KÖTŐDÉSEK

 

-KÖTŐDÉSEK -



Idestova majdnem egy századnak vagyok a szemlélője , szülővárosom mindenemü társadalmi,szellemi és erkölcsi értékeinek.

Elmondhatom hogy a provincializmus senyvesztő gondolkodás-

módjától a sziporkázó, alkotó elmék közös tárházának mindennemü válfajával találkoztam.

A XVII-XVIII-dik század felsoroltjai között találjuk a következőket-Bakócz Tamás,biboros esztergomi érsek-Batizi András a reformáció egyik leglelkesebb apostola-Földi János orvos természetbúvár—Ilosvai Selymes Péter,epikus énekszerző-Károlyi Gáspára vizsolyi biblia forditója.

A XIX-dik században a következők-Barna Ferdinánd,akadémikus-Biró Lajos,rovartani kutató-Bartók Gábor a református gimnázium igazgatója-Böszörményi Károly,Szatmár polgármestere-Csengeri János műforditó,egyetemi tanár-Gáti István az első magyar gyorsirási rendszer képviselője-Hám János,3o évig a szatmári katólikus egyházmegye püspöke-Irsik Ferenc Szatmári kanonok felépitette a Szent József árvaházat-Kis Gedeon a a Kossuth-kert megalkotója.-Kovács István publicista-Széchenyi István barátja-Pap Endre publicista,Petőfi barátja-Szendrey Julia,Petőfi felesége,elbeszéléseket,verseket ir.

Történelmi személyiségek,egyházfők,hires orvosk,irodalmi kiválósá-

gok,tanárok,ügyvédek,és más közéleti hirességek

Az elmult hónapban amikor a 6o-dik évi érettségi találkozón vettem részt visszaemlékszem hogy milyen büszke voltam , hogy földieim a XX-dik század azon kiemelkedő emberei közé soroltak akik öregbitették az intézetünk és megyénk hirnevét.

Ezek közül csak néhányat emlitek-Antal Péter az intézet példaformáló magyar nyelv és irodalom tanára-Banner Zoltán iró,művészettörténész-Bretter György,filozófus esszéiró,kritikus-Bura László,tanár,nyelvész,népköltészeti gyűjtő-Czumbel Lajos kanonok,filozófiai iró,műforditó-Csipler Attila-vivó világbajnok,orvos-Dehel Gábor,szinművész-Dsida Jenő,költő-Erdős I.Pál,kőpzőművész-Gellért Sándor,tanár,költő,műforditó-Csűry Sándor,nyelvész-Jakabffy

Elemér,nemzetiségpolitikus,helytörténész,költő-Kótai Pál-orvosprofeszor-Krudy Gyula iró,-Krüzselyi Erzyébet ,költő-Lükő Béla sebészorvos-Muhi Sándor festőművész-Panek Zoltán novella és regényiró-Papp/Pop/Aurel rajztanár,festőművész-Páskándi Géza drámairó-Svéd Sándor operaénekes-Szilágyi Domokos költő,irodalom történész-Tereh Géza tanár,tankönyviró-Zalka Máté a spanyol polgárháboru tábornoka.-és mások. Ahogy a szerző kiemeli nem a teljesség igényével irta ezt a munkát valamint az iskola történetének rövid összefoglalóját-

Annak idején már 4o év gyakorló orvosi ténykedés és,nemzetközileg is elismert tudományos és kutató munka állt mögöttem.De talán volt bennem egy érzés hogy vajjon méltó voltam –e egy ilyen rangos besorolásra.Mert ez tulajdonképpen Szatmár megyének a XX-dik századi szellemi elitjét tárja az olvasó elé.

Elékezetembe vésődött egy kép ami a város főterét ábrázolja –ahol a kopár városközpont még vásártér volt a XX-dik század elején.Még az én gyermekkoromban is ez volt a kép a szatócsok,kofák,mindenféle magántermelők kavalkádja között,a mindenféle és mindennenemü édességeket zsidó eladó kinálta áruját hangosan-Sárgarigó,kanveréb-jertek ide közelébb,husz fillér az ára, elolvad a szádba.Sátoraikat összepakoló-Zeig-anyagból készült vásári szabók a készruhákkal,ünnepi csizmákat készitő –csizmadiák,kalaposok és az utánuk maradó szeméthalmazra még ma is világosan emlékszem,

 

 

A szerdai nap mindig nagyon terhes és mozgalmas nap volt a családban,a piaci bevásárlás napja.A piaci felhozatal nagyon gazdag volt.Gyalog tettük meg az utat és cipeltük a vásárolt termékeket az Ötvös utcai/a régi fogászati poliklinika/utcájából,valamint a régi poliklinika kis utcájából.Szerettem a mamával a piacra járni,de annál kevesebbet cipekedni.Rántani való csirkétől,tömött libáig és pecsenye kacsáig mindent lehetett kapni,és természetesen nem a mai –indián-termékeket.Sok esetben egy 1o kilós liba vagy egy nagyobb dinnye még az étvágyadat is elvette a cipekedés miatt.A libavásárlás külön szertartás volt hogy annyit tapogatták lapogatták szegény jószágokat hogy már jómagam is megsajnáltam őket.A tragédia akkor tetőzött amikor apám volt a soros és ő ment libát vásárolni.A refrén majdnem mindig ugyanaz volt anyám részéről-hát nem tudtál kiválasztani egy valamira való libát-ez a Morzsa/a kutyánk/ fél fogára sem elég.Még a máját sem tapogattad meg....ilyenkor gondoltam először hogy nem házasodok meg soha.

 

 

Aztán egy lépés és ott volt a zsidó korzó ahol az üzletsoron mindent árut megtaláltál és ahol/főként csehszlovákiából és lengyelországból hozták az árut és még déligyümölcs lerakat is volt.A tulajdonosok döntő többsége zsidó származásu volt.Megemlitem hogy a század elejei években 13 ezer zsidó,4oo körüli román és a többi 3o.ooo-ig magyar származásu lakosa volt a városnak.A magyarok,gazdák,iparosok a zsidók a kereskedelem és pénzügyi világ hozzáértői voltak.A tehetősebb zsidó réteg az uralta majdnem az egész központ kereskedelmét.

A Várdomb utcán a szegényebb zsidók éltek és mint rövidárusok,rőfösök keresték kenyerüket és általában nagycsaládosok voltak.A tulajdonképpeni-zsidó korzó-az –Iparos Otthon-Swartz üzletétől a várdomb utca és Főtér sarka és egészen a Spitz Béla textilnagykereskedő/a mostani ASTÓRIA szálló épülete.Ennél a kereskedőrétegnél észleltem az évezredek folytán kialakult hajlamot erre a foglalkozásra.

Akár két példát is mondhatok-a zsidó kereskedővel egyszerüen nem lehetett összeveszni-a feltúrázott vevőt mindig csititgatta,majd egy ajánlatott tett neki ilymódon-nézze aludjunk mindketten 1-2 éjtszakát,gondolkodjunk és biztos vagyok benne hogy jól jövünk ki mindaketten-vagy-jóanyám télikabátszövet után nézelődött a Spitz Béla üzletében.Ő odajött hozzánk és ajánlotta a közelmultban lengyelországból hozott árut.Annak idején apám a fronton volt és nem engedhettük meg magunknak az szövet megvásárlását és ezt elmondta Spitz-nek-Erre Ő igy válaszolt-Asszonyom ön az én megbizható kliensem,vigye el az árut mert ilyenhez ritkán jutunk hozzá és amikor lesz pénze kifizeti.Komentár nélkül.

 

 

Az akkor még macskaköves Kazinczy utca a kor jellegzetes urbanisztikai képét mutatta,lovasszekerek garmadája,lótrágya,semminemü közlekedési fegyelem,elegáns hölgyek,keménykalapos urak,szaladgáló csizmadia és szabóinasokpájeszes zsidó gyerekek,egyenruhás diákok és diáklányok,

vikszolt csizmáju,pörgebajuszu gazdák egészitették ki a képet.Ez az utca is a kereskedők által behálózott rész volt.A vásári napokon szinte lehetetlen volt a közlekedés.

 

 

Szatmár disze a Pannónia szálló és előtte a százados emléktároló szatmári –Korzó-Ez az épület volt a század generációinak a büszkesége.Az előtte vonuló főtér részleg pedig a –Korzó-a szatmári fiatalok majálisa-ismerkedések,randevuk,nagy szerelmek szülőanyja és helye-

A vasárnapi szagos misék utáni mondhatnám divatparádé,az árnyékotadó fák alól előugráló,kéregető –purdé-haddal.

Ahogyan a Csipler mama tánciskolájában,minden a cserépkályhától kezdtük a táncot úgy a szövődő diákszerelmek  és drámai szakitások helye a sarki –villanyóra volt.

A vasárnap délutáni családi séták a lopkodó szerelmes pillantásokkal.Az esti séták duhaj politikai vitákkal és a kiegyezés a Pannónia nagytermében egy –párizsi-és behűtött sör mellet.

De nem maradhatnak ki a főszereplők-a taxisok,a borbélyok a pincérek akik többszörösen felülmulták bármely államhatalmi szerv tájékozottságát

.Mindenről és mindenkiről tudtak mindent.Pákai Janika.Papp Jancsi autóvezetők,Robi a fodrászom és Muresan Lacika a főpincér minden reggel /lévén hogy a poliklinikára vezető utam a korzón történt, ahogyan megláttak közelebb húzódtak hozzám és szinte napszerüen megkérdeztek-hallottad Bécikém?Ömlöttek belőlük a friss hirek.Ma is határozottan állitom hogy a hirszerzés ,a média egy tizedét nem tudta amiket baráti szórakozásképpen nekem elmondtak.

 

 

A Kir.Kat.Főgimnáziumot PÁZMÁNY PÉTER alapitotta 1636 szeptemter 14-én kelt alapitólevéllel.Amikor II Rákóczi Ferenc kiüzte a jezsuitákat erdély országából az iskola ideiglenesen egy pár évet szünetelt-majd ugyancsak a jezsuiták irányitása alatt ismét megindult a tanitás.különböző épületekben-

A Magyar Állam Közoktatási minisztere KOTÁL HENRIK budapesti épitészmérnököt bizta meg az épitéssel,aki 1912 szeptember elsejére el is készitette. Szatmárnémeti legimpozánsabb kétemeletes gimnáziumi épületét.

Igy kiteljesedett a kárpátmedence 4 elemből álló magyar katólikus oktatási bázisa a gimnázium főépülete-a kálvária templom-a jezsuita rendház-és a püspöki konviktus-A szentmiséket a Kálvária templomban halgattuk és ugyanott tartottuk a lelki-gyakorlatokat 1919 julius 14-én a román állam elvette az iskola épületét és még csak magyar nyelvet sem tanitottak.Utána kommunista rezsim rátette a kezét a jezsuita rendházra majd a püspöki konviktus épületére is./UNIÓ iskola./

A Kálvária templom napjaink történéséről úgyhiszem nem kell külön emlitést tenni,mert ez már megélhető.kegyhely foglalás.

Ez volt Szatmár megye Püspökségének a történelme folyamán a legnagyobb vesztesége.Felteszem a kérdést-megkérdeztel-e a hivek részéről bárkit,hogy azokat a javakat amiket ők vagy őseik verejtékükkel megalkottak évszázadokon keresztül most mások elherdálják. .

Mélyen tisztelt olvasóim hogy ebben a sokat hangoztatott tolvaj demokráciában,lehetünk demokraták,istenfélők,becsületesek de azért attól óvakodnunk kell hogy agyament hülyéknek nézzenek bennünket-Itt közlök egy évvégi bizonyitványt ami az 1911-12 tanévről szól-arról a tanulmányi évről amelyikben Kotál Henrik átadta az épületet.

Hát akkor kik és milyen százados évfordulót ünnepelnek ezekben az épületekben.A román keresztény –ortodox testvéreink az idén is 86o templomot épitenek az adófizetők pénzéből köztük az enyémből is,és vajjon hányat adtak át más felekezetüeknek.Na ezt magyarázzák meg nekem Brüxellben.vagy a Vatikánban.Az ilyenfajta ökuméniábül nem kérek mert én átélője és tanuja voltam ennek a századnak.

Vannak akik a tisztességes okfejtést,a történelmi igazságokat vagy elhallgatják vagy egyszerüen átlépnek rajta,miközben a megfellebezhetetlen,hithű és-mindenben kiszolgálói a mindenkori és mindenféle hatalmasságoknak.Lelkük rajta.A hallgatás, a kivárás, a történelmi hamisitások leple alatt,lassan lassan feladjuk legértékesebb földi javainkat/templomainkat,egyházi létesitményeinket-lemondva őseink évezredes munkájáról,harcairól.

A sors már gyermekkoromban segitő kezet nyújtott. Kivételes teljesitményemért,munkámért, kiváló emberek fogták meg a kezemet és nehéz napjainkban mellénk álltak.Igy történt ez azzal az alkalommal is amikor annak idején Dr.LŐRINCZI LAJOS kanonok úr volt a gimnázium igazgatója aki látván a kimagasló eredményeimet,egybevetve a társadalom krémjének kinyilatkoztatott környezetével, és ebben egy szerény sorsu gyermek talponmaradási küzdelmét,arra kért hogy ministráljak neki a mindennapi reggeli szentmiséjén ami reggel 7 órakor volt a KÁLVÁRIA templomban.A szentmise befejezése után minden reggel felvitt a lakására/a gimnázium épületében/és VELE eggy asztalnál reggeliztünk.Részemre ez egy NYILAS MISI legszebb álmának a kiteljesedése volt.Abban az időben ez a tény az egész intézetben példátlan elismerést jelentett.

Mindvégig kitűnő eleőmenetelü tanuló voltam –ugy mond FEKETE BETÜS:-az intézet évvégi évkönyvében.Olykor év végén 1oo pengő pénzjutalmat kaptam amiből annak idején 3 öltöny ruhára tellet.

Ezek az intézmények határozták meg emberi

sorsomat,világszemléletemet és a társadalmi eggyütlét törvényeinek maradéktalan betartását.De mindenekelőtt a családom,az emberi példamutatással,a kiméletlen történelmi idők és kényszerü sorsok alázattal és tisztességgel való elviselésével-és nem utolsó sorban a szeretettel, ami mindennapjaimat tette szebbé és boldogabbá.

 

 

A püspöki konviktus jezsuita atyái voltak a mi utánozhatatlan példaképei,a puritán, magas mércéjü szellemiség átörökitői.

A püspöki konviktus azért jött létre hogy nevelést,ellátást és otthont adjon a Kir.Kat.Főgimnázium tanulóinak,elsősorban a környékbeli falvakból vagy helységekből származóknak.A benne lakó tanulók voltak a –KONVIKTOROK-Az utóbbi években gyakran rendeztünk találkozókat az egyházi főméltóságok részvételével./Szeretett barátom WILLAND FRICI lelkes munkájának köszönhetően./Ezen tanulók ellátását,nevelését a jezsuita atyák felügyelték.A jezsuita rend szatmári tagjai között kiváló egyéniségek egyesek közülük tudósok voltak.Megemliteném páter BÁTAY-t,-növénytanász-páter IRSIK,páter GODÓ,magiszter SOMMER.-Szivvel lélekkel a papi hivatásuk a reájuk bizott fiatalok értelmes életre való nevelése volt.HÁLA NEKIK-

 

 

A VOLT –KONVIKTOROK-2oo6-

A RÓMAI KATÓLIKUS SZÉKESEGYHÁZ

 

 

A Szatmári Római Katólikus Székesegyház csendje és méltósága bárhol lennék a világon mindig meghatóan megnyugtató lenne számomra.Egy olyan hely ahol mindig volt erőm az Úrral és magammal elbeszélgetve gyarlóságaimat végiggondolni és ugyanakkor erősiteni magamban a hitet,szeretet,méltányosságot felebarátaim iránt.Itt ministráltam Ilosvai

kanonok úrnak,Pakocs Károly kivételes szellemű főpapnak,Dr.Czumbel Lajos püspöki helynöknek és tudósnak,és nem utolsó sorban Dr.Scheff-

ler János mártir püspökünknek.


A RÓMAI KATÓLIKUS PÜSPÖKSÉG

 

 

A legméltóságteljesebb intézmény volt Szatmár megyében.Édesapám állandó alkalmazottja volt a püspökségnek-annak a szabó műhelyében dolgozott.Minden alkalom megható volt amikor magával vitt a főépületbe.

 

 

A Szatmári Városi Szinház nagyhagyományu multja van.Számos nagynevü szinész fordult meg szatmáron.Igazi kiforrot szinházkultara jellemezte a vásostApám fiatalkorában nagy szinházkedvelő ember volt,állandóan a Mágnás Miska,János Vitéz,Marica Grófnő,Vigözvegy nápszerü dalait dudolta otthon.Ebből következtetem azt a tényt hogy inkább az Operett szinházak hagyományos müfaját honositották itt ebben ebben a polgárosodó városban .Ez a müfaj volt az igény.A klasszikus szinjátszás alapjai már régebben lefektették de az jó tudomásom szerint csak az 5o-es években válltották a zenés műfajokat. Egy nagyon tehetséges és országos hirű társaság valóstotta meg ezt a fordulatot- Ez már az én generációm volt,akik közül számos szemályes barátom volt-pl-Ács Alajos,Csiki András,Köllő Béla,TörökIstván,Elekes Emma,Török Kati,Diószeghi Iván,Korcsmáros Jenő, Désy Jenő,Boér Ferenc,Vándor Ferenc és sokan mások akik sok művészi élményany-

anyaggal járultak szatmár kulturális életéhez

 


-A KOSSUTH-SZOBOR-

 

 

A Kossuth kert szatmár lakosságának évszázadokon át egy- néppark- szerepét töltötte be.Itt állt a Kossuth szobor-itt emlékeztünk nemzeti ünnepeinkre,it virradt ránk minden évben a tavasz akkor amikor az évszádos fák már lombba borultak-Sétatér,találkahely,családi vasárnapi szórakozóhely a kisvasúttal,amit egy kis mozdony vontatott.Itt ajándékoztuk az első mézeskalács szivet.Ez volt gyermekkorunk nagy eseménye.Hála a jóindulatu,szorgos embereknek ma már ismét régi pompájában disziti városunkat.

 

 

A GÖZFÜRDŐ