési versenyt,a zsákbafutást,kirándulásokat,tábortüzeket.Annak idején még fiatalok és erősek voltak a Fő utcai-jegenyefák és minden szép maradt emlékezetemben

arról a két hétről amit ot eltöltöttem.Innen eredt az én nosztalgiám Szatmárheggyel kapcsolatban.

                                A későbbiekben Szatmárhegynek mindig volt egy különös vonzereje-ahová mindig vágytam,mindig felszabadultnak éreztem magam

ha ott voltam.

                                Amikor megadatott a lehetőségem a sors megengedte hogy legyen egy stabil lakhelyem és kertem-kiéltem minden gyermekkori  vágyálmomat./szőlészet,gyümölcstermesztés,kertészkedés és postagalmb tartás/Három évtizede minden szabadidőnket ott töltöttük.

                                A rózsáim páratlan szépek voltak,a fenyőfáim megvédenek a nyári hőségek tikkasztó kinjától-Néhány kép a hegyi kertemből-

 

NYARALÓNK  --------------------------------------------  A  NAPOZÓ

 

   

RÓZSÁIM ÉS FENYŐFÁIM                                                      -CSEND

LUCSIKA A FENYŐK KÖZÖTT                                KETTEN A BORHÁZNÁL

                               

  BARÁTAINK KÁROLY ÉS KATIKA

     -

           

                SPORT-HOBBYK /SIZÉS-TENISZEZÉS-TURIZMUS

 

  

Királyi Katolikus Főgimnáziumban szeretette meg velem a kosárlabdát,Szereday Béla barátom.Vele hoztunk létre elsők között szatmáron egy kosárlabda csapatot/Szereday Béla,Kirilla Sándor,Szteklács lászló,Csapó Zoltán,Sepsi Sándor,Pintye Frenc,Bauer Béla/A későbbiekben más középiskolákban is alakultak kosárlabda csapatok.Annak idején erdélyben 4 főkozpontja volt a kosőrlabda sportnak-Nagyvárad,Marosvá-

Sőrhely,Kolozsvár és Szatmárnémeti.Hosszú éveken át folytak a diák majd felnőtt bajnokságok ezen városok között.

                Egyetemi éveim alatt már másodéves koromban marosvásárhelyen,

Kakuts tanár úr leigazoltatott az akkor I-ső ozstályu nemzeti bajnokságban szereplő-HALADÁS-csapatához ahol olyan nevek szerepeltek mint pl-Ördögh,Fülöp,Zayzon,Borbély,a Berekméryek,Bodó,Rettegi-valamint az orvostudományi egyetemről az aradi származásu Bochdanovits és jómagam szatmárról.

                Alighogy haza kerültem mint orvos az Egészségügy Sportegyesületé-

nek keretein belül létrehoztunk egy I-ső osztályu nemzeti bajnokságban szereplő női kosárlabda csapatot ami aztán Bot Katalin edzőnő vezetésével

kimagasló eredményeket ért el országos szinten.Ugyanakkor kivivtuk azt hogy a férfi csapatunk in a nemzeti bajnokság első osztályába kerüljön-/Szaunftmann,Muschici,Panek,Gyurkán,Szatmári,Pop,Szabó,Márkusz.

Meg kell emlékezzek azokról akik annak idején nagyon sokat tettek a szatmári kosárlabda sport fejlődéséért-igy-Gyurkán György,a Bot család,Udvary István,Jakab Árpád,Jenei Attilla,Pop Cornel és mások

                Az Egészségügyi Sportegyesületnek aminek az elnöke voltam, volt még egy nagy érdeme szatmár sport életében.-Egy országos jelentőségü teniszbázis létrehozása-A területet a szamos partján személyes közbenjárásomra kaptuk meg Tincu Józsi bácsitól aki akkor szatmár város első titkára,talpig becsületes és jószándéku ember volt.

                                                Ezekután jónéhány szatmári /akiknek a hozzájárulása döntő jellegüvé vállt a kivitelezésben-Darida Gheorghe,Boitor Alexandu,Borsi Béla,Jenei Imre,Mocanu Sergiu,Bauer Béla,Simon Eugen,Jakab Árpád Hontáu Ioan,Cîrlan Gheorghe, Szentkirályi István,Suciu Pavel,Gergely Ákos/ létrejött a minden igény kielégitő sportlétesitmény.

                A Si-szakosztályunk akinek vezetője Dr. Szentkirályi István volt az egyik legsikeresebb tevékenységet fejtette ki.-Jakab Árpáddal/aki a mindenkori ceremónia mester volt/ a szezonban minden vasárnap sikirándulásokat szerveztek az egészségügyieknek és általában a si sportot kedvelő szatmáriaknak.8o-1oo pár siléc állt az egészségügyiek gyermekekeinek rendelkezésére teljesen dijmentesen.A Mogosára,Gutinra,a Radnai havasokba minden kategóriáju egészségügyi nagyon kedvezménye-

sen jutott el  gyermekeivel eggyüt.Tanuja és résztvevője voltam ennek, és tiszta lelkiismerettel állitom hogy se kiközösités,harag,nemzetiségi ellentmondás,gyűlölködés,nem volt észlelhető baráti körünkben.A gyermekeknek  szervezett sitáborok a Hargitán,lassan eredményeket hoztak a nemzeti bajnoságokon.

De mindenek előtt egy életszemléletett,toleranciát és hosszantartó barátságok kötődtek.

                                Ősszel a turisztikai volt számunkra a kikapcsolódás-a Bucegi,Paring,Radnai havasok,Hargita,a Lápos völgye voltak a kedvenc

kiránduló-helyeink.

 A RADNAI HAVASOK

 

 

KÉT GYERMEKORVOS   -                   BARÁTAIMMAL A PUZDRÁN

LEFELÉ                            -                             REGGELI    MOSAKODÁS                              

                                           

 

A BUCEGI-BEN                                             RADNAIHAVASOKBAN                            

                                                                                                                               

        A GUTIN

                               

          KIRÁNDULÓKKAL-

 

AKIVEL MEGMÁSZTUK AZ –OMUL-T-

                                 

                                                / a Valea Jepilor útvonalán./

             -RÖPPOSTÁIM ÉS RÓZSÁIM-

                                     Gyermekkoromtól kezdve nagyon lekötött az élővilág.Főként az állatok szeretete élt bennem élénken, azoknak gondozása,üldögélni mellettük óra számra és nézegetni hogyan játszadoznak a kicsinyeik,hogyan esznek stb-

                Már említetem hogy én nem tarthattam galambokat ahogy a többi gyermektársam a zsadányi útról,a lókertből,a hegyi útról a dohánybeváltó környékéről.Nekem tanulni kellet és nem halász,vadász,madarász életstilust elsajátitani.Irigy voltam hogy nekem nem adatott meg a cserebere öröme,

Hogy egy –pörklit-/amiről Páskándi Géza is verset irt/elcseréljek például egy

örvösre.Egyszóval egész életemben egy hiányérzetem maradt emiatt.Ez a HOBBY időskoromra teljesült be és a Szatmárhegyi üdülőmben röpp-posta galambokat tartok és ezekkel szórakozok.

A rózsáimat majdnem kivétel  nélkül Szabó bácsitól kaptam-szatmár leghiresebb kertészétől,valamint a fiaitól akiknek gyerekeit kezeltem.

A hires –RONENBURG-fajték közül valók és mindmáig-29 évig gondozom őket.

 

                                                     

RÖPPOSTÁIM

 

 

RÓZSÁIM

       

 

 

   

 

 

VÉGSZÓ

8o-dik életévemben,amiből 54 évet a mai napig is a legcsodálatosabb biológiai lény a gyermek egészségének gondozásában töltöttem el nehezen vettem kezembe a tollat. De kötelez az elmúlt  évek élményanyaga, amikor is az erdélyi magyar orvostársadalom elismerte és jutalmazta életművemet. Engem nem kényeztettek el a földieím , a véreim elismeréseikkel. A felcicomázott partraszállók akik állandó szereplői voltak a médiának és ugyanakkor szülővárosomnak  hibrid zászlóvivői is. Az én sorsom és kötelességem a gyógyítás volt-mert végül is ez volt a hivatásom. Hálát adok az Úrnak hogy ebben a kegyben részesít mindmáig.

Szerettek,tiszteltek a maguk módján de a –babérkoszorúkat,elismeréseket, minden alkalommal a nyomulók nyakába aggatták- Mint gyarló ember ezt a szálkát mindvégig a körmöm alatt hordoztam de a mindennapi küzdelemhez való erőt   a legnagyobb tisztességet,végül is  mindig egy beteg gyermek meggyógyítása adta Amikor aztán az angol,román,magyar orvosi enciklopédiákban olvashatóvá vált a tudományos és kutató munkásságom az egyik volt osztálytársam a következőket mondta -Tudod pont beszélgettünk rólad és azt kérdezték az illetékesek- Hát ez a fiú  hol volt eddig-amire én azt feleltem-végeztem a kötelességem és gyógyítottam 54 éven át. De a sors mégsem engedte hogy a .mintegy 7ooo oldal írott munkám a gyermekorvoslásról az enyészetté váljon. Ezeknek a munkáknak az esélyét kiadatásra még egy oldal erejéig sem méltatták itt a szülővárosomban. Az internetes világháló segítségemre  sietett és segített bizonyítani tudományos munkám nemzetközi elismertségét. Az elmúlt évben amikor az erdélyi magyar orvostársadalom legmagasabb kitüntetését a Pápai Páriz Ferenc életműdíjat ítélték nekem a helyi sajtó a következőképpen reagált az eseményre,egy négy mondatos hírben-tehát hogy nekem ítélték a fentnevezett díjat a 2o1o-es évben, és hogy előrehaladott korom ellenére elmentem Kézdivásáhelyre a díj átvevésére.

                Lévén hogy én nem vagyok az a nyüzsgő fajta nem említettem a dologról semmit, de ugyanígy a szertartásmesterek is mélyen hallgattak az életművem elismeréséről,mintha sohasem hallottak volna rólam mint szatmári születésű társukról. Végül is egy Pápai Páriz Ferenc neve nem úgy hangzik mint a média által hosszú éveken át ajnározott akadémikus...

A lokálpatriotizmus minden érző embernek a lelki énjéhez tartozik,az emlékezés megszépül még az élet alkonyán  bárhová is vet a sors. .De az alkotás időtlen időkig megőrzi értékét.

                                Hiteszegett,megfáradt,öncélú-társadalmunk valószínű hogy már nem tart igényt az időtálló teljesítmények  megismerésére.

Kérem a kedves olvasót hogy ne tekintse önnyavalygásnak a leírtakat már csak azért sem mert sokan evezünk ebben a csónakban.

A meggyőzés erejéért tettem közé az egy éves szellemi kelléktáramat és remélem hogy elfogadják az igaz szó bizonyító értékét.

                                Mi a tűréshatáron belüli, emberi gyarlóságainktól eltekintve hithű gyógyítók voltunk,fegyelmezett életúttal,szerintem jól érzékelhető szakmaisággal,színes, kulturált  személyiségekkel.

Az Ő nevükben is szólok-

Végül a Dr.Nagy Béla megemlékezésén emlékbeszédemből idéznék egy gondolatot-

Vannak emberek akiket bármilyen munkaterületre sodorjon az élet. beverekedik magukat az élre. Ők azok akik nyughatatlanságukkal, olykor,kényelmetlenek,akiknek pontossága és kitartása idegesítő lehet,hisz gyengeségeinkre,emlékeztetnek,akik nem taktikáznak az életnek nevezett színjátékban,s ha szót kapnak azt mondják amit a közösségi érdek diktál, s nem pedig azt ami a perc, pillanat mint magán személyeknek éppen jó/bb/Ezek az emberek élő felkiáltójelként vonulhatnak végig a közös színtereken s ki tudnak bányászni magukból annyi erkölcsi energiát,hogy tartásuk,ne lazuljon el akkor sem, amikor éppen az avatatlanok át akarják sodorni őket sorsuk árnyékos oldalaira.

                                Vannak emberek, akiknek csendes szava  és áldozatkészsége

felér mások kemény hangoskodásával,kikről nézésük, puszta létük hirdeti, hogy itt vannak és velük számolni kell. Vannak szóval erős jellemek. Ilyeneknek ítéltek bennünket betegeink és sorstársaink.       Amikor egy súlyos infarktus miatt az intenziv osztály fehér mennyezetét néztem 5 nap és 5 éjszaka lebegve a lét határain,azon gondolkoztam hogy még el sem számoltam önmagammal,gyarló-

ságaimmal,erényeimmel,egyszóval életem alkotó munkájával.

                                Tulajdonképpen fel sem mértem hogy miért éltem. Mert minden sorsban van egy az utókornak okulásra való üzenete vagy eseménye amit magával visz és nem fogalmaz meg.

                                Az Úr megadta nekem ezt a lehetőséget hogy ezt elvégezzem Hálát adok érte.